* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.58 MB | |
| 2025-07-22 14:47:12 | |
 | |||||||
Nyilvános  206 | 1515 | 1993. szeptember 27. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Közmeghallgatás A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-13/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. szeptember 27-i "közmeghallgatásról" JEGY Z 6 KÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. szeptember 27-én (hétfőn) 16.00 órakor tartott "közmeghallgatásról". Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Palotás Tibor, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czotterné Ivády Zsuzsa, Dömötörffy Sándor, Jesch Aladár, Kovács János, Magyar József, Minorics Piroska, Németh László, Metzgerné Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Gerencsér Tibor, Dr. Spingár László osztályvezetők, Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató, Szőke János a VGV igazgatója, Ferenc József a Ryno Kft. ügyvezetője, Lórincz Lászlóné a HUMÁN GESZ vezetője, Dr. Nemesvári Márta, Gáspár András, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Osváth Sándorné csoportvezetők, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Dr. Tamás István a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Újság munkatársa és 30 állampolgár. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közmeghallgatáson megjelent állampolgárokat. Közérdekű felvetéseket, javaslatokat, véleményeket szeretnénk hallani a város polgáraitól. Tóth László Nagykanizsa. Irtás u. 1. az Oázis lakóterületi érdekképviselet és érdekvédelmi egyesület elnöke: Az egyesületet a cégbíróság bejegyezte. Kérdésem,, hogy az elmúlt évi (1992. december 14.) közmeghallgatáson elhangzott felvetésünkre miért nem kaptunk választ. Az észak-keleti városrész lakói mikor tudnak 5 év után garázshoz jutni? Dr. Kereskai István: Tudomásom szerint az elmúlt évi közmeghallgatáson felvetettekre mindenki választ kapott, legfeljebb volt olyan válasz is, amivel nem értettek egyet. Tóth László felvetését követően 1993. év elején lakossági fórumra került sor, ahol azt szavazták meg, hogy ne legyen garázs az 2 általa javasolt tömbbelsőben. A garázsépítés ügye most van folyamatban, sokan aláírást gyűjtöttek, hogy a lakóterületükön nem kívánják megengedni a garázsépítést. A végleges döntésről az Oázis lakóközösséget is tájékoztatni fogjuk. Tóth László: A garázsépítéssel kapcsolatos valamennyi fórumon részt vettem. Azt szeretnénk tudni, hogy mikor dönt a testület ebben az ügyben. Dr. Kereskai István: A közgyűlés az ősz folyamán kíván véglegesen dönteni a garázsépítések ügyében. Dr. Bálint János ügyvéd Nagykanizsa, Zrínyi u. 20. a "Kanizsa" Tégla közkereseti társaság jogi képviselője: A közgyűlés döntött arról, hogy a városrendezési tervet felülvizsgálja november 30-ig. Ezzel kapcsolatosan a Városfejlesztési Bizottság ülést tartott, amelyet követően a Téglagyár vezetői a következő tartalmú levelet kapták, "...csak abban az esetben engedélyezzük az üzemelést, ha a teljes felfutási üzemeltetéshez is biztosítani tudják a lakóterületnek megfelelő környezetvédelmi feltételek betartását." Jelenleg nem lehet megmondani - figyelemmel a piaci viszonyokra - a környezetvédelmi adatokat (termelt tégla mennyisége, milyen szénfajtát használnak stb.). Kérik még a gyár teljes felfutását évente ütemező környezetvédelmi tervet, valamint a teljes technológia, felhasznált anyagok emissziós és imissziós adatainak várható és garantált bemutatásával, melynek része a környezetrendezés ütemezett helyszínrajza. Ezt ellentmondásosnak