* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.56 MB | |
| 2025-11-25 13:05:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  9 | 16 | 1997. február 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozatok száma: 36/1997-tól 38/1997-ig. Napirendi pontok: 1.) Zala Megyei Rendőrfőkapitányság tájékoztatója (szóban) Előadó: Dr. Hantos Ferenc főkapitány 2.) Zalai Kézműves Kamara tájékoztatója (szóban) Előadó: Szakony Szilárd alelnök 3.) Tájékoztató a termálkutak hasznosítási lehetőségéről szóló befektetői találkozóról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-5/2/1997. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1997. február 25-i soron kívüli üléséről Határozatok száma 36/1997-tól 38/1997-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1997. február 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Bicsák Miklós, Dr. Csákai Iván, Deiszinger József, Ferenczy Zoltán, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Marton István, Mayer Ferenc, Őri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Karmazin József városi főépítész, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezetők, Bodzái Tiborné személyzeti vezető, Teleki László a Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Kanizsa Extra Szerkesztőségének és a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa és Dr. Kaszás Gizella a Családsegítő Központ vezetője, Szakony Szilárd és Doucha Ferenc a Zala Megyei Kézműves Kamara képviselői, Gabrielle Wolf a Dortmundi Iparkamara részéről. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm a soron kívüli ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kilenc képviselőtársunk kezdeményezte a soron kívüli ülést tartását. A soron kívüli ülésen a Zala Megyei Rendőrfőkapitány tájékoztatója, a Dortmundi iparkamara képviselőjének tájékoztatója, valamint a termálkutak hasznosítási lehetőségéről szóló tájékoztató kerülne napirendre. Mindegyik téma rendkívüli jelentőségű és gyors intézkedést igénylő, ezért kérem, hogy járuljanak hozzá hogy e napirendi pontokat megtárgyaljuk. Aki egyetért azzal, hogy soron kívüli ülésen első napirendként megtárgyaljuk a Zala Megyei Rendőrfőkapitány tájékoztatóját, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 2 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy második napirendként tárgyaljuk a Dortmundi Iparkamara képviselőjének tájékoztatóját, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy harmadik napirendként tárgyaljuk meg a termálkutak hasznosítási lehetőségéről szóló befektetői találkozóról készült tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirendi pontok: • 1.) Zala Megyei Rendőrfőkapitányság tájékoztatója (szóban) Előadó: Dr. Hantos Ferenc főkapitány 2.) Zalai Kézműves Kamara tájékoztatója (szóban) Előadó: Szakony Szilárd alelnök 3.) Tájékoztató a termálkutak hasznosítási lehetőségéről szóló befektetői találkozóról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 1.) Zala Megyei Rendőrfőkapitányság tájékoztatója (szóban) Előadó: Dr. Hantos Ferenc főkapitány Dr. Hantos Ferenc: Az Országos Rendőrfőkapitány javaslatomra 1997. február 16-i hatállyal kinevezte a Zala Megyei Rendőrfőkapitány Közbiztonsági helyettesévé Varjasi Gábor rendőr alezredest. Varjasi úr 8 évig vezette a Zalaegerszegi Rendőrkapitányságot. Feladata lesz a közbiztonsági, közrendvédelemi és igazgatásrendészeti állomány irányítása. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság vezetője Dr. Gotthárd Jenő alezredes hosszú ideje beteg, posztjára véglegesen nem tud visszatérni, a napokban egészségügyi nyugállományba vonul. Dr. Molnár László alezredes szakmailag magas színvonalon helyettesítette, a terheket vállalta, egyben a bűnügyi osztályt is vezette. Dr. Molnár László tavaly novemberben kérte, hogy helyezzem más beosztásba. Kérésemre, vállalta, hogy 1997. első negyedévéig továbbra is ellátja ezt a feladatot, amelyet becsülettel el is végzett. Most a kérésének eleget kell tennem, miszerint nem kíván a jelenlegi beosztásában dolgozni. Jelenleg megbízásról van szó, a kinevezéshez kell a közgyűlés véleménye, bizonyos nemzetbiztonsági átvilágítás, amely belügyi területen úgy szól, hogy kötelező megyei rendőrfőkapitányi posztokig. 3 A belügyminiszter élve jogkörével kiterjesztette ezt a hatáskört a rendőrkapitányi posztokra is, igy tehát Nagykanizsa leendő rendőrkapitánya esetében is el kell végezni a vizsgálatot. Igyekeztem olyan jelöltet találni, aki az eddig eltelt időben mutatott munkája alapján megfelel az elvárásoknak. Bemutatom jelöltemet Horváth István őrnagyot, aki 39 éves, Nagykanizsán született, az általános- és középiskoláit a városban végezte. Ezután BM tartalékos iskolát végzett és akkor még Veszprémhez tartozó Keszthelyi Rendőrkapitányságon kezdte meg rendőri szolgálatát. Majd ezt követően a Honvédségnél a szakaszparancsnoki, századparancsnoki és zászlóaljparancsnoki beosztásokat töltött be nagyon rövid idő alatt, bizonyítva képességeit. Majd visszakerült a Rendőrséghez, bűnügyi területen dolgozott, elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, vezette - ez nagyon fontos - első számú parancsnokként egy ideig a Pacsai Rendőrőrsöt. Ezek után került a Zala Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Osztályára, ahol jelenleg osztályvezető helyettes. Horváth István a most folyó átszervezések során valamelyik megyei bűnügyi osztály vezetői posztjának várományosa volt, de a kialakult helyzetben sokkal fontosabbnak Ítéltem meg, hogy a Nagykanizsai Rendőrkapitányi posztra találjak alkalmas jelöltet. Ismeretes mindenki számára, hogy a Magyar Köztársaság rendőrségének legfelsőbb vezetése élén személyi változások történtek. Ismert az is, hogy ezek után milyen szemléletbeli változások lettek meghirdetve központilag is mint elvárások. Szándék a nagyobb önállóság adásra a megyei főkapitányságoknak, természetesen ez vonatkozik a rendőrkapitányságokra is. Szándék az, hogy a közterületi szolgálatot erősíteni tudjuk - ez a szándék korábban is meg volt, de csak addig tudtunk eleget tenni, ameddig a központi keretek lehetővé tették. Talán a nagyobb önállóság keretében többet tudunk tenni. Szándék az, hogy a rendőrség a büntetéscentrikus alapállásból átmenjen bizonyos polgárbarát, de emellett sértett barát tevékenységbe, még akkor is ha sajnos a szándékunk egy dolog, de a jogszabályi környezet ezt nem mindig teszi lehetővé. Sok olyan szándék, elgondolás és irányvonal van, amely megvalósítása részben új szemléletet és olyan parancsnokot kíván, aki ezt egy nagyobb önállósággal rendelkező rendőrkapitányságon magáévá tudja tenni, és végre tudja hajtatni az állománnyal. Az említett életút és a jó tapasztalatok alapján választottam ki Horváth Istvánt, akit március 1-vel kívánok megbízni. Suhai Sándor; Aki egyetért a rendőrfőkapitány tájékoztatójával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 36/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Hantos Ferenc megyei rendőrfőkapitány szóbeli tájékoztatóját tudomásul veszi. 