* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.96 MB | |
| 2026-02-26 15:31:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  184 | 287 | 1992. április 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Folytatólagos ülés Határozatok száma: 51-től 55-ig Napirendi pontok 1.) Tájékoztató az Izraelita Hitközség ingatlancsere illetve felújítási kérelméről (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Képviselői önálló indítvány a 74-es út és a 7-es számú út közötti szakasz korszerűsítése tárgyában (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő 3.) Nagykanizsa Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke Zárt ülés: 4.) Kőszegi Józsefné esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Farkas Antal esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-4/1/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1992. április 21 - i folytatólagos üléséről Határozatok száma: 51-től 55-ig Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. április 21-én (kedd) 16.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Balogh Tibor, Dr. Csákai Iván, Göndör István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Sneff Mária, Stamler Lajos. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor osztályvezetők, Tüske Tibor csoportvezető, Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Ma az 1992. április 13-án elfogadott, de meg nem tárgyalt napirendi pontok kerülnek megvitatásra, ebből a 3 szociális segély fellebbezési ügy zárt ülésen kerül megtárgyalásra. Napirendi pontok: 1.) Tájékoztató az Izraelita Hitközség ingatlancsere illetve felújítási kérelméről (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Képviselői önálló indítvány a 74-es ut és a 7-es számú ut közötti szakasz korszerűsítése tárgyában (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő 3.) Nagykanizsa Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke - 2 - Zárt ülés: 4.) Kőszegi Józsefné esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Farkas Antal esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Napirend előtt: Palotás Tibor: Húsvét vasárnap hallottam a szószékről, hogy Nagykanizsán ősszel megindul a keresztény szellemű piarista iskola két osztállyal. Erről kérek tájékoztatást. Tüske Tibor: A legutóbbi közgyűlésen olyan tájékoztatást kaptunk, hogy amig végleges elhelyezése nem oldódik meg az iskolának, addig nem indul az oktatás, ez a helyzet megváltozott, az 1992-93-as tanévtől két első osztály indul a piarista rend fenntartásában. Részükre a Batthyány utcai épületet tudtuk felajánlani, ahol 3 tanterem van, melyet korábban az Andrejka uti Altalános Iskola tanulócsoportjai használtak. A tervek szerint két első osztályban összesen 40 gyermeket helyeznének el, a német nyelv oktatása is indul. A tanulók normál tanterv szerint dolgoznak és napközis ellátást is kapnak. Az intézmény fenntartása és felügyelete az egyház hatáskörébe tartozik. A beiratások ugyanazokon a napokon lesznek, mint a többi általános iskolába. A szervezés megindult, a városi televízió és a sajtó közölte mindezeket. 1.) Tájékoztató az Izraelita Hitközség ingatlancsere, illetve felújítási kérelméről (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Az Izraelita Hitközség jogi képviselője a tárgyalások során kifejezetten kérte, hogy álláspontjukat a közgyűlés ismerje meg. Biznak abban, hogy a testület kérésüket méltányolja és a ravatalozó felújítását az önkormányzat elvégezteti, cserébe a Szent Imre utcai ingatlanért. Ha azonban ugy dönt, hogy nem adja meg a hitközség részére a néhány millió forintos támogatást az ingatlanért cserébe, akkor egyezségre nincs mód. A mi ajánlatunktól a hit- - 3 - község elzárkózott, nem fogadta el, hogy a két ingatlanért cserébe ujitanánk fel a ravatalozót. így az a megoldás marad, hogy kiüritjük a szociális otthont, annak épületét visszaadjuk a hitközséginek, ebben az esetben a ravatalozó felujitásának a költsége nem a városra hárul. Palotás Tibor: A tárgyalások során esett-e szó a Zsinagóga későbbi sorsáról, nem igénylik-e vissza, ki fogja felujitani? Farkas Zoltán: Esett szó a Zsinagógáról is a tárgyalások során, ismertettem azt a közgyűlési állásfoglalást, hogy keressük a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel és emberekkel, akiktől anyagi segitség várható a Zsinagóga felujitásához. Kértem a Hitközség vezetőit, amennyiben lehetőségük van, ugy ők is próbáljanak pénzt előteremteni e célra. Dr. Henczi Edit: A Zsinagóga nem tartozik az egyház által visszaigényelendő ingatlanok közé, ugyanis ez az egyház tulajdonában maradt és a tanács az 1980-as években azt megvásárolta az egyházközségtől . Dr. Kereskai István: Egy svájci cégen keresztül német szövegű anyagot juttatunk el a közeljövőben, amiben megpróbáljuk kiajánlani a Zsinagógát. Czotterné Ivády Zsuzsa: Én is az Ady E. u. 5. szám alatt lakom, ahol 10 lakás található, ebből 7 lakásban lakók tanácsi bérlakásból költöztek ide, 3-an pedig olyan épületből, amelyet szanáltak, és a vállalatuk fizetett jelentős összeget a városi tanácsnak a bérlőkijelölési jogra. Emiatt megoszlik a tulajdoni arány, a lakók ebbe a helyzetbe önhibájukon kivül kerültek és nem szeretnék, ha emiatt hátrány érné őket. A lakók nevében szeretnék megfelelő fórumtól elvi állásfoglalást kérni, hogy az ottlakóknak ilyen helyzetben mik a jogaik és kötelezettségeik. Dr. Henczi Edit: Társasház esetén a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs viseli a gondokat, gondoskodik a feluji-tásról is. Érvényesiti a tulajdonosi aránynak megfelelően a másik tulajdonostárssal szemben a követeléseit. Amig az IKI kezeli a házat, addig nincs gond, ha az ingatlan átkerülne a hitközség tulajdonába, innentől magánszemély tulajdonos lenne és a vonatkozó jogszabályok szerint kellene eljárni. Ma még azonban senki sem tudja megmondani, hogy ez a bérlőkre milyen esetleges hátránnyal járhat. Az, hogy a lakók érvényesithetnek-e olyan jogokat, hogy továbbra is önkormányzati lakásban lakjanak, ennek feltételei jelenleg még nem tisztázottak, feltehetően erre az uj jogszabályok adnak majd választ. Palotás Tibor: Az előterjesztés a lakók helyzetével nem foglalkozik. Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel az alpolgármestert arra, hogy a tárgyalások témájába vonja be a Zsinagóga épületét is, mivel ez véleményem szerint cserealapként számitható. - 4 - Ha lehetséges, akkor erről most döntsünk, ha ma nem tudunk gll;ást foglalni, akkor a következő közgyűlésen. Farkas Zoltán: A hitközség az Ady u. 5. számú ingatlannal kapcsolatosan elzárkózott attól, hogy azt elidegenitse. Krémer József: Az előterjesztésből nem derül ki a tulajdonosi arány az Ady u. 5. szám alatti ingatlan esetében. Farkas Zoltán: A hitközségnek van kétharmad tulajdoni aránya. Koczfán Ferenc: Temetnek-e még a zsidótemetőbe? Dr. Kereskai István: Temetnek még ott, bennünket annyiban érint a ravatalozó, hogy annak felujitása fejében kinálja cserébe a hitközség a Szent Imre uti ingatlant. Palotás Tibor: Vissza kellene adni a Zsinagógát a hitközségnek, hogy ők rendelkezzenek vele, keressék a külföldi partnert, vagy adják el. Ugy gondolom, hogy lakásra nem annyira van szüksége a hitközségnek, mint a Zsinagógára. Oöröcz Zoltán: A hitközség tagjai semmiféle tárgyalási alapként nem fogadják el a Zsinagógát, hiszen tisztázódott a tulajdona, és számukra nem használható hely, a felujitás jelentős költséggel járna. A bérlőknek ugyanolyan jogaik lesznek, mint más magántulajdonban lévő lakások esetében. Nem kellene az alpolgármesterre bizni az egész kérdéskör tárgyalását, hanem 2-3 fős ad hoc bizottságot kellene létrehozni. Palotás Tibor: Kérem, hogy ne ad hoc bizottság kijelölésére kerüljön sor, ha ugy döntünk, hogy a hitközség ajánlata nem elfogadható, akkor majd valakik, pl. a minisztérium eldönti ezt a kérdést. Dr. Kereskai István: Az Izraelita Hitközség tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba be van jegyezve. Tehát nem visszakérik az emiitett házingatlant, hanem birtokba szeretnék venni. A Szent Imre utcai épület, mely szociális otthonként működik, valamikor felekezeti otthon volt, időközben más vallású idős emberek is kerültek ide elhelyezésre. Ez az épület nem ment át a tanács illetve az önkormányzat tulajdonába, mindig is a