Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
3.42 MB
2026-02-27 10:16:03
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
188
285
1992. január 10.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése
Folytatólagos ülés


Rendeletek száma: 1/1992, 2/1992.
Határozatok száma: 1-től 7-ig.


Napirendi pontok
1. Javaslat a Múzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telekértékesítésére (írásban)
Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke
2. Javaslat a vásárokról és a piacokról szóló 11/1991. (IV.8.)sz. önkormányzati rendelettel, 3/1989. (XII.7.) sz., 6/1988. (XII.5) sz. rendelettel módosított 5/1989. (XII.5.) sz. rendeletének módosítására (írásban)
Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
3. Javaslat a KÖJÁL megszűnésével kapcsolatos költségvetési előirányzat
átcsoportosítására (írásban)
Előadó: Cserti Tibor és Gerencsér Tibor osztályvezetők
4. Javaslat pótelőirányzat jóváhagyására (írásban)
Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
5. Javaslat az adóügyi feladatokban résztvevők anyagi érdekeltségi rendszerére (írásban)
Előadó: Balogh György az Ügyr. és Ig. Biz. elnöke
6. Az APOLLÓ mozi ingatlanának tulajdonjogi ügye (írásban)
Előadó: Horváth Gábor ügyvezető igazgató
7. Orsós István vakok rendszeres szociális segély iránti fellebbezése
(írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke
8. Javaslat az 1992. február 3-i ülés napirendjére.


A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével:



1-22/199;+.
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE
(folytatólagos)
1992. január 10 - i üléséről
Rendeletek száma: 1/1992, 2/1992. Határozatok száma; 1-től 7-ig.
Jegyzőkönyv
Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. január 10-én (pénteken) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről.
Az ülés helye: a Vasember-ház I. emeleti tanácskozó terme
(Nagykanizsa, Erzsébet tér 1.)
Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr.Ke-reskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők.
Igazoltan távol: Böröcz Zoltán, Dr. Harsányi Tamás, Minorics Piroska, Sneff Mária.
Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő, Szőke János a VGV igazgatója, Teleki László szószóló, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Horváth Gábor az APOLLÓ Mozi ügyvezető igazgatója, Solti Károly, Röst János bizottsági tagok.
Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen részt vevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom.
A képviselőtestület ülését a Vasember ház tanácskozó termében próba képpen tartjuk, és ha megfelelne ez a helyszín, akkor a későbbiek során is itt kerülne sor a képviselőtestület üléseire, mivel az önkormányzat intézménye és külön bérleti dijat nem kell fizetnünk a teremért.
Mai ülésünkön az 1991. december 16-án és 20-án elfogadott és meg nem tárgyalt napirendi pontok kerülnek megvitatásra és Orsós István rendszeres szociális segély iránti fellebbezési ügyét javasolom fel venni a napirendbe. Van-e más javaslat?
Czupi Gyula: Napirend előtt 2 percet kérek.
Palotás Tibor: Azt szeretném tudni, ha a továbbiakban a testületi ülések megtartására e teremben kerül sor, a városi televízió azt hogyan fogja közvetíteni és ma miért nem közvetíti?
Pilczer Éva: Napirend előtt 1 percet kérek.
Koczfán Ferenc: Napirend előtt 2 percet kérek.
Marton István: Szeretném, ha a Múzeum térrel kapcsolatos előterjesztés nem kerülne ma megtárgyalásra. A korábbi közgyűlésen már elmondtam, hogy ez az anyag nincs előkészítve, érdemben csak megfelelő előkészítés után tárgyaljuk.
Kérek 5 percet egy másik ügyben, a Stílus Kit-vei kapcsolatos észrevételeim megtételére.
Takács Zoltán: Napirend előtt kérek pár percet.
Dr. Kereskai István: Aki azzal ért egyet, hogy a Múzeum térrel kapcsolatos előterjesztés ma ne kerüljön megtárgyalásra, kérem szavazzon.
A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti.
Dr. Kereskai István: Palotás képviselő felvetésére válaszolom, hogy a Vasember házban a televíziós vételhez a feltételeket az idő rövidsége miatt nem tudtuk megteremteni, ezért most csak kézi kamerával veszi a televízió az ülést. Ha ezt a későbbiekben sem tudjuk megoldani, akkor nem itt tartjuk az üléseket.
Dr. Henczi Edit: A Városi Televíziónak megajánlottuk, hogy vegye a közgyűlést, azt a kifogást kaptuk, hogy a televízió ma műsort sugároz, és azzal párhuzamosan az ülést nem tudják venni. Ilyen értelemben is kivételes a mai ülés.
Palotás Tibor: Nem a saját érdekemben szóltam. Kérem, hogy a lakossággal is közöljék, miért nem ugy történik a közvetités a képviselőtestület üléséről mint eddig.
Dr. Kereskai István: Aki a javasolt napirendi pontokkal egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, a következő napirendi pontokat tárgyalja:
1. Javaslat a Múzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telek-értékesítésére (írásban)
Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke
2. Javaslat a vásárokról és a piacokról szóló 11/1991. (IV.8.)sz.
önkormányzati rendelettel, 3/19 9. (XII.7.) sz., 6/196&. (XII.5 sz. rendelettel módosított 5/1989. (XII.5.) sz. rendeletének mó dosítására (írásban)
Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
- 3 -
3. Javaslat a KÖJÁL megszűnésével kapcsolatos költségvetési előirányzat átcsoportosítására (írásban)
Előadó: Cserti Tibor és Gerencsér Tibor osztályvezetők
4. Javaslat pótelőirányzat jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
i?. Javaslat az adóügyi feladatokban résztvevők anyagi érdekeltség x rendszerére (írásban)
Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. elnöke
6. Az APOLLÓ mozi ingatlanának tulajdonjogi ügye (írásban) Előadó: Horváth Gábor ügyvezető igazgató
7. Orsós István vakok rendszeres szociális segély iránti fellebbezése (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Bizottság elnöke
8. Javaslat az 1992. február 3-i ülés napirendjére.
Napirend előtt:
Czupi Gyula: A város lakossága és az MDF helyi csoportja kéri, hogy a közgyűlések továbbra is a nyilvánosság előtt folyjanak. Amennyiben a közvetítés megoldható, akkor ezt a helyszint is elfogadom az ülések megtartására.
A pedagógusok és a közművelődési dolgozók kerestek meg azzal kapcsolatban, hogy a testület mult évben ugy határozott, hogy ezen alkalmazottak béremelését még a költségvetés elfogadása előtt rendezi, melyet a 17/1991-es határozat mond ki. 10 %-os béremelésről van szó, ha a közgyűlés ugy véli, ezt most is meg lehetne szavazni.
Dr. Kereskai István: Megkérdezem a gazdasági és a humán osztály vezetőjét, hogy ennek nincs-e akadálya?
Gerencsér Tibor: Kérem a közgyűlés foglaljon állást ebben az ügyben, hogy a központilag kiadott béremelést végre tudjuk hajtani, ne várjuk meg vele a költségvetés elfogadását.
Cserti Tibor: A gazdasági osztály a technikai feltételeket biztosította, részünkről a javaslat megvalósításának akadálya nincs.
Palotás Tibor: Javaslatom, ha a város üzemeiben nagy általánosságban január vagy február hónapban fizetésemelés történik, akkor ezt a pedagógusok is kapják meg. De ha a többség nem most kapja, akkor a javaslattal nem tuaok egyetérteni.
