* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 58.32 MB | |
| 2025-07-04 17:28:05 | |
 | |||||||
Nyilvános  121 | 919 | 1990. szeptember 5. | Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Napirend: 1. A tanácselnök beszámolója Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök 2. Javaslat a szavazatszámláló bizottság titkáraira és tagjaira Előadó: Dr. Balázs Sándor vb. titkár 3. Egyebek Javaslat a lakásvásárláshoz, építéshez nyújtandó tanácsi anyagi támogatásra Javaslat állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésére 4. Az 1990. szeptember 13-i tanácsülés eddig nem tárgyalt anyaga: a/ Nagykanizsa terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapasztalatai, további tennivalók. Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: VÁR OSI TAllfiCSELllÖK mrnmsmMSA i-U/Iqqo. M E G H l V O Macyhanizsa Város Tanácsa, végrehajtó Bizottsága ülését IggO. szeptember 5-ón /szerda/ I3 órára összehívom, Az ülés helyet a városi tanács vb* terme /Szabadság tér 7„ fp emelet I2./ Napi^enc''1 13 A tanácselnök beszámolója Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök 2$ Javaslat a. szavazatszámláló bizottság titkáraiva ős tagjaira Előadó: Dr, Balázs Sándor vb« titkár dCoí < lh!dú-{chJu^\ 3« Egyebek <Q /lz IppO, szeptember I3-Í tanácsülés eddig nem tárgyalt anyaga: ía/J Nagykanizsa terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapasztalatai, további tennivalók, Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök Az ülésre tisztelettel meghívom, bla.cyka.nizsa, 1ggOt augusztus 29, \ * I \ ^ \ Aj, / Zsoldos Ferenc s.kf 5. uA. '' f t '' / / !/$„ 9a. &$.£>£ VÁROSI TANÁCSELNÖK NAGYKANIZSA Jelentés a lejárt határidejű végrehajtó "bizottsági határozatok végrehajtásáról 48/1986. VB. sz. határozat Az általános iskolai diákszociális ellátás helyzete d./ Határidő? 1990. augusztus 30. Felelős s Tüske Tibor osztályvezető Az általános iskolai főzőkonyhák kihasználtsága a demográfiai hullám felfutása óta 150-200 % közötti. A fokozatosan csőkkenő gyermeklétszám sem enyhitő körülmény, mert az étkeztetést saját konyháinkon kivánjuk megoldani és a vendéglátóipar igénybevételét megszüntetni. A zavartalan üzemeltetés érdekében a konyhák gepesitettgéglt folyamatosan növeljük, az elhasználódott eszközök kijavíttatásáról, pótlásáról gondoskodunk. A dolgozók munkakörülményeit figyelemmel kisérjük és a lehetőségekhez mérten javitjuk* 53/1986. VB. sz. határozat A nevelési és oktatási intézmények fejlesztésének feladatai a., d./ Határidő; 1990. augusztus 31* Felelős s Tüske Tibor osztályvezető A beruházási ós felújitási feladatokról az érintett intézményvezetők időben tájékoztatást kaptak. A beruházások az ütemezésnek megfelelően határidőre .megvalósultak. A Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépiskolában elkészült 3 tanterem és 3 műhelyterem, a Cserháti Szakközépiskolában pedig. 7 tanterem. A műszaki átadás megtörtént, szeptembertől a létesitmények használatbavétele biztositott. Terven felüli beruházásként valósult meg a volt Munkásőrség épületének oktatási intézménnyé alakitása. A munkák befejeződtek", a tanévkezdés feltételei az új épületben biztosítottak. A 12 tantermet, előadói termeket és közösségi helyiségeket használatba vehetik a Thury György Szakmunkásképző Iskola tanulói. - - Az oktatási törvény végrehajtása érdekében az előirt szakmai programok bevezetéséhez a feltételrendszer megteremtését fokozatosan terveztük és "biztositjuk. Elindul egy számitógép-program, célunk a második idegen nyelv oktatásának kiszélesitése, a fakultáció körének bővitése. Az igények és a lehetőségek összehangolásával biztositottuk az ^idegen nyelvek intenzivebb oktatását segitő tanulócsoport-bontás-hoz szükséges anyagi fedezetet. A szakmai programok költségeinek központi finanszírozása megszűnt. Az intézmények éves költségvetése az 1990. január l-ig beinditott szakmai programok fdLyfcatásának anyagi fedezetét tartalmazza. Az igénylők és a rászorulók részére a diákszociális ellátást bi-tositottuk és arra törekszünk, hogy visszalépésre a jövőben sem kerüljön sor. 4/1987. VB. sz. határozat Az iskolai nyelvoktatás helyzete és feladatai c., d./ Határidő; 1990. szeptember 1. Felelős ; Tüske Tibor osztályvezető Az általános iskolákban az elmúlt év őszétől a 4« osztálytól német, illetve angolnyelv oktatását kezdték meg. A személyi feltételeket folyamatosan biztositják. A felsőbb osztályokban a nyugati nyelv oktatására az eddigieknél több szakkört, TIT tanfolyamot, fakultációs csoportot szerveztek. Az intézményvezetők egyik legfontosabb feladata a nyugati nyelv oktatásához szükséges feltételrendszer megteremtése. Jelentős a-nyagi áldozatot is vállalva szorgalmazzák a nevelők nyelvtanfolyamra, kiegészitő szakra való beiskolázását, továbbtanulásukat segitik az intézményvezetők. Az 1988-89-es tanévtől kezdődően 4 óvodai nagycsoportban lehetőséget teremtettünk a játékos németnyelvű foglalkozások bevezetésére. A részvétel fakultativ, a foglalkozásokat az Andrejka, ill. a Szabadság téri iskolák németszakos tanárai vállalták. A tapasztalatok kedvezőek voltak, igy az elmúlt évben újabb két óvoda bekapcsolódott a nyelvoktatásba. A személyi feltételek függvényében tovább kivánjuk szélesiteni az óvodákban az idegen nyelv oktatását. - - 38/1987. VB» sz. határozat Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola oktató-nevelő munkája c./ Határidős 1990» szeptember 1. Felelős ; Tüske Tibor osztályvezető, Mayer Ferenc igazgató A Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban az idegen nyelv oktatásának személyi feltételei folyamatosan javultak. Pályakezdők fogadásával és az arra alkalmas nevelők átképzésével gondoskodtak a feltételek biztosításáról. A szakositott tanterv alapján működő osztályok tehetséges tanulói részére előkészitő szakköröket szerveztek. 16/1988. VB, sz. határozat A miklósfai Általános Iskola oktató-nevelő munkája c./ Határidő; 1990. augusztus 31* Felelős : Tüske Tibor osztályvezető Imics Lászlóné igazgató A ^tanulókkal való differenciált foglalkozás lehetőségei az intézményben biztosítottak. Az éves költségvetés tartalmazza a korrepetálás, felzárkóztató csoport, szakkör szervezéséhez az anyagi fedezetet, melynek felhasználása az intézményvezető hatásköre. A tanulók a szervezett úszásoktatásban részt vesznek. 29/1988. VB. sz. határozat Az oktatási törvény és végrehajtásának kezdeti tapasztalatai a./ Határidő; 1990. szeptember 1. Felelős ; Tüske Tibor osztályvezető A művelődésügyi osztály kiemelt figyelmet ^forditott az intézmények működési körülményeinek biztosítására, a feszültségek oldására. A tervezett beruházások, felújitások határidőre megvalósultak, ennek eredményeképpen a tanulócsoportok elhelyezése biztositható. A Munkásőrség épületének iskolai célra történő^ átalakításával megteremtődött annak feltétele, hogy az Uttörő-ház a jövőben eredeti funkciójának megfelelően működjön. - - 98/1989. VB. sz. határozat A Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola beruházási cél módosítása c«/ Határidő; 1990. augusztus 30. Felelős : Bácsai Attiláné, Tüske Tibor, Gödinek László osztályvezetők Az érintett osztályvezetők az intézményi beruházások megvalósítását figyelemmel kisérték, koordinálták, segitették. A tervezett beruházások határidőre megvalósultak. 29/1990. VB* sz. határozat Művelődési intézmény elnevezése, illetve nevének megváltoztatása Határidő; 1990. szeptember 1. Felelős : Tüske Tibor osztályvezető, Szebenyi Mária, Kisgyura Jánosné igazgatók Az intézmények névváltoztatásával kapcsolatos szervezési feladatok folyamatban vannak. Művelődésügyi osztályunk a vezetők figyelmét felhívta a névváltoztatásnak a Művelődési Közlönyben történő közzétételére. Nagykanizsa, 1990. augusztus 29. Zsoldos Ferenc s.k. tanácselnök ¿L . VÁROSI TANÁCS VB, TITKÁRA N A G V K A N l Z S A Tisztelt Végrehaj tó Bizottságl A Köztársasági Elnök IggO, szeptember 30-ára. tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáti Az IggO; évi LXív» törvény sg* §. /z/ bek„ b/ pontja értelmében a szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját a végrehajtó bizottság választja meg, Kérem a tisztelt Végrehajtá Bizottságotf hogy a javasolt személyeket a Szavazatszámláló Bizottság titkárának, illetve tagjainak válassza meg. Határozati javaslat A Végrehajtó Bizottság a mellékletben felsorolt személyeket a szavazatszámláló bizottság titkárának, illetve tagjainak megválasztja, Utasitja a végrehaj tó bizottság titkárát a további teendők megtételére« Felelős : Dr, Balázs Sándor vb. titkár Nagykanizsa,lggO, augusztus 28» Dr, Balázs Sándor V/l 9a. OS, oj Javaslat a Szavazatszámláló Bizottság titkáraira és tagjaira 1. sza szavazókörs Palivti Ált„ Iskola. Alkotmány u* 8l* Titkár: Opicz Sándor Nkt Alkotmány u* I220 Tagok: VSirt Árpád Nks Egerszegi m, Z4» Pirbus Lászlóné Nk, Magvető u.a 4» 2, sz. szavazókör; TUNGSRAM Étterem„ Kinizsi u„ 97* Titkán Paizs Tibor Nks Szálfa m„ l4„ Tagok: Cseh György Nk, Fáy 5* L adeczkynó Horváth Zsuzsanna. Nk, Munkásőr u., 8« 3» szavazókör s KtA€ Üzemmérnökség Magyar u* 158, Titkár a Kisgergely Ferencné Nk, TAagyar uv I07» Tagok 5 Szegedi Béla Varga. József Nk, Nk, Magyar Alpári H, 83 Gy.u. lo. 4* sz„ szavazókör: Sütőipari Vállal at, Kinizsi u„ 93, Titkár : Varjas Erzsébet Nk, Kinizsi u„ 75» Tagoki Hegyi józsef Gyevtyáncigi Józsí Nk, Nk, Akácfa1 Akácfa Ur 12a Ua 2» 5* szavazókör: Hávián K at ó Leány kollégii Am Petőfi u„ 5„ Titkár: Dr, Kovács Angéla Nk, Petőfi u„ 44» Tagok : Marton Zoltán Nkf Kazanlak fert,l. Perneczky Ferevic Nk, Kazanlak krt. I* ó, sz, szavazókör: VOLá''N Ét terem Virág Ee m, 4«, Titkár: Plander József Nk, Dózsa. Gv„u0 76/0.* Ta.gok: Harasztosi Vincémé Nk, Asztalos /*m# l"• Soós Elek Nk, Dózsa Gy.u* 87/cl. 7* sz. szavazókon üveggyári KlubMájus l.u* lpa Titkán Balogh Imre Nk, Dózsa uv 18, Tagok: Kota. Miklós Nk, tAájus l u, 29. Szőke István Nk, Magyar u, Ip. 8« sz. szavazókör: Zeneiskola., Vöröshaclsoreg ur 18» Titkár: Papp Vilmosné Nk, Kinizsi u. 43* Tagok: Dr, Németh Györgyi Nk, Kazinczy u, 4, Bencze Ákos Nk, vöröshadsereg u, 49, 9, sz, szavazókör: biunyadi Ált. Iskola, vöröshadsereg u, I3, Titkán Dezső Ferenc Nk, Erkel F,ur2. Tagokt Nyakas István Nk, Jókai u, 491 Tálos Katalin Nk, Jókai u, I2, 10« sz, szavazókör: Rozgonyi Ált. iskola, Rozgonyi m. 25<■ Titkár: Béres Márton Nk, Berzsenyi ue 7. Tagok : Bálintné dr,Pongrácz Katalin Nk, Berzsenyi u, 5, Dr. Bacsa. Gábor Nk, Berzsenyi w„ ő. 11» sz. szavazókör; Ipari Szakmunkásképző Int, Hunyadi u, 18, Titkár: Bácsai Attila Nk, vöröshadsereg u, 2/a» Tagok: Benczik Imre Nk, Rozgonyi u, 2, Czapáry János Nk, Rozgonyi u, 25. I2. szt szavazókör s Szabadság Titkár: Sárvári László Tagok : Ferincz Jenő Ábrahám László téri Ált, Iskola Szabadság t, p„ Nk, Lenin u, I0-I2, Nk, Báthory u, 3„ Nk, Sneff tér 4„ I3, sz.szavazókör: Páterfy S, Ált,Iskola Attila u, 2, Titkár: Bálits Károly Nk, Rózsa u. 4, Tagok s Kisgergely Gézáné Nk, Attila, u,6, Dr, Horváth István Nk, Attila m, I2. - - I4* sz, szavazókör: Dr, Mező F, Gimnázium, I. Bolgár H.u„ 3. Titkár: Szabó László Nk, Rózsa u, 8. Tagok: dr„ Béli József Nk, Bolgár H.m.Zo. Szányi Istvánná Nk, Néphadsereg m„ ó, I5, sz, szavazókör: Ált, Iskola Néphadsereg u, I4» Titkár: Mayer Ferenc Nk, Néphadsereg u. 7. Tagok : Lánczos Jenő Nk, Néphadsereg u, 5/0. Dr»Fazekas Istvánná Nk, Néphadsereg u„ 5. lő. szt szava zókör: Ált, Iskola. Andrejka w. 1. Titkár: Halász Béláné Nk, Andrejka u, 2/a. Tagok: Barabás László Nk, Néphadsereg u. I3, Mezei Imréné Nk, Bartók C.m.5, I7. sz. szavazókör: Óvoda. Andrejka u„ 5. Titkár: Tima Sándor Nk, Bartók 3,14.5, Tagok : Békési József Nk, Bartók B.u.g. Dr.Bátky Erika Nk, Néphadsereg u. I3„ lS. sz„ szavazókör: Zemplén Gy«, Ált. Iskola Rózsa u. 9, titkár: Balogh Lászlóné Nk, Kodály Z.u,l~3, Tagok: Szakony György Nk, Kodály vt. 4. Tillinger Ferenc Nk, Kodály m. 1-3, lp. sz. szavazókör: Kisegítő Iskola Rózsa u, 9. Titkár: Deák Jenőné Nk, Liszt F.u,8. Tagok : Kápolnás Zoltán Nk, Andrejka u. 2, Dr. Both Ferenc Nk, Bolgár H. u. p/c. 2O, sz. szavazókor: Hevesi Ált„ Iskola. Hevesi m. 2. Titkár: Török Tibor Nk, Kazanlak krt< 5/c, Tagok: Nádasi János Nk, Andrejka u, 2/a. Gulyás Ferenc Nk, Munkás u. - 4 - si* sz. szavazókör: Orvosi Rendelő Hevesi m, 6, Titkár: Borbás Árpádné Nk, Kazanlak krt. lO/c, Tagok: Palotás Tiborné Nk, Kazanlak krt. g/c. Tamás László Nk, Kazanlak krt. 4. 22* sz, szavazókör : Hevesi Óvoda Rózsa F. u. I7/B. Titkár: Sólyomvári Géza Nk, Munkás u, 5* Tagokt Ferencz József Nk, Rózsa, u, 20. Horváth József Nk, Kazanlak krt* 4/c. 23. sz, szavazókör: ZÁÉv ÉPÜLEt Zemplén Gy,u,lO> Titkár: Si1ló Zsolt Tagok : Torma. Lászlóné Lukácsi Andrásné 43. sz„ szavazókör: Hevesi Áltj, Iskola Hevesi Uj 2, Titkárt Kamenár Gézáné Nk, Városkapu u. 8» Tagok: Sólyomvári György Nk, Zemplén Gy.u.ll/a» Nagy Sándor Nk, Városkapu u. 5/c. Nk, Péterfai u.3. Nk, Péterfai u„ 3. Nk, Péterfai u. 3, 24. sz. szavazókör: Sánc Klubhelyiség Kaposvári u. 11. Titkár: Mecséri József Nk, József A.u.3. Tagok : Dávid Zoltán Nk, József A,u,25/a. Balázs Károly Nk, Kaposvári u. 57. 25. sz. szavazókör: Szolgáltató Költségvetési Üzem Téglagyári u,20, Titkár: Lancsák Lajos Nk, Téglagyári m. lg. Tagok : Horváth László Nk, Kaán K.u.yt Gelencsér Boldizsár Nk, Ibolya u, l. 20+ sz. szavazókör: Orv Isi Rendelő Tavasz u.26. Titkár: Muravölgyi László Nk, Sánci u. ló. Tagok: Kálovics László Nk, Bagolai sor 43, Ármos Miklós Nk, Fabik K, 14,42» - - 2?* szm szavazókör: Tűzoltó Laktanya Kossuth tér 25. Titkán Hoki István Nk, Fűtik K.u,g/a. Tagok s Kónya. Antal Nk, Hárrnn K„u. I7, fáandl Imre Nk, Katona J.m, 7, 28* szt szavazókör: Kereskedelmi Szakközépiskola, Zrinyi u, 33« Titkán Ivády Árpádné Nk, Ady u, 5, Tanok : Dr« Balogh illés Nk, Béke u, 3, Keserű Ildikó Nk, Béke uf lO/a, 29» sz* szavazókön Általános Iskola. Zrinyi ut 38« Titkán Balla Ferencné Nk, Zrinyi u9 45, Tagok : Kósáné Horváth Ágnes Nk, Hamburger u, 14, Tóth Pál János Nk, Hamburger u. 8/a« 3C. sz, szavazókör: Olajipari Kollégium Stromfeld u, 20. Titkán Csáky László Nk, Ady E, u, 35, Tagok í Vajda Géza Nk, Ady u. lő. Laczó Jenő Nk, Bősze köz 2. 3!« sz« szavazókör: Kodály Zoltán Művelődési Ház Béke u. 67, Titkár: Juhász Imréné Nk, Ady u. ló. Tagok : Fitos Attila Nk, Béke u» 50, Takács Zoltán Nk, Bfike u. 87/K, 32* sz. szavazókör: Vécsey Ált, Iskola Kun B, u* 6. Titkár: Hegyi István Nk, Olaj u, I7. Tagok : Szakony Szilárdné Nk, Brónyai u. 7, Vándor Lászlóné Nk, Olaj u. 9, 33, sz, szavazókon Városgazdálkodási Vállalat Béke u, 89, Titkár : Kenyeres Borbála. Nkf Attila u, lo, Tagok : Pálfy Sándor Nk, Oswald u, 4, Győrfy Béla Nk, Béke ut 8l/h, - - 34- sz. szavazókör: Óvoda., Kisrác u, 25. Titkár: Bozsoki Imre Nk, Landler u, 18. Tarok : Glavák Károly Nk, Dobó u. 44. Mátés József Nk, Ki srác m* 15. 35» sz, szavazókör: Általános iskola frlagyrác ué 26, Titkár: Pálfi Pálné Nk, Dobó m, 5* Tagok i Mihályi György Nk, Nefelejcs u, 2I. Szerdahelyi Győző Nk, Bajcsy zs 18, 36t szt szavazok ör: Ált, Iskola Tanácsköztársaság túr 5, Titkár: Bolf György Nk, Ha.jgató S,ua25. Tagok : Toviasics Lászlóne Nk, Ságvári u, 10« Vidóczy Zoltán Nk, Bajcsy Zs* Ó7, 37» sz, szavazókör: Móricz Zs, Művelődési Ház Hajgató S9u.I. Titkárt Vajda. Lászlóné Nk, Dózsa Gy, tér 2I, Tagok : Varga Mária Nk, Bajcsai u. 51. Deutsch Mária Nk, Bajcsai u, 76* 38, sz, szavazókör: Tanácsi Titkár: Simonka. József Tagok : id, Bali József Kiss László Kirendeltség Dózsa Gy, tér 30, Nk, Szepetneki u, 1. Nk, Dózsa. Gy, tér 25» bh, Bajcsy Zs, u. 77, 39, sz„ szavazókör: Kujturterem Törökvári u. 65. Titkár: Bodor György Nk, Törökvári u, I, Tagok: Pókecz Józsúfné Nk, Törökvári u, I3« Kuztna József né Nk, Törökvári u, 5I, - - 4ü* sz« szavazóköri Klubkönyvtár Köztársaság tér Ip. Titkár: Kolonics flAargit Nk, Mik lósfa u. 36/a. Tagok s Spollár Istvánná tik, Makarenko u. 27, Rázár Elemérné Nk, Makarenko u, 2, 4I, sz, szavazókör: Általános Iskola Gárdonyi u, 10, Titkár: Kovács Istvánná Nk, Szentgyörgyvári u, 11» Tagok : Horváth Andrea Nk, Gárdonyi u. 47, Tóth. László Nk, Gárdonyi u. 2I. 42* sz* szavazókor: Kulturterem Bagoly ut I5. Titkár: Kraskovics Lászlóné Nk, Bagoly u, 541 Tagok : Turi Lajos Nk, Sandi u, 33* Hendrik Mária Nk, Bagoly u, 57, \jb. qo, 03. OS íh^ lA Városi Tanács VB. Igazgatási Osztály Nagykanizsa Oavaslat a lakásvásárláshoz, épitéshez nvu3tanó6 tanácsi anyagi támogatásra Tisztelt Végrehajtó Bizottság \ A lakáshoz jutás feltételeit javitó anyagi támogatás eln^erés&re 1990, julius 24,-tól augusztusaiig 25 pályázat érkezett, A Lakásügyi Társadalmi Bizottság a támogatásban részesitendökre és a támogatásra nem javasoltakra névjegyzék tervezetet felütött össze, amelyet 8 napra közszemlére kifüggesztettünk* Ez idő alatt észrevételt tett Németh Sándor Nagykanizsa, MivrosVa-pu krt• 2/A., és Takács k\tiái Nagykanizsa, Kazanlak krt % szám alatti pályázó. Mindketten a javasolt támogatás össza^fensk növelését kérték, A bizottság mindkét család rfeszsro a táftvog^tás növelését az előterjesztés szerint javasolhat Anyagi támogatásra az alábbi javaslatot tar^aszxyúV 1./ Cseresznyés Sándor Nagykanizsa, Ibolya Húsfeldolgozó az AFÉMSZ-nél, a telw^a TMI ir^vjixó & VOLÁN-nál, jelenleg GNÍEQ-en van. Fiatal V^zasoV, YA&Yj gyermekkel a szülőknél szivesséqi k szüls kettő szobás csaiadi házára tetőtér nyitással, Vatta s 68 m2 alapterületű önálló lakást alakitanaV. ki» Az épitkezéshez 600 »000.-Ft OTP kölcsönt Mattak a részletük*. M34.-Ft, k kölcsöntartoz&a caokVantásáva tanácsi támoaatást« Vr Átlagjövedelem ^.SOn.-Pt u*** --------1 " 2 2./ Csáki László Nagykanizsa, Bolgár Hadsereg u. 4« Sportmunkatárs az Olajbányász Sportegyesületnél, a felesége ápolónő a Kórházban, jelenleg GYÉD-en van.Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel a munkáltató által ideiglenesen biztositott lakásban laknak. A munkáltató jelölése alapján három szobás, erősen lelakott, felujjLtásra szoruló OTP lakást vásárolnak, amelynek árai 1, 570♦ ÖÖÖ'',-Ft« Ájnunkáltetótól 25Ö.0Ö0„.»Ft vis^ff neíD téritendő támogatá s t kapnaÍ<V~X lakás megvételéhez kérik a~tané* csit ámogatast. Átlagjövedelem: 4*800«-Ft kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege! 60.000.-Ft vissza nem téritendő. 3./ Dávid Zoltán Nagykanizsa, Fabik Ki u. 24* Gépkocsivezető a ZM. Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatnál, a felesége eladó a ZM. Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál, jelenleg GYED-en van. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel a szylöknél szivességi 1akáshasználók. Az OTP-től egy + kétfő félszobás lakást vásároltak. Az 1,080.000.-Ft értékű lakás megvételéhez 325.766.-Ft ÖTFHRoTcsönt vettek fel, a havi részletük: 4.740.-Ft. A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanacsi tsmogatást. A munkáltatótól 150.000.-Ft támogatást kaptak. Átlaqjövedelem: 2.730.-Ft kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 70.000.-Ft vissza nem téritendő. 4./ Fehér László Nagykanizsa, Hunyadi u. 20. Villanyszerelő az Ipari Szakmunkásképző Intézetben, a felesége eladó az AFÉMSZ-nél, jelenleg GYED-en van. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel albérletben laknak. Névjegyzék alapján egy szobás OTP lakásra nyeTteTTijelölést. A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. A munkáltatótól 50.000-»Ft támogatást kapnak. Átlagjövedelem: 2.300.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 70.000.-Ft vissza nem téritendő. 3 5./ Gál János Nagykanizsa, Szabadság tér 20. Mentő ""ápoló az Országos Mentőszolgálatnál. A felesége takarítónő az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalatnál, jelenleg GYES-en van. Három kiskorú gyermekkel a szülőknél szívességi lak 3 S n 2 S 2** ná 1 ókT~7Tz~ÖTP~fő 1 m^féT"""szobá¥TTal<ást vá s á ro1na k. A lakás megvételéhézKérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 2.647.-Ft, vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100.000.-Ft vissza nem térítendő* jjWmrwr— 6./ Kertész Tibor Nagykanizsa, Hársfa u* 4-16. Kútkezelő a Kőolaj ós Földgáz Bányászati Vállalatnál, a felesége hirlap kézbesítő a Postánál. Fiatal házasok, gyernTekük nincs A szülőknél szívességi lakáshasználók. Palinbán kettő + kettő félszobás 94 m2 alapterületű családi házat építenek. Ehhez a munkáltatótól 150.0001-Ft támogatóst kaptak, ós az OTP-től 785700Ü7-FÍ kölcsönt vettek"fe1< A havi részletük: 5,438.-Ft. A kölcsön tartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 3.5S0.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 60.000.-Ft vissza nem tóritendő. 7./ Kissné Horváth Katalin Nagykanizsa, Bartók B. u. 5. Varrónő a TURUL GMK-ban, a férje húsfeldolgozó szakmunkás a ZALA HUS-nál. Fiatal házasok, rgyermgkük nincs. A szülőknél szívességi lakáshasználóként laktak. Az ŐTP-tői Bárom szobás lakást vásárol-Jak, 1, 290.000.-Ft-ért, amelyhez 606.440.-Ft OTP kölcsönt" vettek fel. A havi részletük: 4,935.-Ft, A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 2.650.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 60.000.-Ft vissza nem térítendő. 8./ Kotnyek Zoltán Nagykanizsa, Fáy A. u. 6. Szerkesztő mérnök a Dunántuli Kőolajipari Gépgyárnál, a felesége egyetemi hallgató. Fiatal házasok,gyermekük nincs. A szülőknél szívességi lakáshasználók. 4 Az OTP-től egy + kettő félszobás lakást vásároltak, amelyhez szo-ciál politikai kedvezményben nem részesültek, A munkáltatótól 40¿000.-Ft támogatást ka ptak. TCz i| 1Mb.200*-''Ft értékű lakás megvételéhez 504.000.-Ft OTP kölcsönt vettek fel. A havi részletük: 5.650, "["i* A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást, Átlaq.jövedelem: 2.000.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege; 80.000.-Ft vissza nem téritendő, 20i000*-Ft kamatmentes kölcsön. 