4 2.) Zalai Kézműves Kamara tájékoztatója (szóban) Elóadó: Szakony Szilárd alelnök Suhai Sándor ismerteti a 238/1996. (IX.25.) számú önkormányzati határozatot. Kérem Szakony Szilárd urat, tájékoztassa a közgyűlést. Szakony Szilárd: Háromszázezer német márkának megfelelő ECU megbizásával a PHARE program keretében a program megindult. A PHARE azt tűzte ki célul, hogy március első napjaiban a végleges szerződést alá kell írni. A végleges szerződésnek egyik alapvető feltétele volt - melynek a Dortmundi Ipartestület eleget is tett - hogy bankszámlát kellett nyitni a háromszázezer márkának megfelelő ECU fogadására. Az önkormányzatnak meg kellene erősíteni korábbi döntését, hogy az infrastruktúrát és az épületet a város biztosítja. Ha ezt az első fázist teljesítjük és másfél éven belül megvalósítjuk a programot, akkor ez lehetőséget ad arra, - amelyet második célként tűztük ki - hogy egy tehergépjármű javító központot hozzunk létre, illetve gondolkozhatunk azon, hogy a PHARE program alapján pénzt szeretnénk szerezni. Suhai Sándor: Határozatunknak megfelelően március 18-i közgyűlésünkön részletes előterjesztést kell a testület elé vinni, hogy március végén a szerződés véglegesen aláírható legyen. Arról van szó, hogy a program projekt gazdája egy szándéknyilatkozatot kíván magával vinni, amelyben megerősítjük szándékunkat a felől, hogy a megtárgyalt feltételeknek megfelelően Nagykanizsa a tárgyi és személyi feltételeket megteremteni szándékozik. Körülbelül 100-120 m2 komplexumról van szó, egy-két tanteremnyi oktató helyiséggel és 2 fő szakoktatóval. Ez önkéntes intézményként üzemelne. A szándéknyilatkozathoz szükséges a közgyűlés jóváhagyása, hiszen ez tartós kötelezettségvállalást jelent. Március végén kerülne sor a pályázati szerződés végleges aláírására. Bicsák Miklós: Kérem a közgyűlést, támogassa a pályázati lehetőséget. Mayer Ferenc: Nem volt szó arról, hogy Nagykanizsa vállalta ennek az infrastruktúrának vagy az épületnek a biztosítását, illetve kialakítását. Véleményem szerint városunk európai mércével mérve egy rendkívül korszerű, jól felszerelt műszaki szakoktatási intézményhálózattal rendelkezik. Nemrég a Cserháti Sándor Szakközépiskola pályázaton nyert berendezéseket, amelyek nagyon komoly értéket jelentenek és funkciója nemcsak a városban, de az egész régióban átképzési feladatokat látnak el. Ezek után nem tudom, indokolt-e Nagykanizsán még egy intézményt létrehozni, amikor ilyen feltételekkel a város már rendelkezik. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Természetesen élni kell a lehetőséggel, de szakmailag egyféleképpen képzelhető el, ha meglévő intézményre épül és nem új intézmény létrehozásáról van szó. A szakma által javasolt racionalizálásokra a javaslatok már 5 elkészültek, további racionalizálásra nincs javaslat és lehetőség. Leginkább a középiskolai hálózaton belül nincs erre lehetőség, hiszen a koncepcióban Önök is látták, hogy mit jelent a megyei jogú városnak kötelezettségképpen a régió feladatainak ellátása. Erre készül a márciusi közgyűlésre az a fejlesztési terv. Kérem a testületet, hogy a döntés olyan irányba mozduljon el, hogy fogadjuk ezt a lehetőséget, de egy meglévő intézményre épülve és nem önálló intézmény létrehozása keretében. Meg kell nézni, hogy az Átképző Központok milyen problémákkal küszködnek. Zalaegerszeg nem Nagykanizsához csatlakozik hanem Szombathelyhez, így városunkban nincs realitása új intézmény létrehozásának. Suhai Sándor: Feladatunk az, hogy a pályázatra szándéknyilatkozatot adjunk, fogadjuk a pályázatot. Dr. Bárányi Enikő: Úgy érzem, hogy pontosan tudni kellene, hogy ki és kit milyen intézményi háttérrel, illetve milyen intézményi költséggel fog majd képezni, továbbá ki fog ezért fizetni? Mennyibe fog ez az önkormányzatnak kerülni? Suhai Sándor: Ismétlem a 238/1996. számú határozatot, amelyben szándéknyilatkozatot adtunk. Egyszer elköteleztük magunkat, pályáztunk, most azt kell visszaigazolni, hogy fogadjuk azt a projektet, telepítjük valamilyen formában. Most csak azt kell visszajelezni, hogy kell-e a 30 millió forintos program. Március 30-án kell aláírni a végleges szerződést. Gabrielle Wolff: Kisiparosok, iparosok továbbképzéséről van szó. Ez a tevékenység adott esetben nagyon jól integrálható egy, már meglévő szakképző intézményben, de feltétlen szükséges ahhoz, hogy