hitközség volt a tulajdonosa. Most ezt kérik vissza, rendeltetésszerű állapotban. Ök javasolták, hogy ennek az épületnek a fejében ujitsuk fel a ravatalozót. Ha nem, akkor a biróságnál érvényesiteni kivánják tulajdonosi jogaikat, ugyanez a helyzet az Ady utcai ingatlannál is, ha nem értünk egyet a társasházzá alakitással, akkor kérik a közös tulajdon megszüntetését. Jesch Aladár: Kérem, fogadjuk el az eredeti javaslatot, a Zsinagóga kérdésével ne foglalkozzunk. A ravatalozó helyreállitásával egyet- - 5 - értek, javasolom, hatalmazzuk fel az alpolgármestert a tárgyalások további folytatására. t ,•■; Marton Istvári: A Szent Imre uti épület értéke 10 millió forint. Olyan állapotban van, hogy rövid időn belül jelentős összeget kellene fordítani az épület fenntartására. A ravatalozóra költendő 15 millió forintot a következő évi költségvetésből kellene elvenni. Ha az Ady utcai épületnél figyelembe vesszük az 1981-es felújítást, amikor a lakások száma 3-mal nőtt, akkor nem kétharmados tulajdon a hitközségé, hanem 50 Javasolom történjen meg a társasházasitás, a Szent Imre uti ingatlan és az izraelita temetőben lévő ravatalozó ügyében pedig a további tárgyalások folytatására a közgyűlés hatalmazza fel a polgármesteri hivatalt. Palotás Tibor: A Szent Imre uti ingatlanról le tudunk mondani és akkor a ravatalozót sem kell felujitanunk. Az előterjesztés nem képviseli kellő-képpen az Ady E. u. 5. szám alatti lakók érdekeit, ezért nem értek egyet a határozati javaslattal. Dömötörffy Sándor: Véleményem szerint is a Zsinagógát be kellene vonni a tárgyalási alapba, a ravatalozót kivenném, forintositanám az ingatlanokat, s az önkormányzat számoljon el a hitközséggel. Cserti Tibor: A közgyűlésnek azt a szándékát kellene kinyilvánítani, hogy bármilyen formában is változzon a lakástörvény, nem kerülnek hátrányos helyzetbe azok a lakók, akik a hitközség tulajdonában lévő lakásokban élnek. Dr. Henczi Edit: Ez az amit az önkormányzat nem deklarálhat, ugyanis a jelenleg hatályos jogszabályok kimondják, hogy a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan bérlője maximum kétszer akkora bérleti dijat fizethet, mint amit az önkormányzat megállapít. Azt mondhatjuk, hogy ezt az önkormányzat átvállalja. Pilczer Éva: Van-e lehetőség arra, hogy a szociális otthon lakóit máshol helyezzük el, ha igen, akkor szükségünk van-e erre az ingatlanra. Egy bizonyos összeggel támogathatjuk a ravatalozó felújítását . Jancsi György: A Zsinagóga kérdésével most nem kell foglalkozni, a Szent Imre uti ingatlant át kellene venni, az Ady utcai épületesetében ki kellene fizetni a hitközséget, igy nem alakulna ki vegyes tulajdonu ingatlan. Farkas Zoltán: Nincs szükségünk a Szent Imre uti ingatlanra, a szociális otthon elhelyezését meg tudjuk oldani. Ha az Ady utca 5 szám alatti ingatlant a hitközség nem kívánja eladni, akkor mi azt nem tudjuk megvásárolni. - 6 - Koczfán Ferenc: Az Ady utcai épülettel most ne foglalkozzunk. Javasolom vegyük át a Szent Imre uti épületet és közösen 5Q-.50 %-ban újítsuk fel a ravatalozót. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a módositó javaslattal? A közgyűlés 1 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a módositó javaslatot elveti. Pilczer Éva: Javasolom a Szent Imre uti ingatlant adjuk vissza a tulajdonosnak és a gondozottakat helyezzük el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 9 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az eredeti előterjesztéssel? A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással az eredeti előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 51/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy az Ady Endre u. 5. szám alatti ingatlan ugy kerüljön társasházasitásra, hogy az a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfeleljen. A Szent Imre ut 3. szám alatti ingatlan és az Izraelita temetőben lévő ravatalozó ügyében a közgyűlés további tárgyalások lefolytatására hatalmazza fel a polgármesteri hivatalt. Felelős : Farkas Zoltán alpolgármester 2.) Képviselői önálló indítvány a 74-es ut és a l-es számú ut közötti szakasz korszerűsítése tárgyában (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő Pilczer Éva: A közgyűlés korábban ugy foglalt állást, hogy a minisztériumot megkeresi, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ne a sánci és a l-es közötti ut épüljön meg először, hanem a Palotás képviselő által javasolt. Kaptunk-e erre választ? - 7 - Jancsi György: Kérem a közgyűlést, fogadja el a polgármester Írásos válaszát az önálló képviselői inditvány ügyében. í .