* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.16 MB | |
| 2026-02-26 15:48:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  205 | 300 | 1992. május 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Folytatólagos ülés Rendelet száma: 11/1992. Határozatok száma: 73-tól 77-ig. Napirendi pontok: 1.) Egészségügyi alapellátás leválasztása (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván aNépjóléti Bizottság elnöke 2.) Az 1991. évi zárszámadás (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3.) Nagykanizsa megyei jogú város önkormányzatának feladatjegyzéke (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4.) Tájékoztató a Nagykanizsai szennyvízcsatorna beruházások állásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a nagykanizsai piacok működési rendjére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat a Nagykanizsa 0110/1. hrsz-u ingatlan részterület földhasználati jogának átadására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Javaslat a Miklósfa, Mórichelyi 944 hrsz-u ingatlan 3/8-ad részének elidegenítésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8.) Javaslat a Király u. 29. szám alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Egyebek a) Javaslat helyi rendelet alkotására Előadó: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő b) Közművelődési intézmények vezetői állására pályázat kiírása (szóban) Előadó: Takács Zoltán képviselő 10.) Javaslat a közgyűlés következő ülésének időpontjára és napirendjére (szóban) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-6/2/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1992. május 25 - i folytatólagos üléséről Rendelet száma: 11/1992. Határozatok száma: 73-tól 77-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. május 25-én (hétfő) 14.00 érakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Balogh Tibor, Farkas Zoltán, Jesch Aladár, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr.Spingár László, Cserti Tibor, Dr. Fazekas István, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Gáspár András csoportvezető, Dr. Nemesvári Márta csoportvezető, Kovács Zoltán a Kórház gazdasági igazgatója, Fábián Gusztáv a DÉLVIÉP nagykanizsai képviselője, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Nagy Imre a Városi Televizió mb. vezetője, Molnár László a pécsi rádió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom . Ma az 1992. május 18-án elfogadott, de meg nem tárgyalt napirendi pontok kerülnek megvitatásra. Van-e más javaslat? Dr. Csákai Iván: Javasolom, hogy az egészségügyi alapellátás leválasztását első napirendi pontként tárgyaljuk. Balogh György: Szeretnék napirend előtt szót kérni. Takács Zoltán: Az egyebekben szeretnék előterjesztést tenni, hogy az összes közművelődési intézményre Írjunk ki pályázatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az egészségügyi alapellátás leválasztását első napirendként tárgyaljuk? A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Takács képviselő javaslatával? A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirendi pontok: 1.) Egészségügyi alapellátás leválasztása (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván aNépjóléti Bizottság elnöke 2.) Az 1991. évi zárszámadás (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 3.) Nagykanizsa megyei jogú város önkormányzatának feladatjegyzéke (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4.) Tájékoztató a Nagykanizsai szennyvízcsatorna beruházások állásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5.) Javaslat a nagykanizsai piacok működési rendjére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat a Nagykanizsa 0110/1. hrsz-u ingatlan részterület földhasználati jogának átadására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke 7.) Javaslat a Miklósfa, Mórichelyi 944 hrsz-u ingatlan 3/8-ad részének elidegenítésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8.) Javaslat a Király u. 29. szám alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9.) Egyebek a) Javaslat helyi rendelet alkotására Előadó: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő b) Közművelődési intézmények vezetői állására pályázat kiírása (szóban) Előadó: Takács Zoltán képviselő 10.) Javaslat a közgyűlés következő ülésének időpontjára és napirendjére (szóban) - 3 - Napirend előtt: Balogh György az 1992. május 18-i ülésen elhangzottakra válaszolt mely a liberális önkormányzati irányitással és a kinevezésekkel kapcsolatosan vetődött fel. (A hozzászólás a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 1.) Egészségügyi alapellátásleválasztása (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke Dr. Bogár Gáspár: Sokan ugy gondolják, hogy ez az előterjesztés 30-35 orvost érint, holott a város 56 ezer lakosáról van szó, mely éves szinten többszázezer orvos-beteg találkozást jelent. Nem mindegy, hogy konzerválunk egy régi,a többség által rossznak itélt eljárást, vagy pedig változtatunk azon. Palotás Tibor: Az anyagot az ülést megelőzően kaptuk kézhez, ezért kérem, hogy a gazdasági osztály vezetője mondja el az ezzel kapcsolatos véleményét. Cserti Tibor: Arról van szó, hogy az egészségügyi alapellátás finanszirozását az önkormányzat feladatai közé sorolták. Többször elhangzott, hogy 1992. május 15-ig megállapodást kell kötni az önkormányzatnak a fekvőbeteg-ellátást biztosító szervezettel a fenntartási költségek megosztására vonatkozóan. A bizottság javaslata szerint a jelenlegi szervezési-technikai megoldással külön költségvetési intézmény alapítása nélkül célszerű biztosítani az alapellátás működtetését. A testület ettől eltérően is dönthet. Dr. Kereskai István: A nem megyeszékhelyü megyei városoknál információim szerint jelenleg a kórház keretében oldják meg ezeket a feladatokat, mert ott van hozzá felkészült apparátus. Egyetértek az előterjesztéssel, válasszuk szét azelőirányzatot, mondjuk meg, hogy az alapellátás mennyivel gazdálkodhat. Az alapellátás és a fekvőbetegellátás között egy különbség van, mindkettőt a TB finanszírozza. A szakmai felügyeletet a megyei tisztifőorvosi szolgálat gyakorolja, mig működtető az önkormányzat. Az alapellátásban abban térünk el ettől, hogy a szakmai felügyeletet a városi tisztiorvosi szolgálat gyakorolja. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Javaslom, hogy az orvosok és az egészségügyi dolgozók véleményét kikérve a leggazdaságosabb működtetési feltétel kerüljön kidolgozásra, mert nem biztos, hogy az önálló intézmény létrehozása lenne a legjobb megoldás. Dr. Nemesvári Márta: Az előterjesztés szerint a fekvőbeteg intézethez integráltan működik tovább az alapellátás, tehát gyakorlatilag semmi sem változik. A TB Főigazgatóság már nem fogadja be ezt a megosztást, tehát az alapellátás ugyanolyan rendszerben működik tovább, mint eddig. Ez egy belső megosztás, nem is biztos, hogy - 4 - közgyűlési hatáskör. Kovács Zoltán: Az 1991-es tényszámok alapján a szakértők ellenőrizték az I. negyedévi gazdasági számokat, melyet a kórház adott meg. A bizottság tagjai ezt elfogadták és egy kicsit az alapellátás javára döntöttek, ezt a kórháztudomásul vette. Ebben az évben az egészségügyi dolgozókat érintő 10 %-os bérautomatizmussal ellentétben a kórházban 8,4 %-os bérfejlesztést tudtunk végrehajtani, mig az alapellátásnál a 10 %-ot biztosítottuk. Természetesen mindegyik területen a változó bérekhez megfelelő tartalék is elkülönítésre került. A kórház az alapellátás működtetését segitette elsősorban, a másik terület rovására. A szakértői bizottság által kért létszám átadását biztositjuk. Göndör István: Véleményem szerint ne hozzunk létre uj intézményt, mivel a tisztiorvosi szolgálat végzi a szakmai ellenőrzést, javaslom, hogy a Népjóléti Bizottság üléseire a tisztiorvosi szolgálat képviselőjét hivja meg. Az egészségügyi alapellátás működtetésével kapcsolatos anyag decemberig kerüljön a közgyűlés elé. Fizetünk-e a kórháznak azért, hogy ezt a feladatot ellátják? Dömötörffy Sándor: A körzeti orvosoknak e témával kapcsolatosan mi volt a véleményük? Kovács Zoltán: Tételes felmérés készül minden körzetről az alapellátásban. Az 58.625 eFt-ban mindaz bentvan, ami az alapellátás működtetéséhez szükséges. Nem a kórház kapta azt a feladatot, hogy megkérdezze az érintetteket, hanem a népjóléti bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel. Dr. Csákai Iván: Többször volt a körzeti orvosokkal egyeztetés, megbízottjaik a népjóléti bizottság ülésein részt vettek. Marton István: Nem tartom elfogadhatónak, hogy az előterjesztést az ülést megelőzően kaptuk kézhez, igy azt nem tudtuk áttanulmányozni . Dr. Bogár Gáspár: Az alapellátás területén dolgozó két orvos részéről olyan kérés hangzott el, hogy körzete kerüljön megosztásra. Abban az esetben, ha az alapellátást külön költségvetésből gazdálkodó önálló egység végezné, akkor a TB alap elfogadná ezt az igényt, ha azonban a kórház költségvetéséből működtetjük az alapellátást, akkor erre nem lesz mód. Dr. Kereskai István: A TB Igazgatóság nem hajlandó jelenleg több körzetet finanszírozni. Cserti Tibor: Tudomásom szerint az 1992. évi többletfejlesztésekre külön kormányrendelet biztositja a finanszírozást. A többlettámogatási igény benyújtására a jogszabály megjelenését követően kerülhet sor. - 5 - Gerencsér Tibor: Felmerült, hogy az előterjesztésben megjelölt összeget hogyan használja fel a kórház. Felszámol-e rezsi és haszonkulcsot? Ezeket a költségeket nem számolja fel. Dr. Csákai Iván: Késői időpontnak tartom, hogy december tárgyaljunk e témáról, javasolom, hogy korábbi időpontban kerüljön erre sor. A népjóléti bizottság minden olyan témában, amely érinti a tisztiorvosi szolgálatot a polgármesteri hivatalon keresztül meg-hivót küld a tisztifőorvosnak. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az év végén ismételten tekintsük át az alapellátás helyzetét? A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, a kiegészi-tésekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 tartózkodással az előterjesztést elfogadja és a következő határozatot hozza: 73/1992. számú határozat A közgyűlés a) az alapellátási feladatok finanszírozására a kórház 1992. évi költségvetéséből 58.625 ezer Ft-ot elkülönít. b) Az alapellátási feladatokhoz kapcsolódó gazdaságiműszaki feladatok ellátásával megbízza a Városi Kórházat. c) Felhatalmazza a kórház orvosigazgatóját, hogy a vonatkozó jogszabályokból adódó szükséges megállapodásokat kösse meg, az előirt adatszolgáltatásról gondoskodjon. d) A közgyűlés 1992 végén ismételten áttekinti az alapellátás helyzetét és a szükséges szervezeti változtatásokról dönt. Határidő: azonnal és értelem szerint Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Dr. Szabó Csaba orvosigazgató - 6 - 2.) Az 1991. évi zárszámadás (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dömötörffy Sándor: Az 1991. évi költségvetési előirányzat évközben módosult, az eredetileg tervezett 1,9 milliárd forinthoz viszonyítva 24 %-kal nőtt. A célkitűzések összességében teljesítésre kerültek, a város az elmúlt évben is viszonylag dinamikusan fejlődött, az állóeszközállomány 200 millió forinttal emelkedett.Likviditási problémák nem voltak,nőtt a tartósan lekötött pénzeszköz. Palotás Tibor: A zárszámadási anyag jól áttekinthető, a szöveges értékelés számos megállapítást is tartalmaz, mely a közgyűlés munkáját minősiti, de én nem mentem fel az előkészítő apparátust sem. A városüzemeltetés terén a mértéktartó és csak elkerülhetetlen szükségletek kielégítése történt meg. A kiskarbantartásokra a ráfordítás csak mérsékelt színvonalúnak mondható, az utak-hidak fenntartására, felújítására összesen 20,6 millió forintot fordítottunk, Fedezet hiányában nem volt lehetőség olyan jellegű felújítási munkák elvégzésére, mint pl. ut-járdaburkolatok javítása. Az úttisztítást végző szervezetek létszáma, gépi felszereltsége nincs arányban a felmerülő igényekkel, a csapadékvíz-hálózat felujitására,korszerűsítésére szintén nem került sor. A városi parkok gondozását nem tudták elvégezni ugy, hogy a szakmai és a lakossági igényeknek megfelelő legyen, csak a belváros zöldterületén történt az meg, de még ott sem volt lehetőség a köztéri fák szakszerű kezelésére. A mezőgazdasági és állategészségügyi feladatokkal összefüggésben a gyeptelepen a személyi feltételek elfogadhatók, a tárgyi adottságok azonban kritikán aluliak. Az egy kiskorúra jutó nevelési segélyátlag jelentősen elmarad a jogszabályban megállapított összegtől. Nem készült el a bagolai gázcseretelep, a közvilágítási lámpák folyamatos korszerűsítése ellenére azok üzemeltetése 1 millió forinttal meghaladta a tervezettet. Ezeket mind közösen kellene megoldanunk. A 470 millió bevételi többletbőla közgyűlés csak 87 millió forinttal rendelkezett, polgármesteri hatáskörben 20 millióról, intézményvezetői hatáskörben 241 millió forintról döntöttek a közgyűlés megkérdezése nélkül, ez számomra elfogadhatatlan. A feladatok elvégzésére a hiányosságok megszüntetésére talán 8 millió forint is elegendő lenne, de a bevételi többletet mégsem lehetett a közgyűlés által is fontosnak tartott kiadásokra átcsoportosítani, ezért van az egyes intézmények között jelentős eltérés, átlagban, felszereltségben, bérben. A közgyűlés felelős az intézmények működtetéséért és fenntartásáért, ezért biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy meghatározza a pénzfelhasználás módját is. A PEB javasolja, hogy a hátrányos helyzetű intézmények előnyben részesüljenek azokkal szemben, akik adottságaik révén pénzteremtő gazdálkodásra is képesek. A többletbevételek felhasználását fokozottan kisérjük figyelemmel. A fedett uszoda tetőkiszellőzésére előirányzatként 4 millió forint szerepel, az elmúlt évben 2 millió forintban állapította meg ezt az összeget a közgyűlés, azelőter-jesztésben nincs arról szó, miért emelkedett meg 2 millió forinttal. A bagolai gázcseretelep megépítése két helyen is szerepel, 220 illetve 260 ezer forinttal, miért? - 7 - A MÁV óvoda támogatásaként 378 ezer forint szerepel, javasolom, hogy a támogatási összeget ezévben újra vizsgáljuk meg. A Béke Mozinál üzemeltetési költségként 600 ezer Ft van feltüntetve, milyen közgyűlési döntés alapján? A Sörgyártól szennyviztisztitási birságra 10 millió Ft-tal kevesebb érkezett tavaly, ellenben 4 millió forintot utalt át a vizmü a szennyvíztelep próbaüzemeltetésével kapcsolatban, ezt az anyag nem tartalmazza. Hogyan történt a Hevesi Művelődési Központnál a tetőszigeteléssel kapcsolatos felujitás megállapítása? A PEB az idei évre tervezett hivatali bérkeret felülvizsgálatát még nem fejezte be, erről most nem tudunk beszámolni. Cserti