* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.1 MB | |
| 2026-02-27 14:36:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  200 | 297 | 1991. december 16. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 209-től 221-ig. Rendeletek száma: 24/1991, 25/1991, 26/1991 Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. javaslat az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja 3. Javaslat az 1992. évi költségvetési koncepció kialakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4. Javaslat helyi adók megállapítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 4 évre szóló (1991-94.)társadalmi-gazdasági programjára (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Az önkormányzat 1992. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 7. Javaslat az IKKV átalakítása során hozott testületi határozatok hatályon kivül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István osztályvezető 8. Javaslat az IKKV. 1991. évi lakóházfenntartási normativáira (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat a Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10. Egyebek a/ ZEFAG kérése újonnan alakuló Kft-je nevében a "Kanizsa" név használatára (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző b/ Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítéséről szóló 14/1991. számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Bi£- elnöke c/ Fenerstein Teréz és Kiss József nagykanizsai lakosok fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke d/ A lejárt intézményvezetői állások meghirdetése (szóban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult.Biz. elnöke e/ Az APOLLÓ mozi ingatlanának tulajdonjogi ügye (szóban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető f/ A piac működésének tapasztalatai (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke g/ Javaslat a Muzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telekértékesítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke h/ Javaslat a vásárokról és piacokról szóló 11/1991,(IV.8.) sz. önkormányzati rendelettel, a 3/1989. /XII,7./ számú, a 6/1988. (XII.5) számú rendelettel módosított 5/1985. /XII.5./ számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester i/ Javaslat a. KÖJÁL megszűnésével kapcsolatos költségvetési előirányzat átcsoportosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők j/ Nagykanizsa Erzsébet tér rendezésére vonatkozó ötletpályázat kiírása (írásban) Előadó: Szabó Bakos Szilárd a Kuratórium Elnöke k/ Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa városrész egyszerűsített részletes rendezési terve jóváhagyására (írásban) Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Biz. elnöke Berezeli Emilia főépítész l/ Javaslat az oktatási és kulturális intézmények energia pótigényenek megtárgyalására (írásban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz. elnöke m/ Javaslat pótelőirányzat jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA MEGYEI 3QGÚ VAROS polgármestere 1-21/1991, M E G H í V Ö Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését az 199Ü. évi LXV. tv. 12. §. (2) bekezdésében biztosított jogkörömben 1991, december 16-án (hétfő) du. 14.00 órára összehívom . Az ül^g Jiel.ye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5,) Ngpirendi ft^ntokra javaslat 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadd: Or. Köreskai István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város négy- évre-öiólő (1991-1994) társatialjffi.l-gazdsságí programja (írásban} Előadó: Qr. Kerunkai István polgármester 3. Javaslat helyi adók megállapítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 4. Javaslat az 1992. évi költségvetési koncepciű kialakítására Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5. Az önküritiényzat 1992:« évi munkaterve (írásban) E16add: Ör. Henczi Edit jegyző 6. Javaslat Nagyk ánizs a-Miki ős fa városrésze egyszerüsitett részi tes rendezési terve jóváhagyására: (írásban) Előadó; Berezeli Élllll városi főépítész Jancsi György a Városfejlesztési Bizottság elnöke 7. Javaslat az IKKV átalakítása során hozott testületi határoza tok hatályán kivül helyezésére (írásban) Előadó; Dr. Fazekas István osztályvezető 8. Javaslat az IKKV 1991. évi lakóházfenntartási normativáira (írásban) Előadó: Dr. Kerepkai István polgármester 3. Javaslat a Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésére Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10. Egyebek A közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykanizsa, 1991. december 9. Dr. Kereskai István r 1-21/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI ŰOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZÖKÖNYVE 1991. december 16-i Üléséről Határozatok száma: 209-től 221-ig. Rendeletek száma: 24/1991, 25/1991, 26/1991 I Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. december 16-án (hétfő) du. 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné Dr.Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán. Igazoltan távol: Magyar József, Németh László. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Dr. Fazekas István, Dr. Spingár László, Cserti Tibor, Gerencsér Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépitész, Gáspár András csoportvezető, Szécsi László az Ingatlankezelési Intézmény mb. vezetője, Dr. Búzás Judit tisztiorvos, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a pécsi rádió munkatársa, Bálint Pál, Vágvölgyi Tamás pályázók. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat. Megállapitom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A napirendi javaslatot a képviselők írásban megkapták, van-e más javaslat. Dr. Henczi Edit: A bizottságok az elmúlt hét végén még több anyagot tárgyaltak, melyet kiküldeni nem tudtunk, hanem a közgyűlést megelőzően került a képviselőkhöz, kérem ezek napirendbe történő felvételét. Javaslat az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjének kinevezésére. A piac működésének tapasztalatai. Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítéséről szóló 14/1991. számú rendelet módosítására. Javaslat a Muzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telekértékesítésére . - 2 Javaslat a vásárokról és piacokról szóló rendelet módosítására. Javaslat a KÖJÁL megszüntetésével kapcsolatos előirányzat módosítására . Javaslat az Erzsébet tér rendezésére vonatkozó ötletpályázat kiírására. ZEFAG kérése Nagykanizsa név használatára. Pilczer Éva: Kérem, hogy a polgármesteri tájékoztatót követően kerüljön sor az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjének kinevezésére. Minorics Piroska: A polgármesteri tájékoztató előtt két perces hozzászólásra kérek lehetőséget. Marton István: Kérem a 2. és a 4. napirendi pontok felcserélését. Gerencsér Tibor: Kérem a közgyűlés foglaljon állást az APOLLÚ Mozi ingatlanának tulajdonjogi kérdésében. Böröcz Zoltán: Az egyebekben 2 x l-l percet kérek. Balogh Tibor: N-apirend előtt 1 percet kérek. Szécsi László: Létrejött az IKKV-val kapcsolatos Megszüntető Bizottság, megkezdte működését, faladata az eszközök értékesítése. Az azonban nem tifztázott kérdés, hogy az üzletrészek, részvények értékesitésa a közgyűlés, vagy a bizottság hatásköre. Kérek állásfoglalást, ennek eldöntésére. Minorics Piroska: Kérem,, hogy az APOLLÓ Mozi témáját megelőzően a közgyűlés döntsön a lejárt intézményvezetői pályázatok kiírásáról. Dr. Kereskal István: Aki a jegyzőnő által felsorolt napirendeket elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja . Marton István: Nem értek egyet Szécsi László javaslatával, mivel véleményem szerint az a mai ülésre nincs megfelelően előkészítve. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Gerencsér Tibor javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az egyebek napirend keretében tárgyalja. 3 - Dr. Kereskai István: Aki egyetért Szécsi László javaslatával, kíirem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Minorics Piroska javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal., 4 tartózkodással a javaslatot elfogad- Dr. Kereskai István: Aki egyetért Marton István azon javaslatával, hogy a 2, Ü 4. napirendi pontot felcseréljük, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogad- 3*" Dr. Kereskai István: Aki egyetért Pilczer Éva javaslatával, hogy a polgármesteri tájékoztatót követően tárgyaljuk az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjéne kinevezését, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki a kiegészítésekkel együtt elfogadja a mai ülés napirendi pontjait, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 Szavazattal, 1 tartózkodással az elhangzott kiegészítésekkel a javasolt napirendi pontokat elfogadja. Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2, javaslat az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja 3. Javaslat az 1992. évi költségvetési koncepció kialakítására, (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester „ 4 - 4. Javaslat helyi adók megállapítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 4 évre szóló (1991-94.) társadalmi-gazdasági programjára (Írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Az önkormányzat 1992. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 7. Javaslat az IKKV átalakítása során hozott testületi határozatok hatályon kivül helyezésére (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István osztályvezető 8. Javaslat az IKKV. 1991. évi lakóházfenntartási normativáira (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 9. Javaslat a Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésiére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10. Egyebek a/ 2EFAG kérése újonnan alakuló Kft-je nevében a "Kanizsa" név használatára (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző b/ Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítéséről szóló 14/1991. számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh György az Ügyr. és lg. Bi£- elnöke c/ Fenerstein Teréz és Kiss József nagykanizsai lakosok fellebbezési ügye (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke d/ A lejárt intézményvezetői állások meghirdetése (szóban) Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult.Biz. elnöke e/ Az^APOLLÓ mozi ingatlanának tulajdonjogi ügye (szóban) Előadó: Gerencsér Tibor osztályvezető f/ A piac működésének tapasztalatai (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke g/ Javaslat a Muzeum téri egészségügyi szolgáltató egység telek-értékesítésére (írásban) Előadó: QÜinötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke h/ Javaslat a vásárokról és piacokról szóló 11/1991,(IV.8.) sz. önkormányzati rendelettel, a 3/1989. /XII,7./ számú, a 6/1988. (XII.5) számú rendelettel módosított 5/1985. /XII.5./ számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Qr. Kereskai István polgármester i/ Javaslat a. KÖJÁL megszűnésével kapcsolatos költségvetési előirányzat átcsoportosítására (írásban) Előadó: Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők j/ Nagykanizsa Erzsébet tér rendezésére vonatkozó ötletpályázat kiírása (írásban) Előadó: Szabó Bakos Szilárd a Kuratórium Elnöke k/ Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa városrész egyszerűsített részletes rendezési terve jóváhagyására (írásban/ Előadó: Jancsi György a Városfejlesztési Bíz. elnöke Berezeli Emilia főépítész 1/ Javaslat az oktatási és kulturális intézmények energia pótigényenek megtárgyalására (írásban) ■Előadó: Minorics Piroska az Okt. és Kult. Biz, elnöke m/ Javaslat pótelőirányzat jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester (Az elfogadott napirendi pontok egy része az 1991. december 2D-Í folytatólagos ülésen kerül megtárgyalásra .) Napirend előtt: Minorics Piroska: Kérem a testület egyetértő állásfoglalását, hogy Farkas Ferenc zeneszerzőt, a VÁROS díszpolgárát 86. születésnapján dísztáviratban köszöntsük. A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a javaslatot elfogadja. Balogh Tibor: Már többször felvetettem, hogy az önkormányzat által megalkotott szabályrendeletekben foglaltak végrehajtásáért mit tesz a hivatal. A Hunyadi utcában már 2 hónapja ott áll egy szétszerelt autó, és senki nem intézkedik annak elszállításáról. Másik ilyen téma a petárda durrogtatás.. Tett-e valamit az erre illetékes szerv, hogy az ilyet pult alól árusító kereskedőkkel szemben történt-e felelősségre vonás. Kérem, hogy ezekben az ügyekben intézkedés történjen. Dr. Kereskai István: A Hunyadi utcában lévő gépkocsi ügyében a közterület felügyeletnek kell intézkedni, erre ismételten fel-hivjuk a figyelmüket, a petárda ügyben pedig a Rendőrséggel közösen próbálunk intézkedni. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Nagyon fontos dolognak tartom, hogy a kórház az alapellátást a végleges döntésig végezze. Takács Zoltán: Az SZMSZ 96. §-ának 5. bekezdésére hivatkozással emlékeztetem a képviselőket arra,, hogy a legutóbbi közgyűlésen szóban ismét felvetettem az általam közérdekűnek vélt problémát. Azt vártam, hogy a hivatal vezetője kit héten belül Írásban választ ad, vagy a polgármesteri tájékoztatóban erre reagálás lesz, mindez nem történt meg. Nyomatékosan kérem a hivatalt arra, hogy a .NELKA témákkal kapcsolatos jogi kérdéseket tisztázzák. Ha a legközelebbi közgyűlésig ebben fusj történik érdemi intézkedés, akkor kénytelen leszek munkaköri vétség miatt keményebb eljárást kezdeményezni. Dr. Kereskai István: Amikor ez a téma felvetődött Farkas Zoltán alpolgármester ur ugy nyilatkozott, hogy a NELKA ügye még nem zárult le, további egyeztetés szükséges, s azt követően újból idekerül az anyag a testület elé. Ez a vezetékhálózat átvételére értendő. A vezetékhálózat építéshez való lakossági hozzájárulás NELKA vagyonként való feltüntetése, illetve a hálózat NELKA tulajdonba kerülése elleni felvetésre adott választ a képviselő a korábbi közgyűlésen nem fogadta el, ezért azt Ismételten vizsgáljuk és i rásban választ adunk. Czotterné Ivády Zsuzsa: A polgármesteri tájékoztató 1. pontjában olvashatjuk, hogy az önkormányzat a ZALAIPARKER privatizációja kapcsán 17.200.000.- Ft részvényhez jutott. Hogy jött ki ez az összeg, ki képviseli az önkormányzatot a ZALAIPARKER igazgató tanácsában. Tudomásom szerint az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat is részvény társasággá alakult, az előbbi szempontok alapján mi a helyzet az ezzel kapcsolatos önkormányzati részesedéssel? A 4. oldalon olvashatjuk, hogy a városi hulladékelhelyezés problémájának megoldására milyen lehetőségünk adódik. Tett-e közzé az önkormányzat nyilvánosan ajánlatkérést ennek a problémának a megoldására, irt-e ki tendert, illetve tájékozódott-e, pályázott-e meg magyar és nemzetközi hiteleket, támogatásokat az ügy megoldására . 7 A tervpályázattal kapcsolatos kérdésem, hogy az 1.600.000.- Ft nem sok-e erre a célra, illetve az önkormányzat 1 millió forintja milyen keretből megy. Dr. Kereskai István: A ZALAIPARKER privatizációja megtörtént, mi a Vagyonügynökség által megállapitott értékelést nem fogadtuk el. A szabályok ugy fogalmaznak, hogy tájékoztatási kötelezettsége van az átalakuló vállalatnak az önkormányzat felé. Ha kifogást teszünk a vagyonértékelés mértéke miatt akkor a következő történik: az illető vállalat elmegy a Vagyonügynökséghez, lebonyolítják az átalakulást és olyan vagyonértékkel fogadják el a földek területének értékelését, amit a könyvszakértő megállapit. Sajnos semmiféle ráhatásunk ezekre nincs. Az a tapasztalatom, hogy az átalakulni kivánó vállalatok figyelembe sem veszik a kifogásainkat. Az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat is tájékoztatott bennünket az átalakulási szándékáról, mi megtettük észrevételeinket, a továbbiakról nincs tudomásunk. Ez vonatkozik az összes többi átalakuló vállalatra is. A hulladékelhelyezésre pályázatot nem irtunk ki, ajánlatot sem kértünk. Többet tettek ajánlatot, ezek közül az anyagban szereplő is ilyen. Nem köteleztük el magunkat, kértünk egy kidolgozott projektet, ami meg tudná mondani év végéig, hogy ez mibe kerül a városnak. A tervpályázatra kiirt 1.600.000.- Ft sok-e vagy sem, szakmailag én ezt eldönteni nem tudom, ügy érzem, hogy a pályázatok kiírása csak megfelelő anyagiakkal lehetséges, ehhez félmillió forintot már az idén tartalmazott a költségvetés, mig a másik részét a jövő évi költségvetésünben kell biztosítani. Czotterné Ivády Zsuzsa: Azt szeretném tudni, hogy a ZALAIPARKER-nél mennyi a részvénymennyiségünk, és ki képvisel bennünket? Dr. Kereskai István: Ugy tudom, hogy a részvénymennyiségünk a Rt-ban 8-10 \ és nem képvisel bennünket senki. Czotterné Ivády Zsuzsa: Ilyen létezhet? Dr. Kereskai István: Igen, létezhet. El kell mondanom, hogy eddig még az alapító okiratukat sem láttuk. A kritikát elfogadom, utánafogunk nézni,mint részvényesek nagyon kisebbségben vagyunk. Marton István: Itt az átalakulási tevékenységről van tájékoztataási kötelezettségük, ez nem ugyanaz, mintha nekünk, a városnak van valamije és azt kívánjuk eladni. Tehát ez két külön dolog. Attól félek, ha mi erélytelenek leszünk, akkor ez a városnak záros határidőn belül többszáz milliójába fog kerülni. Dr. Kereskai István: Nem erélytelenségről van szó, mert ha mi ugy érezzük, hogy az Írásbeli tájékoztatás nem állja meg a helyét, megtesszük az észrevételünket. De az utána következő lépést nem látom, mert a Vagyonügynökség egyszer sem reagált, hogy elfogadja-e a mi észrevételünket. Koczfán Ferenc: Bizonyos jelekből arra következtetek, hogy a városban elég jelentős számú horvátországi menekült van. Erről szeretnék tájékoztatást kapni., Dr. Henczi Edit: A Menekültügyi Hivatal Zala^megyét is kijelölte a menekültek elhelyezésére, Nagykanizsa a ZÁÉV szállójával vesz részt ebben a munkában. A Zala Megyei Önkormányzat koordinálásában egy megyei akciócsoport a gazdája ennek a feladatnak, a városban pedig a polgári védelemé, illetve a jegyzőé. Jelenleg 210-120 menekült elhelyezésére került sor a városban. Az ellátást, beleértve az: orvosi ellátást is, megszerveztük, . biztosított az iskolás korú gyermekek oktatása Is. 44 gyermekről van szó, akiket a Zeneiskolában külön csoportban horvát pedagógusok oktatnak, az iskola befejezésekor bizonyítványt kapnak a gyermekek, melyet Horvátországban elismernek. Mi közvetitők vagyunk, a Menekültügyi Hivatal fedezi a költségeket, a számlákat mi fizetjük, amit visszatérítenek részünkre. Ugy tudjuk, hogy várhatóan további menekültek nem érkeznek a városba . Balogh Tibor: A polgármesteri tájékoztató tartalmazza,, hogy a városi telefonhálózat fejlesztési változatok ügyében rövid időn belül önkormányzati döntésre van szükség. Ezzel kapcsolatosan szeretném felhivni a figyelmet és kérdésként is megfogalmaznám ami a Közéleti Klub ülésén elhangzott, A Közéleti Klub tervezi, hogy január hónapban nemcsak a MATÁV képviselőivel, hanem az összes hozzáértő és érdekelt Magyarországon fellelhető telefonnal foglalkozó céggel, és az illetékes minisztérium képviselőinek; üeyonásával egy ujabb fórumot szeretne tartani. Kérdésem, hogy az. Önkormányzat támogatja-e ennek a fórumnak a létrejöttét és kiván-e bent régztvenni, olyan formában la, hogy esetleg egy ad hoc bizottságot hozna létre, amely az. egész telefontémát koordinálná. Állásfoglalást kérek ebben az ügyben. Dr. Kereskai István: KI ért egyet azzal, hogy az. önkormányzat a fórumon résztvegyen? A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért a fórumon való részvétellel. Farkas Zoltán: Milyen jellegű támogatásra gondol a képviselő ur? Balogh Tibor: Nem pénzügyi támogatásra gondoltam, hanem arra, hogy az önkormányzat is próbál még ezügyben lépni. Mert mi ugy gondoljuk, ha meghivunk e témában már Jártas, tapasztalatokkal rendelkező szakembereket, akkor a MATÁV képviselőjének véleményével szemben ellenérveket tudunk felsorakoztatni. Kérem a közgyűlést e feladat koordinálására hozzon létre ad hoc bizottságot. Dr. Kereskai István: Egyetért-e a közgyűlés az ad hoc bizottság létrehozásával? Kérem szavazzanak, és annak tagjaira javaslatot adjanak. A közgyűlés 21 szavazattal, 3 tartózkodással az ad hoc bizottság létrehozásával egyetért. Balogh Tibor: Qr. Dull Gábor főorvost javasolom a Közéleti Klub tagját az ad hoc bizottság elnökének, C-zotterné Ivády Zsuzsa: Tagoknak Dr. Csikai Ivánt, Balassa Bélát, Takács Zoltánt javasolom. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Jesch Aladárt javaslom. Czupi Gyula: Farkas Zoltán alpolgármestert javasolom. Dr. Kereskai István: Elfogadják-e a javasolt személyek a jelölést? Farkas Zoltán: Elfogadom, de véleményem szerint tul nagy létszámú lesz a bizottság, 3 főt elegendőnek tartok. Balassa Béla: Visszalépek a jelöléstől. (A többi javaslatba hozott személy elfogadja a jelölést.) A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással létrehozza a telefonhelyzettel foglalkozó ad hoc bizottságot. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a Kórház-Rendelőintézet behajthatatlan követeléseinek törlésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a Kórház-Rendelőintézet működési bevételi előirányzatának 1.600.000»- Ft-os felemelésével, szavazzon A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja Dr. Kereskai István: A kórházi integrációból az alapellátás kiválásával, illetve a Népjóléti Bizottság felhatalmazásával, ahogy a polgármesteri tájékoztató tartalmazza, és Dr. Matoltsyné képviselő kiegészítésével aki egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatokkal egyetért. - 10 - Dr. Kereskai István: Az IKKV dolgozóinak végkielégítésével kapcsolatosan ugy döntött a testület, hogy annak fedezete a vagyonértékesítésből befolyt bevétel lesz. Ahhoz, hogy a szükséges napi intéz kedéseket megtehessük, kérem szavazzanak. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadja Dr. Kereskai István: Aki a polgármesteri tájékoztatót a kiegészítésekkel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 209/1991. számú határozat a) A közgyűlés a 84/b/1991, a 132/1991, a 161/1991, a 180/1991, a 182/1991, a 155/1991, a 184/1991, a 191/a/1991, a 192/a/1991. ^zámu határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. b) A köí@yülés a Kórház-Rendelőintézetnél a Ö®-toxikáló kezelésekből adódó 269.200.