* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.9 MB | |
| 2026-02-25 10:05:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  120 | 181 | 1993. június 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 85-tól 93-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Interpellációk 3.) Tájékoztató Nagykanizsa város és vonzáskörzetének rövid távú munkaerópiaci helyzetéről (írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető 4.) Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról és befolyásoló tényezőiről (szóban) Előadó: Dr. Búzás Judit tisztifőorvos 5.) A kórházrekonstrukció beruházási okmányának jóváhagyása Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 6.) Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 7.) Tájékoztató a nevelési-oktatási intézményekbe történt beiskolázásról (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 8.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 9.) Intézkedési terv az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 10.) Kovács János képviselő önálló indítványa a városrészi önkormányzatok létesítésére (írásban) 11.) Egyebek a) Javaslat a Nagykanizsa Kossuth téri közúti híd tervezett felújítási költségeinek felosztására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke b) Sabján István munkanélküli jövedelempótló támogatási fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke c) Tóth Józsefné temetési segély fellebbezési ügye (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-7/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. június 14-i üléséről Határozatok száma: 85-tól 93-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. június 14-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak; Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Magyar József, Marton István, Minorics Piroska, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Dr. Kereskai István, Lehota János, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Németh László. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Dr. Búzás Judit tisztifőorvos, Kiss Ambrus a Zala Megyei Munkaügyi Központ vezetője, Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ nagykanizsai kirendeltségvezetője, Dr. Szabó Csaba orvosigazgató, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a pécsi rádió munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Újság munkatársa. Farkas Zoltán: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Van-e a napirendi pontokkal kapcsolatosan vélemény, javaslat? Jesch Aladár: Kérem, hogy a Kossuth téri közúti híd tervezett felújítási költségeinek felhasználásáról szóló javaslatot az egyebek napirendi pont keretében tárgyalja a testület. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Balogh György: A 4. és 5. napirend legyen a 2. napirendi pont után megtárgyalva. 2 Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő témákat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (Írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Interpellációk 3.) Tájékoztató Nagykanizsa város és vonzáskörzetének rövid távú munkaerópiaci helyzetéről (írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető 4.) Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról és befolyásoló tényezőiről (szóban) Előadó: Dr. Búzás Judit tisztifőorvos 5.) A kórházrekonstrukció beruházási okmányának jóváhagyása Előadó: Dr. Szabó Csaba orvos-igazgató 6.) Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 7.) Tájékoztató a nevelési-oktatási intézményekbe történt beiskolázásról (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 8.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 9.) Intézkedési terv az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 10.) Kovács János képviselő önálló indítványa a városrészi önkormányzatok létesítésére (írásban) 11. ) Egyebek a) Javaslat a Nagykanizsa Kossuth téri közúti híd tervezett felújítási költségeinek felosztására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke b) Sabján István munkanélküli jövedelempótló támogatási fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke c) Tóth Józsefné temetési segély fellebbezési ügye (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 3 Napirend_e 1 6 t t Dömötörffy Sándor: Véleményem szerint a szemétdepónia ez évi befejezése a közbejött okok miatt el fog húzódni. A bagolai telep helyzete kezd tarthatatlanná válni. Javasolom a TEFO készítsen a következő közgyűlésre egy tanulmányt költségmegjelöléssel, mely azt tartalmazná, hogy a bagolai szeméttelep részleges vagy teljes rekultivációját hogyan lehet megvalósítani. Kérem, hogy a hivatal fejezze ki köszönetét a bagolaiaknak türelmükért, melyet a szeméttelep kérdésében tanúsítottak. Július 1-től, amíg a szeméttelep máshova nem kerül áthelyezésre, addig az önkormányzat vállalja át a bagolaiak szemétdiját. Határozzon ezügyben a közgyűlés vagy az egyebek között legyen megtárgyalva. Stamler Lajos: A csónakázó tónál környezetrombolás történt kb. 1 millió forintos nagyságrendben. Fákat vágtak ki, sást és nádat irtottak engedély nélkül és több teherautónyi földet szállítottak oda. A területen 1 hétig lánctalpas munkagép dolgozott. Meg kell vizsgálni a kérdést, miként vett részt a honvédség a munkában, amire nincs engedélye. £_tó üzemeltetője is felelős, de a környezetvédelmi felügyelőség is, pedig volt lakossági bejelentés. A kivizsgálást követően felelősségrevonást kell kezdeményezni. Javasolom, hogy a közgyűlés utasítsa a Hivatal jogi képviselőjét, vizsgálja meg milyen jogviszonyban van a hivatallal a Horgászegyesület, mert információim szerint az ő megbízásából történt a tónál a munkavégzés. Van-e a tó használatával kapcsolatban ilyen munkavégzési joga, ha nincs, bírósági útra kell vinni az ügyet. A tó jelenlegi kezelőjének és a környezetvédelmi felügyeletnek a felelősségét is ki kell vizsgálni. Krémer József: Nem tetszik nekem, hogy a képviselők egy része a közgyűlés munkájában rendszeresen nem vesz részt, másrészük később jön.Azzal sem tudok azonosulni, hogy bizonyos képviselők miután a napirendi témájuk véget ér hazamennek, a többi nem érdekli őket. Kérem a képviselőket, hogy aki ebben a munkában nem akar részt venni, mondja el a lakosságnak és mondjanak le a mandátumukról. Farkas Zoltán: A TEFO osztályvezetőjétől kérdezem, hogy megoldható-e két hét alatt a Dömötörffy képviselő által említett vizsgálat? Karmazin József: A témáról május 28-i információk állnak rendelkezésre, új döntést nem lehet megalapozottan előkészíteni két hét alatt. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a következő ülésen e téma napirend legyen a TEFO és a Gazdasági Bizottság előterjesztésében? A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. 4 Farkas Zoltán: Stamler képviselő javasolta, a csónakázó tóval kapcsolatos ügy kivizsgálását, melyet a TEFO végezzen el és önálló napirendi pontként a következő testületi ülés elé kellene hozni a témát. Stamler Lajos: Arról mindenképp szavazni kell, hogy az okozott kár felmérésre kerüljön, a további munkavégzést le kell állítani. ''4— Az intézkedések eredményéről kell a közgyűlést tájékoztatni. Czupi Gyula: Az ügyben a polgármesteri hivatalnak kell eljárni, nincs értelme napirend előtt erről szavazni. Az SZMSZ-szel ellentétes, hogy napirend előtt szavazások legyenek. Stamler Lajos: Itt nem szabálysértésről van szó, ez nagyobb horderejű, ezért kell szavazni. Véleményem szerint ez nem ellentétes az SZMSZ-szel. Farkas Zoltán: Aki egyetért Stamler képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 85/1993. számú határozat a.) A közgyűlés felkéri a Gazdasági Bizottságot és a Településellátási- és Fejlesztési Osztályt, hogy készítsen előterjesztést a testület következő ülésére, mely költségmegjelöléssel tartalmazza, hogy a bagolai szeméttelep részleges vagy teljes rekultivációja hogyan valósítható meg. Vizsgálja meg a bagolai városrész lakói által fizetett szemétdíj átvállalásának lehetőségét 1993. július 1-től a szeméttelep áthelyezéséig. Határidő: 1993. június 28. Felelős : Dömötörfy Sándor a Gazd.Biz.elnöke Dr. Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a csónakázó tó környékén végzett munkálatokat. Mérje fel az okozott kár nagyságát. Vizsgálja meg, hogy a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalatot és a Környezetvédelmi Felügyeletet milyen felelősség terheli a kialakult helyzetért. Utasítja a titkárságvezetőt annak tisztázására, hogy az önkormányzat milyen jogviszonyban áll a Horgász Egyesülettel. A vizsgálatok eredményéről a közgyűlést tájékoztatni kell. Határidő: 1993. június 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Lukácsa Erzsébet titkárságvezető 5 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Palotás Tibor: A 78/1993. sz. határozat ügyében mi lesz a további teendő? A kulturális kifizetések a megállapított kereten belül történtek-e vagy afölött? Czobor Zoltán: A városi könyvtár fővállalkozásba adására forráshiány miatt nem kerüít sor. Rendeződik-e ez június 28-ig, (?) mert ha nem, akkor felesleges beterjeszteni a következő testületi ülésre. Koczfán Ferenc: A gráci tárgyalásokról bővebb tájékoztatást kérek. Czupi Gyula: A 78/1993-as sz. határozatról részletesebb tájékoztatást kérek. Az előterjesztés tartalmazza, hogy a normatív állami támogatás lemondásának összege 1968 eFt, a fennmaradó 1052 eFt forrásaként a várható adótöbblet került megjelölésre. Ebben is határoznunk kell-e, vagy csak tudomásul venni. A költségvetés vitája során javasoltam, hogy az adótöbbletet a keleti városrész fásítására használjuk fel. Valóban itt van az adótöbblet, ami forrása lehetett volna az általam javasoltaknak. Farkas Zoltán: A 78/1993-as számú határozat nem felel meg a törvényességnek, ezért szükséges a határozat megváltoztatása. könyvtár ügyében nem lesz több forrás. A június 28-i előterjesztésnek a célja, hogy realitásokon alapuló program készüljön. Cserti Tibor: A polgármester saját hatáskörében döntött a kifizetésről a bizottsági döntés alapján, melyről most a testületet tájékoztattuk. A normatív állami támogatásról a közgyűlés már döntött, ez nem költsétvetés módosítás. Ha a kormány elfogadja a pályázatunkat, akkor kell visszatérni erre a kérdésre. A gráci látogatás célja egyrészt általános bemutatkozás, (demográfia, termékszerkezet, gazdasági szerkezet, intézményhálózat, ellátóképesség, vásárlóerő), másrészt konkrét helyzetfelmérés. Czupi Gyula: A polgármesteri beszámoló tájékoztató részének 3. oldalán határozati javaslat van? Farkas Zoltán: Nem határozatmódosításról van szó, hanem átruházott hatáskörben történt polgármesteri intézkedésről, melyről tájékoztatjuk a testületet. Palotás Tibor: A 20-as Honvéd Gyalogezred emlékmű áthelyezéséről szóló határozati javaslat nem felel meg a közgyűlés korábbi döntésének, mivel ebben az szerepel, hogy a közgyűlés támogatja a szobor visszahelyezését, ha a szavazásra jogosult állampolgárok 10 %-a aláírja a kezdeményezést. Mi arról szavaztunk, hogy 10 % megléte esetén a szobor visszakerül eredeti helyére. Eszerint kell módosítani a határozatot. 6 Balogh György: Az e témában elfogadott közgyűlési döntés törvénysértő, ezért szükséges annak módosítása. A lényeg az, ha kéri a lakosság, a választójoggal rendelkezők 10 %-a, akkor az emlékmű áthelyezését a közgyűlés ismételten tárgyalni fogja. Palotás Tibor; Nem népi kezdeményezésről van szó, hanem képviselői indítványról, amit a testület nem fogadott el. 10 % esetén visszakerül a szobor az eredeti helyéről, erről van szó. Kérem fogadják el a régi döntést, ne változtassák meg véleményüket. Göndör István: Ha az ellentábor 20 %-os aláírást gyűjt össze, akkor mi a helyzet? Nem hozhatunk új döntést? Az SZMSZ szabályozza a népi kezdeményezést, azt, hogy mennyi aláírás esetén foglalkozhatunk a témával. Farkas Zoltán: Palotás képviselő javasolta, hogy a 10 % megléte esetén az emlékművet vissza kell helyezni az eredeti helyére. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztett 78/1993. sz. határozat módosításával a polgármesteri tájékoztatóban szereplő megfogalmazásban? A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a határozat módosítását elfogadja. Czupi Gyula: A legutóbbi közgyűlésen felvetettek egy részére választ kaptam. Eredeti kérdésem az volt, hogy a magántulajdonba került épületek külső arculata megváltozik, megbomlik a belváros egysége. Van-e hivatalnak lehetősége, hogy ezen módosítson? Több olyan felirat, kirakat van a városban, amely nem illik a városképhez, ebben mit lehet tenni. Erre kérek a közgyűlés következő ülésén választ. Farkas Zoltán; Czupi képviselő felvetésére a következő testületi ülésen választ adunk. Kérem fogadják el a tájékoztatót azzal, hogy Czupi képviselő városképpel kapcsolatos felvetésére a következő testületi ülésen adunk választ. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. 7 Farkas Zoltán; Aki a polgármesteri tájékoztatót összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 86/1993. számú határozat a.) A közgyűlés a 47/1993. számú határozat a.) és b.) pontjának határidejét 1993. szeptember 30-ra módosítja. b.) A közgyűlés a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi azzal, hogy Czupi Gyula képviselőnek a városképpel kapcsolatos felvetésére a polgármester a következő testületi ülésen ad választ. c.) A közgyűlés a 78/1993. számú határozatát a következők szerint módosítja: A közgyűlés a 20-as Honvéd Gyalogezred emlékművének eredeti helyére történő visszahelyezését támogatja abban az esetben, ha a 13/1991. sz. rendelet 5. §. (2) bekezdése alapján a választásra jogosult állampolgárok 10 %-a kéri. A népi kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell eljuttatni. Határidő: 1993. december 31. 2.) Interpellációk, kérdések Farkas Zoltán: Megkérdezem Marton képviselőt, elfogadja-e az interpellációjára adott írásos választ. Marton István: A választ több helyen pontatlannak tartom. Többek között nincs leírva, hogy az Ujudvari TV torony átjátszó, ~, £> igénybevétele mibe kerül, ki kéri meg az engedélyt. Pedig ennekv-y » beszerzése sürgős lenne, a műsor sugárzási díja 4000 Ft/óra. Ha van kész műsorunk, ki fogja ezt megfizetni? Súlyos mulasztásnak tartom, hogy hagytuk kicsúszni ezt az üzletet a kezünkből. Nem fogadom el, mert a kérdéseimre közhelyszerű választ kaptam.Szó sem esett pl. arról, miért nem pályáztuk meg a kábeltelevíziót és ezért ki a felelős, ha komolyan akarjuk venni azt, hogy az ujudvari átjátszó igénybevételével vezeték nélküli helyi rádió és tv adást szeretnénk elérni, akkor gyorsan kell lépnünk, mert határidő múlás veszélye fenyeget. 8 Czobor Zoltán: Néhány gondolattal megpróbálok Marton képviselő felvetésére reagálni. Arra a kérdésére, hogy ki a felelős azért, hogy nem nyújtottuk be a pályázatot, azt válaszolhatom, hogy részben a gazdasági bizottság. A NELKA felszámolása során a KÁBELCOM nevű céggel kívántuk a vezetékes antennarendszert megszerezni, azonban az említett cég visszalépett. Mi azért nem szorgalmaztuk, mert az indulási ár 18 millió Ft volt és egy-két éven belül 70-80 millió forintot kell beruházni, hogy a rendszer működőképes legyen. Erre a városnak nincs anyagi lehetősége, ezért maradt el a pályázatban való részvétel. Ennek ellenére szeretné a gazdasági bizottság ha az ujudvari adóra rákerülnénk, vagyis vezeték nélküli helyi rádió és tv adás lehetőségét biztosítanánk. A helyi TV-től információt kértünk erre, 7-8 millió forintban határozták meg azt az összeget, mellyel az adóra ki lehetne jutni. A következő évi tervben mindenképp szerepeltetni kellene ezt az összeget, az üzemeltetési költség nem lenne magas. Böröcz Zoltán: 1991-ben több képviselő, köztük Marton István is javasolták, hogy ne fogadjuk el a NELKA ajánlatát, hogy 3 millió forintért mentsük meg a céget, pedig ezt a gazdasági bizottság egyöntetűen támogatta. Igaza van Czobor képviselőnek, hogy a gazdasági bizottság is hibázott, amikor a későbbi időpontban nem szorgalmazta a rendszer megszerzését. Cserti Tibor: A polgármesteri hivatal dolgozói időben felismerték és kezdeményezték, hogy 3 millió forintért tulajdonhoz juthat a város. Ma nincs tulajdonosi pozícióban, de elesett azoktól a reklámbevételektől is, ami egy működő intézménynél a fenntartási alapot képezi. Marton István: Amit Czobor képviselő mondott, azok valóban előbbre vitték az ügyet, ellentétben Böröcz képviselő által elmondottakkal. Akkor a 3,5 millió Ft-os összeget a közgyűlés elfogadta, csak ezt az ajánlatunkat a NELKA nem fogadta el. Tavaly november 30-i felvetésemre a közgyűlés egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy meg kell szerezni. A gazdasági bizottság foglalkozott ezzel az üggyel, miért nem hozta vissza a közgyűlés elé. Úgy érzem a bizottságok mulasztottak akkor, amikor a közgyűlés egyhangú határozatát nem hajtották végre. Jesch Aladár: A városüzemeltetési bizottság többször tárgyalta e témát. Tisztázatlan volt a kábelrendszer tulajdonjoga. Nem értettem egyet azzal, hogy a csőd szélén lévő vállalatnak még további segélyt adjunk. Nem fogadták el azt az ajánlatunkat, hogy a kábelrendszer maradjon a város tulajdonában, míg a másik részlegükből alakítsanak egy Kft-t, amelyik megbízatást kapna a lakosságtól a rendszernek a működtetésére. Helytelennek tartom Marton képviselő megjegyzését, hogy kicsúszott a kezünkből, örüljünk neki. Ezt egy megfelelő cégnek kell működtetni. Palotás Tibor: Amikor a testület a NELKA ügyével foglalkozott arról volt szó, hogy a NELKÁ-nak nem tudunk adni 3,5 millió forintot és nem arról, hogy az önkormányzaté legyen ez a rendszer. 