* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 402.45 KB | |
| 2026-03-27 14:21:30 | |
 | |||||||
Nyilvános  114 | 141 | 1999. szeptember 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: Zárt ülés 1) Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 2) Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 3) Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti díjának elengedésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4) Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 5) Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7) Javaslat Ipari Park cím pályázat benyújtására és az ahhoz szükséges állásfoglalásokra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 8) Javaslat Nagykanizsa-Palin, Lazsnak utca folytatásában lévő lakótelek értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9) Javaslat a Tripammer utcai temetőben történő bővítéshez tulajdonosi hozzájárulás kiadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10) Javaslat a 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház átadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11) Javaslat a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan egy részének forgalomképes területté nyilvánítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 12) Javaslat elővásárlási jog gyakorlására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13) Oktatási, nevelési intézmények alaptó okiratának felülvizsgálata (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14) VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzata és Beruházási Szabályzata (írásban) Előadó: Gáspár András ügyvezető 15) Tájékoztató a nagyobb beruházásokról és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16) Önálló képviselő indítványok Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 14-én (kedden) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina, aljegyző, Beznicza Miklós, Imre Béla, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Simonka Lászlóné osztályvezető-helyettes, Kálócziné Éberling Márta irodavezető, Kámán László intézményvezető. Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Munkánkat a soros ülésen meghatározott napirendi pontokkal folytatjuk. Napirend előtt Tüttő István: Valószínű mindenki előtt ismert az a sajnálatos tény, hogy a 17. hosszúsági kör már másodszor szenved olyan súlyos károsodást, amely vandálok áldásos tevékenységének köszönhető. Most úgy legörbítették az emlékszobrot, amelyet azt hiszem mindenki tud, hogy miért állítottunk, amely a korábbiakat is jóval meghaladja. Én azt hiszem, hogy nem marasztalnak el, a feljelentést a Rendőrkapitányság felé megtettük, és ha valakinek kifogása van ellene, de most mondanám, hogy 100.000 Ft-ot jelölnénk meg a nyomravezetőnek , mert tűrhetetlennek tartjuk azt az állapotot, hogy randalírozó emberek kényük kedvére tönkretehetnek olyan értékeket a városban, amelyek mások munkája és egyben fontos momentumok megjelenítésére alkalmas. Természetesen erről a 100.000 Ft-ról lehet kezdeményezni, hogy ne legyen annyi, de én ezt javasolnám, hogy ezt az összeget jelöljük meg. Talán a kivizsgálás, avagy a rejtett elkövetők felfedése talán ezáltal könnyebbé válhat. Most erről nem kívánok vitát nyitni, ha úgy gondolják, akkor soron kívüli közgyűlésen ezt megbeszélhetjük, de abban azt hiszem mindannyian egyetértünk, hogy valamilyen formában az ilyen elkövetőket tetten kell érni, hogy valamilyen módon azért el is rettentsünk tőle az ilyen elkövetőket. Azt is szeretném Önökkel közölni, hogy sajnálatos tragédia történt vasárnap délelőtt. A kovásznai testvérvárosunk busza 9 órakor indult volna vissza, hogy befejezze az itteni látogatását visszautazzon Kovásznára. Az utolsó Computer tomograph csomagok behelyezésre kerültek és épp indult volna a busz, amikor a sofőr hirtelen rosszul lett és azonnali mentő és mentési kísérletek ellenére a kórházban rövid időn belül meghalt. Infarktusban halt meg. Olyan súlyos infarktus volt a halál oka, amely menthetetlennek mutatkozott, illetve a boncolás azt bizonyította, hogy semmilyen módon nem lehetett volna segíteni szegény sofőr állapota tehát ilyen szempontból végzetes volt. A sors sajnos mindig hoz még pluszt. Éppen a fia volt a váltótársa, a fia pedig ilyen lelkiállapotban nem vállalhatta, hogy elvezeti a buszt. Intézkedni kellett, hogy a Volán kanizsai járatát, illetőleg buszát kellett biztosítani, hogy visszavigye a több, mint negyven főt Kovásznára. Visszajelzés érkezett, hogy meg is érkeztek szerencsésen. A halott kovásznai embernek a földi maradványait pedig ma szállítjuk, valószínű ebben a percekben indul a kocsi és szállítjuk Kovásznára, hogy a végső nyughelyét Kovásznán helyezik majd végső nyugalomra. Sajnos ezek nemcsak rendkívül váratlan és szomorú események, hanem egyéb vonzatai is vannak. Gondolom, hogy megértik Önök, hogy ezzel kapcsolatban egyéb cselekedetre nem tudtunk sort keríteni. Próbálkoztunk azzal, hogy magyar sofőröket bízunk meg azzal, hogy ezt a román rendszámú buszt vigyék el. Sajnos egyéb okok miatt külön engedély kell román terültről, hogy romániai felségjelű buszt magyar sofőrök vezessenek. Ennek külön procedúrája van, úgy tűnik, hogy meghaladta volna azt az időtartamot, amely negyven ember ilyen jellegű Magyarországon tartása költségeknek elemzése is egyben sorra került. Ebben segítséget kértem a Gyalókai úrtól, aki megfelelő támpontot adott és azt követően jelezni szeretném, hogy Ekler úr vasárnap állt rendelkezésünkre ebben az ügyben és megkerestem még vezérigazgató urat is. A vezérigazgató úr egyben jelezte, hogy ezen költségeknek mérséklésére számíthatunk. Természetesen a mértékében nem állapodtunk meg, csak elviekben jelezte számunkra. Szeretném azt is jelezni, hogy a Városi Televízió a frekvencia jogosultságot, információink szerint elnyerte és későbbiekben erről majd részletesebb tájékoztatást adunk. Ennyit lett volna, amit még a közgyűlés megkezdése előtt szerettem volna Önökkel ismertetni. Ezek után rátérünk a folytatólagos közgyűlésünkre. Mayer Ferenc: Az utolsó napirendként feltüntetett Tóth László igazgató fegyelmi ügyét hozzuk előbbre, tekintettel, hogy itt várakozik az érdekelt. Kérem, hogy első napirendi pontként tárgyaljuk az ügyet. Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről a javaslatról. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Mivel fegyelmi ügyről van szó, eleve zárt ülést rendelünk el. Napirendi pontok: Zárt ülés 1) Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 2) Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 3) Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti díjának elengedésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4) Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 5) Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7) Javaslat Ipari Park cím pályázat benyújtására és az ahhoz szükséges állásfoglalásokra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 8) Javaslat Nagykanizsa-Palin, Lazsnak utca folytatásában lévő lakótelek értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9) Javaslat a Tripammer utcai temetőben történő bővítéshez tulajdonosi hozzájárulás kiadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10) Javaslat a 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház átadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11) Javaslat a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan egy részének forgalomképes területté nyilvánítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 12) Javaslat elővásárlási jog gyakorlására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13) Oktatási, nevelési intézmények alaptó okiratának felülvizsgálata (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14) VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzata és Beruházási Szabályzata (írásban) Előadó: Gáspár András ügyvezető 15) Tájékoztató a nagyobb beruházásokról és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16) Önálló képviselő indítványok 1.) Javaslat Tóth László igazgató fegyelmi ügyének lezárására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a nyílt üléssé való nyilvánítást külön az érintett, Tóth László igazgató kérte, és az ő kérésének megfelelően a törvény lehetőséget nyújt ahhoz, hogy ilyen formában tárgyaljuk. De azt természetesen a törvény a döntéshozatal időszakára már zárt ülést ír elő, tehát az úgynevezett meghallgatás időszakában a nyílt ülés formájában fogunk szót váltani. Megkérem Mayer urat, hogy szíveskedjék röviden ismertetni, mint vizsgálóbiztosként azokat az információkat, amik az üggyel kapcsolatban mindenki számára szükséges, hogy előterjesztésre kerüljön. Mayer Ferenc: Vizsgálóbiztosi munkámat úgy érzem, hogy igyekeztem tisztességgel elvégezni. Az első körben az eredmény, ami született a vizsgálódás kapcsán az ott van Önök előtt írásban. Akkor én úgy ítéltem meg az akkori ismereteim alapján, hogy sikerült a két pontban kivizsgálnom, hogy Tóth László igazgató úr semmi olyat nem követett el, semmi olyan súlyú törvénytelenséget, vagy szabálytalanságot, ami indokolná a fegyelmi eljárás elindítását, vagy egyáltalán fegyelmi büntetés kiszabását. A vizsgálat lezárása után megjelent cikk írása a Kanizsa Hetilapban az viszont újabb indulatokat gerjesztett és újabb információk átadására ragadtatott sok mindenkit. Tekintettel arra, hogy többen is az eredeti bejelentő Balázs úr is természetesen tájékoztatott arról, hogy az érdekelt tanúk, akiket nekem meg kellett volna nekem hallgatnom annak idején nem kapták meg az értesítést, azért szeretném Önöket tájékoztatni, hogy minden érintett tanút értesítettem ajánlott levélben, hogy mikor kerül, vagy kerülne sor a személyes meghallgatásukra. Ezekre az értesítésekre nem kaptam semminemű választ, pedig az szerepelt az értesítésekben, ha netán az időponttal bármiféle gondjuk van, kérem tájékoztassanak arról, hogy mikor kerülhetne sor a személyes meghallgatásra. Az egyik ajánlott levél visszajött, az illető hölgy, aki az egyik pontban értesített, őt azért kinyomoztam, hogy végül is hová költözött közben, vele beszélgettem telefonon, ő telefonon közölte velem, hogy ilyen pitiáner ügyhöz ő nem adja a nevét és nem kíván ebben az ügyben tanúvallomást tenni. Ezt tudomásul vettem. A következő bejelentés, ami hozzám érkezett arról szólt, az illető hölgy, aki az egyik pontban érdekelt, nevezetesen az, hogy diplomás volt és úgy iratkozott be, vagy úgy írták be, állítólag szabálytalanul, ez a hölgy végül is beleegyezett abba, hogy tanúvallomást tegyen. Először azt közölte velem, hogy igen, aztán meggondolta magát, mert délután vagy estefelé ugyanaznap végül is elmondta a következőket és erről szeretném Önöket kedves képviselőtársaim tájékoztatni. Itt van előttem, le van írva az illető hölgy aláírásával hitelesítve. „Kijelentem, hogy a Szakmunkásképzőbe történő beiratkozásomkor diplomámat bejelentettem és bemutattam. Tóth László igazgató úr közölte velem, hogy mindenkinek jobb, ha érettségizettként tartanak nyilván. Az okát nem firtattam, nem is tudtam, máig se tudom. Tisztelettel” - és egy aláírás. Ez pillanatnyilag a tényállás kedves képviselő társak, alapvetően ellentétes vélemény van most az Önök asztalán írásban. Tóth László igazgató úr a személyes meghallgatás során úgy nyilatkozott és ezt rögzítettük a jegyzőkönyvbe, hogy nem tudta, hogy diplomással áll szemben, erről csak a bejelentés során értesült, az illető hölgy pedig azt állítja, hogy igenis ő bejelentette és bemutatta. Még egy kiegészítő információt, hogy a mai bejelentés, ami ott van az Önök asztalán, amit az eredeti bejelentő, Balázs Antal úr tett azért veszítette aktualitását az én értelmezésem szerint, mert azzal, hogy a hölgy végül is vallomást tett, írásos vallomást, úgy gondolom, hogy ezek teljes egészében aktualitásukat veszítették. Tóth László: Kényelmetlen helyzetben, de mégis kellett vállalnom a nyilvános ülésnek a kérését, ugyanis vizsgálóbiztos úr által említett Kanizsa Hetilapban megjelentek olyan fényben, vagy olyan sugallatot kezdeményezhettek személyemmel szemben, ami súlyos fegyelmezetlenség vagy jogszabálysértésre enged következtetni. Ezekkel kapcsolatban volt tanítványaimtól, szülőktől nagyon sok telefont kaptam, egyszerűen nem áll módomban mindenki előtt az igazat elmondani és magamat tisztázni, ezért szerettem volna a nyílt ülést kérni, hogy ne kelljen utána mindenki előtt elmondanom, hogy miért állok itt és remélhetőleg a döntésről a Kanizsa, mint szenzációról majd újból be fog számolni. A fegyelmi üggyel kapcsolatban vizsgálóbiztos úr említette vannak váratlan fordulatok, csak azokra tudtam felkészülni, amelyek az eredeti bejelentésben, feljelentésben szerepeltek. Amit most Önök kaptak ugyan átolvastam, de azokra egyszerűen még reagálni sem tudok az idő rövidsége miatt. A két pont, amely alapján ellenem elrendelték a fegyelmi vizsgálatot, az indokát egy kicsit nem értem, talán aljegyzőnő, polgármester úr meg tudja magyarázni, hogy az okirattal való visszaélés mit takar, mert a lefolytatott vizsgálat és az általam elmondottak alapján én ennek nem érzem a valóságát. Követtem el hibát, amiért vállalom a felelősséget, ez koránt sem okirattal való visszaélés vagy okirat hamisítás. Konkrétan a bejelentésekre. A 4/A pontban a leírtakra a választ a vizsgálóbiztos a meghallgatásomkor rögzítette, az Önök előtt áll. Való tény és el kell ismernem, nem is kívántam soha tagadni, hogy 1997. szeptemberében nem vehettem volna fel B. Ildikót szakmunkás tanulónak. A jogszabály rossz értelmezéséből, illetve az ő októberi születéséből én olyan számításokat végeztem, hogy még abban a tanévben felvehetem. Néhány hónap múlva, hogy letisztult a jogszabály értelmezése rájöttem, hogy már nem szabadott volna felvennem. Ezt közöltem a tanulóval, valamint azt is, hogy ha ennek az Állami Számvevőszék, vagy más intézmény részéről, ahova ő beszámoltató oktatásra jár reklamálnak, szólnak ellene, akkor meg kell szüntetnek a tanulóviszonyát. Semmi nemű ellenszolgáltatást, semmi nemű ígéretet, semmi nemű feltételt nem szabtam, ezek a beszélgetések zömmel az igazgatóhelyettes jelenlétében történtek, de ezt a tanú is elmondhatta volna, ha itt megjelent volna. A tévedésért, félreértésemért nyilván vállalnom kell a felelősséget, de ebben a feljelentő is felelős, hisz ő egy évig nevezett osztályfőnöke volt, vezette az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványt, amelyen például aláírásával igazolta, hogy a törzslap adatai a valóságnak megfelelnek, valós adatok alapján került kiállításra. Őneki nem most, két év után kellett volna ezt az esetet bejelenteni, hanem úgy érzem, hogy akkor kellett volna szólni, ha ő felfedte ezt a hibát. Feltételezem, hogy nem ő fedte fel, hanem a nemrég történt elbocsátása során így próbál revansot venni. A 4/b ponthoz: a vizsgálóbiztos úr által történt meghallgatáskor mondottakat annak ellenére, hogy a H. M. monogramú tanuló megmásította véleményét és a tegnapi nap rám nézve terhelő kijelentést, vagy nyilatkozatot tett, továbbra is fenntartom, hogy két év után visszaemlékezve én azt állítom, hogy nem tudtam a tanítói végzettségéről. A felvételnek alapfeltétele volt az érettségi, amit kértem bemutatott. Mentségemül talán az szolgálhat, hogy a két év alatt ez a felvétel szeptember 8-án történt, tehát a tanév beindulásakor zavaros és munkával terhelt körülmények között. Közel hatszáz felvételi ügyet kellett e két évben lebonyolítanom. Én – ezek közül egy volt a nevezetté- így emlékszem vissza, nyilvánvaló, hogy a nevezett jobban emlékszik, mert őneki ez a felvétel életének egy fontos eseménye volt. Ha ő így állítja, én nem vitatom, de még egyszer én úgy emlékszem, hogy én nem láttam és nem vettem figyelembe a végzettségét. A beíráskor előfordulhatott, hogy ott volt a bizonyítványa, ugyanis az érettségi bizonyítványát, a középiskolai bizonyítványát, egészségügyi törzslapját, a kisiparos nyilatkozatát, hogy foglalkoztatja, kamarai nyilatkozatot, hogy a kisiparosnak joga van tanulót tartani, tanulói törzslapot, felvételi lapot és felvételi kérelmet kell a tanulónak kézben tartani, amikor a felvétel történik. Előfordulhatott, hogy e között ott volt a tanítói oklevél másolata, vagy oklevele. Mivel ez nem volt felvétele a feltételnek én erre nem helyeztem hangsúlyt, ma is úgy emlékszem, hogy nem tudtam róla. Ha H.M. ezt a nyilatkozatot adta feltételezem még egyszer, hogy ő jobban emlékszik, de az érdekesség az, hogy mind a hárman másként emlékszünk, hiszen a feljelentő feljelentésében az szerepel, hogy én utólag, hónapok múlva összetéptem saját kezűleg ezt a törzslapot és egy újat állítottam ki, a tanú úgy emlékszik, hogy a felvételekor azt mondtam, hogy nem kell az a bizonyítvány, szerepeljen csak érettségizettként és már így állított ki az adatlapokat, én meg úgy emlékszem, mivel volt érettségije, érettségizettként vettem fel. Az Önök feladata, joga és felelőssége, hogy a három közül eldöntsék, hogy melyiknek nagyobb a valóságtartalma. Még egyszer én a tévedésemet nem zárom ki, de a szándékosságot és készakarva jogszabály megszegést azt igen. Meg kell jegyeznem, hogy ha szükséges mellékletként bemutatom, de a vizsgálóbiztos úr anyagában is megtalálható, hogy törzslap, mai közokirat nem tartalmaz olyan rovatot, hogy a tanuló legmagasabb iskolai végzettsége, vagy legutolsó iskolai végzettsége, tehát semmi indokom nem lett volna arra, hogy ezen másolást végezzek, vagy másítást végezzek. Az egy saját kezdeményezésű, saját feljegyzése az iskolának, hogy a törzslapokra É betűvel rájelezzük, hogy érettségizett, vagy másodszakmás, hogy a statisztikánál, tandíj megállapításnál figyelembe tudjuk venni, de még egyszer ezek nem követelményei és nem részei a közokiratnak, tehát nem követhettem el a közokirattal való visszaélést, még ha ezen javítottam volna is, de nem ok javítani. A másik indok, amit vizsgálóbiztos úrnak nem tudtam átadni azóta jutott a tudomásomra. Az Oktatási Minisztérium statisztikai jelentése, amelyet minden évben meg kell küldenünk, kétféle különbséget enged megtenni a szakmunkás tanulók között, általános iskolát végzett, illetve középiskolát végzett. Ezeknek a számszerű adatoknak egyezni kell a naplókban, beírási naplóban, törzslapokban szereplő létszámadatokkal, ezt az Állami Számvevőszék minden évben ellenőrzi. 