* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
62.12 MB | |
2010-02-16 15:32:49 | |
Nyilvános 2410 | 10704 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.49 MB) | Zalai Közlöny 1935. 001-026. szám január Zalai Közlöny Politikai napilap Felelős szerkesztő: Barbarits Lajos 75. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: n i 111 wm wn i I \' | ! 75. tvtolywn 1. mám j ^^JfjjN«gyHnlz»», 1835. január 1, kedd \'\'\'> \'. V, tS v \' • A Áfa 12 Iliit ............... ZALAI VOLITIKAI NAPILAP ■MtkaulMi él klad&hl.iUI; F4«t 5 Ilii tUcKMk minden rtf|el, MtK UtMUviI Felelős szerkeszti: Barbarlts Lajos EMHuléU in 1 tgy h6n > p.n«4 40 IIIM Siiiknilóiisl él kUddbtv.tall tatafon: 71. I ÚJÉVI GONDOLATOK Irta: vltóz Marton MU A ns«y görög bölcs és tudós politikus Savaival élve, »ha az ember elmúlt dolgokról gondolkodik, rendesen a földre tekint le, ha pedig a jövőröl, at egekbe néz fel.« Ebből a szemszögből tartsunk seregszemlét a mult bajainak véjgső okai s a jö-vendö reményei ós teendői. lelett. Egy szörnyll kettősség vezetett az Ember válságához és áz emberi Intézmények eltorzulásához, mély in tézmények végeredményben mindannyian csak az emberi szellem »megbosszabbitott árnyai.* A fehér ember erkölcsi, jogi is politikai berendezkedései a maguk kulturális összességében a krisztusi alapokon nyugszanak közel kétezer év óta, de ugyanekkor a gazdasági berendezkedések és technikai civilizáció ezekkel az alapokkal homlokegyenest ellenkező vonalon fejlődtek. Néni a kultura, nem is a civilizáció van válságban, hanem a kettőnek össze nem hangolható struktúrája vitte mindkettőnek hordozóját, az Embert oly lelki válságba, melynek romboló hatását világrengető megrázkódtatások alakjában kát évtizede szenvedjük. Az egész »emberiséget« említettem, mert a háborúnak kizárólag csak legyözöttjei voltak és vannak mind a mai napig s mert nincsen nemzet, mely meg ne érezte volna az ezzel járó súlyos megrázkódtatá-sokat. Egyébként azonban, ha meg akarjuk érteni a ma káoszból kivezető lehetőségeket, szem előtt kell tartani, hogy a Teremtőnek bizonyára módjában állott volna egy-fajú, egynyelvű és egyvérü embertípussal megkoronázni a föld te-remtvényelt és ha nem ez történt, akkor ezzel bizonyára meg voltak a céljai. Soha még az emberiség történelmének folyamán nem mutatkozott meg oly világosan, hogy ez a szó: »emberiség,< lehet nyelvtani kifejezés, lehet embertani fogalom, de a történelem csak nyelvükben, kultúrájúkban, céljaikban és ideáljaikban különálló életet élő és egymással való nemes versenyre hivatott nemzeteket ismer. Csak a nemzetek azok a valóban létező és önmagukban zárt egészet képező, saját kultúrájukban megcsiszolt darabok, amelyekből az »emberiség« óriási mozaikja adódik. Innen van az, hogy a nagy társadalmi és politikai mozgalmak alapját mindenütt a nemzeti öntudatfa-ébredésben kell keresnünk. Ha ezek a mozgalmak még nem tudtak mindenütt oly légkört teremteni, mely a válságba jutott emberiségnek vissza tudta volna adni lelki egyensúlyát, akkor az onnan van, mert a keresztény kultu ra és az anyagelvü civilizáció diszharmóniájából keletkező bijok tő-mege tulsá&osan nagy volt ahhoz, hogy aránylag Ily rövid idő alatt győzelemre lehessen vinni egy korszerű és minden tekintetben tisztult Idealizmus zászlaját. Mindenütt, ahol a nemzeti mozgalmak utegin- omzággyüléal képviselő dúltak, egyetlen egy világos és egyszerű tételre vezethetők vissza célkitűzéseik : minden nemzet teremtse meg a maga sajátosságaihoz illő, krisztusi alapra helyezett szociális életét; ez az a gondolat, mely körül a nemzeti mozgalmak elméleti formulái és gyakorlati megnyilvánulásai kikristályosodtak. A magyar nemzetre nézve, mely ma megint egyszer fi történelem válaszútján áll, Inkább életkérdés az, hogy meg tudja-e találni a helyes utat, mint bármelyik más. nagyobb nemzetre nézve. Ha itt sikerül minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőnek maradéktalan összefogása, vagyis sikerül a nemzet e... |