* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
18.31 MB | |
2010-02-21 20:17:45 | |
Nyilvános 2054 | 6441 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.2 MB) | Zalai Közlöny 1924. 125-147. szám június Zalai Közlöny Politikai napilap 63. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 63. évfolyam. 125. uím NagyluoUa*, 1924. juniu* 1. V*»árnap 1200 I „Csfeh barátság" H« figyelemmel klaéijök , frpnc|, a.jtót, csodálkozással tepaaztaljuk < ,?!■" n*P 1 l«!»«ÍTobb felháborodás hangján |, leghívebb azővetaégeaükről _ Csehországról. A fraacla aajló (el v,„ háborodva hogy szeretett azöveteágesük moll Ol...or«íM,l lót „baráti „erxő-déet . MI megártják és termésre-teaoak la találjuk . franciák fel Háborodáaát, hiszen az egéex kGlön-válási moxgalmában, . háború alatti áruló srerepléae alatt — a francia koimányxat volt a cehek legfőbb protektor* és Ie«er5aebb lám.az.. A cehek két főembere — Benes és M.sseryk — nem cl n, , , \'ÍJobcl\' mint Prága és Hárla között utazgattak, mint kul \'ag.dUk a francia politikusok nyakán, .kik nem tudván bevárni • cseh pl.cl legyeket — vágr. I. legtöbb Uráadkot teljesítették. Már caak azért la — hogy tnegaxabaduljanak tőlünk. Ugy mint tölték a csehek a Monarchiával — Ugy caelekedlek francia barátaikkal. Mert a Monarchia Idején Cseh-ország a Monarchia kullancsa volt. A cehek olt űllak a csásrárváros-ban, ott terpeazkedtek a bécil várban, ott aülkérezt.k az udvar fényében éa ami sérelem, bántódás éa megaláztatta Magyarországot éa a Monarchiát érte — végeredményben mindég nekik volt kősxönhető. Minden cielazövéa, minden akna-robbantáé — amily a Monarchia népeit egymással azembaillIlo:t>, gyűlölete, ellenségekké tette — a csehektől származott. Viszont min-den jót ők azlvtak el előlünk, ők habzaolták fel mohó f.linkaággal, s amikor mlndfnkl koplalt, éhezell, nélkülözött, hogy a fronton küzdő hőa katonáinknak jusson — a cseh plüiaazok nem ludtak lemondani, nem akartak lemondani, a küzdő katonaságért áldozatot homl, hanem még azokat az élelmiazer vonatokat I. Csehországba Irányi tolták, melyek a fl.iksilag tönkre ment ■ az ellenállóképesség falja vitására szoruló h.reo.oknak voltak szánva. A cseh hála pedig — mindazon teméntelen jóért, kegyért, adományért, áldozatért ami a bécl udvarból feléjük sugárzott — az volt, hogy a hadászat éa a vezérkar minden lllkát, amit megkspa-iltanlok elkerüli, a császárság minden bizalmaa ügyét amit megtud-nlok könnyen módjukban volt — elát u\'ták az ellenségnek. Epbisllesl árulásukkel mcghluallották, megbénították, lehetetlenné tették a győzedelmes dónlést éa vérbe, megy.r vérbe fullasztottsk minden jelen tősebb akciót. Aho^y akkor a Monarchiával é. főleg velünk magyarokkal klbab Főszerkesztő: Benedek Rezső. ráltak — Igv akarják ezt most mentorukkal,Franciior.ziggal tenni. Jótevőjükkel, gyámjukkal, nevelőjükkel, mecénásukkal. Ki akarják játszani — cseh lakolapélda ararint. A nevea francia politikusok nyíltan megmondják Gsehor.zág a franciák h la mögölt akar mo.t „baráti" szerződést kötni Itáliával, mely szerződés egyenesen a frsnc\'a po lltlka ellenére van. Mi tagadás, nekünk msgyarok-oak I. fáj, hogy Mussolini orsiága, mely uton útfélen magysrbsrátsá-gáról v.Ióságos ódákat lengéit és legnehezebb óráinkban barátunk nak mutatkozott — most „baráti1 azerződást kőt a csehekkel, azonban hlaiűok Itália politikusainak őazlnl őségében. A francia nemzet okuljon . Monarchia múltjából. A csehek a legv. Iságosabb pillanatokban árul ták el a Monarchiát. A legnehezebb percekben hagyták cssrben, mártolták orvul vonagló lettébe a halálos tőrt. A cseh kullancs pe ciételte meg a Monarchia sorsát. A cseh barátságleaz Franciaorazág álka. A vámtarifa folytatólagos tárayalósa — * Méx J«gyiö nélkül Budapest, májua 31. (Síját tudó állónk telefonjelentéae) Fél 11 kor akarta megnyitanl a nemzetgyűlés mai ülését Zsitvay Tibor alelnök, de a megnyitás pillanatában egyet-len jegyző aem volt jelen és ijj ax üléet nem ... |