* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.54 MB | |
| 2026-02-27 15:07:45 | |
 | |||||||
Nyilvános  186 | 283 | 1991. július 15. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendelet száma: 19/1991. (VII.15.) Határozatok száma: 112-től 123-ig Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Javaslat az 1991. évi önkormányzati költségvetés módosítására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető (írásban) 3. Javaslat, az IKKV átalakítására (írásban) Előadó: Marton István önkormányzati biztos, Dr.Kereskai István polgármester 4. Tájékoztató a településrendezési tervekről (írásban; Előadó: Berezeli Emília városi főépítész 5. Javaslat, "a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról" szóló 3/1986 (IV./9.) számú rendelet módosítására Előadó: Balogh György az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke 6. Javaslat, az 1991. évi lakáselosztási tervre (írásban) Előadó: Dr. Spingár László osztályvezető 7. Javaslat, Erzsébet tér átépítésével kapcsolatos alapítvány létrehozására (írásban) Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8. Egyebek a.) Javaslat az Ady E.u . 4-6. sz. ingatlan elidegenítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető b.) Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből (írásban) Előadó: Dr.Kereskai István polgármester c.) Javaslat, a Fő u. 15. sz. ingatlanrész értékesítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke d.) Javaslat, a Nagykanizsa-Miklósfai városrészben lévő óvoda (kiskastély) értékesítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz. elnöke e.) Javaslat, a Múzeum téren ingatlanok hasznosítására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz.elnöke f.) Javaslat, a Csengery u. 2.sz. alatti irodahelyiségek bérbeadására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz.elnöke g.) Javaslat, a víz- és csatornadíjakról szóló 8/1991 (III.25.) számú rendelet módosítására (szóban) Előadó: Palotás Tibor képviselő h.) Közérdekű kérdés (szóban) Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző 9. Javaslat, a Közgyűlés 1991. szeptember 2-i ülésének napirendjére A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: i A ü Y K A MIZ ME GYE-1 JffRl VÄROfe K D/h y ül I h ti MEM J h G I r i K f M f ¥ f i 991. julitis 1^-Í üléséről Rendu i.V. ; szarná: | f /1 f f 1, ( V11. i r;. ) H''a t im /y trk. '' >i: 11?- tői 1 ? 5 •• i »I. Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésé 1991, július 15-én (hétfő) 14,00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési központ felnőttklub (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr.Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr.Kereskai István, Koczfán Ferenc, Kovács János, Lehota János, Marton István, Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Stamler Lajos, Takács Zoltán képviselők Igazoltan távol: Dr.Csákai Iván, Magyar József, Krémer József Tanácskozási .joggal megjelent: Dr.Henczi Edit jegyző, larnóczky Attila országgyűlési képviselő, Dr.Gotthárd Jenő rendőrkapitány, Teleki László szószóló, Dr.Spingár László, és Cserti Tibor osztályvezetők, Imre Béla, Dr.Horváth Lászlóné csoportvezetők, Beruzeli Emilia városi főépítész, Tüske Tibor csoportvezető, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Molnár László a Pécsi Rádió munkatársa, Tóth László Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatója, Czoborné dr.Pintér Ildikó és Horváth József a Pénzügyi Lllenőrző Bizottság tagjai, Paálné Sneff Katalin a Gazdasági Bizottság tagja, Farkas Károly az IKKV Független Szakszervezetének vezetője, Dr.Szőllősi Edit osztályvezető. Dr.Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat, Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőnket . Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselők nek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A meghívóban szereplő napirendi pontokon kivül van-e más javaslat? f§Jj2ÍiLs Tibor: A legutóbbi közgyűlésen ugy döntöttünk, hogy ma megtárgyaljuk az oktatási intézmények névváltoztatásának kérdésit, e napirend a meghívóban miért nem szerepel? A városban nagy felháborodást keltett a fizetendő vízdíjakkal kapcsolatos értesítés. Meggyőződésem, hogy a víz- és csatorna díjjal kapcsolatos rendeletet módosítani kell a mai közgyűlésen Ciupx Gyula: Az elmúlt közgyűlésen kértem az ügyrendi MÉiriés meg határozását, szeretném ha erre ma választ kapnék. Balogh György. A? egyebek napi rend kentében szeretnék választ adni az ügyrend fogaimára 2 Minorics Piroska: Néhány iskolával még nem tudtuk leegyeztetni, hogy milyen névváltoztatást kérnek, s mivel együtt szeretnénk szerepeltetni a különböző intézmények névváltoztatását, ezért nem került e téma a mai napirendek közé, iuske Tibor: A Humári Osztályhoz, illetve az Oktatási és Kulturális Bizottsághoz 4 intézmény névváltoztatására vonatkozó kérelem érkezett: az Andrejka iskola, a Szabadság téri iskola, a Hámán kollégium és a 406.sz.Ipari Szakmunkásképző Intézet. A bizottság elvileg állást foglalt e kérdésben, az Andrejka és a 406.sz.Ipari Iskola egyaránt Széchenyi nevét szeretné felvenni. Véleményünk szerint ez nem lenne szerencsés. Az Andrejka utca neve Csokonaira változott, ezért a javaslatunk, hogy az Andrejka iskola is ezt a nevet vegye fel. Azonban a nevelőtestület , illetve az iskola vezetésével a tanév befejezését követően e kérdésben még nem tudtunk tárgyalni. A közgyűlés korábban olyan határozatot hozott, hogy a névváltozásra irányuló kérelmeket egyszerre hozzuk a testület elé még további kérelem várható, ezért nem szerepeltettük a közgyűlés mai napirendjei kö zött, de megitélésem szerint a következő közgyűlésre e témát ide lehet terjeszteni. Tóth László: A Széchenyi évforduló szeptemberben lesz, bennünket a Széchenyi emlékbizottság arra kért, hogy lehetőleg szeptemberben tartsuk a névadó ünnepséget. Emiatt ugy gondolom, hogv a következő közgyűlési döntés egy kicsit késő lenne. Véleményem szerint ha a közgyűlés a két intézmény közül az egyiknek javasolná ezt a névfelvételt, azt ma is el lehetne dönteni, s akkor nem kellene mindkettőnek a névadóra készülni. Azonban én elfogadom azt is, hogy e kérdésben a közgyűlés később dönt, Dr.Henczi Edit: Javasolom az egyebek napirend keretében a mai ülésen a Gazdasági Bizottság előterjesztésében három téma megtárgyalását: - a Nagyk anizsa-Miklósfai városrészben lévő óvoda (kiskastély) értékesítése, a Csengery u . 2 . sz . alatti irodahelyiségek bérbeadása, a Múzeum téren ingatlanok hasznosítása. Az elmúlt testületi ülésen napirendként meghatározott témákhoz képest a mai ülés napirendjében változás történt, a következők miatt: A Pécsi Tervező Vállalat által készített anyagot a Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta, de nem készültek el vele, így a mai testületi ülésre nem tudták hozni, legutóbb is csak fe.í tételesen határoztuk meg e témát. Pilczer Éva képviselő az SZMS/ módosítását indítványozta, melyet az Ügyrendi és Igazgatást Bizottság ülésén megtárgyalt én ott a képviselőnő visszavonta a kezdeményezését, Czotterné Ivády Zsuzsa képviselőnő a nagykanizsai Repülőtér hely zetével kapcsolatosan kért t á.iéi- /tatát, melyre h paipármester j beszámoló keretében kívánunk s/ólm, Az Ifjúsági Ház megszüntetésével kapcsolatos feladatok •végrehajtásáról az illetékes osztály ad tá '';é>- o? tatást 3 ; - ] gátmester i beszámoló keretében. % Ka7bi zttmsági Alapítvány tétreha7i■ át « nrts tvár»ú Cs kúp v 1SéíI f- #''t kér te ; hogy mi vej iávn1- v "" . me ne tárgv5, i I : «. »npír 3 K 0 vf í a:B ? í" testületi ülés ##«» • tc nap r % pontr^ leyyf: Palotás Tibor: Nem értettem jól a településtervezéssel kapcsolatos felvetést, megkaptuk az ez/el kapcsolatos írásos anyagot, a falon láthatók a tervek, milyen anyag nem Részű 11 e i Dr.Henczi Edit: Megkérem Jancsi György képviselőt, tájékoztassa a képviselőtestületet arról, hogy a Pécsi Terv által készített anyag, mint külön koncepció miért nem került ide, a rendezési tervekkel kapcsolatos anyagban ez is bent szerepel. Jancsi György: A bizottság és a főépítész előterjesztette Nagykanizsa városra vonatkozó általános és részletes rendezési tervet, mindazokat az ismereteket, amellyel jelenleg napjainkban a város rendelkezik. Célszerűnek tartanánk, ha a képviselők teljes komplexitásában látnák a jelenleg érvényes szabályozási mó dókat. Célunk, hogy a képviselők minél több információ birtokába kerüljenek, és csak ezt követően kerüljön sor a pécsi területhasznosítási tervnek a megtárgyalására, amely az általános rendezési terv módosítási alapja lehet. A rendezési tervek, beépítési tervek készítésénél a döntések meghozatalánál az eddigieknél sokkal szélesebb körben kérjük a lakosság észrevételeit is. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Pécsi Terv javas iStift a településrendezési terv keretén belül tárgyaljuk, kérem szavazzon. A Közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazatta], 6 tartózkodással úgy foglal állást, hogy ma a Pécsi Terv által készített anyaggal a településrendezési terv tárgyalásakor nem foglalkozik. A Közgyűlés 7b szavazattal, egyhangúlag a következő napirendi pontokat fogadja el: (a jelenlévő képviselők száma 25 fő) 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 2. Javaslat, az 1991. évi önkormányzati költségvetés módosításár Előadó: Cserti Tibor osztályvezető (írásban) 3. Javaslat, az IKKV átalakítására (írásban) Előadó: Marton István önkormányzati biztos, Dr.Kereskai István polgármester 4. Tájékoztató a településrendezési tervekről (írásban; Előadó: Berezeli Emília városi főépítész ''>. javaslat, "a tanács rendelkezése. alill álló lakások elos/tá sár ól" szóló 3/1986, (IV,ámú rendelet -módosítására Előadó : Balogh Györ gy az ügy r vot!i és í qa/ na f -is i. hi /o 11 sár? elnöke Javaslat, az lCí9,l évi 1 -skásseJ.osztási tervre- . írásban) Előadó, ti i , S p i n q a r iá8 11Q ov ■ " á i y v & 11W 7. Javas]at, Erzsébet tér átépítésével kapcsolatos alapítvány létrehozására (írásban) £ifiadó: Dr.Henczi Edit jegyző 8. Egyebek a.; javaslat az Ady E.u . 4-6 . sz.ingatlan elidegenítésére (írásban) Előadó: Cserti Tibor osztályvezető b.) Valutaigénylés a nemzetközi utazási keretből (írásban) Előadó: Dr.Kereskai István polgármester c.) javaslat, a Fő u.15.sz. ingatlanrész értékesítésére (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke d.) Javaslat, a Nagykanizsa-Miklósfai városrészben lévő óvuda (kiskastély) értékesítésére (írásban) E1őadaó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz elnöke e.) Javaslat, a Múzeum téren ingatlanok hasznosítására(írásban Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz.elnöke f.) Javaslat, a Csengery u.2.sz.alatti irodahelyiségek bérbeadására (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Biz.elnöke g la vaslat, a víz- és csatornadíjakról szóló 8/1991 „(III, 25. számú rendelet módosítására (szóban) Előadó: Palotás Tibor képviselő h. Közérdekű kérdés (szóban) Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző 9, Javaslat, a Közgyűlés 1991. szeptember 2 - i ülésének napirend jére 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr.Kereskai István polgármester (A tájékoztató egy példánya a jegyzőkönyvhöz csatolva) Palotás Tibor: Kérem a polgármestert intézkedjen, hogy a kör n *pzet védelmi mérések minél előbb befejeződjenek, ''eq.VIábh q<> a ítcá--o a n. Balogh Tibor: A ''sónakaző tó KornyéKén nayy kijelölt pai V old hely van, ennek «lleriér e az wt.trik 3 mezőn keresztül Kozlekedttek ezt rtnért engedek meg"7 Czottérné Tvády Zsuzsa; A nagykanizsai repülőtérről szóló tájékoztatót nem tudom elfogadni.. Az biztosan ugy vari, hogy egységes országos koncepció készült polgári célú repülőterek hasznosításáról, de ha ez így van, akkor nem tudom, hogy Zalaegerszegen hogy-hogy már szállnak a repülőgépek, ami azt jelenti, hogy az andráshidai reptér sorsának rendezése folyamatban van. Kérem, hogy az országgyűlési képviselő az önkormányzat, a hivatal vezetése próbáljon e kérdésben előrelépni. Marton István: A Katonarét szennyvíz-hálózatával kapcsolatos beszámoló tartalmazza, hogy a céltámogatás rendszerében megvalósuló beruházás ez évben 8 millió Ft ÁFA nélkül, melyből 3,2 millió Ft a céltámogatás összege, míg a fennmaradó összeget a lakók ál ta] megalakítandó társulatinak kell finanszíroznia. Én ezt kibő-víteném azzal, hogy a társulatnak és az önkormányzatnak kell finanszírozni. Szerepel az anyagban, hogy az egy lakásra jutó költség mintegy 50 ezer Ft lenne. Az a véleményem, hogy sehol sem terhelhetők az állampolgárok tovább, mint 50 ezer Ft, az önkor mányzat is vállalhatna ebből valamit. Kérem ezt szavazza meg a közgyűlés, mivel ez sok ezer családot érint a városban. Kérdésem, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat kiviteli tervei mikorra készülnek el a Szekeres J.utcában. Ha december 31 ig a csa torna nem készül el, illetve nem történik meg az útszélesítés, akkor viszont azonnal intézkedni kell a buszközlekedés visszaállítására a Katonaréten. Takács Zoltán: A Távközlési Vállalat vezetője a közgyűlés elmúlt ülésén Ígéretet tett arra, hogy írásban választ kapunk, hogy milyen kötelezettségei vannak a szolgáltatásokra vonatkozóan a vállalatnak. A kérdésemre azóta sem kaptam választ, kérem a Polgármesteri Hivatalt sürgesse meg levélben a vállalat vezetőjét a vá lasz megadására. Pilczer Éva: Többször felvetettük már a város parkolóhelyzetét, a parkolójegyek ára változatlanul 20,- Ft. Kértük, próbáljunk meg olyan intézkedést tenni, hogy táblákkal jelezzük a konkrét díjösszegeket, ilyen intézkedés nem történt, Dr.Kereskai István: Egyetértek Palotás képviselő felvetésével, hogy az Ady E.utcai csomópont kérdését, a környezetvédelme mérést minél előbb be kell fejezni, ennek érdekében a szükséges intézkedéseket megtesszük. A Csónakázó tő környékén lévő autóparkirozási problémái- megszüntetése érdekében tiltó táblákat helyezünk ki, másrészt fokozott el 1enői/éssel kivánjuk a felvetett problémát megolcari [gveiéitek tzotterrié képviselőtársammal, hogy a nagykani zi.a j reptér kérdését próbáljuk kimozdítani a hol tpon*r 6?. , az ennek érdé-kében teendő intézkedéseke* Tarnőczky uiral meg fogjuk beszél <''»i. Matton képviselő csatornázással kapcsolatosan te''vetettekét a költségvetés módosításának táiyyalásak^r cészlateiben meyvl^at-hatjuk - Az autóbuszokkal kapcsolatos észrevételévé ! egyetértek. H-t pár napon bel üi a I ávkozl éai Váll al»t tál neu kapunk válö&zt, u&v U''iHösi Péter urat levélben fogíuk ®egái.Egetfu 6 Dr.Henczi Edit: A parkolási díjakra vonatkozó táblák kihelyezésre kerültek, de nem elég észrevehető helyre, illetve a parkoló-őrök. nem tartják be a díjtételeket. Ezzel kapcsolatban több szabálysértési feljelentést is tettünk, az eljárás folyamatban van. A parkolók bérleti szerződései a mai nappal lejártak, a pályázatokat ismételten kiírjuk, s most már szigorúbban határozzuk meg a feltételeket. A Közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja, s a következő határozatot hozza: 112/1991. számú határozat A 11/1991., a 42/1991., az 50/1991., a 85/1991. és a 97/1991. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót a közgyűlés elfogadja. 2. Javaslat az 1991. évi önkormányzati költségvetés módosítására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető Csert! Tibor: Az előterjesztés elején a terv aktualitására vonatkozó szempontrendszerünk részletesen kibontásra került. Ennek har madik elemét emelném ki, mely pontosan azt az ellentmondást kíván ja kezelni, ami a terv válságköltségvetés jellegére vonatkozik, s ahhoz képest a terv végrehajtásának stádiumában a visszarendezési folyamatokkal kapcsolatos gyakorlati észrevételeket veti fel. A prioritást kell meghatározni ahhoz, hogy a végrehajtás is következetes legyen. Érzékeljük, hogy bizonytalanság mutatkozik töb bek között az alapfeladatokat teljesítő intézmények vonatkozásában, de az állami költségvetés tervezési menetében is (beruházások, rekonstrukciók). Ugy érezzük, hogy az előterjesztési javaslat a kényes egyensúlyt pillanatnyilag még tartani tudja. A döntés során az előnyöket és hátrányokat egybe kell vetni. 130 milliós egyensúly hiány feloldásáról van szó, ebből mintegy 50 millió Ft hitellel lefedezhető, azzal a hitellel, amit a város semmiképp sem akart felvenni, ezt évközi többletforrásokkal szerette volna kiváltani. Ma ugy néz ki, erre mindenféleképpen rá kényszerülünk az egyensúly megtartása miatt. Az így megmaradó hiány 73 millió Ft nagyságrendben kiadási igényszint csökkentésével lefedezhető. Természetesen ha az általunk javasolt megoldás akár pozitiv, akár negativ értelemben elmozdul, ugy a bevétel növelési kényszerre arányosan nagyobb mértékben van szükség. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az I.félévi gazdálkodáb és a javasolt tervmódosítás alapján a gazdálkodási tartalék a II.félév :.orár> pem áll rendelkezésre, A javaslataink között szerepel az, hog> ingatlanhasznosításból, vagy egyéb többletbevételből plusz összegekre tegyünk szert, melyet az általános tartalékalapba he-1yeznénk el. Koczfán Ferenc: Az előterjesztés 2 3 tábláz^r-i -jr azt látjuk, hogy az önállóan gazdálkodó .i s.té/.m^nyek k i 3dásá: ¡áj, vari egy eredeti előirányzat és vart egy roftdost lott élői rán> /«t . ez utóbbi 6-7 Vkal több. Mi az oka ennek S tozásn<ik? Czupi Gyula: Van-e arra mód, hogy a parkfenntartásra javasolt 0,5 millió Ft-ból a játszóterek karbantartására bizonyos előre meghatározott Összeget fordítsunk. Dr.Bogár Gáspár: Az előterjesztés 4. oldalán szerepel a palini orvosi rendelő tervezése. A javaslat szerint későbbre ütemezésként szerepel 400 ezer Ft-tal. Mit jelent ez a későbbi ütemezés? A társadalombiztosítási törvény megváltozása, az új egészségügyi törvény megalkotása révén ugy tervezik, hogy az alapellátás január 1-től az önkormányzatok kezébe kerül. Hol fogja az önkormányzat biztosítani a palini városrész betegeinek ellátását, ha még a rendelő tervezése is későbbre halasztódik? Czotterné Ivády Zsuzsa: Honnan és milyen feltételekkel kaphatja meg az önkormányzat az 50 millió Ft-os hitelt? A hiteltörlesztés és kamatterhek alakulásáról készített táblázat tükrözi, hogy az idei évben és jövőre is a költségvetés tartozás visszafizetésével terhelt és ha ehhez még hozzájön olyan hitel, melyet a közel-lövőben el kell kezdeni visszafizetni, akkor a jövő évi költségvetésünket ez ugy befolyásolja, hogy nem nagyon lesz variációs lehetőségünk. Ha ugy alakul a helyzet, hogy az 50 millió Ft-os hitelfelvétel nem lesz elég, akkor mit fogunk tenni? Farkas Zoltán: Egyetértek Czotterné által elmondottakkal, úgy érzem, hogy nem csak a jövő évet, hanem ezt az időszakot is behatároljuk magunknak ezekkel a célokkal. Nagyon mértéktartónak kell lennünk a különféle célok elfogadásában. Az előterjesztésben szerepel, hogy elkerülhetetlennel látszik a hitel felvétele, ezért nem szabad szem elől téveszteni a forrásbővítést vagyonértékesítésből, én ezzel egyetértek. Marton István: Van-e joga a Polgármesteri Hivatalban bárkinek, vagy a közgyűlés valamelyik bizottságának az érvényes közgyűlési határozat semmibevételére? A 65/1991.sz. lakóházfelújítási alappal kapcsolatos határozatra gondolok, melyet egy héttel később fogadtunk el, mint az alapköltségvetést. Ez elvi kérdés, a konkrét témától függetlenül. Dr.Kereskai István: Flvi kérdésről van szó, melyre a válaszom: nem lehet. Palotás Tibor: Az esetlegesen felmerülő vita miatt elhoztuk erről a közgyűlési határozatról,illetve az ezzel kapcsolatos napirend hangfelvételét. Lserti Tibor: Koczfán képviselő ur igénye jogos, az hogy az eie~ deti előirányzathoz képest mit takar a módosított változat az l/a sz. melléklet részletesen tartalmazza. Egyetértek Czupi képviselő javaslatával, a pétigények között megjelent elsőrendű kérdésnek tartom én is a parkfenntartás, a zöldterület, a játszótér karban tartás kérdéséi A palini orvosi rendelővel Kapcso1 atbart a folyamatosság szempontjából egy esetleges tervezési szakasz indítását jogosnak tartanám, 5 iavasnínárr ¿5 a közgyűlésnek, hopy a döntés során erre tér jenek 8 Az 50 millió Ft-os hitelfelvételhez viszonyítva többlethitelfel-i/éttíl1 nem javasolunk. Az erre irányuló kérelmünket az OTP ZM, Igazgatóságához jelentettük be, 36 %-os kamattal szerepeltetjük. Követelményként logalmazódott meg, a Polgármesteri Hivatal vezetői, a szakapparátus, a bizottságok részéről, hogy a hitelfelvételre akkor kerüljön sor, ha arra feltétlenül szükség van. Ha arra mód van, akkor ezt ki kell váltani olyan egyedi többletforrásokkal, ami nem veszélyezteti a későbbi költségvetési poziciót 1992-ben vagy azt követő időszakban. Úgy érezzük, a jövő évi költségvetés determinált ezekkel az indításra is javasolt beruházásokkal, rekonstrukciókkal. A 11 millió Ft-os lakóház-felújítási támogatásra vonatkozó döntését a közgyűlés meghozta, ezzel kapcsolatosan én nem kivánok. állást foglalni. Ezzel kapcsolatosan Marton István képviselő levelet kapott a Polgármesteri Hivataltól. Jancsi György: Az előterjesztés 5.sz.táblázatában epület beázásokkal kapcsolatosan 15.855 ezer Ft-os kiadás szerepel a 2/d.sz táblázatban 5,755 ezer Ft, ehhez még hozzájön az uszoda beázásáía iordított kb. 5 millió Ft. Számításaim szerint 25 millió Ft körüli összeget fordítottak e célra. Kérem a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályát, készítsen olyan kimutatást, hogy az elmúlt 5 esztendőben a költségvetésből mennyi összeget biztosítottak az épületek beázásának megszüntetésére, A Városfejlesztési Bizottság nevében ezt azért kérem, mert a lehetőségeinkhez képest vs > a■ melyest ezt a beázási folyamatot szeretnénk megállítani, véleményünk szerint jelentős összegű megtakarításókat lehetne kezdemé nyerni. üi . Kereskai István: Egyetértek azzal, hogy tekintsük át melyek azok az épületek, melyek tetőzete javításra szorul, illetve ma gastetővel ellátható. E célra a költségvetésben korábban már 200 ezer Ft-ot elkülönítettünk. Csérti libor: Mi is úgy ítéljük meg, az állagvédelem mai szigorúbb biztosítása keretében egy későbbi erős állagromlást és azzal kapcsolatos költségráfordítást válthat ki Egy vélt ellentmondást mutat az 5.sz.tábla. Úgy tűnik, hogy szakmailag a 15,8 millió Ft-os épületbeázásokkal kapcsolatos pótigénnyel szemben ez az anyag 4,8 millió Ft-ot javasol, Megfelelő műszaki megoldás talál+iató az épületbeázások tetőszigetelésének megoldására, illetve még elviselhető állapotok mellett bizonyos körben későbbre ütemezésével ugyanakkor szükség van egy tervszerű felújító, karbantartó program elkészítésére is, s akkor ez a válságköltségvetés jellegére va'' ó tekintettel is megfelelő garanciával kezelhető Egye"1 azon-h:tn hangsúlyozni szeretnék, sosem mellőzhető az egyes intézmény vett it''i munkában a gazdálkodói felelősség mert a helynzim ta- tok az mutatták, hogy +oöb esetben í a ?• ¡yay kezelésnek h ti 1 tételei nagy valószínűséggel ki.:nutar:i*aíJk voltak 5 ez h íóvőüen nem tai tttató K .. / i ín f utenc> A fsérti Tibor válaszáí csa« nvov íukiy tudom Vi fogtól ■ aert a t abiézatban wj. tételként ej ff ''itt t« "..ingat ás sze--i ;} n 6 ,9 mi 11 j. ó f 1 ■ ért, ugyanakkor :;i e >. j. í , SS ,5 millió F t - "> t ad--1;11 k ki ;) 11 J:;zban. va I an irmán plusz b.-vételre taszünk síéit, hr kor a :* sós orom tártalékol íuk. - 9 Jesch Aladár: A költségvetés módosítása szerepel előttünk, s úgy tűnik, hogy a feladatok teljesítésére a rendelkezésünkre álló pénzeszköz még bankhitellel sem elegendő. Meggondolandónak tartom, hogy a város tulajdonát képező ingatlanokat kezdjük eladni és függesszük fel az ezzel kapcsolatosan hozott határozatunkat. Megitélésem szerint ennek előnye kettős lenne. Egyrészt minden ingatlan a lakásokat is beleértve Nagykanizsán magánkézbe kerülne -ez a végcél- s így lehetőség van arra is, hogy az azt fenntartó költségeket csökkentsük. Más kérdés a bérházaké. Elsősorban azokat a házakat, amit államosítottak vissza kellene juttatni a tulajdonosnak. De el kellene adni véleményem szerint azokat a lakásokat is, amelyek bérházban vannak, s amelyek béréből a lakásnak a jelenlegi állagát sem lehet fenntartani. Látszik ez abból is, hogy a költségvetésből 11 millió Ft-ot kellett lakóház-felújításra biztosítani. Farkas Zoltán: Nem támogatom a lakások értékesítésére vonatkozó javaslatot mindaddig, amig a jelenlegi jogszabályok vannak érvényben. Azért nem támogatom, mert annyira kedvező részletfizetési feltételekkel lehet a lakásokhoz hozzájutni, 10 \ előleg lefizetésével, 35 évi részletre. így viszont rendkívül lassan folyna be az a pénzösszeg, melyre az önkormányzatnak még ebben az évben szüksége lenne. Támogatom viszont az ingatlanértékesítést vállalatok, vállalkozók részére (pl. Ady 4-6, Rozgonyi 4.) amikor az évi költségvetési hiányt ebből próbáljuk fedezni. Marton képviselő egy korábbi közgyűlésen olyan javaslatot tett, hogy 300 millió Ft-os listát tudna letenni, szerintem ha ennek a hatoda kerülne értékesítésre, akkor is már 50 millió Ft folyna be vagyonértékesítésből. Czupi Gyula: A kérdésemre adott válaszból kitűnik, hogy javaslatot tehetek arra, hogy az 500 ezer Ft-ból játszóterek karbantartására mekkora nagyságú összeget fordítsunk, 100 ezer Ft-ot javasolok« Abban reménykedtem, ha az önkormányzati vagyon értékesítésre kerül azt elsősorban nem a költségvetési hiány fedezetére használjuk fel, hanem olyasmire, ami égető és intézményi probléma a városban nevezetesen városi könyvtár épületére. Ez nem szerepel s költségvetésben sem, mert valószínű kilátástalannak