tartjuk a város általános rendezési terv felülvizsgálatára vonatkozó elvekkel, amelyekre vonatkozó adatok a Polgármesteri Hivatal előterében találhatók. "...a helyi környezetvédelmi övezetek előállítása látszólag nehéz, hiszen pontos és rendszeres méréseket igényelne és az emissziós és imissziós adatok sokszor nehezen értékelhetőek." Javaslatunk azonban lényegesen egyszerűbb. Az előírások csak az ingatlanon keletkező környezetzavarásra vonatkoznak. Ennek betartását pedig az építési engedélyhez mellékelt nyilatkozattal az építtetőnek kell garantálni. Amennyiben bejelentése elvégzett és elvégeztetett méréssel bebizonyosodik a vállalt kötelezettség megsértése, annak előre meghatározott súlyos anyagi következményeit a károkozónak kell vállalnia. Kérésünk, hogy amennyiben lehetséges, szíveskedjen meggyorsítani az önkormányzat a rendezési terv elbírálását. Ha lehetőség van arra, hogy ott iparterület működjön, akkor a gyár tulajdonosai tovább foglalkoztatva mintegy 40 embert űj koncepciót tűzhetnek maguk elé. A gyár tulajdonosai kérik, hogy a polgármester, a Városfejlesztési Bizottság tegyen látogatást a Téglagyárban. Szeretnénk, ha helyszíni látogatás alkalmával győződnének meg az elképzelésekről. Dr. Kereskai István: A meghívásnak eleget kívánok tenni. A felvetést a Városfejlesztési Bizottság megtárgyalja és javaslatát a közgyűlés elé terjeszti. 3 Dr. Henczi Edit: A 2-es sz. Téglagyárról van szó, mely lakóövezetben helyezkedik el. A rendezési terv felülvizsgálata során a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak kötelessége volt áttekinteni, hogy egy lakóövezetben lévő ipari üzem milyen károkat okozhat a környezetében. A főépítész tájékoztatott a levélről és hatástanulmány készítését javasolta. Ezt túlságosan költségesnek tartottuk, ezért kértük a már emiitett adatokat a gyártól, hogy amennyiben felfuttatja termelését, akkor mennyi a legnagyobb kibocsátás és a tevékenységnek van-e káros hatása. Az 5 blokk közül jelenleg csak 2 működik. Nem akarjuk megakadályozni, sem késleltetni a vállalati elképzeléseket, hiszen a közgyűlés október 11-én napirendre tűzi a rendezési terv felülvizsgálatát. Dr. Bálint János: Ha a Környezetvédelmi Intézettől a mérési eredmények megérkeznek, akkor azt a döntést megelőzően rendelkezésre bocsátjuk az önkormányzatnak. Orsós Ferenc a Zala Megyei Cigányok Független Egyesületének az elnöke: A "Ki mit tud" verseny középdöntőéig jutott el Horváth Zoltán a nagykanizsai AMALIPHE Cigányszervezet vezetője. Az önkormányzatnak elismerésben, támogatásban kellett volna részesíteni őt. Kérem, hogy az önkormányzat a cigányszervezeteket más egyesületekhez hasonlóan támogassa és azonos összegben részesítse, de ne a bizottságon keresztül. Kiskanizsa Kismező utcában lakó cigány családokat az önkormányzat kihagyta a gázvezeték- és csatornaépítésből. A Szepetneki utcában már 6 éve próbálunk társadalmi munkában járdaépítést szervezni, ehhez is kérjük az önkormányzat támogatását. Nagy problémát jelent a lakáskérdés (Dózsa u. 75., Sörgyár mögött lévő lakások). Sokan embertelen körülmények között élnek. Kérjük az önkormányzatot segítsenek a cigánycsaládoknak lakáskérdéseik megoldásában. Kérjükv hogy az önkormányzat támogassa a Művelődési Házban működő cigány kulturális szervezeteket, csoportokat a kisebbségi törvény alapján. A nagykanizsai cigányszervezetek szeretnének létrehozni egy cigányönkormányzatot. Dr. Izsák Attila kidolgozza az ezzel kapcsolatos tervezetet, melyet átnyújtunk az önkormányzatnak. Dr. Kereskai István: Orsós úr kéréseinek jelentős része