- Ft és az intézménytől távozott dolgozók 20.381.-fi-np behajthatatlan tartozásának törléséhez hozzájárul, c) A közgyűlés a Kórház-Rendelőintézet működési bevételi előirányzatát 1.600.000.- Ft-tal felemeli. d) A közgyűlés megbízza a Népjóléti Bizottságot, a gazdasági, valamint a humán osztályt, hogy az alapellátás további működtetésére,szervezeti formájára dolgozzanak ki javaslatot és azt terjesszék a közgyűlés elé. A végleges döntésig a kórház-rendelőintézet az alapellátást biztosítja. e) A közgyűlés^a városi telefonhálózat fejlesztése ügyében összehívandó fórumon részt vesz, a feladatok koordinálására ad hoc bizottságot hoz létre. A bizottság elnökének: Dr. Dull Gábor főorvost, a Közéleti Klub tagját, tagjainak: Farkas Zoltán alpolgármestert, Dr. Csákai Iván, Jesch Aladár, Takács Zoltán képviselőket választja. - 11 - f) A közgyűlés felhatalmazzs a Polgármestert, hogy a megszüntetésre kerülő IKKV--n ál érintett dol-gozók részére a végkieligitéshez szükséges pénzügyi fedezetet az igényeidhez igazodó mértékben - a vállalat értékesített vagyontárgyaiból származó bevételek terhére - folyósíthassa. 2. Javaslat az Ingatlankezelő Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó; Pilczer Éva a gazdasági bizottság tagja (E téma tárgyalása zárt ülésen történt, a hozott 210/1991-es számú határozatot a zárt ülésről késritett jegyzőkönyv tartalmazza _) 3. Javaslat az 1992. évi költségvetési koncepció kialakítására (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Palotás Tibor: Miért nem került az anyag mellékleteként az összevont bízottsági ülésen ismertett számitág? Cserti Tibor: A gazdasági bizottság ülősSn ugy döntöttek, hogy a mellékletet képező anyag ne menjen ki, nem I kőnkért egyensúlyhiány megoldása a mai ülés feladata, hanem az 1992. évi költségvetési tervezéshez az elvi iránymutatás meghatározása. Marton István: Véleményem szerint legkésőbb január 31-ig meg kellene határozni a jövő évi költségvetésünket, nem szabad annak még-egyszer előfordulnia, hogy március 25-én fogadjuk el az éves költségvetést. Az anyag tartalmazza, hogy az eddig elvégzett munka keretében már most tapasztalható, hogy egy elképzelt és reális ellátási szint biztosításának fedezetigénye nagyságrendekkel meghaladja a várhatóan számításba vehető illetve reálisan elérhető bevételi szintet. Ha ez igaz, akkor azrt jelentené, hogy a kiadásaink mintegy 100-szorosa az elérhető bevételünknek. Ezzel ellentétben áll az, hogy mintegy 25 %-os különbség látszik pillanatnyilag. Hiányolom, a költségcsökkentés komplex értelmezését az anyagban. Nagyon helyesen taglalja a prioritások meghatározását és utána tér át a jövő évi költségvetés alapelveire. Olvashatjuk, hogy a város költségvetése a jövőben is egységes pénzalapot képez. Szeretném, ha ez intézményi szinten is megállná a helyét. Zavarnak az anyagban a nem pontos megfogalmazások. "A bevételek számottevően mintegy 75,9 %-ban". Nekem a 75,9 % abszolút pontos szám, ha azt irták volna, hogy mintegy 70 %, akkor tudnám elfogadni. - 12 Nagyon helyesen tartalmazza azr anyag, hogy a működési kiadásoknak a feltétlenül indokolt szintig: prioritást kell biztosítani. Én itt indokolt szintig kifejezést használtam volna. A 2. oldal utolsó bekezdése taglalja, hogy e területen az előzetesen felmért igények alapján jelentős mértékű, korábbi évekről áthúzódó kielégítetlen igények halmozódása tapasztalható. Ugy gon -dolom, hogy az elmúlt évtizedeket 1992-ben nem lehet behozni, az érdekegyeztetési igények csak részben teljesíthetők. Nem értem viszont azt a mondat-ot, mely azt tartalmazza, hogy feltétlenül indokolt lenne megfelelő szintű gazdálkodási és céltartalék képzése is. Ez vágyálom, miből lenne nekünk gazdálkodási céltartalékunk? A privatizációra vonatkozó réeszel nem tudok egyetérteni, ki kellene mondani, hogy mi a célunk, mekkora nagyságrendű. Az 1992. évi költségvetés várhatóan nem éri el az 1991. évi szintet, természetesen azzal egyetértek , hogy az igényeket drasztikusan vissza kell fogni. A fejlesztési célú kiadási igémyeknél javasolnám, hogy a közgyűlés jól gondolja át, milyen beruházások indítását javasolja a következő évben. Nem értem mit takar az "egyéb "technikai jellegű kiadás" kifejezés. Olvashatjuk, hogy komoly erőferszitések szükségesek ahhoz, hogy az egyensúlyi feltételek megteremthetők legyenek ez évben, megkérdezem, hogy mikor tesszük meg ez3ket az erőfeszítéseket, mert december 16-a van és nincs 10 munkanap vissza. Az ágazatok közül prioritást indokolt biztosítani az oktatási, továbbá a lehetséges szintig a szociálpolitikai feladatok megoldására - igy fogalmaz az anyag. Ürülnék ha megoldható lenne, de szerintem nem teljesíthető. A prioritás szót a szintentartás kifejezéssel helyettesíteném. Nem látom lehetőségét annak, hagy az általános iskolai hálózat területi tagoltsága koncentráltabbá tétele érdekében lehetőséget találjunk, hisz 10-20 év hiánypótlását a jövő év rendkívül nehéz gazdálkodásában nem tudjuk megoldani. Egyértelmű, hogy az év végéig az 1992. évi költségvetés nem kerül elfogadásra, annak megtörténtéiig átmeneti intézkedések megtételére van szükség. Természetesen ezeket az átmeneti intézkedéseket meg kell tenni, és ugy gondolom, hagy ebben a polgármester illetve a hivatal illetékeseinek a kezét nem szabad olyan formában megkötni, mint ahogy ebben az évben tette a közgyűlés. Javasolom, hogy január 31-ig kerüljön a testület elé a jövő évi költségvetés megtárgyalásra . Palotás Tibor: A bizottsági ülésen a tételes költségek és a bevételek kimutatását a tagok kézhezkapták. Az anyagban 600 milliós hiány szerepel a jövő évre. VéHeményem szerint ingatlaneladásból, lakásforgalmazásból kell előterremteni a hiány egy részét, ezért szükségesnek tartom az átmenetilleg felfüggesztett bérlakás elidegenítés feloldását, az egyes felesleges vagyontárgyak intenzivebb - 13 - elidegenítését. Január 1-től létrehoztuk a házkezelési intézményt, mely ezzel a kérdéssel foglalkozhatna, azért javasolom, hogy minél előbb a közgyűlésen napirendként szerepeljen a bérlakások elidegenítésének felfüggesztés©» Kérem a gazdasági osztályt és a polgármestert, hogy a jövő évi költségvetés megtárgyalására ne februárban, hanem korábban kerüljön sor, és kapjanak a képviselők az anyaghoz olyan mellékletet, hogy kellően át tudják gondolni, hogy milyen javaslatokkal élnek a hiányzó források megoldására. Pilczer Éva: A bizottsági ülésen elmondtam, az a cél, hogy fogad -juk el az alapelveket, mit tart a város szükségesnek, mi az amit feltétlenül biztosítani kell, milyen beruházások legyenek. Jancsi ^György: Én egyetértek azzal, hogy az oktatási, továbbá a lehetséges szintig a szociálpolitikai feladatok megoldására prioritást indokolt biztosítani. De tulajdonképpen a közgyűlésnek kell eldöntenie mit tart fontosabbnak, mit támogatu Szeretném felhivni a figyelmet arra, hogy az oktatási ágazat legérzékenyebb kérdése a korszerű, gazdaságosabb intézménystruktúra megteremtésé. Koncepcionálisan a költségvetési javaslatot jónak tartom:, azt javasolom, hogy a fontossági sorrendre tegyenek javaslatot. Szerepeltetni kellene a határozati javaslatban, hogy a polgármesteri hivatal osztályai a költségvetés készítésénél az illetékes bizottságok véleményét messzemenően vegyék figyelembe. Balassa Béla: ügy gondolom a koncepcióban változtatnunk kellene azon, hogy az 1992. évi költségvetés az intézményeknek csak alacsonyabb ellátási szinvonalat tud biztosítani, mint 1991-ben. A Parlament megszavazta a számunkra kedvező céltámogatások körét. Ezévben három tornaterem építése indult el, aminek 1991-es céltámogatási vonzatát a központi költségvetés 40 %-kal támogatja. Balogh György: A koncepció kialakítása, tárgyalása mindannyiunk részvételével történt. Ha valaki azzal nem ért egyet, szeretném ha elmondaná miért és mit javasol helyette, minek biztositana elsőbbséget. Ezt kellene ma eldönteni. Jesch Aladár: A határozati javaslattal egyetértek. A városüzemeltetési bizottság a szükséges kiadásokat tételesen megtárgyalta, egy olyan feladatot találtunk, ami feltételesen elhagyható. Olyan költségvetési tervezetet kellene már a következő ülésre idehozni, ahol megemeljük a bevételeket mégpedig az ingatlanértékesítésből, és a kiadásokat csökkentjük olyan mértékben, hogy a kettő közötti különbség bankhitellel már fedezhető legyen. Koczfán Ferenc: A költségvetésről nagy általánossában nehéz beszélni. Véleményem szerint elsősorban a város működési feltételeit kell biztosítani, ugyanakkor a folyamatban lévő beruházásokat be kell fejezni és ki kell használni a céltámogatás adta lehetősége ket is. Véleményem szerint ha február közepén tárgyaljuk meg a költségvetést , az még nem késő. - 14 - Marton István: Meggyőződésem, hogy a költségvetési koncepciónak is lényegesen kevesebb szöveget és több számot kell tartalmaznia, mint ahogy az az előterjesztésben szerepel. Két menetben javaslom a jövő évi költségvetés megtárgyalását, eiSször január 6-án, a véglegeset pedig január 27-én. Krémer József: Általánossában a koncepcióval egyetértek. A legnagyobb-bevételi forrásunkat továbbra is az állami támogatás képezi. Véleményem szerint prioritást kell hogy élvezzen uj intézmény épitése vagy egy uj beruházással szemben a meglévő épületállomány felújítása, karbantartása. Farkas Zoltán: A koncepciót első tárgyalásra jónak tartom, mert abban a bizottságok által fontosnak vélt igények jelentkeznek, és a gazdasági osztálynak az volt a feladata, hogy a valós igényszintet mutassa be, A következő lépésben a hiányzó 600 millió forint megteremtésére kell lehetőséget találnunk. Cserti Tibor: Ugy érzem, hogy a felvetések alapján összeállt az 1992. évi költségvetés elvi rendszere. Azok az alapelvek, amik a költségvetés Összeállításánál már megfogalmazódtak, valamennyi képviselő számára elfogadhatóak, a költségvetés végleges megállapításáig még további 2-3 egyeztetésre van szükség , En erre összevont bizottsági ülést javasolok, melyen valamennyi képviselő részt venne, illetve szakértőket Mm bevonnánk e munkába. A költségvetés megtárgyalásának időpontját továbbra is.február végére javasolom, az előkészítő munkát a gazdasági bizottság fogná össze, figyelembe véve a bizottságok véleményét. El kell mondanom azt is, hogy a privatizáció eredményei 1992-ben nem meghatározóak? mert az eddigi munka eredményeként az önkormányzat részvényeket, vagyonrészeket kapott, mely csak a gazdálkodási évet követően, tehát 1993-ban jelentkezik. Dr. Kereskai István: A bizottságok aktiv közreműködésével kell ezt a feladatot elvégezni, javasolom, hogy január első felében legyen egy nem hivatalos közgyűlés, ahol csak ezzel foglalkoznánk. A határidőt hagyjuk ugy ahogy van. A határozati javaslatot egészítsük ki azzal, hogy a bizottságokat aktivan vonjuk be ebbe a munkába. Marton István: A két lépcsőhöz ragaszkodom és a legközelebbi egyeztetéskor az összes fontos bevételi-kiadási keretszámokat el kell dönteni. Dr. Kereskai István: Aki az elhangzott kiegészítésekkel az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : - 15 - 211/1991. számú határozat A közgyűlés az 1992. éyi költségvetési koncepcióban megfogalmazott alapelvekkel egyetért. Utasitja az intézmények vezetőit és a Polgármesteri Hivatal tisztségviselőit, érintett szervezeti egységeinek vezetőit a szakmailag átgondolt, reális tervkészítésre, az abban való aktiv közreműködésre. Felkéri az érintett önkormányzati bizottságok elnökeit a tervezés folyamatának figyelemmel kisérésére, az abban való felelős közreműködésre. A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy 1992. január 1-től kezdődően a költségvetés végleges jóváhagyásáig a folyamatos működéshez és a folyamatban lévő fejlesztések és felújítások finanszírozásához a szükséges pénzeszközt folyósítsa. A közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a Gazdasági Bizottság előkészítő és koordináló munkájára támaszkodva — amely tartalmazza a bizottságok véleményét - a város 1992. évi költségvetését - az állami költségvetésről szóló törvény megalkotásától függően - legkésőbb 1992. február hó közepéig terjessz® a közgyűlés elé. Határidő: 1992, február 13, Felelős : Dr. Kereskai István polgármester és a bizottságok flnökei 4. Javaslat helyi adók megállapítására (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Cserti Tibor: A bizottság munkája során széleskörű egyeztetést folytatott, melynek végeredménye egy nagyon kényes egyensúly lett. AZ bgyes rendelettervezetek az adott helyen az érdekképviseleti Szervek részére jogosítványokat építenek be az érdemi működés érdekében. A 3 adó nem egymással összefüggésben van. Alternatív változat fogalmazódott meg a vállalkozók kommunális adójáról szóló tervezet 3. §. /4/ bekezdésében Balassa Béla képviselő javaslata alapján. Én az a./ változat elfogadását javasolnám. A három tervezett adónem bevétele 60 millió forint körül körvonalazható. Göndör István: Miért maradt ki az iparűzési adónál az átalány kérdésé, a városba bejövő idegen vállalkozók esetében. Mit értenek a tervezetekben a visszaigénylés lehetőségén"? Jancsi György: Van-e lehetőség arra, hogy technikai oldalról köny-nyebbé tegyük ezt a munkát számítógépes nyilvántartással illetve milyen lehetőségek vannak arra, hogy a nyilvántartásokhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. - 16 - Krémer József: Milyen szankciók Vannak, ha az adózók nem fizetik az adót? Markó László: Az átalány kérdése kezdettől fogva vita volt. A külföldről bejött vállalkozók napi adóztatása átalányadózás formájában az összevont bizottsági ülésen és az egyeztető tárgyaláson ugy merült fel, hogy ezt a bérleti dijban illetve a területfoglalási dij-ban tudnánk legjobban levezetni, és ezért az átalány formáját nem vezetnénk be, mert ezt az apparátussal nagyon nehéz nyomon követni» Ha a városban jelentkező időszakos tevékenység folytatása a 30 na« pot meghaladja, akkor az egész árbevétel adókötelessé válik önmagában, pl. ha egy gépszerelő Vállalat milliós munkákat végez a városban . A visszaigénylésről: mivel a rendelettervezetek 1992. évre bevételt terveznek adóelőleg cimén, ezt az, adóelőleget mindig az előző évi árbevétel, illetve a vállalkozók kommunális adójánál pedig az átlagos statisztikai állományi létszám alapján kell megfizetni, ezért a vállalkozónak az éves elszámolás után vagy többletbefizetése lehet, vagy visszaigénylési lehetősége van. A visszaigénylés adóvissza-téritésnek minősül, amely után kamatot kell fizetnünk, ha nem teljesítjük. Az adócsoport rendelkezik számitógépes nyilvántartással. A rendszerprogramok beszerzése most történik, az adótitok fogalma ugyanugy vonatkozik a számitógépes nyilvántartásra, mint a manuális nyilvántartásra . Az első évben a vállalkaiők az adóelőleg fizetésére kötelezett különösebb szankciót itt nem tudunk alkalmazni, mivel egy. határozattal megállapított tartozás hajtható csak végre. Az adózási törvény módosulni fog, ahol keményebb szankcióval fogják büntetni az előleg meg nem fizetését, de csak utólag. A végrehajtás kérdése a végleges adónál jelentkezik,, ahol inkasszó stb. lehetőség van. Dr. Kereskai István: A késedelmi pótlék komoly szankció, mivel aki az előlegfizetési kötelezettságének késve, vagy egyáltalán nem tesz eleget, abban az esetben visszamenő hatállyal róható ki a késedelmi pótlék. Balassa Béla: A helyi iparűzési adónál az adómentességnél a 7. bekezdésben az van feltüntetve, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó az összes nettó árbevételéből 1 millió forint - az italárusitás kivételével - adómentes. A 2. bekezdésben az a vállalkozó, akinek az éves összes nettó árbevétele nem haladja meg a 300.000.- Ft-ot, adómentes lenne. Előfordulhat, hogy valakinek 300.001.- Ft az éves nettó árbevétele, s ezért az egész után adózna. Ezt nem tartom igazságosnak. Javaslom, hogy a 300000 Ft legyen levonható az. összes éves nettó árbevételből egységesen, hiszen ha ez igy maradna, akkor ez a teljesítés visszafogó erejű. A 3. bekezdésnél az ideiglenes alkalmi jelleggel végzett iparűzési tevékenység ha nem haladja meg a 30 napot, akkor adómentes. Ez arra ad lehetőséget, hogy 29 napra kérjenek ideiglenes jelleggel engedélyt és akár más néven, de a vállalkozáson belül meghosszabbítható lehet. - 17 - A 4. bekezdés 92-firint a vállalkozó a helyi tömegközlekedésből származó árbevétele után adómentes,. Amennyiben ebbe beletartoznak a taxisok^ akkor egyetértek. Ha nem, akkor javasolom, hogy a tömegközlekedés és személyfuvarozás együttesen legyen adómentes, A vállalkozók kommunális adójánál a,z adómentesség a 4. bekezdésben két változat szerepel. Akármelyik kerül elfogadásra, mindegyiknél javasolni szeretném, hogy.kerüljön megfogalmazásra az, hogy az önkormányzatok illetékességi területén értendő. Dr. Kereskai István: A magyarázó rendelkezésben ez benne van. Pilczer Éva: Bizottsági ülésen először általánosságban beszéltünk a helyi adókról, ezt követően egyenként tárgyaltuk meg az adónemeket. Ennek a módszernek a követését javasolom most is. Göndör István: | témában tartott érdekegyeztetésen csak a magánszemély vállalkozók voltak jelen, mig a vállalatok nem. Holott ez is feltétlenül szükséges lenne. A vállalkozók segíteni akarnak a városon, szívesen fizetnek jő célokra. A kedvezményekre több javaslat érkezett, így a jelentős.a mérték-csökkentésre irányuló javaslát. A város elmaradott térségeiben bizonyos tevékenységhez kötődő kedvezmény - gondolok itt Bagola, Fakos városrészekre, ahol ez alkalmazható, de magára a tevékenységre nem érkezett javaslat. A vállalkozók részéről vetődött fel a különböző hitelekből finanszírozott vállalkozási kedvezményezés, ez azonban a tervezetbe nem került be. Az uj műhelyek adókedvezménye elfogadásra került, A tanulókat foglalkoztató vállalkozók kedvezménye 5ooo.-Ft-os mértékkel került a tervezetbe. Nem került megfogalmazásra melyek azok az alapítványok, melyeket elismernénk a helyi adókkal szemben levonásként, szerintem erről egy önálló rendeletben kellene dönteni, amit ki kellene egészíteni a későbbiekben, ha a vállalkozók nagyobb készséget mutatnak az alapítványhoz való hozzájárulásra. Az adóelőleg befizetéseknél kétféle dátum szerepel. Javasolom, ha elfogadjuk mind a három rendeletet, akkoris kft adóelőleg fizetésének napja minden esetben azonos nap legyen, ez lehet augusztus vagy szeptember hónap. A végelszámolását pedig március vagy április végének jelöljük meg. Minden adónemnél a méltányosságot elbíráló szervezetként ne csak a Pénzügyi Ellenőrző Szervezet kerüljön be, hanem a Népjóléti Bizottság is. Az adóapparátus anyagi ösztönzését rendeletben kell megállapítani, melyet a hivatal terjesszen elénk. Balogh György: (A lakosság tájékoztatására ismerteti a bevezetésre tervezett 3 adónemet). Az 1992. évben az adóból befolyó Összegeket az önkormányzat által vállalt környezetvédelmi, ezen belül kiemelten a Szennyvízelvezetés feltételeinek javítását szolgáló beruházások megvalósítását segítjük elő. Koczfán Ferenc: Javaslom, a polgármester szavaztassa meg, hogy a testület elfogadja-e mindhárom tervezetet. - 1B - Dr. Kereskai István: Először a három tervezetet meg kell tárgyalnunk I Göndör István: Az iparűzési adónál a hozzánk bejövő vállalkozókat adóval kell terhelni. Ha ezt ugy értjük, hogy a helyfoglalásban ez benne foglaltatik, akkor saját vállalkozóinkat is sújtja. A 30 napos és az 1 napos működés nem ugyanaz. Balassa Béla: Én azt látom kiskapunak, hogy az alkalmi tevékenység 30 napig adómentes, tehát 29 naponként meg lehet hosszabbítani, igy ki lehet bújni az adókötelezettség alól. Az iparűzési adónál a 2. pontban az adómentességnél az szerepel, hogy az a vállalkozó, akinek az éves összes nettó árbevétele nem haladja meg a 300.000 Ft-ot az adómentes, de ha már 1.- Ft-tal meghaladja, akkor az egész után adóznia kell. A 300.000.- Ft levonható lehessen az éves nettó adóalapból. A tömegközlekedésben a személyfuvarozás is tartozzon a mentességi körbe. Cserti Tibor: A rövid ideig tartó tevékenység adóztatását ebben az adótechnikai vonatkozásban nagyon nehezen tartjuk járhatónak. Ha elfogadjuk a módositó inditványt, akkor annak jelentős adótechnikai vonzata is lesz, mi ezt nem javasoljuk. Markó László: A 300.000.- Ft-os határt mindenképp meg lehet adni, de abban a pillanatban 600.000.- Ft lesz az adómentes határ. A 300.001 Ft után az adóteher 600. Ft, ha azt mondjuk, hogy a 300.000.- Ft mindenképpen mentes legyen, akkor az 1.- Ft lesz az adóköteles, és nem lehet rá adót megállapítani. A 300.000.- Ft a minimumhatár, igy fel kell emelnünk 500.000.- Ft-ra, amiből mindenképp a 300.000.- Ft adómentes kell hogy legyen. Dr. Csákai Iván: Felmerült a Népjóléti Bizottság szerepe a PEB mellett a méltányosságnál. Tudomásom szerint ha valaki 67 %-ban III. csoportú rokkant és dolgozik, ugyanugy személyi jövedelemadót fizet mint bárki más. A Népjóléti Bizottság arra tud vállalkozni, hogyha fellebbezéskor valamilyen probléma merül fel, akkor azt méltányosság cimén véleményezi, de egyébként csak a szociális segélyt tudjuk esetleg az érintett személyeknek kiutaln i. Cserti Tibor: Én is támogatom azt a javaslatot, hogy a PEB mellett a Népjóléti Bizottság is vegyen részt a méltányossági kérelmek elbírálásában. Göndör István: Felvetettem, hogy a kétszeri előleg helyett egy előleg és egy végelszámolás legyen, erre nem kaptam választ. Markó László: Az előleg befizetéséből nekünk a két félévben be kell szednünk legalább az adó 90 %.-át előleg Szinten. Ha egy határidőt jelölünk meg az előleg fizetésére és egyet a végelszámolásra, ez csak kettő befizetés, mi hármat ajánlottunk a vállalkozóknak, figyelembe véve az esetleges jövő évi törvényi módosításokat. Ha a helyi tömegközlekedésnél a taxisok a 300.000.- Ft-os értékhatárt túllépik, akkor adókötelessé válnak. Ha a képviselői inditványt elfogadják, akkor azt be tudjuk épiteni a rendeletbe. - 19 - Pilczer Éva; Az érdekegyeztető tárgyalásra a vállalatok képviselőit is meghívtuk, de csupán 3 vállalatvezető jelent meg. A vállalkozók annyit kértek, hogy az iparűzési adónál az adö mértékeként meghatározott t ezreléket egy évre állapítsuk meg és amennyiben a gazdasági b&iyzet kedvezően változik, abban az esetben szívesen fizetnek többet, hogy a városban maradjon a pénz, és kérik, ne fogadjuk el a magasabb ezreléket. Dr. Kereskai István: Megkérdezem a javaslattevőket, hogy elfogadják-e a válaszokat? Göndör István: Az átalány kérdésében javaslatomat fenntartom, a fizetési határidő kérdésében visszavonom. Balassa Béla: Elfogadom a válaszokat. Göndör István: Azt javasolom, hogy az iparűzési adórendelet tervezetének 3.§~. 3. pontjában az legyen, hogy az ideiglenesen végzett iparűzési tevékenység, és ne szerepeljen ott a 30 napos korlát, és átalánydíj megállapítását javasolom. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a javaslattal, hogy az ideiglenes alkalmi jelleggel végzett ipari tevékenység ne legyen ADÓmentes, az szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattalm 9 tartózkodással a javaslatot elveti. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Göndör István javaslatával, hogy a Népjóléti Bizottság is működjön közre a méltányosság elbírálásában, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 4 tartózkodással a módosító javaslaatot elfogadja. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a helyi iparűzési adóról szóló rendelettervezettel, az elfogadott módositásra figyelemmel, kérem Szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 6 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 24/1991. (XII.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 24/1991. (XII.16.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról. - BT - Dr. Kereskai István: Az építményadó-tervezet tárgyalása következik. Krémer József: Az 1. §■ első két hekezdését nem tudom pontosan értelmezni. Mi az épület, mi az épitmény. Szerintem, nehezen fogalmazható be, hogy a lomtárolőra, garázsra, egyéb közös helyiségekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A 3. §. 2. bekezdés felsorolja az adómentes építményeket, kérdezem akkor mi az adóköteles, mi maradt még? Markó László: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén a magánszemélyek tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló épület. Az épület fogalmát a magyarázó részben leírtuk. A nem lakás céljára szolgáló épületrész adóköteles, a lakás céljára szolgáló épületrész nem adóköteles. Tehát az a helyiség, amely a lakás rendelte-tésszerü használatához szükséges, a magyarázó szöveg tartalmazza, épitményeken kivüli rész az adóköteles. Ugyanígy járunk el a telepszerű többszintes lakásoknál a száritókkal, lomtárolókkal stb. Ezek természetesen a lakások rendeltetésszerű használatához kellenek. De ha nem lakás céljára használják, hanem üzletként, műhelyként, akkor már adóköteles. Krémer József: Az anyag második részét elfogadom, ha valóban olyan nagy munkát vállal magára az adóhatóság, akkor megérdemli, hogy behajtsa az adót. Viszont az 1. § (1) bekezdésénél javasolom az épület im építményrész kiegészítését. Balassa Béla: Véleményem szerint a rendeletben külön meg kellene ha« tározni, hogy milyen helyiségek tartoznak a lakók rendeltetésszerű használatához, (gyermekkocsi-, kerékpártároló stb.) Ezt azért tartom szükségesnek leírni, hogy ne legyen vita vagy átfedés. Markó László: Ha minden konkrétan nevesítve lesz és az egyik épületnél motortárolő, míg a másiknál gyermekkocsitároló szerepel az engedélybe, akkor abba a csapdába kerülünk, hogy ténylegesen a lakás rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségeket is adóztatni fogjuk. Ugyanígy járunk el a zártkerti építményeknél is, ahol a 12 m2 alapterületű gyümölcstároló helyiséget pihenés céljára használják, itt viszont nem tudnánk adóztatni, Dr. Spingár László: A lakások bérletéről szóló 1/1971. számú Kormányrendelet kimondja, hogy melyek azok a helyiségek, helyiség csoportok amelyek a lakáshoz tartoznak. A lomkamra is köztük van. Meghatározza az egyedileg és közösség által használt helyiségeket. Ha ilyennek megváltozik az eredeti rendeltetése pl. üzletet alakítanak ki a lom-kamrából akkor adókötelessé válik. - 21 - Jesch Aladár: Ha valakinek van egy háza abban padlás és pince is van de nem lakik ott, akkor is adóköteles az épület? Javasolom, hogy maradjon az eredeti szövegezés, nem támogatom Krémer képviselő javaslatát. Böröcz Zoltán: Az építményadó bevezetését nem javaslom. A garázsok kivételével - ami viszonylag egyértelműéithető - a többi helyiség adóztatása óriási adminisztrációval érhető el bizonyos mértékű bevétel, amely nem áll arányban a ráfordított munkával. Palotás Tibor: Egyetértek Böröcz képviselővel, várhatóan ebből az adónemből 4 millió forint bevétel várható ezzel szemben rendkívül sok munkával jár mindez. Csak a magánszemélyekről beszélünk, ugyanakkor a cégekről ilyen vonatkozásban nincs adatunk, ez nincs előkészítve. Hacsak a magánszemélyt adóztatjuk, ezt igazságtalannak tartom, ezek miatt a hiányosságok miatt ebben az évben ne kerüljön bevezetésre. Dr. Csákai Iván: Egyetértek a hozzászólókkal, mivel a garázst is a lakás tartozékának tekintem. Ha eddig fizettük ezt az adót, nem hiszem, hogy új apparátus kellene ezért felállítani. Dr. Kereskai István: Eddig csak a lé m2-t meghaladó garázsok után kellett adózni. Nincs sok ilyen a városban legalábbis a bevallások ezt bizonyítják. Aki egyetért Palotás ég Böracz képviselők javaslatával, hogy az építményadó ne kerüljön bevezetésre., kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a két képviselő javaslatát elveti. Pilczer Éva: Egy személyre 3 adónemet lehet kivetni, így határozott a gazdasági bizottság, amennyiben mindhárom érinti akkor az a személy a kommunális adó alól mentességet kap. Ez is egy kedvezmény, mivel a több alkalmazottat foglalkoztatónak kisebb terhet jelent az építményadó fizetése mint ez. Ugyanakkor a vállalatok a kommunális adót fizetik amelyből nagyobb bevétel várható. Kérem a képviselőket, hogy az építményadó bevezetéséről ezek figyelembevételével szavazzanak. Göndör István: A méltányosság gyakorlását mindhárom adónemnél azonos módon kérem meghatározni, mint ahogy a helyi iparűzési adónál tettük. Dr. Kereskai István: Krémer képviselő javasolta az 1 § (1) bekezdés kiegészítését épület és épületrészre vonatkozóan, aki ezzel egyetért szavazzon. A Közgyűlés 3 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 13 tartózkodással a javaslatot elveti. 22 Dr. Kereskai Istvári: Aki a módosításokkal együtt elfogadja az építményadó tervezetet, szavazzon. A Közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással az építményadó rendelet tervezetet nem fogadja el. Dr. Kereskai István: A vállalkozók kommunális adója rendelettervezet tárgyalása kezdődik. Jesch Aladár: Az adómentességnél szerepel a 4. pontban a/ és b/ változat is, véleményem szerint a kettőt egyesíteni kellene. Egy személy után csak egy helyen kelljen fizetni, akár vállalkozó, a-kár nem, ha fővállalkozás után fizet, akkor a mellékfoglalkozás után már ne kelljen. Markó László: Ha a kettőt egyesítjük, akkor adókötelessé válik. Jesch Aladár: Úgy fogalmaznám meg, hogy adómentes az a személy, aki után főfoglalkozásában az alkalmazója kommunális adót fizet Nagykanizsán . Marko László: Az a/ változat ezt tartalmazza. Farkas Zoltán: Javasolom vegyük ki mind a két változatot és valahol jelöljük meg, hogy egy személy után egyszer kell megfizetni ezt az adót. Markó László: Ennek a kidolgozása egyértelműen a vállalkozóra vonatkozik, aki az adatokat szolgáltatja. Nem adóhatósági téma lesz ebben az esetben. Jesch Aladár: A másodállású iparűző után a munkaadó befizeti a kommunális adót, neki nem kell fizetnie. Göndör István: Javaslatom, hogy a másodállású vagy a mellékfoglalkozású vállalkozó és a hasonló alkalmazott kifejezést használjuk a rendeletben. Jesch Aladár: Az a/ változat saját magát a mellékfoglalkozású vállalkozót nem zárja ki, csak az alkalmazottat. Javaslom, hogy a 4. ponthoz az adómentesség közé tartozzon egy a/ pont, mely leírja, hogy a másodállású vagy mellékfoglalkozású magánszemély adómentes, b/ pont marad változatlan. 23 Göndör István; Javaslatom a 4. pontra vonatkozóan következő; a másodállás!! vagy mellékfoglalkozású magánszemély vállalkozó saját maga után és ha másodállású személyt alkalmaz, utánna adómentes. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Jesch Aladár és Göndör István képviselők 4. pontra vonatkozó módosító javaslatával, kérem szavazzon . A Közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogad ja • Jancsi György: A 3. § (5) bekezdését is javítani kell. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az (5) bekezdés elhagyásával, szavazzon . A Közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért a tervezet 3. § (5) bekezdésének törlésével. Böröcz Zoltán: A 3. §-hoz módo&ító indítványom lenne, figyelemmel arra, hogy magánvállalkozások is foglalkoznak olyan közhasznú tevékenységgel amire helyi adókedvezmény adható pl. közbiztonsággal összefüggő tevékenység. Dr. Csákai Iván: Megvárnám, hogy ezeknek a csoportoknak a jogi státusza rendeződjön. A tervezetben a közmunkák kérdése nem szerepel, ez után is fizetnek adót? Balassa Béla: A karitatív tevékenységet végzők mentesek az adó alól. Gáspár András: A közmunkával végzett tevékenységet csak nyereség nélkül lehet számlázni, mert ehhez állami támogatást kap. Palotás Tibor: Talán a karitatív tevékenységre ez a mentesség ösz tönzően hat. Dr. Kereskai István: Javasolom, hogy Csákai képviselő véleményét vegyük figyelembe és térjünk vissza arra a jogi státusz rendezése után. Farkas Zoltán: Szerintem kérhetnek egyedi mentességet. - 24 - Böröcz Zoltán: Visszavonom | javaslatomat. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a köz munkát végzők adómentességben részesüljenek, kérem szavazzon. A Közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a javaslattal egyetért. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a karitatív tevékenység is mentességet kapjon, szavazzon. A Közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja . Dr. Kereskai István: Aki a tervezettel - módosításokkal és kiegészítésekkel - egyetért szavazzon. A Közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a következő tervezetet alkotja: 25/1991. (XII.16) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/1991. (XII.16.) számú rendelete a vállalkozók kommunális adójáról. /A rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ Dr. Kereskai István: A határozati javaslattal kapcsolatosan van-e vélemény, indítvány? Göndör István: Véleményem szerint a c/ pontban foglaltakat rendeletben kell szabályozni. Cserti Tibor: Átruházható hatáskörnek felfogható ez esetben rendeletben kell szabályozni. Dr. Kereskai István: A következő ülésre ezt a tervezetet idehozzuk . Aki határozati javaslattal a c/ pont kivételével egyetért, szavazzon . A Közgyűlés 17 szavazattal 6 tartózkodással a következő határozatot hozza{ p 25 - 212/1991. számú határozat a./ A Közgyűlés 1992. január 1-i hatályba lépéssel helyi adókat vezet be. A helyi adókat rendeletben állapítja meg. Megbízza a Polgármesteri Hivatalt az adórendeletek végrehajtásával. b./ A Közgyűlés az adószámlák elnevezését az alább fel- soroltak szerint állapítja meg: 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi adók beszedési számla Nagykanizsa 880-432698-0859 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Idegen add bevételek elszámolási számla Nagykanizsa 880-432698-0880 A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármesteri Hivatalt, hogy a jelenleg még fel nem használt befizetési lapokat (csekk) - a költségek csökkentése érdekében, miután a számlaszám változatlan - felhasználja. Göndör István: Jelöljük meg azokat az alapítványokat, amelyeket figyelembe veszünk az adózásnál, mint a kommunális beruházást. Ilye n javaslat nincs, ezért feltenném a kérdést, akarunk-e egyáltalán ezzel foglalkozni, ha igen, akkor a következő Közgyűlésre hozni kell a javaslatokat, hogy gyorsan dönteni tudjunk benne/ hisz ennek ugyanúgy érvénybe kellene lépnie mint az adórendeletnek. Dr. Kereskai István: Aki egyetért Göndör István képviselő javaslatával kerem szavazzon. A Közgyűlés 14 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslattal egyetért. 