9 Czobor Zoltán: Az előzőekben említettem, hogy a KÁBELCOM-mal közösen kívántuk megszerezni a rendszert, a cég azonban visszalépett, azért nem pályáztunk, A vállalatainkat is veszteséggel privatizáljuk, mi értelme lett volna megvenni egy olyan rendszert, amelyet utána privatizálni kellene, csak azért, hogy valamennyi önkormányzati rész is legyen benne, hogy a városi tv. részére önálló csatornát és reklámlehetőséget tudjunk biztosítani. Marton István: Azért kellett volna nekünk ebben résztvennünk akár csak 25-30 %-ban is, hogy ne egy idegen, főleg külföldi legyen teljes jogú tulajdonos. Nem mindegy a város lakóinak, hogy aki ezt a rendszert működteti, mekkora profitra tesz szert. Farkas Zoltán: A profit a szolgáltatástól és a fizetőképes kereslettől függ. A lakosságnak teljesen mindegy, hogy az önkormányzat bent van-e ebben a vállalkozásban vagy nincs. Dömötörffy Sándor: A város akkor szólhatott volna bele ebbe a kérdésbe, ha 51 %-ban lett volna tulajdonos. A gazdasági bizottság a közeljövőben megvizsgálja az ujudvari kérdést, amit a közgyűlés elé fog terjeszteni az ősz folyamán. Marton István: Személyi kérdésben 75 % + 1 fő kell ahhoz, hogy a részvénytársaságban dönteni lehessen. 25-30 %-os részesedésnél sok mindent meg lehetett volna akadályozni. Dr. Csákai Iván: Kérem szavazzunk az ügyben. Farkas Zoltán: Marton István képviselő a választ nem fogadta el. Megkérdezem a testületet, elfogadja-e az interpellációra adott választ. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja. Farkas Zoltán: Megkérdezem Magyar képviselőt, elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Magyar József: A választ részben tudom elfogadni. Az l-es pontot azért nem, mert Bálits Károly levelének egyik részére nem kaptam választ. Nincs tisztázva a vívócsarnok, Petőfi utca, Kisegítő iskola összefüggése. Ennek a területnek a helyreállítása, gondozása, valamelyik iskoláé vagy a városé volna, de egyik költségvetésében sem szerepel az ehhez szükséges összeg. Erre kérek választ. Továbbra is van a városban olyan terület, amely az IKI fennhatósága alá tartozik és van, amelyik a VGV-hez, de a zöldterületek gondozását egyikük sem megfelelően végzi. A posta éTé~~Ki kellene tenni a parkoló táblát. 10 Karmazin József: Az okozhat problémát, hogy két interpellációról van szó. Magyar képviselő a június 1-jei közgyűlésen szóban tett fel kérdést a VGV működésével kapcsolatban és a múlt héten juttatott el írásban több kérdést hozzánk, amiről most szó van.Az első a vívócsarnok környezetét érintette. A válaszlevél azért nem tért ki erre a kérdésre, mert ez a terület a Petőfi iskola fennhatósága alá tartozik. A többi intézménnyel ellentétben a Petőfi iskola nem igényelte ennek a területnek sem a felújítását, sem a karbantartását külön előirányzatként. Nyilvántartásainkba besoroltuk és a következő évi költségvetés tervezésekor számontartjuk. A zöldterület fenntartására biztosított 14 millió forint kevés. Vállalkozást azért nem hirdettünk meg, mert az volt a bizottságok véleménye, hogy a VGV átalakításáig ne hozzunk létre versenyhelyzetet. Az el nem végzett munkáért nem fizetünk. A Vasember-ház felőli udvar rendbetételére a többletbevételek terhére pályázatot irtunk ki, minőségi, színvonalas helyreállítását tervezzük. A posta melletti helyzet hosszú ideje megoldatlan. Több mint 6 hónapja tettünk kezdeményezést, hogy ez az állapot megszűnjön, beleértve a parkoló táblákat, parkolóhelyek felfestését. Ez nem vezetett eredményre, az együttműködő partnerek segítőkészségének hiánya miatt. Farkas Zoltán: Magyar József képviselő az interpellációjára adott választ részben fogadta el. Megkérdezem a testületet, elfogadja-e az interpellációra adott választ. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással az interpellációra adott választ elfogadja azzal, hogy az l-es pontban megfogalmazottakra a következő közgyűlésen a képviselő választ kap. Farkas Zoltán: Megkérdezem, van-e szóbeli interpelláció? Krémer József: A bu^zpályaudvar közelében az engedély nélkül letelepedett vállálkozókkal kapcsolatban több észrevétel volt, ennek ellenére ma is vannak engedély nélküli árusítások. Ezeket a szabálytalankodókat a testületből is támogatták. A hivatal miért nem tud érvényt szerezni a hozott határozatnak? Az ideiglenes pavilonok sorsáról is döntött a testület. A következő közgyűlésen ezekről kapjunk tájékoztatást. Takács Zoltán: Kérem Krémer képviselőt ne általánosítson, konkrétan nevezze meg ki volt az, aki az engedély nélküli árusítást támogatja. Krémer József: Marton István képviselő. Marton István: Sajnálatos módon egy olyan ember, mint Krémer képviselő tette szóvá ezt, akinek annyi ügye van, amit én már számtalan esetben szóvá tettem a közgyűlésen, pl. Stílus üzletrész megszerzése stb. Valóban résztvettem a városfejlesztési bizottság olyan ülésén, ahol az előbb említett témakört tárgyalták, és nehezményeztem és erről most is ez a véleményem, 11 hogy vannak emberek, akik nem egyenlő elbírálásban részesülnek a hivatal részéről. Azt mondtam, amíg másnak engedélyezik a buszpályaudvarnál ezt a tevékenységet, akkor neki is. Valóban ebben az ügyben Kenyeres Borbálát a hatósági osztály dolgozóját akkor megkerestem. Ebben az ügyben ezzel az én szerepem kimerült. Farkas Zoltán: Krémer képviselő interpellációjára a közgyűlés következő ülésén választ adunk. 3.) Tájékoztató Nagykanizsa város és vonzáskörzetének rövid távú munkaerőpiaci helyzetéről (írásban) Előadó: Somos Béláné kirendeltségvezető Somos Béláné: A hivatal 10.000 ügyfélforgalmat bonyolít le havonta. Az önök részére megküldött írásos anyag is tartalmazza, hogy az elmúlt másfél évben a munkanélküliek száma területünkön megduplázódott. Ez a szám jelenleg 5.000 fő, mely az országos átlagnál 2 %-kal alacsonyabb. A középiskolai intézményekkel az elmúlt hetekben ismételten visszatértünk a pályakezdők munkavállalási lehetőségeire. 1119 pályakezdő végez, ebből 230-an gimnáziumban, 550-en szakmunkásképzőben tanultak, a különbözet pedig a szakközépiskolákból került ki. A pályakezdőkből 200 főnek van munkahelyi ajánlata, várhatóan 200-230 fő felsőoktatási intézményben tanul tovább, tehát valószínű 700 fő keresi meg a hivatalt munkahely ügyben. Az elmúlt évben 530 pályakezdő fiatalnak adtunk lehetőséget 29 átképző tanfolyamon. A megyei jogú város szerepköre megkövetelné egy korszerűen felszerelt átképző intézmény működtetését, ezért örültünk annak, hogy a Dortmund-i Iparkamara felajánlotta segítségét egy ilyen intézmény kialakításához. Kérem az önkormányzatot, gyorsítsa meg ezt a döntési folyamatot, tegye lehetővé minél előbb az épület ilyen célra történő átadását, amit a helyi Ipartestület ilyen célokra szeretne igénybe venni. A városban az év végére 6000-6200 fős munkanélküliséggel kell számolni. Munkahelyi kilátásaink aggasztóak, ezért kérem az önkormányzatot támogassanak minden átképzéssel kapcsolatos kezdeményezést. Kiss Ambrus: Köszönöm az önkormányzat segítségét, hogy a kirendeltséget egy olyan épületbe helyezte át, ahol egy korszerű szervezést tud megvalósítani. A megyében a munkanélküliek száma várhatóan 18.000 fő körüli lesz az év végéig. Ezt a munkaadók várakozására alapozzuk, ami arra épül, hogy a kapacitás kihasználtság nagyon alacsony a gazdaságban, elmozdulás az első félévben nem történt, a második félévben sem várható. Dömötörffy Sándor: Milyen irányú az átképzés? Mi történik azzal az 1500 személlyel, akik kikerülnek a segélyezetti körből? Várhatóan hogy alakul a munkanélküliek száma 1994. év végére? Tudomásom szerint 200 millió Ft van munkahelyteremtésre. Hogyan lehet ezt igénybevenni? Ha valaki tanulókat foglalkoztat, van-e rá támogatás, lehet-e igényelni a Munkaügyi Központtól? 