tűnt:, hogy valaha is ilyen feltételek mellett szó lehet erről. Kérem, hogyha az ingatlanok eladása szerepel majd, akkor gondoljunk a városi könyvtár kérdésének megoldására, kapcsoljuk összí e témát. Marton István: Szóba került az a lista, ami a lakások elidegenítésére készült, illetve készülnie kellett volna. Van egy olyan közgyűlési határozat, amely junius 30-ig kötelezett engem ilyen lista készítésére, melyet munkatársaimmal együtt július 18-án elkészítettünk, melyet a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának átadtunk, s arrs? várunk, hogy piaci feltételek mellett le hessen értékesíteni az ingatlanokat. Ebből várhatóan 100 millió t körüli bevételt lehet elérni. Dr,Kereskai István: Egyetértek az észrevételekkel . az önkormány /dt tulajdonában több mint 5 ezer lakáa van, aminek kezelését nekünk kell megoldani, melynek hosszabb távon tf^loszi ¡¡üleg nem tudum, megfelelni Az ingatlanok értékesítését m jelenleg érvény ben lévő jogszabályok szerint végezhetjük, ha viszont piaci k"í - 10 rülmények között szeretnénk megtenni, erre pillanatnyilag még nincs móri. Palotas Tibor: Véleményem szerint nem kellene felfüggeszteni azt a határozatot, amely kimondja, hogy jelenleg Önkormányzati lakás nem adható el. A mai közgyűlésen is már megkezdtük bizonyos esetekben ezeknek a lakások elidegenítésének felülvizsgálatát, illetőleg adott esetben döntünk is, kérem, hogy ne az egész rendeletet függesszük fel, hanem a hivatal kötelességévé tegyük, hogy azokat a lakásokat, amelyeket piaci áron el lehet adni, s a mi nehézségeinket segítené terjessze a közgyűlés elé, mint ahogy az Ady u.4-6, Fő utcai lakások esetében is. Kérdésem, hogy a 6.sz.mellékletben szereplő többletbevételek megszerzéséhez közgyűlési döntés szükséges-e.Gondol ok itt az új piac területének értékesítésére, mely 4-6 millió Ft. Ki fogja eldönteni 20 ezer rn2-t, ami az önkormányzat kezelésében, vagy tulajdonában lévő terület, hogy ezt az önkormányzat eladja-e a vásárcsarnokot építő vagy szervező KFT részére, vagy valamilyen formában ezzel a területtel száll be a vállalkozásba. Ugyanis amikor arról volt szó, hogy a jelenlegi piac területét kellene esetleg eladni, akkor a város felelős vezetői egyértelműen ugy nyilatkoztak, hogy nem szabad a piac területét értékesíteni, még akkor sem, ha a költségvetésünkből sok millió Ft hiányzik. Arra szeretnék választ kapni, azt jelenti-e ez a táblázat, hogy ezt a hivatal minden további nélkül ezeket az ügyleteket megkötheti,vagy adott esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Dr.Kereskai István: Természetesen a közgyűlés hatáskörébe tartozik a képviselő ur által felvetettek. De ha mondjuk a Polgármesteri Hivatal nevében megállapodást kötök pl. szennyviztisztító-mfihöz való hozzájárulás kérdésében, erről is be kell számolni a testületnek.A bérlőkijelölési jogot olyan bevételi forrásnak tartom, amely a két érdekelt között kötött szabad megállapodás kérdése, ebben a hivatalnak kellene mozgásteret engedni. Dr.Matoltsyné Dr.Horváth Ágnes: Az utóbbi időben az Állami Biztosító nagy reklámtáblákat helyezett ki ezt engedélyezte-e a hiva tal, fizetnek-e érte valamilyen díjat. Dr.Kereskai István: Úgy tudom engedéllyel készültek, l\a ez nem történt meg akkor a hivatalnak intézkednie kell. A megengedett reklá moknak a bérleti díját csak akkor mi szedjük be, ha önkormányzat, területén vannak. Egyetértek azzal, hogy az ilyen jellegű bevételek beszedésére is törekedni kell. Göndör István: Nehéz azt megmondani az előterjesztés alapján, hogy mely területen csökkentsük a kiadásokat. Mégis azt mondom, olyan határozatot hozzunk, hogy a II. félévben inkább a kiadásainkat csökkentsük és hitelfelvételre lehetőleg ne kerüljön sor. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a céltámogatásra biztosított összeget a céloknak megfelelően használjuk fel. Egyetértek a nem lakáscélú ingatlanok eladásával : míg a lakások elidegenítését a jeleni eg érvényben lévő jogszabályi, rendelkezések mi i + t. nem támogatom üi.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: A város polgárai sok esetben hiva talos ügyben Zalaegerszegre utaznak ügyük intézése során jelentős nagyságrendű illetékbélyeget használnak fel. Meg kellene vizsgálni, miért nem Nagykanizsán történik az ügyek intézése az illetékbélyegből eredő bevétel is jó lenne ha Nagykanizsát illetné. Dr.Kereskai István: Egyetértek Göndör képviselővel, akkor szabad céltámogatással beruházást megvalósítani, ha ki tudjuk pótolni saját forrásainkból azokat az összegeket, amelyek szükségesek. A Megyei Városok Szövetségébe -melynek mi is tagjai vagyunk- felmerült az említett illetéknek a kérdése. Az országban 4 olyan város van, megyei jogú, de nem részesedik az illetékekből.A Szövetség olyan jellegű állásfoglalást hozott, hogy az 1992. évi költségvetés előkészítésénél próbálja a parlamentet megkeresni ezzel a kérés.sel, hogy a négy megyei jogú város is ebből az illetékbevételből részesedhessen. Takács Zoltán: Az előterjesztés 6.oldalán olvashatjuk a közvilágítással kapcsolatos témát, mely ellentétes a közgyűlés által hozott korábbi határozattal. Jó lenne a közvilágítási rekonstrukcióra ez évben pénzösszeget fordítani,piaci feltételekkel hitelt felvenni. A 45.sz.határozat határideje május 31. volt, mely azt tartalmazta, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a finanszírozás lehetőségét (magántőke, bankhitel), nem értek egyet azzal a megjegyzéssel, hogy csökkentsük a megvilágított terület nagyságát. Cserti Tibor: Az l/a. tábla részletezi a bevételek alakulását, így az ingatlan-forgalom területén bevétel csökkenéssel kell szá molnunk, az átvett bevételek nagyságrendje ezt csak némileg ellen súlyozza, A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság a közvilágításra vonatkozó 3 millió Ft-os pótigény elfogadását figyelemmel a tervre irá nyúló számos jogos igény kielégítésére nem javasolja. A bizottság ezért is tartotta szükségesnek annak vizsgálatát, hogy az eredeti előirányzat kialakításánál történt-e tervezési hiányosság. Palotás Tibor: a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság nem érti , miért van szükség a közvilágításnál 3,0 millió Ft-os pótigényre. Olyan javaslatot kellene kidolgozni, mely energiatakarékos közvilágításra vonatkozna. Marton István: A költségvetés módosítására irányuló javaslat erős bizalmatlanságot takar. A Hunyadi ált.iskola tornaterméről a tervezés során nem készült statikai szakvélemény, ennek miért most kell kiderülnie? Indokolt lenne egy pénzügyi terv, rnelv havönként részletezné a bevételek alakulását. Nem értek egyet azzal, hogy válságköl tségvttési ö i Keli beszelnünk ha megnézzük a május 31-ig befolyt teljesítéseket, s azt. beszoroz nánk a várható év végi bevételekkel, akkor véleményem szerint nem kell hitelt felvennünk. Ne döntsünk ma ebben a kérdésben, nanem a következő közgyűlésen az T félévi gazrlá] korlát* megtárgyalása során - 12 Dr.Kereskai István: Marton képviselő a válságköltségvetéssel kapcsolatos véleményét nem osztom, az időarányos teljesítés bevétele nem garantálja az éves költségvetésben meghatározott bevételeket. Ez a szakemberek véleménye is. Véleményem szerint e témában ma kellene döntenünk. Cserti Tibor: Kérem az országgyűlési képviselőnk véleményét arról hogy mennyire vehető biztosnak a központi költségvetésből kért céltámogatási összeg. Várhatóan az ez évi költségvetés tervezett üteme nem teljesíthető. Ha a tervezett célokat indítani akarjuk, akkor a saját erő mértékéig vállalunk kötelezettséget. Pl. a kis-kanizsai bölcsödé megszűnésével jelentkező összeget e városrész csatornázására kívánjuk felhasználni, korábban ilyen funkcióváltásra nem került sor. Javasolom, hogy a Marton képviselő által felvetett céltámogatással egyenként is foglalkozzunk. Göndör István: Javasolom a bevételek növelését, a kiadások csökkentését, valamint azt, hogy az intézmények által ez évben fel nem használt és az önkormányzatnak átadott pénzeszközöket 1992-ben 10-20-30 %-kal növelt összegben kapják vissza, Mekknra legyen ennek a mértéke, a gazdasági bizottság vizsgálja meg> mert ez még mindig kevesebb lenne, mint a hitellel járó 36 V-os kamat. Farkas Zoltán: Válságköltségvetésről keli, hogy beszéljünk az eddig elfogadott célok megvalósítására biztosítani kell a forrásoldalt, (hitelfelvétel, ingatlanértékesítés). Balassa Béla: Megfontolandónak tartom, hogy ha a lakás- és nem la káscélú bérlemények bérlői olyan lehetőséget kapnának, hogy ameny nyihen éves díjtételt előre befizetik, akkor egy-két havi bérleti díj elengedésre kerülhet. farnóczky Attila: Elhangzott, hogy céltámogatási problémák vannak Ez azonban nem abból adódik, hogy a város nem kapta meg igényeit. A céltámogatást ki kell használni az igényeknek megfelelően felhasználni. A nem erre az évre igényelt céltámogatási összegeknél van bizonytalanság, az áthúzódó beruházásokat is el kell kezdeni, mert igy biztos, hogy 1992-ben is támogatást kap az önkormányzat, egyfajta jogcim,előnyben részesülnek a folytatandó beruházások az újonnan indulókkal szemben. Dömötörffy Sándor: Igaz, hogy válságköltségvetésről van szó, mégha a számok nem is ezt mutatják. Ha felvesszük az 50 millió Ft-os hitelt, ennek fedezete (ingatlanvagyon, egyéb bevételek) biztosi tott. Farkas Zoltán: A hitelfelvételnél a sor rendet tart™ 4nni~>snak hogy megpróbálunk értékesítésből többletbevételre szert tenni } vagy hitelt veszünk fel, a*t követően értékesítünk, , kamattal együtt fizetjük a hitelt igy a több)etbevé+tJünk jelentősen csök Ken Kérem, hogy az 5.oldal u./ pontjában ! t '' n i u a'' » irit fü, xásí ie vegyük figyelembe - 13 - Cserti Tibor: Sokkal jobb a pénzügyi helyzetünk most, mint három hónappal ezelőtt, bizonyítja ezt, hogy az 50 millió Ft-os hi telfelvételre eddig nem került sor,Egyetértek azzal a korábbi megjegyzéssel, hogy a Polgármesteri Hivatal a továbbiakban a költségvetés mellé pénzügyi tervet készít havi bontásban a bevételek és kiadások helyzetéről. Dr.Kereskai István: Több módosító indítvány hangzott el. Aki egyetért azzal, hogy a parkfenntartásra biztosított 500 ezer Ft-ból 100 ezer Ft pótelőirányzat játszótér karbantartásra fordítsunk, kérem szavazzunk. A Közgyűlés 24 szavazattal egyhangúlag a módosító javaslattal egyetért. (Jelenlévő képviselők száma: 24 fő) Dr.Kereskai István: Göndör képviselő javasolta, hogy azok az intézmények, akik ez évi költségvetésük egy részéről lemondanak, 1992-ben emelt összeggel kapják meg ezt az összeget. Szükségesnek tartom, hogy az indítványt a bizottságok, gazdasági osztály, gondolják át s a következő alkalommal ismét foglalkozzunk e témával. Aki a javaslattal így egyetért kérem szavazzon. A Közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfo-gadja . Göndör István: Balassa Béla képviselő által elmondottakat -aki a bérleti díjat előre kifizeti díjkedvezményben részesüljön- jónak tartom, véleményem szerint a bizottságnak, gazdasági osztálynak meg kellene vizsgálni ennek megvalósítására milyen kiegészítő intézkedések szükségesek. A Közgyűlés a javaslatot, a kiegészítéssel együtt 23 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja. Dr.Kereskai István: Aki egyetért az alpolgármester által javasolt tal, hogy az 5.oldal c./ pontját ne tekintsük kötelező jellegűnek, kérem szavazzon. A Közgyűlés 21 szavazattal, 4 tartózkodással elfogadja, hogy az 5.oldalon lévő c./ pontot mint forrást nem veszi figyelembe. Palotás Tibor: Kérem, hogy a 6.sz.táblázatot tételesen beszéljük meg. A TUNGSRAM szennyvíztisztító hozzájárulásával kapcsolatos kérdésben ne kelljen most szavaznunk. A Hitelbank részére történő ingatlan értékesítéssel a mai közgyűlés egy másik napirendi pontja keretében tárgyalunk. A Petőfi ált.iskola Néphadsereg uti épületének értékesítése,eset-ieg bérleti hasznosításában a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak együttműködésére van szükség. A bérlőkijelölési jog a következő napirendek egyike között szere-p e 1 . Az IKKV Csengery uti külső telephelyének értékesítése esetleg bér leti hasznosítását javaslom az IKKV átalakításánál megtárgyalni, vagy a következő közgyűlésen. 