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 4 évre szóló (1991-94,5 társadalmi-gazdasági programjára (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Czotterné Ivády Zsuzsa: Az anyagot jónak tartom. További javaslataim: a következő fejezet megalkotására a testület vagy a Polgármesteri Hiy. kérjen föl egy Magisztrátust, vagy a hivatal osztályait, akik ezért valamilyen anyagi juttatásban részesülnek. Az anyag két részből áLljon, egy átfogó részből, a másik pedig részprogramokból, ahol a prioritások is megfogalmazásra kerülnének. Január végéig ennek az átdolgozott anyagnak késznek kellene lennie ezt követően pedig egy hónapos időtartamra társadalmi vitára kell bocsátani.R 26 A programból több nyelvű tájékoztatót kellene készíteni a város lehetőségeiről. Ha mindezeket május végéig sikerülne megvalósítani, akkor nagyot léptünk előre. Az anyaghoz mellékletet is célszerű készíteni, mely tartalmazná az országban működő bel-és külföldi alapítványokról, fejlesztési beruházási lehetőségekről, tehát azok amik támogatottak, így a prioritásokat is köny-nyebb lenne meghatározni. Marton István: Az anyag címével nem értek egyet. Javasolnám, hogy ebben a tervezetben rögzítsük azokat a kötelezettségeket, amelyeket a város vállal, pl. környező településekkel szembeni kötelezettséget, peremkerületek felzárkóztatása, telefon, iparfejlesztés. Az anyaggal kapcsolatos kérdéseim: mit jelent az, hogy mindent el kell követni annak érdekében, hogy a Nagykanizsáért, Dél-Nyugat Magyarországért létesített alapítvány ténylegesen Nagykanizsát az ország egyik kapujává tegye? Ez pénzt is jelent az alapítvány részére? A 7. oldal tartalmazza az Önkormányzati tulajdonba került vagyontárgyak felsorolását. Úgy gondolom a következő olvasatban legalább egy listát lehetne mellékletben ezekről közzétenni. A 9. oldal 2. bekezdése foglalkozik az Önkormányzati vagyon teljes körét meghatározó ingatlanok felértékelésével, állagfelmérésével. Véleményem szerint ezzel késésben vagyunk. A városban telepítendő felsőoktatási intézményről is olvashatunk. Egy nem túl eszközigényes felsőoktatási intézmény jöhet számításba, Úgy gondolom, egy olyan kereskedelmi főiskolát kellene a városba telepíteni, amilyen a városban még nincs. Több olyan kitétel van benn, mellyel vitatkozni kell, ilyen a lakásépítéssel kapcsolatos is, a 4. számú melléklet a beruházási rekonstrukciós igényeket tartalmazza, melyeket rangsorolni kell. Több olyan i-génnyel is számolni kell melyek teljesítését nem tudjuk megoldani. Az anyag szakszerű munkát takar, de a koncepciót nem nagyon látom benne és főleg nem rendszert, ahogyan fel kellene építeni. Meglehetősen hasonlít egy normál éves költségvetéshez, sokkal több szöveggel. Böröcz Zoltán: Ez az anyag arra jó, hogy beszéljünk róla, vitatkozzunk felette. Első olvasatnak tartom, kérem kezeljük úgy, hogy tovább bővítve társadalmi vitára tudjuk bocsátani. Marton István képviselő abba a hibába esett, hogy a koncepciót a távlati elképzeléseket az első olvasatban és azonnal meg akarja oldani. Sneff Mária: Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a tervezet sok általánosságot tartalmaz. Örülök annak, hogy szerepel benne a Zsinagóga és a Könyvtár kérdése is, én azonban nem látom a lehetőséget, hogy 4 éven belül ezt meg tudjuk oldani, ezért is kellenek az ötletek és a szakértők véleményei. Ellentmondást látok, amikor a 9. oldalon azt olvasom, hogy a magánvállalkozások élénkítésének legnagyobb akadálya a közterhek egyre növekvő mértéke, ugyanakkor a 11. oldalon szerepel, hogy e cél érdekében ösztönözni és segíteni kell minden munkahelyt teremtő fejlesztést, új vállalkozást. Nagyon fontosnak tartanám, hogy minden olyan új induló vállalkozást amely 20-25-50 munka alkalmat teremt, kedvez- - 27 - ményeket biztosítsunk. Olvasható, hogy a város közvetlen és tágabb környezetében az erdők részesedési aránya az országos átlagnál jóval magasabb, a fák értékesítését illetve az abból befolyó összeget csak a legvégső esetben venném igénybe. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes: Ezt a programot a Kanizsa újságban részenként közölni kellene és megkérni az állampolgárokat, hogy az azzal kapcsolatos ötletükkel, véleményükkel segítsék a hivatal munkáját. Balassa Béla: A tervezet 15. oldalán található az oktatási intézményekkel és a könyvtárral foglalkozó témakör. Felvetődött bennem a városi új könyvtár létesítésének a deklarálása, A Testületnek ebben a kérdésben állást kellene foglalnia. Kérésem, hogy a hivatal illetékes osztálya állítson össze olyan tanulmányt amely lehetővé tenné a városi könyvtár létesítését. Egy tervezet vagy tanulmány szinten gondoltam ezt, mely összekapcsolható a Petőfi Általános Iskola gondjával, ahol emeletráépítést tudnék elképzelni ezzel felszabadulna a Zrínyi utca 33. számú épület. A Zsinagóga kérdése is felvetődik a város régi vágya, hogy ezt az épületet valamilyen kulturális célra használjuk fel. így ez a kettő esetleg egy belvárosi központtá alakulhatna, esetleg több ütemben, ahogy azt a költségvetés megengedi. Kérem a Polgármesteri Hivatalt próbálkozzunk meg egy ilyen környezettanulmány elkészítésével. Palotás Tibor: Részben egyetértek az előttem felszólalókkal. A mai új körülmények között úgygondolom, nehéz megmondani, hogy néhány év múlva nem lesz-e szükség újra a Zsinagógára, a környéken élő, vagy letelepedő ¿sidók számára. Meg kellene fontolni a Zsinagóga átalakítása szükséges-e. Stamler Lajos: A 18. oldalon az anyag foglalkozik a környezetvédelmi elképzelésekkel, a városi közlekedési problémákkal. A Levente úti vasúti felüljáró kiépítését javasolja, holott ez csupán a város egyik területéről a másikra irányítaná az átmenő forgalmat. A környezetvédelmi szempontok érvényesítését kellően át kell gondolni. Úgyis ott kell kialakítani a vasúti felüljárót, hogy az valóban oldja meg a város közlekedési gondjának egy részét. Még szóba sem került a rendezési tervnek az a része miszerint a Városkapu körút területén menne az elkerülő szakasz, de a város lakói már aláírást gyűjtöttek, most viszont ennél sokkal forgalmasabb területre kerülne az átmenő forgalom egy jelentős része. Ezeket a problémákat komplexitásában kellene vizsgálni , Gerencsér Tibor: Jó lenne ha a Közgyűlés döntene abban a kérdésben, hogy kíván-e foglalkozni a könyvtár ügyével. Javasolnám, hogy a jövő év elején kerüljön a Közgyűlés napirendi pontjai közé . 28 Dr. Kereskai István: Szeretném tájékoztatni a Képviselő Testületet, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megalakult a városban és megkerestek bennünket, amelyben több lépcsős javaslatot tettek a Könyvtár ügyének megoldására, amikor következő alkalommal tárgyaljuk ezt a témát a Könyvtár ügyét is meg kellene tárgyalnunk. Farkas Zoltán: Az elmúlt héten tárgyalást folytattunk a Thúry Laktanya Parancsnokával, aki a következőket javasolta: A Közgyűlés tagjai tekintsék meg azokat az objektumokat, amelyek valószínűleg az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. Úgy gondolom január hónapban erre sort kellene keríteni. Dr. Bogár Gáspár: Az anyag nem tesz említést az 1993 évet követő csapadék és szennyvíz kiépítéséről, ezért úgy tűnik, mintha jelenlegi beruházások megvalósulása után e tekintetben az egész város ilyen jellegű gondja megoldódna, holott ez nem így van. E miatt még bővebben kell foglalkozni e témával. A Városi Tévé profilbővításe és a Rádió kiépítése is szerepel az előterjesztésben. Viszont nem esik szó azokról a területekről, amelyek nincsenek ellátva ezekkel a vételi lehetőségekkel. Dömötörffy Sándor: Az anyagot én is jónak tartom és alkalmasnak arra, hogy társadalmi vitára bocsássuk. Egyetértek azzal is, hogy Kanizsát és környékét bemutató könyvet kellene megjelentetni, amely bemutatná a környezeti, ipari és kereskedelmi adottságokat. A kiadvány megjelentetésébe a vállalatokat is be lehetne vonni. Kérem, a Közgyűlés döntsön abban, hogy a humán osztály vagy a gazdasági osztály készítsen javaslatot erre vonatkozóan és az említett kiadvány legkésőbb 1992. május l-ig jelenjen meg. Stamler Lajos: A könyv helyett videoanyag elkészítését javasolnám. Ugyígondolom ez sokkal gyorsabban megoldható, míg egy kiadvány megjelentetése egy-másfél évet venne igénybe, így a megjelenés pillanatában is már nagyon sok olyan adatot tartalmazna amely elvesztette aktualitását. Véleményem szerint a vállalkozók támogatásával a Városi Tévé vagy más ilyennel foglalkozó cég eltudná készíteni a videoanyagot. Gerencsér Tibor: Mi már gondolkodtunk ezen a témán nem tartanám szerencsésnek, ha ennek részleteibe most belemennénk. A könyv megjelenéséről vannak elképzeléseink rendelkezünk egy videoanyaggal is. A könyv alapötletét úgy fogalmaztuk meg, hogy könyvesbolti terjesztésre megfeleljen, 4.000 példányszámban történő megjelenése esetén rentábilissá válik. A könyv végén lenne egy tasak, amely a vállalkozók, gyárak, különböző üzemek saját reklámanyagait tartalmazná, ez nem képezné a könyv szerves részét, de azokra vonatkozó pontos adatokat tartalmazna folyamatosan. ~ IP « Dr. Kereskai István: A városról szóló könyv reprezentatív kiadvány lenne, mely megjelentetési költségeihez a jeisntősebb vállalatok vezetői hozzájárulnak, a felmérés szerint. Elképzelhető ennek a kiadványnak olyan formában történő bővítése is, hogy tartalmazná a gazdálkodó szervek, vállalatok, társaságok tevékenységi köréről szóló^jegyzéket és azt Is, hogy abból mit szeretnének privatizálni. Úgy gondolom pár hónapon belül Összeáll a könyv megjelenéséhez szükséges anyag. Sneff Mária: Nem kell-e azt eldöntenünk, hogy kik és milyen formában vitassák meg ezt az anyagot. Farkas Zoltán: Úgy gondolom meg kell határozni azokat a célokat, amelyeket meg kívánunk valósítani 3 év múlva, az olyan célokat, melyeket reálisnak látunk. Ki kell egészíteni a vállalkozási lehetőségekkel a tervezett ingatlan eladásokkal, így a