* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.06 MB | |
| 2026-02-26 14:57:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  175 | 271 | 1992. július 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 13-tól 14-ig. Határozatok száma: 94-től 119-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3.) Adásvételi előszerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Nagykanizsa-Miklósfa Mórichelyi zártkertben lévő 834 hrsz-ú ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 5.) Kiscserföi hegyen lévő 10793/1, a 10793/2-es és a 10794/3-as hrsz-ú zártkerti ingatlanok értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 6.) Önkormányzati tulajdonban lévő 11943-as hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Nagykanizsa, Hóvirág u. 52. sz. ingatlan (volt kiskastély) eladási árának mérséklése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) A Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti építési telek értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 10.) Javaslat a szennyvíziszap kezelés beruházás jóváhagyására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke és Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Piarista iskola alapítása (írásban) Előadó: Jesch Aladár képviselő 12.) Rendeletalkotás a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, bérleti díjak megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke 13.) A Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat megalkotása és a Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Iroda fejlesztése (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 14.) Önkormányzati intézmények tevékenységi körének meghatározása (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 15.) Javaslat Nagykanizsa város közlekedési koncepciójának elfogadására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 16.) Javaslat a palini előkertek hasznosítására (írásban) Előadó: Berezeli Emilia főépítész 17.) Javaslat a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó intézkedésekre, új építési területek kijelölésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 18.) Nagykanizsa "Erzsébet térért" Alapítvány elnökének megválasztása, a kuratórium kiegészítése (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 19.) "Floreát Kanizsa" Alapítványba kuratóriumi tagok megválasztása (szóban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 20.) Javaslat a város közigazgatási területét érintő vízfolyások önkormányzati tulajdonba vételére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 21.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 22.) Javaslat a Cserháti Sándor Kollégium elektromos hálózat és vizesblokk rekonstrukciós munkáinak előirányzat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 23.) Javaslat a Palini Altalános Iskola felújítási programjához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 24.) Javaslat a polgármester és az alpolgármester munkabérének megállapítására (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke 25. ) Az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház támogatására létrehozott alapítványhoz csatlakozás (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Zárt ülés: 26.) Javaslat az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 27.) Szabó Jánosné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 28.) Török Lászlóné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 29.) Tóth Károlyné nagykanizsai lakos rendkívüli gyámügyi segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-9/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE az 1992. július 6-i üléséről Rendeletek száma: 13-tól 14-ig. Határozatok száma: 94-töl 119-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. július 6- án (hétfőn) 9.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Vasember-ház díszterme (Nagykanizsa, Szabadság tér 2.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Farkas Zoltán, Göndör István, Czobor Zoltán, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Kréiner József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent:Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia föépitész, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Tihanyi Zoltán a Kanizsa Újság munkatársa, Maros Sándor a Városi Televizió vezetője Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapitom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint fele jelen van, az ülést megnyitom. A napirendekkel kapcsolatos javaslatainkat írásban megküldtük és ezen kívül még 6 javaslat későbbiekben kiküldésre került. Van-e más javaslat? Dr. Henczi Edit: Javaslom, hogy a 21-22-23. sorszám alatt feltüntetett napirendeket a közgyűlés zárt ülésen tárgyalja, mivel segélyezésről, ill. ezzel kapcsolatos szociális juttatásokról van szó és személyiség jogokat érint, de az állampolgárok nem nyilatkoztak arról, hogy hozzájárulnak ügyüknek nyilvános ülésen való tárgyalásához. Javaslom, hogy a gazdasági kérdések lehetőleg összegyűjtve kerüljenek megtárgyalásra és ha lehetséges ezeket a témákat zárt ülésen tárgyaljuk. Itt a 13-14-15-16-17-18. számú napirendekre gondolok, valamint az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölésére, a Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti építési telek értékesítésére, valamint a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatására. Marton István: A múltkori közgyűlés előtt kaptunk egy anyagot a Múzeum téri terület elidegenítésével kapcsolatban és ez nem szerepel a napirendi pontok között. Dr. Henczi Edit; Időközben az eredeti vételi szándékot bejelentök nyilatkoztak, hogy meg tudtak állapodni a Lakásszövetkezettel és meg is kötötték velük a szerződést, igy az előszerződés aláírásra került, tehát a testületnek ma már erről nem kell dönteni. Marton István; Ugy emlékszem, hogy a szerződéskötés határideje március 31-el lejárt és ha a szerződéskötés ez után történt, akkor az a közgyűlési határozattal ellentétes. Stamler Lajos: Nem találom a napirendek között a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatos javaslatot. Dr. Kereskai István: Szerepel a között a hat anyag között, amit javasoltam az elején felvenni a napirendre. Stamler Lajos: Javaslom, hogy ezt a témát is zárt ülésen tárgyaljuk, mivel pénzügyi kérdésekről van szó és nem célszerű az itt zajló vitát a cég tudomására hozni. A döntést természetesen nyilvánosságra kell hozni. Palotás Tibor: Javaslom, hogy a kérdést nyílt ülésen tárgyaljuk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a pótlólag kiküldött hat javaslat - a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatása, az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölése, a DKG által létrehozott alapítványhoz való hozzájárulás, a Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti építési telek értékesítése, javaslat a szennyvíziszap kezelés beruházás jóváhagyására, javaslat a Palini Altalános Iskola felújítási programjához - napirendi pontok közé felvételével kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a 21-22-23. pontokban feltüntetett napirendeket a testület zárt ülésen tárgyalja - mivel személyiségi jogokat érintenek - kérem szavazzon . A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy vegyük előre és úgy tárgyaljuk 13-18. pontokat, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatását, az AVANTI cég ügyét, valamint a Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti ingatlan elidegenítését, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattl, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a fentiekben felsorolt napirendeket a zárt ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a szennyvíziszap kezelésével kapcsolatos anyagot zárt ülésen tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Czobor Zoltán: Az AVANTI cég ügyét kérem, hogy zárt ülésen tárgyaljuk . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölésével kapcsolatos javaslatot zárt ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Takács Zoltán: Ügyrendi javaslatom, hogy a közgyűlés munkáját 20 órakor függesszük fel, ha nem végzünk addig. Dr. Kereskai István: Ki ért azzal a javaslattal egyet, hogy a közgyűlés ülését 20 órakor függesszük fel, ha nem érünk a napirendi pontok végére? A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Krémer József: Jobb lenne ha a mai anyaggal végeznénk, mivel nyári szünetet fogunk tartani és nem szivesen üléseznénk július közepén, vagy augusztus elején. Az SZMSZ 49. § (2) bekezdése kimondja, hogy napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót, ismételt hozzászólásra az elnök adhat engedélyt. Az elnök az engedélyt megtagadhatja, ekkor a képviselő a közgyűléstől kérheti a hozzászólás engedélyezését. Ha mi ezt a módszert alkalmaznánk, akkor a mai nap be tudnánk fejezni minden napirendi pontot. 4 - Kovács János: Mindenki hallott már a Pl-vizröl. Kérem a közgyűlést, hogy egy ilyen készülék megvásárlásáról intézkedjen, amit a Kórház-Rendelöintézetnél vagy valamelyik orvosi rendelőnél szerelnénk fel és itt mindenki ingyen kaphatna a vizböl. Dr. Kereskai István: Köszönöm a felvetést, megvizsgáljuk a lehetőségeket . Aki a napirendi pontokra tett javaslatokkal összességében egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a napirendekre tett javaslatokkal egyetért. A közgyűlés kővetkező napirendi pontokat fogadja el: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3.) Adásvételi előszerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Nagykanizsa-Miklósfa Mórichelyi zártkertben lévő 834 hrsz-ú ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 5.) Kiscserföi hegyen lévő 10793/1, a 10793/2-es és a 10794/3-as hrsz-ú zártkerti ingatlanok értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 6.) Önkormányzati tulajdonban lévő 11943-as hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Nagykanizsa, Hóvirág u. 52. sz. ingatlan (volt kiskastély) eladási árának mérséklése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 8.) A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) A Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti építési telek értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 5 10.) Javaslat a szennyvíziszap kezelés beruházás jóváhagyására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke és Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 11.) Piarista iskola alapítása (írásban) Előadó: Jesch Aladár képviselő 12.) Rendeletalkotás a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, bérleti díjak megállapítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke 13.) A Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat megalkotása és a Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Iroda fejlesztése (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 14. ) Önkormányzati intézmények tevékenységi körének meghatározása (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 15.) Javaslat Nagykanizsa város közlekedési koncepciójának elfogadására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 16.) Javaslat a palini előkertek hasznosítására (írásban) Előadó: Berezeli Emilia főépítész 17. ) Javaslat a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó intézkedésekre, új építési területek kijelölésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 18.) Nagykanizsa "Erzsébet térért" Alapítvány elnökének megválasztása, a kuratórium kiegészítése (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 19.) "Floreát Kanizsa" Alapítványba kuratóriumi tagok megválasztása (szóban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 20.) Javaslat a város közigazgatási területét érintő vízfolyások önkormányzati tulajdonba vételére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke 21.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 22.) Javaslat a Cserháti Sándor Kollégium elektromos hálózat és vizesblokk rekonstrukciós munkáinak előirányzat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 23.) Javaslat a Palini Altalános Iskola felújítási programjához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 24.) Javaslat a polgármester és az alpolgármester munkabérének megállapítására (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke 25. ) Az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház támogatására létre- hozott alapítványhoz csatlakozás (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Zárt ülés: 26.) Javaslat az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 27.) Szabó Jánosné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 28.) Török Lászlóné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke 29.) Tóth Károlyné nagykanizsai lakos rendkívüli gyámügyi segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke Napirend előtt: Dr. Kereskai István: Mielőtt a napirendek megvitatására rátérnénk, az új képviselőnket kell beiktatnunk. 1992. június 6-án Dr. Harsányi Tamás az SZDSZ listáján mandátumhoz jutott képviselő elhunyt. A választójogi törvény értelmében a listán következő személynek kell a mandátumot kiadni.A Választási Bizottság megállapította, hogy a soron kővetkező jelölt nem vállalja a megbízatás, ezért az Öt sorban kővető Czobor Zoltán Nagykanizsa, Téglagyári út 35. szám alatti lakosnak adta át a megbízólevelet. Felkérem Czobor Zoltán urat, hogy tegye le az esküt a képviselőtestület előtt. Czobor Zoltán leteszi az esküt. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Krémer József: A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége levelének nem értem pontosan mi a témája. Dr. Kereskai istván: Zoltai Ur leírta a levélben, hogy a Zsinagóga felújításáról, állagáról rossz hírek érkeztek hozzájuk. Mi reagáltunk egy korábbi felvetésükre és erre hivatkozva írta ezt a levelet és azt a részét ismételte meg az adásvételi szerződésnek, amely a közgyűlés előtt már ismert. Czupi Gyula: A 28/1992. számú határozat teljesítésével kapcsolatosan nem kellene-e új határidőt megszabni, mint ahogyan az a következő pontban található. Nem tudom, hogy a Bartók B. uti ingatlan elidegenítéséről kapott magyarázat után mi lesz a megoldás, ugyanígy az Alfától az Omegáig Kft. ügyében hogyan fogunk továbblépni. A beszámoló tájékoztató részében le van írva, hogy a Zala Megyei Önkormányzat megszüntet egy intézményt és a mi ezzel kapcsolatos lépéseinkről szeretnék bővebb információt kapni. Szeretném tudni, hogy az MHSZ lötérnek mi lesz a sorsa. Dr. Kereskai István: A 28/1992. számú határozatnál a rendelet értelmében megtörtént a szociális intézményekben fizetendő térítési díjak felülvizsgálata és ezt figyelembe véve szabják ki a térítési díjakat. A bevételi többlet felhasználásáról a Népjóléti Bizottság javaslatot fog a közgyűlés elé hozni. Dr. Henczi Edit: Amikor a rendeletet megalkotta a közgyűlés, hozott egy határozatot is melyben meghatározta a határidőket és ott volt az egyik határidő június 30-a. A határozatok meghozatala és kiközlése folyamatosan történik. Van egy második határidő is, szeptemberi, vagy októberi, ami arra vonatkozik, hogy a Népjóléti Bizottsággal közöljük, hogy mennyi a bevételi többlet és a bizottság majd javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy ezt a többletet miként használják fel. Dr. Kereskai István: A 66/1992. számú határozatnál azért nem írtunk konkrét határidőt, mivel Hóman Ur nem válaszolt az ajánlatunkra. Az Alfától az Omegáig Kft. ügye ma is napirendi pontként szerepel. A balatonberényi megyei intézmény megszüntetésére a Megyei Közgyűlés hozott határozatot, hozzánk olyan kéréssel fordultak, hogy telket, vagy telkeket adjunk el nekik és ott családi házat építenének, ahol 8-10 állami gondozott gyermeket nevelőszülők nevelnének. Az MHSZ lőtér kérdésében két esetben is megkerestük a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet, és másodszori kérésünkre is elutasító választ kaptunk. Nem ismerték el a városi hozzájárulást a lötérhez, hogy így esetleg visszakerülhetne az önkormányzat kezelésébe. Ugy tudom, hogy az ott sportolók szeretnék a lőteret saját maguk számára megszerezni. Cserti Tibor: Hóman Ur ügyvédje elfogadta a közgyűlés által ajánlott árat és amennyiben Önök ezt tudomásul veszik, úgy a jogügylet létrejöhet. Amennyiben Önök később elfogadják a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzatot, úgy ez a kérdés a polgármester hatáskörébe kerül át. A lőtér kérdésében tovább kell folytatni a tárgyalásokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettel és amennyiben a város közvetítésével a bérleti szerződés létre jöhet, azt a jelenleg is használó szervezet javára kell megkötni. 