* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 429.87 KB | |
| 2026-03-23 15:45:56 | |
 | |||||||
Nyilvános  128 | 199 | 1999. április 22. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató 13.)Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit városi tiszti főorvos 14.)Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 15.)Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 16.)Javaslat Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 17.)Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I. 26.) számú rendelet módosítására (ír.) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 18.)Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFT., valamint a Saubermacher- Ryno Hulladékgyűjtő KFT. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 19.)Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 20.)Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető 21.)Előterjesztés a munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.)Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23.)Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási igényéről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24.)Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukció pályázatáról (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25.)Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26.)Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 27.)Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. április 22-én (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos ülésén. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész, Imre Béla, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Dusnoki Ágnes osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Dr. Buzás Judit városi tisztifőorvos, Silló Zsolt igazgató, Molnár Géza igazgató, Gáspár András a VIA Kanizsa Kft ügyvezetője. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket és az apparátus megjelent tagjait. Megállapítom, hogy a képviselők több mint fele jelen van, ezért az ülés határozatképes azt megnyitom. Munkánkat a előző ülésen elfogadott napirendi pontok tárgyalásával folytatjuk. Napirendi pontok: 12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató 13.)Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit városi tiszti főorvos 14.)Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 15.)Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 16.)Javaslat Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 17.)Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I. 26.) számú rendelet módosítására (ír.) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 18.)Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFT., valamint a Saubermacher- Ryno Hulladékgyűjtő KFT. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 19.)Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 20.)Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető 21.)Előterjesztés a munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.)Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23.)Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft. területvásárlási igényéről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24.)Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukció pályázatáról (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25.)Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26.)Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 27.)Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) 12.)Városi Kórház gazdasági helyzete (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató Dr. Szabó Csaba: Marton képviselő kérdései nincsenek pontosan definiálva, ezért igazán meg sem válaszolhatóak. A kórháznak lejárt kötelezettségvállalása nincs. Átadom Marton képviselő úrnak az egyetlen rendelkezésre álló hivatalos okmányt, amely a fekvőbeteg gyógyintézetek teljesítményadatainak a hivatalos összefoglalását tartalmazza. Hasonlítsa össze képviselő úr a teljesítményünket más intézményekkel. A kórházi büfé elsősorban nem a kórház fő bevételi forrásainak növelésére szolgál. A kórház 1999. évi költségvetése hozzávetőlegesen 2.080 mFt, a büfé eredménye viszont 350-400 eFt körül van. Egy orvosi rendelő akkor funkcionál, ha abban munka folyik, hiszen az intézet épületeit fűteni, világítani kell. A közvetlen költségek gyakorlatilag változatlanok, és ha azt bérbeadással hasznosítjuk, akkor az egy többletráfordítás nélküli bevételi lehetőség, melynek nagyságrendje mintegy 3,5 mFt. A mosodaszolgáltatást se azért adtuk vállalkozásba, mert nyereségesen akarta azt valaki is üzemeltetni, hanem azért mert nem volt 50 mFt forrásunk arra, hogy a teljesen bizonytalanul működő 1974-ben átadott, és azóta csak nagyon hozzávetőlegesen felújított mosoda üzemképességét valahogy megoldjuk. A kórházi mosás nem kerül többe, mintha mi végeztük volna. A kórházi üzem olyan szolgáltatásokat ígér a biztosítottaknak, amelynek a színvonala garantált, és ezt minőségbiztosítással kívánjuk elérni a többi magyarországi kórházzal együtt. A CT beszerzésének kérdése talán segítette volna a kórház működését. Bízunk abban, hogy az önkormányzat pályázata, amelynek a legelső beadási határideje április 30., lehetővé teszi, hogy a Területfejlesztési Tanácshoz beadott pályázattal az önkormányzati költségvetésben elkülönített, erre a célra fordított összeget meg tudja duplázni. Nem állt szándékunkban a kórházi Felügyelő Tanács működését megszüntetni. Kezemben van az a törvény, amely előírja, hogy 1999. január 1-től milyen módon kell létrehozni a kórházi Felügyelő Tanácsot. Tüttő István: Nekünk kell meghatározni a Felügyelő Tanács létszámát és annak függvényében lehet azt kialakítani. Ebben az ügyben a legközelebbi közgyűlésen döntünk. Marton István: Egy félreértést szeretnék eloszlatni, ugyanis köztem és a kórházi vezetés között semmiféle nézeteltérés nincs. Nem lett volna rossz, ha hasonló nagyságú kórházak adatait is tartalmazza az anyag. A kórházi büfével kapcsolatban még a korábbi közgyűlésen éppen főigazgató úr bizonygatta, hogy miért jó, ha vállalkozásba adjuk. Ebből később bonyodalmak is származtak. Mindennemű tevékenység az én szemszögemből alapvetően eredmény centrikus, ezért is kérdeztem rá a mosodára. Az anyagból az derül ki, hogy nyereséges tevékenység. Annak idején hallottam olyan véleményeket is, hogy majdnem 10 mFt körüli összeget emésztett fel az átalakulás, illetve az ezzel kapcsolatos munkaügyi perek költsége. A takarítással kapcsolatban örömmel hallottam volna, hogy a betegek kétszer jobban elégedettek mint korábban. Ezzel szemben úgy tudom, hogy jelentősen nőtt az elvándorlás. Az anyag 7. pontja elég nagy újdonságot tartalmaz számomra. Azt hittem, hogy az önkormányzatnak csak hozzá kell járulni úgy a CT-hez mint a mammográfhoz, de nem mi lennénk ennek a beruházói. A kórházi Felügyelő Tanáccsal kapcsolatos álláspontot csak azért nem értem, mert jó előre mindenki előtt tudott volt, hogy tavaly december 31-vel lejár az addigi Felügyelő Tanács tagjainak mandátuma és ettől az évtől kezdődően teljesen új Felügyelő Tanácsot kell létrehozni. Ez a kórház első számú vezetőjének a feladata. Ha valamit tudnunk közel egy évvel a határidő lejárta előtt, akkor miért nem alakul meg legalább a 24. óra befejezéséig. Olyan gazdasági tájékoztatót még nem láttam, amelyből hiányoznak az értékelő táblázatok. Az eredeti anyag 3. oldalán található 8-10 soros táblázat nem elegendő. Hiányolom az anyag 5. oldaláról azt, hogy az „átvilágítás eredményeként” került sor ennek a főigazgatói utasításnak a kiadására. Az adóssággörbénél semmiféle periodicitást nem tudtam felfedezni. Köszönetet mondok mindazon kórházi dolgozónak, akik lehetővé tették, hogy a kórház a két-három évvel ezelőtti nehéz helyzetből kimozduljon. Elfogadásra ajánlom a tájékoztatót azzal a kiegészítéssel, hogy a július hónapban kezdődő revízió befejezése után, hallgassuk meg újra a kórház beszámolóját. Tüttő István: A kórház főigazgatója 1999. január 20-án kelt levelében a Felügyelő Tanács létrehozására konkrét javaslatot tett. A törvény azt mondja ki, hogy január 1-től lehet létrehozni a Felügyelő Tanácsot, melynek felállítására 180 nap áll rendelkezésre. Dr. Szabó Csaba: Az átvilágítás megelőzte a főigazgatói intézkedést. A kórház kötelességének tartotta, hogy jogerős munkaügyi per eredményeképpen fizessen. Ettől teljesen függetlenül az Egészségbiztosító Pénztár törvény alapján átvállalta és kifizette az összes ezzel kapcsolatos költségünket, ami 4.200 000 Ft volt. Tüttő István: A beruházó többnyire a tulajdonos. A kórház esetében pedig az önkormányzat a tulajdonos. Megbízásos alapon beruházó lehet maga az intézmény is. Kelemen Z. Pál: Jelenleg mekkora a ki nem fizetett és még le nem járt számlák nagysága a kórháznál? Milyen kifizetések várhatók a jövőben és ennek megvan-e a fedezete? Cserti Tibor: A kórházi rekonstrukció szakmai tartalmának az előkészítése nem az akkori testület szellemi szüleménye volt, hanem az abban résztvevő előkészítő bizottságé. A jövőben előtérbe kellene helyezni a gépi technológia fejlesztését. A magam részéről nagy teljesítménynek fogom fel a hiány kigazdálkodását. Zsoldos Ferenc: Milyen gazdasági, szervezeti, irányítási eredményt lehet meghatározni az átvilágítás során? Mérhető-e ez egyáltalán? Tekinthető-e modellnek egy nagyvárosi intézmény? Tarnóczky Attila: Az idei év elejétől az önkormányzat a kórház esetleges gazdasági problémáiért felel. Egy ilyen fontos ügy tárgyalásánál, bármiféle kérdés megengedhető. Marton István: A volt Felügyelő Tanács egyszerre kapta meg a főigazgatói utasítást, illetve az átvilágítás anyagát. Tüttő István: A dátumát említettem, gyakorlatilag ezt megelőzően kellett készülnie. Ma általános gyakorlat a világban, hogy a cégek, intézmények kimondottan a szakfeladataik ellátására koncentrálnak, és minden olyant levesznek saját tevékenységükről, amely nem kimondottan függ azzal össze. Nem tartom rossz megoldásnak, hogy akár a mosás, vagy egyéb olyan tevékenység, amely nem illik igazán a gyógyító munkához, vállalkozásba legyen adva. Papp Péter: Abban a felkérésben, amit Polgármester úr írt a Főigazgató úrnak az szerepelt, hogy a tájékoztatót készítsünk el. A kórháznak lejárt határidejű kifizetetlen számlája nincs. A gazdálkodás során három hónapra tudunk előre tekinteni, mert két hónapos késéssel finanszírozzák a kórházakat. Mi a márciusi teljesítményünket április 10-ig kell, hogy elküldjük a Gyógyító Információs Központnak és azt mi két hónapos késéssel kapjuk meg finanszírozásként. A márciusi teljesítmény jó volt. Ez garantálja azt, hogy ha valamilyen pénzügyi rendkívüli restrikció nem következik be, akkor még három hónapig biztos, hogy áll a kórház. A mai jogszabályi keretek között a kórház működése, gazdálkodása biztosítottnak látszik. Azt az összeget, amit az Egészségbiztosító Pénztártól kapunk a működésre fordítjuk (fűtés, világítás, gyógyszer, szakmai anyagok, bérek kifizetésére) és nem beruházásra. A beruházás, a fejlesztés, a felújítás a tulajdonos feladata lenne, tehát törvénysértő módon járnék el, ha kötelezettséget vállalnék, mondjuk egy CT beruházásra. Kötelezettséget csak olyan beruházásra és felújításra vállalhatunk, amire forrásunk van. Azért emeltük ki a bérleti díjakat és a büfé eredményét, mert ez a kórháznak nem a biztosítási pénzből befolyó bevétele, hanem azon felüli bevétel és ezt felhasználhatjuk akár beruházásra is. Ez éves szinten 2-10 mFt. A kórház a saját pénzeszközeiből az utóbbi időben egy-két területen tudott fejleszteni (sebészeten, traumatológián, szemészeten és az urológián). Az átvilágítás részben igazolta a főigazgató úr utasítását, másrészről egy olyan elméleti dolgozat volt, amit Magyarországon nem lehetett volna bevezetni. A kórház adósságállománya 1997. decemberében már csökkent. Egy három hónapos finanszírozás esetén ez azt jelenti, hogy augusztusban, szeptemberben meg kellett kezdeni a változások sorát. A decemberi csökkenésnek semmiképp nem lehet a decemberi átvilágítás a forrása. A főigazgató úr utasítása volt az alapvető momentum, ami a kórház eladósodási folyamatát megszüntette. Tüttő István: Úgy érzem, hogy az átvilágítás visszaigazolta a szeptemberi döntések sorozatát, és ebből a szempontból nem volt haszontalan, hisz a kettő összhangja nagyon jól látszik és az eredményessége is megvan. Kelemen Z. Pál: A kórháznak mekkora le nem járt határidejű tartozása van? Ennek megvan-e a finanszírozhatósága? Papp Péter: 30 mFt összértékű számla van, de egyik sem járt még le. Van a számlánkon pénz, de ha az lenne a cél, hogy ne legyen a kórházba egy számla se, akkor ki tudnánk fizetni. Lejárt határidejű számla nincs a kórházban és nem is lesz. Dr. Szabó Csaba: Tapasztaltam, hogy milyen jelentős hatékonyságnövekedést jelent az a tény, hogy majd lesz átvilágítás. Ez egy olyan időszak, amikor vezetői intézkedéseket lehet hozni, amiket sokkal komolyabban mérlegelnek és hatékonyabb a végrehajtás is. Utána következik az átvilágítás, ami a vezetőt adott esetben megerősíti abban, hogy jó irányba haladnak. Ha ezek megtörténnek, akkor számomra részletkérdés, hogy az átvilágítók forint fillére mennyit hoznak ki. Tüttő István:. Aki egyetért a Városi Kórház gazdasági helyzetéről készült tájékoztatóval, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a tájékoztatót tudomásul veszi és a következő határozatot hozza: 102/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Kórház gazdasági helyzetéről készült tájékoztatót tudomásul veszi. 