* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.9 MB | |
| 2026-02-27 14:31:38 | |
 | |||||||
Nyilvános  199 | 286 | 1991. november 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 23/1991. Határozatok száma: 194-től 208-ig. Napirendi pontok 1.) Polgármesteri, tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a víz- és csatornadíjaknak a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és Ig. Biz. .elnöke 3.) Javaslat a Közterület Felügyelet Környezetvédelmi felügyeletté történő alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat az IKKV átalakítására (írásban) Előadó: Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja 5.) A Polgármesteri Hivatal információs rendszerének fejlesztési koncepciója (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az Erzsébet tér rendezésének, sírok áthelyezésének ütemtervére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 7.) "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Alapítvány létrehozása (írásban) E1őadó: Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Javaslat a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 9.) Tájékoztató a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek előkészít téséről (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10.) Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 11.) Egyebek a) Javaslat a Lakásügyi Társadalmi Bizottság ujjáválasztására (írásban) Előadó: Dr, Henczi Edit jegyző b) Javaslat az intézményi előirányzatok módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők c) Javaslat a balatonmáriai gyermeküdülő költségeinek rendezisére Előadó: Cserti Tibor osztályvezető (írásban) d) Javaslat a Kórház-Rendelőintézet 1990. évi pénzmaradványának módosítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető e) Javaslat a Csónakázó tó és környezete rendezésére (írásban) Előadó: Jancsi György, Jesch Aladár, Stamler Lajos bizottsági elnökök f) A ZÁÉV nagykanizsai telephelye és egyéb építményei alatt lévő földterületek ügye (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgárm ester g) Ónálló képviselői indítvány a 74.sz. ut Korpavár-7.sz. ut közúti szakasza korszerűsítésének programozására, a kivitelezés időpontjának előrehozatalára (írásban) Előadó: Balotás Tibor képviselő h) Önálló képviselői indítvány a Városi Sportcsarnok megépítésére Előadó: Palotás Tibor képviselő 12. Javaslat a közgyűlés 1991.dec, 16-i ülésének napirendjére. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1-20/1991. MEGHÍVÓ Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését az 1990. évi LXV. tv. 12. §. (2) bekezdésében biztosított jogkörömben 1991. november 25-én (hétfő) du. 14.00 órára összehívom . Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5\ ) Napirendi pontokra javaslat: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) — Előadó : Dr. Kereskai István polgármester 2. Javaslat a viz- és csatornadíjaknak a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyrendi és lg. Biz. elnöke 3. Javaslat a Közterület Felügyelet Környezetvédelmi Felügyeletté alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4. A Polgármesteri Hrvatal információs rendszerének fejlesztési koncepciója (írásErarTX™"^"^^ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5. Javaslat az Erzsébet tér rendezésének, sírok áthelyezésének ütemtervére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető (T) "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Alapítvány létrehozása Előadó : Far kas Zoltán alpolgármester--* 7. Javaslat a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére (írásban) Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 2 8. Tájékoztató a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek előkészítéséről (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 9. Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 10. Egyebek A közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykanizsa, 1991. november 19 1-20/1991 NAGYKANIZSA MEGYEI 00GU VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1991. november 2 5-i üléséről Rendelet száma: 23/1991. Határozatok száma: 194-től 208-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. november 25-én (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helyei a Hevesi. Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Dr. Harsányi Tamás, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, P 1 o t á i Tibor, Pilözer Éva, Sneff Mária, .Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Göndör István, Jancsi György. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Fazekas István, Karmazin József, Dr. Spingár László, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Dr.Gotthárd Jenő városi rendőrkapitány, Szőke János a VGV igazgatója, Teleki László szószóló, Szécsi László IKKV megbízott vezetője, Farkas Károly IKKV szakszervezeti vezetője, Dr. Búzás Judit tisztiorvos, Szabó Bakos Szilárd kuratóriumi tag, Valler László a Közterület Felügyelet vezetője, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a pécsi rádió munkatársa és a Cserháti Szakközépiskola egy tanulócsoportja. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen réaztvivfimeghívottakat, és az iskola jelenlévő tanulóifjúságát. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A napirendi javaslatot a képviselők írásban megkapták, van-e más javaslat. Pilczer Éva: Az IKKV átalakításával kapcsolatos témát 3. napirendként javaslom megtárgyalni. Czotterné Ivády Zsuzsa: A korábbi ülésen Javasoltam, hogy a piac helyzetét egy önálló napirend keretében vizsgáljuk felül. A mai anyagban nem szerepel. Miért? Balassa Béla: Napirend előtt 2 percet kérek. - Marton István: Napirend előtt 2 percben szólni kívánok. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Napirendi előtti felazólalásra kérek néhány percet. Koczfán Ferenc : Napirend ölőtt szeretnék röviden szólni. Palotás Tibor: Napirend előtt egy percet kérek. Kérem, hogy a képviselői indítványok az IKKV anyagának megtárgyalását követően szerepeljenek napirendként. Dr. Henczi Edit: Szeretném, ha a testület foglalkozna az egyebek napirend keretében a városban lévő gazdálkodó szervezetek alatti földterületek önkormányzati részének sorsával. A ZÁÉV kérte, hogy az önkormányzat nyilatkozzon, területeit bekivánja-e vinni az uj RT-be, vagy azt értékesítené szeretné. Stamler Lajos: Az IKKV átalakításának megtárgyalását 4. napirendként javasolom. Pilçzer Éva : Elfogadom Stgmler képviselő javaslatát. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással egyetért hogy az. IKKV. átalakításának ügyét 4. napirendként tárgyalja Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a képviselői önálló indítványok 5. és 6. napirendként kerüljenek megtárgyalásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 14 tartózkodással nem ért egyet a képviselői indítványok 5. és 6. napirendként való tárgyalásával, ezért 16 szavazattal, 7 tartózkodással ugy dönt, hogy azt áz egyebekben tárgyalja. Dr. Henczi Edit: A piac helyzetéről szóló előterjesztést a hivatal elkészítette és a gazdasági bizottság november 19-i ülésére vitte, de a bizottság ülésén nem került sorra, nem tudtunk egyeztetni, ezért nem szerepel ma napirendként. Dr, Kereskai István: A javasolt témát a következő ülés napirendjei között szerepeltetni kell. Aki egyetért, hogy a ZÁÉV kérésével kapcsolatos anyag ma megtárgyalásra kerüljön, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 tartózkodással a javasolt napirendet elfogadja. 21 szavazattal, 2 tartózkodással az elhangzott kiegészítésekkel a javasolt napirendi pontokat elfogadja. - 3 - Napirendi pontok: 111 Polgármesteri, tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2.) Javaslat a víz- és csatornadíjaknak; a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Biz. .elnöke 3.) Javaslat a Közterület Felügyelet Környezetvédelmi felügyeletté történő alakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4.) Javaslat az IKKV^átalakítására (írásban) Előadó: Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja 5.) A Polgármesteri Hivatal információs rendszerének fejlesztési koncepciója (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6.) Javaslat az Erzsébet tér rendezésének, sírok áthelyezésének ütemtervére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 7.) "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Alapítvány létrehozása (írásban) E1őadó: Farkas Zoltán alpolgármester 8.) Javaslat a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére (írásban) |.l őa d ó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 9.) Tájékoztató a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek előkészít téséről (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 10.) Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető 11.) Egyebek a) Javaslat a Lakásügyi Társadalmi Bizottság ujjáválasztására (írásban) Előadó: Dr, Henczi Edit jegyző - 4 - b) Javaslat az intézményi előirányzatok módosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők c) Javaslat a balatonmáriai gyermeküdülő költségeinek rendezisére Előadó: Cserti Tibor osztályvezető (írásban) d) Javaslat a Kórház-Rendelőintézet 1990. évi pénzmaradványának módosítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető e) Javaslat a Csónakázó tó és környezete rendezésére (írásban) Előadó: Jancsi György, Jesch Aladár, Stamler Lajos bizottsági elnökök f) A ZÁÉV nagykanizsai telephelye és egyéb építményei alatt lévő földterületek ügye (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgárm ester g) Ónálló képviselői indítvány a 74.sz. ut Korpavár-7.sz. ut közúti szakasza korszerűsítésének programozására, a kivitelezés időpontjának előrehozatalára (írásban) Előadó: Balotás Tibor képviselő h) Önálló képviselői indítvány a Városi Sportcsarnok megépítésére Előadó: Palotás Tibor képviselő 12. Javaslat a közgyűlés 1991.dec, 16-i ülésének napirendjére. Napirend előtt: Balassa Béla: Iskolatej alapítvány létrehozását javasolom Nagy-1-kanizsán. (Az ezzel kapcsolatos anyag csatolva,) Marton István: Gondolom Önök közül is sokan olvasták azt a hirdetést, ami a Zalai Hírlapban először november 15-én jelent meg. Négy ingatlant kínáltunk értékesítésre, ezek közül az egyik a Rákóczi u, 12* szám alatti ingatlanként jelent meg Rákóczi u. 42. helyett. Ezt korrigálandó 5 nap múlva megjelent a helyesbítés, utána rá két napra ismét tévesen Rákóczi u. 12. szerepelt. A Rákóczi u. 12. szám alatt lakó állampolgárt ekkor már sok zaklatás érte, amit kifogásolt a hirdetés feladónál, ahol enyhén szólva kioktatásban részesült. Ha valaki hibázik, akkor űgy gonr-dolom, hogy a lehető leggyorsabban és legkulturáltabban kell azt helyrehozni. A kérdéses személynek nem ez az első esete. Kérdésem, hogy ezek a dolgok meddig mehetnek a továbbiakban? Dr. Kereskai István: Az esetet kivizsgáltatom, mert most pontos választ adni erre nem tudok. Aki hibázott annak el kell ismernie, de a kérdés olyan formában történő felvetését, hogy meddig mehet ez igy, nem értem. 5 Cserti Tibor-. Az érintett állampolgártól a TV nyilvánossága előtt elnézést kérek az őt ért zaklatásért. A hibás közlés miatt tiltakoztunk a Zilii Hírlapnál. Ha valamelyik képviselőnek hasonló jellegű problémája van, akkor kérem forduljon hozzám és a lehetséges intézkedéseket megteszem. Ha ezzel a képviselők nem elégedettek, akkor forduljanak a polgármesterhez, aki a mulasztókkal szemben felelősségrevonást kezdeményez. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: A Berzsenyi utca lakói azt kérik, hogy lehetőséget kapjanak garázsok építésére. A Sugár uti lakók kérik, hogyha a bank részére lehetővé tettük lakások megvételét, akkor számukra is biztosítsuk ezt a lehetőséget. Dr. Kereskaí István: Mindkét kérés olyan, amivel a testületnek foglalkoznia kell, én ezt a felvetést jószándéku sürgetésnek érzem. Kogzíán Ferenc: Az Erkel Ferenc Művelődési Ház kezelési joga eddig a QKG-é volt. Állítólag ennek a vállalatnak nincsen arra pénze, hogy továbbra is fenntartsa ezt az épületet, ezért egy alapítványba kívánja bevinni, mely kuratóriuma Budapesten székelne. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy az épület kezelési joga elkerül Nagykanizsáról. Javasolom, hogy á közgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel, teremtsünk arra pénzt, hogy ez az épület ne Kerüljön el a városból, mármint a kezelési jog. Több szervezet keres a városban magának helyiséget, az épület e célra megfelelne. Palotás Tibor: A Zalai Hirlap az említettnél súlyosabb hibákat is elkövet, de a helyesbités nem mindig történik meg. A Hevesi ABC melletti parkolóhely kereskedői azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy segítsek a parkolóban lévő áldatlan állapot megszüntetésében, melyet az engedély nélküli alkalmi árulok idéznek elő. Ilyen tevékenység a város más területén is előfordul, kérem a közgyűlést, találja meg erre a megoldást. Dr. Kereskai István: Az Erkel Ferenc Művelődési Házzal kapcsolatos hivatali álláspont az, ha beviszik valamilyen társaságba akkor a földrészlet fele a miénk. Ugy tervezzük ennek a résznek a bevitelét, ha részünkre a beépités lehetősége biztosított, a másik feltétel pedig az, hogy a társaság a szakmai feladatot ellátja a városban. Ezt a két kritériumot mondta ki a hivatal szakmai szempontból. Konkrét döntés még nem történt az ügyben, újra fogjuk vizsgálni. A kereskedők kérését jogosnak tartjuk, az engedély nélküli árusítást a közterület felügyeletnek kellene kiszűrni, de szabálysértési eljárást is lehet kezdeményezni ellenük. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Pilczer Éva: A 147/1991. számú határozatunkban felszólítottuk a Cserháti Szakközépiskola igazgatóját, számoljon be a közgyűlésnek arról, hogy az iskolában, illetve a kollégiumban az átalakulás hogy zajlott le, megtörtént-e az igazgatóhelyettes választása, a hatáskörök kidolgozása, a dolgozók átszervezése. Ezekről a polgármester ur kapott-e tájékoztatót. Gerencsér Tibor: A határozat ugy szól, hogy az intézményvezető munkaköri leírását be kell mutatni a közgyűlésnek. Az intézményvezetőknek nincs munkaköri leírásuk, mi ugy értelmeztük, hogoy a kollégiumvezető munkaköri leírásáról van szó. Ezt a legutóbbi kulturális bizottsági ülésen a bizottság tagjaival ismertettük. Amennyiben a testület kívánja, akkor ezt az anyagot idehozzuk. Pilczer Éva: Erről a következő ülésen a polgármesteri tájékoztatóban kapjunk tájékoztatást. Dr. Kereskai István: A polgármesteri tájékoztatóban szerepeltetni fogjuk. Balogh Tibor: A polgármesteri beszámolóhoz kaptunk egy mellékletet amely tartalmazza az IKKV két szakszervezet képviselőjének és az intézmény vezetőjének nyilatkozatát azzal a kéréssel, hogy arról a november 4-i közgyűlésen a testületet tájékoztassák. A levél iktatásra került a hivatalban október 31-én, de a november 4-i ülésen erről nem kaptunk tájékoztatást, miért. Dr. Henczi Edit: A november 4-i ülésen azért nem került ismertetés re, mert akkor már e témakörrel nem foglalkozott a testület, és a sok egyéb napirend mellett annak ismertetéséről megfeledkeztünk. Viszont feltétlenül szükségesnek tartottuk, hogy a képviselők azt megismerjék, ezért csatoltuk a mai polgármesteri tájékoztató mellé Czotterné Ivády Zsuzsa: A november 8-án megtartott Alpok-Adria Regionális Konferencián a Közlekedési-Hirközlési-Vizügyi Minisztérium államtitkára biztatott bennünket, ha december elejéig a reptér hasznosításával kapcsolatos elképzelést megküldjük, akkor az országos tanulmányterv részeként figyelembe lehet venni a mi elképzelésünket is. Az a kérdésem, hogy mit sikerült ebben az ügyben intézni? Dr. Kereskai István: A sportrepülő szakosztály képviselői felkeres tek és elmondták, hogyha mi más célra akarjuk hasznosítani a repteret, akkor ők az eddigi lehetőségtől elesnek. Ugy tudom a honvédség hozzáállása sem egyértelmű. Naprakész információm nincs, Írásban válaszolni fogok a képviselőnőnek. - ? - Czotterné Ivády Zsuzsa: Eltekintek az Írásbeli választól, kérem, hogy a határidő lejárta előtt mégegyszer tekintsük át ezt az ügyet és próbáljunk a város számára kedvező megoldást találni. Dr. Kereskai István: Kérem a képviselőnőt, hogy keressen fel a hivatalban ennek megbeszélése érdekében. Takács Zoltán: Véleményem szerint a vezetékes TV ügyét 5 sorban nem lehet elintézni, bizottsági ülésen sem sikerült ebben előbbre lépni. Számomra van egy jogi kérdőjel, amelynek tisztázását először májusban, majd augusztusban kértem, azóta sem tudom mi a helyzet. A vezetékes antennarendszer a volt tanács és a lakosság pénzéből került finanszírozásra. Korábban az IKKV tulajdonában volt, majd 1985-ben könyvjóváírással került ingyen a NELKA tulajdonába. Azóta az ő vagyona ugy gyarapszik, hogy a lakosság finanszíroz egy beruházást szerződéskötés alapján, és mindenki automatikusan tudomásul veszi, hogy a 12.000, vagy a 16.000.- forintos lakossági hozzájárulás a NELKA vagyonát növeli. Ezt tettem fel kérdésként, hogy ez igaz-e, melyre nem kaptam választ. Szerintem ez nem igaz. Ez a szerződés egy vállalkozási szerződés, melyben semmi utalás nincs arra, hogy a műszaki berendezés tulajdonjogilag a NELKA vagyonát fogja gyarapítani. A vállalattal olyan vagyon megvételéről kezdtünk tárgyalni, ami véleményem szerint nem a vállalaté, ami kb. 20 millió forint. A NELKA tanácsi alapítású vállalat és mint ilyen minimum 50 %-ig az önkormányzat tulajdona. Ha ez így van, akkor nem értem a kiinduló helyzetet, és mégegyszer kérem, hogy vizsgálják meg a szerződést a tulajdonjogra vonatkozóan. Dr. Henczi Edit: Nem tanácsi, hanem közgyűlés által irányított vállalatról van szó. Azt kérdezem Takács úrtól, ha zártkertben villanyvezetéket építenek társulásos alapon, kinek a tulajdonába kerül a hálózat? A DÉDÁSZ-éba. A mi esetünkben pedig a NELKÁ-éba. Dr. Kereskai István: A vezetékes rendszerek fejlesztésére, tulajdonjogára vonatkozóan a jogszabályok rendelkeznek. Nem megvételről volt a NELKA témájában. Palotás Tibor: Szeretném kijelenteni és kérni, hogy ne ilyen egyszerűen rázzák le ezeket a kérdéseket. Meggyőződésem, hogy Takács képviselőtársamnak igaza van. Az is meggyőződésem, hogy az előző rendszerben ha valaki elkövetett valamit az közönséges lopás, és az a jogszabály, amire a jegyzőnő hivatkozott nem lehet igaz. Kizárt dolog, hogy egy rossz jogszabály igaz legyen. Az a kérésünk, hogy ezt az igazságtalanságot valaki szüntesse meg, vagyis, hogy a lakosság által befizetett összegekre valaki ne mondhassa azt, hogy az az övé. Bizottsági ülésen a jogászok azt mondták, hogy mindenegyes szerződést (3000 db) bíróságra kellene vinni, és ez szerintük jogi nonszensz. Az én véleményem az, ha ennyit kell odavinnünk, akkor tegyük meg. Kérem ehhez a polgármester ur hozzáállását. ■ # * Dr. Kereskai István: Mégegyszer Szeretném hangsúlyozni, hogy a régi jogszabályokból még több hatályban van, amelyeket döntéseinknél be kell tartanunk. A NELKA és az állampolgárok között magánjogi szerződés jött létre, ha. perre kerül a sor,, nem tudom, hogy a birőság kinek ad igazat. Balogh György: A kollégiumvezető ügyére szeretnék visszatérni, és idézem a közgyűlés határozaztát: "Gondoskodni kell az intézmény igazgatója feladat- és hatáskörének pontos kimunkálásáról. amelyet a Humán Osztály terjesszen a közgyűlés elé." Egy képviselőtársam kérésére került be ez a határozatba, és nem a kollégiumvezetőre, hanem az iskola igazgatójára gondolt, hogy ezzel az ő hatáskörét szűkíteni tudják. Gerencsér Tibor: Az intézményvezetők munkaköri leírással nem rendelkeznek, munkaügyi jogszabályok határozzák meg számukra a feladatokat, azt a közgyűlés sem korlátozhatja. Egy-egy konkrét ügyben lehetne az intézményvezetőtől intézkedési tervet kérni, de a munkajoggal kapcsolatos korlátozásokat a testület nem teheti a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes intézkedésre nem kerülhet sor. Farkas Zoltán: A városüzemeltetési bizottság ülésén kb. 1 hete tárgyaltuk a NELKA témáját. A hivatal álláspontja ebben a kérdésben nagyon közel van ahhoz, amit Takács képviselő megfogalmazott. A folyamat nincs lezárva, olyan stádiumban van,, hogy további meggondolást ^igényel és bizom abban, hogy a városlakók fli az önkormányzat számára is kedvezően alakul. Cserti Tibor: A polgármesteri tájékoztató 3. bekezdésében a Humán GESZ-szel kapcsolatos kötelezésünk végeredményéről adunk számot. Kérem, hogy ez külön kerüljön megszavaztatásra. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a Humán GESZ költségvetésével kapcsolatos zárolási indítvánnyal, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a zárolással egyetért . A polgármesteri tájékoztatót 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal 4 tartózkodással elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 194/1991. számú határozat a> A közgyűlés a 115/1991, a 154/1991, a 164/a/1991. számú határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. b) A közgyűlés a Humán GESZ 1991. évi - a 184/1991. számú határozattal felemelt - költségvetését 45.000.-Ft-tal csökkenti. - 9 - 2.) Javaslat a viz- és csatornadíjaknak a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (III.25.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg.Biz . elnöke Takács Zoltán: E téma korábbi tárgyalásakor szó volt arról, hogy készüljön hatástanulmány a Palotás képviselő által akkor felvetettek figyelembevételével, mely bemutatja ennek az uj rendszernek az előnyeit, hátrányait. Elkészült-e ez a tanulmány? Dr. Henczi Edit: Palotás képviselő részt vett az uj tervezet elkészítésében és azzal egyetértett. Az IKKV egysége elkészítette azt a tervezetet, hogy a mostani jogszabályok szerint mennyi az a dij, amit előlegként szedünk és ehhez képest a tényleges fogyasztás havi bontásban hogyan alakul. Ennek a lényege az, hogy a jelenlegi előlegfizetési rendszer nem rossz, vagyis nincs lényeges eltérés a ténylegesen beszedett előleg és a mért fogyasztás között. Azzal a korrekcióval- amit Palotás képviselő kért -, hogy a szorzószámokat némiképp változtassuk meg az alacsony komfortfokozatú ingatlanoknál illetve a több egy lakásban lakó személyre tekintettel, Ezzel elfogadhatóan fog alakulni az egy lakosra illetve egy lakásra mért vizdij mértéke. Palotás képviselő azt szerette volna, ha ezt a változást már erre az évre is alkalmazzuk. Ezzel a bizottság nem értett egyet. Takács Zoltán: Nem a kérdésre kaptam választ. A hatástanulmány alatt azt értem, hogy van egy össz-vizfogyasztás a városban, amit továbbra is meg kell fizetni. Ezek a szorzószámok arányeltolódást okoznak, van akik kevesebbet, mások többet fizetnek. Erre vonatkozóan van-e számítás, hogy egy négy személyes család a tavalyi vízfogyasztást figyelembe véve mennyit fizet. Balogh György: Nem tudom milyen hatástanulmányra gondol képviselőtársam, annyit fizet valaki, amennyit a vizóráral leolvasnak, ezen belül az arányokat változtattuk meg, amit a rendelet tartalmaz. Palotás Tibor: Ugy érzem, hogy a javasolt módosítás az igazságosabb vizdijfizetést célozza meg. Véleményem szerint ha egy lakásban 8-an élnek, azok nem fogyasztanak 8-szor annyi vizet, mint egy személy. A módosítás figyelembevételével, aki egyedül él egy kicsit többet, mig a nagyobb létszámú család egy kicsit kevesebbet fizet. A másik módosítás a lakások komfortfokozatára vonatkozik, hogy a komfort-nélküli és a szükséglakás kisebb szorzószámmal szerepel itt, mert ezekben a lakásokban esetleg még WC sincs, tehát jóval kevesebb vizet fogyasztanak, mint amit az előző rendeletben megállapítottunk. Ugy érzem ez a rendelet-tervezet több év távlatában is kielégítheti a város igényeit és talán kevesebb vitára fog alkalmat adni. Tudomásul veszem, hogy amódositott rendelet nem visszamenőlegesen, hanem 1992. január l-jén lép hatályba. - 10 - Dr. Henczi Edit: Az ármegállapítás visszamenőleges hatállyal nem történhet. Az IKKV-nak lehetősége van kivételes esetekben méltányosságot gyakorolni a nagycsaládosoknál. Jesch Aladár: A módosítás csak az arányokat változtatja meg, mert ha egy vizmérő mögött 5-8 fős család lakik, azoknak a vízdíja csak akkor változik, ha a vizmérő mögött kisebb létszámú család is lakik. Mert ha a családok létszáma egyforma, akkor mindenki egyformán fizet. Balogh György: Csak azokra vonatkozik a rendelet, akik közös vizmérő mögött vannak, és nem tudnak megállapodni abban, hogy milyen arányban fizetnek. Takács Zoltán: Ragaszkodom a hatástanulmány elkészítéséhez a rendelet megváltoztatása előtt, ezért javasolom, hogy a legközelebbi közgyűlésre az IKKV készítse el. Addig függesszük fel e téma tárgyalását. Dr. Henczi Edit: Mely házakra vonatkozóan kíván hatástanulmányt készíttetni a képviselő ur. Ha a bérlők megegyeznek egymás közt a fizetést illetően ott nem kell készíteni, ha külön vízmérője van mindenkinek akkor sem, tehát hatástanulmányt csak azoknál a konkrétan meghatározott ingatlanoknál célszerű készíteni, ahol nekünk kell szabályozni, hogyan fizessék a felhasznált vízmennyiséget. Takács Zoltán: Az egyedi magánházakra nem vonatkozik a rendelet, arra nem is kérem a hatástanulmányt. De pl. egy tízemeletes házra /Bartók B.u.6./ igenis el kell készíteni, hogy pontosan tudjuk, hogy a családtagok száma mennyire befolyásolja a fizetés mértékét. Minorics Piroska: A 3. §. 3. bekezdése tartalmazza az egy főre eső átlagfogyasztást, hogy kell értelmezni - 1,3-szerese, vagy 130 %-a szerintem, de nem 1,3 %. Farkas Zoltán: Ugy gondolom, nem olyan jelentős a torzítás, amit a szorzók okoznak. Számításaim szerint az 1 fős lakásnál 100.- Ft helyett 117.- Ft-ot, 2 fős családnál az 1,9-es szorzóval 200.-Ft helyett 229.- Ft-ot, tehát ezeknél kis emelkedés tapasztalható, míg egy 7 tagu családnál 700.- Ft helyett 575.- Ft a vizdij, itt már csökkenés tapasztalható. Takács Zoltán: Azt a hatást szeretném megnézni, hogy 2 fős nyugdíjas családnak mennyire növekszik a terhe ezzel a szorzóval, kinek a javára. - II - Dr. Kereskai István; Takács képviselő javasolta, hogy vegyük le e témát a napirendről a hatástanulmány elkészültéig. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az alpolgármester számitásai alapján is kiderült, hogy egy-két fős családok rosszabbul járnak, többet kell fizetniük, mint amennyi a valós fogyasztásuk. A rendelettervezetben nem lehetne-e utalni arra, hogy a jövő év folyamán, amikor a lakbérek is áttekintésre kerülnek, akkor ezt a vizdijat a rászorulók részében nem lehetne-e kompenzálni. Lehetne-e a rendeletnek része az, hogy az állami vagy önkormányzati lakásokban élők valamiféle kompenzációt kapnának akkor, ha saját maguk vizórát szerelnének fel. Farkas Zoltán: Nem arról van szó, hogy az 1-3 fős családok többet fizetnek mint a tényleges fogyasztásuk, merthogy az mennyi azt nem ismerjük. Azt mondhatjuk, hogy annál fizetnek többet, mintha a közösségi fogyasztást egy főre bontanánk le. A szorzónak az a célja, hogy megpróbáljon a valósághoz közelíteni a dij felosztásában. Takács Zoltán: Véleményem szerint a rendeletben az előleg szó helyett "rész-számla" kifejezés szerepeljen. Az 5. §. cime valószínűleg nem egy főre, hanem 1 lakásra jutó vízfelhasználás megállapítására vonatkozik. A 7. §. 5. bekezdés értelmezésem szerint visszamenőleges jogszabályalkalmazás, és mint ilyen kerülendő. Ugy gondolom, hogy nem 1991-ről, hanem 1992-ről van szó. Balogh György: Igen, az 1992. éviről van szó. Jesch Aladár: Ha a vizmü vállalat havonta leolvassa a vízmérőt, akkor miért kell kiszámítani az éves fogyasztást? Az a javaslatom, hogy a rendeletbe ne irjuk elő, hogy a vizmü vállalat hányszor olvassa le a vízmérőt. Takács Zoltán: Jogunk van előírni a vizmü vállalatnak a leolvasás gyakoriságát? Véleményem szerint nincs, csak ahhoz van jogunk, hogy a korrekt számlázást követeljük meg. Jesch Aladár: A városban lévő 3 szolgáltató vállalat háromféleképpen számláz. A DÉDÁSZ egyszer olvassa le és ezt elosztja 6 részre, számlát kéthavonta küld. A KÖGÁZ kéthavonként olvas le, hónapos eltolódásokkal és a valós fogyasztást kb. kéthónapos késéssel számlázza. Mig a vizmü vállalat ezek szerint havonta fog leolvasni, abból kiszámít egy éves átlagot és ezt elosztja 12 részre és annak 1/12-ed részét fogja leszámlázni.Én azt tartom logikusnak, ha egyszer már leolvassa a tényleges fogyasztást, akkor azt is számlázza. - 12 - Dr. Kereskai István: Elhangzott az i javaslat, hogy az "előleg" helyett "rész-számla" szó szerepeljen a rendeletben. II ért ezzel fí g y e t ? A közgyűlés 23 Szavazattal, 1 tartózkodással egyetért azzal, hogy a rendeletben a "rész-számla" szó szerepeljen az előleg kifejezés helyett. Dr. Kereskai István: Jesch képviselő javasolta, hogy ne irjuk elő a vizmü vállalatnak a havonta történő leolvasást. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 6 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Javaslatként hangzott el az is, hogy az 5.§_ elmében szereplő 1 főre jutó vízfelhasználás megállapítása helyett 1 lakásra jutó legyen. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elveti. Jesch Aladár: A 3. §. 3. bekezdése a tervezet megfogalmazása szerint félreérthető. Nem a havi fizetendő előlegről, hanem a fejenkénti fizetendőről van szó? Dr. Henczi Edit: Egy lakásra jutó tényleges mértékről van szó. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a szövegmódosításra tett javaslattal? A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag a szövegmódosítással egyetért. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 23/1991. <XI.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/1991. /XI.25./ számú rendelete a viz- és csatornadíjaknak a lakások és a nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 8/1991. (ÍII.25.) számú rendelete módosításáról. /A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ - II - 3. Javaslat a Közterület felügyelet Környezetvédelmi Felügyeletté alakítására /irásban/ Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Magyar József: Ha a környezetvédelmi felügyelők azért felelnek, ami az anyagban szerepel, akkor mi van a többi dologgal, amely még a környezetvédelemhez tartozik, pl, szeméttelep ügye, szennyvíz témája, a városon belüli légszennyeződésre stb. Karmazin József: A felügyelet illetékességi területe Nagykanizsa város bel- és külterülete, tevékenységi körükbe az illegális szeméttelepek és szennyező források felderitése is beletartozik. Munkájukat központi jogszabályok ég az önkormányzat rendeleteiben meghatározottak alapján végzik. Van olyan terület, melyben teljes körben nem járhat el. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az 5. fejezet foglalkozik a felügyelett személyi feltételeível* Az.ott dolgozók havi bruttó bére havi 11ooo.- Ft. Részükre havi 20-25000 Ft munkabér megállapítását javasolom, mivel fokozottan ki vannak téve korrupciós lehetőségeknek, másrészt az időjárás viszontagságainak.. A 6. fejezetben évi 10.000.-Ft-os ruhaellátmányról olvashatunk. Ez 1985-ben 6.000.- Ft volt,, így még az inflációt sem követi ez az összeg. Győrben hasonló tevékenységet végzők évi 23.000.- Ft ruhaellátmányban részesülnek. Javasolnám, ha megfelelő mértékben ezeknek a személyeknek a bruttó bére emelkedik, akkor személyenként 12.000.-Ft ruhapénz kerüljön megállapításra azzal a záradékkal, hogy évente az infláció követhető legyen. A 2. sz. mellékletben fel van sorolva, milyen esetben lehet helyszíni bírságot kiszabni (kamionparkolás, telephely megoldása)* Szükség lenne ezt helyi szinten szabályozni. Takács Zoltán: Egyetértek a képviselőnő által elmondottakkal, az anyagi támogatással is. A 2. fejezet 3. pontja számomra nem érthető. "Részben önálló költségvetési szerv." Elvi ellenvetésem van a 6. fejezet 20. pontjával kapcsolatosan, mely azt mondja, hogy a beszedett helyszíni bírságok összegét a technikai feltételek javítására fordítja az irányító szerv vezetője. Nem az ellen van kifogásom, hogy annak javítására fordítja az összeget, hanem az összekapcsolás ellen. Ne birságbeszedő intézmény legyen, hanem megfelelő rend, fegyelem legyen a városban. Az emiitett mondat ne szerepeljen az előterjesztésben. Pilczer Éva: A mai viszonyok között a 11.000 Ft-os bruttó bért alacsonynak tartom, azonban a javasolt 20-25ezer forintot sokallom. A közterület felügyelők munkáját ösztönzi, hogy jelenleg a beszedett bírság 30 %-a az Övék. Ha a jelenlegi bérnél ez nem volt eléggé ösztönző, akkor ugy gondolom, 25.000.- Ft-os bruttó bér esetén még kevesebb ellenőrzést tartanak a városban. Stamler Lajos: A technikai feltételek javitását nemcsak a beszedett helyszíni bírságból oldják meg. Ugy gondolom a felügyelők számára olyan fizetést kell megteremteni, mely a korrupció lehetőségét - - minimálisra csökkenti. Magyar József: A város környezetvédelme,köztisztasága érdekében az önkormányzatnak is vannak tennivalói, de fordulhatunk a város vállalataihoz, a lakossághoz, hogy társadalmi munkában segítsenek a zöldterületek rendbentartásában, a megfelelő szemetesBdények kihelyezésében. Ha a feltételeket megteremtettük, akkor a közterület felügyelet bírságolhatja a rendbontókat. A közterületfelügyelők hasonló munkát végeznek mint a járőröző rendőrök, igy bérben is hasonlót kellene megállapítani számukraa. Balassa Béla: Ugy gondolom, hogy a közterületfelügyelőknek a reális anyagi ellátást biztosítani kell. Az önkormányzat anyagi teherviselő képessége behatárolt, ha 10-15 ezer forint nettó fizetésemelést szavazunk meg részükre, akkor ez az egyéb járulékokkal együtt 20-25 ezer forintot jelent fejenként. Dr. Búzás Judit: A közterület felügyeletnek milyen a kapcsolata a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Hatósággal? A tisztiorvosi szolgálat fi a felügyelet feladatai több ponton találkoznak, e munka megfelelő elvégzése érdekében szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a két szerv között. Dr. Henczi Edit: A Környezetvédelmi Hatósággal a Közterület Fel-Ügyeletnek nincs közvetlen kapcsolata, az önkormányzat helyi szerve. Feladata a rendeletekben meghatározottak betartása, tevékenységének egy része természetesen kapcsolódik a tisztiorvosi szolgálathoz. Kérni fogjuk a tisztiorvosi szolgálatot, hogy a szakemberek kiképzésében hegyenek részt. Az előterjesztésben egy-két pontatlanság található. A 4. pont helyesen, hogy a felügyelet szakmai irányítását a Polgármesteri Hivatal látja el, osztály megnevezése nélkül. A 20. pontban szereplő munkaidő helyesen 172 óra. A 21. pontban a szolgálat megkezdése helyett a munkábalépés előtt kifejezés a helyes. A felügyelet részben önálló költségvetési intézmény, és mint ilyen a Polgármesteri Hivatal munkaügyi szabályzata mellékletének kellene tartalmaznia, hogy a környezetvédelmi felügyelők milyen munkaruha juttatásban részesüljenek. Cserti Tibor: A 4/1991-es számú PM. rendelet a részben önálló költségvetési szerv fogalmát ugy jelöli meg, hogy tervezésben, költségvetési beszámolásban, a könyvviteli elszámolásban résztvevő szerv feladatait önálló költségvetési szerv utján látja el. A felügyelet működési feltételeiről is gondoskodni kell, a gazdasági osztályon belül nem látom reálisnak az ezzel kapcsolatos feladatok ellátását, ezért létszámfejlesztést kérek. A felügyelet létszáma jelenleg 5 fő, ha az ellenőrzéseket ketten végzik akkor 10 fő szükséges és a vezető, tehát 6 fő fejlesztés jelentkezik. A vezetői helyre a pályázatot is ki kell írni. A 18, pont a vezető és helyettesének feladataival foglalkozik, ha át- - 15 - szervezésről van szó, akkor a felügyelők között olyan személy is lesz, aki nem rendelkezik érettségivel. A szervezet működéséhez szükséges összeget meg kell tervezni, melyet az évi költségvetésnek tartalmaznia kell. 28. pontban szerepel a szabályzat hatálybalépésének napja, ennek időpontjaként a költségvetési szerv kialakítását, illetve újjászervezését 1992. január l-jét javasolom. Jesch Aladár: Kérem, hogy a 24. pont kivételével szavazzuk meg az előterjesztést. Koczfán Ferenc: Véleményem szerint a Közterület Felügyelet elnevezés megfelelőbb lenne. A költségek közül a segédmotorkerékpár beszerzését nem tartom indokoltnak, hasonlóan a számitógépet sem. Stamler Lajos: Véleményem szerint a Környezetvédelmi Felügyelet elnevezés jobban visszatükrözi, hogy az e területen dolgozók milyen feladatot látnak el. Böröcz Zoltán: Szerintem az előterjesztés mindent tartalmaz. Számomra az a fontos, hogy a meghatározott feladatoknak eleget tegyenek, és hogy ezt hány fővel, mennyi órában oldja meg a vezető, azt nem szabályoznám be. A működéshez szükséges összeget a költségvetésben határozzuk meg. Dr. Kereskai István: Javaslom, hogy az elhangzott módositásokkal fogadjuk el az előterjesztést, a szervezet működéséhez szükséges pénzösszegről az 1992. évi költségvetés tárgyalása során döntsünk. Magyar József: A költségvetésben szerepeltessük azt is, mennyi pénzt forditunk szeméttelep, zöldterület karbantartására. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a szövegpontositó módositásokkal, és a határozati javaslat azon kiegészítésével, hogy a vezetői állásra pályázatot irjunk ki, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a fenti javaslatokkal egyetért. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Koczfán képviselő javaslatával, hogy a szervezet elnevezése Közterület Felügyelet maradjon. A közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslattal nem ért egyet. Palotás Tibor: Kérem, hogy a szervezet elnevezésében szerepeljen a megyei jogú városi rang, tehát Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Felügyelete. 16 - A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 195/1991. számú határozat A közgyűlés a Közterület Felügyelet működéséről szóló tájékoztatót elfogadja. a) A közgyűlés a Közterület Felügyeletet 1991. december 31-ével megszünteti és 1992. január l-jével létrehozza a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Felügyeletét. A korábbi intézmény létesítésére vonatkozó 17/1984. számú tanácshatározatot hatályon ki-vül helyezi. Az újonnan létrehozott szervezet működésének dologi feltételeit a költségvetésben kell biztosítani . Határidő: 1992. január 1. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b) A közgyűlés a Környezetvédelmi Felügyelet Szervezeti és Működési Szabályzatát - a módosításokkal együtt - jóváhagyja. Az intézményvezetői álláshelyre pályázatot ír ki. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt a Szabályzatban foglaltak betartatására. Határidő: folyamatos, illetőleg 1991. dec.31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 4. Javaslat az IKKV átalakítására (írásban) Előadó: Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja Pilczer Éva: Az IKKV átalakítására vonatkozó javaslat felett dönteni kellene a testületnek. A létrejövő intézménynek a feladata lenne a bérlakásoknak és a nem lakás célú építményeknek a működtetése, fenntartása, üzemeltetése. Ezt a gazdasági bizottság maradványérdekeltségü, önállóan gazdálkodó költségvetési szervezetként tudja elképzelni. Szükségesnek tartja az intézmény alapító vagyonnal való ellátását és a jelenlegi IKKV megszüntetését. Az IKKV megszüntetését 1991. december 31-ével javasoljuk olyan módon, hogy a már korábban tervezett számú dolgozók munkviszonyát december 16-tal szüntessük meg. Ha a vállalat az év végével szűnne meg, akkor elkerülnénk két mérleg, két leltár készítését. Az uj intézmény létrehozását január l-jével javasoljuk. Amennyiben ezzel a testület egyetért, akkor az intézményvezetői állásra pályázatot kell kiírni. - 17 - Jesch Aladár; Korábbi testületi ülésen felvetettem, hogy célszerű lenne 1-21 az egész jogi helyzetet tisztázni, történt-e azóta ebben az ügyben valami. Palotás Tibor: A mostani javaslat eléggé eltér a korábbi elképzelésünktől. Mi lesz a vagyongondnokság témájával, mi lesz a folytatás» Magyar József: Hogyan várjuk el e szervezettől * hogy az Önkormányzati tulajdonu lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket ugy üzemeltesse, hogy ehhez önkormányzati támogatás bsb párosul. Ex azt jelenti, hogy emeljük a lakbéreket olyan mértékben, hogy az üzemeltetést ebből tudjuk megoldani? Ez hosszú távon azt jelentené, hogy ne adjuk el a lakásokat, ugyanakkor az érintett lakosság meg szeretné venni a bérlakásokat. Számomra nem érthető, hogyan kerül a vállalat hatáskörébe olyan mint vegyes iparcikk, nagy-, illetve kiskereskedelem, szervezett üdültetés, tehergépjármű-közlekedés, termelőeszköz kölcsönzés, lizing, beruházási fővállalkozás. Szécsi László: A közgyűlés döntött az IKKV építőipari tevékenységének a megszüntetéséről és azt kiszolgáló egységéről. De maradtak még olyan tevékenységek, ami miatt az előzőekben emiitett hatásköröket szerepeltetni kell. Rendelkezünk egy szerződéses üzemeltetésű bolttal, a Deák tér 2, sz. alatt gépkölcsönző működik, a karban-tartási-felujitási munkákat továbbra is ez az intézmény végezné, de idegen kivitelezőkkel. Üzemeltetést is karbantartást a lakbérekből kell fedezni, felújításra ez az összeg jelenleg sem nyújt lehetőséget. Balassa Béla: Véleményem, hogy i lakbéremelés igenis a lakásmobilitást, a lakásvételi szándékot célozza felélénkíteni. Az esetleges lakbéremeléssel a lakáseladás felgyorsul. Dr. Kereskai István: A gazdasági bizottság előterjesztése tartalmazza, hogy nem tartja indokoltnak az önkormányzati vagyonhasznosításról a jelen napirend keretében dönteni, abban később foglaljon állást a közgyűlés. Cserti Tibor: A bizottság a volt IKKV felszámolására javaslatot tett. Gondolom az ezzel kapcsolatos eljárásra is tesz kezdeményezést. Költségvetési intézmény alapításáról van szó, mely a legszélesebb szakfeladatok ellátására képes, pl. az IKKV-nak van egy üdülője, ann ak rendeltetésszerű használata során bérüdültetést is végezhet, ezért szerepel a feladatok között. E témában a közgyűlésnek döntenie kell, mert az IKKV megszüntetése még nem történt meg. Magyar József: Ezután minden városüzemeltetési anyag a gazdasági bizottság asztalára fog kerülni anélkül, hogy a városüzemeltetési bizottság véleményt mondott volna róla? - 18 - Pilczer Éva: A gazdasági bizottság megszavazta, hogy vállalkozási csoport jöjjön létre, de ne a házkezelési intézményen belül. 4:3 arányban szavazott ugy, hogy ne önálló intézmény legyen, hanem a polgármesteri hivatalon belüli. Az átalakitás kidolgozására a bizottság további javaslatot tesz. A gazdasági bizottság azért foglalkozott ezzel az üggyel, hogy meggyorsítsuk az átalakitási folyamatot. Krémer József: Összességében az előterjesztéssel egyetértek, a 2. oldal közepén található kitétellel, mely a szerszámok elszámolására vonatkozik, azonban nem. Az eddigi elbocsátásoknál is azt a szabályt követte az IKKV - szerintem nagyon helyesen -, hogy a személyes használatban lévő apróbb eszközöket és használati tár -gyakat, 5000.- Ft- értékhatárig nem kivánta elszámoltatni a dolgozóival. Jesch Aladár: Az év elején a közgyűlés állást foglalt abban, hogy olyan részleget hoz létre a polgármesteri hivatalnak alárendelve, mely a város ingatlanaival foglalkozik, azt kezeli. Most a gazdasági bizottság 4:3 arányban amellett szavazott, amelyet a közgyűlés már korábban elfogadott. Az a javaslatom, hogy ne csak a házkezelésről legyen szó, az épitményeken kivül szerepeljen a telekgazdálkodás és forgalmazás is az intézmény feladatai között. Farkas Károly: A közgyűlés szeptember 2-án a 129/1991-es számú határozattal ugy döntött, hogy az IKKV kivitelezési részlegét megszünteti a hozzákapcsolódó egységekkel és létrejön az Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény, s a további feladatokat ez a szerv látja el. Emiatt létszámleépítés vált szükségessé, 126 dolgozónak 1991. december 16-tal megszűnik a munkaviszonya, november 13-án tájékoztattuk őket erről, ettől számított 30 napon belül kell kiadni a konkrét felmondásokat az eredeti határozat szerint. A vállalatnál létszámleépitési bizottság alakult szeptember 5-én és jegyzőkönyvben rögzítette, hogy meg kell kezdeni a jogszabályokban meghatározott feladatok teljesítését, így a munkaügyi hivatal felé a jelentéskészítést, tartalmazza azt is, hogy a dolgozók végkielégítést kapnak. A kollektív szerződés szerint a dolgozók részére biztosított munka- és védőruha a tulajdonukba kerül és döntött az 5000.- Ft érték alatti szerszámok sorsáról is. A Czobor Zoltánhoz átkerült dolgozók is megkapták azokat a kedvezményeket, amiket az előzőekben említettem, és amit mi a 126 dolgozó számára is kérünk. Továbbá lehetőség volt 1 db 5000.- Ft feletti gép kedvezményes megvásárlására is. Nincs arról szó, hogy a vállalat vagyonát elherdálnánk, az emiitetteket szabályszerűen dokumentáljuk . Böröcz Zoltán: A gazdasági bizottság ülésén vita volt a vagyonkezelői és vállalkozó intézményről. A bizottság ugy foglalt állást, hogy a sürgős feladatnak tartja annak az intézménynek a létrehozását, amely a lakások és nem lakás céljára szolgáló építmények kezeléséről, felújításáról gondoskodik. Kérem, hogy az előterjesztett határozati javaslatot a testület fogadja el. - 19 - Pilczer Eva: A gazdasági bizottság most nem látja a lehetőséget hogy a ^vagyongpndnoksággal kapcsolatosan is önálló költségvetési intézményt kellene létrehozni, azt az önkormányzati vagyon rendezése után tartja indokoltnak. Palotás Tibor: Nem tudom, hogy a mai napon hogyan kerülhetett elénk egy egészen más koncepció,, hisz már az év elején döntöttünk e témában. Egy bizottsági szavazást másnak tartok mint a közgyűlés döntését, ugy érzem, hogy a képviselőket is be kellene avatni bizonyos tárgyalásba, amiből kiderülhetne, mi lesz a vagyonkezelés sorsa. Takács Zoltán: Nem emlékszem rá, hogy valaki is megbízta volna a gazdasági bizottságot egy ilyen előterjesztés elkészítésével. Javaslom, hogy a közgyűlés e témát ne tárgyalja. Marton István: A közgyűlés az elmúlt ülésén a 181. számú határűűzat b./ pontjában felkérte a gazdasági bizottságot, hogy amennyiben az IKKV megbizott vezetője 1991. december 31-ig a rábizott feladatokat nem hajtja végre, ugy dolgozzon ki javaslatot az intézmény további működtetésének lehetséges formáira, mely határidejét 1992. február 28-ban jelölte meg. Ez egyértelművé teszi Takács képviselő által elmondottakat, hogy ez a kérdés nincs előkészitve, én is azt javasolom, vegyük le a napirendről, Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a képviselői javaslattal, hogy az IKKV témáját vegyük le a napirendről9 kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elveti. Balogh György: Eddig két módositó indítvány került a testület elé, kérem a névszerinti szavazást a kérdés végleges lezárására. Pilczer Éva: A határozati javaslat első részét szeretnénk egy b./ ponttal kiegészíteni, a meglévő pontok értelemszerűen változnának. Melynek tartalma: "Létre kell hozni a felszámoló bizottságot, amelybe tagot delegál a gazdasági, a városüzemeltetési, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a felszámolandó vállalat szakszervezetei, hivatalból tagja: a vállalat megbizott vezetője, a polgármesterri hivatal településellátási és fejlesztési osztály, valamint a gazdasági osztály kijelölt dolgozói és a hivatal jogi képviselője." Szécsi László: A szeptember 2-án hozott döntés után nem tudtuk pontosan mit kell tennünk az IKKV megszűntetésével kapcsolatosan, a jogutódlás kérdésében, a feleslegessé váló vagyontárgyak hasznosításában, az elbocsátandó létszám kérdésében, annak anyagi fedezetében. November 4-én olyan megbízást kaptam, hogy a közgyűlés határozatainak megfelelően az intézmény felépítésére .és működési szabályzatára tegyek javaslatot és a szükséges átszervezéseket - 20 hajtsam végre. Megkezdtem a létszámleépítést. Nem volt konkretizálva a vagyonkezelés, házkezelési intézmény együtt legyen-e, vagy külön, a mostani javaslat ezt pontosítja. Ha elfogadásra kerülne a házkezelési intézmény létrehozása, akkor lehetne annak szervezeti és működési szabályzatát kidolgozni. A dolgozók számára köztudott volt , hogy december közepén egyrészük munka vi szonya megszűnik* ezért külső munkákat már nem is vállaltunk,, A másik sürgető dolog, hogy a Csengery uti telephelyünk eladásra került a Sörgyár részére, a tárgyalás értelmében azt december végére át kell adni. Itt az eszközöknek a hasznosítása is gyors intézkedést igényel. Marton István: Véleményem szerint is nem házkezelési, hanem ingatlankezelési intézményt kell alapitanunk. Nem értem, hogy a megszüntetés időpontját miért december 31-ben akarjuk megjelölni, amikor már szeptemberben a megszüntetés megtörtént. Most ismét utasítjuk a polgármesteri hivatalt arra, hogy a megszüntetésre a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ez a javaslat semmi ujat, nem tartalmaz, furcsán csoportosít bizonyos dolgokat. Szerepel benne az is, hogy a feleslegessé vált eszközöket árverés utján kell értékesíteni. Árverést csak szakértői csoport hajthat végre. Az/idő valóban sürget bennünket, de ai erre valő hivatkozást zsarolásnak tar lom. A 181/1991-es számú határozat b,/ pontja, egyértelműen rendelkezik, de az is igaz,s hogy a testület közgyűlésről közgyűlésre mödogitja I határozatait. lesch Aladár: Az előterjesztés szerint a Városgazdálkodási Vállalatot elővásárlási jog illeti meg.az árverésen. En mit helytelennek tartom, ne növeljük 1 VGV vagyonát, ha jövőre valáazi.fltileg meg fog szűnni, Dr. Henczi Edit: Szeretném néhány dologra felhívni a figyelmet. A határozati javaslat minden pontja ha ugy vesszük teljes egészé-ben uj. Határozatban még nem mondta ki a testület, hogy az IKKV-t milyen időponttal szünteti meg. A mai napig nem tudta eldönteni, hogy a létrehozandó szervezet milyen intézmény lesz, milyen feladatokat lásson el. Addig nem lehet intézményt létrehozni, intéz-* ményvezetőt kinevezni, amig annak alapító okiratát a testület el nem fogadja. Egy minimálprogramot próbáltunk idehozni, mely azt tartalmazza, hogy most hozzunk létre a lakások és a nem lakás céljára szolgáló intézmények kezelésére egy intézményt 1992. január l-jével. Valóban a közgyűlés ezzel a kérdéssel sokszor foglalko* zott, ugy gondolom, hogy a mostani előterjesztés alapján a testület a házkezelési intézmény ügyében dönteni tud, a későbbiek során pedig a vagyonkezelési szervezet kialakításával kellene foglalkozni. Palotás Tibor: Rendkívül köszönöm a jegyzőnő felszólalását, mert ezzel bebizonyította teljes alkalmatlanságát a jegyzői feladataira. Mert olyan helyzet elé kerültünk, hogy mindazt, amit nem tettünk meg, a jegyzőnőnek lett volna kötelessége a közgyűlés figyelmét felhívni és ezt a felelősséget sem én, sem a közgyűlés nem vállalhatja. - 21 Dr. Henczi Edit: A képviselőtestületnek van joga ezekről a kérdésekről dönteni ebben a városban. Én javasolhatok, kérhetem Önöket, de a szavazásban én nem vehetek részt. Kérem, hogy a téma fontosságára tekintettel a testület az előterjesztésről döntsön. Dr. Kereskai István: Arra kérem képviselőtársaimat mindenki próbálja a higgadtságát megőrizni és főleg ne személyeskedjen. A jegyzőnek az 1 feladata, figyelmeztesse a képviselőtestületet akkor, ha a jogszabályokkal ellentétes döntést akarnak hozni. Jesch Aladár: Palotás képviselő biztosan arra gondolt, hogy akkor kellett Volna a jegyzőzőnek szólni, amikor kiirtunk egy pályázatot olyan intézményre, amelynek az alapszabálya még nincs eltagadva. Palotás Tibor: Az a véleményem, hogy a korábban megállapított intézményi elnevezés szerepeljen, tehát: Önkormányzati Vagyongond-nokság és Házkezelési Intézmény. Farkas Zoltán: Ha elfogadjuk az előterjesztésben foglaltakat, akkor Palotás képviselő javaslata nem állja meg a helyét, mert a vagyongondnokságra vonatkozóan nincs kidolgozva az anyag. Elképzelhető, hogy ugyanez az intézmény végezze majd a vagyon-gondnoksággal kapcsolatos feladatokat is, amennyiben a közgyűlés a későbbiek során ugy határoz. Az előterjesztést támogatom. Jesch Aladár: Ingatlankezelési Intézmény elnevezést javasolok. Dr. Kereskai István: Aki a javaslattal egyetért kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ugy dönt, hogy a szervezet elnevezése Ingatlankezelési Intézmény lesz • Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az 5000.