■•; Véleményem szerint felelőtlen dolog lenne most bármilyen önálló javaslatot elfogadni, mivel nem ismerjük az országos közlekedésfejlesztési koncepció milyen utak megépitését tervezi állami költségvetésből Nagykanizsa körzetében. Ugyanis a Nagykanizsán átmenő országos főutak minisztériumi hatáskörbe tartoznak. Javasolom, hogy a város csak azokat az utakat épitse meg, melyekre központi költségvetésből nem kerül sor. Palotás Tibor: A minisztérium finanszirozza mind a két ut megvalósítását, a testületenek azt kell eldönteni melyik épüljön meg előbb, melyik fontosabb a városnak. Ezt a képviselői indítványomat először 1991. november 19-én irtam meg, és ezt követően foglalkozott e kérdéssel a közgyűlés. Azóta megszavazásra került az expo és az autópálya építéseknek is a sorsa kedvezőbben alakult. A képviselők számára kiadott írásos anyagban egyértelműen bizonyított, hogy a 61-es útnak a cél- és átmenő forgalma jóval alacsonyabb, mint a 74-es uté. Marton István: Az írásos anyagban megfogalmazottak számomra azt jelentik, hogy a 61-es és a 7-es ut összekötésére lesz először pénz. Ha azt mondjuk, nem akarjuk ezt a két utat összekötni és kérjük a pénzt, hogy mi ebből a 74-es számú főút korrekcióját elvégezzük, az egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuk. A 61-es ut forgalma 20 %-kal kisebb mint a 74-es uté, de csupán ennek alapján ezt a kérdést nem lehet eldönteni. Javasolom, hogy a tavalyi állásfoglalásunk maradjon érvényben, mivel nincs miről tárgyalni érdemben . Pilczer Éva: Véleményem szerint a 61-es ut megépítésére sokkal nagyobb szükség lenne, mint a 74-es számura. Dr. Bogár Gáspár: Az 1989 évi felmérés alapján a palini forgalom másfélszerese volt a kaposvári ut forgalmának. A 74-es számú ut megépítésével nemcsak Palin tehermentesítését oldanánk meg, hanem a Magyar utcáét is, ami 5 km-es szakaszt érint a város belterületi utjain. Nem nekünk kell eldönteni, hogy melyik utat akarjuk, hanem csak javaslatot tehetünk a minisztériumnak. Krémer József: Ebben a kérdésben az elmúlt évben a közgyűlés már állást foglalt, kérem zárjuk le már ezt a témát. Marton István: Ha most megváltoztatnánk az elmúlt év végén hozott határozatunkat, akkor az történne, hogy az egyik megvalósítása érdekében - ami nagyon távol van - , veszélyeztetnénk a másikat. A 74-es ut megvalósítása érdekében meg kellene várni azt az időpontot, amikor pénzügyileg már lehetséges a 61-es és a 7-es sz. ut összekötése. A Magyar utcáról azért nem esett szó, mert amennyiben az uj 7-es elkészül, az tehermentesíti ezt az utcát. - 8 - Dömötörffy Sándor: Javasolom először a 61-es számú ut elkészítését és amennyiben a város anyagi lehetőségei megengedik, el kellene kezdeni a városi körgyűrű épitését először a keleti oldalról''.'' Jancsi György: A városfejlesztési-, a környezetvédelmi- és a városüzemeltetési bizottság kérte a polgármesteri hivatalt, hogy az illetékes szervekkel, a minisztériummal vegye fel a kapcsolatot azért, hogy az országos közlekedésfejlesztési koncepciót megismerhessük, milyen elképzelések vannak Nagykanizsa vonatkozásában. Ennek ismeretében kellene állástfoglalni, hogy mely ut kerüljön megépitésre. Koczfán Ferenc: Véleményem szerint a Palinban lakókat sokkal nagyobb terhelés éri a nagy forgalom miatt, mint a Hevesi vagy a Teleki utcában lakókat. A döntésnél ezt kérem figyelembe venni. Balogh György: Ügyrendi javaslatom az, hogy a polgármester szavaztassa meg, hogy a testület kiván-e foglalkozni ezzel a témával. Dr. Kereskai István: Megkérdezem, kiván-e a testület továbbra is foglalkozni ezzel a kérdéssel? A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással ugy dönt, hogy az önálló képviselői inditványt tovább nem tárgyalja. 