13.) Tájékoztató a lakosság egészségi állapotáról (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit városi tiszti főorvos Dr. Buzás Judit: Röviden összefoglalnám az ÁNTSZ munkáját. A nagykanizsai városi intézet egyik területi szerve közigazgatási területű, kiterjedt Zala megye 1/3-ára és 76 települést foglal magába, ami összesen 102 000 embert jelent. A tisztifőorvosi szolgálat az 1991. évi XI. tv. szerint végzi munkáját, mely meghatározza népegészségügyi feladatainkat. A népegészségügyi feladatok keretén belül ellátunk közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatokat. A lakosság ivóvíz mintázását folyamatosan, negyedévenként végezzük és a szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatosan is vannak feladataink. Munkaegészségügyi szempontból a munkahelyeknek a higiénés ellenőrzését végezzük. Tevékenységünk kiterjed a gyermek és ifjúság higiénére is. Járványügyi szempontból a betegségek megelőzésével kapcsolatos feladataink: a védőoltások beszerzése, szétosztása, a különböző oltóköröknek az ellenőrzése, illetve a védőoltások beadásának ellenőrzése, nyilvántartások vezetésének ellenőrzése. A fertőző betegségek megelőzése kapcsán kivizsgálást végzünk, elrendeljük a szükséges fertőtlenítéseket. Járványügyi szempontból az egészségileg káros rovarok, rágcsálók irtásával kapcsolatos irtószer felhasználási engedélyek és ezzel kapcsolatos közegészségügyi teendőknek a meghatározása a feladatunk. Egészségvédelmi feladataink körébe tartozik az anya- és csecsemővédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, melynek keretében az iskola egészségügyi feladatok szakmai ellenőrzését végezzük. A védőnői munka egészségvédelmi feladatainak szakmai felügyelete, az üzemegészségügyi, illetve munkahelyekkel kapcsolatos egészségvédelmi feladatok végzése és a sporttal kapcsolatos szintén egészségvédelmi feladatok. A törvény elrendeli azt, hogy az egészségügyi ellátás kertében szakmai felügyeletet gyakoroljuk, ami a különböző szakirányú szakfőorvosok a bevonásával történik. A tisztiorvosi szolgálatnak az egészségügyi ellátással kapcsolatos véleményezési javaslattételi jogát is tartalmazza ez a törvény. Elsőfokú egészségügyi és közegészségügyi hatóság vagyunk, így közreműködünk, mint szakhatóság, mint engedélyező hatóság és mint ellenőrző hatóság is. A nagykanizsai tisztiorvosi szolgálatnál 21 fő látja el ezeket a feladatokat, ebből 6 fő kisegítő személyzet, a többiek felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Közöttük 2 orvos, 3 védőnő, 1 egészségügyi főiskolát végzett, illetve közegészségügyi főiskolával rendelkező van. A jelenlegi tájékoztatóban konkrétan leírtuk, hogy milyen segítséget várunk technikai felszereltségünk javítása terén. A fertőző betegségek tekintetében rendkívül jó Nagykanizsa járványügyi helyzete, míg a nem fertőző betegségek tekintetében némi javulás látható a korábbi adatokhoz viszonyítva. Tüttő István: Az új TBC-ben megbetegedettek száma 12 fő. Ez a trend gyorsuló, emelkedő, vagy stagnáló? Dr. Buzás Judit: Járványügyi szempontból a megyei tüdőgyógyász szakfőorvosnak van olyan kötelezettsége, hogy a megelőzés tekintetében rendeljen el konkrét feladatot a tisztiorvosi szolgálat számára. TBC szempontjából a város nem veszélyeztetett. Dr. Baranyi Enikő: Nagykanizsán a vezető halálozási ok a daganatos, valamint az anyagcsere betegségek, éppen ezért nagyon fontosak a szűrővizsgálatok és megelőző tevékenységgel kapcsolatos szakmai feladatok. A TBC esetében kérdés, hogy friss fertőzöttekről, vagy reaktivált fertőzésekről van-e szó. 400-ra tehető a gondozottak száma, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági és a szociális helyzetben bekövetkezett változásokat. Dr. Buzás Judit: A veszettségre gyanús állapot azt jelenti, hogy az állat magatartása alapján a veszettség gyanítható. A területünkön történt veszettség majdnem minden esetben kutyaharapásból eredt. Véleményünk szerint változást csak a kutyatulajdonosok kötelezettségeinek pontos meghatározásával lehet elérni. A város már többször kísérletet tett arra, hogy az ebeket kordába tartsa. Járványügyi szempontból akkor nem szükséges a védőoltás, ha az állatorvos megfigyelheti, hogy a veszettség tünetei megmutatkoznak-e az állaton. A veszettség szempontjából nagyon jó a járványügyi helyzet, de mindenképpen a megelőzésre kell koncentrálni. A TBC-s esetekre vonatkozóan elmondanám, hogy 12 fertőzőképes eset van. Járványügy szempontjából elsősorban azokra kell több figyelmet fordítani, akik a fertőzést tovább vihetik. Ilyen szempontból úgy gondolom, hogy aggodalomra nincs ok. Dr. Csákai Iván: A beszámolóból hiányzik az egyes üzletek előírás szerinti használatával kapcsolatos ellenőrzési feladatok végrehajtása. Nem hiszem, hogy minden üzlet megfelel az előírásoknak. Elképzelhető, hogy az önkormányzat rendelkezéseivel ellentétben üzemelnek azok az üzletek, amelyeknél nem megfelelően tárolják az élelmiszereket. Ki kellene alakítani az egészségügyi alapellátásban egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi az ÁNTSZ és az önkormányzat hatékonyabb együttműködését. Szerintem az évi egy beszámoló kevés. Dr. Buzás Judit: Kérem képviselő urat, konkrétan nevezze meg, mely élelmiszerforgalmazó egységekkel nincsen megelégedve? A területünkön 1481 az élelmiszeregységek száma. Amennyiben a volt piactérre gondol, úgy feltételezem, hogy a kipakolás elsősorban önkormányzati területen történik, ahol az egységeknek az engedélyezéskor történő közegészségügyi vizsgálatnál nem találtunk kifogásolni valót. Jelenleg a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy intézkedjünk, ráadásul ha híre megy az ellenőrzésnek, bezárják a boltot és a szabálysértési bírságnak sincs visszatartó ereje. Az élelmiszerforgalmazás kapcsán számos egészségvédelmi szabályt be kellene tartani, de nem hiszem, hogy egyedül az ÁNTSZ-nek kellene intézkedni. Az egészségügyi alapellátással kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy a privatizációhoz az ÁNTSZ-nek nem sok köze lesz. Véleményem szerint az egészségügyi alapellátás privatizációját alaposan végig kell gondolni, hogy az mind az önkormányzat, mind a háziorvosok érdekeit szolgálja. Dr. Gőgös Péter: A nemi betegségekre vonatkozó adatok meglehetősen idillinek és szerénynek tűnnek számomra. Véleménye szerint a felderítés hiánya vagy az adatközlés hiányossága okozza ezt? Dr. Buzás Judit: Az adatok biztosan nem a valós számokat mutatják. Tudni kell, hogy a nemi betegségek olyan betegségek, amelyekkel más orvosi területek is foglalkoznak, például nőgyógyászat és urológia. Tüttő István: Javaslom, hogy a közgyűlés vegye tudomásul az ÁNTSZ tájékoztatóját, és köszönje meg annak tevékenységét. A különböző típusú betegségekkel, és azok megelőzésével kapcsolatos javaslatait vizsgálat tárgyává tesszük és lehetőségeink, illetve a törvények szerint annak szellemében járunk el. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással az tájékoztatót tudomásul veszi és a következő határozatot hozza: 103/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakosság egészségügyi állapotáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi és megköszöni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tevékenységét. Felkéri a polgármestert, hogy a különböző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos javaslatokat és azok megvalósításának lehetőségeit vizsgálja meg. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester felkérésre Dr. Buzás Judit tiszti főorvos 14.) Beszámoló az Általános Iskola Kiskanizsa munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Balogh László: Jó lenne ha a jövőben az ilyen beszámolókra az átalakítások előtt kerülne sor. Az iskola strukturális változása kapcsán az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság az elmúlt közgyűlésen a gyermekek, a szülők, a dolgozók sorsának alakulása mellett a város érdekét is képviselte. A bizottság a beszámolót megtárgyalta és egyhangúlag támogatja a határozati javaslatot. Szeretném megkérdezni, hogy az elmúlt múltkori döntése óta, hogyan alakult a helyzet a kiskanizsai iskolában? Silló Zsolt: A közgyűlést követően a szülők kérésére szülői értekezletet tartottunk. A felmerült problémák nagy része a közlekedéssel volt kapcsolatos. Horváth Ferencnével – a VOLÁN forgalomirányítójával – beszéltünk arról, hogy milyen időpontokban lenne célszerű az autóbuszokat indítani és az útvonalakat hogyan kellene módosítani. A szülők véleménye szerint legalább egy csuklós buszra lesz szükség, mert a jelenlegi járat túlzsúfolt. A másik probléma az volt, hogy a menetrend szerinti járatok indulása nem igazodik a gyerekek órarendjéhez. A legmegfelelőbb időpont a 13.50. lenne, ami a Bajcsy-Zs. u. - Nagyrác u. felé közlekedő járatra vonatkozik. Módosított útvonallal kerül be a menetrendbe a 16.10 körüli járat, amely a délutáni foglalkozásokhoz igazodna. A szülők kérése volt az is, hogy a jelenlegi 19-es autóbusz útvonalán alakítsanak ki fedett várakozó helyeket. Kérés volt, hogy a Bajcsy-Zs. utcai bejáratnál sebességkorlátozást jelző tábla kerüljön elhelyezésre. Ha mód és lehetőség van rá, akkor a zebrát is fessék fel az iskola bejáratával szemben, illetve a jelzőlámpa elhelyezése is jó megoldás lenne. Kérésként hangozz el a Ráckert rendbetétele is, mivel egyesek kerékpárral közlekednek, és szükség lenne a közvilágítás megoldására is. A szülők által megfogalmazott kéréseket írásban is eljuttatjuk a hivatalhoz. Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni a kérdést. Mindent biztosan nem tudunk teljesíteni, de a felvetések egy része jogos. Silló Zsolt: A döntést követően a megfelelő munkaügyi lépéseket meg kell tenni. Ez ügyben a Művelődési Osztállyal már megkezdtük az egyeztetést. Dr. Baranyi Enikő: Úgy gondolom, hogy hiba volt a 315/1998. számú határozat elfogadása. Abszolút ésszerűtlennek tűnik, hogy a Bolyai Iskolához csatoljuk Bajcsát. Úgy gondolom, hogy a pedagógusállomány nem helyes kifejezés. Bicsák Miklós: Úgy ítélem meg, hogy a Kiskanizsán működő szakiskolára szükség van. Mi a véleménye erről a tantestületnek, illetve igazgató úrnak? Silló Zsolt: A beiskolázási területtel kapcsolatosan nem tudok a határozat megszületésének körülményeiről, arról a Művelődési Osztályt, illetve a bizottságot kellene megkérdezni. A szakiskolával kapcsolatosan elmondanám, hogy a szakképzési törvény értelmében nem lehetett a szakiskolai képzést 1998. szeptemberétől elkezdeni, hiszen a szakirányú képzést a törvény az alapműveltségi vizsga utáni időpontra tolta ki. Ennek értelmében csak 9. és 10. osztály indult, melynek célja az alapműveltségi vizsgára való felkészítés. Az idei tanévben 9. osztályként fog indulni a képzés, amelynek alapműveltségi vizsgára való felkészítés lesz a célja. Balogh László: Bajcsával kapcsolatosan elmondanám, hogy tudomásom szerint az egészségesebb tanulólétszámi adatok miatt került sor az új beiskolázási körzethatár megállapítására, szerintem ideiglenes jelleggel. Azt hiszem, 8 óvodáskorú gyermekről van szó, akik ha a Nagyrác utcai vagy a Templom téri intézménybe kerültek volna, akkor olyan helyzetbe került volna az iskola, hogy túl nagy létszámú első osztály beiskolázására került volna sor. Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 104/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Általános Iskola Kiskanizsa beszámolóját elfogadja. Megköszöni az intézményvezetés és a nevelőtestület folyamatosan eredményesebbé váló pedagógiai tevékenységét. Elismerését fejezi ki különösen a sport területén elért, kiemelkedő teljesítményeiért. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az intézmény vezetőjét a határozatban foglaltakról tájékoztassa. Felelős: Tüttő István polgármester 15.) Beszámoló a Zrínyi Miklós Általános Iskola munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Balogh László: Az előterjesztésben szerepel a következő mondat: „Az iskola jövője megalapozott.” Köszönet érte az intézmény vezetőjének. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a beszámolót részletesen megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Kérdezem igazgató urat, mit üzen az Ön után következő iskolavezetésnek? Molnár Géza: A szülők bizalmát meg kell tartani, jó viszonyba kell velük lenni, a gyerekeket nagyon kell szeretni a fenntartókkal pedig meg kell egyezni. Marton István: Az elmúlt 25 évben megismerhettem az intézmény munkáját, így elmondhatom, hogy a beszámolóban írt dicsérő szavak nem túlzóak. Kérdés, hogy a megszerzett színvonal hosszú távon tartható-e? Bízom abban, hogy az intézményvezető nyugdíjba vonulása után a hivatalba lépő új vezetés, hasonlóan eredményesen tudja vezetni az intézményt. Molnár Géza: Megítélésem szerint Nagykanizsa iskolaváros és a város vezetősége mindig iskolapárti volt. Megköszönöm a közgyűlés segítségét. Nagyon jól felkészült és tisztességes emberekkel dolgozhattam együtt, ez vonatkozik a hivatali elöljárókra és a közvetlen munkatársaimra, a tantestület tagjaira, vagy éppen az intézményben dolgozókra is. Tüttő István: Nagyon hosszú, aktív, jó egészségben eltöltött nyugdíjas éveket kívánok mindannyiunk nevében igazgató úrnak. Reméljük, hogy az utódlás kérdése úgy fog megoldódni, hogy a Zrínyi Iskola megőrizze eddig elért szép eredményeit. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 105/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi Miklós Általános Iskola beszámolóját elfogadja. Köszönetét fejezi ki Molnár Géza igazgatónak többévtizedes vezetői munkájáért, melynek eredménye az intézmény széleskörű elismertsége. Tiszteletét és megbecsülését fejezi ki azért a mindig emberséget sugárzó szolgálatáért, amit kollégái és tanítványai iránt tanúsított. Elkövetkezendő nyugdíjas éveire jó egészséget és megérdemelten jó pihenést kíván. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy Molnár Gézát és a Zrínyi Miklós Általános Iskola nevelőtestületét a határozatban foglaltakról tájékoztassa. Felelős: Tüttő István polgármester 16.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotására és a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 7/1996.(III.5.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tóth László az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Tóth László: A ma kiosztott javaslatok közül a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatomat visszavonom. Röst János: Örültem volna annak, ha az új jegyző részt vesz a szabályzat megalkotásában. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az anyagot nem tudta megtárgyalni határozatképtelenség miatt. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe javasolják 10 millió forint erejéig az ingatlaneladás összegét. Az ötletet jónak tartom, azonban a 10 millió forint helyett 5 millió forintot javaslok és kérem a megfogalmazás módosítását is oly módon, hogy egy ingatlan értékesítése esetén ne lehessen több egységre szétbontani az ingatlant. Ez azt jelentené, hogy az ingatlan árát nem lehetne ötször 5 millió forintra értékelni. A 13. §-sal kapcsolatosan javaslom az (1) és (7) bekezdésekben a 3 fő helyett 2 főből álló képviselőcsoport meghatározását. A 31 §-ban nem javaslom, hogy a polgármesteri beszámoló az ülés végére kerüljön, mert a lakosságot érintő vélemények itt hangzanak el és ha ezt a végére tesszük, akkor a lakosság nem fog értesülni ezekről a felvetésekről. Nem hiszek abban, hogy ezzel fel lehetne gyorsítani a munkát, ugyanis nem azon múlik egy előterjesztés hossza, hogy miről szól, illetve mikor kerül sorra, hanem a képviselők önmérsékletéről. Javaslom, hogy minden képviselőcsoport jelöljön ki egy vezérszónokot, így elkerülhetnénk az azonos vélemények ismételgetését. A 42. § (2) bekezdésben szereplő megfogalmazás erősebb, mint az interpellációra vonatkozó hasonló megfogalmazás. Javaslom, hogy az első részét hagyjuk el, és ugyanazt helyezzük be, mint ami 43. § (3) bekezdésnél az interpellációra vonatkozik. Tehát: „A kérdést az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesternek írásban kell bejelenteni, indokolt esetben a közgyűlésen szóban is előterjeszthető.” Utána következne: „A válasz elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a közgyűlés nem foglal állást.” A 88 § (2) bekezdésében szerepel, hogy a képviselőket minden bizottsági ülésről tájékoztatni kell. Ez eddig így is történt. Nem hiszek abban, hogy minden képviselő minden reggel 8 órakor megnézi a hirdetőtáblát. Javaslom ennek a résznek a törlését. A (6) bekezdéssel kapcsolatosan a beterjesztés szerint titoktartási kötelezettségük van a bizottsági tagoknak. Javaslom, hogy e részt vagy hagyjuk el, vagy a bizottsági tagokat is kötelezzük az eskütételre. Az 1. számú melléklet 11. pontjával kapcsolatosan egyetértek azzal, hogy kellő munkavégzés esetén a polgármestert és az alpolgármestereket jutalomba részesítse a közgyűlés. Kérem, hogy ez ne úgy történjen, ahogy az előterjesztés írja, mert így 50%-os béremelést jelent. Javaslom: „… teljes naptári évben maximum 6 havi illetménynek megfelelő jutalom illetheti meg, amelyet a közgyűlés állapít meg.” Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy §-onként tárgyaljuk az SZMSZ-Tüttő István és szakaszonként szavazzunk a módosításokról. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Budai István: A 8. § (2) bekezdésénél javaslom: „minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.” Kiss László: A 8. § (1) bekezdésben az eskü szövegéből hiányzik: „Isten engem úgy segéljen.” Kérem, hogy az eskü szövege egészüljön ki. Tüttő István: Ezt úgy szoktuk értelmezni, hogy akinek a meggyőződésével egybeesik, az mondja, aki nem azonosul vele, nem mondja ezt a mondatot. Dr. Fodor Csaba: Nem lehet kötelezően ilyen szabályokat előírni. Ha beemelnénk az eskü szövegébe, akkor szóról szóra végig kellene mondani. Aki mondani akarja, mondhatja, aki nem, az nem mondja, de ettől az eskü érvényes. Utána lehetne írni, hogy ha valaki úgy kívánja, mondhassa ezt a mondatot. Kiss László: Úgy gondolom, hogy eskütételünkkor azért nem hangzott el a szöveg, mert nem volt benne az eredeti, kötelező szövegmintában. Ez a fakultatív választási lehetőség mindenki számára adott, de csak akkor, ha elhangzik. Úgy gondolom, hogy a mintaszövegbe beletartozna. Zsoldos Ferenc: Az esküszövegnek azonosnak és egyöntetűnek kell lenni. Amennyiben a közgyűlés többsége a Kiss képviselő által elmondottat javasolja, akkor az kötelező azokra nézve is, akik esküt tesznek. Az eskü szövegét nem lehet vagylagosan, mérlegelés alapján variálni és módosítani. Az eskü szövegének egységes és egyöntetű egésznek kell lennie. Törőcsik Pál: Ha a szöveget valaki szó szerint kimondja, - akár hisz valamiben akár nem - semmi kockázatot nem vállal. A betartás szándéka a lényeg. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az önkormányzati törvényben az eskü szövege nem szerepel. A választójogi törvény mellékletében az eskü szövege két variációba jelent meg, az egyik az, amit Önök is olvashatnak, a másikban viszont oda van írva a hivatkozott mondat. Ez az emberek választási lehetőségére utal. A törvény nem mondja ki kötelezően, a Kiss képviselő által javasolt szöveget. Tüttő István: Ez azért nehezen kezelhető, mert ha nem olvassák fel az esküt tevőnek ezt a szövegrészt, akkor nem fogja mondani. Úgy oldom fel ezt honosítás esetében, hogy felolvasom, hogy „Isten engem úgy segéljen.” de tájékoztatom az esküt tevőt, ha ezt nem ismétli, attól az esküje még érvényes. Tarnóczky Attila: Szerepeltessük a rendeletben azt a megjegyzést, hogy az eskü az utolsó mondat hiányában is érvényes. Dr. Baranyi Enikő: Ne vitatkozzunk tovább ezen a kérdésen, hiszen a Himnuszban is szerepel az Isten szó. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Budai képviselő javasolta, hogy 8. § (2) bekezdésénél az szerepeljen, hogy minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: A 9. § (4) bekezdésénél javaslom, hogy az alpolgármesterek szónál a többes számra utaló ragot tegyük zárójelbe, de ne csak itt, hanem mindenhol, ahol ez a szó ebben a formában előfordul. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Úgy gondolom, hogy a 11.§-nál a mellékletről is beszélnünk kellene. Dr. Baranyi Enikő: Nem világos számomra a harmadik pont azon megjegyzése, hogy az alapdíjon túl az alapdíj 100%-ával növekszik a tiszteletdíj több tisztség, bizottsági tagság esetén is. Ezzel ellentétes az, ha több bizottsági tagság esetén is csak 50%-os a plusz tiszteletdíj és a 2. pont is ennek megfelelően fogalmaz. Melyik igaz? Tóth László: Nem értem a kérdést, mert számomra egyértelmű, hogy a 2. pont 2. bekezdése arról rendelkezik, hogy akárhány bizottságnak is tagja valamely képviselő maximum az alapdíj 50%-ával emelhető a tiszteletdíj. A 3. pont arról szól, hogy 100%-kal növekszik az alapdíj abban az esetben, ha bizottság elnöke, ha tanácsnok, ha ideiglenes bizottság elnöke a képviselő és ez független attól, hogy ezen felül hány bizottság tagja a képviselő. Tehát 100%-ban van rögzítve az elérhető tiszteletdíj nagysága. Ha a megjegyzés zavart okoz, akkor hagyjuk el és az ideiglenes bizottság elnöke szó után legyen vége a mondatnak. Tarnóczky Attila: A változtatás után lesz majd csak igazán félreérthető a szöveg, ezért javaslom, hogy ne változtassunk semmi. Dr. Baranyi Enikő: Visszavonom a javaslatomat. Röst János: Szeretném elmondani, hogy az előterjesztés kiegészítő anyagában ezen melléklet 11. pontjára vonatkozóan van egy javaslat. Tüttő István: Röst képviselő javasolta, hogy a jutalom maximum hat havi illetmény legyen, és ne legyen kötelező, tehát az illetheti meg kifejezés szerepeljen a szövegben. Marton István: A hat havi illetménynek megfelelő jutalom a közgyűlés döntése értelmében legyen adható. A hivatkozott rendelet szövegét viszont nem tudom elfogadni, mert véleményem szerint minden választott tisztviselőnek csak a közgyűlés szavazhat meg jutalmat. Tüttő István: A mondat a jelenleg hatályos helyi rendeletből lett idézve és ez lenne a javaslat szerint módosítva. Tarnóczky Attila: Nem tartanám szerencsésnek, ha az SZMSZ –ben módosítanánk egy másik rendeletet. Alkotnunk kellene egy olyan rendeletet is, amely a hivatkozott rendeletet módosítja. Tüttő István: A 7/1996.(III.5.) sz. rendelt 10.§ (5) bekezdését hatályon kívül kell helyezni ezzel a rendelettel. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint ezt a javaslatot úgy kell kezelni, mint egy rendeletmódosítást, tehát két rendeletet alkotnánk. Tüttő István: Aki egyetért a 7/1996.(III.5.) sz. rendelt módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 17/1999.(IV.30.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/1999.(IV.30.) számú rendelete a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 17/1998.(VI.19.) sz. rendelettel módosított 7/1996.(III.5.) sz. rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tóth László: Támogatom Marton képviselő indítványát, de javaslom, hogy az előzőekben elfogadott rendeletmódosítás hatására a szükséges változtatásokat mindenhol végezzük el, tehát a következő közgyűlések valamelyikén a rendeletet vizsgáljuk felül. Azzal egyetértek, hogy választott tisztségviselő esetén a közgyűlés döntsön a jutalmazásról. Marton István: Javaslom, hogy az új SZMSZ megalkotása miatt az egyéb rendeletek módosítására vonatkozó előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai készítsék el. Bodzai Tiborné: A polgármester és az alpolgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. A jegyző esetében, aki köztisztviselő - és ezért szerepel a 7/1996.(III.5.) sz. rendeletben - az alapvető munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, minden egyéb munkáltatói jog a polgármesteré. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a jutalom kifizetésére a tárgyévet követő hónap 31-ig kerüljön sor. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslatának utolsó mondatáról ne szavazzunk, azt a bizottság elnöke vonja vissza, mert lehet, hogy a javaslat törvényellenes. Tüttő István: A személyzeti vezető véleménye alapján a jegyző esetében ezt a jogkört nem vehetjük el a polgármestertől. Aki egyetért azzal, hogy az 1. sz. melléklet 11. pontjaként az szerepeljen, hogy max. hat havi illetménynek megfelelő jutalom illetheti meg a közgyűlés döntése alapján, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság a képviselők tiszteletdíjának mértékét a polgármesteri illetmény 25%-ában javasolja megállapítani. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Cserti képviselő javasolta, hogy a jutalom kifizetésre január 31-ig kerüljön sor. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Röst képviselő javasolta, hogy a képviselőcsoport létszáma 2 főre változzon. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a 13.§ (7) bekezdésénél a három helyett kettő szerepeljen. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Cserti Tibor: A 22.§ (3) bekezdésénél javaslom, hogy a 15 nap helyett 10 szerepeljen. Tarnóczky Attila: 10 nap után is lehet olyan válaszlevelet küldeni, hogy nem csinálunk semmit és 15 nap előtt is el lehet intézni az ügyet. Tüttő István: A jegyzőkönyv elkészítésének határideje miatt nem támogatom. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kelemen Z. Pál: A 24.§ (3) bekezdése arról szól, hogy az indítványt a választópolgároknak alá kell írniuk és lakcímükkel kell ellátniuk. Javaslom, hogy a személyi igazolvány száma szerepeljen a szövegben, mert azt a hivatal ellenőrizni tudja. Dr. Lukácsa Erzsébet: Az igazolvány száma alapján nem lehet azonosítani senkit, mert a népesség-nyilvántartónál a személyi szám alapján vezetik a nyilvántartást. Annak használata azonban pontosan rögzítve van. Kelemen Z. Pál: Visszavonom a javaslatomat. A 27.§ (3) bekezdésénél javaslom a jegyző nevének elhagyását, mert ő a törvényesség őre, a zárt ülés tartására a figyelmet csak felhívhatja, dönteni nem dönthet, ha pedig az ügy a személyét érinti, akkor amúgy is kérheti a zárt ülés tartását. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: A 27.§ (2) bekezdésének b. pontjánál javaslom, hogy ne együttes feltétel legyen, tehát az és helyett a vagy szó szerepeljen, míg a mondat úgy végződne, hogy érdeket sérthet. Dr. Lukácsa Erzsébet: Ez a meghatározás pontosan a törvény szövegét idézi, tehát ha ezzel ellentétesen szabályozzák a kérdést, akkor az törvényellenes lesz. Dr. Baranyi Enikő: Ha a jogszabálynak nem ellentmondó a meghatározásunk, akkor szerepelhet a szövegben. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy maradjunk a törvény szövegénél. Kelemen Z. Pál: A javaslatomat visszavonom. Cserti Tibor: A 27.§ (5) bekezdésénél javaslom a három napot. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 31.§ (2) bekezdésénél az a betű után szerepeljen, a meghívóban szó. Nem támogatom az eddigi rendszer megváltoztatását. Tüttő István: Aki egyetért az eredeti sorrenddel, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tóth László: Ha meghatározzuk a sorrendet, akkor az ülésen ehhez kell tartanunk magunkat. Tarnóczky Attila: Ha az SZMSZ-be belekerül a sorrend, akkor nem lehet azt néha-néha megváltoztatni. Pontosan ezért javaslom, hogy a meghívóra vonatkozzon a sorrend. Tüttő István: Tarnóczky Attila javasolta, hogy a meghívóban szó szerepeljen a (2) bekezdésben. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Bicsák Miklós: Javaslom, hogy az 5 nap helyett 3 szerepeljen. Cserti Tibor: Javaslom az indítvány készítésének időpontját is írjuk be a (2) bekezdésbe. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki Bicsák képviselő javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Lukácsa Erzsébet: A döntés értelmében az indítványokat csak a közgyűlés ülése előtt kapják kézhez, mivel a többi anyagot 5 munkanappal előbb kell kiküldenünk. Kiss László: A közgyűlés az ilyen indítványokat minden esetben bizottsági szakaszba utalja, így nincs jelentősége annak, hogy az ülés előtt kapjuk kézhez. Röst János: A 42.§ (2) bekezdésénél javaslom, hogy a szöveg az interpellációnak megfelelően alakuljon át és egészüljön ki az utolsó mondattal. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Röst János: A 43.§ (1) bekezdésénél a korábbi konkrét döntéshez, illetve annak végrehajtásához megjegyzés maradjon ki, majd az intézkedés elmulasztása stb. résszel folytatódjon a mondat. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A módosító javaslatoknál sokszor előfordul, hogy ugyanazon pontra egymásnak ellentmondó módosító javaslatokat tesznek a képviselők. Ha összevissza szavazunk, annak az lesz az eredménye, hogy a legradikálisabb változásokat indítványozok adott esetben nem szavazzák meg a kevésbé radikálisabb változtatásokat. Ha tehát egymást kizáró javaslatok érkeznek, akkor először a legradikálisabbat tegyük fel szavazásra. Javaslom tehát, hogy a szövegbe harmadik francia bekezdésként kerüljön be az, hogy amennyiben az előterjesztés ugyanazon részéhez egymást kizáró módosító indítványok érkeznek, a szavazást a legradikálisabb változást kezdeményező indítvánnyal kell kezdeni, majd az egyre kisebb változást javaslókkal kell folytatni. Marton István: Egyetértek a javaslattal, de kérem, hogy ne a harmadik helyre tegyük, hanem a másodikra. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy amennyiben a módosító indítványhoz azt módosító javaslat érkezik, akkor az utóbbiról szavazzunk először. Tarnóczky Attila: Ez a javaslatban szereplő sorrendnek a fordítottja lenne. Tüttő István: Aki Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával egyetért, azzal a kiegészítéssel, hogy az a második helyen szerepelne, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: Kiegészítésként javaslom az előbbiekhez azt, hogy ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a módosítások logikájának sorrendje indokolja. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: A 61.§-t egy új (4) bekezdéssel kérem kiegészíteni: személyi kérdések eldöntésénél, amennyiben kettőnél több jelölt van, minden esetben kétfordulós szavazást kell tartani. A második fordulóba az első szavazáskor legtöbb igen szavazatot kapott két jelölt közül választunk. A mostani (4) bekezdés lenne az (5) bekezdés stb. Tarnóczky Attila: Nem korlátoznám a közgyűlés jogkörét. A második forduló kötelező tartásának kimondása törvényellenes, mert ha valaki az elsőben már minősített többséget kap, akkor nem szabad folytatni a szavazást. Kelemen Z. Pál: Korábban volt arra példa, hogy az egyik képviselő mindegyik jelöltre igennel szavazott. Ha csak egy jelöltre lehetne igent mondani, akkor el tudnám fogadni az álláspontját. Javaslatomat fenntartom. Tarnóczky Attila: Amennyiben a közgyűlés mégis úgy dönt, hogy szabályozza, akkor legalább az ne legyen benne, ha valaki az első fordulóban megkapta az abszolút többséget, akkor még további szavazásra kerül sor. Tüttő István: Pontosan ezt kifogásolta a Közigazgatási Hivatal, hogy nem álltunk meg akkor, amikor a minősített többség már megvolt. Dr. Fodor Csaba: Ha mi úgy szabályozzuk, hogy személyi kérdések esetében amennyiben kettőnél több jelölt van, kétfordulós választást tartunk, akkor abból az következik, hogy valaki az első fordulóban 88 szavazatot is kaphat, akkor sem nyer vele többet, mint hogy bekerül a második fordulóba. Ez egy előminősítési eljárás, és csak a második fordulóban fogjuk a döntést meghozni. Azt hiszem, hogy ezzel az eljárással nem sértünk jogszabályt. Marton István: Három jelölt esetén előfordulhat, hogy mindenki minősített többséget kap. Egyetértek azzal, hogy az első forduló előminősítés legyen. Véleményem szerint a 61. § (5) bekezdésében tartalmi hiba van, mely a következőképpen szólna: ha a szavazás körülménye felől kétség merül fel a szavazást a polgármester megismételtetheti. Tüttő István: Az észrevétellel egyetértek. Tarnóczky Attila: Az általam javasolt változat törvényes. Véleményem szerint azonban a kettő között árnyalati különbség van. A Közigazgatási Hivatal az előző ciklusban törvényességi kifogással élt abban az esetben, ha az első fordulóban két jelölt is megkapta az abszolút többséget. Tüttő István: Ez ügyben már akkor is vitánk volt. Az érvelés logikája annyiból nem volt világos, hogy ez akkor igaz, amikor titkosan kell választani. Kelemen Z. Pál: Figyelmeztetném Tarnóczky urat, hogy ő volt az, aki három igennel szavazott. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint a két kérdésnek nincs köze egymáshoz. Továbbra is minden olyan esetben, ha több jelöltet alkalmasnak tartunk, mindegyiket szeretném megszavazni. Észrevételem az volt, ha az első fordulóban egy jelölt megkapja a kinevezéshez szükséges többséget, akkor a további szavazásra nincs szükség, a választást be kell fejezni. Dr. Fodor Csaba: Ez valóban így lenne, ha nem mondanánk ki előre, hogy mi csak a második fordulóban fogunk választani. Az első forduló azt jelenti, hogy kiválasztjuk azt a két legtöbb szavazatot kapott jelöltet, akik közül majd választani fogunk. A második forduló lesz a választási forduló. Biztos vagyon abban, hogy ez az eljárás nem sérti a jogszabályt. Tüttő István: Abból a szempontból támogatom Fodor úr javaslatát, hogy több jelölt esetén nagyobb a kockázata az első fordulós döntésnek. Röst János: Javaslom, hogy az SZMSZ-nek ezt a részét most ne tárgyaljuk, hanem utaljuk vissza bizottsági szakaszba. Gondolom, ki kell kérni a Közigazgatási Hivatal vezetőinek véleményét, és ezt bármelyik közgyűlésen meg tudjuk tárgyalni. A Közigazgatási Hivatal azt kifogásolta, hogy ha mind a két jelölt megkapta a minősített többséget, akkor a több szavazatot kapott jelöltet nem nyilvánítottuk győztesnek, és nem volt egy megerősítő szavazás. Dr. Lukácsa Erzsébet: A Zala Megyei Önkormányzat SZMSZ-e azt mondja, hogy választási, kinevezési, megbízási és kitűntetési cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a közgyűlés lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, az kiesett. Tehát többfordulós szavazás van több személy esetében. Ha két személy van, akkor nem kell többfordulós szavazást tartani, mert ha az első megkapja a minősített többséget, a másik ezt eleve nem kaphatja már meg. Az önkormányzati törvény nem írja elő pontosan a szavazás menetét. Véleményem szerint a lépcsőzetes szavazási rendszert meg lehet oldani, úgy hogy az ne legyen törvénysértő. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy személyi döntések esetén, amennyiben kettőnél több jelölt van, minden esetben kétfordulós szavazást tartsunk. A második fordulóban az első szavazás során a legtöbb igen szavazatot kapott két jelölt közül lehet választani. Marton István: Úgy gondolom, hogy konszenzus kezd kialakulni azzal kapcsolatban, amit Fodor úr, Röst úr, Kelemen úr és én mondtam. Amit az aljegyzőnő az előbb ismertetett velünk, az ugyan ez, csak a sok lépcsőből csinálunk egyet. Tarnóczky Attila: Nem mondtam, hogy a lépcsőzetes szavazás törvénytelen. Azt állítottam, hogy amennyiben az első fordulóban valamelyik jelölt megkapja az abszolút többséget, akkor megválasztásra került. Értelmezésem szerint az első forduló nem szavazás, hanem közvélemény-kutatás. Tüttő István: Vállaljuk annak a kockázatát, hogy ez nem lesz szabályos. Dr. Kalmár Béla: Javaslom, hogy a pontot úgy fogalmazzuk át, ahogy aljegyzőnő felolvasta, tehát ilyen esetekben lépcsőzetes szavazás legyen. Tüttő István: Aki Dr. Kalmár Béla javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Megkérdezem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy Kelemen Z. Pál javaslatával egyetért-e? Tóth László: Támogatom a módosító indítványt. Tüttő István: Aki egyetért, Kelemen Z. Pál javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal, és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kiss László: Az előbbi javaslattételeket úgy értelmeztem, hogy az elhangzás sorrendjében kell a javaslatokat feltenni szavazásra. Röst János úrnak is volt javaslata, hogy a jelenlegi megfogalmazás maradjon addig, amíg bizottsági szakaszban a témát még egyszer végigtárgyalva megfelelő állásfoglalások birtokában újra megtárgyalhatjuk a kérdést. Tüttő István: Aki egyetért Röst János javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 106/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy foglaljon állást a szavazás módjáról olyan személyi kérdésekben, ahol kettőnél több pályázó van. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Tóth László bizottsági elnök Tüttő István: Megkérdezem az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnökét, hogy a Marton István által kijavított mondattal egyetért-e? Tóth László: A javítással egyetértek. Tüttő István: Aki a Marton István javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint az a rendszer, hogy bejelentés alapján egy kérdésről újra és újra szavazni kell, a közgyűlés munkáját nevetségessé teszi. Javaslom, hogy ne a polgármester, hanem a közgyűlés ismételtethesse meg a szavazást. Tüttő István: Kérdezem Tóth László urat, hogy Tarnóczky Attila kiegészítésével egyetért-e? Tóth László: Igen, egyetértek. Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: Kérném visszavonni a Röst úr javaslatáról szóló szavazást, ugyanis május 2-a előtt meg kell alkotnunk a rendeletet. Tarnóczky Attila: Törvénysértés nem történik. Röst úr javaslatára a kérdést újra megtárgyalhatja a bizottság. Tóth László: Összhangba kellene hozni a 61. § (3) bekezdését és az 58. §-ban foglaltakat. A 61. § (3) pontját az 58. §-ba kellene foglalni. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 66. §-ba illene az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság javaslata, hogy a titkos szavazás milyen esetekben fordulhat elő. Tóth László: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ülésén többek között arról volt szó, hogy milyen esetekben lehet titkos szavazást elrendelni. Úgy döntöttünk, hogy a kérdést alaposabban megvizsgáljuk. Azt mondtam, hogy abban az esetben lehet titkos szavazást elrendelni, amikor a törvény ezt előírja. Tüttő István: Véleményem szerint nyílt ülésen is lehet a zárt ülésnek megfelelően szavazni. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy a 66. § folytatódjon úgy, hogy a 27. § (2) bekezdése szerinti ügyekben nem zárt ülésen, hanem olyan ügyekben, amelyeket zárt ülésen is lehet, vagy kell tárgyalni. Tüttő István: Ezt úgy értelmezem, hogy bármikor elrendelhetünk titkos szavazást. Tóth László: A javaslatot elfogadom. Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Röst János javasolta a 88. § (2) bekezdésnél, hogy hagyjuk el a következő mondatot: A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell elhelyezni. Nem értek egyet ezzel a javaslattal, mert ez mások számára is információt ad. Röst János: Javaslatomat úgy módosítom, hogy a képviselőket minden bizottsági ülésről írásban tájékoztatni kell. A második mondat maradhatna jelenlegi állapotában. Tüttő István: Egyetért a javaslattal Tóth László úr? Tóth László: Igen, egyetértek. Dr. Kalmár Béla: Azt kellene a mondatba még beleírni, hogy a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni. Tüttő István: Aki Röst János és Dr. Kalmár Béla javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Röst János: Kérdésem a (6) bekezdéssel kapcsolatban az volt, hogy a bizottsági tagoknak kell-e esküt tenni? Dr. Lukácsa Erzsébet: A törvény úgy rendelkezik, hogy csak a képviselőknek kell esküt tenniük, a bizottságok kültagjainak azonban nem. A többi városok anyagát átnézve megállapítható, hogy esküt tetetnek a kültagokkal is annak érdekében, hogy ők is érezzék a felelősséget. Javaslom, hogy ezt foglaljuk bele a mondatba. Tüttő István: Megkérdezem Tóth László elnök urat, hogy a javaslatot támogatja-e? Tóth László: Igen, támogatom. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Balogh László: Véleményem szerint a 91. §-ban van helye a Teleki László által beterjesztett önálló képviselői indítványnak, melynek az volt a lényege, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság létszáma 11-ről 13 főre emelkedjen. A bizottság Teleki László indítványát támogatja. Cserti Tibor: Véleményem szerint a részvények, üzletrészek értékesítése, hasznosítása nem csak a Pénzügyi Bizottság, hanem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe is tartozik. Szerintem az, hogy javaslatot tesz, illetve tehet a téma-, cél és utóvizsgálatok megtartása a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot is megilleti. Indokom az, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság területén fordulnak elő az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok esetében olyan konkrét kérdések, amikor indokolttá válhat egy-egy vizsgálat kezdeményezése. Kelemen Z. Pál: Javaslom, hogy a 2. számú melléklet tárgyalásánál tegyünk javaslatot a bizottságok feladat- és hatáskörét illetően. Tüttő István: A rendelet tárgyalását megelőzően felhívtuk a figyelmet arra, hogy a mellékletet ott tárgyaljuk, ahol a rendelet utal rá. Tarnóczky Attila: Dr. Baranyi Enikőnek is volt egy önálló indítványa a Szociális és Egészségügyi Bizottság szétválasztásáról. Akkor azt mondtuk, hogy az indítványról az SZMSZ tárgyalásánál fogunk dönteni. Meggyőződésem szerint ebben a kérdésen is állást kell foglalnia a közgyűlésnek. A közgyűlés által meghozott határozatok egy részét bizottsági szakaszba utaltuk át, ezért kérem a közgyűlést, hogy a 2. számú melléklet 2. oldalán az egyes bizottságok feladatai után a következő cím szerepeljen: A bizottságok hatáskörébe utalt ügyek. Felhívnám a figyelmet a következő javaslatra: az alapítványi támogatáskérelmek elutasításának jogát a közgyűlés átadja az illetékes bizottságainak. Javaslom, hogy ezt tartsuk fönn. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság kéri a másik oldal alján szereplő jogköröket. Kiegészítésem az lenne, hogy a külterületi mezőgazdasági földek értékesítése esetében is az 1 millió Ft-os értékhatár szerepeljen. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság ellenőrzi hatáskör fejezetbe javaslom a egy újabb bekezdésként: az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából. Támogatom Cserti Tibor javaslatát. Véleményem szerint a helyes megfogalmazás a következőképpen szólna: javaslatot tehet. Elhangzott, hogy a részvények, üzletrészek értékesítéséről, hasznosításáról ne kizárólagosan a Pénzügyi Bizottság döntsön, hanem esetenként a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetértésével. Két évvel ezelőtt már erre vonatkozóan a vagyonrendeletben történt módosítás. Javaslom Tarnóczky Attila javaslatának elfogadását, hogy mi módon legalizáljuk azokat a döntéseinket, amelyek már bizottsági hatáskörbe utaltak dolgokat. Tóth László: Javaslom, hogy az SZMSZ paragrafusainak megtárgyalása után térjünk át a mellékletek megtárgyalására. Tüttő István: Aki egyetért Tóth László javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 91. §-nál elhangzott az a javaslat, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság létszáma 11 főről 13-ra emelkedjen, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságot válasszuk ketté. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványát a bizottságok nem támogatták, ezért a bizottság szétválasztása nem szerepel az anyagban. Tarnóczky Attila: Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványát megtárgyalták a bizottságok. A közgyűlés azzal az indokkal nem tárgyalta, hogy majd az SZMSZ tárgyalása során fogunk visszatérni rá. Tüttő István: Az indítvánnyal a Pénzügyi Bizottság nem ért egyet, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tartja indokoltnak, a Szociális és Egészségügyi Bizottság nem ért egyet a szétválasztással, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elfogadja a képviselőnő javaslatát, az Ügyrendi és Jogi Bizottság nem ért egyet a javaslattal. Cserti Tibor: Nem támogatom a kérdést. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy szétválasszuk a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, kérem szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Szabó Lászlóné: Kérném a közgyűlést, hogy foglaljon állást a bizottságok létszámát illetően és az a rendeletben legyen megjelölve. Tóth László: Az érvelést elfogadom. A paragrafusba tételesen fel kell sorolni a bizottságok nevét, illetve tagjainak számát. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság tagjainak száma 11 főről 13-ra emelkedjen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tóth László: Javaslom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot jelenlegi állapotában a módosításokkal együtt fogadja el a közgyűlés. Cserti Tibor: Javaslom a Polgármesteri Hivatalban az önálló csoport elnevezést egységesen, irodává alakítani. Tüttő István: Kérem Cserti urat, hogy javaslatát önálló képviselői indítványként terjessze elő, mert csak azt követően lehet a későbbiek folyamán róla dönteni. Aki Cserti Tibor javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Kelemen Z. Pál: 15 perc szünetet kérek. (S z ü n e t) Tüttő István: Kérdezem Tarnóczky Attila urat, hogy a bizottságok hatáskörébe utalt ügyeket a rendelet mely részébe gondolta beleírni? Tarnóczky Attila: A javaslatom az volt, hogy Az egyes bizottságok feladatai címszó után kerüljön be oldalcímként a bizottságok hatáskörébe utalt ügyek megjegyzés. Tóth László: A javaslatot elfogadom. Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Módosító javaslatom a Pénzügyi Bizottság döntése fejezetbe tartozna. A részvények, üzletrészek értékesítésénél javaslom az 5 millió Ft-os összeghatárt beépíteni, illetve közös döntést kérnék ebben a témakörben a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal. Marton István: Semmilyen okát nem látom annak, hogy a Pénzügyi Bizottság hatáskörén változtassunk. Az előttünk leírtakat kívánom megszavazni. Tarnóczky Attila: A részvények kapcsán különösebb aggodalmaim nincsenek, azok mennyisége lecsökkent értékük ellenére megmaradt. Tüttő István: Böröcz úr a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi fejezetbe a következő megfogalmazást egy újabb bekezdésként javasolja: az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából. Böröcz Zoltán: Javaslatomhoz szeretnék kiegészítést fűzni. Egyetértek azzal, hogy a Pénzügyi Bizottság kompetenciájából az üzletrészek értékesítése részt kiegészítsük azzal, hogy közös döntés szükséges a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal. Szeretném felhívni a figyelmet arra, ha úgy fogalmazunk, ahogy Röst úr a módosító indítványt megtette, akkor az 5 millió Ft-os értékhatár esetében hibát követünk el. Kérdésem az, hogy a részvényeknél miről beszélünk? Javaslom, hogy a részvények értékesítése, cseréje és a velük való bánásmód maradjon a Pénzügyi Bizottság hatásköre. Az üzletrészek tekintetében elfogadom Tarnóczky Attila javaslatát, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal együtt kell eldönteni. Ha azonban ezt elfogadjuk, akkor a vagyonrendeletet is módosítanunk kell. Javaslatom tehát a következő: Az önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező kft-k és kht-k pénzügyi gazdálkodását a tagsági jogot gyakorló megbízásából. Röst János: Egyetértek Böröcz Zoltán képviselőtársammal. Javaslatomban névértékről szóltam. Cserti Tibor: Támogatom Röst János módosító javaslatát, mert nem a bizottság hatáskörének csorbítását javasoltam. Javaslatom a következő: a részvények, üzletrészek értékesítése, hasznosítása 5 millió Ft névértékig. Marton István: A felszólalásomban elmondottak csak a részvényekre vonatkoznak. Az üzletrészeket szót kihagynám, mert a két bizottság meg tud bennünket szabadítani pl.: az Uszoda Kft.-től anélkül, hogy a közgyűlésnek erről tudomása legyen. Az önkormányzat tulajdonát képező 3,5 Ft-ot kitevő kárpótlási jegy sem a legjobban hasznosult. Tóth László: Javaslom, hogy zárjuk le a Pénzügyi Bizottsággal kapcsolatos vitát és döntsünk. Tüttő István: Aki Tóth László javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a vitát lezárja. Tüttő István: Aki Röst János és Cserti Tibor javaslatával egyetért, hogy a Pénzügyi Bizottság döntési jogkörét egészítsük ki és ezáltal 5 millió Ft-ig névértéken közösen a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal döntsön, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Fodor Csaba: Ha a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság szóba kerül, akkor azt kérem, hogy a bizottság elnökét is kérdezzék meg, hogy mi az álláspontja a kérdést illetően. A bizottság állást foglalt ez ügyben és közös döntést kérünk a Pénzügyi Bizottsággal. A vita azonban le lett zárva, és nem tudom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság döntési hatáskörét miként fogjuk módosítani. Tüttő István: Az előbb úgy foglaltunk állást, hogy amennyiben a közgyűlés úgy dönt, hogy bizonyos kérdésben újabb szavazást kíván tartani, akkor megtehetjük. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy válasszuk szét a részvényeket és az üzletrészeket. Tüttő István: Megismételjük a szavazást részenként. Először a részvények értékesítéséről és hasznosításáról dönthetnénk úgy, hogy nem határoznánk meg értékhatárt. Marton István: Javasoltam a két téma leválasztását. Ennek ellenére javaslatomat nem akceptálták. Tüttő István: Az üzletrészek rész kimarad, arra vonatkozó döntésünket meghoztuk. Cserti Tibor: Az SZMSZ alapján a javaslatokat elhangzás sorrendjében kell megszavazni. Nem látom annak akadályát, hogy ugyanarról a kérdésről még egyszer szavazzon a közgyűlés. Böröcz Zoltán: Kérném javaslatomat újra megszavaztatni. Az elhangzás sorrendjében kérem a polgármestert, hogy állítson fel egyfajta logikai sorrendet. Elhangzott egy javaslat arra, hogy a két dolgot válasszuk szét, egy javaslat arra, hogy az üzletrészekre vonatkozó döntést a két bizottság együttesen hozhassa meg, és egy javaslat arra, hogy az üzletrészre vonatkozó döntést a közgyűlés hozhassa meg. Kérem az előbbi szavazás érvénytelenítését. Tüttő István: Elhangzott az is, hogy a legracionálisabb, illetve legradikálisabb javaslat legyen először megszavaztatva. Györek László: Megszavaztunk egy döntést, ha újra akarunk szavazni, akkor arról is döntenünk kell. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a kérdést illetően újra szavazzunk, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a részvények értékesítéséről, hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság korlátozás nélkül értékhatár nélkül dönt, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a részvények értékesítéséről, hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal közösen dönt, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az üzletrészek értékesítéséről és hasznosításáról a Pénzügyi Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal közösen dönt 5 millió Ft névértékig, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Döntésünk értelmében a részvények esetében a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság jogosítványt kap, az üzletrészeknél továbbra is a közgyűlés a döntéshozó. Aki egyetért Böröcz úrnak az ellenőrzi részhez tett javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy nem a tesz javaslatot mondatrész, hanem a tehet szó szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Röst János: Korábban tett javaslatom az ingatlaneladások témakörét érintette. A közös döntéshez 5 millió Ft-os értékhatárt javasoltam, valamint azt, hogy kerüljön be az a rész, hogy egy ingatlan az értékesítéskor több egységre nem bontható. Szeretném megkérdezni, hogy a döntési kompetenciánál melyik intézményről van szó konkrétan? Tüttő István: Az IKI-t kellene megjelölni és ide beírni. Dr. Fodor Csaba: Az ingatlanok tekintetében a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság úgy foglalt állást, amit az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is támogatott, hogy az ingatlanforgalommal kapcsolatosan az értékhatár 10 millió Ft legyen. Módosító javaslatom az, hogy ebben a kérdésben a Pénzügyi Bizottsággal együtt döntsön a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Véleményem szerint az ügyek így gyorsabban intéződhetnének. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is kapjon lehetőséget egy téma, cél utóvizsgálatok megtartására. Tüttő István: Aki egyetért Dr. Fodor Csaba javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a döntésnél az intézmények szervezeti és működési szabályzatáról részben az IKI-t jelöljük meg, a többi intézményt pedig annak függvényében, hogy milyen szakterülethez tartozik, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Volt még egy javaslatom, melyet egy ingatlannak a több egységre történő szétbontása ellen tettem. Szeretném, ha egy ingatlant nem lehetne szétbontani. pl.: egy 50 millió Ft-os vételt 5x10 millió Ft alatti összegért bizottsági szakaszban ne lehessen megvenni, vagy eladni. Tüttő István: Aki Röst János javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A javaslat értékhatár megállapításáról szólt. Még nem döntöttük azonban el, hogy kinek a hatáskörébe utaljuk az ügyet. Tüttő István: Úgy tettem fel szavazásra, hogy az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság ingatlaneladás esetén 10 millió Ft-ig javasolja a Pénzügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalni. Erre vonatkozóan döntött a közgyűlés úgy, hogy a 10 millió Ft-tal elfogadjuk a bizottság javaslatát. Aki egyetért azzal, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Antalics Dezső: Javaslom, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntési hatáskörébe kerüljön a javaslatot tesz részből az önkormányzati környezetvédelmi alapjának felhasználására megjegyzés. Tüttő István: Aki Antalics Dezső javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság ellenőrzési feladatai közé javasolt 6 pontnak és 1 záradéknak a megszavazását kéri. Tüttő István: Megkérdezem Tóth László elnök urat, hogy a javaslattal egyetért-e? Tóth László: Elfogadom a javaslatot. Röst János: Javaslom, hogy a döntési kompetenciánál soroljuk fel, hogy konkrétan mely intézmények tartoznak ehhez a bizottsághoz. Tarnóczky Attila: Nem tartom indokoltnak Röst úr javaslatát. Egyértelmű, hogy mely intézmények tartoznak a szociálisan támogatottak közé. Tüttő István: Aki Kelemen Z. Pál javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak volt még egy javaslata, mely a következőképpen szól: Javasolja, hogy a környezetvédelmi információs iroda Környezetvédelmi Felügyelete önálló egységként működjön, osztály, csoport, polgármester, vagy jegyző közvetlen irányításával. Ezt a felvetést külön meg kell vizsgálnunk. Cserti Tibor: Javaslom a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság esetében azt megfogalmazni, hogy az intézmények megnevezése helyett a Szociális és Egészségügy Bizottság feladatsorába a Szociális és Egészségügyi Bizottság intézmények szervezeti és működési szabályzatába való döntés szerepeljen. Ennek analógiájára ez így szerepeljen az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság esetében is. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottságnak az IKI szervezeti és működési szabályzatát véleményezni kellett. A GESZ esetében ugyanez a helyzet. Nem az összes szociális intézmény tartozik a Szociális és Egészségügyi Bizottsághoz. Tüttő István: Mivel az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság esetében nincs módosító javaslat, ezért aki egyetért a leírtakkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Nyilvánvaló, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság a szociális intézmények esetében megkapja a jogkört, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság viszont a kulturális intézmények esetében. Tüttő István: Aki egyetért Cserti Tibor javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Fodor Csaba: Az előterjesztéshez szeretném javasolni, melyet az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság is elfogadott, hogy a közgyűlés hatalmazza fel szakmailag illetékes bizottságát, hogy a pályázatok benyújtásához szükséges önkormányzati támogató nyilatkozatot megadja minden olyan esetben, amikor a pályázathoz önkormányzati forrás nem szükséges, illetve a forrás az éves költségvetésben a rendelkezésre áll. Tarnóczky Attila: Egyetértek Fodor úrral, de a javaslatomat, mely szerint az az egy mondat, mely a két hatáskör átadásáról szól, már a közgyűlés elfogadta. Tüttő István: Aki egyetért a Dr. Fodor Csaba által felolvasott javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot. Tüttő István: Aki egyetért az alapítványok támogatásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a módosításokra figyelemmel a rendelettervezetet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal a következő rendeletet alkotja: 18/1999.(IV.30) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/1999. (IV.30.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok haszná-latáról szóló 4/1999. (I.26.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök Tüttő István: Aki a rendelet módosításával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 19/1999. (IV.30) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 19/1999. (IV.30.) sz. rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város jelképeiről és azok használatáról szóló 4/1999. (I.26.) számú rendelete módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 18.) Javaslat az Önkormányzat és Park Szolgáltató KFt., valamint a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. között hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig történő meghosszabbítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Tüttő István: Kérdezem Törőcsik urat, a napirend előterjesztőjét, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Törőcsik Pál: A kérdés a Városgondnoksági kht megalakításával függ össze. Kérem a közgyűlés támogatását. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontjával egyetért. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 107/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy a Park Szolgáltató Kft-vel és a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel 1996. szeptember 27-én megkötött és 1996. október 1-től 1999. június 30-ig hatályban lévő vállalkozási szerződések 1999. december 31-ig a vállalkozóval meghosszabbításra kerüljenek. 2.) Felhatalmazza a polgármestert az Önkormányzat nevében a szerződések aláírására. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Beszámoló a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről. A VIA Kanizsa Kft. 1999. évi üzleti terve (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető Birkner Zoltán: Gáspár András elfoglaltsága miatt nem tud itt lenni. Ezért javaslom, hogy megérkezéséig tárgyaljunk meg egy másik napirendi pontot. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 19.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város városüzemeltetési koncepciója (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Törőcsik Pál: Bizottsági üléseken megtárgyalták az előterjesztést. Kérem a napirend másik előterjesztőjét, hogy ismertesse véleményét. Dr. Fodor Csaba: Korábbi ígéretünkhöz híven alpolgármester úrral elkészítettünk egy önálló képviselői indítványt, amely elindíthatja azt a folyamatot, hogy városunkban valóban városgondnokságról beszélhessünk és nekiállhassunk részletesen kidolgozni egy olyan szervezeti, gazdasági keretet, amelyben a városgondnokság a jövőben hatékonyan működhet. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Pénzügy Bizottság támogatták az előterjesztést. A Pénzügyi Bizottság kérését a határozati javaslat 3. pontjába beépítettük. Az előterjesztésben megpróbáltuk bemutatni, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a városüzemeltetés körébe tartoznak. Egyes feladatok továbbra sem vehetők ki a gazdálkodó egység hatásköréből, vannak azonban olyan feladatok, amelyeket a városüzemeltetés terén az önkormányzat kötelezően vagy önként magára vállalt, de ezek több intézmény keretében, illetve gazdasági társaságok, szervezetek keretében működnek. A hatáskörök között azonban vannak átfedések is. Úgy ítéltük meg, hogy mindezeket koncentráltan egy gazdálkodó egység keretébe lehetne sorolni, és ez a gazdálkodó egység működtetné azokat az üzleteteket, üzletágakat, melyekről a közgyűlés úgy dönt, hogy oda sorol. A jelenlegi határozati javaslat arról szól, amit a 2. pont tartalmaz. A VIA Kanizsa Kft. átalakításával létre kívánjuk hozni a közhasznú társaságot, ez azonban akkor fog megtörténni, ha júniusra a határozati javaslat 3. pontjában megjelölt munkabizottság olyan korrekt előterjesztést készít, amely alapján egy megalapozott, előremutató döntést lehet hozni. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell majd az 1999. évre szóló üzleti tervet, és egy középtávú 5 éves tervet. Mi előterjesztők arra kérünk a közgyűléstől felhatalmazást, hogy komolyan nekiállhassunk a munkának. A határozati javaslat elfogadásával a közgyűlés nem nyilvánítja ki határozottan, hogy mindenáron megalapítja a közhasznú társaságot, csak azt vállalja, hogy júniusra megtárgyal egy döntésre képes anyagot. Budai István: Az előterjesztés többszöri átolvasása után úgy érzem, hogy az a városüzemeltetés jó keresztmetszetét mutatja be. Véleményem szerint most egy olyan döntés előtt állunk, melynek segítségével egy olyan szervezetet sikerült felállítani, amely ennek a városnak a hasznára válik, és amelynek eredményes működése a város számára megtakarítással járhat. Javaslom, hogy a koncepciót fogadja el a közgyűlés, de a végleges döntést a gazdaságossági számítások kialakítása után hozzuk meg. Tarnóczky Attila: Reménykedek, hogy sikerül megtalálni azt a formát, amely gazdaságosabbá és hatékonyabbá teszi ennek a feladatnak az ellátását. Az önálló képviselői indítványban az is szerepel, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatása a leendő céghez kerülne át. Az 1998. december 15-i közgyűlésen döntöttünk úgy, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatását a Szociális Foglalkoztatóra bízzuk, mely ennek a feladatnak létszámfejlesztés nélkül eleget tett. Véleményem szerint indokolt lenne, ha a közhasznú munkások foglalkoztatásának ügye továbbra is a Szociális Foglalkoztatónál maradna. Javaslom, hogy a határozati javaslat 1. mondata úgy folytatódjon, hogy egyetért azzal, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatásával továbbra is a Szociális Foglalkoztatót bízza meg. A határozati javaslat 4. pontjával kapcsolatban azt szeretném megjegyezni, hogy véleményem szerint az április 30-i határidő aktualitását vesztette. Javaslom itt is a június 10-i határidőt, valamint egy beszúrást: a VIA Kanizsa Kft. alapító okiratának módosításával a szervezeti felépítés kialakításával, az üzleti terv elkészítésével kapcsolatos előkészítő munkákkal a kft. ügyvezetőjét bízza meg. Dr. Fodor Csaba: Nem tudom szerencsés lenne-e, ha most előre kinyilatkoztatnánk, hogy a közhasznú munkások foglalkoztatásával továbbra is a Szociális Foglalkoztató foglalkozzon. A tevékenység oldaláról próbáltuk megvizsgálni az ügyeket és így próbáljuk meg csoportosítani is. Tarnóczky Attila: A Fodor úr által elmondottak számomra azt jelentik, hogy a Szociális Foglalkoztatótól a feladatokat esetleg elvonja és a Foglalkoztató egész problémakörét megvizsgálja. Javaslom, hogy az előterjesztésbe kerüljön bele, hogy a Szociális Foglalkoztató esetében a közhasznú munkások kérdését külön meg kell vizsgálni. Törőcsik Pál: A kht. gazdasági formát azért választottuk, mert a pályázatoknál és a munkanélküliséggel, illetve foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben ezek a gazdasági társaságok előnyben vannak. Véleményem szerint új források teremtése nélkül nehezen tudunk előre lépni. Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy e foglalkoztatási forma, amely nem azonos a közhasznú munkával, átkerüljön a gazdasági társasághoz. Dr. Fodor Csaba: Sokkal hatékonyabb lehet az a támogatási forma, amikor egy elvárt munkamennyiségért adunk valamekkora pénzt, mint segélyeket osztogatunk. Félrevezetőnek tartom az elsőt. Azon előterjesztés, amely júniusra elkészül bizalmas lesz, és kérni fogjuk, hogy minden bizottság tárgyalja meg. Olyan fontos információk hangzanak el, amelyek elősegíti a megalapozott döntés meghozatalát. Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úr javasolta az első pontnál, hogy a közhasznú munkákkal kapcsolatos kérdést, illetve a Szociális Foglalkoztatónál foglalkoztatott közhasznú munkások helyzetét külön vizsgáljuk meg. Ezért kiegészítést teszünk, hogy külön visszatérünk rá, illetve megvizsgáljuk. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a június 10-i határidővel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért Tarnóczky alpolgármester módosításával, - az előkészítést végezze el – kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a határidőt június 10-re módosítsuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 108/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. A városüzemeltetési koncepcióban szereplő célkitűzésekkel és azok végrehajtására irányuló programokkal egyetért, A koncepcióban foglalt célokat a 2000-2002 évek önkormányzati költségvetésének előkészítésekor és jóváhagyásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni. A Szociális Foglalkoztatónál foglalkoztatott közhasznú munkások helyzetét külön meg kell vizsgálni. 2. A városüzemeltetési koncepció részét képező szervezeti átalakítással egyetért. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében 1999. július 01. hatállyal a Via Kanizsa Kft. átalakításával, tevékenységi körének kibővítésével létre kívánja hozni a Via Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú Társaságot. 3. Megbízza a polgármestert, hogy az előterjesztőkkel közösen hozzon létre munkabizottságot. A munkabizottság feladata jogi és pénzügyi szakemberek bevonásával a szervezeti átalakítás műszaki, pénzügyi és szervezeti előnyeinek, várható eredményeinek bemutatása. A bizottság munkájának eredményét összefoglaló előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy a képviselő-testület a júniusi soros közgyűlésén a szervezeti átalakításra vonatkozó döntését meg tudja hozni. Határidő: 1999. június 10. Felelős : Tüttő István polgármester 4. A Via Kanizsa Kft. alapító okiratának módosításával, a szervezeti felépítés kialakításával, az üzleti terv elkészítésével kapcsolatos előkészítő munkákkal a kft. ügyvezetőjét bízza meg. Az ügyvezető munkája során köteles együttműködni a megalakított munkabizottság tagjaival. Határidő: 1999. június 10. Felelős : Gáspár András ügyvezető 20.) Beszámoló a Via Kanizsa Kft. 1998. évi tevékenységéről (írásban) Előadó: Gáspár András ügyvezető Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta a beszámolót és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. A bizottsági ülésen a határozati javaslat 5. pontjával kapcsolatosan vita alakult ki. Mi történjen a régi élelmiszerpiac területével? Amikor a közgyűlés úgy döntött, hogy a Vásárcsarnokba át kell telepíteni a kosaras piacot, akkor volt a határozati javaslatnak egy olyan pontja, amely a fizetőparkoló kialakításáról rendelkezett. Emlékezetem szerint a régi piacon maradó kereskedők ezt a bírósági tárgyalás során kifogásolták, ezért e határozatot a közgyűlés visszavonta, tehát ott gépjárműparkolót nem lehet üzemeltetni. De azt nem értem meg, hogy az ott dolgozó kereskedők miért állnak bent nap mint nap autóikkal. Javaslom kivenni a fizetőparkolók sorából a régi piac területét. A közgyűlés kérje fel a VIA Kanizsa Kft ügyvezetőjét, hogy holnap reggeltől zárassa le a parkolót, hogy oda gépjárművel ne lehessen bemenni. Amikor az önkormányzat így kívánta saját területét hasznosítani, akkor az ott működő kereskedők mindent elkövettek, hogy ez ne történhessen meg. Most úgy néz ki, hogy érdeküknek az felelne meg, hogy odamennének. Nem az a célunk, hogy azt a piacot konzerváljuk. Tüttő István: Táblákkal kell ellátni a területet, hogy parkolni tilos. Gáspár András: Könnyebben megoldható és jobb eredményre vezet, ha fizető parkolóként működik. A lezárás nehézkes dolog. Korábban már próbálkoztunk az átmenő forgalom megakadályozásával. Tüttő István: Egyetértek Fodor képviselővel. Gáspár András: Amennyiben a közgyűlés úgy dönt, a lezárást meg tudjuk oldani. Tóth Zsuzsanna: A VIA Kanizsa Kft. üzleti tervével kapcsolatosan szeretnék szólni, mivel a benne foglaltak választókerületemet – a belvárost – érintik, az újabb fizető parkolók kialakítására vonatkozik. Lakossági fogadóóráimon, nagyon sokszor szóba kerül – negatív bírálatként – azon folyamat, hogy a belvárosi parkolók szinte teljes számukban fizetőként üzemelnek. A kör bővítését a lakosság nagyobb hányada ellenszenvvel fogadja. Ha a testület megszavazza új fizetőparkolók üzemeltetését, akkor szinte sehol nem lehet leállítani a gépkocsikat díjmentesen, még azok számára sem, akik 300-400 m-t hajlandóak gyalogolni a városközpontba. Mivel a további fizetőparkolók létrehozása üzletileg sem indokolt, a városnak nem jelent különösebb bevételt, mindenképpen célszerű lenne megvárni a gazdasági társaságok, így a VIA Kanizsa Kft. átvilágítását is. Eljutottak hozzám olyan hírek is, hogy vannak a körzetemben utcák, ahol kifejezetten kérnék a fizetőparkoló felállítását. Két utcáról van szó: a Szent Imre utca, illetve a Felsőtemplom közti köz (zsákutca). A Szent Imre utcában az óvoda, az iskola, a KÁBELTEL Kft. miatt van nagy forgalom. Nem hiszem, hogy arra a 10 percre, míg valaki beadja az óvodába a gyereket, vagy befizeti a számláját a KÁBELTEL-nél meg fogja váltani a jegyet. A Felsőtemplom mellett nagyon kicsi azon rész, ahol a járművek elférnek, emiatt nem volna gazdaságos. Javaslom, menjünk végig a listán, amely az új fizetőparkolásra bevont területeket jelöli és gondoljuk át a fizetőparkolók ügyét. Balogh László: A legtöbb újonnan létesítendő fizetőparkoló az én - 3. számú - választókerületben lenne, leginkább az iskolák, óvodák környezetében. Javaslom, hogy további hatástanulmányokat kérjünk, legalább is egyesével szavazzunk a területekről. Problémának érzem a Szent Imre utcát, (iskola, óvoda), valamint a Batthyány Gimnáziumot is. Hatalmas a forgalom azon a területen és hiba lenne, ha fizetőparkolóvá tennénk a Batthyány Gimnázium teljes környezetét. Egyetértek azzal, hogy a Kertmozi mellett burkolt parkolót alakítsanak ki. Tarnóczky Attila: Egyetértek azzal, hogy a régi élelmiszerpiac kerüljön ki a felsorolásból. A régi piacon bérlők vannak, akiktől idő előtt nem lehet megszabadulni, sőt tulajdonosok is vannak, akiktől egyáltalában nem lehet megszabadulni. Ha az a célunk, hogy a szándékunknak megfelelő beruházás időben megkezdődjön, akkor ennek megfelelően kell cselekedni. Elindult a próbálkozás polgármester úr kezdeményezésére, hogy beruházót találjunk, aki talán az érintettekkel megegyezik. Kérem a közgyűlést, hogy ne zárassuk be az ÁNTSZ-szel ezeket a boltokat és próbáljunk meg konszenzusra jutni. Nem javaslok a volt piac területére fizető parkolót és parkolási tilalmat jelző táblát sem. Szerintem a Király u. 23. sz. ingatlant ki kellene venni a felsorolásból. A vagyonértékesítésünk katasztrofális helyzetben van, részben önkormányzati döntések miatt az értékesítése kijelölt ingatlanaink ügye halasztódik (pl. Sugár u. 3.), és messze elmaradunk az időarányos teljesítés mögött. A Király u. 23. szerepel a költségvetésben eladandó ingatlanként. Megítélésem szerint el kell adni, különben a likviditásunk kérdésként fog felmerülni. Javaslom, hogy a Király u. 23. sz. alatti ingatlant vegyük ki a felsorolásból. Tüttő István: Javaslom, hogy a táblát tegyük ki a volt piac területére. Budai István: Örömmel látom, hogy az 1998. gazdasági évet 1.238 eFt eredménnyel zárta a VIA Kanizsa Kft, de nem örülök annak, hogy ezt nem forgatta vissza. Örülök, hogy a temetőgondozás, temetőfenntartás jelentős nyereséget hozott, annak ellenére, hogy a tervben jelentős veszteség volt beállítva. Ennek azért is örülök, mert amikor a hulladéklerakó kft-től elvették a temetőgondozást, akkor azt próbálták bizonyítani, hogy ez a tevékenység veszteséges. Szerintem a 41.606 eFt-os útfenntartási ráfordítás nem látszik az utakon, e célra sokkal többet kellene fordítani. Véleményem szerint a parkolókkal kapcsolatos bevételeket fokozni lehetne megfelelő ellenőrzéssel és odafigyeléssel, ugyanis kevésnek tartom az 1998. évi 22 millió forintos árbevételt. Remélem, hogy ez a helyzet megváltozik, és ennek többletbevétele az útjavításhoz, útfenntartáshoz is felhasználható. A rövid lejáratú kötelezettségek között jelentős értéket képvisel a szállítói követelések összege, aminek nem látom a pénzügyi fedezetét. Úgy gondolom, hogy a mai napon dönteni kellene a temetkezési helyek használati díjának ügyében. Bicsák Miklós: Szerintem a Szent Imre utcában is legyen nyilvános parkoló. Nem értek egyet Balogh László és Tóth Zsuzsanna képviselőkkel. Más városokban még a külterületeken is szednek parkolási díjat. Fegyelmet kell tartani a városban. Antalics Dezső: Egyetértek Tóth Zsuzsanna képviselővel, hogy a Felsőtemplom melletti zsákutcában – az ott lakók kérelmére – fizetőparkolót alakítsanak ki, a közlekedéstechnikai fórumon is támogatta ezt a bizottság. Javasolták továbbá, hogy a templom oldalsó bejáratát zárják le és csak a Széchenyi tér felől lehessen megközelíteni. Kelemen Z. Pál: Javaslom a régi piactér lezárását, a területet határozottan el kell zárni a közlekedés elől. Balogh László: Nem javaslom, hogy a Sugár u. - Hunyadi u. között, illetve a Sugár utcában a Rozgonyi utca és a Kazinczy utca között fizetőparkoló legyen. A Kertmozi melletti burkolt parkoló ügyében fontos lenne a változtatás. A Rozgonyi utca problémáját valószínűleg egy jövőbeni egyirányúsítás fogja megoldani. Tóth Zsuzsanna: Kérem, hogy egyesével szavazzuk meg a leendő fizetőparkoló helyeket. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérdezem az ügyvezetőt, kíván-e hozzászólni? Gáspár András: A fizetőparkolók bővítését nem anyagi, hanem forgalomtechnikai szempontok vezérelték. Aki látta a városközpontot a fizetőparkolók kialakítása előtt és látja most, az érzékelheti, hogy sokkal kevesebb jármű van a városban, bárhol, bármikor meg lehet állni. Akik a városközpontban dolgoznak és a munkahelyüknél nem parkolhatnak, azok szorulnak ki a környező utcákba. Ezeket az utcákat terheltük fizető parkolók kialakításával. Amennyiben a fizetőparkolók a környező utcákban megvalósításra kerülnek, két megoldás van. Egyrészt parkoló automatákat kell elhelyezni, másrészt jegyszedőket kell alkalmazni, aminek 6.700 eFt-os éves szintű bérköltség vonzata van. Ezen felül mintegy 2 millió forint munkaruha és egyeb juttatás terhelné a céget. Az automaták beruházása 16 millió forint lenne. Felhívom a figyelmet, hogy a határozati javaslatban nincsen bent, de az anyagban szerepel, hogy ezt ez évben nem tudjuk kigazdálkodni. Ehhez hitelt kell a társaságnak felvenni, de jelenleg is van hitelszerződésünk az OTP-vel a jelenlegi automatákra, ezért veszteséges a temető és nagyon kevés a nyeresége a parkolónak. Hitelt más pénzintézettől nem tudunk felvenni, ezért hoztam javaslatban, hogy az önkormányzattól tagi hitelt kapjunk. Nem javaslom azt, hogy utcánként szavazzanak, hanem mondja ki a közgyűlés azt, hogy nem lesz fizetőparkoló bővítés. A régi piac esetében úgy járunk el, ahogy a közgyűlés dönt. A Kertmozi mellett akkor tudunk burkolt parkolót kialakítani, ha valahonnan bevételünk van. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Gáspár András: Felhívom a figyelmet, hogy a határozati javaslat 2. pontja nem tartalmazza a fejlesztéseket. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A határozati javaslat 3. pontjában javaslom: A Közgyűlés a VIA Kanizsa Kft. üzleti tervének 2. sz. melléklete szerinti javasolt temetői szolgáltatási díjakkal készítsen egy rendelettervezetet, tehát a díjakat most ne fogadjuk el, hanem az itt javasolt díjakkal készüljön el a rendelettervezet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A június 10-i határidő tartható? Gáspár András: Igen, tartható. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Gáspár András: Szakmai szempontból rossz eljárás az, ha egy utcaszakaszon bővítünk, a másikon pedig nem. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Vásárcsarnok parkolója fizető parkoló legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Gáspár András: A Király u. 23. sz. alatti ingatlannál csak addig gondoltunk fizető parkoló alkalmazására, amíg az önkormányzat nem adja el az ingatlant. Ott jegyszedő állna, a területet karban tudnánk tartani. Cserti Tibor: Az autóbuszoknak külön tarifát kell meghatározni? Gáspár András: A rendelet szerint 4-szeres. Cserti Tibor: 1 órára egy autóbusznak 200 forint díjat kell fizetni, ami nagyon kevés. Kérek javaslatot az emelésre. Tüttő István: Azt a forrást mindenképpen meg kell teremteni, amely a fenntartásához szükséges. Egyelőre azokat az arányokat alkalmazzuk, amelyeket korábban meghatároztunk. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Király u. 23. sz. önkormányzati ingatlan fizető parkoló legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a régi piac területét vonjuk ki, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Szent Imre utca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Csengery utca (Szent Imre u. – Zrínyi u. között) utca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Zrínyi utca (Csengery u. – Katona J. u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Rozgonyi u. (Sugár u. – Hunyadi u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Kölcsey u. parkoló fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Sugár utca (Rozgonyi u. – Kazinczy u. között) fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a Felsőtemplom melletti zsákutca fizető parkoló övezet legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A június 30-i határidővel a rendszer bevezethető-e? Gáspár András: Bevezethető, csak abban nem döntött az önkormányzat, hogy automata legyen-e vagy jegyszedő. Leírtam a beszámolóban, hogy tagi hitelt szeretnénk kérni finanszírozási formában, amit tárgyalt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság is. Tüttő István: Visszatérünk rá. Gáspár András: Ebben az esetben hiába döntött úgy a közgyűlés, nem tudom megvalósítani. Tüttő István: Nem tudunk forrást biztosítani. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a vásárcsarnoknál autóbuszok esetében óránként 500 forint legyen a parkolási díj. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 109/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a VIA Kanizsa Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja. 2. a VIA Kanizsa Kft. 1999. évi programját és üzleti tervét elfogadja. 3. a VIA Kanizsa Kft. üzleti tervének 2. sz. melléklete szerinti javasolt temetői szolgáltatási díjakkal egyetért. Utasítja a polgármestert, hogy a temetői díjakat meghatározó 10/1998. (III.24.) sz. önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1999.június 10. Felelős : Tüttő István polgármester 4. A VIA Kanizsa Kft. üzleti tervében szereplő parkolási díj emeléssel 1999. július 01-i hatállyal egyetért (I. övezet 120.- Ft/óra, II övezet 100.- Ft/óra) 5. a fizető parkoló övezet bővítésével – 1999. július 01-i hatállyal – az alábbiak szerint egyetért: 1. Vásárcsarnok parkolója személyautó autóbusz 50.- Ft/óra 500.-Ft/óra 2. Király u. 23. sz. önkormányzati ingatlan 50.- Ft/óra 3. Szent Imre utca 100.- Ft/óra 4. Csengery utca (Szent I.-Zrínyi u. között): 120.- Ft/óra 5. Zrínyi u. (Csengery u.-Katona J. u.között) 100.- Ft/óra 6. Kölcsey u. parkoló 120.- Ft/óra 7. Sugár u. (Rozgonyi u.-Kazinczy u. között) 100.- Ft/óra 8. Felsőtemplom melletti zsákutca 100.- Ft/óra Határidő: 1999. június 30. Felelős : Gáspár András ügyvezető 21.) Előterjesztés munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez kapcsolódó önkormányzati kedvezményekről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az „A” variációt támogatta azzal a megkötéssel, hogy az 1. pontban a 25 fő helyett 10 fő kerüljön megállapításra. Tüttő István: A közgyűlésnek emellett mindig lesz joga arra, hogy néhány ügy kapcsán egyedi elbírálásra kerüljön sor. Tóth László: Az előterjesztésben megfogalmazásra kerültek a garanciák. Kérem megjeleníteni a határozati javaslat 4. pontjaként, hogy amennyiben nem valósulnak meg ezek a beruházások, akkor a pénzeszközöket vagy a területet szerezzük vissza. Tehát a garanciák kerüljenek megfogalmazásra a határozati javaslatba. Tarnóczky Attila: A határozati javaslat 3. pontjának harmadik francia bekezdését az első sor után kell írni, azt követi a többi. Zsoldos Ferenc: Változatlanul meghagynám a határozati javaslat „A” variációjának 1. pontjában meghatározott 25 főt meghaladó szintet, mert a 70%-os kedvezmény eléggé nagy, és ehhez képest a 10 főt alacsonynak tartom. Javaslom az 1. pont változatlanul hagyását. Tóth László: Ez a kedvezményes területértékesítés mekkora területre vonatkozik? Ha pl. 25 vagy 10 fős munkahelyet akar valaki létesíteni és kér 3 ha-nyi területet, akkor arra is vonatkozik ez a kedvezmény? Ezt is le kellene szabályozni. Tüttő István: Könnyen előfordulhat, hogy egy GE TUNGSRAM szintű társaság kb. egy milliárd forintos beruházást végez de csak 25 főt alkalmaz. Annak a csomagológyárnak - amely esetleg városunkba települ - is meg fogja haladni a beruházás értéke ezt az összeget, de szinte csak automaták végzik a feladatot. Nem biztos, hogy csak munkahelyteremtést kell támogatnunk. Tarnóczky Attila: Ennek az előterjesztésnek az a célja, hogy egy készülő befektetési kiadványban valamilyen, a közgyűlés által jóváhagyott kedvezménysorozat megjelenhessen. Ezt tovább pontosítani felesleges. A polgármesternek az a feladata, hogy ezen keretek között előzetes megállapodásra jusson a befektetni szándékozókkal. Minden egyes ajánlatot a bizottságok elé kell vinni. Tóth László: Fenntartom azon álláspontomat, hogy vagy értékhatárhoz, vagy területnagysághoz kell kötni a mértéket. Ha pl. idejön Mongóliából egy rideg tevetartó és 10 főt foglalkoztat, de 2700 ha területre van szüksége, akkor ugyanúgy a 70%-os kedvezményt biztosítjuk, mintha idejönne egy világcég? Tarnóczky Attila: Ahhoz kérünk közgyűlési felhatalmazást, hogy mit írhatunk a kiadványba, amely nagyon sürgős lenne, mert a következő kiállításon be kellene mutatni. Túl nagy a súlya a dolognak. Tüttő István: Fodor képviselő kéri, hogy „biztosíthatja”, szóra változtassuk a „biztosítja” szót, ami egyfajta rugalmasságot biztosít a számunkra. Cserti Tibor: A Kereskedelmi és Iparkamara véleményét tolmácsolom. „Üdvözlünk minden lehetőséget, amely a terület gazdasági növekedését elvileg lehetővé teszi, de kell mondani a 4. pontban, hogy a szerződés garanciális elemeit a kedvezményekre való tekintettel bővíteni kell.” A garanciális elemeknek, vagy az alkalmazandó garanciális elemeknek, illetve a szerződés típusnak a konkrét megszerkesztésére vonatkozóan kérjük fel a jegyzőt, hogy valamilyen záros határidőig ezeket dolgozza ki és terjessze az illetékes bizottságok elé. Törőcsik Pál: A határozati javaslatban jelenítsük meg a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által javasolt 10 főt. Aki már 10 főt foglalkoztat, annak nagyon jelentős vállalkozása van városunkban. Egyetértek Tóth László képviselővel a szabályozást illetően, de úgy gondolom, hogy ez legyen a bizottságok feladata. Tüttő István: Nemcsak megígérni kell a foglalkoztatást, hanem garantálni is, legalább a kedvezmény idejéig. Röst János: Az első pontban a kedvezmény mértéke és a foglalkoztatottak aránya pont fordítottan arányos. Az tűnik ki az anyagból, hogy minél kevesebb főt foglalkoztat, annál kevesebbért veheti meg a területet. Kálócziné Éberling Márta: Az anyagban a kedvezmény mértéke szerepel. Az előterjesztésnek az a célja, hogy a befektetőket a kedvezmények fajtáiról tájékoztatni tudjuk. Konkrét befektetések esetén természetesen lehet különböző garanciákat meghatározni. Tóth képviselőnek válaszolnám, hogy általában a beépítési százalék határozza meg a befektető által vásárolni kívánt terület nagyságát, ugyanis ő tudja, hogy hány m2-es csarnokot szeretne építeni. Nincs értelme tehát előre szabályozni ezeket a kérdéseket. Tüttő István: Javaslom, hogy azt is határozzuk meg, hogy a maximális kedvezmény mekkora lehet, mert nem biztos, hogy nekünk azonnal a legnagyobb kedvezményt kell ajánlatni. Kelemen Z. Pál: Helyi viszonylatban 50 főt foglalkoztató cég már nagyvállalatnak számít. Törőcsik Pál: Javaslom, hogy az 1. pontnál 10-25 fő foglalkoztatásáig 60%-os kedvezmény legyen, 25-50 főig pedig a előterjesztésben meghatározott kedvezmény. Budai István: Véleményem szerint a % a kedvezmény mértékére vonatkozik. Röst János: A határozati javaslatban a vételár a forgalmi érték százalékában van meghatározva, tehát 10-20-30% kedvezményt kap. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a meghatározás a következő legyen: Pl. 100 fő feletti foglalkoztatás esetén a vételár a forgalmi érték 90%-ig terjedhet. Dr. Fodor Csaba: Ha úgy jobb lenne, akkor a 70-80-90 % helyett legyen 30-20-10%. Budai István: A szöveg akkor lenne értelmes, ha nem szerepelne benne a vételár szó. Törőcsik Pál: Azt rögzítsük, hogy az egyes esetekben az adható kedvezmény hány százalék. Tüttő István: Úgy kellene megfogalmazni, hogy a vételár után kettőspont legyen, majd a forgalmi érték százaléka szerepeljen. Aki egyetért azzal, hogy a biztosítja szó helyett biztosíthatja szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Törőcsik alpolgármester úr javasolta, hogy 10 fő és 25 fő közötti foglalkoztatás esetén 40% szerepeljen. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a szövegben az szerepeljen, hogy a vételár a forgalmi érték 30-20-10%, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úr javasolta, hogy a vételárat 2 év után kell fizetni 3 év alatt 30-30-40%-os megoszlásban amennyiben min. 50 főt foglalkoztat, vagy zöldmezős beruházást hajt végre. Ez együttes feltétel? Kálócziné Éberling Márta: A szándék az volt, hogy a két feltétel együttesen valósuljon meg és ha valaki minden feltételnek megfelel, akkor a lehető legnagyobb kedvezményt kapja. Tüttő István: Aki az előbbi javaslattal egyetért azzal a kielégítéssel, hogy a két feltétel között és szó szerepeljen, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Cserti Tibor: Az javasoltam, hogy a garanciális elemeket az önkormányzat érdekében erősíteni kell. Az ezzel kapcsolatos szerződéstípusokat és garanciális elemeket a jegyző vezetésével a hivatal dolgozza ki. Ennek az életbelépésére egy hónapon belül nyílik lehetőség. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a szerződésbe a garanciális elemeket be kell építeni, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a jegyző június 30-ig dolgozza ki azokat a garanciákat, amelyek az előbbi javaslatban nem szerepelnek, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 110/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez az önkormányzat az alábbi kedvezmények valamelyikét biztosíthatja: a.) Kedvezményes területértékesítés 10 főt meghaladó termelő zöldmezős beruházás esetén - 10–25 fő foglalkoztatása esetén a vételár a forgalmi érték 40%-a - 25-50 fő foglalkoztatása esetén a vételár a forgalmi érték 30%-a - a 50-100 fő foglalkoztatása esetén a vételár a forgalmi érték 20%-a - 100 fő feletti foglalkoztatás esetén a vételár a forgalmi érték 10%-a. b.) a vételárat 2 év után kell fizetni 3 év alatt 30-30-40%-os megoszlásban amennyiben min. 50 főt foglalkoztat és zöldmezős beruházást hajt végre 2) felhatalmazza a polgármestert, hogy a befektető igényének és az önkormányzat érdekeinek legmegfelelőbb kedvezményben részesítse a befektetőt. A szerződésbe az önkormányzati garanciákat be kell építeni Felelős : Tüttő István polgármester 3) felkéri a jegyzőt, hogy a garanciális elemek és szerződéstípusok konkrét megszerkesztésére vonatkozóan dolgozzon ki javaslatot és azt terjessze az illetékes bizottságok elé. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 22.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. szám alatti épület irodaház funkcióba történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem támogatta, hogy az épületben pártok és társadalmi szervezetek kapjanak helyet és úgy foglalt állást, hogy 1999. december 31-ig az épület ilyen jellegű hasznosításával egyetért, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez az ingatlan kikerüljön az önkormányzat vagyonából. Törőcsik Pál: Mindkét változat 4. pontja azonos, de a megállapított rezsiköltségekkel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy ha a pártoknak ilyen mértékű költséget kell fizetniük, akkor a helyiségek üresen maradnak. Véleményem szerint más összeget kell megállapítani. Tüttő István: A költségek arányban állnak a helyiségek nagyságával és a használati idővel. A rezsit mindenkinek fizetnie kell. Kálócziné Éberling Márta: A tavalyi közüzemi számlák alapján számoltuk ki a 300Ft/m2/hó díjat, ami annál magasabb, minél kevesebb bérlője van az ingatlannak. Ha minden helyiségnek lesz bérlője, akkor korrigálni lehet majd az összeget. Bicsák Miklós: Az A változatot támogatom, mert a kiadásainkat csökkenteni kell. A piacgazdaság lehetővé teszi, hogy csak az béreljen helyiséget, aki meg is tudja fizetni az árát. Tüttő István: Az épületben olyan szervezetek is elhelyezésre kerülnek, akikkel az önkormányzatnak együtt kell működnie. Ne határozzuk meg, hogy csak december 31-ig maradhatnak az épületben. Tarnóczky Attila: Az épületben került elhelyezésre a Zala Rádió is. Mi lesz akkor, ha ezt az épületet eladjuk? Úgy gondolom, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság információhiány miatt javasolta az értékesítést. Véleményem szerint az épületet már nem lehet eladni. Tájékoztatnám a közgyűlést arról, hogy rengeteg civil szervezet keres meg minket azzal, hogy helyiségigényüket elégítsük ki. A pártok elhelyezése megoldott, sokkal olcsóbban, mint az a tervezetben szerepel. Önkormányzati ingatlanokat használnak ingyen, de ha itt kerülnének elhelyezésre, akkor a felszabaduló helyiségeket hasznosítani lehetne. Dr. Fodor Csaba: Valóban nem állt rendelkezésünkre elég információ, éppen ezért ez az előterjesztés alkalmatlan arra, hogy véleményt mondjunk róla. Egyetértek azzal, hogy a pártok beköltözzenek az épületbe, de határozzuk meg, hogy mekkora területet foglalhatnak el. Ha nem fizetnek rezsit, akkor előfordulhat az is, hogy két emeletre tartanak igényt. Kérem, hogy a bizottság következő ülésére a Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya készítsen részletes szintenkénti alaprajzot bejelölve, hogy melyik egyesület melyik helyiségre tart igényt. Ezen kívül a rezsiköltséget pontos számítás támassza alá, mert csak ezek ismeretében lehet határozati javaslatot készíteni. Cserti Tibor: A bizottság nem látta akadályát a bérleti joggal terhelt értékesítésnek. Napoljuk el a témát. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 111/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. 5 sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról szóló napirendet 1999. május 18-ig elnapolja. Felkéri a polgármestert, hogy az új előterjesztéshez mellékelje az épület szintenkénti alaprajzát, mely tartalmazza, hogy az egyes szervezetek mely helyiségre tartanak igényt. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a pontos számításokon alapuló rezsiköltségeket is. Határidő: 1999. május 18. Felelős : Tüttő István polgármester 23.) Előterjesztés az Autó-Kárpáti Kft területvásárlási kérelméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Csákai Iván: Az ÉK-i városrészben biztosítani kellene az átjárást. Kálócziné Éberling Márta: Amikor az ingatlan értékesítéséről volt szó, akkor a testület úgy döntött, hogy nem kötelező megépíteni a gyalogutat. Egyébként még mindig marad egy 105 m-es földterület, ahol az út kialakítható. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 112/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az AUTO-KÁRPÁTI Kft. (Nagykanizsa, Balatoni u. 31.) a nagykanizsai 1847/25 hrsz-ú ingatlanának bővítéséhez az Önkormányzat tulajdonában álló 1847/44 hrsz-ú ingatlanból 20 m széles területsávot, azaz kb 720 m2-t vásárolhasson 3.800 Ft/m2 áron. Határidő: 1999. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 24.) Előterjesztés az Erzsébet téri rekonstrukcói pályázatáról (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Az eddigi tervek mindegyike jó ötleteket tartalmaz ezért el kell gondolkodnunk azon, hogy szükség van-e újabb tervek kidolgozására. Mindegyik tervből ki kellene emelni a legjobb részeket és azokat kellene megvalósítani. Zsoldos Ferenc: A Városvédő Egyesület fontosnak tartja, hogy az államiság 1000. évfordulója alkalmából az Erzsébet tér teljes rehabilitációja megtörténjen és az erre utaló emlékmű elhelyezésre kerüljön. Javasoljuk, hogy az önkormányzat a fenti feladatok megvalósítására írjon ki pályázatot és hogy Szent István emlékműve kerüljön felállításra. Kérem, hogy mérlegeljék a pályázat kiírásának lehetőségét, melynek forrása egyébként rendelkezésre áll. Véleményem szerint ha az átvilágításra 53 millió Ft-ot tudunk fordítani, akkor van pénz a tér rekonstrukciójára és a millennium méltó megünneplésére is. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság támogatta az előterjesztést. Sajnos a pályázat kiírását anyagi okok miatt több bizottság is elutasította, bár annak szükségességével egyetértett. Tüttő István: Nincs értelme új pályázatot kiírni akkor, amikor a már meglévők kivitelezésére sincs pénzünk. Tarnóczky Attila: Én csodákat várok az átvilágítástól, amire a kórház is jó példa. A Városvédő Egyesület céljaival egyetértek, de véleményem szerint a városban vannak olyan közterületek, amelyek jobban rászorulnának a felújításra. A javaslatot nem támogatom, mert a megvalósításra nincs pénzünk. Zsoldos Ferenc: Bízom benne, hogy a csoda bekövetkezik. A Városvédő Egyesület azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy a terveket terjessze az illetékes fórumok elé. Ha erre a tervre nincs szükség, akkor azt el kell utasítani, ám kötelességemnek éreztem, hogy a Városvédő Egyesület szándékát szóban is megerősítsem. Tarnóczky Attila: Senkinek a jó szándékát nem kérdőjeleztem meg, csak arra utaltam, hogy amennyiben támogatjuk a javaslatot, úgy felelőtlenek vagyunk. Röst János: A szándék nemes, de sajnos Tarnóczky alpolgármester úrnak van igaza. Ha a pályázat kiírásra kerül kérem, hogy abban az emlékmű szó ne szerepeljen, az anyag csak a tér rendbetételére vonatkozzon. Tüttő István: Aki az A változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Aki a B változattal ért egyet, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy a terveket sajnos anyagi okokból nem tudja támogatni, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 113/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi költségvetés lehetőségeire figyelemmel nem lát lehetőséget arra, hogy az emlékmű előkészítő tervpályázatát ez évben kiírja. Felkéri a polgármestert, hogy a pályázati lehetőségek körében vizsgálja meg az előkészítés és a megvalósítás ütemezhetőségét, együttműködve a Városvédő Egyesülettel. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester felkérésre Lovrencsics Lajos egyesületi elnök 25.) Javaslat Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin városrészek csatornázásához hitelfelvételi kezesség vállalására, beruházási okmány módosítására és céltámogatás ÁFA tartalmának lemondására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Bicsák Miklós: Kérem, hogy a határozati javaslatot fogadjuk el. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 114/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Nagykanizsa-Miklósfa Csatornamű Társulat részéről felvételre kerülő 80.000 eFt-os hitelre és járulékaira a kezességet vállalja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a készfizető kezes nyilatkozatot írja alá. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a Nagykanizsa-Palin Csatornamű Társulat részéről felvételre kerülő 40.000 eFt-os hitelre és járulékaira a kezességet vállalja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a készfizető kezes nyilatkozatot írja alá. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) a Miklósfa városrész csatornázásának a 3/1999. sz. közgyűlési határozattal jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 2. sz. melléklet szerint módosítja. Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) a Palin városrész csatornázásának a 4/1999. sz. közgyűlési határozattal jóváhagyott beruházási programjának a 9. pontját a 3. sz. melléklet szerint módosítja. Felhatalmazza a polgármestert a módosított beruházási program aláírására. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) a Miklósfa városrész csatornázására az 1998. évi Önkormányzatok közlönyének 7. számában közzétett kormányközlemény alapján 297 sorszámon odaítélt 125.400 eFt céltámogatás ÁFA tartalmáról, azaz 25.080 eFt-ról lemond. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 6.) a Palin városrész csatornázására az 1998. évi Önkormányzatok közlönyének 7. számában közzétett kormányközlemény alapján 296 sorszámon odaítélt 52.200 eFt céltámogatás ÁFA tartalmáról, azaz 10.440 eFt-ról lemond. Határidő: 1999. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 26.) Együttműködési megállapodás a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 115/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal kötendő együttműködési megállapodás megkötésével. Felkéri a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: 1999. május 10. Felelős : Tüttő István polgármester 27.) Birkner Zoltán önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy az indítványt bizottsági szakaszba utaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 116/1999. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Birkner Zoltán képviselőnek az önkormányzati tulajdonú házingatlanok elidegenítéséről szóló rendeletének módosításával kapcsolatos önálló indítványának megtárgyalására felkéri a Szociális és Egészségügyi Bizottságot. Határidő: 1999. május 15. Felelős : Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 22.00 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Lukácsa Erzsébet Tüttő István aljegyző polgármester |