14 Az. új piac területének értékesítésével kapcsolatosan van olyan vélemény, hogy ezt az önkormányzati tulajdont nem szabad eladni, míg mások ugy fogalmaznak, hogy erre csarnok épüljön. Kerem a Közgyűlés állásfoglalását, hogy az új piac területének értékesítését látja-e jónak, vagy azt, hogy az önkormányzat megfelelő biztosítékként pl. betéti társaság kültagjaként vinné a vállalkozásba. A Miklósfa Makarenko utcai ingatlan értékesítését véleményem szerint nem kellene a közgyűlés elé hozni. Szükségesnek tartanám áttekinteni, hogy hány átmeneti célú bérlakásra van szüksége az önkormányzatnak. Ha a Hivatal ezt el tudná dönteni, akkor az átmeneti lakások átminősítésével azokat piaci feltételek között értékesíteni lehetne, amely lényegesen segítené a költségvetés teljesítését, mint bevételi forrás. Jancsi György: Az átmeneti célú lakásbérlemények azért keletkeztek hogy akinek kötelessége kezelni, illetve felújítani a lakásokat, azok e bérleményben lakókat ideiglenesen el tudják helyezni. Pilla natnyilag nem lehet megmondani, hány ilyen lakásra van szükség. Javaslatom az, hogy amikor lényegesen több információval rendelkezünk e kérdésben akkor döntsünk. Dr.Henczi Edit: A TUNGSRAM szennyvíztisztítóval kapcsolatos megállapodás csak egy feljogosítást ad a képviselőtestületnek, hogy tárgyaljon e témában. Ha az ügy olyan stádiumba kerül, akkor abban a kőzgvülés dönt. A Fő u.15.sz. ingatlan értékesítésére vonatkozó javaslatunkat a mai közgyűlés elé hoztuk. A Petőfi ált. iskola épületének elidegenítése tárgyában ma elvi állásfoglalást kell hozni. Az IKKV Csengery uti telephelyének ügyében a mai közgyűlés egy másik napirendi pontja keretében tárgyalunk. A Miklós-fa Makarenko utcai ingatlan értékesítésére ugyancsak elvi döntés szükséges, az ingatlan elidegenítésének meghirdetését követően későbbiekben a testület dönt ebben is. Az átmeneti bérlemények kérdése nem közgyűlési hatáskör, jelenleg a városban 4 átmeneti szálló van. Ez kb. 4 x 12 lakást jelent. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ennyi lakásra nincs szükség, ezért akarjuk az átmeneti lakások egy részét átminősíteni és a lakásgazdálkodásba bevonni. Új lakások nem épülnek, magas az igénylők, a rászorulók száma. Ezért vált szükségessé, hogy az említett lakásokat bevonjuk, akár úgy hogy kiutaljuk, vagy értékesítsük. Kérjük hogy a testület elvileg ezzel értsen egyet. Farkas Zoltán: Marton képviselőtől kérdezem, hogy a Csengery uti külső telephely értékesítése egy meghatározott cégnek történik. Úgy érzem, ebben a vonatkozásban a közgyűlés meghozta a döntését, amikor 11 millió Ft-os hitel kérdésében döntött. Marton István: Véleményem szerint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások elidegenítését, illetve annak egy részére vonatkozó t i 1 a I.mat fel Kell o 1 dani , ür.Kereskai István; Egyetért e a kn/gvülés a 6.sz.táblázatban felsoroltakkal elviekben az új piac ée; IKKV telephely kivételé v el, megad ja ~e a lehetőséget, a Polgármesteri Hivatalnak, hogy az itt felsorolt ingatlanok értékesítésével vagy bérbeadásával fog-:ni hozzon. Aki egyetért kérem szavazzon A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot a 6.sz táblázatra vonatkozóan az IKKV Csengery uti telephelye és az új piac területének kivételével elfogadja. Balogh György: Amikor az új bevásárló központról tárgyaltunk, akkor úgy foglaltunk állást, hogy pályázatot írunk ki a létesítendő építményre és attól függően, hogy milyen célokat valósít meg, döntünk hogy a piac elkerül-e a jelenlegi helyéről. Göndör István: Jelöljünk ki egy olyan személyt, akinek joga van tárgyalni a befektetőkkel, van egy ajánlattevő, akivel már lehet megbeszélést folytatni. Farkas Zoltán: A Gazdasági Osztály és a Gazdasági Bizottság foglalkozzon a kérdéssel, legyenek felhatalmazva az elvi megállapodás megkötésére, majd döntés céljából terjesszék a közgyűlés elé A közgyűlés 25 szavazattal, egyhangúlag elfogadja Göndör István és farkas Zoltán képviselők javaslatát. Marton István: A 65/1991. sz. határozat a.) pontja szerint a közgyűlés az IKKV kezelésében lévő önkormányzati tulajdoni, alább felsorolt ingatlanok felújításához maximum 11 millió Ft-ig a Pol gármesteri Hivatal költségvetéséből támogatást biztosít. Amennyi ben a finanszírozás a Hivatal költségvetéséből hitel felvétele nélkül, nem oldható meg, úgy a rövidlejáratú hitelt a vállalat ve gye fel. Farkas Zoltán: A vitában azt fogalmaztuk meg, hogy senki ne vegyen fel hitelt, mert a hivatal, illetve a város költségvetése elbírja a 11 millió Ft-ot. A vállalat a pénz egy részét megkapta, a másik részét is meg fogja kapni, mely visszafizetését a vállalat korábbi közgyűlésen említett telek eladásával tudja megoldani. Marton István: A telek értéke kb. 15 millió Ft, és ez az az ösz-szeg, mely az RT, vagy KFT alakításához szükséges tőkerésznek volt elképzelve. Egyetlen vállalatnak sem kell a közgyűléssel megszavaztatni, ha hitelt akar felvenni, mert ez önálló vállalati jog. Dr.Kereskai István: Az akkori testületi anyagból az állapítható meg, hogy nem végleges juttatásról volt szó. Aki egyetért azzal, hogy a telek értékesítéséből 11 millió Ft véglegesen az IKKV-nál maradjon, kérem szavazzon. fi közgyűlés 9 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 10 tartózkodással ügy foglal állást, hogy az IKKV-nál a telek értékesítéséből befolyt összegből lí millió Ft nem maradhat A közgyűlés 20 szavazatta). 1 ellerszavazattaj , 4 tartózkodással a költségvetés módosítását elfogadja ée a következő rendeletet 19/1991. (VII. 15.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/1991. (VII.15.) sz. rendelete az önkormányzat 1991. évi költségvetéséről szóló 9/1991. évi rendeletének módosításáról . (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 3. Javaslat az IKKV átalakítására Előadó: Marton István önkormányzati biztos, Dr.Kereskai István polgármester Marton István: A Közgyűlés az átalakításra vonatkozó javaslatot május 27-én, illetve junius 10-én is tárgyalta, a mostani anyag az abban szereplő sorszám a javasolt sorrendet tükrözi. Kérem a közgyűlést, hogy az átalakításra tett javaslatok közül választva indítsa el az érdemi átszervezést, az önkormányzati biztos egyidejű megválasztásával. Balassa Béla: Véleményem szerint tervet kellene készíteni arra vonatkozóan, hogy a lakásvagyonnal a nem lakás céljára szolgáló bérleményekkel az önkormányzatnak mi a terve. Ha a terv megvan, akkor a vagyonkezelő szerv a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályával kidolgozza a részleteket, majd a közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. A profit orientált körben hibaelhárító tevékenységet nem szabad megoldani. Javaslom, hozzunk létre egy vagyonkezelő szervet, mely intézményként, vagy Polgármesteri Hivatal osztályaként működne, feladata a bér (kb.70 millió Ft éven te) beszedése. Emellett külön szervezetként célszerű lenne felállítani gyorsjavító egységet. Jancsi György: Az IKKV független szakszervezete kérte, hogy bizottsági ülésünkön tárgyaljuk meg javaslatukat, melyet véleménye zés nélkül továbbítunk a hivatal, illetve a közgyűlés elé. (Az IKKV független szakszervezetének levele a jegyzőkönyvhöz mel lékelve.) * Göndör István: Az önkormányzati biztos kinevezése óta több hónap eltelt. A kinevezéskor egyértelműen megfogalmaztuk, hogy mit várunk el tőle. Egy gazdasági társaság megalakításának feltételei a mai napig nem jöttek létre. Döntést kell hoznunk, de ugy érzem az ehhez szükséges információk nem állnak mind rendelkezésünkre. Gondolok arra, hogy a lakbérek konkrét összegéről sem kaptunk in formációt. Nem tudjuk, hogy az RT miből tervezi bevételeit. Támo gatom a III. változatot, hogy hozzunk létre a Polgármesteri Hiva tal mellett egy szervezetet, akinek vezetőjét akár a polgármester is kijelölhetné. Az ügyvezető igazgató részére meghatározhat juk, hogy a beszedett bérek egy részét üzemelési költségre, más részét lakáskarbantartásra kell fordítania. Ha ezt nem teszi, ak kor megválunk tőle. Vállalkozóval is köthetünk szerződést a gyor "iavitás elvégzésére, csak az árban kell ffieyállapadni. A végkielé gítés összegét is mey kell teremteni, de most erről sem tudunk dönteni. Lehet, hogy a dolgozók fogják megvásárolni az IKKV tulajdonában lévő gépeket, illetve állóeszközöket és megalakítják a KFT-ket. Ha a lakáshivatalt kivonjuk ebből a,szervezetből, akkor a gazdasági kényszer következménye az IKKV KFT-vé alakulása, vagy egyes részlegeinek a megszűnése. Farkas Zoltán: A házkezelő szervezet lebonyolíthatná az IKKV-s részek átalakulását, illetve megszűnését. Nem tartom igazságosnak, hogy az IKKV azon dolgozói is végkielégítésben részesüljenek, akiknek már körvonalazódó vállalkozásokban biztos a munkahelyük. Javasolom a közgyűlés foglaljon állást,ennek a szervezetnek vezetőjét ideiglenesen bizza meg, a Polgármesteri Hivatal írjon ki pályázatot. Dömötörffy Sándor: Amikor a közgyűlés megbízta az önkormányzati biztost,a városüzemeltetési és a gazdasági bizottság hatáskörébe utalta a felügyeletét. A Gazdasági Bizottság két alkalommal hiv-ta meg Marton Istvánt, hogy számoljon be munkájáról, aki nem jelent meg. Egyetértek azzal, hogy a házkezelőséget a legrövidebb időn belül le kell választani, mivel a házkezelésből befolyó lakbérek tartják el az IKKV-t. A Polgármesteri Hivatal a házkezelést és a vagyongondnokságot együtt képzeli el, A házkezelésnek tiszta profilú szervezetnek kell lennie. A vállalkozás más szervezetet igényel. A házkezelőségnél azért értelmetlen KFT-t alakítani, mert e szervezetnek a piacon versenyeznie kell és itt nincs versenytárs. Ebbe a vagyonkezelő intézménybe beletartozna a hivatal vállalkozási csoportja, amit később KFT-vé, vagy RT-vé lehetne majd átalakítani. Az önkormányzatnak kell egy városüzemeltetési vállalat. Palotás Tibor: Milyen ütemezésre gondolt Göndör képviselő a 3.változat esetében a KFT-k alapításánál. Mi lesz azzal a vagyonnal, amit nem tud bevinni az KFT-be és mi lesz az emberek sorsa.A Polgármesteri Hivatal által készített előterjesztés tartalmazza, hogy legkevesebb jogi bonyodalommal az jár, ha a jelenlegi IKKV-ból mint jogutód csak a vagyongondnoki szervezet marad fenn, folytatva, átalakítva, továbbfejlesztve a házkezelési osztály munkáját. Jesch Aladár: Szintén a III.változatot támogatom. A Polgármesteri Hivatal javaslatában az I.változatot találom helyesnek», az intézményi jellegű megoldást. Nem szabad önkormányzati vállalatot létrehozni, mert ez eddig sem vált be. Göndör István: A lakásszervezet kialakítására julius 30-át javasolom . Farkas Zoltán: Azok a vagyontárgyak, melyek nem kelnek el a va-gyongondnoksághoz kerülnek. Azon dolgozóknak, akiknek nem tudnak munkát biztosítani, munkaviszonyát megszüntetik, végkielégítésben részesülnek. Jesch Aladár: Lehet dol yozói alapítványt létrehozni, mely jogosult arra, hogy átvegyen bizonyos vagyont is, esetlegesen végkielégítésnek is telfogható. - 18 Czotterrié Ivády Zsuzsa: Az I. variációval értek egyet. Kérem, ha a Polgármesteri Hivatal által benyújtott variációt fogadja el a testület, akkor a szervezet vezetőjét a közgyűlés nevezze ki. Ha ügyvezető igazgató van, ő csak a közgyűlésnek felelős, s bármikor visszahívható. Dr.Henczi Edit: Ha önkormányzati intézményről lenne szó, akkor a tulajdonos az önkormányzat, s nem a Polgármesteri Hivatal, a kinevezési, felmentési jogkör egyértelműen a képviselőtestületé.Az egyéb munkáltatói jogok, pl. a fegyelmi jogkör is a képviselőtestületnél van. Az irányítás nem csúszhat ki a közgyűlés kezéből,az intézmény éves zárszámadását, költségvetését is e testület hagyja jóvá. Az intézménynél nem kell alapító okirat, nem kell külön vagyon, közvetlenebb beleavatkozási lehetőség van, mint a társasági formáknál. Koczfán Ferenc: A javasolt változatoknál nem derül ki, hogy az mennyibe kerül, megvalósítása esetén hány dolgozót kell elbocsátani. Ismertetem az országos gazdasági kamara ezzel kapcsolatos állásfoglalását, Az önkormányzati törvény alapján az önkormányzat csak KFT t, illetve RT-t hozhat létre vagyonából. Javasolható, hogy az érintett vállalatok zártkörű alapítással RT-vé alakuljanak át. Az átalakulás nem igényel költséges vagyonértékelést. Az önkormányzati és a vállalati vagyonmegosztás szervezeti feltétele és lehetősége (ötv.lQ7.§), hogy a vállalat dolgozói alapítványt hozzanak létre, A települési önkormányzatok vagyonrészét indokolt egymás-között lakosságarányosan megosztani. Nem zárható ki a KFT forma sem, de annak hátránya, hogy vagyonértékelést igényel valamelyik üzletrész tulajdonosának kiválása esetén a társasági szerződés módosítására van szükség. Az I.variációt támogatom, ha a közgyűlés megszavazza, hogy a lakáskezelést leválasztjuk, úgy a II.változattal értek egyet. Marton István: Pontosan meghatároztuk az önkormányzati biztos munkakörét, melyben szerepel, hogy az esetleges nyugdíjazásokkal, illetve végkielégítésekkel kapcsolatos többletköltséget is pontosan fel kell mérni, ennek nagy része végre is lett hajtva. A IV. változatban az szerepel, hogyha mindenkit el kell bocsátani a ház-kezelőség jelenlegi állományán kivül, akkor ez az önkormányzatnak 25 millió F''t-jába kerül. A dolgozói alapítványt nem tartom jónak, mivel minimális összeggel bizonyos szociálpolitikai feladatokat látna el. A III. változattal kapcsolatban fel kell hivrrom a figyelmet arra, hogy amennyiben a többi egységtől önálló KFT-k képződnek, ugy fenn áll annak a veszélye, hogy a közgyűlés átalakul Gaz dasági Bizottsággá, mivel állandóan KFT-kel kell foglalkoznia. Ezt pedig egy RT keretein belül rendkívül könnyen lehetne kezelni. Az RT alapításához 5 millió Ft készpénz kell, ha 3-at akarunk, akkor az 1.5 millió Ft, ha három vállalat vagyonát összesítjüks ez kb. 2 50 millió Ft-ot jelent.Ha ezt mind beakarjuk vinni a KFT-be, aKkor mindegy, hogy nány KFT-t alapítunk. Ez 70 %, a hiányzó 30 Vot keli készpénzben letenni az RT ilJetve KFT különbözete Legalább 1U0 mii!iö Ft kés/pénzben. Ui.Kereskai István: A későbbiek során egy vagyonkezelő szervezet alakulna, amely a házkezelő szervezetet magába foglalná, éj-. 1 e-neiőséget adna KFT-k szervezésére., akkor egy áltálán nem biztos, hogy 100 millió Ft lenne a különbség Senki nem mondja, hogy tze 19 - ket a vagyontárgyakat a KFT-kbe vigyük. A házkezelőségeket nem tudjuk más formában elképzelni, mint ahogy leírtuk. A jelenlegi jogszabályok kötelezővé teszik a házkezelés ellátását. Vagy intézmény, vagy vállalat legyen, mert az nem piacorientált szervezet. A jelenlegi kivitelező részlegek teljes megmaradását semmilyen szervezeti formában nem látom biztosítottnak. Nincs garancia arra, hogy ezt a szervezetet akár KFT, akár RT formában gazdaságosan üzemeltetni lehet. A vagyorigondnokság hirdesse meg a tevékenységeket, melyre kívülállók anyagi eszközére számít, adja bérbe a valamilyen tevékenység ellátására szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat. Dömötörffy Sándor: Önálló házkezelőséget javasolok (II.variáció), az RT helyett pedig egy önkormányzati vállalkozási és vagyonkezelési intézményt alapítsunk. írjunk ki pályázatot a házkezelőség és az intézmény vezetésére. Jancsi György: Az építőipari részlegnek van-e jelenleg munkája, vagy a jövőre nézve megbízása? Marton István: Az Ady u.4-6.sz.épületről levonultunk, a Szabadság tér 21.sz.alatt folyik a munka, mely a III.negyedév végére befejeződik. A felújításra kijelölt ingatlanok közül a Batthyány 26/A. teljes födémcseréjét végeztük el. Nagyobb munka még a Bank Szabad ság téri épületének felújítása. A lakbérekből az üzemeltetés viszi el a jelentősebb részt, míg a megmaradó 20-25 millió Ft karbantartásra, illetve hibaelhárításra szükséges. Ha a magasépítőkből julius 1-től KFT jött volna létre, akkor a főszezont végigdolgozhatta volna, de esélyei így már megszűntek, ha októbertől lesz KFT . Jancsi György: Elkövetkezhet az az idő, amikor az ingatlankezelői tevékenységet vállalkozás szerint lehet működtetni, ezért az ön-Kormányzatnak a vagyonkezelés, illetve az ingatlanközvetítés ezen részét olyan állapotba kell hozni, hogy piacképes helyzetbe kerüljön és privatizálható legyen. Farkas Károly: Az elmúlt héten az önkormányzati biztos és a Polgármesteri Hivatal vezetőivel megbeszélést folytattunk olyan kérdésekben, melyek a vállalat jövőjét meghatározzák. Sajnos nem sikerült közös megegyezésre jutni. Kérem a közgyűlést ma olyan javaslatot fogadjanak el, ami a dolgozók érdekét is figyelembe veszi. 0r.Sző11ösi Edit: A? IKKV jelenlegi dolgozóinak az az érdeke, hogy meglévő létszámmal próbáljanak tuvább működni. Az építőipari tevékenységét Kr T-d e lehetne szervezni külső tőke bevonásával, Eire érdeklődő is van, A TV, variációt a képviselőknek nem szabad megszavazni, mert hs mégis elfogadnák, 200 dolgozó válna munkanélkü-; i */ é, Palotás Tibor: A házkezelőségi szervet intézményi formában java solom. Ur.Kereskai István. Aki egyetért azzal, hogy u ruigármesteri Hivatal előterjesztésének megfelelően a házkezelési szervet a további - 20 - akban az önkormányzat intézményeként müködtessük, mint a vállalat, jogutódja, az szavazzon. A Közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással úgy foglal állást, hogy a házkezelési szervezet továbbiakban az önkormányzat intézményeként működjön.(A jelenlévő képviselők száma: 23 fő) Dr.Kereskai István: Az előterjesztésben szerepelt, hogy pályázat útján, vagy megbízással döntsük el a szervezet vezetőjének személyét. Javasolom, hogy most bízzunk meg valakit a feladat ellátására, de a jövőre nézve írjunk ki pályázatot. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy Marton Istvánt bizzuk meg e feladattal. Marton István: Gondolkodási időt kérek. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a szervezet vezetői állására pályázatot írjunk ki szavazzon. A házkezelőség megalakulásának, illetve kiválásának időpontját is meg kellene határoznunk, én 1991. augusztus 1-ét javasolom. A Közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért azzal, hogy a házkezelőségi szervezet vezetői állására pályázat kerüljön kiírásra, 23 szavazattal, 1 tartózkodással a szervezet megalakulásának, illetve kiválásának időpontjaként 1991. augusztus 1-ét határozza meg. Dr.Kereskai István: Abban is döntenünk kell, hogy mi legyen az IKKV megmaradó részeivel. Eddig két elképzelés alakult ki, vagy valamilyen társasági forma, vagy megszűnés. A házkezelői szervezetnek kellene kiírni feltételeket, hogy milyen módon lehessen társaságokat szervezni. Farkas Zoltán: Véleményem szerint a KFT-k tisztán dolgozói tulajdonnal nem tudnak létrejönni. Javasolom várjuk meg az intézményi formában felálló házkezelőség kiválását, működését és a következő közgyűlésre terjesszék elő, hogyan gondolják a KFT-k alakítását. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a Polgármesteri Hivatal vegye át a 200 embert s dolgozza ki, hogy mi lesz velük. Gzotterné Ivády Zsuzsa: A házkezelőség s a vagyonkezelés fogalma keveredik, ezt kellene tisztázni. Dr.Kereskai István. Ha a közgyűlés ugy dönt, hogy ezen intézményen kivül nem határoz meg más jogutód szervezetet, akkor az IKKV kezelésében lévő összes vagyon ennél a szervezetnél lesz. Az intézmény feladatává lehet tenni, hogy a kivitelező szervezetet próbálja társasági formába szt:rveznj , vagy felszámolni. - 21 Jancsi György: Javasolom, hogy a maradék rész megszervezésével privatizációjával a Gazdasági Bizottságot és a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályát bizzuk meg, felügyeletével pedig a polgármestert, alpolgármestert, vagy a jegyzőt. Göndör István: Nekünk egy felszámoló biztos kell, aki a fennmaradó résznek megteremti továbblépési feltételeit. Dömötörffy Sándor: A szavazásnál házkezelésről volt szó és nem vagyonkezelésről. Javasoltam a két intézmény kettéválasztását melyet nem szavaztunk meg. Legyen egy önálló vagyonkezelő és vállalkozási intézmény, ennek a vezetőjét jelöljük most ki, vagy írjunk ki pályázatot és addig az alpolgármester teljes felelősséggel tevékenykedjen. Ez az intézmény fenn tudná tartani magát, idekerülne az önkormányzat minden mobilizálható vagyontárgya. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy két intézményt hozzunk létre, szavazzon. A Közgyűlés 4 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 10 tartózkodással, elveti azt a javaslatot, hogy két intézmény létrehozására kerüljön sor. (A jelenlévő képviselők száma: 22 fő) Tarnóczky Attila: Az önkormányzati vagyon lényegesen szélesebb kör, mint az IKKV vagyon. Nem biztos, hogy a jelenlegi 200 fős szervezet majd alkalmas lesz ennek a területnek a kezelésére. Dr.Kereskai István: Meg kell teremteni a házkezelési munka mellett a vagyonkezelés feltételeit is. Jesch Aladár: Amit eddig elfogadtunk, azzal az l-es variációt kizártuk. A hozzászólások alapján pedig a IV-est vetettük el. Tehát a II. és a III. javaslat közül kell választani. Nekem a III-as a szimpatikusabb, mert a KFT-k müködőképesebbnek látszanak. Bármelyik variációt választjuk, ezt valakinek irányítani kell. Most már talán Marton István is eldöntötte, hogy vállalja-e az irányítást. % Dömötörffy Sándor: A karbantartó részleg kérdése nincs eldöntve, és az sem, hogy alakulnak-e KFT-k, melyet az önkormányzat alapít, s belép a vagyonnal, vagy csak az alakulását segíti. Az a véleményem, hogy csak a KFT-k alakulását segítsük elő. Pilczer Éva: Javasolom, hogy Jesch képviselő indítványáról név szerint szavazzunk. A Közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással ügy foglal állást, hogy a kérdésben név szerinti szavazást tart Göndör István: Kis szervezeteket kell létrehozni, ha azt akarjuk, hogy az embereknek munkájuk legyen, Egy KFT-nek minimális vezetőlétszáma van, minimális rezsivel dolgozik, Rzért a piacon verseny-kepes lehet az stt lévő vál1alkozókkal szemben. Ha túl sokat vá - 22 - runk, akkor nem lesz a KFT-nek munkája. A KFT jogi személy, felelős vezetője van, alapíthatja magánszemély, jogi személy, kell hozzá fél millió Ft készpénz. Ha az IKKV dolgozói végkielégítésben részesülnek, akkor ezzel a pénzzel a vállalkozásban indulni tudnának Lehet azon gondolkodni, hogy a vagyontárgyainkat bérbeadjuk, vagy bevisszük a KFT-be. De az önkormányzat semmilyen körülmények között sem törekedhet többségi tulajdonra a KFT-ben. Marton István: Az anyag tartalmazza, hogy milyen KFT-k képződnek. Az is bennt szerepel, hogy akinek munkaalkalmat tudunk biztosítani az nem kap végkielégítést. A hirdetéseket julius 31-ig le lehet bonyolítani. Fldöntöttem, hogy julius 31-e után semmilyen funkciót nem vállalok. Ha majd előkerül az a javaslat, hogy a há rom vállalat vagyonából kell egy RT-t alakítani, és akkor kapok ajánlatot, esetleg gondolkodom róla. rarkas Károly: A javaslatunk első része megvalósul azzal, hogy házkezelői,illetve vagyonkezelői intézmény létrehozásáról döntött a testület. Maradt egy építőipari rész, amely a XII. variációba beilleszthető. A maradék résznek KFT formában való megszervezését segítse a közgyűlés, így a dolgozók egy részét munkához tudjuk juttatni , Ür.Szőllősi Edit: Véleményem szerint II. és III. variáció között lehet választani. A Il-es variáció RT-t jelent, amiből a házkezelést kivették, minimumra kell itt az önkormányzati vagyon kockázatát csökkenteni. Az építőipari részre van a legtöbb érdeklődő, aminek a bérbeadásával KFT-ket lehet szervezni.A dolgozóknak is jó, ha RT van, a KFT-kből csak annyit kell szervezni, amennyire szükség van. Dr.Kereskai István: Név szerinti szavazásra kerül sor abban a kérdésben, hogy a fennmaradó szervezet milyen formában működjön a továbbiakban, az elhangzottak alapján a képviselőknek a II. és a III. variáció közül kell választaniuk, (A név szerinti szavazásról készített feljegyzés a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr.Kereskai István: A név szerinti szavazás során a IF-es variáció 11, a III-as variáció ugyancsak 11 szavazatot kapott. Döntöttünk abban, hogy augusztus 1-től a házkezelést és vágyónké zelést külön intézmény végzi, melynek nincs vezetője. Döntsünk-e ma abban, hogy milyen szervezeti formában működjön az IKKV többi része. jesch Aladár: A két variációban közös, hogy KFI-k jönnek létet , csak az a kérdés, hogy RT, vagy egy személy irányítson. Javasolom pályázat kiírását az IKKV többi részlegére is végezzük el. Takács Zoltáti* Valószínűleg a várat, másik két vá 11 aIata nem R? működést választ. - 23 - Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy a közgyűlés bizza meg a polgármestert, hogy az IKKV dolgozóival, illetve vezetőivel folytasson tárgyalást, mire akarnak vállalkozni, ennek megtörténte után tudnánk dönteni, mit csináljunk a vállalat megmaradó részeivel . Jancsi György: A Közgyűlés bizza meg az IKKV kivitelező egységénél az egyik műszaki vezetőt, a Polgármesteri Hivatal gazdasági osztályvezetőjét, a dolgozók képviseletét ellátó egy személyt, akik ezt az átalakulást 1991. julius 31-ig irányítanák. Dr.Henczi Edit: Ha egy házkezelési intézményt létrehoztunk, akkor valakit meg kell bízni arra az időszakra, amig a kiírt pályázatot a képviselőtestület elbírálja. Dönteni kellene, ki legyen ez a személy,Marton István megbízatása julius 31-el lejár. Jancsi képviselő javaslatát az átalakításra vonatkozóan megfelelőnek tartom. Dr.Szőllősi Edit: A házkezelés vezetésével megbízható a vállalat főmérnöke, vagy a házkezelési osztályvezető. Csak a kérdés az, hogy a megbízottnak feladata lesz-e a KFT-k megszervezése is? Palotás Tibor: Az IKKV régi dolgozóit nem tartom alkalmasnak a megbízásra. Dr.Szőllősi Edit megbízatását javasolom. Jancsi György: Javasolom, Dormán Istvánt bizzuk meg,a felügyeleti jogot pedig a Polgármesteri Hivatal gazdasági osztályvezetője lássa el. Dr.Szőllősi Edit: A megbízatást nem vállalom. (Dormán István a képviselőtestületi ülésen nincs jelen.) Németh László: Palotás Tibort javasolom. Palotás Tibor: Én a feladatok elől nem futamodok meg. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy augusztus 1-től a pályázat elbírálásáig Palotás Tibor legyen a szervezet vezetője szavazzon, » A Közgyűlés 14 szavazattal,2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással Palotás Tibor megbízatásával nem ért egyet, mivel e megbízatáshoz az SZMSZ 65. §-a értelmében minősített többség szükséges, ami 15 igenlő szavazató! jelent. Farkas Zoltán: Az egy hónapot rendkívül rövid időnek tartom ahhoz, hogy valami eredményt fel lehesse^ mutatni, ezért javasolom a közgyűlés bízza meg a polgármestert.. hogy Szabó Lászlót kérje fel erre az időszakra a szervezet vezetésére Palotás Tibor: Nem tudom elképzelru , hogy Szabó í ászló megfelelő en végezné ezt a megbízatást 24 - Takács Zoltán: Palotás Tibor a PFB elnöke, ez nem ellentétes ezzel a megbízatással? Balogh György: Dormán Istvánt javasolom, Dr.Henczi Edit: Dormán István a vállalat dolgozója, a Munkatörvénykönyv értelmében határozott időre, plusz feladat ellátására megbízható. Amennyiben nem vállalja, ez azt jelenti, hogy nem ki ván a vállalatnál hosszabb ideig dolgozni. Takács Zoltán: Kérem Palotás Tibort nyilatkozzon, hogyha megbíznák ennek a szervezetnek a vezetésével lemondana-e a PEB elnöki tisztségéről. Palotás Tibor: Nem tudom, hogy miért látnak itt összeférhetetlenséget. Ugy érzem, hogy a PEB-ben fontosabb feladatom van, ezért nem mondok le. Göndör István: Vagyoni dolgokról lesz szó, amit a PEB fog megvizsgálni a közgyűlés számára. Dr.Henczi Edit: A PEB a képviselőtestület ellenőrző szerve,melynek feladata pénzgazdálkodással kapcsolatos ellenőrzés. A házkezelési szervezet a testületnek alárendelt, s ugyanannak a szervezetnek. a vezetését és ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti. Farkas Zoltán: Kérem Palotás képviselőt, hogy Szabó Lászlóval kapcsolatos kifogásától álljon el, hisz kb. egy hónapos időszakról van szó Pilczer Éva: Varga Bélát javasolom megbízni. Dr.Kereskai István: Kérem a közgyűlés véleményét, hogy az átmeneti időszakra a pályázat elbírálásáig Szabó Lászlót, Varga Bélát, vagy Dormán Istvánt bízzuk meg. A Közgyűlés 6 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 13 tartózkodással Szabó László megbízatásával nem ért egyet. Varga Béla ""tnegbi zatá-sával 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodással ugyancsak nem ért egyet. Dormán Istvánt 17 szavazattal, 4 tartózkodással megbízza átmeneti időszakra az intézmény vezetésével. Dómötörffy Sándor: Javasolom, hogy a közgyűlés bizza meg a polgármestert azzal, hogy az IKKV átalakítása során fennmaradó további részek működtetési módjára a vállalat dolgozóinak, a szakszervezeteknek, a vállalat vezetésének és a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának bevonásával tegyen javaslatot, s erről a közgyűlés következő ülésén számoljon be- - 25 - A Közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással Dömötörffy Sándor képviselő javaslatát elfogadja. A Közgyűlés a következő határozatot hozza: 113/1991. számú határozat a.) A közgyűlés egyetért azzal, hogy a "házkezelési, illetve vagyonkezelési" feladatok az IKKV-nál eddig működő házkezelési szervezetből kialakítandó vagyongondnoki tevékenységben jelenjenek meg, szerveződjenek újjá. A vagyongondnoki munkát végző szervezetet az IKKV-nál eddig működő házkezelési osztály tapasztalatainak felhasználásával, elsősorban az ott dolgozók alkalmazásával kell kialakítani intézményi formában. A szervezet létrehozását, a működés rendjét a közgyűlés által 1991. augusztus 1-től megbízott Dormán István végezze el, a Polgármesteri Hivatallal együttműködésben. A Polgármesteri Hivatal írjon ki pályázatot a házkezelési intézmény vezetői állására. Határidő: 1991. december 31. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az IKKV átalakítása során fennmaradó további részek működtetési módjára a vállalat dolgozóinak és vezetésének, a szakszervezeteknek, a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztályának bevonásával tegyen javaslatot, Határidő: 1991. augusztus 30, Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 4, Tájékoztató a településrendezési tervekről ílőadó: Berezeli Fmilia városi főépítész Berezeli E m i 1 i a : Javasolom, hogy a közgyűlés ne nyisson vitát az anyag azon részéről, mely tájékoztató jelleggel szerepel. Azt ki vántuk bemutatni, hogy milyen rendezési tervekkel rendelkezünk, melyiknek keli a jóváhagyását éu az esetleges tervi módosítását megeitení és mi az, ami távlati elképzeléseket jeleníti meg. 26 - Palotás Tibor: Az általános rendezési terv mellett láthatjuk a falon kifüggesztve Miklósfa városrész egyszerűsített rendezési tervét, Nagykanizsa Ék-i városrész beépítési terv módosítását, a Munkásőr uti lakóépületegyüttes befejező szekció beépítési tervjavaslatát. Az általános rendezési terv 950 ezer Ft-ba került. Én szükségesnek tartottam volna a mai alkalommal a Pécsi Tervezők által készített tervdokumentáció ismertetését is. Egyetértek Jancsi György képviselővel, hogy a lakosság egy része már tudomást szerzett e tervi részletekről és néhányan már véleményt is nyilvánítottak. A Péterfai utcai lakók aláírást gyűjtöttek, hogy a tervezett út ne ott kerüljön kiépítésre, mert zavarja a nyugalmat. Ezért került sor a 61-es út nyomvonalának pirossal történő jelölésére is a Városfejlesztési Bizottság részéről. E nyomvonal kialakítására az elképzelés szerint a Péterfai lakóházaktól 100 m-re kerülne sor. E terv késedelmes elfogadása azért irritál, mert a jövő év tervezett költségei között szeretném látni például a Farkas J.utca folytatásaként a vasúti felüljárónak a megépítését, ami a tervek között ugyancsak szerepel. A felüljáró megépítésével a Béke utcai szakaszt tudnánk tehermentesíteni, Jancsi György: Az elmúlt év végén a Pécsi Tervező Vállalat megbízást kapott, hogy derítse fel azokat a területeket, amelyek a város igazgatási területén konkrét területfelhasználásra nem jelölt kül- és belterületek vizsgálatára szolgál és hasznosítási javaslata vállalkozói,kereskedelmi célokat eredményezi. A vizsgálatra azért van szükség, mert ez a területielhasznál ás alapvetően más kategóriákat kér bizonyos területekre s megváltoztatja a közlekedési elképzeléseket, illetve módosítja. Szükségesnek tartjuk, hogy a város állampolgárai megismerjék ezeket az elképzeléseket, ehhez a televíziót, az újságot és lakossági fórumot kívánunk igénybe venni. Jesch Aladár: Az előterjesztéssel egyetértek. Véleményem szerint a terveket két hétig állandó jelleggel ki lehetne állítani és mellé elhelyezni egy dobozt, melyben a lakosság a tervekről kialakított véleményét közölné. Szükségesnek tartom, hogy minél, szélesebb körben megismerhesse a lakosság a városrendezési terveket, Dr.Kereskai István: Javasolom a tájékoztatót az elhangzott kiegészítéssel fogadjuk el azzal, hogy a városi főépítész, a Polgármesteri Hivatal a tervek megismeréséhez szükséges intézkedéseket tegye meg. A Közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők száma: 19 fő.) 114/1991, számú határozat a.) Az önkormányzat az új tejepülésrendezésJ tervek-_ rő.i szóié tájékoztatót azzal fogadja el hogy a megbízó a tervezővel és a főépítésszel,valamint a lakossággal együttműködve gondoskodjon arról, hogy a tervezési munka társadalmasítása hozzájárni jon r tervek megalapozottságához realitásá no4*4 időállóságához. 27 - b.) A város területrendezési terveinek, karbantartási munkái a városi főépítész irányításával, helyi tervező kollektívák bevonásává] készüljenek. c.) Az eddig jóváhagyásra nem került városrendezési tervek lakossági és közmű szakhatósági egyeztetéseinek végrehajtása után a rendezési tervek kerüljenek az önkormányzati testület elé jóváhagyásra. d.) Az érintett bizottságokat és a képviselőtestület tagjait felkérjük, hogy az ismertetett témákkal kapcsolatos véleményüket, állásfoglalásukat a Polgármesteri Hivatalnak 1991, szeptember 30-ig írásban juttassák el, hogy azokat a bizottság megismerhesse. Határidő: 1991.szeptember 30. és december 31. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester Berezeli Emilia városi főépítész c> Javaslat "a tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztásáról" szóló 3/1986.(IV.29 .) számú rendelet módosítására Előadó: Balogh György az ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke Farkas Zoltán: Lakásüggyel kapcsolatos konferencián vettem részt Pécsett, ahol a Népjóléti Minisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy a lakáskoncepció várhatóan a parlament őszi ülése elé kerül, hatályba lépése 1992. január 1-től lesz. Czotterné lvády Zsuzsa: Én is egyetértek azzal, hogy nem célszerű addig lényeges változtatásokat a rendeleten megtennünk, amíg ezzel kapcsolatos új jogszabály meg nem jelenik, de ugy gondolom, nem feltétlenül szükséges nekünk a 16/1969. (IX.30.) EVM-MÉM-PM számú rendeletben meghatározottakat még tovább szigorítani. Kérem az általam javasolt 2,§. hatályon kivül helyezését a közgyü lés fogadja el, Farkas Zoltán: Elképzelhető-e olyan megoldás, ha egy lakóközösség felajánlja az önkormányzatnak, hogy az érvényben lévő jogszabály előírásnál kedvezőbb feltételekkel vásárolná: meg a lakást, ez elfogadható-e, vagy tiltja a törvény? P] 10 év alatt fizetné be az összeget. ür. Hem z: Editr Nincs tiltva, $ jogszabály jzx írja elö,$ mi ¿2 amit mi követelhetünk. Ha valaki önként ennél kedve?iöbb Í&) tételeket állapít meg. azt természetesen elfogadhatjuk. Di.Kereskai István: Kérem a képviselők véleményét, melyik javaslatot fogadják el,a hatályon kívül helyezésre vonatkozót, vagy az egyedi felmentésen alapulót. - 28 Stamler Lajos: Ezeknek a lakásoknak a bérleti díját lehet-e módosítani? Dr.Kereskai István: A jelenlegi jogszabályi rendelkezés élteimében erre nincs mód. Stamler Lajos: Javasolom amíg a dosítására nem kerül sor, addig ben történjen eladás. bérleti díj megállapításának mó-csak kivételesen indokolt eset- Jancsi György: Támogatom mind a két képviselő javaslatát. Arra szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét, hogy a korlátozás azért volt beépítve, mert azok városképi, városszerkezeti szempontból jelentős középületek. Konszenzus kellene e kérdésben, hogy az ela dott lakásoknak, vagy ingatlanoknak bizonyos fajta garancia, hogy azoknak az épületeknek az értéke, kialakítása, vagy a városszerkezethez való illeszkedése ne csorbulhasson, mert ha magántulajdonba kerül, akkor bármit lehet vele tenni. Czotterné Ivády Zsuzsa: A létrehozott házkezelési egység vezetője és dolgozói, akik eddig foglalkoztak ingatlanértékesítéssel, a városi főépítésszel, a városfejlesztési bizottsággal együtt próbálják elkészíteni az elvi koncepciót, melynek minél előbb el kellene készülnie, s összevetni Marton István által említett a nyaggal, hogy 300 millió Ft körüli értékben készítettek egy javaslatot az eladásokra. Véleményem szerint ez az ősz elején tudna realizálódni. Nem tudom, hogy a városi költségvetést segítené-e ha a többség által elfogadott módon indulna meg a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek értékesítése.. Ezért is kérném a felesleges tiltó rendelkezések megszüntetését. Dr.Henczi Edit: A képviselőnő által javasoltak helyi rendelet szabályozási körbe tartoznak, megbízhatjuk az említett feladattal a házkezelési szervezetet, de a közgyűlésnek kell döntenie. Jesch Aladár: Ha a lakások eladásánál olyat határozunk meg, hogy pl. a mindenkori lakbér kétszeresét határozzuk meg törlesztő rész letnek, akkor már sokkal többet kapunk, mint így»s a lakásokról sem kell gondoskodnunk Göndör István: Egyetértek azzal, hogy bízzuk meg ennek az új szer vezetnek a vezetőjét, hogy készüljön olyan kimutatás, hogy melyek azok az épületek, amelyeket meg kellene tartani, mi az ami ráfordítással, de jó haszonnal eladható, mi az amit: gyoi san adjunk el mert csak ráfordítanunk kellene ür . Kei eskai Isi, ván: Kérem a közgyűlés véleményét a rendeletmódo sításra vonatkozóan, valamint hogy a házkezelési szervezet vezetőjét megbízzuk e elidegenítésre alkalmas ingatlanokról előter jesztés készítésére. A közgyűlés iO szavazattal., 6 ellenszavazat bal, ''< tartózkodással Czotterné Ivády Zsuzsa lakásgazdálkodási rendelet módosításra vo natkozó javaslatát elveti. Egyetért 20 sza-azat és 1 ellenszava-*.: t mellett, hogy a házkezelési szerv vezetőjét utasítja az eli - 29 degenítésre alkalmas ingatlanokról készítsen előterjesztést a köz gyűlés következő ülésére. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 115/1991. számú határozat a.) A közgyűlés a lakásgazdálkodási rendelet módosítására vonatkozó indítványt elveti. b.) A közgyűlés utasítja az 1991.augusztus 1-ével lét rehozott házkezelési intézmény vezetőjét, hogy ké szítsen előterjesztést az elidegenítésre alkalmas ingatlanokról, a jogszabályi, valamint a bérlők által önként vállalt keretek között a lehetséges legmagasabb vételárra és törlesztési feltételekre Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: a házkezelési intézmény vezetője 6. Javaslat az 1991. évi lakáselosztási tervre Előadó: Dr.Spingár László osztályvezető Palotás Tibor: Az anyag 2.oldalán a megüresedő bérlakásokból központi feladatokra egy, bérlő- és vevőkijelölési jog biztosítására 3, közérdekű feladatokra 10 lakás van tervezve. Mit kell érteni központi feladat alatt, mi a különbség a központi és a közérdekű feladat között, soknak tartom közérdekű feladatra a 10 lakást. Dr.Spingár László: A központi feladatokra tervezett egy lakás a gimnázium nyelvtanári gondjai megoldásához ad segítséget. Ez a hatáskör korábban a megyei tanács végrehajtó bizottságáé volt, most a közgyűlésé. Közérdekű feladatokra tervezett lakásokat a vá rosfejlesztési feladatok megoldására, esetleges szanáláskor, élet veszélyes lakásban lakók elhelyezésére, bírósági határozatban kimondott kötelezettségek kielégítésére tartjuk fel. Ez a 10 lakás nem sok, már most kettőt fel kell használnunk amiről n;a dönteni kell. Palotás Tibor: Szeretném, ha a gimnázium nyelvtanárának lakásügyé vei a közgyűlés foglalkozna. Dr.Kereskai István: Az önkormányzatnak egy külföldi nyelvtanárnak kellene biztosítani a lakást, melyet a későbbiek során visszakapunk. Palotás Tibor: Javasolom a tanár részére az albérletet. Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: Sokkal többe kerül a gyerekeket Angliába küldeni tanulni, mint ha j tt egy lakást biztosítunk a tanár részére. - 30 Czupi Gyula: Mit jelent az, hogy első lakásként átmeneti elhelyezésre és az első lakásból továbbjutók kifejezés? Kikből áll a Lakásügyi Társadalmi Bizottság? Miről mond le a közgyűlés, amikor hatáskörét a Népjóléti Bizottságra ruházza át? Dr.Spirigár László: Első lakásként átmeneti elhelyezésre a tanácsrendelet tartalmaz olyan lehetőséget, hogy pályakezdő fiatalok ré szére egy szobás lakást utaljunk ki ideiglenes jelleggel, mely öt évet jelent. Ez idő alatt előtakarékossági kötelezettsége van a fiataloknak és meg kell oldanunk a végleges elhelyezésüket. Ha bérlakásra jogosultak, akkor bérlakással kell megoldanunk, ha nem akkor OTP lakással. Az első lakásból továbbjutók pedig azok, akiket így elhelyezünk. A Lakásügyi Társadalmi Bizottságot öt éve választotta a tanács, megbízatása ez év októberben jár le. A bizottság véleményezi a kérelmeket, vizsgálja meg a kérelmezők lakáskörülményeit, tesz ja vaslatot a névjegyzékre, elbírálja az ideiglenes névjegyzékre tett észrevételeket is. A Népjóléti Bizottságra azért kérjük a jog átruházását, mert 118, illetve 40 OTP lakásigénylő személyes körülményeit kell megtárgyalni. A bizottság mindeddig megfelelően végezte az ezzel kapcso latos feladatot. Dr.Kereskai István: Aki egyetért az előterjesztéssel, határozati javaslattal, kérem szavazzon. A Közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határoza tot hozza. (A jelenlévő képviselők száma: 19 fő.) 116/1991. számú határozat a.) A közgyűlés Nagykanizsa városban 1991. december 31-ig terjedő idő alatt épülő és várhatóan megürülő lakások elosztására az alábbi tervet állapítja meg: Cél megjelölése tanácsi bér társasházi új megüresedő OTP új megüresedő Közp.feladatokra - 1 Bérlő és vevőkijelölési jog bizto- sítására 3 3 Névjegyzékre 44 11 4 Minőségi ill.lép- csőzetes cserére 12 2 lí Közérdekű felad.-ra - 10 t''lső lakásként át- meneti el hely.-re ao 6 Első lakásból to- vábbjutók 20 i - 31 Cél megjelölése tanácsi bér társasházi új megüresedő OTP új megüresedő Nem szociális jellegű lakáskiutalásra - 4 ~ » Névjegyzéken kivüli cserére - 4 18- OTP saját keretre - - 36 20 A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a terv végrehajtásának szervezésére a hatósági osztályvezető be vonásával tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő: 1991. augusztus 31. Felelős: Dr.Spingár László osztályvezető b.) A közgyűlés az 1990 . LXV.23.§.(2) bekezdés alapján az 1991. évi lakáskiutalási és vevőkijelölési névjegyzék tervezet jóváhagyásának jogát a Népjóléti Bizottságra átruházza. Felkéri a bizottság elnökét, hogy a Lakásügyi Társadalmi Bizottság által előkészített tervezetet vitassa meg és a végleges döntést hozza meg. Határidő: 1991. augusztus 31. Felelős: Dr.Csákai Iván a bizottság elnöke 7. Javaslat Erzsébet tér átépítésével kapcsolatos alapítvány lét rehozására Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző Dr.Henczi Edit: Az alapító tagok között Dr .Matoltsyné dr.Horváth Ágnes és Németh László neve azért nem szerepei, mert ők a havi tiszteletdíjukat más alapítványra ajánlották fel, és tisztázni kell, hogy a 3.000 Ft--os felajánlásuk melyik alapitvárryhoz kerüljön átutalásra. Az alapítvány nevének "Nagykanizsa Erzsébet térért" javasolom. Dr.Kereskai István: Ki ért egyet az alapítvány nevére tett javaslattal? Kérem a közgyűlés véleményét, hogy a kuratórium öt- vagy hét tagú legyen. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással "Nagykanizsa Erzsébet térért" elnevezéssel egyetért, a kuratórium tagjainak számát öt főben határozz a meg. Dr.Kereskai István. Javaslatot kérek a kuratórium elnökére, tag• j a i r a . - 32 Jesch Aladár: A kuratórium elnökének, vagy tagjának Szabó Bakos Szilárdot javasolom. Czotterné Ivády Zsuzsa: Berezeli Emiliát javasolom. Palotás Tibor: Czupi Gyulát javasolom. Takács Zoltán: A kuratórium tagjának Cserti Tibort javasolom. Farkas Zoltán: A Városfejlesztési Bizottság egy tagját kellene a kuratóriumba beválasztani, aki nem alapító tag. Czotterné Ivády Zsuzsa: A Városszépítő Egyesület egy tagját javasolnám a kuratóriumba. Göndör István: A javaslatba hozott személyeket előzetesen nyilat ko^+gtni kell, hogy vállalják-e a feladatot. Üi.Kereskai István: Kérem, hogy az alapító okirat megtárgyalását napoljuk el a következő közgyűlésig, addig a javaslatba hozott személyeket megkérdezzük, hogy elfogadják-e a kuratóriumi tagságot, Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A Közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással, úgy foglal állást, hogy az alapító okiratot a közgyűlés következő ülésén tárgyalja 8. Egyebek a.) Javaslat az Ady E.u,4-6.sz.ingatlan elidegenítésére Előadó:Cserti Tibor A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza: 117/1991. számú határozat A közgyűlés az Ady u.4-6.sz.épületeket elidegenítésre kijelöli az alábbi vételár megjelölésével, a jelenlegi készültségi fokon. Ady E.u.6. 59,00 m2 pince 119,25 m2 földszint 188,99 m2 emelet és padlástér Összesen; 7.680.700 Ft Ady E.u.4. 152 ,00 m2 üzlet 3.040.000 Ft 54,23 m2 5.sz, j 3kás 1.084.600 Ft Az ingatlanok víz,gáz, csatorna, viliany, út, járda ko/művel elláiot+ak, - 33 - Az el nem kelt épületrészek elidegenítését a lakások esetében 20.000 Ft/m2, míg a tetőtérnél 5.000 Ft/m2 minimális ár elérése, vagy azt meghaladó ár esetén engedélyezi A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatalt, az épület elkelt ingatlanrészek értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátására, továbbá az el nem kelt épületrészek ismételt meghirdetésére. Határidő: 1991. augusztus 1. Felelős: Cserti Tibor osztályvezető b.) Valutaigény lés a nemzetközi utazási keretből Előadó: Dr.Kereskai István polgármester Czotterné Ivády Zsuzsa: A puchheimi küldöttség május 25-én városunkban tett látogatása alkalmából a németországi város hivatalát hányan képviselték? Ki a nemzetközi kapcsolatok referense, hány nyelvet beszél? Dr.Kereskai István: A németországi város hivatalát 9 fő képvi -selte: a polgármester, két alpolgármester és házastársa, valamint a jegyző. Mi öt főre igényelünk valutát Hivatalunknál a nemzetközi kapcsolatok szervezője'' Mátyás József, aki nem beszél németül.Azért szeretnénk elvinni, hogy megszervezze a németországi utat. Palotás Tibor: Az igényelt összeg valamilyen formában elszámolásra kerül, vagy zsebpénz lesz? Dr.Kereskai István: Ez az összeg biztosítaná a gépkocsi üzemanyag költségét a németországi napidíjunkat, illetve tartózkodási lehetőségünket . A közgyűlés határozata nélkül a valutaigénylésünket a Belügyminisztérium nem fogadja el. Ha a kérelmünk ellenére sem részesülünk ebből a keretből, egyénileg fogjuk ezt megoldani-Kérem, aki egyetért azzal, hogy a valutát megigényeljük, szavaz zon A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 118/1991 számú határozat A közgyűlés egyetért azzal , hogy a partnervárosi kapcsolat kialakításával összefüggő megállapodás Aláírására a Polgármesteri Hivatal 5 fős küldött-jége 1991. jktóber 10-13. Között Puchheimbe itaz-7on. A Költségek fedezetére a hivatal az országos utazási ktíii;tből 800 német márkát igényel, melynek forintfedezete a Polgármesteri Hivatal költségvetését terheli. Határidő: 1991. augusztus 31, Felelős: Dr.Keresksí István polgármester 34 - c.) Javaslat a Fő u.l5.sz. ingatlanrész értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Dr. Henczi Edit: Javasolom, kerüljön feltüntetésre, hogy amennyiben a lakások megszünnek-más célra hasznosítja a Magyar Hí tel Bank RT,-hogy lakáspótlási kötelezettséget írjunk elő. Önkormányzati bérlakások nem épülnek, nekünk ez plusz terhet jelentene, kb, 5 millió Ft-ot. A Hitel Bankot arra kell rászorítani, hogy ezeket a lakásokat ne más célra használja. Palotás Tibor: A Hitel Bank vezetőjétől tudom, hogy a lakásokból irodákat fognak kialakítani. A jegyzőnő által említett feltétel lel nem tudom a Bank megvásárolja-e az ingatlanokat. Úgy érzem, jelen pillanatban előkészületlen ez a téma. Most hallom először, hogy még továbbiakkal is kell terhelni a Hitel Bankot. Dr.Kereskai István: Javasolom írjuk elő a lakáspótlási kötelezettséget, vagy az elidegenítésre nem kerül sor. Czotterné Ivády Zsuzsa: Mit jelent az, hogy "az értékesítésből adódó társasház alapítás költségei a vevőt terheli"? Imre Béla: Ha egy ingatlan két lakást és más ingatlant is tartalmaz, akkor köteles társasházzá alakítani,a tulajdonjog megosztása miatt szükséges ez. Cserti Tibor: IKKV kezelésben lévő földszinti épületről van szó, melyet az üzemeltetési feltételek tisztázása miatt társasházzá kell alakítani. Mi azt akartuk, hogy ennek költségei ne az eladót terheljék. Ha nekünk kellene megoldani a lakáspótlási kötelezettséget, akkor az többletterhet jelentene. Farkas Zoltán: Amennyiben a Magyar Hitel Bank Rt-nek nincs tudomása a lakáspótlási kötelezettségéről, akkor e témát vegyük le a napirendről. Dr.Henczi Edit: Karmazin József osztályvezető tárgyalt e kérdésben a bankkal a lakáspótlási kötelezettségről tudnak, a rendelkezésünkre álló írásos anyagok is bizonyítják ezt. A lakáspótlási kötelezettségre, mint feladatra azért utaltunk, mert ez egy további tárgyalás kérdése, hogy milyen formában oldjuk meg. Balogh Tibor: Akkor miért szerepel az anyagban, hogy a lakók elhelyezéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik? Oi.Spingár László: Ugy gondolom, a lakáspótlási kötelezettség fogalma nem tisztázódott. A jogszabály szerint ha egy lakást nem lakás céljára használnak fel, akkor lakáspótlási kötelezettség áll fenn. Jelen esetben a Magvar Hitel Bank RT-nek két új lakást kell építenie, ha vásárol az nem jó. Ha ezt nem vállalja, akkor a létesítendő épületre szánt Összeget átadhatja a Polgármesteii Hivatalnak, A lakók elhelyezését a Polgármesteri Hivatal magára vállalta. Farkas Zoltán: Az elmondottak alapján a banknak ez nem 5 millióba, hanem 9 millió Ft-ba kerül. Dr.Kereskai István: Azt nem tudjuk megmondani, hogy a lakáspótlási kötelezettség a banknak mennyibe kerül. Kérem a közgyűlést hatalmazzon fel bennünket, hogy ezzel kapcsolatosan folytassunk tárgyalást a Magyar Hitel Bank Rt-vel, s a következő alkalommal részleteiben kidolgozott anyagot hozzunk a testület elé. Aki egyetért ezzel a javaslattal, szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a Fő u . 15 . sz.alatti ingatlanrész értékesítésére készített javaslatot leveszi a napirendről, és az előterjesztésben meghatározott körülmények tisztázása, a bankkal történt egyeztetés után ismételten a testület elé hozza napirendként megtárgyalásra. (A jelenlévő képviselők száma 18 fő.) d.) Javaslat a Nagykanizsa-Miklósfai városrészben lévő óvoda (kis kastély) értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke A közgyűlés 18 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza; 119/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa-Miklósfa Hóvirág u.52.sz. alatti 213 hrsz. 5118 m2 nagyságú beépített ingatlant (volt óvoda) 4.000.000 Ft, azaz Négymillió forint vételárért elidegeníti. Az ingatlan út, járda, víz, villany, gáz közmüvekkel ellátott. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy az elidegenítéssel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1991. augusztus 31. Előadó: Cserti Tibor osztályvezető e.) Javaslat a Múzeum téren ingatlanok hasznosítására Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Czotterné Ivády Zsuzsa: A Múzeum tér 4. sz. épülethez egészségügyi szolgáltatási célokra szolgáló létesítményt kellene pályáztatni, a Múzeum téren pedig üzlet, szolgáltatósor és egészségügyi szolgáltató egyséaeket kérem ezt a határozati javaslatba szerepelte tnj . Dr.Kereskai István; Egvetértek a javaslattal, kérem a Közgyűlést a módosításnak megfelelően fogadja el az előterjesztést. 