* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.36 MB | |
| 2026-02-27 13:10:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  205 | 289 | 1992. március 9. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 5/1992. 6/1992. Határozatok száma: 23-tól 27-ig. Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésének feltételeiről rendeletalkotás /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat érdekegyeztető fórumok létrehozására /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat az önkormányzat 1992. évi költségvetési rendeletének módosítására /írásban/ Előadó: Gerencsnér Tibor a humán osztály vezetője 5. Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 6. Javaslat helyi tanácsrendeletek hatályon kívül helyezésére /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 7. Javaslat a Piarista Tartományfőnökség ingatlanigénylésének megoldására /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8. Javaslat a Nagykanizsa, Hunyadi u. 17. és Rozgonyi 2. szám alatti ingatlan csereszerződésének jóváhagyására /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9. Javaslat a Városi Tűzoltóparancsnokság részére telekkiegészítésre /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10. Tájékoztató a Délzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat szervezeti változásának előkészületeiről /írásban/ Előadó: Jesch Aladár bizottsági elnök Folytatólagos ülésén /március 16-án/ tárgyalja: 11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város környezetvédelmi koncepciója megalkotására /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 12. Javaslat a nagykanizsai piac(ok) hatékonyabb üzemeltetésére /írásban/ Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök 13. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi-gazdasági programja készítéséről /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14. A Templom téri Általános Iskola kérése alapítványi hozzájárulásra Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 15. Javaslat képviselői költségtérítésre. Előadó: Balogh György az Ügyrendi és Ig. Biz.elnöke 16. Önálló képviselői indítvány a KBMSZ tornateremépitési ügyében. Előadó: Palotás Tibor képviselő 17. Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 18. Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Előadó: Vágvölgyi Tamás az intézmény vezetője 19. A vásárcsarnok ügye Előadó: Palotás Tibor ügyvezető 20. Az egészségügyi alapellátás 1992. évi költségvetésének megállapítása /írásban/ Előadó: Dr. Csákai Iván a bizottság elnöke A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-3/1992. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1992. március 9 - i üléséről Rendeletek száma: 5/1992. 6/1992. Határozatok száma: 23-tól 27-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1992. március 9-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos képviselők. Igazoltan távol: Takács Zoltán képviselő. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr.Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Karmazin József, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Kovács Antal igazgató, Vágvölgyi Tamás az Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Kiss Ervin az Ingatlankezelési Intézmény dolgozója, Dr. Lukácsa Erzsébet csoportvezető, Dr. Nemesvári Márta csoportvezető, Horváth Ferenc a Hunyadi ált. isk. igazgatója, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Rikli Ferenc a Kanizsa Extra munkatársa Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A napirendi javaslatot a képviselők Írásban megkapták, van-e ezen kívül más javaslat? Dr. Henczi Edit: A következő napirendi javaslatok érkeztek még: - A Templom téri ált. iskola kérése alapítványi hozzájárulásra. - Képviselői költségtérítés megállapítása. - Palotás Tibor önálló képviselői indítványa, amely több részből áll . - Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből. - Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának bemutatása. - Vásárcsarnok ügye. - Egészségügyi alapellátás 1992. évi költségvetésének megállapítása . Marton István: Javaslatom az, mivel 20 napirend van, hogy két alkalomra kell tervezni a közgyűlést, a mai ülésen 10 napirendet tárgyaljunk, figyelemmel a fontossági sorrendre. Kérem, hogy a mindenkori 2. napirendi pont (a polgármesteri tájékoztató után) alpontokkal az aktuális költségvetési módosítással összefüggő témakör legyen. Balassa Béla: Kérem, hogy a Hunyadi u. 17.- Rozgonyi u. 2. szám alatti ingatlan csereszerződésének jóváhagyása c. napirend kerüljön előbbre. Napirend előtt 1 percben szólni kivánok. Czotterné Ivády Zsuzsa: Napirend előtt 1 percet kérek. Balogh György: Valamennyi képviselőnek az a véleménye, hogy a lakáséi idegenitést több ütemben kell megtárgyalnunk. Kérem a félreértések elkerülése végett az I. fordulót ma zárt ülésen tárgyaljuk . Böröcz Zoltán: Napirend előtt 1 percet kérek. Kovács János: Napirend előtt 1 percet kérek. Czupi Gyula: Azok az előterjesztők, akik ugy érzik, hogy ma feltétlenül meg kell tárgyalni az anyagukat, azok jelezzék és érveljenek mellette. Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy az érdekegyeztető fórumok létrehozását a közgyűlés feltétlenül ma tárgyalja meg, mert a jogszabály kötelezővé teszi, hogy a közgyűlés március 15-ig döntsön. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A társadalmi-gazdasági programról szóló tájékoztatót elsőízben szabad beszélgetés formájában kellene tárgyalni a vállalkozók bevonásával, utána kellene testületi ülésen kielemezni . Gerencsér Tibor: Szeretném, ha a meghívóban szereplő 5. napirendi pont, és a 11. napirendi pont ma megtárgyalásra kerülne. - 3 - Balogh György: A lakáselidegenítési: mindenképpen tárgyalnunk kell, a szociális intézményekben fizetendő térítési dijakról valamint a helyi tanácsrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló előterjesztéseket is kérem ma tárgyalni. Palotás Tibor: Javaslom a meghivóban 12. sorszám alatt szereplő téma ma megtárgyalásra kerüljön. A 11-es sorszám alatti pedig 17 óra után kerüljön tárgyalásra, mivel az abban érintett pedagógus arra tud ideérkezni. Dr. Kereskai István: Szavazás először a plusz napirendi pontok felvételéről történik. Aki egyetért azzal, hogy a Templom téri általános iskola kérése felkerüljön a napirendi pontok közé, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 7 tartózkodással a javasolt témát a napirendek közé felveszi. Aki egyetért a képviselői költségtérítés tárgyalásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a témát a napirendek közé felveszi. Aki egyetért Palotás Tibor képviselő 2 tárgyban előterjesztett sürgősségi indítványának felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 9 tartózkodással az indítványt a napirendek közé felveszi. Aki egyetért a Valutaigénylés témájának a napirendi pontok közé történő felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 8 tartózkodással a javasolt témát a napirendi pontok közé felveszi. Aki egyetért az Ingatlankezelési Intézmény SZMSZ-ének felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javasolt témát a napirendi pontok közé felveszi. Aki egyetért a vásárcsarnok ügyének felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a témát a napirendi pontok közé felveszi. Aki egyetért az egészségügyi alapellátás 1992. évi költségvetésének megállapítására vonatkozó előterjesztés napirendi pontok közé történő felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 4 tartózkodással a témát a napirendi pontok közé felveszi. Balogh György: A képviselői önálló indítványokat külön-külön kell megszavaztatni, mert különböző témák. Dr. Henczi Edit: Az első inditvány - a KBMSZ tornaterem épitése -egyedi államigazgatási ügyre vonatkozik, a képviselőtestületnek nincs joga ebben állástfoglalni, illetve amennyiben ezt megteszi, törvényességi észrevételt vagyok kénytelen ellene tenni. Ugyanis az eljárási törvény és az államigazgatási eljárási szabályok nem teszik lehetővé, hogy a képviselőtestület egyedi államigazgatási ügyben foglaljon állást. Dr. Kereskai István: A Palotás képviselő két önálló inditványát külön-külön teszem fel szavazásra. Aki egyetért a KBMSZ tornateremépités ügyében beterjesztett inditvány felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 6 tartózkodással a felvétellel egyetért. Aki egyetért a Csengery u. 111. telephely értékesítési ügyében beterjesztett inditvány felvételével, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással a napirendi pontok közé a javasolt témát nem veszi fel. Dr. Kereskai István: Aki a napirendeket összességében elfogadja kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a napirendi pontokat - egy kivétellel - elfogadja. Dr. Kereskai István: A napirendi pontok sorrendiségében kell döntenünk. A képviselők a 3,4, 5, 8, 11, 12. sorszám alatti előterjesztéseket javasolták ma megtárgyalásra. Balogh György: Kérem, hogy a rendeleteket tárgyaljuk meg először, a lakáselidegenitést pedig zárt ülésen. - 5 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért a.zzal, hogy a lakáselidegenitésre vonatkozó rendelet-tervezetet 2. napirendként tárgyaljuk, kérem szavazzon . A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással egyetért a rendelettervezet 2. napirendként való tárgyalásával. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a 2. napirend zárt ülésen történő tárgyalásával? A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a téma zárt ülésen történő tárgyalásával nem ért egyet. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az érdekegyeztető fórumok témáját 3. napirendként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 tartózkodással egyétért a javaslattal. Dr. Kereskai István: A humán osztály vezetője kérte, hogy ma tárgyaljuk meg a meghivóban 5. és 11. sorszám alatt szereplő témákat. Magyar József: Ha az 5-ös napirendet megszavazzuk, akkor véleményem szerint a meghivóban szereplő 3. napirend, ami szintén költségvetést módositó javaslatot fog tartalmazni, igy a rendeletek nem egymást követően kerülnek megtárgyalásra. Csorti Tibor: Minden költségvetést érintő téma rendeletmódosítást von maga után. A cim ne tévesszen meg senkit. Magyar József: Javaslom elfogadni Marton képviselő felvetését, hogy minden közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató után a 2. napirend a költségvetési módositással kapcsolatos előterjesztések tárgyalása legyen. Dr. Kereskai István: Ma már ne változtassuk meg a napirendeket, 4. napirendként tárgyalnánk a költségvetési rendelet módositását, ezt követően kellene foglalkozni a szociális intézményekben fizetendő téritési dijakra vonatkozó előterjesztéssel. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással 4. és 5. napirendnek a javasoltakat elfogadja. Dr. Kereskai István: Következő napirendként a helyi tanácsrendeletek hatályon kivül helyezésére vonatkozó javaslatot tárgyaljuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a javasolt témát 6. napirendi pontnak felveszi. □r. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy a 12-es sorszám alatt lévő csereszerződésekkel kapcsolatos előterjesztés ma kerüljön megtárgyalásra. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javasolt témát 8. napirendként elfogadja. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy a társadalmi-gazdasági programról először külön beszélgessünk és csak ezt követő en kerüljön a testület elé. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el, a témát a folytatólagos ülésen tárgyalja . Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy a ma megtárgyalásra nem kerülő előterjesztéseket március 16-án 14.00 órakor folytatólagos ülésen tárgyalja meg a testület. A közgyűlés a javaslatot 25 szavazattal, egyhangúlag elfogadja, a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1. Polgármesteri tájékoztató /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésének feltétele iről rendeletalkotás /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat érdekegyeztető fórumok létrehozására /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat az önkormányzat 1992. évi költségvetési rendeletének módosítására /írásban/ Előadó: Gerencsnér Tibor a humán osztály vezetője * 5. Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról /írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 6. Javaslat helyi tanácsrendeletek hatályon kívül helyezésére /írásban/ Előadó : Dr.Henczi Edit jegyző 7. Javaslat a Piarista Tartományfőnökség ingatlanigénylésének megoldására /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 8. Javaslat a Nagykanizsa, Hunyadi u. 17. és Rozgonyi 2. szám alatti ingatlan csereszerződésének jóváhagyására /Írásban/ Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9. Javaslat a Városi Tűzoltóparancsnokság részére telekkiegészítésre /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 10.Tájékoztató a üélzalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat szervezeti változásának előkészületeiről /írásban/ Előadó: Jesch Aladár bizottsági elnök Folytatólagos ülésén /március 16-án/ tárgyalja: 11. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város környezetvédelmi koncepciója megalkotására /irásan/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester % 12. Javaslat a nagykanizsai piac(ok) hatékonyabb üzemeltetésére /Írásban/ Előadó: Dömötörffy Sándor bizottsági elnök 13. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi-gazdasági programja készítéséről /írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 14. A Templom téri Általános Iskola kérése alapítványi hozzájárulásra Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 15. Javaslat képviselői költségtérítésre. Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg.Biz.elnöke 16. Önálló képviselői indítvány a KBMSZ tornateremépitési ügyében. Előadó: Palotás Tibor képviselő * 17. Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből /Írásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 18. Ingatlankezelési Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata Előadó: Vágvölgyi Tamás az intézmény vezetője 19 . A vásárcsarnok ügye Előadó: Palotás Tibor ügyvezető 20. Az egészségügyi alapellátás 1992. évi költségvetésének megállapítása /írásban/ Előadó: Dr. Csákai Iván a bizottság elnöke 8 Napirend előtt: L L : ke., eskáx Ic. ''_vd-• v ''!''. < ! nem sz ibad • i , , . ■ y ; ». u . .<„., ''gi'' c/rn virus c ! c-egve+ésehei a mg y ej . • i '' ¡. k '' tséjv ! e .1 ■:./r szerepei Ndjyn • •• vái sébdn mintegy f< .ír '' ''ti • t i i léhát / a 1 a .•: q • /eg o U úgvetése nem ki\>eht n nu én, , fe I 1 i'' k i i-jiiá:''ia 11- • d 1 óbai i.''iv r "i ci ai.i j-ák me a Napykaí ''sáét i Iter né ; vait^ /su • '' v . ál ''Ma- < ■ í n • h» apeso] udá''vi i a v r ; í » i i • i . y • •!»• » . . i/ * ''>•■,•,1 egyrés/t a te » '' »• • :i ! »Mi. ■ /ak ¡1 ; aval * bi, t ! ■ > < 1 > > , t. h , \ 1 / / ank .''.e ; v, s- . i iát i.>?f r>- ; • t • - .■ n- . i ; i < • '' i1 e , e j • / t > '' - tubbj 1 ,n . !>»•■•• a m;g < n ''.ir"iài mattal ke rest- a si v ■ i • ">>■ 1 ¡j t : M r f" ''H Ï7. S : '' : t . fi-, ! - , S . . '' ■ '' I +e ¡1 '' . V • } . . f < V 1 '' ■ = , -i I es K''ï ■ f , a ■ . ■ : ■ ■ » ■ ; * Balassa Béla: Mindenk ej őtt \. I ágp >ic gy a leiü''; r. podb/er a mrgyes ''ékbe! yet hal lat1 an 1 • ■lyökbo ..••t í-'' U a >•/ e n/ é \ 4 i Kar> i fi ú pedig parkuJ o /áganvi d t si Neo • ''qie> > < •;! •• »jk káztat fák azt a ki jel estest, ku.i) Nagykar .''/-.;-< » n ¡s,..■■ a ta^t Követően is alvó város. Ugyanakkor Zalaegm szegne oj ías berutiázá sok történtek Zalaegerszeg évi költségvetr '',4 milliárd fni ft, Nagykanizsa vári; . 2,7,0 mi ] ! i árd f i r«t. r a 1 gazdálkodhat fiv a 11. ■ nak i tél t költségvetésünk i • bit 13 a a 1 a meg a i jür ;?''>,qJ 1 . A *50 mi tő Int n1 o'' khIo >'' ••• * imzeti '''' t ; ám ;iatá.,ok megion ? e, tebáí »7 1 f e > f man •''•■/. ''ásában jel nik meg \m< vii,ei f^ek « ''1 v .. t ét1- :dőkeí nen győzték meg, ugy 11 s / t e e '' t> fi-a» rv. p : gy 1 * kövessék f; yy e] pinme h Zalai Hnsd '' ^d''áb i- .n 1 . • t é • • • • • 1. , pálya elh i 1 ásókat, Nagyi-d''s - a .illeték» . 1. -:jr itko/ó bei" nná? á* i fe.i hí vások , .t • m ib« ide • •/•» si dcw tőét el ■«/is/H e/4 a területet - ■ ■ . ■■ -s '' ít-i»»pi!; .''s^n^k talán a ! 1 >?FM-üsét A 7a lai ^ 1 r 1.. ■ a t ■/.'' it t,/ t 1 na i ♦ i k-íjanak i s az ig 1 ; f "> nelyi újságírói sík >nf>e1 i^en bs ,iéga-j . 1 v or .11 > ni tel^«? í udóf t ás iele ¡i k mey , . rn a .a itúbeu é'' > -1 ek i 1 . médi • »ki- Sc lóg''--;'', ki . t ikát K jf •• • bni oi mán\ i<* , 0 t-. ■ '' 1, , u.-h . ■gyík közül itk utalva z iskol ós tui r,.- le''-rmép • • urogr amune 1 a tuJsulyus ikt a + áspo i \ t 1 u á '' ¡elüli meg •.•!•.,, • \ ,1- ■:» A1 >: ínyii-len f•/ lenni a ■ "gknmsnyni 1 t.1 k'' a. y ''a t. nruii. íjj 1 , ugy ér; a mag tn. • ímm: > / ♦ • y.tj. í 11. I k : .m 1 4 h ; f 1 '' jg-d I ''dini - 9 - Jesch Aladár: Véleményem szerint először meg kellene határozni hogy ennek a bizottságnak mi lenne a feladata, mert nyilvánvaló az egyéneket ahhoz kell választani. Nehéz kijelölni valakit és egész más jellegű lesz a feladat. Balogh György: Ugy gondolom, hogy ezzel a kérdéssel a következő közgyűlésen kellene foglalkozni,mert igy konkrét javaslat nélkül nem tudunk továbblépni. Az ötletet jónak tartom, de azt is meg kell határozni, hogy a bizottságnak milyen feladatai lesznek. Karmazin József: A képviselőtestület által napirendként felvett társadalmi-gazdasági program anyaga tartalmazza azt a felvetést, hogy az ezzel foglalkozó munkacsoport a világkiállítás megrendezése kapcsán a térségünket érintő lehetőségeket is tárja fel. Véleményem szerint a két dolog közel áll egymáshoz és a társadalmi-gazdasági program időtávlata kb. illeszkedik a világkiállítás előkészitő szakaszához. Ezért javaslom, hogy együtt kezeljék a két kérdést. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem, hogy a gazdasági és a városfejlesztési bizottság foglalkozzon e kérdéssel, és az ott kialakitott javaslattal vagy alternatívával a képviselőtestület következő ülésén foglal -koznánk. Ehhez kérem a Településellátási és Fejlesztési Osztály segítségét . Dr. Kereskai István: A bizottságok elnökeit kérdezem, hogy meg lehet-e ezt a héten tárgyalni? Jancsi György: Meg lehet tárgyalni, de javasolom megfontolni a TEFO osztály vezetője által elmondottakat. Németh László: A társadalmi-gazdasági programból a vállalkozók teljesen kimaradtak. Javasolom, hogy a vállalkozókból egy bizottságot hozzunk létre, de ez egy külön téma legyen. Balogh György: Egy perces hozzászólásról volt szó, megtette a javaslatát a képviselőnő, ne vitatkozzunk tovább. Dr. Kereskai István: Javasolom fogadjuk el azt a megoldást, hogy a gazdasági és városfejlesztési bizottság megtárgyalja a javaslatot, és eldönti, hogy lehet-e megfogalmazni ennek a bizottságnak olyan feladatot, amely a munkáját nagyvonalakban körvonalazná és az igy kialakitott véleményét a folytatólagos ülésre előterjeszti. Kovács János: Az elmúlt héten Bajcsán egy fórumon vettem részt, és egy kérést kell tolmácsolnom a közgyűlés felé. Bajcsán az orvosi rendelő olymértékben tönkrement, hogy a tisztiorvos lezáratta, tehát a városrészben nem működik orvosi rendelő. Kérem, hogy a lehető legrövidebb időn belül történjen intézkedés a felujitásról, rendbetételről. - 10 Dr. Kereskai István: A városi tisztiorvos ilyen jellegű intézkedéséről nem volt tudomásom, próbálunk megoldást keresni az ügyben. Böröcz Zoltán: Kérem, hogy a minőségi sport támogatására megszavazott 13 millió forint elosztásáról a Kulturális Bizottság elnöke adjon a részemre tájékoztatást. Minorics Piroska: A bizottság ezt a munkát elvégezte, a kért tájékoztatást a képviselőnek megadjuk. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czupi Gyula: A 141/1991-es számú határozat végrehajtására adott jelentést nem értem, ugyanarról a fűtésrekonstrukcióról van-e szó? A 163/1991-es számú határozatról szóló jelentésben olvasható, hogy különböző nyilvántartásokat egy nyilvántartásba összefoglalni nem lehet. Ennek technikai vagy jogi probléma az oka? Ugyanitt található, hogy "Ennek viszont elengedhetetlen feltétele program készítése, s minden dolgozó számítógéppel történő ellátása Ugy emlékszem, hogy a költségvetésben fejlesztésre 7 millió forintot hagytunk jóvá, ez az összeg nem elegendő e célra, vagy ez egy ujabb igénybejelentés? A 223/1991-es számú határozat jelentésében szövegértelmezési problémám van, a megfogalmazás így szól: "....a bíráló bizottság már a zsűri ideje alatt törekszik a lakosság véleményének megismerésére." Gondolom, hogy helyesen ez "a zsűrizés ideje alatt...." megfogalmazásban értendő. A tájékoztatóban szerepel az APOLLÓ Mozi visszaszerzése, hogyan folytatódik tovább ez, mert véleményem szerint valamilyen módon ezt az épületet meg kell tartani. Dr . Kereskai István: A Leánykollégium fűtésrekonstrukciója megtörtént, mig a másik kollégiumi rész és a Mező Ferenc Gimnázium fűtésrekonstrukciója folytatásához az anyagi fedezet ez évben nem biztositott. Valóban technikai és anyagi problémákról vari szó, amikor arról tájékoztatjuk a képviselőtestületet, hogy a számitógépes nyilván -tartást miért nem lehet egységessé tenni a különböző segélyezéseknél. Nem mondunk le arról, hogy egységes nyilvántartásunk legyen, csak anyagilag nem tudjuk az idén megfinanszirozni. Az Erzsébet tér rendezésére szóló ötletpályázati jelentésben valóban pontosabb megfogalmazás történhetett volna, a helyes kifejezés a zsűrizés ideje alatt. - 11 - Az APOLLÓ mozival kapcsolatosan nem tudunk mást tenni, mint azt, hogy bejelentjük a Vagyonátadó Bizottságnál az igényünket erre az épületre. Valószinüleg sem ez a bizottság, sem a Felszámoló Bizottság nem tud hozzájárulni ahhoz,hogy ezt tehermentesen kapjuk meg. Azzal kell számolni, hogy a rajta lévő terhekkel együtt vehetjük át, és utána azzal is, hogy ki fog abban mozit üzemeltetni. Rövidesen a testület elé kerül az ügy, komoly megfontolást igényel. Balogh Tibor: A népességnyilvántartó csoport milyen bérfejlesztésben részesült, hogy az utlevélkidás és az utcanév átvezetésekkel kapcsolatos többletfeladatokat végzik? Az ott dolgozók ugy érzik, hogy munkájukat nem kellően méltányolják. Dr. Henczi Edit: Nem útlevelek kiadásáról van szó, hanem a kérelmek átvételéről és a BM-be továbbításáról. Amikor ezt a feladatot megkaptuk nem járt vele semmiféle plusz pénz. Vannak a hivatalban un. kampánymunkák, amelyek nem járnak együtt bérfejlesztéssel, de arra lehetőség van, - és a testület ezt meg is szavazta - hogy bizonyos célfeladatok mellé lehet rendelni jutalmakat. Az''emlitett munka még nem fejeződött be, ha ezt megelégedésre a csoport elvégzi, akkor lehet olyan igényük, hogy ezt anyagilag is elismerjük a részükre. Dr. Kereskai István: A bérfejlesztést a hivatal dolgozói is megkapták olyan mértékben, ahogy azt a közgyűlés meghatározta, 18,1 %-ban. Ezt az osztályvezetők differenciáltan használhatták fel, nem hiszem, hogy valakit különösebb érdeksérelem ért. A bérfejlesztés kiosztásánál a végzett munka mennyisége és minősége volt a mérvadó, erre felhívtam azosztályvezetők figyelmét. Kovács János: A városüzemeltetési feladatok ellátásának vállalkozói alapra helyezésével kapcsolatosan kérdezem, hogy ez azt jelenti-e, hogy történetesen Bajcsa városrészben a Városszépítő Egyesület vállalkozhat a városrész közterületeinek karbantartására? Karmazin József: Ez egy előzetes tájékoztatás, a munka még az elején tart és a részletes kiírás ismeretében nyilvánvalóvá fog válni, hogy bárki pályázhatja ezt a feladatkört, illetve ennek bizonyos részeit. Természetes, hogy egy városrész szépítő egyesüTet is. Marton István: A 163/1991-es határozat jelentése tartalmazza, hogy szükséges lenne számítógépes program készítése. Véleményem szerint a programot venni kell, adaptálni, esetleg készíttetni, de semmi esetre sem készíteni. Az előterjesztés 4. oldala felsorolja, hogy a privatizáció során mi került a tulajdonunkba.Engem nemcsak ez érdekelt, hanem szeretnék valamilyen képet kapni a város vagyonáról. Meglepetéssel tapasztaltam, amikor a Zalai Hírlapban olvastam, hogy Zalegerszegen ez a vagyon várhatóan 17 milliárd forint. Itt még erről semmit nem tudunk és ugy gondolom, hogy viszonylag rövid időn belül kellene, hogy valamilyen ismeretünk legyen. i ? A jelentés foglalkozik azzal, hogy a Közúti Jgazg itósággal közösen elkészült a Hevesi Sándor ntr . és a 7-es főközlekedési csomópont körforgalmú átal aki tá-ám-n tnrvc„ Lgy fél mondatban nem ártott volna megjegyezni , hogy miüe k -rul az egyii- és m l e a másik megoldás Qi____Kereska I István: Programúi ké> i t ke réséé ..,- o ■-1 •>»• fogalmazásra jobban ida keli figyel ;i. Véleményem szeiint fel lehet becsültetni a város várható vagyonát 2-5 millió forintért elvégzik ezt különböző szervezetek. A tapaszig latok azonban nem kedvezőek, mert ha pl. az önkormányzat a vagyo-, nát ve 1. ahova be akar ja vinni akkor , korább bet.sül t adat » em e i f ogadha tő , aktuál i..» aűdtukid van szükség í.n d vagyonértékeléstől egyelőre eltekintenék, .sál azokat i va ^ gyontárgyakat tartom sürgősnek ós fontosr ik , amelyeket be kívánunk v , nni egy tát saságba, vagy a testület ugy goncioí j hogy értékest t e u . oz ük sóge . A többin gondolkodni kell, hogy mi .1 -.ez módon pró ia• juk a vagyonunkat has ne et t ani , nyilvántartói de a jelenlegi vagyonéitékele^i elveket ie figyelembe véve kire i ki- toedésse i. fog a dom a használhatóságuka♦ 1 . &''.A^Ái - A v ai .isii/errie L t e tés ; bizottság vél eme- /e ■ i !t a h ve .j re- ;iópontb . f köti irgalom bevezetése közle : ed«i. techn a ing »ionyosebb és a yagi .•.•.zemjiont bc''u i; olcsóbb. é m VI ¡'' f•»r i itba rüJnf a jé'''' z<": i ánioái es / ■ j 1 / i ó forint1 a ko>fexyaiom létrt hn/at • i a karmazie JÓZeeí . A krz.uti 1 jaqa t - ág a ku.l. ijéqnk "n át vái -»iga a 1 öl i oi gaío V i a ] a-. • t asah ■ , L'' s e 1 '' í j_i_boi__: Az u-j szánivite . • b vény értelmében ./ ónk'' rmanyzai v n li y i n.''it. szerepelt e : r--.- teli, ge 1 ei ! ős r é< t könyvi ■i''teken, me v t a gaz de < j • racionalitás azt diktál ae hogj r.e i ■, y -.p ''elérték ''Ive Az. ami . ítralkozásbar hasznosít» atú vagyontárgy, annak az érték ; té»e el ók f izítése se: te i ogat> ante rga l mi s ;ké t ■ t-er s] é > . na o'' s 71 -,/akmaiiag aqv foutcea ík tart un b t as I ibor 1 udomáí in < iiet ; t- eizsa ix''rs . (;•.. rek.i -ín.lapo.-ú a sajy-''óoő valim ilyen -ej ''öoé:e kóebtt '' ■''íCbejJ. őr tökben, fe, ol a szét í édesről se''i •■» nék i üc bogy ig. / e, . ; m. i ye; jel ! • qii . ''.et ződésrő 1 van . '' Qj eif ee v ; • • 1 V: . < . e, k e : t es V, y ■''•■•■ e 1 i ,e '' ■ t el g; ''<■"■''■ ■. '' , '' <:,''■. ■ v • : ; -e- b-- f . e í, í- '' ■ 1 . j •. ! i ■ i e. t '' Iái . y ee • fi 0'' >.• ég,-''!'' ke } e.eey; i: i ,1 . i . r -i ¡jf o'' -,<y • ''.ik • í ••■Ki ?'');, . K o ''i lé * •: o )■ '' ai h; V ?:b. e '' , ''ve 1 . 1 i , ! a < \ • •, e ■ ■ ■■''■.■!''■ •> e ars, '''' a y . -e : ¡- ! ''-1 b í1 ;''.e fér be o . eu, be 0 , ¡; : '' e t é :Skk » ő '' / ÍS kí:J''. • í ev :e , e j '' t s ; • aa- - 13 - Palotás Tibor: Javasolom a Kanizsa Újsággal is hasonló kedvező szerződés kötését, mert feltételezem, hogy hasonló módon nekik is szükségük van anyagi támogatásra és ők is a városért dolgoznak. Dr. Kereskai István: Ennek azt hiszem semmi akadálya nem lesz, ha a Kanizsa Újság részéről is ilyen igénnyel jelentkeznek. A hirdetni akarók, igy mi is, keressük a megoldást, hogy minél gazdaságosabban tudjuk ezt megtenni. Marton István: A város vagyonának értékeltetését nem idegen szervezettel gondoltam megoldani súlyos milliókért, mert erre van az önkormányzatnak egy elhivatott profi szervezete, aki elvégezhetné munkaköri feladatként, vagy valamilyen dotálás fejében, de mindenesetre lényegesen olcsóbban. Dr. Bogár Gáspár: Az előbb emiitett hirdetésekkel kapcsolatban szeretném szóvétenni, hogy Palinban a Kanizsa TV-t nem lehet fogni, az Extra Újságot sem terjesztik, igy a hirdetésekről a városrész lakossága nem értesül. űr. Kereskai István: A Zalai Hirlap önkormányzati oldala megismétli ugyanazokat a hirdetéseket, amit a Kanizsa Extra hoz. Velük is van egy ilyen megállapodásunk. Meg fogjuk keresni azt a módot, hogy a város minden állampolgárához eljussanak a hirdetéseink. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérem a polgármestert, hogy amennyiben a városunkba bármelyik testvérvárosból delegáció érkezik, vagy ha az önkormányzati testületre, bizottságaira, tagjaira címezve továbbképzési lehetőség adódik, arról tájékoztassa a testületet, és ne csak egy részét. Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatóval egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 23/1992. számú határozat A közgyűlés a 4/b/1989, a 141/a/b/l991, a 159/1991, a 163/b/l991 , a 205/b/1991, a 223/a/1991, az 1/1992. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja, a polgármesteri tájékoztatóval egyetért. - 14 - 2. Önkormányzati tulajdonu házingatlanok elidegenítésének feltételeiről rendeletalkotás (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A rendelet-tervezet előkészítésében részt vett Kiss Ervin az Ingatlankezelési Intézmény szakembere és Dr. Lukácsa Erzsébet a hivatal csoportvezetője akik jelen vannak az ülésen. Az Ügyrendi és Igazgatási bizottság két alkalommal tárgyalta a tervezetet. Természetesen tudjuk, hogy ez a tervezet közel sem olyan, amit el lehet most egyszerre fogadni, de munkapéldánynak mindenképpen alkalmas. Kérem a képviselőket tegyék meg észrevételeiket, hogy megtudjuk azt, hogy mely kérdéskörök körül csoportosulnak a problémák. Kérem, hogy javaslataikat Írásban tegyék meg, mert a következő időszak munkafolyamataihoz ez lenne a legpraktikusabb. Az ügyrendi és igazgatási bizottság kedden ülésezik ezügyben, ahova várjuk a téma iránt érdeklődő képviselőket. Czupi Gyula: Milyen bizottságok véleményezték az »anyagot, vagy ők is csak most ismerték meg? Vannak-e számítások az egyes kategóriáknál, hogy milyen nagyságrendű épületmennyiség tartozik egyes kategóriákba? Dr. Henczi Edit: Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság készítette elő az anyagot, a Gazdasági Bizottság is áttekintette. Azért adtuk ki a képviselőknek a lakásjegyzéket, mert az tartalmazza, hogy az önkormányzat tulajdonában mely lakások vannak. Tudjuk, hogy a többi bizottság további tárgyalására is szükség van,de mivel a testület sürgetett bennünket, hogy hozzuk a tervezetet, hogy minél hamarabb lehessen dönteni az elidegenítésről, ezért hoztuk most ide első fordulós tárgyalásra. Számítások készültek a kategóriákra vonatkozóan, Kiss Ervin ingatlanforgalmi szakértő végezte, aki jelen van az ülésen, válaszol a képviselők kérdéseire. I i'' Pilczer Éva: A gazdasági bizottság már tárgyalta e témát, a javaslatok ismeretében ujabb megvitatására kerül sor. 1991. szeptember 30-i dátummal Dormán István aláirásával kiment egy anyag "Bérlakások elidegenítésének áttekintése, javaslat önkormányzati rendelet alkotására", melyben különböző lakásoknál számítások vannak. Ezt akkor minden képviselő megkapta. Balogh György: Minden képviselő személyes felelőssége az, hogy a lakások elidegenítésében hogyan döntünk. Ugy gondolom, olyan téma, amelyet nem lehet bizottsághoz kötni. Természetesen hivatalból az Ügyrendi és Igazgatási bizottság foglalkozott vele, elsősorban formai szempontból, hogy megfelel-e a fennálló jogszabályoknak, amelyeket figyelembe kell vennünk, mert az uj lakástörvény még nem jelent meg, de lakossági nyomásra és képviselői indittatásra ugy gondoltuk meg kell tennünk, hogy ezzel a problémával, az eladással foglalkozzunk. - 15 - Fenntartom a véleményemet, hogy célszerűbb lett volna, legalábbis az első fordulót zárt ülésen tárgyalni. Több fórumon résztvettem a vitában, az ott elhangzottak alapján javasolom, hogy a következő pontok körül folyjék ma a vita. El kivánjuk-e adni a bérlakásokat, 5000 körüli a bérlakások száma abban is egyezségre kellene jutnunk, hogy mennyi az a szám, amennyi lakás el akarunk adni. Kiinduló helyzetnek kell elfogadni azt is, hogy a bérlakások többsége leromlott állapotban van. Ha viszont nem adjuk el,bennünket terhel az a felelősség, hogy felujitsuk, lakható állapotban tartsuk ezeket. Döntenünk kell arról, hogy mekkora legyen az a lakásállomány - azon kivül amit a törvény elidegenithetetlennek ir elő - amit meg akarunk tartani, gondolok itt szociális bérlakásra , melyre mindenképp szükség lesz, ezenkivül ugy gondolom, a városnak egy bizonyos mértékű olyan lakásállománnyal rendelkeznie szükséges, amelyből lakbér utján egy állandó, biztos jövedelemre tesz szert. Az ügyrendi és igazgatási bizottság véleménye, hogy ez a rendelettervezet kisebb módositásokkal a város, az önkormányzat és a lakosság igényeinek is megfelel. Jesch Aladár: Ez olyan kérdés, amelyikben a képviselőtestület tagjai közül nagyon sokan érdekeltek. Eleve bizonyos elfogultság áll fenn mert biztos vagyok abban, hogy akik itt vannak és bérlakásban laknak, egy.részük legalábbis szeretné azt megvásárolni, tehát érdekelt maga a testület is. Ezért azt javasolom, hogy a rendelet elfogadásához kétharmados többségi szavazat legyen szükséges. Én is elfogult vagyok, azt a lakást szeretném megvenni amelyben lakom, természetesen minél olcsóbban. Véleményem szerint a városban 500 bérlakást kellene fenntartani szociális és egyéb célra, amelyeket azokból a lakásokból jelölnénk ki, amelyikre nem lesz vásárló. De azt is lehet, hogy egy -egy lakótömböt kijelölünk és az ottlévő egész lakásállomány bérlakás marad. Nem értek azzal egyet, hogy azért tartsunk fenn bérlakásokat, hogy a lakbérből a városnak; bevétele legyen, mert ezzel csak szaporítanánk azoknak a lakásoknak a számát, amelyek karbantatására nem lesz pénz. Arra kell gondolni, ha kisebb számú lakást tartunk meg, akkor kisebb lesz a ráfizetés, amit az egyéb forrásokból kell pótolni lakásfenntartásra . A listában alapvető hibákat látok, az Olajipari lakótelep mindegyik lakásánál az szerepel, hogy 1945 előtt épült. Az a lakás amelyben én lakom 1944-nek van irva, holott 1941-ben épült. Nem tudom milyen alapon készült ez a lista. A tervezet 6. §. b./pontjában 20 % kedvezmény szerepel, ezt kevésnek tartom. Magyar József: Kezemben van egy pécsi példa, ahol azt az elvet követték, hogy három kategóriát állítottak fel: ha a vételár 20 ''s-át a vevő megfizeti, a fennmaradó részt 10 év alatt havi törlesztéssel f izetheti . - 16 - A szociális bérlakásra jogosultaknak ez 15 évben határozza meg. Ha a vételár 40 a jegybanki kamat felét számolják rá a havi részletekre. Ha kifizeti az egészet, akkor 40 \ kedvezmény illeti meg a bérlőt. Jesch képviselőhöz hasonlóan én is érintett vagyok e kérdésben, de azoknak az érdekeit is képviselni kívánom, akiknek szintén ilyen lakásvásárlási szándékaik vannak. Balogh Tibor: A Kölcsey u. 17. szám alatti épület a városi rehabilitáció területén lévő ingatlan, tehát ez semmiképp sem kerülhet eladásra. A 15-ös számú épület bontásra van Ítélve. Felhivnám a figyelmet a Kölcsey u. 3. számra, amely a másik anyagban szerepel, mint a piaristák által visszaigényelt ingatlan, tehát az véletlenül sem kerülhet fel az eladandó ingatlanok listájára. Dr. Kereskai István: Ez tájékoztató lista, amely bemutatja a lakás-ál lományt . Egyetértek a képviselő által elmondottakkal. Koczfán Ferenc: Ha az előterjesztés szerint adjuk el ezeket a lakásokat, akkor potom pénzért hozzá lehet jutni. Javasolom szigorítani a rendeletet, a 4. §. /1/ bekezdés c/ pontjában a bérlő élettársa megfogalmazás szerepel vásárlóként. Én ezt rendezetlen kapcsolatnak tartom, ugy érzem, hogy ezen az alapon sok lehetőség van a visszaélésre. Hagyjuk el a c/ pontot, vagy a vérszerinti és a törvényes kapcsolat legyen az alapja , hogy valaki kedvezményezett lehessen. A 6. §. részletezi, hogy kinek, mennyi kedvezményt lehet adni, véleményem szerint ezt teljes egészében át kellene dolgozni. Alapja a forgalmi érték lenne, tartalmazná, hogy jogosult-e most bérlakásra vagy sem. Aki jogosult, annak milyen kedvezményt adjunk, amennyiben nem jogosult, ott az OTP törlesztés fizetési feltételeihez hasonló szabályozást javasolok. A 6. §. /4/ bekezdésében megjelölt 25 éves törlesztési időt soknak tartom, a 3 %-os kamatot ilyen hosszú távra kikötni nem célszerű. A 6. §. /2/ bekezdése tartalmazza, hogy a kívülállónak minősülő vevő a kedvezményekben nem részesülhet. Véleményem szerint a jogosult élvezzen elsőbbséget, de ha ezzel a lehetőséggel nem él, akkor a kivülálló is vehesse meg ugyanezekkel a feltételekkel. Balogh György: A 3. §. felsorolja, hogy mely ingatlanok nem jelölhetők ki elidegenítésre. Kérem nyilatkozzanak, mi az a lakásállomány, mely eladása szóbakerülhet. Minden egyéb döntés csak ennek figyelembevételével hozható meg. Balassa Béla: Véleményem szerint nem szabadna meghatározni, hogy 500-600 lakásból mennyi kerülne eladásra, azt majd a piaci viszony határozza meg. Azt viszont meg lehetne határozni, hogy ennek a lakásállománynak hány %-a lenne szociális bérlakás. A kimutatásból hiányzik egy kategória, amely a tervezett rendelet 3. §. /1/ bekezdése tartalmazza, a műemlék- vagy műemlékjellegü épületekről van szó. Minél kisebb tilalmi korlátozást kellene meghatározni. Kérem, hogy az átmeneti szállások egy része ne legyen elidegeníthető. - 17 - Dr. Csákai Iván: Nem értek egyet azzal a véleménnyel, hogy a lakások elidegenítésénél a vevők szociális helyzetét vizsgáljuk, mert ezzel a jogszabály kijátszásának folyamatát inditanánk el. Krémer József: A több mint 5ooo önkormányzati lakásállományt csökkenteni kellene több éves folyamatként 2000-2500 lakásra. Célszerű lenne eladnunk épületeket, lakásokat, de meg kell tartani jónéhányat olyan emberek számára, akiknek szociális helyzetük ezt igényli. A városban kb. 18.000 lakás van, ebből 5000 a tanácsi bérlakás, tehát nagyon sokan családi, vagy OTP öröklakásban élnek, sokan vállalták az OTP tartozásuk visszafizetését és igy annak 40 vagy 50 %-át az OTP elengedte. Három lehetőség van: nem adunk el semmit, korlátozással adunk el, vagy eladunk korlátozás nélkül. Én a korlátozott mértékű eladás mellett döntenék. Véleményem szerint a 6. §.-t át kell dolgozni teljes egészében. Ha elfogadjuk az e./ pontban megjelölteket, hogy 85 %-os kedvezményt adunk az 1945 előtt épült és felujitásban nem részesült lakásokra, akkor ez egy 1 millió forintot érő házingatlan esetében 150.000 Ft-ba kerül, de ugy, hogy ebből 10 %-ot kell most befizetni, és a fennmaradó összeget 25 év alatt 3 %-os kamat mellett,» ez azt jelenti, hogy 40.000 Ft-ért kapja meg a vevő a lakást. Nem tartom célszerűnek az előzőekben emiitett összegért eladni. Göndör István: Amikor képviselői mandátumot kaptunk, akkor Czotterné képviselőnő javasolta, hogy függesszük fel a lakások eladását, épp abból a megfontolásból, hogy a város vagyona ne kerüljön olcsón eladásra, azóta sokadszor vetődött fel ez a téma, és az érintettek nagy része is kéri, hogy újra induljon ez a folyamat.Véleményem szerint szabályoznunk kell melyek azok az ingatlanok, melyek elidegenítésre nem jelölhetők ki. Meg kellene gondolnunk azt is, hogyha olyan házingatlanokat jelölünk ki értékesítésre, mint pl. az Olaj-telepi, ott tartsunk fenn kikötéseket, hogy nem lehet megváltoztatni annak jellegét és ezért adjuk valamivel olcsóbban. Én kívülállóknak kedvezményt csak abban az esetben biztosítanék, ha lakottan vásárolná meg. Krémer képviselő példájánál maradva egy olyan lakás értéke nem lesz 1 millió forint, és az a 150.000 Ft szinte kevesebb, mint annak a földterületnek az értéke, amelyen az ingatlan áll. A 60 %-ot vagy az azt meghaladó kedvezmény biztosítását irreálisnak tartom. Ez a rendeletalkotás ütközhet ma még érvényben lévő olyan jogszabályokkal, amely miatt a mai napig fenntartottuk az elidegenítés tiltását. Pilczer Éva: A témában közvetve én is érdekelt vagyok. A választókörzetemben lakók több mint 80 %-a tanácsi bérlakásban él. A 6-os számú körzetben összesen 713 bérlakás van. A választási programomban első helyen szerepeltettem, azon leszek, hogy a választóim a tanácsi bérlakásokat elérhető áron meg tudják vásárolni. Tudok olyan esetről, hogy a gyermek 10 éves kora óta a nagymamával lakik, csak azért, hogy a bérlakást megkaphassa. Sok ilyen és ehhez hasonló esetről tudok, ezért sokkal tisztességesebbnek tartom, hogy lehetővé tegyük számukra a lakások megvásárlását. Ezek a lakások 20-30 éve épültek, de felujitásuk még nem történt meg. Sok olyan lakó van, aki a Néphadsereg, Attila utcai kisajátítás során kényszerült arra, hogy a családi lakásukat tanácsi bérlakásra - 18 - cseréljék fel. Lehet, hogy szociálisan nem rászorultak, de ugy gondolom, sokan szivesebben laknának ma is családi házban. Magyar József: Nem mindenki volt abban a helyzetben, hogy az elmúlt időszakban családi házat tudott épiteni. Ugy érzem a rendelet-tervezet egyrészt nagyon szigorú, másrészt könnyelmű. Valóban a 80 %-os kedvezményt túlzásnak tartom,de azt is, ahol 100 h-ot kérnek a lakásért és nem veszik figyelembe, hogy ez egy lakott házingatlan és semmiféle kedvezményt nem adnak. Egyetértek azzal, hogy egy-egy lakótelepi részben lévő bérlakások elidegenítése esetén határozzunk meg előirásokat. Jancsi György: A tervezet tartalmazza, hogy nem jelölhetők ki elidegenítésre a műemlékek, a műemlék-jellegű, városképi védelem alatt álló épületek, kivéve, ha ahhoz a műemléki hatóság valamint a város főépitésze hozzájárul. Ne rójuk ezt a felelősséget e szervre, személyre, hanem a rendelet megalkotása előtt kell megegyezésre jutni az eladó és vevő között. Azt is tartalmaznia kellene, hol , mikor, mennyiért vásárolhatók az érintett házingatlanok. A rendeletben világosan, pontosan, precizen kell fogalmazni. Az én véleményem is az, hogy a város lehetőségeihez mérten tartsunk fenn lakásokat és oldjuk meg azok felujitását. Balogh György: A lakástörvény-tervezet több fórumon megvitatásra került, tehát a parlament elé terjesztendő állapotban van és biztosra vehető, hogy a lakáseladások az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben megindulnak. A sokat vitatott városképi szempontból tilalmi listára helyezett lakások elidegenítésével kapcsolatosan véleményem megegyezik Jancsi képviselőével. A vételárral kapcsolatos felvetés azon részével, hogy a 100 %-os érték kerüljön elfogadásra én is más véleményen vagyok, a 85 %-os kedvezményt azonban elfogadhatónak tartom, mivel azoknak a lakásoknak az állaga nagyon rossz. Többen felvetették a forgalmi értéket, ugy gondolom, sokan helytelenül értelmezték, hisz nem azonos a piaci értékkel. Vágvölgyi Tamás: Két lényeges dolgot kell fontolóra venni a lakások eladásánál. Az egyik, hogy az önkormányzatnak nincs annyi pénze, hogy a jelenlegi bérlakásokat felujitsa, a másik, hogy ezek a laká -sok lakottak. Egyre több lakás felujitása válik indokolttá, ezek száma kb. 1000, egy lakás felújítására 500.000-1 millió forintot számolhatunk, az épületek állaga erősen romlik, azonban az elkövet -kező években sem lesz lehetőségünk a felujitásra, a jelenlegi, de a későbbi felemelt lakbérekből sem oldható meg. Minorics Piroska: Milyen lényeges elemeket tartalmaz a rendelet az előző lakásállományokkal kapcsolatosan? Dr. Henczi Edit: Alapvetően ez a rendelet sem tud többet, mint a korábbi. Egyetlen lehetőségünk, ha a bérlő vállalja a jogszabálytól eltéri elidegenítési feltételeket, erre mi nem kötelezhetjük őket. - 19 - A mult héten a BM által szervezett értekezleten vettem részt, ahol tájékoztattak arról, hogy az un. lakáskoncepció készül, de nem tudják mikor kerül a Parlament elé. Ugyanakkor az önkormányzati és állami lakások elidegenitésével kapcsolatos törvény előkészítése megtörtént, vitára kivánják bocsátani. Szabályozza a bérbeadó és bérlő viszonyát, várhatóan az erre vonatkozó eddigi szabályokat hatályon kivül helyezi, de ugyanakkor a kötöttségek jórészét megtartja Palotás Tibor: Van-e arra mód, hogy ettől a rendelettől eltérően szigorúbb feltételekkel hozzunk rendelkezést azok számára, akik anyagilag ugy állnak, hogy meg tudják vásárolni az ingatlanokat a szigorúbb feltételekkel is. Azért javasolnám ezt, mert a közgyűlés eldöntötte, hogy az ingatlanforgalmazást ez évben előnyben részesíti Dr. Hencz''i Edit: Elvileg nincs akadálya, azt nem tudjuk, lenne-e olyan, aki szigorúbb feltételekkel vásárolná meg az ingatlant, mi nem kötelezhetjük őket, hogy szigorúbb feltételek mellett vállalják a vételár megfizetését, ha önként vállalják, akkor a szerződés rájuk kötelező. Az önkormányzat is szerződő fél, «és mint ilyen jogügylet biróság előtt megtámadható. Dr. Kereskai István: A lényege az, meghatározhatunk a jogszabálynál szigorúbb feltételeket, de akkor valószinü egyetlen bérlő sem él ezzel a lehetőséggel, hisz a jogszabály kedvezőbbet biztosit számukra . Czotterné Ivády Zsuzsa: 1991 januárjában javasoltam a bérlakások elidegenítésének felfüggesztését. Akkor nem gondoltam, hogy másfél év múlva tárgyaljuk e témát, mivel ebben a közgyűlés valamennyi bizottsága érintett, a bizottsági üléseken meg kellene határozni azokat a sarokpontokat, amelyeket a rendeletben szükséges megfogalmazni. E kérdésben továbblépni most nem tudunk, ezért kérem ma ne tárgyaljuk . Jesch Aladár: A fővárosi rendelet értelmében a 3 éven belül történő elidegenítés esetén a lakást az eredeti tulajdonosnak kell felajánlani és csak azután lehet eladni. Ezt ki lehetne kötni a mi esetünkben is. Egyetértek, hogy most ne tárgyaljuk tovább e napdrendet. Marton István: Véleményem, hogy csak a lakástörvény elfogadása után határozzuk meg az eladás kereteit. Valószínűnek tartom, hogy e rendelet tárgyalása több fordulós lesz, a lakáseladás feltételeit a központi koncepcióban meghatározottak figyelembevételével tételesen ki kell dolgozni. Egyetértek a 6. §. e./ pontjában meghatározott 85 %-as kedvezmény megadásával. A 11.§. 3. bekezdésében az elidegenítésre kijelölt kifejezés helyett "eladásra került" megfogalmazást javasolom. Azt kellene a közgyűlésnek eldöntenie, hogy mennyi bérlakást tartson meg. Az értékesítési feltételeket ugy kellene kidolgozni, hogy az érintett személyeknek megérje a vásárlás. A feltételeket az alapelveknél szigorítani kell. Ha ezt nem tesszük, akkor a másfél év moratórium felesleges volt. - 20 - Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a bizottságok tárgyalják meg a témát, alakítsák ki véleményüket, a képviselők Írásban adják le javaslataikat, ezt a hivatal összegzi és abból kialakulhat a következő ülésre egy tárgyalni való anyag. Ezért kérem, most tovább ne tárgyaljuk. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy e témát tovább ne tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 28 szavazattal egyhangúlag ugy dönt, hogy e napirend tárgyalását nem folytatja. 3. Javaslat az érdekegyeztető fórumok létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző DR. Henczi Edit: A BM politikai államtitkárától kapott körlevél tartalmazza, hogy érdekegyeztető fórumokat a TSZ-kel érintett önkormányzatok együttesen hozzák létre. Az előterjesztés tartalmazza hogy a fórumba 3-11 főt delegálhat, plusz 1 fő az önkormányzat képviselője. Az előterjesztésben szereplő személyek közül kérem megválasztani a két érdekegyeztető fórum tagjait. Kovács János: A jelentkezők nagyrésze Kiskanizsáról kerül ki, olyan személyt kell kiválasztani, aki ismeri a területet. Dr. Kereskai István: Kérem tegyen a személyekre javaslatot. Kovács János: Az Alkotmány Mg TSZ-hez kapcsolódó érdekegyeztető fórum tagjainak Kálcsics László, Mátés József, Borda László, Vörös Lajos, Plander György, Virt Árpád, Henrik Mária, Kalamász György, Papp Antal, Szokol Ferenc, Gyergyák György személyeket javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javasolt személyekkel, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Az Uj Ut Mg TSz-hez kapcsolódó érdekegyeztető fórum tagjaira kérek javaslatot. Krémer József: A fórum tagjainak Szollár Tibor, Molnár László, Pintér Károly, Köteles Mihály, Drávavölgyi István személyeket javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Szollár Tibor Nk-Míklósfa, Szentendrei u. 35. szám alatti lakos személyével, kérem szavazzon. - 21 - A közgyűlés 23 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Pintér Károly Bajcsa, Törökvári u. 114. szám alatti lakossal? A közgyűlés 23 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslattal egyetért . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Molnár László Nagykanizsa, Miklós-fa u. 56. szám alatti lakos személyével? A közgyűlés 22 szavazattal, 4 tartózkodással egyetért a javaslattal, 19 szavazattal, 7 tartózkodással ugy dönt, hogy a fórumba elegendőnek tart 3 főt a kárpótlásra jogosultak részéről. Cserti Tibor: A hivatal részéről Kálócziné Éberling Márta helyett Gödinek Lászlót javasolom, aki a hivatal megbízott csoportvezetője. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy mindkét fórumban az önkormányzat megbízottja Gödinek László legyen, kérem szavazzon. A közgyü-lés 6 szavazattal, 20 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Kereskai István: Aki a határozati javaslatot, az előbb megszavazott módosításokkal elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 24/1991. számú határozat A közgyűlés az 1992. évi II. tv. 20. §. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a termőföldeknek a különböző tulajdoni földalapok céljára történő elkülönítésével kapcsolatos ellenőrzési feladatok megvalósítása érdekében két érdekegyeztető fórumot hoz létre. a) Az Alkotmány Mg TSz-hez kapcsolódó érdekegyeztető fórumot 14 taggal létrehozza. A fórum tagjai: 1. Muczer József a TSZ által megbízott személy 2. Kálovics László Nk, Templom tér 10. a részarány tulajdonosok képviselője 3. Kálócziné Éberling Márta az önkormányzat meg- bízottja - 22 - 4. Kálcsics László Nk jVarasdi u. 96. kárpótlásra jog. 5. Mátés József Nk ,Kisrác u.15 . M 6. Borda László Nk,Alkotmány u.75/a. ii 7. Vörös Lajos Nk ,Alkotmány u.25. ii 8. Plander György Nk ,Varasdi u.69. ii 9. Virt Árpád Nk ,Korpavár Egerszegi 14. ii 10. Henrik Mária Nk ,Bagóla Bagoly u. 94. ii 11. Kalamász György Nk , Bagóla, Bagoly u.60. ii 12. Papp AntaL Nk , Rózsa u.2. n 13. Szokol Ferenc Nk , Homokkomáromi u.35. ii 1.4. Gyergyák György Nk ,Felsőtemető u. 2. n b) Az Uj Ut Mg TSz-hez kapcsolódó érdekegyeztető fórumot 6 taggal létrehozza. A fórum tagjai: 1. Kucsebár László a TSZ által megbízott személy 2. Bányai József Nk, Miklósfa u.43. a részarány tulajdonosok képivselője, 3. Kálócziné Éberling Márta az önkormányzat megbízottja 4. Szollár Tibor Nk, Miklósfa Szentendrei u. 35. kárpótlásra jogosult 5. Pintér Károly Nk, Bajcsa Törökvári u. 114. kárpótlásra jogosult 6. Molnár László Nk, Miklósfa u. 56. kárpótlásra jogosult A közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy a két érdekegyeztető fórum megalakításának tárgyi, technikai feltételeit biztosítsa, a közgyűlés által a bizottságba megválasztott személyeket a megválasztásról értesítse. Határidő: 1992. március 15. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat az önkormányzat 1992. évi költségvetési reodeletének módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor a humán osztály vezetője Gerencsér Tibor: A közgyűlés már korábban a polgármestert ruházta fel az egyéb munkáltatói jogok gyakorlására, valamint az 1 millió forint alatti összegek tekintetében az átcsoportosítással. - 23 - Az előterjesztés tartalmazza, hogy miért szükséges a költségvetési rendelet módosítása, kérem a javaslat elfogadását. Böröcz Zoltán: Az önkormányzati rendeletben a céltartalékot ugy határoztuk meg, hogy közgyűlési hatáskör? Azt módosítaná ez a rendelet? Dr. Kereskai István: Igen, azt módosítaná. Czotterné Ivády Zsuzsa: A 3-as pontban az intézményvezető vezetői pótléka szerepel, ez most valamilyen automatizmust jelent meghatározott időszakonként, vagy differenciálódást? Cserti Tibor: Az 1992. évi költségvetési rendelet 3. §. /3/ bekezdése ugy -fogalmaz, hogy "2/c sz. mellékletben foglalt céltartalék felhasználásának joga aZ érintett bizottságok véleményének kikérését követően a közgyűlés hatásköre." Azt kérik, hogy ebből a céltartalék körből 4 előirányzatnak a felhasználását a téma viszonylag egyszerű jellegénél fogva a polgármesterre ruházzák át. A bizottság ezt a témát megtárgyalta és jóváhagyásra javasolja a közgyűlés részére. Dr. Kereskai István: Arról van szó, hogy egy meghatározott alsófelső ha,tár között az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ítélné meg, hogy milyen pótlék legyen ebben a tól-ig határban. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 5/1992. (III.9.