Dr. Kereskai István: Aki egyetért a bérfejlesztés kiadásával kapcsolatos javaslattal kérem szavazzon.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza:
1 ''''.-"*'' ,
A közgyűlés egyetért azzal, hogy az 1991. évi XCI. törvényben szereplő intézmények dolgozói az e törvényben megjelölt mértékű bérfejlesztésben részesüljenek, a város költségvetésének elfogadásától függetlenül.
Határidő: 1992. január 31. Felelős : Gerencsér Tibor és Cserti Tibor osztályvezetők
Pilczer Éva: Lakossági észrevételeket tolmácsolok.
Többen szóvátették, hogy a VOLÁN január l-jétől nem adja ki a negyedéves bérletet, mert még nem tudja, lesz-e áremelés. Megteheti-e ezt? Érvényben van egy rendeletünk, ami meghatározza, hogy mennyi a bérletek ára, amig a testület azon nem változtat, a VOLÁN módosithat-e?
Dr. Henczi Edit: Nincs szankcionáló rendelkezése, nem tudunk a VOLAN-nal szemben fellépni. A VOLÁN a tömegközlekedési dijakra vonatkozó ezévi javaslatát megküldte a Polgármesteri Hivatalnak, melyet a közgyűlés következő ülésére terjesztünk, akkor dönthet a testület, hogy fenntartja-e az eddigi díjakat, vagy változtat azon.
Pilczer Éva: Kérem a Polgármester urat, levélben keresse meg a VOLÁN vezetőit a negyedéves bérletek kiadása ügyében.
Az ABC-kben, élelmiszerboltokban sok vásárlót becsapnak, mind a pénztárnál, mind a mérőpultoknál. Tudom, hogy nem a mi hatáskörünk, de kérem levélben felhivni az illetékeseket, hogy többször vizsgálják a boltokat, nézzék az áruk szavatossági idejét.
A régi 7-es útvonalon amióta az elzáró táblák kihelyezésre kerültek, azóta nemcsak a Fortuna vendéglő előtt állnak meg a kamionok, hanem a Bartók B. utcától a keleti lakótelepig minden utca tele van kamionokkal .
Dr. Kereskai István: Megkeressük a VOLÁN vállalatot a bérletek kiadása ügyében. A vásárlók megkárositásának megakadályozása érdekében felhívjuk levélben a figyelmet az ellenőrzések fokozására. A kamionparkolással kapcsolatosan fogadónapomon is több panaszos jelent meg.
- 5 -
A környezetvédelmi felügyelőségnek megalakulása után az első feladatai között kell hogy szerepeljen a kamionparkolás kérdése, a rendőrséggel közösen próbálunk ebben intézkedni.
Balogh György: A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a közgyűlés határozatának megfelelően milyen vizsgálatokat végzett a VOLÁN Vállalatnál?
Palotás Tibor: A tömegközlekedési dijakra vonatkozó tárgyalások első fordulója megtörtént. A módositások elvégzése után a bizotságok elé kerül az anyag, és utána a következő közgyűlés elé terjesztjük.
Koczfán Ferenc: Kérek tájékoztatást arról, hogy a polgármesteri hivatal létszámhelyzete és a dolgozók alapbére /adminisztratív, kisegitő/ 1991-92. években hogyan alakult.
Marton István: A Stilus Kft üzletrészének eladásával kapcsolatban azért kértem szót, mert Krémer képviselő érvei hamis feltételezésen alapultak, amellyel a képviselőket félrevezette a döntéshozatalkor. Érvként szerepeltette, hogy az elmúlt időszakban az IKKV-nál a vezetők olyan gyakran váltogatták egymást, hogy nem tudott velük megegyezni. Példaként felhozta, hogy én is csak az utolsó nap ajánlottam fel neki az üzletrészt, ez az állítása nem fedi a valóságot, itt a levél másolata, hogy május 3-án ajánlatot tettem,ő pedig május 16-án válaszolt rá, a 600.000.- Ft 300.000 ezer forintos áron való megvásárlására tette meg ajánlatát.Azt is mondta, hogy nagy áron ajánlottak fel számukra megvételre különböző vagyontárgyakat. Konkrétan az asztali lámpákat 1300 Ft-ért ajánlották fel darabonként, itt a bizonylat, hogy 300.- Ft-ért kapták meg. Ennyi félreveztés után talán nem ártana a közgyűlési döntést felülvizsgálni és megsemmisíteni.
Még egy mondatot arról, hogy milyen nehéz körülmények és hogyan alakult meg a Stilus Kft. Beszéltem az akkori vezetővel, aki elmondta, hogy ők nem azért kértek ezután a pénz után 10 \ osztalékot, mert tönkre akarták őket tenni, hanem pontosan az ellenkezőjéért, hogy a megélhetésüket biztosítsák. A vállalat vette fel a pénzt hitelként, maximálisan támogatták őket.
Az ez ügyben hozott döntést vizsgáljuk felül és javaslom, hogy érdemi gazdasági ügyeket írásos előterjesztés nélkül a továbbiakban a közgyűlés ne tárgyaljon.
Javaslom, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság az általam elmondottakat vizsgálja meg és etikai ügyként kezelje.
Krémer József: Marton ur mindenegyes állítását dokumentumokkal bizonyítva meg tudom cáfolni.
Tájékoztatom a közgyűlést, hogy december 30-án az illetékesekkel a szerződést megkötöttük és a megállapított összeget befizettük.
Takács Zoltán: A közgyűlés egyik döntése arra kötelezett bennünket, hogy tegyünk vagyonbevallási. Ugy hallottam, hogy a képviselőknek a harmadrésze tett ennek eleget. Ha határozatainkat mi magunk sem tartjuk be, akkor hogy van erkölcsi alapunk elvárni a
város lakosságától azok bétartását.
Kérem szankcióként, hogy a polgármester a következő ülésen hozza nyilvánosságra azok nevét, akik e kötelezettségnek nem tettek eleget.
Dr. Csákai Iván: Ez a személyiségi jogaimban sért, ilyen vagyonbevallási csak az adóhivatalnak teszek.
Stamler Lajos: Semmiféle közgyűlési hal nem ki elezhet engem
erre.
Farkas Zoltán: A Takács képviselő által elmondottaknak számomra egy tanulsága van, hogy mindannyiunknak meg kell fontolni a jövőben, hogy olyan határozatot hozzunk , aminek érvényt lehet szerezni.
Németh László: Én ezt nem szavaztam meg, igy vagyonnyilatkozatot sem tettem.
Balogh György: Nem emlékszem arra, hogy e tárgyban a testület határozatot hozott volna.
Jesch Aladár: Balassa Béla képviselő kérte korábban, hogy tegyünk vagyonnyilatkozatot, mert a városban elterjedt, hogy a képviselők sok pénzt kapnak e munkájukért. Most már mindenki tudja, a város lakossága is, hogy a képviselők minimális költségtérítésben részesülnek .
Dr. Kereskai István: Megnézzük, hogy a jegyzőkönyvben hogy szerepel a vagyonnyilatkozat ügye.
Marton képviselő kérte, hogy a Stilus Kft-vel kapcsolatos felvetését az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság etikai ügyként kezelje. Ennek eldöntése a bizottság hatásköre.
