* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.56 MB | |
| 2026-03-09 15:27:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  125 | 217 | 1991. március 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Napirendi javaslat: 1. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2. Javaslat a közterülethasználati díjak mértékére Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 3. Javaslat a piacokról és vásárokról szóló többszörösen módosított 5/1985. /Xll.5./ sz. tanácsrendelet módosítására, illetve a 6/1991. /III.4./ sz. önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 4. Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat átalakulására Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke 5. „Nagykanizsa Város Környezetvédelméért” alapítvány Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 6. „Nagykanizsai Kultúráért” alapítvány Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 7. Kollégiumok ügye Előadó: Lehota János az Okt. és Kult. Biz. elnöke 8. Javaslat a Palini Napközi Otthonos Óvoda szakmai önállóságára Előadó: Lehota János az Okt. és Kult. Biz. elnöke 9. Az IKKV 1991. évi lakóházfelújítási címjegyzéke Előadó: Marton István önkormányzati biztos A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE l-S/lggl. M E G H I V Ó Nagykanizsa Megyei Jogú város Közgyűlését az íp£0, évi LXV, törvény 12» /2/ bekezdésében biztosított jogkörömben Iggl» április 8-áví /hétfő/ I4 órára összehívom. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme /NagykanizsaSzéchenyi tér 5,/ Napirendi javaslat I. Polgármesteri tájékoztató Előadó; Dr, Kereskai István polgármester 2é Javaslat a közt&rülethasz^iálatí dijak mértékére Előadó; Dr, Henczí Edit jégyző 3, Javaslat a piacokról és vásároktót szóló többszörösen módosi~ tott 5/I985. /Xll.5,/ sZé tanácsrendelet módosítására > illetve a ó/lggl. /lllt/\.,/ sz, önkormányzati rendelet hatályon kivül helyezésére Előadó: űr, Henczi Edit jegyző 4• Javaslat a Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállala átalakulására Előadót Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke 5# "Nagykanizsa Város Környezetvédelméért" alapítvány Előadó: Dr, Kereskai István polgármester 6, "blagy kanizsai Kultúráért" alapítvány Előadói Dr„ Kereskai István polgármester 7, Kollégiumok ügye Előadó s Lehota. János az Okt, és Kult, Biz, elnöke 5* Javaslat a Palini Napközi Otthonos Óvoda, szakmai önállóságára Előadót Lehota János az Okt„ és KultM Biz, elnöke Qé Az 1KKV Iggl, évi lakóházfelujitási címjegyzéke Előadó: Marton István önkormányzati biztos A közgyűlésre tiszteletteljne^ivom, Nagykanizsa, Iggl» ápri IjnjrőkR Mc/JS Dr, Kereskai István 1-6/1991. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK Jegyzőkönyve 1991. március 18-i üléséről Rendeletek száma: 7/1991, 8/1991. Határozatok száma: 47-től 56-ig. Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1991. március 18-án /hétfő/ 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5.) Jelen vannak: Balassa Béla, Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bogár Gáspár, Czotterné Ivády Zsuzsa, Czupi Gyula, DR.Csá-kai Iván, Csordásné Láng Éva, Dömötörffy Sándor, Farkas Zoltán, Göndör István, Dr. Harsányi Tamás, Jancsi György, Jesch Aladár, Dr. Kereskai István, Koczfán Ferenc, Krémer József, Lehota János, Marton István, Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes, Minorics Piroska, Németh László, Palotás Tibor, Pilczer Éva, Stamler Lajos, Böröcz Zoltán, Sneff Mária, Takács Zoltán képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Henczi Edit jegyző, Szőke János a VGV igazgatója, Proszenyák Zoltán a Szolgáltató Költségvetési Üzem igazgatója, Varga Béla az IKKV igazgatója, Dr. Lukácsa Erzsébet, Dr. Nemesvári Márta, Bácsal Attiláné, Dr. Fazekas István, Gödinek László, Karmazin József, Tüske Tibor, Kápolnás Zoltán osztályvezetők, Bodzái Tiborné osztályvezető-helyettes, Perlaky Lajos pv. tpk., Janzsó Antal igazgató, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Dr.Horváth László múzeumigazgató, Gáspár András a Szolgáltató Költségvetési Üzem dolgozója, Farkas Károly az IKKV. független SzB. titkára, Szabó László az IKKV osztályvezetője, Major Klára a Pedagógus Szakszervezet képviselője, Lassú László a környezetvédelmi bizottság tagja, Hedericsné Dónai Nóra a Városi Televizió vezetője, Czobor Zoltán vállalkozó, Szoliva János igazgató, Tóth Lajos a ped. szakszervezet helyi képviselője, Paálné Sneff Katalin a gazdasági bizottság tagja, Marton Györgyi a Zalai Hirlap munkatársa, Molnár László a pécsi rádió munkatársa és több érdeklődő. Dr. Kereskai István: Köszöntöm a közgyűlés tagjait, az ülésen résztvevő meghivottakat, érdeklődőket. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mivel a képviselőknek több mint a fele jelen van, az ülést megnyitom. Takács Zoltán: Javaslom, hogy a közgyűlés köszöntse táviratban Farkas Ferencet, városunk szülöttét Kossuth-dijjal történt kitüntetése alkalmából. Kérem, hogy a Világkiállítás megrendezésére vonatkozó döntést a közgyűlés szorgalmazza. - 2 Dr. Henczi Edit: Egyebekbe két napirend felvételét javasolom. Az egyik: a Megyei Munkaügyi Tanácsba 1 fő delegálása az önkormányzat részéről. A másik: a Kórház-Rendelőintézet vezetőállásu dolgozói egyéb munkáltatói jogainak a polgármester részére történő átruházása. Balogh Tibor: A Kanizsai Közéleti Klub küldöttsége április 4-én látogatást tesz - saját költségén - a kovásznai testvérvárosban, ahol részt vesz a Körösi Csorna Sándor emlékünnepélyen. A küldöttség e találkozóra magával vinné az Igricek 9 fős együttesét, akik az ünnepségen szereplést vállaltak. Az a kérésünk, hogy a közgyűlés az együttes útiköltségéhez 18-20 ezer forinttal járuljon hozzá. Kérjük a közgyűlés állásfoglalását abban is, hogy tárgyalhatunk-e az önkormányzat nevében e nemzetközi kapcsolat fenntartásáról. Czupi Gyula: A március 15-i ünnepet jelentőségének megfelelően ünnepelte a város lakossága, amit nagyra értékelhetünk. Ugy gondolom, hogy az ünnepség megszervezésében résztvevők munkáját e helyről is meg kellene köszönni. Czotterné Ivády Zsuzsa: A közgyűlés március 4-i ülésén átmenetileg szabályozta a közterülethasználati dijakat, uj dijakat állapitott meg a vásárokról és piacokról szóló rendeletében. A közgyűlés elé olyan dijtételek kerültek javaslatként, amelyeket senki sem egyez-tett az érintett érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel. Döntésünk ellen nagyon sok tiltakozás érkezett, mert magasnak tartják a megállapított díjtételeket. (Az érintett magánkereskedők tiltakozó levele a jegyzőkönyvhöz csatolva.) Kérem, hogy a testület vizsgálja felül e tárgyban hozott döntését. Javaslom, hogy a gazdasági bizottság az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervekkel közösen próbáljon kidolgozni egy reális díjszabást. A bizottság az igy kialakitott módositó javaslatát terjessze a közgyűlés következő soros ülésére. Dr. Kereskai István: A korábbi közgyűlésen elfogadtuk a rendelet mellékleteit, és abban is határoztunk, hogy májusban a közterület-használati dijakra egy komplett, mindenre kiterjedő rendeletet fogunk alkotni. Czotterné Ivády Zsuzsa képviselőnő javaslata csak a dijtételek módosítására irányul. Kérem a közgyűlés ezzel kapcsolatos véleményét. Farkas Zoltán: Javaslom, hogy komplett munkát végezzünk, a gazdasági bizottság a díjövezetekre vonatkozó javaslatát is hozza ide. A közgyűlés ugy foglal állást, hogy a közterülethasználati dijakra vonatkozó módosított előterjesztést a következő soros ülésén tárgyalja- - 3 - Marton István: Az SZMSZ 85.