1997-ben is ellenőrizte és megfelelőnek találta. Egyszerűen nincs olyan rovat, itt most a feltételezésekbe bocsátkozok, hogy miért mondhattam én azt, hogy így jobb, ha mondtam, hogy középiskolásként, érettségizettként szerepeltetem, mert csak így tudok a tanulóval elszámolni. Amennyiben én őt a törzslapon főiskolásként szerepeltetem, semmi nem tiltja, hogy fölvegyem, tanuló legyen, de egyszerűen ebbe az Oktatási Minisztériumi jelentésben az ÁSZ felé nem tudok elszámolni, mert akkor eggyel nem passzol a létszám, mert ő nem nyolc általánost végzett, nem középiskolát végzett. Én a középiskolai végzettsége alapján, mivel az megvolt, kezemben volt a középiskolát végzettekhez soroltam. Feltételezem, hogy ha valóban volt más bizonyítványa és ott volt nála és én azt mondtam, amit ő most a nyilatkozatában állít, akkor most így visszaemlékezve két évre csak azért mondhattam, hogy a statisztikai nyilvántartásba, ÁSZ felé történő elszámolásba ne okozzon zavart az egy fő felsőfokú végzettségű. De még egyszer kiemelném, hogy nem emlékszem rá, hogy én ezt mondtam volna és így számoltam volna el a tanulóval. Itt is felmerül az osztályfőnöknek, a feljelentőnek a közreműködése, ennek a tanulónak is osztályfőnöke volt egy évig, ő is aláírta azt a törzslapot, hogy az adatok az eredetivel megegyeznek, két évig vezette ezt a törzslapot, nekem jelzést nem adott, hogy a tanulóval valami nincs rendben. Miután a tanuló végzett és a kolléga elbocsátásra került, utána lett szemet szúró ez a szabálytalanság. Felmerül biztos Önökben is a kérdés, hogy mit követhettem el, mi lett volna, ha a nevezett tanuló felsőfokú végzettségűként szerepel a nyilvántartásainkban. Az egyik reakció erre, hogy hihetetlennek tűnne és évek múlva esetleg aki az adattárba lapoz után kell, hogy nézzen, hogy ez valóban igaz-e, nem tévedés-e, hiszen főiskolai végzettséggel „inasnak” jönni olyan 12 évente talán egyszer fordul elő. Ez az egyik, amiért nem tudom, hogy jó lett volna úgy feltüntetni. Második, nem tiltja semmi nemű rendelet vagy jogszabály, hogy felső fokú végzettségű szakmát tanuljon, tehát nem lehetett a célom semmilyen jogszabály megszegése, áthágása, mivel hogy nem tiltja ezt semmi, tehát nyugodtan ráírhattam volna ha tudom, hogy főiskolai végzettségű. Jogszabály ugyan azt előírja, hogy felsőfokú tanulmányok alatt azokat a tantárgyakat, amelyek szerepelnek a szakképzésbe be kell számítani, de a tanító és a kozmetikus szakma között ilyen összefüggés eleve nem lehet, tehát itt sem sértettem meg semminemű jogszabályt, hogy nem vettem figyelembe a tanítói végzettséget, ha tudtam volna róla. Ha felmerült volna, hogy a tanítói végzettsége miatt netán másodszakmásként kell a nyilvántartásba szerepeltetnem és a másodszakmásoknak általában tandíjat kellett fizetniük 1997-ben, idén már nem, erre az a válaszom, hogy a városi és az iskolai szabályzat alapján nevezett tanuló a 4,75 tanulmányi eredménye alapján tandíjmentességet élvezett volna, tehát nem fizetett volna tandíjat, tehát e vonalon se érte se az önkormányzatot, se az iskolát semminemű kár. Másrészt esetleg jövedelmi viszonya is indokolták volna, mivel kereset nélküli, egyedülállóként szerepelt, hogy ne kelljen tandíjat fizetnie. Hibát mindenki követhet el, mint ahogy elkövettek ezen fegyelmi eljárás során is nagyon sokan, például azzal, hogy a vizsgálat kellős közepén az újság a vizsgálat állásáról tájékoztatta a közvéleményt, vagy úgy, hogy az első fegyelmi tárgyalásomra hivatalos meghívót nem kaptam, vagy úgy, hogy a mai fegyelmi tárgyalásra ezelőtt kettő órával ebédkor kaptam meg a meghívót. Tudtam, hogy lesz, jöttem volna, de formai dolog kérem szépen, ugyanúgy hibázott az, aki 10-én adta fel ezt a meghívót, tudva azt, hogy 11.,12-e ünnep. Ma kaptam meg kérem a meghívót, itt vagyok, de ezzel csak azt akarom, hogy mindenki hibázhat. Én is hibázhattam, de készakarva, szándékosan még egyszer nem szegtem meg jogszabályokat, nem követtem el okirat hamisítást, okirattal való visszaélést. Összegezve csak annyit, hogy nem vitatom és vállalom a felelősséget a 4/B pontban felvett tanuló ügyében, mert ezt alaposabb rendelettanulmányozással, háromszori számítással rájöhettem volna azonnal, hogy nem vehetem fel, de előbbre tartottam a tanuló érdekét, hogy befejezze a tanulmányait, mint azt, hogy fél év múlva azt mondjam, hogy a kora miatt abba kell hagynia a tanulmányait. Ezért most is vállalom a felelősséget. A 4/B pontban viszont, ha felelősségre vonnak és megbüntetnek, akkor kérem szépen, hogy nagyon indokolják meg, mert nem tudom, hogy miért. Tüttő István: Egy kérdésem lenne. Azt ha pontosítanánk, hogy nem kapott értesítést, akkor mire alapozta azt a levelet, amelyben azt kéri, hogy nem tud jelen lenni a tárgyaláson. Tóth László: Polgármester úr elolvasta azt a levelet nyilván, utaltam rá, hogy a kapott meghívó napirendjei között megtaláltam, hogy szerepel ez a napirend. Mint iskola igazgató az alapító okiratok felülvizsgálatára kaptam meghívót és ebből tudtam, hogy lesz. Ma is így készültem, de ma ebédnél otthon megkaptam ezt az idézést. Tüttő István: Egyébként mindenki ugyanilyen meghívót kap, tehát a napirendek… Tóth László: Nem kívánok vitatkozni, de a fegyelmi eljárásra megkaptam a hivatalos meghívót. Tüttő István: Azért kérdezem, mert igazgató úr reagált arra, hogy nem tud jelen lenni azon a napirenden. Tóth László: Jöttem volna akkor is, ha nem kapok meghívót. Mayer Ferenc: Tóth László igazgató úr által elmondottakkal kapcsolatban egyetlen pontosítás kell, úgy érzem a tisztesség ezt kívánja tőlem. A nyilatkozatot tevő, ha úgy tetszik tanú védelmében ezt meg kell tennem, ugyanis az hangzott el, hogy nem tudni miért módosította, vagy változtatta meg korábbi véleményét, és végül is nyilatkozta azt, amit nyilatkozott. Meg kell mondanom, hogy nem módosította és nem változtatott semmit, mert korábban semmit nem nyilatkozott, csak azt, hogy nem kívánok ebben az ügyben nyilatkozni. Ez volt az ő hivatalos álláspontja. Elnézést kérek igazgató úrtól és ezt az ő védelmében el kellett mondanom. Cserti Tibor: Eredetileg nem szerettem volna hozzászólni, de őszintén szólva az ügynek van egy-két tanulsága és ez késztetett hozzászólásra. Amennyire én összegezni tudtam a képet van két olyan tanuló, aki önszántából szakmát szerzett, még ha az nem is teljesen felelt meg a korosztályi feltételrendszernek. Én magam is, aki a közigazgatásban huzamosabb ideig részt vett finanszírozási oldalról sokszor figyelemmel kísértem azt a nagy hevületet és igyekezetet, ami a tanulószerzést illetően akár az általános, akár a középiskolák terén az elmúlt időszakban a beiratkozáskor megfigyelhető volt. Szóval az vesse az első követ az intézményvezetőkre, aki létükért, a tantestület létéért küzdött ebben az időszakban, hogy nem tett meg mindent a beiskolázás érdekében. Itt azért másról is volt szó természetesen. Számomra, amikor Tóth úr erről a dologról beszélt hihetően beszélt, beleértve mindazokat, amit még egyszer mondom intézményi érdekeket védő vezetői tevékenységet is, ami az előbbi gondolataimat támasztotta volna alá. Én azt mondom, és egyetlen kérdést tettem fel itt a képviselőtársakkal, ahogy beszéltünk, hogy vajon megkárosította-e az önkormányzatot. A válasz én szerintem csak egy lehet, hogy nem. Tehát anyagi kárt nem okozott. Ellenben a mérleg másik oldalán két szakmát adott két fiatal kezébe. A másik, hogy az üggyel kapcsolatos adminisztrációs hiányosságra is egyúttal felhívta a figyelmet és számomra még egy tanulsága van a dolognak, hogy méginkább a felügyeleti és az elmúlt időszakban azt hiszem, hogy a pénzügyi, finanszírozási, felügyeleti rendszer az működött, azt nem mondom, hogy jól működött, működött. Gyakorlatilag az állami finanszírozás rendszere egészének ellenőrző szerve is, itt az ÁSZ-ra történő utalás volt, aki a normatív finanszírozási rendszert ellenőrzi, igen az is működik, de szakmai felügyeleti rendszer vonatkozásában esetleg felvetődhet probléma, ha úgy tetszik a célvizsgálatok során az oktatáspolitikának ezt a vonalat illik erősíteni. És van még befejezésképpen, nem kenyerem a dolog, azt hiszem, hogy ha a jelenlévő médiaképviselők is, és itt a Kanizsa Újságra történt utalás, gondolom a tanulságokat le fogják szűrni belőle, mert számomra az volt ennek az ügynek a tanulsága, hogy mindig hallgattassék meg a másik fél is. Egyidőben hallgattassék meg a másik fél és vizsgálat közben véleménynyilvánítás ne legyen. A tájékoztatás eme formája tűnhet sugalmazásnak. Ez alkalmat adhat esetleg egy-egy ember személyének a lejáratására is. Én azt hiszem, hogy vagy egyidejű tájékoztatás, vagy várjuk meg a végét a tanulságok levonásával. A magam részéről ezzel az ügyet azt hiszem, hogy lezártnak tekintem, mindenképpen szavazatomat az ügy levonása mellett fogom letenni, hogy Tóth igazgató úr gyakorlatilag a fegyelmi indítása előtt bárminemű konzekvenciák mellőzésével mentesüljön. Tüttő István: Úgy látom más nem kíván hozzászólni, ezért a meghallgatási részt befejezettnek tekintem. Ezt követően döntenünk kell. A döntéshozatalt már zárt ülésen kell, hogy megtegyük. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Kihirdetem a zárt ülésen hozott határozatot. 261/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy Tóth László igazgató közalkalmazotti jogviszonyából eredő fegyelmi vétséget nem követett el, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti. Egyúttal felhívja az igazgató figyelmét, hogy munkáját olyan körültekintéssel végezze, hogy a jövőben hasonló helyzet ne következhessen be. Határidő: 1999. szeptember 15. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) Fellebbezések Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 262/1999-től 264/1999.(IX.14.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. 3.) Javaslat a Ryno Kft. Téglagyári úti telephelyének 1999. I. félévi bérleti díjának elengedésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Olyan ingatlannal kapcsolatos döntés vár most a közgyűlésre, amely már régebben eladásra került. Bizonyos teljesítések feltételéhez kötődött a kifizetés. A teljesítés okainak elemzése itt van az anyagban. Felvetődött a kérdés, hogy a Ryno Kft.-nek még egy fél évre visszamenőleg bérleti díjat kell-e fizetni és a korábban részére a közgyűlés által engedélyezett két évre szóló törlesztési engedménynek megfelelően törleszt, vagy pedig figyelembe véve a Kft által felvetett indokokat ezt az ún. bérleti díjat elengedi az önkormányzat, de úgy módosítja a korábbi döntését, hogy egy éven belül a pénzhez jut az önkormányzat. Ez a lényeg, kérem a véleményüket. Marton István: Ennek az előterjesztésnek már az első mondatával komoly bajom van, illetve az első bekezdésével. Ugyanis alapvetően hibásan idéz egy közgyűlési határozatot. Kezemben van az egy évvel ezelőtti, tehát még az előző közgyűlés életében hozott 232/1998. sz. határozat, amelyre hivatkozik ez az első bekezdés. Én szó szerint ezt felolvasom, csak azért, hogy Önöknek legyen módjuk összehasonlítani a most előttünk lévővel. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Ryno Kft. az általa ténylegesen használt beépített, az önkormányzat tulajdonában lévő Téglagyári u. 20 sz. alatti 2 ha területet telekalakítás után maximum 2 évi két egyenlő részletben történő fizetési kedvezménnyel megvásárolhassa. A vásárló köteles a Téglagyár utcában egy szennyvízátemelő berendezésnek a helyét biztosítani a szolgalmi úttal együtt. Felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő az elmúlt év szeptember 30.” Nem tudom feltűnt-e a lényeges különbség az eredeti határozat és az itteni hivatkozási alap között. Ugyanis ha valaki megnézi az adásvételi előszerződést, akkor másfélszer akkora terület van benne, mint amennyiről a közgyűlés egy esztendővel ezelőtt határozott. És ugye ebben az előterjesztésben a kb. 2 ha az nekem elfogadhatatlan, hogy 110 m2 híján a 30000 m2-t kb 2 hektárnak nevezzük. Úgy gondolom, hogy elég nyomós tartalmi ellenérv. Viszonylag friss képviselőtársaink nem emlékezhetnek arra, ez még az első közgyűlés életében történt, de azért a teremben van legalább két ember, aki erre emlékezhet, illetve akinek tán hivatásból kötelessége emlékezni, olyan még tán több is, hogy 93-ban, amikor megváltozott az ÁFA törvény, az akkori önkormányzatot egy Rynoval kötött 10 éves szerződés következtében egy közel egy millió FT ÁFA befizetés terhelte. Ezt ha hat évvel ezelőtti önkormányzati többletkiadást én felkamatolom mai napra, hát bizony-bizony akkor azt hiszem, hogy vastagon túl vagyunk az éves bérleti díjon. Én elmondtam az előző közgyűlés életében is, igaz nem hallgattak rám, hogy mindegy négy év bérleti díjért kerül ez az egész terület valakinek a tulajdonába. Ilyen kondíciók mellett értelem szerűen a Ryno Kft tulajdonába, ezért megítélésem szerint eléggé párját ritkító. Egyébként amikor itt az előbb célozgattam, hogy kiknek kell erre emlékezni, akkor én konkrétan gondoltam Cserti úrra is, mert akkoriban ezt a pénzt neki kellett utalványoznia, mint a hivatal illetékes osztályvezetője. Én úgy gondolom, hogy szóba nem jöhet, hogy a bérleti díjat ez a testület elengedje és nemcsak azért, mert az önkormányzatnak olyan az anyagi kondíciója amilyen. Én ezt mondanám akkor is, ha nem akkora lenne az adósságunk, mint amekkora, hanem mondjuk 10 milliárd Ft tartaléka lenne a városnak, mert vannak helyek, ahová kell adni a pénzt és vannak helyek ahova nem lehet odalapátolni. És ha valaki négyéves bérleti díjért hozzájuk egy 3 hektáros objektumhoz rajta épületekkel, amibe van egészen jó meg természetesen semmit érő állagú is, akkor azt hiszem, hogy csak erről lehet szó. Az én módosító javaslatom, amellett, hogy nem engedhetjük el az I. félévet kitér arra is, hogy gyakorlatilag túl vagyunk a 3. negyedéven is. Tehát én azt szeretném, ha a közgyűlés erről szavazna, méghozzá név szerinti szavazást kérek ebben az ügyben, hogy a 3. negyedévi bérleti díjat is ki kell fizetni abban az esetben amennyiben szeptember 30-ig megtörténik a szerződéskötés, aminek semminemű akadálya nincs. Tisztelt képviselőtársaim olvashatták a második oldal közepén lévő a Ptk. 430. §-ának (1) bekezdését, amelyben ugye az derül ki, hogy a kft köteles a szerződésben meghatározott bérleti díjat fizetni. A közgyűlés valóban megtehetné, hogy elengedi ezt a bérleti díjat, de akkor jószerével hamarosan oda jutunk, hogy a tulajdonunktól hogy megválunk, még mi fizetünk érte. És végül, de nem utolsó sorban talán azon sem árt elgondolkodni, egy 3 hektáros terület, eléggé frekventált helyen, építményekkel, ha a közgyűlés nem engedi el a bérleti díjat, sőt beszedi mind a három negyedévre valót, akkor is csak egy közepes családi ház áráért Palinban megy át a vásárlónak a tulajdonába. Kérem ez az én szememben minősíthetetlen. Ezekkel a döntésekkel, meg a hasonlókkal, amik az elmúlt 8-9 évben is jellemzőek voltak a testületre jutottunk el odáig, ahová eljutottunk anyagilag. Tüttő István: Egyébként a testület döntéseit lehet bírálni, de végre kell hajtani. Pont a múltkor ez volt a legfőbb kifogás. Cserti Tibor: Miután Marton képviselő úr által most már ismételten megszólaltattam az elmúlt 8-9 év történései kapcsán és talán egy picit úgy is állít be, mintha minősíthetetlen, szóval ez a minősíthetetlen jelző szólaltatott most megint. Én azt hiszem, hogyha meg kell közelítenünk bárminemű és ilyen jellegű szerződést is, akkor a mindig a két fél egybehangzó akaratán alapuló szerződésről van szó, hogyha szerződésről beszélünk. Az önmagába véve mindig