1. Javaslat a Múzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telek-értékesíitésére /írásban/
Előadó: Dömötörffy Sándor a gazd. bizottság elnöke
Pilczer Éva: Félreérthető dolgok derülnek ki abból ami a jegyzőkönyvben le van írva. A bizottság 3-4-szer tárgyalta e témát, legutóbbi ülésén döntést is hozott róla, amelyet egyhangúlag elfogadott, mely szerint az eredeti határozattal szemben (3000.- Ft/m2) ugy döntött, hogy 500.000.- Ft + ÁFA, plusz az ottani lakóépület kártalanítását kell kifizetni, ezért felajánlja a 7 kérelmezőnek, de csak nekik. Ha velük nem sikerül megegyezésre jutni, akkor visszalép a 3000 Ft/m2-es ár és licitáltatni kell.
Jancsi L-y c-rny ; Nagyon különös dolgokat iehe tapasztalni a közgyűlés és a hivatal ügyviteli életében. Vannak olyan ügyek, amelyek 1-2 hét alatt elintéződnek, viszont vannak olyanok, amelyeket 1991. május 15-e óta a közgyűlés illetve a polgármesteri hivatal
- 7 -
valamilyen okból kifolyólag nem tud elintézni. Ha a közgyűlés olyan álláspontra helyezkedett, hogy a vállalkozásokat támogatja, akkor célszerű lenne ehhez az elvhez ragaszkodni, mely azt mondaná, hogy bizonyos dolgokat egy meghatározott idő alatt intéz el. Ha most sem tud dönteni a testület ebben az ügyben, akkor legyen egy határidő megjelölve.
Marton István: A közgyűlés 120/1991-es határozata e terület értékesítésére versenytárgyalását megtartását határozta meg. Felelősként a polgármestert jelölte meg. E döntésnek nem szereztünk érvényt, itt a mulasztás illetve a felelősség elsősorban a hivatalt, illetve a polgármestert terheli. Azt, hogy ezt a döntést miért nem realizál tuk, még kételyeim is lehetnek olyan értelemben, hogy netán valaki rájött, hogy ebből talán előnyösebb változat is lehetséges. Ezt bizonyítja a december 16-i, a gazdasági bizottság elnöke által aláirt előterjesztés.
Egyenesen arcpirító a gazdasági bizottságnak ez a határozata, amely kimondja, hogy versenytárgyaláson kivül, a telek értékesítése csak ezen az áron és csak a kérelmezők részére történhet. Dr. Szabó Csaba orvosigazgató véleménye az, hogy ilyen gazdag ez a város, hogy versenytárgyalás nélkül óhajt ilyen ügyben dönteni, amikor van egy érvényes határozat a versenytárgyalás kiírására?
Érvként hangzott el, hogy ez az egészségügyi szolgáltató egység javítani fogja az egészségügyi ellátást. Mindenki tudja, ha mi ezt a telket eladjuk, ott bármi épülhet és megint megsértettük a versenysemlegesség elvét. Én nem mondom, hogy ne adjuk el, de versenytárgyalás nélkül semmiképpen sem.
Ebben az ügyben két képviselő érintett, továbbá nem óhajtom támogatni olyan ember kérelmét, akinek már van két telke, a harmadik ez lenne és nem is él tartósan Magyarországon. Mindezeket az előterjesztés nem tartalmazza.
Jancsi György: A közgyűlés különböző telkeket, ingatlanokat adott el versenytárgyalás nélkül vállalkozóknak. Az indok az volt, hogyha a vállalkozónak ötlete van, azt méltányolni kell. Azt az anomáliát szeretném feloldatni a közgyűléssel, ha egy vállal kozót versenyeztet, akkor következetesen tegye, minden igényt versenyeztessen .
Marton István: Ahhoz, hogy bármilyen döntést tudjunk hozni, a 120/1991-es számú határozatot meg kellene semmisíteni. Ennek a végre nem hajtását sérelmezem.
Nem ellenzem, hogy a kérelmezők kapják meg a területet, tartsunk egy versenytárgyalást és egyenlő ár esetén mondjuk azt, hogy a 7 kérelmezőé a terület.
Czotterné Ivády Zsuzsa: Különböző alkalmakkor volt már arról szó, hogy irányelvet kell meghatározni mikor és hogyan kell versenytárgyalást tartani, és hogyan kezeli a különböző hazai és nem városi vállalkozókat, akik valamit meg akarnak valósítani. Szavazzunk arról, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság dol.-gozzon ki erre vonatkozóan irányelvet.
- 8 -
Különböző önkormányzati álláshelyekre, pályázatokra is késziteni kell ilyen irányelveket, mi az az általános kritérium amit a képviselőtestület kér, beleértve a titkosságot is.
Farkas Zoltán: Állást kellene foglalni abban a kérdésben, mennyire értékeli egy-egy társaság, vállalkozó ötletét a testület. Van egy
alapelvünk, amely értelmében mindent versenyeztetünk. Az eltelt idő bebizonyította, hogy nem biztos, hogy tét lenül jó , i-szen ezzel esetleg visszafogjuk a kezdeményezőkészséget és akadályozzuk a hasznositást. A mai eset tipikus példa arra,amikor nem zárkózhatunk el az elől, hogy valahogy ne preferáljuk a vállalkozó ötletét. Ki lehet dolgozni a feltételeket, hogy milyen kedvezményeket lehet nyújtani az ötleteket hozó vállalkozónak, el tudom képzelni azt is, hogy az ötletet hozó 10 %-os kedvezményt kap.
Takács Zoltán: Az, hogy egy ötlet jó-e vagy sem, nem a mi véleményünktől függ, hanem a piacon való megmérettetés bizonyitja be. Bármennyire is jó egy ötlet, azért mi ne adjunk kedvezményt.
Jesch Aladár: Egyáltalán nem az ötletről van szó, hanem arról, hogy a telek megvásárlására ajánlatot kaptunk, és ebben az esetben értelmetlennek tartom a versenyeztetést.
Stamler Lajos: Ugy gondolom, nem egyszerűen ötletről van szó. Ha jelentkezik valaki és olyat ajánl, ami a városban reális igény, akkor véleményem szerint azt támogatni kell. Az árát természetesen végig kell gondolni.
Kérdezem a jegyzőnőtől, nem fenyeget-e az a veszély, hogy most felépitik az orvosi rendelőt és két év múlva teljesen más funkciót fog ellátni az épület? Van-e lehetőségünk ennek megakadályozására?
Dr. Henczi Edit: Annyiban van lehetőségünk, hogy épitési engedélyt csak ilyen célra, ilyen szerkezeti felépitéssel adunk ki mint amilyet a testület meghatároz az ingatlan értékesítésekor. Azonban ezt követően az épületen belüli átalakításokhoz, ha az alapfunkciót, főfalakat, homlokzati megjelenést - nem érint, akkor nem kell engedélyt, tehát nem tudjuk megakadályozni azt, hogy esetleg más funkciót lásson el.
Dr. Kereskai István: Egyetértek azzal, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságot kérjük fel az ingatlanok értékesítésének módjára, kezelésére vonatkozó irányelv kidolgozására. A másik dologra már nem tudok ilyen pozitívan reagálni, mivel a különböző álláshirdetéseknél egységes szempontokat megfogalmazni nehéz az eltérő követelmények miatt.
