* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 2.32 MB | |
| 2026-02-23 15:48:34 | |
 | |||||||
Védett  0 | 382 | 1993. augusztus 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Zárt ülés Határozat száma: 122/1993. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-11/1993/1. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. augusztus 30-i zárt üléséről Határozat száma: 122/1993. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. augusztus 30-án (hétfő) 14.00 órakor tartott zárt üléséről. Jelen vannak; az ülés jegyzőkönyvében felsorolt képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet titkárságvezető, Cserti Tibor osztályvezető. 6.) Alfától Omegáig Kft. gazdálkodásának vizsgálatáról szóló j elentés (Írásban) Előadó: Kovács Zoltán Vállalkozási Iroda vezetője Kovács János: A piaci állapotok Nagykanizsán kritikán aluliak annak ellenére, hogy most egy komoly felújítás történt. Túlzsúfolt a piac. A piac területének kb. 1/3-al történő bővítésére lenne szükség, amelyhez azonban nincs hely. Szükségesnek tartom a vásárcsarnok felépítését, és a határozati javaslatot elfogadhatónak tartom. Németh László: Az Önkormányzatnak azért kellene részt venni ebben a kft-ben a továbbiakban is, mivel az Önkormányzat résztvétele garanciát jelent a vállalkozók számára. Göndör István: Ennek a Kft-nek 15 millió forint a törzstőkéje, a mai napig 16 millió forint tartozást felhalmozott, melyben benne van a már alapterületet vásárlók előlege is. Most ebben a helyzetben került elénk egy javaslat, hogy az Önkormányzat szerezze meg a Kft. 100 %-os tulajdonjogát. Ez azt jelentené, hogy átvállalnánk a teljes adósságot, és megszerezni az állítólag 20 millió forintot éró ingatlant, és pénz nélkül kezdhetnénk az egészet élőiről. Én hagynám a felszámolást továbbmenni, csak az a baj, hogy nincs a városban egy másik olyan terület, ahol ez a vásárcsarnok felépülhetne. Farkas Zoltán: Azoknak a kisbefektetőknek a pénzét, akik ki akartak lépni a vállalkozásból visszafizették, aki pedig nem lépett ki, annak a pénze megvan. A kft. vagyonának egy részéből földterületet vásárolt, és ezek az ingatlanok ma is a kft. tulajdonában vannak. A kft. 2-3 évig úgy működött, hogy árbevételei nem voltak csak kiadásai, és a kiadások fedezete az a bankkölcsön volt, amit 8 millió forint értékben a Mezőbanknál vettek fel. Ez a pénz elfogyott, visszafizetni nem tudták, és a kamatokkal együtt jött össze a 14,5 millió forintos tartozás. A kft-nek két választása volt, vagy megveszi az Önkormányzattól az ingatlant, vagy pedig az Önkormányzat is belép a kft-be. Az Önkormányzatnak - 2 - azért kellett belépni a vállalkozásba, hogy senki se mondhassa azt, hogy az Önkormányzat megakadályozza a vásárcsarnok felépülését. Itt nem is banki hitelről lenne szó, hanem lízingkonstrukcióról, mely öt éves futamidejű lenne, és tíz részletben kellene visszafizetni a felvett kölcsönt. A továbbadás is lízingkonstrukcióban menne, ami lényegesen nagyobb garanciát jelentene, mint az eredeti elképzelés. Véleményem szerint megvalósíthatósági tanulmány nélkül ebbe a vállalkozásba nem szabad belekezdeni. Ha ezt a határozati javaslatot a közgyűlés ma elfogadja, akkor nem úgy dönt, hogy ezt a 20 millió forintot kidobja az ablakon, mivel ez a 20 millió forint feltételhez van kötve, az egyszemélyes 100 %-ban önkormányzati tulajdonú kft-hez. Feltételként lehetne még szabni azt, hogy az Önkormányzat abban az esetben fordíthatja ezt a 20 millió forintot a kft. törzstőkéjének emelésére, ha egy megvalósíthatósági tanulmány bizonyítja azt, hogy egy gazdaságos vállalkozásról van szó. Kovács Zoltán: A kft. egyik hitelezője felszámolási eljárást indított a kft. ellen. Ezt a megindított eljárást egy ideig sikerült halasztani. A Mezőbank, amely a kft. legnagyobb hitelezője, pert indított a követelése érvényesítése érdekében* Ha az Önkormányzat úgy dönt, hogy ezen a kft-n keresztül felépíti |