irritál ilyenkor, hogyha elhangzik bármiféle fajta minősítés és másik fél nincs itt. Én rövid leszek és tényleg nem szeretném húzni az időt. Én szeretném az előterjesztés azon két részére felhívni a figyelmet, ami az Ügyrendi és Jogi Bizottság egybehangzó véleményén alapult, aki egyetértett ezzel az előterjesztéssel. Szeretnék utalni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságra is, aki tovább pontosította és méginkább döntően ott, igaz, hogy megoszlottak picit a vélemények, mert 5 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett értett egyet a végső javaslattal, amely gyakorlatilag úgy szól és rá is pontosít, hogy a bizottság döntése arra is kitért, hogy az önkormányzat számára kedvezőbb ha a vevő a vételárat egy év alatt négy egyenlő részletben fizeti meg. Én azt is elismerem, és tényleg nem akarok vitát provokálni, mert megmondom őszintén egy picit kezd elegem lenni, hogy néha Marton képviselő úrral ilyen kétszemélyes vagy két személyt érintő viták alakulnak ki a közgyűlés főleg vagyoni kérdéseit illetően. Én nem kívánom ezt védeni sem egyébként. Gyakorlatilag a bizottsági üléseken ő, aki mind a kettő bizottsági ülésen rendszeresen részt vesz kifejthette az álláspontját, módja lett volna mindenféleképpen ennek a továbbvitelére, vagy bővített szempontrendszer alapján az ismételt megtárgyaltatására, ha úgy tetszik. Ezt nem tette és én nagyon sajnálom ezért, hogy továbbra is elhúzódhat a dolog. Úgy húzódhat el, hogy a másik fél számára itt viszont anyagi károkozás eseten is fennforoghat. Bár nem vagyok jogász, de gyakorlatilag a szempontrendszerek között ezt feltétlenül meg kell említeni. Ennek alapján én mindenféleképpen a mai napon döntést szeretnék a témába hozatni, de nemcsak ebben a témába és egy sor vagyoni kérdést tolunk magunk előtt és az önkormányzat saját maga számára okoz anyagi kárt. Befejezésképpen, én magam sem mondtam egyébként azt soha, akkor a korábbi időszakban én beosztott, önkormányzati alkalmazott, hogy az a szerződés, ami itt köttetett és kifejezetten az önkormányzat számára magas előnyökkel járt, azt tessék már tudomásul venni, hogy akkori is egy önkormányzati döntés végrehajtásáról volt szó, amit és beosztott vezető létemre nem kritizálhattam. Kritika nélkül viszont végre kell hajtatni. Másrészt akkori Nagykanizsa privatizációs időszakot élt meg és ez tényleg sok anomáliát vetett fel. E szavakkal tényleg a magam részéről Marton képviselő úr további zrikálását befejeztem. Röst János: Én nem mennék vissza a 90-es évek elejére, én csak 97. januárjáig mennék vissza, ugyanis a Ryno Kft. akkor nyújtott be egy kérelmet területvásárlás iránt. El kell hogy mondjam, hogy 97. januárjától 98. szeptemberéig tartott az az időszak, amire végre a közgyűlés döntést hozott. Én úgy gondolom, hogy ha egy vevő, bejelenti az igényét egy vásárlásra, akkor az a minimum, hogy megpróbáljuk rövid idő belül lezárni. Itt nem ez történt, hanem másfél év huzavona ment az ügyben, volt például helyszíni Gazdasági Bizottsági ülés. Mindenkinek módjában állt megtekinteni a területet, az épületek állapotát. Én úgy gondolom, hogy a végső döntés, amit hoztunk korrekt volt mind a két fél részéről. Az, hogy a Kft nem tudott a birtokba jutni, az úgy gondolom, hogy nem az ő hibája és el kell, hogy mondjam azt is, hogy ilyen eseteknél őt is kár érte, ugyanis ha egy Kft-nek tulajdona van, akkor arra vehet fel kölcsönt, gyakorlatilag lehetősége van arra, hogy fejlesszen. Ebben az esetben eltelt most már másfél év és ettől is megfosztottuk a Kft-t. Én úgy gondolom, hogy úgy a korrekt, ha mindenki megelégedésére és korrekt alapon döntünk. Én azt javaslom, hogy ami a beterjesztésben szerepel, azt fogadja el a testület. Marton István: Sajnálom, hogy Cserti képviselőtársam így fogja fel a dolgokat, ahogy felfogja és ha volt az előbb köztünk valami nézeteltérés, az a zárt ülésen történt, de hát nyugodt lélekkel természetesen elmondhatja ezt a nyílt ülésen is. Én egyszerűen arról beszéltem az előbb és nem hiszem, hogy rajta kívül még ezt valaki félreértette, hogy a memóriáját hívtam segítségül Cserti úrnak, mert én még arra is jól emlékszem, hogy fogcsikorgatva fizette ki ezt az ÁFA többletet. Persze ezt is meg lehet cáfolni. Fegyelmezett hivatalnokként végrehajtotta a kötelező döntést. Amit viszont nem értek. Nem értem, hogy milyen másik félről beszél. Én úgy gondolom, hogy 9 éve itt az önkormányzat érdekeit próbálom védeni, több kevesebb sikerrel ez kétségtelen. A bizottságokkal kapcsolatban, igen ezt két bizottság is tárgyalta itt le van írva, hogy milyen arányban hogy foglaltak állást, az egyiknek valóban tagja is vagyok, a másiknak nem, de nem volt ott egyik döntéshozatalnál sem. Egyébként a dolog ilyen szempontból teljességgel indifferens, mert a bizottságok nem ismerték a tényeket. Egyik bizottság sem tudta, hogy 3 ha megy el az eredeti, egy évvel ezelőtti 2 hektárhoz képest. Természetesen én tökéletesen egyetértek Cserti úrral abban, hogy a mai napon meg kellene hozni ezt a döntés, mert ha nem hozzuk meg, akkor még ennek a negyedévnek a végével sem, illetve a következő negyedévvel, tehát október 1-el mondjuk nem történhet meg a tulajdonba adás. Röst úrnak viszont az érzelmes hozzászólását nem nagyon értem, mert a Ryno Kft és az önkormányzat között 2001. december 31-ig érvényes szerződés van. Ez ugye 1992. január 1-től, tehát 10 évre szól, és mint bérlő mindenféle jogát gyakorolhatta. Ilyen értelemben .. Tüttő István: Szeretném felhívni Marton úr figyelmét, hogy a 2 perc lejárt. Marton István: Köszönöm a figyelmeztetés. Ilyen értelemben semminemű károkozás nem történt. Én kérem azt, hogy a testület név szerinti szavazással döntsön. Kiss László: Én csak egy alapvető tényre szeretném felhívni a figyelmet, amit ha mindenki figyelt észrevehetett. Az 1998. szeptemberi határozat az arról szól, hogy a közgyűlés a Ryno Kft-nek a ténylegesen használt, beépített önkormányzati területet kb. 2 ha területet telekalakítás után elad. Erre akkor megállapításra került egy vételár, most kiderült, hogy a telekalakítás után ez nem 2, hanem 3 ha, 50%-kal magasabb. Kérdezem én, eladhatjuk mi a 3 hektárt 2 hektár árán? Tüttő István: Erre szeretném, ha válaszolnánk, hogy ez a rendkívül lazán kezelt m2 kérdés hogy néz ki. Kálócziné Éberling Márta: Visszatérve a Marton úr által elmondottakra, az előterjesztésnek az 1. bekezdése nem idézetként tartalmazza a közgyűlési határozatot, ezért természetesen hiányos, mert nincsenek benne azok a feltételek, amelyeket a közgyűlés meghatározott. Én elővettem azt a 98. szeptember 30-án készült közgyűlési előterjesztés, amely alapján a közgyűlés végül is meghozta ezt a bizonyos döntést. Az a közgyűlési előterjesztés a teljes, a Ryno által bérelt telephelyre vonatkozott, arra nyújtották be a vásárlási szándéknyilatkozatot. A közgyűlés itt módosította a határozati javaslatot bizonyos pontokkal, itt döntött úgy, hogy beépített alapterülettel kerüljön értékesítésre. Ebben a közgyűlési előterjesztésben hivatkoztunk 98-ban arra, hogy az ingatlanforgalmi szakértő a területet két részre bontotta, egy értékesebb és egy értéktelenebb hátsó területre. Az ingatlanforgalmi szakértő megjelölte azt, hogy az értékesebb terület nagyságát 2 ha 1599 m2-ben határozta, az értéktelenebbét 3 ha 1542 m2-be. A közgyűlés ezért döntött így, mert itt telekalakítás nélkül megmondani, hogy ez a terület most 2 ha 1000 m2 vagy mennyi, ez valójában azt hiszem, hogy erre egyikünk se, aki nem földmérő nem tud válaszolni. Megmutatom Önöknek a telekalakítást. A telekalakítás azt a területet tartalmazza, amelyen az épületek rajt vannak. A telekalakításnak vannak építésügyi szabályai, nem lehet annyi szöget csinálni belőle, hogy minden épület mellett húzok egy vonalat és így alakítok ki telket. A lehető legkisebb területet alakíttattuk ki a földmérővel azért, hogy az még telephelyként használható legyen, illetőleg levettük azokat a területeket, amelyek a későbbiek során a Mindenki Sportpályájához, jobban mondva hozzá is lett csatolva. Tehát ez volt a történése, én ezért mondom, hogy ez a 2 ha, amit akkor a közgyűlés meghatározott nem földmérési munkarészek birtokában, hanem itt a közgyűlésen módosító indítványként fogadta el a közgyűlés és nem arról van szó, hogy a 2 hektárt ugyanazon, m2 árat határozott meg a közgyűlés és a m2-nek megfelelően lett ez kiszámolva, hogy ennek mennyi a vételára. Tehát m2 árat határozott meg a közgyűlés és szeretnék még egy észrevételt tenni ezzel kapcsolatosan, az … Tüttő István: Így másként hangzik. Marton úr hivatkozott rá, hogy ő nagyon jól emlékszik. Kálócziné Éberling Márta: Marton úr még mondta, hogy a bizottságok a földterületnek a nagyságát nem látták. Az Ügyrendi Bizottság előtt ott lévő végleges adásvételi szerződés, természetesen a telekalakítás után kialakult területnagyságot tartalmazta és egyetlenegy bizottsági ülésen sem kérték azt, hogy az eredeti 98-as előterjesztést és a történéseket. Itt igazából abból indult ki, hogy a használati díjat el kell engedni, vagy nem kell elengedni és az előterjesztés erre tért ki. Törőcsik Pál: Azt hiszem félreértés történik. Ez az előterjesztés nem arról szól, hogy egy szerződést fölülvizsgáljuk és új fajta szempontok alapján egy új szerződést, vagy a régit negligálni akarjuk. Az elmondottakból egyértelműen kiderült, hogy az akkori döntéshozó testület, a közgyűlés ismerte azokat a feltételeket, értékbecsléseket, egyebeket, amelyek alapján megegyeztek az árban. Ez lehet, hogy van akinek tetszik, van akinek nem. A véleményét mindenesetre kifejthette. Itt egy két fél által aláírt szerződésről van szó. Ezt vitatni, olyan szempontokat előhozni, ami most a másik fél meghallgatását nem tudja biztosítani nem lenne szerencsés. Javasolnám azt, hogy szorítkozzunk konkrétan az előterjesztéssel kapcsolatos ügyre, tételesen arra, hogy a bérleti díjat elengedjük, avagy sem. Ebben az ügyben több alkalommal egyeztettünk, nemcsak bizottsági üléseken, azon kívül is. Ugyanezeket a szempontokat akkor is elmondtuk, ezért én javaslom, hogy azokat a határozatokat, amiket a két bizottság hozott és az előterjesztésben a határozati javaslat tartalmaz, kérem, hogy fogadjuk el, több alkalommal előjött ez a kérdés, nincs okunk arra, hogy ezt felülvizsgáljuk. Jelen pillanatban egyértelmű az állásfoglalás. Gazdasági Bizottság döntését, illetve javaslatát megtette, kérem, hogy az előterjesztésben szerepelt határozatot támogassák. Tüttő István: Marton úrnak nem tudok szót adni, mert sajnos az SZMSZ azt írja az 54.§-ban, hogy napirendi pont vitája során a képviselő egy alkalommal kap szó, melynek időtartama maximum 5 perc. Marton István: Igen, és a személyes megtámadtatás? Tüttő István: Személyes érintettség esetén 2 perc. Akkor megadom. Marton István: Köszönöm Éberling Mártának, hogy nagyon szakszerűen elmondta az előterjesztést, amivel nekem semmi bajon nem volt, de nagyon valószínűnek tartom, hogy az előző testület nem véletlenül nem azt az előterjesztést fogadta el, hanem a 2 hektárt és itt semmi kb, semmi efféle nem volt. Kétségtelen, hogy ettől el lehet térni, de akkor meg végképp nem értem, hogy a Gazdasági Bizottságnak miért nem így lett ez felvezetve. Szó nincs itt arról, hogy valaki egy határozatot és egy előterjesztést összekeverne, azt viszont nem is értem, amit Törőcsik alpolgármester úr mond, biztos azért, mert nem nagyon értek hozzá, de itt az ég egy világon senki nem vitat szerződést. Van egy bérleti szerződés 2001. december 31-ig és arról van szó, hogy méltányossági okokból elengedjük-e a bérleti díjat vagy nem. Szeptember közepén elengedni az első félévet, meg első háromnegyed évi bérleti díjakat, ez már nekem katasztrófa. Az előterjesztésben szakszerűen le van írva, hogy nem mi hibáztunk, nekünk akkor kellene, vagy éppen lehetne, de még akkor sem kellene, csak lehetne méltányosságot gyakorolni tisztelt hölgyeim és uraim és engem megdöbbent, hogy a városnak ebben a helyzetében ilyen vita kerekedhet ilyen ügyből. Én most utólag kimondom, korrektnek éreztem volna, ha az előterjesztők ezt az előterjesztést visszavonják és kérem a név szerinti szavazást. Zsoldos Ferenc: A közgyűlés tagjainak egy része korábbi szokásának megfelelően egészen más témákról beszélgetett, mint amiről itt szó van. Egyetlen egy dologban kell dönteni, hogy elengedjük a bérleti díjat vagy nem. A bizottságok véleményem alapján kialakult határozati javaslat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy engedjük el. Marton István képviselőtársunknak más a véleménye. Erről a dologról tulajdonképpen egy szavazással tudunk dönteni és döntsünk is. Dr. Fodor Csaba: Én nem mondom ki sokat beszélt képviselő úr nevét, nehogy személyes megszólíttatás címén még egyszer szót kapjon ebben az ügyben. Amit mondott azok féligazságok. Valóban tavaly a közgyűlés úgy döntött, ahogy döntött és akkor igenis az volt a cél, hogy kb., pontosan nem lehetett megmondani, hogy mekkora az a terület, amely beépítettnek minősül felmérések hiányában értelemszerűen, tehát ez az igazsághoz tartozik. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az a bérleti szerződés, amire a meg nem nevezett képviselő úr hivatkozik tartalmaz más pontokat is, mégpedig azért azoknak a gépeknek és tárgyi eszközöknek a vételéről is szól és a bérleti díjba való beszámításáról, amit azért az Ügyrendi és Jogi Bizottság elég korrektül értékelt és azt mondta, hogy a leendő vásárló által megvásárolt, több mint 7 millió Ft értékű gépeket és ki is fizetett a tavalyi esztendőben gépeknek a bérleti díját 99-es évben követelni nehogy tisztességtelen, hanem talán még jogszabályellenes is. Hiszen a bérlet ugye megszűnik, amikor a bérlő és a tulajdonos eggyé válik és itt ez történt és az a szerződés így is szólt és természetesen ezt is mérlegelte. Egyéb sok más körülményt mérlegelt a Jogi Bizottság és ezért tette ezt a 7 igenes egyhangú határozati javaslatot a Gazdasági Bizottság elé, amelyet a Gazdasági Bizottság ismételten megtárgyalt és én azt gondolom, hogy nem kell lebecsülni sem a Gazdasági sem az Ügyrendi Bizottság tagjait annyiban, hogy a számokat legalább ne ismernék és egy adásvételi szerződésben m2-be van írva, akkor el tudják dönteni, hogy mekkora területről van szó. A területnagyság valóban úgy lett meghatározva m2-ként és azért nem tudtuk pontosan megmondani, mint említettem a területnagyság a döntéskor, mert nem volt ismert, nem volt telekmegosztási vázrajz, nem hozzá szükséges térkép és nem volt hozzá terület kimutatás. Tarnóczky Attila: Én is pontosítani szeretném a történteket. Úgy gondolom, hogy az a szerződéstervezet, ami elkészült az eredeti közgyűlési szándéknak megfelel tartalmában, más kérdés, hogy a vállalásunkat január 31-ig aláírjuk az adott céggel nem tudtuk teljesíteni mert az egerszegi Polgármesteri Hivatal építési hatóságként május közepéig nem küldte ide azt a telekalakítást, amire szükség lett volna. Ezek után májusban az Ügyrendi Bizottság, nem a múltkori, hanem a mostani találta ki, hogy akkor ez a cég tartozik nekünk félévi díjjal és nem engedte aláírni a szerződést. Egyébként ilyen jogosítványa nincs az Ügyrendi Bizottságnak, legfeljebb megtehette volna, mivel jogilag rendben lévőnek találta, hogy a Gazdasági Bizottságnak a véleményét kikéri, hogy kell-e itt bérleti szerződést kérni. Azóta húzódik és ha ehhez az elvhez tartjuk magunkat, akkor most már háromnegyed évi bérleti díjat lehet kérni, jövőre meg két évit, de hogy ez hová megy ki, mennyire vonódik kétségbe az önkormányzat testületének szavahihetősége azt nem tudom. Tüttő István: Arról nem is beszélve, hogyha a pénzt már megkaptuk volna már rég hasznos dolgokra lehetett volna fordítani, avagy a kamatáról nem is beszélve. A vitát lezárom. Név szerinti szavazást kért Marton úr. A jelenlévő ¼-ének minimum igennel kell szavazni, akkor fogunk név szerinti szavazást. Kérem döntsünk. A közgyűlés 8 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aljegyzőnő felolvass a névsort. Birkner Zoltán: A szavazás előtt azt hiszem, hogy mi még kérhetünk egy kis időt és én most egy kis időt szeretnék kérni. Tüttő István: 2 perc szünetet rendelek el. (Szünet) Tüttő István: Úgy érzem, hogy a két perc, amit felhasználtak ennek az ügynek a megtárgyalása érdekében elegendő volt. Meg kell szavazni, mert 20 millióról van szó, akkor négy év alatt kapunk… Törőcsik Pál: Ész érvekkel nem lehet megakadályozni. Tüttő István: Helyette kapunk most kettő milliót, és akkor mit nyerünk vele? Törőcsik Pál: Semmit. Tüttő István: Helyette két év alatt kapunk ugyanannyit. Törőcsik Pál: Egyszerű csúsztatás az egész, csak a Marton csinálja itt a hangulatot. Farok csóválja a kutyát. Tüttő István: Matematikázzanak és egyben olvassák a, kérem aljegyzőnőt, hogy olvassa a névsort. Mondanám, hogy aki igent válaszol, egyetért a határozati javaslattal. Magyarul elengedjük a bérleti díjat az első félévre és egy év alatt pedig megkapjuk az ellenértékét, a szerződés szerinti ellenértékét az ingatlannak. Kérem az első képviselő nevét olvassuk. (A név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv mellékelve.) Tüttő István: Majd szeretném utána tájékoztatni, hogy a károkozás mértéke mekkora, de majd szeretném, ha azt is valaki felvállalná. Marton úr bizonyára megteszi. A közgyűlés 10 szavazattal, 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 265/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Ryno Kft.