* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 29.64 MB | |
| 2010-03-09 13:02:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  2257 | 8564 | Rövid leírás | Teljes leírás (1.55 MB) | Zalai Közlöny 1938. 272-296. szám december Zalai Közlöny Politikai napilap 78. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Ha: a cseh összeomlás 3. sx. helyszíni riportját \'t&u EWolyam 272 alám. Nagykanizsa, 1888. december 1. csütörtök Ara 12 nti. ZALAI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP tinintlímit H kúdóhi.aUI: PM 5. uia. JfeeJdeoík oOmüu hd!(^íju[i délutio. Felelős szerkeszti: Barbarlt* Lajos Előfizetési áia: egy hóra > pctigfl 40 fllléf. Szerkesztőségi éa kiadóhivatal! telefon: 78. az. Kánya Kálmán külügyminiszter személy élen egy nagy dipUnrata vonul u jól megérdemelt nyugal<.*nba, aki hazájának rendkívül értékes szclg.ilaljakat telt. Még a békeidőben kezdette meg dip\'omácial pályafutását és a )>écsi Ballharjsban szerezte megr.em csak értékes ism.\'i eleit, de azokat a nagyarányú személyi összeköttetéseket is umiv.\'lyek sokszor oly fon* tosak a diplomáciai életl en.- Ferenc Józsdí a\'atl futotta n*rg diplomácia] pályájának első részét, de a monarchia összeomlása futón nem szűnt meg működése, mert először, mint berlini követ, később pedig mint Magyarország külügyminiszterre karrierjének csúcspontjára érkp-zett. Berlini követi működése alatt rendkívül sokat tct\'l a magyar—nénjét barátság elmélyítéséi e ós nagy észé van abban, hogy ma a Róma Berlin tengelyhez kapcsolódó Magyarország az európai pofitjika^ erőviszonyok egyik el nem hánya-golható tényezője lett. Sokszor rendkívüli nehézségük áthidalásával, ügyességgel, tekintélyének és személyes befolyásának teljes felhasználásával munkált. Magyarország és a nagy Német Birodalom baráti összeköt te lésein. Mikor lx;ídog:iIt Gömbös Gyula, felejthetetlen nagy miniszíerelnö-künk meghívta Kánya Kálmánt a külügyminiszteri szék! e, c/z i a tettével rendkívüli .poétikai é!eslátás-ről és emberismeretről tetl tanúbizonyságot. Körülbelül Gömbös Gyula m1 niszterelnőkségénr-\'k idején ér-kezett cl a magyar külpolitika ahhoz a ki fej\'éthez, am\'.lynck kezdeteit Beth\'en István gróf alapozta meg, amikor O\'aázország barátságát keresve és megtalálva, őssze-törte az c\'szigeteltségi\'.ck azt a vas-gyürüjét, amelyet a nagy barátil* támogatásával dicsekvő kisantant-politlka Magyarország köré igyekezett fonni.\' Kánya Kálm\'án külügyniiniszter-ségének idejére e.-ik a római hármas egyezmény megkötése, amely . rendszeri*\' foglalta Olaszországhoz va\'ó viszonyunkat. Ha a római hármas egyezmény ma már eiedeti formájában nem is áll fenn — hiszen Ausztria aróta Némctorezájhrz csat\'aközött, azok az elgondolások és alapelvek ma is ható tényezői a nVagyar külpolitikának, amelyeket a római hármas egyezmény megállapított. Nyugv>dlan mondhatjuk, hogy a kis Ausztria helyét lényegéten a hatalmas némel világbirodalom foglalta él, hiszen ugyancsak Kánya Kálm\'án külügyminisz-tei-sége idején történt az európai politikában sorsfordulatot jelentő közeledés Németország és Olaszország között. Kánya Kálmán sikereinek tetőpontját a Felvidék békés utón való visszacsatolása jelenti. Csak kevesen tudják, hogy az ő higgadt és 1k")Ics irányítása alatt működő magyar diplomácia íujt tetl azért, Katonaság szállta meg Marseillest, Franciaország többi részében a sztrájk nem vált általánossá Páris, november 30 A francia általános sztrájk még sem\' lett általános. A munkás szövet ség egyes kerületi csoportjai kijef lentették, hogy nem csatlakoznak a mozgalomhoz. így nem csatlakozf-lak egyes tanítótestületek és a vasutasok egy része .sem. A villamos és és autóbuszai ka InVazot a k egy csoportja, továbbá a kikötök, a bankok és az élelmiszerüzletek alkat-mazot\'ai sem csatlakoztak a sztrájk hoz. A gázmüvek munkásai csak biztosüó szo\'gálatot tartanak. Több vároSl>an egyáltalában nincs sztrájk. Bordeauxl an az é\'elmiszerárusok, Liliében a tűzoltók, a lapok munkásai munkába á\'ll... |