12 Kiss Ambrus: Ismertek azok a szakmák, ahol nagyobb lehetőség van az elhelyezkedésre. Pl. külkereskedelem vámügyintézéssel, pénzügyi ügyintézéssel, banki technikával foglalkozó embereket lehet képezni. Fizikai területen varrónőkre, gépesített anyagmozgatásra, szállításra van igény. A 200 millió forint alap nem nagykanizsai, hanem Zala megyei. A foglalkoztatási törvény határozza meg, hogy mire lehet felhasználni, melyről konkrétan a munkaügyi tanács dönt. Képzésre 63 millió Ft áll rendelkezésre, a vállalkozóvá válás támogatására pedig 12 millió forint. Foglalkoztatást bővítő támogatás 35 millió forint, közhasznú munkavégzés 53 millió forint, munkahelyteremtő beruházás 35 millió forint, részidős foglalkoztatás támogatása 4 millió forint. A korengedményes nyugdíjat a vállalatnak kell fizetnie a volt dolgozója részére, ha azonban a vállalat veszteséges, vagy 25 %-os a létszámleépítés, akkor kérheti, hogy ennek 50 %-át a munkaügyi hivatal fizesse meg, e célra 3,5 millió Ft áll rendelkezésre. Pályázni képzésre és munkahelyteremtő beruházásra lehet. Ha az ipari tanuló végzett és 3 hónapig állásnélküli, utána aki alkalmazza, támogatást kérhet. Somos Béláné: Az 1500 kilépő sorsa a következő: a kilépők fele jövedelempótló támogatásban részesült, számuk június hónapban elérte az 500 főt, ebből 200 fő a nagykanizsai önkormányzattól kapja a támogatást. Ha az 1500 kilépőt az elkövetkezendő hónapokban vizsgáljuk, akkor várhatóan 1200 fő jövedelempótló támogatásával kell számolni, ami 700 fős növekményt jelent az év végéig. Takács Zoltán: A kirendeltségvezető tájékoztatásából kitűnt, hogy a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők nagyrészt munkanélkülieket termelnek. Melyik iskolában végeztek, milyen eséllyel indulnak ezek a fiatalok az életbe? Czupi Gyula: Nemcsak azt szeretném tudni, hogy melyik szakmának nincs jövője, hanem azt is, melyik az, amellyel érdemes foglalkozni. Somos Béláné: A gimnáziumban végzettek előnyös helyzetben vannak az átképzésre. A 700 főből 300-300 szakmunkásképzőt, illetve szakközépiskolát, 100 pedig gimnáziumot végez. Krémer József: Nekünk támogatni kell azokat az embereket, akik elveszítették a munkájukat. Milyen ellenőrzési formákat épített ki a munkaügyi hivatal azokra vonatkozóan, akik a munkaügyi segély mellett azt kijátszva dolgoznak? Somos Béláné: A megyei munkaügyi hivatalnál ellenőrzési hálózat jött létre, ezzel a munkacsoporttal jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. Az ellátottak körét teljesen leellenőriztetjük. Minden bejelentést kivizsgáltatunk, de államigazgatási döntést csak olyan esetekben hozhatunk, amikor a fekete munka ténye bizonyítható is. A következménye az, hogy kizárjuk az ellátó rendszerből attól az időponttól amitől bizonyítható a fekete munka végzésének időszaka. 13 Kiss Ambrus: Nincs olyan iskolai képzési rendszer, amely feleslegessé teszi az átképzést, illetve a munkaerőpiaci kérdést. A foglalkoztatási törvény megteremtette az alapjait a munkaügyi ellenőrzésnek. Ezzel élünk és vannak eredmények is. A törvény lehetővé teszi az önkormányzatoknak a munkahelyi ellenőrzésben a részvételt. Farkas Zoltán: Van-e a munkanélküli segély járadék mellett törvényes munkavállalási lehetőség,- és mi ennek a mértéke? Somos Béláné: Kiadunk egy engedélyt, melyen feltüntetjük a munkavégzés helyét, az érte járó jövedelmet, a mértéke a 8.000 Ft-ot nem haladja meg és bármikor az ellenőrzési csoporttal ellenőrizhető a személy munkavállalása. Magyar József: Szeretném tudni, hogy milyen lehetőségek vannak a 40-50 éves dolgozók átképzésének segítésére? Somos Béláné: A hivatalban plakáton ki van függesztve, hogy milyen alapképzési feltételekkel, milyen tanfolyamokra lehet járni. Az átképzésnél az életkort nem kötjük meg, de a 40-50 éves korosztályból nagyon kevesen vállalják a továbbképzést, az átképzést. Aki erre vállalkozik, azt az ügyintézőnk a tanácsadói szolgálathoz küldi, ahol szakképzett pedagógus és pszichológus előzetes vizsgálata után van lehetőség az illető beiskolázására. Célszerű lenne, ha korszerű átképző központ állna rendelkezésünkre és így az átképzést folyamatossá tehetnénk a területen. Jelenleg őszhöz kötötten indítjuk a tanfolyamainkat, tekintettel arra, hogy a beiskolázásra várók 90-95 %-a pályakezdő fiatal. Az átképzés akkor működne megfelelően, ha egy modul rendszerű korszerű intézmény állna rendelkezésünkre, ezért kérem az Önök segítségét az átképző központ kialakításához. Farkas Zoltán: Köszönöm a képviselőtestület nevében a Munkaügyi Központ Megyei Igazgatójának és a Nagykanizsai Kirendeltség vezetőjének tájékoztatóját. A kirendeltség vezető meghívásának eleget téve javaslom, hogy az augusztusi közgyűlés előtt látogassuk meg a Munkaügyi Hivatalt. Farkas Zoltán: Aki a tájékoztatóval egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 4.) Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról és befolyásoló tényezőiről (szóban) Előadó: Dr. Búzás Judit városi tisztifőorvos Dr. Búzás Judit: (A tájékoztató a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 14 Dömötörffy Sándor: A Zalai Hírlapban Ön nyilatkozott a védőnői hálózattal kapcsolatban, mely szerint a nagykanizsai Önkormányzat negatívan áll hozzá ehhez a kérdéshez. Mit kellene tenni az Önkormányzatnak azért, hogy a védőnői ellátás a falusi szintet elérje Nagykanizsán? Milyennek ítéli meg együttműködésüket a Polgármesteri Hivatal Humán Osztályával? Nagykanizsán a legnagyobb reklámfelülettel a dohányárusok rendelkeznek. Úgy tudom, hogy a dohányzás reklámozása tiltott, ill. különböző megszorításokat alkalmaznak. Szeretném tudni, hogy ellenőrzik-e ezt a városban? Dr. Búzás Judit: A februári közgyűlésen közreadtuk a védőnői szolgálatról készült szakmai véleményezésünket, és előre jeleztük, hogy gondot fog okozni, ha a háziorvosok vállalkozni fognak. A védőnők helyzetével kapcsolatban szintén szakmai véleményezést küldtünk, mely szerint az anya és csecsemővédelmi feladatok ellátására - amit a TB finanszíroz - fordítható költségek láthatók legyenek és a védőnők tudjanak gazdálkodni. A Kórháztól a mai napig erre semmilyen választ nem kaptunk, a polgármesternél három alkalommal jártunk. Nagykanizsán egy ideális tanácsadó helyiség van - ahol a védőnők dolgoznak - a Garay utcában. Tanácsadó ezen kívül a Rozgonyi utcában, a Hevesi utcában, valamint a Béke utcában működik. 25 védőnő dolgozik jelenleg, ez ugyanannyi védőnői körzetet is jelent, de nincs hol végezzék a munkájukat. A munkájukhoz szükséges tárgyi feltételek nincsenek biztosítva, pl. vérnyomásmérők. A Humán Osztályt és a Népjóléti Bizottságot kellene megkérdezni arról, hogy milyen a kapcsolatunk egymással. Működésem alatt egyszer kaptam meghívást a Népjóléti Bizottság ülésére annak ellenére, hogy az egészségügyi törvényből adódóan minden egészségügyi témával kapcsolatos ülésére köteles lenne a bizottság meghívni. Magyarországon nem lehet közterületen dohányt reklámozni. Jancsi György: Szeretném tudni, hogy az egy főre eső alkoholfogyasztási adatok birtokában vannak-e? Dr. Búzás Judit: Arról, hogy éves viszonylatban mennyi alkoholt iszunk, nincsenek egyértelmű adataink. 20 év alatt 15-szörösére emelkedett a máj zsugorban megbetegedettek száma, rizikófaktorként az alkohol előkelő helyen áll, ebből is látszik, hogy nagy mértékben fogyasztjuk. Dömötörffy Sándor: A Polgármesteri Hivatal intézkedjen, hogy a G_igarettát reklámozó táblákat távolítsák el, és ha büntetést íenet kiszabni, akkor a legmagasabb összeget állapítsák meg. Kérem polgármester urat, hogy a testületi ülések alkalmával tiltsa meg a nem dohányzók egészsége védelmében a dohányzást. Szeretném, ha a Polgármesteri Hivatal előkészítené "Az egészséges városokhoz" történő csatlakozás programját az ősszel. Az illetékes osztály dolgozzon ki egy tervet, hogyan lehet elindítani egy hatékony egészségügyi felvilágosítást, egészségvédő programot, melynek kezdete lehetne az, hogy az őszi tanévkezdés előtt a város rendezzen a gyermekek egészséges életmódra nevelésével kapcsolatban egy egésznapos tudományos konferenciát, mely ezt a 15 kérdést feldolgozná és utánna ajánlaná az intézményeknek. A kórházakat, egészségügyi intézményeket egészséges élelemmel és ivóvízzel kellene ellátni. Jó lenne Nagykanizsa körzetében a szentendreihez hasonló b jo t e rm esz tési programot kezdeni és ezekkel a zöldségfélékkel kellene ellátni a gyermekintézményeket és a Kórházat, arról nem is beszélve, hogy ez a program sok embernek tudna munkát biztosítani. Dr. Bogár Gáspár: Minden nagyobb községben az orvosi rendelők mellett külön helyiségben végzik az anya és csecsemőtanácsadási munkát. Nagykanizsán 11 gyermekorvosi körzet van, és összesen négy tanácsadó helyiség, három orvosnak nincs tanácsadó helyisége. A jővőben a költségvetés elfogadásakor erre a kérdésre is figyelni kell. Farkas Zoltán: Dömötörffy képviselő javaslatait munkatársaim feljegyezték, és természetesen intézkedni fognak. Aki az elhangzott tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés a tájékoztatót egyhangúlag elfogadja. 5.) A kórházrekonstrukció beruházási okmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba orvosigazgató Dr. Szabó Csaba: A közgyűlés 1992. augusztus 17-én és 1993. április 5-én foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a 38/1993. számú határozatával elfogadta a kórházrekonstrukció céltámogatással megvalósuló, társult önkormányzati pályázatot. A beruházási szabályzatban foglaltak szerint ezen tervezett beruházás okmányát külön is el kell fogadnia a közgyűlésnek. A kórházrekonstrukciós páylázathoz szükséges a beruházási szabályzat értelmében a beruházási program elkészítése, az elkészült programot a képviselők megkapták. A határozati javaslat szerint a Népjóléti, Gazdasági, és a Városfejlesztési Bizottság módosító indítványával javasolja, hogy a közgyűlés a kórházrekonstrukciós pályázat beruházás i pkmányát,, 1.326.500 eFt végösszeggel a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja. Az alapberuházó Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. A lebonyolítást az Önkormányzat érvényes beruházási szabályzata szerint kell vállalkozásba adni. A beruházási program aláírásával a közgyűlés a polgármestert bízza meg. Czobor Zoltán: Szükséges-e a beruházási programot azelőtt elfogadni, mielőtt az országgyűlés a pályázatot elbírálná? Dr. Szabó Csaba: A törvény szerint szeptember 1-el fogják közzétenni, hogy melyek azok az intézmények, akik a pályázatukra céltámogatást kaptak. A beruházási okmány elfogadása azt teszi lehetővé, hogy már a nyári időszakban előkészítő munkák folyhassanak . 