* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 871.77 KB | |
| 2026-03-27 10:23:43 | |
 | |||||||
Nyilvános  128 | 179 | 1999. július 9. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok 1. Javaslat Európai Üzleti Befektetői Kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolási eljárásnak lezárásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Interpellációk, kérdések 5. Tóth László képviselő önálló indítványai 6. Javaslat oktatási-nevelési és szociális intézmények szervezésére és áthelyezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 7. Javaslat a Nagykanizsán tanuló kovásznai diákok támogatásának szabályozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat az 1999/2000. tanév előkészítésére és az 1999. évi oktatási intézményi elvonásokra, pótigényekre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 10. Javaslat intézményi telephelyek módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11. Javaslat a gazdasági területek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendelet megalkotására, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1998. (III.24.) sz., 36/1995. (XII.19.) sz. és 14/1995. (V.23.) sz. rendeletével módosított 12/1995. (IV.25.) sz. Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 12. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú város Közgyűlésének 20/1995. (VII.4.) sz. Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995. (XII.20.) sz. Nagykanizsa Szabadhegy RRT Szabályozási Előírásairól, mint Helyi Építésügyi Szabályokról szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 14. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997. (XI.4.) sz. Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (ír.) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1997. (I.28.) sz. Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról szóló 7/1999. (III.2.) sz. rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 17. Javaslat a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997. (II.18.) önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 18. Javaslat a települési folyékony hulladék 1999. évi szállítási díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995.(XI.28.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Györek László adatvédelmi rendelet megalkotására kapcsolatos önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Györek László képviselő 22. Javaslat a Deák tér 5. és az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanok értékesítésére (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Ferincz Jenő hozzászólása 23. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996.(III.26.) és a 29/1999.(VI.15.) sz. rendeletekkel módosított 35/1995.(XII.12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 24. Javaslat a fasori dűlővel kapcsolatos jogi helyzet megoldására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht Alapító Okiratának módosítása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 26. Horvát Kisebbségi Önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Vargovics Józsefné Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke Ügyrendi és Jogi Bizottság jelentése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat vizsgálatáról 27. Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Javaslat a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére történő területértékesítésre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat az Eötvös tér 1., 2., 3. és a Király u. 43., 45. számú, IKI kezelésű lakások bérlőinek elhelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Javaslat a Thury laktanya 1999. II. félévi őrzési költségeire (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat az ÁPV Rt.-vel szembeni követelések érvényesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 32. Javaslat a nagykanizsai 705 hrsz.-ú közterület értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés 33. Fellebbezések (írásban) 34. Javaslat Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 35. Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8. hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J e g y z ő k ö n y v Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. július 9-én (péntek) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta önálló irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezető, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella a Városi Gyámhivatal vezetője, Markó László csoportvezető, Tárnok Ferenc osztályvezető-helyettes, Vargovics Józsefné a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársai. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket és az apparátus megjelent tagjait. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Kérném, hogy vegyük napirendre a Javaslat európai üzleti befektetői kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására című anyagot. Nagyon röviden annyit, hogy tudják, hogy miért így került ide, tegnap délután kaptunk egy faxot Angliából, amely lényegében röviden leírva, ha idejük engedi még szíveskedjenek elolvasni, lehetőséget kapnánk arra, hogy hirdesse Nagykanizsa önmagát egy európai uniós kiadványban, amelyet természetesen azon országban terjesztenek, amelynek tagjai. Meg kell gondolni, le van írva, hogy ez milyen terjedelemben lehetséges, az itt felsorolt illetve jelzett ár, ami nem kicsi még 50% kedvezménnyel kaptuk és ráadásul egy A/5-ös formátumú terjedelemben pedig ingyen írhatunk Nagykanizsáról, ha pedig ezeket a nem igazán alacsony összegeket még beszorozzuk azzal a faktorral, ami a kedvezmény nélkül lenne, akkor érzékelni lehet, hogy európai unióban mennyibe kerül egy hirdetés ilyen terjedelemben. Ezt követően tehát erről szeretném, ha döntenénk, hogy felvesszük-e a napirendi pontjaink közé kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ráadásul azt fogom kérni, hogy ezt első napirendként tárgyaljuk meg, mert várják a visszajelzést, hogy faxon leadhassuk, ugyanis ma 10 óráig meg kell érkezni a faxnak, vagy nem tudunk ebben részt venni, de a nemleges választ is várják, amennyiben úgy döntünk. A másik Javaslat a Ryno Kft 1999. I. félévi használati díjának az elengedésére című napirendet tárgyaljuk meg. Szavazzunk. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezután kérdezem Önöket, hogy kinek van észrevétele. Kelemen Z. Pál: Kérek lehetőséget arra, hogy a kérdések napirendi pontnál egy kérdést feltehesse. Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem, a napirendi pontoknál a 20, 22, 23-as oktatási csomagot szíveskedjen a tisztelt közgyűlés az elejére venni, mivel a tisztelt óvoda vezetői részt vesznek, akik jelenleg is munkaidőből jöttek el, hogy kérném a tisztelt közgyűlést, támogassa, hogy ezeket a napirendi pontokat előrehoznánk és megtárgyalná a tisztelt közgyűlés. A második kérésem, a kérdéseknél szeretnék kérdezni a polgármester úrtól és alpolgármester uraktól. Köszönöm szépen. Röst János: Napirend előtt szeretnék szót kérni Törőcsik Pál sajtónyilatkozata kapcsán. Tüttő István: Nem értettem egyébként. Röst János: Köszönöm a szót még egyszer, Törőcsik Pál sajtónyilatkozati kapcsán szeretnék napirend előtt szót kérni. Budai István: Kérdést szeretnék feltenni. A kérdésem a következő. Kinek van joga a közgyűlési határozatot megváltoztatni? Kiss László: Napirend előtt szeretnék két perces hozzászólást kérni a Budapesten megalakult kanizsai Baráti Kör témájában. Tóth László: A kérdések napirendi pont témakörében két kérdést szeretnék majd feltenni. Az egyik a városban elterjedő kolduló egyénekkel kapcsolatos a másik pedig az átvilágítással kapcsolatban. Tóth Zsuzsanna: Két percet szeretnék kérni napirend előtt a hivatalban folyó ügyintézés gyorsaságával kapcsolatban. Dr. Gőgös Péter: Az interpellációk között szeretném szóban ismertetni írásban benyújtott interpellációmat. Antalics Dezső: Napirend előtt szeretnék két percben szólni, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság rendkívüli üléséről, amelyen Gleisdorf testvérváros képviselői voltak jelen. Cserti Tibor: Az interpelláció kérdéseknél, egyetlen rövidke kérdést szeretnék feltenni, Polgármesteri Hivatal telefonközpont telepítésével kapcsolatosan. Birkner Zoltán: Napirend előtt szeretnék hozzászólni a Kanizsa Főiskola ügyében. Dr. Fodor Csaba: A napirendek közé szeretném felvetetni a Via Kanizsa Kht alapító okiratának a módosítását, egy mondatról van szó, de oly módon, hogy azért ez még ma kellő időben megtárgyalható legyen, mert határidők folynak. Tüttő István: Tehát napirendként? Igen? Dr. Fodor Csaba: Igen. Tüttő István: Úgy látom több felvetés nincsen, akkor a napirendekről döntünk, Fodor úr javaslatát teszem fel először szavazásra, hogy a VIA Kanizsa Kft alapító okiratának egy szavas, vagy hát egy-két szavas, egy mondatos módosítása, ami feltétlenül szükséges. Kérném erről szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően Bicsák úr javaslatát szeretném megszavaztatni, hogy a 20, 22, 23-as napirendet hozzuk előre, bár meg kell, hogy mondjam, hogy nem működnek az óvodák, nem azért vannak itt az óvónők, mert munkaidőben jobb itt nekik, vagy fordítva, a javaslatát mindenképpen megszavaztatom. Kérem aki úgy gondolja, hogy a képviselői önállói indítványok után tárgyaljuk meg a 20, 22, 23-as napirendet, támogassa, ha nem, nem. Tessék. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most hallom a jegyzőnőtől, hogy az Alfától Omegáig Kft. napirendjét kéri az ügyvéd úr, aki egyben szerepel az anyagunkban. 11 óra előtt szeretné, ha megtárgyalnánk, mert el kell utaznia. Kérem erre garanciát sajnos nem tudunk vállalni. Ha lehet jeligével támogassuk. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy akkor az óvónők elé vegyük, mert csak úgy férünk bele talán. Igen. Akkor megkérem Önöket, hogy szavazzunk a napirendekről. Ami Önök előtt van írásban, kérem szavazzunk. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben (valamint a későbbiek során) elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok 1. Javaslat Európai Üzleti Befektetői Kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolási eljárásnak lezárásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Interpellációk, kérdések 5. Tóth László képviselő önálló indítványai 6. Javaslat oktatási-nevelési és szociális intézmények szervezésére és áthelyezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 7. Javaslat a Nagykanizsán tanuló kovásznai diákok támogatásának szabályozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat az 1999/2000. tanév előkészítésére és az 1999. évi oktatási intézményi elvonásokra, pótigényekre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat az oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 10. Javaslat intézményi telephelyek módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 11. Javaslat a gazdasági területek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendelet megalkotására, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1998. (III.24.) sz., 36/1995. (XII.19.) sz. és 14/1995. (V.23.) sz. rendeletével módosított 12/1995. (IV.25.) sz. Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 12. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú város Közgyűlésének 20/1995. (VII.4.) sz. Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 13. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995. (XII.20.) sz. Nagykanizsa Szabadhegy RRT Szabályozási Előírásairól, mint Helyi Építésügyi Szabályokról szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 14. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997. (XI.4.) sz. Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (ír.) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 15. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1997. (I.28.) sz. Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 16. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról szóló 7/1999. (III.2.) sz. rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 17. Javaslat a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997. (II.18.) önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 18. Javaslat a települési folyékony hulladék 1999. évi szállítási díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995.(XI.28.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Györek László adatvédelmi rendelet megalkotására kapcsolatos önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Györek László képviselő 22. Javaslat a Deák tér 5. és az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanok értékesítésére (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Ferincz Jenő hozzászólása 23. Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996.(III.26.) és a 29/1999.(VI.15.) sz. rendeletekkel módosított 35/1995.(XII.12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 24. Javaslat a fasori dűlővel kapcsolatos jogi helyzet megoldására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht Alapító Okiratának módosítása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 26. Horvát Kisebbségi Önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Vargovics Józsefné Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke Ügyrendi és Jogi Bizottság jelentése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat vizsgálatáról 27. Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Javaslat a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére történő területértékesítésre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat az Eötvös tér 1., 2., 3. és a Király u. 43., 45. számú, IKI kezelésű lakások bérlőinek elhelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Javaslat a Thury laktanya 1999. II. félévi őrzési költségeire (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat az ÁPV Rt.-vel szembeni követelések érvényesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 32. Javaslat a nagykanizsai 705 hrsz.-ú közterület értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés 33. Fellebbezések (írásban) 34. Javaslat Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 35. Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8. hrsz-ú ingatlan értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Napirend előtt Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót! Mint azt Önök is tudják, az elmúlt időszakban a sajtóban, több politikai nyilatkozat MSZP-FIDESZ üzengetés jelent meg oda jutva, hogy a Törőcsik Pál által vezetett FIDESZ elbutulással vádolta az MSZP-t. Ez a kijelentés azért is súlyos, mert a jelenlegi főnöke Tüttő István MSZP-s polgármester és úgy gondolom, hogy a városvezetés működésénél egy fontos szempont, hogy a két funkció egymás mellett pozitívan tudjon dolgozni. Hasonló a helyzet egyébként az SZDSZ által tett nyilatkozat kommentálásában is, aminek a tartalma és hangneme miatt úgy gondolom, hogy nem lehet elmenni szó nélkül. Az SZDSZ hasonlóan más párthoz sajtótájékoztató keretén belül értékelte az elmúlt időszakot és megfogalmazta a véleményét, természetesen abból a szemszögből, amiben jelenleg működik. A következők kerültek megfogalmazásba, nem mondanám el összesen az egész sajtótájékoztatónak a lényegét, mert elég hosszú lenne az idő, itt csak kiemelem azokat a lényegi pontokat, amelyek számomra fontosak. Az első ilyen pont, hogy megállapításként a két alpolgármester úr létjogosultságát nem igazolta vissza jelenleg a munka. A második pontunk volt, nincs egységes városvezetés, ezt alátámasztja az is, hogy a két alpolgármester között nagyon sok esetben nincs összhang, teljesen ellentétes véleményeket nyilvánítanak ki a közgyűlési munkában, úgy gondolom, hogy a városvezetésnél a kifelé való protezálásnál fontos eleme az, hogy összehangolt megfelelő szintű egyeztetett munka végződjön. A következő pontunk volt az MSZP-FIDESZ személyzeti koalíciót kötött, nem kívánom kommentálni, a város érdekét szolgáló gazdasági elképzelésekről jelenleg döntés nem született sem MSZP-FIDESZ között, sem a közgyűlésben. Ezt azért tartom fontosnak, mert ilyen értelemben a polgármester mozgásterét ez a tény teljesen leszűkíti. És egy városvezető részéről úgy gondolom, hogy mozgástérrel kell, hogy rendelkezzen. A következő ilyen pontunk volt a költségvetési hiánya, ami lényegében júniusban elérte a 200 milliót, ami számomra borzasztó, általában az ilyen jellegű hitelfelvételek az év vége felé szoktak bekövetkezni és nyilatkoztuk, hogy ez magában hordozza a költségvetés összeomlását és előre vetíti a vagyonfelélést, ugyanis ha hiányok keletkeznek, valamilyen módon kell pótolni, ha többlet hitelfelvétel nem lehet, akkor nincsen más útja a városnak, mint a vagyonfelélés. Hasonló nyilatkozat volt a munkahelyteremtő beruházások hiányáról, továbbra sincsen Nagykanizsán munkahelyteremtő beruházás, ennek az a következménye, hogy a legnagyobb munkanélküliség Zalában Nagykanizsán van. Az ipari park, logisztikai központ továbbra is a szlogen szintjén van, állítottuk. A városvezetés nem tesz meg mindent véleményünk szerint az M7-es autópálya megépítése ügyében, én több esetben kértem és javasoltam a városvezetésnek, hogy agresszívabban, rámenősebben képviselje a város érdekét, megítélésünk szerint ez nem történt meg. Tüttő István: Fegyvereket vásároljuk már. Röst János: Pista az is egy lehetőség. A városvezetés lobbyképességét alacsonynak tartjuk, ez alól kivétel lényegében a három parlamenti képviselőnek a munkája, aki úgy érzem, hogy példamutatóan dolgozik együtt és valójában a város érdekében tevékenykedik. A nyilatkozatunk döntő része a jelenlegi városvezetésről szólt, de hát természetesen az elmúlt időszakot sem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi döntések áthúzódó hatása az érinti lényegében a mostani helyzetet is. Ezeket a pontokat Törőcsik Pál alpolgármester a sajtóban érdemben nem cáfolta, hanem egy sértett alapállásból minősítette a nyilatkozót az SZDSZ-t, és több esetben a jelenlegi eredmények kisajátítására törekedett. Mondanék erre példákat is, Törőcsik Pál összefüggésbe hozta az M7-es építését a főváros 4-es metró építésével, én úgy gondolom, hogy ilyen szembe állítás annak idején az orvos pedagógus bérek szembeállítása volt, ami lényegében a Kádári-korszak hagyománya volt. El kell, hogy mondjam a jelenlegi kormány ebben az évben egyetlenegy km autópályát nem épített, az autópálya tendereket – amik folyamatban voltak – leállította, újakat nem írt ki. Tehát gyakorlatilag sem metrót nem épít a kormány sem autópályát. Erről lényegében ennyit. Törőcsik Pálnak volt egy igénye, hogy vele kéne egyeztetni egy képviselőnek, amikor nyilatkozik, magam elé képzelem Tarnóczky Attilát az elmúlt ciklusban, amikor Suhai Sándortól engedélyt kér, hogy nyilatkozzék bármilyen kérdésről. Én úgy gondolom, hogyha egy ellenzéki képviselő gyakorolja a kritikai realizmust, azt meg kéne köszönni, mert előre szólt és nem utólag. Pár gondolat a sikerek kisajátításáról. Mondanék pár témakört, amelyben hasonló megnyilatkozások történtek: vagyonértékesítés. Tisztelettel kérdezném Törőcsik Pál alpolgármester urat, hogy ebben az évben amennyiben a vagyonértékesítés végrehajtódik a tervek szerint, jövőre a város mit fog értékesíteni? A átvilágítás. Úgy gondolom, hogy minden párt programjában szerepelt és ez nem egy különlegesség, hogy ezt a közgyűlés elfogadta, megszavazta, de mindenképpen az 50 milliós költséget én számomra sokallom. Városgondnokság kérdése. Akkor kérnék még egy percet, úgy gondolom, hogy a fontossága megérdemli, tehát a közgyűlés munkáját ezek a megnyilatkozások alapvetően befolyásolják és úgy gondolom, hogy ezt tisztázni kell. A városgondnokság egy korábbi koncepció volt, aminek a lényegi kidolgozását annak idején az SZDSZ végezte. PLAZA építése. Ennek a megépítéséhez szükséges területvásárlást Törőcsik Pál alpolgármester nem támogatta, mint gazdasági alpolgármester és nem szavazta meg. Az iskolák kérdése. Döntés az elmúlt ciklusban született róla és egyedül ha jól emlékszem vissza a FIDESZ mostani másik alpolgármestere nem szavazta meg. Könyvtárépítés. Az előző MSZP-SZDSZ kormány döntött, támogatta. A jelenlegi döntött nem támogatta. Az, hogy mégis lesz az lényegében a három parlamenti képviselőnek Göndör Istvánnak, Kovács Kálmánnak, Zakó Lászlónak az érdeme. A könyvtár a kormány ellenében és a FIDESZ ellenére valósul meg. Szeretném megkérdezni, hogy a FIDESZ lobby hogyan működött ebben a kérdésben? Úgy gondolom, hogy a kanizsai FIDESZ, és a Törőcsik Pál azt a stílust másolja, amit úgy hívnak, hogy kormányzati stílus és nem hiszem, hogy ez szerencsés Nagykanizsán és szeretném arra őket kérni, ugyanúgy a siker pr valótlan propagandáját ne tegyék tovább meg és arra szeretném kérni, hogy gondolják újra tevékenységüket én egyébként nem tartom őket rossz szándékú politikusoknak ezek ellenére sem, inkább én ezt a fiatalságuk, tapasztalatlanságuk, felkészületlenségük és a helykeresésük számlájára írom és bízom benne, hogy a városérdek előbbre valóbb lesz, mint a pártpolitika. Tüttő István: Megkérem Önöket, hogy ne lépjük túl az időt, mert 10 órára nem fog elkészülni az a döntés, amit várnak az Európai Unióban. Kiss László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. január 26-i ülésén javaslatomra úgy döntött, hogy támogatja egy Budapesten létrehozandó nagykanizsai Baráti Körre vonatkozó elképzelésemet. A szervezési feladatokkal a közgyűlés engem bízott meg. Ezennel tisztelettel bejelentem a közgyűlésnek, hogy több hónapos adatgyűjtés és szervező munka eredményeképp 1999. június 30-án Budapesten a Kossuth klubban megalakult Budapestre került nagykanizsaiakból, iskoláikat a városban végzettekből a nagykanizsai Baráti Kör. Az első lépcsőben látókörünkbe került kb. 50 főből 40-en nyilatkoztak úgy, hogy szívesen részt vesznek a kör munkájában, de folyamatosan érkeznek újabb nyilatkozatok a kör nyitott, továbbra is lehet csatlakozni hozzá. A kiküldött meghívók nyomán 28-an jelezték, hogy az alakuló ülésen részt tudnak venni, és 24 fő volt jelen az ülésen. Városunkat az alakuló ülésen Tüttő István polgármester úr, Dr. Polai József az OTP fiók igazgatója, mint az Összefogás Baráti Kör képviselője, valamint jómagam képviseltük. A megjelentek örömmel üdvözölték a kezdeményezést, elmondták, hogy szívesen vesznek részt a városért folyó munkában. Az alakuló ülésen sor került a Baráti Kör vezetőségének megválasztására is. Ennek tagjai Balázsovits Lajos, Bakonyi Attiláné, Krapek Edit, Tonk Emil, Ördög Csilla, Molnár Csilla és jómagam. Tüttő István: Ördög Csilla és Molnár Csilla ugyanazt a személy. Kiss László: Ugyanaz a személyiség ezért a zárójelben utólag mondtam igen. Úgy vélem, hogy ezennel létrejött egy olyan pártoktól függetlenül működő tanácsadó testület, amely a város előtt álló feladatok megoldásában közreműködve hatékonyan segítheti a város mindenkori közgyűlésének munkáját. Kívánom, hogy a közgyűlés tudjon élni ezzel a lehetőséggel és legyen hasznunkra földieink városunk érdekében kinyilvánított tenni akarása. Tóth Zsuzsa: Köszönöm a szót polgármester úr, egy rövid kis mese, hogy levél érkezett a Polgármesteri Hivatalba a feladó által június 17-én datálva, mivel ez a feladás szombati nap azaz hétvégére esett, csak a jövő héten érkezhetett meg a hivatalhoz és a Polgármesteri Hivatal 21-én, június 21-én érkeztette az iktató bélyegző szerint. Én július 4-én a kérelem beérkeztéhez képest két héttel, azaz 10 munkanappal később jártam az illetékes osztálynál, ahol elmondták, hogy a levél hozzájuk előző napokban jutott el és ők természetesen nem tudtak a témában érdemben foglalkozni, mivel annak meg kellene illetve meg kellett volna járnia a bizottságokat, hogy az abban szereplő kérelem a közgyűlés elé kerülhessen illetve kerülhetett volna. Ha valaki nem tudná akkor elmondom, hogy természetesen az állatmenhely kérelméről volna szó, többek között arról, hogy maradhassanak 10 év határozott időtartamra jelenlegi helyükön. Legközelebb majd csak augusztus végén lesz újra közgyűlés, amikor a téma, ha minden jól megy esetleg a közgyűlés elé kerülhet. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy az első írásos kérelme a tárgyban 1998. augusztusi dátummal került a hivatalhoz. Tisztelt képviselőtársak, egy év nem volt elegendő érdemi munkára. Antalics Dezső: Június 30-án a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság meghívására Gleisdorfból küldöttség érkezett az alpolgármester úr személyében, aki egyben a környezetvédelmi referense a városnak, a hivatalvezető úr, a városi építész illetőleg a városüzemeltetés vezetője tisztelte meg Nagykanizsát látogatásával. A programban szerepelt a városfejlesztés, a környezetvédelmi feladatok ellátása és az ő javaslatukra ez kiegészült városüzemeltetési feladatok ellátására. Kicseréltük tapasztalatainkat és szó volt a szervezeti megoldásokról, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság működéséről. A tanácskozás eredményeképpen az elégedettségüknek adtak hangot és a folytatás ősszel lesz, amikor egy projekt kiválasztásával részletekbe menő tárgyalásokat fogunk folytatni várhatóan az energia programjukat fogjuk megtekinteni. És ezen kívül ennek a találkozónak az lesz a jelentősége, hogy a régiós pályázatokat, pályázatokban együtt tudunk működni és reményeink lesznek arra, hogy EU-s pénzekhez jusson Nagykanizsa. Birkner Zoltán: Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés, kedves kanizsai polgárok! Egy örömteli dolog történt velünk az elmúlt hetekben, a kanizsai főiskola ügye lassan révbe ér és ezért kértem egy-két percet Önöktől. Először is azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon szépen köszönjük a kuratórium nevében az eddig nyújtott támogatásokat és nagyon reméljük, hogy a közeljövőben, illetve a következő évben is hasonló módon támogatják a kanizsai főiskola ügyét. Ami miatt szót kértem, azok az első eredmények lesznek, hiszen úgy néz ki, hogy a munkánk beérni látszik. Múlt héten aláírtunk egy megállapodást, egy három oldalas megállapodást, amely egy európai integrációs képzés beindítását jelentené a Kanizsa Főiskola épületében, a szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskola, illetve Európai Tanulmányi Központ, a kanizsai Határőr Igazgatóság és a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány kuratóriuma között. Ez lenne az első olyan oktatás, amely – ha reményeink teljesülnek – akkor főiskolai, egyetemi szakká is válhatna és az országban egyedülállóan Szombathelyen és Nagykanizsán oktatnák európai integrációs képzésben szakembereket illetve képeznének. Emellett S. Nagy Katalin professzorasszonynak a kuratórium elnökének sikerült aláírni egy megállapodást a Műszaki Egyetemmel, amely szerint 2000. szeptemberétől Nagykanizsán három szakot fog kihelyezni a Műszaki Egyetem, ez azt jelenti, hogy 2000 szeptemberében – most már 99 %-os biztonsággal kijelenthetjük, ha nem is önálló, ha nem is alapítványi, de valamilyen szintű főiskolai képzés indul Nagykanizsán egy elismert jó nevű egyetemnek a szervezésében, illetve a mi közös szervezésünkkel. És még egy nagyon fontos dolog, tárgyalásokat folytatunk Kaposvárral, ennek az eredményéről még nem tudunk biztosat mondani, de ha az isten is velünk lesz, akkor nincs kizárva az, hogy Nagykanizsa a kaposvári egyetemnek akár egy kihelyezett főiskolai kara lehet, hogyha ez összejönne ez a tárgyalás, ez a megállapodás, akkor azt hiszem a maximumot értük el főiskola ügyben, amit ma egy ilyen integrációs időszakban el lehet érni, nagyon kérem Önöket, hogy szurkoljanak nekünk továbbra is és továbbra is kérjük a támogatásokat. Tüttő István: Mivel több napirend előtti felszólalásra nem volt jelentkező, Törőcsik Pál válaszolni szeretne vélelmezem melyik felvetésre. Törőcsik Pál: Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Röst képviselőtársam! Én mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem kívánom kihasználni a helyi adófizető polgárok pénzén finanszírozott városi televízió műsoridejét arra, hogy érdemben újból válaszoljak arra a nyilatkozatra, amit az SZDSZ a sajtóban már megtett. Az elhangzott közel 8 perces felszólalásból újra tételesen ismertette tájékoztatást a részükről. Én szeretném leszögezni, hogy ez a közgyűlés nem a pártpolitikai vitáknak a fóruma, és erre én itt nem szeretnék reagálni. A választ az újságban megírtam, ha abból nem derül ki egyértelműen a szándék, azt tudom sajnálni, mi nem a jogos kritikának a megtételére való jogot vitatjuk, hanem azt, hogy a városnak olyan színben való feltüntetését, ami rendszeresen a sajtóban megjelenik, kifejezetten károsnak tartjuk a város számára, éppen amiatt, amit számunkra mint mulasztást rónak fel, hogy bizonyos munkahelyteremtő beruházások és egyéb dolgokat ugye az ő megítélésük szerint nem elég intenzíven tudtuk keresztülvinni, egy ilyen üzleti tárgyalás során a város gazdasági helyzetét sorozatos újságcikkekkel sötéten festik le, nyilvánvaló, hogy sokkal nehezebb pozícióban vagyunk kénytelenek képviselni a város érdekeit. Ezt én külön nem kívánom taglalni. Az autópálya építéssel annyit, hogy igaz, hogy autópályát nem épít a kormány, de elkezdte az autópályák felújítását, azt hiszem ez most nem ennek a vitáknak a helye, a polgármester úr nem jelezte számunkra, hogy a mozgástere bármilyen formában szűkült volna, gondolom, hogyha ilyen lett volna jelezte volna felénk, az, hogy a két alpolgármester között egyes dolgok megítélésében van véleménykülönbség, abszolút természetes dolog, lényegi dolgokat nem érint, még egyszer szeretném elmondani, hogy én a kanizsai FIDESZ alapszervezet nevében szeretném kijelenteni, hogy a közgyűlés előtt pártpolitikai vitát a jövőben nem kívánunk folytatni, ezért majd megfelelő fórumokon ezeket a nézeteinket ki fogjuk fejteni. Kelemen Z. Pál: Az előző kérdésre először reagálok, amiért a képviselőcsoportunk nevében szeretnék megszólaltatás jogán arra, amit Röst János mondott. Mi nem váltottunk szót a FIDESZ-szel, az MSZP-nek ez nem stílusa, mi a lakossághoz fordultunk képviselőcsoportként és nem pártként. Egyszerűen nem tartjuk ízlésesnek azt, hogy sajtón keresztül üzengessünk politikai ellenlábasainknak. Másrészt azt meg a sajtószabadság megsértésének tekintjük, hogy politikai pártok nyílt leveleket közöltetnek a városi újságban, nem erre való, a városi újság foglalkozzon az Önkormányzattal, az önkormányzati képviselőcsoportokkal, de ne a politikai pártok nyílt leveleivel, mert ezek sértik a sajtószabadság intézményét. Tarnóczky Attila: Tisztelt Röst képviselőúr! Az egész felszólalásával nem foglalkoznék csak néhány megjegyzésével, amely engem érint és amely mögött csúsztatás van. Az átvilágítás, aminek előterjesztője voltam, bár úgy érzékeltem, hogy közgyűlési igény van rá, nem került 50 millió Ft-ba. Ez egyszerűen nem igaz. 27 millió Ft a körülbelüli költsége, Önök hogyha jövőre és azt követően új munkákat megrendelnek, ami nem is átvilágítás kedves képviselő úr, az megint pénzbe kerül. Az a következő döntések kérdése, ne tessenek itt 50 millió Ft-ot emlegetni, ami egyébként a 27 millió csak részben átvilágítás, részben pedig a 0. bázisú költségvetés elkészítésének a költsége. Az egy teljesen másik ügy. Főiskola ügyben valóban én voltam az egyetlen szavazó az előző közgyűlésben, aki nem gombot nyomott. Nem bántam meg, máig is úgy gondolom, hogy az a fiatalos lelkesedés, amely az előző közgyűlés belevágott abba az alapítványi főiskola ügyébe, nem volt igazán megfontolva, anyagi oldalról nem volt igazán megfontolva, és hogyha sikerül a főiskolánk ügye, akkor majd szembesülni fognak Önök azzal, hogy micsoda őrült összegbe kerül az épületek létrehozása. De azt azért ne tessék mondani kedves képviselő úr, hogy mióta alpolgármester vagyok, nem fogadom el a közgyűlés döntéseit, még hogyha adott esetben nem felelnek meg az ízlésemnek, mert a főiskola ügyéért tiszta szívből küzdök, ezzel ellentétes példát nem hiszem, hogy bárki tudna mondani ebben a teremben. Könyvtár ügye. Nem akarom senkinek az érdemét kisebbíteni kedves képviselőtársaim, de hát azért meg kell, hogy mondjam, az érdemek 90%-a Zakó László képviselő úré. Aki kormánypárti létére elérte, hogy legyen kormánypárti oldalon annyi támogatás, hogy az ellenzék segítségével ez az ügy elfogadásra kerülhessen. Nem akarom tehát az ellenzéki képviselők érdekeit megligálni, de azért meg kell, hogy jegyeznem, hogy volt egy előző négy éves ciklus, ahol ugyanaz a társaság 75%-os többségben bármikor megszavazhatta volna a kanizsai könyvtárépítés ügyét, ami egyébként az M7-es autópálya építésére is tökéletesen igaz. Röst János: Úgy gondolom, hogy volt értelme hozzászólásomnak, ugyanis a vélemények a jobbítás irányába fognak elmenni úgy érzem, pár gondolat. Ami miatt a 200 milliós hitelt felvetettem az a következő. Polgármesteri beszámolóban szerepelt egy segélykiáltásként – úgy gondolom – én nagyon sajnálom, hogy az alpolgármester úr ennek hatására nem rakott össze egy intézkedési csomagot, meggyőződésem, hogy pótköltségvetése lesz a városnak valószínű, hogy ősszel, és jó pár olyan kiadást megspórolhatna a város, amelyik előttünk van. Én úgy gondolom, hogy a felelősség mindenkinek más, más az alpolgármesteré, más a mienké. Én ebben kérném, hogy még nem késő, próbálja meg, vegye igénybe minden pártnak a képviselőit, szakértelmüket, mert úgy gondolom, hogy elég nagy tudásanyag gyűlt össze több képviselőcsoportban, amely lényegében parlagon hever. Tarnóczky Attila véleményének örülök igazából, valóban fegyelmezett katonaként támogatja a főiskolát. Kelemen Z. képviselőtársam helyesen mérte fel a helyzetet, valóban semmi szerepe a pártpolitikának sem az üzengetésnek, viszont úgy gondolom, ezt az üzengetést nem az SZDSZ kezdte el, az MSZP-FIDESZ között húzódott több alkalommal és szeretnék erre pontot tenni és ezért is mondtam el a véleményemet. Köszönöm a figyelmet. Tüttő István: Egy mondattal szeretnék kapcsolódni ehhez az ún. katasztrófa emlegetéssel kapcsolatban. 156 millió Ft-ot azonnal vissza kellett fizetnünk, gyakorlatilag a 200 milliós állománynak ez az egyik fő oka. A másik az, hogy nem sodródunk úgy az eseményekkel, mintha így tűnne, hanem szigorú elszámolás és állandó kontroll alatt van a költségvetésünk, sőt ki is adtuk már, hogy 30 millió Ft-ot kell lehet most szeptember közepéig felhasználni mindazon célokra, amelyek tervünkben szerepelnek, magyarul visszafogott a kiáramoltatása a pénznek és csak az iparűzési adó beérkezése, illetve annak a pontosabb ismeretének függvényében oldjuk ezt a korlátozást. Ez nem azt jelenti, hogy az összeomlás fenyegeti az önkormányzat büdzséjét, mert talán azt is fogják tapasztalni, hogy vannak olyan lehetőségeink, amelyek talán a realitás talaján mérlegelve a bevételi oldalon is a növekedést fogják eredményezni. Természetesen a bevételi oldalról szintén ugyanúgy folyamatosan tájékoztatást fog kapni a tisztelt közgyűlés és nem az ún. lyukak betömésére, hanem ésszerű felhasználására szeretném majd Önöket közösen a döntésben aspirálni, de bízunk abban, hogy e mögött az ún. nagy probléma mögött a valós kép ebben az évben azért nem ezt fogja mutatni. Hát ezért legalábbis megtesszük ami szükséges. Én nem kívánok végigmenni a Röst úr által felsoroltakkal, egy jelentős része el is fogadható egy jelentős részének megvan a maga realitástartalma, de van egy másik oldala is az önkormányzat önmaga képtelen munkahelyteremtő beruházásokra, az önkormányzat önmaga képtelen elfoglalni a katonai laktanyákat azon szándék nélkül, ami éppen a tulajdonos részéről ha nem áll fenn, de higgyék el, hogy a lehetőség szerint megtesszük azokat a lépéseket, amely ennek a problémának a feloldásárhoz vezet. Elképzelhető, hogy meg kell majd vásárolnunk, erről sem mondtunk le, ennek a feltételének megteremtésén is fáradozunk, természetesen bízva abban, hogy eredményesen. Marton István: Két ok miatt szólók, mind a kettő Röst képviselőtársam hozzászólása miatt lett aktuális. Az egyik ezen a fórumon rengetegszer hallottam már, hogy a város három országgyűlési képviselője. Egyszer-kétszer én már említettem, hogy ennek a városnak nincs három országgyűlési képviselője, Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak és 12 környező településnek van egy országgyűlési képviselője, akit Zakó Lászlónak hívnak és az FKGP frakciójában foglal helyet. Én nem vitatom, és tökéletesen egyetértek Tarnóczky alpolgármester úr kijelentésével, hogy az ellenzéki képviselők sokat tettek azért, hogy a könyvtárépítés ügye megindulhat, de körülbelül az érdemek arányát lehet vitatkozni, hogy ez 90 % ahogy ő mondta, de hogy 80 egész biztosan az számomra sem kérdéses. Ennyit erről. A másik pedig itt mindenki beszél a 200 milliós adósságról. Hát hogy ez mennyire jó vagy mennyire rossz ezt lehet vitatni, vérmérséklet kérdése, de én úgy emlékszem – és azóta sem cáfolt senki – hogy a június 15-i közgyűlésen kaptunk egy mellékletet, amelyben a Gazdasági Osztály vezetője beszámolt a május 31-i helyzetről, amelyben az is el volt rejtve, hogy a lakásalapot is felhasználtuk, ami 146 milliót tett ki akkor. Ez azt jelenti – és ezt én akkor elmondtam, sőt a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap, városunk újsága meg is írta, hogy ez 350 millió hitel. Így vagy úgy, kérem de ez ennyi, ezért nem értem ezt a 200 milliós vitát. Ami persze nem azt jelenti, hogy ha ez 350 vagy ne adj isten még nőtt is vagy valamennyit csökkent, hogy ettől még össze kellene omlani a város költségvetésének, de nagyon bízunk benne, hogy ez nem következik be. De ez az összeg június 15-én garantáltan ennyi volt és azóta sem tett senki ellentétes értelmű nyilatkozatot. Tüttő István: Ez arról szól, hogy már ennyit igénybe vettünk. Kelemen Z. Pál úr ügyrendi gombot nyom, tudom is, hogy mit fog mondani. Kelemen Z. Pál: Röst János úr napirend előtt szólalt fel ebben a kérdésben vitázni nem lehet, az, hogy Tarnóczky képviselő úr, és Törőcsik képviselő úr, valamint jómagam hozzászóltunk, az a megszólíttatás jogán történt. Marton képviselő úrnak nem lett volna szabad szót adni, ezért kérem, hogy amit elmondott, az maradjon ki a jegyzőkönyvből. Tüttő István: Én egyetértek Marton úrral, hogy szólt, hiszen meg lett szólíttatva. Marton István: Én képviseltem a frakciót. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy ebben pláne ne nyissunk vitát, Marton úr vissza is vonja a gombot. Így van erről szóltam. 