* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.54 MB | |
| 2026-02-27 15:13:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  196 | 279 | 1991. szeptember 2. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 124-től 134-ig Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Javaslat oktatási intézmények elnevezésére, illetve nevének megváltoztatására Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kulturális bizottság elnöke 3. Tájékoztató az 1991. évi I. félévi gazdálkodásról Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 4. Az önkormányzati vállalatok átalakítása Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 5. Óvodavezető áthelyezése Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. Fő u. 15.szám alatti ingatlan elidegenítése Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991. számú rendelet módosítására Előadó: Balogh György az ügyrendi és ig. bizottság elnöke 8. Önkormányzati hatáskörök átruházása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9. Javaslat az Ady uti és a Bajosai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kult.biz.elnöke 10. Erzsébet térért alapítvány Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 11. Javaslat mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 12. Egyebek a.) Beruházási célokmányok jóváhagyása (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető b.) Somogyi B.u. 29.szám alatti ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető c.) Nagykanizsa 0110/1 hrsz.-u ingatlan részterületének értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke d.) Képviselő önálló indítványa helyi adók kérdésében Előadó: Göndör István képviselő e.) Egyházi ingatlan visszaadására előterjesztés Előadó: Dr. Kereskai István polgármester f.) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző g.) Óvodavezető áthelyezése mellett fegyelmi eljárás indítása (a c.) ponthoz) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 9-i ülésének napirendjére A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-14/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI ŰOGü VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1991,szeptember 2-i üléséről Határozatok száma: 124-től 134-ig, Je g yzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. szeptember 2-án (hétfő) 14,00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr.Bogár Gáspár, Kovács János, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr.Csákai Iván, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr.Harsányi Tamás,Jancsi György, Jesch Aladár, Dr.Kereskai István, Koczfán Ferenc, Kré-mer József, Lehota János, Magyar József, Marton István, Dr-Matoltsyné dr.Horváth Ágnes, Minorics a Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Stamler Lajos Tanácskozási .joggal megjelent: Dr.Henczi Edit jegyző, Dr.Fazekas István, Dr. Spingár László, Gerencsér Tibor, Cserti Tibor osztályvezetők, Berezeli Emilia főépítész, Tóth Ágoston a Vízmű főmérnöke, Suhai Sándor isk.igazgató, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Imre a Kanizsa Újság munkatársa, Dezső Ferenc ís''k. igazgató, Nagy Emiiné a Leánykollégium igazgatója, Vers Ferenc IKKV, Farkas Károly IKKV, Varga Béla IKKV, Dormán István IKKV, Horváth József biz,tag, Takács Lászlóné a bajcsaí óvoda vezetője, Makrai Márton és Makrai Mártonné SZKÜ, Czobor 2oltán vállalkozó, Szőke János VGV, Ferencz József SZKÜ, Angyalosi Béla vállalkozó Dr.Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghívottakat. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek. több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. A meghívóban szereplő napirendi pontokon kivül van-e más javas- Czotterné Ivády Zsuzsa: A legutóbbi közgyűlésünkön a közgyűlés elfogadott egy olyan napirendi pontot, melyben azt kértem a Polgármesteri Hivatal vezetőségétől, hogy a gazdasági vertikum személyi felelősségét tartalmazó felállást felelősségekre és té mákra lebontva szíveskedjenek előterjeszteni. Ez ugy nézem hiányzik a napirendek közül. Mi az oka ennek? Takács Zoltán: Egy kérésem lenne és két önálló indítványom. A kérésem szerint a 7.) pontban jelzett intézmény elnevezési téma kerüljön a 2.) pontba. Indoka az, hogy az érdekelteknek öt óra felé elfoglaltsága lesz. Önálló indítványt kettőt szeretnék előterjeszteni az egyebek között, mindkettő az SZMSZ módosítását fogja célozni. Minorics.Piroska: Szeretném kérni, hogy a 10,3 pontnál a fegyelmi eljárás kezdeményezésénél zárt ülést tartsunk, mivel személyi kérdésről van sző. Dr.Kereskal István: Czotterné felvetésére szeretném elmondani, hogy utána próbáltunk járni annak, hogy a tisztségviselőknek hogyan lehetne a gazdasági felelősséggel és egyéb munkaügyi felelősséggel kapcsolatos dolgait elkülöníteni. Jogos a képviselőnő felvetése, .de a mai ülésre ezt a kérdést nem tudtuk ugy előkészít teni, hogy a közgyűlés dönthessen róla, azt szeretném kérni, hogy ezt a következő alkalommal tárgyaljuk. Nemcsak az időhiány volt a gond, hanem egyéb tisztázatlan körülmények is vannak. Czotterné Ivády Zsuzsa: A következő ülésre kérem előterjeszteni az anyagot. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az intézmény elnevezését tartalmazó 7.) napirendi pont mindjárt a polgármesteri tájékoztató után kerüljön ismertetésre az kézfelemeléssel jelezze . A közgyűlés 25 igen, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Aki egyetért azzal, hogy Takács képviselő úr az egyebek napirend között elmondja a módosító indítványát, az kézfelemeléssel jelezze szándékát. A közgyűlés 17 igen, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. A zárt ülésre vonatkozó javaslatot ki lehet egészíteni az IKKV és az ingatlan elidegenítéssel kapcsolatos témákkal. Javaslom az óvodavezető fegyelmi ügyén kivül még az IKKV üzleti ajánlatait, a Fő u.15.sz. alatti ingatlan értékesítését szintén zárt ülés keretében tárgyaljuk meg. Farkas Zoltán: Kiegészíteném azzal, hogy pályázat lett meghirdetve a házkezelési intézmény vezetői munkakörére. A határidő lejár-tával a pályázatok beérkeztek és javaslom, hogy ezeket is zárt ülésen tárgyaljuk. Takács Zoltán: Kérem, hogy ne összekapcsolva, hanem külön-külön szavazzuk meg a javaslatokat. Dr.Kereskai István: Megkérdezem, hogy az óvodavezető ügyében tartsunk-e zárt tárgyalást? A közgyűlés 25 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja . Aki egyetért azzal, hogy az IKKV -ra tett üzleti ajánlatokat és a Fő u.15,sz.alatti ingatlan elidegenítését zárt ülésen tárgyaljuk, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 19 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Aki egyetért azzal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk a Somogyi B.u. II .sz,ingatlan eladását, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés a javaslatot 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodás mellett elfogadja. Palotás Tibor: A Csónakázó tói ingatlan ügyével mi fog történni? Dr.Kereskai István: Mivel erre vonatkozóan javaslat nem hangzott el, így azt nem zárt ülésen fogjuk tárgyalni. Megkérem a testületet, hogy a napirendre összességében szavazzunk. A közgyűlés a javasolt napirendi pontokat 24 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadja, 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 2. Javaslat oktatási intézmények elnevezésére, illetve nevének megváltoztatására Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kulturális bizottság elnöke 3. Tájékoztató az 1991. évi I. félévi gazdálkodásról Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 4. Az önkormányzati vállalatok átalakítása Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 5. Óvodavezető áthelyezése Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 6. Fő u.15.szám alatti ingatlan elidegenítése Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 7. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991. számú rendelet módosítására Előadó: Balogh György az ügyrendi és ig.bizottság elnöke 8. Önkormányzati hatáskörök átruházása Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző 9. Javaslat az Ady uti és a Bajosai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kult.biz.elnöke 10. Erzsébet térért alapítvány ElőadóDr.Kereskai István polgármester 11. Javaslat mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 12. Egyebek a.) Beruházási célokmányok jóváhagyása (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető - b.) Somogyi B.u. 29.szám alatti ingatlan értékesítése (írásban) Előadó: Karmazin József osztályvezető c.) Nagykanizsa 0110/1 hrsz.-u ingatlan részterületének értékesítése (írásban) Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke d.) Képviselő önálló indítványa helyi adók kérdésében Előadó: Göndör István képviselő e.) Egyházi ingatlan visszaadására előterjesztés Előadó: Dr.Kereskai István polgármester f.) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző g.) Óvodavezető áthelyezése mellett fegyelmi eljárás indítása, (a c.) ponthoz) Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 13. Javaslat a közgyűlés 1991. szeptember 9-i ülésének napirendjére 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr.Kereskai István polgármester (A tájékoztató 1 példánya a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr.Kereskai István: A helyőrség parancsnoksága értesített telefonon arról, hogy a hadsereg parancsnoka szeretné tájékoztatni a város vezetését, ha a testület úgy dönt, hogy a minden tagját érdekli ez a tájékoztató, akkor közösen hallgassuk meg, amennyiben nem, akkor egy szűkebb kollektívának is nagyon szívesen adnak tájékoztatást a helyőrség várható helyzetéről, alakulásáról. Időpontot is megjelölt a parancsnok úr, szeptember 6-át, 9-ét , vagy 10-ét. Ha a testület úgy dönt, hogy szeretné ezt meghallgatni,, akkor szíveskedjenek úgy állást foglalni, hogy a leegyeztetett időpontban jöjjenek el a tájékoztatóra. Takács Zoltán: A Távközlési Vállalat vezetője részt vett ülésünkön, amikor is egy kérdés hangzott el részemről és erre írásban ígértek választ. Azóta azonban nem 30, hanem kb. 90 nap is eltelt. Itt a szolgáltatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos jogi és felelősségi kérdésekkel kapcsolatban szerettem volna választ kapni, de ez a mai napig sem történt meg. Dr.Kereskai István: Tölösi úr ha nem adta meg a választ, akkor ismételten kérni fogjuk. Czupi Gyula: Sajnálom, hogy a polgármesteri tájékoztatót az állampolgárok nem ismerhetik meg, és kérem, hogy ezt valamilyen formában publikálják. Pl. Beleki úrral kapcsolatos ügyek izgatjuk a közvéleményt. Megkezdődött az 1992. évi terv előkészítése, ezért kérem, hogy az előkészítés'' egyes fázisairól kapjunk tájékoztatót . 