Tibor: A kritikai észrevételek jogosak, senki sem állította azt, hogy 1991-ben az önkormányzat költségvetése mindent megoldott. Az intézményekkel kapcsolatban az 1993-as költségvetés elkészítésekor lehet az a megoldás, hogy azokat az intézményeket kell támogatni nagyobb mértékben, amelyek nem rendelkeznek az átlagnál jobb feltételekkel. Az intézmények saját hatáskörben rendelkeztek az ár- és díjbevételeikkel. Tudomásom szerint a MÁV óvoda igényét az 1992-93-as oktatási évre elő fogja terjeszteni. A mozival kapcsolatos terhek a működőképesség fenntartásához szükségesek és ez az egyeztetés következtében alakult ki. A sörgyárral kapcsolatban már többször adtam tájékoztatást, mind a telephely, mind a szennyvíztisztítóhoz való hozzájárulás kérdését megnyugtatóan rendezettnek tekinthetjük. A HSMK tetőjavításával kapcsolatosan részletes költségvetés készült, azonban bizonyos tételeket csak a feltárást követően lehet pontosan megállapítani. Az elmúlt évben csak az épület részbeni tetőszigetelését tudták megoldani, ennek a felújítási keretnek az ellenőrzését a városfejlesztési bizottság végzi. A vizmü átutalásából 4 millió forint volt tervezve, költségvetésünkben azonban megállapodással ezt a vizmü vállalat nem támasztotta alá. A későbbiek során azonban megállapodtunk a 2 millió forint átutalásában és a tetőkiszellőzéshez is 2 millió forintot utaltak, ez összesen 4 millió forint. Dömötörffy Sándor: A bagolai gázcseretelep összege azért szerepel kétszer, mert az első területkijelölés ellen a lakosság tiltakozott, és igy máshova történt az áthelyezés. Böröcz Zoltán: Azon kellene gondolkodni, hogy az intézményi ár-és díjbevételt mi módon ellenőrizhetnénk. Palotás képviselő elmondta, hogy mekkora összseget használtak fel az intézmények a közgyűlés hozzájárulása nélkül. Véleményem szerint ezt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell az intézményeknek, tehát fokozott ellenőrzés mellett további decentralizálást tartok helyesnek. Palotás Tibor: A bérmaradvány ott lesz-e felhasználva, ahol keletkezett? Cserti Tibor:A polgármesteri hivatal revizori csoportja minden intézménynél tételes ellenőrzést végzett az előző évi pénzmaradvány keletkezéséről, annak jogosságáról, elszámolásáról. - 8- Magyar József: Szükségesnek tartanám, hogy az előterjesztés tartalmazza azt, hogy mennyibe kerül a város zöldterületének gondozása. Az erre vonatkozó szerződések ne általánosságokat fogalmazzanak meg, hanem a tényleges igény szerinti költségeket tartalmazzák. Gáspár András: Megküldtük a VGV szerződéstervezetét Magyar képviselőnek azzal, hogy véleményezze annak zöldterületgazdálkodásra vonatkozó részét, amire Írásos javaslatot nem kaptunk. Az elmúlt évben 6,5 millió forint állt rendelkezésre,az ezévi terv 12 millió forint, azonban ebből sem lehet megoldani a kivánalmaknak megfelelően a zöldterületek gondozását, az elvégzett feladatok folyamatosan ellenőrzésre kerülnek, s ezt követően történik a munkadij kifizetése. Kérem Magyar képviselőt, Írásban tegye meg javaslatát, hogy aszerződést annak figyelembevételével tudjuk elkészíteni. Magyar József: Véleményem továbbra is az, pontosan meg kellene jelölni, mekkora az az összeg, mely elegendő e feladat ellátására, de ugy érzem, amíg nem lesz versenyeztetve e munka végzése, jelentős változás nem várható. Dr. Kereskai István: A piaci verseny szükségességével egyetértek, a képviselő által javasolt felméréseket el tudjuk végeztetni a következő költségvetés készítése előtt. Marton István: Az 1990 évi ténybevétel 1.743.509 e Ft volt, ez a SZAM az elmúlt évben 38,1 %-kal nőtt. Miért mondom ezt? Mert vitatkoznom kell az anyag szöveges részével, ahol ilyen félmondatok vannak, hogy az inflációs hatás is erőteljesebb volt a prognosztizáltnál. A tavalyi infláció 33 % körüli volt, mig a bevételeink 38 %-kal nőttek, tehát mintegy 5 %-os reálérték növekedés történt. Nem volt itt szoritó pénzügyi helyzet, mint ahogy azt az anyag irja. Ha az idei tervet az elmúlt évi tényhez képest vizsgáljuk, és ebből kivesszük a 155,8 millió forintos összeget, mely az IKKV átalakításával függ össze és az előző évben sem bevételként, sem kiadásként nem szerepel, tehát összehasonlíthatóvá csak anélkül válik, igy a növekedés 8,2 %-os. Aki azt mondta a tavalyi 38,1 %-os növekedésre, hogy szűkös volt a város költségvetése, az mit mond a 8,2 %-ra. A 470 millió forintos többletbevétel érzésem szerint szándékos tartalékolás. Az előterjesztésben nem láttam kibontva azt, hogy pl. kamathozadékból mi van tervezve, viszont jónak tartom, hogy a mellékletek ilyen részletességgel készültek. Cserti Tibor: Ha megnézzük a 22,2 %-os növekményt, akkor az 1992. évi vonzata a 8,2 %-os növekmény és ha ez kiegészül a nem tervezett központi tételekkel - erre az 1992. évi költségvetésben tételesen utaltunk - akkor 22-25 % körüli nagyságrendnél vagyunk és megint eljutottunk ahhoz a kategóriához, hogy bizony szoros az 1992. évi költségvetés is. 1991. évben kamathozadékból 2,2 millió forint volt tervezve és 11 millióra teljesítettük. - 9 - Az anyag tartalmazza, hogy 470 milliós többletbevétel következett be, emiatt került sor ezek részletes kidolgozására a mellékletben is . Többletbevételek elsősorban állami támogatásból, céltámogatásból, vagyonhasznosításból erednek, hogy ilyen kedvező eredményről számolhatunk be, ez nagyon sok tényező pozitív egybeesésének köszönhető. Csordásné Láng Éva: Szeretném tájékoztatni a közgyűlést, mi az oka annak, hogy az intézmények miért nem tudnak pontos tervet készíteni, mire használják fel az ár- és díjbevételt. Iskolánkban az ár- és díjbevétel ilyen tételekből tevődik össze, mint pl. a menzás tanulók menzai díja, saját dolgozók ebédhozzájárulása, különféle tanfolyamok költségtérítése. Az intézményi költségvetés tervezésekor nem tudhatjuk, hogy hány menzás tanuló tudja az ezzel kapcsolatos dijat majd kifizetni és előfordulhat, hogy az 560 ezer forintosnak tervezett ár- és díjbevétel 200.000.-Ft-ra teljesül. Ugyanez a helyzet a tanfolyamok esetében is. A bevételekkel egyidejűleg jelentős költségeket kell kifizetnünk pl. a konyhának a főzési dijakat, az óraadók dijait, takarítási költségek, stb. Viszont van egy másik gondunk is, még mindig nem történt meg az oktatásra elkülönített pótelőirányzatok részletezése, felosztása. Arról volt szó, hogy 43 % kell tervezni a társadalombiztosítási járulékot, mert az 1 %-ot az intézmények megkapják, ez intézményünknél évi szinten 150 ezer Ft-ot jelent. Ugyancsak komoly gondot jelent, hogy márciusban megtörténtek a beiskolázások és nem tudjuk, hogy ennek ellentételezéseként az osztály-fejlesztésre megkapjuk-e a pénzt. Hasonló probléma a betegszabadságok uj jogszabály szerinti elszámolása. Szeretném ha mindezekkel foglalkozna a közgyűlés az elkövetkezendő időszakban. Kérem, hogy az ár- és díjbevétellel kapcsolatosan elmondott véleményemet fogadja el a testület. Jancsi György: Ugy gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy azok a normatív támogatások, melyekkel a költségvetésünk rendelkezik, nagyon alacsonyak. Ugy ítélem meg, hogy ennél jobb költségvetést nem lehet csinálni. Dr. Kereskai István: Ugy gondolom egyet kell értenünk a PEB véleményével, hogy próbáljunk segíteni azokon az intézményeken, amelyek alacsony ellátottsági szinten vannak. A rendelettervezet módosítására indítvány nem hangzott el, aki azzal egyetért kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotja : 11/1992. (V.25.) számú rendelet Nagykanizsai Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1992. számú rendelete az önkormányzat 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) - 10 - 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatjegyzéke (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A feladatjegyzéket azért készítettük, hogy lássák a képviselők milyen feladatok vannak az önkormányzatnál, bizottságoknál, polgármesternél, jegyzőnél. A testület bizonyos jogokat átruházhat a bizottságokra. Dr. Kereskai István: Aki az önkormányzat feladatjegyzékét elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a feladatjegyzékről készített írásos anyagot tudomásul veszi. 