8 Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a Bartók B. uti húsboltot versenytárgyaláson hirdessük meg újból eladásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Marton István: A 66/1992. számú határozattal a közgyűlés ismételten nem foglalkozott, 6 millió forintról hoztunk határozatot és e helyett 2 millió forintot ajánlott fel a vevö. A Gazdasági Bizottság tárgyalta újból a kérdést, de a bizottságnak pillanatnyilag nincs joga arra, hogy a közgyűlés által megállapított 6 millió forintot levigye 2,5 millió forintra. Szerintem újból meg kellene az ingatlant versenyeztetni. Az MHSZ lőtérről leírták, hogy az ingatlant bérbeadják az önkormányzat részére, de milyen összegért? Dr. Kereskai István: Ha sportolási lehetőséget akar az önkormányzat biztosítani, akkor a bérleti díj valamilyen formában az önkormányzatot is érintené, mivel ismereteim szerint ez a klub nincs olyan anyagi helyzetben, hogy saját maguk tudnák bérleni a lőteret. Marton István: A tájékoztató szerint Dr. Kupa Mihálytól megkérdezték, hogy az oktatási, közművelődési intézményben dolgozók 1992. szeptember hónaptól érvénybe lépő 2.000 Ft/fö összegű bér rendezéséhez szükséges forrást biztosítja-e az állami költségvetés. Nem értem, hogy ilyet miért kell megkérdezni, ha a kormány kijelenti, hogy bért emel. Cserti Tibor: Ez a kérdés először június első felében merült föl, amikor még nem volt meg a kormány döntése, ami azt hiszem a Megyei Jogú Városok Szövetségének együttes fellépésének következtében született meg. Ezek a kérdések a város költségvetési intézményeitől érkeztek felénk a nyár elején és ezekre az intézményvezetőknek választ kellett adnunk. Kupa ur még nem nyilatkozott, hogy 1992. szeptemberében vagy decemberében, esetleg 1993-ban akarja megfinanszírozni a béremelést. Marton István: Az ezzel kapcsolatos kormánydöntés már tavaly decemberben megszületett. Dr. Kereskai István: Még most sem tisztázott azoknak a köre -legalább is a szakszervezetek ezt az álláspontot képviselik -akik ezt a 2.000 Ft-ot kapják. Nekünk az a feladatunk, hogy minden lehetséges pénzt az intézményeinknek megszerezzünk. Dr. Bogár Gáspár: A polgármesteri beszámolóhoz csatoltak egy levelet üzemanyagtöltő állomás létesítéséről, ugyanakkor zárt ülésen tárgyaljuk a mai nap egy másik cég ajánlatát. Ezen a területen, ahol ezeket a kutakat építenék 1-1,5 km-es körzeten belül már két benzinkút működik, ezért kérdéses, hogy szükség van-e ott többre. A város más részén kellene helyet ajánlanunk ezeknek a cégeknek, én a gyékényesi út mentét javasolom, mivel ott még nincs. Dr. Kereskai István: Hogy ki hol akar benzinkutat építeni az az ö saját üzleti kockázata, ezt a kérdést a zárt ülésen részletesen meg lehet majd vitatni. Czobor Zoltán: A 70/1992. számú határozatban jelzik, hogy az IKKV-nak a likviditási problémák elkerülése végett pénzt utaltak át, azonban ez az összeg a végelszámolásnál keletkező hiányt nem tudja fedezni. A Gazdasági Bizottság készített egy javaslatot, miszerint a hiányt eladással próbáljuk pótolni, de ezt a kérdést a közgyűlés még nem tárgyalta, pedig sürgős lenne. A 66/1992. számú határozattal kapcsolatban fölmerült, hogy a Gazdasági Bizottságnak nincs joga levinni a vételárat, amit mi nem is tettünk meg hanem ezt az árat javasoltuk a közgyűlésnek elfogadásra. Ha a bizottságnak vagy a hivatalnak lett volna hatásköre a szerződést megkötni, akkor 3 millióval többet kaphattunk volna. Dr.Kereskai István:Az IKV anyagi helyzetének rendezésével kapcsolatban már hoztunk határozatot, de a figyelemfelhívást köszönöm. Krémer József: A 68/1992. számú határozattal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy néhány hónappal korábban én kértem az OTP által megvásárolni szándékozott 130 m2 terület eladásának elhalasztását addig, amíg a pályázatok be nem érkeznek. Az egyik pályázat hoz egy olyan javaslatot, miszerint hozzáépítene ehhez az épülethez. Célszerű lenne megvárni míg a pályázatokról a bizottságok ill. az önkormányzat dönt és ennek függvényében lehet majd a területet eladni. Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottság szeretné elérni, hogy kis telkekre ne lehessen nagy házakat építeni, és az OTP által épített épületek rend szerint ilyenek. Ennek az épületnek a környezetében lehetőség van nagy területek megvásárlására akár a piactömb belső hasznosítása érdekében, akár pedig a mellette lévő terület hasznosítására. Dr. Henczi Edit: A legutóbbi testületi döntés úgy szólt, hogy amikor a tervpályázatot elbírálják, és ha ez nem ellentétes a vételi szándékkal, akkor az önkormányzat eladja a területet az OTP-nek. Önöknek akkor az a javaslatuk, hogy ne adjuk el ezt a területet? Cserti Tibor: Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy visszavonja korábbi ajánlatát, akkor az OTP kártérítési követeléssel is felléphet, mivel a műszaki tervezés tudomásom szerint a bővítés irányában halad. Palotás Tibor: Kérem, hogy mielőbb bírálja el a közgyűlés a tervpályázatokat, mert így az OTP sem fog kárt szenvedni. Jancsi György: Javaslom, hogy az eladásról most ne döntsünk, hanem a rendezési elképzelés ismeretében vizsgálja meg a közgyűlés újból a döntést és erről a javaslatot valamelyik bizottság vagy osztály terjessze a közgyűlés elé. Farkas Zoltán: A pályamű, melyet Krémer ur említett hányadik helyen végzett a pályázaton? 10 Dr. Kereskai István: Az első helyen. Karmazin József: A 68/1992. számú határozatban ezek a szempontok melyek itt felmerültek nincsenek rögzítve. Javaslom a közgyűlés úgy foglaljon állást, hogy a Városfejlesztési Bizottság vizsgálja meg ezeket a szempontokat, de ettől függetlenül a határozat legyen végrehajtva, mivel a közgyűlés augusztus végén ülésezik. Marton István: Javaslom, hogy hagyjuk érvényben az eredeti javaslatot és az ár is elfogadható. Jancsi György: Amikor a piactömbröl a közgyűlés tárgyalt egységes álláspont született annak érdekében, hogy az Ady E. utcai épületeket ugyanolyan alakban, nagyságban kell megtartani. Az az egy vagy másfél hónap ami a döntéshez szükséges nem fogja hátráltatni az OTP-t, mivel az OTP már tavaly ilyenkor is elkezdhette volna az építkezést. Marton István: Ha két hónapot még csúszunk előfordulhat, hogy az épület év végére sem kerül tető alá. Krémer József: A közgyűlés által hozott határozatnak a feltételei a mai napig nem teljesültek, mivel a pályázatok a bizottságok ill. a közgyűlés által nem lettek jóváhagyva, így a 68/1992. számú határozat értelmében nem lehet ezt a területet eladni. Palotás Tibor: Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján intézkedhet-e a polgármesteri hivatal, mivel nem biztos, hogy a közgyűlés bevonására szükség van ? Jesch Aladár: Pályázatokat elbíráló bizottság a legmagasabban díjazott pályázatban is talált olyan pontot,amely nem megvalósítható, igy a pályázatok nem döntötték el, hogy milyen megoldás fog kialakulni a Vasember-ház udvarán. Javaslom, hogy a területet adjuk el, de vegyük figyelembe az építési engedély kiadásánál az esztétikum feltételeit és ott elö lehet írni azt is, hogy mekkora lehet az épület. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a telket értékesítsük az OTP felé és a beépítésnél vegyük figyelembe az elhangzottakat, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: A közalakalmazottaknak a központilag biztosított 10 %-os béremelésen kívül a város nem adott egyetlen fillért sem. Várhatóan 2.000 Ft-al emelkedik átlagosan szeptembertől a közalkalmazottak bére és valószínű, hogy a város ehhez sem fog hozzájárulni, azonban köztisztviselők bérét már a költségvetés elfogadásakor 18 %-al megnöveltük. A hivatal feladata, hogy a közalkalmazottak már a kezdő időponttól megkapják a béremelést és a finanszírozást addig biztosítsa, amíg a központi bér meg nem érkezik. 11 Farkas Zoltán: Az igaz, hogy a város egyetlen fillérrel sem járult hozzá az oktatásban dolgozók béréhez, de ezért Czupi képviselőtársam legalább olyan mértékben felelős mint én és a többi képviselő, akik nem tettek javaslatot a költségvetés készítése során, hogy ez a tétel kerüljön be a költségvetésbe. Palotás urnák ugyan volt egy javaslata az utolsó pillanatban, amikor azt már nem lehetett elfogadni. Azt még el kell mondanom, hogy az intézményeknek nem csak bér jellegű kiadása van, hanem dologi is, amihez a város legalább 20 %-os támogatást ad. Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatót kiegészítésekkel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza. 94/1992. számú határozat a./ A 28/1992, a 45/1992, a 61/1992, a 66/1992, a 67/1992, a 70/1992 számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót a közgyűlés elfogadja. b./ A közgyűlés egyetért azzal, hogy a 68/1992. számú határozatban foglaltaknak megfelelően értékesíteni kell az OTP részére az Ady utca 6. sz. alatti ingatlanból 130 m2 területet telekkiegészítés címén azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal az építési engedély kiadásakor előírja a beépítés feltételeit. 2.) Javaslat a Szövetkezeti Szállítási és Szolgáltató Vállalat kezelésében lévő Csengery utcai ingatlan rendezésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Koczfán Ferenc: Azt szeretném tudni, hogy ez a be nem jegyzett Kft. tudna-e nekünk fizetni? Cserti Tibor: A Kft. jelenlegi helyzetét az anyag tartalmazza, az öncsődöt már bejelentették. Valószínűleg tudnának fizetni, mivel áron alul szeretnék megvásárolni az üzletrészt. Jeleztük, hogy az áron aluli értékesítést ilyen helyzetben nem javasoljuk, javasoljuk azonban azt, hogy az önkormányzat vásárolja meg a SZÖVAUT Kft. Csengery uti ingatlanát 3 millió forintért. Marton István: Ha a SZÖVAUT 1,5 milliót ajánlott fel, akkor mi miért azt javasoljuk, hogy 3 millióért adjuk el az üzletrészt? Dr. Kereskai István: Azért, mivel a felépítmény a SZÖVAUT tulajdona és a földterület fele pedig, a miénk. 12 Aki egyetért az előterjesztés 2. változatával, miszerint az Önkormányzat várásolja meg a SZÖVAUT Csengery uti ingatlanát, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a következő határozatot hozza. 95/1992. számú határozat A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a SZÖVAUT Kft-vel a Kft. Csengery uti ingatlanának megvásárlásáról, indulóárként 3 millió Ft-ot határoz meg, mely ősszegtől kismértékben el lehet térni. Határidő: 1992.szeptember 3o. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 3.) Adásvételi előszerződés jóváhagyása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Azt szeretném tudni, hogy az önkormányzat korábbi érdekeit figyelembe veszik-e, nem károsodnak-e azok akik már lépéseket tettek? Cserti Tibor: A tárgyalások természetesen az üzletpolitikai eredményeket figyelembe veszik, hozzá kell tennem, hogy a területmegosztási munkarészt még egyetlen vállalkozó számára sem adta ki az önkormányzat, mivel a területet össze kell hangolni és éppen ez a vásárlás egyik célja, hogy a városfejlesztés egységessége biztosítható legyen. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza. 96/1992. számú határozat A közgyűlés jóváhagyja a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának az "Alkotmány" MgTsz-el (Nagykanizsa, Varasdi u. 67.) kötött adásvételi előszerződését. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az "Alkotmány" MgTsz-el a végleges adásvételi szerződést kösse meg és az ingatlan bejegyzésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1992. július 20. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4.) Nagykanizsa-Miklósfa Mórichelyi zártkertben lévő 834 hrsz-ú ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: A vételi szándékot bejelentő személy hozta az ingatlant müvelésre alkalmas állapotba, javaslom, hogy a közgyűlés az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított vételárért adja el részére az ingatlant. Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza. 97/1992. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa-Miklósfa, Mórichelyi zártkertben lévő, 834. hrsz-ú ingatlant kijelöli a bérlő - Cser Lajos Nagykanizsa, Erdész u. 33/b. szám alatti lakos - részére történő értékesítésre. Az ingatlan eladási árát 6.500 Ft-ban állapítja meg. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az ingatlanértékesítést bonyolítsa le. Határidő: 1992. július 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5.) Kiscserföi hegyen lévő 10793/1, a 10793/2-es és a 10794/3-as hrsz-ú zártkerti ingatlanok értékesítése (írásban) Felelős: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Stamler Lajos: Kérem, hogy amig a környezetvédelmi koncepció az egész városra tekintettel kidolgozásra nem kerül, addig a város ne adjon engedélyt az ilyen területek úgynevezett rendbetételére. Dr. Kereskai István: Ez ügyben a szomszédok azt panaszolták, hogy az ö ingatlanuknak kárt okoz, hogy a szomszédos terület nincs megművelve. Egyetértek azzal, hogy a kővetkező alkalommal a felvetett kérdést tisztáznunk kell. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza. 98/1992. számú határozat A közgyűlés a Kiscserföi hegyen lévő 10793/1, a 10793/2 és a 10794/3 hrsz-ú ingatlanokat kijelöli értékesítésre a kérelmező Horváth Zsolt Nagykanizsa, Városkapu krt. 16/b. szám alatti lakos részére . 14 Az ingatlanok eladási érát - a 10793/1 hrsz-ú ingatlannál 4.000 Ft-ban - a 10793/2 hrsz-ú ingatlannál 7.500 Ft-ban - a 10794/3 hrsz-ú ingatlannál 500 Ft-ban állapítja meg. Utasítja a Polgármesterti Hivatalt, hogy az ingatlanértékesítést bonyolítsa le. Határidő: 1992. július 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Önkormányzati tulajdonban lévő 11943-as hrsz-ú zártkerti ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon . A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 99/1992. számú határozat A Közgyűlés az Ujförhénci hegyen lévő 11943 hrsz-u 3168 m2 gyep művelési águ ingatlant kijelöli értékesítésre a kérelmező, Trinder László Nagykanizsa, Postakert u. 9. szám alatti lakos részére. Az eladási árat 5.500 Ft-ban állapítja meg. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az értékesítést bonyolítsa le. Határidő: 1992. július 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7.) Nagykanizsa, Hóvirág u. 52. sz. ingatlan (volt kiskastély) eladási árának mérséklése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Az ingatlan értékesítésével már többször foglalkozott a testület, de a közgyűlés által megállapított 4 millió forintos árért nem tudtuk eladni, ezért az előterjesztés most a vételár csökkentését javasolja. Balogh Tibor: Fontos lenne, hogy a Gazdasági Bizottság elnökéhez vagy helyetteséhez kérdést intézhessünk, de Dömötörffy ur - aki most már az 5. napirendi pont előadója - nincs itt. Palotás Tibor: Javaslom, hogy az induló árat 1 millió forintban állapítsuk meg. - 15 - Czobor Zoltán: Dömötörffy ur üzleti ügyek miatt van távol, ezért engem kért meg, hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljak. Az előterjesztésnél a határozati javaslatban a 2 millió forint nem eladási ár, hanem kikiáltási ár, és mivel az eredeti 4 millió forint nagyon magas, ezért javasoltuk az árat lejjebb szállítani és kikötni, hogy az ingatlan olyan célú hasznosításánál, ami az előterjesztésben fel van sorolva, a vevő előnyben részesüljön. Czupi Gyula: Technikailag hogyan oldható az meg, hogy az ajánlattévőt előnyben részesítjük, mivel nincs meghatározva, hogy menynyivel kevesebb ajánlatnál lehet előnyben részesíteni, így csak azonos ajánlat esetén lehet különbséget tenni. Dr. Kereskai István: Ha árverést hirdetünk, akkor kedvezményt adni valakiknek csak azonos ár mellett etikus. Dönthet így a testület, de akkor az ingatlant úgy kell meghirdetni, hogy például szociális célú hasznosítás esetén fél millió forinttal kevesebbért eladjuk az ingatlant. Palotás Tibor: A határozati javaslat utolsó bekezdése szerint felhatlamaznánk a polgármestert arra, hogy eredménytelen pályázati eljárás után a vételár csökkentésével az ingatlant értékesítse. Ez azt jelenti, hogy az ingatlant a Polgármesteri Hivatal olyan áron és annak értékesíti, akinek akarja. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy a kikiáltási induló ár változatlan legyen és ha valaki a felsorolt célból veszi meg az ingatlant, akkor adjunk 10 % kedvezményt a vételárból. Az utolsó bekezdést javaslom elhagyni, mivel a licitálók akkor járnának a legjobban, ha nem licitálnának, hanem erre várnának. Dr. Csákai Iván: A balatonberényi tábor megszüntetésével ajánljuk fel ezt az ingatlant a Megyei Közgyűlésnek, mivel ott elhelyezhetnék a 10 állami gondozott gyermeket ellátó családot. Németh László: Ha a Megyei Közgyűlés az ajánlatunkat nem fogadja el, akkor hatalmazzuk fel a polgármestert, hogy 10 %-ot engedhet az árból. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a Nagykanizsa, Hóvirág út 52. szám alatti ingatlant ajánljuk fel megvételre a Zala Megyei Közgyűlésnek 2 millió forintos áron, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza. 100/1992. számú határozat A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Hóvirág út 52. szám alatti ingatlant a Zala Megyei Közgyűlésnek megvételre felajánlja. A vételárat 2 millió forint induló áron + ÁFA-ban állapítja meg. A polgármester a Zala Megyei Közgyűlésnek a vételi ajánlatra adott válaszáról tájékoztassa a közgyűlést . Határidő: 1992. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatása (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza : 101/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részére az alapító okiratában megfogalmazott célok megvalósításának elősegítésére 200.000 Ft egyszeri támogatást biztosít . Utasítja a polgármestert, hogy a támogatás átutalásáról intézkedjen. Határidő: 1992. július 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 9.) A Nagykanizsa, Szemere út 16. szám alatti építési telek értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Jancsi György: Javaslom, hogy a szerződésbe kerüljenek be a beépíthetöségi feltételek: mekkora ház építhető, stb. Cserti Tibor: Javaslom, hogy kötelezze a közgyűlés a Városfejlesztési Bizottságot, hogy a beépíthetőség feltételeit határozza meg. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést azzal a kiegészítéssel elfogadja, hogy a beépíthetőség feltételeit a Városfejesztési Bizottság határozza meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 17 102/1992. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa, Szemere u. 16. szám alatti, 2137 hrsz-ú belterületi, építési telket nyilvános versenytárgyaláson törtténö értékesítésre kijelöli, 300.000 Ft-os kikiáltási áron. A beépíthetőség feltételeit a Városfejlesztési Bizottság határozza meg. Utasítja a Polgármestert, hogy az értékesítéssel kapcsolatos eljárást bonyolítsa le. Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javasslat a szennyvíziszap kezelés beruházás jóváhagyására (írásban) Előadó: Stamler Lajos a Környezetvédelmi Bizottság elnöke és Jesch Aladás a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság javasolja az önkormányzat részére a céltámogatási feltételek teljesítése és igénylése végett, hogy a Polgármesteri Hivatal a beruházás előkészítését és indítását a létesítési engedély szintig készítse elő, vele párhuzamosan az egyéb technológiát is figyelembe véve országos pályázatot hirdessen meg, fővállalkozói ajánlattétel szintjéig kiterjedően. A beruházás indítását ezen ajánlatok beérkezését követően engedélyezi, addig a saját erő biztosítását az igényeknek megfelelően az önkormányzat lássa el azzal, hogy kötelezi a Polgármesteri Hivatalt, hogy az érintett települési önkormányzatokkal az együttműködési szerződéseket készítse elö. A beérkezett árajánlatról a Vízmű Vállalat azt nyilatkozta, hogy biztosan ez a legolcsóbb és a bizottság úgy látta, hogy ezt a több száz milliós beruházást nem lehet versenyeztetés nélkül megvalósítani. Mivel az önkormányzat lépéshátrányba került időben, a céltámogatás igényléséhez szükséges tervek elkészítésével meg kell bízni ezt a vállalkozót - ez 6-7 millió forint - ez alapján be lehet terjeszteni a céltámogatási igényt, ezzel párhuzamosan országos szinten meg kellene versenyeztetni a technológiát. A versenyeztetés eredményeképpen - a 6-7 milliót is figyelembe véve amit, már ráfordítottunk - olcsóbb ajánlat érkezne be, akkor azt részesítené előnyben az önkormányzat. Dr. Henczi Edit: Ha az önkormányzat más önkormányzatokkal megállapodást köt, ez kizárólagosan közgyűlési hatáskör, tehát csak az előkészítést lehet a Polgármesteri Hivatalra vagy a polgármesterre bízni. Kovács János: Elhangzott, hogy a tervezés után a technológiákat is meg lehet versenyeztetni, tehát ez azt jelenti, hogy egy másik technológiai rendszert is választhatunk ha az olcsóbb? Czobor Zoltán: A Vízmű Vállalat és a TEFO Osztály állítása szerint ez a legolcsóbb technológia, de mi szeretnénk versenyeztetni. Mivel a céltámogatás lehetőségét nem szeretné elveszteni az 18 önkormányzat, ezért a terveket erre a technológiára kell megcsináltatni, be kell adni és utánna ha másik technológia akadna, amely olcsóbb, akkor a terv módosításával ezt lehetne választani. Jancsi György: A nagy beruházásokkal kapcsolatban pl. könyvtár, kórház rekonstrukció, stb. szeretném ha a képviselők kaphatnának írásos anyagot arról, hogy az 1993-as költségvetésben hogy fognak ezek megjelenni és milyen állami támogatást lehet itt megpályázni . Palotás Tibor: Az ANperOX Kft. készített 1992. április 21-én egy műszaki ajánlatot, szeretném tudni, hogy ezt az ajánlatot ki rendelte meg, miből fogja a közgyűlés megelőlegezni az említett 5-6 millió forintot az elvi engedélyezési tervre, az előterjesztésben miért két javaslat van, ahol egyszer kimondjuk, hogy a beruházás állami támogatásban részesül, a másik változatnál pedig kedvezményes kamatozású külföldi kölcsönt említenek, miért olyan sürgős ez az előterjesztés? Stamler Lajos: A város területén és környékén komoly probléma a szippantott szennyvíz és annak kezelése. A pillanatnyilag működő rendszer nagyon rosszul van beüzemelve, rendkívül nagy a hibalehetőség és az élő vizeket városzszerte sok helyen szennyezik. A szennyvízrendszer beüzemelése során derült ki, hogy komoly meny-nyiségü szennyvíziszap keletkezik, aminek az elhelyezése jelenleg még megoldható, de a közeljövőben várhatóan már nem, mivel olyan miniszteri rendelet készül, mely szerint ez már nem megoldás. Az új technológia jelentős költségmegtakarítást is eredményez, mivel a szennyvízkezelés költsége csökkeni fog és ez részben finanszírozza a beruházást. Cserti Tibor: A reggeli rádióadásban szerepelt egy információ, hogy 40 %-os támogatás adható, ez helyesen 60 %. Az anyag tartalmazza azokat az alapokat, ahonnan pályázat útján pénzt kaphatunk, mellyel csökkenthető a beruházásban a saját erö. A környezetvédelmi bírság összege rövidesen akkora lenne, hogy mindenképpen rászorítana bennünket a beruházásra. A szennyvíztisztító bővítése megduplázta a kapacitást és a dupla kapacitás mellett az üzemviteli költség alacsonyabb volt, mint előtte. Ez azt jelenti, hogy 1993-ban kb. 15-18 millió forintos üzemviteli költségcsökkenés jelentkezik. A szennyvíziszap értékesítése esetén kb. 10 millió forinttal számolhatunk. Ha ezt összeadjuk, akkor a saját erö, ami 40 millió forint, már fedezhető mindenféle további alapok nélkül. Marton István: Az anyagban szereplő két finanszírozási mód közül a második elfogadhatatlan, mivel visszatérítéssel együtt egy ekkora beruházás nem kerülhet 170 millió forintba. Az eredeti ajánlatot - ami 103 millió forint volt - lehet úgy csökkenteni, hogy nem a MÉLYÉPÍTŐ Vállalatot bízzuk meg, hanem országos pályázatot írunk ki a kivitelezésre. Czobor Zoltán: Az elöterveket az önkormányzat finanszírozza, a kérdés az, hogy mi történik akkor, ha versenyeztetés során olcsóbb pályázat nyer. Szerintem dupla tervezési költséget is az 19 önkormányzat fogja kifizetni. Beruházás nagyon gazdaságos és lehetséges, hogy jövőre már nem lesz céltámogatás. Azért van két alternatíva, vagy hitelt veszünk fel, vagy pedig a másik formát választjuk, ami a kővetkező évek költségvetésének a kérdése. A Gazdasági Bizottság az 1. változatot javasolja. Jancsi György: Ahol 6-7 millió forintos tervezési díjról van szó, azt írásos szakértői vélemény nélkül nem lehet elfogadni és ez a gyakorlat a jövőben is elfogadhatatlan. Az ANperOX Kft. képviselője elmondta, hogy ha nem a MÉLYÉPÍTŐ Vállalat lenne a kivitelező akkor akár 20-30-40 millióval is olcsóbb lehetne a beruházás és így a tervezési díj sem 10 % lenne. Az ANperOX Kft-nek ez lenne a referencia munkája és ez esetben nekik engedményt kellene adni. Tisztázni kellene, hogy a szennyvíz hasznosításban mennyi a Vízmű érdekeltsége, mivel itt az önkormányzat fizet és a vállalat kivonja magát. Farkas Zoltán: Ha a beruházás a Vízmű Vállalat eredményességét javítja, akkor a Vízműnek is részt kell vennie a beruházásban, aminek önkormányzati címen a céltámogatás miatt kell menni, és az összes többi terhet a Vízmű Vállalatnak kellene viselni. Dr. Bogár Gáspár: A városban jelentős szennyvízcsatorna építési munkák folynak és így a szippantott szennyvíz mennyisége jelentősen csökkeni fog. Kérdés, hogy szükség van-e ekkora beruházásra? Palotás Tibor: Az ANperOX Kft. műszaki leírásából kiderül, hogy a már megvalósult szennyvíztelep tudja mindazokat a dolgokat, amit ezután várnánk el. Az a műszaki ajánlat amit a Kft. készített a szippantott szennyvízkezelésről szól. Már elhangzott, hogy a szippantott szennyvíz mennyisége lényegesen csökkenni fog, viszont ezt az előterjesztés nem tartalmazza.Szerintem ez a technológia olyan településeken alkalnmazható, ahol nincs csatorna, és igy rendszeresen szippantani kell. Mi elsősorban a lakosság felé vagyunk elkötelezve,ott házi kommunális szennyvíz keletkezik, és az ipari jellegű szennyvíz elszállítása nem a város feladata. Az anyag szerint a tervezési szerződés megkötésére javasolt időpont július 7., tehát a holnapi nap, a tervleszállítás határideje augusztus 15. Ennyi idő alatt egy 7 milliós tervezési munkát nem lehet elkészíteni ezért valószínű, hogy ez a munka már meg van rendelve mert, csak így lehet a határidőt tartani. Javaslom, hogy a beruházást előkészítők ne fővállalkozási szerződést kössenek, hanem tervezési és a kivitelezőt keressék meg versenyeztetéssel. Dr. Kereskai István: A céltámogatás beadásának időpontjáig más nem tudja a tervezési munkát elvégezni, mint aki az ajánlatot tette és most vagy elfogadjuk ezt és benyújtjuk a céltámogatásra az igényünket, majd utánna ráérünk eldönteni, hogy mikor menynyiért ki lesz a kivitelező, vagy pedig úgy döntünk, hogy nem kell nekünk ez a telep és majd ráérünk az igényünket 2 év múlva is benyújtani. Marton István: Ha mi most egy évet várunk, akkor a lehetséges három pályázati forrásból kisebb összegre számíthatunk, mivel több lesz az igénylő. Ha a 103 milliónál csökkenteni tudjuk a tervezési költséget, a kivitelezésit kb. 20 millióval, ha megkapjuk a parlamenttől a 60 %-os támogatást és a három alapból, az önkormányzatoktól 30-40 milliót kapunk így pénzbe sem kerül a beruházás. Jesch Aladár: Javaslom, hogy az a.) változatot fogadjuk el azzal, hogy a kivitelezői versenyeztetés kötelező. Czobor Zoltán: A tervezésnél tényleg soknak tűnik a 7 millió Ft, a tervet ugy lehet elkészíteni 1,5 hónap alatt,hogy egy adott technológia adaptációs tervéről van szó, és erre lehet kedvezményt kapni. Nem kivitelezői versenyeztetésről van szó, hanem technológiai versenyeztetésről. Ha a terv elkészül, és azt akarjuk megversenyeztetni, akkor gyakorlatilag más nem fog indulni, mivel ezt a technológiát várhatóan csak ez a cég tudja megcsinálni. Ha a versenyeztetés meghirdetésre kerül, ez a cég az árát hozzá fogja igazítani a versenyhelyzethez. Kémer József: Amennyiben a kővetkező évben újra deficites költségvetés lesz,akkor nem is lenne olyan rossz dolog ezt a kedvezményes hitelkonstrukciót igénybe venni. Jesch Aladár: Az a javaslatom,hogy azt a mondatot vegyük be az a./ változatba,hogy a kivitelezői versenyeztetés során állapítható meg az összköltség. Czobor Zoltán: Ne a kivitelezést, hanem a technológiát versenyeztessük meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal,hogy az a./ változatot fogadjuk el, azzal a kiegészítéssel, hogy a kivitelezőt versenyeztetés utján kell kiválasztani, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 8 tartózkodással a következő határozatot hozza: 103/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a szennyvíziszap kezelési beruházást hitelfelvétel igénybevétele nélkül az 1. számú melléklet szerint jóváhagyja. Utasítja a polgármestert a beruházás végrehajtására és a bevonható forrást növelő lehetőségek igénybevételére valamint arra, hogy a kivitelezőt versenyeztetés útján válasszák ki. Határidő: 1992. augusztus 15.(céltámogatási igénylésre ) 1992.június 30. (beruházás befejezésére) Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Piarista iskola alapítása (írásban) Előadó: Jesch Aladár képviselő - 21 - Dr. Kereskai István: Köszöntöm Dr. Gerinczy András ügyvéd urat, aki a Piarista Rend megbízásából tartózkodik körünkben és megkérem, hogy ismertesse a Rend álláspontját ebben a kérdésben. Dr. Gerinczy András: A Piarista Rend nagy örömmel térne vissza és folytatná tanitói munkáját Nagykanizsán. Az a nyilatkozat egy olyan helyzetnek volt az eredménye, amikor a megbízóm úgy volt tájékoztatva, hogy Nagykanizsán nincs meg a fogadókészség, de valamilyen módon a piarista jelenlét szükséges volna. Ha Nagykanizsa városa tud kellő anyagi támogatást nyújtani az iskola megindulásához, akkor az természetesen már az idén megkezdheti működését. Abból a bizonyos kvótából, ami minden iskolás után jár, sehol sem tudnak iskolát működtetni és a Piarista Rend sem csupán ebből tartja fenn az iskolákat. Az a kérésem a T. közgyűléshez, hogy az iskola megindulásához, az iskola fenntartásához nyújtsanak segítséget, annál is inkább, mert a gyerekek taníttatását más intézményekben kell megoldani, ha az iskola most nem jön létre és akkor a tanulmányi költségekhez ott kell hozzájárulni. Véleményem szerint megállapítható, hogy egy gyereknek az iskoláztatása önkormányzati szinten milyen összegbe kerül és ezt szeretné a Rend megkapni. Ha ez nem elegendő, akkor az anyagi többletet a Rend már tudja vállalni. Cserti Tibor: Itt először is rendezni kell a valamikori tulajdoni állapotokkal kapcsolatos kárpótlási kérdéseket, és ha ez megnyugtatóan rendezhető, akkor nem javaslom ma ezt a kérdést újból tárgyalni. Kérdésem, hogy egyházi intézmény alapításáról van szó vagy állami intézmény alapítását kérik ? Dr. Gerinczy András: A Rend által alapított egyházi intézményről lenne szó és nem a Kőolajipari Szakközépiskolában, hanem egy másik épületben. Van az alapításnak egy további feltétele egy határozott ígéret arra, hogy az iskola a továbbiakban bővülni tud. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg felajánlott épület egy szükségmegoldás és megfelelő számban további tantermeket fog kapni a Rend. Ugy tudom erre van lehetőség, mert sajnálatos módon egyre kevesebb a tanulólétszám. Farkas Zoltán: Ha alapítanának egy egyházi iskolát, akkor ha jól értem arról van szó, hogy az állami normatíván felül azt az átlagos összeget biztosítsuk, amit a város többi iskolája is megkap. Gyerekenként 15.000 Ft-ról van szó, mert kb. 50.000 Ft az átlagos ráfordítás és 36.000 Ft a fejkvóta. Dr. Kereskai István: Egyetértek azzal, hogy alapítsanak egy ilyen iskolát, az emiitett támogatást adja meg a testület, de kérdezzük meg a szülőket az egész városban, hogy kiderüljön milyen nagyságrendű iskoláról lenne szó. Nem tudom, hogy elegendő lesz-e az idő szeptemberig az iskola megalapításához. Dr. Gerinczy András: Nekem az a véleményem,hogy elegendő az idő, a Rendben van olyan szervezőkészség,hogy ezt meg tudja oldani szeptemberig. Gerencsér Tibor: Azt szeretném tudni, hogy most egy 4 osztályos, 1-4 osztályig müködö iskoláról van-e szó? Dr. Gerinczy András: Jelenleg általános iskoláról van szó, amely a korábbi tárgyalások, illetőleg a leirtak szerint eg 12 osztályos gimnáziummá fejlődne, tehát egy teljes tanitási, középiskolát befejező ciklusig épülne, most idnulna, és később bővülne. Gerencsér Tibor: Ha intézmény alapításáról van szó, akkor az alapító okiratban pontosan meg kell fogalmazni a tevékenységi körét. Cserti Tibor: A különbözet, ha jól számolom egy oktatási évre 300 ezer forint. Nem tudom, hogy egy hosszabb távú garanciát igényel-e a Rend, és időtartamot is konkrétan meg kellene határozni. A Rend épületet igényel, ez az épület rendelkezésre áll és a legutóbbi tárgyalások során tisztáztuk, hogy a további szükségtantermek is megoldható,ami azt jelenti, hogy a felajánlott Hamburger utcai óvoda 3 tanterméről van szó. Tételezzük fel, hogy az idén 1 tanteremre lesz szüksége a Rendnek, jövőre ha beindul 3-ra, ha további tantermekre lesz szükség, akkor konténer telepítése is szóba jöhet. A három éves időszak az ami ma realitásnak tűnik a tulajdonjogi kártalanítás kérdésének rendezése nélkül. Az épület biztosítása esetén egy berendezett épületről lenne szó, ahol a rezsiköltség gondolom nem érdekes, mert az dologkiadás és a különbözetet biztosítjuk. Takács Zoltán: Az nem lehet kérdéses, hogy megadjuk-e az ebbe az iskolába bekerülő gyerekeknek azt a támogatás, amit a többi iskolába járó gyerekek megkapnak. Dr. Kereskai István: Ha a normatívát az alapító igényli az államtól, akkor a rend nem tudja fenntartani az iskolát és kéri a testületet, hogy járuljon hozzá a különbözettel.Itt nem arról van sző, hogy az iskola megérdemli-e a támogatást vagy sem. Marton István: Én nem javaslom a 300 ezer forint támogatást, mivel nem tudjuk a pontos létszámot, ezért javaslom, hogy az átlag kanizsai plusszot tegyük rá. Koczfán Ferenc: Most indulna egy 4 osztályos iskola párhuzamos 2-2 osztállyal, ami összesen 8 osztályt jelent. Jelenleg rendelkezésre áll egy olyan épület, amelyben 3 osztályterem van, de mi lesz a következő évben, mert az nem megoldás, hogy konténert telepítünk. Farkas Zoltán: Azt hiszem, hogy a Rend is megelégszik azzal, hogy a közgyűlés biztosítja az iskola működési feltételeit tekintettel arra, hogy a Rendnek egy igen komoly, megalapozott ingatlankövetelése van az önkormányzattal szemben, melyre keressük közösen a megoldást. Azt hiszem, amit a Marton ur javasolt el lehet fogadni, miszerint a város ugyanannyi összeget biztosít ennek az iskolának is, mint amennyit a többi intézmény átlaga kiad. Cserti Tibor: Ha a normatív támogatás mellé rendelünk egy kiegészítő támogatást - állami intézményről van szó - amennyiben az egyik oldalról az állam átcsoportosít, akkor az önkormányzatnak ugyanennyi összeg kiesik. 600 ezer forintos támogatást szavaznak meg a 300 ezer forintos támogatással, mivel 300 forint zárolásá- ról van szó. A múltkori alkalommal megerősítették, hogy állami intézményt nem kívánnak megszüntetni és ez azt jelenti, hogy felmenő rendszerben fokozatosan csökken az állam részéről garantált állami támogatás normatív összege. Dr. Kereskai István: Nem lesz több a gyereklétszám akkor sem, ha az egyház alapít iskolát a városban, mert akkor máshol lesz kevesebb a gyerek. Ha máshol lesz kevesebb a gyerek, akkor majd meg kell vizsgálni a testületnek, hogy szükség van-e ennyi iskolára a városnak. Azt javaslom, hogy vagy egyetért a testület az egyházi iskola alapításával és az állami támogatás mellé közgyűlés támogatást nyújt, vagy pedig úgy is lehet dönteni, hogy ennek az iskolának az alapításához kevés az idö, esetleg várjunk 1993-ig. Gerencsér Tibor: A 4 osztályos általános iskolára vonatkozóan van a rendnek még egy 5 tantermes igénye. Ebben az épületben van 3 tanterem, ill. 1 még kialakítható. A továbbiakban még biztosítanunk kell 5 tantermet azzal együtt, hogy a városban 34 szükségtanterem van. Én mindenképpen azt tartanám szerencsésnek, ha a szükségtantermek számát csökkentenénk és azután lehetne az iskolák számának csökkentéséről beszélni. Ha az iskola fölmenö rendszerű, akkor 24 tanteremre lesz szüksége, még további 16 tanteremről van szó, és erről a 16 tanteremről még várjuk a Honvédelmi Minisztérium válaszát a laktanya épülettel kapcsolatosan. Balogh György: Ez az iskola piarista iskola lenne, vagy pedig az önkormányzat iskolája? Én úgy látom, hogy a Piarista Rend szeretne egy olyan iskolát, amit mi tartunk el. Nem kevesebbről kell döntenünk, mint sok-sok millióról, ami az elkövetkezendő időben jelentkezni fog, ha előre elkötelezzük magunkat. Ha itt volna az alapító okirat, akkor esélyét látnám, hogy az iskola szeptemberben indulni fog. Nem célszerű ez a kapkodás, hogy a közgyűlés minden előzetes igényfelmérés nélkül most döntsön. Dr. Gerinczy András: Ténylegesen egy piarista iskola lenne és a város ennek az iskolának a fenntartásához járulna hozzá, és ezt a pénzt saját gyerekeinek nevelésére fordítaná. Farkas Zoltán: Nem nekünk kell arról gondolkodni, hogy indulhat-e az iskola szeptemberben vagy sem, ez a rend feladata. Mi feladatunk eldönteni azt, hogy a fejkvótán felüli részt biztosítjuk-e ennek az intézménynek egy 12 osztályos gimnáziumig. Dr. Kereskai István: Aki elfogadja azt a javaslatot, hogy a közgyűlés egyetért a Piarista Rend által létrehozott iskola megalapításával és az állami támogatáson kívül a város átlagos költséggel hozzájárul a fejkvótához, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 24 - 104/1992. számú határozat A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Piarista Rend megalapít Nagykanizsán egy katolikus iskolát. Az önkormányzat az iskolának a beindítást követően a szükséges tantermeket biztosítja. A központi költségvetésből folyósított támogatáson (un. fejkvótán) túl a város az általános és középiskoláinak juttatott támogatás általános mértékéig a helyi önkormányzati támogatást a Piarista Rend részére is biztosítja. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 12.) Rendeletalkotás a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, bérleti dijak megállapítására (írásban) Előadó: Balogh györgy az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke Balogh György: A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről és a bérleti díjak megállapításáról szól ez a rendelet tervezet, amely most előttünk van. 1991-ben jelent meg a XXXIII. törvény, ami önkormányzati tulajdonba adta ezeket a helyiségeket. A bérleti díjak korábban lettek megállapítva, és a piaci viszonyok azóta sokat változtak, ezért van most szükség az újbóli szabályozásra. (Ismerteti az előterjesztést.) Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság a kérdés tárgyalásánál abból indult ki, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetése mibe kerül a városnak, ezen keresztül az önkormányzatnak. Kértük az IKI vezetőjét, hogy egy olyan átlagos emelési mértéket határozzanak meg, ami a bérlemények üzemeltetésére elegendő. Ez a számítás el is készült, így jött ki egy 3-3,5-szeres emelés. A másik szempont az volt, hogy az emelésnél mi a kialakult gyakorlat és úgy néz ki, hogy ez az emelés országos viszonylatban még elfogadható. A bizottság javaslata, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél 3-3,5-szeres áremelés legyen.Azt, hogy ezen belül ez milyen struktúrában legyen, azt a bizottság nem vizsgálta. Takács Zoltán: A 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a rendelet hatálybalépését követő naptól számított két hónapon belül a bérlökkel a rendeletben meghatározott alap díj tételekkel új szerződést kell kötni. Ez azt jelenti, hogy a bérlök megfizetik a helyiség igénybevételi diját is? Lerögzíti ez a bekezdés, hogy a meghatározott díjtételekkel kell új szerződést kötni, és ha versenyhelyzet alakul ki? Dr. Kereskai István: A bérlöknek csak a felemelt díjtételt kell megfizetni. Azzal, aki már bent van a bérleményben, csak új szerződést tudunk kötni, felemelt áron. Pillanatnyilag hatályosak azok a jogszabályok, melyek szerint határozatlan időre utalták ki részükre a bérleményeket. Ha a bérlő nem köti meg a szerződést, bírósághoz fordulhatunk csak, más lehetőségünk nincs. 25 - Balogh György: Csak az ujonnak bérbe adott bérleményekre vonatkozik a versenyeztetés. Jesch Aladár: Az értékesítési szempontok szerinti táblázatban az szerepel, hogy 500 Ft/m2,és annak a maximuma 30 %. írhattunk volna 1000-t is, és akkor annak a 15 %-a lenne. Magyar József: Miért van olyan különbség az a/ kategóriában megjelölt gyógynövény és az egészségügyi alapellátás között? Ki kötheti-e az önkormányzat a szerződéskötéskor, hogy a bérlő köteles ugyanazt a tevékenységet folytatni 1,5-2 évig, vagy sem? Dr.Kereskai István: Akkor tudjuk csak kikötni, ha ezt jogszabály lehetővé teszi, élelmiszerbolt és könyvesbolt privatizációjánál lehet erről szó. Meg tehetjük, hogyha a legalacsonyabb kategóriába sorolt dologra kérik a bérleti díj megállapítását, de ezt a bérlő megváltoztatja, akkor felemeljük a bérleti dijat. Cserti Tibor: A rendelettel kapcsolatosan két módosítást javaslok: a 2. § (5) bekezdéséből kimaradt, hogy 1 havi összeg 10 %-áról van szó, és igy félreérthető. A jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki a bérleményt visszaadja, akkor vissza kell fizetni részére az igénybevételi díjat, és ebből a rendeletből ez kimaradt. így szabad megállapodás térgyát képezi-e az igénybevételi dij visszafizetése? Czupi Gyula: A 3. §-ban konkrét összegek vannak meghatározva. Nem kellene-e az infláció mértékét figyelembe venni ? Dr.Kereskai István: Várható a közületi elhelyezésről szóló jogszabály módosítása, ez csak egy átmeneti megoldás, ami jelenleg követi az inflációt, és a jogszabályváltozás után vissza kell térnie a testületnek erre a kérdésre. Göndör István: A 2. § (5) bekezdéséhez javaslom, hogy mondjuk ki azt, hogy 1 havi összegének a 10 %-a a felmerült költségek fedezésére a pályázót terheli. A 4. § (3) bekezdése pedig úgy módosulna, hogy a bérleti díjat havonta egy összegben ÁFÁ-val együtt kell megfizetni. A 4. § (4) bekezdése szerint, ha a bérlő a bérleti dijat nem fizeti, akkor fel lehet szólítani a bérlemény elhagyására. Javaslom, hogy vegyük bele a vegyes rendelkezésekbe, hogy ez minden más esetre is szóljon. Jogos az, hogyha a bérlő a bérleményt tovább akarja adni, az csak a mi tudtunkkal történhet. Kössük ki, hogy mi ezeket a dijakat 2 évre garantáljuk. Javaslom, hogy a területi övezeteknél a Széchenyi és az Eötvös teret az 1. ) pontba vigyük át, továbbiakban a gyógynövényt az a) kategóriából a b) kategóriába soroljuk át, a textil és ruházat, cipő kerüljön a b) kategóriába. Az éttermet nem találtam sehol, itt lehetne differenciálni, hogy hányad osztályú a vendéglátó hely és ha egy bizonyos színvonalat elér, akkor kedvezményt kaphatnának. Czupi Gyula: Javaslom, hogy ez a rendelet 1993. december 31-ig legyen hatályban. - 26 Farkas Zoltán: Kérdés, hogy a megkötött új szerződéseknél tudja-e az önkormányzat a tulajdonosi jogait gyakorolni. Jelenleg is gond a piacnál, hogy a határozatlan időre bérbeadott helyiségeknél bérleti díjat nincs módunkban emelni, ill. a bérlöt megváltoztatni. A bérleti díj emelést csak bírósági úton tudjuk elérni. Legalább most próbáljuk elérni, hogy a tulajdonosi jogaink erösebbek legyenek a bérleti jognál. Balogh György: Az a), b),c), pontok alatt történt szakmai besorolást olyan személyek állították össze, akik járatosak ezekben az üzleti tevékenységekben, és ezeknek a tevékenységeknek a jövedelmezőségét vették figyelembe. Nem tudom azt a javaslatot elfogadni, hogy a bérleti díj kövesse az inflációt, mivel itt a mindenkori piaci viszonyoknak kell érvényesülni. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy a bérleti szerződéseket meghatározott időre kössük, pl. 3 évre. Takács Zoltán: Támogatom a határozott időre történő bérletek megkötését. A 6. § (2)-nél, ha a bérlő és a bérbeadó közt nézetkülönbség van, úgy a jegyző dönt. Én ezt nem tartom helyesnek, mivel a jegyzőnek tulajdonos érdekeit kell képviselni. Balogh György: Végül a kérdés úgy is a bírósághoz kerül és addig azért javasoltuk a jegyzőt, hogy ez ne a polgármesternek legyen címezve. Balassa Béla: Nem javaslom a határozott időre történő szerződéskötést, mivel ez a vállalkozónak bizonytalan helyzetet teremt. Azt kell bevenni a szerződésbe, hogy amennyiben a bérlő az önkormányzatnak a piaci viszonyokhoz igazított bérleti díj emelését nem fogadja el, abban az esetben megszűnik a bérleti szerződés, és vagy licitálásra kerül sor, vagy a felemelt bérleti díjat elfogadja a pályázó. De azt ne írjuk ki, hogy meghatározott év múlva mindnképpen licitre kerül sor, mert ez a vállalkozókat vissza fogja tartani. Jesch Aladár: Ha meg akarom tudni, hogy egy helyiségért mennyit kell fizetni, akkor a bérleti díj meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza, ami viszont nem díjtételeket ad meg, hanem értékelési szempontokat. A bérleti díj a 2-3-4. §-ból áll össze, amit egybe kellene vonni, mert így nem világos. Jó ha az önkormányzat részéről arra késztetjük a bérlöket, hogy igyekezzenek megvenni a bérleményt, mivel ha a bérlő bizonytalannak érzi a helyzetét akkor be fogja adni a vételi igényét. Dr. Kereskai István: Vannak olyan helyiségek, melyek az előprivatizáció keretében elkeltek és 10 évig nem lehet eladni azokat. Az új bérleteknél ki lehet kötni a határozott időt, de az is elfogadható, hogy felmondási jogot biztosítunk ha nem fogadják el az általunk megállapított bérleti díjat. Krémer József: Egyedül a 4. §-ban látok szankciót arra, hogy mi történik, ha valaki nem fizeti a bérleti díjat, amikor ezt az 5. §-ra is alkalmazni kellene, gondolok itt pl. arra ha a bérlő 27 tulajdonos tudta nélkül albérletbe adja a helyiséget, átalakítási munkát kezd, stb. Én az ilyen esetekben kimondanám a felmondás lehetőségét. Marton István: A bérleti díj területi övezeteivel kapcsolatban nem hiszem, hogy a városközpont határának az Ördögárok mentén kell húzódni, ugyanakkor a Platán sorból egy méter sem tartozik ide. Dr. Henczi Edit: Platán soron nincs önkormányzati tulajdon céljára szolgáló helyiség. Czobor Zoltán: Bérleti díjak inflációs hatását a piaci viszonyok szerint vegyük figyelembe, legközelebb 1993. december 31-ig módosítsuk, azt követően pedig évenként kell felülvizsgálni a bérleti díjakat úgy, ha pl. októberben kötnek egy bérleti szerződést, akkor december 31-el módosul a bérleti díj. Farkas Zoltán: Versenytárgyalás esetén az 500 Ft/m2 helyett pl. 5.000 Ft/m2-ért jut valaki egy frekventált helyen lévő üzlet birtokába. Szerintem erkölcstelen dolog lenne egy év múlva vizsgálni az infláció mértékét a bérleti díjban. Jancsi György: A besorolásnál a textil és ruházat kerüljön a b) pontba, a drogéria és a gyógynövény a c) pontba, a dohányárú az a) pontba, a panzió és a turistaszálló a c) pontba, a diszkont italbolt az a) pontba. Magyar József: A gyógynövény kerüljön a c) kategóriába, mivel ugyan az a kategória mint a gyógyszertár. Vágvölgyi Tamás: A gyógynövényboltokban ma már kozmetikumokat is árulnak, ami a jövedelmezőséget jócskán befolyásolja, ezért került az a) kategóriába. Czupi Gyula: Javaslom, hogy a 6. § (5) bekezdéseként kerüljön be, hogy a rendeletben szereplő díjtételek 1993. december 31-ig érvényesek. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 2. § (5) bekezdése így szóljon: A pályázó visszalépése esettén az elért bérleti díj egy havi összegének 10 %-a a felmerült költségek fedezésére a pályázót terheli, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 3. § így szóljon: a helyiség kiutalásakor a pályázatot elnyert bérlőnek fix összegű igénybevételi díjat kell fizetni, amely lemondás esetén a bérbevevőnek visszajár, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 28 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 4. § (3) bekezdése a következőképpen szóljon: a bérleti díjat havonta egy ösz-szegben ÁFA-val együtt kell megfizetni,kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 artózkodással a javaslatot elfogadja . Jesch Aladár: Javaslom, hogy a 4. § (2) bekezdése a következő képpen szóljon: a legkisebb bérleti kikiáltási díjtétel meghatározását a 2 és a 2/a. számú melléklet tartalmazza. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Göndör István: Javaslom, hogy az 5. §-nak legyen egy (6) bekezdése, mely szerint ha a bérlő az előírásokat nem tartja be, akkor a bérbeadó felmondhatja a bérleti jogviszonyt, 3 havi felmondási idővel. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az 5. § egy (6) bekezdéssel egészüljön ki, amely így szól: ha a bérlő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy azokat szándékosan megszegi, a bérbeadó a bérleti jogviszonyát - 3 havi felmondási idővel - felmondhatja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy a bérlő a részére kiutalt helyiséget, sem annak részét ne adhassa albérletbe. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a bérlő a részére kiutalt helyiséget, vagy annak valamely részét albérletbe ne adhassa ki, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Czupi Gyula: Javaslom, hogy a 6. § egészüljön ki egy (5) bekezdéssel, mi szerint a rendeletben szereplő díjtételek 1993. december 31-ig érvényesek, és ezt kővetően évente felül kell vizsgálni a díjtételeket, és a szerződéseket is ennek figyelembe vételével kell megkötni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § egy (5) bekezdéssel egészüljön ki mely a következőképpen szól: a rendeletben szereplő díjtételek 1993. december 31-ig érvényesek. Ezen határnapot követően az önkormányzat évente felülvizsgálja a díjtételeket, a bérleti szerződéseket ennek figyelembevételével kell megkötni, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Takács ur javasolta, hogy a 6. § (2) bekezdésében a felek között nézetkülönbség esetén ne a jegyző döntsön. Fenn tartja-e ezt a javaslatát? Takács Zoltán: Visszavonom a javaslatomat. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a 6. § (3) bekezdésébe kerüljön be, hogy a jelenlegi bérlökkel kell az új szerződést megkötni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 6. § (3) bekezdése így szóljon: a rendelet hatálybalépését követő naptól számított 2 hónapon belül a jelenlegi bérlökkel a rendeletben meghatározott alapdíjtételekkel új szerződést kell kötni, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy a 6. § egészüljön ki egy (6) bekezdéssel, mely szerint bérleti szerződést határozott időre lehessen kötni, maximum 3 évre. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Magyar József: Javaslom, hogy a közétkeztetést valamilyen formában támogassuk, ha ebbe a rendeletbe nem fér be, akkor másféle képpen. Lehetséges lenne egy d./ melléklet, amelyben szerepelhetne a közétkeztetés. Palotás Tibor: Ha a körzeti orvosok szolgálati gépkocsijukat önkormányzati bérleményben tartják, javaslom, hogy ne kelljen garázsbérleti díjat fizetniük. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért kérem szavazzon. 30 A közgyűlés 6 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a területi övezeteknél az 1.1. pontba kerüljön be a Széchenyi tér és az Eötvös tér, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Marton István: Az Ördögárok környékét én nem tudom városközpontnak tekinteni, úgy gondolom, hogy az északi vonalat be kellene hozni a Huszti tér, Rozgonyi utca és az Erzsébet térhez, onnan pedig a Volán pályaudvarhoz. Vágvölgyi Tamás: Véleményem szerint nem lenne célszerű az 1./ számú mellékletben meghatározott területi övezeteken változtatni. Göndör István: Hozzuk el a szaggatott vonalat a Kossuth térig, a Kisfaludyn vigyük végig, utánna az Ady utcán térjünk vissza. Marton István: Javaslom, hogy vegyük bele a Platán sor környékét is. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy északról szűkítsük a Rozgonyi út vonaláig a városközpontot, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a városközpontot dél felé terjesszük ki a Kossuth tér, Kisfaludy utca, Zrínyi utca és az Ady utca által határolt területre, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Magyar József: A 2./ számú mellékletben a 3.6. pontnál le van írva, hogy fontos városérdekböl végzett tevékenység. Meg kellene határozni, hogy mi az a tevékenység, ami ide tartozik. Javaslom, hogy ebben a kategóriában a %-ot ugyan úgy mint a peremkerületnél nullára vegyük le. Dr. Henczi Edit: A Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat megkeresett bennünket már ilyen igénnyel, és ez felfogható városérdeknek . Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy fontos, városérdekböl végzett tevékenység nulla %-al szerepeljen a rendeletben, kérem szavazzon. 31 A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Balassa Béla: Ugyanennél a pontnál az értékesítés nélküli áru-és anyagtárolás nem más mint raktározás. Dr. Henczi Edit: Pl. a Máltai Szeretetszolgálat is raktároz, de ök ebből nem fognak haszonhoz jutni, mivel tovább viszik az árut. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy fontos- városérdek-böl végzett tevékenység, ilyen célú értékesítés nélküli áru- és anyagtárolás nulla %-al szerepeljen a rendeletben, kérem szavazzon . A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Göndör István: Javaslom, hogy a 2/a. számú mellékletnél a textil és ruházat a b kategóriába kerüljön, a gyógynövény pedig a c kategóriába. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a textil- és ruházati kisüzlet, cipő kerüljön a b) kategóriába, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a 2. számú melléklet elnevezése bérleti dij megállapítása legyen. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 2. számú melléklet elnevezése bérleti díj megállapítása legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Magyar József: Javaslom, hogy a cipő kerüljön ki az a) kategóriából, mivel a b kategóriában van cipő- és bőráru üzlet. Van a rendeletnek egy olyan §-a,amely kimondja, hogy mindig a magasabb besorolás szerinti bérleti díjat kell fizetni. Ha valaki két féle tevékenységet folytat, akkor abból ki lehet deríteni, hogy melyik a magasabb besorolású. Dr. Kereskai István: Itt azon van a hangsúly, hogy ebből a kategó-riából a butikok ne kerüljenek ki, hiszen a butikban is árulnak cipőt. Aki egyetért azzal, hogy ebben a kategóriában maradjon a textil-és ruházati, valamint cipő kisüzlet, kérem szavazzon. 32 - A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a gyógynövény a c kategóriába kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Jancsi György: Módosító indítványomat visszavonom. Göndör István: Javaslom, hogy a b) kategóriából a dohányáru kerül-jön az a) kategóriába. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Göndör István: Javaslom, hogy a panziót c) kategóriába soroljuk. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 16 tartózkodással a javaslatot elveti. Németh László: Javaslom, hogy a diszállat kereskedés kerüljön a c) kategóriába. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 17 tartózkodással a javaslatot elveti. Göndör István: Javaslom, hogy a c) kategóriába kerüljön a melegkonyhás étterem, alkoholárusítás nélkül. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a c kategóriába vegyük fel a melegkonyhás éttermet, alkoholárusítás nélkül, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 33 - Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt a rendeletet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 13/1992. (VII.6.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/1992. (VII.6.) számú rendelete a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, a bérleti díjak megállapítására. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Marton István: Ügyrendi javaslatom a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzatot, valamint a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó javaslatot vegyük le a napirendről. Cserti Tibor: A közgyűlés előreláthatólag nyár végéig nem tart ülést, és ha most nem tárgyaljuk meg a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzatot, akkor az önkormányzatot gazdasági kár fogja érni, mivel az ajánlatok egymás után érkeznek be, és mi saját hatáskörben nem tudunk dönteni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ne tárgyaljuk ma a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat megalkotásáról, valamint a Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Iroda fejlesztéséről szóló előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ne tárgyaljuk ma a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó intézkedésekre, új építési területek kijelöléséről szóló javaslatot, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. 13.) A Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat megalkotása és a Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Iroda fejlesztése (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Farkas Zoltán: Szeretném tudni, hogy a hatáskörbe tartozó kérdések egy-egy ügyre vonatkoznak-e, vagy pedig egy gazdasági évre, 34 pl. polgármesteri hatáskörbe tartozik 5 millió forintig a hitelfelvételi lehetőség, ez egy gazdasági évben 5 millió forint, vagy pedig ügyletenként 5 millió forint? Cserti Tibor: Ilyen értelemben egy ügyletre vonatkozik. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta a tervezetet, melyet észrevételeinket figyelembe véve dolgozott át a gazdasági osztály. Pilczer Éva: Az előterjesztés versenysemlegességet említ, ugyanakkor csak azt az esetet szabályozza, amikor a hivatal kezdeményezi az értékesítést. Abban az esetben, ha állampolgár a kérelmező, ilyenkor a Gazdasági Bizottság, Polgármesteri Hivatal vagy a polgármester megállapodnak-e, vagy pedig ilyenkor is licitáltatni kell? Cserti Tibor: Az 5. § szól a versenytárgyalásról, ill. pályáztatásról. Egy ajánlattétel mindkét oldalról indulhat, azonban megvannak azok az esetek, amikor el lehet tekinteni a versenytárgyalástól . Koczfán Ferenc: A polgármester hatáskörébe tartozó ügyeknél a polgármester elintézi, bizottság elé vagy közgyűlés elé hozza, vagy pedig kiadja az adott ügyet a Polgármesteri Hivatalnak elintézésre? Dr. Kereskai István: Azokat az ügyeket, amelyeket úgy ítélem meg, hogy saját hatáskörben nem tudok eldönteni, bizottság, ill. közgyűlés elé fogom vinni. Ha úgy gondolják, hogy e szerint a tervezet szerint túl nagy hatáskört kapna a polgármester vagy a bizottság, ezt lehet szűkíteni. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság sem fog egy 20 milliós üzletet saját hatáskörben eldönteni, ha csak nem azonnali intézkedést igényel és tökéletesen biztosak vagyunk benne. Esetenként az ügyek gyorsítása üzleti szempontok miatt szükség lehet arra, hogy a Gazdasági Bizottság döntsön. Koczfán Ferenc: Mivel a Gazdasági Bizottság 7 tagu, lényegesen kisebb a tévedés lehetősége, mint ha a polgármester ur foglalkozna egyedül az üggyel. Ha azonban a Gazdasági Bizottság minden fontosabb kérdést a közgyűlés elé hoz, akkor nincs értelme megosztani a hatásköröket. A javaslat második része létszámbővítésről ír. Dr. Kereskai István: Vállalkozási Csoport létszámbővítésének a kérdését a közgyűlés vetette fel, szerintem is kell ide embereket felvenni. Göndör István: A 4. § (1) a./ pontjában az ingatlanok, az értékpapírok és a vagyoni jogok együtt szerepelnek, ami gondot okozhat. Javaslom, hogy legyen egy d./ pont a következők szerint: forgalomképes vagyon és vagyoni jogok (banki betét, részvény és értékjegy, kincstárjegy, kötvény, stb.) Ide külön összeget lehet javasolni. A c./ pontnál javaslom az 500 ezer Ft-ot 200 ezerre csökkenteni. Szükség van ezekre a hatáskörökre mind a polgármesternek, mind a bizottságnak, mivel nem lehet úgy üzleti tárgyalás folytatni, hogy nincs hatásköröm, és mindig a közgyűlést kell megkérdezni. Értékpapírok vonatkozásában maximálisan 1 millió forint elfogadásét javaslom. Azt, hogy az értékpapírt mikor érdemes piacra dobni, azt nem lehet közgyűlési határozathoz kötni, javaslom, hogy vagy a polgármester ur, vagy a Gazdasági Osztály számoljon be a közgyűlésnek az értékpapír forgalomról. Az 5. § (4) bekezdésében az (1) bekezdés végéhez beírnám, hogy a vásárlási lehetőséget azonos feltételekkel és áron fel kell ajánlani a sorban következő pályázónak. A 11. § (4) bekezdése szerintem ütközik a társasági törvénnyel, mivel alkalmanként a polgármester megbízást ad valakinek, hogy képviselje, de erre mindenképpen meghatalmazás kell és mi ezért nem szabályozhatjuk, hogy jogosult bárki képviselni a polgármestert mint tulajdonost. Ezért javaslom, hogy a (4) bekezdésből maradjon ki, hogy a feladatot a polgármester a hivatal útján látja el. A Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Irodával kapcsolatban javaslom, hogy az iroda vezetője évente számoljon be a közgyűlésnek az iroda munkájáról és a közgyűlés ezután engedélyezi, hogy az iroda dolgozóinak éves alapbére maximum 20 %-áig terjedő jutalomösszeg kifizethető legyen attól függően, hogy hogyan dolgoztak, hogyan gyarapították a város vagyonát. Farkas Zoltán: Ez a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat az önkormányzati vagyon hasznosításával foglalkozik, de nem veszi figyelembe a városüzemeltetési funkciót. Bekövetkezhet olyan helyzet ennek a szabályzatnak egy az egyben való elfogadása esetén, ha nem vesszük figyelembe a városüzemeltetési kérdéseket, akkor jól sikerült üzletek után is szembe találhatjuk magunkat a lakosság ellenállásával, elégedetlenségével. Mindenképpen célszerű lenne ilyen szempontból is végiggondolni a szabályzatot és ezért szavaztam arra, hogy ne tárgyaljuk ma ezt a kérdést. A 4. § c./ pontját elhagynám, mivel felesleges lehetőséget adni a polgármesternek és bizottságnak, hogy alapítványoknak támogatást megállapíthasson. Ezeket a kérdéseket a testület elé kell hozni. Czobor Zoltán: Szerintem se cél, hogy a Gazdasági Bizottság alapítványokat támogasson. Az a cél, hogy eldöntsük, a Gazdasági Bizottság, ill. a polgármester hatásköre meddig terjedjen. Cserti Tibor: A 4 § (4) bekezdése szerint a vagyonhasznosítással és a vállalkozással kapcsolatos ügyviteli munka, az előterjesztések előkészítése és szükség szerinti egyeztetése, szakértők felkérése, pályáztatások, versenyeztetések lebonyolítása a Vállalkozási Iroda feladata, együttműködve a szakági osztályokkal, mivel a bizottságok és a polgármester igénylik egy adott kérdésnek minden szempontból való előkészítését.Vita esetén a 4.§ (5) bekezdése szerint a közgyűlés dönt. Palotás Tibor: Meggyőződésem, hogy a Gazdasági Bizottság a javasoltnál jóval kisebb összeg felett tudna csak felelősséget vállalni a döntéseiért. Javaslom, hogy a Gazdasági Bizottság hatáskörét hagyjuk ki a rendeletből, de a polgármesteri hatáskört meg lehet tartani, akár még a javasolt összegekkel is, hiszen a polgármesteri feladatokat egy apparátus készíti elö. Ezek az 36 emberek felelősséggel tartoznak azért, hogy milyen javaslatot terjesztenek a polgármester elé. Javaslom, hogy a Vállalkozási Irodát ne létszámbővítéssel hozza létre a hivatal, ezt átcsoportosítással vagy létszámleépítésével, és új dolgozók felvételével lehet megoldani. Szeretném tudni, mit kell az alatt érteni, hogy a befolyt összeg 60 %-ával a Vállalkozási Alap rendelkezik. Dr. Kereskai István: Ugy látom bizalmi kérdéssé válik az előterjesztés megtárgyalása. Javaslom, hogy ne tárgyaljunk ma erről a kérdésről. Ugy látom azt kellene tisztázni, hogy át kívánja-e ruházni a Gazdasági Bizottságra a hatáskörök egy részét a testület. Takács Zoltán: A 4. § 5./ pontja szerint a bizottsági, polgármesteri hatáskörbe utalt ügyeknél döntés hiányában vagy vitás esetekben a közgyűlés dönt. Mi jelent vitás esetet egy bizottságnál? A mi bizottságunkban többségi véleménnyel hozunk döntéseket. Mivel a Gazdasági Bizottság 9 fös, 5 fő jelenléte esetén határozatképes, ebből az 5 főből 3 fő egyforma szavazata eldöntheti egy 25 milliós üzlet kérdését. Én is javaslom, hogy vegyük le ezt a kérdést a napirendről. Cserti Tibor: A vállalkozás menedzselésének a Vállalkozási Alap adja meg a gyakorlati tartalmát az átruházott hatáskörök mellett, melyek az értékhatárok tekintetében rugalmasan változtathatók. A vállalkozásokból befolyt összeg 60 %-a a Vállalkozási Alapba kerül és a 8. § (3) bekezdésében le van írva, hogy az alap felhasználásáról a közgyűlés fog dönteni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat megalkotásáról szóló rendelettervezetet vegyük le a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a 4. § a./ pontjánál 25 millió forint helyett 10 millió forint legyen, a b./ pontnál 10 millió helyett 2 millió forint az értékhatár, a c./ pont pedig így szólna: vállalkozásfejlesztési célú alapítvány létesítése vagy alapítványhoz hozzájárulás értékhatár nélkül. A 4. § (2) bekezdése kimarad, a polgármester hatáskörébe tartozik 10 millió forintig az a./ pont, 2 millió forintig ab./ pont, és a c./ pont elmarad, az 5. bekezdésből kimarad a bizottsági szó. Czobor Zoltán: Azt kellene megszavaznunk az egyes pontokon belül, hogy a Gazdasági Osztály, a Gazdasági Bizottság és a polgármester külön-külön megkaphat-e bármilyen hatáskört, vagy sem, javaslom, hogy szavazzuk meg ezt értékhatár nélkül. Ha eldöntöttük, hogy ki kaphat hatáskört, utána szavazunk annak a mértékéről. A Gazdasági Bizottság azért jött létre, hogy a hatáskörébe tartozó ügyekről felelősséggel döntsön és amikor a bizottság úgy érzi, hogy egy kérdésben nem dönthet, akkor az ügyet a közgyűlés elé fogja hozni. 37 - Dr. Henczi Edit: A közgyűlés saját hatáskörét csak a polgármesterre vagy bizottságra ruházhatja át, de hivatal osztályára nem. Farkas Zoltán: Ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk arról, akarunk-e hatáskört adni a Gazdasági Bizottságnak, ill. a polgármester urnák. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Gazdasági Bizottságra ruházzunk át ezzel az előterjesztéssel kapcsolatos döntési jogosítványokat, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a polgármesterre lehessen hatáskört átruházni, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Jesch Aladár: A polgármester ur nem szavaztatta meg az én javaslatomat . Dr. Kerreskai István: Megkérdezem még egyszer, ki ért egyet azzal, hogy a Gazdasági Bizottság kapjon-e hatáskört átruházás folytán? A közgyűlés 17 szavazattal, 5 ellenszavzattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Ha vitás kérdés merül föl, akkor aki nem ért egyet a Vállalkozási Csoport döntésével, annak joga legyen megvétózni és közgyűlés elé hozni. Ebben az esetben az üzemeltetéssel kapcsolatos probléma a szabályzatban megoldható. A Gazdasági Bizottságnál 5 milliót javaslok vagyoni kérdésnél, 2 milliót hitelfelvételnél, a polgármesternél 2 milliót vagyoni kérdésben és 1 milliót hitelfelvételnél. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy milyen esetben van szükség a Gazdasági Bizottság döntésére, mivel a Gazdasági Osztálytól az az elvárás, hogy előterjesszék az anyagokat és utána a közgyűlés döntsön. A Gazdasági Bizottság itt a felelősséget veszi le az osztályról. Dr. Kereskai István: A Gazdasági Osztály nem dönthet anyagi kérdésekben . Czobor Zoltán: Javaslom, hogy szavazzunk az értékhatárokról, én részemről tartózkodni fogok, mivel mint Gazdasági Bizottsági tag, semmilyen értékhatárhoz nem kívánok ragaszkodni. - 38 - Dr. Csákai Iván: Javaslom Farkas ur által felvetetteket, a Gazdasági Bizottság esetében ötödére csökkenteni, míg a polgármester hatáskörébe tartozó forintösszegeket az előterjesztés szerint meghagyni. Magyar József: Javaslom, hogy a polgármesternek legyen 25 millió forintig döntési joga, ne a Gazdasági Bizottságnak. Balogh Tibor: Ha a Gazdasági Bizottság hoz egy rossz döntést, ki lesz akkor ezért a felelős? Göndör István: Ki kellene mondani, hogy a polgármester, vagy a Gazdasági Bizottság hatásköre legyen a nagyobb. Farkas Zoltán: A Gazdasági Bizottság nem hoz döntést, ha a hivatal nem terjeszt elé javaslatot és ha a Gazdasági Osztály javasolja, hogy 5 millió forintért adjunk el valamint, akkor a Gazdasági Bizottság nem fogja azt mondani, hogy csak 3 millióért adjuk el. Göndör István: Akkor a polgármesternek kell a nagyobb hatáskört adni, a Gazdasági Bizottságnak pedig a kisebbet. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Gazdasági Bizottság kisebb összeghatár felett dönthessen, mint a polgármester, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Jesch Aladár: A 4. § 1./ pontjának a/ pontjánál 10 millió forintot javaslok, a b/ pontnál 2 millió forintot, a c/ pontnál pedig értékhatár nélkül. Dr. Kereskai István: Aki a 4. § (1) bekezdésének a/, b/, c/ pontját az elhangzott javaslat szerint elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Göndör István: Javaslom, hogy a forgalomképes egyéb vagyont (értékpapír, stb.) vegyük ki a 4. § (1) bekezdés a/ pontjából és kerüljön a c/ pontba úgy, hogy 1 millió forint értékhatár felett. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 39 - Göndör István: Javaslom, hogy a polgármesternek 5-10 millió forintig, a bizottságnak pedig 0-5 millió forintig adjunk hatáskört . Palotás Tibor: Javaslom, hogy a polgármester hatásköre 0-10 millió forintig terjedjen. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a bizottság hatásköre 0-5 millió forintig terjedjen, kérem szavazzon. A Közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Czobor Zoltán: Javaslom, hogy ne legyen a Gazdasági Bizottságnak hatásköre. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ne legyen a Gazdasági Bizottságnak hatásköre, kérem szavazzon. A Közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: Abban az esetben, ha csak a polgármesternek van a döntésre hatásköre, akkor minden közgyűlés nagy része azzal fog eltelni, hogy a polgármester miért úgy döntött, ahogy döntött. Ezért lenne fontos, hogy egy bizonyos értékhatár felett legyen egy kontroll. Czobor Zoltán: Rögzíteni kell, hogy adott összeghatáron belül a bizottságon belüli döntéshez milyen szavazati arány szükséges. Ki kell mondani, hogy nem a megjelenteknek, hanem az összlétszámnak a 2/3-a szükséges a döntéshez. Göndör István: A 4. § (2) bekezdése helyébe kerül a (3) bekezdés, ahol a polgármester egyszemélyben dönt, értékhatártól függően pedig a bizottság véleményének kikérése után. Dr. Henczi Edit: A 4. § (2) bekezdés a/ pontja a következőképpen szóljon: a 4. § l/a. pontjában felsoroltak 10 millió forint értékig - 5 millió forintig egy személyben, 5-10 millió forint között a Gazdasági Bizottság egyetértésével - dönt a polgármester. Jesch Aladár: A b/ pontnál 2 millió forint értékhatár legyen. Dr. Kereskai István: Aki az elhangzott javaslatokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Javaslom, hogy a 7. § (2) bekezdésének második mondatát hagyjuk el, tehát annyi maradjon, hogy a részletfizetés engedélyezésekor a mindenkori általános banki hitelkamat kerül fel számításra. A 11. § (4) bekezdéséből maradjon ki, hogy a pol— 40 gármester a hivatal útján képviseli a gazdasági társaságokban az önkormányzatot. Dr. Henczi Edit: A jogosítvány címzettje a polgármester, képviseletet nem ruházhatja át rendelettel, hanem esetenként átengedi a részvétel jogát külön meghatalmazással. Jancsi György: Javaslom, hogy a 2. § (1) bekezdés c/ pontja maradjon ki a rendeletből és amíg ez az iroda be nem indul, addig ez a feladat maradjon a TEFO-nál. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavzattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Göndör István: Az 5. § (4) bekezdésében az azonos feltétel mellé kerüljön oda, hogy azonos áron. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 7. § (2) bekezdésének második mondata kimaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 11. § (4) bekezdéséből kimaradjon, hogy a polgármester a hivatal útján képviseli az önkormányzatot a gazdasági társaságokban, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a rendeletet az elhangzott módosításokkal elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: - 41 14/1992. (VII.6.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1992. számú rendelete a vállalkozás és vagyonhasznosítás szabályozásáról. (A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva . ) Dr. Kereskai István: A Vagyonhasznosítási és Vállalkozói Iroda fejlesztésére tett javaslattal kell most foglalkoznunk, a testület elvben már elfogadta, hogy az iroda létszámát bővíteni kell. Egy javaslat már elhangzott Göndör úrtól, hogy eredményes munka esetén a közgyűlés engedélyezi az iroda dolgozóinak éves alapbére maximum 20 %-ig terjedő jutalomösszeg kifizetését, miután az iroda vezetője évente beszámolt a közgyűlésnek az iroda munkájáról. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Palotás Tibor: Javaslom, hogy ne bővítsük az iroda létszámát, hanem a Polgármesteri Hivatal létszámából oldjuk meg a kérdést. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elvetette. Cserti Tibor: Szeretném tudni, hogy az eredményhez kötött mozgó-bérből az osztályvezető részesedhet-e? Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a premizálásban osztályvezető is részesíthető legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavzattal, 5 tartózkodással a javalatot elfogadja. Jesch Aladár: A javaslatban leírják, hogy a feladathoz kötött mozgóbérnél a jóváhagyott munkaterv alapszintű, eredményes teljesítésekor az éves alapbér 30 %-a. Ezt úgy kell érteni, hogy a 100 %-on kívül még 30 %. Ez teljesen helytelen, mivel ha valaki a munkáját alapszinten elvégzni, ezért kapja a munkabérét és ezért nem jár plusz bér. Farkas Zoltán: Amennyiben a Gazdasági Osztály vezetője az iroda dolgozójának minősül és javadalmazásban részesül, így ez a polgármesterre is vonatkozik, aki a döntéseket meghozza és a felelősséget vállalja. Az a célunk, hogy ez az iroda nyereséget hozzon az önkormányzatnak, ezért a dolgozókat eredményes munka esetén jutalmazásban kell részesíteni. 42 Palotás Tibor: Javaslom, hogy a feladathoz kötött mozgóbérnél az első mondat maradjon el és az maradjon, hogy terven felüli célfeladatokra egyedi a gazdaságossági számításoktól függő céljutalom állapítható meg. Javaslom továbbá, hogy az eredményhez kötött mozgóbérböl részesedjen a Gazdasági Osztály vezetője. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a feladathoz kötött mozgóbérnél az első mondat kimaradjon, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az eredményhez kötött mozgóbérböl az osztályvezető is részesíthető legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést az elhangzott módosításokkal együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 105/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Vagyonhasznosítási és Vállalkozási Iroda fejlesztésére irányuló előterjesztést jóváhagyólag tudomásulveszi . A Vállalkozói Iroda feladatait az alábbiak szerint határozza meg: a/ A Vállalkozói Iroda feladata: - A város vagyonának nyilvántartása, a Vagyonátadó Bizottsági eljárások előkészítése, a vagyonnyilvántartás naprakész vezetése. - A forgalomképes vagyonból kijelölt ingatlanok, vagyonértékű jogok, stb. értékesítésének előkészítése, az értékesítés megszervezése. - Javaslattétel a város vagyonának gyarapítására, vételi jogügyletek előkészítése, lebonyolítása . - Vagyonértékelések lebonyolítása, véleményezése, esetenként elkészítése. - Vállalatok privatizációjának figyelemmel kísérése, a belterületi földértékkel kapcsolatos ellenszakértöi vélemények beszerzése, földértékre vonatkozó megállapodások előkészítése és megkötése, ÁVÜ-vel kapcsolatos eljárás lefolytatása. - 43 - - Előprivatizációs folyamat figyelemmel kiséré- se, feltárása, az önkormányzatot megillető belterületi földérték 50 %-ára vonatkozó jogok érvényesítése. - Az önkormányzati vagyon hasznosítási formáinak feltárása, pályázati rendszerek kialakítása,kiírása. - Üzleti tervek elkészítése, elkészíttetése és menedzselése. - Önkormányzati vagyon vállakózásba való vitelének előkészítése a döntéshozatalig. - Befektetési döntések előkészítése, kapcsolat- tartás, információs rendszer kidolgozása, működtetése . - Finanszírozási döntések előkészítésében részvétel . - A város átmenetileg vagy tartósan kihasználatlan intézményeinek, létesítményeinek hasznosítása, az ezzel kapcsolatos együttműködési formák kidolgozása, működtetése. - Az önkormányzati részvények, értékpapírok nyilvántartása, őrzése, azokkal való gazdálkodásban közreműködés. - A város gazdasági, vállalkozói kiadványainak elkészítése, információs rendszer kialakítása a vállalkozók részére, közreműködés annak működtetésében . - Nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítésében közreműködés, azok fenntartása, nemzetközi információs rendszerhez való kapcsolódás kiépítése, működtetése. - Megbízás alapján ingatlanértékesítések, pályázati anyagok, tervek elkészítése és lebonyolítása . - A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság számára szakmai anyagok készítése, más osztályok ilyen irányú munkájában szakmai tanácsadás, véleményezés. - A Vállalkozási Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása. - A Vállalkozási Klub szervezése, irányítása, nyilvántartásainak vezetése. - A Vállalkozási Alapítvány ügyviteli feladata- inak ellátása. - Információs kapcsolattartás a megyei, városi területi vállalkozási irodákkal, egyéb vál-lalkozás-szervezési irodákkal, kamarákkal, érdekképviseletekkel, országos jellegű ren-dezvényszervvezö irodákkal. b/ A vállalkozási irodát : - 1 fő csoportvezető - 3 fő előadó - 1 fő irodakezelö 44 - ■ létszámmal kialakítja a Gazdasági Osztály szervezeti keretei között, egyúttal a béralap növelést a szükséges státuszfejlesztéshez engedélyezi . c/ Az anyagi ösztönzésü rendszer: - Az iroda dolgozói a besorolás szerinti alapbérben, továbbá feladatokhoz ill. eredményhez kötött mozgóbérben részesülhetnek. - Terven felüli célfeladatokra egyedi, a gazdaságossági számításoktól függő céljutalom állapítható meg. - A szervezeti egység vezetője évente beszámol a közgyűlésnek az iroda munkájáról. A közgyűlés ekkor engedélyezi az iroda dolgozóinak éves alapbére maximum 20 %-áig terjedő jutalom kifizetését. Az eredményhez kötött mozgó-bérből az osztály vezetője is részesíthető. A közgyűlés utasíja a polgármestert, hogy a határozat végrehajtásáról gondoskodjon. Határidő: 1992. szeptember 30. és évente március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 14. ) Önkormányzati intézmények tevékenységi körének meghatározása (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Palotás Tibor: Ezek a rendeletből kiírt számok véleményem szerint pontatlanul kerültek be az előterjesztésbe. Én ezt már az Oktatási és Kultúrális Bizottság ülésén is elmondtam és az osztályvezető Ur azzal nyugtatott meg, hogy ezeket a számokat korrigálni fogják, de ez nem történt meg. Szeretném kérni, hogy az illetékesek vizsgálják meg a kérdést és a módosításokat végezzék el. Dr. Henczi Edit: Ez az előterjesztés csak az alaptevékenységekre vonatkozik. Az eljárás során kiderült, hogy ezeknek az intézményeknek az alapító okirata ma már valamilyen okból nincs meg, vagy eredetileg sem készült, el megfelelő formában. A Humán Osztály már dolgozik azon, hogy minden intézménynek megfogalmazzunk az alapító okiratát, melyben nem csak az alaptevékenység, hanem minden más kiegészítő tevékenység is fel lesz sorolva, és ezt a közgyűlés elé hozzuk az ösz folyamán. Akkor egy megújított alapító okiratot fog a közgyűlés minden intézményről elfogadni és ez lesz a hiteles bejegyzési alap. Jogszabály kötelezett bennünket, hogy ezt a kérdést június 30-ig meghatározzuk, de a testület ülésezése miatt csúszásban vagyunk, de ez évben mindenképpen közgyűlés elé hozzuk a részletes alapító okiratokat. 45 Palotás Tibor: Arról van szó, hogy a számjegyek ötjegyüek, itt viszont csak négy számjegy van leírva, aminek a végén nullának kellene lenni. Pl. a Szociális Foglalkoztató tevékenysége úgyan-olyan mint a Humán GESZ-é, ez azért van, mert a kötőjellel írt pontosító számokat nem írták ide. Czupi Gyula: A költségvetési törvény volt, ami előírta, hogy ebben a kérdésben június 30-ig döntenünk kell és ezt a törvényt már tavaly decemberben elfogadta a parlament, ezért sajnálatos, hogy csak most tárgyalunk erről, hiszen így mást nem tudok javasolni, hogy fogadjuk el az előterjesztést. Javaslom, hogy valamilyen szisztéma szerint vegyük végig az összes intézményt. Dr. Kereskai István: Mikor tudja a Humán Osztály az intézmények alapító okiratait a közgyűlés elé terjeszteni? Gerencsér Tibor: Az intézmények többségét érintő oktatási törvényt a mai napig nem fogadták még el, ennek ellenére az oktatáspolitikai koncepciót ősszel a közgyűlés elé hozzuk, és ezután kellene az egyes intézmények tevékenységével foglalkozni, amit szerintem november végéig a közgyűlés elé lehet terjeszteni. Balogh György: Az Oktatási és Kultúrális Bizottság ülésén már elmondtam Palotás urnák, hogy ezek a kódszámok nem tévesek, csak egy nagyobb tevékenységi kört ölelnek fel. Amíg nem születik meg az oktatási törvény, addig nem is tudjuk a tevékenységi köröket sem meghatározni. Czupi Gyula: Az államháztartási törvény szerint az alapító okiratnak tartalmaznia kell az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, gazdálkodási jogkört, alapító szerv nevét, költségvetési szerv kinevezési rendjét, a vállalkozási tevékenységek körét és mértékét. Ezt kell elvégeznünk függetlenül attól, hogy van-e oktatási koncepció. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztést elfogadja azzal, hogy az új alapító okiratokat november végéig terjesszük a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a következő határozatot hozza: 106/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési szervei alaptevékenységét az alábbiakban határozza meg: Csokonai uti Általános Iskola Nagykanizsa, Csokonai ut 1. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Oiákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Péterfy Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Attila ut 2. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Hunyadi János Általános Iskola Nagykanizsa, Sugár ut 13. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Oiákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Vécsey Zsigmond Általános Iskola Nagykanizsa, Vécsey ut 6. BQ12 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás - 4 7 - Általános Iskola Nagykanizsa, Nagyrác ut 26. 8012 Alapfokú általános oktatás 8024 Szakiskolai oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Petőfi Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Zrinyi M. u. 33. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan egénybe vehető vendéglátás Általános Iskola Nagykanizsa, Rozgonyi u. 25. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Bolyai János Általános Iskola Nagykanizsa, Erzsébet tér 9. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Templom téri Általános Iskola Nagykanizsa, Bajcsi Zs. u. 67. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás - 48 - Zrínyi Miklós Általános Iskola Nagykanizsa, Zrinyi u. 38. 8012 Alapfokú áltatlánas oktatás 8040 Felnőtt és egyéb oktatás 8051 Tanórán kivLili oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Általános Iskola Nagykanizsa-Palin, Alkotmány u. 81. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Általános Iskola Nagykanizsa-Miklósfa, Iskola ut 10. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Hevesi Sándor Általános Iskola Nagykanizsa, Hevesi ut 2. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Zemplén Győző Általános Iskola Nagykanizsa, Zrinyi Miklós ut 18. 8012 Alapfokú általános oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 9218 Közösségi-művelődési tevékenység Rózsa utí Általános Iskola Nagykanizsa, Rózsa ut 9. 8012 Alapfokú általános oktatás 9024 Szakiskolai oktatás 8051 Tanórán kivüli oktatási ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Állami Zeneiskola Nagykanizsa, Sugár ut 18. 8013 Alapfokú művészeti oktatás Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Nagykanizsa, Rozgonyi u. 23. 8021 Általános középiskolás oktatás 8022 Szakmai középiskolai oktatás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Nagykanizsa, Platán sor 3. 8021 Általános középiskolai oktatás 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8040 Felnőtt és egyéb oktatás 5513 Diákotthoni és kollégiumi ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nagykanizsa, Ady ut 74/a. 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8040 Felnőtt és egyéb oktatás 5513 Diákotthoni és kollégiumi ellátás 5514 Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgálta 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 50 Zsigmondi Vilmos, Vinkler Lajos Műszaki Középiskola Nagykanizsa, Sugár ut 13. 8021 Általános középiskolai oktatás 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8040 Felnőtt és egyéb oktatás 5513 Diákotthoni és kollégiumi ellátás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola Nagykanizsa, Kisfaludy ut 2. 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás 8040 Felnőtt és egyéb oktatás 5523 Diákétkeztetés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Nagykanizsa, Hunyadi ut 18. 8022 Szakmai középiskolai oktatás 8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás 5513 Diákotthoni és kollégiumi ellátás 5523 Diákétkeztetés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Nagykanizsa, Szekeres J. ut 2-8. 8511 Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása - Krónikus kórházi fekvőbeteg ellátás - Aktiv kórházi fekvőbeteg ellátás 8512 Járóbetegek orvosi ellátása Körzeti ügyeleti szolgálat Munkaegészségügyi ellátás Iskolaegészségügyi ellátás Járóbetegek szakorvosi ellátása és gondozása Fogászati szakellátás Háziorvosi szolgálat Gyermekorvosi szolgálat 8515 Vérellátás 8519 Egyéb humán egészségügyi tevékenység Anya-, gyermek- és csecsemővédelem 5514 Egyéb korlátozottan igénybevehető szálláshely Szolgáltatás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybevehető vendéglátás Szociális Foglalkoztató Nagykanizsa, Terv ut 3., Platán sor 10/C., Zalakomár, Árpád ut 8., Gelse, Kossuth u. 52. 8532 Szociális ellátás szállásnyujtás nélkül HUMÁN Gazdasági Ellátó Szervezet Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Csokonai ut 5. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Attila ut 7. 8r.''ll Óvodai nevelés, iskolai előkészités 5524 Egyéb korlátozottan igényb e vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Rózsa Ferenc u. 7. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Rózsa F. u. 17/b. B011 Óvodai nevelés, iskolai előkészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 52 Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Kisfaludy ut 19. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Kossuth tér 6. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Korvin u. 2. B011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Rozgonyi u. 7. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Űrhajós ut 6. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészítés 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Arany János u. 5-7. 8011 Óvodai nevelés, iskolai előkészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa-Palin, Alkotmány ut 79. 8011 Óvodai nevelés, iskolai, előkészités 5524 Egyéb korltáozottan egénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa, Ady ut 5o. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités W! Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa-Bajcsa, Törökvári ut 94. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités 5524 Egyéb korlátozottan iyenybe vehe«.u vendéglátás Napközi Ottnonos Óvoda Nagykanizsa, Szent Imre ut 14. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités 5524 Egyéb korlátozottan egénybe vehető vendéglátás II. sz. Óvodai Igazgatóság /Platán sor, Sánc/ Nagykanizsa, Pal<.an sor 8/b. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás III. sz. Óvodai Igazgatóság /Dózsa tér, Kisrác/ Nagykanizsa, Dózsa Gy. tér 17. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás IV. sz. Óvodai Igazgatóság /Miklósfa, Ligetváros Nagykanizsa, Miklósfa, Gárdonyi ut 10. 8011 Óvodai nevelés, iskolai elókészités 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 54 i. sz. Bölcsőde Nagykanizsa, Batthyány ut 21. B532 Bölcsődei ellátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás II. sz. Bölcsödé Nagykanizsa, Sugár ut 28. 8532 Bölcsődei ellátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás III. sz. Bölcsőde Nagykanizsa, Munkácsy ut 7. 8532 Bölcsődei ellátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vndéglátás VI. sz. Bölcsőde Nagykanizsa, Csokonai ut 5. 8532 Bölcsődei ellátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás X, sz., Bölcsőde Nagykanizsa, Rózsa ut 7/a. 8532 Bölcsődei ellátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Szakositott Szociális Otthon Nagykanizsa, Alkotmány ut 160. 8531 Szociális ellátás száliásnyu.itássai Szociális otthoni, intézeti ellátás 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Időskorúak Szociális Otthona Nagykanizsa, Szent Imre ut 3. 8531 Szociális ellátás szállásnyujtással Szociális otthoni intézeti ellátás 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 55 Gondozóház Nagykanizsa, Korvin ut 2. 3531 Szociális ellátás szállásnyujtással Szállást biztositó idősek klubja 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Szállást biztositó idősek klubja Nagykanizsa, Templom tér 8531 Szociális ellátás szállásnyujtással 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Nagykanizsa, Attila ut 5. 8532 Szociális elláttás szállásnyujtás nélkül Nappali szociális ellátás 5524 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Idősek Klubja Nagykanizsa, Zrinyi ut 4o/a. 8532 Szociális ellátás szállásnyu,jtás nélkül Nappali szociális elxátás 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Házi Szociális Gondozó Nagykanizsa, Zrinyi ut 40/a. 8532 Szociális ellátás szállásnyu.jtás nélkül Körzetesitett házi gondozó szolgálat 3524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás Családsegítő Központ Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. 8532 Szociális ellátás szállásnyu.jtás nélkül Családsegítő Központok tevékenysége 5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 56 Nevelési Tanácsadó Nagykanizsa, Muraközi u. 5. 8o52 Nevelési, pszichológiai tanácsadás városban, város környékén HUMÁN Gazdasági Ellátó Szervezet Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. 8532 Szociális ellátás szállásnyujtás nélkül szociális étkeztetés Városi Könyvtár Nagykanizsa, Ady Endre u. 14. 9231 Könyvtári tevékenység városban, város környékén Hevesi Sándor Művelődési Központ Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. 9218 Közösségi művelődési tevékenység Móricz Zsigmond Művelődési Ház Nagykanizsa, Hajgató Sándor u. 1. 9218 Közösségi művelődési tevékenység Családi Iroda Nagykanizsa, Erzsébet tér 1-3. 93o9 máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás Városi Televizió Nagykanizsa, Sugár u. 8. 922o Hírügynökségek Hir, cikk- és sajtó, képszolgáltatás Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ingatlankezelési Intézménye Nagykanizsa, Deák tér 5. 7olo Saját vagy bérelt ingatlan hasznositása 5524 Egyéb korlátozottan igénybevehető vendéglátás 57 A költségvetési szervek akkor és olyan módon végezhetnek vállalkozási tevékenységet, ha az - nem összeegyezhetetlen az intézmény alaptevékenységével, - nem akadályozza az alaptevékenység elvárt szinvonalu ellátását , - személyi és tárgyi feltételei az adott költségvetéssi szervnél rendelkezésre állnak, - a tevékenység bevétele fedezetet nyújt a tevékenység valamennyi kiadására. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a jegyzőt, hogy az 1. és 2. pontról értesítse az érintett költségvetési szerveket, gondoskodjon a törzskönyvi nyilvántartás módosításáról, ill. az új alapító okiratok elkészítéséről és''a közgyűlés elé terjesztééről. Határidő: azonnal és 1992. november 30. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 58 Farkas Zoltán: Ügyrendi javaslatom van, hogy változtassuk meg azt a döntésünket, hogy 8 óráig ülésezzünk, mivel véleményem szerint a mai nap be kellene fejeznünk a napirendi pontok tárgyalását. Takács Zoltán: Visszavonom javaslatomat, hogy csak 8 óráig tárgyaljunk . Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy folytassuk a munkát, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavzattal a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: Azokat a napirendi pontokat tárgyaljuk először, amelyek sürgősebbek. Dr. Kereskai István: Határozzuk meg, hogy mivel folytassuk a munkát. A kővetkező napirend a közlekedési koncepció lenne. Krémer József: Nagyon sürgős lenne ennek a koncepciónak a megtárgyalása . Jancsi György: Javaslom, hogy tárgyaljuk a palini előkertek hasznosításával kapcsolatos javaslatot, mivel az előterjesztés széleskörűen megalapozott és remélhetőleg hamar el tudjuk fogadni. 15.) Javaslat Nagykanizsa város közlekedési koncepciójának elfogadására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Jancsi György: A város közép- és hosszútávú közlekedési koncepciójával kapcsolatos munka régóta folyik, a jelerílegi városi közlekedést próbáljuk meg lehetőségekhez képest olyan állapotba hozni, hogy az a kővetkező esztendőkben megfeleljen a környezetvédelmi követelményeknek, valamint a közlekedés a kor követelményeinek megfeleljen. A hasznosítási javaslattal egyidöben két vállalattól kértük a fejlesztési elképzelések szakértői vizsgálatát, ezen kívül a koncepció kidolgozásában résztvett a TEFO valamint a városi főépítész. Remélem, hogy az anyag mellékleteit, valamint a falra kitett térképeket megtekintve el tudják fogadni javaslatunkat, mely átfogóan rögzíti azokat az irányokat, amelyek felé el kellene indulnunk ahhoz, hogy városunk közlekedésében javulást érhessünk el. Karmazin József: Ha a közgyűlés az elötejesztést jóváhagyja, akkor ezt követően minden rendezési kérdésben az ebben foglaltak szerint kell eljárni. A bizottság többször értékelte készítés közben a részanyagokat, ezeket menet közben megismerték közlekedésben érdekelt helyi szervek is, a város lakossága is megtekinthette elképzeléseinket és figyelembe vettük a beérkezett - 59 javaslatokat. Nyilvánvaló, hogy ez a közlekedési koncepció nem egy végeredményt tükröz, hiszen csak közbeeső állomásról beszélhetünk, véleményünk szerint ennek a kérdésnek majd az új általános rendezési tervben kell önkormányzati rendeletté fejlődni. Fontos része az anyagnak az úthálózat fejlesztés ütemezése, mely bizonyos értelemben költségbecsléseket is tartalmaz. Ennek figyelembevételével alapvető érdekünk, hogy az országos úthálózat fejlesztési program minél előbb és minél teljesebb körben megvalósuljon. Másik fontos feladat, hogy ehhez a helyi erőket is mozgósítsuk és az önkormányzat hálózatfejlesztési feladatait is be tudjuk sorolni feladataink közé, ez azt jelenti, hogy a közlekedési koncepcióban megfogalmazott feladatokat a kővetkező éves tervekbe be kell építeni, és meg kell állapítani, hogy az ütemezés figyelembe vételével melyek azok a legfontosabb tovább már nem halasztható feladatok, melyek a kővetkező évek feladatát képezhetik. Takács Zoltán: Az utolsó táblázat különböző intézkedéseket sorol fel, szeretném tudni, hogy ezeket miért az említett időpontokra teszik? Karmazin József: Az úthálózat fejlesztés két csoportra osztható, az egyik az úthálózatfejlesztési koncepció, amely érinti a városon részben az átmenő forgalmat, részben a belső utakat is. A táblázatnál elkülöníthetők ezek az utak, hogy itt becsült költséget nem szerepeltettünk. A táblázat 6 ilyen utat tartalmaz, ezeknek egy része 1996-ig, másrészük 2000-ig történő ütemezéssel szerepel, és ez volt a szempont, amihez alkalmazkodni kellett, mert nyilvánvaló, hogy az országos keret ezeket így rögzítette. Ezeknek az utaknak valamilyen rendszerbe kell épülniük az önkormányzati utakkal, tehát mindenféleképpen figyelembe kellett venni a belső összefüggéseket is. A szöveges anyag utal arra, hogy a közgyűlés által meghatározott koncepció ismeretében felvesszük a kapcsolatot a kormányzati szervekkel és próbáljuk ezeket a központi elképzeléseket ütemezésben és némiképp tartalomban is módosíttatni. Dr. Bogár Gáspár: Az anyagban írják, hogy a Polgármesteri Hivatal felveszi a kapcsolatot a minisztériummal, hogy a 74-es út autópályától északra esö szakasza ne csak tervezési, hanem megvalósítási szinten része legyen 2000-ig szóró országos tervezési programnak. Az észak-déli összeköttetés Nagykanizsa és a pacsai elágazó között az egyetlen út a Magyar és az Alkotmány utca, ha itt torlasz keletkezik, akkor legközelebb Zalakaros ill. Becsehely felé lehet közlekedni, ez is indokolja, hogy sürgős ennek az útszakasznak a megépítése. Takács Zoltán: Szerintem itt nem csak anyagi kérdésről van szó, hiszen ha egy lehetetlen forgalmi helyzet van, vagy környezeti veszélyeztetés, akkor meg kell rá teremteni az anyagi eszközöket. Nem értem, hogy a 74-es út déli szakasza miért csak 2000 után válik aktuálissá. Szeretném, ha konkrétan megfogalmaznánk azokat a célokat, amiket elvárunk ettől a koncepciótól, mivel pl. mit jelent az, hogy a környezeti ártalmakat csökkentsük? Biztos, hogy vannak számszerűen meghatározható adatok pl. forgalmiszám, füstgázérték, stb. én ezeket hiányolom ebből a koncepcióból, valamint 60 - azt, hogy nem prognosztizál semmilyen közlekedésfejlödést miszerint 2000-ben milyen közlekedésfejlesztéssel kell számolnunk, hol kell elterelnünk a forgalmat, érdemes-e elkerülő utakat építenünk. Javaslom, hogy a Fő uton ne engedélyezzünk parkolósávot, szeretném, ha ez gyalogos út lenne és a parkoló kocsikat ne engedjük be oda. Nem tartom megfelelőnek a Tungsram kerékpárúttal való megközelítését, ezt fejleszteni kell, a Kinizsi utca talán felhasználható erre a célra. Kiskanizsa déli része gyakorlatilag a régi 7-es felöl közelíthető meg, örülnék ha a 74-es út déli szakaszának elkészültével Kiskanizsa déli részéhez egy bekötés kerülne. Palotás Tibor: A közlekedési koncepcióval kapcsolatban készítettem egy vázlatot, amit ki is osztottam. Meggyőződésem, hogy nem az előterjesztés hibája, hogy a déli autópálya még mindig nem szerepelhet az országos közlekedési koncepcióban. A rajzon jeleztem, hogy a déli autópályát Nagykanizsa mellett fogjuk megtalálni, a mostani 7-es út és az autópálya metszésében fog elhaladni és nincs csomópont tervezve sem a déli autópálya és az M7-es vonatkozásában, sem az autópály és a mostani út vonatkozásában. Helyette viszont megtervezésre került a 61-es út csatlakozása az M7-es autópályáig. Javaslom, hogy a 61-es utat nem kell az M7-es autópályáig kivinni. A megépítésre kerülő csomópont 1200 m-re kerül a 61-es út tervezett csomópontjától,autópályán csomópontokat ilyen közel nem fognak tervezni. Nagykanizsa keleti megközelítését az M7-es autópálya és a 7-es út csomópontjában - ami pillanatnyilag még nincs meg - lehet megoldani és ugyanezen a helyen a déli autópálya az M7-ees autópálya és a 7-es út csomópontja is megoldható, és ezért nem lesz szükség a 61-es út rákötésére az M7-es autópályára. Ha ezt a csomópontot elhagynánk, akkor javasolhatnánk az illetékeseknek, hogy a 74-es útnak az északi szakasza készüljön el Korpavár irányában, a 74-es útnak Palinon keresztüli kiváltását próbálják meg előbbre hozni. Bagola községet is szeretném közelebb hozni a városközponthoz, az itt lerajzolt módon és így Bagola 3 km-re kerül a központtól a jelenlegi 8-10 km helyett. Előre hozandónak érzem a 74-es út déli szakaszát és a csatlakozó bajcsai és murakeresztúri összekötő szakaszokat. Táblázatban felsorolt összegek feltehetőleg változtathatók abban az esetben, ha az önkormányzat minisztériumnál elintézi, hogy ezek 4 számjegyű utakká váljanak. 96, 36 és 42 millió forint megspórolható lenne ezáltal, és a 2000 utáni megépítés helyett már a közeljövőben megépíthetők volnának. Jancsi György: Három kategóriáról van itt szó, az M7-es autópálya állami pénzből fog megvalósulni, a nyomvonalat már kijelölték és ez két ponton érinti a várost. Ezzel kapcsolatban egyeztetés történt a Városfejlesztési Bizottság és az M7-es koncesszióját élvező cég között az autópálya nyomvonalának vonatkozásában. A keletnyugati autópálya szervezőitől írásbeli igéret nincs a birtokunkban, ezért nem beszélhetünk ezekről a kérdésekről, úgy mint ha reális elképzelések volnának. A másik kategória az országos úthálózat fejlesztési koncepció részeként valósul meg, itt az önkor- mányzatnak lehetősége van az illetékes szervekkel felvenni a kapcsolatot. A harmadik kategória pedig a városi belső utakat takarja, melyeknek elkészítését a koncepció javaslója. Javaslatunk, hogy az önkormányzat az előterjesztést fogadja el, hogy erre ráépülve átvezetve a rendelési terveken a munkák elindulhassanak. Dr. Kereskai István: Célszerűnek tartom úgy elfogadni az előterjesztést, hogy ezt a koncepciót majd az utániunk következők fogják megvalósítani,mivel nincs garancia arra, hogy a költségvetésünkből jelentős munkarészeket 1994-ig meg tudunk valósítani. Göndör István: A belvárosban nem lehet megszüntetni a Rozgonyi utcában és a Zrínyi utcában az Ady utcában kelet felé a Fö utca teljes forgalmát, mivel keskeny a járda, iskolák vannak itt, valamint lakások. Egyetértek azzal, hogy a Fö uton az egyik forgalmi sávot parkolás céljára biztosítsuk, így talán elérhetjük, hogy a belvárosban csak az fog közlekedni akinek ott valamilyen dolga van. Ezért tartom fontosnak, hogy a körgyűrű épüljön meg - még ha csak 3/4-es ez a körgyűrű - itt a gyékényesi út kivezetésére gondolok, mivel számunkra az Erdész utcában a forgalom növelése még átmenetileg is gondot jelent. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Fö utcára ne tervezzünk parokolási lehetőséget, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Tungsram felé a városközpontból a Kinizsi utca felhasználásával kerékpározási lehetőséget biztosítsunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Kiskanizsa déli részén a Haladás utcát kössük be a 74-es út meghosszabbításába, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Bagolát kössük be a városba a Szentgyörgyvári hegyen át út kiépítésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. - 62 A közgyűlés 21 szavazattal a kővetkező határozatot hozza: 107/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa város közép- és hosszútávu közlekedési koncepcióját az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően jóváhagyja. - A koncepció végrehajtása során szükséges biztosítani a Tungsram Rt. kerékpárúton történő megközelíthetőségét . - Kiskanizsa déli településrésze feltárása érdekében a benzinkuti úthoz csatlakozó út megépítése szükséges. - Foglalkozni kell Bagola településrész jobb megközelíthetőségének biztosításával pl. a Szentgyörgyvári hegyen átvezető út kiépítésével. Határidő: folyamatos Felelős : Városfejlesztési Bizottság Dr. Kereskai István polgármester 16.) Javaslat a palini előkertek hasznosítására (írásban) Előadó: Berezeli Emilia főépítész Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a következő határozatot hozza: 108/1992. számú határozat a/ A rendezési terv adta lehetőségeket valamint a városképi hatásokat mérlegelve a közgyűlés az alábbiakat határozza: A közgyűlés Nagykanizsa-Palin Alkotmány utca előkertjei hasznosításának rendezési javaslatát a terv szerint jóváhagyja. b/ A 74-es számú főútvonal szabályozási szélességének betartása mellett a rendezési tervben javasolt négy sorolható kereskedelmi egységen kívül lehetőség van további kereskedelmi egység ikresített elhelyezésére is. c/ Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a rendezési terv szabályozási munkarészének visszacsatolásáról gondoskodjon az Általános Rendezési Terv felülvizsgálata során. 63 - d/ A Polgármesteri Hivatal hatósági feladatai ellátása során gondoskodjon a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartásáról a szolgáltató - kereskedelmi - létesítmények telepítésénél. A tervtől eltérő igények esetén az építési hatósági eljárás során a főépítész véleményét ki kell kérni. Határidő: 1992. december 25. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 17. ) Javaslat a közterületeken elhelyezett ideiglenes pavilonokra vonatkozó intézkedésekre, új építési területek kijelölésére (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke Jancsi György: A város közterületein ideiglenes jelleggel épületeket emeltek az elmúlt időszakban. A tulajdonosok, akik a felépítménnyel rendelkeznek szeretnék a felépítmény alatti földterületet megvásárolni, míg vannak olyan pavilonok, melyeknek a megszüntetése szükséges. A javaslatunk tartalmazza, hogy az üzemeltetök végleges tulajdonhoz jussanak, ill. a város megszabaduljon a bádogbódéitól. Palotás Tibor: A piac területén lévő bódék felülvizsgálatát miért nem tartalmazza az anyag? Jancsi György: Ezt egy következő lépcsőben szeretnénk felülvizsgálni, a piacra egy pályázat volt kiírva és úgy gondoltuk, hogy ezzel a kérdéssel addig nem foglalkozunk. Németh László: Kiskanizsán javaslom, hogy a Templom téri pavilon maradjon fenn, mivel 160-200 aláírással kezdeményezték ennek fennmaradását. A tulajdonossal két hónapja közölték, hogy le kell bontani a pavilont. Dr. Spingár László: Szokol ur egy asztal elhelyezésére kért és kapott engedélyt, viszont egy esztétikailag kifogásolható pavilont építtetett. Palotás Tibor: Javaslom, hogy a Kazanlak körúton a vendéglő,a zöldséges és a cukrászda, valamint még egy vendéglő maradjon fenn. Ha a Kazanlak körúton megépül a lakó-pihenö övezet és az útszakasz egyirányú lesz, így pl. a Jerikó söröző nem fogja a forgalmat akadályozni. Figyelembe kell vennünk, hogy az elődeink ezeket az építményeket engedélyezték és drága pénzen megépültek. Épp a Jerikó söröző mellett van egy virágüzlet és egy zöldséges bolt, ami az előterjesztés szerint azonnal lebontandó. Tudnak-e az érintettek erről, és milyen megoldást látnak a hasonlóképpen azonnal lebontandó üzletekkel kapcsolatban. Az előterjesztéssel egyébb vonatkozásban egyetértek. 64 Marton István: A bontásnál nem tudom, hogy fél éven belül etikus-e kimondanunk, hogy le kell valamit bontanunk. Ahogy én számoltam legalább 30 ilyen üzlet van, ez pedig több tucat munkanélkülit jelent. Ugy gondolom, hogy a december 30-i határidőt 1993. június 30-ra át lehetne javítani. A javasolt helyszíneknél pl. Kiskani-zsán a Szent Flórián téren nem fognak építményeket létesíteni, mivel a Templom téren van az ABC, mellette néhány pavilon, nyilvánvalóan azoknak a környékén kellene a pavilonok építését megoldani . Németh László: Kérem, hogy a zöldséges a Templom téren kapjon lehetőséget, hogy pavilont építhessen. Jancsi György: Most azt kell eldöntenünk, hogy hagyjuk-e a teret teljesen beépíteni és ekkor a tér eltűnik, vagy pedig javasoljuk, hogy a jelenleg meglévő épületeket megfelelő formában építsék újjá. Javaslatunk az, hogy az érdeklődőknek olyan területen adjunk építési lehetőséget, akár szervezett formában is, ahol végleges épületeket tudnak építeni és a terület is a tulajdonukba kerül. Németh László: A Szent Flórián tér szerintem nem felel meg pavilonok építése céljára, a Templom téren lévő virág és nyomtatvány pavilon mellett még 5-10 pavilon elfér, ami Kiskanizsa szükségletét teljesen kielégíti. Dr. Henczi Edit: A Templom téri két pavilonnal kapcsolatban el kell mondanom, hogy azokat a két állampolgár engedély nélkül építette, egy tucat állampolgár írt panaszos levelet ellenük. Javaslom, hogy a közgyűlés ne mondja ki, hogy a téren lehet építkezni, mivel a rendezési terv szerint nem lehet, úgy foglaljon állást, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy szabályos építési engedély alapján hogy lehet építményt elhelyezni, mivel a testület egyedi államigazgatási ügyben nem dönthet. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a Templom téren lehet-e pavilonokat véglegesen elhelyezni, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Palotás Tibor: Javaslom, hogy a Jerikó söröző és az utca másik oldalán lévő három üzlethelyiség véglegesen megmaradhasson, a tulajdonosok a területet megvásárolhassák. Jancsi György: Ezzel kapcsolatban a Hatósági Osztálytól a kővetkező tájékoztatást kaptuk: a három épület a két négyemeletes épület közötti szabad területen épült, ideiglenes jelleggel, a rendezési tervvel ellentétben. A tervek szerint a négyemeletes lakóépületek közé építmény kerül, viszont ha mi a pavilonok tulajdonosainak a földterületet eladjuk, akkor a felépítendő épületet nem tudjuk megközelíteni. Ezért kellene úgy döntenünk, hogy ne kaphasson senki olyan helyre építési lehetőséget, ha tudjuk, 65 hogy azt egyszer le kell bontani, vagy nem tudjuk a területet részére eladni, mivel oda az önkormányzat készül valamit építeni. Ha a közgyűlés kimondja, hogy erre a területre nem kívánunk semmilyen létesítményt építeni, akkor el lehet adni ezt a területet, azonban ismereteink szerint a korábbi rendezési tervek olyan létesítményeket javasoltak ide, mely keleti városrészben lakók ellátásához feltétlenül szükséges, csak egyenlőre nincs rá pénzünk. Palotás Tibor: Ennek a területnek a lakó-pihenö övezet tervét a ZALATERV készítette el a meglévő adottságok figyelembevételével. Erre kiviteli terv is készült, és ezeknél a terveknél nem vetődött fel, hogy ez a három kis épület akadályt jelentene, a Jerikó söröző pedig egyáltalán nem jelenthet akadályt. Javaslatomat fönntartom, kérem a közgyűlést, hogy döntsön róla. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Jerikó söröző valamint a vele szemben lévő három pavilon alatti területet a tulajdonosoknak eladjuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Marton István: Javaslom, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja felül ezt a kérdést és most ne döntsünk ebben. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Határidőnek 1992. szeptember 30-át javaslom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy 1992. szeptember 30-ig terjessze a Polgármesteri Hivatal a javaslatot a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat c/ pontjában a bontási határidő 1993. június 30. legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a módosító indítványokkal együtt az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. 66 A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza. 109/1992. számú határozat a/ A város közterületein létesített ideiglenes jellegű pavilonok, építmények vizsgálati anyagát a mellékelt javaslatok szerint az előterjesztésnek megfelelően a közgyűlés jóváhagyja. Megbízza a polgármestert, hogy az értékesítésre javasolt területeket - meglévő pavilon esetén a tulajdonosnak, üzemeltetőnek megvételre felajánlja, - új terület eladása, iletve más jelentkező esetén árverés útján értékesítse. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b/ Az ingatlan értékesítéssel kapcsolatos szükséges intézkedést a Polgármesteri Hivatal tegye meg, ismételten közgyűlés elé terjesztve az értékesítés feltételeit és gazdasági vonatkozásait . Határidő: 1992. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c/ A Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a Templom téren végleges pavilonok felállításának lehetőségét, valamint a Jerikó söröző és a vele szemben lévő pavilonok fennmaradásával kapcsolatos kérdést, és az erről szóló javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1992. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d/ A bontásra javasolt építmények esetében a szükséges hatósági intézkedést a Polgármesteri Hivatal tegye meg. Határidő: 1993. június 30. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 18.) Nagykanizsa "Erzsébet térért" Alapítvány elnökének megválasztása, a kuratórium kiegészítése (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Kiküldtük a képviselőknek azt a levelet, melyben az APEH közölte, hogy az "Erzsébet térért" Alapítvány célját közérdekűnek nem fogadják el, így az alapítvány támogatóinak tudni kell, hogy adókedvezmény ez esetben nem vehető igénybe. - 67 - Berezeli Emília: Az "Erzsébet térért" Alapítvány Kuratóriumának elnöki tiszte megüresedett, betöltésére Lovrencsics Lajost javaslom, aki szívesen elvállalná az ezzel járó feladatokat. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az "Erzsébet térért" Alapítvány Kuratóriumának elnöke Lovrencsics Lajos legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Henczi Edit: Mivel Lovrencsics ur a kuratóriumnak eddig is tagja volt, és most az Ö helye megüresedett, egy före kérek javaslatokat. Lehota János: Rétfalvi Sándort javaslom, de Ö még nem tud javaslatomról . Dr. Kereskai István: Megkérem a főépítész asszonyt, kérdezze meg Rétfalvi urat, hogy elvállalja-e a kuratóriumi tagságot, ha igen akkor a következő alkalommal döntünk majd erről. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a következő határozatot hozza: 110/1992. számú határozat A közgyűlés az 1991. szeptember 9-én, a 139/1991. számú határozatával létrehozott "Erzsébet térért" Alapítvány Kuratóriumának elnökévé Lovrencsics Lajost megválasztja. A kuratóriumban megüresedett helyet a közgyűlés a következő ülésén tölti be. Utasítja a jegyzőt, hogy a határozat végrehajtásáról gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 19.) "Floreát Kanizsa" Alapítványba kuratóriumi tagok megválasztása (szóban) Előadó: Jesch Aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Jesch ur megbízott azzal, hogy ismertessem a Városfejlesztési Bizottságnak a kuratóriumi tagok személyére tett javaslatát. A bizottság a következő személyeket javasolja: Imre Béla Településellátási és Fejlesztés Osztály Dr. Tóth Lászlóné Gazdasági Osztály Minorics Piroska képviselő Dr. Búzás Judit Városi Tisztiföorvos - 68 - Javasolja továbbá a testületnek, vegye tudomásul, hogy Makrai Mártonnét a VGV parkfenntartási részlegvezetőjét, Dr. Málly Vera ügyvédet és Bocskorné Boros Hedviget - aki a RYNO Kft. dolgozója - a Kft. delegálta a kuratóriumba. Marton István: Minorics Piroska helyett, aki bizottsági elnök, javaslom Czotterné Ivády Zsuzsát. Dr. Kereskai István: Megkérdezem Czotterné képviselőnőt, hogy elfogadja-e a felkérést? Czotterné Ivády Zsuzsa: Igen, köszönöm. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Imre Béla a kuratórium tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Czotterné Ivády Zsuzsa a kuratórium tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Tóth Lászlóné a kuratórium tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Búzás Judit a kuratórium tagja legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal a javaslatot elfogadta, és a következő határozatot hozza: 111/1992. számú határozat A közgyűlés az 1992. május 4-én, a 61/1992. számú határozatával létrehozott "Floreát Kanizsa" Alapítvány Kuratóriumába Imre Bélát, Czotterné Ivády Zsuzsát, Dr. Tóth Lászlónét és Dr. Búzás Juditot megválasztja. Utasítja a jegyzőt, hogy a határozat végrehajtásáról gondoskodjon. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 69 - 20.) Javaslat a város közigazgatási területét érintő vízfolyások önkormányzati tulajdonba vételére (írásban) Előadó: Jesch aladár a Városüzemeltetési Bizottság elnöke Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal a következő határozatot hozza: 112/1992. számú határozat A közgyűlés a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Zala Megyei Vagyonátadó Bizottság átiratára válaszolva az átvehető vízfolyásokat és vízfolyásszakaszokat nem kívánja tulajdonba venni. A határozatról az érdekelteket tájékoztatni kell. Határidő: 1992. június 29. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 21.) Önkormányzati apport bevitele az Alfától az Omegáig Kft-be (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: A most elfogadott vállalkozási szabályzat szerint ez a kérdés, mivel 4,1 millió forintról van szó, már a polgármester ur hatáskörébe tartozik. Elképzelhető, hogy az ügy mégis visszakerül a közgyűlés elé, ha elfogadásra kerül a Gazdasági Bizottság javaslata, miszerint a Kft-t részvénytársasággá kell átalakítani, és itt az apportnak a %-a és az értéke közötti különbséget lehetne ezen a módon feloldani. Ha ez így történik, akkor az önkormányzat nagyobb részt szeretne, mint az eddig gondolt 26 %, 49-51 %-ot, és mivel itt már 10 millió forint feletti értékről van szó, mindenképpen közgyűlési döntés szükséges. Ha a helyzet nem változik, akkor a polgármester ur feladata lesz a Kft-vel való megegyezés és ez esetben a közgyűlés tájékoztatást fog kapni. Takács Zoltán: A Vállalkozási és Vagyonhasznosítási Szabályzat csak 1992. július 15-töl lép hatályba, így ez az ügy most még a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Czobor Zoltán: A Gazdasági Bizottság álláspontjáról szeretném Önöket tájékoztatni. A bizottság 3 tagja javasolja a következőket: a Polgármesteri Hivatal a Kft-vel együtt készíttessen üzleti tervet, mely alatt a gazdaságossági és a pénzügyi megvalósulás értendő, és melynek alapján eldönthető az építés realitása és gazdaságossága. 1 fő 15 %-os arányt, 2 fö pedig 51 %-os arányt javasolt bevitelre. A bizottság nem vizsgálta az apport bevitel lehetőségét, mivel nem látott fogadókészséget a Kft részéről. Az 51 %-os apport bevitel esetén az Önkormányzatnak ki kell mondani, - 70 - hogy a város akarja-e a Vásárcsarnok építését, vagy sem. Javaslom, hogy ne foglalkozzunk most ezzel a kérdéssel, várjuk meg a július 15-ét és a bizottság javaslata alapján vizsgálják meg a megvalósulás lehetőségeit. Palotás Tibor: Kérdezem, hogy a polgármester 5 millió forintig egyszemélyben, ill. 10 millió forintig a Gazdasági Bizottság egyetértésével tud-e dönteni a kérdésben? Dr. Kereskai István: Én biztos, hogy tudok dönteni, az azonban nem biztos, hogy olyan döntést tudok hozni, amit a Kft. tagjai el tudnak fogadni, mivel Ök részben a törzstöke arányától eltérő felosztási javaslatot hoztak, részben olyan feltételeket támasztanak, hogy nem biztos, hogy a szindikátusi szerződést alá fogom Írni. Göndör István: Véleményem szerint az Alfától az Omegáig Kft. nincs olyan helyzetben, hogy tárgyalási pozícióba kerüljön. Hiszem, hogy a polgármester ur ezt a szindikátusi szerződést -amely monopol helyzetet deklarál - nem fogja aláírni. Véleményem szerint nem fogjuk tudni ezt a vásárcsarnokot megépíteni, mivel nem tudjuk a tökét bevonni. Bizottsági ülésen felmerült, hogy fog működni a piac, erre a válasz az volt lehet, hogy nem szedünk majd bérleti dijat. Ez nem válasz, ezt valamilyen formában rögzíteni kell. Ha mi bevisszük a 3 millió forintot érö földterületünket és megépítjük azt a közel 50 millió forintot érö dolgokat, amik már szerepeltek a közgyűlésen, ennyi pénzért a mostani piacot elfogadható állapotba lehet hozni. Javaslom, hogy ne tárgyaljuk most ezt a kérdést. Németh László: Javaslom, hogy ha Nagykanizsának kell vásárcsarnok, akkor 51 %-al száljunk be, mivel így talán külföldiek is belépnek és komolyan veszik az egész ügyet. Farkas Zoltán: Véleményem szerint ez a kérdés nincs úgy előkészítve, hogy a közgyűlés állást tudjon foglalni. Ezért javaslom, hogy vegyük le a napirendről, és július 15. után majd a polgármester ur dönt. Dr. Kereskai István: Tárgyalni fogok a Kft. képviselőivel és ha elő lesz készítve a kérdés, vissza fogjuk hozni a közgyűlés elé. Aki egyetért azzal, hogy az Alfától az Omegáig Kft. ügyét a napirendről levegyük, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és ezt a napirendi pontot a továbbiakban nem tárgyalja. 22.) Javaslat a Cserháti Sándor Kollégium elektromos hálózat és vizesblokk rekonstrukciós munkáinak előirányzat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai istván polgármester Dr. Bogár Gáspár: A palini iskola kérdését kellene előbb tárgyalni . 71 - Dr. Kereskai István: A palini iskola anyagában szerepel, hogy az idén nem tudják megvalósítani a felújítást. A javasolt 2 millió forint elvétele ettől az anyagtól függetlenül megtörténhet, mert arról van szó, hogy a testület egy későbbi időpontban vagy elfogadja az iskola komplett felújítását, vagy pedig az új lakótelepen egy új iskola építéséről dönt. Aki egyetért azzal, hogy a Cserháti Sándor Kollégium rekonstrukciós munkáinak előirányzatát 2 millió forinttal növeljük a palini iskola rovására, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza. 113/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a javaslatban foglaltaknak megfelelően a Cserháti Sándor Kollégium elektromos és vizesblokk rekonstrukciós munkáinak előirányzatát 16,0 millió Ft-ról 18,0 millió Ft-ra felemeli, a Palini Altalános Iskola működési zavarainak megszüntetésére előirányzott 4,0 millió Ft terhére. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az előirányzat módosítást hajtsa végre, és a kivitelezői pályázat nyertesével 17.250 eFt-os összegű vállalkozói szerződés aláírására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1992. július 10. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 23.) Javaslat a Palini Altalános Iskola felújítási programjához (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Marton István: Javaslom, hogy vegyük le az ügyet a napirendről. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a palini iskola ügyét levegyük a napirendről, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a Palini Általános Iskolával kapcsolatos előterjesztést a napirendről leveszi. 24.) Javaslat a polgárme$ster és az alpolgármester munkabérének megállapítására (szóban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Bizottság elnöke - 72 - Dr. Kereskai István: Javaslom,hogy ezt a napirendi pontot Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke vezetné le. Aki egyetért ezzel a javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Több mint egy éve foglalkoztunk utoljára a polgármester ur és az alpolgármester ur fizetésének megállapításával. A jogszabályok szerint a miniszteri fizetés 80 %-ában lehetett polgármesteri fizetést megállapítani . Azóta mindenhol fizetésemelések történtek - így a hivatalban is - de a két vezető fizetése nem emelkedett. A megjelent közszolgálati törvény szerint a polgármesteri tisztség egyes kérdéseinek ellátásáról szóló 1990. évi LXVII. törvény díjazásra vonatkozó rendelkezése alapján 15.000 Ft-os illetmény alap mellett 33.637 Ft-tól 89.700 Ft/hó összegig terjedhet a munkabér.Tavaly jutalom címén emeltük a két tisztségviselő fizetését és a hivatal dolgozóinak megadott 18 %-os munkabér emelést minimumként kellene elfogadni, ez az egyik javaslat. A másik pedig az, hogy a miniszteri fizetés 80 %-át kapná meg a polgármester ur, az alpolgármester ur pedig 10.000 Ft-al kevesebbet . Dr. Henczi Edit: A köztisztviselői törvény 1992. július 1-én lépett hatályba és a törvénynek van egy olyan kitétele, hogy a miniszteri fizetés és az egyéb díjtételeket 1992. január 1-töl visszamenőleg lehet megállapítani. A köztársasági megbízott ur véleménye az, hogy a közgyűlés ne %-ban állapítsa meg a fizetéseket, hanem konkrét összegben. És ha alacsonyabb összegben állapítják meg mint a maximum, akkor indokolt meghatározott időnként visszatérni a fizetésemelésre. Javaslom, hogy a fizetéseket konkrét összegben állapítsák meg. Czobor Zoltán: A munkabért megállapíthatjuk %-ban azzal, hogy 500 Ft-nál lefelé kerekítünk. Lehota János : Javaslom, hogy a polgármester munkabérét a miniszteri fizetés 80 %-ában, az alpolgármesterét pedig 70 %-ában állapítsuk meg. Mennyi ez az összeg pontosan? Dr. Henczi Edit: Miniszter esetén az illetményalap 6,5 x 15.000 Ft = 97.500 Ft. Balogh György: Aki egyetért azzal, hogy emeljük a polgármester Ur és az alpolgármester Ur bérét, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Aki egyetért azzal, hogy %-ban állapítsuk meg a munkabéreket úgy, hogy 500 Ft-tól lefelé kell kerekíteni, kérem szavazzon. - 73 - A közgyűlés 13 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Jancsi György: Javaslom, hogy a béremelés 1992. június 1-történjen. Balogh György: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Balogh György: Aki egyetért azzal, hogy 1992. július 1-töl a polgármester munkabérét - a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetvmény 80 %-ában, 1000 Ft-ra lefelé kerekítve - 89.000 Ft-ban állapítsuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Balogh György: Aki egyetért azzal, hogy az alpolgármester munkabérét 1992. július 1-töl - a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70 %-ában, 1000 Ft-ra lefelé kerekítve - 78.000 Ft-ban állapítsuk meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza. 114/1992. számú határozat A közgyűlés: a) Dr. Kereskai István polgármester munkabérét 1992. július 1-töl - a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 80 %-ában, 1.000 Ft-ra lefelé kerekítve - 89.000 Ft-ban állapítja meg. b) Farkas Zoltán alpolgármester munkabérét 1992. július 1-töl - a mindenkori vezetői pótlék nélkül számított miniszteri illetmény 70 %-ában, 1.000 Ft-ra lefelé kerekítve - 78.000 Ft-ban állapítja meg. A közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy a döntés végrehajtásáról gondoskodjon, a miniszteri díjazás változását kísérje figyelemmel és a szükséges intézkedéseket a Zala Megyei TÁKISZ felé tegye meg. Határidő: azonnal és folyamatos Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző - 74 - 25. ) Az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház támogatására létrejött alapítványhoz csatlakozás (Írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István: Akkor fogadnak el bennünket alapító tagként, ha 200 ezer Ft-al támogatjuk az alapítványt, ha nem akkor később csatlakozó tagok lehetünk. Czotterné Ivády Zsuzsa: Javaslom, hogy a közgyűlés 200 ezer Ft-tal támogassa az alapítványt, mint alapító tag. Dr. Kereskai István: 210 ezer Ft-os támogatást javaslok, mivel 200 ezer Ft-ot meghaladó támogatást kértek. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal a következő határozatot hozza: 115/1992. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Szénhidrogénipari Kultúrális Alapítvány részére az alapító okiratban megfogalmazott célok megvalósításának elősegítésére 210 ezer Ft egyszeri támogatást biztosít, mellyel az alapító tagok sorába lép. Utasítja a polgármestert, hogy a támogatás átutalásáról intézkedjen. Határidő: 1992. július 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés: A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat a zárt ülés jegyzökönyve tartalmazza. 26.) Javaslat az AVANTI cég beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás kijelölésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 75 - 116/1992. számú határozat A közgyűlés - amennyiben az AVANTI cég az Önkormányzat tulajdonában lévő 1847/1 hrsz-ú ingatlan megvásárlása mellett dönt - hozzájárul az üzemanyagtöltő állomás létesítéséhez szükséges kb. 4000 m2 terület értékesítéséhez. Felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a tárgyalások során az elérhető legmagasabb áron az ingatlant értékesítse. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az ajánlattevő cég döntése után az ingatlanértékesítést bonyolítsa le. Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 27.) Szabó Jánosné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke A közgyűlés 16 szavazattal a következő határozatot hozza: 117/1992. számú határozat A közgyűlés Szabó Jánosné Nagykanizsa, Szent Rókus u. 6. szám alatti lakos fellebbezésének helyt ad és az I. fokú határozatot az alábbiak szerint megváltoztatja: A közgyűlés Szabó Jánosnénak az 52.000,- Ft ápolási díj visszafizetését méltányosságból elengedi. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 28.) Török Lászlóné nagykanizsai lakos ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke A közgyűlés 16 szavazattal a kővetkező határozatot hozza: 118/1992. számú határozat A közgyűlés Török Lászlóné Nagykanizsa, Szent Rókus u. 25. szám alatti lakos fellebbezésének helyt ad és az I. fokú határozatot az alábbiak szerint megváltoztatja: 76 - A közgyűlés Török Lászlóné ápolási díj visszafizetését méltányosságból elengedi. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 29.) Tóth Károlyné nagykanizsai lakos rendkívüli gyámügyi segély fellebbezése (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke A közgyűlés 16 szavazattal a következő határozatot hozza: 119/1992. számú határozat A közgyűlés Tóth Károlyné Nagykanizsa, Garay u. 1. szám alatti lakosnak rendkívüli gyámügyi segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés vége. Dr. Kereskai István: A kővetkező ülésünket 1992. augusztus 31-én tartjuk. Más tárgy nem lévén Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja 22.30 órakor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Dr l Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