Kérem a jegyzőnőt, hogy ismertesse a határozattervezetet. Ha azzal kapcsolatosan van további konkrét módositó javaslat, azt a képviselők tegvék meg.
Dr. Henczi tűit: Ismerteti a határozat-tervezetet.
- 9 -
Krémer József: Ha valaki nem ért egyet az 500.000.- Ft-os eladási árral, akkor tegyen javaslatot, mekkora összeget tartana jónak m2-enként.
Én 5000 Ft/m2-t is el tudok fogadni.
Takács Zoltán: Előttem nem ismert, hogy ezen a területen egy telek mennyit ér. A gazdasági bizottságtól kérdezem, mi alapján javasolta az összeget? Azzal értenék egyet, hogy a piac döntse el, hogy mennyit ér. Ezt a területet nem kívánjuk versenyeztetni, akkor egy vagyonértékelő szervezetet kellene ezzel megbizni. Nyár óta miért nem történt ez meg?
Pilczer Éva: Az előterjesztésben 3000.- Ft/m2-es ár szerepelt, ezt az összeget a polgármesteri hivataltól kaptuk, a kérelmezők azt mondták, hogy ők reális áron hajlandók megvenni.A bizottság ezt az összeget 4000.- Ft/m2-re emelte fel. Ezt az árat még felsrófolni nem tartom célszerűnek.
Dömötörffy Sándor: A bizottság a hivataltól kért állásfoglalást, melyet még további 1000 Ft-tal emelt meg azzal, hogy ne legyen licit. Azt mondtuk korábban, hogy az önkormányzat támogatja a vállalkozásokat, ez ebben az ügyben nem érződik.
Fogadjuk el azt az összeget, amit a bizottság javasolt és ezen az áron adjuk át a kérelmezőknek.
Czupi Gyula: Az ártémában többhelyről kell véleményt beszerezni.
Ha a határozati javaslatból a"csak" szót kihagyjuk, akkor ugy szól a mondat, hogy "...ezen az áron a kérelmezők részére történhet a telek értékesítése", ezzel a kérelmezők köre bővülhet.
Cserti Tibor: A gazdasági osztály 3.000 Ft/m2 induló árat fogalmazott meg. Azt nagyon jól tudja mindenki, hogy egy piaci szférát feltételezve az induló ár taktikai tényező. Itt olyan alapvető elvi kérdéseket kellene tisztázni, ami az adott funkcióra vonatkozik, hogy a közgyűlés döntésének megfelelően milyen biztosítékok vannak, hogy ez a funkció a későbbiek során is megmarad.
A gazdasági osztály a közgyűlési határozatot megpróbálta megfelelően előkészíteni, a gazdasági bizottságnak volt egy ráerősitó javaslata, melyet a bizottság elnöke ismertetett. Mi figyelembe véve a terület forgalmi értékét, a beépítés módját olyan exponált területnek tartjuk, amit a piacigény bármikor meg tud méretni.
Marton István: Az elmondottakból megtudhattuk, hogy a polgármesteri hivatal versenytárgyalási induló árat rögzített a javaslatában.
Javasolom, ha lesz licit, akkor szintenkénti induló árral tegyük azt, mert teljesen más az értéke a földszintnek, mint a tetőtérnek.
Mégegyszer hangsúlyozom, nem lehet az ügyben dönteni, mert előkészítetlen, Abban lehet dönteni, hngy a 120/1991-es határozatunkat érvényben hagyjuk, oetartaijuk es egy induló licitárral versenyeztetünk .
- 10 -
Jancsi György: A szavazásban nem akarok résztvenni.
Marton István: A módosító határozati javaslatból a "csak" szó kikerült. A kérelmezők milyen időpontig jelentkezhetnek telekvásárlásra?
Palotás Tibor: A határozati javaslatban a kérelmezők nevét fel kell sorolni, a korábbi még érvényben lévő határozatot pedig hatályon kivül kell helyezni. A kérelmezők nevének feltüntetésével a határidő megjelölésére nincs szükség.
Balogh György: Döntenünk kell arról, hogy a 120/1991-es határozatot hatályon kivül helyezzük-e, vagy érvényben hagyjuk.
Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a 120/1991-es számú határozatot hatályon kivül helyezzük, kérem szavazzon.
A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslattal egyetért.
Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A szavazásban nem kivánok részt venni .
Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a határozatban a kérelmezők neve szerepeljen, kérem szavazzon.
A közgyűlés 15 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja .
Jesch Aladár.- A határozati javaslat utolsó mondatát a következők szerint javasolom: "A telket az önkormányzat a kérelmezők részére a fenti áron értékesíti."
Takács Zoltán: A határozati javaslat utolsó mondata az előterjesztésben nem szerepel, és nem is javaslom.
Dr. Kereskai István: Ebben a mondatban a múltkori ülésen megállapodtunk .
Dr. Henczi Edit: Ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal szerződést köthessen a vásárlókkal, pontosan meg kell határozni az ingatlan értékét, nemcsak az eladási árát, hanem az is, hogy még milyen szolgáltatást biztositunk a részükre, milyen közmüvekkel ellátott
az ingatlan. Az, hegy a telek milyen közmüvei ellátott 02 egy szakkérdés, melynek az adás-vételi szerződésben való rögzítéséhez a földhivatal és az ügyészség is ragaszkodik. Erről a testületnek kell dönteni, kérem a TEFO osztály vezetőjét, válaszoljon arra,
- 11 -
hogy a közmüvekkel való ellátottság szakmai kérdése mit jelent.
Karmazin József: Ehhez pontosan ismerni kellene a telekhatárokat és a közmüvonalakat, melyekhez pillanatnyilag nincs vezeték.
Takács Zoltán: Ahhoz, hogy valaki ott villamosenergiához jusson, hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. Ez egy orvosi rendelő esetében véleményem szerint 43.000.- Ft, ha 6-tal megszorozzuk, akkor 257.000 Ft. Ha a szerződésben bent van, hogy villannyal ellátott a telek, akkor az önkormányzat fizeti ennek költségeit? A gázzal kapcsolatban ugyanugy ez a kérdés felmerül, kérem ezt pontositsuk. Többen nem tudjuk, hogy hol van a javaslatban szereplő terület, mivel az an yaghoz nincs térkép, helyrajzi szám. Módosító indítványom, hogy elidegenítési tilalmat mondjunk ki 5 évre.
Jancsi György: Takács Zoltán képviselő, mint a DÉDÁSZ egyik felelős műszaki vezetője irta alá azt a levelet, melyben 1991-ben hozzájárult, hogy ezen a telken ez a létesítmény a szabályoknak megfelelően létrehozható legyen. A kérelem 1991. május óta a polgármesteri hivatalban van, ez a harmadik ülés, melynek napirendjén szerepel. A TEF0 osztály vezetőjének lett volna alkalma ezekre a kérdésekre felkészülni, szakmailag megfelelő véleményt mondani.
Takács Zoltán: Valószínű aláirtam ilyen levelet, de ez nem jelenti azt, hogy a kérelmezők ingyen jutnak villamosenergiához.
Dr. Henczi Edit: A közmüvei ellátott kifejezés azt jelenti, hogy a közmű elérhető közelségben van, a rákötés lehetősége adott. A rákötést nem az önkormányzat végzi, ez a tulajdonos feladata. A határozatot fogalmazzuk ugy, hogy a telek a közműre meghatározott feltételek mellett rácsatlakoztatható. Több esetben előfordult már, hogy az eladott telekre az engedélyezettnél nagyobb épületet építettek, ezért célszerűbb a területet pontosan meghatározni - jelen esetben 120 m2-ben - és azt utólag feltüntetni a földhivatalnál, amikor ténylegesen megvalósul az építkezés.