9./ Kósz Ferenc Nagykanizsa, Bajcsy Zs* E* u, 47> Gépkezelő a Dél Zalai Viz- Csatornamű és Fürdő Vállalatnál, a felesége betanitott munkás ZM* Csecsemő Otthonban, Jelenleg GYE3-en van. Három kiskorú gyermekkel kettő szobás szerkezetileg elhasználódott^ fünfecionárisah elavult, fal- és padlószigetelés nélküli lakó épületben laktak* amelyet elbontottak* A helyére földszint + tetőtér beépitéssel kettő + három félszobás,J.47 m2 alapterületű családi házat épitenek, amelyhez 500*000,-Ft OTP kölcsönt vettek fel. A havi részletük: 2.259.-Ft. A családi ház felépitéséhez és a kölcsöntartozás csökkentéséhez kérik a tanácsi támogatást. Átlaq.j övedelem: 2.000.-Ft. Homokkomáromban 1200 n.öl zártkerti ingatlannal rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100.000.-Ft vissza nem téritendő. 10./ Kulcsár István Nagykanizsa, Rózsa u. 15, Villanyszerelő a DÉLVIÉP Nagykanizsai Épitésvozetésénél, a felesége édesipari dolgozó a ZALACÓ Édesipari Gyáregységében. Fiatal házasok, gyermekük nincs. jszülőknél szívességi lakáshasználók. NévjegyzékaTapJa" "első átmeneti OTP lakásra nyernek kijelölést, A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást, A munkáltató a támogatás mértékéről később dönt. Átlagjövedelem: 3.800.~Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 0.000-Ft vissza nem téritendő. 5 11./ Nagy Tibor Nagykanizsa, Városkapu krt. 2/A. Vagonrakó tergoncás a Sörgyárban, a felesége eladó a ZM. Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnál. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel egy szobás összkomfortos, OTP átmeneti, első lakásban tulajdonosként laknak. y_ső lakásból továbbjutók. Névjegyzék alapián kettő íís félszobás OTP Tamásra kérnek kijelölést. A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. Atlag.iÖvedelem; 3.323.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek, Javasolt támogatás összege: 70.000.-Ft vissza nem téritendő. 12./ Marton László Nagykanizsa, Berzsenyi D. u. 6/B. Egészségőr a KöüÁL-nál, a felesége aszisztens a Gránit Gyógyfürdő Vállalatnál Zalakaroson. Fiatal hóízasok, egy kis korú gyermekkel albérletben laknak. Névjegyzék alapján egyszobás átmeneti OTP lakásra nyernek kijelölést. A lakás megvételéhez kérik a t snocsi temogatast. Atlagjövedelem: 2.260.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás: 80.000.-Ft vissza nem téritendő. 13./ Miskevics Tibor Nagykanizsa, Alkotmány u. 98. Vas műszaki osztály vezető az ÁFÉMSZ-nél, a felesége körzeti ápolónő. Három kiskorú gyermekkel a szülőknél szivességi lakás''iasz-nálók. Az OTP-től kettő szobás összkomfortos lakást vásároltak, 1,160.000.-Ft vételárért, amelyhez 210.000.-Ft kölcsönt vettek fel. A havi részletük: 1.158.-Ft. A munkáltatótól 50.000.-Ft támogatást kaptak. A kölcsön csökkentésére kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 5.915.-Ft, Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100.000.-Ft vissza nem térítendő. 6 14./ Németh Sándor Nagykanizsa, Városkapu krt. 2/A. Technológiai szerelő kisiparosnál. A felesége anyaggazdálkodó a Hidroplasztik KFT-néí. Fiatal házasok, £y£rmokük.nincs. Egy szobás összkomfortos átmeneti OTP lakásban tulajdonosként laknak. Első lakásból továbbjutók. Névjegyzék alapján kettő és"jr§l szobás összkomfortos OTP társasházi lakásra nyernek kijelölést. A részükre felajánlott lakás ára: 2,078.000.-Ft, amelynek megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. Munkáltatói támogatásra nem számithatnak. Átlag.1 övedelem; 5.130#.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 100.000.-Ft vissza nem térítendő, 30.000.-Ft kamatmentes kölcsön 15./ Soós Istvánné Nagykanizsa, Rózsa F. u. 2/C, Secjitő_ családtag a Kip-Kogt^L a férje szintén ott dol- gőzik, segíti csalá(íífe^1<Srrrr^xataln^za8ok," g^^Q.^H^''.''. nin98» v-y A szülőknél szívességi lakáshasználók. Névjegyz"5ír aTapJan ellő''egy szobás átmeneti OTP lakásra nyertek kijelölést. A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 3.250i-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege:. 60.000,-Ft vissza nem téritendő. 16./ Steinhardt Tamás Nagykanizsa, Dobó u. 6. Vizmérő leolvasó a Dél- Zalai Viz és Csatornamű Vállalatnál, a felesége főiskolai hallgató, jelenleg GYES-en van. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel a szülőknél szivességi lakáshasználók. Névjegyzék alapján egy szobás átmeneti OTP lakásra nyernek kijelölést. A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. Átlag.iövedelem: 1.710.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 80.000.-Ft vissza nem téritendő. 17,/ Szabó Sándor Nagykanizsa, Béke u. 10, Mozdonyvezető a MÁV-nál, a felesége munkaviszonya 1590. junius 30,-án megszűnt. Fiatal házasok, első gyermekük születését várják, A szülőknél szivességi lakáshasználók. A MÁV jelölése alapja" í kettő félszobád OTP társasházig lakást vásárolnak, amely^ez^QÜTOÖO*,-Ft munkáltafeM, tómogatas''t kapnak. A lakás méöVI''tel~élTez"''kTfíl<""a" tánacsi támogatást, Átlagiövedelem; 2,921.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek, Javasolt támogatás összge: 80,000,-Ft vissza nem téritendő. 18,/ Szalainé Takács Erika Nagykanizsa, Munkás u. 5, Számitógép kezelő a Sörgyárban, a férje a GEOFIZIKAI Kutató Vállalatnál szintező. Fiatal házasok, gyermekük nincs. A szülőknél szivességi lakáshasználók. Az OTP-től kettő és "Tél szobás lakást vásároltak 1,240,000,-Ft vételárért, amelyhez'' 200.000. «»Pt rnun-""'' káltatói támogatást J<aptak, Az OTP kölcsön tartozasuk: 111,463, Ft, a havi részletük: á.37§.-Ft. A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 3,258,-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege; 50.000,-Ft kamatmentes kölcsön. 19./ Szélig Zoltán Nagykanizsa, Petőfi u. 92. Betanitott munkás a KANIZSA Bútorgyárban, a felesége eladó az ÁFÉMSZ-nél, jelenleg GYED-en van. Fiatal házasok, egy kiskorú gyermekkel egy szobás tanácsi bérlakásban bórlőkénT laktaRT"''" A lakást a tanácsnak térités ellenében leadták, munkáltató jelölése alapján egy + kettő félszobás összkomfortos OTP lakást vásároltak, amelyhez 120,000,-Ft támogatást kaptak. A lakás ára: 1,230,000.-Ft, az OTP kölcsön tartozásuk: 710.000.-Ft, a havi részletük: 6.920.-Ft, A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást. Átlagjövedelem: 2,461.-Ft, kettő gyermek figyelembevételévé. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 80,000.-Ft vissza nem téritendő, 20,000,-Ft kamatmentes kölcsön. 20./ Takács Antal Nagykanizsa, Kazanlak krt. 14/A, Segédmunkás a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, a felesége betanitott munkás a TUNGSRAM RT-nól. Jelenleg GYED-en van. Fiatal házasok, kettő kiskorúgyermekkel egy szobás összkomfortos OTP átmeneti <pTső la kasbán tulajdonosként laknak. Elsőlakásból továbbj utók. Névjegyzék ^apj*''2W 1^tFo*™e¥aTrWl szobás, ""összkomvortos társasházi lakásra nyernek kijelölést. A részükre felajánlott lakás ára: 2,078.000.-Ft, amelynek a megvételéhez kérik a tanácsi támogatást, Munkáltatói támogatást egyenlőre nem kapnak. ( Át la g^öved elem: 4.026.-Ft. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 120.000.-Ft vissza nem téritendő, 50.000.-Ft kamatmentes kölcsön. 21*/ Vargóné Tóth Éva Nagykanizsa, Kodály 2. u. 4. Ügyviteli alkalmazott a Magyar Hitelbank RT-nél, a férje festő az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalatnál* Fiatal házasok, gyer-mekük nincs. A szülőknél szívességi lakáshasználók. NévjegyzeK alapján egy szobás OTP lakásra nyernek kijelölést. A lakás megvételéhez kérik a tanácsi támogatást. Átlagjöyedelem: 3.750.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás összege: 60.000.-Ft vissza nem téritendő. 22./ Vass Istvánná Nagykanizsa, Berzsenyi D, u. 8/B. Pénztáros az OTP ZM. Igazgatóságánál, a férje eladó a ZM.Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál. Fiatal házasok, gyermekük nincs. Albérletben laknak. Az OTP-től egy + kettő félszobás lakást vásárolnak, amelyhez szociálpolitikai kedvezményben nem részesülnek. A jmunkáltatótól 200.000.-Ft támogatást kapnak. A lakás ára: 1*7060.000.-Ft, a megvételéhez kérik a tanacsi támogatást. Át lacj j övede lem : 4.320.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek. Javasolt támogatás, összege: 60.000.-Ft vissza nem téritendő. 23./ Véber Zoltán Nagykanizsa, Városkapu krt. 6/B. Kocsirendező a MÁV-nál, a felesége eladó a ZM. Iparcikk Kereskedelmi Vállalatnál. Fiatal házasok, ecjy kiskorú gye rmok ke 1 egyszobás összkomfortos átmeneti OTP..lakásban tulaj donosként T^KriaTTr^lső, lakásból további utójf. Névjegyzék alapján , egy V kettő félszobás OTP lakásra nyert kijelölést. A lakás megvételéhez kéri a tanácsi támogatást. Átlaqjövedelem; 2.726.-Ft, kettő gyermek figyelembevételével. Vagyonnal nem rendelkeznek* Oavasolt támogatás összege: 80*000.-Ft vissza nem téritendő. Támogatásra nem javasoltak: 1./ Kotsis Ferenc Nagykanizsa, Hunyadi tér 15. Viz- gáz szerelő a Dunántuli Kőolajipari Gépgyárnál, a felesége háztartásbeli. Nem fiatal házasok, egy kiskorú gyermekeik y&n. Kiskanizsán földszint, + tőtdter beepxtéssel egy + három félszobás családi házat épitenek, amelyhez 380.000.-Ft OTP kölcsönt vettek fel, a havi részletük: 4.766.-Ft. A munkáltatótól 60.000.-Ft támogatást kaptak. Az épülő lakás alapterülete": 129 m2. A kölcsöntartozás csökkentésére kérik a tanácsi támogatást, amelyre nem jogosultaik, mivel nem fiatal házasok, és egy kiskorú gyenríeket''"nevelnek. " * 2./ Nemes Zoltán Nagykanizsa, Zemplén Gy. u. 7/B. Műszak - vezető a ZALAI Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságban, a felesége 1990. augusztus 15.-ig az Állami Gazdaságnál ügyintézőként dolgozott, jelenleg munkaviszonya nincs. .Fiatal házq^pk. egy kiskorú gyermekkel három szobás OTP lakjfsban . tulajdonosként laknak,''amelyét"amunkáltató jelölésé alapjan vásároltak. Ezt rnogelőzően másfél szobás OTP le kas tulajdonosaj. voltak* Az első lakás vásárlásánál felvették a két gyermek után járó megelőlegezett szociálpolitikai kedvezlíienyt *. A 1:ífá*sbc!ik gyor-m¥k™^^es''zsegugyi okok miatt ríem"''születhetett /¡meg, ezért a havi OTP részletük 8.560.-Ft-ra emelkedett. A lakás vásárlásé- ( hoz á^murikál''tatóktól 260.000.-Ft t''ámoqajtSst. kaptak. A kölcsöntartozás csőTTkenTeseré* kérik a tanácsi támogatást. Támogatásra nem jogosultak, mivel lakással már rendelkeztek. 10 Határozati javaslat: A Végrehajtó Bizottság a lakáshoz jutást segitő anyagi támogatásra, annak mértékére ós módjára előterjesztett javaslatot megállapít ja . Utasitja az igazgatási ós a pénzügyi osztályokat, hogy a további intézkedést tegyék meg. Felelős: Dr. Lukácsa Erzsébet igazgatási osztályvezető, Bácsai Attiláné pénzügyi osztályvezető. Nagykanizsak 1990. augusztus 29. * Zala ** K i m u t a a tanácsi a-nyagi támogatás rétegenként: megoszlásáról• • M 1 gnevezés Vissz t a nem téritendő ámogat ás Visszat matment iritendő ka~ es kölcsön...... ö s s z e s e n : csai 0 u-^ .. száma r-. .. T csal ad Ft összeg | ¡-¡jl™,* u i szama Ft összeg ~™csaT szám G C Ft összeg r- " 1 Fiat al házas - gyermektelen Q y 620.000.- X ! o 100.000.- 12 X ?* 7;>t,000„- - 1 gyermekes 9 660.000.- V i A 1 20.000.- 10 X | 680.000.- - 2 gyermekes 2 120.000.- 1 " 50.000.- 2 X 1 170.000.-{ Nem fiatal házas - 3 gyermekes 3 300.000.- - t i 3 I 300.000.-J 1 ö s s z e s e n : ______, „„, ....... 1s700.000, - r- 1 170.000.- 27 X 11,870.000.-í 4 család mindkét támogatásban részesülj a ténylegesen támogatott családok száma 23. n. 90. 09, 05-3 . ¿tpfeSeÁ LQ Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalat Nagykanizsa Egyeztetve; a Városi Tanács V.B. Műszaki- és Igazgatási Osztályaival JAYASIAI állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésére Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Javaslatot teszünk a Magyar Állam tulajdonában és a vállalat kezelésében lévő házingatlanok elidegenítésére a módositott ás kiegészített 16/1969..¡TL. 30./ ÉVM~MÉM-PH sz együttes rendelet 4«§./l/ bek. alapján, A Városi Tanács VB« Műszaki Osztálya ás Igazgatási Ositálya az előaetes egyezteéés során megállapította, hogy az épületek elidegenítésének akadálya nincs, a házingatlanok nem esnek - a jogszabályban felsorolt - elidegenítést kizáró okok hatálya ala, A T. Végrehajtó Bizottság által kijelölt ingatlanokat a földről szóló 1987. évi I. tv módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló 1990. évi XXXVII. számú tv* í §„-a szerint érvé^Y8'' sx>n elidegeníteni a Zala megyei Tanács V.B, mellett működő Va^one^enorz"5''*''Blzottság engedélyével lehet, Az ezzel kapcsolatos eljárást a 17/1990. /VI-.28»/ BM számú rendelet szabályozza, amelynek 5< § e-a érteimében a jogügylet engedélyezése iránti kérelmet vállalatunknak kell benyújtania a^szerződések egyide jü~*csatolásával, és az ügyletkötés indokának ismertetésével, A fentiek alakján a következő javaslatot terjesztjük a Végrehajtó Bizottság elé; H a t ár o z a t i javaslat; A Végrehajtó Bizottság a Nagykanizsa, - Ady u, 33. - Magyar u, 11, - Béke tu 33/a - Magyar u 26 - Béke u. 33/b - Magyar u 30, - Béke u, 38- - Magyar u, 44, - Béke u. 60. - Rozgonyi u «5. - Csányi L, u= 20= - Somogyi B, u 13 - Csányi L, U, 22. - Somogyi B, u 21 - Hamburger J. u, 14* ~ Szemere u 11 - Hamburger J. u 22. - Vöröshadsereg u 16/a - Kinizsi u. 11, - Vöröshadsereg u 43 - Kisfaludy Sc u, 27, - Vörösmarty u. 46 sz. alatti házingatlanokat - összesen 14^ lakást, 4 üzlethelyiséget, 2 mühelybérlenényt, b garázst, 2 raktárbérleményt elidegenítésre kijelöli. - - Az értékesítéssel a nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatot bizza meg, Utasitja az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalat igazgatóját, hogy a további szükséges intézkedéseket tegye meg, és annak végrehajtásáról adjon tájékoztatást. Határidő; 1990. december 31. 1931. december 31 Felelős; Varga Béla mb igazgató Nagykanizsa, 1990, julius 30, Nagykanizsai Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat nagykanizsa Varga Béla igazgató AZ ALLAIÍI TULAJDONBAN ALLO HÁZINGATLANOK ELIDEGENITESI JAVASLATAHOZ «•»tt-ÍB-T» rn Li J5 Jü íj JS Ki ,Jy JS X A_z_ eXidegenitésre javasolt ingatlanok aclatais Utca, házszám lakásszám lakásszám szobaszám szerint egyéb bérlemény komf, félkomf komf nélk 1 2 3 4 üzl., nüh, gar. rak Ady E, u. 33, 7 3 — 7 — 3 — te te — — te Béke u„ 33/a — — 10 _ — te te — — te te Béke u- 33/b IS — — 9 6 te te te te te te Béke U„ 330 6 _ 1 4 3 mm te tete — _ Béke U 60. 6 — 1 3 — 4 m. — te 1 1 — _ Csányi L. u 20„ 3 1 2 R 1 « _ te — te — te ... Csányi L; u* 22, 4 - 2 3 1 2 te te te tete te Hamburger J„ u 14 14 1 — 8 v I — te te te — — — te Hamburger J, u* 22„ R — 1 1 3 — m ~ 1 2 >- Kinizsi u.. 11 — _ 1 — 4 — m te te te Kisfaludy S. u. 27 3 - - — 2 1 — te - — t; te Magyar u„ 11. - - - - — — - 1 Magyar u, 26 „ - c; 4 te 1 — — - 1 — te te Magyar u 30 * 7 1 c 1 2 1 - te mm 1 - 1 Magyar u„ 44. 2 - - - 2 ~ - te te - - - <- Rozgonyi u, c; - - 4 — 1 — — - - - - Somogyi B. uf 13 ~ - 4 2 1 1 1 — i _ — Somogyi Br u, 21 2 1 2 3 - 2 — — — 1 — - Szemere. u. 11* 2 1 3 3 1 2 te te te te te Vöröshadsereg u,. 16/a 6 — 1 1 — » 4 te 1 te — Vöröshadsereg u 43- 3 — 1 1 — 2 te 1 te te te Vörösmarty u. 46 - R 4 1 te te - - - - - Összesen; 110 7 28 78 2 G 32 7 1 1 4 c 7 2 Nagykanizsa, 1990. julius 30=. - 3 - Az_ elidegenítésre javasolt ingatlanok leírása és főbb "oeTlenE 01 f Ady E. u- 33 ingatlannyilvántartási adatai: TulajúonTTap száma; ^897 Helyrajzi száma: 2174 Térmértéke: 2686 m Állami tulajdon aránya: 100 % Az 1900 ~ 1910 között épült földszintes, két különálló épületből álló 10 lakásos házingatlan állami tulajdonba Vétele /19^2„/ óta nem "volt''"felújítva. A gazdagon diszitett utcai épület homlokzata erősen vakolathiányos, tatarozásra szorul. Az,utcai, különálló s lakásos ód11 ményrőszben 2 félkomfortos, egyszobás lakás bérlője kihalt. a l&kas nincs helyreállítva, kijelölése" esetén kívülálló vevők részére kerülhet elidegenítésre. Két bérlő kezdeményezte az elidegenítést, a többi bérlő a kijelölést követően nyilatkozik veteli szándékáról Béke u. 3,3/a, b, ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma; 11133 Helyrajzi száma: 2293/3 egy része 2 Térmértéke: ^46^ ni /változik/ Állami tulajdon aránya: 100 % Az 19^9 - 60-ban utoafpynton épült. pince, földszint, két, emeletes, kettő jUlöjqálLó^ lakóépület felújítására 1983 évben került soi^Tnelynek során mindkettő tetőtere 3-3 lakással is beépült, a, lakásazám épületenként, l^-re változott A Béke u„ 33/a., 33/b, házingatlanok elidegenítésére úszótelekként történő ingatlannyilvántartásba vételt k,freetően kerülhet sor, mivel a 4./19S8 /X. 6 / Tanácsrendelet tiltó hatálya alá eső, az udvarban lévő Béke u. 33/c sz. alatti házingatlan megközelítését szolgálná továbbsa is az udvar földrészlet, 9 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Béke 38.. ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: S943 Helyrajzi száma: 2218 o Térmértéke: 109^ m Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló után épült földszintes lakóépület utce^i, részben alápincézett részben 2, az udvari részben S lákás található. A felújításának,időpontja. 1983• év. A felújítása ellenére a falszerkezetek salétromosak, ez miatt a vakolat elszíneződött, kismértékű faIneelvesedes következtében hegyenként vakolat-hiányos, Hőszigetelése kifogásolható Egy bérlő keádeményezte az elidegenítést. - 4 - Béke u* 60* ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 7416 Helyrajzi azáma: 3696/1 p Térmértéké: 943 m Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló után épült házingatlanban 7 lakásbérleniény, továbbá 1 garázs ás 1 nem lakás céljára szolgáló bérlemény /fodrászat/ található. Az utcai épület földszint + 1 emeletes, közepes műszaki állagú, az udvari rész erősen salétromos, vakolathiányos, alacsony műszaki szinvonalu, A legutóbbi, lakásokra kiterjedő felújitás időpontja 1969 év., 3 bérlő kezdeményezte az elidegeniéést, Csányi L^ u..^ 20,» ingatlannyilvántartási adatok: Tulajdoni lap száma: ^949 Helyrajzi száma: 2111 Térmértéke: 224 m Állami tulajdon aránya: 100 % A százddfr?rduló után épült, földszintes házingatlanban 6 lakás-bérlemény található, A szerkezetileg közepes állagú, részben alápincézett utcai épület vakolata falnedvesedés következtében erősen málló, elszíneződött, nyílászárói festésre, mázolásra szorulnak. Az udvari félnyeregtetős épitményrész lakásai kissebb műszaki értéket képviselnak, egykori ''melléképitményekből lettek kialakítva. Felújításának időpontja: 1969 év 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Csányi L. u. 22- ingatlannyilvántartási adatok: Tulajdoni lap száma: ^öőO Helyrajzi száma: 2112 Térmértéke: 721 m2 Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló után épült földszintes házingatlanban 6 l»akás-bérlemény található, Az utcai épületrész erősen nedves, vaikolat-hiányos falazatú, az udvari félnyeregtetős épitményrészbera levő lakások kisebb műszaki értéket képviselnek, többször áf:épi~ tettek. Felújításának időpontja: 1969, év 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést, Hamburger _J,_ _u, 14- ingatlannyilvántartási adatok: Tulajdoni lap száma: 10766 Helyrajzi száma: 2308/2 Térmértéke: 887 M Állami tulajdon aránya: 100 % A század eléjén épült, udvari, földszintes, ás az utcafronton álló 1968*-ban éjmlt pince, földszint, II emeletes házingatlanban 15 lakásbérlemény található. Az 1984-ben történt megosztását követően a kialakult 2308/1 hrsz-u ingatlan elidegenítésre került, most az állami tulajdonban maradt 2308/2 hrsz-u ingatlan 6 bérlője kezdeményezte az elidegenítést, A házingatlan felújítva nonvvolt Hambürger J, u,._ 22 . ingatlannyilvántartási adatai; Tulajdoni lap száma: 6027 Hdyrajzi száma: 2294 Térmértéke: 1162 m Állami tulajdon aránya: 100 % Az 1920-as években épült, földszintes lakóépületben s lakás, 1 nam lakás bérlemény /orvosi magánrendelő/ továbbá az udvarban 2 szilárd alapú garázsbérlemény található. Az uícai épület szerkezetileg jó állagú, az udvari épületrész kisebb műszaki értéket képvisel, Felújításának időpontja: 1978 év, 4 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Kinizsi u 11, ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4999 Helyrajzi száma: 1139 2 Térmértéké: 727 m Állami tulajdon aránya: 100 % Az komfortos lakást magába foglaló házingatlan a városrendezési tervek szerint nem minősül Önálló épitési teleknek, .arra új épület épitésére épitési engedély nem adható Az épülést komfortosítását követően szerkezeti felújításban nem rászeáüült 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Kisfaludyu,_ 27 ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 6132 Helyrajzi száaa: 2386 Térmértéke: 788 m2 Állami tulajdon aránya: 100 % Régi épitésü, földszintes, 3 lakásos házingatlan Az 19^2 «évben történt állami tulajdonba vétele óta fel. jitva nem volt , ez miatt a héjazat, az épületgépészeti berendezések gyakori javításra szorulnak. Az udvarban 5 szilárd alapú garázsbérlte-mény van. 1 lakásbérlő kezdeményezte az elidegenítést Magyar _u _ 11, ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 43^4 Helyrajzi száaH: 972/2 Térmértéke: 188 m Állami tulajdon aránya: 100 % A múlt században épült, erősen lepusztult állagú, a Pannónia Cipőipari Szövetkezet egykori raktárbérleményeként hasznosított épületre a bérleti szerződés megszűnt Jelenlegi müszalci állapotában bérbeadásra nem alkalmas, teljes felújításra szorul Az ingatlan utcafronttal nem rendelkezik, megközelítése a Magyar 1" 11/a számú 972/1 hrsz~u magántulajdonban lévő ingat lanon át, -átjárási szolgalmi jog biztosításával történik Kívülálló vevő részére kívánjuk értékesíteni,meghirdetés utján. Magyar u, _26, ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4109 Helyrajzi száma; 144 Térmértéke: 2776 m Állami tulajdon aránya: 100 % Az 1901-1921 között épült házingatlan állami 1352. óta teljes felújításban nem részesült tes épületben 1 lakás, 1 nam lakás bérlemény a kert külön bérleményként van hasznosítva 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Magyar u. 3,0.. ingatlaannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4110 Helyrajzi száma: 146 Témmértékes 3190 m2 Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló után épült földszintes lakóépületben 8 lakás és. 2 nam lakásbérlemény /raktár, műhely/ található, A házingatlan 1977-ben lett felújítva, melynek során 7 lakás komfortosiáásrs került, a felújítás nem terjedt ki a nem lakás bérleményekre« 5 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Magyar u. 44. ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4130 Helyrajzi száab: 1S8/1 2 Térmértéke: 746 m Állami tulajdon aránya: 100 % Építésének időpontja az 1920-as évekre tehető'', A földszintes, részben alápincézett 2 lískásos épület teljes felújításban nem részesült, részleges felújítása a komfortosításon kívül a homlo zet színezésére is kiterjedt, o A külön bérleményként hasznosított, 1^8/2-hrsz-u 2777 m térmér tékü kert megközelítése az ingatlanon át biztosított átjárási szolgalmi jog alapján történhet, 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Rozgoriyi u- ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: ^013 Helyrajzi száma: 11^3 f p Térmértéke: 832 m Állami tulajdon aránya: 100 % tulajdonba vétele A pince + földszin /trafik/ található 7 - A százdáforduló táján épült, részben alápincézett, szerkezetileg közepes állagú, 5 lakásbérleményt és egy orvosi rendelőt megában foglaló házingatlan legutóbbi felújításának időpontja 1977, év. A társasházzá alakításával a továbbra is állami tulajdonban maradó orvosi rendelő üzemeltetése megoldható 1 bérlő kezdeményezte az elidegenitést. Somogyi B,__u. J3. ingatlannyilvántartási adatai; Tulajdoni lap száma: 4047 Helyrajzi száma: Hl/2 2 Térmértéke: 3^0 m Állami tulajdon aránya: 100 % A százddforduló táján épült, földszintes, R lakásos házingatlan állami tulajdonba vétele /19c>2 /, óta felújitva nem volt Az épület erősen vakolathiányos, rasszul szigetelt, szerkezetileg gyenge állagú,. A kapubejárat a szomszédos, magántulajdonban lévő ingatlannal közös használatú, 3 bérlő kezdeményezte az elidegenitést. Somogyi B, u, 2X, ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4039 Helyrajzi száma: M 2 Térmértéké: 1725 m Állami tulejdon aránya: 100 % A századforduló után épült földszintes házingatlan tfcftcai lakásainak felújítása 1977» évben történt Az ingatlanon lakás, és egy nem lakás bérlemény /fényképészet/ kapott elhelyezést. 2 béric kezdeményezte az elidegenítést. Szemere u. 11 ingalannyilvántartási adatai: Tulqjdoni lap száma: ^882 Helyrajzi száma: 21^9 tf 2 Térmértéké: 1302 m Állami tulajdon aránya: 100 % Az 1910 körül épült 6 lakásos házingatlan 1968 évben volt felújitva. Az utcai épülében levő 2 lakás komfortos,az udvari lakások félkomfortosak, a különálló épületben lévő lakás komfort nélküli, mosókonyhából kialakított 5 bérlő kezdeményezte az elidegenitést, Yö r ö a ha d s e r e gr u,. 16/a ingailannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 4986 Helyrajzi száma: '' 122^ 2 Térmértéke: 416 m Állami tulajdo aránya: 100 % — 8 — Az 1935. évben épült, pince, földszint + 2 emeletes lakóépületben 7 lakásbérlemény található. A tég&afalú lakóépület bauxitbetonból készült, A 23/1970, /XII. 20./ "ÉVII, az rendiét 1-7 § értelmében a tulajdonost felülvizsgálati, bejelentési kötelezettség terheli., A vizsgálatot az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézetnél kell kérni. Az építésügyi hatóság a vizsgálat eredménye alapján elrendelháti a b&tbonszerkezet megerősítését. A betonszerkezetek: terhelésének megnöveléséhez ugyancsak a fenti hatóság jóváhagyása szükséges, A házi&gatlan legutóbbi felújításának időpontja 1977, év. 6 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Yörö;s_hadsereg u. 43 ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: Helyrajzi száma: 1638 . p Térmértéke: 629 m Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló táján épült, szerkezetileg közepes állagú, rosszul szigetelt falazatú, több helyütt vakolat hiányos fokozott karbantartást igénylő, 4 lakásós házingatlan Pelüjitásának időpontja 1968. év, 1 bérlő kezdeményezte az elidegenítést Vörösfaarty u, 46. ingatlannyilvántartási adatai: Tulajdoni lap száma: 5367 Helyrajzi száma: 1572 r 0 Térmértéke: 508 m Állami tulajdon aránya: 100 % A századforduló után épült, 5 lakásos házingatlanban 3 komfort nélküli és 2 szüks^ lakás található. Az 1952-ben történt állami tulajdonba vétele óta felujitva nem volt Szerkezetileg gyenge állagú, erősen vakolathiányos, nedves, dohos, salétromos falú, folyamatos karbantartást igénylő épület,, 2 bérlő kezdeményezte az elidegenítést. Nagykanizsa, 1990.július 30 NAGYKAN I ZSA terület- és településfejlesztésének, valamint a tanácsi gazdaság működésének tapaszta I atai,további tennivalók Kész ftették s Városi Tanács VB. Szakigazgatási Szervei Nagykanizsa, 1990. julius 5. TARTALOMJEGYZÉK Oldal Bevezetés 1. Városszerkezet, terű IetfeI haszna I ás, területrendezés 1-2. Népesség, demográfia, munkaerő-mozgás, foglalkoztatás 2-4. Lakásépítés, lakásgazdálkodás 4-7. Vízgazdálkodás 7-9. Energ i aeI Iátás 9. Közlekedés, hírközlés 10-13. Egyéb kommunális ellátás 13-14. Oktatás, közművelődés, sport 14-19. Egészségügy 19-22. Kereskedelem, szolgáltatás, idegenforgalom 22-24. Igazgatás 24. Tervezési, gazdálkodási tapasztalatok - pénzügyi kapcsolatok - hitelek 24-26. Vállalatirányítás,vállalatfelügyelet,privatizáció 26-27. Vállalkozások, privatizáció 28-30. Az állampolgárok ügyeinek intézése 30-34. A testületi munka 34-36. A VII. ötéves középtávú tervidőszakra meghatározott feladatok értékelése és a kialakult helyzet elemzése egyaránt fontos úgy a leköszönő tanácstestüIet számára, mint a választások után megalakuló helyi önkormányzat részére. Nagykanizsa Város Tanácsa a jelen középtávú tervidőszakban évente értékelte az éves tervek végrehajtását, 1388-ban elemezte az öt évre szóló feladatok időarányos és várható teljesítését, egyben a restriktív központi intézkedések negatív hatása miatt kényszerűségből módosította az eredeti programját. A gondokat nehez í tet te a folyamatos és felerősödő áreme Ikedés és a rendeIkezés re álló pénzeszközök jelentős r észéfe IszTvo ájj^ajhános forgalmi adó bev^-j?L§.ÍéjL§-* Á központi elvonások és a reálérték csökkenés következtében olyan helyzet teremtődött, amelynek során az intézmények működtetése, fenntartása és a kiemelt ágazati célok megvalósítása lekötötték az erőforrások zömét. Ennek következtében több alapvető ellátást megoldó és minőségi igényt kielégítő fejlesztés megvalósítására nem nyiIt lehetőség. A szakmai követelmények konfliktushelyzetbe kerültek a pénzügyi háttérrel. Mindezek ell snérg 3 tervidőszak során elért eredmények jelentősek, olyan alapot adnak a leendő önkormányzat részére, amelyre építeni lehet. A helyzetértékeléssel együtt számításokat végeztünk az 1991. évre áthu_zódó szerződéses kötelezettségeken alapuló pénzügyi terhekről és megjelöltük azokat a feladatokat, amelyeket az ellátás javítása erdekeben az uj ö nkormányzátnak a következő időszakban meg kell oldani megfelelő, a lehetőségekhez igazodó időrendi rangsorolással. A Város Tanácsa a majdan megalakuló új testület döntési lehetőség fenntartása érdekében arra is törekedett, hogy minél kisebb pénzügyi kötelezettséggel járó terhet hagyjon maga után. Emiatt több fontos műszakilag előkészített beruházást, felújítást (Komplex SzűrJSá M omá s, Városi Könyvtár rekonstrukció bővítés, piac vásárcsarnok létesítés stb.) nem indított el és további hitelek felvételétől is elzárkózott. Városszerkezet, terű IetfeIhasznáI ás, területrendezés Az elmúlt közel öt esztendő alatt Nagykanizsa településszerkezeie a többirányú társadalmi-gazdasági folyamat hatására, döntőrészt szabályozott módon tovább fejlődött. Ennek liejLe_t^J_t a térségi^te-I epü I éscsopor t egészét magában foglaló, 1982. évben jóváhagyf.sra kerülQgltajános rendezés i terv adta. Ehhez ¡1Ieszkedve külön ü~ temterv alapján sorra elkészültek a város területrendezési és beépítési tervei, ¿elenleg hatályban lévő rendezés.i és 26 beépítései terv szabályozza szinte valamennyi területegységre vonatkozóan -a városközponttól a zártkertekig- a városszerkezetet, a területfelhasználás módját, az épületek, építmények területét elhelyezési feltételrendszerét. Az elmúlt időszaki fejlődés legfontosabb sajátossága, hogy az új építési területek feltárása mellett a történelmi városszerkezet a hozzá tartozó közlekedési háIózattaI,zöldterületekkel együtt alapvetően megőrizte értékes elemeit. Ugyanakkor a városközpont és környéke ellátó hálózatának racionalizálása, városképi rendezése mellett teljesebb formában, karakterisztikusabban kialakultak a negyed- és az azokhoz kapcsolódó alközpontok. - 2 - A hosszú távra, illetve középtávú időszakra meghatározott szabályozási elvek, főbb előírások azonban teljes mértékig nem tudták figyelembe venni a folyamatosan változó terű I et fe I haszná I ás i , építtetői igényeket, ezért szükségessé vált egyes rendezési tervek felülvizsgálata, módosítása. Az általános rendezési terv 1985.és 1988. évi karbantartása, az 1989. évi felülvizsgálata és módosítása enyhítette a terű IetfeIhasznáI ási és építtetői igények, valamint a rendezési tervben meghatározott fejlesztési és egyéb célkitűzések közötti ellentmondásokat. Egyúttal határozott szakmai intézkedések történtek az olyan ú[ t ípusú tervhiearchia kiépítésére, amely nemcsak a rendezési feladatokat vizsgálja, hanem a gazdasági-társadalmi összefüggéseket is a tervezés tárgyává teszi, közelebb hozva ezzel a város fejlesztési tervei és a rendezés elképzeléseinek tartalmi elemeit. A közérdeklődés fokozódásával folyamatosan megváltozott a tervek készítésében való társadalmi résztvétel, melyet többirányú módszertani változtatással segítettünk elő. Összefoglalva megáIIapítható, hogy a város területrendezési tervei a folyamatos karbantartásokkal, felülvizsgálatokkal és az új tartalmi követelménynek megfelelő módosításokkal megfelelő alapot biztosíthatnak a jövőben is a további városfejlesztési elképzelések megvalósításához, fcövid távon a legfontosabb feladatnak a megváltozott lakásépítési, továbbá a magánvállalkozások terű Ietigényének kielégítését tartjuk, terű IetfeIhasznáI ási szempontból, de Iega-Iább hasonló fajsúlyú feladat a jelenlegi piactér területének át a-lakítására, bővítésére vonatkozó rendezési tervi elképzelések mielőbbi Véglegesítése. Az építésügyről szóló törvényt az Országgyűlés a közelmúltban ismét módosította. Az uj sz3 bályozás annak érdekében, hogy jogos magánérdeket sértő korlátozásokra csak indokolt esetben kerüljön sor, a telektulajdonosok javára korlátozás-kártalanítás megállapítását irta elő. Ennek az előírásnak a területrendezési tervezési következménye i ma még nem ismertek, de az anyagi kihatás miatt a munkát nehezíteni fogja és a folyamatos karbantartás, kor szerüsítés elmaradása a területrendezési tervek avulását eredményezheti. A helyi önkormányzat szabályrendeletei várhatóan a területrendezési tevékenységben is új feladatokat fognak eredményezni. Népesség, demográfia, munkaerő-mozgás, foglalkoztatás A város lakónépessége a jelenlegi adatok alapján 55.319 fő. .A tervidőszak induló évéhez képest közel 1.700 főve I csökkent, mely abból adódik, hogy a természetes szaporodás minimális, a vándor I ás i különbözet pedig negatív előjelű lett. Az elköltözési folyamat megindult, ugyanakkor az utóbbi években mérséklődött a városba történő beáramlás, amely azzal függ össze;, hogy a városkörnyéken a kedvezőbb gazdasági lehetőségek között lévő községek népességmegtartó képessége erősödött. A lakónépesség korösszetétele is módosult az eltelt időszak alatt. Növekedett az általános iskoláskorúak száma, kismértékben csökkent a munkaképeskorú népesség. A nyugdíjkorhatárt elért lakosság aránya az összIakónépességhez viszonyítva 18,9 %-ot jelent, mely 1986. évhez képest 14,5 %-os emelkedést mutat. o - 3 - A "90-es évek elején a demográfiai hullám fokozatosan áttevődik a középiskoIáskorú lakónépességre. Ezt követően a népesseg korcsoportonkénti összetétele pozitívan változik, a szülőképeskorú nők számának emelkedésével. Az élénkülő természetes szaporodás következtében a "90-es évek közepétől várhatóan nő a bölcsőd és es az óvodáskorúak száma. A korcsoportok eltolódásával nő a munkaképeskor úak aránya. A tervidőszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai koncepció még a teljes és hatékony foglalkoztatás megvalósítását tűzte ki célul. Mivel a kívánt szerkezetátalakítás csak lassan halad, így a tervidőszak elején a teljes foglalkoztatás fenntartható volt. Az elmúlt években a gazdasági szabályozók változásának hatásaként a gazdasági egységek hatékonyságra való törekvésével a foglalkoztatás feltételrendszerében változások következtek be. A munkaerőkereslet csökkent, de ezen belül a szakképzett, minőségi munkaerőre vonatkozó igény nőtt. Az új munkahelyteremtő beruházási, fejlesztési lehetőségek beszűkülése miatt főként 1988-tól a munkáltatók rákényszerültek létszámuk lassú ütemű csökkentésére. A munkaerőmozgás következtében megüresedett munkakörök betöltését zömében belső IétszámátcsoportosítássaI, szervezeti változtatásokkal oldották meg. A belső szervezeti módosítások, megvalósított létszámcsökkentések végrehajtása során a munkáltatók igénybe vették a_ foglalkoztatáspolitika kibővített eszközrendszerének új eI emeits a meghosszabbított felmondási időt, az elhelyezkedési támogatást, az átképzés, betanítóképzés lehetőségét, valamint a korengedményes nyugdíjazást. A munkáltatóknál a létszámcsökkentés elsősorban a városkörnyékből bejárókat, a nem megfelelő képzettséggel rendelkezőket, a fiatalkorú munkavállalókat, valamint az egyéb ok miatt hátrányos helyzetűeket érintette. A foglalkoztatási feszültségek áthidalása érdekében közösségi feladatok ellátására a fogI a Ikoztatási alap terhére tanácsi támogatással (45 fő) közhasznú munkahelyeket szerveztünk (VGV 35 fő, kórház 6 fő, eü.gondnokság 4 fő). A város foglalkoztatási szerkezetén belül a csökkentések ellenére változatlanul meghatározó az ipari népgazdasági ágazat, jelenleg 15 ezer főnek biztosít munkalehetőséget. Az állami és szövetkezeti szektor anyagi ágaiban jelenleg 800 fővel dolgoznak kevesebben, mint 5 évvel korábban. A foglalkoztatot-tak létszámában jelentősebb mértékű csökkenést tapasztalunk a gépiparban, építőiparban, valamint a kereskedelmi ágazatban. Ugyanakkor a^tercier szektorban a vizsgált időszak alatt folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottak száma. A város foglalkoztatási helyzetének értékelésénél nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy évről-évre növekszik a magánkisiparban és^W&^Sfy&éÓGIem-ben foglalkoztatottak száma, valamint az újtípusú vállalkozási formák és szervezetek taglétszáma is. Újrakezdési kölcsönfelvétellel 107 magáriváj I a tfeoij részesült állami támogatásban. összességében megállapítható, hogy 1990. évre tovább szigorodott, minőségében átalakult a munkavállalók helyzete. A munkanélküli segélyt igénylők aránya a munkaképeskorú népességhez viszonyítva ma még elenyésző. Rövid és hosszabb távon a foglalkoztatás problémái erőteljesebben jelentkezni fognak. Ez elsősorban a gazdaság szerkezeti átalakítá- - 4 - sából és a várható demográfiai nyomásból adódik. Ellensúlyozó tényezőként említhetjük a munkahelyek területi megoszlásában várhatóan bekövetkező pozitív változásokat. A gazdasági potenciállal rendelkező Letenye, Zalakaros, Murakeresztur mikrokqzpont\á történő fejlesztésével az ingázás várhatóan csökkenni fog. A foglalkoztatáspolitika alakulását a jövőben a munkáltatók érdekeltsége, azok hc-lyi beruházási és munkahe I y teremtés i lehetőségei határozzák meg elsősorban. Ehhez párosulnak a vegyesváII a Iatok a-lapításában rejlő lehetőségek. Hosszabb távon a privatizált küI -és belföldi töke bevonása kedvező folyamatot indíthat el gazdasági szerkezet módosításában és a foglalkoztatásban. A városban várhatóan az alapvető foglalkoztatást az ipar, ezen belül a gépipar adja. Főként a női munkaerő foglalkoztatására alapozva a könnyűipar szerepe tovább nőhet. Új foglalkoztatási lehetőséget alapvetően a kereskedelem, idegenforgalom, majd a fokozatosan kiépülő kvaterner szektor biztosíthat. Jelentős módosulás várható a mezőgazdaságban, mivel a földtörvény az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosít a vállalkozóknak. Reálisan számolni kell azzal is, hogy a munkaképeskorú népesség egy részét az átalakítási folyamatok kedvezőtlenül fogják érinteni, a munkanélküliek aránya . eme Ikedni fog. A várható foglalkoztatási feszültségek kezelése új típusú együttműködést igényel a munkáltatók, a terüIetfeIhasznáI ást irányító közigazgatás, a pénzintézetek, az oktatási intézmények, valamint a munkaügyi eszközrendszert működtető Munkaügyi Minisztérium között. Szorosabb összhangot és jobb munkamegosztást kell létrehozni a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika között. Erősítenünk kell az érdekegyeztetést, az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a különböző társadalmi rétegek helyzetének eIemzésére,problémáik megoldására. Lakásépítés, lakásgazdálkodás Az urbanizációs nyomás csökkenésével kismértékben mérséklődött a nyilvántartott IakásigényI ők száma. A központi és helyi anyagi lehetőségek beszűkülésével azonban a lakásépítés ütemében is jelentősebb visszaesés és szerkezeti átrendeződés következett be. fgy napjainkra a lakásellátás feladata továbbra is a társadalompolitikai szempontból kiemelt területek egyike maradt. Azért indokolt ennek hangsúlyozása, mivel a^komplex lakásépítés és lakásgazdálkodás -beleértve a mobilitás ösztönzésére és támogatására fordított kereteket is- mintegy 710 millió Ft helyi felhasználást igényelt, amely a rendelkezésre álló fejlesztési célú eszközök mintegy 53 %-a. A VII. ötéves tervidőszakra tervezett 2160 lakásból 1700 db körül 4püJ__fel. Ezen belül 1635 db telepszerű lakást terveztünk, ebből alig több mint 1000 db valósul meg. Ennek alapvető oka, hogy az QTP beruházói magatartása fokozatosan megváltozott. A telepszerű magán Iakásépítés esetében alapvető szempontként egyre inkább a garantált értékesítési lehetőségek biztosítása me IIetti nyereségérdeke 11ség vált. A megváItozot t szerkezeti módosulást jól tükrözi, hogy felére csökkent a bér Iakásépítés, a tervezett OTP Iakásszám mi ntegy 2/3-a valósul meg, ezzel szemben 30-40 %-kal növekedett a magánerős lakásépítés. - 5 - Nehezítette az építés előkészítésének és kivite Iezésénekf0Iyamatát hogy a J^akótelepi lakások e I he I yezése új építés].......terű I etek feltárását "ígenye I te, mely a tervidőszak elejen jelentős többletköltséggel járt. A lakótelepi lakások építése mellett egyre inkább felértékelődött a belvárosi lakások iránti igény, ennek kielégítése érdekébén sor került olyan városképileg is meghatározó beépítésekre, mint a Béke u. - Zrínyi u „ sarok, a Lenin u.10-12, a Zrinyi u.20, valamint az Eötvös tér D-i oldala. Ugyanakkor a lakásépítés városképi és funkcionális szempontból egyaránt tovább fejlődött, igénye sebbé vált. Az évenkénti mintegy 20 %-os építési árnövekedés azonban halmozott lakásár növekedést eredményezett. Míg 1j)87. évben az átadott lakások 11.800 Ft/m2 építési áron valósultak meg. addig ez az 1990. évi btefejezésű lakásoknál .22.700 Ft/m2 re emelkedett. Az általános forgalmi adó bevezetése is több irányban nehezítette a lakásépítési terheket. A telepszerű lakások területelőkészítését és közművesítését részleges ÁFA terheli. A lakásárak növekedéséhez képest fokozatosan mérséklődik a fizetőképes kereslet, elsősorban a lakással nem rendelkező kiemelt rétegek esetében. Ezért egyik nagyon fontos feladat a szociális bérlakás építésének fenntartása és az újra elosztható használt lakások visszaadásának, cseréjének ösztönzése. Emellett szociálpolitikai megfontolásból a növekvő lakásárak miatti terheket az államnak nagyobb mértékben kell átvállalni. A piaci értékesítésű lakásoknál a vállalkozások élénkítése és.egy uj alapokra helyezett szociális támogatási rendszer hozhat változást á lakáshoz jutási feltételek érdemi javításában. Ezek a tényezők a további teendőket is meghatározzák; - Külön kell választani egymástól a szociális támogatási rendszert és a lakásépítést mint gazdasági folyamatot. Az elmúlt évek gyakorlatát a fokozódó lakásigényekkel járó intenzív lakásépítés támogatást célszerű megszüntetni és a teIekár-közműhozzájáruI ás mértékét gazdasági alapokra hs''yszve piacT viszonyok között kell mindenki számára egységes feltételek mellett felkínálni. - A lakótelepi lakásépítés beépítési javaslata, az épületek szerkezete és struktúrája nyújtson lehetőséget több működő kiviteloző szervezet versenyeztetéséhez. Célszerű a féIkészáIIapotú lakásépítési f o rma "a l ka I maz á s a is. - Ki kel! dolgozni a rendezési terv szerint hosszabb távon megvalósuló területek -jelenleg fenntartott parlag területek- átmeneti hasznosításának lehetőségét és módját. - A lakótelepi tömeges lakásépítés mellett kiemelt figyelmet kell fordítani o^_városképi rendezést is célzó belvárosi foghíj és rehabilitációs területek rendezésére. Ennek megvalósulását elősegíthetné egy olyan kereskedelmi mobilitási alap létrehozása, mely a lakásokkal együtt járó üzl_etek előkészítését szerkezetkész állapotig finanszírozná és a szabad piaci feltételeknek megfelelően ér tékes í tené. - A rendezési tervi előírások, szabályozások lehetőséget kell hogy biztosítsanak a vállalkozói kibontakozásnak. A rendezési tervek iránymutatős szabályozó és ne ta<ativ meghatározó erővel bírjanak. o Át kel I értékelni az ck-i lakótelep beépítési tervét és egy olyan lakótelepi struktúrát kell létrehozni, mely nem kötött technológiára utal, s nem ZÁÉV technológiára alapozott. A mennyiségi lakásigények fokozatos csökkenésével, az életmód változásával a VII. ötéves tervidőszak során nagyon élénk, de a külső környezeti hatásokra erőteljesen reagáló lakásépítési célú telekigény mutatkozott. Az anyagi forráslehetőségek maximális kihasználásával igyekeztünk a változó igények kielégítését biztosítani, mely több-kevesebb siker re I tör tént. A lakásépítési költségek növekedésének üteméhez hasonlóan nőtt a telekalakítás-közművesítés költsége. A telekalakítás terheit tovább fokozta a forgalmi adó kedvezőtlen hatasd, mely a telekalakítást az ÁFA teljes terhével sújtja, fgy a telekárak olyan mértékben emelkednek, hogy az értékesíthetőség komoly nehézséget jelent és többlet tanácsi bevételt nem eredményez. Ugyanakkor a közműves í tet I en területeken a lakossági (társulásos) közműépítést '' AFA visszatérítéssel és SZJA kedvezménnyel támogatják a központi szabá I yozók Célszerű megvizsgálni a telekalakításnak azt a módját, hogy a telkeket csak a legalapvetőbb közművekkel ellátva értékesítjük és a tovább? közműépítés társulásos formában történne. A vállalkozó kisszervezetek szaporodása várhatóan kedvező hatással lesz a telekelőkészítési közművesítés és társulásos közműépítés vállalkozásba adására. A VI I . ötéves tervidőszak eddigi éveiben ijii ndös sze 153 lakás f e I -^újítás és 26 korszerűsítés valósult meg. A korábbi időszakhoz viszonyított nagyarányú visszaesés a lakóház-felújítási alap reálérték jelentős mértékű csökkenésének és a felújítási költségek emelkedésének a következménye. Évente átlagosan 60 millió Ft-ot fordítunk felújításra, melyből az állami támogatás mértéke 40 millió Ft volt. Megyei átlagban Nagykanizsán a legnagyobb -mintegy 70 %- az elmaradt felújítási kategória aránya, így nagyon kedvezőtlenül érintett© a lakóházfelújítási alapot, hogy 1990. évben az állami támogatás mindössze 21,5 millió Ft-ra zsugorodott, amely a tervezetthez képest 53,7 %-cs csökkenést mutat. Egy új, korszerű, a városi érdekeket jobban kifejező lakásvagyon működtetési-fenntartásI modell kialakítása mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a városközponti lakóépületek rehabilitációjára, az elmaradt felújítások pótlására és a megelőző karbantartásokra. El kell kerülni azonban a rossz műszaki állapo- \ ''■ I — ■'' --— ------------____ _ ..................