§-a - amely a bizottságokról rendelkezik - is kitöltésre került annak ellenére, hogy a Szabályzat vitája során ezt nem tárgyaltuk. A mai ülés napirendi sorrendjét nem tartom megfelelőnek, mert 2. pontként szerepel a költségvetés tárgyalása és utána még olyan témák, amnelyeknek komoly pénzügyi kihatásai vannak. Javaslom, hogy a költségvetés tárgyalása utolsó napirendi pont legyen. Amennyiben nem tudjuk ma befejezni, akkor 72 óra múlva soron-kivüli ülésen tárgyaljuk tovább. Balassa Béla: Az önkormányzatok országszerte válságköltségvetést kénytelenek elfogadni. A rendelkezésre álló pénzforrások többnyire csak az alapellátásban keletkezett finanszírozási feszültséget képesek kezelni, az alapszintű működtetéshez szükséges feltételeket tudják biztositani. Nagykanizsa éves ipari-kereskedelmi produktuma a megyei össztermelés több mint felét teszi ki, országos viszonylatban is átlag feletti. Sajnos városunk az újraelosztásból évtizedek óta nem ennek arányában részesült. A helyi vállalatok központosított nyereségelvonása 40 Kimutatható, hogy az önkormányzat területén lévő gazdasági szervezetek, vállalatok milyen mértékben járulnak hozzá a központi költségvetéshez. Ez sokszáz millió forint. Tételezzük fel, hogy a jövedelemtermelés arányában használják ezen vállalatok a helyi közmüveket, az úthálózatot, hirközlőberendezéseket. Jogos az az elvárás, hogy az elvonás arányába fejlődhessen a helyi infrastruktúra, a vállalkozásokat igazán ezzel lehetne támogatni. A működő tőke ott telepszik meg, ahol fejlett infrastruktúrát tapasztal. Ez érvényes a társadalombiztosítás területére is. Javaslom, hogy a közgyűlés határozatban kérje fel Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőt, hogy a jövő évi költségvetés vitája során az erre vonatkozó jogszabály megváltoztatását kezdeményezze. A közgyűlés 25 szavazattal, 2 tartózkodással a következő határozatot hozza: 47/1991. számú határozat A közgyűlés a képviselői indítványnak megfelelően indokoltnak tartja, hogy a városban működő termelőegységek, vállalatok által a központi költségvetésbe fizetett nyereségadó, TB járulék, egyéb elvonások 50 %-a az önkormányzat részére lebontásra kerüljön. A közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a város termelőegységeinek numeritikus adatait bocsássa Tarnóczky Attila országgyűlési képviselő rendelkezésére és kérje fel, hogy a Parlament jövő évi költségvetési vitája során az önkormányzat állásfoglalását terjessze be és az elvet érdemben képviselje. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester - 4 - Dr. Henczi Edit: A Polgármesteri Hivatal és a Kanizsai Közéleti Klub "Kanizsa Napok" elnevezéssel kulturális-, sport és vállalkozási programot szervez 1991. augusztus 23-25-e között. Ennek keretében tervezünk egy hungarológiai konferenciát, szinházi előadást, szabadtéri kulturális- és sportrendezvényeket, amelyekre művészeti- és tánccsoportokat kivánunk meghivni, nemzetközi népművészeti és ipari vásárt, valamint sörfesztivált és utcabált. Az előzetes szervező munka megindult, a polgármesteri hivatal néhány dolgozója felvállalta ennek bonyolitását. Marton képviselőnek az SZMSZ 85. §-ával kapcsolatos felvetésére a következőket válaszolom. A közgyűlés még a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt döntött a bizottságairól. Ezek a bizottságok megválasztásra kerültek, kihagyni az SZMSZ-ből nem lehet. Az más kérdés, hogy a testület később ugy döntött, hogy a bizottságokat módositja, átalakitja. Ennek a technikai módja az, hogy amikor a közgyűlés az uj bizottságokat megválasztja, akkor az SZMSZ 85. §-át módositja. Palotás Tibor; Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a költségvetés tárgyalása a mai ülés utolsó napirendi pontja legyen. Dr. Kereskai István: A költségvetését megtárgyalását ne utolsó napirendként tegyük, mert ez lenne a mai ülésünk fő napirendje. Nem értek egyet a költségvetés tárgyalásának elhalasztásával, nagyon sok olyan téma vetődhet fel még a későbbiek során is, amelyeknek költségvonzata van. A közgyűlés a következő napirendi pontokat fogadja el: 1./ Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr. Kereskai István polgármester 2./ A Városi Televizió gazdasági önállósága Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke 3./ Javaslat középiskolai kollégiumok átszervezésére Előadó: Lehota János az okt. és kult. bizottság elnöke 4./ Javaslat Nagykanizsa város utcáinak és tereinek névváltoztatására. Előadó: Jancsi György a városfejlesztési bizottság elnöke 5./ Tájékoztató Nagykanizsa települési hulladékai elhelyezésével kapcsolatos feladatokról. Előadó: Stamler Lajos a környezetvédelmi biz. elnöke - 5 - 6./ Javaslat az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat átalakítására. Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési biz. elnöke 7./ A Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakítása. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 8./ Javaslat a víz- és csatornadijak lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló rendelet alkotására . Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző 9./ Egyebek a/ Farkas Ferenc köszön-tése. Előadó: Takács Zoltán képviselő b/ Világkiállítás megrendezésének támogatása. Előadó: Takács Zoltán képviselő c/ A Megyei Munkaügyi Tanácsba 1 fő delegálása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző d/ Kórház-Rendelőintézet vezetőállásu dolgozói egyéb munkáltatói jogának átruházása. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző e/ Kanizsai Közéleti Klub kérése. Előadó: Balogh Tibor képviselő 10./ Az 1991. évi költségvetés tárgyalása Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke 1./ Polgármesteri tájékoztató Előadó: Dr. Kereskai István polgármester /A tájékoztató szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva./ Dr. Kereskai István: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy május 24-26-a között városunkba érkeznek Pucheim város testületének tagjai, velük együtt képzőművészek, zenekar, tánccsoport is érkezik. A vendégek magyar családoknál szeretnének lakni, amelyet az ősz folyamán viszonoznának. Akik a német vendégeket fogadnák, kérem, hogy Gerencsér Tibort, a művelődésügyi osztály főelőadóját keressék meg. Nagyon jó érzés volt résztvenni a március 15-i ünnepségen és az esti fáklyás felvonuláson. Ezúton is megköszönöm a szervezésben résztvevők munkáját. - 6 - Palotás Tibor: Mi módon működhetnénk közre, hogy a vasúton a magas-peron minél előbb elkészüljön? Dr. Kereskai István; A MÁV igazgatója megigérte, hogy a magasperon épitését megkezdik, amelyet csak részletekben tudnak megvalósitani. Szorgalmazni fogjuk annak mielőbbi megvalósitását. A közgyűlés a polgármesteri tájékoztatót egyhangúlag elfogadja. 2./ A Városi Televizió gazdasági önállósága Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági biz. elnöke Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság kéri, hogy a téma ma ne kerüljön megtárgyalásra, mivel uj tények merültek fel. Farkas Zoltán: Nem értek egyet a gazdasági bizottság javaslatával, mivel a korábbi ülésen a közgyűlés már elfogadta a Városi Televizió gazdasági önállósodását, melyet határozatban fogalmazott meg. Most a gyakorlati megvalósítása került elénk. Javaslom, hogy véglegesen döntsünk a TV. önállósága ügyében. Marton István: Azzal a javaslattal értek egyet, hogy foglaljunk állást a TV. önállósága ügyében. Szavazásra kell feltenni a határozati javaslatot. A gazdálkodás lebonyolítására 1 fő pénzügyi szakember alkalmazása szükséges a határozati javaslat szerint. Felvesznek-e egy uj szakembert, vagy átirányitanak egy főt a HSMK-tól? Ugy gondolom, a 183.000 Ft erre kevés. Bácsai Attiláné: Javaslom, hogy a határozati javaslat 2. pontját a közgyűlés hagyja figyelmen kivül. A Városi Televizió a költségvetésben megállapított összegből gazdálkodjon . Göndör István: Az a véleményem, attól még valaki gazdaságilag önálló lehet, ha pénzügyeit, számvitelét valahol egy szervezet bonyolitja. Csupán annak a szervezetnek kötelezővé kell tenni, hogy információt adjon a megfelelő gazdálkodáshoz. Ha az intézmény vezetője rendelkezhet a költségek fölött, akkor megvalósulhat az önállóság. Erre a jogszabályok lehetőséget adnak. Ha a jelen esetet vesszük alapul, a Városi Televizió a mai helyzetében tudna foglalkoztatni egy pénzügyi-számviteli szakembert napi 8 órában? A válasz egyértelműen nem. Az a véleményem, hogy a városi televizió gazdasági önállóságának folyamatát el kell inditanunk és olyan gazdasági vezetőt alkalmazni, aki fel tudja vállalni ennek átszervezését. - 7 - Czotterné Ivády Zsuzsa: Tudomásom szerint a városi televiziónál pénzügyi célvizsgálatra került sor, milyen eredménnyel zárult? Az önállóságról a tv. dolgozóinak mi a véleménye? Lehota János: A városi televizió léte csak ugy biztositott hosszabb távon, ha gazdaságilag önálló lesz, esetleg olyan vállalkozás keretében működik, mint pl. a Kanizsa Újság. Hedericsné Dónai Nóra: Jelenleg nem rendelkezünk információkkal a napi pénzmozgásokról, azokról utólag értesülünk, holott ezekre a napi tárgyalásokhoz, a felelős döntésekhez elengedhetetlenül szükségünk lenne. Január 3-án kértem a közgyűlést, hogy a városi televizió önállóságot kapjon. Nem könyvelőre, hanem menedzser tipusu pénzügyi szakemberre van szükségünk, amig a konkrét bér nem ismeretes addig érdemben nem lehet tárgyalni. Az álláshelyet meg kell pályáztatni, amire a két hét nagyon rövid idő. A városi televizió dolgozóinak és nekem is az a véleményem, gazdaságilag feltétlenül önállónak kell lennünk. Dömötörffy Sándor: Korábban tett javaslatomat módositom figyelemmel a televizió vezetője által elmondottakra, hogy ne önálló pénzügyi szakember alkalmazására kerüljön sor, hanem