1.) Javaslat Európai Üzleti Befektetői Kiadványban Nagykanizsa Megyei Jogú Város bemutatkozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tóth László: Meg kell, hogy mondjam nem értettem az indulatos megjegyzését, hogy valaki felhúzta. Hát az én voltam, mert amikor elolvastam ezt az előterjesztést, akkor minősítettem, amit valóban nem kellett volna, de tartom továbbiakban is a jelzőt. Én úgy gondolom, hogy komolytalan egy olyan médiában hirdetést megjelentetni –még hogyha csak 2 fontba kerülne is – akik azt mondják egy Megyei Jogú Városnak, hogyha másnap délelőtt 10 óráig nem faxolod el, akkor nem jelenteted meg a hirdetésedet. Nem tudom polgármester úr, meg tetszett nézni ezt a kiadványt, mit tudunk róla? Honnan jött ez a fax? Ha jön Amerikából, vagy Angliából egy fax, akkor mindjárt kell ugrani Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének? Tüttő István: Megszólíttattam, tehát válaszolok. Most jött ez a megkeresés, de egyszerűen nem tudtunk kapcsolatot teremteni az ügyintézővel, aki a faxot aláírta, mert mindannyiszor amikor kerestük nem volt elérhető. Ennek a kb. egy hetes időszaknak tegnap jutottunk úgy a végére, hogy végre elértük, mert ő azt kérte, hogy szóban akar a polgármesterrel, eszmét cserélni. Magyarul a telefonon kellett a tisztelt angol képviselővel tárgyalni és akkor mondta el mindazokat a feltételeket, hogy ő most azonnal lefaxolja a lényege itt van Önök előtt és lehet ehhez csatlakozni. Kérem végülis én nem tettem arra ígéretet, hogy mi ezt biztos bevállaljuk, de azt is látják, hogy én 870 ezer Ft-ot nem dobhatok ki az ablakon csak azért mert ez a lehetőség adva van, hát az Önök támogatását kérem. Amennyiben azt mondják, hogy ebbe most ne szálljunk be mérlegelve annak az előnyeit is hátrányait is, akkor azonnal telefonálunk, hogy egy nemleges választ küldjünk. De ha Önök úgy érzik, hogy az Európai Uniós kiadvány éppen az előbb elhangzottak alapján hozzájárulhat ahhoz, hogy Nagykanizsára befektetők jöjjenek, akkor bizony érdemes a kérdéssel foglalkozni. Hát ez volt a lényege, de az, hogy nem kerülhetett bizottság elé az csak amiatt van, hogy tegnap délután kaptuk meg a faxot, amire a választ úgy kérte, hogy azonnali választ kér, de én jeleztem, hogy kérem holnap lesz közgyűlés szíveskedjenek még, azt mondta, hogy holnap akkor 10-11 óra között várja a választ. Ezért hoztam ide és köszönöm, hogy lehetőséget adtak arra, hogy egyáltalán bekerüljön, de a véleményüket is azért kérném. Túl sokat nem tudok mondani, hiszen magáról a kiadványról nincsen komolyabb információnk, amit elmondott az gyakorlatilag itt le van írva, hogy Nagykanizsa bemutatkozhat egy A/4-es oldalon grafikákkal, megfelelő szöveggel és egy sűrített bemutatkozó anyaggal és ugyanennek a másik oldalán meg lehet jeleníteni Nagykanizsáról egy 400 karakteres szöveges részt. ez a lényege. Bicsák Miklós: Tisztelettel kérem, hogy ezt a lehetőséget, amit polgármester úr elmondott, ne hagyjuk ki gazdaságilag. Meg egyéb a lehetőségek, azért a mi kis városunkkal most mód van, ha megint sáfárkodunk, hogy jaj ennyibe kerül, annyiba kerül, akkor hogy fogunk mi kilépni a világban, a lehetőség az üzlet az kérem a business, abba benn van a nyereség, a vesztés, tudni kell a világnak, hogy ez a város milyen lehetőségekkel. És ha mi most megint ezért, majd valahol meghúzzuk a nadrágszíjat és én támogatom részemről, mert nagyon jó ötlet, és kérem a tisztelt közgyűlést, hogy hasonlóképpen tegye. Tóth László: Ennek pont az ellenkezőjét javaslom Önöknek, ne támogassuk ezt az előterjesztést, mert senki nem látta, hogy milyen ez a kiadvány immáron ugye 8. alkalommal jelenik meg, hogyha ez egy komoly üzletkötő lett volna, akkor legalább egy bemutató példányt elhozott volna. Nem nagyon hiszem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városának van most közel egy millió Ft-ja, hogy valahol Nagykanizsa megjelenjen, nem is tudjuk, hogy hol. Köszönöm. Tüttő István: Köszönöm, végül is az ellenvélemény és a mellette szóló vélemény elhangzott majd eldöntjük. Cserti Tibor: Az előterjesztés módszertanával én a magam részéről nem értek egyet, a fontosságát a magam részéről is kb. úgy ítélem meg, a városnak nyitni kell minden lehetőséget irányában egyébként ha ez egy komoly üzleti ajánlat, akkor a szerződéstervezet is mellette van, ezt nagyon sokszor elmondtam én magam is, tehát ebből a szempontból majdnem, hogy közel áll a véleményem Tóth úrhoz. Én szeretném tudni, hogy gyakorlatilag ezért mit kapunk? A szerződésben gondolom a példányszámtól kezdve egy csomó olyan dolog bent lenne, ami a szerződés megkötéséhez, a város érdekének érvényesítéséhez szükség lenne. Ettől függetlenül ha Önök bizalmi elven ezt kérik a képviselőtestülettől, hogy igenis szükségünk van erre a dologra és Önök is egybehangzóan, mint a város vezetése ezt támogatja, akkor a bizalmam ebbe az irányba igennel fejezném ki. Tüttő István: Cserti úr, hogy mit kapunk csupán annyit, hogy az uniós országokban, Amerikában, Egyesült Államokban, Japánban kerül ez terjesztésre, tehát így mást nem tudok mondani, mint egy reklámanyagként magyarul a világ fejlett országaiban megjelenik. Ennyi. Marton István: Bár az előterjesztés módszertanával kapcsolatban véleményem tökéletesen egyezik Tóth úréval illetve a Cserti úréval… Tüttő István: Én elmondtam, hogy ezt tegnap este intéztük. Hát mit tudtunk volna tenni. Marton István: Igen, hát ezt korábban kellett volna kezdeni, én támogatom a végkövetkeztetésem más, mint az előbb említett két úré, az anyagban le van írva, hogy az idén először jelennek meg bent a felvételt kérő közép-európai államok is. Én úgy gondolom, hogy ebben nekünk részt kell venni. Én nagyon jól ismerem Tóth úrnak a gondjait ezekkel a kiadványokkal kapcsolatban, szinte tökéletes köztünk az összhang, mert én sem vagyok híve annak, hogy egy évben három térképet jelentessünk meg a városról és az egyik hibásabb a másiknál, egy ilyen színvonalú kiadványból bűn lenne kimaradni. Tüttő István: Végülis én Tóth úr felvetésével teljesen egyetértek, csak meg kell, hogy értsék, hogy most más lehetőség nem volt, és több információnk sincs, mint ami itt le van írva. Dr. Baranyi Enikő: Elnézést, hogy késve érkeztem és mégis máris szólók, döbbenet, ami most itt megint zajlik. A múltkor itt volt mindenkinek az asztalán az a városi térkép, amin kérem szépen salétromsavas vagy ilyen salétromos tégla látszik a várkapunál. Az senkinek nem tűnt fel, hogy milyen képek vannak a városunkról, és nem kérdezte meg senki, hogy mennyibe kerül. Ezzel szemben most itt van egy olyan előterjesztés, ami 1 millió Ft alatti értékkel egy nemzetközi megjelenítését egy A/4-es oldalon a városról adhatna és ezen 15-20 percig – elnézést, hogy ezt mondom – lamentálunk. Én azt kérem polgármester úrtól, hogy valójában valahol úgy lehetne ezt a közgyűlést, és máris úgy gondolom, hogy a délutáni 30 %-os aduredukció csökkenésébe jutottak egyes képviselők, hogyha ezen a napirendi ponton ennyi ideig fogunk lamentálni, szavazzunk van egy előterjesztés, az hogy igen vagy nem azt a gombot valóban azt hiszem még így is el tudjuk dönteni. Tüttő István: Ügyrendi javaslat, kérem akkor, tehát a vitát fejezzük be, ez a javaslata Baranyi Enikő képviselőnőnek végülis én nem tehetek más, ha Önök jelentkeznek, szót kell adnom. Szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A határozati javaslatot felteszem szavazásra. Kérem, fontoljuk meg, én támogatom. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 205/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárulását adja ahhoz, hogy a város promóciós anyaga megjelenjen az Európai Üzleti Összefoglalóban, A4-es terjedelemben, melynek költsége 2.225 GBP, forrása pedig az iparűzési adóból származó többletbevétel. Felhatalmazza a polgármestert, a megrendelő aláírására. Határidő: 1999. július 10. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Dr. Kovács Lóránd ügyvéd úrnak az volt a kérése, hogy 11.00 óráig van ideje, mert el kell utaznia, amennyiben úgy érezzük, hogy – megkérem, hogy kapcsoljuk ki a telefonokat, szíveskedjünk már egyszer normálisan igazodni a dolgokhoz – Arról döntöttünk, hogy az Alfától az Omegáiggal kapcsolatos napirendet megtárgyaljuk, figyelembe véve a kérést. 2.) Javaslat az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolási eljárásának lezárásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem szépen nem először kerül elénk az ügy és úgy tűnik, hogy amennyiben elfogadjuk azt a határozati javaslatsort, amennyiben azonosulunk azzal a gyakorlati lebonyolítással, amely itt a határozati javaslatban szerepel, akkor mód van arra, hogy rövid időn belül lezárjuk a kérdést. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy levelet írtam már a tisztelt végelszámoló úrnak mindazon kérdésekben állást foglaltam, amelyet korábban kifogásolt, hogy nem egyértelmű a válasz, ma elküldésre került. Hétfőn reggel 8.00 órakor pedig megtartjuk azt a taggyűlést, amelyen végleges döntést ismertetem, természetesen a mai nap amit a közgyűlés hoz határozatot, azt fogom ismertetni mint a tulajdonos képviselője. Kérem Önöket, hogy mivel az anyag eléggé ismert, ha van még kérdés vagy vélemény, akkor azt most mondjuk el, egyetlen hiba, hogy nem tudtam értesíteni a Palotás urat vagy itt van? Küldtünk neki jelzést, hát reméljük, hogy időközben, meghívót kapott, csak hát nem abba az időbe tárgyaljuk, mint a valószínűsége lett volna. Kérem van-e észrevétel? Tudomásom szerint Önök megkapták a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság üléséről készült kivonatot, amely pontosította azokat a felvetéseket, határozati javaslatokat, amely az előzőleg kiküldött írásos anyagban szerepel. Ez lenne az a javaslat, illetve határozati javaslat, amit aztán szavazásra tennék fel, természetesen ha módosításokra nem kerülne újabb felvetések után. Röst János: Köszönöm a szót, először szeretném megköszönni jegyző asszonynak, hogy egy nagyon korrekt és jó anyagot tett le az asztalra elénk, én úgy gondolom, hogy a felvetésem korábban ennek igénye az megalapozott volt, és bőven már ideje volt. Hadd mondjam azt el, hogy a végelszámoló jelenleg a 20. hónapja végelszámoló korábban is jeleztem, hogy szerintem alkalmatlan munkájának elvégzésére, mert 20 hónap alatt lehet, hogy a Postabankot is végelszámolják, nem pedig egy lezárt beruházást. De nem akarok belemenni a minősítésébe, úgy gondolom, hogy megtörtént többször, módosító javaslataim lennének. A Gazdasági Bizottsági ülésen a beterjesztéstől eltérően foglalt állást a Gazdasági Bizottság részünkről és csomagokat állított össze, aminek alpontjai lettek, és egy lényeges pont – amit mint megtudtam Törőcsik Pál javasolt, és ennek örülök - ez pedig az eredeti beterjesztésnek a 7. pontja, hogy a kft haladéktalanul indítson kártérítési eljárást Stáhl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt. Örülök a megállapításnak, hogy ez megtörtént, indokolatlanul elhúzódott és örülök annak, hogy azt az összeget, ami meggyőződésem, hogy nem jár neki, ez közel 600-700 ezer Ft-ról van szó vagy még többről, attól függően, hogy mikor fejezi be a végelszámolást. Én úgy gondolom, hogy a városnak büdzséje nem áll olyan jól az előző viták alapján, hogy egy ilyen összeget jogtalan kifizetésként odaadjunk. Nem akarom felsorolni a célokat, hogy mire lehetne ezt költeni – Csákai úr ebben megerősítene a szociálpolitikát, úgy gondolom, hogy Balogh úr az oktatás területére nagyon hiányzik ez az összeg, én mindenképpen azt javaslom, hogy ezt semmiképpen se fogadja el a közgyűlés és ez év január elsejétől mindennemű kifizetést, ami bér jellegű illetve költségtérítés jellegű, azt követelje vissza Stáhl úrtól akkor is, hogyha a végelszámolást lezárja. Egyébként ezt a tényt, hogy ő van késésben az ő által dokumentált iratok is bizonyítják, elismerte tavaly novemberben, hogy napok kérdése a végelszámolás lezárása és azok az indokok, amik egyébként elhangzottak, azok mint kiderült a jogi szakértő véleménye szerint nem voltak megalapozottak. Ilyen volt többek között, hogy nem lehet lezárni, mert a másik tulajdonos nem járul hozzá. Palotás Tibornak semmihez sem kell hozzájárulni, ha nem tetszik neki a végelszámolás ténye vagy jellege, akkor bírósághoz fordulhat. Ugyanígy nem szükséges a társasházi alapító okiratnak a befejezése, elkészítése a végelszámolást e nélkül is be lehet fejezni. Ha a korábbi indokok ezek is voltak és az elhúzódás, én úgy gondolom, hogy egy félrevezetés következménye többek között. A módosítási javaslataim a következők: A beterjesztés f.) pont legyen önálló pont, kerüljön ki a Gazdasági Bizottság csomagjából és függetlenül attól, hogy Stáhl György befejezi a végelszámolást vagy nem, mindenképpen azt az összeget követelje vissza a város Stáhl Györgytől. Ez az egyik javaslat. A másik egy kiegészítés, amely arról szól gyakorlatilag, hogy a zárójelentés, amit el kell készíteni a könyvvizsgálónak, vagy egy 5. számú melléklet az anyagban, az a tiszteletteljes kérésem és javaslatom, hogy ennek a mellékletnek a tartalmi részei szerint készüljön el a zárójelentés és egészüljön ki a zárójelentés kiemelten és tartalmazza a zárójelentés a végelszámolás időszaka alatt összes kifizetett számláknak, a szerződéseknek a tételes kimunkálását és elemzését, és hatásait a végelszámolás elhúzódására illetve a költségkereteire. Ezt kérem módosításként beemelni. Ugyanúgy kérésem az iratok átadása, ugyanis kétfajta irat létezik, egyrészt, amelyek a csarnok működtetésére szükséges és meggyőződésem ezeknek az iratoknak úgy gondolom az Önkormányzatnál van a helye mint tulajdonosnál. Szeretném kérni a polgármesteri hivatalt, hogy állítsa össze azt a jegyzéket, ami alapján még ezek az iratok pótlólag, amik nem kerültek átadásra, átadásra kerüljenek – ez egyébként szerepel az én indítványomban – a Gazdasági Bizottság 3. csomag elnevezésével. Ezenkívül a többi iratot szintén kérném az Önkormányzatnál megőrzésre leadni a végelszámolónak. Ezt azért emelném ki, hogy ne levéltárba kerüljön, hanem az Önkormányzathoz a megfelelő tulajdonoshoz és kezelőjéhez. Ezek lennének a módosító javaslataim és erről kérnék szavazást. Kelemen Z. Pál: Egy-két aggályom van és ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, meg esetleg véleményt mondani. Az első úgy tudom, hogy az elszámolás elhúzódásának legjelentősebb oka, hogy a tulajdonosok nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásban. Mennyi – ha ez publikus – mennyi volt az az összeg, amiben nem tudtunk megegyezni? Illetve legalább nagyságrendileg, millió alatt millió fölött kérdés. A másik dolog az, hogy Stáhl György végelszámoló számtalan alkalommal beszámolt itt a közgyűlés előtt, amit egyébként nem kellett volna megtennie, mert a végelszámoló nem tartozik a közgyűlésnek elszámolni, csak a kft. közgyűlésének és minden elszámolás, minden beszámolás végkicsengése az volt itt a közgyűlés előtt, hogy a tulajdoni viták lehetetlenné teszik a végelszámolást. Mennyire igaz ez, hogy a tulajdonosok nem tudtak megegyezni? Tüttő István: Nem vett részt ebben az úgynevezett alku pozícióban, és nem az ő hibájából következett be, és az ő számára ez nem fogadható el. Úgy is felfoghatnám, hogy akkor az 55.000.000,-Ft-ot kellene odatenni, hiszen ha nem fogadja el, akkor a tényekkel kellene számolni, mert annyi volt akkor. Ezt nem fogadtam el, ez már 15.000.000,-Ft. Ő azt kérte, hogy az az út, amelyet gyakorlatilag a város épített és nem azon az értéken ismerte el az Önkormányzat, mint amennyit ér, (István ugye ez így van), ezért azt a különbözetet, amely a valódi értéke az útnak, és az átadott összeg, amely úgy emlékszem 12.000.000,-Ft volt, e közötti különbséget kéri elismerni, hogy az a vagyonrész amivel megrövidítjük őt, amennyiben nem reálisan számolunk. A következő pedig az a vita volt, hogy közben felértékelődött az a terület, ahol ez az építmény kialakult, ezért most ő a jelen értéken kívánja elismertetni azt a vagyont amit ugye korábban már átadásra került. Tehát visszamenőlegesen azt kérte, hogy mint egy 20.000.000,-Ft-al növeljük azt az értéket ami a területekre vonatkozik, a vagyonmegosztás elismeréseképpen, ezt szintén nem tudtam akceptálni, mert igaz, hogy elhúzódott a végelszámolás, de nem az adott pillanatra vonatkozó kérdésről van itt szó, ha nem a könyv szerinti értékek a számviteli törvény szerinti értékekkel lehet csak számolni, én folyamatosan ezt az álláspontot képviseltem, egyetlen egy amiben meg tudtunk állapodni a Palotás úrral, hogy az az úgynevezett telefonközpont, amelyről már kérdés fog elhangzani, az a telefonközpont valóban átkerült az önkormányzathoz, és az a beruházás időszakában valóban a beruházás része volt, ezt el tudjuk fogadni, hogy az Palotás úr jogos igénye, hogy az mivel az Önkormányzathoz átkerült, ne, hogy úgy kezeljük, mint, hogy ha az nem ennek az előzményi része lett volna korábban. Ez volt az amire azt mondtam, hogy ezt tudom támogatni azzal az értékkel, amivel ha jól emlékszem 6,8 millió pontosan nem emlékszem milyen érték. Tehát ezzel az összeggel tudjuk elfogadni. Tehát ez volt a vita. Volt még egy alapvető eltérés. Palotás úr azt mondta, hogy ha minimum nettó 1.000.000,-Ft-tal nem díjazzuk végelszámolót, hogy akkor eleve nem hajlandó aláírni. Természetesen ezt sem tudtam elfogadni, hiszen ennek a díjazásnak alapfeltétele, hogy a Közgyűlés hozzájáruljon, nem történt meg. Röviden ennyi. Van-e kérdés? Röst János: Köszönöm a szót, próbálok röviden válaszolni Kelemen Z. képviselőtársamnak, a 0,4%-al rendelkező Palotás Tibornak semmifajta beleegyezése nem kell semmilyen döntéshez, ¾-del bármilyen döntést a Kft meghozhat, ilyen értelemben az, hogy Palotás Tibor mit gondol vagy mit mond, teljes mértékben érdektelen, a végelszámolás lezárásnak ez nem témája és nem alapja, és nem lehet ráfogni, hogy emiatt húzódott el. Én úgy gondolom, hogy Palotás Tibor beperelheti az Önkormányzatot, mint jogutódot, egyéb lehetősége neki a 0,4%-ával nincsen. Tüttő István: Igen, valószínűleg ez lesz a gyakorlat. Marton István: Én nem akarom nagyon felmelegíteni a kedvet ettől az üggyel, de polgármester úr által elmondottak, hogy a 0,4%-os tulajdonos mit keres rajtunk én úgy gondolom, hogy ennek nagyon súlyos ellentételei vannak, kezdve ott, hogy az objektum nem ott épült meg, ahova eredetileg terveztük, s ez bizony jelentős több tíz milliós költségtöbbletet jelent, Arról nem is beszélve, hogy ott olyasmi is épült ami nem szerepelt eredetileg, és ennek a többletét ki fogja lenyelni egyedül mi. Ha most a 75%-nyi összegről teljesen igaz az a vélemény ami elhangzott, csak az a félő, hogy a város esetleg nem kerül 75%-nyi összegben, ha nem mondjuk megállunk 73%-nál, ez majd csak akkor derül ki, ha az ügyet sikerült lezárni, korábbi közgyűléseken többször elmondtam, hogy ott akik üzletrészhez jutottak, itt elsősorban a földszintre gondolok, azok a piaci érték alatt jutottak hozzá, és ha a teljes objektív értékét nézzük, akkor bizony az lényegesen többet ér, mint amit fizettek érte. A teljes összegnek a 30%-át sem fizették ki sajnálatos módon. Tehát teljesen igazat adok Röst úrnak, hogy Palotás úrral ilyen formában nem kell törődnie a közgyűlésnek, indítson pert ha akar, és nem halottam hogy Röst úr kérte volna a szavazást arról amit elmondott, ezért kérem módosító indítványként szavazzunk arról. Budai István: Én úgy gondolom, hogy az eddigi hozzászólók elolvasták volna az eddigi előterjesztést, akkor egy, két dologban nem vétettek volna, mint a Marton úr is a 0,4%-ban, mert ez 0,621% ez bent van. Nem ez a lényeg, nem ezért szólok hozzá, el kellett volna olvasni, ebben az előterjesztésben mi elmondjuk, vagy leírjuk (azért tudom ilyen jól mert én írtam), hogy milyen követelése volt a második tulajdonosnak, tehát 0,6%-os a Palotás úrnak, ennek a kalkulációs lapnak a második oldalán ez bent van. Különféle változatokban gondolkodtunk. Szerintem azt akkor el lehetett volna dönteni a tulajdonosoknak, hogy melyik változatot fogadja el, az én találásom mindig az volt, és most is az, hogy tény szerinti vagyon legyen a kiindulópontja, a felosztásnak, aztán azon túl, hogy mit akceptál a tulajdonos társaság a másik félnek, hogy a felértékelt vagyon, hogyan alakul, tehát a földérték mert az talán jogosnak tűnik, ez kettejük megállapodása lehetett volna ilyen alapon még most is vallom, hogy a tavaly novemberi levél amit a cégbíróságnak elküldtünk, azt is én szövegeltem meg, annak idején reményt adott arra, hogy év végére lezárható a végelszámolás. Én nem a Stáhl urat tartom bűnösnek ezért hogy a tulajdonosok között előbb utóbb kiéleződött, ha nem a tulajdonosok vitája. Az egy másik kérdés, hogy az én véleményem szerint is valamilyen módon le kellett volna zárni, és utána akinek ez nem tetszik az forduljon bíróságra, és vitassák meg a bíróság előtt. Semmiképpen nem szabad hagyni a mostani a helyzetet. Én úgy gondolom, hogy július 30-val minden körülmények között le kell zárni a végelszámolást. Azokat a vitákat amik itt vannak közbe, azokat én nem venném figyelembe, a végelszámolás leválása során, ha nem július 30.-i mérleggel meg a közben ismertté vált egyéb kötelezettségekkel mert, hogy van még mindig, mert, hogy ugye az életet nem lehet leállítani, vagy szüneteltetni, mert jönnek telefonszámla, bérleti díj, egyebek, egyszer valamikor ki kell mondani, hogy itt a vége, és azzal az időponttal le kell zárni, és én ismételten kijelentem, de már annyiszor elmondtam, hogy olyan stádiumban van a kft számvitele, hogy két napon belül mérleget produkál ott, meg vagyonfelosztást, hogy ezek, hogy marakodnak a tulajdonosok, az már szerintem nem a mi dolgunk. Nekem az a kérésem tisztelt közgyűlés, hogy gondolja meg még egyszer egyáltalán pert indítson-e a Stáhl úr ellen, de nem vagyok benne biztos, hogy ebből a perből győztesen kerülünk-e ki, és az a furcsa helyzet alakulhat ki, hogy keresztbe pereljük egymást. Nem akarom a Röst urat megsérteni, de legalább akkora kárt okoztunk akkor ennek az Önkormányzatnak, amikor megbíztunk két beruházó céget, hogy vizsgálja meg a beruházás alakulását, 3 millió forintba került ez akkor az Önkormányzatnak, azóta nem lett semmi eredménye. Tudniillik nem jött be az a probléma amit sejtettek mögötte. Nem lett különösebben baj belőle. Nekem az a véleményem, hogy az ilyen sárdobálás oda vissza, most már jó lenne, ha abba maradna. Fejezzük be a végelszámolást tisztességesen, és tudjunk örülni a vásárcsarnoknak, mert a város örül neki, csak mi képviselők nem tudunk örülni, úgy látszik. Röst János: Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni, hogy a szakértői vélemények megrendelésének az előzménye az volt, hogy a jegyző a külső szakértő véleménye alapján ügyészi feljelentést tett a Kft ellen. Az ügyészi feljelentést követően amit visszaadott kivizsgálásra, a közgyűlés szerintem bölcsen döntött akkor amikor ezeket a szakértői véleményeket megrendelte. A szakértői vélemények amelyek elég vaskos anyagot tartalmaznak, úgy gondolom, hogy rengeteg hiányosságot tárt fel, igazából szabályos megmozdulása a Kft-nek, azt lehet mondani, hogy nem volt a működése kapcsán, és a beruházás kapcsán, én úgy gondolom, hogy bőven kimeríti azokat a fogalmakat ami alapján ügyészi eljárást le kellett volna folytatni ez meggyőződésem, a Közgyűlés, hogy miért nem így döntött, az egyszerű matematika volt, kedves képviselőtársaim, mint emlékeznek rá a legutolsó közgyűlés volt, az elmúlt ciklusban, és úgy jött ki a matematikai arány, hogy mint egy politikai védelmet biztosítva számára lényegében nem szavazták meg ezt a feljelentést. Én továbbra is azt állítom, hogy ennél az építkezésnél történtek olyan események, amelyek ügyészi vizsgálatot kívánnak maguk után, két olyan önálló szakvélemény van, pénzszakértői, amelyik mind a kettő ezt rögzíti, nem az én véleményem, a másik a két műszaki szakértői vélemény ugyancsak sok száz oldalon keresztül taglalja, azokat a hibákat hiányosságokat, ami gyakorlatilag úgyszintén felszínre kerültek, én úgy gondolom, hogy ez a közgyűlésnek még megkellene tenni most is és nem magán cipelni ezt a sarat, ami lényegében ott letapadt, és nem sárdobálásról van szó, ha nem én úgy gondolom, hogy annak kiderítésére, hogy miért kellett sok tíz milliót kifizetni a városnak, egy ilyen alkalomból fölöslegesen a hozzá nem értés, a szakszerűtlenség miatt gyakorlatilag. Ezt akartam csak válaszolni. Tüttő István: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy bizonyára sokan olvastuk, azt a jogász nem nevezem most meg, hogy hivatalosan közérdekű bejelentést tett, és eljuttatta a megfelelő szervekhez talán most kb. egy évvel ezelőtt, az ezzel kapcsolatos anyagokat, de azóta sem kaptunk semmilyen jelzést attól a vizsgáló szervezettől akinek jogosítványa van erre, hogy érdemben kíván-e vele foglalkozni, azt sem tudjuk, hogy a tisztelt jogi képviselő úrnak válaszoltak-e mert az is lehetséges, hogy az a helyzet állt elő, hogy további bizonyítékokat kér a megfelelő hatóság, mert nem találta elegendőnek. Ezt vélelmezem, nem tudok róla többet. Lett feljelentés téve ebben az ügyben, igaz, hogy nem az önkormányzat tette, de nem tudok róla már egy éve nincsen visszajelzés. Cserti Tibor: Én azt javaslom, hogy koncentráljunk a témára. Ha belemegyünk az elvégzett beruházásnak, a kft-nek a korábbi munkájának az értékelésébe, azt hiszem a mai napot erre szánhatnánk, az én véleményem az, hogy ebből az jön ki, hogy nem szabad egy önkormányzat érdekeit alapul véve, olyan beruházást megvalósítani, magam emlékszem, hogy 1992-ben amikor anno még a Jesch Aladár úgy fogalmazott, hogy a vállalkozónak ne mondjuk meg, hogy mit csináljon, ő azt nagyon jól tudja. Most ebből a vállalkozóból ma gyakorlatilag egy ugyancsak majdnem 100%-os többségű önkormányzati kft lett, és gyakorlatilag a végelszámolás feladatainál, én a magam részéről, most a Gazdasági Bizottságnak, az Ügyrendi Bizottságnak egy olyan közös előterjesztésével találkoztam az elmúlt bizottsági ülésen, amikor gyakorlatilag ma már az egyetlen szinte járható úton történő jogi döntéshozatali kényszer előtt állunk a mai napon. Tehát én azt hiszem, hogy ennek a csomagpernek a két bizottsági ülésen való megszavazása az nagyon alapos vitát követően történt meg, ennek kulcskérdése nyilvánvaló, hogy az önkormányzat érdekei mennyire sérültek, az f. pont esetében a kártérítési igény esetében a végelszámoló esetében, a végelszámolóval szemben, személy szerint nekem azért volt az a módosító javaslatom amit a bizottságok többségi szavazattal támogattak, itt azért szeretném megjegyezni, hogy az f. pont ami ugye a végelszámolókkal szembeni kártérítési kötelmet veti fel itt az előttünk lévő jegyzőkönyvbe szerintem picit tévesen került meghatározásra nyilván nem 99. januárba felvett díj és költségtérítésről van szó, hogy azt fizesse vissza, hanem januártól a mai napig felvett díj és költségtérítésnek a visszafizetéséről van szó, kérem ezt népszavazásnál majd megszavazni, befejezésképpen, mindenképpen javasolnám, hogy a mai napon, az egész témának a lezárását, mert minden további taglalása az csak időhúzás. Gyakorlatilag az önkormányzati vagyon csökkenését fogja eredményezni. Köszönöm szépen. Egy alkalommal s ezzel külön a Gazdasági Bizottság is foglalkozott ezzel a dologgal. Mint minden önkormányzati beruházásnak az utóértékelésére viszont szükség van, én szeretném minél előbb ezt bizottsági szintre vinni. Budai István: Csak egy mondattal a Röst úr válaszára. Én nem vártam tőled ezt a választ, én tudtam ezeket a dolgokat, én csak annyit mondanék, hogy a mind két vizsgálatnak az utolsó mondata azt volt, hogy jó minőségben és költségszinten belül befejezték a létesítményt. Úgy gondolom, hogy ez sok mindent elárul. Voltak közben olyanok, hogy mit tudom én nem volt meg valamilyen dokumentáció, ami a Röst szemébe nagy bűn, az én szememben is az, de azért nem akkora,hogy az épület most akkor össze fog dőlni. Én csak ennyit akartam ehhez mondani, és ismételten kérem, hogy a Gazdasági és Jogi Bizottság együttes ülésén hozottakat fogadjuk el, én bízom benne, hogy a hétfői taggyűlésen konszenzust találunk, és nem kerül sor peres eljárásra. Én ebbe bízom, mert aztán annak a kimenetele évek lehetnek, addig ki tudja milyen költségek keletkeznek, és lassan oda jutunk, hogy a megmaradt kis tartalék pénzünk elfogy és akkor ez az önkormányzat rövidül. Én kérem, hogy ne menjünk vissza ilyen mélységben, ha nem fogadjuk el azt a bizottsági állásfoglalást, hogy amennyiben nem sikerül megállapodni a taggyűlésen akkor indítsa meg a közgyűlés a illetve a polgármester úr az eljárást. Tüttő István: Azt el kell mondanom, hogy a végelszámoló mindig úgy foglalt állást, hogy mindkét tulajdonos érdekeit kell, hogy védje, tehát nem tudja figyelembe venni, tehát csak azt amit az önkormányzat képviselője mond. Kérem mivel több észrevétel nincsen a vitát lezárom. Akkor a szerint fogok szavaztatni, amit pótlólag kaptunk meg a bizottsági ülések együttes ülését követően. Nem tudom, hogy felolvassam-e, mert elég hosszadalmas. Akkor a 190/1999. Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, és Ügyrendi és Jogi Bizottság határozata. Három csomag kerülne akkor szavazásra. Az 1-es csomagot teszem fel először szavazásra. Vagy először a módosítást kellene amit a Röst úr javasolt. A Cserti úr kijavította, hogy januártól… ezt természetesen szerepeltetjük. A harmadik csomagnál pedig a Röst úr kérte, bár a harmadik csomagba amit a Röst úr említ, azért a második csomagra utal vissza, és a Cserti úr ugyanennek a megerősítését kérte. Nem tudom Röst úr az úgynevezett 5-ös számú melléklet szerinti végelszámolási kérelem az értelemszerűen úgy kell. Röst János: Nem értelemszerű teljes mértékben, mert azt lehet rövidebb tartalommal is megvalósítani. Tüttő István: Akkor megszavaztatjuk az 5. számú melléklet szerint is. Röst János: Felolvasom a javaslatom. A zárójelentés az 5-ös számú melléklet szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Nagyon fontos mind a két eleme. Tüttő István: Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Azt akartam javasolni, hogy a beterjesztés eredeti f. pontja az külön kerüljön ki a Gazdasági Bizottság által javasolt pontok közül önálló pontként, és a negyedik csomagot alkossa ez a javaslat. Erről kérnék majd szavazást, ez megegyezik lényegében Törőcsik úr beterjesztésével és véleményével. Tehát akkor ez a negyedik csomag. Tarnóczky Attila: Én szeretném, hogy ha nem csomagról szavaznánk, hanem mindenki tudná, hogy miről szavazunk. Arról szavazunk, hogy minden körülmények között bírósági pert kezdeményezünk, erről szól a javaslat, így tessék dönteni. Tüttő István: Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 13 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után a csomag helyett végül is az első határozati javaslat amelyet úgy is mondhatnánk, hogy első csomag, de határozati javaslat, kérem, hogy erről döntsünk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A második határozati javaslatról kérem a döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően a harmadik határozati javaslat. Elnézést a Röst urat kérdezem, hogy volt módosítás, nem esett róla még szó? Röst János: A beterjesztésemet, amelyet a bizottsági ülésen tettem, azzal egészíteném ki, hogy a végelszámolással kapcsolatos iratokat - ez lehet egy b) pont - a levéltár helyett lehetőség szerint az önkormányzatnál kerüljön elhelyezésre. Tüttő István: Nem tudom, milyen levéltárra gondol, a levéltár alatt mit értünk? Tehát Kanizsán tároljuk. Szavazzunk róla. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően akkor a harmadik határozati javaslat már ugye ezt a Röst úr kiegészítésként tette, arról döntsünk. A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 206/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy 1.) a) haladéktalanul szólítsa fel Stahl György végelszámolót a végelszámolási eljárás lezárására, a zárómérleg, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat 8 napon belüli elkészítésére és a tagoknak való átadására, valamint a kft. taggyűlése szabályszerű összehívására. A zárójelentés az előterjesztés 5. számú melléklete szerinti tartalommal kerüljön kialakításra, valamint a zárójelentés tartalmazza a végelszámolás időszaka alatt kifizetett számlák, azok szerződéseinek tételes elemzését, azok hatásait a végelszámolásra és a költségkeretre. Határidő: 1999. július 15. és 22. Felelős : Tüttő István polgármester b) az elkészült és megkapott zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot terjessze be jóváhagyásra az Önkormányzat Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsága elé, s azt elfogadni csak a bizottság jóváhagyása után lehet Határidő: 1999. július 21-ig vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül Felelős : Tüttő István polgármester c) a bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy Palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értéknél, és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki. Határidő: 1999. július 21. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül Felelős : Tüttő István polgármester d) gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. ) a) amennyiben Stahl György a felhívásnak nem tesz maradéktalanul és határidőben eleget, akkor a törvényes határidőn belül javasolja a taggyűlésnek a végelszámoló felmentését és új végelszámoló személyére is tegyen javaslatot, figyelemmel a jelentésben javasolt szakmai szempontokra. Határidő: 1999. július 22. Felelős : Tüttő István polgármester b) az új végelszámolóval állapodjon meg a taggyűlés annak díjazásában a következő keretek között: a végelszámolás befejezéséig havi bruttó 50.000 Ft azzal, hogy ha elhúzódik az eljárás, akkor maximum összesen 150.000 Ft díjra jogosult a végelszámoló, vagyis ha tovább tart is az eljárás, három hónapi díjnál semmiképpen nem kap többet Határidő: 1999. július 22. Felelős : Tüttő István polgármester c) a bizottság felé a zárómérleg leadásával egyidőben jelentse be, hogy palotás Tibor milyen jogalapon kér magasabb díjazást a 0,6%-os törzsbetéte szerinti értéknél, és a magasabb díjat minek az alapulvételével számolta ki Határidő: 1999. július 21. vagy új végelszámoló esetén a zárómérleg átvételétől számított egy héten belül Felelős : Tüttő István polgármester d) gondoskodjon róla, hogy az önkormányzatot, mint társasági tagot megillető vagyonrész mihamarabb a rendelkezésre álljon. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. ) a) Az Alfától az Omegáig Kft mindazokat az iratokat adja át a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályainak, amelyek az önkormányzatot, mint tulajdonost a társasházban megillet ahhoz, hogy az önkormányzat tisztességgel tudja tulajdonosi jogait gyakorolni. Határidő: 1999. július 21. Felelős : Tüttő István polgármester b) A végelszámolással kapcsolatos iratok a Levéltár helyett lehetőség szerint az Önkormányzatnál kerüljenek elhelyezésre. Határidő: 1999. július 21. Felelős : Tüttő István polgármester 4. ) A Kft. haladéktalanul indítson kártérítési eljárást Stahl György ellen a végelszámolási eljárás indokolatlan elhúzása miatt, a kártérítés összege Stahl György által 1999. 01.01. óta a felmentéséig felvett díjának összege. Határidő: 1999. július 21. Felelős : Tüttő István polgármester 3.