anyagi kérdés. A "Ki mit tud"-on részt vett táncost támogatta a Kulturális Alap. Elképzelhetetlen, hogy ne közvetlenül az Oktatási és Kulturális Bizottság mondja meg, hogy melyik egyesület és csoport milyen támogatásban részesüljön, mert ez ellenkezne a közgyűlés döntésével. Ez pontosan azért van, hogy ne a közgyűlés előtt kelljen dönteni arról, hogy ki mennyi támogatást kapjon. A Szepetneki utca végén lévő helyzetet nem a jelenlegi önkormányzat teremtette meg. Kérésének teljesítésére nincs anyagi lehetőség, ennek ellenére megvizsgáljuk a felvetést. A lakáskiutalásokat a Lakásügyi Társadalmi Bizottság készíti elő, de sajnos az utóbbi három évben nem épült önkormányzati bérlakás. 4 A lakásfelújítás szűkös anyagi lehetőségeiről részletesen tájékoztatást adtam a televízióban a Dózsa u. 75. sz. lakások esetében, de ugyanez vonatkozik a ligetvárosi lakásokra is. A cigányönkormányzattal kapcsolatos kérésüket kérjük írásban fogalmazzák meg. Valamennyi felvetésre írásban válaszolunk. Stáhl György Nagykanizsa, Berzsenyi u. 14/B: A napokban kapták kézhez sokan az önkormányzat döntését a bérlakások elidegenítésével kapcsolatosan. Hogyan lehet az, hogy más városokban (Pécsen, Budapesten) az ilyen lakások kevesebbe kerülnek? Köztudott, hogy Nagykanizsán a tűzoltóság csak 7 szintig van felszerelkezve mentésre, pedig több tízemeletes épület van a városban. Az értékbecslés eléggé független az önkormányzattól. Ki, milyen megbízást adott az értékbecslésre és mennyibe került? Hiányzik a lakossági közképviselő munkája ebben a kérdésben. Az értékbecsléssel meghatározott összegeket irreálisnak tartom, ezért kérem az önkormányzat vizsgáltassa meg az értékbecslést a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságon keresztül és hozza nyilvánosságra. Farkas Zoltán: E témával lakossági fórumokon és az elmúlt közgyűlésen is részletesen foglalkoztunk. Az önkormányzatoknak lehetőségük volt arra, hogy szabadon határozzák meg a bérlakásaik elidegenítésének feltételeit. Jelenleg 5200 bérlakás van a városban, a rendelet értelmében 300 000 és 1 millió forint közötti összegért lehet vásárolni bérlakásokat. Viszonyításként az OTP-nél vásárolt lakások forgalmi értékét tudnánk megjelölni. A bérlakásokat nem kötelező megvásárolni, hanem ez egy lehetősége a bérlőnek. A törvény értelmében január l-jétől országosan a forgalmi érték 50%-áért vásárolhatók meg a bérlakások. Az önkormányzat rendelete kedvezőbb lehetőséget biztosít a vásárlóknak, mint a törvény, hisz kézpénzfizetés esetén 40%-os kedvezményt ad. Vágvölgyi Tamás: Az Ingatlankezelési Intézmény az önkormányzat megrendelésére végezte el a lakások forgalmi értékének becslését, a társasházzá alakítását, az adás-vételi szerződés készítését, mely lakásonként összesen 16 000 forint. Megítélésem szerint az intézmény értékbecslői munkájukat jól végzik. Véleményem szerint a városban meghatározott érték országos vételárnak felel meg. Az értékbecsléssel kapcsolatosan reklamációt elfogadunk, ha azt szakértői vélemény támassza alá, mely kellő alapossággal és körültekintéssel készül. Stáhl György: Az elhangzottak csak megerősítettek abban, hogy hiányzik a lakossági képviselő közreműködése e munkában. Véleményem szerint az IKI az önkormányzat intézménye, ezért az intézmény általuk végzett értékbecslés nem független. Az értékbecslésnél fontos szempontnak tartom a lakásbiztonságot, ezt a 7 szintet meghaladó lakóépületek értékénél figyelembe kell venni. 