------ : I tú, városképileg nem meghatározó épületek ésszerűtlen, gazdaságtalan felújításait, melyek költsége az új építés kétszeresét is meghaladhatja, mégsem nyújt teljes értékű épületet. Ugyanakkor, ha funkcióváltással és a többletterhek piacorientált átvállalásával a szanálásra ítélt épületvagyon megtartható, felújítható, úgy az ezt biztosító jogi garanciák mellett feltétlen támogatni szükséges . A nyiIvántartott IakásigényI ők száma a VII. ötéves tervidőszakban 1550-1600 fő körül állandósult, a tervidőszak végére azonban bérlakások átadásával mintegy 100 fcvel mérséklődött. Az igények szerkezete? általában 2/3 OTP, 1/3 tanácsi bérlakás igénylőt muta- I - 7 - tott, mely a jövedelmi viszonyok megváltozása mellett fokozatosan, főleg 1989-SO-ben átalakult, jelenleg 54-46 %. Az igénylők közül a fizikai dolgozók száma meghaladja az 1000 főt, a két- és többgyermekesek száma a 300-at. A fiatal házasok száma megközelíti a 250 főt. Viszonylag magas az elvált, illetve egyedülálló i gényI ők száma? több mint 500 fő. Az igénylők közül lakással nem, illetve újraelosztásra alkalmatlan lakással rendelkezők száma meghaladja a 850 főt. Ezek közül 35 %-a bérlakás-, 65 %-a OTP I akósigényIő. A legrászorultabb családok közül 1985-90. május 30-a között 1017 család részére névjegyzék alapján juttattunk lakást, amelyből 462 tanácsi bérlakás volt. A lakásmobilitás növelése érdekében az 1988. évben módosított tanácsrendelet jelentősebb mértékben ösztönzőleg hatott a tanácsi bérlakások térítés ellenében történő visszaadására. A tervidőszak végére azonban a nagyarányú lakásár és építési költségek emelkedése miatt a felemelt hatszoros térítési díj fokozatosan elvesztette ösztönző hatásátsa bérlakás visszaadása erőteljes mértékben mér sékIödöt t. A saját erőből lakást építő vagy vásárló családok közül 1985. évtől 618 csatád részesült tanácsi anyagi támogatásban, 47,385 eFt került felosztásra. A jogos igényeket azonban csak a nyújtható támogatás á tI agának csökkentésével lehetett kielégíteni, amely családonként 76.000 Ft volt. A pályázók nagy száma is bizonyítja, hogy az igénylők egy része csak tanácsi támogatással képes építkezni, vagy lakást vásárolni . A lecsökkent lakásépítési dinamizmus mellett is a város elérkezett egy olyan fejlődési szakaszba, ahol elméletileg minden családnak lakással kellene rendelkeznie. Az egy lakásra fjytá személyek „száma az 1970. évi 3,43-ról g,7-re csökkent$ amely megfelel egy átlagos magyar családegységnek. Lényeges gond azonban, hogy kedvezőtlen a meglévő lakásvagyon szerkezete. Ugyanakkor a lakásárak növekedéséhez képest fokozatosan mérséklődik a fizetőképes kereslet, elsősorban a lakással nem rendelkező kiemelt rétegek esetében. V ízgazdáIkodás Nagykanizsa ivóvízellátásában és a keletkező szennyvizek elvezetésében, tisztításában a Dél-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat működik közre. Vezet éke s vízzel.....21.289 lakás ellátott, a város lakásállományának 99s4 %-a. Az elmúlt időszakban megoldódott a korpavári városrész vízel látása is, így c_sak Fakos városrészben nincs el látás. A vezetékrendszer, elsősorban £ lakásépítési területeken 11,9 km-rel bővült. A vízellátó rendszert két kútcsoport táplálja, az egyik a Mura kavicsteraszára települt, a másik a práterdülői vízadó rétegre. A__v ízterme I ő kapacitás mintegy 26.000 m3/nap. Ez a mennyiség az átlagos igenyeknek megfelel, de a nyári csúcsidőszakban nyemás-problémák előfordulhatnak az elégtelen tárolókapacitás, a vezetékek túlterhelése miatt. A vízvezetékháIózat kora a vízminőségre nézve is meghatározó. Az elavult vezetékek meghibásodásakor -főleg a város D-i területén-a vízminőség elfogadhatatlan. Fokozza a gondokat a práteri kutak vízének az átlagostól magasabb vastartalma is. - 8 - A vízellátási ágazatban megoldásra váró feladatok: - Az ellátási színvonal javítása érdekében a város sűrűn lakott területein biztosítani kell a jő minőségű ivóvizet, megfelelő nyomáson. Az tk-i városrészben épülő lakások vízfogyasztása befolyásolja a K-i városrész ellátását. A megfelelő nyomásviszonyok biztosítására 3z Ék-i városrészben egy űj víztorony építés?, vagy 3 Mura I.- Mura II. rendszer összekötése, a hálózati elosztó rendszerek racionalizálása hozhat megoldást. - A vízminőség biztosítására a vízkezelési technológiát is fejleszteni kell. A városi kutak magas vas tartaImának csökkentésére a ligetvárosi vízműtelepen vastalanítő építése szükséges. A murai vízmű kutjainak kapacitása hosszú távon elegendő, itt is a víztechnológia fejlesztése szükséges. A szennyvízelvezetési szolgáltatás arányaiban elmarad az ivóvíz szolgáltatástól. A szennyvízcsatcrna-háIózatba aIakások 67, 4 %-Q (14.432 db) került bekötésre., így 6857 vízzel ellátott lakás szennyvízkezelése helyi szikkasztással, vagy szippantással oldható meg. A csatorna főgyűjtő hálózatának rekonstrukciója megtörtént, d® a záporkiömlő műtárgyak és az elvezető csatornák egy része még hiányzik, ami főleg a szennyvíztisztító telep üzemeltetésére van negatív hatássa I. A városi szennyvízelvezető csatorna döntőrészt _egyesíte_tt rendszerű, tehát a lakások szennyvizei mellett az összegyűlő ip"frjSpad¿kvízeket is eI vezeti. Ez a tényező befolyásolja a szennyvíztisztítást, az üzemeltetést, ezért az üzemeltető Dél-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatnak -jogszabáIy a Iapján- fenntartási hozzájárulást fizetünk. Az előirt hozzájárulás közel 8,0 millió Ft, ennek 25 %-át tudjuk fizetni. A költségvetés tervezésekor a jövőben a teljes összeget figyelembe kell venni. Az új lakásépítési területeken állami erőforrásból folyamatosan épült a szennyvízcsatorna rendszer, mintegy 18,8 km hosszban. A csatornázat I an terű I eteken a hely i t szikká szt.as a talajvízszintül meg eme I te, így jeJ s,ő so_rban K i skan i zsán szükséges a megoldás szorgalmazása, a lakosság tehervállalása mellett. A s zenny v í z jjs z t í tás I kapaci iás a keletkező szennyv ízek 60 %jájnak liTzIttasára e.íegen^ő> ezért bővítése szükséges. A Berufiaz¥s épf-t éseYmegkezcIt ük, a költségviselésbe határozott szándékunk bevonni az ipari szennyvízkibocsátókat. Az első ütemben a kezelőépület bővítése készül el 1990. év végére, mintegy 25 millió Ft költségágéi. A második ütemben valósul meg a technológia 1991. év végéig. Erre pályázatot írtunk ki és a pályázatokból alapos szakmai, üzemeltetési és gazdasági mérlegelés után élenjáró, későbbi intenzl-fíkálásra is alkalmas technológia hazai referenciaértékű megvalósítására vállalkoztunk. A rendkívül gazdaságos beruházás megvalc-sítása érdekében központi támogatás elnyerésére is számítunk. A vízellátás-csatornázás-szennyvíztisztítás közötti ellátási különbségek oldása a közeli jövő kiemelt feladataként jelentkezik. A felszíni v íz e,Lveze t e s i , v í zkáre I hár í tás i feladatok ellátása az ágazati és területi feladatmegosztás következtében összehangolt munkát igényel a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól, a Principális és FeIső-ZaI ámentí Vízi TársuI a11óI,valamint a Városi Tanácstol. A vízelvezető árkok, csatornák befogadói rendezettek, az érkező vizek továbbvezetésére alkalmasak. - 9 - Tanácsi kezelésben 16,7 km hcsszú vízfolyás, 46 km útmenti árok és 9,4 km zárt csapadékvÍzgI vezető csatorna van. Ezek kiépítettek, a feladatot a folyamatos fenntartás, üzemeltetés képezi, melyre jóváhagyott tervekkel rendelkezünk. A munkavégzést a ráfordítható pénzeszközök mértéke határozza meg. Energ i aeI Iátás Nagykanizsán villamos- és földgázenergia szolgáltatás van. A villamosenergia-ellátás üzembiztonságát a 120 kV-os kapcsolóállomás kétoldali betáplálása biztosítja a söjtöri, illetve nagyatádi táv-vezetékrőI. A VII. ötéves terv időszakában, alapvetően az új lakásépítési területeken 15,5 km-rel nőtt a belső elosztóhálózat. A városi középfeszültségű rendszer 10 kV-os; 96.transzformátora I -lomás látja el az üzemeket és a lakosságot. ViIIamcsenergiávaI valamennyi lakás ellátható, de a lakásoknak csak 99,6 %-a van a hálózatba bekapcsolva. Az ellátási színvonal javítására megtörtént az ipari és lakossági fogyasztók különválasztása, így megszűntek a káros feszű Itséginga-dozáscHT. A városban 4.404 közvilágítási lámpa üzemel, ebből 4.028 higanygőz, 372 nátriumlámpa. A korszerűsítési intézkedések és fejlesztések ellenére is az évi üzeme Itetési költség ma 23,2 millió Ft-ot tesz ki. Ennek további csökkentésére a következő intézkedések szükségesek: - A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tanulmányterve alapján a nagyteljesítményű és kis fényhásznosításű higanygőzlámpákat korszerű, energiatakarékos nátriumlámpákra kell cseiigj.rvi. Ehhez a saját pénzeszközök me llett DÉDÁSZ válla lati hitelt is igénybe veszünk, melyet a megtakarításból törlesztünk. A teljes lámpacserével -mely 4-5 év alatt történik meg- a költségek várhatóan 50 %-kal csökkenthetők. - Továbbra is támogatni kell a lakossági kezdeményezésű hálózatbővítéseket a zártkertekben. Ma már a város területén lévő zártkerti ingatlanok 95 %-a elektromos energiával ellátott. A jövőben az elégtelen kapacitású transzformátorok cseréjére, a hálózat teljesítőképességének növelésére kell az erőket koncentrálni. A földgázener gt a szolgáltatásnak Nagykanizsán hagyc >rn b n y 3 I V 3 nnak, ml vei a város a közeli földgáz mezőkről a múltban elsők között részesült. Ennek megfelelően a lakásokat 214,6 km hosszú gázvezetékkel látja el a Közép-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Dél-zalai Üzemigazgatósága. A vezetékrendszer a VII. ötéves terv időszakában 17 km-rel nőtt. Az ellátásból 20.800 lakás részesül,, földgázzal Fakos és Korpavár városrészek ellátatlanok, mintegy 140 lakással. - A feladatok közé a szolgáltatás biztonságának növelése tartozik, mert a régi acélvezetékek elavultak. A rekonstrukció ütemét a rendelkezésre álló pénzeszközök függvényében a KÖGÁZ-nak növelni kell. Ezt a városi úthálózat állagvédelme is indokolja. - 10 - Közlekedés, hírközlés A vasúti közlekedés jelentősége a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtása során folyamatosan háttérbe szorult az elmúlt időszakban. A teherforgalom közútra terelése következtében a teher-szállítási teljesítmények is csökkentek. Nagykanizsa vasútállomáson a feladott kocsirakomány 15-16 ezer közötti egy év alatt, míg a leadott 17-18 ezer. A személyforgalom is jelentősen visszaesett. A csökkenés oka a személygépkocsik számának növekedése, valamint a menetdíjak megemelése. Az autóbuszok járat sűrűségének növekedése is érezteti kiváltó hatását. A vasúti közlekedésben gazdaságossági, környezetvédelmi és menetdinamikai szempontból a villamosvontatás bevezetése a fo cél az ágazatban. Nagykanizsa és térsége feladatainak megoldásához segítettük a szakemberképzést és a letelepítést, az Eötvös téren koordinációs tevékenységünk keretében a MÁV részére 12 lakást építet-t ünk. A kiemelt feladatok e téren az alábbiaks - Szorgalmazni kell a Balatonszentgyörgy-Gyékényes vasútvonal villamosítását. Az eredeti terv szerint a Budapest-Gyékényes vasútvonal 2 milliárd forint előirányzattal, 4 ütemben épült volna meg. Az első két ütem elkészült, a harmadik -Balatonszentgyörgy- Keszthely között- 1990. december 15-ig fejeződik be. BaIatonszpntgyörgy-JNJag^ykani zsa-Gyekényes vonal szakasz .„.a negyedi k üteőT," *cíe ennek még nincs jováhagyott beruházási programja, a kezdési-bofejezési időpontja központi döntés függvénye. - A vasútállomási épület felújítása a S!Dé I i-vasút88 építésének 125. évfordulójára 1986-ban befejeződött. Nem követte a felújítást az állomási magasperon megépítése, mely az évi 550 ezer körüli utas forgalmát könnyítené. A magasperon építését a MÁV 1991-re ütemezte. - A közűt-vasút keresztezések közül a Béke uti még csapórudas kivitelű. A fénysorompó építését a MÁV már 1990. év végére megvalósítja. - A 61-es úti vasúti keresztezés biztosítási módja rendezett, de az út és a vasúti túl eme lés ellenesése miatt nehezen járható. A túl eme lés csökkentés csak kényszermegoldás. Megnyugtató rendezés nagyszabású útépítéssel, vagy különszíntű útépítéssel képzelhető el . A város és környéke közlekedési kapcsolatában a tömegközlekedés, ezen belül a helyközi autőbuszközIekedes a meghatározó. A ZALAVOLAN üzemegysége a város és 47 település között 57 autóbusszal biztosítja ezt a szolgáltatást, melyet évente mintegy 8 millió utas vesz igénybe. A helyi tömegközlekedést 23 vonalon 25 autóbusz és a taxiállomás biztosítja. Évente mintegy 27-28 millió utast szállítva. A fejlesztések, felújítások ellenére az autőbuszpark műszaki állapota nem kielégítő, gyakori a meghibásodás, belső járatkimaradás. Az 1971-ben épült autóbusza I Iomás a helyközi közlekedés centruma, utasterhelése meghaladja kapacitását. A VOL^N dolgozók szociális ellátásához nincsenek meg a feltételek. Az autóbuszé IIomás környezete rendezetlen, ideiglenes épületekkel kcrbetoIopített. A pályaudvar bővítéséhez északi i ranyoan ci terület rendelkezésre áll. Szorgalmazni kell a fejlesztést és a környezet rendezését« Ugyanakkor vizsgálni kell a tehermentesítés lehetőségeit is a meglévő decentrumok szerepének növelésével, ujabbak létrehozásával. A VOLÁN taxik száma folyamatosan csökkent, kezdetben csak ellensúlyozta, később teljes mértékben kiváltotta a magánszektor. Számuk jelenleg meghajadja a 70-.6t• A szolgáltatás a lakosság igényeinek megfelel, azonban a Deák téri és Kölcsey utcai indulóhely zsúfoltsága miatt új helyek kialakítása vált szükségessé. A teherszáIIító kisiparosok száma 105. A meghatározó szerep tovább ra is íl ZALAVOLÁN-é, aki a teherforgalomban közel 200 járművel vesz részt, évente több mint 1 millió tonna áru szállításával. A kisiparosok szerepe elsősorban a lakossági igények kielégítését javította. A városi forgalom lefolyását összehangolt jelzőlámparendszer segíti, kritikus forgalmi állapot nincs, délutáni csúcsidőben azonban előfordul a zsúfoltság. A szakaszosan növekvő személygépkocsik parkolási igényét a jelenlegi parkolók nem tudják kielégíteni. Legnagyobb a feszültség a városközponti lakások környékén, de nem jeIentékteIen a zsúfoltság a lakótelepek utcáin parkoló személygépkocsik miatt sem. Ugyancsak hasonló a helyzet a garázsépítési igények kielégítését illetően i s. Megoldást kell találni a magánfuvarozású gépkocsik telephelyezésére is, hogy a lakótelepi -zaj és környezeti ártalmakkal járó- út mentén és parkolókban történő tartózkodást megszüntessük. Folyamatban van elsőként a palini városrészt összekötő kerékpárút léte-s í tése. A VII. ötéves tervidőszakban az úthálózat 3,1 km-rel gyarapodott és elkészült a 7.sz.fkl.út városi elkerülő szakasz II. üteme, a kapcsolódó létesítményeivel és az új ÁFOR üzemanyagtöltő állomással együtt. Gondként mutatkozik, hogy az utak átlagos kiépítési szélessége ma még nem éri el az 5,5 m-t. A Jourko I at f e I ü I et a kié-pítettségi fok növekedése ellenére jelentős arányban közepes minőségi szinten, vagy az alatt van. A fenntartásra fordítható pénz-eszközök reálértékének csökkenése mellett egyre inkább a megindult és megállíthatatlannak tűnő avulási folyamat lassítására tudunk csak vállalkozni. A későbbiek során a fenntartásra felhasznált a-nyagi eszközök növelése mellett kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tervszerű megelőző karbantartásra, az új építések minőségi követelményének fokozására, az állékonyságában jobb szerkezetet adó technológiák elterjesztésére, valamint az útvédelem szabályozástechnikájának és ellenőrzésének fokozására. Űj járdaépítésre kizárólag lakásépítésékhez kapcsolódóan került sor, 1,6 km hosszban. A járdákon is érzékelhető a romlási folyamat A kiépített járdák több mint felét indokolt lenne f e I ú j í tan i ,rrely-reazonban az anyagi feltételek nem adnak módot. A város egyes területein, főleg a peremterületeken általában csak egyoldali kiépített j cirdci va n. A kiskanizsai városrészben a Nefelejcs és Dobó utcák még most sincsenek járdával ellátva. Az érintett városrészek ben járdaépítésre csak lakossági összefogássál kerülhet sor. Az út- és járdahálózat fenntartására és felújítására, forgalomtechnikai feladatok ellátására 1990-ben 15 millió Ft-tal rendelkezünk. Ennek kétszerese lenne a célra évente szükséges. - 12 - További legfontosabb feladatnak az állagmegóváson túlmenően az alábbiakat látjuk: A 7-es - Hevesi utak csomópontjában állandósult a zsúfoltság, rendszeresek voltak a balesetek. A jelzőlámpás irányításra, az elsőbbségi jog megfordítására tervvel rendelkezünk, a megvalósításból -1991-ben- részt kell vállalnunk. A Nagykanizsa-Gyékényes összekötő út (Béke utca) főleg az Oswald utcáig zsúfolt, nagy terhelésű. A várostól D-re eső területek egyedüli csatlakozó útja. Indokolt a városi külső körgyűrű Dk-i részeként új forgalmi út építése aHevesi S. utcától első ütemben az Oswald utcáig, második ütemben MikI ósfáig. Ennek az útnak a megépítését a belváros forgalomcsillapítása is indokolja. Nagykanizsa-Molnári összekötő út (Szep^et_neki utca) belterületi szakasza szűk, baI eset vészé Iyes.,TerveR"aIapján a Közúti Igazgatóságnak 1991-re ütemeznie kell a felújítást, szélesítést. Ezzel együtt a szűk beépítésű szakaszon a járdafelújítás is indokolt. A bel város forgalomcsillapítása a környezetvédelem érdekében már halaszthatatlan. Ehhez meg kell építeni -a belső egyirányú gyűrű két hiányzó szakaszát; a Báthory utca folytatását az autóbuszállomás elkerülésére és a Zrínyi utca K-i végén a Katona J.u. - Néphadsereg u. közötti szakaszt. Ezekkel az első ütem úthálózati feltételei adottak lesznek, de megmarad a nehéz forgalom a Lenin út-Szabadság tér - Béke út közötti szakaszán. Ennek megszüntetésére a külső városi gyűrű Hevesi S.u. - Béke u. közötti részét kell megépíteni (melyet a KIG feladatok tartalmaznak). Folytatni kell a kerékpárút építéseket, főleg a nagyforgalmú utak mellett. Nagykanizsa és Palin közötti szakasz 1990. I. félévi forgalomba helyezése után a munkát a 7-es elkerülő út Kinizsi - Petőfi u. közötti szakaszán kell elvégezni az elnyert pályázat szerint Ezt követheti a külterületi szakaszon az építés. A nagy laksűrűségű városrészekben, lakótelepeken csillapított járműforgalmú lakó- pihenőövezetet kell kijelölni. A K-i városrészben a Hevesi S. utcától K-re eső területre programtervvel rendelkezünk. A kivitelezést a Kazanlak körút környezetének kialakításával 1991-ben meg kell kezdeni, addig biztosítani kell a tervi, engedélyezési feltételeket. Az elavult városi telefonközponton jelentős fejlesztés, korszerűsítés nem történt. A Iakőtelep épí téséveI folyamatosan kiépítjük a postai alépítményeket a rendezett területek későbbi felbontásának elkerülése érdekében. A meglévő telefonhálózat és központ műszaki állapota és a postai kapacitás telítettsége miatt kritikus a vezetékes kapcsolatteremtés még a városon belül is. Az elmúlt években a külső városrészek tekintetében Kiskanizsán egy alközponttal bővült a kapacitás és jelentősebb számú lakossági rákötésre kerülhetett sor. Az elmúlt időszaki fejlesztésekkel 70-re emelkedett a nyilvános telefonállomások száma, távhívásra azonban ezek alig 1/3-a alkalmas . - 13 - A város és térsége telefonellátás programjának megvalósítása az elképzelés szerint fővállalkozásban 1991. év elején kezdődik meg és eddig az időpontig az előkészítést be kell fejezni. A beruházás jeliemző i: - 10.000 állomás kapacitású, korszerű, városi telefonközpont létesítése, amely 43.000 állomásra bővíthető az igények függvényében . - A térségben (14 községben) 6.000 állomású kapacitásfejlesztés történik a kijelölt körzetközpontokban. - Ezen túlmenően 2.200 trönkkapacitású helyközi központ is megva-IósuI. A beruházás becsült költségelőirányzata meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, amelyből 1,2 milliárd t(echn i ka je I I egű építés. Kapcsolódó beruházásként új gépjárműtelep, új távközlési és fenntartó üzem, valamint 6 db szolgálati lakás építése szükséges. A beruházás várhatóan 1993-ban fejeződik be, a vonalak kiépítése azonban valószínű kitolódik 1994-re. A jelenleg meglévő telefonellátási gondok főleg a távolsági beszélgetések megoldására még ez évben 1990-ben 120 távhívásos vonal létesül Zalaegerszegen keresztül, amely 1991-ben további 120 vonallal bővíthető. Ennek elosztása objektív alapon és a nyilvánosság előtt kell hogy történjen. Egyéb kommunális ellátás Az elmúlt időszakban köztisztasági szolgáltatás környezetvédelmi szempontból kiemelt a Iegtöbb ''gonddá I járó részterülete volt a városi ellátásnak. A gépi f ej I esztések lehetővé tették, hogy a rendszeresen tisztított közterület elérje az 564 ezer m2-t. A rendszeres szemétszállításba 18.164 Igkás bekapcsolt, a lakásállomány 86 %-a. Az összegyűjtött hulladékok elhelyezésére a bagolai feltolté-es technológiájú szemálerakóheIy szolgál, amelynek befogadóképessége a közelmúltbeli átmeneti bővítéssel 1995-ig biztosított. Eddig az időpontig elengedhetetlen az új városi szemétlerakó- és ártalmatlanító telep ismételt helykijelölése és helykialakítása a veszélyes hulladékok megnyugtató módon történő elhelyezésével együt t. A települési folyékony hulladékok ár t a I onrment es elhelyezésére és hasznosítására üritőhelyet alakítottunk ki. A mezőgazdasági területen történő szennyvízelhelyezés közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból elfogadott módszer, de az új városi szemétteleo létesítésénél a folyékony hulladékokat is figyelembe kell venni. A temetkezési szolgáltatást a vállalat a város területén 8 temetőben végzi, amelyek fenntartási költségei a tanács költségvetését terhelik. A költségvetésben biztosított előirányzat a ráfordításokat nem fedezi. Több temetőből hiányoznak alapvetően szükséges létesítmények, mint út, kerítés, folyóvíz, hűtő. Az elmúlt években bővült az urnahelyek száma, de a további fejlesztést tervezni kell - 14 - A zöldterületek, a táj, a települési környezet és városkép védelme megfelelő. A védőfásítások és zöldövezeti védőgyűrűk kialakítása folyamatosan történik. Ennek részeként készült el az ipari területek, telephelyek fásítási programja. A csónakázó tó jelentős mérvű algásodása következtében a meder tisztítására és a környezetének további védelmi rendszerének kiépítésére kellett jelentős anyagiakat áldozni, melyhez segítséget nyújtottak a város termelő egységei. A város észak-déli irányban jól átszellőző, a lakóövezetekben zavaró ipari üzem az Egyesült Izzón és Bútorgyáron kívül nem települt. A^zajforrások jelentős részét a városban áthaladó nagy tranzit forgalom idézi,elő. A 7.sz.