-nek a Téglagyári út 20. szám alatti telephely 1999. I. félévi bérleti díját, összesen 2.055.381 Ft + ÁFÁ-t nem engedi el. Tüttő István: Majd szeretném utána tájékoztatni, hogy a károkozás mértéke mekkora. Szeretném, ha majd azt is valaki felvállalná. Marton úr bizonyára megteszi. 4.) Javaslat az ANTS BASEBALL CLUB támogatási kérelmére (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Megkérdezem elnök urat, hogy van-e kiegészíteni valója. Balogh László: Az ANTS BASEBALL CLUB bekerült Európa 24 legjobb csapata közé, a Nemzetközi Interliga Kupa küzdelmeiben is részt vesz, magyar kupagyőztes lett és várhatóan a bajnokságban is hasonló, kiváló eredményt produkál majd. Ezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedtek a költség igények, ezért a Club minimálisan 1.350.000 Ft-os támogatást kér. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság és a Gazdasági Bizottság egyhangúlag 600 eFt póttámogatást javasol az ANTS BASEBALL CLUBNAK. A csapat az első félévben 900 eFt-ot kapott a várostól, a helyi iparűzési adóból 150 eFt jött be, a második félévre a Sportbizottsági hatáskörbe tartozó 4 millió Ft-os tartalékalapból 600 eFt-ot adtunk a Hangyáknak. Ezen kívül kellene ez a póttámogatás. Indokunk: bármilyen sanyarú gazdasági helyzetben is van a város, de kötelességünk gesztus értékűen támogatni a minőséget és a kiváló teljesítményt. Itt erről van szó, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy üzenet értékűen is szavazzuk meg ezt a támogatást. Persze lehet, hogy hasonló esetekben a jövőben már nehezebb helyzetben leszünk, de most még tegyük meg. Jelzem, hogy OKSB még szeptemberben tárgyalja a város sporttámogatási rendszerét, annak újragondolását, a sportkoncepció felülvizsgálatának szempontjait és a helyi iparűzési adó anomáliáinak helyrehozatalát. Röst János: Balogh képviselőtársam lényegében elmondta a bizottsága álláspontját. A Gazdasági Bizottság hasonlóképpen foglalt állást, tehát szintén javasolta a támogatás megadását, de szeretném azt elmondani, hogy pár közgyűléssel korábban én javasoltam, hogy a baseball csapatot egyrészt ismerje el a város tevékenységét, az eredményeit, másrészt pedig a támogatás mértékét adja meg nekik. Szintén szeretném még egyszer névsor szerint is felolvasni, hogy kiket gondoltunk köszönteni ebből az alkalomból. Az edzőt, Gondi Zoltánt, Iváncsics János tanár urat, aki nélkül nem lett volna baseball Nagykanizsán és Csordásné Láng Évát. Természetesen a játékosokat is, de őket nem kívánom felsorolni. Tüttő István: Forrásról nem tudok gondoskodni, az előbb ment el 20 millió. Tarnóczky Attila: Az a forrás. Tüttő István: Nem fog befolyni, mert bizonyára pereskedni fogunk. Marton úr nem adok szót, remélem, hogy nem jelentkezett. Marton István: De jelentkeztem. Tüttő István: A vitát lezártam. Nem szükséges, nekem kell ezt biztosítani. Én nem tudok. Tessék, döntés következik. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 266/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az ANTS Baseball Club részére a nemzetközi porondon való eredményes szereplés érdekében 600 eFt póttámogatást biztosít, melynek fedezetéül a helyi iparűzési adó többletbevételét jelöli meg. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) Javaslat a Városi Könyvtár Ad hoc Építési Bizottság létrehozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Városi Könyvtár építése rövidesen elkezdődik és azért döntött úgy a közgyűlés, hogy ez bizottságot hoz létre, hogy elkerüljünk olyan problémákat, amely a korábbi építkezések kapcsán gondot okozott. A bizottság tagjaiként Marton István, Röst János, Papp Nándor, Czupi Gyula és Tóth László urakat javaslom elfogadni. A bizottságok megtárgyalták és Önök előtt van a részletes ajánlat, illetve javaslat. A bizottságok többsége az öt fős ad hoc bizottság létrehozását javasolta, de még az önök véleménye változhat. Önöké a szó tessék, változtathat ezen. Úgy látom kérdés nincs, a vitát lezárom. Tessék dönteni az egyes határozati javaslat, tehát magyarul a bizottság. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 2-es, a bizottság elnöke Marton István, a tagjait pedig az előbb soroltam, Röst János, Papp Nándor, Czupi Gyula és Tóth László urak. Kérem döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A bizottság feladatáról szól a 3. határozati javaslat, kérem erről dönteni. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A bizottság külön díjat ezért a munkáért nem kap és a működésének rendjét maga dolgozza ki, ez a 4. pont. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 267/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Városi Könyvtár építésének felügyeletére ad hoc bizottságot hoz létre. 2.) az ad hoc bizottság elnökének és tagjainak az alábbi személyeket választja meg: A bizottság elnöke: Marton István Tagok: Röst János Papp Nándor Czupi Gyula Tóth László 3.) A bizottság a beruházás folyamán felmerült, közgyűlési és állandó bizottsági döntést nem igénylő kérdésekben az önkormányzat nevében jár el, beszámoltat, ellenőriz. Tapasztalatairól a közgyűlést szükség szerint tájékoztatja, illetve intézkedést kezdeményez. 4.) A működésének rendjét a bizottság maga dolgozza ki. A bizottsági munkáért külön díjazás nem adható. Határidő: a bizottság alakuló ülésének összehívására 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a bizottság szeptember 30-ig az alakuló ülését is meg kell, hogy tartsa. Minősített szótöbbség megtörtént minden esetben. 6.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közvilágítási hálózatának átfogó korszerűsítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném röviden vázolni, az energiaárak az utóbbi időben oly mértékben változtak és várhatóan még ez a tendencia folytatódik, tehát egyre nagyobb terhet ró a város működési kiadásainak kapcsán a költségvetésünkre. Az energia racionalizálás programja általánosságban is felmerül akár intézményeinknél, de egy igen jelentős tételt jelent az egész város közvilágításának a finanszírozása. Erre vonatkozóan talán egy számot említené, hogy 1999. évi árszinten 70-75 millió Ft közötti díjat fizet az önkormányzat a közvilágítás működtetéséért. Ennek a csökkentése, illetve korszerűsítéssel való átalakítása ennek a napirendnek az egyik célja. Erre vonatkozóan Önök előtt ismertetésre került az írásos anyagban egy osztrák cégnek a megkeresése, illetve ajánlattétele, akik Magyarországon már, például Dombóváron rekonstrukciót hajtottak végre a segítségükkel, ahol 40% körüli megtakarítás realizálódott. Mosonmagyaróváron 65% az energia megtakarítás és 50% karbantartási költség megtakarítást eredményezett a beavatkozás. Teljesen reményt keltő, hogy Nagykanizsán, ha pontosan előre nem is lehet megbecsülni, hogy az a % most 40 vagy akár 65% lesz, de egy biztos, hogy ajánlatuk magas megtakarítási százalékot jelent. A konstrukció pedig úgy működik, hogy a város további időszakban nem növeli, vagy nem emelkedik a város ilyen jellegű kiadása, hanem ebből a pénzből megvalósul a város közvilágításának teljes újratervezése és átalakítása. A megtakarítás pedig forrásul szolgál a kivitelezéshez és egy bizonyos idő után pedig, ez általában tíz év, teljesen átkerül az önkormányzat tulajdonába és anélkük, hogy nekünk többletkiadásra lenne szükségünk megvalósul egy rekonstrukció. Egy olyan rekonstrukció, amely lényegesen korszerűbb rendszert valósít meg. Még egy fontos elemét szeretném kiemelni, hogy a cég ajánlata mellett egy olyan tétel is megtalálható, amely véleményünk szerint megint csak nem közömbös. A korábbi, tehát a mostani 70-75 millióból még juttat is vissza bizonyos %-ban, tehát a közvetlen visszajuttatás és egyben az energia megtakarítás kettős haszonnal jár az önkormányzat részére. Ez a lényege ennek az előterjesztésnek, kérem a véleményüket. Cserti Tibor: Azt hiszem ismert az előterjesztésből a tisztelt képviselők előtt, hogy az előkészítő tárgyalásokon három személy képviselte nem az önkormányzatot, mert a képviselői előzetes felszólalásból ugye ismert az elmúlt alkalommal, hogy nagyon sokan rákérdeztek, hogy milyen felhatalmazás alapján, tehát vissza szeretnék térni erre a dologra. Név szerint Imre Béla, Budai István képviselő kollégám és én. Én azt hiszem, hogy elég sok vihart fog ez még kavarni Nagykanizsa életében, függetlenül attól, hogy mondjuk egy másik közműellátási feladat terén mondjuk egy francia vizsgáló céget, aki tulajdonosi szerepben is akar feltűnni Nagykanizsán minden további nélkül megszavazták a tisztelt képviselők. Én is megszavaztam, okkal, joggal, mindenki vizsgálódjon, amíg még konkrét szerződéses feltételekről nem beszélünk, hogy megéri vagy nem éri. Miről van szó? Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a magyar sajátosságok egy ilyen közbenső fázisban vannak és tisztul a dolog. A tulajdonjog a magyar, a nagykanizsai közvilágítási hálózat egészében itt a DÉDÁSZ RT tulajdona. Gyakorlatilag… A tulajdonjog az önkormányzaté, tulajdonjog, bocsánat. Gyakorlatilag az amortizáció elszámolása is itt ennek megfelelően kell, hogy történjen, de nem forgatódik vissza az alapfeladat teljesítésére a korszerűsítésre. Polgármester úr utalt rá az elején, az előkészítés során, hogy gyakorlatilag az ellátási felelősség az önkormányzatot terheli. Ez a magyaros sajátosság már Európában …. a világ letisztult a közmű szolgáltató vállalatok, jelen esetben az energia ellátó rendszerek is csak energiát adnak, szolgáltatnak, nyilván ha úgy tetszik egy adásvételi szerződés keretében. Én azt hiszem, hogy nem kell messzebb visszanyúlni, 1992/93-as zárszámadást aki megnézi, a közvilágítási hálózat fenntartására, illetve működtetésére, illetve a közvilágítási feladatok teljesítésére évente 26-28 millió Ft-ot fordított a város. Ma ez az összeg a 80 milliós nagyságrendet súrolja. Szeretném egy dologra felhívni a figyelmet, ami egy veszélyes csapda. Törvényi kidolgozás alatt van és a megyei jogú városok már tiltakoztak is egyébként ez ellen a Kormánynál, az ellátási felelősségnek a konkrét meghatározása normatív műszaki meghatározása hol, milyen helyen, milyen fényerősséget kell biztosítani. Ez várhatóan további kemény beinvesztálásra szorítja az önkormányzatokat, várhatóan köztük Nagykanizsa városét is. Gyakorlatilag a rendszer egészében az előkészítés során arra vállalkoztunk, hogy szakmai bizottsági szintre olyan anyagot teszünk le, hogy azt jó szívvel a közgyűlés részére szakmailag is megfogható és támogatható legyen. Ennek a műszaki részét polgármester úr elmondta, ezzel nem kívánok én foglalkozni, azzal viszont igen, hogy kint mit tapasztaltunk. Gyakorlatilag egyrészt a cégnek a személyét illetően nagyon alaposan lehetőségünk volt a megismerésre, gyakorlatilag a Siemens céget nem kell Önöknek bemutatni, itt a Siemens cég osztrák leányvállalatáról van szó, a Sitecoról, akit gyakorlatilag a Lightig Corporation 1997-ben kivásárolta, mármint a közvilágítási részét. Ez a program rendszeresen végigfutott és ez a házi feladat egyébként húzta és a türelmetlenség szétfeszítette a többi magyar várost is, Mosonmagyaróvár példája egyébként a legelső olyan, ami bizonyítást nyert és teret nyert Magyarországon. Mikor mi kint voltunk Gárdony és Sümeg képviselői vettek részt a bemutatkozáson vagy bemutatáson, amelynek alapján a szakmai teljesíthetőség mellett gyakorlatilag a pénzügyi finanszírozási rendszer volt a szűkebb vizsgálati területen. Én a magam részéről jó szívvel tudnám ajánlati képviselőtársaknak azt a fajta módszert, ahogy az ajánlattevő számunka a vizsgálatot, illetve a későbbiekben való megvalósítást szerződéses ajánlati szinten teljesítené javasolja. Ez az első fázisban természetes dolog, hogy nem kerül pénzébe a városnak. Ilyenkor én azt hiszem mindenképp fölmerül a döntéshozókban egy olyan dolog, hogy kérem szépen egyáltalán egy hátsó gondolatok, hogy miért jó ez a cégnek, vagy miért jó ez a városnak. Hát a városnak egyértelmű, hogy egy korszerűsített hálózatot hoz létre önkormányzati, azonnali pénzügyi terhelés nélkül, természetesen a konstrukció lényege, hogy megtakarításból finanszírozza, külön nem kell a napi finanszírozásból pénzt kiragadnia. Másik oldalon a cég számára nyilvánvaló, hogy azt a fajta know how-t, a szellemi profitot eladja. Ami nagyon fontos dolog, hogy nincs szervezethez, nincs kényszerpályára, hanem gyakorlatilag betartja mindazokat a szabályokat, amelyek Magyarországon van, illetve az önkormányzatnak a közgyűlési határozataiban, tehát a beruházási szabályzataiban vannak konkrétan. Megversenyezteti magát a beruházási szakaszt és megversenyezteti a finanszírozási szakaszt. Itt gyakorlatilag a Gazdasági Bizottsági ülésen ennek a részleteiről ténylegesen beszélhettünk, ha kérdés van, én jó szívvel szeretném eloszlatni a kételyeket. Befejezésként egyetlenegy mondatot. Való igaz, hogy közgyűlési felhatalmazás, mármint a delegálásra nem volt. Itt elhangzott egy-két képviselő részéről, hogy lóti-futi lófrálásról volt. Én a magam részéről egyébként az egyéni szabadságom terhére mentem. A meghívó egyébként ott van Önök előtt a meghívás és ellátás költségeit a kinti cég fizette, tehát nem hiszem, hogy ilyen értelemben magyarázkodásra szorulnék. Én azt hiszem, ha Budai képviselő urat kérdezik valami hasonló véleményt fog elmondani. Tüttő István: Ez gyakorlatilag az előző közgyűlésünk előző alkalmával feltett kérdésekre is a válasz a csapat kiutazásával kapcsolatban. Szeretném azt még röviden elmondani, hogy érdekes területe ez a gazdaságnak, hiszen a szolgáltató nem érdekelt abban, hogy a legkorszerűbb rendszereket építsük ki, mert nem a fogyasztás alapján kerül itt a díj megállapításra, hanem a beépített teljesítményfelvétellel kapcsolatban határozzák meg a díjat. Tehát ugyan itt ellenérdekelt a szolgáltató, mert mennél elavultabb és nagyobb watt számú égőket tennénk fel, számára az lenne az előnyös. Tehát ez egy hosszú távon mindenképp számunkra nagyon fontos. Budai István: Én csak egykét gondolatot mondanék, hiszen a Cseti úr és a polgármester úr részletesen elmondta ennek az egész anyagnak a lényegét. Én úgy gondolom, hogy ez a lóti-futi lófrálás azért megérte, mert bár ennyi haszonnal járó vagy jó ajánlatot hozhattak volna mások is, akik előttünk lófráltak külföldön. Én azt mondom, hogy mi azért olyasmit hallottunk meg láttunk, amit talán érdemes megfontolni, hiszen olyan ajánlatot tett, ami a városnak nem kerül pénzébe és korszerűsíti a közvilágítását. Olyan lámpatesteket mutattak be nekünk, amit úgy gondolom, hogy élmény volt látni, Tibor te is ezt mondod. És ez Nagykanizsán egységes formában megjelenhetne közutakon, lefedve mindenféle sötét útszakaszokat, én úgy gondolom, hogy ez egy csodálatos dolog lehetne és én kérnélek benneteket, hogy foglalkozzatok úgy vele, hogy szavazzuk meg és foglalkozzunk azzal, hogy belátható idő belül ez megvalósuljon, mert úgy gondolom, hogy akkor jelentősen léptünk előre a közvilágítás területén anélkül, hogy erre a költségvetésből fedezetet kellene teremteni. A megtakarítás garantált és a megtakarításból finanszírozza a kivitelezés költségeit és ez egy ragyogó ajánlat. Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászólás a vitát lezárom. Kérem döntsünk. Végül is egy ajánlat alapján elkészülne egy felmérés, teljesen logikusnak tűnik számomra, hogy ennek a fogadására mindenképp nyitottnak kell, hogy legyünk, de döntsenek Önök. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a második határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 268/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) egyetért azzal, hogy a város teljes közvilágítási hálózatának átfogó felülvizsgálata a Knoblich Light ajánlata alapján megtörténjen. A szerződés egyeztetésével és előkészítésével a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot bízza meg. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által előzetesen véleményezett és elfogadott szerződést aláírja. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) A szakértői javaslatban megfogalmazott megvalósítási változatok elfogadásáról külön beterjesztés alapján a közgyűlés dönt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján. Határidő: 2000. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7.) Javaslat az Ipari Park cím pályázat benyújtására és az ahhoz szükséges állásfoglalásokra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: Az előterjesztés egy nagyon fontos stratégiai cél megvalósítását hivatott szolgálni. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az Ipari Park és a Logisztikai Központ két olyan fontos stratégiai kitörési pontot testesít meg, amit a jövőben mindenképpen erőnkhöz mérten a legrövidebb idő alatt tető alá kell, hogy hozzunk. Ismeretes mindannyiunk számára, hogy mindenféle PHARE pályázatot kétféle módon lehet kapni. Egyrészt ezek a pályázatok és ezek a támogatások úgynevezett additív jellegűek. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy valamihez adnak valamit. Tehát mi eldöntöttünk, megterveztünk egy fontos dolgot, azt megfelelően beágyazott tanulmányban elővezettük, megfogalmaztuk. Ehhez, hogy ezeken a pályázatokon egyáltalán indulni tudjunk egy nagyon fontos föltételnek kell, hogy megfeleljünk, tételesen annak, hogy ipari park címmel rendelkezzünk. Ez az előterjesztés szűken tartalmazza azokat a feltételeket, melyekhez közgyűlési döntés szüksége, hogy az Invorg Kft által fölvállalt ipari park pályázati cím beadását teljesíteni tudjuk, ezért mindenképpen kérem képviselőtársaimat, hogy a határozati javaslatban fölsorolt pontokat szavazzuk meg, hogy a pályázati beadás feltételeinek meg tudjunk felelni, ipari park címet elnyerhessünk és egyáltalán jogosultak legyünk PHARE pályázatok megpályázására. Röviden ennyit szerettem volna. Az összes többi szempontot bizottsági üléseken azt hiszem nagyon sokat beszéltük, nemcsak bizottsági, hanem egyéb más megbeszéléseinken is részletesen taglaltunk. Én ennyit kívántam hozzátenni és kérem a támogatásukat. Röst János: Mertem remélni, hogy más valaki is hozzászól ebben a témakörben. Én úgy gondolom, hogy maga a beterjesztés megszavazható, formai okok még vannak, amiket javasolhatok, hogy a 2. pont legyen három felé bontva, mert így nagyon nehéz értelmezni a javaslatot. Ez mondjuk formai rész. Ami számomra viszont kérdőjel, hogy ennek a megvalósításnak egyáltalán a lehetősége fenn áll-e, ugyanis a beterjesztésben sehol nincsen mellé rendelve pénzeszköz, illetve sehol nincsen mellérendelve, hogy hol, milyen területen, kíván-e a város venni területet, mert úgy gondolom, hogy ha ennek a lehetősége nincsen meg, akkor el kellene gondolkodni a városvezetésnek és nekünk is, hogy új helyszínt kell esetleg kijelölni. Nem tudom, hogy logisztikai központ összekapcsolása ezzel a területtel esélyes-e, én nem így látom. Ha erről van más információ a városvezetésnél, akkor ossza meg velünk, ez a kérésem, ugyanis ha a laktanyák sorsa nem dől el Nagykanizsán, akkor gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lesz logisztikai központ és a két területnek az egymásba kapcsolása ilyen értelemben nincs értelme gyakorlatilag. A másik része, hogy ha bepályázunk bármely területre, van-e annak lehetősége, hogy tulajdonjog nélkül elfogadják-e a pályázatunkat. Mert ha ennek a realitása kevesebb, akkor újra kell gondolni az egész koncepciót, ami előttünk fekszik. Ettől függetlenül kérek mindenkit arra, hogy szavazza meg, mert mindenképpen egy fontos lépése a városnak a jelenlegi állapot is. Tüttő István: Szeretném azt is hozzátenni, hogy néhány olyan határozati mondat van, ami egyébként szükséges, kelléke a pályázatnak, amit be kívánunk nyújtani, hiszen az anyagok készen állnak ennek a benyújtására, mert feltételként szabja a pályázat, hogy ilyen és ilyen deklarált vállalást önkormányzatnak meg kell tenni, a másik pedig, amit Röst úr felvet teljesen jogosan, de nem kívántunk részletekbe menően foglalkozni vele. Több terület jöhet szóba, úgy tűnik, hogy lassan az ahhoz való merev ragaszkodásunk, hogy a laktanyák területén oldjuk meg az ipari parkot is és a logisztikát is, kezdünk más irányban is elmozdulni, de nem kívántunk nagy reklámot csinálni, hogy milyen irányban. Azt hiszem ez pedig érthető, hogy miért nem, tehát az észrevétel jogos, de nem olyan, amire nem gondoltunk. Természetesen a részleteket majd meg tudjuk majd bizottsági és egyéb szakaszban vagy egyéb formába beszélni. Törőcsik Pál: Reméltem, hogy nem kell még egyszer szót kérnem az ügyben és reagálnom az SZDSZ-nek az újságban, Zalai Hírlapban megjelent logisztikai központtal és egyebekkel kapcsolatos nyilatkozatára. Most sem szeretném ezt a kesztyűt felvenni, viszont szeretném elmondani azt, hogy ez az előterjesztés éppen arról szól és vannak benne bizonyos szándéknyilatkozatok a GE Lighting és Kanizsa Trend részéről, hogy akkor is meg tudjuk az ipari park pályázatot nyerni, ha a laktanya területet közbe még nem tudjuk megszerezni. Ez az előterjesztés éppen arról szól, hogy nem erre tettünk fel mindent. Egyébként változatlanul nem mondunk le arról, hogy a laktanya területén alakítsunk ki ilyen ipari park létesítményt, mindenesetre ezt nem akartuk függővé tenni, a tulajdonba kerülést, hogy az ipari park pályázati címnek megfeleljünk. Ugye ebben az előterjesztésben ez is szerepel, úgyhogy én csak ennyit szerettem volna mondani. Tüttő István: Törőcsik úr utalt arra, hogy a két rendszer a későbbiekben is integrálható egymáshoz. Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Kérem döntsünk a határozati javaslatokról. 1. pont. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 2. határozati javaslat. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben hozott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 269/1999.(IX.8.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az Ipari Park létesítésével egyetért. Az Ipari Park megvalósításához az elkészült megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv alapján az 1999. évi „Ipari Park” cím pályázaton részt kíván venni. Az Ipari Parkban önkormányzati tulajdonú – 267/4 hrsz-ú 1.7 ha – területnek a beszámításához egyetértését adja. Felkéri a polgármestert, hogy a pályázati anyagot állíttassa össze és a megadott határidőig azt nyújtsa be. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) az Ipari Park létesítését pénzügyileg támogatja. A támogatás I. ütemét az 1999. évben elkészített megvalósíthatósági tanulmány és üzleti terv képezi. A további évekre a közgyűlés anyagi kondíciói függvényében később meghatározott módon és mértékben támogatási szándékát kifejezi. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ipari Parkba betelepülni szándékozók számára 2000. évtől helyi adókedvezményt biztosít. A kedvezmény mértéke kidolgozásának alapja a közgyűlés 110/1999.(IV.22.) sz. határozata, melynek kialakítása során az üzleti tervben foglaltakat figyelembe kell venni. Felkéri a polgármestert, hogy az adókedvezmények kialakítására a 2000 évi helyi adók meghatározásáig tegyen javaslatot. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kifejezi szándékát, hogy a tervezett Ipari Parkba betelepülni kívánók számára lehetőségeihez mérten az adminisztratív feladataik során segítséget nyújt. Felkéri a polgármestert, hogy a fenti döntésekről szóló határozatot a pályázathoz csatolja. Határidő: 1999. november 20. Felelős : Tüttő István polgármester 8.) Javaslat a Nagykanizsa-Palin, Lazsnak utca folytatásában lévő lakótelek értékesítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretnék valamint jelenteni. Nem szeretnék neveket mondani, azok a polgárok, akik érintettek voltak a korábbi időszakban visszavonták, illetve állítólag be sem nyújtották, bár az a gyanúm, hogy rendkívül dús fantáziájú hivatalunk van, megelőlegeznek olyan kéréseket, amelyek a gyakorlatban aztán nem vetődik fel, de az egyik megkereső írásban fordult hozzám, amelyben szeretné Önöknek is röviden a tudomására hozni, hogy utalva a „Kanizsa Újságban múlt héten megjelent bizottsági tájékoztatóra, kérem Önöket, hogy a korábban írásban bejelentett telekvásárlási szándékomtól, melyben végleges Kanizsai letelepedésemet terveztem megoldani az önkormányzat által megállapított feltételek mellett eltekinteni szíveskedjenek. Dr. Bátorfi József osztályvezető főorvos.” Kérem a véleményeket. Ugyanúgy megkeresett engem a másik úr is és kérte, hogy ne is tárgyaljuk, mert tárgytalan a részükről. Cserti Tibor: Amiért szót kértem, én egyéni véleményemet mondom el, hangsúlyozom a dologban. Nagyon szerencsétlen dolognak tartom ez az egészet. Kételyeket hagy a levegőben, gyakorlatilag tényleg megkérdőjelezhető és majdnem bizonyítási eljárás szerű dolgot kéne kezdeményeznem, hogy utánanézzünk, hogy hogyan született az előterjesztés. Tényleg volt? Ilyen kérdőjeleket hagy a levegőben. Ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, közismert személyekről van szó, akik jelezték állítólag most visszavonták, vagy nem is jelezték vásárlási szándékukat és gyakorlatilag a média hasábjain is megjelent. Namost ennél a dolognál én megmondom őszintén az elmúlt alkalommal az egyik képviselőtársam és ha jól emlékszem személy szerint Marton úr elmondta, hogy két különböző dologról van szó, amivel magam egyet kell, hogy értsek. Ki kell dolgozni egy olyan helyi rendeletet, amelyben igazán a minden olyan polgára, aki Nagykanizsa számára fontos és gyakorlatilag akár letelepedésbe vagy egyéb módon támogatható, nem hiszem, hogy a város lemondhatna arról, hogy egy ilyen eszközzel gyakorlatilag és itt hangsúlyozom a közfeladatok ellátásával összefüggésben, most ezt a ronda szót használom, lobbizzon, vagy magához édesgesse azokat, akik igazán megérdemlik, mert többet tettek a városért, vagy tesznek a városért. És vannak, és ezt is tudomásul kell venni, vannak például hiányszakmák. Ez a város híres volt mindig arról, hogy erodálódjon, jól felkészült szellemi kapacitás ne a város falain belül találja meg az egzisztenciáját. Családostul együtt távoztak a városból. Ez a történelem során leépülés is volt. Tehát ennek érdekében mindenféleképpen valamit tenni kell. A másik az gyakorlatilag tiszta piaci viszony és ezt a kettőt nem szabad összekeverni. Namost itt, ennek a kettőnek az összekeverése volt egész szerencsétlen módon, hogy hogyan mászunk ki belőle, mint önkormányzati oldal én nem tudom, ehhez okos javaslataim sincsenek, én a magam részéről szerényen lehajtom a fejemet és szeretném nem megtörténtnek tekinteni az egészet. Hát ehhez kérek kollektív bölcsességet meg okos, jó tanácsot és jó munkát. Tüttő István: Szeretném emlékezetükbe hozni. 1995-ben Baranyi Enikő képviselőnő éppen azt javasolta, hogy ezt a problémát kezeljük rendeletben. Meg is határoztuk, utána módosítottuk 1998-ban ugyanezt a rendeletet, ami a vagyonra vonatkozik és valamilyen oknál fogva ezt a részt kitöröltük belőle. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság által előkészítve ezt a kérdést úgy meghatároznunk, hogy ez mindenki számára egyértelművé tegye, hogy mi az eljárás ilyen ügyben. Kérem, ha itt főiskolát akarunk alapítani, ezek után milyen alapon lehetne azt mondani egy tanárnak, hogy szeretnénk, ha ide jönne és itt letelepedne. Ki fogja ezt megszavazni? Politikát csinálunk belőle? Ha ide jön egy európai hírű sebész, akkor ilyen módon kezeljük az ügyét. Vagy most akárkit is említek, aki város számára fontos, hát én nem hiszem, hogy azok egy kicsit nem kéne, hogy magukba nézzenek, akik ilyen ügyet csináltak belőle, annak ellenére, hogy nincs ilyen rendeletünk. Mert akkor azt kell, hogy mondja, hogy ha nincs, akkor pontosan az ilyen ügynek a megjelenése kapcsán meg kell kezdeni ennek a kidolgozását és nem pedig úgy kezelni, egyformán kezelni a kérdést. Mert ugye legyünk egy kicsit pontosabbak, az ügyben nem szabad teljesen azonos módon kezelni embereket. De akit nem szabad összemosni más területtel, azt pedig meg kell tenni, hogy ne így legyen. De mivel ez így megtörtént, összemosás is megtörtént és elég csúnyán megtörtént, én megkérem Önöket, hogy mindenki a maga javaslatával és megfelelő hozzáértésével ennek a rendeletnek a módosításához majd járuljon úgy hozzá, hogy tényleg korrekt legyen, senki számára ne okozzon kételyeket és meg kell pontosan határozni, hogy milyen esetben mi adható, hogy nehogy később még csak az árnyéka is felvetődjön annak, hogy valakit előnyhöz akarunk juttatni jogtalanul. Dr. Csákai Iván: Előttem felszólalók nagy részét elmondták annak, amit én szerettem volna. Tanulságai azért vannak az esetnek. Tulajdonképpen egy politikai tőkét kovácsolt néhány képviselőtársunk abból, amit máskor meg sem tárgyal, mert nincs írásos előterjesztés a bizottság előtt, az előterjesztő nincs ott, tehát leveteti a napirendről. Nagyon szerencsétlen dolog, félig meddig sértő módon megnyilatkozni és ebben az újságban megjelentetni egy ilyen cikket, ami valahogy azt sugározza, hogy Nagykanizsára nem kell szellemi elit. Tehát egyértelmű ez a kisugárzása, de akkor akik így megnyilatkoztak, azoktól kérem, hogy amikor az előterjesztés készül egy olyan ponttal egészítsék ki a határozati javaslatot, hogy az Ő IQ-jukat meghaladó szellemi elit Nagykanizsára nem szükséges. Ezt kérem. Köszönöm szépen. Tüttő István: Persze akkor előbb egy IQ tesztet kell csinálni, vigyázzunk. Tarnóczky Attila: Én szeretném az előzményeket feleleveníteni. 1998. szeptember 8-án nem ez a közgyűlés az előző, gyakorlatilag ugyanezen a helyen értékesített tíz telket kérelmező kanizsai polgároknak 1200 Ft/m2 áron. Hadd ne sorolja fel a neveket, csámcsogni is lehetne bizonyos neveken, de biztos lehetne olyan neveket is találni, akik az a fajta városérdek, ami a Bátorfi főorvos úr esetében úgy gondolom tisztán és bizonytalanság nélkül megállapítható nincs meg. Hogy az ügyből ügy lett, abban a politikai sandaság nyilvánvalóan szerepet játszik, de úgy gondolom, hogy a Bátorfi főorvos úr esetében az, hogy egy év elteltével állítólagos 1500 Ft/m2 kedvezményes áron értékesítsünk telket, amikor egy éve még 1200 Ft/m2 nem volt kedvezményes, ez volt a piaci ár, kérdésként fel sem merülhet. Én nagyon sajnálom, hogy főorvos úr ilyen helyzetbe került egyeseknek az aktív tevékenysége révén. Elfogadom, hogy a b.) variációból a 2. pont kikerül, a hármast azonban módosítottan javaslom megszavazni, tehát főorvos úrnak ajánljuk fel értékesítésre 1500 Ft/m2 áron az általa kért telkeket. Ha elfogadja adjuk el, ha nem, akkor a lelkiismeret furdalásunk mindannyiunknak úgy gondolom megalapozott. Kérem szépen gondolják meg. Én úgy gondolom, hogy fontos ember úgy oldja meg a lakás gondjait, hogy nem bérlakást kér itt, hanem piaci áron gyakorlatilag megvásárolna lakás építéséhez a telket. Méltányolni kellene ezt a szándékát. Kiss László: Maximálisan egyetértek azzal, hogy az önkormányzat sürgősen rendeletben szabályozza a város jövője szempontjából az ide települni szándékozó és a jövő szempontjából fontos személyek letelepítésének az elősegítését. Ez az egyik dolog. A másik az eset kapcsán indítványozom, hogy a polgármester úr a képviselő-testület nevében írásban kérjen elnézést az érintettektől ezért a malőrért és ennek az esetnek a kapcsán kérje fel a sajtót hasonló esetben bizonyos önmérsékletre. Marton István: Azt hiszem, hogy elég részletesen képviselőtársaim taglalták ezt az esetet. Sajnálatos módon valóban kikerült abból a rendeletből a módosítás során, úgy gondolom, hogy nem egy nagy bűvészmutatvány azt visszatenni. De akkor is, ha nincs rendelet, ugye Tarnóczky alpolgármester úr említette, hogy tavaly szeptember elején, konkrétan a 231. számú határozattal az önkormányzat 8 telket valóban, az akkor kedvezményes áron versenyeztetés nélkül adott el. Az 1200 Ft-ról egy év alatt, szinte napra pontosan egy év alatt ha mi felmegyünk 1500 Ft-ra az bizony 125%, az 25%-os inflációrátáról meg ugye mosolyogva sem lehet beszélni, hisz gyakorlatilag a feléről sem. Miről szól a történet? Én úgy gondolom, hogy ebben az előterjesztésben, tökéletesen egyetértek a B variációjával, javaslom is megszavazni, egyetlen egy előnyük származhatott volna az érintetteknek, nevezetesen, hogy az eladásra szánt telkek közül ők rábökhettek a térképre, hogy ezt akarom. Ezen kívül én semmiféle előnyt nem érzek. Amivel azért vitatkoznom kell. … Tehát nem kell itt szemérmeskedni, mint ahogy polgármester úr eleinte nem említette a neveket, de később azért az csak szóba került. Most Cserti úrra is vitatkoznom kell, mert nem kell nyomozni. Ha lenne ilyen levél, mint ahogy van egy, akkor a párja ott lenne mellékletként. Gondolom, nem hiszem, hogy olyan privilégiumot alkalmazott volna a hivatal, hogy kettő ilyen levél van, de csak az egyiket csatolja be a képviselőknek, szinte félrevezetés gyanánt, a másikat pedig nem hozza le. Tüttő István: Egyébként elég bátor állítás ez. Marton István: Ebbe semmi bátorság nincs, itt egyetlen egy levél van és az sem egészen az, mint ami az előterjesztésben van. De ezen kívül van nekem egy feladatom szinte. Zakó László országgyűlési képviselő megkért rá, hogy a közgyűlésnek ismertessem az általa írt levelet: Tisztelt Közgyűlés! Arról értesültem, hogy állítólag telekvásárlási kérelmet nyújtottam be a Vagyongazdálkodási Irodához, amiről a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, illetve a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság már tárgyalt is. Ezúton