költségvetés tárgyalásakor a rendelkezésünkre álló források felhasználásáról is dönteni tudunk. Sneff Mária: A kérdésemet azért tettem fel, mert úgy gondoltam sokkal egyszerűbb lenne a helyzetünk, ha azt beszélnénk meg ami elsősorban prioritást élvez. Göndör István: Javasolom, hogy hagyjuk ki a dátumot, ugyanis én nem nevezném 3 éves tervnek, mivel sok olyat tartalmaz ami 4 vagy 5 évre szól. A város arculatát akarjuk meghatározni ezért tartjuk szükségesnek a társadalmi vitát. Ha február végén vagy március elején kerül ismételten az anya a Testület elé, akkor valamennyi érintett részt tud venni a program megvitatásában. Dr. Kereskai István: Egyetértek azzal a képviselői javaslattal, hogy a Kanizsa újságban ismertetésre kerüljön a program, hogy az azzal kapcsolatos ötletükkel, véleményükkel a lakosság a Hivatal munkáját segíteni tudja. De természetesen bármely szervezetnek az anyaggal kapcsolatos észrevételét szívesen vesszük. A kapott észrevételeket a programba bedolgozva február végén vagy március elején tárgyalhatná ismételten a Közgyűlés. Kérem aki a programot a kiegészítésekkel elfogadja szavazzon. A Közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a programot a kiegészítésekkel együtt elfogadja és a következő határozatot hozza: 213/1991. számú határozat A Közgyűlés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város társadalmi - gazdasági programtervezetét az elhangzott kiegészítésekkel együtt elfogadja. I - 30 - Szükségesnek és indokoltnak tartja, hogy az előterjesztésben foglaltakat a lakosság széles rétegei, a különböző önszerveződő közösségek, egyesületek a sajtó útján megismerjék és véleményt alkothassanak. Gondoskodni kell az észrevételek, javaslatok feldolgozásáról, a tervezetben történő beépítésről a feladatok "ágazatonkénti" pontos megjelöléséről, és annak Közgyűlés elé terjesztéséről. Határidő: 1992. március 31. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester és valamennyi osztályvezető 6. Az önkormányzat 1992. évi munkaterve (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Hat képviselőtestületi ülést terveztünk amely az SZMSZ szerint kötelező. Természetesen nemcsak hat ülést tartunk, ezért kérem Önöket, hogy az anyag végén a tervezetbe fel nem vett és 1991. évről elmaradt témákat illetve további anyagokat szeretne megtárgyalásra, az tegye meg javaslatát. Stamler Lajos: Fontos témának tartom a levegő szennyezettségére szolgáló műszerekkel kapcsolatos anyag napirendre tűzését, a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság előterjesztésében. Czupi Gyula: Az eddigi munkaterveinket sem tartottuk be, csak keret jellegű volt, javasolom, hogy a mostanit is így fogadjuk el. Dr. Kereskai István: Aki egyetért az elhangzott javaslatokkal és az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A Közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a munkatervet elfogadja és a következő határozatot hozza: 214/1991. számú határozat A Közgyűlés az 1992. évi munkatervét keret jelleggel elfogadja azzal, hogy gondoskodni kell a "Levegő szennyezettségére szolgáló műszerekkel" kapcsolatos anyag napirendre tűzéséről a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság előterjesztésében. Határidő: 1991. december 31. Felelős: Dr. Henczi Edit jegyző 31 7. Javaslat az IKKV átalakítása során hozott testületi határois-tok hatályon kívül helyezüsére (írásban) Előadó: Dr. Fazekas István osztályvezető Dr. Kereskaí István: Aki il előterjesztéssel, a határozati javíts* lattal egyetért, az szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 215/1991. számú határozat A közgyűlés az IKKV átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos 113/a/l991, a.129/a/1991. és a 181/a,b/1991. számú határozatait hatályon kívül helyezi . Felelős : Dr. Kereskaí István polgármester 8. Javaslat az IKKV. 1991, évi lakóházienntartási normatíváira (írásban) Előadó: Dr. Kereskái István polgármester Marton István: A határozati javaslattal egyetértek. Az üsemelta-tésre, a karbantartásra, felújításra meghatározott összegek reá-1iSak. Dr. Kereskái István: Aki Aé előterjesztéssel, határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 216/1991. számú határozat A közgyűlés - az IKKV előterjesztése alapján - a vállalat 1991. évi lakóházfenntartási normatíváit a következőkben állapítja meg: Bérlemény üzemeltetés Karbantartás Felújítás 47.600 eFt 30.400 eFt 27.100 eFt Határidő: azonnal Felelős : Szécsi László mb. vezető 32 9. Javaslat a Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésére (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Takács Zoltán: A 127/1991. számú határozat szerint ezzel a kérdéssel október 31-én kellett volna foglalkozni. Nem tudom, hogy most mit kellene elfogadnunk. Az eredeti döntéskor egy táblázatot fogadtunk el mint alapkövet és egy ad hoc bizottság kapta a feladatot, hogy a szerződés részleteit, pontjait dolgozza ki. Örültem volna, ha a szerződést elkészülte után láthattam volna. Göndör István: Erről a kérdésről ezen a fórumon egyszer már vitatkoztunk, azért nem szüntettük meg korábban, mert jogi következményei vannak, így december 31-el az üzleti év végével mérleget kell készíteni, rendezni az adót. A Közgyűlés megbízta az ad hoc bizottságot meghatározott feladatok elvégzésével. Az egészet akkor kellene újra vitatni, ha képviselői indítvány lenne erre. Takács Zoltán: Egy rövid tájékoztatást kértem arról, hogy milyen feltételekkel került a szerződés megkötésre.Úgy érzem ehhez mindannyiunknak joga van ehhez. Dr. Henczi Edit: Az előszerződés megkötésének időpontja október 30. Végleges szerződés azért nincs mert az átadás teljes egészében a vagyonátadó bizottságnál még nem történt meg. A szerződés megtekinthető a szervezet vezetőjénél, az alpolgármesternél vagy nálam. Ez egy formai aktus amire most szükség van, kimondjuk az intézmény megszüntetését és azt, hogy az új szervezet jogutódja a réginek. Farkas Zoltán: Mint az ad hoc bizottság elnöke az egyik közgyűlésen tájékoztatást adtam arról, hogy a szerződések illetve előszer ződések milyen tartalommal kötettek meg. Azt is elmondtam, hogy azok bármikor megtekinthetők. Koczfán Ferenc: Csatlakoznék Takács Zoltán képviselő aggályaihoz. Egyszer már elmondtam, hogy ratifikáljuk azokat a szerződéseket, amelyeket kötöttünk. A hivatalnak úgy kellett volna elkészíteni a szerződést, hogy azt a képviselő testület is megkapja. Farkas Zoltán: Arra kell felhívnom Koczfán képviselő figyelmét, hogy a közgyűlés az ad hoc bizottságnak döntési jogot szavazott meg a szerződések megkötésében, a kapott teljes jogot úgy értelmezhetjük, hogy nem kell ismételten a testület elé hozni. Pontosan ez volt az ad hoc bizottság létrehozásának a célja, hogy a Közgyűlésnek ne kelljen több órát foglalkozni e témával. Takács Zoltán felolvassa a 128/1991. számú önkormányzati határoza tot, melyet úgy értelmez, hogy jóváhagyásra a javaslatot a Közgyűlés elé kell terjeszteni. - 33 - Dr. Kereskai István: Ez történt amikor a Közgyűlés felhatalmazta az ad hoc bizottságot a szerződés megkötésére. Takács Zoltán: Ismertessék az ezzel kapcsolatos döntésünket, tud valaki arról, hogy az előterjesztést mikor, hol szavaztuk meg. Mert az nem került megszavazásra, egy beszámoló hangzott el róla» Dr. Kereskai István: A testület a szerződés megkötésével bízta meg az ad hoc bizottságot, mely ezt a feladatot végrehajtotta, a szerződés megtekinthető. Göndör István: Úgy emlékszem, hogy 5 kérdésben kellett állást fog lalnia az ad hoc bizottságnak, a tárgyalás eredményesnek mondható a költségvetési üzem vezetője elfogadta a változtatásokat. Kérem, hogy az ad hoc bizottság által kötött megállapodást fogadja el a Közgyűlés és ne foglalkozzon ismételten e kérdéssel. Dr. Kereskai István: A felvetésnek utánna lehet nézni a közgyűlési jegyzőkönyvekben és ha azt nem tartják szabályszerűnek, akkor vizsgáljuk fel újra. Van-e ezzel kapcsolatosan további vélemény? Koczfán Ferenc: Hogy kerültek kijelölésre az ad hoc bizottság tag jai? Dr. Kereskai István: Az ad hoc bizottság vezetőjét, tagjait a kép viselő testület vállasztotta, mely határozatban került felsorolás ra , Aki az előterjesztéssel, határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A Közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással következő határozatot hozza: 217/1991. számú határozat a) A Közgyűlés a Nagykanizsai Városi Tanács által 68/1968. szám alatt 1968. május 3-án alapított Szolgáltató Költségvetési Üzemet (Nagykanizsa, Téglagyári u. 20.) 1991. december 31-ével megszünteti . b) Az Üzem használatában lévő ingatlanok az önkormányzatokról szóló 1991: LXV. tv. 107.§. /!/ bek. b.) pontja értelmében a törvény hatálybalépésének időpontjában az Önkormányzat tulajdonába került, melyet a Közgyűlés a RYNO KFT részére bérbe adja. 34 c) Az Üzem egyéb vagyontárgyait (gépek, berendezések, egyéb eszközök) - a Vagyonátadó Bizottság döntését követően - a Közgyűlés az Üzem dolgozóiból alakult RYNO Kft. használatába, illetve tulajdonába adja, az 1991. október 30-án megkötött előszerződés alapján. A Kft. az Üzem szerződéseiből eredő kötelezettségeket átvállalja . d) A Szolgáltató Költségvetési Üzem megszüntetésével kapcsolatos szükséges intézkedéseket az Üzem megbízott vezetője a Polgármesteri Hivatallal együttműködve tegye meg. Határidő: 1991. december 31. 1992. január 30. Felelős: Ferencz József mb. vezető Dr. Henczi Edit jegyző Cserti Tibor gazdasági osztály vezetője 10. Egyebek a/ ZEFAG kérése újonnan alakuló Kft-je nevében a "Kanizsa" név használatára (szóban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A ZEFAG vezetése kéri a Közgyűlést, hogy a vállalat egyik újonnan alakult korlátolt felelősségű társaságának, az Erdőgép Nagykanizsa Ipari és Szolgáltatási név viselését engedélyezze. A ZEFAG minden gyáregységénél ahol az előbb említett társaság alakult a település névvel hozta azt létre. Nincs semmi akadálya annak, hogy a képviselő testület hozzájáruljon a Nagy kanizsa illetve a Kanizsa név használatához. Czupi Gyula: Egyetértek a név használatával. Egyben javasolom fel hívni a figyelmet az Erzsébet tér Alapítványra, hogy e szerv is támogatni fogja azt. Dr. Kereskai István: Aki egyetért a kérelemmel, kérem szavazzon. A Közgyűlés 23 szavazattal egyhangúlag a kérelmet elfogadja, és a következő határozatot hozza: 218/1991. számú határozat A Közgyűlés engedélyezi, hogy az "ERDŐGÉP" Ipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: Nagykanizsa, Csengery u. 88. szám.) a "Kanizsa közigazgatási egység nevét a cég elnevezésében hasz nálja. 