Takács képviselő módosító indítványát,, miszerint a közműrákötés lehetőségét biztosítjuk, el kell fogadni, az elidegenítési tilalmat pedig abban az esetben, ha a teljes vételárat kiegyenlítik a kérelmezők, nem jegyeztethetjük rá, ilyen további megkötéseket nem tehetünk. Ha a vételár kifizetésére részletfizetési kedvezményt adunk, akkor addig az időpontig tehetünk megkötést, egyéb esetben nem.
Takács Zoltán: Kérem, hogy a határozat a közműrákötéssel ne foglalkozzon .
Palotás Tibor: Nem rendelkezünk pontos adattal, hogy melyik házhoz csatlakozik majd ez az épület, ezért erre vonatkozóan pontosabban kellene fogalmazni.
Dr. Henczi Edit: A Sneff tér 4-es számú épülethez csatlakozik
Dr. Kereskai István: Kérem a jegyzőnőt, ismertesse az elhangzott kiegészítésekkel együtt a határozati javaslatot.
Dr. Henczi Edit: Ismerteti a módositott határozati javaslatot.
Dr. Kereskai István: Aki egyetért a felolvasott határozati javaslattal, kérem szavazzon.
A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza:
2/1992. számú határozat
a) A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő Múzeum téri ingatlanából 120 m2-t kijelöl értékesítésre, ahol egészségügyi szolgáltató egységet kell építeni. A terület a Múzeum tér 4. szám alatti lakásszövetkezet épületének északi homlokzatához csatlakozik. Az ingatlan eladási árát 500.000.- Ft + ÁFA + a Lakásszövetkezetnek fizetendő kártalanítás összegében határozza meg. A telket az önkormányzat Dr. Matoltsy András, Jancsi Györgyné, Dr. Borbély Péter, Dr. Dull Gábor, Dr. Szabó Szilárd, Dr. Bárányi Enikő, Dr. Székely István részére értékesíti.
Otasítja a Polgármesteri Hivatalt a szükséges intézkedések megtételére.
Határidő: 1992. március 30.
Felelős : Dr. Kereskai István polgármester
b) A közgyűlés a 120/1991. számú határozatát hatályon kivül helyezi.
2. Javaslat a vásárokról és a piacokról szóló 5/1985. (XII.5.) sz. rendeletének módosítására. (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
Pilczer Éva: A gazdasági bizottság ülésén abban maradtunk, hogy ideiglenesen oldjuk fel a tilalmat, a módosítás 1992. január 1-
jével ne lépjen hatályba.




;• Já&Émk isa ^jfeiKteisfc ■
Dr. Kereskai István: A rendelet értelmében alkohol és alkoholtartalmú italokat 1992. január l-jét követően árusitani tilos a városi élelmiszerpiac területén működő egységekben. Az elmúlt év végi ülésünkön erről határozni nem tudtunk, most mindenképpen hatályon kivül kell helyezni az erre vonatkozó rendeletet, még akkor is, ha a testület később újra megvizsgálja a kérdést. Most olyan helyzet állt elő, hogy a korábbi testületi határozat nincs végrehajtva.
Krémer József: Január 1-től lett volna lehetőség arra, hogy a szeszárusitási tilalmat bevezessük, nem értem, miért nem lett ez a rendelet életbeléptetve. Január 1-től a mai napig nem lehetett volna árusitani. A lakosság nagyrésze követelte, hogy szűnjön meg a piacon ezek árusitása.
Takács Zoltán: Ez a rendelet 1989-ben került megalkotásra. Két év volt az előkészítésre, arra, hogy érvényt szerezzenek ennek a rendeletnek. Többször jártam a polgármesteri hivatalban azzal, hogy tiltsák meg a szeszesital árusitását a piacon és környékén, olyan választ kaptam, hogy az erre vonatkozó rendelet 1992. január l-jével lép hatályba, mivel akkor járnak le a szerződéses üzletek bérleti jogviszonyai. Ahelyett, hogy normális viszonyokat teremtenénk a városban, visszafelé lépünk e kérdésben. Felvetődik az is, hogy ezt a rendelet-tervezetet miért nem tárgyalta az Ügyrendi Bizottság. Kérem, szerezzünk érvényt ennek az 1989-es rendeletnek.
Dr. Henczi Edit: Igaza van a képviselőnek abban, hogy ez a rendelet két évvel korábban született és azokkal az indokokkal került a határidő megállapításra. A vállalatok, akik szerződéses üzemeltetésre kiadták az üzleteket, megfelelő időben értesítve lettek arról, hogy a határidő lejárt. Erre indult egy olyan kezdeményezés, hogy ennek a megváltoztatását szeretnék javasolni, sőt azt, hogy ez december közepén a testület elé kerüljön. Ezért van ez az engedetlenség, hogy december 31-ével nem zárták be ezeket az egységeket.
Farkas Zoltán: Ez a tanácsrendelet olyan gondolatot fogalmazott meg, hogy tiltással lehet az embereket átnevelni. Ha most ezt a rendeletet hatálybaléptetjük, akkor szaporítjuk azoknak a rendeleteknek a számát, amelyet nem tudunk betartatni. A mult alkalommal felmerült, hogy a piacot vállalkozói alapon kívánjuk üzemeltetni, amennyiben egy ilyen rendelet életbelép, a vállalkozásba adásnak az esélye a nulla felé fog tendálni.
A városban az alkoholfogyasztás alapvetően nem fog változni attól, hogy a piacon megtiltjuk az árusitását, hanem át fog helyeződni máshová. Határozottan azt támogatom, hogy n^ rendeletileg tiltsuk meg az alkoholfogyasztást.
Czotterné Ivády Zsuzsa: Akkor sem válik a piac sokkal kulturáltabbá h" a f7nr>76!si tás otmegszűnik. Véleményem szerint az tsiíibtsiek a üéi-Zdiai Áruházban vásárolják meg majd az innivalót, valószínűleg a vásárcsarnok megépülése után ez a piac megszűnik, vagy megmarad, de a forgalma lényegesen csökken, a vállalkozók
- 14 -
ezért kérték, hogy legalább erre az egy-másfél évre továbbra is folytathassák a tevékenységüket. A bérleti szerződéseket már 1991-ben újra megkötötték, melyek 1993-ban vagy később járnak le. Ha ezt a tilalmat feloldanánk, akkor az ott dolgozók egy részének a helyzetét nem tennénk lehetetlenné.
Dömötörffy Sándor: Egyetértek a tilalom hatályon kivül helyezésével
Stamler Lajos: A rendelet értelmében a piacon szeszt árulni tilos, mégis sokan megteszik ezt, tehát az erre vonatkozó rendeletnek sem lehet érvényt szerezni. Hozhatunk bármilyen rendelkezést, az életben egész más fog kialakulni, mint amit mi szeretnénk.
Balogh György: A gazdasági bizottság a többi bizottság elnökével tárgyalt erről a kérdésről, ahol ugyanezek az érvek, ellenérvek hangzottak el. Végülis egyhangúlag abban állapodtunk meg, hogy a piacon nem olyan rossz a helyzet, amig ennek a tömbnek nem születik meg a végleges rendezési terve addig maradjon a jelenlegi állapot.
