* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.73 MB | |
| 2026-02-26 16:00:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  192 | 282 | 1992. június 8. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 12/1992. Határozatok száma: 78-tól 84-ig. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a 3/1992. számú, az 1992. évi költségvetés megállapításáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 3.) Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz.elnöke 4.) Beszámoló a nagykanizsai közrend és közbiztonság helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány 5.) Javaslat az oktatási és nevelési intézményvezetők bérének rendezésére (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 6.) Javaslat az önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. biz.elnöke 7.) Javaslat az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolási feladatai lebonyolításának elősegítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője 9.) Javaslat a Városi Könyvtár funkciójának megfelelő épületben való elhelyezésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán az ad hoc bizottság elnöke 10. Javaslat a kerékpáros közlekedés elősegítését célzó feladatok megoldására (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 11. Egyebek a) Márkus Jánosné ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz.elnöke b) Vajdai Józsefné ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz.elnöke c) A Floreát Alapítvány kuratóriumába tagok választása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző d) A Piarista rend által működtetett iskola elhelyezésének ügye Előadó: Jesch Aladár bizottsági elnök e) Javaslat az ingatlantulajdonosok zaklatásával kapcsolatban Előadó: Takács Zoltán képviselő f) Javaslat Nagykanizsa Labdarugó Sportjáért Alapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester g) Takács Zoltán képviselőnek Balogh György felszólalásával kapcsolatos ügyrendi javaslata Előadó: Takács Zoltán képviselő 12. Javaslat a közgyűlés következő ülésének időpontjára. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-7/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1992.június 8-i üléséről Rendelet száma: 12/1992. Határozatok száma: 78-tól 84-ig. Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. június 8-án (hétfő) 14.oo órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr.Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Jancsi György, Sneff Mária. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr.Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia városi főépítész, Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Dr. Horváth Ottó megyei főkapitány helyettes, Szőke János VGV igazgató, Budai István főkönyvelő, Vágvölgyi Tamás IKI vezető, Kulbencz Ferenc Környezetvédelmi Felügyelőség vezetője, Teleki László szószóló, Dr. Lukácsa Erzsébet csoportvezető, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A mai közgyűlés anyagát Írásban megkapták a képviselők, van-e más javaslat. Palotás Tibor: Az egyebekben kérek pár percet a bútorgyári földterületigénnyel kapcsolatosan. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés a legutóbbi ülésén döntött a Floreát alapítványról, azzal a feltétellel, hogy 4 személyt a kuratóriumba az önkormányzat választ és Így 1 millió forintot biztosit. A RYNO Kft az ajánlatot elfogadta, kéri, hogy a 4 személyt a közgyűlés nevezze meg. Kérem, hogy az egyebekben a közgyűlés döntsön a 4 személyről. Jesch Aladár: Kérem, hogy az egyebek között tárgyaljuk a Piarista rend által működtetett iskola elhelyezésének ügyét. Takács Zoltán: Az egyebek napirendek között Balogh György felszólalásával kapcsolatosan ügyrendi javaslatom lenne. Farkas Zoltán: Kérem az egyebek napirendi pont keretében a közgyűlés foglalkozzon a Nagykanizsa Labdarúgó Sportjáért Alapítvány alapító okiratának módosításával. Balogh György: Szomorú kötelességemnek teszek eleget, amikor arról tájékoztatom a testületet, hogy szombaton 60 éves korában elhúnyt képviselőtársunk, Dr. Harsányi Tamás főorvos. Kérem adózzunk emlékének egy perces néma felállással. Magyar József: A napirendi pontok alapján a mai közgyűlés is hosszúnak Ígérkezik. Kérem, hogy fontossági sorrendet határozzunk meg, vagy rangsoroljuk azokat. A Városgazdálkodási Vállalat átalakítása 8. napirendi pontként szerepel, a vállalat képviselői jelen vannak, ezért kérem hozzuk előbbre a téma tárgyalását. Marton István: Javasolom, hogy a VGV átalakítását 3. napirendként tárgyaljuk, mig az intézményvezetők bérével kapcsolatos előterjesztést negyedikként. Dr.Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a bútorgyári földterület igénnyel az egyebek napirend között foglalkozzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr.Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Floreát Alapítvány kuratóriumába 4 tagot válasszon a közgyűlés az egyebek napirendi pont keretében. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a Piarista rend által működtetett iskola elhelyezésének ügye az egyebek napirendek között szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Takács képviselő napirendi pontra tett javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr.Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Nagykanizsa Labdarugó Sportjáért alapító okirat módosítását tárgyaljuk. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr.Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a VGV átalakítása 3. napirendi pont legyen, mig az intézményvezetők bérével kapcsolatos előterjesztés az 5. napirendi pont. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Napirend előtt: Takács Zoltán: A legutóbbi közgyűlésen a 3. napirend előtt Balogh György képviselő napirend előtti felszólalással élt, amiben olyan kérdéseket vetett fel, amelyek nem hagyhatók válasz nélkül. A napirend előtti felszólalást vita nélkül kell tudomásul venni, ezért én akkor elálltam a felszólalástól. Ügyrendi téma a kérdésben az, hogy szerintem Balogh György mint az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke jogszerűtlenül járt el, amikor felszólalást kért, mert a 3. napirend előtt nem lehet napirend előtti felszólalást kérni. Kérem a közgyűlést, hogy az egyebek témakörön belül adjon arra lehetőséget, hogy az ezzel kapcsolatos észrevételeimet elmondjam. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a javasolt téma az egyebekben szerepeljen. A közgyűlés 14 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Az 1992. május 18-i ülésen megvonták tőlem a szót, mely nagymértékben sértett. Hozzászólásomnak azt a cimet adnám, hogy az ülésvezetés rendellenességei. Az intézményvezetők kinevezése kapcsán történt az, ami ellentétben áll a Szervezeti és Működési Szabályzatunkkal. A 17.§. kimondja, hogy azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól az elnök felszólítja, mig a 2. pont kimondja, hogy ez elnök kétszeri felszólítás után megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel. Visszahallgatva a hangfelvételt, az ülést levezető alpolgármester azt mondta, hogy még nekem megadja a szót és lezárja a vitát. 35 mp-ig beszéltem, amikor megvonták tőlem a szót azzal, hogy akit ez a téma nem érdekel nyugodtan hagyja el a termet. Arra vártam, hogy az SZMSZ semmibevétele miatt a jegyző vagy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke szót emel, amikor ez nem történt meg, kénytelen voltam kivonni magam a vita további menetéből. Nem kívánok vitát, egyszerű bejelentésnek szántam. Palotás Tibor: Horányi Józsefné Nagykanizsa, Csengery u. 26. szám alatti lakos végezte eddig a lakóháza előtti autóbuszmegálló takarítását. Sokszor kérte az illetékeseket, hogy a belvárosban lévő autóbuszmegállót tartsák rendben, ezt nem tették meg, Horányi Józsefné pedig betegségére, idős korára való tekintettel továbbra ezt nem tudja ellátni, melyet eddig is önkéntes alapon végzett. Kérem az illetékeseket, erre tegyenek intézkedést. Dr.Henczi Edit: A május 18-i közgyűlés ülésvezetésével kapcsolatban Böröcz Zoltán képviselő levelet küldött, melyet ismertetek. (A levél a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Dr. Kereskai István: Aki a napirendi pontokra tett javaslatokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a kővetkező napirendi pontokat fogadja el. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a 3/1992. számú, az 1992. évi költségvetés megállapításáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 3.) Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz.elnöke 4.) Beszámoló a nagykanizsai közrend és közbiztonság helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány 5.) Javaslat az oktatási és nevelési intézményvezetők bérének rendezésére (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető 6.) Javaslat az önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. biz.elnöke 7.) Javaslat az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolási feladatai lebonyolításának elősegítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője 9.) Javaslat a Városi Könyvtár funkciójának megfelelő épületben való elhelyezésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán az ad hoc bizottság elnöke 10. Javaslat a kerékpáros közlekedés elősegítését célzó feladatok megoldására (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 11. Egyebek a) Márkus Jánosné ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó; Dr. Csákai Iván a népjóléti biz.elnöke b) Vajdai Józsefné ápolási díj fellebbezési ügye (Írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz.elnöke c) A Floreát Alapítvány kuratóriumába tagok választása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző d) A Piarista rend által működtetett iskola elhelyezésének ügye Előadó: Jesch Aladár bizottsági elnök e) Javaslat az ingatlantulajdonosok zaklatásával kapcsolatban Előadó: Takács Zoltán képviselő f) Javaslat Nagykanizsa Labdarugó Sportjáért Alapítvány alapító okiratának módosítására Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester g) Takács Zoltán képviselőnek Balogh György felszólalásával kapcsolatos ügyrendi javaslata Előadó: Takács Zoltán képviselő 12. Javaslat a közgyűlés következő ülésének időpontjára. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Henczi Edit: A testület az elmúlt ülésén döntött a MÁV óvodának nyújtandó anyagi támogatás összegéről. (Az óvoda köszönő levele a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Palotás Tibor: A polgármesteri tájékoztató melléklete a Nagykanizsa piac-tömb és környéke rendezése és építészeti kialakítása című tervpályázatról számol be. Résztvettem az eredményhirdetésen, a tájékoztatót jónak tartom. A tájékoztató harmadik oldalán olvasható, hogy a biráló bizottság az önkormányzatnak két lehetséges utat ajánl. Az egyik a piaci funkció fenntartása a területen, a másik pedig olyan összvárosi célokat szolgáló jelentős közintézmény pl. könyvtár telepítése a területre, melynek központi fekvése hangsúlyos építészeti megjelenése alapvető követelmény. Ezzel egyet lehet érteni, de a Kanizsa Újságban 1992. június 5-i számában leirtakkal nem. Az újságcikket Tihanyi István írta, ö úgy fogalmaz, hogy a jelenlegi piac fenntartása, de a mainál rendezettebb funkcionális és építészeti keretek között. Az előterjesztés ilyet nem tartalmaz, az szerepel, hogy a jelenlegi funkciók fenntartása a területen. A polgármestertől kérdezem, hogy a tervpályázatok eredményét a testület mikor vitatja meg. A tervpályázat alapján szükségesnek tartom a rendezési terv készítését. Dr. Kereskai István: Én is szükségesnek tartom, hogy az általános és részletes rendezési terv a pályamüvek ismeretében módosításra kerüljön. Erre határidőt mondani nem tudunk, de várhatóan erre a nyári szünetet kővetően kerülhet sor. Aki a polgármesteri tájékoztatóval egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 78/1992. számú határozat A közgyűlés a 45/a/1992, az 52/a/1992, a 60/a,b/1992, a 66/a/1992 és a 69/1992.számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2.) Javaslat a 3/1992. számú, az 1992. évi költségvetés megállapításáról szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotja: 12/1992. (VI.8.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/1992. számú rendelete az önkormányzat 1992. évi költségvetéséről szóló 3/1992.(11.3.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 3.) Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakítására (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz.elnöke Jesch Aladár: Az előterjesztés előkészítésében a gazdasági osztály, a gazdasági bizottság és a TEFO vett részt. Az ülés előtt kaptam kézhez a gazdasági bizottság javaslatát, amely nagymértékben fedi a városüzemeltetési bizottság javaslatát.A bizottsági ülésen az a lehetőség is elhangzott, hogy részvénytársasággá alakuljon a városgazdálkodási vállalat. Marton István: A városüzemeltetési bizottság anyaga felsorolja az e témában született testületi határozatokat. Ezekben olyan időpontok szerepelnek, amelyek az érdemi munka során nem kerültek betartásra. A bizottság május 19-én kezdett érdemben foglalkozni ezzel, lényege, hogy az önkormányzati vállalat tevékenységi körében csak a kötelezően ellátandó, illetve a vállalkozó hiánya miatt nem piacosítható feladatok maradnának. Ezzel annyiban tudok egyetérteni, hogy elöször át kell alakítani, és a második lépés a privatizálás. A gazdasági bizottság előterjesztése azt a megállapítást tartalmazza, hogy a vállalati vagyon ezután kerül az önkormányzat részére átadásra, továbbá, hogy a VGV dolgozói körében igény van gazdasági társaság átalakítására, ezeket nem át, hanem meg kellene alakítani. Ezek alapvető kérdések. Ugy gondolom, hogy Kft-ket lehetne létrehozni. Nem értek egyet azzal, hogy a határozati javaslat több határidőt, felelőst jelöl meg, ugyanis az önkormányzati törvény szerint a polgármester, alpolgármester, jegyző tehető felelőssé. A javaslatban a vállalat elnevezése Városüzemeltető Önkormányzati Vállalat. Ha az elnevezés meg is változik, ettől még lényeges változtatás nem történik, csak az önkormányzat tulajdonába kerül az a vagyon, ami jogilag egyébként is a miénk. A városüzemeltető Kft elnevezéssel sem értek egyet. A javaslat szerint a vállalat kezelésében lévő vagyon önkormányzati tulajdonba kerülésének időpontja legkésőbb június 30, a vezetői beosztás 1992. augusztus l-jével tölthető be. Ez az ügy egy éve húzódik, anélkül, hogy érdemi intézkedés történt volna, így nehezen képzelhető el, hogy a jelenlegi igazgató a következő két hónapban a határozatban foglaltaknak érvényt tud szerezni, amikor a pályázati feltételek szerint nem maradhat vezető. Az anyagban olvasható, hogy a temetöfenntatás nem piacosítható, én ezt megkérdőjelezem. Pilczer Éva: A gazdasági bizottság az elmúlt héten kapta meg a városüzemeltetési bizottság előterjesztését, ezért nem tudtunk vele érdemben előbb foglalkozni. E tárgyban a gazdasági bizottság tárgyalásokat folytatott a vállalat vezetőivel. Véleményem szerint a két bizottság által készített előterjesztés alkalmas arra, hogy ma a témában dönteni tudjunk. Dömötörffy Sándor: A két bizottság javaslata alapvetően egyezik. Véleményünk abban eltérő a városüzemelési bizottságétól, hogy mi a Kft-t nem javasoljuk, csak önkormányzati vállalatot. Nem értünk egyet azzal sem, hogy június 30-ával a VGV elnevezése változzon, továbbá új vezetői helyre pályázat kiírásával. Nem javasoljuk azt sem, hogy erre a félévre önelszámoló egységek alakuljanak. A gazdasági bizottság olyat nem mondott, hogy a temető nem piacosítható, mi egy temetögondnokságot tudunk elképzelni. Dr. Henczi Edit: Igaza van azoknak, akik a határozati javaslatban kifogásolják, hogy belső szervezeti egység vezetőjét felelősnek jelölte meg az előterjesztő, erre nincs mód. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy a városgazdálkodási vállalat helyett Városüzemeltető Önkormányzati Vállalatot hoz létre jogutódként, ez csak alapító okirat módosítást jelent és nem új alapító okiratot. A vállalat a tervezetet elkészítette, nem hibás abban, hogy a vagyonátadás még nem történt meg, ezt a vállalatnak és az önkormányzatnak együttesen kell kérni a vagyonátadó bizottságtól. Ha az emiitett jogutód szervezet jön létre, akkor az ott dolgozók munkaviszonya nem változik, tehát nincs ok arra, hogy a testület az igazgatót felmentse, kivéve a munkatörvénykönyvben meghatározott fegyelmi okok esetén. Farkas Zoltán: Véleményem szerint a részletkérdésekről most ne döntsünk, a gazdasági bizottság javaslatát elfogadásra ajánlom. Szőke János: Mi is fontosnak tartjuk, hogy nyugvópontra kerüljön a vállalat helyzete. Javaslatunk az volt, hogy a vagyonátadás és a vállalat átalakítása együtt történjen. Az anyagban szereplő elképzeléseket az érintettekkel egyeztettük, a dolgozók előtt is ismert, várhatóan július 15-ig a vagyonátadás megtörténik. Eddig a vállalat által kezelt vagyonból több temető átadása megtörtént és további van előkészítés alatt. Az előterjesztésnek van személyemet is érintő része, velem ezzel kapcsolatosan senki nem beszélt. Cserti Tibor: Meg kell határozni a vagyonátadás időpontját. Ha 30 napon belül nem kerül a vagyon átadásra, akkor valószínűleg az állami vagyonügynökség elvonja az önkormányzattól, ezért javasolom, hogy a közgyűlés döntsön e témában. Kérem, hogy névváltozásra az első fázisban lehetőleg ne kerüljön sor,annak pénzügyi, technikai kihatásai miatt. Kérem vegyék figyelembe a gazdasági bizottság javaslatát és így mód nyílik a folyamatos tájékoztatásra. Marton István: E témában legalább féléves késés van, igyekezni kell, nehogy elveszítsük ezt a vagyont. A két bizottsági előterjesztés között lényeges különbség van, én a városüzemeltetési bizottság javaslatával értek egyet, hogy a vállalaton belül önálló elszámolású egységeket kell kialakítani. Budai István: Az én fogalmaim szerint önálló elszámolású egység az, amikor az elszámolás technikailag önálló, de a szerv nem. Ha a képviselő javaslatát figyelembe vesszük, akkor ezt most félévre visszamenőleges hatállyal kellene vizsgálni. Ugy gondolom ettől eltekinthetnénk, és év végéig dönteni kellene úgy, hogy a város és a vállalat dolgozóinak érdekeit is az megfelelően képviselje . Cserti Tibor: A gazdasági bizottság külön vizsgálta az évközbeni önálló elszámolású egységek létesítésének a racionalitását. Kiderült, hogy szakmai oldalról ez évközben értelmetlen. Az előterjesztés tartalmazza, hogy az önkormányzati vállalat által végzendő tevékenységek költségráfordításának és árbevételének számviteli rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tevékenységek egymástól elkülönüljenek, azok eredményessége nagy pontossággal mérhető legyen. Fokozott ellenőrzés mellett ez a munka sokkal eredményesebb, mintha egy belső elszámolású egység kerülne kialakításra. Dr. Kereskai István: A városüzemeltetési bizottság el tudja-e fogadni a gazdasági bizottság módosító javaslatát. Jesch Aladár: El tudjuk fogadni, mert a cél egyezik. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a gazdasági bizottság által javasolt a.) ponttal? A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a gazdasági bizottság által javasolt a.) pontot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a gazdasági bizottság által javasolt b.) ponttal? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a gazdasági bizottság által megfogalmazott c.) ponttal? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Elhangzott, hogy a d.) pontot hagyjuk el, mert a vállalat jogfolytonossága nem kérdőjelezhető meg, igy nem irható ki új pályázat a vezetői álláshelyre. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 17 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a városüzemeltetési bizottság által javasolt e.) ponttal úgy, hogy a határidő szeptember 1-je, a felelős pedig a polgármester. A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 79/1992. számú határozat A közgyűlés a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakítása és korszerűsítése, valamint a városüzemeltetési feladatok zavartalan ellátása érdekében az alábbiakat határozza: a) A Polgármesteri Hivatal és a Vállalat vezetője a vállalat kezelésében lévő vagyon önkormányzat részére történő átadását 1992. június 15-i vagyoni állapotnak megfelelően kezdeményezze a Zala Megyei Vagyonátadó Bizottságnál úgy, hogy az átadás lehetőleg 1992. július 31-ig megtörténjen . A vagyonátadási kérelem benyújtásáról, illetve az átadás helyzetéről a közgyűlést folyamatosan tájékoztatni kell. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Szőke János igazgató - 10 - b) A vagyonátadási feladatok végrehajtásával egyidejűleg szükséges intézkedni az önkormányzati vállalat létesítő határozatának módosításáról. Ennek keretében a vállalat alapítójaként az önkormányzatot kell feltüntetni és szükséges felülvizsgálni a vállalat tevékenységi körét is. A módosított alapító okiratot a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 1992. július 31. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző c) Meg kell határozni azt a vagyonrészt, amelyet az önkormányzat a Városgazdálkodási Vállalatnak használatra átad. A fennmaradó vagyontárgyak hasznosítására a közgyűlés részére külön előterjesztést kell készíteni. Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester d) Ki kell dolgozni a "piacosítható" tevékenységek (temető fenntartás, temetkezési szolgáltatás, rágcsáló irtás, TMK, stb.) vállalkozásba adásának feltételeit, rendszerét úgy, hogy a jelenlegi vállalati dolgozók elsőbbsége biztosítva legyen. Határidő: 1992. augusztus 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4.) Beszámoló a nagykanizsai közrend és közbiztonság helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány Dr. Gotthárd Jenő: Jogszabályi rendelkezés alapján évente egyszer be kell számolni a rendőrkapitánynak a helyi közrend és közbiztonság helyzetéről. Nagykanizsán az elmúlt 5 évben a bűnözés igen dinamikusan növekedett. Az ismertté vált bűncselekmények száma 85 %-kal nőtt. Az év első hónapjaira statisztikai adat nem áll rendelkezésre, azt azonban elmondhatjuk, hogy az elmúlt évhez képest 12 %-kal kevesebb ügyben kellett nyomozást végeznünk. Lényegesen javult a felderítő tevékenység. Nagykanizsa bűnügyi helyzete megfelel az országosnak, a megyék és Budapest rangsorában a megyei átlaggal a 20. helyen van. Súlyos közrendet zavaró cselekmény nem fordult elö, csökkent a vagyonelleni bűncselekmények száma. A vagyonvédelmi berendezésekre egyre magasabb összeget költenek, a biztonságos közlekedés érdekében további intézkedések megtétele szükséges. A Közéleti Klub kezdeményezésére a városban önvédelmi csoportok alakultak, amelyhez a rendőrkapitányság a szükséges segítséget megadta. Balassa Béla: A beszámoló 6. oldalán olvasható, hogy a rendőrkapitányság a tárgyi és technikai feltételrendszer megteremtéséhez az önkormányzat segítségét igényli. Nagykanizsa megkapja-e az ellátási területéhez szükséges anyagi támogatást a központi támogatásból, mely a rendőrkapitányság működéséhez szükséges. A BM előírásának megfelelően ez év január l-jétől un. utókezelésen kell résztvenni azoknak, akik közúti, illetve egyéb szabálytalanságot követnek el két éven belül több alkalommal. Van-e arra lehetőség, hogy erre a kezelésre Nagykanizsán kerüljön sor, ne Zalaegerszegen. Stamler Lajos: A Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjétől kérdezem, hogy egyezik-e a véleménye a rendőrkapitánnyal a közterületek állapotára vonatkozóan. Kovács János: A 7-es sz. ut elkerülő szakasza és a Magyar utca kereszteződésénél lévő közlekedési lámpát korán sárga jelzésre kapcsolják, az ottlakók véleménye szerint és a balesetek nagyrészét ez okozza. Mit kiván tenni a rendőrség ennek a helyzetnek a megváltoztatására. Magyar József: Véleményem szerint a következő alkalommal az ilyen jellegű beszámolót célszerű volna pontokba foglalni és a különböző bűncselekményeket egymástól elválasztva elemezni.A számok egyértelműen azt mutatják, hogy Nagykanizsán egyértelműen romlott a bűnügyi helyzet. Az ország bűnügyi statisztikájában Nagykanizsa hányadik helyen van? Mennyi a nagykanizsai rendőrség létszáma, ezen belül az adminisztratív dolgozók és a nyomozók száma? Van-e arról adat, hogyan oszlik meg a bűnelkövetők száma a munkanélküliek, a fiatalok és egyebek arányában? Jó megoldásnak tartom, hogy a rendőrkapitányságon az ideiglenes igazolvány kiváltásához szükség formanyomtatvány és okmánybélyeg beszerezhető, a korábbi években ez nem volt tapasztalható. Németh László: Kérdésem az, hogy az ártatlan emberekről készített ujjlenyomatok is bekerülnek-e a rendőri nyilvántartásba? Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, kap-e valamilyen értesítést a rendőrségtől, hogy az ügy lezárult. Kulbencz Ferenc: Azt tapasztaltam, hogy a Közterületfelügyelet 4 hónapos működése óta a közterületeken a rend, ha nem is nagymértékben, de javult. Nagy problémát jelentett, különösen Kiskanizsán és Palinban az illegális árusítás, melyet sikerült lecsökkenteni. Javulás mondható abból a szempontból is, hogy csökkent a zöldterületeken való parkolás. A piaci illegális árusítás megszüntetése érdekében a piaci zárás után a Felügyelet dolgozói ügyeletet tartanak. Továbbra is gondot okoz a havi vásárok idején az engedély nélküli, illegális árusítás. Dr. Gotthárd Jenő: A Zala Megyei Rendörfökapitányság az elmúlt 1-2 évben olyan fejlesztést hajtott végre a nagykanizsai rendőr- - 12 - kapitányságon, melyre az utóbbi 15 évben nem volt példa, ennek ellenére sok olyan terület van, ahol további fejlesztéseket kellene végrehajtani, ehhez kérem a segítségüket. Ismert, hogy létrejött egy közbiztonsági alapítvány 200 ezer forinttal. Kérem az önkormányzatot, a kuratóriumot, hogy úgy működtesse ezt a pénzeszközt, hogy a mi munkánkat is segíteni tudja. A kanizsai rendőrkapitányság létszáma a megyében a legmagasabb, 172 fö. A nyomozók száma 30 fö, a polgári alkalmazottaké szintén 30 fö. Valamennyi álláshely be van töltve. 