* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 740.5 KB | |
| 2026-03-23 17:23:48 | |
 | |||||||
Nyilvános  127 | 188 | 1999. június 15. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1.) Beszámoló a nagykanizsai hivatásos önkormányzati tűzoltóság működéséről, javaslat alapító okirat módosítására, pályázat magasból mentő gépjármű beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Tolnai Sándor tű.alezredes tűzoltóparancsnok 2.) Tájékoztató a határőrizet-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról (írásban) Előadó: Vadas János 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4.) Interpellációk, kérdések, önálló képviselői indítványok 5.) Javaslat a Helyi Óvodai Programok jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 6.) Javaslat az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 7.) Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló független hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 8.) Javaslat a Nagykanizsa, Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási program és településrész szerkezeti terve jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 9.) Javaslat a Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke rendezési terv jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10.) Javaslat a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíj rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11.) Javaslat a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 12.) Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13.) Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Nyílt ülés 14.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. (XII. 12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI intézményvezető 15.) Beszámoló a Nagykanizsai 1. Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16.) Javaslat I. Futball Klub Szolgáltató Kft. támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17.) Javaslat a VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 18.) Tájékoztató a városüzemeltetés alakulásáról 1991-1998 közötti időszakban (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19.) Javaslat az 1999. évi költségvetési törvényben megjelent a „Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatás” pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20.) Tájékoztató az adósságkezelési programban való részvétel lebonyolításáról a 21/1998. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet alapján (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 21.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolatairól 1998. áprilistól napjainkig és javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati tervére 2002-ig (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.) Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 23.) Javaslat alapítványok támogatására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba és Balogh László bizottsági elnökök 24.) Javaslat vevő nevének megváltoztatásáról Előadó: Tüttő István polgármester 25.) Javaslat a nagykanizsai 3066/34 és 3066/35 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26.) Javaslat a Geoview Systems Kft-vel Együttműködési szerződés megkötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27.) Javaslat a „FLOREÁT” Kanizsa Alapítvány Kuratórium tagjainak megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28.) Javaslat Nagykanizsán és körzetében foglalkoztatott falugazdászok elhelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29.) Javaslat a nagykanizsai 1847/44 hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (III. 25) sz. rendeletével módosított 43/1995.(XII.20) sz. a belterületi határvonal megállapítására módosítására vonatkozó rendelet módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. június 15-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Zoltán Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnár Zoltán irodavezetők, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella Gyámhivatal vezető, Karmazin József városi főépítész, Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, Senkó Zoltán Megyei Tűzoltóparancsnok, Vadas János a nagykanizsai Határőr Igazgatóság képviselője, Jakabfy Sándor a Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetője, Koczfán Ferenc, Czoma Péter, Rózsahegyi István pályázók, Dr. Szabó Csaba a Városi Kórház főigazgatója, Papp Péter a Városi Kórház gazdasági igazgatója, Dr. Gáti Zoltán, S. Zlamál Ilona tervező, Farkas Zoltán ügyvezető. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió részéről. Tüttő István: Tisztelettel köszönöm megjelent képviselőtársaimat, vendégeinket, a sajtó képviselőit és a Polgármesteri Hivatal osztályainak, irodáinak vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Először döntenünk kell a mai nap megtárgyalandó pontokról, szeretném jelezni, hogy annak ellenére, hogy huszonkilenc napirendi pont került kiküldésre írásban, két napirendi pont felvételét még be kell, hogy jelentsem. Az indoklást is megteszem. Az egyik Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (III. 25.) számú rendeletével módosított 43/1995. számú a belterületi határvonal megállapítására vonatkozó rendelet módosítására. Ez az a terület, ahol a nagykanizsai vasút villamosítás úgynevezett betápláló állomása készül, és a gyakorlati elindításához szükséges még a terület végső rendezése, azon indokok alapján, hogy a belterületi határvonallal kapcsolatos kérdésben döntenünk kell, és ebben a közgyűlésnek van jogosítványa. Ezt az anyagot nem ma tárgyalnánk meg, csak felvennénk napirendre és így módja lesz a bizottságnak – amennyiben rendelkezésre áll időben megfelelő anyag – akkor a folytatólagos közgyűlésen meg tudjuk tárgyalni és el tudjuk dönteni. Kérdezem Önöktől, hogy elfogadják-e ezt a napirendi pontot. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Előterjesztés a nagykanizsai 1847/44. hrsz-ú ingatlan értékesítéséről. Ezt pedig azért szeretnénk, mert a vásárlási szándékát benyújtó cég, aki a Balatoni úton már a többször meghirdetett területrész megvásárlásában most már úgy tűnik, hogy végleges döntés születhet, illetve vásárlási szándék komoly, minél előbb szeretné megvásárolni a területet, és az építkezést megkezdeni. Ezért kérném, hogy a döntést meghozhassuk a jövő héten. Kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után kérdezem Önöket, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatban van-e hasonló kiegészíteni valójuk illetve azzal kapcsolatos észrevételüket. Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk megtárgyalta a napirendi pontokat és a kérésünket a következőben tolmácsolnám. A 10. számú napirendi pont ma ne kerüljön megtárgyalásra, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tárgyalta, abszolút hatáskörébe tartozó kérdés. Ennek alapján javaslom, hogy a folytatólagos közgyűlés napirendjére vetessék fel illetve tolódjon el jövő hétre – valószínű, hogy folytatólagos közgyűlés lesz – amennyiben nem, további elnapolását. Ugyanez a javaslatom a 9. és a 23. napirendekre, hogy a folytatólagos közgyűlés napirendjére kerüljön ne a mai nap kerüljön tárgyalásra, még bizonyos fajta információk szükségesek ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni. Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni kettő percet a Zsinagóga ügyében, lenne egy szóbeli információm a másik mellett, az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatosan és szeretnék én is javasolni napirendi változtatást, szintén kérném, hogy a 16. napirendi pont kerüljön hátrább hasonló megfontolásból, mint amit Kelemen Z. Pál képviselőtársunk közölt. Tüttő István: Hátrább, az mit jelent? Röst János: Legutolsók közé vagy a következő folytatólagos közgyűlésnek napirendjére kerüljön, végülis nem tárgyalta lényegében a GVB, mondjuk legyen a 29. Tüttő István: Eldönthetjük, hogy eleve ma nem tárgyaljuk meg és a folytatólagoson igen. Balogh László: A 19. napirendi pontot a Helyi óvodai programok jóváhagyását szeretném kérni, hogy előbbre kerüljön, hogy megtiszteljük a jelenlévő sok óvodavezetőt, a folytatólagos közgyűlés alkalmából ugyanis ők zárás környékén vannak most nagyobb az esély, hogy megtisztelhetjük őket nagyobb számban. Tüttő István: Szeretném közbe jelezni, hogy a tűzoltóság bemutatója itt a téren az Önök szeme láttára zajlott, volt szerencsém a 10. emeletről megtekinteni a várost, mert beültem ebbe az új ragyogó berendezésnek a kosarába, illetve beálltam. Éppen ezért, mivel a tisztelt urak együtt a határőrséggel miniszteri látogatót várnak délutánra, és ennek a bizonyos fokig nem teljesen biztos időpontja, arra kértek minket, hogy lehetőleg ha lehetne első napirendként tárgyaljuk meg az ő ügyüket, mert az előbb jelzett témában bizonytalan az ő felmeneteli kötelezettségük. Ezért volt kérése egyszer Fonyódi György dandártábornok úrnak, mert a jelenlévő Vadas János úrnak ugyanúgy meg kell jelennie a miniszteri fogadáson, illetve a találkozón és kérném, hogy a tűzoltóságnak az ügyét is tárgyaljuk meg, kérem, hogy ebben majd később támogassanak. A nemzetközi kapcsolatok témakörét sem tárgyalta meg a bizottság, ezért azt szintén javasoljuk, hogy folytatólagos ülésre tegyük, mert így mód lesz a héten ezt megtárgyalni. Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úrnak a Kanizsa TV hálózati csatlakozásával összefüggő halasztó indítványával nem tudok egyetérteni. Az indítványt minden bizottság megtárgyalta, mert kötelessége volt, ilyesfajta halasztási kérés nem merült fel, úgy gondolom, hogy azoknak az aggodalmaknak, amelyek esetleg egyes képviselőtársaimban …. Élnek elejét lehet venni azzal a javaslattal, amit be fogok terjeszteni szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására, a két aggodalmakat megfogalmazó bizottságot a Gazdasági Bizottságot és a Pénzügyi Bizottságot kérje fel a közgyűlés. Bonyolítja a dolgot, hogy Gáti Zoltán úr a körmédia képviselője már elindult Kanizsára, öt óra tájban érne hozzánk, én azt kérném, hogy fogadjunk el egy olyan munkarendet, hogy amikor megérkezik, akkor befejezve az előző napirendet, következhessen ez a fajta napirend, hiszen vissza is kell érkeznie Budapestre. Tóth László: Vitába szeretnék vitába szállni Tarnóczky alpolgármester úrral, ugyanis az Ügyrendi és Jogi Bizottság nem tárgyalta meg a Kanizsa TV-vel kapcsolatos jogi formulákat, személy szerint is aggályosnak tartom a szindikátusi szerződésben rögzítetteket, ugyanis az önkormányzatunk szerint egy egészen új más aspektusokat bemutató szindikátusi szerződés van készülőben mint amit mi láttunk. Ez az egyik. És én is szeretnék feltenni majd egy kérdést a képviselők azonos jogállásával kapcsolatban. Tarnóczky Attila: Természetesen nem tárgyalta meg a nem létező szindikátusi szerződést a létező Ügyrendi Bizottság. Ezt a fajta jogosítványát senki nem vonja kétségbe, ez határozat nélkül él az SZMSZ alapján. Az Ügyrendi Bizottságnak megvan az a jogosítványa, amit az SZMSZ ad neki, hogy véleményezheti ezt a fajta szerződés-tervezetet, ami egy a Gazdasági illetve a Pénzügyi Bizottság által kialakított formába fog kerülni. Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék három rövid kérdést feltenni Palin város lakóövezetemben közérdekű kérdésekről van szó. Törőcsik Pál: A Kelemen Z. Pál elővezetésében javasolta a 9. napirendi pont, nevezetesen a VIA KANIZSA Városüzemeltető Kht. elhalasztását folytatólagosra, én támogatnám azzal a feltétellel, illetve kéréssel, hogy a bizottságok jórészt már tárgyalták, hangozzanak el ennek a napirendi pont tárgyalása során csak a kérdések, amik aggasztóak, vagy aggodalomra adnak okot a képviselőtársaimnak és a folytatólagos közgyűlésre már válaszokkal tudnánk előállni, én ezzel a kiegészítéssel tudnám támogatni, hogyha Kelemen Z. Pál képviselőtársam is elfogadná. Kelemen Z. Pál: Először tudomásul veszem és méltányolom Tarnóczky úr álláspontját, ezért el tudom fogadni, így a mai napon megérkezik Gáti úr, tárgyaljuk a kérdést, a másik az, hogy nem a 9-est kifogásoltam tisztelt Törőcsik alpolgármester úr, hanem a 10-est, amit nem tárgyalt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. Ha én sorrendet állítottam volna össze, minden bizonnyal a 10-est megelőzte volna a 9-es, tehát a városüzemeltetés tapasztalatainak összegzése megelőlegezett volna egy változtatást. Így mivel ezt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem tárgyalta, elég nehéz helyzetbe kerülök. Semmit nem veszítünk, ha ezt a jövő héten tárgyaljuk a folytatólagos közgyűlésen. Kérem szíveskedjenek ezt méltányolni. Dr. Baranyi Enikő: Napirend előtt szeretnék két percet kérni, témája Arany János utcai Óvoda munkahelymegszűnés. Dr. Gőgös Péter: A kérdések napirendi pont alatt szeretnék egy kérdést feltenni. Témája a területbejárások. Birkner Zoltán: Napirend előtt szeretnék kérni egy percet, egy meghívót szeretnék felolvasni. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság nevében hadd kérjem, hogy a 9. napirendi pontot ne tárgyaljuk ma, illetve folytatólagos ülésen tárgyaljuk. Alpolgármester úrnak volt egy kérése, hogy a kérdéseket tegyük fel, szeretném kérni, hogy csütörtökön még adják meg azt a lehetőséget a Pénzügyi Bizottságnak, hogy tárgyalja, ugyanis olyan kérdések is felmerültek a VIA KANIZSA Városüzemeltető Közhasznú Társaság létrehozásával kapcsolatban, amik jogi természetűek, sőt egy kérdésre az APEH-tól várunk választ és azt csütörtök előtt minden bizonnyal nem kapjuk meg, tehát ma nem is adhatjuk meg. Kérem, hogy folytatólagos üléssel értsenek egyet a társasággal kapcsolatos napirend tárgyalásakor. Marton István: A második napirendi pontnál a kérdések között kérek kétszer fél percet az egyik témája az Alfától az Omegával kapcsolatos, azt lehet, hogy visszavonom annak függvényében, hogy az e témában előttem szóló mit mond, a másik pedig a 0143-as hrsz. ügye. Tüttő István: Úgy látom, hogy több felvetés, illetve jelentkező nincsen, akkor döntenénk a napirendi pontokról. Kelemen Z. Pál úr javasolta, hogy a 10. számú napirendet, valamint a 9-est és a 23-ast visszavontad igen és hozzácsatolnám a 16-ost, amely Röst János javaslata volt, szintén folytatólagosra tegyük, most azokat vesszük, amely a folytatólagosra kerülne, illetve a jegyzőnő említette, hogy a külkapcsolatokról szóló anyagot sem tárgyalnánk most hanem csak a folytatólagos ülésen, mert bizottság nem tárgyalta. Erre vonatkozóan kérném az Önök döntését, hogy ezeket eleve ma nem tárgyaljuk, napirendre vesszük, de ma nem tárgyaljuk. Akkor sorba mennénk. Tehát egyszer a 9. napirendi pont folytatólagos ülés, napirendre vegyük, de folytatólagosan tárgyaljuk? Ez a kérdés. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 10-re ugyanez volt a javaslat. Kérem döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 16-ról kérem döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most azok jönnek, amiket előrehozunk. Tehát nem maradt el. Én szeretném, ha elfogadnánk azt, hogy a tűzoltóság és a határőrség első, második napirendként szerepeljen. Említettem azt a rendkívül fontos körülményt, hogy miniszteri látogatás lesz a határ mentén. Kérem akceptáljuk a kérdést. Tehát tűzoltóság első, második határőrség. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után javaslat érkezett, hogy a 19. számú napirendet az óvodaügy tárgyalását hozzuk előre. Én akkor azt tanácsolnám, hogy a Polgármesteri tájékoztató és az Interpellációk után, ha Önök úgy döntenek harmadiknak, illetve most már így ötödiknek tennénk. Kérem döntsünk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Törőcsik úrnak volt egyetlenegy kérése, hogy a kérdések feltevésére adjunk lehetőséget. Én azt tanácsolom, hogy azt az utolsó napirendi pont, amit még megtárgyalunk, azt még a végén ezen kérdéseket feltesszük és úgy zárjuk be a mai napot, ha ezt így Önök elfogadják. Kérem erről szavazzunk. Ez végülis nem egy napirendi pont, hanem előkészítése a következőnek. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: Elnézést, hogy kissé késve reagáltam, múltkori közgyűlésünkön precedens értékű döntést hoztunk abban a tekintetben, hogyha egy önálló képviselői indítvány interpelláció jellegű, márpedig Tóth László két önálló képviselői indítványa annak minősül, akkor azt ott, és abban a napirendi pontban tárgyaljuk. Kérném szépen, hogy ez a mai napon is így történjen. Tüttő István: Bár én ráírtam a bizottsági anyagra, hogy mindkettőt bizottsági szakaszba kell tenni, csak most döntjük el, hogy oda utaljuk. Kérem Önöket, hogy szavazzuk meg az eddig nem említett napirendi pontokat, tehát a teljes napirendsort, kérem szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1.) Beszámoló a nagykanizsai hivatásos önkormányzati tűzoltóság működéséről, javaslat alapító okirat módosítására, pályázat magasból mentő gépjármű beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Tolnai Sándor tű.alezredes tűzoltóparancsnok 2.) Tájékoztató a határőrizet-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról (írásban) Előadó: Vadas János 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4.) Interpellációk, kérdések, önálló képviselői indítványok 5.) Javaslat a Helyi Óvodai Programok jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 6.) Javaslat az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 7.) Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló független hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 8.) Javaslat a Nagykanizsa, Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási program és településrész szerkezeti terve jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 9.) Javaslat a Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke rendezési terv jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10.) Javaslat a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíj rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11.) Javaslat a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Zárt ülés 12.) Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13.) Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Nyílt ülés 14.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. (XII. 12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI intézményvezető 15.) Beszámoló a Nagykanizsai 1. Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16.) Javaslat I. Futball Klub Szolgáltató Kft. támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17.) Javaslat a VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 18.) Tájékoztató a városüzemeltetés alakulásáról 1991-1998 közötti időszakban (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19.) Javaslat az 1999. évi költségvetési törvényben megjelent a „Pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység támogatás” pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20.) Tájékoztató az adósságkezelési programban való részvétel lebonyolításáról a 21/1998. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet alapján (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 21.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolatairól 1998. áprilistól napjainkig és javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának külkapcsolati tervére 2002-ig (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22.) Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 23.) Javaslat alapítványok támogatására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba és Balogh László bizottsági elnökök 24.) Javaslat vevő nevének megváltoztatásáról Előadó: Tüttő István polgármester 25.) Javaslat a nagykanizsai 3066/34 és 3066/35 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26.) Javaslat a Geoview Systems Kft-vel Együttműködési szerződés megkötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27.) Javaslat a „FLOREÁT” Kanizsa Alapítvány Kuratórium tagjainak megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28.) Javaslat Nagykanizsán és körzetében foglalkoztatott falugazdászok elhelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29.) Javaslat a nagykanizsai 1847/44 hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/1999. (III. 25) sz. rendeletével módosított 43/1995.(XII.20) sz. a belterületi határvonal megállapítására módosítására vonatkozó rendelet módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Napirend előtt: Röst János: A Kanizsai Zsinagógáért Alapítvány jelenlegi kuratóriuma áttörést hozott a Zsinagóga ügyében. Az épületbe életet leheltek és rendezvényei ráirányítják a figyelmet. Jelentős munkát végeztek eddig is és remélem, hogy ezek után is, s a nyilvánosság előtt szeretném megköszönni a munkájukat. Ezzel azonban a dolog nincs lerendezve. Tehát úgy gondolom, hogy a Zsinagóga műszaki állapota nagyon rossz, előkerültek olyan problémák, melyek korábban nem voltak ismertek, ilyen például a főiskola építése kapcsán, a főiskola belső udvarának a terepszintje 50 cm-rel magasabban van mint a Zsinagóga padlóvonala, ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a csapadékvíz befolyik a Zsinagógába. Nemrégen műszeres vizsgálatot végeztek az épületnél és kiderült, hogy kb. 4-5 méter magasságban jelentős vizesedés tapasztalható az épületfal szerkezetében. Én úgy gondolom, hogy az Önkormányzatnak törvényi kötelessége az állagmegóvása, éppen ezért tisztelettel kérem a város vezetését, hogy próbáljon megtenni mindent annak érdekében, hogy az épület megmentésre kerüljön. Azzal is tisztában vagyok, hogy ehhez nem elég az Önkormányzat jó szándéka, ehhez mindenképpen kormányzati sőt megkockáztatom, külföldi pénzeszköz bevonása szükséges. Arra kérném a városvezetést és a városlakókat, hogy próbáljanak ebben az ügyben segítséget adni, én úgy gondolom, hogy jó szándék mellett köteleznék el magukat. Törőcsik Pál: Mindjárt akkor szeretnék egy örömhírt bejelenteni, hogy megtört a jég Zsinagóga ügyben, három és fél millió Ft-ot nyert pályázaton a tetőfelújítás. Reméljük, hogy ez kedvező indulás és bízunk abban, hogy folyatódni fog, úgyhogy én is gratulálok mindenkinek, aki ebben az ügyben tevékenyen részt vesz. Dr. Baranyi Enikő: Valóban nagyon rossz szívvel kértem a szót, mert megítélésem szerint amiért most szót kellett kérnem, több szempontból is nagyon szomorú és elgondolkodtató. Mindannyian tudjuk, hogy amikor egy intézményi összevonás vagy csoportmegszűnés történik, akkor az egy szomorú dolog, mert jelzi azt, hogy nincs megfelelő gyermeklétszám, azt is tudjuk, hogy munkahelyek fognak megszűnni, egy vagy két családnak nehéz helyzetet teremtünk és ez a város nem képes felkínálni egy-két, három óvónői állást sem. Ez történt az Arany János utcai óvodában is, eddig a történet Nagykanizsa város életében sajnos – hogy így mondjam – a szokásos módon zajlott. Nem tartom azonban egészen szokásos dolognak azt, hogy egy óvodában történő óvónői állás megszűnése miatt polgármester urat meg kell keresni – ha nem jól informálódtam, kérem, hogy korrigáljanak – alpolgármester urat szintén meg kell keresni az érintett személynek, családtagjának, meg kell keresni esetleg munkatársaknak és esetleg meg kell keresni a szülőknek. Igazságtalanságot, sőt mondhatnám politikai pikantériának és egyszerűen minősíthetetlennek is érezhetem azt, hogy egy olyan nagykanizsai lakosú óvónővel kapcsolatban történik egy vezetői lépés, akinek egyébként a családja illetve a férje is – és ezt nagyon komolyan kérem, hogy gondolják végig – több esetben egy kiskanizsai intézmény jövője miatt tisztességesen és élve a demokráciában adta jogaival és lehetőséggel nem azt mondom, hogy szót kért, hanem ki merte mondani a véleményét. Szeretném megkérdezni, hogy jogsértő-e az az Önkormányzat, jogsértő-e az az osztály, amelyik hogyha ilyen típusú anomáliákat észlel, akkor nem számon kér, nem beleszól – hisz tudom, hogy mit jelent, legalábbis sejtem a munkáltatói jogkör – de azért a dolgokat korrekt módon én úgy gondolom a tisztesség elve alapján körbe kell járni. Az SZMSZ szerint járt-e az intézményvezető minden pontban, van-e az intézménynek érvényes kollektív szerződése, jegyzőkönyvek valóban azt a legdemokratikusabb intézményi struktúrát és működést tükrözik-e amely az osztályvezetőnő távollétében az osztályvezető-helyettesnőtől kaptam telefoninformáció alapján. Én úgy gondolom, hogy a város kényszerpályán van, amikor ilyen intézményi redukciókat, szűkítéseket kell elvégeznie. De azért az is elvárható lenne az intézményvezetőknek időben adjuk meg, azokat az egyébként nem törvényszerűen és mechanikusan végrehajtható javaslatokat, amelyeket sajnos a közgyűlési döntést követően csak július 9-én fogalmazott meg az osztály, illetve írt alá polgármester úr, hogy a város érdekeit szem előtt kell tartani mindenfajta döntés meghozatalánál. Személy szerint tehát kérdésem és kérésem az, kíván-e a polgármester úr illetve az Önkormányzat ebben az ügyben a munkáltatói jogkörének megfelelően az intézményvezetővel megfelelő kommunikációs kapcsolat fenntartásával a realitások és a tisztesség talaján és mezsgyéjén maradva valamifajta olyan egyezséget kötni, amelyben nem érződik az, hogy a háttérben egyéni személyes motivációk is megjelenhetnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Tüttő István: Annyit rögtön elmondanék, hogy én név szerint tudom, hogy kiről van szó ebben az ügyben nem kívánom a nevet említeni, fogadónapomon keresett meg az egyik óvónő és elmondta azon panaszát, amely valójában összhangban van azzal, amit képviselőnő elmondott. Én felhívtam a vezetőjét is az intézménynek, ő is elmondta a maga véleményét, én ezen közben írtam azt a levelet, amelyben valóban felhívtam a figyelmet a város érdekeinek szem előtt tartására, mert a legfontosabb körülmény az volt számomra, hogy egy Somogy megyéből bejáró dolgozót kívánunk tovább alkalmazni, egy nagykanizsai dolgozót pedig el kívánunk bocsátani, számomra ez volt az alapvető kérdést, hogy ezt mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy mennyire ésszerű, szakmai oldalról pedig természetesen, hogy az intézmény vezetőjének és természetesen az osztálynak kell ebben a kérdésben állást foglalni, nem került még pont az ügy végére, éppen ezért itt most nem is döntenénk, hanem inkább megvizsgáljuk a kérdést és nem szeretném azt sem állítani, hogy egyoldalú ez a dolog, hanem pro és kontra kerestek meg minket mindkét irányból és az ellenkezője is elhangzott, én ezért most nem kívánnék ilyen értelemben állást foglalni, de osztályvezetőnőnek megadom a szót. Dr. Pintérné Grudnmann Frida: Baranyi képviselőnő felvetésére az alábbi tájékoztatást szeretném adni. Mi valóban konzultáltunk a vezető óvónővel, amit én úgy gondolom, hogy törvényi kötelességem, hogy megtegyem, hogy felhívtam a figyelmét, hogy abban az óvodában van egy óvónő alkalmazás, aki nem felel meg a törvényi előírásoknak, tehát az óvodai csoport megszűnésétől függetlenül is el kellett volna bocsátani. A másik személy ügyében természetes, hogy semmilyen egyeztetés nem történt, a névvel mi nem foglalkozhatunk, hisz a vezető óvónő hatásköre a munkáltatás, nyilván nemcsak személyi hanem szakmai döntést is hoz egy ilyen esetben. Szeretném elmondani, hogy megvan szigorúan a szabályzója annak, hogy milyen egyeztetési kötelezettsége van, kiknek van véleményezési jogkörük ebben a szituációban intézményen belül. Tehát itt válaszolnék arra, hogy van-e kollektív szerződése vagy nincs, az Önkormányzat a kollektív szerződésben nem nyer betekintést, hisz ők nem küldik el nekünk, csak azokat a pontokat kell egyeztetni a kollektív szerződéssel mielőtt rögzít olyat amit költségvetést érintő kérdésben a kollektív szerződésben az Önkormányzatnak nincs hatásköre. Szervezeti és működési szabályzata természetesen van az intézménynek, az intézményvezetővel mi ezen túl, tehát az a tájékoztató levél, amire Ön utal az a közgyűlési döntés után követő első bizottsági ülésen született meg az a határozat, ami alapján mi tájékoztattuk, azzal a jogkörrel amivel élhet az Önkormányzat, hogy felhívja a figyelmét – ami egyébként törvényi kötelessége az intézményvezetőnek – hogy a város költségvetését kímélő módon járjon el. Szeretnék még véleményt nyilvánítani a más településről bejáró dolgozó alkalmazását illetően, azt gondolom, hogy semmilyen szinten nem szabad kimondani ezt, hisz az összes elbocsátásnál akkor ezt következetesen szem előtt kellene tartanunk és én azt gondolom, hogy mindannyian tisztában vannak azzal, hogy az intézményhálózatunkban nagy százalékban dolgoznak vidékről bejáró dolgozók, hisz azt gondolom, hogy a városnak nemcsak saját lakosságának, lakóinak kell munkahelyet teremteni, ebben az esetben ha ezt egy intézményre vonatkoztatjuk, akkor azt hiszem, hogy innentől kezdve az összes többi intézménynél ezt ugyanúgy működtetni kellene: Még egyszer mondom a munkáltatás az intézményvezető hatásköre, természetesen történt egyeztetés és mi a névvel akkor szembesültünk, amikor a polgármesteri fogadónap után az asztalomra került az az ügyirat, amelyet a polgármester úr nevében meg kellett válaszolni. Tehát arra a kérdésre, hogy milyen összefüggés van mögötte vagy van-e összefüggés mögötte erre én nem tudok válaszolni. Hogy a mi részünkről összefüggés nincs, ez biztos, hisz mi a névvel addig nem találkoztunk. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen egy meghívót szeretnék tolmácsolni Önök felé. Ez a meghívó most az ülés előtt kezembe adott csomagban van. Egészen pontosan a programköltségvetés a gyakorlatban egy magyar város tapasztalatainak az átadásáról lenne szó. Ez 1999. június 29-én kedden 10 órára szól ez a meghívó s Kéri József főosztályvezető Szolnok Megyei Jogú Város gazdasági főosztályának vezetője mutatná be nekünk a programköltségvetés lényegét. A helyszín az a Hevesi Sándor Művelődési Központ. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, nagyon szépen kérem, hogy amennyiben tehetik jöjjenek el és hallgassák meg ezt az előadást, ugyanis már ezelőtt kettővel azt hiszem beszélgettünk erről, ha egy kicsit módosítani szeretnék a költségvetés elkészítésén, akkor most nagyon sürgősen neki kellene állnunk, nagyjából az utolsó időpont itt a nyár elején, hogy ezt meghallgassuk és elszánva magunkat részben a jövő évi költségvetést már e szerint készítsük. Ha módosítani szeretnénk az eddigi gyakorlaton, akkor nagyon fontos lenne, hogy minél több képviselő és mindenki a hivatal minden osztályvezetője részt venne ezen az előadáson. Ugyanis csak úgy lenne értelme ennek. Nagyon szépen köszönöm előre is a megjelenésüket és Önöknek is képviselőtársaim az érdeklődést. Tüttő István: Támogató mondataimmal szeretném folytatni. Én a magam részéről fel akartam hívni a figyelmet erre az előadásra. Márcsak azért is mert nem egyen vagyunk ebben a testületben, akik már találkoztunk több alkalommal a programköltségvetés témájával. De ahhoz, hogy elkerüljük az idei évhez hasonló problémákat mindenképp fel is kell rá készülni, hiszen a programköltségvetés nem ugyanazzal a szisztémával készül, mint ahogy jelenleg készült és a tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes vele foglalkozni. Köszönöm. Nem találtam több olyan képviselőt legalábbis a feljegyzésemben nem találom, aki a napirend előtt kívánt volna szólni, akkor rátérnénk az első napirendi pontra, ezt pedig az én kérésemre fogadták el. Természetesen én csak továbbítottam a kérését a tűzoltóságnak. Úgy szavaztattam meg, hogy 1., 2. napirend legyen. 1.) Beszámoló a nagykanizsai hivatásos önkormányzati tűzoltóság működéséről, javaslat alapító okirat módosítására, pályázat magasból mentő gépjármű beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Tolnai Sándor tű.alezredes tűzoltóparancsnok Tüttő István: Megkérdezem akkor a tűzoltóparancsnok urat, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban, ha van szóbeli kiegészítése, kérem nyilatkozzon. Tisztelt képviselőtársaim, azzal kezdtem, hogy itt az udvaron az előtt mutatták be azt a berendezést, amely alkalmas arra, hogy Nagykanizsa legmagasabb épületéből is mentést tudjunk végezni, amennyiben a sors úgy hozná, hogy arra szükség lesz. Akár tűz eset, akár más oknál fogva. Ez a berendezés, amit itt kínálnak nekünk gyakorlatilag megközelíti a 100 millió Ft-ot, a feltételek azonban, hogy hozzájuthassunk olyan értelemben kedvezőek, hogy nem az idén kell a hozzájárulásunkat fizetni, és várhatóan a berendezés is a jövő első negyedévben érkezik. Egyet azonban el kell döntenünk, hogy ezt mi felvállaljuk-e, mert megítélésem szerint erre a berendezésre már évtizedek óta szüksége van a városnak és a város ilyen jellegű problémái mindenképp kezelendőek, hiszen nagy baj lenne, ha csak akkor döntenénk az ügyben, ha komoly katasztrófa kényszerítene rá bennünket. Tehát én úgy érzem, hogy szükséges ennek a kérdésnek az érdemi tárgyalása. Megkérdezem alpolgármester urat, Törőcsik urat, mint a téma egyik referensét is, hogy van-e hozzáfűzni valója? Törőcsik Pál: Igen, egy pár szóval, mivel a Gazdasági Bizottság elnöke még nincs jelen, ismertetném a Gazdasági Bizottság döntését. Egyhangúlag támogatták ennek a beszerzését ennek a magasból mentőkocsinak, nem akarok tovább érveket és szempontokat felsorolni, nagyon nagy szüksége van erre a kocsira a városnak, egy olyan érték növekményt kaphatnánk, amivel ezeket a problémáinkat meg tudjuk oldani, nem beszélve arról, hogy egyéb olyan tevékenységet is tudunk vele végezni, ami plusz bevételi forráshoz juttat bennünket, tehát egyértelműen támogatásra javaslom. Tüttő István: Szeretnék még annyit hozzáfűzni, hogy az előbbi próba közben beszélgetést folytattunk a megyei tűzoltóparancsnok úrra is, akit tisztelettel köszöntök körünkben. Egy örömteli mondattal járult hozzá a mi lehetőségeinkhez, kérem erősítsél meg ha amit kimondok, ő azt jelezte, hogy a 15 % önrész helyett 10 % önrésszel is hozzá lehet jutni ehhez a berendezéshez. Kérdezem, hogy jól emlékszem-e? Senkó Zoltán: Igen. Tüttő István: Köszönöm szépen. Tehát ez tovább javítja azt a konstrukciót, ami számunkra rendkívül fontos, hogy hozzájussunk, sőt azt is felvállaltuk, hogy még további engedményeket próbálunk megfelelő módon elérni, de arra most komoly és konkrét választ nem tudunk adni, de lehetőség még van rá, hiszen maga a cég képviselője – aki bemutatta – ő maga jelezte, hogy még talán tud találni olyan lehetőséget, amely Nagykanizsa város számára ezt tovább javítja. Kérem ez az egyik témája ennek a kérdésnek. Van-e Önöknek kérdése, felvetése? Úgy látom nincsen. A határozati javaslatot szeretném felolvasni, illetve talán egy kicsit előrementünk, mert a tűzoltóság beszámolója is szerepel a napirendjeink között, a beszámolóval kapcsolatban van-e Önöknek kérdése? Addig amíg gondolkodnak szeretném jelezni, hogy a tűzoltóságunk mindig a helyzet magaslatán megfelelő időben és megfelelő szakértelemmel látta el a feladatát, és mindig példamutatóan látta el a feladatát. Szeretném, ha Önök egyetértenének velem abban is, hogy a tűzoltóság kollektívája, illetve a tűzoltók felé elismerésünket fejeznénk ki és köszönetünket az eddig végzett precíz és áldozatos munkájukért. Dr. Horváth György: Én ezt azzal folytatnám, hogy köszönetet kell mondani a tűzoltóságnak azért az egyéb irányú tevékenységéért, amely nem kicsi volt az elmúlt évben, nyugodtan mondhatom most már, hogy évtizedekben, amelyet a városért végeztek. Igazán konkrétan az első hívó szóra a legnagyobb segítőkészséggel rendelkeztek és Tolnai Sándor úrnak külön köszönöm, hogy bármikor bármilyen kéréssel mehettünk hozzá, támogatták, kérem ez is legyen benn a polgármester úr által javasoltakban. Marton István: Ezzel a napirenddel kapcsolatban mindössze azt kívánom elmondani, hogy nagyon örülök annak, hogy amit az első két testület nem tudott megoldani, annak most a kedvező konstrukció miatt lehetősége nyílik a város számára. Én azt kívánom, minél hamarabb itt legyen. Tüttő István: Emlékeztetni szeretném Önöket, hogy éppen a városnapi, vagy a majálison, pontosan nem is emlékszem, de tudom, hogy a Csónakázó-tónál nemrég került bemutatásra az a fecskendőkocsi is, amely vadonatúj és szintén ilyen szempontból a város és városkörnyék lakosainak a biztonságát növelte és növeli. Kérem szépen akkor a határozati javaslatokról döntenénk. Mivel több hozzászóló nincsen az előterjesztésnek megfelelően módosítja a hivatásos önkormányzati tűzoltóság alapító okiratát gyakorlatilag pár szavas módosításról van szó, kérem szavazzunk róla, minősített többség kell hozzá. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A második határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Itt szintén minősített többségre van szükség. A szervezési állománytáblában szereplő 1 fő önkormányzati finanszírozású takarítói álláshely bérfedezetét 2000. január 1-jétől biztosítja a közgyűlés. Kérem erről a döntésüket. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A közgyűlés kötelezettséget vállal a körzetben alapvetően szükséges magasból mentő gépjármű belügyminisztériumi pályázatához előírt önrész fedezetvállalására, figyelembe véve a körzeti tűzvédelmi fejlesztési társulás működését is. A fedezetvállalás összegét most nem említem, mert annak függvényében, amennyi majd lesz, természetesen az kevesebb lesz, mint amit most itt leírtunk, tehát ez a maximum, így fogadhatnánk el, egyenlőre a forrása a hitelkeret. Kérném döntsünk erről is. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Önök is tudják, hogy várhatóan a Tűzoltóságot és a Polgári Védelmet – legalábbis a koncepció erről szól – összevonják. Az összevonással összhangban szinte kínálkozik az a lehetőség, hogy a tűzoltó laktanyai tetőfelújítás kérdésében egy tervkoncepciót kell előterjeszteni, mert ennek a későbbiekben az lehet az eredménye, hogy a Polgári Védelmet és a Tűzoltóságot egy helyre tudjuk telepíteni, ami gyakorlatilag most is a működés szempontjából szinte elválaszthatatlan a feladatuk végrehajtásakor. Kérem erről is döntsünk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most pedig én arról szavaztatnék, amit az elején mondtam, hogy elismerésünket fejezzük ki a tűzoltóságnak azzal együtt, amit a Horváth György úr említett, tehát minden olyan munkát megköszönünk, amit egyéb területen is végeznek. Kérem erről a szavazatukat. Erre már nem kell a minősített többség. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 170/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az előterjesztésnek megfelelően módosítja a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Alapító Okiratát. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a korábban jóváhagyott tűzoltósági Szervezési Állománytáblázatban szereplő 1 fő önkormányzati finanszírozású takarítói álláshely bérfedezetét 2000. január 1-től biztosítja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) kötelezettséget vállal a körzetben alapvetően szükséges magasból mentő gépjármű BM pályázatához előírt önrész fedezetvállalására, figyelembe véve a körzeti tűzvédelmi fejlesztési társulás működését is. A fedezetvállalás összege maximum 8 millió Ft forrása hitelkeret. Határidő: 1999. augusztus 1. Felelős : Tüttő István polgármester 4.) a tűzoltó laktanyai tetőfelújítás kérdésében tervkoncepciót kell előterjeszteni. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok 5.) köszöntetét fejezi ki a Nagykanizsai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak a város érdekében végzett több évtizedes sokrétű tevékenységért. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakről az érintettet tájékoztassa. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Megköszönjük a jelenlétet és reméljük, hogy érdemben minél előbb meg tudjuk oldani azt amiben itt döntöttünk – főleg a berendezésre vonatkozóan - a parancsnok uraktól az kérem, illetve kérjük, hogy mindig jelzést adjanak, amennyiben ezek a kérdések akármilyen irányban is változnak, hogy ne érjen minket váratlanul semmilyen fordulat sem. Köszönjük és további jó munkát kívánunk. 2.) Tájékoztató a határőrizet-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról (írásban) Előadó: Vadas János Tüttő István: Felkérem Vadas János urat, hogy a határőrség munkájával kapcsolatos kérdésben, ha van még szóbeli kiegészítése, akkor most tegye meg. Vadas János: Köszönöm a szót polgármester úr. Tisztelt Közgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a Nagykanizsai Határőr Igazgatóság vezetése és teljes személyi állománya nevében tisztelettel és nagyra becsüléssel köszöntsem a Megyei Jogú Városi Közgyűlésének valamennyi részt vevőt. A nagykanizsai Határőr Igazgatóság 98. és ez év határőrizeti és határrendi és határforgalmi helyzetéről a tisztelt közgyűlés elé terjesztett tájékoztatóban reményeim szerint sikerült egy átfogó képet adni az igazgatóság alaptevékenységének a helyzetéről. A terjedelmi és időbeni korlátok természetesen csak egy összefoglaló előterjesztést tettek lehetővé, ezért most szóbeli kiegészítésemben három olyan gondolatkörrel szeretném kiegészíteni a tájékoztatót, amelyek egyrészt a tavalyi évben is meghatározóak voltak, de az idei év folyamán újólag jelentkeznek. Ilyen témakörnek tekinthető a koszovói válság tavaly ősztől kezdődő EU-i ülése, amely az idei év tavaszára a NATO fegyveres beavatkozását tette szükségessé. A közgyűlés előtt is ismert a konfliktus rendezésére irányuló sokirányú erőfeszítés úgy politikai mind katonai téren, de talán kevésbé ismert, hogy igazgatóságunknak milyen részfeladatai voltak annak érdekében, hogy a magyar-jugoszláv államhatáron a törvényes rend fennmaradjon. A válság elhúzódása és a NATO légi csapások folyamatossága megkövetelte, hogy a Határőrségnek más szervekkel együttműködve kiemelt figyelmet kellett fordítani a Duna-Tisza köze határterületi lakosság biztonságérzetének élet és vagyonbiztonságának a fenntartására. Ennek érdekében az ország határőr erőinek fokozott jelenlétét kellett biztosítani a térségben. A Nagykanizsai Határőr Igazgatóság két alkalommal is kivette a részét ebben a feladatban, így első esetben április hónapban két hét időtartamban mindkét határvadász-századunk részt vett a kiskunhalasi Határőr Igazgatóság megerősítésében, míg második alkalommal egy hét időtartamban a letenyei határvadász-század igénybevételére került sor. Bátran kijelenthetem, hogy századaink fegyelmezett szakszerű tevékenységükkel országos szinten is elismerést kiváltó munkát végeztek. Kiválóan megállták a helyüket akkor is, amikor a zöld-határ őrizetében kellett jeleskedniük, hiszen közel 100 fő jogsértő személyt fogtak el, de megállták a helyüket akkor is, amikor különböző protokolláris rendezvényeken kellett helyt állniuk, ilyen volt például a Belügyminiszter úr térségben tett látogatásakor szemle végrehajtása, ahol a miniszter úr és kísérete messzemenő elismeréssel nyilatkozott a kanizsai határőrök munkájáról. A kiskunhalasi megerősítések időszakában jelentősen megnőtt az itt maradt állomány munkája és leterheltsége. A koszovói válság és főként a bombázások hatására nagymértékben emelkedett a jogsértő külföldiek elsősorban a koszovói albán nemzetiségű jugoszláv állampolgárok létszáma. Reájuk jellemző volt, hogy úti okmányokkal és anyagi fedezettel nem rendelkeztek, ezért ügyük rendezéséig közösségi szállásunk lett részükre kijelölve kötelező tartózkodási helyszín. Többek között. A létszámnövekedéshez hozzájárult az is, hogy a háborús események miatt a kiutasításokat nem lehetett végrehajtani, vagyis jugoszláv területre nem toloncolhattuk őket. Ennek eredményeként mintegy 200-230 fő elhelyezéséről kellett gondoskodnunk, ezért alakítottuk ki az igazgatóság székhelyén az ideiglenes közösségi szállást. Az idegenrendészeti törvény vonatkozó pontjainak következetes betartásával és betartatásával sikerült elérnünk, hogy jogsértő és védelmet kérő az igazgatósági objektumon belül korlátozott mozgási szabadság mellett várhatták ki ügyük rendezését. A mindennapi megélhetéshez szükséges élelmezést, ellátást ezenfelül tárgyi eszközök adományozásával segítettük elő a boldogulásukat. A város közigazgatási területére csak szigorú …. mellett mehettek ki, így a város közbiztonságára nem jelentettek semmiféle különös veszélyt. A lehetőség függvényében igyekeztünk főként a gyerekekkel rendelkező családokat, időseket, egyedülálló nőket menekültügyi és migrációs hivatal által fenntartott befogadó állomásokon elhelyezni és így a kialakult feszültségeket nagymértékben óvni. A személyek elhelyezésének biztosítását és őrzését folyamatosan a közösségi szállás állományával valamint a határvadász századokkal oldjuk meg. Harmadik lépésként arról kívánok szólni, hogy a határforgalomban bekövetkeztek bizonyos változások. A forgalmi utak összességében az igazgatóság szlovén és horvát viszonylatában eltérően alakulnak. Míg szlovén viszonylatban Rédics-Tornyiszentmiklósi átkelőkön a személyi forgalom közel 50 %-os csökkenése tapasztalható, addig a horvát viszonylatú közúti átkelőhelyeken ez Letenye és Berzence ebben az évben 12 %-kal több személy és 17 %-kal több jármű lépett be. Ezt a tisztelt közgyűlésnek a résztvevői bizonyára jól ismerik, hogy ez a bevásárló turizmus ami jelenleg még él, ezzel összefüggésben tapasztalható. A letenyei határforgalmi kirendeltség személyi forgalma az előző évhez viszonyítva közel azonos, a Berzence hfk. Mintegy 15 %-os az emelkedés. Ezen belül a horvát állampolgárok 7 %-kal többen utaztak ezen a két közúti átkelőn ebben az évben 1 millió horvát állampolgár lépett át. Meg kell jegyezni, hogy a magyar állampolgárok utazása viszont 30 %-kal csökkent. Végezetül szeretném tisztelettel megköszönni a tisztelt közgyűlés és az Önök segítő együttműködését, amit a magunk részéről a jövőben is szeretnénk ajánlani és kérni a tisztelt közgyűléstől. Köszönöm szépen. Tüttő István: Köszönjük szépen Vadas úr. Kérdezem van-e kérdés, hozzászólás? Úgy látom nincsen. Megköszönjük a határőrség munkáját, kívánjuk, hogy problémamentesen oldják meg, igaz, hogy nem könnyű ezt a rendkívül felelősségteljes munkát és kívánjuk a parancsnok úrnak, igazgató úrnak és a vezetőknek, hogy tényleg az az együttműködés, ami a város és a határőrség között van az még zökkenőmentesebb legyen. El kell, hogy mondjuk, hogy továbbra is szeretnénk igényt tartani az ünnepségeinken azon katonai segítségre, amely a határőrség nélkül ma már megoldhatatlan feladat lenne és természetesen a város és a környékének nyugalmához rendkívüli módon hozzájárul a határőrség nagyon jó minőségű, magas színvonalú munkája. Ehhez gratulálunk. Kérem Önöket, hogy fogadjuk el a tájékoztatót azokkal a kiegészítésekkel, amit most mondtam, hogy megköszönjük a munkát, további jó erőt egészséget kívánunk az egész határőrség minden tagjának. Kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 171/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Határőr Igazgatóságnak a határőrizeti-, határrendi helyzetről és a határforgalom alakulásáról szóló tájékoztatóját elfogadja és köszönetét fejezi ki a végzett munkáért, mellyel rendkívüli módon hozzájárult a város és környékének nyugalmához. Felkéri a polgármester, hogy a határozatról az érintettet tájékoztassa. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Még egyszer minden jót kívánunk és reméljük, hogy még az időben is jól gazdálkodtunk. Viszontlátásra. 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Mielőtt a tájékoztatóra rátérnénk egy mulasztásos törvénysértésben élünk. Szeretném ezt feloldani, szeretném jelezni az elmúlt időszakban méghozzá 1999. május 25-i közgyűlésén az önkormányzat testülete zárt ülésen is tárgyalt napirendi pontokat és szeretném felolvasni azokat a határozatokat, amelyek ezeken születtek, mert ezzel adósai vagyunk a lakosságnak, illetve a médiáknak is. Előterjesztés „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakett adományozására 165/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet és oklevelet adományozza Blum József zeneszerzőnek, akinek jelentős szerepe volt Nagykanizsa Jazz-életének fejlesztésében, Jazz fesztiválok sikerében és aki zeneszerzőként, előadóművészként nagy közönség-sikereket aratott a Bazár Udvari Zenei Esteken. Határidő: 1999. október 15. Felelős : Tüttő István polgármester Beszámoló a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Kft. 1998. évi működéséről 167/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda szolgáltató KFT 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja. Beszámoló a Kanizsa TV Kft. 1998. évi működéséről 168/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja. Beszámoló a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi működéséről 169/1999. (V.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 1998. évi beszámolóját, egyszerűsített éves beszámolóját, könyvvizsgálói jelentését elfogadja és jóváhagyja. Tüttő István: Ma kaptam Fejtő Ferenc úr levelét, amely sajnos arról tájékoztat minket, hogy elfoglaltsága és korábban kialakított programja miatt nem tud eljönni Nagykanizsára, tehát nem tud eleget tenni annak a meghívásnak, amit a közgyűlés döntése alapján is megtettem. Azt hiszem meg fogjuk ismételni, hiszen jelzést is ad a levelében, hogy ami késik, nem múlik szóhasználattal reméli, hogy ettől eltérő időpontban még fogunk vele találkozni. Szeretném figyelmükbe ajánlani Dr. Latorczai János úr az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke válaszolt és megkapta azokat a dokumentációkat, amelyeket ők kértek, ahhoz, hogy minket tudjanak segíteni. Erről is kiegészítésre került még a polgármesteri tájékoztató, azért kérem szíves elnézésüket, mert ugye, amikor az anyag elkészült és aláírtam, azt követő időszakban még történtek események, de megelőzően, minthogy a közgyűlésre sor került, ezért szükségesnek láttuk, hogy még tájékoztatást adjunk. Ezeket külön nem olvasnám fel, Önök előtt van írásban, kérem, ha ezzel kapcsolatban van észrevételük, kérdésük, tehát magával a napirenddel, kérem most tegyék meg. Tarnóczky Attila: Tennék egy javaslatot egy újabb határozat elfogadására. Az intézményünk átvilágítása elindult, ebből a célból a szerződés értelmében az ún. HIR egyeztető bizottságot kell felállítani, mely bizottság néhányszor fog ülésezni és koncepcionális kérdésekben a munkát befolyásolni fogja. A javaslatunk az, hogy az öttagú bizottságból Legyen bent a jegyző asszony és a két leginkább érintett osztály osztályvezetője a testület részéről viszont két képviselőt. Kérném szépen a személyi javaslatait. Tüttő István: Még szeretném megemlíteni, úgy tudom, hogy megkapták Önök, ma tárgyaltunk az OTP vezetésével és arra vonatkozó tájékoztatást is megadtuk az ún. hitelkezelés ügyében nem kívánok különösebben részletezni. Kelemen Z. Pál: Tarnóczky képviselőtársam említette, hogy hírbizottság fog létrejönni, képviselőcsoportunk ebbe a hírbizottságba Budai István urat ajánlja elfogadásra. Kérem szíves tudomásulvételét. Köszönöm. Birkner Zoltán: Mi is megtárgyaltuk ezt a kérdést és Marton István urat javasoljuk ebbe a bizottságba. Köszönöm. Kiss László: Én a beszámoló másik témájához szeretnék hozzászólni. Nem a bizottsághoz. A beszámolóban a 114/1999. számú határozathoz szeretnék hozzászólni. Ebben szerepel, hogy Nagykanizsa-Miklósfa és Nagykanizsa-Palin Csatornamű Társulatok beruházási, céltámogatási igényéről a lemondó nyilatkozatot az önkormányzat elküldte. Emlékezetem szerint a közgyűlés a legutóbbi ülésén amikor ez téma volt nem fogadott el semmi ilyen határozatot. Sőt a miklósfai városrész céltámogatásáról lemondó nyilatkozat szóba sem került, sőt kategorikusan tagadásra került, amikor én rákérdeztem. Ennek ellenére ilyen nyilatkozatok születtek. Azt kérdezem, hogy milyen alapon és hogyan? Kérdésem az, hogy ki hozza itt a döntéseket a hivatal, vagy a közgyűlés? Tüttő István: Nem céltámogatásról mondtuk le. Ez fogalomzavar. Kiss László: Céltámogatási lemondó nyilatkozat szerepel itt a szövegben. Tüttő István: Valóban jogos így a kifogás. Nem ez a tartalma. A céltámogatással összefüggő ÁFA tartalomról mondtunk le. Le kellett mondani. Amiben a közgyűlés döntött azt mondtuk le. Kiss László: A közgyűlés ilyesmiben nem döntött úgy tudom. Az ÁFÁ-ról igen, de nem céltámogatásról. Tüttő István: Teljesen jogos az észrevétel. Ami itt le van írva nem arról döntöttünk, hanem az ÁFA tartalmáról mondtunk le. Kiss László: Tehát akkor az előkészített anyag megtévesztő és nem pontos. Beznicza Miklós: A céltámogatásról kell lemondani. Mivel úgy lett az egész elintézve, hogy az egész ÁFÁ-ját visszaigényeljük a lehívott céltámogatás ÁFA-ról le kell mondani. Céltámogatásról mondtunk le. A beruházási okmány szerinti összeg valós, és úgy valósul meg ahogy az jóvá van hagyva. Döntött a közgyűlés erről. Imre Béla: Ahogy Beznicza úr elmondta, az azt megelőző közgyűlésen volt egy határozat. Erre való jelentés van leírva. Az ÁFA tartalmának a céltámogatási részéről le kellett mondani, hogyha nem kívánjuk felhasználni. Ellenkező esetben az Állami Számvevőszék kifogást fog emelni és így büntető kamatok terhelik az önkormányzatot, hogyha ezt nem teszi meg. Kiss László: Miért nem lehet ezt pontosan megfelelő hivatkozási helyekkel mindenki számára érthetően és meggyőzősen megfogalmazni és leírni. Tüttő István: Ugyanezt kérdezem, bár aláírtam az anyagot. Röst János: Tarnóczky Attila alpolgármester úr javaslatát, hogy jelöljünk bizottságba tagokat az MSZP-FIDESZ nagykoalíción kívüli képviselők nem tudták megtárgyalni. Információ híján nem javasolnak személyt. Szeretnék kérni tájékoztató kiegészítést a polgármester úrtól, mégpedig a következő témakörökben: a Sugár u. 3. és a Fő utcai irodáknak az eladása, a PLAZA-nak a szerződéskötése, valamint szeretnék egy észrevételt tenni, hogy a közgyűlés 1999. évi munkarendjénél szerepel a májusi közgyűlés tematikájában két napirend. Mégpedig „Javaslat az önkormányzat középtávú fejlesztési programjára”, valamint „Tájékoztató a lakáskoncepció felülvizsgálatára”. Ez a két témakör sem a májusi, sem a júniusi anyagban nem szerepel. Melyik közgyűlésnek lesz napirendje és mikor tárgyaljuk ? Kálócziné Éberling Márta: A Sugár u. 3. szám alatti épületre nyilvános pályázat került kiírásra. A pályázati határidőben egy pályázat érkezett, melyet a bíráló bizottság elbírált és érvényesnek minősített. Erről a pályázót értesítettük. Szerződéskötésre még nem került sor. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság következő ülésére fog a szerződéstervet bemenni. 27.000.000 Ft volt az ajánlat. A Fő út 7. számú irodákra meghirdetett első nyilvános versenytárgyalás eredménytelenség miatt elmaradt. Egyetlen érdeklődő jelent meg, de Ő sem indult a versenytárgyaláson. A PLAZA szerződéssel kapcsolatosan elmondanám, hogy ma érkezett meg a vevőtől az általuk véglegesnek minősített szerződéstervet, amit ma összeolvastunk az általunk korábban elkészítettel. Találtunk benne apró hibákat, illetve nem a megállapodásban foglaltak jöttek vissza a szerződésben. Holnap ezeket megkifogásoljuk és információnk szerint jövő héten ünnepélyes aláírást szeretnének Ők tartani. Tüttő István: A következő téma pedig a középtávú koncepció. Ennek az aktualizálásával megbíztuk a hivatal egyik dolgozóját. A munka folyik, de ezt nem tudom egy hét alatt úgy aktualizálni, hogy mindenki számára elfogadható legyen. Úgy gondolom, hogy szeptember körül érdemben lehet majd tárgyalni. A lakáskérdéssel kapcsolatban pedig el kell készíteni egy koncepciót. A forrásokat is mellé kellene rendelni, amivel egyenlőre még nem rendelkezünk. Tóth László: Tarnóczky úr azon határozati javaslatával, miszerint a HIR Egyezető Bizottság akként álljon fel, - hogy a jegyzőnő és a hivatal két osztálya képviselője, valamint egy-egy választott képviselő - nem értek egyet. Módosítanám a határozati javaslatát. A képviselő-testület 3 fővel és a hivatal 2 fővel szerepeljen ebben az Egyeztető Bizottságban. Furcsának tartom, hogy egy átvilágítandó hivatalban 3 ember legyen egy 5 fős bizottságban. Tarnóczky Attila: A HIR Egyezető Tanács az nem egy jól fizető felügyelő bizottsági hely. Ennek a bizottságnak kell azokat a stratégiai irányokat kijelölni, amelyik stratégiai irányokban, például az intézmény átszervezések folynak. Semmi kifogásom az ellen, hogy 3 képviselő legyen. Nem a hivatal átvilágításáról van mindenek előtt szó, hanem a szociális, egészségügyi és az oktatási intézmények átvilágításáról. Saját véleményem az, hogy a két érintett osztályvezető ebből a rendszerből kihagyhatatlan. Különben épp ez a bizottság információk hiányában fog a tárgyalások folyamán szenvedni. Amit a FIDESZ, MSZP nagykoalíciónak az együttműködéséről Röst képviselő elmondott az egy másik mulatságos bejelentés. Itt látszik az együttműködés. Az említett nevek között FIDESZ-es nincs is. Nem tudom elképzelni, hogy gondolja azt, hogy mások ehhez az információhoz nem jutottak hozzá. Az utóbbi időben egyre többen félrevezetéssel vádolják a hivatal vezetését, hogy határozati javaslatokba olyanok kerülnek bele, ami oda nem való, vagy bevallják, hogy nem olvasták el. Tessék olvasni, a HIR Egyezető Tanács 5 tagjáról is szó van az anyagban. Ez sem titok. Röst János: Úgy gondolom, hogy a FIDESZ sajátjának érzi ebben az esetben Marton Istvánt. Dr. Baranyi Enikő: A polgármesteri tájékoztató 7. oldalán szereplőre szeretnék rákérdezni. Örülök annak, hogy egy rászoruló család lakásproblémáját sikerült megoldani. Van-e konkrét elképzelés, hogy az így önkormányzati tulajdonba jutott lakásnak mi lesz a sorsa. Május 18-án felmerült már, hogy a különböző rendezvények, amit a RYNO Kft. támogat, illetve rendez, mennyibe kerül a városnak. Vannak aggályaim, hogy ez egy teljes sort jelenít-e meg, hisz a ’99 Rendezvényi Naptár több mint a felét a RYNO Menedzseri Iroda rendezi. Legalábbis Ő volt feltüntetve még akkor is, ha az osztályvezető úr ezzel nem ért egyet. Ehhez társulóan a Város Napját ki rendezte, illetve arra vonatkozóan semmiféle szerepe nem volt ennek a Kft.-nek ? Tüttő István: Két családnak határozott úgy a közgyűlés, hogy maximum 1.000.000 Ft-al támogatjuk a lakáscserét. Mindkét esetben úgy tűnik, hogy az 1.000.000 Ft sem elegendő. Döntsék el, hogy azt mondjuk, hogy többet nem adunk, mert a helyzet úgy alakult, hogy az egyik esetben 100.000 Ft hiányzik, a másik esetben pedig, ha jól emlékszem 300.000 Ft. Annak idején abban maradtunk, hogy egyforma mértékkel mérünk. A jelen esetben ez már nem tartható, vagy azt mondjuk, hogy többet nem tudunk adni, és akkor visszaáll az egész. Azért addig nem tudunk válaszolni érdemben arra, hogy mi lesz a lakásokkal, mert lehet, hogy a döntéstől függően az is lehet, hogy vissza kell az egész ügyet játszani. Reméljük, hogy nem kerül rá sor, de ezt majd külön tárgyalni fogják a bizottságok és a testület is. Tarnóczky Attila: A Rendezvény Naptár hosszú rendezvénysorozatát végignézve nagyon kevés az olyan rendezvény, amit a város támogat anyagilag, amit támogatni tud. A RYNO Menedzser Iroda rendezvények túlnyomó többsége is ilyen. Ebből a szempontból, hogy önkormányzati támogatás nélkül hajlandók bizonyos rendezvényeket létrehozni, (pl.: a Gyermeknap) úgy gondolom, hogy köszönettel tartozunk a város lakossága nevében. A Város Napját nem a RYNO rendezte. Felkértem Ferencz József urat, hogy hozzon össze egy csapatot, amely ezt a műsort kitalálja. Ez megtörtént. Nagyon széles körből újságíróktól, művelődési házi dolgozókig. Ez a csapat állította össze a műsort. A rendezvényt az önkormányzat finanszírozta. Beznicza Miklós úr közvetlenül fizette a fellépő együtteseket, a rendezvény különböző költségeit. A RYNO-nak semmi köze nincs ilyen értelemben a történtekhez. Az anyagban szerepel, hogy a jövő évi Város Napja rendezvényre a felkérésük. Ferencz József úr tájékoztatott arról, hogy szeretné ugyanezt a csapatot felkérni, de a RYNO Kulturális Menedzseri Iroda nevében valami minimális tiszteletdíjat adni nekik, úgy, hogy ez a városnak nem kerül pénzébe. Tehát a RYNO fizetné. Nagyon komoly egész napos munkát végeztek annak idején nagyon sokan az érintettek közül. Bicsák Miklós: A polgármesteri tájékozató 7. oldalán, Palin városrészben már több éve a Förhénc utcában van egy sarok telek, aminek a gondozása a Polgármesteri Hivatal fűnyíró és kaszáló embereinek lenne a feladata. Mint területi képviselő is állandó odafigyeléssel , hogy rendben legyen ez a sarok, és ne legyen gond az ott élő embereknek, hogy az egyéb rovarok és bármilyen férgek megteremjenek. Kérdésem polgármester úrhoz. Olvasom itt a beszámolóban, hogy többször nyilvános árverésen ez a sarok meg lett hirdetve. Kérem Kanizsa Város Közgyűlését, hogy legyenek olyan kedvesek a sarok telek tulajdonosa már tudomásom szerint írásban is jelezte a Gazdasági Hivatalnak, hogy szeretné megvásárolni tisztességes árért, amit a Gazdasági Osztály, vagy az illetékes Gazdasági Bizottság meg fog állapítani. Közvetlen a lakó tulajdonában lévő ez a Förhénc utcai sarok telek, amit utána hasznosítana, mint szolgáltató tevékenység, valamilyen üzletek, vagy bármi, ami az ott élő lakosságnak, vagy utcának megfelelő lenne. Nem sikerült nekik megvásárolni, mert a közgyűlés, illetve a hivatal állandóan nyilvános árverést tűz ki, ami mutatja már többször is, hogy nem sikerült eladnunk. Kérném a közgyűlést, hogy a Gazdasági Hivatalt hatalmazza fel egy napi piaci árnak megfelelően ezek a tulajdonosok hajlandóságot mutatnának, hogy közvetlen a területhez csatolnák, vagy megvásárolnák ezt a telket és ott hasznosítanák az ott élő emberek városszéli lakosság részére. Tüttő István: Az lenne a kérésem, hogy Bicsák úr tolmácsolja, hogy egy ilyen megkereséssel írásban forduljanak a hivatalhoz, és akkor eldöntjük. A korábbi tapasztalatok alapján nem érdemes ezt az ügyet ilyen formában kezelni. Volt már rá példa, hogy célirányosan adtunk el, amikor erre szükség volt. Tóth László: Mielőtt a DUNA PLAZA-ás szerződést aláírnák a hivatal nevében, szeretném, hogyha az Ügyrendi és Jogi Bizottság betekintést nyerne ebbe a szerződésbe. Az első szerződéstervezet, amit a bizottságunk látott az még köszönő viszonyban sem volt a közgyűlési határozattal. Tüttő István: Azt hiszem, hogy nem is gondoltunk másképp. Dr. Horváth György: A polgármesteri tájékoztató kiegészítésével kapcsolatban kérdezném polgármester urat, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház pályázatát miért nem tárgyalta a bizottság? Ugyanakkor nem lesz ebből probléma, hogy 8.-a volt a határidő és a határozati javaslatban pedig 9.-e szerepel. Törőcsik Pál: A DUNA PLAZA szerződéssel kapcsolatban legutóbb egyeztettünk. Nem tudom, hogy melyik volt az a szerződéstervezet, amit utoljára látott a bizottság. Azon igyekszünk a magunk részéről, amit mi beépítettünk maradéktalanul bekerüljenek ebbe a szerződésbe. Tarnóczky Attila: Tudomásom szerint valóban az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság olyan értelemben nem tárgyalta a kérdést, hogy hozott volna döntést. Elnök úr úgy tájékoztatott és Vincze Ferenc úrtól is ilyen információ jutott el hozzám, hogy a bizottság viszont beszélt róla olyan értelemben, hogy támogatni kellene. A beadás napján a Móricz Zsigmond Művelődési Ház Igazgatója felkeresett, hogy vagy beadjuk a pályázatot, vagy nem. Úgy döntöttem ezen információk alapján, hogy a pályázatot adják be. Természetesen, ha Önök úgy döntenek, hogy ezt az önrészt most nem biztosítja a közgyűlés, erre egy ígéretet kapott most az igazgató úr azzal a feltétellel, hogy a közgyűlés hozza meg a végső döntést, akkor a pályázat érvénytelen. Tüttő István: Különösebb szankciója nincsen. Marton István: Röst urat meg kell, hogy nyugtassam, hogy az általa emlegetett nagy koalíciónak nem tudok róla, hogy tagja lennék. Azt sem tudom, hogy a FIDESZ mennyire érez a sajátjának. Pillanatnyilag az FKGP-KDMP frakciónak a tagja vagyok. Nem fogok kétségbe esni, ha ennek a munkának a végzésére nem fog megszavazni a tisztelt testület. El sem vállaltam volna, ha ez nem ingyen munka lenne. Úgy emlékszem, hogy a Fejtő úr meghívását azért tettük arra az időpontra, mert éppen az SZDSZ képviselője Röst úr javasolta. Ezért lep meg egy kicsit a dolog. A polgármesteri tájékoztatóban a 120/1999. számú határozatnál az szerepel, hogy Városi Kórház kerítésének felújítása ez év május 20-án. Ez a határidő lejárt már négy hete. A lábazatot legalább már két hete ilyen állapotban látom. Hogy áll ez a munka és miért csúszik? Tüttő István: A betonkötés ideje 21 nap. Most vicces választ adtam. Marton István: Akkor viszont az az érzésem, hogy a határidő el lett galappírozva, tehát nagyon rövidre lett téve. Ez nem egy olyan horderejű munka, hogy hónapokat lenne illő csúszni rajta. A tájékoztató 7. oldalán, illetve már a 6. oldal alján megkezdődik a város pénzügyi helyzetével való foglalkozás. Itt szó van arról, hogy az eredetileg elfogadott 330 mFt-os hitelállomány, ami az összevont anyagban szerepel, nem 300, ezért vagyok kénytelen elmondani mert itt a 7. oldal 2. bekezdésében 300 van leírva, holott az 330. Azon kívül ugye lóg ez a 26 millió forint, amire, ha szerencsénk lesz nem kerül sor. Örülnék neki ha ez így történne. Ha lejjebb megyek és az 5. bekezdést nézem, ami azt rögzíti, hogy összességében újból megállapítható, hogy a kiadások tervezettek szerinti kifizetése, valamint a bevételek nagyfokú alulteljesítése következtében a hitelállomány nagysága tovább nő. Itt meg kell hogy jegyezzem, én nyolc évig a költségvetés tervezését mindig másért bíráltam. Ez volt az első költségvetés, amikor azt mondtam, hogy a bevételek bizony-bizony úgy tűnik, hogy túl vannak tervezve. Sajnálatos módon az idő egyre inkább az én korábbi álláspontomat erősíti. És itt folytatom a mondatot. Ez már elérte a 200 mFt-ot. az önkormányzat és intézményei likvidítása csak ezen formában vált megvalósíthatóvá. Itt ez az anyag szerintem diszkréten hallgat arról, hogy a lakásalapból önmagunkat is finanszírozzuk, ami természetesen a törvények értelmében visszatöltendő, mert nem csak erről hallgat, hanem ha igénybe vettük, már pedig meggyőződésem, hogy már ebbe belenyúltunk rendesen, akkor talán nem ártott volna ha megírjuk, hogy plusz van ez is még 100-150 mFt értékben. Harmadik témakör, amit Baranyi Enikő képviselőnő már érintett, de én ezt más megfogalmazásban közelítem meg. Engem mélységesen elszomorít, hogy a városi rendezvényekre tervezett összeg az év első öt hónapjában nem hogy elfogyott, hanem sikerült 1 mFt-tal túllépni. Kérdésem az, hogy a város jelenlegi anyagi helyzetében nem kellene visszafogni. Mert én sok tekintetben érzek indokolatlan rongyrázást is. Talán ez a legszerencsésebb megközelítése mondandóm érdemi részének mert illő lenne erősebb kifejezéseket is használni részemről. Ugyanezzel kapcsolatban az döbbentett meg, hogy a Kanizsa Napok ’98 rendezvényre 900 eFt most kerül kifizetésre. Kérdésem az, hogy eddig miért nem tudott erről a testület. Miért az év közepén kell ezt megtudnunk. Holott ugye cipeltük át az elmúlt évről. Mellesleg ha ezt nem most kellett volna kifizetni akkor is túl lennénk az ez évre előirányzott kereten. Nem akarok én a tisztelt Pénzügyi Bizottságnak feladatokat szabni, de nem ártana hogyha a féléves tájékoztató felülvizsgálatánál lennének olyan sorok, főleg az ilyen jellegűek amiket drasztikusan sikerült már túllépni, amiket mélyebben megnézne. Örömmel látom, hogy Budai képviselő társam, aki tagja ennek a bizottságnak már intenzíven bólogat, hogy egyetért. És már csak egy apróság. Két betű felcserélése mit is jelenthet, ha az utolsó előtti mondatot olvassuk. A mondat úgy hangzik, hogy a fentiek alapján a korábbi elállást indokoltnak tartjuk és kérjük a közgyűlés jóváhagyását. Hát az leállást akar jelenteni, aminek az érelme teljesen más. Ezt csak azért mondom, mert számtalanszor mondhatnám, hogy ilyen-olyan-amolyan hibák vannak, de az eléggé ritka, hogy két betű felcserélésével teljesen ellenkező értelmet is kaphatunk. Hát azt hiszem, hogy ennyi ebből az ügyből elég volt. Tarnóczky Attila: A május 20-a kórház kerítéssel kapcsolatos határozat esetében nem az építés befejezésének a határideje, hanem a pénz átutalásának a határideje. Az megtörtént. Az építésnek nincs határideje, nem is hozhattunk ilyen határidőt. Nem is a mi beruházásunk, magunk között szólva, hanem közadakozás eredménye. Részben pedig a kórház alapítványi pénzeiből folyik. Én is bíztatom a kórház vezetését, hogy az átadást nem kapkodják el, mert addig míg a kerítés átadásra nem kerül addig bármikor lehet egy-egy 100 eFt-os támogatót még találni. Pontos számom nincs, valahol 40 támogató környékén járhat a dolog és azt gondolom, hogy az még is csak 4 mFt. Tehát nem lényegtelen támogatás az ügynek a város, a megyei önkormányzat és a vállalkozók, magánszemélyek részéről. Dr. Horváth György: Marton István úr rosszul emlékezik. A városi ünnepségekre az emlékbizottság 1999. évre egy fillért sem kapott. Bizonyítja az, hogy amit állított az nem felel meg a valóságnak. Nagyon is takarékos a város annak ellenére, hogy nem ide tartozik, de elmondom, hogy milyen rendezvények voltak. és még lesznek is társadalmi munkába. Tüttő István: Szeretném a 900 eFt-ra vonatkozó kérdést úgy megválaszolni, hogy ez az a 900 eFt, amire Marton úr biztos jól emlékszik. Ebben utólag ÁFA vitánk támadt a szolgáltatóval, mert a közgyűlés ÁFÁ-san értette a 900 eFt-ot. A szolgáltató pedig úgy vélte, hogy mi nettóban határoztuk meg és idáig húzódott még végül a mi igazságunk győzedelmeskedett. Tehát ez volt az oka. Kelemen Z. Pál: Megkaptuk a kiegészítőt a polgármesteri tájékoztatóhoz Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny pályázatának önrészére azzal az egy hiányossággal, hogy a forrás oldala nem lett megnevezve. Javaslom, hogy a szféra forrásából legyen fedezve az OKSB rendelkezésére álló kulturális alapból legyen fedezve a 350 eFt. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatomat. Balogh László: A felmerült probléma kapcsán, hogy eloszlassam a félreértéseket had utaljak én is arra, hogy itt nagyon sok pályázati lehetőég van mostanában és egyik napról a másikra kell esetleg érvényes pályázatokat beadni. Némely esetben sajnos ilyen késlekedések vannak mint ezen eset kapcsán. Június 7-én este egyeztettünk a kultúrház vezetőjével. Másnap ment be a hivatalba alpolgármesterrel úrral és az osztály kultúrreferensével felvéve a kapcsolatot. ….. nem született OKSB szinten, viszont a kulturális kisbizottság tárgyalván a jövő évi rendezvényeket ez is a jövő évi kiemelt rendezvények között szerepel, de pénzügyileg ez még nem jelentett semmit az idei évben. Ez jövő évi rendezvény. Utolsó pillanatban befutva nem éreztük jogosságát annak, hogy emiatt visszadobjuk. Ennek a pénzügyi hátterét természetesen meg lehet még akár úgy is oldani a jövő évi nagy kulturális alapból, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház terhére, amelyet majd az OKSB és az akkori kulturális kisbizottság fog átgondolni és megcsinálni. Nem érzem én ezt kardinális kérdésnek. Közel sem biztos, hogy nyer ez a pályázat. Sok ilyenre számíthatunk a közeljövőben, mivel már sok ilyen befutott már. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Tarnóczky úr azonnal értesített erről a megkeresésről. Hasonló módon nyilatkoztam, mint ahogy Ő is elmondta, mert nem látok benne olyan kockázatot a jelenlegi szituációban, amely bármilyen veszélyt is jelentene, hiszen ha nem lesz rá pénzünk legfeljebb a pályázatot visszautasítjuk. Tarnóczky Attila: Kérem képviselőtársaimat, hogy egyforma mércével mérjenek. A polgármesteri tájékoztató 7. pontja úgy szól 2000. március 15-től – április 11-ig tartó Tavaszi Művészeti Fesztivál címmel benyújtott pályázati önrészként 1,5 mFt-ot biztosít. Ezt is az Oktatási Bizottságnak a kasszájából? Ugye nem? Ez a fajta ígéret a jövő évre vonatkozik. Tehát lehet hozzáfűzni bármelyik pályázati igérvényhez ilyen kikötéseket, de akkor egyforma mércével mérjünk. Továbbá úgy gondolom, hogy versmondó verseny április 7-9 között szervesen csatlakozik ehhez a Tavaszi Művészeti Fesztiválhoz. Megmozgat 500-600 embert, nagy számban a határainkon túl élő magyar fiatalokat. Egy baja van persze ennek a versmondó versenynek ezt érzékelem, hogy nem József Attila versmondó verseny mondjuk, hanem Csengey Dénes versmondó verseny. Ez egyeseknek nem igazán szimpatikus, de nem Csengey Dénes verseket fognak a versenyen szavalni. Kelemen Z. Pál: Őszintén sajnálom, hogy Tarnóczky úr olyasmit hallott ki, amit én nem mondtam. Semmi kifogásom nincs a versmondó verseny ellen, sőt nem is erről beszéltem, hanem forrásoldaláról. A forrásoldala pedig egyértelmű a szférának kell biztosítani és nem külön mércével mérni, ha a tavaszi fesztivál része ez a rendezvény, akkor abból a 1,5 mFt-ból fogjuk finanszírozni, ha nem része akkor a kulturális alapból fogjuk finanszírozni. Még egyszer kérem Tarnóczky urat, hogy ne halljon ki olyant a szavamból, amit nem mondtam. Marton István: Két téma kapcsán ismét szólnom kell. Végre egy olyan beruházás, aminek nincs határideje. Nagyon örülök annak, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, bár én úgy tudom, hogy fizetni általában az elvégzett munkáért szoktak. A dolog érdemi része számomra az, hogy remélem azért a havazást nem várjuk meg az avatással. Igenis valahol valami határidőt hátha ha mi nem is diktálhatunk - bár azért efelől is vannak kételyeim – de legalább ajánlhatunk és úgy gondolom, hogy ezt még szeptember táján tető alá kellene hozni. Azért is mert teljesen egyértelmű, hogy egy ponton túl már nem érdemes várni. Most ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy ezt a pontot elértük e már mert aki akart adakozni az érzésem szerint nagy valószínűséggel már adakozott. Lehet, hogy egy-két ember még nem. Mellesleg a kórház gazdasági igazgatója, amikor ez téma volt, amikor ezt elfogadtuk, akkor azt mondta, hogy Ő is azt kéri mindenkitől a televízió nyilvánossága előtt és a testület is azt kérte és én is azt kérem, hogy adakozzanak. Ha nem sikerül összehozni, akkor sajnos nekik kell állni a különbözetet. A másik pedig elnézést Horváth úr, de nem szeretném, ha kabát ügyem lenne. Ugyanis én ki sem ejtettem azt a szót, hogy az emlékbizottság. Az emlékbizottság munkájával én maximálisan meg vagyok elégedve és köszönöm az ingyenmunkátokat. Azt mondtam, hogy a városi rendezvényekre tervezett összeget 5 hónap alatt sikerült túllépni mintegy egyharmadával. Mivel ti nem kaptatok és nem mondtalak benneteket nem is vonatkozhat rátok. Röst János: Marton István Fejtő Ferenccel kapcsolatos véleményére a következőket szeretném elmondani. Fejtő Ferenc meghívásakor nem volt biztos, hogy melyik napra tud eljönni. Egy sávot jelöltünk meg és ezt kértük tőle. Időközben kaptunk egy olyan hírt és egy olyan programot, amiről nem volt tudomásunk. Ez pedig Göncz Árpád augusztus végi Dél-Zalai látogatása. Össze akartuk kötni a két eseményt és ily módon lett volna augusztus 28-án együtt Göncz Árpád és Fejtő Ferenc. Mi is nagyon sajnáljuk, hogy nem jött el. Marton Istvánnak pedig azt mondanám, hogy vicceltem én sem gondoltam komolyan, hogy a FIDESZ sajátjának tekinti. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Menetközben válaszokat adtuk. Összegző válaszra most nincs szükség. Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 3. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 4. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 5. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 6. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 7. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 8. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 9. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 10. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a 11. pontot a kiegészítéssel együtt elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a polgármesteri tájékoztató 1. kiegészítésével egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2. kiegészítés 1. pontjáról kérem szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2. kiegészítés 2. pontjáról kérem szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javasltot elfogadja. Tüttő István: Most itt a Csengey Dénes pályázati önrészről is akkor szavazunk. Már szavaztunk ? Az volt az 1-es ? Most a forrásában. Tavaszi Művészeti Fesztivál. A jövő évi költségvetés. Jó. Akkor előlegeztük. Akkor ezt a napirendet lezártuk. A 106/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. Ezt szavaztuk meg. Felkértük az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy foglaljon állást a szavazás módjáról olyan személyi kérdésekben, ahol kettőnél több pályázó van. A bizottság kialakította erre vonatkozóan az álláspontját, ami úgy szól, hogy kettőnél több jelölt esetében ABC sorrendben véleménynyilvánítási szavazást tartanak a képviselők a jelöltekről, melynek eredményeként az első két legtöbb szavazatot kapott jelöltből kell választani. A megválasztott az lesz, aki a minősített 14 szavazatot megkapta. Minimum 14-et megkapta. Erről döntöttünk. Ez a 106/1999. számú határozat. Marton úrnak abban van igaza, hogy tudják. A következő pedig az Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola autószerelő szakmában feladat megszűnés részt hatályon kívül helyeztük. Ez volt a következő. Marton úr ezzel rendben? Jó, köszönöm. 172/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 118/1998, a 261/3/1998, a 295/1/a./1998, a 304/1/1998, a 16/1,2/1999, a 32/1/1999, a 40/1999, a 65/1999, a 69/3/1999, a 70/1/1999, a 76/1999, a 79/1999, a 94/3/1999, a 95/2/1999, a 98/1999, a 99/1999, a 101/1/1999, a 107/1,2/1999, a 114/1,2,3,4,5,6/1999, a 120/1999.(V.4.) és a 125/1999 (V.4.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 17/1/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja. 3. a 166/1999. számú határozatát hatályon kívül helyezi. 4. a 70/1999. számú határozat 1. pontjában foglaltakat úgy módosítja, hogy a nagykanizsai 93/4, 93/8, 82/1, 81/2, 82/6 hrsz-ú ingatlanok és a 82/7 hrsz-ú ingatlanból 99 m2 a PLAZA CENTERS (Budapest V. Steindl I. u.) részére 5.000 Ft/m2 áron értékesítésre kerüljenek. Határidő: 1999. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester 5. az óvoda épület kiürítése és átadása érdekében a Kisfaludy úti Óvoda bezárását – a gyermekek elhelyezésének biztosításával – 1999. június 21-től jóváhagyja. 6. egyetértve az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával a város millenniumi napjává április 20-át jelöli meg. Felkéri az 1999-es év város napja szervező bizottságot a jövő évi rendezvény lebonyolítására. Határidő: 1999. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7. a 2000 március 15-től április 11-ig tartó „Tavaszi Művészeti Fesztivál” címmel benyújtott pályázati önrészként 1,5 millió Ft-ot biztosít. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványba Nagykanizsa város részéről Doucha Ferencet delegálja. Felkéri a Polgármestert, hogy a döntésről az alapítványt tájékoztassa. 9. a nagykanizsai 03/1, 03/3, 05/3, 05/5, 05/6, 05/32, 05/33. hrsz-ú ingatlanok tulajdonosainak kezdeményezését, mely belterületi határvonal módosítására vonatkozik véleményezésére, előkészítésre a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága elé utalja. Határidő: 1999. július 6. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 10. a Geohidroterv Kft. által készített előzetes környezeti hatástanulmányban foglaltak alapján a GE Lighting Tungsram RT beleznai galvániszapjának végleges elhelyezése ellen kifogást nem emel. Erről a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget tájékoztatni kell. Határidő: 1999. június 19. Felelős : Tüttő István polgármester 11. 2000. április 7-9-ig tartó IV. Nemzetközi Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Versenyhez pályázati önrészként 350.000 Ft-ot biztosít. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 12. a 106/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 13. a 118/1999. (V.4.) számú határozat 2. pontjából hatályon kívül helyezi a „Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola autószerelő szakmában feladat megszűnés” részt. Határidő: 1999. június 16. Felelős : Tüttő István polgármester 14. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót a kiegészítéssel és pontosítással együtt tudomásul veszi. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A HIR Egyeztető Tanáccsal kapcsolatban két oldalról kaptunk javaslatot. Megkérem Tarnóczky urat, hogy a neveket említse. Tarnóczky Attila: Elhangzott Budai István úr, Marton István úr neve. Tóth László úr részéről az volt a kívánság, hogy három képviselő üljön a bizottságba. Ehhez kellene produkálni egy harmadik nevet is majd, hogyha erről szavazunk. Azt kérem, hogy polgármester úr szavaztasson, hogy három képviselő tagja legyen-e a bizottságnak. Tüttő István: Áthidaló megoldást is lehet találni, hogy az osztályvezető mindig legyen ott, amikor tárgyalják a témát. Tarnóczky Attila: A szerződés elég egyértelműen fogalmaz arra nézve, hogy nem tömegek jelennek meg az egyeztetésen, hanem öt ember. Tüttő István:Akkor először szavazzunk arról a módosító indítványról, amit Tóth László úr javasolt, hogy a 3 fő polgármesteri hivatalival szemben 2 fő legyen és a képviselők száma, legyen 3 az 5-ön belül. Magyarul, most ha igent nyomunk, akkor abban foglalunk állást, hogy a Polgármesteri Hivatal 2 fővel vegyen részt. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most akkor még kell egy plusz fő a képviselők közül. Tarnóczky Attila: Talán Röst urat kellene. Tüttő István: Kérem Röst urat erre fogadjuk el. Vagy ő tesz javaslatot? Cserti urat ha javasolhatnám. Kérnék javaslatot. Birkner Zoltán: Javaslatot szeretnék tenni. Kérdezzük meg Röst urat, hogy elvállalná-e ebbe a bizottságba a részvételt és ha elvállalja akkor kérem, hogy szavazzuk meg. Tüttő István: Nem bizottság arra ügyeljünk. Kérem, szóban tegyünk javaslatot. Elvállalná-e Röst úr? Röst János: Megvárnám a többi javaslatot. Majd utána döntenék. Dr. Fodor Csaba: Cserti Tibor urat szeretném javasolni. Van roppant nagy hivatali múltja ismeri a hivatal munkáját. Most már van közgyűlési tapasztalata is. Kérdezzük meg Őt is. Tüttő István: Cserti úr elvállalná? Cserti Tibor: Nem. Röst János: Segítenék Birkner Zoltán kollégának, én Őt javasolnám, ugyanis a FIDESZ részéről senki nincs bent. Ezt nem szabad megtenni a közgyűléssel. Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről szeretném elmondani, hogy 2 órakor kezdtük a közgyűlést, humorizálgatunk és 32 napirendi pont van. Jobb lenne, hogyha Tóth László képviselő társam is módosítaná az önálló képviselői indítványát amiben javasolta, hogy 9 órakor kezdődjék a közgyűlés. Hála istennek nem fogadták el, mert reggel 6 órakor kellene kezdeni. Lehet, hogy akkor jobban betudnák fejezni este 9-ig vagy 10-ig. Gondolják meg, nézi a TV-t remélem legalábbis a lakosság egy része és azt látja, hogy itt a szavak, a ”labdák” jobbra-balra pattognak. Neveket mondunk és humorizálunk. Birkner Zoltán: Baranyi Enikőnek igaza van, 4 óra van és még nem jutottunk előre egy lépést sem. Röst úr teljesen komolyan felteszem a kérdést Önnek. Vállalná-e ebben a testületben, tanácsban a részvételt? Én köszönöm nem szeretnék ezzel foglalkozni. Legyenek kedvesek akkor egy feltett kérdésre normálisan válaszolni. Tüttő István: Kérem Röst úr válaszát. Röst János: A viccelődést nem én kezdtem kedves Birkner kolléga. Egyébként vállalom. Tüttő István: Aki egyetért Röst úr ezen egyeztető tanács tagságával, az kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Budai István urat teszem fel szavazásra. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Marton István urat teszem fel szavazásra. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 173/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalakítja a HIR Egyeztető Tanácsot, melynek tagjai a következők: Budai István képviselő Marton István képviselő Röst János képviselő a Polgármesteri Hivatal két érintett osztályvezetője. 4.) Interpellációk, kérdések, önálló képviselői indítványok Szóbeli intepellációk Tóth László: Mint Orwel Állatfarm című regényéből tudjuk, hogy mindenki egyenlő, de vannak még egyenlőbbek. Ez a gondolatsor jutott az eszembe, amikor két héttel ezelőtt a médiákból kellett értesülnöm, hogy Nagykanizsán volt a Bundestagnak a képviselő csoportja, amelyben a polgármester úr, azonos frakcióhoz tartozó képviselőtársaim és a hivatal jeles dolgozói vettek részt. Az iránt érdeklődöm, hogy a képviselő-testület tagjai azonos jogállásúak-e, vagy pedig nem. A kérdésem a következő. Milyen gondolatkör mentén lettek kiválogatva a találkozó résztvevői. Tüttő István: A kérdés eléggé nehéz és könnyű is rá válaszolni. Először is ez a Bundestagnak a képviselői által reprezentált küldöttség egy szakbizottság volt. A szakbizottságnak pedig az volt a feladata, legalábbis minket erről tájékoztattak, hogy tanulmányozzák Magyarországon és többek között Nagykanizsán a régi úgynevezett panel épületeknek a kezelését, hogy próbáljuk mi a későbbiekben ezeket olyan állapotban tartani, vagy átalakítani, ami megfelel az európai normánknak. Kíváncsiak voltak a város szerkezetére is. Főleg az infrastruktúrájára és a tömegközlekedésére. Ilyen jellegű kérdésekben volt a tájékozódás a részükről. Világos, hogy a szakma képviseltette magát, hiszen a kérdések ilyen jellegűek voltak. Ezért kapott rá meghívást a Főépítész úr, a Műszaki Osztályvezető úr. Német nyelven tudtak Ők, Kiss László úr pedig elvállalta, mint képviselő – úgy tudom természetesen ingyen - , hogy Ő pedig a német nyelvtudását hasznosítja és tolmácskodik. Ezen kívül még részt vett alpolgármester úr. Ha jól emlékszem Gerencsér Tibor úr a külkapcsolatok tanácsnoka, illetve referense és az IKI vezetője, mint a szakreferens ebben a témában. Ez volt a kör. Nem hiszem, hogy különösebben szelektáltam volna valamilyen irányban is. Főleg a szakmai érv dominált, amikor a csapatot kiválasztottuk. Lehet, hogy nem jól tettük, de nem volt arra mód, hogy képviselők teljes körét meghívjuk, mert hely sem lett volna. Ezt a választ tudom adni. Elfogadni el lehet. Azt is lehet mondani, hogy nem. Legfeljebb leszűrjük a tanulságokat. Kérem erre a véleményt. Tarnóczky Attila: Az MSZP-sek Kazanlakban voltak. Dr. Fodor Csaba: Szeretnék választ adni alpolgármester úrnak foghegyről odavetett megjegyzésére, hogy az MSZP-sek Kazanlakban voltak. Ez úgy igaz, hogy valóban ott voltak, de azért mert a bizottsági elnök urak egyikének lejárt az útlevele a FIDESZ-nek, a másik FIDESZ—es Gleisdorfba volt elígérkezve. A harmadik pedig nem tudta elcserélni az ügyeletét és ezért alakult ki, hogy az MSZP-ek mentek Kazanlakba. Csak, hogy pontosak legyük, és legközelebb talán nem kellene ilyeneket szólni. Tüttő István: Egyébként valóban így van. A bizottsági elnök urakat delegáltuk magára a kazanlaki útra. Dr. Baranyi Enikő: Egyszerűen a kérdésfeltevéssel kapcsolatban az lenne a válaszom, hogy polgármester úrnak úgy tudom, hogy van arra a hatásköre, hogy a különböző delegációkra kijelölje és ugyanúgy gondolom, hogy egy városi ilyen típusú rendezvényre is jogának kell arra, hogy a képviselő-testület külön engedélye nélkül meghívhasson képviselőt, vagy osztályvezetőket. Az egész ettől a pillanattól kezdve ugyanaz, amit az előbb mondtam. Haladjunk a napirendi pontokkal. Röst János: Arra kérem a polgármester urat, hogy ügyrendi esetben adjon csak szót. Úgy gondolom, hogy ez nem az volt. Kérdéseknél nem lehet vitát nyitni felette. Bicsák Miklós: Kérdéseim Törőcsik alpolgármester úrhoz szólnának. Gondolom mindnyájan a városban autózva, vagy sétálva látjuk azokat, főleg a 7-es elkerülő szakaszán azokat a nagy magán, vagy nem tudom közterületek a hivatalhoz, vagy a városhoz tartoznak-e, ami nagyon magasan nem túlzás talán egy méter magasságban is áll a gaz az úgynevezett az egyéb kóró, vagy akárminek nevezzük parlagfű. Rengetek ilyen terület van főleg itt a benzinkutak környékére gondolok. A kérdésem összefügg mindjárt az elsővel. Palin városrész, az úgynevezett második kérdésem is vonatkozik a Lazsnak utcára. Tudni kell a Lazsnak utca sarok és az Inkei utcánál 10 telek eladásra került. Mellette még 8 telek, úgynevezett licitre vár. Az a nagy gondom és bajom, mint a terület képviselőjének, amellyel sajnos péntek este a nagy viharban – erre a második kérdésemben fogok visszatérni – meggyőződtem, hogy azon a telken, hasonlóan a 8 telek, ami az önkormányzaté, amióta ki lett jelölve, hogy licittel fog eladásra kerülni az a 8 telek a Lazsnak és Inke utcasarok ismétlem, senki nem törődik vele, ugyancsak nagyon magasan a fű benőtte. A fácánok a hajnali ébresztést ott a környék közvetlen ott a Lazsnak utca részére, meg a kertész utca, sorolhatnám az utcákat. Megteszik kellemes rikoltozással, de nem is az a veszély, hanem most már mondhatom, hogy a patkányok is vagy egyéb olyan állatok ebben a magas fűben elszaporodnak. Kérdezem a közgyűléstől, hogy az ilyen területek, főleg amit a város kijelöl miért nem végeztessük el, vagy tesszük rendbe ezeket a területeket, főleg egy ilyen úgynevezett új városrészben, lakótelepen, amivel az emberek a közvetlen közelében élnek és laknak, dolgoznak. Második kérdésem a Lazsnak utcával. Ahogy említettem péntek este az a nagy vihar az égi áldás. Tudni kell azt, hogy Palin városrészében egy kicsit lejtős, ahol én is lakom a Felsőerdőtől lefelé a csatornázás, a Lazsnak Szociális Otthon, illetve kertészet saroknál csatlakozik a közmű a városnak a fő vonalára. Lazsnak utcán keresztül megy ez az úgynevezett szennyvíz. A rengeteg esővíz, hogy kerül be, vagy egyéb ez a szakemberek dolga, hogy kivizsgálja. A Lazsnak utcai csatornákban a szennyvíz fedelet este 9,45 órakor a lakók telefonálására elmenvén személyesen tapasztaltam nagyon szörnyű állapot volt. A szennyvizet ez az erős esőzés belekerülvén a szennyvízcsatornába felnyomta. Hadd ne mondja, hogy milyen ízléstelen, vagy egyéb higiéniának nem megfelelő dolgok. Szóval ezt kérném és kérdezném, hogy mi ilyenkor a teendő. Ezt a kérdésemet már ezelőtt két éve is a tisztelt közgyűlésnek feltettem és azóta sem történt intézkedés. Harmadik nagy gondom és kérdésem Palin városrész orvosi rendelője. Tudni kell, hogy két háziorvos dolgozik. 15 éve történt, ha jól tudom a tető, a cserépnek a tetőszerkezet javítása. Szabályosan széjjel mállik a cserép, ami azt jelenti, hogy a Bogár doktor úrnál beázik a tető, maga az orvosi rendelő, ami várható bármikor nem akarom a KÖJÁL figyelmét felhívni bármikor bezárhatja a Palin városrésznek az orvosi rendelőjét. Tudni kell, hogy a két háziorvosnak nagyon-nagy létszámú betegei vannak. Azt kérdezném, hogy milyen megoldást tehetnénk arra, hogy ezt legalább a tetőt, itt van a mai nap is bizonyítja nap mint nap a medárd, az esőzések. Az állapot nem javul, hanem rosszabbodik. Erre kérném, hogy szíveskedjenek segíteni és megoldani az orvosi rendelő tetőszerkezetét. Tüttő István: Megvizsgáltatjuk a elvetéseket és a lehetséges intézkedéseket megtesszük. Dr. Gőgös Péter: A választókerületeikben tett tavaszi területbejárások számos megoldásra váró problémát vetettek fel. Ezen teendők pontokban szedve remekül mutatnak az általunk megkapott jegyzőkönyvekben. Megkérdezném van-e lehetőség, hogy egy fél év elteltével Tüttő István:Azt hiszem nincs akadálya neki, csak azt nem tudom megmondani, hogy a rovatok aránya milyen lesz, mondjuk jóslásokba lehet bocsátkozni. Marton úrnak úgy látom, még van kérdése. Marton István: Nem túl régen megkérdeztem, hogy az Alfától Omegáignak a végelszámolása hogyan áll, ugye akkor azt mondtam, hogy december utolsó napjainak egyikén közölték velünk, hogy akár két nap alatt is lezárható. A kérdésem ugyanaz, mint amikor utoljára megkérdeztem mikorra várható részünkről, hogy ez az ügy lezárul. A másik kérdésem pedig, hogy hónapokkal ezelőtt volt utoljára szó a 0143 hrsz-ú területről, az un. Fasori dűlőről érdeklődöm, hogy akkor valami olyasmi válasz volt, hogy a Legfőbb Ügyészség hamarosan dönt, vagy állást foglal,hogy ezzel kapcsolatban pillanatnyilag mi a helyzet. Tüttő István: Az Alfától Omegáigra való válaszom, azt kell, hogy mondjam, nem tudok rá válaszolni, mert a megegyezés hiányában megállt az ügy.Jegyzőnővel konzultáltunk erről a kérdésről ma délelőtt, ez nem közönbös számunkra sem, elrendeltük a legutóbbi alkalommal a KFT mindennemű költségének a megszüntetését, tehát ilyen jellegű elszámolásra nem kerülhet sor a továbbiakban. Azt jeleztem a múlt alkalommal is, hogy nem vagyok hajlandó aláírni azt amit a végelszámoló le kíván tenni az asztalra, amit én már írnék alá, azt nem írja alá a Palotás úr, illetve amit én aláírnék, azt pedig nem hajlandó elkészíteni a végelszámoló. A jelenlegi állás szerint, az általam aláírható, az megegyezik a Közgyűlés álláspontjával. Erre vonatkozóan a jegyzőnővel abban állaapodtunk meg, bár itt a megállapodás szó itt nem igazán jó, hanem azt próbáltuk mérlegelni, hogy mi lenne az ideális, és azt hiszem megerősít abban, hogy a frakcióknak ebben az ügyben szintén le kellene ülni, meg kellene vitatni, hogy mi jó most az Önkormányzatnak, figyelembe véve azokat a körülményeket, is amelyek Önök előtt ismertek. Ugyanis a kimenet, vagy hosszú időre elhalasztjuk a döntést, annak hiányában, hogy nem tudunk megállapodni, és a későbbiekben esetleg feléljük azt a pénzt is ami még rendelkezésre állhat, vagy döntünk, esetleg félretesszük, a személyes érzelmeinket, ezt követően pedig a végelszámolás lezárulhat, az önkormányzat milliókban mérhető pénzhez jut, azt követően még mindig mód van arra, hogy bárki bármilyen folyamatot kezdjen, vagy kezdeményezzen, de ezt az ügyet másképp lezárni, egyelőre nem lehet. Szeretném ezt jelezni, mert legutóbb is ugyanezt el kellett, hogy mondjam. A Fasori dülőre vonatkozóan pedig azt tudjuk mondani, hogy elutasították legutóbb azt hiszem mindenki előtt ismert a Földművelődési és Vidékfejlesztési Minisztériumban elutasitó választ kaptunk, gyakorlatilag ugyanott tartunk ahol korábban. A minisztérium nem utasitotta a Megyei Földművelődésügyi Hivatalt, hogy tegyen pontot az ügy végére. Nekünk ismét kezdeményezni kellett, hogy az Ügyészség lépjen az ügyben, vagy birósághoz kell fordulni. Más lehetőségünk nincsen, itt tartunk pillanatnyilag. A jegyzőnőt megkérem,hogy ez ügyben a jogi lehetőségeket vizsgáljuk meg, mert az a lépés amit megtettünk eddig, eredménytelen volt. Marton István: Már elnézést, de én úgy tudom, hogy kb. utoljára is ugyanezt a választ kaptuk, és én azt hittem, és azt vártam, hogy az Ügyészségnek is megvan ezzel az üggyel kapcsolatban az állásfoglalása. Tüttő István: Nem kaptuk meg, én legalább is nem találkoztam vele. Amint erről bármilyen információnk lesz jelezni fogjuk a Közgyűlésnek. Ismétlem, a jegyzőnőt megkértük arra, hogy gyorsítsuk fel a folyamatot, ha mást nem forduljunk birósághoz. Úgy látom a kérdések elfogytak, most sorkerülne az interpelláció taglalására, szóbeli interpellációra jelentkezett ha jól látom Röst János. Röst János: Valóban két interpellációt szeretnék ismertetni, az egyiket benyújtottam írásban, fém hirdetőtáblák és hengerek ügyében a másik pedig szintén az Alfától Omegáig végelszámolása volt, Marton István képviselőtársam elmondta lényegében amit el akartam mondani, azért kiegészíteném pár gondolattal. Az elmúlt közgyűlésen én is kértem, és jeleztem, hogy a jegyzőasszony vizsgálja meg a jogi helyzetet, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a végelszámoló munkaviszonya megszünjön. Én úgy gondolom, hogy ez az Alfától Omegáig ügy 19 hónapja húzódik, az épület egy évig épült. Tisztelt képviselőtársaim! Gondolják végig, hogy ehhez képest a végelszámolás több mint másfél éve zajlik. Én úgy gondolom,hogy a végelszámoló bebizonyította, hogy alkalmatlan arra, hogy a munkáját ellássa, és szeretném kérni, hogy a közgyűlés a következő alkalommal tárgyalja meg a végelszámolás ügyét, és olyan döntést hozzon, hogy felmenti, a végelszámolási munkaköre alól a végelszámolót, azt az összeget amit pedig kifizettek a részére, alkalmatlanság miatt követelje vissza. Vizsgálja meg, hogy történt-e károkozás a végelszámolás időszakában, és amennyiben történt, ugyanúgy birósági eljárást kezdeményezzen ellene, ugyancsak javasolni fogom, hogy a korábbi időszakában végzett munkájára tekintettel állapítsa meg a Közgyűlés, hogy történt-e károkozás, és amennyiben történt, szintén birósági útra terelje az ügyet. A másikat is elmondanám, hogy ha már nálam van a szó, a másik interpellációm lényege a hirdető fémtáblák, és fémhengerek ügye. Nagykanizsa város területén korábban több tucat ilyen jellegű műtárgy került megépítésre, elhelyezésre aminek jelenleg rendezetlen a sorsa. Nem egyértelmű a tulajdonviszony ugyanis ezek korábban hirdetőtáblaként működtek, nem rendezett gyakorlatilag ennek a működtetése, a karbantartása. Nagyon sok tábla elkorrodált, életveszélyes, nagyon sok tábla nem felel meg a jóizlés határainak. Rengeteg hirdetés kerül ki egyéb helyekre, ilyenek pl: a közmű üzemeltetőknek a műtárgyai, telefonfülkék, Dédász oszlopok, trafóházak stb… Én úgy gondolom, hogy ez az állapot teljesen kaotikus Nagykanizsán, és ebben kérném a polgármester úr intézkedését. Köszönöm. Tüttő István: Azt hiszem, hogy ezt egységessé kellene tenni, erre vonatkozóan voltak korábbi elképzelések, valóban fel kell mérni, hogy mely táblákat és hirdetőoszlopokat kell kivonni a forgalomból és talán fel kellene ajánlani szakcégeknek akik ezt felvállalnák, és akik a városban egy egységes arculatot teremtve, biztositja a hirdetés tárgyi feltételeit. Nem feltétlenül kell az önkormányzatnak ezt magára vállalnia, mert nincs is rá pénze, de értelme is. Köszönjük Röst úr a javaslatot, megvizsgáljuk, és lehet, hogy pályázatot fogunk írni, de ezt a bizottságok majd véleményem szerint át kell, hogy gondolják. Akkor következne Tóth László úrnak az a javaslata, amelyet ugye megállapodtunk, hogy önálló képviselői inditványként beadott, de interpellációként is kezelhető inditványa a képviselőknek. Bicsák úrnak van egy írásos anyaga, erről is ek kell döntenünk, mint ahogy Tóth úréról is, interpelláció Kanizsa városszéli problémák megoldása cimmel Bicsák úr önálló képviselő beadott egy interpellációt, én azt hiszem birósági szakaszba kell utalni, erről döntenünk kell. Kérem Bicsák úr, kiván e ehhez hozzáfűzni valamit? Bicsák Miklós:Nem kívánok, bőven leírtam az interpellációmban, én kérném akkor a tisztelt Közgyűlést, ha a bizottsági szakban visszaadják , hogy a bizottság megfelelő lenne. Tüttő István:Kérem szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 174/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bicsák Miklós képviselőnek a Kanizsa városszéli problémák megoldásával kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Antalics Dezső bizottság elnök Tüttő István: Röst János úr által felvetettek is ugyancsak bizottsági szakaszba kell, hogy kerüljenek, kérem szavazzunk róla. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatokat hozza: 175/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) Röst János képviselőnek a hirdető fémtáblák és fémhengerekkel kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. 2.) Röst János képviselőnek az Alfától az Omegáig Kft végelszámolásával kapcsolatos interpellációjának megtárgyalására felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot és az Ügyrendi és Jogi Bizottságot. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Antalics Dezső bizottság elnök Tóth László önálló képviselői indítványai Tüttő István: Tóth László úrnak a javaslata következik. Tóth László: Az önálló képviselői inditványaim mellé, szóbeli előterjesztést nem kívánok fűzni, ugyanis mind a két önálló képviselői inditványom önmagáért beszél, amennyiben úgy gondolja a közgyűlés, hogy ezt bizottsági szakaszba kívánja tenni, akkor kérem tegye meg azt. Köszönöm. Tüttő István: Nem tudom tételesen foglalkozzunk-e vele, egyik arra ösztönzi az Önkormányzatot, hogy bővítsük a kapcsolatunkat Horvátország, Szlovénia, és Olaszország irányába, és megjelölt településeket, kérem megfogjuk vizsgálni, biztos vagyok benne, hogy van benne ráció, most azt nem sorolnám fel, hogy mely városokat jelölném meg.Kérem szavazzunk arról, hogy bizottság megvizsgálja-e. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 176/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek Nagykanizsa Megyei Jogú Város partnervárosi kapcsolatainak bővítésére vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : valamennyi bizottság elnöke Tüttő István: Végül is az önálló képviselői inditványa volt Tóth László úrnak, amely gyakorlatilag közgyűlési díszterem kialakítására tesz javaslatot, méghozzá a mostani mozinak az átalakításával kapcsolatban. Megítélésem szerint érdemes foglalkozni a kérdéssel, azonnal úgy sem tudunk benne dönteni, sőt a megvalósítás is egy kicsit odébb van. Nagyon komoly függvénye a város más helyen épülő mozijának a megvalósítása, csak azt követően lehet róla szó, kérem így fogadjuk. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 177/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlési dísztermének kialakítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : valamennyi bizottság elnöke Györek László önálló képviselői indítványai Tüttő István: Szeretnék hozzátenni valamit, pontosan nem is tudom megítélni, hogy az, amit Györök úr önálló képviselői indítványként beadott, maga a tartalom egy teljesen részletesen kidolgozott rendeletmódosítás, gyakorlatilag és több témában, én úgy érzem, hogy ennek a formája nem felel meg igazán az önálló képviselői indítványi formának, megkérem, hogy szíveskedjék ennek megfelelően átalakítani, de természetesen maga a témával foglalkozni kell, bizottsági szakaszba utaljuk. Kérem erről döntsünk. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen csak annyit szerettem volna hozzátenni, ha esetleg formai probléma volt, akkor az a hivatal hibája volt, mert Györek kollégám hozzátette a fejlapot, és előkészítette tisztességesen, azért nem egészen így szól a történet, ettől függetlenül azt gondolom, hogy utaljuk át valóban bizottsági szakaszba. Tüttő István: Aki egyetért a bizottsági szakaszba utalással, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazatttal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 178/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Györek László képviselőnek • a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. • az ebek tartásáról szóló rendelettervezet megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. • az adatvédelelmről szóló rendelettervezet megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot. • Nagykanizsa város sporttámogatási rendszeréről szóló rendelettervezet megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot és az Ügyrendi és Jogi Bizottságot. megalkotására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri a közgyűlés valamennyi bizottságát. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : az érintett bizottságok elnökei Írásban beadott interpellációk Tüttő István: Bicsák úr elfogadja-e a választ? Bicsák Miklós: Elfogadom, de egy kis szépség megjegyzésem van a VIA Kanizsával. Én tudom, hogy nagyon ügyesek nem műszaki ember lévén pont olyan időt választottak a felmérésnek amikor így is az emberek a nyári forgalomban. Ezért tavasszal, amikor esőzés vagy egy olyan időszak van, elfogadom a választ. Dr. Baranyi Enikő: Azzal a feltétellel fogadom el, ha megigéri a hivatal, hogy a jegyzőkönyvet illetve a magnót meghallgatja, mert eredendően sem erről szólt az interpelláció. Tóth Zsuzsanna: Én azt annak idején nem neveztem interpellációnak, de köszönöm a választ rá. Kiss László: Köszönöm, a választ elfogadom azzal a kiegészítéssel, hogy a területbejárás kapcsán hasonló jellegű problémáról tájékoztattam a műszaki osztályt és a bejárást végzőket, a Szentendrei u.12-14.szám előtti útszakaszról és ott is nagyon sűrgős megoldás vár, én javaslom, hogy a kettőt együtt kellene megvalósítani. Itt arról van szó, hogy az év folyamán a Műszaki Osztály felméri, és elvégezheti ezeket a dolgokat. Én ezt várom. 5.) Javaslat a Helyi Óvodai Programok jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István:Akkor a kérésnek én úgy érzem, hogy tegyünk eleget értsünk egyet, az óvónők szeretnének menni, mert dolguk van. Megkérem az előterjesztőt a bizottsági elnök urat, hogy sziveskedjen, ha van szóbeli kiegészítője megtenni, hallgatjuk. Balogh László: Nagyon röviden, de szeretném az itt jelenlévő 11 óvódát és annak képviselőit a vezető óvónőket megtisztelni, hogy néhány mondat erejéig a javaslat lényegéről szóljunk. A közoktatási törvénynek megfelelően a pedagógiai programokat a fenntartónak kell jóváhagynia. Ez szakértők bevonásával megtörtént, az OKSB-én részletesen megtárgyaltuk külön-külön mind az összes pedagógiai programot, a lényege egy tételmondatban: a programok igényes pedagógiai munkát tükröznek. Épp ezért kérem, hogy a határozati javaslatokat támogassák, jó lenne az egyenkénti jelentésben, mivel ez az utánajárás megvolt, ezért inkább csak köszönöm az óvódavezetőknek, és a nevelőtestületeknek a munkáját a szakértők is egyértelműleg elismerték ezt a munkát, némely esetben volt kritikai észrevétel, amely bizottsági ülésen elhangzott, és utánajártunk, és ebből is tanultunk azt hiszem a jövőt illetően. Tüttő István:Van-e még kérdés, észrevétel, úgy látom nincsen, a vitát lezárom. Kérem a határozati javaslatokat hagyjuk jóvá, az 1.-es határozati javaslat melyben az óvódák programjának a jóváhagyásában kell döntenünk, kérem szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 179/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság véleményezése alapján az 1. számú Óvoda (Csokonai – Sánc) 2. számú Óvoda (Platán sor – Kossuth tér) 3. számú Óvoda (Szent Flórián tér – Kisrác – Bajcsa) 4. számú Óvoda Rozgonyi úti intézménye Arany János úti intézménye 5. számú Óvoda Űrhajós úti intézménye Corvin úti intézménye 6. számú Óvoda (Szent Imre úti) Attila úti Napköziotthonos Óvoda Rózsa úti Napköziotthonos Óvoda Hevesi Óvoda Helyi Óvodai Programját jóváhagyja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) az eszközfejlesztési terv végrehajtását évenkénti egyeztetéssel, a költségvetési rendeletben ütemezi és biztosítja. Határidő: évente december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 6.) Javaslat az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök (Az írásos előterjesztés a zárt ülésről készített jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Üdvözöljük az újonnan megjelenteket. Kérem foglaljuk el helyünket. Önök előtt is ismert, hogy egyszer már pályázatot írtunk ki, az Uszoda Kft ügyvezetői munkakörének az ellátására, de akkor a pályázatokról kiderült, hogy egyik sem tesz eleget maradéktalanul a pályázati kiírásnak. Ezért úgy döntött a Közgyűlés, hogy megismétli a pályázat kiírását. A benyújtási határidőben 9 pályázat érkezett be, a pályázók közül egy fő az első szakaszban visszavonta a pályázatát, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezte a pályázatokat, és ennek az eredményeképpen a következőt lehet most megállapítani. A bizottság a pályázatok elemzésekor még előirta néhány pályázó számára, hogy a szakmai gyakorlatát igazolja a Közgyűlés kezdetéig, illetve június 15.