5 Balassa Béla: A szociális érzékenység tettenérhető lesz, ha megalkotják a lakástörvényt. A törvény kikéri a lakosság véleményét a törvény megalkotásakor és ha elfogadható, akkor bele is veszi. Valóban méltatlan állapotok vannak a tízemeletes házaknál. Ebben kellene a tízemeletes épületek lakóközösségének összefogni. Dr. Kereskai István: A tízemeletes épületek mentésével kapcsolatos felvetést továbbítjuk a városi tűzoltóparancsnokságnak. Farkas Zoltán: Ha valóban nincs arra lehetőség, hogy a 7. szintet követően a városi tűzoltóság nem tud mentési munkát végezni, akkor ez valóban értékcsökkentő tényező lehet, amíg a tűzoltóság ezt meg nem oldja. A megjelenő rendelettel fenn akarjuk tartani a vásárlási kedvet. Remélem az ősszel olyan rendeletet alkot az önkormányzat, hogy nem érzik becsapottnak magukat azok a bérlakásban lakók, akikkel már az Ingatlankezelési Intézmény megkötötte a szerződést. Erdei András Nagykanizsa, Városkapu krt. 14.: Az én véleményem is az, hogy a lakosság véleménye az értékbecslésnél nem lett figyelembe véve. Pl.: Nálunk 12 negyedik emeleti lakás van, melyek 60-70%-a beázik, ezt a tényt az értékbecslés összege nem tükrözte. Az alpolgármester azt mondta, hogy az önkormányzati lakások értékét az OTP-lakások forgalmi értékéhez kell hasonlítani. Ez jogos lenne, ha az önkormányzati lakások felújítása is folyamatosan megtörtént volna. Az elmúlt közgyűlésen képviselői javaslatként hangzott el, hogy a nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti díját felül kell vizsgálni. Néhány esetben a bérleti díj a tízszeresére emelkedett pl.: cipészműhely esetén. A végzett tevékenységet valamilyen formában meg kellene vizsgálni. A környező községekben látható, hogy a települést jelző táblák elhelyezésre kerültek. A városnak új címere van, illő lenne, hogy a lakott területet jelző közúti tábla mellé ez is kihelyezésre kerülne. Véleményem szerint 5 tábla kihelyezése elegendő lenne. A szoboráthelyezés régebben közadakozásból történt. Jó lenne, ha legközelebb az aláírásgyűjtők az áthelyezés anyagi feltételeit is megteremtenék vagy megoldást találnának arra, hogy a szobrok mobilizálhatók legyenek. Vágvölgyi Tamás: Vannak olyan lakótömbök pl.: a Berzsenyi u. 14. sz. alatt, amelyben OTP és önkormányzati lakások is találhatók. Nem találok semmi különbséget a két típusú lakás állaga között. Vannak olyan OTP lakások, ahol a lakók a felújítást saját költségen végzik el. A bérlakások elidegenítésének szabályozásakor kedvezmények is meghatározásra kerültek pl. : egy OTP-lakás 1 millió forintba kerül, egy ugyanilyen önkormányzati lakás kézpénzfizetés esetén annak a 40%-a. Nem tartom jó összehasonlításnak az OTP ill. az önkormányzati lakásokat. A forgalmi érték egyik legfontosabb tényezője a piaci ár. Ha a 8. , 9. emeleti lakásokról van szó, ugyanúgy nem tud a tűzoltóság mentési munkákat végezni az önkormányzati lakásoknál, mint az OTP-lakásoknál, ennek ellenére a forgalmi érték ezen lakások esetében sem kevesebb. Meggyőződésem, hogy a forgalmi értékek meghatározása helyesen történt. 6 A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti dija valóban néhány esetben a tízszeresére emelkedett, de ez nem jellemző. Korábban nagyon alacsony díjtétel volt, ezért vált szükségessé annak emelése. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés különbségeket állapított meg tevékenységi körönként az új bérleti díj megállapításakor. A bérleti díjemelés az újonnan kötött szerződésekre érvényes. A régi bérleti szerződéseknél egyoldalúan ajánlatot tettünk az emelés összegére, de miután szerződéses jogviszonyról van szó, csak akkor lép életbe, ha a szerződő fél ezt elfogadja, amennyiben nem, akkor továbbra is a régit fizeti. Az intézmény megpróbálja a bérlőt meggyőzni, vagy peres úton elindítani az eljárást. Dr. Kereskai István: Nagykanizsa város határán a településjelző táblák melletti városcímer köszöntő szöveg elhelyezésére tett javaslatot megvizsgáljuk. Kercsmarics András: Kérem az önkormányzatot, a Polgármesteri Hivatalt tegyen intézkedéseket a bagolai szeméttelep ügyében, annak füstmentesítése érdekében, mert lassan lakhatatlanná válik a település. Gáspár András: A bagolai szeméttelep rekultivációjával foglalkozott a Gazdasági és a Városüzemeltetési Bizottság. Döntésük, hogy legkésőbb október 10-ig kérjen a Hivatal ajánlatot olyan cégektől, akik foglalkoztak rekultivációval. Három vállalattól kértünk ajánlatot október 5-ig, ennek beérkezését követően a bizottság fog dönteni és remélhetőleg 1 hónapon belül a munka megkezdődhet. Berkes József Nagykanizsa, Ady u. 14/D: Az olajtelepi lakások forgalmi értékére vonatkozóan javaslattal éltem. Véleményem szerint a forgalmi érték magasabb, mivel a felújítások nem vagy részlegesen történtek meg. Olyan választ kaptam, hogy a forgalmi érték tükrözi a tényleges piaci árat. Részt vettem Balassa képviselő lakossági fórumán, ahol a lakáseladásokról volt szó, elhangzott, hogy az új lakástörvényt megelőzően célszerűbb az önkormányzati lakásokat megvásárolni. Nyilvánosságot kellene biztosítani az ezzel kapcsolatos önkormányzati rendeletnek, ill. az új lakástörvénynek, hogy a bérlők tájékozottak legyenek számukra melyik megoldás kedvezőbb. A polgármestertől levélben kértük (300 aláírás), hogy az Ady E. u. 14. sz. alatt lévő élelmiszer bolt megmaradjon. Ez az üzlet az 50-es években épült. A ZÉTA Kereskedelmi Rt. úgy nyilatkozott, hogy számára nem kifizetődő az üzlet működtetése, ezért megpályáztatta. Egy magánszemély vette bérbe, alakította át a helyiséget megfelelő ellátást biztosítva. Az önkormányzat a bérleti díjat megemelte, tehát a korábbi tízezer forintos havi bérleti díj helyett 40 000 forintot kellene fizetni. Ilyen magas összeg mellett a vállalkozó nem tudja működtetni az élelmiszer üzletet. A városrendezési terv felülvizsgálata tartalmazza, hogy a jelenlegi piac átkerülne az autóbuszállomás mellé, ha ez megtörténik, akkor messze és drágábban kell vásárolnunk máshol. 7 Kérem az önkormányzatot tegyen intézkedést az Ady u. 14. sz. alatt lévő élelmiszer bolt csökkentésére. Dr. Kereskai István: A javaslatot ismételten megvizsgáljuk. Vágvölgyi Tamás: Az üzlet bérlőjét tájékoztattam a jelenlegi bérleti dijakról. 6 ezt elfogadta és kapott egy listát az üzletben lévő berendezések állapotáról, problémát az jelentett, hogy ez nem felelt meg a valóságnak. így pl. a hűtőpultokat ki kellett cserélni. Ekkor merült fel-, hogy nem tudja kifizetni a bérleti díjat. A Polgármesteri Hivataltól is kérte annak csökkentését. Az önkormányzati rendelet értelmében azonban erre nincs mód. Megállapodtunk, hogy még ezen a héten aláírásra kerül a szerződés úgy, hogy a majdan megépítésre kerülő lift árát beszámítjuk. Goór Tibor Nagykanizsa, Csányi L. u. 26.: Az elmúlt évben a közmeghallgatáson kértem a 20-as Honvéd Gyalogezred szoborénak visszahelyezését. Ez az ügy lezárult, a legutóbbi közgyűlésen Önök erről döntöttek. Kifogásolom a Kanizsa Újságban és a Zalai Hírlapban erről megjelent tudósításokat. Az újságban olvastam, hogy a kertészetet eladják, jónak tartanám, ha a város 1-2 kertészt alkalmazna. Szőke János: A kertészet több éve veszteséges volt, ezért döntött úgy a vezetőség, hogy bérbe adja. Több évi bérlet után ez a vagyontárgy az önkormányzat