Palotás Tibor: Itt arról van szó, hogy közterületen szeszesitalt nem lehet fogyasztani, és ebből adódik, hogy a piacon sem lehetne. Megkérdezem Czotterné képviselőt, hány érdekét képviseli. A közgyűlésnek véleményem szerint a többség érdekeit kell képviselnie, visszalépés lenne, ha a már meghozott rendeletet visszavonnánk. Gondolkodtam azon is, hogy esetleg fél év türelmi időt adjunk a rendelet végrehajtására, de nem biztos, hogy ez jó megoldás lenne.
Czotterné Ivády Zsuzsa: Nem tudom pontosan hány ember érdekeit képviselem, azokat itt fogyasztóként illetve vállalkozóként érdekeltek .
Dr. Henczi Edit: A rendelet 9. §. 3. bekezdés f/ pontját kívánjuk módosítani, ami ugy szól, hogy "vásáron és piacon nem hozható forgalomba nemesfém, gyógyszer, látásjavító szemüveg, tűzveszélyes anyag, robbanó- és robbantószer, muzeális érték, alkohol és alkohol tartalmú italok, illetve olyan termékek, amelyeknek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik." Nem arról van szó, hogy közterületen árusítunk szeszesitalt. Ilyen szempontból a piac nem tekintendő közterületnek, az ottani árusításra külön rendelkezés vonatkozik. Abban kell a közgyűlésnek döntenie, megengedi-e a piacon lévő vendéglátó egységeknek a szeszesital árusítását meghatározott ideig, vagy meghatározott feltétel mellett. Mi már 1989-ben megkerestük a vállalatokat, hogy 1991. december 31-ig a szeszárusitást be kell fejezni, tehát 1992-re nem köthetnek ilyen szerződéseket. Ha kötöttek, azért a vállalatokat szerződésszegés cimén felelősségre lehet vonni a bérlők részéről. Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megtárgyalta ezt a kérdést.
Krémer József: A felsorolt érvek alapján meggyőztek arról, hogy lehessen a piacon szeszesitalt árusitani, megváltoztatom a korábbi véleményemet.
Palotás Tibor: Javaslom a közgyűlésnek, hogy a szesztilalom bevezetésének felfüggesztéséről évente visszatérően döntsünk a jelenlegi piac fennállásáig. A mostani felfüggesztés 1992. december 31-ig legyen hatályban.
Balogh György: Egyetértek azzal, hogy a rendelet f/ pontját, tehát a tiltást ez év végéig feloldjuk.
Dr .Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a vásárokról és piacokról szóló helyi rendeletünk 9. §. 3. bekezdésének f/ pontja amely a piacon történő szeszesital árusitást megtiltja - ne lépjen hatályba, továbbá, hogy e felmentés 1992. december 31-ig legyen érvényben és a testület e kérdésben évente foglaljon állást, az kérem szavazzon.
A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a következő rendeletet alkotja:
1/1992. számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/1992. számú rendelete a vásárokról és piacokról szóló többször módositott és kiegészitett 5/1985. /XII.5./ sz. rendeletének módosításáról.
/A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./
3. Javaslat a KÖJÁL megszűnésével kapcsolatos költségvetési előirányzat átcsoportosítására (írásban)
Előadó: Cserti Tibor és Gerencsér Tibor osztályvezetők
A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza :
3/1992. számú határozat
A közgyűlés a Humán GES7 élelmezési normaemelés miatti pótigényének - 1752 EFt - fedezetéül a KüjAL dologi előirányzatát engedélyezi, egyúttal 2648 EFt összeggel egyszeri bérelőirányzat-zárolást rendel el.
-16 -
Utasítja a Gazdasági Osztály vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.
Határidő: azonnal
Felelős : Cserti Tibor osztályvezető
4. Javaslat pótelőirányzat jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester
Koczfán Ferenc: Azt hiszem el lett kapkodva a Leánykollégium fűtésrekonstrukciója. Ha kilyukad egy cső, akkor nem kell az egész fűtési rendszert kicserélni és ujat beállítani. Már 10 millió forint körül járunk, ezt meg lehetett volna sokkal kevesebből oldani. Több intézménynél is hasonló fűtési rendszer van és ha ugyanezt a szisztémát követjük, akkor sok pénzt költünk rá azzal, hogy minden épületnek külön fűtési rendszert alakítunk ki, ugyanakkor megmarad kettő működőképes kazánház. Zárjuk le a kollégium ügyét, de az egész fűtési szisztémát vizsgáltassuk felül szakértővel vagy a Veszprémi, vagy a Pesti Műszaki Egyetemmel.
Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon .
A közgyűlés 17 szavazattal, 6 tartózkodással a következő határozatot hozza :
4/1992. számú határozat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Há-mán Kató Leánykollégium belső fűtésrekonstrukcióhoz 3.360.000 Ft pótelőirányzatot, továbbá a bagolai gázcseretelep áthelyezéséhez 260.000. Ft pótelőirányzatot jóváhagyja. Mindkét összeg tartós lekötés betétek kamatait terheli.
Utasítja a Polgármesteri Hivatalt a megvalósítással kapcsolatos teendőkre.
Felelős : Dr. Kereskai István polgármester
5. Javaslat az adóügyi feladatokban résztvevők anyagi érdekeltségi rendszerére (írásban)
Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke
Dr. Kereskai István: A helyi adók bevezetésének elfogadásakor a testület azt a feladatot adta a polgármesteri hivatalnak, hogy tegye le javaslatát az anyagi érdekeltségi rendszerre vonatkozóan.
Balogh György: A bizottság megtárgyalta a tervezetet, mellyel egy pontban nem értett egyet. Ez az l.§. 2. bekezdése, mely azt tartalmazza, hogy az érdekeltségi alapból kik részesülnek, ügy gondoltuk, nem volna etikus, ha ebből a polgármester, alpolgármester és a jegyző is részesülne. Nem ilyen módon kell az ő munkájukat elismerni. Az érdekeltségi alapból a hivatal gazdasági osztályának vezetője és az adócsoport tagjai részesüljenek.
Palotás Tibor: Egyetértek, hogy a polgármester, alpolgármester és a jegyző ne részesüljön ebből az alapból.
Koczfán Ferenc: Korábban hogyan dotálták az adókat beszedőket?
Cserti Tibor: A Pénzügyminisztérium központilag szabályozta ezt a kérdést. Az adóvégrehajtásban résztvevők teljes körét dotálták, ebbe beletartozott a tanácselnök, a vb. titkár és a végrehajtó apparátus. Mértéke a három havi alapfizetést nem haladta meg. Ugy gondolom, hogy a vezetők munkája aktivan befolyásolhatja az adóügyi tevékenységet.
Takács Zoltán: Hány főt érint ez a premizálás, a 3 \ milyen nagyságú összeget jelent éves szinten?
Markó László: Összesen 12 főt érint, ebből az adócsoport létszáma 8. Az összeg az utolsó havi alapbér háromszorosa lehet maximum, természetesen a TB és a munkavállalói járadékkal együtt, melynek a for -rásoldalát a rendelettervezet tartalmazza.
Dr. Kereskai István: Ha 50 millió forintot lehet beszedni, akkor ez másfél millió forintot jelent. A premizálás összege nem lehet több, mint a december havi alapbér háromszorosa.