- Ft értékhatár felett kelljen a dolgozóknak a szerszámokkal elszámolni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Szavazásra teszem fel Pilczer képviselőnő javaslatát, amely a határozat kiegészitésére vonatkozik. - m - Dr. Fazekas István: Javasolom, hogy ne beszéljünk felszámolásról és ne ilyen nevezetű bizottságot hozzon létre a testület, mert az egész más fogalmat takar. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal a határozat b./ pontjára vonatkozó kiegészítést elfogadja ugy, hogy Megszüntető Bizottságot hoz létre. Pilczer Éva: A bizottság feladata: Az IKKV vagyonának megállapítása leltározással kell hogy történjen. Ezt megelőzően selejtezési bizottságot kell létrehozni. A gazdasági bizottság döntése alapján illetőleg a testület döntését követően a munkaruha juttatást le kell állítani, a jelenleg használt ruhák átmennek a dolgozók tulajdonába. A leltározás szabályszerűségét a Megszüntető Bizottság folyamatosan ellenőrzi. Javaslatot tesz az Ingatlankezelési Intézménynél maradó önkormányzati tulajdonba kerülő ingó-tés ingatlanvagyon körére. Az árverés nyilvános lesz, újságban kerül meghirdetésre, elővásárlási jog illeti meg a vállalat dolgozóit, utána a VGV tevékenységi körébe tartozó gépeket, szerszámokat a városgazdálkodási vállalat megvásárolhatja, de az ő dolgozóit elővásárlási jog nem illeti meg. A befolyt bevételeket köteles az IKKV megbízott vezetője külön számlán kezelni, ebből a végkielégítéseket kell kiegyenlíteni. A teljeskörü leltározás határideje december 2. A használhatatlan vagyontárgyak selejtezése a selejtezési és a megszüntető bizottság javaslata, illetve jóváhagyása alapján történik, határideje december 12. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a névszerinti szavazásra tett javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással egyetért a javaslattal. Jesch Aladár: Én a határozat a/ pontjában foglaltakkal nem értek egyet, a korábbi közgyűlési határozatban megállapított december 16-i határidőt tudom elfogadni, kérem, hogy pontonként szavazzunk a határozati javaslatra. Pilczer Éva: A december 16-i időpont nem megszüntetés volt, azt azért mondtuk ki, mert három hónappal előbb be kell jelenteni a Munkaügyi Hivatalhoz a megszűnő álláshelyek számát. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy pontonként szavazzunk, kérem jelezze. A közgyűlés 4 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elveti. - 23 Dr. Kereskai István: Név szerinti szavazás következik. Aki az előterjesztéssel, a határozati javaslattal, az elhangzott módosításokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja. (A név szerinti szavazás eredménye a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Pilczer Eva: A határozati javaslat tartalmazza, hogy a vezetői állásra pályázatot kell kiírni. A gazdasági bizottság javaslata a képzettségre vonatkozóan felsőfokú állami iskolai végzettség, Számviteli Főiskola, Műszaki Főiskola, jogi egyetem, államigazgatási főiskola stb. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a vezetői gyakorlat. A kinevezés határozott időre, maximum 3 éves időtartamra szóljon, mely meghosszabbítható. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet a pályázati kiírás föltételeivel?; A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a pályázati feltételeket elfogadja. Cserti Tibor.- Az IKKV. 1991. évi lakóházienntartási normatíváinak jóváhagyása nem történt meg. Kérem, hogy a testület hatalmazza fel^a_polgármestert arra, hogy a vállalat 1991. évi lakóházfenntartási normativáira vonatkozóan a következő ülésre terjesszen elő javaslatot. Farkas Zoltán: Szükségesnek tartom, hogy a testület foglaljon állást abban is, hogy a feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítése során az induló árakat a jelenlegi forgalmi érték figyelembevételével a Megszüntető Bizottság állapítsa meg. Dr. Kereskai István: Aki a javaslatokkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatokat elfő gadja. Dr. Fazekas István: Több képviselő is emiitette a korábban e tárgykörben hozott döntéseket. Célszerűnek tartanám,, ha egybevetnénk a most elfogadott határozatokat a korábbiakkal és az ellentétes, vagy átfedéseket tartalmazó döntéseket a testület hatályon kivül helyezné, illetve módosítaná. - m - Dr. Kereskai István: Kérem a Polgármesteri Hivatal titkárságát, hogy a következő ülésre készítse elő a határozatok felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztést. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 196/1991. számú határozat A közgyűlés a) Nagykanizsa Város Tanácsa által alapított Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatot /Nagykanizsa, Deák tár 5../ 1991. december 31-ével megszünteti. Határidő; 1991. december 31. Felelas.: Dr. Kereskai István polgármester Szécsi László mb, vezető bj tétrehozza a Megszüntető Bizottságot, amelybe tagot delegál a Gazdasági-, a Városüzemeltetési-, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és a vállalat két szakszervezete; hivatalból tagja: i vállalat megbízott vezetője, a Polgármesteri Hivatal Településellátááí- és Fejlesztési, valamint Gazdasági Osztálya kijelölt dolgozója, és a Hivatal jogi végzettségű szakembere, Felelős : Dr. Kereskai István polgármester c) Egyetért azzal, hogy a vállalat tulajdonát képező 5000.- Ft érték feletti szerszámokkal a dolgozóknak el kell számolni. Határidő: azonnal Felelős : Szécsi László mb. vezető d) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye /Nagykanizsa, Deák tér 5./ névvel 1992. január l-jével új önkormányzati intézményt hoz létre, amely jogutódja az a./ pontban megszüntetett Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnak, Az intézmény alapító okiratát a melléklet szerint jóváhagyja, egyúttal utasítja az intézmény vezetőjét, a Szervezeti és Működési Szabályzat mielőbbi elkészítésére . Határidő: 1991. december 31. 1992. március 31. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester az intézmény megbízott vezetője »is- ii Az Ingatlankezelési Intézmény vezetői állására a meghatározott feltételekkel pályázatot ír ki. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester f) Megbizza a Polgármestert, hogy a vállalat 1991. évi lakóházfenntartási normativáira vonatkozóan a testület következő ülésére terjesszen elő javaslatot . Felelős : Dr. Kereskai István polgármester g) Felhatalmazza a Megszüntető Bizottságot, hogy a feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítése során az induló árakat a jelenlegi forgalmi érték figyelembevételével állapítsa meg. Határidő: 1991. december 15. Felelős : a Megszüntető Bizottság 5. A Polgármesteri Hivatal információs rendszerének fejlesztési koncepciója (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Balassa Béla: A határozati javaslatban miért nem szerepel, hog/y a fejlesztési koncepció megvalósításának anyagi kihatása milyen nagyságrendű . Cserti Tibor: Amennyiben a közgyűlés egyetért a fejlesztési koncepcióban foglaltakkal, kötelezettséget vállal annak anyagi részéért, az majd az 1992. évi költségvetés előirányzatai között jelenik meg. Dr. Kereskai István: Azért nem szerepel a határozati javaslatban a számszerű összeg, me.rt a költségvetés tervezésekor kell azt pontosítani . Dr. Henczi Edit: Amennyiben a közgyűlés egyetért a hivatal információs rendszerének fejlesztési koncepciójával, akkor a következő években arról kell dönteni, hogy évenként mekkora összeget biztosit e feladatra. A terv ugy készült, hogy különböző ütemezéssel végrehajtható . Megjegyezni kívánom azt is, hogy a Népjóléti Minisztérium az alapellátás korszerűsítéséhez, információs rendszer kialakításához hozzájárult, az orvosi rendelőkbe elhelyezendő számitógépes rendszerek 40 %-át átvállalja. Ez számításaink szerint 22 rendelőt álapulvéve ÁFA-val együtt 2 millió forintot jelent. - 26 - November 30-ig kell jelezni a minisztériumnak, hogy az emiitett fejlesztésekben részt kivánunk-e venni. Palotás Tibor: Szeretném kérni, hogy minden esetben több árajánlat közül válasszanak, bármilyen viszonylag kísköltségü berendezésről van is szó. Koczfán Ferenc: Ezek a számitógépek beilleszthetők-e az egységes rendszerbe? Dr. Henczi Edit: Csak olyan gépeket kivánunk megvásárolni, amelyek az egységes rendszerbe illeszthetők. Dr. Csákai Iván: Az alapellátást a számitógép-park beszerzésével tovább fejlesztjük. Az alapellátás leválasztása elég intenziven folyik és nem mindegy, hogy milyen orvosi rendelőket adunk át. Mátyás József: Az egész informatikai rendszert ugy kell elképzelni, hogy ez egy egész várost felölelő hálózat lehet* mely nemcsak a lakossági adatbázist, hanem a teljes önkormányzati adatbázist is tartalmazza. (Népességnyilvántartás, város területi-műszaki adatbázisa, stb.) Ennek nagyon sok alrészlete van, többek között egészségügyi információs rendszer, testületek információs rendszere, hatósági fii hivatali információs rendszer. Az egészségügy területén a rendsor kialakítását egyelőre önálló gépekkel oldanánk meg, 22 számitógép beszerzéséről lenne sző, amelyet egy hálózatba Össze lehet kötni és bármely körzeti orvosi rendslő a betegről megfelelő információhoz juthat, természetesen a személyiségi jogok figyelembevételével. Most lehetőség van,, hogy az egészségügyi alapellátás információs rendszerének kialakításához a Népjóléti Minisztériumtól Is pénzügyi támogatást kapjunk. Dr. Kereskai István: Aki az előterjesztésSil - az elhangzottakkal együtt - egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 197/1991. számú határozat A közgyűlés a Polgármesteri Hivatal információs rendszerének fejlesztési koncepciójáról szóló tájékoztatást elfogadja. Egyetért azzal, hogy szükséges egy települési információs rendszer kialakítása, a koncepció szerinti ütemezésben. A fejlesztési munkát a Polgármesteri Hivatal belső működését szolgáló, a hatósági tevékenységét segitő, a jogi tájékoztatást biztositó informatikai modulok meg-valósitásával célszerű megkezdeni. - - Ehhez a számítógépes hálózatot indokolt kiépíteni., a meglévő rendszerek, alrendszerek rátelepitósé''veí és továbbfejlesztésével. A közgyűlés indokoltnak tartja a fejlesztés 1992. évi indítását, a szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetésben bii''tositani kell. Határidő: 1992. április 30., a pénzügyi fedezet biztosítására 1992. december 31. a közgyűlés tájékoztatására Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester 6. Javaslat az Erzsébet tér rendezésének, sírok áthelyezésének ütemtervére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető Karmazin József: Annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy a Városvédő Egyesület meghívást kapott e napirendi ponthoz, de mivel ülésen neifi tudnak részt venni, levélben fordultak a közgyűléshez, támogatásukról biztosították a testületet. Dr. Henczi Edit: Ismerteti a Városvédő Egyesület levelét. Palotás Tibor: Az anyagban a tér rendezésére vonatkozó tervezői Ötletpályázat határideje: 1992. szeptember 30. Véleményem szerint május 31-re kellene megállapítani a határidőt, mert az I. ütem teljesítése után a II. ütem is szervezhető lenne. Nem értek egyet a Városvédő Egyesület azon véleményével, hog y a pályázatban irjuk elő, hogy a jelenlegi emlékmű meghagyásával készüljön a pályázat. Én ezt indokolatlan kötöttségnek tartom. Helyette azt javasolnám, hogy a gazdaságos megoldást válassza a pályázó. Korábbi testületi ülésen már ismertettem azt a lakossági véleményt, hogy a térre kerüljön vissza az eredeti szobor. Erre a mostani pályázat kiírásánál lehetőség lenne, a pályázók mérlegelhetik ezt a javaslatot is» Kérem, hogy a pályázati kiírás szövegét a közgyűlés hagyja jóvá. Balassa Béla: A szeptemberi határidőt én is túlságosan távolinak tartom, talán azzal kellene az egész térrendezést kezdeni^ hogy egy átfogó erejű térkoncepciót kellene kialakítani, ami a pályázók segítségére lenne. Én a határidő megjelölését az I. negyedév végére gondoltam. - 28 - A Városvédő Egyesület felvállalja a városházára kerülő elmer elkészíttetését, melynek anyagi forrását Is kéri biztosítani. Ugy gondolom, hogy a címerről és a téren elhelyezendő képzőművészeti alkotásról - azok nem kis anyagi vonzata miatt - a város-*-fejlesztési ás I városüzemeltetési bizottság kérje ki a lakosság véleményét. Krémer József: Nem látom annak lehetőségét, hogy az uj műalkotás valamilyen formában összeépíthető lehetne a régi emlékmű talapzatával. Véleményem szerint a talapzat lebontásával járó költséget a közgyűlésnek vállalni kell. Határidejének május 31-ét javasolom. Lehota János: Én is egyetértek a talapzat lebontásával. Dr. Kereskai István: Az ötletpályázatnak is van határideje, emiatt a két határidő egybeesne, javasolom, várjuk meg az ötletpályázat eredményét, Krémer József: Elfogadom a választ. Farkas Zoltán: Az én véleményem is az, hogy az obeliszket mint lehetőséget a tervező ne vehesse figyelembe. Ugy gondolom a közgyűlés eldönthetné, hogy meghirdeti-e az obeliszk lebontását, mert lehet, hogy az építőanyag fejében is elbontaná valaki. Palotás Tibor: A tervezői ötletpályázatra május 31-ét, vagy április 30-át lehetne megjelölni szeptember 30. helyett. Dr. Kereskai István: Javaslom, hogy az ötletpályázat határidejét a Palotás képviselő hozzászólásában foglaltaknak megfelelően hozzuk előre. A határidőt április 30~ában határozzuk meg. Az ötletpályázathoz a kiírást a Kuratórium készítse elő és hozza a képviselőtestület soron következő ülésére. Azt javaslom, hogy az obeliszk lebontásával várjunk az ötletpályázat elbírálásáig. Aki a fentiekkel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 198/1991. számú határozat A közgyűlés az Erzsébet tér rendezésére vonatkozó ütemtervet az alábbiak szerint fogadja el: a) A közgyűlés az Erzsébet téri 1945-ös emlékmű, szobor eltávolítása, a tér uj arculatának kialakítása, megteremtése céllal alapítványt hozott létre. Az alapítványi kuratórium munkájának segítése érdekében felhívással fordul a város lakosságához, vállalataihoz, szervezeteihez, hogy munkájukkal, adományaikkal járuljanak hozzá a tér rendezéséhez. Vállalásaikat az ala- - - pitvány felé jelezzék. A Polgármesteri Hivatal vezetője vegye fel a kapcsolatot az 1991,. augusztus l-jén Írásban megkeresett Szovjet Nagykövetséggel és az exhumálás körülményeit egyeztessék. Határidő: 1991. december 20. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Ezt követően gondoskodni kell a katonasírok hősi temetőbe történő áthelyezéséről. Határidő: 1992. május 31. Felelős s Dr. Kereskai István polgármester b) Felkéri az Erzsébet térért Alapítvány Kuratóriumát, hogy az ötletpályázat pályázati szövegét készítse elő és hozza a közgyűlés következő ülése elé. Az obeliszk maradványait az ötletpályázat elbírálását követő egy hónapon belül kell eltávolítani. Határidő; 1991. december 16. pályázati szöveg előkészítése 1992. április 30. pályázat elbírálása 1992. május 31. obeliszk maradványainak eltávolítása Felelős t Dr. Kereskai István polgármester Felkérésre: Szabó Bakos Szilárd a Kuratórium Elnöke 7. "Nagykanizsa Közbiztonságáért" Alapítvány létrehozása (írásban) Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Farkas Zoltán: Egy korábban megfogalmazott igény jelent meg most a testület előtt, ennek az alapító okiratnak a formájában. A kuratóriumi.tagoknak javasolt személyek vállalják a tagságot, azonban Hegyi József a titkári funkciót nem vállalja el, helyette javasolnám Gáspár Andrást. Az alapítvány céljára az önkormányzat 200.000.- Ft-ot biztosít, a legbiztonságosabban közlekedő város pályázaton nyert összeg képezi ezt a forrást. 30 A kuratórium könyvelésével kapcsolatos munkHatokat, a Polgármesteri Hivatal látja el, megbízásos jogviszony keretében. Dr. Gotthárd Janó: Nagykanizsa város közrendjéért, közlekedésbiz -tonságáért a rendőrkapitányság vezetője a felelős, A törvény azonban azt is előirja, hogy az önkormányzat gondoskodik a település közut-és közlekedésbiztonságáról. Azonban ehhez a törvény anyagi hozzájárulást nem biztosit, Nagykanizsán az alpolgármester ur által emiitett összegből szeretnénk támogatni az alapítványt. Gerencsér Tibor: Javaslom, hogy a kurataórium tagjai között legyen pedagógus is, Nagy Istvánt a Hunyadi Iskola tanárát javasolom, aki a felkérést elfogadta. Balogh Tibor: Jó lenne, ha a Kanizsai Közéleti Klub szervezésében Nagykanizsán megalakulna az Önvédelmi Csoport, és az alapítvány^ nemcsak a rendőrségnek biztositana anyagi eszközöket, hanem az Önvédelmi Csoportnak Is. Dr. Kereskai István: Az alapitvány célja ugy van megfogalmazva, hogy ez a tevékenység belefér és a gyakorlati munka során kell erre figyelmet fordítani. Dr. Csákai Iván: Amig az önvédelmi csoportok jogi helyzete nincs tisztázva, addig a közgyűlésnek ezzel a kérdéssel nem kelleni foglalkoznia . Dr. Kereskai István: Két javaslat hangzott el, az egyik, hogy a kuratórium titkára Gáspár András legyen, a másik, hogy Nagy István is tagja legyen a kuratóriumnak. Aki ezekkel a kiegészítésekkel elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 199/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságáért és Közlekedésbiztonságáért Alapítvány alapító okiratában foglaltakkal egyetért azzal a módosítással, hogy a kuratórium létszámát 10 főben határozza meg, titkárának Gáspár Andrást, 10. tagjának pedig Nagy Istvánt megválasztja. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1991. december 20. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 31 - 8. Javaslat a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére (írásban) ElőadóJesch Aladár bizottsági elnök Jesch Aladár: A javaslat több bizottság véleményének az összefoglalása, ellentmondás látszik az a./ változatnál, hogy a városfejlesztési bizottság nem támogatta azt a javaslatot, hogy mindhárom nyilvános illemhely az ajánlatot tevő Kft.-hez kerüljön. A város főépítészének véleménye, hogy egyik egységnél sincs akadálya a felépítmény elhelyezésének. A városüzemeltetési bizottság az a./ változatot támogatja, kihangsúlyozva azt, hogy a készített terveket előbb jóvá kell hagynia vagy a főépítésznek, vagy a városfejlesztési bizottságnak. Krémer József: A városfejlesztési bizottság a b./ változatot támogatja, mivel a városkép védelmét szem előtt tartva nem javasolja felépítmény kialakítását az Erzsébet téren. Egyetértün k ázzál, hogy a város más területein lévő illemhelyeket értékesíteni kell, és azokra felépítményt is ajánlott elhelyezni. Az Erzsébet téri illemhelyen ideiglenes vagy végleges lelépitmény elhelyezése ügyében meg kell várni a tér végleges kialakításának elfogadását. Farkas Zoltán: A javaslat elején 4 illemhelyről van szó, később pedig 3-ról. Cserti Tibor: A 4. a piacon lévő konténers amit bármikor bárhova át lehet helyezni. Pilczer Éva A gazdasági bizottság ülésén a Kft képviselői ugy nyilatkoztak, hogy abban az esetben kívánják üzemeltetni az illemhelyeket, ha mind a hármat megkapják, hajlandók a feléépitményeket az előírásoknak megfelelően építeni. Berezeli Emilia: Nem javaslom az Erzsébet téren felépítmény létesítését, amelyet mindenképp ugy kellene elhelyezni, hogy a szomszédos épülettől való távolsága megfelelő legyen, ami nem biztos hogy megoldható g Széchenyi téren. Palotás Tibor: Nem lehet azt kockáztatni, hogy a vállalkozó, ha tulajdonába kerül a terület, esetleg bebizonyítja, hogy nem éri meg neki az üzemeltetés. A c./ változat, mely a tartós bérbeadást javasolja, jóhiszemű vállalkozó számára nem lehet hátrányos, mivel legalább 50 évre kapná meg. Ha a Kft. az Erzsébet téri illemhelyet nem üzemeltetné, mivel felépítményt nem engednénk elhelyezni ott, akkor annak üzemeltetéséről nekünk kellene valamilyen formában gondoskodni. Balassa Béla: A b./ változattal értek egyet. - - Németh László: Ezek az illemhelyek korábban meghirdetésre kerültek, de senki sem vállalta a működtetésűket. A Polgármesteri Hivatalnak több millió forintba kerülne, ha nem tudná most kiadni ezeket az egységeket. Böröcz Zoltán: Én sem értek egyet azzal, hogy az Erzsébet tér végleges rendezése előtt felépítmény kerüljön az illemhelyre. Javaslom, hogy a b./ változatnál a bérlőnek legyen elővásárlási joga.Ha eladjuk az illemhelyeket, akkor a tulajdonosnak kötelessége-e a továbbiakban is ezt a tevékenységet folytatni, vagy sem? Dr. Henczi Edit: A tulajdonba kerülés esetén a tevékenységi kört későbbiekben nem határozhatjuk meg, ilyen bejegyzést nem lehet egy ingatlannyilvántartásban elvégeztetni. ''A továbbiakban ha megszünteti az illemhelyet, akkor a szakhatósági engedélyek beszerzése után bármilyen tevékenységet folytathat a vevő. Krémer József: Mi ezt ugy tudjuk szabályozni, hogy nem adunk építési engedélyt másra, illetve ha az építési engedélytől eltérne, akkor nem kap használatbavételi engedélyt. Pilczer Éva: Az építési engedélyek kiadása egyedi hatósági ügy, meghatározott jogszabályi keretek között adható. Dr. Kereskai. István: A városüzemeltetési bizottság elnöke az a./ váriációra tett javaslatát visizavonta, így maradt még két javaslat. Ki ért egyet a b./ variációval? A közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a b./ variációt elveti. Krémer József: A c,/ változatra a módosító javaslatom a következő: Mindhárom egységet tartós használatba adnánk., mindháromra felépítményt lehetne elhelyezni olyan kitétellel, hogy az Erzsébet téri illemhelyre a tér végleges kialakításáig nem helyezhető el felépítmény . Palotás Tibor: Én 50 évre gondoltam a bérbeadást. Dr. Kereskai István: Aki ezzel a két módosítással a c./ változatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 200/1991. számú határozat A közgyűlés az Erzsébet téri, a Széchenyi téri és a sétakerti illemhelyeket az ajánlattevő Kft-nek 50 évre - 33 bérbe adja. Mindhárom egységre felépítmény helyezhető el, azonban az Erzsébet téri illemhelynél csak a tér végleges rendezését követően. Megbizza a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályát, hogy a szerződéskötéssel kapcsolatos eljárást bonyolítsa le. felelős. : Dr. Kereskai István polgármester Cserti Tibor gazdasági osztályvezető 9. Tájékoztató a helyi adókról szóló rendelet-tervezetek előkészítéséről Sírásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Farkas Zoltán: A helyi állami vállalatokkal , szövetkezetekkel az érdekegyeztetést még nem folytattuk le, a közgyűlés döntése előtt ezt meg kell tenni. Palotás Tibor: Az előkészítés során felvetődött, hogy a földadót vissza kellene hozni legalább olyan szinten, hogy tárgyalni tudjunk róla. A közgyűlés korábban elvetette ezt az adónemet, amivel én nem értek egyet, mivel a hivatal által tett előterjesztésben az adómértékek csökkentek legalább 40 %-kal. Dr. Matoltsyné Dr.. Horváth Ágnes: Szeretném tudni, hogy a városban lévő boltok, üzletek vállalkozói adókötelesek-e. Cserti Tibor-. A tervezetekben adóalanyként szerepelnek a vállalatok, szövetkezetek, magánszemélyek, azok társaságai. Felsorolják a mentességeket, kedvezményeket. A lakosság és a kisvállalkozók véleményét figyelembe véve a javaslat kompromisszumot foglal magában adófajtánként. Ez a tervezett 100 millió forinthoz képest kevesebb bevételt jelent. A vállalatokkal, szövetkezetekkel még valóban tárgyalásokat kell folytatnunk. Balassa Béla: Ha az önkormányzat illetékességi területén egy személy több vállalkozásban vesz részt, akkor halmozottan fizet adót, holott két vállalkozásnál is vannak ismétlődő költségek. A főállású vállalkozás után kellene adóztatni, hiszen az iparűzési adót a bevétel arányában megfizeti. Cserti Tibor: Az 5. oldal 4. bekezdésében szerepel, hogy azokat a vállalkozókat, akik egyúttal az iparűzési adó alanyaként adófizetésre kötelezhetők, mindhárom javasolt adófajta bevezetése ne érintse, legalább egy adófajta alól mentességet kapjanak. Mi a kommunális adó megfizetése alóli mentességet javasoljuk. Balassa Béla: Én olyan esetről beszéltem, amikor a vállalkozó nem méltányosság cimén, hanem alanyi jogon mentesülne az adófizetés alól. - 34 - Palotás Tibor: Az előbb pontatlanul fejeztem ki magam, a telekadóról beszéltem. A 3. oldal tartalmazza, hogy a telekadó h&WÉmlá-sét javaslók sem a lakossági teherviselés további növelését, hanem a gazdálkodó szervezetek telekingatlanainak megadóztatását szorgalmazták. Az ezzel kapcsolatos megbeszélésen hangzott el, hogy a telekadót egyértelműen jogosnak tartanák a szakemberek bevezetni, mely természetesen a gazdálkodó szervezetek birtokában lévő telkekre is vonatkozna. Ott hangzott el a hivatal részéről, hogy erre az óriási feladatra nincs felkészülve, mivel nem ismeri a gazdálkodó szervezeteknek az ingatlanait, ezért sző sem lehet, hogy a bevezetés őrájuk is vonatkozzon. Eszerint az állampolgárok tulajdonának ellenőrzése könnyebb, őket meg lehet adóztatni, de a vállalkozó és gazdálkodó szervekre vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Kérem továbbra is megfontolni fl kérdést. A telekadó ésetében arról van szó, hogy évente m2 után meghatározott összeget kell fizetni, ez eddig is igy volt. Véleményem szerint elhamarkodottan döntött a közgyűlés, amikor kimondta, hogy nem vizsgálja ezt a kérdést mert a gazdálkodó szervezetek esetében nem vagyunk felkészülve, de remélem, ha az apparátus alkalmas lesz rá, akkor újra napirendre kerül. Dr. Kereskai István: Amikor a testület ugy foglalt állást, hogy a telekadó bevezetését 1992. január l-jével nem javasolja, annak a lehetőségét nem vetette el, hogy a későbbiekben még foglalkozunk vele. Javasolom, hogy ezzel ma ne foglalkozzunk. Kérem a testületet, hogy az elhangzott kiegészítésekkel a tájékoztatót vegye tudomásul. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a tájékoztatót az. elhangzott kiegészítésekkel együtt elfogadja és a december 16-i ülésén dönt az 1992. évi adók bevezetéséről. 