* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 562.08 KB | |
| 2026-03-23 16:09:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  127 | 192 | 1999. május 18. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tóth László képviselő önálló indítványai Zárt ülés 4.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Nyílt ülés 5.) Javaslat a Palini városrész csatornázása beruházási okmányának módosítására és a többlet céltámogatási igény lemondására (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester 6.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8-9.) Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10.) Tájékoztató az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa oktató-nevelő munkájáról(írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11.) Tájékoztató a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola oktató-nevelő munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 12.) Tájékoztató a bölcsődék helyzetéről (írásban) Előadó: Torma Lászlóné intézményvezető 13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 14.) Javaslat a temetkezési szolgáltatások díjairól szóló 10/1998.(III.24.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 15.) Javaslat Nagykanizsa Dózsa Gy. u. – Hevesi u. – Balatoni u. mellett építendő kerékpárút építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 17.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője 19.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője 20.) Javaslat a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjainak módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.) Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata munkájáról (írásban) Előadó: Teleki László elnök Zárt ülés 24.) Tájékoztató a bagolai hulladéklerakó ügyében (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző 25.) Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.) Előadó: Kámán László intézményvezető 30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester J e g y z ő k ö n y v Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. május 18-án 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila,Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr, Tuboly Marianna jegyző, Karmazin József városi főépítész, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemsvári Márta, Szabó Lászlóné, Partiné dr.. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kápolnás Zoltán önálló irodavezető, Bodzai Tiborné személyezti vezető, Dervalitsné Schott Zsuzsanna, Janzsó Norbert a Polgármesteri Hivatal munkatársai, Torma Lászlóné intézményvezető , Somos Béláné a Munkaügyi Központ nagykanizsai Kirendeltség vezetője, Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Dr. Berlinger Henrikné a Szociális Foglalkoztató vezetője. Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László a Kanizsa Extra Szerkesztőségének és a Zala Rádiónak a vezetője. Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, megjelent kedves vendégeket, a Polgármester Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Balogh László: Javaslom, hogy a 24., és a 25.napirendi pontokat a 3., és a 4. napirendi pontonként tárgyaljuk. Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a gazdálkodással, a költségvetéssel kapcsolatos napirendek megelőzik a többit. Kérném, hogy a Csónakázó tavi projekt támogatására készült javaslat után a 28. napirendi pontot a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetőjének a tájékoztatóját tárgyaljuk, mert összefügg a két napirend egymással. Röst János: Napirend előtt szeretnék szót kérni, az M7-es autópálya ügyében, valamint a kérdéseknél az Alfától Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatban. Cseri Tibor: Napirend előtt szeretnék egy percet kérni a női kard világkupa versennyel kapcsolatban. Tóth László: Kérném a 29-es napirendi pontot a 2. napirendi pontkor tárgyalni, mert tulajdonképpen logikailag ebbe az interpellációk kérdések rovatba fér be. Saját hibámból valószínűleg ez az SZMSZ-ből kimaradt. Az indok a következő: Mivel önálló képviselői indítványt csak rendelettervezet vagy határozati javaslat módosítására vagy megalkotására kell benyújtani, úgy gondolom, hogy az elfogadott SZMSZ szerint a napirendi pont tárgyalásakor közvetlenül a költségvetési témák után a rendeleteknél kellene ezt meghozni. Ez lenne az egyik javaslatom. A másik pedig, a 10 napirendi pontot kérném előrehozni az aljegyzői kinevezést a 3-as napirendi pontra. Az indokom, hogy a megválasztandó aljegyző minél korábban tudjon befolyni a közgyűlés munkájába. Tarnóczky Attila: Kérném, hogy a 7. napirendi pontot harmadikként tárgyaljuk meg tekintettel arra, hogy összefüggésben áll, a téma a költségvetéssel. Ugyancsak kérném, hogy az 5. és a 6. napirendi pontokat szíveskedjünk egy pontban tárgyalni, sőt egyszerre szavazni róluk tekintettel, hogy a 6. napirendi pont meg a módosítása múlt hónapban beterjesztett 5-nek. Ezenkívül kérnék két perces szót a gyermeknap ügyében. Bicsák Miklós: Kétszer két percet kérnék választókörzetem a Palin- Korpavárral kapcsolatosan. Teleki László: A fellebbezések napirendi pontot szeretném ha ma tárgyalná a közgyűlés. Tüttő István: Mikor? Teleki László: Utolsó pontként, ha esetleg folytatólagos lenne. Tóth Zsuzsanna: A kérdéseknél szeretnék kétszer két percet kérni, egyszer az állatmenhely területkijelölésével kapcsolatban kérdeznék, illetve a Király u.31. szám alatt lakó problémáját vetném fel. Kiss László: A kérdéseknél szeretnék kétszer két percet kérni, két kérdésem lenne a miklósfai témában. Köszönöm! Dr. Baranyi Enikő: Szeretném kérni, hogy az oktatási intézmények beszámolójához kapcsolódva a bölcsődék helyzetéről szóló tájékoztatót egymás után egy dokkban tárgyaljuk. Tüttő István: Ez hányadik? Dr. Baranyi Enikő: 26-os.és a kérdések között szeretnék szót kérni, Tüttő István: Úgy látom többen nem kívánnak szólni, akkor eldöntjük a napirendi pontokat. Szeretném jelezni, hogy egy új napirendi pont felvételét is szükségesnek tartjuk, amely a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999.(IV.30.) rendeletünk módosítására vonatkozik. Egy hatáskör átadásáról lenne szó bizottság számára. Kérném eldönteni, hogy a Szervezeti Működési Szabályzatról szóló rendelet módosítását tárgyalni kívánjuk-e. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal 1 ellenszavazattal 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javaslat hangzott el Balogh László részéről, hogy 24., 25.-ös és Dr. Baranyi Enikő a 26-os napirendi pontokat soroljuk előre, lehetőleg a gazdasági rész tárgyalása után. Kérném, aki ezzel így egyetért szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tóth László úr javasolta, hogy az általa 29. napirendi pontként beadott képviselői indítványait az interpellációkkal együtt tárgyaljuk. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az SZMSZ módosításáról szóló javaslatot szeretném ha még ma tárgyalnánk. A közgyűlés 22 szavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tóth László úr még javasolta, hogy a 10. napirendi pontot, amely az aljegyző kinevezésére vonatkozik hozzuk előre harmadiknak Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta, hogy a 7. számú napirendet hozzuk előbbre negyediknek. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki az elfogadott módosításokkal együtt az összes napirendet elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Tóth László képviselő önálló indítványai Zárt ülés 4.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Nyílt ülés 5.) Javaslat a Palini városrész csatornázása beruházási okmányának módosítására és a többlet céltámogatási igény lemondására (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester 6.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8-9.) Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10.) Tájékoztató az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa oktató-nevelő munkájáról(írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11.) Tájékoztató a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola oktató-nevelő munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 12.) Tájékoztató a bölcsődék helyzetéről (írásban) Előadó: Torma Lászlóné intézményvezető 13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 14.) Javaslat a temetkezési szolgáltatások díjairól szóló 10/1998.(III.24.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 15.) Javaslat Nagykanizsa Dózsa Gy. u. – Hevesi u. – Balatoni u. mellett építendő kerékpárút építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 17.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője 19.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője 20.) Javaslat a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjainak módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.) Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata munkájáról (írásban) Előadó: Teleki László elnök Zárt ülés 24.) Tájékoztató a bagolai hulladéklerakó ügyében (szóban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző 25.) Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 26.) Javaslat az Eötvös tér 16. szám alatti irodaház, a Deák tér 5. szám alatti ingatlan, azt Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlan és a Király u. 47. szám alatti ingatlan hasznosítására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 27.) Előterjesztés a Petőfi u. 5. sz. alatti épület irodaház funkcióban történő hasznosításáról (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 28.) Előterjesztés a Jessberger Kft. ingatlanvásárlási kérelméről (ír.) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 29.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Alapító Okiratának módosítására (ír.) Előadó: Kámán László intézményvezető 30.) Javaslat az Általános Iskola Kiskanizsa, a Rozgonyi úti Általános Iskola és a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 31.) Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Városi Könyvtár és a HUMÁN GESZ Alapító Okiratainak módosítására(írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 32.) Beszámoló a középiskolai beiskolázásról és a szakképzési évfolyamok indításáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 33.) Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett adományozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Napirend előtt: Röst János: Május 1-jén a Csónakázó tónál a kanizsai SZDSZ Kovács Kálmán parlamenti képviselővel aláírásgyűjtésbe kezdett az M7-es megépítése ügyében. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatta az aláírásgyűjtést és szeretném kérni a jelenlévő pártok vezetőit, hogy csatlakozzanak hozzánk és a kezdeményezéseinket támogassák. A városvezetésnek év eleji közgyűlésen javasoltam, hogy Nagykanizsától Lentiig sőt a Balaton partig keressük meg az érintett Önkormányzatokat, és összefogással próbáljuk meg elérni az M7-es autópálya megindítását. Bármely kormányról van szó, úgy gondolom a lobby nagyon fontos. Kaposvár nem Kanizsa és Zágráb között helyezkedik el, így a probléma is nekünk nagyobb, Ott már gondolom letették az alapkövet egy ilyen építkezésnél. Holnap lesz Nagykanizsán a parlament bizottságának kihelyezett ülése, amelyen szintén téma az M7-es megépítése, valamint az ipari park és logisztikai központ. Szeretném kérni a városvezetést, hogy méltóképpen és kellő egészséges agresszivitással képviselje a város érdekeit. Tüttő István: Az anyagok elkészültek, amiket próbálunk az érveink mellett felsorakoztatni. Kérem, hogy a képviselőtársak ezen az ülésen amennyiben idejük engedi vegyenek részt, a Cserháti Szakközépiskolának az előadótermében 10 órakor. Cserti Tibor: Vívó barátaim a VIVERE Alapítvány alelnökét kértek meg a következő levél tartalmának az ismertetésére. A levél címzettje a Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselő-testülete. " Tisztelt képviselőtestület! Az Önök nem kis anyagi támogatásával május 15. és 16. napján megrendeztük a vívók kard világkupa versenyt 14 ország 76 versenyzőjének részvételével. E világverseny rendezésével célunk volt, és a jövőben is az lesz, hogy városunk hírnevét erősítjük. Ismeretem szerint Európa különböző újságaiban 40 alkalommal írták el Nagykanizsa város nevét. A televíziók több alkalommal adtak híradást a nagykanizsai versenyről. Reméljük, hogy az elkövetkezendő évek során és vívótevékenységünkkel segítjük másokkal, hazaiakkal, és idegenekkel egyaránt megismertetni városunkat, jó hírnevét öregbíteni. Kérjük Önöket, hogy tovább is legyenek segítségünkre, tiszteljék meg részvételükkel a rendezvényeinket. A város vívótársadalma és a Magyar Vívószövetség nevében egyúttal megköszönöm segítő szándékukat érdeklődésüket, és támogatásukat. Nagykanizsa 1999. május 17., tisztelettel, aláírás: Bálits Károly Nagykanizsa, Rózsa u.4. " Tüttő István: Köszönjük szépen, és reméljük, hogy Nagykanizsa hírnevének hasonló további terjesztésére sor kerül még, és örülünk, hogy meg tudtuk oldani ezt a feladatot. Úgy gondolom emlékezünk rá, hogy elígérkeztünk - hosszabb távra ennek a rendezvénynek a további támogatására. Reménykedünk benne, hogy ez a rendezvény egyre nagyobb érdeklődésre tart majd számot, nem csak idehaza, hanem külföldön is. Tarnóczky Attila: Május 23. napján lesz a gyermeknap, ahol változatos programok várják a gyermekeket. Örülnék, ha sokan eljönnének. Elsősorban azért kértem szót, tisztelt képviselőtársaim, mert 10 óra 10 perc tájékán indul a "dominó dili" nevű rendezvény, ahol a rendezők szándéka szerint Önökkel városi képviselőkkel a gyerekek dominóban összemérhetik a tudásukat. Aki már túl öregnek érzi magát, és elfelejtette a dominó szabályait, rövid formába hozó alapozáson részt vehet. A fiatalabbakat meg majd arra figyelmeztetném, hogy a leendő választó polgárokkal dominózhatnak. Aláírásgyűjtésbe kezdek, hogy ki az aki vállalja ezt a szerintem kedvező feladatot. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Először azokkal a kiegészítésekkel kezdeném amelyek inkább tájékoztató jellegűek. Szeretném jelezni, hogy dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 1999. május 11.-én kelt levelében tájékoztatott minket arról, hogy a használatba vették a Mercedes Benz 2000 típusú gépjárműfecskendőt. Aki kint volt a majálison, és megtekintette a tűzoltóság standját, a Csónakázó tó partján, ott láthatták ezt a nagyon szép és igazán korszerű eszközt, amely megközelítőleg 58.000.000,-Ft-ba került. Ebből a pályázati önrész 8,7 millió forint volt. Bátran mondhatom, hogy egy olyan eszközzel gazdagodott Nagykanizsa és vonzáskörzete ahol a tűzoltóság feladatait ellátja, reményt adott arra, hogy ha komolyabb probléma van ezzel a teljesítménnyel rendelkező géppel, sokkal nagyobb hatásfokkal lehet a tüzet nem megelőzni, mert az egy más feladat, hanem elfojtani, illetve megakadályozni a továbbterjedését. Az önrész a tűzvédelmi alapítvány számlájáról került kiegyenlítésre, melyre az önkormányzatunk évenként állandó lakosként 50,-Ft összeget utal át. Döntenünk kell, az 1999 évi rendkívüli téli időjárás során bekövetkező visszamaradó helyzetből adódó többletköltségek megtérítésére irányuló pályázat benyújtásáról. Mindenképp formailag foglalkoznunk kell vele hiszen a polgári védelem, és az un. helyi védelmi bizottság irányításával a rendkívüli időszakban kénytelen volt igénybe venni olyan eszközöket, szolgáltatásokat amelyeket utólag kell téríteni azon szervezeteknek akik ezt biztosították, a város számára. Örömmel azt is mondhatom, hogy nagyon sok cég és vállalkozó nem is kérte a megtérítését az ilyen jellegű használatnak, illetve gépkölcsönadásnak, illetve bevetésnek. Mindösszesen a 148.960,-Ft megtérítését kérnénk, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázattal. Kelemen Z. Pál: Ha jól értelmezem ez a javaslat része a polgármesteri beszámolónak, nem új napirendi pont. Mielőtt erről a határozati javaslatról szavaznánk, az a véleményem, hogy beszéljünk is a dologról. Nem ez a 148.960.- Ft az, ami engem ebben a tájékoztatóban bánt, hanem a második bekezdésnek az a része, ami február hónapban az Önkormányzat a hó eltakarítást végző vállalkozók felé további 6.428.800.- Ft-ot fizetett ki a munkálatokért. Úgy tudom, hogy nekünk erre átalánydíjas szerződésünk van, ami sír-nevet alapon megy, ráadásul nem is volt Szibéria Kanizsán, hogy ennyibe került volna, sem olyan hó szakadás nem volt, csak normális tél volt. Kifizettük ezt a pénzt, de vissza nem kaptunk belőle. Az idén esett a hó, ez nekünk 6.428.400.- Ft-ba került. Én tiltakozom az ilyenfajta kifizetések miatt, és azt kérem, hogy ezt a Pénzügyi Bizottság vizsgálja ki. Imre Béla: Az itt szereplő 6.428.000.- Ft-os kifizetés, ez pontosan az az átalánydíjas szerződésnek az esedékes része, amit a pályázat miatt írtunk ide be, hogy nehogy azt gondolja a tisztelt pályázatot elbíráló bizottság, hogy mi 148.000 Ft-tal úsztuk meg ezt a telet, tehát nekünk további költségeink voltak, azon a szerződésen felül, csak a 148.960.- Ft kifizetésre. Tüttő István: Kormányígéret volt rá, hogy minden olyan költség, ami így merül fel, meg fogják téríteni, de csak ezen az egy módon lehetséges ehhez a pénzhez hozzáférni. Az önkormányzatnak meg kell tárgyalni, és határozati javaslatban dönteni, hogy a pályázatot támogatja. Kelemen Z. Pál: Egy befogalmazás az, hogy további. Nem kaptunk használati utasítást. Azt hiszem, kellett volna valamiféle magyarázat. Ilyen formában elfogadom, de én arra kérem a Pénzügyi bizottságot, hogy tartsa a szemét ezen az átalánydíjas fizetésen. Tüttő István: Önök emlékeznek rá, hogy március 31-i határidőt kért Szakony Szilárd úr képviseletében az iparos testület a Sugár u. 3. alatt lévő volt iparos ház vagy iparos székház ügyében, amelyben annak idején kérte, hogy március 31-ig halasszuk el az értékesítést. Most pedig újabb haladékot kérnek és a határidő módosítását. Ha eladtuk volna március előtt azt a könyvtárat, akkor nem lopták volna el a csillárt, nem kellett volna havi 500 ezer Ft-ot fizetnünk az őrzésért. Szeretném egyszer ennek az ügynek olyan jellegűek indítását, hogy ne csak nekünk legyen belőle kárunk. Semmilyen garanciát nem nyújt nekünk a kérő, mi pedig vállaljuk annak a kockázatát, hogy plusz költségeket kell még emellé letennünk, holott nekünk a költségvetésben erre a pénzre mindenképpen szükségünk van. Megjelöltük, döntöttünk benne, de mindenképpen szerettem volna Önöknek ezt a kérést továbbítani, hiszen korábban is mi döntöttük el, hogy elhalasztjuk az eladást. Ennyi lett volna a kiegészítés, most pedig a vitát megnyitom. Tarnóczky Attila: Én vettem részt a város részéről polgármester úr távollétében a világkupa kardvívó női verseny megnyitásán, díjkiosztásán és egyben magán a versenyen és nagyon jó benyomásokról számolhatok be. Nemcsak az én tapasztalatom ez, hanem a Magyar és a Nemzetközi Vívószövetség képviselőjéé is. Felsőfokon nyilatkoztak, minden esélyünk megvan arra, hogy a következő évben is ezt a versenyt megrendezhetjük. Hadd említsem meg én is, hogy 13 országba eljutott a kanizsai képeskönyv, - biztos ismerik mindannyian, ez a kis befektetői füzetke, körséta idegen nyelven – legtávolabbra Mexikóba is. Meg kell köszönni a rendezőknek azon a helyen is a nagyon lelkes és önzetlen tevékenységüket, és szeretnék gratulálni a kanizsai lányok közül, akik nem kanizsai mivoltuk miatt kerültek be ebbe a versenybe, hanem azért, mert az első 25-ben országosan benne vannak az előlistán. Kalamár Zsófiának, aki a legjobban szerepelt és talán Dani Diánának, aki másodikként legjobban szerepelt a kanizsaiak közül ezen a versenyen. A másik ügy, amit szeretnék jelezni Önöknek, ugyancsak szombaton átadásra került az RTL Magyar TV adó és a Reál TV részéről egy díszkút a Deák téren. Aki nem látta még, feltétlenül nézze meg, próbálja ki. Tájékoztatom Önöket, hogy a Magyar Speciális Művészeti Műegyesület Elnöksége utolsó ülésén úgy döntött, hogy 2000. júliusban itt szeretné rendezni Kanizsán az Országos Fesztiválját, ahol a sérült gyermekek vennének részt körülbelül 1000 fős létszámban. Ez a rendezvény anyagi terheket nem jelent. A mi segítségünkkel úgy gondolom, ha ez létrejön, akkor a 2000. év ezzel is gazdagodni fog. Röst János: A tájékoztató 9. oldalán lévő Sugár u. 3. számú épülettel, a korábbi könyvtárral szeretnék foglalkozni. Köztudott, hogy a csillárt ellopták az épületből. Ha ez egyedi eset lenne, akkor igazából nem is szóltam volna, de mint Önök is tudják, korábban elloptak abból az épületből falikarokat és azt megelőzően pedig, a Zsinagóga épületének lopták el a csillárját. Ezek a mennyezetcsillárok nem 50 dekát nyomnak, hanem jelentős súllyal bírnak, azok leszereléséhez jelentős embermennyiség és jelentős szerszámkészlet kell. Úgy gondolom, hogy ezt valami szervezett csapat végezhette. Bevallom őszintén ilyenkor felmerül a kérdés, hogy hol van az Önkormányzat felelőssége, ugyanis ilyen esetekben le kellett volna korábban szereltetni és biztonságosabb helyen kellett volna tároltatni Őket. A másik téma szintén ehhez kapcsolódik, amit a polgármester úr az előbb szintén elkezdett elemezni, a Sugár 3-as épületnek az értékesítése. Mint tudjuk április 29-én tárgyalta a Gazdasági Bizottság ezt a témát. Egy kéréssel érkezett Szakony Szilárd hozzánk, hogy hosszabbítsuk meg a határidőt, illetve közgyűlésre utaljuk a döntést. Meggyőződésem, hogy a Gazdasági Bizottság jogszerűtlenül járt el, ugyanis két lehetőség van. Vagy már az SZMSZ érvényben volt, és akkor a 10 millió Ft alatti – fölötti értékben nem dönthetett, holott aznap nem egy ilyen döntést hoztunk, hanem többet. Tehát vagy ez érvénytelen ez a döntés, vagy a többi is érvénytelen, vagy ez érvényes, de akkor a többi érvénytelen. Ezt meg kellene vizsgálni a jegyző asszonynak. A másik, hogy a korábbi döntést közgyűlés hozta, tehát a határidő meghosszabbítást. Én úgy gondolom, hogy ilyen esetben, ha a közgyűlés ad határidőt egy vállalkozói csoportnak, arra, hogy visszahozza, akkor azt a Gazdasági Bizottság nem bírálhatja el. Tehát szeretném kérni jegyző asszonyt, hogy jogilag tisztázza, történt-e jogsértés, illetően azt követően amiben történt, akkor a pályázati kiírást meg kell semmisíteni, mert jelenleg a tegnapi nap a Zalai Hírlapban ez már megjelent. A következő témám az Olajbányász Sportklub. A tájékoztatóból kiderült, hogy a polgármester 29-én részt vett a taggyűlésen. Szeretném kérni, hogy milyen érdemi megállapodások, illetve döntések születtek, ugyanis az Olajbányász jelenleg olyan állapotban van, hogyha az összes mérkőzését elveszti, elvileg még akkor is felkerülhet a ligába. Ami azt jelenti, hogy a városnak jelentős költségkihatással fog járni. Szeretném kérdezni, hogy voltak-e már ebben érdemi egyeztetések, a másik a tulajdonjogi viszony az Olajbányász Sportpályának rendeződtek-e illetve volt-e a korábbi helyzethez változás a tulajdonossal. A másik megjegyzésem lenne, hogy ezt a tájékoztató anyagot a GVB kapja meg, ugyanúgy az alatta lévő NSR Kft-nek a taggyűlési beszámolóját. A következő témakör, az április 13-i közgyűlésen kértem a város vezetését, hogy Fejtő Ferencet Nagykanizsa város díszpolgárát kellő tisztelettel köszöntsük a születésnapja alkalmából. Köszönöm polgármester úr pozitív hozzáállását. Jeleznék egy időpontot augusztus 28-át, mert várhatóan Fejtő Ferenc Nagykanizsa város vendége lesz. Szeretnénk erre egy megfelelő szintű köszöntést létrehozni, ebben kérném támogatását a polgármester úrnak. Törőcsik Pál: A hétvégén nagy jelentőségű nemzetközi meghívásos militari bajnokság zajlott le a Csónakázó tónál. Országos viszonylatban is kiemelkedő részvételi aránnyal, több, mint 90 ló, és lovas nevezett be. Itt volt az ország lovas sportjának a krémje, valamint Lajtár József dandártábornok úr, mint fővédnök is. Ez úton szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik az önkormányzattól segítőkészen részt vettek a verseny előkészítésében, szervezésében, és minden kanizsainak, akik meglátogatták a rendezvényt. Reményeink igen kedvezőek a tekintetben, hogy a militari bajnokság, egy nemzetközi világkupa szintű versennyé fog fejlődni. Komoly esélyünk van arra, hogy Kanizsa adhat ennek otthont, ennek érdekében mindent meg fogunk tenni. Nagyon örültünk az SZDSZ kezdeményezésének, az M7-es autópálya ügyében. Megjegyzem, hogy a holnapi gazdasági kihelyezett ülésen egyik fő téma, kiemelt pontként szerepel az M7-es autópálya építésének szorgalmazása, gyorsítása. Külön öröm számunkra az, hogy ameddig kormányzati pozícióba voltak szintén erőfeszítéseket tettek ez ügyben. Természetes, hogy szándékunk ebben az ügyben egyezik. Dr. Tuboly Marianna: Röst János képviselő úr kérdésére a Gazdasági Bizottság határozataival kapcsolatban szeretnék válaszolni. A Szervezeti és Működési Szabályzat április 30-án lépett hatályba, ekkor hirdették ki. Ez a számozásában is szerepelt, tehát egyértelmű. Április 29-én volt a Gazdasági Bizottság döntése, tehát nem az új SZMSZ szerint kell értelmezni. Ön a határozat hosszabbítását jelölte meg, mely szerint a Gazdasági Bizottság ebben nem dönthetett. Én máshol látom azokat és más miatt került ide. Ugyanis két ellentétes elfogadott határozata van a Gazdasági Bizottságnak, az egyik szerint elfogadja Szakony úr javaslatát, miszerint határidő hosszabbítás miatt kerüljön a közgyűlés elé, a másik határozatával pedig döntött az értékesítés összegéről. Tehát gyakorlatilag polgármester úr azért kéri a közgyűlést a vita eldöntésére, mert a határidő hosszabbítás szerint az erre vonatkozó javaslatról a közgyűlésnek kell dönteni. Tüttő István: Megkérdezem a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy az elmondottak alapján mi a véleménye? Dr. Fodor Csaba: Nem voltam akkor Nagykanizsán és nem én elnököltem a Gazdasági Bizottság ülésén, hanem Cserti Tibor. A jegyzőkönyvet láttam ugyan, de nem tudok mit mondani erről az ügyről. Természetesen, ha aggályos kérdések születtek, akkor csütörtökön soron kívül a gazdasági bizottsági ülésen felvesszük napirendi pontként, és újratárgyaljuk ezeket az ügyeket. Tüttő István: Ahogy a jegyzőnő is mondta, bennem is az volt az igazi kérdőjel, hogy az egyik döntésében a bizottság várja a döntését a közgyűlésnek, a másikban pedig elhatározza, hogy x millió forintért el lehet adni ezt az ingatlant. Hát a kettő bizony nem azonosat jelent, ezért kell a közgyűlésnek ebben dönteni. Röst János: Hasonlóan látom, mint jegyzőasszony a problémát. Úgy gondolom, hogy a bizottságnak joga volt elvileg dönteni ebben a kérdésben, gyakorlatilag nem volt, mert a közgyűlés hozott döntést. A közgyűlés adta a határidő hosszabbítást. Ilyen esetben vissza kell vinni mindig a közgyűlés elé. Nem hiszem, hogy egy bizottság magához vonhat olyan jogkört, ami egyébként a döntési jogkörben és maga a közgyűlésben születik meg. A jegyzőasszonyt kérném, hogy ezen a napon született több döntés a Gazdasági Bizottság részéről, amilyen vagyoni értékesítés mellett döntött. Az SZMSZ csak másnap lépett hatályba, akkor viszont ezek a döntések semmisek. Szeretném ezeket a döntéseket visszavitetni a Gazdasági Bizottság elé, mert ilyen értelemben nem jogszerűek. Marton István: Bár szóba került itt a kanizsai Futball klub helyzete, ezért ezzel kezdeném. A tájékoztató 3. pontjában a 326/98. számú határozattal kapcsolatban, úgy tudom, hogy a közgyűlés vállalt 10.000.000.- Ft visszafizetésére kezességet. Most úgy néz ki, hogy gyakorlatilag a 383.000.- Ft kivételével érvényesítették. Kérdésem, hogy ez a pénz végérvényesen elment-e? Az 5. oldalon a célhitel átütemezése, ugye, az OTP-nél két célhitel kérelmünk van, a kórházi rekonstrukció, és a vásárcsarnokra adtuk be a hiteltörlesztés átütemezését. Ezek a polgármesteri tájékoztatók elég régiek, ez is ugye jó 10 napos, majdnem két hetes, kérdésem az, hogy van-e új fejlemény, és mikorra várható, hogy ebben döntés lesz. A vásárcsarnokkal kapcsolatban – ez később is többször említésre került, - a kérdésem az, amit már egyszer egy közelmúltbeli közgyűlésen is megkérdeztem, hogy mikorra várható ez az ügy, ha a tavaly decemberi közgyűlésen az hangzott el, hogy 2 napon belül, mármint 1998. december 31-ig lezárható lett volna. Ahhoz képest laza 5 hónapos csúszásban vagyunk. A 8. oldalon a tájékoztató első bekezdése taglalja, hogy az Altus Consulting Kft. jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságához. Az anyagban benne van, hogy a közbeszerzési törvény értelmében ennek a bizottságnak legkésőbb 30 napon belül döntést kell hozni. Mikor támadták meg, és mikor jár le ez a harminc nap. Ehhez kapcsolódó kérdésem, hogy a szerződést ennek ellenére megkötöttük-e vagy ennek ellenére lóg a levegőben. Megdöbbentő a 9. oldal közepén a vásárcsarnok árammérő ügylete, melynek eredményeként a közös költség előleg 100.- Ft/m2/hó összegre emelkedik, ha ugye március 10. napján javították ki és márciusban már 650.000.- Ft volt az áramdíj, miközben az egész évben tavaly alig volt több, nem érte el, az 1.000.000.- Ft-ot. Gyakorlatilag két hónap alatt bő 2/3 évet elérte, tehát itt mindenképpen nagyságrendi gondot érzékelek, mert olyan 11 néhány szoros, hogy ha ezt kivetítem egy évre, tehát nagy figyelemmel kísérem, hogy ez, hogy fog alakulni, illetve a visszamenőleg fizetendő állami jogi hátterével kapcsolatban történt-e valami, mert mint már említettem, ez több mint 10 napos anyag. Ugyanezen az oldalon írja a tájékoztató, hogy a vásárcsarnokba három üzletre jelentkezett vevő, akik a szerződés elkészítését követően az adásvételtől visszaléptek. Tudjuk-e azt, hogy ennek a három fő visszalépésének mi volt az oka, véletlenül nem-e a Plaza megvalósítása motiválta Őket. Érzésem szerint ilyesmi biztos, hogy van benne, mert hogy a Plázáról még azt is tudni kell, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének Urbanisztikai Társasága, kb. 10 nappal ezelőtt elég élesen foglalt állást, hogy ilyenek épüljenek. A következő bekezdésben említés történik arra, hogy az ÁPV Rt-ről 16.000.000.- Ft DKG-EAST részvényt kaptunk, aminek nagyon örülök. A Zala Gabona Rt. belterületi földértékét 9,1 millió forintot, a folyamatban lévő peres eljárás miatt 1999. május 4. napján átutalta. Ezt nem egészen értem, mert a folyamatban lévő peres eljárás miatt nem szoktak átutalni, csak akkor szoktak átutalni, ha netán történt valami peren kívüli egyezség, és abban a hitemben erősít meg a következő mondat is, amely taglalja, hogy peres eljárás folyik még a … Dél-Viép belterületi földértékének meg nem fizetése, illetve a DKG-EAST részvények osztalék és kamatai kifizetése ügyében. Így végül, de nem utolsó sorban a 11. oldal utolsó bekezdésében értesülhettünk róla, hogy április 23-án a DKG-EAST Csónakázó tavi vendégházában ülésezett a Nagykanizsáért tevékenykedő úgynevezett „magisztrátus”. Én már ezen a fórumon is szóvá tettem ezt a magisztrátus kifejezés szó használatát, ami nemcsak hogy nem pontos, de kifejezetten szerencsétlen is, mert ugye a magisztrátus az egy magas állami hivatal, illetve ilyen hivatalt ellátó férfiak a régi Rómában. Ez az egyik értelmezése, ami értelemszerűen nem vonatkozik ránk, a másik értelmezése vonatkozik, és ennek bárki utánanézhet az idegen szavak szótárában: elöljáróság, városi hatóság. Azt hiszem benne van, hogy én miért szólaltam fel. Kérem, összeülhet itt a vének, vagy éppen az okosok tanácsa, akármilyen más szervezet, a magisztrátus nem, mert ebben a pillanatban Nagykanizsán a magisztrátus az itt van, és hát itt ülnek a tagjai, Önök kedves képviselőtársaim. Tarnóczky Attila: Két dolgot szeretnék válaszolni, az átvilágítási szerződéssel kapcsolatban. Május 5. napján kaptuk a faxot, történt a szerződéskötés megtiltása. Pontosabban az aláírásának a megtiltása, a szerződéskötés jogi oldalról korábban megtörtént, amikor polgármester úr közölte a céggel a közgyűlés döntése értelmében Őket választottuk. A határidő, ami alatt a nyilatkozatot meg kell tenniük, az 15 nap hétvégén le fog járni. Mi az észrevételünket írásban adtuk le, tehát nem 30 napos a határidő, hanem 15 napos. A hétvégén tehát valamilyen intézkedés várható. Ez az egyik dolog. A magisztrátusban annyit jeleznék, hogy nincs neve ennek a csoportnak, hát valahogy emlegették, biztos a csoport, ha figyeli a közgyűlést, akkor figyelembe fogja venni ezeket, amúgy jogos kifogásokat és más lesz a neve. A lényeg az amit csinál. Olajbányász ügyben nem válaszolnék, nekem eszembe jut közös képviselőtársaim a felügyelő bizottság elnökének a levele, amelyben azt ígérte, hogy ha azt a bizonyos fedezet garanciát megadjuk a hitelhez, akkor annak több milliós haszna várható. Kíváncsian várom, hogy az a több milliós haszon mikor fog jelentkezni. Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megköszönni a 11. oldalon a polgármesteri tájékoztatónak azt a részét, ami a berni pásztorkutya tulajdonosok találkozóját jelentette. Köszönöm azoknak az ismerősöknek, a képviselőtársaknak, régi képviselő-testületi tagoknak, akik megtisztelték a rendezvényt, hiszen ez egy elő gyermeknapnak számított, hiszen a gyermekek és a kutyák találkozója volt. A beszámolóval kapcsolatban az 1. és a 2. számú mellékletre szeretnék rákérdezni, nevezetesen a kiemelt, illetve az átlagos súllyal megjelenő rendezvény naptárra. Gondolom, hogy nem volt könnyű helyzetben az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, amikor ezt a listát összeállította. Ha jól számoltam, 14 alkalommal szerepel a rendezvények lebonyolítójaként a Ryno Kulturális Menedzser Iroda. Mennyibe kerül ez a rendezvénye a városnak, amikor van egy HSMK és egy Móricz Zsigmond Művelődési Otthonunk, meg egyébként sok-sok olyan szervezet, amik szintén egy-egy rendezvényt készséggel, hatalmas hitel és talán kevesebb pénzzel meg tudnának rendezni. Történt-e ilyenfajta elemzés az OKSB részéről, vagy a Gazdasági Osztály részéről és erre a legközelebbi tájékoztatóban nem kifogás, csak egy tájékoztatás szintjén szeretném, hogyha számszerű adatok is megjelenhetnének. Balogh László: A megszólíttatás jogán szeretnék válaszolni képviselőnő társamnak. Ez a városi rendezvénynaptár sajnos későn készült el. Ennek sok oka volt. Részint az információk késéssel érkeztek be. Igazából az az elképzelés, amely a jövőben helyére rakja az ilyen szintű városi rendezvénynaptárt, tehát amelyet kellő nívóval és kellő előkészítettséggel lehet megcsinálni, tehát az most nem történt meg ebben az évben. Abban bizakodhatunk, hogy a jövő évben egy bővebb információgyűjtéssel és előzetes munkával már a költségvetést megelőzően alakul ki, ha nem is a végleges formája, mert ehhez kell a költségvetés is városi rendezvénynaptárnak, de egy olyan előzetes alakja, amely méltó lesz Nagykanizsa megyei Jogú Város városi rendezvénynaptára címre. Tehát ilyen szempontból kritikát elfogadok, nem lehet optimálisan jól kidolgozott ez a mostani rendezvénynaptár. A Ryno kapcsán annyit mondhatok, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsághoz nagyon sok pályázata érkezett a Ryno Kulturális Menedzserirodának, de ezt tulajdonképpen bővebb összeggel nem támogattuk, sőt itt volt olyan probléma, hogy határidőn túl érkezett és egyéb szempontok alapján sem támogattuk, ennyi a konkrét rövid válasz erre a felvetésre. Kelemen Z. Pál: Két megjegyzésem lenne a tájékoztatóhoz a 10. oldalon. Alulról a harmadik bekezdés, ahol olvashattuk, hogy vállalkozási szerződést kötöttünk a Geng Stúdióval Nagykanizsa számokban című kiadvány megjelenése tárgyában 192.640 Ft értékben, illetőleg másik kiadványra 300 ezer Ft értékben. Bizonyára nagyon jók ezek a kiadványok, de hatékonyságuk meglehetősen kétséges, ugyanakkor megnéztem az Interneten Nagykanizsa Home ... kétségbeestem, kb. három hete néztem meg utoljára nem volt semmi rajta. Ebből az összegből, vagy ennél kevesebből fel lehetne tölteni és sokkal nagyobb hatékonyságot érnénk el a város érdekében egy ilyen munkával. A másik észrevételemre Marton képviselőtársam hozzászólása inspirál. A magisztrátus nevezetű … Szóval kérem szépen való igaz, hogy Magyarországon volt magisztrátus, amely kapcsolódott a virilizmussal. A virilizmus azt jelentette, hogy fél demokrácia volt a Horty korszakban, hogy a képviselők felét választották, a másik fele az adófizetőkből került ki, ami a modern demokrácia megcsúfolása. Akkor még … volt, de ma már nem, mert a modern európai demokráciában ilyen fogalmat nem használunk. Ennek a tanácsadó testületnek, amelynek sem jogköre sem hatásköre nincsen, valami emberibb nevet kellene adni és akkor sokkal emészthetőbb lenne a kérdés. Törőcsik Pál: Ez a bizonyos magisztrátus ez egy munkacím, amit maga ez a csoport még nem fogadott el éppen, ezeket az okokat és indokokat figyelembe véve. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy indokolatlan félelmeket ne gerjesszünk, hiszen ennek a testületnek a pozíciójára és jogosultságára senki nem pályázik e közül a magisztrátusi, vagy most nevezzük magisztratúrának, vagy máshogy, teljesen mindegy, hogy milyen csapatnak. Egyszerűen arról van szó, hogy régi olyan igény, ami próbája a város alkotóerejét egybefogni és olyan embereknek részvételével, akik a maga területén komoly alkotásokat és tetteket vittek végbe éppen azért, hogy a városvezetést az igazi magisztrátust segítsék és segítsenek ezt a várost fejlődési pályára lendíteni és ebből az állóvízből kimozdítani. Ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy minek nevezzük még annak is abba is ki tudnék egyezni, ha tényleg ez magisztrátus lenne, de a lényeg az, hogy milyen eredménnyel jár majd az, amit Ők tesznek. Remélem, hogy sikerül rövidesen bebizonyítani és nyilvánosságra is hozni. Györek László: Az imént említett Internettel kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy természetesen folyamatban van Nagykanizsa Home lapjának készítése és megjelenítése. A régit, amit hát enyhén szólva még rosszabb volt mintha nem lett volna semmi, meg kellett szüntetni. Tehát folyamatban van ez, még gyorsabb lenne az Informatikai bizottság plusz póttagjait is megválasztanánk. Nem tudom, hogy ez ügyben történt-e valami. Teleki László: Április 17-én a Nagykanizsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat tartotta ülését, amelyen a Városi TV is képviseltette magát. Tüttő István: A vitát lezárom. Akkor a felvetések sorrendjében próbálnánk válaszolni, amire nem tudunk arra írásban, illetve a legközelebbi beszámolóban megválaszoljuk. Több képviselő társam is felvetette az NSR Kft. és a Labdarugó Klub, illetve Kft.-nek a kérdését. A Labdarugó Kft.-ről ebből az anyagból is kiderül, hogy ez a taggyűlés ez nem az a taggyűlés volt, ahol ezekről a kérdésekről esett volna szó, mert előzetes információt kértünk a jelenlegi helyzetről. Elkészítettek egy tervezetet, amely a bekerülés, tehát a professzionális ligába való bekerülést követően elképzelés, hogy kinek mennyi terhet kellene viselni ebből a várható megnövekedett költségekből. A professzionális liga az eleve többe is fog kerülni, körülbelül háromszor. Korábban is jeleztük, hogy ennek a teljes mértékű finanszírozását az önkormányzat semmiképp nem tudja felvállalni. Erre vonatkozóan az OKSB rövidesen összeül és hivatalosan meg is hívta az ülésére a labdarugó, tehát a Futball Kft.-t. Ott kerül sor először a beszámolásra és tájékoztatásra a jövőre vonatkozóan. E mellet az úgynevezett taggyűlésre is sor kerül, mert abban is megállapodtunk, hogy a Labdarugó Kft.-nek a taggyűlése is kell hogy tárgyalja ezeket a kérdéseket. Röst úr kérdezte, hogy mi a helyzet a sportpályával kapcsolatban. Nincsen érdemi előrelépés az ügyben. A tulajdonosa nem mi vagyunk. Jövő csütörtökön találkozom a német és osztrák vezetéssel. Akkor ismét próbálkozunk ennek az ügynek az előrehozatalával. Közben a gazdasági vezető, aki itt működött, ha jól tudom, Ő más területen folytatta munkáját. Tehát bizonyos kérdéseket újra kell kezdeni tárgyalni, hogy a sportpálya ügyében valamilyen megállapodás szülessen. Az szeretném azért jelezni, hogy próbálkozunk már most úgynevezett támogatók körének bővítésével. Levélben, személyes megkereséssel is több nagy magyar cégnek a vezetőit kerestük meg. Találkozást kértünk és tárgyalási lehetőséget. Ezekre még az érdemi válasz nem érkezett. Erről később majd tájékoztatjuk a tisztelt közgyűlést. Tarnóczky Attila: Még annyival kiegészíteném a korábban elmondottakat, hogy a pályázati kiírás az tartalmazza a szempontokat. Oda van írva, hogy ezek nem rangsort jelentenek. Tehát minden normális ember számára azt jelenti, hogy ezen szempontok együttese alapján dönt az Önkormányzat. Más kérdés, hogy valóban a mondat hiányzott, hogy ezt így kell értelmezni. Tüttő István: Marton úr felvetette, hogy a 9. oldalon a folyamatban lévő peres eljárás. Jogos az észrevétel Marton úr itt elírás történt, mert annak az eredményeképpen. Az eljárás lezárult és ennek az eredményeképpen. Ebben kérném, hogy fogadja el, hogy ezt módosítjuk. Kelemen Z. Pál úr a kiadványokkal kapcsolatban észrevételt tett. Ezeket a kiadványokat azzal elintézni nem lehet, hogy nincsen igazán hatásuk és nem térül meg az a befektetés, amit erre fordítunk, mert megtérül. Az internettel kapcsolatban pedig szeretném jelezni, hogy az informatikai bizottság új tagjai Perkó Zsolt, Tóth Elek és Tóth László urak, csak ezt még nem ismertettük Önökkel. Természetesen ez az informatikai bizottság azonnal összeülhet. Megadjuk hozzá a pontos címeket. A 11. oldalon Marton úr és Kelemen Z. Pál úr a magisztrátusra vonatkozó megjegyzést tett. Én magam fogalmaztam így, mert pillanatnyilag ez így ismert. A későbbiekben ezt a nevet mindenképp el fogjuk vetni és helyette egy más jellegű szót fogunk használni, ami talán jobban kifejezi a tartalmát ennek a társaságnak. Felvetődött még az a kérdés, hogy az Alfától Omegáig Kft.-vel kapcsolatban, mikor várható a befejezés. Nagyon röviden annyit mondanék erről többször tárgyaltunk azóta az Alfától Omegáig Kft vezetésével. Én mint a tulajdonos képviselője a másik tulajdonos a végelszámolást végző Stáhl úr. Gyakorlatilag minden verzióra megvannak már a konkrét számok, de az ügyvezető úr olyan jelzést adott, hogy mindenképpen bírósághoz fordul, ami gátolja a folyamatot. Addig amíg az le nem zárul azt lehet mondai, hogy nem működik maga az Alfától Omegáig. Tehát nem fogunk költségeket erre már elszámolni, de nem tudjuk véglegesen a vagyonmegosztást elvégezni, nem tudjuk bejelenteni a cégbíróságnak, hogy ez a Alfától Omegáig Kft. megszűnt. Én korábban tettem már egy javaslatot, hogy próbáljunk megállapodni még akkor is, ha érzelmeink ezt nem igazán támasztják alá. Pillanatnyilag az a pénz, ami ebben a felosztásra váró társaságban még benne van - még tartalmaz egy olyan 5-7 millió forintot - hogyha elhúzzuk még az időt ez a benne maradt kis felosztható vagyon rész is el fog olvadni. Dr. Baranyi Enikő képviselőnő kérelmével természetesen egyetértünk. Összesítjük az erre vonatkozó költségeket, várható költségeket illetve olyanokról, amiről még ugye ami még nem lett lebonyolítva. Legközelebbi ülésre vissza. Tehát, csak azt tudjuk pontosítani, ami már volt, és ami meg lesz. A Sugár utcával kapcsolatban, hogy kinek a felelőssége vetődik fel. Én biztos vagyok benne, hogy a tulajdonosnak kell megóvnia saját vagyonát, de bárhogy védi is valaki a vagyonát ha betörő jár ott akkor bizony kár érheti. Természetes az ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk. Hát a rendőrség reméljük, hogy eredményesen fog vizsgálódni. Megadtuk pontosan a csillárnak a fényképét is. Tehát a beazonosítása is így könnyebbé válhat, de ne reménykedjük túlzottan, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy vagy túl gyorsan eljuttatják olyan helyre ahol megrendelték, vagy olyan emberek vitték el akik szétszedik és más módon értékesítik. Tehát nem könnyű feladat. Az önkormányzat felelősségét föl lehet vetni. Ki fogjuk vizsgálni. Egy biztos, hogyha korábban eladtuk volna nem erről az oldaláról beszéltünk volna az ügynek. Dervalitsné Schott Zsuzsanna: Azt a választ tudnám adni erre, hogy ez több esetben és nem csak a vásárcsarnokra vonatkozó, tehát a vásárcsarnok üzleteivel kapcsolatban fordult elő, hogy esetleg a közgyűlés döntött olyan esetben, hogy valaki, valamit alapáron közvetlenül megvásárolhat és ezután a kérelmező, nemhogy lemondta volna a vásárlási szándékát, hogy visszamondta volna, hanem egyáltalán nem is jelentkezett többet nálunk. Többszöri felhívás ellenére sem. Én úgy gondolom, hogy ez nem függ össze a Plazaval, a Plaza részére való területértékesítéssel. Tüttő István:Amennyiben ettől többet tudunk akkor arról is értesítjük Marton urat. A vásárcsarnokban a DÉDÁSZ saját maga kiderítette, hogy a mérőóráit rosszul kötötte be. Sajnos azt is közölnöm kell, hogy ez nem csak a vásárcsarnokban fordult elő, hanem a Batthyány Lajos Gimnáziumban is. És még van esély arra is, hogy mivel a DÉDÁSZ most folyamatosan vizsgálja felül minden ilyen objektumot, amely számára mint kezelőnek kötelessége, hogy máshol is találnak hasonló műszakilag kifogásolt, általunk nem kifogásolt problémát. Jogi véleményt még nem kértünk, de kivizsgáltattam már amennyire lehetett jelenlegi ismereteink alapján, hogy mi az ami elfogadható és mi az ami nem. Erről tájékoztatást tudok adni. Nem lett sokszorosítva, de itt van már nálam az erre vonatkozó vélemény mely szerint a következő ajánlat, illetve javaslat szerepel. A DÉDÁSZ bírósági úton szerezzen érvényt a követelésének, vagy állapodjunk meg egy bizonyos alacsonyabb összegben és későbbi fogyasztás átlaga alapján lehet valamilyen egyezséget kötni. Nem kívánom hosszan részletezni. Tárgyaltam a DÉDÁSZ vezetőjével is Takács Zoltán úrral és Ő a fele összeget ajánlotta fel, mint tárgyalási alapot, de volt még egyéb kérése is. Abban maradtunk, hogy megpróbáljuk közelíteni a dolgokat, de végleges megállapodást még nem kötöttünk. Illetve úgy kötöttünk, hogy Ő benyújt egy számlát, és majd mi azt követően megvizsgáljuk, hogy be tudjuk-e fogadni, mert számára ugye kötelező a számlakibocsátás. Itt tartunk most. Kérem ezt így fogadjuk el. Marton István: Az általam feltett kérdések jó részére választ kaptam. Méghozzá jó válaszokat. Elfogadható válaszokat is. De hát én úgy gondolom, hogy abban a vásárcsarnokban, ahol a vételi szándék finoman fogalmazva sem dühöng, ott egyszerre három üzlettől visszalépnek, annak valami oka kéne, hogy legyen. Talán most teljesen mindegy, hogy összefügg a Plaza ügyével vagy nem függ össze, talán nem ártana kideríteni mert lehet, hogy olyan dolog, amit el lehet hárítani és akkor jobban megy az értékesítés. Amire hát nem nagyon kaptam választ az ugye a Futball Klubbal kapcsolatos kérdésem. Meg hát, amit a Röst úr is feszegetett. Sajnos szomorúan kell tudomásul venni, hogy még a tárgyaló fél személyében is változást állt be, miközben a tulajdonjog megszűnésére irányuló törekvéseink öt éve tartósan hát finoman fogalmazva is zátonyra futottak. Magyarul öt éve nem történt semmi érdemi ebben az ügyben. Az én kérdésem az, hogy végérvényesen elment-e az a 10 millió forint, vagy van esély, hogy ebből valamit látunk. Egy kérdés volt amire, megnyugtató választ nem kaptam. Az pedig az Alfától Omegáig ügye. Konkrétan, hogy mikorra zárható le ez a végelszámolás. Nekem új fejlemény ez és gondolom képviselő társaimnak is, hogy a Stáhl úr a bírósághoz fordul. És hogy fogyóban van a vagyon, ami pillanatnyilag 5 és 7 millió forint között van. Úgy gondolom, hogy az önkormányzat jó szándékának ebben az ügyben már réges-rég végesnek kellett volna lenni. Nem kellett volna megvárni, hogy a minket képviselő végelszámoló, illetve a pár tized százalékban lévő másik tulajdonos társ forduljanak a bírósághoz, hanem szerintem nekünk kellene, de azonnal. Ugyanis ezek a perek, hát eléggé sok irányúak és nem az szokott történni, hogy mondjuk van több tízezer kis tulajdonos és addig amíg a mondjuk a Posta Bank esetében a több tízezer emberre 30-40 ezer emberre nem tudnak megállapodni addig nem lehet tenni semmit. Igenis lehet tenni. És úgy gondolom, hogy mivel mi elsöprő többségű tulajdonosok vagyunk, nekünk lépni kellett volna. Ha nem tettük meg eddig, akkor tegyük meg most és előzzük meg mi a peres eljárás kezdeményezését. Röst János: Ugyanebben a témában szerettem volna kérdést feltenni az Alfától Omegáig Kft. végelszámolásával kapcsolatosan. Tekintettel, hogy Marton István képviselő társam ezt itt megkérdezte, úgy gondolom, akkor nem a kérdéseknél mondom el a véleményemet, hanem ennél a napirendi pontnál. Az Alfától Omegáig Kft. végelszámolását a közgyűlés, a korábbi közgyűlés 1997. november 14-én határozta el. Jól hallották képviselőtársaim. Tehát most 99 május van. Ez több mint másfél év. Ha napokban mérem, akkor elmúlt 5x50 nap, jobban mondva ma van az 5x50. napja a végelszámolásnak, ami úgy gondolom, hogy jelentős időhányad. Egy végelszámolásnál úgy gondolom, hogy ennyi időre nincsen szükség. Ilyen típusú beruházások lezárását követően fél évnél be kell, hogy fejeződjön egy végelszámolás. Ugyanis itt nem kell vagyont értékesíteni. Nem kell dolgozókat elbocsátani, végkielégítést kifizetni. Egyszerű manuális munkáról van szó. Meggyőződésem, hogy egy év óta a végelszámoló nem csinál egyebet mint a saját működési költségét fizeti ki. Körülbelül ebből áll a munkája. Kérdésként azt kellett volna feltenni, hogy mit kíván tenni a városvezetés és meddig kíván szórakozni az önkormányzattal, a város vagyonával, a város pénzével a végelszámoló. A jegyzőasszonytól szeretném kérni, hogy javasoljon jogi megoldást, hogy amennyiben a végelszámoló a város akaratával szemben, város érdekével szemben helyezkedik, miként lehet megszüntetni a státuszát és továbbra is javaslom a büntetőjogi ügyészi felelőségre vonást, mint a végelszámolóval szemben, mint pedig a korábbi Kft. vezetőjével szemben. Tüttő István: A legutóbbi megbeszélésen megállapodtunk, hogy mikortól állítjuk le teljesen az összes működését. Ugyanis jelezték, hogy már számla nem érkezik be. Illetve kintlévőség van még, de az a úgynevezett üzlettulajdonosok részéről fennálló tartozás formájában, átadható követelés formájában létezik. Tehát ilyen szempontból nem várható olyan fejlemény, ami szükségessé tenné a további fenntartását ilyen körülmények között is a működésnek. Tehát így ez a része befejeződik. Kelemen Z. Pál: Egy kérdésem lenne, hogy ezzel az Alfa Omega üggyel kapcsolatban van egy társtulajdonos négy ezrelék mértékben. Van e annak olyan követelése, ami nem teljesült, vagy ami akadályozza a végelszámolást. Tüttő István: Van. Nagyon egyszerűen tudok rá válaszolni. Egészen másképp ítéli meg azt az úgynevezett vagyon megosztásnak a forintális részét, mint ahogy mi látjuk. Mi azt mondjuk, hogy a Számviteli Törvény szerint kell eljárni. Tehát az átadás az a könyvszerinti értéken történik. Ő pedig azt mondja, hogy számára elfogadhatatlan, mert olyan jellegű költségekben kívánja ezt elszámoltatni, amely nem más mint egy felértékelt vagyon. Sőt most egy újabb ponttal megtoldva azt jelzi, hogy mivel a Plaza területe iksz forintér el kel négyzetméterenként. Világos, hogy az a terület is, ami átadásra került ennek függvényében elszámolni a vagyonmegosztásban így kell. Tehát mi teljes mértékben ettől elzárkózunk, de számára elfogadhatatlan. Ő kéri, hogy a 15 millió forint úgynevezett kamatot, amelyet a ZÁÉV számunkra 45-ről letornázott 15-re Ő nem fogadja el, mert Ő vétlen abban, hogy kamatot kellet fizetni. Tehát számára 15 millióval megnövelni kell azt a részt az egészt, amin majd osztozunk. És fejből most nem kívánom hosszan még sorolni, több ponton van még ilyen jellegű nézeteltérésünk, illetőleg nem nézetazonosságunk. Én bármikor hajlandó vagyok aláírni ezt az általam kért és megkövetelt formájú végelszámolást. A másik oldal nem teszi meg. Én pedig nem vagyok hajlandó aláírni azt a verziót, amelyet épp az előbb mondtam el. Csak a bíróság dönthet. Jó akkor ezt a lépést a jegyzőnővel megbeszéljük. Van e még. Úgy látom nincsen. Kérem, akkor a határozati javaslatokra kerül sor, azoknak az eldöntésére. Azzal a határozati javaslattal kezdeném, amely nem szerepel a felsorolásban. Ez pedig a Sugár utca 3-ra vonatkozó határozati javaslat. A közgyűlés az Iparkamara részére további határidő hosszabbítást nem biztosít. A Sugár utca 3. szám alatti ingatlan 26 millió forint plusz a felépítmény utáni ÁFA limit áron nyilvános pályázaton való értékesítéssel egyetért. Határidő, 1999. május 19.. Felelős, a polgármester. Ez a határozati javaslatom. A közgyűlés 16 szavazattal 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután az 1-es számú határozati javaslatot teszem fel szavazásra, amelyben felsoroljuk mindazon számú határozatokat, amelyekről a jelentést elfogadjuk. Kérem, döntsünk. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2-es számú. A 69/1998. számút hatályon kívül helyezzük. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3-as számú határozati javaslatról kérem döntsenek. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 4-es számú határozati javaslatról kérem döntsenek. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István:. A 5-ös számú határozati javaslatról kérem döntsenek. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodás a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 6-os számú. Ez pedig a OKSB javaslata alapján. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodás a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a Városi Könyvtárral kapcsolatos javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 7-es számú határozati javaslatról kérem döntsenek. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 8-as számú. Melyben elismerésünket fejezzük ki a HSMK vezetőinek a Tavaszi Zenei Fesztivál sikeres megrendezéséért. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Döntsünk, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz beadandó pályázat ügyében. Dr. Baranyi Enikő: Igen. A problémám az, hogy én ezt úgy érzékeltem, hogy erre a határozati javaslatra úgy fogunk visszatérni, hogy lesz módunk itt még javaslatot, illetve korrekciót tenni. Tehát nem igazán futott végig ez a kör. Tüttő István: Mi lenne a korrekció, mert csak ennyi összegről lehet pályázni és csak így lehet pályázni. Nem tudok mást. Ugyanis ki kellett mutatni pontosan, hogy mennyibe került és ki mennyit kér. Ez lett a végelszámolásnak az eredménye. A pályázatot május 20-ig be kell nyújtanunk, vagy eldöntjük most, vagy azt mondjuk, hogy ez nem kell nekünk. Böröcz Zoltán: Elnézést kérek az ügyrendi gombnyomásért, de valóban csak így tudtam közbeavatkozni, hogy Baranyi Enikő képviselőtársam valószínű arra célzott, hogy itt elhangzott egy olyan javaslat, hogy meg kell vizsgálni azt a bizonyos 6 millió forint kifizetésének az összegét. Az hiszem Kelemen képviselőtársamtól hangzott el. Szeretném mondani a képviselő-testületnek, hogy a Pénzügyi Bizottság meg fogja vizsgálni, nem is kér rá Önöktől felhatalmazást, automatikusan megteszi. Tájékoztatni fogja Önöket, hogy ez a 6 milliót meghaladó összeg az valójában plusz pénz, vagy a szerződési kötelezettségünk telesítése volt. Tüttő István: Kérném, akkor a javaslatról döntsünk. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor a 9-es számút kérem. Illetve most már a 10-es számút. Kérem döntsenek. Ez a végszavazás. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 129/1999. (V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 28/b/1997, a 77/2/1998, a 226/3/1998, a 259/2/1998, a 315/1/1998, a 326/1998, a 12/1999, a 13/1999, a 39/3/1999, a 68/1999, a 71/1999, a 72/1,2,3/1999, a 73/5,6/1999, a 77/1999, a 78/2/1999, a 82/1999, a 88/1999, a 89/1999, a 96/2/1999, a 97/1/1999, a 100/1999, a 115/1999 és a 117/1999. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 69/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi. 3. a 174/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi. 4. a 336/1998. számú határozatot hatályon kívül helyezi 5. a 18/3/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. június 30-ig meghosszabbítja. 6. az alapítványi kérelmet az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával megegyezően, a kulturális feladatok támogatása alapból költségvetési rendelet 10. számú melléklete 2. pontjában szereplő összegből Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítványt 20.000 Ft-al támogatja. Utasítja a polgármestert, hogy a közgyűlés által jóváhagyott kifizetések végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7. a Városi Könyvtár költségvetésében biztosítja Pintér Béla a Városi Könyvtár volt igazgatója munkaviszonyának megszüntetéséhez szükséges fedezetet. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a Szociális és Családügyi Minisztérium által a közmunka program megvalósításra kiírt pályázat beadásával egyetért. Saját forrásként - a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeg terhére - biztosítja a 2.309,9 eFt-ot. Felkéri a Polgármestert, hogy a határozatát a pályázathoz mellékelje. Határidő: 1999. május 19. Felelős : Tüttő István polgármester 9. elismerését és köszönetét fejezi ki a Hevesi Sándor Művelődési Központ vezetőinek és munkatársainak a Tavaszi Zenei Fesztivál sikeres megrendezéséért. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 10. az Iparkamara részére további határidő hosszabbítást nem biztosít. A Sugár utca 3. szám alatti ingatlan 26 millió forint plusz a felépítmény utáni ÁFA limit áron nyilvános pályázaton való értékesítéssel egyetért. Határidő: 1999. május 19. Felelős : Tüttő István polgármester 11. megbízza a polgármestert, hogy a rendkívüli téli időjárási viszonyok miatt felmerült mentési többletköltségek – 148.960 Ft – megtérítésére a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácshoz pályázatot nyújtson be. Határidő: 1999. május 20. Felelős : Tüttő István polgármester 12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések Bicsák Miklós: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester úr! Mit tesz az önkormányzat, illetve a hivatal, ha valaki nagyobb értékű ingatlant megvásárol és gondoskodik a rendbetételéről, kaszálásról 6-7 évvel Palinban. Ilyen a volt ÉPGÉP az úgynevezett somogyi kastély és a lazsnaki kertészetnek a területe is. Főleg érvényes ez a lazsnaki kertészetre. A parlag fű már a közvetlen lazsnaki kertészet szomszédságába lévő Alkotmány utcai lakosokat, házakat veszélyezteti. Egyszerűen a tulajdonos nem vesz tudomást, hogy az ingatlanát rendbe kell tenni. Ilyen tavasszal hála a jó égi áldásoknak, az esőzéseknek, hogy minden héten füvet kellene nyírni, vagy rendbe tenni, nem törődik. Rontja a környezetet ott a területemen, tehát jogos a lakosság felháborodása. Tisztelettel kérdezném a hivataltól, illetve a Polgármester úrtól, hogy ilyen esetben a hivatal mikor és hogyan jár el a tulajdonossal szemben, mert most már nagyon irritálja az ott lakó tulajdonosokat. Mind a három épületnél fent áll. Főleg ha Zalaegerszeg felé megyünk a somogyi kastélyt, bármelyik képviselőtársam látja közvetlen az út széléről, hogy néz ki ez az ingatlan környezete. Korpavár városszéli település ugyancsak talán fejlődésnek indul Az elöregedett, úgynevezett kis falucskába lassan a városból többen kiköltöznek és megvásárolják az ingatlanokat. Nekem nem is az a gondom és a kérdésem, hanem az ott lévő fiatal házasoknak közvetlen a falu szélén lévő helységtáblánál úgynevezett háromszög van, a régi út ami a temetőhöz és a zalaegerszegi úttal kapcsolatban lévő mezőgazdasági terület, a rendezési terv szerint nem lehet rá építkezni. A kérdésem. Szeretne ott fiatal házaspár építkezni a saját telkükön, de mivel városrendezés végett ez nem megoldható. Kérném polgármester urat, hogy a módosításra szíveskedjék lehetőséget teremteni ott mezőgazdasági területek vannak, amire a lakosság egy része már igényt tart. Magánházak, illetve kis szolgáltató egységet szeretnének építeni ott többen, szeretném ha a kis település is egy kicsit virágozzon ki. Ez a városunknak is nagyon jó lenne, mert Zalaegerszeg felé haladva bizony valamit már mutatna. Tüttő István: Én erre az utóbbira azt válaszolnám, hogy fogalmazza meg Bicsák úr levélben ezt a kérést, hogy ott építkezni szeretne a település. A rendezési tervet természetesen hozzá kell igazítanunk, mert akárhogy is a rendezési terv ha ott nem tesz lehetővé ilyesmit, akkor az építési engedély ilyen célra nem adható ki. Tehát, fel kell oldani azt a meglévő korlátot. Eddig ilyen jellegű igény egyetlen egy merült fel - hát ugye ennek a fiatal házaspárnak - csak azt a választ tudtuk adni, hogy a jelenlegi rendezési terv előírásai mellett nem tudjuk engedélyezni számára a dolgokat. Amennyiben az úgy áll, ahogy azt elmondta Bicsák úr, hogy ott nagyobb számban szeretnének ilyen jellegű, hát akár lakást építeni, akkor kezdeményezzük a főépítészi irodánál ennek a rendezési tervnek a módosítását. Nem az én hatáskörömbe áll, hogy áthúzzam egy ceruzával ez egy hosszadalmas dolog, de mindenképp elindítjuk. A jegyzőnőnek átadnám a szót a úgynevezett tulajdonos felszólításának lehetőségéről. Dr. Tuboly Marianna: Ha ingatlan rendbetételéről van szó építéshatósági törvény alapján van lehetőség felszólítani a rendbetételre. Keményebb esetben bírságot kiszabni, természetesen a humánosabb megoldással kezdődik a folyamat. Parlag fű ügyben pedig külön nyomatékosabb eljárás is lehetséges. Tehát speciálisan parlag fűre szintén ez a folyamata. Felszólítása megfelelő eljárásra, nem teljesítés esetén bírság. És kérem képviselő urakat, hogyha parlagfű, vagy ilyen hasonló esetet találnak akkor szíveskedjenek Önök is jelezni. Természetesen, hogy ez a hivatalnak a feladata környezetvédelmi felügyelőkön keresztül, de annak ellenére, hogyha ilyen tapasztalatuk van. Tóth Zsuzsanna: A Király út 31. szám alatti lakók fogadóórámon kerestek fel problémájukkal. Állítólag gondjukkal már többször folyamodtak a Polgármesteri Hivatal illetékeseihez, de elmondásuk szerint problémájuk érdemi része nem kapott elég körüljárást és emiatt ügyük elutasításra talált. A birtokukban lévő dokumentumokban pontosan le és körülírt vita tárgyát egy elmaradt parkoló kialakítás képezi. Kérem Tisztelt Polgármester urat, hogy tegye lehetővé a téma bonyolultságára való tekintettel, hogy a jegyzőnővel történt egyeztetés után az Ügyrendi és Jogi Bizottság tárgyalja a témát. Köszönöm szépen. Tüttő István: Természetesen. Kiss László: Két kérdésem lenne Miklósfával kapcsolatban. Az egyik az, hogy Miklósfán örvendetesen halad a csatornaépítés. Három utcában már gyakorlatilag kiépítésre került a vezeték, a főátemelőnek a beton ciszternái is elhelyezésre kerültek. Hosszabb várakozás után végre a lakosok is megkapták a Csatornaépítő Társulattól a befizetésre vonatkozó információkat. Imre Béla úrtól kérdezném, úgy is mint a miklósfai Csatornaépítő Társulat Intéző Bizottságának az Elnökétől, hogy fenn áll-e az idén is az a lehetőség, ami a Csatorna Társulat szervezése kapcsán szóba került, hogy aki egy összegben fizeti be a közmű hozzájárulást ilyen címen 10 vagy 15 ezer forint visszatérítésben részesülhet. A másik kérdésem pedig a Szentgyörgyvári hegyről a miklósfai Gárdonyi utca felé lejtő hegyi utaknak a csapadékvíz elvezetésére vonatkozik. Egy olyan eső kapcsán mint például május 1-én is volt. A Gárdonyi utca végén a buszmegálló környéki házaknál, valamint a Gárdonyi utca közepén a csapadék víz körülbelül 50 cm-es magasságban állt a házak udvarán. Fóliasátrakat mosott el és gyakorlatilag fél órára a közlekedés is szinte lehetetlen volt. Ott valami műszaki hiba is van a csatornánál a csapadékvíz elvezetésénél az árokrendszerben. Arra kérném a Polgármesteri Hivatalt, hogy vizsgálja felül ezt a kérdést. Mikor számíthatnak az ott lakók arra, hogy ez a műszakilag és egyébként is tarthatatlan állapot megszűnik. Imre Béla: Információim és ismereteim szerint még a 15%-os állami támogatás a közműfejlesztési hozzájárulások után utólagosan visszaigényelhető az államtól és ez visszajuttatható a lakosság részére. Mindenki, aki az idén valamilyen összeget befizet és érthető itt a részletfizetésekre is, kivéve azt, aki lakás takarékpénztári szerződést kötött, mert az majd a tényleges átutalást követően kerülhet ebbe a helyzetbe. Ez a bizonyos visszautalást megfogja kapni. Ez az önkormányzattól kapja, tehát nem a társulattól. A másik kérdés ez a csapadékvíz probléma. Ismert számunkra két olyan neoralgikus terület Miklósfán ahol ez a csapadékvíz elvezetés ilyen intenzitású esőknél valóban problémát okoz. Az egyik a Gárdonyi utca Marek út kereszteződésében a TSZ területről lezúduló víz, amely nagyon koncentráltan jelentkezik, valamint a Szentgyörgyvári hegyről és a Szentgyörgyvári utcán keresztül zúduló víz. Megnézzük, hogy mit tudunk tenni, sajnos már több ízben vizsgáltuk itt elég komoly beavatkozás kell ahhoz, hogyha tényleg generálisan meg akarjuk oldani a problémát. Amire a források bizony-bizony nagyon szűkösen állnak rendelkezésre. Dr. Baranyi Enikő: Rövid kérdésem az lenne, hogy meddig kívánja fenntartani a város vezetősége és a hivatal és egyáltalán a közgyűlés azt a gyakorlatát, hogy egy-egy közgyűlésre 30-32 napirendi pont kerül ide. Tudva levő ugyanis, hogy ennyi napirendi pontot reggel hat órás kezdés mellett se lehet végig tárgyalni, főleg hogyha képviselőtársaim hozzászólási és sokszor SZMSZ-t is sértő oda-vissza történő párbeszédét veszem figyelembe az elmúlt két órában. Van-e módja tehát az SZMSZ módosítása nélkül is, hogy a folytatólagos közgyűlést akár beépítve, vagy pedig időkorláttal, időben befejezve történjenek meg a napirendi pontok tárgyalásai. Tüttő István: Korábban javasoltam, hogy kezdjük 9 órakor a közgyűléseket. Mivel erre vonatkozóan most nem tudom, jegyzőnő kíván erre vonatkozóan valamilyen véleményt mondani. Hát megvizsgáljuk a lehetőségét. Tarnóczky Attila: A rendszeresen jelentkező 30 egynéhány napirendi pontot természetesen ketté lehet osztani. Két közgyűlésre mondjuk kéthetente. Nem ajánlom, mert egy rendes közgyűlésen természetesen polgármesteri tájékoztatót kell tartani, interpellációk, kérdésekre, napirend előtti felszólalásra kerül sor, és még mindig itt tartunk. Ez körülbelül mutatja, hogy a kettéfelezés az idő igényét mennyire növeli a dolgoknak. Én ezt jósolom. Természetesen folytatólagos közgyűlésre lehet számítani. Azt kiszámítani előre, hogy meddig tart egy közgyűlés magunk között szólva nem tudom. Nem lehet az eddigi gyakorlatot figyelembe véve, de bármelyik képviselő, hogyha úgy érzi, hogy a fizikai lehetőségei határaihoz ért, akkor legyen szíves javasolni, hogy zárjuk le a közgyűlést és folytassuk egy hét múlva. Tüttő István: Szeretném tájékoztatni Önöket nem részletesen erről a finn útról majd egy tájékoztatás készül írásban. Az ottani közgyűlés még soha nem tartott egy óránál tovább. Dr. Tuboly Marianna: Jobban szeretném képviselő urakat, képviselő hölgyet is egy későbbi időpontban meghívni a közgyűlés munkarendjének remélhetőleg tervezettebbé tétele érdekében. Egyébként az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Tóth úr indítványára tárgyalnánk ezt a kérdést újra. Fogok írásos meghívót is küldeni, de addig az ötleteket össze lehet gyűjteni. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel és kérdés. Az interpellációs kérdésekre kapott írásos válaszra teszem fel a kérdést. Bicsák Miklós úr elfogadja-e a választ. Bicsák Miklós: Az elsőre a buszmegállóval kapcsolatban elfogadom polgármester úr. A második kérdésem a Sugár úttal kapcsolatban, hogy a károlyi kerttel, illetve a helyi járat buszmegállója fenntartja, most is fenntartom. Mi képviselők azzal a szándékkal dolgozunk a közgyűlésben, hogy az állampolgároknak a problémáját, egyéb észrevételeit kötelesek vagyunk tolmácsolni és képviselni. Itt a beszámolóban, illetve a válaszban azt olvasom, hogy egyáltalán nincs ilyen probléma. Én igenis, most is megerősítem és határozottan felelősségteljesen kijelentem, hogy ez probléma. Az autós polgárok jelzik, hogy csúcsforgalomban délutáni főleg esős időpontban a helyijárat busz, amikor felveszi az utasait, több percet ott várakozni kell és ez idegesítő. Sőt a kocsiknak az egymás után való a Fő útra is ki ér a végük. Én nem tudom elfogadni. Én 6 helyet kértem, hogy szüntesse meg a szakgárda, erre 14 helyről van itt a válaszban. Én továbbra is úgy néztem, mint autós ember. Megoldható ez a probléma. Nem fogadom el. Tüttő István: Egyébként ha olyan javaslatot van, amit lehetne érdemben hasznosítani, azt kérjük, a Műszaki Osztály fele, tegye meg. Tehát az első részét elfogadja Bicsák úr. Én akkor felteszem a második részt szavazásra, hogy Önök ezt elfogadnák-e vagy sem. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a választ nem fogadja el. Tüttő István:Dr. Baranyi Enikő képviselőnőtől kérdezem, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e. Dr. Baranyi Enikő: Elnézését kérem Polgármester úr, de kénytelen vagyok Bicsák képviselőtársam mintáját követni. Nevezetesen nem tudom elfogadni a választ. Méghozzá azért, mert azt hiszem, hogy újabb helyszíni bejárásra lesz szükség. Esztétikai érzékemet zavarja az a helyzetkép, ami ott van. Más a feladatunk és más a lehetőségünk, mint ami a válaszban megjelent. Tüttő István: Megkérdezem a közgyűlést, hogy elfogadják a választ. A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor erre is szintén visszatérünk. 3.) Tóth László önálló képviselői indítványai (írásban) a.) Javaslat protokoll rendelet megalkotására Tóth László: Fogadóóráimon többször szóvá tették, hogy, amikor a közgyűlést nézik, akkor nem tudják, hogy miről folyik a szó, amikor írásos interpellációkat, meg önálló képviselői indítványokat adnak be. Ezért nagyon röviden a lényeget felolvasnám mind a két esetben. Az első önálló képviselői indítvány tárgya: Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata protokoll rendeletének megalkotására. Tisztelt Polgármester Úr ! Az elmúlt időszak eseményei, melyet itt nem kívánok részletezni arra késztettek, hogy egy protokoll rendelet megalkotására tegyek javaslatot, mely rendeletben foglaltak betartása elengedhetetlen feltétele nemcsak az önkormányzati, hanem a hivatali munkának is. Többek között az alábbiakról kell rendelkezni: Kik és milyen szinten képviselhetik az önkormányzatot, az önkormányzati rendezvényekre, ünnepségekre meghívandók körét, V.I.P személyek, címek rangok feltüntetésével részletezve. Minden egyébről, ami közvetlenül, vagy közvetve a protokoll fogalmába tartozik. Ez lett volna az első önálló képviselői indítványom lényege. És megkérdezném, hogy egymás után tárgyaljuk, vagy egyszerre a kettőt. Tüttő István: Ezt el is kell készíteni. Tóth László: Tudom. Csak akkor az lenne a kérdésem a tisztelt közgyűlés felé, amennyiben úgy gondolják, hogy ezt rendeletben kell szabályozni, akkor kérem a bizottsági szakaszba utalják. Tüttő István: Bizottsági szakaszba utaljuk, de az lenne a kérésem, hogy mivel hát protokollról három javaslat kötet van a forgalomba. Tehát teljesen általánosan protokolláris témákat három vastag kötetbe lehet meghatározni, mert az is valószínű, hogy még hiányos, hisz ez állandóan bővül. De ha leszűkítjük azokra, amit Tóth úr javasolt, akkor meg kellene határozni pontosan Tóth úr részéről, hogy mely területeket szabályozzunk és kiadjuk annak a csoportnak, aki ilyen jellegű munkával foglalkozik, mert ilyen jellegű szakemberünk van már. És akkor bizottság elé kerül, és azt követően visszakerül a közgyűlés elé. Így elfogadható-e? Tóth László: Elfogadom Tüttő István: Milyen határidővel? Tóth László: Mondjuk szeptember 30. Tüttő István: Jó. Köszönöm. Akkor ezt kérném. Tarnóczky úr ügyrendi gomb? Tessék. Tarnóczky Attila:Az SZMSZ szerint az eljárás az, hogy ezt az indítványt automatikusan érdemi vita nélkül bizottsági szakaszba kell helyezni, hogy ott aztán milyen határidő lesz kitűzve, ott kellene megbeszélni, nem most eldönteni előre. Tüttő István: Akkor bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem döntsünk, hogy bizottsági szakaszba kerül. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 130/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a protokoll rendelet megalkotására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : valamennyi bizottság elnöke b.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdési időpontjának megváltoztatására Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés 1998. november 2-i megalakulása óta a testület immár a 16. ülésnapján van túl. A testületi ülések minden esetben kivétel nélkül 14.00 órakor kezdődnek és általában 21.00-22.00 óra között fejeződnek be, illetve sok esetben be sem fejeződnek. A napirendi pontok száma átlagosan 20-30 között van. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa város sorsát nagymértékben meghatározó döntések (rendeletek, határozatok, személyi és gazdasági ügyek) súlya indokolja, hogy olyan időpontban tárgyaljunk a fenti napirendekről, mely időpont korrelációban van az emberi agy teljesítőképességével. Hivatkozom e témában megjelent kutatási eredményekre, melyek szerint az emberi agy teljesítménye reggel 9 és délután 14 óra között éri el a maximumát. Utána pedig folyamatosan csökken 19-20 óra között pedig, a délelőttinek csupán 30 %-a. Ennek ellenére eme időszakban nem egy esetben bonyolult, szakmai döntéseket kellett hoznunk. A jelenlegi gyakorlat tapasztalataira és jellemzésére most inkább nem térnék ki. Határozati javaslatom: 1999. június elsejétől Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdési időpontja reggel 9.00 óra, egyben 19.00 óra után a napirendi pont tárgyalása nem kezdhető meg. Módosítanám a határozati javaslatom azon részét, amikor júniusról rendelkezik, szeptember 1-től szeretném ezt elérni. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy jegyzőnő előbb említette, hogy ennek a témának külön teret fog szentelni és Baranyi Enikő képviselőnőnek is jelezte, hogy kéri a véleményt. Éppen arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne racionalizálni a közgyűléseket. És egyben ez is része lehet ennek a kérdés körnek, ezért bizottsági szakaszba utaljuk. Erről döntsünk, és a jegyzőnő fogja ezt az ügyet gondozni. Nem abban döntöttünk, hogy elfogadtuk, amit javasolt, hanem arról, hogy megvizsgáljuk. Kérem szavazzunk A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 131/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek a közgyűlés kezdési időpontjának megváltoztatására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. július 31. Felelős : valamennyi bizottság elnöke 4.) Javaslat aljegyző kinevezésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot. 132/1999. (V. 18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 1999. május 19. naptól az aljegyzői munkakör ellátására kinevezi Dr. Gyergyák Krisztinát. Személyi illetményét havi 207.000.- Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 2. ismételten megköszönve Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző munkáját, a 72/1999. számú határozat 3. pontját módosítva 1999. május 19. naptól munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző Tüttő István: Kívánunk nagyon jó munkát és kiváló együttműködést, hiszen a jegyző, az aljegyző, a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők csak egy cél érdekében dolgozhatnak, nevezetesen, hogy ennek a városnak minél jobb feltételeket biztosítsunk a továbbéléshez, illetve a fejlődéshez. Kívánjuk, hogy ehhez Dr. Gyergyák Krisztina aljegyzőként is jelentősen hozzájáruljon. Még egyszer köszönjük, és akkor megkérem, hogy foglalja el méltó helyét. Kelemen Z. Pál: Nem a kötelező udvariasság okán, hanem őszinte meggyőződésből a szocialista képviselőcsoport frakcióvezetője, jó munkát, sok sikert kívánok a megválasztott új aljegyzőnek, és köszönöm a távozó aljegyző munkáját, akinek hosszú életet és sok boldogságot kívánok. Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy Dr. Lukácsa Erzsébettel mi külön fogunk találkozni és külön megköszönjük az eddigi tevékenységét, ezért nem kívántunk itt most ezzel foglalkozni. Természetesen nem úgy fog elmenni, hogy ne ismernénk el az eddigi munkáját. Birkner Zoltán: Szeretnék csatlakozni Kelemen Z. Pál képviselőtársamhoz. A FIDESZ frakció nevében az új aljegyzőnek nagyon jó munkát kívánunk és megköszönjük Dr. Lukácsa Erzsébetnek az eddigi munkáját. Röst János: Bízva a közgyűlés bölcs döntésében már korábban gratuláltam Krisztinának, most szintén megteszem az összes liberális nevében. Marton István: Az előttem szóló összes frakcióvezető mondanivalójával az FKGP-MDF frakció nevében tökéletesen egyetértünk és sok sikert az új aljegyzőnek. Zsoldos Ferenc: Én nem egy frakció nevében, hanem a Városvédő Egyesület nevében köszöntöm az új aljegyzőt, kívánok neki sok sikert, és kérem azt is, hogy a lehetőségek alapján mi megkeressük minden alkalommal természetesen jegyzőasszonnyal együtt kérjük a támogatásukat és biztos vagyok abban, hogy az együttműködésünk célszerű, és hasznos lesz. Jó munkát kívánok. Tüttő István: Még egyszer megköszönöm. Mielőtt tovább mennék nem megfeledkezve, de talán most már azok is otthon ülnek, akiknek szólnánk. Nagy szeretettel köszöntöm mindannyiunk nevében azokat a ballagó diákokat, akik lehet, hogy már haza is értek az érettségi vizsgáról, és kívánunk az életútjukon nagyon szép eredményeket és azt, hogy a magánéletükben sikeresek legyenek, és azt kérjük, hogy öregbítsék Nagykanizsa hírnevét. Még egyszer minden jót és nagyon sikeres érettségi vizsgát, a szülőknek pedig sok-sok türelmet, hisz ilyenkor ők izgulnak leginkább. Bár a diákokra is jellemző ez, de a szülőkre talán még jobban. Biztos vagyok abban, hogy a diákságunk, aki most éppen a megmérettetés időszakában van, bizonyítani fogja, hogy Nagykanizsa oktatása magas színvonalú. 5.) Javaslat a Palini városrész csatornázása beruházási okmányának módosítására és a többlet céltámogatási igény lemondására (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta elmúlt csütörtöki ülésén ezt az előterjesztést, és az a helyzet állt elő, hogy a Gazdasági Bizottság igazából semmit nem tud mondani a tisztelt közgyűlésnek, hogy mit tegyen az előterjesztéssel. Az én személyes véleményem megvan róla, ami finoman arról szól, hogy a közgyűlés szíveskedjen elvetni ezt az előterjesztést. A Gazdasági Bizottságon tettem egy olyan javaslatot, ami szerint a Gazdasági Bizottsághoz kerüljön vissza ismételten ez az ügy, vizsgáljuk meg pontosabban, és akkor hozzunk érdemleges határozatot erről a dologról. Többen úgy gondoltuk, korai megtenni ezt a lépést, azt gondoljuk az ügyről, hogy ezt ráérünk megtenni novemberben is, és pénzmaradványként esetleg lehetne kezelni ezt a pénzeszközt, ha valóban lesz maradvány, és akkor ténylegesen tudjuk már, hogy mennyiről fogunk dönteni, és azt pedig a költségvetési rendeletnek megfelelően fogjuk felhasználni, és nem így, hogy ad hoc módon elvonunk egy beruházásból több mint 30 millió Ft-ot. Nem tudjuk, hogy szükség lesz-e rá, vagy az egészre, vagy egy részére, és elkezdjük különböző helyekre megcímkézni ezt a pénzt. Én azt gondolom, hogy az elfogadott költségvetési rendeletünknek sem felel meg ez az eljárás. Az általam előbb említett előterjesztést, mi szerint kerüljön vissza a Gazdasági Bizottsághoz az ügy a 8 jelen lévő tagból 4-en szavazták meg, míg az önök előtt fekvő előterjesztés 3 igen és 1 tartózkodást kapott, tehát igazából a Gazdasági Bizottság ebben az ügyben érvényesen határozatot nem tudott hozni. Kérem a közgyűlést, hogy ne szavazza meg ezt az előterjesztést. Ráérünk ebben a kérdésben novemberben is dönteni. Bicsák Miklós: Egyetértek a bizottsági elnök véleményével. A mai előterjesztések közül többen is a palini csatornázás jelenik meg forrásként. Hogyan lehetne elvonni a pénzt egy olyan beruházástól, ami még félig sincs készen. Hol van még a beruházás vége? Előttem szólalt föl Kiss képviselőtársam, hogy milyen gond van a belvízzel. Képzeljék el én is megemlíthetem, hogy Palinban a förhénci hegyről a belvíz hogyan folyik végig a Kalász utcában. Jöjjenek el velem és ha nem gumicsizmában megyünk végig, akkor én külön aranycipőt veszek bármelyiküknek. A településrész egyik része civilizált életet él, míg a másik részen áldatlan állapotok uralkodnak. Az előterjesztésben olyan dolgok vannak, amelyek elfogadhatatlanok a paliniak számára. Én kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy várják meg a beruházás végét, és nagyon kérem, hogy ezt ne szavazzák meg. Ha a beruházás végeztével marad pénz, akkor dönthetünk a további felhasználásról, de kérem, hogy ne csökkentsük az összeget, mert olyan költségek is felmerülhetnek, amelyekre ma még nem számítunk és akkor honnan veszünk pénzt. Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a palini csatorna megvalósítását semmi sem fenyegeti és a létrejött szerződések konkrét adatainak ismeretében a beruházás pénzügyi-műszaki áttekintése megtörtént. Az áttekintés során világossá vált, hogy a beruházás megvalósítása során a tervezetthez képest jelentős megtakarítás realizálható. Szó sincs arról, hogy a palini csatornán spórolni akarunk. Az ugyanolyan műszaki tartalommal fog megépülni, mint ahogy eredetileg elképzeltük. Birkner Zoltán: Itt részben megkaptam öntől a választ, amit szerettem volna kérdezni. Bicsák úr természetesen hozzászólt ehhez a kérdéshez, hiszen Palin városrésznek az önkormányzati képviselője. Én a magam, és az ő megnyugtatására is szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy valóban veszélyezteti bármilyen szinten a kivitelezést az, hogyha ezt a napirendi pontot most mi elfogadjuk? Megkérem a Műszaki Osztály vezetőjét, hogy ezt ö mondja el nekünk, hiszen szeretnénk tényleg minden szempontból körültekintő döntést hozni és nagyon szeretném annak még a látszatát is elkerülni, hogy a mai döntésünkkel veszélyeztetjük Palin városrész csatornázását. Cserti Tibor: Azért kértem szót nehogy az a látszat alakuljon ki, hogy bárki ebbe a városba különösképpen Palinban, meg akarná rövidíteni a városrész lakóit a jogos infrastrukturális ellátás megvalósításától, avagy az indokoltnál magasabb költségbe szeretné beleverni a lakosságot. Én azt hiszem az a tisztességes szakmai indoklás még e mellett, hogy ennek a beruházásnak a jogi-műszaki előkészítése nem ezen a sínen haladt. Az is a megvalósítás irányába mutatott, hogy lényegesen magasabb önkormányzati forrásvállalás mellett történt kötelezettségvállalás. Itt egy elvi, és egy konkrét jogi megoldási lehetőség is mutatkozik arra, hogy a város önkormányzatának forrásaiból valamekkora rész felszabadítható legyen. Erre egy reális jogi lehetőség van. Hozzá szeretném tenni, hogy ez nem jár olyan lehetőséggel, hogy egyúttal kisebb legyen a lakossági részvállalás, mert egy picit ebbe az irányba mutatott, ha áttételesen is Bicsák úr hozzászólása is. Én, mint a városrész képviselője ezt az ő részéről megértem. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy folyamatban van más városrészek csatornázása, befejeződött egy elég szép program az elmúlt időszakban, és ezek a lakossági részvállalások közel azonos arányúak mindenhol. Tehát olyan indokolatlan arányeltérítés ebből a pénzügyi-technikai módosításból nem született, és ezért a Gazdasági Bizottsági ülésen a módosítás föl sem vetődött. Az viszont igen, hogy egy további lehetőség mutatkozna esetleg a központi források megterhelésére, aminek most a részletes magyarázatától eltekintek, mert a tisztelt képviselőtársak nem is nagyon értik, hogy miről van szó. Ugyanakkor Törőcsik urat a bizottság felkérte arra, hogy a hivatallal együttműködve nézze meg ennek az elvi és gyakorlati lehetőségét. Ő ugyan jelezte, hogy nagyon rövid az idő a gyakorlati áttekintésére, de a Gazdasági Bizottság ennek ellenére várta a közgyűlésen ezt a fajta visszajelzést. Ha úgy tetszik, akkor én most megkérdezem, hogy a felkérésnek eleget tett-e? Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a mai napon ebben a témában ne foglaljunk állást. Kelemen Z. Pál: Két gerincvezeték helyett egy gerincvezeték készül, és ettől lenne állítólag a módosított beruházás olcsóbb. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ha kettő helyett valami egy lesz, az nem ugyanazt az üzembiztonságot, és nem ugyanaz a kiszolgáló-képességet jelenti. De erre kérnék megnyugtató választ a Műszaki Osztály részéről, hogy egy gerincvezeték egyenértékű-e a kettővel. A beruházás befejezése előtt kimondani azt, hogy valami olcsóbb lesz, hacsak nem valami csökkentett műszaki tartalommal csinálunk meg valamit, enyhén szólva kalandorság. Itt már korábbi beruházásoknál elmondták beruházási szakemberek, hogy 20% tévedés még elfogadható. Mindezek alapján én nem javaslom, hogy ezt a kérdést ma tárgyaljuk, vegyük le a napirendről. Amennyiben mégis úgy döntenek képviselőtársaim ne szavazzák meg ezt a határozati javaslatot. Tüttő István: Az lenne a véleményem, hogy hallgassuk meg a Műszaki Osztály vezetőjét, mert itt olyan műszaki kifejezések hangzanak el, amit szerintem helyre kell tenni. Imre Béla: Azt hiszem egy téma körül forognak a kérdések igazából, úgyhogy talán nem is személy szerinti válaszokkal kezdeném, hanem általánosságban. Sajnálatos dolog, hogy a költségvetés feszített helyzete olyan lépésre kényszerít bennünket, hogy át kell számolnunk azokat az előirányzati forrásokat, ami megragadható és esetleg más célra felhasználható. Én is örültem volna, hogyha ezzel várhatunk a végéig, hiszen valahol az eddigi tevékenységünk is erre utalt. El kell mondjam, hogy a céltámogatásról szóló törvény alapján meghatározott beruházási cél elérése érdekében lehet az állami támogatást igénybe venni. Ezt azért deklarálnám, mert elhangzott itt útjavítás, árokrendezés, csapadékvíz- elvezetés, de felhívnám a tisztelt testület figyelmét, hogy még bújtatva sem szeretném, hogyha ilyen rávilágítás történne a dologra, hogy ebből a pénzből bármi egyebet csináljunk meg, hiszen az Állami Számvevőszék nem szúrópróbaszerűen, hanem tételesen és minden évben ellenőrzi ezeket az állami támogatással megvalósuló beruházásokat. Szóvá is teszi, hogyha olyan előre látható megtakarítás tapasztalható és az állam felé nem mondja vissza azokat az állami támogatási forrásokat, ami beláthatóan nem szükséges. Ez persze nem jelenti azt, hogy most feltétlen ezt a néhány millió Ft-ot mindjárt vissza kelljen mondani, hiszen ennek a kisebbik része mondjuk az állami támogatás és ez mintegy 9 millió Ft-os összegre tehető. Ez a kiviteli terv alapján generál vállalkozásba került vállalkozásba adásra egy gerincvezetékkel és nem is volt kettő tervezve. Szeretném hozzátenni, hogy a megtervezett és engedélyezett megoldás van vállalkozásba adva, és ezt valósítják meg. Mindenki természetesen ugyanazzal a lehetőséggel, telekhatárig kapja a bekötés lehetőségét továbbra is, tehát műszakilag nem sérült senki ezen terv alapján. A megtakarítás több összetevőből tevődik össze és nem feltétlen effektív megtakarítás ez, hanem abból, hogy kedvezőbb kamatozású hitellehetőségünk van az OTP-nél a társulat részére. 10 millió Ft-tal több hitelt tudunk fölvenni, ami automatikusan azt kell hogy maga után vonja, hogy az önkormányzat ezzel a 10 millió Ft-tal kevesebb összeggel kell, hogy hozzájáruljon. De hozzáteszem, hogy a kezességvállalás, hiszen ebben a múltkor döntöttek az az önkormányzat részéről kerül fölvállalásra, vagyis hadd mondjam azt, hogy aki netán valami okból nem tud fizetni, vagy nem akar fizetni, annak a behajtása is a hivatalra hárul és az önkormányzat a költségvetéséből kell, hogy bizonyos átmeneti finanszírozásokat tegyen. Én azt hiszem, hogy semmilyen műszaki sérülés nem fog bekövetkezni e miatt és az természetes, hogy az előirányzati költségekben nem tudunk olyan lazán mozogni és feszítettebb egy picit a megvalósítás. 10% körüli tartalék van pillanatnyilag itt a befektetésre kerülő jóváhagyási összegben. Természetesen én is örültem volna, hogyha ezt az önkormányzati pénzt mondjuk akár útjavításra, akár egyébre használhatnánk föl. Dr. Tuboly Marianna: Annyi apró kiegészítést szeretnék hozzátenni, hogy általános a csatornapályázatoknál, hogy amikor a céltámogatási igényt az önkormányzat benyújtja, akkor a céltámogatási törvény és az ahhoz tartozó végrehajtási rendeletek alapján egy fajlagos költséggel kell benyújtani a pályázatot, ami aztán a közbeszerzési pályázat eredményeként való vállalkozásba adásnál mindig olcsóbb. Röst János: Egyszerűsíteném a helyzetet. Azt kérdezném meg Imre Béla osztályvezető úrtól, hogy tudja-e szavatolni, hogy nem lesz többletköltsége a beruházásnak, illetve tudja-e szavatolni azt, hogy a lakosság részéről 100%-kos befizetés történik. Mert ha ezt nem tudja szavatolni, akkor ezt a napirendet nem szabad tárgyalni a mai nap. Imre Béla: Azt igazából én nem tudom szavatolni, hogy a lakosság 100%-os fizetési hajlandóságot mutat-e, de bizonyos rátartás ott is természetesen van, hogyha az OTP adja a hitelt egy minimális 10-20-30 olyan nem fizető vagy késedelmes fizető esetleg számításba vételre került, de ilyen garanciát tőlem nem tud várni és nem is tudok vállalni. Bicsák Miklós:. Szeretném ha tudomásul vennék, hogy még egy egyszerű beruházás sem annyiba kerül a tervek készítésekor, mint a munka befejezésekor. Én nagyon kérem, hogy ezt az előterjesztést ne szavazzák meg. Marton István: Ha durván összeszámoljuk ennek az évtizednek a városban végrehajtott nagyobb csatornaberuházásait, akkor ez kb. a 6. ami a százmilliós nagyságrendet eléri, illetve meghaladja. Viszont az első azok közül, ahol valami döbbenetes mértékű megtakarítást lehet elérni. És ez nekem nem tetszik megmondom őszintén, mert amik itt érvekként elhangzottak mindkét tábor részéről, azok nem lehetnek helytállóak. Ugyanis, amit most tudunk erről az ügyről, azt amikor a beruházási okiratot elfogadtuk, akkor is tudnunk kellett volna. Egyszerűen mellbe vág engem az, hogy itt az eredeti költségvetésben be van állítva 174 millió Ft, és most 109 millió Ft-ra kellene ezt csökkenteni. Ilyen megtakarítást nem lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy 35-38%-kal kerül kevesebbe az eredeti előirányzathoz képest. Azt meg már fel sem merem tételezni, hogy ez a palini csatornaberuházás, ez valami olyasmi, mint volt az első közgyűlés életében a temető előtti nagy vasúti híd. Aki figyelmesen elolvasta a mai napirendi pontokat az látja, hogy három vagy négy helyen szerepel, hogy az itt megmaradó pénz oda megy. Bicsák úrnak azt az aggályát nem osztom, hogy Palin a rövidebbet húzza, mert én úgy gondolom, hogy ezen a városon ez a szégyen nem eshet meg, hogy valamivel évtizedes praxisunk van, és akkor mondjuk a hatodikat fogjuk elrontani csak azért, hogy kispóroljunk belőle pár tíz milliót. Én úgy gondolom, sőt biztos vagyok benne, hogy az előkészítés nem állja meg a helyét. Annak egyébként örülök, hogy fővállalkozásban kelt el - kétségtelen ma van kilencedik éve szorgalmazom - az összes ilyet, hogy az nyerje el, aki végül is dolgozik, mert ugye ez a példa is legalábbis engem is a korábbi igazamról győz meg, hogy tízmilliós nagyságrendbe lehet zsebre tenni úgy pénzeket, hogy elvállalja valaki a jó kapcsolatain keresztül, és utána megcsinálja más. Én azt hiszem, hogy intő példa kell, hogy legyen ez az előterjesztés és tartalmilag mindegy, hogy megszavazzuk-e vagy nem, de talán költségvetésileg szerencsésebb lenne, ha megszavaznánk. És még egy dologról kell, hogy beszéljek. Nem tartom szerencsésnek, hogy a szakbizottság érdemi álláspontot nem tudott az ügyben kialakítani. Megint a testületet a sürgetettség állapotába hozták. Teljesen mindegy, hogy itt milyen a testületnek a politikai összetétele, a személyi összetétele, de ezt a cuclit a harmadik közgyűlés szopogatja szépen, folyamatosan. Kelemen Z. Pál: Meghallgatva Imre Béla urat, megerősödött a meggyőződésem. Amit elmondott, abból azt a következtetést vontam le, hogy korrekt lojális képviselő, nem jelentett ki semmit kategorikusan, általában az azt hiszem kifejezést használta, és sejtetni engedte, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete azt diktálja, hogy megtakarítsunk itt közel 40 millió Ft-ot. Másképpen fogalmazva megrövidítsük a paliniakat 40 millió Ft-tal. Erről szól a kérdés, és semmi másról. Kérem eszerint szavazzanak. Tüttő István: Vissza tudjuk igényelni? Imre Béla: Marton úrnak szeretném mondani, hogy ez a bizonyos megtakarítás egy több összetevőjű megtakarítás, ahogy ezt az előbb is említettem. 174 milliós előirányzatot nem a 109-cel kéne összevetni igazából, hanem a 136-tal. Ugyanis mi a 174-et a korábbi gyakorlatnak és a lehetőségnek megfelelően ÁFÁ-s összegben igényeltük a céltámogatás során és így állítottuk be a költségvetésbe is. Ez az ÁFA megtakarítás igazából április elején realizálódott, amikor az APEH-hal is le tudtunk mindent úgy egyeztetni, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat hozzá tudjon jutni egy ilyen beruházás ÁFÁ-jához és ehhez több olyan részben okirat módosítás, illetve több olyan megállapodás, ami a bizottságok előtt is járt el kellett készíteni, hogy dokumentálva legyen ennek a kérdésköre. Tehát a 136 és a 174 között már nem olyan jelentős összeg van. Tarnóczky Attila: Eléggé meghökkenten hallgatom ezeket az érveket. Én magam is éreztem, hogy abból botrány kerekedhet, ha egy beruházás jócskán túllépi adott esetben a rá szánt összeget. De hogy a fordítottjából is az kerekedik, az azért meglepetés számomra. Jelzem önöknek, hogy Miklósfa esetében is az ÁFA, mint téma fel fog merülni. Nem tudom, hogy a képviselő-testület bármely tagja tudna bármiféle olyan garanciát adni azon kívül, hogy 10% tartalék van a beruházás összegben, miközben a szerződések megkötésre kerültek, hogy elmozdulás ebben az összegben nem lesz. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy itt érdemi megtakarítási lehetőség van. A két gerincvezetékkel kapcsolatban osztályvezető úr esetleg elmondhatná, hogy hány utcában van két gerincvezeték. Tüttő István: 2000-re nincs már ebből a programból pénzügyi teljesítés és ezzel összhangban a műszaki teljesítésnek is meg kell történnie. A mi szerződésünk ezzel a céggel fix összegre szól. Megkérdezem Imre Béla urat, hogy ezek után mi vetődhet fel plusz költségként, hiszen szerződést kötöttünk ennek a munkának az elvégzésére x millió Ft-ért. Imre Béla: A szerződés a megtervezett megoldásra készült. Pótmunka abból adódhat, ha a meglévő közművek nyilvántartása nem volt pontos és ez miatt nyomvonal pontosítást kell alkalmazni. Ennek az eddigi gyakorlat alapján a 10%-ba bele kell férni. Dr. Tuboly Marianna: Történt ma hivatkozás arra, hogy napirendi pontok között és a következő közgyűlés napirendi pontjai között is szerepelhetnek olyan más fontos ügyek, amelyeknek a holdpontról való elmozdulása előirányzatot igényel, úgyhogy ennek fényében szeretném tudatosítani, hogy ez egy kötött előirányzat, tehát ha bármi új fedezetre volna szükség, az az önkormányzat hitelkeretét kell, hogy megnövelje, ami úgy gondolom, hogy indokolatlan. Törőcsik Pál: Szeretném, hogyha ez a vita egy kicsit más irányt venne. Palin arra kapott lehetőséget, hogy közművesítve legyen, és ezt nem veszélyezteti semmi. Osztályvezető úr elmondta, hogy konkrétan honnan adódnak ezek a megtakarítások, azt is, hogy mi ennek a forrása, azt is, hogy milyen tartalékok vannak még ezen kívül ebben a beruházásban. Próbáljunk tárgyszerűek lenni és ha valakinek más a véleménye, az próbáljon érveket fölsorakoztatni e mellett és ne érzelmi húrokat pengessen. Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm osztályvezető úrnak az optimista véleményt. Nem szeretném, ha a költségek módosítása miatt nem a paliniak húznák a rövidebbet. Ez a költség, hogyha ez megtörténik, ami itt az előterjesztésben van, ebből A gerincvezetékkel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a városban lehet, hogy csak egy van, de sokkal nagyobb is. Az öreg faluban biztosan gondok fognak felmerülni a beruházás során, ezért arra kérem a közgyűlést, ne szavazza meg az előterjesztést. Tüttő István: Erre azt mondom, hogy nagyon sajnáljuk több nem lesz rá. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, a terveket nem én készítettem, hanem szakemberek. Cserti Tibor: Úgy érzem, hogy mellébeszélünk. Azt hiszem a bizottsági viták után mindenki értette, hogy miről van szó. Jegyzőnő hozzászólásában említette, hogy a későbbi napirendi pontok összefüggésben vannak ezzel az előterjesztéssel. A költségvetési rendelet módosítása előtt a sürgetettség állapotában forrást akarunk keresni. De itt nem arról van szó. Gyakorlatilag itt egy konkrét költségvetési rendeletbe foglalt cél megvalósításáról van szó, és ez a fajta műszaki konstrukció és jogi megoldás nem új keletű, csak mi nem gyakoroltuk az elmúlt hat beruházás megvalósítása során. Ideje áttérnünk nekünk is erre a megoldásra, mert költségtakarékos. Ez a műszaki tartalmat Palin esetében nem csorbítja, a lakosságot hátrányos helyzetbe nem hozza. Akkor miről van szó? Arról, hogy a költségvetési rendelet módosításához azonnal forrást kell találnunk. Mihez? A későbbi kiadáshoz és ez már finanszírozási kérdés. Most az átcsoportosítással arról a bizonyos 30%-os részről, amit az önkormányzat számára az állam a céltámogatási rendszer keretében mellérendelt. A képviselői vélemények egy része arról szól, hogy valószínűsíthető, egyfajta többletköltség. Ne mondjunk le arról a lehetőségről, hogy gyakorlatilag ezzel bármikor élni tudjunk. Ugyanakkor mindenfélefajta többletkiadásnak majd a költségvetési rendelet módosításához kapcsolódva más célhoz kapcsolva még adjunk lehetőséget. Ilyen értelemben a két téma nem függ össze egymással. Dr. Fodor Csaba: Várom alpolgármester úrnak a kapott felkéréssel kapcsolatos válaszát, amit Cserti úr is kért. Addig is, amíg gondolkodik, elmondanám, hogy olyan még nem volt a nagyberuházások kapcsán, hogy a munkák kezdetekor már csökkentjük a beruházási előirányzatot. Az, hogy bizonyos munkák elvégzésére fővállalkozói szerződés áll a rendelkezésünkre, az nem bizonyítja azt, hogy esetlegesen nem merülnek fel többlet, illetve pótmunkák, amelyeket bizony csak prognosztizálni lehet, de volumenüket meghatározni nem. Arról pedig igenis volt szó, egy szakmai megbeszélésen, hogy mi lenne, ha két gerincvezeték menne Palin Alkotmány utcai részén, mert a házak közel vannak az úthoz és egy gerincvezeték problémákat okozhat. Ez nem került ugyan megtervezésre, de szó volt róla. Tarnóczky Attila: Nem mondtam, hogy nem volt róla szó. Dr. Fodor Csaba: Tisztességesebb lett volna az egész ügy akkor, ha a miklósfai csatornázás kérdését is ide hozzuk, és lehet, hogy akkor nem alakult volna ki az a látszat, amit el szeretnénk kerülni. Ha a fajlagos költségek alapján lett meghatározva a beruházási program, akkor azt gondolom, hogy a 220 milliós fajlagos összköltségből sokkal nagyobb az az arány, ami megtakarítható, különösen hogyha csak az ÁFA-t nézem, mint a 170-ből. Tehát célszerűbb lett volna talán a kettőt együtt idehozni és akkor meg lehetett volna a kettőből meghatározni, hogy mekkora az a pénzmaradvány, amelyet el tudunk osztani. Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy korainak tartom most még lemondani bármiféle előirányzatról, ráérünk ezt megtenni novemberben, és akkor a költségvetési rendeletünknek megfelelően fel tudjuk használni az akkor keletkezendő pénzmaradványt. Tüttő István: Ez igaz, de addig ezt a pénzt hitelből kell biztosítani és annak a kamata magasabb lesz. Törőcsik Pál: Többször elhangzott a bizottsági felkérés. Én úgy érzem, hogy ebben a vitában minden érdemi és használható érv elhangzott annak érdekében, hogy megfelelő döntési helyzetbe kerüljön a testületet. Felkérhet a testület bármire én azt nagy örömmel teljesítem is. Tóth László: Kérem, hogy a vitát zárjuk le. A tisztességnek igenis, mint jelzőnek meghatározó szerepe van, és ebben messzemenően egyetértek Dr. Fodor Csaba képviselőtársam által elmondottakkal. Birkner Zoltán: Hallgassuk meg Marton képviselőtársunkat is. Tóth úr kérem, hogy álljon el addig a javaslatától és ezt a tisztesség szót gyorsan felejtsük el. Marton István: Én az Imre úr szakértelmét még véletlenül se vonnám kétségbe, hiszen közel egy évtizeddel ezelőtt, ahol én lakom, ott ő volt a műszaki ellenőr, még beosztott ügyintéző korába, és tökéletesen jó munkát végzett. De azt nem értem, hogy lehetne összevetni a 136-tal a 174-et. Ez egy olyan összeg, ami a szokásos megtakarításoktól jóval nagyobb. Az anyagban szerepel a 10% céltartalék. Én úgy gondolom, mivel ez az idei évben befejeződő beruházás, ezért Bicsák képviselőtársam felvetései nem teljesen jogosak. Én úgy gondolom, és ez lehet, hogy cinikusan hangzik, ha ne adj Isten ebből a 10%-ból nem jövünk ki, akkor a többletköltséget majd ugyanez a testület megszavazza. Az kell mondanom Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy a tervtől való eltérés mindkét irányban szakmai hiba. Ezt az elmúlt években néhányszor elmondtam. Egy különbség van a kettő között, hogy a többlet elviselhetőbb, mint a hiány. Tüttő István: Az első határozati javaslat a) pontja, úgy szól: egyetért a Palin városrész csatornázása, céltámogatással megvalósuló nettó 109.000 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A 136-ból levonjuk az ÁFA-t. Törőcsik Pál: Tehát 136 bruttó, 109 nettó. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 133/1999. (V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem ért egyet Palin városrész csatornázására elfogadott beruházási okmány 114/2/1999. számú határozat módosításával. 6.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A város 1998. évi költségvetésének végrehajtása a 3/1998.(II.17.) szám alatt elfogadott költségvetési rendeletünkön alapult. Az önkormányzatunk változatlan intézményrendszer fenntartása mellett a költségvetés egyensúlyát csak 300 millió Ft-os hitelfelvételi irányzattal tudta biztosítani. Sajnos az inflációt évek óta nem követte az állami támogatások mértéke, a helyi bevételek behatároltak, hiszen minden határon túl nem lehet az adókat növelni. Az önkormányzati vagyonhoz kellett közben hozzányúlni, hogy az egyensúlyt, illetve a feladatainkat végre tudjuk hajtani. A vagyonfelélésnek nevezett fogalom, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy olyan tulajdonunktól kellett megválni, amit nem szívesen tettünk, de a város működtetésére kellett fordítani, ez pedig nagyon nehéz helyzet felé viheti az egész város jövőképét is. Ráadásul a felújítások nagy részét nem tudtuk végrehajtani, legfeljebb azokat, amelyek az életveszély elhárítására irányultak. A pénzforrások beszűkülése miatt egyre nagyobb intenzitással kísértük figyelemmel a pályázati lehetőségeket. Eredményesen pályáztunk kerékpárút építésre, lakótelep közművesítésre, informatikai és számítógépes rendszerfejlesztésre, szoftverfejlesztésre, idegen nyelv oktatásához szükséges eszközfejlesztésre, tehetséggondozásra, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és prevenciós hálózat működtetésére. A szigorú takarékosság mellett a költségvetésben megfogalmazott célkitűzések végrehajtásra kerültek. Működőképességünket megtartottuk, meghatározott feladatokhoz a pénzügyi forrásokat biztosítottuk, a folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat folytattuk, ugyanakkor nem tudtunk kellő mértékben forrást biztosítani ingatlan-vagyonunk állagmegóvására. A felvett hiteleinket határidőre törlesztettük, év közben lakásértékesítési bevételek átmeneti igénybevételével a tervezett hitelfelvétel egy részét is kiváltottuk. Tarnóczky Attila: Szeretnék elébe menni a következő napirendi pontnak. Szeretném tisztelettel óvni képviselőtársaimat attól a képzettől, hogy az intézményeknél kinn lévő pénz, ami persze nincs kinn, csak tavaly megígértük nekik, és adott esetben az a veszély fenyegeti őket, hogy azt a pénzt is elvesszük tőlük, amit törvényileg nem vehetünk el, és amely pénz nem is a miénk, az egy létező, és az önkormányzat céljai szerint használható pénzmennyiség. Nem erről van szó. Ennek tudatában legyenek szívesek a 98-as zárszámadást elfogadni és a részleteket majd a következő napirendi pontnál el fogom mondani. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és javasolja a testületnek, hogy fogadja el Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1998. évi költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolóját. Cserti Tibor: Módszertani észrevételem van a zárszámadással kapcsolatosan. Polgármester úr szóbeli kiegészítésébe ténylegesen rávilágított az 1998. évi gazdálkodás legfontosabb összefüggéseire. Úgy, mint a Kereskedelmi és Iparkamara területi elnökségi tagja feltétlenül fel szeretném hívni egy dologra a figyelmet. Az 1998. évi terv jóváhagyása még a korábbi közgyűlésnek a hatáskörébe tartozott, a végrehajtás főleg a második félévbe már új testület munkaköri kötelességévé vált. Az elmúlt időszakba a helyi adó szabályozásnál a Kereskedelmi és Iparkamara a többi érdekeltségi kamarával együtt felhívta a figyelmet, hogy igenis ismeri, tudja, látja a város jelenlegi pénzügyi-, anyagi helyzetét és hajlandó hozzájárulni annak konszolidációjához. Ennek érdekében együttműködött a helyi adórendelet technikai előkészítésében és lebonyolításában. Egy konstruktív vita alakult ki akkor, aminek a végén felhívtuk már akkor a figyelmet arra, hogy az adómérték egy picit magasabban lett megállapítva. Most vissza szeretnék utalni arra, hogy effektíve, ez a fajta többlet adóbevétel 1998. évi zárszámadási sorok között is kiolvasható. Szögezzük le, hogy a város gazdaságának szereplői ebben a konszolidációban az erejükhöz mérten nagyobb részt vállaltak és ez sem volt elegendő a tisztességes konszolidációs állapothoz, mert az egyensúlyi állapotok romlása tovább tart. A vagyonértékesítés elmaradt a tervezettől, az állagmegóvásra utalt a polgármester úr és a részvényvagyon drasztikus csökkenése is bekövetkezett. Technikailag egy összefüggő feladatsort alkot a zárszámadás, pénzmaradvány- megállapítás, pénzmaradvány felosztás és ez összefüggésben van a Polgármesteri Hivatal Revizori Csoportjának és a bizottságoknak a munkájával, az intézményekkel való egyeztetési munkákkal. Az intézmények részéről megmutatkozó igények összefüggésben vannak a város anyagi konszolidációjának a hiányával. Én azt hiszem, az 1999 évi tervben ezt a fajta anyagi konszolidációt céloztuk meg. Én a magam részéről megmondom őszintén ezt a fajta gyökeres irányváltoztatást, de még egy nagyobb irányváltoztatást sem érzékelek, ennek ellenére nyilvánvaló a zárszámadást, ha nem jó szívvel, de megszavazom. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szintén megtárgyalta a zárszámadást és elfogadásra javasolja. Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 20/1999. (V.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1999. (V.20.) számú rendelete az önkormányzat 1998. évi költségvetési zárszámadásáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1998. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Szabó Edit: Tisztelt Közgyűlés! 1999. március 30-án zártuk le Nagykanizsa Megyei Jogú Város 1998. évi beszámolójának felülvizsgálatát. Megállapításainkat a jelentésben foglaltuk össze, és ezt a jelentést úgy tudom, hogy Önök megkapták. Ezért a szó szerinti ismertetésétől eltekintek, és a lényegi kérdésekre szeretnék a jelentésből reflektálni. A felülvizsgálatunk kettős irányú volt, mint általában a könyvvizsgálati feladatok elvégzésekor. Egyrészt vizsgáltuk azt, hogy az önkormányzat beszámolója a valóságnak megfelelően tükrözi-e azokat a gazdálkodási költségvetési folyamatokat, amik 98. év során megvalósultak, valamint az elkészült beszámoló, illetve ennek a fejezetei a jogszabályi előírásoknak, a törvényi előírásoknak formailag, alakilag megfelelnek-e. A felülvizsgálatunkban foglalkoztunk azzal, hogy az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának rendszere hogy alakult az 1998-as évben, és megállapítottuk, hogy változatlan intézményi körrel és feladatkörrel foglalkozott, illetve működött az önkormányzat. Szakmailag támogatjuk az intézmények felülvizsgálatának, átvilágításának az elkezdését. A Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó intézmények gazdálkodásának szabályozottságáról megállapítottuk, hogy kielégítő szintű, néhány intézménynél helyszíni vizsgálatot is végeztünk. Vizsgáltuk az önkormányzat vagyoni pénzügyi helyzetének alakulását az 1998-as évben, és a már elhangzottakkal egyet tudunk érteni. Megállapítottuk, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak mérleg szerinti értéke az 1997. évi állapothoz képest jelentősen nőtt, számszerűen 931 millió forinttal. Ez a növekedés nem kevés. Jól lehet, nyilván az igények ennél lényegesen nagyobb feladat megvalósítást esetleg kevésnek tartottak volna. Megállapítottuk, hogy a pénzügyi befektetések állománya jelentősen csökkent, ez összefüggésben van azzal, hogy a működés, illetve felhalmozás finanszírozásába be kellett vonni ezeket a pénzügyi befektetéseket. Az üzemeltetés, tehát az eszközök állománya összességében valamelyest csökkent, a forgóeszközök állományán belül pedig jelentős a követelések állománya. Az előzőekben felmerült az az álláspont, hogy vajon a Polgármesteri Hivatal tud-e garanciát vállalni a lakosság fizetőkészségére. Nyílván, hogy nem tud garanciát vállalni. A december 31-vel kimutatott 80 milliós összeg azt jelzi, hogy a lakosságnak van olyan rétege, amelyik csak a jogait ismeri és a kötelezettségeit nem. Én javaslatot tettem arra, hogy a követelések csökkentése érdekében a behajtás gyakorlatát gondolják át, és esetleg szigorítsák bizonyos területeken az önkormányzat részéről, mert ez lehetőleg demokratikus gesztus azzal szemben, aki nem fizet, viszont biztos, hogy nem demokratikus gesztus azzal a réteggel szemben, akinek ebből a pénzből kellene, hogy megvalósítsunk valamilyen beruházást. A pénzügyi egyensúly önkormányzati szinten biztosítva volt december 31-én év közben pedig az átmeneti hitelfelvétellel tudott gazdálkodni a költségvetés. Az önkormányzat az 1998. évben külső forrás bevonásával tudta csak megvalósítani feladatait, ezért jelentésünkben felhívtuk az önkormányzat figyelmét az adósságcsapda elkerülésére, ugyanis a hitelállomány tapasztalatunk alapján évről évre dagadó nagyságrendű. Ennek a kimenetelét, illetve a megállítását határozottan kellene körvonalazni a következő évek költségvetéseiben. Megállapítottuk, hogy a Polgármesteri Hivatal és az intézmények számviteli politikája tartalmazza a zárlati teendőket tételesen, és ezek nagyjából végrehajtásra is kerültek. Tehát az analitikus és a főkönyvi számlák lezárása teljes körűen megtörtént, és alapvetően szabályszerűnek minősítettük a zárlatot. Ennek alapján az éves egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegét úgy értékeltük, hogy hitelesíteni fogjuk 8.041.088.000 Ft végösszegben, mert a mérlegtételek leltárral alátámasztottak, tehát a valódiság elve érvényesülni látszik. Az értékcsökkenés a befektetett pénzügyi eszközöknél a költségvetés elszámolásra került, ezzel az óvatosság elve is kielégítést nyert. A források kimutatása könyv szerinti értékben történt, a tőkeváltozások elszámolását szabályszerűnek tartottuk. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások számbavételét szabályszerűnek tartottuk, tehát a mérleget hitelesnek minősítjük és auditálni fogjuk. Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés felülvizsgálatát is elvégeztük, és megállapítottuk, hogy a pénzforgalmi kimutatás tartalmazza az eredeti és a módosított bevételi és kiadási előirányzatokat teljes körűen. A teljesség elve, a következetesség elve érvényesült. Az egyszerűsített pénzmaradvány kimutatást is felülvizsgáltuk, és gyakorlatilag az 1999. március 30-i megállapításunkat továbbra is fenntartjuk. tehát azt, hogy a tárgyévi hitelesített pénzmaradvány a módosított pénzmaradvány a Polgármesteri Hivatal és az intézmények egyesített pénzeszközét 204.023 eFt összegben tartalmazza. Ebből a Polgármesteri Hivatal pénzmaradványa 44.810 eFt. és az intézményeknél 159.213 eFt pénzmaradvány található. Konkrétan nem tekinthető pénzben meglévő pénzmaradványnak az a 69 millió forint pénzeszköz, ami beforgatásra került a Polgármesteri Hivatalnál az intézményektől. Az egyszerűsített eredmény kimutatást is auditálni fogjuk. A pénzmaradvány egyszerűsített pénzmaradványa eredmény, illetve vállalkozási tevékenységet az intézmények körében csak az IKI végez, ahol helyszínen ellenőriztük, és ennek alapján a vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi eredménye 579 eFt összegben alakult. Tartalékba helyezhető összege pedig 1.987 eFt összeg. Összességében a beszámoló 4 fő elemét és a Polgármesteri Hivatal által elkészített szöveges beszámolót elfogadásra javasoljuk a közgyűlés felé. Budai István: A könyvvizsgáló jelentését meghallgatva és elolvasva az a javaslatom, hogy a határozati javaslatot egészítsük ki a mérleg egyező eszköz és források egyező végösszegével 8.041.085 eFt-tal. Marton István: Az auditálás kérdéskörében én összességében egyetlen egy témakörrel óhajtok foglalkozni, ami az anyag 6. oldalán a III.2. fejezet cím alatt található. Ez talán a legrövidebb fejezet, de azt hiszem, hogy nem tanulságok nélküli, főleg ha a polgármesteri tájékoztató mellékleteként kiosztott első négy hónapi pénzügyi helyzettel is egybevetem. Ezek a megállapítások: „Az önkormányzat az 1998. évben sem tudott önfinanszírozó lenni, hitelállománya törlesztések, és az újabb felvételek eredményeképpen növekvő.” Nem ártott volna, ha a növekedésnek a rendjét is bemutatják, és nem ártana, ha ez a jövőben így lenne, hogy mindig lehessen viszonyítani. Minden megállapítása, ami a pénzügyi helyzet alakulására vonatkozik, sajnálatos. A pénzügyi helyzet alakulásánál a mobilizálható vagyonelemek, a pénzügyi tartalékok tovább csökkentek. Ezzel együtt a módosított pénzmaradvány állomány és az előző évi töredékére esett vissza, mert az egyharmadát sem teszi ki, ha megnézi az ember a leírt számokat. Az előző évi hitelállomány törlesztése a következő évek pénzügyi lehetőségét csökkenti, az adósságcsapdába kerülés veszélyének elhárítására fokozott figyelmet javaslunk fordítani. Azt kell mondanom, hogy ez végtelenül árnyalt megfogalmazás, mert nem az adósságcsapdába kerülés veszélye áll fenn, hanem szerintem igen keményen benne vagyunk. Megnyugtatásként talán annyit lehet ehhez mondani, - mint ahogy a könyvvizsgáló szájából elhangzott - hogy legalább szabályosan történik városunknak az elnyomorodása. Ez is öröm, ha kicsi is. Most térnék rá a pénzügyi helyzet első 4 hónapos taglalására. Nagyon rafináltan állította össze ezt osztályvezető úr, hiszen minden benne van, de lehetőleg úgy, hogy az ember ne tudja pontosan összevetni a dolgokat. Jó lett volna, ha kibontotta volna, hogy mit jelent az, hogy a lakásalapot átmenetileg igénybe kellett venni hiteltörlesztésre. Bár itt a végén írja, hogy „természetesen a lakásalap jelenleg kamatmentes hitelként került bevonásra, annak esetleges fel nem használt maradványa a tárgyév során visszapótlásra kell, hogy kerüljön, akár pénzintézeti hitelből, akár saját bevételi többletből.” Nagyon szomorú, hogy vannak egyes előirányzatok, ahol az éves előirányzat már teljes összegében felhasználásra került, vagy annak jó része szerződéssel lekötött, illetve az időarányos felhasználást meghaladó. Itt jön egy komoly felsorolás után, ami azt vetíti előre, hogy nagyon szomorú féléves beszámolót fogunk hallgatni valamikor szeptember elején, szomorúbbat a korábbiaktól, és még szomorúbb lesz a harmadik negyedévi helyzet. Öröm, igaz apró öröm, hogy nincs alultervezés. Ezt a helyzet diktálta, hogy amit be lehetett tervezni, azt betervezték, sőt ahogy nézem a bevételek alakulását, sajnos még többet is. Tehát lehet, hogy a 8 éven át folytatott gyakorlatot most más irányban próbáljuk folytatni egészen addig, amíg ki nem derül, hogy meglehetősen lehetetlen a helyzet. A gazdálkodás szabályossága felől érdemi kétségeim nincsenek. Én is csak azt tudom alátámasztani, amit a könyvvizsgáló asszony megállapított. Azokat az általa árnyalt megfogalmazásokat, mint az előbb is céloztam rá, hogy az adósságcsapdába kerülés veszélye áll fenn, nem tudom elfogadni, mert szerintem már erősen benne vagyunk. Egy konkrét kérdést feltennék, amellett, hogy megköszönném Beznicza Miklós osztályvezető úrnak ezt a nagyon tanulságos 1 oldalas kimutatást, hogy az idei költségvetésben hitelfelvételre tervezett 330 millió forintból Ön szerint ebben a pillanatban mennyi a szabad rendelkezésű. Ahogy ezt az oldalt végig tanulmányoztam, ez a szám, nem érheti el a 30 millió forintot a visszapótlási kötelezettségekkel együtt természetesen. És akkor azt hiszem, hogy ettől a perctől kezdve mindenki gondolkozhat azon, hogy egyharmad év alatt elment mondjuk a 90%. Módfelett örülnék, ha az osztályvezető úr engem meg tudna cáfolni. Beznicza Miklós: Cáfolni nem nagyon akarom, mert sok mindenben talán nem is tudom. Biztos, hogy arra gondolt, hogy a 150 mFt-on felül, ha vissza kellene most a lakásalapot pótolni, valamint ha vissza kellene fizetni az intézményeknek a kölcsönvett pénzt, akkor hogy állnánk. Remélem ez mostanában nem fog bekövetkezni, hanem meg fogja várni ez a visszapótlási kötelem azt, amikor bejönnek az adóbevételeink július elején, és akkor már nem ilyen tragikus lesz a helyzet, ahogy Ön mondja. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy a határozati javaslat felépítésében úgy jó, ahogy van. Ezt a könyvvizsgálói jelentést el lehet fogadni, vagy nem, de módosítani, számokat bele passzírozni semmiféle alapunk nincs. Cserti Tibor: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a könyvvizsgáló egyetlenegy területen észrevételt tett, és a közgyűlésnek, mint fenntartónak ezt nem szabad megkerülni, dönteni kell róla. Nevezetesen a pénzmaradvány konkrét főszámainak a megállapítása. Gyakorlatilag ez összefüggésben van a mérleg egészének és tartalmának a megállapításában. Szeretném még egyszer egyértelműen az előterjesztő részéről ezeket a fő számokat az auditorral megerősítve hallani, ahhoz hogy érdemben tudjunk szavazni. Tüttő István: Kérem erre vonatkozóan a pontosítást. Szabó Edit: Úgy gondolom, hogy ebben a számban kell egyezséget kötnünk, amit végül is az alapbizonylatok, a banki kimutatások egyértelműen az álláspontunk szerint alátámasztanak. Az 1998. december 31-én a Polgármesteri Hivatala esetében 44.810 eFt összegű pénzmaradvány volt fellelhető, az intézmények körében 159.213 eFt. Ez összesen 204.023 eFt pénzmaradvány, ami a felülvizsgálatunk során az önkormányzatnak 1998. december 31-én pénzügyileg effektíve a rendelkezésre állt, tehát ez az induló pénzkészlete 1999. január 1-jén. Cserti Tibor: Egy kérdésem összefüggésben van nyilvánvalóan az 1998. évi pénzmaradvány felosztásával, amely a következő napirendi pont. A kettő anyag között van-e ilyen értelemben összefüggés? Tudniillik azt mondták, hogy az induló pénzkészlet 204.023, de az anyag nem ezt tartalmazza az én olvasatomban, de lehet, hogy tévedek, akkor cáfoljanak meg. Beznicza Miklós: Két dolgot szeretnék nagyon élesen kettévenni. Van az önkormányzatnak egy módosított pénzmaradványa. Ez nem a jóváhagyott pénzmaradvány. A jóváhagyott pénzmaradvány vagy módosítottból akkor lesz jóváhagyott, ha van rá pénz és a testület jóváhagyja. Másrészt az 1998. évinél, ami itt már éles vitákat váltott ki heteken keresztül az egész pénzmaradvány kérdése. Itt való igaz, hogy 204 millió Ft van, de a levezetésnél az szerepel, hogy 271 millió forintban hagyja jóvá. De ha nincs annyi, akkor nem tudja jóváhagyni, akkor csak annyi van oda előterjesztve és a többit, ha vissza akarjuk adni az intézménynek a 159 millió forintot, akkor más kasszába kell nyúlni. Ez a más kassza itt most már az előző két napirendi pont tárgyalása után csak a hitel lehet. Tehát ne tévesszük meg úgy a közgyűlést, hogy ez mind jóváhagyásra kerül, mert itt a különbség pontosan a számszerűen vezetem és akkor egyszerűbb lesz, aki előtt ott az anyag, hogy 204.023 a jóváhagyott módosított pénzmaradvány az auditor szerinti melléklet szerint. Elnézést, ha visszamegyünk az auditálási melléklethez, akkor Önök ott azt látják, hogy 67.750 eFt az, amely tavalyi évben tartalékba lett helyezve a lakásalapból. Ezt a lakásalapból történő felhasználást pedig a közgyűlés az 1999. évi költségvetés tárgyalásakor úgy döntött, hogy az egész lakásalap számláját bevonja a miklósfai és a palini csatornába. Tehát megszűnt a 97. évben tartalékba helyezett 67.750 eFt. Ez az auditált melléklet, tartalmazza az 1998. évi módosított pénzmaradványt, de ha ehhez hozzáadjuk a 67.750 eFt-os tartalék bevonást, akkor ez 1998. évig keletkezett pénzmaradványról beszélünk. És ha a közgyűlés nem döntött volna úgy, hogy bevonja a tartalékkal együtt a bérlakás számla teljes egyenlegét, akkor másképpen kellene most számolnunk, de a pénzmaradvány akkor is annyi lenne, semmi sem változna, mert ez a pénz újra tartalékba kellene, hogy helyeződjön, mivel nem használható fel sem finanszírozásra, sem dologi előirányzatra. De a felhasználásra a döntés megszületett, ezért mi 271 millióval számoltunk, mert az auditálási mellékletnél az előző években a pénzmaradványnál a 67.750 nagyon tisztán látszik, mint mínusz, és ha így számolom, akkor ez vissza kellett volna tennem, hogy be tudjam vonni. Tüttő István: A vitát lezárom. Az 1998. évi költségvetési beszámoló auditálásáról döntünk. A határozati javaslatban több módosítás válik szükségessé, hiszen elírás történt a dátumnál, a felelős Dr. Tuboly Marianna jegyző és utasítja az aljegyzőt helyett, jegyzőt. Kérem, döntsünk a határozati javaslatról. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 134/1999. (V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerűsített mérlegét, egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, egyszerűsített eredmény kimutatását elfogadja. Utasítja a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal utasítja a jegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző 8-9.) Javaslat az 1998. évi pénzmaradvány felosztására és az 1999. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tarnóczky Attila: A nevemmel jelzett előterjesztést módosítom. Kérem, nézzük meg az intézményi táblát a rendeletmódosítási javaslatban. Legyenek szívesek összehasonlítani a délután kiosztott másik anyaggal a határozati javaslat intézmény táblájával. Egy különbséget találnak, a Szociális Foglalkoztató esetét. Kérem a rendelettervezetben lévő második sort fölcserélni a határozati javaslatban lévő második sorral. Az indítvány érdeme az, hogy a Szociális Foglalkoztatótól a 4.759 eFt ne kerüljön elvonásra, és ennek megfelelően a költségvetés összegszáma természetesen változik. Tüttő István: Lapozzunk a 8. számú melléklethez. A Széchenyi Ipari Szakközépiskolánál 2 mFt szerepel a speciális célú támogatás rovatban. Azt lejjebb kell vinnünk egy sorral, mert az nem ott jelenik meg, hanem a Batthyány Lajos Gimnáziumnál. Tehát ezt kérném értelmezni, és ennek értelmében a többi is hozzáigazodik. Cserti Tibor: Polgármester úr azért kértem szót, mert azt hittem, hogy egy korábbi téma lezárásaképpen mindenféleképpen 3. napirendi ponttal összefüggésben van a dolog. Világos volt számomra, és nem reagáltam az előbb a pénzmaradvány fő összegének megállapításakor arra a dologra, hogy a módosított pénzmaradvány megállapításában nyilvánvalóan az előző évi pénzmaradvány intézmény forrásainak egy része nem kerül visszapótlásra. Abszolút összegben nem is mondom, mert ez a szám rendkívül magas. Én a magam részéről tekintettel arra, hogy volt egy ilyen előkészítési folyamat és sokfordulós egyeztetés, gondolom mindenkinek meg van róla a véleménye. Én a magam részéről azt a fajta jó szándékot, ami egy konszolidációs állapot irányába mutat mindenképpen támogatni tudom. Ezt érintett képviselőtársaim sem kifogásolták, akkor miért kifogásolnám én. A pénzmaradvány felosztásának érdemi szerepe van. Ezzel a típusú kis kincstári szabályozással végső soron az intézményvezetői gazdálkodói munka során az alapvető motivációt, a jó gazda módjára történő gazdálkodást, a többletforrások megszerzésére való törekvést kérdőjelezhetjük meg. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodási munka során és a bizottsági munka során ez felülvizsgálatra került, jó értelembe véve, van egy pénzmaradvány megosztás vagyis az intézmények hozzájárulnak a város konszolidációs állapotának megteremtéséhez. Meggyőződésem egyébként, hogy nagyon nagy mozgástere nincs a közgyűlésnek ebben a dologban. Én a magam részéről egyedi jelleggel ezt a dolgot meg fogom szavazni mindenféleképpen, de a jövőben ettől a magatartástól tartózkodni szeretnék. Azt azért megkérdem, hogy az előterjesztők ezt a fajta erkölcsi és szakmai tanúságot levonták-e ebből az előkészítési szakaszból. Én jó érzéssel most nem adom a nevemet hozzá, de kényszerállapot miatt meg fogom szavazni. Tüttő István: Annyit hozzátennék, hogy erkölcstelenül nem kezeltük a kérdést, legfeljebb a lehetőségeink tettek minket olyanná, mintha nem igazán törődnénk azzal, aminek éppen a támogatása, illetve a rendezése lenne a dolgunk. Ez alatt azt kell érteni, hogy a lehetőségeink sajnos továbbra is arra kényszerítenek minket, hogy az intézményeknek – ahogy ezt Cserti úr mondta – bizonyos értelemben áldozniuk kell, úgyis fel lehet fogni, ahogy Ő mondta, hogy hozzájárulnak a konszolidáláshoz. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy tanulsága van a dolognak. Első tanulság az, hogy lehet, hogy más járatosabb a költségvetés készítésben mint én, de meggyőződésem, hogy a képviselő-testület nagy részének fogalma sem volt annak idején arról, hogy a 99. éves költségvetés az indirekt módon azt jelenti, hogy intézményektől az összes pénzt elvonjuk. Aki ezt tudta, az tegye fel a kezét és utána megkérdezem tőle, hogy milyen erkölcsi alapon szavazta meg a 99. évi költségvetést. Én nem tudtam. Második tanulság: az eredeti előterjesztés elkészítésekor úgy gondolom, hogy belső információs zavarok voltak, mert a Gazdasági Osztály úgy értelmezte az intézményeknél lévő pénzmaradványt, hogy nincs ott semmiféle pénz, mint ami olyan tétel, hogy teljes egészében megtagadható a kifizetése. És ebbe a csapdába magam is beleestem. A Művelődési Osztály, illetve a Revizori Csoport meg tudta volna mondani, mik azok a tételek, amelyek nem vonhatók el törvényesen, tehát ezért van szükség a módosításra. Más kérdés, hogy reményeim szerint a jövő évben senki az intézményektől nem akar semmit elvonni. Megint más kérdés, hogy nem nagyon lenne mit elvonni. A két előterjesztést együtt legyenek szívesek elfogadni, hogy azok a tételek, mint pedagógus továbbképzés, és így tovább, amelyeket ki kell fizetni, és nincs bent a 99. évi költségvetésben, azok kifizethetővé váljanak. Mert bizony a bérmaradványokat ez az előterjesztés még mindig nagyon szigorúan elvonja. Balogh László: Pénzügyi laikusként, de az oktatás ügyéért aggódóként muszáj, hogy megszólaljak. A javaslatot az OKSB két változatban is tárgyalta és természetesen az intézményeinket érintő 60 millión felüli elvonás problémás volt számunkra. Az első esetben, valóban olyan súlyos szavak hangzottak el, hogy nem éreztük etikusnak, nem éreztük korrektnek az eljárást, amellyel az intézményekről egy újabb bőrt húztak le. Így az első változatban az OKSB a javaslatot nem támogatta. Mert visszapótlása 21 néhány millió forint összegben elengedhetetlen, hacsak a törvényi előírásoknak akarunk megfelelni, és ez meg is történt a második változat szerint, amely második változatot a Művelődési Osztály egyeztetése és előterjesztése után készítette. Felvetődött a Gazdasági Osztály vezetőjének felelőssége azzal kapcsolatban, hogy már a költségvetés tervezésekor is ismert volt az intézményi alulfinanszírozás ténye, így arról a közgyűlést tájékoztatni kellett volna. De végül így, egy kismértékű, illetve megfelelő mértékű visszapótlással az OKSB az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Böröcz Zoltán: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a Pénzügyi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a képviselő-testületnek elfogadásra nem javasolja. A szavazati arányt mondanám: 1 igennel, 1 nemmel, és 2 tartózkodással nem javasoljuk. Beznicza Miklós: Nem a felelősségem kérdése. Szeretném idézni az 1999. február 9-i közgyűlési jegyzőkönyvet, ahol a válaszom a következőképpen hangzott arra vonatkozóan, hogy az anyagban miért nem szerepel pénzmaradvány. „A pénzmaradvány elszámolása nem történt még meg, de ha az intézmények előirányzat maradványa 90.737 eFt, akkor igazából nem fogunk tudni beszélni pénzmaradványról.” Szó szerint idéztem. Mayer Ferenc: Nem szívesen szólok hozzá a témához intézményvezető révén, de Böröcz urat kérném, hogy indokolja meg a Pénzügyi Bizottság döntését. Böröcz Zoltán: Természetesen megpróbálom megindokolni a Pénzügyi Bizottságnak az álláspontját. Ez a testület valamikor novemberben hozott egy döntést, ami teljesen megalapozatlan volt. A lényege az volt, hogy a költségvetést 100 millió Ft-os hitelkerettel kell elkészíteni. Telt múlt az idő, polgármester úr megpróbált összeállítani egy ennek megfelelő költségvetést, de ez lehetetlen feladat volt. A tervezet fogadtatására valamennyien emlékszünk. Végül is nem 100 millió forintról szólt az elfogadott költségvetés, hanem közel 330 millió forintról. A Gazdasági Osztály vezetőjétől több képviselő megkérdezte, hogy mi lesz a pénzmaradvánnyal, és azt a választ kapták, hogy először is nem tudjuk elszámolni, majd csak x idő múlva, nevezetesen, ha jól emlékszem a májust említette, hiszen akkor tisztázott az intézmények költségvetési helyzete. Többször hozzátette, hogy pénzmaradvánnyal nem számolhatunk, hiszen a pénzmaradvány azért nincs mondjuk a hivatalnál, vagy az intézménynél mert ez az a pénz, amit a korábbi évben 98. évi hitelfelvételi keretből meg lehetett spórolni. Tehát a hitel teljes összegét nem vettük fel. Valószínűleg erre még valamennyien emlékszünk. Ezek után a Pénzügyi Bizottság elé terjesztettek egy anyagot a következő tartalommal: további hitelfelvétel szükséges 21.542 eFt mértékben 500 eFt-ban egyéb talált pénzből való pótlással megoldható és a pénzmaradvány felosztáson kívül ennyi szükségeltetik. Ez évi kihatásának a költségvetésben való megtervezéséhez, és erre megjelöl további hitelfelvételt 21.542 eFt értékben. Ez azt jelentené, hogy 354 milliónál tart a költségvetés hiánya. Akkor az volt a véleményünk, hogy ez aggályos, nem támogatható. Ez azt is jelenti, hogy a két osztály a Gazdasági Osztály és a Művelődési Osztály között nem volt megfelelő együttműködés a költségvetés készítésének időszakában, hiszen az 1999-re áthúzódó hatások nem a pénzmaradvány keletkezésekor, illetve elszámolásakor, hanem már decemberben mérhetők és láthatók lettek volna. Egyébként is nehéz a költségvetési rendeletet módosítani két hónappal az elfogadása után, különösen ha egyébként előrelátható dolgok miatt fogunk most rendeletet módosítani. Hozzáteszem, hogy éppen alpolgármester úr javasolta a bizottsági ülésen, hogy ne hitelből fedezzük ezt a hiányt. Természetesen a pénzmaradványt visszakapják, a minimális mértékben visszapótlásra kerül a költségvetés módosításakor. Ennek a forrása már más megnevezést kapott, nevezetesen a Palin csatornázásból megtakarítható pénz. A Pénzügyi Bizottság erre nyilvánvalóan úgy foglalhatott állást, hogy az ilyen talált pénzek kezelése ilyen módon és ilyen módszerrel nem helyes. Semmiképpen sem helyes, ha azonnal módosítjuk a költségvetést, hanem tartalékalapba kell tenni és majd a közgyűlés dönt, hogy milyen célra használja fel vagy már a költségvetés elfogadásakor meghatározott célokra kell fordítani. A Pénzügyi Bizottság az előterjesztést nem támogatta, mert maga az elv, a forrás megnevezése is enyhén szólva aggályos. Tarnóczky Attila: Emlékeim szerint a közgyűlés sohasem fogadott el olyan határozatot, hogy az 1998. évre az intézménynek megszavazott összegeket nem fizeti ki. Azt se, hogy ki, igaz az előző években ki szoktuk fizetni pénzügyi bizottsági egyetértéssel. Továbbá olyant sem fogadott el a közgyűlés, hogy el lehet vonni olyan összegeket, amelyek nem is a miénk. Hogy mi történt a költségvetés készítésekor? Én tudom hogyan lehet öt éves tervet készíteni, ugyanis kétfajta irányítás van, vezérlési szabályozás, a vezérléskor kitűzzük a célt, aztán hogy változnak a körülmények vagy nem változnak, az tökéletesen mindegy, a lényeg, hogy tudjuk-e teljesíteni vagy nem. Az egyetlen biztos irányítási módszer és abban Böröcz képviselőnek biztos, hogy igaza van, hogy itt a célhoz való közeledés az eléggé görbe úton történt. És ne állítsa senki sem, hogy pénz adtunk az intézményeknek, mert éppen hogy elvettünk. Mayer Ferenc: Köszönöm Tarnóczky Attilának, hogy kimondta azt, amit én szerettem volna kimondani. Annyit talán Böröcz úrnak válaszként elmondanék, hogy elképzelhető, hogy a szakbizottságok közötti megfelelő kommunikáció hiánya is szülte ezt az állapotot, de azért én mégiscsak visszakanyarodnék oda, hogy a költségvetés elfogadásának pillanatában én szerintem a Gazdasági Osztály nagyon is világosan látta, hogy milyen kötelezettségei vannak még az intézmény felé. Nem a Gazdasági Osztálynak, félreértés ne essék, hanem nekünk, a képviselő-testületnek. Kérdem egyébként, hogy az törvényes-e egyáltalán, hogy akkor, amikor mi a 99-es költségvetésről beszélünk, akkor ez szóba sem kerül jóformán. Jegyzőnő véleményét szeretném kérni. Nagyon jól tudom, hogy él egy jogszabály, miszerint az önkormányzat szükséghelyzetben megteheti azt, hogy elvonja a pénzmaradványt intézményeitől. Ez a jogszabály, ha január 1-től él, akkor visszamenőleg is érvényes? Tüttő István: Az biztos, hogy nagyon nehéz tárgyalások folytak az intézményvezetőkkel és gazdasági vezetőkkel. Amikor a költségvetésünket jóváhagytuk, a pénzmaradvány 0 forinttal szerepelt, mert ha akkor szerepelt volna azokon a rovatokon, ahol meg kellett volna jelenni, akkor nagy valószínűséggel nem azt a verziót választjuk a tárgyalások során, amelyik mellett végül is döntöttünk. Gondoljunk bele, hogy akkor valószínűleg más rovaton kellett volna ugyanezt a mennyiségű pénzt elvenni. Én azt tartom a legnagyobb hibának, hogy etikátlanná válik megítélés szerint ez a dolog, holott ezt a részt meg lehetett volna úgy is oldani, hogy ez rendben, érdekeltté is tettük volna az intézményeket, hiszen a legnagyobb hibája ennek a konstrukciónak az, hogy nem ösztönözzük arra, hogy ilyen szempontból költségeket takarítson meg, pénzmaradványa keletkezzen. Nem azért keletkezik pénzmaradványa az intézményekben, mert oly jól állnak, hogy már nem tudják hová tenni a pénzt, hanem mert valamilyen oknál fogva vagy jól működnek együtt más társaságokkal, nem kell ezt ragozni, hogy miről van szó, vagy pedig olyan nem igazán profilba vágó, de igazán rákényszerült tevékenységet, szolgáltatást is végeznek, amely ezt biztosítja. Tehát ezt én ilyen szempontból is tanulságosnak is tartom a jövőre nézve. Most megadnám a szót jegyzőnőnek. Dr. Tuboly Marianna: A válaszom a következő. A kérdésnek volt egy első fele, hogy tudható-e a költségvetés készítés időszakában a pénzmaradvány várható összege. Hát nagyon óvatos becsléssel. Semmilyen megalapozott számítás, adat nem áll ebben az időszakban rendelkezésre, hiszen a pénzmaradvány a zárlati munkálatok eredményeképpen és különböző korrekciós tényezők figyelembevételével számviteli levezetésként alakul ki, derül ki, tehát csak ebben az időszakban, ami követi a zárást. A kérdés másik fele, ha jól emlékszem ez a 217-es kormányrendeletre utalt Ön, amely január 1-jétől lépett életbe, és úgy gondolom, hogy igen, közben könyvvizsgáló asszonnyal is egyeztettem, Ő is megerősítette ezt a véleményt, hogy ezen 98-as pénzmaradványra is vonatkoztatható ez az előírás. De az én tudomásom szerint ez korábban is élt, hogy a pénzmaradvány bizony indokolt esetben elvonható, tehát ez nem új keletű dolog. Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy jegyző asszonynak az indoklása jogi szempontból helytálló volt, és magam is megerősíteném. Tehát két dologról van szó. Van egy napi pénzkészlet, azt mindig tudjuk, az a tárgy évi költségvetés jóváhagyásakor gyakorlatilag egy technikai szám ebből a szempontból. Én azt hiszem, hogy Mayer úr arra utalt, hogy az intézmény önállóság kategóriája kérdőjeleződött meg, és én az előbb erről részletesen beszéltem. Valójában a korábbi évek gyakorlatához ez nem kapcsolódik. Tarnóczky úr nagyon élesen rámutatott erre a dologra, hogy az előző napirendi pont kapcsán gyakorlatilag az intézményi pénzmaradványnak egy jelentős részét elvontuk, és nagyon sokan azt vetettük fel, hogy tessék mondani, hát az intézmény, mint sajátos intézmény a Polgármesteri Hivatal munkájának a koordinálása gyakorlatilag hogyan történt meg az elmúlt időszakban. A költségvetésről hallottunk a Böröcz úr tálalásában, de gyakorlatilag a pénzmaradvány tartalmi felülvizsgálatához hozzákapcsolódik a feladatáthúzódásnak a megvizsgálása. A pénzeknek egy jelentős része feladattal terhelt volt. Gyakorlatilag majdnem eltelik egy félév, és arról vitatkozunk, hogy kérem szépen törvényes-e vagy nem, terhelve volt-e vagy nem. Gyakorlatilag ezek a technikai dolgok tartalmilag belejátszanak a pénzmaradvány felülvizsgálatába. Én magam voltam annak az indítványozója, és ha úgy tetszik baki volt, úgy fogalmaztátok gyengébb jelzővel, hogy ne menjen tovább 100 millió forintnál a tárgyévi hitel állomány. Meggyőződésem, hogy a 99. év még inkább rájátszik erre a folyamatra, és amikor konszolidációs kényszerről beszéltünk, akkor minden eszközt meg kell ahhoz ragadni, hogy a felveendő további hiteligény és a hitelállomány összességével csökkenjen, és relatíve ne nyíljon ez a rés. A megoldás nyilvánvaló az intézmények működési kiadásainak csökkentése, amely a költségvetési intézmények átvilágítási programjának a része. Módosító javaslatot teszek. Tudom, hogy nem ennek a napirendi pontnak a kapcsán, de kérem polgármester urat, mindenféleképpen szavaztasson róla, én a magam részéről elfogadhatónak tartom a 330 millió forint hitelfelvételt, mint hitel előirányzatot a tárgy évi terven. A további 21 millió forinttal való növelését semmiféleképpen nem tartom indokoltnak a célok sérelme nélkül. Figyelmeztetem képviselőtársaimat, ha előirányzat módosítás mellett lehet megoldani a célok átcsoportosítását vagy új célok felvételét, akkor javaslom a helyi adókat és az iparűzési adó növelését. Ha kell, akkor meg is indoklom részletesen. Böröcz Zoltán: Engedjék meg, hogy két dologra felhívjam a figyelmet. A költségvetés szempontjából teljesen mindegy, hogy palini csatornázásról felmentett pénzeszközről van szó, amikor azt a 21 néhány millió forintot természetesen oda kell adni az intézményeknek, mert áthúzódó hatásokat fedez, vagy hitelt veszünk fel rá, mindkét dolog gyakorlatilag működési célra felvett hitel. Tehát ebben valószínűleg közöttünk nincsen nézeteltérés. Téves az a felvetés, hogy ha nem támogatjuk ezt a javaslatot, azzal talán az intézményeket nem támogatjuk. Szó sincs róla. Egy dologban egyetértünk, hogy az intézmény gazdasági önállóságát semmilyen intézkedéssel nem sérthetjük, mert attól a pillanattól kezdve mindenféle ösztönzés okafogyottá válik és valójában becsapjuk azokat, akiket önálló gazdálkodásra ösztönöztünk. Ennek ma is következetes híve vagyok. Tehát nem ez az oka annak, hogy a határozati javaslattal nem értek egyet. Az egy óriási kompromisszum ám, ha valaki úgy érzi ebben a testületben, hogy olyan rossz a költségvetés helyzete és a távlatai egy-két évre vonatkoztatva, hogy nem tehet mást, mint a saját költségvetési kapcsolattal rendelkező intézményeinek a költségvetését fagyasztja be, illetve pénzmaradványát fagyasztja be. Mayer Ferenc: Egyetértek Böröcz úrral, és úgy gondolom, hogy az akadémiai vitát fölösleges folytatni. Ezt a kérdést sokkal korrektebbül és sokkal szakszerűbben, sokkal emberségesebben elő lehetett volna készíteni és nem kellett volna megkeseríteni ennyire az intézmények szája ízét. Mielőtt elfogadtuk a költségvetést, polgármester úr ígéretet tett arra, hogy Zsigmondy Műszaki Szakközépiskola költségvetését tételesen felülvizsgálják. Ez az én információm szerint a mai napig nem történt meg, ezért kérem polgármester urat, hogy az akkori ígéretét szíveskedjen betartani. Tüttő István: Ebben a témában egyeztetésre került sor és mindenki elismerte, hogy igazuk van. Azt hiszem, hogy a Művelődési Osztály is megerősítheti, hogy nem vitattuk azt, hogy hiba történt. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az elhangzottakat meg tudom erősíteni, de úgy gondolom, hogy nem a Művelődési Osztály feladata, hogy a Zsigmondy Szakközépiskola költségvetését felülvizsgálja. Szükség van a felülvizsgálatra, hisz ha az ott elhangzott tények a valóságot tükrözik, akkor egy idő után működésképtelenné válik az intézmény. A most visszaengedett pénzmaradvánnyal, én legalábbis most úgy látom, egy darabig ez a probléma nem jelentkezik, de az új tanév indítása előtt a felülvizsgálatot el kell végezni. Tarnóczky Attila: Minden bizonnyal más intézményeknél is szükség lesz felülvizsgálatra, bár ettől a tény még tény marad, hogy a Zsigmondy Szakközépiskolának az önkormányzat 46 millió Ft-tal mindezeken felül tartozik, úgyhogy majd a felülvizsgálatnál ezt a tényt is figyelembe kell venni, mert a kölcsönadott pénzt nem úgy kezeljük, mint a többi iskolának a pénzét. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta és többségében elfogadásra javasolja a közgyűlésnek az előterjesztést. Magam csak annyit szeretnék hozzátenni a dologhoz, hogy szeretném, ha mindenki belátná és nem ez tudatosulna az emberekben, hogy a közgyűlés rosszul bánik az intézményekkel, mert végrehajtotta azt a Kormány ígéretet, miszerint a pedagógus béreket meghatározott mértékben emelni kell. Odaadtuk a pénzt, de így az egyéb bevételi forrásokból kell finanszíroznunk az oktatási intézmények működését. Ha azt nézzük a pénzmaradvány jó részét nem adjuk vissza, viszont más csatornákon visszajuttatjuk ezt a pénzt. Én nagyon szomorú vagyok, hogy nem tudjuk az egészet visszaadni, de a költségvetés helyzete miatt erre nincs lehetőségünk. Ha megkapjuk azt a céltartalékként zároltatott 50 millió Ft-ot ami járna az önkormányzatnak, akkor majd beszélhetünk arról, hogy vissza tudjuk adni. Tüttő István: Erre vonatkozóan már döntés született. Dr. Fodor Csaba: Mármint, hogy nem kapjuk meg. Hát akkor még szomorúbb a helyzet, de erről sem mi tehetünk. Tarnóczky Attila: Fodor képviselőnek sok tekintetben igaza van csak a mondókája kicsit egyoldalú, mert az önkormányzat gazdasági ellehetetlenülése nem az Orbán-kormány műve. Az első önkormányzati költségvetés volt valószínűleg a leggazdagabb és a csökkenés az Antall-kormány idején kezdődött el, majd folytatódott a Boros-kormány, valamint a Horn-kormány idején és jelenleg is folytatódik. Ennyit a politikáról. Tüttő István: Ciklusonként 30-34%-kal csökkent a reálértéke a támogatásnak. Törőcsik Pál: Az 51 millió befagyasztása bizonyos szempontból indokolt, hiszen a közelmúltban az országot több katasztrófa is sújtotta. Ettől a mi feladatunk természetesen nem lesz könnyebb, annak meg kell, hogy feleljünk. A költségvetés készítésével kapcsolatban egyesek szelektív memóriával rendelkeznek, mert először száz milliós hitelfelvételi keretet határoztunk meg, amely olyan tervezet elkészítését tette lehetővé, amelyben a kiadásokat radikálisan csökkentették az oktatási intézményekkel kapcsolatban, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan volt. Most majdhogynem visszaérünk ugyanoda, de, majd meglátjuk mi történik. Tüttő István: Ezt azért cáfolnám, mert ma már nem a száznál tartunk, hanem a 350-nél. A fűnyíró elvet én mindig magamra veszem, de higgyék el, hogy amikor a 97 millió Ft hitelkeret megállapították és ennek alapján elkészítettük a tervezetet utána könnyű volt minket azzal bírálni, hogy ilyen rossz tervezetet készítettetek, amikor plusz 200 millióval megnövelve mennyivel szebbet lehetett csinálni. Hát ez kicsit mulatságos. Tarnóczky Attila: Ne ámítsuk magunkat. Hogyha ez a testület ugyanazokat a plusz igényeket megszavazta volna a 100 milliós hitelkeret mellé, amiket aztán a 300 elhatározása mellett megszavaztunk, akkor az a száz messze nem száz lett volna. Birkner Zoltán: Két perc szünetet kérnék szavazás előtt. (S z ü n e t) Tüttő István: Megkérdezem, van-e még valakinek észrevétele? A vitát lezárom. Együtt kell szavaznunk a pénzmaradvány felosztásáról és a rendelet módosításáról. Cserti úrnak volt egy módosítása, hogy eleve deklaráljuk azt, hogy hitelfelvétel helyett határozzuk meg az úgynevezett iparűzési adó többletbevételeként azt a 26 801 000 Ft-ot. Cserti Tibor: Továbbra is fenntartom a javaslatomat, de azt hiszem, hogy nem volt mindenki számára egyértelmű. Tehát a helyi adó szabályozási feltételek megtartása mellett az előirányzat felemelését javaslom ezzel az összeggel. Az iparűzési adó bevallási határidő május 31. és az annak függvényében nagy valószínűséggel az általam előterjesztett javaslat realizálódni fog. Egyébként bármikor év közben, ha ez nem teljesedne, akkor még további mozgásra van lehetőségünk. Ezt azért tartottam hangsúlyozni, mert nem adómérték növeléséről van szó. Tüttő István: Akkor erről döntsünk először. A gazdasági osztályvezető úrnak erről mi a véleménye? Beznicza Miklós: Azért vagyok tanácstalan, mert a május 31-i adatokat még nem ismerem. Tudni szeretném, hogy mennyi lesz és utána mondhatnám azt, hogy igen vagy nem. Ha nem lesz ennyi, újra ide kell jönni a képviselő-testület elé, hogy ezt a hiányt hitelből pótoljuk. Viszont ha most a hitel lesz megszavazva, akkor könnyebb annyiban a helyzet, hogy ha a helyi adóbevételek meghaladják a tervezettet, akkor természetszerűleg a helyi adóbevételi többletet hitelkiváltásra lehet fordítani. Tüttő István: Nekem az a véleményem, hogy a hitel mellett kell döntenünk. Tarnóczky Attila: A két előterjesztő egyetért. Tüttő István: Aki egyetért Cserti képviselő javaslatával, kérem szavazzon. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezek után egybe szavaztatnám meg a rendeletmódosítást. Aki egyetért vele, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a következő rendeletet alkotja. 21/1999.(V. 20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1999.(V. 20.) számú rendelete az 1999. évi költségvetésről szóló 6/1999. (III. 2.) számú rendeletének a pénzmaradvánnyal kapcsolatos módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 10.) Tájékoztató az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa oktató-nevelő munkájáról(írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: Az OKSB megtárgyalta az előterjesztést, Mostanában többször és bőven foglalkoztunk a Miklósfai Általános Iskolával és Óvodával, így mélyebb elemzés helyett én most csak az OKSB egyhangúlag elfogadott határozati javaslatainak lényegét mondanám el a nyilvánosság számára. Első, az intézmény tájékoztatóját tudomásul vesszük, mert ott igényes, tartalmas munka folyik. A második határozati javaslati pontban pedig a közgyűlés elismerését fejezi ki és megköszöni Dr. Kotnyek Isvtánné igazgatónőnek több évtizedes pedagógusi munkáját vezetői és intézményvezetői tevékenységét. Ismét elmondom, hogy az ilyen tájékoztatót célszerű lenne a vezetőválasztás előtt tárgyalni, amennyire lehetőség adódik rá. Köszönöm igazgató nőnek, hogy itt van. Nem tudom, hogy kíván-e megszólalni. Tüttő István: Teljesen jogos képviselő úr felvetése, hisz mért ne az számolna be aki a szép és jó munkát elvégezte, hogy még a jelenlétében ki tudjuk fejezni köszönetünket. Aki egyetért az egyes számú határozati javaslattal kérem, szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kettes számú határozati javaslat, melyet én is felolvasnék újra. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elismerését kifejezve megköszöni Dr. Kotnyek Istvánné több évtizedes pedagógiai munkáját, vezetői és intézményvezetői tevékenységét. Felolvasás nélkül sokkal szebbet tudtam volna mondani. Aki egyetért vele, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 135/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa intézmény tájékoztatóját tudomásul veszi. A munkahellyel nem rendelkező pedagógusok elhelyezkedésének koordinálásával minden segítséget megad a szakos hiány kiküszöbölésére. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) elismerését és köszönetét kifejezve megköszöni Dr. Kotnyek Istvánné több évtizedes pedagógiai munkáját, vezetői és intézményvezetői tevékenységét. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakról az intézmény vezetőjét értesítse. Felelős : Tüttő István polgármester 11.) Tájékoztató a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola oktató-nevelő munkájáról (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: Mivel ezzel az iskolával is bővebben foglalkoztunk a közelmúltban, ezért csak röviden a lényegre térnék ki. Az OKSB a tájékoztatót megtárgyalta és egyhangúlag azt a határozati javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, melynek a lényege a tudomásul vétel és az elismerés és köszönet kifejezése Cseke Zoltán igazgató úrnak a felsőfokú képzés megszervezéséért, a városi rendezvények sorában oly sok nagyszerű alkalom megteremtéséért az elmúlt öt évben. A következő határozati javaslati pont pedig arról szól, hogy felkérjük az iskolát, hogy pedagógia tervet dolgozzon ki a hátrányos helyzetű és nehézséggel küszködő tanulók felzárkóztatása, eredményesebb képzése érdekében. Tehát ismét örömünket és köszönetünket fejezzük ki egy jól működő iskola és annak vezetése kapcsán, még ha van benne előrevivő kritikai elem is. Ez nemcsak az udvariasság hangja, hiszen szerencséje városunknak, hogy benne sok jól működő oktatási intézmény van. Tüttő István: Van-e valakinek kérdése, felvetése? Úgy látom nincsen. Aki egyetért a határozati javaslat első pontjával, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy Cseke Zoltán igazgató úrnak elismerésünket fejezzük ki az akkreditált főiskola megszervezéséért és beindításáért, valamint az intézmény nevével összeforrott tevékenységéért, városi rendezvények lebonyolításáért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki egyetért a harmadik határozati javaslattal, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 136/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tájékoztatóját tudomásul veszi 2.) elismerését és köszönetét fejezi ki Cseke Zoltán igazgató úrnak az akkreditált felsőfokú képzés megszervezéséért és beindításáért, az intézmény nevével eggyé forrott városi rendezvények lebonyolításáért 3.) az intézmény alapfeladatának eddiginél eredményesebb teljesítése érdekében készítsenek pedagógia tervet a hátrányos helyzetű és tanulmányaikban nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, eredményes képzése érdekében. Határidő: 1999. szeptember 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Persze itt nem arra céloztunk, hogy legyetek elnézőbbek a diákokkal szemben, hanem olyan módszert találjatok, ami serkenti őket. Köszönjük szépen, további jó munkát kívánunk az iskola minden pedagógusának, dolgozójának és természetesen diákjainak is. 12.) Tájékoztató a bölcsődék helyzetéről (írásban) Előadó: Torma Lászlóné intézményvezető Torma Lászlóné: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! A bölcsődei dolgozók és a magam nevében köszöntöm a közgyűlést. Örülök, hogy beszámolhatok a bölcsődében folyó munkáról, a bölcsődék helyzetéről. A mi munkánkat naponta értékelik, véleményt mondanak róla. A kisgyermekes szülők azok, akik jól ismerik a bölcsődében zajló életet és az ő megítélésük általában pozitív. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy az önkormányzati képviselők is képet kapjanak a bölcsődei munkáról, amelyet mi nagyon sokrétűnek tartunk. A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekek nappali felügyeletét, ellátását biztosítjuk a családban nevelkedő a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermekek számára. Ez tulajdonképpen önkormányzati feladat. A bölcsőde a intézményes nevelésnek az első lépcsője, ami nagyon meghatározó és a bölcsődének is nagyon nagy szerepe van. A bölcsődében a szaktudás és a megfelelő környezet adott a gyermekneveléshez és mi ezen fáradozunk, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljünk. Csak ezeket szerettem volna mondani, a beszámolóban mindent leírtam, amit úgy gondoltam, hogy fontos. Dr. Csákai Iván: Javaslom, hogy a testület erről a magas színvonalú munkáról szóló beszámolót fogadja el és köszönje meg a vezetőnőnek és a kollektívának, hogy időnként mostoha körülmények között ilyen magas színvonalú munkát végeznek. Marton István: Az első oldalon úgy vélem van némi ellentmondás, mert rögzítve van, hogy az intézmény négy részlegében 204 férőhelyen jelenleg 227 gyereket látnak el, majd az oldal vége felé két mondat: az elmúlt években a bölcsődei férőhelyek száma több, mint a felére csökkent a városban. Ez olyan arányú csökkenés, hogy már-már nem tudjuk kielégíteni a lakossági igényeket. Azt tapasztaljuk, hogy igénynövekedés van a szülők részéről. Eddig minden rendben van, de ha megnézem az utolsó előtt sort, abban az szerepel, hogy szeptembertől várhatóan a létszám 190 főre zsugorodik a jelenlegi 227 fővel szemben. Ez 15%-os csökkenés szerény számításaim szerint és ettől a perctől kezdve nem értem, hogy miféle igénynövekedést tapasztalnak a szülők részéről. Ha a hármas számú mellékletet tételesen elemezzük, akkor abból az derül ki, hogy a kettes számú részleg itt a Sugár út 28. alatt 2/3-os kihasználtsággal működik jelen pillanatban, ami szerintem rendkívül alacsony. Tehát amellett, hogy én az egésszel alapvetően egyetértek és az anyagot elolvasva is látszik, hogy színvonalas munka folyik szeretném, ha ezt az ellentmondást valaki fel tudná oldani. Úgy gondolom, hogy a tisztelt szakbizottságnak ez elkerülte valahogy a figyelmét. Dr. Csákai Iván: A szakbizottság figyelmét nem kerülte el, de itt a remény van kifejezve arra, hogy az igény megnő, hisz a munkahelyüket védik a hölgyek is és ha vissza akarnak menni dolgozni, kénytelenek elhelyezni a bölcsődében a gyereket. Az, hogy a Sugár utca nincs kihasználva felvetettük a bizottsági ülésen és a vezetőnővel megbeszéltük, hogy a kérdés továbbgondolásra alkalmas és esetlegesen átszervezést igényel, de erre a szeptemberi beiratásnál, tehát amikor látszik, hogy tényleg csak 190 körüli lesz a gyereklétszám, akkor érdemes visszatérni. Tarnóczky Attila: Annyit talán hozzátennék, hogy itt a létszám állandóan változóban lesz az egész év során. Abban Marton képviselőnek igaza van, hogy amikor a létszámról beszélünk, akkor érdemes hátraforgatni a kihasználtsági adatokhoz, mert abból lehet igazán megítélni, hogy a beiratkozott gyerekek mennyire járnak és milyen körülmények között férnek ott el. Azt gondolom, hogy a mostani férőhelyszám az ő elhelyezésükre elegendő. Épp azért, hogy tisztán lássunk a bölcsődékben és az óvodákban a jelenlévő gyermekek számát tekintve azt kértem mind vezetőasszonytól, mind az óvodavezetőktől, hogy havonta legyenek szívesek jelenteni, hogy kik azok a gyermekek, akik az adott intézménybe járnak, hogy tiszta képünk legyen a kihasználtságról. Marton István: Örömömre szolgál, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság figyelmét nem kerülte el az az ellentmondás, amit én kiszűrtem a számok alapján és higgye el itt nekem bárki, hogy ez bizony-bizony létező ellentmondás. Még jobban örültem volna neki, ha legalább két sorban a véleményüket is itt látom ezzel kapcsolatban, de hát ez a szóbeli kiegészítésben többé kevésbé elhangzott, de ettől még a 15%-os csökkenés az kétségtelen tény. Olyan becslést még nem láttam, ami ne negatívabbra sikeredett volna, mint amilyen az előrejelzés volt. Ezt a közel egy évtizedes tapasztalatom mondatja. Nagyon szeretném, ha ez nem így lenne. Kétségtelen, hogy ez a hatás érvényesül, merthogy egyre többen visszamennek, de a gyermekszám olyan nagymértékben csökkent, hogy nem hiszen, hogy ez növekedést hozhat. Szerintem is 190-200 között fog megállni valahol és módfelett örülök annak, amit Tarnóczky alpolgármester úrtól hallottam, hogy havonta jelentik, hogy mi a helyzet és ennek eredményeként kell letenni valamilyen intézkedést. Tüttő István: Legyünk optimisták! A fiatalok, akik most érnek be a házasságra az a korosztály, amely a legnagyobb számú, így reményeink szerint ha nem is azonnal, de középtávon nőni fog az igényre jelentkezők száma. Torma Lászlóné: Képviselő úr azt mondta, hogy csökkenés van a beiratások tekintetében. Erre azt tudom mondani, hogy ez a beszámoló április végén készült és azóta is jöttek gyerekek jelentkezni és ha figyelmesen elolvasta az anyagot képviselő úr, akkor több helyen is említettem, hogy a bölcsődébe folyamatos a jelentkezés, nem úgy van, mint az óvodába, ahol szeptemberbe iratkoznak be, mert ha a kisgyerekek helyzetében, egyáltalán a szülő helyzetében változás áll be, akkor év közben is veszünk fel gyerekeket. Tehát csak meg szeretném említeni, hogy december 31-én 205 kisgyerek volt és most áprilisra 227 lett. Ez nem azt jelenti, hogy én most nem tudtam többet beírni és nem fognak még jelentkezni. Tüttő István: Marton úr kikényszerítette a pillanatnyi állást. Úgy látom nincs több észrevétel. Én megkérem önöket, hogy szavazzunk a Szociális és Egészségügyi Bizottság vezetője által előterjesztett határozati javaslatról, amelyben megköszönjük a munkát és elfogadjuk a tájékoztatót. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 137/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a bölcsődék helyzetéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi és köszönetét fejezi ki vezetőnőnek és a kollektívának, hogy az időnként mostoha körülmények között is magas színvonalú munkát végeznek. Felkéri a polgármestert, hogy erről az érintett intézményeket tájékoztassa. Határidő: 1999. június 1. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Még egyszer további jó munkát kívánunk minden dolgozónak, a kisgyerekeknek meg egészséget és gyors növekedést. Szellemit és fizikait. 13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer bevezetésére (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Dr Tuboly Marianna: A minőségügyi szabvány Polgármesteri Hivatalban való bevezetéséről már nagyon sok szó esett, nem szeretnék róla részletesen beszélni. Talán egy mondattal úgy gondolom, hogy megindokolhatnánk azon célt, hogy hatékonyságunkat növeljük úgy gondolom, hogy az átláthatóság és az ellenőrizhetőség egy ilyen formájának a növelésével, bevezetésével is tudunk javítani. Kérdésként elhangzott háttérbeszélgetések során, hogy ezen összegen kívül merülhetnek-e fel egyéb járulékos költségek. Erre azt tudom válaszolni, hogy tudomásom nincs róla és nem is gondolom, hogy merülnek fel ilyen irányú, vagy ilyen költséghelyről véleményem szerint nem merülhet fel. Ami felmerülhetne, az az informatikai háttér megteremtése, de ez párhuzamosan folyamatban van és erre a hivatalnak van költségvetési előirányzata. Tóth László: Én csak két mondatot szeretnék elmondani, és ebbe benne van a véleményem is. Amennyiben a minőségbiztosítási rendszer bevezetését követően eltűnnek az ügyintézés tengeréről a „szküllák” és a „szklarindiszek” és a lobbizás megáll a törvények, rendeletek és határozatok keretein belül és ezen túlmutató előterjesztések még bizottsági szakaszba sem kerülhetnek, így a magam részéről ennek a rendszernek a bevezetését támogatnám és támogatom is. Természetes elvárásom ezzel párhuzamosan a felelősségvállalás és a fegyelmezés eszközrendszerének szinkronba hozása és következetes alkalmazása. Dr. Fodor Csaba: Nem értettem pontosan a jegyzőnő szavait. Úgy kell értelmezni, hogy a határozati javaslat 1. pontja akkor módosul az 1.690.000Ft+ÁFA szerződéskötési díj forrásmegjelölésével, ugye? Azt mondtam, hogy ugye a forrás megjelöléséhez a határozat 1. pontjában a palini csatornázás, amit levettünk és azt szeretném pontosítani, hogy erre is kiterjed-e az a forrásmegjelölés, amit jegyzőnő mondott. Dr. Tuboly Marianna: Igen, az előző napirendnél hangzott el, hogy az ezt követő napirendekben, ahol a palini csatorna kiadási előirányzat csökkenése szerepel fedezetként bizony hitel kell, hogy megnevezésként kerüljön. Tüttő István: Van-e valakinek észrevétele még? Morbid humornak tűnne, ha azt mondanám, hogy ezt is tegyük még az iparűzési adó növekményre, hiszen ennek a százalékos aránya rendkívül kicsi és ezzel plusz ne növeljük a hitelkeretünket, ne legyünk már ennyire kicsinyesek ebben az ügyben. Úgy látom nincs több észrevétel, kérem döntsünk. Volt egy módosító indítványom, hogy ne hitelkeretből, hanem ugyanúgy, ahogy az előbb döntöttünk, ezt is az iparűzési adó várható többletbevételére adresszáljuk. Először ezt megszavaztatnám. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szeretném innen megnyugtatni a vállalkozókat, hogy nem az iparűzési adó emelésről döntöttünk. Ezt követően mindhármat fölteszem, hiszen egyik a másikból következik. Kérem, szavazzuk meg a 2-3-at, illetve az 1-2-3-at azzal a módosítással, amit már elfogadtunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 138/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a kötelező és önként vállalt feladatai ellátásának magasabb színvonalra emelése és a városvezetési intézkedések lakossági elégedettségének fokozása érdekében egyetért azzal, hogy a TÜV Rheinland Hungária VRF Kft. ajánlata alapján az ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi rendszer kidolgozására a szerződés létrejöjjön. Az előkészítés, az oktatás, a minőségügyi kézikönyv és a rendszerre vonatkozó minőségügyi eljárás-utasítások kidolgozása, valamint a bevezetés és működtetés szakértői támogatása az „A” változatú ajánlatban foglaltak szerint végeztethető el 1.690 ezer Ft+ÁFA szerződéskötési áron a helyi iparűzési adó várható többletbevétele terhére. 2.) a minőségügyi rendszer kidolgozásának költségcsökken-tése érdekében figyelemmel kell kísérni a pályázati lehetőségeket, és annak támogatására pályázatokat kell benyújtani. Határidő: szerződéskötésre 1999. június 1. teljesítési határidőre és pályázati forrásbővítésre 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző 3.) felhatalmazza az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a jegyzővel együttműködve a minőségügyi rendszer kialakítását – a bizottságok szükség szerinti bevonása mellett – folyamatosan kísérje figyelemmel, és annak főbb szakaszait értékelje, eredményeiről a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 1999. november 30, 2000. március 30. és 2000. június 30. Felelős : Tóth László bizottsági elnök Dr. Tuboly Marianna jegyző 14.) Javaslat a temetkezési szolgáltatások díjairól szóló 10/1998.(III.24.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 22/1999.(V.20.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 22/1999.(V.20.) számú rendelete a temetkezési szolgáltatások díjairól (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15.) Javaslat Nagykanizsa Dózsa Gy. u. – Hevesi u.- Balatoni u. mellett építendő kerékpárút építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Marton István: Csak egy támaszkodó kérdést tennék fel leginkább talán önmagamnak, hogy biztos, hogy erre a 8.5 millió forintnyi saját forrásra ennek az 1100 folyóméternyi kerékpárútnak az elkészítése a legmegfelelőbb fedezet? A mai nap vitáinak az ismeretében teszem fel ezt a sztereotípnek tűnő kérdést- Bár én nagy barátja vagyok a kerékpárútnak, de ezt meglehetősen sokallom ilyen rövid útért. 24 millió Ft és 1100 méterről van szó, ha jó a léptéke a rajznak. Úgy egyébként sajnálom, hogy ez nem derül ki az anyagból, ugyanis egy képviselőnek szorgalmi anyagként kell lemérni, ha tudni akarja. Tüttő István: Megkérdezem műszaki osztályvezető urat, hogy erre vonatkozóan van-e közölni valója. Imre Béla: Tisztelt Marton Úr! Erre is kb. azt tudom mondani, mint a csatornázásnál. Előirányzati költség. Lehet, hogy a pályáztatás során beigazolódik, hogy közel azonos. Ez a tavalyi kerékpárút költségeiből került kalkulálásra, de az is lehet, hogy esetleg egy 30%-os maradvánnyal fog zárni, habár itt nagyobb mértékű a támogatás, tehát kisebb az önkormányzati önrész. A pályáztatás után, még ha egyáltalán nyerünk ez még az idei évben kiderül és akkor lehetőség lesz ennek az előirányzatnak az esetleges módosítására is, vagy újabb pályázat benyújtására. Tüttő István: Végül is Marton úr, legalábbis érzésem szerint nem azt kifogásolta, hogy miért akarunk utat építeni, mert régi problémája ennek a területnek, hogy kijusson pontosan a Hevesi utca és a Dózsa György között. Mivel nem volt Marton úrnak módosító javaslata csak meditatív kérdése volt, kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 139/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa, Dózsa Gy. u. – Hevesi u. - Balatoni u. mellett építendő kerékpárút 65% támogatással megvalósuló 24.285 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 8.500 eFt-ot a Beruházási program szerinti ütemezésben 1999. évi költségvetési rendeletében biztosítja. Határidő: pályázat benyújtására: 1999. május 31. a beruházás megvalósítására:1999. nov. 30. Felelős : Tüttő István polgármester 16.) Javaslat a fogászati körzetek körzethatárainak módosítására (ír.) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Dr. Csákai Iván: A rendeletben az van, hogy 6000 fő a maximum, amit el lehet látni, és ennek megfelelően egy körzetbővítéssel kell számolni Nagykanizsán. Ezért terjesztettük elő az anyagot. Tüttő István: Bele kell gondolni, hogy kellene egy fogorvost felvenni és új rendelőt kiépíteni. Teljesen reális az a javaslat, ami itt elhangzik. Kiss László: Én is átolvastam ezt a körzethatár módosítására vonatkozó javaslatot és mivel a miklósfai körzetet érinti a legjobban, ezért azt hiszem, hogy nekem kell elsősorban reagálnom rá. Én megmondom őszintén, hogy ezt a felosztási javaslatot nem tudom elfogadni és nem is javaslom elfogadásra a közgyűlésnek három okból. Az egyik az, hogy ha a közgyűlésnek van egy érvényes határozata, amely még valamikor az én önálló képviselői indítványom alapján született, hogy a közgyűlés szeptemberben a fogászat privatizációs lehetőségeinek felülvizsgálata kapcsán visszatér erre a kérdésre. Tehát ez egy érvényes határozat, amit a közgyűlésnek meg kell tartani. Egyszer ezért nem tudom elfogadni. Másodszor az előterjesztés szerint a miklósfai 18. sz. háziorvosi körzetet gyakorlatilag a bizottság felszeletelte. Utcánként be van osztva 9 fogorvosi körzethez, két utca ide tartozik, két utca oda, két utca a 9. körzethez. Képzeljék el, idős, öreg emberek, akik gyakorlatilag már ingyen jogosultak a fogászati ellátásra elindulnak és keresgélik, hogy hol van az ő körzetük egyáltalán. A bizottsági tárgyalás ugyancsak nagyon furcsa módon azt kell, hogy mondjam az Egészségügyi Bizottsághoz szokásos módon zajlott le. A meghívó szokásos módon érkezett, tehát délután 16 órakor a 14 órai megbeszélésre. Én nem tudom, hogy a bizottsági tagok hogyan kapták meg, de információim szerint a többi képviselőtársam is ugyancsak késve kapta meg. Tehát nem volt módunk sem arra, hogy erről az elképzelésről véleményt nyilvánítsunk. Harmadszor azért nem tudom elfogadni, mert itt az előterjesztésben az van, hogy volt ugyan egy vállalkozó fogorvossal megbeszélés, de az nem vállalta, csak akkor, ha az ellátási felelősséget is megkapja és az előterjesztés szerint erre az önkormányzati törvény nem ad lehetőséget. Én azt hiszem, hogy ez enyhén szólva nem felel meg a valóságnak, mert akkor azt kell, hogy kérdezzem, hogy Zalaegerszegen, Keszthelyen, Zalakarosban, Zalaszentgróton, hogy működhet a fogászati ellátás privát alapon. Nekem az a véleményem, hogy ez a fogászati körzethatár módosítás nem annyira sürgős, hogy ne várhatná meg azt a szeptemberi időpontot, amiben már határoztunk annál is inkább, mivel a bizottság is a Kanizsa körzetéhez tartozó vidéki településeket Sormás, Eszeregnye önkormányzatait is támogatta, hogy addig, amíg a saját fogászati ellátásuk ki nem épül, addig a város folyamatosan vállalja az ellátást. Én azt hiszem, hogy ez alatt az időszak alatt a miklósfai ellátás is maradhatna hasonlóképpen és akkor visszatérhetnénk a közgyűlési határozatnak megfelelően erre a kérdésre ismét. Tehát én nem tudom elfogadni, különösen úgy nem, ahogy elmondtam, hogy gyakorlatilag a miklósfai körzet felszeletelésre került. Úgy látszik az osztály így szeretne megszabadulni ettől a problémától, mert le is írták, hogy az önálló képviselői indítvány így okafogyottá vált. Hát nem okafogyott, mert gyakorlatilag a miklósfaiak szeretnének a területükön lévő körzeti fogászati rendelőben kezeléshez jutni, nem pedig szétszórva a város 9 pontján. Tüttő István: Részt vettem azon a megbeszélésen, ahol a környező települések polgármestereit tájékoztattuk a miniszteri rendelet következményeiről. Június 30-ig vállaltuk csak az ellátás úgynevezett átvállalását a másik pedig az, hogy Nagykanizsán most privatizáljuk ezt a szektort az nem ilyen egyszerű dolog, mert ennek a privatizációját nagyon komolyan elő kell készíteni, ráadásul megítélésen szerint most belevágni olyanba, amire kormányrendelet fog születni nem igazán ésszerű, mert nem biztos, hogy ennek a most általunk lebonyolított privatizációnak mi lennék a nyertesei. Egyedül a lakosságnak kellene, hogy nyertes legyen, de nem valószínű, hogy most ezt így tudnánk lebonyolítani. Mindenképp döntenünk kell, mert ez a kérdés nem tűr halasztást, hiszen szerződést kell kötni a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral és az pedig finanszírozási oldalról gátolná meg éppen az emberek ellátását. Azért megkérem osztályvezetőnőt, hogy ha van még kiegészíteni valója, azt tegye meg. Dr. Nemesvári Márta:. Kiss László képviselőnek mondom, hogy semmi akadálya nincs, hogy szeptemberben visszatérjünk, mert úgy saccoltuk, hogy júliusban jelenik meg a jogszabály a fogászat privatizációjáról, ami rendezi ezt a kérdést. Meg kell mondanom viszont, hogy nem tervezi a szakminisztérium az önkormányzati felelősség átadását. Azért készült így ez a felosztás, hogy Miklósfát három részre osztottuk, mert biztosak voltunk abban, hogy megköthetjük ezt a szerződést Máriaföldi doktorral, és az utolsó pillanatban mondta vissza Máriaföldi doktor és ő miatta késett tulajdonképpen ez a felosztás. Egyébként nem kell a miklósfaiaknak a város 9 pontjára menni, mert a Szent Imre utcai rendelőben reggel fél nyolctól este fél nyolcig van rendelés, úgyhogy megtalálják az orvosaikat, tehát nem fognak máshova menni. Polgármester úr elmondta, hogy holnap kell szerződést kötnünk a finanszírozásra, mert különben nem lesz finanszírozás. Tüttő István: Ezt én is megerősítem, hogy a központi rendelő a Szent Imre utcában van és minden orvos ott dolgozik, tehát csak egy helyet kell megtalálni. Marton István: Szomorúan hallgattam a Kiss képviselőtársam által elmondottakat, azzal együtt, hogy igazat kell, hogy adjak neki. És talán pontosan ezért. Mielőtt elvi dolgokat kifejtenék én úgy gondolom, hogy ha mi kapunk egy körzethatárt, azt illik pontosan rögzíteni. Ha valaki a 9 létesítendő körzetből csak az elsőt lapozza fel, akkor a harmadik oszlopban azt látja, hogy Szabadhegy kettőspont. Azt hittem, hogy itt jön Szabadhegy felsorolása, de tévednem kellett bizonyos értelemben, mert semelyik területet sem sorolják fel úgy, hogy mondjuk Bagola és sorolják az utcákat, Palin sorolják az utcákat. Ebből bátorkodtam levonni azt a következtetést, hogy a Szabadhegy utáni kettőspont az nem más, mint a Szabadhegy utca. Amikor végigolvastam ezt a középső oszlopot ott láttam az Alsó Szabadhegyi utcát, a Felső Szabadhegyi utcát, amelyek közül a felső csak rajzon létezik, az alsóban van már ugyan néhány ház, de a Szabadhegy utcából áll tulajdonképpen Szabadhegy és azt meg nem találtam meg benne. Ebből bátorkodtam erre a következtetésre jutni. És most még egy kicsit kiegészíteném azt, amit Kiss képviselőtársam és Tüttő polgármester úr mondott. Meg kell, hogy mondjam egészen ellentétes végkövetkeztetésre jutottam, mind amit ő mond. Nem értem, lehet, hogy az én hibán, hogy már nehezen igazodom el a számok közt, mert ugye itt ilyeneket olvasok, hogy az év végi népességi adatok szerint Nagykanizsa város lakosságszáma 54.000 fő, ehhez adódott hozzá a 4800 fő vidéki lakos. A számokból következik, hogy a kilenc körzet lakosságszáma lényegesen meghaladja a maximált 6000 főt. Az értelmezés kérdése, hogy a lényeges alatt ki mit ért, én semmiképpen sem azt értem, hogy ha még 10%-kal sem haladja meg, de egészen pontosan átlagában 8,8-del, hogy ez lényegesnek minősül. Tüttő István: Marton úr kikötés, hogy még 6001 sem lehet. Marton István: Ezt én értem, de most hadd ne soroljam, hogy hány olyan kikötés van, amit ettől sokkal lazábban kezeltünk és nem is látom indokoltnak a szigorúbb kezelést pontosan azáltal, amit polgármester úr és a szakosztály vezetője mondott. Kérdem én, hogy hova sietünk, ha hónapokon belül, esetleg két hónapon belül itt van. Nem lenne jobb ezt tartalmasan átgondolni és közben amiket Kiss képviselőtársam mondott figyelembe venni. De ezen túlmenően ugye azt mondja az anyag, hogy a fenti önkormányzatok polgármestereit tájékoztattuk arról, hogy a továbbiakban nem tudjuk vállalni településük fogászati ellátását. Addig, amíg a fogászati alapellátásukat megoldják a folyamatos ellátást biztosítjuk. Én írásba adom, hogy nem fogják tudni megoldani az idők végeztéig se, mert 4800 ember, nem tesz ki egy létszámot. Azt kell, hogy mondjam, hogy sose tudnak összefogni és ki lesz az, aki ezt ráadásul bevállalja? Az meg már gazdasági szinten is óriási pocsékolás lenne, ha ne adj Úristen nem is egy ember, hanem talán több tenné. Tehát szerintem ez eleve megoldhatatlannak tűnik, még akkor is, ha ezt bevállalták egyes polgármester urak, tételezzük fel, hogy bevállalták. De a legnagyobb bajom kérem ezzel az, hogy nagyon szép lépéseket teszünk az ilyen és hasonló előterjesztésekkel, javaslatokkal a szigetté válás útján. Tehát nem központ, hanem sziget a térségben. És összesen ezért az egy mondatért én visszautasítom ezt az egészet, természetesen mindenki úgy szavaz, ahogy a lelkiismerete diktálja, én nem gombot fogok rá nyomni. Tüttő István: Szeretném hozzáfűzni, hogy nem érzelmi alapon kellett közölni a környező települések önkormányzataival ezt a döntést, hiszen Nagykanizsa és Környéke Területfejlesztési Társulása mind bent vannak ebben a problémakörben, de nem lehet másképp megoldani, ugyanis nem finanszíroznak ennél többet. Föl lehetne vállalni ugyan, de akkor 4800 főnek az úgynevezett ellátására nem kapnánk meg a pénzt. Ki finanszírozza? Hát az önkormányzat miért finanszírozná mondjuk x-et z településről amikor erre állami forrást biztosítanak? Hát nem hiszem, hogy olyan ötletük támadna, hogy nem kell nekünk az Egészségbiztosítási Pénztár támogatása, fölvállaljuk magunk. Ennek megvan a módja, 54.000 ember számára Nagykanizsa tudja biztosítani az ellátást, emellett a következőt tudja tenni, hogy Nagykanizsán vannak olyan fővállalkozású magánorvosok, akikkel köt a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerződést, amennyiben meg tud állapodni x z y település a doktor xy-nal. Tudomásunk szerint megoldódik ez a probléma, hiszen nincs másról szó, mint egy szerződéskötésről és akkor az a települések lakói ugyanúgy be tudnak jönni Nagykanizsára, mint eddig, csak nem fognak bemenni a Szent Imre utcai rendelőbe, hanem valamelyik másik fogorvosnak a megadott rendelőjébe és éppúgy állami ellátásban részesülnek. Marton úr aggályoskodásával egyetértek, hiszen el is hangzott a polgármesterek részéről ugyanez a bírálat, de megértették, hogy a rendelet így szól és nem tudjuk másképp áthidalni ezt a problémát. Dr. Nemesvári Márta: Marton úrnak szeretném válaszolni, hogy a feltételeket nem mi diktáljuk, hanem a Társadalombiztosítás. Nem mi akartunk sietni ezzel, viszont ez volt a feltétele az új szerződéskötésnek. Egy fogászati körzet optimális finanszírozású lakosságszáma 3700 fő, a 6000-ig fő, tehát a 3700 fölötti rész már degressziós finanszírozásba esik és eddig is azt a 4800 főt a degresszió miatt ingyen láttuk el. Tehát erre nem kaptunk már olyan minimális finanszírozást. Nem szeretném most itt elmondani a német pontértéken való bázis és lebegtetett finanszírozást, de ezeket a feltételeket nem mi diktáltuk és nem nekünk volt fontos, hogy most így megkeverjük ezeket a körzeteket. Kiss László: Valóban az OEP már 3600 főtől finanszíroz egy körzetet. Tehát akkor végig lehetne gondolni, hogy Nagykanizsa városa, az 54000 lakosra 15 körzetet kapna finanszírozva. 15 körzetet finanszírozna az OEP a város részére, ha az Egészségügyi Bizottság döntése vagy javaslata alapján a közgyűlés úgy döntene. A megyei OEP-nél Tóth János úr, aki ezzel foglalkozik elmondta, hogy Zalaegerszeg, Keszthely, Zalakaros, Zalaszentgrót alapellátása már magánpraxisban történik úgy, ahogy itt mi privatizációt emlegetünk. Nem tudom, ha ők meg tudták csinálni minden rendelet nélkül, privatizációs törvény nélkül, akkor mi miért akarunk sziget lenni, úgy ahogy azt Marton képviselőtársam mondja. Ehhez még hozzátartozik, hogy megyei szinten a háziorvosi és a gyerekorvosi praxisok 86%-a közvetlenül van finanszírozva az OEP által és nem önkormányzaton keresztül, mint itt Nagykanizsán a fogászat. Azt hiszem ezeken azért érdemes elgondolkodni, ezért a beterjesztést én nem javaslom elfogadásra és én nemmel fogok szavazni. Tüttő István. Az önkormányzat nem tud felvállalni olyan költségeket, amelyek most nem ésszerűek. Az ellátást meg tudjuk oldani, csak nem a saját szakembereink alkalmazásával. Ráadásul ha abból indulunk ki, hogy 6 fővel kéne növelnünk a rendelőintézetben lévő fogorvosok számát, minimum 5 millióba kerülne fejenként a berendezés. Kiss úrnak igaza van, hogy a jövő az lesz, hogy privatizálunk, de most nem erről van szó, most körzet kiegészítésről, módosításról. Tarnóczky Attila: Én is azt hiszem, túldimenzionáljuk a példát. Egyébként Csákai elnök úr és én magam is a mai napon kértük el Zalaegerszegről az összes ezzel kapcsolatos privatizációs előterjesztést, hogy a bizottság és minden képviselő, aki valóban tájékozódni akar tisztán lássa, hogy mit kell csinálni adott esetben, mit lehet csinálni és annak milyen hatásai vannak. Tehát a privatizáció lehet egy következő lépés. Én nem hiszem, hogy szigetté válunk. Ezek az emberek a szomszéd falvakból továbbra is ide fognak járni, nem az általunk megnevezett orvoshoz, hanem a helyi önkormányzat által megnevezett orvoshoz. Simán menni fog a dolog, mert Belezna, Surd, Liszó, Kisrécse, Nagyrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg eddig sem tartozott hozzánk. Nem hiszem, hogy a miklósfaiakkal e tekintetben valami rossz intézkedés születik, hogy egyik utcából az egyik rendelőbe kell menni, a másik utcából a másik rendelőbe. Ez van az egész városban kedves képviselőtársaim még háziorovosi szinten is, sőt ott még nagyobb a kavarodás. Azt kérném, hogy válasszuk szét ezt a 9 körzetet és a privatizációt és a 9 körzetet most ne növeljük semmi esetre sem, mert a bérköltség, amivel az ott dolgozókat fizetni kell az az önkormányzat számára egy olyan teher lenne, amit nem tudnánk felvállalni. Dr. Gőgös Péter: Szeretném megelőzni, hogy néhányan tévedésből nemet mondjanak, ugyanis nem arról van szó, hogy a privatizációt nem szeretnénk. A privatizációt mi szeretnénk és ez lesz a jövő, ez lesz a következő lépés, a fogászati ellátás így fog megvalósulni. De most arról van szó, hogy holnaputántól a város fogászatának TB finanszírozásra van szüksége, így ehhez módosítani kell a körzethatárokat. Ettől függetlenül meg lehet indítani a privatizációs előkészületeket, de ez a következő lépés és nincs időnk megvárni azt. Dr. Csákai Iván: Tarnóczky úr és Gőgös Péter is előttem sok mindent elmondott, amit én is szerettem volna. A privatizáció nem arról szól, hogy nekem van egy üres helyiségem és azt kiadom. Tudomásul kell venni, hogy egy alapellátási körzeti orvosi rendelőt, vagy egy fogászati rendelőt nem lehet ugyanúgy privatizálni, mint egy vendéglőt. Ez biztos, hogy az önkormányzatnak pénzbe kerül. Én több helyen is érdeklődtem és ahol privatizálva volt, vagy van a fogászati ellátás ott minden közgyűlésen vita van belőle. Ha nem kerül sokba a privatizáció, amit én most nem akarok elmondani, akkor lépjük meg, de ha egyszer annyiba kerül, akkor nagyon meg kell gondolni. Marton István: Szomorúnak tartom, hogy 94 óta ez a fogorvosi rendelő privatizációja vissza-vissza térő téma és pillanatnyilag sem vagyunk sehol sem. Ha figyelembe vesszük a Kanizsán jól működő magánorvosi praxisokat, akkor az az érzésem, hogy nem a maximumot léptük túl, hanem esetleg a minimumot sem fogjuk elérni, de hát ezt számokkal is alá lehet támasztani, illetve nem ártana egy ilyen kardinális kérdésnél ezt alátámasztani annak, aki előterjeszt. Tüttő István: Miben? Marton István: Hát hogy körülbelül mennyi az, aki az 54000 ezerből igénybe veszi a mi ellátásunkat, mert én a hasamra ütve azt mondom, hogy mondjuk 30, vagy esetleg 35 és akkor máris ott vagyunk a minimumon. Tehát ezt kellett volna mindenképpen mérni, mert ez 4-5 éves téma. Tüttő István: De ez nem így működik. Marton István: Kiszűrhető. A településekkel kapcsolatban én úgy vagyok ezzel, hogy hol adok, hol kapok. Én úgy gondolom, hogy ebben az évtizedben közös társulati beruházásokon jó néhány 10%-ot nyertünk, amivel ezt az egy-két hónapot esetleg még finanszírozni is lehetne, bár ennek alapvetően én sem vagyok a híve. Az viszont egyenesen felháborít, hogy itt most megtudom, hogy holnapután lejár a szerződésünk az OEP-pel és most kell erről dönteni, miközben hangsúlyozom, hogy ez elég régóta húzódó téma. Kétségbeejtőnek tartom, a képviselőket egyszerűen lehetetlen helyzetbe hozzák azzal, hogy nulla másodperc alatt dönteniük kell. Tüttő István: Végül is nem látom lehetetlen helyzetnek, mert osztályvezető asszony elmondta, hogy miért került erre sor. Korábban a megállapodást egy tárgyalás előzte meg és remény volt arra, hogy az egyik orvossal megállapodás születik, éppen Miklósfa esetében. Mivel ez meghiúsult, most az a helyezet állt elő, hogy azonnal át kell rendeznünk a körzethatárokat, mert akkor kimarad Miklósfa, vagy pedig azt mondjuk, hogy nem kapjuk meg rá az Egészségügyi Pénztártól jogosan igényelt pénzt. Dr. Nemesvári Márta: 1997 évben hétszer változott a fogászat finanszírozása, ebben az évben pedig már kétszer, tehát nehéz követni ezeket a dolgokat. A 6000 fő korcsoportonkénti, majdnem név szerinti bontásban van elosztva. Egyébként annyit szeretnék elmondani, hogy ha nem felel meg ez a beosztás Miklósfának, lehet változtatni. Nincs akadálya annak, hogy a szerződés megkötése után kicseréljük a beosztást úgy, hogy a 6000 főt eggyel sem lépjük túl. Tóth János úr is rugalmas ebbe a dologba. Most csak egy szerződéskötésről van szó és nekünk le kellett faragni a többletet. Egyébként két hete szereztünk tudomást a változásról, így nem sok időnk volt arra, hogy bizottság elé is vigyük az anyagot. Elnézést kérek Marton úrtól a gépelési hibáért, köszönöm a korrekciót. Tóth László: Tisztelt Polgármester Úr! Azt hiszem kialakultak a vélemények, kialakultak az ellentáborok, ezért kérem a vita lezárását. Tüttő István: Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a vitát lezárja. Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 140/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogászati körzetek beosztásával a melléklet szerint egyetért. Tudomásul veszi, hogy a miklósfai városrész fogorvosi ellátásának átszervezése az önálló képviselői indítvány szerint okafogyottá vált. Felkéri a jegyzőt, hogy a lakosságot az új körzethatárokról tájékoztassa. Határidő: 1999. május 19. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 17.) Javaslat a Csónakázó-tavi projekt támogatására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Tüttő István: Megkérem, Dr. Csákai Iván bizottsági elnök urat, hogy ha van kiegészíteni valója tegye meg. Dr. Csákai Iván: Egyértelműen le van írva az előterjesztés első mondatába, hogy hogyan kerültünk bele ebbe a projektbe, úgyhogy kérem szavazzunk. Marton István: A határozati javaslat első pontjával kapcsolatban van egy kérdésem. A második mondat úgy hangzik, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezet az intézménynél az 1999. évi költségvetésben biztosított. Kérdésem az, hogy ez hogy lehet biztosítva, mert amikor a költségvetés készült erről még nem volt szó. Dr. Berlinger Henrikné: Az az anyag, ami a bizottságok elé került, az részletesebb volt és tartalmazta azt, hogy a Csónakázó-tónál erre az évre 15 fő közhasznú munkás foglalkoztatása volt betervezve egész évre, tehát tulajdonképpen mivel ehhez a Munkaügyi Központ több, magasabb összeggel járul hozzá ami 15 főre tervezett foglalkoztatási költség volt, abból most 20 fő foglalkoztatását tudjuk megoldani ebben az évben. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 141/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy a Szociális Foglalkoztató az elnyert pályázat alapján megvalósítsa 20 fővel a közhasznú munkások foglalkoztatását a Csónakázó-tónál. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezet az intézménynél 1999. évi költségvetésben biztosított. Felhatalmazza a Szociális Foglalkoztató Igazgatóját, hogy a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltségével a Csónakázó-tó projektre vonatkozó szerződést kösse meg. Határidő: 1999. május 30. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 2.) a 2000-es évben biztosítja a programból adódó pénzügyi fedezetet mintegy 2.135 eFt összegben. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 18.) Tájékoztató a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről városunkban, munkahelyteremtő tervek, intézkedések (írásban) Előadó: Somos Béláné a Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség vezetője Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Somos Béláné: Úgy gondolom, hogy az írásos anyagban igyekeztem teljes körű áttekintés adni, a megadott témakörre vonatkozóan, Azért néhány gondolatot engedjenek meg, ha 28. napirendi pontként is, de úgy gondolom, hogy ez nem a téma fontosságát jelzi talán a város önkormányzatának életében. Hiszen foglalkoztatás én úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb várospolitikai kérdés ebben a városban. Néhány gondolatot csak kiegészítésként szeretnék még az anyaghoz hozzáfűzni. Az itt elhangzott előző témakörökhöz kapcsolódóan is. Én úgy érzem, hogy a munkáltatóink többsége a város területén tájékozott a támogatási lehetőségeinkről és bizonyára az önkormányzati testületi tagok tudják, hogy a foglalkoztatási törvényben foglalt kötelezettségekkel és eszközök kezelésével a munkaügyi központunk kirendeltsége foglalkozik a területen. 1087 munkáltatóval vagyunk napi, rendszeres, illetve eseti kapcsolatban, ezeknek az összes foglalkoztatott létszáma megközelíti a 25000 főt. Tájékoztatásul annyira felhívnám a figyelmüket, hogy az elmúlt évben 3500 munkanélküli került ki munkahelyekről a város területén és ebből 1100 fő kisebb-nagyobb mértékű pénzügyi támogatásunkkal is nagyon figyelemre méltó, s az előző témakörhöz kapcsolódóan szeretném megköszönni, hogy a Csónakázó-tavi projektünk indítását is egyhangú szavazatukkal támogatták. De majd mondanám még a gondjaimat. Mi igyekszünk azokat támogatni, akik számunkra a legfontosabbak, így a tartósan munkanélkülieket, a pályakezdőket, a halmozottan hátrányos réteget, beleértve a cigányokat is és itt kiemelném a Cigány Önkormányzattal meglévő kapcsolatunkat és jó együttműködésünket és a megváltozott munkaképességűeket. A pénzügyi lehetőségeink, amik a tennivalóinkhoz mérten viszonylag kevésnek mondhatók a 154 millió Ft-os mértékével 10 reintegrációs program indítását engedi meg területünkön, ebből Nagykanizsa Önkormányzat területét érintené 2 úgynevezett reintegrációs program, ami az egyik a Cigány Közösségi Házban indul meg a másik pedig a Csónakázó-tavi programunk. Ezen kívül a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati felhívására igyekeztünk most egy 110 fő foglalkoztatását tervező közmunkaprogramot pályázatot kidolgozni a Szociális Osztály volt ennek a programnak a kidolgozója és tudomásom szerint ezt a Szociális Bizottság megtárgyalta. Én kérném, mivel a minisztérium hiánypótlásra visszaküldte, hogy közgyűlési határozatot kell mellékelnem, holnapi napon telefaxon hiánypótlás címén, hogy erre jóváhagyó határozatot szíveskedjenek hozni. A foglalkoztatási szerkezetünkben én úgy gondolom, hogy jó dolog az, hogy 31%-át a foglalkoztatottaknak a területünkön a részvénytársaságok, 26%-át a kft-k, 7%-át a szövetkezetek és 22%-át az intézmények teszik ki és 14% az egyéni vállalkozók, betéti társaságok részaránya. Hogy mi jellemzi és mik a főbb ismérvei a régiók foglalkoztatásának, erről csak néhány gondolatot, mivel hogy már fél kilenc van. Én úgy érzem, hogy az elmúlt évben megindult fejlődés jó, hiszen az 1992-től fennálló tartós munkanélküliségi állapotot, ami 5000 fő induló munkanélküliséget jelentett a területen ma 3700 főre sikerült csökkentenünk, de tovább útkeresésre, együtt gondolkodásra megoldások keresésére van szükségünk. Úgy gondolom, hogy ebben a helyi önkormányzat felelőssége nem elhanyagolható. Én úgy érzem, hogy az önkormányzat vezetésének nagyon pozitív a hozzáállása, de további munkahely teremtési kezdeményezések, fejlesztési elképzelések lennének szükségesek. Hát az elmúlt évnek főbb munkahely teremtései volt az a Eybl, ami az autógyártásnak egy háttéripari bázisa, a TUNGSRAM-nak egy új autólámpa gyár üzeme, amit holnap az országgyűlési képviselők gazdasági bizottsága meg fog tekinteni. Példa értékű felnőttoktatás, átképzési és munkahely teremtési programot. A Gázgép fejlesztése és a Bonbonetti Édesipari Gyárának a fejlesztése volt az elmúlt évnek a legfontosabb kiemelt feladata. Én úgy érzem, hogy a kudarcokban bővelkedő privatizációk sora után, ami az elmúlt években 1995-ig jellemezte a város foglalkoztatását, hiszen az olajipar megszűnés, a gépipar leépülése, az élelmiszeriparunk sajnálatos módon történő radikális lecsökkenése az elmúlt évben a sörgyár, a gabonaipar, a tejgyár ez mind-mind 8000 munkahely megszűnését eredményezte az elmúlt hat évben a területünkön. Én úgy érzem, hogy az önkormányzat abban segíthetne, hogy a tőkehozzáférés lehetőségének a feltárásában kellene mindnyájunknak aktívabbnak lenni és ennek érdekében úgy gondolom, hogy a szükséges információ az alapvető és fontos lenne.. Az ágazatok közötti átrendeződési folyamat, ami ugye az olajipar és főleg a gépipar csökkenésével néhány esetben azt eredményezte, hogy az előzőeknél lényegesen alacsonyabb átlagkeresetű munkahelyek jöttek létre, ami várospolitikai szempontból is nagyon komoly feszültségeket indukált a területen. Ezt azért mondom el, mivelhogy vannak itt újabb önkormányzati képviselők, akikkel azt hiszem, hogy ebben nem tudtam még szót váltani. A megmaradt, életképes munkáltatóink közül pedig úgy gondolom, hogy a nagy munkáltatóinkat a magas termelékenység jellemzi, és nyilván, hogy a termelésnövekedésük feltételét nem a létszámnövelésük, hanem hatékonyságnövelés biztosítja. Amire oda kéne még figyelnünk várospolitikai szempontból az az elhagyott ipari üzemek, telephelyek sora, amiknek a rendezettségét, romló állagát én úgy gondolom, hogy mint társadalmi értéket és és városképi szempontból is nagyon fontos teendők kellene kezelni és erre én úgy gondolom, hogy ez önkormányzati intézkedéseket igényelne és én ezt javasolnám a tisztelt önkormányzatnak. Tüttő István: Épp tegnapelőtt láttam Finnországban egy sörgyárat, amelyet lakásokká alakítottak át. Somos Béláné: Kérem szépen át kell gondolni. Tüttő István: Itt is lehetőség lesz majd erre. Somos Béláné: Én mint javaslatot adom önöknek. Úgy gondolom, hogy a térségünk rendkívül információhiányos a foglalkoztatási és a beruházási lehetőségeket illetően, és ebben kellene talán a legsürgősebben változtatni önkormányzati szinten, mert a helyi lehetőségek és adottságok megismerésének igénye úgy gondolom, hogy a helyi vállalkozóknak is jogos igénye lenne. Össze lehetne hozni egy olyan koordinációs irodát a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a kamarákkal, az önkormányzat vállalkozási csoportjával közösen működtetve, ami érdembe a pályázatok elkészítésébe ténylegesen segítséget tudna szolgáltatási szinten adni a vállalkozóknak, az induló vállalkozóknak. Értékeinkről is szeretnék azért néhány gondolatot szólni, mert úgy gondolom, hogy nem csak a negatívumokat kell látni, hanem azt is, hogy mi az, amibe esetleg többek vagyunk, mint a környezetünk, a szűkebb környezetünk. Tüttő István: Egerszeg. Somos Béláné: Igen, és Somogy megye É-Ny-i részét is ha nézem, mint a csurgói térséget, hogyha régióba gondolkodunk. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a sok évtizedes ipari munkakultúránk, az, ami a meglévő munkanélküli állományunkat is, ha nem is teljes egészében, mert nyilván van egy nagyon leépült rétege is, de minőségi munkára alkalmas és képes munkaerőnek minősítheti. Én úgy érzem, hogy a tenni akarás igénye a munkanélküliekbe megvan, és sajnálatos módon a munkanélküliség az tehetetlenséget és szegénységet igényelt az elmúlt években a városban. Én úgy gondolom, hogy ez valahol a város közhangulatán is érződik. Én úgy gondolom, hogy a munkanélküliek mélyebb megismerésének igénye az mindnyájunknak az érdeke, éppen ezért én a szolgáltatásainkat igyekszem olyan emberközponti szolgáltatásokkal kiegészíteni, hogy egészen lent igyekszünk lemenni a családok szintjére a munkanélküliség kezelésében és éppen ezért a Kanizsa Környéki Társulással együtt egy szociális gondozóhálózatot 14 fővel indítottunk el a városkörnyéki munkanélküliek segítésére és támogatására, ami úgy gondolom, hogy egy integrált intézményi rendszerbe fog reményeink szerint pár éven belül működni a Családsegítő Központtal együtt. Ezt természetes, hogy reintegráló program keretébe állami támogatással szerveztük meg ezeknek az embereknek a képzését és foglalkoztatását, bér és közterheit teljes egészébe állami támogatásból fedezzük. Ezzel együtt, amit én itt röviden megpróbáltam önöknek összefoglalni, sajnálatos módon még mindig a megye legnagyobb munkanélküli rétegét kell, hogy kezeljük a 3700 fővel együtt, és ma is másfél szeresen meghaladja a megyei munkanélküliségi rátát a területünk munkanélkülisége. A város és vonzáskörzetében a tartós munkanélküliek rétege úgy gondolom a rendszerváltás legnagyobb vesztesei, ezek azok a jövedelempótlósok, akik a Szociális Osztályon nyilvántartott és most ismételten átgondolásra érdemes réteget képezik. Én úgy gondolom, hogy ez a réteg munkához jutását a foglalkoztatási eszközeink célirányos felhasználásával eddig is segítettük, és a jövőt illetően pedig szinte 100%-osan a meglévő pénzügyi eszközöket csak ezeknek a foglalkoztatására kívánjuk felhasználni. Említettem, hogy reintegráló programjaink vannak, emellett, ha beindulna július 1-jétől ez a közmunka lehetőség 110 fővel, amiből 85 főt érintene Nagykanizsa város területe és 25 fővel Zalakaros területe. Megpróbáltunk régiókban gondolkodni olyan aspektusból, hogy a közmunka-feltételeknek jobban megfelelő pályázati anyag készülhessen. Az anyagból, ha elolvasták figyelmesen, akkor észrevehették, hogy másik jellemző rétegünk sajnos a rövid időre munkahelyhez jutók köre. Ezeknek a számát 3000-re becsüljük, ezek azok az idényfoglalkoztatottak, akik a jogszerző idejüknek az összegyűjtését érik csak el, és ezeknek általános gyakorlatává vált a határozott idejű foglalkoztatás. Ebbe kellene tenni valamit, hogy munkahely-telepítésekkel, tartós foglalkoztatássá és hosszú idejű foglalkoztatássá tudjuk átváltani ezeket a munkahelyeket. Nagyon komoly gondunk még a 25 év alatti 530 fő pályakezdőnek minősíthető munkanélküli gondja, problémája. Én úgy gondolom, hogy erre a rétegre fokozatosan figyelnünk kell, hiszen gyökeret verni és tartósan megállapodni a szülőhelyünkön, csak a számunkra elfogadható élettérrel lehet úgy gondolom, és erre ha nem akarjuk azt, hogy hosszú távon lakónépességünket elbocsátó, kibocsátó várossá váljunk, akkor egyetlen kiút csak a munkahelyteremtés lehet. Hogy milyen irányba kellene az önkormányzatnak elmozdulni, arról néhány gondolatot engedjenek meg. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a sokéves évtizedes tradíciók számbavételével kellene a felhalmozott tőkét, szaktudást elsősorban kamatoztatni, és éppen ezért a gépipari és élelmiszeripari ágazat munkahelyteremtése felé kellene elmozdulnunk. Én folyamatosan vizsgálom, hogy milyen területekről érkeznek tömegével az emberek, és milyen munkaterületekről lehetne a legkisebb költségráfordítással, energiával ismételten hadrendbe állítani ezeket az embereket, hogy a foglalkoztatásuk biztosítható legyen. Én úgy érzem, hogy a város meglévő oktatási intézményrendszere, a középfokú intézményrendszer megfelel a struktúraváltás alapját képező felnőttoktatás feltételeinek. Igyekszünk bázisintézményenként ezeket az intézményeket maximálisan kihasználni. Ennek az egyik reprezentánsa lesz csütörtökön, amikor a megyei szinten szervezett, a Thúry Szakközépiskolában szervezetett felnőttoktatási konferencia, amit figyelmükbe ajánlok. Én úgy érzem, hogy továbbra is a rugalmas szerkezetváltással összefüggő feladatokat meg fogjuk tudni oldani ezzel az intézményrendszerrel. Jó lenne, ha egy főiskolával a választékunk kiegészülhetne. Én azt hiszem, hogy a végére értem. Én azt kérném, hogy legfontosabb igényként, hogy egy térségfejlesztési információs központot legyenek szívesek létrehozni, ott foglalkoztatott manager-teammel, ahol a lehetőségek után mennének, és pályáznának a régió érdekeiért. Nem tudjuk felvállalni hosszútávon kérem szépen, hogy a foglalkoztatással és munkahelyteremtéssel kapcsolatos összes pályázati anyagot konkrétan én nézzem át és és próbáljam olyan szintű anyaggá tenni, ami átmehet a szűrőkön a minisztérium szintjén. Köszönöm a figyelmüket. Tüttő István: Köszönjük a sok ötletet. Nagyon sokra azt tudom mondani, hogy már bele is kezdtünk, sőt foglalkozunk is vele. Éppen ez az információs központ is szerepel az elképzeléseink között. Kérdezem van-e kérdés, észrevétel? Teleki László: Annak ellenére, hogy tényleg nagyon előre tartunk, én azt hiszem, meg kell köszönni Terikének a hozzáállást, amit a Megyei Munkaügyi Központon keresztül tesz. Én azt hiszem, hogy nem a helyi kirendeltségen múlik, hogy mekkora a munkanélküliség Nagykanizsa és vonzáskörzetében, hanem egyéb okokból adódnak össze. A mostani programban 24 fővel tud részt venni, ami azt hiszem, hogy egy hatalmas szám, és ez köszönhető elsősorban a nagykanizsai kirendeltségnek. Tüttő István: Csatlakozunk mi is ehhez a köszönethez. A közmunka-program megvalósítására pályázatot kell beadnunk, ezért felolvasnám az erre vonatkozó határozati javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város önkormányzatának közgyűlése a Szociális és Családügyi Minisztérium által közmunka-program megvalósításra kiírt pályázat beadását támogatja, saját forrásként a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeget jelöli meg, hiszen ezen a területen alkalmaznánk ezeket az embereket. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 142/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Zala Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltségének tájékoztatóját a fiatalok, pályakezdők, munkanélküliek munkalehetőségeiről, valamint a munkahelyteremtő tervekről és intézkedésekről elfogadja 2.) a Szociális és Családügyi Minisztérium által a közmunkaprogram megvalósításra kiírt pályázat beadását támogatja. Saját forrásként a városüzemeltetési szakfeladatra tervezett költségvetési összeget jelöli meg. Hatáidő: 1999. május 19. Felelős : Tüttő István polgármester 19.) Javaslat Ifjúsági koordinátor/referens pályázati forrásból való alkalmazására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Balogh László bizottsági elnök urat kérdezem van-e kiegészíteni valója? Balogh László: A bizottság a javaslatot támogatta. Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 143/1999. (V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az ISM által kiírt pályázattal erre az anyagi fedezet biztosított 2000. június 30-ig ifjúsági referenst főállásban alkalmaz. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a benyújtott pályázatot írja alá. Határidő: 1999. május 26. Felelős : Tüttő István polgármester 20.) Javaslat a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások díjainak módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 144/1999. (V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a térítési díj ellenében igényelhető egészségügyi szolgáltatások díjait az 1. és 2. számú mellékelt szabályzatok szerint elfogadja 1999. évre. Felkéri a Polgármestert és a kórház főigazgatóját, hogy a térítési díjak emeléséről az érintetteket tájékoztassa. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Szabó Csaba főigazgató 21.) Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Aki a rendelettervezettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 23/1999. (V.20) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Város Közgyűlésének 23/1999. (V.20) számú rendelet a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/1999. (IV.30.) számú rendelet módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 22.) Javaslat a Kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Itt felvetődött javaslatként, hogy a kórház Felügyelő Tanács tagjainak létszámát legalább határozzuk meg, hogy utána hozzá tudjunk kezdeni a továbbiakhoz. Marton István: Érdekelne, hogy ennek a határozati javaslatnak, ami két mondatot tartalmaz, az előkészítése miért vett igénybe kb. fél évet. Mert ezt mondjuk illett volna még az elmúlt esztendőben elfogadtatni. Tüttő István: Én most erre azt tudom mondani, hogy jogos a bírálat. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 145/1999. (IV.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórházi Felügyelő Tanács Tagjainak számát 9 főben határozza meg. Felkéri a városi kórház főigazgatóját, hogy a Tanács megalakulását követően a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 1999. május 31. Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató 23.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata munkájáról (írásban) Előadó: Teleki László elnök Teleki László: Elsősorban ki szeretném emelni, amit nem említettem meg a tájékoztatómban, hogy olyan pályázatokat nyertünk, ami a foglalkoztatást segíti el. Elsősorban az amerikai nagykövetség és egy amerikai fejlesztési társaság támogatta pályázatunkat úgy, hogy 15 fő olyan személyeknek a beiskolázását tette lehetővé, akik a későbbiek folyamán majd vállalkozók szeretnének lenni. Ez mintegy 6 hónapos időtartamú iskola. Ez idő alatt olyan szakemberekkel próbáljuk meg elősegíteni a vállalkozóvá válását, hogy a résztvevő tudjon olyan kisvállalkozást elindítani, amivel talán jobban tud érvényesülni, mint az állami szférában. Ez az egyik, ami azt hiszem a beszámolóból hiányzott, illetve a Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a 24 fő részvétele a reintegráló programjában, ami nagyon fontos, hiszen tudjuk, hogy a kisebbségek számára elég nehéz munkát találni és most nem szeretnék kitérni a rövid idő miatt a bizonyos olyan diszkriminációs jelenségekre, amire most már Nagykanizsa város is többnyire találkozhat és ez a foglakoztatás terére értendő elsősorban. Ki szeretném emelni, hogy vannak olyan pozitív példák, mint pl.: az iskolai intézmények, amelyek egy olyan lehetőséget nyitottak 1995-ben napjainkig is, ami valóban a cigányság történelmének, kultúrájának, másságának bemutatására szolgál, és azt lehet mondani, hogy ezek az óraszámok minél tovább haladunk, annál nagyobb óraszámban kérik az intézmények, ami azt hiszem, hogy önmagáért beszél. A közösségi házban folytatjuk a cigányság oktatását elősegítő programokat, hisz a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeik mellé korrepetitort fogadjanak. 8-10 pedagógus foglalkoztatásával cigány gyerekek, és halmozottan hátrányos gyerekek foglalkoztatását vállaljuk és étkezést is biztosítunk számukra. Azon cigány gyerekek, akik jelen pillanatban középiskolai, általános iskolai rendszerben nagyon jó eredményeket érnek el, különböző pályázati rendszerekben próbáljuk meg irányítani, amivel tudják a tudásukat. Külön kellene foglalkozni a cigányság lakáshelyzetéről, de sajnos már nem fér bele az időbe. Meg szeretném köszönni a Települési Önkormányzatnak, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak azt a hozzáállást, amit az elmúlt években tapasztaltam és remélem, hogy ez a bizonyos kisebbségi önkormányzat fele irányuló magatartás nem fog megváltozni, és én azt hiszem, hogy a jövőben mi is tudjuk segíteni a testület munkáját, illetve a Polgármesteri Hivatal munkatársainak a munkáját. Tüttő István: Mindannyiunk nevében köszönöm a Teleki úr tájékoztatóját. Dicséretet érdemel az önkormányzatuk. Külön kiemelném azt a 20-25 pályázatot évente, amit benyújtnak, és azt, hogy annak kb. a fele nyer is, tehát ez egy nagyon jó teljesítmény. Szeretnénk, ha ezen tapasztalatokból néhány részletet átvehetnénk. Meg kell azt is fontolnunk, hogy közös pályázatok beadása is talán ésszerű lenne. Szeretnénk gratulálni is Teleki úrnak az országos alelnöki funkciójához, és azt kérjük, hogy továbbra is úgy vezesse ezt a csapatot, hogy példaértékű legyen az egész ország számára. Aki a tájékoztatót elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 146/1999.(V.18.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. A zárt ülésen hozott 147/1999.V.18.) számú határozata nem került kihirdetésre. A közgyűlés 148/1999.(V.18.) – 157/1999.(V.18.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.30 órakor bezárta. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