36 A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határa zatot hozza: 120/1991. számú határozat A közgyűlés a Múzeum téren tervezett üzlet, szolgál-tatósor, és egészségügyi szolgáltató egységek, létesítmények vállalkozásba adásával egyetért, a területet értékesítésre kijelöli. A 4.sz.épülethez kapcsolódó létesítmény egészségügyi szolgáltató egység lehet. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt az értékesítéssel kapcsolatos előkészítő vizsgálatok elvégzésére, a beépítési feltételek meghatározására, valamint a versenytárgyalás megtartására. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester f.) Javaslat a Csengery u.2 . sz . alatti irodahelyiségek bérbeadására Előadó: Dömötörffy Sándor a Gazdasági Bizottság elnöke Farkas Zoltán: Úgy tudom, a bérleti díj az IKKV-t illeti, nem értem miért került e téma a közgyűlés elé. Or.Kereskai István: A javaslat arra irányul, hogy az egyszeri használatbavételi díj beszedésétől tekintsünk el, ez a hatósági osztály hatásköre, A Csengery u.2.sz . alatti ingatlant egyszeri használatbavételi díj megfizetése nélkül magasabb bérleti díjért vennék bérbe . Marton István:, A bérleti díj megállapítása nem a Gazdasági Bizottság feladata, ennek ellenére az előterjesztésben így szerepel Dr. Hericzi. Edit: Marton képviselő felvetése jogos, a bérleti díj tárgyában a felek szabadon megállapodhatnak és ez a házkezelési intézmény feladata. Jesch Aladár; Javasolom, hogy az áralku szó helyett a következő szerepeljen a határozati javaslatban: A közgyűlés egyetért a Csengery u. 2. sz.alatti irodák igénybevételi díj kikötése nélküli piaci árnn való bérbeadásával Dr . Henczi Edit. A piaci ár sem felel meg, Nagykanizsái! jelenleg 5.000 Ft/ro2/év. A? IKKV ehhez közelítően ^d bérbe. Magánforgalomban ez a szám egiiz másképp alakul, hí igénybevételi díj az önkormányzat bevéteJe, 15-20 ezer Ft, a bérlet igénybevételekoi ki kell fizetni, de ha a berJet met. zuru1 . 9t összege"* vissza kell juttatni, A bérlőnek jelentkező kérte a használatbavételi díj alóli felmentését és vállalta a magasabb dij fizetését. 37 Takács Zoltán: Ha nem kérjük az egyszeri használatbavételi díjat, akkor négyzetméterenként/évente 600 Ft-tal több bérleti díjat kérjünk. Palotás Tibor: Minden olyan esetben, amikor külső személlyel áll szemben az önkormányzat, akkor alkuról van szó, úgy gondolom nem szabad végleges számokat meghatároznunk, minden alku és a piaci helyzet függvénye. A PFB legutóbbi ülésén foglalkoztunk a bérleti díjakkal. Felkérjük a Gazdasági Bizottságot arra, hogy dolgozzon ki"1992. évre új bérleti díjakat a nem lakáscélú bérlemények bérleti díjával kapcsolatosan. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzat bérleményei is a piaci árakhoz hasonlóan legyenek megállapítva, Szeretnénk elérni, hogy a használatbavételi díj jelképes összeg legyen, ha netán a törvény erre előírást tartalmaz, ezért fogjuk ezt már most előkészíttetni a következő évre, hogy lehetőségük legyen bírósághoz fordulni azoknak, akik ezzel nem értenek egyet. Dr.Kereskai István: Ha olyan bírósági döntés születne, amely a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felbontja, akkor minden gondunk megoldódna, s beszélhetnénk a piaci viszonyok szerinti bérleti díj megállapításáról. Véleményem szerint amig a jogszabály az egyszeri igénybevételi díj fizetését lehetővé teszi, nem szabad lemondanunk erről a bevételi forrásról, az más kérdés mint jelen esetben is, hogy eltekintünk annak megfizetésétől- A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 121/1991 . számú határ o z a t A közgyűlés egyetért a Csengery u . 2.sz.alatti irodák igénybevételi díj kikötése nélküli bérbeadásával, hozzájárul a bérleti díj piaci viszonyokra figyelemmel történő megállapításához. A bérleti szerződés határozott időre köthető. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, illetve a házkezelési intézményt a szükséges intézkedések megtételére. A Határidő: 1991. augusztus 31. F elelős: Dr.Spingár László osztályvezető és a házkezelési intézmény vezetője g.) Java&lat a víz és csatornadíjakról szóló 8/199).(111. számú rendelet módosítására Előadój Palotád Tibor képv1seIő Palotás iibor- Az onkormányzati bérlakásban lakók a napokban kapták kézhez a vízdíjjal kannsolains értesítést Az ezzel kapcsolatos rendelet nem tartalmazza azokat a szorzószámokat, melyre az értesítés hivatkozj.K. tzt nem hagyta jóvá a közgyűlés - 38 Dr.Henczi Edit: A víz- és csatornadíjra vonatkozó első tervezetet a képviselőtestület nem szavazta meg, így az ismételten a közgyűlés elé került és a 8/1991.számú rendelet szabályozza a díjtételt. Palotás Tibor: A problémát abban látom, hogy a komfortfokozatok szorzószáma nem megfelelő, továbbá a lakásban lakó személyek számát más módon kellene figyelembe venni. Például a Béke u.66.sz. szükséglakásban nincs vízcsap, fürdőszoba, wc; egy másik lakásban 11-en élnek, személyenként 280 Ft-ot kellene vízdíjat fizetni, ami havi 3.000 Ft-ot tenne ki az erre szóló felszólítást az IKKV ki sem merte küldeni. A rendelet nem tartalmazza azt, hogy amennyiben a lakóházban csőtörés történik, az emiatt felhasznált vízmennyiség megtérítésénél nincs különbség az eltérő üzemelés között, javasolom számítógépes programon levezetni, ellenőrző számítások végzését. A következő szorzókkal értenék egyet: összkomfortos lakás 1,4 %, komfortos lakás 1,2 %, félkomfortos 1 \, komfort nélküli 0,8 %, szükséglakás 0,5 a szükséglakáson belül ahol falikút wc van 0,2 %. A víz fogyasztásának alapul-vételével a lakásban lakó személyek számát úgy kellene megállapítani, hogy 2 főnél 2, 3 főnél 2,8, 4 főnél 3,5, 5 főnél 4,1. 6 főnél 4,6, 7 főnél 5, utána személyenként 0,4 fő. ludok olyanról, hogy évek óta nem történt meg a vízfogyasztás mérése, mégis van kimutatás - hogyan mért a Vízmű. Meggyőződésem, hogy a vízfelhasználás nagy része nem mért, hanem becsült alapon történt. Erről a Vízmű és nem az IKKV tehet. Bejelentem, hogy kezdeményezem a Vízmű működésének felülvizsgálatát. Dr.Henczi Edit: A rendeleti szabályozás a szélső értékek méltányo-lására nem alkalmas. A komfortfokozatok szerinti százalékos megosztáskor a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártunk el. A szükséglakáson belüli további elkülönítésre (0,2 %) az IKKV-nak nincs lehetősége. Csőtörés esetén a mérőóra után a bérlő fizet a fogyasztott vízmennyiség után. Palotás képviselő javaslatát megvizsgáljuk és a rendeletet a közgyűlés elé terjesztjük módosításra a következő testületi ülés alkalmával, melyet előzetesen az Ügyrendi és Igazgatási Bizottságnak is meg kell tárgyalnia. Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: Én is érdeklődtem ebben az ügyben a Vízműnél. Olyan választ kaptam, nem tudják megmondarg., melyik házban mennyi a vízfogyasztás, ugyanis 2-3 lakóháznak van egy közös vízórája. Fontos dolognak tartanám meghatározni, kinek a feladata a vízórák elhelyezése, igazságosnak azt tartanám, ha minden lakásban külön vízórát lehetne elhelyezni. Dr.Henczi Edit: A jogszabály rendezi - épületenként, tömbönként ír elő egy-egy vízóra felszerelést. A rendeletünk úgy fogalmaz, hogy amennyiben a bérlő vállalja saját költségén kiépítheti, akkor a Vízmű megfelelő indok nélkül ezt nem tagadhatja meg,azt hitelesnek kell elfogadnia. Jancsi György: Amennyiben lakásonként felszerelésre kerülne a vízóra, ez sok problémát előzne meg, javasolom a szolgáltató válla lat végezze el ezt a munkát. - 39 - Dr.Henczi Edit: A szolgáltató vállalatot erre nem lehet kötelezni, mivel ingatlanonként egy mérőórát kell felszerelnie a jogszabály értelmében. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy az IKKV helyett a Vízmű Vállalat szedje a vízdíjat, hasonlóan a többi vállalathoz (KÖGÁZ, DÉDÁSZ stb). Kérem a közgyűlést utasítsa az IKKV-t kezdjen tárgyalásokat a Vízművel e téma rendezésére, mivel két önálló vállalatról van szó, az egyik szolgáltatást végez a másiknak díj nélkül. Milyen elv alapján működhet így. Palotás Tibor: Kérem, hogy a rendelet módosításáig a 8/1991.számú rendelet végrehajtását a közgyűlés függessze fel, de megoldásnak tartanám azt is, hogy a kedvezőbb feltételek miatt utólag történne az elszámolás. Dr.Kereskai István: Az utólagos elszámolással egyetértek, erre a rendelet is lehetőséget ad. Kérem a közgyűlést, a vonatkozó rendelet felülvizsgálatának elrendelésére, utasítsa az érintetteket, hogy a szükséges egyeztetés után a rendelettervezet a közgyűlés következő ülése elé kerüljön. A közgyűlés 17 szavazattal egyhangúlag a következő határozatot hozza : 122/1991.számú határozat A közgyűlés a 8/1991. (III.25.) számú rendeletének -a víz- és csatornadíjaknak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról- felülvizsgálatát elrendeli . Utasítja az érintetteket, hogy a szükséges egyeztetés után a rendelettervezetet a közgyűlés következő ülése elé terjessze. Határidő: 1991. szeptember 2. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző Balogh György ügyrendi és igazgatási bizottság elnöke h.) Közérdekű kérdés Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző Czupi Gyula; Az elmúlt közgyűlésen kértem az ügyrendi kérdés fogalmának értelmezését Dr.Henczi Edit: A- Ügyrendi és Igazgatási Bizottság legutóbbi üléséi) foglalkozott e kérdéskörrel. Ha az ügyrendi kérdést röviden akarnám megfogalmazni, akkor azt kell mondanom, az ülés vezetésével kapcsolatos minden kérdés. Felmerül a kérdés, hogy a polgármesternek van-e joga arra, hogy még a szavazást megelőzően szót adjon valakinek, vagy mondjuk bejelenti, hogy ügyrendi kérdés. - 40 - zárjuk le a vitát, akkor minden esetben köteles-e ezt megszavaztatni. Vannak-e kivételes jogosítványai az ülés vezetésével kapcsolatosan (lezárja a vitát, másnak nem ad szót). A bizottság ülésén arra a megállapításra jutottunk, hogy a polgármester sem rendelkezik kivételes jogokkal, tehát ő is ugyanugy javasolhatja pl. a vita lezárását, de ezt meg kell szavaztatni. Az elmúlt időszakban több esetben előfordult, hogy a vita lezárását követően a polgármester még szót adott a témában, holott szabályzatunk nem így rendelkezik, ugyanis ilyen esetben mindig először az ügyrendi kérdésről kell szavazni és ha ezt követően a testület úgy foglal állást, hogy nem zárja le a vitát, akkor még mindenkinek, aki jelentkezett szót kell adni, de ha úgy döntött, hogy lezárta a vitát, akkor a jelentkezők számától függetlenül a továbbiakban hozzászólásra ugyanabban a témakörben nincs lehetőség. Ebből az a tanulság, hogy nekünk is van még mit tanulni a Szervezeti és Működési Szabályzatunk mindennapi alkalmazása során. Célszerűnek tartanánk az ősz folyamán a képviselőtestületnek egy kötetlen megbeszélésen ismételten ezeket a kérdéseket részletesen megtárgyalni Dr.Kereskai István: A cél az, hogy a testületi ülésen tárgyaljuk meg a felvetett dolgokat, problémákat. Nem minden esetben ragaszkodtunk a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott ü-lésvezetési gyakorlathoz, pontosan az említettek miatt, Egyetértek azzal a javaslattal, hogy egy kötetlen megbeszélésen próbáljuk értelmezni a Szervezeti és Működési Szabályzatot, s remélhetőleg ennek eredményeként a jövőben gördülékenyebben folytathatjuk munkánkat. A közgyűlés 18 szavazattal, egyhangúlag a közérdekű kérdésre adott választ elfogadja, egyetért azzal, hogy az ősz folyamán kötetlen megbeszélésen kerüljön sor a Szervezeti és Működési Szabályzat ér telmezésére. 9. Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 2~i ülésének napirendjére A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 123/1991. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1991. szeptember 2-án (hétfő) 14,00 órakor tartja. Napirendi pontok: Városgazdálkodási Vállalat, Költségvetési Üzem, Ingatlankezelő és Közv-etítő Vállalat átalakítása Az 1993. I, félévi gazdálkodásról tájékoztató Erzsébet téri Alapítvány A vízdíjról szóló helyi rendelet módosítására javaslat - 41 Közbiztonságért Alapítványra javaslat Vagyonkezeléssel foglalkozó intézet vezetőjének kinevezése Tájékoztató a Polgármesteri Hivatalon belüli főbb feladatkörökről A kiskanizsai könyvtár fejlesztési lehetősége Önkormányzati intézmények nevének megváltoztatása Javaslat a helyiségek bérleti díjának emelésére Fő u. 15. sz, ingatlanrész értékesítése Felelős: Dr.Henczí Edit jegyző Or•Kereskai István polgármester a közgyűlést 23,30 órakor bezárja (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf / jegyző Dr.Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JüGŰ VÁROS POLGÁRMESTERE |
