* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.21 MB | |
| 2025-11-24 12:55:58 | |
 | |||||||
Nyilvános  15 | 35 | 1997. január 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: l/1997-tól 6/1997-ig. Rendeletek száma: 1/1997, 2/1997. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló többszörösen módosított 31/1994. (X. 31.) számú rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 4.) Javaslat önkormányzati környezetvédelmi alap létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetési javaslata I. forduló (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője 8.) Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Zárt ülés 9.) Javaslat a munkanélküliek jövedelempótló támogatása megállapításáról szóló 258/1996. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-1/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. január 14-i üléséről Határozatok száma: l/1997-t61 6/1997-ig. Rendeletek száma : 1/1997, 2/1997. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. január 14-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak; Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, Mayer Ferenc, őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Karmazin József városi főépítész, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Mátyás József a szakszervezet elnöke, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László IKI vezető, Bagonyai József állampolgár, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, Tar Mihály a Kanizsa Rádió munkatársa. Suhai Sándor; Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kelemen Z. Pál: Két kérdést szeretnék feltenni. Bicsák Miklós: Napirend előtt kérek 2 percben szót. Kalmár István: Kérdést szeretnék feltenni. Tarnőczkv Attila: Kérdést szeretnék feltenni. Béres Márton: Kérdést szeretnék feltenni. Röst János: Kérdést szeretnék feltenni. 2 Balogh György: Napirend előtt kérek szót. Suhai Sándor: Aki a napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló többszörösen módosított 31/1994. (X. 31.) számú rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 4.) Javaslat önkormányzati környezetvédelmi alap létesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetési javaslata I. forduló (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője 8.) Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Zárt ülés 9.) Javaslat a munkanélküliek jövedelempótló támogatása megállapításáról szóló 258/1996. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 3 Napirend előtt Dr. Takács Anikó: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy 1997. január l-jétől a Műszaki Osztály vezetője Imre Béla, a Beruházási Csoport vezetője 1997. február l-jétől Bozsóki Imre. A Szociális és Egészségügyi Osztály osztályvezetői, osztályvezető-helyettesi, valamint a foglalkoztatási referensi munkakör betöltésére kiirt pályázatok elbírálása folyamatban van. Kerekes képviselőt tájékoztatom, hogy a jogászi munkakör betöltésére 5 pályázat érkezett, ebből 3 jogász felvételére került sor. Az egyik jogász már 1997. január l-jétől munkába állt, a másik kettő pedig 1997. február l-jétől dolgozik a hivatalban. Bics&k Miklós: Palin városrész új lakóövezetében a DÉDÁSZ által nyújtott áramszolgáltatással kapcsolatban van problémám, ugyanis esténként sorozatosan megszűnik az áram, pedig a DÉDÁSZ beszedi az áramszolgáltatás diját. Többször kerestem meg levélben a DÉDÁSZ-t ez ügyben, mégsem történt intézkedés. Kérem, hogy a DÉDÁSZ ennek az új lakóövezetnek a területén helyezzen el egy megfelelő trafóállomást. Suhai Sándor: Jövő hét csütörtökén tárgyalunk a DÉDÁSZ műszaki vezetőivel, ahol ezt a problémát is felvetem. Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökeként kötelességem ismertetni a következő levelet: "Alulírott Dr. Kereskai István Nagykanizsa, Csengery u. 31. sz. alatti lakos bejelentem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságának tagságáról 1996. december 31. időponttal lemondok. Lemondásom indoka, hogy 1997. január l-jétől köztisztviselői jogviszonyt létesítek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával. Kérem, hogy lemondásommal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket megtenni s z iveskedj en." Kérem a közgyűlést, fogadja el Dr. Kereskai István bizottsági tagságáról való lemondását. Suhai Sándor: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 1/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi Dr. Kereskai István Nagykanizsa, Csengery u. 31. sz. alatti lakosnak Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottsági tagságáról történő lemondását. 4 köszönetét fejezi ki Dr. Kereskai Istvánnak a bizottságban végzett munkáért. megbízza a jegyzőt, hogy a közgyűlés döntéséről nevezettet értesítse. Határidő: 1997. január 30. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tarnóczky Attila: A 69/1996. számú határozat 1. pontja úgy szólt, hogy legkésőbb 1997-ben a Báthory utca valamikori bevásárló, sétáló utcává alakításával összefüggésben a vízvezetékhálózat rekonstrukcióját maximum 3 millió Ft-ból meg kell oldani. Az előttünk lévő beszámolóban ezzel szemben az szerepel, hogy "1996-ban a vezeték kiváltását a VÍZMŰ forráshiány miatt megoldani nem tudta." Ez nem is volt kötelessége, hiszen nem volt előírva. Ráadásul a határozat úgy szól, hogy az önkormányzat 3 millió Ft-ot legkésőbb az 1997-es költségvetésben erre biztosít. A beszámoló úgy folytatódik, hogy az utca rendezésének aktualitása szakmai szempontból sem volt indokolt 1996. évben. A határozat nem erről szól, nem kellett, sőt jövőre sem kell rendezni az utcát, a határozat szerint a vízvezetéket kell felújítani. A hivatkozás az Arany J. u. meghosszabbításának megépítésére éppen azt indokolja, hogy a torkolatába hozzá csatlakozó Báthory utca ügyét vízvezeték szempontjából rendezni kell. Polgármester úr a beszámolóban ennek a határozatnak a módosítását javasolja, mellyel nem értek egyet. Kérem, hogy ezt a részt külön szavaztassa meg a polgármester. A 177/1996. számú határozat végrehajtásáról készített jelentésben olvashatjuk a Pénzügyi Bizottság határozatát, hogy "a hivatal eljárása jóhiszemű volt, a folyamatban lévő ügyészségi vizsgálat befejezésére a kockázatvállalás pontos mértéke ugyan nem állapítható meg, de a nem vállalható mértéket nem haladta meg." Az a kérdés, hogy akiktől megvettük ezeket a földterületeket, valóban tulajdonosai voltak-e ezen területeknek. Véleményem szerint ez olyan kockázatvállalás, amely meghaladja a vállalható mértéket. A tájékoztatóban szerepel, hogy "a felújított Rozgonyi u. 1. számú épület I. emeleti irodáinak bérbeadására versenytárgyalást hirdettünk meg. A versenytárgyalásra 1996. december 19-én került sor, melyen 1 db irodahelyiséget tudtunk bérbeadni." Hogyan áll az itt lévő helyiségek értékesítése, illetve bérbeadása? Palotás Tibor: A 69/1996. sz. határozattal kapcsolatban, mint mérnök úgy látom, hogy a vízvezetéket meg kell építeni. Kérem, hogy a költségvetés tárgyalásakor erre térjünk vissza. A 177/1996. sz. határozat arról szólt, hogy 1996. december 31-ig a Pénzügyi Bizottság beszámol a vizsgálatról. Bagonyai József 5 állampolgár által írt levélben az szerepel, hogy a bizottságnak két kérdést kellett eldöntenie: 1.) voltak-e tulajdonosok bejegyezve a tulajdoni lapra a fasori dűlőben? 2.) a 0143/1 hrsz-ú telekterület meg lett-e osztva úgy, hogy tulajdonosok és a fennmaradó terület? Bagonyai József általam azt kérte, hogy ezekre a kérdésekre a Pénzügyi Bizottság tud-e választ adni. Kérem a közgyűlést, adjon helyt annak a kérésnek, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke beszámoljon erről a két kérdésről. Dr. Kerekes József; A 177/1996. számú határozatban arról van szó, hogy az önkormányzat érvényes szerződést kötött-e a 416 eladóval vagy sem. A Pénzügyi Bizottság feladata is ennek megállapítása volt. Az előttünk lévő jelentés ebben a kérdéskörben semmilyen választ nem ad. Nem értem a kővetkező mondatot: "A 416 darab adásvételi szerződés az alaki követelményeket kielégíti, az aláírás körülménnyei eltértek a megszokottól." Minden szerződésnek vannak alaki követelményei, de sokkal fontosabbak a tartalmi követelményei. A kockázatvállalás mértékével kapcsolatban megemlítem, hogy tulajdonjogot a tulajdonostól lehet szerezni, a vevő érdeke, hogy erről meggyőződjön. Az, hogy ki kapott földtulajdont ebben a térségben, az a Termelőszövetkezet, illetve a Földkiadó Bizottság belső ügye. A közgyűlésre az tartozik, hogy jogosan kötött-e szerződést vagy sem. Az iratokból kiderül, hogy a szerződések nem a "tényleges tulajdonosokkal" köttettek. Meg sem tudjuk állapítani, hogy kik a tényleges tulajdonosok, hiszen nincsenek bejegyezve az ingatlannyilvántartásban. A Polgári Törvénykönyv szerint telekkönyvön kívüli tulajdonos is létezhet, de tulajdonjogát igazolnia kell. Más módon kellett volna a hivatal illetékeseinek meggyőződniük a tulajdonos valódiságáról. Megítélésem szerint ezen szerződések többsége érvénytelen és ebből az érvénytelenségből eredő ódiumot az önkormányzat részéről eljárt tisztviselőknek kell viselniük. Javasolom, hogy hozzá értő embereket bízzunk meg ennek a kivizsgálásával és ne várjunk az ügyészségi vizsgálatra. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy nem a tulajdonostól szereztünk ingatlant, akkor ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenségét meg kell állapítani. Ezeket a szerződéseket ellen jegyeztetni kellett, az ellenjegyzőnek pedig felelősséget kell vállalnia azért, hogy az aláírások a valódi tulajdonosoktól származnak. Papp Ferenc: Magyar képviselővel közösen korábban írtunk egy képviselői indítványt, melyben kértük a hivatal vezetésének segítségét a diákok nyári foglalkoztatásának elősegítésére. A 289/1996. számú határozatra adott válasz részben kielégítő. Javasoltuk annak idején, hogy a polgármester szólítsa fel, illetve kérje írásban a városban működő vállalatok, üzemek vezetőit, a nagyobb vállalkozókat, hogy próbáljanak nyári munkalehetőséget biztosítani a diákoknak. A választ e hiány pótlásával tudom elfogadni. Magyar József: Kérem, hogy az önálló képviselői indítványt benyújtó képviselők is ugyanolyan formában kapjanak ezentúl választ, mint az interpelláló képviselők, tehát a polgármesteri tájékoztatóban szerepeljen az önálló képviselői indítványok sorsa. Elvártam volna, hogy ennek az önálló képviselői indítványnak a hatására a költségvetésben elkülönítenek erre egy 6 kisebb összeget. Szerepeltetni kell a költségvetésben egy ilyen célú összeget, melyre pályázni lehet. Béres Márton: Az SZMSZ módosításakor megszavazta a testület, hogy az önkormányzati tulajdonú kft-ben a tulajdonosi jogok gyakorlásáról is a polgármesteri beszámoló keretén belül kap tájékoztatást a közgyűlés. Volt-e ilyen esemény? A lakástámogatások kérdéskörében mely időszakra értendő a beszámoló? Jelenleg hány aktuálisan megítélendő ügy van, amelyekben a felsoroltak ellenére sem született döntés? A lakásügyhöz kapcsolódva sajnálatosnak tartom, hogy a sajtóból több mindenről értesül a képviselő, mint a közgyűlés anyagából. Marton István: A 284/1996. számú határozatban szerepel, hogy "az Arany J. u. - Zrínyi u. közötti összeköttetéshez, Zrínyi u. keleti irányú meghosszabbításához és a Kirány u. - Zrínyi u. csomópont körforgalmú átalakításához szükséges költségigényt az 1997. évi költségvetés előkészítő munkálatai során a közlekedési beruházások közt szerepeltettük." A költségvetés tárgyalásakor majd meglátják, hogy nem szerepel összeg a Zrínyi u. keleti irányú meghosszabbítására. A 289/1996. számú határozat utolsó mondata úgy szól, hogy "a programok konkréttá tétele az 1997. évi költségvetés által biztosított pénzügyi keret nagyságrendjének, valamint a vállalkozók, üzemek, vállalatok támogató készségének a függvénye." Hibának tartom, ha itt és most még nagyságrendi eltérés lehetséges. A 14. oldalon szerepel, hogy a napokban kerül sor a Batthyány u. 21. számú óvodaépület értékesítésére. Ha ez megtörtént, akkor erről kérek tájékoztatást. A 177/1996. számú határozattal kapcsolatban megköszönöm képviselőtársaimnak az ügy jóhiszemű megközelítését. A bizottság azért döntött a vizsgálat lezárásáról, mert egyszer már kértünk határidőmódosítást. Többszáz oldalt tanulmányoztunk át, Kerekes képviselő kérésének megfelelően levéltári anyagokat is, és konszenzusra csak ebben a szövegben tudtunk jutni. Az elmondottak a bizottság tagjai részéről külön-külön megfogalmazásra kerültek, csak bizottsági állásponttá nem emelkedtek. Ha az ügyészségi vizsgálat során fordulatot vesz az ügy, akkor újból meg kell vizsgálnia a közgyűlésnek. A május 11—i közmeghallgatáson a polgármester nem a valós helyzetet ismertette, mert a jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy azokkal tárgyaltunk, szerződtünk, akiknek a nevén volt a terület. A mai napon sincs ez így, ahogy a jelentés tartalmazza. A 0143 hrsz-ú tábla a mai napig nincs megosztva. Amíg a megosztás nem történik meg, addig a tulajdonba kerülés nem történhet meg, mert nincs mit peresíteni. Kerekes képviselőnek válaszolom, hogy pont az általa hiányolt tulajdonjog igazolására szolgált a Földkiadó Bizottság 1995. decemberében jogerőssé vált határozata, melyet senki nem fellebbezett meg. A kockázatvállalással kapcsolatban elmondom, hogy ezt a kockázatot felvállalta a hivatal a szabadhegyi területnél is és ott már a tulajdonosok nevére van írva. Ha 3 hónapon belül az ügyészségi vizsgálat befejeződik, akkor jogtechnikailag olyan, mintha semmi sem történt volna. Természetesen tartalmilag igazat adok Kerekes képviselőnek, 7 hiszen szerződést nem igy kell kötni. A kockázatvállalás mértékét azért így határoztuk meg, mert a várakozásnak van a legnagyobb árfelhajtó hatása. Ha vártunk volna még ezzel fél vagy egy évet, akkor kb. a duplájáért tudtuk volna megszerezni. Ha városi tulajdonba kerül, akkor a jelentésünket senki nem tudja érdemben megkérdőjelezni, ha viszont nem, akkor az ügyészségi vizsgálat eredményének ismeretében egy új vizsgálatot kell lefolytatni. A bizottság egyhangú véleménye, hogy nem volt a kockázatvállalás mértéke olyan, amit nem lett volna szabad megtennie a hivatalnak. Palot&s Tibor: A Pénzügyi Bizottság tud-e arra a két kérdésre választ adni, hogy a 0143/1 hrsz-ú tábla meg volt-e osztva, és a tulajdonosok be voltak-e jegyezve a tulajdoni lapra? Ha most erre nem tud válaszolni a bizottság elnöke, akkor kérem, a közgyűlés következő ülésén válaszoljon és akkor ez lezárásra kerülhet. Minden további vizsgálódással egyetértek. El tudom fogadni, hogy ez a kockázatvállalás nem volt nagyobb a megengedhetőnél. Dr. Kerekes József: Ugyanazon a napon történtek-e a szerződéskötések? Létezett-e a nagykanizsai ingatlannyilvántartásban az a helyrajzi számú ingatlan, amely azokban a szerződésekben szerepelt-e vagy sem? Marton István: Megismétlem, hogy a 0143 hrsz-ú tábla a mai napig nincs megosztva. A május 11-i közmeghallgatáson a polgármester nem a valós helyzetet ismertette, mert még a mai napon sincs névre írva, hiszen a 0143 hrsz-ú tábla a mai napig nincs meg. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy évszámelírás történt, ígérem, hogy az eredeti határozatnak megfelelően 1997-ben a vízvezeték felújítását elvégezzük. A fasori dűlővel kapcsolatban a Földkiadó Bizottság jogerős döntése számunkra meggyőző volt a telekkönyvön kívüli tulajdonosi mivoltukról. Azért úgy hangzott el a közmeghallgatáson, mert akik erről tájékoztattak engem, valószínűleg nem vették külön a Szabadhegyet és a fasori dűlőt. A kérdés az, hogy átírható-e a telek vagy sem. Biztos vagyok benne, hogy átírható. Szeretnék figyelmeztetni mindenkit, hogy ha valaki igazságtalanul vádol, mely később nem bizonyosodik, de akkor ezért felelnie kell. Kálócziné Éberlinq Márta: A Rozgonyi u. 1. sz. épület átadása december 2-án történt. A kialakított 6 üzletből 5 került eladásra, 1 üzletre folytatunk két ügyféllel is tárgyalást. A 9 első emeleti irodának a versenytárgyalása egybeesett az átadással, akkor egy irodát tudtunk bérbeadni. Ezeket az irodákat folyamatosan hirdetjük. A pince a mai napig megvan, a lakásoknak az értékesítésre történő meghirdetése nem történt meg. Az OTP-vel tárgyaltunk arról, hogy a szociális támogatás igénybevehető legyen. Amint az OTP-vel a megállapodást a lebonyolításra megkötöttük, utána a lakások értékesítésre történő meghirdetése is megtörténhet. Tájékoztatásul elmondom, hogy nagy az érdeklődés a lakások iránt. A Battyhány u. 21. sz. óvoda épületével kapcsolatos adásvételi szerződést az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság a mai napon tárgyalta, így már nincs akadálya a szerződés aláírásának. 8 Suhai Sándor: Papp képviselőnek válaszolom, hogy a nyári munka jellegű foglalkoztatással kapcsolatban érdeklődtem a vállalatoknál, akik kérték, hogy április végén keressem őket írásban, mert jelenleg még nem tudják, hogy 1997. nyarán lesz-e lehetőségük diákok foglalkoztatására. Magyar képviselő felvetése az önálló képviselői indítványokra vonatkozóan jogos. A jövőben ugyanolyan módon kap választ az önálló képviselői indítványra a képviselő, mint az interpellációra. A költségvetés tárgyalásánál részletesebben is szó lesz arról, hogy a bizottság javasolja a kulturális alap megemelését 4,3 millió Ft-tal és majd meg lehet határozni, hogy ebből 1,3 millió Ft-ot a nyári foglalkoztatásra kell fordítani. A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén szerepelt az IKI tájékoztatója az önkényes lakásfoglalókkal és a tervezett intézkedésekkel kapcsolatosan. Az első lakáshoz jutók listáján szereplő 20 fő kérelmének elbírálása még nem történt meg. A költségvetés elfogadásáig nem tudunk dönteni e kérdésben. A közgyűlés előtt szereplő lista a novemberben elbírált kérelmezőket tartalmazza. Azóta volt mégegy, melyről a közgyűlés következő ülésén tájékoztatom a képviselőket. A Zrínyi u. keleti irányú meghosszabbítása szintén költségvetési téma, ha a közgyűlés úgy dönt, akkor meg kell valósítani. A 289/1996. számú határozat utolsó mondatával nem volt szándékunk senkit félrevezetni. Az összegek meghatározása közgyűlési hatáskör. Hajgató Sándor: Bagonyai József szeretne hozzászólni, kérem adjunk rá lehetőséget. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Bagonyai József szót kapjon e napirendi pontnál, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kerekes József: A vállalható kockázatviselésnek az elbírálására a közgyűlés meddig várjon? Meddig legyünk bizonytalanságban, hogy az eddig kifizetett milliókat jogosan vagy jogtalanul fizettük ki és mikor esedékes a további rész kifizetése, vagy ha netán ezek a szerződések érvénytelenek, akkor a kifizetett pénzünk visszafizetésére milyen garancia van? Mielőbb le kell zárni az ügyet, nem várhatunk addig - talán évekig amíg a Földhivatal az ügyintézést elvégzi. suhai Sándor: A bizottság 2 hónapja kapott felhatalmazást az ügy vizsgálatára, melynek eredményéről a képviselők ma kaptak tájékoztatást. Én nem kívánok ebben az ügyben véleményt nyilvánítani, azt tehetem csak, hogy sürgetem a Földhivatalt, és bízom benne, hogy hamarosan megindulnak a fasori dülő telkeinek átírásai. Magyar József: Vizsgáltassuk meg, hogy az 1996-os évben mennyi önálló képviselői indítvány volt, és azok elintézésre kerültek-e. 9 Meggyőződésem, hogy találnak olyanokat, melyek még mindig folyamatban vannak. Béres Márton: Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban született-e olyan döntés, amelyről az SZMSZ szerint a közgyűlésnek tudnia kell? A 16. § (5) bekezdésében szereplő beszámolási kötelmekre, konkrétan az átruházott hatáskörben hozott döntésekre gondolok, mert azokkal a beszámolóban nem találkoztam. Jelen voltam azon az ülésen, mely a kilakoltatás kérdéskörével foglalkozott, de ott bizottsági döntés, határozat nem született. Ezt a problémát megoldatlannak tartom. Suhai Sándor: Az IKI vezetője a bizottságot tájékoztatta e problémákról. A kilakoltatás nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Szerencsére ez még nem nagy számban jelentkezett, de amikor ez már városban olyan jelenséggé válik, amelynek valamilyen jellegű (pl. politikai) vonzata van, akkor erről tájékoztatni fogom a testületet. Eddig azokat, akiket bírósági döntés következtében kellett kilakoltatni, egy kedvezőtlenebb helyen lévő vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba költöztettük. Béres képviselőnek válaszolom, hogy tudomásom szerint nem történt olyan intézkedés, amelyről tájékoztatni kellett volna a közgyűlést. Aki el tudja fogadni Magyar képviselő javaslatát - mely szerint az önálló képviselői indítványokra tett intézkedésről személyre szólóan tájékoztassuk az indítványt tevőt, valamint tekintsük át 1996-ban azokat az indítványokat, amelyek nem ilyen módon lettek elbírálva és arról tájékoztatást adjunk - kérem szavazzon. A közgyűlés a javaslatot 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Suhai Sándor: Gépelési hiba történt, ezért kérem, hogy a polgármesteri tájékoztató 15. oldalán a c.) pontban szereplő 288/a/1996. számú határozatot az a.) pontban szerepeltessük. Aki el tudja fogadni - a módosításokra figyelemmel - a lejárt határidejű határozatokra adott jelentést, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a polgármesteri tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 10 2/1997. sz&mú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 190/a/1991, a 36/1995, a 19/1,3/1996, a 121/1/1996, a 154/5/1996, a 65/b/1996, a 98/1996, a 156/b/1996, a 174/1996, a 177/1996, a 218/1996, a 240/1996, a 260/1996, a 261/1996, a 264/1996, a 265/1996, a 277/a,b,c,d,e/1996, a 279/2/1996, a 284/a,c,d/1996, 288/a/1996, a 289/3/1996, a 290/1996, a 293/1996, a 295/b,c/1996, a 296/b/1996, a 301/1996, a 308/f/1996, 310/1996, a 312/a/1996 és a 316/1/1996. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 281/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét az alábbiak szerint módosítja: 2/g 1997. szeptember 1. 2/h 1997. június 1. 2/n 1997. szeptember 1. 2/o 1997. március 31. 2/p 1997. március 31. c.) a 288/b/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. március 3l-re, a 69/1,3/1996. számú határozat végrehajtásának határidejét 1997. december 3l-re módosítja. d.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. e.) egyetért Magyar József képviselő javaslatával, hogy az 1996. évben beadott önálló képviselői indítványokat át kell tekinteni, arról a közgyűlést tájékoztatni kell. A későbbiek során beadásra kerülő önálló képviselői indítványok intézését is figyelemmel kell kísérni, az előterjesztőket és a közgyűlést erről folyamatosan tájékoztatni. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Kérdezem Dr. Csákai Iván képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? 11 Dr. Csákai Iván: Igen, el tudom fogadni a választ. Suhai Sándor: Kérdezem Balogh Tibor képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Balogh Tibor: Azzal a kikötéssel tudom elfogadni a választ, ha a hivatal írásban jelzi a Westel Kft-nek, hogy a megadott határidón belül is az esetlegesen előforduló balesetekért minden felelősséget vállal. Suhai Sándor: Egyetértek Balogh Tibor képviselővel, ez írásban meg fog történni. Dr. Bárányi Enikő képviselő most nincs jelen, ezért a következő ülésen kérdezzük meg tőle, hogy a választ elfogadja-e. Kérdezem Bicsák Miklós képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott választ? Bicsák Miklós: Igen, el tudom fogadni a választ. Kérem, hogy a táblák minél hamarabb kerüljenek elhelyezésre. Suhai Sándor: Kérdezem Bicsák képviselő véleményét a másik interpellációs válasszal kapcsolatban. Bicsák Miklós: El tudom fogadni a választ. Tudomásom szerint komoly érdeklődő van erre az épületre, ezért az ott lakó elhelyezéséről gondoskodni kellene. Suhai Sándor: Amennyiben komoly a vállalkozó szándéka, keressen meg. Dr. Csákai Iván: A város útjainak tisztításával megbízott Saubermacher-Ryno Kft. - az újságokkal megjelentekkel ellentétben - az utak tisztítását nem végezte el. A járdák járhatatlanok, a közutak jegesek, csúszósak voltak. Felmerül a kérdés, hogy a hó eltakarítására biztosított összeget milyen célra fordították? Ugyanakkor értesülésem szerint a hegyi utak újév napján teljesen le voltak takarítva. Határozati javaslatom a következő: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, vizsgálja felül a kft-vel történt megállapodást, szerződést, annak végrehajtását, esetleges módosítását, ha a kft. a munkát nem vállalja, akkor a jövőre való tekintettel a hótakarítás más cégnek való kiadásának lehetőségét." Suhai Sándor: Interpelláció keretében nincsen határozati javaslat. Javasolom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság vizsgálja ezt meg, melyről írásban tájékoztatom a közgyűlést. Jeleztem már problémáinkat, és intézkedést kértem a kft-től. Kelemen Z. Pál: A Bartók B. u. 1. szám alatti épületben kiégett egy garzon lakás már több mint egy évtizede. Mikor lesz elvégezve a felújítás? Mi lesz a sorsa a Kőrősi Csorna Sándor Általános Iskola udvarán lévő uszoda romnak? Véleményem szerint vagy újra fel kell építeni, vagy elbontani. 12 Kámán László: A Bartók B. u. 1. szám alatti épület felújítását a közgyűlés elfogadta. Az épület felújításra való tervezése megtörtént. A probléma a két lakás felújításával kapcsolatban, hogy az épület szerkezetileg is sérült és a felújítással egyidejűleg lehet csak ezt kijavítani. Az épület felújításának kezdete tavasszal várható. Suhai Sándor: A Körósi Csorna Általános Iskolával kapcsolatos kérdésre írásban választ fog kapni Kelemen képviselő. Két ellentétes információt kaptam ebben az ügyben. Az egyik szerint 10 millió Ft-os nagyságrendből felújítható, helyreállítható ez az uszoda, ugyanakkor az előző képviselőtestület idejében ez még 40 millió Ft-ot, most már 60 vagy 70 millió Ft-ot jelentene. Ha 10 millió Ft-ból helyreállítható, akkor egyetértek a felújítással, de 70 millió esetében anyagi lehetőségünk nincs. Kalmár István: A 239/1996. számú határozat a Zrínyi u. - Király u. sarkán lévő ingatlan értékesítését tartalmazza. A szerződés aláírását, megkötésének időpontját több alkalommal módosítottuk. Decemberben azt az információt kaptuk, hogy a szerződés aláírásra került, viszont információim szerint az OTP Ingatlan Rt. a vételárat a mai napig nem egyenlítette ki. Ha a pénzügyi teljesítés nem történik meg, akkor javasolni fogom a szerződés semmisé tételét. Kálócziné Éberlinq Márta: Az OTP Ingatlan Rt. ennek az ingatlannak a vételárát a mai napig nem fizette ki. November 30-án lejárt a határozat végrehajtásának határideje, a december 17-i közgyűlésen értesültek a képviselők arról, hogy a szerződés általuk alá van írva, de a fizetési határidőt nem tartották be. Suhai Sándor: Meg kell vizsgálni, hogy időközben kifizetésre került-e az összeg, ha nem, akkor gondoskodok a szerződés felbontásáról, melyről tájékoztatni fogom a közgyűlést. Tarnóczky Attila: Tavaly télen kétszer volt nagymértékű havazás. Az utakat gyorsan és alaposan letakarította a langyos eső. Most viszont az eső lefagyása miatt alakult ki a jégréteg. Nem gondolja a polgármester úr, hogy a kft. védekezése megalapozott? Suhai Sándor: Nem gondolom, én csak tájékoztattam a közgyűlést a védekezés tényéről és tartalmáról. Béres Márton: Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény 2. §-a kimondja, hogy a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ha nincs ilyen rendelet, akkor beszélhetünk-e a pályáztatás eredménye kapcsán kötelezően igénybeveendő helyi szolgáltatásról? A szerződés olyan tartalommal létrejött-e, ami megfelelő garanciákat adhat a városnak arra, hogy a természetvédelmi kritériumok is érvényesülnek? 13 Imre Béla; A folyékony hulladék elszállításával kapcsolatosan a pályázatkiírás megtörtént, a pályázatot az értékelő bizottság elbírálta és ennek megfelelően kiválasztásra került a közszolgáltatással megbízott személy, mely sajtóban történő közzététele folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos rendelet pedig előkészítés alatt. A pályázat eredményeként a rendeletben meg kell nevezni a szállító személyét, a vállalkozásban megajánlott árat és egyéb feltételeket. Minden olyan kitételt a szerződésben rögzítünk, ami az illegális ürítéssel, az esetleges lakossági elégedetlenséggel kapcsolatosan hiányosságként merül fel, mely szerződés felbontó tényező lesz. A szerződés megkötése folyamatban van. Röst J&nos: A Vásárcsarnok beruházásának eldöntésekor szerepelt az előterjesztésben kb. 60 millió Ft értékű összeg közmű- és parkolóépítésre. Ez az összeg a költségvetést terheli-e vagy az Alfától az Omegáig Kft-t? Ugyanez a kérdés vonatkozik a közműfejlesztési díjakra is. Suhai Sándor: A 18 millió Ft közműfejlesztési hozzájárulást az Alfától az Omegáig Kft. a városnak kifizettette. Egyéb tereprendezést a költségvetés nem tartalmaz, a kft. feladatának tekintettük a környék rendezését. Palotás Tibor: A BILLA Áruházhoz 7 m-es út épült az I. ütemben, az idén lesz megépítve a végleges 11 m-es szélesség. A BILLA Áruházhoz vezető útnak csak az egyik oldalán tiltsuk meg a megállást. A másik oldalon 10 db autóbusz elhelyezését biztosítsuk. Suhai Sándor: Palotás képviselő írásban kap választ kérdésére. 3.) Javaslat az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló többszörösen módosított 31/1994. (X. 31.) számú rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Két módosító javaslatom a következő: Az 1. § (1) bekezdésben az l-es számmegjelelölés maradjon el, mivel az alaprendelet (1) bekezdését módosítjuk. Továbbá az első mondatból maradjon ki a "továbbra is" mondatrész. A 2. § (2) bekezdése is feleslegessé vált, mivel az alaprendelet módosítására került sor. Az első bekezdés maradjon szám nélkül, a második bekezdést javasolom elhagyni. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az előterjesztést -figyelemmel a módosításokra -, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 14 1/1997. (I. 14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/1997. (I. 14.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló többszörösen módosított 31/1994. (X. 31.) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4.) Javaslat önkormányzati környezetvédelmi alap létesítésére (írásban) Előadó: Tiittő István alpolgármester TüttS István; A környezetvédelmi laboratórium létrehozása Nagykanizsán hozzájárulhat Nagykanizsa környezetvédelmi szempontból történő előrelépéséhez. A laboratórium felgyorsíthatja a szennyezésekkel kapcsolatos vizsgálatokat és eredményei elfogadottak hatósági szempontból. A város intézményeinek környezetvédelemről való felfogását is átalakíthatjuk ezzel. Emellett harcolni kell azok ellen, akik azt megszegik. A városnak egy forrást biztosíthatunk azzal, ha a város környezetvédelmi szervezetei által kiszabott összegek hozzánk folynak be és ezt az összeget visszaforgathatjuk ezen területekre. Dr. Takács Anikó: A rendelettervezetet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság megtárgyalta és az alábbi módosító javaslatot terjeszti elő: a rendelettervezet 2. § b. pontjából kerüljön ki a 30 % és helyette "a veszélyes hulladékbírság összegének önkormányzatot megillető részét" szerepeltessük. Módosul a 3. § (4) bekezdése azzal, hogy az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alap kezelését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság látja el." Módosul a 3. § (5) bekezdése, mely szerint "a működés rendjét a bizottság maga alakítja ki" és módosul a 4. § (3) bekezdése, mely szerint "a pályáztatás rendjét a kezelést végző bizottság határozza meg." Tarnóczky Attila; Az alap létrehozását tátmogatom. Módosító javaslatom a következő: az 1. § (2) bekezdésében az utolsó előtti franciabekezdés maradjon el. A 2. § d.) pontjában a városüzemeltetési feladatokra szánt összeg 1 %-ának megfelelő összeg szerepel. Az volt a tapasztalatom, hogy a városüzemeltetés címszó alatt a költségvetésben több helyen szerepelnek összegek, de nem tudom melyek azok azok, amelyek ide beszámítandók. Működési, támogatási és felújítási jelleggel szerepelnek ilyen összegek. Ha az a szándék, hogy ezek mind képezzék a százalékszámítás alapját, akkor a szövegben az szerepeljen: "a városüzemeltetési (működési, támogatási, felújítási) kiadások 1 %-ának megfelelő összeg". A 3. § (8) bekezdésében szerepel, hogy az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot alapvető céljától más feladatra 15 felhasználni nem lehet", mellyel egyetértek és javaslom a következőkkel kiegészíteni: "más feladatra (például tanulmányutak finanszírozására) felhasználni nem lehet." Papp Ferenc: A budapesti egyetemen megkezdődött néhány éve a humán ökológus képzés. Ennek eredményeképpen városunkban megjelentek fiatal szakemberek, akik másoddiplomásként humán ökológiai képzésekkel foglalkoznak egyetemi szinten. Kérem Tüttő István alpolgármestert, hogy amikor ezek a szakemberek különböző programokkal pályáznak, akkor a munkacsoport támogassa a pályázatukat. Palotás Tibor: A 2. § (b) pontjának a bizottság által javasolt módosítása csökkenti-e az Alap bevételeit? Az eredeti megfogalmazáshoz viszonyítva több vagy kevesebb összeg juthat az Alaphoz? Dr. Takács Anikó: A módosításra nem azért került sor, mert csökkenhet vagy növekedhet az összeg, hanem azért, mert ha az a 30 % megváltozik, akkor ne kelljen a rendeletet módosítani. Ha ez nem 30 % lesz a későbbiekben, akkor nem kell a rendeletet módosítani. Béres Márton: A törvényt átnézve nem tudom, hogy ez a megfogalmazott módosító javaslat - ami a 30 % törlésére vonatkozik - mennyire keresztülvihető. A törvény 58. § (b) pontjában az szerepel, hogy a "65. § l/a. pont által a települési önkormányzat területei jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a". Dr. Takács Anikó: A szövegmódosítás nem mond ellent a törvényi előírásnak. Arról van szó, nem mondjuk ki %-ban, hogy 30 %. Lehet, hogy a törvény módosulni fog és akkor nem kell a rendeletet módosítanunk, ha azt a szövegrészt írjuk be, hogy "az önkormányzatot megillető rész". Természetesen mindig azt a részt jelenti, ami a törvényben megfogalmazást nyer. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky Attila módosító javaslata az, hogy az 1. § (2) bekezdés 4. franciabekezdését hagyjuk el. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a módosítással? TüttS István: Nem értem, hogy mennyiben zavaró tényező ez a bekezdés. Tarnóczky Attila: A rendelettervezet előírja, hogy milyen célokra lehet felhasználni főként az alapbevételeit. Amennyiben a célok között szerepel ez a bekezdés, akkor bármilyen intézkedésről azt lehet állítani, hogy ez az önkormányzat gazdálkodásának, működésének racionalizálását szolgálja. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, el tudja-e fogadni a módosító javaslatot? Tüttő István: Igen, el tudom fogadni a módosító javaslatot. 16 Suhai Sándor: Aki a módosítást el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 2. § b.) pontja módosul, tehát a 30 % kimarad és helyette bekerül "a bírságok összegének az önkormányzatot megillető része" mondatrész. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt el tudja-e fogadni a módosító javaslatot? Tüttő István: El tudom fogadni a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Aki a módosító javaslatot el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky Attila módosítása volt a 2. § d.) pontjába kerüljön be a "működési" kifejezés. Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, hogy el tudja-e fogadni a javaslatot? Tüttő István: El tudom fogadni a javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 3. § (4) bekezdése a következőképpen szólna: "az Önkormányzati Környezetvédelmi alap kezelését a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság látja el". Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, el tudja-e fogadni a módosító javaslatot. Tüttő István: El tudom fogadni a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosítással, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: A 3. § (5) bekezdésében az szerepeljen, hogy "a működés rendjét a bizottság maga alakítja ki ___". 17 Suhai Sándor; Kérdezem az előterjesztőt, el tudja-e fogadni a módosító javaslatot? TüttS István: El tudom fogadni a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosítással, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky Attila módosító javaslata a 3. § (8) bekezdésére vonatkozóan, hogy az "Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot alapvető céltól eltérő más feladatra (például tanulmányi utak) finanszírozására felhasználni nem lehet". Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt, el tudja-e fogadni a módosító javaslatot? Dr. Fodor Csaba: Nem értek egyet. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Takács Anikó: A 4. szakasz (3) bekezdése a következőképpen szólna: "A pályáztatás rendjét a kezelést végző bizottság határozza meg." Suhai Sándor: Kérdezem az előterjesztőt el tudja-e fogadni a módosító javaslatot? Dr. Fodor Csaba: El tudom fogadni a módosító javaslatot. Suhai Sándor: Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a rendelettervezetet - figyelemmel a módosításokra - el tudja fogadni, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 18 2/1997. (I. 14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/1997. (I. 14.) számú rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1997. évi költségvetési javaslata I. forduló (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: A bizottságok és az Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta az anyagot. A rendelettervezetet nem fogalmaztunk meg, a táblázatokból szerzett információkról vitatkozhatunk, azokat módosíthatjuk. Megpróbáltunk figyelembe venni olyan korábbi tapasztalatokat, melyek már többször elhangzottak, megfogalmazódtak, ilyen például a költségvetés alultervezésével kapcsolatos észrevétel. Ha megnézik a várható bevételeket, tartalmaz olyan fejlesztési célú bevételeket, melyek 100 millió Ft-os nagyságrendben meglehetősen esetlegesek, tehát nagy kockázati tartalma is van ennek a költségvetésnek. Megszokott észrevétel még, hogy a költségvetés vagyonfelélést eredményez. Bízom abban, hogy az 1 milliárd Ft-os felhalmozás - amit ez a költségvetés takar - szemben a 6-700 millió Ft-os vagyonfeléléssel pozitív mérleg lesz a vagyonfelhalmozás javára. Olyan észrevételeket is figyelembe kellett venni a készítéskor, amelyeknek nem tudtunk megfelelni. Ilyenek voltak a működési és fenntartási kiadásoknak a szembeállítása a működési célú bevételekkel. Egy megyei jogú város ilyen intézményi hálózattal rendelkezve képtelen ezeket az intézményeket önfinanszírozóvá tenni, tehát a városnak valamilyen szinten támogatni kell az intézményeket. Sem a 2 évvel ezelőtti 300 millió Ft-os, sem a tavalyi 100 millió Ft-os hitelt nem vettük fel, mert nem volt rá szükség. Feltételezem, hogy a most betervezett 200 millió Ft-os hitelt sem kell felvennie az önkormányzatnak. Véleményem szerint nagyon kedvező feltételek mellett tudunk a szociális lakások építéséhez hitelhez jutni. Ügyrendi javaslatom a következő: Ha táblázatok szerint végigmennénk az anyagon, akkor az 1. számú melléklet kapcsán az általános vitára keríthetnénk sort. A mérlegtábla alkalmas arra, hogy általános érvényű megfogalmazások elhangozzanak. Ezt követően pedig minden táblázatnál el lehet mondani véleményt, javaslatot, és ha vannak módosító javaslatok, akkor azzal fogjuk kezdeni a közgyűlés következő ülésén a tárgyalást. Dr. Fodor Csaba: A bizottsági javaslatok közül kimaradt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata, melyet a 9. számú melléklet tárgyalásánál szeretnék ismertetni. 19 Balogh Tibor; Szeretném a Kereszténydemokrata Néppárt által elmondottakat általánosságban az 1. számú melléklettel kapcsolatosan közölni, mely szerint alultervezést látnak 200-300 millió Ft-os összegben. Nem találtuk meg a koncepcióban a fejlődés lehetőségére utaló jeleket. A város bevételei 10,5 %-kal nőnek, ugyanakkor a felújítási kiadások csak 1,9 %-kal, mely nem megengedhető, amikor a városi épületek ilyen leromlott állapotban vannak. Ugyanakkor az amúgy is magas központi igazgatási feladatok az összeg költség 7,1 %-a, ehhez még hozzátevődik az intézmények igazgatási költsége is, kiadási növekedése 18,4 %. Tarnóczky Attila; Az SZMSZ előírja, hogy amennyiben egy rendelettervezet a közgyűlés elé kerül, azt részletes indoklással el kell látni. Ez az anyag semmiféle magyarázatot nem tartalmaz. Megítélésem szerint az az eljárás nem korrekt, hogy most a képviselők költségvetés címszó alatt döntenek a közgyűlés által soha meg nem tárgyalt beruházásokról. Erre konkrét példa a 12. számú mellékletben szereplő EYBL-telep közművesítése 15 millió Ft-ért, amelyről eddig még nem is hallottam, vagy a palini iskolaépítés lehetősége, mely eddig soha nem merült fel a közgyűlésen. A 13. sz. mellékletben szerepel a fiúkollégium átalakítása. Miféle célból és mit akarunk ott megvalósítani? Hozott a közgyűlés olyan döntést, hogy ezt tartja fontos célnak? Véleményem szerint nem volt ilyen döntés. Az általános és középiskolák felújításával kapcsolatosan tavaly volt egy olyan részletes terv, hogy melyik iskolával mi a szándék. Szükség lenne most is egy ilyen részletes tervre, hogy tudjuk, mire szavazzuk meg azt a nem nagy összeget, amely jóval kisebbnek ígérkezik, mint a tavaly ilyen célra szánt összeg. A Nyugdíjas házra kb. 45 millió forintot költöttünk. Érvényes közgyűlési határozat tartalmazza, hogy a közgyűlés 157.841 eFt-ot szán a Nyugdíjas Házra. Ha összeadom, akkor ez már kb. 195 millió forintot tesz ki. Költségvetést előterjeszteni úgy, hogy nincsennek benne körvonalazva a fő célok azt eredményezi, hogy nem tudjuk a döntések milyen információkon fognak alapulni. Frakcióm, illetve Hajgató Sándor és Marton István képviselők nevében bejelentem, hogy amíg a Nyugdíjas Ház ügyéről részletes tájékoztatást minden vonatkozásban nem kapunk, addig nem tudunk azzal a gondolattal foglalkozni, hogy megszavazzuk-e a költségvetést vagy nem. A költségvetés végleges tárgyalása előtt részletes, alapos tájékoztatást kérünk erről. Az előbb említett ügyekben is hasznos lenne ez a tájékoztatás. A jövőben ezt a tárgyalási metódust, hogy alapvető pénzköltési szándékainkról előzetesen eszmét cserélnénk, tartani kellene. Krémer József: A költségvetés általános részéhez kívánok hozzászólni. Az 1. számú mellékletben nehezményezem, hogy a gépjárműadó + helyi adó teljes mértékében a működési és fenntartási bevételek között szerepel. A tavalyi költségvetés elindított egy olyan irányt, amely iránymutató volt, hiszen a bevételekből fejlesztési és beruházási céjokra is kell költeni. Jelenleg pedig a helyi adók teljes mértékében fenntartásra, működési célú bevételre vannak betervezve. Véleményem szerint ez elfogadhatatlan, a helyi 20 adót fizetők nemcsak a város működtetésére, hanem annak fejlesztésére, továbbvitelére is gondolnak amikor befizetik az adókat. A II. Fejlesztési célú bevételek és II. Felújítások, beruházások a kiadási oldalon egyre inkább fogynak, ami azt jelenti, hogy a város vagyona nem gyarapszik, hanem fogy. Ez a tendencia ebben a költségvetésben megállíthatatlanná válik. Az idén fejlesztési célú bevételek közé van sorolva a Privatizációs bevétel 200 millió forint, Értékpapír értékesítés 296 millió forint, Hitel 200 millió forint, összesen 700 millió forint. Ehhez hozzájönnek a törlesztési és hitelterhek, melyek 1998-ban 200 millió forintot tesznek ki, tehát 110 millióval többet, mint 1997-ben. További nehézségek lesznek a kiadási oldalon, mely tovább rontja a két mérleg eredményességét. Kérdezem, hogy 1998-ban mennyi privatizációs bevételre számíthat a város? Mennyi értékpapírunk marad, amelyet jövőre értékesíteni tudunk? Ha mindezeket pótolni kell, akkor nem marad más hátra mint hitel, melynek törlesztése jövőre nehézséget fog okozni, hiszen 1998-ban elérjük a törlesztési csúcsot. Ez a táblázat alapján 207 millió forint, 1999-ben 168 millió forint, míg 1997-ben csak 95 millió forint. Ezek az arányok és tendenciák egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a város jövőre ellehetetlenül, vagy a fejlesztési, beruházási, felújítási célokra gyakorlatilag nem marad semmi. Kalmár István: A költségvetésben az önkormányzat vagyona az 1997-es költségvetési évet nézve lehet, hogy valóban nem a legpozitívabb irányba változik. Vitatkozhatunk azon, hogy ez vagyonfelélést jelentene, de inkább úgy fogalmaznék, hogy az önkormányzat vagyona összetételében fog változni. Azok a vagyonelemek, amelyek a későbbiek során potenciális bevételi forrást jelenthetnek a város részére, fogynak. A polgármesternek igaza van abban, hogy a felújítási, felhalmozási kiadások között 1 milliárdot meghaladó összeg szerepel, melynek jelentős része a vagyon állagának a megőrzését szolgálja és nem olyan új vagyonelemek létrehozását, amely a másik oldalon kieső vagyonelemeket pótolni tudná. A 8. sz. mellékletben vannak részletezve az intézményi kiadások, amelyek az 5.846 millió forintos költségvetési tervezetből 3.881 millió forintot jelentenek - ehhez nem számoltuk hozzá a felújítási kiadásokat -, gyakorlatilag ez 60%-át jelenti az éves költségvetésnek. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleménye szerint gondolkodni kell azon, hogy ezzel a közeljövőben mit szeretnénk kezdeni. Krémer képviselő is utalt arra, hogy az adók fenntartási, működési célokra vannak tervezve. Nem szeretnénk ezt úgy elindítani, hogy akár képviselőkben, akár a város lakosságában olyan érzést keltsen, hogy fiskális szempontok vezérelnek bennünket. Kérem a bizottságokat, hogy hozzák a közgyűlés elé azokat az elgondolásokat, amelyek az intézményi hálózat korszerűsítéséhez, racionalizálásához szükségesek lesznek. Úgy gondolom, hogy a költségvetésben szereplő hitelfelvétel nagyon kedvező konstrukciójú. Zsoldos Ferenc: A központilag szabályozott bevételek relatív és abszolút értelemben sem növekedtek, hanem az infláció következtében csökkentek. A II. Felújítások, beruházások fó 21 összegeinél közel 1 milliárd forint szerepel. Egyetértek azzal, hogy szükséges lett volna szöveges indokolással kiegészíteni az előterjesztést, mert az I. variációhoz képest nem lényegtelen változásokat tapasztalunk. Ezek indokolása valóban csak rész információt ad bármely bizottságban tevékenykedők részére. A fő összefüggéseket érzékeljük, de nem érzékelhetjük azokat a mozgatóerőket, amelyeket a képviselő-testület minden tagjának világosan látnia kell. A döntés előkészítését hiányosnak érzem. A jelenlegi körülmények között a 18,5 %-os fejlesztésre fordítható teljes költségvetési összeget maximálisnak érzem. Körültekintően kell foglalkozni a racionalizálással kapcsolatos kérdésekkel (pl. iskolák összevonása). Röst János: A költségvetés szerkezete, szellemisége a költségvetési koncepcióhoz képest lényegében nem változott, így a korábbi viták során elhangzott véleményünket fenntartjuk. A város társadalmi-gazdasági programját a Magyar Közgazdasági Társaság elkészítette. A program nem lett megtárgyalva, pedig a költségvetés elfogadása után ennek legnagyobb része aktualitását veszti. Úgy tűnik, hogy a város tétován sodródik a lejtőn lefelé, elképzeléses program nélkül. Ez a költségvetés az SZDSZ frakció szerint nem a város érdekeit szolgálja, így ebben a formában nem fogadható el. Ezért a költségvetést nem finomítani, hanem újra gondolni és új alapokra kell helyezni. TüttS Istv&n: A társadalmi-gazdasági program a jövő héten a bizottságok elé kerül, így mód lesz arra, hogy a költségvetéssel egyidőben vagy azt megelőzve elfogadja a testület a programnak a célkitűzéseit. Azok a bírálatok, amelyek elhangzottak, magukban hordozzák azokat a jegyeket is, amely a város objektív helyzetével összefüggnek. Fel kell élnünk vagyonunk egy részét, mert nincsennek olyan mértékű forrásaink, amelyek biztosítanák a város teljes keresztmetszetű működését és fejlesztését még nagyobb mértékben. Testületünk felállása óta mintegy 80 ha földet vásárolt, melynek nagy része a lakóövezetek kialakításának alapjait teremtette meg. Ez nem a vagyonfelélés jegyeit mutatja. Igazi vagyonfelélés akkor következett be, amikor az önkormányzat a törvénynek megfelelően kénytelen volt lakásokat eladni kárpótlási jegyekért. Az intézményeknél a költségek legnagyobb hányadát a bérek teszik ki. Az intézményi kiadások növekménye 18,7%, melyből 17%-ot a bérre kell fordítani, hiszen a normatívába 17% bérfejlesztés bele van kompenzálva. Az EYBL cég Nagykanizsára hozatala munkahelyet teremtett, adóforrást biztosít, az ott dolgozó munkaerő keresletet támaszt és kivonódik a szociális juttatások köréből. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy az adó akár a működési célú vagy a felhalmozás célú területen felhasználható. Véleményem szerint nem lehet akadály az adók átcsoportosítása. A városfejlesztés forrásainak megteremtéséhez területeinket közmúvesíteni kell, külső forrásokat kell idevonni, amelyek alapjait képezhetik a város további fejlesztési forrásainak. Nagyon lényeges az is, hogy a vásárcsarnok megépülését elindítottuk. Ez olyan beruházás, melyre terménykereskedelmet, akár más jellegű ipari és kereskedelmi centrumot tudunk létrehozni. 