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Vasember Ház Dióssy termében 1999. július 6. napján a képviselők egy része, sajnos többen nem tudtak részt venni, mert bizottsági ülések voltak közben, vagy egyéb elfoglaltság akadályozta azokat, akik nem jöttek el, a Lyonnaise De Eaux Hungaria Tanácsadó Kft. tájékoztatóját hallgattuk meg. Ez az a világcég, amely ajánlatot tett arra, hogy szívesen betársulna a Vízmű nagykanizsai és a környező településeket működtető Vízmű Társuláshoz, és ígéretet tett, illetve felajánlotta, hogy ingyen egy vizsgálatot végez, átvilágítást végez, és javaslatot tesz az önkormányzatnak, arra, hogy milyen módon látná ő a Vízmű működését, a Dél-Zalai Víz-és Csatornamű Vállalat további működését, kérem ebben majd határozati javaslat formájában állást is kell foglalnunk. A jelenlévő képviselők egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy hozzájárulunk ehhez. Természetesen azt tudni kell, hogy öt alapító tulajdonos van, ez a mostani hozzájárulásunk csak olyan értelemben ad jogosítványt, hogy közölni fogjuk a többi társtulajdonossal, hogy mi ehhez hozzájárulunk, ha mindenki hozzájárul, abban az esetben van lehetőség ennek a vizsgálatnak az ingyenes lefolytatására. A magunk részéről ha támogatjuk, a többiek támogatása mellett akkor sor kerülhet rá. Reméljük, hogy ehhez mindenki hozzá fog járulni. A Nagykanizsa Kultúrájáért alapítvány megszüntetésére intézkedést megtettük, visszajelzést is megkaptuk, hogy törölve. Az Uszoda Kft ügyvezetőjének a megbízására sor került. Ezzel szerettem volna kiegészíteni az Önök elé letett anyagot, de úgy tudom ezt is megkapták írásban, csak pótlólag kérem a hozzászólásukat, véleményüket. Cserti Tibor: A tájékoztató három olyan határozati javaslatot is tartalmaz a végrehajtás témájában, ahol határidő módosítást kérnek. Mind a három téma vagyongazdálkodást érintő. Úgy vélem, hogy ezeknek a határozatoknak a végrehajtásáról a tájékoztató e három esetben szinte formális, 43/99-es 64/99-es, illetve 66/99-es számú határozat. Különösképp a 66/99-es számú határozatnak a végrehajtásáról szóló jelentés gondolkoztatott el picit, amiben gyakorlatilag megbíznak egy Kft-t, március 25-én egy viszonylag egyszerű megosztási vázrajz elkészítésével, a mai napig gyakorlatilag ezek a vázrajzok nem készültek el, nem írja le a tájékoztató, hogy mi a határidő. Gyakorlatilag itt nem tudtunk egy adásvételi szerződést megkötni, ergo ha nem tudunk megkötni, nyilvánvaló az árbevételt később fogjuk behajtani, gyakorlatilag szeptember 30-ig kell meghosszabbítani. Na már most, az üzleti világban, egy ilyen egyszerű munka elvégzésére megbízunk valakit és gyakorlatilag az nem is teljesít, nem is kapok információt, arról, hogy milyen akadályok merülnek fel, nem kapok arról információt, hogy egyetlen határozat esetében sem, hogy milyen intézkedést tettünk, milyen rásegítő intézkedést tettünk, akkor a magam részéről megmondom őszintén ennek a végrehajtásáról szóló beszámoló tájékoztató anyagot formálisnak, és a magam részéről elfogadhatatlannak tartom. Tekintettel arra, hogy megjegyzem referens értékűnek látom az ilyen jellegű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, nem tudom elfogadni. Tarnóczky Attila: Köszönöm Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés! Mivel nem kerültek be a polgármesteri beszámoló írásos részébe, három dologról szeretném tájékoztatni Önöket. Az egyik kiosztásra került, a Gyámhivatal munkatársa Simánné Mille Éva fordult hozzánk a szerintem nagyon jó elképzeléssel, hogy a Kanizsán megszülető csecsemők szüleinek az anyakönyvvel együtt a város nevében egy kis üdvözlő kártyát is adjunk át. A második dolog, hogy a héten a polgármester úr megbízásából voltam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában ahol elnyertük a Könyvtárpártoló Önkormányzat című pályázaton a különdíjat. Azóta is nyomozzuk, hogy erre mennyi pénz jár, reméljük, hogy pénzt is adnak hozzá. A harmadik dolog, hogy ugyancsak Pesten jártunk Röst képviselő úrral, elsősorban azért, hogy a zsinagóga felújítási pályázatunk ügyében illetve a könyvtár ügyében még az utóbbi szerintem fontosabb, nagyon lényeges, hogy a minisztériumban pozitívan álljanak hozzá a dologhoz ,azt hiszem, hogy ezt sikerült elérni, a polgármester úrnak megküldött levele államtitkár úrnak, amiben jelzi, hogy szívesen részt venne az alapkő letételben azt hiszem, ezt jelzi. Sajnos a zsinagóga ügyében a 3,5 milliós támogatást megnyerni nem tudtuk, de bíztatást kaptunk, hogy ha majd pályázunk akkor jövőre nyerhetünk. Én köszönöm képviselő úrnak, a kapcsolatteremtését Röst képviselő úrról beszélek, mert ez az ő érdeme. Röst János: Tisztelt Közgyűlés! Köszönöm a szót, úgy tűnik, hogy azért működik lobby. Fontosnak tartom, közösen voltunk ott, és én úgy érzem, hogy eredményt értünk el. De nem erről kívánok beszélni, hanem a polgármesteri tájékoztatóról. Pár kiegészítést kívánok hozzáfűzni, az első egy köszönet, amiben szeretném megköszönni a hivatalnak azt a lehetőséget, hogy együtt lehettünk elmúlt héten a köztisztviselők napján. Azt sajnálom, hogy a képviselőtársak közül 1/3-ad része vett részt, én úgy gondolom, hogy egy ilyen laza lehetősége a kapcsolattartásnak, kapcsolatteremtésnek, mindenképpen fontos, én úgy gondolom, hogy egy ilyen szép napot ilyen körülmények között mindenképpen el kellene egymással töltenünk. A másik, Kiss Lászlónak napirend előtti hozzászólását szeretném kiegészíteni a kanizsai Baráti Körrel kapcsolatosan. Nagyon jónak tartom az ötletet, kérném a hivatal támogatását, hogy a jövő évi városnapi ünnepségre már most készülhet, hívják meg ezeket a vendégművészeket, és én úgy gondolom, hogy ez egy elég kellemes színfoltja lehetne a városnapi ünnepségnek, ami kiegészülhetne Kanizsa találkozóval, ami lényegében egy terepet tudna adni annak, hogy a Kanizsáról elszármazottak találkozhassanak egymással. A másik örömhír, az pedig a sportból származik, a kanizsai baseball csapata a hangyák, mint olvashattuk a sajtóból felkerültek Európa első csapatai közé. Gondolom, hogy mindenkinek a neve felsorolásra került, egy nevet kifelejtettek, még pedig Iváncsics Jánosét, aki ennek a csapatnak a kanizsai letelepítésének az oroszlán részét vállalta, rengeteg pénzt áldozott erre az ügyre. Kérem a városvezetést, tekintse át a lehetőségeit a baseball csapat működtetéséhez szánt összeggel ugyanis a nevezési díjat elég jelentős összegben határozták meg, ugyancsak a működési költséget, egyébként összességében az pár milliós nagyságrend tehát nem egy olajbányász kategória , de úgy gondolom ha egy ilyen színfoltja van a város sportjának akkor mindenképpen támogatandó. Tóth László: A polgármesteri tájékoztató fontosabb intézkedéseivel kapcsolatban szeretnék pár mondatot elmondani. Az első témakör a Városi Könyvtár és az azzal kapcsolatos tevékenységek, a július 17-i Városfejlesztési Bizottsági ülésen kezdeményeztem, hogy a hivatal illetékes osztálya indítsa meg azokat a munkálatokat, amelyek szükségesek a városi könyvtár építésével kapcsolatban. Nem tudom, hogy hol tart ez a munkálat, ennek segítésére és azért, hogy soha többé ne forduljon elő a Nagykanizsán, hogy egy beruházást különféle ………jellemezzék, ezért határozati javaslatot terjesztek elő most, hogy a képviselőtársainkból alakuljon egy kvázi felügyelő bizottság, a Városi Könyvtár beruházásával kapcsolatban. Ennek az elnökére javaslatot is teszek Röst János személyében, és javaslom, hogy ez a bizottság három léptékben kerüljön felállításra. A Városi Könyvtárral kapcsolatosan a második észrevételem a következő. Tisztelt uraim! Az, hogy kinek milyen érdeme volt a városi könyvtár címzett támogatásának az odaítélésében, felhívnám az önkéntes óraadók figyelmét, hogy lapozzák fel a Magyar Köztársaság Országgyűlésének a honlapját, 1999-től visszamenőleg mindenkinek a hozzászólása a javaslata szavazása meg van az Interneten. Nyomon lehet követni, hogy mely képviselőurak mit tettek a városi könyvtár érdekében, vagy ellenében. Ennek tényében szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ha tisztességes akarok lenni akkor azt mondom, hogy Göndör úr és Zakó úr érdemei messze magasan vannak ebben a témakörben és közel azonosak, mert valóban úgy gondoljuk, hogy a szervezésből vette ki a részét 76-95%-ban, a Zakó úrnak az érdeme pedig az volt, hogy a Kisgazda Pártot maga mellé tudta állítani a Parlamenti szavazásban. Csak ennyit a tisztességes tájékoztatás érdekében. Június 29-én részt vettem Túri József Szolnok város Polgármesteri Hivatalának gazdasági főosztályvezetője által tett fórumán meg kell, hogy mondjam nekem semmi olyan friss dolgot nem mondott, amit nem tudtam volna, vagy ne gondoltam volna, hogy így kell tenni. Én elmondanám, hogy két olyan rendelet van, amihez bármikor bárki hozzányúlhat. Az egyik az a költségvetés a másik pedig az SZMSZ. A polgármester úr az első napirendi pont keretében úgy jellemezte a költségvetést, hogy szigorú elszámolás és kontroll alatt van a költségvetés. Minden egyes pótigényt az iparűzési adóból származó többletbevétel terhére írunk. Szeretném megkérdezni a gazdasági osztály jelenlévő képviselőjét, hogy akkor legyen szíves a mai nappal az iparűzési adó többletterhére elígért pénzmennyiségről tájékoztatni. Tüttő István: A gond az, hogy július végére ígérte nekem az adócsoport, akkorra tudjuk nagyobb valószínűséggel meghatározni a bevétel alakulását. Addig kérem szíves türelmét. Tájékoztatást fogunk adni. Röst János: Köszönöm a szót, örülök, hogy Tóth László képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogy hol lehet megkeresni a szavazásokat, jelentem nálam van, meg lehet tekinteni nálam is. 1999.06.15-én 22 óra 33 perc 15 másodperckor történt egyébként a döntés, 136 igen, …nem…tartózkodás mellett. Én megint nem kívánok belemenni kisajtátítási eljárásba. Úgy gondolom, hogy az SZDSZ…két hozzászólás volt a végszavazás előtt, ez pedig Zakó László, és Kovács Kálmán volt, mind a kettő kérte a frakcióit, hogy szavazzák meg. Úgy gondolom, hogy mind a három képviselő eleget tett annak érdekében. Mind a háromnak meg kell köszönni. Ne menjünk bele ilyen kisajtátítási dologba, hogy az egyik 33%. Nyilvánvaló, hogy Zakó országgyűlési képviselőnek az érdemei annyiban valóban nagyobbak, hogy koalíció oldalról szavazta meg. Én úgy gondolom, hogy ne forszírozzunk, örüljünk neki, hogy megvalósult, és egyformán dicsérjük meg mind a három képviselőt. Tüttő István: Ha most nagyon bele akarnék menni, akkor most azt mondanám, hogy azoknak is köszönet jár akik nem támogatták volna, de kikapcsolták a gépüket, mert azzal javították az esélyt, ne menjünk bele. Törőcsik Pál: Elnézést, hogy még egyszer ehhez az ügyhöz szeretnék hozzászólni. Éppen azért mert előttünk két olyan felszólalás volt ami ezt az ügyet érintve ellentéte. Az egyik oldalon a Tóth képviselő társunktól kaptunk egy feddést, hogy a költségvetés, a város költségvetésével kapcsolatosan milyen megszorító intézkedéseket, és milyen megszorító intézkedéseket és milyen plusz igényeket kell elhárítani, hogy ne veszélyeztessék. Most kezd az egész könyvtár ügy olyan fordulatot venni, hogy ha lenne egy gonosz kormány koalíció aki megtett mindent annak érdekében, hogy Kanizsának ne legyen könyvtára. Itt arról van szó, hogy ugyanúgy az országnak is van egy költségvetése, tisztelt hölgyeim, és uraim ahol bármely jogos, és bármilyen helyénvaló célokat is finanszírozni kell. Egyszerűen arról volt szó, hogy az idei évben az eredeti terv szerint költségvetésbe a kanizsai könyvtár felépítése és ennek támogatása nem fért bele. Ott ugyanúgy érveltek a képviselők, mint ahogy most kioktatást kaptunk, hogy hogyan vigyázzunk a város költségvetésére, itt egyszerűen erről volt szó. Egyébként ha már a teljes igazságnál tartunk, ugyanúgy amikor én ezzel kapcsolatban szót emeltem, a kormányzati szinten a következő évre megígérték a kanizsai könyvtár támogatását. Én ezzel direkt azért nem foglalkoztam, mert egy ígéretet, mint tényt nem lehet kezelni. Mind e mellett hogy ha a képviselők, és most nem akarok itt érdemeket rangsorolni, el tudták érni azt, hogy biztos ami biztos, az idén már kaptunk egy kis részt, hogy a következő évben biztos megvalósuljon a könyvtár, tisztelet, becsület, köszönet, valamennyi képviselőnek, aki egy szalmaszálat is keresztbe tett ennek érdekében, tehát nem az érdemeit akarjuk , tehát egy irányba tette a szalmaszálat , de a lényeg az, hogy a könyvtár ennek ellenére meg fog valósulni, ezt még kiegészítésképpen szerettem volna elmondani. Tüttő István: Akkor most ragadnám meg az alkalmat, elhangzott kérdésként, és javaslatként, én most a kérdésre válaszolok, hogy megkezdődtek azok a lépések amik az előkészítéssel függnek össze. Az Ingatlankezelő Intézmény megkapta már utasításban, hogy azok a lakások amelyek ezen a területen helyezkednek el, valamint a folyamatos kiürítése, és a lebontásáról is gondoskodni kell. Ez volt az első olyan intézkedés. Ezt követően az IKI vezetője is kapott utasítást, meg kell jelölni azt a helyet is ahol az alapkő letételre kerül sor, egy ésszerű helyet. Egyéb annak hiányában nincs még, hogy nem írtuk még alá a szerződést, jelezném, hogy már egyeztetve van, és megbízást kapva már írásos megbízást kapott Beznicza Miklós úr, ő fogja a megállapodást megkötni a minisztériummal, a három éves program végrehajtására. Erről ezt szerettem volna jelezni, amit Tóth László úr kérdezett. Van-e még kérdés, úgy látom nincsen. Akkor a vitát lezárom. Kérem akkor szavazzunk. Először is a kiegészítésekről. Röst úr javasolta, én is támogatom, hogy baseball együttes nagyszerű eredményét ismerje le az önkormányzat gratuláljon, és tegyen ígéretet, hogy a magas szintű, európai szintű sportegyesület támogatását hasonlóan a többi sport egyesülethez a szívén viseli, és lehetőségeihez mérten támogatja. Kérem ezt a határozati javaslatot szavazzuk meg. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Tóth László úr javasolta, a tanulságok levonása után, hogy a városi könyvtár beruházásának folyamatos ellenőrzésére, segítésére, felügyelő bizottság, vagy nem tudom pontosan, hogy hogyan nevezte, három-öttagú bizottságot javasol, én ezt úgy tudnám javaslatként feltenni, és a bizottságok tárgyalják meg, és tegyenek javaslatot ezeknek a tagoknak a nevére, és amit majd a közgyűlés jóvá hagy. Mert ugye elhangzott egy javaslat Röst urra, de azt később is megtehetjük, hogy az ő nevét elfogadjuk. Egységesen kezeljük. A bizottság tagjai illetve annak a testületnek, vagy szervezetnek aki ezt felügyeli, én azt hiszem hogy ésszerű lenne kialakítani, hogy mik ennek a jogosítványai tehát egy előterjesztés formájában kellene ezzel foglalkozni, de magát az ötletet szavazásra teszem fel, én magam támogatom. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután a kiegészítés anyaga amely a polgármesteri beszámolóhoz eljutott önökhöz, ennek a határozati javaslatát szeretném Önökkel megszavaztatni, ez pedig nem más mint a Lyonnaise Des Eaux Társaság felkérése, illetve ajánlása, hogy ingyen elvégez egy felmérést, egy átvilágítást a vízműnél. Egyszerű szótöbbséggel el tudjuk dönteni. Én a magam részéről és a jelenlévő képviselők akkori véleménye alapján én azt mondom, hogy támogassuk, de hát Önök döntenek. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután a 9-es számmal szereplő határozati javaslatot teszem fel szavazásra. 85/1999-es. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 10-es a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Egyszemélyes Kft. alapító okiratának IV-es, VI-os, és X-es fejezetét módosítanánk, a melléklet szerinti formában. Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután az eredeti anyag határozati javaslatait teszem fel szavazásra. Az 1-es számút, kérem a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2-es számú ez egy határidő hosszabbítás. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3-as számú. A közgyűlés 13 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 4-es számú, ezek határidő hosszabbítások. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az 5-ös, ezt mellékelnünk kell majd a szerződéshez amit a minisztériummal kötünk. Úgy szól, hogy három éven belül kell megvalósítani, és amikor aláírjuk a megállapodást, akkor attól számított három éven belül kell befejezni. Így elfogadható? A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 6-ost kérem. Ingatlankezelési Intézmény alapító okiratának a módosítása. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 7-es, amit gyakorlatilag utolsó pontként fogunk majd betenni a többiek mögé a sorszáma most nem tudom, hogy mennyi. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 207/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 296/1998, a 314/3,4/1998, a 10/1-3/1999, a 18/3/1999, a 33/1999, a 41/1999, a 110/3/1999, a 113/1999, a 128/1999. (V.4.), a 129/6,7,8,9,10,11/1999. (V.18.), a 132/1,2/1999. (V.18.), a 134/1999. (V.18.), a 137/1999. (V.18.), a 139/1999. (V.18.), a 140/1999. (V.18.), a 141/1/1999. (V.18.), a 143/1999. (V.18.), a 144/1999. (V.18.), a 145/1999. (V.18.), a 162/1999. (V.25.) és a 163/1999. (V.25.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja. 2. a 43/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. október 31-ig meghosszabbítja. 3. a 64/2/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. november 30-ig meghosszabbítja. 4. a 66/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 5. az új városi könyvtár megépítéséhez – a címzett támogatáshoz igazodóan – az alábbi éves ütemezés szerint az éves költségvetési rendeletben a saját forrást biztosítja az alábbiak szerint. 1999. évben 2.778 eFt 2000. évben 57.744 eFt 2001. évben 31.262 eFt Az 1999. évi önrész forrása a tárgyévi iparűzési adó többletbevétele. Egyúttal a 31/1999. számú határozatot hatályon kívül helyezi. Határidő: 1999. július 9. 2000. és 2001. években a tárgyévi költségvetés elfogadása Felelős : Tüttő István polgármester 6. az Ingatlankezelési Intézmény Alapító Okiratának módosítását a melléklet szerint elfogadja és felhatalmazza a Polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására. Határidő: 1999. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester Kámán László intézményvezető 7. hozzájárul ahhoz, hogy a LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ KFT. a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat átvilágítását térítésmentesen elvégezze. Az elemzés alapján készített javaslatot a közgyűlés napirendjére kell tűzni. Felkéri a polgármestert, hogy a LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ KFT. vezetőjét, a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, valamint a társtulajdonosokat a döntésről értesítse. Határidő: 1999. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a 85/1999. számú határozat végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 9. a Kanizsa Uszoda Szolgáltató Egyszemélyes Kft. az 1996. április 6-án kelt alapító okiratának IV.VI. és X. fejezetét módosítja a mellékletben foglaltak szerint Határidő: 1999. július 15. Felelős : Czoma Péter ügyvezető 10. elismerését fejezi ki a Nagykanizsai Ants Baseball Clubnak sikeres szerepléséért, és az önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja. 11. felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy Tóth László képviselőnek az új Városi Könyvtár beruházásának folyamatos ellenőrzésére és segítésére létrehozandó munkacsoport felállításával kapcsolatos javaslatot tárgyalja meg és tegyen javaslatot a munkacsoportban résztvevő személyekre. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 4.) Interpellációk, kérdések Kelemen Z Pál: A kérdés, hogy miképpen kívánunk a csendrendeletnek érvényt szerezni Nagykanizsán ez a csendrendelet ez egy áttételes fogalom de én az egyéb rendeletinek is, pl: a köztisztaság fenntartásának is, konkrét példáról beszélek, képviselői fogadó órámon, több ember megkeresett, aki a Zrínyi utca, és az Ady utca kereszteződésének a környékén laknak, közel a HEMO-hoz, ahol működik egy vendéglő, ahol hétvégeken általában lakodalom van, és a környékbeliek már előre rettegnek. Ilyenkor a vendéglő ablakai nyitva vannak. A több száz wattos zene nem hagyja aludni az ott élőket, ezen kívül a hajnalban kitóduló emberek összerondítják a környéket, és zajonganak. Tisztelettel kérem a hivatalt, hogy ezt vizsgálja felül, kérem a polgármester urat, hogy utasítsa a hivatalt, hogy ezt a körülményt vizsgálja felül, és utasítsa a helyi vendéglőst a csendrendeletet, a közrendre vonatkozó előírásokat tartsa be. Tóth Zsuzsanna: Elnézést polgármester úr, csak jelezni szeretném, hogy e tárgyban benyújtottam írásos kérelmemet a jegyzőnőhöz, mert engem is megkerestek ugyanebben a témában. Bicsák Miklós: Mielőtt elmondanám, vagy kérdezném tisztelt polgármester vagy alpolgármester urat , talán megkérném a tisztelt közgyűlést, hogy most már jó lenne, ha engem kineveznének környezet miniszternek, mert a városnak a gondjait problémáit felvállalva, el kell mondani, hogy állandóan a problémák nem, hogy fogynának, ha nem sokasodnak. A következőt kérném, és kérem tisztelettel a közgyűlést, hogy hallgassák meg, mindnyájan utazunk Zalaegerszeg felé. Ha megfigyelik a tisztelt képviselőtársak ahogy elhagyjuk Palint, illetve jobbra gelsei elágazót, Korpavár nevezetű településnél úgynevezett bitumen hegyek a Kanálist átlépve, az úton haladva látjuk, hogy napról napra, a közúti ….. én feltételezem, és gondolom, hogy ez így van, ha a kivizsgálás meg fog történni, és engem igazol, odahordják ezt a mérgező bitumen anyagot. Rájöttem és önszorgalomból nyomozást kezdtem, hogy ahol Sormást elhagyjuk a 7-est szélesítik korszerűsítik, és valószínű, hogy onnét hordhatják ezeket a bitumen tömegeket, Korpavár település illetve a környezete a Kanális partnak az oldalára. De most már hegyek, ezt hangsúlyozom, és a lakosság jogosan fel van háborodva. Azt kérdezném tisztelettel a polgármester uraktól, hogy nem lehet ezt megakadályozni, kié ez a terület, mi jogon hordja ide a KPM, de már évek óta, ez nem mostani friss dolog, valóban mint e terület képviselője javasoltam azt, már régóta, hogy ott vannak ilyen kisebb dolgok, de azokat a parlagfű és a különféle gyomok benőtték, és nem igen látszott ki, de kérem ha arra mennek Zalaegerszeg felé, akkor szíveskedjenek megnézni. Ez az állapot nem állapot, ezt a lakosság jogosan kérdezi tőlem is, hogy mit tesz a lakosság, illetve a város. Mert ami ott van, az még ráadásul olvad ebben a 36 fokos hőségben. Gondolom nem vagyok környezetvédő, de van itt olyan képviselőtárs aki ezt tudná igazolni, hogy ez veszélyes. Nagy tisztelettel kérem a polgármester urakat, a közgyűlést, hogy szíveskedjenek kivizsgálni, hogy kié ez a terület, mi jogon jogosan rakják e oda, és mit lehet tenni ennek a megakadályozására. Tarnóczky Attila: Azért örülök annak, hogy ezek szerint Zala megyében mégis csak folynak útépítések, Valahova ezt le kell rakni, ki kell vizsgálni ezt elismerem, azért kérem, hogy itt tömeges mérgezés felfestésére a falra ne foglalkozzunk, mert ezek szerint minden aszfaltos út mérgezést okoz ebben az országban. Tüttő István: Azt hiszem abban nincs vita közöttünk, hogy ha nagyon meleg a bitumen akkor bizony annak a gőzei rákkeltő anyagok. A legfőbb probléma az, hogy nem azon a helyen van, ahol hosszútávon eltűrhető. Ezt kell kivizsgálni, hogy ez időszakos a cég részéről aki ezt odaszállíttatja, egyáltalán engedéllyel történik-e, teljesen igaza van Bicsák úrnak, meg fogjuk vizsgálni, és megtesszük a szükséges lépéseket. Minden körülményt figyelembe kell venni. Budai István: A kérdésem címe az volt, hogy kinek áll jogában a közgyűlési kérdéseket megváltoztatni. Az kényszerített erre a kérdésre, hogy a 192/99-es közgyűlési határozat 7-es pontja amiben a Via Kft vagy Kht részére átadott piacok és vásárok rendezési jogáról szól, én úgy emlékszem, de több képviselőtársam is úgy emlékszik hogy a kosaras piac kivételével, ezt a szót Marton úr javasolta, hogy tegyük be ezt a, hogy a piacok és vásárok rendezési jogával a kosaras piac kivételével ha nem így lenne akkor nem kellene beletenni azt a mondatot, hogy az önkormányzat a kosaras piac bérbeadására a Kht-vel kössön szerződést. Én úgy gondolom, és erősítsetek meg vagy mondjátok meg ha nem így volt, hogy ez így hangzott el, ha viszont úgy lenne, hogy szerződést kellene kötni az viszont úgy hangzott el a Böröcz úr részéről, hogy vizsgálni kell annak a lehetőségét, hogy a szerződés beadás mikéntjét, és ezt egy későbbi időpontban közgyűlés elé vissza kell hozni. Én így emlékszem. Ha nem így van akkor cáfoljatok meg. Tüttő István: Én is így emlékszem, miért a gyakorlat ezzel ellentétes? Budai István: Igen ezzel ellentétes, mert már kérem a kezemben van egy szerződés, véletlenül belecsöppentem a Jogi Bizottság ülésére, ne haragudj, ha kijátszom a bizottság titkait, de egy aláíratlan szerződés tervezet van nálam, ami arról szól, hogy szerződést kötünk, az Önkormányzat és a Via Kht július 1-i dátummal, havi 10.000,-Ft bérleti díj ellenében. Ezt felháborítónak tartom, azért tartom annak, mert azzal egyetértek, hogy sokan ugye azt mondják, hogy a Kht is a miénk, de egy névleges bérletet lehet kötni, de akkor én ezt kérném ha ez így van, akkor azt is kössük ki, hogy ezzel viszont a város üzemeltetésére fordítandó költségvetési teher csökkenni fog, ugyanis a piacok bevételeiből mi az idei költségvetésünkben ideit terveztünk, szemben a költségeivel a 45 millióval, tehát 35 milliós fedezet mutatkozik a piacon, Ezt a 35 milliót látom én veszélybe ha azt mi csak úgy elengedjük. Én a 10.000,-Ft-ot, ebben az esetben jónak tartom, hogy ha ez a városüzemeltetésben megtérül, vagy úgy, hogy ennyivel kevesebbet adunk, vagy úgy, hogy a város gondozottsági színvonala ennyivel jobb lesz, ha erre a költségvetésünk fedezetet nyújt. Amennyiben ismerem ezeket a kérdéseket engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy egy, két gondolatot mondjak. Kosaras piac bekerülési költsége illetve vételára 250 millió forintjába került az Önkormányzatnak plusz az ÁFA, az 312.505,-Ft volt a bruttója. Na most ha a hitelt otthagyjuk meg annak a kamatát, akkor nekem a kérdésem, hogy ki fizeti a hitelt, ki fizeti a kamatot, és a kamat költsége úgy szól a szerződés szerint , hogy a Cserti úr te ezt jobban tudod, de biztos van ilyen kamat, hogy változó kamat, és a három hónapos diszkont kincstárjegy a rendes kamata az + 0,25% ha megszámolom akkor ez plusz 30 milliós évi kamat teher. Na most hát azért én úgy gondolom, hogy ezt az értéket havi 10.000,-Ft-ért bérbe adni, elnézést kérek ….. Akkor ilyenkor miért nem alkalmazzuk a nem lakás céljára szolgáló bérleti helyiségekre vonatkozó törvényeinket vagy rendeleteinket? Nekem az a véleményem, hogy ezt még egyszer meg kellene nézni azért, hogy jó helyen vagyunk mi-e ezzel a kérdéssel. Ha nem jól tudom a közgyűlési határozatokat erősítve cáfoljatok meg, de énnekem az a véleményem, hogy ebbe nem olyan messze vagyok az igazsághoz. Tüttő István: Megnézzük. Én nem tudtam arról, hogy ellentétes gyakorlat lenne a döntéssel szembe, természetesen, ha ez látszik ki, akkor megkapja a megfelelő terület a feladatot. Kérném a titkárság vezetője, kíván szólni és utána megadom a szót. Szabó Lászlóné: Én úgy érzem, hogy nincs ellentmondás. Az előterjesztés, és az azt követő határozati javaslatot követve nagyon sok módosító indítvány hangzott el. És valóban az is, az a kitétel is, amit a Budai úr említett. Amikor a szavazásra került a sor, a határozati javaslat a pontoknál akkor már ezt a kifejezést nem használták, és ezért két mondatba került megfogalmazásra. Azt szavazták meg a második mondatnál, amit a Budai úr a határozati javaslat második pontjában említett. Tóth László: Tényleg megszavaztattam. Elöljáróban le szeretném szögezni, mint magánember sem mind az Ügyrendi Bizottság elnökeként és a bizottság egyetlen egy tagjának nincsenek titkai a közgyűlés és a bizottsági munkát illetően, sőt minden egyes zárt ülésnek ellene vagyok. Azt kell, hogy mondjam, hogy megmondom őszintén 100%-osan én sem emlékeztem az inkriminált határozati javaslat szó szerinti szövegére, utána néztem, a szó szerinti jegyzőkönyvbe egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a kosaras piac átkerült a kht. hatáskörébe, és ezzel természetesen párhuzamos az a szerződés-tervezet, amit Ön megkifogásol. Ugyanis arról van szó, hogyha a kht. kezelésébe kerül a kosaras piac, akkor és ő kezeli valamilyen jogviszonyt kellett létesíteni a kht-nek. Mert tulajdonképpen vagy vétel, vagy bérlet címszó alatt a vagyont a mostani törvények szerint. Úgy gondoltuk, hogy a 10.000 Ft+ÁFA az a legkisebb méltányos díj, amelyet még el tudunk viselni, mert meg lehetett volna állapítani 10 millió Ft-ot is, csak mért lett volna jó az önkormányzatnak, hogyha befizetett. Kelemen Z. Pál: Eltérően értékeljük ezt a dolgot, és eltérő módon emlékezünk. Én is úgy emlékszem, ahogy Budai úr emlékezik. Böröcz Zoltán képviselőtársammal beszéltem is, beszéltem képviselőtársakkal, másképp emlékeznek. Ennek valami oka van. Ezt úgy lehetett egyféleképpen eldönteni, ha meghallgatjuk az eredeti magnetofon felvételt. Hallgassuk meg, és akkor lehet, hogy tévedtünk. Lehet, hogy az írásos jegyzőkönyv téved. Az egyetlen igazi bizonyíték, ha azt a magnetofon felvételt meghallgatjuk. Kérem biztosítson valami lehetőséget erre. Tüttő István: Nem dicsekszem, határozottan emlékszem, hogy az volt a lényege, hogy a kosaras piac nem kerül át. Hát ez volt a lényeg. Kelemen Z. Pál: Abban az esetben, ha tévedtünk, akkor együtt tévedtünk. Tüttő István: Egy határozathozatallal most pótoljuk. Erősítsük meg, hogy nem kerül át, és e szerint tisztázzuk. Kérem szavazzunk erről. Tehát a kosaras piac kivételével nem emlékszem pontosan. Hát ebben állapodtunk meg, legalábbis az volt. Akkor felolvassuk. Az önkormányzat piacok és vásárok rendezési jogával finanszírozásával és bevételeinek városüzemeltetési célú felhasználásával a kht-t bízza meg a kosaras piac kivételével. A hetedik pont helyére ez lép. Arra meg emlékszem, hogy a Pénzügyi Bizottság elnöke javasolta, hogy utána pedig az önkormányzat a kht.-val a kosaras piac bérbeadására kössön szerződést. Ezt javasolta. Törőcsik Pál: Ez pedig külön szerződés tárgyát képezi. Tüttő István: Ebbe volt az ellentmondás. Budai István: Ha ez így van, hogy bevesszük a kosaras piac kivételével, akkor az első rész jó, viszont nem jó a következő mondat, mert akkor arra már nincs szükség. Az úgy volt, hogy azt mondtuk, hogy vizsgáljuk a lehetőségét és majd visszatérünk erre. Ez így hangzott el, és tessék így bevenni a jegyzőkönyvbe és a határozatba. El kell hagyni. Tüttő István: Nem kell megsemmisíteni, hanem azt mondjuk, hogy az önkormányzat a kht-vel való kosaras piac bérbeadásáról szóló szerződésre visszatér. Az előkészítésre szeptemberben visszatér, és akkor eldöntjük. Azt tanácsolom, hogy akkor vonjuk vissza azt a mondatot, amely most a bérbeadásra vonatkozik, és kiegészítjük azzal, hogy a kosaras piac kivételével. Dr. Baranyi Enikő: Én úgy értelmezem, hogy nem kell itt semmivel ezt kiegészíteni. Azzal a résszel lezárul, hogy a kosaras piac kivételével. A második mondat, amiről szavazott állítólag és feltételezzük, hogy így van a közgyűlés arra vonatkozóan nem tudom, hogy az SZMSZ módot ad-e, hogy azt visszavonjuk és minden további egyéb, hogy milyen kosaras piaci szerződés lett, erről most ne szavazzunk. Ilyen kapkodás ezekhez vezet, mint ami most is van. Egyáltalán ha akarja a város. Cserti Tibor: Nevetségesnek tartom egyébként a korábban hozott határozatok végrehajtásának értelmezését. Egyáltalán a határozat értelmezését, arra való az Ügyrendi Bizottság tudomásom szerint. Fölmerült a képviselőkben az-az igény is, hogy hallgassák vissza a hangszalag eredeti változatát, és az ezzel kapcsolatos határozathozatalt. Amennyiben szükség van ezt követően módosításra, közgyűlési hozzájárulásra szíveskedjenek visszahozni. Amennyiben nincs, és olyan jellegű korrekcióra van szükség a határozat szövegében, akkor ugyanúgy a jogi bizottság végezze el. Amennyiben egyébként a határozat tartalmi módosítással nem jár, akkor ilyen esetben felhatalmazhatjuk az Ügyrendi és Jogi Bizottságot is, hogy a szükséges módosításokat a helybeli bizottsági ülésen végezze el. Kelemen Z. Pál: Mivel az én ügyrendi javaslatom volt, hogy hallgassuk vissza a magnetofont, úgy vélem, hogy teljesen felesleges visszahallgatni, ha most erről szavazunk. Tehát a módosító ügyrendi javaslatomat visszavonom. Tüttő István: Kérem szavazzunk arról a kérdésről, Röst János: Egyetlen egy kérdésem lenne, hogy mi van a dolgozókkal jelenleg. Illetve a szavazást követően mi lesz velük? Dr. Tuboly Marianna: A hivatal érintett dolgozói mind megállapodást kötöttek a közhasznú társasággal. Tarnóczky Attila: Ami itt folyik, az meghökkentő. Ez egy kérdés volt kedves képviselőtársaim, amire kell adni egy választ. Vitának, határozathozatalnak meggyőződésem szerint helye nincs. Ezt biztos Tóth László elnök úr is tudja, mint az Ügyrendi Bizottság elnöke. Tüttő István: Az SZMSZ szerint valóban így van, de akkor függőbe kell hagynunk a kérdést. Az a kérésünk az Ügyrendi Bizottság felé, hogy addig ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel. De ennek van egy másik veszélyes oldala. Akkor nem fog vele foglalkozni senki, és lesz egy másfél hónapos űr, mert az egyik rész azt hiszi, hogy hozzá tartozik, a másik rész meg azt, hogy nem hozzá tartozik. Azt tanácsolom, hogy bízzák meg a polgármestert és a jegyzőnőt, hogy ezen kérdés másfél hónapi áthidalására tegyen intézkedést. Dr. Baranyi Enikő: Jogosan fognak szólni, de lehet, hogy ügyrendit nyomtam. Ez alapjába véve döbbenetes dolog. Van egy közgyűlés, van egy határozati javaslat, aminek az első része tartalmilag alapvetően ellent mond vagy az első mondata a befejező mondatnak. Kérem szépen. Ha én – most ne sértődjenek meg – azt mondom ha én egy jegyzőkönyvet elkészítek és látom, hogy ilyen tartalmi különbözőség van az a) és a b) rész között, akkor nemcsak legépelem és határozati javaslatként behozom, hanem odateszek egy akkora felkiáltó jelet kérdőjellel, és azt mondom, hogy hoppá, itt olyan ellentmondás van, hogy ez így nem kerülhet tovább. Tehát én nem hiszem el, hogy ezt minden körülmények között ilyen formában még a képviselőknek és utána a közgyűlésen kelljen ilyen helyzetet kialakítani. Tisztelettel kérem tehát a jegyzőnőt, a hivatali munkatársakat, hogyha hasonló hibát elkövet a közgyűlés, akkor az egy közös hiba, és 10 évvel és ne utána menve az eseményeknek próbáljuk a lehetőségek szerint ezt korrigálni. Tüttő István: A leírt szöveg alapján nincsen ellentmondás, mert hiányzik belőle az a mondat, amit az előbb mondtam. Hát így nincsen ellentmondás. Dr. Tuboly Marianna: Semmiféle hiba nincsen, és a jegyzőkönyv is jól készült, csak én úgy gondolom, hogy a képviselő urak egy korábbi vitára jobban emlékeznek, mint ami a szavazás előtt közvetlenül elhangzott, és a korábbi vitában ugye az volt a hangsúlyosság, hogy a bérbeadásra vonatkozóan később szülessék döntés. Ugyanakkor a határozathozatal előtt mégis egy mostani hogy mondjam végleges elhatározásra született meg a határozat. Tehát minden rendben van, ez egy jó határozat. Önök így döntöttek, a jegyzőkönyvek is rendben van. Csak az a gond, hogy a szándékuk viszont valószínűleg nem ez volt, ami a határozatban benne van. Ezért csak avval lehetett áthidalni, hogy önök most vagy ezt erősítik meg, vagy az eredetit szándékoznak megfelelően a bérbeadásra később kerülne sor, hogyha kellően megvizsgálták ezt. Én emlékszem a bérbeadásra-vonatkozóan a vizsgálatra volt a javaslat. Ez volt a hangsúlyosabb, ezért van önökben az én véleményem szerint ez a rész. Tüttő István: Ezt a Pénzügyi Bizottság elnöke javasolta. Arra is emlékszem. Cserti Tibor: Az előbb volt egy módosító javaslatom. Most már tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy igenis az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésére kell ezt a témát terelni. Itt a tisztelt jegyzőnő azt állítja, hogy tökéletesen jól szavaztak. A képviselők másképp emlékeznek. Tartalmilag is egyébként másképp kívánták érvényesíteni e témában az akaratukat. Én patt helyzetnek látom. Nem kívánom a mai drága időnket ezzel egyébként lényegében. Mert egy új előterjesztés vitájában érzem magam. Nagyon sok napirendi pont van előttünk. Mivel volt egy módosító indítvány, én úgy gondolom, hogy polgármester úrnak ezt meg kell szavaztatni ügyrendi témában. Dr. Tuboly Marianna: Tóth úr meghallgatta már a magnófelvételt. Tüttő István: Meghallgattad már a magnófelvételt? Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát. Hogyha van olyan képviselő, aki ezt az ügyet tárgyalandónak tartja a mai napon, javasolja azt, hogy az Ügyrendi Bizottság délután hallgassa meg a magnófelvételt, foglaljon állást. Tüttő István: Aki Tarnóczky Attila javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 208/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy a VIA Kanizsa Parkoló és Útüzemelő Kft. átalakításával kapcsolatos 192/1999.(VI.22.) számú határozat 7. pontjával kapcsolatban hallgassa meg a hangfelvételt, és vesse össze a közgyűlési jegyzőkönyvben foglaltakkal, és a vizsgálat eredményéről a Közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 1999. július 9. Felelős : Tóth László Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke Tóth László: Kétszer rövid kérdést szeretnék feltenni. Nagykanizsán az utóbbi időben egy sajnálatos színfolttal gazdagodott a közterületeken megjelentek a koldusok. Mégpedig a zenészekkel most nem foglalkozok, csak a koldusokkal. Úgy vettem észre, az a tapasztalatom, hogy a koldulásnak a szervezett formája folyik Nagykanizsa közterületein. Kérdésem az, hogy mi a teendő ennek megszűntetése érdekében? Második kérdésem pedig az átvilágítással kapcsolatos. Meg szeretném kérdezni a polgármester úrtól, hogy hol tart az átvilágítás, és a képviselőket meghallgatják-e az átvilágítók vagy nem? Tüttő István: Megpróbálok most válaszolni. Koldus ügyben nem tudok, az szabálysértés, de mindenütt a világon megtűrik ezt a tevékenységet. Amennyiben úgy érezzük, hogy ennek ilyen háttere van, azt pedig a rendőrség figyelmébe kell, hogy ajánljuk. A válaszom tehát az, hogy átiratot küldünk a rendőrségnek, hogy szíveskedjen megnézni, hogy nincs-e ilyen jellegű koldulás a városban. Dr. Müller János: Szabálysértési vonzata van a tiltott koldulásnak, 5000 Ft pénzbírsággal, vagy 10-zel sújtható az ilyen koldus. A napokban hoztak be a rendőrök egy román állampolgárt hozzánk, aki figyelmeztetést kapott, és az eljárást megszűntettük. Lehet gondolkodni, hogy az ilyen szankció mit ér. Pillanatnyilag a szabálysértési szabályok olyanok, hogy a meg nem fizetés nem változtatható át elzárásra, tehát nagy súlya nincsen neki. Tüttő István: Nem erről beszéltünk, hanem van-e más vetülete, azt meg kell vizsgáltatni. Átvilágítás hol tart? Pontosan nem tudom, de az átvilágítás folyamatban van, hiszen a munka óriási. Nem tudom pontosan, hogy hol tart, annyit tudok, hogy folyamatban van, és már több területen meghallgatásra kerültek az érintettek. A képviselők meghallgatása nem szerepelt a programban. Tarnóczky Attila: Az előző közgyűlésen ki lett osztva, ami az átvilágításnak az időrendi lefolyását mutatja. Pontosan aszerint zajlik a dolog. Tehát az iskolák érdemben még nem kerültek sorra, ott a felkészítés folyik. A művelődési házak esetében a hivatalban már munka folyik. A képviselők átvilágítása viszont nincs napirenden, azt tudom válaszolni a másik kérdésre. Interjú sincs tervezve, és nem hiszem, hogy akadálya lenne egyébként, hogyha valamelyik képviselő az átvilágítást végzőkkel szót akar váltani. Ha el akarja mondani a véleményét, annak nem lesz akadálya. Cserti Tibor: Talán megmosolyogtató egyébként az interpelláció napirendek között a feltett kérdésem. A lényege a következő. Az ismert a korábbi napirendi pontok közül is, hogy egy új telefonközpont kerül telepítésre a Polgármesteri Hivatalban egy új korszerű rendszer, hosszabb távon kiszolgálja az igényeket. Nem is azzal van nekem problémám, hanem azt hiszem, hogy aki telefonált a hivatalba az már tudja, hogy egy német nyelvű kellemes lágy hang türelemre int bennünket „Bitte warten”. Én azt hiszem, hogy Nagykanizsa város lakosságának többsége nem német anyanyelvű. Én úgy gondolom, hogyha technikai problémáról van szó, akkor némelyeket a magyar nyelvű változattal ki kellene egészíteni záros határidőn belül. Kérdésem, mivel kérdés formájában kell megfogalmazni, tervezi-e polgármester úr? Tüttő István: Ez a kérdés már elhangzott egyszer a testületi ülésen nem tudom pontosan kitől. A válaszunk akkor is az, és most is, hogy kb. két hónap alatt tudja a Siemens cég pótolni a magyar nyelvű kártyát. Megrendeltük, még egyenlőre nem érkezett meg, és az eredeti kártya nélkül, tehát ha ezt kivesszük, akkor meg nem működik a rendszer, tehát ezzel a furcsa képlettel kell egy darabig szembe ülnünk, vagy hallgatnunk, de természetesen a magyar változatra a megrendelés elment, és hát a visszavonás szerint őszre már rendbe lesz a dolog. Az észrevétel jogos, mert én is ugyanezt hallom annak ellenére, hogy magyarul keressük az ügyfelet „Bitte warten” a válasz, amennyiben nem érhető el azonnal. Ezért elnézésüket kérjük. Egyéb kérdésre nem érkezett igény, de Gőgös Péter úr kérte, hogy szóban is szeretné előterjeszteni interpellációját. Dr. Gőgös Péter: felolvassa interpellációját. Tüttő István: Találkoztunk ezzel a levéllel. Jogos felvetés. Meg fogjuk vizsgálni, sőt meg is keressük a cégeket, illetve céget, most pontosan nem tudom, hogy hány érintett van, és felkérjük őket az út állagának rendbehozatalára is. Mivel más nem jelezte, hogy szóban is ki kívánja egészíteni, vagy elmondani interpellációját. Tóth László: Felolvassa interpellációját, melynek tárgya a munkahelyteremtés és munkanélküliség csökkentése érdekében valamint egyéb meg nem hozott intézkedések. Tüttő István: Nem tudom, hogy kinek mi az elképzelése, én a magaméról tudok, hiszen a közgyűlésnek van kérdés feltéve. Nem tudom úgy elfogadni, hogy egyáltalán nem foglalkoztunk vele, hiszen külön beszámolt és tájékoztatást adott a Munkaügyi Hivatal vezetője elég hosszan tartóan ecsetelte a lehetőségeket és a problémákat itt önök előtt. Másodszor. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt külön ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, melyen a Megyei Munkaügyi Központ igazgatója taglalta ennek a térségnek a problémáit és lehetőségeit. A másik pedig az, hogy szeretném azt is jelezni, hogy a munkahelyteremtés törvényileg nem önkormányzati feladat. A munkához joggal való élés egy alkotmányos jog, de annak a kérdésnek a felvetése, amit Tóth úr jelez, hogy dolgozzuk át, és alakítsunk ki egy olyan programot, amely ezt helyezi prioritásként a középpontba, erre vonatkozóan pedig kiadtam már feladatul, hogy most készül az a gazdasági program, a középtávúnak az átdolgozása, és természetesen ennek részeként ott a munkahelyteremtés lesz. Szeretném azt is jelezni, hogy a Munkaügyi Központban éppen a héten részt vettem azon az ülésen, amelyen döntés született. 25 millió Ft támogatást kap Nagykanizsa és 100 fő közhasznú munkás részére programot tudunk biztosítani. Ez a program összesen 130 ember biztosít ilyen jellegű munkát, de a 100-on felüli részt azt Zalakomár és Zalakaros, de Zalakaros csak akkor kerül bele ebbe a körbe, ha Nagykanizsa és Zalakomár nem tudja kitölteni. Örömmel mondhatom, hogy ki tudjuk tölteni a ránk eső részt. Ebbe természetesen a Kisebbségi Önkormányzattal egy megállapodást is kötöttünk és a program közösen folyik. Arról beszélni most nem érdemes hosszan, hogy mi minden lehetőség van, vagy mit próbálunk tenni, hiszen az is elhangzott, hogy csak beszélünk az Ipari Parkról, meg a Logisztikáról, de higgyék el, hogy a beszéd mellett rengeteg olyan lépésre is sor kerül, amely megpróbálja előbbre vinni a kérdés megoldását, de hát ahogy önök előtt is ismert, a döntés nem a mi kezünkben van. A döntés a kincstár, és egyben a kormány kezében van. Megpróbáljuk befolyásolni ezt a döntést pozitív értelemben. Erről talán most ennyit. Amit elmondtam, nem azért mondtam, hogy Tóth úrnak az a javaslata, hogy ezt tényleg tárgyaljuk ki, hiszen amiről éppen Kiss úr beszélt, hogy a Kanizsa Baráti kör is létrejött már Budapesten, az is éppen ezt a célt szolgálná, hogy ide vonzunk vagy ide segítsünk vonzani olyan befektetőket, akik a mi gondjainkon enyhítenének. Nem könnyű feladat. Az önkormányzat nem tudja vállalni a munkahelyteremtést, csak annak a „katalizálását”. Törőcsik Pál: Az Ön aggodalma, valamint a munkahelyteremtő tevékenységgel felvázoltak teljesen jogosan. Annyit azonban a tevékenységről el kívánok mondani, hogy talán nem kellő az információ és a tájékoztatás, hogy milyen lépéseket, és konkrét intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy itt valóban a munkanélküliség ilyen magas szinten való stabilizálódását megszüntessük. Éppen 10.00 órakor ma a helyemről azért hiányoztam, mert most hozták meg az Ipari park megvalósíthatósági tanulmányának a végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvet, és átadták ezeket. Szeretném azt mondani, hogy igaz, hogy az önkormányzatnak kötelessége, hogy közreműködőként munkahelyterem-tésekben részt vegyen ez 100%-osan igaz, de a munkanélküliség problémáját nem ez fogja megoldani. Nyerhetünk 25 millió Ft-ot, nyerhetünk 100 millió Ft-ot is közmunka program finanszírozására, de az igazi megoldás az a munkahelyteremtő vállalkozások idetelepítését szolgálja. Ez az, ami a Logisztikai Központtal kapcsolatos tanulmánytervet elkészítését, az Ipari park megvalósításával kapcsolatos tanulmány elkészítését. Ezek mind ilyen vastag anyagok, amik konkrét előrelépést jelentenek, és a Gazdasági Minisztériumnál a Chikán Attilánál most várjuk, hogy mikor fogják kiírni ezt a bizonyos pályázatot, amire ezt a bizonyos tanulmányt be tudjuk nyújtani. Másik sarkalatos kérdés, ami a kitörési pontunkat is jelentené, hogy a laktanyák tulajdonjogának megszerzése. Ez is napi feladatként szerepel, de higgyék el, hogy ezek a malmok nem nálunk őrölnek most jelenleg lassan, hanem a döntéshozás és birtokba kerülés sajnos …… Alternatívákat dolgoztunk ki arra az esetre is, ha a laktanyákat első lépésben nem tudjuk megszerezni. Tartalék területeket jelöltünk ki. Ezt most azért kell esetleg időt rablóan elmondani, de a kérdésből és az interpellációból kitűnik, hogy jogos ez az igény, és jogos az, hogy most ezt így a TV nyilvánossága előtt a lakossággal is közöljük, hogy igenis nagyon kemény erőfeszítések folynak annak érdekében. A javaslat, hogy leüljünk és tárgyaljuk meg egy hosszú távú vagy középtávú koncepció elkészítését, ezt természetesen csak támogatni lehet, és nyilvánvaló, hogy meg kell lépni. Csak azt mondom, hogy ameddig ezt nem tettük meg, addig sem álltunk és vártunk karba tett kezekkel, hanem igenis nagyon komoly lépéseket tettünk és remélem, hogy eredményekről is fogunk tudni beszámolni a közeljövőben. Teleki László: Én is szeretnék hozzákapcsolódni ehhez a témakörhöz, mert valóban nagyon sok romát is érint a városban, és igazolhatom azt, hogy a vezetők a Polgármesteri Hivatalban illetve polgármester úr a Munkaügyi Tanácsnál ezt a 25 millió Ft-ot úgymond kilobbizta, mert nagyon nehezen adták volna oda. Azt tudjuk, hogy a pályázatunk nem nyert a Közmunka Tanácsnál, és ebből a maradék pénzből próbálta megoldani a Megyei Munkaügyi Tanács ezt a bizonyos finanszírozást. Azt hiszem, hogy hallottuk alpolgármester úrnak a hozzászólását. Mindenképpen arra inspirálnám a képviselő-testületet, hogy ezek a bizonyos Logisztikai Központok kialakítása, vagy bármilyen olyan munkahelyteremtő beruházás, ami elindul a városban azt hiszem, hogy új foglalkoztatásokat is jelenthet. Arra is felhívnám a figyelmet a képviselő-testületnek, vagy esetleg a koncepció fog kialakulni, hogy ezekhez a munkafolyamatokhoz mindenképpen indítsanak átképzéseket, illetve valamilyen szintű képzéseket, mert ha megindulnak ezek a beruházások lehet, hogy akkor nem lesznek olyan szakemberek, akik esetleg majd tudnak dolgozni ezeken a munkahelyeken. Ha előre lehetne gondolkodni, akkor mindenképpen abban látnám a dolgok megoldását, hogy már előre gondolkodjunk, hogy milyen szakmákban és kéne képzéseket, és átképzéseket biztosítani. A másik része az, hogy a tartós foglalkoztatás Nagykanizsán azt hiszem, hogy most már minden média, minden olyan intézmény lehozza akár sajtó, akár különböző médiában, hogy bizony Zala megyében Nagykanizsán valóban halmozott és hátrányos helyzetű a térség. Ezért én külön megköszönöm azt amit mondott alpolgármester úr, hogy üljön össze valaki, vagy egy ad hoc bizottság tekintse át azt, hogy mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a tartós munkanélküliség valóban valamilyen szinten azért realizálódjon most már Nagykanizsa területén is. Azt hiszem, hogy most a Zala Megyei Munkaügyi Központ is Nagykanizsának, és nyugodtan mondhatom a polgármester úr útján keresztül a Munkaügyi Tanács is. Tehát én arra kérem, hogy ez valóban jöjjön létre, hogy ez a tanács, vagy bizottság létrejöjjön, és dolgozzon ki egy olyan dolgot, hogy mennyivel lehetne ezt felgyorsítani ezt a folyamatot. Tüttő István: Való igaz. El lett utasítva ez a 25 milliós pályázatunk, de sikerült elérni, hogy pótlólag mégis megkaptuk. Cserti Tibor: Örülök, hogy jól elvannak egyébként, a téma fontos, az biztos. De én úgy érzem, hogy nem a napirendi pont kapcsán fontos. Egy interpellációs napirendi pontnál vagyunk, annak megvan a kezelési technikája az SZMSZ szerint. Az felett nincs vita úgy tudom. Polgármester úr! Előttünk van még vagy 30 valahány napirendi pont, azt kérték tőlünk még a nyári szünet előtt, tárgyaljuk meg a csomagot. Annak a részleteiben van egyébként munkahelyteremtő támogatással összefüggő pl. szabályozási terv, és most arról vitatkozunk, hogy hogyan lehet. Gyakorlatilag majdnem minden napirendi pont kapcsán politikai kérdéseket csinálnak egymásnak esnek. Én -megmondom őszintén - ilyen jellegű vitában nem szívesen veszek részt. Tüttő István: Nem tudom, hogy értelmezed az SZMSZ-t. Amikor interpellációt feltesznek, és kapásból lehet rá válaszolni, semmi nem tiltja ennek a lehetőségét. Nem hiszem, hogy politikai színezete volt. A munkanélküliség nem politikai színezetű kérdés. Az sajnos ténykérdés. Kérem szavazzunk arról, az interpellációja Tóth úrnak megfelelő előkészítés után napirendre fogjuk tűzni és minden olyat, amit javasol bizottságok és közgyűlés. Megkérdezem, hogy így a választ elfogadja-e? Tóth László: Hogyha valóban szeptemberben, vagy legkésőbb októberben sorra kerítünk egy napirendet, akkor elfogadom az interpellációra adott választ, ha nem, akkor nem. Tüttő István: Igen. Itt megígérjük, hogy szeptember végén vagy október elején sorra kerül a napirendi pont. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. Ja bocsánat elfogadtuk, akkor nem kell. Dr. Gőgös Pétertől kérdezem, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e? Dr. Gőgös Péter: Igen, elfogadom. Röst János: Két interpellációmra kaptam választ. Elviekben mind a kettőt elfogadom, viszont lenne egy kérésem, és kiegészítésem. Az egyik a Zsinagóga épületnek az állagmegóvása. Azt szeretném kérni a polgármester úrtól, hogy jelöljön ki ennek egy felelőst, aki ezt az ügyet kezeli, valamint a Műszaki Osztálytól kérjen műszaki javaslatot, hogy ekkora összegből milyen jellegű munkákat lehet elvégeztetni és elvégezni, és amennyiben többletforrást tudunk erre szerezni, akkor ennek milyen lehetőségei vannak. Ez lenne a Zsinagógával kapcsolatos. A hirdetőtáblák kapcsán örülök, hogy a Környezetvédelmi Felügyelet egy egy programot készített, amit jónak tartok. Egy kérdésem mindenképpen azért még lenne. Én az interpelláció kapcsán kérdeztem a tulajdonjogát a hirdetőtábláknak. Erre nem kaptam választ. Megmondom őszintén, hogy jelenleg én sem tudom, hogy ki a hirdetőtábla tulajdona jogilag. Ez korábban annak idején MAHIR-os táblák voltak. Az interpellációban erre rákérdeztem, hogy erre adjanak választ. Ez számomra nem történt meg. Ezzel a kiegészítéssel elfogadom. Tüttő István: Most kapásból nem tudok válaszolni, de erre vonatkozóan utánajárunk, hogy a tulajdonjoga kié. Kié a tulajdon? A javaslatát, hogy külön jelöljünk ki egy személyt, aki a Zsinagóga ügyével foglalkozik, azt is támogatom és megoldjuk. Megkérdezem Bicsák urat, hogy az interpellációkra adott választ elfogadja-e? Bicsák Miklós: Elfogadom, csak annyi kiegészítéssel, hogy a munkálatok ezzel a fűkaszálással én Palin városrész településnek tényleg az újtelepi részén nem igen haladnak. Ugyanúgy az Inkey utca és a Lazsnak utca sarkán, 8 telek esetében ugyanúgy áll a nagy parlagfű, ahol a fácánkakasok kukorékolnak továbbra is reggel ébresztő van ott, és ellenben a 2-es bekötő útnál sem történt semmi kaszálás, és ez nem tudom, hogy nincs erre megfelelő ember. Már gondolkoztam – ne vegyék nagyképűségnek – hogy egy nap a saját pénzemből le fogom kaszáltatni, mert már a polgárok jogosan háborognak. Tüttő István: Egyébként előre is köszönjük, de reméljük, hogy nem kell minden esetben Bicsák úr nagyvonalú támogatására hagyatkoznunk. Jeleztük ez a 100 fő, akiről az előbb szó esett, a VIA Kft. irányítása alatt fog tevékenykedni, és eleve az volt a cél és a megbeszélésen éppen ezen a héten abban állapodtunk meg, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a VIA Kft. a közhasznúak ilyen jellegű feladatok végrehajtására. Külön megkértem a közhasznúakat irányító illetékest, hogy minden képviselőt keressen meg. Megadtam a listát, a telefonszámot, a címet, remélem, hogy nem veszik rossz néven, és akkor külön megkérek mindenkit, ha megkeresésre sor kerül, hogy az ilyen jellegű felvetését közvetlenül még neki mondja el. Az illetőt úgy hívják, hogy Rózsahegyi István. A napirendet ezzel lezárhatjuk. Ezek után az önálló képviselői indítványokra kerül sor. 5.) Önálló képviselői indítványok (írásban) Tüttő István: Megkérdezem Tóth László urat, hogy van-e szóbeli kiegészítenivalója az indítványaihoz? Tóth László: Nincs polgármester úr. Tarnóczky Attila: Úgy érzem elérkezett az idő, hogy ügyrendi megjegyzést tegyek, mert a termékenysége nagyon figyelemreméltó, de hát egy önálló indítványnak megvannak a maga előírásai. Ön bevezette az interpelláció-szerű képviselő önálló indítvány fogalmát, ami szorosan csatlakozik az interpellációkhoz. Hát ez egy micsurini fogalom, de az SZMSZ nem ismeri. Lehet határozati javaslatot benyújtani és rendelettervezetet. Ezek nagy része most talán az egyik kivételével nem felel meg. Ennek megfelelően a sorsa utána az egésznek bizonytalanná válik, mert van egy felvetés, aztán csinálj vele amit akarsz. Kérem szépen, legyen szíves mindegyik olyan határozati javaslatot mellékelni, amiről lehet dönteni pro vagy kontra. Ne másnak kelljen kidolgoznia a határozati javaslatot, mert az nem illendő. Ez is elég furcsa indítvány, amelyben ön bejelenti, hogy alkossunk ilyen rendeletet, alkossunk olyan rendeletet. Magyarul az elképzelését dolgozza ki valaki más. Tóth László: Alpolgármester úr az utóbbi időben megdöbbentő, amiket mond. Én úgy gondolom, hogy amikor egy önálló képviselői indítványt elkészíttek, akkor fel szeretném hívni azokra az anomáliákra a figyelmet, vagy azokra az el nem végzett tevékenységekre a figyelmet, amelyeket úgy gondolom, hogy célszerű elkészíteni. Valószínűleg a Parlamentben az a szokás volt, hogy Ön megírta a rendelettervezetet, én meg úgy gondolom, ezzel lehet, hogy nem akarok ebben most vitát nyitni, hogy utaljuk bizottsági szakaszba, és akkor majd bizottsági szakaszba majd odaterjesztem azokat a gondolatokat, amelyeket úgy gondolom, hogy bele kell ebbe foglalni. Mint tettem a protokoll rendelet terén is. Tüttő István: Igen, ugye ott is meghatároztuk, hogy el kell készíteni, folyamatban van erre visszatérve. De hát ugye majd oda kell vinni a bizottságok elé, és a közgyűlés elé. Én, mivel nincs több jelentkező, ezért a vitát lezárom, és megfelelő helyre továbbítjuk, tehát ennek a kidolgozását az illetékes osztályra bízzuk. A másik interpellációnál pedig természetesen 2001. április 20-ra a város napjára ajánlott dolog. Ez keményen összefügg a költségvetési lehetőségeinkkel is, hát annak a mérlegelésével. Ezt pedig köszönettel vettük és a programjainkban szerepeltetjük. Kérem erről döntsünk. Tarnóczky Attila: Egy önálló képviselői indítványnak a tárgyalási menete az, hogy bizottsághoz utalják, utána a közgyűlés róla dönt, hogy egyetért-e a tartalmával. Előzetesen nyilatkozni arról, hogy az ott leírtakat támogatni tudja a közgyűlés, vagy nem tudja támogatni, egyiket sem lehet megtenni. Vissza kell sajnos hozni ide elénk bizottsági tárgyalás után. Tüttő István: Én úgy értettem, hogy bizottság elé kell vinni. A bizottság elé hiába kerül, ezt ki kell dolgozni, mondjuk a rendeletre készített javaslatot, tehát azt pedig a szakterület fogja kidolgozni. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. Ez természetesen nem zárja ki, hogy Tóth úr a megfelelő szakismereteivel segítse ezen anyagok elkészítését. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 209/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth László képviselőnek 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata sport és sporttámogatás rendeletének megalkotására vonatkozó önálló indítványa megtárgyalására felkéri az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságot, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Balogh László, Dr. Fodor Csaba Tóth László bizottsági elnökök 2.) a magyar államiság 1100 éves fennállásának emlékére városi emlékhely, valamint emlékmű létrehozására vonatkozó önnáló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 3.) Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak a rangjához méltó Internet megjelenésével kapcsolatos önnáló indítványának megtárgyalására felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 6.) Javaslat oktatási-nevelési és szociális intézmények szervezésére és áthelyezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tüttő István: Kérdezem alpolgármester urat, hogy szóbeli kiegészítenivalója van-e? Tarnóczky Attila: A tébláboló városvezetés - ahogy Röst képviselő nyilatkozatában minősít bennünket - egyik tagjaként terjeszttem be ezt az előterjesztést. Azt hiszem, hogy az előterjesztés hatása meglehetősen jelentős, hiszen jó néhány intézményt érint. Lehet, hogy úgy gondolják egyesek, hogy túlságosan sokat is, de az intézményrendszer egésze nagyon sok szállal összefügg, hogyha valahol valamit kezdünk, annak további hatásai vannak. Ennek az előterjesztésnek a lényege egyrészt átköltöztetésekben testesül meg, de ennél sokkal fontosabb számomra az, hogy jó néhány intézménynek a helyzete a benne dolgozók, és ami ennél fontosabb az ott ápoltak, az ott tanítottak helyzete javulni fog, jobb körülmények közé kerülhetnek. Ilyen tekintetben érzem az előterjesztést fontosnak, hiszen az egész intézmény racionizálási eljárás végeredménye csak akkor lehet elfogadható, hogyha azok az intézmények, amelyekre valóban szüksége van a városnak, jobb körülményben képesek a továbbiakban dolgozni. Ennek az előterjesztésnek van egy ilyen üzenete, hozzáteszem, hogy természetesen ára is van, de úgy gondolom, hogy az ésszerűsítés eredményeként fellépő megtakarítások épületek értékesítési lehetőségei részben legalábbis jelentős részben ezt fedezik. 4 osztály együttes munkájának eredményét látják. Nagyon sok szülői értekezlet, egyeztetés eredményezte, hogy végül is ez a változat került Önök elé. Annyit hozzá kell tennem, az előterjesztésből hiányzik, de nehogy tévedés folytán belőle, hogy a Városfejlesztési Bizottság is megtárgyalta, és akárcsak a többi bizottság a b) változatot támogatta ez a bizottság egyhangúan egyébként. Amit még a határozati javaslat módosításaként szeretnék előadni ez az 1. pontnak az utolsó bekezdése. Ott, egy 12 millió Ft-os tétel hibásan szerepel. Tehát az előterjesztés lényege, hogy idén a költségvetésben van erre a célra 12 millió Ft, és a jövő évi költségvetésben a 227 millió Ft-ot kell biztosítani. Tehát az utolsó bekezdés így szólna: „A 2000. év költségvetésében a csapatrendelő és az intézményrészek az oktatási nevelési intézmények átalakítására 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosít mármint a közgyűlés”. Ennyit bevezetésül, hogyha kérdések vannak, szívesen állok rendelkezésükre. Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság a javaslatot egyhangúlag támogatta. Ez a lényeg, de mégis kicsit hadd dicsérjem az ún. Tarnóczky csomagot röviden. Természetes, hogy vannak benne fájdalmas elemek, de szakszerűségében, tervszerűségében, előkészítettségében a döntési hatásmechanizmus tisztességességében és törvényességében példának tekinthető. A javaslat realitásokból indul ki, ugyanakkor a nagy többségnek egy kicsit jobb lesz általa. Ezért városvezetői felelősségünkből egyértelmű a döntési helyzetünk. Szerintem ezt még a szakszervezetnek is el kell ismernie. Megjegyzem, hogy a három északi városrészi óvodát illetően még ad hoc bizottság is létrejött, mely elvégezte munkáját. Így a sok-sok egyeztetés lépcsőfoka után mind a 6 bizottságot megjárva, tényadatok alapján a mielőbbi igenlő döntésünk szükséges, hogy végre nyugvópontra kerüljön ez az összetett kérdéskör, és eggyel kevesebb csomagra legyen szükségünk Nagykanizsa oktatási és szociális szférájában. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság is az őrá vonatkozó részt megtárgyalta. A b) variációt támogatásra javasolta. A Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén elhangzott, hogy megfelelő telekkialakítás szükséges az időskorúak otthona és a gondozóház területe körül. Ennek két okát láttuk: egyrészt egy későbbi bővítés lehetőségét, másrészt – és ezt elsősorban fontosnak tartjuk – hogy az idős emberek megfelelő zöld területhez jussanak, és ott pihenni tudjanak. Megjegyezni kívánok még annyit, Balogh László képviselő úr mondta, hogy nincsenek régi viccek, csak öreg emberek, egy újszülöttnek minden vicc új. Ez a koncepció lényegében és nem ebben a formájában 1995 óta létezik más épületekkel, és más vonatkozásokban, de a koncepció az ’94, ’95-ben alakult ki. Támogatásra javaslom, és kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg. Zsoldos Ferenc: A magam részéről is támogatom az előterjesztést, és különösképpen a határozati javaslatokat az előbb említett módosító javaslattal. Mindenekelőtt azért, mert a tervezett lépések következtében azok a rendkívül nehéz lépések amelyek, illetve helyezet és körülmények, amelyeket meg kell oldani, mind a Szent Imre utcai intézmény a Lazsnaki Szociális Intézet, Szent Flórián téri Óvoda, Kisrác óvoda esetében mindenképpen keresni kellett a megoldást. Kanizsán 3 olyan intézmény van, amelynek a működési feltételei rendkívül rosszak. Az ésszerűség pedig olyan szempontból érvényesül, hogy a még mindig rendkívül értékes teszem azt a volt Csapatrendelő Intézet épülete végre hasznosításra kerül és nem megy teljesen tönkre. Ugyanez érvényesül a többi tervezett lépés esetében is. Ugyanakkor logikusnak érzem ezt a tervet, amit mindenképpen meg kell valósítani, különös tekintettel azért, hogy végeredményben minden érintett intézmény kedvezőbb, jobb feltételek, és körülmények között tudjon dolgozni. Ez vonatkozik mind az óvodákra, mind pedig a szociális szférára. Javaslom a határozati javaslat elfogadását. Dr. Baranyi Enikő: Tarnóczky alpolgármester úr számára részben már ismétlésnek fog tűnni az általam most elmondottak egy része. Hisz én ezt tegnap az érdekegyeztetőn már érintőlegesen, de elmondtam. Egyrészt azt hiszem, hogy szintén csatlakoznom kell ahhoz, hogy üdvözölni kell arról a pontról való elmozdulást, ami a szociális intézmények áthelyezésére vonatkozóan ténylegesen az ellátottak számára egy biztonságosabb és egy jobb helyzetet fog tudni megteremteni. Magam részéről azonban szívesen láttam volna, ha az előterjesztés tagozódása más formában jelenik meg, tehát külön az oktatási és egy nevelési szférát külön a szociális szférát érintő és harmadik alpontként bizony nagyon szerencsés lett volna ha az alapellátás vonatkozásában nevezetesen Kiskanizsa térségére vonatkozóan az egészségügyi ellátás konkrét tervét, koncepcióját is ebben az előterjesztésben láthattuk volna. Miért mondom ezt? Azért mert az adott térséget valóban egy folyamatosan érintő átszervezés és az átszervezés kapcsán egy folyamatos redukció jelenik meg, és ezzel szemben az adott térség az ott élő 6-7 ezer ember problémájának megoldásaként bizony jó lett volna azt is megjeleníteni, hogy az alapellátás vonatkozásában egy konszolidált, az ÁNTSZ által hosszútávon is működtetésre engedélyezett rendelők, alapellátási egységek működhetnének. Magam részéről itt elsősorban most a szociális elhelyezéssel kapcsolatban egy kérdésemet is szeretnék feltenni egyetértve azzal, hogy a mostani helyzet így tarthatatlan, feszítő. Azt gondolom, hogy hosszútávon ez az elhelyezési kapacitás sem fogja lefedni a várhatóan jogosnak vélt időskorúak elhelyezését. Legnagyobb gondom az előterjesztéssel kapcsolatban, bár tudom, hogy a fedezettel és a forrással vannak gondjaink, és 2000-ben is ez még meg fog jelenni. Én úgy gondolom, hogy jó lenne, ha módosításként már ebben az áthelyezési programban szerepelne az, hogy a telekkialakítással egyidejűleg megjeleníteni, hogy hova lehet hosszabb távon az idős korúak otthonát és a főzőkonyhát elhelyezni. Nem tudom, hogy mennyibe kerül a főzőkonyha kialakításának költsége, hány 10 millió ezzel szemben szeretném megkérdezni az osztályt, illetve az intézmény vezetőjét, hogy megítélése szerint miután most egy olyan megoldás van ebben az előterjesztésben megjelenítve, milyen költséggel számolunk 1,3, esetleg 5 éves mai árak szerint kalkulálva az ott elhelyezettek étkezési biztosítására? Gondolják végig azonban még azt is a képviselőtársaim, hogy az ott élő időskorúak az év minden napját ott fogják tölteni. Azzal a megoldással, hogy csak egy melegítő-konyha lesz, hosszútávon valóban a számokra az étkezés csak a napi egyszeri garantáltan meleg étkezést biztosítja. Márpedig esetleg ennél többet igényelnének, illetve talán az intézmény működtetése szempontjából is gazdaságosabb lenne, hogyha a főzőkonyha közvetlenül ott működne, és az ellátáson kívül gazdaságosabban lehetne az élelmezésüket is biztosítani. Az előterjesztésben is, aztán be is fejezném szerepel még a Templom téri építménynek az értékesítése. Szeretném bejelenteni, hogy a szeptemberi közgyűlésig, addig úgysem történik minőségi változás, egy megfelelő tanulmány és előkészítés alapján konkrét számításokkal egy önálló képviselői indítvánnyal kívánok élni, miszerint az egészségügyi intézmény működtetésére gondolom, hogy az előterjesztésem alapján majd remélem, hogy el is fogják fogadni lenne célszerű azt az épületet hasznosítani. Tóth László: Nagyon rövid leszek. Tartalmilag és formailag majdnem tökéletesre sikerült az előterjesztés hogy formailag magamban csillagos ötöst adtam az előterjesztésnek az, hogy Imre Béla osztályvezető úr nem írta alá az előterjesztést, de kívánatos követendő példának tekinteném a jövőre nézve, hogy minden előterjesztés ilyen formában kerüljön a közgyűlés elé. Tüttő István: Képviselőnő kérte, hogy szólíttassuk meg az osztályvezetőt, de Tarnóczky úr előbb szólni kíván, és utána átadom a szót az osztályvezetőnek. Nem kérte, hanem megszólítva lett az osztályvezetőnő, hogy válaszoljon vagy az intézményvezető. Mindketten adhatnak választ. Dr. Nemesvári Márta: Véletlenül tudtam, hogy a képviselőnő meg fogja kérdezni ezt az ételszállításnak a dolgát tegnap érdekegyeztetőn. Pontosan felkészültünk rá, durván 6 millió Ft az éves szállítási költség a napi kétszeri ételnek, hogyha a Corvin gondozóház konyháján főznek. A másik dolog a Tóth képviselő úrtól elnézést kérünk az eredeti műszaki osztályos véleményen rajta van az Imre Béla úrnak az aláírása. Tekintettel arra, hogy ő adta ki az eredeti levelet, már akkor szabadságon volt, és amikor kiment az anyag, akkor nem került aláírásra. Tehát ez a formai hiba és akkor gondolom, hogy az ötösről elvész a vonal. Azt hiszem, hogy válaszoltam a képviselőasszonynak, hogy olyan 6 millió Ft-os éves költségvetési része van. A terület alkalmas arra egyébként azt is megnéztük, hogy főzőkonyha kialakulhasson a továbbiakban. Műszaki kollégáink arról tájékoztattak bennünket, hogy plusz 30 millió Ft-os kiadást jelentene, de hát ebben az anyagban rengeteg kompromisszum van. Ez volt az egyike azoknak a nagy kompromisszumoknak, hogy így egyelőre abba belenyugodtunk, hogy a Corvin Gondozóház konyhája működik, majd a későbbiekben kialakítható a főzőkonyha. Tarnóczky Attila: Egyrészt szeretném jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta tegnap az előterjesztést, és hosszú idő óta ez volt az első, amit támogatott. De az itt elhangzott felvetésekkel Kelemen képviselő felvetése természetes igény. Az előterjesztés nem foglalkozik – igaza van Dr. Baranyi képviselőasszonynak - a leendő Szociális Otthon telekhatáraival. Természetesen arról majd bizottságot megjárva döntést kell hozni. Csak azért, mert osztályaink vannak nem kell, annál inkább mert alaposan össze vannak keveredve, és hogyha az egyiket érintem, a másikat is érintem. Ráadásul abba a helyzetbe se szerettem volna hozni kedves képviselőtársamat, hogy a javasolt intézkedéscsomag egyes elemeivel foglalkoznának csak. Az egészségügyi alapellátás ügyével szándékosan nem foglalkoztam. Talán még emlékeznek Önök rá, hogy a Nagyrác utcai iskolának az egyik darabkája még üres. Továbbá, hogy a közgyűlés határozatot hozott rá, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság vizsgálja meg ennek a hasznosítási lehetőségeit. Sajnos egészségügyi funkciót mindeddig a napig mindig nem sikerült találni. Ugyanakkor én azért azt jelezném önöknek, hogy jellegzetes előterjesztés szerintem egyensúlyban lévő elemeket tartalmaz. Én egy olyan előterjesztést - még hogyha képviselhetek önálló indítványként előadni, amely újabb intézményeket hoz létre bevon a rendszerbe újabb épületeket működtetésre magam részéről nem tudok támogatni. És egyébként tagadom, hogy Kiskanizsán ez az előterjesztés redukciót jelentene. Az, hogy a két óvoda beköltözik abba az iskolába, ahová elvileg kellene gyerekeket biztosítania legalábbis az iskola számára ez alapvető érdek lenne, az egy szerintem előnyös változat lesz, hiszen az iskola és az óvoda együttműködhet. És hát meg kell nézni mondjuk a Szent Flórián téri óvoda épületét, hogy az milyen állapotban van. A meleg-étkeztetés ügyében valóban itt 30 millió Ft-ról van szó egyrészt, másrészt én azt várom, hogy az átvilágítás a konyhák ügyében eredményeket fog hozni. Az oktatási ágazatban a konyhák működtetése egyfajta kvóta rendszerhez kötődik, ami nem biztos, hogy jó, de legalább egyformán mér. A szociális ágazatban ezzel szemben megítélésem szerint ez a fajta egységes mérési eljárás még nem tudott kialakulni. Ez a másik ok, amiért nem akartam belenyúlni ebbe a kérdésbe, de leszögezném, hogy a mostani helyzethez képest nincs visszalépés a két gondozóházat és a Szent Imre utcai Szociális Otthont melegítőkonyhával látják el most is étellel. Önök úgy gondolják, hogy van még 30 millió Ft egy ilyen konyha kialakítására, én nem ellenzem, bár igazán végiggondolva, hogy mit kell csinálni a konyha-rendszerünkkel a kérdés ilyen oldalról nincsen. Tüttő István: Kaptunk egy ajánlatot, megkeresést, és természetesen bizottságok elé kerül, és közgyűlés elé, melynek a tartalma, a lényege, a tárgya éppen a közétkeztetés olyan jellegű koncentrált kezelése, amely szintén meggondolás tárgyát képezheti, de természetesen addig nem kívántunk vele foglalkozni, amíg az átvilágítás, és az ezzel kapcsolatos javaslatok és a megkeresésben fellelhető ajánlat összhangba nem hozható. Természetesen visszatérünk rá, a döntést majd meg fogjuk hozni. Egyelőre részletekről nem szólnék, de nagyon sok helyen már ilyen formában működtetik a konyhákat. Tehát központilag egy vállalkozás formájában. Természetesen előnyeivel, hátrányaival együtt. Ezt végig kell majd tárgyalni. Dr. Baranyi Enikő: Polgármester úr megfogalmazása jó volt, válaszolni és nem vitatkozni szeretnék. A Kiskanizsa térségét érintő jelzésem, hogy redukció. Alpolgármester úrnak figyelmébe csak a 90/1999. számú határozatunkat szeretném említeni, és felhívni a figyelmét, és akkor rögtön gondolja, hogy miért érzem, hogy ez a térség úgy érzi, hogy bizonyos elvonások történtek ezen a területen. A másik dolog, hogy azért az étkeztetéssel kapcsolatban a szociális ágazat étkeztetésével kapcsolatban azért el szeretném mondani, hogy az nem egy egységes étrendet jelent, hanem időskorúak, tehát nem homogén csoportjáról van szó. Ennek megfelelően elég gyakran speciális diéta és étrend biztosítása is indokolt lehet. A harmadik dolog a Nagyrác utcai iskola ún. helykihasználására vonatkozó hasznosítási terv. Kérem szépen, és itt, ha jól értelmeztem alpolgármester úr az egészségügyi hasznosítást jelenítette meg. Nem kívánok részletekbe belemenni, de evidens módon, hogy ez a település ilyen szempontból népességét tekintve sem egy egységes, és arányos elosztású a terület nagyságához képest. Az a település és személyek az egyik oldalán hogy így mondjam kettő felnőtt praxist, és a másik részen egy felnőtt praxist tud működtetni a lakossági számarányokat tekintve érthető módon akkor nem tudja a Szociális és Egészségügyi Bizottság olyan könnyű szívvel felvállalni a javaslattételt, egy Nagyrác utcai iskola egy épületrészének egészségügyi célú hasznosítására. Ehhez tudni kell a rendelők elhelyezkedését. Nem véletlen amiért én ezt alpolgármester úr ismételten hangsúlyozom. Ezt azt hiszem, hogy majd bizottsági szakaszban részletesen át kell tárgyalnunk, hisz a cél az, hogy tényleg egy egységes, és egy elfogadható nem túlzó mértékű alapellátási helyzetet tudjunk biztosítani az ott élő emberek számára. Tüttő István: Gondolom annak idején pontosan megismerjük majd a javaslatot. Tarnóczky Attila: A 90-es határozatunkra emlékszem, az valóban redukció. Ahogy fogalmazott képviselő asszony azt mondta, hogy ez az előterjesztés redukció, ez pedig nem redukció véleményem szerint. Azt megjegyezném, hogy a főzőkonyha működtetésével semmilyen mértékben nem sérül az ápoltaknak az az érdeke, hogy naponta akárhányszor meleg ételhez jussanak, és a speciális diétát megkapják, eddig is megkapták. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel az előterjesztéshez nincs, a vitát lezárom. Az előterjesztő módosította a határozati javaslat 1. pontjának utolsó bekezdését, és értelemszerűen összevonásra került az összeg. Nem tudom, felolvassam-e? 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosítunk az Időskorúak Szociális Otthonának átalakítására. Így alakulna a mondat. Tarnóczky Attila: És az oktatási intézményeknek. Tüttő István: Oktatási intézmény azon rész az nem marad ki. Oktatási nevelési intézmények átalakítására és az Időskorúak Szociális Otthonára 227 millió Ft felújítási előirányzatot biztosít 2000. évben. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Minősített szótöbbséget igényelt, mivel a költségvetést érintő döntésről van szó. Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. Itt ugyancsak minősített többség szükséges. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 210/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése az előterjesztett oktatás-nevelési és szociális intézmények áthelyezésével egyetért. Az intézmények további zökkenőmentes működése érdekében az alábbi határozatokat hozza: 1.) - az Egyesített Szociális Intézmény Időskorúak Otthonának és a Corvin utcai I. sz. Gondozóházának, valamint a Templom téri II. sz. Gondozóházának áthelyezése céljából a volt Thúry Laktanya csapatrendelő épületének átalakításával egyetért. - az 1999. évi költségvetés céltartalékban rendelkezésre álló Lazsnaki Szociális Otthon terveztetése címen 12 m/Ft van, ez lesz a forrása a csapatrendelő épület terveztetésének, a munkálatok elkezdésének, és az intézményi áthelyezések költségeinek. Felkéri a polgármestert az előirányzat átcsoportosítási javaslat beterjesztésére és a tervek elkészíttetésére. - a 2000. év költségvetésében a csapatrendelő és az intézményrészek átalakításához, az Időskorúak Szociális Otthonára és az oktatási-nevelési intézmények átalakítására 227 m/Ft felújítási előirányzatot biztosít. Határidő: Terveztetés megrendelésre vonatkozóan: azonnal Előirányzat átcsoportosítási javaslat beterjesztésére vonatkozóan: 1999. augusztus 31. A költségvetés tervezésére vonatkozóan 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) - az Űrhajós utca 6. szám alatti épületből 1999. szeptember 1-től a konduktív tevékenységet és az autista csoportot az Attila utca 7. szám alatti épületbe helyezi át. - az Űrhajós utca 6. szám alatti épületben az óvodai ellátást megszűnteti, a tevékenységet változatlan feltételekkel a Corvin utca 2. szám alatti intézményben biztosítja. - a Kisrác utca 25. szám alatti óvodát a Nagyrác utca 26. szám alatti iskolaépületbe helyezi át. - a Szent Flórián tér 17. szám alatti óvodát a Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti iskolaépületbe helyezi át. - a Kisrác utcai Óvodában működő konyha üzemeltetését megszűnteti. A kiskanizsai térség ellátását a Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti iskola főzőkonyhájáról biztosítja. - a 3. számú Óvoda gazdálkodásával 2000. január 1-től az Általános Iskola Kiskanizsát bízza meg. - Felkéri a polgármestert az intézmények módosított Alapító Okiratának közgyűlés elé terjesztésére. Határidő: 1-4 bekezdésre vonatkozóan: 2000. szeptember 1. 5-7 bekezdésre vonatkozóan: 2000. január 1. Felelős: Tüttő István polgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsán tanuló kovásznai diákok támogatásának szabályozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és Kovászna Város Tanácsa a testvérvárosi kapcsolatáról szóló részletes megállapodásban foglaltuk annak idején azt, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város az oktatási intézményeiben vállalja évente igénytől függően 2 kovásznai gyermek szak-, illetve középiskolai képzését, biztosítja a tanulók elhelyezését és ellátását. A kovásznai tanulók támogatásának 1993. évi márciusi szabályozása szerint Nagykanizsa város 1992/93. tanévtől évente két fő 14 éves kovásznai diák részére biztosítja a négyéves középfokú képzés lehetőségét. Az oktatás mellett a teljes ellátást - ez alatt értjük étkezés, kollégium, tanszer és felszerelés, utazás zsebpénzt - is vállalja. Önök előtt az anyag, mely ismerteti, hogy jelenleg hány ilyen diákot támogatunk. Az anyag arról is szól, hogy milyen kéréssel fordult hozzánk Kovászna polgármestere, és ennek a kérésnek a megvitatása illetve eldöntése most ebben a napirendben a feladatunk. Szeretném jelezni, hogy az egyik ún. kritikus kérés, melyben a már korábban általunk támogatott diák az érettségiig eljutott, és szeretne Magyarországon felsőfokú egyetemi oktatásban részt venni, és ennek a támogatását is kérné. Azonban tudni kell, hogy ő a Műegyetemen kíván továbbtanulni, és ösztöndíjra csak az Erdélyből illetve az Erdélyben érettségizett és az Erdélyben középiskolát végzettek elsőbbséget élveznek. Azonban a pályázatot onnan kell benyújtani. Most eleve itt ez a probléma, hogy ez a fiatalember itt végzett, és ennek az ún. elsőbbségnek az előnyeit nem élvezheti, hiszen nem Erdélyben végezte el a középiskolát. A másik gondunk az, hogy pontosítva azokat a költségeket, amely az ilyen felsőfokú képzés támogatása igényel, összességében 145 ezer Ft/félév költség jön ki, hát ezért kell. Parancsol? Csak a tandíj. Hát ugye egyéb költség. Hát gondolom, hogy maga a tandíj sem kevés, mert egy félévre 145, és ehhez még hozzá kéne tenni több olyan tételt, amely a lakhatás, az életvitelhez szükséges egyéb költségek. Önöké a szó. Kérdés, vélemény van-e? Dr. Horváth György: Javaslom a határozati javaslat elfogadását, ugyanis az végre úgy szabályoz, hogy egyértelmű, hiszen ebből adódott eddig is probléma. A jövőre hosszú időre biztosítja a jelenlegi iskoláztatási rendszer mellett a tanulás feltételeit, illetve a lehetőséget, hogy Nagykanizsán tanuljanak. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. A határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Nem tudom soronként olvassam, vagy Önök előtt van. Aki a határozati javaslatot elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 211/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése a Kovászna Város Tanácsával kötött testvérvárosi megállapodást és a kovásznai tanulók támogatásának szabályozását az alábbiak szerint módosítja: • Évente két fő kerül beiskolázásra a 9. évfolyamra. • A tanulók tanulmányait a város az első szakma megszerzéséig támogatja. • A támogatás a képzés költségeit, a kollégiumi elhelyezést, étkezést, kétszeri oda-vissza hazautazást és havi 2.000 Ft zsebpénzt tartalmazza. • A tanulók személyére Kovászna város polgármestere tesz írásban javaslatot legkésőbb az adott naptári év május 31-ig. • Nagykanizsa város javasolja, hogy a tanulmányok sikeres elvégzése érdekében tehetséges tanulók kerüljenek kiválasztásra. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 8.) Javaslat az 1999/2000. tanév előkészítésére és az 1999. évi oktatási intézményi elvonásokra, pótigényekre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném ismertetni önökkel, bár úgy tudom mindenki megkapta az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását a napirenddel kapcsolatban. A Tanács 9 szavazattal egyhangúlag az előterjesztést elfogadja, tárgyalásra alkalmasnak tartja. Az észrevételeket is eljuttatta hozzánk az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói képviselete, amelyből felolvasnám az erre a napirendre vonatkozó észrevételt. Az oktatási intézményi elvonása pótigényekre tett javaslatot, bár az előzőekben született döntések súlyosan sértették munkavállalói érdekeket, közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak tartjuk. Fenntartjuk azonban korábbi megállapításainkat, hogy a döntés-előkészítők és döntéshozók sokkal körültekintőbben járjanak el, mert véleményünk szerint így csökkenthetők azok a feszültségek, amelyek egyes munkahelyeken még mindig fennállnak. Gyakorlatilag egy nagyon általános megfogalmazás. Ez hangzott el, ez a lényeg. Ez került levél formájában elénk. Ezek után megkérdezem, hogy van-e kérdésük, észrevételük? Megkérdezem Gyalókai Zoltán urat, illetve átadom a szót. Gyalókai Zoltán: Az előterjesztés utolsó oldalán a 118/99-es határozat utolsó a Széchenyi Ipari Szakmunkásképző Intézetre vonatkozó része tudtommal vissza lett vonva, és a Művelődési Osztálytól illetve az iskolától ígéretet kaptunk az autószerelői szak meghirdetésére. Szeretnék érdeklődni, hogy ezzel kapcsolatban történt-e valami? Dr. Pintérné Grundmann Frida: A hirdetést - természetesen az önkormányzati oldalon eljuttattuk - a Zalai Hírlaphoz, ahol sajnos a mai napig nem tudták még megjelentetni. Kétszer érdeklődtünk az ügyben. Miután ugye ők nem kötelezői hirdetői oldal, reméljük, hogy ez megtörténik. Egyébként a jelenlegi, tehát a saját körökben és az intézményhálózatban történt hirdetés alapján semmilyen pozitív elmozdulásról pillanatnyilag nem tudok beszámolni. Kérni szeretném egyébként, hogy annak az utolsó sornak, amit itt a közgyűlési anyag tartalmaz, ehhez a tényhez pillanatnyilag nincs köze. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a határozati javaslatban a hitel lett megjelölve forrásként, de ennek a mértéke nem növelhető, ezért úgy módosulna, hogy az iparűzési adó előirányzata, tehát ezzel azonos összeggel megemeljük. Nem tudunk más ötletet adni. Balogh László: A javaslat a meglévő határozatok miatt egyértelmű. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag támogatta. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, higgyék el, hogy nem az indulat, hanem a tények tisztelete vezette ezen javaslat előkészítőit, mely egy sok-sok ezres emberi adatbank napi karbantartását igényli szakmai és emberi vonatkozásaiban. A konkrét tények mindegyike fontos, de részletesebb elemzésbe én most nem mennék bele. Ezt megtehettük három bizottság ülésein is. De az előkészítők állnak rendelkezésre, mint ahogy az előbb is már ennek kapcsán volt megnyilvánulás. Az OKSB nevében egyetértek a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság azon javaslatával, hogy a hiányzó összeg forrása lehetőleg ne a hitelkeret legyen, hanem egy másik napirendi sorrendnél esetleg ez is előjöhet még, csak nem tudom, hogy mi ennek a technikája, hanem a Csapatművelődési Otthon értékesítéséből esetlegesen befolyó bevételt. Elhangzott valamilyen szinten gondoltuk, hogy utalunk rá. Röviden ennyit szerettem volna a bizottság nevében hozzáfűzni. Gyalókai Zoltán: Az osztályhoz lenne még egy javaslatom, mivel hogy itt nem megyei beiskolázásról van szó, hanem elsősorban nagykanizsai lakosok illetve környékbeli lakosok. Sokkal jobbnak, és ésszerűbbnek tartanám, hogyha a Kanizsa Dél Zalai Hetilapban tehát a Kanizsa Újságban történne meg ez a hirdetés, ami szerintem minden este 21.000 lakásba eljut, és nyilvánvaló, hogy egerszegiek a Zalai Hírlapban lévő reklámra nem Nagykanizsán fognak jelentkezni. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy mindkét helyen megjelentetjük, ez természetes, de megkérdezem művelődési osztályvezetőnőt, hogy kíván-e szólni? A javaslatot köszönjük. Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Kérném döntsünk a határozati javaslatról azzal a módosítással, amit jeleztem. Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazatta, 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 212/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése 1.) az intézményi átszervezések, létszám-racionalizálás, csoportmegszűnések során felszabaduló 8456 ezer Ft intézményenkénti elvonását az 1. és 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A pótigényeket 19400 ezer Ft összeggel az 1. és 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A hiányzó 10944 ezer Ft forrásaként az iparűzési adó előirányzatát jelöli meg. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) az intézmények létszámkeretét az alábbiak szerint módosítja: Intézmény Közgyűlési határozat és rendelet száma Költségvetési létszámkeret (fő) Elvonás Pót Módosított létszámkeret (fő) HUMÁN GESZ Óvodák 259 237 ebből: 1. sz. Óvoda 26 26 2. sz. Óvoda 28 28 3. sz. Óvoda 32 32 4. sz. Óvoda 118/1999. 36 - 2 fő pedagógus - 1 fő technikai 33 5. sz. Óvoda 118/1999. 31 - 4 fő pedagógus - - 2 fő technikai 25 6. sz. Óvoda 74/1999. 118/1999. 24 - 8 fő pedagógus - 5 fő technikai 11 Hevesi Óvoda 28 28 Rózsa Óvoda 28 28 Attila Óvoda 26 26 Általános Iskolák Bolyai János 83 83 Hevesi Sándor 77 77 Kiskanizsa 90/1999. 118/1999. 82 - 8 fő pedagógus - 1 fő technikai 73 Kőrösi Cs. Sándor 118/1999. 67 - 2 fő pedagógus 65 Miklósfa 118/1999. 51 - 1 fő pedagógus 50 Palin 36 36 Petőfi-Vécsey 118/1999. 40 - 3 fő pedagógus - 1 fő technikai 36 Péterfy Sándor 118/1999. 74 - 3 fő pedagógus 71 Rozgonyi 6/1999. sz. rendelet 43 +1 fő technikai 44 Rózsa 69 - 1 fő pedagógus 68 Zemplén Gy. 118/1999. 51 - 1 fő pedagógus 50 Zrínyi Miklós 118/1999. 71 -2 fő pedagógus - 1 fő technikai 68 Állami Zeneiskola 40 40 Középiskolák Batthyány L. 164/1999. 44/1999. OKSB 126 +1 fő pedagógus 127 Dr. Mező F. 115 115 Cserháti S. 123 123 Zsigmondy-W. 124 124 Thúry Gy. 73 73 Széchenyi I. 85 - 2,5 fő pedagógus +1 technikai 83,5 Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 9.) Javaslat az oktatási-nevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Mielőtt átadnám a szót Balogh László bizottsági elnök úrnak, mint előadónak, szeretném legalábbis a lakosság felé jelezni, hogy az Érdekegyeztető Tanácsnak ezzel kapcsolatban mi volt az állásfoglalása. A Tanács 9 szavazattal (egyhangúlag) az előterjesztést elfogadja, és tárgyalásra alkalmasnak tartja. A Tanács felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg, hogy a hivatalban foglalkoztatható-e az intézmények munkavédelmi felügyeletét ellátó szakember. Így természetesen az erre tekintettel adott pótlékok visszavonásra kerülnének. Meg kell, hogy mondjam, hogy foglalkozunk a kérdéssel, és szeptemberben kívánjuk ezt az ügyet érdemben közösen eldönteni. Úgy emlékszem volt már róla szó, szükséges egy munkavédelmi felügyelő illetve egy szakembernek a beállítása hasonlóan mint egy energetikusé ezt a két kérdést együtt szeretnénk megoldani. Ezt kérem, hogy mint információt mondtam, a döntést úgyis meghozzuk közösen. Ezek után kérdésem lenne, hogy elnök úr kíván-e szóbeli kiegészítést tenni? Balogh László: Inkább a nyilvánosságnak néhány rövid mondatot a témához. Az iskoláink, óvodáink szervezeti és működési szabályzatait nekünk, az önkormányzatnak, mint fenntartónak kell jóváhagynunk. Ehhez a jóváhagyáshoz az előkészítő felülvizsgálatot a Művelődési Osztály végezte el, precíz munkával. A felülvizsgálatnak voltak tanulságai, de egyeztetések és korrekciók kapcsán a hiánypótlások mára megtörténtek. Megjegyzem, hogy a melléklet táblázataiban szereplő hiányok nem törvénytelenséget mutatnak, hanem hogy azok általában a szintén fontos alapdokumentumok pedagógiai programban vagy a kollektív szerződésben vannak benne. A javaslatot az OKSB és az Ügyrendi Bizottság is egyhangúlag elfogadta, így gondolom egyértelmű a közgyűlés döntése is. Tarnóczky Attila: Az Érdekegyeztető Tanács a tegnapi ülésen valóban javasolta és kérte a közgyűléstől, hogyha elfogadható, akkor hozzunk egy ilyen határozatot, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy a hivatalban foglalkoztatható-e érdemlegesen egy munkavédelmi megbízott, felügyelő. A második mondat, amit polgármester úr felolvasott, az már nem tartozik a döntéshez, mert ebben vita alakult ki. Azt kérném, hogy ne szavazzunk, hogy ilyenkor el kell vonni vagy sem, mert éppen vizsgálatnak ez lehet az egyik témája, hogy milyen hatása lehet összességében egy ilyen emberi beállításnak. Tüttő István: Én úgy értettem, hogy szeptemberben, amikor eldöntjük majd, akkor kell erről is dönteni, tehát most nem. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Egy kéréssel szeretnék a testülethez fordulni. A határozati javaslatok és a mondata úgy szól, hogy a „Szervezeti és Működési Szabályzatát a kötelező mellékletek hiánypótlásával elfogadja”. Kérem, hogy a kötelező mellékletek hiánypótlását ki lehet hagyni, mert közben minden intézmény maradéktalanul bemutatta azokat a kötelezően előírt mellékleteket, ami nélkül nem lehet elfogadni. Kérem, hogy akkor úgy módosuljon, hogy „ szabályzatát elfogadja”, tehát a közbülső rész törlésre kerül. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslatról döntünk. Amit az előbb a művelődési osztályvezető asszony kért, természetesen annak szellemében kérem, hogy szavazzunk. Egyszerű szótöbbséggel döntünk. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 213/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság felülvizsgálata alapján az 1. számú Óvoda 2. számú Óvoda 3. számú Óvoda 4. számú Óvoda 5. számú Óvoda 6. számú Óvoda Attila úti Napköziotthonos Óvoda Rózsa úti Napköziotthonos Óvoda Hevesi úti Napköziotthonos Óvoda Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin Általános Iskola Kiskanizsa Bolyai János Általános Iskola Hevesi Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Általános Iskola Rozgonyi Általános Iskola Vécsey-Petőfi Általános Iskola Zemplén Győző Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Rózsa Úti Általános Iskola Állami Zeneiskola Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Thúry Gy. Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép és Szakmunkásképző Iskola Zsigmondy-Winkler Műszaki Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja. Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 10.) Javaslat intézményi telephelyek módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: Inkább csak a nyilvánosságnak néhány mondatot a javaslat lényegéről. A Petőfi-Vécsey Általános Iskolában egy tanulócsoporttal kevesebb lesz szeptembertől, így szükségtelenné válik a Petőfi utca 5. szám alatti intézményegység. Így az iskola átköltözne teljes egészében a Vécsey utcába, és az iskola neve is ezentúl Vécsey Zsigmond Általános Iskola lenne. Tisztelve volt polgármesterünket. A Petőfi utca 5. szám alatti intézményegység megüresedett épületébe augusztus 1-jétől a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kerülne. Így a Széchenyi kicsit jobb feltételek mellett tudná folytatni az új rendszerű szakképzést. Erről szólnak a határozati javaslatok, melyet két bizottság is egyhangúlag támogatott, így valószínűleg egyértelmű lesz a döntésünk. Tüttő István: Kérdezem van-e még? Úgy látom nincsen, akkor a vitát lezárjuk. Köszönöm elnök úr a kiegészítést. Kérem szavazzunk. Mivel alapító okiratot is módosítunk, ezért a minősített szótöbbség szükséges a döntéshez. Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslat 1. pontját. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 214/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) • 1999. augusztus 1-jétől a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Petőfi u. 5. szám alatti telephelyét megszűnteti. A tanulócsoportok elhelyezését a székhely intézményben biztosítja. • a Petőfi u. 5. szám alatti épületet a Petőfi-Vécsey Általános Iskola vagyonából kivonja és további használatra a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola kezelésébe adja át. Határidő: 1999. augusztus 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) • a Petőfi-Vécsey Általános Iskola Alapító Okiratát telephely, székhely és név vonatkozásában az 1. számú melléklet szerint módosítja és felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat módosításának aláírására. • a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Alapító Okiratának telephely vonatkozásában történő módosítását a 2. számú melléklet alapján módosítja és felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat módosításának aláírására. Határidő: 1999. augusztus 1. Felelős : Tüttő István polgármester 11.) Javaslat a gazdasági területek szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendelet megalkotására, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/1998.(III.24.) sz., 36/1995.(XII.19.) sz. és 14/1995.(V.23.) sz. rendeletével módosított 12/1995.(IV.25.) sz. Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérdezem, van-e írásos előterjesztésen kívül szóbeli kiegészítése? Ha igen, akkor Öné a szó. Antalics Dezső: A következő két előterjesztéshez együttesen szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni. Magyarázatra szorul a kiegészítés, amely 4 napirendi ponthoz is ma került kiosztásra. Ennek az az oka, hogy az egyeztető tárgyaláson a területi főépítész úr a koncepcióval egyetértett, és egyeztetési kötelezettsége van a Főépítészi Irodának a főépítész úrral, illetőleg a területi főépítész úrral, ami megtörtént, és a véleményezés alapján volt szükséges azoknak a kiegészítéseknek az elkészítése. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy ez érdemi változást nem jelent, csak formai követelményeknek kellett megfelelni az előterjesztésnek. Ilyen pl., hogy a módosítást érintő kérdésekben a hatályon kívül helyezést külön kellett venni, és ezt követően pedig a módosításokat kellett külön megfogalmazni, és így kellett megalkotni a rendeletét az önkormányzatnak. Még egy általános vélemény, illetőleg elnézést kérek, de az egyeztetés minden előterjesztésünkben ugyan az, természetesen azért, mert együtt tárgyalta ez a bizottság, akik jelen voltak és az egész előterjesztés, tehát mind az 5 előterjesztést érintette a hozzászólás. Nem szedtük külön azokat a véleményeket. Az előttünk lévő napirendi pontnál kiemelném azt, hogy nagy jelentősége van a befektetett igények kielégítése szempontjából az 1 hektár minimális ….csökkentésének, éppen ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt az előterjesztést, miután az Ügyrendi és Jogi Bizottság is egyhangúlag támogatta, ugyanúgy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is támogatta, kérem a határozati javaslat elfogadását, illetőleg a rendeletmódosítás elfogadását. Cserti Tibor: Egyetlen vonatkozásban szeretnék hozzászólni, a szabályozási előterjesztések közül a gazdasági területek helyi szabályozási tervéhez. Hangsúlyozni kívánom elöljáróban, hogy előremutató helyi szabályozásnak vélem és tartom és a Települési Iparkamara területi elnöksége nevében feltétlen támogatásra javaslom. Azáltal, hogy nagyobb elvi lehetőséget teremt a helyi gazdasági vállalkozók számára egy kisebb alapterület megszerzését, egy kisebb vállalkozási terület megvásárlásával létre jöhet, vagy legalábbis elhihetőséget kapjanak helyi vállalkozások gazdaságuk viteléhez. Nagyon sok korábbi igénynek tesz eleget a helyi szabályozás. Ugyanakkor szeretném felhívni a szabályozási tervek elkészítése során a korábbi ÁRT-től változtatás nélkül került be a szabályozási feltételek közé a zöld terület minimális nagyságának a meghatározása. Jelen esetben pl. a kereskedelmi célú területek közé 50%, vagy a zöld területi intézmények esetében 70%. Gondoljunk bele miről van szó. Arról van szó, hogy korábbi 3 hektáros területtel szemben vagy 1 hektáros területtel szemben ma már a minimális teleknagyság 1/3-ára csökkent, tehát egy 3000 m2-es területen gyakorlatilag egy új vállalkozás lealapozódhat. Épülhet mondjuk egy ipari csarnok. Gyakorlatilag a közvetlen környezetének egy nagy része a közlekedésre alkalmas burkolt felületűnek ellátott kell, hogy legyen. Ha mi ténylegesen ösztönözni szeretnénk a vállalkozásokat, és bent hagyjuk hosszabb távra a teleknagyság 50%-át, akkor erős korlátokat szabunk a vállalkozások számára. Valószínűnek tartom azt a fajta felvetésünket az egyeztetési munka során később vetettem föl, hogy ismerem főépítész úr véleményét, elnök úrnak a véleményét is, és semmiféleképpen nem kívánom azt, hogy a mai napon ne kerüljön elfogadásra. Javaslatomnak a lényege az, hogy a későbbiek során, amennyiben ezeknek a rendeleteknek a karbantartására kerül sor, akkor az a fajta szabályozás mindenféleképpen felülvizsgálatra kerüljön, és a gyakorlati élethez igazodjon. Mert egyébként az eddigi beépítések is ezt igazolják, hogy ennek a feltételnek a szabályonkénti betartására valószínűleg egyetlen esetben sem került sor ez pedig megfelelő gondolatokat vet föl. Tüttő István: Van-e észrevétel még? Úgy látom nincsen. Elnök úr van-e erre vonatkozóan valami viszontválasza, ami elhangzott? Antalics Dezső: Egyetértek képviselőtársam felvetésével. Valóban most ehhez nem szabad hozzányúlni, mert további egyeztetéseket igényelne, de megfontolandó is a továbbiakban. Ezt kezelni fogjuk. Tüttő István: A vitát lezárjuk. A kiegészítés is Önök előtt van. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. Minősített többség szükséges. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után kérném a rendelettel kapcsolatos döntésüket. Itt is minősített többség kell. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 31/1999.(VII.14.)számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 31/1999.(VII.14.) sz. rendeletét a gazdasági területek helyi építési szabályzatáról, melyben egyidejűleg az eredeti szabályzatból ezen régi szabályozási elemeket hatályon kívül helyezi. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 12.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/1995.(VII.4.) sz. Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv Szabályozási Előírásairól – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy a zárt kerti ingatlanok felhasználása megváltozott az utóbbi időben. Hétvégi házas övezetként működik a gyakorlatban. Éppen ez tette indokolttá, hogy a 2000 m2-es minimális telekméretet 1500 m2-re módosítja az előterjesztés, valamint indokolt a 20/1995. rendelet hatálybalépését követően, akik rendelkeznek már egy tulajdonnal és kialakult a gyakorlat a 720 m2-es terület, hogy itt kivételt tegyünk és azokra ne vonatkozzon ez az 1500 m2-es minimalizálás. Ezzel együtt a rendelet-módosítást elfogadásra javaslom. Tüttő István: Van-e kérdés, észrevétel? Úgy látom nincsen. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 32/1999.(VII.14.)számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 32/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa Csónakázó-tó és környéke Részletes Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló 20/1995.(VII.4.) sz. rendelet – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzat – módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: A kiegészítéssel és az eredetileg megküldött anyaggal, tehát a határozati javaslatról kérem döntsenek. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot, és a következő határozatot hozza: 215/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy „az Országos Építésügyi Szabályzatról” szóló 2/1986.(II.27.) ÉVM rendelet (OÉSZ) alapú részletes rendezési terv „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerinti tartalmi és jelölésbeli átdolgozását elkészítteti. Határidő: 2000. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 13.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1995.(XII.20.) sz. Nagykanizsa Szabadhegy RRT Szabályozási Előírásairól, mint Helyi Építésügyi Szabályokról szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom, nincs kiegészítenivalóm. Marton István: Nagyon emlékszem a legutolsó vagy az utolsó előtti közgyűlésen szintén foglalkoztunk a Szabadhegyi rendezési terv módosításával. Én akkor szóvá tettem, hogy hiányolom, nincs az állampolgárok számára érthető módon meghatározva az építési mélység. Akkor főépítész úr elmondta, hogy ez az 5 méter nem szent írás, mert lehet ebből 15 is. Na most én úgy gondolom, hogyha az RRT szabályozási előírásairól egy módosítás kerül bele, akkor már nagyon fontos dolog, hogy a meghatározott tetőtér, és a tetőhajlásszög az építésügyi szabályzattal több esetben ellentétes. (mert itt szó szerint idéztem). De talán mégsem annyira fontos, mint az, hogy milyen mélyen kezdheti el az építkezését. Tehát nem ártott volna ezt mondjuk 1 mondat erejéig ebbe beletenni még akkor is, hogyha hosszas utánjárás után ezt az érintett állampolgárok kideríthetik. Egyébként elfogadásra javaslom. Tüttő István: Úgy érzem, hogy megadnám a szót főépítész úrnak erre a felvetésre. Kérem, a választ adja meg. Karmazin József: A legutóbbi Szabadheggyel foglalkozó napirend az nem ennek a rendeletnek a módosítása volt, hanem egy külön belterületi határ módosításának a csomagja, amelyhez kapcsolódott Marton úr indítványa. Tehát ehhez a rendelethez most nyúlunk hozzá, és itt a múltkor is említettem, hogy a hatályos rendelet egyértelmű szabályozást ad, tehát az 5 méter az félreértésen alapul, ugyanis rugalmas szabályozás van a tervben, tehát annak a megerősítése nem szükséges. Marton István: Ha a dolog úgy igaz, ahogy főépítész úr mondta, és én miért kételkednék az ő szavaiban, ő azt mondta, hogy félreértésre ad alkalmat. Az előző hozzászólásomban pontosan azt kifogásoltam, hogy eme félreértésre adó okot nem likvidáltuk. Tüttő István: Van-e arra javaslat, hogy ezt elkerüljük, tehát milyen módon. Főépítész úr ki lehet így mondani? Karmazin József: Én nem javaslom, hogy most ezt kimondjuk, mert ennek az anyagnak az elkészítése hosszadalmas egyeztetések után jutott el ebbe a stádiumba, és többször kellett egyeztetni a Minisztérium Területi Főépítészi Irodájával, és ha most új szempontokat vetünk fel, akkor itt valamiféle jogsértés irányába mozdulunk el. Tehát mint ahogy a Cserti úr javaslatát is javaslom, hogy a következő ilyen módosítási csomagban vegyük elő újra, és most ne döntsünk ebben. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja: 33/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja a 33/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa-Szabadhegy RRT Szabályozási előírásairól mint helyi építésügyi szabályokról szóló 42/1995.(XII.20.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 14.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1997.(XI.4.) sz. Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom, nincs kiegészítenivalóm. Kelemen Z. Pál: A Vízmű véleményében a következőt olvasom. A téglagyári lakóterület vízelvezetése nem megoldott, a beruházó Rubau Kft. vállalta az elvezetés megoldását, a Honvéd utcai vezetékrendszert átépíti. Amit az egyeztetés időpontjáig nem hajtott végre. Ez közvetlenül bár nem tartozik a rendelethez, de engedtessék meg nekem, hogy megkérdezzem. Történt ebben a dologban intézkedés? Tüttő István: Van-e még észrevétel? Önök előtt van egy kiegészítés, amellyel kétfelé választjuk így a rendeleteinket, és ennek szellemében egyik a másik pedig konkrétan a Lámpagyár, Lámpagyár utca és Űrhajós utca Óvoda feltáró által határolt tömb. Először kérném a szavazatukat Nagykanizsa egyszerűsített rendezési tervéről és annak módosításáról szóló rendelet ügyében. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja: 34/1999.(VII.14.)számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotja 34/1999.(VII.14.) sz. rendeletét Nagykanizsa Északi Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről szóló 41/1997.(XI.4.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Kérném a Lámpagyár u. – Űrhajós u. – Óvoda feltáró u. által határolt tömb rendezéséről szóló döntést. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja: 35/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1999.(VII.14.) sz. rendelete a Lámpagyár u. – Űrhajós u.- Óvoda feltáró u. által határolt tömb rendezéséről mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletet megalkotja. (A rendeletet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 15.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1997.(I.28.) sz. Nagykanizsa Keleti Városrész Egyszerűsített Részletes Rendezési Tervéről – mint szabályozási terv és helyi építési szabályzatról – szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Elfogadásra javaslom. Tüttő István: Van-e kérdés, észrevétel? Ezzel ugyan az a helyzet mint az előzővel. Kettő részre lett bontva a rendelet. Úgy látom nincs észrevétel. Kérem döntsünk a két rendeletről. Először a keleti városrész egyszerűsített rendezési tervéről. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeltet alkotja: 36/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 7/1997. (I.28.) sz. Keleti városrész Egyszerűsített Rendezési Tervéről szóló rendelet módosítására a 36./1999.(VII.14.) sz. rendeletet alkotja. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Aki egyetért a Balatoni út menti Ipari területek rendezéséről szóló rendelet módosításával, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendeleti javaslatot, és a következő rendeletet alkotja: 37/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 37/1999.(VII.14.) sz. rendelete a Balatoni út menti Ipari területek rendezéséről – mint szabályozási tervről és helyi építési szabályzatról szóló rendeletet megalkotja. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Elnézést kérek. Nem kérdeztem meg elnök urat, volt még egy határozati javaslat is a keleti városrész, amely a VÁTI alapján eltérő színnel határot. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 216/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy az ART- ben a VÁTI 125/1992. törzsszámú tervlapján eltérő színnel határolt Balatoni út menti tömb mint településszerkezeti egység gazdasági hasznosítású terület. A hivatkozott tervrészlet a továbbiakban településszerkezeti terv funkcióját tölti be. Határidő: 1999. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester 17.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásáról szóló 7/1999.(III.2.) sz. rendelet módosításáról (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Tüttő István: Kérdezem Dr. Csákai Iván előterjesztő urat, hogy van-e szóbeli kiegészítenivalója. Dr. Csákai Iván: Az élet diktálta azt, hogy ezt a kiegészítést meg kellett tennünk, hisz ez a támogatási forma a helyi bevételben van, és ezt a helyi bevételt helyben kell felhasználni, és ezért szigorítottuk meg, hogy csak Nagykanizsára lehet átvinni a jelzálogkölcsönt és 10 évre a jelzálogot a vissza nem térítendő támogatásnál. Kérem támogassák a javaslatot. Dr. Nemesvári Márta: Az előlapról hiányzik, aznap tárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is az anyagot. A bizottsági elnöknek az volt a kérése, hogyha lehet, akkor nagykanizsai illetékességi területen lévő ingatlanra lehessen átvinni. Nincs itt a Fodor úr, ezért kellett elmondanom ezt kiegészítésnek. Tüttő István: Igen, mert végül is nemcsak Nagykanizsa városról van szó, hanem az illetékességi területéről, tehát ez egy módosítás erről szól. Tarnóczky Attila: Megfontolásra ajánlanám a 2.§ végét. Erre egyébként a sor elején fölöslegesen szerepel egy (1)-es bekezdés, amit természetesen el kell hagyni. De nem ez a gondom igazából, hanem hogy ezeket a rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell ez az érzésem, de hát jegyzőasszonyt is kérdezem ebben az ügyben. Tekintettel arra, hogy szigorításról van szó, és a folyamatban lévő ügyek esetében a pályázatok beadása a korábbi könnyebb feltételekkel történt, hogy egy ilyen szándék nem jelent-e visszamenőlegességet, és így törvénytelenséget is. Ha igen, akkor javaslom az elhagyását. Tüttő István: Mivel kérdést tett fel alpolgármester úr, jegyzőnőnek adom meg a szót. Dr. Tuboly Marianna: Valóban alpolgármester úrnak jogos az észrevétele. Ezért én inkább a kiegészítést javasolnám, mert előfordulhatnak viszont olyan esetek mint a több éves jelzálognál, ami viszont pozitív irányban tenné lehetővé az elmozdulást. Ezért avval a kiegészítéssel tudnám a csorbát kiküszöbölni olyan ügyekre is alkalmazni kell kivéve, ha ez az ügyfélre nézve hátrányos. Tehát azt a mondatot, hogy „jelzálog csak nagykanizsai ingatlanra vihető át” helyett az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanokra vihető át így pontosításra kerülne. Dr. Csákai Iván: Az eddigi gyakorlatot szentesítjük ezzel. Tüttő István: Úgy látom több jelentkező nincs, a vitát lezárom. Elhangzottak azok a módosító indítványok, amelyről először döntünk. Először a jelzálog csak nagykanizsai ingatlanra vihető át helyett a javaslat az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanra vihető át. Aki ezzel a módosítással egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően Tarnóczky úr felvetését jegyzőnő megválaszolta, amit úgy láttam, hogy elfogadta. Kérem e szerint szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: De úgy tudom, hogy visszamenőlegesen így szoktak eljárni a törvényben, hogy ami kedvező, az természetes, hogy jár. A végszavazást kérném, mivel a módosításokról döntöttünk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendeletmódosítást elfogadja és a a következő rendeletet alkotja: 38/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/1999.(VII.14.) sz. rendelete a 7/1999.(III.2.) sz. rendelete az első lakáshoz jutók helyi önkormányzati támogatásának módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 17.) Javaslat a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997.(II.18.) sz. önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van a javaslat. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megfogalmazódik, az eredménye ebben a rendeletben, és ennek szellemében kívánjuk a módosítást végrehajtani. Van-e kérdés a témában? Tarnóczky Attila: A tervezetben július 1-jén lépne hatályba, és ma van július 9-e. Javaslom, hogy a kihirdetése napján lépjen hatályba. Tüttő István: Végül is hatályba lépés kihirdetés napján. Ez volt a módosító indítvány. Teljesen logikus. Úgy látom nincs észrevétel, akkor ezzel a kiegészítéssel szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 39/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/1999.(VII.14.) sz. rendelete a települési folyékony hulladék kezeléséről szóló 10/1997.(II.28.) számú rendeletének módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 18.) Javaslat a települési folyékony hulladék 1999. évi szállítási díjairól szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Itt ugyan az a helyzet a hatálybalépéssel. Értelemszerűen a kihirdetés napjától érvényes. Kérem a kérdésüket, ha van. Úgy látom nincsen, akkor döntenünk kell. Aki a rendeleti javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 40/1999.(VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/1998.(XII.15.) számú rendelete a települési folyékony hulladék szállítási díjáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 19.) Javaslat a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Nekem egy észrevételem lenne. A 3. oldalon a g.) pontban amennyiben az nem közterületet árusítunk itt, hanem. Igen, tehát itt egy elírás van. Kelemen Z. Pál: A 14.§ (4) bekezdéséhez a 7. oldalon. Azt mondja a rendeletnek ez a szakasza, mozgatható, reklámhordozó csak a hirdetett üzlet előtt és annak nyitvatartása idején. Csakhogy egy Fő utcai üzlet mert ugye ott van a legtöbb, az nem rak ki ilyen reklámhordozót, mert miért rakna ki mert kint van az utcafronton. Azok az üzletek rakják ki, akik bent vannak a Bazárudvarban. Na de a Fő utca 4-ben. És akiknek nincsen utcai hirdetőjük, valójában a Fő utcán van, de ha üzlet elé teszik ki, akkor a Bazár udvarban az átjáróház előtt van, kérem ezt a rendeletet valamiféle formában módosítani. Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a 14.§ hányas? Kelemen Z. Pál: 14.§ (4). Ez azt jelenti, hogy pl. csak egy üzletet mondok, nem akarok itt nevesíteni, de egy könyvesboltot, ami éppen az átjáróházban van a Bazár udvaron azt nem lehet a Fő utcán megállító táblával hirdetni. Ez alapján a rendelet alapján. Ha az üzlet kint lenne a Fő utcán, akkor nem lenne szüksége megállító táblára, mert ott lenne. De mivel bent van az udvarban, nyilvánvalóan szüksége van egy ilyen reklámhordozóra. Csak az üzlet ingatlana előtt erre módosítanám vagy az előtt az ingatlan előtt, amelyikben az üzlet van. Ez lenne a helyesebb módosítás. Tehát azt mondja: Mozgatható reklámhordozó csak az előtt az ingatlan előtt amelyikben az üzlet van, annak nyitvatartása alatt és így tovább folytatódna a rendelet. Tüttő István: Bár ugye az a kitétele, hogy a megállapodásban meghatározott kivitelben és a megállapodásban le lehet írni azt is, hogy egy sarokkal arrébb helyezhető el. Kelemen Z. Pál: A rendelet itt elég pontosan fogalmaz, hogy mozgatható reklámhordozó csak a hirdetett üzlet előtt. A többi részével nekem nincs bajom. Tóth László: Ellentmondás van a mondatban. Tüttő István: Eleve kizárja, hogy arrébb vigyem az utcára, hogyha nekem bent van az udvarban. Kelemen Z. Pál: Polgármester úr! Akkor valószínűleg nem jól mondtam el. Megismétlem. A következő a javaslatom, hogy a legtöbb olyan üzlet, amelyik megállító táblát helyez el utcán, az bent van az udvarban. A rendelet pedig azt mondja, hogy az üzlet előtt. Oda meg mindek rakja ki az udvarba a megállító táblát. Tüttő István: Erről beszélek én is. Kelemen Z. Pál: Kérném szépen ezt a 4.§-t olyan formán módosítani, és akkor most már pontosan mondom: A mozgatható reklámhordozó csak a hirdetett üzlet háza előtt vagy az üzlet közelében Tüttő István: Közelében és megállapodás szerint. Elhangzott egy javaslat. Van-e még? Tarnóczky Attila: Elnézést, lehet, hogy nem vagyok minden papír birtokában de a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság ülésén elhangzott egy javaslat, és annak nyomán a 6.§ (1) bekezdése módosításra van javasolva, hogy ne a szabályozási tervben meghatározott helyeken lehessen pályázni, hanem a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyeken. Tekintettel arra, hogy a Szabályozási Tervben ilyen helyek nincsenek meghatározva. Fontosnak tartom ezt a pontosítást. Szeretném, hogyha ez biztosan bekerülne, mert így pontatlan. Tüttő István: A bizottság kérte. Tarnóczky Attila: A 9.§ (1) bekezdés e) véleményem szerint pontatlanul van megfogalmazva. A mostani szövegnek van egy olyan olvasata – ha figyelmesen megnézik – hogy szilárd törmelék és konténer stb. még ráadásul 48 óráig minden további nélkül tárolható díjmentesen akár a járdán engedélymentesen. A szöveget így javasolnám módosítani, hogy a szilárd törmelék konténere stb. három szó kerüljön ki a szövegből, és akkor ha jól értem az előterjesztés szándékát azt fogja jelenteni mint ami az elképzelés volt. 10.§ (6) bekezdése. Ez itt a (7) bekezdésben arról rendelkezik, hogy létrehozunk a pályázatokra egy bíráló bizottságot, ez véleményt nyilvánít, utána a VIA Kanizsa vezetője, mint a megbízó kijelöli a pályázat nyertesét. Ez a demokráciának olyan foka, amit nehezen tudnék elviselni, úgyhogy azt javaslom, hogy egyrészt a (7) bekezdés első mondata maradjon el, a második mondat pedig alakuljon úgy, hogy a pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság a résztvevők közül kihirdeti a pályázat nyertesét, és egyben a pályázók között felállított sorrendet. Tüttő István: Szerettem volna, de mivel Tarnóczy úr folyamatosan mondta Tarnóczky Attila: Még be sem fejeztem polgármester úr. Tüttő István: De akkor visszakérdeznék, és elnézést, hogy beleszólok. Én nem tudom, hogy mennyivel rosszabb az, hogyha egy konténerbe beletesznek valamit, és ott 48 óráig tárolják, minthogy csak azt engedélyeznénk, hogy kiszórják oda a mindenféle törmeléket halomba. Tarnóczky Attila: Nem erről beszéltem polgármester úr. A konténer tárolásához is engedélyt kell kérni, mint gyakorlott építkező tudom, és fizetni kell érte. Ez a gyakorlat, de a szöveg most nem erről szól, hanem arról szól, hogy 48 óráig a konténert engedély-díjfizetés nélkül lehet ott tárolni. És egy konténert ugye mondjuk fél napig szoktak tárolni, utána hozzák a következőt közterület foglalás nélkül a mostani szövegváltozatban értelmezhető úgy is, de szerintem nem ez a szándék ezt még egyszer leszögezném. Tüttő István: Nekem ezzel szemben az a kifogásom, hogy egy konténer még mindig esztétikusabb, ha beleszórják a törmeléket, minthogy 48 óráig elnézzem, hogy a törmeléket kilapátolják oda, és semmiféle pénzt nem fizet érte. Nekem ez a kifogásom. Engem a konténer kevésbé zavar, minthogy az oda ömlesztett nagy mennyiségű valami, mert azt még utána majd még el kell hordani, vagy át kell rakni egy konténerbe, szóval nekem ez ellen van kifogásom. A konténert én szívesebben látom ilyen esetben még 48 óráig is, mint a törmelékhalmazt. Tarnóczky Attila: Polgármester úr mi ezzel tökéletesen egyetértünk. Nem a konténer-használat megszűntetését javaslom, hanem azt, hogy a 9.§ arra szól, hogy mihez nem kell közterület használati engedély, hogy ne szerepeljen itt az a) pontban a szilárd törmelék, a konténer és a stb. mert ez az ég világon mindent jelent a mostani szövegváltozat szerint, amihez nem kell 48 óráig engedély. És meggyőződésem nem ez az előterjesztő szándéka, hanem eredetileg úgy kéne érteni, hogy a lim-lom akció keretében elhelyezett tárgyak Nyolc órát meg nem haladó. Tehát én nem akarom megváltoztatni az előterjesztés értelmét – meggyőződésem szerint – csak egyértelműbbé szeretném tenni. És utoljára szerettem volna javasolni, hogy a 20. §-ban van, azt hiszem, ott is egy pontatlanság, hogy az (5) bekezdésben, amennyiben díjfizetés nélküli közterülethasználat esetében szól az eljárásról a bekezdés, érzésem szerint ez a megállapodás nélküli közterülethasználat, amiről ez szól. Tehát nem az, hogy ha valaki nem hajlandó fizetni a díjat, hanem hogyha nem kér közterületfoglalási engedélyt. Tehát azt javaslom, hogy az (5) bekezdés kezdődjön úgy, hogy a megállapodás nélküli közterülethasználat esetében a használat Tüttő István: Engedély nélküli. Tarnóczky Attila: Azért javasoltam ezt, mert a későbbiekben ezt a fogalmat is definiálja a következő ….. Tüttő István: Tehát megállapodás nélküli. Végül is engedély nélkül. Zsoldos Ferenc: Mindenek előtt gratulálni szeretnék polgármester és polgármester-helyettes uraknak. Egy folyosón 30 m-es távolságban dolgoznak egymás mellett, vagy egymástól külön. Én azt hiszem, a testület nevében kérhetem, hogy a közgyűlések előtt rendezzék otthon házon belül ezeket a témákat, vagy bizottsági ülésen. Mert ha a testület tagjai vitáznak egy bizonyos témakörökben az természetes, de hogy az egymás mellett ülő, és dolgozó vezetők itt vitatják meg, amit otthon kellene, már a munkahelyet értem alatta, azt már nem tartom természetesnek. Tüttő István: Ezt én nem tartom olyan súlyos hibának. Tarnóczky úr is felvetette, de Ő is a jobbítás szándékával. Tarnóczky Attila: Kedves Képviselő Úr! Ha Ön azt gondolja, hogy a napjainkat azzal töltjük, hogy az egyes mondatait szóról szóra megbeszéljük egymással, akkor téved. Nem ez történt a hivatalban. Polgármester úrral kb. hetente együtt tudok tölteni mondjuk 2 órát. Neki is van dolga, és nekem is van dolgom. Bizottsági ülésen egyébként az egyik pontosítás az én javaslatom alapján került megfogalmazásra, de további javaslataim is vannak, hogyha kívánja Ön, akkor visszavonom az egészet, maradjon a pontatlanság. Gyalókai Zoltán: Kiegészítést szeretnék. A 8. oldal 2. pont legfelül gyakorlatilag útkereszteződésekben a beláthatóság biztosítása is legyen ennek a közterület építőanyag tárolásnak a feltétele. Éppen nem régen volt egy ilyen ügyünk a Teleki u. és a Tavasz u. kereszteződésben. Ezért szeretném, ha ezt a kiegészítést beletennénk. Dr. Csákai Iván: A 3. oldalon az ötös francia bekezdés e) pontjában tehát a nem közhasznú közterület használati díj megállapodás kivéve az üzletek előtt történő kitelepítést. Én ezt kérném szépen, hogy ezt vegyük ki. Az üzletek elé való kitelepítést szeszesital, dohányáru esetében. Tüttő István: Hányas paragrafus? Dr. Csákai Iván: A 6. § (5) franciabekezdése e) pontja. Tehát azt, hogy kivéve az üzletek elé történő kitelepülést kérem szépen kivenni. Jelentősebb kulturális és sportesemények maradjanak benne, de az üzlet elé kipakolást nem támogatnám. A másik a 23. § nagyon szép dolog. Szabálysértést követ el pénzbírsággal sújtható aki szeretném kérdezni, hogy az a pénzbírság az mekkora összeg, ennek a behajthatóságát hogy biztosítjuk, mert az utóbbi években ezek a szabálysértési bírságoknak a behajthatósága nagyon megkérdőjelezhető és nagyon sokszor nem történt meg a hathatós behajtás. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor döntünk. Módosító indítvány volt Tarnóczky úr részéről a 9-es vagy talán menjünk sorba, most mindegy, hogy ki mikor vetette fel. Menjünk elejétől. Először volt a 3. oldalon a 6. § (5) bekezdésében az e) pontnál Csákai úr javasolta a kivéve az üzletek elé történő kitelepülést ezt a kitételt hagyjuk el, tehát ne is fogalmazzuk meg. Kérem, erről szavazzunk. Tehát aki igent nyom, az azt javasolja, hogy hagyjuk el. Csákai úr javaslata. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság javasolja ugyanebben a mondatban még a jelentősebb szónak az elhagyását is. Kérem, döntsünk erről is. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A g) pontban pedig pontosítottuk a szónak a végét. A 7. § (1) bekezdésben pedig a – ha jól emlékszem Tarnóczky úr javasolta és a két bizottság – a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyre. Tehát az ún. szabályozási terv helyett a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott helyre kiegészítést, illetve változást kérnek. Kérem, erről döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően a 8. §-nak egy 3. alpontot javasolt Gyalókai úr, hogy az útkereszteződésben az. (Többen beleszólnak, nem lehet érteni, hogy mit mondanak!!!) Tüttő István: 8. oldal? Törőcsik Pál: 18. § (2) bekezdés. Tüttő István: Akkor én félreértettem. Én azért hoztam elő, mert én odaírtam be 3. pontnak, félreértettem a helyét. 8. §-t értettem, és 8. oldal. Rendben van, akkor majd később. 9. szakasznál Tarnóczky úr javasolta, hogy hagyjuk el a konténerek és a szilárd törmelékek, tehát szilárd törmelék, konténerek stb. Tehát elhelyezett tárgyak. Lim-lom akció során elhelyezett tárgyak. (Valaki beleszól mikrofon nélkül, nem lehet érteni, mit mond!!!) Törőcsik Pál: Tüzelőanyagok és a lim-lom akció… Tüttő István: Rendben van, szavazzunk róla. Elhagyjuk a szilárd törmelék és a törmelék és a konténerek stb. szót. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadva. Tüttő István: A 10. § (7) bekezdés első mondat kimarad, és a bíráló bizottság pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság beszúrást javasolta azt hiszem Tarnóczky úr ha jól emlékszem? Igen. Tehát a pályázati tárgyalást követően a bíráló bizottság a résztvevők közül kihirdeti a pályázat nyertesét és egyben a pályázók között felállított sorrendet. Ez a beszúrás kell oda. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 7. oldal tehát az üzlet előtt helyett közelében szót kért Kelemen Z. Pál úr a 7. oldal felső tehát a (4) bekezdésénél. A mozgatható reklámhordozók csak a hirdetett üzlet közelében. A közelében, az jobban kifejezi a lehetőségeket. A közelében pedig azt jelenti, hogy hiszen megállapodást kell kötni, és a megállapodásban kell ezt pontosítani. Törőcsik Pál: Ahány eset annyi féle. Tüttő István: Na jó, de éppen arról beszélt a Kelemen úr, hogy a belső udvarban ésszerűtlen odatenni az üzlet elé legalább az utcára ki szokták tenni, ezért kell. Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek polgármester úr. Üzlet közelében maximum 50 méter. Tüttő István: Maradjunk abban, hogy a javaslattevő a „közelében” szót javasolja. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 8. oldalon akkor idejön, amit Gyalókai úr javasolt, csak én a 8. §. Tehát egy új pontként? Dr. Tuboly Marianna: Nem kell. Tüttő István: Akadályozás nélkül, a beláthatóság biztosítása mellett. Vagy a biztosításával. Akkor ezzel a kiegészítéssel kérem, a KRESZ előírja, logikus. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 9. oldalon az (5) alpontnál Tarnóczky úr javasolta, hogy a díjfizetés helyett megállapodás nélküli vagy engedély nélküli szó szerepeljen. Megállapodás nélkülit javasoljuk. Szavazzunk erről. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És volt még egy a szabálysértésnél. Gyalókai úr mi volt ez pontosan? Gyalókai Zoltán: (Mikrofon nélkül mondja, nem lehet érteni, mit mond!!!) Tüttő István: Hát a bírságokkal kapcsolatban éppen most módosultak a szabályok. Majd meglátjuk, mennyi lesz a közlönyben. 10.000 Ft-ig lehet. Kérem szépen, akkor most szavazunk magáról a rendeletről. Minősített többség kell, kérem a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 41/1999. (VII.14) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/1999. (VII.14.) sz. rendelete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 20.) Javaslat a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995. (XI.28.) számú önkormányzati rendelet módosítására (ír.) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Dr. Tuboly Marianna: A módosításra kizárólag azért van szükség, mert a régi rendeletben szerepelt a piacfelügyelő szó. Gyakorlatilag Ő is a jegyző nevében járt el, ki kell venni most a kht. összehozása miatt. Más észrevételem nincs. Tüttő István: Van-e észrevétel? Amennyiben nincs, a vitát lezárom, kérem szavazzunk róla. Szavazunk. Minősített többség kell. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 tartózkodással a rendeletmódosítást elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 42/1999. (VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 42/1999. (VII.14.) sz. rendelete a vásárokról és piacokról szóló többször módosított 34/1995. (XI.28.) számú rendeletének módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 21.) Györek László adatvédelmi rendelet megalkotásával kapcsolatos önálló képviselői indítványa (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Györek László képviselő Tüttő István: Szeretném Györek urat megkérni, hogy a védelmére kelljen a javaslatnak. Györek László: Talán közismert, a közgyűlés elfogadta az informatikai koncepciót, amely arról is szól többek között, hogy a hivatalban ki kell építeni egy egységes informatikai hálózatot. Ennek rengeteg sok előnye van, ezt most nem ecsetelném, egy hátránya azonban mindenképpen van. Az, hogy elvileg a hálózat bármely pontjáról bármely másik pont elérhető. Ez természetesen vonatkozik a hivatalban őrzött rengeteg féle különböző adatra. Többek között – és itt ez a rendelettervezet csak erről szól – az állampolgárok nagykanizsai polgárok adataira is. Másolatok is vannak természetesen, sőt nem fenyegetésképpen mondom, de már készül egy újabb rendelettervezet, amelyik majd a közérdekű adatok nyilvánosságával van kapcsolatban. Hogy kell ezeket nyilvánosságra hozni, és így tovább. A jelen rendelettervezet kizárólag arról szól ma, hogy az állampolgárok érdekeit hogyan miként kezeljék a hivatalon belül, és nemcsak a hivatalon belül, hiszen ennek a hálózatnak része lenne gyakorlatilag egy kis idő elteltével minden egyes intézmény, ahol szintén őriznek adatokat, gondolok pl. iskolákra, akár kórházra és így tovább. Erről természetesen szól egy törvény is, ez a bizonyos inkriminált 92-es évi LXVI. törvény. Jómagam a törvényt most már lassan kívülről tudom. Úgy értelmeztem, és egyébként némely megyei jogú város is úgy értelmezte, hiszen ilyen rendelet több helyen van, ha nem is ebben a formában, hogy lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy sajátos adatait szabályozza. Hiszen természetesen egy önkormányzat nemcsak olyan adatokat őriz, amik a törvényben fel vannak sorolva, lakcím, családi állapot, hanem példának okáért keresetet, lakás nagyságát, gyermekek számát, és így tovább, ami nem hiszem, hogy bárki másra tartozna, mint arra a szervre, amely bizonyos kérdésekben dönt. Úgy gondolom, tehát továbbra is, hogy a törvény lehetőséget ad az önkormányzatnak, ezzel ellentétes véleményen van a hivatallal. A másik megjegyzésem az lenne, hogy, illetve olvasom, hogy polgárok név, lakcím, stb. adatai üzleti célokra történő szolgáltatását szabályozza a törvény, és annak szűkítésére nem ad lehetőséget. Valóban a törvény szabályozza a polgárok adatainak üzleti célra való felhasználását, azonban én sehol sem olvastam benne, hogy azt kötelező kiadni akárki kéri is. Hangsúlyozottan a rendelettervezet üzleti célra való felhasználást írtam, és nem azt, hogy a rendőrség kéri, vagy pedig valamilyen más hivatalos szerv hivatalos okokból. Úgy gondolom tehát, hogy erre az önkormányzatnak módja, ne csináljunk mi üzletet a saját polgáraink adataiból. Mindazonáltal értékelve a véleményeket, én megkérném szépen a jegyzőt, hogy kérjen tanácsot a Megyei Közigazgatási Hivataltól, hogy lehetséges-e ilyen rendelet megalkotása, és ha igen, akkor milyen szabályozással, addig pedig kérem szépen a közgyűlést, hogy napoljuk el a következő közgyűlésig. Tüttő István: Jegyzőnőé a szó. Valószínű ezzel kapcsolatban már plusz információval fog szolgálni. Öné a szó. Dr. Tuboly Marianna: Más megfontolásból most Györek úr, mint amilyen céllal Györek úr a rendelet elkészítését javasolta, szintén indítványoznám a tárgykörben rendelet alkotását. A képviselő úr célját nem vitatom, tehát a korábbi célját, a technikai jellegű rendeleti szabályozás vonatkozásában, csak azok olyan aprólékosak, olyan technikai jellegűek, hogy nem biztos, hogy a fontossága egy rendeletalkotást tenne szükségessé. Éppen ezért miután a hivatalban nincsen ilyen irányú szabályozás, ezért mi a jegyzői, vagy a hivatali ügyrend részeként való szabályozást tartottuk célszerűnek. Azonban maga a törvény is írja azt, hogy önkormányzati rendelet az adatvédelmet szabályozhatja. Abban az esetben – és ez nem a technikai jellegű dolgok – tehát a számítógépek, a biztonságtechnikai előírások, hanem magát a tartalmi részét az adatvédelemnek a közgyűlés szabályozza, akkor ebben az esetben az önkormányzati és az önkormányzati hatósági típusú ügyeknél a kérelmet nem kell külön dokumentálni. Tehát gyakorlatilag Önök előtt is vannak államigazgatási hatósági ügyek az összes szociális rendelet ilyen. Az e tárgykörben való adat megkereséseknél gyakorlatilag mind írásos formát kellene eszközölni. Tehát ebből a szempontból, hogyha ezt az önkormányzati, önkormányzati hatósági ügykörök céljához kérik az adatszolgáltatást, akkor itt csak magát az adatszolgáltatás tényét kell dokumentálni, de a kérelmet nem. Tehát ez egy olyan szabályozási tárgykör, amiben én az önkormányzati rendelet megalkotását itt és most javasolni szerettem volna, még az Ön hozzászólását megelőzően. Én azt javaslom, hogy azt a szeptemberi ülésre a képviselőtestület, a közgyűlés utalja az Ügyrendi Bizottsághoz, és elképzelhető, hogy még találunk olyan tárgyköröket, amiben nem egy polgármesteri hivatali belső szabályozás, hanem önkormányzati rendeleti szabályozás lenne szükséges. Én úgy gondolom, hogy ezt a rendeletkészítés fázisában tudjuk megbeszélni, gondolva itt arra, hogy ennek a rendeletnek kikre terjed ki a hatálya, az összes intézményi köre, speciálisan a hivatalra. Itt a hivatalon belül külön kell szabályozni az adó témáját, külön a népesség, tehát elég bonyolult, ezért majd a szabályzat, vagy a rendeletalkotás fázisában kiderül, hogy melyik tárgykört melyikbe kell szabályozni. Én így javaslom a közgyűlésnek. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. A határozati javaslatról döntünk. Jegyzőnő bizonyos értelemben módosított azt a javaslatot teszi, hogy a határozati javaslat 1. mondatát ne kezeljünk ilyen mereven, hanem az általa elmondott területre a rendeletalkotásnak van lehetősége, és egy előkészítő munkát kell végezni, és a szeptemberi időszakra Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kerülhetne az a tervezet, amely e témakörben készül. Tehát így fogalmaznánk meg, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Adatvédelemről szóló rendelet megalkotását bizottsági szakaszban helyezi, és a határidejét pedig szeptember hónapban tűzné ki szeptember 30-ig. Kérem, aki így támogatja, vagy nem, szavazunk róla. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A képviselői indítvány azon része, amelyben a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó adatvédelmi szabályzat kiadását javasolja, természetesen egyetértünk, tehát szavazzunk. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság mindenképp meg kell, hogy tárgyalja. Természetesen a jegyzőnőt felkérjük arra, hogy a megalkotásukról gondoskodjon. Szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 217/1999. (VII. 9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az adatvédelemről szóló rendelet megalkotásának megtárgyalására felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tóth László bizottsági elnök 2.) egyetért a Polgármesteri Hivatalra vonatkozó adatvédelmi szabályzat elkészítésével. Felkéri a jegyzőt, hogy az adatvédelmi szabályzat megalkotásáról gondoskodjon. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 22.) Javaslat a Deák tér 5. és Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanok értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt ismert az a cél, hogy a Deák tér 5. és az Erzsébet tér 21. szám alatti ingatlanokat értékesítsük. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság nem értett egyet a kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzésével. De mivel a határozati javaslatok között ez az észrevétel nem jelenik meg, én majd ezt külön szavazásra teszem fel, hiszen ebben is dönteni kell. Kérem a véleményüket. Dr. Fodor Csaba: Az egyik ez lett volna, amit javasolni szerettem volna, hogy a szolgalmi jog, a bejegyzendő szolgalmi jog tekintetében jelenjen meg. Döntsön a T. Közgyűlés, hogy ne kerüljön bejegyzésre egyszer. Másodsorban pedig a határozati javaslat 1. pontját úgy lenne célszerű módosítani, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott telekkel együtt maradjon ki, hanem tekintsük a térképet 1. sz. mellékletnek, és akkor mondjuk azt, hogy a Deák tér 5. szám alatti utcafronti főépület 1. számú melléklet szerinti formában kerüljön értékesítésre. És akkor módosítanám a térképet, még pedig oly módon, hogy az lenne célszerű talán, ha a Deák tér 5. épülete az Önök előtt fekvő térképen szaggatott vonallal megjelölt részen. Tehát addig terjedne, és úgy kerülne értékesítésre az IKI vezetőivel folytatott megbeszélés szerint, az lenne szerencsés az ott maradó IKI-nek, tehát akkor most már a Zrínyi u. felőli része marad az IKI-nek, ha ott lenne meghúzva a határ, ott kerülne beépítérsre, tehát ott lenne a telekhatár. Hiszen ezzel a most berajzolt változattal több irodahelyiség is elveszik, ami egy kicsit megnehezítené az intézmény további elhelyezését. Tehát olyan gondokat vennénk át, amiket talán nehezen, vagy meg sem tudnánk oldani. Tehát én azt javaslom, hogy így változzon az 1. számú melléklet, a térkép. Tüttő István: És ugye mindannyiunk előtt ismert, hogy tilalmi listán van az épület. Tehát itt a rendeletünket módosítanunk kell. Fel kell oldani ezt a tilalmat. Van-e még észrevétel? Marton István: Előttem szóló képviselőtársammal nem értek egyet. Azért sem tudok egyetérteni, mert hogyha a szaggatott vonal tehát a mellékletet tekintjük, és nem pedig a pirosított terület végét, akkor az épülethez szinte semminemű földterület nem marad, ami azt jelenti, hogy a használhatóságát nagy mértékben csökkenti. És aki ezt megveszi, mondjuk még 2-3 autót sem tud elhelyezni a saját területén. Én úgy gondolom, hogy ha ott a kisház vonalánál, tehát a D-i vonalnál azzal a 1,5 cm-el hogy a térkép mutatja a pirosított részt, azt megtoldjuk, akkor azért elegendő terület marad, túl sokat ezzel nem fog veszíteni az IKI az én meggyőződésem két irodát 5 embert. Tüttő István: Megkérdezem a Vagyongazdálkodási Iroda vezetőjét, hogy van-e ehhez észrevétele? Kálócziné Éberling Márta: Csak annyit szeretnék elmondani ehhez, hogy a Műszaki Osztály építéshatóságának véleménye szerint az épület háta mögött 6 m-t minimálisan biztosítani kell. Tehát az 1. variáció ennyiben, - tehát a szaggatott vonal nem jó – tehát a piros vonal és a szaggatott vonal között jönne ki ez a 6 m is. Tehát ennél kisebb telket nem lehet alakítani. Tüttő István: Akinél zölddel van jelölve, ne ijedjen meg. Dr. Fodor Csaba: Bizonyára így van helyesen, ahogy a Vagyongazdálkodás vezetője ezt mondta, csak akkor most szíveskedjen megmondani nekem, hogy hol van most az a 6m, mert mintha egy épületet szelnénk ketté ezzel a 6 méterrel, honnan mérjük ezt a 6m-t? Mert, ha most sincs betartva ez a 6m, tehát én azt gondolom, ez nem igazán helytálló indoklás. Ugye? Mert eddig legalább volt egy külön épület és van egy hozzáépítés. Én azt mondtam, hogy annak a határában vonjuk meg. Most meg nem, ezt nem lehet, mert a 6m kell, akkor úgy látszik, hogy ha egy meglévő épületet felezünk meg, egyik fala ide, másik fala oda, ami egyébként egybefüggő épület, ott nem kell a 6m. Tehát nekem ennyi nyűgöm van az egész üggyel. Ez az indok számomra ekként nem indok. Kámán László: Nem értem a Műszaki Osztály álláspontját. Az egész belváros a rendeletnek megfelelően úgy lett eladva, hogy a főépületet lehetett eladni, beépített alapterülettel. Tehát ez soha nem volt kritérium, hogy még plusz 6m-t adtunk mellé. Gyakorlatilag sorolhatnám itt még a Fő úti társasházakat, ezért nem értem akkor, ez alapján, hogy lettek így meghatározva. Az Ingatlankezelési Intézménynek 4 irodáját érintené, a főépületből kb. 15 irodából kell kiköltöznünk az Ingatlankezelési Intézmény elhelyezése így nem megoldott a Zrínyi u. 51. szám alatt. Tüttő István: Erre vonatkozóan van-e valakinek észrevétele? Úgy látom nincsen, döntenünk kell. Dr. Fodor Csaba javasolta, hogy akár zölddel, akár pirossal megjelölt területen az ún. szaggatott vonal legyen a határa. Természetesen az utcától számított, attól az utcától amivel érintkezik, tehát kijárattal. Kérném Deák tér fele nyíló részről van szó. Kérem ez volt a javaslat. Aki egyetért vele, aki nem, szavazzon. Szeretném megismételni. A Deák tér felől, ha megyünk a belső tér felé a Zrínyi utca felé, és ott van egy szaggatott vonal húzva akár pirossal akár zölddel, ezt a területet javasolja egybevonva az alakításnál Fodor úr. Ezt javasolja, aki ezzel egyetért, az igennel, aki nem, aki az eredeti javaslattal az kérem, szavazzon. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 2 tartózkodással nem fogadja el. Tüttő István: Ez nem azt jelenti, hogy a teljeset támogattuk, arra külön fölteszem. Akkor ezek után felteszem a határozati javaslat közül az 1-re a szavazást. Szavazzunk róla. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Második határozati javaslat. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És itt megkérdezem, mert a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzésével nem értett egyet. Megkérem Elnök Urat, hogy ha kifejtené, hogy miért nem támogatták, vagy pedig csak az ottani véleményt. Igen, hát én tudom, mivel indokolták, mert így csökkenik az értéke. Nem okoz-e ez egyéb bajt? Kérem ez volt a bizottság javaslata határozati javaslatként én megszavaztatom. Tehát kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzését nem támogatja a bizottság. Kérem a közgyűlést, foglaljon állást ez ügyben. Az igen azt jelenti, hogy nem támogatjuk a kapualjba a bejegyzést. Ez a bizottság javaslata. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 218/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Deák tér 5. sz. alatti utcafronti főépület a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által meghatározott telekkel együtt nyilvános versenytárgyaláson értékesítésre kerüljön. A felépítmény kikiáltási árát 43.000 eFt- + ÁFÁ-ban, a földterület kikiáltási árát 10.000 Ft/m2-ben állapítja meg. A közgyűlés a Deák tér 5. szám alatti kapualjra vonatkozó szolgalmi jog bejegyzését nem támogatja. 2.) egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa Erzsébet tér 21. sz. alatti emeleti 262 m2 alapterületű irodák nyilvános versenytárgyaláson 100.000 Ft/m2 + ÁFA kikiáltási áron értékesítésre kerüljön. Felkéri a polgármestert a versenytárgyalás lebonyolítására és felhatalmazza az adásvételi előszerződések aláírására. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Van még egy rendelet, amit el kell itt fogadni, mert törölnünk kell a Nagykanizsa, Deák tér 5. szám alatti ingatlannak az ún. elidegenítési tilalmát. Kérem, erről szavazzunk, itt minősített többség kell, mert ez rendeletmódosítást. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a módosítást elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 43/1999. (VII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 43/1999.(VII.14.) számú rendelete a 39/1997.(XI.1.) sz. rendelettel módosított 31/1997.(VII.1.) sz. az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Ferincz Jenő hozzászólása Tüttő István: Közgyűlésen felkeresett minket Ferincz Jenő úr, hogy szeretne még a közgyűlés megkezdése előtt hozzánk szólni. És akkor meggyőztük arról, hogy a legközelebbi közgyűlésen meghallgatjuk, de nem tudott arról, hogy 9 órakor kezdünk. Én azt hiszem, hogy tartozunk azzal, mivel megígértük, hogy meghallgatjuk, megkérjük arra, hogy ugye azt mondta, hogy neki is el kellene menni, most meghallgatjuk. Kérjük arra, hogy nehogy felolvassa, ami a kezében van, hanem 5 percet kapna, röviden ismertesse azt az általa fontosnak tartott körülményt, amit az elmúlt közgyűlésen nem volt módunk meghallgatni. Öné a szó. Zsoldos úr valószínű azt kéri, hogy szavazzunk róla, de én szeretném kérni, hogy most ne utasítsuk el, mert ezt ígértük. Kérem, szavazzunk róla, azt hogy meghallgatjuk Ferincz Jenő urat. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslattal egyetért. 219/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy Ferincz Jenő a hulladékszállítással kapcsolatos panaszát előadja. Ferincz Jenő: A következőről szeretném Önöket tájékoztatni egy nagyon fontos dologról. Bizonyára Önök is sokan tudják, hogy évek óta az egyik vesszőparipám a hulladékszállítás. Ezzel kapcsolatban szeretnék Önöknek néhány szóban egy tájékoztatást adni egy hatályos alkotmánybírósági határozatról. Veszprém Megyei Jogú Városnak kísértetiesen hasonló önkormányzati rendelete van a nagykanizsai önkormányzati rendelet vonatkozásában, és az Alkotmánybíróság az ottani önkormányzati rendeletet alkotmányellenesnek minősítette. Korábban is én már tájékoztattam Önöket, hogy én a Nagykanizsa önkormányzati rendeletet szintén Alkotmánybíróság előtt megtámadtam, ami információm szerint folyamatban van, még nem született benne végleges döntés. Azért tartom szükségesnek ezt néhány szóval ismertetni, mert komoly kihatása van ennek az egésznek a Nagykanizsai önkormányzat döntésére, illetve a rendeletére. Ugyanis nem mindegy, hogy az Alkotmánybíróság egy hatályos önkormányzati rendeletet semmisít meg, vagy esetleg sikerül elérni, megértetni Önökkel azt, hogy még mielőtt ez az alkotmánybírósági döntés megszületik, az általam is sérelmesnek és alkotmányellenesnek tartott rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal a hatálybalépés napjára vonatkozóan semmisítsék meg, illetve töröljék el és vonják vissza. És néhány gondolatot, ebből az alkotmánybírósági határozatból felolvasom, nem akarom az egészet, mert nagyon hosszú. Tüttő István: Ferincz úr egy megjegyzésem lenne. Az Alkotmánybíróságtól kaptunk egy levelet. Ebben a levélben felszólítanak minket arra, hogy küldjük el a rendeletünket, és minden olyan okiratot, ami erre vonatkozik, és hát utalnak arra, hogy Ön adott be egy ilyen jellegű felülvizsgálati kérelmet. Természetesen mi magunk megadjuk erre a megfelelő választ, amit kérnek tőlünk, de mi nem fogunk semmilyen rendeletet módosítani vagy visszavonni, az Alkotmánybíróság majd eldönteni, hogy jó vagy nem. Ezt úgy előre bocsátom. Tessék Öné a szó. Ferincz Jenő: Köszönöm ezt a kiegészítését. Csak annyit tennék hozzá, az Ön kiegészítéséhez, hogy amikor én ezt benyújtottam, már az akkor hatályos valamennyi idevonatkozó önkormányzati rendeletet csatoltam, és ami utána született, azt a későbbiekben ugyanígy megküldtem az Alkotmánybíróságnak. Tüttő István: Úgy látszik, még sincs meg nekik, mert kérik. Ferincz Jenő: Feltételezem, hogy hivatalosan a rendeletalkotótól is bekérik, mert gondolom, hogy ez az eljárási mód feltételezem. És most néhány mondatot akkor ebből a hatályos alkotmánybírósági határozatból. Az indítványozó szerint, az a rendelkezés, amely előírja, hogy az ugyanakkora űrtartalmú szeméttároló edény ürítésére nagyobb lakásszámú épületekben lakóknak többet kell fizetni, mint a kisebb lakásszámú épületekben lakóknak, alkotmányellenes különbséget eredményez. Az Alkotmánybíróság ennek helyt adott, és megsemmisítette ezt az önkormányzati rendeletet. Na most itt a nagykanizsai vonatkozás, ugye amit 2,5 éve hajtok, ez az alapdíjra vonatkozik, amibe 2,5 év alatt számításom szerint és utána lehet számolni, az önkormányzati rendelet alapján a hulladékszállító vállalat a várost 180 millió forinttal károsította meg. Ugyanis ebben az alapdíj vonatkozásában a Ptk-nek nagyon sok pontja megsérül. Ilyenek többek között a szerződésszegés, a jogalap nélküli gazdagodás, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás törvényi előírásainak a megsértése, jogellenes feltétel, amit ugye a Ptk. külön is szabályoz, hogy ez semmis, valamint az a szerződés, amelyiknek a megalkotása jogszabályba ütközik szintén semmis, és a jogalkotó indoklásában nemcsak a szerződés, hanem a szerződés módosításában is a jogellenes feltétel kerül be az ugyanúgy semmis. Ugyanakkor sorolhatnám még tovább a Ptk-nek az ide vonatkozó rendelkezéseit, ami ellentétes ezzel az alapdíjjal. Most itt szeretném megjegyezni többek között azt a néhány gondolatot még, hogy tessenek elképzelni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ha ugyanolyan tömbházaknál, ahol annyi különbség van, hogy az egyik házban 56 lakás van, a másikban 65, a harmadikban 74, és így sorolhatnám. Ugyanazt a szolgáltatást végzi a szolgáltató, tehát végül is ugyanúgy egy edényt odamegy kiürít és elszállít, azért különböző áron számol csak azért, mert abban a házban különböző lakásszámok vannak. Tehát a szolgáltatás azzal nem lett sem több, sem kevesebb. Ez azért is furcsa, mert nem a szemét mennyiségéért fizet az állampolgár, hanem az edény űrtartalmáért. Ha pedig a térfogat a díj alapja, akkor teljesen mindegy, hogy abban 65 lakásba teszik bele a szemetet, vagy csak 14-be, mondtam egy példát. Ugyanis ha a város közepére kitennének egy nagy edényt, és abba mindenki belehordja, attól az edénynek a térfogata ugyanannyi maradna, nem lenne sem több, sem kevesebb. Tehát itt abszolút nem mérvadó, hogy hányan raknak az edénybe szemetet. Ilyen alapon tessenek elképzelni, odamegy valaki autóval a benzinkúthoz, azt mondja a benzinkutas, hát mit tudom én 180 forint a benzin literje, négyen ülnek az autóban, akkor 720 forintot kérek érte, csak azért, mert 4-en használják. Tehát ha a díj alapja mennyiség, pontosabban a térfogat, akkor ezt nem lehet lakásszámok alapján befolyásolni, meghatározni. Felhívom a figyelmüket arra, hogy hulladékszállítás területén az Alkotmánybíróság minden egyes olyan esetben, ahol valamelyik településen megtámadták az önkormányzati rendeletet, kivétel nélkül az adott település önkormányzati rendeletét alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Na most én azért javaslom egyébként még addig a visszavonását, mert utána ettől függően a felelősség kérdése is más anyagi felelősség tekintetében elsősorban. Ugyanis hogyha mielőtt az Alkotmánybírósági Határozat megszületik, amit egyébként előre borítékolok, hogy ez az önkormányzati rendelet is alkotmányellenes, tehát ha még előtte az önkormányzat visszavonja visszamenőleges hatállyal, akkor a szolgáltatót lehet ez alapján kötelezni, hogy ezt a jogalap nélkül felvett 180 millió forintot és annak kamatait fizesse vissza a város lakosságának. Ugyanakkor, ha az érvényes önkormányzati rendeletet semmisíti meg az Alkotmánybíróság, akkor már az önkormányzatot, illetve a Polgármesteri Hivatalt terheli az anyagi felelősség, és akkor már Önöknek kell ezt visszafizetni a lakosság számára. Nem mindegy, hogy ezt ki fogja visszafizetni. És gondolom, a városnak sem mindegy, hogy 180 millió forintot, plusz 2,5 éves kamatát, ezt miből fogja kifizetni, aminek esetleg lenne más helye, közben a szolgáltató meg a semmiért felszedte. Egy konkrét adatot szeretnék mondani Önöknek, hogy ezt érzékeltessem. Ferenc József úr a Saubermacher-Ryno Kft. vezetője mondta nyilvános fórumon egyébként, hogy úgy számolták ki a díjat, hogy naponta személyenként 3 l szemetet számoltak. Most tessenek ezt kiszámolni. Nagykanizsa város 55 ezer lakosú, napi 3 l, az 165 m3. Ha Önök ennek utána néznek, akkor a szolgáltató, mivel nem az egész városban szállítja a szemetet minden nap, hanem a város egyik részén egyik nap, másik részén a másik nap, napi átlagban 20 m3-t szállít el. Tehát egész héten kb. 140-150 m3 szemetet szállít el, és 1 napra számolják el a lakosságnak 165 m3-re. Tessék kiszámolni, hogy milyen aránytalan jogalap nélküli díjat szed be a lakosságtól az önkormányzati rendelet alapján a szolgáltató. És még egy információ. Amikor Önöknek beadja a szolgáltató minden évben azt az igényét, hogy emelje a hulladékszállítási díjat, akkor tudomásom szerint minden évben azzal indokolja, és azzal támasztja alá, hogy a költségek alapján nem elég ez az összeg a szolgáltatás költségének a fedezésére. Ugyanakkor én elmentem a Cégbíróságra, és megnéztem a Cégbírósághoz beadott mérlegüket, amit feltételezek, hogy igaz, ott év végére több 100%-os adózás utáni nyereséget mutatnak ki az előző évhez képest. Ugye ez a kettő nem találkozik, és ezt évek óta hajtom. Ha ezt megnézik, akkor kiderül, hogy Önöket, illetve az Önök előtti testületet, amelyiknek Önök jogutódjai megtévesztette a szolgáltató, félrevezette. Évek óta hajtom ezeket a dolgokat, senki nem foglalkozott vele, senki nem mondta azt, hogy hazudok, senki nem cáfolta meg, és eddig semmi nem történt benne. Ugye annak idején hajtottam azt, hogy ezt nem lett volna szabad Önöknek sem megszavazni decemberben, azt a választ kaptam, hogy van egy érvényes szerződése a szolgáltató és az önkormányzat között, és ez alapján nem volt más lehetőség. Én azt is elmondtam, itt van nálam a jelenleg hatályos szerződés, meg a korábbi is, hogy bár Önök ezt aláírták, nincs törvényes alapja. Ugyanis jelen pillanatban az önkormányzatnak és a hulladékszállítónak törvényes keretek között nincs érvényes szerződése. Azt is elmondtam már korábban sokszor, hogyha ezt bíróság előtt megtámadják, semmisségre hivatkozással, a bíróság helyt fog neki adni. Amit Tarnóczky úr az előbbi korábbi témával kapcsolatban mondott, itt is ugyanaz van, a szolgáltató még nem létezett, amikor 1992-ben ezt a pályázatot benyújtották, a szolgáltató 93. július 9-én nyújtotta be a Cégbíróságra a bejegyzés iránti kérelmet. Nem a szolgáltató nyerte meg a bíráló bizottság szerint a pályázatot és mégis Őket jelölték ki. Pedig mondom, akkor még nem is léteztek. Tehát mivel az egész akkori pályázat meg lett bundázva, ezt nyugodtan ki merem jelenteni, onnantól kezdve végig törvénytelen a mai napig minden. Tüttő István: Szeretnék egy javaslatot tenni, mivel kimondottan jogi témát sorol. Mi ezt hallgatjuk Ferincz úr, de igazán nem tudunk sem azonosulni, sem ellene szólni. Az lenne a javaslatunk, hogy az Ügyrendi Bizottságot szíveskedjen tájékoztatni. Ferincz Jenő: Na most én nem azt vártam, hogy azonosuljanak, csakhogy évek óta megkárosítják a lakosságot olyan összegekkel, ami nem jogos, és ehhez sajnos az Önkormányzat is a nevét adta, és ezért felelős, és szeretném, hogyha lépnének. Mert mondom, ha az Alkotmánybíróság fogja kimondani, akkor itt az önkormányzatot…. Tüttő István: Köszönjük a tájékoztatót. Mi ezt tudjuk, hiszen nem véletlenül említettem, hogy mi el fogjuk küldeni az Alkotmánybíróságnak azt a kérésére a választ, és természetesen erről tájékoztatjuk Ferincz Jenő Urat is. Az ügyrendi elé utaljuk majd ennek a válasznak az ügyét. Mi nem tudjuk megítélni, hogy Önnek igaza van. Több bírósági szakaszban volt már az Ön ilyen jellegű felvetése. De tudomásom szerint a bíróságok sorra nem adtak igazat. Az Alkotmánybíróság lehet, hogy másképp dönt majd. Ferincz Jenő bekiabál, amit nem lehet érteni. (Mikrofon nélkül!!!) Tüttő István: Kérem, szavazzunk arról, hogy ennek az ügyét az Ügyrendi és Jogi Bizottság a maga ütemterve szerint még az ősz időszakán meghallgatja és megtárgyalja. Kérem, szavazunk erről. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 220/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi és Jogi Bizottságot, hogy Ferincz Jenő hulladékszállítással kapcsolatos panaszát őszi ülésszakának végéig tárgyalja meg. Határidő: 1999. november 30. Felelős : Tóth László bizottsági elnök 23.) Javaslat a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996. (III.26.) és a 29/1999. (VI.15.) sz. rendeletekkel módosított 35/1995. (XII.12.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Balogh László bizottsági elnök urat kérdezem, hogy van-e kiegészíteni valója? Balogh László: Az előterjesztéssel kapcsolatosan az előlapot most kapták meg, ez néminemű formai hiba, de talán elnézhető. Elnézést kérünk, és ezzel együtt én eljuttattam Önökhöz egy kimutatást, ami 1993-1998. között mutatja nekünk azt, hogy az önkormányzat a helyi a mi saját művészeinktől, képzőművészeinktől milyen összegben vásároltunk. Értékkelendő adatok ezek, de azt hiszem, hogy lehetünk még jobb mecénások. A művészeknek ugyanis manapság nincs könnyű helyzetük, mert az állami támogatások új rendszerével egy időben a mecénások nem sietnek felkarolásukra. Némi segítséget jelenthet számukra, ha néhányuk közel ideális körülmények közé vonulhatnak vissza alkotni műteremlakásba. Nagykanizsán az önkormányzatnak 4 műteremlakása van. A Művészeti Alap még 1984-es bérlő kijelölésével, - mely jog az övé - a Jókai u. 52. sz. alatti önkormányzati tulajdonú műteremlakás határozatlan időre szóló bérlőjévé Szekeres Emil festőművész urat nevezte ki. Szekeres Emil bérlő kérelemmel fordult az önkormányzathoz, a lakást közös megegyezés alapján visszaszolgáltatná a tulajdonosnak. A lakások és helyiségek bérletéről szóló érvényes önkormányzati rendeletünk alapján, mivel a lakás bérleti díja jelenleg 12.578 Ft/hó Szekeres Emil térítési összegként akár 2.264.040 Ft-ra tarthatna igényt. Ezzel szemben Szerekes Emil úr vállalta, hogyha 1 millió forint pénzbeli térítést kap, akkor a lakást visszaszolgáltatja. Ez kölcsönösen méltányos megoldás lenne. Kotnyek István festőművész úr - a Művészeti Alap vezetőivel történt tárgyalások után - ígéretet kapott arra, hogy az alap neki utalja ki a lakást. Kotnyek István a város kultúrájához az elmúlt évtizedek során nagyban hozzájárult sokrétű művészeti tevékenységével, ezért igazán megérdemelné, hogy Ő kapja meg ezt a lakást. Ez fejezi ki a határozati javaslatunk 1. és 2. pontja, mely az OKSB, a Gazdasági és az Ügyrendi Bizottság közös véleményét fejezi ki. De, hogy a jövőben hasonló problémás helyzet ne alakuljon ki, hogy gesztust tegyünk a mi kanizsai művészeinknek, módosítani kellene a lakások bérleti díjáról szóló rendeletünket 2 variációban, és mivel ez lényeges 3. határozati javaslati pontunk, és rendeletszöveg, itt most a nyilvánosságnak is felolvasnám. Az önkormányzat tulajdonában lévő és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány bérlőkijelölési jogával érintett műteremlakásoknál a bérlő, és itt két variáció fekszik előttünk. A variáció szerint az egész műteremlakás alapterületére vonatkozóan mentesülne a lakbérfizetési kötelezettség alól. A B variáció pedig az, hogy a műteremlakás műterem részének alapterületére vonatkozóan mentesülne a bérlő a lakbérfizetési kötelezettség alól. Az OKSB és a Gazdasági Bizottság többsége inkább az A variációt támogatja, mert így nem lenne pozitív diszkrimináció minden műteremlakásunkra, érvényessé válna, amit ebben a helyzetben teszünk, és nem kellene térítési díjat fizetni a jövőben a visszaszolgáltatásért hasonló esetben. És még egy megjegyzés ennek kapcsán az A variáció támogatása kapcsán, hogy ma már nem létezik a művészeknek a régebben érvényes fűtési támogatás, tehát ezt már nem kapják a jelen időszakban. Az Ügyrendi Bizottság a B variációt támogatta, bizonyos igazságossági szempontok miatt. A magam nevében - mint előterjesztő - logikai és etikai okok alapján, s hogy legyen igazi mecénás az önkormányzat, az A variációt támogatom, és erre kérem tisztelettel képviselőtársaimat. Röst János: Szeretném megerősíteni Balogh képviselőtársam véleményét. Csatlakozva hozzá, úgy gondolom, hogy Kotnyek István Pro Urbe díjas Nagykanizsa városnak. A művészeti támogatása igazából eddig nem volt túlzó a város életében. Ez alól talán 93., 91. volt egy kicsit jobb év. Azt követően mind a pénzügyi lehetőség, mind pedig a szándék nem volt meg a városvezetésnél és a közgyűlésben sem. Én úgy gondolom, hogy most ebben az esetben ezt kellene elfogadnunk, amit javasol Balogh képviselőtársam. Egyébként a Gazdasági Bizottság szintén az A változatot javasolta. Tarnóczky Attila: Nem a megnevezett művészek érdemeivel szeretnék foglalkozni, hanem azt szeretném jelezni, hogy véleményem szerint el kellene kerülni azt a helyzetet, amely azt eredményezi, hogy itt nekünk a helyi rendeleteink szerint akár milliókat kell fizetni az érintett művészek költözködése esetén. Lehet, hogy ennek megoldása a rendeletmódosításban az A variáció, ami teljes lakbérmentességet jelentene. Nem vagyok benne biztos, van itt ugyanis egy másik rendelet a 11/1994. rendelet, ami a lakások és helyiségek bérletéről szól, és ez írja elő ezt a 180 szoros szorzót a lakás kiürítése után a volt bérlőnek. És ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a határozati javaslatok közül a 2. pont önmagában nekem, számomra kevés, mert amennyiben egy hatályos rendeletünk előírja a fizetést, akkor egy határozati javaslattal ez alól kibújni bizony nem lehet. Tehát javaslok egy 3. pontot is, ami úgy szólhatna, hogy a 11/1994. számú lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét a 2. pontnak megfelelően módosítani kell. Határidő hát nem tudom, augusztus vége, szeptember 30-a, felelős a polgármester. Tehát ezt a rendeletet ilyen szemszögből hozzá kellene igazítani ezekhez a szándékokhoz, úgy szintén, mint a másik rendeletet, aminek a módosításáról egyébként szó is van. Akkor augusztus 31. Tüttő István: A műterem lakásoknak van egy különleges esete a többihez viszonyítva. Ugyanis nem tudom milyen logikával, valami olyasmi történt, amire sajnos már volt példa, éppen az üzletek kapcsán. Az önkormányzat kvázi tulajdonossá vált csupán, hiszen valamilyen rendelettel úgy döntöttek, hogy nem az önkormányzat kompetens abban, hogy kit jelöl ide, abban az épületben, amit mi építettünk, és amit mi tartunk karban. Éppen ezért nekem aggályom volt az egésszel, hogy ki garantálja nekünk azt, hogy xy, akit mit szeretnénk, Ő fog bekerülni. Tehát ez volt a legfőbb probléma. Mert ugye a Művészeti Alap dönt ebben a kérdésben. Csak tudnám milyen jogalapon, de hát így rendelkeztek. Hát azt tudom, hogy milyen alapon, milyen logikával született meg ez a döntés, hogy mi tartjuk karban, más meg eldönti, hogy ki mehet bele. Tehát ez volt a legfőbb aggályom az egész üggyel kapcsolatban. Azért megkérdezem az IKI vezetőjét, hogy nekünk volt egy olyan ígéret is, hogy a Kotnyek úr jelenlegi lakásával mi rendelkezhetünk. Mi ezzel a helyzet, mert nem találkozom ezzel a kérdéssel. Kámán László: A bizottságok a Kotnyek úr bevonásával tárgyalták ezt az ügyet. A Kotnyek úr a magántulajdonú lakását, vagyis ami a felesége nevén van tudomásom szerint, 3 évre ajánlotta volna fel az önkormányzatnak. A bizottságok úgy foglaltak állást, hogy ezt a variációt nem támogatják. Tüttő István: Ez saját tulajdon? Kámán László: Igen. Kotnyek úr úgy nyilatkozott, hogy nagyobb összegért is bérbe tudná adni ezt, mivel hogy térítésmentesen bocsátotta volna az önkormányzat rendelkezésére a Munkás úti magántulajdonú lakását 3 évre. Tüttő István: Nem kívánok ehhez hozzászólni, mert lenne néhány szavam. Kelemen Z. Pál: Előjáróban támogatnám annak a 3. pontnak a bevételét a határozati javaslatba, amit Tarnóczky alpolgármester úr mondott, azzal a kitétellel, hogy nem általában, hanem a műteremlakásokra vonatkozóan. Másrészt visszatérnék arra, hogy mecénás, aki a korának leggazdagabb embere volt, ott mindig eldönthette, hogy melyik művészt támogat, mi ezt nem dönthetjük el adott esetben, és mi nem vagyunk a korunknak a leggazdagabb emberei, de mindenképpen szükségesnek látom, hogy egy olyan jelentős művész, mint Kotnyek István, támogassunk. Kérem T. képviselőtársaimat, hogy ezt szavazzák meg. Zsoldos Ferenc: Tisztelem, hiszen nagyon régóta személyesen ismerem a városban élő művészeket, mindegyiket személy szerint. Ismerem többé-kevésbé a helyzetüket is. Bennem azért felmerülnek azért aggályok. Jogunkban áll-e, egyáltalán bárkinek is lakbérmentesítést adni? Jogunkban áll-e a nem lakás céljára használt helyiségek bérleti díja alól mentesíteni bárkit, mert a műtermek ugyanúgy nem lakás céljára szolgáló építmények. Én ezt elsősorban jegyzőnőtől kérdezem, szíveskedjék arra választ adni, hogy jogi tekintetben nem követünk-e el hibát, fenntartva véleményeket, hogy én is a támogatás mellett vagyok. A „B’ variációt támogatom elsősorban. Dr. Tuboly Marianna: Semmi akadálya nincsen az önkormányzat, mint tulajdonos, a tulajdonával szabadon rendelkezik, azt a rendeletben foglaltak szerint szabályozza. Dr. Horváth György: Az előző 2 millió feletti ügyét én akadályoztam meg a nem szavazatommal. A következő az aggályom. Most adunk 1 millió forintot, mi lesz, ha a másik 3 milliós hasonló eljárás most ugye Kotnyek István ügyét szabályoznánk, ha ha lemond a lakásigényéről. De ez furcsa helyzet. Tudom, jogilag teljesen tisztázott, hogy az önkormányzat épít lakást, odaadja, utána meg eladja az önkormányzatnak. Tehát én nem Kotnyek István ellen szólok, hanem az miatt a gyakorlat miatt, és mi lesz a továbbiakban. Ha mások elköltöznek Kanizsáról, mert van erre lehetőség. És ha ez a rendelkezés ilyen, ki kell mondani, hogy rossz és igazságtalan. Tüttő István: Azt hiszem, ezt majd külön vissza kell hozni ezt a részét, de most rendeletmódosítás van. Ne foglalkozzunk ilyen szempontból Tarnóczky Attila: Horváth képviselőnek igaza van. Épp azért kell foglalkozni ezzel a bizonyos rendelettel, mint említettem, hogy a helyzet megszűnjön. Kelemen Z. Pál: Valaha a szabályozás olyan volt, ha kapott valaki egy lakást, tanácsi bérlakást, akkor használatbavételi díjat fizetett, és ha abból kiköltözött, annak a 7 szeresét fizették ki neki. Kérdezném, fizettek-e az itt lakó művészek használati díjat annak idején, mert ha fizettek, akkor természetesen nem jár nekik a visszatérítés egy módosított variációban is. A másik. Zsoldos képviselőtársam aggodalmára elmondanám, hogy valóban a műteremlakásról beszélünk, de annak a műtermi része nem lakás célját szolgáló ingatlan. Mert nem az egyetlen kivétel, amelyet nem adóztatunk, vagy nem, elengedjük az adóját, esetleg még a bérleti díját is, mivel a garázsokat sem adóztatjuk, kivételt tettünk azokkal a műteremmel is, tettünk kivételt, ugyanis nem mű, hanem iparűzés folyik. Tehát ésszerűnek tűnik egy olyan javaslat, hogy a műteremlakásnak a műterem része az legyen lakbérmentes, a lakás része meg ugyanúgy mint minden más lakás bérleti díjban bérleti díjat kelljen fizetni. Tüttő István: Van-e még felvetés? Úgy látom nincsen, akkor szavazzunk. Kámán László: Tudomásunk szerint nem fizettek a kiutalás időpontjában használatbavételi díjat. Balogh László: Értettem az összes elhangzó indokot, igazából azt gondolom, hogy a 3. pont éppen erről a lakásrendelet módosításról szólna, amit Dr. Horváth György képviselőtársam mondott. És azt, hogy én az „A” megoldást javasolnám elsősorban, annak még egyszer mondom, ez is egy oka, ez elég erőteljes oka, hogy tudjam azt, hogy nem kapják most már ezek a művészek a fűtési támogatást. Egy téli hónapban több ilyen van. Ez 30 ezer forint fölötti összeget jelent. És tudom, hogy emiatt van olyan művész, aki kevésbé is dolgozik ezen időszakban. Tehát ezen apró zárójeles mondattal bíznám én a közgyűlés bölcsességére, hogy most az „A” vagy a „B” variáció között választunk. Marton István: Tökéletesen értem minden képviselőtársamnak azon aggályát, aki az általános szabályozás korszerűsítése mellett tette le a voksát. Mert valóban meg kell akadályozni, hogy a jövőben ennél a 4 művészlakásnál az itt felsorolt anomáliák előfordulhassanak. De én nem szeretném, ha a bábák között elvészne a gyermek. És emlékszem rá, amikor még az első ciklus polgármestere is ígéretet tett arra, hogy Kotnyek művész úrnak megoldja eme gondját. Kb. 6 éve húzódik. És nem szeretném, ha most Ő esetleg emiatt áldozatul esne. Kétségtelen, hogy amit Tarnóczky úr mondott, azon előbb-utóbb túl kell esnünk, mert hát nem akarom én az összes érintettet végig venni, de az a veszély, amit többek között Kelemen úr is mondott Zsoldos úr is, az bizony reális és fennáll. Tehát az az érzésem, hogy még ebben az évben nekünk ezt végérvényesen szabályozni kell. Tüttő István: Úgy látom, több hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Elhangzott egy módosító javaslat, mely 3. határozati javaslati pontként a 11/1994-es rendelet a lakásbérlet megszűnéséről szóló részre vonatkozott Tarnóczky úr javaslata, ha megismételné pontosan, és ennek a határideje augusztus 31. lenne, akkor azt tenném fel szavazásra. Tarnóczky Attila: Igen, polgármester úr. Így szólna a 11/1994. számú lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét a 2. pontnak megfelelően módosítani kell. És az a 2. pontja nem …Kelemen képviselő …. határozati javaslatról és határidő felelős. Tüttő István: Igen, akkor erről szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor az 1. határozati javaslatot teszem fel szavazásra. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2. határozati javaslatot kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 221/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) Szekeres Emil festőművész úr bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel úgy szünteti meg, hogy a volt bérlőnek 1.000.000 Ft pénzbeni térítést fizet, ezen összeg fedezetéül az iparűzési adó bevételi előirányzatát azonos összeggel megemeli. Határidő: Kotnyek István festőművész kijelölését követően azonnal Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a megkötendő bérleti szerződésben rögzíteni kell azt, hogy a műteremlakás leadása esetén a bérlő pénzbeni térítésre nem tarthat igényt. Határidő: az első határozati javaslat teljesülése után Felelős : Kámán László intézményvezető 3.) felkéri a jegyzőt, hogy a lakások és helyiségek bérletéről szóló többször módosított 11/1994.(V.02.) számú önkormányzati rendeletnek a lakásbérlet megszűnéséről szóló részét e határozat 2. pontjának megfelelően módosítsa. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző Tüttő István: Most jön a rendeleti javaslatról a döntésük. A és B variáció, ezért magáról a rendeleti javaslatról így általában nem tudunk dönteni, hanem feltenném először az A variációt. Tehát először a rendeleti javaslat az A variációra vonatkozik. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem, a B variációról szavazunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az egész rendeletről kérem most a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 44/1999. (VII.14) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/1999. (VII.14) számú rendelete a lakások bérleti díjáról szóló 15/1996. (III.26.) és a 29/1999. (VI.15.) számú rendeletekkel módosított 35/1995. (XII.12.) sz. rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 24) Javaslat a „Fasori dűlővel” kapcsolatos jogi helyzet megoldására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Régi függőben lévő dologról van szó, és Önök ismerik bizonyára azokat a részleteket, amelyek most oda vezetek, hogy egy bizonyos határidőt még kérünk, illetve tudunk biztosítani az ügy intézése érdekében, de azt követően mindenképp kártérítési pert kell kezdeményeznünk. Szeretném azt is jelezni, hogy Kiss Bódog úrral beszéltem a múlt héten. Ő pedig arról tájékoztatott, hogy az ügyünk folyamatban van, tehát a megoldásra kiadták már az utasítást. De ugye ez nem zárja ki, hogy mi ezt a határozatot elfogadjuk, legföljebb nagyobb remény van arra, hogy határidőn belül a döntés megszületik. Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük az üggyel kapcsolatban? Marton István: Önök közül biztosan többen emlékeznek rá, hogy a június 15-i közgyűlésen a fasori dűlővel kapcsolatban kérdést intéztem a polgármester úrhoz. És akkor kaptam egy nesze semmi, fogd meg jól választ, de talán annyiból nem volt felesleges, mert meggyőződésem, ha én akkor nem teszem ezt az ügyet szóvá, akkor a mai napon sem kerül a közgyűlés elé a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium válaszlevele, ami ugye az ügyészi óvás keletkezett. Ebben számomra mindössze az a döbbenet, hogy ezt a levelet március 25-én írták, és azóta eltelt több mint három hónap, és egy képviselőnek interpellálni kell, vagy kérdést kell feltenni annak érdekében, hogy hogy áll ez az ügy. Tehát mélységesen sérelmezem, hogy hónapokon át elhallgatnak előlünk sok tízmillió forintos közpénzt érintő ügyeket. Egyébként én a magam részéről nem támogatom a határozati javaslattervezetet. Tüttő István: Nem kell indokolni. Van-e észrevétel még? Dr. Tuboly Marianna: Az előterjesztés részben szerepel felterjesztési jog. Javasolnám, hogy amennyiben a T. Közgyűlés úgy gondolja, hogy ezzel élni kíván, azt a határozatba foglalja bele. Tüttő István: A felterjesztési jog? Dr. Tuboly Marianna: Igen. Tüttő István: Mert a határozati javaslatban bent van. Dr. Tuboly Marianna: A határozati javaslatban az szerepel, hogy amennyiben a felterjesztési jog szeptember 30-ig nem vezet eredményre, úgy kártérítési jogával kíván élni. Én 1. határozati javaslatként – amennyiben megengedik, hogy ezt megtegyem – azt javasolnám, hogy a T. Közgyűlés határozza el, hogy a minisztériumhoz felterjesztési joggal él az ügy előre menetele érdekében. Tüttő István: Igen, határideje ugyanaz lehet, mint a vagy lehet előbbre hozni. Dr. Tuboly Marianna: Azonnal. Tüttő István: Igen, tehát azonnal. Ez egy módosítása a határozati javaslatnak. 1. pont jegyzőnő felolvasta a javaslatát, tehát a FM-hez felterjesztési joggal élnénk, és a határidő természetesen azonnal, illetve hát amint lehetséges, holnap, illetve nem holnap, hanem hétfőn. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor a 2. számúról kérem a döntést. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 222/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. felterjesztési joggal él a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz a Fasori dűlő ügyének mielőbbi rendezése érdekében. Határidő: 1999. július 12. Felelős : Tüttő István polgármester 2. amennyiben a felterjesztési jog, illetve a II. fokú eljárás során 1999. szeptember 30-ig határozathozatalra nem kerül sor, úgy az önkormányzat a Zala Megyei Földművelésügyi Hivatal ellen a „Fasori dűlő” vételárelőlegeként kifizetett 32 millió Ft-nak 1996. áprilisától járó kamatai megtérítése érdekében pert indít. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 25.) Javaslat a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht. alapító okiratának módosítása (szóban) Előadó: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Tüttő István: A VIA Kht. alapító okirat módosítására Fodor úr tett javaslatot. Megkérem, hogy pár mondattal vezesse be. Dr. Fodor Csaba: A VIA Kanizsa Kht. alapító okiratát szeretném javasolni, hogy a T. Közgyűlés módosítsa. Mégpedig azon pontját, amelyben a felügyelő bizottság létszámát határozzuk meg. A felügyelő bizottság létszámát 5 főben határozta meg a közgyűlés. Én azt kérem, hogy ez a mondat úgy kerüljön majd be az alapító okiratba, hogy a felügyelő bizottság létszámát 3-5 főig határozza meg a közgyűlés. Indoklásom a következő ebben az ügyben. A rövid időszak alatt 2 felügyelő bizottsági ülést tartott, vagy kísérelt meg tartani az új közhasznú társaság újonnan megválasztott 5 felügyelő bizottsági tagja. Amelyen az első felügyelő bizottsági ülésen vagy az első napirendi pont az elnökválasztás lett volna, amelyet nem tudtunk igazából teljesíteni. Bicsák képviselő úr engem jelölt a felügyelő bizottság elnöki tisztségre, míg a Dr. Boa László úr pedig a Gyalókai urat jelölte ezen tisztségre. Értelemszerűen ebben marha nagy egyezség nem született. Mert Bicsák képviselő úr előadta indokul, és én magam is megerősítettem azt, ami velem szemben így van, és ne tűnjék szerénytelenségnek, de elég hosszú ideje gazdasági jogi kérdésekkel foglalkozom. Több mint két évig voltam felügyelő bizottság elnöke egy osztrák-magyar társaságnál. 2 évig töltöttem be ügyvezetői tisztet szintén egy másik osztrák-magyar társaságnál, ahol felügyelő bizottság működött elég szigorúan. Tehát vannak bizonyos ilyen jellegű tapasztalataim, és, mint a kht. egyik előterjesztője szerénytelenség nélkül talán azt mondhatom, hogy ötünk közül a legtöbb szakmai ismeret ebben a kérdésben per pillanat most nálam, természetesen ismerve a felügyelő bizottság többi tagját. Ez pótolható rövid időn belül, de hát Ők is eljutnak erre az ismertségi szintre, mint én vagyok. Ez nem érdem, ez csak egy időponti kérdés azt gondolom. Azzal álltunk fel, hogy újabb javaslatokkal üljünk le reggel 8.30 órakor. A leülés meg is történt, újabb javaslatok megtörténtek az én személyemre szólna az akadály. Én Bicsák képviselőt javasoltam elnöknek, Ő a másik olyan ember ötünk közül, akinek vannak gazdasági tapasztalatai, saját tulajdonú cégei vannak, tehát ismeri és tudja, mik azok a feladatok, amiket el kell végezni egy felügyelő bizottságnak. Ezt a javaslatot megtettük, erre a másik oldali képviselőknek, vagy felügyelő bizottsági tagoknak lett volna idejük reagálni, mindeddig nem tették meg. Ezért nagy tisztelettel bejelentem, hogy mi nem kívánunk részt venni ebben a felügyelő bizottságban Bicsák képviselő úrral. Nagyon szépen köszönjük a megtiszteltetést. Úgy gondoljuk, hogy az a szakmaiság, amit mi képviseltünk volna ebben a felügyelő bizottságban, tehát szükséges lehetne egy ilyen közhasznú társaságnak, mondom aminek azért mégiscsak a városüzemeltetés szélesebb rétegét átfogó tevékenységet kellene kifejteni, és hát bizony ezt szigorúan a felügyelő bizottságnak pedig a törvényes rendet, a törvényes működést kellene ellenőriznie, és ha egy jogász és egy gazdasági életben jártas, hosszú ideje jártas vállalkozónak a tapasztalataira nincsen szükség, akkor mi ezt tudomásul vesszük, semmi probléma. Én azt gondolom, hogy nagyon tisztes szakmai szükség van az állatorvos úr, a pedagógus és a közlekedési mérnök szakmai ismereteire e felügyelő bizottság működése kapcsán tiszteletben is tartjuk mi ezt, és éppen ezért kérjük, hogy módosítsa a közgyűlés a 3-tól 5 főig ezt a listát. Én azt hiszem, és nagyon megdöbbentett egyébként, de ezt meg kell, hogy osszam Önökkel, ami aztán végül is, az elhatározásomba engem is és a Miklós barátomat is megerősített, az pedig az a nyilatkozat, amit Dr. Boa László a FIDESZ alelnöke, mint felügyelő bizottsági tag tett, és azt mondta az első felügyelő bizottsági ülésen, hogy az ilyen jellegű társaságoknál, tehát ami önkormányzati tulajdonú társaság, kétféle megbízhatósági követelmény van, amelyet teljesítenie kell az ügyvezetőnek. Ez az egyik a szakmai megbízhatóság, amivel teljes mértékben egyetértek, a másik az etikai és politikai megbízhatóság, amivel is értek egyet. Mert az etikaival még csak-csak, dehogy politikai megbízhatóságot követelni ilyen esetben ügyvezető, vezető, tisztségviselővel szemben, hát egy kicsit aggályosnak tartom. Én mi mindig, én magam is azon küzdöttem, hogy az önkormányzati tulajdonú cégeknél, az önkormányzati intézményeknél a vezető választásnál lehetőség szerint ne történhessen ilyen, hogy politikai megfelelőséget, megbízhatóságot szabjunk a vezetőkkel szemben. Már csak azért is megalapozta a döntésemet ez a kijelentés, mert a kht-nek az ügyvezetője 2000. december 31-ig került kinevezésre azzal a tudattal, hogy jövőre pályáztatni kell ezt a dolgot, ezt a munkakör betöltését. Én nem szívesen lennék olyan testületnek a tagja, amelynek egyfajta véleményt kellene mondani politikai megbízhatóság szempontjából a majdan benyújtott pályázatokról és a majdan jelentkező pályázókról. Tehát úgy gondoljuk, hogy ilyen körben nem tudunk munkát vállalni, viszont a kht. működését korántsem szeretnénk ellehetetleníteni, hiszen ezzel ellehetetlenülne. De ha ezt a 3-tól 5 főig való meghatározást a T. Közgyűlés elfogadná, akkor a 3 képviselő vagy felügyelő bizottsági taggal működhetne, megválaszthatnák maguk közül az elnököt, és működhetne korrekten, tisztességesen a társaság. És én azt gondolom, hogy kellően megalapozott, pontos tájékoztatást fogunk mi kapni, és majd akkor ráérünk, mint a gazdasági bizottságon, mind a pénzügyi bizottságon és a többi érdekelt bizottságban azokat az információkat megkapni, amelyekre szükségünk lehet, mint a tulajdonos egyik képviselőjének. Elhangzott Boa László úr szájából az is indokul, azért nem tartaná szerencsésnek, ha én lennék, hiszen a korrektséghez hozzátartozik az FB elnöke, mert gazdasági bizottság elnöke vagyok. Akceptáltam én ezt a kitételt, ezért javasoltam Bicsák társamat. De hát Őt 9.00 órától eltelt egy pár óra, mindeddig nem kaptunk tájékoztatást, hogy ezt elfogadja-e vagy nem a másik fél. Ebben az ügyben meg sürgősen dönteni kell, mert a 30 nap azért mégiscsak július 1-jétől ketyeg, törvénykezési szünet áll majd be a bíróságokon, ügyvéd úrnak el kell készíteni az alapító okiratot elfogadó nyilatkozatokat a szükséges mellékletekkel, be kell nyújtani a cégbíróságon. És nem szeretnénk véletlenül sem olyan helyzetbe hozni a társaságot, hogy ez a további működését megnehezítené. Örömmel kell viszont arról beszámolnom, hogy a másik társaságban, ahol felügyelő bizottsági tag vagyok, korántsem ilyen a helyzet, nagyon nagy örömmel dolgozunk együtt mint az 5-en, akik ott bent vagyunk. Függetlenül attól, hogy politikailag megbízunk egymásban vagy nem. Mert azt gondoljuk mindannyian, hogy ez nem odatartozó a kérdés. Tüttő István: Egyetlen felvetésem van. Ilyet nem lehet meghatározni, hogy 3-tól 5-ig. Dr. Fodor Csaba: De meglehet. Tüttő István: De eleve meg kell határozni végül is, hogy hány. Akkor mi a határozatképesség feltétele? Dr. Fodor Csaba: 3 fő. Tüttő István: Alsó küszöb. Jó, akkor így belefér, mert ez volt az aggályom, hogy akkor mi lesz a határozatképesség alapkritériuma. Birkner Zoltán: Furcsa ügy került ismételten elénk, és kicsit furcsálom azt, hogy ezt most ilyen részletességgel Fodor úr elénk tárta. Ugyanis az egyik megszólított úr nincs a körünkben, így nem tartom igazából szerencsésnek, hogyha Fodor úr többször is hivatkozik rá. Mert nem biztos, hogy egészen úgy hangzott el, ahogy Fodor úr állítja egyrészt. Másrészt pedig talán érdemes lett volna Őt is meghallgatni. Én nagyon szépen kérem Fodor urat és Bicsák urat, hogy gondolja ezt még egyszer. Hiszen azért, mert egy körben nem sikerült megegyezni valamiről, és eltelt közben valóban 1-2 óra, hogy ismételten leültek volna tárgyalni, korántsem biztos, hogy csak azért nem ment ez, mert esetleg a másik fél nem jelent itt meg, hogy gondolja meg ezt a kilépést, hiszen nem biztos, hogy egy frissen megalakult kht. felügyelő bizottságának mindjárt egy kis botránnyal kellene elkezdeni a működését. Azt meg különösen nem értem, hogy miért hallatszik ki ebből egy fajta sértettség. Mert Fodor úr maga is azt vallja és mondja, hogy az a fajta rutintalanság, ami lehet, hogy hiányzik Gyalókai úr személye mögül, - bár ezt azért kétlem, mert Ő is a gazdasági életben dolgozik mellékesen mint Bicsák úr - Ő is látott már egyébként gazdasági társaságot mint Bicsák úr. Tehát nem értem a személyek közötti különbségtételt. Én arra kérem uraim, fogadják el Gyalókai úr személyét, aki képes lesz erre a feladatra, és maradjanak, és kérem Fodor urat, hogy a jogi tudásával segítse ennek a felügyelő bizottságnak a munkáját.. Tehát ebből most ne csináljunk politikai ügyet, hanem nézzük a feladat azon részét, hogy Gyalókai úr képes ennek a feladatnak az ellátására, és akkor legyenek szívesek újra átgondolni ezt a feladatot, és ne nekünk kelljen most erről dönteni. Kelemen Z. Pál: Nem politikai ügy. Fodor Csaba szavahihetőségét kérdőjelezi meg, meg a döntési jogosságát. Politikai gyakorlat, amikor valaki kimondta, hogy politikai erkölcsi, szakmai felelősség kell valamilyen tisztséghez, éppúgy mint a Kádár-korszakban. Ha ez az ideológia, akkor el tudjuk viselni, illetve elviselni nem tudjuk, csak együttműködni nem tudunk vele. Kérem, gondolják meg döntésüket, és kompromisszumos ajánlatukat várjuk. Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm, hogy lehetőséget kaptam. Előttem ecsetelte Fodor képviselőtársam, én is úgy döntöttem, valóban először is nem a sértődöttség vagy az egyéb beszél belőlem, hogy a felügyelő tagságban. Csak az, személy szerint kicsit érzékeny érintett, hogy a 3 másik felügyeleti társam nem jelezte reggel 9.00 órától, hogy valóban na még most egy órával ezelőtt valóban Antalics képviselőtársam szólt, hogy mi van vagy egyéb, de semmi konkrétum nem történt, és én úgy érzem, hogy személyem irányában is hogy a fordított javaslat Fodor képviselőtársam megtette személyemre semmi korrekt jelzés. Egyszerűen hárman Ők kikötötték, hogy a Gyalókai úr nekem sincs ellene semmi, sőt korrektül és tisztelettel ígérem becsülettel, hogy a munkájukat, mint képviselő, továbbra is segítem, de ezek után nincs bizalmam, vagy illetve bizalom Ő irántuk. És Ők ugyanígy az én személyem iránt, hogy együtt tudnánk dolgozni. A másik az, hogy itt a frakció képviselő úr én úgy tudom, és ezt becsülettel, mint az 5-en, akik ott voltunk a Boa úr ezeket a dolgokat elmondta, itt képviselőtársaidat megkérdezheted Zoli. Itt Fodor Csabának nem kell kétségbe vonni az őszinteségét, ez így történt, és ugyan meg lehet kérdezni itt van a kht. ügyvezetője is, hogy ez a politikai kérdés elhangzott vagy nem hangzott. Én szeretem a tisztességet, maradjunk ennyiben. Még egyszer a bizalmat, a T. Közgyűléstől köszönöm, visszavonom a felügyeleti tagságomat. Antalics Dezső: Jegyzőnőtől szeretném megkérdezni, hogy Fodor Csaba képviselőtársunk elmondta, hogy az első alakuló ülésünkön az első napirendi pontként szavazás volt az elnök kérdésében. Itt abban állapodtunk meg, hogy a két jelölt nevezetesen Gyalókai úr és Fodor Csaba úr nem szavaz, és 3-an szavaztunk. A szavazás aránya 2:1 volt, és ekkor Fodor úr illetőleg azt hiszem, talán úgy emlékszem, hogy Fodor úr azt mondta, hogy érvénytelen a szavazás, mert nem volt minősített többség a szavazásról. Kérdezem, hogy valójában mi a jogi helyzet egy ilyen szavazás alkalmával, ugyanis az alapító okirat semmiféle kikötést a minősített többséget illetően nem tesz. Dr. Fodor Csaba: Egy pillanat hadd válaszoljak, mert már itt röpköd a nevem, és összefüggéstelenül beszélnek, meg emlékeznek az urak a Birkner frakcióvezető úr nem szeretem, hogyha azért olyant sejtet, hogy nem az igazat mondtam, és ezért én ragaszkodom, hogy az ügyvezető mondja el, hogy elhangzott-e politikai megbízhatóság vagy nem. Az Antalics úr, a Gyalókai úr ott volt, és ha Ők emlékeznek és nem szelektíven, akkor erre emlékezniük kell, és be kell vallaniuk én azt gondolom. Egyébként Antalics úrban nem nagyon bízom, mert az elég szelektíven emlékezik, mert én nem mondtam, hogy így szavaztak, úgy szavaztak, hanem az ügyvezető úr vetette fel ezt a kérdést, és nem én. Tehát azért én azt kérem, hogyha neveket említünk, akkor csak akkor, ha biztosan, pontosan emlékezünk, hogy az úr mit állított, mit tett, vagy mit nem tett. Én ezt tettem, engem igazolni fognak az urak, hogy ez így van, de én ebből nem kívánok ebből vitát, értsétek már meg. Tehát én nem vitát akarok, én azt szeretném, hogy működjön a cég. De én megmondtam, hogy nem fogok tudni együttműködni ezek után, ha még arra sem méltatják a felügyelő bizottság társait az urak, hogy eltelt nem tudom hány óra már 17.00 óra van, és 9.00 órától arra sem méltatnak bennünket, hogy idejönnek, és azt mondják, hogy gyerekek a Miklóst sem tudjuk elfogadni, hanem továbbra is a mi új javaslatunk a régi. Semmi gond. De még erre sem méltattak bennünket, mert az Ő számukra nem fontos, hogy mi mit gondolunk. Hátha ez a hozzáállás egy felügyelő bizottságban, hogy a 3-nak fontosnak, hogy a másik 2 mit mond, akkor ebben a felügyelő bizottságban kérem nem szabad dolgozni, ennek a felügyelő bizottságnak nagyon súlyos kérdésekről kell majd véleményt mondani, nagyon fontos kérdésekben kell egymást meghallgatni, vagy meggyőzni, vagy ha nem sikerül, akkor nem marad más, mint leszavazni. Tehát az együttműködésről szól a történet uraim, nem az erőről. Cserti Tibor: Én nem akarom, egyrészről nem vagyok nyugodt ilyen ebédelés után és bőséges ebéd után sem vagyunk beszélő viszonyban egymással. Én a politikai felhangoktól tartózkodni, nem tartozik rám, ez az Önök belügye uraim. Praktikus javaslat az, amit egyébként más megfontolásból ugyanezt terjesztette elő a Fodor úr is, az alapító okiratot mindenféleképpen megszavaztuk az elmúlt alkalommal. Szavazás volt ugye a beltartalmat illetően, és abban bizony 5 a bizottsági tagok száma. Ez a módosítási javaslat lehetővé tenne működést. Tekintettel arra, hogy 30 napon belül ugye be kell nyújtani, és megalakultnak kell tekinteni ezt a kht-t. Én javaslom most, csak arról szavazzunk, hogy a 3-5 fővel az alapító okirat módosításra kerül. Ez már az Önök belügye és ez szívügye még egyszer mondom a közgyűlésnek a múltkori javaslat alapján, hogy lemondanak vagy nem mondanak, dehogy működőképessé kell tenni ezt a kht-t, az biztos. Csak erre vonatkozóan a javaslatom ebből a szempontból ügyrendi polgármester úr, ezt a módosítási javaslatot szíveskedjen megszavaztatni. Tüttő István: Ezt fogjuk felvetni. Röst János: Szeretném a képviselőtársamat emlékeztetni arra a közgyűlésünkre, amikor ezt tárgyaltuk. Én hasonló kérdéseket vetettem fel, hogy nem szerencsés, ha egy felügyelő bizottság politikusokat, vagy politikához közel álló személyeket delegálnak, és azt követően pártalapon működtetik, ugyanúgy mind a bizottságokat. Úgy gondolom, hogy Nagykanizsa városban nagyon sok civil szakember van, én elvárnám a képviselő-testülettől, hogy mellőzze a képviselőtársainkat, mellőzzük az ilyen felügyelő bizottságba való bedelegálástól, mellőzzük azokat a személyeket is, akik kötődnek politikai pártokhoz. Nem arra gondolok, hogy egyéb személy ebben nem vehet részt, de azt, hogy 5 főből 5 ember legyen és azt követően ilyen politikai villongás előforduljon, az MSZP és a FIDESZ között abszolút nem szerencsés. Ez nem tesz jót sem a városnak, sem a kht-nak, sem az ügynek. És egyébként napirend előtt én hasonló dolgokról beszéltem és szeretném, ha ezt megfogadnák. Kelemen Z. Pál: Javaslom a vita lezárását, mert ez a vita már nem arról szól, amiről a beterjesztés szól, olyan felhangjai vannak, amelyek nem kívánatosak. Kérem, hogy a Fodor Csaba képviselő indítványát szíveskedjen megszavaztatni a közgyűléssel. Tüttő István: Tehát magyarul a vita lezárását kérte. Szavazunk erről, hogy támogatjuk-e vagy sem. Mire nem válaszoltam? Az érvényes biztos. Tessék? Akkor újra szavazunk. Jegyzőnő elmondja, erre vonatkozó véleményét, és akkor utána szavazunk. Dr. Tuboly Marianna: Pontosan olvasom a törvényt, egyébként elég hozzá, de azért felolvasom. „A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt, szükség esetén elnökhelyettest, vagy elnökhelyetteseket választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tagja jelen van. határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.” Tüttő István: Itt azt a szabályt is meg kell fontolni, hogy aki jelen van, de Ő nem szavazhat, Őt bele kell számolni. (Dr. Fodor Csaba mikrofon nélkül szól, amit nem lehet érteni!!!) Törőcsik Pál: Ők saját maguk így határoztak. Tüttő István: Ezt külön megvizsgáljuk, de nem biztos, hogy ez most nem (Többen beleszólnak mikrofon nélkül, amit nem lehet érteni!!!) Tüttő István: Kérem, szavazzunk most arról az ügyrendi javaslatról, amit Kelemen Z. Pál úr javasolt, hogy a vitát most itt hagyjuk abba, és szavazzunk. Utána a felvetésről, hogy 3-5 főben határozzuk meg, és azt követően majd eldől, hogy hogy alakul ez a felügyelő bizottság, hiszen 3 taggal már működhet. Később pedig megnövelheti a számát még 2-vel. Először Kelemen Z. Pál úr javaslatáról szavazunk. A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazattal nem fogadja el a javaslatot. Törőcsik Pál: Szeretnénk akkor tényszerűek lenni. Foglaljuk össze, mi történt. Megválasztottuk az 5 tagú felügyelő bizottságot. Az Ő feladatuk, hogy Ők maguk közül elnököt válasszanak. Azt, hogy ez a választás sikerrel járt vagy nem erre kértünk most egy állásfoglalást az elhangzott tények tekintetében. Most jelen pillanatban még mindig nem tudjuk, hogy az a szavazás érvényes volt vagy nem, van-e elnök vagy nincs. Ez a helyzet pillanatnyilag. Tehát az más kérdés, hogy ezt a felügyelő bizottság tagjai közül ki hogyan vélelmezi, hogy érvényes volt-e a szavazás vagy nem. Jelen esetben meg kell állapítanunk, hogy az a szavazás a 2 jelölt tartózkodása ellenére érvényes volt vagy nem. Hát most ezt kell eldönteni. (Többen beleszólnak mikrofon nélkül, amit nem lehet érteni!!!) Törőcsik Pál: Jó, akkor most mondom tovább. Én azt nem tartom szerencsésnek, ha most minden egyes ilyen esetben ha valakit nem választanak meg elnöknek, akkor az megsértődik, aztán lemond. Akkor most ugyanúgy megsértődhet a másik, azt mondja akkor, én nem vállalom és akkor addig jelölgetünk majd bizottsági tagokat, amíg 5 olyan embert nem találunk, aki nem sértődik meg. Most én nem tudom ezt másképp értelmezni. Egyébként egyetértek azzal az indítvánnyal, hogy szavazzunk arról, hogy 3 vagy 5 tagú, és akkor kezdődik előröl. Én egyet tudok érteni ezzel. Tóth László: Kérem, hogy a napirendhez tartozó témát tárgyaljuk a napirendi pont pedig a 190/1998. számú rendelet módosítása, ami a felügyelő bizottság létszámának a megállapítására vonatkozik. Semmi nem tartozik ide ki, hogyan, mikor hányszor, micsoda, csak arról van szó az előterjesztésben, hogy vagy 3 fő, vagy 5 fő, vagy 3 és 5 fő, erről kell dönteni. Nem értem, miért nyitottunk vitát abban a tekintetben, hogy szabályos volt-e a felügyelő bizottság elnökének a megválasztása vagy nem. Ugyanis a két felügyelő bizottsági tag lemondott tisztelt hölgyeim és uraim. Dr. Fodor Csaba: Nem azzal szeretnék élni, hanem másikkal, mert azért ez meg kell válaszolni. Egyébként egyetértek azzal, hogy zárjuk le a vitát, mert nagyon elcsúsztunk más irányban. Nem sértődésről van itt szó tisztelt alpolgármester úr. Itt az együttműködési képtelenségről van szó, és arról van szó, hogy mi nem vagyunk hajlandóak olyan gazdasági társaságot felügyelő gazdasági szempontból felügyelő bizottság tagjai lenni, amely a politikai szempontból kíván becsempészni a gazdaságba. Ennyi, a többi tárgytalan. Valóban a 3-5 főről kell szavazni, nem másról. Tüttő István: A vitát lezárom. Tarnóczky Attila: Én ennek a vitának a nem kívánatos felhangjairól szeretnék néhány mondatot ejteni, amit Kelemen képviselő jelzett. Bár úgy, hogy itt elhatalmasodott a vita és később kezdődött ez a része. Hát az elején kezdődött eléggé. Nekem az a benyomásom, hogy először Bicsák képviselő jelölte Fodor képviselő urat elnöknek, hárman nem választották meg. Utána fordítva Fodor képviselő jelölte Bicsák képviselő urat, úgy tűnik, hogy hárman ha nem is mondtak nemet, de nem mondtak igent. Dr. Fodor Csaba: Nem mondtak semmit. Tarnóczky Attila: Ezek után Önök ketten, akik elnökjelöltek voltak, levonják a következtetést, hogy itt politikai játék folyik, nincs szükség a szakértelmükre, mert egyik sem lett elnök, és lemondanak. Ezt persze megtehetik, de ilyen alkalommal Gyalókai úr is bejelenthetné, hogy meg van sértve, mert nincs szükség a szakértelmére, nem lett megszavazva. Szerintem két lehetőség van. Tudomásul véve a lemondást, vagy háromtagú bizottságot hozunk létre, vagy hagyjuk az 5-öt, aztán feltöltjük olyanokkal, akik hajlandóak szerepet vállalni ebben az ügyben. Tüttő István: Csak ez az esélyünk. Dr. Fodor Csaba: Az alpolgármester úr azzal kezdte, hogy tényszerű akar lenni, aztán mégsem az lett. Tarnóczky Attila: Nem ezzel kezdtem. Dr. Fodor Csaba: Mindegy, de mondta. Az sem volt igaz, teljesen mindegy eben guba. Tök mindegy. Nem akadok én itt fenn. Igen mert, most arra hegyezik ki a dolgot, hogy sértés. Nem a sértődésről van szó. Arról van szó, hogy semmit nem mondtak az urak. És azzal álltunk fel korábban, hogy új javaslattal jövünk, a mi új javaslatunk megszületett, az Övüké nem. Az Övüké új javaslata a régi volt, de nem probléma ez az ügy. Én azt gondolom, hogy nyugodtan dolgozzanak, csinálják, tegyék a dolgukat, mi lemondtunk, és ezt vegyék tudomásul, és nem kell itt továbblihegni ezt a kérdést. Azért tettük mi ezt a módosító javaslatot közösen, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, ha van még két FIDESZ-es, aki be kíván jönni a felügyelő bizottságba, tehesse meg, ezért nemcsak 3 főt javasoltunk, hanem 5-öt. Tehát ebben a kérdésben nem lehet probléma. Tegyék ezt. Kelemen Z. Pál: Summázva a dolgot, és anélkül, hogy kiélezném. Ha valaki abban a csapatban, amelyikben én játszom, valaha olyan nyilatkozatot tett volna, hogy valami felügyelő bizottságban politikai megfelelőségnek is kell lenni, már nem játszanánk egy csapatban. Kérem, gondolkozzanak el a túloldalon róla, az ilyen kijelentésekről. Tüttő István: A vitát lezárom. A következőkben kell dönteni. A határozati javaslat úgy szól 3 és 5 fő. Tehát nem vagy, hanem 3-5 főre módosuljon az a korábbi 5 fős. Gyakorlatilag a működés feltételei megmaradnak akár 3 fővel, akár 5 fővel, vagy akár 4-gyel is. Tehát mindenképpen a lehetőség adva van, kérem erről szavazzunk. És arra meg nem kényszeríthetünk senkit, hogy a funkciót vállalja, hát lemondott, kész. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Tuboly Marianna: Az SZMSZ 62. szakasz (2) bekezdése rendelkezik a minősített többséghez szükséges döntésekről. E körben szerepel egy olyan passzus, hogy intézménygazdálkodó szervezet alapításához. Tüttő István: És ide kell a minősített többség. És ugye korábban úgy foglaltunk állást, hogy minden olyan döntés, amely eszerint történik összességében a részkérdésekben is ugyanezt a logikát alkalmazzuk. Múltkor is az volt a vád, hogy itt brinstormingolung és bedobjuk a neveket, kérem akkor két főre. Én azt hiszem, hogy pár perc szünetre lenne szükség, én 5 percet javaslok. (S z ü n e t) Tüttő István: Döntenünk kell, hogy működőképessé válljon az a felügyelő bizottság, amely továbbra is 5 tagú és jelenleg 3 tagja van. A tagok kiválasztása, illetve delegálása a közgyűlés feladata. Kérdezem van-e javaslat 2 személyre, illetve 1-re, tehát kérdezem. Birkner Zoltán: Képviselőcsoportunk tartja 3 jelöltünket Antalics Dezső urat, Gyalókai urat, és dr. Boa László urat, és nagyon nagy tisztelettel várjuk a közgyűlés többi frakciójától, hogy jelöljön neveket. Mi úgy gondoljuk, hogy megtettük a feladatunkat. Kérem az MSZP frakcióvezetőjét, hogy segítsen ebben, és támogatni fogjuk az Önök jelöltjeit. Tüttő István: Meg kell fontolni, amit Röst úr is javasolt, tehát nem szükséges csak képviselőkből ennek a bizottságnak a tagjait megválasztani. Megszólíttatott Kelemen Z. Pál úr. Kelemen Z. Pál: Minden kompromisszumra mindig hajlamosak voltunk. Adott esetben nem látok a kompromisszumban kettőnek kell engedni. Nem látok a másik oldalról semmiféle hajlandóságot erre, ráadásul az az erősebb oldal, s csak az engedhet, aki erős. Ebből következik, hogy addig, amíg ez a politikai megfelelőség nem tisztázódik, nem kívánunk jelölni, nem mi hoztuk szóba, mi nem akartunk politizálni, meg nem is érdekelt kinek mi a pártállása egy felügyelő bizottságban. Amíg ez a dolog nem tisztázódik, addig mi nem kívánunk jelölni. Tüttő István: Tehát nincs jelöltje. Megkérdezem Röst urat, van-e jelöltjük. Röst János: Nem kívánunk jelölni, elmondtam a véleményemet korábban. Úgy gondolom, nem változott meg a véleményem, nem szerencsés, hogy politikusok bent vannak, nem szerencsés a párthoz közel állók alkotják kizárólagosan a felügyelő bizottságnak a létszámot. Azt el tudtam volna fogadni, hogy 1 vagy 2 fő a testületből vagy ebből a körből bekerül, de a döntő többségnek meggyőződésem civilnek és szakembernek kell lenni. Itt működtetni kell egy társaságot, nem pedig arról van szó, hogy el kell foglalni bizonyos posztokat. Tüttő István: Azért vártam 2 olyan személyre javaslatot, akik ennek a feltételnek felelnek meg. Marton István: Úgy gondolom, hogy ezt a napirendet kudarcként megélve lezárhatjuk, sőt nem tehetünk mást, mint azt, hogy lezárjuk, mert én a múltkori alkalommal a zárt ülésen ha jól emlékszem mintegy 20 percig beszéltem arról részletesen kifejtve, hogy miért elhamarkodott lépés ennek a kht-nek ilyen ripsz ropszra történő megalapítása. Mert ha csak azt az egy apró momentumot említem, hogy aki a felügyelő bizottságba bekerül, az kemény anyagi felelősséggel tartozik, és ezt mondjuk egy képviselőtől tán még el is lehet várni, de most 17.30 környékén keresni két civil embert aki ebbe hajlandó beleugrani két kiugrott helyett, ez több mint komolytalan az én szememben. Tehát az a javaslatom, hogy sürgősen lapozzunk, mármint a napirendekben eggyel tovább. Tüttő István: Kérem, mivel nincs jelölt, ezért nincs mire szavazni. Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy ezt a napirendi pontot nem mi kezdeményeztük. Ez a napirendi pont úgy lett behozva, ahogy be lett hozva. Tehát arra kérem az urakat, hogy még egyszer gondoljuk át, mert mi is a működőképesség mellett vagyunk, nekünk van 3 jelöltünk. Nagyon szépen kérem Önöket Uraim, ha két ember kiszállt, akkor keressünk helyettük más neveket, ne politikai felhangokról beszéljünk, hanem próbáljuk megoldani ezt a dolgot. Változatlanul 3 jelöltünk van, a múltkor Őket Önök elfogadták, nem értem Kelemen úrnak mi a kifogása ellenük. Tüttő István: Jelöltről itt nem kell beszélni, Ők nem mondtak le, tehát Őket már megválasztottuk. Tóth László: Azt hiszem, igazi patthelyzet alakult ki. Erre csak a következő áthidaló javaslatot tudom előterjeszteni, ami szó szerint megegyezik Fodor képviselőtársam javaslatával. Próbáljuk meg úgy módosítani az alapító okiratot, hogy 3-től 5 főig, és akkor a cégbíróság is elfogadja. És ha találunk esetleg 2 olyan főt, aki megfelel minden olyan kritériumnak, akkor föl lehet tölteni. Tüttő István: Hát ezt tettem fel Önöknek kérdésként, és 12 szavazattal nem támogatták. Dr. Fodor Csaba: Tehát akkor én azt szeretném, hogyha most már Tóth László határozati javaslatát kezelnénk, és hogy feloldjuk azt a kérdést, akkor vállaljunk egy olyan kötelezettséget, amiben mondjuk vállalja a közgyűlés, hogy szeptember 15-ig addig lesz még talán a nyár végén és ősz elején két közgyűlés, egyeztessenek a frakcióvezetők személyekről, és amikor egyeztetett vélemény van, akkor töltsük fel plusz két fővel ezt a felügyelő bizottságot legkésőbb szeptember 15-ig. Tehát ez lenne egy 2. határozati javaslat, és akkor át van hidalva az ügy, folyhat az ügy tisztességesen. Kelemen Z. Pál: Bármikor készen állok egyeztetésre polgármester úr. Tarnóczky Attila: Nem tudom, miről kell egyeztetni. Jelölnek két embert, szívesen megszavazzuk, de erről nem kell egyeztetni. Nem értem miről fogunk majd egyeztetni hónapokon keresztül. Tüttő István: Nincs esély most arra, hogy jelöljenek, éppen ezért, az egyeztetés szó helyett használhatjuk azt is, hogy próbáljanak közösen 2 személyre javaslatot tenni, és a közgyűlés eldönti szeptember 15-ig erről kérném szavazni. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Hölgyeim és uraim felteszem szavazásra, de akkor ne kifogásolják, hogy már egyszer szavaztunk róla, annak a ténynek a tudatában döntsenek, hogy ha most a 3-től 5 fős felügyelő bizottságot nem így fogadjuk el, hanem maradunk az 5-nél, akkor az az exlex állapot marad fenn, hogy amíg nem töltjük fel, addig nem lehet a cégbírósághoz fordulni. A 3-5 pedig már most lehet, és lehetőség van a további feltöltésre. Kérem, erről szavazzunk ismét. Tehát 3-től 5-ig. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 223/1999.(VII. 9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 192/1999.(VI.22.) számú határozatával létrehozott VIA Kanizsa Városüzemeltető Közhasznú Társaság alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: „A Kht. felügyelő bizottságának létszámát 3-5 főben határozza meg”. 2. felkéri a polgármestert, hogy Bicsák Miklós és Dr. Fodor Csaba képviselők Felügyelő Bizottsági tagok helyére lemondásuk miatt két tag személyére 1999. szeptember 15-ig tegyen javaslatot. Határidő: 1999. szeptember 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Akkor a Horvát Kisebbségi Önkormányzattól Vargovics Józsefné az önkormányzat elnöke tisztelettel kéri Önöket, hogy dolga van, ha döntenénk a kérdésben, akkor megköszönné. Én azt hiszem, hogy megtehetjük ezt, de azért megszavaztatnám, hogy hozzuk előre az Ő napirendjét. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 26.) Javaslat a Horvát Kisebbségi Önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Vargovics Józsefné Horvát Kisebbségi Önkorm. elnöke Tüttő István: Én átadnám udvariasságból Vargovicsnénak a szót. Én azt hiszem, hogy túl sokat nem kell ez üggyel foglalkoznunk, hiszen együttműködésünk egyre mélyül, horvát konzulátus működik ma Nagykanizsán. Vargovics József: Mindenekelőtt a Nagykanizsai Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviselői nevében tisztelettel köszöntök mindenkit és a város önkormányzatának külön köszönet az eddigi anyagi és egyéb támogatásért. Bízom benne, hogy programjainkkal gazdagítjuk, illetve még jobban színesítjük a város kulturális életét. Kérem képviselőinket, hogy rendezvényeinket, ha idejük engedi minél többen tiszteljék meg jelenlétükkel. Röviden ennyit. Tüttő István: Van-e észrevétel, kérdés? Nincsen. A vitát lezárom, és reménykedem azzal, hogy az aláírásra felhatalmaznak engem a megállapodással kapcsolatban. Kérem szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 224/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Horvát Kisebbségi Önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodást elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés nevében az együttműködési megállapodást írja alá és biztosítsa a benne foglaltak végrehajtását. Határidő: 1999. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester Ügyrendi és Jogi Bizottság jelentése a 192/1999.(VI.22.) számú határozat vizsgálatáról Tüttő István: Tóth úr azt kérte, hogy adjak szót neki, ugyanis felkértük az Ügyrendi és Jogi Bizottság vizsgálja meg a korábban vitatott a magnófelvétel és a valóban jegyzőkönyvben foglaltak, mennyire vannak összhangban, illetve van-e eltérés közötte. Tóth urat kérem, hogy erről tájékoztasson minket. Tóth László: Nem húzom a szót. A magnószalag meghallgatása után, valamint a jegyzőkönyvek egybevetése után megállapítottuk egyhangúlag, hogy szó szerint íródott le a kazetta tartalma. Tehát nem volt semmilyen gyanús momentum. Tüttő István: Akkor Tarnóczky úr javaslatával fogunk élni, a végén összeül majd egy rendkívüli közgyűlés, amennyiben úgy látják, minimum 8-an és akkor korrigálhatjuk ezt a hibát. 27.) Javaslat az Ablak Zalára Közalapítvány támogatási kérelmére (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, mi döntöttünk abban a kérdésben, hogy az Ablak Zalára Közalapítványt támogatjuk, és működését segítjük a Zala Rádiót. Ennek a kérdésnek azt hiszem, nem kell külön ecsetelni a fontosságát, hiszen egy fehér folt kerül feloldásra, és egy olyan rádió működik, amely elismerésre méltóan a szakma elismerését is kiváltotta. Most pedig egy kritikus helyzet állt elő, ugyanis telefonon felhívott engem, sőt írásban is megkeresett a Magyar Rádió egyik képviselője, aki ebben az ügyben, hát mindenképpen a mi válaszunkat várja, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város szíveskedjen támogatni a Zala Rádió működését a Zala Megyei Közgyűlés támogatásának mértékéig. Ismereteim szerint a Zala Megyei Közgyűlés ez ideig 5,3 millió forintot hagyott jóvá a Zala Rádió támogatására. De az ígéretük pedig 8 millió forintról szól. Természetesen ez még egy következő döntést igényel, de várhatóan ez fog bekövetkezni. Kérem ezzel kapcsolatosan a véleményüket. Az anyag Önök előtt van, és azt is, hogy milyen formában lehetne ezt kezelni. Van-e észrevétel? A hitelkeret megemeléséről most mondanám, hogy ennél sem állja a helyét, mást kell odatenni. Marton István: Épp az lett volna az első kérdésem, meg tudná-e nekem valaki mondani, hogyha határozati javaslatban szereplő összeggel megemelnénk a hitelkeretünket, akkor az ebben a pillanatban hová nőne? Azért kérdezem, hogy a csillagos égnek melyik pontján landolná már ez a hitelkeret? Tüttő István: Nem, azt elvetjük. Marton István: Akkor már mindjárt mondom a következő tervezett forrást az iparűzési adó növekménye ugye, amire már megint 30-40 tételt rálőcsölt ez a tisztelt testület. Szerintem valahol már olyan 1 milliárd forint környékén kellene, hogy járjon, hogy ezt ki tudjuk elégíteni, ami nekem azt kell, hogy mondjam, hogy népiesen fejezzem ki magamat, hogy mese gyermekeimnek. Tüttő István: Hát azért ott még nem tart. Marton István: A másik. Alig 4 hónapja fogadta el ez a T. testület a költségvetést, amelyben ezt a 2 és háromnegyed milliárdos támogatást jóváhagyta. Azért ekkora összeget fogadott el, mert úriember módjára járt el, hisz a Zala Rádió műsorainak adatait elemezve, mi a költségvetésnek, ha jól emlékszem olyan 15%-a erejéig lennénk jó. Márpedig ez az összeg az akkori számok alapján lényegesen több. Most az ember még azt is mondhatná, hogy végül is még a kedvezményünket természetben is viszonylag olcsón mérjük, tehát az sem biztos, hogy csak ennyi. Én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban az önkormányzat nincs olyan helyzetben, hogy akár 10 fillérrel is megemelje ezt a támogatást. Olyan jól hangzik, hogy a megye adott 8 milliót, hát ahhoz a döbbenetes mennyiségű műsorhoz, amit Ők kapnak a Zala Rádiónál, azt kell, hogy mondjam, hogy ez az összeg kevés. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy az a 8 millió 8 millió lesz. Ezt a cuclit ezzel a közgyűléssel már többször megetették, hogy más mondhat ekkorát hát akkor mi is vállaljunk erőnkön felül. Én úgy gondolom, hogy ez nem megy. Ha valami nagyon nagy gond lesz, akkor esetleg november utolsó dekádjában, mikor az első háromnegyed év költségvetési beszámolója, illetve tájékoztatója megy a közgyűlés elé, akkor esetleg erre vissza lehet térni. Bár nem szívesen használom ezt a kifejezést, de addig, hogy mi erre igent mondjunk én a magam részéről egyszerűen, elképzelhetetlennek tartom. Még akkor sem, hogyha a bizottsági támogatás nagyobb volt, mint amennyi az én szavaimból kiderülhetne. De az is ugye olyan volt hogy hát egyeztessenek, és akkor kerüljön vissza bizottságok elé. Hát én nem tudok róla, hogy a bizottságok elé ez újonnan visszakerült volna. Azt kell, hogy mondjam, hogy ennek újból el kell indulni, ha mi a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, csak minimálisan is betartjuk, akkor a bizottságok felé újból el kell indulni az úton, ami automatikusan azt jelenti, hogy szeptember előtt ebből eleve nem lehet semmi. Törőcsik Pál: Azt szeretném kérni Önöktől, hogy a Zala Rádiót támogassuk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy azt a munkát, amit eddig belefektettünk, akár pénzt is, akár munkát és azt a csapatot, aki ott összeállt és dolgozik, nem akármilyen lelkesedéssel és nem akármilyen eredménnyel, ezt egyébként nem csak a hallgatott, vagy a statisztikai adatok mutatják, hanem a díjak is, amikkel elismerték a munkájukat. Visszatérve Marton úr hasonlatára, ahhoz, hogy a gyermekeinknek is mesét mondjon valami, és mondjuk az a rádió, hogy ez ne némuljon el. A mi rádiónkba kanizsaiak dolgoznak, mindenképpen támogatnunk kellene. Nem beszélve arról, hogy a főiskolát, amit alapítani szándékozunk, annak van egy úgynevezett tömeg kommunikációs képzési gyakorlata is, ahol a hallgatók a rádiónál mindenképpen ilyen gyakorlaton is részt tudnának venni. Azt gondolom, hogy a források tekintetében legalább annyit, amennyit a megye jelenleg biztosított, tehát tételesen 5.250 eFt jelenleg. Legalább ennek a mértékéig mindenképpen támogatnunk kellene a rádió működését. Nem engedhetjük meg véleményem szerint magunknak, hogy teljesen lehetetlenné tegyük a működésüket. Kelemen Z. Pál: Képviselőcsoportunk megtárgyalta az előadott napirendi pontot. Egyértelműen döntöttünk. Egyhangú szavazással támogatni fogjuk az alapítvány kérelmét. Dr. Horváth György: A vélemény elhangzott itt, de feltétlen felmerül bennem a Kanizsa Újság, Városi TV, sport, kultúra, ne folytassam tovább. A támogatás mellett vagyok, de valahogy pontosan meg kellene határozni a mértékét annak, hogy ki, hogyan, miként lehet támogatni. Nem fog ettől elmenni. Ez a szerencsétlen iparűzési adó is. A világ legiparszűkebb országa Kanizsa. Biztos, hogy ennyi kanizsai adó sehol nem volt még, vagy amit számolunk. Hát, amit a sportra fel fogunk osztani meg a kultúrára. Az a sok százalék. Ezt én óvatosságból mondom. Nem az, hogy nem támogatom, de erre is kell gondolni, mert ez így szégyen. Ha idejön a Lukács Ibolya, és azt mondjuk, hogy egy fillér sincs. Tüttő István: De csak akkor nem, ha amögött szervezett bűnözés van. Tarnóczky Attila: Pontosítanám, legalábbis ha jól értettem Törőcsik alpolgármester úr javaslatát. Az előterjesztés szerint 2.741 eFt.ért számítjuk a rádió elhelyezésének költségét. Ha ezt összehasonlítjuk a Megyei Közgyűlés által adományozott 5.250 eFt-al, akkor a kettő között a különbség 2.509 eFt. Ezt javaslom, bár nem tudom miből. Minden közgyűlésen elhangzik, hogy ez az utolsó támogatás amit adunk, mert legközelebb nem adunk, és mindig adunk. Ekkora összeget szavazzunk meg. Nagyobbat magam részéről azért sem tartanék taktikusnak, mert ez az egyetlen eszköz arra, hogy a Megyei Közgyűlést újabb adományokra, arra 8 mFt elérésére sarkaljuk. Bicsák Miklós: Előttem felszólalók nagyon okosan és hasznosan nemes dolgokat mondtak el. Mi nem tehetjük meg ezt, nemcsak a sportért szólok. A kultúra, a rádió az egyéb, aki a városunkkal, mint korán kellő ember, ha bekapcsoljátok képviselőtársaim, biztos, hogy halljátok, hogy nagyon jó programja van ennek a rádiónak. Azért is, mert a városunk hall a megyéről, és amikor valaki nehéz helyzetbe kerül, mint egy vállalkozó igyekszik kimászni abból. Az ilyen alapítvány, vagy egyéb az, kire számíthat? Ránk, a városra az egyéb és kötelességünk nekünk, hogy az adottságunknak megfelelően tisztességgel támogassuk. Úgy gondolom, ha mi ezt tesszük, akkor egy nagyon okos és nemes célt szolgálunk. Gondolom, hogy a képviselőtársaimban is lehet, hogy csak némileg merül fel, hogy nem áll módunkban, mert a költségvetés nem engedi. Biztos, hogy ha egy kicsit megszorítjuk a nadrágszíjunkat a lehetőségekhez mérten, fogjuk támogatni és tudjuk is a Zala Rádiót. Kérem, hogy támogassa a tisztelt közgyűlés. Birkner Zoltán: Azt gondolom, és vissza szeretnék térni Tarnóczky Attila javaslatára. Nagyon ügyesen megfogalmazta azt, amit nagyon sokan gondolunk. Nem érdemes talán összehasonlítani a TV-vel és a Kanizsa Újsággal, hisz ezek a saját tulajdonú kft.-ink. Ezt azért ne felejtsük el. Ők Kanizsáról nyilatkoznak elsősorban. A Zala Rádió egy megyei hála istennek egy nagyon jól működő, egyre jobban működő társaság. Ráadásul van egy igérvényünk arra, hogy 2000 január 1-től nem lesz feladatunk a Zala Rádió, aminek nagyon örülünk. Előre is mondom és köszönjük ezt előre, hogy nem lesz anyagi felelősségünk mögötte. Nagyon ügyes gondolat az, amit Tarnóczky Attila megfogalmazott. Támogassuk mindig azzal a mértékkel a Zala Rádiót, amivel a megye támogatta. Hisz ezzel egyfajta újabb lökést adunk, ezzel további pénzek szivárogtatására. Azt gondolom, hogy a pillanatnyi költségevetési helyzetünkben a 2,5 mFt is elképesztően nagy adomány. Molnár László: Az a 5,2 mFt, az 6.250 eFt. A Megyei Önkormányzat eddig első félévére már jóváhagyott és átutalt 4,5 mFt-ot, és július 25-ig a harmadik negyedévre 1.250 eFt-ot szintén jóváhagyott. Tehát ez a 6,25 mFt ez a háromnegyed évre már jóváhagyott a Megyei Önkormányzat által elfogadott keret. Én azt gondolom, hogy az eddigi tapasztalatok alapján semmi ok nincs arra, hogy azt mondjuk, hogy az utolsó negyed évben a korábbi ígéretét a Megyei Önkormányzat nem fogja teljesíteni, és nem teszi ezt még hozzá, a még meglevő 1,75 mFt-hoz. Amennyiben Önök még is úgy döntenek, hogy arányosítják a Megyei Önkormányzat támogatásához felajánlott összeget, akkor jelen esetben ehhez képest tegyék meg. Kérem, hogy - ha szabad ilyet kérni - az egész évre kalkulált helyiség bérleti díjánál, illetve a rezsi díjnál is ezt az arányosítást vegyék figyelembe. Ma még nem lehet kalkulálni 12 havi bérleti díjjal és rezsi költséggel. Már pedig ebben az anyagban ez szerepel. A 15 %, amit Marton úr említett. Azt gondolom, hogy soha nem volt titok a Magyar Rádió mindig is azzal a szándékkal jött ide, hogy Nagykanizsa bekerülvén Miskolc, Győr, Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza körben regionális rádiót kell, hogy csináljon. Egy olyan regionális rádiót, ami Kaposvártól-Körmendig szól. Ez nyilvánvalóan koncentráltan Zala megyéről és Zala megyének szól, de Nagykanizsáról kisugározva. Amit a finanszírozással kapcsolatban Dr. Horváth György mondott ebben az anyagban is szerepel az, amit a tavasz folyamán egy megbeszélés formájában Papp Miklós úr elmondott, hogy január 1-től a Magyar Rádió ennek a szerkesztőségnek a működtetését átvállalná. Sokak előtt talán nem egészen tiszta, de a Magyar Rádió a működési költségeknek a 40 %-át állja és a fennmaradó 60 % …(a felvételt nem lehet érteni). Ez a rádió, bár regionális rádió ide Nagykanizsának készült, ide jött, és ez egy esély lett volna, vagy egy sansz lett volna, hogyha Zalaegerszeget ebbe a dologba bele lehet vonni, de hogy nem lehet belevenni az pontosan annak a jele, hogy tisztában vannak azzal, hogy ez a szerkesztőség ez a rádiós intézmény itt van Nagykanizsán, pontosan annak a jele, hogy tisztába vannak azzal, hogy ez a szerkesztőség, ha valahol hasznot termel hosszútávon akkor itt, ebben a városban. Tarnóczky Attila: Ezek szerint két fajta adat kering arról, hogy az első ütemben a Megyei Közgyűlés 3,5 mFt, vagy 4,5 mFt támogatást szavazott meg a Zala Rádiónak. Azt javaslom, hogy a határozati javaslat szóljon arról, hogy egyrészt támogatjuk a Zala Rádiót a 2.741.-eFt-os természetben nyújtott támogatással, illetve július 9-ig a Megyei Közgyűlés által megszavazott összeg 2.740 eFt-al csökkentett részével. És akkor ezt a vitát, amit most nem tudunk eldönteni, hogy 4,5 vagy 3,5 mFt-ot kapott a rádió nem kell tovább folytatni. Tüttő István: Igen akkor 3,5 mFt. Rendben van. Van-e még észrevétel. Molnár László: Akkor e mellett az önkormányzat továbbra is fenntartja azt a fajta ígéretet, amelyet korábban a képviselők tettek, hogy amennyiben az önkormányzat kiegészíti, akkor Nagykanizsa Önkormányzata is kiegészíti. Kérdezem, hogy ez bele kerül-e a határozatba? Tüttő István: Bele lehet tenni. Azt meg kell majd szavazni. Marton István: Tarnóczky alpolgármester úr által elmondott javaslatot tartalmi oldalról én nem ellenzem, de alapvetően furcsálnom kell, mert ilyenre nem nagyon emlékszem a 9 év történetéből, hogy sem összeg, sem forrás. Mert eddig a forrásról sem hallottunk egyetlen megnyugtató kijelentést sem. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy az összeg az létezik, persze nem tudjuk, hogy mekkora. Arról szól a kérdés, hogy 3,5 mFt-ot adott az első ütemben a Megyei Önkormányzat vagy 4,5 mFt-ot. Ennek tudatában azt hiszem, lehet dönteni. Én ezt a fajta ígéretet, hogy amennyiben a Megyei Önkormányzat ad ennyit, mi is adunk annyit, előre nyújtani nem tudom. Úgy gondolom az önkormányzat – bár folynak itt a nyilatkozatok, hogyan állunk – nincs abban a helyzetben, hogy 2,3,4 hónap múlva fizetendő összegekre most ígéretet tegyen. Nyilvánvalóan a szándék megvan, hogy a Zala Rádiót működésképesen tartsuk, mert fontos ügynek tartjuk mindannyian, úgy gondolom. Ezt a határozatot most meghozni véleményem szerint nem kellene. Kelemen Z. Pál: Kérem, fontolják meg. Az eredeti előterjesztést támogatjuk, és arra szavazzanak. Módosítási indítványokat nem támogatunk ebben a kérdésben. Tüttő István: Mivel több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Dönteni kell. Tarnóczky Attila: Tisztázni kell, hogy mi lesz a forrás. Tüttő István: Egyébként bármelyiket jelöljük meg, mindegyikre el lehet azt mondani, hogy nincs rá garancia. Mert megjelölhetjük azt is, hogy mit tudom én ingatlan többletértékesítés, de éppen úgy föl lehet majd később tenni, hogy hát jogos volt-e ebbe a rovatba tenni. Azt javaslom, hogy a változatosság kedvéért ide tegyük. Abban kell állást foglalnunk, hogy ez az összeg mekkora legyen. Erre vonatkozóan információnkat jeleztük, mert mi megkérdeztük a mai nap folyamán, hogy a megye mennyit utalt át. És amikor jeleztük ennek az összegnek a nagyságát, akkor a mai nap ezt a tájékoztatást kaptuk. Azért is szerepelt ennek az összegnek a nagysága ilyen mértékig. Amit aztán kért a Molnár úr, hogy ne az egész éves úgynevezett természetbeni támogatást számítsuk most fel. Módosító indítványa volt Tarnóczky úrnak, amely úgy fogalmazódott meg, hogy a megye támogatásából vonjuk le a mostani, tehát az úgynevezett 2.741 eFt-ot, amely teljes évre szóló. Tehát, ha később ilyen jellegű döntést hoznánk, akkor még egyszer ezzel a részével nem foglalkozunk. Azt is jelenti, hogy egész évre biztosítjuk már akkor ennek az úgynevezett használati oldalát térítésmentesen magára az épületrészre. Molnár úr jelezte, hogy 6.250 eFt a megye támogatása. Én most miért vonjam kétségbe. A kettő különbsége pedig 3.500 eFt. A módosító indítványa Tarnóczky úrnak elhangzott. Egyetlen egyben a módosítást változtatni kell, mert nem mindegy, hogy a 8 mFt-ból vonjuk le a 2.741 eFt-ot, vagy a 6.250 eFt-ból. Tarnóczky Attila: A javaslatom úgy szólt, hogy a mi támogatásunk pillanatnyilag 2.741 eFt természetben nyújtott támogatás és pénzben pedig a megyei önkormányzat által július 9-ig megszavazott támogatásnak a 2.741 eFt.-al csökkentett részét szavazzuk meg. Tüttő István: Jó hát akkor ez lehet akár 6.250 eFt is. Ez a módosító indítvány. Ezt teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ezek után felteszem az eredeti javaslatot szavazásra. Elviekben, ha most a döntést meghoztuk volna ez éppen a 3,5 mFt-ot jelenthetné, amennyiben 6.250 eFt az átutalás. Törőcsik Pál: Szavazzunk még egyszer. Tüttő István: Miért szavazzunk még egyszer. Törőcsik Pál: Lehet, hogy meglesz. Tüttő István: Kérem ezek után az eredeti javaslatot. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 225/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ablak Zalára Közalapítvány részére nem nyújt támogatást. Törőcsik Pál: Na most akkor nincs rádiónk. Közös akarat sehova ment. Mindenki akarta aztán még sem lesz. Cserti Tibor: Javaslom, hogy a 3,5 mFt-ot szavazzák meg a 2.741 eFt természetbeni támogatás mellett. Törőcsik Pál: Új javaslat? Cserti Tibor: Új javaslatot terjesztek be. Marton István: Mivel az SZMSZ azt írja elő, hogy szavazni úgy kell, hogy először a módosító indítványokról, ez megtörtént, utána jön az eredeti, ez megtörtént. Én úgy gondolom, hogy vége a napirendnek. Tarnóczky Attila: Ami történt úgy gondolom, hogy nem örvendetes. De már itt láttam, hogy egyesek a rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezik egy papírlapon. Kérném szépen, hogy a 2. napirendi pontként a Zala Rádió támogatásának az ügyét is legyenek szívesek javasolni, és akkor eljuttatjuk az anyagot. Tüttő István: Rendben van akkor ezt a napirendi pontot lezártuk. 28.) Javaslat a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére történő területértékesítésre (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt hiszem, hogy mindenki előtt ismert, hogy a FORD Autószalon fokozatosan és egyre magasabb színvonalon látja el azt a feladatot, amire vállalkozott. Úgy tűnik, hogy tovább kívánja növelni, vagy javítani szolgáltatásának minőségét és ehhez kért egy lehetőséget. Kérem a véleményüket, ha kérdésük van, tegyék fel. Úgy látom nincsen kérdés. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 226/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a FORD AUTÓ-KANIZSA Kft. részére a 1847/45 hrsz.-ú, 3048 m2 területű beépítetlen ingatlan és a 1847/46 hrsz.-ú közterület melléklet szerinti kb. 500 m2 nagyságú része 4.300 Ft/m2 áron értékesítésre kerüljön. Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 29.) Javaslat az Eötvös tér 1., 2., 3., és a Király u. 43., 45. számú IKI kezelésű lakások bérlőinek elhelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Fölvetődött az a gondolat, hogy zárt ülésen tárgyaljuk ezt a kérdést. Felteszem Önöknek szavazásra, de ha nem értenek vele egyet, akkor nemmel szavaznak. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Az lenne a kérésem, hogy részletekbe ne menjük bele, ha valaki szól. Amennyiben nincs kérdés, szavazzunk a határozati javaslatról. Egyszerű szótöbbséggel dönthetünk. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 227/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa Eötvös tér 1., 2., 3. és a Király u. 43., 45. számú ingatlanok lakás és nem lakás célú bérlemények bérlőinek prioritást adva a bérlők folyamatos, lehetőség szerinti elhelyezéséről az IKI intézkedjen. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 30.) Javaslat a Thury laktanya 1999. II. félévi őrzési költségeire (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Az eredeti változattal szemben van egy újabb verzió. Sikerült megállapodni az őrző-védővel egy olyan feltételben, ami Önök előtt van. Ez pedig eleve csökkenő költséget jelent. Kérem a véleményüket. Bocsánat csak nálam van az anyag. Én azt hittem, hogy ki lett osztva. A bizottság megismerte, tehát 1,7+ÁFA-val sikerült végül is megállapodni. Ez jobb, mint a korábbi. Kérem, döntsünk. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 228/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thúry laktanya a II. félévben is őrzésre kerüljön, felhatalmazza a Polgármestert, hogy a SEN-SEI Kft.-vel 1.7 eFt+ÁFA összegben 1999. július 1-től 1999. december 31-ig az őrzésre vonatkozó megbízási szerződést aláírja. A II. félévi őrzési költség fedezetét az egyéb földterület értékesítésből származó többletbevétel képezi. Határidő: 1999. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 31.) Javaslat az ÁPV Rt.-vel szembeni követelések érvényesítésére (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt hiszem, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnunk, ami ilyen értelemben segíti a forráshoz jutásunkat. Megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel? Cserti Tibor: Egyetlen észrevételem van. Támogatta a Gazdasági Bizottság is és én személy szerint is ezt az előterjesztést. Ugyanakkor a szerződés akkor nem volt előttünk. A szerződésnek egyetlen egy pontja számomra aggályos. Ha ez így marad, én ezt az előterjesztést nem tudom támogatni. Tüttő István: Melyik az? Cserti Tibor: A 2. pont a megbízás díja. Legalul. Olvasom. „A megbízási díjon felül a megbízó köteles a megbízás érdekében a megbízó nevében és képviseletében az ÁPV Rt.-nek peres eljárás költségeinek megelőlegezésére és viselésére.” Az én fogalmaim szerint ez azt jelenti, hogy eredményfelelősséget nem vállal, hanem csak egy lehetőséget, hogy akkor a peres követelésnek megfelelően kéri a bírósági eljárás megindításához az azzal kapcsolatos pénzügyi előleget. Én ebbe a formába ezt így nem javaslom. Kálócziné Éberling Márta: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság megtárgyalta ezt az előterjesztést. Az Ügyrendi Bizottság a szerződést is. A szerződésben javításokat javasolt, de mivel az egyik szerződés nem készült még el átvezetve az Ügyrendi Bizottság javaslataival tájékoztatom Önöket arról, hogy mire vonatkozik ez. Az amit a Cserti úr mondott az teljes egészében kikerülne belőle, illetőleg kikerülne belőle a 3. pontból, nem a 3. pontból, hanem az egyéb feltételeknél ott is kikerülne belőle a 3. bekezdés, hogy fentieken túlmenően a sérelmet szenvedett felet megilleti a megbízási díj 50 %-a. Ezen kívül a bizottsági ülésen apróbb jogi pontosításokra került sor, de tartalmilag ez a két olyan rész, ami teljes egészében kikerülne a szerződésből. Köszönöm. Tüttő István: Kérdésem az, hogy egyeztetve van már a másik féllel? Kálócziné Éberling Márta: Elfogadták. Tüttő István: Akkor ez így rendben lesz. Tarnóczky Attila: Mint láthatják a szöveges részben a Pénzügyi Bizottság 10% sikerdíjat javasol, velem tökéletes egyetértésben. A határozati javaslatban szereplő 20% a duplája, ha jól emlékszem a Tocsik, vagy a Vektor féle szerződésben szereplő összeggel. Tüttő István: Az a másik oldal. Tarnóczky Attila: Azt kell, hogy mondjam, hogy a helyzet az, hogy kaptunk egy ajánlatot, ami ajánlat tartalmazza a 20%-ot. Teljesen természetesen az ajánlattevő érdekeit képviseli. Ez olyan mintha elmegyek a piacra és megkérdezem, hogy mennyibe kerül a krumpli. Lehet persze azt mondani, hogy elhiszem, vagy megpróbálok alkudni. Szerintem vagyunk abban a helyzetben, mert ez az üzlet az ajánlattevő számra legalább olyan fontos, mint számunkra, hogy azt mondjuk, hogy 10 %. Tessék rá választ adni. Vagy elfogadod, vagy nem. Ha nem fogadod el, az egy másik helyzet, akkor újra lehet gondolkodni rajta, hogy hány %-al kössük meg ezt a szerződést, de megpróbálni mindenesetre meg kellene. Mondok egy példát. A múltkor jelentkezett a Pénzügyi Bizottságnál - a cég nevét nem mondom, - akinek részvényei birtokában vagyunk, hogy cseréljünk le a részvényeinket egy új általuk létesített cég részvényeire. Névértékben adják a részvényeik felét az új részvényekbe. Mertem javasolni, hogy kérjük az egészet. Egy az egyben cseréljünk. Ebbe az ajánlattevő bele sápadott, de két hét múlva közölte, hogy elfogadja. Hát, hogyha ezt mi nem próbáljuk meg, hogy ezt olcsóbban meg lehetne úszni, akkor véleményem szerint nem vagyunk jó gazdái a vagyonuknak. Tüttő István: Megpróbáljuk. Dr. Fodor Csaba: Tarnóczky alpolgármester úr javaslatát abban az esetben tudnám támogatni, amennyiben azt mondaná, hogy törekedni kell, de maximum azért maradjon csak meg valami szám és a 10, azt hiszem azért erre alkalmatlan számnak tűnik. Információim szerint folytak ebben tárgyalások, de nem biztos, hogy így van. Azt gondolom, hogy azért az a piaci példa nem volt egy szerencsés, mert ott a Tarnóczky alpolgármester úr tudja, hogy akar venni burgonyát a piacon. Itt meg nem tudjuk, hogy nekünk mennyi jár. Arról szól a történet, hogy amiről nem tudjuk, hogy mennyi jár nekünk, vagy jár-e egyáltalán valamennyi. Ebből az ígérvényből kapunk mi 80%-ot, ami teljesen talált pénz, mert 20%-ot, vagy 10%-ot, teljesen mindegy valamennyit az a megbízott leakaszt az ügyből, aki felderíti és kikaparja nekünk a gesztenyét. A kérdés az, hogy az a gesztenye, amit kikaparnak nekünk, amiről nem tudunk, vagy mi nem tudjuk magunkat kikaparni, kell-e úgy is, ha az 1 kg gesztenyéből csak 80 dkg-ot kapunk, mert 20 dkg-ot el fog belőle vinni más, vagy azt mondjuk, hogy egye meg a fene, ne kapjon 20 dkg gesztenyét a másik sem, de mi sem 80 dkg-ot. Mert aztán ez marha nagy bulinak tűnik. Valóban így, de nem tudom. Azzal egyetértek, hogy törekedni kell arra, hogy a megbízási díjat csökkentsék, de hatalmazzuk fel a Polgármester urat arra, hogy maximum ennyi %-ig elmehet a tárgyalásokba. Mert akkor nem hal meg az ügy. Mert ha most mi azt mondjuk, hogy 10 és akkor megint visszakerül ide, vagy vissza sem kerül. Nem tudom. Azt hiszem a Polgármester úr erre választ ad valószínű. Tüttő István: Megkérem az irodavezetőt, hisz a tárgyalásokon részt vettünk, az Ő szájából hallják, hogy ilyen értelemben nem volt azonnal fejbólintás. Kálócziné Éberling Márta: Akkor, amikor először a Pénzügyi Bizottsági ülésen felvetődött ez a 10%, én utána felhívtam a céget, amelyik az ajánlatot tette az Önkormányzatnak. Megkérdeztem, hogy hajlandók-e engedni ebből az árból, vagy nem. Azt mondták, hogy Ők ebbe a 20%-ba minden költséget és minden egyebet elismernek. Tehát ezen kívül semmit nem kérnek az Önkormányzattól, de alapvetően ebből az árból nem kívánnak engedni. Tarnóczky Attila: Kedves képviselőtársaim az én édesanyám az úgy alkudott a piacon, hogy az eladót megkérdezte, az mondott egy árat, akkor 10 métert eltávolodott, visszafordult, mondott egy másik árat, és valamibe megegyeztek. Tehát mielőtt mi itt a közgyűlésben állást foglalunk, az lenne a teljesen lüke cég, amelyik azt mondaná, hogy Ő nem 20%-ot kér, neki elég 10% is. Ilyen nincs. Én nem akarom elvágni az egyezkedés útját, de az egyezkedési pozíciónak az alapfeltétele az, hogy legyen egy 10%-os határozat. Ugyanis kedves képviselő úr, ha az van benne, hogy 10%, de Polgármester úr elmehet 15%-ig, akkor én garantálom, hogy el fog menni 15%-ig, vagy 20%-ig, ami felső határként benne van. Mert ugye az világos, hogy ezt mindenki meg fogja tudni, hogy mi van bent felső határként. Ők is. Tehát 10%-ot kellene kikötni, ha azt nem fogadják el, akkor vissza kell hozni. Az a vagyon nem fog eltűnni. Azt, hogy nem tudjuk, hogy mennyi az számomra nem enyhítő körülmény, hanem adott esetben súlyosbító körülmény. mert nem tudom, hogy mennyi vagyonukról mondunk le. Ők viszont tudják. Ez a befolyásoló tényező a viselkedésüket alakítani fogja megítélésem szerint. A 10%-ot én fenntartanám azzal, hogyha nem fogadják el, akkor szeptemberben újra meggondoljuk. Tüttő István: Ez akkor lenne igaz, hogyha nem tudnánk, hogy a 20%-hoz ragaszkodik, hiszen az a kitétel, amit épp felvetett Cserti úr, hogy nem lenne ésszerű, ha az benn maradna. Az egy olyan tétel, amelyet Ő most elfogad, hogy nem kell bent maradnia a megállapodásban, de világos, hogy 10%-ért és azon költségek, minden költségek egyébnek elismerése a 10%-ba, erre már választ adtak, nem fogadják el, 20%-kal. Hát eldönthetjük, hogy 10% legyen, és holnap már mondhatjuk, hogy vissza kell hozni, mert nem fogadják el. Hiszen már tegnap előtt mondták, hogy nem fogadják el. Ebben a tudatban kell dönteni a 10%-ról. Marton István: Óvnék mindenkit attól, hogy ezt az ügyet összehasonlítsa az annak idején elhíresült Tocsik illetve, Vektor üggyel. Mert ugye Tocsik állt az egyik oldalon Ő volt az állam kvázi képviselője, (ezt most olyan cinikusan mondom), a másik oldalon pedig álltak a mi önkéntes képviselőink a Vektorok és Ezres Ügyvédi Iroda és társai. 12%-ért a Vektor nekünk az általunk is tudott járandóságunkat szerezte meg. Tarnóczky úr piaci hasonlatánál maradva mi azt sem tudjuk, hogy burgonyát akarunk-e, csak körülbelül annyit tudunk a piacon járva, hogy valamit kéne vennünk. Tüttő István: Nem. Mi pénzt akarunk, ezt mindenki tudja. Marton István: Most én a piaci hasonlatnál maradtam. Tehát valamit kéne venni. Lehet erre törekedni, hogy ezt a számot leszorítsuk, de én úgy gondolom a szerződés ismeretében, hogy ebben az esetben a 20 % sokkal reálisabb, mint volt a 12%. Mert azt nem mondom, hogy a semmiért volt, de van is sokkal többért. Ezért pedig nagyon keményen meg kell dolgozni. Kideríteni olyan lehetőségeket, amikről mi vagy nem tudunk, vagy olyan keveset tudunk, amivel túl sokra nem tudnánk menni. Ez nekünk egy az egyben talált pénz lenne, ami ebből bejön, a Vektoré pedig, hát a járandóságunk volt talán egy icipicit előre hozták, akkor árnyaltan így fogalmazok. Tüttő István: Hát ott az volt a fő motiváló, hogy előbb tudja prezentálni, mint egy bizonytalan távlatra várva. Tehát annak megvolt az a logikája. Cserti Tibor: Nem kenyerem kétszer ugyanabban a témában szólni, de most megmondom őszintén, meg vagyok rökönyödve. Így gyakorlatilag kialakul egy olyan közös álláspont, amikor azt mondjuk, hogy egy talált pénz irányába szeretnék felhatalmazást adni Önöknek, mint a Polgármesteri Hivatal, vagy Önkormányzat vezetőinek. Fel sem tételezem egyébként, látom mélyen tisztelt Tarnóczky Attila alpolgármester úrról, hogy nem ebben a szellemben tárgyalna, mint ahogy kifejtette előttünk. Ezt így is kell csinálni. De engedtessék meg, mi azt akarjuk, hogy lehetőleg legteljesebb mértékű felhatalmazással egy olyan mozgásszabadságot kapjanak, hogy meg tudjanak állapodni. Máskor mindig a mozgásszabadság hiányáról beszélnek joggal, okkal. Most gyakorlatilag rugalmasan, gyorsan meg szeretnénk hozni egy döntést. Amennyiben az általunk javasolt szempontokra gyakorlatilag a tárgyalások folyamán figyelnek, és úgy tűnik, hogy igen abba az irányba mennek. Akkor nem értem, hogy miért ragozzuk tovább ezt a kérdést. Azt javaslom, hogy a maximum 20% szó beletoldásával fogadjuk el. Tarnóczky Attila: Az alapelmélettel egyetértek. Az ellen semmi kifogásom, hogy adjon a közgyűlés egy felhatalmazást Polgármester úrnak, hogy egyezzen meg azzal a céggel, de akkor ne legyen benne, hogy maximum 20%. Hát akkor miben fog megegyezni. Hát tudni fogja a cég, hogy milyen felhatalmazást kapott. Hát 20% fölé nem fog menni Polgármester úr. Akkor olyan tárgyalási pozíciót adjunk neki, hogy ne derüljön ki a tárgyalási taktikánk legalább. Akkor legyen benne, hogy igyekezzen a legjobb pozíció elérésére. Tüttő István: El tudom fogadni. Kelemen Z. Pál: Lényegében Cserti úr elmondta, amit el akartam mondani. Tény az, hogy ezen a téren nincs kínálati piac. Nem vagyunk alku helyzetben. Azon a piacon Tarnóczky úr, ha van 10 krumpli árus, akkor lehet alkudni. Ha csak egy van, akkor diktálják az árat. Ezt nekünk tudomásul kell vennünk. Tüttő István: Nekem is meg kellene szavazni egy sikerdíjat, és akkor mehet. Elhangzott az a javaslat, amelyet magam is tudok támogatni, hogy ne határozzunk meg most %-ot. Önök ismerik, hogy várhatóan mi fog ebből kialakulni. Reméljük, hogy alá tudunk még menni, de ezt most ígérni nem tudjuk. Természetesen a tájékoztatást megtesszük. Kérem a szavazatukat azzal a módosítással, amit Tarnóczky úr javasolt, az hogy ne maradjon bent, hogy 20%, hanem Polgármester megkapja a felhatalmazást a lehető legjobb pozíció elérésére, és azt tudjuk, hogy mi az a maximum. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 229/1999. (VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a LBY Kft.-vel (Budapest, Bem rakpart 50.) megbízási szerződést kössön az ÁPV Rt.-vel szembeni belterületi földértékre vonatkozó további igények felmérésére és érvényesítésére. Felhatalmazza a Polgármestert a lehető legjobb pozíció elérésére, valamint a megbízási szerződés aláírására. Határidő: 1999. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester 32.) Javaslat a nagykanizsai 705 hrsz.-ú közterület értékesítésére (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Két változat szerepel ebben a határozati javaslatban. A bizottságok nem voltak teljes összhangban az eladási, illetve a vételár – most mindegy, hogy nevezzük – m2 árában. Éppen ezért kérem a véleményüket. Dr. Horváth György: Az „A” változat vételárát szakértő állapította meg. A „B” változatot bizottság. Az „A” változat mellett voksolok. Azért, ha megnézik a térképet, akkor van egy olyan telek, amely a kutyának sem kell, és a város úgysem kaszáltatja, vagy évente egyszer azt a területet. Ugyanakkor az utcakép is kedvezőbben alakulna, és egy nagyon szép ház épülne oda. A tulajdonos a „B” változat árát nem hajlandó megadni. Én az „A” változat mellett maradok. Egy teljesen jelentéktelen kis területről van szó. Igaz, hogy ez többletbevételt jelentene, de nem hiszem, hogy ezzel gazdagodik meg a város, hanem majd az iparűzési adóval. Tüttő István: Egyébként nem ugrunk erre a megjegyzésre, mert teljesen természetes. Cserti Tibor: Ellent kell, hogy mondjak Horváth képviselő úrnak. Szerintem csak a kutyáknak jó ez a hely. Elnézve a kis beszögeléseket. Magam részéről még fizetnék is a fenntartásért a tulajdonosnak. Félre téve a tréfát, én azt hiszem, hogyha várost akarunk rendezni, és jó gazda módjára akarunk eljárni, akkor csak is az ’A’ pont mellett javasolhatunk. Megértem egyébként ezzel kapcsolatos más irányú felvetéseket, aggályokat, én „A” változat mellett szavaznék. Tüttő István: Senkit nem akarok befolyásolni, én előre bekereteztem az „A” pontot. Bicsák Miklós: Nap mint nap ott megyek el a sarok mellett. Ezt már múltkor a Gazdaságin is elmondtam, hogy ha valóban azt akarjuk, hogy egy kicsit rendezettebb legyen az a terület, akkor ezen nem is variálunk, hanem egységesen a tisztelt közgyűlés az „A” változatot, mert 5 eFt az nagyon nagy és így, ahogy elmondta képviselőtársam a Horváth is legalább rendezett lesz az utca képi sarok. Köszönöm szépen. Tarnóczky Attila: Csak élvezettel figyelem, hogy az „A” változatot támogatók milyen élénk vitát folytatnak egymással. Tüttő István: Köszönjük a megjegyzést. A vitát lezárom. Kérem, döntsünk. Az „A” és „B” változat között kell döntenünk. Értelemszerűen az „A” változatot teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 230/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 705 hrsz.-ú 37m2 nagyságú közterület 2.500 Ft/m2 áron Szántó László Nagykanizsa, Magyar u. 79. szám alatti lakos részére értékesítésre kerüljön. Felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 1999. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére című napirend következne, de ezt is zárt ülésen kellene tárgyalni. Ráadásul ott elmondanám, hogy mi a tényállás ezzel kapcsolatban. Most zárt ülést rendelnék el. Két ingatlannal kapcsolatos ügyet tárgyalnánk ezt és a Thury Laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítését, valamint a fellebbezéseket. A zárt ülésről szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 231/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Javaslat az észak-keleti városrészben található 1839/8 hrsz.-ú ingatlan értékesítésére, valamint a Javaslat Thury Laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítésére című napirendi pontokat zárt ülésen tárgyalja. Határidő: 1999. július 9. Felelős : Tüttő István polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatokat. A közgyűlés 232/1999.(VII.9.) - 240/1999.(VII.9.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. Javaslat a Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesí-tésére 241/1999.(VII.9.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Thury laktanya volt csapatművelődési otthonának értékesítését a szabályozási terv és az ingatlanmegosztás elkészítéséig elhalasztja. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.00 órákor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján a jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