a Művelődési Központtól csoportosítsunk át bért, ahogy a határozati javaslatban is szerepel. Farkas Zoltán: Nem tartom indokoltnak, hogy a HSMK költségvetését tovább csökkentsük. E megoldás majd biztositja azt, hogy a televizió megél a költségvetéséből, még akkor is, ha önálló gazdasági vezetőt alkalmaz. Takács Zoltán: Az emiitett összeg 10 ezer forintos havi bérnek felel meg, ezért nem vállalja egy pénzügyi szakember. Az összeget hagyjuk meg a művelődési központnál. Bácsai Attiláné: A 183.000 Ft nem 12 havi bér, hanem csak 8 havi, igy 16.000 Ft körüli bérnek felel meg. A közgyűlés 23 szavazattal, 4 tartózkodással a következő határozatot hozza: 48/1991. számú határozat A közgyűlés a városi televíziót- 1991. április 1-i hatállyal önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működteti. Az intézmény neve, cime: Városi Televizió 8800 Nagykanizsa, Vörös Hadsereg u. g. /Sugár u./ Az intézmény jogállása: maradványérdekeltségi rendszerben gazdálkodó önálló jogi személy. Felügyeletet ellátó szerve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. - 8 - 3./ Javaslat középiskolai kollégiumok átszervezésére Előadó: Lehota János az okt. és kult. bizottság elnöke Lehota János: A bizottság két alternatívát hozott , a két érdekelt fél kérését bocsátotta a közgyűlés elé. A két kollégiumi szervezeti forma között alapvető szakmai-pedagógiai különbség nincs. Ezt mindenki mérlegelje. Az ügyben szakmai vitát nem kivánok nyitni. A két szembenálló fél akarata mögött nem szakmai és pedagógiai kérdés van. Ezt a testület alapvetően igy mérlegelje. Fontosnak tartom azt a körülményt, hogy ki látja el az intézmény gazdasági vezetését, lényegesnek tartom azt is, hogy a városban működő két középiskola regionális, illetve országos beiskolázású. Regionális a Cserháti szakközépiskola, országos beiskolázású a KBMSZ. Előrebocsátom azt, hogy a Zrinyi kollégium 50 tanulójából 30 diák a KBMSZ tanulója. Az az önállóság, amit a Zrinyi kollégium kezdemé.-nyezett, 18-20 gyerek érdekében történt. A bizottság nevében javaslom az a./ változat elfogadását. Dr. Csákai Iván: Az előterjesztés ismét csak épületekről és tanárokról szól, a diákok sorsával nem foglalkozik. Egyéni érdekek, személyes ellentétek harcában a képviselőtestület ne vegyen részt. Az a véleményem, hogy az átmeneti időszakban szükség van az önkormányzat ellenőrzésére, a Cserháti szakközépiskola mellett működő diákszállóban. Az iskola a 240 férőhelyet nem tudja kihasználni, a más intézmények diákjainak az elhelyezését az önkormányzatnak kell megoldania. Ezért a b./ változatot javasolom elfogadásra. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Én is a b./ változattal értek egyet. Pilczer Éva: Az a./ változatot javaslom. Adjuk meg a Cserháti szakközépiskola igazgatójának a bizalmat, biztosan nem zárkózik el a más iskolában tanuló gyerekek kollégiumi elhelyezésétől sem. Jesch Aladár: A Cserháti szakközépiskolához a kollégiumi férőhely nagy, azonban biztosítani kellene, hogy az iskolakollégiumot a cser-hátis gyerekek a jövőben is igénybevehessék és hogy az üres férőhelyek is ki legyenek használva, a b./ változatot javasolom elfogadni. Major Klára: Látszólag helyi kérdés eldöntéséről van szó, azonban jelentősen tulmutat a helyi problémán, egy egész oktatás koncepciójáról van szó. Az anyag két változatot tartalmaz az elhelyezésre, viszont sem szakmai, sem szervezeti, sem pedagógiai indokot egyik mellett sem emlit. Az előzetes bizottsági tárgyalásba kollégiumi szakértőt nem vontak be. Az a/ változat azt jelentené, hogy lenne egy mesterségesen létrehozott mammutintézmény, mely a szakközépiskolából és a kollégiumból állna. Az intézmény egyszemélyi , kézi-irá-nyitásu intézmény lenne a szakközépiskola igazgatójának irányitása alatt. Ez az elképzelés ugy gondolom ellentmond a már készülő ok- - 9 - tatási törvény koncepciójának, ezért a b./ változatot javaslom a közgyűlésnek elfogadásra. Jancsi György: Az önkormányzatnak abban kell dönteni, hogy kivánja-e működtetni a kollégiumot, kiván-e valamit tenni a létesítménnyel, és nem abban, hogy az iskolakollégium szakmailag korszerű működési forma vagy sem. Dömötörffy Sándor: Egyetértek azzal, hogy mindkét működési formában lehet a gyermekeket nevelni. Ami viszont tagadhatatlan, a Cserháti szakközépiskola és kollégiuma gazdaságilag, területileg integrált egység. Ezt nem szabadna megbontani variánsokra, hogy az egyéni érdekek érvényesüljenek. Eddig sem a kollégium- és iskolatípusok, hanem a pedagógusok nem fértek meg egymással. A meglévő feszültséget nem tartom célszerűnek tovább fenntartani. Ugy gondolom a Cserháti szakközépiskola igazgatója szakmai rátermettségét bizonyította azzal, hogy az intézményben fejlett technikai hátteret teremtett, amellyel országosan is elismert oktatás folyik az intézményben. Balogh György: A korábbi előterjesztéshez képest a mostani javaslat kompromisszum annyiban, hogy bármelyik variációt választja a közgyűlés, a szakmai önállóság biztositott. Ha a "B" változatot választjuk felerősödik a már meglévő ellentét, mivel a pénzügyi feladatokat továbbra is a szakközépiskola gazdasági .csoportja látja el. Takács Zoltán: A bizottság elnökének felszólalásából hiányoltam a koncepciót, mert ugy gondoltam, hogy a múltkori elnapolás után most komplexen fogjuk megtárgyalni a kollégiumok ügyét. Azzal, hogy a bizottság elnöke szakmai és pedagógiai vita nélkül kéri a közgyűlés döntését e témában, kinyilatkoztatta, hogy az oktatási és kulturális bizottság nem kompetens állásfoglalásra. Erre tekintettel ugy gondolom, hogy a képviselők csak a lelkiismeretük szerint tudnak dönteni. Marton István: Az a véleményem, egy lépéssel sem vagyunk közelebb a megoldáshoz, mint múltkor voltunk. Javaslom, fejezzük be a vitát, és titkos szavazással döntsünk a kérdés jelentőségére való tekintettel . Palotás Tibor: A b/ változattal értek egyet ugy is, mint az oktatási és kulturális bizottság tagja. A közgyűlés 8 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elvetette a titkos szavazásra irányuló inditványt. Dr. Kereskai István: Javaslom zárjuk le a vitát, mivel ujabb információ nem merült fel, mindenki kifejthette a véleményét. Fel kell vállalnunk a döntéssel járó felelősséget. -IB- II közgyűlés az a./ és b/ változatról két fordulóban szavazott, egyik változat sem kapta meg a minősitett /15 igenlő szavazat/ szavazati arányt, igy a kollégiumok ügyét a következő soros ülésén ismételten tárgyalja. 4./ Javaslat Nagykanizsa város utcáinak és tereinek névváltoztatására. Előadó: Jancsi György a városfejlesztési biz. elnöke Dr. Kereskai István: Állampolgári megkeresés érkezett hozzám ma délelőtt a Szabadság tér elnevezésére vonatkozóan. A levelet 451-en irták alá és Erzsébet térre kérik megváltoztatni. Jancsi György: Az anyag elkészitése után több javaslat érkezett, melyet ismertetek. 24 személy kérte, hogy a Kun Béla utca ne a Vécsey utca nevet kapja, hanem Gyulai Zoltánról nevezzük el, aki ebben az utcában lakott. A ZM. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója általánosságban foglalkozott az utcák-, terek névváltoztatásával, véleménye szerint ne egy-két ember javaslata döntse el, hogy mely közterületek elnevezése változik, hanem a ténylegesen ottlakó állampolgárok 50 %-ának akarata. Dani Ferenc nagykanizsai lakos kérte, hogy az elfelejtett nagykanizsai költő Tuboly Viktorról nevezzünk el közterületet, aki Zala megye másod aljegyzője volt. Csordásné Láng Éva: Egyetértek az élelmiszerkereskedelmi vállalat igazgatójának véleményével, az utcanév változtatás az önkormányzatnak 280 ezer forintjába kerül, de számításba kellene venni, hogy pl. csak a Somogyi B. utcában van a rendőrség, a dél-zalai áruház, a MEZŐÉP, a KÖGAZ, a DÉDÁSZ, az ő költségeiket is számolni kellene. Javaslom, hogy most a Vöröshadsereg, a Lenin, az I. Bolgár Hadsereg, a MUnkásőr, a Néphadsereg utcák nevét változtassuk meg. Dr. Csákai Iván: Az I. Bolgár Hadsereg utca lakói közül többen felkerestek azzal, hogy Platán sor vagy Platán utca elnevezésre változzon lakóhelyük. Marton István: Javaslom, hogy az utcák, terek névváltoztatását szakaszoljuk. Többen javasolták, hogy az I. Bolgár Hadsereg utca ne Szent István, hanem Platán utca legyen, ezzel értek én is egyet. Dr. Henczi Edit: A Fabik Károly utcában van a Kórház-Rendelőintézet. Az utca névváltoztatása miatt az intézménynek a bélyegzők és egyéb nyomtatványok költsége mintegy 400 ezer Ft. Ezeket nem rendelték meg, várják a közgyűlés döntését. Erre tekintettel kérem, a közgyűlés az első ütemben döntsön a Fabik Károly utca elnevezéséről. Takács Zoltán: Egy ütemben javaslom az utcanévváltoztatást. Ha utcanév változtatásra kerül sor, akkor többnyire az ottlévő intézmények elnevezésének változtatását is maga után vonja. Pl. Tanácsköztársaság téri iskola. A felmerült és bevezetésre nem kerülő neveket javaslom, hogy a később kialakításra kerülő utcáknál vegyük figyelembe. - 11 - Palotás Tibor: Kérem a Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat igazgatójának a levelét fenntartással fogadjuk, ami a szervezésre vonatkozik ne vegyük figyelembe. Koczfán Ferenc: Javaslom, hogy a Szabadság tér névváltoztatásának kérdésében most döntsön a közgyűlés, vegyük figyelembe a 400 aláirást. Göndör István: Azzal a képviselői javaslattal értek egyet, döntsük el, hogy melyik utcák elnevezését változtatjuk meg. Kapjunk információt arról, hogy az adott utcában lakók többsége akarja-e a névváltoztatást. Ha igen, akkor történjen meg. Dr. Matoltsyné dr. Horváth Ágnes: Az a véleményem, hogy döntsünk az utcák, terek névváltoztatásának kérdésében. Az uj utcanevekkel kapcsolatosan térkép fog megjelenni, ha részenként fogadjuk el, akkor ez nagy bonyodalmat okozhat. Jancsi György: A javaslatban szereplő névváltoztatásokat nem a városfejlesztési bizottság találta ki, hanem fórumot szerveztünk az érintettek részvételével. A lakosság részéről érdektelenséget tapasztaltunk. A bizottság véleménye, hogy az utcanévváltoztatás kérdésében véglegesen dönteni kell. Csordásné Láng Éva: E témában többezer ember helyett kell döntenünk, jól kell képviselnünk az érintett lakosság érdekeit. Böröcz Zoltán: Azokkal értek egyet, akik azt mondják változtassunk, mindegy hogy hány lépcsőben, de csak a szükséges mértékben. Elvi kérdés számomra, hogy döntésünkkel közakaratot fejezünk ki. Stamler Lajos: Ha az utcanévváltoztatás több ütemben történik 3-4 év alatt, akkor sem lesz kisebb az ezzel járó költség. Igényli a város lakossága, hogy a javaslatban szereplő utcanevek megváltozzanak. Balogh György: Ugy gondolom, ha történelmi neveket állitunk vissza, akkor nem teszünk a közakarat ellen. Ennek most jött el az ideje. Ha most elfogadjuk a javaslatot, a megvalósítás hosszabb időt vesz i génybe. Dr. Kereskai István: Az elhangzott módosításokra figyelemmel döntsön arról a testület, hogy az utcák és terek névváltoztatását egyszerre kivánja-e elvégezni a testület: A közgyűlés 24 szavazattal, 3 tartózkodással ugy foglalt állást, hogy az utcák és terek névváltoztatására egyszerre kerüljön sor. - 14 - 5./ Tájékoztató Nagykanizsa települési hulladékai elhelyezésével kapcsolatos feladatokról Előadó: Stamler Lajos a környezetvédelmi biz. elnöke Lassú László: Ismert a képviselők előtt is, hogy a bagolai szeméttelep hamarosan betelik és meg kell oldani a szilárd hulladék elhelyezését. Háromféle megoldás van. Az uj helyen az eddigiekhez hasonlóan helyezzük el a hulladékot és földeljük. Létesithető hulladékégető hely, mely jelenleg az országban egy helyen van, de megvalósítható szelektiv hulladékgyűjtés és feldolgozás. Ez olyan hulladékgyűjtési rendszer, amely újrahasznosítja a hulladékokat. így olyan piaci terméket tudunk nyerni, amit az üzemeltető értékesiteni tud a megfelelő hulladékfeldolgozási csatornákon, ez árbevételt jelent és a költségek csökkentését biztositja. Célszerűnek tartanám hasonló nagyságrendű városoknál megtekinteni, hogyan oldják meg a szelektiv-hulladékgyüjtést. A szeméttelep létesítésénél 15-20 év távlatában kell gondolkodnunk, most ugy kell megoldanunk, hogy alegkevésbé szennyezze környezetünket, minél több hasznosítható anyagot tudjunk kinyerni. Ide tartozik az épitési törmelék, melynek kezelése a leendő szeméttelep kérdésétől külön is tárgyalható. Az épitési törmelék továbbhasznositható, igy a szeméttelep területkihasználása szempontjából is jelentősége van. Ahhoz, hogy komposztálásban gondolkodjunk a szerves hulladéktól el kell választanunk a többi hulladékféleséget. így a szelektiv kigyűjtésnek is kétféle változata van: vegyesen gyűjtünk és utána válogatunk, vagy válogatva gyüjtünk és utána könnyebb a kezelés. Mindenekelőtt uj szeméttelepet kell létesiteni, de nem szabad megfeledkezni a régiről, annak környezetszennyező hatásáról. A leendő terv része kell hogy legyen, hogy melyik megoldásnak milyen a költségvonzata. (Videofelvételről bemutatásra kerülnek a városban található illegális szemétlerakóhelyek és az épitési törmelék újrafelhasználása./ Marton István: A határozati javaslatban az szerepel, hogy a szolgáltató költségvetési üzem műszaki vezetője egy helyi telepitési tanulmányt és költségkimunkálást a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság irányításával készitsen. Ez a feladat több bizottsághoz is sorolható, de ugy érzem a pénzügyi ellenőrző bizottsághoz semmiképp sem. Stamler Lajos: Mi a beruházás környezetvédelmi szempontból való szükségességét vázoltuk. Ennek pénzügyi oldalát, számitásait, bekerülési költségeit nem tudjuk felvállalni. Dr. Henczi Edit: Tájékoztatom a közgyűlést arról, hogy nem jogosult egy vállalat meghatározott dolgozóját utasitani, legfeljebb felkérheti és megbizási szerződés alapján alkalmazhatja bizonyos feladatok elvégzésére. A folyékony települési hulladék elhelyezésére is ki kell térni, melyet Takács képviselő a legutóbbi alkalommal felvetett és a mai - 15 - napirend keretébe utalta a közgyűlés. A polgármesteri hivatal megvizsgálta a lehetőségeket. Azt állapitotta meg, hogy a föld a termelő szövetkezet tulajdonában van és a technológiát átadtuk a Talajerő-gazdálkodási Vállalatnak. Az átadáskor elmulasztottuk a feltételeket szabályozó szerződés megkötését. így a vállalatot nem tudjuk kötelezni arra, hogy engedélyezze, hogy mások is arra a területre üríthessék a szippantott szennyvizet. A termelőszövetkezetnek kellene olyan lehetőséget teremteni, hogy a Talajerőgazdálkodási Vállalat ne legyen kizárólagos jogosultja azon a területen a szennyvizürités-nek. Még egy lehetőség van, amennyiben ezt a technológiát más területen alkalmaznánk és ott már kiköthetjük, ki milyen feltételekkel végezheti a szennyviz üritését. Stamler Lajos: Bizottságunk ezzel a kérdéssel is foglalkozott. A Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalat lehetővé teszi másnak is a hulladék elhelyezését, arra azonban nem kötelezhetjük őket, hogy saját hasznukról lemondjanak. A szippantott szennyvizszállitással foglalkozó egyéni vállalkozók nincsenek kizárva abból, hogy a Nagykanizsán alkalmazott vagy ehhez hasonló technológiát használva szennyvizüritő helyet alakitsanak ki. Ehhez kell találni egy nagyüzemi gazdálkodót, aki területet biztosit, továbbá meg kell teremteni a szabadalomban meghatározott és szigorúan ellenőrzött feltételeket. /A leüritett szennyvizek elhelyezése, minősége, ellenőrzése/. Ebben az önkormányzat anyagi terheket vállalni nem tud, nincs eszközünk arra, a fentiek miatt, hogy versenyhelyzetet teremtsünk. A városi szeméttelepre a legtöbb hulladékot a gazdálkodószervezetek szállitják. Jelenlegi rendszerben nincs eszköz arra, hogy ellenőrizzük, milyen tipusu szemét kerül Bagolára. Az uj szeméttelep kialakításánál az ellenőrzés szempontjait is figyelembe kell venni. A városba érkező az illegális szeméttelepekkel találja magát szembe. Ezek megszüntetésére sürgősen intézkedni kell. Nem megoldott az épi-tési törmelék elszállítása, illetve megsemmisítése sem. Erre nagyon jó megoldások vannak, gondoskodni kellene a bevezetéséről. Az uj szeméttelep kialakításával kapcsolatban a meglévő tanulmánytervet tovább kell fejleszteni. Az a véleményem, hogy erre pályázatot kell kiirni. Biztositani kell a lakossági és egyéb kommunális szemét szelektiv gyűjtését és elhelyezését. E kettőt vagy egy rendszerben, vagy külön-külön kell gyűjteni és ártalmatlanítani. Fel kell venni a kapcsolatot a gazdálkodó szervezetek vezetőivel és környezetvédelmi szakembereivel, egyezségre kell jutni abban, hogy a szemétszállításban illetve ártalmatlanításban meddig terjed az önkormányzat felelőssége és milyen terheket kell vállalni e szervezetek nek . Lassú László: Kapcsolódva Stamler ur által elmondottakhoz, szerintem nem oldható meg az ipari üzemek hulladékának külön ártalmatlanítása, egységes rendszerben kell gondolkodni. Természetesen a gazdálkodó szervezeteknek hozzá kell járulni a szeméttároló illetve hulladék-ártalmatlanitó kialakítási és fenntartási költségeihez. A közgyűlés bizza meg a Polgármesteri Hivatalt azzal, hogy a szelektiv hulladékgyűjtéssel kapcsolatban a hulladék összetételére vonatkozóan végeztessen vizsgálatot és ennek ismeretében kell dönteni a hulladékgyűjtési rendszerről. - 16 - 3esch Aladár: A határozati javaslatot átolvasva az a véleményem, hogy a feladattal ne a költségvetési üzem egy dolgozóját bizzuk meg, amihez egyébként nincs is jogunk, hanem a szolgáltató költségvetési üzemtől kérjünk szakvéleményt. Jelöljék meg a várható költségeket is. Az épitési törmelék ujrahasznositására készitsen az üzem egy helyi telepitési tanulmányt és munkálja ki annak költségkihatásait is. Czotterné Ivády Zsuzsa: Szeretném kérdezni, ki a felelős azért, hogy a Talajerőgazdálkodási Vállalattal a technológia átadásakor nem készült hasznosítási szerződés. Kérdezem, hogy van-e jogunk a termelő_ szövetkezetnél kezdeményezni a bérleti szerződés módosítását. Számomra a talajerőgazdálkodási vállalatnál jelzett üzemi általános költségek, amelyek az idegen üritésnél a költségnövekedést okozzák, megfoghatatlan dolgok, lehet, hogy más szervezeti felépítésben a szennyvízszippantás a lakosság részére olcsóbban végezhető. Elhangzott, hogy az épitési törmelékfeldolgozó referencia-üzem 1988-ban Kanizsán készülhetett volna el a békéscsabai helyett. Kérdezem, miért nem Nagykanizsán valósult ez meg? Dr. Henczi Edit: A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak felelősségét nem lehet megállapítani abban, hogy nem kötöttünk szerződést a Talajerőgazdálkodási Vállalattal. Nagyobb előrelátással valóban kiküszöbölhettük volna ezt a helyzetet. Akkor, amikor ezt a technológiát átadtuk a vállalatnak, örültünk, hogy egyáltalán valaki felvállalta ezt a feladatot, nem lehetett előre látni, hogy később ez milyen problémákat okoz. A termelőszövetkezetet nem utasíthatjuk arra, hogy kivel kössön szerződést, sőt arra sem, hogy mennyiért. A TSZ-nek az az érdeke, hogy minél nagyobb bevétele legyen a terület hasznosításából. Olyan megoldást kell találni, amely jó a városnak, és jó azoknak a vállalkozóknak is, akik a talajerőgazdálkodási vál-alalton kivül még ugyanezzel a tevékenységgel kívánnak foglalkozni. A jelenlegi konstrukcióban nem látom az eszközeit annak, hogy mivel tudnánk ezt befolyásolni. Takács Zoltán: Nem kerülhető meg a kérdés, hogy azipari üzemek szennyező anyagaival is foglalkozzunk. Foglalkozni kell ugyan a jövővel, de fontosabb a jelen. Napjainkban percről-percre uj szennyező anyagok jelennek meg, amelyek környezetkárosítók, illetve veszélyesek. Kiskanizsára nem tudok ugy hazamenni, hogy ne kelljen befogni az orromat, amikor a Gépgyár után átmegyek az un. büdös árok hídján. Szeretném tudni, hogy kik eresztik bele ebbe az árokba a szennyvizet, mindeddig következmények nélkül. Stamler Lajos: A környezetvédelmi bizottság nem hatóság, nincs lehetősége kötelezésre. A városban található illegális szemétlerakó-helyeket bemutathatjuk. Lehetőségünk van arra, hogy ugyanugy, ahogy bármely állampolgár bejelentést tegyünk a szombathelyi Környezetvédelmi HAtósághoz. Ők jogosultak eljárni. Tevékenységünket azzal kezdtük, hogy felkerestük e hatóságot és tájékozódtunk a város környezetvédelmi helyzetéről. E szervezet adott egy értékelést Nagykanizsa üzemeiről. Mindaddig, amig nem érkezik egy konkrét bejelentés, valóban uj környezetszennyezési értékekkel, addig nem tehetünk semmit. - 17 - Olyan bejelentést senki sem fogad el tőlünk, hogy Nagykanizsán a belvárosban rossz a levegő. Csak ugy tehetünk kezdeményező lépéseket, ha mérjük a szennyezettségi értékeket. Ezért tüztük napirendre az elmúlt alkalommal a város környezetvédelmi intézkedései sorában a légszennyezés mérésről való döntést. A bizottság következő lépése az lesz, hogy a talaj- és élővizek állapotát is vizsgálni fogjuk. Azt azonban tudni kell, hogy e vizsgálatok komoly pénzekbe kerülnek. Az elmúlt időszakban a tanács a környezetvédelmi feladatokkal nem foglalkozott kellő hangsúllyal. A szennyvíztelepet is addig használta a város, amig az illetékes hatóság szennyvízbírságot nem kezdett el kiszabni. Javasoljuk, hogy a szemétből azt az anyagot - pontosabban az építési törmeléket - emeljük ki külön kezelésre, ami nagytömegű, hogy a többi keletkező hulladék már könnyebben kezelhető legyen. Az előterjesztés a szelektív szemétgyűjtés egyéb előnyeivel is foglalkozik. Takács Zoltán: Hiányolom az előterjesztésből a megelőzés jellegű intézkedések kezdeményezését. Ugy gondolom, hogy a közgyűlésnek és a polgármesteri hivatalnak vannak olyan eszközei, amivel elejét tudná venni bizonyos veszélyesnek minősíthető hulladékok szeméttelepre kerülésének. Meg kellene előzni azt is, hogy minden utcasarkon hulladékhegyek legyenek. Kérdezem, van-e erre vonatkozóan helyi rendelet, illetve foglalkozunk-e annak megalkotásával? Dr. Henczi Edit: A közterületek használatáról szóló rendelet foglalkozik e kérdéskörrel. A képviselőtestület döntött arról, hogy a követ kező időszakban felül kell vizsgálni uj szempontokra tekintettel előkészíteni e rendelettervezetet. Hatásos eszköznek tartom a közterületi elügyelők tevékenységét, mert ők járják a várost, nekik van esélyük arra, hogy tetten érjék a szemetelőket. A közterületek használatáról szóló rendeletünk évekkel ezelőtt készült, ezért nem felel meg a mai vita során felmerült és jogosan támasztott követelményeknek. A rendelet átdolgozása során figyelemmel kell lenni a szelektált szemétszállítás követelményeire, ennek feltételrendszerét ki kell dolgozni. Amennyiben a rendelettervezet elkészül, azt a képviselőtestület bizottságaival egyeztetjük, és lehető leg a legrövidebb időn belül az önkormányzat elé terjesztjük. Palotás Tibor: Kérdezem, hogy az uj szeméttelep terveztetési költségei az 1991. évi költségvetésünket terhelik-e? Egyetértek azzal, hogy ezt a feladatot soron kivül el kell látni. En sem értek egyet azzal, hogy e kérdéssel a pénzügyi ellenőrző bizottság foglalkozzon. Stamler Lajos: A következő ülésre napirendi javaslatként szeretném felvetni a környezetvédelmi alapítvány kérdését. Ebből lehetőség nyílik arra, hogy a beruházást támogassuk. Elképzelésünk, hogy környezetvédelmi célú beruházást megpályáztatjuk, igy várhatóan országos pénzeszközből is finanszírozhatjuk. A pénzügyi feltételét a város az idén jobban meg tudná teremteni mint jövőre. A beruházás gazdasági lebonyolításához egy ad hoc bizottságtól, vagy gazdasági, vagy a pénzügyi ellenőrző bizottságtól kérünk segítséget. - 18- Javaslom, hogy a közterületielügyeletet egészítsük ki, mivel nagyon sok kérdés merült fel a környezetvédelemmel, parkolási problémákkal kapcsolatosan. Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot az elhangzott módosításokra figyelemmel fogadja el. A közgyűlés egyhangúlag a következő határozatot hozza: 50/1991. számú határozat A közgyűlés a környezetvédelemmel összefüggésben tervezett intézkedésekkel egyetért. Megbizza a Polgármesteri Hivatalt azzal, hogy a szelektiv hulladékgyűjtéssel kapcsolatban a hulladék összetételére vonatkozóan végeztessen vizsgálatot, mely alapja lesz az uj szeméttelep létesitésével kapcsolatos konkrét tervezői munkáknak. A közgyűlés indokoltnak tartja, hogy a bontott épitési anyagok újrahasznosítására készitsen a Szolgáltató Költségvetési Üzem egy helyi telepitési tanulmányt és költségkimunkálást. Határidő: 1991. junius 30. Felelős : Stamler Lajos a környezetvédelmi biz. elnöke Dr. Kereskai István polgármester 6./ Javaslat az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalat átalakítására. Előadó: Jesch Aladár a városüzemeltetési bizottság elnöke Jesch Aladár: A március 4-i közgyűlésen a képviselőtestület ugy határozott, hogy az IKKV átalakításának időtartamára önkormányzati biztost jelöl ki. A bizottság személyek kijelölésével nem foglalkozott, azonban elhangzottak nevek, akik a bizottság megitélése szerint ezt a feladatot el tudják látni. Az átalakitás irányításával megbizott személy gondoskodjon ütemterv szerint az átalakitás jogszabályszerű előkészítéséről a polgármesteri hivatal és más szakértők bevonásával. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert a városüzemeltetési bizottság segitségére lesz annak a személynek, aki e feladatot ellátja. Az önkormányzati biztosnak az IKKV. igazgatói feladatait is el kell látnia. Javaslatként két név hangzott el, Czobor Zoltán és Marton István. Pilczer Éva: Marton képviselőtől kérdezem, vállalja-e a jelölést. Ha igen, akkor az SZMSZ 42-43. §-a alapján kérem a közgyűlést a képviselő urat a vitából és a döntéshozatalból zárja ki. - 19 - Palotás Tibor: A bizottság tagjaként hangsúlyozni kívánom, hogy a városüzemeltetési bizottság nem javasolt senkit, igy nem is tárgyaltunk a jelöltekről, hogy alkalmasak-e vagy sem. Takács Zoltán: Javasolom, hogy az IKKV egyik melléküzemága a Stilus Kft jelenlévő tagjainak összeférhetetlenségét a közgyűlés állapítsa meg és zárja ki a döntéshozatalból. Az önkormányzati megbízott személyére titkos szavazást kérek. Dr. Henczi Edit: Kérem, hogy a képviselőtestület először a díjazásról döntsön. Jancsi György: Való igaz, hogy az IKKV pénzügyileg érdekelt a Stilus Kft-ben, és az a Kft az én munkaadóm. Megítélésem szerint nem az IKKV-ról döntünk ma, hanem a vállalathoz kinevezendő önkormányzati biztos személyéről. A Stilus Kft-t nem az IKKV hozta létre, hanem a dolgozók, ezt kérem igy mérlegelni. Csordásné Láng Éva: Mekkora az IKKV tőkerészesedése a Stilus Kft-nél mert ha többség, akkor érdekeltség van. Jancsi György: Az IKKV a tőkerészesedése nagyobb, de nincs meg a kétharmados többség. Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést, hogy aki azzal ért egyet, hogy Marton István képviselőt zárjuk ki a vitából és a döntéshozatalból, az szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással Marton István képviselőt kizárja a vitából és a döntéshozatalból. Dr. Kereskai István: Aki azzal ért egyet, hogy a Stilus Kft jelenlévő tagját, Jancsi György képviselőt kizárjuk, mert elfogult lehet az ügyben, az szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ugy dönt, hogy Jancsi György képviselő a vitában és a döntéshozatalban részt vehet. (A jelenlévő képviselők száma: 24 fő). Palotás Tibor: Kérem a közgyűlést mérlegelje, hogy Balassa Béla képviselőtársunk az ORIGO állitólagos tagja, melynek Czobor Zoltán a vezetője, e kérdés tárgyalásában részt vehet-e? Balassa Béla: Két vállalkozásom van, az egyikben cégvezető, a másikban ügyvezető vagyok. Az ORIGO irodában semmiféle égyéni érdekeltségem nincsen, az Czobor Zoltán vállalkozása. - 20 - Czobor Zoltán: Az 0RIG0 Iroda tulajdonosa én vagyok, melynek Balassa Béla nem alkalmazottja. Dr. Kereskai István: Kérem a közgyűlést az elhangzott ügyrendi javaslatban döntsön. A közgyűlés 1 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 6 tartózkodással elvetette Palotás Tibor képviselő javaslatát, Balassa Béla képviselőt nem zárja ki a napirend tárgyalásából. Dr. Kereskai István: Aki egyetért azzal, hogy az önkormányzati biztos személyéről titkos szavazással döntsünk, szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a titkos szavazás mellett dönt. Palotás Tibor: A szavazás előtt szükségesnek tartom elmondani, hogy Czobor Zoltán épitési fővállalkozó kivitelezéssel és tervezéssel is foglalkozik. Érzésem szerint összeférhetetlen az IKKV-nál felvállalandó tevékenység az ő munkakörével. Ezért nem tartom helyes választásnak a javasoltak között szerepeltetni. Dömötörffy Sándor: A gazdasági bizottság véleménye, hogy erkölcsi feddhetetlenség és emberi magatartás szempontjából mindkettő javaslatba hozott személy alkalmas önkormányzati biztosnak. Szakmai hozzáértés tekintetében Czobor Zoltánt tartjuk alkalmasabbnak, aki épitési vállalkozó, korábban az IKKV dolgozója volt. Palotás Tibor: Felvetődött, hogy 3-5 főben kellene gondolkodni, a vezető mellé két szakember kerüljön. Czobor Zoltánt egyértelműen alkalmatlannak tartom erre a funkcióra, mivel kivitelező szervekről kell dönteni. Nyilvánvaló, hogy ő is szeretné megszerezni a felszabaduló lehetőségeket gép és ember vonatkozásában. Csordásné Láng Éva: Egyszemélyi felelős vezetőnek kell lenni és ő hadd válassza meg azokat a szakembereket, akik a munkáját segitik. Dr. Kereskai István: Ki ért egyet azzal a javaslattal, hogy ne egy, hanem több személyt bizzunk meg az IKKV átalakításával? Aki egyetért azzal, hogy Czobor Zoltán, Marton István a szavazólapra jelöltként felkerüljön, szavazzon. Az önkormányzati biztos díjazására kérem tegyenek javaslatot. A közgyűlés 1 szavazattal, 18 ellenszavazattal, 7 tartózkodással Palotás Tibor javaslatával nem ért egyet, mivel az IKKV élére egyszemélyi felelős vezető megválasztását javasolja. A közgyűlés 26 szavazattal, 1 tartózkodással egyetért, hogy Czobor Zoltán és Marton István a szavazólapra jelöltkent felkerüljön. /A jelenlévő képviselők száma 28, nem szavaz Marton István/. - 21 - Dömötörffy Sándor: Javasolom, hogy az önkormányzati biztos a holnapi nappal lépjen munkába, bére a mostani igazgató bére legyen. Dr. Henczi Edit: Az elhangzott javaslatra figyelemmel 26.500.- Ft bér javaslok. Farkas Zoltán: Tekintettel a feladat eltérő voltára, arra, hogy az eddigi igazgató feladataihoz képest lényegesen több feladatot kell ellátnia, javaslom, hogy legalább 10.000.- Ft-tal emeljük meg az emiitett bért. Csordásné Láng Éva: A feladat nehézségére tekintettel 40.000.- Ft-ot javasolok. Dr. Kereskai István: Aki azzal ért egyet, hogy az önkormányzati biztos havi munkabére 40.000.- Ft legyen, szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 8 tartózkodással a havi dijazás összegét 40.000.- Ft-ban állapitja meg. Dr. Kereskai István: Aki azzal ért egyet, hogy a jelenlegi megbizott igazgatót mentsük fel, és a megválasztandó önkormányzati biztos a holnapi naptól vegye át a munkaterületet, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 5 tartózkodással ugy dönt, hogy az IKKV megbizott igazgatóját mai nappal felmenti, az önkormányzati biztost március 19-től bizza meg a vezetői feladatok ellátásával. Szavazás Balogh György az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke ismerteti a titkos szavazás lebonyolításának módját. A szavazást követően ismerteti az eredményt. A képviselőtestület megválasztott 28 tagja közül jelen van 28 képviselő. A leadott szavazatok száma összesen: 27 /Marton István képviselő a szavazásban nem vett részt/. Érvényes szavazatok száma: 26 Érvénytelen szavazatok száma: 1 Czobor Zoltánra leadott szavazatok sz. : 11 Marton István képviselőre leadott szavazatok száma: 15 - 22 - A közgyűlés a következő határozatot hozza: 51/1991. számú határozat A közgyűlés a/ az Ingatlankezelő és Közvetitő Vállalat megbizott igazgatóját 1991. március 18-i hatállyal az igazgatói teendők ellátása alól felmenti, egyidejűleg a 41/1991. számú határozatának a/ pontját hatályon kivül helyezi. b/ Marton István képviselőt a vállalat átalakitásával, valamint az igazgatói feladatok ellátásával 1991. március 19-től julius 31-ig megbizza. A feladat ellátásáért részére 40.000.- Ft havi dijazást állapit meg, melyet az IKKV folyósit. Az átalakítással kapcsolatos feladatmeghatározást az önkormányzat 41/1991. sz. határozatának b./ és c./ pontja tartalmazza. Határidő: 1991. julius 31-ig szükség szerint Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 7./ A Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakitása. Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: Az eredeti javaslathoz képest több módositó indítvány érkezett. A javaslat hatósági, humán, közgazdasági, városgazdasági, titkárság és főépitész tevékenységi köröket, osztályokat, illetve feladatköröket jelölt meg. Módosításként felmerült, hogy a humán osztályt két részre vegyük szét, szociálpolitikai és müvelő-dési-sport feladatkörökre. Elhangzott, hogy a közgazdasági osztályt gazdasági osztályként szerepeltessük, a városgazdasági osztályt településellátási és fejlesztési osztályként. A feladatkörök módosítására is érkezett javaslat, igy a vállalatielügyeletet a városgazdasági osztályhoz javasolták áttenni, amivel egyetértünk. A városgazdasági osztályhoz környezetvédelmi, közlekedési, vagyonkezelési feladatkör utalását is javasolták. A titkárság feladatkörénél többirányú módositó javaslat volt. Az egyik, hogy a titkárság nem osztályvezető által vezetett egység, két nagyobb alegységgel - egy vállalkozási csoporttal és egy hivatali adminisztrációs csoporttal - működne. A másik, hogy önálló osztály legyen. Ebben az esetben a vállalkozási csoport nem része ennek az önálló osztálynak, ugyanakkor javaslat volt arra is, hogy a vállalkozási csoport kerüljön a polgármester közvetlen irányitása alá, illetve a közgazdasági vagy gazdasági osztály részeként működjön. A legutóbbi ügyrendi bizottsági ülésen kiderült, hogy többen mást értettek vállalkozási csoport alatt, és ettől függően tartozhat a polgármesterhez, vagy a gazdasági osztályhoz. - 23 - Javaslat érkezett arra vonatkozóan is, hogy a városi főépitész ne önálló legyen, hanem a városgazdasági vagy a városfejlesztési osztály keretében működjön, mégpedig ugy, hogy az osztály vezetője egyszemélyben legyen a városi főépitész is. A polgármesteri hivatal intézményeinek a felsorolása külön mellékletbe kerüljön, ugyanis ezeket az intézményeket át kell tekinteni, egyik-másik tevékenységét felül kell vizsgálni, a belső egységekhez kell rendelni. A mai testületi ülés előtt a képviselők kézhezkapták Dömötörffy Sándor javaslatát, amely további módositó inditvány az előzőekben elmondottakhoz képest. A közgyűlés a részletekben elfogadott tervezetet - annak mellékletét 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással egészében elfogadja és a következő rendeletet alkotja; /A jelenlévő képviselők száma: 27 fő/ 7/1991. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1991. (III.18.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/1991. (11.25.) számú rendeletének kiegészítéséről. (A rendelet teljes szövege, annak 2. sz. melléklete a jegyzőkönyvhöz csatolva). Dr. Kereskai István: A közgyűlés 2/3-os többséggel meghatározta a hivatal szervezeti egységeit. Azok vezetőinek szakmai végzettségére vonatkozó előirásokat részben a jogszabály határozza meg, részben a testület is javasolhat további feltételeket. Balogh György: A közgyűlés joga és kötelessége a polgármesteri hivatal felépítését meghatározni. Az összes többi a polgármester feladata Dr. Kereskai István: A későbbi kifogások elkerülése érdekében a szakmai végzettség vonatkozásában elfogadom a közgyűlés döntését. Kérem határozzuk meg a pályázati kiírást, melyet a megyei lapban és egy országos napilapban javasolok megjelentetni. A közgyűlés a következő határozatot hozza: 52/1991. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala osztályvezetői és főépítészi állások betöltésére pályázatot ir ki a polgármester. Képesítési feltételek - az önkormányzat egyetértésével - az alábbiak: - 24 - - hatósági osztályvezető: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség (24 igen szavazattal, 3 tartózkodással) - humán osztályvezető: tudományegyetem bölcsészkarán szer- zett oklevél (17 igen, 3 ellenszavazat és 3 tartózkodással) - gazdasági osztályvezető: közgazdaságtudományi egyetemi oklevél (16 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal, 8 tartózkodással) - településellátási és fejlesztési osztályvezető: műszaki egyetemen szerzett oklevél (21 igen szavazattal, 6 tartózkodással) - titkársági osztályvezető: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség (21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással ) - városi főépítész építészmérnöki oklevél, urba- nisztikai jártasság és lehetőleg tervezési gyakorlat (17 igen szavazattal, 10 tartózkodással). További feltételek valamennyi pályázónál - büntetlen előélet - végzettségnek megfelelő munkakörben szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat. A kinevezés határozatlan időre szól. Államigazgatási szervnél szerzett gyakorlat előny. Bérezés: az érvényben lévő jogszabályok alapján, megegyezéssel. A pályázati feltételekben megjelölt okmányok másolatát és a szakmai önéletrajzot tartalmazó pályázatot Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármesteréhez 1991. április 10-ig kell benyújtani . A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a jelen határozatba foglaltak végrehajtásáról gondoskodjon. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester Javaslat a viz- és csatornadijak lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló rendelet alkotására Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző - 25 - Marton István: A tervezet 3. §-ának 3. bekezdésénél értelmezési problémám van: "a bérlemény ténylegesen mért vízfogyasztásának alapulvételével a lakásban lakó személyek száma szerint történik" kifejezés alatt mit kell érteni. Dr. Henczi Edit: Pontosabb a meghatározás, ha bérlemények kifejezést használunk, a "lakásban" helyett pedig "az egy lakásban megjelölést. Tehát a mondat helyesen: "A bérlemények ténylegesen mért vízfogyasztásának alapulvételével az egy lakásban lakó személyek száma szerint történik". Szabó László: A vállalat kezelésében 5200 lakás és 1300 nem lakás céljára szolgáló bérlemény van, ezek adatainak feldolgozásához számitógép nem áll rendelkezésünkre. Konkrét gondunk a létszámra vonatkozóan van. A jogszabály végrehajtható, de a gyakorlati megvalósítása kb. 60 napot vesz igénybe. Tervet kell kidolgoznunk, fel kell mérnünk, hogy a lakásokban hányan élnek. Időt vesz igénybe a vizóra leolvasás, a vizdij megállapítása. Dr. Henczi Edit: Az IKKV azért van, hogy házkezelési feladatokat lásson el, tehát meg kell szervezni az emiitett feladatok minél előbbi teljesítését. A népességnyilvántartó a vállalat rendelkezésére bocsátotta a névjegyzéket, hogy a bérleményekbe hány ember van hivatalosan bejelentve. Ugy gondolom, hogy a rendelet hatálybalépésével annak teljesitését a vállalat részéről jelentkező technikai problémák nem akadályozhatják. Palotás Tibor: Milyen alapon kerülnek kiszámításra a vizdijak? A lakbérek összegében szerepel most a vizdij? Dr. Henczi Edit: A vizmü eddig is havonta számlázta a vizdijat. A vállalatnál 3 évre visszamenőleg ki lehet számitani az egy főre jutó vízfogyasztást. Koczfán Ferenc: Ki ellenőrzi, hogy a vizmü vállalat jól számlázott-e? Dr. Kereskai István: Az IKKV köteles meggyőződni a számla összegének jogosságáról. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő rendeletet alkotja : (A jelenlévő képviselők száma: 24 fő) 8/1991. számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1991.(111.18.) számú rendelete a viz- és csatornadijaknak a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról . (A rendelet szövege a jegyzőkönyvhöz csatolva.) - 26 - 9. Egyebek a/ Farkas Ferenc köszöntése Előadó: Takács Zoltán képviselő Takács Zoltán: Kérem a közgyűlést, hogy Farkas Ferencet, a város szülöttét Kossuth-dijjal történt kitüntetése alkalmából Írásban köszöntse. A közgyűlés egyhangúlag egyetért a javaslattal. b/ Világkiállítás megrendezésének támogatása Előadó: Takács Zoltán képviselő Takács Zoltán: A Pesti Hirlap március 11-i számában jelent meg egy felhivás "Világkiállitás" cimmel, mely elsősorban magánszemélyek, valamint szervezetek egyetértő, támogató nyilatkozatára számit. Információnk szerint több megyei jogú város egyetértését fejezte ki. a világkiállitás megrendezése mellett, belátván azt, hogy nemcsak a budapestiek, hanem az egész ország ügye. Javaslom, hogy küldjünk szándéknyilatkozatot, amelyben sürgetjük a világkiállitás ügyében a mielőbbi döntés meghozatalát. Balogh György: Véleményem szerint a javaslatban nehéz lenne most döntenünk, hogy támogatjuk-e vagy sem a világkiállitás megrendezését A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 10 tartózkodással ugy dönt, hogy a képviselői javaslatot nem támogatja. c/ A Megyei Munkaügyi Tanácsba 1 fő delegálása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A Megyei Munkaügyi Központ vezetője megkereste a a polgármesteri hivatalt és kéri az önkormányzatot, hogy a Megyei Munkaügyi Tanácsba 1 főt delegáljon. Ez év március 13-án volt a Munkaügyi Tanács alakuló ülése, amelyen én személyesen vettem részt, mivel delegálás a közgyűlés részéről még nem történt. Ez a szerv háromoldalú egyeztető tanács, a munkáltató, a munkavállal és az önkormányzat oldaláról. 4 képviselő, 3 tanácsadó vehet részt mindhárom oldalról. A 4 képviselőnek együttesen van egy szavazata, minden oldal egy-egy szóvivőt választ. A három oldalnál ABC sorrendben egymást követik a soros levezető elnöki teendők ellátása. A testület negyedévente kiván ülésezni, illetve amikor szükséges. A következő ülésükre április 4-én kerül sor Zalaegerszegen. Javaslom, a közgyűlés Farkas Zoltán alpolgármestert delegálja a Megyei Munkaügyi Tanácsba. « 27* A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: 53/1991. számú határozat A közgyűlés a Megyei Munkaügyi Tanácsba Farkas Zoltán alpolgármestert delegálja. d/ Kórház-Rendelőintézet vezetőállásu dolgozói egyéb munkáltatói jogának átruházása Előadó: Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Henczi Edit: A kórház-rendelőintézet igazgató-főorvosa, ápolási igazgatója és gazdasági igazgatója feletti munkáltatói jogokat a képviselőtestület gyakorolja. Kérdéses volt, hogy a munkáltatói jog - kinevezés, felmentés,egyéb - is a képviselőtestületet illeti-e meg. Konkrétan olyan problémánk volt, hogy a kórház igazgató főorvosa szabadságra kivánt menni és kérdéses volt, hogy ezt ki engedélyezi a részére. Ezért a BM-től és a Népjóléti Minisztériumtól állásfoglalást kértünk az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása ügyében. Olyan válasz érkezett, hogy a képviselőtestület gyakorolja a kinevezési és az egyéb munkáltatói jogokat is. Kérem a közgyűlést, hogy e három személy feletti egyéb munkáltatói jogokat ruházza át a polgármesterre. Ez annyit jelent, hogy e jogosítványokkal a polgármester élhet azzal a megkötéssel, hogy a tett intézkedéseiről utólag a képviselőtestületet tájékoztatja. Ilyenek: szabadság engedélyezése, fizetésemelés, kisebb fegyelemsértéssel kapcsolatos ügyek, de már a fegyelmi eljárás inditása, illetve a fegyelmi büntetés kiszabása a közgyűlés hatásköre. Palotás Tibor: Miért nem a közgyűlés állapitja meg a nevezettek fizetésemelését, amikor a havi munkabért a közgyűlés hagyja jóvá. Dr. Henczi Edit: A közgyűlés joga, hogy milyen munkáltatói jogköröket kiván gyakorolni és melyeket ruház át. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a következő határozatot hozza: 54/1991. számú határozat A közgyűlés az 1990. évi LXV. tv. 9. §. /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a javaslatnak megfelelően a Kórház-Rendelőintézet vezető állású dolgozói - orvosigazgató, gazdasági igazgató, ápolási igazgatói - tekintetében az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását, a fegyelmi eljárás kivételével, a polgármesterre átruházza. - 28 - A polgármester e hatáskörben tett intézkedéseiről a közgyűlésnek beszámolni köteles. Felelős: Dr. Kereskai István polgármester e/ Kanizsai Közéleti Klub kérése Előadó: Balogh Tibor képviselő Balogh Tibor; Kérem a közgyűlést, járuljon hozzá az Igricek 9 fős együttesének a kovásznai utazásához és kérem egyetértésüket, hogy az önkormányzat nevében e nemzetközi kapcsolat fenntartásáról tárgyalhassunk Kovászna város vezetőivel. Az MDF, az SZDSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt hozzájárult ahhoz, hogy az "Erdélyért" mozgalom céljára befolyt pénzösszegből 25.000.-Ft-ot egy kovásznai magyar iskolának adjunk eszközvásárlásra; A Kanizsai Közéleti Klub számitógépet visz ajándékba az ottani iskolának . Lehota János: Egyetértek a javaslattal, hogy 20.000.- Ft támogatást biztositsunk az Igricek együttesnek, Kovászna várossal továbbra is fenn kell tartani a kapcsolatot. Balogh György: Javaslom fejezzük ki szándékunkat, hogy baráti kapcsolatokra törekszünk a továbbiakban is Kovászna várossal, s hatalmazzuk fel Balogh Tibor képviselőt ennek tolmácsolására. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza : 55/1991. számú határozat A közgyűlés a Kanizsai Közéleti Klub képviselői tervezett kovásznai látogatásával kapcsolatban 20.000.- Ft kulturális célú támogatást biztosit az Igricek hangszeres énekegyüttes utazási költségeinek fedezésére. Egyúttal felhatalmazza Balogh Tibor képviselőt, hogy fejezze ki az önkormányzat azon szándékát, hogy Kovászna várossal továbbra is baráti kapcsolatra törekszik. Felelős : Dr. Kereskai István polgármester 10./ Az 1991. évi költségvetés tárgyalása Előadó: Dömötörffy Sándor a gazdasági bizottság elnöke Dr. Kereskai István: A megyei önkormányzat kéréssel fordult a közgyűléshez, melyben a megyei intézmények fenntartásához kér anyagi hozzájárulást. A Thury György Múzeum munkájának legnagyobb részét Nagykanizsa városban végzi, a feladatot ellátásához kapcsolódó költségeket teljes egészében vállalni nem tudja, ezért 5,8 millió forintot kér. - 29 - A Pedagógiai Intézet látja el szaktanácsadással, továbbképzéssel, nyelvi átképzéssel kapcsolatos feladatokat, ennek költségigénye 3,9 millió forint. Ehhez még párosul 1,75 millió forint a kiesett órák fedezetére, 450 ezer forint az orosz nyelvet oktató tanárok átképzésére, összesen mintegy 6 millió forint. A Hevesi Szinház normativ támogatása nem fedezi az intézmény költségvetését, ezért a város lakosságának nyújtott szolgáltatás fejében 5 millió forint hozzájárulást kér. így 16.932.000 forint támogatást kér a megyei önkormányzat. A Thury György Muzeum igazgatójától érkezett levél tartalmazza, hogy a megyei közgyűlés várhatóan olyan minimális költségvetést szavaz meg, melyből nem tartható fenn a nagykanizsai muzeum. Az igazgató véleménye szerint 3 variáció lehetséges a jövőben: a megyénél marad és az önkormányzat hozzájárul a költségekhez, városunk teljesen átvenné, amennyiben nem lesz forrásoldal, megszűnik a muzeum. Czotterné Ivády Zsuzsa: Városunk különböző intézményei - iskola, kórház, muzeum stb. - olyan szolgáltatást nyújtanak, melyeket nemcsak kizárólag a városban élők vesznek igénybe. Azt szeretném tudni, hogy a megyei önkormányzat mekkora összeget biztosit ezen intézményeknek? Stamler Lajos: A Hevesi Szinház az országos normativa alapján mekkora támogatásban részesül? Dr. Kereskai István: Az emiitett intézmények fenntartásához eddig a megyei önkormányzattól nem kértünk támogatást. A Hevesi Szinház 45 millió Ft normativ támogatásban részesül, gazdálkodásához 70 millió forintra lenne szüksége. Lehota János: Ugy gondolom, az legyen a muzeum sorsa, ami legjobb érdeke lehet. A szinház kérdését nehezebbnek érzem. Azt is el tudom képzelni, hogy a bérleti idényben előadásokat vennénk Zalaegerszegről, mert esetleg drágábban kapjuk Pécsről és Kaposvárról. Véleményem szerint 6 millió forint támogatásból, melyet a Pedagógiai Intézetnek adnánk, meg tudnánk oldani mindazokat a módszertani, továbbképzési feladatokat, melyek a szinvonalas szakmai munkához szükségesek. Palotás Tibor: Most először találjuk magunkat szembe azzal, hogy megyei jogú város vagyunk és ez pénzünkbe kerül. Kapunk-e központi támogatást azon a cimen, hogy megyei jogú város lettünk? Dr. Kereskai István: Nagykanizsa nem kapott több pénzt, ugyanazok a normativák vonatkoznak rá mint korábban. Czupi Gyula: Korábbi testületi ülésünkön már felvetettem az együttműködési tárgyalások szorgalmazását. A Czotterné képviselő felvetése mögött is ennek a hiánya érződik. Nagykanizsa megyei jogú várossá nyilvánítása nem jár külön előnnyel, az uj jogállás nem jelent külön anyagi támogatást, csak akkor, ha e kérdésben meg tudnánk állapodni a megyei közgyűléssel, illetőleg Zalaegerszeg megyei jogú várossal. Közös feladataink vannak, javaslom, hogy kezdjünk el tárgyalni. - 30 - Balogh Tibor: Ogy értesültem, hogy a megye megkapta a fejkvótát 450.- Ft/fő a megyei jogú városok után. Nagykanizsa önkormányzata kulturális célra a megyei 6 millió forintból igényelhet támogatást, amivel a HSMK segiteni tudná a vonzáskörzetébe tartozó falvak kulturális rendezvényeit. Dr. Kereskai István: A 450 Ft/fő fejkvótát az egészségügyi beruházások befejezéséhez céltámogatásként lehet igényelni. Nem tudok a kulturális célú támogatás igénylésének lehetőségéről. Horváth László: A muzeum érdeke ugyanaz, ami a városé. A muzeum sorsát illetően az a véleményem, ha a megyénél marad akkor nem kell külön gazdasági egység, változatlan lesz a városon kivüli gyűjtőterületünk, nemzetközi-országos kapcsolataink ebben a megyei szervezetben jobban működnének tovább. Amennyiben teljesen a városhoz tartoznánk, óhatatlanul felmerül a kérdés, mi lesz a gyűjőterülettel. Kétségtelen jobb lenne a kapcsolatunk a várossal ebben a formában. Az lenne a jó megoldás, ha maradna a gyűjtőterület, erre a megyei ön-kormányzattól támogatást kapnánk, és ha ez nem megy, akkor a városnak kellene ezt felvállalni. Farkas Zoltán: A megyével való kapcsolatunk jelenleg egyoldalú -vetette fel Czupi képviselő. Azt hiszem ez nem igy van, mert a kórház gép-müszerbeszerzésre mi is igényeltünk megyei támogatást. Ez képezheti a megyével alku tárgyát. Marton István: Szeretnék arról hallani, hogy a megyei vagyonátadó bizottságok kérdése hogyan áll? Ha Nagykanizsa megkapná az őt megillető javadalmakat, akkor a megyei önkormányzat által kért támogatásokat ez bőségesen fedezné. Dömötörffy Sándor: Javaslom, hogy a polgármesteri hivatal folytasson tárgyalásokat a megyei közgyűléssel. Próbálja érvényesíteni igényeinket. Nem értek egyet azzal, hogy a zalaegerszegi muzeummal közösködjünk. E kérdésben is tárgyalásokat kell folytatni, ha a Thury Muzeum önálló lenne, mennyivel támogatn 3 3 megye\ önkormányzat. Dr. Kereskai István: A megyei vagyonátadó bizottságokat megalakították, a belügyminisztérium jóváhagyta, munkájukat mindaddig nem kezdhetik meg, amig az önkormányzati vagyon átadásáról szóló törvény meg nem jelenik. Kérem a közgyűlés véleményét, hogy a megyei önkormányzat vezetőivel tárgyaljunk-e az emiitett intézmények támogatása ügyében. A közgyűlés egyhangúlag ugy foglal állást, hogy a polgármester kezdjen tárgyalást a megyei önkormányzattal a támogatások tisztázására. Pilczer Éva: A mai közgyűlés már 10 órája tart. Kérem, hogy e napirend tárgyalását 72 órán belül folytassuk. 31 Martori István: A költségvetés megtárgyalását 1991. március 25-én (hétfőn) soron kivüli ülésen javasolom tovább folytatni. Akkor döntsünk a következő soros ülés időpontjáról és napirendjéről. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a következő határozatot hozza: (A jelenlévő képviselők száma: 19 fő) 56/1991. számú határozat A közgyűlés a soron kivüli ülését 1.991. március 25-én (hétfő 14,00 órakor tartja. Napirendi pont: Az 1991. évi költségvetés tárgyalása Felelős : Dr. Henczi Edit jegyző Dr. Kereskai István polgármester a közgyűlést 23,57 órakor bezárja. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf . Dr. Kereskai István polgármester i NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE |