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 5/1992. (III.9.) számú rendelete az önkormányzat 1992. évi költségvetéséről szóló 3/1992 . /II.3./ számú rendeletének módosításáról. (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 5. Rendeletalkotás a szociális intézményekben fizetendő térítési díjakról (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Magyar József: A térítési díjak emelése hány embert érint Nagykanizsán, mennyi férőhely van, mennyi igény, mennyi a sajátjogú nyugdíj legkisebb összege? - 24 - Or. Nemesvári Márta: Az időskorúak otthona 36 férőhelyes, a lazs-naki súlyos, nem foglalkoztatható értelmi fogyatékosok szociális otthonában 70 gondozott van, de nemcsak nagykanizsaiak, ugyanis ez az intézmény területi feladatokat is ellát. A Korvin utcai gondozóházban 15, mig a kiskanizsai gondozóházban 10 főt gondoznak. A sajátjogú öregségi nyugdij legalacsonyabb összege 5200 Ft. Ezek az otthonok 100 %-ban kihasználtak, az időskorúak otthonában történő elhelyezésre 16 személy vár, a fogyatékosok szociális otthonára 2 fő, a gondozóházakba 8 fő. Cserti Tibor: Az előterjesztéshez kapcsolódik egy költségvetési rendeletmódosítás is. Térítési díj növelésről van szó. Az anyagot a népjóléti bizottság készítette elő. A közgyűlésnek a Humán GESZ költségvetésében mint működési többlet pótelőirányzat kérdésében is kell döntenie, itt bevételi téritmény növekedés várható. A bevételi többlet terhére feladatokat lehet meghatározni, ezért javasolja a népjóléti bizottság, hogy ebből az összegből az ellátottak feltételeit javitsák. Or. Kereskai István: Ha a testület a javaslattól eltérően dönt, akkor azt is meg kell határoznia, hogy milyen célra legyen fordítva a felemelt működési bevétel. Javasolom az előterjesztés elfogadását ugy, hogy a nagyságrendről, az összeg felhasználásáról később dönt a testület. Magyar József: Konkrétan rögziteni kellene, hogy a Gondozóház I-II. szociális otthon, szociális intézmény, vagy emeltszintű szociális otthon? A tervezet azt mondja ki, hogy 50 ''ó-kal el lehet térni a sajátjogú nyugdij alapján megállapított térítési díjtól. Két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy szűkös anyagi körülmények között élő és adott esetben elhagyott személyről van szó, a másik hogy van olyan hozzátartozó, aki el tudná tartani, de szociális intézményben helyezik el a személyt. Azt tartanám jó megoldásnak, ha nem azt mondanánk, hogy 50 %-kal legyen ez magasabb, hanem azt, hogy adott esetben ez 50%-kal nagyobb, ha olyan anyagi körülmények között él az érintett személy, de adható legyen 0 % is, ha olyanról van szó, aki nem tudja megfizetni. Ugy gondolom, hogy ez a tevékenység érintheti a költségvetésünket, mert előre kell finanszírozni adott esetben egy gondozóház emeltszintűre emelését, mert csak ezt követően kérhető a jogszabály szerinti 50 %^-kal magasabb'' térítési díj. Or. Nemesvári Márta: A városban lévő gondozóházak egyik egészségügyi intézményi kategóriába sincsenek besorolva, igy szabadon lehet megállapítani a gondozási díjat. A gondozóházak működéséhez kapunk állami támogatást, de nem annyit, amit a színvonal megkívánna. Eltérő feltételek között működik a két gondozóház, ezért tett különbséget a bizottság a gondozási díjban. A családok, a gondozottak szociális körülményeit megvizsgáltuk, nagyon kevés lesz az, akinek 100 %-os térítési díjat kell fizetni. Magyar József: Javasolom, olyan előterjesztés kerüljön a testület elé, amiből láthatjuk, hogy ezen intézmények működtetése mennyibe fog kerülni . - 25 - A rendeletnek tartalmaznia kell azt is, hogy akinek a jövedelmi viszonyai olyanok, magasabb térítési díjat fizessen. Meg kell jelölni a térítési díj felső határát. A tervezet 2. §. b./ pontja tartalmazza, hogy a gondozóházi beutaláskor megállapodás szerinti összeget kell fizetni. Véleményem szerint nem kell megállapodni, mert akkor nem lehet differenciálni. Dr. Kereskai István: Ennél az intézményi kategóriánál nincs ilyen lehetőség, ott a megállapodás dönti el. A testületnek kell abban döntenie, mekkora nagyságú legyen a térítési díj összege. Dr. Henczi Edit: A jogszabály lehetővé tette az önkormányzatnak, mint a szociális otthon tulajdonosának, hogy 50 %-kal eltérjen, jelen esetben ennek mértékéről a testületnek kell dönteni. Magyar József: A tervezetben szerepel, hogy az időskorúak szociális otthonában a térítési dij a mindenkori nyugdíj és + 50 \. Véleményem szerint, ha olyan személyről van szó, akinek ezen összeg megfizetése nehézséget okoz, ott lehet 10 % , aki viszont meg tudja fizetni, annál legyen 50 Ennek megállapítását rá lehet bizni a jegyzőnőre. Véleményem szerint a napirend nincs megfelelően előkészítve, további pontosításokat tartok szükségesnek, ezért kérem most ne tárgyaljuk és tegyük a népjóléti bizottság feladatává az ismételt kidolgozását. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy a témát vegyük le a napirendről és a népjóléti bizottság azt dolgozza át? A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Palotás Tibor: Ezt a jövő héten kellene folytatni és talán közben lehetne tisztázni a fogalmakat. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a módosító javaslattal? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 6. Javaslat helyi tanácsrendeletek hatályon kivul helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző - 26 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztésben szereplő két tanácsrendelet hatályon kivűl helyezésével, kérem szavazzon. A Közgyűlés ?h szavazattal, egyhangúlag követke/ö rendeletet alkotja: 6/1992. (III.9.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 6/1992. (III.9.) számú rendelete a tanácsrendeletei-, hatályon kívül helyezéséről. /A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva,/ 7 Javaslat a Piarista Taitományfőnökséy ingatlanigény lésének meg oldására (írásban) Előadó: Dr Kereskai István polgármester Uerencséi. libor: Az előterjesztésben szerepel, hogy a Heveri ál talános iskolában működő katolikus szellemű osztályok áttelepítése megoldható. Ezt szeretnénk módositani. Az iskola igazgatója meg keresett, hogy sem a gyerekek, sem a tanárok nem kivannak elmenni az iskolából. Mivel ebben az ügyben semmiféle kénys/prt alkalmazni nem kívánunk, így az áttelepítést sem kezdeményez/ük, és a leeidn egyházi illetve rendi iskolába kizárólag önkéntes alapon lehet jelentkezni. Ennek megfelelően a határozati javaslatot kiegészí teném a következőkkel: "abban az esetben, ha arra jelentkező tanár illetve diák lesz az iskolában". Jesch Aladár: A Thury Laktanya átadása mennyire bizto., ez ugyanis a? egés7 döntést jel Ti+ősen befolyásolja Di ._Henczi Edit. Lbben az ügybei a Művelődé* . Mi .''tej i umba* ir jártunk Nem feltétlenül az önkormányzatnak ke i 1 ser eirig.it Lant biztosítani a piaristáknak oktatási célra. Az illám és egyház eqye zett meg ebben Lehetőség van ana is, hogy a Ihurv 1 kta >yát a HM átad ja erre a célra p nem kerül önknr>''nán\ t > 1 d idoma Minoncs Piroska Ha ■ • szú hogy P.iar . I■ + K''cr.d gy g • n. náziumot, egy ál < 1 á■■< > t á t A , eyy ?> •. • >k • : i'' .. .in nyjln éü tr pp iyény v n •(• • ló .w ■ / ''.rkó. ■■ •!• t J A ► 1 I < r ¡f- /te arid irányult, j ■ c a, egyná- i i;-"ka I h i • ■ tA ,A . 1''. ¡ni- lyen pr^b] ámáki a k- .. ! • i ; Az ;>ktatávi t: u i .i l i u./i. tt.sa ar i a teáz java i jtu •• tov?:/.: n. -h gyal.! cv . i ánytian folytatódjanak. - 27 - Jesch Aladár: A piaristák helyiséget, iskolát szeretnének, ahol taníthatnának. Személyes tapasztalatom az, hogy ilyen intézményben a nevelés, a szellem is jobb, mint más iskolákban. Véleményem szerint a Hunyadi iskolában nem jó elhelyezni, mert a terjeszkedésnek eleve korlátot szab. Nem kell megszüntetni az olajipari szakközépiskolát, az élet majd bebizonyítja, hogy indokolt-e a fenntartása. Ha a piarista iskola beindul, a lakosság fogja eldönteni, hány gyerek jelentkezik oda. Az anyagban szerepel, hogy a Hunyadi iskolához bonyolult eljutni, mig a Thury laktanyához könnyű. Ezzel nem értek egyet. Javasolom, hozzunk létre egy bizottságot a képviselőkből, melynek feladata ezt a témát megvizsgálni és utána a közgyűlésnek javaslatot tenni. Balogh György: Arról van szó, hogy az egyház visszaigényelt - jogosan - ingatlanokat, emiatt azonban nem érhet hátrány két, illetve három iskolát. Ezeket az iskolákat nem szüntetjük meg. Az idejáró gyerekeknek biztositva lesz folyamatosan az oktatás. Czotterné Ivády Zsuzsa: Van-e itt valaki a Piarista Tartományfőnökség képviseletében, ugyanis most lehetősége lenné az egyház képviselőjének véleménye kifejtésére. Dr. Kereskai István: Jelenics urat tájékoztattuk arról, hogy a képviselőtestület a mai ülésen foglalkozik e témával. Megjelenni nem tudtak, de az előterjesztés tartalmazza véleményét a témáról, melyet levélben is megerősített (a levél a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Stamler Lajos: A piaristák a Hunyadi illetve a Vegyipari iskolára jelentették be igényüket. Először abban kell dönteni, fenntartjuk-e ezeket az iskolákat. Emellett nagyon sok érv szól. Ha igen, akkor a piarista iskolának más lehetőséget kell találnunk. A piarista rendnek hagyományai vannak a városban, aminek felelevenítése értéket ad, javaslom az előterjesztés elfogadását. Kovács János: A témával kapcsolatosan a KDNP állásfoglalása, melyet az MDF is támogat, a következő: Támogatjuk, hogy a rend Nagykanizsán folytasson tanitó-nevelő tevékenységet és a rendnek az iskola kialakításával kapcsolatos távlati terveit. Kérjük a közgyűlést, pozitívan álljon hozzá ehhez a témához. Palotás T íbor: Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a megváltozott körülmények miatt ez az előterjesztés gyakorlatilag nem használható. A Hevesi általános iskola igazgatója a Kanizsa Újságból tudta meg, mi az elképzelés. Bizonyossá vált, hogy az oktatási és kulturális bizottság által jóhiszeműen elképzelt változat nem járható. A Hevesi iskolában nem indítható egy piarista osztály sem, de folytatható a keresztényszellemü oktatás. Véleményem szerint két piarista osztály indításának van realitása. Jelenics atyától tudom, hogy szerdán érkezik a piaristák vezetősége a városba ebben az ügyben. Javasoltam nekik, először a minisztériumban tájékozódjanak arról, hogy a Thury laktanya felhasználható-e piarista oktatási célra. - 28 - Az elképzelések között felmerül olyan is, hogy a Templom téri vagy a Hamburger utcában lévő régi óvoda épületében kapjon helyet a két osztály. Természetesen erről a bizottság még nem tárgyalt. Kérem a közgyűlést, ma ne döntsön ebben az ügyben, a határozati javaslatnak csak egy mondatát szabadna megszavaztatni, ez pedig az, hogy: "egyházi ingatlanigénylés miatt az önkormányzat iskolát megszüntetni nem kíván". Gerencsér Tibor: Nem értem Palotás képviselő érvelését, az osztályok elhelyezésére vonatkozó információit. A Hevesi iskola igazgatója nem véletlenül jött be az osztályra, hanem az előzetes egyeztetésre. A piarista rend vezetőjével ma is beszéltem, remélem, hogy kölcsönös megelégedéssel tudjuk megoldani ezt az ügyet. Pilczer Éva: Palotás képviselő emiitette, hogy e témában az idő sürget. Akkor nem tudom, miért várt bejelentésével háromnegyed órát, mert ennyi ideje tárgyaljuk e napirendet. Cserti Tibor: Három kérdéskörben kellene dönteni, Az egyik a vagyoni kérdés. A vonatkozó egyházi törvény értelmében a helyi önkormányzat kötelezettsége a volt egyházi ingatlanok visszaadása. A másik szempont , hogy az iskolák támogatásához az állam hozzájárul, tehát ha az állami iskolákban kevesebb gyermek lesz, akkor a normatív támogatás összege is csökken. Erre fel kell készülnünk és nem lehet olyan garanciákat adni hosszabb távra, hogy intézmények nem szűnnek meg a városban. A harmadik témakör a szakmai oktatás. Ezzel azért is kell foglalkoznunk, hogy pontosan kidolgozzuk ősztől milyen csoportbontások, fejlesztések indíthatók be. Minorics Piroska: A bizottság nevében szeretném felhívni Palotás képviselő figyelmét, hogy e bizottságnak ő is tagja és az általa felsorolt uj elhelyezési módokról eddig még nem volt tudomásunk, és szeretném, ha a jövőben először ott vetné fel ezeket a javaslatokat, hogy meg tudjuk tárgyalni és azt követően kerüljön a testület elé a javaslat. Palotás Tibor: Mindenképpen hasznos volt az eszmecsere, ami ezzel a témával kapcsolatosan elhangzott. Arról van szó, hogy további feladatokat kell még elvégezni és ehhez kértem a közgyűlés hozzájárulását. Az oktatási és kulturális bizottsággal kapcsolatosan hozzászólásomat ugy kezdtem, hogy a bizottság a legjobb szándékkal kezelte ezt az ügyet, de akkor ott nem tudtunk jobb megoldást találni. A piarista oktatás feltételeit meg kell oldanunk minél előbb, ehhez kérem a közgyűlés segítségét. Magyar József: Az elmondottak alapján egyértelmű, hogy a b./ pontot nem lehet megszavaztatni, de az a./ pont azon mondatát, melyet a Palotás képviselő javasolt, igen. Bizottságot kellene létrehozni e feladat szervezésére, vagy az oktatási és kulturális bizottságot megbízni . - 29 - Marton István: Véleményem szerint a Thury laktanya e célra történő hasznosítása még távoli lehetőség, több másjellegü alternatívát is ki kellene dolgozni, nem szabad lemondanunk egy 350 éves oktatási tapasztalattal rendelkező rend ajánlkozásáról. Javaslom én is az emiitett egy mondat megszavaztatását, és azt követően a témát levenni a napirendről. Balogh György: Ha ennek az ügynek a megoldására bizottságot hozunk létre a testületből, annak tagjait alkalmasnak Ítélem a tárgyalások folytatására. Egyetértek a javasolt egy mondat elfogadásával, és kérem a polgármestert szavaztasson arról, hogy a közgyűlés kivánja-e továbbfolytatni a vitát. Koczfán Ferenc: A határozati javaslatot nem tartom most elfogadhatónak. Javasolom, várjuk meg, hogy a Piarista Tartományfőnökség vezetői a városban tartandó megbeszélésen milyen információkat közölnek velünk, igy könnyebb közös nevezőre jutni és remélhetőleg a következő testületi ülésen már meg tudjuk szavazni, hogy 1992. szeptember l-jén indul a piarista oktatás. Göndör István: Ha nem döntünk e kérdésben, akkor a tanév kezdetén áll elő az a helyzet, hogy a szülők igénylik ezt az oktatási formát és a pedagógusok között is lesz egy réteg, akik ilyen szellemű iskolában akarnak dolgozni. Nincs arról információm, hogy milyen nagyságú az igény a keresztény szellemű oktatásra, itt nem iskola megszüntetésről van szó, hanem csak átrendezésről. Dr. Kereskai István: Több képviselő javasolta, hogy fogadjuk el a határozati javaslat egy mondatát: "Az egyházi ingatlanigénylés miatt az önkormányzat iskolát megszüntetni nem kiván." Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el, hogy e feladatra ad hoc bizottságot hozzunk létre, majd ezt követően olyaji kiegészítés hangzott el,hogy az oktatási bizottságra lehetne bizni e témát. Jesch Aladár: Egyetértek azzal, hogy az oktatási bizottság végezze ezt a feladatot, folytassanak a piaristákkal együtt tárgyalásokat a HM-mel . Gerencsér Tibor: Az eredeti javaslat gazdagította volna a várost, tárgyiakban, szellemiekben, ugyanis egy plusz iskolaépületet is jelentett volna. Szerintem hiába keresnénk meg a minisztériumot, mivel a piaristák csak azt igényelhetik vissza, amit valamikor használtak. A tartományfőnök is látja, hogy számukra sem az a megfelelő, ha a régi épület kerül vissza. - 30 - Erre a célra átadott épületeknek a jelenlegi tulajdonosai, használói számára az országgyűlés meghatározott egy összeget kártalanitás céljára, mely felett a kormány dönt. Ha mi megkérdezzük a HM-et, akkor ők azt mondják, ami az övék nem adják oda. Ha a laktanyával kapcsolatos javaslatot az önkormányzat és a piaristák együttesen támogatják, akkor nagyobb a javaslat megvalósulási esélye. Ha az eredeti ingatlant kiemelnénk a városból, az kb. 460 millió forintos érték csak az épület, berendezés és a föld nélkül. Nyilvánvaló, hogy a kormány is megpróbálja a szűkös anyagi lehetőségei közt ezeket a problémákat ugy megoldani, hogy minél kevesebb pénzbe kerüljön. A minisztériumi tájékoztatás szerint az ezévben visszaigényelt egy -házi ingatlanoknak csupán 5 %-át tudják kártalanitani. Két lehetőség van, az egyik visszakapják az eredeti ingatlanukat, mely értéke kb. 1 milliárd forint, ha felkinálunk egy másik lehetőséget, ahol 50 millió forintra van szükség átalakitásra, akkor számomra nem kétséges, hogy a kormány az olcsóbbik variációt fogja választani, különösen akkor, ha ebben egyetért az önkormányzat és a piarista rend. így nemcsak biztositottuk a piarista oktatást, hanem szereztünk is egy iskolát. Dr. Kereskai István: A határozati javaslat b./ pontja helyett ki-vánnak-e más javaslatot tenni a képviselők? Palotás Tibor: A b./ pontot ne szavazzuk meg, mivel a tárgyalások előtt állunk. Marton István: A b./ ponttal nem is szabad foglalkozni. Jesch Aladár: Javasolom, hogy az oktatási és kultlurális bizottság a polgármesteri hivatal illetékese és a piaristák együtt a HM-nél kezdve folytassák a tárgyalásokat, határidőnek április l-jét álla-pitsunk meg. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az oktatási és kulturális bizottság, a polgármesteri hivatal képviselője és a piarista rend együttesen járjon el a HM-nél a laktanya oktatási célra történő hasznositása érdekében, és ez április 1-jéig megtörténjen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Böröcz Zoltán: Ugyanez a megfogalmazás a HM nélkül meggyőződésem szerint elfogadható, mivel ha a renddel meg tudunk állapodni, akkor egyből a kormányhoz fordulhatunk és a HM-re nincs szükség. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet ezzel a javaslattal? A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. - 31 - Koczfán Ferenc: Kérem a határozati javaslat még egy ponttal való kiegészítését, hogy a közgyűlés üdvözli a piarista rend kezdeményezését, miszerint 1992-ben meg kívánja kezdeni az oktató tevékenységét városunkban. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a javaslattal? A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja, a témában a következő határozatot hozza: 25/1992. számú határozat A közgyűlés a Piarista Rend ingatlanvisszaigénylésével kapcsolatos kérését megtárgyalta, a mindkét félnek megfelelő megoldás érdekében az alábbiakat határozza: a) Egyházi ingatlanigénylés miatt az önkormányzat iskolát megszüntetni nem kiván. Az Oktatási és Kulturális Bizottság, a Polgármesteri Hivatal érintett képviselője és a Piarista Rend megbízottja együttesen tekintse meg a Thury György Laktanya oktatási célra igénybevehető épületrészeit és amennyiben az egyház azt e célra alkalmasnak tartja, ugy a szükséges intézkedéseket meg kell tenni az épület megszerzése érdekében. Határidő: 1992. április 1. Felelős : Minorics Piroska a bizottság elnöke Dr. Kereskai István polgármester Felkérésre: Jelenits István piarista tartományfőnök b) A közgyűlés üdvözli a Piarista Rend azon kezdeményezését, hogy 1992. évtől meg kívánja kezdeni oktató tevékenységét városunkban. 8. Javaslat a Nagykanizsa, Hunyadi u. 17. és Rozgonyi u.2. szám alatti ingatlan csereszerződésének jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Balogh Tibor: Felvetődött-e valakiben az a gondolat, hogy annak a tulajdonosnak, aki megépítette ezt a lakást és másfél éve nem tud beköltözni, kártérítést kapjon? Történt-e felelősségrevonás? - 32 - Dr. Henczi Edit: Több alkalommal megkerestek az állampolgárok ez ügyben. A lakástulajdonos is hibás abban, hogy az ügy idáig elhúzódott, a kérdést másképpen nem lehet megoldani, csak ahogy javasoltuk, ugyanis volt műszaki megoldás arra, hogy ott a szennyvizet illetve az egyéb közmüveket biztositsuk, csak ők ugy találták kényelmesebbnek, ha belekényszerítenek bennünket ebbe a helyzetbe. Védőcsőbe a tervmódosítás alapján - amit a hatósági osztály jóváhagyott - el lehetett volna ezt végezni, de ők szándékosan nem tették le ezt a csövet, amikor az épitkezés abban a szakaszban volt. Dr. Kereskai István: Konkrét felelősségrevonást alkalmazni nem tudunk. Véleményem szerint a tulajdonos azért nem kért kártérítést, mivel tudja, hogy ez nem egyoldalú hiba volt. Ezzel az előterjesztéssel szeretnénk elkerülni a pereskedést. Mindenki számára elfogadható megoldást keresünk. Balogh Tibor: Amikor elkészült a terv azon a tervrajzon már nem szerepelt a Hunyadi u. 17. szám alatti épület, s a kisajátításra pedig nem volt idő eddig. » Dr. Henczi Edit: A kisajátításra nem idő nem volt, hanem elfogyott a pénz. Az építtetők abban a tévedésben voltak, hogy az az épület onnan rövidesen kikerül. A tárgyalás során elmondtuk, megoldás az lenne, ha a Hunyadi u. 17. szám alatti épület nem maradna ott. De hogy mennyi időn belül tudjuk ezt az épületet szanálni, erre a hivatal részéről senki nem tudott ígéretet tenni, mivel a testület jogkörébe tartozik. Kovács János: Miért húzódhatott ez az ügy éveken keresztül, hogy záródott az ügyészi vizsgálata, miért kell az önkormányzatnak ebbe beleavatkoznia? Dr. Henczi Edit: Bizonyára azért húzódhatott ez az ügy, mert az épités befejező szakaszához az elmúlt esztendőben jutottunk el, akkor derült ki, hogy az építési telkükön azt a vezetéket nem tudják elhelyezni. A testület elé azért került a téma tárgyalása, mivel a jelenlegi jogi szabályozás szerint ingatlan vétele, eladása önkormányzati hatáskör. Ez a probléma ma már csak ugy oldható meg, hogy ezt az ingatlant megvásároljuk, a telekből pedig biztosítunk akkora területet, melyeken a közmű elhelyezhető, a visszamaradó ingatlanrészt pedig megpróbáljuk hasznosítani. Palotás Tibor: Mi volt az a lehetséges műszaki megoldás, amit az uj lakás lakója elutasított? Hány m2 a Hunyadi u. 17. szám alatti lakás, ki értékelte fel ezt az ingatlant, hogyan érti a jegyzőnő azt, hogy a kisajátításkor elfogyott a pénz? A többi telket is kisajátították, ahol a társasház felépült. Lehetséges-e, hogy a tanács ugy adott el telket társasház céljára, hogy arra ráfizetett? Karmazin József: A területet az építtetők építési engedéllyel vették meg, mely alapján maguk készítették el a kiviteli tervet. E szerint - 33 - az épület is és a közmüvek is ráfértek a területre. Az építési munka során derült ki, hogy nagyobb a ház, mint a telek. A csatorna a lakásbejárat előtt lévő kis lépcső alá került volna, ezt a megoldást nem fogadta el az ott lakó. Az ingatlan nagysága 395 m2, a lakás alapterülete 71 m2. 1986-ban indult a városrendezési akció és sem a terület kialakításában, sem az építési engedélyezésben nem volt olyan hiba, ami ehhez a hosszadalmas építkezéshez vezetett volna. A tulajdonosok nem fogadták el a kisajátítás tényét és ez ellen különböző fórumokhoz fordultak. A konkrét tényeket nem ismerem, de valószínűnek tartom, hogy a bíróság magasabb kisajátítási értéket állapított meg a tulajdonosoknak, mint amennyit a tanács tervezett, és ezért fogyott el az e célra tervezett pénz. Koczfán Ferenc: Ha igaz az, hogy az önkormányzat részéről vétkes károkozás nem történt, akkor véleményem szerint egy kicsit drága árat fizetünk az átköltöztetésért. Jártam a helyszínen és láttam, hogy kiásták a csatornát és most már csak az emiitett csövet kell elhelyezni. Lehetséges-e, hogy csak a lo m2-t sajátítsuk ki a telekből, amelyik alatt átmegy a csatorna? * Dr. Henczi Edit: Ma már ilyen jogcímen nincs kisajátítási lehetőség . ür. Kereskai István: Lehet, hogy az épület goodosabb kitűzésével az építtetők figyelmesebb magatartásával többminden megelőzhető lett volna. Azonban a Hunyadi u. 17. szám alatt lévő lakóház tartósan nem maradhat ott, a városnak előbb-utóbb fel kell vállalnia, hogy azt az épületet megvásárolja, lebontja, a megfelelő utcakép kialakítása érdekében. A beépíthető telket próbáljuk ugy hasznosítani, hogy minél több bevételünk legyen belőle. Krémer József: Megnéztem a helyszint és az iratokat. Tényként kell elfogadnunk, hogy amikor a lakók a telket megvásárolták azon a napon az építési engedélyt is megkapták. Azok az emberek jóhiszeműen vették meg a telket, ugyanis az engedélyen a Hunyadi u. 17. számú épület bontásra volt jelölve. Megítélésem szerint az épület ott van, ahová tervezték. A probléma abból adódott, hogy sem az építési engedély, sem a kiviteli terv nem számolt tartósan a Hunyadi u. 17. számú épület megmaradásával. Ezért oda ,bejáratot terveztek, tehát nemcsak a csatorna a probléma, hanem az épület megközelítése is. Javaslom az előterjesztés elfogadását, mert egyrészt eltűnik egy olyan épület, mely nem abba a környezetbe való, másrészt a kisajátítással az ott lakni szándékozók problémája is megoldódik . Balogh György: Ezt a problémát örököltük, és nekünk mint jogutódnak megoldást kell találnunk, legpraktikusabbnak az látszik, hogy lebontassuk a Hunyadi u. 17. számú épületet. A testületnek döntenie kell, hogy felvállalja-e ezt a megoldást. Jancsi György: Ez az ügy 1987-ben kezdődött és a lakók még 1991-ben sem tudták használatba venni az épületet. A városfejlesztési bi- - 34 - zottság azért támogatta ezt az elképzelést, mert ezt a problémát valamilyen elfogadható módon meg kell oldani. Egyben felhivom a polgármesteri hivatal figyelmét, hogy ebből az ügyből okulva a jövőben az ilyen jellegű ügyeket is körültekintőbben intézzék. Palotás Tibor: Egyetértek azzal, hogy ezt az örökölt problémát meg kell oldani, ha lehet, most azonnal. Véleményem szerint nem további 600.000.- Ft-ot kellene kifizetni vételár külön-bözet cimén, hanem csak 100.000 Ft-ot. A Hunyadi u. 17. szám alatti telken ugy kell épitkezni, hogy a társasház telkéből néhány m2-t hozzácsatolni és ezzel a tervezett lakóház felépülhetne és akkor a Hunyadi u. 19. szám alatti lakók is megfelelően tudják használni a lakásokat. Dr. Henczi Edit: Az előszerződésben azért szerepel a 600.000 Ft, mert ebben egyeztünk meg, ennél alacsonyabb összegért a család nem hajlandó kiköltözni. Tehát az önkormányzat vagy elfogadja az ajánlatot, vagy a család ottmarad továbbra is, vagy teljes összegben kifizetjük a vásárlási összeget és a család sajátmaga oldja meg a lakásgondját. Marton István: Az előterjesztés több helyen hibás adatokat tartalmaz (születési idő, házszáméiirás stb.). Azt a megoldást támogatom én is, hogy a két szoba helyett kapjanak 3 szobás lakást és száz, vagy esetleg kétszázezer forintot a költözködés lebonyolítására, de a 2,3 millió forint kifizetésével nem értek egyet. Szerintem az előterjesztés mellé más térképvázlatot kellett volna csatolni, meg tudom mutatni, hogy én milyet képzeltem, amely alternativ megoldást tartalmaz. A Hunyadi u. 17. szám alatti lakóház kb. 100 éves, megroggyant tetőszerkezettel, tehát annak lebontása mindenképp indokolt. Az egész ház beleesik az utkorrekciós vonalba, tehát az uj frontvonal a ház keleti oldalától még keletebbre kezdődik, egy kis terület van ott és csak akkor van annak értéke, ha az 1356/1-es hrsz-u ingatlanra megtörténik a területcsere. Ha valaki ezzel a feltétellel nem fogadja el, akkor elmegyünk a kisajátításig is. Dr. Henczi Edit: Az újonnan kialakult épület udvarán az 1361/1. helyrajzi számmal megjelölt ingatlanból, mely korábban a KI0SZ tulajdona volt , mi megvásároltunk egy jelentős területet, hogy ennek az épületnek megfelelő udvara legyen. Erre a területre a lakóközösséggel a mai napig nem tudtunk szerződést aláirni, ugyanis ők a jelenlegi probléma megoldásához kötötték azt, hogy nekünk ezt a bizonyos telekhányadot kifizessék. Ez a szerződés megfelelő tárgyalási alapot biztosit ahhoz, hogy az 1356/1, illetve az 1356/2. hrsz-ból - ami már egy helyrajzi számra össze van vonva - a szükséges nagyságot megkapjuk és az 1413/1. hrsz-on szereplő ingatlant ugy alakitsuk ki, hogy a Hunyadi u. 19. szám alatti épülethez építkezhessünk. - 35 - Marton István: Továbbra is az a javaslatom, hogy Bábi István és felesége részére 3 szobás lakást biztositsunk és vételár különbözet cimén 200.000.- Ft-ot, amennyiben azt nem fogadják el, forduljunk a köztársasági megbízotthoz. Dr.Kereskai István: Nem fordulhatunk a köztársasági megbízotthoz, mivel adásvételről van szó, ha a felek nem fogadják el az ajánlatunkat, akkor továbbra is a lakásban maradnak. Aki egyetért Marton képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: Meg kell határozni, hogy ez a 200.000.- Ft minek a terhére lesz kifizetve. Javasolom, mivel itt további beépitési lehetőség van, az értékesítési árbevétel terhére történjen. » Or. Kereskai István: Aki egyetért a módositó javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 26/1992. számú határozat A közgyűlés a) a Nagykanizsa Hunyadi u. 17. szám alatti 1413/2 .hrsz-u Bábi István és neje tulajdonát képező házasingatlant /két szoba komfortos/ elcseréli a Nagykanizsa, Roz-gonyi u. 2. szám alatti 1166 hrsz-u I. emelet 5. számú 71 m2 alapterületű /3 szoba, komfortos/ lakással. Értékkiegyenlítés címén Bábi Istvánnak és feleségének 200.000.- Ft-ot fizet, melynek forgása a visszamaradó telekhányad eladása. b) A Nagykanizsa, Rozgonyi u. 2. szám alatti I. emelet 5. számú lakást szociális önkormányzati bérlakássá minősíti és elidegenítésre kijelöli. A közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy az ingatlancsere szerződést az érintettekkel a jelenlegi döntésnek megfelelően kösse meg. Határdő: 1992. március 31. Felelős :Dr.Henczi Edit jegyző - 36 - 9. Javaslat a Városi Tűzoltóparancs.nokság részére telekkiegészítésre (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Kisebb telekkiegészítésről van szó, a tűzoltók a raktározási lehetőségüket tudják bővíteni, valamint egy sportpályát alakítanának ki a közterületen, amit bárki igénybe vehet. Jancsi György: A városfejlesztési bizottság támogatja a javaslat elfogadását. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 27/1992. számú határozat a) A közgyűlés a Városi Tűzoltóparancsnokság intézményi területét a mellékelt térképvázlat szerint a 2482 hrsz-u önkormányzati tulajdonu közterületből 125 m2-rel térítésmentesen kiegészíti. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a további szükséges intézkedések megtételéről gondoskodjon. Határidő: 1992. március 1-től Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Kossuth tér 2482 hrsz-u parkosított közterületből a Városi Tüzoltóparancsnokság - saját költségén és kivitelezésében - a mellékelt helyszínrajz szerint a közforgalom számára is rendelkezésre álló sportpályát építsen. 10. Tájékoztató a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat szervezeti változásának előkészületeiről (írásban) Előadó: Jesch Aladár bizottsági elnök Dr. Kereskai István: Aki egyetért a tájékoztatóval, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a Délzalai Viz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat szervezeti változásának előkészületeiről szóló tájékoztatót elfogadja. - 37 - 11. Javaslat Nagykanizsa megyei jogú város környezetvédelmi koncepciója megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Stamler Lajos: Kérem, hogy e témát a közgyűlés ma tárgyalja meg. Arról van szó, hogy az eddig érvényben lévő környezetvédelmi tanácsrendelet a 3 bizottság véleménye szerint átdolgozásra szorul és a koncepció kidolgozására adna most felhatalmazást a közgyűlés. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a közgyűlés azzal, hogy ma tár-t gyaljuk a javasolt témát? A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal egyetért a téma tárgyalásával . Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a környezetvédelmi koncepció megalkotására készitett Írásbeli anyaggal? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja a környezetvédelmi koncepció megalkotására készített javaslatot. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal, hogy a mai ülést befejezzük, és a meg nem tárgyalt témák folytatólagos ülésen, 1992. március 16-án kerüljenek megtárgyalásra? A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István polgármester az ülést 21,30 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