16 Dr. Lukácsa Erzsébet: A határozati javaslat folyamatos határidót állapít meg, amely nem fogadható el. Kérem az igazgató urat, hogy a határidőt pontosan határozzák meg. Dr. Szabó Csaba: A beruházási okmány aláírásának dátuma legyen a holnapi nap. Farkas Zoltán: Az előterjesztés szerint a Beruházási Program aláírásával a közgyűlés a polgármester-t bízza meg 1993. június 15-i határidővel. Cserti Tibor: A közgyűlésnek ki kell mondani, hogy a beruházási okmányban foglalt műszaki, gazdasági és szakmai tartalmat elfogadja további döntésig. Célszerűnek tartottam volna rögzíteni a beruházási programban, hogy forrásoldalon ez egy társult beruházás és térségi együttműködési program keretében kell, hogy megvalósuljon, a forrásoldali rögzítésnél a korábbi kötelezettség vállalásnak külön sorban kellene megjelenni. Rögzíteni célszerű továbbá, hogy az 1993. évi ütemnek a forrása egy 50 millió Ft-os hitelfelvétel. Az üzemeltetés feltételeire vonatkozóan le van írva, hogy a TB Igazgatóság és az Önkormányzat vállalja az üzemeltetés költségeit. Ide a TB írásos válaszát kell arról mellékelni, hogy mit vállalnak. Dr. Szabó Csaba: A határozati javaslatban benne van, hogy a programot a mellékletben szereplő tartalommal hagyja jóvá a közgyűlés. A TÁKISZ-on keresztül felterjesztettük a TB befogadó nyilatkozatát, miszerint a keletkező költségeket a működés során vállalják. Cserti Tibor: A TB nyilatkozat nem volt egyértelmű, és egy új nyilatkozat megkönnyíthetné a döntést. Dr. Szabó Csaba: Három nappal ezelőtt szűnt meg a TB Főigazgatóság, ezért szerintem egy ilyen levél kérése lehetetlen, de megkíséreljük, ha a képviselőtestület így kívánja. Cserti Tibor: Ha ez a beruházási program jóváhagyásra kerülne a mai napon, függetlenül attól, hogy a kórház látja el az alapberuházási szerepkört, vagy a Polgármesteri Hivatal, akkor jogosan várhatná el a kórház, ill. a közgyűlés azt, hogy ennek a beruházásnak az előkészítésére a hivatal, ill. az alapberuházó tegyen intézkedéseket. Az alapberuházónak a további előkészítés azt jelenti, hogy ha már építési engedély van a program egészére versenyeztetni kell, hiszen a céltámogatási rendszer így működik. A kérdés az, hogy mit versenyeztet, ha a források nagyságrendjét és annak éves ütemét nem tudjuk meghatározni. Jesch Aladár: Javaslom, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk. Farkas Zoltán: Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 17 Farkas Zoltán: Aki a határozati javaslatot a Városfejlesztési Bizottság módosításával elfogadja, - amit Dr. Szabó Csaba már ismertetett - kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 87/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 38/1993. számú határozatában foglalt céltámogatású kórházrekonstrukciós pályázatának Beruházási Okmányát 1.326.500 eFt végösszeggel, a mellékletben szereplő tartalommal jóváhagyja. Az alapberuházó: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. A lebonyolítást az Önkormányzat érvényes Beruházási Szabályzata szerint kell vállalkozásba adni. A beruházási program aláírásával a közgyűlés Dr. Kereskai István polgármestert bízza meg. Határidő: 1993. június 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: A határozati javaslatban szerepel, hogy az ellenőrzési munka hatékonyságának javítása érdekében a revizori csoport létszámának egy fővel történő növelését engedélyezi a közgyűlés 1993. július 1-től. Szeretném tudni, hogy az ezzel összefüggésben 30.000 Ft/hó hivatali béralap, valamint az ehhez kapcsolódó TB járulék előirányzat növelését miből kívánják fedezni. Cserti Tibor: Az egyéb, a Polgármesteri Hivatalnál tervezett szakfeladat többletbevétel terhére. Ez időarányosan kb. 500.000 Ft. Farkas Zoltán: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja. 18 Farkas Zoltán: Aki egyetért a határozati javaslatban foglaltakkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 88/1993. számú határozat A Közgyűlés az 1992. évi ellenőrzési feladatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Megbízza a polgármestert, hogy a tájékoztatóban megfogalmazott javaslatok hivatali és intézményi szintű hasznosításának feltételeit dolgozza ki, és célszerűen szabályozza. Egyúttal az ellenőrzési munka hatékonyságának javítása érdekében a revizori csoport létszámának 1 fővel történő növelését engedélyezi 1993. július 1-től. Ezzel összefüggésben 30.000 Ft/hó hivatali béralap, valamint az ehhez kapcsolódó TB járulék előirányzat növelését engedélyezi. Határidő: 1993. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7.) Tájékoztató a nevelési-oktatási intézményekbe történt beiskolázásról (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke Farkas Zoltán: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a tájékoztatót elfogadja. 8.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke Farkas Zoltán: Feladatom, hogy tolmácsoljam a közgyűlésnek Janzsó Antal a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola igazgatójának kérését, miszerint kéri, hogy intézményük névváltoztatását a következő testületi ülés alkalmával tárgyaljuk. Pályázatot nyújtott be kétnyelvű intézmény lehetőségére és ha elnyeri a pályázatot, akkor szeretné ezt az intézmény nevében is megjelentetni. 19 Minorics Piroska: A határozat a.) pontja szerint a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola új elnevezése Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép és Szakmunkásképző Iskola legyen. Jesch Aladár: A magyar nyelvben ilyen szó, hogy szakközép nincs. Lehetne szakmunkásképző- és szakközépiskola, vagy szakközép- és szakmunkásképző iskola. Farkas Zoltán: Ha a szakmunkásképző szót írjuk előre, akkor a rangsorban a szakközépiskola alacsonyabb helyre kerül. Az iskola igazgatójának véleménye nélkül nem lenne szerencsés dönteni. Javaslom, hogy két hét múlva a Cserháti iskola névváltoztatásával együtt kerüljön a közgyűlés elé. A Humán Osztály vezetője egyet ért ezzel a javaslattal? Gerencsér Tibor: Igen. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztést két hét múlva tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja. 9.) Intézkedési terv az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat során megállapított hiányosságok felszámolására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Koczfán Ferenc: A 2., 5., 6., 8., pontoknál szeptember 1-i határidőket javaslok. Cserti Tibor: Ez az államháztartási törvénnyel ellentétes. A 6. pont az éves költségvetés elfogadásának időpontja és szeptember 1-én még nem lesz 1994. évi költségvetésünk, ezért nem értem a javaslatot. Farkas Zoltán: Úgy hiszem a költségvetéssel kapcsolatosan Cserti Tibornak igaza van és a felsorolt pontok mind összefüggenek a költségvetéssel. Czotterné Ivády Zsuzsa: A 2. pontnál szeptember 1-ét, a 8. pontnál szeptember 10-ét javaslom. Koczfán Ferenc: Ha az 5. és 6. pontot kihagyjuk, akkor a költségvetés készítése során nincs olyan szabályunk, mely szerint a költségvetést készítjük. Dr. Lukácsa Erzsébet: A hivatal feladat és hatásköri jegyzéke elkészült, viszont a nyári időszakban össze kellene a bizottságoknak ülni ahhoz, hogy a rájuk vonatkozó rész is elkészüljön szeptember l-re. A polgármesternek és az alpolgármesternek is le kell adni a hatáskört, ezért én szeptember 30-át javaslom. 20 Cserti Tibor: A polgármester szabályozta a helyi szintű tervező munkára vonatkozóan az aktuális feladatokat, ahhoz, hogy ez szinkronban legyen a központi tervező munkával, a bizottságok részére is bizonyos határnapokat vázolt az intézkedő levelében, melynek határnapja szeptember 5. Eddig az időpontig a hivatali osztályoknak a bizottságokkal együtt szükségfelmérést kell elvégezni. A másik fontos feladat, az 1994. évi tervezés módszertanának a véglegesítése lenne. A közgyűlés külön akár határozatban, vagy rendeletben • rögzítheti, hogy milyen feltételekkel kívánja a tervező munkát továbbvinni. Ha úgy látják jónak, a 2. pont megbontható egy a) és egy b) részre. Farkas Zoltán: A 2. pontra javasolt határidő módosítás, szeptember 1, aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Határidő módosítást javasolt Koczfán képviselő az 5. pontra, mely szintén szeptember 1. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a 6. pont határideje szeptember 1-je legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: A 8. pontra két módosító indítvány érkezett. Aki a szeptember 1-i határidővel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Aki a szeptember 10-i határidővel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Aki az előterjesztést az eredeti határozati javaslattal együtt elfogadja, kérem szavazzon. 21 A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 89/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Állami Számvevőszék Zala Megyei Kirendeltsége pénzügyi- gazdasági törvényességi ellenőrzése során megállapított hiányosságok felszámolására készített intézkedési tervet az alábbiak szerint jóváhagyja: 1./ El kell készíteni az önkormányzat ciklusra szóló gazdasági programját és azt jóváhagyásra a közgyűlés elé kell terjeszteni. Ezzel párhuzamosan a testület elé kell terjeszteni a város általános rendezési tervének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Határidő: 1993. november 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Az általános rendezési terv felülvizsgálatához kötődően aktualizálni kell a részletes rendezési terveket és a szükséges módosításokra javaslatot kell a testület elé terjeszteni . Határidő: 1993. december 31-ig folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2./ A Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát a következőkkel kell kiegészíteni: - Költségvetés kialakítására, elfogadására, valamint az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó főbb szabályok. - A polgármester (alpolgármester) feladatai, hatósági hatáskörei. - A bizottságok feladat- és hatáskörei. - A közgyűlés és a bizottságok, valamint a polgármester (alpolgármester) közötti munkamegosztás rendje. Határidő: 1993. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 22 3./ El kell készíteni a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei feladat- és hatásköri jegyzékére épülő Ügyrendi Szabályzatot és ezen alapuló, személyekre lebontott munkaköri leírásokat. Szabályozni kell a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, kiadmányozás, c képviselet rendjét. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4./ Felül kell vizsgálni az önkormányzat intézményei alapító okiratait és a szükséges korrekciókat el kell végezni, valamint az alaptevékenységen kívüli (vállalkozási) tevékenységeket meg kell határozni. Határidő: 1993. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5./ A költségvetés tervezése során biztosítani kell az államháztartási Törvény 13. §. és 15-16. §-ában foglaltak maradéktalan megvalósulását. Ez összességében a költségvetés tervezése során a bevételek és kiadások teljeskörűségét és a várhatóan beszedhető bevételeket tartalmazza. Határidő: éves költségvetés tervezésének, illetve elfogadásának időpontja Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6./ Költségvetési rendelet tervezetének, illetve a megalkotott rendeletnek tartalmaznia kell az előirányzatok átcsoportosításának, a bevételi többlet felhasználásának hatásköri meghatározását, a tartalékkal való rendelkezés módját. Az 1992 évi tapasztalatokat is figyelembe véve, olyan költségvetési rendeletet kell alkotni, mely tartalmi és formai kérdésekben megfelel az ÁHT 69. §-ának. Az önkormányzati költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályozásnak ki kell terjednie az önkormányzati intézményekre is. Határidő: éves költségvetés elfogadásának időpontja Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 23 7./ A gazdálkodás napi tevékenysége folytatása során érvényesíteni kell a jogszabályok, valamint az önkormányzat költségvetési rendeletének előírásait. Határidő. folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8./ Ki kell dolgozni a Polgármesteri Hivatal, illetve az önkormányzati intézmények közötti információáramlás rendszerét, tartalmi követelményeit, ezzel is meg kell alapozni az éves költségvetés tervadatainak megbízhatóságát, reális beszámolók összeállítását. Határidő: 1993. október 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9./ Az ellenőrzés megállapításait is figyelembe véve, felül kell vizsgálni az 1991 évi pénzmaradványt és eredményt, illetve mérleget. Ha szükséges, el kell végezni a megfelelő módosításokat. A TÁKISZ-on keresztül, illetve vele egyetértésben rendezni kell az állammal szemben fennálló esetleges visszafizetési kötelezettségeket, illetve igényelhető támogatásokat. Határidő. 1993. március 31. (végrehajtva) Felelős . Dr. Kereskai István polgármester 10./ Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a gazdasági események szabályszerű rögzítésére (könyvelésére), a mérleg jogszabály szerinti elkészítésére. Határidő: folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11./ El kell készíteni az önkormányzati vagyon nyilvántartását az időközben megjelent központi törvény előírásainak megfelelően. Ennek keretében a közgyűléssel el kell fogadtatni az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészeket. Ki kell dolgozni a vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás, vagyonkezelés szabályait, ezen belül meg kell határozni a Polgár- 24 mesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények, valamint a még önkormányzati vállalati formában működő gazdálkodó szervezetek ezzel kapcsolatos hatás- és feladatkörét. Határidő. 19 93. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 12./ Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a közüzemi vállalatok mielőbbi önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében. Ehhez igényelni kell a Megyei VÁB hatékony közreműködését . Határidő: folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 13./ A Polgármesteri Hivatal feladat- és hatásköri jegyzékében, valamint ügyrendjében pontosan el kell határolni az ellenőrzési szervezet helyét, szerepét és a hatáskörök gyakorlásának rendjét. Be kell tartani az intézmények ellenőrzésének előkészítése, lebonyolítása és realizálása terén a hatályos jogszabályokat. Törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés megállapításai a gyakorlati munkában hasznosuljanak. Határidő: 1993. augusztus 31, illetve folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 14./ A munkaköri leírásoknak tartalmazni kell az ellenőrzési feladatok személyre szóló meghatározását is. Ennek folyamatos betartásával biztosítani kell a hézagmentes belső ellenőrzést, egyúttal az ellenőrzés által feltárt hiányosságok megszüntetését. Határidő: 1993. június 30, illetve folyamatos Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Kovács János képviselő önálló indítványa a városrészi önkormányzatok létesítésére (írásban) 25 Kovács János: Kiskanizsán és Bajcsán több lakossági fórumon felvetették az állampolgárok, hogy nem tudnak beleszólni a saját sorsuk irányításába, és minden alkalommal megkérdezik, hogy a települések mennyit kapnak a fenntartásra. Gyakorlatilag nincs ilyen bontás, választ adni nem tudok, ehhez még az is hozzátartozik, hogy a városrészek lakóinak kéréseire is csak minimális összeget tudtunk fordítani. Olyan dolgot nem tudunk elérni, hogy pl. Bajcsa főterén egy 120 méteres járdaszakaszt megépítsenek és egy világító oszlopot kihelyezzenek, ebből valószínűleg az következik, hogy megismétlődik Bajcsa vonatkozásában a külön-válási lakossági indítvány, és várható, hogy máshol is hasonló esetekre kerül sor, ha ilyen keveset kapnak az egyes városrészek, mint most. Az önkormányzati törvény azt mondja ki, hogy települési önkormányzati létrehozását kérhetik azok a városrészek, amelyek korábban önálló települések voltak. Azt szeretném, ha mi készülnénk fel erre még mielőtt a lakosság kérné. Vizsgáljuk meg, melyik településrészek működhetnének ebben a formában. Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne és a lakosság közérzetének a javulását is szolgálná, ha a településrészi önkormányzatok megalakulhatnának és beleszólhatnának ügyeik intézésébe. Dr. Lukácsa Erzsébet: Két kérdést kellene tisztázni. Le van írva a képviselői indítványban, hogy a városrészi önkormányzat megalakításának előkészítésével bízza meg a közgyűlés az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot és a hivatal illetékes osztályait. Az indítványnak kellene tartalmazni, hogy melyik városrész és hogyan kíván leválni. Leválhat úgy, ahogy korábban Bajcsa kérte, és népszavazás volt az ügyben, amely eredménytelen volt. Kérhet a településrész az önkormányzattól olyan hatásköröket, melyeket ott döntenek el, de azt is a lakosság kezdeményezésére, tehát a közgyűlés itt nem dönthet arról, hogy a lakosság mit kiván, hanem a lakosság döntse el először , hogy le akar válni a várostól, vagy külön feladatokat akar kapni. A leváláshoz népszavazás kell, az egyes önkormányzati hatáskörök átadását pedig kezdeményezni kell a lakosságnak. Balogh György: Kovács képviselő hozzászólásából egyértelművé vált, hogy Bajcsáról van szó, és semmiképp sem a többi városrészről. Településrészi önkormányzatot az ott megválasztott képviselők és az ott lakó polgárok létesíthetnek. Azokat a megállapításokat, amelyeket az önálló képviselői indítványába leír, bármelyik városrészi önkormányzatra elmondhatjuk, pl., hogy kevés a városrészre fordított összeg akár fenntartás, akár beruházás tekintetében. Ezt saját magunkra is elmondhatjuk, de sajnos ennyi összeg áll csak rendelkezésünkre. A városrész lakossága jelenleg is beleszólhat életének irányításába, hiszen van képviselője, aki a lakosság érdekét képviseli, és Kovács képviselő ezt nem egy esetben meg is tette. Bajcsa kis lélekszámú település, nem hiszem, hogy célszerű lenne településrészi önkormányzatot létrehozni. Ugy gondolom, hogy a megválasztott képviselő kellőképp tudja képviselni a lakosság érdekeit. A különválásról már volt népszavazás, de eredménytelen lett. Takács Zoltán: Kovács képviselő az SZMSZ 103. §-ában meghatározott és magunkra vállalt feladatot kéri számon, ami úgy szól, hogy a közgyűlés települési önkormányzatokat hozhat létre, és ezt külön rendeletben kellene szabályozni. Ez a rendelet 3 év alatt nem született meg. A dolog másik oldala is érthető, ők nem kérnek irreális dolgot, csak azt kérik, hogy negyedannyi gondoskodást kapjanak mint pl. a Fő uton lakók. Én támogatom ezt a gondolatot, régen meg kellett volna alkotnunk a rendeletet. Farkas Zoltán: A képviselői indítványban szó szerint nem szerepel, hogy alkossuk meg ezt a rendeletet, de az hogy készüljön fel a hivatal valószínűleg ezt takarja, én is támogatandó célnak tartom. El kell mondani azt is, hogy a lakosságarányos finanszírozás bizonyos kérdésekben természetesen nem valósulhat meg, példa erre a kiskanizsai csatornázás is. Kovács János: Bajcsa viszonylag kis település, esélye sincs arra, hogy saját képviselőt juttasson be a városi közgyűlésbe. Nagyon lényegesnek tartanám viszont azt, hogy ezek a kisebb települések is nagyobb mértékben szólhassanak bele a város életének irányításába. Dr. Lukácsa Erzsébet: A helyi önkormányzatokról szóló rendelet 55. §-a mondja ki, hogy a képviselőtestület a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. Ha a településrész lakossága kezdeményezi, hogy milyen jogokat kívánnak gyakorolni, akkor a közgyűlésnek jogában áll a kérésüket teljesíteni, kizárólag a településrészt érintő kérdésekben. Ezt a lakosságnak kell kezdeményezni, és a titkárság előkészíti a javaslatot, amit a közgyűlés elé terjeszt. Czupi Gyula: Most már világos, hogy milyen rendelet megalkotása vár ránk, hogy mondjuk meg, ha valaki településrészi önkormányzatot kezdeményez, akkor mit fog elérni. Tehát meg kell mondanunk, hogyha településrészi önkormányzat lesz, akkor mi mit adunk át nekik és ehhez milyen költségvetést tudunk biztosítani, és akkor ők eldöntik, hogy ilyen áron szükségük van-e a településrészi önkormányzatra. Balogh György: Én úgy gondolom, hogy ez le van szabályozva, mindenféleképp népi kezdeményezésként kell elindulnia, különben akárki bejöhet a városrészről és azt mondja, hogy kérek egy településrészi önkormányzatot. Ez a szabályozás feltételezi azt, hogy ott a közösség által választott személyek képviselik a települést. Én ezt így látom megvalósíthatónak, mint korábban a bajcsai népszavazás volt bonyolítva. Az önkormányzati törvény egyértelműen kimondja, melyek azok a hatáskörök, amelyeket a közgyűlés nem adhat át. Minden egyébről szó lehet, de ez csak a konkrét településrészi igények után következhet be, mert egész más kérései lehetnek Bajcsának, mint mondjuk, ha a keleti városrész kér településrészi önkormányzatot. Kaphat akár a belváros, akár Palin, akár a keleti városrész mind kaphat 27 településrészi önkormányzatot. Hangsúlyozom, hogy nem különválásról van szó, mert azt a helyi népszavazás dönti el és Bajcsa ezen egyszer már túlesett. Most csak településrészi önkormányzatot kérnek, ha kérnek majd, és ez adható bármely településrésznek a választási körzetben. Farkas Zoltán: Logikusnak hangzik, hogy minden településrésznek más és más kérései lehetnek és elképzelhető hogy egy rendelet keretében meghatározott számú jogosítványt szerezhet. Ettől eltérő igények fogalmazódnának meg, és ezt a rendeletet mindannyiszor módosítani kellene, ahányszor más és más településrész nyújtaná be az igényt. Az is logikusnak látszik, hogy minden kérelemmel külön-külön foglalkozzunk és mondjuk meg, hogy ilyen jogosítványokat kérésüknek megfelelően adunk, vagy sem. A két álláspont között a szavazás dönteni fog, én a magam részéről Balogh képviselő javaslatával értek egyet, hogy a beérkezett kérelmeket egyenként bíráljuk el és foglaljunk állást a közgyűlésen az előterjesztés alapján. Marton István: Azt senki nem tudja megmondani, hogy pillanatnyilag a településrészi önkormányzat iránti igény hány közösséget érint. Az a véleményem, legyen egy "étlap", mindenképpen a közgyűlésnek kell dönteni, hogy ad ilyen jogokat, vagy nem ad, de legyen ez általánosan szabályozva. Nem valószínű, hogy városrészek között nagy eltérés lenne, de tudja a lakosság, hogy mik a lehetőségei, mire számíthat. Göndör István: Ez az indítvány nem az SZMSZ szerinti önálló indítvány. Amit Marton képviselő elmondott, azt csak formába kellene önteni, de nem tudom, van-e hozzá jogosítványunk, mert ez egy önálló indítvány. Takács Zoltán: Véleményem szerint nincs itt másról szó, mint hogy alkossuk meg az SZMSZ 103. §-a alapján előírt kötelezettségünknek megfelelően az idevonatkozó rendeletet és mondjuk meg, hogy egy településrészi önkormányzat milyen jogokat és kötelezettségeket kaphat. Határozati javaslatom, hogy a közgyűlés az SZMSZ 103. §-a alapján megalkotja a településrészi önkormányzatokról szóló rendeletét. Határidő: október 31. Felelős: a polgármester. Dömötörffy Sándor: Támogatom a Takács képviselő indítványát, mert már több városrésznek volt ilyen igénye. Bagolán most is működik jogosítvány nélkül városrészi önkormányzat. Ezt a rendeletet meg kell alkotni, a jogok egyformán illetnek meg mindenkit. A rendelelőkészítésnek az Ügyrendi Bizottság legyen a felelőse, az előkészítő munkába vonja be az érintett településrész képviselőit. Farkas Zoltán: Én a magam részéről nem ragaszkodom a korábbi álláspontomhoz, mert ebben is van logika. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem, hogy szavazzunk az ügyben. Farkas Zoltán: Kovács képviselőt kérdezem, egyetért-e a módosító javaslattal, amit Takács Zoltán terjesztett elő. 28 Kovács János: Egyetértek. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés az SZMSZ. 103. §-a értelmében a településrészi önkormányzatok létrehozásáról rendeletet alkosson 1993. október 30-ig, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 90/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy a településrészi önkormányzatok létrehozásáról szóló rendelettervezetet terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1993. október 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Egyebek a) Javaslat a Nagykanizsa, Kossuth téri közúti híd tervezett felújítási költségeinek felhasználására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Biz. elnöke Jesch Aladár: A Kossuth téri hidat fel kell újítani. Az útalapra pályáztunk, de azt nem kaptuk meg. Állagmegóvást akarunk végezni, a híd le lesz keskenyítve, hogy kétirányú forgalom ne legyen rajta. Ez az állagmegóvás viszont nem kerül 9 millióba, ezért az a kérésünk, hogy az idei évre az utak, közutak fenntartására előirányzott 30 millió forinthoz a 9 millió forintot tegyük hozzá és e fölött a Városüzemeltetési Bizottság rendelkezzék, természetesen az állagmegóvást ebből kell fedezni. Göndör István: Tárgyaltak-e a vasúttal, mert úgy tudom a hiddal alapvető problémáik vannak a villamosítás miatt is, ha le kell bontani, akkor nem tudom szabad-e rá fordítani 9 milliót. Jesch Aladár: Szó sincs 9 millióról, az állagmegóvás becslésem szerint 1-2 millió közé fog esni. A maradékot tudnák a város többi utja, közlekedési pontja, járdája fenntartására és javításéra fordítani. Farkas Zoltán: Én támogatom, ha Bajcsán megépül a 100 méter járda. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy 5 millió forint felett rendelkezzen a Városüzemeltetési Bizottság, és 4 millió forint kerüljön a céltartalékba. 