35 Felhatalmazza a Polgármestert a további szükséges intézkedések megtételére. Felelős; Dr. Kereskai István polgármester 10. b/ Javaslat az önkormányzati képviselők költségtérítéséről szóló 14/1991. számú rendelet módosítására (írásban) Előadó; Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke Palotás Tibor: Úgygondolom, hogy ezzel az előterjesztéssel tisztázódott, hogy térítésről van szó és az az összeg kifizethető. Kérem az illetékeseket, visszamenőleg is rendezzék mindazokat a kifizetéseket, amelyek eddig nem történtek meg. Most derült ki az is, hogy az április 1-től kapott költségtérítésből való levonás jogtalan volt, ezt is rendeznie kell a hivatalnak. Göndör István: Kérem, hogy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya ebben a kérdésben kérjen állásfoglalást nehogy olyan hibába essünk, hogy az e tevékenységből eredő jövedelmünket nem val-juk be és emiatt adóproblémánk legyen. Balogh György: A''költségtérítésből levont összeget nem a hivatal téríti vissza, hanem az adóhivatal. Értem Palotás képviselő felvetését arra gondolt, hogy a jelenléti ív hiányában ki nem fizetett összegek - rossz értelmezés miatt nem került erre sor - utólag kifizetésre kerüljenek. Palotás Tibor: Tudom, hogy minden gazdálkodó szervezet a SZJA kimutatása alapján fizeti az adóhivatal felé az abban meghatározott összeget, tőlünk 17 %-ot vontak le, mely az évvégi kifizetésben korrigálható. Az így visszakapott összeg kerülhet az Erzsébet téri alapítványba is, de ne maradjon az adóhivatalnál. Dr. Kereskai István: Még egyszer megkérdezzük az erre vonatkozó adókötelezettséget illetve amennyiben adómentes ez a jövedelem, akkor a már levont összeget a képviselőknek visszatérítjük. Az intézkedésünk eredményéről tájékoztatni fogjuk a képviselőket. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A Közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 26/1991. (XII.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/1991. (XII.16.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzata kiegészítéséről szóló 14/1991. (IV.29 . ) számú rendelet módosításáról. /A -rendelet teljes szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva. 36 10. c/ Fenerstein Teréz és Kiss József nagykanizsai lakosok fellebbezési ügye [írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke Kovács János: A korábbi testületi ülésen javasoltam, hogy a képviselőket a körzetüket érintő ügyek tárgyalására hívják meg, a Közgyűlés ezt elfogadta. Ennek ellenére ez jelen esetben nem tör tént meg. Dr. Kereskai István: A bizottságoknak nincs olyan kötelezettségük, hogy a területileg illetékes képviselőt hívják meg, amennyi ben olyan ügyet tárgyalnak. De lehet akceptálni ezt a kérdést, hogy ezután hívják meg a képviselőt. Dr. Csákai Iván: Jogszabályban meghatározott dolgokról van szó. Takács Zoltán: Kiss József esetében módosító javaslatom az , hogy amíg feleségének rokkant nyugdíjazásának kérdése nem dől el, addig a család részére szavazzunk meg szociális segélyt. Dr. Csákai Iván: Kiss József esetében a közgyógyellátási igazolvány és szociális segély megállapítási kérelme elutasításra került, most abban kell döntenünk, hogy helytadunk a fellebbezésnek vagy elutasítjuk-e. Böröcz Zoltán: Kiss József kérelmének személyesen jártam utánna. Megállapítottam, hogy 5.200 Ft-ból élnek ketten a feleségével, leányuk azért maradt otthon, hogy az idős szülőket gondozza és ellássa a ház körüli teendőket. Lányuk férjnél van két kiskorú gyermeke van havi jövedelmük a 11.000 Ft-ot nem éri el. Kiss József munkaképtelen, III. csoportú rokkant, felesége rokkantságát Orvosszakértői Bizottság még nem véleményezte, amennyiben legalább 67 %-ban munkaképtelen házastársi pótlékra jogosult. Kiss Józsefné egy hete jött ki a kórházból műtétje volt, cukorbeteg, gerincpr''oblémái vannak. Fiuk Kiss József nős, egy gyermeke van, anyagilag a szüleit nem tudja támogatni. Javasolom, hogy közgyőgyellátásra szolgáló igazolványt a kérelmező részére biztosítsunk. Dr. Csákai Iván: A Népjóléti Bizottság azért hozta azt a döntését, hogy a kérelmet elutasítja, mert az a véleményünk nem biztos, hogy jobban jár a kérelmező a közgyógyellátásra szolgáló igazolvánnyal, mintha a jogszabály alapján más segélyben részesülne. Ezért nem kellene az ügyben addig dönteni, amíg a járadék ügyében nincs döntés. Palotás Tibor: Az igazgatási osztály vezetőjétől kérdezem, van-e akadálya annak, hogy Kiss József Segélyben részesüljön? - 37 - Or. Spint]ár László: Tájékoztatom e Közgyűlést arról a döntéséről, hogy ennek az ügynek az elblrálfsóban nem vehetek részt, mivfel I. fokon abban részt vettem. Or. Fazekas István: Az igaz, hogy mindazok akik egy ügy 1» fokú döntésében részt vettek, a II. fokú döntés meghozatalában nem működhetnek közre, de hangsúlyozni kívánom, hogy a képviselőknek az ügyre vonatkozó felvilágosítást megadhatják. Dr. Henczi Edit: Dr. Spingár László I. fokon az ügyben eljárt, mivel polgármesternek előkészítette az anyagot, ezért most abban nem vehet részt. Qe ha felvilágosítást ad a képviselőknek a jó döntés érdekében, semmiféle szabálytalanságot nem követ el. Arra nincs mód, hogy rendszeres szociális segélyt állapítsunk meg most. Elképzelhető eseti segély adása is, mely egy éven belül 6 alakalommal adható. A Közgyűlés dönthet úgy, hogy Kiss József fellebbezésének elbírálását felfüggeszti, a házastársi pótlékra jogosultság elbírálásáig. Dr♦ Spingár László: Javasolom, hogy a házastársi pótlék megítéléséig a Közgyűlés függessze fel az eljárást, és utánna ismételten térjünk vissza a kérelemre. Takács Zoltán: Amennyiben fél év múlva történne az említett szakértői döntés akkor addig az időpontig a kérelmező nem részesül semmilyen juttatásban. Kérem összekapcsolni ezt a kettőt, értem alatta azt, hogy rendkívüli szociális segélyben részesüljön addig. Dr. Spingár László: A segély kérdésében a körülmények alapos mérlegelése után lehet dönteni. Dr> Kereskai István: Úgy foglaljunk ebben állást, hogy a testület egyetért azzal, elhalasztja a döntést mindaddig, amíg a felülvizsgálat meg nem történt, tehát járadék vagy házastársi pótlék sorsa el nem dől. Aki egyetért azzal, hogy Fenerstein Teréz rendszeres szociális segély ügyében benyújtott kérelmének helyt ad kérem szavazzon. A Közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 219/1991. számú határozat A Közgyűlés Fenerstein Teréz Nagykanizsa, Rózsa u. 22/a szám alatti lakosnak rendszeres szociális segély ügyében benyújtott fellebbezésnek helyt ad, s 38 a 6/851-6/1991, számú I. fokú határozatot az alév-biak szerint megváltoztatja: Fenerstein Teréznek a 10.000,- Ft rendszeres szociális segély visszafizetését méltányosságból elengedi. Utasítja a Polgármestert, hogy a kérelmező részire az indoklással ellátott határozat megszerkesztéséről és kikézbesítéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Kiss József fellebbezésének elbírálását a házastársi pótlékra jogosultság elbírálásáig felfüggesszük, továbbá, hogy a polgármester a jogi feltételek megléte esetén eseti szociális segélyt állapítson meg, kérem szavazzon. A Közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza : 220/1991. számú határozat A Közgyűlés Kiss József Nagykanizsa, Homokkomáromi u. 4 szám alatti lakos szociális segély ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálását a házastársi pótlékra jogosultság elbírálásáig felfüggeszti. Felhívja a polgármestert, hogy a kérelmező részire - amennyiben a törvényes feltételeknek megfelel -eseti szociális segélyt állapítson meg. Utasítja a polgármestert, hogy a kérlemező részére az indokolással ellátott határozatot adja ki. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Kereskai István polgármester 10. d/ A lejárt intézményvezetői állások meghirdetése Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr. Kereskai István: A jövő évben több óvodavezetői, általános-és középiskolai igazgatói megbízatás jár le, ezekre a vezetői álláshelyekre pályázatot kell kiírni. Kérem a közgyűlést, hatalmazza fel a hivatal humán osztályát, hogy gondoskodjon a pályázati kiírás megjelentetéséről. A Közgyűlés 21 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 39 221/1991. számú határozat A Közgyűlés pályázatot hirdet a következő intézményvezetői álláshelyekre. Meghirdetett álláshely Képesítés és egyéb feltételek ovodavezetöi allasgk Juttatások bér, pótlék Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa Rozgonyi u. 7. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa /Hevesi/ Rózsa u. 17/b. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa Csokonai u. 5. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa /Palin/ Alkotmány u. 79. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa Ady u. 50. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa /Miklósfa/ Gárdonyi u. 10. Napközi Otthonos Óvoda Nagykanizsa /Bajosa/ Törökvári u. 94. Felsőfokú óvodapedagógus végzettség 5 év szakmai gyakorlat B. besorolás szerint Vp. 4,500 Ft B. besorolás szerint Vp. 5.000 Ft B. besorolás szerint Vp. 4.500 Ft B. besorolás szerint Vp. 3.000 Ft B. besorolás szerint : Vp. 3.000 Ft B. besorolás szerint Vp. 3.500 Ft B. besorolás szerint Vp. 2.000 Ft Altalános iskolai igazgatói állások Általános Iskola Nagykanizsa Hevesi u. 2. Egyetemi vagy főiskolai végzettség 5 év szakmai gyakorlat B. besorolás szerint Vp. 9.000 Ft - 40 - Meghirdetett Képfísités és Juttatások álláshely egyéb félté- bér, pótlék telek Általános Iskola B. besorolás Nagykanizsa szerint Nagyrác u. 26. Vp. 6.000 Ft Általános Iskola B. besorolás Nagykanizsa szerint Zrínyi u. 38. Vp. 7.500 Ft Általános Iskola " B. besorolás Nagykanizsa szerint Rózsa u. 9. Vp. 6.000 Ft Általános Iskola " B. besorolás Nagykanizsa /Miklósfa/ szerint Iskola u. 10. Vp. 6.000 Ft KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓI ÁLLÁSOK Battyhány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Nagykanizsa Rozgonyi u, 23. Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Nagykanizsa Ady u. 74/a. Egyetemi végzettség 5 év szakmai gyakorlat B. besorolás szerint Vp. 12.000 Ft B. besorolás szerint Vp. 12.000 Ft MUVELODESI HAZ IGAZGATÓI ÁLLÁSA Móricz Zsigmond Egyetemi vagy fő- B. megegyezés Művelődési Ház iskolai végzettség szerint Nagykanizsa 5 év szakmai gya- Hajgató S. u. 1. korlat Az álláshelyek elfoglalásának ideje: 1992. augusztus 01 A pályázatokat a megjelenéstől számított 1 hónapon belül kell a Polgármesteri Hivatal Humán Osztálya címére - Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. - megküldeni. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester Gerencsér Tibor osztályvezető 41 Dr, Kereskai István: Még 7 napirendi pont megtárgyalása van hátra, amelyet az idő előrehaladtával úgy gondolom érdemben ma nefn tudunk megtárgyalni. Javasolom, hogy egy héten belül kerüljön Sor az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására. Marton István: December 20-án pénteken javasolnám a mai ülés foly tatását. Dr. Matoltsyné Dr. Horváth Ágnes; Péntek 15 órával értenék egyet. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy 20-án pénteken 15 órakor a Polgármesteri Hivatal alagsorában kerüljön sor a ma megtárgyalásra nem került további napirendi pontok megtárgyalására, kérem szavazzon. A Közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogad ja • Dr. Kereskai István: Az ülést bezárom azzal, hogy december 20-án 15 órakor folytatjuk a ma megtárgyalásra nem került napirendi pon tokkal. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf i Dr. Henczi Edit jegyző <((SA Nfe NAGYKANIZSA MEGYEI JQ0Ű VÁROS POLGÁRMESTERE |