4.) Tájékoztató a nagykanizsai szennyvízcsatorna beruházások állásáról (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Németh László: A kiskanizsai csatornaépítésről szeretnék hallani. Befejeződik-e határidőre a munka? Fábián Gusztáv: A tervezés fázisa befejeződött, jelenleg az l-es számú átemelő és a közeli csatornarendszer építése folyik. A következő hónapokban a csatornázási munkákat két helyszínen végezzük. Öt átemelő gyűjti össze a szennyvizet, havonta a polgármesteri hivatalnál az érintett szervek bevonásával koordinációs egyeztetést tartunk. Jövő év szeptemberi határidőre vállaltuk a munka befejezését ezt a határidőt tartani akarjuk. Kovács János: Korábban olyan tájékoztatást kaptunk,hogy az építési szakasz készítését megelőzően a tervezővel felkeresik a lakosságot, és megbeszélik hogy történnek a rákötések, mert néhány helyen nagyon kritikus ennek megoldása. Mikor kerül erre sor? Fábián Gusztáv: A kiviteli tervek elkészültek5a házi bekötésekre vonatkozó tervek figyelembe veszik a sajátosságokat. A munkairányitó az érdeklődőket a helyszínen tájékoztatja. Cserti Tibor: A beruházás átadására a szerződés szerint jövő évben kerül sor. A fővállalkozási szerződés meghatározza a pénzügyi és műszaki ütemet. Ez utóbbi tartalmába nem kívánunk beleszólni, de a műszaki állapotot teljesíteni kell annak érdekében, hogy a végátadás biztositható legyen. Ennek egyik garanciája a szerződésben - 11 - a kivitelező részére meghatározott kötbér,amennyiben nem vagy késedelmesen teljesít. Németh László: Takács képviselőtől kérdezem -mivel ő egyik szervezője a szennyvízcsatorna beruházásnak - miért kell a vállalkozóknak az állampolgárok által fizetendő dij többszörösét fizetni? Takács Zoltán: Jogszabály határozza meg az un. érdekeltségi egység fogalmát, és azt, hogy mi nevezhető egy átlagos háztartás vízfogyasztásának. Ugyancsak szabályozza, hogy a lakossági fogyasztónak nem nevezett körbe tartozók hányszoros dijat kötelesek fizetni. Az összes érdekeltet, aki nem kommunális fogyasztó, az alakuló közgyűlésünkre meghívtuk és ott ismertettük az ezzel kapcsolatos rendeletet, azonban a vállalkozók közül nagyon kevesen jelentek meg. Én bizom abban, hogy a DÉLVIÉP határidőre el tudja végezni ezt a munkát. Kérem, hogy a munkaterületet az egyes munkarészek befejezése után tegyék ugy rendbe, hogy az közlekedésre alkalmas legyen. A kiskanizsaiak második legnagyobb gondja a csapadékvíz elvezetése, amit ezzel a munkával egyidejűleg kívánunk megoldani. A DÉLVIÉP a csapadékvíz elvezetés kiviteli tervére kedvező ajánlatot tett, kérem a polgármesteri hivatalt, hogy a szerződést minél előbb irják alá. Ugy tudom, hogy erre érvényes közgyűlési határozatunk is van. Dr. Kereskai István: Meg fogjuk vizsgálni ezt az ügyet, és a közgyűlési határozat figyelembevételével megrendeljük a munkát. Palotás Tibor: Fix áras-e a szerződés és az előbb emiitett kivitelezést érintő módosítások milyen formában befolyásolják a szerződéses összeget? A pályázatban szereplő összeg szerinti-e a szerződés? Cserti Tibor: A fővállalkozási szerződés fix-áras, 190 millió Ft. Külön kitétel volt az is, hogyha a gravitációs megoldással nem végezhető el a házi bekötés, ugy akkor még mindig legyen műszaki tartalmú megoldás a szennyvízelvezetésre. Marton István: Katonarét csatornázása a szerződésben megjelölt augusztus 31-ével befejeződik-e? Gáspár András: A kivitelező nem jelzett problémát, a műszaki ellenőr nem tapasztalt, igy remélhetőleg augusztus 31-re a munka befejeződik. Dr. Kereskai István: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a nagykanizsai szennyvízcsatorna beruházások állásáról szóló tájékoztatót elfogadja. - 12 - 5.) Javaslat a nagykanizsai piacok működési rendjére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Gáspár András: Az anyag első bekezdésének utolsó mondatából egy szó hiányzik, az "addig" kifejezés. A mondat második része a kiegészítéssel együtt a következő: "... érdemes addig megtartani az élelmiszerpiacot." Czotterné Ivády Zsuzsa: Mit kell érteni az alatt, hogy a piacfelügyelőség kiajánlja vállalkozásra, hasznosításra a piaci létesítmények, eszközök azon részét, amelyek többletbevételt eredményezhetnek? Foglalkozik az anyag a jutalékos foglalkoztatás lehetőségeivel az eredmények alapján. Mi számit eredménynek, és melyik dolgozó eredményének hogy lehet ezt pontosan megfogalmazni? Több településen szombatra-vasárnapra tették át a vásárok időpontját, amivel forgalmuk jelentősen megnőtt.Van-e ennek realitása Nagykanizsán? Az anyag 2. oldala tartalmazza a fokozott ellenőrzést, és az illegális kereskedelmi tevékenység megakadályozására tett intézkedéseket. Ugy gondolom ez némi kívánni valót hagy maga után. Dávid Zoltán: A piac főközlekedési útját, amin az átmenő forgalom zajlik, vásárok alkalmával teljesen lezárjuk, 7 órakor kihelyezzük a padokat és 12 órakor visszarakjuk az eredeti helyére. Ezek a kihelyezések nem kerülnek többletköltségbe, viszont többletbevételt eredményeznek. Még kiajánljuk hasznosításra a pavilonsor azon részét, melyet reklámcélra fel lehet használni. A költségvetésben 4,5 millió forint a terv, az efölötti bevételeket értjük többletbevételnek. Ezekből szeretnénk a felújításokat megvalósítani, és azon dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét megoldani, akik nem jutalékos rendszerben dolgoznak. Számításaink szerint ez az összeg 2,5 millió forint, ennek 10 %-a 250 000 Ft, tehát ez lenne az az összeg, melybőla dolgozók részesülnének. Nagykanizsán hosszú idő óta keddi napon kerül sor a nagyvásár megtartására. Ennek hétvégére történő áthelyezése ugy gondolom nem lenne szerencsés, ugyanis a nagyobb városok, pl. Pécs ezeken a napokon tartja a vásárt. Elképzeléseink között szerepel, hogy növelni fogjuk a kirakodási területet a Király és Zrínyi utca közvetlen kapcsolódásánál. Magyar József: Az előterjesztés szerint ha plusz bevétel lesz, akkor abból lesz megoldva a piac rendbetétele. Hol van nekünk e feladat megoldására 9-10 millió forintunk? A vonalas ütemtervet jónak tartom, azonban részletesen kellene meghatározni mik azok, melyek 1992. december 31-ig megvalósulnának, és ennek forrásoldalát is megjelölni. A határozati javaslat a) pontját javasolom átfogalmazni, hogy egy konkrétabb ütemterv valósuljon meg. Véleményem szerint a folyamatosságot kellene biztosítani, nem tudom értelme van-e egyszerre több piacon nekiállni a felújítási munkáknak, egyhelyen kellene először megteremteni az összes feltételt a megfelelő működéshez. Szeretném, ha az élelmiszerpiacon a vizvezetékhálózat rekonstrukciójával összefüggően a térburkolat kialakítása egyidejűleg történne. - 13 - Czotterné Ivády Zsuzsa: Az ezévre tervezett költség 3,3 millió Ft, mig a várható bevétel 2,5 millió forint, tehát 800.000.- Ft -ra lenne szükség, miből teremthető elő ez az összeg? Palotás Tibor: Az elárusitó asztalok cseréjére költségként 2 millió forint szerepel, amely 1992-93-as évi ütemezést jelent. Ehhez hasonló nagyságrendű összeget tudok én is javasolni, de az összes munkálatokra, amit a nagykanizsai piac ügyében kellene végezni és nem 9.140.000.- Ft-ot. Én kidolgoztam ellentétes javaslatot, melyet a képviselők elé terjesztettem. A tisztiorvosi szolgálat jelentése szerint minimális feltételeket kell teljesiteni ahhoz, hogy a piac működtetése biztositható legyen. A 4 piac közül az un. kispiac nem működik. Meggyőződésem, hogy az állatvásártérnek akialakítását ebben az évben be lehetne fejezni, egyedül a kerítés helyreállítása húzódhatna át 1993-ra 400 ezer forintos összeggel. A Zrinyi utca mellett kialakult iparcikk piacnak a tervezett 500 ezer forintos költségét - ha valóban akarunk működtetni egy ilyen piacot - ebben az évben kell kialakitani. Elképzelhető és nagyon remélem, hogy a jövő évben a kosaras piacra a jelenlegi formájában nem lesz szükség és ezért véleményem szerint az elárusitó asztalok fölé tetőt készíteni nem szabad. A piac térburkolatának az aszfaltozására az előirányzat 4,5 millió forint. Ez is teljesen felesleges kiadás lenne. A tervpályázatok elbírálásra kerültek, az anyag előterjesztői ismerik a pályázatok tartalmát. Biztos vagyok abban, hogy a piactér kátyúzását, szakszerű javitását kell elvégezni néhány százezer forint értékben. Kérem az önkormányzatot, hogy az elárusitó asztalok kialakításával, javításával kapcsolatosan kérje ki a szakhatóság véleményét. Nem tartom elfogadhatónak a közvilágítás korszerűsítésére megjelölt összeget sem, ugyanígy a 300.000.- Ft-os tartalékösszeget, mely műszaki előkészítés, anyagi ösztönzés cimszó alatt szerepel, holott ez a többletbevételekből biztositott. Ez az előterjesztés csak a kosaras piacról szól és senki sem foglalkozik azzal, hogy a hatósági engedély nélkül üzemelő árusító helyek felszámolásra kerüljenek. Nem lehet a piacon tisztázatlan helyzetet hagyni, ki kell mondani, hogy mi az elképzelése a közgyűlésnek ajelenlegi piaccal. Azt tartottam volna tisztességesnek, ha azok irják §lá az előterjesztést akik készítették, akik a bizonytalan állapotot szeretnék fenntartani. Jancsi György: Meg kellene nevezni az anyagoknál, hogy kik készítették. Magyar József: Meg kell fontolni, hogy mennyi pénzt szabad ebbe a piacba beinvesztálni. A tisztiorvos ismertette, hogy milyen szabálytalanságok vannaka piacon, ezeket kellene sürgősen megszüntetni . Czotterné Ivády Zsuzsa: Mennyiben függ össze a nyertes pályamunka ezzel a javaslattal? Célszerü-e megvárni az eredményhirdetést, és annak tükrében átdolgozni az előterjesztést? 14 - Dr. Kereskai István: A határozati javaslat nem ellentétes a nyertes pályázattal, legfeljebb annak mértékéről lehet szó, hogy milyen összeggel hozzuk rendbe a piacot a működőképesség érdekében. Azt most nem tudjuk megmondani, hogy a városnak mikor lesz annyi pénze,hogy a pályázatban megtervezettek valósággá váljanak. Takács Zoltán: Az előterjesztést a bizottságoknak is véleményezni kellett volna, ez azonban nem történt meg. A holnapi pályázati eredményhirdetés előtt nem szabad döntenünk e kérdésről, kérem, hogy a legközelebbi testületi ülésen tárgyaljunk erről és előzetesen az illetékes bizottságok véleményének kikérése is történjen meg. Balogh György: Az előterjesztésben szereplő összegek ráforditása nélkül a piacot nem lehet működtetni és véleményem szerint ez nem függ össze a holnapi pályázati eredménnyel. Gáspár András: Az anyaggal kapcsolatosan hat képviselőtől valamint a városüzemeltetési és gazdasági bizottságtól véleményt kértünk. Észrevételt, javaslatot nem kaptunk. Az előterjesztés kidolgozásában a tisztiorvosi szolgálat, az állategészségügyi hatóság, a kereskedők és vállalkozók kamarája valamint a polgármesteri hivatal illetékes osztálya vett részt. Magyar József: Javasolom, hogy a határozat a/ pontját ugy fogadjuk el, hogy a kidolgozott vonalas ütemterv helyére a tisztiorvosi szolgálat véleménye kerüljön. Nem értek egyet azzal, hogy a döntést elnapoljuk. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy erről az előterjesztésről csak a pályázat kihirdetése után döntsünk? A közgyűlés 8 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Javaslom, hogy értelemszerűen azállatvásártér esetében az Állategészségügyi Állomás szakmai véleménye határozza meg a szükséges megteendő intézkedéseket. Aki a határozati javaslat a) pontjára tett kiegészítésekkel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatokat elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslatot összességében elfogadja, szavazzon. - 15 - A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 74/1992. számú határozat A közgyűlés a piacok hatékonyabb, a követelményekhez jobban igazodó üzemeltetését tűzi ki célul. Ennek elérése érdekében az alábbiakat határozza: a) A kanizsai piacoknak addig is, amig az uj piac és vásárcsarnok felépül, meg kell felelniük a higiénés és közegészségügyi követelményeknek, jobban kell szolgálnia a lakosság érdekeit. A piacokon 1992-től folyamatosan végre kell hajtani az elmaradt, de csak az üzemvitelhez feltétlen szükséges rekonstrukciókat, felujitásokat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Állategészségügyi Állomás szak mai követelményeinek figyelembevételével kell az indokolt felujitásokat elvégezni. Határidő: 1993. december 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b) A kanizsai piacokat a korábbinál hatékonyabban kell üzemeltetni, javitva jövedelmezőségüket. A piacgazdasági viszonyok kibontakoztatásának elősegítésével - eladóhelyekért való versenyeztetés, elárusítóhely növelés, egyéb önkezdeményezésü vállalkozások -többletbevételekre kell szert tenni, amelyből a teljes összeg 1992-ben rekonstrukcióra fordítható. A többletbevételek elérése érdekében a közreműködőket anyagilag is ösztönözni kell. Határidő: folyamatos, 1994. junius 10-ig. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c) Az 1993. évi költségvetés készítése során biztosítani kell a piacokon megkezdett rekonstrukciós program továbbfolytatását. Ehhez meg kell teremteni a szükséges pénzügyi fedezetet. El kell érni, hogy a költségek jelentős részét a jövőben is a piaci többletbevételek alkossák. Határidő: 1993. március 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d) Gondoskodni kell az állatvásártér felújításáról és létesítményeinek megóvásáról, működőképességéről. A polgármesteri hivatal kísérelje meg a létesítmény bérbeadását, érdektelenség esetén az állandó emberi felügyelet biztosítása céljából alkalmazzon gondnokot Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 16 - 6.) Javaslat a Nagykanizsa 0110/1.hrsz-u ingatlan részterület földhasználati jogának átadására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke Dömötörffy Sándor: A bizottság módositotta álláspontját, a jelenlegi tulajdonviszonyok fenntartásával értünk egyet. Dr. Kereskai István: Ha a javaslatot elfogadná a testület», a tulajdonviszony változatlan maradna, a földhasználati jogot kapná meg ingyenesen a bútorgyár. Dr. Henczi Edit: Először a bútorgyár azt kérte, hogy vásárolhassa meg az épület alatti területet. A testület akkor ugy döntött, hogy egyenlőre nem foglalkozik a kérdéssel, majd csak a csónakázó tóval kapcsolatos beépítési elképzeléseinek tisztázása után. Ezt követően a bútorgyár előterjesztett egy ujabb igényt, hogy ne csak az épület alatti területet, hanem még 50 méteres kört is kaphasson használatba. Takács Zoltán: A gazdasági bizottság május 11-én és 21-én is tárgyalta e témát, második alkalommal az elsőnek teljesen ellentmondásos döntést hozott, mi ennek az oka? Dömötörffy Sándor: Május 11-én a bizottság jelenlévő 5 tagja közül 3 igennel, 2 nemmel szavazott. A következő bizottsági ülésen mégegyszer előkerült a kérdés és a felmerült észrevételek hatására átfordult az arány. Pilczer Éva: Május 11-én a többség ugy foglalt állást, hogy egyenlőre nem kiván foglalkozni a kérdéssel és maradjon érvényben az a közgyűlési határozat, mely szerint a csónakázó tóval kapcsolatos koncepció elfogadása után kivánunk majd dönteni az elidegenítésről. Krémer József: A polgármesteri tájékoztató 206/1991. számú határozata leirja, hogy a csónakázó tónál környezeti vizsgálatot kell végezni, ezt a vizsgálatot célszerű megvárni mindenféle telekrendezés előtt. Javaslom, hogy a vizsgálatot követően véglegesen rendezzük e kérdést. Jancsi György: Amikor ez az épület létesült, akkor közösségi sportnak adott otthont, az evezős szakosztálynak. Ha a földhasználati jog bejegyzésre kerül, akkor az önkormányzatnak ki kellene nyilvánítania, hogy ugyanarra a célra lehessen használni az épületet a továbbiakban, a bútorgyár más célra ne tudja hasznosítani . Dr. Henczi Edit: Ha a földhasználati jog nincs bejegyezve, akkor is bármilyen célra hasznosítható, hisz a terület tulajdonosának abba nincs beleszólási joga, hogy a felépítménnyel mit tesz a bútorgyár. - 17 - Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a javaslatot változtatás nélkül fogadjuk el? A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a Nagykanizsa 0110/1. hrsz-u ingatlan részterület földhasználati jogának átadására készitett javaslatot nem fogadja el, igy a közgyűlés e tárgyban 1991. szeptember 9-én hozott határozata marad érvényben. 7.) Javaslat a Miklósfa, Mórichelyi 944 hrsz-u ingatlan 3/8-ad részének elidegenítésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Palotás Tibor: Az ingatlan értéke arányos-e az itt megjelölt összeggel? Takács Zoltán: Milyen közmüvekkel van ellátva az ingatlan? Cserti Tibor: A forgalmi értéknek megfelelően került az ár megállapításra. Az érintett területet a vevő Tóth Zoltán tette müvelésre alkalmassá, semmilyen közmüvei nincs ellátva. Marton István: Mikor történt az 5/8-ad rész eladása? Dr. Henczi Edit: Az adásvételi szerződés szerint 1992. március 19-én történt az eladás. Marton István: Egyetértek az előterjesztéssel. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a következő határozatot hozza: 75/1992. számú határozat A közgyűlés a Miklósfa Mórichelyi hegyen lévő 2587 sz. tulajdoni lapon felvett 944 hrsz-u kert, szőlő, rét művelési águ ingatlan 3/8-ad részét 15.000.- Ft-ért, azaz Tizenötezer forintért Tóth Zoltán Nagykanizsa, Szentgyörgyvári ut 13. szám alatti lakos részére eladja. - 18 - Utasítja a Polgármesteri Hivatalt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 8.) Javaslat a Király u. 29. szám alatti ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Jancsi György: A 46/1992. számú önkormányzati határozat nem a beépítési tervet, hanem a beépítési terv programját hagyta jóvá. Ez az előterjesztésben helytelenül szerepel. A Király u. 29. sz alatti épületre van egy érvényes államigazgatási határozat, mely az épület lebontását rendeli el. Ezt a képviselőtestület nem tudja megváltoztatni. Dr. Kereskai István: Az ingatlan értékelése megtörtént, melyre két javaslat van, az előterjesztésben az összegek szerepelnek. Javaslom, hogy ezek figyelembevételével adjuk el az ingatlant. Ha a szakértők által megállapított összegnél magasabbat kíván meghatározni a testület, akkor ezt tekintsük kiinduló árnak és próbáljuk megtudni a városban, ki adna ennél többet. Palotás Tibor: Az önkormányzat megbízásából 3 tervező szervezet vizsgálta meg, hogy le kell-e bontani a Király u. 29. szám alatt lévő épületet, vagy megtartható-e. Két szervezet a ház lebontását javasolja, mig a harmadik szervezet statikai véleménye szerint megerősítéssel, áttervezéssel a ház megmenthető. Tavaly, mikor vásárlási szándékomat bejelentettem az ingatlanra, nem vettem figyelembe a terület nagyságát, a bontási engedély még érvényben volt, a területre nem volt rendezési terv. Azóta készült egy rendezési tervjavaslat, melyet a közgyűlés április 13-án fogadott el. A szakértők által megállapított értékbecslést magasnak tartom. A telektől 300 méterre lévő önkormányzati tulajdonu telkeket 500 Ft-ra értékelték, az ehhez közelebb, mintegy 40 méterre lévő terület értékét 1800 Ft/m2-ben állapították meg. A Király u. 29. szám alatt lévő telek részben feltöltött, melyre építeni csak cölöpalapozással lehet. A romos épületért és a telekért 2,3 millió Ft-ot tudok ajánlani. Pilczer Éva: Kérem, hogy ezt az előterjesztést zárt ülésen tárgyaljuk, a bizottság véleményét azon szeretném elmondani. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy e napirendet zárt ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 8 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. - 19 - Németh László: Az épületet feltétlenül szükséges lebontani? Dr. Spingár László: A bontási engedély azért lett kiadva, mert az épület életveszélyes és erre hivatkozással lettek a lakók onnét kiköltöztetve. Dr. Henczi Edit: Ha ujabb szakértői vélemény tud olyan módot, mellyel az életveszély megszüntethető, akkor nincs akadálya, hogy egy uj eljárásban kezdeményezze valaki, pl. a vevő, hogy ezeknek a feltételeknek a biztositása mellett a korábbi bontási engedélyt a hivatal visszavonja. Marton István: Ha az épület megmenthető, akkor ezt kell tenni. Ahhoz, hogy dönteni tudjunk arról, hogy az ingatlant milyen ösz-szegért, kinek, milyen feltételekkel értékesítjük, versenytárgyalást kell meghirdetni. Koczfán Ferenc: Én is a versenytárgyalás meghirdetésével értek egyet, kiinduló árként 2,3 millió forintot javasolok. Marton István: Kiindulási összegként 2,5 millió forintot javasolok. Németh László: Én 2 millió forintot javasolok. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy az ingatlant versenytárgyalás utján értékesítsük? A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: A javasolt induló árakat egyenként teszem fel szavazásra. Ki ért egyet a 2,3 millió forintos induló árral? A közgyűlés 6 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elveti. Ki ért egyet a 2,5 millió forintos induló árral? A közgyűlés 7 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Ki ért egyet a 2 millió forintos induló árral? A közgyűlés 6 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Pilczer Éva: Az értékbecslésben megállapított összeget javasolom. - 20 - Takács Zoltán: Induló árként 2,1 millió forintot javasolok. Balogh György: 2,6 millió forintot javasolok. Dömötörffy Sándor: Nem kell félni egy alacsonyabb licittől, mert ha van jelentkező,az árat fel fogják emelni. 