22 Marton István: A Pénzügyi Bizottság kérte a hivatal illetékeseit, hogy az 1. oldalon feltüntetett bevételi és kiadási oldalon 1996. évi terv, illetve 1997. évi várható oszlopokból más legyen és több legyen eggyel. Konkrétan, az 1996. évi terv maradhat elsó oszlopként, második oszlopként írjuk be a november végén 1996. évi III. negyedévi módosítás adatait, harmadik oszlopként pedig nem 1997. évi várható, hanem a 1997. évi terv szerepeljen. Ha megnézem a táblázat alját, és figyelembe veszem az 1996. évi várhatót is, akkor nem jön ki a Balogh képviselő által említett 10,5% sem, mert a tavalyi költségvetés hitelmentes volt. Az ideit is hitelmentesen kellene nézni, és akkor a 10,5% helyett csak 6,7% lesz. Ha az 1996. évi várhatóhoz hasonlítok, akkor 94%-a ennek az 1997. évi terv. Biztos vagyok benne, hogy ez a zárszámadás után alá fog esni a 90%-nak. A költségvetési törvény értelmében a városnak február 24-ig kell a költségvetését elkészíteni. Ha február 24-ig nem lesz költségvetés, akkor utána jön a tavalyi év egytizenkettedelése havonta. A polgármester sikerként említette, hogy a tavaly tervezett 100 millió forintos hitel elmaradt. Úgy gondolom, hogy ez a legkisebb mértékig sem vívmány akkor, ha az elmúlt év végéig a város rendelkezésére bocsátott portfólió elérte a 918 millió forintot, melynek 30%-a készpénz. Az Állami Számvevőszéknek a lakásgazdálkodási pénzeit vizsgáló jelentést bizottságunk megtárgyalta. 1995. végéig 184 milló Ft-os visszatörlesztési kötelezettséget írtak elő, amelyről a képviselők zöme a sajtóból értesült. A korábbi költségvetések tárgyalásánál a szöveg az esetek döntő többségében nem nagyon volt szinkronban a táblázatokkal. A tervezés technikánkkal van probléma. Az idei költségvetésnél a kondíciók nem teszik lehetővé hitel felvételét. A lakáseladásból 1996. végéig mintegy 800 millió forint folyt be a városnak, ennek 60%-át teszi ki az az összeg, amely ennek az önkormányzatnak az életére, konkrétan az 1995. és 1996. évre jut. Ebben a költségvetésben a nagyfokú szegénység és a jelentős pazarlás együtt jelenik meg. Tarnéczky Attila: Továbbra is kérem a részletes tájékoztatást szövegesen, hogy mit, miért, mire akarunk költeni. Elhangzott, hogy a hitel olyan lesz, mint az előző években, tehát beterveztük, de nem vettük fel. Az is elhangzott, hogy a hitelt szociális lakásépítésre kellene használni. El kellene dönteni, hogy betervezzük és nem vesszük fel vagy pedig fel akarjuk használni. A hitelfelvételt akkor támogatnám, ha olyan beruházásba fektetnénk, ami ezt a hitelt záros határidőn belül visszafizetné. A szociális lakásépítés nem ez a fajta cél. Pillanatnyilag a költségvetés 200 millió forint hitellel van egyensúlyban. Ebben a költségvetésben 200 millió forintos értékben szociális bérlakásépítést sehol sem látok. Ha ezen túl bérlakásokat akarunk építeni, akkor újabb hitelt kell felvenni, és vagy hiányos lesz a költségvetés, vagy nem, ami viszont azt jelentené, hogy azok a számok, amelyek a tervezetben szerepelnek, nem felelnek meg a valóságnak. Konkrét választ kérnék, jól látom-e, hogy a szociális bérlakás építés költségei nincsennek betervezve pillanatnyilag a költségvetésbe? 23 Dr. Kerekes József: Szociális lakásokat kell építeni, vagy a meglévő építményeinket ilyen célra ki kell alakítani. Az 1. és 10. sz. melléklet egybevetéséből láthatjuk, hogy pontosan a helyi adók 10%-a van beütemezve sportcélokra. Javaslom, hogy az egyesületeket fenntartó cégeknek legyen joguk meghatározni, hogy mire fordítható ha nem is a teljes 10%, de annak nagyobb része. Kevésnek tartom a diáksportra fordítandó összeget. Úgy gondolom, hogy a diákok sportolása, az egészségmegőrzés elsődleges feladat, az utánpótlás felderítése nagyobb anyagi áldozatot követelne a várostól. Itt gondolok a verseny- és élsportra is. Javasolom ezt az összeget megemelni. Az egyesületeket fenntartó adófizetőknek adjunk lehetőséget arra, hogy ne csak véleményük, hanem bizonyos mértékű döntési joguk is legyen az általuk fizetett adó felhasználása tekintetében. Magyar József: Felhívom a polgármester figyelmét az 1996. elején történtekre. Az akkori 250 millió forint városüzemeltetési kiadásainkat elkezdtük csökkenteni 194 millió forintig és azt mondtuk, hogy ezt úgy kompenzáljuk, hogy a közhasznú foglalkoztatás 17,5 millió Ft-ja úgyis a városüzemeltetésre megy. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy 1997-ben közhasznú munka 18-ból csak 4 van. A városüzemeltetés alapszáma nem nőtt, a közhasznú munka viszont közel 10 millió forinttal csökkent, ezért a számításaim szerint a városüzemeltetési kiadásainkat 1997-ben 10 millió Ft-tal csökkentettük. Az 1997. évi tervet nézve, a működési célú bevételeknél és a fejlesztési célú bevételeknél ugyanazok a számok szerepelnek. Eszerint a terv és a várható meg fog egyezni, mely elképzelhetetlen, hiszen az előző években mindig nőttek a tervhez képest a várható bevételek és ugyanúgy a kiadások is. Beznicza Miklós: A Pénzügyi Bizottság ülésén az hangzott el, hogy az 1997. évi várható mellé vagy a terv mellé ne az 1996. évi tervet tegyük, hanem az 1996. évi I-III. negyedévei módosított tervet. A kiadott pótlapokon azt tettük mellé, bizonyos módosításokat eszközölve. A gépjármű- és a helyi adó 100%-át a működési célú bevételekhez tettük. Tehát kivettük az 1997. évinél is és az 1996. évinél is, hogy összehasonlítható legyen a két tábla. A két tábla ugyanaz, egyik a másikat nem fedi. Az egyik az Önök által jóváhagyott 1996-ban, a másik meg az 1996. évi eredeti előirányzat. Az intézményi kiadások összege némileg csökkent az eredetileg kiadotthoz képest, ugyanis elhangzott a Pénzügyi Bizottság ülésén, hogy nem vettünk észre azt, hogy az intézmények költségvetésében van beruházás és felhalmozás, felújítás. Ezért kivettük és visszatettük a helyére. Eredeti rendelet szerint a gépjárműadó, mint minden adó, működési bevételt szolgál. Ezt fejlesztésre vagy beruházásra lehet betenni. Ha megnézzük, hogy a normatíva összege 1997-ben az oktatási és egyéb normatíva 1.435.000 Ft, amely működési célt szolgál, az intézményi kiadások 3.881.000 Ft, akkor már csak az a kérdés, hogy a 2,5 millió forintot honnan vegyük el. Hozzászámolhatjuk a normatívát, az SZJA-t, az intézményi bevételt, a TB támogatást, akkor sincs meg. Vagyonfelélés egyetlen egy esetben következhet be, akkor, ha a 24 vagyonhasznosítás és az értékpapír értékesítés bevétele meghaladja a beruházások, felújítások összegét. A központi igazgatásnál jelzett személyi juttatás összege 21 millió forinttal nőtt. Ebból 10 millió forint a képviselők tiszteletdíja utáni TB járulék. Eleget tettünk annak a kitételnek, amit az Állami Számvevőszék feltárt: beterveztük, jóváhagyattuk, könyvvizsgálóval megnézettük, visszapótlását terveztük. Kerekes képviselőnek válaszolom az iparűzési adóval kapcsolatosan, a rendelet azt tartalmazza, hogy az iparűzési adónövekmény 10%-a, ami nem egyezik meg az iparűzési adó 10%-ával. A bevalláson lesz egy rovat, ahol megnevesítheti a vállalkozó, hogy sportra vagy kultúrára legyen felhasználva az összeg. Magyar József; Azt szeretnénk, hogy a táblázatban három oszlop szerepeljen egymás mellett. Tavaly 36 mFt volt városüzemeltetésre, ebból 4,5 mFt maradt az osztálynál, ez összesen 31,5 mFt. Az idén ugyanebben a megosztásban csak 20 mFt. Remélem ez nem azt jelenti, hogy 10 millió Ft van az utakról és az útjavításokból vettem el 10 mFt-ot. Kivettünk 36 mFt-ot közutak, hidak üzemeltetésére, 1996-ban pedig az szerepel, hogy átadunk a Parkoló Kft. részére. Én már korábban kértem, hogy nézzük meg, a 36 mFt-ból mennyi fogyott el közútak, hidak javítására. 1997-ben ez 20 mFt, tehát 10 mFt-tal kevesebb a városüzemeltetési költség. Marton István: Egy db három oszlopos táblázatot kértünk, amely tartalmazza első oszlopban a tavalyi tervet, második oszlopban a tavalyi várhatót (tavalyi novemberi III. negyedéves beszámoló alapján), és harmadik oszlopban az 1997. évi tervet. Suhai Sándor: Ez technikai dolog, melyet megoldunk. Balogh Tibor a KDNP szakértőjének véleményét tolmácsolta, amely számunkra megfontolandó. Véleményem szerint az elmúlt évek egyik legjobb költségvetését hoztuk a közgyűlés elé. Tarnóczky képviselőnek megígérem, hogy a következő verziónál szöveges elemzést is fogunk adni. A táblázat tartalmazza a pénzt és azon kell érdemben vitatkozni. A képviselő beruházásokkal kapcsolatos felvetése nekünk is dilemmát okoz, hogy a beruházási programot hozzuk a közgyűlés elé először vagy a költségvetésben vállaljunk előre kötelezettséget. Krémer képviselőnek válaszolom, hogy a költségvetést minden bizottság megtárgyalta, és részletes vitára alkalmasnak találta. Az elmúlt 5 évben a költségvetés elkészítésén általában egy 2-3 fős team dolgozott, ők terjesztették be a költségvetést és mégis llnem"-el szavaztak. Ebben az évben változtattunk ezen, a szakbizottságok próbálták összeállítani a költségvetést. Krémer úr adóval kapcsolatos észrevétele jogos. Véleményem szerint nem kardinális kérdés ez, hanem formai dolog, hogy a táblán belül hogyan osztjuk meg. A hitelvisszafizetéssel azért nem értek egyet, mert akkor sem vettük fel a 300 mFt-os hitelt, amikor egyetlen egy mFt-os portfóliót sem adtunk el. A belterületi földingatlan nagy részét fel sem használtuk, egyrészt letétben van, másrészt határozatunknak megfelelően átutaltunk belőle 100 mFt-ot. A másik 25 része le van kötve olyan részvényben, amely kamatozik. A lakáseladásból származó pénzt egyrészt visszapótoltuk, másrészt annak a pénznek az értelmes forgatása kötelességünk. Az ÁSZ vizsgálati anyagát a közgyűlés elé fogjuk terjeszteni. A 200 mFt nem teljesen tartozik a nyilvánosságra. A Nyugdíjas Ház szociális lakásépítésnek minősíthető. Ha a közbeszerzési törvényt szigorúan betartjuk, akkor csak február végén, márciusban adhatjuk fel a közbeszerzési értesítőben szereplő pályázatokat, és augusztus vége előtt nem tudjuk végrehajtani azokat a célokat, melyeket a költségvetésben jóváhagytunk. Gazdasági kényszer sürgeti a költségvetés minél előbbi elfogadását. Pl.: sportegyesületek is előleget kérnek, de nem tudunk adni, mert nincs költségvetése a városnak, a Szociális Foglalkoztató újra jelentkezett támogatásért. A költségvetést a város érdekében január végén kellene megszavazni. A közgyűlés a szakosztállyal egy jó színvonaló koncepciót fogadott el az osztály javaslata alapján az oktatási területen. Véleményem szerint ennek csak akkor van értelme, ha utána Önök megszavazzák azokat, amiket általában, mint koncepciót elfogadtak. Az intézmények nagyon elvihetik a város kiadási oldalát és megterhelhetik a bevételi oldalát, ha az intézményeket nem tartjuk kézben. Az intézmények tekintetében hat éves elmaradást kell behoznunk. Az EYBL cégről a polgármesteri tájékoztatóban beszámoltam a közgyűlésnek. Nem elég általában támogatni a munkahelyteremtő beruházásokat, hanem konkrétan csatornázni kell azt a területet, de először mindenképpen beruházásra, közművesítésre van szükség. Egyetértek Kerekes képviselővel, a diáksportot támogatni kell. Nem mindegy, hogy az élsport kifejezés mit takar, valaki bizonyos szinten az élen jár vagy az országos élmezőnyben jár. Ha egy sportágnak van bizonyos számú szurkolótábora a városban, akkor azt meglévő reális igényként érelmezem, amit ki kell elégítenünk. Ha ez pénzbe kerül, akkor mérlegelni kell, hogy ez az igény más igénnyel szemben előnyt élvez vagy sem. Magyar képviselőnek meg fogom mutatni hol van az a 70 millió Ft, amit ez a költségvetés utak és járdák felújítására, építésére, karbantartására fordít. Krémer József: Véleményem szerint a képviselő-testület elé kellene tárni részletesen, hogy milyen összegek milyen célokra lesznek költve. Ezek a részletkérdések ebből az anyagból nem derülnek ki. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság is megtárgyalta a maga területére vonatkozó kölségvetési részt, így én mint a bizottság tagja más bizottságokét nem ismerem, ezért nem tudok hozzászólni más területekhez. Úgy gondolom az 1. táblázatra vonatkozóan, hogy a számokat lehet ide-oda tologatni a táblázatban, de ez nem hosszútávú koncepció. Arra próbáltam rávilágítani, hogy vannak most olyan bevételeink, amelyek a jövőben nem fognak rendelkezésre állni. El kell gondolkodni, hogy akkor az intézményhálózatát a város miből fogja fenntartani és ennek a felelőssége nem az SZDSZ-é, hanem a polgármester úré, és a várost vezető szociálista frakcióé. Suhai Sándor: Ezt a költségvetést meg kell beszélni és részletesen meg fogjuk magyarázni az adatokat. 26 Nagyon számítok arra, hogy a város érdekében elfogadjuk ezt a költségvetést. Tarnóczky Attila? Nem támadtam az előterjesztést, nem is tudom támadni, mert nem tudom, hogy a polgármester által előterjesztett számok, beruházások mit takarnak. Ezt továbbra is hiányolom. Minden esetben támogattam szavazatommal a munkahelyteremtést. Itt több millió Ft-os nagyságrendű beruházásokról kell döntenünk, ezért lényegesnek tartottam volna a számok indokolását. Kelemen Z. Pál: Krémer képviselő felszólalására reagálnék, amelyben azt mondta, hogy a kialakult helyzetért a polgármester valamint a szocialista képviselőcsoport a felelős. Felvázolt egy olyan gazdaságpolitikát, amelynek a mondanivalója az volt, hogy a 8. számú táblázatban található 3.920.262 EFt összeg túl sok ahhoz, semhogy azt Nagykanizsa el tudná viselni, tehát ezt az intézményrendszert, annak a kiadásait jelentős mértékben csökkenteni kellene. A költségvetés egészéhez képest az intézményrendszer kiadásai soknak tűnnek, de ehhez elő kellett volna terjesztenie egy alternatív koncepciót, mely arról szólna, hogy hol és milyen mértékben kellene az intézményrendszert csökkenteni. Minden javaslatra nyitott a szocialista képviselőcsoport, hajlandó megtárgyalni az intézményrendszer racionalizálását. De nem lehet elvárni egy kisebbségi képviselőcsoporttól, hogy önmaga határozza meg a város politikáját hosszútávon. Minden képviselőtársammal hajlandóak vagyunk együttműködni abban, hogy Nagykanizsa működőképességét fenntartsuk. Suhai Sándor; A 2. számú melléklettel kapcsolatban nincs kérdés, ezért a 3. számú melléklettel kapcsolatosan kérem javaslataikat, észrevételeiket. Tarnóczky Attila: A költségvetési intézmények bevételei kisebbre vannak tervezve, mint ami az idei évben minden bizonnyal teljesülni fog. Mi ennek az oka? Beznicza Miklós: A módosított előirányzata az intézményeknek a III. negyedévi 3.772 EFt, az 1997. évi pedig 3.920 EFt. A saját bevételeiket valóban nem tudják teljesíteni, ott lemaradásra számíthatunk, nem akartunk rátervezni, mert akkor nem megvalósuló bevételekre tervezünk megvalósulni kívánó kiadásokat. Tarnóczky Attila: Az intézményi bevételek 1996. III. negyedévi módosított előrányzata 902 millió Ft volt, ezzel szemben az 1997. évi terv 794 millió Ft. Ezzel kapcsolatban tettem fel a kérdésemet. Beznicza Miklós: A 902 millió Ft intézményi az magában foglalja az 1996. évi szakképzési hozzájárulásra kapott közel 80-100 millió Ft összeget, amelyet az intézmények III. negyedévi során ígértek módosított előirányzatként saját részükre. 1997-ben nem számolhatnak ezzel, mivel az érvényben lévő szabályozás szerint egyre kevesebb szakképzési hozzájáruláshoz fognak az intézmények hozzájutni. A 902 millió Ft egy módosított előirányzat, az eredetiben 800 173 millió Ft volt. 27 Kalmár István: A Szociális Foglalkoztatónál megjelenített bevételi terv az elmúlt beszámolók alapján meglehetősen kérdéses. Ez mennyiben támaszkodik az intézmény 1997. évi üzleti tervére? Beznicza Miklós: Ilyen összeget tervez a Szociális Foglalkoztató 1997. évre. Suhai Sándor: Úgy döntöttünk közösen, hogy a 15 millió Ft-os támogatást kölcsönként kapja a Szociális Foglalkoztató. Bízzunk az új vezetésben, és segítsük őket ennek érdekében. Béres Márton: A HUMÁN GESZ adatait nézve el kell mondanom, hogy a szociális törvény változásai miatt elég jelentős többletkiadásokkal kell majd számolnia a városnak, amikor a munkanélküliek jövedelempótló támogatását a forrás oldalon is biztosítani kell. A helyzet tisztán látásában az intézményi önállósulás segítene. Meggyőződésem, hogy nem lehet csendben tudomásul venni azt, hogyha nem történnek változások. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsán nem pusztán 36 embernek teremtünk a város lélekszámához viszonyítva egy csekély és csak névlegesnek mondható ellátási formát, hanem lényegesen többről kell, hogy szó essen. Útmutatást adna a város társadalmi, gazdasági programja abban az értelemben is, hogy nem pusztán a fejlődés lehetőségeiről beszélünk, hanem azokról a kötelezvényekről is, amelyeket törvény ír elő az önkormányzat számára. Szeretném, ha előbb-utóbb ezeket a közgyűlés is fel tudná vállalni. Kelemen Z. Pál: Ha a tavalyi évvel összehasonlítom a 3. számú és a 8. számú mellékletekben szereplő bevételi és a kiadási oldalt, akkor azt kell látni, hogy az alapellátás a Kórházi Rendelőintézetből áttevődött a Humán GESZ-hez. Ebben a táblázatban nem látom az alapellátást megjelenni. Szeretném kimutatva látni az alapellátást. Egyetértek Béres képviselővel abban, hogy a szociális intézményekre többet kellene fordítani. Elhangzott képviselőcsoportja nyilatkozatában, hogy az intézményrendszert racionalizálni kellene, úgy gondolom, hogy Béres képviselő nyilatkozata ezzel bizonyos tekintetben ellentétes. Véleményem szerint a HUMÁN GESZ költségvetéséből csak az alapellátást emeljük ki. Beznicza Miklós: A 3. számú mellékletben a társadalombiztosítás rovata mutatja az alapellátást. A jelenleg érvényben lévő szerződések ennyit finanszíroznak az OEP-től. A Humán GESZ költségvetése még évközben változhat, ugyanis a jelenleg érvényben lévő szociálpolitikai rendelkezések szerint a 8. számú táblában szerepel egy 100 millió Ft-os speciális célú támogatás a Humán GESZ-nél, melyet az önkormányzat finanszíroz, de a jelenlegi rendelkezések szerint ehhez kb. 90 millió Ft központi támogatás hívható le. Béres Márton: A kötelező és az önként vállalt feladatoknak a szétválasztásával lehetne valóságos döntési alternatívát teremteni a képviselő számára. A pluszként jelentkező feladatok 28 közül magam is vállalom a döntést, meg tudom mondani, hogy mi az amit támogatni lehet. A szociális érzékenység nem idegen a Szabad Demokratáktól. Suhai Sándor; A 4. számú táblázattal kapcsolatban várom az észrevételeiket. Marton István: Ez az a táblázat, amelyről bizottsági ülésen is sokat vitatkoztunk, számomra teljesen elfogadhatatlan. Az intézményi tevékenység bevételénél az összesen rublikában 118 millió Ft szerepel, mely a tavalyi várható tényben 145 millió Ft felett szerepel. Ha az inflációt nem teszem rá teljes mértékben, akkor is 50 millió Ft hiányzik. Drasztikus visszaesés mutatkozik a piaci, vásári tevékenységnél. Véleményem szerint újra az alultervezettség mutatkozik meg ebben a táblázatban. Suhai Sándor: A piaci, vásári tevékenység át fog tevődni az októberben elkészülő Vásárcsarnokba. Az új helyre bevezető árakon, nem licittel, hanem alapdíjjal kell odaszoktatni az őstermelőket a Vásárcsarnokba. Alapvetően fontos lesz számunkra, hogy az új helyen megteremtődjön a piac és az iparcikk piac működése. Beznicza Miklós: A központi igazgatási tevékenységnek a bevételét a bizottság kevesellette. Ebből a közterülethasználat legalább 7,5 millió Ft volt, ami teljesen visszaesett, a parkolóhelymegváltás pedig a Parkoló Kft. belépésével szinte megszűnt. Marton István: Véleményem szerint ha az új piac áttevődik a Vásárcsarnokba, akkor az az idei bevételeket érdemben nem fogja befolyásolni. Suhai Sándor: Az 5. számú táblázattal kapcsolatban várom az észrevételeiket. Béres Márton: A garázshelyek értékesítésével kapcsolatosan az elmúlt évben is elmondtam, hogy a városban érdemes lenne - akár piaci alapon is - a garázsellátottságot javítani. Az elmúlt esztendőben érdemleges vátozást nem tapasztaltam. Ennek oka az is lehet, hogy a Hivatal ódzkodik a lakossági tiltakozástól. Véleményem szerint a jelenlegi szabályozás irreálissá teszi a városban a garázshelyek árát. Fontolóra kellene venni a szabályozás megváltoztatását a keresletélénkítés érdekében. Nem tudom elfogadni, hogy ez 1997. évben is így maradjon. Dr. Kerekes József: A Rozgonyi u. 1. szám alatti épület eladásával kapcsolatosan a 20 millió Ft az épület melyik részére vonatkozik, mert ezt az összeget túl alacsonynak tartom. Ugyanúgy alacsony összegűnek tartom a Zrínyi u. 31. sz. alatti épület eladását. Véleményem szerint ezeket az összegeket mindkét épületnél a duplájára kellene tervezni. Kálócziné Éber1ing Márta: Zalaegerszeg Polgármesteri Hivatala a garázsépítésre szánt területeinknek a döntő többségénél a telekalakítási kérelmeinket elutasította, ennek következménye az 29 volt, hogy építési engedélyt sem kaptunk ezekre a területekre. Lakossági tiltakozás következményeként a kijelölt garázsterületek egy része ugyancsak kiesett, a megmaradóknál - ilyen a Postakert utcai garázsok értékesítése is - a 100 ezer Ft-os egységes telekár + a csapadékvízelvezetés, a közvilágítás és az útépítés költségének a ráterhelése a vevőkre olyan magas, hogy erre fizetőképes kereslet nincs a városban. Tervezzük, hogy visszahozzuk a garázsértékesítés feltételeit a közgyűlés elé újbóli ármegállapításra. A Rozgonyi u. 1. szám alatti épületben még értékesíthető egy 80 m2-es üzlet a földszinten, illetőleg van még 300 m2-es terület a pincében. A kikiáltási ára ennek a pincének 64 ezer Ft/m2 volt, az üzleteket pedig 80 ezer Ft/m2 áron adtuk el. Ha minden helyiséget el tudunk adni, akkor ez a bevétel meg fog emelkedni. Nem tudjuk, hogy a pincének milyen funkciót adjunk, hiszen oktatási és egészségügyi intézmények vannak a közelben. A Zrínyi u. 31. szám alatti épület értékesítése csak egy lehetőség, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság korlátokkal járul hozzá ennek az értékesítéséhez, tehát telekalakítással. Ezzel egy minimális telekméret kerülne értékesítésre, előtte ezt a meglévő épületet bontani kell, melynek a bontási költségét figyelembe véve a 10 millió Ft-os bevétel reálisnak mondható. Marton István; Ha ezt a táblázatot összehasonlítjuk a tavalyival, akkor ennek az összes értéke egynegyedét sem éri el a tavalyi várhatónak. Véleményem szerint alul van tervezve. Nem lepődök meg, ha ez 100 millió Ft-tal többre teljesül, hiszen itt vannak azok a tartalékok, amelyek vagy előkerülnek vagy sem. Balogh Tibor: A Kinizsi u. 2. szám alatti földterület mit takar? Kálócziné Éber1ing Márta: A Kinizsi u. 2. szám alatti épület egyik felében lakóház, a másik felében ideiglenes, illetőleg végleges garázs van. Ezt a területet szeretnénk értékesíteni, hogy az utcafronton a rendezési tervnek megfelelő beépítés alakuljon ki. A meglévő végleges felépítményeknek az elhelyezése, illetőleg az abban lévő bérlők elhelyezése előfordulhat, hogy az 1997-es értékesítést meghiúsítja. TüttS István: Valóban vannak a földterületnek tartalékai, de azok kiaknázásához a területek közművesítését feltétlenül folytatni kell, mert csak így válhat igazán tartalékká. Palotás Tibor: Az 5. számú táblázatnál tartunk, de módosításra javaslat nem érkezett, vagy ha érkezett, akkor az meg lett magyarázva és maradt minden a régiben. Javaslom, hogy ebbe a táblázatba az elhangzott vélemények alapján írjunk be egy sort a végére, mégpedig azt, hogy "egyéb tervezett bevételek 50 millió Ft." Suhai Sándor: Nem félünk a vagyonfeléléstől? Véleményem szerint ezt az oldalt önmérséklettel kell tervezni. Az lenne a reális, ha az eladás és a lakossági igény összhangban lenne. 30 TüttS István: A bevétellel szemben szerepeltetni kell a közművesítésre szánt összeget. Suhai Sándor: A 6. számú melléklettel kapcsolatban várom az észrevételeiket. Marton István: Nem tartom valószínűnek, hogy a Szociális Foglalkoztató vissza fogja fizetni a kölcsönt. Suhai Sándor: Ezt az összeget bevételként kellett tervezni, mi is érezzük, hogy ez hiány lesz a költségvetésben. Béres Márton: Nem hiszem el, hogy nem lehet azon a mentalitáson változtatni, hogy csak ilyen szűk körben, csak ennyi pénz juthat a városnak működési feltételek átvételére. Ez annyiban minősíti a hivatal munkáját, hogy az elérhető és nagyon sokféle módon megpályázható pénzeszközöknek csak ilyen csekély hányadát sikerül bevonni a város működésébe, fejlesztésébe. Szeretném, ha a jövő évi táblázatban nem ilyen csekély pénzeszközökkel szembesülnénk. Suhai Sándor: A 2-300 vagy 600 millió forintos pályázat - a kórház címzett támogatásának a felújítása - nem ebben a táblázatban jelenik meg. Törekedünk arra, hogy a könyvtár címzett felújítása meginduljon, amely 500 millió forintos központi pénz átengedését jelenti. Jelzem, hogy ez nem itt jelenik meg, hanem más területeken. Marton István: Ha a Szociális Foglalkoztatótól visszakapjuk a 15 millió forintot és adunk 10 millió forintot (a 3. számú táblázat szerint), akkor 5 millió forint hozadékon állunk, ebből 30 millió forintos veszteséget produkálva 35 milliót veszítünk, annnyit pedig nem szabad, mert akkor más eszközhöz kell folyamodni. Suhai Sándor: Marton képviselő tájékozottabb, valószínű úgy van ahogy 6 mondja. TüttS István: Béres képviselővel egyetértek, valóban a támogatások területén lévő pályázati lehetőségekkel sokkal jobban kellene élnünk. Bízom benne, hogy a foglalkoztatási referens segítségével - akinek ezen területen kell majd munkálkodnia - a foglalkoztatási alapból többet nyerünk el, valamint a Megyei Területfejlesztési Tanács működésével eredményre számíthatunk. Kelemen Z. Pál: Egymás mellett nézve a tavalyi és idei 6. számú mellékletet a működési célra átvett pénzeszközöknél szerepel vidéki gyermekek után működési jellegű hozzájárulásként 5 millió forint, mely az idei költségvetésben ez nem szerepel. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A közoktatási törvény módosításával nincs lehetőség arra, hogy a város környéki önkormányzattól bármilyen címszó alatt pénzhez jussunk. A fejlesztési alapítványból, illetve megyei alapból - amely létrehozásra kerül, és oda kötelező lesz befizetni a környező önkormányzatoknak, akiknek mi ellátjuk a feladatát - kapjuk majd visszapótolva azt az összeget. 31 Balogh Tibori A Polgármesteri Hivatal 210.212.000 forintos személyi juttatásaiból levonva a közhasznúak és a kisebbségi önkormányzat bérét - 244 fós létszámot figyelembe véve - 808.656 forint az évi, tehát 67.388 forintos a havi átlagjövedelem, amely a külsó szemlélő számára magasnak túnik, főleg, ha figyelembe vesszük az intézményeket. A kórház dolgozóinak a havi személyi juttatása 34.844 forint, a tűzoltóság dolgozóinak 55.314 forint, a könyvtár dolgozóinak 40.923 forint, a Batthyány Gimnázium dolgozóinak 44.299 forint, a Hunyadi iskola dolgozóinak 41.795 forint. Úgy érzem, hogy a polgármesteri hivatalnál túlzott lenne a havi átlagjövedelem. Kérdezem, mi ennek az alapvető indoka? Beznicza Miklós: Meg kell mondjam, hogy ebből 29 millió forint a képviselők tiszteletdíja 30%-kal megemelve, melyet levonva, ez az arány másként alakul. A személyi juttatásoknál figyelembe kell venni, hogy ez nem mind olyan személyi juttatás, hiszen ebbe beletartoznak a bel- és kiküldetési költségek, a díszpolgári címek, valamint a közgyűlési tiszteletdíjak is. TüttS István: A szombati Zalai Hírlapban konkrét adatsor jelent meg a képviselők, és a felsőbb vezetés béréről, illetve juttatásáról. Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy Nagykanizsa város képviselői és vezetői kiemelten díjazottak. Zalaegerszegen, Keszthelyen, Szombathelyen, Kaposvárott, Székesfehérváron, Győrött mindenütt a törvény szerint adható maximumot kapják a vezetők és a képviselők. Nálunk kb. 12,5%-kal a maximum alatt van. Van olyan város, ahol 12 vagy 16 havi jutalmat kapnak a vezetők, és még az adóból, az illetékből is részesednek a bevételből. Nagykanizsa le van maradva, ugyanis az 1996. évi adatok a fent említett városoknál magasabbak, mint nálunk az 1997-esek. Suhai Sándor: Ezek nem megállapított béremelések, hanem újság által feltételezett álláspont. Dr. Kerekes József: A 7. számú mellékletben a működési kiadásoknál 5. pontként szerepel a "Speciális célú támogatások", melynek öszege 165.250 eFt. Mit takar ez az összeg? Beznicza Miklós: A 165.250 eFt a 10. számú mellékletben tételesen van kibontva. Tarnóczky Attila: Visszatérnék a képviselői, illetve vezetői fizetésekre, tiszteletdíjakra. Jó lenne feltüntetni a tisztánlátás érdekében, hogy ebből mennyi, mire van fordítva, megbontá s s z erűen. Suhai Sándor: A 8. számú mellékletben szerepelnek az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények kiadásai, melyhez várom észrevételeiket. Palotás Tibor: A Hevesi Sándor Művelődési Központ költségvetése saját intézményi bevételből, illetve a közgyűlés által megjelölt támogatásból és juttatásból áll. Információim szerint az intézmény vezetője először 200 eFt támogatást kért a Jazz-fesztivál megrendezésére, ebben az évben pedig kb. 1 millió 32 forintot. Miért nem a költségvetésbe van beépítve ez az összeg? Miért gondolja az intézményvezető, hogy ezt az Oktatási és Kulturális Alapból kell pályáznia? Javasolom, hogy a HSMK költségvetésébe kerüljön be a Jazz-fesztivál rendezvényének megvalósítása, a Kulturális Alapot e tételtől mentsük meg. Dr. Horváth György: Az oktatási intézményeknél február l-jétől 17%-os közalkalmazotti béremelés lesz, amelyet a jelenlegi költségvetési tervezet tartalmaz. Indokolt volt így a beépítés a jelenlegi helyzetben? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azért kellett betervezni, mert a normatíva tartalmazza az idei évben a bérfejlesztést, tehát a központi költségvetésből külön összeg erre nem jön. Suhai Sándor: Úgy emelték a normatívát, hogy megszűnt a bérfejlesztés, tehát úgy emelték, hogy csökkent. Röst János: A közgyűlés következő ülésére a költségvetés tárgyalásához kérem elkészíteni a létszámadatokat az 1996.január 1-jei állapotoknak megfelelően, ugyanezt kérem az intézményi létszámnál is megbontva. Papp Ferenc: Elképzelhetőnek tartom, hogy a HSMK költségvetésébe épüljön be a Jazz-Fesztivál rendezvénye. Azért lenne jó, ha a Kulturális Alapban szerepelne, mert így az Önkormányzat, valamint az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság jobban magáénak érezné a rendezvényt. Kb. 8-900 eFt támogatási összegre számítottam, de örülnék, ha az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság Palotás képviselő 1 mFt-os javaslatát támogatná. Ha a költségvetésünkben szerepelne, akkor egy átfolyó bevétel lenne, minden évben jelentkezne bevételként és kiadásként is. Tarnóczky Attila: A polgármester úr azon mondatára reagálnék, hogy "úgy emelték a normatívát, hogy csökkentették". A 17%-os közalkalmazotti béremelés is hasonló, úgy emelték, hogy csökkentették, hiszen évek óta az infláció rendszeresen meghaladja a közalkalmazotti béremeléseket. El kell ismerni, hogy az intézményi dologi kiadások elsősorban helyenként nominálisan csökkentek. Részemről a csökkentés legkisebb lehetőségét sem látom, mert ez a tervsor nagyon jelentős intézménymegszorítást jelent. Mayer Ferenc: Nagyon szegények az intézményeink, aggasztó a dologi kiadások alakulása. Az intézmény racionalizálásáról akkor kellett volna elgondolkodni, amikor a város oktatási koncepciója készült. Akkor erről szó sem esett, a közgyűlés elfogadta a koncepciót, ezért kötelessége a finanszírozás. Suhai Sándor: Nem tehetünk olyan tendenciákról, hogy a bér és a bérjárulék dinamikusan növekszik, ugyanakkor nem jól fizetettek a pedagógusok. A 17%-os bérfejlesztés valóban nem éri el az inflációt, mégis összvolumenében ez a tétel a 3 milliárd Ft-nak a 75-80%-át teszi ki. 33 Dr. Horváth Györgyi A költségvetés kompromisszumokkal, hosszú vitákkal, vívódásokkal készült el. Egyetértek Mayer képviselővel, az intézményeknél nem szabad csökkenteni, mert így is nagyon minimálisak az összegek. Kelemen Z. Pál: Az 1996-1997-es évi kiadásoknál a dologi költségeket összehasonlítva, az egész oktatási szférában 5%-os dologi kiadás csökkenés tapasztalható. Nem elvenni, nem racionalizálni kellene, hanem inkább adni, mert ilyen csökkenő dologi kiadás mellett nem lesz üzemképes az ágazat. Zsoldos képviselő is említette, hogy amikor iskolák, illetve intézmények lettek összevonva, akkor vizsgálni kell, hogy mennyit takarítottunk meg az összevonással. A Petőfi-Vécsey iskola esetében szinte semmit, hiszen ott is 5%-kal csökkent a kiadás, ugyanakkor a Kiskanizsai Általános Iskolánál a dologi kiadások 40%-kal csökkentek. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy akkor hatékony egy összevonás, ha iskolaépület ürül ki, melyet már nem kell fenntartani. Mayer Ferenc: A polgármester említette, hogy "az intézményeket kézben kell tartani." Véleményem szerint az intézményeket ennél jobban már nem lehetne kézben tartani. Suhai Sándor: 1998/99-re előrevetítve mondtam, hogy az intézményi fenntartási költséget ha nem tartjuk kézben - nem az intézmények irányítását -, akkor nagyon elfuthat. Marton István: Nem értek egyet azokkal a képviselőkkel, akik a költségvetés készítésének ebben a stádiumában kezdenek el gondolkodni az intézmények racionalizálásán. Amíg ez az intézményrendszer van, addig a közgyűlésnek ezt kell ellátnia pénzzel. Az 1996. évi várható dologi kiadások elérik a 397 millió Ft-ot az oktatási intézményeknél, az erre az évre betervezett pedig nem éri el a 364 millió Ft-ot. A különbség 33 millió Ft, nem több, mint a 91%-a a tavalyi várható ténynek. Egyetértek Mayer képviselővel, 3 éve nem nő, sőt csökken a dologi kiadás, mely azt jelenti, hogy nem éri el a 3 évvel ezelőttinek a felét ennek a dologinak a reálértéke. Január l-jén megtörténtek a drasztikus energiaáremelések, de ez nem tükröződik ebben a táblában. Miért nem szerepel benne az, ami már megtörtént? Krémer József: Egyetértek azzal az állásponttal, hogy ha Nagykanizsának ilyen az intézményhálózata, akkor köteles ezt a maga módján a lehető legjobban finanszírozni. Az általános vitában elmondott véleményem úgy hangzott, hogy mi lesz akkor, ha ennyi pénze sem lesz a városnak? Erre kell gondolni akkor, amikor a jövőről döntünk, mert most lehet egy évre szóló jó költségvetést elfogadni, de a jövő szempontjából lehet, hogy nem is olyan jó ez a költségvetés. Érdemes elgondolkodni azon, hogy kell-e olyan költségvetést készítenünk, amely megalapozza, hogy a következő években is jobb iskoláink, jobban fizetett pedagógusaink legyenek, akik a kor igényeinek megfelelő oktatást biztosítják Nagykanizsa polgárainak. 34 Suhai Sándor: A 9. sz. melléklettel kapcsolatosan várom észrevételeiket. Dr. Fodor Csaba: Említettem az általános vitánál, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatai kimaradtak az előterjesztésből. A bizottság megtárgyalta ezen tábla sorait és azokkal egyetértett. Ezen felül 3 tételt külön sorban kér megjeleníteni a bizottság. A 20/1993. sz. helyi védelemről alkotott rendelet 9. § (1) bekezdése a támogatási keretről szól. Ebben a rendeletben a helyi védelem alatt álló épületekről azt mondtuk, hogy az önkormányzatnak a költségvetési rendeletben kellene meghatározni azt a pénzösszeget, keretet, amelyet támogatásként fel lehetne osztani. A bizottság szerint ebben az évben erre kb. 3 millió Ft lenne szükséges. A másik kérése a bizottságnak, hogy Kiskanizsán vásároljon tájházat az önkormányzat, hiszen egyre fogynak azok a házak, amelyek a kiskanizsai jelleget őrzik. A bizottság megtekintett több ilyen építményt és rangsort is felállított. 2,5 vagy 3 millió Ft-ot kér tervezni erre. Fontos a Sétakert rehabilitációját, rekonstrukcióját elkezdeni, melyre 1 millió Ft-ot külön soron be kellene állítani. Vannak olyan civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, melyek kapcsolódhatnának ehhez a feladathoz, és akkor a Sétakertet helyre lehetne állíani. Marton István: A Pénzügyi Bizottság a téma tárgyalásakor kérte, hogy a személyi juttatásnál szereplő 210 millió Ft-ot részletesebben bontsa ki a hivatal. Félévkor ugyanezen a soron még csak 74 millió Ft szerepelt, III. negyedévkor ez megközelítette a 116 millió Ft-ot, ahhoz képest a beállított majdnem 190 millió Ft is soknak tűnik. Remélem a következő előterjesztésben ez már lebontva szerepel. Dr. Csákai Iván: Az "intézményi biztosítás" minden intézményre vonatkozik? Mit takar a "Lazsnak kertészet kártérítése" sor? Beznicza Miklós: Az intézményi biztosítás az általános iskolákra, az óvodákra és a bölcsődékre, az alapellátás minden intézményére vonatkozik, a háziorvosi rendelőktói kezdve a fogászatig. Suhai Sándor: Lazsnakkal kapcsolatosan el szeretném mondani, hogy az előző önkormányzat elkövetett egy hibát. Amikor a lazsnaki kertészet meg lett szüntetve, akkor kötött egy olyan szerződést, melyben szerepelt, hogy a félbehagyott termeléssel kapcsolatos kártérítési igényét bejelentheti az illető és nem volt tisztázva, hogy mit értünk ezalatt (virághagyma, leszedetlen virág vagy egyéb évelő növény gumója). Az illető 7,2 millió Ft értékben benyújtotta kártérítési igényét, mellyel az előző önkormányzat és mi sem foglalkoztunk. Végül bíróság döntött és 4 millió Ft kártérítést ítélt meg. Tarnóczkv Attila: A tavalyi költségvetésben a központi igazgatás létszámkeret sorában 180 fő szerepelt, most pedig 244 fő. Mi a jelentős eltérés oka? 35 Beznicza Miklós: A legjelentősebb eltérést az 55 fő közhasznú foglalkoztatása okozza. A tavalyi költségvetésben az időszaki és a részfoglalkozású dolgozókat átlaglétszámként kellett venni, az idei rendelkezés szerint pedig őket is 1 főnek kell számítani. Bicsák Miklós: Mit takar az "állategészségügyi tevékenység", az "intézményi biztosítás" és az "intézmények pénzszállítási költsége" sor? Beznicza Miklós: Az "intézményi biztosítás" a tűz, víz, vihar stb., tehát az általános vagyonbiztosítási kategóriába esőre vonatkozik. A pénzszállítási költségbe tartozik minden általános iskola és óvoda pénzszállítási költsége. Az óvodánál az a lehetőség is benne foglaltatik, hogy előtte nap kihozzák a pénzt, borítékolják, egy éjszaka tárolják és másnap viszik ki, hogy 3-án minden óvodában kifizetésre kerüljön. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a hivatalsegéd egy szatyorban vitte ki a pénzt, ezt már nem engedélyeztük a továbbiakban. Az állategészségügyi tevékenységbe a gyepmesteri telep és a kutyaoltás tartozik. Marton István: A lazsnaki kertészettel kapcsolatosan nem derült ki, hogy ki követte el a hibát. Három gyanúsítottam van: vagy ez az önkormányzat, vagy az elődje, vagy aki kötötte a szerződést. Szeretném megtudni, hogy meg lehet-e nevesíteni a hibát elkövetőt? Suhai Sándor: Véleményem szerint az hibázott, aki felbontotta a szerződést és nem elég körültekintően határozta meg, hogy milyen kártérítést igényel. Nem tudom ki felelt akkor ezért. Marton István: Javasolom, hogy a közgyűlés bízza meg a Pénzügyi Bizottságot ennek kiderítésével. Dr. Bárányi Enikő: Ha jól emlékszem, akkor 1996-ban már felmerült, hogy a pénzszállítás helyett az OTP átutalási rendszerre kellene áttérni. Beznicza Miklós: A jelenleg érvényben lévő rendelkezés szerint átutalási betétszámlát nyitni csak a dolgozó hozzájárulásával lehet. Ameddig a dolgozó ragaszkodik a készpénzes felvételhez, addig ezt nem lehet megtenni. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy a következő előterjesztésben legyen feltüntetve, hogy a 244 főből mennyi a hivatal dolgozóinak törzslétszáma. Suhai Sándor: A 10. sz. melléklettel kapcsolatban várom észrevételeiket. Papp Ferenc: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a 10. sz. mellékletben szereplő kulturális feladatok támogatására tervezett összeget szeretnénk 4,3 millió Ft-tal megemelni, mert a táblázatban szereplő összeg több mint 3 millió Ft-tal kevesebb a tavalyinál. 36 Ez az a rovat, amelyből a civil szerveződések, az amatőr művészeti mozgalmak kapnak támogatást. A város szempontjából fontos kiadványok megjelentetéséhez, együttesek testvérvárosi szereplésre szóló meghívásának teljesítéséhez is ebből az összegből adunk támogatást. Ugyancsak ebből az összegből támogatta a közgyűlés évek óta a városban és a városrészekben működő városvédő egyesületeket. A bizottság ülésén felmerült a forrás megjelölése, melyre a VIA Kft-nek útkarbantartásra szánt összegét javasolták. Kérem a polgármestert, hogy a költségvetés következő fordulójára más forrást jelöljünk meg, hiszen az útkarbantartásra is nagy szükség van. A Pénzügyi Bizottság javaslatában szerepel a Városvédő Egyesület támogatásának 1 millió Ft-os csökkentése. Kérem, hogy az eredetileg javasolt összeget adjuk meg és a Közbiztonsági Alapítvány támogatására más forrást jelöljünk meg. Szakmai okokból is rendkívül indokolt a bagolai művelődési ház berendezéséhez hozzájárulni 3-400.000 forinttal. Javasolok 100.000 Ft-ot a bajcsai művelődési ház berendezéséhez tervezni, mert a székek rossz állapotban vannak. Suhai Sándor: Bagolával kapcsolatosan van egy másik tétel, amely 4-5 millió Ft-os. Véleményem szerint ebből az összegből nem lehet gond Papp képviselő javaslatát kielégíteni. Béres Márton: Emlékezetem szerint ennek a városnak a tulajdoni részesedésével több gazdasági társaság működik, melyek egy része az évek gyakorlata folyamán kvázi intézményként jelentős támogatásokat kap a költségvetésből és nem is látom, hogy az irányítás ennek megváltoztatására törekedne. Nem hiszem, hogy a város valamennyi korlátolt felelősségű társasága veszteséges, vagy előre tervezett veszteséggel működik. Valószínűleg bevételek is képződnek, de ezeket nem látom a költségvetésben megjelenni. Nem tudom, hogy mennyire érdemes a városnak a gazdasági társaságok ezen formáját működtetni, ha a költségvetésben kvázi intézményjelleggel jelennek meg. Véleményem szerint e téma -legalábbis az 1997-es munkaterv tárgyalása kapcsán - alapos megvitatása után tartalékokat kell, hogy kimutasson és valamilyen szabályozást kell, hogy maga után vonjon. Újra kell gondolni és akár együttműködési megállapodásokhoz kell kötni ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználását. Utána kell nézni, hogy ezek az összegek valóban arra fordítódnak-e, amit a közgyűlés elhatározott. Véleményem szerint arra nem szabad pénzt fordítani, amelyben a közgyűlésnek nincs konszenzusa, vagy átadott hatáskörben az ót képviselő bizottság nem jutott egyezségre. A Kanizsa TV adófejlesztéssel összefüggő bérleti díj szerepel a 2. pontban, de a Kanizsa adó nem működik. Milyen időszaktól van ez a bérleti díj számításba véve? Beznicza Miklós: 1992-ben lett kötve a szerződés, amely 1998-ban jár le. Ha működik az adó, ha nem, a budapesti cégnek 460.000 schillinggel tartozunk. Kalmár István: Az előttem felszólalók plusz igényt fogalmaztak meg. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a megelőző napirendek egyikében az önkormányzati környezetvédelmi alap létesítésével szintén plusz terheket rendeltünk a 37 városüzemeltetési feladatokra, ugyanis a 202 millió Ft városüzemeltetésnek az 1 %-át, azaz 2.250 eFt-ot, illetve a környezetvédelmi bírságnak a 300.000 Ft-ját valószínűleg itt kiadásként pluszban kell szerepeltetni. Szeretnék kitartani a Pénzügyi Bizottságnak azon véleménye mellett, hogy a Városvédő Egyesület támogatását mérsékeljük és valóban más igényeket próbáljunk meg kielégíteni. Ori Sándor: A 2. pont első sorában, a kulturális feladatok támogatásánál szerepel a miklósfai Közművelődési és Városszépítő Egyesület, ennek támogatására szeretnék plusz 100.000 Ft-ot kérni. Ez a támogatás a Mindenki Háza működtetésére, fejlesztésére fordítandó. 1994-óta a támogatás nem nőtt, mégis gazdálkodunk, sőt fejleszteni is tudtunk és sikerült az intézményt bekapcsolni a város életébe. A templomunk műemlék jellegű épület, ezért az építési engedélyben előírták, hogy a paplak tetejét a templomhoz illő hódfarkú cseréppel lehet befedni. Ez jelentősen megnövelte a költségeket, amely meghaladja a lakosság és az egyház teherbíró képességét. A bővítéssel helyet kapott az épületben a vallásos fiatalokat összegyűjtő közösség. Ezért kérem, hogy az 5. pontban önálló soron jelenjen meg a miklósfai plébánia felújítására, korszerűsítésére 200.000 Ft-os támogatás. TüttS István: Legutóbbi közgyűlésünkön beszámoltam a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért" Alapítvány tevékenységéről. Az alapítvány működése során igazolódott, hogy nagy mértékben segítette a város biztonságát. Megfogalmaztunk egy kérelmet, hogy az alapítványnak szíveskedjen az önkormányzat valamilyen forrást biztosítani. Valószínűleg véletlenül maradt ki ez a tétel a mellékletből. A polgármesteri tájékoztatóban szerepelt, hogy tárgyalásokat kell folytatnunk a rendőrséggel a további együttműködés és az esetleges támogatás kérdésében. Tájékoztatom Önöket, hogy ez megtörtént. A rendőrség írásban fordult a közgyűléshez, 5 millió Ft-ot kérnek a rendőrség támogatására. A "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért" Alapítvány kapná meg azt az összeget, amelyet elfogad a testület és innét kerülne a rendőrséghez. Javasolok 1,5 millió Ft-ot elfogadni e tételként. A "Nagykanizsa Kultúrájéért" Alapítványt azért hoztuk létre, hogy minden olyan feladatot, amely e témakörbe tartozik, alapítványi módon is segítsük. A Pénzügyi Bizottsági ülésen az hangzott el, hogy forduljon az Alapítvány a kulturális feladatok támogatása rovat címén ehhez az Alaphoz. El kell dönteni, hogy ésszerú-e egy Alapítványt még egy támogatással megbízott alapot terhelni, vagy pedig külön kellene kezelni, vagy az Alapítványt fel kell számolni, mert tavaly sem kapott az önkormányzattól pénzt, és a működésének alapfeltétele, hogy forrása legyen. Én külön rovaton 500.000 Ft-ot javasolok, de választani kell, hogy a Kulturális Alaphoz, vagy az Alapítványhoz juttassuk. Tarnóczkv Attila: Célszerűnek tartanám, ezért kérem, hogy a Nagykanizsán működő városvédő, városszépítő egyesületek mindegyike szerepeljen az 5. pontban. Véleményem szerint külön kiadást nem jelentene, hiszen erre a célra van szánva. Ugyanezt kérem a Pannon Tükör támogatásával kapcsolatban is, 38 feltéve, hogy szerepel a 10,7 millió Ft-ban. Egy folyóirat működtetése biztonságot követel, melyet növelne a külön költségvetési soron való szerepeltetés. A Pannon Tükör egy számának megjelentetése 300.000 Ft, Nagykanizsának ezt az összeget továbbra is meg kellene adni. Bics&k Miklós: A 10. táblázat 2. pontjához (oktatási és kulturális feladatok) van módosító indítványom. Köszönöm a palini Városszépítő Egyesület ez évi 100.000 Ft támogatását. Szeretnék kérni ehhez még 50.000 Ft-ot a faluház rendbehozatalához. Dr. Csákai Iván: Véleményem szerint az önkormányzatnak nem feladata az alapítványok támogatása, de ha már támogatunk alapítványokat, akkor a kórház alapítványát is kérem támogatni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a népjóléti feladatok támogatására már régóta 2 millió Ft-ot kap a bizottságunk. Jelen esetben is ez ennyi, az inflációt tavaly sem, idén sem követte, ezért reálértékben sokkal kevesebbet tudunk adni. Nem tartjuk indokoltnak, hogy külön sorban szerepeltessük a civil szervezeteket. A módosításban 2,3 millió Ft van, de a bizottságunk népjóléti feladatokra 3 millió Ft-ot kér. Zsoldos Ferenc: Meglepődve olvastam a Pénzügyi Bizottság javaslatát a Városvédő Egyesület támogatásának radikális csökkentésével kapcsolatosan. Felsorolom, hogy az elmúlt 8 évben a Városvédő Egyesület milyen szellemi és forint értékben gazdagította a várost: az országzászló és a turul-szobor, a Deák téri Széchenyi szobor, az országos és városcímerek, a Szentháromság szobor felállítása, a Török-kút múzeumban történő elhelyezése és megvédése, másolatának elkészítése, a Kanizsa vár emlékkapu felállítása, a 750. és a millecentenáriumi érmék kibocsátása, város és helytörténeti füzetek megjelentetése stb. Ennek a forintban kifejezett értéke meghaladja az 50 millió Ft-ot. Az elmúlt 8 évben a képviselőtestület mindig támogatta az egyesületet, ez a támogatás kb. 5,5-6 millió Ft-ot jelentett a két képviselői ciklus időszaka alatt. Vessék össze, hogy érdemes-e egy egyesületet támogatni akkor, amikor az ötszörösét hozza vissza forintértékben. 1997-re kérjük az 1,5 millió Ft-os támogatást, ezzel szemben kb. 3,5 millió Ft értékkel kívánjuk gazdagítani a várost. Testületi állásfoglalás történt arról, hogy ki kell adni azokat a helytörténeti füzeteket - idegenforgalmi értékük miatt -, amelyek már nem hozzáférhetőek. Ezen füzetek kiadási költsége meghaladja a 600.000 Ft-ot. A 17. délkör helyének megjelölése kb. 1,7 millió Ft-ba kerül. Tervezzük továbbá a várkapu homlokzatára a Magyar Köztársaság címerét és a város eddigi urainak történelmi címerének a felállítását, amely kb. 1,5 millió Ft-ba kerül. Ezek összesen megközelítik a 4 millió Ft-ot, melyhez képest 1,5 millió Ft-os támogatást kérünk. Egyetértek azzal, hogy egy blokkban szerepeljenek azok a szervezetek, intézmények, egyesületek, amelyeket támogatásra méltónak talál a képviselő-testület. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy 1998-ban ünnepeljük az 1848-as forradalom 150. évfordulóját. Két olyan történelmi müvet és egy kiállítást szeretnénk előkészíteni, amely méltóképpen jelzi azt a szerepet, amelyet 150 évvel ezelőtt Nagykanizsa betöltött. Az évforduló tiszteletére Csányi László emlékének - aki hosszú 39 ideig Nagykanizsa lakója volt és a 48-as forradalom és szabadságharcban döntó és jelentós szerepet töltött be a Dunántúlon és a megyében is - szoborral tisztelegnénk. Kossuth terünk van, de Kossuth szobrunk nincs, melyet szintén ezévben szeretnénk elkezdeni megvalósítani. Mindezek megfelelő indításához szükséges pénzügyi fedezetet is biztosítani. Közel 10 évvel ezelőtt hoztuk létre a VIVERE Alapítványt, melynek alapító taja volt 1989-ben Nagykanizsa városa is. Eddig évente 100.000 Ft-tal támogatta az alapítványt a közgyűlés, jelen esetben viszont nem szerepel ennek az alapítványnak a támogatása, pedig évente 100-110 középiskolás korosztályú gyerekek nevelésével foglalkozik az alapítvány a MÁV NTE Vívó Szakosztályával együttműködve. Erkölcsi értelemben is fontos, hogy a város vállalja ezt a szerepkört a jövőben is alapító tagként. Teleki Lászlói Az elmúlt években a népjóléti feladatok között szerepelt mindig a Cigány Kisebbségi Önkormányzat krízissegélyezése. Most ebben a tervezetben nem szerepel, mi ennek az oka? 1 millió Ft-ot kérek a krízis-segélyezésre. A Máltai Szeretetszolgálatnak 300.000 Ft van betervezve, az utolsó előtti lapon viszont le van minuszolva ez a 300.000 Ft. Ennek mi az oka? Suhai Sándor: Szerintem a HUMÁN GESZ költségvetésében benne van, csak nincs külön kiszedve sorra, de külön fog menni. Dr. Nemesvári Márta; A felnőtt átmeneti segélyben van benne a krízissegély. A Máltai Szeretetszolgálat támogatásával kapcsolatosan a Szociális és Egészségügyi Bizottság úgy döntött, hogy a Szociális és Egészségvédelmi Alap növekedjen ezzel az összeggel, ezért van leminuszolva és pályázat útján lesz ez a pénz felhasználva. Teleki László: Kérdésem, hogy a felnőtt átmeneti segélytől ez a rész, az 1 millió Ft el lesz-e különítve? Dr. Nemesvári Márta: Nem tudjuk külön kezelni, mert csak államigazgatási határozattal lehet segélyt kiutalni. Az átmeneti segélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni minden ilyen átmeneti segélynél. Sajnos ez hátrányos, mert 300-400 Ft miatt más támogatásban nem részesülhet az ügyfél. Teleki László: Hivatkoznék a kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat megállapodására, mely rögzíti a krízissegélyezést. A határozatot ugyanúgy meg lehet hozni a Szociális és Egészségügyi Osztályon, vagy az Igazgatási Osztályon, egyszerű papírmunkáról van szó. Ezután is kifizetheti a Humán GESZ és az ellenjegyzést az osztály elvégezheti. Suhai Sándor: A megoldás gyakorlatáról ne most vitatkozzunk. Megkeressük a megoldást. Dr. Csákai Iván: A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy egy összegben kéri és pályáztatás útján bármely civil szervezet részesülhet. 40 Teleki L&szlé: Az 1995-ös évben volt ilyen pályázati lehetőség, hogy élelmiszercsomag, vagy bármilyen segélyezés, viszont az 1996-os évben ez már nem működött. Kérdezem, hogy 1997-ben élelmiszerre adnak-e pályázati kiírást? Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Alap - mely nem növekedett -, a szociális és egészségügyi funkciós ellátásokra szolgál és nem segélyezésre. Ekkora pénzösszegből segélyezést és élelmiszercsomagokat nem tudunk biztosítani. Dr. Nemesvári Márta: A szociális törvény módosítása alkalmat ad valamennyi helyi rendelet átalakítására. Suhai Sándor: Erre majd visszatérünk. Dr. Horváth György8 A kulturális alapítvány külön kezelését javasolja a bizottság. Abban az esetben, ha Papp Ferenc képviselőtársam által kért összeget megkapnánk, akkor tekintsék semmisnek a következőket: a Pannon Tükör, az Országos Amatőr Filmfesztivál, a Jazz Fesztivál támogatása. Nem esett szó róla, de ide tartozik a Monográfia, hiszen a második kötet előtanulmányai már folynak. Zsoldos képviselő említette, hogy két történelmi művet szeretnének megjelentetni, mely nem kis összeget jelentene. A 150 éves évfordulóval kapcsolatban nyilván ez évben megkezdődnek a rendezvények. Abban az esetben, ha a 15 millió Ft-ot a bizottság megkapná, akkor ezeket takarékosan meg tudnánk oldani, ha nem, akkor a nagyobb összegeket kérem külön rovatban szerepeltetni. Marton István: A Városvédő Egyesület tavalyi és a tavaly előtti évben azért kapott 1,5 millió Ft körüli összeget, mert a 750-es és az 1100-as évforduló miatt feladathozzárendelés történt. Mivel ebben az esztendőben ilyen évforduló nincsen, ezért áll vissza a bizottság ajánlása szerint a korábbi helyzet (300-400.000 Ft). Úgy gondolom, hogy az 500.000 Ft a reálértéket is takarja. Megkérdeztem, hogy a városszépítő egyesületek miért nem szerepelnek, melyre azt a választ kaptam, hogy nem kértek. Azért nem kértek, mert évek óta rendszeresen kaptak támogatást. A Pénzügyi Bizottság úgy foglalt állást, hogy mind a négy, a palini, a bagolai, a sánci és a miklósfai egyesület hivatalosan adja be a kérelmét. Úgy gondolom, hogy ez a 100-150.000 Ft nem fogja tönkretenni a város költségvetését, viszont rendkívül sokat segíthet ezen városrészek társasági életében. A miklósfai Mindenki Háza támogatására adott összeg valóban nem nőtt már 3 éve, nem lenne szerencsés csökkenteni. Bagola Városszépítő Egyesület támogatására 5 millió Ft szerepel. Nem jó a megfogalmazás, mert a bagolai fejlesztésekre kell fordítani, és ez független a Városszépítő Egyesület 100-150.000 Ft-os támogatásától. Nem tartom szerencsésnek, hogy a négy városszépítő egyesületnek minden évben meg kell ismételnie a kérelmét, amikor már évek óta kialakult egy gyakorlat. Nem tehetünk feladat hozzárendelés 41 nélkül ilyen kivételt a Városvédő Egyesülettel sem. Úgy gondolom, hogy a Zsoldos képviselőtársam által elmondott program szakaszosan, 2-3 év alatt megoldható. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a városszépítő egyesületek valamilyen módon ezeknek a peremterületeknek az embrionális részönkormányzataiként működnek. Nem szívesen kezelném ezeket ismeretlen egyesületként. Javaslom, hogy mindegyik egyesület szerepeljen külön rovatban a megfelelő összeggel. Véleményem szerint különbséget kell tenni általában a szociális támogatás témakörén belül azokkal a hosszú ideje jól működő egyesületekkel, illetve szervezetekkel, amelyeket meg kellene kímélni a pályázati eljárástól és attól az esetleges veszélytől, hogy a sok igénylő miatt, a nekik járó összeg le fog csökkenni. Ebbe a körbe sorolnám a Máltai Szeretetszolgálatot is, ezért indokoltnak tartanám, ha külön sorban szerepelne. Hajqató Sándor: Tavaly előterjesztettem már, hogy a Vágóhíd úton 1600 m hosszan hiányzik a világítás. Meg lett szavazva, hogy ez évre be lesz tervezve a költségvetésbe. Ezt hiányolom az előttünk lévő anyagból. Dr. Csákai Iván: Tavaly a lakbér emeléssel kapcsolatban a Szociális és Egészségügyi Bizottság a nemtetszését nyilvánította ki. Akkor az IKI vezetői azt mondták, hogy 12 millió Ft-ot visszaforgatnak lakhatási támogatásra. Emlékezetem szerint úgy értelmeztük, hogy nemcsak a múlt évre, hanem erre az évre is meg fogja kapni az ágazat. Az IKI-től a plusz lakbér bevételből itt 4 millió Ft szerepel, de a bizottságunk javaslata az, hogy lakhatási támogatás célra legyen elkülönítve a 12 millió Ft. Ha ez az összeg nem fogy el évközben, akkor a maradvány felosztásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. Dr. Bárányi Enikő: Elkeserítő Kiskanizsa belvíz hálózatának az elvezetése. Az 1. pontban szerepel a Principális fenntartási támogatása, valamint hozzájárulás a Principálisnál és Lazsnaknál. Kérem, hogy ezt az összeget emeljük meg. Meghívom a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot a vezetőkkel, hogy bizonyos bejárást érdemes lenne tenni, leginkább esőzések időszakában, hogy átérezzék az ott élők problémáit. A 4. pontnál, a sportfeladatok támogatásánál örömmel látom, hogy a tavalyi évhez képest majdnem megduplázódott a támogatás. Ugyanakkor elszomorít az, hogy a város lakosságának egy széles rétegét érintő diáksport támogatás 4 millió Ft-ról csak 4,5 millió Ft-ra emelkedett. Kérem a diáksport támogatásának összegét emelni. Suhai Sándor: A 11. számú melléklettel kapcsolatosan várom észrevételeiket. Dr. Csákai Iván: Az alapellátás leválásával az önkormányzat vállalta az alapellátás gép-műszer pótlását. Az alapellátásnak juttatott ilyen irányú pénzeszközt nem látom feltüntetve. Ezért a Szociális és Egészségügyi Bizottság az alapellátás gép-műszer beszerzésre, pl. számítógép, fogászati gépek, egyébre 6 millió Ft-ot kér. 42 Az első lakáshoz jutók támogatásakor többször kaptuk azt az észrevételt, hogy kevés összeget szavazunk meg. A Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangúlag emelni szeretné az összeget, 25.000 Ft-ról 30.000 Ft-ra, a nem első lakáshoz jutók támogatását viszont 15.000 Ft-ról 10.000 Ft-ra csökkenteni. Suhai Sándor: Nem feltétlenül szerencsés a másik bizottság által felhasználandó pénz terhére növelést kérni, hisz a másik bizottság másik célt támogat. Teleki László: Készített a Kisebbségi Önkormányzat 1996. évre egy beszámolót, melyben szerepel, hogy a Kisebbségi Önkormányzat és a települési önkormányzat közösen egy lakásépítési koncepciót dolgozott ki, amely három lakás felépítését elkezdte három nagycsalád részére. A városnak ez 1,3 millió Ft-jába került. Ezt a programot 1997-ben tovább szeretnénk folytatni. Két helyszínen felmérést végeztünk a telkek átadásáról, kiépítéséről, amelyek beilleszkednek abba a városképbe, amely ki van dolgozva. Elvileg 24 lakás felépítéséről lehetne szó elsősorban nagycsaládok, cigány családok részére. Kérem a testületet, hogy emelje meg a lakásgazdálkodási támogatásra szánt összeget. Kérem, hogy a 24 lakás felépítését vegyék figyelembe a költségvetés tervezésénél. Suhai Sándor: Pontosítanám, ne a felépítését, hanem a felépítés támogatását vegyük figyelembe, hisz a 24 lakás 75 millió Ft-ba kerül. Támogatással épült fel az a három ház is a szepetneki utcában. Ha a lakástámogatásból visszapótolt alapból ez megoldható, akkor ez nem ennek a költségvetésnek a konkrét témája. A megoldást kidolgozzuk. Ide is bevehetjük, szociális lakásépítés támogatás címen, de az összeg mellé a forrást is meg kell jelölni. Dr. Bárányi Enikő: Valóban célszerű lenne önálló költségvetési sorban megjelölni Teleki László kérését. Csákai képviselő elmondta, hogy a bizottság egységesen javasolta és kéri, hogy a 25 és 15 millió Ft lakástámogatási összegnél összegében nem, csak a hatáskörök bizottságok közötti megosztásában legyen változtatás. Ennek értelme megítélésünk szerint az alábbi: A lakásmobilizáció lényege az, hogy egy lakás nem szociális alapon történő támogatása után ez magával von további lakáshoz jutást. Úgy gondolom, hogy ha az 500.000 Ft maximumot nem adjuk meg - mert nem kötelező maximumot adni -, akkor a 10 millió Ft-ból 20 lakást lehet támogatni, mely magával von további lakáshoz jutásokat, akkor a Szociális és Egészségügyi Bizottság által osztható 30 millió Ft egy része szabad piacon keresztül lesz első lakáshoz jutó, másrésze pedig a lakásmobilizációba kapcsolódóan. A két lakáskoncepció egymáshoz szervesen kapcsolódik, ezt egy reális, célszerű megosztásnak gondolom, kérem fogadják el. Suhai Sándor: Sok szempontból igaza van képviselő asszonynak, de nem biztos, hogy ismeri a tényt, hogy a Honvéd utcában egy 54 lakásos társasház építése indult meg, mely által 54 lakáskijelölési jogunk lesz, 54 embert kell támogatnunk. Ha ezt most csökkentjük 10 millió Ft-ra, akkor nem tudjuk kielégíteni 43 az igényeket. A lakásmobilitás beindulása azt jelenti, hogy több pénz szükségeltetik erre a célra is. Ezért nem javasolom az alap csökkentését. Kalmár István: A rendelet megalkotásakor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kapta meg ezt a jogosítványt, de mi nem ragaszkodunk ehhez, mert úgy gondoljuk, hogy ennek a támogatásnak az odaítélése a Szociális és Egészségügyi Bizottságot illetné meg. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a tavalyi évben a bizottság a jelenleg érvényben lévő szabályozásból kifolyólag a rendelkezésre álló keretét nem tudta teljes mértékben kihasználni. A rendelet felülvizsgálata során kellene ezeket pontosítani. Marton István: A városfejlesztési feladatokra beütemezett összegeknél a DÉDÁSZ-nak négy célra adunk át, a KÖGÁZ-nak két célra, a palini telkek kialakítására mindkét Rt-nek. Sérelmezem, hogy Szabadhegyre nincs beállítva semmilyen összeg. Lehet, hogy már nem lehet semmit tenni érdemben ebben az évben, mert ezeket a beruházásokat zömmel nem csak saját erőre alapozva kell megvalósítani. A Vásárcsarnok 150 millió Ft-os beruházásával kapcsolatban polgármester úr említette, hogy nem lehet nyáron elkölteni a következő évi pénzt. A Vásárcsarnok ügyében előzetes döntés született, tehát el lehet költeni. A lakásgazdálkodással kapcsolatban egyetértek a bizottsági elnökök véleményével. TüttS István: Marton képviselőnek válaszolom, hogy a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz fordulva, az ott rendelkezésre álló forrásokat még ebben az évben is fel lehet használni, ezért említettem a bizottsági ülésen, hogy a Műszaki Osztály ezt feltétlenül tegye meg. Suhai Sándor: A 12. sz. táblázattal kapcsolatosan várom ész r e vé t e 1 e iket. Teleki László: A 12. számú táblázatban szerepel a Kismező utcai járdaépítés. Ezen a területen él 10 cigány család. Kérem, hogy amennyiben ebből a tételből fedezhető, egy nyilvános telefonfülkét helyezzünk ott el, hiszen egy régi kérésről van szó. Kb. 2-3 km-t kell nekik gyalogolni ahhoz, ha mentőt, vagy más segítséget kell hívni. Tarnóczkv Attila: Amit az általános vitánál elmondtam, az kb. a 12., 13. számú mellékletben jelenik meg. Ezek azok a tételek, amelyekről elsősorban információt szeretnék kapni. Nem most szóban, nekem megfelel egy írásbeli indokolás. Június 4-én hoztunk egy határozatot, mely szerint 157.841.000 Ft összegben a közgyűlés Nyugdíjasházat épít. Az összeg eléggé megemelkedett. Ez már egy akkora összeg, amely a közgyűlés teherbíró képességét megviseli. A Nyugdíjasház megvalósítását támogatva, a magam részéről ezt a költséget túllépni nem óhajtom. Azt a fajta előterjesztést, ami ennek a határozatnak nem is felel meg, hogy a múlt évi 45 millió Ft után még 150 millió Ft-ot költsünk a házra, támogatni nem tudom. Módosító indítványom, hogy 44 a 2. sorban a 157.841.000 Ft megszavazott összegnek a hiányzó része, 112.841.000 Ft szerepeljen. Kérem javaslatomat megszavaztatni. Frakciónk a Nyugdíjasház ügyében teljes körű tájékoztatást kér. Röst János; A 12. számú mellékletet soronként újra kellene tárgyalni - a kötelezők kivételével mert itt látom a legnagyobb tartalékot a költségvetés egyensúlyának javítására és ezeknek van visszaható hatása a 11. mellékletre, a városfejlesztési feladatokra. Megemlítem a 12. melléklet II/2. sorát, az Arany János utca útépítést, mely 37,5 millió Ft, plusz van 2 millió Ft-os vonzata, 40 millió Ft-ba kerül a megépítése. Ha a vásárcsarnok megépítését nem szavazta volna meg a testület, akkor ennek megépítését későbbre ütemezhettük volna. Ugyanilyen költséget jelent a piac áttelepítésénél a 20 millió Ft-os költségvetési kiesés. Tehát nemcsak az az összeg szerepel a költségvetésben, hanem annak a vonzata is. Kérem, hogy ezt a következő költségvetés tárgyalásáig próbáljuk újra áttekinteni közösen. Suhai Sándor: A Kórház "A" épülete a legnagyobb tétel, mely címzett támogatás és az Arany János uti útépítés is jelentős összegű, az összes többi - kivéve a palini iskola - nem lényeges, de szükséges téma. Van egy másik határozata a közgyűlésnek, amely a Zrínyi Miklós utca folytatását, az Arany János utcáig kinyitását, három körforgalom megépítésével teszi kötelezővé. Már csak kettőt hozunk ebben a költségvetésben, mert nincs rá pénz, és a harmadik elég komoly technikai problémákat is okoz. Ennek meg kell épülnie, és nagyon értékes területeket tudunk feltárni. Bicsák Miklós: Örülök, hogy a költségvetésben szerepel a palini iskola építése. Az Űrhajós utcában a TUNGSRAM-ma1 szemben lévő S kanyarnál járda építésére már többször beadtam kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályára. A Hársfa utcában a vízelvezetésre, járda kiegészítésre, korrigálásra lenne szükség. Kérem a közgyűlést, ezen kéréseim kerüljenek be a költségvetésbe. Korpavár városrészben van egy 100 éves iskolaépület, melynek a tetőszerkezetét és egy helyiségét kellene rendbetenni, hogy a fiatalok használni tudják. Palin városrészben a Húsüzemtől a temetőig vezető út úgynevezett zúzmara kővel való felszórásához szükséges költséget kérem szavazzák meg. A palini temetőben a ravatalozó épületéhez kérem, hogy egy öltöző helyiséget szíveskedjenek kialakítani a plébános úr részére. Dr. Csákai Iván: Az induló beruházásoknál nem szerepelnek az Észak-keleti városrész jogos igényei. Az ott kiépülő új lakótelepen, a Honvéd utca - Petőfi utca között nincs járda, az árok kialakítása nincs megoldva, ilyen időszakban balesetveszélyes. Remélem, hogy azért nem szerepel a parkírozó kialakítása, az Irtás utca legalább zúzalékkal való leborítása 45 és összekötése a Postakert utcával, mert már folyamatban van. Ha nincs folyamatban, akkor kérem szerepeltetni, hisz a bejárás megtörtént. őri Sándor: A földtulajdonok privatizációja során némely sportlétesítmény kellemetlen helyzetbe került, ezek közé sorolható a miklósfai labdarúgó pálya is. Értékes területről van szó, mely a privatizáció folytán a TSZ tulajdonában maradt. Kérem, hogy e földterület megvásárlására szerepeltessünk a III. fejezetben 1 millió Ft-ot külön soron. Palotás Tibor: A Báthory utca vízvezeték cseréjéhez kérek 3 vagy 4 millió Ft betervezését. A Vásárcsarnok déli oldalán a MÉH telephely megvásárlásával az iparcikk piacnak egy kiváló területe lesz, mely megközelítéséhez szükséges út megvalósulásához be kellene állítani a kivitelezési költségeket, 160 m útról és ahhoz tartozó közművesítésről van szó. Dr. Kerekes József: Az 1. számú táblázatnál a fejlesztési, működési bevételek gyarapítására javaslat nem hangzott el. A céltartalék 50 millió Ft, a felsorolt kérelmek pedig ennek sokszorosát teszik ki. Az igények forrását senki nem jelölte meg. Kérem, hogy az igények megfogalmazásánál rangsoroljanak. Marton István: A 12. számú tábla elkeserítő, mert a felhalmozás célú kiadások ebben az évben nem érik el a tavalyinak az 50 %-át. A melléklet alapján egy tévedést kell korrigálni, mert a I. folyamatban lévő beruházások között szerepel a hulladéklerakó hármas sorszámmal, amely négyes kellene, hogy legyen. Problémám, hogy hol épülhet meg a hulladéklerakó, mert ha 1997. január 14-én nincs rendelkezésünkre álló hely, akkor erre az évre felesleges ennek megépítésére pénzt betervezni, maximum a tervezéséről lehet szó. A II/2. Arany János utcai útépítés, már a BILLA Áruház léte miatt kötelező feldat, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ezt a tételt ne érintsék, mert a legkardinálisabb beruházásról van szó. A 6. pontban Szabadhegyre egy ideiglenes autóbusz forduló szerepel. Ha előrelátóbb lett volna a közgyűlés, vagy a hivatal illetékesei, akkor nem kellene 1,25 millió Ft-ért buszfordulót építeni, hanem a 7-es és a 61-es utak átkötését pályázati pénzekkel és némi önrésszel meg lehetne valósítani. Az egyéb beruházások között, a III. pontban szerepel földvásárlás 10 millió Ft értékben. Ebben nem szerepel őri képviselő 1 millió Ft-os javaslata. Meg kell nézni a kérés realitását, melyet dokumentációval kérek alátámasztani. Suhai Sándor: Ha a tavalyi 810 millió Ft-ból kivesszük a Kórházat, akkor nem ugyanaz a helyzet, mint amit Marton képviselő vázolt. Bízom benne, hogy lesz az év végéig hulladéklerakó. Földvásárlással kapcsolatban elmondom, hogy akarunk Logisztikai Központot, annak viszont meg kell venni a területét. TüttS István: Marton képviselőnek mondanám, hogy mindenképpen lesz költségünk a hulladéklerakóval kapcsolatban, ha ezt innen 46 negligálnánk, akkor olyan probléma is keletkezhet, hogy amennyiben a lehetőség adva van, akkor egy újabb nehézség születne. Marton István; A Kórház tavalyi beruházása 40 %-ban volt önrész, ez viszont csak 10 %-ban lenne. Úgy gondolom, hogy több száz millió Ft-nál ez már jelentős különbség. Azt akartam érzékeltetni, hogy drasztikusnak látom a visszaesést. Suhai Sándor; A 13. táblázattal kapcsolatosan várom észrevételeiket. Könyvtárfelújítással kapcsolatban elmondom, hogy ha címzett támogatást kapunk, ahhoz is kell 10 % önrész, ha céltámogatást kapunk, ahhoz 40 % önrész kell. Ha nem tervezünk önrészt, akkor nem pályázhatunk. Dr. Bárányi EnikS: Az általános és középiskolák felújításában 25 millió Ft szerepel. A Nagyrác uti iskola megmaradt építményében. Mekkora összeget tervez az osztály? Dr. Pintérné Grundmann Frida; A táblázatot nem mi terveztük. Közgyűlési határozat értelmében az értékesítésből befolyó összeg lesz elkülönítve az épületre. Előttünk egy névleges összeg szerepel, amelyet az iskola benyújtott a szükséges átalakításokra, illetve a tavaly nyár folyamán kapott elkülönítve egy összeget az induláshoz szükséges átalakítások elvégzéséhez. Nagyobb lélegzetű beruházásra, átalakításra itt tervezve összeg nincs. Suhai Sándor: Az épületet valószínű, hogy nem adjuk el. Tájékoztatni fogom Önöket erről. A Dortmundi Iparkamarával a Kossuth Laktanyában meghiusult képzési központnak amennyiben megfelelő, akkor ott fog megépülni, és ez nem eladás, hanem oktatási célra történő hasznosítás lesz. Az más dolog, hogy foglalkozunk az iskola felújításával. A legszükségesebbeket feltétlenül elvégezzük még ebben az évben. Maver Ferenc; A 12. és 13. számú melléklet adatai az oktatási ágazat szempontjából szomorúan néznek ki. A 12. számú táblázat 610 millió Ft-jából mindössze bruttó 20 millió Ft van betervezve a palini iskola építésére, bővítésére. Az általános és középiskolák felújítására tervezett 25 millió Ft-ot nagyon kevésnek tartom. Javaslom ennek alapos átgondolását. A fiúkollégium átalakítása mögött milyen cél rejlik? Suhai Sándor: A fiúkollégium átalakításának az oka, hogy az épületet többszöri kísérletezés után sem tudtuk értékesíteni. Volt Béres képviselőnek egy javaslata, hogy próbáljuk a több helyen működő hivatalt és a hivatalhoz tartozó intézményeket egy helyre gyűjteni és a jelenlegi helyüket értékesíteni. A 20 millió Ft - amit oda beterveztünk - egy-egy szint felújítására elég, az egész épület felújítása kb. 60-80 millió Ft szükséges. Évente próbálunk egy-egy szintet felújítani. Most a földszinten az orvosi ügyelet lesz kialakítva, az első emeleten lenne a Szociális és Egészségügyi Osztály, esetleg később a HUMÁN GESZ irodái. 47 Egyetértek azzal, hogy az iskolák felújítására tervezett 25 millió Ft-ot növelni kellene. Dr. Bárányi Enikő: Ha jól emlékszem van egy olyan határozatunk, hogy a Nagyrác uti iskola értékesítéséből újítjuk fel a régi épületet. Logikailag számomra ebből a határozatból az következik, hogy ha nem történik értékesítés - mert az önkormányzat más céllal hasznosítja, más funkciót ad az iskola épületére akkor legalább az ingatlan értékbecslését meg kellene tennünk és ezt a megbecsült összeget kellene a Nagyrác uti régi iskola épületének a felújítására költeni. Suhai Sándor: Képviselő asszonynak elméletileg igaza van, de akkor tessék megjelölni azt a célt ahhonét az 50 millió Ft-ot el tudjuk venni, hogy a képzési központot ki tudjuk alakítani, amelyet szintén ez a közgyűlés fogadott el. A Dortmundi Iparkamarával pályázik az IPOSZ. Ha nem kell a laktanyában átalakítást végezni, akkor a jelenlegi épületben elindulhat a képzési központ. Nagyrác utcai iskola megmaradt épületének felújítását meg kell oldani, ezt senki nem vitatja. Zsoldos Ferenc; Az általános és középiskolák felújítása címén szereplő összegen belül gondoltak-e a Thúry György Szakközépiskola lapostetős udvari épületének beázása miatti sátortetővel történő felújítására, illetve a tanterem bővítésére? Suhai Sándor: Ebben az évben nem. Ha jól értettem, a Thúry György Szakközépiskolának emeletráépítési igénye is lesz, teremgondjai lesznek az iskolának, ez csak egy évvel később valósítható meg. Marton István: A 13. melléklet 5. sorában szerepel a fiúkollégium átalakítása. Nem értek egyet azzal, ha egy ekkora hat szintes épületet néhány irodánként meghódítanak. Ide kellett volna már akkor hozni a koncepciót, amikor meghiusult az értékesítés. Az épület felújítását a közművekkel kell kezdeni. Valószínű, hogy a felújítás 80 millió Ft-ból nem fog megoldódni, kb. 100 millió Ft kell hozzá. Megdöbbentő, hogy ez az önkormányzat az általános és középiskolák felújítására mennyire nem költ. Nem szabad hagyni, hogy olyan környezetben nőjjön fel a következő nemzedék, amelyet pillanatnyilag, 1997-ben ez az önkormányzat biztosítani szándékozik. TüttS István: Jelölje meg Marton képviselő, hogy honnét csoportosítsunk át összeget az iskolák felújítására. Tarnóczkv Attila: A javaslatom 39 millió Ft megtakarítását jelenti, ha az önkormányzat eredeti határozatát betartjuk a nyugdíjasház építése ügyében. Marton István: El tudom képzelni, hogy ilyen célra a portfólióból egy nagyobb szegmenst áldozzunk fel. Másik forrás lehet az alultervezésből a féléves beszámoló után átcsoportosítható összeg az iskolákhoz. 48 Suhai Sándor: A 14. táblázattal kapcsolatban nincs észrevétel, ezért a 15. sz. táblázathoz várom észrevételeiket. Marton István: A 15. számú mellékletnél a 3. pontban a lakásértékesítési bevétel visszapótlásánál nem értem, hogy miért 1997-98-99 éveket ölel fel ez a tábla, amikor itt egy fél évvel korábban készült táblázat van, amely 2002-ig szól. Úgy gondolom, hogy az ÁSZ jelentésében közölt 184 millió Ft-on túl megtekintjük a tavalyi évben e célra halmozódottat, akkor szintén lesz egy visszapótlási kötelezettség. Kérem a Polgármesteri Hivatalt, hogy ezt munkálja ki pontosan, illetve az eladott lakásokért kapott kárpótlási jegyeken szerzett részvények esetleges eladásából származó összeget is ide kell tenni. Nem szeretném ha lassú tempóban történne meg a visszapótlás. Mindig a tárgy évben fékeződik le a hitel és kamatai törlesztésének az összege, mert most be van írva itt 95 millió Ft, félévvel ezelőtt még több mint 200 millió Ft hitel, illetve kamat visszafizetés szerepelt. Az 1998-as esztendőnél ez fordított előjellel visszaköszön. Ezek nagyon kedvezőtlen tendenciák. Suhai Sándor: Elmondtam, ha felvesszük a hitelt, akkor ez a helyzet fog felállni, bízom benne, hogy nem kell felvenni. Beznicza Miklós: Senki nem követett el semmilyen hibát a visszapótlási kötelezettség mellett. Akkor követtünk volna el hibát, ha nem vesszük igénybe a lakásértékesítési bevételre befolyt összeget, mint kamatmentes kölcsönt. Az ÁSZ jelentés semmit nem mond a visszapótlási kötelezettséggel kapcsolatban. Ezt vissza lehet pótolni 10, 20 vagy akár 2 év alatt is. Ha valamelyik önkormányzat kamatmentes kölcsönhöz jut, akkor az a célja, hogy minél tovább tartson a visszapótlási kötelem, bár törvénysértést ezzel nem fog elkövetni. Az ÁSZ jelentés arról szól, hogy december 31-el 184 millió Ft a visszapótlási kötelem, ezt mi akár 20 év alatt is visszapótolhatjuk. Ha ehhez hozzávesszük az 1996. évi lakásértékesítés bevételét, a 180 millió Ft-ot, akkor ez már 364 millió Ft. Az 1996. évi tervezett visszapótlás 73.200 eFt, ez december 27-én megtörtént, ebből a lakásértékesítési bevételi számlából leírható az Ingatlankezelési Intézménynél végzett kezelési költség, 16.000 Ft lakásonként, az összes címjegyzék szerinti felújítás 13 millió Ft-ja, leírható a Nyugdíjasházra költött 45 millió Ft, ez összesen 144.200 eFt, tehát a visszapótlási kötelem 220 millió Ft. Ha ebből levesszük az 1997. évre tervezett Nyugdíjasház 150 millió Ft-ját, akkor a visszapótlási kötelem 70 millió Ft. Ebben a táblában - mivel csak 3 éves kötelmet ír elő a törvény - visszapótlás 3 év alatt 60.220 eFt. A kamatterhek csökkentek. Marton István: Nem kellene nekünk visszapótlolni semmit, ha rendeltetésszerűen használtuk volna fel, tehát felújítottunk volna belőle lakásokat, illetve lakást építettünk volna. Az derült ki ebből, hogy 10 év alatt sikerülne visszapótolni a 200 millió Ft-ot. Ezzel azoknak a testületeknek a munkáját lehetetlenítenénk el, akik 2-3 ciklussal később állnak fel. 49 6.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó; Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 3/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Hevesi Sándor Művelődési Központ a magyar-kanadai csereprogram sikeres lebonyolítása érdekében 20.000 Ft támogatást nyújtson a "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány részére. Határidő: 1997. január 31. Felelős : Papp Ferenc igazgató 7.) Javaslat önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Kámán László IKI vezetője Marton István: Ha ilyen vásárlási kérelem érkezik, akkor arra viszonylag záros határidőn belül adunk választ. A határozati javaslatban 1997. október 15-i határidő szerepel. Rövidebb határidőt javasolok meghatározni, hacsak nincs valami törvényi akadálya. Kámán László: A határidő azért lett október 15, mert árajánlatot kell kiadni. Ez az időpont nem jelenti azt, hogy csak akkor lehet eladni. Suhai Sándor: Célszerű lenne, ha maradna a határidő azzal, hogy minél hamarabb értékesítsük, de legkésőbb addig a határidőig. Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 50 4/1997. számú hat&rozat Nagykanizsa Megyei jogú Város Közgyűlése a - Nagykanizsa, Rózsa u. 22. B. lépcsőház földszinti 12 m2 helyiséget, - Nagykanizsa, Rózsa u. 22. D. lépcsőház földszinti 63 m2 helyiséget, - Nagykanizsa, Alkotmány u. 51. szám alatti 61 m2 gyógyszertár helyiséget elidegenítésre kijelöli. - Nagykanizsa, Csengery u. 1-3. szám alatti életvédelmi célokra (LÉGÓ) fenntartott "Biliárd klub" bérleményt elidegenítésre nem jelöli ki. Felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a bérlemények értékesítését bonyolítsa le. Határidő: 1997. október 15. Felelős : Kámán László intézményvezető 8.) Javaslat az önkormányzati külkapcsolatok szabályozásának egyes kérdéseiről (írásban) Előadó: Béres Márton képviselő Suhai B&ndor: Korábban volt már határozatunk egy másik anyagról. Ez egy újabb anyag. Azt az anyagot a képviselő úr akkor az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalása után visszavonta. Először hatályon kívül kell azt a határozatot helyezni és úgy lehet ezt az új anyagot bizottsági szakaszba utalni újabb határozattal. Béres Márton: A szándékom az volt, hogy a korábbi határozatunkat, semmisítsük meg. Ezzel az anyaggal kapcsolatban - minthogy tartalmában különbözik - azt kérem, hogy az SZMSZ 54. §-a szerint a polgármester úr szíveskedjen megjelölni azokat a bizottságokat és azt az egy felelős bizottságot, ahol ennek a vitája rövid időn belül megtörténhet. Dr. Fodor Csaba: Valóban volt egy anyag, amely a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elé került, melyen még kettős előterjesztés szerepelt. Azt akkor azért nem tárgyalta a bizottság, mert az egyik előterjesztő kérte a bizottságot, hogy vegye le a napirendi pontról. 51 Azt szeretném, ha ebből egy korrekt változat készülne, eldöntenénk, hogy ki adja be, hova adja be és utána lehetne róla dönteni. Béres Márton: Ez valóban más anyag. Fenntartom a véleményem és kérem a közgyűlést, hogy foglalkozzon ezzel a rendelettervezettel. Dr. Takács Anikó: Az SZMSZ 54. §-a kimondja, hogy az illetékes bizottságok elé kell utalni a rendelet-tervezetet. A bizottságok feladat- és hatáskörében viszont ez nem szerpel. Meg kell kérdeznem a bizottságokat, hogy kívánják-e tárgyalni ezt a rendelet-tervezetet. Amennyiben úgy nyilatkoznak, akkor az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalja meg. Ha a bizottságok is kívánják tárgyalni, akkor azt az SZMSZ szerint az elsődlegesen felelős bizottságot kell megjelölni, ez lehet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság. Suhai Sándor: Javaslom, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság is tárgyalja meg az előterjesztés témája miatt. Véleményem szerint bizottsági szakaszba kell helyezni, és a bizottságok megint tárgyalják meg. Először tehát dönteni kell, hogy egyáltalán foglalkozzunk-e ezzel. Dr. Fodor Csaba: Béres képviselőnek kellett volna kérni, hogy minden bizottság tárgyalja, ugyanis a tervezetben többször előfordul az a kitétel, hogy "a közgyűlés egy állandó bizottsága által támogatott előterjesztés". Mivel nincs megnevesítve a bizottság, ezért véleményem szerint mindegyik bizottságnak tárgyalnia kell ezt az előterjesztést. Tarnóczky Attila: Először napirendre kell venni a javaslatot, azután lehet csak leszavazni. Dr. Takács Anikó: A határozati javaslat a következőképpen szóljon: "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 268/1996. számú határozatát hatályon kívül helyezi. Felkéri a közgyűlés bizottságait, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalják meg. A közgyűlés az elsődlegesen felelős bizottságként az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot jelöli meg. Határidő: 1997. március 31. Felelős: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke." suhai Sándor: Aki egyetért a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 5/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 268/1996. számú határozatát hatályon kívül helyezi. Felkéri a közgyűlés bizottságait, hogy a rendelet-tervezetet tárgyalják meg. 52 A közgyűlés az elsődlegesen felelős bizottságként az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot jelöli meg. Határidő: 1997. március 31. Felelős : Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. 9.) Javaslat a munkanélküliek jövedelempótló támogatása megállapításáról szóló 258/1996. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor; Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot: A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozta: 6/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Ügyészség óvását alaposnak tartja, a 258/1996. számú határozatát törvénysértés miatt az 5/1997. sz. határozatával hatályon kívül helyezi és a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármestere 4062-3/1996. számú határozatát megváltoztatja aként, hogy Cser István Nagykanizsa, Jakabkuti u. 89. szám alatti lakos részére 1996. VIII. 1. napjától kezdődően 7.680 Ft, azaz hétezerhatszáznyolcvan forint jövedelempótló támogatást állapít meg jogosultsága megszűnéséig. 53 Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 22.15 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. h i íUuww f lU''A-f Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor polgármester |