10. Javaslat a Nagykanizsa 7108 hrsz-u ingatlan részterületének értékesítésére (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető Karmazin József: A vevőkkel november 11-én megtörtént az egyeztetés, nem tartanak igényt az egész területre, tehát továbbra is az eredeti elképzelés szerint kérik a telek értékesítését. A gazdasági bizottság ismételten foglalkozott a kérdéssel és javasolja, hogy a kérelmezők igényének megfelelően kerüljön a telek kiegészítésre. Dr. Kereskai István: Aki az eredeti határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: - 35 - 201/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa 7108 hrsz-u közterület megosztásával 190 mZ területet, m 7109 hrsz-u ingatlanhoz telekkiegészítés címén értékesítésre Pogzavecz László Nagykanizsa, Dobd X, u.l.szám alatti lakos részére kijelöli. A vételárat az önkormányát - a napi forgalmi érték figyelembevételével - 66.500.- Ft-ban állapítja meg. A terület ut-, villany-^ víz-, gáz közművel ellátott. Utasitja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az értékesítést bonyolítsa le. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11. Egyebek a) javaslat a Lakásügyi Társadalmi Bizottság ujjáválasztására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Krémer 3őzgafA javasolt személyek között elég sok nyugdíjast látok,; mi énnek az oka? Dr. Csákai Iván: A javasolt személyek korábban lg résztvettek a bizottság munkájában, felkértük őket a tevékenység további folytatására, azért találunk sok nyugdíjast közöttük, mert ugy gondolom társadalmi munkában főfoglalkozás mellett nehezen végezhető az ő munkájuk. Dr. Kereskai István: Annyival egészíteném ki, hogy nagyon sok új személy is került a javasoltak közé, akiket sikerült meggyőznünk e társadalmi megbízatásra. Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 202/1991. számú határozat A közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően a Lakásügyi Társadalmi Bizottságot megválasztja és a helyi lakásügyi rendeletben előirt feladatok elvégzésére 4 évi időtartamra 1995. december 31-ig megbizza. Határidő: 1991. december 1. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző - 36 - 11. b) Javaslat az intézményi előirányzatok módosítására /írásban/ Előadó: Gerencsér Tibor, Cser ti Tibor osztályvezetők Krémer József: Az előterjesztésből számomra nem derül ki, hogy azoknál az intézményeknél, melyek nem rendelkeznek konyhával, miért szükséges a javasolt előirányzat biztosítása. Cserti Tibor: A közgyűlés a 46/1991-es számú határorzatával 37 %-os normaemelést hagyott jóvá. A főzőkonyhával rendelkező intézmények saját maguknak nem számláznak, ennek gyakorlati hatását az érintett intézményekre terheli. Ugyanakkor azok az intézmények, akik konyhával nem rendelkeznek, valakitől meg kell hogy vásárolják ezt a fajta Szolgáltatást. Balassa Béla: Miért csak ott jelentkezik a többletköltség, a 37 %-os emelkedés, ahova kiszámláznak? Dr. Kereskai István: A főzőkonyhával rendelkező intézmény saját magának nem számolja el a rezsiköltséget, melyet mindig az előző évi szinten érvényesítenek. A nyersanyagnorma bizonyos százalékban van meghatározva, arról van szó, hogy aki főz, az továbbhárítja a költségeket a főzőkonyhával nem rendelkezi intézményekre. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 203/1991. számú határozat A közgyűlés a mellékletben felsorolt intézmények működési bevételi előirányzatainak 14.265 EFt-tal való felemelését engedélyezi. Egyúttal a felemelt élelmezési normára jutó rezsiköltségek növekedése miatt az érintett intézmények részére 1.283,2 EFt pótelőirányzat biztosítását engedélyezi, ugyancsak a mellékletben szereplő megbontásnak megfelelően. Utasítja a gazdasági osztály vezetőjét, hogy az érintett intézményeknél az előirányzatmódositás végrehajtásáról gondoskodjon, Határidő: 1991. december 31. Felelős : Cserti Tibor osztályvezető 11. c) Javaslat a balatonmáriai gyermeküdülő költségeinek rendezé -sére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető - 37 - Palotás Tibor: Ezzel a nyaraltatással kapcsolatban egy-két hónappal ezelőtt szülői észrevétel volt, hogy a közgyűlés által megszavazott kedvezményt a szülők nem érzékelték. Most újra felhivnám az iskolavezetés figyelmét,hogy akik számára ezt a kedvezményt nem téritették vissza, azt szíveskedjenek megtenni. Németh László: Tudomásom szerint a szülőket megkérdezték, hogy a gyermekük mennyi pénzért nyaralhat. Az iskola igazgatója közölte a szülőkkel, hogy mennyibe fog kerülni a nyaralás. Dr. Kereskai István: Az iskola igazgatója közölte a gyermeküdültetés költségét, természetesen nem a teljes összeget fizették a szülők. Azt az összeget kell rendeznünk, ami a tényleges költség és a gyermekek szülei által befizetett téritési dij között van. Böröcz Zoltán: Ugy tudom, hogy az előterjesztésben szereplő összeg nem többletkiadást jelent az önkormányzat számára, hanem technikai jellegű dologról van szó, az egyik oldalon zároljuk a pénzt, a másik oldalon pedig az intézmény részére biztosítjuk. Dr. Kereskai István: A közgyűlés 1 millió forintig biztositott számomra előirányzat átcsoportosítási lehetőséget. Az előterjesztésben szereplő összeg ezt meghaladja, ezért került ma ide. Aki az előterjesztéssel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 204/1991. számú határozat A közgyűlés a Bolyai 3. Általános Iskola működési bevételi és kiadási előirányzatait 1160 EFt-tal felemeli. Ezzel egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal költségvetését ugyanezen összegekkel és jogcímen zárolja. Utasítja a Gazdasági Osztály vezetőjét, hogy az előirányzat átcsoportosítások rendezéséről gondoskodjon. Határidő: 1991. november 30. Felelős : Cserti Tibor osztályvezető 11. d) Javaslat a Kórház-Rendelőintézet 1990. évi pénzmaradványának módosítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Cserti Tibor: Elképzelhető, hogy január hónapban a Kórház-Rendelő-intézet olyan finanszírozási helyzetbe kerül, hogy átmenetileg hitel 38 - felvételére lesz szüksége. A hitelfelvitellel kapcsolatos garanciális feltételeket az önkormányzatnak kell biztosítani. Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel. az intézményt a hitelfelvételre és az erre vonatkozó elöntést külön határozati pontba kellene foglalni . Dr. Kereskai István; Aki a határozati javaslatot a gazdasági osztály vezetője által tett kiegészítéssel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal* 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 205/1991. számú határozat a) A közgyűlés a Kórház-Rendelőintézet 1990. évi pénzmaradványát 6.105 ezer Ft-ban állapítja meg, és egyben engedélyezi ezen összeg felhasználását. Utasitja aGazdasági Osztály vezetőjét a további intézkedés megtételére. Határidő: 19:91. december 31. Felelős : Cserti Tibor osztályvezető b) Amennyiben a Kórház-Rendelőintézet működőképességének fenntartásához - átmeneti finanszirűzási nehézségek miatt - hitelfelvétel válik szükségessé, ugy annak felvételéhez az önkormányzat hozzájárul. Határidő: 1992. január 31. F e1e1ős : Dr . Kereskai István polgármester Dr. Szabó Csaba orvosigazgató 11. e) Javaslat a Csónakázó-tó és környezete rendezésére (írásban) Előadó: Jancsi György a városfejlesztési biz., elnöke Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke Stamler Lajos a környezetvédelmi biz. elnöke Palotás Tibor: Az a kérésem, hogy a határozati javaslatban megje-lölteknél rövidebb határidő megállapítására kerüljön sor. Balassa Béla: Az 1991. évi költségvetésben szerepel tervek aktualizálása, korrekció, uj rendezési tervek készítése. A közgyűlés ugy döntött, hogy ezen munkálatok bekerülési költségének a felét hagyja jóvá. Ennek következménye, hogy 1993-as évre is még maradtak rendezési tervvel kapcsolatos elképzelések, amelyhez a szükséges pénzösszeg remélhetőleg rendelkezésre fog állni. - 39 Krémer József: Nem értek egyet Palotás képviselő javaslatával. Véleményem szerint a javasolt határidőket tartsuk meg. Jónak tartom, hogy minden feladathoz pontosan megjelölésre került a végrehajtás határideje, az egy más kérdés, hogy az 5-ös pontnál a határidőt a költségvetés függvényében esetleg előre lehet hozni, de a többi határidőt ne változtassuk meg. Jesch Aladár: A komplex területfejlesztési terv készíttetését befolyásolja, hogy milyen állapotban van a tó, milyen a vizének a minősége, Egyáltalán nem biztos, hogy a vizminőség ugy javitható, hogy komolyabb távlati tervek készíthetők* Dr. Kereskai István: A képviselők többsége a javasolt határidőkkel és a feladatokkal egyetért. Krémer képviselő javasolta, hogy a komplex területfejlesztőéi terv készitésére vonatkozóan addig ne állapitsunk meg határidőt, amig az anyagi eszközöket nem ismerjük. Aki ezzel a módosítással a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza s 206/1991. g^ámu határozat A közgyűlés a Csónakázó tó és környezete rendezése érdekében a következő intézkedések megtételét határozza el: a) El kell készíteni a terület komplex felmérését, a teljes vízgyűjtő területen. A vizsgálat eredményének függvényében javaslatot kell kidolgozni a vizminőség javítás módjára, mértékére és annak költségigényére. Határidő: 1992. április 30. b) A rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével kell dönteni a vizminőség javitás módjáról illetve fokozatáról. Határidő: 1992. május 30. c) A Csónakázó tő és környezete hasznosítására széleskörű felmérést szükséges végezni. Ezzel összhangban indokolt vizsgálni a tónak és a környékének a terhelhetőségét. Határidő: 1992, julius 31. d) Komplex területfejlesztési tervet kell készíttetni és'' ennek figyelembevételével indokolt a szabadidő^ központ részletes rendezési tervének módosítása is. e) A tő környékén lévő önkormányzati tulajdonba kerülő területek elidegenítését fel kell függeszteni, a fejlesztési terv közgyűlési elfogadásáig. Határidő: azonnal 40 - f) A szabadidő-központ részletes rendezési terve által bevezetett * a magántulajdonban lévő telkekre vonatkozó épitési korlátozásokat a fejlesztési terv közgyűlési elfogadásáig, de legkésőbb 1993. junius 30-ig fenntartja. Határidő: 1991. december 31. 1993. junius 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11. f) A ZÁÉV nagykanizsai telephelye és egyéb épitményei alatt lévő földterületek ügye (szóban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A ZÁÉV vezérigazgatója kéréssel fordult hozzánk, hogy adjunk elvi hozzájárulást, hogy a Nagykanizsán lévő telephelyük illetve egyéb épitményeik alatt lévő telkek önkormányzati részét hajlandók vagyunk-e bevinni a Részvénytársaságba, amit a ZÁÉV tervez. Javaslom, hogy az átalakulást végző cég értékelését fogadja el a testület, kivéve a Munkásszállóét, melyet kifogás tárgyává tettünk. Palotás Tibor: Felmerült-e az a lehetőség, hogy az önkormányzat ezeket a területeket eladja? Dr. Kereskai István: A ZÁÉV a területekért fizetni nem tud, csereingatlan sem áll rendelkezésére, a Részvénytársaságon kivül más vevő ezekre a területekre nincs, ezért javasolom a területek RT-be való bevitelét. Aki elviekben egyetért azzal, hogy a területeket bevigyük a Rt-be, a vagyonértéke lést pedig az előzőekben elmondottak figyelembevételével kifogás tárgyává tegyük, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 tartózkodássala következő határozatot hozzai 207/1991. számú határozat a) A közgyűlés a ZÁÉV Részvénytársasággá való átalakítása során a vállalat nagykanizsai telephelyei és egyéb létesítményei alatt lévő földterületek önkormányzati tulajdoni hányadával a Részvénytársaságba belép. - 41- b). Az Állami Vagyonügynökség földértékelégét - a Nagykanizsai ZÁÉV Munkásszálló kivitelével - tudomásul veszi. c) A közgyűlés kéri az Állami Vagyonügynökséget, hogy a ZÁÉV Munkásszálló alatti - az általa érték nélkülinek minősített - földterületnek is állapítson meg értéket. Határidő: azonnal Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 11. g) Önálló képviselői indítvány a 74. sz. ut Korpaváí-7.ut közúti szakasza korszerűsítésének programozására, a kivitelezés időpontjának előrehozatalára. (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő Palotás Tibor; Kérem a közgyűlést értsen egyet az indítványommal, hogy a 74-es ut korrekciója kerüljön előbbre a 61-es úttal szemben. Ami azt jelenti, ha világkiállítás lesz, akkor 1996-ig megépül az M7-es és az^al együtt az ahhoz csatlakozó szakasz is. Erre vonatkozik a minisztériumi határozat* az, hogy a végleges nyomvonal milyen le''sz, legyen egy későbbi egyeztetés tárgya. Balassa Béla: Az M7-es nagykanizsai elkerülő szakasza megépítésének költsége központi pénzforrásból biztosított. A 74-es lÉ ■ korpa-vári ut palini szakaszának csomópont kiépítése milyen pénzforrásból valósulna meg? Palotás Tibor: Azt hittem, hogy az teljesen természetes dolog, mivel kétszámjegyű főközlekedési útról van szó, ezzel a kérdéssel a minisztérium foglalkozik, tehát