2,1 millió forintot javasolok induló árnak. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy az anyagban leirt áron hirdessük meg a licitet? A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Ki ért egyet a 2,1 millió forintos induló licittel? A közgyűlés 10 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Czupi Gyula: Legyen feltétel, hogy a városképi értékű épület alakmegjelenése maradjon meg. Dr. Kereskai István: Az északi rész lebontását több szakértő is javasolta, az utcafrontos lévő épületrész megmentéséről van szó. Berezeli Emilia: Az épületnek olyan városképi jelentősége nincs, mint amilyenre a képviselő gondol, másrészt az ÁRT szerint a Zrinyi utca továbbvezetésében a tervezett 74-es ut szabályozási szélességében benne van ez az épület. Palotás Tibor: A programterv elfogadása éppen azt jelentette, hogy nem ott épül a 74-es főközlekedési ut. Ezért nem értem a főépitésznő felvetését. Jancsi György: A jelenleg érvényben lévő tervek a 74-es ut nyomvonalát a Zrinyi utcába hozták be, ami azt jelenti, hogy a két-nyomsávos utat megszélesítik, a beépítési mélységet korlátozták. Most van kidolgozás alatt egy uj közlekedési koncepció, mely szerint a 74-es ut ne a Zrinyi utcánál jöjjön be, hanem a camping-ut kiszélesítésével. A városfejlesztési bizottság véleménye, hogy a 74-es főútvonalat nem célszerű a Zrinyi utcába behozni. Takács Zoltán: Véleményem szerint ezt az előterjesztést legalább két bizottságnak véleményezni kellett volna. Ezért javasolom, hogy előkészítés hiányában vegyük le napirendről ezt a témát. Magyar József: Időben és jól előkészített anyagokat kellene kapnunk, mely a bizottsági véleményt is tartalmazza, igy sokkal könnyebben tudnánk dönteni egy-egy ügyben. - 21 - Marton István: Jobb lett volna, ha a Király u. 29. számú ingatlan sorsát megelőzően az úthálózat kérdéséről döntöttünk volna, de ugy gondolom, hogy ez a közlekedéssel kapcsolatos elképzeléseinket nem változtatja meg,én ugyanis több közlekedési fórumon vettem részt. Palotás Tibor: A 74-es ut kialakítására a minisztérium a tervezési engedélyt kiadta, arra a camping-ut folytatásaként kerülne sor. Április 13-án a közgyűlés elfogadta a vásárcsarnokkal kapcsolatos részletes rendezési tervet, mely ezen területen főközlekedési ut kialakítását nem tervezi. Cserti Tibor: A testületnek meg kellene határoznia milyen időponttal irja ki a versenytárgyalást, alkalmazható-e részletfizetési kedvezmény, szabályozni kellene, mi a helyzet a pályázat meghiúsulása esetén. Dr. Henczi Edit: A pályázat kiírásának időpontjaként 1992. június 30-át javasolom, részletfizetési kedvezmény időpontjaként december 15-ét, amennyiben a pályázat eredménytelen lenne, tehát a meghiusulás esetén ismételten pályázatot kellene kiírni, kivéve ha van egy pályázó, aki az alapárat hajlandó megadni. Kikiáltási árként 2,1 millió forintot szavazott meg a közgyűlés. Az épület megmaradására illetve elbontására áthidaló megoldás lehetne, hogy a pályázatban irjuk ki, hogy a pályázat nyertese törekedjen az utcafronti épület megmentésére. Marton István: Ugy gondolom, hogy az első befizetésnek el kellene érnie az 50 %-ot. Dr. Henczi Edit: Két variáció van. Az egyik megoldás, hogy az 50 %-ot egyösszegben, a többi részt december 15-ig kell befizetni, a pályázat eredményes akkor is ha csak egy pályázó van, abban az esetben ha a kikiáltási áron megvásárolja az ingatlant. A másik variáció az lenne, hogy a részletfizetésnél a közgyűlés feljogosítja a polgármestert arra, hogy a legkedvezőbb pozíciót érje el az összeg kifizetésénél. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet az első variációval? A közgyűlés 3 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 14 tartózkodással az első variációt nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a második variációval? A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a második variációt fogadja el. Czupi Gyula: A döntés meghozatalával abban is bizhatunk, hogyy meg fog maradni az épületnek az a része, amely városképi szempont-bői jelentős. - 22 - Dr. Kereskai István: Azt fogadta el a testület, hogy kövessen el mindent a pályázó az épület megmaradása érdekében. Dr. Henczi Edit: Garantálni senki sem tudja, hogy ez az épület fennmarad, mivel érvényes bontási engedély van annak életveszélyessége miatt. Ezt az államigazgatási határozatot a képviselőtestület nem birálhatja felül. Aki a pályázatot elnyerte lehet hogy el tudja érni statikai véleménnyel vagy egyéb műszaki megoldásokkal, hogy nem válik életveszélyessé, akkor megmenthető az épület. Czupi Gyula: Nekem az a célom, hogy az épület maradjon meg, ez volt a kérésem, hogy a feltételek között ezt fogalmazzuk meg, ennek érdekében én olcsóbban odaadnám az épületet. Kérem a képviselőtársaimat, gondolkodjanak azon, hogy azt fogadtuk-e el, ami szándékunkban áll, mert szerintem nem azt. Szándékunk az volt, hogy egyrészt legyen eladva az ingatlan, másrészt maradjon meg az épület olyannak, ami a városképi megjelenést változatlanul hagyja. A határozatban erre csak lehetőség van. Dr. Kereskai István: Meghoztunk egy határozatot, kérem ne kezdjük megint élőiről a vitát. Palotás Tibor: A "lehetőleg" szót kellene kihagyni a határozatból, és azt előirni, hogy az épületet meg kell tartani. Dr. Henczi Edit: Erre a vásárló nem kötelezhető. Palotás Tibor: Czupi Gyula képviselőnek igazat adok, igenis ki lehet mondani, hogy az épületet meg kell tartani, a magam részéről vállalom . Dr. Kereskai István: A közgyűlés e napirend kapcsán minden fontos kérdésben döntött, és most újbóli szavazást kér Czupi képviselő. Kérem, hogy amit eddig hoztunk határozatot, tekintsük hatályon kívülinek, vizsgáljuk meg azt, hogy érvényben van-e a bontási engedély, ha azt hatályon kivül lehet helyezni, akkor annak mik a következményei. Javaslom a testületnek, ne foglaljunk ma állást ebben a kérdésben. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással egyetért, hogy ma e témában hozott döntéseit hatályon kivül helyezi és a témát napirendről leveszi. 9.) Egyebek a) Javaslat helyi rendelet alkotására (szóban) Előadó: Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő Czotterné Ivády Zsuzsa: Javasolom, hogy a vállalkozás és vagyonhasznosítás szabályozásáról kerüljön sor rendelet alkotására. - 23 - A Zalai Hirlapban a napokban olvastam, hogy a zalaegerszegi önkormányzat az önkormányzati pénzeszközökből megvalósuló beruházások és felujitások vállalkozásba adásáról rendeletet fogadott el. Ugy gondolom, hogy nekünk is mindenképp aktuális e téma. Jancsi György: A bizottságunk kezdeményezte Nagykanizsán is hasonló rendelet kidolgozását. Elkezdődött a munka, amikor a rendelettervezet olyan állapotba lesz, várhatóan két-három héten belül, akkor az ügyrendi bizottság és a képviselők véleményét azzal kapcsolatosan szeretnénk kikérni. Szakmai érdekegyeztetést is kivánunk tartani ezzel kapcsolatosan. Ami pedig a városra vonatkozó közlekedésfejlesztési elképzeléseket jelenti: a polgármesteri hivatal illetékes osztálya dolgozik az ezzel összefüggő anyagon, folyik a tervek karbantartása, véglegesítése, az anyag elkészülte után a képviselőket tájékoztatjuk. Dr. Kereskai István: Kérem a bizottságokat, hogy a Czotterné Ivády Zsuzsa képviselő által felvetettekkel kapcsolatosan készítsék elő az anyagot és ezt követően a lehető legrövidebb időn belül a közgyűlés elé hozzuk. Ki ért ezzel egyetí? A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. b) Közművelődési intézmények vezetői állására pályázat kiírása (szóban) Előadó: Takács Zoltán képviselő Takács Zoltán: Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot, illetőleg a Polgármesteri Hivatal jogász dolgozóit, hogy a következő, számomra ellentmondásosnak tűnő helyzetet próbálják feloldani. Az elmúlt közgyűlésen 11 intézményi pályázat elbírálásával foglalkoztunk. Viszont van pár olyan álláshely, melyek nem kerültek pályáztatásra, de előbb-utóbb ott is a pályázatokat ki kell irni.a közművelődési intézmények vezetői álláshelyeire. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Takács képviselő javaslatával? A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Jancsi György: Véleményem szerint az intézményvezetőket másképpen kell finanszírozni,mint a beosztott dolgozót, ezért célszerű egy olyan módot kitalálni, ami ösztönző. Czupi Gyula: Javasolom, hogy az ügyrendi, valamint az oktatási es kulturális bizottság vizsgálja meg mi az oka annak, hogy az intézményvezetői álláshelyekre kevesen pályáznak. - 24 - Dr. Kereskai István: Javasolom a közgyűlés elmúlt ülésen hozott határozatának megfelelően a testület következő ülésén önálló napirend keretében tekintsük át az intézményvezetők bérezését és alkossunk arról véleményt. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 20 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. c) Javaslat a MÁV Óvoda anyagi támogatására Előadó: Pilczer Éva képviselő Pilczer Éva: Ma a közgyűlés kezdésekor nem tudtam megjelenni, ezért kérem pótlólag a napirendek közé felvenni a MÁV óvoda anyagi támogatásának ügyét. Dr. Kereskai István: Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Pilczer Éva: A közgyűlés 1991-92-es oktatási évre a MÁV óvoda részére 9 nem vállalati dolgozó gyermeke után gyermekenként 42.000.-Ft támogatást biztosított. Jelenleg 6 olyan gyermek jár az óvoda nagycsoportjába, akik nem vállalati dolgozók gyermekei. Kérem, hogy a 6 gyermek után 1992. szeptember 1-től 1993. augusztus 31-ig kb. 45-50 ezer forint támogatást biztosítsunk, gyermekenként. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 76/1992. számú határozat A közgyűlés a MÁV Óvoda részére 1992. szeptember 1-től 1993. augusztus 31-ig a 6 nem vállalati dolgozó gyermeke után támogatást biztosit. A támogatás összege gyermekenként az önkormányzat városi óvodáiban alkalmazott átlagos ráfordítási költség, mely az 1993. évi költségvetésben biztosított. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás megkötésére. Határidő: 1993. február 28. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 25 - d) Önálló képviselői indítvány Előadó: Németh László képviselő Németh László: 1992 szeptemberében kerül sor a Kanizsa Napok megrendezésére. Szeretném megkérni a város és vonzáskörzetének vállalkozóit a polgármester támogatásával egy megbeszélésre, melynek célja, hogy tájékoztatást kapnának a vállalkozók, hogy milyen beruházások indulnak a városban a polgármesteri hivatal szervezésében, amelyben a vállalkozók is részt vehetnének. Arról is hallani szeretnénk, hogy a vállalkozások részére üzlet, műhely, illetőleg terület hol biztosítható. A testvérvárosi kapcsolatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a vállalkozók ismerkedjenek, tárgyaljanak a későbbi üzletkötések érdekében e városok vezetőivel. Tájékoztatást kérnénk arról is, hogy a világkiállítással kapcsolatosan a városnak milyen elképzelései vannak. Kérem az önkormányzatot, szavazzon meg e& célra 60.000.- Ft-ot, melyből állófogadást tartanánk a vállalkozók részére. Az összejövetel célja az is, hogy a meghívott vállalkozók anyagilag járuljanak hozzá a Kanizsa Napok Alapítványához . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 77/1992. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Polgármester az 1992 szeptemberében megszervezendő Kanizsa Napok rendezvénysorozat kapcsán a város vállalkozóival létrejövő konzultáció költségeire a polagármesteri hivatal költségvetéséből 60.000.- Ft-ot felhasználjon. Határidő: 1992. szeptember 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10.) Javaslat a közgyűlés következő ülésének időpontjára Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a közgyűlés következő ülésére 1992. június 8-án kerüljön sor, napirendként azok a témák szerepeljenek, melyeket már korábban elhatároztunk és megtárgyalásukra még nem került sor. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 26 - Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . (Sé^aj^tuu. i>ri w-tv Dr. Kereskai István polgármester NAPIREND ELŐTTI HOZZÁSZÓLÁS Azért kértem szét, mert úgy gondolom, hogy az egy héttel ezelőtti közgyűlésen történtekre reagálnom kell. Képviselőtársaim többször hivatkoztak arra, hogy liberális önkormányzat irányítja a várost. 29 képviselő ül az asztalnál, ebből 15 fő, akik matematikailag liberális képviselők. Minden képviselő, aki ebbe a munkába bekapcsolódik, az mind koreografálja a közgyűlést, nemcsak az un. liberális többség. Nem értek egyet azokkal az MDF-es és kereszténydemokrata képviselőkkel, akik úgy tekintik az un. ellenzéki szerepüket, mintha a Parlamentbe lennénk. A látszólagos formai hasonlóság ellenére másról van szó. Az országgyűlésben élesen elválasztható a törvényalkotó munka a végrehajtó, kormányzati felelősségtől. A közgyűlésben minden döntés önkormányzati következményeket von maga után. Úgy gondolom, azért ül itt minden képviselő, hogy ennek a kötelességének eleget tegyen, ezért választották a város lakosai és ez elől nem térhet ki, mint ahogy a múlt közgyűlésen néhányan megtették, és így majdnem kudarcba fulladt az a fontos kinevezési procedúra. Utalnék arra az ultimátumra, melyet a polgármester úr és rajta keresztül az un. liberális képviselők is kaptak, melyben bizonyos feltételek teljesítetlensége esetén kivonulnak a bizottsági munkából. Nem tudom mivel magyarázni ezt a lépést, inkább arra kérem őket, hogy jó javaslatokkal, ötletekkel tegyék jobbá a bizottsági munkát. Nem az a megoldás, hogy ultimátumot adunk a polgármester úrnak, és mi elhárítjuk magunkról a felelősséget. Mivel személyi kérdésekben többször kénytelenek vagyunk dönteni, így a pályázási hajlamot erősen befolyásolja az ahogyan viszonyulunk a pályázatokhoz, illetve a pályázókhoz. A múltkori eset kapcsán a pályázókban olyan emlék maradt, ami az elriasztást szolgálta. Én a már emiitett un. liberális csoport nevében szeretném elhatárolni magunkat ettől. Ami itt történt, az közel áll a megalázáshoz, és ez nem csak a személyes véleményem, hanem a városban a visszhang erre - 2 - enged következtetni. Mi nem gondoljuk, hogy mindenkinél okosabbak vagyunk, nem gondoljuk, hogy amit mi mondunk, az mindig igaz, de valami mellett letesszük a voksunkat akkor is ha tévedtünk, - és ezt vállaljuk. Mindenkit egyenrangú partnernek tartunk, aki megtisztel bennünket a bizalmával. Remélem, hogy ilyen hangulatú napirend a jövőben nem lesz, a liberálisok részéről megígérem - és szeretném kérni a képviselőtársaimat is, hogy a jövőben fontolják meg, hogy mit kell figyelembe venni egy pályázó kinevezésekor. Nagykanizsa, 1992. május 25. Balogh György |