29 Karmazin József: A Kossuth téri hiddal együtt a Batthyány utcai hidat is meg kell erősíteni, mert az is balesetveszélyes. A két munkára 2 millió forintot terveztünk. A fennmaradó összeg pedig elmaradt útépítési célokat szolgálna, így Kiskanizsán 4 millió forintot ahhoz, hogy a szőnyegezés elkészülhessen, kerékpár úthálózat kialakításának költségeihez 1 millió forintot és az általános fenntartási munkákhoz 2 millió forintot. Dr. Bogár Gáspár: A peremterületeken olyan rossz állapotban vannak a járdák, ahol egyáltalán van járda, a mellékutcák, hogy mindenképpen figyelembe kell venni Karmazin József javaslatát. Minorics Piroska: Az a javaslatom, hogy félév után amikor a költségvetést átvizsgáljuk, valószínű több módosító javaslat lesz, addig a 9 millió forintot zároljuk, és a költségvetés féléves felülvizsgálata során kerüljön meghatározásra, hogy ez az összeg mire lesz felhasználva. Czupi Gyula: 1 millió Ft-ot kérek ebből az összegből fásításra biztosítani. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy tartózkodjanak a további célok megjelölésétől, mert akkor egy költségvetési vita kerekedik ki belőle. Az alapkérdésben kellene dönteni, hogy otthagyjuk az ágazatnál a pénzt, mert eredetileg a költségvetésbe oda szavaztuk meg, ezért ez az előterjesztés tisztességes az ő részükről, és a feladatok is meg vannak határozva, ezt a pénz el lehet költeni. Az a módosítás is elfogadható számomra, amit Minorics képviselőnő javasolt, hogy a költségvetés féléves felülvizsgálata során döntsünk. Jancsi képviselő ügyrendi kérdésben kér szót. Jancsi György: Azért nyomtam csak az ügyrendi gombot, mert el szerettem volna mondani egy-két gondolatot ezzel kapcsolatban. Az a javaslatom, hogy a Jesch úr javaslatát fogadjuk el, a közgyűlés a költségvetést már egyszer megszavazta ezt az összeget is, pusztán arról van szó, hogy egy bizonyos célt nem lehet belőle megvalósítani. De ez nem azt jelenti, hogy más célra nem lehet felhasználni. Az a javaslatom, hogy a kategórián belül maradjon a pénz, ne kerüljön át másik kategóriába. Az eredeti javaslatot kérem megszavaztatni. Farkas Zoltán: Ügyrendi a javaslat. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és egyetért azzal, hogy a 9 millió Ft az ágazatnál marad. Czobor Zoltán: Én tartózkodnék ettől a módszertől, mert akkor ezentúl mindenki azt fogja csinálni, hogy mond egy észrevételt és akkor megszavaztatjuk. 30 Farkas Zoltán: Abban igaza van Czobor képviselőnek, hogy a szavazást először arról kellett volna megejteni, hogy az ügyrendi javaslatot elfogadjuk-e és a vitát lezárjuk-e. Marton István: Csak ezt csináltuk. Farkas Zoltán: A vitát lezártuk. Következik a döntés arról, hogy az ágazatnál hagyjuk-e a pénzt. Jesch Aladár: Kiegészítésként azt szeretném mondani, hogy a fásítási programmal a bizottságunk ugyancsak foglalkozott és azt is kiderítettük, hogy ez egy nagyon rossz kalkuláció, feleáron meg lehet csinálni. Farkas Zoltán: A vitát lezártuk, semmiféle észrevételnek helye nincs, mert akkor joggal veti fel bárki, hogy ő is szeretné a negatív vagy a pozitív véleményét elmondani. Szavazzunk arról, hogy a pénz az ágazatnál marad-e. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 91/1993. számú határozat A közgyűlés a 3/1993. számú rendelete 5. §-ának hatályát a rendelet 17. sz. melléklete szerinti -631 211 közutak, hidak üzemeltetése szakfeladat 30000 eFt - előirányzatán túl kiterjeszti a Kossuth téri közúti híd felújítási előirányzatára. Ezzel a Városüzemeltetési Bizottság döntési jogkörébe 1993. évben 39000 eFt ut-, híd-, járdafelújítási előirányzat felhasználását utalja. Határidő: 199 3. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Farkas Zoltán: A költségvetés féléves felülvizsgálatakor - ha addig nem költik el - az előirányzatot lehet módosítani. Ehhez a témához nincs tovább hozzászólás. Ügyrendi javaslat volt, amelyet kétszer megszavaztattam szabályosan. Az ügyet lezártnak tekintem. Pilczer Éva: Vissza lehet nézni a jegyzőkönyvet, én voltam aki javasoltam, hogy ha a pályázatot elnyerjük akkor legyen az ágazatnál a pénz. Ez a 9 millió forint nem volt az ágazatnál. Cserti Tibor: A költségvetésünkben a 7. sz. mellékletben lett konkrétan célfeladatként meghatározva. Az államháztartási törvény alapján a helyi önkormányzatok költségvetési rendeletében határozzák meg konkrétan a beruházási, felújítási feladatokat 31 elmenként. Ezt is meghatározta. Önök döntöttek egyszer a bizottsági javaslatnak megfelelően, hogy ezt a célt a célhoz rendelt előirányzatot zárolják, a másik oldalon pedig hoznak egy olyan határozatot, amelynek a konkrét szakmai tartalmát nem határozták meg. A döntéshez kapcsolódóan a konkrét műszaki tartalmat is célonként meg kell határozni, vagy pedig úgy kell dönteni, hogy az üzemeltetési feladatok előirányzatának a kiegészítésére fordítható az összeg. A TEFO vezetője elmondta, hogy két híd felújításáról van szó, továbbá a kiskanizsai városrész útrekonstrukciójáról és a palini városrészben út felújításáról. Az lenne a megoldás, hogy zárolják az adott célhoz rendelt előirányzatot, döntsenek úgy, hogy az ágazaton belül meghagyják, ha meghagyják, akkor viszont határozzák meg konkrétan a címeket, hogy mire kívánják fordítani. Ha most nem tudják eldönteni, akkor kérjék fel a polgármesteri hivatal szakosztályát, hogy ezzel kapcsolatosan adjon részletes javaslatot. Farkas Zoltán: A határozati javaslatban az szerepel, hogy a városüzemeltetési bizottság hatáskörébe utalja a közgyűlés, az elosztást szerintem ezzel a felhasználás módját meghatározta, ennél pontosabbra nem lehet kényszeríteni a képviselőket, mindenki teljesen tudatában volt annak, hogy ezt az összeget a városüzemeltetési bizottság mire fogja felhasználni. Véleményem az, hogy a szavazás érvényes, és a kérdés el lett döntve. Czupi képviselő kér még ügyrendi kérdésben szót. Czupi Gyula: Kérem a városüzemeltetési bizottságot, vizsgálják meg a faültetés olcsóbb módját a 9 millióból. Farkas Zoltán: Nem látom a képviselő javaslatának ügyrendi jellegét. Pilczer Éva képviselőnő ügyrendi kérdésben kér szót. Pilczer Éva: A titkárságvezetőjét kérem, hogy a következő közgyűlésen adjon tájékoztatást a 9 millió Ft megszavazásának körülményeiről, a határozatról és a jegyzőkönyvben foglaltakról, milyen feltétellel, milyen céllal lett a 9 millió forint megszavazva, bentvolt-e a szakfeladatok között vagy külön címkézve volt adva elkülönítve a városfejlesztési bizottságnak. Czobor Zoltán: Tiltakozom a közgyűlés ilyenfajta vezetése ellen amit ma tapasztaltam. Kérem én is a titkárságvezetőt, hogy visszhallgatva a jegyzőkönyvet, hogy e témában a szavazások megfeleltek-e a jogi normáknak. Farkas Zoltán: A közgyűlés vezetési módja elleni tiltakozást visszautasítom és kérem az Ügyrendi Bizottságot, hogy a következő alkalomra szíveskedjen megvizsgálni, hogy az SZMSZ szerint jártam-e el akkor, amikor az ügyrendi javaslatokat úgy szavaztattam meg, hogy a további vitának igyekeztem lehetőleg nem helyt adni. Én azt hiszem így kell eljárni. Kérem a képviselőtársaimat, amikor az ügyrendi gombot nyomják meg, akkor valóban ügyrendi legyen a javaslat. 32 Balogh György: Kérek a közgyűléstől felhatalmazást arra, hogy a következő közgyűlés elején az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság egyetértésével az SZMSZ-nek megfelelően ismertethessem a közgyűlés menetének szabályait. b.) Sabján István munkanélküliek jövedelempótló támogatási fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke Farkas Zoltán: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 92/1993. számú határozat A közgyűlés Sabján István Nagykanizsa, Kazanlak krt. 5/d. szám alatti lakos munkanélküliek jövedelempótló támogatási kérelmét elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Utasítja a Polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kézbesítéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester c.) Tóth Józsefné temetési segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke Farkas Zoltán: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 93/1993. számú határozat A közgyűlés Tóth Józsefné Nagykanizsa, Városkapu krt. 11/a. szám alatti lakos temetési segély összege elleni fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Utasítja a Polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kézbesítéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 33 d.) Javaslat a közgyűlés következő ülésére Balogh György: A közgyűlés következő ülésének tervezett időpontja június 28. Többen jelezték, hogy nem tudnak akkor a testület ülésén résztvenni, ezért javasolom, hogy június 25-én pénteken 9.00 órakor legyen az ülés. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javasolt időpontot elfogadja. Farkas Zoltán: 9 képviselő nincs jelen, az 6 véleményüket nem ismerjük, ezért javasolom, hogy az eredeti időpontra is szavazzunk. Ki ért egyet a június 28-án 14.00 órai időponttal? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással úgy dönt, hogy a következő testületi ülést 1993. június 28-án 14.00 órakor tartja. Más tárgy nem lévén, Farkas Zoltán alpolgármester az ülést 21,30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