állami pénzről van szó. Nekünk csak annyi lenne a feladatunk, hogy kérésünket a minisztérium felé tolmácsoljuk. Hasonló hosszúságú útépítésről, útkorszerűsítésről van szó, azonban a 61-es uton a vasutat keresztező felülj áró miatt építési többletköltségre kell számolni. Azért is kérem a közgyűlés állásfoglalását, mert nem a város, hanem a minisztérium pénzéről van szó. Más egyéb általunk tervezett útkorrekció, útkorszerűsítés, mint pl. a Farkas József utcának a folytatásaként a vasút feletti felüljárónak és az ahhoz csatlakozó Béke utca irányába történő útépítésnek, természetesen ez nem lehet akadálya, mert ezek megvalósítása jelenleg csak saját erőből oldható meg. Ha a minisztériumnál elég nyomós érvekkel indokoljuk, hogy a 74-es ut a város számára fontosabb, akkor javaslatomat meg lehet valósi-" tani . Cserti Tibor: Azt kell vizsgálni, hogy egy nyomvonal-korrekció szakmai és gazdasági oldalról céíszerü-e a városnak. Azt tudjuk, hogy bármiféle nyomvonal-korrekció a térstruktúra átrendezésével - 42 - jár, és akiket az gyakorlatilag érint, az felértékelődik a piacon, akiket viszont hátrányosan érint, ott telekárcsökkenés következik be. Ezért kérdezem, hogy a képviselő ur által javasolt nyomvonal korrekció az önkormányzat számára felértékelődést eredményez-e, ha igen, adjon rá javaslatot és módszertant. Krémer József: Azt kell megnézni, hogy ki honnan, hova akar eljutni, és ehhez milyen egyszerű utvonalat szeretne választani a két verzió közül.Ugy gondolom, hogyha a 61-es utat tudjuk először az autópályára rákötni, akkor lényegesen nagyobb átmenőforgalmat tudnánk a városból kivinni, a 74-es ut és a 61-es ut összekötévé-vel, illetve a 7-es csomópontjával. Mert akik csak átutazók, azoknak nem kell bejönniük a városba. Véleményem szerint ezért a 61-es ut elkerülő szakaszát kellene először megépíteni, mégpedig az eredeti nyomvonalon. Második ütemben pedig a 74-es ut Palint elkerülő szakaszát. Dr. Bog ár Gáspár: En a 74-es ut mielőbbi megépítését tartanám szükségesnek, mivel Palinban a forgalmas ut egyik szélén van csak járda, ahol 80 km-es sebességet tesz lehetővé a KRESZ és ezen az útszakaszon kell naponta sok iskolás gyermeknek közlekednie, ami nagyon balesetveszélyes. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a városfejlesztési, városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottságok vizsgálják meg az inditványt és ezt követően kerüljön a közgyűlés elé. Ugy érzem akkor tudunk érdemben dönteni az ügyben. Jesch Aladár: A legutóbbi bizottsági ülésen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Az már biztos, ha lesz világkiállítás, akkor 1996-ig a 7-es ut megépül, és akkor az is biztos, hogy 2000-ig a 61-es ut is. Ennek részletes tervkészítései már folyamatban vannak. Tehát itt most már csak az lehet, hogy egy tervezést leállítunk, s egy másikat elindítunk. Az M7-es ut nem központi költségvetésből, hanem külföldi pénzforrásból valósulna meg, annak használatáért dijat kell fizetni. A minisztérium ugy döntött, hogy a 61-es utat épiti meg először, az az érzésem, hogy már késő a dologban intézkedni. Pilczer Éva: Elismerem, hogy Palinban is leterhelt az ut, de a Hevesi utca, illetve annak csomópontja ugyancsak veszélyes, én ez utóbbi útszakasz megépítése mellett vagyok. Marton István: Véleményem szerint mindkét ut megépitése fontos a városnak. Az Írásos anyagból az tűnik ki, hogy a 61-es ut elkerülő szakaszára a pénz előbb-utóbb rendelkezésre áll, ezen útszakasz tervezése folyik. Ha mi most a minisztériumot azzel keressük meg, hogy ezen útszakaszra biztosított pénzforrást a másikra csoportosítsa át, nem biztos, hogy arra azt meg is kapjuk. Én ugy gondolom, hogy a 61-es ut elkészültével nemcsak a városközpontot, hanem magát a várost tehermentesítjük jelentős mértékben. Karmazin József: Szeretném pontosítani az elhangzottakat, hogy nem a nyomvonal szakasz tervének, hanem tanulmánytervének előkészítéséről van szó, tehát mindenképp időben tudunk a kérdéssel foglalkozni. - 43 A minisztérium I 61-8$ ut nyomvonalának kiépitésével ért egyet, az országos közúthálózat fejlesztési program Nagykanizsát érintő elképzeléseiről ezideig nem kaptunk tájékoztatást. Ez''ért kerülhetett arra sor, hogy itt ellentétes vélemények alakultak ki. Ha az utszakatz, illetve a csomópont forgalmát vizsgáljuk, ez nem ad egyértelmű választ a kezdeményezésre. Ha megnézzük, hogy a 61-es elkerülővel mit old meg a javasolt szakasz megépítése és annak milyen további építési vonzatai vannak - ami nyilvánvalóan minisz-térumi pénzből valósul meg - akkor már értékben is kb. a dupláját nyerjük, hiszen az a nyomvonal, amit a 74-es ut kiváltására tervezünk, csak az autópályáig épül meg központi pénzekből. Balogh Tibor: Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel a Polgármesteri Hivatalt, hogy kérje fel a város országgyűlési képviselőjét, hogy tisztázza az itt felmerült kérdéseket. Pilczer Éva: Ügyrendi javaslatom, hogy a Polgármester Ur és az Országgyűlési Képviselő a témával kapcsolatosan szerezzék be az információkat, ezt követően az illetékes bizottság készitse elő az anyagot a testület elé döntésre. Balassa Béla: Az utóbbi hónapokban az M7-es autópálya megépitése az utolsó helyre került. Ebben az ügyben kérjük fel az országgyűlési képviselőt, ho:gy az illetékes minisztériumnál képviselje a város érdekeit. Dr. Kereskai István: Több képviselő felvetette, hogy vonjuk be ezeknek a kérdéseknek a tisztázásába a város országgyűlési képviselőjét, és a minisztériumtól szerzett információk után térjünk Vissza a téma tárgyalására. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. 11. h) Önálló képviselői inditvány a Városi Sportcsarnok megépítésének előkészítésére (írásban) Előadó: Palotás Tibor képviselő Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Véleményem szerint mi hiába döntünk arról, hogy mit szeretnénk,, ha a TUNGSRAM RT. nem hajlandó több pénzt biztosítani a beruházáshoz. Krémer József: A közgyűlés a tavasz folyamán egyetértett a Zsigmondy Winkler Szakközépiskola tornaterem építésével, melyhez pénzforrást is biztosított. A tervezett létesítmény olyan tömbbelsőben kerülne elhelyezésre, ahol 5 iskola van és még egy sportegyesület is igénybe venné a termet. Véleményem szerint iskolai tömbbe ilyen funkciót bevinni nem szerencsés. Az ilyen jellegű elképzelést a bizottsággal egyeztetni kellene. - 44 - Marton István: Az Írásos anyagban összesen 1 szám olvasható, mégpedig az, hogy a középiskola által kiviteli tervszinten kb. 1 millió forintért megterveztetett tornatermet és ahhoz kapcsolódó létesítményt akarja megépíttetni. Azon túlmenően pedig városi sportcsarnokot. Ez hányszáz millióba kerül? Nem ellenzem, hogy az önkormányzat a meglévő földterületével résztvegyen ebben a vállalkozásban. A felsorolt vállalatok közül legalább kettő nem tud anyagi segítséget nyújtani a tervezett beruházáshoz. Az elképzelés nagyon jó, hogy vonjunk be bárkit vállalkozói alapon, de a tevékenység nem olyan, hogy profitot hozna. Lehota János: Palotás képviselőtől kérdezem, a mostani közgyűléstől mit vár ennek az ügynek az előrelépésében? Palat és Tibor: A legutóbbi közgyűlésen kértem, hogy a napirendi pontok között szerepeljen a Zsigmondy-Winkler Középiskola tornaterem épitésének az ügye, akkor javaslatomat a képviselők nem támogatták, ezért döntöttem a képviselői indítvány mellett. Azt szerettem volna elérni, hogy beszéljünk az ügyről, amikor már a bizottságok ezt már kellőképpen megtárgyalták. A sportcsarnok programterve most készül, nem késett el még az ügy.Kiviteli szerződést senkivel sem kötött az iskola, mert nincs pénze, gyakorlatilag az önkormányzat vagy mások segítségére kell támaszkodnia. Böröoz Zoltán: Kétségeim vannak a spnítogarnok megépítése esetén annak fenntartása és üzemeltetése hogy történik. Sportszerető ember vagyok, örülnék ha a város rendelkezne ilyen létesítménnyel, de ehhez először az anyagi feltételeket kellene biztosítani és szükségesnek tartom azt is, hogy a bizottság előzetesen megtárgyalja ezt a témát. Farkas Zoltán: Néhány pontosítást szeretnék tenni. Nem a TUNGSRAM RT tette az együttműködési ajánlatot, hanem a sportegyesület. Az egyesület az intézmény vezetőjéhez a következő tartalmú levelet irta: Értesültek arról* hogy a középiskolában a közeljövőben tornaterem épitésére kerül sor. A sportegyesület több esetben megkísérelte sportcsarnok építését, arra azonban anyagi helyzetük miatt nem kerürlhetett sor, együttműködő intézményeket nem találtak. Az egyesület kézilabda csapata a közeljövőben várhatóan az élvonalban fog szerepelni. Ismert, hogy a városban jelenleg nincs olyan Sportcsarnok, ahol nemzetközi színvonalú kézilabda mérkőzéseket lehet rendezni. Szeretnék, ha együttműködhetnének a sportcsarnok létesítésében. Az egyesület és az általuk létrehozott két Kft. a létesítmény építését, üzemeltetését, anyagi eszközökkel támogatni tudja. A közgyűlés 27,2 millió forintot szavazott meg a tavasszal a középiskola tornaterem épitésére. A tervpályázat lényegesen eltér nagyságrendben attól a lehtőségtől, amit az iskola és az önkormányzat együttes anyagi erővel biztosítani tudna. A szakközépiskola a TUNGSRAM RT-vel való együttműködése kapcsán lehetőséget látott, hogy tornateremhez jut. Ez a tornaterem így nagyobb lenne, mint ami eredetileg az iskolai tornatermi funkciókat elégít ki. 45 - En az t gendő-lom, hogy Palotái képvia&lfi flXHl €JE llTNilt¥ÉfWÉf il S ffJUt vállalkozásához práfaálj-a egy kicsit bl ferfiforr ásókat flflSEűw sarlót nl. Véleményem B2 BT lift egy sportcsarnok üzemel telise nem nyereséges vállalkozás., ezért k-ltlam, hfifly a vállalkozók erre hajlandók pénzt áldozni. Így ennek megoltifai lehetőséget jslenleg nera látűffi. Javaslöiti, hogy ezt a képviselői indítványt i közgyűlés teljes egészében vesse el. Én ugy gondoláin, ez egy filyan fajsúlyú téma, amit nem szabad képviselői indítvánnyal közgyűlés elé hozni és ¡2 döntést mindenféle kontroll nélkül ki kényszeri teni. Balogh György: Mint már korábban is mondtam,, csodálattal adózom P a 1 át ás k áff v i a e 1 ő "szemé.rfficaségének", ^mik.qr 12! Alfától si Dmegiig Kft-t leírva látom egy-egy javaslatnál-. Most 12 összes pont erről nxCLtg hogy a kit létesítmény a beépítési terv szerint szoros egységet alkot. Arról b tievásárlö kOzpontről van szó, amit be a Kft szeretne létrehozni. A két épület ''egyidejű kivitelezése is előnyöd volna, közös lesz a parkoló és e:gy további parkoló ll Épülhetni a spDEtCSarnokhpz, En ÍJ azok közé tartanom, akik örülnének, hogy a varos .Sportcsarnokkal rendelkezne, de fnnek anyagi feltételei még nem teremtődtek meg, Pilezer Evoj A Bolyai általános iskola toxnatarem építését a kSl» gyüláe támogatta és céltámogatásban lg részesülneHa. a B''ályai nem önálló tornatermet épi t, akkor ehhez céltámogatást nem kap, a döntésnél ezt is kérem fi gyet Sittbe venni. Krémer jdzsefA sportcsarnok megépítésének realitását a közeljövőben Sajnos nam látom. Viszont szükségednek tartom, hogy iá iskola-tömbben tervezett létesítményt egyeztessék hozzáértő szakemberekkel #u bizottságokkal. Takács -Zoltán.: Szeretném a/ 5IM5Z idevonatkozó szakaszait érvényre juttatni, mily szerint a képviselői Önálló indítványok sorsa kőtelező érvénnyBl síi hogy I polgármesternek kell eljuttatni, aki kiadja fix illetékes bizottságnak és azt kővetően kerül a testület elé. Erre a képviselői indítványra ez nem mondható f$( Dr. Kereskai István: A képviselői indítványok bizottsági megtárgyalására SÍI volt idő, mert azt a képviselő a testületi ülés kiküldése napján juttatta el hozzám. Az indítványok megtárgyalására Éü elő-*-készítésére a bizottságot megkeressük és azt követően hozzuk ismételten a testület elé az ezzel kapcsolatos anyagot. - 46 - 12, A közgyűlés 1991. december 16-i ülésének napirendjére javas- A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a kővetkező határozatot hozza: 208/1991. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1991, december 16-án (hétfő) du. 14.00 órakor tartja. Napirendi pontok Polgármesteri tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város négy.évre szóló (1991-94) társadaImi-gazdasági programja Javaslat a helyi adók megállapítására Javaslat az 1992. évi költségvetési koncepció kialakítására. Az önkormányzat 1992. évi munkaterve. Javaslat Nagykanízsa-Miklősfa városrész egyszerűsített részletes rendezési terve jóváhagyására Javaslat az 1KKV átalakítása során hozott testületi határozatok hatályon kivül helyezésére. Javaslat az IKKV 1991. évi lakóházfenntartási norma-tiváira . Javaslat a Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésére . Javaslat oktatási és kulturális intézmények energia pótigényére. A piac működésének tapasztalatai. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Más tárgy nem lévén, Dr. Kereskai István polgármester az ülést bezárja, (Az ülésről hangfelvétel készült.) lat. Kmf. Dr.Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