5 Dr.Kereskai István: Egyetértek az elhangzottakkal, az írásbeli anyagot azért nem olvastam fpls hogy az idővel jobban gazdálkodjunk. Magyar József: A telefonhelyzetről egy mondatos tájékoztatást kérek, mivel aug.31-e elmúlt már, telefonálni viszont továbbra sem lehet Nagykanizsáról. Dr.Kereskai István: A próbaüzem megindult augusztusban, a Távközlési Vállalat vállalt kötelezettségének egy részét tudta csak teljesíteni. Most már úgy néz ki, hogy a rákötéseknek sem lesz különösebb akadálya. Sürgetni fogjuk a telefonvonalak mielőbbi rákötését. Cserti Tibor: Valójában megkezdődött az 1992. évi munka előkészítése, az első lépcsőben céltámogatásos áthúzódó beruházá-'' sok felmérése és az 1992-ben várható céltámogatott beruházásként szereplő új beruházások indítása történt. Második lépcsőben ez kiegészül a beruházások, rekonstrukciók teljes körével. Harmadik szakaszként pedig a normátiv támogatások kialakításával kapcsolatos mutatók felmérése történik meg. Krémer József: A telefonhelyzettel kapcsolatban ha a polgármester úr korrekt választ nem tud a vállalattól kicsikarni, akkor javaslom, hogy a felügyeleti szervhez forduljunk levélben. Marton István: Katonarét csatornázásához szükséges létszám információim szerint már megvan, ® ezt szeretném megköszönni a szervezőknek, akik egy hónsp alatt ezt a 7D %-os szervezettséget biztosították. Koczfán Ferenc: A honvédelmi tájékoztatóra szeretném 9-ét javasolni . Takács Zoltán: Szeretném elmondani, hogy Kiskanizsa szennyvíz csatornázásának előkészítése nagyon jól halad, a településrészt végigjártuk, a lakók 75 %-a azonnal igent mondott a csatornázásra, s vállalta az anyagi terheket. Dr.Kereskai István:Elfogadja-e a testület, hogy 1991. szeptember 9-én a helyőrség tájékoztatót tartson részünkre. Ha igen, akkor bízzanak meg engem azzal, hogy a technikai feltételeket megteremtsem. Javaslom, hogy a városi tanács által hozott 35/1989. számú ta-nácshatározatot helyezze hatályon kivül a közgyűlés, melyben a Szolgáltató Költségvetési Üzemet útkezelői joggal ruházta fel a tanács. A hatályon kivül helyezés azért vált indokolttá, mivel a városüzemeltetési bizottság állást foglalt abban, hogy az útkezelői jogot a továbbiakban a Polgármesteri Hivatal gyakorolja . Aki egyetért azzal, hogy a helyőrségi tájékoztatóra szept.9-én kerüljön sor, az- kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés a javaslatot 23 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadja. (A jelenlévő képviselők száma: 28 fő) - i - Aki egyetért azzal, hogy a 35/1989.számú tanácshatározatot helyezzük hatályon kivül, az kézfelemeléssel jelezze. 27 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot a közgyűlés elfogadja. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 tartózkodással a polgármesteri tájékoztatót elfogadja, és a következő határozatot hozza: 124/1991. számú határozat a.) A 64/1991. a 65/19.91. a 75/1991. 90/1991. 104/1991. 109/1991. 110/1991. 116/1991« 117/1991. 118/1991. 119/1991. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót a közgyűlés elfogadja. b.) A közgyűlés hatályon kivül hélyezi á 35/1989.számú tanácshatározatot. 2. Javaslat oktatási intézmények elnevezésére3 illetve nevének megváltoztatására Előadó: Minorics Piroska oktatási és kult.bizottság elnöke Balogh Gyö rgy; Javaslatot szeretnék a közgyűlés elé terjeszteni. Négy oktatási intézmény kérte nevének megváltoztatását, az akta*-tási és kulturális bizottság három intézmény kérelmit elfogadta , a negyedikét nem. Ez az intézmény az Ipari Szakmunkásképző Intézet, mely Széchenyi István nfevét szeretné felvenni, ugyanúgy mint az Andrejka Általános Iskola. A bizottság érvei között szerepelt, hogy ne legyen két azonos nevű oktatási intézmény a városban, valamint hogy a névváltoztatás előkészítése nem áll olyan stádiumban a szakmunkásképző intézetben, mint a másik iskolában. A 406. Ipari Szakmunkásképző Intézet kérését szeretném támogatni azzal, hogy ők 1991. május 8-án írásban fordultak a Polgármesteri Hivatalhoz névváltoztatásuk ügyében. Ezen kívül junius 24-én közlik, hogy az iskolai döntést megelőzően a tantestület a diákönkormányzat, és a szülői munkaközösség megtárgyalta a névfelvételt és az iskolai döntést megelőzően MHB RT., Városvédő Egyesület, a Kanizsa Közéleti Klub, Megyei Széchenyi Emlékbizottság es a Városi Ipartestület támogatását is megszerezték. Ha egy iskola ennyit tett azért, hogy egy új nevet vehessen fel, akkor mi nem tagadhatjuk meg támogatásunkat. így lesz két Széchenyi nevü iskola a városban és úgy vélem, hogy egy általános iskolához jobban illene annak az utcának a neve, melyben található. Takács Zoltán: Adjunk lehetőséget az intézményvezetőknek, hogy indokolják meg a névváltozásukat. Széchenyi Istvánról akkor nevezzenek el egy intézményt, ha az Széchenyi szellemiségét is. hordozza. Egy általános iskolánál nehezen tudom elképzelni, hogy alapfeladatán túl ilyen plusz feladatra is tudna vállalkozni. Koczfán Ferenc: Támogatom az ipari szakmunkásképző névváltoztatási kérelmét. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a három intézmény vezetője röviden indokolhassa kérelmét, ai kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 13 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy nem hallgatja meg az intézmény vezetőket. (A jelenlévő képviselők száma 27 fő) Czupi Gyula: Szeretném kérni, hogy mind a négy iskola kérelméről szavazzunk. Farkas Zoltán: Úgy érzem, hogy Czupi úr javaslatáról csak Balogh úr javaslatának eldöntése után tárgyalhatunk, mivel Balogh úr azt javasolta, hogy két iskola nevéről határozzunk. Balogh György: Meg kell szavaztatni, hogy kiván-e a testület egyenként szavazni. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy egyenként szavazzunk az emelje fel a kezét. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodás mellett úgy dönt,hogy egyenként kiván véleményt nyilvánítani, Lehota Jánosi Az Andrejka ált.iskola igazgatójának adjuk meg a szót. Dr.Csákai Iván: Szavazzunk mind a négyről. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Hámán Kató Közép iskolai Leánykollégium neve Leánykollégium legyen^ kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 28 szavazattal egyhangúlag elfogad a a javaslatot. Aki egyetért azzal, hogy a Szabadság Téri Ált.Iskola neve Bolya János Általános Iskola legyen, az szavazzon. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás sal a javaslatot elfogadja. Aki egyetért azzal, hogy az Andrejka Uti Általános Iskola új ne ve Széchenyi István Általános Iskola legyen, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés a javaslatot 7 szavazattal, 11 ellenszavazattal, és 9 tartózkodás mellett elveti. Aki egyetért azzal, hogy a 406.Ipari Szakmunkásképző Intézet új neve Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola legyen, kézfelemeléssel jelezze,'' Magyar József: Javaslom, hogy egyenként szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a javaslatot elfogadja. Lehota János: Szeretném, ha az Andrejka Általános Iskola igazgatója szót kapna, mivel tudomásom van arról, hogy ők más nevet is javasoltak volna elfogadásra. Dr.Kereskai István: Ha van az iskolának másik javaslata, azt nyújtsák majd be, de most lezárom a napirend tárgyalását. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 125/1991. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990.évi LXXXIII. törvényben biztosított jogkörében -figyelem mel a művelődési miniszter 9/1989.(IV . 30 .) MM.sz.ren deletében foglaltakra- engedélyezi, hogy 1991.szepte ber 1. napjától - a Hámán Kató Középiskolai Leánykollégium a Középis kolai Leánykollégium nevet, - a Szabadság Téri Általános Iskola a Bolyai János Általános Iskola nevet, - a 406.Szakmunkásképző Intézet a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola nevet viselje. - Az Andrejka Uti Általános Iskola részére új név felvételét javasolja. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a további szükséges intézkedések megtételére. 3. Tájékoztató az 1991. évi I. félévi gazdálkodásról Élőadó: Dr.Kereskai István polgármester Marton István: A múltkori közgyűlésen a polgármester úr,a gazdasági osztály vezetője és az érintett két bizottsági elnök a költségvetést válságköltségvetésnek minősítette. Fenntartják-e eme megállapításukat szept.2-án? Dr.Kereskai István: Marton úr véleménye szerint a költségvetésünk nem válságköltségvetés, mert 130 milliós számlaegyenleggel zártuk a félévet. Azért tartom fenn a korábbi álláspontomat, mivel csak kemény munkával sikerült ezt az eredményt elérni. Az a véleményem, hogy ez a költségvetés biztosan jobb annál, amilyen jövőre lesz, de annál sokkal rosszabb, mint amilyen tavaly volt. Dr.Csákai Iván: A 2/1991.számú rendelet értelmében a felezte-tett hosszúlejáratú költség kiváltásához további igényt 1991. február 25. - augusztus 31-ig lehetett benyújtani. Eddig 140 - 9 - jogos igény érkezett, melyek kielégítéséhez a rendelkezésre álló 2,5 millió Ft-on túl további 10 millió Ft-ra lenne szükség. Ha ezt az összeget nem tudjuk előteremteni, akkor a február 20-át követően igényt benyújtók súlyos hátrányt szenvednek. Kérem a közgyűlés állásfoglalását, hogy honnan teremtsük elő ezt az ösz-szeget. Farkas Zoltán: Javaslom, hogy a közgyűlés bízza meg a Polgármesteri Hivatalt a forráslehetőségek felkutatásával, s erről a következő közgyűlésen foglaljunk állást. Palotás Tibor: Csatlakozom Farkas úr javaslatához. Kérek mindenkit, hogy a válságköltségvetést, mint ilyet felejtsük el, a munka minősítését a közösen elért eredmények alapján végezzük majd az év végén. i Marton István: Az előző évi költségvetésnél a kiadás alig haladta meg az 1 milliárd 700 millió Ft-ot. Az idén március 25-én amikor először hagytuk jóvá a költségvetést 1 milliárd 867 millióról volt szó. A féléves beszámolónál már 1 milliárd 896 millió 138 ezer szerepelt. Ezen túlmenően tekinthetjük-e válságosnak a helyzetet, amikor olyan beruházásokat kezdünk el, amiről évtizedekkel ezelőtt csak álmodott a város lakossága. Gondolok itt a szennyvíztisztítóra, a Katonarét, Kiskanizsa, Petőfi u. csatornázására, az iskolákban épülő tornatermekre stb. A tavalyi évben a fejlesztési célú kiadások 262 millió Ft-ot értek el, ebben az évben meghaladják a 392 milliót, ami 51,5 %-os emelkedést jelent. Ha a tiszta beruházási pénzeket nézzük, akkor a tavalyi 164 millió 421 ezer Ft-tal szemben ebben az évben 274 millió 350 ezer Ft áll, ami majdnem 62 %-os növekedés. Ha azt mondjuk, hogy ebben az évben nem nőtt a hitelállomány az elmúlt évihez képest, az óriási eredmény. A város ebben az évben lényegesen célirányosabban költ, mint az előző évben. Jelentős eredmény, - ami a gazdasági osztály munkáját dicséri - hogy a legnagyobb költségigényt jelentő szennyvíztisztító ez évi fizetési üteme számunkra rendkívül előnyös,10 milliós nagyságrendű pénzt lehet megtakarítani.Véleményem szerint ez a költségvetés minden, csak nem válságköltségvetés.Csákai úr felvetésére azt kell mondanom, hogy azt a pénzt a költségvetésnek minden áron elő kell teremtenie. Krémer József: Szükségesnek látom, hogy a beruházásjellegű, illetve rekonstrukciós munkák lebonyolítása kb. 300 ezer Ft érték felett kerüljön át a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe, tehát ne maradjon az intézményeknél. Ez az elmúlt időszakban gondokat okozott, pl. Winkler iskola tornaterme, a kollégium fűtésrekonstrukciója. Szerencsésebb lenne, ha a jövőben a Polgármesteri Hivatal pályáztatná meg az elvégzendő munkákat. Megítélésem szerint a hivatal dolgozói nem lehetnek egyetlen hatáskörükbe tartozó vállalkozás üzletkötői sem, mivel ez összeférhetetlen, de ismereteim szerint van ilyen és szeretném, ha ezzel kapcsolatban intézkednének. Az anyag 6.oldalán a városi közvilágítási rekonstrukció gyorsítási lehetőségéről írnak. Meg kellene ennek a lehetőségét vizsgálni, mivel így nagy összegeket lehetne megtakarítani. Örülök, hogy az intézmények tetőbeázási ügyeit ilyen komolyan veszik és kérem, hogy a jövőben úgy kössék a szerződéseket, hogy a felelősöket később meg lehessen nevezni. 10 - A zsinagóga tetőszerkezetéről készítsenek részletes statikai szakvéleményt, mivel nem lehet tudni, hogy mikor omlik Össze a tető. Ismereteim szerint a lakáskamat visszafizetésénél nem megfelelő a visszafizetési fegyelem, ezért kérem a Polgármesteri Hivatalt, hogy szigorítsák meg ezeknek az összegeknek a behajtását. Ha ez nem járható út, akkor a nem fizetők névsorát nyilvánosságra lehetne hozni.* Dr.Kereskai István: Ahhoz, hogy az intézményektől el lehessen vonni valamely jogkört, előbb meg kell vizsgálni a kérdést. Egyetértek azzal, hogy bizonyos értékhatár felett a munkák végzését pályáztatni kelljen és joga van a testületnek arra, hogy ilyen döntést hozzon. Meg fogjuk vizsgálni, hogy az intézményeket kell-e erre rászorítani, vagy pedig a Polgármesteri Hiva-t fal vonja magához a döntést. Én az előbbit javaslom, mert rendelkezhet olyan előirányzatokkal egy intézmény, hogy a karbantartási munkára többet kiván költeni. Az üzletkötői állás megszüntetésére -ha ilyen van- meg fogjuk tenni a szükséges intézkedéseket. A közvilágítási rekonstrukció gyorsítására az év hátralévő részében a lehetőségek szerint intézkedni fogunk, és a javaslatot a testület elé hozzuk. A tetőjavítási szerződéseket a jövőben jobban kell megfogalmazni. A lakáskamat visszafizetése valóban nem mindenki részéről történik a leggondosabban, a-zért meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket. Dr.Csákai Iván: Az az öt-hét család, mely nem fizet, nem befolyásolja az újra elosztható összeget, mert a 92 családból 83 f i~ zeti rendesen a rész!eteket. A behajtással kapcsolatban folyamatban vannak a végzések. Koczfán Ferenc: A kórházi nővérszállónál a tetőszigetelés felújí tására tervezett 2,6 mill.Ft-ot túlzottnak tartom, valamint a Zrínyi iskola tornaterme nincs még 10 éves, miért van szükség a felújítására? Dr.Kereskai István: A kórház ennyit szán a felújításra, ott a te tőfelújítás generális jellegű, más munkákról is szó van. Ezeket az előirányzatokat a szakemberek megvizsgálták és szükségesnek tartották. Cserti Tibor: A kórháznak önálló felújítási alap képzési joga van, a közgyűlésnek ilyen joga nincs. KiskarbantartáSpk kivételé vei -mely az intézményeknél van- a beruházások és rekonstrukciók összes joga és felelőssége a TEFO-nál van. Akkor kapják meg az intézmények ezt a jogot, ha a közgyűlés egyedi esetekben ilyen döntést hoz, pl. a Zsigmondy Vilmos szakközépiskola esetében. Sajnálom, hogy az Andrejka Ált.Isk.igazgatója nem kapott szót, mert biztos elmondta volna azt, hogy a tanmedence rekonstrukciója nem tervezett feladat volt, így be kell zárni az uszodát a munkák elvégzéséig. Megköszönöm a munkánkkal kapcsolatos dicséretet, melyben osztályunkon kivül a Polgármesteri Hivatal többi osztálya is tevékenyen részt vett. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a tájékoztatót a testület vegye tu-domásul és az itt megfogalmazottakról a Polgármesteri Hivatal október végén számoljon be. 11 - Czotterné Ivády Zsuzsa: A lakás-és telekforgalrnazással kapcsolatban átmeneti megoldást kellene találnunk, hogy ne kelljen leállítani a forgalmazást és a lakások se áron alul kelljanek el. Javaslom, hogy a közgyűlés kérje fel az. illetékes osztályok szakembereit, hogy dolgozzanak ki egy olyan átmeneti koncepciót, amely elfogadható a bérlőknek ám a közgyűlésnek is. Marton István: Az anyag szerint a Hunyadi iskola tornatermének létesítésére tanulmány készül, meíy szerint a meglévő étkező -konyha emeletráépítésével történne a tornaterem kialakítása. A terveztetés megkezdése előtt statikai vizsgálatot végeztettek. Augusztus 31-én a beérkező szakvélemény alapján döntenek majd a további teendőkről. Szeretném tudni, hogy meg van-e a szakvélemény és ha igen, akkor mit javasoltak benne. A tájékoztató a szervezeti struktura átalakításával együttjáró pénzügyi terhekre kiemelt figyelmet javasolt fordítani a pénzügyi egyensúlyi t helyzet következetes biztosítására. Nem értem, hogy ez milyen plusz pénzügyi terheket eredményez. Miután julius 15-én döntöttünk a házkezelési intézmény átalakításáról, ennek valahol jelentkezni kellene a költségvetésben. Cserti Tibor: A szervezeti struktúra átalakításával járó pénzügyi terhek a volt tanácsi vállalatok átalakításával együttjáró dolgokat jelenti. Karmazin József: A mai napig nem érkezett be a szakvélemény. Dr.Kereskai István: A házkezelési intézménnyel javaslom, hogy a napirendjénél foglalkozzunk. Palotás Tibor: Javaslom, hogy az Andrejka uti uszoda ügyét és a lakástörlesztés kérdését minél előbb tárgyaljuk. Jancsi György: A gyógyszertári beruházás jelen pillanatban hogyan áll? farkas Zoltán: A tervezés elkészült, az engedélyezési eljárás van folyamatban. Valószínű, hogy szeptemberben, vagy októberben indulhat a beruházás a keleti városrészre vonatkozóan. Dr.Matoltsyné dr.Horváth Ágnes: Kinek a tulajdona lesz az orvosi rendelő? Dr.Kereskai István: Az önkormányzaté. Javaslom, hogy a testület a tájékoztatót a határozati javaslatokkal úgy fogadja el, hogy a Csákai űr féle, illetve a Palotás úr javaslatát hozzuk a legközelebbi ülésre. Aki egyetért azzal, hogy a kamatadó kiváltásával kapcsolatos előirányzat teremtési lehetőség kerüljön a következő ülésre, az kéz-felameléssel jelezze. A közgyűlés a javaslatot 28 szavazattal elfogadja. Aki egyetért azzal, hogy az Andrejka uti iskola tanuszodájának a kérdése testület elé kerüljön a következő -ülés alkalmával, kézfelemeléssel jelezze. - II - A közgyűlés a javaslatot 26 szavazattal, 2 tartózkodás mellett el fogadja. A közgyűlés az 1991. I. félévi gazdálkodásról szóló tájékoztatót egyhangúlag 28 szavazattal elfogadja és a következő ha táro-hatot hozza: '' 126/1991. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az első félévi költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Megállapítja, hogy az ismertetett közreható tényezők következtében a gazdálkodói munka célirányos, kiegyensúlyozott volt. Ugyanakkor figyelemmel a második félév során várhatóan felmerülő intézményi működési feszültségeket is kiváltó tényezőkre, a szervezeti struktúra átalakításával együtt járó pénzügyi terhekre , kiemelt figyelmet javasol fordítani a pénzügyi egyensúlyi helyzet következetes biztosítására. Ennek érdekében az alábbiakat határozza: a) Az üzemeltetés és fenntartás zavartalanságának biztonsága érdekében -meghatározó jellege miatt- kiemelt figyelmet kell fordítani az energia- és közmű költségek alakulására, a takarékos gazdálkodásra. A Gazdasági-, a Pénzügyi Ellenőrzési-, valamint a Városüzemeltetési Bizottság javaslatának megfelelően az intézményirányítási és ellenőrzési munka keretében már rövid távon hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjon az energiagazdálkodás és a felelősségi rendszer érvényesítése. Hosszabb távon törekedni kell az energiarendszerekből adódó veszteségek kiküszöbölésére, a takarékosabb üzemmód kialakítására. Egyúttal biztosítani szükséges az ezzel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket. Határidő: rövid távon 1991. december 31. hosszabb távon folyamatos Felelős: a jegyző, valamint az önállóan gazdálkodó intézmények vezetői b) A működési bevételek várható kiesésének ellensúlyozása érdekében feltétlenül törekedni kell úgy a központi, mint az intézményi gazdálkodói munka területén a tartalékok további feltárására, a nem tervezett többlet bevételek elérésére. Ennek elősegítése érdekében élni kell a jogszabályi keretek melletti érdekeltségi rendszerek célirányos alkalmazásával, működtetésével is. Határidő: folyamatos Felelős: a jegyző, valamint az önállóan gazdálkodó intézmények vezetői r 13 - c.) A beruházási és felújítási programban foglalt célok előkészítésére és megvalósítására kiemelt figyelmet kell fordítani, tekintettel a rendkívül lecsökkent rendelkezésre álló időre. Méginkább arra kell törekedni, hogy a vállalkozásba adás módja biztosítsa az előirányzatok célirányos és költségtakarékos megvalósítását, az egyes célokhoz rendelt céltámogatások igénybevételét. Határidő: 1991. december 31. Felelős: a jegyző 4. Az önkormányzati vállalatok átalakítása Előadó: Dr.Kereskai István polgármester Szőke János: Az anyag 8. oldalán azt írtuk, hogy a közterület fenntartásra nincs jelentkező, azóta két kollektíva is közölte, hogy közterület parkfenntartás éfí úttisztítási munkákat végeznének, s erről a pályázatokat eljuttatták a Polgármesteri Hivatalba. Dr.Kereskai István: Az előprivatizációról van-e közelebbi információja? Szőke János: Tagja vagyok a Megyei Vagyonátadó Bizottságnak, de eddig még nem volt megbeszélésünk. Farkas Zoltán: A Vagyonügynökség eljuttatott a megyei közgyűlés elnökéhez egy anyagot, melyben az önprivatizációra kijelölt vállalati kört és az önprivatizáció lényegét ismertette. Ebben az anyagban a VGV is szerepel.A Vagyonügynökség a vállalati kört úgy állapította meg, hogy idetartoznak a 300 fő alatti, a 300 millió Ft árbevételt el nem érő, és a 300 millió Ft-ot meg nem haladó vagyonú vállalatok. Ezek a vállalatok saját maguk -tanácsadó cég segítségével- hajtják végre a privatizációt. (VGV, NELKA, Autójavító Kisvállalat, Patyolat stb.) Javaslom, hogy a VGV átalakulásának megtárgyalását halasszuk el addig, amig a vagyoni kérdések tisztázódnak és vegyük fel a Vagyonátadó Bizottsággal a kapcsolatot. Palotás Tibor: Most hangzott els hogy az Önprivatizációt a vállalat saját hatáskörében végzi. Remélem, hogy ebbe a közgyűlésnek is lesz beleszólási joga. Az anyagból kitűnik, hogy a megalakítandó KFT-k nem tudnak nagy vagyont bevinni, így elsősorban bérletről lenne szó. Ha pedig bérletről van szó, akkor teljesen mindegy, hogy milyen tulajdonról van szó. Kérem a közgyűlést, minél rövidebb határidővel tárgyaljunk legalább az első lépcsőről. Dömötörffy Sándor: Támogatom Farkas úr javaslatát, mivel jelenleg más lehetőségünk nincs. Mindenféleképpen meg kell várni a Vagyonügynökség döntését és ha ez meg van, akkor kell a VGV átalakításáról dönteni. - Farkas Zoltán: Az önprivatizációs csomag nem azt jelenti, hogy a Vagyonügynökség magához vonja ezeket a vállalatokat, hanem a vállalatok önmaguk valósíthatják meg a privatizációt, tanácsadó cégek segítségével. A privatizációs csomagba szerepel a VGV, de a vállalat erről értesítést nem kapott. Véleményem szerint az értesítés elmaradásának az az oka, hogy az önkormányzati vagyon ról szóló törvény szeptember 1-el lép hatályba, és a Vagyonügynökség önprivatizációs szándéka és a törvény közt ellentmondás van. Kérem a közgyűlést, hogy ennek az ellentmondásnak a feloldásáért halasszuk el a téma tárgyalását. Göndör István: A vállalat több településen lát el közüzemi szol gáltatást és ebben az esetben a Vagyonátadó Bizottságtól nekünk kell kérni, hogy a ránkeső rész a mi tulajdonunkba kerüljön. A következő ülésre azt is el kellene dönteni, hogy mik azok a tevékenységek, amelyeket meg akarunk tartani az önkormányzaton belül, pl. önkormányzati vállalat formájában. Kijelenthetjük, hogy minden olyan tevékenységet, amelyre van vállalkozó, szándé kunk van privatizálni, bérbe adni. Koczfán Ferenc: A VGV tevékenysége sok olyan területet foglal magában, melyre az önkormányzatnak ellátási kötelezettsége van. Ha KFT-ket alapítunk, akkor mi a garancia, hogy a KFT egy fél év múlva nem fog profilt váltani. Javaslom, hogy önkormányzati vállalatot alapítsunk. Marton István: A dolgozói anyagi erőforrások pillanatnyilag milyen mértékűek? Szőke János: A szemétszállítás és a javító műhely önmagában nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy egyedül meg tudjon alakulni, így közös KFT-t javaslunk dolgozói részvétellel és önkormányzati vagyonnal. A közterületfenntartó KFT-nél a zöldterület fenntartására magán KFT kezdeményezés van, az úttisztításra pedig bérbe szeretné a gépeket venni az úttisztító vállalkozó. A kegyeleti szolgáltatásnál magánerővel meg tudna alakulni a KFT, a kéményseprésnél is meg tudnának alakulni, de önkormányzati támogatással hatékonyabbak lehetnének. Az ügyviteli szol^ gáltatás saját erőből is meg tud alakulni. Dr.Kereskai István: Szavazzunk arról, hogy a hivatal tisztázza az önprivatizációval kapcsolatos helyzetet és egy következő ülés re terjesszük ide ezt az anyagot. A közgyűlés 27 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 127/1991. számú határozat A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Nagykanizsai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat mielőbbi átalakítása szükséges. A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy az átalakítással kapcsolatos kérdéseket (önprivatizáció, önkormányzati tulajdon átadása stb.) a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai tisztázzák, majd erről a közgyűlést tájékoztassák. Határidő: 1991. október 31. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester - Ferencz József: A Szolgáltató Költségvetési Üzem átalakulásának gondolata az egyik korábbi közgyűlésen született meg. Tervünk az, hogy az üzem teljes állományának lehetőséget biztosítsunk egy olyan gazdasági társaság létrehozására, melyben anyagi lehetősége mértékéig minden dolgozó tag lehet. A KFT a működéséhez szükséges telephelyet, gépeket és gépjárműveket bérelje, a raktárkészletet vegye meg és az üzem egyszámláján lévő pénzeszközöket pedig kérje kölcsön a jog szerintj. tulajdonostól az önkormányzattól. Erre az elképzelésre születtek meg a dolgozók részéről azok a szándéknyilatkozatok, melyek alapját képezhetik egy 50-60 személyes KFT megalakításának. Gazdasági és jogi szakértők bevonásával készítettük el az első tervezeteket, melyeket a városüzemeltetési bizottság ülésén ismertettünk. Az ülésen elhangzott véleményeket, módosító javaslatokat figyelembe véve készült el az az anyag, mely most az önök birtokában van. A javaslat összeállításánál a következő szempontok vezéreltek bennünket: meg kell fo-, galmazni a közös célokat, tisztázni kell az érdekazonosságokat, az önkormányzati tulajdont biztonságban kell tudni. Szempont, hogy ez a vagyon jól működjön, értéktartó legyen, és egészítse ki az önkormányzat jelenlegi szűkös anyagi forrásait. Bérleti díj reális legyen, tükrözze a tevékenység várható nyereségtartalmát, illetve a hozzáadott értéket. Ez az átalakulás ne kerüljön anyagi áldozatába az önkormányzatnak, ne kelljen végkielégítést fizetnie és ne kelljen esetleg áron alul vagyonát eladni. Ez a KFT nem egyszemélyes KFT lenne, törzstőkéjét, mely 100 %-ban pénzbetét, az üzem jelenlegi dolgozói adták össze. Amig pénzügyileg a társaság nem tud számottevően megerősödni, addig garancia a szakmai tudásunk, tapasztalatunk, valamint a korábbi munkáink minősége, vállalásaink korrektsége és versenyképessége. A tervezet 1.sz.mellékletében lévő értékek könyv szerinti értékek. A bérleti díj ajánlatunknak nem a vagyonérték az alapja, mivel nem ebből számoltunk, hanem a tevékenység várható nyereségtartalmából. A telephelyet és a gépeket a tevékenységhez szeretnénk bérbe venni, viszont e tevékenységnek a nyereségtartalma kalkulálható és ez nem túl magas. A jelenleg viszonylag magas értéket mutató raktárkészletet meg kívánjuk venni, de ezt induláskor kifizetni nem tudjuk, erre fizetési haladékot kérünk. Az üzem egyszámláján az átalakuláskor valószínűleg meglévő 4 millió Ft-ból kérjük, hogy az önkormányzat bizza meg a KFT-t 2 millió Ft-ig egy útügyeleti rendszer működtetésével öt éves időtartamra, a másik 2 millió Ft-ot pedig kamatmentes kölcsönként bocsássa a KFT rendelkezésére. A jelenlegi gép, illetve járműparkunk idővel 0-ra íródik, elhasználódik, pótlásáról a társaságnak kell majd gondoskodni, ami jelentős terhet fog majd okozni, ezért kérjük, hogy a járművek, valamint a mobil gépek 0-ra íródását követően kerülhessenek a KFT tulajdonába. Az átalakulás és a KFT megalapítása az Önök támogató segítsége nélkül nem valósítható meg, ezért kérem a tisztelt önkormányzatot a Szolgáltató Költségvetési Üzem jelenlegi dolgozói nevében, hogy a szóbeli kiegészítés figyelembevételével vitassa meg tervezetünket és hozza meg minden szempontot figyelembe vevő döntését. Takács Zoltán: Szeretném tudni, hogy az útügyelet mit jelent és úgy rémlik nekem, hogy van egy KFT-je az üzemnek. Göndör István: Szerepel az anyagban az, hogy bővítenék hosszú távon a városüzemeltetési tevékenységüket. Van-e ezzel kapcsolatban már konkrét elgondolásuk? r lé Ferencz József: Készítettünk az útügyeleti rendszer ellátására egy vállalkozási tervezetet, melynek 3. pontja szerint a vállalkozó az alábbi feladatokat lenne köteles elvégezni: az utak, hidak, járdák és tartozékaik rongálódásával kapcsolatos bejelentéseket az ügyeleti naplóba rögzítenék és a bejelentéstől számított 2 órán belül a helyszínen megjelennénk és a forgalom biztonsága érdekében szükséges lépéseket megtennénk. A helyszíni szemle során megállapítanánk a rongálódás mértékét és okát, javaslatot tennénk a helyreállítás módjára. A rongálódás mértékéről és a tett intézkedésről 4 órán belül értesítenénk a Polgármesteri hivatalt. Amennyiben a burkolatban keletkezett hibák a közművezetékek hibájára vezethetők vissza, haladéktalanul értesítenénk az illetékes közműüzemeltető vállalatot, elemi károknál és baleseteknél a kár elhárítására alkalmas műszaki szervezetet. Leegyszerűsítve ez 24 órás ügyeleti szolgálatot jelentene,öt évi időtartamra kötnénk a szerződést, p Az üzem a Termál KFT-nek a tagja, mely KFT a zalaújlaki thermál;» bázis kiaknázására alakult^ de jelen pillanatban tevékenysége korlátozott. Az üzem 200 ezer Ft-tal vesz részt ebben a KFT-ben. A városüzemeltetési tevékenység bővítésével kapcsolatos elképze:-léseink ismertetése hosszú időt venne igénybe. Palotás Tibor: Én jónak ítélem az előterjesztést,de a közgyűlésnek csak az legyen a feladata, hogy az előterjesztést lényegében elfogadja és legyen egy felelős személy, aki az átalakítással kapcsolatos feladatokat ellátja. Dr.Kereskai István: Palotás úr a testületi döntés konkrét végrehajtására gondolt akkor, amikor Bgy személyt javasolt*? Palotás Tibor: Igen* Dr.Henczi Edit: Az átalakulásról a testületi döntés nemcsak hogy nem ruházható át, hanem kétharmados döntést igényel. A testületnek kell az átalakításról dönteni és a bérleti szerződésekről is Palotás Tibor: Ha a bérleti szerződésekről is nekünk kell dönteni, akkor ehhez megfelelő előterjesztés kell. Dr.Kereskai István: Ezt az előterjesztést a bizottságok jórészt megvitatták és egyetértettek vele. Farkas Zoltán: Véleményem szerint azért kell állástfoglalni a közgyűlésnek bizonyos anyagi természetű kérdésekben, mert az a-jánlatban szereplő tételek jelentős része eltér a piaci viszonyoktól. Arról kell dönteni a közgyűlésnek, hogy kedvezményekkel támogatja-e ezt a vállalkozást. Göndör István: Az előterjesztés szerint a felek között 10 évre jön létre a szerződés, de Ferencz úr kéri, hogy az első évben ne fizessenek bérleti díjat és ennek a szerződésbe úgy kellene szerepelni, hogy egy év halasztással és nem pedig kilenccel. A tevékenység folytatásához mi vagyunk kötelesek telephelyet biztosítani, ha felmondjuk a bérleti szerződést. Ez a megfogalmazás szerintem nem elfogadható. A bérlőt terheli minden jogkövetkezmény, amit az elődvállalat vállalt. 17 - Szeretném tudni, hogy mik ezek a konkrét szerződéssel bizonyítható tételek. A közgyűlésnek arról kell dönteni, hogy az üzemnek adunk-e engedményt, vagy másik KFT is pályázhat ezekre a tevékenységekre. Takács Zoltán: Kérem, hogy vegyük a módosító indítványok közé, hogy tisztázzuk mi az a vagyon, amit bérbe akarunk adni, mivel van egy könyv szerinti nettó értéT<, aminek a hivatalos vagyonértékeléskor minimum a kétszeresét szokták kiszámítani. Ez a vagyonérték, amit most bérbe adnánk kb. 40 millió Ft és reális bérleti díjnak a vagyon 10 %-át tartanám. A bérleti szerződés szerint a bérleti díj az előző évi jegybanki alapkamat százalékában emelkedik, tehát évente reálmértékben mindig kevesebb bérleti díjat fizetne a KFT. Az üzem nyolc év alatt fizetne vissza az önkormányzatnak 9,6 millió Ft-ot és ha ezt jegybanki kamattal számolnánk az 21,5 millió Ft-ot jelentene. Tulajdonképpen így 11-12 millió Ft-ot adnánk a KFT-nek. Koczfán Ferenc: A 0-ra Íródott gépeket ós berendezéseket a szerződés szerint a bérlő tulajdonába adnánk, ami szerintem óriási kedvezmény lenne. Én 10 évre nem is kötném meg a szerződést. Dr.Kereskai István: Milyen időtartamra gondol ön? Koczfán Ferenc: Módosítsuk úgy a szerződést, hogy vegyük figyelembe az éves inflációt és akkor megköthetjük 10 évre a szerződés t. Takács Zoltán: A KFT tevékenységéért az alapító vagyon mértékéig felelős és ez a KFT 1 milliós alaptőkével működtetne kb. 40 milliós tőkét. Nem javaslom ilyen kis alaptőkéjű KFT létrehozását. Jesch Aladár: Javaslom a KFT megalakulásét, amely az átadott vagyonnal gondoskodik a feladatok ellátásáról. Ha emeljük a bérleti díjat, így az önkormányzat részére végzett munkák ára is emelkedik, mivel az költségtényező lesz. A gépek hasznosításából a KFT bevételhez jut, így az árbevétel arányában változtatható a bérleti díj. Krémer József: A bérleti díjat öt év múlva felül lehetne vizsgálni. Javaslom, hogy az irodai berendezéseket vegyék meg és ne béreljék. Valamely személyt meg kell bízni azzal, hogy folyamatosan ellenőrizze a bérbeadott eszközök és épületek állapotát. Takács Zoltán: Javaslom, hogy állapítsunk meg 10 %-os bérleti díjat a vagyonra vonatkozóan, a forgóeszköz állományt ismerjük el, mint dolgozói résztulajdont és ezt az összeget a dolgozók kötelesek bevinni a KFT-be, ami így majdnem 10 millió Ft-tal jöhetne létre. Az első évben ne fizessen bérleti díjat a KFT, a második évben 2,44 millió Ft, a harmadikban 2,977, a negyedikben 3,631, az ötödikben 4,430 és így tovább. Dr.Kereskai István: Tehát a konkrét javaslat az lenne, hogy legyen a bérleti d''íj az az induló összeg amit mondott és ahhoz jön--ne a 22 %, a készletek pedig dolgozói tulajdonba kerülnének, amit bevinnének a KFT-be. 18 - Marton István; Az 1. sz.melléklet tartalmazza a KFT fizetési kondícióit 20,9 millió Ft-ot. így 2001-ben jár le a kölcsön. Azon is el lehet gondolkodni, hogy a KFT ne működtessen minden olyan eszközt, ami az 1. sz. mellékletben van felsorolva, csak ami a szerződés megkötéséhez szükséges. Én úgy gondolom, hogy azt a 4 millió Ft-ot, amit a KFT kér, azzal az önkormányzat lépjen be a KFT-be mint saját tőkéjével. Szerintem ez a vagyon lényegesen több 40 millió Ft-nál, hiszen itt a föld értékéről még nem esett szó, m így valószínűleg meghaladja az 50 millió Ft-ot. Nem tudom elképzelni, hogy a KFT 1 millió Ft-jához mi tegyünk hozzá 50 milliót. A dolgozóknak is kell valamilyen kockázatot vállalni, ha meg akarják tartani a munkahelyüket. A 10 év mindenképpen indokolatlanul hosszú, mert mi történik, ha mi korábban felbontjuk ezt a szerződést mert a KFT csődbe megy, aminek szerintem nagy a valószínűsége. A bérleti szerződés második oldalán szerepel egy olyan kitétel, hogy a bérleményt képező ingatlant, vagy az abban lévő építmények egy részét a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel bérbe adhatja harmadik személy részére. Itt méltányosnak tartanám, ha a bérlő hozná az ügyfelet akkor a bérleti díj 1/7-e őt illesse. Magyar József: Javaslom, hogy a bérleti szerződéssel kapcsolatosan készítsünk egy új tervezetet és ez a Polgármesteri Hivatal feladata legyen. Angyalosi Béla: Ez a vállalat mintegy 400-500 ezer Ft-QS alaptőkével jött létre és a vállalat dolgozói ezt a vagyont fejlesztették és létrehozták ebből a mai értéket. Igaz, hogy az üzem az önkormányzat tulajdonába kerül ált* de ne felejtsük el, hogy ennek a vagyonnak a létrehozásába a dolgozók nem kis szerepet vállaltak. Nagyon sok variációt átgondoltunk az átalakulással kapcsolatban, de nem véletlenül döntöttünk emellett a javaslat mellett, ami önök elé került. Marton úr javaslata szerint az önkormányzat saját magának adná bérbe a vállalatot, valamint ha az egyes eszközöket a dolgozóknak adja az önkormányzat, hogy nagyobb törzstőkével jöhessen létre a KFT, akkor mint ingyenes juttatás után személyi jövedelemadót kellene fizetni. Ez 10 millió Ft-nál 3 millió Ft-ot jelentene. Ezen kivül a 3 millió Ft-on belül a 10 milliós törzstőkéhez le kell tenni minimum a 30 %-ot, ez újabb 3 millió Ft. Ez összesen 6 millió Ft, amit a javaslat szerint az 50 dolgozónak kellene kifizetni, ami nem várható el tőlük. A KFT ezért kért kedvezményes feltétellel 4 millió Ft-ot mivel nagyon jól tudták, hegy az 1 millió Ft-os törzstőkével nem számíthatnak arra, hogy komoly hiteleket fognak kapni. Jelen pillanatban ha az üzemnél mérleget csinálnak, az 0-t, vagy veszteséget mutatna és az egész évre kb. 3-4 millió nyereséggel lehetne számolni. Ha a 3 milliós nyereségből kifizetnek 1 millió Ft-ot bérleti díjra, utána kifizetik a nyereségadót, ami újabb 1 - 1,5 millió Ft, a maradék 1 - 1,5 millió Ft, de ez a beruházásokhoz csak nagyon szűken számítva elég. Ahhoz, hogy a tevékenységüket fenntartsák, az állóeszközöket pótolják nem űj ég nem bővítő beruházásokhoz minimum ennyi pénzre van szükség, de lehetséges, hogy nem is elég. Meggyőződésem, hogy az első 5-6 évben a nyereségből nem tudnak pénzt kivenni, a befektetéseket kell finanszírozni. Kérem a testületet, hogy erről az oldalról is vizsgálja meg a kérdést és döntsön a beterjesztett javaslat szerints 19 Jesch Aladár: Ha az 1. sz.mellékletnek a legalsó sorát nézzük, abban szerepel, hogy az önkormányzatnak mekkora összegeket kell évenként fizetni. Ha a fölötte lévő oszlopokat teljesen kihagyjuk,. is nem nézzük azt, hogy ez megvétel, ez átutalás., ez meg bérlet, hanem azt mondjuk, hogy annak fejében hogy használják a gépeinket és anyagainkat fizessenek évente meghatározott összeget. A szerződésben biztosítható, hogy az önkormányzat a szerződést bármikor 6 hónapra felmondhatja. Magyar József,: Én a KFT helyébe azt javasolnám, hogy az eszkö~ zök után csak akkor fizetnek bérleti díjat, hogyha használják őket. Ferencz József: Mi a bérleti díjat csak olyan mértékig tudjuk fizetni, amit ki tudunk gazdálkodni. Minden más kérdésben reméljük, hogy közös nevezőre tudunk jutni. Ha a testület az ajánlatunkban foglalt feltételekkel nem fogadja el a készletek eladását, akkor nem tartunk rá igényt. Dr.Kereskai István: A bérleti díjnál mi az a mérték, amit még el tudnának fogadni,mi ve 1 itt elhangzott egy módosító indítvány Takács úr részéről. Ferenc József: Takács úr javaslata a mi ajánlatunknak a kétszerese, amit előre láthatólag nem tudnánk kifizetni. Dr.Kereskai István: Próbáljunk konszenzusra jutni, mivel ez az anyag alkalmas érdemi tárgyalásra. Palotás Tibor: Kérem, hogy a hivatal nyilvánítsa ki, hogy ezzel a javaslattal szakmailag egyetért és utána lehet dönteni a különböző módosító javaslatokról. Dr*Kereskai István: Hajlandó vagyok arra a kompromisszumra, hogy tegyünk le a testület elé egy olyan javaslatot, amely kidolgozásában a hivatal is részt vesz, de ez az anyag nem fog sokban különbözni az eredeti javaslattól. Takács úr eláll-e módosító indítványától, vagy csökkenti a bérleti díj javasolt nagyságát? Takács Zoltán: Nem. Göndör István: A hozzászólásokból kitűnik, hogy magával a privatizációval mindenki egyetért, de 10 olyan pont van, amit a szerződésben módosítani kell, mielőtt a bérleti díjról tárgyalnánk. Fel kell hatalmaznunk a gazdasági bizottságot, valamint a hivatal illetékes osztályát, hogy készítsenek el egy új bérleti szerződést. Dr.Mat.oltsyné.dr.Horváth Ágnes: Végig kellene néznünk a bérleti szerződés pontjait és szavazni arról, hogy mi mit módosítanánk és utána lehetne egyeztetni a vállalattal. Dr.Kereskai István: Valamikor mindenképpen döntenünk kell, ha öt szőr fogalmazzuk is át a bérleti.szerződést, akkor is ennek a testületnek kell elfogadni. 20 - Krémer József: Abban dönthetünk ma, hogy a KFT alakítási szándékát bejelentőnek ezeket a kondícióit elfogadjuk-e vagy sem. Szerintem el tudjuk fogadni. Jesch Aladár: Javaslom, hogy a testület fogadja el a következőket: a KFT megalakulásával a közgyűlés egyetért, megbízza a Pol gármesteri Hivatalt, s az igénybe vehető szakértőket a bérleti szerződés feltételeinek kidolgozásával annak szem előtt tartásé val, hogy á bérleti díj nagyságára vonatkozólag az l.sz.melléklet legutolsó sora legyen irányadó. Farkas Zoltán: A jövőre nézve kérek minden bizottsági elnököt, hogyha bármilyen téma felmerül a bizottság munkája során, ahol a hivatal szakértőinek a közreműködése szükséges, akkor hívják meg a bizottsági ülésre a szakértőket, valamint képviselőket és a közgyűlésen a vitából zárjuk ki azokat a szakértőket, akik a munkában nem vettek részt annak ellenére,, hogy meg lettek hívva Czupi Gyula: Nem lehet senkit sem kizárni a vitából. Én nem vagyok tagja egy bizottságnak sem és azért nem voltam ott ezeken az üléseken, mert egyszerűen nem hivtak meg. Dr.Kereskai István: Az elmondottakhoz az kellene, hogy mindenki tudja azt, hogy melyik bizottság mikor ülésezik és milyen napirendjei vannak. Abban látom az előkészítés problémáit, hogy a bizottságok nem támaszkodnak az apparátusra, de utána számonká-rik, hogy a hivatal miért nem közli a véleményét. Ha a bizűtt-ság a hivatallal karöltve elkészítene egy javaslatot a témával kapcsolatban, akkor az észrevételek után dönteni lehetne. Palotás Tibor: Fogadjuk el Krémer úr javaslatát és döntsünk a KFT-ről. Göndör István: Mi így egy lízing szerződést kötünk ezzel a bérleti díjjal és feltehetőleg az eszközök 99 %-a átmegy a tulajdonukba. Dr.Kereskai István: Ez á gépek vonatkozásában igaz, de az ingat lanra már nem. Marton István: Szeretném tudni, hogy a KFT mindenképpen ragaszkodik-e az 1 millió Ft-os alaptőkéhez, vagy pedig ha az önkormányzat a meglevő pénzt beviszi, akkor 5-6 millió Ft alaptőkéjű KFT-ről lehetne szó. Szeretném tudni, hogy a vagyonértékelés megtörtént-e már? Ferenc József: Meggyőződésem, hogy ezek mellett a feltételek mellett a KFT életképes tud maradni az alaptőke 1,1 - 1,5 millió között van. Ezen az alaptőkén felül a dolgozók több pénzt összeadni nem tudnak. Az önkormányzati vagyon bevitele alapkoncepciója volt az elképzelésnek, hogy az önkormányzati vagyont ezzel ne kockáztassuk,mert ezáltal az önkormányzati vagyon megmarad a földterülettel,eszközökkel, ingatlannal együtt. Nem tar tom szükségesnek, a vagyonértékelést azzal együtt, hogy elfogadom, hogy a könyvszerinti érték 21,0 millió Ft körüli összeg, amit biztos felértékelnének duplájára, vagy háromszorosára, de mi akkor sem tudunk nagyobb összegű bérleti dijat kigazdálkodni - - Marton István: Vételkor kötelező a vagyonértékelés. Ferencz József: A raktárkészlet építőanyagból, alkatrészből, egyéb fogyóeszközből áll, ez könyvszerinti értéken van nyilvántartva, s megítélésem szerint itt vagyonértékelésre nincs szükség. Mi ezt az anyagkészletet csak akkor tudjuk megvásárolni, ha a könyvszerinti értéken kaphatjuk meg. Ezekre az anyagokra a KFT-nek jelenleg nincs szüksége", de úgy érezzük, hogy úgy korrekt, ha ezt az anyagot a felhasználás mértékének megfelelően kifizetjük. Farkas Zoltán: Nekünk nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a KFT mekkora tőkével alapul meg, mert ez nem tartozik ránk. Az anyagokra vonatkozóan van egy üzleti ajánlat és ha szerintünk ez többet ér, akkor a KFT által javasolt összegért nem adjuk oda, de semmiféle vagyonértékelésre nincs szükség. Balogh Tibor: Ferencz ur javasolta, hogy öt év után újból tárgyaljunk a bérleti díjról annak függvényében, hogy hogyan fog prosperálni az üzlet. Állapodjunk meg öt évre ezekkel a feltételekkel, utána pedig vizsgáljuk felül majd a megállapodást. Dr.Kereskai István: Megkérdezem a testületet, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kivánnak-e a mai ülésen dönteni. Ha igen, akkor ezt kézfelemeléssel jelezzék. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással úgy dönt, hogy ma döntést fog hozni a kérdésben. Kérem, aki egyetért azzal, amit Krémer úr és Jesch úr elmondott, hogy az 1.sz.mellékletet elfogadjuk, viszont a szerződés más pontjai az itt elhangzott észrevételekkel átdolgozásra javasoljuk és a következő ülés elé terjesztjük, emelje fel a kezét. A közgyűlés 21 szavazattal, 5 ellenszavazattal úgy dönt, hogy a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 128/1991. számú határozat A közgyűlés a Szolgáltató Költségvetési Üzem gazdasági átalakítására készített előterjesztés l.sz. mellékletét -mely a fizetési kötelezettséget tartalmazza- elfogadja. A bérleti szerződés átdolgozását indokoltnak tartja és az erre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 1991. október 31. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester - - Zárt ülés 4. IKKV átalakulása, illetve a kiírt pályázatra beérkezett anyagok, valamint az IKKV vagyonának értékesítésével kapcsolatos ajánlatok tárgyalása Előadó: Dr.Kereskai István Dr.Kereskai István: A testület igényli-e, hogy meghallgassuk az ajánlattevőket? Ha igen, akkor kérem kézfelemeléssel szavazzunk . A közgyűlés 24 szavazattal úgy dönt, hogy az üzleti ajánlatot tevőket meghallgatja. (A jelenlevő képviselők száma 24 fő) '' Czobor Zoltán: 12 évig dolgoztam az IKKV-nál, 2 év óta magánvállalkozó vagyok. A pályázatomban kértem a szóbeli egyeztetés lehetőségét, melyre sor is került mind a hivatallal, mind pedig a bizottságokkal. Én mint vállalkozó piaci alapon kívántam pályázni, másik oldalról bizonyos kedvezményes ajánlattétellel kedvezményeket kértem. Az első lényeges dolog, hogy a Zrínyi u. 42.sz.alatti ingatlanra egy 2,4 millió Ft-os éves bérleti díj ajánlatot tettem,ami 5.840 Ft/m2-es árat takar. Az ingatlan utcafrontján irodák vannak, az udvarban túlnyomórészt műhelyek, raktárak és egy iroda, amit jelenleg művezetői irodának használnak. Kedvezményként felajánlottam, hogy első lépcsőben átvennénk 20 főt, mellyel a hibaelhárítást végeznénk. A másik változat szerint nem 20, hanem a II.ütemben 100 főt vennénk át és így egy nagy kiterjedésű építőipari kivitelező részleg jönne létre, mely magával hozná a gépeket, illetve anyagokat -ugyanúgy mint a hibaelhárításnál- de erre vonatkozóan természetesen külön megállapodást lehet kötni. Ehhez a létszámhoz én kapacitást is igényeltem az év végéig, illetve versenytárgyalásos formánál a jövő év közepéig azt kértem, hogy az önkormányzat által meghirdetett versenytárgyalásokon, árveréseken a KFT azonos ajánlat esetén előnyben részesüljön, illetve az önkormányzat által finanszírozott, a KFT által elnyert építési munkák pénzügyi finanszírozása folyamatos legyen. A Zrínyi u.42. udvari részére, mely az utcai rész nélkül 284 m2 (túlnyomórészt raktárak) erre 2,0 millió Ft bérleti díjat ajánlottunk, ami 7.042 Ft/m2 és emellé átvennénk a 20 fős létszámot a hibaelhárításhoz szükséges kb. 2,0 millió Ft értékű géppel, ami természetesen bérletet jelentene. Ebben az esetben az utcai irodasor teljesen üresen maradna. Úgy tűnik, hogy a dolgozók jobban szeretnék a végkielégítést, így a II-III-IV. variáció egyes elemei kiesnek, de természetesen megmaradhat az I. illetve IV. variáció. A gyorsjavító részleggel kapcsolatban annyit szeretnék még elmondani, hogy a dolgozóknak lehetőségük van arra, hogy ebbe a KFT-be belépjenek. Farkas Károly: Az 1991. julius 15-én hozott határozat b.) pontja a következőképpen szól: az IKKV átalakítása során fennmaradó további részek működtetési módjára a vállalat dolgozóinak és vezetésének a szakszervezeteknek és a Polgármesteri Hivatal gazdasági osztályának bevonásával a polgármester tegyen javaslatot. - - Mi ez alapján tettük meg azokat a javaslatokat, amit önök megkaptak és áttanulmányoztak. A vállalat átalakulása során a házkezelési osztályon kivül dolgozók részére választási lehetőséget ajánlottunk fel. 181 dolgozó akiket az átszervezés érint elképzelésünk szerint önálló építőipari közüzemet hozna létre. Másik lehetőség a Czobor úr által ajánlott KFT, a harmadik pedig a felszámolás esetén a dolgozók részére fizetett végkielégítés. Mun-kásgyülésünkön a jelenlévő 131 dolgozó közül 81 dolgozó szavazott arra, hogy közüzemi vállalat formájában szeretne dolgozni, 50 fő pedig végkielégítést kért. A végkielégítéssel kapcsolatban szeretnék annyit elmondani, hogy 181 főre a végkielégítés és a felmondás összege kb. 25 millió Ft. Dr.Kereskai István: További két üzleti ajánlat érkezett, egyiket a Sörgyár tette, másikat pedig egy német állampolgár, aki a felajánlott vételárból 100 ezer márkát 1991.dec.31-ig hajlandó kifizetni és kaucióként letett 5000 svájci frankot és 5000 német márkát. Palotás Tibor: Támogatom a Sörgyár vételi szándékát, de a külföldi állampolgár ajánlata jobb, mint a sörgyáré. Szeretném tudni, hogy a sörgyár részére szükséges terület nélkül is lehet a külföldi állampolgárral tárgyalni, illetve a sörgyár mit hajlandó fizetni a számára szükséges területért. Az is érdekelne, hogy ez ugyanaz a terület-e, amiért a külföldi vállalkozó 280 ezer márkát ígért és elég-e neki a területnek egy része. Koczfán Ferenc: Mi a szándékuk az ott dolgozó emberekkel? Dr.Kereskai István: A terület érdekli őket, az emberek nem. Németh László: Mennyire komoly vevő a német vállalkozó? Dr.Kereskai István: Annyira komoly, hogy letett 5000 svájci frank és 5000 márka kauciót, ami kb. fél millió Ft-nak felel meg. Cserti Tibor: Az ajánlatok tartalmaznak-e ÁFÁ-ra vonatkozó elképzelést. Bérlet esetén milyen egyéb járulékos terhek számítandók, valamint milyen technikai és más terhek merülnek fel értékesítés esetén. Dr.Horváth Károly: Alexander Genoux úr ezt a közel 11 ezer márkának megfelelő összeget kaucióként letétbe helyezte, ami annyit jelent, ha Önök az ő üzleti ajánlatát fogadják el, és ő nem köti meg határidőre a szerződést, akkor ezt az összeget elveszti. A pályázat tartalmazza, hogy igazságügyi műszaki szakértő által adott szakvélemény alapján hajlandó megvásárolni a gépparkot akkor is, ha nem tudja felhasználni. A terület pontos határvonalát megmondani nem tudom, mindkét részt külön-külön is megvásárolja, csak akkor más terveket kell készíttetnie. Alkalmazza azokat a dolgozókat, akik hajlandók elsajátítani a nyugati technológiához szükséges szakismereteket. Egyrészt egyedi termékgyártást szeretne kizárólag exportra, valamint a piaci igényeknek megfelelően sorozatgyártást magyar, illetve kelet-európai piacokra. Részére kedvezőbb lenne, ha az ingatlanon nincsenek épületek, mivel így a technológiát és az épületeket együtt tudná 24 - telepíteni, de vállalja az átalakítást. Amíg nem szerelik be az új gépeket, addig az önkormányzat hasznosíthatná a meglévő épületeket. A vállalkozó német-magyar vegyestulajdonú gazdasági társaságot hozna létre, 2/3 német, 1/3 magyar tőkerész aránnyal. A fizetési kötelezettség teljesítéséhez be fogja mutatni a bankgaranciát és szeretne szeptember 15-ig választ kapni az ajánlatára. c Cserti Tibor: Bármilyen jogügylet esetén ami vagyontárgyat érint (bérlet elidegenítés) mindig három olyan kör van, amiben gondolkodni kell. Az egyik a földingatlan, mely elidegenítésekor nincs ÁFA, vállalkozói nyereségadó azonban keletkezhet. A felépítmény esetén ha az lakásfunkciójú nincs ÁFA, sem vállalkozási nyereségadó. Ha üzletfunkciójú, akkor az ÁFÁ-t be kell építeni, amit a vállalkozók bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetnek. Vállalkozási nyereségadót eladásnál a különbözet után kell fi-zetni. Bérlet esetén az önkormányzatnak üzleti bevétele keletkezik és a bevétel 40 %-a vállalkozási nyereségadó köteles. Jancsi György: A vállalkozónak az lenne a legjobb, ha üres telket kapna, s tudomásom szerint több ilyen nagyságú közművesített telek található a városban. Javaslom, hogy ajánljunk fel részére egy másik telket, így a sörgyár is meg tudná a tervét valósítani. Dr.Horváth Károly: Genoux úr kiment erre a telephelyre és megtetszett neki, mivel meg vannak a közművek és az épületek is gazdaságosan átalakíthatók. Közölte, hogy 25 ezer márkát hajlandó letenni ezért a telekért bánatpénzként. Egyéb variációról most nem hajlandó tárgyalni. Koczfán Ferenc: Megvenné külön is az alsórészt? Dr.Horváth Károly: Megvenné külön is, ha az önkormányzat úgy dönt és 280 ezer márkát fizetne. Pilczer Éva: Javaslom, hogy ne zárjuk ki egyik ajánlattevőt sem, hanem versenyezzenek egymással. Czotterné Ivády Zsuzsa: A sörgyár 27 milliót kinál a telephely egyik részéért, a másik részére az ajánlat 280 ezer márka, ami 12 millió Ft, így az egészet el lehetne adni. Dr.Kereskai István: A 27 milliót a sörgyár az egész telephelyre ajánlotta és nem tett külön ajánlatot a felső részre. Külön csak az alsó részért hajlandó 6 millió Ft-ot fizetni. Palotás Tibor: Mekkora az a terület, melyet a sörgyár 6 millió Ft-ért venne meg? Farkas Zoltán: 9 ezer m2 az alsó rész és 11 ezer a felső. Balogh Tibor: Ha a sörgyár kapja meg a területet, akkor ez jelent-e munkahelyteremtő beruházást? Dr.Kereskai István: Valószínű, hogy a malátagyár további beruházásait helyezné el itt a sörgyár és ez munkahely megtartó beruházásként tekinthető. - Meghirdettünk egy pályázatot a házkezelési és vagyonkezelői szervezet vezetői állására, melyre két pályázat érkezett be. Az egyik pályázó iskolai végzettsége nem volt megfelelő, így ma egy pályázatról kellene döntenünk. Farkas Zoltán: A pályázati kiírásban az szerepelt, hogy felsőfokú végzettség szükséges az állás elnyeréséhez. Az egyik pályázónak szakmailag meg van a felsőfokú végzettsége, de iskolai végzettsége csak középfokú van, így ez a pályázó nem felelt meg a kiírási feltételeknek. Javaslom, hogy egy pályázatot ne bíráljunk el, hanem írjuk ki újból a pályázatot. A két pályázó Dormán István és Gerócs László volt. Az új pályázat kiírásával remélhetőleg több pályázóból lehet majd ezen szervezet vezetőjét megválasztani. A városi vagyon gyarapításában érdekeltté lehetne tenni majd a jövendő vezetőt, vagy akár vezetőket és a jövedelmük arányosan egy mozgó résszel rendelkezhetne, attól függően, hogy mit tud produkálni és ezt így is kellene meghirdetni. Palotás Tibor: Szeretném tudni, hogy mennyi időt vesz igénybe egy újabb pályáztatás, és Dormán úr tájékoztathatná a közgyűlést, hogy mit tudna ezen szervezetnek az élén tenni. Dr.Kereskai István: Azért javasoljuk az újbóli pályáztatást, hogy így szélesebb körből választhatnánk ki a megfelelő embert. Kérem a tisztelt testületet, hogy ezek után egyetértenek-e azzal, hogy írjunk ki új pályázatot, ahol a jövedelmi viszonyokat konkrétabban megfogalmazzuk, valamint az iskolai végzettségnél se ragaszkodjunk csak a műszaki végzettséghez. Balogh György: Azt ma el tudjuk dönteni, hogy írjunk-e ki új pályázatot, s kérem, hogy erről szavazzunk. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy új pályázatot írjunk ki, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodás mellett úgy dönt, hogy a Házkezelési és Vagyonkezelő Szervezet vezetői állására új pályázatot ír ki . Az IKKV házkezelő és vagyonkezelő szervét kivéve a többi részre érkeztek be pályázatok és ezekkel kapcsolatban kellene állást foglalni . Farkas Zoltán: Véleményem szerint a telephely értékesítésével reális esélye a fennmaradásra már csak a gyorsjavítónak van. Ameny-nyiben úgy döntünk, hogy maradjon fenn a többi részleg is, akkor a telephely mint eladandó érték nem jöhet szóba. Palotás Tibor: Itt elhangzott, hogy a dolgozók nagy többsége elfogadná a végkielégítést. Véleményem szerint támogatni kellene a sörgyár területfejlesztési igényét. Dr.Kereskai István: Versenyeztessük a két vevőt. Marton István: A sörgyárnak a Béke u.111. sz.alatti telephely alsó részére tett 6 millió Ft ajánlata nem elfogadható, mivel kora tavasszal 20 milliós ajánlatot tettem, amit kiindulási alapként - elfogadtak. Én is támogatom, hogy a sörgyár megvehesse az alsó területet, de nem 6 millió Ft-ért, hanem 16 millióért. A németnek pedig eladhatjuk így a felső területet és ez összesen 33-34 millió Ft-ot jelentene. Az IKKV-val kapcsolatos javaslatom, hogy a két pályázó által leírt házkezelési részt bővítsük ki átmenetileg azzal, hogy a pénzügyi'' - számviteli vonalra 14 embert kért Dormán úr az igazgatási - jogi vonalra ugyanannyit és ez 200 főt jelentene összesen. A gyorsjavító kb. 20 emberrel alakulna meg, és ha ezt összeadom, akkor már csak 130 ember végkielégítését kellene megoldani, december 16-1 hatállyal. így a Munkaügyi Hivatal felé is eleget tudunk tenni a bejelentésnek, aminek három hónappal előbb kell megtörténni, és jogutódnak a házkezelést tekintjük. A pályázati kiírás szerintem nem volt megfelelő, mivel csak házkezelésről volt szó és a vagyon fogalma nem lett tisztázva. Dr.Kereskai István: A lakásvagyon és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek összesen akkora vagyont jelentenek, hogy erre akár külön szervezetet is létre lehet hozni. Farkas Zoltán: Ezt már egyszer tárgyalta a közgyűlés, hogy legyen-e külön vagyongondnokság, vagy házkezelőség, vagy a kettő együtt és ugy döntöttünk, hogy legyen vagyongondnokság is, valamint házkezelőség is, mert itt van a vagyon 40 %-a. Dr.Kereskai István: A másik 60 \ az intézmények vagyona, s van 13 millió Ft részvényünk, s ezzel is foglalkozni kell. Abban kellene a testületnek állást foglalni, hogy a házkezelőség vagy vagyongondnokság kivételével a többi részből mi maradjon meg és milyen formában. Krémer József: Magam is az mellett vagyok, hogy a fennmaradó részt szüntessük meg, viszont azzal, hogy a vezetői állás betöltéséig a megbízott vezető dolgozik ott, így eldöntöttünk már egy-két dolgot. Ha úgy döntünk, hogy felszámoljuk a vállalatot, akkor néhány embert valószínűleg át kell majd csoportosítani a megmaradó részbe és ezt a megbízott vezetőnek kell csinálni, aki nem biztos, hogy később is vezető lesz és ez esetben az új vezetőnek azokkal az emberekkel kell dolgoznia, akiket Dormán István fog kiválasztani. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy a Béke u.lll. alsó részét adjuk el német vállalkozónak, a felső részen pedig hozzunk létre egy közüzemi vállalatot. Jancsi György: Mennyi lesz pontosan a végkielégítés összege, s miből lehet ezt kifizetni? Dr.Kereskai István: Ha mindenkit elküldünk, akkor 25 millió Ft, ha a gyorsjavítót elkülönítjük, akkor arányosan kevesebb és azért kell eladni a telephelyet, hogy a végkielégítést ki tudjuk fizetni. Marton István: Ha annyi embert küldenek el, mint amennyit én ismertettem, akkor ez 15 millió Ft-ból megoldható, és ezt a telephely alsó részének eladásával fedezni lehet. - Dr.Kereskai István: Csak az a kérdés, hogy a telephely alsó részéért ad-e ennyit a vállalkozó. Marton István: A német nem, de a sörgyár igen. Dr.Kereskai István: A sörgyár ennyit nem fizet. Fogadja el a testület azt, hogy a gyorsjavító, valamint a házkezelésen kivül a vállalat többi részét számoljuk fel, a telephely eladását pedig versenyeztessük a német vevő és a sörgyár között, akkor nem marad más kérdés, mint a gyorsjavítóról való döntés. Papp Győző ajánlatát komolytalannak tartom a magam részéről és javaslom, hogy ma ezzel ne foglalkozzunk. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja, és a gyorsjavító a házkezelési szerv, valamint a gazdasági igazgatói apparátus kivételével az 1 IKKV többi részét december 16-tal megszünteti. (A jelenlévő képviselők száma 28 fő) Dr.Kereskai István: A Béke uti telephely értékesítésére beérkezett két ajánlatot a testület versenytárgyalás keretében versenyeztesse egymással. Krémer József: Nem lehet* hogy a két pályázó kompromisszumot fog egymással kötni? Göndör István: Dr.Horváth Károly elmondta, hogy a német vállalkozó hajlandó nélkülünk is tárgyalni a sörgyárral, ezért javaslom, hogy versenyezzenek ők egymással és nekünk csak a kikiáltási árat kell meghatározni, ami összesen ne legyen kevesebb, mint 30 millió Ft. Dr.Kereskai István: Ha egyetért a testület, akkor szavazzunk arról, hogy a német állampolgár ajánlata a kedvezőbb és ez legyen a kiindulási alap. Göndör István: Rendezni kell az ÁFA-val és a VÁNYA-val kapcsolatos kérdéseket is. Dr.Kereskai István: A német vállalkozóval nincs tisztázva, hogy ajánlata bruttó vételi árat takarja-e. Tehát ha úgy tekintjük, hogy a 27 millió Ft-os vételár nem tartalmazza az ÁFA-t, így az ő ajánlata a kedvezőbb. Balassa Béla: Elképzelhető egy olyan részmegoldás is, hogy a Polgármesteri Hivatal a későbbiekben fel nem használható építményekre bontási engedélyt ad. Palotás Tibor: A német erre az évre jóval kevesebbet igért, mint a sörgyár, így nem tudjuk miből fizetjük ki a dolgozókat, ha az ő ajánlatát fogadjuk el. Farkas Zoltán: A szóbeli egyeztetésen 18-20 millió Ft-ot ígért erre az évre. Arról is szó volt, hogyha a kifizetendő összeg egy részét átviheti jövő évre, akkor azt kamattal együtt fogja fizetni és 29-30 millió Ft-ig elfogadható egy ilyen fizetési konstrukció. - II - Dr.Kereskai István: A közgyűlés fogalmazzon meg egy olyan határozatot, hogy az alsó rész megvételére próbáljon meg a sörgyártól minél magasabb összeget elérni, a másik résszel kapcsolatban pedig a német partnerrel próbáljuk meg a legkedvezőbb ajánlatot elérni . Aki elfogadja azt a javaslatot, hogy az önkormányzat az ingatlant jelölje ki elidegenítésre, .valamint mindkét vállalkozást támogassa külön-külön, illetve együttes versenyeztetéssel, ahol irányadó a német állampolgár által tett ajánlat az kézfelemeléssel jelezze szándékát. A közgyűlés a javaslatot 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadja . Dr.Kereskai István: Döntenünk kell a gyorsjavítóval, illetve a j Zrinyi u . 42.sz.alatti ingatlannal kapcsolatos kérdésekben. Farkas Zoltán: Javaslom, Palotás urat mint ajánlattevőt zárjuk ki a vitából. Dr.Kereskai István: Egyetért ezzel a testület? A közgyűlés a javaslatot 26 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. Dr.Kereskai István: Négy javaslat van, mert Czobor úr az egész épületre is tett egy javaslatot, valamint külön az udvari részre, ezen kivül van Palotás úrék, továbbá Papp Győző javaslata. A magam részéről a bérletet javasolnám. Marton István: így már leszűkíthetjük az ajánlattevők számát kettőre, s az a véleményem, hogy akkor Czobor úrnak az az ajánlata jobb, ahol az udvart kéri 2 millió Ft-os évi bérleti díjért. Krémer József: Egyetértek ezzel, mivel ez az ingatlan bővíthető tetőtér, vagy emeletráépítéssel, így akár a vagyonkezelő szervezet is elhelyezhető ezen a helyen és akkor felszabadul a Deák téri épület. Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy Czobor úr javaslatát fogadjuk el az udvari részre, azzal együtt, amit az ajánlatában elmondott, emelje fel a kezét. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. Marton István: Ezzel kapcsolatban van még egy kötelezettségünk, mivel az ingatlant jelzálog terheli, így a bank hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez. Dr.Kereskai István: Összefoglalom, hogy miben döntöttünk eddig. Elhatároztuk, hogy a gyorsjavító, valamint a házkezelési intézményen kivül az IKKV fennmaradó részeit 1991. december 16-tal megszüntetjük, a gyorsjavítóval kapcsolatban Czobor úr ajánlatát fogadtuk el, aki 20 fővel egy KFT-t hoz létre és a Zrinyi u.42. szám alatti ingatlan udvari részét évi 2 millió Ft-ért bérbe veszi. Döntöttünk a Béke u.111.sz.alatti ingatlan értéke- - sítéséről és a házkezelő és vagyonkezelési szervezet vezetői állásáról új pályázat kiírását határoztuk el. A pályázat kiírásának feltételeiről kellene dönteni, milyen határidővel írjuk ki: szeptember 30-al? Az iskolai végzettségnél felsőfokú műszaki, vagy közgazdasági, számviteli főiskola, üzemmérnök, mérnök, esetleg jogi végzettség is. Fizetés jövedelemérdekeltségi rendszerben, megegyezés szerint. « Aki egyetért azzal, hogy a pályázati feltételek az alábbiak legyenek : műszaki, közgazdasági vagy/és jogi felsőfokú iskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat. Díjazás megegyezés szerint, jövedelemérdekeltségi rendszerben. A pályázat benyújtási határideje: 1991. szeptember 30. .1 - az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 27 szavazattal, a javaslatot egyhangúlag elfogadja. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 129/1991. számú határozat a.) A közgyűlés a gyorsjavító részleg,az önkormányzati vagyongondnokság és házkezelési intézmény, illetve az ehhez kapcsolódó gazdasági igazgatási szervezet kivételével a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó többi egységet 1991. december 16-tal megszünteti. Az intézményvezető kinevezéséig megbízza Dormán Istvánt a vezetői feladatok ellátásával, a vállalat felszámolásával kapcsolatos intézkedések megtételére. Az IKKV általános jogutódja az Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény. A vállalat a dolgozóknak végkielégítést biztosít. Határidő: 1991. december 30. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés az Önkormányzati Vagyongondnokság és Házkezelési Intézmény vezetői állása betöltésére pályázatot ír ki. Pályázati feltételek: műszaki, közgazdasági vagy/és jogi felsőfokú iskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai, vezetői gyakorlat. Díjazás: megegyezés szerint, jövedelemérdekeltségi rendszerben. A pályázat benyújtásának határideje: 1991. szeptember 30. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester - C_i A közgyűlés a Csengery u. 111. számú ingatlant elidegenítésre kijelöli és felhatalmazza az alpolgármestert, hogy a két ajánlattevővel tárgyalásokat folytasson, ennek eredményéről tájékoztassa a közgyűlést* A vételárnál a német vállalkozó szerződési ajánlata az irányadó. Abban az esetben, ha a két ajánlattevő egymással egyezséget köt az ingatlannal kapcsolatosan, úgy a testület a vételár minimális összegét 30 millió Ft-ban állapltja meg. Határidő: 1991.szeptember 30. Felelős: Farkas Zoltán alpolgármester d.) A közgyűlés a Zrinyi u.42.szám alatti telephellyel kapcsolatban Czobor Zoltán vállalkozó ajánlatát fogadja flt aki vállalja, hogy: - a telephely udvari részét, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket évi 2 millió Ft-ért bérbe veszi , - 20 főt alkalmaz az IKKV jelenlegi dűlgOZóí közöl a létrehözandő gyorsjavító részlegnél. A határozatban foglaltak végrehajtásáért farkas Zoltán alpolgármester felelős. 5. Óvodavezető áthelyezése mellett fegyelmi eljárás indítása'' Előadó: Dr.Kereskai István polgármester (Az óvodavezető áthelyezésével, illetőleg a fegyelmi eljárással kapcsolatos tájékoztató a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Jesch Aladár: Az áthelyezés és a fegyelmi ügy előzményei között van-e összefüggés, vagy csak véletlen egybeesés? Dr.Spingár Ferencné: Nincs összefüggés, mivel közel két éve külön élek a férjemtől. Tudnivaló, hogy pedagógus álláshely nemcsak a városban, hanem máshol is korlátozott számban van. Márciusban már elmehettem volna, de az intézmény zavartalan működése érdekében az évet végig kívántam dolgozni. A határozati javaslatban foglaltakat rám nézve nagyon súlyosnak, az értékelést pedig irreálisnak tartom. Mindig az óvoda érdekeit képviseltem, ezért történt a fakivágás is, mivel a fák betegek, balesetveszélyesek voltak. A mi törekvésünk nem a Polgármesteri Hivatal vagyona ellen irányult. Mindazok akik korábban ismerték a területet megértik miért került sor erre az intézkedésre. 3 évvel ézelőtt készítettem egy pályázatot, mely azt tartalmazta, hogy az udvarrészt hogyan szeretnénk játszó- és sportudvarrá alakítani társadalmi összefogással. Az óvoda felújítását követően láttuk, hogy az épületre a fák ráhajlanak és így szükséges a fák kivágása. Imics József kisiparossal megállapo- 31 - dás kötésére került sor. A műszaki osztálytól olyan tájékoztatást kaptunk, hogy mivel a fák nem közterületen vannak, ezért saját hatáskörben azok kivágását megoldhatjuk. Ott vétettünk, hogy ebben az ügyben nem fordultunk a művelődési osztályhoz. A kitermelés tavasszal kezdődött, akkor a kivitelező nem kifogásolta a fák kivágását. Dr.Henczi Edit: Ha a fa nem közterületen van, akkor a TEFO-tól nem kell engedélyt kérni, de ez rfem jelenti azt, hogy a felügyeleti szervvel nem kell egyeztetni. Ön szerint értékarányos volt-e ez a szerződés, a szolgáltatás és a fák értéke arányban állt-e? Palotás Tibor: A pályázatában szerepel-e fakivágás, vagy egyebek Dr.Spingár Ferencné: A becslések alapján a kapott szolgáltatás és a fák értéke arányban áll. A pályázatomban konkrétan fakivágás nem szerepelt, hanem az udvar átalakítása játszó- és sportudvarrá. Dr.Kereskai István: Abban kell döntenünk, hogy vizsgálat induljon-e vagy sem, hozzájárulunk-e az áthelyezéshez. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 130/1991._számú határozat a.) A közgyűlés Dr.Spingár Ferencné óvodavezető ellen munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettsége megsze gésének alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendel el. (23 szavazattal és 4 tartózkodással) A részletes tényállás kiderítése céljából a szükséges vizsgálat lefolytatásával Dr.Henczi Edit jegyzőt bizza meg. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester b.) A közgyűlés Dr.Spingár Ferencné óvodavezetőnek a Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság BM polgári állományába történő áthelyezéséhez 1991. november 7. napjától -óvónői munkakörbe, havi 19.000 Ft alapbérrel- hozzájárul. (25 szavazattal, 2 tartózkodással) Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 6. Fő ut 15. szám alatti ingatlan elidegenítése Előadó: Dr.Kereskai István polgármester - Dr.Henczi Edit: Az előterjesztés elkészülte után az anyagot módosítottuk s erről tájékoztatom a testületet. A bank a Fő u.15. szám alatti ingatlan udvari épületrészében az első elképzelés szerint két lakást és az alatta lévő pincét, valamint az utcai szárnyon lévő általuk már kialakított üzlethelyiségeket kívánta megvásárolni. A helyszíni megbeszélések során kiderült, hogy az udvari épületben nem kettő, hanem kettő és egy fél lakás van, mivel a két épület össze van építve s egy lakásnak a vizesblokkja és előszobája ebbe az épületrészbe tartozik. Lovrencsics úr ezzel kapcsolatban a következő ajánlatot tette: őket a fél lakás és a szomszéd ingatlanhoz tartozó vizesblokk nem érdekli és hajlandó úgy is megvásárolni az ingatlant, hogy pillanatnyilag ebben a részben bennmarad a bérlő és elhelyezéséről egy későbbi időpontban közösen rendelkezünk. Ez annyit jelentene, hogy ennek a harmadik ingatlannak a tulajdonosa részben az önkormányzat, részben a hitelbank lenne. A bérlők bennmaradnának a lakásukban, tehát a bank tulajdonképpen csak a tulajdonjogot kivánja megvásárolni és a vételi ajánlatot a korábbi 5 millió Ft-ra 6 millióra emelték. Balassa Béla: Amennyiben közös tulajdonuvá válik az ingatlan, úgy feltételezhető-e, hogy az udvari lakók részére a szolgalmi jogot telekkönyvileg bejegyzik? A harmadik lakásra elhelyezési kötelezettsége van-e az önkormányzatnak? Dr.Kereskai István: Ez egy későbbi megegyezés eredménye lenne. Dr.Henczi Edit: Lovrencsics úr kijelentette, hogy nem valószínű, hogy 3-5 éven belül lakással kapcsolatban igényeik lennének. Koczfán Ferenc: Mibe kerülne az önkormányzatnak a lakók elhelyezése? Dr.Henczi Edit: Két lakót kell elhelyezni és két komfortos lakásról van szó, melyek alapterülete 46 és 56 m2. Dr.Kereskai István:A lakók a pincerészről úgy mondtak le, hogy valamilyen kisebb kártalanítást kérnek, ez lakónként 3-5 ezer Ft. Mivel most a vizesblokk igénybevételére nem kerül sor, az majd egy későbbi kiadásként merül fel. Palotás Tibor: Hogyha a vizesblokkot át kell tenni a harmadik lakásba, akkor miért kell kiköltöztetni a harmadik lakásból is a lakót? Dr.Henczi Edit: Lovrencsics úr ma délelőtt olyan ajánlatot tett, hogy a harmadik lakásnak a felét megvásárolja, de a bérlő benn maradhat. A szomszéd ingatlanhoz tartozó vizesblokk szintén maradhat, mert erre az ingatlanrészre jelenleg nincs szükségük. Azt az engedményt tette, hogy kifizetik ezt a fél lakást és mintegy 3-5 év múlva vennék az ingatlant ténylegesen birtokba, akkor kell majd az esetleg ottlakó bérlőt kiköltöztetni és egy vizesblokkot építeni a másik lakáshoz. A földszinti 100 m2-ért,a két lakásért, ezért a fél lakásért (amit nem kiván birtokba venni) és a pincéért adná a hitelbank a 6 millió Ft-ot és egy lakó a harmadik lakásban marad. 33 - Balassa Béla: Okoz-e műszaki problémát az átnyúló lakásnak a vizesblokkja? Tekintsünk el a két emeleti lakás megtartásától, a bentlakóknak ajánlja fel a város megvételre, tekintet nélkül arra, hogy van-e elidegenítési tilalom. Dr.Kereskai István: A lakásnál megoldható, hogy bent maradjon a lakó és a konyha,kamra nyúlik át. Dr.Henczi Edit: A testület döntött arról a házkezelési egység létrehozásakor, hogy szeptember végéig kéri a javaslatot arról, hogy melyik ingatlanok milyen feltételekkel lennének elidegenít hetők. Egyetértek azzal, hogy ezeket a lakásokat is figyelembe kell venni, amikor elidegenítésekről lesz szó. Balogh Tibor: Nem értem, hogyha a lakásokat meg akarja venni a hitelbank, melyek az udvarban vannak, akkor továbbra is fennáll a 2 millió Ft bérleti díj az utcafronti részre? Dr.Kereskai István: A hitelbank befizetett 2 millió Ft egyszeri használatbavételi díjat, valamint a földszinti rész felújításé ra 2,3 millió Ft-ot költöttek. Tehát eddig az utcai részbe több mint 4 millió Ft-ot fektettek és emellett kívánnak még 6 millió Ft-ot fizetni az ingatlanért. Balogh Tibor: Fizetett-e a hitelbank eddig bérleti díjat? Dr.Kereskai István: Egyszeri használatbavételi díjat fizettek 2 millió Ft-ot. Göndör István: 5 ezer Ft/m2-el számolva 0,5 millió Ft az éves bérleti díj és ezt már régen lelakták. Kevésnek tartom ezért a 6 millió Ft-ot. Dr.Kereskai István: Senki nem akarja megvenni ezeket a romos ud vari lakásokat és az első részre Lovrencsícs úr külön nem tett ajánlatot. Koczfán Ferenc: Mennyiért tudnánk a lakásokat a bérlőknek eladni? Dr.Kereskai István: Az értékük 30 %-áért, tehát 600 ezer Ft-ért a két lakást. Czotterné Ivády Zsuzsa: Hány m2 az a rész, amit jelenleg irodaként hasznosítanak, ugyanis az anyagban az található, hogy az ingatlan összesen 113 m2, Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy úgy fogadjuk el a javaslatot, hogy a harmadik lakás kérdését a későbbiekban tisztázzuk, az emelje fel a kezét. A közgyűlés 20 szavazattal, két ellenszavazattal, 3 tartózkodás sal a javaslatot elfogadja és az alábbi határozatot hozza: - 31 - 131/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa Fő u . 15 . sz.alatti 102 m2 alapterületű iroda, továbbá 113 m2 alapterületű lakás és 100 m2 pince építményt, a hozzá tartozó területtel a MHB Nagykanizsai Igazgatósága részére 6 millió Ft vételárért elidegeníti. A fenti ingatlanból a 3. érintett lakásrészt (10 m2) a vevő csak később,külön megállapodás alapján veszi birtokba. Az ingatlan víz, villany, gáz, út, járda és csatorna közművel ellátott. Az ingatlanrész földhivatali leválasztásáról és társasházzá alakításáról gondoskodni kell. A közgyűlés utasítja a Polgármesteri Hivatalt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1991. december 31. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző 7. Somogyi B.u. 29. szám alatti ingatlan értékesítése Előadó: Karmazín József osztályvezető Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a testület a mai napon megtárgyalja még a Somogyi B.u.29.szám alatti ingatlan értékesítését, valamint a volt egyházi ingatlan visszaadását és a közgyűlés munkáját mához egy hétre folytassuk, az emelje fel a kezét. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja. (A jelenlévő képviselők száma 25 fő) Göndör István: Ha módosítanánk korábbi elhatározásunkat és nem bontanánk le a Somogyi B . u.29 . sz . alatti ingatlant, akkor nyilvános versenytárgyalást kell hirdetni. Krémer József: Ha egyszer arról határozott a testület, hogy az épületet le kell bontani, akkor ez miért nem történt meg? Én a Városfejlesztési Bizottságban többször hangsúlyoztam, hogy kezdve a buszmegállótól egészen a város végéig egy rendezési tervet kellene készíteni, és ebbe beleesik a fenti ingatlan is, mivel a Somogyi B.utcának ezen a szakaszán egy, vagy esetleg két épületet tarthatnánk fenn, aránylag nagy költséggel. Javaslom,hogy érvényt kell szerezni a bontásnak, majd az egész Somogyi B.utcát rendesen be.kell építeni. Dr.Henczi Edit: Bármelyik állampolgár, vagy képviselő szerződési ajánlatot tehet a közgyűlésnek, amit mi kötelesek vagyunk ideterjeszteni. Ez az anyag is ezért került a közgyűlés elé. 35 - Balogh György: Krémer ur nem ezt kifogásolta, hanem azt, hogy miért nincs még az épület lebontva. Palotás Tibor: Három cég kapott felkérést, hogy vizsgálja meg az épületet és írja le a szakvéleményét. Szinte mindegyik szakvélemény egyértelműen leírja, hogy az épület egyes részei rneg-menthetőek, ezért az épületet nem kellene lebontani. Szeptember 30-ára készül el egy olyan beépítési terv, amely a közgyűlés elé kerülhet, ezért reménykedem a közgyűlés pozitív döntésében, hogy ez a saroképület már bekerülhessen a rendezési tervbe, Kérem a közgyűlést, hogy az épületet még legalább egy hónapig ne bontsák le, hátha születik olyan elgondolás, amit a város is el tud fogadni, Czotterné Ivády Zsuzsa: A javaslat b./ variációját fogadjuk el, melynek október 30-a a határideje és mondjuk ki, hogy amennyiben _i ezt a változatot nem tudjuk így elfogadni, akkor lépjen érvénybe a c./ változat. Marton István: Javaslom, hogy a b./ változatnál 2,5 - 3,0 millió Ft körüli induló licitet határozzunk meg. Jancsi György: Javaslom, hogyha valaki meg tudja menteni az épületet, az írásos » rajzos műszaki dokumentumokkal is alá tudja ezt támasztani, a véleményem továbbra is az, hogy ez a kérdés nem a közgyűlés elé tartozik. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet Palotás űr javaslatával, hogy a bontást egy hónapra halasszuk el? A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 132/1991. számű határozat A közgyűlés a Nagykanizsa Király u.29.szám alatti ingatlan elidegenítéséről - az ingatlanra vonatkozó beépítési terv elkészültéig - nem kiván dönteni. A beépítési terv ismeretében foglal állást a korábbi bontásra vonatkozó 45/1990. számú határozata fenntartásáról, vagy az esetleges elidegenítésről . Határidő: 1991. október 31. Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző 36 - 8. Egyházi ingatlan visszaadására előterjesztés Előadó: Dr. Kereskai István polgármester Dr.Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy a Miklósfai Egyház község részére az önkormányzat térítésmentesen visszaadja a Nagykanizsa Szentendrei u.3.sz . alatti ingatlant, az kézfelemeléssel jelezze. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadja és az alábbi határozatot hozza: 133/1991. számú határozat A közgyűlés a Nagykanizsa-Miklósfa Szentendrei u. 3.sz.alatti (volt óvoda) ingatlant az 1991.XXXII. tv. alapján a korábbi tulajdonos, a Miklósfai Egyházközség részére térítésmentesen visszaadja. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 1991. szeptember 30. Felelős: Dr.Kereskai István polgármester 9. javaslat a közgyűlés 1991. szeptember F~í ülésének napirend jére Előadó: Dr.Kereskai István Dr.Kereskai István: Az előző napirendek sörán ismertetésre kerültek mindazok a napirendek, melyek a következő közgyűlés elé kerülnének. Van-e további javaslat? Balogh György: Kérem a testületet, hogy a kollégiumok ügyét is tárgyaljuk meg. A közgyűlés 26 szavazattal a következő határozatot hozza: 134/1991. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1991. szeptember 9-én (hétfő) 14,00 órakor tartja. Honvédségi tájékoztató a napirendi pontok előtt. Napirendi pontok: 1. Javaslat a vízdíjról szóló 8/1991.számú rende let módosítására Előadó: Balogh György az ügyrendi és ig.biz. elnöke 2. Önkormányzati hatáskörök átruházása Előadó: Dr.Henczi Edit jegyző - 3. Javaslat az Ady uti és a Bajosai Napközi Otthonos Óvodák szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az okt.és kult.biz. elnöke 4. Erzsébet térért alapítvány Előadó: Dr.Kereskai István polgármester 5. Kollégiumok ügye Előadó: Minorics Piroska az okt.és kult.biz. elnöke 6. Javaslat a mezőgazdasági kárbecslő bizottság létrehozására Előadó: Cserti Tibor osztályvezető 7. Egyebek a) Beruházási célokmányok jóváhagyása Előadó: Karmazin József osztályvezető b) Képviselő önálló indítványa helyi adók kérdésében Előadó: Göndör István képviselő c) Nemzeti emlékhely alapítvány Előadó: Or.Henczi Edit jegyző d) Javaslat ingatlan részterületének értékesítésére Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági biz.elnöke Felelős: Dr.Henczi Edit jegyző Dr.Kereskai István polgármester a közgyűlést 23,00 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr.Kereskai István polgármester NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