a kanizsai iparosok adott esetben a nemzetközi piacon tevékenykedhessenek. Az volt a szándékunk, hogy a partner kamarának - a Zala Megyei Kézműves Kamarának - olyan lehetőséget nyújtsuk, amivel a tagjait tovább tudják képezni. Önök hozzájárultak, hogy ennek a megvalósításához az infrastruktúrát, az átképzési tevékenységet a város vállalja, valamint két tanerőt biztosít ahhoz, hogy a szakmai képzés folytatható legyen. A további elképzelés, hogy egy jármű ipari továbbképzést biztosítani, de ez kifejezetten már szakmunkásképzőt vagy középiskolát, illetve technikus képzőt végzett felnőttek számára létesülne, akik a megyei kézműipari üzemeiben dolgoznak. Ezzel gyakorlatilag az Önök hozzájárulásának megerősítését szeretnénk kérni, hogy a szerződést Brüsszelben aláírhassuk. Palotás Tibor: Csatlakozom Bárányi képviselőhöz. Az imént elhangzott, hogy már végzett emberek továbbképzéséről van szó. Mi közünk van nekünk ezeknek az embereknek az oktatásához? Én úgy képzelném el, hogy az iparkamarának valamilyen feladata lesz, például tanítatja, oktatja (díj ellenében) az önkormányzat esetleg épületet biztosít számukra, de bérleti díjat fizetnek érte. Nem értem, milyen oktatási feladatunkhoz kapcsolódnak az elmondottak. Igaz-e, hogy független intézményt kérnek, és ha erről letettek, akkor erősítsék meg, mert a német partner nem biztos, hogy érzi, hogy nekünk milyen problémáink vannak. Szeretném tudni, hogy mi közünk van nekünk, mint önkormányzatnak ehhez a képzéshez. Jótékonysági alapon, vagy egyáltalán milyen 6 alapon kell ezt csinálni? Ha ezt a szándéknyilatkozatot megerősítjük, korrekt kell maradjunk akkor is, ha nem új intézményben gondolkodva valahol letelepítjük ezt a képzést. Kérdezem, osztályvezető asszony által elmondottak összhangban vannak-e a polgármester által elmondottakkal? Volt-e ideje az osztályvezető asszonynak és a polgármesternek tárgyalni 11.30 és 13.30 óra között, mert igen rövid az idő, és félek, hogy nincsenek összhangban. Suhai Sándor: Mi közünk van a 18. éves kort betöltött önálló vállalkozókkal, ipari iskolát végzett szakmunkásokkal? Mi közünk lenne, hogy a Nagykanizsán műszaki egyetem létesülne a Miskolci Műszaki Egyetem gondozásában? Gondolom mindenki lelkes lenne. Fogadják el a posztgraduális képzésnek egyfajta lehetőségét, amely nem egyetemi színvonal, de egy területen egyetemi szinten tanítja meg a diákoknak a hegesztést. Teljesen összhangban vagyok az osztályvezető asszonnyal. Reggel 8.30-tól 10.30-ig az oktatás anyagi gondjaival küszködtünk a 2000-ig tartó jövőt vetítve előre. Ezen a megbeszélésen a pályázatról is beszéltünk. Azt mondom, hogy 18-án döntsünk arról, hova telepítsük, és milyen formában működjön az oktatási központ. Most csak fogadjuk el a 300 ezer forintos projektet. Meggyőződésem, hogy ez a program például az ipari iskola - egy éven belül felszabadítható - tanműhelyébe befér, lesz egy 30 millió forintos technikát tartalmazó érték. Ennek lehetőleg önköltségesnek kell lennie, ki kell termelnie az intézménynek a saját fenntartását és ez nem az önkormányzatot fogja sújtani. A Közgyűlés úgy döntött, hogy nyújtsuk be a pályázatot, ez volt az első akadály, a másodikként fogadni kell a pályázatot. Harmadikként le kell telepíteni a projektet Nagykanizsán. Jelenleg a második fázisnál tartunk. Megkérdezem a kamara képviselőit, hogy elképzelhetőnek tartják-e intézményre telepítve ezt a programot, vagy külön intézményhez ragaszkodnak? Doucha Ferenc; Több iskola is nyilatkozott már, hogy szívesen fogadja - Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola, Cserháti Szakközépiskola - a programot. Tavaly az alpolgármesterrel megnéztünk egy ilyen jellegű projektet, alkalmunk volt betekinteni, hogyan működik, milyen segítséget kaptak az önkormányzattól. Bicsák