* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.23 MB | |
| 2026-02-27 16:28:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  197 | 271 | 1991. április 8. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Rendeletek száma: 10/1991, 11/1991 Határozatok száma: 60-tól 68-ig. Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2. Javaslat a közterülethasználati díjak mértékére. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat a piacokról és vásárokról szóló többszörösen módositott 5/1985. /XII.5./ sz. tanácsrendelet módositására, illetve a 6/1991. /III.4./ sz. önkormányzati rendelet hatályon kivül helyezésére. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató vállalat átalakulására Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke 5. "Nagykanizsa Város Környezetvédelméért" alapítvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6. "Nagykanizsai Kulturáért" alapitvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgámester 7. Javaslat a Palini Napközi Otthonos Óvoda szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kult.biz. tagja 8. Az IKKV. 1991. évi lakóházfelújítási címjegyzéke Előadó: Marton István önkormányzati biztos 9. Javaslat az első lakáshoz jutók támogatásának elbírálására. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10. Interpellációk, közérdekű bejelentések 11. Javaslat az 1991. április 29-i ülés napirendi pontjaira. A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-8/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Jegyzőkönyve 1991. április 8-i üléséről Rendeletek száma: 10/1991, 11/1991 Határozatok száma: 60-tól 68-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1991. április 8-án (hétfő) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /Nagykanizsa, Széchenyi tér 5./ Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Böröcz Zoltán, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, Dr. Csákai Iván, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Farkas Zoltán, Göndör István, Jesch Aladár, Koczfán Ferenc, Krémer József, Magyar József, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Sneff Mária, Takács Zoltán képviselők. Igazoltan távol: Dr. Kereskai István, Dömötörffy Sándor, Lehota János, Stamler Lajos. Tanácskozási .joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Szőke János a VGV igazgatója, Proszenyák Zoltán a szolgáltató Költségvetési Üzem igazgatója, Teleki László szószóló, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Nemesvári Márta, Dr. Fazekas István, Karmazin József, Tüske Tibor, Kovács Zoltán osztályvezetők, Tóthné Krémer Mária, Cserti Tibor osztályvezető helyettesek, Perlaky Lajos polgári védelmi törzsparancsnok, Németh Lajos a vállalkozók érdekképviseleti szervezetének megbizott-ja, Kálovics Ferenc egyéni vállalkozó, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Hedericsné Dónai Nóra a városi televizió vezetője, Molnár László a pécsi rádió munkatársa Farkas Zoltán: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat, érdeklődőket. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülést megnyitom. A közgyűlés a március 25- i ülésén Csordásné Láng Éva Nagykanizsa, Haladás u. 15. szám alatti lakos - aki az MDF listáján jutott mandátumhoz - képviselői mandátumáról lemondott. A választójogi törvény értelmében a listán következő jelöltnek kell kiosztani a mandátumot. Jelen esetben Magyar József Nagykanizsa, Olaj u. 10. szám alatti lakos lép a lemondott képviselő helyére. A Választási Bizottság elnökének megbizásából Magyar Józsefnek átadom a megbizólevelet, és felkérem az eskü letételére. (Magyar József az esküt letette, a megbizólevelet átvette.) - 2 - Tájékoztatom a közgyűlést, hogy Dr. Kereskai István polgármester a világkiállítással kapcsolatos konzultációs megbeszélésen vesz részt Budapesten, ezért a mai ülést én vezetem. Palotás Tibor képviselő Írásban jelezte interpellációs szándékát két témakörben. Kérdezem a képviselőket, napirend előtt kér-e még valaki szót. Balogh Tibor: Szeretnék tájékoztatást adni a Kanizsai Közéleti Klub küldöttségének Kovásznában tett látogatásáról. Nagy szeretettel és örömmel fogadtak bennünket. Megköszönöm, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal hozzájárult ahhoz, hogy az Igricek együttesét magunkkal vigyük, akik több alkalommal adtak hangversenyt amely nagy tetszést aratott. Résztvettünk a Körösi Csorna Sándor emlékünnepségen Csomakőrösön, a város a KKK nevében koszorút helyeztünk el születési helyén. Ünnepélyen vettünk részt, ahol dr. Csiha Kálmán az erdélyi református egyházkerület püspöke köszöntötte a megjelenteket. Megtiszteltetés ért bennünket, mivel a Körösi Csorna Sándor Társaság tiszteletbeli tagjául fogadták a küldöttséget. Egyértelműen megfogalmazódott, hogy a kovásznaiaknak nagy szüksége van a két város közötti baráti kapcsolat ápolására, mert lelkileg jó támogatás és megerősítés számukra, ha egy távoli városból gondolnak rájuk, együttéreznek velük, és nemcsak külső anyagi segítséggel, hanem kapcsolattartással erősítik meg őket abban, hogy meg tudjanak maradni a nehéz körülmények között is otthon, magyaroknak. Átadom a testületnek Kovászna város köszöntését, üdvözlését. Tájékoztatom a jelenlévőket és a város lakosságát, hogy csütörtökön délután 3 órakor a kovásznai diákszínjátszó csoport szerepel a Művelődési Központban. Krémer József: Március 18-án az apparátus átalakításával kapcsolatosan döntést hoztunk. A településellátási és fejlesztési osztályvezető képesítési feltételeit ugy határoztuk meg, hogy műszaki egyetemen szerzett oklevél. Ezt a feltételt én hiányosnak találom, mert a budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán közel 20 éve képeznek városgazdasági üzemmérnököket. Tehát kimondottan ilyen területre képeznek üzemmérnököket, városgazdasági szakon. Ennek a szaknak a célja olyan szakemberek képzése, akik egy város üzemeltetéséhez szükséges átfogó szemlélettel és megfelelő szakmai tudással rendelkeznek. Ennek megalapozását szolgálja a lakáspolitika, a szervezés, település-satisztika, a városgazdaságtan és a városépitész tantárgyak oktatása. E tantárgyak keretében részleteiben foglalkoznak a városüzemeltető vállalatok működésével, útfenntartás, víz-és csatornaművek, beruházások tervezése, lebonyolítása stb. Ezen uj információk alapján az a véleményem, hogy nemcsak Műszaki Egyetemen szerzett oklevéllel lehet az emiitett pozíciót betölteni, így kérem, ha ilyen képesítéssel rendelkező szakmérnök jelentkezne, akkor a pályázati feltételek miatt ne kerüljön elutasításra. Dr. Henczi Edit: Egyetértek azzal, hogy ne szükitsüka kört akkor, amikor pályázókat várunk egy-egy feladat ellátására. Ezzel az észrevétellel egyetlen probléma van. A közgyűlés döntése alapján március 22-én, 23-án egy országos és egy megyei lapban megjelent a pályázat. Ahhoz, hogy ezen módosítson a testület, a korábbi pályázati kiírást - 3 - meg kell semmisíteni és ujabb pályázatot kell kiirni. A pályázatban megjelölt határidő még nem járt le, eközben a feltételeken nem lehet módositani. Ezért azt javaslom, a testület döntse el, ujabb pályázatot kiván kiirni, és akkor a feltételeket ismételten áttekinti, esetleg egy vagy több osztálynál ezen módosit, vagy most már igy kell végigvinni és tudomásul venni, hogy ilyen szigorú feltételeket határozott meg. Krémer József: Tudomásul veszem a jegyzőnő által elmondottakat. Ennek ellenére ugy érzem, ha mégis lenne ilyen jelentkező, akkor csak azért, mert a pályázati kiirásnak nem felelt meg, ne utasitsuk el. Adjunk lehetőséget akár a testületnek, akár a polgármesteri hivatalnak, hogy szükség esetén ezeket a pályázatokat is vizsgálja meg. Nem kivánnék idő előtt uj pályázatot kiiratni, ezt én magam sem látom jónak. Palotás Tibor: A polgármester ur a közgyűlés segitségét kérte, hogy a pályázatokban milyen végzettség kerüljön meghatározásra. Ugy tudom, hogy a vezetői posztokat is a polgármester fogja meghatározni, ehhez a közgyűlésnek nincs joga. Ezért azt kérdezem, van-e értelme ezekkel a feltételekkel foglalkozni? Dr. Henczi Edit: Az önkormányzati törvény értelmében a polgármester ur jogosult eljárni. Ö kérte a testület véleményét, s erre figyelemmel történt a pályázatok kiirása. Ettől nem térhet el, miután a képviselőtestület igy foglalt állást. Azt megteheti, ha eredménytelen lesz a pályáztatás és ismételten pályázat kiirásra kerül sor, akkor már az eredetitől eltérve a jogszabályi feltételeknek megfelelően fogalmazza meg a pályázati feltételeket. Czotterné Ivády Zsuzsa:3avasolom, hogy a napirendek közé vegyük fel a magyarszentmiklósi önkormányzat kérelmét. Ennek lényege, hogy Magyarszentmiklós községben van egy 5226 m2-es föld, elhanyagolt állapotban, nincs közmüvesitve. E terület 1/10-ed része a nagykanizsai önkormányzat tulajdona. A községi önkormányzat templomot szeretne épiteni ezen a helyen és az a kérésük, hogy téritéssel vagy térités nélkül megkaphassák az ingatlant. Február végén irtak egy levelet a polgármesteri hivatalba, de eddig még nem kaptak rá választ. Kérem, hogy foglaljon a képviselőtestület állást ezügyben, hogy Magyarszentmiklóson meg lehessen kezdeni az épitkezést. Dr. Henczi Edit: Az emiitett levél a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett meg. Az ingatlan elidegenitése a képviselőtestület jogkörébe tartozik. Javasolom, hogy ebben az ügyben