3.) Nagykanizsa Hunyadi-Rozgonyi sarok társasház területrendezése (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfeji. Biz. elnöke Marton István: A február 28-i és a mostani előterjesztés között ellentmondás van. Akkor a Hunyadi utca 17. szám alatti épület az 1413/1. helyrajzi számon szerepelt, most viszont az 1413/2. helyrajzi számon. Melyik a helyes? Véleményem szerint az 1413/2. helyrajzi számon a Hunyadi utca 17/a. számú egyemeletes magánház áll. Nem értem, miért ragaszkodnánk ahhoz, hogy az 1356 hrsz-u társasház ingatlanból uszótelket alakítsunk ki. Oda olyan jellegű házat lehet építeni, mely érdemben nem tér el a Hunyadi u. 17/a. számútól. Jancsi György: Az épület lebontását követően olyan telekméret alakult ki, amelyet lakás céljára nem lehet hasznosítani, viszont az ottlakóknak garázsépitési szándékaik vannak. A most lebontásra váró épület után egy földszint + 1 szintes magastetős tűzfalas épület van. Olyan beépítést szeretnénk megvalósítani, mely a tűzfalat megfelelően beilleszti a környezetbe. Az előterjesztés és a határozati javaslat semmilyen ellentmondást nem tartalmaz, a magyarázó szövegben van az az eltérés, amit Marton képviselő észrevé- - 9 - telezett. A javaslatunk arra irányul, hogy a polgármesteri hivatal vizsgálja meg e területet és ennek ismeretében kell hasznosítani azt. A mostani feltételek nem teszik lehetővé, hogy a tárgy''bani területen önálló telket lehessen kialakítani, ezért javasoltuk uszótelek kialakítását. Palotás Tibor: Milyen célt fog szolgálni a lebontásra váró épület egyéb telekrésze? Miért nem szerepelt mindez a korábbi előterjesztésben, amikor az ingatlanbecslési értéket a közgyűlés elfogadta? Most látszik mennyire igaza volt Marton képviselőnek, amikor azt mondta, hogy egy gyakorlatilag értéktelen telek marad meg a városnak, ahol uszótelkes megoldás alakítható ki, néhány négyzetméter hasznosítása oldható meg. Marton István: Most tudtam meg, hogy a határozati javaslatban szereplő korlátozott építési lehetőségű uszótelek fogalom gyakorlatilag garázsokat takar. Mi ezért az épületért 2,6 millió forintot fizettünk és csak uszótelek alakitható ki, ez az önkormányzatnak 880 ezer forintjába került. Jancsi György: A bizottság javaslata az volt, hogy a legmegfelelőbb módon célszerű ezt a területet beépíteni és ez azt jelenti, hogy olyan épületet kell tervezni a polgármesteri hivatalnak, mely illeszkedik a területbe, legyen benne garázs és értékesítésük valamilyen más célra is biztositható. Kérem , hogy a határozati javaslatot a közgyűlés fogadja el. Dr. Henczi Edit: Most nem tudjuk tisztázni, hogy az 1413/1 vagy az 1413/2 hrsz. a helyes, mivel a korábbi előterjesztés nincs itt nálam. Javasolom ugy módosítani a c/ pontot, hogy a Hunyadi u. 17. szám alatti az építési telek. Az uszótelken egy földszint + egyemeletes épület lenne, a 19-es számú épület homlokzatához hozzáépítve, tehát az emiitett tűzfal és a mögötte lévő udvarban kb. 4 garázs építésére . Palotás Tibor: Miért uszótelket kell ott kialakítani? Ki fogja kapni azt a területet, ami az uszótelken kivül fennmarad? Dr. Kereskai István: Ez az önkormányzat területe, a javaslat az, hogy olyan beépítési javaslat készüljön, hogy a területre garázst lehessen építeni és a telket a lehető legmagasabb áron értékesíteni. Palotás képviselő javasolta, hogy a c/ pont legyen azzal kiegészítve, hogy uszótelket és garázstelket alakítson ki. Dr. Henczi Edit: Palotás képviselő indítványa a következő: "c.) A Hunyadi u. 17. szám alatti 1413/1 hrsz-u önkormányzati valamint az 1356-os hrsz-u társasházi ingatlanokból alakittassa ki korlátozott épitésü lehetőségű uszótelket, a fennmaradó telekrészre adjon rendezési javaslatot a beépítési tervjavaslat és a lehető legmagasabb áron értékesítse." - 10 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért a módositó javaslattal, kérem szavazzon . '' A közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással a módositó javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslat a/ és b/ pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 52/1992. számú határozat A közgyűlés megbizza a Polgármestert, hogy a Nagykanizsa Rozgonyi-Hunyadi utcák kereszteződésében lévő ingatlanok végleges rendezéséről az alábbiak szerint gondoskodjon'':'' a) Kiürítés után bontásra értékesítse a Hunyadi ut 17. szám alatti épületet. Gondoskodjon annak soron kivüli elbontásáról. Határidő: 1992. május 30. b) Az 1413/1, 1361/4 és 1355 hrsz-u önkormányzati, valamint az 1356 hrsz-u társasházi ingatlanok bevonásával végeztesse el a szükséges telekhatár rendezéseket, a közterületek kialakítását. Határidő: 1992. augusztus 30. c) A Hunyadi u. 17. szám alatti 1413/1 hrsz-u önkormányzati, valamint az 1356 hrsz-u társasházi ingatlanokból alakittassa ki korlátozott építési lehetőségű uszó-telket, a fennmaradó telekrészre adjon rendezési javaslatot a beépítési tervjavaslat és a lehető legmagasabb áron értékesítse. Határidő: 1992. augusztus 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés: A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat a zárt ülés jegyzőkönyve tartalmazza. - 11 - 4.) Kőszegi Józsefné esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye ( írásban) ? ■'' Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 53/1992. számú határozat A közgyűlés Kőszegi Józsefné Nagykanizsa, Király u.13. szám alatti lakosnak esetenkénti szociális segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helyben hagyja. Utasítja a Polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 5.) Farkas Antal esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 20 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 54/1992. számú határozat A közgyűlés Farkas Antal Nagykanizsa, Homokkomáromi utca 26/a. szám alatti lakosnak esetenkénti szociális segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helybenhagyja. Utasítja a Polgármestert, hogy azindokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Olasz Zsolt esetenkénti szociális segély fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 12 - 55/1992. számú határozat _ í , A közgyűlés Olasz Zsolt Nagykanizsa, Munkás u. 6/d. szám alatti lakosnak esetenkénti szociális segély ügyében az I. fokú határozatot megváltoztatja és a kérelmező részére 2000 Ft (Kettőezer forint) szociális segélyt állapít meg. Utasítja a Polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről, valamint a pénz kiutalásáról gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Zárt ülés vége. Dr. Kereskai István: Az 1992. április 13-i közgyűlésen olyan megbízást kaptam a képviselőtestülettől, hogy határozzam meg a javaslatok figyelembevételével mely napirendi pontokat tárgyaljuk május 5-én és melyeket május 18-án. Május 5-én javasolom tárgyalni a vállalkozási koncepciót, a Polgármesteri Hivatal 1991. évi munkáját, a könyvtár elhelyezési problémáját, a főiskola indításával kapcsolatos elvi állásfoglalást, tájékoztatót arról, hogy a csatornázási munkák hogyan állnak a városban, az egyebek keretében OTP telekki-egészités. Május 18-án javasolom tárgyalni: a zárszámadást, a lakáselidegenítési rendelettervezetet, intézményvezetők kinevezését, hatásköri jegyzéket, a vásárcsarnokkal kapcsolatos apport-kérdését, egyebek keretében a Széchenyi Ipari Iskola elhelyezésének gondját, a mozival kapcsolatos állásfoglalást. Palotás Tibor: A május 4-i ülésre be lehetne ütemezni a vásárcsarnok apport-ügyét, és több ingatlaneladási ügyet is. Takács Zoltán: A csatorna témájához hívjuk meg a kivitelezőket is. Több mint két hónapja kértem a sakkoktatás témájának megtárgyalását képviselői indítványként, kérem a napirendre tűzését. Krémer József: A május 18-i ülésen kérem megtárgyalni a kerékpár-uttal kapcsolatos kérdéskört. Dr. Kereskai István: Május 18-ára tervezzük még a VGV átalakítását, a Sétakert rehabilitációs tanulmányát, valamint a kerékpár-uttal kapcsolatos témakört. Németh László: Kérem, hogy a már kész anyagokat előbb kapjuk kézhez, hogy legyen elegendő idő azok áttanulmányozására. 13 Marton István: Amennyiben május 4-ére a május 18-i anyagból egypár napirendi pont már készen van, akkor azokat is kérem hogy ^ap;juk meg. A közgyűlés egyhangúlag egyetért a javasolt napirendi pontokkal. Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