10 év óta érettségi nélkül nem vettünk fel senkit sem, a jogtudományi egyetemet végzettek száma 7 fö, főiskolai végzettséggel 33-an rendelkeznek. Az elhelyezési feltételeink nem a legjobbak, a jelenlegi épület kicsi, nincs parkolóhely stb. Utánképzésre Nagykanizsán is van lehetőség. A Magyar utcai csomóponttal kapcsolatosan az illetékesek figyelmét felhívjuk, hogy indokolt lenne az ottlévö közlekedési lámpa éjjel-nappal történő üzemeltetése. A 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 217, ezzel a városok rangsorában valahol az alsó harmadban vagyunk. Arra nincs statisztikai adatunk, hogy az elkövetők hány százaléka munkanélküli. Az viszont ismert, hogy az elkövetők 30-40 %-a büntetett előéletű, a fiatal bűnelkövetők száma 13-14 %. Dr. Horváth Ottó: Az elmúlt évben a nagykanizsai rendőrkapitányságon valamennyi szolgálati ágra kiterjedő ellenőrzést végeztünk, annak eredményével maradéktalanul nem voltunk elégedettek. A vizsgálat figyelembe vételével átfogó feladatterv készítését javasoltuk a kapitányságnak és tájékoztatom arról a közgyűlést, hogy intézkedéseinknek és a kanizsai kollégák tevékenységének köszönhetően az elmúlt öt hónap adatai bizonyítják az előírt feladatok helyességét. Egy bűncselekmény elkövetésénél általában az elkövetés helyén huzamosabb ideig ott tartózkodó személyektől ujjlenyomatot veszünk. Az ujjlenyomatot nem gyüjtjük a vétlenekröl, azokat a büntető eljárás befejezését kővetően azonnal megsemmisítjük. Balogh Tibor: A beszámolóban olvashattuk, hogy a jól működő polgárörséggel rendelkező településeken a bűnözés növekedése megállt. Nagykanizsán a Közéleti Klub kezdeményezte az önvédelmi csoportok megalakulását, melyhez a segítséget a rendőrkapitányság megadta. A keleti városrészben e csoport működésének kezdeti eredményei már mutatkoznak. A városkörnyékben működő önvédelmi csoportokat a polgármesteri hivatalok anyagilag támogatják, felszerelték adóvevő készülékkel a szervezetet, a nagykanizsai önkormányzatnak is segítenie kellene a városi szervezetet, hogy a közbiztonság javuljon, a megelőzési munka aktívabb legyen. Kérem, hogy a polgármesteri hivatal illetékes osztálya dolgozza ki és kerüljön külön napirendi pontként megtárgyalásra, hogy milyen segítséget tudunk adni a kanizsai önvédelmi csoportnak. A szervezetnek a környezetvédelmi felügyelettel jó a kapcsolata, közös ellenőrzés során elfogtak környezetet rongáló személyeket. Marton István: Ugy gondolom, a megelőzési tevékenységet nem lehet háttérbe szorítani, hanem ezt kellene leginkább növelni. E munkába a környezetvédelmi felügyelöket és a polgárőrség tagjait is célszerű bevonni. Az anyagban leírtakkal egyetértek, azzal is, hogy a lehetőségeinkhez képest járuljunk hozzá a rendőrség működési feltételeinek a javításához. Krémer József: Megítélésem szerint a közlekedéssel kapcsolatban egy kicsit szűkszavú ez a tájékoztató. Azt tapasztalom, hogy a városban nem javult a közlekedési morál, van-e terv arra, hogy milyen módon, milyen módszerekkel lehetne ezen javítani. Ismert, hogy a város legfertőzöttebb területe a keleti városrész, ezért támogatnám, hogy önvédelmi csoport kialakítására kerülne sor ezen a területen, mely működéséhez a megfelelő technikai rendszert biztosítani kellene. Gyorsan meg kellene keresni azt a módot, hogyan tudna az önkormányzat segítséget nyújtani. Örülök annak, hogy a csáktornyai rendőri szervezettel akarnak kapcsolatot kialakítani, jónak tartanám, ha a rendőrség más városokkal is felvenné a kapcsolatot, gondolok itt Gleisdorfra, Puchheimre. Palotás Tibor: Reméljük, hogy a keleti városrészben meglévő gondok mérséklődnek, ha az önkormányzat támogatja a rendőrség kérését és segíti, akár bérlemény biztosításával is. Kérem a rendőrkapitányt, fogalmazza meg konkrétan, mi az, amiben az önkormányzat segítségét kéri. Az előzőekben hallottuk, hogy mindössze 30 fö foglalkozik bűnüldözéssel, míg 87 fö az utcán teljesít szolgálatot. Szeretném, ha a megelőzés mellett a felderítő munka is eredményesebb lenne. Göndör István: Tudomásom szerint a városban több vagyonvédelmi Kft működik. Milyen kapcsolatban van velük a rendőrség? Koczfán Ferenc: Milyennek itéli meg az északi városrészben a közrend-közbiztonság helyzetét a rendőrkapitány, az utóbbi időben több gépkocsifeltörés történt. Kérem süritsék az éjszakai őrjáratok számát, talán ezzel javulna a közbiztonság. Minorics Piroska: A nagyobb városokból egyre riasztóbb híreket lehet hallani arra vonatkozóan, hogy az iskolák előtt megjelentek a kábítószert árusítók. Nagykanizsa tranzitváros, ahol hasonló eset előfordulhat, ennek megelőzése érdekében milyen intézkedést tesz a rendőrség? Dömötörffy Sándor: Egyetértek azzal, hogy az önkormányzatnak a rendörséggel együtt kell működnie. Fontosnak tartom e munkában a Polgárőrség szerepét és annak anyagi támogatását. Kiegészítem Balogh képviselő javaslatát azzal, hogy az ügyrendi és igazgatási bizottság a rendörséggel együttműködve szeptember 30-ig számoljon be a Polgárőrség helyzetéről. Dr. Henczi Edit: A Polgárőrség semmiféle alárendeltségi viszonyban nem áll a rendörséggel, attól független társadalmi alapon szerveződő formáció, amelyet az önkormányzat nem számoltathat be. Az önkormányzat kérheti, hogy tájékoztassa a testületet tevékenységéről, arról, hogy munkájuk eredményessége érdekében milyen támogatást igényel a testülettől. - 14 - Dr. Gotthárd Jenő: A közlekedési morál kérdésével a rendőrség kiemelten foglalkozik. A megelőző tevékenység fontosságát jelzi, hogy az elmúlt évben egy megelőzési főelőadó került kinevezésre, aki ezzel a témakörrel foglalkozik. Munkánkat segiti a közlekedésbiztonsági tanács is. A nemzetközi kapcsolatos kialakítására tett javaslatot köszönöm, a kapcsolat felvétele érdekében a polgármestert meg fogom keresni. Ha a keleti városrészben rendőrőrsöt tudnánk létrehozni, annak személyi feltételeit biztosítani tudjuk, míg a tárgyi feltételek megteremtéséhez az önkormányzat segítségét kérem. A városban több vagyonvédelmi Kft működik, van bizonyos együttműködés velük. Az északi városrész a keletinél lényegesen jobb helyzetben van, viszont a bűncselekmények száma itt is emelkedik. Ebből következően a járőrözést szigorítanunk kell. Az önkormányzat és a rendőrség közötti együttműködést ugy tudnám elképzelni, hogy a testület egy bizottsága, esetleg egy albizottsága figyelemmel kisérné e munkát, koordinálná, szükség esetén a testület elé hozná. Dr. Horváth Ottó: A kábítószer elleni küzdelem munkánk fontos része, átfogó programmal rendelkezünk a kábítószerbünözés megelőzésére és felderítésére. Zala megyében olyan tapasztalatunk nincs, hogy az iskolák előtt kábítószertartalmu cukorkát vagy cigarettát árultak volna. Dr. Kereskai István: Véleményem szerint a Polgárőrség és a Rendőrség anyagi támogatásának kérdésével a keleti városrészben történő rendőrőrs telepítés körülményeivel az önkormányzat nyári szünete után foglalkozni tudunk. Kérem, hogy aki a beszámolót, a kérdésekre adott válaszokat elfogadja, szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a város bűnügyi, közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolót elfogadja. 5.) Javaslat az oktatási és nevelési intézményvezetők bérének rendezésére (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető Farkas Zoltán: Tudomásom szerint az intézményvezetők kinevezésekor Czotterné képviselő olyan javaslatot tett, hogy az újonnan kinevezett vezetők bérét vizsgáljuk felül, az aránytalanságok megszüntetése érdekében. Ez az anyag pedig ennél lényegesen többet tartalmaz. A közgyűlés a polgármester hatáskörébe adta az egyéb munkáltatói jogkört, ami a működő intézmények vezetőinek béremelését is magába foglalja. Ha a közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően tárgyalja a témát, illetve dönt benne, akkor a polgármesternek adott jogkört visszavonja. Természetesen az újonnan kinevezett vezetők béréről dönteni kell. - 15 - Czotterné Ivády Zsuzsa: Az intézményvezetők kinevezésekor javasoltam, hogy célszerű lenne áttekinteni az összes intézményvezető bérét. A magam részéről el tudom fogadni, hogy az újonnan kinevezett intézményvezetők béréről döntsünk, míg a többi intézményvezető béréről a polgármester. Minorics Piroska: A képviselői kérésnek megfelelően készítettük el az előterjesztést, mi inkább az intézményvezetői pótlék emelését javasoljuk, annak érdekében, hogy vonzóvá tegyük a vezetői álláshelyet. Dr. Henczi Edit: Hangsúlyozni kívánom, hogy az intézményvezetők kinevezésekor a testületnek kell dönteni az alapbérről és a hozzá tartozó juttatásról. Minden egyéb esetben a testület a polgármestert ruházta fel a jogkör gyakorlására, bármelyik képviselői javaslatot fogadja el a testület, abban az esetben visszaveszi a korábban biztosított jogkört. Ezt a testület megteheti, erre joga van, csak akkor el kell dönteni, hogy a polgármestert milyen feladatokkal hatalmazza fel, mikor veszi vissza töle, egyáltalán mihez van joga a polgármesternek, mert így nem lehet azon csodálkozni, hogy nincs egységes koncepció. Megjegyezni kívánom, hogy egy betöltött állásnál, ha a pótlékot emeljük az nem ösztönöz, akkor ösztönözne, ha egy pályázatot írunk ki, ahol meghatározzuk a pótlék összegét is. Krémer József: A táblázat jól áttekinthető, azonban véleményem szerint az utolsó négy oszlop nem kell, mert az a polgármester hatásköre. Mi a múltkor kinevezett vezetők béréről döntsünk. Farkas Zoltán: A pótléknak ösztönzőnek kell lennie, hogy a vezetői pályázatokra minél többen jelentkezzenek. Ugyanakkor nem szabad, hogy bérfeszültséget eredményezzen, ha a vezető ismét beosztott pedagógus, vagy óvónő lesz. Nem tartom ésszerűnek azt a rendszert, melyben a pótlék az alapbérben jelenne meg. El tudom fogadni azt a szisztémát, hogy pótlékot állapítunk meg óvodára, általános- és középiskolára, ha a jelenlegi nem megfelelő, akkor arra a humán osztály és az Oktatási és Kultúrális Bizottság készítsen javaslatot, melynek összegét az iskolai költségvetés nagysága befolyásolná. Cserti Tibor: Ez az előterjesztés költségvetési forrást is érint és szükséges annak meghatározása. Ezúttal is elmaradt az előzetes pénzügyi egyeztetés. Kérem, hogy a pénzmaradvány felosztásával egyidejűleg e témával is foglalkozzon a közgyűlés. Balogh György: A jegyzönö az előzőekben már utalt arra, hogyha az a) pontban javasoltakban döntünk, akkor átruházott hatáskört veszünk vissza. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a vezetői pótlékok nemrégen kerültek rendezésre, ezért nem értem a humán osztály vezetőjének a javaslatát. A b.) pont elfogadását javasolom. Gerencsér Tibor: Az intézményvezetői pótlék racionális rendszerben lett kialakítva, nem személyhez fűződik, hanem a feladatok - 16 - nagyságához (óvodai csoportszám, dolgozói létszám, van-e konyha stb.) Nem tartanám célszerűnek megbontani ezt a rendszert. Két lehetőség van: a pótlék vagy az alapbér emelése. Nem lenne szerencsés, hogy az újonnan kinevezett intézményvezető pótlékát megemeljük, míg a korábban kinevezettekét nem, így előfordulhat, hogy az egycsoportos óvodavezető nagyobb pótlékot kap, mint a három vagy négycsoportos óvoda vezetője. Czupi Gyula: Nem javasolom, hogy az a.) pontban döntsünk, a polgármestertől elvonjuk a jogkör gyakorlását. A b.) pontban kellene állástfoglalnunk. Természetesen azon lehet vitázni, hogy a pótlék nagyságát mihez viszonyítsuk. Kérem, hogy a közgyűlés javasolja a polgármesternek, vizsgálja meg a lehetőségeket és annak megfelelően határozza meg a pótlék összegét. Marton István: A múltkori ülésünkön döntöttünk a kinevezésekről, most a vezetők bérét, pótlékát kellene megállapítanunk. Nekem is az a véleményem, hogy a korábban kinevezett vezetők bérével a polgármester foglalkozzon, e jogkör gyakorlását a közgyűlés ne vegye vissza. Magyar József: Én inkább az alapbérben fejezném ki, hogy abban az intézményben mennyi feladat van. Ugy tudom, hogy a pedagógusok 10 %-os bérfejlesztést kaptak, most viszont a vezetők bérét kívánjuk emelni. Együttesen kellene kezelni a 10 %-os bérfejlesztést, a soros elölépést, a pótlékot, és a felülvizsgálatot követően visszatérni a témára. Egyetértek azzal, hogy a polgármesternek adott hatáskört ne vonjuk vissza. Göndör István: Javasolom, döntsünk arról, hogy a továbbiakban csak a b. ) változattal, vagy az egész előterjesztéssel foglalkozunk. Dr. Kereskai István: Ügyrendi kérdésben felvetett javaslatot szavazásra bocsátom. Aki egyetért azzal, hogy ma a továbbiakban a b.) pont kerüljön megtárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással egyetért azzal, hogy a továbbiakban ab.) ponttal foglalkozik. Balassa Béla: Javaslatom, hogy az intézményvezető bére ne az intézmény éves költségvetési nagyságrendjéhez viszonyitottan kerüljön meghatározásra, hanem szakmai mutatószámok alapján legyen értékelve. Figyelembe kellene venni azt is, hogy milyen energiatakarékos intézkedéseket tett és az érdekeltségi formába ezt is be kell építeni. Takács Zoltán: Javasolom, hogy a b. ) pontban meghatározott vezetői pótlékot 50 %-kal megemelt mértékkel hagyjuk jóvá. Jesch Aladár: Ha valaki magasabb beosztásba kerül és jól dolgozik, akkor megemelik a bérét, így véleményem szerint vezetői pótlék megállapítására nincs szükség. - 17 - Dr. Kereskai István: Jogszabály határozza meg, hogy pótlékot kell adni. Pintér Béla: A közalkalmazotti törvény másfél hónap múlva lép életbe. Pontosan meghatározza kit hova kell besorolni, milyen pótlékkal. A pótlékot illetően meghatároz egy magasabb és egy kisebb vezetői állást. Az ágazati miniszterre bízza, hogy kit hova sorol be. Minden önkormányzati intézménynél július 1-töl kezdődően kell bevezetni az új pótlékrendszert. Önöknek joguk, hogy az új intézményvezető bérét megállapítsák, de úgy gondolom felesleges lenne most a pótlékok ügyébe beavatkozni, amikor másfél hónap múlva életbe lép ez a törvény. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Takács képviselő javaslatával, hogy ab.) pontban felsorolt vezetői pótlékot 50 %-kal megemelt összegben hagyjuk jóvá? A közgyűlés 5 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Göndör István: Javasolom, hogy Pucsák Katalin, Kiss Ernöné, Farkas Zoltán, Molnár Géza, Mayer Ferenc, Janzsó Antal alapbérét rendezzük, a pótlékhoz ne nyúljunk hozzá. Dr.Kereskai István. Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy az alapbéreket fogadjuk el, a pótlékokat meg úgy, ahogy az megvan hirdetve, illetve a korábbi pótlék összegében. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a határozati javaslat b.) pontjával? A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a b.) pontot elfogadja. Cserti Tibor: Meg kell határozni, hogy a béremelés milyen forrás terhére történjen. Palotás Tibor: Ki kellett volna dolgozni, hogy ennek a béremelésnek milyen vonzata van. Nem értek azzal egyet, hogy az intézményi költségvetés terhére történne a béremelés. Balogh György: A legmagasabb emelés összege sem éri el a kétezer forintot, ezért úgy gondolom, hogy az emelt összeg biztosítása az intézményi költségvetésből nem okozhat problémát. - 18 - Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a most megszavazott emeléseket az intézményi költségvetésből kell finanszírozni? A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a kővetkező határozatot hozza: 80/1992.számú határozat A közgyűlés az 1992. május 18-án kinevezett intézményvezetők bérét az alábbiak szerint állapítja meg: Név Alapbér Vez.pótlék Kissné Krivarics Györgyi 15.000 3.000 Horváth Lászlóné 16.000 2 . 000 Sipos Károlyné 17.000 3.000 Pucsák Katalin 23.500 4.500 Kiss Ernöné 24.500 5 . 000 Sajni Józsefné 17.500 3.500 különleges mhelyi 1 .500 Borsos Péterné 17.000 4.500 Farkas Zoltán 31. 300 9.000 Dr.Kotnyek Istvánné 25.000 6.000 Dömötör Miklósné 26.000 6.000 Horváth Istvánné 19.000 6.000 Molnár Géza 31.600 7.500 Mayer Ferenc 37.700 14.000 Janzsó Antal 35.750 14.000 Az emelés összegét az intézményi költségvetésből kell biztosítani. A közgyűlés utasítja a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal, illetve 1992. augusztus 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésére (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke Balogh György: A mai ülésen nem rendeletet alkotunk, hanem tovább beszélgetünk a lakásrendeletről. Három dolgot emelnék ki, hogy milyen lakásokat adjunk el, kinek és mennyiért. Ezek azok a fontosabb területek, melyekhez a hozzászólásokat kérjük. Takács Zoltán: Ügyrendi javaslatom, hogy mivel e témában a döntésig nem jutunk el, szabjunk időbeli korlátot, maximum egy órát. - 19 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért az ügyrendi javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Felvetődik a kérdés, van-e értelme annak, hogy most egy órát vitatkozunk e témában, melyet hangszalag rögzít, de ha a következő ülések valamelyikén döntenünk kell, akkor az egészet újból meg kell ismételnünk. Pilczer Éva: Már két éve várunk a lakástörvény megjelenésére. Azóta biztatjuk a város lakóit, hogy lakásrendeletet alkotunk. Sokan vannak a városban, akik meg szeretnék vásárolni azt a bérlakást, amelyben laknak. Magyar József: Kérem, hogy a lakásbérleti joggal rendelkező két olajipari vállalat véleménye kerüljön ismertetésre. Balassa Béla: Minél előbb végleges formába kellene önteni a helyi lakásrendeletet, felkészülve a Parlament által jóváhagyandó keretekre, és ha ősszel megjelenik a lakástörvény, akkor minél kisebb módosításokkal, ahhoz való igazítással naprakész állapotba lehet hozni a rendeletet. Javasolom, hogy a 8. §. 2. bekezdését, mely kimondja, hogy a megvásárolt lakást öt évig nem lehet elidegeníteni stb., a bizottság ismételten véleményezze mert ilyen korlátozásokat nem tartok célszerűnek alkalmazni. Javaslom, hogy hozzunk létre ingatlanbankot, ezalatt azt értem, hogy a város frekventált helyű házingatlanai földszinti és emeleti részein üzlet, bank, kereskedelmi szolgáltató egység alakitható ki, amely a hiányszolgáltatást képes ellensúlyozni. A házingatlanokból kiköltöztetett lakók elhelyezését úgy kell megoldani, hogy felújított lakásokba kerüljenek. A belvárosban az előzőekben említett épületeknél az új tulajdonos vagy bérlő feladata a felújítás megoldása. Czupi Gyula; Javasolom attól függetlenül, hogy tartalmilag egyetértünk-e a tervezettel vagy sem, azt legalább határozzuk el, hogy a lakások eladását november vagy január hónaptól elkezdjük. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés az elmúlt alkalommal döntött, hogy legkésőbb októberig megalkotja a lakásrendeletét. Czupi Gyula: Várhatóan mennyire kell átdolgozni ezt a tervezetet, a mai helyzethet képest miben változhat? Dr. Henczi Edit: A lakáselidegenítés felfüggesztése a korábbi jogszabályok alapján az elmúlt év elején történt. Ezt követően az önkormányzat tudomást szerzett arról, hogy a Parlament elé kerül a lakáskoncepció, ami a bérbeadók és bérlök jogait másképp szabályozza. A bizottságok a testület felkérésének megfelelően elkészítették a rendelet-tervezetet. Igényként hangzott el, hogy mivel hamarosan új törvény jelenik meg e tárgyban, ne a régi jog- - 20 - szabályi feltételrendszerrel kerüljön kidolgozásra a tervezet. Ma is megalkothatnánk a rendeletet, de abban az esetben a korábbi jogszabályokban foglaltaknak kell megfelelnie. Balogh György: Ha mi most meghozunk egy rendeletet, annak olyannak kell lennie, hogy legalább három évre szóljon. Ha az első öt paragrafusban foglaltakkal a képviselők egyetértenek, akkor azt már nem hivatalosan elfogadottnak tekinthetjük és az érdemi vita a vételár körül kezdődhet. Jesch Aladár: Hogy van a forgalmi érték definiálva? Dr. Kereskai István: A forgalmi érték figyelembe veszi az ingatlan műszaki állapotát, idejét, használhatóságát, annak megállapítása ingatlanszakértő által történik. Göndör István: Ismertetném a két olajipari vállalat ajánlatát. Abban az esetben lemondanak a vevökijelölési jog alapján őket megillető 50 %-ról, ha azt a lakásban bentlakó dolgozójuk kapja meg. Véleményem szerint is a 8. §. 2. bekezdését el kellene hagyni, mert az ellenőrizhetetlen, hogy valaki eladja vagy sem a megvásárolt ingatlant. Én ehelyett egy másik pontot javasolok, mégpedig azt, hogy amíg a vevő a vételárat ki nem fizeti, jelzálog kerüljön bejegyzésre. A 3 %-os kamatot alacsonynak tartom, a jelenlegi szabályozás szerint ezt nem emelhetjük, de azzal számolhatunk, hogy a későbbiekben azt megtehetjük. Ki kellene mondanunk azt is, hogy a lakáselidegenítésböl származó bevételek meghatározott százalékát kizárólag lakásépítésre fordíthatja az önkormányzat. A rendeletet úgy kellene megalkotni, hogy a lakáselidegenítésböl 1993. január 1-jétöl már bevételünk legyen. Pilczer Éva: A 8. §. 2. bekezdésének elhagyásával egyetértek. A 3 %-os kamattal ellentétben az új törvény 6 évig egyáltalán nem ír elö kamatfizetési kötelezettséget. Azt szeretném, ha a testület azokat ösztönözné, akik készpénzben fizetik ki a lakást. Kérem a testületet próbálja szorgalmazni, hogy minél nagyobb pénz jöjjön vissza a költségvetésbe, így előbb megszabadulunk a lakások felújításától, mindenfajta üzemeltetési gondjaitól. A befolyt pénzeket nyereséges beruházásokba tudjuk fektetni. Dr. Csákai Iván: A népjóléti bizottság azzal értene egyet, ha a bevételek 40 %-át lakásépítésre fordítaná az önkormányzat. Kovács János: Az igénybevételi díjat fizetettek részesülhetnek-e kedvezményben? Dr. Lukácsa Erzsébet: A szociális bérlakást igénylök igénylési letétet fizetnek és nem igénybevételi díjat, melynek összege a kérelmező szociális jövedelmi viszonyaitól függően 5-15.000 Ft.A jelenlegi rendelet azt mondja, hogy az üressé váló lakások kívülállók részére árverés utján értékesíthetők. Semmiféle kedvezményben nem részesül. - 21 - Jesch Aladár: Az önkormányzatnak elö-, illetve visszavételi jogát biztosítani kell. Ha az önkormányzat ezzel nem él, akkor a vevő másnak is eladhatja. Az 5 év helyett én 3 éves elidegenítési tilalom bejegyzését javasolom. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az más, ha egy rendeletben azt mondom, hogy a lakás 5 évig nem idegeníthető el, vagy ha azt, hogy 3 évig csak az önkormányzatnak ajánlható fel. Palotás Tibor: Javasolom, hogy az első négy paragrafust fogadjuk el. A 3. §. írja, hogy a többlakásos házingatlanoknál ha a bérlök több mint 50 %-a úgy nyilatkozik, hogy a vásárlási jogával nem kíván élni, kérdésem, hogy itt lehet-e létrehozni vegyestulajdonu ingatlant? Azt kellene feloldani, hogy a bérlőtárs ne tudja megakadályozni a vásárló szándékát. A 4. §. 6. bekezdése szerint a határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig kiutalt lakás bérlőjét vételi jog nem illeti meg. Ki kell-e ezt így mondani, amikor a kővetkező mondatban fel vannak sorolva a kivételek. Dr. Henczi Edit: Ha egy állampolgár családi házat kíván építeni, tehát építési telket vásárol és el akarja adni a meglévő OTP lakását, akkor az önkormányzathoz fordulhat és elvileg lehetőség van arra, hogy egy-két évre kiutaljuk részére a lakást, amig felépíti saját házát. Ha ennek az állampolgárnak megengedjük, hogy ezt az ingatlant kedvezményesen megvásárolja, akkor másokkal szemben előnyt élvez. Fiatal házasoknál kivételt kell tennünk. Czupi Gyula: Lehetséges az, hogy 3 évre hozzunk rendeletet? Mi történik akkor, ha a lakások 1/5-ére van vevő? A 3. §. felsorolja, hogy mit nem lehet elidegeníteni, készült-e erről lista. Magyar József: Meg kellene keresni a városban lévő bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezeteket és ha az a helyzet, mint az olajipari vállalatoknál, akkor a 3. §-t ennek megfelelően módosítani kell. Ha lesz olyan, aki a bérlőkijelölési jogot másként itéli meg, akkor javaslom, hogy az olajipari lakások vonatkozásában külön intézkedjünk, ennek a rendeletnek a keretében. Szintén a 3. §-ban található, hogy nem jelölhető ki elidegenítésre a műemléképületben lévő lakás. Nem kellene-e idevenni a műemlék-jellegű épületeket is? A 8. §. 2. bekezdését tisztázni kell, hogy ez a 6. §. 4-5. bekezdésére is vonatkozik-e. Dr. Henczi Edit: A bérlőkijelölési joggal rendelkező vállalatokat már előzetesen megkerestük, néhányan már nyilatkoztak. Tájékoztattuk őket a rendelettervezetről és véleményt kértünk tőlük, hogy milyen elképzeléseik vannak ezekkel a lakásokkal. A műemlékjellegű épületekről a 3. §. 2. bekezdése rendelkezik. Vágvölgyi Tamás: Felmerült a fizetési feltételeknél a kettős támogatás problémája. Kérem a testület ne olyan rendeletet alkosson, hogy a rossz állapotú lakások maradjanak az önkormányzat tulajdonában, mert nem fogják megvenni az állampolgárok, mivel nincs lényegesen nagyobb kedvezmény rá. - 22 - Farkas Zoltán: Nem értek egyet azzal, hogy olyan szempontok érvényesüljenek a bérlakások értékesítésekor, hogy az önkormányzatnál csak a rossz állagú épületek maradjanak. Dr. Kereskai István: Kérem a testület egyetértését, hogy amennyiben megjelenik a lakástörvény akkor azonnal, ha nem, akkor a szeptemberi közgyűlés elé hozzuk a lakásrendeletünket. 7.) Javaslat az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat végelszámolási feladatai lebonyolításának elősegítésére (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás végelszámoló Dr. Kereskai István: A polgármesteri beszámolóban korábban már tájékoztatást adtam e munkáról, a határozati javaslat b.) pontját a közgyűlés már elfogadta, a d. ) pontjában meghatározottakra intézkedés történt. Vágvölgyi Tamás: A cégközlöny 1992. május 28-i számában szerepelt az IKKV végelszámolásának kezdő időpontja. Ezt kővetően értesítettük a földhivatalt, adóhivatalt, a TB-t, a munkaügyi hivatalt.Jelenleg a zárómérleget készítjük. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a határozati javaslat a.) pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással az a.) pontot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a c.) ponttal? Cserti Tibor: A c.) pontban meghatározott időpontot július közepére kérem javítani. Dr. Henczi Edit: A következő közgyűlés elé hozzuk az anyagot. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a c.) pontot határidő módosítással elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 81/1992. számú határozat a) A közgyűlés kötelezi az IKKV végelszámolási biztosát, hogy dolgozza ki a végelszámolás teljes időszakára vonatkozóan a bevételek és kiadások ténylegesen várható alakulását és tegyen javaslatot a mutatkozó hiány feloldására az előterjesztésben megfogalmazott feltételeknek megfelelően. Javaslatát a - 23 - városüzemeltetési és gazdasági bizottsággal történt előzetes egyeztetés után június hónap végéig terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1992. június 15. Felelős : Vágvölgyi Tamás végelszámolási biztos b) A közgyűlés kötelezi a jegyzőt, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló bérlemények bérleti díjáról szóló helyi rendelettervezetet készíttesse el és azt az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság a megfelelő előkészítést kővetően legkésőbb a soron következő ülése elé terjessze. Határidő: 1992. július 6. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Balogh György az Ügyr .és lg.Biz . elnöke 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata jóváhagyására (írásban) Előadó: Vágvölgyi Tamás az IKI vezetője Vágvölgyi Tamás: A gazdasági bizottság javaslata alapján módosítottuk az SZMSZ-t, mégpedig úgy, hogy az ingatlanközvetítők nem tartoznak az intézményi keretbe. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással az IKI Szervezeti és Működési Szabályzatát tudomásul veszi. 9.) Javaslat a Városi Könyvtár funkciójának megfelelő épületben való elhelyezésére (írásban) Előadó: Farkas Zoltán az ad hoc bizottság elnöke Farkas Zoltán: A bizottság által legjobbnak ítélt helyszín nem önkormányzati területen van, ennek megszerzése komoly anyagi terhet jelent. Ha a teljes ÁFÉMSZ ingatlan önkormányzati tulajdonba kerüléséről lenne szó, akkor százmilliós nagyságrendről beszélhetnénk, ha csak az utcai részre esőt vásárolnánk meg, akkor néhány tízmillió forintról van szó. Minorics Piroska: Az Oktatási és Kultúrális Bizottság mind a négy helyszínt elfogadhatónak tartja, kérem Palotás képviselőt fejtse ki véleményét. Palotás Tibor: Véleményem szerint nem az oktatási és kultúrális bizottság profilja, hogy rangsoroljon, ezért vállaltam, hogy - 24 - megpróbálom megvilágítani melyik helyszín lenne a legjobb. Az ad hoc bizottság kellően előkészített anyagot terjesztett a közgyűlés elé. Nemcsak a különböző véleményeket tartalmazza az anyag, hanem a tervdokumentációkat is. A bizottság meghagyta a piactömb országos tervpályázatának azt a lehetőséget, hogy a tervpályázatban nyertes tervezők is beleszólhassanak esetlegesen a könyvtár ügyébe. Javaslom, hogy a nyertes tervpályázatok alapján fontolja meg a közgyűlés azt a lehetőséget, hogy a könyvtár a piactömbbe is beépíthető legyen. A Múzeum térre tervezett épület költsége a legdrágább 250 millió forint. A Múzeum tér, Kálvin tér illetve Károlyi kerti elképzelés szerint olyan helyre kerülne az épület, ahol az eddigiekben nem gondolkodtunk semmiféle építészeti változtatásban, hisz a Sneff tér és a Múzeum tér nem kíván újabb költségigényes megoldásokat. A terv építészetileg elfogadható, szükséges hozzá az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélye, az ingatlan megszerzésével gondok vannak, továbbá könyvtár-technológiailag a legkifogásolhatóbb. A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a Károlyi kertbe könyvtárat nem szabad építeni. A Kálvin tér terve a legkevésbé kifogásolható, azonban a gyalogosforgalomtól messze van, emiatt a szolgáltatási feladatait nem tudja kellően ellátni. A Vasember ház által határolt tömbbelsöre az ad hoc bizottság nem tér ki, mivel a tervpályázattól tette függővé. Erre a helyszínre szinte semmi kifogást nem lehet találni, azonnal el lehetne kezdeni a könyvtár építését, csak a szándékot kellene kinyilvánítani, hogy el akarjuk kezdeni a piactömbi rekonstrukciót. Javaslom a tervpályázat kiírását, ütemterv készítését. Szeretném, ha a könyvtár építését nem a támogatottságtól tennénk függővé, hanem elhatároznánk, hogy meg kell építeni, akár úgy, hogy 3 év alatt és áthúzódó beruházásként. Kérem, hogy a piactömbi helyszínt is ugyanolyan komolyan vizsgáljuk meg mint a másik hármat, mert szerintem oda egy 3000 m2 alapterületű épületet lehet építeni. Farkas Zoltán: Az ad hoc bizottság véleménye szerint a piactéri helyszín elsősorban kereskedelmi funkcióju környezet, ahol egy olyan közintézmény mint a könyvtár idegenül hatna. Ezzel a könyvtár vezetése is egyetértett. A Károlyi kert vonatkozásában a külső szakértők véleménye is megegyezik Palotás képviselőével, mint lehetséges helyszínnel, nem kellene számolnunk. A Kálvin téri megvalósítás esetén viszonylag alacsony költséggel számolhatunk. Véleményem szerint ha ezen létesítményhez 40-50 %-os céltámogatással számolunk, akkor az építkezéssel egy évet még várni kellene. Ha a közgyűlés elfogadja a határozati javaslatot, a végleges helyszínről az augusztusi vagy szeptemberi közgyűlésen dönteni kell. Magyar József: Az ad hoc bizottság úgy itélte meg, hogy a piac területe nem alkalmas olyan intézmény befogadására mint a városi könyvtár. Az első helyre azért sorolta a Múzeum teret, mivel ha a városi könyvtár ide épülne, akkor megszűnne a Múzeum tér és a vendéglő mögötti terület jelenlegi állapota is. Krémer József: A városfejlesztési bizottság a városi könyvtár elhelyezésének kérdését nem tárgyalta meg, hanem vita nélkül - 25 - tudomásul vette az ad hoc bizottság beszámolóját. Javasoljuk, hogy a közgyűlés döntsön a könyvtár végleges helyéről. A bizottsági tagok nem kívánnak résztvenni a szavazásban, mely a helyszíneket rangsorolja. Palotás Tibor: A tervpályázatok szerint a könyvtár építésének elkezdése a piac működésének zavarása nélkül megoldható. A közgyűlés is részt vesz a vállalkozásban, így tudni fogja, hogy a bevásárló központ milyen ütemben épül, mely tervezett átadási határideje 1993, május 1. Kérem, hogy szeptember 30-ig erre a helyszínre is készüljön olyan tervjavaslat, mint a másik háromra. Magyar József: A piactömb és környéke rendezésének építészeti kialakítására készített anyag ajánlás című részében van egy kérdés, hogy a piacnál az 5. vagy a 7. terv irányában lépjünk. Ha ezt az önkormányzat eldönti, akkor többet ezzel az üggyel nem kell foglalkozni. Göndör István: Véleményem szerint a könyvtár elhelyezésére a Kálvin tér a legmegfelelőbb. Jó megoldásnak tartom a Múzeum térit is, azonban annak bekerülési költsége magas. Az önkormányzat rendelkezik annyi pénzzel, hogy a két évre ütemezett beruházást 1993-ban indítani tudja. Pintér Béla: A piac működése mellett nem tudom elképzelni a könyvtár elhelyezését. A könyvtár eddig egy közlekedési központban volt, ezt igyekeztünk biztosítani a három helyszín megjelölésével és ezért került a Vasember házi elképzelés a 4. helyre. Dr. Csákai Iván: Én első helyre a Kálvin teret javasolom. Marton István: Az ad hoc bizottság leírta, hogy a Kálvin téri megoldhatóság gyorsabb és a terület előkészítése csupán néhány önkormányzati lakást érint. Ha a Múzeum téri megvalósítás mellett döntene a testület, akkor számolni kell azzal, hogy a kisajátítás során a telekár összege emelkedni fog és emiatt az előkészítés elhúzódhat. Ha ma döntünk, akkor a tervpályázat kiírására az október 31-i határidő túl hosszú, ezt augusztus hónapra kellene tenni, az engedélyezési és kivitelezési terv határidejét 1993. május 31-ben kellene meghatározni és akkor a beruházás 1993-ban elkezdődhetne és 1994-ben befejeződhetne. Farkas Zoltán: A bizottság is úgy nyilatkozott, ha viszonylag gyorsan akarunk könyvtárat építeni, akkor azt a Kálvin téren kellene elhelyezni. Nem követünk el hibát, ha ma döntünk, de akkor sem, ha a szeptemberi közgyűlésen figyelemmel a piactéri tervpályázatra. Cserti Tibor: Legkorrektebb költségbecslésnek tartom a Jancsi képviselő által készítettet. Ha a Kálvin téren valósul meg a könyvtár létesítése, akkor a terület megszerzése nem kerül pénzbe, mivel önkormányzati tulajdon. Az anyag nem tartalmazza az ut, járda, parkoló költségeit. A jövő évi kezdés és az 1994-es befejezés esetén kb. 200-300 millió forintos beruházási - 26 - költséggel kell számolni. A jelenleg el nem fogadott, de már ismert törvénytervezet nem tartalmazza a közművelődési könyvtárak céltámogatását. Elképzelhető, hogy bekerül a címzett céltámogatások közé, de ehhez további előkészítés kell. Palotás Tibor: Az Alfától az Omegáig Kft nevében felajánlom, hogy megtervezzük a könyvtár programtervét a Vasember ház udvarára. Kérem e tárgyban ne döntsünk szeptember előtt. Marton István: A városi tanács végrehajtó bizottsága 1985-ben döntött a könyvtár építéséről, mely azóta sem történt meg. Ha nem akarunk mi is igy járni, akkor ma döntenünk kellene az ügyben. A megyei jogú városok közül Nagykanizsa az egyetlen, amelynek nincs könyvtára. Az ágazati miniszter a közelmúltban városunkban járt és az országgyűlési képviselőnk felvetésére olyan tájékoztatást kaptunk, hogy a címzett támogatás elöl nem zárkózik el. Gerencsér Tibor: A könyvtárat azért kell építeni, mert a jelenlegi nem tudja szolgáltatni azokat a funkciókat, melyre a városnak szüksége van. Fontos, hogy 1993-94-ben már épüljön a könyvtár. Én mind a négy helyszínt alkalmasnak tartom a könyvtár elhelyezésére. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy ma döntsünk a helyszínről? A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. (Két képviselő jelezte, hogy nem kíván résztvenni a szavazásban.) Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a Kálvin tér legyen a felépítendő könyvtár helyszíne? A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Berezeli Emília: A tervpályázat kiírási határidejét szeptember 30-ban javasolom megjelölni. Farkas Zoltán: A könyvtár felépítésére az 1-3. pontban megjelölt határidőket kérem hozzuk előbbre 1 hónappal. Balogh György: Felelősséggel megszavazhatjuk-e a beruházás költségét, befejezését? Mondjuk ki az 1993-as indítást és hogy a költségvetés függvényében valósítható meg, ebben az esetben a 6-7. pont elmarad. Dr. Kereskai István: Aki az elhangzott javaslatokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatokat elfogadja és a következő határozatot hozza: - 27 - 82/1992. számú határozat a) A városi könyvtárat célszerűen és gazdaságosan egy új, e célra tervezett és megépített épületben kell elhelyezni. b) Az új könyvtárépületet az ad hoc bizottság által javasolt területen, a Kálvin téren a mellékletben foglaltak alapján kell megépíteni. c) A közgyűlés a megvalósításhoz szükséges ütemtervet a következők szerint fogadja el: - tervpályázat kiírása Határidő: 1992.szeptember 30. - tervpályázat benyújtása Határidő: 1992. december 31. - a beérkezett tervpályázatok elbírálása Határidő: 1993. január 31. - engedélyezési és kivitelezési terv elkészítése Határidő:1993. augusztus 31. - a beruházás indítása: 1993. évben az önkormányzat költségvetésének függvényében. Felelős: Farkas Zoltán alpolgármester 10.) Javaslat a kerékpáros közlekedés elősegítését célzó feladatok megoldására (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető Takács Zoltán: A város közlekedési koncepciójába hogy illeszkedik a kerékpáros közlekedés? Karmazin József: A városfejlesztési bizottság már több alkalommal foglalkozott a város közlekedési koncepciójával. Ugy érzem, hogy a koncepció alapvetően nem változtatja meg az eddigi elképzeléseket. Tehát olyan megoldásokat rögzít, amelyek többsége ismert a képviselők előtt, ilyen a kerékpárutra vonatkozó javaslat is, amely illeszkedik a közlekedési koncepcióhoz. Magyar József: Azt vizsgálták-e, hogy más városokban vagy külföldön milyen módon oldják meg a kerékpározás kérdését? Karmazin József: A tervezet elkészítésének alapjául a győri Műszaki Főiskola által készített 1990. évi tanulmányterv szolgált. Vannak arról információink, hogy más városokban hogyan, mi módon létesítettek kerékpárutakat, de említhetném a hollandiai gyakorlatot is, bár egy kissé túlzás volna összehasonlítani a nagykanizsai lehetőséget ez utóbbival, amennyire lehetett a javaslatnál a tapasztalatokat figyelembe vettük. Jesch Aladár: Én a c/3-as javaslattal értek egyet. Takács Zoltán: A célok megfogalmazása részben fedi az általam elképzelteket. Véleményem szerint az emberek sokkal többet járnak kerékpárral dolgozni, bevásárolni, ott ahol erre kerékpárutat vehetnek igénybe. Ezért hiányolom, hogy az előterjesztés nem foglalkozik a munkahelyek kerékpáruttal való megközelítésével. A belvárost Palinból és a keleti lakótelepről kerékpárral meg lehet közelíteni, azonban nincs megoldva a Miklósfáról Kiskanizsára a közlekedés. Ezekkel kellene kiegészíteni az előterjesztést. Magyar József: Én kerékpárközlekedésröl addig nem beszélnék, amig nincs elfogadva a város közlekedési koncepciója. Annak viszont nem látom akadályát, hogy Palinnál, a Csónakázó tónál elkészüljenek a kerékpárutak. Balogh György: Én is a c/3-as variációt támogatom. Krémer József: A városfejlesztési bizottság is a c/3-as pontban megfogalmazottakkal ért egyet. A b) változatot ki lehetne egészíteni azzal, hogy a Deák térről a Kanizsa Áruház felöli oldalon egy csík felfestésével el lehetne különíteni egy olyan területet a járdából, mely elegendő lenne a kerékpárosoknak. A határozati javaslatot szeretném kiegészíteni egy d. ) és e.) ponttal a kővetkezők szerint: d.) A kerékpározás könnyítésére azonnal elvégezhető forgalomszervezési feladatokat el kell végezni 1992. június 30-ig. (Közlekedési táblák áthelyezése, tilalmak feloldása). e.) Kerékpártárolók elhelyezésének a lehetőségét meg kell vizsgálni az önkormányzat anyagi lehetőségének figyelembevételével. A kerékpártárolókat folyamatosan ki kell helyezni. Marton István: Mikorra várható, hogy a város közlekedési koncepciója a testület elé kerül? Karmazin József: A bizottság a napokban tárgyalja ezt a kérdést, várhatóan a közgyűlés következő ülése elé kerül. Marton István: Ha a közgyűlés következő ülése elé kerül, akkor most ne foglaljunk állást e kérdésben, hanem július 6-án komplexen tudjuk kezelni. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a július 6-i közgyűlésen a közlekedési koncepcióval együtt tárgyaljuk ezt a napirendet, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal egyetért azzal, hogy a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos előterjesztést - 29 - leveszi a napirendről és azt a közlekedési koncepcióval együtt tárgyalja. 11.) Egyebek Dr. Kereskai István: Megjelent az Alkotmánybíróság határozata a zárt ülések tartásáról. A Szervezeti és Működési Szabályzatunk rendelkezik arról, hogy mikor tartsunk zárt ülést, illetve, hogy a testületnek mikor áll jogában zárt ülést tartani. A két szociális segély ügyet zárt ülésen kellene megtárgyalnunk, a személyiségi jogok védelme érdekében. Marton István: Az Alkotmánybírósági határozat indokolása tartalmazza, hogy a személyi adatok védelme érdekében törvényt kell hozni. Véleményem szerint így a Szervezeti és Működési Szabályzatunk ellentétes az Alkotmánybíróságéval. Dr. Henczi Edit: Az alkotmánybírósági határozat az önkormányzati törvény azon rendelkezéseit kifogásolta, mely szerint az önkormányzat bármikor zárt ülést rendelhet el. Ha a közgyűlés konkrétan meghatározza, hogy^ely okból (közérdek, államtitok, szolgálati titok, személyiségeiogok védelme) tart zárt ülést, ezt senki sem kifogásolhatja. A Szervezeti és Működési Szabályzatot módosítani kell, konkrétan fel kell sorolni azokat az eseteket, amikor zárt ülés tartható, ha erre a javaslattevő indítványt terjeszt elő. Amennyiben valaki konkrét megfogalmazást tud adni arra, hogy az SZMSZ-be hogyan kerüljön be a zárt ülés tartásának lehetősége,úgy javaslatát terjessze az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elé. Nem követünk el törvénysértést, ha a közgyűlés kimondja, hogy a személyiségjogok védelme érdekében a szociális segéllyel kapcsolatos előterjesztéseket zárt ülésen tárgyalja. Palotás Tibor: Véleményem szerint lehet úgy tárgyalni a segélyügyeket, hogy ne sértsünk meg senkit se, ezért a nyílt ülésen való tárgyalást javasolom. Jesch Aladár: Tárgyaljuk meg a két ügyet nyílt ülésen, de ne mondjunk neveket. Dr. Kereskai István: Csak akkor tárgyalhatnánk nyilvánosan, hogyha ehhez azok, akiket érint az ügy, hozzájárultak. Aki egyetért azzal, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk a segélyügyeket, kérem szavazzon. A közgyűlés 1 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem ért egyet a segélyezések nyílt ülésen való tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a zárt ülés tartásával? A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással zárt ülést rendel el. Gerencsér Tibor: Szeretném tájékoztatni a közgyűlést, hogy május hónapban az Oktatási és Kulturális Bizottság már kérte az iskolai - 30 - fejlesztések ügyének a napirendre tűzését. Erre a mai ülés elején sem került sor, ezért kérem a témát a mai napirendi pontok közé felvenni. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy most tárgyaljuk meg a két fellebbezési ügyet, míg a többi napirendi pont megtárgyalására a folytatólagos ülésen kerüljön sor. Ki ért egyet azzal, hogy ma az iskolai fejlesztések ügyével foglalkozzunk? A közgyűlés 5 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elveti. Zárt ülés a.) Vajdai Józsefné ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz. elnöke A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a kővetkező határozatot hozza: 83/1992. számú határozat A közgyűlés Vajdai Józsefné Keszthely, Korona u. l/a. szám alatti lakos ápolási díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helybenhagyja. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről gondoskodjon . Felelős: Dr. Kereskai István polgármester b.) Márkus Jánosné ápolási díj fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a népjóléti biz.elnöke A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a kővetkező határozatot hozza: 84/1992. számú határozat A közgyűlés Márkus Jánosné Nagykanizsa, Alkotmány u. 2/a. szám alatti lakos ápolási díj ügyében benyújtott fellebbezését elutasítja, az I. fokú határozatot változatlanul helybenhagyja. Utasítja a polgármestert, hogy az indokolással ellátott határozat megszerkesztéséről és a kérelmező részére történő kikézbesítéséről gondoskod jon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 12.) Javaslat a közgyűlés folytatólagos ülésének időpontjára Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a ma napirendi pontok közé felvett és meg nem tárgyalt témákat a június 22-i folytatólagos ülésen tárgyaljuk meg. Van-e további javaslat? Czupi Gyula: Javasolom, hogy a pénzmaradvány a folytatólagos ülésen kerüljön megtárgyalásra. Cserti Tibor: A pénzmaradvánnyal kapcsolatos előterjesztést a gazdasági bizottság véleményével együtt el tudjuk készíteni a kővetkező testületi ülésre, ennek keretében foglalkozhatna a képviselő testület a 7 millió forintos iskolafejlesztéssel kapcsolatos költségelőirányzattal is. Kérem, hogy az 1993-ra áthúzódó céltámogatási igényeket is tárgyalja meg a testület, melyet június 26-ig fel kell terjeszteni, meg kell újítani az igényeinket, ha később foglalkozna ezzel a testület, akkor a határidőt nem tudjuk tartani. A közgyűlés egyhangúlag egyetért a folytatólagos ülés tartásával és a javasolt napirendi pontokkal. Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