a képviselőtestület a következő testületi ülésen döntsön, addig a polgármesteri hivatal az üggyel kapcsolatos összes információt megszerzi . Farkas Zoltán: A hivatal műszaki osztálya megvizsgálja a területtel kapcsolatos dolgokat, a gazdasági bizottság véleményezésével a következő közgyűlés elé terjesztjük. Czupi Gyula: Néhány képviselőtársammal együtt javasoljuk, hogy a napirendek közé az ifjúsági ház és az általános iskolák elhelyezésének kérdését vegyük fel. (A javaslat Írásban a jegyzőkönyvhöz csatolva.) - 4 - Dr. Henczi Edit: Javaslom, hogy az egyebek között tárgyalja meg a közgyűlés az első lakáshoz jutók támogatását. Februárban ugy döntött a képviselőtestület, hogy a Népjóléti Bizottságot hatalmazza fel egy esetben döntésre ebben az ügyben. A rendeletet viszont ugy mó-dositotta a testület, hogy ezeket az igényeket továbbra is gyűjteni kell és még egyszer szeptember elején foglalkozni ezzel a kérdéssel. Az eltelt időszakban nagyon sok kérelem érkezett, ezért kérem a közgyűlést, hatalmazza fel ezt a bizottságot arra, hogy szeptembert megelőzően is foglalkozzon a témával és a rendeletnek megfelelően döntsön a támogatások odaitéléséről. Dr. Csákai Iván: Kérem, hogy a kollégiumok ügyének tárgyalását vegyük le a mai ülés napirendjéről. Farkas Zoltán: Kérem a közgyűlés véleményét, hogy az ifjúsági ház és az általános iskolák témáját ma tárgyaljuk-e? Elhangzott egy olyan javaslat, hogy a kollégiumok ügyét ma ne tárgyaljuk, kérem ezekben a kérdésekben szavazannak. A közgyűlés 10 szavazattal, 14 ellenszavazattal ugy dönt, hogy az ifjúsági ház és az általános iskolák elhelyezésének kérdését ma nem tárgyalja. 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással ugy határoz, hogy a kollégiumok ügyét a mai napirendi pontok közül törli. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő napirendi pontokat fogadja el: 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 2. Javaslat a közterülethasználati dijak mértékére. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat a piacokról és vásárokról szóló többszörösen módositott 5/1985. /XII.5./ sz. tanácsrendelet módositására, illetve a 6/1991. /III.4./ sz. önkormányzati rendelet hatályon kivül helyezésére . Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató vállalat átalakulására Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke 5. "Nagykanizsa Város Környezetvédelméért" alapitvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester 6. "Nagykanizsai Kulturáért" alapitvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgámester 7. Javaslat a Palini Napközi Otthonos Óvoda szakmai önállóságára Előadó: Minorics Piroska az oktatási és kult.biz. tagja - 5 - 8. Az IKKV. 1991. évi lakóházielujitási cimjegyzéke Előadó: Marton István önkormányzati biztos 9. Javaslat az első lakáshoz jutók támogatásának elbírálására. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 10. Interpellációk, közérdekű bejelentések 11. Javaslat az 1991. április 29-i ülés napirendi pontjaira. 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester (A tájékoztató a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Dr. Henczi Edit: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a helyi Választási Bizottság ma délelőtt ülésezett és június 2-ára kitűzte az időközi választást, a Bolf György által visszaadott mandátumra, a 14-es számú egyéni választókerületben. Az időközi választás Kiskanizsa és Bajcsa lakosságát érinti. A választási bizottság döntéséről a lakosságot tájékoztatjuk, a jelöltállításra az állampolgárokat, pártokat felkérjük. A közgyűlés a polgármesteri tájékoztatót az elhangzott kiegészítéssel együtt 24 szavazattal elfogadja és a következő határozatot hozza: 60/1991. számú határozat A közgyűlés a 22/1991, a 39/1991. számú önkormányzati határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. 2. Javaslat a közterülethasználati dijak mértékére Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Balogh Tibor: Történt-e egyeztetés az érdekképviseleti szervvel a közterülethasználati dijak mértékére? Czotterné Ivády Zsuzsa: A dijak mértékére vonatkozóan az érdekképviseleti szervekkel az egyeztetés megtörtént, ezek egy részét a javaslat tartalmazza. Palotás Tibor: A javaslat 4. pontja a gépjármű várakozóhely megjelölést követően zárójelben fogalmazza meg, hogy az OÉSZ által előirt várakozóhelyekre kell alkalmazni. Hogy kell ezt értelmezni? - 6 - A 10. pontban felsorolásra kerül "üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyöleg elhelyezése". Ki fogja mérni az üzleti szállítás idejét, hogyan kerül a dij megállapításra? Dr. Henczi Edit: A vendéglátóegységek előtt kialakított várakozóhelyek vannak, pl. Pannónia, Centrál Szálloda. Ha ezen egységek igénylik, hogy fenntartott várakozóhely álljon rendelkezésükre, akkor ezután fizetniük kell. A göngyölegszállitás idejét itt nem lehet szabályozni, hanem a rendeletben, mely előkészítés alatt van és arról volt szó, hogy május végéig a közgyűlés elé kerül. Feltehetően az ezzel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a közterület felügyelet végzi. Böröcz Zoltán: A vásárokon alkalmazandó állandó árusító hely biztosítási dija között miért van különbség a nagykanizsai kereskedők kárára? Takács Zoltán: Az egész rendeletnek milyen hatása van a költségvetésünkre? Czupi Gyula: Az első rendelet megállapítását követően több közterülethasználó megkeresett azzal, hogy nemcsak a használati dijak emelkedtek, hanem a helyiségeket is újra felmérték, igy a dij többszörösére emelkedett. Farkas Zoltán: Aki a megállapított dijakat méltánytalannak érzi, fellebbezési lehetősége van, hogy a valóságosan igénybe vett terület után fizessen. Dr. Henczi Edit: Az elmúlt évben a műszaki osztály által kiszabott díjtételekből 78.000 Ft folyt be. Palotás Tibor: Azt kérem, hogy a 4-es pontban lévő zárójeles részt hagyjuk el. A 10. pontnál ne szerepeljen az óradíjas tétel, az üzleti szállításra vonatkozó rész. Javasolom, hogy az üzleteknél a nettó alapterületből induljunk ki, és ne kelljen a járda után is fizetni. A 14. pontban szerepel az ideiglenes jellegű építmények meghatározás. Mit kell e kifejezés alatt érteni? Ugy gondolom, hogy a közterületen elhelyezett épületek egy része pl. Fortunka vendéglő, állandó jellegű építménynek minősül, mivel a tulajdonosok sokszázezer forintért építették. Kérem az önkormányzat tegye lehetővé ezen területek megvásárlását. Dr. Henczi Edit: Jogszabály értelmében ezeket ideiglenes építménynek kell minősiteni. Ezen építményeknél nem a nettó területet, hanem a teljes területet veszik igénybe. Ugyanakkor pl. könyvárusitó helyeken sem lehet nettó területet figyelembe venni, mivel az árusítók az állampolgárok által használt közlekedési részt is igénybe veszik. A díjtételeket ugy kell megállapítani, hogy azok, akik szolgáltatást nyújtanak ezeken az ideiglenes jellegű épületekben ne kelljen emiatt tevékenységüket felszámolni. Ezen területeket akkor lehet eladni, ha jogszabály lehetővé teszi. - 7 - Krémer József: Az 1. pontban az I. díjövezetben 6 Ft/m2, mig a 2. pontban 40, 30, 10 FT/m2/hó használati díjat javasolok fizetni. Géperejű bérkocsik esetében (3. pont) az I. dijövezetben 8000 Ft/gk/ év fizetésével értek egyet, a 4. pontban felsoroltak csökkentését kérem. A 8. pontnál alkalmi és mozgóárusitás dijtétel növelését javaslom 30, 20, illetve 10 Ft-ra. A 10. pontnál az érdekképviseleti szerv javaslatát el tudom fogadni. A 13. pontnál 300, 200, illetve 100 Ft/db/nap dijtétellel értenék egyet. Az ideiglenes jellegű építményeknél az I. dijövezetben 100-600 Ft közötti összeg megállapításával értek egyet. Balogh Tibor: Mit jelent az, hogy üzemképtelen gépjármű? Ha van egy magánvállalkozó, aki teherautóval rendelkezik és a Zemplén utcában lakik, melyik kategóriát fizesse? Farkas Zoltán: Üzemképtelen járműről akkor beszélünk, ha az a közúti forgalomban nem vesz részt, bontását megkezdték. A teherautót közterületen tárolni nem lehet, a mult alkalommal ezt megtiltottuk, tehát ezért itt most nem szerepel a felsoroltak között. Dr. Csákai Iván: A használati dij mértékének megállapításakor különbséget kell tenni a belváros és a külsó területek között. A vendéglátóipari előkertnél az érdekképviseleti szerv által javasolt 50, 40 illetve 20 Ft/m2/hó összeget elfogadhatónak tartom. Jancsi György: Az ideiglenes rendeltetésű épületek alacsony építészeti értéket képviselnek. Az önkormányzatnak el. kell dönteni, kiván-e ezen változtatni ugy, hogy a vállalkozóknak lehetővé teszi, hogy szinvonalas üzleteket hozzanak létre. Ezen területek eladásával most nem kell foglalkozni, ez későbbi feladat legyen. Pilczer Éva: A 2. pontban 60, 40, 30 Ft/m2/hó dijtételt javaslok. Marton István: Nem értek az I. díjövezet meghatározásával. Az ide besorolt Katona u., Kórház u., Kossuth tér véleményem szerint sokkal értéktelenebb terület, mint a Zrinyi vagy a Rozgonyi utca. Nem tudom értelmezni azt a megfogalmazást, hogy pl. az Eötvös téri Áruház és a HSMK környezete. Pontosabban kellene meghatározni a díjövezeteket. Farkas Zoltán: Az előterjesztéssel kapcsolatosan több javaslat hangzott el. Pontonként teszem fel a javaslatokat szavazásra. Aki az 1. pontban a 6, 5, 2 Ft/m2/hó dijjal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással, az 1. pontban javasolt 6, 5, 2 Ft/m2/hó dijtétellel egyetért. Czotterné Ivády Zsuzsa: A bizottság ülésén az érdekképviseleti szerv képviselőivel ugy állapodtunk meg, hogy a 2-es és a 14-es - 8 - pontok dijtételei 40, 30, 20 Ft legyen. Palotás Tibor: Nettó alapterület megállapítását javasolom. Balassa Béla: Az épitményt bruttó alapterülettel és körülötte 1 m-es járdával kell számitani, ezt országos érvényű rendelet mondja ki, melyet nem lehet felülbirálni. Krémer József: Közterülethasználati dijakról tárgyalunk, alapterületnél annyi m2-t kell figyelembe venni, amennyit a közterületből elfoglal az épitmény. Dr. Csákai Iván: Évi dijként a terület értékének 1/3-át javasolom megállapítani. Marton István: Javaslom, hogy a bruttó alapterület után számitsuk a dijat. Farkas Zoltán: Az alapterület kiszámítására vonatkozóan 3 javaslat érkezett, mindháromra kérem szavazatukat. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással ugy foglal állást, hogy az épitményt bruttó alapterülettel és körülötte 1 m-es járdával kell számitani. Farkas Zoltán: Az összegekre kérek javaslatokat. Eddig kétféle javaslat érkezett: 40, 30, 10 és 60, 40, 30 Ft/m2/hó. Marton István: 200, 150, 50 Ft-ot javaslok. Takács Zoltán: Az előbb elfogadott bruttó alapterület plusz 1 m-es számitási mód azt jelenti, hogy pl. egy 3x3 méteres bódénál 16 m2-rel kell megnövelni a területet. Németh Lajos: A gazdasági bizottság ülésén tárgyaltunk a díjtételekről. Abból indultunk ki, hogy a kiskereskedők eddig is eleget tettek fizetési kötelezettségüknek, ennek a jövőben is szeretnének eleget tenni, ha reális összeg kerül megállapításra. A gazdasági bizottságnak 3 javaslatot tettünk. 10-15 évvel ezelőtt, amikor a használatbavételi engedélyben megállapították a közterülethasználatbavételi dijakat, azok reálisak voltak. Javasoltuk, hogy az uj dijak megállapításához az inflációs hatást vegyék figyelembe. A közterülethasználat egy bérlet. A tisztességes az, ha a bérleti dijat bizonyos időszakonként beszedik, pl. 3 évenként. Minden területnek van egy értéke. Információink szerint a keleti városrészben 1300-1500 Ft/m2 a beépítettségtől függően. Ezt tartanánk elfogadhatónak, ha ezt a megoldást választaná a közgyűlés. Ha ezek az utak nem járhatók, biztositsák számunkra, hogy megvásárolhassuk a területet. - 9 - A 2-es és a 14-es pontban foglaltakat egy kategóriaként kell kezelni. Az eddig fizetett összeg dupláját tartjuk reálisnak. Marton István: Korábbi javaslatomat módositom a plusz 1 méter miatt 100, 70, 30 Ft-ra. Krémer József: A közterület számitási módját figyelembe véve én is módositom a korábbi javaslatomat 20, 15, 5 Ft-ra. Palotás Tibor: A 2-es és 14-es pontban 40, 30, 10 Ft-os dijtételt javasolok. A közgyűlés a 2. pont első részének díjtételére vonatkozó javaslatokra az elhangzás sorrendjében szavazott. 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a 40, 30, 10 Ft/m2/hó dijtételt fogadja el. /A jelenlévő képviselők száma: 23 fő/. Farkas Zoltán: A 2. pont II. részéhez 100, 80, 50 Ft-os javaslat szerepel. Van-e más javaslat? Krémer József: Az árusítóasztal, büfékocsi 1 napra jutó dija 3 Ft/ m2, míg a piaci árusító hely 20 Ft/m2 naponta. Véleményem szerint mindkettőnek 20.- Ft-nak kellene lennie. Jesch Aladár: Célszerű lenne definiálni a m2-t, hogy csak az elárusító asztalt számitjuk-e bele, vagy amin a kereskedő ül, stb. Karmazin József: A javaslat fejlécében szereplő megfogalmazásokat nem akartuk ezúttal megváltoztatni, mivel az uj rendelet készítése folyamatban van. A 2/b és a 8/b pontban megfogalmazottak között annyi a különbség, hogy az egyik valamilyen szerkezetről árusít, a másik pedig pl. kosárból virágot árusít. Az egyik alkalmi, a másik főtevékenységben látja el. Ténlyeges közterület foglalás nagyságáról van szó, itt is lehet valamilyen szabályt felállítani. Farkas Zoltán: Javaslom, hogy ugy határozzuk meg itt is, hogy az asztal előtt 1 méteres terület tartozzon a díjba. Dr. Henczi Edit: Javaslom, hogy az árusításra használt eszköz területének a dupláját vegyük, ha a plusz 1 métert vesszük, akkor újból vita lesz, hogy melyik irányba számítsuk. Farkas Zoltán: Javaslatomtól elállók, kérem , hogy aki a jegyzőnő javaslatával egyetért, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással egyetért azzal, hogy az árusító alkalmatosság alapterületének a kétszeresét kell venni a közterület használati dij kiszámításához. /A jelenlévő képviselők száma: 22 fő/ - 10 - Krémer József: 20, 10, 10 Ft-ot javasolok megállapítani naponta a 2. pont 2. részében. Czotterné Ivády Zsuzsa: 40, 30, 10 Ft-ot javasolok megállapítani havonta . A közgyűlés 16 szavazattal, 6 tartózkodással a z árusitó asztal, pult, kézikocsi, büfékocsi közterülethasználati diját 20, 10, 10 Ft/m2/nap összegben állapitja meg. Jesch Aladár: A városüzemeltetési bizottság a vállalkozók érdekképviseleti szervezetével egyezően egységesen 8000.- Ft-ot javasol a géperejű bérkocsik, taxik állomáshelyének közterülethasználati dijára. Czotterné Ivády Zsuzsa: Az I. díjövezetben 8000.- Ft-ot javasolok, a II. és III. övezetbe pedig ne legyen dij megállapítva. Takács Zoltán: Mindhárom díjövezetben 8000.- Ft-ot javasolok. Krémer József: Fenntartom, hogy a belvárosban legyen 8000.- Ft a taxik közterülethasználati dija, de a peremterületeken ne kérjünk dijat, mert nem lesz taxis, aki ennyi pénzért azt használni fogja. Pilczer Éva: A II. díjövezetre 4000.- Ft-ot tartok elfogadhatónak, a III. díjövezetben véleményem szerint ne kerüljön dij megállapításra. Farkas Zoltán: A 3. pontban a hozzászólások alapján az első díjövezetben 8000, a II. díjövezetben 4000., a III. díjövezetben 0 Ft közterülethasználati dijat teszek fel szavazásra. A közgyűlés 14 szavazattal, 9 tartózkodással a géperejű bérkocsik, taxik állomáshelye közterülethasználati diját 8000 , 4000, 0 Ft/gk/ év összegben határozza meg. Farkas Zoltán: Palotás képviselő javasolta, hogy a 4-es pontban a zárójelben lévő szöveg utolsó két sora kerüljön törlésre. Jesch Aladár: A 4-es pont megfogalmazását a következők szerint javasolom: "Gépjármű várakozóhely biztositása /pl. vendéglátóegységek, szolgáltató létesítmények, vállalatok várakozóhelyei/". A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot a 4-es pontra vonatkozóan elfogadja, amely a következők szerint módosul: "Gépjármű várakozóhely biztositása /pl. vendéglátóegységek, szolgáltató létesítmények, vállalatok várakozóhelyei./ - XI - Farkas Zoltán: A 4-es pont javaslatban szereplő 6000, 5000, 4000 forintos dijtételeire van-e más javaslat? Czotterné Ivády Zsuzsa: Az I. dijövezetben 2000.- Ft-ot javasolok, a II., III. dijövezetben ne kerüljön megállapitásra használati dij. A közgyűlés Czotterné Ivády Zsuzsa javaslatát 3 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elveti, igy a javaslatban szereplő 6000, 5000, 4000 Ft-os dijtétel lép érvénybe. Takács Zoltán: Kérem, hogy az 5. pontban a "mozgatható" szó helyett "elmozditható" szöveg szerepeljen. A közgyűlés a javaslattal egyhangúlag egyetért. Pilczer Éva: A 7. pont i, részének dijtételét 30, 20, 10 Ft/rn2-/hó összegben javasolom megállapitani. A közgyűlés a javaslatot 6 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elveti. Dr. Csákai Iván: A 7. pont járdalezárás dijtételét 6, 4,2 Ft-ban javasolom megállapitani. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a 7. pont 2. részének dijtételét 6, 4, 2 Ft/m2/nap összegben határozza meg. Takács Zoltán: Javaslom, hogy a 8. pont idényjellegű árusitás, valamint az alkalmi és mozgőárusitás fizetendő területét a nettó alapterület kétszeresében határozzuk meg. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslattal egyetért. Czotterné Ivády Zsuzsa: A vendéglátóipari előkert dijtételét 50, 40, 20 Ft-ban javasolom megállapitani. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a vendéglátóipari előkert dijtételét 50, 40, 20 Ft/m2/hó összegben állapitja meg. Palotás Tibor: Javasolom, hogy az üzleti szállítás alkalmával hordó, láda, göngyöleg elhelyezése után használati dij ne kerüljön megállapításra . A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a 10. pont 2. részét törli. - 12 Palotás Tibor: Mit értünk üzemképtelen jármű alatt? Dr. Csákai Iván: Véleményem szerint ezt a KRESZ egyértelműen mégha tározza . Krémer József: A 13. pont dijtételének 300, 200, 100 Ft/db/nap ösz szeget javasolom. Farkas Zoltán'': Aki egyetért a 13. pont dijtételének módositásával, valamint az üzemképtelen jármű szövegrész kiegészitésével, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a 13. pontban foglaltakra tett javaslatot a következők szerint állapitja meg: "A KRESZ-ben meghatározott üzemképtelen jármű tárolása 300, 200, 100 Ft/db/nap." Czotterné Ivády Zsuzsa: A 14. pontban 40, 30, lo Ft-os dijtételt javasolok. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az ideiglenes jellegű épitmények díjtételét, 40, 30, 10 Ft/m2/hó összegben határozza meg. Marton István: A dijövezetekre vonatkozóan a következő módositó inditványom van. Az I. dijövezet kezdődne keleten az Eötvös térnél majd északi irányban a Rozgonyi utcán le az autóbuszpályaudvarig, ott a Somogyi Béla u., Zrinyi u. vonalán végig felfelé. A Zrinyi utca meghosszabbítása által határolt területre /ez egy 300 méteres szakasz, amely még nincs kinyitva/ és visszajönne az Eötvös térre. A Rozgonyi utcából a Báthory és a Magyar utcán haladunk a buszmegállóhoz. Ehhez tartozna még a Kórház utca, Katona József utca és a Kossuth tér. A II. dijövezet meghatározását jónak tartom, a III. díjövezetet Szabad-heggyel javasolom kiegészíteni. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a díjövezetre vonatkozó módositó javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Kérem, aki a közterülethasználati dijak mértékére vonatkozó előterjesztést egészében - a módosításokkal együtt -elfogadja, az szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a következő rendeletet alkotja : - 13 - 10/1991. /IV.8./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/1991. /IV.8./ számú rendelete a közterületek használatáról szóló 5/1991. /III.4./ számú rendeletének és az 1/1982. /II.4./ számú tanácsrendelet módosításáról. 1. §. Az 1/1982. /II.4./ számú tanácsrendelet 4. §. /2/ bekezdése, valamint az 5/1991. /III.4./ számú önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: "/2/ A közterülethasználati dij mértékét e rendelet melléklete tartalmazza." 2. §. Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1991. május l-jétől kell alkalmazni. Nagykanizsa, 1991. április 8. Dr. Henczi Edit Dr. Kereskai István jegyző polgármester 3. Javaslat a piacokról és vásárokról szóló többszörösen módositott 5/1985. /XII.5./ sz. tanácsrendelet módositására, illetve a 6/1991. /III.4./ számú önkormányzati rendelet hatályon kivül helyezésére. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Pilczer Éva: A javaslatot az érdekképviseleti szervvel egyeztettük, az első pont 1-2. bekezdésében 100 Ft + ÁFA, a 3. bekezdésében 150 Ft + ÁFA + 500.- Ft helybiztositási dij megfizetését javasoljuk. A 2. pontban foglaltakkal egyetértünk. Krémer József: Az e témában hozott március 4-i döntésünket jónak tartottam, kivéve néhány tételt. Egyetértek a mérsékléssel, illetve a fokozatossággal, mert igy az őstermelőknek garantálni tudjuk, hogy helyet kapjanak a piacon. A ló, szarvasmarha után fizetendő dij a javaslat szerint 100 Ft, mig a nyul után fizetendő dij 10 Ft. A nagyobb állatnál magasabb dijat kellene fizetni. A 8. bekezdésben szereplő termékek közül a karácsonyfát kivenném és a dijtételt 50 Ft-ban javasolom megállapítani. - 14 - Farkas Zoltán: A pavilonok után eddig fizettek-e helybiztositási dijat? Kovács Zoltán: A pavilonok után ilyen díjfizetésre nem került sor. Az 1. pontban azok az állandó helyek vannak, amik pavilonok, hogy az asztalok miért maradtak bent a korábbi rendeletben és miért nem lettek módositva, ezt nem értem. Az őstermelői asztalok nem állandóak Azok használóival nem lehet szerződést kötni és tartós helyhasználatot megállapítani, hanem minden hónapban hosszabbítják az árusításhoz való helyhasználati jogosultságot. Palotás Tibor: A halértékesítő melletti árusitó asztal felett tető került elhelyezésre, ez minek számit, asztalnak vagy pavilonnak? Kovács Zoltán: Ez asztalnak számit, az árusitó mindig befizeti a helyhasználati dijat és igy biztosítja az állandó árusitó helyét. Az emiitett tetőt nem kell rögzitett épitménynek venni. Farkas Zoltán: Az egyes pontnál az asztal szót ki lehet-e húzni? Kovács Zoltán: Ha ezt a szót töröljük, akkor az egész első pont egyértelművé válik. Balogh Tibor: Mennyire reálisak az elárusitó pavilonnál a m2-enkénti 250, 350 Ft-os helyhasználati dijak? Kovács Zoltán: Amennyiben a közgyűlés ezeket az összegeket fogadja el, a kereskedő szemszögéből ez jelentős áremelés. Én jobban differenciálnék, elsődleges feladat az élelmiszerellátás, ezt ugy dotálnám, hogy kevesebb helypénzt kérnék, ugyanakkor a vendég látótevékenységet nem támogatnám azzal, hogy alacsony legyen a dija. Farkas Zoltán: Az 1. pont 1-3 bekezdését teszem fel szavazásra. Aki egyetért az 1.1. pontban az élelmiszer, zöldség, gyümölcsárusi-tás esetén 100 Ft helyhasználati + 500 Ft helybiztositási dijjal, szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az 1.1. pont helyhasználati diját 100 Ft/m2/hó összegben határozza meg és 500 Ft helybiztositási dijat állapit meg. Farkas Zoltán: Az érdekképviselet javaslata az 1.2. pontra 100.-Ft volt. Aki ezzel az összeggel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az 1.2. pont helyhasználati diját 100 Ft/m2/hó összegben határozza meg és 500 Ft helybiztositási dijat állapit meg. Balogh Tibor: Az 1.3. pont helyhasználati diját /vendéglátás/ 250.- Ft-ban javasolom meghatározni. - 15 - A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az 1.3. pont helyhasználati diját 250 Ft/m2/hó összegben határozza meg és 500 Ft helybiztositási dijat állapit meg. Palotás Tibor: A létesitmények nagyságát hogyan kell értelmezni? Farkas Zoltán: Az elfoglalt terület m2-e után kell fizetni, itt járda nincs beleszámitva. A II/l. pontban a ló, szarvasmarha, szamár, öszvér helyhasználati dij 100 Ft-os mértékét 200 Ft-ra javasolom emelni. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Javaslat hangzott el a II/8. pontban a karácsonyfa helyhasználati dijának 50.- Ft-ra történő csökkentésére. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a karácsonyfa m2-enkénti helyhasználati diját 50.- Ft-ban állapítja meg. Farkas Zoltán: A 11/11. pontban a körhinta után fizetendő helyhasználati dij mértékét 10 Ft helyett 40 Ft-ban javaslom megállapítani. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: A nagykanizsai vásárokon és piacokon alkalmazandó helyhasználati, szolgáltatási és kölcsönzési dijak mértékére vonatkozó előterjesztést egészében - a módosításokkal együtt - szavazásra teszem fel. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja: 11/1991. /IV.8./ számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1991. /IV.8./ számú rendelete a Nagykanizsa Város Tanácsa 6/1988. /XII.5./ sz. és a 3/1989. /XII.7./ sz. rendeleteivel módosított, a vásárokról és a piacokról szóló 5/1985. /XII.5./ sz. rendeletének módosítására. 1. §. A vásárokról és piacokról szóló módosított 5/1985. /XII.5./ sz. tanácsrendelet 18. §. /1/ bekezdésében hivatkozott - 16 - 1. sz. melléklet helyébe ezen rendelet 1. sz. melléklete lép. 2. §. /I/ Ezen rendelet 1991. május 1. napján lép hatályba . /2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 6/1991. /III.4./ sz. rendelet és 1. sz. melléklete hatályát veszti. Kelt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1991. április 8. napján megtartott ülésén. Dr. Kereskai István polgármester Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakulására. Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke Jesch Aladár: A városüzemeltetési bizottság a határozati javaslattól függetlenül a városgazdálkodási vállalat igazgatójának levelet irt, hogy időben tudják kezdeni a vállalat átalakítására vonatkozó munkát. Czotterné Ivády Zsuzsa: A már bérbeadott részegységek bevétele a vállalaté-e, vagy abból az önkormányzat is részesedik. Jesch Aladár: A tulajdonjogi viszonyok tisztázatlanok. Nem lehet tudni hogy ezeknek a vállalatoknak a vagyona hány %-a az önkormányzaté. Ugy gondolom, a már bérbeadott egységek bevétele az önkormány zatot illetik, de ezt még egyeztetni kell. Farkas Zoltán: A VGV igazgatójától kérdezem, hogy az április 30-i határidőt nem tartja-e rövidnek, erre az időre egy korrekt anyag elkészithető-e? Szőke János: A városüzemeltetési bizottság által előterjesztett anyaggal egyetértek, mivel reálisan látja a vállalat helyzetét. A vállalat a tevékenységi körei kialakítása már a jogszabályi lehetőségeknek megfelelő, pl. szerződéses üzemelésben virágbolt, a szeméttelep üzemeltetése, kaszálás vállalkozásba adása. Az önkormányzati törvény is utmutatást ad a vállalat tevékenységének végzéséhez, kimondja, hogy a közterületek fenntartása, a temető üzemeltetése továbbra is az önkormányzat feladata. -17 A vállalat működésének konkrét meghatározásához szükség lenne a vagyonmegosztásra, az ezzel kapcsolatos jogszabály megjelenése a közeljövőben várható. Addig a VGV vállalatszerűén működik, korlátozott nyereségérdekeltségü rendszerben. Az uj gazdálkodási forma kialakítását megelőzően az érdekképviseleti szerveket, a dolgozók kollektíváit is be kell vonni. Két hét határidő módosítást kérnénk a jobb, pontosabb anyag elkészítése érdekében. Palotás Tibor: Mikor kezdhet el dolgozni a Zalaegerszegen létrehozott Vagyonátadó Bizottság? Dr. Henczi Edit: Az önkormányzat vagyonáról szóló törvény megjelenését követően tud a bizottság dolgozni, mert pillanatnyilag nem tisztázott az állami és az önkormányzati tulajdon. Marton István: A határozati javaslat tartalmazza, hogy fel kell mérni a Kft-vé alakulás lehetőségét. Ennek a konkrét gazdasági tartalma érdekelne, mert egy 100 milliós értékhez 30 millió forint készpénzt kell letenni. Attól tartok, hogy ez nehezen megvalósítható, vagy pedig nagy mértékben bele kell nyúlni az önkormányzati vagyonba. Göndör István: Egy KFT-be beléphet valaki apporttal és a másik adja a pénzt, ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek azonosan kell pénzzel beszállni. A 80 millióból egy részt fogunk bevinni a KFT-be, egy másik részt lehet, hogy megtartunk saját magunknak. Számomra egy a lényeges, ne idegenithes.se el a vállalat igazgatója ezt a vagyont, mert ez feltehetően nagy részben az önkormányzat vagyona lesz, és legyen majd lehetőségünk erről rendelkezni. Farkas Zoltán: Javasolom, hogy a vállalat ne csak KFT-vé alakulhasson, hanem más szervezeti formát is lehessen használni az átalakulás során, mindig azt a formát, ami a legkedvezőbb. Határideje az anyag kidolgozásának május 15-e legyen. Aki ezekkel a módosításokkal egyetért, az szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 61/1991 . száinu határozat A közgyűlés utasítja a Városgazdálkodási Vállalat vezetőját, hogy készítsen javaslatot a vállalat jövőjére. Ebben figyelembe kell venni az eddigi megbeszéléseket és a külső szakértők által készített átvilágítást és javaslatot Ül ! Fel kell mérni az átalakulás lehetőségeit, még további szolgáltatások függetlenitését és magánosítását is. Felbecsülendők a közvetlenül a lakosságnak végzett tevékenységek reális és áthárítandó költségei, illetve árai is, - 18 Határidő: 1991. május 15. Felelős : Szőke János igazgató 5. "Nagykanizsa város környezetvédelméért" alapítvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Az alapítvány titkárának Koczfán képviselőtársamat javasolom. Koczfán Ferenc: Köszönöm, nem vállalom. Az alapítvánnyal kapcsolatosan egy-két javaslatom van. Nehezményezem, hogy a környezetvédelmi bizottság nem tárgyalta meg ezt az alapítványt elég alaposan, így nem tudom hogy került a kuratórium tagjai sorába a Délzalai Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a Sörgyár igazgatója. Javasolom a kuratóriumba kerüljön be a környezetvédelmi bizottságnak mind az öt képviselő tagja, a polgármester, a városi főépítész, a humán osztály vezetője, a településellátási- és fejlesztési osztály vezetője és a tagok döntsék el, hogy ki legyen a titkár. Farkas Zoltán: Az alapítványoknál azok az alapító tagok, akik a legtöbbet adják, az említett két vállalat nagy összeggel hozzájárult az alapítványhoz, az igazgatók valószínű ezért kerültek javaslatba, mint a kuratórium tagjai. Göndör István: Ennek az alapítványnak a legfőbb célja az volt, hogy lehetőséget teremtsünk ahhoz, hogy a városban működő vállalatok, gazdálkodó szervezetek, magánvállalkozók pénzt helyezzenek el és ezzel az adójuk egy részét itt tarthassák a városban. Nekünk pillanatnyilag legfájóbb pontunk a szennyvíz. Ebben az alapítványban a legnagyobb összeget feltehetően a Sörgyár helyezi el, számukra mi más garanciát nem tudunk adni, minthogy a mindenkori ügyvezető igazgatója a kuratóriumban bent lehet. Megfontolásra javaslom, hogy évente, vagy kétévente erről a közgyűlés újra tárgyal, és mindig az adott évben a legnagyobb összeget adókból ujabb tagokat választ. A tervezetet jónak tartom, elfogadásra ajánlom. Magyar József: Az alapító okirat tartalmazza az alapítvány céljait. Kérdezem, hogy ebbe beletartozik-e a közlekedés felülvizsgálata, e főútvonalról a nehézgépjárművek elterelése. Vagy van-e erre egy másik fórum? Palotás Tibor: Egyetértek azzal, hogy a környezetvédelmi bizottság testületileg vegyen részt a kuratóriumban. Hamisnak Ítélem meg azt a beállítást, hogy a sörgyár jótékonyságból szállt be a legnagyobb összeggel az alapítványba. Félek attól, ha e két vállalat bent van a kuratóriumban, eltolódhat valamilyen irányba a javaslattétel. Véleményem, hogy ők ne legyenek a kuratórium tagjai. 19 Dr. Henczi Edit: Természetesen az alapítvány magában foglalja a város környezetvédelmének minden területét, így a légszennyezéssel kapcsolatos gondokat is. Ha mi egy belterjes szabályozást hozunk, amelynek tagja lesz a saját bizottságunk, az osztályvezetők, akkor ne várjuk, hogy a vállalatok komoly pénzekkel csatlakozni fognak és aztán óriási lehetőségeink lesznek. El kell döntenünk, hogy az alapitvány nyitott legyen-e, a kuratórium titkára a környezetvédelmi bizottság titkára legyen-e, hiszen a bizottságokat hamarosan átalakitjuk és nem biztos, hogy ilyen bizottság lesz. El tudok képzelni olyan felállást is, hogy a kuratórium 7-8 tagjából 5-öt meghatározunk, 3 hely változó lenne, ahova majd a csatlakozás mértékében választanánk ki a résztvevőket. Marton István: Az 5 fős kuratóriumot kevésnek tartom, mivel a határozatképességhez a tagok 2/3-ának jelenléte szükséges. Minél több külső tagot kell bevonni. Palotás Tibor: Az a véleményem, hogy a környezetvédelmi bizottság tagjai egyben a kuratórium tagjai is legyenek. Én is azt javaslom, hogy nyitott legyen az alapitvány és a kuratórium, de véleményem szerint csak akkor tud az lenni, ha nem teszünk kivételt a Vizmü Vál lalat és a Sörgyár javára. Ha ők kimaradnak, akkor az alapitvány nyitott lesz és bárki beszállhat. Minorics Piroska: Az alapítványt támogatom. Az a javaslatom, hogy a titkár olyan személy legyen az apparátusból, aki ezzel tud a munkakörénél fogva foglalkozni. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy határozzunk meg egy időszakot, amikor felülvizsgáljuk a kuratórium tagjait. Takács Zoltán: Célszerűnek tartanám, ha a városüzemeltetési bizottság elnöke a kuratórium tagja lenne. Farkas Zoltán: Egyetértek Marton képviselővel abban, hogy az 5 fő kevés, ezért a kuratórium létszámát 9 főben javasolom megállapítani. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag 9 főben állapítja meg a kuratórium létszámát. Farkas Zoltán: Egyetért-e a testület azzal, hogy a Délzalai Víz-, Csatornamű Vállalat és a Sörgyár igazgatója ne legyen tagja a kuratóriumnak? 4 közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Farkas Zoltán: Egyetért-e a közgyűlés azzal , hogy a környezetvédelmi bizottság képviselő tagjai, valamint a városüzemeltetési bizottság elnöke tagjai legyenek-e a kuratóriumnak? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Farkas Zoltán: Javaslat hangzott el, hogy a kuratórium titkára ne a településellátási és fejlesztési osztály vezetője legyen. A közgyűlés 3 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 6 tartózkodással ugy dönt, hogy a kuratórium titkára a településellátási és fejlesz tési osztály mindenkori vezetője lesz. h arkas Zoltán: A kuratórium 9. tagjára kérek javaslatot. Magyar József: Véleményem szerint egy helyet üresen kellene hagyni, azzal, hogy később töltjük be. Farkas Zoltán: Kérdezem a testületet, egyetért-e azzal,hogy most ne töltsük be a 9. helyet? A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással ugy foglalt állást, hogy nem tölti be most a 9. helyet. Farkas Zoltán: Olyan javaslat hangzott el, hogy kétévente vizsgáljuk felül a kuratórium összetételét. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással ugy foglal állást, hogy kétévente felülvizsgálatra kerül a kuratórium összetétele. Balassa Béla: A 9. pont rendelkezik a bankszámla kezelésével meg-bizott személyről, melyet véleményem szerint nevesíteni kellene a közgyűlésnek, vagy a kuratórium döntse el. Palotás Tibor: A környezetvédelmi bizottság egy tagja legyen az aláíró. Balogh György: Az a véleményem, hogy a második aláíró személyéről a kuratórium döntsön. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a kuratórium tagjai maguk határozzák meg, hogy ki legyen a második aláiró, Czupi Gyula: Véleményem szerint az alapítványnak olyan elnevezést kellene adni, amely figyelemfelhívó, pl, Nagykanizsa környezetének megóvása. 21 Magyar József: Ezt bízzuk rá a kuratóriumra. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a kuratórium döntsön az elnevezésben, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag ugy foglal állást, hogy a kuratórium döntsön az alapitvány elnevezésében. Cserti Tibor: Az alapitványt a cégbíróságnál kell bejegyeztetni, ha a kuratórium hamarosan nem ülésezik, akkor ez az elnevezés hiánya miatt nem valósitható meg. Farkas Zoltán: A cégbírósági bejegyzés elótt a kuratóriumnak döntenie kell az alapitvány elnevezésében. Aki az alapító okiratban foglaltakkal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 62/1991. számú határozat A közgyűlés a környezetvédelmi alapitvány okiratában foglaltakkal egyetért. _ a melléklet szerint. Utasítja a Polgármesteri Hivatalt a bejegyzéssel kapcsolatos szükséges intézkedést tegye meg. Határidő: 1991. május 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 6. "Nagykanizsai kulturáért" alapítvány Előadó: Farkas Zoltán alpolgármester Minorics Piroska: A kuratórium tagjainak javasolom Cseke Zoltánt, az Oktatási és Ku1turális''Bizottság tagját, Gerencsér Tibor közművelődési felügyelőt, Fürtös Ilona képzőművészt, Kocsis Katalin zenei könyvtárost, Rajnai Miklós mérnököt. A kuratórium titkárának az apparátusból javasolnék választani, mivel Lehota János más elfoglaltsága miatt e tisztséget vállalni nem tudja. Koczf án Ferenc: A humán osztály vezetőjét, titkárnak vagy tagnak javasolom. Dr. Csákai Iván: A humán osztály vezetőjét javasolom titkárnak, a kuratórium tagjainak számát 9 főben javaslom megállapítani, ebből 2 helyet azon vállalatok, intézmények vezetőinek kellene fenntar- - 22 - tani, akik nagyobb összeggel járulnak hozzá az alapítványhoz. Czupi Gyula: Egyetértek azzal, hogy nagyobb létszámú legyen a kuratórium. Tagjának javasolom Rózsás Jánost. Farkas Zoltán: Tagnak javasolom Ernszt Katalint, a FEK igazgatóját. Palotás Tibor: Két további javaslat hangzott el, ez azt jelenti, hogy a kuratórium valamennyi tagsági helye betöltésre kerülne. Véleményem szerint 1 maradjon üresen. Balogh Tibor: A javasolt személyek elfogadják-e a tisztséget? Czupi Gyula: Rózsás Jánossal még nem beszéltünk erről. Farkas Zoltán: Ernszt Katalin sem adott még konkrét választ. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Javasolom a kuratórium létszámát 11 főben meghatározni. farkas Zoltán: Ki ért egyet azzal, hogy a kuratórium 11 tagu legyen? A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a kuratórium tagjainak száma 12 fő legyen. Farkas Zoltán: Aki egyetért a Minorics képviselőnő által kuratóriumi tagnak javasolt 5 személlyel, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással egyetért, hogy a kuratórium tagja Cseke Zoltán, Gerencsér Tibor, Fürtös Ilona, Kocsis Katalin, Rajnai Miklós legyen. Minorics Piroska: A kuratórium tagjának javaslom Lehota Jánost. Farkas Zoltán: Aki egyetért azzal, hogy a humán osztály vezetője legyen a titkár és Lehota János a kuratórium tagja, kérem szavazzon A közgyűlés 18 szavazattal, l ellenszavazattal, 3 tartózkodással ugy foglal állást, hogy a kuratórium titkára a humán osztály vezetője legyen. 21 szavazattal, 1 tartózkodással lehota Jánost a kuratórium tagjának megválasztja. Farkas Zoltán: 3 üres hely van a kuratóriumban, mely betöltésére később is lehetőség lesz. Czupi Gyula: Az előző napirendhez hasonlóan, itt is javasolom az alapítvány nevének megváltoztatását. - 23 Farkas Zoltán: Javasolom, hogy az elnevezést bizzuk a kuratóriumra. Aki ezzel egyetért, szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, ] tartózkodássá] az alapítvány elnevezését a kuratóriumra bizza. Palotás Tibor: Javasolom, hogy a közgyűlés a kuratórium elnökségét, tagságát 2 év múlva vizsgálja felül. Hinorics Piroska: Javasolom, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jogosultsággal felruházott személyt nevesitsük. Farkas Zoltán: Az a véleményem a bankszámla aláirásával kapcsolatos kérdésben a kuratórium döntsön. Két javaslat hangzott el, kérem a közgyűlést, szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag ugy foglal állást, hogy két év múlva felülvizsgálja a kuratórium elnökségét, tagságát, a bankszámla aláirásával kapcsolatos kérdésben a kuratórium döntsön. Farkas Zoltán: Aki az alapító okirat szövegét a módosításokkal együtt elfogadja, kérem, szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 63/1991. számú határozat A közgyűlés a kulturális tárgyú alapitvány alapító ok -iratában foglaltakkal - a melléklet szerint - egyetért Utasítja a Polgármesteri Hivatalt, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1991. május 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Javaslat a Paliní Napközi Otthonos Óvoda szakmai Önállóságára Előadó: Minorícs Piroska az Okt. és Kult. Biz. tagja Minorics Piroska: A határozati javaslatban megfogalmazottakkal mindkét óvoda egyetért, kérem a közgyűlés támogassa az előterjesztést. - 24 - Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Megkerestek az Ady utcai óvodából hasonló ügyben. Jó lenne az ő kérésükkel is foglalkozni. Dr. Bogár Gáspár: A paliniak már decemberben kérték a szakmai önállóság biztositását, kérem kérésük támogatását, most ne kapcsoljunk ide más óvoda kérését. Czupl Gyula: Örülök minden önállósodási kezdeményezésnek, ezért egyetértek és támogatom ezt a javaslatot is. Göndör István: Egyetértek az előterjesztéssel, kérem , hogy határozatban kerüljön rögzitésre, hogy az oktatási és kulturális bizottság felülvizsgálja a városban működő óvodák szakmai önállósodási igényeit és az erre vonatkozó javaslatát komplex módon terjessze a közgyűlés elé. Farkas Zoltán: Kérem a közgyűlés állásfoglalását a palini napközi otthonos óvoda szakmai önállóságának kérdésében és a képviselői javaslatban szereplő többi óvoda hasonló igényének felülvizsgálatára vonatkozóan. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 64/1991. számú határozat a/ A közgyűlés egyetért azzal, hogy a palini napközi otthonos óvoda az I. számú óvodai igazgatóságtól külön, szakmailag önálló egységként működjön. Az intézmény szakmai irányitását a jelenlegi vezető végzi, gazdálkodási feladatait - a többi óvodához hasonlóan - a GAMESZ bonyolítja. Határidő: 1991. április 15. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester b/ A közgyűlés felkéri az Oktatási és Kulturális Bizottságot, hogy a városban működő óvodák szakmai önállósodási igényét vizsgálja felül és amennyiben szükségesnek itéli,az egyes óvodák önállóságára vonatkozó előterjesztést komplex módon hozza a közgyűlés elé. Határidő: 1991. julius 30. Felelős : Lehota János a bizottság elnöke 8. Az IKKV . 1991. évi lakóházi e l.ují tás i címjegyzéke Előadó: Marton István önkormányzati biztos - 25 - Marton István: A folyamatban lévő felujitási munkák befejezéséhez 22,5 millió forint szükséges. A költségvetésbe ez az összeg nem lett előirányozva. Az anyagban kérem, az önkormányzat vagy biztositsa az összeg 50 %-át még ebben a negyedévben, vagy engedélyezze, hogy a vállalat az önkormányzati vagyon terhére saját hatáskörében vagyonár tékesitéssel képezzen fedezetet. A már megkezdett munkákat mindenképpen be kell fejezni. Nem látom annak reális lehetőségét, hogy a közeljövőben egy komplex címjegyzékkel előállhassunk, mert ahhoz különböző döntéseket kellene hozni, elsősorban az Ady u. 4-6 kérdésében, ami már nem felujitási kategória véleményem szerint, hanem uj épités. Ahhoz, hogy az önkormányzati vagyon terhére lehessen fedezetet képezni, vagyis hogy el lehessen adni ingatlanokat, fel kellene oldani ebben a témakörben hozott vállalati döntést valamint a 4/1988. október 6-i tanácsrendeletet. Szükséges lenne - gondolva a költségvetés 50 milliós hiányára is -egy elvi döntés, hogy közel 100 millió forint értékű vagyonra terjedjen ki ez a felszabadítás. Javasolom, hogy a 2-es napirendnél tárgyalt közterülethasználati dijövezeteket terjesszük ki a lakás- és nem lakás céljára szolgáló bérleményekre is. Ezt önálló határozati javaslatként terjesztem elő. Farkas Zoltán: Tekintettel arra, hogy az elfogadott költségvetésben erre a célra fedezetet nem teremtettünk, javasolom, hogy 11 millió forintot /a keret 50 %-át/ az első félévre biztosítson a közgyűlés. Adjon a közgyűlés lehetőséget arra, hogy Marton ur egy előterjesztésben megnevezette azokat az ingatlanokat, amelyek értékesítésével erre a fedezetet az IKKV meg kivánja teremteni. Ebből biztositja a felujitási munkákat az IKKV. Krémer József: Az a kérdés, hogy ezeket a f elu jitásokat. ennyi pénzért kell-e befejezni. Az értéket át kellene vizsgálni és csak a szükséges összeget igényelni. Az IKKV nagyon régóta működik ebben a formájában, és ismerve tevékenységét, az a meglátásom, hogy sok hasznos tevékenysége mellett nagyon sok haszontalan dolgot is végzett, ami irritálta az embereket. Ez a szervezet a mai napig igy működik. Az önkormányzat nagy összegeket fizet az IKKv-nak, amelyek mögött nincs teljesitmény. Ezt tovább dotálni ebben a formában szerintem nem lehet célunk, és az önkormányzati biztos nem is ezért lett kinevezve. Azt javaslom, a szakemberekkel azt kell kidolgoztatni, hogy ezeket a felújításokat mennyi pénzből lehet elvégezni és ezt az anyagot kell a testület elé hozni, Ugy gondolom, hogy az épületek felújítását versenyeztetni kellene, mert igy várhatóan alacsonyabb összegből is megvalósítható. Nem azt mondom, hogy a munkákat idegeneknek kell kiadni, azt az IKKV-nak kell elvégezni, de versenyáron. Ugy érzem, hogy ebbe az irányba kellene elmozdulni. Felújítás fedezeteként a 100 milliós nagyságrendű ingatlanért ékesitést most nem tartom helyesnek. - 26 - Dr. Henczi Edit; Kérdezem, hogy a lakbérbevételeket hova, hogyan használja fel az IKKV, ami havi 10 milliós bevétel, és mint tudjuk, az uj lakásjogszabályok értelmében lakáson belül már semmit nem ujit fel az IKKV saját költségén, mindent a bérlő fizet. A vizdijra vonatkozó rendeletet is azért kellett megalkotni, mert az IKKV közel mégegyszer annyi dijat szedett be, mint a tényleges vízfogyasztás alapján kellett volna. Szeretném, ha erről a közgyűlés tájékoztatást kaphatna, hogy ezeket a pénzeket a vállalat hova költötte, könnyebb lenne talán arról is dönteni, hogy milyen módszerrel kellene pótolni azokat a pénzeket, amelyek az épületek felújításához feltétlenül szükségesek. Marton István: Való igaz, hogy folytak a pénzek az IKKV-nál, csak az a furcsa, hogy olyan embertől hallom, aki 14 évet ott dolgozott és ennek nem volt kárvallottja. A folyamatban lévő felújításoknál elképzelhető, hogy a költségeket csökkenteni tudjuk, de összegszerűen arra nyilatkozni nem tudok. A lakbérekből és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek dijaiból fedezi az IKKV a kiadásait. Amikor azt mondom, hogy indokoltnak látom a 100 milliós vagyon fel szabadítását, azt részben azért mondtam, hogy ne hitelből kelljen az 50 milliós költségvetési hiányt pótolni, részben azért is mondtam, mert ha szükség van a 22,5 millió forintra a felújításokhoz, akkor nagyobb vagyont kell értékesítésre felajánlani ahhoz, hogy az összeg befolyjon. Palotás Tibor: Csatlakozom Krémer képviselő társam véleményéhez. Biztos vagyok abban, hogy nem felülbírált költségigényekről van szó az előterjesztésben. Meggyőződésem, hogy egy műszaki ellenőrző gárdát kellene bevonni az összes létesítmény kivitelezésével kapcsolatban, ami az IKKV-nál történik. Felül kellene vizsgálni, hogy milyen munkák elvégzésére van szükség, és mennyiért. Mindenki elvárja az IKKV-tól, hogy ne dolgozzon drágábban, mint más kivitelező a városban. Nem szorosan a témához tartozó,de szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a vállalatnak sokmillió Ft-ra van szüksége ahhoz, hogy a dolgozókat tisztességgel utrabocsáthassa a vállalat átszervezése miatt. Remélem ebben egyetértünk, és az összeget az önkormányzat biztosítani fogja. Az a véleményem, hogy az ingatlanok eladását nagyon szigorúan kell vég i ggondoln i . Jancsi György: A Városfejlesztési Bizottság ülésén szerepelt a téma, A bizottság véleményéből csak egy része került be az előterjesztésbe . A 17,5 millió forintot biztosítani kell az önkormányzatnak. A címjegyzékben nem szereplő felújításokhoz is biztosítani kell a pénzforrást, melyet nem abból kell megteremteni, hogy a tulajdonunkat képező ingatlanokat eladjuk, hanem ugy gazdálkodni, hogy megteremtsük ennek anyagi hátterét. - 27 - Ha eladjuk az ingatlanokat, akkor a következő években miből fogjuk finanszirozni a már jobban leromlott állagú épületeket. Álláspontunk az volt - és ugy gondoltuk, hogy ez az önkormányzati biztos feladata, - hogy meg kell találni azt a technikát, hogy a 22,5 millió forint hogyan teremthető elő. A dolog másik része, hogy a vállalat alapvető problémáját és konfliktusát az okozta, hogy nagy kivitelező részleggel dolgozik, melynek önköltsége magas. Nem képes a Zala megyében dolgozó vállalatokkal versenyre kelni. A feladat az lenne, hogy ezt a részleget versenyképessé kellene tenni. Farkas Zoltán: Nem fogalmaznám megy egyértelműen ugy a feladatot, hogy azt Jancsi képviselőtársam tette. Az igaz, hogy a kivitelező részleget kellene piacképessé tenni, de az a cél, hogy ez már ne az IKKV keretén belül történne meg, mert akkor tulajdonképpen ugy fogalmazhatnám meg a feladatot, hogy az önkormányzati biztos kötelessége az, hogy az IKKV-t a jelenlegi szervezetében és vagyoni helyzetében tegye egy működőképes vállalattá. A cél az, hogy az IKKV mint vállalat a félév végére megszűnjön és a részlegek önállósulva megpróbáljanak piacképesek lenni. Göndör István: A közgyűlés azzal bizta meg az önkormányzati biztost, hogy készitse elő az IKKV átalakulását, arra vonatkozóan javaslatot terjesszen a testület elé. Döntési helyzetbe akkor kerültünk volna, ha most abban kellene állástfoglalnunk hogy pl. 100 embert el kell küldeni, részükre végkielégitést biztositani. De lehet hogy ezek az emberek a Kft dolgozói lennének és akkor már nincs végkielégitési gondunk. Ha tudjuk, hogy mekkora a végkielégités összege, ettől függően a részesedés mértékét 70, 90 % helyett meghatározhatjuk 30, 50 %-ban. Bevételt érhetünk el a vagyontárgyak értékesítéséből is. Olyan javaslatra lenne szükség, mely alapján dönteni tudnánk, milyen kiadások várhatók, melyet nekünk kell finanszírozni. Ehhez külső szakértők segítségét kell igénybe venni. Nem támogatom, hogy Marton István szabad kezet kapjon a vagyon értékesítésében. Marton István: Nem szabad kezet kértem, hanem hangsúlyoztam, hogy szigorúan ellenőrzött feltételek mellett szükséges lenne az ingatlan értékesítése. Arra gondoltam, hogy az erre vonatkozó javaslatomat, az apparátus illetékes osztályával közösen elkészítenénk és a közgyűlés elé hoznám. Jancsi György: Az előterjesztésben világosan le van írva, hogy az önkormányzati vagyon terhére a vállalat saját hatáskörében vagyonértékesítéssel képezzen fedezetet. Ez azt jelenti, hogy az IKKV el kivánja adni Nagykanizsa város önkormányzatának tulajdonát. - 28 Dr. Henczi Edit: Az IKKV nem idegenítheti el a kezelésében lévő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Erre csak a közgyűlés ilyen irányú döntését követően kerülhet sor. Jancsi György: A városfejlesztési bizottság tagjai felajánlották szakmai támogatásukat ehhez a feladathoz. Czotterné Ivády Zsuzsa: Kérdezem a jegyzőnőtől, mikor lesz arra lehetőségünk, hogy a volt tanácsrendeletet, amely a lakások eladását szabályozza, módosíthassuk, melynek alapján előkészíthetnénk a lakások elidegenítését. Dr. Henczi Edit: Nem az önkormányzati rendelet hiánya az akadálya annak, hogy a testület nem kiván a lakások elidegenítésével foglalkozni . Magasabb szintű jogszabályokon alapul a helyi rendelet. Az önkormányzati rendeletet hatályon kivül lehet helyezni, de ettől még a jogszabályokat be kell tartani. Arról volt szó, hogy áprilisban a Parlament elé kerül a lakáskoncepció, ezt el kell fogadnia, hogy a korábbi jogszabályt hatályon kivül helyeshesse. Az önkormányzati rendelet csak részletezi a jogszabályi feltételeket. Farkas Zoltán: A hozzászólásokból kitűnt, hogy a leirt anyag félreérthető. Ugy derül ki ebből, hogy az IKKV saját hatáskörben kiván vagyont értékesíteni. Marton ur elmondta, hogy erről sző sincs, arról van szó, hogy a testület elé hoz egy javaslatot és a közgyűlés foglalna állást abban a kérdésben, hogy mi az a vagyon, ami az értékesítés körébe vonható, és utána a közgyűlés határozná meg, hogy mi az az összeg, ami reálisan ezekre a felújításokra elfogadható. Jancsi György: Az előterjesztésbe leírtak nem félreérthetők, az nagyon világos. Ezt nem félreérteni, hanem megérteni kell. Az a kérésünk, hogy a közgyűlés ezt ne hagyja jóvá. Farkas Zoltán: Az anyagban valóban az szerepel, hogy az önkormányzatnak azt kellene engedélyezni, hogy az IKKV saját hatáskörben az önkormányzati vagyon terhére vagyonértékesítéssel képezzen fedezetet. Arra hatalmazza fel az IKKV-t, hogy saját belátása szerint a vagyonnal ugy gazdálkodjon ahogy akar. A képviselők joggal kifogásolják ezt a megfogalmazást. Véleményem szerint az előterjesztésben megfogalmazottakat egyértel-müsiteni kell ugy, hogy a közgyűlés hatalmazza fel az önkormányzati biztost és az IKKV szakembereit, hogy készítsenek egy előterjesztést az értékesítésbe bevonható vagyontárgyak köréről, azt hozzák a testület elé. Közben megvizsgálásra kerül a reális felújítási költség és ennek alapján fog dönteni a testület, hogy milyen körben és mértékben engedélyezi a vagyontárgyak értékesítését, hogy ezek a felújítások az I. félév során megvalósulhassanak. Palotás Tibor: Ma határoznunk kellene arról, hogy ezeknek az épületeknek a felújítása szükséges-e. Ha ezt eldöntöttük, akkor egyértelműen megfogalmazni, hogy milyen összegért. Ennek vizsgálatával - 29 - bízzunk meg egy külső szakértői csoportot. Ehhez az önkormányzat biztositsa az igy kialakított összeget. Göndör István: Javasolom, hogy 11 millió forintban határozzuk meg az IKKV-nak az első félévben adandó összeget. Ebbe beleférne a javasolt műszaki felülvizsgálat is. A munka további részében döntenénk a vagyon sorsáról és az átalakulásról. A második határozati javaslatom, hogy a vagyonról olyan képet kapjon az önkormányzat, amelyben javaslatot tesznek arra, mely lakásokat célszerű a tulajdonunkban tartani,melyeket érdemes felujitva eladni, és melyek azok, amelyeknek sem felújítására, sem további üzemeltetésére nincs szüksége az önkormányzatnak. Ugy érzem igy készülünk arra, hogy amikor a felsőbb szintű jogszabály lehetővé teszi a más módon való értékesítését a lakásvagyonnak, abba a helyzetbe kerülünk, hogy azonnal lépni tudunk. Farkas Zoltán: Ugy érzem, hogy a javaslat utóbbi része nem tartozik szorosan a napirendhez, de a közgyűlés határozhat ugy, hogy az IKKV ezt a munkát végezze el és terjessze a közgyűlés elé. Tehát készüljön fel erre az értékesítési lehetőségre. Krémer József: A 11 millió forintot a költségvetés előlegezi meg az IKKV-nak, vagy a lakáseladásból biztositjuk? Egyetértek az összeg átutalásával a felújítási munkák inditása érdekében, kérdésem az milyen forrásból történik az átutalás. Farkas Zoltán: Ennek forrásoldala nem lehet más, mint az ingatlanvagyon értékesítése, mivel a költségvetésben erre összeget nem biztosi tottunk. Cserti Tibor: Átmeneti finanszírozási problémáról van szó. Az év második felében várható ennek a konkretizálása. A költségvetés igy is feszitett, javasolom a rövidlejáratú hitelt, amelyet a vállalat önállóan is felvehet finanszírozási problémáihoz. Göndör István: Visszavonom javaslatomat, mivel véleményem szerint Cserti Tibor javaslata jobb, vegyen fel a vállalat hitelt. Farkas Zoltán: Nem vagyok én abban biztos, hogy ez a 11 millió forint a várost olyan helyzetbe hozza, hogy erre a hitelfelvételre szükség van, véleményem szerint lehetőség van a költségvetésből való finanszírozására átmenetileg, és akkor elkerüljük a 11 millió forint kamatait. Cserti Tibor: Ezzel egyidőben egy komplex finanszírozási terv készítését javasolom. A közgyűlés bízza meg a Polgármesteri Hivatalt ennek kidolgozásával, hogy az önkormányzati források beszedésével kapcsolatosan tiszta képet lásson. Palotás Tibor: Az alpolgármester ur véleményével értek egyet, nem javaslom a hitel felvételét. Az önkormányzat mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az IKKV a 11 millió forintot megkapja. - 30 - Balogh György: Palotás képviselő javaslatával értek egyet. Balassa Béla: A város költségvetésében rendelkezésre álló összegek jelenleg milyen hozzáférhető formában vannak? Ha hosszabb időre lekötött, akkor nincs értelme, hogy költségvetési pénzből finanszírozzuk a vállalat működését. Farkas Zoltán: Mivel a pénzügyi osztály vezetője nincs jelen, konkrét választ adni arra nem tudunk, hogy a költségvetési összegek milyen időtartamra vannak lekötve. Itt technikai kérdésről van szó, véleményem szerint a város költségvetésének rendelkeznie kell annyi tartalékkal, hogy a finanszírozás hitelfelvétel nélkül megoldható legyen. Magyar József: Nekem is az a véleményem, hogy nem szabad hitelt felvenni) 11 millió forintot az év végéig ki kell tudni gazdálkodni. A közgyűlés 14 nappal ezelőtt választotta meg az önkormányzati biztost, most követelje meg tőle, hogy az egész IKKV átalakulására vonatkozó anyagot terjessze a közgyűlés elé. Javaslom, hogy az előterjesztést fogadjuk el. Farkas Zoltán: A kompromisszumos megoldás érdekében azt javasolom, ha mindenképpen hitelt kell felvenni - ugy nyilatkozik a pénzügyi osztály ■*■, abban az esetben valóban egyszerűbb ha a vállalat veszi fel a hitelt. Azzal a kiegészítéssel teszem fel szavazásra a kérdést, amit Göndör képviselő és Cserti Tibor javasoltak, hogy csak akkor folyamodjunk hitelhez ha a finanszírozást a költségvetés nem teszi lehetővé. Ebben az esetben pedig a vállalat vegye fel a hitelt. Jancsi György: Kérem, hogy a határozati javaslatban feltétlenül szerepeljen, hogy az összeg csak a megnevezett 4 épület felújítására fordítható. Farkas Zoltán: Aki a kiegészítésekkel együtt elfogadja az előterjesztést, kérem, szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 5 tartózkodással a következő határozatot hozza• 65/1991. számú határozat a/A közgyűlés az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat kezelésében lévő önkormányzati tulajdonu, alább felsorolt ingatlanok felújításához - független műszaki szakemberek által is indokoltnak tartott összeghatárig -maximum 11 millió forintig a Polgármesteri Hivatal költségvetéséből támogatást biztosit. 31 Amennyiben a finanszírozás a hivatal költségvetéséből zitelfelvétel nélkül nem oldható meg, ugy a rövidlejáratú hitelt az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalatnak kell felvenni. Az I. félévben befejezendő felújítások: Erzsébet tér 21. Batthyány u. 26/a. Bartók B.u.l. /külső közmű/ Fő ut 10. /udvar-rendezés/ Határidő: 1991. junius 30. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Marton István önkormányzati biztos b/ A közgyűlés megbízza az önkormányzati biztost, hogy készítsen előterjesztést az értékesítésbe bevonható vagyontárgyak köréről és azt terjessze a képviselőtes-tület elé. Határidő: 1991. junius 30. Felelős : Marton István önkormányzati biztos 9. Javaslat az első lakáshoz jutók támogatásának elbírálására Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző /Az írásos anyag a jegyzőkönyvhöz csatolva/. A közgyűlés 23 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza : 66/1991. számú határozat A közgyűlés az 1990. évi LXV. tv. 23. §. /2/ bekezdése alapján feljogosítja a Népjóléti Bizottságot a lakásvásárláshoz, építéshez nyújtandó anyagi támogatási pályázatok elbírálására. Felelős : Dr. Csákai Iván a Népjóléti Biz. elnöke 10. a/ Közérdekű bejelentés Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: A Kisberki utca lakói azzal kerestek meg, hogy tűrhetetlen állapotban élnek. A kocsikon vastagon áll - 32 - a por, az utolsó házsornál nincs kialakítva a parkoló, igy rendki-vül balesetveszélyes, mert a kisgyerekek között kell az autósoknak egy területet elfoglalni. Az épületek végén illegális szemétlerakó-hely van, e terület északi részén az épitőipari vállalatnak egy telepe van két bejárattal, a nagy forgalom miatt az utat tönkreteszik. Kérik a lakók az egyik bejárat megszüntetését. A másik kérésük, hogy az épitőipari vállalat tulajdonában lévő terület egy részét megvásárolnák, hogy garázsproblémájukat megoldják. Parkositást is végeznének társadalmi munkában, melyhez bizonyos anyagi hozzájárulást kérnek az önkormányzattól. Farkas Zoltán: Megvizsgáltatjuk a lakók kérését és a megvalósitás ra visszatérünk. b/ Interpellációk Palotás Tibor: A KDNP képviselőjeként, annak megbízásából felkérem az önkormányzat humán osztályát, hogy a továbbtanulásra jelentkezett 8 osztályt végzett fiataloknak legalább a terv szerinti 94-95 %-os beiskolázását biztosítsa. Ennek érdekében minden lehetséges variációt tárjon fel, minden igényt terjesszen a közgyűlés elé, ami a kivánt cél elérését teszi lehetővé. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy többszáz de akár 100 gyerek is ne jusson iskolapadhoz és 14 évesen gyakorlatilag az utcára kerüljön. Ezt azért kellett elmondanom, mert mult héten az oktatási és kulturális bizottság ülésén derült ki, hogy a továbbtanulni szándékozó gyerekek közül kb. 50 tanuló sorsa nincs megoldva. Szükségesnek tartom felülvizsgálni milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megfelelő középiskolai férőhelyet tudjunk biztositani a továbbtanulni szándékozóknak, mégpedig a lehető legsürgősebben, mert a felvételek folynak és esetleg pótfelvételt kell meghirdetni. Farkas Zoltán: Az ezzel kapcsolatos anyag feldolgozásához az oktatási és kulturális bizottság, valamint a szakosztály minél előbb kezdjen hozzá. A most elutasítottak számának alapulvételével kell a megoldási módokat kidolgozni. A közgyűlés következő ülésére , de egy hónapon belül feltétlenül készitsen részletes javaslatot . A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ugy foglal állást, hogy az általános iskolából kikerülő fiatalok továbbtanulási lehetőségeiről az oktatási és kulturális bizottság, valamint a humán osztály részletes javaslatot készitsen, melyet 1 hónap múlva terjesszen a közgyűlés elé. Palotás Tibor: A KDNP képviselőjeként és megbízásából kérem a közgyűlést, hogy az 1991. március 25-én az ifjúsági ház megszüntetése tárgyában hozott határozatát vizsgálja felül. A határozatot ugy mó-dositsa, hogy az ifjúsági ház mint intézmény ne szűnjék meg, hanem - 33 - működése mellett fogadja be a Zemplén Győző utcai általános iskola azon csoportjait, amelyek a Rozgonyi utcai épületből kiszorulnak. Farkas Zoltán: A képviselő inditványa egy érvényben lévő határozat felülvizsgálatára irányul, igy szavazásra teszem fel a kérdést. Egyetért-e azzal a közgyűlés, hogy az e tárgyban hozott döntést felülvizsgálja és amennyiben igen, akkor a módjára megkeressük a választ. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással ugy határoz, hogy az ifjúsági ház ügyében hozott döntését felülvizsgálja. Palotás Tibor: Ugy érzem ez az ügy rendkivül sürgős, ezért a következő testületi ülésen az oktatási és kulturális bizottság előterjesztésében tárgyalni kellene. Balogh György: Az ifjúsági ház ügye összefügg az iskolák helyzetével, ezért együttesen kellene tárgyalni. Czupi Gyula: A következő alkalomra az oktatási és kulturális bizottság vizsgálja meg az iskolai igényeket és számoljon be arról, hogy áll ennek előkészitése. Az ifjúsági ház ügyének tárgyalásakor a képviselőtestület ülésén az ifjúsági szervezetek is részt kivánnak venni. Meg kell fogalmazni, hogy mi a célunk az épülettel, május 20-a körül kerüljön a közgyűlés elé az anyag. Dr. Henczi Edit: Amennyiben a képviselőtestület ugy dönt, hogy most felfüggeszti a korábbi döntése végrehajtását, azt megteheti. Igy a következő tárgyalás eredményétől függően fenntartja a hatályát, vagy megváltoztatja. Ez időszak alatt a dolgozók munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket nem teszünk. Igy lehetőség lesz arra, hogy az oktatási és kulturális bizottság, illetve a humán osztály dolgozói komplexen, részletesen kidolgozzák az ifjúsági ház és az iskolák helyzetére vonatkozó javaslatot ugy, hogy valóban dönteni tudjon a testület. Dr. Csákai Iván: A Zemplén iskola mellett a Petőfi általános iskola is tanteremigénnyel jelentkezett, az anyagnak erről is szólni kellene. Az iskolák és az ifjúsági ház ügyét komplexen kell kezelni, melyet junius végére a bizottság terjesszen a közgyűlés elé. Tüske Tibor: A tanév befejezése előtt célszerű lenne a témát megtárgyalni, a juniusi időpontot későnek tartom. Farkas Zoltán: Négy kérdés megtárgyalása vetődött fel, az ifjúsági ház, a Zemplén általános iskola, a Petőfi utcai általános iskola és a kollégiumok ügye. Aki egyetért, hogy ezeket a témákat május végén tárgyaljuk, kérem szavazzon. - 34 - A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 67/1991. számú határozat a/ A közgyűlés az Ifjúsági Ház megszüntetésére vonatkozó 57/1991. számú határozatát a mai nappal felfüggeszti. b/ A közgyűlés megbizza az Oktatási és Kulturális Bizottságot, hogy az Ifjúsági Ház, a Zemplén Győző általános iskola, a Petőfi utcai általános iskola elhelyezési problémáira, valamint a kollégiumok ügyére megfelelő előkészités után készitsen előterjesztést és azt hozza a közgyűlés elé. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Lehota János az Okt. és Kult. Biz. elnöke 11. Az 1991. április 29-i ülés napirendi pontjaira javaslat. A közgyűlés 22 szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: 68/1991. számú határozat A közgyűlés a következő ülését 1991. április 29-én /hétfő/ 14.00 órakor tartja. Napirendi pontok: Az SZMSZ módosítása, kiegészítése /bizottságok száma, összetétele, településrészi önkormányzat, helyi népszavazás, képviselői költségtérítés/. Kórház-Rendelőintézet gazdasági igazgatója és ápolási igazgatója kinevezése. Javaslat a közgyűlés 1991. évi munkaprogramjára. Ady u. 4-6. számú épületek kivitelezési munkái. - 35 - Önkormányzati biztos feladatköre. Magyarszentmiklósi önkormányzat kérelme földügyben Vizilabda-szakosztály működtetése. Megyei intézmények anyagi támogatása. Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Farkas Zoltán alpolgármester a közgyűlést 22,50 órakor bezárja (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Farkas Zoltán alpolgármester jegyző NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
