* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.16 MB | |
| 2026-02-26 14:42:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  194 | 290 | 1992. november 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Rendelet száma: 22/1992. Határozatok száma: 165-től 171-ig. Napirendi pont: 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetési koncepciójának kialakítására javaslat (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Javaslat Nagykanizsa Város Tanácsának a lakóházak rendjéről szóló 4/1982. (X.28.) számú rendelettel módosított 1/1972. sz. rendelet kiegészítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz. elnöke 3.) A Csokonai uti tanuszoda beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 4.) A palini egészségház beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 5.) Javaslat a SHELL és INTERAG Kereskedelmi Kft részére területértékesítésre (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Javaslat a közgyűlés 138/1992. számú határozata b.) pontjának módosítására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsa Erzsébet tér 19. sz. alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Egyebek a) Vezetékes antennarendszer ügye. b) Nagykanizsa Fotóalbum. c) Javaslat a közgyűlés következő ülésére. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-15/2/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Jegyzőkönyve 1992. november 30-i folytatólagos üléséről Rendelet száma: 22/1992. Határozatok száma: 165-től 171-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. november 30-án (hétfő) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czobor Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Böröcz Zoltán, Dr. Kereskai István, Dr. Matolt- syné dr. Horváth Ágnes. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Fazekas István mb. jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők. Farkas Zoltán: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülést megnyitom. Napirendi pontoknak az elmúlt ülésen elfogadott de meg nem tárgyalt előterjesztéseket javasolom. Két képviselő jelezte, hogy napirend előtt szót kér. Napirend előtt Balogh Tibor: Kérem a közgyűlést, hogy az 1992. november 23-án tartott testületi ülésen tárgyalt "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Önvédelmi Csoport 200.000 Ft-os vissza nem térítendő támogatása ügyében új szavazást tartson. Kérésemmel 15 képviselő egyetért, az ezzel kapcsolatos beadványt átadom. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy ebben az ügyben ismételten szavazzunk? 2 A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Stamler Lajos: A következő közgyűlés egyik napirendi pontja a Környezetvédelmi Felügyelet munkája. A felügyelet és az önvédelmi csoport kapcsolata jó. Sok esetben hasznos volna a rádiókapcsolat a két szervezet, illetve a rendőrség között. Egyetértek a 200.000 Ft biztosításával. Pilczer Éva: A városi rendőrkapitány a városüzemeltetési és gazdasági bizottsághoz olyan kérelemmel fordult, hogy a keleti városrészben kihelyezett rendőrőrsöt szeretnének létrehozni állandó ügyelettel. Úgy érzem e két dolog nem választható el egymástól és valószínű, hogy a rendőrőrs létrehozásához is támogatást kell adni. Kétszer fizetni pedig ugyanarra a dologra felesleges. Magyar József: A múltkori közgyűlésen kevés információnk volt, mely alapján nehéz dönteni. Farkas Zoltán: Ki ért egyet, hogy a "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Önvédelmi Csoport részére 200.000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosítson a közgyűlés? A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 165/1992. számú határozat A közgyűlés a "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Önvédelmi Csoport részére 200.000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást ad tevékenysége megfelelő színtű ellátásához, technikai feltételei megteremtéséhez. Felkéri a Polgármestert, hogy az összeg átutalásáról gondoskodjon. Határidő: 1992. december 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Bogár Gáspár: Két közérdekű levelet szeretnék átadni a képviselőknek. Az egyik Szalai Jeremiás plébános levele, aki a volt Ferences Kolostor átadása ügyében fordult a testülethez. A másik Szécsi Ferenc levele a Máltai Szeretetszolgálat elhelyezésével kapcsolatos. (A két levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Kérem az illetékes bizottságok vizsgálják meg a kérdést. Stamler Lajos: A november 2 3-i közgyűlésen a garázsokkal kapcsolatosan szóltam. A Postakert utcában 120 lakás van, ebből 80-an aláírták, hogy a Postakert utcában, illetve abban az épülettömbben ne legyen garázs. Kérem, hogy a hivatal illetékes 3 osztálya a következő közgyűlésre a részletes rendezési terv erre vonatkozó részét ennek megfelelően módosítsa. Farkas Zoltán; A november 2 3-i közgyűlésen elfogadott napirendi pontok megtárgyalására kerül ma sor, melyek a következők: 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetési koncepciójának kialakítására javaslat (Írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Javaslat Nagykanizsa Város Tanácsának a lakóházak rendjéről szóló 4/1982. (X.28.) számú rendelettel módosított 1/1972. sz. rendelet kiegészítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 3.) A Csokonai uti tanuszoda beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 4.) A palini egészségház beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 5.) Javaslat a SHELL és INTERAG Kereskedelmi Kft részére területértékesítésre (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6.) Javaslat a közgyűlés 138/1992. számú határozata b.) pontjának módosítására (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsa Erzsébet tér 19. sz. alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó; Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Egyebek a) Vezetékes antennarendszer ügye. b) Nagykanizsa Fotóalbum. c) Javaslat a közgyűlés következő ülésére. 1.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993. évi költségvetési koncepciójának kialakítására (írásban) Előadó; Farkas Zoltán alpolgármester 4 Farkas Zoltán: A koncepciót előkészítők kérik a képviselők egyetértését ahhoz a módhoz, ahogy az 1993. évi költségvetés előkészítése tervezve van. A kiadási és bevételi számok iránymutató jellegűek és olyan információn alapulnak, amelyek jelentős része még nem kezelhető tényként. Kérem, hogy az érdemi részre koncentráljon a testület. Palotás Tibor: A kórház-rendelőintézet 630.146 eFt-os összege tartalmazza-e a 13. havi bért? A Péterfi és Zemplén általános iskolák tornateremépítéséhez a céltámogatást megkapjuk-e? A folyékony hulladék elhelyezésénél hogyan került kiszámításra a 100 millió forintos állami támogatás? Hány százalékos béremelést tervezett a hivatal részére az előterjesztő? Cserti Tibor: A terv tartalmazza a kórház részére a 13. havi bért, a Társadalombiztosítás finanszírozásával. A két iskola tornaterme céltámogatással épülne. A céltámogatási törvény készül, az állami költségvetés jóváhagyásához kapcsolódóan a Parlament jóváhagyását követően a Kormány kap felhatalmazást a részletek kidolgozására. A folyékony hulladék elhelyezési költsége előzetes számítások alapján került meghatározásra. A hivatal bérfejlesztése a koncepcióban 0 százalékos. Balogh Tibor: Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek biztosítására van-e tervezve összeg? Cserti Tibor: Sajnos az eddigi költségvetés nem tette lehetővé az önkormányzati tulajdonban lévő intézmények teljeskörű biztosítását. A legfontosabbakra (üveg, jármű) a biztosítás megkötésre került. Kovács János: A koncepció fő irányelveivel egyetértek. Kérdésem az, hogy az intézmények a tavalyi évhez viszonyítva mennyivel több pénzkeretet kaptak, fedezi-e az inflációt? Cserti Tibor: A 2-es számú mellékletben két számítási változat van. Az l-es számú változat azt mutatja, hogy a bázishoz képest az intézményi blokkban 0 dologi, 0 bérautomatizmus mellett csak a közalkalmazotti törvényből adódó feladatok végrehajtása tervezett 2,3 milliárd forint a főösszeg. A másik oszlop tartalmazza az intézmények jogos igényét. A kettő között érzékelhető egy jelentős összegű költségvetési hiány, amely 3-400 millió forint nagyságrendű. Mindkét tervváltozat esetén az intézményeknél csak az alaphelyzet került bemutatásra. Az intézmények részére biztosítandó összeg, melyet ha összehasonlítunk az elmúlt esztendővel, az inflációhatást nem fedezi. Czotterné Ivády Zsuzsa: A 2/c. melléklet II. b. pontjában van olyan kitétel, hogy a Polgármesteri Hivatal számítógépes vásárlásainak bekerülési költsége ÁFA-val kisebb, mint az 1993-as ütem ÁFA nélkül, mi ennek az oka? 5 Cserti Tibor: A teljes bekerülési költség ÁFA-val 5 millió forint, elírás történt. Jancsi György: Van-e kötelezettsége az önkormányzatnak a munkanélküliek ellátásával és munkahelyteremtéssel kapcsolatosan? A koncepció elfogadása jelent-e a 2.c. táblánál változást? A 2.c. Il/b. egyéb induló beruházásoknál az Erzsébet tér rendezése szerepel 11,5 millió forinttal. Mi az oka annak, hogy az 1993-as évben ismételten szerepel a tér újraépítése? A közlekedési beruházások 162 millió forintos összeggel vannak megjelölve, mit tartalmaz ez? Cserti Tibor: A munkanélküliek ellátásának megoldása egyrészt önkormányzati, másrészt központi feladat. Segítésüket célozta a költségvetésben biztosított összegből létrehozott népjóléti konyha, a közmunka, és a többcsatornás segélyezési rendszer. Ennek az egységesítése az 1993. évi költségvetésnek az újszerű feladata, tehát nem a 2/c. táblázatban mint támogatási blokkban jelenik meg, hanem az intézményblokkban a folyó működési kiadásoknál. A 2/c. táblázat a 2-es táblázat részletezése. Tartalmazza a beruházásokat, felújításokat, és a teljeskörű 1993. évi igényt. Folyamatban lévó beruházásokat nem állítunk le, a koncepció tartalmaz olyan célokat, amelyek megvalósítása még nem kezdődött el, de január l-jén folyamatban lévó állománynak minősülnek, az Önök döntésétől függ, hogy indulhatnak-e ezek a beruházások. Igény oldalról jelentkezett a 11,5 és a 162 millió forint. Mindkettő javaslat a bizottságoktól a szakosztályokon keresztül jutott el hozzánk és került beépítésre a koncepcióba. így arra a kérdésre, hogy az Erzsébet teret miért kell bontani, helyreállítani önöknek kell tudni a választ. A 162 millió forintos igény többletoldalról nincs figyelembevéve, az 1992-ben jóváhagyott bázisszintű előirányzattal szerepel. Kovács János: A kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás 8,7 millió forintja mit tartalmaz? Cserti Tibor: A kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás előirányzata 8,7 millió forint, ÁFA nélkül 6,9 millió Ft. Szakosztályi igényt fogalmaz meg, parképítés, gépesítés,csónakbeszerzés, komposztáló kialakítása stb. Czupi Gyula: Egyetértek, hogy a már megkezdett beruházásokat folytatni kell. A koncepcióban a városi könyvtár építése szerepel, de az induló beruházásoknál nem könyvtárépítés, hanem "városi könyvtár terv" szerepel. Az elmúlt évtizedekben könyvtár tervezésre már több százezret költöttek, ha most is csak eddig jutunk el, akkor a megvalósítás ismét elmarad. Indításra tervezetten kellene figyelembe venni a költségvetés függvényében. Cserti Tibor: A könyvtár építése nagyon fontos feladat, ha egy lehetőség lesz rá, az induló célok között a legelső helyre fog kerülni, de az alapelvek között a legutolsó kategória. Szó volt már arról, hogy tervünk elég nagy összegű forráshiányt tartalmaz, amely még tovább növekedhet hitelfelvételi kényszerrel. Tehát ma az alaphelyzetben 328,4 millió Ft-os hiány 6 feloldásáról kell elvileg gondolkodnunk. Farkas Zoltán: Czupi képviselőnek igaza van, amikor kifogásolja, hogy a városi könyvtár a célok között csak tervezési szinten szerepel, holott korábbi közgyűlési döntés nem ezt mondja ki. A korrekciót el kell végezni. Majd a lehetőségek eldöntik, hogy sor kerülhet-e a megvalósításra. Czupi Gyula: Az a kérésem, ne úgy szerepeljen, hogy terv, hanem úgy, hogy "városi könyvtár". Természetesen én el tudom fogadni, hogy költségvetési lehetetlenség esetén még terv sem lesz, de most ne így szerepeltessük. Magyar József: A Bolyai általános iskola és a Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola tornatermének építése 33, illetve 15 millió Ft körül van, a teljes bekerülési költség 45 és 65 millió Ft. Alacsony költséggel tervezünk tornatermeket, a bekerülési költség a tervezetteket jóval meghaladja, jelen esetben nincs alátervezésről szó? A kórházrekonstrukcióra 1369 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. Mi történik, ha nem kapjuk meg a támogatást? Milyen alapon emeltük a zöldterületre fordítható összeget? Induló beruházások, felújítások összege kb. 1 milliárd forint.Van-e jogunk bizonyos dolgokat átsorolni, kihagyni, a városi könyvtár részére nagyobb összeget biztosítani. Karmazin József: A két tornateremmel kapcsolatos összeg a közgyűlés által jóváhagyott célokmány szerint került tervezésre. Az összehasonlítást jogosnak tartjuk, de a Bolyai és Thury iskolánál kiegészítő létesítmények is vannak, viszont a Zemplén és Péterfi iskoláknál tornaterem építését tartalmazza. A zöldterületekre készítettünk egy olyan számítást, hogy azok rekonstrukciós fenntartása mekkora összeget igényelne, ezt próbáltuk elosztani 8-10 évre úgy, hogy a fenntartás elfogadható színvonalú legyen. Ennek az összegnek az 1/8-adát vettük alapul és ezt állítottuk be igényként. Cserti Tibor: A kórház rekonstrukciós igénye 1,3 milliárd forint a testületi döntésnek megfelelően, ha ez a céltámogatási igény nem kerül elfogadásra, akkor lép be a módosított céltámogatási igény. Ezzel kapcsolatosan levélben fordultunk a Belügyminisztériumhoz, ahonnét olyan választ kaptunk, hogy az új céltámogatási törvény elfogadása után születik döntés ügyünkben. Tehát elvileg ebből 1993-ban megtakarítás nem származhat, hanem módosított esetben többletráfordítás lesz. Az induló beruházások szelekcióját most nem javasolnám végrehajtani, de bizonyos elvi rangsor felállítását indokoltnak tartanám. Egymilliárdos feszültséget érzékelek pillanatnyilag, amelynek döntő hányadát az újonnan indításra tervezett beruházások jelentik. Természetesen önöknek joguk van további célokat is meghatározni, ami viszont a forráshiányt tovább növeli. Balassa Béla: A céltámogatás odaítélésének rendszere annyiban 7 változott a két elóző intézményhez képest, hogy a jövőben céltámogatást 12 x 24 m-es alapterületű tornateremhez adnak és országos régiókra lebontva fajlagos költség illeti meg az önkormányzatot. Balogh György: Úgy gondolom a koncepció szöveges részével mindannyian egyetértünk. A számszaki rész azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági osztály munkájához kiinduló pont legyen. Ma az a feladatunk, hogy végignézve a bevételeket, ha úgy Ítéljük meg, hogy valami alultervezett, vagy kimaradt, azt most megfogalmazzuk. A számszaki résztói el is kell tekinteni, mert azt majd a részletes költségvetési tervezet vitájánál kell megfogalmazni. Cserti Tibor: A közgyűlésnek döntenie kellene, kívánja-e a költségvetéshez kapcsolódó, azt kiegészítő, megalapozó egyéb rendeleteit módosítani, pl. helyi adók vonatkozásában. Az átmeneti intézkedésekről is tárgyalni kell és ez szinkronban van a határozati javaslattal. Az államháztartási törvénynek megfelelően számolni kell azzal is, ha nincs 1993-ra jóváhagyott költségvetés és elkezdődik az adott költségvetési év, akkor a polgármester milyen jogkörrel van felruházva. Azt is meg kell határozni, hogy a költségvetési tervező munka további menetét kire bizza a testület. Tervező munkánkat érinti a közalkalmazotti törvényből adódó azon feladat, hogy az átsorolásokat még ez év december hónap elején végre kell hajtani. Ennek hatása az 1993. évi költségvetés tervezése során automatikusan jelentkezik, tehát nem mindegy, hogy a költségvetési intézmények mit, hogyan hajtanak végre. Ehhez önöknek a kötelezettségvállaló nyilatkozata kell, mert költségvetési tételt költségvetési főösszegre vonatkozó tartós kötelezettségvállalást jelent. Czobor Zoltán: A gazdasági bizottság a tervező munkában résztvett. Véleményem szerint e bizottság feladata a költségvetés összeállítása, ő felel érte. A szervezési feladatrészben ez nem teljesen derül ki, hogy ez a gazdasági bizottság feladata. Az ad-hoc bizottság létrehozásával a gazdasági bizottság egyetért úgy, hogy annak vezetője az alpolgármester legyen, tagjai pedig a gazdasági bizottság, a bizottságok elnökei és a hivatal szakemberei. Természetesen a gazdasági bizottságból nem 11 fő venne részt. Az összesítési feladatok elvégzésére az anyag a gazdasági, illetve a humán osztályt jelöli meg, a humán osztály csak a szakterületén belül végezze el ezt a munkát. Kérem, hogy az egyensúly megteremtését biztosító résznél az ad hoc bizottság helyett a gazdasági bizottságot jelöljük meg, illetve ehhez kapcsolódóan célszerű meghívni a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot is. Koczfán Ferenc: Az elmúlt közgyűlésen jegyzéket kaptunk a hivatal szervezeti felállásáról, melyben a környezetvédelmi felügyelet nem található. A költségvetésben szerepel-e vagy sem a felügyelet? Cserti Tibor: A költségvetés tartalmazza a környezetvédelmi felügyelet költségeit. Szakmailag a Településellátási és Fejlesztési Osztályhoz kapcsolódik. 8 Farkas Zoltán: Egyetértek a javaslattal, hogy az egész költségvetéssel kapcsolatos kérdéskör kezelésével a gazdasági bizottságot bízzuk meg. Én azt gondolom, hogy tisztemnél fogva köteles vagyok minden ilyen megbeszélésen résztvenni, nem hiszem, hogy ez a folyamat csak akkor mehet jól, ha ennek én vagyok az elnöke. Véleményem szerint ne hozzunk létre ad-hoc bizottságot, van az önkormányzatnak gazdasági, oktatási és kulturális bizottsága, akik az intézményekkel kapcsolatos dolgokat kell hogy kezeljék, a feladatokat megoldják. Marton István: Az előterjesztés több pozítivumot tartalmaz. Pl.: 10. oldal indokolt tovább vizsgálni és szűkíteni az egyes intézmények közötti erősen differenciált költségráfordításokat. Feltételenül szükséges az intézmények létszám és bérgazdálkodásának teljes körű áttekintése, egységesebbé tétele. Törekedni kell az egyes gazdaságtalan hosszabb távon kihasználatlan intézményi részek, intézmények szakszerű átszervezésére, az így felszabaduló forrásokat célszerű visszaforgatni az ágazati ellátás feltételeinek javítására. A 11. oldalon szervezési feladatokról olvasunk, nekem erről más a véleményem. Egy szóval kell kibővíteni az általam előbb idézett mondatot. "Vezetésével és összeállításával célszerű megbízni az alpolgármestert." Az önkormányzati törvény tanulmányozásával mindenki eljuthat oda, hogy a tervvel kapcsolatosan a PEB feladatait ez a törvény pontosan rögzíti. Az anyag utolsó előtti oldalán az szerepel, hogy a közgyűlés elé kell terjeszteni, melynek határideje legkésőbb az 1993. évi költségvetési törvény kihirdetésétől számított 30 nap, ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy 1993. január első napjainak egyike lesz. A határozati javaslatról az a véleményem, hogy az utolsó bekezdés kivételével elfogadható, mely így szól: "... és a folyamatban lévő fejlesztések és felújítások finanszírozásához a szükséges pénzeszköz az igényekhez igazodó ütemben folyósítsa." Véleményem szerint arra az egy hétre teljesen felesleges a fejlesztésekről és felújításokról intézkedni. A számszaki rész sok érdekességet tartalmaz. Ma egy hete fogadtuk el az idei költségvetésünk módosítását, amelynek az a lényege, hogy a várható bevételi főösszeg 4 203 millió forint. Ha kivesszük belőle a halmozódásokat, akkor az ez évi költségvetés várható nettó teljesítése 3 020 millió forint körül alakul. Ebből a címzett és céltámogatások kivételével (200 millió forint), a várható éves nettó bevétel 2 822 millió forint. Ezzel szemben az 1. számú melléklet V. sora után a bevétel 2 764 millió forintra van tervezve vagyis mintegy 60 millió forinttal kevesebb, mint az idei várható tény. Úgy gondolom, ha csak az inflációs ütemet vesszük figyelembe, akkor is 1993-ra ezeken a részeken a beállított 2 764 millió forint helyett kb. 3,2 és negyed milliárd forintot kellene beállítani, plusz erre jön értelemszerűen a cél-és címzett támogatás 400 millió forintja, vagyis érdemben 3,6 milliárd forintról lehet beszélni. Semmi sem indokolja ezt a 60 millió forintos csökkenést, főleg úgy nem, hogy a normatív állami támogatás és a személyi jövedelemadó eredő növekménye ugyanis az egyiknél -60 millió forint van, a másiknál pedig 200 millió forint, tehát 135 millió forinttal több, mint az ezévi várható. 9 A költségvetési koncepciónál a kiadások két változatban kerültek tervezésre, a bevételek esetében is így kellett volna eljárni. Nem látom értelmét annak, hogy olyan költségvetésről tárgyaljunk, ami a 3,5 milliárd forintot nem éri el, pedig erre a tárgyalásra 1-1,5 hónapon belül sor kerül. Minorics Piroska: A Gazdasági osztály vezetője elmondta, jó lenne, ha a közgyűlés foglalkozna azzal, hogy az intézményi költségvetések készítésének alapelvét meghatároznák. A tavalyi évben megpróbáltunk elmozdulni a normativítás felé, a dologi kiadások területén (energia, közmű) . A közalkalmazotti törvénnyel összefüggésben az idei évben talán lehetőség nyílna arra, hogy a bérek tekintetében is meghatározott alapelveket fogalmazzunk meg. Ezeket az alapelveket az Oktatási és Kulturális Bizottság megtárgyalta, és a közalkalmazotti törvény oktatási intézményekre vonatkozó végrehajtási rendeletében foglaltaknak megfelelően kialakította az álláspontját, mind a kötelező feladatokkal kapcsolatban, mind pedig az önkormányzat belátására bízott feladatok kapcsán is. Ezzel kapcsolatban az előterjesztéseinket szeretném megfogalmazni. Az egyik az, ahol a pedagógusokat a megfelelő beosztású és végzettségű kategóriába kell besorolni. Ezt a feladatot az intézményeknek december 8-ig kell elvégezni és ezt tovább kell küldeni. A végrehajtási rendelet értelmében akinek kettő diplomája van és legalább hat éve dolgozik, azt az úgynevezett kiemelt kategóriába kell sorolni ill. akinek egy szakmája van, őt alacsonyabb kategóriába. Mi ezt sérelmesnek tartjuk. Javaslatom, hogy az intézményvezetők belátására bízzák, hogy akik idesorolhatók, azok közül a 25%-ot a kiemelt kategóriába sorolják. A kötelező és adható pótlékokról a bizottság kialakította állásfoglalását, melynek hatása a következő évi költségvetésben érezhető. Czobor Zoltán: Egyetértek Marton képviselővel, hogy "... vezetésével és összeállításával célszerű megbízni az alpolgármestert." Az alpolgármester döntse el, hogy milyen összetételű ad hoc bizottságot szeretne létrehozni, a Gazdasági Bizottság összekötő szerepét meg kellene hagyni. Balogh György: Megjelent a közalkalmazotti törvény, amely a béreket és egyéb juttatásokat illetően kötelezettségeket ír elő. Ennek a végrehajtásáról lenne szó és azokról, amelyek helyi szabályozást igényelnek. Ezt tette meg az Oktatási és Kulturális Bizottság és ezt hozta a testület elé. Az előterjesztést december 8-ig kell felküldeni a minisztériumba, ez a jövő évi költségvetésünket nem terheli. Az önkormányzati törvényből adódóan ezt az összeget központilag finanszírozni fogják. Kérem a testületet, fogadja el az előterjesztést. Farkas Zoltán: Támogatom a javaslatot, de azt is el kell mondani, hogy ez nekünk a jövő évi költségvetésnél pénzbe kerül. Olyan lehetőséget adunk az intézményeknek, hogy ezt betervezik és a kiadásuknál már jelentkezik is. Nagyon mértéktartónak látom ezt a 25%-os lehetőséget, a pótlékokra viszont van olyan megoldás, amely a költségvetést nem terheli, de az intézmények a szükséges átsorolásokat el tudják végezni, a tervet el tudják készíteni. 10 Minorics Piroska: A 25%-os mérték, amit javasoltunk, hogy a két kategória között, hogy átsorolható legyen ez nem érinti az 1993-as költségvetésünket, hanem a pótlékok. Ha az intézmények elkészítik ezeket a kategóriákat, akkor egyfajta %-ot meghatározhatunk, amit 1994. január 1-jéig el kell érni. Farkas Zoltán: Ha a 25%-ot nem adnánk meg, akkor nem lehetne egy dolgozót sem a magasabb kategóriába sorolni és akkor alacsonyabb bért kellene betervezni, az önkormányzatnak alacsonyabb összegbe kerülne, ha nem lesz központi ellentételezés. Gerencsér Tibor: Úgy a pótlékok, mint a bérek az 1993. évi költségvetést egyáltalán nem érintik. Ez a következő évre nem vonatkozik, csak 1994-től érvényesek. A besorolásokat most kell végrehajtani az intézményeknek. Két lehetőség van, hogy besorolja az alacsonyabb kategóriába, ahova kötelező besorolni és az esetleges központi támogatástól a város és a dolgozók elesnek, vagy besorolja a kiemelt kategóriába, mellyel a feszültségeket oldani lehet és egy utólagos kormányzati támogatásnál, ami nagyon valószínű megkapják a dolgozók ezt a pénzt. Ezt december 8-ig az intézményeknek el kell végezni. A pótlékok kérdése a költségvetési vita kérdése. Kérem, hogy a 25%-kal értsen egyet a közgyűlés. Cserti Tibor: Ez az intézmények vonatkozásában mindenképpen döntést igényel a mai napon december első felében végre kell hajtani az átsorolásokat. Kockázat abban van, ha az összeg nem kerül lefedezésre központilag. Kérdésem az Oktatási és Kulturális Bizottsághoz, hogy munkajogilag felkészültek-e arra az esetre, ha központi ellentételezés nem történik meg ilyen arányban, vissza kívánják-e adni az önkormányzatnak a döntési kompetenciát 1994. január 1-jére vonatkozóan. Farkas Zoltán: Az Oktatási és Kulturális Bizottságnak elhangzott egy javaslata, aminek a lényege az, hogy az oktatási intézményeknek adjon a közgyűlés módot arra, hogy az átsorolásnál kiemelt kategóriába sorolják a munkatársaiknak egy részét, konkrétan 25%-ra szólt a javaslat. A törvény kiemelt kategóriába sorolja azokat a munkatársakat, akik két diplomával rendelkeznek, vagy lehetőséget ad arra, hogy akik tartósan kiemelkedő munkát végeznek az oktatásban. Kéri az Oktatási és Kulturális Bizottság a közgyűlés megerősítő döntését. Göndör István: Mekkora az az összeg, amely a 25% megadása esetén jelentkezik? Mi lesz a helyzet akkor, ha ezt az összeget nem kapjuk meg? Döntés előtt ezeket tudni kellene. Gerencsér Tibor: A végrehajtási utasítás most jelent meg és nem volt módunk kigyűjteni az adatokat. Az intézmények december 8-ig elvégzik a besorolásokat, akkor tudunk majd pontos adatot mondani összegre vonatkozóan. A potenciálisan átsorolható dolgozók 25%-áról van szó. Lehota János: Ez csak a középiskolákra lesz érvényes és nem is sok tanárra. 11 Kovács János: Az iparban már tavaly elvégezték a besorolásokat, most a közalkalmazotti törvény alapján kell az iskolákban, ahol 1994-től úgy tudom, hogy már az összeg is kötelező. Ha most meglépnénk valamit, akkor már közelítenénk a kötelezően előírthoz. Gerencsér Tibor: Nem csak a középiskolákat érintené, hanem az általános iskolákat és a kulturális intézményeket is. A besorolásokat most kell elvégezni, a besoorolási bértételek viszont 1994. január l-jével érvényesek. Cserti Tibor: Az intézmények átsorolásához táblázati anyagot kért a Polgármesteri Hivatal, mely tartalmazza: intézményenként névre szólóan a beosztást, iskolai végzettséget, fizetési fokozat osztályba sorolást megjelölve, mellé tenni az óraszámot, alapbért, alapbér jellegű pótlékokat jogcímenként és az 1994. január 1-jéig elérhető minimumot. Ebből adódik, hogy mekkora bérigénye van az intézménynek a közalkalmazotti törvényből adódóan. Kérem a közgyűlést értsen egyet ezzel a típusú táblázattal, ez megadja a forintosítás lehetőségét. A javaslat lényege, hogy költségvetési évenként ezt a kategóriát felülvizsgálják és mellérendelik a bértömeget, vagy most az átsorolásnál vagylagosan munkaszerződés keretében a dolgozó kötelezi magát arra az esetre, hogy átsorolják "F" kategóriába, a közgyűlés megadja azt a jogot, de adott esetben ha nem kerül ellentételezésre mindenféle jogsérelem nélkül az önkormányzatot feljogosítja más irányú döntésre is. Farkas Zoltán: Mi indokolja azt, hogy ezt a kérdést ma a közgyűlésnek el kell dönteni? Gerencsér Tibor: A besorolások határideje december 8-a. Farkas Zoltán: A besorolásokat el lehet készíteni attól függetlenül, hogy e kérdésben mi ma döntenénk. Az átsorolást el lehet készíteni január-február-március-ban is. A mai tények ismeretében nem tudunk dönteni. Gerencsér Tibor: Az átsorolások módosításáról a törvény nem rendelkezik. Farkas Zoltán: Nem látok biztosítékot akkor sem, ha ma döntünk, hogy ennek ellentételezése a központi költségvetésből megtörténik, mert a törvény erről nem rendelkezik. Joggal mondhatják akkor, hogy Önök döntöttek, hogy többet biztosítanak, mint a törvény szerint járna, akkor a fedezetet is biztosítsák. Magyar József: A közalkalmazottak 1994. január l-jétől kapnak új besorolás szerinti fizetést. Igazságtalannak tartom azt, hogy aki főiskolai végzettséggel rendelkezik és közben elvégezte az egyetemet az kiemelt fizetést kapjon, aki viszont eredetileg rendelkezik egyetemi végzettséggel az meg nem, mert csak egy diplomája van. Balogh György: Egyetértek Magyar képviselő társammal és a 12 következőt javaslom a közgyűlésnek. Szándékába áll a közgyűlésnek bizonyos %-ig elismerni a városban jól, eredményesen működő közalkalmazottak "F" kategóriába kerülését. Amennyiben az állami költségvetés ezt finanszírozza, - azért fontos, hogy ma döntsünk erről - akkor kötelező érvénnyel kapják 1994. január l-jétől ennek a kategóriának megfelelő fizetést, ha pedig nem, akkor a költségvetés összege szabja meg azt, hogy tudjuk-e teljesíteni 1994. január l-jétől, vagy nem. Ezzel csak szándékot fejezünk ki és ezt meg tudjuk ma tenni. Farkas Zoltán: Aki egyetért Balogh képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Koczfán Ferenc: A Környezetvédelmi Felügyelőség létszámát javaslom egy fővel növelni, amely igény a Környezetvédelmi Bizottság-i ülésen felvetődött. Ennek a költségvonzata 320 000 forint lenne egy évre. Palotás Tibor: Marton István képviselő által elmondottakat szeretném a képviselők figyelmébe újra ajánlani. A bevételek alultervezettsége komoly problémát jelent később a végrehajtáskor. Az összehasonlíthatóság is hiányzik az I-III. negyedév és a mostani koncepció között. Nekem komoly problémát jelentett az állami támogatások 1 milliárdos fel nem tüntetése. Kérem az alpolgármestert, hogy szavaztassa meg a közgyűléssel a 3,6 milliárdos bevételt, amit a Marton képviselő javasolt. A bevételek között olyan lényeges tétel is hiányzik, mint a bérlakások és a telek értékesítésekből befolyt összeg. A bevételek alul vannak tervezve a Hunyadi, Péterfy, Rozgonyi Általános Iskolánál. A Templom téri Iskola tervezését kiemelkedőnek találom. Kevés a tervezése a Zsigmondy Műszaki Szakközépiskolának, a Thury Kereskedelmi Szakközépiskolának, a Városi Televíziónak és a Családi Irodának. Ezeknél az intézményeknél nézzék meg az illetékesek, hogy jogos-e az észrevételem. A kiadásoknál a 2. sz. táblázat 3,6 milliárd megcélzásával az l-es és a 2-es változat mellé egy 3. változatot javaslok kidolgozni, amelyek a realitásokat is tartalmazzák. Kérem, hogy szigorú béralku alapján határozzák meg a hivatal és az összes intézmény bérét. Hasonló %-os bérfejlesztést tervezzenek be a hivatalban és az intézményekben. A Kórház-Rendelőintézet dolgozói számára is tervezzék be a 13. havi bért függetlenül attól, hogy a Társadalombiztosítás biztosítja -e. Hiányzik a koncepcióból a Fiú Kollégium és a Péterfy S. Általános Iskola fűtés rekonstrukciója, a Cserháti Szakközépiskola ebédlőjére egy szint ráépítése a Világbanki feladatok megfeleléséhez. Nem javaslom a tervben foglalt alábbiakat: Thury tornaterem építése. Ennek az iskolának a diákjai a MÁV sportcsarnokban tornáznak, melyet bérbe vett az iskola. Ez megfelelő megoldás egyenlőre, csak 1994-es befejezésre javaslom a tornaterem építését. Az előkészítetlenség miatt ugyanaz a helyzet a Zemplén és a Péterfy Általános Iskoláknál is. A 13 folyékony hulladékgyűjtő épület céltámogatás igénylési lehetőségről nincs tudomásom, a közgyűlés által korábban elhatározott vizsgálatot kellene elvégezni. A Csokonai Általános Iskola tanúszodájának a kérdését is meg kellene vizsgálni, hogy az 1993-as évben el kell-e végezni a teljes felújítást. Kérem, hogy tegyék lehetővé, hogy a képviselők a bizottság munkájában részt vehessenek előzetesen a költségvetés tárgyalásakor, ha ezt igénylik. Magyar József: Azt javaslom, hogy az új beruházások és felújítások elindításánál erre illetékes bizottság hangsort állítson össze, legalább három kategóriában. Az ad hoc bizottság kérdése, melyet javasoltak - Gazdasági-Oktatási és Kulturális Bizottság - ne úgy legyen, hanem az alpolgármester válassza ki a megfelelő szakembereket. Javaslom, hogy az előbb említett bizottság a felújításokat is tárgyalja az oktatás és a kommunális szférában lévő nagyobb tétel szét legyen bontva, akkor elképzelhető, hogy azokból is lehet megtakarítani. Szerencsés lenne, ha össze lehetne hasonlítani az I-III. negyedévi anyagot a koncepcióval. A sporttagozatos iskolákban viszont a tornaterem kérdését meg kell oldani. Czobor Zoltán: Úgy gondolom, hogy egy költségvetést úgy kell megtervezni, ahogy várhatóan az alakulni fog. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy óvatosak vagyunk-e, vagy hitelre tervezünk-e. Az egészségügyi dolgozók 13. havi bérét mi előzetesen már megszavaztuk. A jövő évi költségvetésbe történő beállításához az önkormányzatnak nincs köze. Ez a Társadalombiztosítás feladata, ahova nagyon sokan, nagyon sok féle pénzt befizetnek. Az egészségügyi helyzetét nem ennek az önkormányzatnak kell finanszírozni, hanem a Társadalombiztosításnak. Göndör István: Véleményem szerint a költségvetést a Polgármesteri Hivatal állítja össze és ha így nézzük, ezt a csapatot vezesse az alpolgármester. Utána tárgyalja meg a Gazdasági Bizottság. Úgy érzem erről kellene döntenünk egyszer. Azt kellene a koncepcióba meghatározni, hogy a hivatal olyan javaslatot hozzon, amelyben a hiány nem nagyobb 300-500 milliónál, de olyan részletes, hogy tudjunk az elfogadáskor dönteni. Célszerű lenne most a koncepciónál arról beszélnünk, hogy garanciát adjunk az intézményeknek arra, hogy a saját jogú bevételeiket hogyan használhatják fel. Arról is beszéljünk, hogy az 1992-es év folyamán hány millió forintról döntöttünk úgy, hogy gazdálkodja ki a hivatal. A beruházásokat, felújításokat részletesen kellene hozni, hogy abban lehessen rangsorolni. Dömötörffy Sándor: Az elmúlt években nem volt költségvetési ad hoc bizottság és a költségvetés mégis megszületett. Ha mindegyik bizottság rangsorba állítja az igényeit, akkor ezeket már csak egyeztetni kell. Ezt a Gazdasági Bizottság a bizottsági elnökökkel, polgármesterrel, alpolgármesterrel el tud ja végezni. Farkas Zoltán: Az ad hoc bizottság úgy jelenik meg, mint aki az intézményekkel lefolytatja a tervalkut, de ha a Gazdasági Bizottság ezt felvállalja én örülök neki. 14 Dömötörffy Sándor: A költségvetésben a polgármesternek, alpolgármesternek meghatározó szerepe van. Az intézményekkel az egyeztetéseket, a rangsorolást állítsa össze a hivatal és kerüljön a bizottság elé. Jesch Aladár: A határozati javaslat elfogadását javaslom a következő módosítással. "A közgyűlés megbízná az alpolgármestert, hogy egy ad hoc bizottságot alakítson meg." Pilczer Éva: Nekünk abban kellene döntenünk, hogy elfogadhatónak tartja-e a közgyűlés azt az elvet, amit a Gazdasági Bizottság ide beírt. Első feladata a város üzemeltetése és fenntartása legyen, a második a folyamatban lévő beruházásoknak a befejezése, harmadik, hogy amennyiben pénzünk lesz, kíván-e a város könyvtárral, vagy bármi mással foglalkozni. Ki végezze el ezeket a feladatokat? Egyetértek abban, hogy az alkukat az alpolgármester végezze el a hivatallal. A határozati javaslatban az átmeneti rendelkezésről szóló pontot elfogadjuk-e, adunk-e jogosítványokat a polgármesternek a költségvetés elfogadásáig? Stamler Lajos: Egyértelmű, hogy azokat a beruházásokat kell először befejezni, amiket elkezdtünk. Vannak olyan beruházások is, amik elmaradtak az elmúlt években és nagyon fontosak, szükségesek. Egyik ilyen a hulladék-gazdálkodási rendszer, a másik pedig a szippantott szennyvíz. Balogh György: Két javaslatom van, az egyik módosító. Az ad hoc bizottságok létesítésével nem értek egyet, azért van a közgyűlésnek 9 bizottsága, hogy a munkát elvégezzék. Javaslom, hogy a "költségvetési tervtárgyalások" vezetésével megbízza az alpolgármestert. A 13. oldalon maradjon ki az a bekezdés, hogy felkéri a polgármestert az ad hoc bizottság. Ügyrendi javaslat, hogy arról szavazzunk, kíván-e a közgyűlés a továbbiakban vitatkozni a koncepcióról. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy ne vitatkozzunk tovább, hanem a módosító indítványokat sorrendbe szavazzuk meg, emelje fel a kezét. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 ellenszavazattal úgy döntött, hogy a vitát lezárja. Jesch Aladár: A határozati javaslat utolsó pontjában a városüzemeltetési kategória külön kerüljön kiemelésre. Tehát a célok közé a városüzemeltetés esetleg nem tervezhető kiadásai is szerepeljenek. Dr. Bogár Gáspár: Szerepeltessük önálló költségvetési sorként az alapellátást. A felmérések szerint 12 millió forintra lenne szüksége az alapellátásnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor további két 15 napirendi pontról nem kell tárgyalni. Farkas Zoltán: Ezeket a napirendeknél javasolni is fogom, mert ha nem feltétlenül kell tárgyalni róla, akkor ne döntsünk előre. Jancsi György: A lakásgazdálkodással kapcsolatos valamilyen javaslat kerüljön beépítésre, mert az nem lakásgazdálkodás, hogy eladja az önkormányzat az eladható lakásait és 40 000 forintos áron kell majd építeni a 600 lakásigénylőnek lakást. Határozottan kifejezésre kell juttatni, hogy a már kivetett adó és az az adó, amiről szó van, az csak bizonyos célok megvalósítása érdekében vezethető be. Ez a koncepcióba így kerüljön be. Czupi Gyula: 2/C táblázat II. fejezet új induló beruházásoknál a könyvtár után a terv ne legyen. Dr. Bogár Gáspár: A 7. oldal 4. bekezdését hagyjuk ki ebből a javaslatból. Farkas Zoltán: Marton képviselő javaslata a határozati javaslat módosítására vonatkozott: "a polgármester I. l-jétől kezdődően a költségvetés végleges jóváhagyásáig a folyamatos működéshez szükséges pénzeszközt az igényekhez igazodó ütemben folyósítsa." Aki egyetért a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Farkas Zoltán: Jesch képviselő javasolta, hogy a városüzemeltetési kategória külön kerüljön kiemelésre a koncepcióban. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Jesch Aladár: Javaslom, hogy az ad hoc bizottságot az alpolgármester alakítsa meg. A költségvetési terv tárgyalások idejére a közgyűlés bízza meg az alpolgármestert az ad hoc bizottság megalakításával és a tervtárgyalások lefolytatásával. Farkas Zoltán: Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a tervtárgyalásokat ne ad hoc bizottság, hanem az alpolgármester vezesse, az általa választott személyekkel. 16 A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Bogár képviselő javasolta, hogy az alapellátás önálló soron jelenjen meg, ki ért ezzel egyet. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Bogár képviselő javaslata az is, hogy a 7. oldal közepén aláhúzott rész maradjon ki, de kéri, hogy a koncepcióból ne maradjon ki az ott megjelölt két cél. Ki ért egyet a javaslattal. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Jancsi György képviselő a koncepció szerkezetébe illő módosító javaslatot tett. Kéri, hogy a lakásgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör valamilyen formában jelenjen meg, ill. a tervkészítés folyamatában, a költségvetésbe valamilyen formában épüljön be. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Jancsi György képviselő kérte, hogy a helyi adók kivetése, ill. az ebből befolyó összeg felhasználási célja legyen megjelölve a költségvetésben. Ki ért egyet javaslatával. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Czupi képviselő javaslata, hogy a koncepcióból a könyvtárnál a "tervezés" szó maradjon ki. Ez azt jelenti, nem csak a tervezés szerepel az 1993. évi költségvetésben, hanem a kivitelezés indítása is felmerülhet. Ki ért egyet a javaslattal. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki ért egyet Marton képviselő javaslatával, hogy a költségvetési tárgyalások során törekedjünk 3,6 milliárd forintos bevétel elérésére. 17 A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Görndör képviselő javasolta, hogy az intézmények saját bevételének felhasználására szisztéma kerüljön kidolgozásra, hogy milyen módon, milyen feltételekkel gazdálkodhatnak. Ki ért egyet a javaslattal. A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ki ért egyet Göndör képviselőnek azzal a javaslatával, hogy a közgyűlés elé kerülő költségvetési vitaanyag ne tartalmazzon minusz 300 millió forint szaldónál többet. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Aki a módosító indítványokkal együtt a koncepciót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal egyhangúlag a koncepciót elfogadja és a következő határozatot hozza: 166/1992. számú határozat A közgyűlés az 1993. évi költségvetési koncepcióban megfogalmazott alapelvekkel egyetért. Utasítja az intézmények vezetőit és a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőit, az érintett szervezeti egységeinek vezetőit a szakmailag átgondolt, reális tervkészítésre az abban való aktív közreműködésre. A költségvetési tervtárgyalások vezetésével az alpolgármestert bízza meg az egyeztetések során indokolt személyi összetételt is az alpolgármester határozza meg. A források tervezése során törekedni kell a 3,6 milliárd forintos bevétel elérésére. Felkéri az érintett önkormányzati bizottságok elnökeit a tervezés folyamatának figyelemmel kísérésére, az abban való felelős közreműködésre. A közgyűlés szándékában áll bizonyos százalékig elismerni a városban eredményesen működő 18 közalkalmazottak F kategóriába kerülését, amennyiben az állami költségvetés ezt finanszírozza. Ha pedig nem, akkor a költségvetés összege határozza meg, hogy 1994. január l-jétől teljesithető-e vagy sem. Gondoskodni kell arról, hogy a Kórház-Rendelőintézet költségvetésében - mely önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - elkülöníthető módon jelenjen meg az alapellátás 1993. évi tervjavaslata. \ A Városi Könyvtár esetében az 1993. évi igények tervezésénél a tervezési költségen felül szükséges figyelembe venni az építés megkezdésének fedezetét is. ^ Az 1993. évi költségvetésnek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodással kapcsolatos kérdéskört, valamint a helyi adók kivetését ill. az ebből befolyó összeg felhasználási célját. A tervjavaslat külön térjen ki az intézmények gazdálkodásának szabályozására is. A közgyűlés elé kerülő 1993. évi költségvetési vitaanyag főösszege ne tartalmazzon 300 millió forint hiánynál magasabb egyenleget. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 1993. január l-jétől kezdődően a költségvetés végleges jóváhagyásáig a folyamatos működéshez és a folyamatban lévő fejlesztések és felújítások finanszírozásához szükséges pénzeszközt az igényekhez igazodó ütemben folyósítsa. Határidő: az 1993. évi költségvetés kihirdetésétől számított 30 nap. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a Nagykanizsa Város Tanácsának lakóházak rendjéről szóló 4/1982. (X.28.) számú rendelettel módosított 1/1972. számú rendelet 7. § kiegészítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Krémer József: Lehet-e alsó határt megállapítani a szabálysértési bírság összeg kiszabásánál? Ne egyszeri büntethetőség legyen, mert az nem visszatartó hatású. Dr. Fazekas István: Jogszabály nem teszi lehetővé, hogy meghatározzuk a szabálysértési összeg alsó határát, pl. 5.000 Ft. A maximumot kell megjelölni, mely jelen esetbem 10.000 Ft-ig terjedő pézbírság kiszabását teszi lehetővé. Az eb tulajdonosa annyi esetben kötelezhető a pénzbírság megfizetésére, ahányszor nem 19 tesz eleget a Hatósági Osztály határozatában foglalt előírásoknak. Stamler Lajos: Úgy gondolom e rendelkezésnek mindaddig érvényben kell lennie, amíg meg nem jelenik az állatvédelmi törvény. Balassa Béla: A városban sok a gazdátlan eb. Ennek megszüntetésére hathatós intézkedést kérek. Balogh Tibor: Mi lesz azzal, aki lefújja a kutyát kerítésen keresztül? Németh László: Az előterjesztést jónak tartom, de mi lesz azokkal az ebekkel, amelyek lakásban való tartásához a lakótömbben lévő többi lakó nem járul hozzá. Farkas Zoltán: Amennyiben a Balogh képviselő által felvetett előfordul, akkor rendőrségi ügy lesz. Balogh György: Ahol kultúráltan tartják az ebeket, ott a lakóknak nincs kifogásuk ellenük, ahol viszont a tulajdonos nem törődik velük, ott e rendeletet kell alakalmazni, tehát szankcionálni kell. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a rendelettervezettel? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 22/1992. (XI.30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/1992. (XI.30.) számú rendelete a lakóházak rendjéről szóló 4/1982. (X.28.) számú rendelettel módosított 1/1972. számú rendelet kiegészítéséről. A rendelet 7. §-a a (3) bekezdéssel egészül ki. (3) Aki a rendelet (1) és (2) bekezdésében foglalt előírásoknak nem tesz eleget, 10.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 3.) Csokonai uti tanuszzoda beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Véleményem szerint nem fontos e kérdésben döntenünk az 1993. évi költségvetés előtt. Javasolom, hogy vegyük le most a napirendről és a költségvetési vita során döntsünk a beruházási célokmányról. 20 Takács Zoltán: Egyetértek az alpolgármesterrel. Nem tudom, hogy erre a tanuszodára mennyire van szüksége a városnak, mennyire kihasznált a fedettuszoda, ezért javasolom vizsgálat végzését. Gerencsér Tibor: A tanuszoda versenyek tartására nem alkalmas, csak úszásoktatásra. Czobor Zoltán: Meg kell nézni mi legyen a tanuszodával, az ezzel kapcsolatos vizsgálatban én is részt szeretnék venni. Pilczer Éva: A vizsgálatban én is részt kívánok venni. Magyar József: A tanuszodát alapítvány formájában kellene üzemeltetni, melyet az önkormányzat is támogasson. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a Csokonai tanuszoda beruházási célokmányát ma ne tárgyaljuk, hanem az 1993. évi költségvetéskor, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a Csokonai úti tanuszoda beruházási célokmányának témáját leveszi a napirendről azzal, hogy arra az 1993. évi költségvetés tárgyalásakor kerül sor. 4.) A palini egészségház beruházási célokmányának jóváhagyása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Véleményem e témában is az, - mint az előző napirendnél - hogy ma ne tárgyaljunk róla. Dr. Bogár Gáspár: Ha nem kellett volna kétszer is módosítani a palini egészségház kiviteli tervét, akkor a 600 ezer forintos felhasználás helyett a tervezett 4 millió forint felhasználásra került volna.A megvalósítást indokolja az,hogy 1991.évben a betegek száma 13.301 volt,forgalom 57 fő/nap. Városi szinten körzeti orvosra 35 beteg jut. Palinban jelenleg nincs gyermekorvos, holott több mint 400 gyermek lakik ott. A lakónépesség az elmúlt 5 évben megduplázódott, ezért szeretnénk a háziorvosi körzetet megbontani Sánchoz hasonlóan. Kérem a közgyűlést, ne szavazza le az egészségház ügyét, a többletigényt nyújtsa be a Társadalom-biztosítás felé. (Palini orsvosi rendelő építése, háziorvosi körzet fejlesztése, gyermekorvosi körzet kialakítása, sánci rendelő működtetése, Zemplén utcai orvosi rendelő működtetése.) Marton István: A beruházási célokmány jóváhagyásával kapcsolatosan javaslatom ugyanaz, mint az előző napirendnél, hogy ma ne tárgyaljuk. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a Társadalombiztosításhoz a többletigényeket be kell nyújtani. Palotás Tibor: A beruházás megfelelően előkészített, a 21 kivitelezés akár egy hét múlva kezdődhet. Kérem a testületet mérlegelje a Bogár képviselő által elmondottakat. Cserti Tibor: A Társadalombiztosítással az egyeztetés megtörtént, kérem a Kórház igazgatóját nyilatkozzon a működtetés költségeiről, (lakásfunkció, gyógyszertár, stb.) Dr. Szabó Csaba: A működési többletet a Társadalombiztosítás megalapozott igény esetén biztosítja, ezt még nem munkálták ki. Kérem ezzel kapcsolatosan a közgyűlés felhatalmazását. Dr. Csákai Iván: Tudomásom szerint a palini orvosi rendelőre a Népjóléti Bizottság javaslata alapján a többletigényt a Humánosztály a Társadalombiztosításnak benyújtotta. Farkas Zoltán: Az elmondottak alapján a Társadalombiztosításhoz az igény benyújtásra került, melyre válasz nem érkezett, tehát az üzemeltetés kérdése nyitott. A lakásfunkciót tisztázni kell. A beruházás bekerülési összegét az első lépcsőben túlzottnak tartom, meg kellene próbálni az összeg csökkentését. Czobor Zoltán: Az én véleményem is az, hogy ez a beruházás jelenleg nem indítható, ha a Polgármesteri Hivatal előtt ismert volt az előzőekben elmondott probléma, akkor miért került az előterjesztés a testület elé? Általános gyakorlattá vált a városban, hogy megpályáztatnak munkákat, az eljárás viszont nem annak megfelelően történik, aminek következtében azt kell mondanom, hogy ez az önkormányzat komolytalanná vált. Farkas Zoltán: A közgyűlés döntött a rendelőépítésről, de tisztázatlan kérdések vannak. Dr. Bogár Gáspár: Az érintett városkörnyéki községek nem képesek önálló rendelőt fenntartani. A régi palini rendelőt üzemeltetnék, a többletköltségeket vállalnák. Jancsi György: Mi az oka annak, hogy a Zemplén utcai rendelő 12 millió forintba, míg a palini 25 millió forintba kerül? Németh László: A hivatal pályázati rendszerrel kapcsolatos eljárása nem megfelelő, azon változtatni kell, kérem kivizsgálni a Polgármesteri Hivatal festéssel kapcsolatos pályázatát. Marton István: Véleményem szerint a többletigényt a Kórháznak, mint működtetőnek kell benyújtania a Társadalombiztosításhoz. Először arról szavazzunk, hogy a Kórháznak a működtetésre vonatkozóan milyen utasítást ad a testület. Az orvosi körzetek kialakítását is meg kell oldani, melyre a jövő évi koncepció során kell visszatérni. Jancsi György: A hivatal beruházással kapcsolatos javaslatát a közgyűlés döntése alapján készítette el. Át kell alakítani a pályázati gyakorlatot, ne legyen elhúzva egy-egy döntés. Farkas Zoltán: Először 12,5 millió forint volt tervezve az 22 egészségházra. A mostani magas költség okozza a gondot. Czobor Zoltán: Ha nincs eredményhirdetés az önkormányzat utalja vissza a pályázati díjat. Karmazin József: Az utóbbi időben Czobor képviselő által elmondottak szerint járunk el, tehát visszaadtuk a pályázati díjakat. Örülök, hogy ez a dolog felszínre került, több alkalommal kerülünk szembe úgy kivitelezőkkel, tervezőkkel, hogy komolytalannak tűnik a pályáztatás, pl. múemlékmegjelölésre hozott elmúlt hétfői döntés, amikor mi azonnal megkezdtük a végrehajtást, azonban 60 napon belül nem vállalta senki és a feladatra a szükséges összeg sem áll rendelkezésre. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a célokmányt nem most, hanem a költségvetéssel egyidejűleg tárgyaljuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal a palini egészségház beruházási célokmányának jóváhagyásával kapcsolatos előterjesztést leveszi a napirendről azzal, hogy azt az 1993. évi költségvetéssel egyidejűleg tárgyalja meg. Palotás Tibor: Az előterjesztést két részre kellene bontani rendelőkre és lakásokra vonatkozóan. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Marton képviselő javasolta, hogy a Kórház nyújtsa be a Társadalombiztosításnak a többletigényt. Ki ért egyet ezzel? A közgyűlés 22 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 167/1992. számú határozat A közgyűlés a palini egészségház beruházási célokmányának jóváhagyásával kapcsolatos előterjesztést leveszi a napirendről és az 1993. évi költségvetéssel egyidejűleg tárgyalja meg. Felkéri a polgármestert, hogy az előterjesztés elkészítéséről gondoskodjon, külön tartalmazza a rendelőkre és külön a lakásokra vonatkozó részt. Szükségesnek tartja, hogy a Kórház nyújtsa be működtetésre vonatkozó többletigényét a Társadalombiztosításhoz. 23 Határidő: 1993. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Jancsi György: A testület kapjon egy információt az egészségügyi ellátás rendszeréről, finanszírozási rendjéről. Dr. Szabó Csaba: A Népjóléti Bizottságnak I-III. negyedévről a tájékoztatót elkészítettük, melynek rövidített változatát a képviselőknek át tudjuk adni. Cserti Tibor: A korábbiakban utaltam rá, hogy az államháztartási törvényt szeretném a képviselőknek megküldeni, mely azt tartalmazza, mi a Társadalombiztosítás feladata, mit finanszíroz, az önkormányzat miért felelős. 5./Javaslat a SHELL és INTERAG Szolgáltató és Kereskedelmi Kft részére területértékesítésre (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Palotás Tibor: A szomszédos terület üzemeltetője érdekeltségét érinti-e, egyeztetve van-e vele? Cserti Tibor: Az előterjesztésben foglaltak a szomszédos terület üzemeltetőjével egyeztetésre kerültek. Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 22 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza. 168/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért a SHELL és INTERAG Kft üzemanyagtöltő állomás építési szándékával. Az elhelyezéshez a csatolt helyszínrajzon feltűntetett - Hevesi út - 7. sz. fkl. út városi bevezető szakasz kereszteződésének térségében lévő, - önálló helyrajzi számmal még nem rendelkező, kb. 4.850 m2 területet 17.500.000 forint, azaz Tizenhétmillió-ötszázezer forint vételárral - értékesítésre kijelöli. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt az értékesítéssel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Határidő: 1992. december 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 24 6./Javaslat a közgyűlés 138/1992. számú határozata b.) pontjának módosítására (írásban) Elóadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 169/1992. számú határozat A közgyűlés az előterjesztés alapján egyetért azzal, hogy a 138/1992. számú határozat b. ) pontjának realizálása technikailag más jogi formula alkalmazásával lehetséges. A határozatban foglalt lényegi elemek -önkormányzat által fizetett 13 millió forint, a szociális otthon önkormányzati tulajdonba kerülése - érintetlenül hagyása mellett megbízza a Polgármestert a megfelelő megoldás megkeresésére és az ehhez kapcsolódó szerződések megkötésére. Határidő: 1992. december 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7./Javaslat a Nagykanizsa, Erzsébet tér 19. sz. alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Palotás Tibor: Szabad-e üres önkormányzati lakásokat eladni? Mi az önkormányzat elképzelése az üres lakásokkal kapcsolatosan? Ezzel is segíteni lehetne a lakásigények kielégítését. Cserti Tibor: Az Erzsébet tér 19. sz. alatt lévő lakások nem üresek. Pilczer Éva: Az öt lakó el lesz helyezve az Erzsébet tér 19. sz. alatti lakások bevételéből felújított lakásokba költöznek. Czobor Zoltán: Ez az ingatlaneladás a város előnyére válik, mivel pénzintézet veszi meg. Kérem értsenek egyet a javaslattal. Németh László: Javasolom a lakások eladását. Marton István: Az előterjesztésből nem tűnik ki, mennyibe kerül a lakók elhelyezése. Egyetértek a javaslattal. Dr. Spingár László: Az öt lakásból három egyszobás, egy elfogadható, míg az ötödik lakás ablakai folyosóra nyílnak. Rossz állapotúak a lakások, a lakók elhelyezését lakásfelújítással kell megoldani. A bérlőkkel tárgyaltunk elhelyezésükről. 25 Takács Zoltán: A határozati javaslatba be kell írni azt is, hogy plusz ÁFA-val kell növelni az árat. Cserti Tibor: Ez jelen esetben nullkulcsos, tehát ÁFA-t nem kell megjelölnünk. Czotterné Ivády Zsuzsa: A tervezett üzletet hozzuk létre a közvetett és közvetlen haszon reményében. Farkas Zoltán: Ki ért egyet az előterjesztéssel? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 170/1992. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa, Erzsébet tér 19. sz. alatti, 5029 sz. tulajdoni lapon feltűntetett 1169 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő 293/1000-ed részét 12.500.000 forint vételárral * értékesítésre kijelöli. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt az értékesítés lebonyolítására és a lakók elhelyezésének biztosítására. Határidő: 1992. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8./Egyebek a ./ Vezetékes antennarendszer ügye Farkas Zoltán: Az elmúlt közgyűlésen arra kértem lehetőséget, hogy egy rövid tájékoztatást adhassak. Jelentkezett a Kábelcomm, amely kábelhálózatot üzemeltető társaság és Magyarországon 9 nagyvárosban vegyesvállalati formában működteti a vezetékes antennarendszert. Kérem a közgyűlés felhatalmazását arra, hogy a Városüzemeltetési Bizottság folytasson tárgyalásokat e témában a részletekre vonatkozóan és a közgyűlést tájékoztassa annak eredményéről. Pilczer Éva: A Gazdasági Bizottság is vegyen részt a tárgyalásokon. Czobor Zoltán: Az antenna nem a miénk, a NELKA felszámolás alatt van. Miről tárgyalunk a Kábelcomm-al? Farkas Zoltán: Ajánlatuk az antennarendszer megszerzése vegyesvállalati formában. Ezzel a város a terhelése csökkene. Jesch Aladár: Ne két bizottság tárgyalja, hanem az alpolgármester vezesse a tárgyalásokat szakemberek bevonásával. 26 Czobor Zoltán: A városi kábeltévé nemcsak üzemeltetési kérdés. A város döntse el, hogy mi a szándéka a kábellel. A Gazdasági Bizottság is működjön közre a tárgyalásokban. Marton István: Arról kell szavaznunk, hogy meg akarjuk-e szerezni a kábelantennát. Foglalkozzanak külön a bizottságok, külön a Gazdasági és külön a Városüzemeltetési Bizottság. Farkas Zoltán: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 18 szavazattal egyhangúlag a javaslatot elfogadja, b.) Nagykanizsa fotóalbum kiadásaN Farkas Zoltán: Kérem á""Tcözgyűlés állásfoglalását abban, hogy vállalunk-e kötelezettséget 1993. évre a Nagykanizsa fotóalbum kiadására. A fotóanyag kész, a Nyomdától az ajánlatot megkaptuk, mely szerint 10 000 példány költsége^,5 millió forint lenne, ha 5000 példányt kérünk, akkor 6 millió"" íormt. Németh László: Szükségesnek tartom e könyv megjelentetését, mivel Nagykanizsáról nincs ilyen kiadvány. Krémer József: Milyen színvonalú lesz a könyv, ha darabja 900 forintba kerül? Palotás Tibor: Melyik nyomdánál lenne megrendelve? Gerencsér Tibor: Tíz magyar nyomdától kértünk árajánlatot, ebból négy olyan, mely számunkra véleményem szerint elfogadható. A könyv jó nyomdatechnikával készülne magyar, német, angol nyelvű bevezetórésszel. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ez a kiadvány hiányt pótol, egyetértek a megjelentetésével. Kovács János: Elég lesz-e a 10 000 példány? Farkas Zoltán: Valószínűleg elegendő lesz ez a példányszám. A könyv forgalmazásából a kiadás egy része megtérül. Pilczer Éva: A Gazdasági Bizottság foglalkozott e témával. 3 000 példányra előrendelés van. A vállalkozási szabályzat értelmében ekkora összegnél a polgármester a Gazdasági Bizottság hozzájárulásával rendelheti meg a kiadványt. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a polgármester megrendelje a Nagykanizsa fotóalbumot? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért, hogy a polgármester megrendelje a Nyomdától a Nagykanizsa fotóalbumot, és a következő határozatot hozza: 27 171/1992. számú határozat A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a már nyomdakész állapotban lévő Nagykanizsa fotóalbum kinyomtatását - a novemberben bekért árajánlatok alapján a legkiválóbb színvonalat garantáló és a legkedvezőbb ajánlatot tevő -nyomdában megrendelje. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester c.) Javaslat a közgyűlés következő ülésére Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a közgyűlés következő ülésére december 14-én 10.00 órakor kerüljön sor, a közmeghallgatásra pedig ugyanezen a napon 17.00 órakor. Krémer József: Jobb lett volna, ha előbb akár két alkalommal is sor került volna a közmeghallgatásra. A közmeghallgatást önálló napirendként kérem kezelni. Czupi Gyula: Egyetértek a közgyűlési időponttal és Krémer képviselővel is abban, hogy ne az év végén kerüljön a jövőben sor közmeghallgatásra, hanem lehetőleg évenként két alkalommal. A következő közgyűlésen kérem kapjunk arról tájékoztatást, hogy a tábla, terelőkorlát ügye hogy áll. Korábbi döntés értelmében egy nyugati cég megvásárolta a hirdetés jogát, néhány helyen látok reklámot tele helyesírási hibával, kevés szemétládát helyeztek el. Farkas Zoltán: Valószínűleg a cég számára ez nem annyira üzlet, mint ahogy gondolták, a reklámfelületek értékesítése nehezen megy. A Városfejlesztési Bizottság a kihelyezést korlátozta a belváros egy részén. Marton István: A helyesírási hibák iritálóak, ki kellene javítani. Farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a közgyűlésre december 14-én 10.00 órakor kerüljön sor azzal, hogy esetleg későbbiekben 17.00 óra után folytatjuk. Ki ért egyet, hogy a közmeghallgatás 17.00 órakor legyen? A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Kérem a közgyűlés hozzájárulását, hogy a december - 28 - 14-i közgyűlésre az anyagot - az idő rövidsége miatt - december 9-én (szerdán) küldhesse ki a hivatal. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot egyhangúlag elfogadja. Más tárgy nem lévén Farkas Zoltán alpolgármester az ülést bezárja 20.30 órakor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. |