út tehermentesítő szakaszának átadásával jelentős közlekedési zajszint és légszennyeződés csökkenésével számolhatunk a városközpontban. Környezetvédelemre visszaható alapellátási helyzetünket a későbbiek során is fejleszteni, k orszerus í — teni szükséges. Oktatás, közművelődés, sport II _ J IHfcl I Mlil 1. L I —I ■ II — II f Az oktatási ágazat VII. ötéves tervi fő fejlesztési, felújítási feladatai az előrevetített .demográfiai hullám változásaival összhangban kerültek kialakításra. Az óvodáskorúak létszáma folyamatosan csökkent, az általános iskolákban 1987-ig emelkedett, majd ezt követően csökkent, középfokú intézményeinkben pedig a tervidőszak második felétől fokozatosan emelkedett a létszám. Eredeti fejlesztési, felújítási tervünk a pénzügyi lehetőségek jelentős átcsoportosításával, a célrendszer többszöri változtatásával került végrehajtásra. A tervidőszakban az óvoda i intézményhálózat fejlesztése nem volt indokolt. Jelenleg az ovodai férőhely kihasználtság 100 %-os. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy a városban évek óta az óvodai ellátás teljes, ami a szociális szempontok mellett az iskolára való felkészítés szempontjábóI is kedvező. A keleti városrész intézményei továbbra is zsúfoltak, a városon belüli utaztatás mérséklése érdekében a gyógypedagógiai óvoda férőhelyeit normál férőhellyé szerveztük át, és az Attila utcai bölcsödé két csoportszobáját is óvodai célra használjuk. Feladatként jelentkezik a miklósfai óvoda végleges elhelyezésének megoldása, a Gárdonyi uti 2 tantermes iskolaépületből 3 csoportos óvoda kerül kialakításra. A felszabaduló Hóvirág utcai óvoda épülete értékesítésre kerül. A jövőben az Ék-i városrész gyors fejlődésével indokolttá válhat egy új 75-100 férőhelyes óvoda építése. Az óvodai épületek többségének állaga jó, karbantartásuk rendszeres. Terven felül -az épületállomány további károsodásának megelőzése érdekében- elkészült az Űrhajós uti és a Hevesi Sándor uti óvodák tetőszigetelése, de továbbra is gond a Kossuth téri óvoda beázása. Az intézmények területi elhelyezkedéséből adódóan -az óvodai ellátás teljes megtartása mellett- a gyermekek utaztatása a keleti városrész intézményeinek túlterhelése miatt a jövőben is szükséges. Az általános iskoláskorú gyermekek létszáma 1987-től folyamatosan csökkent, így a tervidőszak során új tanterem építésére nem került sor. A tanulócsoportok elhelyezését a középiskolai kollégium igénybevételével, a tanulók városon belüli utaztatásával tudtuk megoldani. - 15 - Jelenleg több mint 30 iskolai csoport nem rendelkezik saját tan-terenrmel. A kiemelkedő jelentőségű oktatáspolitikai határozatok, jogszabályok megjelenése után nagy figyelem fordítódott a szakmai programok -fakultáció, második idegen nyelv, számítás- és videotechnika, szakosított tantervű osztályok- bevezetésére, továbbfejlesztésére. Megkezdődött az orosz szakos tanárok átképzése. Az általános iskolák épületállományának és berendezésének egésznapos több funkciós igénybevétele miatt az elhasználódás nagyobb mér tékűvé vált. A rendelkezésünkre álló anyagi lehetőségek ismeretébe az indokoltság maximális figyelembevételével valósítottuk meg a felújításainkat. Ennek során történt meg az Andrejka, a Tanácsköztársaság téri és a Nagyrác uti általános iskolák részleges tetőfel újítása, a Rozgonyi II.sz.iskola villanyrekonstrukciója, a Hunyadi és miklósfai iskola sportudvarának kialakítása, a Szabadság téri és az Andrejka uti iskola kazánjainak felújítása, a tanuszoda berendezésének korszerűsítése. A jelentős mértékű elhasználódás miatt az intézmények kiskarbantar tási forrásainak megemelése válik szükségessé. A miklósfai városrészben jelentkező igények alapján 1991-ben be kell fejezni az általános iskola 4 tantermes bővítését, hosszabb távon az intézmény tornaterermne I történő fejlesztése is indokolt. Jogosnak tartjuk a Szabadság téri és a Hunyadi iskolák tornaterem építésével kapcsolatos igényét, amelyek kielégftése a közeljövő feladata. A jelzett tanteremhiány és az Ek-i városrész fejlődése, valamint az oktatási törvényben megfogalmazott normák a tanulólétszám csökkenése ellenére is középtávon egy új iskola építését teszivt szüksé ges sé. A tervidőszakban a közép i skoIji tanulólétszám növekedése miatt jelentős beruházások, f eIú j í t ások a középfokon valósultak meg, amely nek folyamataként 2 gimnáziumi, 3 szakközépiskolai, 12 szakmunkás osztály fejlesztése valósulhatott meg. Ezen kívül gondoskodni kellett az 5. évfolyamon 7 technikus osztály elhelyezéséről is. A jelentkező feszítő igények mellett olyan módosított beruházási rekonstrukciós programot kellett megvalósítanunk, amely a pénzügyi forráshiány miatt elmaradó 16 tantermes új középiskola miatti feszültségeket képes eIIenysúIyozni. E program részeként gyorsított előkészítés és megvalósítás mellett történt meg a Dr.Mező Ferenc Gimnázium épületének teljes felújítása, 3 tantererrmel történő bővítése, a Landler Jenő Gimnázium 8 tantererrmel történő bővítése, igazgatási szárny átalakítása, a KBMSZ épületállományának részbeni felújítása a gyakorlótelepén 3 tanterem és 3 műhelyterem építése. Jelenleg folyamatban van és ez évi tanévkezdésre befejeződik a Cserháti Sándor SZKI "BM épületének felújítása és 7 tantererrmel i * i » * « fi való bovitese. A volt munkásőrség, a pár eb i zot t ság^^épü I ete i nek átvételével megoldódik a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet elhelyezési gondja. Az épületek átalakítása és felújítása eredményeként 14 tanterem és eladótermek, csoportszobák, ebédlő, melegítőkonyha és az egyéb szociális és kiszolgáló helyiségek kerülnek kialakításra. Az átalakítási munkák előkészítésével párhuzamosan a munkásőrség épületében a kivitelezési munka megke-dődött, befejezése ez évi tanévkezdésre megtörténhet, a volt pártbizottság épületének átalakítása a jövő évben fejeződhet be. A képzésben végbemenő várható szerkezet''- és profilmódosítások miatt a városban egy új középfokú intézmény megépítése válhat szükségessé. - 16 - Továbbra is nagy gond a 406-os Ipari Szakmunkásképző Intézet tanteremhiánya. A tanulók és a tanárok napi ingázása a nevelő, oktató munka eredményességét hátráltatja. A jelenlegi zsúfoltság oldására, valamint a belépő és felmenő csoportok befogadása érdekében feltétlenül szükséges az intézmény -rövid távon történő- bővítése. Ezzel kapcsolatos szakmai programját a szakmunkásképző intézet kidolgozta, a programterv pályázati kiírása elkészült. A fejlesztés megvalósulásáig a felszabaduló uttörőház, valamint a Thury György Szakközépiskola Zrinyi utcai épülete átmenetileg segíthet tanulócsoportjaik elhelyezésében. A középfokú intézményekben folyó képzés megfelelően igazodik a város iparszerkezetéhez, de gondként és megoldásra váró feladatként jelentkezik az iskolák felszereltségének javítása, a géppark korszerűsítése. Nehezítő tényező, hogy az üzemek, vállalatok többsége nem tudja több évre előre megfogalmazni a szakmunkásképzéssel kapcsolatos igényeiket. Mindezek a tényezők a profiIváltoztatássa I összefüggő feladatok teljesítését kedvezőtlenül befolyásolják. Meggyőződésünk, hogy a gazdaság várható és remélt szerkezeti átalakulása miatt középiskoláink képzési profilját is módosítani, vál toztatni kell. Ennek előkészületei az automatizálás, gyengeáramú és idegennyelvi levelező képzés területein megkezdődtek, további elképzelések között szerepel -vállalkozói tevékenységre való felkészítés elsősorban a kereskedelem és a mezőgazdaság területén. A középiskolai tanulók részére elegendő kollégiumi férőhely áll rendelkezésre. Terven felül elkészült a Hámán Kató Leánykollégium tetőszigetelésének felújítása, folyamatban van a Cserháti kollégium fűtésrekonstrukciójának előkészítése. Az elkövetkező évek feladata a Cserháti Sándor Szakközépiskola kollégiumának teljes felújítása, valamint a Landler Jenő Gimnáziumban fel nem újított épület sorsának végleges rendezése. A közművelődésben kiemelt feladatként a Városi Könyvtár felújítása és bővítése, valamint a Móricz Művelődési Ház felújítása szerepelt. A könyvtár felújításának komplett kiviteli terve elkészült, de az intézmény 1988. évi részleges kiköltözését követően nyilvánvalóvá vált, hogy pénzügyi fedezet hiányában e nagy költségigényű munkálatokat ebben a tervidőszakban nem lehet megkezdeni. A volt Zrinyi Kollégium épületében -viIIanyrekonstrukciót követően- elhelyezett könyvtár a jelenlegi működési körülmények mellett funkciói nak csak részben képes megfelelni, s szolgáltatásaik szűkítésére kényszerült. A gyermekrészleg -az épület további állagmegóvása, va gyonvédelme érdekében- teljes egészében a Vöröshadsereg uti épületben maradt és itt funkcionál. A Móricz Zsigmond Művelődési Házban a tervezett állagmegóvó felújí tási munka 1989-ben megkezdődött. Az évad kezdéséig befejeződő munkálatok eredményeként kedvezőbb feltételek között üzemelhet majd. A rendelkezésre álló korlátozott anyagi erőforrások kiegészítésére a városrész magánkisiparosait, vállalkozóit felkértük, hogy pénzügyi adományokkal segítsék a művelődési ház mobil berendezései nck beszerzését. A miklósfai városrész lakosságának helyi kezdeményezésére művelődési házuk felújítása, bővítése fejeződik be ez évben. A palini városrészben a helyi lakosság kezdeményezésére a volt ima ház újrahasznosításával ifjúsági ház kialakítását tervezik, amelynek megoldása a közeljövő feladatait képezi. - 17 - A közművelődési intézményeink közül kedvezőtlen helyzetben van a Fabik Károly ''úttörőház is. Az intézmény nagyfokú i génybevéte I e, az ebből következő fokozott mértékű elhasználódás indokolttá teszi az épület felújítását. Az itt folyó tartalmi munka kiteljesedésének, a működés objektív körülményeinek szab gátat, hogy évek óta ideiglenesen oktatási célra került igénybevételre. A jövőben meg kell határozni az intézmény további sorsát, esetleg profilmódosítását, funkcióit, tevékenység- és szerkezettarta Imát újból átgon-doIva. A tervidőszakban került kialakításra a Városi Televízió. A kezdeti heti egy adást a rendszeresen heti két alkalommal történő műsorszórás váltotta fel. Az intézmény elavult technikájának folyamatos kiváltása, a műszaki eszközök, berendezések beszerzése a Városi TV vezetésének folyamatosan napirenden lévő kérdést jelentett. A tartalmi tevékenység gazdagodását az információk gyors áramlását hozta magával az egésznapos képújság beindítása. Az Öt évben újabb köztéri szobrokkal, egyéb műalkotásokkal gazdagodott a város, így többek között Ősze András: Teljes öröm című szobra, Rétfalvi Sándor: Olajmunkás c. alkotása, a vasútállomáson elhelyezett köztéri szobor, Zrinyi Miklós szobra, köztéri szobor díszíti a fedett uszoda előtti teret és visszaállítottuk az országzászló emlékművet. A Városi Képtárban elhelyezett Diósy hagyaték, Brunner Erzsébet és Sass Brunner Erzsébet festményei, ősze András szobrai, plasztikái ugyancsak a képzőművészeti értékeinket gyarapították,s egyúttal állandó kiállítási anyagként is szolgálnak. Ez évben a HSIVK előcsarnokában nagyméretű tűzzománc falikép kerül elhelyezésre. A város átalakulóban lévő településszerkezetéhez a megfelelő anyagi lehetőségek hiányában nem igazodhatott a művelődési intézményhálózat. A művelődési intézmények vonzáskörzete kimutatható, behatárolt, ezek többsége a város központi területein találhatók. A keleti és északi városrész művelődési szempontból ellátatlan területnek minősül. A keleti lakótelep dinamikus fejlődése és a kulturális ellátással megnövekedett igények miatt egy komplex hasznosítású neve Ies i központ és kulturális bázis létesítése indokolt, amely több egymást követő generáció törvényszerűen változó közművelődési igényeit képes -különösebb átalakítás nélkül- biztosítani. Ennek mérséklésére az elmúlt években átmeneti megoldások keresésére kényszerültünk. Ezért került sor a Hevesi uti általános iskolában a kettős funkciójú könyvtár létesítésére, s nyári rendezvényeink egy részét "Lakótelepi nyár" elnevezéssel hiánypótlásként a keleti városrészben tartjuk. Teljeskörű megoldást ezek az intézkedések természetesen nem jelenthetnek. A Hevesi Sándor Művelődési Központ nagyságánál és feladatkörénél fogva ma is meghatározó tényezője a helyi közművelődésnek. Rendszeressé váltak a színházi és zenei rendezmények, folyamatossá váltak a legkülönbözőbb kulturális rendezvények. A művészeti csoportok által szélesedett a nemzetközi kulturális kapcsolatok köre. Az intézmény tetőszerkezete felújításra került, ezen túlmenően biztosítani szükséges a közeljövőben a szinpad padozatának teljes felújítását, a hang- és fényközpontjának rekonstrukcióját. - 18 - Az intézmények közötti kapcsolatban az oktatás és közművelődés terén érzékelhető a fejlődés, ennek ellenére a fiatalok nagy tömegeinek igényes, kulturált szórakozási lehetőségét nem tekintjük megoldottnak, ez is a közeljövő egyik feladataként fogalmazódik meg. Az amatőr csoportok,kIubok, kisközösségek tevékenysége hullámzó, döntően a működési körülmények által meghatározott, különböző területein a fejlődés és a stagnálás egyaránt megtalálhatók. Az amatőr művészeti csoportok között szép sikereket ért el a "KANIZSA" és a tsMAV-SZöVM tánccsoport és zenekar, a Hevesi Sándor Művelődési Központ Vegyeskara, a Pedagógus Női Kar, a Zenebarátok Kamarakórusa. Az énekmozgalom kiemelkedő csoportjai működnek a Landler Jenő Gimnáziumban. A térség korábbi kulturális hagyományai véglegesen átrendeződtek az urbanizáI ódás és életmódváltozások következtében. Mára ebből már jobbára csak a néptánc és népzene ápolása által mentődtek át .értékeink meglévő felnőtt és gyermekcsoportjaink működésén keresztül. A képzőművészek száma 15 főre emelkedett. A tervidőszak végére a verseny és minőségi sport szinvonala összességében emelkedett. Minőségi javulás következett be az atlétika, torna, kézilabda, úszás, kosárlabda, sakk sportágakban. Anyagi okok miatt 1987-től több sportegyesületnél szakosztályok megszüntetéséről döntöttek. Széleskörű előkészítő munkánk eredményeként a korábban is eredményes sportágak közül a férfi kézilabdázásnak a TUNGSRAM SE-nél, míg a nemzetközileg is elismert sportakrobati-kának és tornának a Hevesi DSE-ben sikerült megfelelő bázist biztosítani . Röplabda, birkózó és cselgáncs sportágakban szűntek meg szakosztályok. Főleg a technikai sportágak fejlesztése érdekében új szakosztályok, illetve sportegyesületek alakultak. (Pl. Motocross SE, Hedál SE). Pozitívumként értékelhető, hogy az úszás mellett több évtizedes szünet után városunkban megteremtődtek a vízilabda sportág feltételei is. Az iskolai sport és utánpótlás nevelés szervezésében az elmúlt időszakban jelentős változások történtek. Megtörtént a városi Diáksport Bizottság átalakítása, az oktatási intézményekben több diák-sportkör, a Hevesi Általános Iskolában pedig diák-sportegyesület alakult. Sajnos az objektív akadályok miatt a DSK száma még nem éri el a kivánt szervezettséget. Az úttörő-olimpia helyett bevezetett diák-olimpia felmenő rendszerben biztosítja a fiatalok foglalkoztatását. E formát városi szinten kibővítettük az általános iskolák alapfokú versenyrendszerével. Megítélésünk szerint a következő időszakban a tehetséges sportolók egyesületekhez irányításának rendszerét kell továbbfej-Ieszten i. A szabadidő területén a lakosság sportbéli foglalkoztatásának változatos formái és módszerei alakultak ki. Elsősorban azok a testedzési lehetőségek bővültek, amelyek kevésbé Iétesítményigényesek, illetve a meglévők jobb kihasználtságát biztosítják. Ennek eredményeként nőtt a természetjáró mozgalomban alkalomszerűen vagy rendszeresen résztvevők köre. Bővült az alapszintű versenyrendszerek, versenyzési lehetőségek és versenyformák száma. - 19 - A vizsgált időszakban számottevően fejlődött városunk sportlétesítmény ellátottsága. A meglévő objektumok is tovább korszerűsödtek. Megtörtént a város környékén lévő túraútvonalak felújítása. Átadásra került a Fedett Uszoda, a Mindenki Sportpályája és a Városi Sípálya, Az egyesületi létesítményfejlesztések közül kiemelkedik a Bútorgyár, a TUNGSRAM, az Autó- és Motocross Egyesület beruházás^ valamint az Olajbányász létesítménybővítése. Már napjainkban ís feszültséget okoz, hogy a kialakult sportirányítási rendszerben egymástól távol került a sportigazgatás, a sportegyesület és a sportági szakszövetség, ami nehezíti a reális ágazati célok megfogalmazását, majd összehangolt megvalósítását. A sportegyesületek működésében nagyfokú labilitást okoz a bázisháttér alakulása, mivel a korábbi időszakban nem alakult ki az önálló működés feltételrendszeré. Napjainkban az állami és bázisszervi támogatás további csökkenését lehet prognosztizálni. Ez a szakosztályok, sportegyesületek megszűnéséhez vezethet, veszélyeztetheti a tagozatos iskolarendszer továbbfejlesztését is. Egészségügy A bölcsödéi férőhely kihasználtságban lényeges változás történt a GYED kiterjesztésével és a gyermekszületések számának csökkenése miatt. A VII. ötéves terv elején az átlagos kihasználtság 80, illetve 100 % körül alakult, amely 1989. évben 58,2 %-ra csökkent. Több bölcsödét kellett alacsony kihasználtság miatt megszüntetni. A felszabadult épületállomány hasznosítására az ágazaton belül szociális ellátás bővítése érdekében került sor. Az egy bölcsödés-korú gyermekre fordított összegek kedvezőtlenül alakulnak, a bölcsődék gazdaságtalan fenntartása a szociális ágazat más területeinek a rovására történik. Ezzel kapcsolatban mérlegelni kell, hogy miként egyeztethető össze a gazdaságos üzemeltetés, a hatékony munkavégzés és a bölcsödével kapcsolatos igény, a támogatás mely lakossági csoportokat érintsen nagyobb mértékben. Az elmúlt időszakban megvalósult az egészségügyi ellátás integrációs rendszere. A városi kórház ellátó szerepe kiterjed a közigazgatási vonzáskörzet határain túlra is. A kórházban a fekvőbetegei látást 815 ágy biztosítja, az alapellátást 19 felnőtt és 11 gyermekkörzet látja el. A középtávú tervidőszak eltelt éveiben az ágazat fő figyelme a lakosság egészségügyi állapotának javítására irányult, ezen belül is az alapellátás színvonalának emelésére, az integráció lehetősegének jobb kihasználására, a progresszív betegellátás szintjén a hoz záférhetőség javítására. A járóbetegellátás területén körzetfej-lesztésre nem került sor, ennek ellensúlyozására a körzeti orvosi rendelők személyi és tárgyi feltételeinek javítását szorgalmaztuk. A betegforgalom az elmúlt években az intézet valamennyi területén emelkedett, a felnőtt körzetek nappali forgalma 5,2ö %-kal, ügyelati forgalma 9,8 %-kal emelkedett. Az alapellátásban jelentkező ellátási gondok enyhítésére a keleti városrészben 2 munkahelyes körzeti orvosi rendelő és gyógyszertár építése, a meglévő orvosi rendelők műszerezettségének javítása in-dokoIt. o n - ¿U - A városi korház betegforgalma kismérvű növekedést mutat. Az intézetben 50 pszichiátriai ágyas fej Iesztésen kivül felújításokkal, rekonstrukcióva I történt az ellátási színvonal tárgyi feltételeinek megtartása. Ezek közül lényegesebb a kórbonctan tetőfelújítása, a főépület rendelőintézeti szárnyának tetőszigetelése, az "A1,8 épület lépcsőház, mosoda felújítása* A tanácstestüIet állásfoglalásának megfelelően megkezdődött és ez év végéig befejeződik a Komplex Szűrőállomás terű Ieti-műszaki előkészítése. A városi kórház által készített szakmai program alapján a közeljövőben dönteni szükséges a beruházás indíthatóságáról. A gép- műszerellátás fejlesztésére jeIentős városi , megyei tanácsi támogatás -55,7 millió Ft- került felhasználásra, amely kiegészült a vállalatok által átadott pénzeszközökkel. A négy év műszerfejlesztése ellenére az orvosi műszerek nettó értéke 1985. évi 54 %-ról, 1989-re 50 %-ra, a gazdasági berendezések értéke 27 %-ról 24 %-ra Csökkent. A betegellátás feltételrendszere tovább romlik. Á jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi források csak a belső feszültségek struktúrái is átrendezéséhez elegendők. Szükséges az ellátás feltételrendszerének újragondolása, hosszú távú megalapozott programjának ki-doIgozása. Az egészségügyi reformelképzelések alapján el kell fogadni és fogadtatni, hogy az egészségügy a munkaerő újratermelésében, a biológiai és szellemi értékek szinten tartásában és minőségének növelésében termelőerő. Meg kell változnia annak az eddigi uralkodó szemléletnek is, hogy az egészségügy a nem termelő szférába tartozik és csak fogyasztja a nemzeti jövedelmet. A társadalomban a politikai intézményrendszerben, valamint a gazdaságban zajló reformfolyamatok hatást gyakorolnak az egészségügyi ellátás szervezetére, működésére. A legalapvetőbb feladat a finanszírozási rendszer, az irányítási és az érdekeltségi rendszer megfelelő korrekciója. Ez évtől bevezetett, a gyógyító-megelőző ellátás működési ráfordításának a Társadalombiztosítási Alapból történő finanszírozása változást jelent, de ez a reformfolyamatnak csak az első lépése. Ki kell alakítani -egységes- anyagi, tárgyi és személyi követelmény- és feltételrendszert, az egészségügyi ellátásnak, az intézmények, szolgálatok egységes struktúráját, szükség esetén változásokat eszközölve eddigi feladatkörükön, szervezeti rendszerükön, átcsoportosítva tevékenységük feltételrendszerét is. A helyi sajátosságok figyelembevételével az elkövetkezendő időszak fő feladatait kell, hogy képezzék az alábbiaki - A jelenleg még túlságosan gyógyítás központú ellátás helyett az egészségügy tevékenysége középpontjában az egészségvédelem, a betegségek megelőzése (szűrés, gyógyítás, gondozás, rehabilitáció egysége) kell hogy kerüljön. Ennek érdekében javítani kell a szűrés, gondozás feltételeit. Folytatni kell és szélesebb korosztályra kiterjeszteni a már megkezdett lakossági szűrővizsgálatokat. A szűrővizsgálatokat összehangoItabbá és hatékonyabbá kell tenni. - Növelni kell az alapellátás színvonalát, a mennyiségi fejlesztés helyett a minőségi követelmények szerinti továbbfejlesztését szükséges biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a magasabb szintű diagnosztikus és therápiás szolgáltatásokat igénybe vehessék. - Felül kell vizsgálni a kórház ágystruktúráját, a feladatokhoz kell méretezni, összhangba kell hozni a várható szükség IetekkeI - 21 - ágyaikat jobb arányok kialakításával, szükség szerint módosítva, át rendezve. - A korszerű egészségügyi ellátáshoz szükséges diagnosztikai és therápiás eszközrendszer. Tehát kiemelt feladat kell, hogy legyen a műszerezettség javítása. - Folytatni kell az elmaradt felújítások pótlását, a rekonstrukciót. Az elkészült tervek alapján fel kell építeni a Gondozóintézeti tömböt, mely magában foglalja a Tüdőgondozót, a Bőr- és Nemibeteg Gondozót, az Onkológiai Gondozót és a fogásza i ellátást. - Az egészségügyi informatikát fejleszteni kell, hogy a mindennapi betegellátás természetes eszköze legyen. - A jelenlegi mutatószámok elavultak (pl. ágyszám, ágykihasználás, átlagos ápolási idő, stb.) hatékonyságot, szervezettséget nem tükröznek, így a gazdálkodás nem célra orientált. EgyérteIművé ke I I tenni az ellátási feladatokat, ezek költségeit. Az ellátás minden szintjén költségérzékeny, gazdaságos és mindezek mellett a legeredményesebb ellátási formák kidolgozása szükséges. Szociálpolitika feladatkörébe tartozik és egyre jelentősebb szerepe van a koruk és egészségi állapotuk miatt hátrányos helyzetben élőkről való társadalmi gondoskodásnak. Nagykanizsán a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma 10.784 fő, az összlakosság 19,5 %-a. E-zen belül jelentős a 70 éven felüliek száma -4036 fő- s ez a réteg már fokozottabb segítséget igényel a társadalomtól, mind anyagi ellátás, mind gondozás terén. Nagykanizsán a nyugdíjasok 40 %-a él egyedül. Városunkban a 60-as évek elején már megkezdődött a szociális gondozóháIózat kiépítése, a nyújtott szolgáltatások bővítésére irányuló törekvés jelenleg is folyamatos, a hcsszű távú szociálpolitikai programtervnek megfelelően. Gondozási feladatat ellátó intézmények két szervezeti egységben működnek, az időskorúakat és a súlyos fogyatékosokat ellátó intézményrendszerben . Időskorúak intézményeis 36 férőhelyes időskorúak szociális otthona, három folyamatos ellátást biztosító Idősek Klubja 125 férőhellyel, ebből 25 fő fekvőbeteg ellátását is biztosítja. Házi szociális gondozó szolgálat 140 fő ellátására, szociális étkezés 250 fő részére. Fogyatékosok intézményeis 70 férőhelyes súlyos, nem foglalkoztatható értelmi fogyatékosok szakosított otthona (Lazsnak),20 férőhelyes értelmi fogyatékosok napközi otthona,SzociáIis Foglalkoztató rehabi litációs részlege 30 fő részére. 1988. októbertől működik a Családsegítő Központ. Feladata a hátrányos helyzetben élő családok életvitelének segítése, konfliktushelyzetek feloldása, családgondozás, tanácsadás, mentáihygiénes gondozás. Az alacsony nyugdíjból élő idős és rokkant személyek anyagi támogatásban részesülnek. A szociálpolitika területén a társadalomban zajló kedvezőtlen gazdasági folyamatok feszültségeket okoznak. - 22 - Jelenleg joghézag miatt nincs megoldva azon munkanélküliek rendszeres támogatása, akiket munkába helyezni nem tudnak, nem jogosultak munkanélküli segélyre. Esetenkénti segélyben részesülhetnek, mely létfenntartásukra nem elegendő, számuk növekszik. Nincs mégoldva a 18. életévüket betöltött állami gondozásbél kikerült fiatalok lakáshelyzete, mely a társadalomba való beilleszkedésüket nagyban nehezíti, kihat ruházkodásukra, társas kapcsolataik a IakuIására. Szeretnénk elérni, hogy legalább a szocbIís otthonba költöző idős emberek lakását, a volt állami gondozottak kapják meg. A lakások átmeneti fenntartására és a rászorulók pénzbeni támogatására pályázatot nyújtottunk be a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba Munkánkat segítik az érdekvédelmi szervezetek; - Vöröskereszt, - Vakok és Hallássérültek crdekvédeImi Szervezete, - Mozgássérültek Helyi Egyesülete, - Volt Állami Gondozottak Helyi Csoportja, - Nagycsaládosok önszerveződő Csoportja, - Alkoholellenes "Otthon" Klub. Nagykanizsán az időskorúak és fogyatékosok ellátására széleskörű gondozóháIózattal rendelkezünk, de szükséges az igényekhez igazodó tovább i fejlesztés. E célra pályázatot nyújtót tunk be a Szoci-ális és Egészségügyi Minisztériumba. Indokolt a gondozó intézmények, a szociális étkezés további bővítése, a lakásnélküliek részére átmeneti szállás működtetése, a-hoI a szeretetszolgálattal együtt népkonyha is kialakítható. Megváltozott munkaképességűek munkahelyi rehabilitációját segíti a Szociális Foglalkoztató és a Helyi Rehabilitációs Bizottság. Az egészségügy és szociális ellátás terén a támogatásra szorulók száma a jövőben is növekedni fog, ellátásuk biztosítását kiemelt feladatnak kell tekinteni. Kereskedelem, szoIgáI tat ásf idegenforgalom A tervidőszakra a tanács által meghatározott kereskedelmi és vendéglátóipari hálózatfejlesztési program megvaIósuIt. Befejeződött a Lenin uti Húsáruház építése, a Zemplén uti ABC áruház is határidő előtt készült el. A Zrínyi utcában és az Eötvös téren épített üzletsorok főleg a választékbővítést segítik elő. A Bazárudvar kereskedelmi funkciójú rekonstrukciója lezárult. Folyamatban van és várhatóan év végére átadásra kerül az Ék-í városrészben egy nagyobb alapterületű élelmiszerüzlet, a Sneff téri átkötő rendezése 10 üzlettel, illetve a Zemplén Gy.uti pavilonsor 14 egysége. A tervidőszakban 3200 m2 alapterületbővítést terveztünk, amelynek fele az alapellátás minőségi és mennyiségi javítását célozta. A már elkészült üzletek alapterülete meghaladja az 5200 m2-t, így az 1000 főre jutó bolti alapterület 800 m2 (országos átlag feletti). A tervezettet lényegesen meghaladó fejlesztés az önként felvállalt és kezdeményezett vállalkozói tevékenységgel függ össze. Ennek során feltártuk és hasznosítottuk a városközpontban a ke- - 23 - reskedelmi célra alkalmas, de más, a központi funkcióhoz nem kapcsolódó helyiségeket (pI.pártkörzetek, sportiroda, egyéb irodák és klubok). A korábbi használó igényének is megfelelő elhelyezésekkel a felszabaduló helyiségeket jelentős haszonnal értékesítettük. A város kereskedelmi és vendéglátó hálózatának alapterülete csaknem 54 ezer m2. Ez az értékesítő hálózat a jelenlegi áruforgalom másfélszeresét is képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani, tekintettel a lakossági vásárlóerő folyamatos csökkenésére. Az é-lelmiszer ellátás ezáltal egyenletesebbé vált, az iparcikkeknél a hiánycikkek köre valamelyest csökkent. Lelassult az üzIetszakosodási folyamat, a gazdasági érdekek felváltották a szakmai igényességet, így az üzletek egyre inkább "vegyesbolt" jelleget öltenek. Az üzletvezetők kizárólag a számukra megfelelő nyereségtartalmú árukat forgalmazzák, így a kereskedelem egyes cikkekkel szembeni passzivitása az ellátási gondokon túl a gyártásra is kedvezőtlenül hat. Az alapellátásban továbbra is megoldatlan a piac-vásártér elhelyezése, vagy felújítása. Az élelmiszerpiac és az ottlévő üzletek többségének állapota olymértékben leromlott, hogy az gazdaságosan nem újítható fel.. A zsúfoItság miatt erőfeszítéseink ellenére s.em lehet rendet, fegyelmet és minimális tisztaságot sem tartani, illetve követe In i. A vendéglátás területén egyre inkább a magánerő érvényesül, kisebb a IapterüIetű, kulturáltabb környezetű, igényesebb kivitelű egysége ivei. Az elmúlt években a szolgáltatások több-csatornás és több-szekto-rú rendszerén belül átrendeződési folyamat indult meg. Az állami és szövetkezeti szektor növekedési üteme évről-évre alatta maradt a magánkisiparénak, illetve a házilag os s azaz nem szervezett szolgáltatások mértéke meghaladta az üzletszerű azaz szervezett szolgáltatásokét. Az 1985-ben megváltozott szabályozórendszer, az állami preferenciák megvonása az állami és szövetkezeti szolgáltató ágazat válságát idézte elő. Az árak emelkedtek, a szolgáltatások iránti lakossági igény egyes ágazatokban csökkent. A VII. ötéves terv időszakára a magánszemélyek tőkebefektetése jellemezte a szolgál tatásbővülést a városban. A politikai-gazdasági változások következtében a tanácsok olyan ellátási tevékenysége, amelynek során a működésbe való beavatkozás hatósági eszközökkel történt, megszűnt. A helyi önkormányzat ellátási felelősségét a helyi fejlesztésekben, a helyi közösség döntéseihez és a helyi erőforrások mozgatásával kell érvényesíteni (támogatások, kamatmentes kölcsön, haszenrészesedés stb.). Az állami- szövetkezeti- kereskedelmi és szolgáltató szervezetek privatizációja a városban is elkezdődött és folyamatos. A feladatok jövőbeni meghatározásánál a magánvállalkozásokkal illetve a külföldi tőke kereskedelemben és szolgáltatásban történő bevonásával fokozottabban kell számolni. A város idegenforgalmának döntő többségét a tranzitforgalom adja. Nagymérvű a jugoszláv és osztrák bevásárló turizmus, amely az elmúlt évtől tovább fokozódott. A tervidőszakban a szállodák ha szerényen is, de korszerűsítésre kerültek. A szálláshelyek száma a fizetővendéglátást szabályozó rendeletek változásaitól függően - 24 - ingadozott. A szálláshelyek kihasználtsága 70 % körül mozog. A tranzitforgalom kiszolgálása érdekében szükség lenne a főközlekedési út mellett kamionparkoI őra, olcsóbb szálláshelyekre, gyorsétkező helyekre, valamint szolgáltató egységekre (autómosó, javítóműhelyek, benzinkút stb). Az igényesebb vendégek elhelyezése érdekében célszerű lenne egy, a nyugati turisták igényeihez alkalmazkodó szálloda építése is. Igazgatás Az ágazatban az elmúlt években jelentősebb fejlesztés a gépesítés területén történt, amely korszerű feltételeket nyújt az ügyviteli és a számítástechnikai feladatok ellátásához. Az épület és építmény állóeszköz-állomány állapota eltérő képet mutat. Elfogadható munkakörülmények és feltételek vannak az igazgatási funkciójú épületekben. Sajnos az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzet alakult ki a szolgáltatást és az ellátást segítő állóeszköz-állomány állapotában, így a közeljövőben korszerűsítésre és felújításra szorul a városi piac, a kényszervágóhíd, a gyepmesteri telep és az ál Iat vásár tér. Az igazgatási állóeszköz-állomány hatékonyabb működtetése érdekében célszerű annak a feI adatokhoz. igazodé átértékelése és a nem kellő hatékonysággal működő létesítményeknek vállalkozást élénkítő és privatizációt segítő hasznosítása. Tervezési, gazdálkodási tapasztalatok-pénzügyi kapcsolatok-hitelek A Város Tanácsa 1986. májusában fogadta el a településfejlesztés ötéves tervi fő céljait, feladatait, ezen belül a tanácsi gazdaság fejlesztésének általános irányait, eszközrendszerét. Az optimista indíttatású tervről (melyben még jelentősen érvényesült a központi elosztási rendszer) igen hamar kiderült, hogy az kell o garanciákat nem tartalmaz, hiszen az országban nem sikerült megállítani azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek a "80-as évek közepétől felerősödve jelentkeztek, a növekedés helyett az egyensúlyi problémák éleződtek ki. A tanácsi tervezésben 1986-tól jelentős váltszás következett be. Az egységes pénzalap bevezetésével, a korszerűsítés szándékának megfelelően forrás oldalról a normativitás növekedett. (A fejkvótát, a vállalati adókat, illetve a magánszemélyek jövedelemadóját normatív módon biztosították a helyi tanácsok számára,) A gyakorlatban azonban a kiadásorientáció és a szabályozott bevételek indokolatlanul magas, teljesíthetetIen tervszáma miatt, a normativitás csupán elosztási módszer maradt. Ez önmagában véve is restriktív költségvetési politika, hatását a tervidőszak közbeni 1983-1990.-es évekre bekövetkezett központi elvonások egyértelműen felerősítették. A három évben a fejlesztési fejkvótát 45 %-kal csökkentet ték. A bázis alapon szabályozott üzemeltetés -az említett magas teljesíthetetlen tervszámok és elvonások mi att~fokozatosan a fejlesztésre előirányzott összegek átcsoportosítását, szűkítését igényelte. Kezdetben a helyi tanácsi bevételi forrást növelő célt amo g a t a s i rendszer stabilnak mutatkozott, előnye volt az, hogy a társadalompolitikai lag kiemelt célok megvalósítására ösztönzött. A tervidő- - 25 - szak közbeni módosítása azonban csak utclagos elemzésre és nem előremutató szervező koordináló munkára adott módot. Hátrányaként fogható fel, hogy alapvetően nem ellátás, hanem fejlesztés, mégpon-tosabban építéscentrikus volt. Kellő mértékben nem orientált a hatékonyság növelésére, a meglévő lehetőségek további feltárására, hasznosítására. A céltámogatás igénybevétele a tervidőszak közbeni restriktiv szabályozás következtében -jelentős saját forrás mellérendelését követelte. így a területi feladatok ellátása a város saját forrásainak terhére is történt. A céltámogatás túlszabályozott igénylése és folyósítása is csak a rugalmas gyakorlat miatt nem fékezte tovább a beruházások finanszírozási ütemét. A fent említett okok miatt az áI I ami költségvetéssel való pénzügyi kapcsolat -melynek elosztása a megyei tanácsok közbeiktatásával történt- elsősorban objektív okok miatt nem volt stabil. Az évek során egyre inkább nehezedő gazdasági helyzetben -mely érződött a vállalatok és a lakosság tehervállaló képességének csökkenésében is- a negatív tényezőket ellensúlyozni a helyi erőforrásokkal, a tett erőfeszítések ellenére sem tudtuk. Ugyanakkor az állampolgárok adózási fegyelme jő, mellyel a helyi bevételek aránya nőtt. A VII. ötéves tervidőszak során végrehajtott központi forráscsökkenések miatt méginkább fokozódott, relative felértékelődött a nem tanácsi szervekkel való gazdasági együttműködés. Az ebből származó érdekeltségi bevételek nagyságrendje a fejlesztések vonatkozásában döntő jelentőségű volt. Jelentős eredmény a magántőke korábbi éveknél erőteljesebb felkarolása és bevonása a városfejlesztésbe. Az elmúlt időszakban a lakossággal és a nem tanácsi szervekkel a pénzügyi kapcsolatunk viszonylag kiegyensúlyozott volt. Az elhatározott célkitűzések megvalósítása, a hiányzó források biztosítása érdekében a tanács bátran de megfontoltan élt a hitelfelvétel lehetőségével, melyet elsősorban a társadalompolitikaiig kiemelt célok megvalósítására fordított (pl. lakásépítés, vásárlás helyi támogatására, magánerős lakásépítés területelőkészítésére), ezek kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók. Ezen túlmenően olyan feszítő gondok megoldására kényszerültünk forráshiány miatt hitelt felvenni, mint a Garai utca rendezése, a szennyvíztisztítómű bővítése. Az érdekeltségi alap megelőlegező hitel kivételével -melyet a MHB nyújtott- az OTP-nél kötöttük hitelszerződéseinket, kapcsolatunk a pénzintézettel, mint bankszámlánkat kezelő bankkal korrekt, segítőkész. Az 1990. év a tanácsi költségvetés tervezési rendszerében döntő változást hozott. Már nem a kiadások határozták meg a bevételi oldal alakulását, hanem a bevételekhez kellett igazítani a kiadásokat. Az intézményhálózat üzemeltetésének elsődlegességével a fejlesztések vonatkozásában a maradékelv érvényesül. Az új finanszírozási rend eddig csak részben ismert problémákat hoz felszínre és figyelmeztet is. Az 1990-es kísérleti évben a számított helyi bevételek és a normativ állami támogatások együttes összege megyei szinten csak néhány településnél nyújt kielégítő fedezetet az alapvető tanácsi feladatok ellátásához. Ezért olyan korrekciós, átmeneti kiegészítő támogatást kellett beiktatni, a-meIy a tanácsok fizetőképességét még megtartja. Ez olyan külön juttatás, amely a következő években már nem ismételhető meg. - 26 - A tanács és a leendő önkormányzat számára döntő jelentőségű lesz a város gazdaságának fejlődése, ezen keresztül a személyi jövedelemadó bevételek növelése. Egyben jogos igénynek tartjuk a normatív támogatások körének és ¿feszegének felülvizsgálatát, noveI ősei. Minden tanácsnak magának kell keresni és megtalálni a gazdálkodás feltárható tartalékait a bevonható új erőforrásokat. Meggyőződésünk, hogy ez csak minden területre kiterjedő, takarékos gazdálkodással, szervezeti és szemléleti korszerűsítéssel, az önkormányzati tulajdonra alapozott új bevételi forrásokkal és helyi összefogással érhető el. A gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt meg további elemzésekre lesz szükség, de néhány észrevételt már most tehetünk az új finanszírozási rend híányosságaival kapcsolatban? a/ A személyi jövedelemadónak- a helyi önkormányzatokhoz való szabályozása helyes elv, amit finomításokkal fenn kell tartani. Egy adott évben a településnek ténylegesen járó és a tervben szerepio SZJA különbségével utólag számoljon el a költségvetés a helyi tanáccsal, amint a tényszámok rendelkezésre állnak. b/ A támogatási rendszer ösztönözze a helyi bevételek növelését azzal, hogy a lakosság által elfogadott és ténylegesen befizetett új helyi adó ősszegét a központi költségvetés kiegészíti, -pi.azonos összegű támogatással. c/ A körzeti - térségi feladatok támogatási feltételeiben indokolt változásoks - A jelenlegi normatívákat felül kell vizsgálni, s úgy meghatározni, hogy az biztosítsa az ellátó intézmények működési, fenntartási költségeinek szükségletét álagosan elvárható színvonalon. - Bővíteni kell a támogatott körzeti feladatok körét, vagy be kell vezetni az eddigieken túl egy "egyéb körzeti, térségi feladatok támogatása" elnevezésű tételt, amelynél a normatíva vetítési alapja a lakosságszám lehet. - Az el látásbeii különbségek mérséklésére kiegyenlítő normatív támogatás bevezetése szükséges. A már korábban említett 1990. évi változások a leszűkült fejlesztési lehetőségek következtében az elindított és áthúzódó beruházások köre nem nagy számú, mégis az új önkormányzatra háruló kötelezettségek teljesítése 1991-ben jelentősen korlátozza a döntési lehetőségeket. Az azt követő években a determiná!tság már nem a pénz ügyi elköteleződésben, hanem a feszű Itségek oldásának igényében jelentkezik. Pontos információ céljából bemutatjuk a szerződésen alapuló kötelezettségvállalásokat és azok terheit, valamint az elindított folyamatok várható szerződéses összegét, a hite I tör|esz-tések és kamatterhek alakulását, amelyek 1991. évi együttes összege 212.878 eFt. Vállalatirányítás, váII a IatfeI ügye Iet, privatizáció A tanács által létesített Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat, a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat és a Szolgáltató Költségvetési Üzem felügyeletét a Műszaki Osztály látja el. A tanácsi vállalatok és költségvetési üzem létesítésének célja az volt, hogy a lakosság ellátásában a közüzemi szoIgáI tat ások egy része közvetlenül irányítható, hatékonyan, gazdaságosan biztosítható legyen. - 27 - Az IKKV tevékenységi körén belül kiemelendő az állami tulajdonú bérlemények üzemeltetési, felújítási és karbantartási feladatainak végzése és az ingatlanközvetítői tevékenység. A VGV esetében a fő tevékenységi kör a köztisztasági és kommunális szoIgáI tatás. A költségvetési üzem elsősorban a tanácsi kezelésű utak, járdák, hidak építésében, felújításában és karbantartásában old meg kiemelt feladatokat. Az utóbbi években a városüzemeltetésre biztosítható tanácsi források és megrendelések egyre jobban beszűkültek. A gazdaságosság szem előtt tartásával a fenti munkák elvégzésén túl, a meglévő kapacitás lekötése érdekében egyéb tevékenységi köröket is ellátnak ezen gazdálkodó szervezetek. A tanács által létesített vállalatok és a költségvetési ü Z 6ftl ~p r o fiijukból és felépítésükből adódóan, valamint a tanácsi megrendelések csökkenése következtében- egyre nehezebben tudnak megfelelni a piacgazdaság által szabott feltételeknek. Az elmúlt időszakban a gazdálkodó szervezetek törekedtek arra, hogy az általuk ellátandó feladatok egy részét gazdaságosabb, ösztönzőbb módszerekkel oIdj ák meg. Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat: - A tervező részleget 1990. január 1-től Kft-vé szervezte át. - A szervezet egyes egységeinek szolgáltató jellegű vállalattá történő átszervezését a vállalat vezetése indokoltnak tartja (megrendelésre végzett lakóházfenntartás, építőipari tevékenység, ipari szolgáltatás, fuvarozás, ingatlanközvetítés). - Vizsgálják az önálló elszámolású főépítésvezetőség, a TMK szállítási egység és a gépkölcsönzés Kft-vé való átalakításának lehe-i « Í * t toseget. Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat: - A gazdaságosság és hatékonyság növelése érdekében az elmúlt időszakban -a hasonló tevékenységű Is érdekeltségű- részlegeket, cso^ portokat összevonta. - Uj szolgáltatásokat vezetett be (tüzeléstechnika, környezetvédelmi mérés, stb.) - Egyes tevékenységi köröket vállalkozásba adta (zöldterület részbeni gondozása, peremterületi temetőgondozás stb.). Szolgáltató Költségvetési Üzem: - A kiépített kapacitás lekötése érdekében széleskörű piackutatást végzet t. - A dolgozók képesítettségének fokozására törekedett. - Az állóeszköz szintentartás mellett a forgóeszköz-feltöltést szorgaImazta. A költségvetési üzem kapacitása nincs lekötve, a tett intézkedések nem elegendők a veszteség elkerülése érdekében. Szakértők bevonásával helyzetfeltáró vizsgálat indult a legszükségesebb intézkedések megtétele céljából. A tanács által létesített gazdasági egységeknél intézményes szervezeti átalakításra, átfogó korszerűsítésre ezideig nem került sor. Az önkormányzati feladatkörök egyértelmű meghatározását követően i smé telten át kell tekinteni a vállalatok és az üzem közötti munkamegoszt ás t, a szervezeti korszerűsítést, az átalakulást és a pr i vat i zác i ót. - 28 - Vállalkozások, privatizáció A megváItozott politikai, társadalmi viszonyok egyre erőteljesebben vetik fel a vállalkozásbarát tanácsi szemlélet és tevékenység kialakítását. Ez a követelmény jelenleg csak kezdetlegesen érvényesül, főként az utóbbi években tapasztalható forráshiány pótlására, illetve a kiadások egy részének nem tanácsi pénzeszközzel való kiváltására irányult. - A finanszírozási tevékenység keretében a rendelkezésre álló szabad pénzeszközöket a betéti lekötés, értékpapír vásárlás útján kamatoztattuk» E tervidőszak során az ebből származó bevételi többletek elérték a 7 millió Ft-ot. - Főleg a fejlesztő-beruházó tevékenység területén széleskörű gazdasági koordinációs tevékenységet vállaltunk fel. Ez elsősorban a vállalkozó tőke felkutatásával közös beruházások szervezésére irányult. Ennek eredményeképpen több mint 5.000 m2-rel gyarapodott közelmúltban a kereskedelmi hálózat alapterülete (Zrinyi u. Eötvös tér D-i oId.beépítés, Lenin u.10-12 -Bazárudvar-, Zemplén u„ Kisberki u, ABC építés stb). Ugyanakkor jelentős arányú hálózat-korszerűsítésre és racionalizálásra is sor került, melynek során az ellátási felelősség mellett a közösségi vagyon megfelelő üzletpolitikai feltételekkel történő hasznosítása állt. - A városrendezési törekvésekkel együtt, ahhoz igazodóan törekedtünk az állami épületvagyon és földterület vállalkozásserkentő célszerű hasznosítására. így került sor pl. a volt Rózsakert étterem Budapest Bank részére történő értékesítésére, az udvari belső-részek beépítésére és rendezésére, a Zemplén Gy.uti és Hevesi u. üzletek kialakítására, a miklósfal volt iskolaépület at alakixasa — ra. Az ebből származó szabad pénzeszköz további háIózat-korsze-rűsítest és beruházás-finanszírozást tett lehetővé. - A lakásépítési célú telekkialakítás önmagában véve önfinanszírozó vállalkozás volt, melynek induló tőkevonzatát rendszeresen kedvezményes hitelből biztosítottuk. Sajnos a tulajdonlás, a központi szabályozás hiánya és a tanácsi szervezet felépítése, érdekeltségi rendszere továbblépést nem tett lehetővé. Az egységes pénzalap-gazdálkodás az eredeti céljának megfelelően kellőképpen nem funkcionál, általában elkülönült érdekek alapján határozódnak meg a pénzügyi feladatok. Vállalkozás szempontjából a funkcionális, valamint az ágazati osztályok felelősségük alapján eltérő helyzetben vannak. A vállalkozásokra alkalmas tanácsi vagyonhiány és a széttagolt érdekeltségi struktúra miatt egységes vállalkozói szemlélet és gyakorlat nem alakulhatott ki, ennek ellenére az előzőekben bemutatott erőfeszítések, vállalkozásjellegű tevékenységek kivétel nélkül eredményesen szolgálták a város fejlődését. A tanácsi vállalkozások másik területe a helyi és a külföldi vállalkozások segítése, a privatizáció előmozdítása, amelyekről az alábbi információkkal rendelkezünk! A./ Külföldi vállalkozási igények ^tL ''5§,PÍ2CLͧDÍ rurn_l<j.aak f tása£ Olaszországi vállalkozó TerüIetigény% 7.sz.fkl.út elkerülő szakasza és a Homokkomáromi úthoz vezető bekötő út csatlakozási csomópontja. - 29 - A tervezett terű IetfeI haszna IássaI kapcsolatban tanácselnöki konzultációra került sor. A terület biztosításával kapcsolatban a tulajdonos Alkotmány Mg.Terme Iőszövetkezette I előzetesen egyeztetett. A műszaki osztály részéről konkrét ügyintézés -kérelem hiányában- nem volt. A rendezési terv a terület ilyen célú hasznosítására lehetőséget ad. 2i/_Beyásárjió_központ_}étesítése£ Spanyolországi vállalkozó Magyarországi képviselője? PRIMEX Kft. Hódmezővásárhely Vállalkozói igényét te Iefonon'' jeIezte, személyes egyeztetésre, illetve a város ilyen létesítmény elhelyezésére alkalmas területegységei megtekintésére a közeljövőben kerül sor. 3iZ_Í6§!lÍl!5®!I§§!5§^®íFri_iáí ?!Í Svédországi vállalkozó Terű Ietigény: Ék-i lakóteleptől É-ra, a 7-es fkl.út mentén, a 05 és a 011/1 hrsz-ú terület D-i része. A városi tanács elnökével személyes egyeztetés történt, mely alapján az igénylő 4 ha. terület kijelölését kérte. A tervezett területfelhasználáshoz szükséges további egyeztetések megalapozására megfelelő tervi javaslat elkészítését kértük. A vállalkozó tájékoztatása szerint ennek készítése folyamatban van. 2Ü 2_ IIÍ2TÍ51 í 25 ?§Í2Di_§yí 25 2 Kérelmező: M0T0CR0SS Sportklub Nagykanizsa Beruházást finanszírozza: "LIBELLA" KFT külföldi tőke bevonásával. Terű Ietigény: előbbi területhez és a Sportklub Petőfi uti pályájához kapcsolódóan. A létesítmények elhelyezésének vizsgálatához az igénynek megfelelő tervi javaslat elkészítését kértük. /_Szupermarket _létesítése: NSZK vállalkozó és magyarországi képviselője -STUDIO-A Tervező és Tanácsadó Mérnöki Kisszövetkezet- személyes egyeztetést tartott. A jelzett igénynek megfelelően két területet tartottunk alkalmasnak szupermarket elhelyezésre, melyről a kérelmezőt írásban is tájékoztat tuk s - tk-i városrész (régi és új 7.sz.fkl.út csomópontjánál) - Somogyi B.u.23,25,27,29.sz. ingatlanon és a MÉH telephelye területét ér i ntve. /_Au tómoso_komg^exum_ép í t ése^ NSZK vállalkozó Magyarországi képviselő: WIK Vmbh. Veszprém Levelükben autómosó komplexum kialakításának lehetőségéről tájékoztatnak. Megkeresésük célja elsősorban kapcsolatfelvétel. Véleményünk szerint az autómosó komplexum kialakítása a városrendezési tervekben meghatározott, ilyen célú területeken megvalósítható, erről válaszlevél tervezet készül. - m - B./ Belföldi vállalkozási igények T ^/_Cam^ onga rko X 0£ Kérelmezői HUNGAROCAMION VáI I a Ikozási Iroda Az ÁRT-ben meghatározott terüIetfe!hasznáI ási és szabályozási előírásokat figyelembe véve három területet jeiöltünk meg és adtunk tájékoztatást a kéreImezőneks - 7.sz.fkl.út várost elkerülő szakasza mentén létesített üzemanyagtöltő állomástól K-re fekvő terület, - régi és új 7.sz.fkl.út Nk-i csomópontja, - 7.sz.fkl.út elkerülő szakasza és a Homokkomáromi úthoz vezető bekötő út csatlakozási csomópontja. 2i/_HasznáJ_t_autókereskedésre_al ka jmas t e ! ephe I y l VáII a Ikozó j "FINALFA" 2000 Betéti Társaság Nagykanizsa Igényelt terület; 4918/1 hrsz-ú, Ifjúsági Park céljára fenntartott ingatlanból 1400 m2 terület. Kérelmezőt tájékoztattuk, hogy a területet értékesíteni a leendő önkormányzati vagyon részét képező területekkel való gazdálkodás lehetőségeinek fenntartása érdekében nem kívánjuk. Felhívtuk a figyelmét, hogy a városrendezési tervek ma is tartalmaznak olyan területi egységeket, melyeken üzemi terül etek alakíthatók ki. A vállalkozói igények közül a nagyobb területegységekre számot tartók elsősorban tájékozódás, kapcsolatfelvétel céljából keresték meg a tanácsot. Konkrét tárgyalásra nem került sor. Az igényeket is figyelembe véve a további előkészületeket úgy koordináljuk és orientáljuk, hogy azok illeszkedjenek a város további fejlesztési, rendezési elképzeléseihez. A város struktúrájának védelme és tervszerű alakítása érdekében megbízásunk van a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál a város be nem épített területeinek, infrastruktűrális vizsgálatára, a lehetséges vállalkozói területek komplex értékelésére. Az állampolgárok ügyeinek intézése A városi tanács szakigazgatási szerveinek hatósági munkája fejlődő voit. Az elmúlt öt évben ezt a tevékenységet nagymértékben befolyásoló változások történtek; - felfokozódott a jogalkotói tevékenység, az állampolgárokat alapvetően érintő új jogszabályok születtek, - folytatódott a hatáskörrendezés, változtak, módosultak egyes feladatok, - új létesítmények, intézmények jöttek létre és ezzel is bővültek a szakigazgatási szervek tennivalói, - a helyi - területi irányítás módosulásával -a kétszintű igazgatás teljessé válásáig 1990. január 1-ig- a megszűnt járási hivatal helyett városkörnyék-központ igazgatási feladatokat is elláttunk , - erősödött a lakosság igénye az államigazgatási munka nyíltsága I Nini, - a munkaidőalap védelme és az államigazgatás szolgáltató jellegének növelése érdekében került sor -a lakosság véleményének kikérése után- az ügyintézés és az ügyfélfogadás munkaidőn túli feltéte-Ie i nek b i ztos í t áS3P3« - 31 - A tanács és testületei rendszeresen foglalkoztak a szakigazgatási szervek hatósági munkájával és iránymutatást adtak a további tennivalókra. Az ügyiratforgaIom emelkedett. Az 1989» évi kisebb számszerű eltérés tulajdonképpen nem csökkenés, hanem korszerűsítés, egyszerűsítés eredménye. (Megszűnt pl. a településfejlesztési hozzájárulás, korszerűsítésre került a népességnyilvántartás, kisebb mértékű csökkenés volt az építésigazgatásban.) Jelentős a növekedés ugyanakkor a szociálpolitikai ágazatban (űj támogatásként jelentkezett a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás, bővült a közgyógyeIIá-tásra jogosultak köre, nőtt a segélyt kérők száma stb.). A városkörnyéki ügyek aránya az éves ügyiratforgaIom 4,9 - 5,8 %-át tette ki, nem volt jelentős. Az I. fokú határozatok aránya az összes ügy 27 %-a körüli. Évek ő-ta emelkedés volt a szociálpolitikai ügyekben, gyámügyben, a magán vállalkozásokkal összefüggésben és 1988.-ig az építés igazgatásban. Az 1989. évi kisebb mértékű csökkenés a munka egyszerűsítésének, korszerűsítésének és az építkezési kedv csökkenésének a következménye . Az eljárások túlnyomó többsége már I. fokon jogerőre emlekedett, az állampolgárok megelégedésével zárult. A megfellebbezett határozatok aránya évek óta mindössze 1 % körüli A döntések megalapozottságát mutatja, hogy az eljárások során másodfokon a határozatok döntő többségét helybenhagyták és a fellebbezéseket elutasították. A városkörnyéki községi tanácsok szakigazgatási szervei határozatai ellen érkezett fellebbezések száma nem volt jelentős, a helybenhagyás 3P3ny3 azo nban a községi munka színvonalának emelkedését is jelzi, A határozatok többségét a kötelezettek önként végrehajtották. A végrehajtási intézkedések száma évenként -a kötelezettséget megállapító határozatoknak még az 1 %-át sem érte el. A szakigazgatási szervek az ügyintézési határidő betartására törekedtek. A határidő túllépés évek óta elenyésző. Oka tartós távollét, az ügyintéző betegsége, stb. volt. Az ügyintézési határidők betartásának ellenőrzése rendszeres. A hiányosságok felszámolására intézkedések történtek (pl. a számítógépes iktatás bevezetésével kezelési szabálytalanságokat észleltünk, melyek kijavítására utasítottuk az osztályvezetőket). A munkaidőn túli ügyintézés tárgyi és személyi feltételeit biztosi tottuk. Az erre vonatkozó tanácsrendeletünk 1989. január 1-jén lépett hatályba, melyet széleskörű tájékozódás, a korábbi évek tapasztalatai és a lakossági javaslatok figyelembevételével készítettünk elő és alkalmaztunk. Úgy láttuk, hogy a szerdai meghosszab bított ügyfélfogadás elégséges. Az elmúlt évben pl. egy-egy szerdán a megjelent ügyfelek száma azonos, több alkalommal pedig kevesebb volt, mint az ügyeletet tartó dolgozóké. A hatósági döntések törvényességét, megalapozottságát segítették elő a különböző társadalmi és szakbizottságok, amelyek a lakáselosztásban, a lakásvásárlást- ép ítést segítő tanácsi támogatások - 32 - odaítélésében, a segélyek elosztásában működtek közre. A tanácsi bizottságok javaslatokkal támogatták a hatósági munka fejlesztését, a lakossági vélemények megismerését. Az ügyfeleket a szakigazgatási szervek segítették jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Az osztályok nyilvántartásaik felülvizsgálatával, korszerűsítésével, karbantartásával, különböző beadványmintákkal igyekeztek könnyíteni az ügyfelek eljárási terheit. A tanácsi munka korszerűsítésére, az eljárás és az ügyvitel egyszerűsítésére vonatkozó középtávú programunkban megfogalmazott feladatokat -lehetőségeinkhez mérten- teljesítettük. A munka tárgyi feltételeit biztosítottuk, a számítástechnika a hatósági munkában is bevezetésre került. A hatósági munka jó irányú fejlődése mellett több kritika, elmarasztalás is érte az egyes osztályok tevékenységét a lakosság részéről. Ennek egyik oka a jogszabályok állandó változása, az esetenkénti túlzott szabályozás, az elkerülhetetlen bürokrácia. Az ügyintézők hangneme sem mindig volt megfelelő, ezt előidézte az ügyfelek türelmetlensége, ame.l y az életviszonyok vá I tozása i va I , é-létfeltételeik rosszabbodásával függ össze. A teljesség igénye nélkül, röviden egyes kiemelt ágazatok helyzeté- _ e* | r o I ; A szabálysértési cselekmények elbírálása jelzi az állampolgári fegyelem alakulását. 1939-ig a feljelentések száma emelkedett, 1989-ben kisebb mértékben csökkent. Az elmúlt évben minimális volt a vásárlók megkárosítása és az árdrágítás miatt érkezett feljelentések száma. A feljelentések a csekélyebb súlyú, a társadalomra kevésbé veszélyes cselekmények felé tolódtak. A bírságátlagok szintén csökkentek, mert a foglalkozás nélküli, alacsony jövedelmű, rossz szociális helyzetben lévő elkövetők száma emelkedett. A hatósági munkán belül jelentős a gyámügyi tevékenység. Az életviszonyok romlása, a családok elszegényedése maga után vonta a segélyezettek számának és a segélyek összegének emelkedését. Az intézetben elhelyezett gyermekek száma nem kevesebb mint a korábbi években. A felülvizsgálatból szerzett tapasztalatok alapján nagyon kevés intézeti elhelyezést lehetett megszüntetni, mert ezek a családok nem alkalmasak a gyermekek visszafogadására és nevelésére. A tanácsi bérlakást igénylők száma sem csökkent. A magas árak miatt nem tudják az OTP lakásokat megvásárolni a IakásigényI ők. Az elmúlt évben lakással nem rendelkező 290 személy szociális alapon egyértelműen jogosult lakásra. Köztudott, hogy egyre kevesebb tanácsi bérlakás építésére van lehetőség és életveszélyes, szanálandó lakások száma is növekszik. A visszaadások üteme lassult. A város népességének közel 20 %-a elérte a nyugdíjkorhatárt és az időskorúak száma tovább emelkedik. A nyugdíjasok több mint fele társadalmi támogatásra szorul. A szociális támogatást igénylőkegyre többen vannak. Az elmúlt évben került sor a gyógyszerek árának emelésére, új támogatási forma a gyógyszerköltségekhez való hozzájárulás. Jogszabály változás folytán lényegesen bővült a közgyógy-ellátásra jogosultak köre. Az életviszonyok romlása miatt többen igényeltek eseti segélyt, mint előző években és nőtt az üzemanyagköltség hozzájárulást kérők száma is. Ebben az évben a lakbérek megfizetésének támogatása jelentett megfeszített munkát. Az egészségügyi osztályon jelentős volt az ügyfélforgalom, az emberek egyre nehezebben viselik el a rájuk nehezedő terheket, türelmetlenek, ingerültek. Az osztály dolgozói kulturáltan, szabályosan, a méltányosság messzemenő figyelembevételével intézték az ü-gyeket és igyekeztek a határidőt betartani. Az építésigazgatási ügyek 1989-ig emelkedtek, majd az elmúlt^évben kisebb csökkenés volt. Kevesebb a magánerős lakásépítés és a melléképületek létrehozásának engedélyezésére benyújtott kérelem is mint a korábbi években. Ennek oka a köIcsönfeItéteIek változása, az építési anyagok drágulása, az életsz ínvonaI jelentős csökkenése . A városfejlesztéshez rendelkezünk mindazokkal a jóváhagyott rendezési tervekkel, szabályozási előírásokkal, amelyek megszabták a hatósági munka feltételeit. A városfejlesztési tervek egy része azonban nem teszi lehetővé a vállalkozások élénkítését, ezért folyamatos módosításukra és az igényekhez való igazításra van szükség. Fontos feladat egyes területeken az indokolatlan építési tilalom felöldása i s. Az építésrendészeti e I I enőr zé''sek minden évben tártak fel szabálytalanságokat, de az ügyfelek többsége az előírásokat betartotta. Összefoglalva! a városi tanács szakigazgatási szerveinek dolgozói szakér te I errme I , odaadóan, a jogszabályok előírásainak betartásával szolgálták a város lakosságát és igyekeztek eleget tenni a velük szemben támasztott politikai-társadalmi követelményeknek. Megjegyezzük, hogy nem volt arányban a támasztott követelmény és az anyagi megbecsülés a központi szervek részéről. Ahhoz, hogy a rendszerváltás időszakában a kormányprogramban szereplő, a feladathoz igazodó I ét számú,,ütőképes és jobban megfizetett apparátus eleget tudjon majd tenni a követelményeknek, az a-lábbiakat szükségesnek tartjuk:! - Feltétlenül fontos a jó szakemberek megtartása, jobb anyagi és erkölcsi megbecsülése, mert az államigazgatás működőképességének ez alapvető feltétele* - Egyszerűsítésre, korszerűsítésre javasoljuk az eljárási törvényt, majd összefüggésben az önkormányzati törvény előírásaival. - Az építési engedélyezési eljárás körében az OcSZ teljes felülvizsgálatát, egyszerűsítését, korszerűsítését javasoljuk. - Annak ellenére, hogy egyre kevesebb anyagi fedezet áll rendelkezésre, a számítástechnika ütemesebb bevezetését, alkalmazását látjuk szükségesnek a hatósági munkában is. - Az önkormányzati törvény hatálybalépése, valamint a szervezeti felállás után feltétlenül kell egy jól szerkesztett hatásköri jegyzék , ameIy a hatósági tevékenység alapját képezi. - Felülvizsgálatra szorul a munkaidőn túli ügyfélfogadás, ügyintézés, ügyelet szükségessége és a rugalmas munkaidő bevezetése, - Az államigazgatási dolgozók munkaidejének felülvizsgálata is célszerű lenne, ha egyszerűbb, korszerűbb tárgyi feltétetek állnak majd rendelkezésre. - 34 - Végül, de nem utolsó sorban a jövőbeni működés alapját képező jogszabályokat úgy kell kialakítani, módosítani, hogy azokra épülve megvalósulhasson a poIitikaí, társadaImi változásoknak megfelelő gyors, pontos, a nép bizalmát és támogatását élvező államigazgatás. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy az önkormányzat mint testület valódi döntési hatáskörökkel rendelkezzen és a lakosságot, a tele-pülést érintő minden lényeges kérdésben meghatározó szerepe legyen. A testületi munka Az 1985. évi választások utáni időszak testületi tevékenységének értékelését sajátossá teszi az a körülmény, hogy a tanácsi munka nem vonatkoztatható el attól a környezettől, jogi szabályozástól, amelyben a választott testületek dolgoztak 6 S d O Igozhat tak. Megítélésünk szerint a helyi tanácsok önállósága jelenleg fikció. Mozgásterük mind gazdaságilag,, mind pedig jogilag rendkívül szűk térre szorított. A tanács költségvetési kereteként kimutatott ösz-szeg jelentős százaléka kényszerpályán mozog. A tanácsi munka jogi szabályozásában a centralizáció érvényesül ma is. A kormány a. felelősséget áthárította a jogi szabályozásra. A jogi kötöttségeknél nem elég csak a jelenlegi tanácstörvény rendelkezéseire utalni, hanem a nap mint nap születő, a helyi tanácsokat é-rintő alacsonyabb szintű jogforrásokat is figyelembe kell venni, mert a tanácsi -benne a testületi- munkát ezek is meghatározzák. A fenti megállapítás fokozottan érvényes a tanács testű Ietre. Különösen az alacsonyabb szintű jogforrások -minisztert rendeletek, különböző irányelvek, állásfoglalások- gátolják, kötik gúzsba, teszik formálissá a tanácstestű Iet működését. Ezek a jogszabályok rendkívül sok bürokratikus megkötöttséget tartalmaznak és a lakosságot közvetlenül érintő több jelentős ügyben a testülettel szemben az un. szakigazgatási szerveket helyezik előtérbe, illetve döntéskényszerbe azzal, hogy a hatáskört oda utalják. E téren lényegi változás -bár az utóbbi időben mutatkoznak kedvező jelenségek- csak az önkormányzati törvény megalkotása és a dereguláció befejezése után várható. Gondot jelent, hogy a tanácsok ellátási felelősségét a jelenleg hatályos tanácstörvény valójában eredményfelelősség formájában fogja fel. Ezen elvárás és követelmény értelmében a tanácsoknak az illetékességi területükön biztosítaniuk kellene a megfelelő színvonalú kulturális, egészségügyi, kereskedelmi szolgáltatást, a megfelelő minőségű és választékú fogyasztási javakat. Ehhez a tanácsi szervek sem anyagi sem jogi eszközökkel nem rendelkeznek, ennek hiányában a jelenlegi hatáskörök jórésze formális, a tanácstestüIeti döntések egy része hatástalan. Ezek után, mint következményként a tanácstagoknak kialakul az az érzete, hogy nem képesek eredményt elérni, döntéseik feleslegesek. A hatáskörök egy másik része nem valós,nincs mögöttük lakossági, lakóterületi, közösségi érdekeltség, ezért az ilyen feladatokkal a tanácstagok nem tudnak azonosulni. Meghatározó tényező volt a testületi tevékenység gazdálkodási oldalán a tanácsok szűkös, az állami támogatások többszöri csökkentéséből adódó pénzügyi helyzete. Kellő anyagi háttér miatt ritkán fordultak elő alternatív döntési lehetőségek. A tanácstagok így, illetőleg a testületek döntően kényszerpályán mozogtak. Az érdekek va- - 35 - lódi képviselete, döntési alternatívák ütköztetése helyett az a-nyagi lehetőségek által nagyon is behatárolt, szükségszerűségből hozott döntések megmagyarázására kényszerültek sok esetben a tanácstagok. Mindezek következményeként a tanácstagok egyre nehezebben tudtak eleget tenni a törvényben megfogalmazott azon elvárások nak, hogy képviseljék a település lakosságának érdekeit, tevékenyen vegyenek részt a tanács munkájában, vonják be a lakosságot a feladatok megoldásába. Tény az is, hogy nem megoldott a tanácstagok társadalmi szintű elismertetése. Ennek következményeként a tanácstagi munka több vonatkozásban népszerűtlenné vált mind társadalmi szinten, mind a választott testületek tagjai körében leértéke Iődöt t. Törekedtünk arra, hogy a tanácstagok a hatásköri előírásokban meghatározott döntésekhez szükséges információkkal rendelkezzenek. Az ülések előkészítési mechanizmusa jelenleg ezt csak részben teszi lehetővé. Ahhoz, hogy a helyi képviselők a döntésekhez szükséges mennyiségi és minőségi információkhoz folyamatosan hozzájuthassanak, véleményünk szerint elsősorban a polgármesterhez és nem a hivatalvezetőhöz kötődő jól képzett, az államigazgatásban jártas profi szakemberekre van szükség. E problémakörbe tartozik az is, hogy jelenleg a tanácstagok sém megfelelő felkészítéssel, sem a tevékenység ellátásához szükséges szabadidővel nem rendelkeznek. Többségüknél hiányzik a kellő szakismeret is az előterjesztett téma biztos megítéléséhez, a döntéstervezet mellett való megnyugtató kiálláshoz. Az eddigi tapasztalatok alapján még inkább törekedni kell arra, hogy a jövőben terjedelmében rövidebb, tartalmában Iényegretörőbb, az eltérő álláspontokat ütköztető előterjesztések kerüljenek -indokolt esetben több döntési alternatívával- a leendő új testület elé. Elképzelhetőnek tartanánk azt is, hogy a testületi előterjesztéseket -az ülést megelőzően- kis létszámú a tárgyalt témában szakértőkből álló "ad hoc®3 bizottság előzetesen véleményezze és több alternatívájú javaslattétellel készítse elő a testületi döntéshozatalt. Szükségtelennek látszik, hogy jól kidolgozott írásos előterjesztésekhez új információt nem tartalmazó szóbeli kiegészítéseket fűzzenek az előterjesztők, amit az elmúlt időszakban alkalmaztunk is, Különösen az elmúlt évben lépéseket tettünk a testületi ülések iránti érdeklődés feltételeinek megteremtése érdekében, a tanácsi munka valódi nyilvánosságát azonban teljes mértékben még nem sikerült kiépítenünk. Elsősorban a végrehajó bizottság és az apparátus tevékenysége ismeretlen a lakosság előtt, vagy került torz megvilágításba. Ez a helyzet anélkül alakult ki, hogy az apparátus részéről szándékos félrevezetés, információs mesterkedés vagy a hírközlés részéről torzítási szándék állna fenn. A valós kép közismertté tételét a lakossági közöny is nehezíti. Úgy tapasztaljuk, hogy az áIIampoIgárok a tanácsi munkára csak akkor reagálnak, ha valamilyen személyes problémájuk van vele, akkor viszont nemegyszer szélsőségesen. Helyesnek tartjuk, hogy a városban működő pártok képviselői ne csak a tanácstestüIet ülésén, hanem a végrehajtó bizottsági üléseken is részt vegyenek és közvetítsék a lakossági érdekeket, ezáltal is aktívan hozzájárulnak a megalapozottabb testületi döntésekhez. A tanácstestület létszáma túlméretezett, melynek hatékony működését nehéz biztosítani. - 36 - A létszámcsökkentés ugyanakkor a tanácstagés a lakosság kapcsolatát sodorhatja veszélybe. Ezt az ellentmondást olyan módon lehetne feloldani, hogy a tanácstagok jobban felhasználják a lakossági igények és érdekek megismerésére a különböző lakóterületi szer veződéseket, szervezeteket. A tanácsi bizottsági rendszer újraszabályozása elengedhetetlen, szerepüket fokozni kell. Véleményünk szerint nem tartható az az előírás, hogy a bizottsági tagok többsége önkormányzati testületi tag is legyen. Lehetővé kellene tenni, hogy a bizottsági elnökök maguk válasszák meg a bizottsági tagokat, amely várhatóan élénkítené a munka hatékonyságát. Külső szakértők nagyobb arányú bevonásával a bizottságokat alkalmassá kellene tenni a döntési javaslatok kidolgozására és az apparátus működése feletti folyamatos és érdemi ellenőrzésre, természetesen az ellenőrzési jogosultság határainak pontos megvonásával. A testületi döntések előkészítésében az eddigieknél nagyobb szere pet kel I szánni a bizottságok elnökeinek, s a belőlük létrehozható fórumnak, amely véleményünk szerint a mai végrehajtó bizottság he Iyébe i s Iéphet. Ugyanakkor célszerűnek tartanánk, hogy a javaslattevő, véleményező, előkészítő, ellenőrző és koordináló feladataik mellé a jogszabályban pontosan körül irt módon és formában döntési hatáskört is kapjanak a bizottságok. 1. sz. melléklet Nagykanizsa város hatályos városrendezési terveinek jegyzéke 1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK; Sorszám Terv megnevezése Tervező Oóváhagyás egyzes 1. Nk. Déli Iparterület Rendezési Tanulmánya 2. Nk. Általános rendezési terve 3. Nk. Szabadidőközpont részletes rend.terve 4. Nk. Városközpont részletes rendezési terv 5. Látóhegy, Nagybagola zártkert komplex RT. 6. Nk. t-i városrész részletes rend.terv 7. Nk. ÉK-i városrész részletes rend.terv 8. Nk. Szentgyörgyvári hegy komplex RT. 9. Nk. ÉK-i városrész I. ütem beép.terve (lakásberuházási program) 10. 11. 12. 14. Nk-Palin uj lakóterület RRT Nk-Kiskanizsa városr. egyszerüsitett RRT KANIZSA Bútorgyár és környéke komplex rendezési terv Nk-Szabadhegy zk.komplex rendezési terv (Módositása) Nk. Förhénc-Cserfő zártkertek komplex rendezési terve V ATT VÁTI DTV í KATE VÁTI ZALATERV KATE ZALATERV ZALATERV DTV ZALATERV KATE KATE 16/1971. vb. 12/1982. tan, MÉLYÉPTERV 34/1982. vb 63/1983. vb. 26/1984. vb. 35/1985. vb. 62/1985. vb. 34/1986. vb. 35/1986. vb. 67/1987. vb. 71/1987. vb. 64/1987. vb. 11/1988. vb. 31/1989. vb. 38/1989. vb. Felülvizsgálata indokolt Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Karbantartása fo lyamatos 1589. évig, jelenleg a terv módosítása folyamatban van (ZALATERV) Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Karbantartása folyamatos Sorszám Terv megnevezese 15. Nk. Altalános Rendezési Terv felülvizsgálata, korszerűsítése 16. Nk, Általános Rendezési Terv karbantartása és módositása .7. Nk-Miklésfa egyszerűsített részletes rendezési terve i ervezo sova DTV VATI VÁTI Megjegyzés 5/1990. tan. Karbantartásáról tanácsülési tájékoztató 1935. és 198G, Programterve a 93/1989. vb. sz. hat.-tal jóváhagyva 2. BEÉPÍTÉSI TERVEK Sorszám Terv megnevezés? Készités időpontja Iervezo 2 3 4 5 6 8 Q * ( 10, 11, 12 13 Nk. és körny.komm.hulladék ell.tanulmány Zrinyi u, 0-i tömb beép.t. Sneff tér és környéke (Szabadság t.K-i tömb b.t.) Nk-Palin I.ü.bsép.t.mód, Nk.Szabadság tér beép.t. Nk.Néphadsereg u. D-i old. szabályozás-,városképi bfcv. Nk.Magyar u. É-i szakasz szab.-városképi követelmény Nk.Zrinyi u. É-i tömb beép.t. Nk.Magyar u. VKP-i torkolat beépitési t.(Szab.tér É-i t.) Nk.Piactér és környéke beép.t (Szabadság tér D-i tömb) Nk.Péterfai u. beép.t. (1984.évi mődositott) Nk.Eötvös tér É-i tömb beép.t Nk.Eötvös tér D-i tömb beép. programterv Nk.Zemplén u.lakótér, alközpont beép. terve 1984. 1984. 1984. 1984. 1984-S5 1985. 1985. 1985. 1985 1985. 1906. 1986. 1986. 1936. DTV ZALATERV DTV ARCHITEKT DTV ZALATERV ZALATERV ZALATERV DTV DTV'' ZALATERV DTV ÜTV, ZALATERV GEN-PLAN SZÖVTERV 3 Sorszám Terv megnevezése Készités időpontja Tervező 15. Nk.Zsinagóga és környezete rek.program (1984.évi DTV., ZALATERV,OMF tanúim.alapján) 1986. ZALATERV 16. Nk.Somogyi B.u.eleje É-i tömb beép.t.(TANÉP pályázat) 1986. ZALATERV, GYŰRITERV s BEN-PLAN 17. Nk.Magyar-Arpád-Sikátor tömb beép.terve 1986-1907. FORMA 18. N!<.Rozgonyi-Hunyadi sarok beépit.terve 19C6. FORMA 19. Nk.Thury Gy. tér beép.t. 1986. ZALATERV 20. Nk.Szabadság tér É-i térfal szindinamikai modellezés 3PTE 21. Nk.Petőfi S. u. szabályozási városképi követelményei 1966. DTV 22. Nk.Kölcsey u. és Ny-i tömb rekonstrukciós terve 1907. DTV 23. Nk.Somogyi 8. u. É-i tömb hasznositási terve 1989. DTV 24. Deák tér rekonstrukciós terve 1990. FORMA 25. Nk.Sneff tér ÉNy-i területé-: nek és a Rozgonyi u. 4. sz. egyszerüsitett beépit.terve 1988. DTV 2. sz melléklet Nagykanizsa város népességadatai 1985 - 1990. Korcsoport 1985. XII. 31. 1990.XII.31, várható 0-2 éves 2.600 1.510 3-5 éves 2.930 1.973 6 - 14 éves 7.950 7.976 15 - 17 éves 3.200 3.047 18 - 55/60 éves 30.900 30,272 55/60 év feletti 9.420 10.497 Összesen; 57.000 55.275 Munkaképes kor felettiek a lakónépesség %-ban 16 s 5 18,9 A lakónépesség fa ¡glalkoztatási adatai Megnevezés 1985. XII. 31. 1990.XII.31. várható I. Munkaerőforrás alakulása Munkaváll.korú népesség (15-55/60 év) 34.100 33.000 Munkakép.koron tuli aktiv kereső 1.000 1.000 Munkaerőforrás összesen: 35.100 34.000 II. Munkaerőielhasználás Ipar 12.064 11.500 Épitőipar 1.202 800 Mezőgazdaság 1.602 1.800 Szállitás-hirközlás 2.243 2.700 Kereskedelem 2.805 2.600 Vízgazdálkodás 283 400 Egyéb 6.170 5.900 Összeseni 26,449 25.700 Inaktiv keresők és eltartottak 8.651 8.300 Munkaerő felhaszn. összesen 35.100 34.000 Munkaerőforrás aktivitása % 75,4 75,6 3. sz melléklet Nagykanizsa város lakásellátási és állami telekalakítási mutatói 1965 - 1990. M - w 1985. 1990.XII.31. foegnevezes M.e. VT~ , , , , J XIi.31. varhato Lakásállomány Épitett lakások száma az elmúlt időszakban ebbőls tanácsi bérlakás tanácsi értékesitésü egyéb állami OTP telepszerű magánlakás Megszűnt lakások száma az elmúlt időszakban Felujitott lakások száma az elmúlt időszakban Korszerüsitett lakások száma az elmúlt időszakban Állami telek alakitás az elmúlt időszakban db 20.065 21.424 db 1.725 db 160 db db 117 db 789 db 655 db 366 db 159 db 2C db 261 4. sz. melléklet Nagykanizsa város kommunális ellátottsági mutatói 1985 1990 Megnevezés M.c. 1935. XII. 31 IQOn YTT iJ/U.AX1.Ji várható 1 lakásra jutó személy fő 2,83 2,7 Vizvezeték hálózat km 146,9 150,8 Vezetékes vizzol ellátott lakások db 19925 21289 Ellátottság % 99,3 99,4 Csatornahálózat km 70,0 70,8 Csatornával ellátott lakások száma db 13202 14432 Ellátottság % 65,8 67,4 Villamosenergia-hálózat km 262,3 277,8 Villamosenergiával el-., látott lakások száma db 199e7 21346 Ellátottság % 99,6 99,6 Gázvezeték hálózat km 197,6 214,6 Vezetékes gázzal ellátott lakások száma db 19469 20800 Ellátottság % 97,0 97,1 Városi úthálózat km 154,3 157,4 Kiépitettségi mutató % 81,3 85,5 Belterületi úthálózat km 93,0 101,0 Kiépitettségi mutató h 90,4 96,8 Városi járdahálózat km 182,5 184,1 Kiépitettségi mutató % 80,6 84,4 összes park- és zöldterület em2 1599 1613 Belterjesen gondozott em2 560 844 Külterjesen gondozott em2 1039 769 Játszóterek száma db 82 87 5. sz. melléklet Nagykanizsa város művelődésügyi ellátásának mutatói 1985 - 1990. Hegnevezés 1985. 1990.XII.31. M. e. XII.31. várható Óvodai férőhelyek száma fh. 2.114 2.144 Óvodába elhelyezettek száma fő 2.385 2,149 Kihasználtság % 112 3 0 100,2 Általános iskolák száma db 14 14 Ált.iskolai tanulók száma fö 7.586 7.240 Tanulócsoportok száma db 259 263 Napközis csoportok száma db 134 145 Napközis tanulók aránya % 52,4 49,8 Diákszociális ellátás aránya % 82,4 78,7 Oktatási célra használt helyiség db 254 o/i L 5 i Ebből tantermek száma db 182 182 Középiskolai tanulók szama fő 2.455 2.682 Középisk.tantermek száma db 84 105 Szakmunkástanulók száma fő 1.324 1.617 Szakmunkás tantermek száma db 24 24 6. sz. melléklet Nagykanizsa város sportlétesítményei 1985 - 1990. Létesitmény megnevezése 1 QDt Y T T ''< 1 Ali . J1. 1990.XII.31. várható Atlétikai pálya J 6 Kézilabda pálya 17 21 Labdarugó pálya - füves 10 12 - salakos 3 3 Teniszpálya 12 1 c-i > Röplabda pálya 7 7 Sipálya - 1 Hajómodell pálya 1 i Motocross pálya 1 1 Autécross pálya - i 1 Tekepálya - 2 sávos 2 O í - 4 sávos 1 1 Városi lőtér 1 1 Kulcsosház 1 J_ Tanuszoda 1 I Fedett uszoda - 1 1 Tornaszoba, tornaterem 13 13 Csónakház 1 1 Egyéb fedett létesitmény 9 12 7. sz. melléklet Nagykanizsa város egészségügyi ellátásának mutatói. 1OOC 1Qeo M , M 1985. 1990.XII.31. Megnevezés M.c. XII.31. várható Körzeti orvosi szolgálat körzet 19 19 Körzeti gyermekorvosi szolgálat körzet 11 11 Üzemegészségügy! szolg. óra 97 96 ✓ u Szakorvosi rendelőint. óra 287 274 Lakossági szűrővizsgálat óra 63 .000 f c O J ,000 Ált.kórházi ellátás ágy 765 o 1 J 1 felnőtt körzeti orvosra jutó lakosok száma felnőtt lakos 2 .239 2 ,280 1 gyerm.körzeti orvosra jutó gyerm. száma gyerm. létsz. ■» X .227 .200 1 iskolaorvosra jutó gyermekek száma középisk. tan. 1 .600 1 .650 Üzemegészségügyi óra 10.000 lakosra óra 17,0 i 6 5 i. U j y Szakorvosi rend. óra 10.000 lakosra óra 26,0 25,0 Lakossági szürővizsg. 10.000 lakosra óra 2 ,4 2,4 Ált.kórházi ellátás 10.000 lakosra ágy 69,5 74,1 7/a. sz. melléklet Szociális ellátá 1985 1989. 19! ?G, várható Ellátási formák fő felha össz. sznált eFt fő felhasznált össz. eFt fő felhasznált össz. eFt Rendszeres szoc.segély 130 2 .715 i i n JLXu 3.391 105 3.000 Esetenkénti segély 484 1 .741 1.390 4.314 1.500 4.506 Mozgássérültek üzemanyagköltség hozzájár. 153 h r* n 40 J 242 1 KO A X . Jí.1* 250 2.400 Ápolási dij - - - - > 800 Közgyógyszer ellátás IBI.. . 193 920 50 Lakbértámogatás 12 15 12 15 1.200 3.000 Szociális étkezés 104 445 235 1.436 250 2,254 Házi szociális gondozás 89 1 .168 142 1 L X o ** / J 150 1.600 0. sz. melléklet Nagykanizsa város kereskedelmi és vendéglátási fejlesztési adatai, mutatói 1585 - 1990. Megnevezés M.e. 1 XI 935. 1.31. 1990 vá: , X11.31. rható I, Kereskedelem (magánkor.nélkül) Kisker.egységek száma db 172 198 Kisker.egységek alapterülete m2 38 .790 45 .000 Éves áruforgalom eFt 3.160 .000 4.350 .000 Ellátási mutatók; - 1 m2-re jutó forg. (magánkor.nélk.) e2 .490 96 .666 ~ 1 lakosra jutó forg. " 57 .895 78 .697 - 1000 lakosra jutó bolti alapterület m2 680 800 II. Vendéglátás (magánker.nélkül) Vendéglátó egys. száma db 64 64 Vendéglátó egys.alapterülete m2 11 .203 9 .700 eves áruforgalom eFt 240 .000 200 .000 Ellátási mutatók: - 1 m2-re jutó forg. (magánkor.nélk.) 10 .173 20 .618 - 1 lakosra jutó forg. 3 .609 3 .618 - 1000 lakosra jutó vendégi, alapterület m2 183 175 III.Idegenforg.szálláshely alakulása 1 .267 1 .400 9. sz melléklet Áthúzódó kötelezettségek tételes kimunkálása felújítási munkákról a beruházá 1 Si. , 1.000 Ft -ban Célok megnevezése Összege Meg j egyzés 1/ Lakótelepi járulék - ÉK-i lakótelep 102/I-II.ü. 1.70G szerződés van - ÉK-i lakótelep 102/III-IV.ü. 8.000 szerződés nincs - EK~i lakótelep ger incközmii 6.000 szerződés n i n o s - Péterfai u.VI.ü. gáz 1.500 szerződés nincs összesen; 17.200 2/ Telekgazdálkodás - Zemplén u, üzletsor területrendezés 2.000 szerződés nincs - Palin IV.ütem gáz 1.000 szerződés nincs - Téglagyári u. garázssor utépités 800 szerződés nincs összesen i 3.800 3/ Egyéb beruházások, felujitás - Szennyviztiszt■ telep bővités 105.000 szerződés van - Folyékony hulladék elhelyezés III. ütem 200 szerződés van - Thury SZKI áthelyezése (pártszékház és munkásőrség átalakitása) 10.000 szerződés nincs - Miklósfai ált.isk.bővités ^ nnn j . d U U szerződés van - IV.sz. Záporkiömlő elvezető csatorna tervezés 500 szerződés nincs - Miklósfai iskola óvodává történő átalakítása Ó.000 szerződés van Összesen s 127.500 MINDÖSSZESEN s 140.500 Megjegyzés: Az áthúzódó kötelezettségek 1991. céloknál a szerződéskötések folya zést nyernek. évre vonatkoznak matban vannak, év , az elinditott végéig rende- 10 ... sz o melléklet Hite (az Itörlesz 1990.jun "fc C3 s . -ban és kamatok érvényes k várhat amatláh ó alakul ak alapj ása án) Adatok 1.000 Ft — Megnevezés Összege eFt Kamat % Törleszt, határidő 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. I .Hitelszerződések-törlesztések 1/ Érdekeltségi alap megelőleg.hitel(MNB) 25.000 25 1991.márc. 25.000 2/ Lakásépités terü-letelőkészités (1989.okt.) (1990.júl.) 10.000 15.000 8,12 3,12 1991.márc. 1992..ian. 10.000 15.000 - - Összesen; 10.000 15.000 - - 3/ Lakásépítés3vásári. támogatása - 1985. 5.200 3,0 1997. 520 520 520 520 520 - 1906. 5.160 3,0 1998. 516 516 516 516 516 - 1907. 6.000 3,0 1999. 600 600 600 600 600 - 1986. 9.000 3,0 2000. 900 900 900 900 900 - 1985. 0.000 7,35 2001. - 300 300 000 30u - 1990. 8.000 7,35 2002. - - 800 800 300 Összesen: .536 3 ,336 4 .136 4.136 A .136 4/ Bankhitel 1989. dec.15. 5.000 24 1992.dec. 1 .500 1 .800 - - - Vizmüépitéshez 1990.ápr.3. 45.000 24 1995.dec. O y .000 q j .000 Q y .000 9.000 9 ,000 összesen? 10 .500 10 .800 q j .000 9.000 9 .000 TÖRLESZTÉSEK MINDÖSSZESEN: 40 .036 29 .136 13, .136 13.136 13, .136 II. Kamatok 1/ Érd.hitel it i .563 - - - - 2/ Lakásép,terül. előkész. 1989.után 135 - - - - 1990.után I. ,218 5 - - - Összesen: 1, ,403 5 _ - 3/ Lakásép.vásári. tsmog. - 1985.évi után 103 87 72 56 41 - 1906.évi után 118 1G2 87 71 56 - 1987.évi után 161 144 125 108 90 - 1988.évi után 263 235 r>nn Í.UV 102 155 -- 1989.évi után 588 573 514 454 396 - 1990.évi után 508 580 556 505 446 Összesen s i x. ,821 1, .729 1. ,552 1.376 1 „ .184 4/ Bankhitel Szennyviztiszt.I. 5.000 785 424 - - II. 45.000 10. ,770 8, ,610 6. 450 4.291 2. ,130 Összesen s 1 1 J.l < ,555 Q / < ,034 6. 450 4.291 KAMATOK MINDÖSSZESEN: Xü i 342 T n XJ < ,763 3. 012 5.667 3. 314 TÖRLESZTÉSEK ÉS KAMATOK 64 378 39, ,904 21. ,143 18.803 16. 450 MINDÖSSZESEN (I+II): sz melléklet Nagykanizsai Városi Tanács államigazgatási felügyelete alá tartozó gazdasági egységek tevékenységi köre Inoatlankezelő és Közvetítő Vállalat ............W,..,-. . ..........I ——II , I . ■ I 1412 Gépek és gépi berendezések javitása 1422 Közlekedési eszközök javitása 1712 Épületasztalos ipar 1714 Faipari termékek javitása 211 MagasépitSipar 213 Épitési szak- és szerelőipar 222 Beruházás és épitményfonntartás szervezése, lebonyolítása, ás beruházási fővállalkozás 4121 Tehergépjármű közlekedés 5111 Termelőeszköz nagykereskeafelem 5133 Vegyes iparcikk nagykereskedelem 5144 Vegyes iparcikk kiskereskedelem 7221 Termelőeszköz kölcsönzése, lízing 7222 Anyagi jellegű egyéb tevékenység 7423 Egyéb gazdasági jellegű szolgáltatás 7611 Állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelése 7623 Parkositás, egyéb zöldterületek fenntartása 7629 Egyéb város-, községgazdálkodási szolgáltatás Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat 1412 Gépek és gépi berendezések javitása 1811 Egyéb ipari termékgyártás (koszorú termelés) 2113 Vegyes magasépítés (parképítés) 3111 Mezőgazdasági termelés (kertészet) 4121 Tehergépjármű közlekedés 4171 Garázstevékenység, parkolás, iármümegörzés 5146 Vegyes tevékenységű kiskereskedelem (virágboltok) 7419 Mérési tevékenység (légszennyezés mérés) 7621 Köztisztasági szolgáltatás 7623 Parkositás, egyéb zöldterületek fenntartása 7624 Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás 7625 Temetkezés 7626 Kommunális szolgáltatás 7629 Egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás (illemhelyek) 0239 Közegészségügyi egyéb feladatok (kártevőirtás) Szolgáltató Költségvetési Üzem 7211 Utak, járdák, hidak, vizi létesítmények épitési, karbantartási, javítási, felújítási, bővítési, átalakítási és korszerűsítési munkáinak ellátása. 2 Nagykanizsa város közigazgatási területén lévő tanácsi ut-, és járdahálózat, parkolók, hidak és úttartozékok kezelői jog gyakorlása. A tanács részére végzett feladatokon felül - ha a tanácsi fejlesztési és fenntartási feladatok megvalósulását nem gátolja - egyéb szervezetek és a lakosság részére teljesítendő épitc és szolgáltatási munkák ellátása, a szabad kapacitás mértékéig. 21 Épületek és más létesítmények kivitelezése, meglévő létesítmények felujitása, karbantartása, bontása 22.1 A fenti feladatok gazdaságos ellátásához a saját kivitelezésű munkákkal kapcsolatos tervezői tevékenység 2221 Beruházás és épitményfenntartás szervezése, lebonyolitása és beruházási fővállalkozás. Msgbizások alapján az állóeszközök létesítésével, bővítésével, pótlásával és fenntartásával kapcsolatos szervezés és lebonyolitás, Komplett létesítmények fővállalkozási formában történő megvalósításának szervezése''. 4125 Közutak és hidak üzemeltetése. A helyi tanácsok kezelésében lévő utak, hidak, járdák és várakozó helyek üzemeltetése. 7222 Anyagi jellegű egyéb tevékenység. Az anyagi tevékenység különböző területeibe be nem sorolható, de anyagi jellegű tevékenységek (pl. hulladék válogatás és osztályozás). 7621 Köztisztasági szolgáltatás. A települések közterületeinek tisztántartása, hő- és sikosságmentesitése. 7622 Településtisztasági szolgáltatás. Szennyvíztárolók és közcsatornákba nem kötött csatornák és csatornarendszerek ki-üritése, tisztitása és fertőtlenítése 7623 Parkosítás, egyéb zöldterületek fenntartása 7628 Közvilágítás üzemeltetése 1514 Betonelemgyártó ipar ( 12, . sz. melléklet A hatósági p íunka főbb mu tat'' ói M n g n ö v e z é s 1985. 1 986, 1987 » 1983. 1989. Összes 1905 = iktatott ügyirat száma 100,0 % 39.026 100 42 1 . 194 Oo, 1 43.909 112,5 40.769 104,5 37.782 96,8 Ebből - a városkörnyéki ügyek - az összes ügy %-ában szama 2.119 5 4 2 »344 5 , O 2.535 5 8 J , u 2.249 C c 3 , J 1.645 4 9 - a kiadott I.fokú határozatok száma - az összes ügy %-ában 10.803 21 rl 11 .065 11.415 ry f Él L Ö ? U 10 R S P . .. -_ r U .. 26,6 10.390 27,5 Ebből ~ a városkörnyéki ügyben hc - az összes határozat %~ izott I.fokú h.sz. ában 291 2,7 352 ^ 2 372 3,3 /, a y 4,6 419 4,0 A fellebbezések száma % a kiadott határozatok %-ában 105 1,0 164 1,5 *! fi y i. ¿3- ö i , J 97 ü Q <J , 7 102 1,0 Sa ját hatáskörben elintézve á fellebbezések %-ában 6 5,7 19 11,6 7 4,8 6 6,2 7 £ n D , 1 Hőfokon a határozat helybenha a fellebbezések %-ában gyva 80 76,2 131 79,9 116 79,5 73 75,2 68 66,6 II.fokon (községekkil kapcs.)hozott bat.sz. 59 78 79 56 ¿1 az I.foku hat.helybenhagyva,fellebb.elut. 47,5 76,9 50,1 71,4 63,6 Ügyészi óvások száma 1 3 |