-ig a Közgyűlésig igazolja. Jelenlegi ismereteink szeirnt Czoma Péter úr eleget tett ennek a kötelességének, nincs tudomásom arról, hogy más is eleget tett volna, még kettőnek kellett volna ennek a kötelezettségnek eleget tenni. Megkérdezem a bizottság elnökét, hogy kapott-e mostanáig erre vonatkozóan információt. Szeretném megkérdezni, ha felsorolná, hogy Czoma Péter úr jelen van-e. Megkérdezem, hogy nyilt, vagy zárt ülésen kivánja-e tárgyalni a napirendet. Czoma Péter: Nem. Tüttő István: Jakabfy Sándor kéri-e a zárt ülés tartását? Jakabfy Sándor: Nem. Tüttő István: Rózsahegyi István kéri-e a zárt ülés tartását? Rózsahegyi István: Nem. Tüttő István: Koczfán Ferenc kéri-e a zárt ülés tartását? Koczfán Ferenc: Nem. Tüttő István: Először abban foglaljunk állást, hogy aki nem igazolta a bizottsági kérésének megfeleően a szakmai gyakorlatát, azt kérem döntsünk, hogy hogyan tekintsük tehát, hogy eleget tett-e a pályázati kiírásnak. Kérem szavazzunk arról, hogy aki nem nyújtotta be a napirend megkezdéséig a szakmai gyakorlata igazolását, azt elfogadjuk-e, vagy nem. Én a magam részéről azt az álláspontot képviselem, hogy aki nem tett eleget ennek, az nem tett eleget a pályázati kiírásnak sem. Aki igent nyom, az azzal ért egyet, hogy nem maradhat tovább a versenyben. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Önök úgy foglaltak állást velem együtt, hogy aki nem nyújtotta be az igazolást a szakmai gyakorlatról az kiesett a pályázatból. Koczfán úr nálam az van a táblázatban, hogy három éves műszaki gyakorlat elfogadható, amennyiben június 15.-ig a Közgyűlés napjáig igazolja. Kérdezem, hogy igazolást hozott-e.Az előttem lévő táblázatban az van, hogy pótolni kell Koczfán úrnak is, én most átadom a szót a jegyzőnőnek. Dr. Tuboly Marianna: A bizottság elé azt a javaslatot terjesztettük, hogy miután Koczfán úr vállalkozói igazolványt csatol, mintegy bizonyítékként a szakmai gyakorlat igazolására, hogy döntsön a bizottság, hogy ezt elfogadja-e a bizottság, ezt megfelelő igazolásként elfogadta, elnézést kérünk Koczfán úrtól, de az előterjesztésben rosszul szerepel. Tüttő István: Én pedig nem tudom fejből megitélni. Kuczogi Balázs pedig nincs jelen, tehát az ő esetében ez nem is érdekes. Akkor meghallgatnánk a tisztelt páyázókat, mivel nyílt ülés van, így azzal a lehetőséggel minden pályázó élhet, hogy meghallgatja a másik félnek a válaszait az esetleg feltett kérdésekre. Megkérem Czoma Péter urat, hogy fáradjon ide a mikrofonhoz. Köszöntjük Czoma urat. Megkérdezem, hogy esetleg van-e szóbeli kiegészítése ahhoz a pályázathoz amit irásban beadott. Most meghallgatjuk, ha nincs akkor jelezni kellene, hogy nincsen, és akkor a közgyűlésé a szó. Kérdezhetnek, vagy véleményt mondhatnak. Czoma Péter:Tisztelt Közgyűlés! Azzal kezdeném, hogy szeretném kérni a támogatásukat, szeretném megnyerni ezt a pályázatot. A pályázatomban leírtam, de egy, két gondolattal elmondanám, hogy 25 évet töltöttem a vizes szakmában a nagykanizsai üzem vezetőjeként ez alatt az időszak alatt a Fürdőnek voltam a vezetője, pontosabban 1970-től 1985-ig. A fedett fürdő indulásáig.Ezen belül még munkaköröm mellett még két évig a 1970 és 1971-ben a zalakarosi fedett gyógyfürdő vezetői munkakörét is elláttam. A pályázatomban három fő részre tagoltam a mondanivalómat, illetve a pályázati értelmezésemet. E szeirnt első helyre tettem az üzemeltetés fontosságát, második helyen taglaltam a szolgáltatás fontosságát, a harmadikon a menedzselést. Az üzemeltetést azért emeltem első helyre, mert egy biztonságos és magas szinvonalú üzemeltetés nélkül, nincsn jó szolgáltatás, és nincs menedzselés. Az üzemeltetés alatt szeretném megvalósítani azt, hogy egy energetikai felülvizsgálatot tervezek a fürdőn ami magába foglalná a víz, fűtés, gáz, szeretnék olyan technikai megoldásokat alkalmazni amelyek az elmúlt évek során nem valósultak meg, itt gondolok a kazánok cseréjére, a hőcserélők cseréjére, a töltetgyertyák, természetesen a teljesség igénye nélkül mondom, hiszen önök előtt biztos ott vannak a leirtakban a gondolatok, nagyon fontos a felujítás a strandi medencéknek, és egy jó kapcsolatot szeretnék kialakítani a kollektívával.Mindenkinek bizalmat szavaztam, vagy bizalmat szavazok fél évig, természetesen ez idő alatt munkaköri átcsoportosításokról szó lehet. A beruházások, illetőleg a technikai megvalósításokra pénzügyi ütemtervet készítek, az ütemterv alapján sorrendiséget fogok megállapítani. A szolgáltatás csak úgy működik, ha megfelelő színvonalú üzemeltetés áll mögötte, ennek érdekében a strandfürdő területén több sportpályát építenék, a strandfürdő területén egy új gyermeklubickoló építése szükséges, természetesen a gyermekek igényeinek megfelelő berendezéssel, a fürdőzők igényeinek megfelelően szeretném áthelyezni a strandfürdő bejáratát, a Csengery úti oldalra, a strandfürdő nyitvatartását nagyon fontosnak tartanám a fedett fürdőben lévő öltözők üzemeltetését biztosítva az ottani használatot is. Amikor megvan az üzemeltetés, illetve a szolgáltatás akkor jöhet a menedzselés dolga, természetesen a fürdőt menedzselni az Önkormányzat nélkül nem lehet, azonban a költségeinek csökkentése reális cél lehet, ennek érdekében reklámtevékenységet szeretnék biztosítani, lehetőséget szeretnék biztosítani a fürdő területén, úgy a fedett strandfürdőnél. Szeretnék pályázatokon résztvenni, a különböző pénzügyi források elnyerése céljából, amire igénybe szeretném venn a Polgármesteri Hivatal szakértőit, valamint külső szakértőket is. Így csökkentve a fürdőre, illetve az Önkormányzatra nehezedő pénzügyi terheket. Nagy gondolatokban ezt szerettem volna elmondani, mégegyszer kérem a támogatásukat. Tüttő István: Kérdezem a testületet, hogy kiván-e valaki kérdést feltenni, avagy vélemény alkotni. Önöké a szó. Tarnóczky Attila: Azt javasolnám, hogy minden jelöltet hallgassunk meg, és utána a kérdéseket egyszerre intézzük. Tüttő István: Akkor köszönjük Czoma úrnak, kérném foglaljon helyet itt az első sorban. Következik meghallgatásra Jakabfy Sándor úr. Megadjuk a lehetőséget, hogy szóban is előterjeszthető amennyiben, kiegészíteni kívánja az irásbeli pályázatát. Jakabfy Sándor: Tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés! A beadott írásos pályázatomat szeretném szóban is kiegészíteni. A Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetőjeként szeretnék továbbra is pályázni, a létesítmény vezetésére, a Kft ügyvezetőjének a pozíciójára. A múltamról tulajdonképpen annyit, hogy 12 éve dolgozom a nagykanizsai fedett uszodában, a pályázatomban beadottak szerint nagyon sokféle munkakörben, ami lényeges, hogy a tulajdojnos Megye Jogu Város Önkormányzata három évvel ezelőtt egy egyszemélyes fürdőüzemeltető Kft-t hozott létre, előtte a létesítményt a Dél-Zalai Vizmű Vállalat üzemeltette. A gazdasági társaság első ügyvezetőjének én lettem megválasztva ezelőtt három éve. A megalakuláskor lévő nehézségeket úgy érzem sikerült áthidalni és 1996-1997 évben jelentős szolgáltatásbővítéseket tudtunk végezni, ami statisztikailag is kimutatható vendégszám elemkedést árbevétel emelkedést jelentett a társaságnak. Ilyenek voltak pl: a szolárium helyének a kialakítása, sportruházati bolt helyének a kialakítása, az egyre növekvő igényt a szaunázásra, tudtuk bövíteni még egy szauna kialakításával, és egy kisebb méretű szaunamedencének a megépítésével. A következőkben is úgy látom, hogy a fedettuszoda szolgáltatásait célszerű ezirányban bövíteni, mert téli viszonylatban óriási az igény a szaunázásra és túlzsúfolt, tehát nem tudunk kulturált állapotokat biztosítani, mindenképpen meg kell találnunk a helyet arra, hogy hol lehet kialakítani, sőt bár olyan igény is van, akik az un. száraz szaunázást nem kedvelik, gőzkamra kialakitását is szeretném. A gazdálkodásunkról, a pénzügyi helyzetünkről annyi elmondható, hogy az önkormányzat minden évben városi költségvetésben megállapítja az uszoda számára nyújtott un. működési célú támogatást, ami tulajdonképpen a költségvetésünknek a 70%-át biztosítja. A 30%-át az Uszoda Kft árbevétele biztosítja. Itt meg kell jegyeznem, hogy az iskolai tanév alatt közel naponta 400 gyerek díjmentesen jöhet az uszodába, és nyilvánvaló a jövőben is ez a cél, hogy megtartjuk, hogy a kihasználás minél jobb legyen és a gyerekeknek a megfelelő uszodalátogatást tudjuk biztosítani. A pénzügyi helyzetről úgy érzem az elmúlt három év tapasztalata alapján, hogy mindenképpen kellene a tulajdonos önkormányzatnak is az üzemeltető Kft-nek is egy hosszú távú együttműködési megállapodást kötni, és ennek a kidolgozását véleményem szerint már ebben az évben meg kellene oldani, és hogy ez gördülékenyebben jobban menjen, létre kellene hozni egy felügyelő bizottságot, ami már három éve halasztódik. Mindenképpen egy jobb biztonságosabb rugalmas kapcsolat az üzemeltető és a tulajdonos között is. A létszámgazdálkodásunkhoz kapcsolódóan azt szeretném elmondani, hogy tulajdonképpen három éve egy olyan stabli 24 fős dolgozói létszámmal működik, én terveim szerint hosszú távon szeretnék bővíteni, hogy a nyári nyitvatartási időt mindenképpen szeretném meghosszabbítani. Ne jelentsen gondot a szabadságok, betegségekből adódó kiesésnek a biztosítása. Nyilvánvaló, hogy számításba jöhet , hogy a nyári viszonylatba a meglévő Olaj utcai pénztár bejárata mellett még egy bejáratot az uszodait is működtessük egész nyáron. Ehhez tulajdonképpen szintén csak létszámbővítés szükséges. Az irásos pályázatomban elég részletesen foglalkoztam a fedett uszoda műszaki állapotával, állapotrögzítésével, én úgy érzem, hogy jövőben ez egy konkrét terv szerint szakaszaiban megvalósítható. A legnagyobb gondot a 66 éves strandmedence a strand állapota jelenti, aminek nem csak közegészségügyi és műszaki feladatok miatt célszerű ezt elvégezni, hanem a 121/96-os kormányrendelet szerint szintén ami ad egy véges határidőt, az un. átfolyós töltő hűtő medencéknek, a vizvisszaforgatóval való ellátására, illetve egy korszerű hidraulikának a kialakítására. Az Uszoda Kft tulajdonképpen 1997-ben készítetett egy rekonstrukciós tervet, ugyan ezt a hatóságok engedélyezték, de érzésem szerint mindenképpen a közeljövőben a tulajdonosnak ezt véleményezni kellene ha kiegészítés módosítás szükséges, akkor ezt meg kellene tenni, és egy un. fürdőfejlesztési koncepciót kialakitani, amely tartalmazná nem csak a medencéknek a felujítását, ha nem azt, hogy milyen funkciójú medence legyen, hova legyenek építve, mert a jelenlegi gyermekmedence az nem építhető újjá, egy új helyre kell megépíteni, a méretét, mélységét, létfontosságú kialakítani, a számításba jöhető bővítést szintén célszerű megfogalmazni, mert a hiányossága a strandfürdőnek, hogy nincsenek minőségi sportpályák, tehát megfelelő minőségű strandröplabda, kispályás labdarúgás, kosárlabdapálya, amit ugyan a rekonstrukciós terv tartalmazott, de hát tulajdonképpen ez egy tanulmányterv szinten van. Mindenképpen létfontosságúnak tartom a strand zöldnövényzetének a teljes megvizsgálását. Véleményem szerint teljes felújításra van szükség, a pályázatomban is írtam róla, hogy a strand zöldnövényzete szerves része a sétakert zöldnövényzetének, tehát a kettőt együtt kell kezelni, és erre javaslatot koncepciót elfogadni, egy ugynevezett természetvédelmi szakértői jelentést kell kérni. Pályázatomban megemlítettem, hogy van egy ugynevezett mélyfúrású héviz kútunk aminek 42 fokú a vízhőfoka, véleményem szerint ez egy idényjelleggel, májustól októberig tudna működni, egy un. melegvizes ülőpados medence, amire szintén nagy az igény, mert a sok felnőtt vendég aki nem tud úszni, az nyáron ezt igényelné. A kút kapacitása elbirná ennek a kapacitását. A fürdőfejlesztési koncepcióban úgy érzem, hogy szükségszerű belevenni a már 1991 óta nem működő Kőrösi Tanuszodának a felújítását. Tulajdonképpen, 1988 és 1991 között volt egy ideális állapot, amikor a városban két tanmedence volt a Kőrösi Iskoláé és a mienké és amióta a gépészete tönkrement a Körösi Iskola tanmedencéjének azóta óriási teher nehezedik ránk, az oktatóknak a munkáját nehezítik, illetve az órarend az időbeosztást roppant nehéz beütemezni, óriási az igény rá, és a medence szinte állandóan 100%-san túl van terhelve. A pályázatomban tulajdonképpen azt hiszem, hogy amit irásban leírtam nagyjából vázlatszerűen átffutottam rajta, továbbra is szeretnék a Kft ügyvezetői állására pályázni, és az elmúlt három évben az önkormányzat segitségét a működtetéshez az üzemeltetéshez szeretném megköszönni Önöknek. Tüttő István: Szólítom Rózsahegyi István urat. Rózsahegyi István: Tisztelt Közgyűlés, Polgármester Úr! Magamról csak annyit, hogy 26 évig voltam a KÖGÁZ-nál üzemvezető, ott elsősorban üzemfenntartással, egy gyártelep üzemeltetésével foglalkoztam, Kögáznál gépészettel, ezen belül nyilván kazánházzal, vizvezetékszereléstől,minden ilyen fenntartási jellegű munkával. Tíz éven keresztül voltam az olajbányásznak a létesítmény műszaki vezetője, erre az időpontra esett az olajbányász ugynevezett nagy beruházások, értem ezalatt a lelátó építése, salakospályál építése, a mostani csarnok építése, tehát ezeknek részben műszaki ellenőre, részben kivitelezője, és későbbiek folyamán ugynevezett fenntartója voltam. Az uszodával kapcsolatos pályázatomat én leadtam, én annyival szeretném kiegészíteni, nagyon röviden, hogy amennyiben elnyerném az ügyvezetői állást, tevékenységemet három részre bontanám, gazdasági, műszaki, fejlesztési illetve a biztonságtechnikai részre. Gazdasági rész alatt értem én azt, hogy egy teljes pénzügyi gazdasági átvilágítást, nyilvánvaló a költségek elemzését, természetes dolog megvizsgálni azt, hogy hol lehet takarékoskodni. Az árbevételek növelésére én úgy látom, hogy sok lehetőség lenne, az Uszoda Kft alapító okirata nagyon sokfajta tevékenységre adna lehetőséget, amelyet a későbbiek folyamán nyilván az Önkormányzattal karöltve vagy engedélyeztetve, vagy megvizsgálva úgy érzem, hogy létre lehetne hozni. Ebbe én beleértem a nagyobb reklámtevékenységet, beleértem azt, hogy kiterjeszteni a tevékenységi kört, én úgy érzem,hogy az uszoda törzsközönségét kellene növelni, elsősorban az ifjúság bevonásával, hiszen az úszásoktatás keretén belül napjában tényleg 4-500 iskolás korú gyermek fordul ott elő, és reklámhordozóként, vagy reklámlehetőségként őket kellene elsősorban felhasználni, olyan irányban hogy a családjukat is magukkal hozzák. A műszaki alatt értem a műszaki állapotvizsgálatot, karbantartási költségek csökkentését, illetve a biztonságnövelést. Fejlesztés alatt értem én azt, hogy megvizsgálni azokat a műszaki dolgokat amelyeket az idő folyamán feltétlenül cserélni kell, a műszaki fejlesztés alatt értem én a termálvíz bevezetését, az uszoda idénynek a meghosszabítását. A biztonságtechnika mit értek én, én azt értem, hogy balesetmentes fertőzésmentes, a fertőzést feltétlenül kiküszöbölő és fertőzésmentes, balesetmentes üzemvitelt. Nagyon, de nagyon röviden én ennyit szerettem volna úgy kiegészítésképpen elmondani. Köszönöm szépen, és kérem a támogatásukat. Tüttő István: Köszönjük, kérem Koczfán urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz! Koczfán Ferenc: Tiszelt Polgármester Úr, tisztelt alpolgármester urak, tisztelt hölgyeim és uraim. Az előbb egy kicsit furcsának találtam, hogy a szakmai múltamról kell beszélnem azt gondoltam, hogy én a jelentkezésemben leírtam bizonyos dolgokat. Én úgy úgy gondolom, hogy leírtam lehet, hogy esetleg csak átfutottak rajta, azért egy szóval azért elmondom,hogy volt ebben a városban egy elég jó kis cég, úgy hivták, hogy Hidroplastik korábban Finommechanikának hívták. Én 19 évig dolgoztam ennél a cégnél, a Tüttő képviselőtársuk az bizonyithatja, hogy oszlopos tag voltam. Ennél a cégnél főleg vízkezelő berendezésekkel foglalkoztunk, legkülönbözőbb helyekre szállítottunk a Donyectől kezdve Irakig, Lengyelországba, Varsóig, jártunk legkülönbözőbb vásárokra, továbbképzésekre. Elég jó kis műszaki gárdánk volt, és résztvettünk a műszaki életbe is, cikkeket irtunk, különböző nívos folyóiratokba. Ennek alapján kaptam én meg hajdanában 1986-ban a pénzkezelési szakértő minősítést. Tehát 19 évig dolgoztam ezen a területen, nem a mi bűnünk, hogy ez a cég megszünt, sajnos 1993-ban, 1994-ben felszámolták ezt a céget. Azóta is dolgozom ezen a területen, de még másik területen is. Ami az uszodát illeti, az én véleményem az, hogy Kanizsának egyik ilyen szépség pontja ez az uszoda, és azt gondolom, hogy nagyon hasznos dolog is, az én lányaim is itt tanultak meg úszni, és azt gondolom, hogy az a sok fiatalember, akit itt megtanítottak úszni, azok nagyon sokat kaptak ettől az uszodától. Az a véleményem, hogy minél jobban ki kellene ezt az uszodát használni, és az Önkormányzatnak, még ha olyan kevés pénze is van, minnél több pénzt kellene juttatni. A kiírásban irják, kb. ¼ részét a költségnek tudja az uszoda megteremteni, 3/4 részét az önkormányzatnak kell állni, ez valószínűleg ez egy reális szám, de azt mondják a nyugati szakirodalmak, hogy Magyarországon egy főre jutva az energiaköltség az lényegesen nagyobb mint pl: Nyugat-Európában, gondolok itt arra, hogy egy fürdőzőre túl sok víz fogy, egy fürdőzőre túl sok gáz, villanyáram fogy. Én azt gondolom, hogy ebbe az uszodában is megvannak a tartalékok,és ezeket a tartalékokat mindenképpen ki kellene használni.Van egy, két elképzelésem pl:a víz vonatkozásában én azt gondolom,hogy bizonyos rendszereket be lehetne állítani,a vizet azt többször felhasználhassuk, és ezáltal lényegesen csökkenteni lehessen a vizfogyasztást. Azon kívül van még egy olyan elképzelés is,hogy egy ugynevezett ipari vizre rendszert ki lehetne alakítani, ami azt a célt szolgálná, hogy azok a vizek amelyek elfolynak ilyenek a fürdők, ezeket a vizeket külön kellene választani attól a viztől amit betermelünk a medencékbe, és igy is csökkenteni lehetne a vízfogyasztást. Véleményem szerint csökkenteni lehetne az energiafogyasztást, pl: a gázfogyasztást is, tekintve, hogy azt mondják , hogy elég sok gázt elhasználunk arra. hogy a vizet felmelegítsük. Új technikákat én úgy gondolom, hogy be kellene vezetni, ilyesmi a hőszivattyú, aminek az alkalmazását előbb vagy utóbb el kellene kezdeni alkalmazni, hőelemek alkalmazását, ez az uszoda ez úgy látom, úgy van tájolva, hogy a déli faláról nagyszerűen fel lehetne szerelni egy pár hőelemet, amely azt gondolom, hogy elég jelentős mennyiségű gázt vissza tudna tartani, tehát nem gázzal melegíteni a vizet ha nem esetleg hőelemekkel.Aztán van még egy dolog amivel a villanyfogyasztást csökkenteni lehetne, nem tudom, hogy a Tungsram mit szólna hozzá, hogy ha felkérnénk, hogy egy kicsit jobban patronálja az uszodát,tekintve, hogy a Tungsram eléggé energiatakarékos fényforrásokat gyárt, és nem tudom, hogy mennyire van ellátva az uszoda ezekkel a fényforrásokkal. Még egy dolog, aminek,lehet, hogy nem nagyon örülne a helyi Vizmű, lehet, hogy újabb kutat kellene fúrni a sétakertbe és ezzel is lehetne csökkenten a fogyasztást. Na most másik költségtényező ami bejön a képbe, ez a személyes kiadások. Én úgy gondolom, hogy ez a 24, 25 fő akik folyamatosan üzemeltetik ezt az uszodát, csökkentésre,nem nagyon van lehetőség. Lehetséges, hogy minőségi cseréket lehetne elvégezni, szerintem csökkenteni nem kellene, tekintve, hogy Nagykanizsán így is elég magas a munkanélküliek aránya, tehát ne növeljük a munkanélkülieket, inkább próbáljunk meg új munkahelyeket teremteni. Ami a fejlesztéseket illeti, tehát először is alaposan fel kell mérni, hogy hol állunk, és mire lesz lehetőségünk. Ezt úgy gondolom, hogy előbb vagy utóbb abban az irányban kell tendálnunk, hogy az egész uszodát, egy ilyen fedetté kellene alakítani, tekintve, hogy a nem fedett medence az azt gondolom, hogy elég rosszúl van kihasználva. Én egyszer, kétszer mostanában elmentem az uszoda környékére megnézni, hogy végül is mennyien fürdenek, hát ha egy kicsit borús az idő akkor délig nem nagyon fürdenek. Amikor jobb idő van, akkor is csak délután. A július, augusztus hónapra elég luxus nyitotba üzemeltetni, ezért én azt gondolom, hogy azt is fedetté kellene tenni, tehát azt is bevonni a jelenlegi fedett fürdőbe, tehát ehhez pénz kell, tehát végül is én azt gondolom, hogy ez megérné. Tehát mennél több embert be tudunk csalogatni ebbe az uszodába annál kevesebb ember fordul a kórházhoz, hogy ebbe,vagy abba a nyavajájába segítsenek rajta. Ha megkapom ezt az állást, akkor azzal kezdeném, hogy alaposan felmérném a terepet, hogy mit lehetne csinálni, gazdaságossági intézkedéseket próbálok végrehajtani, megbeszélem a hivatal illetékeseivel, hogy mire van lehetőség, így állnék hozzá a dolgokhoz. Köszönöm szépen, amennyiben esetleg kérdés van, nagyon szívesen válaszolok. Köszönöm a türelmüket. Tüttő István:Akkor megkérdezem kedves képviselőtársaimat, hogy kérdése kinek van, akár személyre szólóan fel lehet tenni. Kérem, van-e kérdés, esetleg vélemény. Úgy látom nincsen, akkor a képviselők számára elegendő volt az irásos pályázat, és ezek a szóbeli kiegészítések amik itt elhangzottak. Megkérem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Elnökét, hogy szíveskedjék ismertetni a bizottság által elvégzett értékelést ismertesse, illetve mondja el a Bizottságon elhangzottak lényege. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság is az elmúlt ülésen meghallgatta a pályázókat, áttanulmányozta az irásos anyagokat, voltak kérdések, tehát nem voltunk olyan szűkszavúak mint most. A Bizottság a következő sorrendet állapította meg szavazással, illetve pontszámítási módszerrel, amelyet képviselőtársaim megkaptak bizalmas feliratú anyagként, de azt gondolom,hogy a bizalmas anyagtól el lehet most tekinteni, hiszen a pályázók hozzájárultak a nyílt üléshez. A helyezési sorrend a következő volt. Czoma Péter úr, Jakabfy Sándor úr, Rózsahegyi István úr, Kuczogi Balázs úr, és Koczfán Ferenc úr. Tehát első helyen a bizottság a Czoma Péter urat hozta javaslatként a Közgyűlésnek. Tulajdonképpen a szavazati számok között nagy eltérés nem volt, tehát pár szavazat döntött a számításunk szerint három, négy szavazat döntött a helyezettek között. Köszönöm szépen. Tüttő István: Köszönöm szépen, van-e még valakinek észrevétele, úgy látom nincsen, akkor meg kellene állapodnunk a döntés mechanizmusában. Birkner Zoltán: Szeretnék kérni két perc szünetet, mielőtt szavazásra kerülne a sor. Tüttő István: Ez most lenne? Birkner Zoltán: Igen mert, hogy polgármester úr lezárta ezen részének a vitáját. Tüttő István: Nem volt mivel nem is jelentkezett senki. Marton úr is ügyrendi gombot nyom, még őt meghallgatnánk. Marton István: Azt hiszem, hogy a szavazás módjáról nem kell semminemű megállapodást kötni, hiszen a polgármesteri tájékoztató kiegészítéseként az Ügyrendi Bizottság állását a testület elfogadta aszerint kell eljárni. Tüttő István: Marton úr jelezte, hogy a 106/1999. számú határozatunk szellemében járjunk el, bár azt tudni kell, hogy ez határozat volt, és az SZMSZ-ünket módosítani is kell ennek értelmében majd, de én ennek szellemében fogom javasolni. Mivel két pályázónál több pályázónk van illetve jelöltünk, ezért ABC sorrendben először véleménynyilvánítási szavazást fogunk tartani. Itt az első két legtöbb szavazatott kapott jelöltből fogjuk aztán kiválasztani, hogy ki az, aki betölti majd az ügyvezetői beosztást. Kérem szavazzunk arról, hogy először csak véleménynyilvánító szavazást tartunk. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki Czoma Pétert támogatja, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki Jakabfy Sándort támogatja, kérem szavazzon. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással támogatja. Tüttő István: Ezután Koczfán Ferenc úr. A közgyűlés 8 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 14 tartózkodással támogatja. Tüttő István: Rózsahegyi István úr. A közgyűlés 4 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 20 tartózkodással támogatja. Tüttő István: Megállapítom, hogy Czoma Péter és Jakabfy Sándor urak az ún. vélemény-nyilvánítási szavazáson az első két helyezést érték el. Ezek után döntünk a két úr közül, hogy ki fogja betölteni Nagykanizsán az Uszoda Kft. ügyvezetői munkakörét. Czoma Péter urat teszem fel szavazásra. Azt kell még hozzátennem a szavazás előtt, aki a minősített többséget megkapja, győzött. Ha az első úr akire szavazást teszek fel minősített többséget kap, nem folytatjuk a szavazást. Így érti mindenki ugye? Czoma Péter úrról szavazunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Czoma Péter megkapta a minősített többséget, tehát a másik jelöltről nem kell szavaznunk. Meg kell állapítanunk az illetményét. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság ugyan nem foglalt állást az illetmény tekintetében, de elhangzott, hogy a jelenlegi bért, - információink szerint ez 110 eFt/hó - javaslom a közgyűlésnek, hogy szíveskedjen megállapítani. Tüttő István: Szavazásra teszem fel a határozati javaslatot. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szeretném megkérni Czoma Péter urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Mivel az illetményével kapcsolatban nem hallottunk nyilatkozatot, hogy ezen feltételekkel is vállalja-e? Czoma Péter: Igen, mert nem a pénz volt a lényeg. Tüttő István: Köszönjük szépen és jó erőt, egészséget és kívánjuk, hogy eredményes működésével bizonyítsa mindazt, amit itt előttünk vázolt mindannyiunk javára. Jó munkát! Czoma Péter: Köszönöm a bizalmat, élni fogok vele. Röst János: Úgy gondolom, hogy a gratuláción kívül meg kellene köszönni a korábbi ügyvezetőnek a tevékenységét és a munkáját. Tüttő István: Még nem zártam le a napirendet, de elmentek. Az lenne az én javaslatom, hogy szavazzunk arról, hogy Jakabfy Sándor úrnak köszönjük meg az eddigi munkáját és kívánjunk neki a továbbiakban jó erőt, egészséget. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 180/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjévé 1999. július 1. napjával 5 év időtartamra Czoma Pétert nevezi ki. Illetményét 110.000 Ft/hó-ban állapítja meg. Határidő: 1999. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) megköszönöni Jakabfy Sándornak az Kanizsa Uszoda Kft ügyvezetőjeként végzett tevékenységét. Felkéri a polgármestert, hogy a határozatban foglaltakról az érintettet értesítse. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Antalics úr, aki előterjesztője a Nagykanizsa Thúry Laktanya napirendjének kérte, hogy elfoglaltsága miatt várjuk meg, amíg megérkezik, ezért javasolnám, hogy a Városi Televízióval kapcsolatos napirendet mely úgy szól, hogy Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló föggetlen hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz. Megkérdezem Tarnóczky Attila alpolgármester urat, a napirend előterjesztőjét, hogy van-e szóbeli hozzátenni valója, 7.) Javaslat a Kanizsa TV Kft. csatlakozásáról, a helyi televíziók önálló független hálózatát szervező és működtető részvénytársasághoz (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Köszöntöm, Dr. Gáti Zoltán urat. Talán vannak akik emlékeznek arra, hogy négy éve egy hasonló ajánlat megjárta a Polgármesteri Hivatalt. Közgyűlés elé nem is került, mert úgy tűnt, hogy kimondottan előnytelen a Városi Televízió számára. Megítélésem szerint, természetesen egy másik cég ajánlatáról van szó ez az ajánlat viszont előnyös ígéreteket hordoz, többek között olyanokat, hogy a frekvencia elnyerésekor nem kell nekünk itt a városban 8 óra műsort készíteni, amelynek az anyagi költségeit a televíziónak megszavazott működési összeg messze nem fedezi, ezt jeleznem kell. Elég lesz a 4 óra műsor készítése. Előnynek ígérkezik az, hogy mivel ez a rendszer, a hálózat bekerül az országos médiákba, a műsorújságokba egyfajta nem kereskedelmi, de mégis egész nap működő adóként tud működni, szert tehet központi hírdetési bevételekre, melyből visszacsoroghat. Előnynek tekintem, hogy az ajánlatban olyan időpontokban jelenhet meg a Városi TV a hálózat műsorában kap ablakot, amikor a nézettség jónak mondható. Előnynek tekintem, hogy lehetséges, hogy az önkormányzati ülések továbbra is közvetítve lesznek. Sorolhatnám még ezeket, természetesen vannak bizonytalanságok, két bizottságban is ezek felvetődtek, ezért kérem szépen, hogy az előterjesztésem új határozati javaslatán a utólag kiosztott változatot tekintség azzal a kiegészítéssel, ami most a délutáni Pénzügyi Bizottsági ülésen elhangzott, hogy az utolsó sor így hangzana: a közgyűlés felhatalmazza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot a szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására. Úgy tessék érteni, hogy mindkét bizottság ebből adódóan egyfajta vétójoggal rendelkezik, ha ezt Önök megszabják. Azt hiszem, hogy bizottsági szinten lehet megbeszélni azokat a félelmeket és az azzal kapcsolatos biztosítékokat, amelyek azt hiszem, hogy jogosan fogalmazódtak meg a bizottságokban. De én nem folytatnám tovább, úgy gondolom, ha kérdések vannak igazgató úr nálam sokkal hatásosabban képviselni tudja az ügyet. Dr. Fodor Csaba: Köszönöm szépen Tarnóczky alpolgármester úrnak, mint előterjesztőnek, hogy magáévá tette a Gazdasági Bizottság határozati javaslatát. Én maga a bizottság elnökeként el tudom fogadni a Pénzügyi Bizottság álláspontját, miszerint az utolsó mondat egészüljön ki. Továbbiakban szólnék arról, hogy a Gazdasági Bizottság kellő alapossággal én azt gondolom megtárgyalta az előterjesztést. A bizottsági ülésen Gáti úr jelen volt kolléganőjével együtt, akik a kérdéseinkre megfelelő, megnyugtató választ tudtak adni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy itt nem fognak újabb kérdések felmerülni. A maga véleménye az volt a dologban, az előterjesztésből ki kellene emelni azért mégiscsak azt, hogy tőkebefektetésről mégsincsen szó, tehát ezt a mondatot töröljük, ne is vegyük figyelembe. Továbbiakban az az álláspontunk, hogy a szindikátusi szerződést úgy kell elkészíteni összességében, hogy az mindkét fél, illetve minhárom fél érdekeit szolgálja. Ez alatt értem természetesn magát a részvénytársaságot, magát az illető alapítót, aki aláírja és természetesen azt a mendzsmentet, aki majd harmadik félként ezt a részvénytársaságot igazgatni, vezetni fogja. Tehát éppen ezért az egyeztetési kötelezettséget ahol ezek előfordulnak az anyagban azt ki kell javítani a Gazdasági Bizottság álláspontja szerint. Bejelentési kötelezettségre gondolunk arra, amennyiben a műsorterv megváltozhat az eredeti javaslat szerint a menedzsment döntése alapján. Ebben egyezségre jutottunk, hogy ez nem lenne szerencsés, hiszen azok az információk, adatok, amelyek a műsorterv megváltoztatásához vezetnek, azok speciálisan médiához kapcsolható információk, tehát ahhoz az értékeléshez igazából nekünk nem sok ismeretanyagunk, nem sok tudásunk van. Éppen ezért ezt majd a szindikátusi szerződésben kell majd pontosítani, illetve a szervezeti felépítésben vázolt szakértői team, szakértői munkacsopothoz kell hatáskörként delegálni, hogy ők dönthessenek abban a kérdésben, hogy a műsorterv hogyan és miként változhat. Ez egyfajta biztosítékot jelent az alapító tulajdonosnak mindenképpen, hiszen ennek a szakértői teamnek, munkacsoportnak a tagjai az alapító TV társaságok képviselői lesznek. Pontosításra szorul egy-két helyen a szindikátusi szerződés azt gondolom, különös tekintettel az esetleges műsorcserékre, amikre valóban ez a részvénytársasági forma lehetőséget nyújt arra, hogy Nagykanizsán országos hírértékű rendezvények vannak, akkor ezeken a csatornákon keresztül teríteni lehet az országban, de ennek a minkéntjét és a módját szerencsés lenne a szindikátusi szerződésben szabályozni, mint ahogy azt is, hogy ezt akár programtervvel vagy programajánlattal minden tulajdonos legyen köteles letenni, mert az előre lehet tudni pontosan, hogy jövőre is lesz április 20-a és Város Napja, lehet tudni, hogy lesz Kanizsa Napok, hogy mikor azt nem tudjuk pontosan, de nagyjából egészéből hónapra pontosan ezeket be lehet határolni és egyfajta műsortervet igenis össze kell állítani és a részvénytársaság menedzsmentjének, illetőleg szakértői munkacsoportjainak ezeket mindenképpen az éves műsortervben fel kell dolgozni, mert akkor arra lehet számítani, hogy ezt valóban mondjuk ez a Város Napja vagy bármilyen hír értékű rendezvényről az országban a tulajdonosok, a részvénytársaság tulajdonosai a saját rendszerükön keresztül sugározhatják. Ez egyfajta hiányként merül fel a szindikátusi szerződésben. Tulajdonképpen azt mondanám, hogy a viszonosságot értelemszerűen be kell építeni, a kölcsönösséget, ha tetszik, tehát ez a szerződés mégiscsak egyfajta bizalmon alapul, egyfajta mögöttes szerződése az alapító okiratnak, ami a társasági törvény szabályait tartalmazza és ez bizalmas szerződés a tulajdonosok és a menedzsment között, amit pontosan be kell tartani annak lejártáig. Én azt gondolom, hogy helyes az a megállapítás és ez a Gazdasági Bizottság és most már a Pénzügyi Bizottság részéről is az az igény, hogy ennek a szindikátusi szerződésnek a kidolgozásában két bizottság vegyen részt és mindenképpen azokat a garanciákat fontosnak tartjuk beépíteni, amelyek képesek lesznek azt biztosítani, hogy a Kanizsa TV Kft. hírértékű munkái megjelenhessenek, ezen az országos csatornán, mert hiszen amennyiben ez a részvénytársaság létrejön, akkor nagyjából egyészéből azért az ország 80%át képes lesz lefedni még akkor is, ha azt mondjuk, hogy ez nem kereskedelmi, harmadik kereskedelmi csatorna, de nézettség tekintetében képes lesz azt a nézettséget produkálni, mint a nagy központi kereskedelmi tévék. Magam részéről és a Gazdasági Bizottság részéről azt kell mondjam, hogy mi támogattuk ezt az előterjesztést. Utolsó, ma délelőtti információm szerint nem tudom, ha valakinek esetleg ellenkező van akkor mondja el, a nagyobb városok közül úgy tudom, hogy Zalaegerszeg, Keszthely, Kaposvár talán Pécs már pozitív szándékát kinyilvánította, miszerint ebben a társaságban részt kívánnak venni. Balogh László: Az OKSB az érvek és tények alapján a Kanizsa TV Kft csatlakozását a hálózatos televíziók részvénytársaságához egyhangúlag támogatta remélve, hogy a beépített garanciák működnek majd és az elképzelés költségmegtakarítást és minőséget jelent az esetleges önálló frekvenciához jutás helyett. Néhány tételmondat nagyon röviden engedtessék meg, amire itt is szereném felhívni a figyelmet. Elhangzott bizottsági ülésen, hogy pluszként jöjjön be a vidéki kulturális élet bemutatása is ebbe a bizonyos műsorstruktúrába. Néhányak részéről sajnálattal hangzott el, hogy nem történik annyi esemény Nagykanizsán, hogy az kitöltené a 8 órát, ezt sajnálattal állapították meg néhányan. Reméljük, hogy ez a vidék televíziója lesz, nem rendelik alá a nagyobb televízióknak és azt is reméljük, hogy ez a rendszer az állampolgárnak se fog többe kerülni. Erre is kaptunk ígéretet, hogy ez nem következhet be, hogy nem közvetíthető az önkormányzati ülés, bár ha néha fájdalmakkal teli is az ilyesmi. Gáti úr minket meggyőzött, úgyhogy ezt kell, hogy közvetítsem. Mi támogattuk a javaslatot. Tüttő István: Azt hiszem, hogy nem említettem, bár lehet, hogy sokan tudják, hogy 1500 Ft-ba kerül percenként, úgyhogy amikor hozzászólunk mindig kiszámolhatjuk, hogy mennyibe került. Cserti Tibor: Módosító javaslatom van a határozati javaslathoz. A szakmai bizottság munkájában, tehát a Gazdasági Bizottság munkájában is elővezettem ezt a javaslatomat és tudomásom szerint a bizottság erről döntött is, támogatta, nevezetesen, hogy jegyzett tőkéjű részvénytársaságba való belépésről van szó, aminek alapítonkénti jegyzett tőkéje városunk esetén 520.000 Ft-ról szól és idén, 1999-ben esedékes ennek az 50%-a. 50%-át gyakorlatilag ez a határozati javaslat tartalmazza, de ahhoz, hogy teljes felhatalmazást kapjon a két szakbizottság a szerződés aláírására, ill. a későbbi együttműködésre én azt hiszem, hogy ilyen mértékben ki kell terjeszteni a teljes jegyzett tőkére a felhatalmazást. Erősítsen meg vagy cáfoljon meg a Gazdasági Bizottság elnöke, hogyha nem hoztunk volna erről támogató döntést. Egyébként az alpolgármester úr és az elnök úr által elmondott szakmai érvekkel maximálisan egyetértek, én magam is támogatom. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság éppen most, az ülés előtt és sajnos nagyon korlátozott időben foglalkozott a téma feldolgozásával. A Pénzügyi Bizottság állásfoglalása a jelen lévő négy tag egyhangú szavazata alapján, hogy nem támogatja a szerződés létrejöttét és a Városi TV csatlakozását ehhez az RT-hez. Felsorolhatnám, és ha külön kérik felsorolom természetesen az indokainkat. Hogy összefoglalva mondjam mindazokat az előnyök, amelyek felsorolásszerűen alpolgármester úrtól elhangzottak, amire Balogh képviselőtársam célzott garanciákat, mindazokat az előnyöket, amelyeket a rendelkezésünkre álló szerződésből, szindikátusi szerződés töredékből, ha szabad ezt mondanom nem lehet kiolvasni. A szindikátusi szerződésben pedig, amelyre hivatkoztak ezek a garanciák nincsenek bent. Lehet, hogy létezik egy szindikátusi szerződés, ami teljes egészében tervezet, ami teljes egészében rendelkezésre állt képviselőtársaimnak, nekünk nem, a rendelkezésünkre álló információk alapján részünkről ez nem támogatható. Szeretném hozzátenni, hogy csütörtökön a Pénzügyi Bizottság ülésezik, vélhetően foglalkozik, ha önök igénylik ezzel a témával, jelen formában nem fogadható el. A Pénzügyi Bizottság még egyet döntött ezen túlmenően, amit alpolgármester úr jól interpretált az önök számára, hogy az a kérésünk, ha önök többségi szavazattal mégis a határozati javaslat elfogadása mellett javasolnak, akkor kérjük, hogy bízzák meg a Pénzügyi Bizottságot éppúgy, mint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot azzal, hogy a szindikátusi szerződés részleteiről tárgyaljon és véleményt alkosson. Tarnóczky Attila: Valóban tisztelt testület az óvatosság indokolt ebben az esetben, az aggodalmak indokoltak, bár a Pénzügyi Bizottság ülésén elmondtam még a szavazás előtt, hogy készséggel előterjesztek egy olyan határozati javaslatot, amelyben a Pénzügyi Bizottság felhatalmazást kap, hogy az általa tisztázatlannak, aggodalmasnak, bizonytalannak tartott valamiféle szindikátusi szerződéstervezetet szája íze szerint fogalmazza meg. Ezek után egy kicsit meglepett a négy nem, megnyugtatott viszont, hogy az utána következő szavazással mégiscsak jelezték, hogy ezt a munkát szeretnék elvégezni. Azt hiszem, hogy a két bizottság együttesen mindenféle aggodalmat alaptalanná tehet a közgyűlés részéről. Olyan lesz a szindikátusi szerződés, amilyennek ki kívánjuk. Tüttő István: Azért visszakérdeznék, mert Tarnóczky úr jelezte, hogy a bizottságoknak külön-külön is vétójoga van, ill. ha nem szavazza meg, az gyakorlatilag a nemet jelenti bármelyik is nemet mond. Mert itt úgy szól, hogy a közgyűlés felhatalmazza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot és a Pénzügyi Bizottságot a szindikátusi szerződés véleményezésére és jóváhagyására. Ha az egyik jóváhagyja, a másik nem … ezt módosítani kell, mert akkor nem jóváhagyására hatalmazzuk fel, henem a véleményezésére. Erre kérdezek vissza, mert a jóváhagyás teljesen más. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom polgármester úr, hogy amennyiben a két bizottság jóváhagyja, akkor nincs semmi gond az előterjesztéssel. Ha az egyik nem hagyja jóvá, akkor még mindig vissza lehet hozni a közgyűlés el, aztán vitatkozni erről egy jót, hogy melyik bizottságnak kell igazat adni. Nem kellene feltétlenül visszahozni majd amikor szeptemberben ide a közgyűléshez, amikor adott esetben a két bizottság sokkal előbb végezhet a problémával. Tüttő István: Azért szerettem volna tisztázni, hogy ez a jóváhagyás egységes igen esetén a közgyűlés mellőzését is jelentheti. Nehogy utólag kiderüljön, hogy nem hoztuk ide. Marton István: Polgármester úr előző szavaihoz kapcsolódva szerintem azt kell, hogy jelentse, hogy ha a két bizottság együttesen jóváhagyja részünkről az ügy befejeződött. Ha nem, akkor ahogy alpolgármester elmondta az ügy kezdődik előlről. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke említette, egyébként én is ott voltam, bár nem vagyok tagja a bizottságnak ezen az ülésén. Néhány város nevét én szeretném tudni egyrészt saját magunk megnyugtatására, másrészt pedig a minket nézőket is érdekli, hogy mely városok szálltak be eddig, illetve még mely városok várhatók. Azt azért tudni kell, hogy a Városi TV-nél hamarosan, ha szerencsénk lesz, és most már ugye a jelek ebbe az irányba mutatnak, hamarosan elérjük a 96-os szintet, magyarul ismét rendelkezünk frekvenciával. Ezt azért említem, mert ezzel a TV-vel a mindenkori testület sokat foglalkozott és sok ballépést is elkövetett és akkor még mindig nagyon árnyaltan fogalmaztam tisztelt hölgyeim és uraim. Mivel az ördög nem alszik és a részletekben bújik meg én azt gondolom többek között, hogy egy esetleges válási feltételeket is tartalmazó szindikátusi szerződést kell kidolgozni. Magyarul rögzíteni kell, ahogy Böröcz bizottsági elnök társunk említette ebbe a szindikátusi szerződés töredékbe. Nem is értem én, hogy ….ez hogy kerülhetett ez ide. Én úgy gondolom, hogy ettől a szindikátusi szerződés töredéktől a semmi is jobb lett volna, mint amit itt kaptunk, mert a leggyengébb része szerintem ennek az anyagnak. Ha mindezek az itt elhangzottak teljesülnek, akkor azt mondom én is, hogy tudom támogatni ezt a közgyűlési döntést, hogy most döntünk és a két bizottság együttes igenje, tehát bármelyik nemje esetén újból jön a közgyűlés elé. Ha mindkettő igent mond rá, akkor el lehet felejteni részünkről a kérdéskört. Én úgy gondolom, hogy mivel ez, bizottsági ülésen is elmondtam érzésem szerint egy holding jellegű részvénytársaság lesz, tehát adott esetben egy válás nem kerülhet annyiba, mint a legutolsónál, ahol az üzletrészünket, ahol ha jól emlékszem 833%-os szinten kell visszavásárolnunk. Tüttő István: A vállás mindig többe kerül, mint az esküvő. Marton István: Ebbe még nincsen gyakorlatom és remélem nem is lesz csak az ilyen jellegű válásokban, itt viszont már be vagyok oltva, tehát a védekező reflekszeim egészen kifejlődötten működnek. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassuk ennek a határozatnak az elfogadását. Dr. Fodor Csaba: Én igazából nem érzem azt a veszélyt, hogy itt vétójoggal vagy bármivel is élne a két bizottság, mert korántsem erről van szó, hanem arról van szó, hogy a Gazdasági Bizottság támogatta is, tehát ebben nincs is hiba, nem igazán gondolom, hogy meg fog változni a vélemény. Arról van szó, hogy egy olyan nagy televíziós részvénytársaságba kívánunk belépni, vagy kíván belépni az egyszermélyes önkormányzati tulajdonú kft., amely egy majdnem országos lefedettséget fog eredményezni. Mi magunk nem vagyunk tekinthetők, bocsánat, ha valakit megsértek, de többségében akkor azt kell mondjam nem vagyunk tekinthetők médiaszakembernek. Nem rendelkezünk azokkal az információkkal, azzal az ismeretanyaggal, hogy megfelelően belelássunk a dolgok mélyébe és a média körül kialakult problémák miatt értelem szerűen mindenki egy kicsit aggódva tekint egy ilyen vállalkozásba, amihez hozzájárul az is, amit alpolgármester úr előterjesztőként nagyon helyesen mondott, hogy volt bizony egy olyan megkeresés, ami nem célozta volna meg a mi televízióknak az érdekeit, hogy szépen fogalmazzak. Tulajdonképpen arról volt szó, hogy igen rosszul jártunk volna abban a buliban, ha betesszük a lábunkat. Ilyen előzmények után értelemszerűen az emberben van egy kis félsz és azt hiszem, hogy értelem szerűen van bennünk egy jó adag felelősség, hogy ezt az egyszemélyes társaságot igazából ne vigyük be egy olyan utcába, amiből csak úgy tudunk csak kiszállni, ha ráfizetünk jelentősen a bulira. Valóban ez a pár százezer forint két év alatt idén 260 és jövőre is annyi nem jelentős tétel, de ahhoz, hogy az ablakon kidobjuk, ahhoz mégiscsak soknak tűnik számomra és ezért szeretnénk olyan garanciákat beépíteni és erre egyébként volt is fogadókészség, de Gáti úr majd el fogja mondani bizonyára ha olyan kérdést kap. Tehát ez egy olyan munkaanyag volt, olyan vitaanyag ez a szindikátusi szerződés amit igenis a tulajdonosoknak magunknak kell kialakítani és maguk között kell majd egyezséget kötni a tekintetben, hogy az ő érdekeiket is szolgálja. Továbbiakban azt viszont szolgálja nyilván valóan, a megalapítandó részvénytársaság érdekeit is, mert ha ezek az érdekek ellentétesek, akkor ennek a részvénytársaságnak nem lesz olyan hosszú működési ideje, pedig ez a cél nem lehet cél. A frekvencira visszatérve valóban úgy néz ki, hogy megkapjuk a frekvenciaengedélyt, ami 8 órás műsorsugárzásról szól, de azért az igazsághoz tartozik az is, hogy a 8 órás műsorsugárzás úgy is teljesíthető, hogy 4 óra műsor van este és azt a 4 óra műsort másnap délelőtt megismétli a TV és akkor utána a következő 4 óra jön délután. Tehát jelentőségében anyagilag nem terheli ez meg a TV-t. Egy reményünk lehet, hogy a visszaosztott működési költségek fejezetben, nem tudom, hogy ki kapta meg ott a központi reklámbevételekből a működési költségeket, illetőleg amit a szindikátusi szerződés meghatároz levonásokat tekintve mennyi pénz milyen százalékos arányban fog ebből visszakapni. Most 1.6% ez a pénzeszköz, de ez függ attól, hogy a részvénytársaság menedzsmentje milyen marketingmunkát végez, milyen reklámpiacokat fog tudni felfedezni és milyen reklámszerződéseket fog kötni, illetőleg az adott reklámtortából mekkora szeletet fog tudni kihasítani. Ehhez viszont produkálni kell megfelelő nézettségi és egyéb mutatókat. Én azt gondolom, hogy helyes lesz ez a határozati javaslat, ha tisztelt közgyűlés megszavazza, hogy a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság együttes ülésen vizsgálja át a szindikátusi szerződést és az alapján kapjuk meg a felhatalmazást. Tüttő István: Amit Cserti úr javasolt azzal együtt. Dr. Fodor Csaba: Azt már tisztáztuk, mert az bent van az új határozati javaslatban azt én közben megbeszéltem Cserti úrral. Tarnóczky Attila: Mindenki bizonytalanságát értem és megértem, nincs ezzel nekem semmi gondom hiszen ez a határozati javaslat, amiből átvettem a Gazdasági Bizottság határozati javaslatát, némileg formába öntve, mert nem volt formába öntve elnök úr. Ezt az utolsó mondatot én önhatalmúlag tettem be, a Gazdasági Bizottság hagyja jóvá ezt a szindikátusi tervezetet és amikor a Pénzügyi Bizottságban éreztem az aggodalmakat, ugyanezt ott is felajánlottam. Tehát a magam részéről tiszta szívből támogatom, hogy a két bizottság tegye rá a kezét az ügyre. Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászólás, megkérdezem Tisztelt Gáti Zoltán urat, hogy kíván-e pár szót szólni az itt elhangzottakhoz? Dr. Gáti Zoltán: Tisztelt Testület tagjai! Köszönöm szépen, hogy a kérdést napirendre tűzték és hogy valóban felelősséget éreznek a saját médiájuk iránt. Ezt én teljesen abszolút módon megértem. És semelyik kérdést sem tartom sem zaklatásnak, sem feleslegenek. Nagyon sajnálom ugyanakkor, hogy a Pénzügyi Bizottság ülésén nem lehettem jelen, itt ugyanis ez a fajta határozati javaslat, ami ha igaz elfogadásra kerülhet ez némi határidős és jogi problémákat okozhat, ugyanis július 2-ára ez az alakuló ülés ki van tűzve. Mint általában a szindikátusi szerződés, annak hiányosságai vagy ellentmondásai vagy nem kellően kidolgozott részletei okoznak Önöknek fejtörést, bár felhívnám a figyelmet, hogy azért az alapító okiratban, amely itt nem került elő, - egyébként eddig a résztvevők előtt ismeretes lehet, ott azért pár kérdésre megnyugtató válasz van, például ami a kilépést illeti és egyebeket, de erre majd akkor a konkrét kérdésekről, ami a lényege a dolognak, hogy július 2-án szeretnénk a Részvénytársaságot a maga valóságában megalapítani, ott az alapító okiratot és a szindikátusi szerződést aláírni. Ez nem azért van, hogy nyáron mindenki békében mehessen szabadságra és nyáron lubickolhasson a Balaton vagy a tenger vizében, hanem ez az egész hálózatos szervezési munka most érkezett el, egy lehetséges, de ugyanakkor szinte kötelezően most megcsinálandó fázisba. Ennek az a lényege, hogy a médiatörvény illetve az ORTT médiatörvényben való felhatalmazás alapján való eljárásai nyomán maga a hálózat jogilag legálisan törvényes pecséttel mindezidáig létre sem jöhetett volna. Az emlékezetes javaslat, ami annak idején Baló György úr nevéhez fűződött az a médiatörvényt megelőző utolsó pillanat kísérlete volt, de maga a törvény – ezt egyébként a média szakértők lexbalónak hívják azóta – a törvényben megtiltotta a hálózat alapítást egészen a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül illetve a hálózatos összefogás törvényes feltételeit úgy határozta meg, hogy azoknak az előfeltételei mind napig nem teljesültek, egyik az, hogy műsorszolgáltatási szerződése legyen a belépő televízióknak – Nagykanizsának e pillanatban még nincs, csak hogyha a pályázat eredményes lesz – a másik pedig, hogy legalább napi 4 óra műsort tudjon egy a hálózatba bekapcsolódó televíziónak. Ez a helyzet most érlelődött meg, most van 40 olyan potenciális tag gyakorlatilag pár kivétellel az összes feltárható frekvencián meghirdetett és nyertes helyi televízió összefogásával, amely egyáltalán jogi lehetőségét megadja a hálózatalakításnak. Ami a sietség oka, bár hát ez másfél éve folyik azért az előkészítő munka és a szervezés az viszont az, hogy most van az az egyetlen jó pillanat a televíziós világban, most itt talán hosszan nem kell ezt részleteznem, ezt kérem, hogy higgyék el nekünk nagyon sokat dolgoztunk rajta, az a pillanat, amikor ha megalakul és létrejön és szeptember végétől december végéig felmutatja magát a marketing, reklám, PR-piacon, akkor van arra esély, hogy a tervezetben szereplő költség-tervezetek, a projekt-nek az egész ígérete meg is valósuljon és mi mint Ön vagy közjelölt menedzsment csak ebben az esetben tudjuk vállalni ennek a tervnek a valódiságát. Itt a gond az, hogyha az Önök bizottságai utólag kívánják jóváhagyni a szindikátusi szerződést, akkor meglehet, hogy ez az alakuló ülésen való belépés hát csúszást szenved, amint hallom szeptemberben lesz ugye testületi ülés és sajnos az utólagos belépésnek vannak viszont hátrányai, amennyiben teljes összegű részvénymegváltás lehet csak, amennyiben az igazgatósági felügyelő bizottság és egyéb posztokról értelemszerűen egy évig a város potenciálisan kimarad és így tovább mást nem is sorolok. Ami igazán a lényeg, hogy nem véletlenül ilyen bizonytalan és ilyen mondhatom valóban kezdetleges szindikátusi szerződés és csak ilyen részben került elénk, ugyanis mély meggyőződésünk, hogy ezt nem a leendő menedzsmentnek kell mintegy oktrojálni a társaságra, az volt a véleményünk, hogy miközben mindenki tudja pontosan az érdekeit, ezeket egyébként legalább ekkora körben mint Önök egyeztetni is illik ezen az alapító ülésen azzal együtt, hogy rengeteg előzetes egyeztetésen, együttes összejövetelen és személyes konzultációkon vagyunk túl és ott kell megfogalmazódnia a végső elfogadásnak. Mi azt gondoltuk, hogy a helyi televíziók felhatalmazott képviselője erre alkalmasak lesznek ismerve a dolog előtervezeteit és kimeneteleit, én nagyon remélem, hogy ez valahogy jogilag mégis ebbe a dologba bele fog férni, de erre most itt nem tudok Önöknek igazán javaslatot adni, ellenben akkor a konkrét kérdésekre akkor most röviden megpróbálok megnyugtató választ adni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy a szindikátusi szerződés alapzata az, hogy milyen kötelezettségek és milyen jogok illetik a különféle feleket, ezt a másik két bizottság előtt elmondtuk, a polgármester úrral külön is volt alkalmunk – amit köszönünk – tárgyalni, beszélgetni a dologról, hogy ez egy olyan típusú hálózat, amely a HÍD televíziónak nemcsak törvényesen, hanem a dolog természeténél fogva meghagyja azt az önállóságát, aminek értelme van, hogy finoman fogalmazzak. Olyan műsoridőket kér központi értékesítésre, amivel a helyi televíziók ma egyébként nem nagyon tudnak mit kezdeni. Olyan műsorgyártási kapacitásokat enged a helyi műsorgyártáshoz felszabadulni, mivel esetleg teljesen feleslegesen és költségpocséklóan dolgoznak. Na most ilyen alapon, hogy az önkormányzati ülések közvetíthetők, hogy a város napja eseménynaptár – erről volt szó a Gazdasági Bizottsági ülésen – de nemcsak Nagykanizsával, hanem a potenciális 40 tag valamennyiével egyeztetést kíván, ezzel nagyjából mindenki egyetértett, ez a szindikátusi szerződésben valószínűleg az olvasottnál részletesebben és pontosabban szabályozva lesz. Ez az egyik dolog. Tehát e felől olvasható lesz persze mondom itt csak az a gond, hogy esetleg későn. A kilépés például, mert ez is gond, az egész úgy van kitalálva és higgyék el ez a dolog lényege, mert egyébként az ORTT az összes rádió és televízió testület, az abban képviselt politikai pártok nem fogják támogatni a hálózatot, amely hosszú két és fél hónapos bejegyzési procedúrának néz elébe, ezért van a július 2-a, hogy szeptemberig ezek lefolytathatók legyenek, amennyiben ez nem valóban a helyi televíziók érdekeit, az alágazat mintegy megsegítését szolgálja. A lényeg az, hogy a helyi televíziókat helyzetbe kell hozni a saját piacukon a központi piacok bekapcsolásával, mert különben az egész alágazat van bajban, diszfunkcionális mondhatnám három-négy Önökhöz hasonló egy kisebb város, már visszaadta az engedélyét, mert rájöttek, hogy nem tudnak megfelelni a műsorszolgáltatási szerződés előírásainak. A dolog úgy van kitalálva, hogy ezen befizetett alaptőkén kívül a helyi televíziónak alapszabály, alapító okirat, szindikátusi szerződés minden jogi garancia alapján egy fillér több a dolog megkerülhessen. Csak haszna lehessen belőle. Haszon önmagában a műsorkiegészítés és a műsorcsere, haszon az esetleges üzemi nyereség, haszon az egyéb valószínűleg nem kívánt osztalék hiszen azt inkább évközben üzemi nyereségként érdemes kiosztani, nem tudok mit mondani. A kilépés pedig névértéken bármikor, bármelyik pillanatban megoldható, semmiféle esély nincsen arra, hogy nyolcszorosába kerüljön a kilépés, mint a belépés, szóval ez a válás ugyanannyiba kerül, mint a házasság polgármester úr, tapasztalattal kiegészítve. Tüttő István: Nem saját tapasztalat. Dr. Gáti Zoltán: Ez számunkra nagyon egyszerű, mert másfél éve csináljuk, gyakoroljuk és mondjuk, hogy kockázatmentes a dolog, például az a tőkerész, amit a város befizet, nem műsorra megy, nem erre megy nem arra megy, sok mindent mondhatnék, hanem olyan garanciális alapba kerül készpénzbe, amely állandóan pótolandó, például az ORTT-nek nyújtandó garanciák fejében. Maga a befizetett alaptőke, ami ha igaz ugye most a befizetett 10 millió Ft lesz, ez két év múlva is, hogyha hozzárakjuk még a 10-et is ott lesz, az mindig ott lesz egy bankszámlán, mert ez garanciális kötelezettség és abból a kilépő mindig kielégítheti magát például. Ezer részletet tudnék megnyugtatásul mondani, én azt mondom, jogos az Önök aggodalma, különösen a nagykanizsai televíziót ért különféle hát balszerencsés fordulatok – fogalmazzunk így – nyomán, ugyanakkor tényleg szeretném megnyugtatni, hogy ez, ha az ORTT ráadásul jóváhagyja, akkor biztos, hogy olyan lesz, ami nem balszerencsés, csak szerencsés lehet a dolog. Minden garanciával körül van és lesz bástyázva, hogy a város ne fizethessen rá, én kérem, hogy a határozatban ezt a kiegészítést valami olyan megoldással fogadják el, és akkor hadd mondjam el, mert van egy-két hely, kérdeztük, hogy a 40 potenciális kapcsolat közül kb. 35 helyen az igen szinte biztos, öt-hat-nyolc helyen – attól függ, hogy ma éppen hány helyen szavazták meg – az igen megvan, Zalaegerszegen testületi döntés van, Kiskunhalason testületi döntés van, Debrecenben 1 hét múlva lesz, sorolhatnám sokan vagyunk, Pápán holnap lesz, gyakorlatilag júniusban majdnem mindenütt meglesz, bizottságok ugyancsak elfogadták, a frakcióegyeztetések is lezajlottak, van olyan hely viszont, ahol fizikai képtelenség átvinni a dolgot július 2-ig, az önkormányzati procedúrán, ezért a körmédia, aki mélyen hisz szakmailag ennek a dolognak a megvalósításában vállalja azt, hogy például, ha Önök 2-án mégis aláírják a szindikátusi szerződést, akkor egy nyilatkozatban tudjuk ezt vállalni, hogyha ezt utólag az Önök két bizottsága – ahogy itt elhangzott – nem hagyja mégsem jóvá, akkor a körmédia egy mint abszolút jogilag kötelezett jogi nyilatkozat folytán az Önök tőkerészét ideiglenesen megvásárolja és két héten belül visszaszáll az Önök pénztárába vagy büdzséjébe. Tehát például ezt tudom javasolni, hogy talán így egészítsék ki inkább a határozatot, amennyiben persze a tisztelt testület mégis az igen mellett voksol, hogy ez a belépés 2-án lehetséges legyen, de a bizottságok már ott egyébként közösen és véglegesen kötött szindikátusi szerződés bírálata után eldönthessék, hogy akkor jóváhagyják-e utólag a belépést vagy sem, ha nem, előtte a szerződésben azonnal garantáljuk a kilépés azonnali lehetőségét. Köszönöm szépen, ha van kérdésük, nem húzom nagyon az időt. Tarnóczky Attila: Igazgató Úr én úgy gondolom, hogy a beterjesztett határozati javaslatnak annak a változatnak a jóváhagyására is a bizottságokat felhatalmazza, amit Ön elmondott. Van gyakorlatilag július 2-ig két hét, érdemben munkában el lehet tölteni két hetet, ha létezik, azt gondolom, hogy az a fajta teljes felhatalmazás a közgyűlés részéről Maros Sándor úr felé, Sándorkám írj alá azt, amit akarsz ez nem fog menni. Én arra is kérem Önt, ha a témával végeztünk, akkor kérem a két bizottsági elnökkel beszéljük meg, hogy hogyan lehetne ezt nem személyes utazgatásokkal, tehát a modern technikai vívmányokat kihasználva nagyon gyorsan egyeztetni. Nem tudom, hogy ez elképzelhető-e? És akkor június 30-ig tennék a határidőt a két bizottságnak. Dr. Gáti Zoltán: Véglegesen elfogadott szindikátusi szerződést egyszerűen nem tudunk prezentálni, mert a harminc-negyven tagot fogja a végleges változatot elfogadni. De azt meg tudjuk tenni, ha a tisztelt bizottság rendelkezésre állna vagy az elnökeik, hogy akkor e-mailon, faxon, bármin a szöveget természetesen 15.00-kor átküldjük és 16.00-kor várjuk a választ, hogy még az ülés érdemleges aláírása befejeződhessen. Vagy más ha jobb megoldást tudnak abban is nyilván készségesen benne vagyok. A lényeg, hogy ez valóban megnyugtatóan és jól működjön. Tarnóczky Attila: Akkor annyiban módosítanám az előterjesztést, hogy a határidő június 30-a lenne. Tüttő István: Mivel több vélemény nincsen, ezért a vitát lezárom, Tarnóczky úr által ismertetett határozati javaslatot kérem szavazzunk róla. Tehát módosítja a határidőt június 30-ra. Tehát lényegében a Gazdasági és a Pénzügyi Bizottság kompetenciája. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 181/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság együttes jóváhagyását követően a Kanizsa TV Kft nevében, mint tulajdonos 1999. év második felében alapító tagként aláírja a Hálózatos Televíziók Részvénytársasághoz csatlakozó szerződést. A csatlakozáshoz szükséges 260.000 Ft-ot az 1999. Évi költségvetés céltartalékában, évközi feszültségek rendezésére elkülönített és jelenleg rendelkezésre álló 767.000 Ft terhére biztosítja. Határidő: 1999. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem a bizottsági elnök urakkal az egyeztetést. Nem tartanánk szünetet még egy napirendig. 8.) Javaslat a Nagykanizsa, Thury Gy. Laktanya és környéke szabályo-zási program és településrész szerkezeti terve jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv módosítása (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Köszöntöm Antalics Dezső urat, ő kérte, hogy várjuk meg az elnök urat, átadnám a szót, hogy van-e szóbeli kiegészítése az írásos anyaghoz elnök úr. Antalics Dezső: Az anyagot időben megkapták, én úgy gondolom, hogy a jogszabályban előírt egyeztetések, széleskörű egyeztetések megtörténtek, a közzététel kifüggesztése megtörtént, és az anyag mellékletei tartalmazzák az érdemi megjegyzéseket, illetőleg azokat a javaslatokat, amelyek érdemesek arra, hogy a programba beépüljenek. Szeretném kiemelni, hogy az a.) határozati javaslatban a közgyűlés korábbi döntésének korrigálása szükséges, azt hiszem, hogy nem volt kellően körültekintő az akkori döntés, úgyhogy javaslom ezt elfogadásra, nevezetesen a hajléktalan szálló elhelyezését máshol kell megoldani, ennek indokát azt hiszem, hogy nem kell részleteznem. Ezenkívül itt az oktatási terület funkciót rugalmasabbá kell tenni, ennek megfelelően a szabályozásban a településközpont egyes területtel kerülne be. Ezenkívül egy érdemi javaslata a bizottságnak az északi lakótömb megközelítéséhez a volt műszaki bejárót a könnyebb feltárás, feltáró úr építése szempontjából indokoltnak látjuk. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangú javaslata alapján kérem a közgyűlésre a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. Tüttő István: Köszönöm szépen, egy kérdéssel kezdeném és utána átadom a szót. Én úgy emlékszem, hogy az Önkormányzat döntött, hogy a Vöröskeresztet támogatja, ráadásul egy pályázat kapcsán sőt a minisztériumból illetékesek megtekintették azt az épületet, amelyre most azt mondjuk, hogy ilyen célra nem használható. Megkérdezem a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetőjét, hogy erre vonatkozóan van-e információnk, hogy ez milyen következménnyel jár. Tessék parancsoljon. Dr. Nemesvári Márta: A Vöröskereszt annak a közgyűlési határozat nyomán beadta a pályázatát június végéig döntenek a pályázatról, nincs információnk róla, tehát az a két utolsó épületre van a pályázat. Tüttő István: Én azért vetem fel, mert ha nyer pályázaton, ott pedig nagyon sok pénzről volt szó. Dr. Nemesvári Márta: 12 milliós a pályázat. Tüttő István: Kérem Karmazin úr ügyrendi gombot nyom, de az ő esetében ez hozzászólás. Karmazin József: Mndenekelőtt szeretném köszönteni a tervezőt Zlamál Ilonát, aki a VÁTI Közhasznú Társaság tervezőjeként kívánta ennek a napirendnek az Önök elé kerülését. És szeretném elmondani, hogy itt az a helyzet adódott, hogy az előterjesztés mellé terjesztettük, hogy a 261/1998. számú határozatában 1998. szeptember 29-én a közgyűlés meghatározta a volt Thúry laktanya és környéke tervezési programját. Ez a program ott látható rajzi megjelenítésben is, és ez a munka elindult és a tervezés későbbi folyamatában született valamilyen váratlan módon február 9-én ez a Vöröskereszt beszámolója, amelyben el volt rejtve ez az időzített bomba, ha szabad így mondanom, és szeretném javasolni, hogy hallgassuk meg a tervezőt, hogy milyen szakmai érvei vannak arra vonatkozólag, hogy az eredeti program szerint folytatódjon ez a munka. Köszönöm szépen. Tüttő István: Köszönöm szépen, most tájékoztatnak, hogy családi otthonra adta be a pályázatát, tehát akkor valójában annak az igénynek megfelel, amit a rendezési terv engedélyez és a hajléktalan szálló akkor nem is kerül szóba, de ezt most tisztázni kellett, mert az én emlékeim szerint ilyenről is szó esett. Dr. Csákai Iván: Ez a rendezési terv mindennel foglalkozik, de azzal, hogy a szociálpolitika van Nagykanizsán és valakikkel kell foglalkozni Nagykanizsán, akik rászorulnak avval nem. Két szociális otthonunk is van, aminek az elhelyezésével gondok vannak, a felújításával gondok vannak, és állandóan bombáznak minket, hogy el kell helyezni, ebben az évben be kell zárni ezeket az intézményeket. A családos otthon, nem hajléktalan szálló, családos otthon vele szemben foglalkoztató épülettel, szeparáltan, ez februári bejárásunk alkalmával megfelelőnek látszott a közgyűlés úgy döntött, hogy el is fogadja és ez nem belopott dolog építész úr, hanem egyszerűen rászorulók is vannak Nagykanizsán, akikkel kell foglalkozni és nem uk mukk fukk beloptuk ezeket a dolgokat. Abban a komplexumban azonkívül, hogy valami másra gondolja bárki ezt az épületet, abban a komplexumban nagyon jó elhelyezésre alkalmas terület van például a Szent Imre utcában levő öregeknek a helyzetének a megoldására és lehet, hogy nem kell ezzel foglalkozni uraim, képviselőtársak, meg kell mondani, hogy ebben a városban nem foglalkozunk az öregekkel, nem foglalkozunk szociális otthonnal és kész. Tehát, hogyha mindezt kizárjuk, lehet-e a választási programban azt mondani, hogy szociálisan érzékeny vagyok, eddig amíg az én érdekeimet nem sérti. Én nem úgy gondolom, hogy a mi érdekeinket támogatta, hogy mi ezt a komplexumot megnéztük, és oda az elhelyezést alkalmasnak, elhelyezésre alkalmasnak találtuk ezeket az intézményeket én tudom azt, hogy a mi javaslatunkra van a HCSR-be egy szociális otthon és egy öregek napközi otthoni elhelyezés javaslatunk, ha nem kell ne tárgyaljunk róla, ne tárgyaljunk róla, de én szerintem, ha a benyújtott pályázat érvényben van, akkor az a.) pontot nem szabad elfogadni. És nagyon jó lett volna, hogyha az érintett bizottság, aki kidolgozta, hogy odakerüljenek ennek a benyújtott pályázat előtt azért megkérdezték volna a bizottságot is. Köszönöm. Dr. Baranyi Enikő: Természetesen szeretnék Csákai Iván úrhoz kapcsolódni és a véleményét részben támogatni. Én azt hiszem ez egy döbbenetes dolog, amikor a jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal kéz. Így is lehetne fogalmazni szerintem. És egyszerűen minősíthetetlen dolgok azok, amik itt felszínre kerülnek. Tehát valóban így van, a város hosszabb távú érdekében, hogy így mondjam a Thury laktanya ezen településrész jóváhagyásának az előterjesztése szükséges és indokolt, de akkor azt gondolom, hogy mindaddig, amíg a pályázat el nem bírálódik, addig erről érdemileg beszélni nem lehet, hisz egy ilyen pályázat elutasítása, azért enyhén szólva hátrányos helyzetbe hoz szociálisan rászorulókat. Másrészt azért rendet kéne tenni a hivatalba, hogy ilyen ne ismétlődhessen. Karmazin József: Szeretném még egyszer elmondani, hogy a közgyűlés szeptember 29-én határozta meg a tervezési programot. És ezzel került ellentétbe egy másik döntés és az első döntés az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján látott napvilágot. Ugyanis ez a törvény kötelezi a megbízót arra, hogy határozattal döntse el, hogy a területen mit kíván. Tehát a hivatalnak nincs ebben szerepe, sem mellette sem ellene csak a tervezőnek lehet egy olyan igénye, hogy tudni szeretné, hogy min dolgozzon 5-6-8 hónapig esetleg több millió Ft-ért és mikor tegyük félre és kezdjünk el egy új tervet. És szeretném, hogyha a tervezőt is meg tudnánk hallgatni, hogy az itt elhangzott Csákai úr által említett sokféle funkcióból most más akkor végérvényesen melyik helyezhető el ezen a területen. Köszönöm. Dr. Nemesvári Márta: Családok átmeneti otthonára adott be pályázatot a Vöröskereszt. Ez volt a kérés, eredetileg nem erre a területre szól a Vöröskereszt kérése, hanem a Dózsa 73. Hajléktalan szálló fölötti ma is üresen álló részre. Akkor került a Tarnóczky alpolgármester úr javaslatára ebbe a határozatba, hogy az is kerüljön ki a családok átmeneti otthonával együtt ebbe az objektumba. A Családügyi Minisztérium szakemberei, akik a pályázat elbírálásában is részt vesznek, tiltakoztak az ellen, hogy a pályázati összegből hajléktalan szállás is megvalósuljon. Tehát erre pillanatnyilag a Vöröskeresztnek nincs pénze, bár a közgyűléstől akkor kapott egy három éves határidőt, hogy megpróbálják saját erőből oda kitelepíteni. Tehát a családok átmeneti otthona kerülne erre a részre, arról pedig mindig is szó volt, mióta én emlékszem, mióta a Thury laktanya ezen részét a város átvette, hogy ott szociális intézmények lesznek. Először a Lazsnaki otthon, mindkét szociális otthon közös kiszolgáló részekkel pillanatnyilag most készül a következő közgyűlésre egy javaslat, már a műszaki osztályon és a szakterületeken is átfutott, hogy oda a Szent Imre utca Szociális Otthon emelt szintű gondozóházi résszel elfér. Tehát ez a koncepció fog a közgyűlés elé kerülni, azt hiszem, hogy ezen a területen megvalósítható, de én ezen a területen nem vagyok szakember a csapatrendelő épülete alkalmas erre a feladatra. Köszönöm szépen. Marton István: Eddig azt hittem, hogy nagyjából értem, ami ezzel a napirenddel történik, de most már egészen elbizonytalanodtam. Mellesleg ritkán értek annyira egyet főépítész úrral, mint amikor volt az az enyhén epés megjegyzése a becsempészésről, mert aki emlékszik annak a napirendnek az elfogadására, az kérem egy társadalmi szervezetnek a tájékoztatója volt és az általánosan kialakult gyakorlattal ellentétesen a végére – ha jól emlékszem – be volt csempészve két határozati javaslat. Amire még szinte precedens sem volt az Önkormányzat történetében, tehát erről ennyit és én erről senkivel nem vagyok hajlandó vitatkozni. A másik pedig, hogy hogy röppent fel a hajléktalan szálló történet, amikor ugye pénz sincs rá, semmi sincs rá, a családok átmeneti otthonára be lehet adni, de az egy dolog, amit osztályvezető asszony mond, hogy az erre alkalmas, de az alkalmas még sok mindenre is. Dr. Nemesvári Márta: Minden képviselő itt volt úgy tudom azon a közgyűlésen és minden képviselő tudja, hogy nem ez volt a kérése a Vöröskeresztnek, de ha erről határozott a közgyűlés, akkor a Vöröskereszt alkalmazkodott hozzá. Egyébként ez önkormányzattól átvállalt feladat, és bármelyik pillanatban a Vöröskereszt visszaadhatja, és nekünk sokkal nagyobb gondunk lesz ezzel. És akkor, amikor kilakoltatások vannak és a többi, ez tényleg fontos szociális feladatot látna el ez az intézmény. Lehet, hogy nem nyeri meg a pályázatot, és akkor okafogyottá válik ez a dolog. Tüttő István: Megkérdezzük a tervező hölgyet, hogy a felvetett kérdésekre esetleg adjon nekünk előre nem mondhatom, hogy megnyugtató, de valamilyen választ. S. Zlamál Ilona: Kizárólag minden empátiás érzés nélkül csak a városrendezési alkalmasságról szeretnék szólni. Egy nagyon értékes területről van szó, amit a település körbe költ és méltatlanul áll a honvédségi funkció miatt nem tudta önmaga integráns részévé tenni, most viszont itt az alkalom, hogy fölszabadult a terület, és úgy érzem, hogy méltóképpen határoztak a 261-es határozatukkal, ami 1998-ban született. Abban megfogalmazták, hogy főiskolai funkció kerüljön erre a területre. Ez csodálatosan illeszkedik is. A minőségét is emeli és meghatározza. Ugyanúgy nagyon passzol ehhez a Zsigmondy-Winkler SZKI idetelepítési szándéka is, valamint a lakópark funkció, ami egy magasabb szint. Valahogy ebbe a funkcionális minőségi színvonalba nem illeszkedik a hajléktalan szálló. A Szociális Otthont be tudom illeszteni, szó is volt róla gyengélkedő épülete elfogadjuk, csak a városrendezési követelményeket teljesíteni kell. Ami azt jelenti, hogy egy bizonyos teleknagyság kell, hogy hozzá tartozzon. Valószínűleg ki kell lépni az általam eddig jelölt zónából, tehát meg lehet oldani. De a Hajléktalan Szálló valahogy olyan probléma, amely nemcsak funkciójában probléma, hanem építészetileg is. Pontosan az a két épület, ami az utolsó nyitást megengedte volna a főiskolai épület komplexumnak, hogy onnan nyílhasson a Teleki utca felől, tehát egy arculatot meghatározó építészeti együttest lehetetlenítünk így el, mert megtartunk két olyan épületet, amit 29 éves szakmai gyakorlattal azt mondanám, hogy nagyon rossz épületek, rossz állapotúak, és nagyon sok pénzbe kerülnek felújítani. Voltak itt felmérések, azt hiszem nem jönne ki abból a 12 millió Ft-ból egyiknek a felújítása sem, nemhogy a kettő, ami erre kijelölt. Úgy érzem, hogy tartani egy ilyen kevésbé méltó helyzetet, és elnehezíteni, és egy tömbbelsőbe degradálni egy magas színtű funkciót, városrendezésileg nem támogatható, de kizárólag városrendezésileg, tehát nem empátiásan mondom. Tüttő István: Úgy látom egyéb hozzászólás nincsen, akkor a vitát lezárom. Én csak kérdést tettem fel és ebből fakadt ez a vita, de úgy érzem azért nem ártott tisztázni, hogy miről van szó. A határozati javaslat a) pontját teszem fel szavazásra. A korábbi rendeletünkben sajnos a Hajléktalan Szálló is bent van, tehát a fél mondatot ki kell hagyni, a Hajléktalan Szálló részt. Aki a határozati javaslat a) pontjával egyetért, kérem szavazzon. Megkérdezem elnök urat, az előterjesztőt, hogy van-e ezzel kapcsolatban megjegyzése, véleménye. Antalics Dezső: Ragaszkodom a bizottság állásfoglalásához, hogy az eredeti változatot fogadja el azzal, hogy itt van egy rendeleti javaslat, értelemszerűen arról is minősített többséggel kell szavazni, mert a területi főépítész úr figyelmünket fölhívta arra, hogy a korábbi általános rendezési tervről szóló rendeleteket hatályon kívül kell helyezni. Ez belekerült az előterjesztésbe, tehát erről is kell szavazni. Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 24/1999.(VI.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 24/1999. (VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Általános Rendezési Tervéről szóló 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19), 8/1998.(III.24.) sz. rendelettel módosított 12/1995.(IV.25.) sz. rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Aki a határozati javaslat a) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslat a) pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat b) pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a határozati javaslat b) pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 182/1999.(VI.15) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 28/1999. sz. határozatát módosítja azzal, hogy a Vöröskeresztnek átadott területen hajléktalan szálló nem lehet. Felkéri a polgármestert hogy erre a funkciójára alkalmassá tehető, más területen lévő ingatlanokat vizsgálja meg, és javaslatát terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Felkérésre: Dr. Baracskai Józsefné Megyei Vöröskereszt titkára Antal Istvánné a Városi Vöröskereszt titkára b.) a volt Thury GY. Laktanya és környéke településrész szerkezeti tervét és szabályozási programját a 4. sz. melléklet szerint az alábbi kiegészítésekkel megállapítja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a szabályozási terv és az építési szabályzat elkészíttetéséről, közgyűlés elé terjesztéséről. • az oktatási célra kijelölt terület funkcióját „településközpont vegyes terület”-ként kell megjeleníteni a terven, mely elsődlegesen a fő-, és középiskola elhelyezési lehetőségét biztosítja, • a tervezési terület északi részén lévő tervezett lakóterület megközelítését a volt műszaki bejáraton keresztül kialakított úttal is biztosítsa, tervi feltüntetéssel, • a SIROMA-PLAST telephelyt érintő nagynyomású gázvezetékek nyomvonalát a terven a valós állapotnak megfelelően kell feltüntetni, • a tervezett észak-déli irányú út mellett a tervben szerepeltetni kell a laktanya irányából lezúduló csapadékvíz elvezetés rendszerét, csatlakoztatva azt a meglévő hálózatra, • a Teleki utcát a Városkapu krt-vel összekötő út déli szakaszának nyomvonalát módosítani kell úgy, hogy az a SIROMA-PLAST KFT területeit ne vágja ketté. Határidő: 1999. szeptember 14. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Egyéb módosítás nem volt, ezzel a napirendet lezárjuk. Köszönjük szépen a tervezőnőnek a munkát. További jó munkát kívánunk. 9.) Javaslat a Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke rendezési terv jóváhagyására és az Általános Rendezési Terv mód. (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Az előterjesztés teljesen egyértelmű. Itt ugye végső stádiumban van a rendezési terv. A bizottságunk megtárgyalta és a bizottság kiegészítésével együtt javasolja elfogadásra. Karmazin József: Gépelési hiba csúszott a rendelet 8. oldal 6.§ 12. pontjába, ahol tévesen szerepel az országos területrendezési és építési irányelvekre való hivatkozás, tehát a 6. pont kimarad, és csak a (7) bekezdés marad bent a rendeletben, tehát véglegesen úgy hangzik a szöveg, hogy „Az országos közutak és vasútvonalak mentén az OTÉK. 36.§ (7) bekezdésében szereplő korlátozásokat érvényesíteni kell”. Kelemen Z. Pál: Két aprócska észrevételem lenne. Az egyik az, hogy örülök, hogy ilyen széles körben került megvitatásra ez a dolog. Még a valahai mélyépítész-tervező is véleményezte ezt a dolgot, Palotás Tiborra gondolok. Felhívnám a figyelmüket, hogy Palotás Tibor úr jónak tartja azt, hogy ez a tó vagy tócska ott maradjon, ahol van. Javaslom, hogy hagyjuk is ott, ugyanis Palotás Tibor úr tartozik nekünk azon a területen egy szökőkúttal és erre azért számít a város is, a közgyűlés is. Ő ezt felajánlotta annak idején és ezért ezt őrizzük meg. Másrészt nem értem egészen. Valaha, amikor ezt a vásárcsarnoki környezetet terveztük, akkor az új iparcikk-piacot is ide terveztük, hogy egy helyben egy blokkban legyen meg ez, itt viszont úgy dönt a bizottság, hogy ennek a helyén nem indokolt. Tény az, hogy városrendészeti szempontból mindenképpen jó lenne, ha egy helyen lenne ez. A bizottsági elnök úrtól kérdezem, hogy miért nem indokolt? Tüttő István: Nálam is ugyanez a kérdés merült fel szeretném a választ. Antalics Dezső: A bizottság úgy foglalt állást, hogy miután ez a városban kb. a 7. ilyen piac lenne, tehát nem indokolt a nagyság miatt sem tulajdonképpen nem oldható meg egyetlen piacnak az elhelyezése, és éppen ezért egy közpark funkciót javasolt erre a területre helyette. Azt hiszem, hogy főépítész úr a szakmai választ esetleg még ki tudná egészíteni. Bicsák Miklós: Előttem Kelemen Z. Pál képviselőtársam elmondta, én is csatlakoznák azon polgárokhoz, akik minden hétvégét a Vásárcsarnokban töltik el. Nagy örömömre, mert teltház van, amit az idő és az élet igazolt, hogy érdemes volt megépíteni. A kis tó mellett kérem, ha a környezetet szeretjük, én nem kívánok a szakemberekkel vitatkozni, de én mint laikus és falusi gyerek lévén, -mert falun születtem, ott élek város szélén -, azt a tavat nem szabad kérem betemetni. Meg kell nézni kedves képviselőtársaim a hétvégén, hogy azok a kisgyerekek mit csinálnak, hogy örülnek ott körülötte, és én most is hangsúlyozom nem a szakemberekkel kívánok vitatkozni, annak a tónak meg kell maradni, tiszta az a tó. Ott elmondják az emberek, hogy erre szüksége van a környezetnek, nem egyszerűen az autóparkolóvá tenni, vagy ehhez hasonlóvá, igenis azt beilleszkedik a Vásárcsarnokhoz, ahhoz a környezetéhez az a kis tó igenis ideálisan oda való. Én nagyon kérem és nagy tisztelettel képviselőtársaimat, hogy ezen gondolkozzanak el és maradjon meg. Itt Palotás Tibornak vannak érdemei, nem akarom felnagyítani, ő ígéretet tett hogy ismételjem Kelemen Z. Pál képviselőtársamat, biztos, hogy meg fogja építeni, és az oda be fog illeszkedni, és maradjon az a tó életben úgy, ahogy van. Biztos, hogy annak megoldható a víznek az ún. öntisztulása, mert az szakemberek véleménye szerint jelen pillanatban is megvan. Tüttő István: Szeretném, ha ehhez a szakemberek is szólnának. Bár akik szóltak, most nem akarom leminősíteni, nem ismerem ennek a tónak a forrását, hogy van-e alulról valami utánpótlása. Csak annyit tudok, hogy az esővíz belefolyik. Nem tudom, hogy egészséges-e? Karmazin József: A tóval kapcsolatos előterjesztési javaslat azzal számol, hogy ez megmarad, tehát tulajdonképpen ezzel eleget tettünk a Kelemen úr és a Bicsák Miklós úr igényének, ugyanakkor a Kelemen Z. Pál picit ellentmondásba van önmagával, mivel az iparcikk-piac léte feszegetné annak a tónak a megmaradását, ugyanis az az érv merült fel a bizottsági ülésen, hogy a területnek a mérete sem indokolja, hogy itt kialakuljon ez, azonkívül bizonyos önkormányzati, távlati, vagyoni érdekek is azt támasztják alá, hogy jelenleg maradjon zöld terület. A tónak a funkciója valójában a talajvíz és a csapadékvíz tározását szolgálja. Az épület tetőzetének nagy részéről ebbe folyik be a csapadékvíz, és a környező területekről is, és mintegy kiegyenlíti és egy zárt vezeték vezeti le utána a felesleges vizet. Ez a tó élő, és cserélődik benn a víz. Tüttő István: Nagyon örülök, hogy végülis olyan választ kaptunk, ami a tó mellett szó. Úgy látom, nincs több hozzászóló, ezért szavazásra kerül sor. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslat első részét elfogadja. 25/1999.(VI.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 3. sz. és a 3/a. sz. mellékletek szerint a 25/1999.(VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Általános Rendezési Tervéről szóló 14/1995.(V.23.), 36/1995.(XII.19.), 8/1998.(III.24.) sz. rendelettel módosított 12/1995.(IV.25.) sz. rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Aki a 2. rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeltet alkotja: 26/1999.(VI.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2. sz. melléklet szerint megalkotja a 26/1999.(VI.16.) sz. rendeletét Nagykanizsa Vásárcsarnok és környéke (szabályozási tervéhez tartozó) Helyi építési szabályzatáról, az előterjesztés 1-4. pontja szerinti javaslatokkal kiegészítve. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 183/1999. (VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a Vásárcsarnok és környéke szabályozási terv Általános Rendezési Tervvel való összhangjáról. Határidő: 2000. február 28. Felelős : Tüttő István polgármester 10.) Javaslat a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíj rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság megtárgyalta, és egyhangúlag elfogásra javasolja a rendeletmódosítást. Kelemen Z. Pál: Már az előző ciklusban is szóvá tettem – nem sok eredménnyel – hogy ösztöndíj rendeletünk nem tartalmaz szociális elemeket, sőt a bevezetésben ezt olvashatom: Szociális rászorultságot továbbiakban is szociális segély formájában célszerű kezelni. Nem tudok olyan szociális alapról, amelyik szegény, és a diákokat támogatna Nagykanizsán. Az ösztöndíj alapvető célja az, hogy egyik célja, hogy azokat az egyébként kiváló képességű, de szegény sorú fiatalokat tanulmányok folytatásában támogassa, lehetőséget biztosítson nekik a továbbtanulásban. Ösztöndíj rendeletet szociális elem nélkül megfogalmazni hiba. Hiba volt akkor is, amikor ennek az eredeti változatát fogadtuk el, hiba most is, amikor a nélkül terjesztettük be. Ezért a javaslatom a következő. Vegyük le napirendről, és utaljuk vissza a Szociális Bizottsághoz, amelyik megfelelő formában szociális elemeket épít be az ösztöndíjba, ugyanis érvényesülni kell egy ilyen rendeletben a társadalmi szolidaritásnak és az esélyegyenlőségnek is. Dr. Horváth György: Felhívnám a figyelmet, pontosabban nem értem. Az 1.§ a) pontja, akkor pályázhat, ha első diplomáját szerzi. A 3. § 2. pont első sora kettő, vagy több diploma megszerzése pedig előnyt jelent. Most hogyan kell ezt értelmezni? Különben ez a módosítás a tapasztalatok alapján feltétlen indokolt, és szükséges. Igaz, hogy a tanulmányi eredmény bővítése, illetőleg a 4,51-es határ nyilván a jelentkezők számát meg fogja növelni, de úgy érzem, hogy feltétlen szükség volt, finoman úgy fogalmaznák, hogy az élethez kellett igazítani. Tóth László: Messzemenőkig egyetértek Kelemen Z. Pál képviselőtársam gondolatmenetével. Nekem az a gondom a rendelettel, hogy nem fogalmazza meg, hogy tulajdonképpen mi a cél? Ha a cél az, hogy elitképzést részesítsünk előnybe, akkor a rendelet megfelel a leírtaknak. Ha viszont valóban az, hogy ösztöndíjat juttassunk az arra rászorulóknak, akkor átdolgozásra szorul. Én mindjárt javaslom is azt, hogy a rendelet 1.§ e) pontjában a félévenként minimum 4,51 tanulmányi eredményt javaslom leszállítani legalább 4,00-ra, ugyanis akinek gyermeke jár egyetemre tudja, hogy 4,51 fölött kimagaslóan nagy ösztöndíjat kapnak az oktatási intézménytől, és aki 4 egész körül van, az kevesebbet. Tarnóczky Attila: Annak idején, amikor ez a rendelet elfogadásra került, akkor bevallottam, - és így fogadta el az akkori közgyűlés -, hogy a kimagasló tanulmányi eredményt elérőket díjazza. Ez lehet, hogy hibája ennek a rendeletnek, de az előterjesztők mentségére, - magam is érintve vagyok mint az ágazatért felelős, - azt kell elmondjam, hogy egy rendeletmódosítás, aminek egy célja volt, hogy néhány technikai jellegű változtatást, amelyről kiderült, hogy változtatásra érett, azt végigvezessen a rendeleten. Nem volt más célja. Olyan célokat számon kérni a rendelettervezeten, amit eddig senki soha nem jelzett nem ildomos, nem lehet. Attól pedig az egész közgyűlést óvnám, hogy valamiféle szociális elemekkel ezt a mostani formájú egységes rendeletet megtűzdelje egyenkénti szavazásokkal. Az az út, hogyha a közgyűlés többsége úgy gondolja, hogy legyen szociális alapú a rendelet, az járható, amit Kelemen képviselő úr mondott, hogy akkor vissza kell adni és teljesen át kell dolgozni egy logikus sorrendben, hogy annak a feltételnek megfeleljen. De kérem szépen úgy ne fogadjuk el, hogy most ötletszerűen egy-két …..megpróbáljuk ennek a feltételrendszernek alkalmassá tenni, mert ez minden bizonnyal nem fog menni, és káosz lesz a vége. Dr. Nemesvári Márta: Elnézést, hogy a szociális témában hozzászólok. Van a főiskolásoknak szociális támogatási rendszere. Egyéb szociális ellátásokba beiskolázási támogatást szoktunk adni részükre és ugyanúgy rendszeres hát nem gyermekvédelmi, de hát rendszeres támogatás is létezik, tehát ez a Szociális Bizottságon is szerepelt és ott direkt kiemelésre került, hogy ebbe azért nem szükséges. Tóth László: Még mindig nem értem, hogy akkor anno miért kellett így ezt a rendeletet megalkotni, ugyanis nem világlik ki a rendelet szövegéből, hogy mi a szándékunk az elittel. Ugyanis semmilyen kötelmet nem írunk elő az ösztöndíj adás kapcsán, tulajdonképpen így azt mondom, hogy ez „ablakon kidobott pénz”. Sokkal nagyobb értelmét és hasznát látnám, hogyha azt a 4,51-os eredményt levinnénk 4,00-ra, mert többet tudnánk így részesíteni. Megjegyzem, hogy az egyetemeken, főiskolákon sem 4,51 fölött adnak tanulmányi ösztöndíjat, hanem figyelembe veszik az évfolyamok átlagát, és általában 3,51 3,65-3,7-nél húzzák meg azt a lécet, amikor ösztöndíjat adnak a tanulóknak, hallgatóknak. Tüttő István: Kérdezném az osztály vezetőjét, hogy a 4,51-ről mondjuk 4,00-ra való leszállítás megítélésem szerint nagyon jelentős számú diák megjelenését eredményezné, és ugye azt az összeget, amelyet erre tudunk szánni, rendkívül széles alappal kellene elosztani. Ezután megkérdezem, hogy ez egyáltalán nevezhető-e támogatásnak, ami így jönne ki. Ezt a választ ha most megkaphatnám. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ez egy tanulmányi ösztöndíj, ami a felsőoktatási intézményekben is úgy működik, hogy a tanulmányi ösztöndíj az a tanulmányi eredmény alapján kerül odaítélésre, függetlenül a szociális helyzettől, mellette ítélik oda rászorultsági alapon a szociális helyzetből adódó jogos összegeket, aminek a másik lába megvan egyébként a Szociális Osztályon. Csak tájékoztatásképpen mondom, hogy minden megyei jogú város rendelkezik egy ugyanilyen típusú tanulmányi ösztöndíjjal, amelynek teljesen egyértelműen az a célja, hogy a kiváló tanulmányi eredményt elért kanizsai tanulóinkat, illetve egyetemi hallgatókat, főiskolai hallgatókat támogassuk. A 4,51-nek a leszállítását azért nem javaslom, mert az elmúlt évben a magas tanulmányi átlag alapján is több mint 200 ösztöndíjra érkezett pályázat, és a felső határ – nem tudom most pontosan – 4,76 vagy 4,78-nál kellett meghúznunk azt az összeget visszafelé számítva, ami az ösztöndíj odaítélésénél rendelkezésre állt, és ez egy teljes, széles palettát átfogott a felsőoktatási intézményekben, tehát nem egyoldalúan egy típusú intézményben jelentkeztek az oda ítélhető ösztöndíjak. Nagyon kérem önöket, hogyha ez nem tanulmányi ösztöndíj, tehát ha ebbe szociális elemet akarnak bevinni, akkor nem lehet onnantól kezdve tanulmányi ösztöndíjnak nevezni, hanem a felsőoktatásban tanulók támogatása tanulmányi eredmény figyelembe vételével, vagy egy teljesen más és új alapokra helyezett rendeletet kell akkor megalkotni. Tüttő István: Persze ez a rendszer sem tökéletes, hiszen az iskolák között is minőségi különbségek vannak, és mondjuk egy 4,5 x egyetemen, vagy főiskolán lehet, hogy máshol nem ugyan azt az eredményt adja, de hát ebben már ez a rendelet nem tud igazságot adni. Balogh László: Csak a nagyobb vitát szeretném megelőzni. Igazából az osztályvezetőnők elmondták a lényeget. Ez tanulmányi ösztöndíj. Szociális lehetőség van máshol is szeretnék utalni arra, hogy a Janus Pannonius kollégiumi férőhelyeinél ott pl. be van építve szociális elem is. Ha most ezen a tanulmányi ösztöndíj rendeleten bővebb módosítást szeretnénk végrehajtani, tartok tőle, hogy nem férnénk időben bele a következő rövid időszakba. Még egy dolog. Minimum 1 millió Ft áll rendelkezésre, tehát az előbb elhangzott számok kapcsán azt hiszem érthető, hogy mi okozna problémát, ha bővülne a pályázható tömeg. Még egy apróság. A pályázhatóság feltétele az első diploma szerzése, és ami felvetődött itt Horváth György képviselőtársamtól, az azonos tanulmányi eredmények esetén élvez előnyt a két vagy több diplomát megcélzó már a kezdet kezdetén megcélzó fiatalember. Én azt gondolom ezzel együtt egyértelmű ez a mostani módosítás. Tüttő István: Most az itt zavaró, hogy minimum 1 millió van írva, hát az egy kicsit tág fogalom. Maximum nem? Mert ha minimum, akkor itt lehet akár 3,00-ás eredményre is levinni, ha annyi pénzünk lenne, de maximum. Tóth László: Nem tudom, hogy pontosan a válasz kategóriába tartozik amit szeretnék mondani, de hogyha ami kiviláglik a rendelet szövegéből, szelleméből, hogy valóban csak az elitképzést akarja Nagykanizsa városa támogatni, akkor pedig most olyat javaslok, amitől a közöttünk ülők sokan biztos felhorkannak. Akkor meg tegyünk különbséget kérem szépen a felsőfokú tanintézmények között. Akkor mondjuk ki azt, hogy csak egyetemeket, azon belül csak ezeket referálom, mert ugye azt mindenki tudja, hogy egy főiskolai 4,51 meg egy egyetemi 4,51 az közel sem azonos kategória. Tüttő István: Bár én az előbb jeleztem, hogy ezen belül igazságot tenni nem tud a rendelet. Zsoldos Ferenc: Magam részéről a korábbi évek tapasztalatai alapján további finomítást érzékeltem ebben az előterjesztésben. Mind az előterjesztés első indokoló részében, mind pedig a rendelet-tervezetben. Messzemenően nem értek egyet azzal, hogy mi kategóriákat állítsunk fel a különböző felsőfokú oktatási intézmények között. Számomra egy jó eredmény egy tanítóképző főiskolán, ahol jó tanítókat képeznek, és ahol jó eredménnyel államvizsgáznak és fejezik be a tanulmányaikat, éppen olyan fontos, mind bármelyik akár a műszaki egyetem vagy a tudományegyetem bármelyik szakán szakterületén eredményt elért fiatalok zárják jó eredménnyel a vizsgát. Nekünk elsősorban ezt kell honorálnunk. Messzemenően egyetértek azzal, hogy ez ne szociális támogatás legyen. Én a magam részéről a 4,51 átlagot egyáltalán nem tartom magasnak. Bizottsági ülésen is elmondtam, hogy régen is volt minőségi kategória, függetlenül a szociális helyzettől, és ez az 50-es évek elején volt. Ahhoz, hogy valaki megkapta annak idején a 470 Ft-os ösztöndíjat, 4,71-et kellett elérnie, vagy a fölötti eredményt. Én ilyen szempontból igényesnek tartom és megalapozottnak ezt a követelményt. Tehát a követelmény legyen az, amit honorál a város, az önkormányzat. Éppen ezért, én a magam részéről természetesen a tapasztalatok alapján lehet még finomítani a jövőt illetően. Ez egy jól beindított és bejáratott rendszer, és ehhez a követelményszinthez függetlenül attól, hogy milyen felsőfokú oktatási intézményben tanul a fiatal, a főiskolás vagy az egyetemista, ha eléri ezt az eredményt és megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján odaítélhető az ösztöndíj, akkor megfelelőnek, elfogadhatónak és jónak tartom. Dr. Baranyi Enikő: Megpróbálom nem ismételni az előző képviselőtársak által elmondott dolgokat. Én a magam részéről ennek ellenére hangsúlyoznám, hogy ne tévesszük össze a szociális támogatást és a tanulmányi ösztöndíjat. Értelmét nem látnám annak, hogy ezt a 4,51-es átlagértéket érdemes lenne lecsökkenteni. A másik dolog azonban, ami felmerült bennem, hogy a költségvetés és az anyagi lehetőségekhez mérten belefér-e ebbe a kategóriába és a város tudja-e ezt felvállalni, hogy ne csak az első, hanem a többdiplomásokat is támogassa, tehát a 3.§ (2) bekezdésénél ez volt számomra olyan, ami mérlegelhető lenne. Messze nem érzem kidobott pénznek egyébként azt, hogy ezeket a jól tanuló és jól teljesítő diákokat támogatjuk, és a magam részéről a 3.§ (2) bekezdésében felsorolt összes többi kritérium igenis egy szellemi elvárás, tehát egy teljesítményorientált életvitelt tételez fel a fiatalról. A baj az, hogy ezeknek a fiataloknak ezt követően a visszaútja a városba kérdéses. Itt nem tudunk megfelelő munkahelyet biztosítani, de ettől még nem dobjuk ki a pénzt az ablakon én így gondolom. Mayer Ferenc: Annak idején, amikor a rendelet megszületett, akkor kimondottan ez volt a szándéka a rendelet alkotóknak a közgyűlésnek, hogy igenis a tehetséges, és jól teljesítő egyetemista főiskola hallgatóinkat támogassuk. Attól pedig óva inteném a közgyűlést, hogy itt elkezdjünk bölcselkedni, és rangsoroljuk a felsőoktatási intézményeket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon rosszul járnánk. Ami a szociális jelleget illeti, Kelemen képviselő úr ezt kifogásolta. Szeretném felsorolni, hogy milyen jellegű szociális juttatásokba részesülhet ma egy nagykanizsai illetékességű főiskolai, vagy egyetemi hallgató a várostól vagy a megyétől. A kollégiumi férőhelyek odaítélésének kizárólagos szempontja. Az osztályvezetőnő által elmondottak szerint sok minden egyéb szociális támogatásban is részesülhetnek azok, akik annak rendje és módja szerint ezt kérik, és jogosultak. A Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány minden évben nagyon szép számmal támogatja a kanizsai főiskolai és egyetemi hallgatókat. Csak tájékoztatásképpen, hogy pl. ’99-ben mindenki, aki kérelemmel fordult egy kivétellel megkapta a támogatást. Ez olyan havi 5000 Ft-os szociális ösztöndíjat jelent. Ezen túlmenően azok a hallgatók, akik felvételt nyernek, ha rászorultak, akkor természetesen a felsőoktatási intézménytől is kapnak rendszeres szociális támogatást. Ez négy viszonylag jelentős szociális elem. Nem értek egyet én sem a leszállítással. Tavaly mindössze hárman voltak olyanok, akik részesültek ösztöndíjban, és nem kitűnők. Osztályvezetőnő jól emlékezett, az alsó határ 4,78 volt. Kiss László: A legutoljára elhangzott mondatra szeretnék visszatérni és kérdést feltenni Mayer képviselőtársamnak. Ez azt jelenti, hogy tavaly 3 ember kapta meg azt az 1 millió Ft-os ösztöndíjat? 3-an nem kaptak, akik nem kitűnőek voltak. Elnézést, félreértettem. A Tóth László képviselőtársam által elmondottakhoz szeretnék csatlakozni annyiban, hogy valóban a város kifizet egy bizonyos összeget a tehetséges fiatalok támogatására, de nem kap érte semmit. Azt hiszem, hogy ezt a helyzetet valamiféleképpen kellene árnyalni, talán olyan módon, hogy feltételként szabhatnánk, hogy ezek a fiatalok, akik a város ösztöndíjában részesülnek, később a diplomamunkájuk valami olyan témában írják, ami a városhoz kapcsolódik, a városnak valamiféleképpen valami hasznot hoz. Ahogy így volt már pl., hogy a soproni erdészeti egyetemen végzettek elkészítették a városnak a fásítási tervét, mert erre már volt példa. Én ugyanezt el tudom képzelni más területen is. Adott esetben létesíthetnénk ezeknek a végzős fiataljainknak akár gyakornoki helyeket mondjuk a hivatalon belül, ahol egy évet adott esetben le kellene dolgozni ilyen feltételekkel. Oda jöhetne műszaki szakember, pénzügyi szakember, jogász. Talán azt hiszem érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ezeket a feltételeket a rendeletbe beépítsük. Kelemen Z. Pál: A polgármester úr azt mondta, hogy elégséges lesz-e a támogatásra szánt összeg, ha leszállítjuk 4,51-ről 4,00-ra. Baranyi képviselőtársam mondta, hogy méltók a támogatásra azok, akik kiválóan tanulnak. Mind a ketten abba a tévedésbe leledzenek, hogy ez támogatás, a támogatás feltétele pedig a rászorultság, itt pedig rászorultságról egy árva szó sincsen. Ne nevezzük ösztöndíjnak, nevezzük jutalomnak, apanázsnak, vagy akárminek, csak ösztöndíjnak már ne nevezzük azt, ami nem az. Én azt hiszem, hogy más értékrendek mellett gondolkodunk. Ez nem az én napom, én tudom, önök nem értik meg, amit én mondok ebben a kérdésben. Én továbbra is a rászorultság elvi és a teljesítményelvi ösztöndíjat tudom csak elfogadni. Nem fogom megszavazni. Dr. Csákai Iván: Annak idején megszavaztuk ezt a rendeletet. Azért nézzük meg, hogy mikor kelt ez a rendelet. 1997-ben, és akkor dalolva a képviselőtársam megszavazta ezt a rendeletet, hogy ösztöndíj, vagy tanulmányi segély? Az ösztöndíj szerintem az, hogyha én jól tanulok, a jó tanulmányi eredményemért kapok valamilyen pénzösszeget. Az első oldalon le van írva, hogy mennyi könnyebbséget ad ez a mostani rendelet, mint a ’97-es 35. számú rendelet. Ezt kellene figyelembe venni, és azt, hogy a szociális rendeletünkben a rászorultság alapján beiskolázási segély, tankönyvsegély jár. És ott nincs kikötve, hogy 8 éves gyereknek, vagy egyetemistának. Ez mindenkinek jár, aki oda benyújtja. Az ösztöndíj, az egy ösztöndíj azért, hogy ösztönöz arra, hogy minél jobban tanuljak. Tényleg 97/35-ös rendelet. Tarnóczky Attila: Hadd szálljak be ebbe a félreértések vitájába. Úgy gondolom nem nevezhető feneketlen kútba dobott pénznek, amit itt elköltünk. Az ösztöndíj rendelet címe teljesen találó, tanulmányi ösztöndíj. Ösztöndíj, arra ösztönöz, hogy tanulj jobban. Úgy gondolom, egy országban az, hogyha az egyetemen nem lébecolás folyik, hanem valóban kiváló eredménnyel tanulnak a kanizsai diákok is pl., az egész ország számára hasznos, tehát van ennek haszna. Olyasfajta feltételeket kikötni, mely a városnak hasznot hozna, azt meg úgy gondolom, sajnos aktualitását vesztette. Nem az a probléma kedves képviselőtársaim, hogy nem akarnak visszajönni a Kanizsáról elment diákok, vissza szeretnének jönni, csak általában nincs hová. Úgyhogy igen egyszerűen meg lehet ezt a kérdést oldani, a saját fiamon látom, olyan jellegű munkahelyek kellenének, ahol el tudnának érdemben helyezkedni. A kötelezés itt nem igazán segít. De hadd tegyek egy érdemi javaslatot is, bár apróság, hogy az adatlap az szerves része ennek a rendeletnek. Azt javasolnám tehát, hogy záró rendelkezéseknél - az 5. §-ban - legyen bent, hogy a rendelet a mellékletével együtt a kihirdetése napján lép hatályba. Illik rá utalni úgy gondolom. Tóth László: Elöljáróban is elmondom, hogy nem fogom megszavazni ezt a rendeletmódosítást, de azért próbálom javítani. Az előző rendelet rendelkezett az adható ösztöndíj minimális mértékéről, ezt az előterjesztők okosan kikerülték. Nem tudom mi volt a szándék, mert azért meg kellene határozni, hogy mi az, amivel lehet támogatni egy hallgatót. Tüttő István: Erre vonatkozó átlagos számunk mennyi? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Miután a rendelkezésre álló összeg a jelenlegi költségvetés tervezése szerint is elég szerény összeg volt, azt gondolom, hogy el lehet fogadni szakmailag, hogy legyen egy alsó határ a felső határt nem szívesen venném, hogyha megjelölnék, mert hátha egyszer több pénz áll rendelkezésre. A tavalyi évben átlagosan 7.000 Ft-ot, illetve egységesen 7.000 Ft-ot kaptak a hallgatók. Tüttő István: A 4.§ (4) bekezdésében a jegyző eltekinthet a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetésétől akkor, itt az a vélemény, hogy a jegyző nem tekinthet el, a polgármester tekinthet el. Mert a költségvetés végrehajtásáért a polgármester a felelős. Ezzel a kiegészítéssel a vitát lezárom, és szavazni szükséges. Tarnóczky Attila: Az a kérdésem polgármester úr, tekintettel, hogy módosító indítványok vannak, - bár most nem olyanok, hogy döntően befolyásolná valószínűleg az álláspontokat -, de először a módosító indítványokkal kellene kezdeni, hogy dönthessen valaki nyugodtan arról, hogy rendeletet akar-e. Tüttő István: Akkor én először észrevételeztem, hogy a maximum szó szerepeljen a minimum szó helyett, kérem ezt fogadjuk el. Maradjunk abban, hogy a költségvetésben meghatározott összeg. És ezt ugye meg kell minden évben határozni, hogy mennyi. Most 1 millió Ft. A költségvetésben meghatározott összeg szerepeljen. Ezt a módosító javaslatomat szavaztatom meg. Még esetleg hozzátehetjük, hogy minimum 1 millió Ft, mert akkor ezzel kettős korlát van. Ez a költségvetés számára is egy utalás, hogy 1 milliónál kevesebbet ne határozzon. Módosító indítványom volt, szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következő a polgármester eltekinthet című változást kérem szavazzuk meg. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta a záró rendelkezésnél módosításképp, hogy a rendelet a mellékletével együtt kihirdetésével egy időben lép hatályba. E helyett a jegyzőnő szeretne esetleg módosítani. Dr. Tuboly Marianna: Formailag megfelelőbbnek tartanám, hogyha a 2. szakasz (2) bekezdésében hivatkoznánk az 1. számú mellékletre. Ahol pályázati adatlap igényelhető az 1. számú melléklet szerinti formátumú pályázati adatlap igényelhető. Tarnóczky Attila: Ez is jó, de ne 1. számú legyen, mert az meg adott esetben egy 2. is. Tehát a mellékelt. Dr. Tuboly Marianna: Akkor a mellékelt pályázati adatlap igényelhető. Ez a legegyszerűbb. Tüttő István: Tarnóczky úr visszavonja? Tarnóczky Attila: Igen, ennek javára. Tüttő István: Aki Dr. Tuboly Marianna javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tóth úr javasolta, hogy 4,00-ra vigyük le az átlagnál az elvárt szintet. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 3 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tavaly 7.000 Ft volt a minimum. Kérem akkor elhangzott javaslatba, hogy 5.000 Ft-os minimumot határozzunk meg. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Én javaslom a 7.000 Ft-ot. Aki a javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Több javaslatom nincs, tehát nem fogjuk meghatározni a minimumot.Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 27/1999.(VI. 16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 27/1999.(VI.16.) számú a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiatalok tanulmányi ösztöndíjáról szóló rendeletét. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Aki az egész rendelettel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Tuboly Marianna: A rendeleti javaslatot kell megszavazni. Tüttő István: Nem kell az egész rendeletet még egyszer? Dr. Tuboly Marianna: Nem, hát most szavaztuk meg. Tüttő István: Megszavaztattuk. Ugyanaz jött ki. 11.) Javaslat a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Megkérem Balogh László urat, a bizottság elnökét, ha van kiegészítenivalója, tegye meg. Balogh László: Egy régebbi szerződés alapján módunk van arra, hogy Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen 9 nagykanizsai fiatal jusson kollégiumi férőhelyhez. Itt is az elmúlt idők tapasztalata alapján javasoljuk azt, hogy jó pár pontban finomítsuk az eredeti rendeletet. Bővebb konkrétumok nélkül csak a lényeget mondanám, mert a sajtó úgyis közzéteszi a szöveget, és olvashatjuk mindannyian. A szakmai bizottság egyértelműen egyhangúlag támogatta azzal a kiegészítéssel, - ekkor még ugye nem tudtunk a másik két bizottság módosító javaslatáról -, hogy mint OKSB elnök elfogadhatónak tartom a Szociális és Egészségügyi Bizottság, illetve az Ügyrendi Bizottság rövid módosító megjegyzéseit. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a rendeletet elfogadhatónak tartotta. A 3.§ 3. francia bekezdésében mindenki megkapta azt, hogy ha speciális városi érdek a továbbtanulás, ezt kérjük elhagyni. Ennyi volt a mi kérésünk. Tóth László: Az előző napirendhez képest szigorítani szeretném a rendeletet. Az előző rendeletben az ösztöndíj odaítélésénél 4 évben határoztuk meg azt az előírást, mi szerint ösztöndíj adható. Úgy kérem, hogy a rendelet 1.§-ában is a legalább 2 év 4 évre módosuljon. A 3.§ (1) bekezdésében a hallgató szociális körülményei, amely környezettanulmány útján ellenőrizhető, ezt kérem módosítani. Kell ellenőrizni. Tehát magyarán egy olyan megfogalmazás-formát kell befogalmazni, hogy kötelező ellenőrizni a környezettanulmányt. Szigorítanám a (2) bekezdést is, mégpedig úgy, hogy a tanulmányi eredményt minimum 4,00-ban határoznám meg. A (3) bekezdést pedig figyelmen kívül hagynám úgy ahogyan van egy az egyben. Tarnóczky Attila: Itt is megismételném az előző javaslatomat, de akkor a jegyzőnő változata szerint. Ha jól értettem az előző javaslatot, akkor a 2.§ (1) bekezdésébe kellene beírni, hogy a melléklet szerinti adatlapon. Marton István: Úgy gondolom, bár érdemben nem tudjuk orvosolni a gondot, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetemmel kötött szerződés a Pécsett tanuló diákjaink közül 9-et méltánytalanul hoz kedvezőbb helyzetbe az ország többi városaiban tanuló gyerekeinkkel szemben. Ha mondjuk 100 férőhelyünk lenne az ország különböző városaiban, akkor teljes mellbedobással tudnám támogatni a pécsi 9-et, ami valaha 5 volt, és az itt ülők arcaikon végignézek, jó néhányan még emlékeznek rá, hogy hogy duzzadt fel 9-re. Nem óhajtok én ezzel érdemben foglalkozni, mert tudom, hogy a gond nem orvosolható, talán úgy lenne orvosolható, hogy eladnánk a felét, vagy az összeset, és ebből fizetnénk mindenkinek, aki máshoz tanul és megérdemli. Viszont az adatlapot nem így fogadta el a Jogi és Ügyrendi Bizottság. Elnézést elnök úr elkerülte a figyelmedet, hogy az adatlap közepén, amikor a „Család jövedelme, és alatta kettő sorral a Család vagyoni helyzete” így lett elfogadva. Kérem, hogy erről szavazzunk majd. Ez azt hiszem, hogy csak korrekció, illetve pontosítás. Balogh László: Csak egy kis pontosítás. Elhangzott részemről, hogy ezen módosításokat nem a bizottság részéről, hanem mint elnök úgy gondolom, hogy logikus és egyértelmű, hogy bevegyük a rendelet-módosításba. Ezek szerint nem mindenki kapta meg. Bár most kaptuk meg a közgyűlés előtt. Tüttő István: Legyen szíves felolvasni elnök úr. Balogh László: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a 3.§ utolsó fél mondatának a módosításában azt kéri, -elhangzott az előbb- ha a speciális városi érdekek a továbbtanulás bekezdés elhagyását javasolja. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 módosítást javasol. Egyszer ugyan ezt, amit a Szociális és Egészségügyi, egyszer azt, hogy a pályázati adatlap képezze a rendelet mellékletét. És egyszer azt, hogy az adatlap a vagyoni helyzet szövegrész helyett a „Család vagyoni helyzete” szövegrész kerüljön. Akkor így azt hiszem, hogy egyértelmű, ami elhangzott. Dr. Kalmár Béla: Tóth Lászlónak azt a módosító javaslatát, hogy 4 évre hosszabítsuk meg a kanizsai állandó tartózkodás feltételeként ezt a megszabott feltételt, nem tartom jónak. Tekintettel arra, mert hogyha ilyen feltételt kikötünk, akkor az illető fiatal kiesik a Megyei Önkormányzat hasonló keretéből is, és itt Kanizsán sem fog szerepelni. Ezt egyáltalán nem tartom praktikusnak. Tüttő István: Miért esik ki? Dr. Kalmár Béla: Mert akkor a Megyei Önkormányzat hasonló keretébe se tud pályázni. Mert hogy 4 évig kanizsai állandó tartózkodást kell igazolnia. Tüttő István: Ha ott tudja igazolni, akkor itt is tudja, tehát semmi gondja nincsen. Dr. Kalmár Béla: Na igen, csak közben beköltözik valamelyik vidéki faluból és akkor Kanizsán itt a 4 év. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ez nem zárja ki a megyei pályázati lehetőséget, hisz a megyével megvan az a megállapodásunk, hogy azok a tanulók, akik nálunk bármilyen támogatásban részesülnek, mi azon mindig előtte döntünk Zalaegerszeg és Nagykanizsa városa és átfaxoljuk a megyének. Tehát dupla náluk kizáró ok, hogyha a városban kapott támogatást náluk nem kaphat már. Tehát összehangolt a megye területén a tanulmányi ösztöndíj odaítélése is és a kollégiumi férőhely, hisz a megyének is van a Janus Pannonius egyetemen kollégiumi férőhelye. Nem zár ki senkit semmilyen nagykanizsai állandó lakhely a megyei pályázati jogkörből. Ha nálunk nem kap tavaly is kapott. Ha már nálam a szó, engedjék meg, hogy kérjem, hogy ne vigyék le a határt 4,5-re azért, mert ez a rendelet viszont arról szól, ha szociálisan rászorul valaki, akkor a lakhatását könnyítsük. Hadd mondjak még egy érvet hozzá, hogy erre a 9 férőhelyre nem túl sok a pályázónk. Volt olyan év, amikor gondunk volt a férőhelyek odaítélésében. Volt olyan év, amikor 2 férőhelyet átadtunk. Kérem, hogy további szigorítást ilyen értelemben ne vigyenek be, mert az meg legyen érdekünk, hogy azért a kanizsai kollégiumi helyeket kanizsaiak kaphassák meg, és ne kelljen átadnunk másnak. Az eladásra lehetőség sincs, megpróbáltuk egyébként az alapítványi férőhelyeket értékesíteni, nem kéri senki a férőhelyet. Tüttő István: Azt hiszem mindenki emlékszik rá, hogy éppen a másik ösztöndíjat azért állapította meg a közgyűlés, mert nem tartottuk teljesen korrektnek, hogy a Janus Pannonius egyetemen támogatjuk a kollégiumot és egyéb területeken nem támogatunk. Ez volt az egyik indítékunk. Úgy látom több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Tóth László: Elnézésüket kérem, én nem voltam tisztába ezekkel a statisztikai adatokkal. Én is úgy gondoltam, és azért próbáltam szigorítani a rendeletet, hogy minél több kanizsai jusson ehhez a férőhelyhez. Ezeknek az adatoknak a tényében visszavonom a módosító indítványomat. Kivéve a 3. szakaszt, a 4 évet vontam vissza. Tüttő István: Nem a 4 évet, hanem a 4-es átlagot. Tóth László: Nem a 4 év már volt, hogy a 2 évről 4-re javasoltam. Tüttő István: Azt vonod vissza? Tóth László: Azt visszavonom igen. Fenntartom a 3-ból az (1)-es bekezdést és a (3)-as bekezdésnek a. Tüttő István: A vitát lezárva a módosító indítványokkal kezdjük. Módosító indítvány a Tóth úr részéről az volt, hogy határozottan fogalmazzuk meg, hogy ellenőrizni kell vagy ellenőrzi. Aki a módosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a módosítást elfogadja. Tüttő István: Javaslat érkezett a 3.§ 3. francia bekezdésre. Két bizottság is javasolta A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadva. Tüttő István: Tarnóczky úr javasolta a 2. § (1) bekezdésben, hasonlóan az előzőhöz, a melléklet szerinti adatlappal kiegészíteni az (1) bekezdést. Tehát adatlap melléklet szerinti adatlappal kiegészítjük. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Minősített többség kell ehhez is. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslattal egyetért. Kelemen Z. Pál: Amit megszavaztunk, az értelmetlenné teszi a harmadik szakasz harmadik francia bekezdését. Ugyanis ezután így fog szólni: A hallgató kiemelkedő tevékenysége a felsőoktatási intézményben a szociális helyzet figyelmen kívül hagyásával ha a továbbtanulás. Az egész szakasz kimarad, annak van értelme. Nem arról szavaztunk, hogy az egész szakasz maradjon el, hanem a speciális városi érdek …. ez volt Csákai úr előterjesztése. Ha az egész szakasz törlődik, akkor jó. Tüttő István: Természetesen az adatlapon azt a módosítást, amit a bizottsági elnök úr ismertetett, azt most meg kell, hogy szavaztassam, mert elfelejtettem, de végül is a bizottság támogatta, elfogadta. Kérem azért szavazzunk róla. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja. 28/1999. (VI.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 28/1999. (VI.16.) számú, a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázati rendjéről szóló rendeletét. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Most lenne az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a kórház vezetését ne várakoztassuk tovább, mert lehet, hogy nagyon élvezik a közgyűléseket, de lehet, hogy emberéletek vannak veszélyben. Kérem, fogadjuk el, hogy az Ő napirendjük következik. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 12.) Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Javaslom zárt ülésen való tárgyalását. Szavazzunk a zárt ülésről. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 184/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra, valamint a Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására című napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Mivel zárt ülést tartottunk, tájékoztatom a lakosságot, a sajtót, a médiák képviselőit, hogy milyen döntést hoztunk a zárt ülésen. A téma a kórházi gépbeszerzésre benyújtandó pályázatra és épület felújításra készült javaslatot tárgyaltuk meg, melynek a határozati javaslatok alapján az alábbi határozatot hozta: 185/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a 119.500 eFt-os összeköltségű gép-műszerbeszerzési és épületfelújítási programot támogatja. 2.) az 1. pontban meghatározott programhoz 1999. évben 30.000 eFt-ot a 2000. évben 14.000 eFt-ot a költségvetésben biztosítja gép-műszer beszerzés céljára. 3.) felhatalmazza a kórház főigazgatóját, hogy a főépület felújítását (26 millió Ft összegben) két év alatt saját beruházásban megvalósítja. 4.) felhatalmazza a polgármestert, hogy a gép-műszer beszerzést önkormányzati beruházásban valósítsa meg. 5.) a 2. pontban vállalt önkormányzati önrész 2000 évre csak eredményes pályázat esetén biztosított. Határidő: 1999. szeptember 30., illetve 2000. március 31. Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató Tüttő István polgármester 13.) Javaslat egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítására Tüttő István: Döntést hozotunk az egyes plasztikai sebészeti beavatkozások térítési díjainak megállapítása kapcsán. A térítési díjakat majd megjelentetjük, illetve a kórház is megjelenteti a megfelelő módon. Úgy tudom, megjelent a Kanizsa Újságban. Elfogadta az önkormányzat azokat a javasolt díjakat, amelyet a kórház a közgyűlés elé terjesztett. 186/1999.(VI.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a térítési díj ellenében igénybevehető egészségügyi szolgáltatások díjtételeit a Kórház Rendelőintézetnél a 3. számú melléklet szerint elfogadja 1999. évre. Előírásait 1999. június 30-tól kell alkalmazni. Felkéri a Kórház főigazgatóját, hogy az intézményi szabályzatot 3. számú melléklettel egészítse ki, az abban foglalt térítési díjakról az érintetteket tájékoztassa. Határidő: 1999. Június 30. Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató Tüttő István: Idáig ez volt az a rész, amit a televízió nem közvetített, illetve a sajtó nem vehetett rajta részt. Szeretném kérni, hogy a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. számú rendelet módosítására készített javaslatot még tárgyaljuk meg, mert ennek a határideje annyira szoros, hogy nem tudjuk különben időben értesíteni az érintetteket. A lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítása. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy függetlenül attól, hogy hány óra van, a Futball Club támogatás ügyét nekünk meg kellene tárgyalnunk, ez tovább nem folytatható. Amennyiben ezt egy héttel elhalasztjuk, hozhatunk bármilyen döntést, esetleges szükséges intézkedések megtétele semmivé nem marad, továbbá egy héten keresztül marad a tökéletes bizonytalanság a két vezető részéről. Ennek én rendkívüli veszélyeit látom meg kell, hogy mondjam, tehát azt javaslom, és kérek róla szavazást, hogy ezt a napirendi pont még tárgyaljuk meg. Tüttő István: Nem hozta javaslatba senki sem, hogy ne tárgyaljuk meg. De megerősítésként, ügyrendi javaslatként megszavazzuk, hogy ezt még megtárgyaljuk, és utána elmegyünk. Nem volt döntés, hogy meddig maradunk. Kérem döntsük el, hogy még megtárgyaljuk a labdarúgást. Szavazunk róla, és akkor azt követően most már abban is szavazunk, hogy utána befejezzük. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A korábbi gyakorlat az volt, hogy 9-kor felállunk és hazamegyünk. Szeretném, ha még reggel előtt hazamehetnénk, tehát tárgyaljuk meg a lakások bérleti díjáról szóló rendelet módosítását. 14.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 35/1995. (XII. 12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kámán László IKI intézményvezető Kámán László: Nincsen szóbeli hozzáfűznivalóm. Tüttő István: Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy alternatív között kell választani. Azért szeretném ismertetni a Szociális és Egészségügyi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatokat támogatva az „A” változat, vagyis a lakbérek infláció mértékével azonos, tehát 100%-ával történő emelését támogatta. Ügyrendi és Jogi Bizottság a rendeletmódosítással egyetértett. A Lakásbérlők Egyesülete a „B” változatot tartja elfogadhatónak, mely az infláció 80%-ával történő 11,4%-os lakbéremelést jelentene. Kérem ezek után a döntést. Az „A” változatot teszem fel először szavazásra. Amely a 14,3%, magyarul az infláció teljes mértéke, ez azt jelenti. Tehát az infláció 100%-a, de az 14,3%-nak felel meg ez az „A” változat, kérem erről döntünk. A közgyűlés 22 szavazattal, 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 29/1999. (VI. 16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1999. (VI. 16.) számú remdelete a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996.(III.26.) sz. rendelettel módosított módosított 35/1995.(XII.12.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15.) Beszámoló a Nagykanizsai 1. Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Mindannyiunk előtt ismert, hogy a labdarúgó csapat a profi ligába való kerülésért vívott kemény csatában eredményesen vett részt, és bekerült a profi ligába, melyért elismerésünket fejezzük ki, és elmondhatjuk, hogy ma Nagykanizsán az élsport, tehát az ún. minőségi sport a labdarúgás részéről a legmagasabb szinten reprezentálva van. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzat önmaga nem képes arra, hogy finanszírozni tudjon egy ilyen minőségi sport club működését, de ahhoz, hogy egyáltalán ez a sportág eltudjon indulni, tehát nevezni tudjon, és meg tudja kezdeni az arra való felkészülést, hogy ősztől a profi ligába működjön az önkormányzatnak döntést kell hoznia forrás ügyében. Közben ugye meg kellene tárgyalni a labdarugó klub, tehát a Futball Club Szolgáltató Kft. munkájáról készült beszámolót. Én azt hiszem, hogy azt most soroljuk a 2. helyre, mert lehetségesnek tartom, hogy annak a tárgyalására ma nem kerül sor. Hiszen túl későn kaptuk meg a könyvvizsgálói jelentést, sok olyan észrevétel van a könyvvizsgálói jelentésben, mert aggályos a könyvvizsgálói jelentés megállapít olyan tényeket, amelyeket most nem kívánok elmondani, zárt ülésen óhajtom, illetve javaslom a tárgyalását, azonban ez függetlenül ennek a mérlegnek és a könyvvizsgálói jelentésnek a tényeitől a továbblépést mindenképpen ennek a napirendi pontnak, tehát nem a beszámolóval, hanem a támogatással kapcsolatos napirendi résszel foglalkozunk. Remélem ezzel egyetértnek. Dr. Fodor Csaba: Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és a pótlólagosan megküldött anyag tulajdonképpen a Gazdasági Bizottság határozati javaslatait tartalmazza, amely az 1. ponthoz mégiscsak valamit hozzá kellene fűzni. Valóban mindenkinek az élt a fejében, hogy a mérlegbeszámolóról a számviteli eredmény számviteli törvény szerinti eredmény beszámolóról van szó. Igazából a Gazdasági Bizottság azért fogadta el az 1. határozati javaslatot, és kivette belőle az eredeti előterjesztés szerint és a könyvvizsgálati jelentés kitételt, mert hiszen az anyaghoz tartozik egy beszámoló, és ha azt annak fogom fel, és nem a mérlegbeszámoló, félreértés ne essék, egy szöveges, írott anyag, amit a kft. ügyvezetője csatolt az anyaghoz. Ha ezt a beszámolót tekintem, akkor erről azt mondjuk, hogy ezt elfogadjuk, mert ezt tudomásul vesszük, ezzel sok mindent nem tudunk csinálni, tehát csak ilyen mértékben foglalkozik a beszámoló fogalmi körébe a Gazdasági Bizottság, mert mi sem kaptuk meg a mérleget. Tüttő István: A mérlegbeszámolóról szó sem lehet. Dr. Fodor Csaba: Nem is volt az előterjesztésben. Egyfajta beszámoló volt, és az a fajta beszámoló, itt van mögötte, ha szükséges, akkor fogadjuk el, de nem a mérlegbeszámolóról szól a történet. Hiszen a könyvvizsgálói jelentés és a beszámolót azt valóban most kaptuk meg, talán tegnap este a Gazdasági Bizottság tagjai azt hiszem. Te nem is vagy tagja a Gazdasági bizottságnak. A Gazdasági Bizottság tagjait említettem, akik megkapták. Hát az egy dolog. Most ez a helyzet. Ezért a polgármester úrnak a …. vissza kell hozni, akkor viszont már egy új napirendi pontként, és akkor majd a két bizottság a Pénzügyi és a Gazdasági is megtárgyalja, és akkor a közgyűlés hozhat róla érvényesen döntést úgy gondolom. A Gazdasági Bizottság kicsit megdöbbent azért, amikor ez a napirendi pont úgy került hozzá, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságtól elvártuk volna azt, hogy legalább azt mondja, hogy igen, a sportbizottság úgy döntött, vagy az az álláspontja, hogy szükség van Nagykanizsán a professzionális ligában induló csapatra, és ehhez próbáljunk meg forrásokat teremteni. Nem ez történt. Az eredeti előterjesztésben volt egy előterjesztés 21 néhány millió forintról, a „B” verzió tartalmazott 11 néhány millió forintot, ez volt a 2/a és 2/b az eredeti szerint. Az Oktatási bizottság nagyszerűen keresztül vágta a gordiuszi csomót és azt mondták, hogy a 2/c javaslatot támogatnak, amit majd a Gazdasági bizottság fog kidolgozni. Hát körülbelül ez volt a lényege. Nagyon ügyes volt, de hát én azt gondolom, megoldottuk mi a problémát, nincs ebben hiba, de én azt szeretném azért, hogy ha az Oktatási bizottság elnöke nyilatkozna arról első körben, hogy igen, fontosnak tartja a bizottság, hogy a professzionális ligában induló csapata legyen a városnak. Mert ha így van, akkor a Gazdasági Bizottság itt fekvő, most már csak sima 2. tört betű nélküli javaslatát tudom támogatni. Ami arról szól valóban, hogy a Gazdasági Bizottság úgy foglalt állást, hogy 25 millió forint összegben biztosítsa a támogatást a kft-nek, fedezetéül pedig az iparűzési adó előirányzatát, ez azonos összeggel megemeli van az előterjesztésben. A Gazdasági Bizottság 9 igen szavazat, 2 tartózkodás, 1 nem szavazattal fogadta el ezt a határozati javaslatot. A 3. határozati javaslatnak többé-kevésbé az … a Gazdasági Bizottsági ülésen elhangzott. Nem olvastam fel az egészet természetesen, tehát az írottaknak megfelelően. Balogh László: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság valóban megtárgyalta még először, jóval a Gazdasági Bizottság előtt a beszámolót és a hozzá kapcsolódókat. Ennek a lényege röviden ismertetném a következő: A beszámolót mi is többé-kevésbé tehát azt az írásos anyagot elfogadtuk, hozzátéve azt a kitételt, hogy kérjük a könyvvizsgálói jelentés azonnali csatolását. Ezt jelen pillanatig nem kaptuk meg. A 2. a pont arról szólt, hogy a PNB-ben való indulást 25 millióval támogassa Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ezt 1 igen, 4 nem és 3 tartózkodással elvetettük. A 2.d pont pedig arról szólt, hogy NB-I-ben való induláshoz szükséges 17,5 millió forintos támogatást megadná az önkormányzat ezt is elvetettük 3 igen, 0 nem és 5 tartózkodással. És volt még akkor egy más jellegű 3. pont, amely az utánpótlás támogatásáról szólt. Ezt elnapoltuk, jelezvén azt, hogy az Olajbányász SE-re és a létesítményekre hamarosan a július 6-i közgyűlésen visszatérünk. Igen, levetettük a döntésünket, mi még ebbe a körbe jóval előbb kerültünk be, megadtuk a lehetőséget arra, hogy a továbbgondolkodás a gazdasági szakemberekkel együtt és felvértezve tovább tartson, esetlegesen újabb plusz szempontok lépjenek be az olyan döntésbe, amely minél többek számára elfogadható. Azért döntöttünk így, mert ugyan örömünket fejeztük ki a siker fokán, de Nagykanizsa város mai gondterhei közepette nem tud felvállalni egy PNB-s csapatot. Ez így racionális, logikus és etikus. Az év elején is ez hangzott el, amikor azt a bizonyos 28 milliós támogatást megszavaztuk nem kis harcok árán. Tehát hogy az 1. FC Kft-nek a PNB-nek meg kell szereznie a szükséges szponzorokat, fő szponzort, erre a mai állapotra, vagy a mostani … állapotra. Ez eddig nem történt meg sajnos, de talán még vannak kis csodák. Így a véleményünk felvértezve a megkötött határozati javaslatainkkal együtt és az itt elhangzottakkal, hogy az a féle határozati javaslat tervezet, ami a Gazdasági Bizottságban született, tudom indokolni az OKSB-s állásfoglalásunkkal, hozzátéve, hogy mint OKSB elnöke most is utólagosan véleményezhetem. Tehát az első határozati pont a kft. beszámolójának elfogadása az így megtörténhet. Viszont a PNB-ben való indulást ugyan fontosnak tartjuk, de az ehhez szükséges támogatást, tehát az itt szereplő 25 millió forintot nem tudjuk, beszélek most az önkormányzat nevében, OKSB indukálásban, nem tudjuk biztosítani.. Helyette ez felvetődött már akkor OKSB szinten, ugyan nem konkretizálva, de helyette támogatnánk egy olyan elképzelést, hogy a kft. akár ebben a névértékben, adjon ki ún. gyeptégla jegyet. Erről még biztos szó esik még a mai este folyamán, ebből a város is venne természetesen valamennyit, itt lenne a dolgunk, hogy ezt konkretizáljuk, s a városvezetés segítene abban, hogy ez az akció esetleg sikeres legyen. Legyen ez egy nagy városi összefogás, ez a véleményem, van rá még két hetünk, mert hogy a június 30-i nevezési határidőig mondjuk június 29-i rendkívüli közgyűlést el tudnánk képzelni. Addig még sok minden történhet. Ez az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnökeként a véleményem, felvértezve a bizottsági határozati javaslatunkkal. Budai István: Én kénytelen vagyok ellentmondani azoknak, akik azt javasolják, hogy a kft. beszámolóját fogadjuk el, úgy ahogy az előterjesztés történt. Hát azért vagyok kénytelen ezt mondani, mert a beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést együtt úgy szokták érteni, hogy az a mérlegbeszámoló. Nem egy valakinek a szövege. Nekem az a kérésem, és a polgármester úrral értenék egyet, hogy ezt ma ne tárgyaljuk, tudniillik a könyvvizsgálói jelentés is és a mérleg is mond nekünk olyanokat, legalábbis nekem mond olyanokat, amelyeket igenis a tulajdonosnak meg kell tárgyalni, és igenis következményei lehetnek. És ezért én azt javaslom, hogy a következő folytatólagos közgyűlésen ezt a témát ismételten vegyük elő, és akkor tárgyaljuk meg a mérlegbeszámolót és a könyvvizsgálói jelentést. Én nekem ez határozott kérésem, ugyanis többszöri kérésre sem tudtuk megszerezni határidőre a mérlegbeszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, így a Gazdasági bizottság tagjai tegnap délután vagy ma délelőtt kapták meg, a többi tagok pedig nem is kapták ezt meg. Tehát nem vagyunk döntési helyzetben, mert nem tudnak róla, hogy mi van benne. Olyanok vannak benn, olyan dolgok, Tüttő István: Ne mondd el. Budai István: Nem mondom el, csak amik igenis megérnek egy misét, és foglalkozzunk vele. Én erről ennyit. A többi az majd még kialakul. Én még egy témát mondanék, hogy előttünk van egy javaslat a Futball Kft. támogatására az 1 millió forintos támogatásra értem ezt az ügyet. Én nekem az a véleményem, hogy ez nem támogatás, mert ez a törzstőke befizetése. Ugye tavaly jegyeztünk mi a 3.250 eFt-nak a 70 vagy 75%-a.. tisztázni kellene Farkas úr, mert te 70%-ot mondasz, a közgyűlési anyagban 75 van, de akármelyik igaz, akkor sem 2.250 eFt, mert ha 70%, akkor 2.275 eFt, ha a 75% 2.438 eFt-ot kellene összesen befizetni. És nekem az az érzésem, hogy amikor támogatásról beszélünk, akkor csak azért beszélünk róla, mert nagyon megszoktuk ezt az elnevezést, hogy támogatás. Ez szabályos jegyzett, de be nem fizetett törzstőke, ezt így hívja a szakirodalom. Én így kérem majd ezt az anyagot helyesbíteni és elfogadni. De még egyszer azt mondom, hogy a következő közgyűlésen feltétlenül foglalkozzunk a mérlegbeszámolóval, és a könyvvizsgálói jelentéssel. Marton István: Ügyrendi javaslatom kapcsolódik a Budai képviselőtársam által elmondottakhoz, mert ebben a percben vagy berekesztjük ennek a napirendnek a tárgyalását, vagy át kellene mennünk zárt ülésbe, mert hát Budai úr is úgy vette észre, hogy … hőmérsékletet tanúsított. De mivel a tény tény, hogy a képviselők döntő része nem is látta a könyvvizsgálói jelentést, hát egyszerűen nincsenek döntési helyzetben, sem igent sem nemet nem tudnak mondani. Nekem az a javaslatom, hogy a folytatólagos közgyűlés 1. napirendjeként ezzel kezdjünk, mert ez egy komoly falat lesz. Tüttő István: Természetesen addig pótolni kell időben az anyagok eljuttatását. Kelemen Z. Pál: Amikor felvezette ezt a napirendi pontot, ha jól értem, akkor Ön azt mondta, hogy tárgyaljuk két részben. Tulajdonképpen igazság szerint két napirendi pont lenne. Az egyik része a beszámoló Tüttő István: Én erre mondtam, hogy ne tárgyaljuk. Kelemen Z. Pál: Hogy ne tárgyaljuk, ennek a beszámolónak egy része .. a gazdasági rész, a másik a Futballklub Szolgáltató Kft. támogatása. Ezt tárgyaljuk ma. Nem foglalkozhatunk ma olyan kérdéssel, a beszámoló kérdésével, amivel nem vagyunk képbe. Most a támogatásról. Kérem, hogy erre szorítkozzunk és erről tárgyaljunk. Tüttő István: Eldöntöttük, hogy 1. napirendi pontként a folytatólagoson a beszámolóval, a mérlegbeszámolóval és a könyvvizsgálói jelentéssel kezdünk, kérem, hogy szorítkozzunk kimondottan a támogatásra, illetve amiről egyik támogatásról kiderült, hogy azt törzstőke emelés, a másik pedig vagy befizetés. Dr. Fodor Csaba: Kétféle beszámolóról beszélünk, azért ez mindenkiben tudatosuljon. A Gazdasági bizottság sem a mérlegbeszámolóról szólt, hanem erről az írásos anyagról. Módosító javaslatom, ami ügyrendi, az 1. határozati javaslatot szíveskedjenek kiegészíteni úgy. A következő folytatólagos ülésen a mérlegbeszámolót és a könyvvizsgálói jelentést tekintsük át, és akkor ezt napoljuk el, mert úgy lesz lehetőségünk ezzel nyitni, mert ha lezárjuk, akkor rendkívülit kellene összehívni. Tüttő István: Megszavaztatom, hogy elnapoljuk. Dr. Tuboly Marianna: Nem kell elnapolni …. Kelemen Z. Pál: Megvárom, amíg lehiggadnak a kedélyek polgármester úr, mert itt különböző urak, különböző papírokkal futkosnak, és így nehezen tudok koncentrálni a mondandómra. Zsoldos Ferenc: Mind a két témát egyidejűleg kell tárgyalni, mivel június 30-a a nevezési határidő, a folytatólagos közgyűlésen belefér a két téma. Mert én azt hiszem, meggyőződésem, hogy a kettő nagyon is összefügg egymással. A korábban elhangzottak is ezt bizonyítják. Irreális felvetni azt a kérdést, hogy most döntsünk a 25 millió forintos támogatásról, akkor amikor megfelelő kép nem áll a közgyűlés rendelkezésére. Egyetlen egy konkrét, megfogható dolgunk van, hogy a csapatnak, illetve a kft-nek meg van a lehetősége a profi bajnokságba való bekerülésre. De azért a kettő mégis összefügg egymással. Tehát napoljuk el mind a kettőt. Tüttő István: Ez az ügyrendi javaslat. Szeretném megkérdezni, mert én nem vagyok tisztában, hogy az az egy 21-től a hátralévő pár nap, hiszen ott is lesz még egy hétvége közben, mire elég? Tarnóczky Attila: Megtárgyalni, másra nem. (Nem a mikrofonba mondja) Dr. Fodor Csaba: (Nem mikrofonba beszél, nem jól hallható!) ... a mérlegnek nincs köze ahhoz, hogy adjuk azt a pénzt, vagy nem adjuk. Tök független a kettő. Tüttő István: Kérem, megszavaztatom a javaslatot. Aki most igent nyom, az úgy fog dönteni, hogy ma ezzel befejeztük a tárgyalást, és 1 hét múlva ezzel a témával, de mindkettővel foglalkozunk. Kérem a figyelmükbe ajánlom, hogy ennek a kockázatát is mérlegeljék. Kérem szavazunk. A közgyűlés 3 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a javaslattal nem ért egyet. Bicsák Miklós: Én csak ideges voltam, hogy ne szavazzuk le. (Nem a mikrofonba mondta) Kelemen Z. Pál: Számomra egyértelmű, hogy hogyan fogok a végén szavazni. Ugyanis egy város, amelyiknek a profi bajnokságba feljut a csapata, és azt nem támogatja, az iszonyú hibát követ el. Az a ritka eset fordult elő ma, hogy számítottunk a szakma véleményére, számítottunk, hogy az OKSB állást foglal ezzel a kérdéssel kapcsolatban, e helyett kaptunk valamit, nem tudom, mit. Szóval a véleményem szerint az OKSB sportkérdésben bebizonyította a döntésképtelenségét és alkalmatlanságát ebben a kérdésben. Megdöbbentő, mert ez az első ilyen eset Nagykanizsa önkormányzatiságának történetében. Én ilyenre nem emlékszem, ha valaki tud egy ilyet, akkor szóljon nekem, fizetek neki egy sört. Mindezek ellenére egyértelmű, hogy arra szólítom fel képviselőtársaimat, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság határozati javaslatát szavazza meg. Balogh László: Nem akarom még egyszer elmondani azt. Én úgy érzem egyértelmű volt az állásfoglalásunk, és itt elhangzott ötlet is, amely dologban azt hiszem, hogy most közösen kell döntenünk. Hadd ne mondjam el még egyszer az elhangzottakat. Tarnóczky Attila: Valóban fura helyzet alakult ki. Az OKSB körülnézett, hogy hogy állunk gazdaságilag, és ennek megfelelően lelkiismeretesen döntött. Ezzel szemben a Gazdasági bizottság sportbizottságnak kinevezte magát, és nem törődve semmivel lelkesedésből, indulataiból szintén döntött egészen másképp. Hogy ki járt el helyesen, arról hosszú vitát lehet folytatni természetesen. Én azért figyelmeztetném Önöket, hogy milyen a gazdasági helyzete a városnak kedves képviselő urak, és ha ne adj isten itt ősszel csődbe jutunk, mert ne tessék ezen teljesen mosolyogni, akkor majd emlékezzenek a történtekre, amelyek ezt mind megelőzik. És hozzáteszem, hogy nem 25 millió forintról beszélgetünk, mert a folytatólagos közgyűlés, illetve azt követő közgyűlésen még 6,5 millió forintot kell adni az intézmény fenntartására. 2,5 az utánpótlás csapat fenntartására, ez van előterjesztésben kedves képviselő urak, hölgyek, és természetesen azt is el kell mondjam, hogy a második félévben, pontosabban jövő év első felében ezt a játékot, hogy úgy csinálunk, hogy a támogatásunkból leszámítjuk a klub által a helyi adók bevételből jutó részt, ami szerintem 3-4 millió forint, ha nagyon jól dolgoztak, azt még el sem lehet játszani. Újabb kérdés, hogy a beterjesztett igények, azok megfelelnek-e a valóságnak. Tehát ez az egész finanszírozható ennyiből. Én úgy gondolom természetesen ki lehet használni a dolog politikai részét, két héttel ezelőtt lehet tenni a város anyagi helyzetéért aggódó nyilatkozatokat a Kanizsa Újságban, amiből az derül ki, hogy az intézményeinket, amelyek fenntartása egyébként kötelező önkormányzati feladat, nem úgy az Olajbányász Futballklubnak a fenntartása önkormányzati részről végeredményben egyedül. Hát ezt is hitelben fogjuk állni természetesen, meg kell mondjam, még akkor is, ha a Gazdasági Bizottság azt a bizonyos helyi adóbevételt egy merész ceruzamozdulattal megemelte a szükséges összeggel. Én kérem jól fontolják meg, hogyan döntenek. Egy ilyen döntés után, ami azt a terhet felvállalja a város számára, nekem biztos nem lesz erkölcsi alapom óvodákba, iskolákba járni, és hivatkozni arra, hogy milyen lépéseket kell megtenni, biztos akad majd Önök között, aki ezt a feladatot annak ellenére felvállalja, hogy ezt az összeget kiadhatónak véli. Dr. Fodor Csaba: Csak annak okán, hogy megszólíttattam, mint Gazdasági Bizottság elnöke, a Gazdasági Bizottság nem venné magának a bátorságot, hogy sport, kulturális, oktatási ügyekben kutakodjék. Azt vártuk volna el a sportbizottságtól és nem azt, hogy gazdasági ügyekben kutakodjék. A gazdasági bizottság egyébként lehet, hogy politikai döntést hozott, de ez egy FIDESZ többségű bizottság, és mint mondtam 8 igen, 3 nem és 1 tartózkodás volt. Nem tudom, én köteles vagyok ezt idehozni a közgyűlés elé, illetve a másikban 9 igen, 2 tartózkodás 1 nem szavazat volt. Nem tudom. Én egyébként egyetértettem a gazdasági bizottság többségi szavazatával magam is úgy gondoltam, hiszen ennek a kft-nek vagy ennek az egyesületnek mi azt mondtuk tavaly nem? Ígéretet tettünk, vagy mondtuk volna nekik, hogy urak, úgy készüljetek, hogy maradtok az NB-I-ben. Vagy az oktatási bizottság javaslatát felvállalhattuk volna, és azt mondjuk, hogy még ott sem, hanem az NB-III-ban, mert körülbelül ez volt az az álláspont, ami …. javaslat. Mert mi gyeptégla jegyekben nem gondolkodtunk. Köszönjük szépen. Mi ennél komolyabban gondoljuk a gazdaságot. Tüttő István: Persze azt a kérdést sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogyha nem kerül be a csapat a felsőbb osztályba, akkor is költségei vannak, mert ugye nem arról beszélgetünk, hogy fel kell számolni a labdarúgó szakosztályt. Ha pedig nem arról beszélgetünk, akkor a forrás a II. félévben is kell akár NB-I-ként is, legfeljebb egy pár millióval kevesebb. Legalább is az, ami felvállalható. Tehát én azt hiszem, hogy inkább azzal foglalkozzunk, hogy hogy lehetne az ügyet sínre tenni, arra senki nem tud garanciát vállalni, hogy ez meddig tudjuk gördíteni ezen az úton ezt a csapatot, de meg kell próbálni, mert ennek hiányában az egész eddigi befektetett akármiről is van szó, pénz, energia kárba fog veszni. Tehát ezzel foglalkozzunk javaslatom szerint. Birkner Zoltán: Döbbenetes számomra Fodor úr emlékezőtehetsége. Döbbenetes azért, mert Ő is ugyanitt ült február, március magasságában, amikor előkerült az a 28 millió forint és akkor egészen tisztán emlékszem arra, hogy elég egyöntetű válasz volt akkor a 28 millió forintra, hogy igen, adjuk, de arra kérjük a Futballklub Kft-nek a vezetőjét, hogy tegyenek meg mindent a feljutás érdekében, és ha ez sikerült, akkor közben tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy fő szponzort találjanak. Most akkor ehhez képest azt mondani, hogy ez el sem hangzott, vagy hogy nem emlékszik ilyenre, ez azért kicsit döbbenetes számomra egyrészt. Másrészt pedig Fodor úr meg szeretném kérni arra, hogy legyen szíves ne hangoztassa mindig, hogy melyik bizottság milyen többségű, nem tudom, hogy hallja-e ezt a mi szánkból rendszeresen, hogy a Pénzügyi Bizottság az ügyrendi bizottság, amikor valamilyen döntést hoz. Nem tudom, hogy van-e ennek súlya, mert hogyha én magamba szeretnék nézni, akkor FIDESZ-es létem ellenére nagyon komolyan vívódom ezen a kérdésen, és nem azért mert FIDESZ-es, hanem azért, mert engem megválasztottak ide, és úgy gondolom, hogy van egy döntési szituáció, amit most okosan kellene megoldanunk. Tehát megkérném arra, hogy szokjon le erről a FIDESZ-es gazdasági többségű mondatokról, mert úgy érzem, hogy ez mindig egyfajta belerúgás a másikba. Ezt nem teszi meg senki más, magán kívül. Minden egyes alkalmat kihasznál Fodor úr arra, hogy ennek valami politikai élt adjon. Megszeretném kérni arra, kicsi ez a város erre, inkább okosan gondolkodjunk a megoldáson. Tarnóczky Attila: Talán sorrendben kedves képviselő úr. Előbb én válaszolnék Önnek, utána Ön válaszol. Kedves Fodor képviselő nem beszéltem arról, hogy a bizottságokban politikai döntések születtek, annál inkább, mert tökéletes keveredés Dr. Fodor Csaba(Nem lehet érteni, hogy mit mond!) Tarnóczky Attila: Nem kedves képviselő úr. Én azt mondtam, hogy Ön csinál ezekből a döntésekből és az egész helyzetből, én azt mondtam, a bizottságban nagyon érdekes helyzet alakult ki, az Oktatási Bizottságban gyakorlatilag párt színektől függetlenül alakult ki az a vélemény a Gazdasági bizottságban párt színektől függetlenül alakult ki az ellenkező vélemény, ezért nem lehet ebből politikát csinálni szerintem. De abból, hogy az ellenvélemény hangoztatott politikai hátsó szándékokkal próbálják nehéz helyzetbe hozni, arra persze van lehetőség. Én úgy gondolom kedves képviselőtársaim, hogy a város gazdasági helyzete olyan, hogy igen is indokolt ha minden bizottság törődik a javaslatai anyagi fedezetével, mert ha nem teszi ezt, nagy hibát követ el. És bizony itt annak idején tavasszal hát tessenek visszaemlékezni, ígéretek hallatszottak, talán nem felejtettük el, hogy ez az egész klub három lábúvá válik. Pillanatnyilag 1,5 lába van, ha mi megvagyunk egy lábként. Mert még van egy fél lába. A harmadik láb ami kellene ahhoz, hogy tényleg ez a város jelzője, most a városról beszélek, nem az önkormányzatról, azt a fajta kiadást, az sajnos hiányzik, és egyszer valamit számon is kellene kérni az állandó ígéretekből, mert különben mindig ígéretek alapján 50-100 millió forintokat ki fogunk adni. Törőcsik Pál: Nincs mire válaszolni Tiszetelt Polgármester Úr, Tisztelt Képviselőtársak. Remélem egy kicsit lehiggadtunk, és beszéljünk arról, amiért ezt a napirendi pontot mindenképpen megszerettük volna ma tárgyalni. Én azt hiszem, kezdjük azzal, amibe egyetértünk azt hiszem. Örülünk, hogy a csapat felkerült a profi nemzeti bajnokságba. Azt hiszem abban is egyetértünk, hogy nagyon szeretnénk, és nagyon jó lenne, hogyha biztosítani tudnánk ennek a csapatnak a profi bajnokságba való szereplését. Abban is egyetérthetünk ugye, hogy de ezt nem minden áron. Nézzük mik a megoldások. Arra is emlékszünk ugye mindannyian, hogy azt mondtuk, hogy segítjük a csapatot, hogy feljusson, megadjuk neki a támogatást. Ők ezt teljesítették. Azt is elmondtuk, amikor ezt a támogatást adtuk, hogy az önkormányzat egyedül nem lesz képes megfinanszírozni a profi ligába való szereplést. Eddig mindannyian egyetértünk igaz? Nézzük tovább. Azt is mondtuk, és vártuk, hogy megfelelő szponzor, úgy nevezett fő szponzort, vagy fő szponzorokat találnak, hogy ennek a költségeinek a fedezete biztosítva legyen. Az igaz, hogy az idő az nem nekünk dolgozott, és nagyon rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy fő szponzort találjanak, de erre majd gondolom, hogy alkalmunk lesz erről hallani még. Én mégis azt mondom, hogy egy olyan összefogást kellene megteremteni a városban, és itt most még egyszer erre a bizonyos gyeptégla jegy kibocsátásra gondolok, erre megvan a lehetőség. Énnekem konkrét javaslatom az lenne. Egyszer: az 1. Futball Kft. hívja össze a taggyűlését, és bocsásson ki 50 000 db 500 Ft névértékű gyeptégla jegyet, ez 25 millió forint. Javaslatom az, hogy az önkormányzat ebből vásároljon meg 5 millió forint értékű jegyet, és a többit pedig próbálja minden rendelkezésre álló eszközzel értékesíteni és eladni a városban. Ezzel még mindig nincs biztosítva a profi bajnokságba szereplés. Egy hét múlva a folytatólagos közgyűlésen hallani fogunk már a szponzorokkal való tárgyalás eredményeiről. Körülbelül valamiféle ígérvényünk már lesz arról, hogy mi az az összeg, ami várható és potenciálisan rendelkezésre fog állni. Ez a javaslatom, és most ne döntsünk a 25 millió forint egyértelmű biztosításáról, halasszuk ezt a döntést a folytatólagos közgyűlésre egy kis időt kell nyernünk, és azt ajánlom, hogy ott folytassuk majd a beszélgetést, amiben egyetértünk, és én itt sem utalással, sem más módon nem kívánok a politikai csatározásokba és politikai vitákba belefolyni, mert ez ugyanis nem az. Úgyhogy ennyit szerettem volna elöljáróban elmondani. Tüttő István: Azt azért kiegészíteném, hogy az idő nekünk dolgozik, de csak ő egyedül, szóval itt van a baj, mert az idő ha dolgozik, és más nem, akkor az eredménye kellemetlen. Dr. Fodor Csaba: Feltételen fontos, hogy válaszoljak, mert a politikát nem én hoztam fel, hanem alpolgármester úr mondta azt, hogy itt politikai célokra használjuk föl. Erre mondtam válaszul, hogy korántsem így van. Erre mondtam válaszul, hogy a Gazdasági bizottság elnökeként elő kell terjesztenem a Gazdasági bizottsági többségi javaslatát, amire csak megjegyeztem, hogy miféle aljas politikai célok lehetnek azok, ha én a többséggel azonosulok, és ki a többség, cáfolat volt. A Birkner Zoltán úrnak pedig azt üzenem, hogy nem szelektív az emlékezetem, pontosan emlékszem, valóban úgy van ahogy mondja, és nem mondtam azt, hogy nem volt ilyen, csak hát a helyzet az, hogy most van egy próbababa és arra rá kell adni a kabátot, és ezért felelősségteljesen kell dönteni. Egyébként meg én azt gondolom, hogy megpróbálom megfogadni Birkner úr tanácsait, mert hogy elég gyakran osztogatja, de egyet nem vagyok hajlandó megfogadni, és nem is tudok betartani, amikor fölszólított a közgyűlést ugye arra, hogy felejtsük el azt a szót, hogy tisztesség, és a hasonló tanácsait nem fogom tudni megfogadni. Dr. Horváth György: Vita volt itt, hogy mit tárgyal meg mit nem az OKSB, nem ezt tárgyalta. Egyezzünk meg, hogy nem ezt az előterjesztést tárgyalta, nem is hasonlított hozzá. Tehát itt a vádaskodás nem biztos, hogy alapos. Azért emlékeztetném arra a tisztelt közgyűlést, 1994-1999-ig az Olajbányász, mindegy hogy hogy nevezem futballszakosztály vagy klub, 101 millió forintot kapott. Azon kívül, tehát mutatva azt, hogy a város hogyan támogatta azon kívül a 38 millió, a 28 millió és egyéb. Körülbelül ez is 100 milliós nagyságrendet tett ki az utolsó 5 évben. Ugyanakkor kérdezem azt, hogy milyen tudomásunk van arról, hogy hogyan számolt el, vagy ki tud arról, hogy hogyan költik el ezt a pénzt? Kinek van tudomása róla, hogy mire megy ez a pénz, jóllehet, így 200 millió forintról van szó. Ugyanakkor elgondolkoztató, tudom, hogy nem egészen ide való, kérem szépen 1998-ban az Olajbányász mérkőzésein 300 Ft-os jeggyel számolva 406 néző volt mérkőzésenként, ebben az évben pedig 607-et számoltam, de valószínű, hogy több volt, körülbelül olyan 800 volt átlagban. Probléma, hogyan fog dönteni az ISM, marad-e 12 csapat, és akkor mi a befektetett pénz, és láttam a szombati mérkőzést. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a magyar bajnokság egy-egy hétvégi mérkőzéseink összesen 30-35 ezer néző van az egész országban. Nemrég láttam a Sansiro stadiont szerencsére Milánóban, ahol minden mérkőzésen minimum 65 ezer néző van. Hát ugye mások a viszonyok, és más a foci is. Bicsák Miklós: Nagyon örülök, remélem megtisztelnek Marton úr is nem megy el, és T. Kanizsai polgárok. Itt nagyon pesszimista a hangulat. Először is kérném tisztelettel polgármester urat, hogy erről a témáról, ha szavazásra kerül, név szerint kérném és javaslom hogy szavazzanak a T. képviselőtársaim, másodszor kérem azt polgármester úrtól, hogy hallgassa meg az itt lévő jelen Olajbányász vagy sportklub vezetőit, hogy a támogatással kapcsolatban egy-két gondolatot. Mert amiről beszéltünk a másik napirendi pont, az most nem téma, hanem a támogatásról van szó. A városnak másodszor adatott meg az, hogy a labdarúgó csapat felkerült a profi ligába. Nagykanizsa városnak élsportja van. Nagyon sok embernek nem tetszik eszi nem eszi így áll hozzá a kérdéshez. Ez nagy szó. Nagyon sok város örülne annak, hogy újra ezzel a lehetőséggel, hogy a városa az újságok, a tv, stb. szerepel. A labdarúgás az a sport, ami a városnak az élvonalában van. Nézzük meg a többi sportokat, hogy hova jutott. Sorolhatnám, nem megbántva, és elnézést kérek a kosárlabdától, a kézilabdától, mind lefelé ível a skálája minden egyinek. Az a csapat, aki idáig eljutott, és mint képviselők közösen egy hajóba utaztunk tavasszal is megszavaztuk, most kérem elkezdünk távolodni tőle. Ez nem így van képviselőtársaim. Én mint vállalkozó is, kijelentem, erőmhöz, képességeimhez képest támogatom a sportot, Nagykanizsa város sportját. Önök is megszavazták az átvilágítást 50 millió forintért, átgondolták? Szükség van ez rá kérem? Lehet Önök szerint, hogy igen, de akkor kérem jelentsék ki nyilvánosan a város népe előtt, hogy nem kell az Olajbányásznak ez a profi liga, mert ez a profi ligában, ha nem indul el a csapat kérem két osztállyal lejjebb NB-III-ban felelősséget vállaljuk képviselőtársaim? Szeretném ezt megkérdezni, főleg a túloldaltól. Nagyon is sportszerűen kérdem ezt tisztelettel válaszoljanak. A másodszor kérem az ilyen lehetőséggel, ami a városnak hasznot hoz a reklám meg bármi, nem él ez a város, akkor azt sem érdemli meg, hogy ez a csapat dolgozott olyan eredménnyel, hogy a második helyen a tabellán elvégezte az eredményt, és ítélkezünk, mert a vasárnapi meccs balul sikerült. Kérem szépen ez benne van a labdarúgásban. De aki a sportot szereti és a városáért akar tenni, az másképp áll hozzá. A forrás. Kérem, beszéljünk őszintén. Ötödik éve vagyok képviselő. Tisztelettel kijelentem a gazdasági oldalról és egy kicsit értek a gyakorlati részhez is. Kérem eddig az önkormányzat mindig megtalálta mindenre a megfelelő forrást T. képviselőtársaim, tanár urak, tisztelettel mondom Önöknek, meglehet találni mindent, ha akarjuk a város érdekeit képviselni, akkor képviseljük. Én nagyon kérem, gondolják át, nagyon gondolják át, mert ha ezzel a lehetőséggel nem él a város és leszavazzák, akkor én azt mondom, hogy 2002-ben is a választóknak azt mondják meg, hogy Nagykanizsa városnak egyéb dolgai nem érdeklik beleértve a sport, a kultúra, stb. jelentsék ki. Tüttő István: Tanácsolom, hogy az érzelmeket próbáljuk visszafogni. Törőcsik Pál: Örülök, hogy most már nemcsak ügyrendi gombbal lehet szóhoz jutni. Szeretném higgadtságra inteni képviselőtársamat. Én ha jól figyelt, akkor tudhatta azt, hogy az a bizonyos másik oldal, akire az előbb utalt, ez a másik oldal is azt szeretné, hogy ez a csapat a profi bajnokságba el tudjon indulni, és ennek az előteremtésének, ennek az anyagi fedezetének előteremtésén próbálunk munkálkodni. Én még egyszer szeretném a módosító indítványomat elmondani, és majd amikor szavazásra kerül a sor, kérném, hogy először majd a módosító indítványról döntsünk. Nevezetesen a gyeptéglajegy kibocsátás 1 héttel elhalasztani ezt a döntést amikor konkrét információink lesznek arról, hogy mennyi a szponzorálásra eddig beérkezett ajánlat. Még egyszer szeretném mondani, hogy a határidő az június 30-a a profi bajnokságba való nevezés határideje. Ez egy módosító indítvány volt. Dr. Baranyi Enikő: Elnézést kérek, valószínű, hogy elnézést kell kérnem, mert sok-sok férfinek, aki a focit szereti, nem fog jól esni, amit elmondok. Ilyen szavak hangoztak el, hogy a foci miatt mondanám felelősségvállalás van-e. Én úgy gondolom, hogy nagyon is jó dolog az, hogy nem elragadtatva, hanem a kérdést körbejárva és megfontoltan próbálunk gombot nyomni akkor, amikor tavasszal is volt már itt elég kemény vita, hogy megtudjuk-e azt a 28 milliót adni. És szeretném – nem mondom, hogy amnéziásak vagyunk – de szeretném elmondani, hogy igen. Ha nem csal a memóriám egyértelmű volt, hogy szponzort kell szerezni, és ezt követően ez a város az anyagi költségvetési helyzetét ismerve további támogatásokat nem fog tudni adni. Én azt hiszem, hogy ezt érdemes lenne megnézni, mert ha jól tudom, ez szó szerint így hangzott el. A város érdek is felmerült. Kérem szépen. A felelősségvállalás és a városérdek egymástól el nem választható és szerintem higgye el képviselőtársam, hogy nem az a baj, hogy a sportot vagy a focit nem szeretve nem támogatni akarjuk vagy nem akarom, hanem az számomra, hogy ez a város egy hatalmas adósságállományt görget maga előtt, de nem 6 hónapja, nem 1 éve, hanem évek óta. Elég intenzív vagyonfelélés időszakában vagyunk, ezt is elismerjük, és ugyanakkor intézményeket azért világíttat át a testület és adta meg a szavazatát, ami azt hiszem, hogy többségi szavazattal volt, mert véljük azt, hogy az az 50 millió befektetés már 1 éven belül meghozza a megtérülését. Én azt mondom, hogy véljük, tehát nem vagyok biztos, erre vissza kell majd térni. A másik dolog. Ha a szociális szférára gondolunk, és ezen a közgyűlésen is egy-egy napirendi pontnál felmerül bizony rengeteg kötelezettsége van ennek a városnak, amit nem tud teljesíteni, és ilyenkor hivatkozunk a költségvetésre és a város pénzhiányára. Kérdezem én, hogy ha ilyen számban, mint ahogy a Horváth képviselőtársam elmondta, látogatják ezeket a futball meccseket, akkor a lakosság hány százaléka az, amelyik szórakozás és sport címén valóban szórakoztatjuk, a másik kérdésem pedig az lenne, hogy mi van azzal a résszel, amelyiket egyáltalán nem érdekli és nem szereti, de ugyanakkor megkapja, hogy ebben az évben a város…. Szociális szférára juttatott összeg volt, mert a szakterületnek meg kellett érteni, hogy a város helyzete erre nem ad lehetőséget. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy igazából akkor gondolkozunk reálisan, hogyha valóban a lakosság megfelelne egy város lakosságának, mint egy szavazatának is, hogy egy nagyságrendjében 500 Ft-os téglajegyet bocsát ki, és meglátjuk, hogy 50, 100, vagy 1500, vagy 10.000 jegyet vesz meg Nagykanizsa lakossága. Ez szavazat értékű lenne. Ugyanakkor nem vonul ki a képviselő-testület a támogatásból, - hisz nem tudom, hogy jól értettem-e, - alpolgármester úr javaslata szerint az 5 millió Ft az gyakorlatilag nem 5 milliót jelent -, hisz már az előzőekben hallottuk Tarnóczky alpolgármester úrtól, hogy még ez félárra van még további kötelezettségünk, tehát nem lehet a kötelet a végtelenségig feszíteni, hisz mindannyian, hát ismerik, tényleg nem akarok ilyenbe belemenni, hogy a költségvetés megszavazása milyen spanolt formában ment át uraim nem is olyan régen. Most pedig ezen a közgyűlésen megint úgy adunk ki 15, 25 milliót, hogy egy héttel később újabb 6 millióra mindenképpen igen gombot nyomunk? Nem az a nehéz döntés, hogy megnyomjuk az igenlő gombot, hanem az a nehéz döntés, hogy úgymond egy lakosság kisebb %-a részéről, de hangolható és ugyanakkor a lakosság ilyen értelemben és erre hangolható a nem gombot megnyomni, ami szerintem egy nagyon is kemény és megfontolt lépés lehet. Vagy pedig azt az áthidaló megoldást választani, ami szerintem tisztességes azzal szemben is, aki szereti a meccset, és kifejezi a támogatását, azzal szemben is, aki passzív ebben a kérdésben. Azt mondjuk, hogy fogadjuk meg, vagy fogadjuk el, és gondolkozzunk alpolgármester úrnak ezen a javaslatán. Dr. Csákai Iván: Most már látom, hogy a 2002-es választási kampánynak vége, úgyhogy érdemben kezdünk beszélni dolgokról. A megoldást, amit az alpolgármester úr mondott, inkább ezen gondolkodnék el, hogy hogyan lehet előteremteni a pénzt. Annak idején, amikor a 28 millió Ft-ot megszavaztuk, - jó a határozati javaslatban nem volt benn - azt mondták, hogy hát majd ők gondoskodnak, hogy minden rendben lesz. Ha jelenleg az Erste FC Nagykanizsa idehoz egy szponzort, aki azt mondja, hogy 150 millióval támogatja őket, akkor azt mondom, hogy ez a közgyűlés 20%-ot szavazzon meg, tehát akkor adjunk mellé 30 milliót. De úgy nem lehet, hogy lyukas a zsebem, és mindent a közgyűléstől akar elvárni. Tehát tőlünk kér. Rakjanak le valamit az asztalra, ennek megfelelő %-kot adjunk hozzá, és az alpolgármester úr javaslatával értek egyet. Nincs rá lehetőségünk most jelenleg, hogy bármit is bármilyen mértékben támogassunk. Röst János: Úgy gondolom, hogy tanulságos vitát folytatunk ebben az ügyben. Lényegében belesűrűsödik az elmúlt félév összes problémája úgy gondolom ebbe az egy napirendi pontba. Tarnóczky Attila képviselőtársamnak és alpolgármester úrnak egy fontos üzenete van. Én úgy gondolom, hogy egy dolog miatt örülök, hogy alpolgármester Tarnóczky Attila, hogy ilyen értelemben költségérzékenyebb lett, mint ezelőtt 1 éve volt. A politika nem tudja kikerülni egyébként ezt a döntést, úgy gondolom, hogy a testület mindenképpen politikai döntést hoz. Ez, maradjunk egymást közt ez szakmai döntés, ez kimondottan politikai döntés. Fel kell tudni vállalni, el kell tudni dönteni, hogy a város közgyűlése akarja-e a profi ligát, vagy nem akarja. Ez a döntés egyébként ilyen egyszerű. Most helyzet van, lényegében az Olajbányász felkerülhet. El kell döntenünk, hogy támogatjuk, vagy nem támogatjuk. Helyzet van képviselőtársaim. A másik, ami a politika többi részét illeti. Egy olyan szituáció alakult ki, hogy Birkner Zoltánnak is igaza van és Fodor Csabának is. Ugyanis a politika betette lábát a Gazdasági Bizottságba. Az elmúlt bizottsági ülésen Cserti Tibor megkérdezte Törőcsik Pál urat, hogy mi a véleménye a városvezetésnek az Olajbányászról. Ő erre elmondta a FIDESZ frakció álláspontját. Azt követően kivonultak, és visszajöttek a FIDESZ frakció álláspontjával szavazni. Ha ez nem politika a Gazdasági Bizottságban, akkor kérdezem én, hogy mi? Arra kérném Birkner képviselőtársamat és a frakcióvezetőt, hogy győzze meg képviselőtársait, hogy a Gazdasági Bizottságban valóban gazdasági kérdésekkel foglalkozzanak. Ne frakciózzanak, ne vonuljanak ki, és próbáljanak meg valóban gazdasági döntéseket hozni. Egy kérdésem lenne viszont mindenképpen, hogy jelen van az Olajbányásznak a vezetősége, én úgy gondolom, hogy mielőtt a vita lefolytatódna, hallgassuk meg őket. Ezt ügyrendiként is kezelhetnénk. Úgy gondolom, hogy olyan információkat tudnak mondani esetleg amiket mi nem tudunk, és a döntésünket befolyásolja. Az tény, hogy ezt pedig megmondom őszintén komolytalannak gondolom, ezzel nem lehet lefinanszírozni egy profiligás csapatot. Azt el tudom képzelni, hogy e mellett ezt az ötletet bevigyük, és pluszként plusz forrásként bevonjuk. De azt, hogy erre építsünk fel egy profiligába felkerülő futballcsapatnak a működését, ezt nem is értem. Törőcsik Pál: Azt hiszem, hogy alapvető félreértés, vagy szándékos félreértés van az én javaslatom értelmezésében. Ugyanis Röst képviselőtársam azt mondta, hogyha most nem szavazzuk meg a 25 millió Ft-ot, akkor gyakorlatilag arról szavazunk, hogy nem kívánjuk a profiligába működtetni a csapatot. Ez nem igaz. Azt is mondtam, a gyeptégla egy - lehet, hogy komolytalannak minősíti szíve joga - de azt is megmondtam, hogy nem ebből akarjuk finanszírozni majdan a profiligás szereplését a csapatunknak. Ezt is mondtam. Azt is mondtam, hogy egy hét múlva térjünk rá vissza akkor, amikor az FC képviselői konkrét szponzor ígéretekkel és valamiféle összegszerűséggel jönnek vissza, akkor még mindig módunkban áll a gyeptéglajegyen kívül is esetleg még forrást hozzáadni ahhoz a forráspénzhez, amit ők közben előteremtettek. Azt hiszem, hogy ez így korrekt, hogy ezt mindenki így értse, hogy ne oda sarkítsuk ki a szavazás előtt a kérdést, hogy amennyiben nem a 25 millió Ft-os előterjesztést szavazzuk meg igennel, akkor vége a profi ligás szereplési lehetőségnek. Koránt sincs így, ezért én úgy érzem, ez egy bizonyos időnyerés lenne, hogy olyan döntést tudjunk hozni, ami a költségvetésünket nem terheli meg olyan mértékben, mint ez a minden feltétel nélküli 25 millió Ft-os gomb megnyomása. A másik, amit megszólíttatás ürügyén elmondanék. A bizottsági üléseken való szereplést én nem hoznám ide közgyűlés elé. Az, hogy egyeztetni kivonul a frakció, annak azt hiszem, hogy semmiféle önmagába véve jelentősége nincs. Ebből politikai tőkét fölösleges kovácsolni. Én most azt mondom, hogy itt ne is említsünk több politikai szempontot. Most már mindenki megoldási módozatokon gondolkodik pártszínektől függetlenül. Tarnóczky Attila: Kénytelen vagyok az átvilágításra visszatérni. Igyekszem önök elé olyan javaslatokat hozni, amelyek az önkormányzat helyzetét javítani szándékoznak. Meggyőződésem szerint az átvilágítás egy ilyen indítvány. Annak eredményeként kirajzolódó feladatsor, amennyiben a közgyűlés magára vállalja, olyan megtakarításokat eredményez, és nem 1 évben, nem 2 évben és nem 10 évben, hanem évek hosszú sorában, amely megtakarítás kedves Bicsák képviselő úr. Természetesen könnyen lehet, hogy ezeknek az átalakításoknak a megtételéhez szükséges erkölcsi alapot akár ma a közgyűlés elveszti. Én kedves képviselő úr, önt kedvelem, és ennek jeleként is mondom önnek, hogy nem kívánom, hogy az ön vállalkozása olyan helyzetbe legyen, mint a város költségvetése. Hála Isten szemmel láthatóan lényeges különbség van a két vállalkozás állapota között. De azért azt mondani, hogy hosszú tapasztalatom szerint eddig még mindig megoldódott valahogy a dolog, ha egy költségvetés esetében úgy gondolom eléggé furcsa eljárás ez a „majdcsak lesz valahogy” álláspontja. Hadd idézzek egy közmondást: „Ha nem érdekel hol vagy, nem tévedhetsz el”. Én úgy gondolom vegyük figyelembe, hogy hol vagyunk. Bicsák Miklós: Csak azt kérném polgármester úr, amint az előző felszólalásomban is, hogy kérném megadni a szót az Olajbányász vezetésének. Nagy tisztelettel ugyanúgy viszonzom én is. Nekem nincs semmi gondom Tarnóczky alpolgármester úrral. A Törőcsik alpolgármester úrnál az a kifogásom, hogy az egy hét az késő. Itt van a bajnokságnak a nevezése és egyéb, és ha itt mi taktikázunk, ez az üzleti világban is így van kerek perec aki bátor, aki meglépi az üzlet az életben igazolja. Ha mi most egy hetet adunk stb. itt a bizonytalanság most nem akarok újra itt srófolni a dolgokat. Én azt kérem, hogy gondolják át a tisztelt képviselőtársak és ezzel a lehetőséggel élni kell. Azokkal a nehézségekkel, amelyek már elhangzottak mindnyájunk szájából biztos, hogy mindenkinek benn igazsága az elmondottakból, de ha mi itt birkózunk és bokszolunk, azzal az ügy nem megy előre. Én köszönöm szépen, én bízom az optimizmusban. Kelemen Z. Pál: Engedjék meg, hogy sarkítsam a kérdést a végsőkig. Vegyük tudomásul azt, hogy két álláspont van, illetve három. Az egyik az, hogy ne támogassuk, a másik azt, hogy támogassuk egy kicsit, de nem egészen úgy, és a harmadik álláspont az, hogy támogassuk teljes mellbedobással. Mind a három álláspontot tiszteletben tartom, mindenki vállalhatja a saját véleményét. Én nem mondom azt, hogy az egyik jó, a másik rossz. Eltérő álláspontok. Egy dolgot azért tudni kell. Aki ma, vagy a jövő héten azt mondja, hogy ne támogassuk az előterjesztés szerint az Olajbányászt, az azt mondja ki, hogy nincs szüksége Nagykanizsának profi csapatra. Aki ezt a pénzt megszavazza, az meg azt mondja, hogy Kanizsának szüksége van profi csapatra. Ez ilyen egyszerű. Ennek alapján döntsünk, és akkor tiszta a képlet. Cserti Tibor: Tanulságos vita alakult ki. Azt hiszem egyértelműek az álláspontok. Szimpatikus a gyeptéglajegy akció, de itt egy gazdasági társaságról van szó, még hogyha sportcélú házi feladattal terhelve is. Ha a részletekbe bekukkanthatnék, hogy működik ez a gyeptéglajegy akció, akkor talán jó szívvel szavazhatnék rá. Tüttő István: Hallottam én már téglajegyről, de az nem jött be. Törőcsik Pál: A Kft.-nek közgyűlést kell összehívni, amin elhatározza, hogy a profi bajnokságba való szerepléséhez gyeptégla, vagy mindegy minek nevezzük ez fantázianév. Jegyeket bocsát ki, és ebből fedezi a költségeinek egy részét. Költségvetést kell neki készíteni a várható kiadásokról, és a bevételekről. Számozott gyeptéglajegyeket kell kiadni, ezt bevételként kell kezelni. A kiadott, és eladott jegyeket olyan módon kell kilyukasztani, vagy bármi módon megjelölni, hogy további forgalomba ne lehessen bocsátani. Számozott jegyeket kell kibocsátani, és ugyanúgy egyszerűen, mint bevétellel számol el. Ez a technikája a dolognak. Ehhez közgyűlési döntés kell. Hangsúlyozom, hogy ez nem a finanszírozásnak az egyedüli, és kizárólagos módja, mert ezzel még mindig nem lesz megoldva a bajnokságba való szereplés. Az, hogy ez elindít egyáltalán valami folyamatot, mert ha ez a város akarja, - márpedig igen akarja, hogy a profi bajnokságba szerepeljen ez a csapat -, akkor egy szélesebb körű összefogásnak teremtheti meg ez az alapján. Mi is tisztább képet fogunk róla kapni. Visszajelzéseket, időt nyerünk a tekintetben – még egyszer hangsúlyozom -, hogy a szponzor jelentkezéséről, illetve konkrét ígérvényeiről képünk lesz. Ezt ki fogjuk tudni egészíteni és igenis nem látom reménytelennek a helyzetet. Ha valóban az a helyzet, hogy ezt a csapatot ez a város ennyire akarja, segítsenek nekünk ne csak mi akarjuk egyedül. Böröcz Zoltán: Többször elhangzott fűjegy meg gyeptéglajegy, meg minden marhaság. Elnézést a Törőcsik alpolgármester lehet, hogy jobban ért a könyvelési technikához, de itt a Budai úr ………ezt a módszert még nem ismerjük őszintén szólva. Nem tudok elképzelni olyan gazdasági társaságot, aki bármilyen adományozásra, bármilyen jegyet kiadhatna, kivéve a törvényben rögzített lehetőségeket. Úgy mint kötvényt bocsát ki, zártkörű kötvényt bocsát ki és egyebeket. Tessék elképzelni, mikor befizetek én 1.000 Ft-ot egy ilyen nem létező technikán, és annak az ÁFA tartamát mondjuk befizeti a gazdasági társaság, hát még ha hogy is mondjam én biztosan nem ismerek olyat, hogy gazdasági társaság ezt megtehetné. Higgyék el, hogy ilyen nincs is. Meggyőződésem szerint ez egy jó ilyen hogy is mondjam ideológia csinálási útvonal, hogy mégiscsak arra szeretnénk segíteni. Ezt megteheti az egyesület, megteheti a klub, bármi más, csak ne a gazdasági társaságra akarjuk ezt a feladatot tárolni. Törőcsik Pál: Marhaságnak nyilvánította. Köszönöm szépen a minősítését. Most akkor még egyszer nem mondom ki. Én eddig tartózkodtam, hogy így minősítsem bárkinek az ötletét. Nem mindig került kis erőfeszítésembe. A következő a dolog. Ennek utánanéztem, ennek van lehetősége. Olyan profi könyvelőktől nyilvánvaló, hogy én se azoktól érdeklődöm, akik outsiderek. Úgyhogy van lehetőség technikailag, pénzügyileg egyebekre. Aki nem hiszi, járjon utána, vagy utánajárunk. Röst János: Egyszerűsíteném a helyzetet. Szeretném kérdezni az Olajbányász vezetőségétől, hogy mikor, és mekkora összegekre van szüksége arra, hogy elinduljanak, és hogy működjenek. Mert egy jövőbeli pénzösszeg megkapása, vagy ……úgy gondolom, hogy komolytalanná teszi az egész ügyet ilyen értelemben. Azt kérdezném a Bányász vezetőitől, hogy jelezzék, ez kb. éves szinten mekkora értéket képvisel a működtetése a klubnak. Azt követően ebben az évben az induláshoz mondjuk két héten belül mekkora összegre van szüksége, mekkora összeg kell ahhoz, hogy felújítsák a pályát esetleg, felújítsák azokat az épületeket, amik szükségesek ehhez és harcra készen várják mondjuk a Ferencvárost. Tüttő István: Vagy a Zalaegerszeget. Farkas Zoltán: Mielőtt a rengeteg kérdésre megpróbálnék valamilyen összefogott formában válaszolni nem lesz könnyű a dolgom. Mindenekelőtt szeretnék egy elhangzott véleményre reflektálni. Horváth képviselő úr mondott egy olyat talán nem eléggé átgondoltan, hogy az elmúlt 4 vagy 5 évben ha jól emlékszem kiszámoltad, hogy több 100 millió Ft vagy 100 millió Ft fölötti összeg került az Olajbányászhoz a labdarúgásba, és erről nem számolt el. Hadd emlékeztessek többeket, hogy ’97-ben – bár biztos sokan nem tudják ezt – volt egy önkormányzati vizsgálat a klubnál a Marton úr részt vett benne és a revizori csoport végezte a vizsgálatot. A jelentésüket leadták, és abban semmiféle olyan dolgot nem találtak, ami bármiféle visszaélésre, vagy elszámolás-technikai nehézségre utalt volna. Szóba került itt a beszámoló. Ez a beszámoló a közgyűlés anyagában a napirendi pontok között úgy szerepel, hogy az Erste FC Kft. számoljon be az egy éves működéséről. Ebben nem volt az, hogy le kell adnunk mérleget, milyen időszaki mérleget, nem volt az, hogy könyvvizsgálói jelentést le kell adni, nem volt benne az, hogy miket kell nekünk mellékelni egy ilyen beszámolóhoz. Ezek a bizottsági szakaszban derültek ki. Leginkább azért, mert én ebben a szövegben amit valaki készített, - itt elhangzott ezt is én készítettem a gazdasági vezető segítségével – én ebbe beleírtam, hogy ezeket mellékelni fogjuk az anyaghoz. Nagyon sajnálatos az, hogy ennek a társaságnak a könyvvizsgálatát a harmadik olyan személy vállalta fel a felkérések után, aki végülis aztán megcsinálta és annyi időbe tellett neki, hogy hétfőn délután este tudtuk kikézbesíteni a Gazdasági Bizottság tagjainak. Én ma délelőtt Budapestre menet az autóban olvastam el ezt a könyvvizsgálói jelentést. A tartalmát biztos, hogy ismerik itt többen. 2 vagy 3-szori elolvasás után azt mondom, hogy ma Magyarországon az első két osztályban játszó 38 labdarúgócsapat közül 30 legalább büszke lenne, vagy örülne, ha ilyen könyvvizsgálói jelentést tudna produkálni mint amilyen ez minden hibájával, hiányosságaival együtt, illetve amiket feltárt a működésben. A Röst úr kérdésére, hogy mennyiből lehet ezt megoldani, a Gazdasági Bizottság ülésén én elmondtam, hogy ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk indulni a bajnokságban, a kért 25 milliós támogatásból nekünk július elején 15 millió Ft-ra egy összegben szükségünk van. Ez egyértelmű. Az a 25 milliós összeg itt elhangzott több oldalról, hogy a város egymaga tartja fenn ezt a csapatot és a többi, ha valaki elolvasta ezt a beszámolót, azért ott a bevételi oldalon ott van, hogy az 50 millió Ft, amit őszre tervezünk, az 25 millió Ft-os saját bevétellel számol, és hozzá teszem, hogy egy nagyon minimális szinten becsült bevétel, mert nem merünk túlzott becslésekbe bocsátkozni, mert ma a magyar labdarúgásban minden előfordulhat és leginkább negatívan jönnek be azok a dolgok, amikre az ember számít. Ez egy pesszimista becslés a saját bevételt illetően. Ehhez kértük, hogy 25 millióval, ugyanannyival járuljon hozzá az önkormányzat. Tehát azért van itt egy saját rész. Ennek véget kell vetni, és egyszer ezeket számon kell kérni. Sajnos nem vagyunk egyedül a labdarúgásban. Az egész helyzet olyan, hogy minden szinten ígérgetések vannak. Ígérgetnek a labdarúgásban dolgozó vezetők valakiknek, akiktől pénzt remélnek, ígérgetnek a játékosoknak lefelé mindenhol, meg mindenkinek, akinek fizetni kellene, hogy majd így lesz meg majd úgy lesz. Ez most egy ilyen helyzet. Én tulajdonképpen azért mondom el ezeket a dolgokat, mert úgy gondolom, - és aki olvassa a sportsajtót az tisztába van vele-, hogy a magyar labdarúgás egy válaszút előtt áll. Ha nem történnek meg azok a változások, amelyeket a minisztérium szeretne a magyar labdarúgásban, akkor magára lesz hagyva ez a futball és féléven belül összeomlik. Itt valakinek mondtam a szünetben, ha ez így lesz, én akkor nem tartom szégyennek, hogy ebben az összeomlásban mondjuk Kanizsa is benne van. De azt mindenképpen helytelen dolognak tartanám, hogyha Nagykanizsa városa elébe menne bizonyos dolgoknak és egy félév lehetőséget még minden féléves meg egyéb ellenére egy féléves lehetőséget még nem adna meg ennek a csapatnak, hogy ha lesz itt futball Magyarországon, akkor Nagykanizsa ha már egyszer elérte ezt a lehetőséget, akkor ott tudjon lenni. A döntés nyilván az önök kezében van. Tüttő István: Úgy látom több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Kérem döntenünk kell. Bicsák Miklós: Név szerinti szavazást kértem, kérném szíveskedjen polgármester úr megszavaztatni. Tüttő István: Módosító indítványa volt Törőcsik Pál úrnak. Megkérem, hogy pontosan ismertesse, melyről szavazunk. Törőcsik Pál: Még egyszer ismertetném a módosító indítványomat. Azt indítványozom, hogy ma a 25 millió Ft-ról ne a mai közgyűlésen döntsünk, hanem a folytatólagoson. Indítványozom, hogy a Kft. ezt a bizonyos gyeptéglajegy-kiadásában lépje meg, hogy 50 ezer 500 Ft-os téglajegyet bocsásson ki. 25 millió Ft. Ebből az önkormányzat 5 millió Ft értékben vásárolna. Ez lenne a módosító indítványom. Még egyszer hangsúlyozom. Ezzel nem döntöttünk úgy, hogy nem kívánjuk a futball csapatot támogatni, hanem minden lehetőséget nyitva hagyunk. Tüttő István: Egy kérdésem azért lenne, hogy ez az 5 milliós jegyvásárlás ez később még megfejeljük a 25 millióval, vagy az már részét képezné? Törőcsik Pál: Megnézzük, hogy a szponzorációból mennyi pénz vagy mennyi Kelemen Z. Pál: Bicsák képviselőtársam az SZMSZ 64. és 65. szakasza szerint név szerinti szavazást kér minden kérdésben. A másik része a dolognak az, hogy - és ez lehet, hogy nem ügyrendi, és ezért szíves figyelmüket és elnézésüket kérem -, ….. jövő héten is dönthetünk, nyitva marad minden. De most másként szólt a mai napirendi pont. Ez annak nem módosítása, nem alternatívája, hanem egy másik anyag. Tüttő István: Ettől függetlenül a javaslat elhangzott. Jegyzőnőt kérném, hogy olvassa fel és a módosító indítványról szavazunk. Törőcsik úr ismertette. Aki egyetért a név szerinti szavazással, kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Megkérem ezek után a jegyzőnőt, hogy olvassa sorba a képviselők neveit, és kérem a választ. Először arról szavazunk, hogy halasszuk-e el a folytatólagoson döntsünk magáról a támogatásról. Tarnóczky Attila: Ha egy indítvány 3 mondatból áll, az nem azt jelenti hogy 3 pont. Ez egy teljesen összefüggő kompakt rendszer. Szét lehet szedni mondatokra természetesen, és minden mondatról külön szavazni, csak tökéletesen értelmetlen. Ezek alternatívák. Dr. Fodor Csaba: Én megszavazom, hogy szavazzuk meg, de a téglajegyet nem biztos, hogy meg fogom szavazni. Tarnóczky Attila: Törőcsik Pál nem javasolta, hogy halasszuk el, ő ezt az egészet javasolta. Dr. Fodor Csaba: Akkor döntse el az előterjesztő, hogy mit akar megszavaztatni, aztán akkor azt szavazzuk. Tüttő István: Hallgatjuk a módosító indítványt. Bicsák Miklós: Amikor felszólaltam, kértem tisztelettel a polgármester urat, hogy a támogatásról, mint végszavazásról kértem személyi nyílt szavazást. Tüttő István: Egyet nem értek. Ha most azt szavazzuk meg, hogy most nem döntünk, akkor végszavazásról nem tudunk. Dr. Baranyi Enikő: Ez egy nagyon egyszerű helyzet. Alpolgármester úr egy alternatívát, egy lehető áthidaló megoldást előterjesztett. Hallgassatok most már engem is végig egyszer. Most azt itt elemezgetni, hogy az alpolgármester úr hogy jól tette-e fel a kérdést vagy nem vagy a módosító javaslatát és azt szavanként fogom-e megszavazni vagy nem, ez nem feladata egyetlen egy képviselőnek sem. Ő elmondta, hogy halasszuk el a döntést. Legyen gyeptéglajegy, és az önkormányzat 5 millió Ft-tal ebből felvásárol. Ez az ő javaslata. Kérem szépen akinek nem tetszik a b része, nem tetszik a c része, akkor az egészre nemet fog mondani. Hát ne mondjátok már meg az alpolgármesternek, hogy hogy tegye fel a kérdéseket. Kelemen Z. Pál: Hadd mondjak el egy véleményt. Tüttő István: Fölállok és elmegyek. Kelemen Z. Pál: Jegyzőnő állásfoglalását kérem az ügyben. Ügyrendi címen, mert ügyrendi a dolog. A Törőcsik alpolgármester úr által beterjesztett dicséretes módosító indítványnak nevezett valami az nem módosító indítvány. Elmondom, hogy miért és erre kérem a jegyzőnő álláspontját, hogy alakiságában megfelel-e a módosító indítvány. Tessék elképzelni. A Parlament előtt az a döntés áll, hogy háborút üzenjünk Jugoszláviának vagy sem, és erre föláll, és valaki módosító indítványként azt mondja, hogy Ukrajnának üzenjünk hadat. Ez módosítja az előzőt? Nem módosítja, mert nem az volt a kérdés. A jegyzőnő álláspontját kérdezném egyértelműen, és nem akarom vitát, én elfogadom az ön álláspontját. Tüttő István: Egyébként azért vagyok most furcsa helyzetben, mert mindenki ügyrendit nyomott eddig, és mindenki szólt. Ügyrendi vita is van. Dr. Tuboly Marianna: Semmiféle ellenkező szabályozás nem lévén, ezt csak módosítóként tudom értelmezni, hiszen befolyásolja a letett anyagot. Tüttő István: Akkor ismét megkérem jegyzőnőt, hogy az első nevet mondja ki. Tüttő István: Komplexen tettük fel. (A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv, a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) A közgyűlés 15 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a módosító indítványt elfogadja és a következő határozatot hozza: 188/1999.(VI. 15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) javasolja a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft-nek, hogy bocsásson ki 500 Ft-os címletekben 50 ezer darab összesen 25 millió Ft értékben gyeptéglajegyet. A gyeptéglajegyből az önkormányzat 5 millió Ft értékben vásárol. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a Professzionális Nemzeti Bajnokságba jutott futball csapatot működtető I. Futball Clubnak a támogatásáról a következő ülésen dönt. Határidő: 1999. június 22. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Ezek után egyéb szavazásra nincs szükség. Első napirendként folytatjuk a beszámolót. Marton István: Elnézést. Mielőtt elmennek a tisztelt képviselő hölgyek és urak, két mondatot kéne, hogy mondjak. Ma van június 15-e már nem sokáig, de még annyi van. 22-én folytatólagoson ülésezünk, és én utána biztos vagyok benne, hogy mivel most is adtunk feladatokat a hivatalnak, azt követő két héten belül nem tud a hivatal felkészülni egy záró, tehát egy átlagostól nagyobb jelentőségű közgyűlésre. Viszont azt hallottam már, hogy a július 12-ével kezdődő hétig senki se szeretné elhúzni, ezért többekkel beszéltem, és azt a kompromisszumos javaslatot teszem, hogy ne 6-án, tehát ne két hét múlva 22-én, hanem két és fél hét múlva pénteken reggel 9-kor vagy 10-kor kezdjünk és ha ne adj Isten folytatólagosra sikeredik, az legyen a szombat. Ez a garancia arra, hogy pénteken befejezzük. Ez a javaslatom. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 23.20 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
