Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.38 MB
2022-11-24 10:10:25
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
5
10
Rövid leírás | Teljes leírás (571.1 KB)

Zalai Közlöny 1875. 036-044. szám május

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanító-testület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
14. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

X A&l-KAlOffiA, 1875. május
36-U£ irttrtm
\
Tizennegyedik évfolyam.
ifi»
fii «TT« .... * •
ier>«° -TT* - - -'' E0V ***** lft kr*
6 hasábos petitsorbao jt, núodMor 6 • mindec | további worin 6 kr. -{£''
jíTILTTÉRBKN
lorunkiDt 10 krert
•.euiek fel Kincstári illetik minden légy«« bird»iéaárt kfliöi 10 kr. fisetendS.
1 aáM
\éTf
6 kös-t
előbb:
-BOMOO
özlön
Lap saeileaü jmgí reuet illeti íemenyeJr , előfizetések, j| reclam&tiók uL a txer-ketxtö-kiadóhox ber-meutTM intáMndók: NAÜY-KANIZHa Takarékpáaatári épület, földsainL BérmentetJeu levelek csak i a inert munkatársaktól fogadtatnak «1.
Késiratok risasa kttldeUek.
Magy-Kanízta várat helyhatóságának, nemkülönbenaz „első zalai Ogyvéd-egylefSa,.nagykanizsai kereskedelmi s iparbank", a »nagy-kanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei általános tanitó-testfllaf, a , Zala-Somogy* gőzhajózási részvénytársulat s több negyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklm kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
A fieprftHl ¿ereekftdelJBl és iparkamara főjelentése az 1874-ik évre.
A kereskedelem az 1874. év folyamában a viszonyoknak általánosan kedvezőtlen volta alatt szenvedett. Az 1873. tőzsde-válság utóhatásai súlyos nyomást gyakoroltak, minden vállalkozási szellemet elfojtván s mindent lenyűgözve tartván.
Ezen, lassanként általánosan az Qzleti életre kiterjedett válság fájdalmas következményei az iparnak pangásában és a fogyasztók nagy körében szükségszerük! beállott megszorításban, mai napig érezhetők.
A kereskedelmi tevékenység kamarai kerületünkben főleg a nyersterményekre teijed.
Azonban a gabona kereskedésben teljes üzletpangás uralkodik.
E mellett a gabnanemüek ára annyira csökKent, hogy a termelő alig látja kiadásait fedezve.
A gabonakereskedés mai nap a kereskedelem egyik legfontosabb ága, melyben a pénzforgalom roppant terjedelmű. De már nem az, a mi volt, t. i. többé-kevésbé localis természetű, hanem tényleg világkeres-kedés.
r j A nagy népességű közép és nyugoti Europa, Angolország és Helvetia kivételével, csak jó termés alkalmával képes saját szükségletét fedezni, az utóbbi nevezett két ország pedig mind''g idegen gabonának bevitelére van utalva és ha a termés közép és nyugoti Európában általán gyengébb, az idegen gabona bevitele mindezen országokban nagy kiterjedést vesz, mert nem kevesebb, mint száz millión föl üli népesség szükségletének fedezése forog kérdésben.
Azon kérdés támad tehát, honnan fe-
dezi exen száz millión fölüli népesség saját i
termésének elégtelensége következtében mu- '' tatkozó hiányát?
A válasz egyszerű. A gabonakivitel tekintetében az első helyet Amerika foglalja el, ezután következik a nagykiterjedésű Oroszország és közvetlenül reá a szomszédos Rn mánia.
Ezen három ország rendeeen minden évben szokott — bármilyen volt saját termése — gabonát kivinni, mert gyenge termés esetében is saját szükségletüket jóval túlhaladó feleslegük marad, mely nyomott árak mellett is, másutt keresi értékesítését.
Magyarország szinte a gabonakivitellel foglalkozó országokhoz tartozik, de a nevezett gabonatermő államok mögött áll, mivel éghajlati viszonyai oly kedvezőtlenek, hogy többször van közép és rosz termé...