jelentem ki, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Szóban valóban érdeklődtem a palini telekvásárlási lehetőségekről, de a közművesítetlen, a sajtó szerint rendkívül kedvezményes 1500 Ft/m2 árú építési telekre az Önök előtt fekvő előterjesztésben leírt módon nincs szükségem. Számomra is visszatetsző, ha bármely közéleti személy pozícióját személyes ügyeinek gyorsabb vagy kedvezőbb elbírálására használja fel. Köszönettel is tartozhatnék annak a számomra ismeretlen személynek, aki érdeklődésemről tudomást szerezve, vélelmezem jó szándékkal kérdésemet hivatalos kérésként kezelve nevemmel írásbeli előterjesztést készített. Szándékom ellenére kíváncsiskodásomnak politikai felhangja lett, amelyet a magam részéről nagyon sajnálok. Mint Nagykanizsa és térsége felemelkedésének elkötelezett képviselője őszintén remélem, hogy a város vezetése a rájuk váró sok-sok fontos feladat megoldásában hasonló aktivitással vesz részt, mint amit eme nagy horderejű ügyben a bizottsági munkájuk során tették. A magam részéről az ügyet lezártnak tekintem, vételi szándékomat csak azért nem vonom vissza, mert azt be sem jelentettem. Ha építési telket kívánok vásárolni, azt majd írásban fogom bejelenteni, továbbra sem kérve kedvező elbírálást, miután az ilyen gondolkodás áll tőle a lehető legtávolabb. A közgyűlés minden tagját tisztelettel üdvözli Zakó László országgyűlési képviselő.” Tehát olyan levél nincs, ilyen levél van. Javaslom Önöknek a határozati javaslat B variációjának az elfogadását és hogyha nem tudjuk rávenni például a tanár urat, a sebészeti osztálynak az osztályvezető főorvosát, akkor utána vonatkozzon rá az 1. pont., tehát akkor mehessen csak versenytárgyalásra. Én itt forintális kedvezményt a legcsekélyebb mértékig nem érzékelek, sőt hát mint említettem, kifejezett gazdasági hátrányt látok. Tüttő István: Azért szeretnék valamit aggályosan kifejezni. Nem írtam alá ezt az előterjesztést, amikor a tárgyalás időszakában volt. Bizonyára a bizottságok megtárgyalták, bizonyára ott azért elhangzott, hogy milyen okokra vezethető vissza, hogy ilyen előterjesztés készült. Én azért megkérdezném, mi az oka egyáltalán, hogy ilyen előterjesztés készül. Nem hiszem el, hogy az előterjesztést készítő kitalálta volna. Hát azért álljon meg a menet! Kérném erre vonatkozóan a nyilatkozatot. Kálócziné Éberling Márta: Igazából szerettem volna, ha erre nem kerül sor, hogy el kell ezeket a dolgokat mondanom, amiket most el fogok mondani, de mivel felkértek rá, illetőleg szeretném azért a Vagyongazdálkodási Iroda becsületét valamilyen módon megvédeni. Azt hiszem, hogy az egyiköjüknek sem jutott eszébe, hogy mi kitaláltuk, hogy melyik helyrajzi számú ingatlant szeretné a Zakó képviselő úr megvásárolni. Ő személyesen bent járt a Polgármesteri Hivatalba és a kolléganőm, aki ezen a megbeszélésen részt vett, felkérte, hogy írásban szíveskedjék beadni a vásárlási szándéknyilatkozatot. Ő azt az utasítást kapta, hogy tekintse ezt a mostani megbeszélést annak. Ezt követően, amikor a bizottsági előterjesztések elkészültek, Bátorfi főorvos úr felhívott engem személyesen és kérte, hogy egyeztessem le vele a Zakó úr, illetve az ő általa megnevezett helyrajzi számok helyességét, hogy a bizottsági előterjesztésekbe már helyesen kerüljön be. Beolvastam, mondta, hogy rendben van. Ezt követően bejött egy ingatlanvásárlási szándéknyilatkozat, ahol az ügyfél megjelölte, hogy a Zakó úr melletti telket szeretné megvásárolni. És ennek volt még folytatása, amit azért részletesen nem kívánok elmondatni, de nagyon szerettem volna, hogyha erre nem kerül itt sor. Törőcsik Pál: Hát most kialakul most egy vita, illetve nem is biztos, hogy vita csak megint nem arról beszélünk majd, ami a lényeg. Mert most már egyértelműen kiderült az, hogy ez a bizonyos 1500 Ft-os m2-enkénti ár egyáltalán nem számít rendkívül kedvezményes teleknek. Azt hiszem, hogy Bicsák képviselőtársunk erről bővebben tudna nyilatkozni. A másik dolog pedig, ami a Zakó úr telekvásárlási igényét jelenti, én személyesen voltam ott ennél az alkalomnál, amikor a Zakó úr érdeklődött afelől, mint ahogy ezt a levelében írta, egyébként az elsőtől az utolsó szóig úgy van, ahogy ő leírta…. Egy pillanat, még nem fejeztem be, gondolom erre a pontra is el fogunk jutni. Tehát valóban érdeklődött arról, hogy egyáltalán telekvásárlási lehetőség Palinban hol és milyen formában van. Akkor került a Vagyongazdálkodástól a kolléganő oda és ott előhozta a térképeket, hogy egyáltalán milyen lehetőségek vannak. Az árak tekintetében is kérdezett, hogy egyáltalán milyen árak mozognak. Ez volt a második kérdés. A harmadik kérdés, hogy az ottani nyolc telek közül melyik az, ami még szabad melyik az, amelyikre még nem jelentkeztek be igénylők. Gyakorlatilag ott egy ceruzás rábökés volt, hogy talán ez a telek jó lenne, hogyha meg lehetne venni, meg hogy mennyiért, de hát ez nem egy ottani döntés, hanem azt mondta a képviselő úr is, hogy ezt neki is otthon meg kell beszélni, hát nyilván való, hogy erről azért családi körbe, mint ahogy ez minden normális helyen szokás, dönteni kell. Azt mondtuk, hogy addig, ameddig nem dönt az ügyben, hogy kéri a területet vagy nem, addig ceruzával bejelöljük feltételes módba, hogy addig ezt a területet kvázi egyfajta fenntartással kezeljük. Utána a képviselő úr írásban nem jelentkezett, hogy vásárlási szándékát megerősítse, vagy későbbiek során ezt ilyen formán kezelje. Gondolom ebből adódhatott az a félreértés, hogy aki jó szándékúlag, ezt nem várva meg az írásos anyagot, akkor ez valóban elhangzott, hogy addig akkor a területet tartsuk fönt, lehetőleg ne adjuk oda másnak. Ezért énrám személyesen követ vetnek, mert ezt én mondtam én gondolom, hogyha egy országgyűlési képviselő egy milliárdos könyvtárat elintézett a városnak, ha úgy tetszik, bár már sok gazdája van a sikernek, gondolom, hogy talán ennyit kedvezményt, hogy ezt a dolgot ilyen formán, mint lehetőség biztosítsuk a számára nem egy elvetendő dolog. Én szerintem itt adódhatott egy ilyen félreértés, ezért kerülhetett be ez az előterjesztésbe. Én szerintem ezt maximálisan jó szándék vezethette, tehát senki sem vonja kétségbe senkinek a szavahihetőségét. Ez így zajlott le. Dr. Fodor Csaba: A szocialista képviselőcsoport nevében beszélek és éppen ezért a szocialista képviselőcsoport az A variációt támogatja azzal, hogy egészüljön ki egy 3. ponttal, miszerint a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy ezt az általa hivatkozott ominózus rendeletet éppen Nagykanizsa Megyei Jogú Város érdekeinek megfelelően szíveskedjen intézkedni, hogy úgy kerüljön módosításra, hogy valóban a város érdekeiből fontos, akár gazdasági, akár kulturális, művészeti, egészségügyi lehetne sorolni a sort, fontos személyiségek le kívánnak telepedni a városban, akkor azoknak miféle kedvezményt tudunk nyújtani. Határidő október 30. a közgyűlési beterjesztésig. Kivételt képeznek ez alól természetesen a köztisztviselők és a választott politikusok, értem ez alatt az országgyűlési képviselőt és az önkormányzati képviselőt természetesen, akik semmiképpen sem lehet tagjai. Tovább megyek. A szocialista képviselőcsoport kettéválasztotta az ügyet, mégpedig éppen a főorvos úr miatt, mert ő az első körbe tartozik és kettéválasztotta éppen a képviselő úr miatt, Zakó László országgyűlési képviselő miatt, mert arcátlanságnak tartjuk, amit ez a kérelem akar. Ha igaz az, amit alpolgármester úr mond, akkor meghazudtolja saját hivatalát, de akkor én azt kérdezem tőle, hogy az én tudomásom szerint utasította a Vagyongazdálkodási Irodát, hogy a szóbeli bejelentés szíveskedjen írásbelinek tekinteni és ennek megfelelően eljárni. Akkor itt valaki nem igazán mond igazat és valahol az igazság a Marton képviselő által felolvasott levél, alpolgármester úr nyilatkozata és a hivatal igaz állítása között kell, hogy meghúzódjon. Úgy gondolom, hogy a hivatal állítása az igaz, mert a Gazdasági Bizottsági ülésen rákérdeztünk, hogy kerülhet ez ide, amire a hivatal helyből azt válaszolta, hogy csak nem képzeli a tisztelet bizottság, hogy ezt mi találtuk ki. És én biztos vagyok benne, hogy nem találták ki. Nem arról van szó és félreértés ne essék, a bizottság előtt sem a főorvos úr kérelme volt a problémás. A problémás az volt, hogy egy országgyűlési képviselő vette a bátorságot és ilyet leírt. Azt ide lehet hozni a tavalyi év végi esetet, vagy szeptemberit, csakhogy ott minden telek értékesítésre így került és nem arról volt szó, hogy az országgyűlési képviselő megkapja 1500 Ft/m2-ért és az a szerencsétlen, mondjuk Izzóban dolgozó, vagy Gépgyárban dolgozó szakmunkás meg licitáljon 1500 Ft-tól fölfelé. Hanem arról volt szó és megvolt minden teleknek a neve és a közgyűlés élt azzal a jogával, hogy név szerint, a beruházási szabályzat szerint, vagy a vagyonrendelet szerint végigment. Erről szól a történet és arról, hogy nem szerencsés, hogy egy országgyűlési képviselő akár a könyvtár, akár más elintézése miatt még eszébe is jut, hogy vindikálhatna bármiféle külön jogot. Erre nem volt példa Nagykanizsán én azt gondolom, és nem is szeretném. Hogy mennyiben csalóka amit Marton képviselő úr mondott, és most megnyomhatja a megfelelő gombot, ha ő a B variációt támogatja, akkor miért akar rosszat a saját Kisgazda országgyűlési képviselőjének, hiszen ha visszavonta azt a kérelmét, amit egyébként nem is tett, miért támogatja Marton képviselő úr a B/2-es variációt, hogy kapja meg 1500 Ft-on. Ha egyszer nem kell neki, akkor miért? Akkor nem az A-t kellene támogatni, ahol azt mondjuk, hogy a versenytárgyaláson mindenki indulhat normális feltételek között. Tehát ebben a logikában iszonyú nagy hiba van. Egyébként annyiban támogatjuk az A variációt a 3. ponttal, amit elmondtam, hogy a lakótelkek kikiáltási, m2 árát 2000 Ft/m2-ben jelöljük meg. A gazdasági számítások szerint, amit egyébként a Gazdasági Bizottságon is nagyjából egészéből szóba került, kb. 500 Ft/m2 az a fajlagos költség, ami a közművesítés kapcsán rárakódik az adott telkekre. A legközelebbi város Zalakaros, ott a hivatal ismeretei szerint 3500 Ft és azt meghaladóan vannak ezek a telekárak. Tehát úgy gondoljuk, hogy egy közművesítetlen telek 2000 Ft/m2 áron méltányos. Törőcsik Pál: Az biztos és hatásos és eléggé hangos felszólalás az bizonyára mindenképpen meggyőzőnek hangzik, de az se baj, ha az embernek igaza van mindemellett. Én úgy gondolom, hogy még egyszer szeretném megerősíteni, hogy Zakó képviselő úr semmiféle kedvezményes elbánást, olyan értelemben, akár árba, akár másba nem kért, még egyszer elmondom, a másik dolog pedig, hogy kérem szépen akkor folytatom, ugyanazt tudom megismételni az üggyel kapcsolatban, amit eddig mondtam, de hangsúlyozom, hogy már megint eltértünk attól a megállapítástól, ami a dolognak a lényege. Maximálisan jó szándék vezetett itt mindenkit, a hivatalt is, arról volt szó, hogy megvárjuk, amennyiben képviselő úr egyáltalán igényét a dologgal kapcsolatban bejelenti, hogy azt a telket addig másnak nem ajánljuk ki. De azt, hogy most versenytárgyaláson, vagy másmilyen áron erről szó sem esett, tehát még egyszer mondom, hogy itt ebből ne kavarjunk olyan ellenügyet, ami. Nem neveztük meg azt a képviselőtársunkat és most sem nevezzük meg, aki ezt az egész vihart kavarta és akinél most tulajdonképpen meakulpázunk és bocsánatot kérünk azoktól, akik méltatlanságot szenvedtek el ilyen szempontból, úgyhogy én nem szeretném ezt a dolgot, hogyha összekeveredne és szeretném hogyha arról beszélnénk, ami a dolognak a lényege. Tarnóczky Attila: Időnként előfordul a hivatalban, hogy egyedül üldögélek hármunk közül és ilyenkor mindenféle előterjesztések az orrom elé kerülnek. Ez is ilyen. Elolvastam és politikai botrányt szimatoltam. Be is következett egyébként. Én a hivatal állításait nem gondoltam kétségbe vonni, nem néztem utána annak, hogy kinek van írásos nyilatkozata és kinek nincs írásos nyilatkozata. Egy dolgot kértem, hogy ezt a két indítványt a két ügyfél részére, ami egybe volt gyúrva, szedjük két pontra és a közgyűlés szavazzon szándékai szerint, mert továbbra is úgy gondolom, és ebből a szempontból nem értek egyet messzemenően az MSZP álláspontjával, hogy most egy ilyen politikai botránykeltés után a Bátorfi urat kizárjuk ebből a körből, hogy bizony a Bátorfi József főorvos úrnak, tekintettel arra a szakértelemre és helyzetre, amit a munkája a kórházban jelent, igenis ebben az ajánlatban kellene részesíteni. És ilyen szempontból mindegy, hogy A vagy B, úgy gondolom és erről kérem szavazzunk, hogy a főorvos úrnak fölajánljuk-e 1500 Ft/m2 áron az általa kért telkeket. Én kérem szépen, hogy ajánljuk fel. Ez egy dolog, de a B-hez is jó, hogy ki kell dolgozni újra ezt a rendszert, dolgozzuk ki, de ettől függetlenül legalább a Bátorfi ügyben kérem döntsünk. Ez nem politikai ügy és hogyha ilyen rendeletet akarunk hozni, akkor, ha Önök méltányolják a személyét, szerintem méltányolni kell, ezt most is el lehet dönteni. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Bátorfi úrral én személyesen is beszéltem, nem kívánja fenntartani az igényét, ő másképp megoldja. Tehát most ne csináljunk olyat, amire ő eleve nemet fog mondani. Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy belekeveredett a politika és ez elrontotta az egész ügyet. Én arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, akik még jelentkeztek szólásra, ha érdemileg a javaslathoz, pontban nem tudnak hozzátenni semmit csak tovább keveredik az amúgy egyre gusztustalanabb dolog, akkor álljanak most el ettől és zárjuk itt most le a vitát. Azt hiszem, hogy mindenki érzi, hogy most már egy kicsit túlléptünk egy olyan szintet, amit nem szabadott volna engednünk. Sajnálom, hogy bekövetkezett. Voltak javaslatok, tudunk miről szavazni, úgyhogy nagy tisztelettel kérem Önöket, hogy ha még egyszer uraim, ha nincs pluszba hozzátenni, illetve új javaslatuk, akkor zárjuk itt most le a vitát. Zsoldos Ferenc: Ne rágódjunk ezen tovább, mert hogy úgy mondjam szégyenkezve ülök itt. Amiatt elsősorban, hogy egyesek képtelenek megérteni….. Ami mellett venni kell a bátorságot, és ki kell állni. Tudom, ez eddig nem volt ügyrendi dolog, én a határozati javaslathoz nem további hozzápakolást akarok, hanem inkább azt javasolom, hogy az A variáció maradjon meg, és vegyük ki az 1. pontból a „nyilvános versenytárgyaláson”. És akkor fenn áll az esélyegyenlőség, azt pedig bízzuk a város vezetésére, hogy a tulajdont vásárolni kívánók közül súlypontozottan a város érdekében kiket kell ilyen tekintetben támogatni. Azért, hogy honoráljunk is dolgokat, azért is, hogy itt fogjunk szakembereket. Tehát ne nyilvános versenytárgyaláson, hanem 1500 Ft-os egységes áron igazságosan. Cserti Tibor: Szót kaptam másodszor is a vitában, nem kívántam egyébként szót kérni. Én is osztom azt, szégyenkezve ülök itt. Nem véletlenül javasoltam, hogy nem szeretnék oknyomozó riporter lenni, de mégis ebbe az irányba tolódott el a dolog. Énszerintem, ha eddig sértett emberek voltak az érintettek, akkor még inkább gyakorlatilag egy szalonképtelenség látszatába toltuk el az önkormányzati munkát a hivatali munkával együtt. Amitől óva intettem volna, ők mégis megtették. Én úgy gondolom – és ezért kértem konkrétan szót – hogy két tanulságot mindenféleképpen le kell vonni a dologból. Az egyik. Amennyire én ismerem az üzleti világot, itt végső soron egyik részről olyan ajánlat tartásáról volt szó, ami kvázi ha úgy tetszik előzetesen szóban létrejött egy szerződés, aminek minimum belső feljegyzésének kellene lenni a Hivatalban, amin alapul gyakorlatilag az előterjesztés előkészítése. Akárhogy is nézem ezt a dolgot, Törőcsik úr egy dologra nem adott választ. Ő utasította a vagyongazdálkodást ennek az előterjesztésnek az ilyenné történő előkészítésére, és ez keresztül ment egy belső hivatali szűrőn, ezt senki nem vitathatja. Nem azért szóltam, hogy ezt számon kérjem, csak ez nem hangzott el egyértelmű válaszként. A másik. Tényleg nem akarok vitát provokálni ebben a dologban. A másik, hogy gyakorlatilag olyan hangsúlyos területe a vagyongazdálkodás az önkormányzati munkának én amennyire ismerem a hivatali átalakítás leendő tervezetét, még inkább a tulajdonosi szemlélet irányába akarjuk eltolni az önkormányzati gazdálkodást. Kérem szépen. Azt hiszem, hogy a nagy gépesítés világában megint milliókat ölünk bele a számítógépes fejlesztésbe. Az a minimum dolog lenne. Egyébként a banki szféra így működik. Uraim, hogyha ott egy ajánlat elhangzik, és ajánlatot kérünk és arra ajánlati kötöttséggel válasz születik, az hangszalagra történik. Bármikor visszatekinthető egy záros határidőn belül. Ha a közgyűlés munkája a tárgyalás során ezt megcsináljuk, akkor igazán nem telik olyan nagy költségbe. Gyakorlatilag a vagyongazdálkodás vonalán ezeket a dolgokat kontrolláltatni és ha úgy tetszik én most azért kértem szót polgármester úr, hogy a vagyongazdálkodásnál a telefont is szíveskedjenek felszerelni hangszalaggal. Marton István: Kálócziné Éberling Mártának mondom, ha esetleg félreérthette volna amit mondtam – bár szerintem elég egyértelmű voltam – én nem tekintem rossznak az előterjesztést, és abban a mai világban az ég egy világon semmi csoda nincsen, hogyha ismerősök egymás mellett szeretnének építkezni. De tovább megyek. Én úgy gondolom, hogy 1.200 Ft-ról 1.500-ra, tehát 25%-kal azért került megemelésre a javasolt m2/ ár, mert tudat alatt feltehetően közreműködött, hogy ó hát van itt egy-két prominens ügyfél, akik biztosan jobban tudnak fizetni, mint az átlag ember, és hát így lett 2x2,5-szer az inflációt meghaladó a javaslatuk. Fodor úrnak viszont kell mondanom két dolgot. Lehet, hogy csak nyelvbotlás volt, amit elkövetett. Törőcsik úrnak az én megítélésem szerint nincsen semmiféle hivatala, mert hivatala az önkormányzatnak van, és ugye Fodor képviselőtársam egészen más összefüggésben használta ezt a kifejezést. A másik pedig, ami nekem személyesen szólt, hogy miért akarok én rosszat. Én nem akarok rosszat senkinek, végképp nem akarok Zakó László országgyűlési képviselőnek, de én úgy gondolom, hogy ez a közgyűlés ha már ilyen ócska politikai felhangokat kapott ez a téma, akkor meg kellene hogy adja a visszautasítás lehetőségét, amit egyébként mindkettő érintett úr kilátásba helyezett és levélben megerősített. Csupán erről van szó, és nem szeretem, hogyha kontrollálatlanul az én logikai rendszeremben Fodor úr hibát vél felfedezni. Tüttő István: Egyébként éppen ezt erősítettük mindannyian, hogy kérem az érintettek nem kívánnak élni vele, akkor most ne erőltessük, ha már így is alakult. Kiss László: Az előzőekben volt egy indítványom, azt most szeretném a határozati javaslatok közé fölvetetni, mégpedig azzal, hogy a polgármester az önkormányzat nevében írásban kérjen elnézést az érintettektől a kialakult malőr és itt a közgyűlésben kialakult nemtelen vita miatt. Ennek az előterjesztésnek az idekerülésre pedig a polgármester és a Hivatalnak a feladata. Azt hiszem nem a közgyűlésnek kell ezt itt tisztázni. Kérem tisztelettel a vitának a lezárását. Tüttő István: Most keresem a szavakat. Én most is azt mondom, hogy ez az előterjesztés azért került ide, mert reális alapja volt a benne megfogalmazottaknak. Azzal én is egyetértek, hogy kerüljük már a politikai jellegű szócsatározásokat. Nagyon jónak tartom azt a változatot, amit én már az elején javasoltam – nem azért tartom csupán jónak – hogy foglalkozzunk a rendeletünk megfelelő módosításával, teremtsünk tisztességes, komoly alapokat, feltételeket, mert ha ez meglett volna, akkor most erre a vitára nem is került volna sor. Szeretném feltenni szavazásra azt az ügyrendi javaslatot, ami elhangzott, hogy zárjuk le a vitát. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a vitát lezárja. Tüttő István: Módosító javaslatok hangzottak el. Először az a) verzió sorban úgy következik. Tarnóczky Attila: Én azt javasoltam, hogy a közgyűlés ezt a bizonyos ingatlant, ingatlanokat Dr. Bátorfi József részére közművesítés nélkül közvetlenül 1500 Ft/m2 áron ajánlja fel értékesítésre, vagy felajánlja értékesítésre. Úgy gondolom ez az a módosító indítvány, amelyről először kellene szavazni, mert az a) változat az összes telket más sorsra szánja. Marton István: Ha valami a b) változat 3. pontja, akkor az nem módosító indítvány, hanem akkor azt lehet javasolni mivel a módosítások zöme a b) változathoz érkezett, hogy a b) változatról szavazzunk. Tüttő István: Aki egyetért azzal, hogy a b) változat 3. pontja kerüljön át az a) változatba, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután az a) variáció következik a sorban. Több módosító indítvány is volt, először a rendeletmódosítására kerüljön sor. Fodor úr javasolta – most nem kívánom szó szerint idézni, hogy mit javasolt, magnetofonra felvettük – tehát magyarul a rendeletet módosítsuk, ennek a határideje október 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Erre akkor is szükség van, ha most egyéb döntéseket hozunk részkérdésekben. Aki Dr. Fodor Csaba javaslatával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javaslat hangzott el a 2000 Ft/m2 kikiáltási ár kérdésében 1500 Ft/m2 helyett. Fodor úr javaslata volt. Még nem döntünk az 1. pontban, csak a módosításban, tehát 1500 Ft/m2 helyett 2000 Ft/m2 fog szerepelni, ha Önök elfogadják. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 7 szavazattal, 12 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Zsoldos úr javasolta a „nyilvános versenytárgyaláson” szavakat hagyjuk ki. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tarnóczky úr a módosító indítványával bekerült az A-ba, és most akkor a módosítóval kezdenénk a szavazást az A verzióban. Kérem szavazzunk, ami úgy szól – nem akarom felolvasni – a B variáció 3. pontja. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Hozzá kell tennem, hogy itt az írásos nyilatkozat, próbát teszünk. Értelemszerűen akkor a helyrajzi számok szerint módosítjuk az 1. pontot. Kérem annak megfelelően szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: A közvilágításra vonatkozó állásfoglalásukat kérem szavazással döntsék el. Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 17 szavazattal, és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tüttő István: Kiss úr pedig javasolta, hogy a polgármester forduljon az érintettekhez, kérjen elnézést. Szerintem csak a közgyűlés nevében tehetem meg. Kérem szavazzunk arról, hogy kérjünk-e elnézést. A közgyűlés 15 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 270/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a Nagykanizsa-palini 4370/1-4 és 4370/6-9 hrsz-ú lakótelkeket nyilvános versenytárgyaláson, közművesítés nélkül 1.500 Ft/m2 kikiáltási áron értékesíti. 2.) kötelezettséget vállal arra, hogy a Lazsnak utca folytatásában a közutat és a közvilágítást 2000. december 31-ig saját beruházásban elkészítteti. 3.) A 4370/8-9 hrsz-ú ingatlanokat Dr. Bátorfi József részére közművesítés nélkül közvetlenül 1500 Ft/m2 áron értékesítésre felajánlja. 4.) felkéri a polgármestert, hogy a város érdekei szempontjából fontos személyek letelepedéséhez nyújtandó segítséggel kapcsolatos rendelettervezetet terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5.) felkéri a polgármester, hogy palini ingatlanértékesítés kapcsán kialakult helyzetért levélben kérjen elnézést Dr. Bátorfi József osztályvezető főorvostól és Zakó László országgyűlési képviselőtől. Határidő: 1999. október 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A verziók alapján eldőlt a kérdés. Mielőtt szünetet rendelnék el, Törőcsik úr még szeretne Önöknek mondani valamit. Törőcsik Pál: Benne maradt egy kérdés a levegőben. Mivel ügyrendi gombot nyomtak, nem volt alkalmam ezt elmondani, a Hivatal szavahihetőségéről volt szó. Semmi okunk kétségbe vonni a Hivatal és az osztály szavahihetőségét, ugyanis amit az előbb elmondtam a történtekről, az nem zárja ezt ki, ugyanis a következők hangzottak el, amit még egyszer felidézek. Hogy mennyire a jó szándék vezette őket, és ez is egyértelművé válik. Konkrétan úgy hangzott el, amikor a Zakó úr érdeklődött a területek megvétele felől, hogy egyáltalán van-e lehetőség, egyáltalán mennyiért, meg egyáltalán hogy hol, ha lehetne, akkor itt. Kérte, hogy azt jelezzük be. Kérdezte, hogy ez vételi szándék, vagy hivatalos bejelentés? Ő azt mondta, hogy ezt meg kell beszélni a családdal. Én azt mondtam, hogy jó, addig ezt ceruzával jegyezzük be, és addig másnak ne ajánljuk ki, és kezeljük úgy, mint egy vételi szándékot. Utána, mivel a Zakó úr nem jelentette be a vételi szándékát, mi erről többet a Vagyongazdálkodási Irodával nem beszéltünk. Nyilvánvaló, hogy ők ezt úgy értelmezték, hogy ez egy automatikus felkérés. De mivel se a bizottsági ülésen nem voltam ott, amikor ez készült, nem volt alkalmam ezt elmondani. Természetesen őket is a jóhiszeműség és a jó szándékú tenni akarás vezérelte. Szó sem volt semmiféle külön és plusz kedvezménykérésről. Ez a teljes igazság, és ezzel magának a vagyongazdálkodásnak is tartoztunk, hogy ezt elmondjuk, hogy semmiféle más dolog nem történt. Hogy ebből milyen vita keveredett, ez egy nagyon sajnálatos dolog. Úgyhogy ez a teljes igazsághoz hozzátartozik. Tüttő István: Azt hiszem, hogy a tanulságokat is ez alapján levontuk. 9.) Javaslat a Tripammer utcai temetőben történő bővítéshez tulajdonosi hozzájárulás kiadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Hogy mindenki által világos legyen. A Fekete Rózsa Temetkezési Bt. azzal a kérelemmel fordult az Önkormányzathoz, hogy a temetőben található és az általuk bérelt irodahelyiség bővítéséhez a tulajdonosi hozzájárulást mi adjuk meg. Szeretném azt is jelezni, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságok megtárgyalták. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság úgy döntött egyhangúlag, hogy a megállapodás-tervezetet nem fogadja el, mert nem szeretne versenyhelyzetet teremteni a vállalkozók között ebben a tekintetben. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság az épületbővítést támogatta, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság szintén támogatta az épületbővítést, de feltételhez kötötte. Ezek után kérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel? Röst János: Nem a napirendhez szólnék hozzá, megmondom hogy miért. Arra szeretném megkérni a polgármestert, hogy tudatosítsa a képviselő társaimban, hogy közgyűlésen vannak. Jelenleg lassan ½ 7 van ismételten, és pár napirenden jutottunk túl. Azt szeretném kérni, hogy vegye komolyan az SZMSZ-t. Az előző napirendhez visszatérve annyit mondanék, hogy ne adjon szót senkinek sem egy lezárt vita után és szavazás után, még az alpolgármester úrnak se. A másik pedig, hogy aki túllépi azt a keretet, amit az SZMSZ számára biztosít, vonja meg tőle a szót. Tüttő István: Igen, úgy érzem a mai napon ezt próbáltam elérni, több-kevesebb sikerrel. Kérem az Önök együttműködő támogatását is. Dr. Fodor Csaba: A napirendet megtárgyalta valóban a Gazdasági Bizottság, és azzal a megszorítással, ami az előterjesztésben olvasható, támogatta is. Én viszont azt mondanám, és innentől magánvéleményem a dolog, elmondtam Ügyrendi Bizottsági ülésen és elmondtam Gazdasági Bizottsági ülésen is. Nem tartom szerencsésnek ezt a fajta gyakorlatot. Az én felfogásom szerint a köztemető semmiképpen sem az a területe a városnak, ahová feltétlenül nekünk a vállalkozási szférát be kell engedni. Ahol feltétlenül versenysemlegességre és egyéb más fogalmakra hivatkozva mégis csak versenyt teremtünk. Szerte az országban több olyan köztemető van, ahol uram bocsá még virágot sem lehet árulni, ugyanis a vállalkozási tevékenységet ki kell szorítani a köztemetőkből. Nem igazán gondolom, hogy odaillő tevékenységek ezek. Ha már mégis így adódott ez a dolog, ahogy adódott én azt mondom, hogy rendben van, úgy kell vele megkötni a szerződést, ahogy szól itt 2003-ig azzal viszont, hogy a temető fenntartóját pedig utasítani kell – ha tetszik akkor majd alapítói határozattal, hiszen a VIA Kanizsa Kht. a kezelője ennek a köztemetőnek – hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a jelenleg érvényes bérleti szerződések lejártakor onnan a vállalkozási tevékenységet vigyék ki. Nem kellenek oda ezek a vállalkozási tevékenységek. Indokként az a szomorú dolog hangzott el, hogy azért kell, hogy ez a vállalkozó bemenjen oda, mert a másik vállalkozó már ott van. Én azt gondolom, hogy ez igen gyenge érv, mert ugyanakkor ha netán holnap más valaki csinál egy harmadik ilyen vállalkozást a városban, akkor őneki is alanyi joga lesz arra, hogy ott is bővítsük az épületet, és ugyanezt a tevékenységet folytathassa netán „versenysemlegesség” miatt? Azt gondolom, hogy az a határidő, ami szerepel a jelenleg érvényes bérleti szerződések, amíg mennek mennek, de újakat vállalkozási tevékenységek folytatására ne kössön, vagy ne köthessen a köztemető használata. Mondom, álláspontom az, hogy a köztemető területe nem vállalkozási tevékenység céljára fenntartott terület. Más a jellege annak. Tüttő István: Van-e valakinek észrevétele? Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 271/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy a Fekete Rózsa Temetkezési Bt. a Tripammer úti temetőben a temetőgondnokság épületében a mellékelt tervdokumentáció alapján (tervező: Jancsi György építészmérnök EK 200053) a tervezett beruházást megvalósítja, az építési munkálatokat elvégezze, amennyiben a mellékelt megállapodást elfogadja. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 10.) Javaslat a 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház átadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A nagykanizsai 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház által történik a Rózsa u. 11,13, és a 15-ös számú társasházak vízellátása. Visszatérő problémáról van szó. Az Ingatlankezelési Intézmény már korábban 1995. tavaszán kezdeményezte az érintett társasházakkal, hogy állapodjanak meg ennek a közműnek az átvételéről. E mellett, ezen időközben a társasházban tulajdonosváltás történt, és az arányok jelentősen módosultak. Ma már azt lehet mondani, hogy a mi Ingatlankezelési Intézményünk által kezelt lakások száma jelentősen csökkent, és semmi nem indokolja, hogy az Önkormányzat ilyen értelemben ezt a közművet kezelje, illetve a Vízmű felé átadva biztosítsa a működés feltételeit. Korábban a kezdeményezést éppen a társasházak nem fogadták el. Bizonyos idő eltelt, amíg az egyezkedésre sor került, és végül is az IKI felmondására is sor került ennek a Vízmű vízgépház üzemeltetésére. Úgy érzem, hogy teljesen jogos az az igény, hogy ne mi kezeljük, vagy kezeltessük, hanem éppen a többségi tulajdonosok végeztessék ezt a munkát, illetve ahogy maguk gondolják, lássák el. Ezzel kapcsolatban kérem a véleményüket. Röst János: Az a három épület lényegében három tízemeletes, és ez a vízgépház egy nyomásfokozót tartalmaz önmagában. Úgy gondolom, hogyha ők átveszik üzemeltetésre tulajdonjogban ezt a részt, akkor át kell adni. Kérem a megszavazását. Tüttő István: Szeretném azt is jelezni, hogy a bizottságok megtárgyalták. A Gazdasági és Városüzemeltetési, a Pénzügyi és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, mindhárom bizottság támogatta a javaslatot. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 272/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése támogatja a 3049/60 hrsz-ú közterületen található – a Rózsa u. 11., 13., 15. számú társasházak vízellátását szolgáló – vízgépház tulajdonjogának térítésmentes átadását a Rózsa u. 11., 13., 15. számú társasházaknak. Határidő: 1999. október 30. Felelős : Kámán László intézményvezető 11.) Javaslat a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan egy részének forgalomképes területté nyilvánítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Ez szintén olyan terület, amely már szerepelt illetve ismert Önök előtt. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban észrevételük? Annyit jeleznék, hogy a közgyűlés szakmai bizottságai hozzájárultak a TOTAL Hungária által megvásárolt nagykanizsai 93/6 hrsz-ú és a 36/2 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok mellékelt térképkivonat szerinti telekalakításához. Önök előtt van a rajz, kérem a véleményüket. Úgy látom nem kívánnak hozzászólni, ezért a vitát lezárom. Aki a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 273/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése hozzájárul a nagykanizsai 36/2 hrsz-ú, út megnevezésű ingatlan mellékelt és a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Jegyzője által engedélyezett vázrajzon jelölt 312 m2 területű részének forgalomképes területté nyilvánításához. Határidő: 1999. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 12.) Javaslat elővásárlási jog gyakorlására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Közösen hoztuk azt a határozatot, amely elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja számunkra. Szeretném jelezni, hogy egy ilyen jellegű megkeresés érkezett, és a lényege amit szeretnék kihangsúlyozni: az elővásárlási joggal nekünk akkor kell élni, ha valaki adásvételi szerződést mutat be az adott ingatlanra vonatkozóan, melyre mi kiterjesztettük a jogosítványunkat. Ebben az esetben élhetünk vele. Arra, hogy valaki megkeres minket egy érdeklődő levélben, hogy most vásároljuk meg, hiszen elővásárlási jogot biztosítottunk arra az ingatlanra, erre nem vonatkozik a kötelezettség, csak már egy adásvételi szerződésbe tudunk bekapcsolódni. Természetesen úgy dönthet az önkormányzat, hogy megvásárolja anélkül, hogy valakinek eladták volna, de ez most nem az az eset. Kérem ezzel kapcsolatban a véleményüket. Dr. Fodor Csaba: Én az A változattal értek egyet, amelyben az van, hogy az elővásárlási jogával az önkormányzat nem kíván élni. Egy módosítási indítványom van, mégpedig az, hogy úgy szóljon a mondat, „ az elővásárlási jogával 1.550.000 Ft-os vételáron nem kíván élni”. Így menjen ki a nyilatkozatunk írásban, mert hogyha a Földhivatalhoz bekerül, akkor egyből látja, hogy most színlelt volt-e esetleg a szerződés, vagy nem, hogyha eltér a vételártól. Marton István: Tökéletesen egyetértek az előttem szóló Fodor úrral, mert ugye itt most az nem hangzott el, de az előterjesztésben le van írva az, ami először szóba került május 15-én azzal az összeggel azt mondanám, hogy azonnal vegyük meg, de hát egyszerűen ez egy teljesen irreális ár, és ezzel a kiegészítéssel támogatom az A változatot. Meg vagyok róla győződve, hogy a miénk lesz, csak egy kicsit később. Ez talán nem is baj, mert nem állunk annyira jól, hogy azonnal fizessünk. Így önmagával szúr ki az eladó. Tüttő István: Természetesen bizonyos manipulációkra van lehetőség, de ami tőlünk telik ebben az ügyben, megpróbáljuk nyomon követni. Úgy látom több vélemény nincsen, kérem szavazzon. Először az A változatról. Dr. Fodor Csaba úr kiegészítette, hogy a jogával 1.550.000 Ft-os vételáron nem kíván élni. Aki ezzel a kiegészítéssel a határozati javaslat A változatát elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat A változatát elfogadja, és a következő határozatot hozza: 274/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Teleki u. 2. szám alatti ingatlan Orsós Tibor és felesége tulajdonában lévő 6/42 tulajdoni hányadra vonatkozóan az elővásárlási jogával 1.550.000 Ft-os vételáron nem kíván élni. 13.) Oktatási, nevelési intézmények alapító okiratának felülvizsgálata (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Jelentős anyag van az Önök kezében. Előterjesztője Balogh László az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke. Balogh László: Az oktatási szféra súlyának megfelelően és a nyilvánosságnak szólóan néhány rövid mondat engedtessék meg. A közoktatási törvény módosítása és az intézmények által felmerült módosítási igényeknek megfelelően szükségessé vált az alapító okiratok módosítása, felülvizsgálata, egységes szerkezetbe való foglalása. Így a törvényi szabályozásnak megfelelően egyértelmű módosításokat kell tennünk az alapító okiratokban. Ezt az OKSB és az Ügyrendi Bizottság egyhangúlag támogatta, így ezt kérem Önöktől is. A bizottsági ülések után kérték a középiskolák, hogy szerepeljen az alapító okiratokban mind a 6 középiskolánál tevékenységi körként az iskola rendszerű felnőttoktatás és a felsőfokú szakképesítés, melyet utólag csatoltunk a közgyűlési anyaghoz. Ez természetes, és méltányolható igény, ezért kérem utólagos bevételét a hivatalos szövegbe. Tüttő István: Van-e észrevétel? Módosításról van szó. Úgy látom nincsen. Akkor a vitát lezárom, a határozati javaslatokról döntünk. Kérem az 1. számú határozati javaslatot, természetesen ahogy azt elnök úr elmondta, kiegészítő lapok kerültek bevitelre, és azzal együtt. Amit elnök úr említett, azokkal együtt értelmezendő, és a megfelelő helyen. Aki a határozati javaslat 1. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Aki a határozati javaslat 2. pontjával egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja, és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 275/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 1. a) Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola b) Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola c) Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola d) Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola e) Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola f) Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola g) Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa h) Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin i) Bolyai János Általános Iskola j) Hevesi Sándor Általános Iskola k) Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola l) Péterfy Sándor Általános Iskola m) Rozgonyi úti Általános Iskola n) Vécsey Zsigmond Általános Iskola o) Zemplén Győző Általános Iskola p) Zrínyi Miklós Általános Iskola q) Rózsa úti Általános Iskola r) Állami Zeneiskola s) Nevelési Tanácsadó módosított alapító okiratát elfogadja és felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok aláírására. Határidő: 1999. október 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2. az Általános Iskola Kiskanizsa módosított alapító okiratát elfogadja és felhatalmazza a polgármestert az alapító okirat aláírására. Határidő: 2000. január 1. Felelős : Tüttő István polgármester Mayer Ferenc: Elnézést kérek polgármester úr, elkerülte a figyelmemet, hogy az alapító okiratok aláírására a határidőt itt 2000. január 1-jét jelölik meg. Tüttő István: Az csak a kiskanizsaira vonatkozik. Mayer Ferenc: Elnézést kérek, akkor visszavonom. 14.) VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzata és Beruházási Szabályzata (írásban) Előadó: Gáspár András a VIA Kanizsa Kht. ügyvezető igazgatója Tüttő István: Az előterjesztő Gáspár úr úgy tudom külföldön tartózkodik. Nem tudom megkért valakit? Elnézést nem emlékeztem rá, de valóban írásban meg is jelölte, hogy Szabó úr lesz helyette. Szabó István: A VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője a közgyűlés határozatának megfelelően elkészítette a társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a Beruházási Szabályzatát. Igyekeztünk alkalmazkodni a cég alapító okiratához és az önkormányzat érvényben lévő beruházási szabályzatához. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az előterjesztést megtárgyalta, apró módosítással ennek elfogadását javasolta. Kérem tisztelt közgyűlést a szabályzat jóváhagyására. Tüttő István: Az elnök urat akartam még megkérdezni Ügyrendi és Jogi Bizottságét, hogy egészítse ki esetleg a bizottság részéről a véleménnyel, de úgy látom erre most nincs lehetőség. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy gyakorlatilag több átvételről is szó van a mi rendeleteink átvétele illetve a szerint való eljárás. Röst János: Egy pontosítást szeretnék kérni. A VII. fejezet 2. pontjában. A pont így szól: „A felújítások, beruházások lebonyolítása során a társaság Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének az adott időpontban érvényes beruházási szabályzata és közbeszerzési szabályzata szerint köteles eljárni”. Szeretném kivenni a „lebonyolítása” szót. Ennek több oka van. Egyik az, hogy önmagában egy tevékenységet takar a lebonyolítás és a beruházás kapcsán nem csak erről van szó, hanem egyéb tevékenységek is felmerülhetnek. Vagy azt javaslom, hogy hagyjuk el a „lebonyolítása” szót, vagy pedig a „végzése” szó kerüljön a helyébe, és ilyen értelemben értelmesebb a mondat. Tarnóczky Attila: Szabó urat kérdezem jobb híján, bár mást kellene, hogy belekerült ebbe az Ügyrendi Bizottság módosító javaslata ebbe az előttünk lévő anyagba? Szabó István: Igen, én úgy tudom, hogy belekerült. Marton István: Egy-két apró észrevétel. A 3. oldalon a társaság belső jogviszonyainál „A tulajdonos ellenőrzési joga” című 2. fejezetben még az 1998. évi VI. tv.-re hivatkoznak, holott én úgy gondolom, hogy a tavaly nyáron hatályba lépettre kellene hivatkozni, mert hát az jelentősen megújította. Nem hiszem, hogy ez olyan régi lenne, hogy azért került ide így. A társaság ellenőrzési rendszere a felügyelő bizottság. Nem tér ki rá, hogy annak hány tagja van. A közgyűlési döntés értelmében az 3-5 fő. Ennek szerintem itt helye lenne. Még egyet. Nevezetesen a 6. oldalon a „Piacok, vásárok” 3.4. fejezetben felsorolja, hogy élelmiszerpiac, iparcikk piac havi és ünnepi vásárok, állatvásártér működtetése. Én úgy gondolom, hogy a vasárnaponként tartott bolhapiacot is bele kellene hogy vegyük, mert különben abban a pillanatban már illegitimmé válik, ha kimarad. A 3.4.-be az élelmiszerpiac, iparcikk piac után a bolhapiac. Ennek ettől szebb nevet nem tudok mondani meg hivatalosabbat sem. Ki lehet találni, de ez tökéletesen fedi a fogalmat. Tüttő István: Elfogadott szó. Second hand. Marton István: Nem egészen az. Jó ez a bolhapiac. Ha valaki mondjuk vasárnap délelőtt éppen arra jár, akkor az láthatta, hogy az egész nyugati oldali tele van, és én úgy gondolom – de ez nem a mai napirendnek a szoros témája kéne hogy legyen a működési és beruházási szabályzatnál – de ha jól emlékszem csak az észak-nyugati csücsökben van pillanatnyilag engedélyezve. Én egyébként örömmel veszem azt, hogy a teljes nyugati oldal, tehát nem ¼-ben, hanem már a felében ez tevékenykedik vasárnaponként. Ezt is mindenképpen szerintem legalizálni kell. Cserti Tibor: Összességében az előterjesztést megalapozottnak tartom, és elfogadásra javaslom. Egy vonatkozásban egy további technikai javaslatom lenne. Nevezetesen a 4. pont bankszámla feletti rendelkezési jog. A gyakorlatból tudom, hogy az ügyvezető akadályoztatása esetén hogyha egyedüli személyként van bejelentve a bankszámla feletti rendelkezési jognál, akkor ez működési zavarokat okozhat. Nem feltétlenül okoz, okozhat. Éppen ezért javaslatom a következő: tegyünk egy kiegészítést, hogy a társaság bankszámla feletti rendelkezése az ügyvezető vagy/és az általa közvetlenül írásban megbízott személy aláírása szükséges. Azt hiszem, hogy nem kell ebben részletekbe magyarázni. Ez így mindenféleképpen biztosítja a működési feltételt. Dr. Fodor Csaba: Az eddigi módosítási javaslatokkal teljesen egyetértek természetesen. Azon túlmenően a 7. oldal 3.6. pont 3. nagy bekezdés és a 4. francia bekezdésnél a munkabéreket készpénzben vagy az OTP-számlára átutalással kell fizetni. Azt gondolom, hogy az OTP-t ki kellene venni, inkább bankszámlát kellene tenni, de a készpénz sem lenne szerencsés, ha bent tartanánk. Inkább azt kötelezően elő kellene írni ott is, hogy bankszámlára történjen az utalási mód. Ugyanezen az oldalon VI. fejezet 1.2. pontjánál az van, hogy az ügyvezető felett a munkáltatói jogot maga a közgyűlés gyakorolja. Valóban, ami a kinevezést és a markánsabb munkáltatói jogokat illeti igen, de hát mondjuk a kisebb horderejű, és mégis munkáltatói jogok azért azok csak maradjanak meg a polgármesternél. Mondjuk, ha mást nem gondolok, mint a jelen szabadság engedélyezésére ne mi tegyük meg mindezt. Azért azt a polgármesternek kell engedélyezni. Csak a kinevezés és a visszahívással kapcsolatos jogosítványokat kellene a közgyűlésnek megtartania, az egyéb munkáltatói jogokat pedig át kellene adni a polgármesternek, hiszen egyébként működésképtelenné válik az egész rendszer. Marton István: Elnézést, de a Fodor képviselőtársam hozzászólása során vettem észre, hogy az ugyancsak általa 1.2. pontban a 7. oldalon az ügyvezető felett a munkáltatói jogot – természetesen egyetértek azzal, ahogy ő mondta – az alapító Nagykanizsa Megyei Jogú Város, nem kell, hogy önkormányzat közgyűlése, mert én ilyen fogalmat nem ismerek, csak a közgyűlése gyakorolja és utána jó az a kiegészítés, amit Fodor képviselőtársam mondott. Följebb, ahol a munkabérekről beszélt, a munkabéreket bankszámlára átutalással kell kifizetni. Nem mondta el pontosan, tehát a készpénz sem jó, csak ezt említette. Ennek ezt kell, hogy ez kerüljön bele ebbe a mondatba. Én minden módosítással egyetértek. Ne legyen, ebből nem akarok vitát nyitni. Az iskolákban se így van. Cserti Tibor: Nem tartom szerencsésnek, nem kötelezhetjük a dolgozót erre a házi feladatra. Ha már mindenféleképpen legyünk benn, akkor lehetőleg bankszámlára történő átutalással teljesítsen, és akkor azt hiszem az ügyvezető megkapja azt a házi feladatot, hogy rugalmasan megoldja. De nem kötelezhető az alkalmazott erre a módra. Tüttő István: Bár egy korábbi miniszteri felhívásra már eleve az intézmények, az önkormányzat is azt a gyakorlatot folytatja, hogy átutaljuk. Lehetőleg egységes gyakorlatot szeretnénk bevezetni, de hát ha valaki ez ellen tiltakozik világos, hogy akkor nem tehetjük meg. Bicsák Miklós: Én is csak megerősíteni akarom Fodor és Marton képviselőtársamat, az lenne a leghelyesebb, ha pénzintézeti átutaláson történik, mert az a hogy mondjam leghitelesebb és a dolgozók munkáltatói is ezt meg tudom erősíteni. Tüttő István: Azt hiszem mindenki előtt ismert, hogy ez egy bizonyos idő intervallum. Ezelőtt még mindenki ódzkodott tőle, de egyre többen belátják ennek az előnyeit, és a gyakorlat ma már az, hogy átutalással történnek. Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Módosító indítványok hangzottak el. Talán sorba mennék az elhangzás sorrendjétől függetlenül. Az elhangzottakkal időben mindenki úgy éreztem – legalábbis úgy éreztem – hogy egyetértett a felvetésekkel, hiszen a hozzászólások meg is erősítették a másik véleményét. Értelemszerűen Marton úr az 1997-es törvényre való hivatkozása egyértelmű. Ha kívánják végigmegyek rajta, de feljegyeztük. Kérem e szerint fogadjuk el a beruházási szabályzatot, és a szervezeti és működési szabályzatot. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a VIA Kanizsa Kht. Beruházási Szabályzatát és Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadja, és a következő határozatot hozza: 276/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kht. Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint a Beruházási Szabályzatát a módosításokkal együtt elfogadja. 15.) Tájékoztató nagyobb beruházásokról, és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném azért azt jelezni a nézők felé, hogy a Kanizsa Kórház A épületének rekonstrukciója, Nagykanizsa Palini Általános Iskola bővítéses rekonstrukciója, Nagykanizsa-Palin városrész csatornázása valamint Nagykanizsa-Miklósfa városrész csatornázása szerepelnek részletesen az előterjesztésben. Ezekre vonatkozóan tartalmazza a beruházással összefüggő részletes tájékoztatást. Ezt követően foglalkozunk még a Kiskanizsa városrész csatornázásával, Nyugdíjasház építéssel. Kérem észrevételüket. Cserti Tibor: Tényleg nem akarom húzni a drága idejét senkinek tudom, hogy türelmetlenek vagyunk. Szeretnék annak hangot adni, hogy nagyon alapos áttekintésről van szó, és nagyon sokan korábban szorgalmazták, hogy legalább ebbe a kategóriába nevezetesen az 50 millió Ft feletti beruházások kategóriába egy teljes körű áttekintést kapjon. Én ezt az áttekintést alapvetően alaposnak, jónak tartom és gondolom eloszlatja a kedélyeket. Egy dologra fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ugyanakkor a Beruházási Szabályzatban foglalt utóértékelésről minden egyes esetben ezt követően is gondoskodni kell és egy dologra nagyon fontos, mindig szükség van a kiinduló állapotra és hova jutottunk. Nevezetesen, hogy mennyi a tervezett költségoldalról. Ez az anyag egyébként az eredetileg tervezett költségelőirányzatokat soha nem tartalmazza, és hogy valakiben kételyeket aggaszt akkor is és támadási felületet hagy maga után, akkor az valószínű, hogy ez a terület lesz, én most mégsem arra invitálom Önöket, hogy az anyagot ilyen értelemben támadják, vagy süllyesszék el, mert tényleg tartalmas, jó munkáról van szó. Ugyanakkor tudomásom szerint 1991-1998-ban ha ugyan áttételesen önkormányzati társaság beruházásáról is van szó, tehát a Vásárcsarnok is befejeződött, és annak az utóértékeléséről én a magam részére majd valamikor kíváncsi lennék ilyen szándékkal is. E mellett ezt az anyagot elfogadásra javaslom. Tüttő István: Van még észrevétel? Úgy látom nincs, akkor kérem, mivel tájékoztatóról van szó az elfogadásáról kell dönteniük. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a tájékoztatót elfogadja és a következő határozatot hozza: 277/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagyobb beruházásokról és az 50 millió Ft feletti beruházások áttekintéséről 1991-1998 közötti időszakról szóló tájékoztatót elfogadja. 16.) Önálló képviselői indítványok Tüttő István: Tóth úr nincs itt. A bizottságok ezt már megtárgyalták. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy eleve eldöntöttük, hogy 2000. egy pillanat emlékhely avatás ugye, nem. Akkor ez mégsem az, amire gondoltam, mert hirtelen azt hittem, hogy a 2000. évnek a város napi. Megvárjuk Tóth urat majd a következő közgyűlésen visszahozzuk. Egyébként a taggyűlés alatt én már inkább kft. taggyűlésre gondoltam Marton úr nehogy véletlenül mást. Már a holnapi taggyűlésre gondolok, mint az MTK, amikor ellenünk játszott a horvátokra gondolt. És amikor a horvátok ellen játszott, akkor meg valószínű ránk emlékezett. Kérem határozathozatal következik. A közgyűlés úgy dönt, hogy elnapolja ezt a kérdést. Az előterjesztő amikor jelen lesz a közgyűlésen, akkor hallgatjuk meg. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a következő határozatot hozza: 278/1999.(IX.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önálló képviselő indítványok napirendi pontot elnapolja, és azon a közgyűlésen tárgyalja meg, amikor az előterjesztő jelen lesz. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.00 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester |
