* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.76 MB | |
| 2026-02-26 15:26:29 | |
 | |||||||
Nyilvános  201 | 294 | 1992. április 13. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 9/1992. Határozatok száma: 39-től 50-ig Napirendi pontok 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a 196/1991. számú IKKV-t megszüntető határozat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) Rendeletalkotás a megemelt lakáskamattal érintettek 1992. évi támogatására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és Ig. Biz. elnöke 4.) Javaslat egészségügyi, oktatási és közművelődési intézményvezetők munkaviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a Garai utcai lakóépületegyüttes befejező szekció beépítési terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejl. Biz. elnöke 6.) Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke részletes rendezési terv programjának jóváhagyása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejl. Biz. elnöke 7.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 8.) Javaslat a Templom téri Általános Iskoláért Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kulturális Biz. elnöke 9.) A TÖOSZ 1992. évi tagdijáról rendelkezés (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10.) Nagykanizsa elnevezés engedélyezése (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a Nagykanizsa közterületein biztonsági korlátok és hulladéktárolók elhelyezésének lehetőségeire (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejl. biz. elnöke 12.) Tájékoztató az Izraelita Hitközség ingatlancsere-, illetve felújítási kérelméről (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 13.) Képviselői önálló indítvány a 74-es ut és a 7-es számú ut közötti szakasz korszerűsítése tárgyában (írásban) 14.) Nagykanizsa Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 15.) Kőszegi Józsefné esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 16.) Farkas Antal esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 17.) Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI 30GÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1992. április 13-i üléséről Rendelet száma: 9/1992. Határozatok száma: 39-től 50-ig. Jegyzőkönyv í Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. április 13-án (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Har-sányi Tamás, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos képviselők. Igazoltan távol: Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Jesch Aladár, Lehota János, Takács Zoltán. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor osztályvezetők, Tüske Tibor csoportvezető, Berezeli Emilia főépítész, Dr. Lukácsa Erzsébet csoportvezető, Osváth Sándorné főelőadó, Dr. Szabó Csaba kórházigazgató, Kovács Zoltán gazdasági igazgató, Teleki László szószóló, Dr. Vértényi Jenő szakértő, Vágvölgyi Tamás az Ingatlankezelési Int. vezetője, Szécsi László főkönyvelő, Dr. Szöllősi Edit jogtanácsos, Horváth József OTP igazgatóhelyettese, Farkas Zoltán ált. iskolai igazgató, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Nagy Imre a Városi Televizió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom . Az Írásban kiküldött napirendi pontok mellett további anyagok kerültek kiosztásra, van-e más javaslat? Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy a kiosztott előterjesztések közül a "Javaslat a Nagykanizsa közterületein biztonsági korlátok és hulladéktárolók elhelyezésének lehetőségeire", a "Nagykanizsa, Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése" továbbá zárt ülésen Farkas Antal, Kőszegi Józsefné és Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügyét napirendre vegye fel. A meghívóban szereplő IKKV-val kapcsolatos napirendi pontot kérem - 2 - 2. napirendként tárgyalni, mivel a külső független jogi szakértő Dr. Vértényi Jenő Zalaegerszegről érkezik. i Göndör István: Kérem, hogy Palotás Tibor önálló képviselői indit-ványát amely a HSMK-val kapcsolatos ma ne tárgyaljuk. Palotás Tibor ebben az inditványában a valóságnak meg nem felelő kijelentést használ annak ellenére, hogy az előző közgyűlésen erre felhivtam a figyelmét. Arra hivatkozott, hogy Horn Gyula meghivói gazdagabbak, ezért nekik megjárt a HSMK? Én ezt rosszindulatú, hangulatkeltő kijelentésnek nevezem, ugyanis Horn Gyula valóban a városban járt másfél hónappal ezelőtt, de nem a Hevesiben volt a rendezvény, mégis ez szerepel az inditványában. Ezért kérem, hogy a képviselői inditványt ne vegyük napirendre, sőt kérem a Polgármestert, hogy utasitsa rendre Palotás képviselőt, mert az utóbbi időben a közgyűléseken rendre elharapódzik a személyeskedés, a valóságnak meg nem felelő dolgokkal való sértés. Krémer József: Kerékpározással kapcsolatos témában napirend előtt 2 percet kérek. Jancsi György: A városfejlesztési bizottság megtárgyalta a vásárcsarnok és környéke részletes rendezési terv-programját. Az anyag elkészült, melyet a képviselők a közgyűlést megelőzően kézhez kaptak, kérem, hogy a napirendi pontok közé ez is kerüljön fel. Magyar József: Napirend előtt 2 percet kérek. Marton István: Tűrhetetlennek tartom a közgyűlés napirendi pontjainak számát. Az elmúlt alkalommal is javásoltam már, hogy ne a következő, hanem a második következő közgyűlés napirendjét kell előkészíteni. Ugy gondolom most olyan sok a napirendek száma, hogyha ezt megfelezzük máris megvan a következő közgyűlés témája, és a mai utolsó napirendként már az azt követő ülés napirendjét lehet megállapítani. A mai közgyűlést valahol a 6-8. napirendi pont táján kellene berekeszteni azzal, hogy az apróbb dolgokat az egyebek között meg lehetne tárgyalni. Palotás Tibor: Napirend előtt két témában kérek szót. Az önálló képviselői indítványommal kapcsolatosan el kivánommonda-ni, hogyha annak tárgyalására már a korábbi ülésen sor került volna, akkor azt a hibás félmondatot pontosítottam volna. Kérésem, hogy a Garai utca témáját követően kerüljön sor a vásárcsarnok rendezési tervprogramjának megtárgyalására. Czupi Gyula: Én is kérem, hogy a napirendi pontok számát csökkentsük, mert tisztességesen ennyi témát megtárgyalni nem lehet. Dr. Henczi Edit: Ezek az előterjesztések azért kerülnek ide, mert a testület hatáskörébe utalta a jogszabály, illetőleg az SZMSZ. - 3 - Egy munkatervet is elfogadott a közgyűlés, amely bizonyos napirendek testület elé hozását tette kötelezővé. Egyetértek Marton», képviselővel abban, hogy mindig a második következő ülés napirendjét kellene elfogadni ahhoz, hogy a munka kellően előkészített legyen. Balogh György; Én nem a napirendi pontok magas számát kifogásolom, hanem inkább a hozzászólások számát és tartalmát. Azt nem tartanám helyesnek, hogy meghatározzuk, hogy ma 5 vagy 6 napirendi pontot tárgyalunk meg, a megoldást abban látom, hogy a közgyűlés befejezésének időpontját határozzuk meg. Kérésem, hogy a "Liberális Nagykanizsáért" Alapitvány témája ma kerüljön megtárgyalásra. Az önálló képviselői inditványokról az SZMSZ ugy rendelkezik, hogy az indítvány felvételéről a testület vita nélkül dönt. Magyar József: Nem értek egyet azzal, hogy szám szerint meghatározzuk hány napirendi pontot tárgyalunk. Ki kellene kalkulálni az egyes napirendi pontok időtartamát. Azzal sem értek egyet, hogy a közgyűlést megelőzően kapunk kézhez tárgyalásra anyagokat, korábban már ugy állapodtunk meg, hogy amit időben nem kapunk meg, azzal nem foglalkozunk, kivéve a sürgős eseteket. A sorrenden is lehet alakítani, egyhelyre olyanokat tenni, amelyek megtárgyalására rövidebb idő kell. Farkas Zoltán: A napirendek között vannak olyanok, amelyeket ma feltétlenül meg kellene tárgyalni, és olyanok is, amelyek a következő közgyűlés témái lehetnek. Én a 3., 4., 5. pontban szereplő napirendeket a következő közgyűlés napirendje közé is beilleszthe-tőnek tartom. Marton István: Március 16-a óta nem tartottunk közgyűlést, ezért olyan sok most az anyag. Nem ugy gondoltam, hogy a 8. napirendnél hagyjuk abba, hanem ugy, hogy 6-8 napirend után az egyebekből még a kisebbeket megtárgyalhatnánk. Javasolom még levenni a napirendről az IKKV-t megszüntető határozat módosítására tett javaslatot a téma bonyolultsága és a rendkívül rossz előkészítettsége miatt is. Balogh György: Nem javasolom, hogy az IKKV témáját levegyük a napirendről, korábbi hibánkat hozzuk helyre, döntsünk az ügyben. Jancsi György: A Garai utca beépítése terve már a harmadik közgyűlésen szerepel, kérem tárgyalni. Koczfán Ferenc: Egyetértek én is azzal, hogy a fenti napirendet ma tárgyaljuk. - 4 - Dr. Kereskai István: A közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy hetente ülésezik vagy havonta, ha az utóbbit választja, akkor több qapiren-det kell tárgyalnia.A napirendek többségénél sajnos az van,"hogy feleslegesen órákat tárgyalunk, még azokról is amelyeket rövidebb idő alatt el lehetne intézni, a szakemberek véleményét el kellene fogadni egy-egy témában. Marton István: A kéthetenkénti ülésezést javasolom, mindaddig, amig egy megfelelő munkatempót ki nem tudunk dolgozni. Dr. Kereskai István: Az elhangzás sorrendjében teszem fel szavazásra a napirendi javaslatokat. Ki ért egyet azzal, hogy a "Javaslat a Nagykanizsa közterületein biztonsági korlátok és hulladéktárolók elhelyezésének lehetőségeire" előterjesztett javaslatot ma tárgyaljuk? A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javasolt téma tárgyalásával egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Hu-nyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezésére vonatkozó témát tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Kőszegi Józsefné, Farkas Antal és Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügyét tárgyaljuk zárt ülésen, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással egyetért a segélyezési ügyek zárt ülésen történő tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy 2. napirend legyen az IKKV-t megszüntető határozat módositására vonatkozó javaslat, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Garai utca beépítési terve a mai ülésen szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a téma tárgyalásával egyetért. - 5 - Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy Nagykanizsa vásárcsarnok és környéke részletes rendezési tervprogramjának jóváhagyása cimü napirendi pont a Garai utca beépitési tervét követően kerüljön megtárgyalásra? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javasoltakkal egyetért. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy a közgyűlés kéthetente ülésezzen, Marton képviselő április 27-ét javasolta a következő ülés idejének. Van-e más javaslat? Balogh György: Véleményem szerint a ma elkezdett közgyűlésünket két hét múlva kellene folytatni, ha azt befejezni nem tudjuk. Ha pedig befejezzük, akkor 3 hét múlva legyen a következő rendes ülésünk, arra fel tudunk készülni. Dr. Henczi Edit: Április 27-én a közgyűlést megtartani nem tudjuk, mivel foglalt a terem, tehát vagy egy héttel később, vagy egy másik napon. Marton István: Jónak tartom a május 4-ét, a következő közgyűlés időpontjának pedig május 18-át. Palotás Tibor: Ha 27-e nem alkalmas a folytatólagos közgyűlés megtartására, akkor 28-át javaslom, de semmi esetre sem három hét múlva. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy május 4-én és 18-án rendes közgyűlésre kerüljön sor? Azt, hogy lesz-e folytatólagos ülés és annak mi lesz a napirendje a mai közgyűlés végén eldöntjük. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért, hogy május 4-én és 18-án rendes közgyűlésre kerüljön sor. Dr. Kereskai István: A mai közgyűlés 3. napirendi pontjaként szerepel Nagykanizsa város vállalkozási koncepciója. Javasolom, hogy ma ne tárgyaljuk, tekintsük ezt az anyagot vitainditónak, melyhez április végéig további javaslatokat kérünk, s ezt követően a gazdasági bizottság tárgyalja meg és készitsük el a vállalkozási szabályzatot is és igy kerüljön a következő alkalommal a testület elé. Aki ezzel egyetért kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag egyetért a javasolt téma levételével. - 6 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a polgármesteri hivatal 1991. évi munkájáról készített előterjesztés ma ne kerüljön megtárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért azzal, hogy a javasolt témát ma ne tárgyalja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az önálló képviselői indítványok közül a HSMK-val kapcsolatosat tárgyaljuk. A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a HSMK működésével kapcsolatos indítványt nem tárgyalja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a 74-es számú ut és a 7-es számú ut közötti szakasz korszerűsítésével kapcsolatos képviselői indítványt tárgyaljuk, szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással egyetért a képviselői indítvány tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Aki a ma tárgyalandó napirendi pontokkal egyetért, szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontok tárgyalásával ért egyet: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a 196/1991. számú IKKV-t megszüntető határozat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3.) Rendeletalkotás a megemelt lakáskamattal érintettek 1992. évi támogatására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke 4.) Javaslat egészségügyi, oktatási és közművelődési intézményvezetők munkaviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a Garai utcai lakóépületegyüttes befejező szekció beépítési terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke - 7 - 6.) Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke részletes rendezési terv programjának jóváhagyása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke '' 7.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke 8.) Javaslat a Templom téri Általános Iskoláért Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kulturális Biz. elnöke 9.) A TÖOSZ 1992. évi tagdijáról rendelkezés (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10.) Nagykanizsa elnevezés engedélyezése (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a Nagykanizsa közterületein biztonsági korlátok és hulladéktárolók elhelyezésének lehetőségeire (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. biz. elnöke 12.) Tájékoztató az Izraelita Hitközség ingatlancsere-, illetve felújítási kérelméről (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 13.) Képviselői önálló indítvány a 74-es ut és a 7-es számú ut közötti szakasz korszerűsítése tárgyában (írásban) 14.) Nagykanizsa Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke 15.) Kőszegi Józsefné esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 16.) Farkas Antal esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 17.) Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke - 8 - Napirend előtt t Krémer József: Megdöbbentőnek tartom a nagykanizsai kerékpározás helyzetét. Első helyen van a városban az autó-, majd azt követően a gyalogos-, és végül a kerékpárközlekedés. Európa fejlettebb országaiban kerékpárutakat építettek, vagy megteremtették a kerékpározás országúti feltételeit. Nagykanizsán kb. 3 km hosszúságú nem egybefüggő kerékpárút került kialakításra. Van egy terv arra, hogy milyen kerékpárutakat kellene építeni, tehát valami elindult. A belvárosból a kerékpárosok ki vannak tiltva. Kérem, hogy a hivatal keresse meg a módját és lehetőségét annak, hogy első ütemben május 31-re feloldja a belváros és a régi l-es uton a kerékpározás tilalmát. Ugyanezen időpontig a közgyűlés tűzze napirendre a kerékpározás fejlesztésének lehetőségét Nagykanizsán, addig is a hivatal próbáljon meg gondoskodni arról, hogy a város forgalmas közintézményei elé kerékpártárolók kerüljenek elhelyezésre. Magyar József: Az észak-keleti városrész lakói kerestek meg azzal, hogy egy korábbi építkezés kapcsán a Toldi Miklós utcát lezárták a Postakert utca felől betontuskóval. Emiatt a lakóknak meg kell kerülni az egész területet, ha a régi 7-es útra akarnak kijutni. Kérésük, hogy ezeket a lezáró tuskókat el kellene távolítani és az utcát szabaddá tenni. Palotás Tibor: A közgyűlés határozata értelmében hozzájárul ahhoz, hogy ebben az évben akár két osztállyal is el tudjon indulni a piarista oktatás. Ezt hogyan kívánja megoldani a közgyűlés? Balogh Lászlóné kérdezi kihez forduljon, hogy elhelyezhesse a városban a fagylaltárusitó kocsiját. Kérem a segítséget, hogy ezt az ügyet meg tudjuk oldani. Dr. Henczi Edit: A városi tisztiorvossal tárgyaltam már ezügyben. Az a véleménye, hogy fagylaltot közterületen ezekből a bizonyos elárusító kocsikból nem lehet a közegészségügyi követelményeknek megfelelően árusítani, ezért ezekre engedélyt nem adunk ki. Dr. Kereskai István: A jövő héten Budapesten tárgyalunk a HM képviselőivel, tehát folyik az a munka, amit a közgyűlés számunkra a piarista oktatással kapcsolatosan meghatározott. Stamler Lajos: Szeretném, ha olyan döntés születne, hogy a továbbiakban az utcai árusításokra az engedélyt csak komoly megszorítások -kai és mindenképpen az illetékes bizottságok bevonásával lehessen kiadni . Dr. Kereskai István: Egy alkalommal már vizsgáltuk a Toldi Miklós utcai lakók kérését. Arról van szó, hogy a Honvéd utca felől nem lehet kijönni a Balatoni útra. A felvetést mégegyszer megvizsgáljuk. - 9 - 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A népjóléti bizottság javasolja az éves költségvetésben szereplő egészségügyi felújításokra, fejlesztésekre szánt összegeket tekintse a közgyűlés rekonstrukciónak. Ezzel olyan lehetőségeket nyerne a város, hogy a rekonstrukció a céltámogatási pályázat keretében indulhatna. Információim szerint akik ebben az évben ezt megteszik és a saját erőt is biztosítják, azok előnyben részesülnek a céltámogatások elnyerésekor. Erre , valamint a sport feladatok ellátásával kapcsolatos javaslatra külön kell szavaznunk. Koczfán Ferenc: Mi a céltámogatások határideje, mikor tudjuk meg, hogy részesülünk-e belőle vagy sem? A DKG kultúrházának alapítványát hol lehet megtekinteni? A kulturális alap felosztásáról tájékoztatást kaptunk. Kérdésem, hogyan igazolják azt vissza, hogy a kapott összegeket a célnak megfelelően használták fel. Dr. Kereskai István: Az alapítvány-tervezetet a hivatalban meg lehet tekinteni, nincs ugy előkészítve, hogy testület elé lehetett volna hozni. A kulturális alap felhasználásának ellenőrzését a testület elvégezheti. Magyar József: Javasolom, hogyha az intézmények több pályázatot is elnyertek a kulturális alapból, akkor az ezzel kapcsolatos előterjesztés áttekinthetőbb legyen. Az iskolák közül a Vécsey általános iskola miért nem részesült az alapból? Kérem ezt felülvizsgálni és ha kisebb összeget is, de valamennyit kapjon. Egyetértek azzal, hogy a felhasználást ellenőrizni kell. Minorics Piroska: A kulturális alap felhasználásáról az ellenőrzés folyamatos, minden évben bekérjük a bizonylatokat. A Vécsey általános iskola azért nem részesült támogatásban, mert ugy gondoltuk, hogy a kulturális alapnak nem a kirándulások finanszírozása a legfontosabb célja. Magyar József: A választ nem fogadom el, kérem, hogy a kulturális alap felosztásával foglalkozó bizottság mégegyszer vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy a Vécsey általános iskola kisebb összegű támogatásban részesüljön az énekkar szerepeltetésére. Balogh György: A bizottság nem tudja támogatni az énekkar kirándulási költségeit. Az összeg odaitélésénél szempontként szerepelt hogy azokat részesitsük a kulturális alapból, amely énekkarok hagyományőrző tevékenységet folytatnak. Magyar József: Rendelkezni kellene arról, hogyha valamilyen alapot meg lehet pályázni, azokat az önkormányzat hol, mikor köteles megjelentetni . - 10 - Palotás Tibor: Az oktatási és kulturális bizottság feladata-e szétosztani a kulturális alap összegét, van-e valakinek lehetősége ezt megváltoztatni? ügy érzem a bizottsági ülésen meghatározott össze-'' gek egy-két tételnél megváltoztak. Dr. Kereskai István: A közgyűlés felhatalmazta az oktatási és kulturális bizottságot, hogy a kulturális alap felosztásáról saját hatáskörében döntsön. Természetesen a bizottság saját döntését korrigálhatja . Minorics Piroska: A felvetett kérdéseket a bizottság újra megvizsgálja és Írásban tájékoztatjuk a közgyűlést, hogy milyen indokok alapján döntöttünk. Jancsi György: Lehetőség van.-e a 4 millió forintos kulturális alap módosítására? Nem lenne-e célszerűbb, ha évente két alkalommal kerülne ez az összeg felosztásra? Dr. Kereskai István: A kulturális alapot a közgyűlés 4 millió forintban határozta meg, melynek felemelésére jelenleg nem látok lehetőséget. A bizottság felosztotta ezt az összeget, melyről a közgyűlést tájékoztatta és nem azért hozta a testület elé, hogy változtasson a döntésén, mert ebben az esetben nem kellett volna a hatáskört átruházni. Minorics Piroska: A pályázat nyilvánosan lett meghirdetve, a beérkezett pályázatok alapján döntött a bizottság. Az intézmények tudják, hogy az év során milyen rendezvényeket szeretnének megvalósítani, igy év elején be tudják adni a pályázatot. Cserti Tibor: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a megyei jogú városok szövetségétől véleményezésre megkaptuk a kiegészítő céltámogatásokkal kapcsolatos kormányzati törvénytervezetet. Az abban foglalt további 5 cél közül a Zemplén Győző általános iskola tornaterem-épités kivételével az igénylésünket változatlan összeggel az országgyűlés számára elfogadásra javasolják. Az elmúlt közgyűlésen ismertetésre került, hogy a fakosi vízellátás céltámogatásának kivételével a város igényét változatlan összeggel elfogadja és támogatja a kormányzat. Valószínűleg május 15-ig további póthatáridővel lehetőség lesz a létesítési engedélyhez kötött beruházások kellékhiányos kérelmeinek pótlására. Ugy gondolom, hogy ez a rövid határidő nem lesz elég szakmailag arra, hogy a város ezen részének a vízellátás megoldására a céltámogatás elnyerése érdekében a létesítési engedélyt beszerezzük. Mindenegyes cél esetében a saját erő mértékéig a jogi, műszaki, gazdasági előkészítés folyamatos, végrehajtásuk a költségvetésben foglaltaknak megfelelő. Göndör István: A városi mozi helyzetéről kérek tájékoztatást. - 11 - Dr. Kereskai István: Az igényünket az épületre a Vagyonátadó Bizottságnál bejelentettük. Addig működik, amig a felszámolásj eljárást a bíróság be nem fejezi. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy működését biztosítani tudjuk, üzleti partner is jelentkezett . Dr. Szabó Csaba: Kérem a közgyűlést fogadja el a népjóléti bizottság által egyhangúlag megszavazott határozati javaslatot. Ebben olyan lehetőséget látok, mellyel hozzájárulhat a testület a kórház felújításához, gép-müszerbeszerzéséhez, informatikai fejlesztéséhez. Ezek az összegek meghaladják az 50 millió forintot és ugy gondoljuk, hogy a jövő évi céltámogatási rendszer megváltozásával reális alapját képezheti, hogy eséllyek indulhatunk az egészségügyi támogatási pályázat elnyerésében. Czotterné Ivády Zsuzsa: A polgármesteri tájékoztató tartalmazza, hogy a DOMUS és a Győri Szeszipari Vállalat közölte a föld értékét. Szerintem ezt tárgyalás alapján kellene megállapítani. Olvashatunk arról is, hogy az első önkormányzati részvények átadására a ZÉTA RT-nél került sor. Mekkora nagyságú részvényt kaptunk? Milyen esélyt látnak a jogi szakértők arra, hogy az Állami Vagyonügynökség által megállapított földértékre vonatkozóan az önkormányzat nyeri meg a bíróságnál indított pert? Sok lakossági bejelentést kaptam, hogy az önkormányzat próbáljon annak érdekében tenni, hogy a városban önkiszolgáló étterem legyen. Dr. Kereskai István: A Domus Vállalattal 13 millió forintban egyeztünk meg a földterület értékére vonatkozóan. Mi 15 milliót kértünk, ők 11 milliót ajánlottak fel, a középértékben egyeztünk meg, utána a Vagyonügynökség 15 %-kal leszállította ezt az értéket anélkül, hogy bárkit is megkérdezett volna. Azt meg lehet tenni, hogy emiatt bepereljük a Vagyonügynökséget. A ZÉTA-tól 14.968.000 Ft értékben vettünk át részvényeket. Akkor értesülünk bizonyos üzletek értékesítéséről amikor azt már meghirdetik, igy történt az önkiszolgáló étteremmel kapcsolatosan is, a tulajdonos 8 millió forintos alapáron hirdette meg és 13 millió forintért vásárolták meg. A vendéglátóegységek területén nincs profilkötöttség, aki privatizálja bárkinek eladhatja. Kivétel az élelmiszer- és könyvesboltok. Nem rendelkezünk olyan eszközökkel, mellyel a privatizáció során a polgármester a város érdekeit érvényesítheti, a piac fogja eldönteni, hogy a városban szükség van-e ennyi üzletre. Czupi Gyula: Csak társulati formában valósitható-e meg Kiskanizsán a csatornázás. A piarista rend ingatlanvisszaigénylésével kapcsolatban nem értem a következő mondatot: "...amig az iskola végleges elhelyezését nem ismerik, addig ideiglenes megoldással nem kívánnak foglalkozni." Cserti Tibor: A polgármester aláirta a társulási jogviszonyra vonatkozó megállapodásokat, a kivitelezői számlák a módosítási formáknak megfelelően jelentek meg. - 12 - Dr. Kereskai István: A kifogásolt mondat Jelenics ur saját kérésére került a tájékoztatóba. t Marton István: A 222/1991-es határozat cime az ingatlankezelő és közvetitő vállalat üzletrészének értékesitése. Gondolom ez téves megfogalmazás, mivel az IKKV-nak olyan üzletrésze, melyet értékesíthetett volna, nem volt. A részletezésből kiderül, hogy a Stilus KFT a mérleg szerint az 1991-es évet 190.000.- Ft veszteséggel zárta, melyet a vállalat vezetője tudomásul vett. Ezt követően a város elszámolt a Stilus KFT- vei, ugyanis a veszteséget is meg kell osztani. A 16/1992. számú határozat végrehajtására tett jelentés megfogalmazásával nem értek egyet. Kérdésem ezzel kapcsolatosan az, hogy az ez évi saját erő maradvány sorsa mi lesz? A Hunyadi u. 17. és a Rozgonyi u. 2. szám alatti ingatlancsere ügyében a polgármesteri hivatal keres-e felelőst, vagy most sincs felelős? A március 9-i közgyűlésen a fakosi vízellátással kapcsolatosan feltettem egy kérdést, melyre a hivatal illetékes osztályától Írásban választ kaptam, amelyet nem fogadok el, mivel számomra ismert érveket sorol fel. A dokumentumok hiánya miatt elutasított önkormányzati igények pótlólagos benyújtására nyilt lehetőség május 15-ig, ha ez nem történik meg, akkor ugy tűnik, nem kezelik súlyának megfelelően ezt a kérdést, ugyanis a februári döntést követően sem indították el a kiviteli terv készíttetését. Nem értek egyet a városgazdálkodási vállalat átalakulásával kapcsolatos megfogalmazással, véleményem szerint minden érdemi döntésnek már meg kellene lenni ahhoz, hogy az általunk megszabott junius 30-i határidővel az átalakulás megtörténhessen. Kik mulasztottak, e kérdéskörrel kapcsolatos anyagot nem kaptak a képviselők. Dr. Henczi Edit: A fakosi vízellátással kapcsolatos céltámogatási lehetőségről, illetőleg a hiánypótlásra való felszólítást a mai postával kaptam meg és szignáltam a gazdasági osztályvezetőre. Dr. Kereskai István: Tudjuk, hogy a parlament pár napja döntött a témakörben. A szakemberek megmondják, hogy mennyi idő alatt lehet elkészíteni egy kiviteli tervet. A parlament megváltoztatta a feltételeket, 1991-ben csak elvi vízjogi engedélyt kért, míg 1992-ben végleges vízjogi engedélyt határozott meg. Vágvölgyi Tamás: A Stilus Kft 1991. évi zárszámadó közgyűlésén résztvettem, a 190 ezer forintos veszteséget tudomásul vettem. Karmazin József: A fakosi vízellátásra 3 változatban készült program. Információk alapján egy egyeztető megbeszélést tartottunk, a szervezés irányát illetően számos gond merült fel a nyomvonalvezetés, a zártkertek csatlakozását illető kérdésekben. Rövid időn belül meghirdetjük ennek tervezését, pályáztatás utján megpróbáljuk határidőn belül elkészíttetni. - 13 - Dr. Kereskai István: A VGV átalakításával kapcsolatosan az a véleményem, hogy még egy ideig az átalakítást nem kellene végrehajtani, mert ha kivesszük azokat a tevékenységeket, amelyeket eredményesen lehet működtetni, akkor sok olyan feladat marad az önkormányzatnak, melyet saját magának kell megoldania valamilyen szervezeti formában. Marton István: Én azt hiányolom, hogy amit most a polgármester elmondott, ezt az Írásos anyag nem tartalmazza. A VGV átalakításáról már döntenünk kellett volna. Dr. Kereskai István: Kérem a városüzemeltetési bizottság vezetőjét, hogy az ezzel kapcsolatos anyagot minél előbb hozza a közgyűlés elé Németh László: A kulturális alap felosztásánál arról kaptunk tájékoztatást, hogy a Narancs klub 110 ezer forint támogatásban részesül. Mit takar ez a név? Minorics Piroska: A Narancs klub egy ifjúsági klub, kulturális programokat szervez. Dr. Kereskai István: A polgármesteri tájékoztató 7-8. oldala foglalkozik a sportfeladatok ellátásának kérdésével. Kérem a közgyűlést értsen egyet az abban foglaltakkal, hatalmazza fel a polgármestert az együttműködési megállapodások megkötésére. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 39/1992. számú határozat A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a vonzáskörzetben működő önkormányzatokkal a sportfeladatok szervezésére, a képzésben való együttműködésre az egyesületek munkájának összehangolására együttműködési megállapodásokat kössön. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki egyetért a népjóléti bizottság előterjesztésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 14 - 40/1992. számú határozat A közgyűlés az 1992. évi költségvetésben szereplő egészségügyi 30 mFt felújítási 28 mFt egészségügyi gép-műszer 2,4 mFt informatikai fejlesztés összegeket a rekonstrukció induló saját forrásaként biztosítja illetve kezeli. A rekonstrukciót a város középtávú fejlesztési terveinek megfelelően el kell indítani céltámogatásos pályázat keretében. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatóval egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 41/1992. számú határozat A közgyűlés a 167/1991, a 170/1991, a 171/1991, a 173/1991, a 174/1991, a 175/1991, a 176/1991, a 177/1991, a 210/a/b/1991, a 222/1991, a 2/a/1992, a 12/1992, a 13/1992, a 14/1992, a 15/1992, a 16/1992, a 24/a/b/1992, a 25/a/1992, a 26/a/b/1992, a 27/a/ 1992. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2.) Javaslat a 196/1991. számú IKKV-t megszüntető határozat módosítására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István: A gazdasági bizottság kérése az volt, hogy e témában kérjünk fel külső szakértőt, hogy mondja el véleményét. Felkérem erre dr. Vértényi Jenő jogi szakértőt. Dr. Vértényi Jenő: Szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét arra, hogy a szakvélemény Önöket nem mentesíti a döntés felelőssége alól. Tudomásom szerint jelen esetben az a határozat él, mely szerint a jogutóddal szűnik meg az IKKV, mely jogutódja költségvetési szerv. Számomra az első probléma az, hogy ez a határozat így nem hajtható végre. El kell döntenie a közgyűlésnek, hogy jogutóddal vagy anélkül - 15 - kivánja-e megszüntetni az IKKV-t. A közgyűlésnek természetesen joga van egy önálló költségvetési szervet létrehozni, melyet olyan feladattal biz meg, amilyennel akar. Jogutód esetében az átálakulási törvény szabályainak megfelelően egy átalakulási programot kell készíteni, ezt jóvá kell hagyatni.Erre értelemszerűen csak akkor vállalkozhat, ha a vagyonátadó bizottság a vállalattal kapcsolatos eljárást még nem fejezte be. Bármelyik megoldást is választja a közgyűlés, mindenképp célszerű a vagyonátadó bizottság eljárását megvárni. Ha a jogutódos megoldást választja a testület, akkor a vagyonátadó bizottság döntése alapján határozható meg az a vagyon, amellyel ez a vállalat átalakul. Ez azonban két dolgot feltételez: olyan szervezet jön létre, amely a közgyűlés tulajdonosi irányításától nem, de a költségvetési irányításától teljesen független. Más a helyzet egy költségvetési szervnél, ott a közgyűlés a kezében tartja az irányítást. Ha a vállalat jogutód nélkül szűnik meg, végelszámolást kell végrehajtani, ami egy eléggé lassú folyamat. Hogy a kettő közül melyik lenne a jobb megoldás az attól függ, hogy a közgyűlés milyen szempontokat tart fontosnak, mert annak megfelelően kell a szervezetet kialakítani. Tehát elsősorban abban kell dönteni a testületnek, hogy milyen formában - jogutóddal vagy anélkül - kívánja megszüntetni az IKKV-t. Dr. Henczi Edit: Amennyiben nem jogutóddal szüntetjük meg az IKKV-t és az ott korábban dolgozó személyeknek egyrészét az intézményhez átvesszük vagy átvettük, akkor mi a végkielégítés kérdése, ebben szeretnénk az Ön véleményét hallani. Dr. Vértényi Jenő: A jogutód nélküli megszűnés esetén mindenkinek a jogszabály és a kollektív szerződés szeinti végkielégítés jár. Tehát ha ezen a címen szűnik meg a dolgozó munkaviszonya akkor kap végkielégítést, de ha áthelyezéssel, akkor erre nincs lehetőség, mert a felek abban állapodtak meg, hogy a munkaszerződést módosítják. Három megállapodó fél van: a régi munkáltató, az uj munkáltató és a munkavállaló. Az áthelyezés a dolgozó számára azért hátrányos, mert a törvény azt mondja, hogy a végkielégítésnél mindig egy adott munkavállalót lehet figyelembe venni, az áthelyezett dolgozónak a törvény szerint a korábbi munkaviszonyát számítva nem jár. A kollektív szerződés, a munkaügyi szabályzat ettől eltérően, kedvezőbben rendelkezhet. Jancsi György: Mi a foglalkozása, honnét jött a Vértényi ur? Dr. Vértényi Jenő: Jogtanácsos, egy műszaki-gazdasági tanácsadó cég vezetője vagyok és jelenleg a Helikon Filmvállalat felszámolásán dolgozom. Palotás Tibor: Az előterjesztésből elég világosan kitűnik, hogy a közgyűlés ebben az ügyben mit szeretne tenni, de Vértényi ur szavaiból azt lehetett kivenni, mintha most lennénk egy folyamat elején, most gondolkodnánk azon, mit is kellene tenni, tanácsot is adott, mi pont az ellenkezőjét tettük. Kérdésem: mit fogunk most tenni? - 16 - Dr.Henczi Edit: Lehet, hogy a képviselők többsége számára egyértelmű, de a város lakossága számára valószinü nem elég világos, hogy miért vqlt: most szükség arra, hogy Vértényi urat meghallgassuk. A gazdasági bizottság foglalkozott az előterjesztéssel, mielőtt közgyűlés elé került és az volt az állásfoglalása, hogy egy független jogi szakértő véleményét szeretné tudni, ugyanis nem mindenben tudja elfogadni a hivatalban dolgozó jogász véleményét. Az előterjesztés lényege: miután a közgyűlés korábban kimondta, hogy december 31-ével megszünteti az IKKV-t. A 4. pontban - mivel nem voltunk biztosak abban, hogy kell-e vagy sem végkielégitést fizetni azoknak a dolgozóknak, akiknek a munkaviszonya ott megszűnik és átkerülnek egy intézménybe - megfogalmaztuk azt, hogy az intézmény jogutódja a korábbi vállalatnak. A cégbíróság így bejegyzésre alkalmatlannak tartotta a határozatunkat és annak módosítására most kerül sor. Abban kérjük a szakértő tájékoztatását, állásfoglalását, hogy milyen megoldási módok vannak és ezen belül az a megoldás, amit mi a közgyűlés elé terjesztettünk, tehát hogy december 31-ével megszüntettük az IKKV-t és nem jogutódként létrehozunk egy intézményt - ez igy jogszerű, törvényes-e és a cégbírósági bejegyzésre alkalmas-e? Pilczer Éva: A gazdasági bizottság azért kért független szakértőt, mert a bizottsági ülésen résztvettek a jelenlegi IKKV szakemberei és állításuk szerint a jelenlegi határozat elfogadhatatlan és teljesen más megoldást javasoltak. Mi nem vagyunk szakértők, ezért kértük egy független szakértő véleményét. Dr. Henczi Edit: Kérdezem Vértényi úrtól: amennyiben a közgyűlés ugy dönt, hogy 1991. december 31-ével megszünteti az IKKV-t és 1992. január 1-i időponttal de nem jogutódként létrehozza az intézményt, ez a határozat Ön szerint jogszerü-e és cégbírósági bejegyzésre alkalmas-e? Dr. Vértényi Jenő: Akkor az történik, hogy a vállalat jogutód nélkül megszűnik, tehát a jelenlegi csődtörvény foglalkozik ezzel a végelszámolási eljárással. Ettől teljesen függetlenül az önkormányzatnak az önkormányzati törvény adta joga, hogy egy költségvetési szervet létrehozzon. A költségvetési szerv pillanatnyilag nem tartozik a cégbírósági eljárás kereteibe, igy a két ügy párhuzamosan megy egymás mellett, de nincs semmiféle kapcsolat köztük. Költségvetési szervet akkor, olyan feladatokkal hoz létre az önkormányzat amilyennel és amikor akar. A két eljárás nem is kapcsolható össze, tehát a vállalatoknál van sok-sok feladat, és ez lassan megszűnik, ennél a költségvetési szervnél forditva van, tehát próbáltam érzékeltetni a jogutód nélküli eljárást. Természetesen az egész más kérdés, hogy a végelszámolásnak megvannak a maga szabályai, ehhez azt javasoltam, hogy korrektül és viszonylag rövid idő alatt lehessen végrehajtani. Ha szabad ilyen javaslatot tenni, a vagyonátadó bizottság eljárását kellene megsürgetni. - 17 - Palotás Tibor: Ezek szerint van egy megszűnt IKKV és van egy másik, melyet létrehozott a közgyűlés. Hallottam, hogy dolgozói .reklamáció miatt került vizsgálatra ez a dolog, ezt szeretném ffiecjkér--dezni . Dr. Vértényi Jenő: Ha ugy dönt a közgyűlés, hogy a vállalatot jogutód nélkül megszünteti és külön létrehoz egy költségvetési szervet, akkor attól az időponttól melytől létrehozta, természetesen két cég van. Van egy költségvetési szerv, amely az önkormányzat intézményeként működik és van egy vállalat, amely a végelszámolási eljárást felé tart. A végkielégítés megilleti a dolgozókat azon a cimen, hogy a vállalatot felszámolják, az ő munkaviszonyukat megszüntetik. De lehetnek olyan dolgozók, akik maguktól mennek el, saját maguk mondanak fel, és lehetnek olyanok, akik megállapodnak más munkáltatóval. Az ilyen esetekben, amikor létrejött az áthelyezésnek a feltétele, felszámolás címén nem jár végkielégítés. Arra már utaltam, nincs akadálya annak, hogy olyan konstrukciót vezessenek be, hogy a következő munkahelyén ne veszítse el az előző éveket ez a munkaügyi szabályzat kérdése, ott lehet ezt a veszteséget korrigálni. Pilczer Éva: Bizottsági ülésen azzal érveltek, addig nem lehet a még élő vállalattól feladatokat, illetve pénzeket áthelyezni uj intézményhez, amig a költségvetési eljárást le nem folytatták. Az uj intézmény a lakbérekből addig nem részesülhet, amig az IKKV-t fel nem számolják. Dr. Vértényi Jenő: Szerintem a vállalati vagyon más, mint a vállalati bevételi konstrukció. Ez utóbbi az, hogy a vállalat meghatározott tevékenységet végez megbizás szerint. Ha ezt teljesíti, akkor jár neki az ellenérték. Ha a megbizás során nem teljesít, akkor ezek a bevételek csökkennek. Egyébként is szükségszerű velejárója a tevékenységnek, hiszen ha a vállalat felszámolásra kerül, akkor mindenképp bekövetkezik egy olyan időpont, amikor a vállalat létszámát tekintve objektíve nem képes ellátni a feladatot, de a vállalatot még nem törölték a cégjegyzőkből, viszont a feladatokat el kell látni. Gond a hitelezők védelme. Ha a közgyűlés a hitelezőkkel tárgyal és a vállalati tartozásokat átvállalja, akkor a bevételei gyakorlatilag nem érintik a hitelezőket, nincs különösebb ok, mely ezt a fajta konstrukciót félbeszakítaná. A vállalati végelszámolás során folyamatban lévő működéséhez, a rendes kiadásaihoz szükséges bevételeivel rendelkezik. Ez már gazdasági kérdés, hogy milyen eszközök, milyen bevételek vonhatók el ahhoz, hogy a vállalati végelszámolást fokozatosan végre tudja hajtani. Pilczer Éva: Tehát a december 30-án megszüntetett vállalat esetében csak be kell jelenteni a felszámolási eljárást, át kell vállalnunk papiron a hitelezők tartozását. A dolgozók visszamenőleg nem követelhetnek végkielégítést, mivel áthelyezéssel kerültek át 1992. január l-jével az intézményhez. Dr. Henczi Edit: Az áthelyezés nem történt meg. - 18 - Pilczer Éva: Akkor azokat a feladatokat, amire létrehoztuk ezt a költségvetési intézményt át lehet venni az IKKV-tól és odaadni az uj intézménynek? * Dr. Vértényi Jenő: Ha a dolgozók munkaviszonyát nem szüntették meg, akkor nem jár a végkielégités. A feladatok átadhatósága ügyét a Vagyonátadó Bizottságnál kell tisztázni, mert van ami már önkormányzati vagyon /az önkormányzati tv. 107. §-a alapján/, melyet az önkormányzat maga vagy más által kezeli. A többire vonatkozóan azonban vagyonátadó bizottsági határozat kell.és akkor dönthet az önkormányzat arról, hogy kivel kezelteti a vagyonát. Most az a helyzet, amiről már beszéltem, hogy ez a szervezet már él, tehát nem lehet megterhelni tulsok feladattal, a másik szervezet leépülésére is idő kell, ezért mondtam, hogy ezek párhuzamos vágányon mennek, az egyik fölfelé, a másik lefelé. Pillanatnyilag a kulcskérdés, hogy a vagyonátadó bizottság mikor dönt. Balogh György: Jogszerü-e az az intézkedésünk, hogy megszüntetjük az IKKV-t és egy uj intézményt hozunk létre, ezt most ismételten megtehetjük-e? Dr. Vértényi Jenő: Költségvetési szervet a közgyűlés bármikor létrehozhat. Jogszerűtlenség ott van, hogy egy gazdálkodó szervet összekapcsol egy más konstrukcióban működő költségvetési szervvel, azt mondta, megszüntetem a vállalatot és helyébe költségvetési szervet teszek, ez a jogszerűtlen, az összekapcsolás. Ha nem kapcsolja össze, azt mondja a vállalatot megszüntetem a határozat a./ pontjában, létrehozok egy költségvetési szervet a b./ pontban. Tulajdonképpen ez a járható ut. Marton István: Ki azért a felelős, hogy november 25-én a közgyűlés ezt a törvénysértő határozatot hozta? Örülök Vértényi ur válaszainak, mert egyértelműen kiderült, hogy jogutód nélküli megszűnésnél a végelszámolást megkerülni nem lehet. Tehát, ha a dolgozók óhajtják, akkor jár nekik a végkielégités, és miért ne óhajtanák. Dr. Kereskai István: A dolgozók munkaviszonya nem szűnt meg. Marton István: Az a véleményem, hogy a hivatal jogászainak, elsősorban a jegyzőnőnek, figyelmeztetni kellett volna a közgyűlést november 25-én, hogy törvénysértő határozatot hozunk. Dr. Henczi Edit: Elnézést kérek, a határozat nem volt törvénysértő. Annyiban tévedtünk, hogy nem lehet az intézmény jogutódja a vállalatnak . Marton István: Énszerintem törvénysértő, amit bizonyít, hogy a cégbíróság sem jegyezte be. - 19 - Dr. Kereskai István: A határozatot módosítani lehet. Megjegyzem, hogy akinek kötelessége lett volna a bejegyzés érdekében eljárni, az sem intézkedett időben. Marton István: Kérdezem, mit jelent az, hogy az "intézmény megbízott vezetője", akik havonta változtak. Az anyag előkészítésében sérelmezem, hogy velünk ez az anyag azt akarja elhitetni, hogy a vállalat jogutód nélküli megszűnése többletköltséggel nem jár. Érvényes kollektív szerződés szerint nem jár végkielégítés azoknak a dolgozóknak, akiknek az elhelyezkedését biztosítani tudjuk. A kollektív szerződést én is áttekintettem, ez a vállalat átszervezésének esetére vonatkozik és nem jogutód nélküli megszűnése esetére. Bizom benne én is, hogy minden dolgozó nem akar végkielégítést, lehetne egyezkedni, tehát nem fog ez nekünk 10 millió forintba kerülni. Mi nem mondhatjuk ki azt, hogy december 31-én megszüntettük a vállalatot azon egyszerű oknál fogva, hogy a végelszámolási eljárás lefolytatása után a befejezés napját majd a közgyűlés határozza meg, ami Vértényi ur szerint is hosszú idő, 8-10 hónap is lehet. Álló- és forgóeszközzel kapcsolatban kérdezem Vértényi úrtól: a pénz is forgóeszköznek minősül szerintem, tehát a bevételek őket illetik megérzésem szerint. Létrehozhatjuk mi ugyan a költségvetési intézményt, de amig nincs elvonva az IKKV vagyona, miből? Or. Vértényi Jenő: Kérem a közgyűlés tagjait, olyanra ne térjenek ki, hogy én mondjam meg, hogy önök miből tudnak létrehozni egy költségvetési intézményt. Nyilván amikor eldöntötték az intézmény létrehozását, előtte számításokat is végeztek erre vonatkozóan. Nem arról van szó, hogy meglévő pénzeszközt von el, hanem a jövőt illetően egy bizonyos szolgáltatás ellenértéke már nem az adott szervhez folyik be, mivel a szolgáltatást nem az látja el. Jancsi György: Javasolom, hogy az önkormányzat e munka elvégzésével bízzon meg olyan céget, vállalkozói jogászt, vagy szakembert aki ehhez ért. Ugy gondolom, hogy egy-két óra alatt most nem tudjuk azt megoldani, amit eddig hónapokon keresztül nem tudtunk. Dr. Kereskai István: A lebonyolítással meg lehet bízni bárkit, de a közgyűlésnek kell abban dönteni, hogy jogutóddal, vagy anélkül szünteti meg az IKKV-t, és annak következményeit viselni kell. Farkas Zoltán: Jesch Aladár, a városüzemeltetési bizottság elnöke hivatalos elfoglaltság miatt az ülésen résztvenni nem tud, azzal bizott meg, hogy a bizottságnak e témában hozott döntését ismertessem. A bizottság egyetért a 196/1991. sz. határozat módosításával kapcsolatos előterjesztésben foglaltakkal. Palotás Tibor: Feltétlenül döntenünk kell-e ma ebben az ügyben? Az a véleményem, hogy újból át kellene gondolni az egészet és a következő alkalommal dönteni. - 20 - Dr. Hericzi Edit: A testület egyértelműen eldöntötte, hogy az IKKV-t meg kívánja szüntetni. Az egyetlen igazán jelentős probléma ^z. volt, hogy kimondtuk, hogy az intézmény jogutódja a vállalatinak. Tehát a határozatból törölni kell azt, hogy "az intézmény jogutód". Tehát azzal, ha ma ezt a testület elfogadja semmiféle jogsértést, mulasztást nem követ el, de ha nem dönt, akkor tovább megy az idő és nem tudjuk rendezni az ezzel kapcsolatos többi feladatot sem. Marton István: Vértényi ur azt javasolta, hogy várjuk meg a vagyonátadó bizottság döntését ugy, hogy próbáljuk meg azt gyorsitani. Javaslom, hogy a témára a következő közgyűlésen, 2 hét múlva térjünk vissza. Balogh György: A jelenlegi határozati javaslat már egy korábban elfogadott határozatot ismétel meg, tehát egy korábbi döntésünket kell megerősíteni annyi módosítással, hogy kimarad a "jogutód" megjelölés, mert az jogszerűtlen, ügy gondolom, hogy ebben ma állást tudunk foglalni. Palotás Tibor: Teljesen ellentétes a véleményem, ugynis itt más dolog is van, pl. hogy Vágvölgyi Tamást bizzuk meg a végelszámolással. Az én bizalmam viszont a helyi szakemberekben megrendült. Ezért kérem, hogy e témával a következő közgyűlésen foglalkozzunk, hogy ennek a határozattervezetnek a következményeit is mérlegelni lehessen. Vágvölgyi Tamás: Jónéhány félreértést tisztázni kell. Nem fedi a valóságot, hogy hónapok teltek el és nem történt semmi az IKKV megszűnése és az intézmény megalakulása érdekében. 1992. február elején kerültem az intézmény élére, február 12.-én volt egy bizottsági ülés, akkor már jártunk Zalaegerszegen az APEH-nél, a TÁKISZ-nál stb. a bejegyzésekkel kapcsolatosan, és már akkor elmondtuk aggályunkat ezzel kapcsolatosan. Gyakorlatilag azzal, hogy a közgyűlés kimondta hogy december 31-ével megszűnt az IKKV, ezzel még nem történt semmi, azt mi elmondtuk nagyon világosan, más kérdés, hogy nem történt rá reagálás. A cégbiróság egyértelműen megmondta, attól, hogy a testület kimondta, hogy december 31-ével megszünteti az IKKV-t, az még mindig létezik. Elmondták a cégbíróságon azt is, hogy a határozatot ugy kell módosítani, hogy az IKKV-t meg kell szüntetni, és 8 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnál, meg kell kezdeni a végelszámolást, amire kijelölnek egy végelszámolót, amire jelen esetben engem biztak volna meg. Amikor ez megtörtént és a közgyűlés is döntött volna róla egy határozattal, akkor kellett volna elmenni újra a cégbírósághoz és törölték volna az IKKV-t a nyilvántartásból, ekkor szűnt volna meg ténylegesen az IKKV. A testület január l-jével megalakította az uj intézményt, ezt kimondani egyszerű, de vagyona az uj intézménynek nincs. Dr. Henczi Edit: Önök a cégbírósághoz március utolsó napjaiban mentek. Április 4-én értesültem arról, hogy a cégbejegyzéssel problémák vannak, ezt azért ne róják az én hibámnak. - 21 - Vágvölgyi Tamás: A gazdasági bizottságnak a problémáinkat felvetettük, hogy azért nem mentünk a cégbírósághoz korábban, mert átalakulásként kezelték az IKKV és igy teljesen más a helyzel?.. Termé.-szetesen amikor kiderült hogy ez nem lehet, akkor intézkedtünk más irányban. Dr. Kereskai István: Megértem Vágvölgyi ur problémáját, de hadd erősítsem meg azt a véleményt, hogy az nem megoldás, hogy április 13-án 4 hónap múlva derül ki, hogy a cégbíróság igy nem hajlandó a megszüntetést bejegyezni. Farkas Zoltán: Véleményem szerint - amit Vértényi ur hozzászólása is megerősített - nincs összefüggés az intézmény létrehozás és a vállalat megszűnése között, nem kell ehhez fordulónap, nem kell szerintem az intézménynek a vagyona, mert minden az önkormányzatnak a vagyona, csak a kezelésében vannak különbözőségek, ahhoz, hogy a mü ködését biztosítani tudja. Ebben különösebb problémát nem is látok. Palotás képviselővel sem értek egyet abban, hogy milyen nagy hibát követtünk el, véleményem szerint elindultunk egy uton. Többen ugy látták a közgyűlésben, hogy ne gazdasági társaság, hanem intézmény legyen. A hiba az volt, hogy nem a vállalatból kellett volna intézményt csinálni, hanem a vállalatot meg kellett volna szüntetni és egy költségvetési intézményt létrehozni.Tulajdonképpen csak egy apró hiba történt, hogy az intézmény a vállalatnak jogutódja, és ezt a hibát korrigálni lehet, és ezért van itt a mai előterjesztés előttünk. Palotás Tibor: Elhangzott, hogy ennek a döntésünknek súlyos anyagi vonzatai lehetnek. Emellett nem kell ugy elmenni, mintha nem létezne, holott a költségvetésünkből már fedezni nem tudjuk a kiadásokat, Biztosan van rá megoldás, de most nem tudom megmondani, hogy mi. Kérdésem, hogy a Vágvölgyi Tamás melyik cégnek a vezetője? Dr. Kereskai István: A testület Vágvölgyi Tamást az uj intézmény vezetőjének nevezte ki. Azon lehet vitatkozni, hogy a vállalatot ki számolja fel, ebben lehet dönteni. Marton István: Nem került még szóba, de azt hiszem a lényeget érinti az a kérdés is, hogy amikor ez a testület az IKKV-ra meghozta a határozatát a csődtörvény még nem volt hatályos, január l-jétől van hatályban. Az a véleményem, hogy a csődtörvény alapján az uj intézmény a végelszámolást le tudja vezényelni és ismételten hangsúlyozom, hogy az IKKV megszüntetésére vonatkozó határozat határideje december 31-ével rossz. Senki nem tudja most megmondani, hogy mikor fog jogutód nélkül megszűnni az IKKV. Intézkednünk kell, hogy meggyorsuljon a vagyonátadási folyamat. Én nem vagyok képzett jogász, de azért annyit tudok, hogy a végelszámolás akkor kezdődik, amikor ezt a cégközlönyben kihirdetik, 30 nap áll a hitelezők rendelkezésére. A vagyonelvonás kérdése is szóbakerült. Vagyont csak a tulajdonos vonhat el, tulajdonosok viszont akkor leszünk, ha a vagyonátadó bizottság átadja. - 22 - A jogutód nélküli megszűnésnél olyan gondok is vannak, hogy a cég kintlévőségeit ki hajtja be. De ugy gondolom, ezeknek a tisztázása a jogászok feladata lenne és ezért egyetértek a Palotás képviselő-" vei abban, hogy két alatt talán normálisan elő lehet késziteni a szakértői vélemények alapján. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy ne tárgyaljuk tovább a napirendet, hanem a következő ülésre hozzuk ide, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Göndör István: Én a vállalat megszüntetésének határidejét december 31-ében javaslom továbbra is megállapitani, mert minden gazdálkodó szerv életében olyan dátum, amikor az évet zárják, tartozásokat, követeléseket, mindent megállapitanak leltárban. Igaz, hogy a 8 napos bejelentési határidőt elmulasztotta a felelős, amelyért más cégek gazdasági vezetőivel szemben személyei felelősségrevonást külső személyek alkalmaznak. Ha a cégközlöny alapján a hitelezők megjelennek, azok már a felszámolónál jelennek meg és utólag azzal a határnappal jegyzik be, amivel kimondták. Itt nem csődöt jelentünk be, hanem mi kimondjuk, hogy megszüntetjük a vállalatot. Az a véleményem, hogy a mi szándékunknak az intézmény létrehozása felel meg, és ugy érzem, hogy ebben a kérdésben ma dönteni tudunk. Cserti Tibor: Jogilag az intézményt a testület létrehozta az 1992-es költségvetés részeként, Önök mellérendeltek egyfajta működési bevételt. Ezért nem igaz az az állitás, hogy az intézmény működési bevételei nem állnak rendelkezésre. Arról is döntött a testület, hogy 1992. január 1-től a város bérlakás állományának kezelését az uj intézményre ruházzák át. Az ebből származó bevétel pedig az intézmény működési bevétele. Az uj intézmény vezetője, aki Önöktől kapta a kinevezést, gondolom majd nyilatkozik, hogy az uj intézmény alapi-tási feladatainak az elmúlt időszakban mennyire tett eleget, és hogyan, kikkel kivánja ellátni ezt a feladatot. Nyilván célszerűnek látszik, hogy azokat a dolgozókat, akik helyismerettel, szakismerettel rendelkeznek, a régi vállalattól átveszi. Megvan a jogi formula arra, hogy joghátrányt ne szenvedjenek a dolgozók, hogy munkaviszonyuk az uj intézménynél áthelyezéssel keletkezzen. Önök garantálják, hogy az uj intézményben elhelyezett dolgozók a jogutód nélküli megszűnés esetén végkielégitést kapnak. Valakiket a végelszámolási feladattal meg kell bizni, ez lehet a vállalatnál a jelenlegi vezérkarban is erre alkalmas, megfelelő személy, de a bizalom alapján egy külső szakértő stábot is meg lehet bizni. Farkas Zoltán: Egy dologra szeretném még felhivni a képviselők figyelmét. Ha döntés születne a mai napon arról, hogy jogutód nélkül szűnik meg a vállalat, a mostani 200 főnyi intézményi dolgozó azt mondja, hogy nem tudunk megegyezni az áthelyezés dolgában és végkielégitést kell fizetni a 200-ból 100-nak, ez az egy dolog, amiről érdemes a képviselőknek gondolkodni, de azt hiszem, nem akkora horderejű ügy, hogy emiatt vissza kellene térni a korábbi megoldási változathoz. - 23 - Dr. Szüllősi Edit: 1991. november 25-én, amikor a közgyűlési határozat született, akkor az 1956. évi XI. tv. volt hatályban, ¡pmj.;. akkor még nem ismerte a végelszámolás jogintézményét, csak a gazdasági társaságok tekintetében. Abban még csak egyszerüsitett felszámolásról volt szó. Az egyszerüsitett eljárás feltételei pedig jogutód nélküli megszüntetés esetén nem álltak fenn. Nekünk a november 25-i határozat alapján az lett volna a feladatunk, hogy megcsináljuk a zárómérleget, annak alapján a vagyonátadó bizottsággal átadatjuk az önkormányzat tulajdonába ezt a Magyar Állam tulajdonában lévő vagyont, ebből 1992. január l-jén megalakul ez az intézmény. A másik: a jelenleg hatályos csődtörvény alapján, ahogy azt az intézmény vezetője is elmondta, a végelszámolás szabályai vonatkoznak az IKKV-ra. Jogutód nélkül szűnik meg, felszámolási eljárást nem kell folytatni, a csődjelentés feltételei sem állnak fenn, végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolás akkor kezdődik, amikor a közgyűlés meghozza a határozatot és ennek keltétől számitott 8 napon belül közzététel végett kérni a cégbiróságtól a cégközlönyben való közzétételt. A közzétételtől számitott 30 napon belül fognak jelentkezni a hitelezőink. Jelen pillanatban a legnagyobb hitelezői az IKKV-nak a dolgozói, akik a jogutód nélküliség miatt végkielégítésre igényt tarthatnak, ez 9 millió forint. A közzététel előtt 3 nappal végelszámolási mérleget kell késziteni nem a december 31-i állapot szerint, hanem az áprilisi állapot szerint, ez magán viseli a hitelezők terheit. A végelszámolást az APEH-nak be kell mutatni. Ha a dolgozókat most áthelyezzük a nemlétező intézményhez, nem fogja rögziteni a korábbi munkaviszonyt és ha 2 nap múlva elbocsátásija kerül, akkor végkielégítésre jogosult lesz, miből fogjuk fizetni, ugyanis ez a vagyon a végelszámolás kezdetétől annak befejezésig sérthetetlen, nem lehet hozzányúlni. Magyar József: Az egész vita azt sugallja, hogy a döntésünkkor nem mérlegeltünk minden szempontot, ez az egész ügy nincs jól előkészítve. Egyik vélemény szerint a kettőt csak egymás után lehet megoldani, mig a másik vélemény szerint pedig párhuzamosan. Én ugy gondoltam, hogy egy intézményről van szó, most pedig arról szereztünk tudomást, hogy a határozattal létrehoztunk egy intézményt és ha az elszámolás lezajlik, akkor majd átvesz egyes feladatokat ez az uj intézmény az IKKV-tól. Ha önálló intézményről van szó, akkor azt be kell jegyeztetni. Dr. Kereskai István: Ez meg is történt, az intézménynek az alapitó okiratát is elfogadta a testület. Cserti Tibor: Intézkedni kell a vállalati vagyon terhére a végelszámolási feladatok megoldásáról. Balogh György: Képesnek tartja-e magán az intézmény a végelszámolás levezetésére? Vágvölgyi Tamás: Semmi kifogásom nem volt az ellen, hogy én legyek a végelszámoló, a kollégáimmal együtt erre képesek vagyunk. - 24 - A december 31-ét nem szeretnénk határidőként megjelölni, mert ezután fog felvetni különböző problémákat. Pillanatnyilag én /setn tudnám megmondani, hogy kinek a pénzéből gazdálkodunk, a vállalatéból, vagy az intézményéből. Dr. Kereskai István: A lakás- és nem lakás céljára szolgáló bérleti dijak ez évi bevételei a létrehozott intézményé. A másik dolog az, hogy nem lett elinditva a vállalat felszámolása. Véleményem szerint a határozatból maradjon el a december 31 -i időpont. Palotás Tibor: Nem összeférhetetlen az, hogy Vágvölgyi Tamás az intézmény vezetője számolja fel az IKKV-t? Dr. Kereskai István: Nem összeférhetetlen, az IKKV-nál nincs vezető, mivel a korábbi határozat értelmében az december 31-ével megszűnt, azért biztuk meg Vágvölgyi Tamást a felszámolással, mert kinevezett vezető. Palotás Tibor: Milyen alapon fogja ő ezt a munkát végezni? Dr. Szöllősi Edit: A csődtörvény szerint az osztályvezető, vagy bárki vezető beosztású személy megbizható a felszámolással. A december 31-nek nincs jelentősége, hogy akkor szűnt meg az IKKV, mert a végelszámolás most fog indulni, befejeződni pedig amikor a Cégbiróság, majd a közgyűlés elfogadja a zárómérleget. Dr. Fazekas István: Kérem vegyék figyelembe Dr. Vértényi Jenő javaslatát, hogy a megszüntetésre határidőt ne jelöljenek meg, felelősként pedig a polgámestert, alpolgármestert vagy a jegyzőt határozzák meg. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a határozatból maradjon el az 1991. december 31-i határidő, a végrehajtás határideje 1992. julius 30-a legyen, felelősként a polgármester kerüljön megjelölésre . Marton István: Kérem, hogy a határozati javaslat első mondata ugy szerepeljen, hogy az a/ és b/ pontja helyett a) és d) pont szerepeljen . Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : - 25 - 42/1992. számú határozat _ i .■• A közgyűlés a 196/1991. számú határozatát módosítja, a határozat a/ és d/ pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: a) A Közgyűlés a Nagykanizsa Város Tanácsa által alapitott Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalatot (Nagykanizsa, Deák tér 5.) megszünteti. Az önkormányzat saját vagyona terhére kötelezettséget vállal a megszűnt vállalat tartozásaiért. Végelszámolónak kijelöli Vágvölgyi Tamást és utasítja, hogy a vállalat megszüntetésével kapcsolatos végelszámolási eljárást bonyolítsa le. Határidő: 1992. július 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye (Nagykanizsa, Deák tér 5.) névvel 1992. január l-jével új önkormányzati intézményt alapít. Az intézmény alapító okiratát a melléklet szerint jóváhagyja, egyúttal utasítja az Intézmény vezetőjét a Szervezeti és Működési Szabályzat mielőbbi elkészítésére. Határidő: 1992. április 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 3.) Rendeletalkotás a megemelt lakáskamattal érintettek 1992. évi támogatására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Palotás Tibor: A jövedelemhatár bruttó vagy nettó keresethez van-e igazítva? Ez a tervezet a rendelkezésre álló összegnek kb. 60 %-át állította be kifizetésre. Miből gondolják, hogy további jogos igény lesz? A kifizetésre szánt összegeket alacsony mértékűnek tartom, a további 4 millió forintból kik részesülnek? Dr. Spingár László: A jövedelemhatárok nettó értékben vannak megállapítva. Nem 60 %-ot állapítottunk meg, hanem az április 13-i tényleges állapotnak megfelelően szerepeltetjük, elképzelésünk szerint a határidőt április 30-ig meghosszabbítjuk. Szeretnénk elkerülni azt a tavalyi kinos helyzetet, amikor nem volt elegendő pénzünk a jogos igények kielégítésére. A tervezett összeg jelenleg még nem áll rendelkezésünkre, de a költségvetési törvényben erre ígérvényünk van. Ha a közgyűlés ugy dönt, hogy ezt a rendeletet elfogadja, akkor külön határozatban kell arról is dönteni, hogy ezt a költségvetésből megelőlegezi. - 26 - Magyar József: Hogyan lehet ellenőrizni az 500 ezer forintos értéket? A c) pontban annyi korrigálást szeretnék, hogy a lakását .a tulajdonos lakás céljára használja. A nagyobb részletet fizetőket miért nem támogatjuk magasabb összeggel? Dr. Spingár László: Az 500 ezer forintos vagyoni értékhatárról a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik. A c/ pont kiegészítésével egyetértek, valóban nem lenne célszerű, hogy netán iroda céljára használják a lakást és a kérelmező ebben az esetben is támogatásban részesüljön. A statisztika mutatja, hogy legtöbben az 1501-2500 forintig terjedő részletkategóriába esnek. Bizottsági ülésen is felmerült, hogy a 4501 forint feletti részletet fizetőket kellene jobban támogatni. Ott olyan vélemény alakult ki, hogyha valaki nagyobb összegű részlet fizetésére illetve kölcsön felvételére vállalkozott, akkor feltételezzük, hogy azt teljes felelősséggel tette. Ennek oka hogy jól keres, vagy a családja megfelelően és folyamatosan támogatja, az is lehet, hogyy nagyobb lakást épitett, mint amire szüksége lett volna. Dr. Henczi Edit: Az OTP vezetőjének tájékoztatássá szerint az 1501-4500 forintig terjedő kategóriában vannak azok, akik támogatásra leginkább rászorulnak, ezért ők e kategóriákban tartanák indokoltnak a magasabb összegű támogatást. Krémer József: Nem értek egyet azokkal, akik szerint a kisebb törlesztőrészleteket kell jobban támogatni. Aki vállalta a törlesztőrészietet, nem tudta, hogy változni fog a 3,5 íó-os kamat, továbbá az akkori biztos munkahelyre, kereseti lehetőségre alapozta a döntését. Véleményem szerint az alacsonyabb törlesztőrészletek lényegesen jobban vannak dotálva a magasabb törlesztőrészleteknél, ugyanolyan kereseti lehetőségek mellett. Az 1500 forintig terjedő havi részletet 30 %-ra módositanám, az 1000 Ft-ot 800 Ft-ra, az 1300-at 1500-ra, az 1500-at 1700-ra és az 1800 forintot változatlanul hagynám . Németh László: A rászorult hogy tudja meg, jogosult-e erre a segélyre . Dr. Spingár László: Erről tájékoztatást adtunk a Kanizsa újságban, a Kanizsa Extrában, a Zalai Hirlapban és a városi televizióban. Palotás Tibor: Elfogadhatatlannak tartom, hogy a 4 millió forint felosztása nincs megoldva. A határidő április 30-ban került megjelölésre és hogy a polgármesteri hivatal ne hivatkozhasson arra, nem tudja hány jelentkező van, ezért kérem ne fogadja el a közgyűlés ezeket a számokat. Dr. Spingár László: Dönteni kellene ebben a kérdésben, az lett volna jó, ha a közgyűlés már februárban állástfoglalt volna, de meg kellett várni a költségvetési törvény rendelkezéseit. A határidőt azért hosszabbítottuk meg, hogy elegendő idő legyen a kérelmek benyújtására. - 27 - Koczfán Ferenc: Egyetértek a táblázattal és azzal, hogy a lakást a tulajdonos lakás céljára használja. } .; Pilczer Éva: Döntenünk kell, teljes egészében felhasználjuk-e ezt az összeget, vagy a fennmaradó részt szociális segélyezésre fordítjuk. Én az előbbi megoldás mellett vagyok, ezért javasolom, várjuk meg mennyi lesz az igénylők száma és ezt követően határozzuk meg a támogatás mértékét a május 4-i közgyűlésen. Dr. Kereskai István: Ha a határidő április 30, akkor a május 4-i közgyűlésre nem lehet hozni ezt az anyagot, mert a bizottságnak ismét tárgyalnia kell. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy közvetlenül a testület elé kerül a tervezet, akkor viszont nincs elegendő idő annak áttanulmányozására. Farkas Zoltán: Egyetértek azzal a javaslattal, mely szerint a végleges igény felmérését követően döntsünk. Jancsi György: Javaslatom, hogy akik április 30-ig valamilyen oknál fogva nem tudják igényüket bejelenteni, ne zárja ki a rendelet a támogatásból. Dr. Kereskai István: Meg kell határozni, milyen elvek alapján kerül megállapításra a támogatás összege, a rendelkezésre álló összegnél többet nem fogunk kapni a központi költségvetésből. Magyar József: Mennyi a várható igénylők száma az elmúlt évi adatok figyelembevételével? Osváth Sándorné: Az elmúlt évben az adósoknak több hónap állt rendelkezésükre az igényük benyújtására. A 910 igényből 670 volt jogosult és a támogatást 647-en vették igénybe. Havonta 542 kapott rendszeres támogatást, a kölcsönét 223 fő váltotta ki, a módosított előirányzat 24 millió forint volt, a tervezetthez képest 11 millió forinttal kellett megemelni az előirányzatot. Dr. Spingár László: Az elmondottakra figyelemmel a rendelettervezet kb. 500 fő támogatását oldaná meg. Balogh György: Véleményem szerint abban dönteni tudunk ma, hogy ezt az öszeget csak e célra használjuk fel. A tervezettel egyetértek. Ha nem fogy el a pénz, akkor a későbbiek folyamán még mindig dönthetünk, kik és milyen mértékben részesüljenek még támogatásban. Czupi Gyula: Jónak tartottam volna, ha legalább három variáció közül választhatnánk. Cserti Tibor: Számomra teljesen egyértelmű, hogy az a kör, amely a támogatási feltételeknek megfelel, számarányát tekintve ugrásszerűen nem növekedhet vagy csökkenhet. Én is azokkal értek egyet, akik a téma elnapolását javasolják. Az 1992. évi költségvetésben az e - 28 - biztosított pénz jelentős nagyságrendű, kérem, hogy ezt ne lépje tul a testület. Számolnunk kell azzal is, hogy a 60 millió forintos hiteltörlesztés mellett további pótigények léphetnek fel, arfieTyekejt meg kell oldanunk. Dr.Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Javasolom fogadjuk el az előterjesztést,a fennmaradó pénzösszeget ifjú házasok támogatására kell forditani. Dr. Kereskai István: Háromféle javaslat hangzott el, az egyik,, hogy összegszerűségében akkor kellene dönteni, amikor valamennyi igény beérkezett, a másik bizonyos emelés legyen a sávokban, főleg a magasabb törlesztőrészleteknél, a harmadik az Írásos előterjesztés, amelyet a bizottság is javasol elfogadásra. Magyar József: Ha most meg tudunk abban állapodni, hogy egyes kategóriákban milyen százalékot határozunk meg, akkor nem kell újból testület elé hozni ezt az anyagot. 30, 40, 45 %-ot javasolok a két fontos kategóriában. Jancsi György: Akik OTP hitelt vettek igénybe havonta törlesztésként meghatározott összeget fizetnek. Ez most felemelésre került, jelentkezik-e különbözet és ezt hogyan kompenzálják százalékos arányban. Dr. Lukácsa Erzsébet: Végeztünk számításokat, pl. ha valakinek 50.000.- Ft tartozása van, azt 3,5 %-kal számolva havi 280-300 Ft-os törlesztést jelent, most a felemelt kamattal viszont havi 1100.- Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy az első kategóriában 1500.-Ft-ig 50 %-ot váltunk ki, tehát az emelést ez a hozzájárulás nem fedezi. Kérem, hogy a testület a döntést ne halogassa, nagyon sok ember fordult hozzánk kérelemmel ebben az ügyben és várja az érdemleges választ. Én azokkal a javaslatokkal értek egyek, mely a pénzt csak erre a célra kívánja felhasználni, határidőként kérem ne április 30-át jelöljék meg, hanem december 31-ig legyen lehetőség a kérelem benyújtására. Pilczer Éva: Elfogadom Marton és Krémer képviselők javaslatát azzal, hogy a fennmaradó összeget ne szociális segélyre, hanem az ifjú házasok támogatására fordítsuk. Koczfán Ferenc: Sok olyan család van, akiknek 3-4000 Ft-os átlagjövedelemből kell gazdálkodni. Kérem fogadjuk el ezt a költségvetést és az esetleg megmaradó összeget azok számára biztosítsuk, akik jövedelme 4.000 Ft/fő alatt van és váltsuk ki az egész növekményt. Göndör István: Fogadjuk el Magyar és Krémer képviselők javaslatát, de véleményem szerint azt ne mondjuk ki, hogy a megmaradó összeget milyen célra használjuk fel, hanem a később jelentkező igények kielégítésére fordítsuk. Térjünk vissza e témára valamikor szeptember vagy október hónapban. - 29 - Koczfán Ferenc: Ha az egy főre jutó jövedelem nagyon alacsony, akkor próbáljuk meg ezt kompenzálni. Ha 000 Ft alatt van aíjöve-delem akkor maradjon a táblázatban szereplő szám, ha 6000 Ft alatt van akkor 1,2, ha 5000 Ft alatt van akkor 1,4, ha 4000 Ft alatt van akkor 1,6, ha 3000 Ft alatt van akkor pedig 1,8-as szorzóval számoljunk. Osváth Sándorné: Előállhat olyan helyzet, hogy valaki nagyobb támogatást kap az előbb emiitett esetekben mint amennyi a havi részlete, tehát teljes mértékben ki lenne váltva. Or. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a c./ pontban az szerepeljen, hogy a lakást a tulajdonos lakás céljára használja. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy az összes igény beérkezését követően döntsünk az összegszerűségben, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Krémer és Magyar képviselő javaslata között annyi különbség van, hogy Krémer képviselő 100.- Ft-tal többet javasol az egyik kategóriába, mig ugyanennyivel kevesebbet egy másik kategóriába. Az összegszerűségre kérem a közgyűlés állásfoglalását. Az 1500 forintig terjedő havi részletnél 30 % az 450 Ft-ot jelent, ki ért egyet ezzel a javaslattal? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a támogatás mértéke a II. kategóriában 800.- Ft legyen? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Krémer képviselő 1500 Ft-ot javasolt a III. kategóriában, mig Magyar képviselő 1400.- Ft-ot. Ki ért egyet az 1500.- Ft-tal? A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással az 1500.- Ft-os támogatási mértékkel egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a IV. kategóriában az 1700.- Ft-os támogatással? - 30 - A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 4501 forint feletti részletnél a havi 1800.- Ft-os támogatással? A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Véleményem szerint ne április 30-ban jelöljük meg a határidőt, hanem a későbbiek során is legyen lehetőség a kérelem benyújtására. Palotás Tibor: Én is ezt szeretném kérni, hogy maradjon meg ez az áthidaló lehetőség és majd még valamikor szeptemberben lehessen intézkedni erről. Balogh György: A 2. §. 2. bekezdése azt tartalmazza, hogy a támogatásra jogosultak igényüket 1992. április 30-ig nyújthatják be, a juttatott támogatás visszamenőleg érvényes. Ez nem zárja ki azt, hogy ilyen kérelem nem adható be. Dr. Henczi Edit: Javasolom, hogy a 2. §. 3. bekezdése tartalmazza azt, hogy az az igényjogosult aki a támogatás iránti kérelmét április 30-a után nyújtja be, támogatásban a kérelem beadását követő hónap első napjától részesíthető. Dr. Kereskai István: Aki a 2. §. 3. bekezdésének kiegészítésével az előbb elhangzottak szerint egyetért, kérem szavazzon, természetesen a tervezetben szereplő 3-as bekezdés 4-es sorszámra változik. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Koczfán képviselő javaslatával, az általa emiitett szorzók alkalmazásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 17 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: - 31 - 9/1992. (IV.13.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/1992. /IV.13./ számú rendelete a megemelt lakáskamattal érintett rászoruló családok támogatása 1992. évben. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Palotás Tibor: Kérem döntsük el, hogy az összeg mekkora részét használjuk erre a célra. Dr. Kereskai István: Erre vonatkozóan külön határozatot kell hozni. Balassa Béla: A város 1992 évre elfogadott költségvetéssel rendelkezik. 60 millió forintos tőketartozás, 36 %-os kamattal terhelt. A város 5000 Ft/fő normativ támogatás alapján 9.870.000 Ft-ot kap. Mikor érkezik meg ez az összeg? Ki fogja finanszírozni a 36 %-os kamatterhet? Dr. Kereskai István: Mi felvállaltuk, hogy megelőlegezzük ezt az összeget,azért tettük, mert hitel nélkül tudjuk finanszírozni. Javasolom, hozzunk egy határozatot, hogy a polgármesteri hivatal a költségvetéséből megelőlegezi az 5000 Ft/fő/hiteladós összeget a támogatásokhoz, függetlenül attól, hogy a központi költségvetésből mikor illetve milyen ütemezésben részesülünk. A közgyűlés foglaljon ugy állást, hogy függetlenül a tényleges igényektől, a költségvetésből kapott e célú támogatást valamely lakástámogatási forma /ifjú házasok támogatása, kamatkiváltság stb./ céljára forditja. A közgyűlés szeptember-október hónapban térjen vissza a lakástámogatások, illetve a pénz felhasználására. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 43/1992. számú határozat A közgyűlés - a központi költségvetési támogatás folyósításáig - az 1992. évi költségvetése terhére biztositja a megemelt lakáskamattal érintett rászoruló családok támogatását. Az 1975 kedvezményes kamattörlesztéssel érintett személy után biztositott 9.875.000 Ft csak valamely lakástámogatási formára használható fel. A közgyűlés október hónapban áttekinti a kamattámogatásra felhasznált összeget és akkor dönt az esetleges egyéb célú /pl. ifjú házasok támogatása, kamatkiváltás/ felhasználásról. Határidő: 1992. október 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 32 - 4.) Javaslat egészségügyi-, oktatási- és közművelődési intézményvezetők munkaviszonyának megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Jancsi György: Az önkormányzat hogyan köszön el méltó módon ezektől az emberektől? Tüske Tibor: Megvan ennek a kialakult gyakorlata. Az intézményvezetők belépése minden év augusztus l-jén történik és a nyugdijba-vonulás augusztus 30-án. A nyugdíjba vonuló vezetőket az igazgatói munkaközösség minden évben elbúcsúztatja, melyre a tanév végén kerül sor, ezen a rendezvényen az elmúlt évben a polgármester is megjelent. Ez évben is ilyen keretek között szeretnénk ezt megrendezni, ezen alkalommal az intézményvezetők jutalomban részesülnek, az igazgatói munkaközösség pedig ajándéktárggyal köszön el a nyugdijba vonuló intézményvezetőktől. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon . A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 44/1992. számú határozat A közgyűlés Múlik Istvánnénak a II.sz. Bölcsőde vezetőjének munkaviszonyát 1992. junius 22-én kezdődő felmondással Hóbár Györgynének a palini Napközi Otthonos Úvoda vezetőjének, Liplin Ferencnének a Rozgonyi uti Napközi Otthonos Óvoda vezetőjének, Imics Lászlónénak a miklósfai Általános Iskola igazgatójának és Dr. Kelemen Ottónénak a Zrinyi Miklós Általános Iskola igazgatójának a munkaviszonyát 1992. április 13-án kezdődő felmondással 1992. augusztus 30. napjával nyugdijazás miatt megszünteti és nevezetteket a munkavégzési kötelezettség alól 1992. augusztus 1-től 1992. augusztus 30-ig felmenti. Vizeli Dezsőnek a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatójának munkaviszonyát nevezett kérésére nyugdijba vonulása miatt közös megegyezéssel 1992. augusztus 30. napjával megszünteti. A közgyűlés elismerését fejezi ki az intézményvezetők közszolgálatban végzett eredményes munkájáért és további jó egészséget kiván. - 33 - Utasítja a polgármestert a munkáltatói intézkedések megtételére . t ,•; Határidő: 1992. április 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a Garai utcai lakóépületegyüttes befejező szekció beépítési terv jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a határozati javaslat e./ pont jában megfogalmazottakat ne fogadjuk el, ez a pont a garázshelyek és üzletek eladásából befolyt összeg környezetvédelmi és városfejlesztési célú felhasználásának elkülönítését jelölte meg. A költség vetési tervezet ingatlanértékesítésből 60 millió forintos bevételt tervez, ezzel az összeggel azonban még nem rendelkezünk. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Több ottlakó felhívta a figyelmemet arra, hogy lehetőség szerint a garázsok eladásánál ők előnyben részesüljenek, mivel a lakások értéke az ut miatt értéktelenedett. Jancsi György: Az anyagot a városüzemeltetési és a környezetvédelmi bizottsággal is egyeztettük. A költségvetés tárgyalásánál mindhárom bizottság által javasolt pénzösszegeket radikális módon megfaragták Ez azt jelenti, nem nagyon tudunk eleget tenni az elvárásoknak. Pl. az önkormányzat ma még mindig nincs olyan helyzetben, hogy a vállalkozók a garázsépitők részére, a házépítők részére és a legkülönfélébb igényekkel fellépő embereknek területeket tudjon előkészíteni. Ennek következménye, hogy a városban most a területfelhasználás ugy történik, hogyha valakinek eszébe jut valami, pl. hogy autószalont akar építeni, akkor általában olyan esetleges területre kell neki települni, amely előtt a polgármesteri hivatal, vagyis a rendezési tervek teljes felkészületlenséggel állnak. Mi ezt a lehetetlen állapotot szeretnénk oly módon kezelni, hogy az innen befolyt pénzeszközöket az előbb emiitettekre folyamatosan visszaforgatnánk. Dr. Kereskai István: Véleményem szerint ezt akkor szabad megtenni, ha költségvetésünkben ilyen célon, ilyen cimen megtervezett 60 millió forint bevétel már megvan. Egyelőre azonban nem látom biztosítottnak, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett 60 millió forintos összeg ez évben beérkezzen. Balogh György: Én ugy tudom, hogy a 60 millió forintos bevételt a költségvetésben felosztottuk. Ha az előbb elhangzott javaslatot megvalósítjuk, akkor szükséges-e a költségvetés módosítása? Cserti Tibor: Azt a gondolatot próbáltuk továbbfejleszteni, hogy a városnak legyen vállalkozási alapja, de van egy rövid és egy hosszabb táv és a kettő között egy folyamatos átmenetet célszerű biztosítani. - 34 - Ha a 60 millió forinton felül további bevételhez jutunk, akkor térjünk vissza ennek a kérdésnek a kezelésére. Tájékoztatom Önöket, hogy az Arai benzinkúttal kapcsolatosa^•bevé-, telhez jutottunk. Amig a helyi lakásrendelet nem kerül elfogadásra, gyakorlatilag a városi vagyonalapnak egy jelentős része befagyasztásra kerül és nem látom a teljesitési lehetőséget. Koczfán Ferenc: A 7-es elkerülő szakasza két lakótömb között van, amikor az ut készült arról volt szó, hogy hangszigetelés vagy hangfogó készül oda. Az odaépitendő garázsok bizonyos hangfogó szerepet is betöltenek, emiatt a kivitelezés költsége magasabb lesz, ezért javasolom, hogy a telekeladásnál vegyük figyelembe ezt a körülményt és a telekár 50 %-át engedjük el azoknak, akik ott garázst kivánnak épiteni. Marton István: Szükségesnek tartottam volna, ha ehhez az anyaghoz költségvetés is készül. Egyetértek a polgármesterrel, elvi oldalról ellenzem én is azt, hogy az e.l pontot elfogadjuk. Jancsi György: Arról van szó, hogy a pénzügyi keretek behatároltak és ezen belül lehet csak terveket készittetni. A polgármesteri hivatal csak azokat a terveket tudja elkészittetni, amire a költségvetés lehetőséget ad, viszont az igények lényegesen nagyobbak. Mi ezt a módszert próbáltuk feloldani. A probléma az, hogy az utat megépitették, sajnos a környezetvédelmi kisérő felépítményeket nem építették meg és várhatóan nem is fogják. Magyar József: A városüzemeltetési bizottság nevében egyetértek Jancsi képviselő javaslatával, és kérem, legyünk arra tekintettel, hogy ennek az utcának a másik oldalát is rendbe kell rakni. Farkas Zoltán: Nem szívesen szavazok olyan pénzösszeg felhasználásáról, amiről azt sem tudom, hogy mennyi. Ha a bizototságnak ilyen elképzelése van, akkor hozzávetőlegesen meg kellett volna határozni annak költségeit. Jancsi György: A költségvetés elfogadásakor a lakáseladásokból 60 millió forinttal számoltunk , azonban ez az ötlet nem szerepel benne, ez a bizottságok által kidolgozott javaslat, mellyel plusz bevételt kívánunk elérni és ebből szeretnénk a feladatainkat ellátni. Dr. Kereskai István: Nem tartom elfogadhatónak, hogy ujabb feladatot jelöljünk meg, amikor a már tervezett feladatokhoz sem biztositott még a bevételi forrás. Marton István: A 60 millió forintos keretet forrásoldalról egyetlen egy tétellel sem töltöttük ki idáig. Én ugy gondolom a 60 millió forintos telek-lakáseladási oldalnak ez lesz az első bevételi tétele, véleményem szerint a tervezett bevételt teljesitenitudjuk. Cserti Tibor: Szeretném felhivni a figyelmet arra,hogy a 7-es elkerülő szakaszának megépitése a városi és közúti igazgatóság közötti megállapodásnak az eredménye, mely a közúti igazgatóság alapberu- - 35 - házasában történt. Az akkori műszaki átadáson a zajhatás mérése kiemelt feladat volt. Szerintem a jogi helyzetből adódóan vizsgálni kellene az elmaradt beruházási részt és azt a városnak érvéhyesite--nie kellene. Ennek finanszírozását a város nem vállalta, az akkori alapberuházó feladatai közé tartozik. Ha lenne egy bizonyos forgótőke, akkor tudnánk fogadni azokat a letelepedni szándékozókat, akik azon tul, hogy az ellátási szinvonalat növelik, a foglalkoztatottságot szintén, a munkanélküliséget csökkentik és a költségvetést bevételhez juttatják. Mindenképpen fel kell vállalnunk, támogatnunk kell a vállalkozói igényeket, a telephely létesítéseket, ehhez a területelőkészitést meg kellene oldanunk. Balassa Béla: Elképzelhető, hogy 60 milliónál jóval magasabb lesz a bevétel összege, az előbb elhangzott feladatokra egy keretet kellene meghatározni. Dr. Kereskai István: Akkor kell ezt eldönteni, ha a tervezett bevétel rendelkezésre áll. Farkas Zoltán: Ezt az elvet a vállalkozási koncepció tartalmazza, ami a közgyűlés következő ülésének napirendi pontja lesz. Jancsi György: Javaslatunk arra irányul, teremtődjön meg annak a feltétele, hogy a polgármesteri hivatal és a bizottságok olyan minimális pénzeszközökhöz jussanak, amelyekkel olyan problémák mint pl. tehergépkocsi-, kamionparkoló megoldása orvosolhatók legyenek. Nem arról van szó, hogy telkekben, épületekben gondolkodjunk, hanem az előkészítéshez, az egész folyamat lebonyolitásához szükséges pénzeszközök meglegyenek. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a garázsok épitéséhez szükséges területeknél a telekárból 50 ^-os kedvezményt adjunk? A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elveti. Marton István: A terv szerint az ut északi oldalán a garázsok épitésével egyidejűleg a hangszigetelés is megoldásra kerülne, ugyanez a déli oldalra nem mondható el. A rajz ez komplexen tartalmazza, viszont az előterjesztés nincs vele összhangban. Böröcz Zoltán: Nem szeretném ha a két dolgot összekevernénk, valóban kellene egy olyan elkülönített összeg amivel gazdálkodhatnánk, és esetleg ebből megvalósulhatna az emiitett hangszigetelő fal, melynek elkészítését az önkormányzatnak érvényesíteni kell az alapberuházóval szemben. Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor az önkormányzatnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi felelőssége is az, hogy ez megvalósuljon. - 36 - Czupi Gyula: Egyetértek Marton képviselővel abban, hogy az ut mindkét oldalának hangszigetelését meg kellene oldani. Dr. Kereskai István: Itt egy rendezési terv jóváhagyásáról van szó. Amit a képviselők felvetettek az pedig egy konkrét kivitelezési munka, amelyet először meg kell terveztetni és meg kell határozni annak költségeit, majd el kell dönteni, hogy abból mi terhel bennünket és hogy elkészitjük-e . Jancsi György: Ez elvi kérdés, aminek jóváhagyását kérjük pénzösszeg nélkül, mivel annak realizálására jelenleg nincs pénz. Ha most az e/ pont nem kerül elfogadásra, akkor annak megvalósítására pár éven belül nem is kerül sor. Czupi Gyula: Javasolom, hogy e téma megoldása érdekében a bizottság készitsen egy mindenre kiterjedő anyagot, amely alapján a közgyűlés dönteni tud. Cserti Tibor: Holnap kerül sor a zárszámadás belső szakmai vitájára, ezért kérem Jancsi Györgyöt, hogy a bizottság készitsen javaslatot, melyek azok a területek, ahol már rövid időn belül a rendezési terv hiányából is, de vállalkozási lehetőséget lát. A május 4-i közgyűlésen ezt vitassuk meg, a többi pótigénnyel együtt. Dr. Kereskai István: Kérem zárjuk le a vitát, ki ért egyet azzal a javaslatommal, hogy az e./ pont ne szerepeljen a határozatban? A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslatot az e/ pont kivételével elfogadja, szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozza: 45/1992. számú határozat A közgyűlés Nagykanizsa, Garai utca lakóépület együttes befejező szekcióinak beépitési javaslatát a terv szerint jóváhagyja. A beépitési terv adta vállalkozási lehetőségeket is figyelembe véve azok előnyös és kedvezőtlen tényezőit, a távlati környezetvédelmi, városképi hatásait mérlegelve a következőket határozza: a) A tervezett létesítményekre a vállalkozói igényeknek megfelelően - az egységes városképi megjele- - 37 - nés érdekében - az engedélyezési szintű terveket a polgármesteri hivatal készíttesse.el A telkek az engedélyezési tervekkel együtt kerülnek értékesítésre, nyilvános meghirdetéssel. A vevők (vállalkozók) csak a tervnek megfelelő épületet építhetnek. Határidő: 1992. május 3o. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Berezeli Emilia főépítész b) A Kinizsi utca és a 7-es számú elkerülő ut kereszteződésénél lévő 635/26 hrsz-u önkormányzati tulajdonu ingatlanon lévő ideiglenes pavilonok üzemeltetői a terv szerinti üzletekre elővásárlási jogot élveznek, melyet a jelenlegivel megegyező nagyságú terület alapáron történő eladásával biztosit részükre az önkormányzat. Határidő: 1992. junius 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c) A közgyűlés utasítja a polgármesteri hivatalt, hogy a területen kialakításra kerülő garázsokat elsősorban a Garaí utca páros oldal Garaí utca páratlan oldal Ifjúság utca Hársfa és Űrhajós utca többszintes többlakásos tömbházak tulajdonosainak kell felajánlani megvételre. Határidő: 1992. junius 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d) Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos szükséges intézkedést a polgármesteri hivatal tegye meg, ismételten közgyűlés elé terjesztve az értékesítés feltételeit, és annak gazdaságossági számítással alátámasztott nyereségességét. Határidő: 1992. junius 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 38 - 6.) Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke részletes rendezés^, terv programjának jóváhagyása (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke Palotás Tibor: Javasolom, hogy a határozati javaslat b./ pontja kerüljön kiegészítésre a következőkkel: "Parkolóház és kereskedelmi egység elhelyezhető legyen". Kérem az a/ pont ne ugy legyen meghatározva, hogy a Báthory u. 14. számú épületnek a déli oldala legyen a telekhatár, hanem azt tartalmazza, hogy a bővítést a területen a távlati igény szerint kell biztosítani. Meg kell kérdezni az autóbuszpályaudvart üzemeltetőt, véleménye szerint mekkora terület szükséges és a tervező azt a terv készítésekor vegye figyelembe. Dr. Kereskai István: Megkérdezem a bizottság képviselőit, elfogadhatónak tartják-e a módosító javaslatot? Berezeli Emilia: A városfejlesztési bizottság által közgyűlés elé terjesztett terv kétfordulós tervezésen ment keresztül. Az első fordulós variáció tartalmazza a kereskedelmi egységeket is erre a területre. Én nem tartom jónak Palotás képviselő javaslatát, semmilyen utalás, jegyzőkönyv nincs a városfejlesztési bizottság elé sem került olyan anyag, amely azt tartalmazná, hogy a buszpályaudvar nem bővül. Amennyiben ezt a területet park, zöldterület címén nem tartja meg a város, akkor a bővítés lehetősége nem lesz megoldott. Pontosabban csak ugy tudnánk területet biztosítani, ha a Báthory utca ingatlanaiból mely magántulajdonban vannak, veszünk el. Azt viszont nem szabad megengedni, hogy a buszpályaudvart teljesen körbezárjuk. Ugy érzem a terv jellegéből és nyitottságából nem fog veszíteni akkor, ha a vásárcsarnok, a sportcsarnok és a tervezett műszaki létesítmények által bezárt teret kibővíti egy zöldterületi térre, melyet tartalékterületként kellene biztosítani. Nincs akadálya annak, hogy a lezárást a buszpályaudvar északi oldalán kereskedelmi vagy parkolóház jelleggel oldjuk meg, ugy, hogy a mögötte lévő parkoló a buszpályaudvar felől nem fog látszani. Jancsi György: Az álláspontok kialakításában a környezetvédelmi bizottság is részt vett. Véleményünk szerint a zöldterületre a városnak szüksége van. A főépítész által elmondottakkal a városfejlesztési bizottság véleménye megegyezik. A b./ pontra tett javaslatot el tudjuk fogadni. Figyelembe kell venni azt, hogy a buszpályaudvar valamikor bővülhet, az oda tervezendő benzinkutat is ugyanebbe a tömbbe lenne célszerű elhelyezni. Balogh György: A bizottság véleményével egyetértek, azt elfogadásra javasolom. Dr. Kereskai István: A városi főépítész és a városfejlesztési bizottság elnökének véleménye, hogy az a/ ponttal kapcsolatos javaslatot nem tudják elfogadni, mert azzal bezárnánk az autóbuszpályaudvar bővítésének lehetőségét, illetve csak magánterületek igénybevételével lehetne megoldani. A b./ pont módosításával egyetértenek, mely a következő lenne: - 39 - "Az autóbuszpályaudvartól északra tervezett lakótömb helyett közcélú parkolóhelyeket, parkolóházakat és kereskedelmi létesítményeket kell kialakítani, a terület terhelhetőségének figyelembe'' vételiével." Aki a b/ pontra tett módosító indítvánnyal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a b/ pont módosítását elfogadja . Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslatot a módosításra figyelemmel elfogadja, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : 46/1992. számú határozat A közgyűlés Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke részletes rendezési tervének programját az alábbi módosításokkal jóváhagyja. a) Az autóbuszpályaudvar bővítési lehetőségét a buszpályaudvar felett a Báthory u. 14. sz. ingatlan déli telekhatárának a Zrínyi utcához történő meghosszabbításáig tartalékterületként biztosítani kell. b) Az autóbuszpályaudvartól északra tervezett lakótömb helyett közcélú parkolóhelyeket, parkolóházakat és kereskedelmi létesítményeket kell kialakítani, a terület terhelhetőségének figyelembe vételével. c) A tervezett üzemanyagtöltő-állomás az Arany 3ános utca - Zrínyi utca tervezett kereszteződésétől délkeletre helyezhető el, a javasolt parkolókhoz kapcsolódóan . d) Az igy módosított program alapján elkészített tervet a részletes rendezési tervek tartalmi követelményeinek megfelelő szakági munkarészekkel együtt kell elkészíttetni és a szabályozási tervet a szabályozási előírásokkal, valamint az ÁRT-be csatoláshoz szükséges tervlappal együtt a közgyűlésre jóváhagyásra benyújtani . Felelős : Palotás Tibor az Alfától az Omegáig Kft ügyvezető igazgatója Határidő: folyamatos - 40 - 7.) Javaslat oktatási intézmények nevének megváltoztatására (írásban) Előadó'': Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, a határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : 47/1992. számú határozat A közgyűlés az 1990. évi LXXIII. törvényben biztosított jogkörében - figyelemmel a művelődési miniszter 9/1989. /IV.30./ MM.sz. rendeletében foglaltakra -engedélyezi, hogy 1992. május 1. napjától a - Hevesi Sándor uti Általános Iskola a Hevesi Sándor Általános Iskola nevet - a Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Szakközépiskola, Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskola, Gázipari Szakközépiskola, Finommechanikai és Automatizálási Szakközépiskola a Zsimgondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola nevet viselje. Felhatalmazza a Polgármestert a további szükséges intézkedések megtételére. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 8.) Javaslat a Templom téri Általános Iskoláért Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke Dr. Henczi Edit: Szeretnék módosító indítványt tenni, hogy a határozati javaslat első mondatában ne az szerepeljen, hogy az önkormányzat üdvözli, hanem hogy az "önkormányzat egyetért azzal...". Göndör István: Mérlegeljük azt is, hogy itt valamilyen külső forrás van, ami tehermentesít bennünket, mégha nem tul nagy összeggel is. Mondjuk ki azt a szándékunkat, hogy ahol ilyen alapítvány van, - 41 - azt az önkormányzat támogatja. * i Marton István: Számomra ez az anyag mást mond. A Templom téri alapítvány kuratóriumának elnöke ez év februárjában levélben kérte az önkormányzattól az alapitvány anyagi támogatását. Már egy működő alapitványról van szó, melynek támogatásával az Oktatási és Kulturális Bizottság nem ért egyet. Magam is ezen a véleményen vagyok. Dr. Kereskai István: Göndör képviselő javaslata szerint, ha anyagilag támogatnánk az alapítványokat, akkor ösztönöznénk azok létrejöttét, ezek forrását egyelőre nem látom. Böröcz Zoltán: Ha a város összes általános iskolájának a pályázatához 20-30 ezer forinttal hozzájárulnánk, az kb. 300.000 forintot jelentene egy évben. Véleményem szerint ez annyira jelképes összeg a költségvetésben, hogy annak forrásoldalát meg kell teremteni. Ezzel lehetőséget teremtenénk alapitvány létrehozására. Nem értek egyet azon véleménnyel, hogy ezt a segítséget ne adjuk meg. Czűpi Gyula: Az oktatási és kulturális bizottság álláspontja az, hogy a költségvetési intézmények ilyen jellegű kezdeményezéseit támogatni kell és e kérdésben a költségvetés tárgyalaásakor kell dönteni. Az alapítványt a költségvetési intézmények azért hozzák létre, hogy külső forrásokat vonjanak be, amely megkönnyíti a vállalatok által adandó összegek technikai lebonyolítását. Nekünk nem ez a feladatunk, hanem az, hogy jó költségvetést biztosítsunk az intézményeink számára. Marton István: Ezeket az intézményeket mi a költségvetésből finanszírozzuk. Véleményem szerint, ha egy alapitvány alapításához a mi 20 vagy 30 ezer forintunk hiányzik, akkor az egy garantáltan életképtelen alapitvány. Sneff Mária: A közgyűlés korábban már ugy döntött, hogy azalapit-ványokat jelképes összeggel támogatja. Jelen esetben az oktatási és kulturális bizottságnak ettől eltérő véleménye van. Kovács János: Tagja vagyok ennek a kuratóriumnak. A Templom téri általános iskola alapítványának az a célja, hogy a számitógépes oktatáshoz, a nyelvi oktatás továbbfejlesztéséhez, a szakkörök bevezetéséhez pénzösszeget biztosítson. Jelenleg 300.000 Ft-tal rendelkezik az alapitvány, melyet magánszemélyek fizettek be. Németh László: Ha minden alapitvány részére megszavaznánk 20 ezer forintot, akkor a költségvetésből ez már jelentős összeget képezne. Jancsi György: Véleményem az oktatási és kulturális bizottságéval megegyezik, nem tehetjük meg, hogy bizonyos iskolákat kiváltságos helyzetbe hozunk. Az önkormányzat az intézményeket a költségvetéséből támogatja. - 42 - Göndör István: Javasolom, hogy az alapító okiratban megjelölt összeg 20 %-áig támogassuk a város intézményeinek alapítványait. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 4 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Németh László: ügy gondolom, jelképes összeggel kellene támogatni az alapítványokat, 5000.- Ft-ot javasolok. Or. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 1 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Krémer József: Javasolom, hogy e nemes célt szolgáló alapítványt 30.000.- Ft-tal támogassuk. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki az oktatási és kulturális bizottság javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 48/1992. számú határozat Az önkormányzat üdvözli, ha az intézmények alapitványi bevétellel növelik a költségvetésben biztositott pénzeszközeiket. Az alapitványt azért hozzák létre az alapítók, hogy céljaik elérésére külső forrásokat vonjanak be. Az önkormányzat a városi intézmények fenntartója, így a rendelkezésre álló pénzeszközöket a költségvetésen keresztül biztosítja, ezért az intézményi alapítványok támogatását nem vállalja fel. - 43 - 9.) A TÖOSZ 1992. évi tagdíjáról rendelkezés (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A Települési Önkormányzatok Szövetségébe Nagykanizsa önkormányzata az elmúlt évben belépett. 1991-ben állandó lakosonként 2.- Ft volt a tagdij összege. A TÖOSZ 1992 februári ülésén a tagdíj összegét 3.- Ft-ra emelte, melynek átutalását kérik. Kérjük a közgyűlés döntését, kiván-e tagja lenni a TÖOSZ-nak a jövőben, ha igen, akkor a tagdíjat át kell utalni. Czotterné Ivády Zsuzsa: Lépjünk ki a TÖOSZ-ból. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy lépjünk ki a szövetségből, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 49/1992. számú határozat A közgyűlés a továbbiakban nem kiván a Települési Önkormányzatok Szövetségében tagként tevékenykedni, ezért az 1992. évi tagdíjat nem fizeti be. Felkéri a Polgármestert, hogy a közgyűlés döntéséről a TÖOSZ elnökét értesítse. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Nagykanizsa elnevezés engedélyezése (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 50/1992. számú határozat A közgyűlés engedélyezi, hogy a HIDROFILD Kft, 0RIG0 Kft, RIGEL Kft és a RIGEL-IMPEX Kft által , létrehozott "Liberális Nagykanizsáért" Alapitvány -44 - elnevezésében a "Nagykanizsa" mint közigazgatási egység neve szerepeljen. } Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11.) Javaslat a Nagykanizsa közterületein biztonsági korlátok és hulladéktárolók elhelyezésének lehetőségeire (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Farkas Zoltán: A biztonsági korlátokkal kapcsolatosan tett ajánlatra holnap nyilatkozni kellene az ajánlattevőnek. A testületnek abban kellene állástfoglalnia, hogy engedélyezi-e, hogy a város közterületein felszerelje az előterjesztésben szereplő német kft ezeket a korlátokat, és a mellékletben szereplő szerződést velük megköthetjük-e. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, az alpolgármester által elmondottakkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja az előterjesztésben foglaltakat. 12.) Közérdekű felvetés Czotterné Ivády Zsuzsa: Tudomásom szerint időszerű, hogy most a Megyei Expo Tanácsba tagokat delegálnak, a közgyűlésnek is kellene ezzel a témával foglalkoznia. Dr. Kereskai István: E témával kapcsolatosan két alkalommal vettem részt megbeszélésen és ott abban állapodtunk meg, hogy kérnek majd személyre javaslatot tőlünk május közepéig. 13.) Javaslat a közgyűlés következő üléseinek napirendi pontjaira: Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy ma már több témát ne tárgyaljunk, a mára tervezett, de sorra nem került napirendi pontokat folytatólagos ülésünkön tárgyaljuk meg, amelyet 8 napon belül összehívom . Marton István: Javasolom, hogy ezt a közgyűlést tekintsük befejezettnek és május 4-én ne folytatólagos ülés legyen. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy április 21-én folytatólagos ülésen a ma elfogadott, de meg nem tárgyalt napirendek szerepeljenek, kézfelemeléssel szavazzon. - 45 - A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással egyetért azzal, hogy április 21-én folytatólagos ülést tartv Dr. Kereskai István: A közgyűlés elején döntöttünk abban, hogy május 4-én és 18-án testületi ülést tartunk. Kérek javaslatot a május 4-i közgyűlés napirendjére. Két napirendünk már van: Nagykanizsa város vállalkozási koncepciója és Beszámoló a polgármesteri hivatal 1991. évi munkájáról, különös tekintettel az ügyintézésre . Dr. Henczi Edit: Javasolom napirendként a lakáselidegenitéssel kapcsolatos rendelet koncepcióját, az Expo tanácsba a tag beválasztását, a zárszámadás első fordulóját. Cserti Tibor: Május 15-ig meg kell tárgyalni az egészségügyi alapellátás leválasztását a kórház költségvetéséből, mivel a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz eddig az időpontig kell beterjeszteni az ilyen irányú kérelmet. Dr. Kereskai István: javasolom, hogy a zárszámadás helyett az egészségügyi alapellátással kapcsolatos téma szerepeljen május 4-én, a zárszámadás pedig május 18-án. Farkas Zoltán: A könyvtár elhelyezés lehetőségét, valamint az Erkel Ferenc Művelődési Ház alapítványával kapcsolatos témát május 4-én kellene megtárgyalni. Dr. Kereskai István: A május 18-i közgyűlés napirendi pontjaira kérek javaslatot. Balogh György: Javasolom a Széchenyi Ipari Iskola elhelyezésének ügyét megtárgyalni. Tüske Tibor: Kérem, hogy a testület foglalkozzon az uj intézményvezetők kinevezésének kérdésével. Krémer József: Napirendként javasolom a kerékpárút lehetőségeinek javitását. Pilczer Éva: A közterületek hasznosításáról készüljön előterjesztés a TEFO és Hatósági Osztály által. Czupi Gyula: Amikor napirendi pontokra teszünk javaslatot, kérem annak megjelölését, hogy mely bizottság készitse azt elő. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem a titkárság vezetőjét, hogy a hatásköri jegyzékekről készitsen számunkra egy anyagot. - 46 - Farkas Zoltán: Javasolom napirendként az önkormányzati ingatlan apportként való bevitelének tárgyalását a vásárcsarnok beruházásba. Marton István: A csatornaberuházások helyzetéről a TEFO készitsen előterjesztést. Magyar József: Tárgyalni kellene a VGV átalakítását. A városüzemeltetési bizottság felkérte a városgazdálkodási vállalatot, hogy a Sétakerttel kapcsolatosan készitsen egy tanulmányt, ezt is meg kellene tárgyalni. Nagyon sok napirendi javaslat hangzott el, ezért kérem, hogy a polgármester döntse el, hogy melyik témákat tárgyaljuk. Czupi Gyula: Jó volna, ha a közgyűlések alkalmával már a következő testületi ülés elkészült anyagait is megkaphatnánk, hogy fel tudjunk készülni. Minorics Piroska: Az oktatási és kulturális bizottság foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Nagykanizsára egy főiskolát telepitsünk. Ezzel kapcsolatosan a május 4-i közgyűlésen egy elvi állásfoglalást kérnénk. A közgyűlés egyhangúlag egyetért azzal, hogy az április 21-i folytatólagos ülés napirendi pontjai a ma elfogadott és meg nem tárgyalt témák legyenek, mig a május 4-i közgyűlés napirendi pontjait a polgármester határozza meg a tett javaslatok alapján. Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. jegyző Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
