Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.23 MB
2010-02-18 20:10:12
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
873
4536
Rövid leírás | Teljes leírás (1.43 MB)

Zalai Közlöny 1923. 172-196. szám augusztus

Zalai Közlöny
Politikai napilap
62. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nngykanlxaa, 1923. augimt^j.sz^
Egyes siám ára 60 korona.
62. évfolyam 172 szánj.
politikai napilap
mérleg:
Nagykanizsa, julius 31. Ha vizs gálódó s»(mintl nézzük a mngyar-8ág mai helyzotét, a nemzetek ösz-azeségénak gazdasági 4a politikai életébe való belekapcsolódását, ha a kívülről jövő lehetőségek, a végeredményben pozitívumot nem je lentő színes és barátiszavak ópiumától nem ringatód<unk kéjes má mórba, hanem mindezeket kellő ércékükre azáilitva le, hideg fővel és tiszta szemmel mérlegeltünk eredményeket és az ezeken alapuló biztos jövőt, akkor bevallhatjuk/ hogy minden népek és nemzet/k kőzött egyedül állunk, m magunk erejére, n m*gunk akaratára, el szint és törhetetlen két kezünk munkájára utalva.
A föld úgynevezett kulturnem-zetait, leszámítva Kinát és J»pánt, akik, legalább ia egyelőre, nem hit-nak síjlyos tényezőként a kháosx-azerö viligkavargásban, a velünk való visíonylatbsn ellenségei, vagy jóakaratú, de végül la merőben közömbős két csoportra oszthatjuk íel: a kisantant, azonkívül Francia ország és Belgium az első cao portba tartozik. Etek állig fegyverben még ma is és csak egy megmozdulásra várnak, hogy egészen megfojtsanak bennüoket. ők az engesztelhetetlen gyűlölet politi kájának legelszántabb hordozói és ők stí ják a hamu alatti üszköt, amely egyszer ajra felgyújtja a vi lágot. Franciaország és Belgium l\'art pour l\'^rt csinálják a gyülö let politikáját velünk szemben. Hi-azen egymasaal szembenálló anyagi érdekeink nincsenek, de nem tudják elfelejteni, hogy valamikor Né matorazég lobogója mellett repdesett a mi Máriás lobogónk, Németországé mellett, aki végigtsposta Belgiumot éa seregével a exajna-porti álomvároshoz j<rt közel, akit ma a halálos ágyon meg kell foj tani, mert erőié kap cgysxer és minden rúgásért százzal fizet vissza : /e/támadó oroszlán a haldoklót meg rugdosó szamárnak.
A kis antantba tömörülő „kultur-nemzetek" gyűlölete a félelmet ta-kargatjs. Mintshogy a betörő lest ■z egyszer lesújtott áldozatot, hogy nem ébred-e fel, mielőtt a zsák mány biztonságban volna, ugy ők U viaszatartott lélekzettel figyelnek « legkisebb moccanásra is. ók, a szíves kéz, amely cselekedne, ha ellenünk intene a fő, mert a halott f*je alól a párnát is ki lehet már húzni és nem kell félni attól, hogy keze utánsnyul a rabló kéznek. A legveszettebb ellenségek körülöttünk, minden jóérzé«, igaz ságos akarat hijján, ezektől igazán semmi jót nem várhatunk. — E» a jóbarátok ?... A beszéd beszéd
"•rfc-MlA.**. VJI.k.r. Akitcf«-ulc» aj. u. TalvCuit >úi>i Jói.ef 73-01.
marad, repül a szó, azines rakéta puffog, azután kialszik ég iámét éjszaka von. Olaszország? Körülbelül 7 éve hátbatámadott bennünket, mlér> várnánk tőle jobbat tr u»án? Olasz magyar barátság? Jól hangzik — de semmit nem jelenti 30- 40 magyar és olasz egy csoportba verődése — minden politikai suly nélkül. Talán feltűnési viszketeg, vagy inkább közös anyagi érdek — az Indítóok. E« Olaszor azág a maga politikáját csinálja. E-t is csinálta 1916 ban is, ezt csinálja ma is és abban a pillanat ban, amikor ártalmassá válhatnánk egyéni érdekeire, a tőrét már a hátunkban éreznénk. — Anglia ? Anglia félni kezd Franciaország feltörő hatalmától. Félti p--esztlsét, félti az angol szász hegemóniát minden nemzetek fölött. S talán készül egy Időre, mikor a nagyra-nőtt Franciaországgal kell szembefordulni. Anglia pártfogó, segíteni xkaró szava Németország é» velünk szemben, nem rokonérzésből, nem jóindulatu belátásból faksd. Hiúságból és érdekből. E.dck. Mint 99 százalékát az embereknek, ez vezéill a nemzeteket u. Minden szó, gondolat és cselekedet. ennek
B«y h4,« ,200 K, 3«0O 1
UuJ.petUB KaphatA A»W.k«. a. Uoháuy^dSba,
szolgálatába van beál...