* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.09 MB | |
| 2026-02-25 14:38:48 | |
 | |||||||
Nyilvános  208 | 306 | 1993. június 28. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 94-től 101-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat a 3/1993. (11.22.) számú, az 1993. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat díszpolgári cím adományozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Előterjesztés a 76/1993. számú önkormányzati határozatban foglaltakról (hulladékgazdálkodási szerződés) (írásban) Előadó; Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat művese állomás létesítését szolgáló szerződés megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjólési Bizottság elnöke 7.) Javaslat az 1993. évi költségvetési céltartalék felosztására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat az 1993. évi lakóházfelújítási címjegyzékre (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője 9.) Javaslat a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat önkormányzati vállalattá alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a bagolai szeméttelep rekultivációjára és a bagolai lakosság szemétdíjának átvállalására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Előterjesztés a könyvtárépítés beruházási cél jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) Javaslat az 1993. évi felújítási pótigényekre (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Javaslat a Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola konyha emeletráépítés jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Javaslat a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola névváltoztatására (az anyag az 1993. június 14-i ülésre már kiküldve) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 15.) Javaslat a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola udvar rendezés beruházás jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 16.) Javaslat Fakos vízellátás érdekeltségi hozzájárulás megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 17.) Javaslat közművelődési és közgyűjteményi intézmények vezetői állásának pályázatára (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 18.) Egyebek 19.) Palotás Tibor képviselő sürgősségi indítványa az Alfától az Omegáig Kft. megmentése ügyében (írásban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-8/1993. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1993. június 28-i üléséról Határozatok száma: 94-től 101-ig. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. június 28-án (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Balassa Béla, Böröcz Zoltán, Lehota János, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia városi főépítész, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Szőke János a VGV igazgatója, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Dukát Éva a Kanizsa Újság munkatársa, Janzsó Antal a Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Az egyebek keretében javasolom a segélyügyekkel kapcsolatos fellebbezések megtárgyalását. Palotás képviselő egy sürgősségi indítványt nyújtott be, melynek napirendre tűzéséről döntenünk kell. Van-e a napirendi pontokkal kapcsolatosan vélemény, javaslat? Palotás Tibor: Kérem, hogy indítványomat zárt ülésen tárgyaljuk meg, gazdasági témája miatt. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 2 Krémer József: Javasolom, hogy a 17.) napirendi pontot - javaslat díszpolgári cím adományozására - 4.) napirendként tárgyaljuk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Jesch Aladár: Ügyrendi javaslatom, hogy a 8.) napirend "Előterjesztés a 76/1993. sz. önkormányzati határozatban foglaltakról (hulladékgazdálkodási szerződés), 5.) napirendként kerüljön megtárgyalásra. Dr. Kereskai István: Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Dömötörfy Sándor: Javasolom, hogy a 9.) napirendet tárgyaljuk 6. ) napirendi pontként. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a 9.) napirendi pont előbbre-hozatalával 6.) napirendi pontnak, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Czupi Gyula: A napirend előtt szeretnék szót kérni. Az Identitás Szabadegyetem programjáról, valamint a szerdai szabadság napi rendezvényről szeretnék tájékoztatást adni. Dömötörffy Sándor: A mentőszolgálat ellátásával kapcsolatosan szeretnék napirend előtt szót kérni. Farkas Zoltán: Napirend előtt szeretnék szót kérni közérdekű bejelentésre, tájékoztatóra. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Farkas Zoltán, Czupi Gyula és Dömötörffy Sándor napirend előtt szót kapjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő témákat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 3 2.) Interpellációk, kérdések 3.)'' Javaslat a 3/1993. (11.22.) számú, az 1993. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat díszpolgári cím adományozására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Előterjesztés a 76/1993. számú önkormányzati határozatban foglaltakról (hulladékgazdálkodási szerződés) (írásban) Előadó; Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat művese állomás létesítését szolgáló szerződés megkötésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjólési Bizottság elnöke 7.) Javaslat az 1993. évi költségvetési céltartalék felosztására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat az 1993. évi lakóházfelújítási címjegyzékre (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője 9.) Javaslat a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat önkormányzati vállalattá alakítására (írásban) Elóadó; Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a bagolai szeméttelep rekultivációjára és a bagolai lakosság szemétdíjának átvállalására (írásban) Elóadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Előterjesztés a könyvtárépítés beruházási cél jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12.) Javaslat az 1993. évi felújítási pótigényekre (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13.) Javaslat a Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola konyha emeletráépítés jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14.) Javaslat a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola névváltoztatására (az anyag az 1993. június 14-i ülésre már kiküldve) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 15.) Javaslat a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola udvar rendezés beruházás jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 16.) Javaslat Fakos vízellátás érdekeltségi hozzájárulás megállapítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4 Javaslat közművelődési és közgyűjteményi intézmények vezetői állásának pályázatára (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke Egyebek Palotás Tibor képviselő sürgősségi indítványa az Alfától az Omegáig Kft. megmentése ügyében (írásban) Napirend előtt: Czupi Gyula: Tisztelettel meghívom a közgyűlés tagjait és a város lakosságát a szovjet csapatok kivonulásának második évfordulójára szervezett utcabálra szerdán este 18.00 órától a Deák térre, valamint 1993. július 9-től 19-ig az Identitás Szabadegyetemnek az első évi programjára, melyet a XX. századi magyar sorskérdések címmel rendeznek meg. A programról a Batthyány Gimnáziumban lehet információt kérni, továbbá a Képújságban is meg fog jelenni. 1996-ra ez a Szabadegyetem talán egy városi rendezvénnyé is átalakulhat az EXPO-hoz kapcsolódóan. Dömötörffy Sándor: Szeretném, ha a következő közgyűlés elé kerülne egy beszámoló a nagykanizsai mentőszolgálat munkájáról. Elfogad-hatatlan, hogy a mentőszolgálat Mercédes típusú rohamkocsiját gazdasági okokból este 7 és reggel 7 óra között kivonják a forgalomból, ugyanez a helyzet szombat, vasárnap is és éjszaka, valamint a hétvégén csak egy kocsi tart ügyeletet. Farkas Zoltán: A határőrség napja alkalmából a polgármester urat a belügyminiszter úr aranygyűrűvel tüntette ki. Azt hiszem, hogy ez a kitüntetés a város önkormányzatának is elismerés. Gratulálok polgármester úrnak valamennyiünk nevében. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: A 69/1993. számú határozattal kapcsolatban kérdezem, hogy a két orvosi körzet megosztásával kapcsolatos pályáztatás hogy áll. Javaslom, hogy a 109/1992. számú határozat - mely az ideiglenes jelleggel épült pavilonok értékesítéséről szól - határidejét, amely 1993. június 30., változtassuk meg 1994. december 31-re, mivel én szigorúan városképi okokból nem veszélyeztetném az ott árusítók megélhetését. Czupi Gyula: Polgármester úr feltett kérdésemre válaszolva közölte, hogy folyamatban van a Király utca, Erzsébet tér, Fő út, Deák tér utcaképi vizsgálata, mely egyrészt feltárja a városképbe nem illő feliratc>kat, táblákat, reklámokat, valamint javaslatot ad a megfelelő elhelyezésre. Ezt a munkát nagyon jónak találom, és kérem, hogy ennek eredményéről kapjunk tájékoztatást. 17.) 18. ) 19.) 5 Czotterné Ivády Zsuzsa: Megkeresett Lipódi Lászlóné és özv. Csóri Györgyné, akik a Rózsa út és a Kazanlak krt. sarkán árusítanak, közvetlenül a Jerikó Söröző mellett, és óket is kötelezték pavilonjuk lebontására 1993. június 30-ig, még lehetőséget sem kaptak arra, hogy ezeket a pavilonokat saját költségükre újjáépíthessék. Mivel az érintett személyek látták, hogy a Jerikó Sörözőnek múlt héten új tetőt építettek, így valószínűleg nem kell lebontani a határidőig, ezért abban bíznak, hogy esetleg ők is új pavilont építhetnek. Polgármester úrtól levélben kérték 1993. február 2-án, hogy támogassa fennmaradási kérelmüket, de erre a levélre a mai napig nem kaptak választ. 1993. június 4-én fellebbeztek a bontást elrendelő határozat ellen, és ezt a fellebbezést június 21-ig a Polgármesteri Hivatal nem küldte meg a KMB Hivatalnak. Szeretnék tudni, hogy a fellebbezésnek van-e halasztó hatálya a bontásra, és szeretnék, amíg a terület egyéb felhasználásra nem kerül ott maradhassanak, és természetesen ha végleges engedélyt kapnak vállalják, hogy újjáépítik ezeket a pavilonokat. Javaslom, hogy ahol van lehetőség ne bontassuk el a pavilonokat, hanem hosszabbítsuk meg a határidőt. Krémer József: Ezek a pavilonok ideiglenes építési engedéllyel rendelkeznek, mely szerint felszólításra 30 napon belül kártérítési igény nélkül le kell bontani őket. Egy év állt a pavilontulajdonosok rendelkezésére, hogy új helyet keressenek a pavilonjaiknak, és néhányuk ezt a határozatot nem vette komolyan. Dr. Kereskai István: Ha a TB-től megérkezik a körzetmegosztásra az engedély, akkor tudunk pályáztatni, de kérdés, hogy kell-e pályáztatnunk, mivel a korábbi pályáztatáskor voltak olyan orvosok, akiknek nem jutott körzet, és így a képviselőtestület dönthet majd arról, hogy az akkori sorrend szerint nevez ki ebbe a két körzetbe orvost. Ha úgy gondolják pályáztathatunk, addig Szabó igazgató úr helyettesítéssel, vagy kirendeléssel meg tudja oldani az ellátást. A kereskedők írásban kérték egy-két nappal ezelőtt, hogy változtassa meg a közgyűlés a bontásról szóló döntését, de a rövid idő miatt ezt az előterjesztést nem tudtuk még a közgyűlés elé hozni, javaslom, hogy erről a kérdésről az augusztus végén tartandó közgyűlésen tárgyaljunk. Marton István: Szerintem nem lenne célszerű, ha a két új orvosi körzetnél nem pályáztatnánk. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem szavazzunk arról, hogy a bontási határozatokat függesszék fel a következő közgyűlésig. Kérem az érintett kereskedőket, hogy hatalmazzák fel az érdekvédelmi szervezetet a KISOSZ-t, hogy ők tárgyaljanak az érintett bizottságokkal, ne a kereskedők egyenként. Pilczer Éva: Nem érdemes a közgyűlésnek határozatot hozni, ha egy éven belül meg akarjuk változatani azt a határozatot, amit a képviselők többsége tavaly megszavazott. Czupi Gyula: Javasolom, hogy 1993. október 31-i határidővel tájékoztassák a közgyűlést a Király utca, az Erzsébet tér, a Fő út és a Deák tér utcaképi felülvizsgálatáról. 6 Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a következő közgyűlésen tárgyaljuk az ideiglenes jelleggel épült pavilonok bontását, és addig a bontást függesszük fel, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az elhangzottakkal együtt a polgármesteri tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a polgármesteri tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 94/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó intézkedéseket következő ülésén megtárgyalja. Felkéri a Városfejlesztési Bizottságot, hogy a javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Az anyag előkészítésében részt vesz a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei közül a Hatósági Osztály, a TEFO és a Főépítész. Felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a döntés meghozataláig a 109/1992. számú határozat d. ) pontja értelmében a bontásra javasolt építmények esetében az eljárást függessze fel. Határidő: 1993. augusztus 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Jancsi György Városf. Biz. elnöke b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Király utca, Erzsébet tér, Fő út, Deák tér utcaképi vizsgálatának elvégzése után tájékoztassa a közgyűlést a megtett intézkedésekről és javaslatokról. Határidő: 1993. október 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 7 Marton István: A 12/1991. számú önkormányzati rendelet - a temetők rendjéről és a temetkezési tevékenységről - 13. §-ában foglaltak szerint "a temetőben végzendő munkát - kivéve a sirgondozást, és a sírok beültetését - be kell jelenteni a vállalatnak. A sírgondozás kivételével minden munkát csak a temetői munkaidőben lehet végezni. A temetőben gépkocsin, motorkerékpáron, kerékpáron közlekedni tilos, kivételesen indokolt esetben a Vállalat igazgatója erre engedélyt adhat." Aki ezeket a rendelkezéseket megszegi szabálysértést követ el és büntethető. Két héttel ezelőtt a ravatalozó környékén olyan forgalom volt, mint a főúton, a tegnapi napon pedig leszerelték a főkaput. Az ilyen eseteknek nem lenne szabad meg-ismétlődni, mivel ez a temető rongálása. Többször tapasztaltam, hogy a temetőben gépkocsijukon különböző szolgáltatásokat hirdetnek, ez a rendelet szellemével ellentétes, ezért ezeket a vállalkozókat a temetőből ki kell tiltani. Szeretném tudni, hogy a temető rendje a rendeletnek megfelelően fenntartható-e. A kábeltévét üzemeltető Kft-től az állampolgárok kaptak egy felszólítást, melyben közlik, hogy azért a szolgáltatásért, amiért 1991. és 1992. évben 96 Ft-ot fizettek havonta, ez az összeg 1993. első negyedévében 120 Ft-ra, május l-jétől pedig már 150 Ft-ra emelkedik. A szolgáltatási szerződés szerint a szolgáltató kötelezettséget vállal a magyar TV 1-2 programjának, a Magyar Rádió URH sávban sugározott műsorainak vételére, a lehetőségek függvényében biztosít földi és műholdas TV és rádió programokat. Kérdés, hogy kinek a lehetőségei függvényében és milyen programokat. Úgy érzem, hogy a tulajdonos nem a szolgáltatást akarja javítani, hanem csak hasznot akar. Szeretném tudni, hogy ezzel a díjemeléssel kapcsolatosan volt-e valamilyen egyeztetés. Takács Zoltán: 1993. februárjában 12 képviselőtársammal lemondtunk az 1993. január l-jétől esedékes képviselői díj megemelt részéről és kértük polgármester urat, hogy ezt az összeget a szeméttelep építésére fordítsa. Kiderült, hogy nincs mód lemondani erről a pénzről. Meghatalmaztam a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, hogy meghatározott számlaszámra utalja át ezt az összeget és csodálkozva vettem észre, hogy a múlt havi tiszteletdíjamból sem volt ez az összeg levonva annak ellenére, hogy én már januárban lemondtam róla. Szeretném tudni, hogy milyen intézkedés történt ez ügyben. Kérem, a polgármester úr írásos tájékoztatását arról, hogy van-e olyan nem lakás céljára szolgáló bérlemény, melynek az ügye a mai napig is függőben van. Magyar József: 15 millió forintot szavaztunk meg a város zöldövezeteinek karbantartására, de a VGV-vel csak 4 hónapra kötöttünk szerződést 4,6 millió forintra, annak ellenére, hogy a 15 millió forint nagy részét tavasszal kellene felhasználni. Javasolom, hogy a VGV átalakulásáig kössük meg velük a szerződést és adjuk a VGV-nek a város összes zöldterületének a gondozását. Az ellenőrzést a környezetvédelmi felügyelőknek meg kell szigorítani, az előírások ellen vétőket szigorúbban kell bírságolni. Felhívást kell közzétenni az intézményekhez, a lakossághoz a Városi Televízióban, az újságokban, hogy a környezetvédelmi előírásokat tartsák be, ill. tartassák be. Az 8 építési engedélyek kiadásánál a konténerek, szemétgyűjtők számát rögzíteni kell és szigorúan számon kell kérni. Egyes játszótereken a játékok balesetveszélyesek, ezeket meg kell vizsgálni és ahol lehetséges, ezeket a játszótereket próbáljuk tulajdonba adni azzal, hogy pénzt adunk pl. fűmagra, festékre. A múltkori közgyűlésen a Petőfi utcával kapcsolatos felvetésemre továbbra sem történt intézkedés, mivel az iskola nem rendelkezik a szükséges összeggel. A rendőrséget meg kell keresni, hogy lépjenek fel a környezetet rongálókkal, garázdálkodókkal szemben. Javasolom, hogy a zöldterületek kérdése kerüljön önálló napirendként a közgyűlés elé. Balogh Tibor: A Téglagyárat privatizálta az ÁVÜ, s a dolgozóknak sikerült megvásárolni, amikor azonban fejleszteni akartak kiderült, hogy egy 1985-ös V.B. határozat szerint a város sporcentrumot kíván ezen a területen építeni. Az ÁVÜ állításuk szerint a privatizációkor egyeztetett a Polgármesteri Hivatallal. Lehetőség van arra, hogy ezt a rendezési tervet megváltoztassuk és így nem kerül utcára az érintett 35 dolgozó. Pilczer Éva: 1993. január l-jétől a Munka Törvénykönyve szerint megjár az 1000 forintos étkezési támogatás pénzben vagy természetben a dolgozóknak. A kórház dolgozói közül csak azok kapják meg ezt a támogatást, akik igénybe veszik az étkeztetést, a többiek viszont nem. Szeretném tudni, hogy mi ennek az oka? Dr. Szabó Csaba: írásban fogok a kérdésre választ adni. Dr. Kereskai István: Kérem a képviselőket, hogy az interpellációkat és a kérdéseket három nappal előbb írásban terjesszék elő, mivel az SZMSZ szerint csak kivételes esetben tehető szóbeli előterjesztés. A temetővel kapcsolatos felvetésre a VGV írásos választ fog adni. A kábeltévé tulajdonosával előzetesen tárgyaltunk arról, hogy megállapodást kötünk a Városi TV üzemeltetéséről, csatornahasználattal. Ennek eredményéről tájékoztatni fogjuk a képviselőket és a lakosságot is. A tulajdonos olyan áron szolgáltatja a tévéműsort, amilyent az igénybevevők hajlandók fizetni, mi ezt nem tudjuk befolyásolni. A nem lakás céljára szolgáló bérleményekről tájékoztatást fogunk adni. Egyetértek azzal, hogy az ősszel önálló napirend keretében tárgyaljuk meg a zöldterület-fenntartás kérdéseit. Az ÁVÜ-nek tudomása volt a rendezési terv elképzeléseiről, de ezt nem vették figyelembe és nem voltak hajlandóak tárgyalni velünk. A rendezési tervet a közgyűlés természetesen megváltoztathatja. Takács Zoltán: Egy olyan meghatalmazást adtunk a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a fennmaradó összeget a Környezetvédelmi Alapítvány részére utalják át. Nem tudom, hogy ezt miért nem lehet megtenni? Dr. Kereskai István: Ha valaki az említett összeget felajánlja bármilyen célra, az saját maga fizesse be. 9 Jesch Aladár: Javaslatom, hogy utaltassák az egészet az OTP-hez és az köteles oda utalni, ahova kérik, mert a Polgármesteri Hivatal nem bankintézmény. Dr. Kereskai István: Aki az interpellációkra és a feltett kérdésekre adandó válaszokat el tudja fogadni írásban, az kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja azzal, hogy a kérdésekre, interpellációkra írásban kapnak a képviselők választ. t 3.) Javaslat a 3/1993. (II. 22.) számú, az 1993. évi költségvetésről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Pilczer Éva: Milyen feltételekkel lett a 9 millió forint a Kossuth téri híd felújítására megszavazva? A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság mióta terjeszt elő a Gazdasági Bizottság megkérdezése nélkül költségvetés-módosítást? Dr. Kereskai István: A beruházásokat, felújításokat célonként kellett meghatározni, arról, hogy a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta meg, nincs tudomásom. Itt a közgyűlésnek kell majd eldöntenie, hogy egyetért vele vagy sem. Jesch Aladár: Valóban nem szóltunk a Gazdasági Bizottságnak ebben az ügyben, mivel ezt már megtárgyalták és a javaslat nem a felújításra vonatkozott, hanem egy teljesen új híd építésére. Mivel megnyirbálták a város úthálózatának a költségvetését, ezért tartjuk indokoltnak, hogy a már egyszer e célra kiadott összeget változatlanul fel tudjuk használni. Czobor Zoltán: Ezt a napirendi pontot nem lett volna szabad behozni a közgyűlés elé, mivel a Gazdasági Bizottság nem tárgyalta meg és azért nem kértük a napirendről való levételét, mivel egy másik napirend kapcsán az ezt érintő kérdéseket a bizottság megtárgyalta. Szerintem ezzel a napirenddel az oktatási feladatokkal kapcsolatos napirendet egybevontan kellene tárgyalni, mert a kettő szorosan összefügg. A Gazdasági Bizottság kérése, hogy összességében vizsgálják meg a többi célt is és ennek ismeretében döntsék el, hogy mire fordítják ezt a 9 millió forintot. Saját véleményem, hogy az oktatási feladatokra és a díszpolgári címmel járó költségre is jó lenne még ebből az összegből fedezetet biztosítani, ami mintegy 4 millió forint lenne, a maradékot az úthálózat felújítására, ezen belül kerékpárút építésére javasolnám fordítani. Jancsi György: Ha valahol pénz marad, azt ne tegyük át máshova, hiszen mindenhol sok még a hiány. Természetesen ne csak a Gazdasági Bizottság nyújthasson be pótigényt, hanem a többi bizottságnak is lehetőséget kellene erre adni. 10 Palotás Tibor: Az Oktatási Bizottság által kért pénzösszegre feltehetően más keretből még a mai napon fogunk tudni biztosítani megfelelő forrást, tehát szerintem ezt a rendeletmódosító javaslatot nem kell elvetni. Kérem, hogy az ágazaton belüli átcsoportosítást ne változtassa meg a közgyűlés. Pilczer Éva: Ügyrendi javaslatom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat 55. § (5) értelmében vegyük le ezt a kérdést a napirendről, ugyanis az SZMSZ kimondja, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a rendeletet, ill. annak módosítását mindig köteles megtárgyalni és ő az előterjesztő. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tárgyalta a múltkori közgyűlésen hozott törvénysértő határozatot. Akkor arról volt szó, hogy ezt a határozatot hatályon kívül kell helyezni, ami meg is történt. A polgármesteri tájékoztatóban le van írva, hogy ezzel kapcsolatosan rendeletet kell módosítani és ez a módosítás van itt Önök előtt. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság nem a pénzkérdésben dönt, hanem abban, hogy a rendelet megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Jesch Aladár: Véleményem szerint az előterjesztést formailag a múltkori közgyűlés elfogadta, tehát a közgyűlés jónak tartotta, ezt kell most rendelet formára hozni. Mivel semmi újat nem tartalmaz, ezért rendeletalkotásról szó sincs. Ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk az előterjesztés elfogadásáról. Cserti Tibor: Kérdésem, hogy az előterjesztés megfelel-e az alaki és tartalmi követelményeknek? Dr. Kereskai István: Ezt határozattal 14 képviselő elfogadta a múltkori közgyűlésen. Dr. Lukácsa Erzsébet pedig - aki a jegyzőt helyettesíti - közölte, hogy rendeletet kellett volna módosítani, amihez legalább 15 szavazat kellett volna és ezért került ez a napirend újból ide. Marton István: Kérésem, hogy zárjuk le a vitát és szavazzunk. Farkas Zoltán: Javasolom a vita befejezését. Szerintem azt kell eldönteni, hogy ma egy előrehozott költségvetés-módosítási vitát tartunk vagy pedig elfogadjuk Jancsi képviselő javaslatát, hogy ma a 9 millió forint sorsáról döntsünk csak. A többi igényről a döntést pedig halasszuk augusztus 30-ra. Szerintem Czobor képviselő módosító indítványát tegyük fel szavazásra. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy 4 millió forintot fordítsunk az oktatási célra és a díszpolgári cím adományozására a 9 millió forintból, a maradék 5 milliót pedig az eredeti 11 előterjesztés szerinti célra fordítsuk úgy, hogy ebben a kerékpárút építése is szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 3 tartózkodással elveti a javaslatot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, miszerint a 9 millió forintot teljes egészében az utak, hidak fenntartására, felújítására fordítsuk, kérem szavazzon. i A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el az javaslatot. Dr. Lukácsa Erzsébet: Kérem, hogy a múlt közgyűlésen hozott határozatot helyezze a közgyűlés hatályon kívül és szavazzon, mert az a határozat törvénysértő. Dömötörffy Sándor: A közgyűlés azzal értsen egyet, hogy 5 millió forintot utaljon át a Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe, a Városüzemeltetési Bizottság többi igényéről pedig a módosítással együtt döntsön a közgyűlés. Dr. Kereskai István: Szavaztunk már arról, hogy a témát nem tárgaljuk. Aki egyetért azzal, hogy a múlt közgyűlésen hozott 91/1993. számú határozatot helyezze a közgyűlés hatályon kívül, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 95/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 91/1993. számú határozatát 1993. június 28-al hatályon kívül helyezi. 4.) Javaslat díszpolgári cím adományozására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: Támogatom, hogy az előterjesztésben szereplő mindkét személy kapja meg a díszpolgári címet. Czupi Gyula felolvassa a Nagykanizsáért - Délnyugat Magyarországért Alapítvány levelét, melyben Rózsás Jánost javasolják "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" címére. (A levél szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Balogh Tibor: A határozati javaslatban az áll, hogy csak egy személyt nevezhetünk ki díszpolgárrá. 12 Dr. Kereskai István: Több nevet is be lehet írni, mert ez a határozat olyan általános megfogalmazást tartalmaz, amely mind a két javaslatra vonatkoztatva is megállja a helyét. Balogh György felolvassa "A liberális Nagykanizsáért" Alapítvány kuratóriumának levelét, melyben Fejtó Ferenc díszpolgári címére tesznek javaslatot. (A levél szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Kereskai István: Amikor elfogadtuk a díszpolgárságról szóló rendeletünket, akkor abban maradtunk, hogy a díszpolgárság odaítélésekor döntünk arról, hogy milyen összeggel kívánjuk elismerni a díszpolgár címet. Erre kérek javaslatokat. Czotterné Ivády Zsuzsa: Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy ez alkalommal mind a két jelöltnek szavazzuk meg a díszpolgári címet. Az előterjesztés dátumát azért tartom jónak, mivel Fejtő Ferenc a 84. életévében jár, és nem valószínű, hogy gyakran meg tud tenni ekkora távolságot, és ha már itt az Identitás Szabadegyetemen való előadása kapcsán Nagykanizsán tartózkodik, akkor mindenképpen célszerű lenne ünnepélyes keretek között neki is és ha úgy szavazunk, Rózsás úrnak is átadni ezt a kitüntető címet. Dr. Kereskai István: Rendeletünkben úgy foglaltunk állást, hogy a kitüntető címet idén augusztus 20-a alkalmával adjuk át. Meg kellene hívni a város gazdasági egységei, társaságai, társadalmi szervezetei vezetőit az ünnepélyes átadásra. Rövidnek tartom azt az időt, amit képviselőnő javasolt. A rendelet szerint a következő évben március 15-e alkalmával adnánk át a díszpolgári címet. Balogh György: Célszerűbb lenne külön átadni a kitüntető címeket. Ha az átadást július 18-ra, amikor itt tartózkodik Fejtő úr, nem tudják megszervezni, akkor én is augusztus 20-at ajánlom, Rózsás úrnak pedig az október 23-ai ünnepség keretében adjuk át a kitüntető címet. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Fejtő Ferenc úrnak "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet adományozzunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Rózsás János úrnak "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet adományozzunk? A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a díszpolgári cím átadásának időpontját az érintett személyekkel külön egyeztessük? 13 A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Az aranygyűrű adományozását rendelet tartalmazza, most a pénzjutalom összegéről kell szavaznunk. Javasolom, hogy nettó 50 000 forintot fogadjunk el, amit úgy képzelek el, hogy az utána fizetendő adóterhet a Hivatal átvállalja, valamint az aranygyűrű után fizetendő adót is. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 96/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Fejtő Ferencnek adományozza a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet, valamint nettó 50.000 Ft pénzjutalmat és a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt életműve elismeréseként, mellyel Nagykanizsa város hazai és nemzetközi hírnevét öregbítette. b. ) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rózsás Jánosnak adományozza a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára" kitüntető címet, valamint nettó 50.000 Ft pénzjutalmat és a város címerével ellátott arany pecsétgyűrűt életműve elismeréseként, mellyel Nagykanizsa város hazai és nemzetközi hírnevét öregbítette. c.) A díszpolgári cím átadásának időpontját a Polgármesteri Hivatal az érintett személyekkel külön egyezteti, továbbá a pénzjutalom, illetve az aranygyűrű után fizetendő adóterhet átvállalja. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5.) Előterjesztés a 76/1993. sz. önkormányzati határozatban foglaltakról (hulladékgazdálkodási szerződés) (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Takács Zoltán: Beszéltünk arról, hogy ha valaki szemetének egy részét saját maga óhajtja feldolgozni, vagy hosszabb időre eltávozik otthonról és akkor nem termel szemetet, esetleg más díjszabásban részesülne. A szerződéstervezet azt tartalmazza, hogy erre vonatkozóan ki fogják dolgozni az ajánlatukat a szerződő felek. Kicsit részletesebben szeretnék erről hallani. 14 Czotterné Ivády Zsuzsa: A határozati javaslat b.) pontja tartalmazza, hogy augusztus 30-ig tisztázandó a lerakó végleges helye. Az 1. oldal (4) bekezdésében pedig arról van szó, hogy a ZEFAG még nem kapott választ a fellebbezésére. Lát-e polgármester úr arra garanciát, hogy augusztus 30-ig válasz is lesz és ennek megfelelően sikerül a lerakó végleges helyét eldönteni? Dr. Kereskai István: Én is úgy látom, hogy erre nincsen meg minden garancia. Ezért javasolom szeptember végére módosítani a határidőt. Dr. Bogár Gáspár: Érdemben foglalkozik-e a hivatal, illetve bizottság más területek alkalmasságának megvizsgálásával, mert az anyagban csak a cserfői út melletti területre van utalás. A palini lakossági fórumon pedig az volt a kérés, hogy más területeket is vizsgáljanak meg. Mi történik addig a többi hulladékkal, amit nem szelektíven gyűjtenek, amíg a város egész területén beindul a szelektív szemétgyűjtés? Balogh Tibor: A szerződés 7. oldalán a 14., 15. pontoknál nem egyértelmű a megfogalmazás, ezért kérem, hogy értelmezzék a jelenlévők ezt a két pontot. Marton István: A szerződés 3. oldalán a 7. pontban található veszélyes hulladéktároló kifejezés mit takar? Nemes Ferenc: Az V. fejezet 16. pontjában utaltunk arra, hogy 1994. december 31-ig kidolgozunk egy új díjbeszedési szisztémát, amely vagy edény méretére vagy a lakos szám nagyságára vonatkozó díjbeszedési szisztéma szerint fog alakulni. Dr. Kereskai István: Természetesen foglalkozunk más területekkel, ebben a megállapodás-tervezetben is az van, hogy amennyiben nem ez a terület lesz az, amit el tud fogadni a testület, akkor a szállítástávolság módosulása miatt a díjtételek változhatnak. Nemes Ferenc: Az a hulladék, amit nem szelektíven gyűjtenek össze, lerakóra kerül. Mi szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal leszünk, de átvállaljuk a díjbeszedésnek a költségeit. A mi díjbeszedőink beszedik a lakosságtól a díjat, ezt átutaljuk az önkormányzatnak, az pedig nekünk visszautalja. 5 hónap után történik a végelszámolás, amikor kiderül, hogy kik voltak akik nem fizettek. A veszélyes hulladéknak megfelelő szigetelésű tárolóról van szó, ahol a lakosságtól begyűjtött veszélyes hulladékok manipulálása történik addig, amíg ezeket a megsemmisítő cég fogadni nem tudja. Magyar József: Tehát a veszélyes hulladékok tárolása úgy történik, hogy itt tárolják a veszélyes hulladékokat, de rendszeres időközönként elszállítják innét? Nemes Ferenc: Természetesen. 15 Magyar József: Vannak olyan veszélyes hulladékok viszont, amelyeket hosszabb ideig kell tárolni, erre van-e mód? Olyan átmeneti tároló számításba van-e véve, ami lerakóhely és egy idó után át kell alakítani véglegessé? Nemes Ferenc: Erről nincs szó. Magyar József: Az ipari hulladékokra van-e mód külön szerződést kötni a céggel? Nemes Ferenc: Természetesen. Czotterné Ivády Zsuzsa: A szerződés V fejezet 3. pontjánál van egy olyan kitétel, hogy 1994-hez mint bázisévhez képest 10%-os áremelkedés várható és még ezen felül a KSH által közzétett éves inflációs rátával történő emelés. A múlt heti Gazdasági Bizottság ülésén Kovács Tamás közgazdász kolléga felvetette, hogy van fogyasztói kosár, termelői árak viszonylatában inflációs tényezők, de inflációs ráta nincs. Itt pontosan meg kellene fogalmazni, hogy a szerződést aláírók pontosan milyen KSH adatszolgáltatásra gondoltak és melyik időszakra vonatkozóan. Koczfán Ferenc: Tudomásom szerint vannak olyan anyagok, amelyeknek a megsemmisítése Magyarországon még nem megoldott. Gondolok itt pl. akkumulátorhulladékra, az erősen klórozott szénhidrogénekre, az ebből készült olajokra és a higanytartalmú vegyületekre. Kérdésem, hogy ha nem tudják elhelyezni Magyarországon ezeket az anyagokat, akkor mi lesz ezekkel? Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság véleményét szeretném elmondani. Folyamatosan figyelemmel kísértük ennek a szerződésnek a létrejöttét és a legutóbbi ülésen ezt az előterjesztést és a szerződéstervezetet is megtárgyaltuk és elfogadásra javasoljuk. Volt egy felvetés, amit már Czotterné képviselő társam elmondott, hogy ez az inflációs ráta pontos-e, nem más meghatározást kellene-e ide beírni. Egyes közgazdászok szerint ez nem más, mint az országos inflációs ráta, amit a KSH megad egy adott évre vonatkoztatva. Ez általában manipulált és alacsonyabb, mint a tényleges, de állítólag kiadja a KSH ezt az inflációs adatot. Javasolom, hogy ne változtassuk meg ezt a pontot, de utána kell járni, hogy ezt konkrétan a KSH hogyan adja meg. Amennyiben ilyen nincs, akkor egyeztetni kell a szerződéses partnerrel, hogy a KSH melyik adatait tartják ők is, mi is elfogadhatónak. Dömötörffy Sándor: Ügyrendi javaslatom, hogy ezután a napirendi pont után a másik szemétteleppel foglalkozó napirendi pont kerüljön megtárgyalásra. Úgy érzem, hogy egy rossz utat jár az önkormányzat azzal, hogy a lerakó megépítésére megbízott kft. megalakulása előtt akarja aláírni a szállításra vonatkozó szerződést. Az egyik gond, hogy ez a Saubermacher Kft. gyakorlatilag még nem is létezik, tehát még nincs is kivel tárgyalnia az önkormányzatnak. A másik gondom az, ha emlékeznek, hogy mivel győzőtt ez a cég, azzal, hogy kedvező hitelt ajánlott. 16 Erről a hitelről viszont írásos szerződés nincsen, továbbá azt ígérte a cég, hogy a díjbeszedést vállalja. Ha belegondolunk, gyakorlatilag nem vállalja a díjbeszedést, ezt a díjat az önkormányzatnak kell kiegyenlítenie. A városnak viszont a szemétlerakó minél előbbi megépítése és a bagolai szeméttelepnek a rekultivációja a fontos. Az ígért szelektív gyűjtés gyors bevezetése nem úgy néz ki, mintha gyorsan megvalósulna, mivel jövőre csak 300 lakással indulnak. A benyújtott szerződés abban teszi érdekeltté a céget, hogy minél inkább elhúzza a szelektív szemétgyűjtésnek a bevezetését. Szemétdíjszedési övezetekre osztja a várost, amelyben legolcsóbb lesz az Olajos lakótelep és legdrágább lesz majd a Keleti városrész, aminek kb. 4 év múlva 40%-kal magasabb lesz a díjtétele, mint az Olajos lakótelepé, mert ott annyival később fogják bevezetni. A lerakási díj és az ezt követő lakossági díjtételek meghatározásáról a képviselőtestület gyakorlatilag nem is tárgyalt. Mielőtt ezt a rendeletet elfogadnánk a képviselőtestületnek, a város teherbíró képességét figyelembe véve, a díjtételekről tárgyalnia kellene. Hogy lehetne lerakási díjtételeket megállapítani, amikor teljesen bizonytalan a lerakónak a bekerülési költsége? Külön napirendi pontban kellene tárgyalni a város lakosságát érintő szemétdíj emelésének a mértékéről, figyelembe véve a város lakosságának a teherbíróképességét. Egyetértek azzal, hogy a rászorulók helyett fizessünk szemétdíjat, de ne a nemfizetők helyett. Rendeletben kellene szabályozni, hogy az önkormányzat évente milyen összeget akar fordítani szociális támogatásként szemétdíj kiegyenlítésre. Javasolom, hogy a képviselőtestület ne hatalmazza fel a polgármestert a szerződés aláírására, hanem továbbra is nyilvánítsa ki szándékát a szerződés megkötésére, és az osztrák céggel a lerakó elkészítésére is készítse el a szerződést és a két szerződést kellene majd véglegesíteni. Nem értek egyet azzal, hogy július l-jével az önkormányzat átadja a VGV szemétszállító részlegét. Mi indokolja, hogy a VGV egyetlen nyereséges tevékenységét ilyen gyorsan átadjuk magánvállalkozásba? Ez azt jelenti, hogy 3-4 millió forintról a város költségvetése lemond. Javasolom, hogy január 1-je előtt a szállítási tevékenységről ne legyen szó. Stamler Lajos: Az a kérésem, hogy Dömötörffy képviselő a határozati javaslatait pontok szerint terjessze elő. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Kérem a testületet, hogy a szerződésben foglaltakkal értsen egyet, mert a városnak nagy szüksége van erre a szemétgyűjtési és szállítási rendszernek a bevezetésére. Czobor Zoltán: El kell mondanom, hogy amíg a szelektív szemétgyűjtést nem tudjuk bevezetni, addig a szemetet az új szeméttelepre kell szállítani, igaz tömörítve, hogy annak begyulladását megakadályozzuk. A bagolai szeméttelepet be keli zárni. A pályázat elején úgy indult, hogy a szemétlerakó és a szállító egy cég lesz, az árak is ennek megfelelően szerepeltek a pályázatokban. A Gazdasági Bizottság javaslatára a közgyűlés megváltoztatta az eredeti elképzelést, a lerakót 51% vagy annál 17 nagyobb önkormányzati tulajdonnal kívánta megvalósítani, míg a szállítás maradt 100%-os magántulajdonon. Az ár, ami versenyár volt, megváltozott, mert abba be volt építve a lerakási díj is, úgy volt korrekt, hogy a szerződéses ár változatlanul marad. Most csak azt határozza meg a közgyűlés, hogy ez a cég mennyiért szállítja és rakja le a szemetet, a lakosságra történő díjáthárítás a következő lépés lesz. A díjbeszedést javasolom a szerződésből kivenni, ezt az önkormányzatnak kell megoldani. A cég ezt korábban is vállalta, ezért maradt bent a szerződésben. Ennek költségét az árból a cég engedje el, vagy valamilyen egyéb szolgáltatást építsünk be. A július 1-jei határidő azért került megállapításra, mert az átálláshoz átmeneti időre van szükség, ebben az időszakban a VGV továbbra is gyűjti a szemetet, és szerződést köt a vegyesvállalattal arra, hogy ezt a munkát mennyiért végzi el. A szerződés akkor szűnik meg és olyan ütemben, ahogy az átadást meg lehet valósítani, ez ténylegesen 1993. október - 1994. január közötti időpontra tehető. Farkas Zoltán: Dömötörffy képviselőnek arra a felvetésére kívánok reagálni, hogy először a depót kellene megépíteni, de erre nincs szerződéses garancia. A szerződés 1. pontjában benne van, hogy mit vállal a megbízó, többek között ott van, hogy a lerakását, értékesítését. Ha a depóniára vonatkozó szerződést nem lehet megkötni, ezzel a megbízott megszegi a szerződést és akkor nem feltétlenül kell nekünk vele együttműködni. Koczfán Ferenc: Az a véleményem, hogy a szállítási szerződést most nem szabadna megkötni, viszont a lerakóra vonatkozó megállapodást igen. Először meg akarjuk kötni a szállítási szerződést, amikor azt sem tudjuk, hova akarunk szállítani. Először a telephelyet kell meghatározni, a megfelelő kezelési technikát kidolgozni és utána a szállítással foglalkozni. Úgy látom a VGV a szállításban segíteni tud, hiszen ezzel eddig sem volt probléma. Nekem nagyon tetszik a szelektív szemétgyűjtés, a magam részéről támogatom is, de figyelembe kell venni a lakosság teherbíró képességét is, hiszen a szemétdíj a korábbinak kétszerese lesz, és nem biztos, hogy a lakosság ki tudja fizetni. Vannak itt olyan költségek, amelyeket egyáltalán nem vettünk figyelembe, pl. a VGV-nél a végkielégítés költségei, amely nem szerepel a 1993-as költségvetésben. Javaslatom az, amíg az új lerakót ki nem jelöljük és annak a technológiáját nem látjuk tisztán, addig ne foglalkozzunk a szállító kft-vel, maradjon az a VGV-nél. Jesch Aladár: A szerződésben a megbízó kötelességei között szerepel az a feladat, hogy megalkotja a hulladékgazdálkodási rendeletet, ami választ fog adni a felmerült kérdésekre. Stamler Lajos: A megbízott vállalja, hogy a VGV dolgozóit foglalkoztatja, nem kerülnek az utcára a dolgozók, végkielégítést sem kell adni. 18 Farkas Zoltán: Dömötörffy és Koczfán képviselők hozzászólása felveti azt a kérdést, hogy egyáltalán miért írtunk ki pályázatot és hogyan jutottunk el e témában eddig. A két hozzászólásból az tűnt ki, hogy ők azt szeretnék, ha minden maradna úgy ahogy most van és semmi nem változna. Egy rendkívül lényeges dolgot felejtenek el, azt, hogy a bagolai szeméttelepet meg kell szüntetni és egy új építésére az önkormányzatnak nincs pénze. Azért került kiírásra a pályázat, hogy a külföldi tőke bevonásával és a külföldi szakértelem biztosításával e kérdést megoldjuk. Többek számára világossá vált, hogy egy ilyen depónia megépítése nem kis költség és elég nagy ellenállást kell leküzdenünk a lakosság részéről, bárhol is akarjuk megvalósítani. A költségből következik az, hogy szelektív gyűjtés nélkül egy ilyen depónia megépítésének nincs értelme. Teljesen logikus az, hogy először meg kell kötni a szállítási szerződést, ezzel biztosítani a jelentkező cég számára azt a lehetőséget, hogy olyan piachoz jusson amire ő számít. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy aki a pénzét idehozza annak is kell hogy beleszólása legyen a dolgok alakulásába. Én azt kérem, senki ne kérdőjelezze meg, hogy erre a szerződésre szükség van, mert akkor olyan problémával találjuk szembe magunkat újra és újra, amelyet a város a saját erejéből képtelen lesz megoldani. Marton István: A 3. sz. melléklet biztos, hogy hibás. A bekapcsolt lakások száma 2.500, 1996. december 31-ig tervezett újabb 3.500 lakás, az összesen 6.000 és nem 5.000, tehát a bekapcsolt lakások száma mindenütt 1000-rel több. A határozati javaslat b.) pontjában augusztus 30-a szerepel a depónia végleges helyének a meghatározására. Ezt úgy kellene érteni, hogy nem egy alternatíva, hanem a városnak birtokba kellene venni augusztus 30-ával egy depóniát, egy hónapon belül a lerakó megvalósítására és üzemeltetésére létrehozandó vegyesvállalatról lehet dönteni, és október elsején alá lehet írni a szerződést. Takács Zoltán: Szilárd meggyőződésem, hogy a szelektív szemétgyűjtésre és az új depónia megépítésére szükség van. Balogh György: Kérem elnök urat, zárja le a vitát és szavazzunk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a vitát zárjuk le, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat b.) pontjának határideje szeptember 30-a legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 20 6.) Javaslat művese állomás létesítését szolgáló szerződés megkötésére (írásban) Elóadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Czobor Zoltán: Városunk számára nagyon előnyös előterjesztést hozott ide a kórház. Remélem, hogy a másik két aláíró sem fogja az aláírását a szerződésről megtagadni. Dr.Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal az előterjesztést elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 98/1993. számú határozat 1.) A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az ajánlat tárgyát képező Művese Állomás a város számára szükséges, és annak a szerződésajánlat keretei között történő megvalósítása a város számára előnyös. 2.) A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert és a Kórház orvos-igazgatóját a National Medical Care, a Népjóléti Minisztérium, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza között kötendő szerződés aláírására. Határidő: 1993. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7.) Javaslat az 1993. évi költségvetési céltartalék felosztására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Arról a 3.789.000 Ft-ról van szó, amit az Oktatási Bizottság jogosnak itélt az intézmények számára. Milyen módon, vagy egyáltalán vizsgálták-e ennek a pénzösszegnek a jogosságát? Minorics Piroska: Az előterjesztésünk több részből áll. Az első rész a minőségi fejlesztéseket tartalmazza. Egyes iskolákban tanulócsoport megszűnés, más helyeken pedig tanulócsoport fejlesztés van, és ezeket szeretnénk finanszírozni, a különböző 21 szakmai programoknak megfelelően. Ezek a támogatások egyrészt közgyűlési határozatok alapján történnek, másrészt jogszabályok hatásait jelenti,a korábbi döntések alapján a felmenő osztályfejlesztéseket, illetve a szakmai programok alapján az osztályfejlesztéseket. A következő amit szerettünk volna, amihez plusz igényt nem is kívánunk előterjeszteni, az a bérfejlesztési előirányzat, amelyet a közgyűlés a költségvetésében hagyott jóvá, erre az érdekvédelmi szervezetek módosító javaslatot terjesztettek elő, melyet a képviselők megkaptak. A II/l. a pedagógusok óraszám csökkentéséből adódó többletköltségeket tartalmazza, továbbá a 4. sz. táblázatban található a felmentés, végkielégítés, a gyermekgondozás, az osztálykirándulás, továbbképzés, GYES-GYED-ről visszajövő dolgozók többlet bérigénye. Azoknál a tételeknél nem sikerült az előirányzatnak megfelelni, ahol a dolgozók részére a törvényből adódó kötelezettség van előírva -ezek a továbbképzések - csak azokat vettük figyelembe, ahol az intézményeknek a dolgozókkal már szerződésük van. Ebből fakad a 3,7 milliós hiány, amit szeretnénk kérni a közgyűléstől. Tüske Tibor: Szeretném elmondani, hogy az előterjesztés 1. sz. mellékletének 2. oldalán hibás a táblázat, mert a Széchenyi Ipari Szakmunkásképző Intézettől tervezett 135 ezer forintot nem lehet elvonni, ugyanis a költségvetés tervezésekor az induló villamosipari szakközépiskolai osztályra az intézmény többletigényt nem tervezett, ennek forrásául a megszűnő elektrotechnikai, műszerész valamint a cipőfelsőrész készítő szakmunkáscsoportok tanárai és szakoktatói állásaira megtervezett bért jelölte meg. A szakmai összetétel változása miatt két fő munkaviszonyát meg kellett szüntetni és részükre a végkielégítést ki kellett fizetni, mivel cipőfelsőrész-készítő szakembert a villamosipari osztályban nem lehet alkalmazni, helyettük két embert fel is kell venni, ezért nem lehet a bért az iskolától elvonni. A meglévő 3,7 milliós hiányt ezzel az összeggel növelni kellene, vagy a Nagyrác Uti Általános Iskolába tervezett összeget ennyivel csökkenteni kellene. Vita volt azon, hogy a rendelkezésre álló bérfejlesztési összegnek a lebontása hogy történjen, bérarányosán, vagy a bérbeállás szerint. Több intézményvezető próbált a bérátlagon javítani úgy, hogy állásokat szüntetett meg, és kevesebb személyzettel látja el ugyanazt a feladatot. Ha a bérbeállási százalékokat mi próbáljuk egymáshoz közelíteni, akkor azok az intézmények kerülnek bizonyos mértékig hátrányba, ahol tettek valamit annak érdekében, hogy a bérszínvonal javuljon. Azt is kiszámítottuk, hogy milyen az egyes intézmények bérátlaga, bérbeállási indexe. Az általános iskolák esetében az átlagbérek 17.900 - 20.200 Ft között vannak, bérbeállási index 60,6 - 74.8 %. A középiskolák esetében ez a százalékos arány valamivel jobb, 75, 1 - 85,5 % között mozog, itt csak 10 %-os az eltérés, az átlagbérek is magasabbak, 21.700 -26.700. Ft között alakulnak. Közművelődési intézményeinknél a legnagyobb az eltérés a bérbeállások között, 73,1 - 91,8 % között mozog, ez 18 %-os eltérés. Az átlagbérek pedig 21.100 és 28.200 Ft között vannak. A közgyűlésnek azt is el kell dönteni, hogy a mi javaslatunkat hagyja-e jóvá, ami szerint a bérfejlesztésnek a lebontása bérarányosán történt, vagy pedig a bérbeállási indexek alapján próbálunk valamiféle nivellálást az egyes intézmények között. 22 Az anyagban szerepel a kötelező óraszámoknak a csökkentése. A tanárok esetében ezt a jogszabály kötelezően előírja, míg a tanítók, óvónők, napközis- és kollégiumi nevelők esetében feltételesen határozza meg. Úgy fogalmaz a jogszabály, hogy ahol erre lehetőség van, meg lehet oldani. Az óvónők, a napközis- és kollégiumi nevelők esetében mi ezt a kötelező óraszámcsökkentést költségkihatás nélkül meg tudnánk oldani, egyedül a tanítók esetében nem. Ez viszont nem lenne szerencsés megoldás. Kérem a testületet, teremtse meg a lehetőségét a tanítók esetében is, hogy a kötelező óraszámuk csökkenjen. A Munka Törvénykönyve határozza meg azt, hogy a munkaviszony szünetelésének időtartamára a 10 éven aluli gyermekek ápolására kapott fizetésnélküli szabadság első évére jár a szabadság és ezt a mi nevelőink a nyári szünetben igénylik, ennek oka, hogy a pedagógusok részére 21 nap alapszabadság és 25 nap pótszabadság jár. Ha ezt oktatási időn kivül veszi ki, akkor jogosult mind a 46 napra, ha viszont oktatási időben, akkor 15 napot igénybe kell venni, de ebben az időszakban őt helyettesíteni is kell, tehát dupla költség jelentkezik. Koczfán Ferenc: Úgy gondolom, hogy a 2, 3, 4, 10, 11. pontokban felsorolt összesen 11,6 millió forint két részre oszlik, egy tavaszi és egy őszi kiadásra. Mennyi a tavaszi kiadás a 11 millióból és mennyi lesz az őszi? Egy-két kiugró tétel növelte meg az összeget ennyire, pl. a Cserháti Szakközépiskolánál a végkielégítésre, felmentésre beírt 1,3 millió forintos összegét, vagy a Széchenyi Szakmunkásképző Intézetnél is magas ez az összeg. Ezen túl ha jól értelmeztem, a 3,8 millió pluszpénzt abból a 9 millióból kellene finanszíroznunk, ami a kórházi híd felújításából megmaradt. Tüske Tibor: A Cserháti Szakközépiskolából az idei évben 13-an mennek nyugdíjba, az új közalkalmazotti törvény a felmentési időt 8 hónapra emelte fel, ennek felére az igazgató köteles felmenteni a munkavégzés alól a dolgozót, ez a magyarázata a viszonylag magas összegnek. Cserti Tibor: Az előterjesztés 4 kérdésköréből 2 közgyűlési, 2 pedig bizottsági hatáskör. A két közgyűlési döntés ma megoldható, a céltartalékban szereplő előirányzatok intézményszintű leszer-vezése, tehát a bizottság javaslatot adott önök részére, ez úgy érzem, hogy döntésre érett. Ehhez fűzött Tüske Tibor az Ipari Szakmunkásképző esetében egy kiegészítő javaslatot, ami a két intézmény között levezethető korrekciós módosítással. Polgármesteri hatáskörbe utalva a céltartalékban szereplő előirányzat intézményszinten történő lebontása biztosítható. Az 1/1 és 1/2-es fejezetként jelzett előterjesztést ezzel a korrekciós módosítással javaslom a közgyűlésnek jóváhagyni. A bizottság jelezte, hogy a bizottsági hatáskörbe utaltak közül a pedagógusok kötelező óraszámcsökkenéséből adódó bérfelosztási előirányzattal teljes mértékben meg tudott birkózni. Ebben a bizottság dönthetett volna, ezért javaslom a közgyűlésnek, hogy a bizottság által előterjesztetteket fogadja el. A munkajogi kérdésekben is indokolt dönteni, ha ezek után még lesz nyitvahagyott kérdés, tehát nem lehet önállóan blokkon belül megoldani a mutatkozó forráshiányt, akkor lesz szükség a költségvetés módosításéra. 23 Czotterné Ivády Zsuzsa: A határozati javaslat a, b, c. pontjait a bizottsági döntésnek megfelelően én is javasolom elfogadni, a d.) pontot viszont javaslom függőben hagyni, amíg a Kossuth téri híd sorsát újból nem tárgyalja a testület, mert ma arról döntés nem született. Takács Zoltán: Azt hiszem minden képviselőtársam kapott a KKDSZ titkárától egy levelet. Az ebben foglalt 22-20 millió forintra kérnék magyarázatot. Ha valaki mondjuk a bérfejlesztését úgy irányította éveken keresztül, hogy 5 emberét ki tudott futtatni és azok lényegesen fölötte vannak a törvény által januártól életbelépő limitnek, az összes többi alatta van, akkor nyilvánvalóan meg fogja kapni az alatta lévőkre az összeget, tehát jóval többet fog kapni, mint aki átlagosan fejlesztett. Elmondták, hogy ahol idősebb a kollektíva, ott magasabb a beállási szint, de mi van azzal a csapattal, ahol sorozatos nyugdíjazások vannak vagy voltak. Azok bére ott fog maradni és ott lényegesen jobb lesz a beállási szint. Én emiatt alapvetően helytelennek tartom a csak bértömegben való bérfejlesztést én valamilyen módon figyelembe venném a beállási szinttől való eltérést. Jancsi György: Kérdésem, hogy az itt látható oktatói illetve kisegítői létszámfejlesztések indokoltak-e? Ezt azért kérdezem, mert azok az iskolák, ahol tornatermek épültek jelentkezett egy hihetetlenül nagy fejlesztési igény, amely a kiszolgáló személyzettel és annak vonzatával jelentkezik. Minorics Piroska: Szeretném biztosítani a képviselőtársaimat arról, hogy az egyes intézményeknél a létszámfejlesztéseket nagyon alaposan megvizsgáltuk és minden igényt felmértünk. Jogtalan igényeket nem támogattunk. A minőségi fejlesztésekkel kapcsolatban elmondom, hogy az igények milliós nagyságrenddel nagyobbak voltak, mint amit a bizottság végül befogadott. Nem véletlen az, amikor a fejlesztési igényeket felsoroltuk, akkor külön pontokba soroltuk, hogy mi volt, ami közgyűlési határozatnak a következménye, mi az ami törvénynek a, mi az ami a korábbi döntéseknek a következménye, tehát mi az ami felmenő osztály, és mi az ami induló osztálynak tekinthető. Pilczer Éva: Támogatom Czotterné Ivády Zsuzsa képviselőnő javaslatát, hogy a d.) pontról a Kossuth téri híd és az egyéb igények újratárgyalásával együtt döntsünk. Balogh György: A határozati javaslat 4 pontból áll. A d.) pont eleve kiesik, erről nyilvánvalóan nem lehet szó. Úgy gondolom, hogy a határozati javaslat a.) pontja elfogadható. Ab.) pontot a következők szerint javasolom: "Az 1993. évre a céltartalék 12. pontjában elkülönített helyi szintű bérfejlesztési előirányzatból a közalkalmazottakat érintő 20 millió 606 ezer forint bér és TB járulék felosztását 1993. szeptember 1-től engedélyezi." A dolog mikéntjét pedig bizza a testület az oktatási bizottságra, olyan formában, hogy az előterjesztést hozza a közgyűlés elé. Természetesen a bizottság az intézményvezetőkkel és az érdekképviseletekkel is egyeztet. 24 Tüske Tibor: Kétféle felosztás lehetséges, a bérarányos és a beállási index alapján. Kérem szíveskedjenek dönteni, mivel ez nem kis munkát jelent, az intézményvezetőknek, a bizottságoknak és az osztálynak. Koczfán Ferenc: Nem kaptam választ arra, hogy mennyi volt a tavaszi tény, és az őszi tervezett. Az 1. számú melléklet 3. oldalán a Petőfi iskola átköltöztetésére 370.000 Ft-ot kalkuláltunk be, a piarista iskolára pedig 100.000 Ft-ot. Véleményem szerint mind a kettőnek egyforma összeget kellene adni. Dr. Kereskai István: Nem lehet megmondani, hogy mennyi lett kifizetve, ilyen kigyűjtést nem készített senki. A költségvetés tervezésénél ezeket az elemeket elvettük az intézményektől, központosítottuk és ezt most kérik vissza. A költségvetés készítésénél az az összeg, amit a testület bizottsági hatáskörbe adott, nem elegendő, ezért kérik ennek kiegészítését közel 4 millió forinttal. A határozati javaslat b.) pontjában bérarányos javaslat van, amit a bizottság egyes tagjai sem fogadtak el. A szeptember 1-jei bérfejlesztésnek 3 havi vonzata jelentkezik. Ha mi a béreket fel akarjuk hozni a törvény szerinti szintre, akkor 210-220 millió forintra lenne szükség. Én a bérarányos elosztást javaslom. Marton István: Javaslom, hogy a bérfejlesztés 50 %-ban legyen bérarányos, és 50 %-ban a beállási szint szerinti az általános és középiskolákban. A közművelődési intézményeknél 40 %-os a bérarányos, és 60 %-os beállási szint szerint. Magyar József: Vizsgálják meg, hogy a Thúry iskolánál a 9 fő létszámfejlesztést hogyan lehetne kevesebbel megoldani. Vizsgálják meg, hogy a takarítás vállalkozásba adása mennyibe kerül, a Patyolatnál mennyiért lehet mosatni, más munkakört betöltő személy vállalja-e a gépkocsivezetést. Tüske Tibor: A Thúry Szakközépiskolában jelenleg 4 takarító van, és a bővítésével 3000 m2-el fog nőni az intézmény alapterülete. Szerintem a Patyolatnál a mosatás drágább lenne, de meg fogjuk nézni. Elképzelhetetlen, hogy egy iskolát vállalkozásban takarítsanak. Az iskola fejlesztési igényét én indokoltnak tartom. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy a Cserháti iskolában miért olyan kiugróan magas a felmentés, a továbbképzés összege. Erre írásban kérek választ, hogy miért nem lehetett ezt a költséget tervezni a költségvetés elkészítésekor. Ha a 11.645.000 Ft-ból kivonom az igénykülönbözetet a 3.789.000 Ft-ot, a maradék 7.856.000 Ft-ot fogadja el a közgyűlés a d.) pontban. Dr. Kereskai István: Tervezte az intézmény a felmentés összegét, de a költségvetés tárgyalásakor elvették ezt az összeget, és céltartalékba tették. 25 Minorics Piroska: A Thúry Szakközépiskolában eddig 4 fő dolgozik, míg a többi intézménynél 7-8 fő. Kérem a közgyűlés döntését arról, hogy 5-6 fő elegendő és a többieknek akkor fel kell mondani. Fűtőnek 1 fő kevés, véleményünk szerint. Az intézmény megindokolta, hogy a tankonyha üzemeltetéséhez naponta friss nyersanyagot kell beszerezni, és így indokolt a gépkocsivezetők alkalmazása. Az intézményvezető számításai szerint a Patyolat sokkal drágábban dolgozik, mint a mosónő. A bérfeljesztési előirányzat felosztását én bérarányos formában tartom tisztességesnek. A 4. számú táblázatnál, ahol nem kérünk plusz igényt, kérjük a közgyűlést hagyja ezt jóvá, hogy az intézmények felé finanszírozhassuk. A Cserháti iskolánál felmentési összeg a 13 idén nyugdíjba vonult dolgozó illetményét tartalmazza, Palotás úrnak írásos választ fogunk adni. Farkas Zoltán: Aggódom, hogy nem veszítjük-e el a 80 milliót, ha most kiadjuk, ezt az összeget egyszeri jutalomként kellene kiosztani, és megvárni a béremeléssel a januárt, amikor már biztosat tudunk. Támogatom azt a javaslatot, hogy hatalmazzuk fel a bizottságot a felosztás módjára vonatkozó döntési jogkörrel, bevonva a szakszervezeti képviseletet is. Tóth Lajos: Egyetértünk azzal, hogy jutalomként kellene kifizetni az ez évre eső bért, de a közgyűlés adjon garanciát arra, hogy ha nem lesz a bértáblázat bevezetve, akkor 1994. január 1-től ezt a bért meg fogjuk kapni. Javasoljuk a tanítók kötelező óraszámának csökkentését. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslat a.) pontját elfogadja azzal a módosítással, hogy 135.000 Ft-ot a Széchenyi iskolánál hagyjunk meg és a Nagyrác utcai iskolától vegyünk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a b.) pontot azzal a módosítással elfogadja, hogy a 20.606.000 Ft felosztásának a formáját 1993. szeptember l-jétől egy bizottság döntse el, melynek tagjai az Oktatási és Kultúrális Bizottság, a munkaadók és a munkavállalók képviselői, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a c.) ponttal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 26 Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ad.) pontnál a 4. számú melléklet első három oszlopát fogadjuk el, és az utolsó kettőt majd a többi előirányzat módosításával tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 99/1993. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3/1993. (11.22.) számú rendelettel jóváhagyott 1993. évi költségvetés 8. számú mellékletének 1, 2, 3, 4, 5, 10, 11. és 12. pontjában rögzített céltartalék felosztásáról az Oktatási és Kultú-rális Bizottság javaslatát figyelembe véve, az alábbi határozatot hozza: a.) A céltartalék 5. pontjában minőségi fejlesztésre előirányzott 2.000 EFt intézmények közötti felosztását, egyben tanulócsoport megszűnések során felszabaduló 1.283 EFt ugyanezen célra történő felhasználását az 1/1. pont 1. számú melléklete szerinti bontásban, 3.283 EFt összeggel hagyja jóvá azzal a módosítással, hogy a Nagyrác Uti Általános Iskolától 135 EFt-ot von el, mely összeget a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola részére ad át. Megbízza a polgármestert, hogy az egyes intézményeket érintő feladatokat az intézményvezetőkkel koordinálja, s a pótelőirányzat leszervezésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1993. június 29. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) 1993. évre a céltartalék 12. pontjában elkülönített helyi szintű bérfejlesztési előirányzatból a közalkalmazottakat érintő 20.606 EFt - 14.310 EFt bér és 6.296 EFt TB járulék - intézmények között történő felosztását 1993. szeptember 1-től engedélyezi abban a formában, amelyet az Oktatási és Kultúrális Bizottság, a munkavállalók és a munkaadók képviselőiből megalakított bizottság meghatároz. 27 Megbízza a polgármestert, hogy a pótelőirányzat biztosításáról az érintetteket értesítse, és a nyilvántartásokon az előirányzat módosításokat átvezesse. Határidő: 1993. július 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Minorics Piroska az Oktatási és Kultúrális Bizottság elnöke c.) Az 1993. szeptember hónaptól kötelezően előírt óraszám csökkentésére a céltartalék 1. pontjában elkülönített 5.000 EFt-ból a II/l. pont 3. számú mellékletében szereplő intézmények részére 4.164 EFt átcsoportosítását engedélyezi 2.892 EFt bér és 1.272 EFt TB járulék bontásban. Egyúttal az e címen mutatkozó 836 EFt maradvány összegét zárolja, a d) pontban foglalt feladatok költségeinek fedezetére teljes összegben átcsoportosítja. Határidő: 1993. július 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d.) Jóváhagyja az előterjesztés II/2. pont 4. számú mellékletének első három oszlopában foglalt feladatok finanszírozását, a további két oszlopról a későbbiekben dönt. Megbízza a polgármestert, hogy az egyes intézményeket érintő feladatokat az intézményvezetőkkel koordinálja, s a pótelőirányzat leszervezésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1993. június 29. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat az 1993. évi lakóházfelújítási címjegyzékre (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás IKI vezetője Czobor Zoltán: Milyen esélye van annak, hogy a költségvetésbe betervezett 21 millió forint az idén befolyik? Vágvölgyi Tamás: Bízom benne, hogy a tervezett összeget sikerül beszedni. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogyan tervezik a rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználását. 28 Vágvölgyi Tamás: A felhasználás a befolyt összegtói függ, hacsak minimális lesz ez az összeg, akkor elsősorban a kihalt lakásokra és karbantartási munkákra, lift felújításra, kazánház cserére terveztük, melyeket feltételnül szükséges ebben az évben elvégezni, ha nagyobb összeg folyik be, akkor nagyobb felújításra fogjuk fordítani. Dr. Kereskai István: Most egy sorrendet fogadnánk el, és a befolyt összegek függvényében ezt a sorrendet tartva próbáljuk kielégíteni a felújítási igényeket. Koczfán Ferenc: Ha azt az épületet, ahol a KDNP el van helyezve, felújítják, hová fogják költöztetni a bent lakókat? Vágvölgyi Tamás: Ez esetben nem csak a KDNP elhelyezése okoz gondot, hanem az ott lakóké is, mert a Rozgonyi u. 2. szám alatti ház tele van, ezért kihalt lakásoknál próbálunk előbbre lépni és a Rozgonyi u. 2-ből a kiköltöztetésekkel megoldani az ilyen gondokat. Palotás Tibor: Azok a pénzeszközök, melyek nem használhatók fel ebben az évben, átcsoportosíthatók-e más célra. Dr. Kereskai István: A címjegyzék elfogadása egy műszaki sorrendet takar, ha ez nem végezhető el az idén, akkor a közgyűlés dönthet róla. Cserti Tibor: Az előterjesztés szerint 40 millió Ft értékesítési árbevétel mobilizálható 1993-ban, ebből 10,5 millió megalapozott adásvételi szerződéssel, további 30 millió Ft, ami érdeklődési szinten van. 12 millió Ft a kárpótlási jegy, amiből nem lehet lakóházat felújítani és a 21 millió forinton felüli rész 3,8 millió Ft. Dr. Kereskai István: Aki a kiegészítő jelentést az 1993. évi lakóház felújítási címjegyzékhez elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a kiegészítő jelentést elfogadja. 9.) Javaslat a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat önkormányzati vállalattá alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A testületnek az előterjesztett Létesítő Határozat módosítását kellene elfogadni, illetve állást foglalni abban, hogy ki legyen az a két fő, akit vállalat vezetőtestületébe delegál. Jesch Aladár: A Városüzemeltetési Bizottság nevében Takács Zoltán képviselőt, és Imre Bélát a Polgármesteri Hivatal dolgozóját javaslom. 29 Balogh György: Röst Jánost javaslom tagnak. Palotás Tibor: A 4. oldalon van leírva, hogy az igazgató a vállalat nevében építési, vállalkozási szerződést 100 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatárig köthet. Javaslom, hogy ez az összeg 40-50 millió Ft-nál magasabb ne legyen. Az egyéb szerződések esetén kötelezettség vállalásra 30 millió Ft-ig jogosult az igazgató, ezt az összeget 10-15 millióra javaslom csökkenteni. Kovács Antal: Egyetértek azzal, hogy a vállalkozási szerződés értékhatárát 50 millió Ft-ban határozzuk meg, az egyéb vállalkozás 30 millió Ft-jának csökkentésével azonban nem. A Városüzemeltetési Bizottság javaslataival teljes mértékben egyetértettem. A működés kicsit nehézkesebb, hiszen a 2/3-os jelenlét 5 fős egyhangú szavazást tételez föl, tehát kompromisszum kell ahhoz, hogy egyhangú döntés szülessen. Abban, hogy ez a vállalat közüzemként és közös önkormányzati vállalatként működjön - ebben októberben döntött a testület - itt arról van szó, hogy technikailag ez hogy menjen tovább, és erre az átmenetre az önkormányzati vállalat felel meg, és majd utána eldől, hogy viziközmű társaságba apportként vihető-e be, a korlátozottan forgalomképes vagyon. 1996. december 31-ig a jelenlegi társasági törvény szabályai szerint kötelező átalakulni, addigra elválik, hogy e jogi hiányosság mimódon rendezhető. Dr. Kereskai István: A többi testület, akik szintén tulajdonosai ennek az átadott vagyonnak, elfogadták a 100, illetve 30 milliós értékhatárt? Kovács Antal: Mind a 4 és a megyei önkormányzat is ezen értéket tudomásul vette. A vezetőtestület operativitása, felelőssége növekedik meg azzal, ha helyettem átvállal feladatokat, illetve a mindenkori igazgató helyett. A képviselőtestület tagjait is valamennyien megválasztották. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság egyetért a határozati javaslattal, illetve az előterjesztéssel. Véleményünk szerint ezt a vállalatot nem célszerű ebben a formában részvénytársasággá átalakítani, hanem a nagykanizsai közművekhez tartozó vízmű társaságot kellene létrehozni az 1996-ig történő átalakítás során, melynek a gazdasági alapja, az akkori vízdíj összegének megállapítása, ami várhatóan önkormányzati, illetve vízműterületek hatáskörébe fog kerülni. Nagykanizsa városának ez az alapvető érdeke, mert várhatóan a közös vízdíjnál így alacsonyabb vízdíjat tud elérni. A többi regionális rendszer üzemeltetését ez a majdani új és szűkített vállalat elvállaja szerződéses viszonyban és az ottani vízdíjakat majd az ottani önkormányzatok meghatározzák. Egyetértek az 50 millió Ft-tal, mert semmiképp nem feladata a vállalatnak kivitelezési munkákat elvállalni. 30 Marton István: A 2/3-os többség, az 5 fővel meg van, de döntésekhez a vezetőség összlétszámának 2/3-os egyetértése szükséges, de ez képtelenség, ha 5-en vannak ott a 7-ből, akkor az 5 embernek kell egyetérteni, ilyen pedig nincs. Konkrét javaslatom, hogy bőven elég 4 ember. Balogh György: Az SZMSZ szerint minősített többség szükséges többek között törvény által a közgyűlés hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, közgyűlési társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez csatlakozva gazdasági társaságba való belépéshez. Úgy gondolom, hogy a mostani esetünkre is ez vonatkozik. Dr. Kereskai: Személyi kérdésnél ez igaz, de az alapító okirat módosítása nem ilyen jellegű. Aki egyetért azzal, hogy az igazgató a vállalat nevében építési- vállalkozási szerződést 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatárig köthet, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy egyéb szerződések esetén az igazgató kötelezettség vállalásra 20 millió Ft-ig jogosult, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a döntésekhez a vezetőség összlétszámának 2/3-os többsége szükséges, és ez 4 fő legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Városüzemeltetési Bizottság javaslatai a vállalat SZMSZ-ébe bekerüljenek, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Takács Zoltán a vezető testület tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 31 Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Imre Béla kerüljön be a vezetőtestületbe, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Röst János képviselje az önkormányzatot a vezetőségben, kérem szavazzon. A testület 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Újbóli szavazást kérek. Aki egyetért azzal, hogy Takács Zoltán képviselő úr képviselje a vezetőségben a testületet, kérem szavazzon. A testület 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kovács János: Koczfán képviselőt javaslom. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Czotterné Ivády Zsuzsa: Magyar Józsefet javasolom. Takács Zoltán: Javasolom Jesch urat. Dr. Kereskai István: Aki Magyar József tagságával egyetért kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Jesch Aladár legyen a vezetőség tagja, igennel szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. 32 Dr. Kereskai István: Kérem a Városfejlesztési Bizottságot, hogy következő alkalommal a vállalat vezető testületébe delegált egy személyre javaslatot hozzon a közgyűlés elé. Aki az előterjesztést a módosításokkal elfogadja, kérem szavazzon. A testület 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 100/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat Létesítő Határozatának módosítását az alábbi módosításokkal hagyja jóvá, és felhatalmazza a polgármestert a módosított Létesítő Határozat aláírására. - az igazgató a vállalat nevében építési, vállalkozási szerződést 50 millió Ft-ot meg nem haladó értékhatárig köthet, - egyéb szerződések esetén kötelezettségvállalásra 20 millió Ft-ig jogosult, - a döntésekhez a vezetőség összlétszáma 2/3-ának, de legalább 4 főnek az egyetértése szükséges, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat vezetőtestületébe Imre Bélát a Polgármesteri Hivatal dolgozóját megválasztotta, további egy személy delegálásáról a következő ülésén dönt. Határidő: 1993. augusztus 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdő Vállalat Szervezeti és Működési Szabályzatába a Városüzemeltetési Bizottság javaslatait bele kell foglalni. Felelős : Kovács Antal igazgató 10.) Javaslat a bagolai szeméttelep rekultivációjára és a bagolai lakosság szemétdíjának átvállalására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 33 Palotás Tibor: Azt hiszem, Magyar képviselőtársam emiitette, hogy az utolsó változatnál elhallgatták, hogy mennyibe kerülhet az 1 méteres földtakarásnak a költsége. Erre a kérdésre nem kaptunk választ. Első két változatnál is szerepel ugyanazen földmunka mennyiség, ugyanaz a technológiai folyamat, ha ott figyelembe tudták venni az előterjesztők, akkor itt is meg kell tenni. Várom a választ, hogy hány millió Ft összegről van ott szó. Czobor Zoltán: Ezen beruházásigényben szereplő kompaktor, ill. homlokrakodó költsége meg fog jelenni az új lerakónál is, tehát az új beruházásnak is része, mindenképp szükség lesz rá. Cserti Tibor: A városrész lakóinak van egy beadványa ezen napirendhez. Ez is feljogosít arra, hogy a polgármester úr az előterjesztés b./ pontjában foglaltakat a határozati javaslat szerint a városrész lakóinak ingyenes szemétgyűjtési lehetőséget biztosítanak. Megvan a technikai lehetőség arra, hogy a jelenlegi költségvetés végrehajtása során ez a városrész támogatást kapjon az úthálózat karbantartására, autóbuszfordulók, közvetlen hegyi utak kiépítésére. Javasolom, hogy a b./ pontot hagyjuk el. Dömötörffy Sándor: Az idei költségvetésben a bagolai városrész úthálózatára és egyéb fejlesztésekre közel 4 millió forint szerepel, ami többszöröse az eddig kapott összegeknek és ezt a bagolaiak is méltányosnak találják. Az úthálózat egy része már megépült. Magyar József: Javasolom, hogy a polgármester úr szakértőkkel pontosan határoztassa meg, hogy mennyi a költségvetés. Javasolom, hogy ab./ pont szerint valamilyen kompenzációt kapjon a bajcsai városrész. Jancsi György: Javasolom, hogy a határozati javaslat a./ pontjában a határidőt szeptember 30-ra módosítsuk. Dr. Kereskai István: Aki az a./ pontot elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a program végrehajtása előtt a költségek meghatározására készítsen a hivatal javaslatot és ezt hozza testület elé 1993. szeptember 30-ig, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a b./ pontba az kerüljön, hogy hozzunk a közgyűlés elé egy olyan javaslatot 1993. szeptember 30-ig, mellyel kompenzálni tudnánk a bagolaiak tehervállalását a szemétteleppel kapcsolatban, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Dr. Kereskai István: Aki a c./ ponttal egyetért, kérem szavazzon. 34 A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 101/1993. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy a bagolai szeméttelep rekultivációs programját készíttesse el. A program összeállításakor figyelembe kell venni a város hulladékgazdálkodásának korszerűsítésére alakuló gazdasági társaságok szakmai felkészültségét és a megvalósításban való közreműködésük lehetőségét. A költségek meghatározására a Polgármesteri Hivatal javaslatot készít, melyet a testület elé terjeszt. A programról végrehajtás előtt a képviselőtestületet tájékoztatni kell. A pénzügyi fedezet az 1993. évi költségvetés 6. sz. mellékletében "Új városi hulladékgyűjtő előkészítés címén biztosított. Határidő: 1993. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a Polgármesteri Hivatalt, dolgozzon ki javaslatot arra, hogy milyen módon lehetne kompenzálni a bagolai városrész lakóinak tehervállalását a szemétteleppel kapcsolatosan és ezt terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1993. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselőtestülete külön köszönetét fejezi ki a bagolai lakosságnak a szeméttelep működése következtében jelentkező környezeti hatások elviselésében tanúsított türelméért. A képviselőtestület mindent megtesz annak érdekében, hogy az új szeméttelep kijelölése mielőtt megtörténjen, és a jelenlegi rekultivációja megkezdődjön. A képviselőtestület felkéri Dömötörffy Sándort a városrész önkormányzati képviselőjét, hogy a fentiekről az érintett lakosságot tájékoztassa. 35 Dr. Kereskai István: Megkérdezem a testületet, hogy kívánják-e a napirendet tovább tárgyalni, vagy folytatólagos ülést javasolnak? Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a 10. napirendi pontot és a Cserháti iskolával kapcsolatos napirendet is tárgyaljuk meg még a mai napon. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a következő ülés időpontja 1993. július 5-én 15.00 órakor legyen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással úgy döntött, hogy a következő testületi ülést 1993. július 5-én 15.00 órakor tartja. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést 22.00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. A jegyző távollétében: Dr. Lukácsa Erzsébet titkárságvezető Dr. Kereskai István polgármester |