tulajdonába került. A bérletet a korábban szerződést kötő októberig folytatja, az önkormányzat felmondott neki és megpróbálja más célra értékesíteni. Dr. Kereskai István: Nem az önkormányzat tette közzé ezt a cikket. Meg fogjuk vizsgálni hogyan lehet legjobban hasznosítani a város érdekében a kertészetet és erről tájékoztatjuk a város lakosságát. Láng János Nagykanizsa, Múzeum tér 5.: A lakáseladással kapcsolatosan kiküldött papírok két oldala nincs szinkronba. Pl. műszaki állapota 90%-os, forgalmi értéke 50%-os stb. A Múzeum tér 5. sz. épületben alakítottak ki egy üzlethelyiséget, melyet el akarnak adni, de a lakóknál is szerepel, mint a lakás tartozéka. Javasolom, hogy ismételten mérjék fel. Dr. Kereskai István: Ismételten megnézik az illetékesek. Láng János: Az önkormányzati lakásokban tervezik-e a házirend kialakítását, mert már tűrhetetlen, ami egyes házakban folyik. AVasemberház udvarát rendbetették, de máris személygépkocsikkal, gyalogosan letapossák. Minek a közterületfenntartók, ha ezen a téren nem tudnak rendet csinálni. A rendőrség miért engedi, hogy a kerékpárosok a járdán, a motorosok az út közepén bravúroskodjanak? Tavaly szóvátettem a Múzeum tér elhanyagoltságát, mely szerintem a belváros szeméttere. Az útja feltörve, poros, eső esetén sáros. Kértem közúti jelzőtáblák kihelyezését, vagy betontuskókat, hogy ne tudjanak ott átjárni. 8 Gáspár András: A Vasemberház udvarát jelentős költséggel helyreállítottuk. A parkot virágládákkal elzártuk, hogy ne legyen gépkocsival megközelíthető. A környezetvédelmi felügyelők helyszínen bírságolják a szabálytalankodókat. A Múzeum téren napközben is annyi gépkocsi parkol, ahány parkolóhely van. Ez belváros és innen nem lehet kitiltani a gépkocsikat. Nem szabályozhatjuk úgy, hogy oda csak az ott lakók és az ottani intézmények hajthassanak be, mint ahogy azt levélben kérte. A vitatott kapualjból jobbra- kisívben ki-, illetve jobbra kisívbe bekanyarodni lehetséges. Mivel az kapualj és gépjárművek behajtására alkalmasan van kialakítva, azt nem lehet lezárni. A könyvkötőt is erről a kapualjból lehet megközelíteni. A Múzeum tér felől a garázsokat, míg a kapualj felől az ingatlanokat lehet megközelíteni. Dr. Gotthárd Jenő: Egyetértek azokkal a felvetésekkel, amik elhangzottak. Az elmúlt évben a közlekedési morál nem javult úgy, mint ahogy szerette volna az önkormányzat, vagy a város lakossága. A statisztika ennek ellent mond, mert 20-25%-kal csökkent a közlekedési balesetek száma. A szabálysértőkkel szemben szigorúan lépünk fel. Láng János: A Múzeum tér ki-be járatával kapcsolatos választ nem tudom elfogadni. Van a térnek egy hivatalos bejárati útja, mindenki közlekedjen ott. Solymos János Nagykanizsa. Korvin u. 1.: Január l-jével a bizományos sorsjegyárusítás lehetőségét megszüntették Kanizsán. Polgármesternél jártam ebben az ügyben és megígérte, hogy a közgyűlés ezt megtárgyalja. A városban igény van erre a tevékenységre. Azzal utasítottak el bennünket, hogy mi bizományosok rontjuk a városképet, akkor a könyvárusoknak miért engedik meg a könyv árusítását. Dr. Kereskai István: Van egy olyan határozata a közgyűlésnek, hogy közterületen könyv kivételével nem szabad semmit árusítani. A testület a kérésről dönteni fog. Lukácsa István a Magyarok Nemzeti Szövetségének képviselője: Ez év június és július hónapjában két javaslatot nyújtottunk be, mely a városi közlekedést segítené. Beadványunkra nem kaptunk választ, azok most is aktuálisak. Az egyikben kértük, hogy az M7-es és a Magyar utca kereszteződésénél lévő lámpát 24 órában