Palotás Tibor: A dolgozók az adóbehajtással pluszmunkát fognak végezni?
Cserti Tibor: A népszerűtlen munkát mindenhol dotálni kell, mivel az mindit is többletmunkával jár és érdekeltté kell tenni a jobb teljesitésre a dolgozókat.
Palotás Tibor: Adót ezek szerint azért vetettünk ki a lakosságra, hogy a hivatal dolgozóinak egy része premizálásban részesülhessen. Kérem, hogyha a jövőben valamely feladatot elrendelünk a polgármesteri hivatalnak, akkor az abban résztvevők premizálásáról is döntsünk. A helyi adók ugy lettek elfogadva, hogy viszonylag könnyen behajthatók, tehát kevés mu kát kell hogy jelentsen a dolgozó!
vésnek megfelelő premizálási, megállapítani.
Farkas Zoltán: Kérem, hogy engem zárjanak ki a premizálásból, mivel lemondok erről a lehetőségről.
Dr. Kereskai István: Csatlakozom Farkas úrhoz, a polgármester se kapjon ebből a premizálásból.
Marton István: Egyetértek a javaslattal, és a dolgozók 3 havi alapbérnek megfelelő premizálásával.
Koczfán Ferenc: Mikor tudjuk meg, hogy mennyi az az összeg, ami adóból beszedhető?
Cserti Tibor: Ez a költségvetés függvénye, melyről február elején dönt a testület. 70 milliós összegre számítunk.
Markó László: Az adóév befejeztével a vállalatok megállapítják a helyi iparűzési adónál az árbevételüket, majd kiszámitják a 2 ezreléket, hogy mennyi adót kell fizetniök 1992 évre, mivel addig csak előleget kérünk. A vállalkozók kommunális adójánál előleget kérünk és 1992. december 31-ével megállapítják az átlagos statisztikai állományi létszámokat, beszorozzák személyenként 2000 Ft-tal, és megállapítják az adójukat 1993. május 31-e után tudjuk meg, hogy mennyi volt az 1992. évi adóbevétel.
Koczfán Ferenc: Hogyan állapitják meg, hogy a 97 %-ot?
Markó László: A gépjárműadónál 1992. január 1-jei állapot szerint megállapítjuk a suly szerinti adómértéket, határozattal minden adózót kiértesítünk, kamatmentesen március 15-ig, illetve szeptember 15-ig lehet befizetni az adó összegét. Természetesen ez a többi adónemnél is igy van, ez jelenti a 100 %-ot, hogy ebből mennyi teljesül december 31-ig, az a fizetési morálon és a behajtáson múlik. A prémiumnak nem a tervszám az alapja. Az évet december 31-ével lezárjuk. Az addig érkezett befizetéseket összevetjük az előírásokkal, és kiszámitjuk a százalékot. Ha ez a teljesítés 97 \ alatt van, akkor a dolgozók nem kapnak prémiumot.
Göndör István: Bizom benne, hogy elfogadjuk a 3 havi alapbér premizálását, mivel itt olyan szervezet ösztönzéséről döntünk, amely a költségvetésünk számára biztositja az adóink korrekt beszedését. Ezeket az embereket ugy kell dotálni, hogy a 97 % teljesíthető legyen. Miután az adóbeszedésről minden évben beszámolnak, lehetőségünk lesz arra, hogy a csoport munkáját ellenőrizni tudjuk és dönthetünk akkor esetleg más módszer bevezetéséről.
Palotás Tibor: A gazdasági osztálynak ezentúl az lesz a célja, hogy a létszámot emelje, mivel nincs meghatározva hány ember foglalkozik az adók beszedésével. Két vezető lemondott a premizálásról, igy
rninocnkúpp c.,okker.tsr... kullene az összeget.
Göndör István: A polgármesteri hivatal költségvetését is mi állapítjuk meg, és ha az osztály adócsoportjának létszámát a jelenlegi
- 19 -
8 főről 10-re, vagy 18-ra emelnénk az a mi hibánk.
Koczfán Ferenc: Az 1992-es tervben 600 millió forint szerepel. Ha ez év végén vagy 1993 elején kiderül, hogy nekünk fel kellett venni 150 millió kölcsönt, hogy a várost működőképessé tudjuk tenni, ugyanakkor kifizetünk 3 havi prémiumot a 70 millió forint beszedése után, akkor ez furcsán fog kinézni.
Cserti Tibor: Semmiféle összefüggés nincs a létszám és a premizálás közt, itt a 3. §. 1. bekezdését kell figyelembe venni.
Takács Zoltán: Ügyrendi javaslatom, zárjuk le a vitát, szavazzunk.
Balogh György: Az 1. §. 2. bekezdésének a.-f.-c. pontjainak az
elhagyását javasolom a bizottság nevében.
Dr. Kereskal István: Aki egyetért ezzel a módositó inditvánnyal, kérem szavazzon.
A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a módositó inditványt elfogadja.
Dr. Kereskai István: Palotás Tibor képviselő javasolta, hogy 1,5 \ legyen az összeg, és 2 havi alapbér. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon.
A közgyűlés 2 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el.
Dr. Kereskai István: Aki a módosításokkal együtt elfogadja a rendelettervezetet, szavazzon.
A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő rendeletet alkotja:
2/1992. (1.10.) számú rendelet
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/1992. (1.10.) számú rendelete az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségéről.
/A rendelet szövege s jegyzőkönyvhöz csatolva.
- 2 -
6. Az APOLLÓ mozi ingatlanának tulajdonjogi ügye (írásban) Előadó: Horváth Gábor ügyvezető igazgató
Dr. Kereskai István: Az APOLLÓ Filmcentrum sorsáról kell egy elvi állásfoglalást kiadnunk. Megkérem Horváth Gábor igazgatót, ismertesse az előterjesztést. Kérése, hogy a testület olyan állásfoglalást alakítson ki, hogy maradjon meg a mozi és tegyünk meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az megfelelő körülmények között üzemelhessen.
Horváth Gábor: Ismerteti az előterjesztést. (Az anyag a jegyzőkönyvhöz csatolva.)
Marton István: Nem tudom, hogy van-e köztünk olyan, aki lemondana a város egyetlen mozijáról, természetesen sok mellékfunkcióval kiegészítve, amit itt Horváth Gábor felvázolt, amiket jónak tartok. Ugy gondolom, hogy minden körülmények között meg kell tartanunk ezt az objektumot, inkább itt az a kérdés, hogy tudjuk előteremteni az ehhez szükséges költségeket.
Dr. Kereskai István: Ma abban kellene állástfoglalnunk, hogy a város igényt tart erre az épületre, és azzzal is egyetért, hogy ott mozi legyen és a későbbiek során elképzelhető, hogy fel kell újítani, akkor még mindig dönthetünk ugy, hogy üzleti alapon kivánjuk-e vagy el kivánjuk-e adni.
Azt is meg kellene fogalmaznunk, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy tehermentesen kapjuk meg az épületet.
Jesch Aladár: Szeretném azt az alapelvemet ismételten hangsúlyozni, hogy a városnak nem célja az, hogy vállalkozásai legyenek, márpedig a mozi is egy vállalkozás. Legfeljebb átmenetileg legyen tulajdonos a város. Az más kérdés, hogy most egy mozit lehet-e gazdaságosan fenntartani. Az emberek nagyrésze nem jár moziba, az előadások zöme nem hozza be a film elkészítésének az árát sem, ugyanakkor a televízió a színház is nagy versenytársa a mozinak. Nem kell okvetlenül az önkormányzatnak vállalni a terhet magára.