Miklós: Az iparosoknak joga van Nagykanizsán továbbképezni magukat. A városnak meg kell adni ezt a lehetőséget. Osztályvezető asszony korrektül elmondta, hogy egy meglévő épületre épülve kell kialakítani. Kérem képviselőtársaimat, gondolják át, és támogassák a szándéknyilatkozatot. Ferenczy Zoltán: Meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy a 300 ezer márkás támogatással a program elindulhasson. Javaslom, fogadjuk el a szándéknyilatkozatot. Krémer József: Néhány évvel ezelőtt én voltam egyik kezdeményezője ezen intézménynek és ma is támogatom. Meggyőződésem szerint a jövő iparos képzésnek az alapjait rakjuk le, amelyeket a nyugati társadalmakban már 40 éve, de talán már sokkal korábban leraktak Garzban vagy Dortmundban. 7 Dr. Bárányi EnikS; Nem az Európa felé utat kívánom megtagadni. Nem kaptam választ arra, hogy új intézményt, vagy meglévő intézményhálózatnak, illetve egy intézménynek bővítését jelentené. Megítélésem szerint a testületben, vagy egy közgyűlésen nem igazán szerencsés, ha az hangzik el, hogy "magasan képzett szakmunkás, aki majd külföldön kelendő." Szerintem hazánkban legyen meg ennek a helye és lehetősége. Marton István: Az ilyen feladatokat Németországban ki finanszírozza? Gabrielle Wolff: A finanszírozás egyrészt úgy történik, hogy a tanfolyamok díjkötelesek, másrészt a kézműipari üzemekben dolgozó embereknek az iparos, illetve az ipari cég vállalja a költségeket. Ez azzal függ össze, hogy annak érdekében, hogy egy adott üzem vagy kisiparos külföldről az Európa Unióból megrendelésekhez juthasson, bizonyítania kell, hogy rendelkezik megfelelő szakmai képzettséggel, - adott esetben - tehát megfelelő hegesztési jogosultsággal. Az intézmény felszerelésének egy részét az illetékes szövetségi tartomány vagy szövetségi állam, illetve adott esetben az Európa Unió fedezi. Az oktató személyzetet a kézműves kamara biztosítja. Úgy vélem, hogy ezt az elvet, munkamódszert lehetne jelen esetben is alkalmazni, mindenekelőtt azért is, mert gyakorlatilag az ehhez szükséges felszereltség rendelkezésre lesz bocsátva díjmentesen. Kelemen Z. Pál; A társadalmi-gazdasági programban szerepel, hogy "A város képzett munkaerővel rendelkezik." Szerintem ez így nem igaz. A város képezhető vagy egyoldalúan képzett munkaerővel rendelkezik azokban az országokban, iparágakban, amelyek megszűntek. Olyan lehetőségről van szó, ha ebben az Oktatási programban résztveszünk, hogy konvertálható tudású iparosokat képzünk, akik a világon bárhol megélhetnek és a világgal mérik önmagukat, illetve szaktudásukat - nem provinciális mértékkel. Az iparos nemcsak arra jó, hogy alapítványokat finanszírozzon, sportköröket tartson fenn, hanem arra is jó, hogy képezzük. Elmenjen, bejárhassa a világot, hazajőve pedig ipart alapítson és vállalkozzon. A kérdést egyértelműen támogatom. Tütt5 István: Egerben volt szerencsém meglátogatni ilyen jellegű intézményt. A város rendelkezésre bocsátott egy viszonylag elhanyagolt épületet, amelyet rendbehoztak a diákok. Jelenleg gyönyörű intézményt működtetnek önellátóan. A tapasztalat azt mutatja, hogy 40 km-nél nagyobb távolságra ezek a központok már nem tudnak magukhoz vonzani semmiféle körből diákokat képzésre. Ebből a szempontból Zalaegerszeg is távolinak tűnik, hiszen 50 km-re fekszik tőlünk. Nagykanizsa olyan alapokat hozhat létre, amely hozzájárulhat regionális növeléséhez. Tarnóczky Attila: Úgy érzem, hogy az elhangzott minősítések alaptalanok és sértőek. A várost fellendíteni, - hogy városi költségvetési pénzekből megvalósítsuk álmainkat - nem tartozik a realitások kategóriájába. Mindenki szívesen látja a berendezéseket, senki nem akarja megakadályozni, hogy a kanizsai iparosok tanuljanak, és örülünk a 300 ezer márka támogatásnak. Aggodalmam az, hogy miközben intézményeket zárunk be, vonunk 8 össze, ezzel szemben állna egy másik létesítmény létesítése. Az aggodalom feloldódna akkor, ha úgy döntenénk, hogy fogadjuk ezt a pályázati eredményt, de önálló intézményt nem hozunk létre. Dr. Csákai Iván; Aggódom, mert bizonyos kamarai feladatokat a közgyűlésre akarnak hárítani. Szerintem bizonyos dolgokat a kamarának kellene vállalnia. Egerben a kamara - nem az önkormányzat - nagy pénzösszeggel támogatja a központot. Szeretném, ha a kamara is hozzájárulna a telepítéshez, nemcsak az önkormányzat. Természetesen én is támogatom a telepítést nem önálló intézményként. Marton István: Feltett kérdésemre nem kaptam megnyugtató választ, hiszen a válaszból nem derült ki, hogy kinek a fennhatósága alá tartozik az intézmény és ki működteti majd. Szakony Szilárd: A két ország között diferencia van. Németországban komoly fejlett rendszer működik. Ma a világon a Föld 86%-ánál a német kamarai rendszer él. A Kormány létrehozott egy kamarai törvényt, de a hatósági feladatokat és a pénzt nem adta hozzá. Nem az állam támogatja ezeket a központokat itt Magyarországon. Ausztriában (Bécs, Graz, Klagenfurt) kötelezően állami pénzekből létesültek ezek az intézmények. Mi jelenleg átmeneti állapotban vagyunk. Ha nem élünk ezzel a lehetőséggel, akkor más viszi el előlünk. Alkalmasakká válhatunk arra, hogy a külföldi piacra termeljünk. Ók mondják: egy kisebb város kisebb közösség, nagyobb város nagyobb közösség életminősége és léte attól is függ, hogy a benne dolgozó termék előállító-szolgáltató emberek és kisiparosok milyen minőségű szinten tudják előállítani és azt előadni. Azért a hegesztésről lett szó, mert az Európához közeledő szabvány és módosítások miatt olyan jellegű szabályok vannak előírva, amire Nagykanizsán és környékén nincs szakember, aki lézerrel, illetve egyéb technikával külföldre terméket tudna előállítani. Jelenleg felesleges azon vitatkozni, hogy önálló intézmény vagy nem önálló intézményként működne. Ha például az ipari iskolában lesz letelepítve a központ, akkor délelőtt szakmunkásképzést lehet végezni ugyan azokkal a szaktanárokkal (a Széchenyi és a Cserháti iskolából is 2-2 szakembert egy-egy hónapos előképző tanfolyamra küldtünk, levizsgáztak és minősítést szereztek), délután ezek az emberek szakmunkásképzést, szakmunkás átképzést tudnának végezni. Tárgyaltunk a Zala Megyei és a helyi Munkaügyi Központtal, velük szerződést lehet kötni a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is támogatni tudja, de előbb-utóbb önfenntartó lesz az intézmény. Suhai Sándor: Most csak abban kell döntenünk, hogy egyetértünk azzal, hogy Nagykanizsára kerüljön, ha nem tudunk megegyezni, akkor le kell mondani. Balogh György: Nagyon sok érvet elmondtunk, ami által döntési helyzetbe kerültünk. Javaslom, hogy a részletes kérdéseket az aláírás előtt tegyük meg. Kérem a polgármestert, szavaztassa meg a vita lezárását. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vitát lezárjuk, kérem szavazzon. 9 A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a vitát lezárja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy szándéknyilatkozatban a projektet fogadjuk, kérem szavazzon. Tarnóczky Attila: Javaslatom volt, hogy a szándéknyilatkozatba kerüljön bele, hogy új intézményt nem kívánunk létrehozni. Suhai Sándor: Jelenleg nem sok értelmét látom ennek a megkötésnek, de mivel módositó javaslat hangzott el, megszavaztatom. Aki egyetért azzal, hogy a szándéknyilatkozatba kerüljön bele, hogy új intézményt nem kívánunk létrehozni, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a projektet elfogadó szándéknyilatkozat aláírására, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 37/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a PHARE programon belül "Támogatás a Zalai Kézműves Kamarai Szervezet felépítéséhez és továbbfejlesztéséhez a Zala megyei kis- és középvállalkozások továbbfejlődésének elősegítéséről" szóló projektet elfogadó szándéknyilatkozatot aláírja. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) Tájékoztató a termálkutak hasznosítási lehetőségéről szóló befektetői találkozóról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester röviden ismerteti az előterjesztést. 10 Tarnóczky Attila: Az előterjesztést támogatom, de a sikerességét elég csekélynek tartom. A zalai termálvíz hatalmas kincs, más települések ebben az ügyben próbálnak eredményt elérni. Javaslom, hogy a határozati javaslat második bekezdésében adjunk felhatalmazást arra, hogy akár ingyen adnánk földet egy komoly terv megvalósításához. Javaslom továbbá, hogy a polgármester felhatalmazását ez ügyben szélesítsük ki. Kérem a polgármestert, hogy nevemben üdvözölje a brüsszelieket. Hajgató Sándor; Annak idején, amikor a Nagyrác utca végén fúrás történt, olaj helyett melegvíz jött fel. Szóvá tettem az akkori Népfront titkárnak, hogy vegyelemezzék, hogy mit tartalmaz a víz. Ók azt mondták, hogy csak melegvíz. Kérdezem, hogy Miklósfán nem kerül sokba, csak Kiskanizsán? Tütto István: Megnyugtatásként elmondanám, hogy negyedikként Kiskanizsa került szóba, hiszen vannak olyan kutak, amelyek feltárásra kerültek. Nagykanizsa esélyeit növelheti, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket valaki igénybe kíván venni, még ki lehet bővíteni a város által nyújtott szolgáltatásokkal. Ezek egy kisebb település lehetőségeit nagyon meghaladnák. Elfogadható amit Tarnóczky képviselő javasol, de hozzátenném, ez a projekt úgy fog működni, hogy a városnak sem árt, ha résztulajdona van ebben az ügyben. Ezt is csak úgy tudjuk megtenni, hogy ingyen odaadjuk, azaz: azt az értéket, amit képvisel a földünk, betettük ebbe az egész tőkealapba. Palotás Tibor: Egyetértek Tüttő alpolgármesterrel, miszerint a terület értékével vesz részt a vállalkozásban. Nincs szükség arra, hogy adományozzunk. Zsoldos Ferenc: Javaslom, hogy vegyünk részt a kiállításon és zárjuk le a vitát. Tarnóczky Attila: Javaslatomat továbbra is fenntartom. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a vitát lezárjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a vitát lezárja. Suhai Sándor: Aki egyetért Tarnóczky képviselő javaslatával, hogy ingyen adjuk a földet - én mint előterjesztő elfogadom -, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a módosítással a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. 11 A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadja, és a kővetkező határozatot hozza: 38/1997. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Brüsszelben a termál befektetői találkozón Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselje magát. A bemutatkozó anyaghoz kapcsolódó üzleti ajánlatban az önkormányzat részvállalása a területek apport értékéig terjedő összegben jelölhető meg. A program és a kiállítás költségeihez való hozzájárulásként a beruházásra szánt területeket bemutató poszter-látványtervek és az utazás költségeit viseljük. Az üzleti találkozón történő részvételre a polgármestert jelöli ki, aki a vagyongazdálkodási-befektetői, és településrendezési-építési szakterületről egy-egy személyt vonhat be. Felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a tárgyalások során egy esetleges ingyenes földterület átadásáról is tárgyaljon. Felkéri a polgármestert, hogy a találkozó eredményéről a részvételt követő közgyűlésen adjon tájékoztatást. Határidő: 1997. május 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén 15.45 órakor az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) n \ f JL/. HUr Dr. Takács Anikó jegyző Kmf ixvlon Suhai Sándor polgármester |