üzemeltessék, és egy közvetlen telefonvonal kiépítésére kerüljön sor rendőrséggel, mentőkkel. A másik közlekedési problémánk a Huszti tér, az Eötvös tér és a Platán sorral kapcsolatos. Zebra nyitását javasoljuk a Huszti tér felőli részen. A kórházból jövő idegenek nem tudnak bemenni a centrumba. Itt egy tájékoztató tábla elhelyezését javasoljuk, hogy megtalálják a város központjába vezető utat. Ezzel a város közlekedési kultúráját tudnánk emelni. Gáspár András: A Magyar utcai csomópontban lévő lámpa folyamatos üzemeltetésével kapcsolatos felvetésre írásban válaszolunk, mert ez a Közúti Igazgatóság kezelésében van. 9 Ha kiépül ott a telefonkábel, akkor a csomópontban a telefon elhelyezését biztosítani lehet. A belváros kerékpárúthálózati terve tartalmazza, hogy a Huszti térnél járda épülne a Platán sor felé. A gyalogátkelőt az Eötvös térről nem lehet kialakítani, mert részben kanyarodó és osztályozó sávban kerülne felfestésre és ez balesetveszélyes lenne. Ez októberben el is készül. A kórháznál kihelyezünk egy "centrum"-táblát. Dr. Bárányi István Nagykanizsa, Múzeum tér 3.: A Múzeum téri Lakásszövetkezet írásban fordult a polgármesterhez a tér közlekedési rendjével kapcsolatosan. Olyan információm van, hogy a város a parkolót, amely kapcsolódik a térhez a MOL Rt előtt el akarja adni. Ha ez igaz, akkor én most tiltakozom. Az Erdőgazdasággal szembeni ház teljesen körbe van parkolóval, nincs szabad levegő. Ha el akarja adni az önkormányzat azt a parkolót, akkor kérje ki a lakosság véleményét. A privatizációval romlik a városkép. A régi vaskereskedésnél teljesen eltakarták a régi boltíves vasbejáratot egy nagy olyan szövegű táblával, amely a városképet rontja, de senki sem érti. Az Irtás utca lakói érdeklődnek, hogy milyen arányban lesz az önkormányzat által értékesített kész garázs, milyen összegért és mennyi lesz az aránya az önerős építkezéseknek. Dr. Kereskai István: A garázsépítés lehetőségének vizsgálata folyik a városban. Az Irtás utcai garázsépítéssel kapcsolatosan az ülés elején tájékoztatást adtunk. A privatizációval, az új üzletek nyitásával a homlokzatok jelentősen megváltoznak, ennek a felülvizsgálatát a Városfejlesztési Bizottság végzi. Gáspár András: A ROTARY Kft. felajánlotta, hogy vállalnák a Múzeum tér gondozását annak fejében, ha az ott lévő parkolóban egy-két helyet felfesthetnének saját részükre. Lakatos József Nagykanizsa, Rózsa u. 8.: Két közérdekűnek minősíthető és környezetvédelemből fontos dolgot szeretnék megemlíteni. A városban sok a garázs. A használatbavételi engedély megadásakor az is bent szerepelt, hogy a rendeltetésének megfelelően kell használni. Köztudott, hogy a garázsokban olyan anyagokat is tárolnak, melynek a lakásban már nincs helye, (környezetre veszélyes anyagok, tűz- és robbanásveszélyes anyagok) Köztudott, hogy sokan nem csak a saját gépjárműveiket javítják a garázsban, hanem ipari jellegű bedolgozó munkát végeznek, amivel különböző környezeti hatások járnak. Úgy érzem, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a garázsok használatára. Volt olyan időszak az év folyamán, amikor a várost ellepte a környező zártkertekből származó szmog. Kérem a város vezetőit, hogy a két észrevétellel kapcsolatosan ha van rá lehetőség, intézkedéseket tegyenek, hogy környezetünk egészségesebbé váljék. 10 Dr. Kereskai István: A felvetésekkel kapcsolatosan megtesszük azt amire lehetőségünk lesz. Mivel több felvetés, javaslat nem hangzott el, Dr. Kereskai István polgármester a közmeghallgatást bezárja. (A közmeghallgatásról hangfelvétel készült.) Kmf • |