Czotterné Ivády Zsuzsa: Természetesen én is azt támogatom, hogy a mozi a város tulajdonába kerüljön. Ezzel párhuzamosan az APOLLÓ Mozi Kft szakértőiből valamint a polgármester hivatal gazdasági osztályának szakembereiből olyan csoportot kellene létrehozni, amely kidolgozna további elképzeléseket, akár közös üzemeltetésre, közös vállalat létrehozására. Ugy kell döntenünk, hogy a város lakossága is megfelelő színvonalú szórakoztatást kapjon a mozi által. A megyei közgyűlés tárgyalta e témát, s abban van egy olyan rész, hogy a vállalat vesztesége nem elsősorban a mozi üzemeltetés veszteségéből adódott, hanem a vállalati vezető meggondolatlan gazdasági döntéseinek következménye. Ha ezek a vádak igazak, akkor az illető ellen induljon büntető eljárás, mert valószínűleg anyagilag is felelős a bekövetkeztekért.
Dr. Henczi Edit: Az újságban már többször megjelent, hogy megindult a büntető eljárás.
Lehota János: Egy olyan épületről van szó, amely nem mozi, hanem zsinőrpadlásu szinház, melyből Dunántulon csupán Győrben és Pécsett van hasonló. Tehát olyan szinház ez, amely mozivetitésre és szin -házi előadások tartására is alkalmas.
Koczfán Ferenc: Ha jól tudom Horváth Gábornak valamilyen gazdasági társasága van, amely most üzemelteti ezt a mozit. Gondolom azért üzemelteti, mert van valami nyeresége rajta, és most nem látom az ő szerepüket ebben a dologban.
Horváth Gábor: Ha átveszi az önkormányzat a mozi tulajdonjogát, akkor azt is tudnia kell, hogy mit akar vele kezdeni. Olyan érdekcsoportra van szükség, akinek pénze van, mivel szükséges az épület felujitása is. Az a társaság, aminek én most tagja vagyok, nem alkalmas erre anyagilag. 1994-ig van szerződése a Kft-nek, 13 dolgozó a tagja, akik alaptőkével is beszálltak. Miután megszűnt a Helikon Film, létrejött egy háromhónapos jogutód szervezet, amely vállalta a műsorelosztó, szolgáltatói, műszaki karbantartó szerződésben foglaltakat ugyanolyan feltételekkel teljesiti mint korábban. Aki átveszi a Helikon Film jogrészét és a félmillió forintot is kifizeti az 50 %-os tulajdonos lesz, ez azt jelenti, hogy szavazategyenlőség esetén döntési joga van a mozit érintő ügyekben.
Palotás Tibor: Kérem, hogy Jesch Aladár képviselő gondolatait próbáljuk megszívlelni. Én igazából nem tudom, hogy mit kellene tenni, talán átmenetileg megvenné a város és utána eladná. Világosan szeretném látni, hogy miről van szó, rnit kell tennünk az ügy érdekében.
Czupi Gyula: Ugy emlékszem, hogy a 20-as években épült a filmszin ház, egy kulturális egyesület gyűjtötte rá a pénzt. A fagerendá-zott épitészeti megoldás külön értéket képvisel. Nagyon fontosnak tartom, hogy tulajdonunkba kerüljön. Azt, hogy ezt később vállalkozó használja, bérli tőlünk ez nem a mi vállalkozásunk. Azt kellene elérni, hogy a miénk legyen, de ne üzemeltessünk egy ráfizetéses mozit.
Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az APOLLÓ Filmcentrum az önkormányzat tulajdonába kerüljön a vállalat veszteségeinek átvállalása nélkül, kérem szavazzon.
A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza :
5/1992. számú határozat
A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa Sugár u. 5. szám alatti mozi épület a Nagykanizsai Önkormányzat tulajdonába kerüljön.
Felkéri a Polgármestert, hogy a HELIKON FILM felszámolása során a megyei önkormányzattal való tárgyalásokon érje el azt, hogy az Apolló Filmcentrumot a vállalat veszteségterheinek átvállalása nélkül kapja meg az önkormányzat.
Felelős : Dr. Kereskai István polgármester
7. Orsós István vakok rendszeres szociális segély iránti fellebbezése (írásban)
Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke
Dr. Spingár László: Orsós István nagykanizsai lakos részére folyósított vakok rendszeres szociális segélyét meg kellett szüntetni, mivel 1991. junius óta előzetes letartóztatásban van, és jogszabály értelmében ilyen esetben segély részére nem folyósítható. Orsós István azért fellebbezett, hogy a továbbiakban élettársa Orsós Rozália részesüljön ebben a segélyben. A vaksegély egyértelműen a vak személyéhez kötődik, ezért ez a kérés nem teljesíthető. Megjegyezni kívánom, hogy Orsós Rozália részére, mivel semmilyen keresettel, egyéb megélhetési forrással nem rendelkezik, 2000.- Ft rendkivüli segélyt utaltunk ki és egyben tájékoztattuk arról, hogy rendszeres szociális segélyt is igényelhet.
Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon .
A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza:
6/1992. számú határozat
A közgyűlés Orsós István Nagykanizsa, Magyar u. 54. szám alatti lakos vakok rendszeres szociális segély ügyében benyújtott fellebbezését elutasitja.
Utasitja a Polgármestert, hogy a kérelmező részére az indokolással ellátott elutasitó határozat megszerkesztéséről gondoskodjon.
Felelős : Dr. Kereskai István polgármester
Dr. Kereskai István: A közgyűlés és a magam nevében köszönetemet fejezem ki Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőnek, hogy közreműködésév-"! 1 or"> jr-nuí.r 1 - tő1 ~ r.e.r, meg eszékhelyként jogú varcsc i; tti.:... kcpzüdo x±lötuküb vc-teieke i. megkapjáK,
igy Nagykanizsa is. Ez mintegy 40 millió forintot jelent a városnak.
8. Javaslat a közgyűlés 1992. február 3-i ülésének napirendjére
Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a képviselőtestület következő ülésére február 3-án kerüljön sor, előtte január 16-án a bizottságok elnökei tárgyalják meg, majd január 27-én pedig kötetlen beszélgetés formájában a képviselők vitassák meg a költségvetést.
A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza:
7/1992. számú határozat
A közgyűlés a következő ülését 1992. február 3-án /hétfőn/ 14.00 órakor tartja.
Napirendi pontok
Polgármesteri tájékoztató.
Javaslat a VOLÁN tömegközlekedési dijainak megálla -pitására.
Javaslat az 1992. évi költségvetésre.
Nagykanizsa Király utcai vásárcsarnok tömb részletes rendezési terve, önkormányzati aportérték meghatározása .
A városi könyvtár ügye.
Környezetvédelmi Felügyelet vezetőjének kinevezése. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző
Dr. Kereskai István: Kérem a képviselőket, hogy a január 27-én 14.00 órakor a Vasember házban tartandó költségvetéssel kapcsolatos kötetlen megbeszélésen vegyenek részt.
Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.)
Kmf.
Dr. Kereskai István polgármester

Henczi Edit jegyző
NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE