* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 572.62 KB | |
| 2026-03-27 16:38:22 | |
 | |||||||
Nyilvános  155 | 178 | 1999. december 14. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Fellebbezések (írásban) 3. Javaslat az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Interpellációk, kérdések 6. Javaslat a víz, és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról, és a díjfizetés feltételeiről szóló, többszörösen módosított 27/1995 (X.3.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat a helyi tömegközlekedés 2000. évi díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) (adórendeleteket is tartalmazza) Előadó: Tüttő István polgármester 9. TESCO GLOBAL Áruház Rt. területvásárlási kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti Városrész rendezési terve és helyi építési szabályzata módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11. Dr. Szabó Csaba fegyelmi ügyében folytatott vizsgálat határidejének meghosszabbítása (szóban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 13. Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Györek László bizottsági elnök Tóth László bizottsági elnök 14. Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 15. Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16. Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996.(III.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17. Javaslat Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 18. Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 19. Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/2999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 21. Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (ír) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Javaslat Nagykanizsa Bagola és Kisfakos városrészek szennyvízcsatornázásának céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 23. Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 26. Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban, javaslat folytatólagos ülésen való tárgyalásra) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Előterjesztés a Zrínyi u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (szóban) Előadó: Gregor Tiborné kistérségi KHT vezető 32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 33. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 34. Javaslat pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.28.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 35. Előterjesztés a Nagykanizsa Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Jegyzőkönyv Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1999. december 14-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ Kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Partiné Szmodics Györgyi, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kalmár István tanácsadó, Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője, Zalatnai László a Zala Volán Rt. vezérigazgatója, Gáspár András a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője,Tóth Lajos a Pedagógus Szakszervezet vezetője, Janzsó Antal a Thury Kereskedelmi és Vendéglátóipari SZKI igazgatója, és az önkormányzat által fenntartott konyhák dolgozói, (kb. száz ember). Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője. Tarnóczky Attila: A sajtó munkatársait, a hivatal munkatársait, illetve a teljes testületet soros közgyűlésünk alkalmából. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A napirendi pontokra vonatkozó javaslat kiküldésre került, képviselőtársaim előtt van az anyag, ehhez képest azonban szeretnék néhány változást, kiegészítést javasolni. Időközben beérkezett Marton István önálló képviselői indítványa, amellyel annyi lenne a dolgunk, hogy napirendre vegyük és bizottsági szakaszba utaljuk. Önöknél van az előterjesztés, kiosztásra került a Zárda utcai ingatlanon található bérlemények helyzetéről egy tájékoztató és határozati javaslat. Ez a piac, a régi piac területe, kérném szépen ezt is napirendre venni. Ugyanakkor jelezném, hogy a 18. szám alatt lévő napirendi javaslatot visszavonom, Bagola és Kisfakos városrészek csatornázása ügyében. Az oka ennek az, hogy a tervezői munkák beérkezése után kiderült, hogy az anyagban jelzett számok nem állják meg a helyüket, tehát az előterjesztés átalakításra szorul. Úgy gondolom, bár ne lenne igazam, hogy folytatólagos ülésre vagyunk ítélve, de szeretném jelezni kedves képviselőtársaimnak, hogy véleményem szerint feltétlenül meg kellene tárgyalnunk, hát hadd soroljam csak a számokat, gyorsabban fog menni, bár a hallgatók nem sokat fognak érteni belőle, 1, 2, 3, 4, javaslatot, a 4. ugye a költségvetési koncepció, az első három a szokásos. A 7, 8, 9, javaslatot, a túloldalon a 10-15-ig mindent, a 17. napirendi javaslatot, a 20-ast, a 22-est és a 24-est. Ezek azok az ügyek, amelyek halasztása akár egy héttel is akár a végkimenetel tekintetében is egy hét halasztás jelenthet, és az nem lenne kedvező. A sorrendben is, javaslatokat meghallgatva javasolnék változtatást. Nagyszámú érdeklődő várható a konyharendszer átalakítása című, 17. napirendi javaslathoz. Azt javasolnám tehát Önöknek, hogy az interpellációk, kérdések napirendi pont után vegyük ezt előre, hogy ez a jelzett 100 ember időben lehetőséget kapjon a vita meghallgatására. Marton István képviselő úr javaslatát elfogadva magam is úgy gondolom, hogy a díjmegállapítási rendelettervezetek, tehát a 8,9,10, hulladék, víz, tömegközlekedési díjszabás az megelőzhetné a költségvetési koncepciónkat. Továbbá azt javaslom, hogy a szabályozási terv módosítással kapcsolatos rendeleti indítványok kerüljenek egy csomagba. Ebben a vonatkozásban a 22. lóg ki a sorból és a sorrendre logikai összefüggések miatt kérném a 11., aztán az összetartozó 12., 14., aztán a 13, aztán a szintén összetartozó 15. 24. és végül a 22. napirendi pont tárgyalását. Ennyit szerettem volna bevezetésül mondani. Kérném képviselőtársaim javaslatait az esetleges napirendi pont módosításokhoz, kérném jelzésüket napirend előtt felszólaláshoz, kérdésre, interpellációra vonatkozóan. Antalics Dezső: Napirend előtt szeretnék kétszer fél percet. Az egyik téma a pezsgődugó temetővel kapcsolatos, a másik pedig a karácsonyi vásárral kapcsolatos megjegyzésem. Bicsák Miklós: Én a harmadik napirendi pontnál, a kérdéseknél szeretnék kettő kérdést kérdezni rövid időben. A témája a gazdátlan kutyák a városközpontban a városszéli településen, azaz a választókörzetemben. Palinban is nagy számban el vannak az utcára engedve. A második kérdésem pedig, úgy tudom, hogy a jövő évben már az önkormányzat fogja végezni a személyi igazolványoknak a kiadását. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság december 9-i ülésén határozatot hozott, hogy módosító indítványt terjeszt be a 45/1999.(VII.27.) rendeletünk 42. szakaszához. Felkérte a szakosztály vezetőjét, hogy a bizottsági módosító indítványt a mai napon terjessze be és felkérte a szakosztály vezetőjét, hogy jelezze, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ezt sürgősséggel kívánja tárgyalni. Ez nem történt meg, feltehetően adminisztratív okok miatt. Az a kérésem, hogy a folytatólagos közgyűlésre ez a határozat jöjjön be és akkor itt döntsünk a sürgősségi tárgyalásáról. Tarnóczky Attila: Erre annyit szeretnék most jelezni, talán a kérését módosítja, hogy a hivatalvezetés, pontosabban a jogászok véleménye szerint az utolsó rendeletmódosítás szerint mindazok, akik eddig ápolási díjban részesülnek, nem kerülnek ki a rendszerből, az ápolási díj rendszeréből. Tehát azt tessenek eldönteni, hogy az ápolási díj fogalmát, mint támogatási lehetőséget újra be akarjuk-e vezetni. Én ezt nem tudnám szívből támogatni. Több mint 300 millió Ft-ot költ az önkormányzat éves szinten szociális támogatásra. Az állami költségvetésből ennek a tized részét sem kapja meg, tehát a terheink ilyen vonatkozásban nagyon nagyok, ugyanakkor azoknak az érdeke nem sérülne, akik ebben a rendszerben eddig benne voltak. Az előterjesztés egyébként elkészült. Kelemen Z. Pál: Megnyugodva hallom az Ön válaszát, az viszont nem nyugtat meg, hogy ezután is lesznek rászorulók. Az 1999. évi költségvetés a szociális szférától 98-hoz képest, meglehetősen indokoltan több mint 100 millió Ft-ot vont el. Ezt el tudtam fogadni, ez a dolog viszont olyan emberi tragédiákat okoz, amelyeknek szinte felmérhetetlen a következménye. Jövőben is lesznek elaggott idős emberek, akik önmagukat ellátni nem tudják és ápolásra fognak szorulni és a családjukban kell ellátni őket, ezért javaslom a bizottsági rendelet beterjesztését és sürgősségi tárgyalását. Tarnóczky Attila: Itt van a rendelettervezet? Dr. Csákai Iván: Vita van? Tarnóczky Attila: Napirendi vita van. Képviselő úr azt javasolta, hogy vegyük napirendre a folytatólagos közgyűlés vonatkozásában ezt az indítványt. Úgy gondolom, hogy ennek semmi akadálya, ha a közgyűlés megszavazza. Akkor tehát Kelemen képviselőnek a javaslata, hogy ezt is vegyük napirendre. Dr. Csákai Iván: A szakosztály kidolgozta a törvényi javaslatot, ezt a bizottságunk arra való tekintettel, hogy a tegnapi nap folyamán kaptam meg, a bizottságunk nem tudta tárgyalni és ennek megfelelően szerettem volna akkor, amikor szót kapok erről szót ejteni. És a két alternatíva, az egyik az, hogy visszahozzuk az ápolási díjat és továbbra is funkciónál, vagy a jelenlegi rendszerből nem kerül ki senki. Ezt kellene megtárgyalni, de én megmondom őszintén jeleztem, hogy kaptam olyan szakosztálytól egy leiratot. Ez kezemben van, ezt még a bizottsággal nem tárgyaltuk, ezt a folytatólagos be fogjuk hozni, a bizottsági ülést összehívjuk és meg fogjuk tárgyalni. Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy akkor vegyük napirendre, a bizottság majd megtárgyalja a következő egy hétben és eldönti, hogy mi a teendő. Röst János: Kérdést szeretnék feltenni alpolgármester úrhoz a költségvetési póttámogatások rendezése érdekében, különös tekintettel a MÁV NTE ügyében. Dr. Horváth György: Napirend előtt szeretnék szólni egy percben a Cseke hagyaték ügyében. Dr. Csákai Iván: Két kérdést szeretnék a kérdések között feltenni járda és út állapot miatt, az egyik a vasút felé menő járda, a másik kérdés pedig a Kábeltel TV 30%-os áremelésével kapcsolatban. Tóth László: Napirend előtt kérnék öt percet a valóság és a tények, valamint a fantázia szövögetése és a politikai szereplési kényszer címszóval és a kérdések között 3 kérdést szeretnék majd föltenni. Tarnóczky Attila: A cím az sokat sejtető, megérdemel öt percet, de majd kérem az engedélyüket erre. Marton István: Napirend előtt egy percet kérek a díszkivilágítással kapcsolatban. Tarnóczky Attila: A vitát lezárnám. Az említett kiegészítéseket szavazásra bocsátom. Először kérem nyilatkozzanak, hogy Marton István képviselő önálló indítványát napirendre vesszük-e. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Előterjesztés a Zárda utca 1970 hrsz-ú ingatlanról, kérem képviselőtársaimat, szavazzanak, napirendre vesszük-e az indítványt. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úr javasolta a szociális támogatási rendelet módosítását napirendre venni a folytatólagos közgyűlésen tárgyalva, elnézést képviselő úr, a Szociális és Egészségügyi Bizottság és Kelemen képviselő úr is javasolta. Kérem képviselőtársaimat, legyenek szívesek szavazni napirendre vesszük-e az indítványt. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A javasolt sorrendet nem teszem fel külön szavazásra, hogyha nincs erre külön kérés. Akkor egyben kérném szavazni a testületet arról, hogy a javasolt napirendet a kiegészítéssekkel elfogadja-e. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Fellebbezések (írásban) 3. Javaslat az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Interpellációk, kérdések 6. Javaslat a víz, és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról, és a díjfizetés feltételeiről szóló, többszörösen módosított 27/1995 (X.3.) sz. rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat a helyi tömegközlekedés 2000. évi díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési koncepciójára (írásban) (adórendeleteket is tartalmazza) Előadó: Tüttő István polgármester 9. TESCO GLOBAL Áruház Rt. területvásárlási kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Északkeleti Városrész rendezési terve és helyi építési szabályzata módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11. Dr. Szabó Csaba fegyelmi ügyében folytatott vizsgálat határidejének meghosszabbítása (szóban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 12. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 13. Györek László és Tóth László önálló képviselői indítványa Nagykanizsa Megyei Jogú Város sporttámogatási rendszer rendeletének megalkotására (írásban) Előadó: Györek László bizottsági elnök Tóth László bizottsági elnök 14. Györek László és Tóth László képviselők önálló indítványa informatikai közhasznú társaság létrehozására (írásban) Előadó: Györek László képviselő Tóth László képviselő 15. Javaslat a lakossági szilárd hulladék 2000. évi szállítási díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 16. Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló többszörösen módosított 10/1996.(III.10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17. Javaslat Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 18. Javaslat Nagykanizsa-Palin Új Városrész Szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 19. Javaslat Nagykanizsa, volt Thury Gy. Laktanya és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata megállapítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 20. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/1995. (V.23.), 36/1995. (XII.19.), 8/1998. (III.24.), 24/2999. (VI.15.), 25/1999. (VI.15.), 31/1999. (VII.14.), 52/1999. (X.13.) számú rendeleteivel módosított 12/1995. (IV.25.) számú Nagykanizsa Általános Rendezési Terv Szabályozási előírásairól szóló rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 21. Javaslat az akadálymentes Nagykanizsa megteremtésére készített ütemterv elfogadására (ír) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Javaslat Nagykanizsa Bagola és Kisfakos városrészek szennyvízcsatornázásának céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 23. Javaslat címzett támogatási maradványról történő lemondásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Intézményi átköltöztetésekhez kapcsolódó engedélyokiratok jóváhagyása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat a Rózsa u. 9. szám alatti Vívócsarnok használatáról szóló megállapodás meghosszabbítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 26. Javaslat Nagykanizsa volt szeszipari vállalat és környéke gazdasági terület rendezési terve és helyi építési szabályzata elkészítésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Előterjesztés az Önkormányzat Vagyonrendeletének megalkotására (írásban, javaslat folytatólagos ülésen való tárgyalásra) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó önkormányzati feladatokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Előterjesztés a Zrínyi u. 33. szám alatti épület használati szerződésének módosítására, meghosszabbítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Előterjesztés a Mikkamakka Játékközpont részére történő térítésmentes helyiség használatba adásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Előterjesztés szociális gondozó és szervező létszám foglalkoztatására (szóban) Előadó: Gregor Tiborné kistérségi KHT vezető 32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város az Ifjúságért Önkormányzati Szövetségben való tagságára (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 33. Marton István önálló képviselői indítványa (írásban) 34. Javaslat pénzbeli és természetben nyújtható szociális támogatásokról szóló 45/1999.(VII.28.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 35. Előterjesztés a Nagykanizsa Zárda u. 1970 hrsz-ú ingatlanon található önkormányzati tulajdonú bérlemények helyzetéről (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Napirend előtt Antalics Dezső: Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a századfordulóra pezsgődugó temetőt hirdetett meg egy szórólapon a Polgármesteri Hivatal. Mi az ötletet díjazzuk, és most a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nevében szólok, akik egyhangúan úgy határoztunk, hogy nem tudunk ahhoz hozzájárulni, hogy ennek helyszíne az Erzsébet tér legyen. Tehát más helyszínt el tudunk fogadni, illetőleg ám legyen, jó az ötlet, de én úgy gondolom, hogy ennek azért más üzenete is lehet. és hadd ne soroljam, hogy még milyen. A másik téma a karácsonyi vásárral kapcsolatosan szeretném jelezni, ugyan Tóth László képviselőtársam interpellált ebben az ügyben, de szeretném kihangsúlyozni, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, amikor üdvözölte ennek a vásárnak a megrendezését és a helyszínéül javasolta a Deák teret, akkor nem ezt az ígéretet kaptuk a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetőjétől, tehát mély megdöbbenéssel tapasztaltuk azokat az állapotokat, amelyek ott kialakultak. Tarnóczky Attila: Mivel az SZMSZ szerint nem reagálhatok ezekre a bejelentésekre kérem, hogy legyen szíves megkeresni engem az első felvetéssel legalábbis. Dr. Horváth György: Dr. Cseke Ferenc hagyatékával kapcsolatban három dologra hívnám fel a figyelmet. Az egyik, jeleztük, hogy sürgősen létre kell hozni egy alapítványt, amely az önkormányzat alapítványa lesz és ebben kérem a bizottságok és a hivatal minél előbbi segítségét. Ugyanakkor gondoskodni kell kuratóriumi tagok felkéréséről, lehetőleg kijelöléséről, hiszen nem ki pénzről van szó, hogy ez az alapítvány funkcionálni tudjon. Harmadrészt pedig a bagolai szőlőhegy értékesítésére, én ezt az itteni tárgyalás során, amelyet a hagyaték gondozók folytattak, ők kértek, hogy ezt tolmácsoljam. Én kérem a hivatal és az önkormányzat segítségét is, hiszen itt személyi dolgokról is van szó és nem kis összegről. Marton István: Nagy örömmel tapasztaltam, hogy városunkban az ünnepi díszkivilágítás ismét megtörtént. Az örömöm egész addig tartott, amíg a turulmadár melletti országzászló rúdján meg nem pillantottam az enyhe vörös fényben tündöklő vörös csillagot, ami a Btk. 269.§-a szerint bűncselekmény. Erről annyit kívánok csak közölni, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartásai a horogkereszt, a SS jelvény, nyilas kereszt, sarló kalapács, ötágú vörös csillag, vagy ezeket ábrázoló jelképek terjesztése, nagy nyilvánosság előtti használat, illetve közszemlére tétele. Tehát itt a nagy nyilvánosság előtt használat és a közszemlére tétel valósult meg. Az igaz, hogy érdeklődésemre azt közölték velem, hogy azt jobban meg kell nézni és az nem annyira vörös, mint inkább narancssárga, de abban a világítási környezetben bizony-bizony nem szerencsés. Nem lehet róla egyértelműen megállapítani, hogy ez véletlenül sem vörös. Ez nagyon sok embernek az érzékenységét sérti azon túlmenően, hogy a Btk-ba ütköző cselekedet is. Jó néhány választópolgár megkeresett, hogy szeretné, hogyha ez korrigálva lenne. Tarnóczky Attila: A VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője itt van talán, hallotta, amit elmondott Ön. Tóth László képviselő úr a kérdései mellett napirend előtti felszólalást kért öt percben. Kérem, legyenek szívesek szavazni, hogy az öt perces különleges időkedvezményt megadjuk neki. Javaslom, adjuk meg. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tóth László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének legutóbbi, 1999. november 30-i ülésének napirend előtt elhangzott pamflet tárgya volt személyem. Az személyes megszólítás okán szeretnék néhány gondolatra reagálni az akkor és ott elhangzottakra. Képviselőtársam gondolataiból idéznék: „Előre bocsátom, hogy nem neheztelek a kritikáért még akkor sem, ha a hatás kedvéért eltér a valóságtól. Remélem ezen nyilatkozat kielégíti képviselőtársamat és fantáziáját, a valóság és a tények ismeretében megzabolázza. Úgy látszik képviselőtársam nem értette meg a cég vezetőitől, a leghitelesebb forrásból érkező választ.” Most akkor lássuk a tényeket, amelyekre alapozva tettem fel a kérdésemet a közgyűlésen. Jegyzőkönyvi kivonat az 1999. október 20-i Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nyílt ülésén készített magnetofon felvétel alapján, annak 7. napirendi pontjáról, melynek tárgya, Tájékoztató az önkormányzati marketing kiadványokról. Én kérdezem: „Szeretném megkérdezni az alpolgármester úrtól, mert gondolom, hogy M. T. úr nem tud arra válaszolni, hogy jön be a METRO Áruházlánc az önkormányzat kapcsolatába, milyen megfontolásból készítünk mi a METRO Árulánc anyagot.” Tarnóczky Attila:” Nem tudok a dologról semmit, mert a befektetők nem hozzám jönnek, gondolom valami tájékoztató történt. Mi volt az?” M. T. úr válasza: ”Arról van szó, hogy a METRO Áruházlánc megkeresett az egyik képviselőn keresztül, hogy információval…” – és még folytatódik a mondat. Következő kérdésem: „ Ez alatt azt tetszik érteni, hogy a képviselőtestület valamelyik tagját kereste meg a METRO Áruházlánc?” M. T. úr: „Igen. „ Tóth László: „Szeretném tudni, hogy ki az az úr.” Tarnóczky Attila válasza: „Kiss László úr.” A jelenléti ív alapján megállapítható, hogy képviselő úr, bár tagja a bizottságnak, nem volt jelen. Ennyit a tényekről, melyek bizony makacs dolgok. Most pedig a fantázia szövögetéséről és politikai szereplési kényszerről. Azt gondolom, hogy a politika igazi szerepe egy jól működő demokráciában a lokális szint. Ott lehet igazán az emberek életét befolyásoló jó döntéseket hozni. Nekünk az a dolgunk, hogy konkrét információkat nyújtsunk az embereknek, lehetőleg a legtöbbet és a legérthetőbb módon, nem pedig az, hogy manipuláljuk őket. Miután Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 319/1999. számú határozatában mondta ki azt a nyilvánvaló, le nem tagadható tényt, hogy nem baloldali, ezért egyáltalán nem meglepő a számomra a stílus. Az emberek gondolkodásmódja éppoly különböző, mint az ízlése. Az nyilván való, hogy szervis és vazallus nem vagyok, mameluk pedig nem lehetek, mivel ellenzéki MSZP frakció tagjaként vagyok baloldali képviselő. Szempont és nézőpont kérdése nagyon sok minden a világon. Az előttünk álló új század, új évezred legnagyobb kihívása továbbra is a szegénység elleni tisztességes küzdelem. Semmit nem érhet a civilizáció a technológiai vívmányok ereje és gyorsasága vagy korlátlan volta, ha nem hozza meg a többség számára az esélyt a szegénységtől való megszabadulásra. Minden emberben ott van a jóság, a jóra való vágy és igény, a jó akarása csak helyzet kell hozzá, hogy ez működni is tudjon. Egyre több az egyéni ambíció és egyre kevesebb a tisztesség, a becsület. Mindazokra a kihívásokra programmal és válasszal kell rendelkeznünk, amelyek a nagykanizsai lakosok nagy részét érintik. Kérdésem, hogy van-e a 3. közgyűlésnek stratégiája. Hiába kezdeményeztem, már több, mint egy éve középtávú stratégiai tervkoncepció kialakítását, az orrunkig ellátunk, tovább nem, de az is valami, így legalább a lábunk előtt álló szakadékot kikerüljük. 1998. novembere óta több alkalommal eleinte szinte folyamatosan, magányosan, mára már több képviselőtársam által is támogatva minden eszközt megragadva próbáltam felhívni a közgyűlés figyelmét a munkahelyteremtés és a munkanélküliség csökkentése érdekében tetten érhető felelősségünk hangsúlyozására és gyakorlati lépések megtételére. Ezt ígértem a választási kampány során. Mint egyénileg megválasztott képviselő minden esetben csak olykor adtam hangot lakossági kéréseknek, panaszoknak, melyek a város szinte minden részéből érkeznek, amikor már minden előzetes fórumot megjártak az ügyek és nem intéződtek el. Képviselőtársamnak ezúton kijelenthetem, hogy fentiek szerinti politikai szereplési vágyról a jövőben sem kívánok lemondani. Tarnóczky Attila: Vitának nincs helye napirend előtt felszólalás esetében. Kiss László úr személyes érintettsége miatt óhajt reagálni. Arra van lehetőség. Kiss László: Én a múltkori megállapításban a közgyűlési jegyzőkönyvet idéztem, nem pedig egy bizottsági jegyzőkönyvet. Ebben én leírtam és ismét megismétlem azt a mondatot, mert itt van nálam a hozzászólás: „Úgy látszik képviselőtársam nem értette meg a cég vezetőjétől, a leghitelesebb forrásból érkező választ, mert reagálásában – lehet, hogy egy korábbi téves tájékoztatás alapján, amelyet biztos, hogy nem ellenőrzött le alaposan, már szabadjára engedi fantáziáját és megállapítja, az ismertető anyagra a megrendelést Kiss László képviselőtársam adta le.” Én semmi ilyen megrendelést nem adtam senkinek. Erről a tevékenységről az önkormányzat felelős vezetői, köztük Törőcsik Pál alpolgármester is tudott. Az ő utasítására készült el ez az anyag a Marketing Csoportnál, akinek besegített a Mátrix Marketing Műhely. Tehát a válasz, amit ő adott, hogy segítettünk, tény. Képviselőtársam ezt a tényt hagyta figyelmen kívül és tényleg szabadjára engedte fantáziáját, amikor megkérdezte, hogy új szokások, új kialakuló szokás, hogy bizonyos képviselőknek privilegizált joga meg rendelésre vásárolni, még ha ingyenes is. Azt hiszem, ez a fantázia kérdése, de nem akarom a polímiát tovább folytatni. Leszögezem, én ebben az aktivitásban, amit kifejtettem, ennek a sokat szenvedett városnak segíteni akartam és ma is segíteni akarok, képviselői eskümhöz hűen. Nem lihegtem túl semmikor az én képviselői megbízatásomat, nem igyekeztem előtérbe kerülni, nem akartam szerepelni sem még olyan mértékben sem, még annak erejéig se, hogy mondjuk egy ilyen közgyűlés munkájához szükséges konstruktív légkört ilyen felszólalásokkal zavartam volna. Tarnóczky Attila: Remélem ezt a témát ezzel lezárjuk. Már több időt töltöttünk vele, mint kellett volna. Ezzel a napirend előtti felszólalások végére érkeztünk. 1. napirendi ponttal folytatnánk munkánkat. Javasolnám ehhez a fellebbezések témáját is hozzá sorolni, tekintettel arra, hogy zárt ülést javaslok gazdasági érdekeink esetleges sérelme miatt. Kérem szépen képviselőtársaimat, legyenek szívesek az 1. napirendi pont esetében a zárt ülés elfogadásáról nyilatkozni. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készült külön jegyzőkönyv tartalmazza. Tarnóczky Attila: Mindenekelőtt köszönteném a nagyszámú érdeklődőt körünkben és tájékoztatnám őket, hogy látva számukat a közgyűlés úgy döntött, hogy a többséget érintő napirendi pontot, a Javaslat a konyhák működtetési átalakítására most a következő napirendkén tárgyalja, tehát előrehoztuk a témát. Ugyanakkor a sajtó munkatársait és mindenkit szeretnék arról tájékoztatni, hogy a zárt ülésen mi történt. 1.) Javaslat a Nagykanizsai I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft. működésével kapcsolatos intézkedések megtételére Tarnóczky Attila: Emlékeztetőül annyit mondanék, hogy a háromnegyed éves költségvetési módosításban a közgyűlés 9 millió Ft támogatást ennek a Futball Clubnak megszavazott. Az első elfogadott határozati javaslat ennek a sorsáról szól, nem pedig új támogatásról. 362/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) felkéri a polgármestert, hogy tegyen intézkedéseket a költségvetési rendelet módosításában foglalt – I. Futball Club Szolgáltató Kft.-nek megszavazott – 9 millió Ft összeg veszteség finanszírozásként való megelőlegezéséről. A kifizetéseket csak a Felügyelő Bizottság pontos listája alapján engedélyezheti az ott megjelölteknek. Határidő: azonnal Felelős : Tüttő István polgármester 2.) a Nagykanizsa I. sz. Futball Club Szolgáltató Kft.-nél részletes helyzetvizsgálatra kötelezi az ügyvezetőt, melynek ismeretében meghatározza a követendő stratégiát. Határidő: 1999. december 20. Felelős : ügyvezető 2.) Fellebbezések A közgyűlés 363/1999.(XII.14.) – 368/1999.(XII.14.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. 3.) Javaslat az önkormányzati fenntartású konyhák gazdaságosabb működtetésére (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Az előterjesztéshez szóban kiegészítést szeretnék tenni részben azért is, hiszen sokan ülnek itt olyanok, akik nem ismerik az előterjesztést. Nagykanizsa Megyei Jogú Város 27 nevelési oktatási intézménye közül 12 szociális intézménye közül 7 rendelkezik pillanatnyilag főzőkonyhával. Ezeknek a konyháknak a működtetési költsége megközelíti a 450 millió Ft-ot éves szinten. E költségek túlnyomó része a nyersanyagvásárlásra fordítandó összeg. A gazdaságossági elemzés, ami félév óta zajlik, egyrészt arra a következtetésre jutott, hogy az étkeztetési rendszer vállalkozásba adása gazdaságosságát tekintve megkérdőjelezhető erősen. Ugyanakkor meg kellett állapítanunk, hogy a költségek az arányos költségek a kisebb méretű konyhák esetében lényegesen nagyobbak, mint a nagyobb méretű konyhák esetében. Ha az átlagos rezsit veszem, magyarul arra gondolok, hogy ha mondjuk egy tanuló 100 Ft-ot fizet élelmezés után, ahhoz a város kb. 70-et hozzátesz támogatásként. A szociális ágazatban ugyanez a szám 100 Ft…. joggal egyébként, hogy ők támogatás nem kaptak. Az indítvány ezeket a költségeket javasolja csökkenteni, méghozzá két ütemben. Első ütemben javasoljuk, hogy a konyhai dolgozók által lefőzendő adagszám, normatíva változzon, növekedjen. A növekedési javaslatunk differenciált, az óvodák és bölcsődék esetében gyakorlatilag nincs változás elismerve azt, hogy a bölcsődékben, óvodákban folyó főzési tevékenység talán a legkényesebb, a legnagyobb odafigyelést igénylő munka. Az általános iskolák, illetve a középiskolák esetében és a felnőtt étkeztetésbe viszont növekedés van. Ennek alapján az I. ütemben megállapításra kerülne a főzőkonyhákban kialakuló új létszám. Felhívom a figyelmet, hogy ez álláshely szám, tehát nem jelent feltétlenül ott dolgozó emberek számát, hiszen egy adott álláshely, ha az intézményvezető úgy gondolja akár két félállású személlyel is betölthető. A II. ütemben, épp azért, mert az anyag is jelzi, hogy a nagykanizsai intézményi konyhák állapota nagyon rossz, részben pedig azért, és elsősorban ezért, mert a gazdaságosabb működtetésű nagy konyhák nem léteznek ebben a városban, harmadrészt pedig azért, mert a jelenlegi szociális étkeztetés valami teljesen kaotikus állapotban konyhák sorozatából történik. Nagyon nehéz felmérni is, hogy melyik konyha hová és miért szállít, hány nap van főzés, hány nap van zárva stb. A javaslatunk azt tartalmazza, hogy legyen kialakítva egy központi óvodai konyha, ami ellátná az óvodákat, kivéve a külterületi iskolákhoz csatolt irányítású óvodákat és kivéve a Rózsa utcai Óvodát, ahová 8 éve, ha jól tudom, de jó hosszú ideje egy különleges étkeztetési folyamat alapján külön program zajlik. Ugyanakkor az Űrhajós Óvodában, amely szándékaink szerint kiürül szeptember elejére javasoljuk kialakítani azt a szociális konyhát és azt kell mondjam XXI. századi felszereléssel, amely a szociális hálózat egészét el tudja látni abban a reményben, hogy előbb utóbb címzett támogatással, azt jelzem képviselőtársaimnak, hogy jövőre be kellene adni 2000-es évben, az Űrhajós Óvodába emelet ráépítéssel átköltöztethető lenne a Lazsnaki Szociális Otthon és akkor a szociális konyha, illetve az általa ellátott egyik intézmény egy helyre kerülne. Az utóbbi folyamatnak költségigénye is van, ez kb. 50 millió Ft, ebben még benne van a Batthyány Gimnázium konyhájának kis mértékű bővítése, lehet hogy ezt meg lehet takarítani a leállításra kerülő főzőkonyhák berendezését felhasználva. Bevezetésül ennyit szeretnék mondani Önöknek. Kérem vitassák meg az indítványt. Kiss László: Az előterjesztést áttanulmányozva sajnos meg kellett állapítanom, hogy az előterjesztés nem eléggé differenciált és nem kezeli megfelelő rátartással a peremkerületi óvodákat, iskolákat. Itt alpolgármester úr szóbeli kiegészítésében el is hangzott, hogy a központi óvodai konyhát nem akarja a peremkerületen lévő iskolákhoz csatolt óvodák ellátásába bevonni. Törvényszerűen az iskoláknál működő konyhák kénytelen ellátni a hozzájuk csatolt óvodákat. Így van ez Palinban és így van ez Miklósfán is. A miklósfai városrész egy önmagában zárt egységet képvisel, 2500 ember lakik kb. ebben a városrészben, a területen nincsen nyilvános étterem, nincs másik olyan konyha, ami közétkeztetést tudna vállalni. Ebből eredően törvényszerűen a Miklósfai Általános Iskola konyhája kénytelen a területről jelentkező külső vendégétkezők igényeit is kielégíteni. Ehhez járul az, hogy az új normatívák szerint a meghatározott négy főbe beleszámít az élelmezésvezető is, tehát gyakorlatilag a miklósfai konyhán két fő kerülne leépítésre és három főnek kellene megoldani az iskola étkeztetését, tízórai készítést két alkalommal, tízórai készítést az óvodáknak, ez a miklósfai és a ligetvárosi óvoda is, ehhez csatlakozik még külső étkező igényként a liszói óvoda, ami tulajdonképpen az iskolai utánpótlás szempontjából jelentős az iskola számára, tehát a három fő ezt a volumenű ételkészítést, a vele kapcsolatos takarítási, tisztítási, mosogatási feladatokat nem tudja ellátni. Tehát az előterjesztés ilyen formában számomra nem elfogadható. Javaslom a peremkerületi iskolák, óvodák vonatkozásában ezt a tervezetet felülvizsgálni és módosítani, tekintve, hogy ha három főnek kellene a Miklósfán működő teljes iskolai, óvodai étkeztetési igényt ellátni, az jelentős minőségromlással járna együtt, ennek a szenvedői végül is a gyerekek lennének. Az eddig kézi munkával elkészített ételek, tehát helyben készített tészta, egyebek felhasználása helyett előre főzött, vagy mirelit áruk kerülnének felhasználásra, tartósítószerek egyebek, tehát gyakorlatilag az étkezésnek a minősége ilyen szempontból is romlana. Én javaslom a jelen tervezetet a peremkerületi iskolák, óvodák vonatkozásával felülvizsgálni és ott legalább egy-egy fővel, tekintve, hogy milyen ellátási kötelezettségek hárulnak arra a konyhára növelni a meghatározott normatívát. Tarnóczy Attila: Szeretnék annyit reagálni, hogy ebben az előterjesztésben nincsenek peremkerületi meg belvárosi konyhák, hanem konyhák vannak valahány lefőzendő adagszámmal. És teljesen azonos mércével méri a megállapított dolgozói létszámot, álláshely számot, amit egyébként állandóan felfelé kerekítünk, 1 tizedtől felfelé éppen azért, hogy az élelmezésvezetői munkára is legyen keret, azt az adagszámhoz viszonyítja. Az adagszámban benne van az intézményben dolgozók étkeztetési adagszáma, benne van az nyugdíjasok étkeztetési adagszáma, nincsen viszont benne, ez igaz, a Miklósfa nem tudom hány ezer lakosának az esetleges igénye. A vendéglátás kedves képviselőtársaim nemhogy nem feladata az önkormányzati konyháknak, hanem törvény által tiltott tevékenysége, ugyanis a vendéglátás az egy gazdasági tevékenység, amire nekünk, mint önkormányzatnak nincs jogosítványunk. Tehát ha ilyen étkeztetés folyik, akkor legalább ne nagyon verjük nagy dobra, mert minden vendéglős és a kamarák belénk fognak kötni, joggal. Nem állítjuk, hogy 4 fős konyhai létszám esetében feltétlen egy embert kell élelmezésvezetői feladattal megbízni. Ez nem igaz, egy ekkora konyha esetében minden bizonnyal ennek az embernek a munkaideje nem lenne kihasználva. Úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben fél állásban például élelmezésvezető lehet valaki és fél állásban pedig végezheti a munkát a konyhán. Tehát én ezt a problémát megoldhatónak látom, de még egyszer arra szeretnék hangsúlyt fektetni, hogy vannak kis konyhák és nagy konyhák és a kis konyhák problémája az peremkerülettől teljesen független probléma. Balogh László: Természetes, hogy a tisztelt gazdasági vezetők, tisztelt igazgatók egy része nem örül a konyhai átszervezésnek és a szakszervezet, a dolgozók tiltakoznak. De a kedves tiltakozók lássák azt is, hogy itt már nem privatizációról, nem teljes központosításról van szó, hanem racionalizálásról, mely közel fél éves körültekintő előkészítő munka eredményeként áll itt előttünk. Persze nem mindegy, hogy hogyan vezetik be, talán még emberséges módon is lehet, a létszámleépítést az intézmények érintett vezetői. És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a konyhák műszaki állapotát javítani kell ahhoz, hogy a meglévő feladatot elláthassák, hogy minőségromlás ne következzen be. Én igenis úgy gondolom, hogy tartalmas végig gondolás és mérlegelés után az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság úgy döntött, hogy a konyhák átszervezéséről szóló javaslatot támogatja, mégpedig egyhangúlag történt ez a döntés, bármilyen érthető fájdalommal jár. Felvállalom a bizottság nevében e szomorú döntés ódiumát. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azért kértem szót, mert a liszói külterületi és peremkerületi feladatellátás kérdésköre előkerült. Szeretném azért kérni, hogy a továbbiakban, ha ez máshol is előkerülne, mi Liszónak nem szolgáltathatunk. Az oktatatást pillanatnyilag Liszónak ingyen szolgáltatjuk, a Liszói Önkormányzat kötelező feladatát ingyen látjuk el. Természetes, amennyiben Liszó ezt megrendeli, megfizeti, hisz azt gondolom, hogy nagykanizsai polgárok adójából nem támogathatjuk a liszói közétkeztetést, abban az esetben természetes, hogy a létszámot majd ahhoz kell igazítani, de pillanatnyilag Liszó ezt a megrendelést nem tette meg. Kelemen Z. Pál: Én a szociális szféra átszervezésével szeretnék foglalkozni, annak normatívájával. Külön kell választani a szociális szférának azon részeit, ahol bentlakásos ellátás van azoktól a részektől, ahol felnőtt emberek étkeztetése folyik szociális szempontokból. Ebben a rendeletben is szét kellett volna ezt a két részt választani. Szeretnék rámutatni csak összehasonlításképpen, hogy normatívák milyen furcsák. Középiskolában 85-100 adag/fő a normatíva, szociális szférában lehet, hogy valahol megáll ez a 85-100, mondjuk egy szociális étkeztetésnél, de nem áll meg egy gondozóháznál, nem áll meg egy szociális otthonnál, nem áll meg a fogyatékosok szociális otthonánál, bár a szociális otthonban csak melegítő konyha van, tehát én a gondozóházra és fogyatékosok szociális otthonára gondolok. Kérem azért azt vegyük tudomásul, hogy ezekben az intézményekben az év minden napján étkeztetünk, karácsonykor, szilveszterkor, szombaton és vasárnap, kérem szíveskedjenek azt tudomásul venni, hogy nagyjából egy kórházi típusú főzés folyik, hiszen az idős és fogyatékos ellátottak között vesebeteg, cukorbeteg, hadd ne folytassam hányféle menüt főznek. Tehát ez nem áll meg. Én úgy gondolom, hogy a gondozóház és a fogyatékosok szociális otthonának a konyháját illő lenne működőképes állapotba, tehát az intézményben hagyni. Talán az is igazolja az állításomat, hogy tudomásom szerint, például Magyarországon egyetlen olyan fogyatékos szociális otthon sincs, amelynek ne lenne saját konyhája. Továbbiakban megjegyezném, hogy egy kérdésem lenne még a felosztással, az óvodák kérdése. Ugye az elhangzott, hogy az Rózsa Utcai Óvodában valamiféle természetbarát étkeztetés folyik, valami bio étkeztetés folyik, és ezért ott meghagyjuk a konyhát. Tessék nekem megmondani, ha holnapután a Hevesi Óvodában, vagy a Rozgonyi Óvodában azt fogják mondani, hogy na, akkor mi is így étkezünk, akkor ott is építünk konyhákat és ott is engedjük, ahol megszüntetnénk. Ezt szerettem volna megkérdezni. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az előterjesztés a nagy konyhák esetében és ilyen értelemben Kiss képviselő úrnak van igazsága, előnyös abból a szempontból, hogy úgy számol, mintha tízszer ugyanannyi adag elkészítése tízszer több munkát igényelne. Pedig vannak munkafolyamatok, amikor az egyenes arányosság nem állja meg a helyét. Tehát a nagy adagszámhoz szánt létszám úgy gondolom, hogy kezelhető, annál inkább, mert a nagy konyhák esetében ugye még külön adtunk, szociális konyha esetében is, ha jól emlékszem egy vezetői helyet. Úgyhogy én itt nem érzem egyáltalán ennek a konyhának a működőképességét veszélyben. És amikor Ön megemlíti a gondozóházakat, a szociális otthont, a fogyatékosok szociális otthonát, akkor Ön egész másról beszél. Arról beszél, hogy kik etetik ezeket az ápoltakat. Hogy kik etetik az ápoltakat, arra választ tudok adni, a gondozóházban, a szociális otthonban az ott dolgozók, akiknek a létszáma ebben az előterjesztésben változtatásra nem kerül és úgy gondolom, hogy mivel a törvény által szabott létszám a Lazsnaki Szociális Otthonban is biztosítva van, semmi akadálya nincs, hogy átmeneti időszakra, még egyszer mondom, mert terveink szerint a Lazsnaki Szociális Otthon odaköltözne a konyhához, ez a különválás megtörténjen. A többi esetben a gondozóházak az éthordós étkeztetés, a kihordott éthordós étkeztetés a szociális otthon esetében ugyanaz rendszer fog működni, ami most van, egy konyháról odaszállítja a megfőzött ételt. Tehát ilyen értelemben az ellátottak sorsa ilyen értelemben az égvilágon semmit nem fog változni. És abban is biztos vagyok, hogy ez a konyha a maga modern felszerelésével és személyzetével természetesen mindig az adott ágazatból kerül ki, tehát az a tervünk, hogy a szociális ágazatban a más konyhákban felszabadulókkal töltjük fel a szociális konyhát. Ugyanez igaz az óvodai konyha esetében is. Azokat a diétás, meg mit tudom én milyen előírásoknak megfelelő étkeztetést igenis tudja biztosítani, ami elvárható. Nem minőségromlással számolok, hanem minőség javulással. Azt is el kell mondjam, hogy szeretnénk minél nagyobb számban megoldani a létszámleépítést nyugdíjba vonultatással. Tehát minden olyan esetben, ha erre az érintettekben van hajlandóság van, aki vállalja és az önkormányzatnak a nyugdíj támogatása nem kerül többe, mint egy végkielégítés, akkor nagyon szívesen vesszük ezt a fajta megoldást, hiszen nem a munkanélküliek számát növelnénk, hanem inkább a nyugdíjasok számát. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és az ellenérzéseket Kelemen Z. Pál elmondta. Annak ellenére, hogy végső soron 28 fő elbocsátásra kerül a szociális szférában nem jó szívvel, de az elképzelést támogatta a bizottságunk a saját szakterületén belül, tehát a szociális szférákban és a bölcsődékben. Tudomásul véve azt, hogy egyrészt a gyerekek fogynak másrészt, hogy hál istennek valahol koncentráltan lesznek az öregek elhelyezve és a Szociális és Egészségügyi Bizottság egyetlen egyet egyhangúlag kért, hogy kivételezést egy esetben se csináljunk akkor, hogyha amit mondjuk fölvetett Kelemen Z. Pál. Az értelmi fogyatékosokat nem lehet kivételezett helyzetbe hozni, tehát nem tartja indokoltnak a Szociális és Egészségügyi Bizottság a Rózsa Utcai Óvodának a külön étkeztetését. Egyhangú döntés alapján ezt el kellett mondanom. Mayer Ferenc: Magam is részese voltam valamelyest annak a hosszú, énszerintem is tisztességes előkészítő munkának, amely végül is ezt az előterjesztést szülte. Meg kell mondanom, hogy nagyon sok minden ellen hadakoztam, de végül, amikor az én értékelésem szerint egy kompromisszumos és talán úgy gondolom, hogy az ágazat számára is elfogadható javaslat megszületett, akkor magam is támogatta ezt a bizottsági ülésen. Ezzel együtt szeretném a következő, talán nem is kételyeimet, egy két dologra szeretném felhívni a figyelmet, továbbá lenne egy két kérdésem, mert azért kételyeim mindig vannak. Az első ilyen, amit az anyag kapcsán, itt becsült költségekről beszél az előterjesztés, itt az intézményi főzőkonyhák műszaki állapotának a felújítása vagy korszerűsítésére van szükség. Ez különösen akkor érzem ezt egy nagyon-nagyon fontos dolognak, amikor nagyon jól tudjuk, hogy egyik másik konyha esetében drasztikusan csökken a létszám. Ezek a becsült összegek már nem szerepelnek a határozati javaslatokban. Én nagyon kérem alpolgármestertől, hogy evidens legyen ez a dolog, hogy ezek a konyhák, amelyeknek ismert a műszaki állapota ez milyen, ott az sürgősen javításra szorul. Ha van erre lehetőség a következő évi költségvetés során már akkor a legszükségesebbeket kérem megtenni. A másik megjegyzésem, hogy arra is kérem elsősorban a Művelődési Osztályt, de nyílván saját magunkat is, hogy akkor amikor álláshelyek szabadulnak fel vagy nyugdíjazás folytán vagy bármi egyéb folytán azért szeretném, ha elsőbbséget élveznének azok, akiknek most megszűnik az álláshelyük, tehát lehetőség szerint azokkal az emberekkel töltsük fel, ha lesznek ilyen üresedések. A harmadik dolog, amit kérdezni szeretnék, mert ez az intézmények is információim szerint is kifogásolták, kérték is. Azokról a konyhákról van szó, amely konyhák kollégiumban vannak, tehát kollégiumi ellátást is biztosítanak. Ismeretes, hogy itt az időbeosztás egészen más, mint egy olyan főzőkonyha esetén, ahol csak ebédéltetés, vagy uzsonna vagy tízórai van. Ezeknek bizony reggel korán kell menni, esetleg este későn. Hogy mennyire körültekintően számoltak akkor, amikor ezen konyhák esetében kiszámították az álláshelyeket. Tiszta-e a lelkiismerete mindenkinek, mert az én becslésem szerint azért legalább egy álláshely visszapótlása vagy egy álláshellyel mondjuk kevesebb leépítés indokoltnak tűnik nekem a kollégiummal rendelkező konyhák esetében. Tarnóczky Attila: A három intézet igazgatója levélben fordult ezzel az üggyel hozzám. Megválaszoltam írásban, leírtam a véleményemet, ami nem változott. Úgy gondolom viszonylag nagy konyhákról van szó, tehát az a fajta feszítő probléma, ami jogos lehet máshol itt kevésbé jogos. Továbbá azt a tényt, hogy reggeliztetnek, vacsorát főznek, azt a leírt adagszám számítással figyelembe vettük, arra külön létszámot biztosítottunk, Az így kiszámolt álláshely számhoz a legkevesebb 0,7 a legtöbb majdnem 0,9 álláshely számot hozzáadtunk, magyarul felkerekítettük. És meg kell ismételjem, hogy amennyiben és ebben Önnek igaza van, egy konyhában olyan probléma van, hogy a munkaerőt nem egy egyenletes eloszlásban kell biztosítani, akkor remélem, hogy az intézmény igazgatója lesz olyan körültekintő, hogy adott álláshely számot például félállásokkal is feltölti és akkor nem biztos, hogy ugyanaz az ember megy be reggel főzni, mint aki este ott van a konyhában a vacsorafőzés miatt. A felújítási költségek azért vannak jelezve a tisztelt közgyűlésnek, hogy mindenki tisztában legyen a jelenlegi állapotokkal. Ebből 50 millió Ft az előterjesztésben szerepel és ez nem kevés a mostani költségvetési helyzetünkben és nem kevés úgy, hogy ez az egész folyamat a 2000-es évben gyakorlatilag megtakarítást az önkormányzatnak nem hoz csak utána, hiszen majd valamikor decemberben a végkielégítésre kifizetett összeg, vagy a nyugdíjazásra kifizetett összeg egy részét fogjuk visszakapni. De emlékeztetek egy másik napirendi pontra, amit még nem tárgyaltunk, hogy 230 millió Ft nagyságrendű beruházási javaslat van itt Önök előtt, amit már annak idején elfogadott a közgyűlés, ami révén szociális otthonok, gondozóházak, óvodák kerülnek a mostaninál lényegesen jobb helyzetbe. Ha ezt összeadom, ez már 290 millió Ft körül van. Aki azt mondja, hogy ennél többet tudunk a 2000-es évben az intézmények helyzetének javítására költeni, az azt hiszem, hogy nem ismeri a költségvetési helyzetünket. Tehát a szándék igenis az, hogy miközben takarékoskodni próbálunk látva az intézmények lehetetlen állapotát dologi oldalról, adott esetben a felszereltség oldaláról, adott esetben az épület állapota tekintetében valamit a rengeteg problémából oldjunk meg, mert hogyha ehhez sosem nyúlunk, akkor ez kártyavárként ránk fog omlani. Kiss László: Osztályvezető asszonynak a hozzászólása, amelyben felhívta a figyelmemet arra, hogy a nagykanizsai iskolai oktatás és konyhai intézmények adott esetben szolgáltatás jelleggel a városkörnyék falvainak ugyanezt az étkeztetést biztosíthatják, ez is meggyőzött arról, amit az előzőekben elmondtam, hogy úgy vélem, hogy a peremkerületek vonatkozásában ez a felmérés nem vett minden tényezőt figyelembe. Osztályvezető asszony javaslatára vagy hozzászólására javaslom, hogy a szociális intézmény, vagy pedig az iskola kezdeményezze, természetesen a liszói iskolával vagy óvodával ezt a szerződésnek a megkötését és akkor azt hiszem, hogy ez a létszám, ami itt szerepel már jogszerűen számít bele a miklósfai iskolában főzendő adagokba. Annyit szeretnék még elmondani, hogy képviselőtársaim gondolják végig, hogy a miklósfai iskola esetében gyakorlatilag 215 adagot kell elkészíteni, de ez a következőkből tevődik össze. Az iskola ebédlőjében kell napi kétszer 108 főnek az étkeztetését, tehát tízóraiztatását biztosítani, ugyanakkor tízórait kell készíteni kb. 115 óvodás részére, két óvoda részére, amelyik három különböző telephelyen van úgy mint Miklósfán, Ligetvárosban és Liszóban. El kell készíteni az uzsonnát is ennek a három telephelyen működő két óvodának ugyanerre a létszámra, meg kell ebédeltetni a 108 fő gyereket a miklósfai iskolában, természetesen meg is kell főzni ezt az ételt, az anyagot elő kell készíteni, el is kell mosogatni a higiéniai követelményeknek megfelelően. Kérdezem, hogy ezt három ember el tudja-e végezni. Én úgy vélem, hogy nem, ez egy kicsit maximalizmus és ezért nekem van egy módosító javaslatom, hogy a peremkerületi iskoláknál, ahol ez az étkeztetés, azt hiszem alpolgármester úr egy kicsikét félreértette, itt nem vállalkozási szintű étkeztetésről van szó, hanem szociális étkeztetésről, ahol a helyi nyugdíjasok veszik igénybe az iskolának az ilyen jellegű szolgáltatását. Én azt hiszem, hogy ez peremkerületben ezzel a létszámmal nem oldható meg és én javaslom; hogy a peremkerületek, Miklósfa és Palin vonatkozásában ezt a létszámot egy fővel emeljük meg. Kérem erről majd szavazzunk. Tarnóczky Attila: Már elnézést kérek, már azt, hogy nyugdíjas veszi igénybe az étkeztetést, ha az nem az intézmény saját nyugdíjasa ugyanaz a vendéglátási tevékenység, mintha aktív korú veszi igénybe, kivéve, hogyha szociálisan rászorult, akkor viszont a szociális étkeztetés kategóriájába kerül és szándékaink szerint a szociális központi konyha főzne neki. De amit képviselő úr javasolt a kapcsolatfelvételről, semmi akadálya nincs, ha Liszó kifizeti a költségeinket, nem a nyersanyagnormát, hanem a költségeinket, akkor örömmel fogunk bővíteni, de osztályvezető asszony ez ügyben pontosabbat fog mondani. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Valószínűleg az én hibám, hogy nem egyértelműen fogalmaztam. Nemhogy az étkezést nem fizetik ki, hanem a kötelező feladatot, az oktatáshoz sem járulnak hozzá. A megkeresés minden évben megtörtént, az idei évben is megtörtént, az idei évben először szóbeli ígéret hangzott el és mai napig a kiküldött szerződésünket nem írta alá Liszó, amiből természetesen arra következtetünk, nem tudunk másra következtetni december végén, minthogy nincs szándékában. Hadd mondjam, hogy 5 éve, amióta az osztályon vagyon egyetlen egy alkalommal sem fizettek. Én javasolni fogom majd egy későbbi ügy kapcsán, hogy az oktatás ellátásában is lépnünk kell, hisz ez úgy gondolom, hogy hosszú távon nem tartható már azért is, mert néhány például Palinhoz tartozónál lényegesen kisebb település hozzájárul teljes mértékben az oktatási költségeinkhez is. Birkner Zoltán: Egy nagyon nehéz döntés előtt állunk és én nagyon megkérem a többi bizottsági elnök urat, akik tárgyalták ezt az ügyet, hogy mondják el a többi bizottságnak is a véleményét és természetesen sürgősen hallgassuk meg a munkavállalói oldalnak is a véleményét, hiszen nagyon szép számban jelentek itt meg a körünkben. Tarnóczky Attila: Tájékoztatnom kell a közgyűlést, hogy az Érdekegyeztető Tanács a témát megtárgyalta, de nem jutottunk egyezségre. A munkavállalói oldal nem támogatja az előterjesztést. Tóth Lajos: Engedjék meg, hogy ne szabadon mondjam el, hanem felolvasva a testületi állásfoglalásunkat, majd egy két kiegészítést is szeretnék tenni hozzá. A Pedagógusok Szakszervezete Városi és Területi Szervezete és az Önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalta és a tett javaslatot. A Munkavállalók Érdekképviseleti Szervei úgy döntöttek nem támogatják, mi több leghatározottabban ellenzik, az ilyen drasztikus mértékű létszámleépítést. .Egyúttal javasoltuk az Oktatási Kulturális és Sportbizottságnak, hogy tagjai sorából hozzon létre és küldjön ki úgynevezett kis bizottságokat megismerendő azokat a körülményeket, amelyekről döntést befolyásoló javaslatot kell tenniük. Ezt azonban egyhangúlag elhárították magukról, így annak személyes vizsgálatáról, hogy milyen lehetőség kínálkozna a létszámleépítés mérséklésére. Szerettük volna elérni, hogy vizsgálat tárgyává teszik azt is, hogy a tervezett intézkedések, nem okoznak-e minőségromlást a gyermekétkeztetésben, nem sérülnek-e a gyermekek érdekei. Az sajnos egyértelmű, hogy a munkavállalóké igen. Tisztel Képviselő Hölgyek és Urak! Ismerjük városunk jelenlegi nehéz anyagi helyzetét, amelynek okozói nem azok, akik szenvedő alanyai lesznek, lehetnek döntéseiknek. Ugyanakkor nem hisszük, hogy ez a nagymértékű létszámleépítés lényegesen változtatna városunk helyzetén. A munkavállalók nevében kérjük Önöket, mert hisszük létezhet humánusabb megoldás lelkiismeretükre hallgatva vessék vizsgálat alá az előterjesztett javaslatot és a munkavállalók érdekit szolgáló döntést hozzanak. Végezetül engedjék meg, hogy átadjam a tisztelt polgármester úrnak, mivel Ő nem tud jelen lenni tisztelt alpolgármester úrnak azokat a tiltakozó jegyzékeket, amelyeket több mint 500 munkavállaló, konyhai alkalmazott, technikai, adminisztratív dolgozó és pedagógus látott el aláírásával. Úgy gondoljuk ez elég erőteljes felszólítás arra, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el azon személyek sorsát illetően, akiknek jó voltából Önök itt ülhetnek és döntéseket hozhatnak. Mielőtt átadnám a jegyzéket hadd hívjam föl a Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak figyelmét egy nemrég megjelent tájékoztatásra, mely az élelmezési rendszerek létszám és eszköz ellátásáról szól. Igaz, hogy ezek nem törvényerejű rendeletek, de tartalmazzák azokat a normatívákat, amelyeket ajánlanánk megtekintésre, és elfogadásra mielőtt döntenek. Sajnos egy kicsit később jutottunk ehhez hozzá, osztályvezető asszony ugyan mondott erről valamit nekem, lényegében azt mondotta, hogy ez csupán ajánlás. Valóban az, de én úgy hiszem, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet tekintettel lenni rá. Én úgy gondolom, hogy az itt elhangzottakból is azért kiderült, a képviselő urak hozzászólásából is, hogy a mi tiltakozásunk azért nem alaptalan. Én remélem, hogy még itt, és most vagy ha ezt halasztani lehet, akkor egy későbbi időpontban mondjuk egy hetet adva, még a felülvizsgálatára, hogy ennek fölülvizsgálatára, hogy megnyugtatóbb döntést hozhassanak. Én erre kérem Önöket, és akkor tisztelettel átadom a jegyzéket. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, ezt is megkapom. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném azért kiegészíteni, hogy amit Tóth úrral megbeszéltünk. Valóban létezik egy ajánlás a létszám normatívákra, de ez az ajánlás magában foglal minden technológiai egységet. Tehát akkor él ez az ajánlás is, ha cukrászat van, ha hidegkonyha van, sok … konyha van, és sorolhatnám tovább. Tehát ilyen értelemben ez az ajánlás csak akkor lenne mérvadó és hadd mondjam és az esetek zömében a létszámban beleférünk az általunk megállapított létszámba. És természetes, hogy szakemberekkel konzultáltunk, amikor a adagszámot meghatároztuk feltételezik, hogy gondolom, hogy nem mi hoztuk meg egyoldalúan azt a döntést az adagszámok megállapításánál. Annál inkább is, mert a városban van olyan intézményi konyha, ahol semmilyen változás nem történik létszámban. Az azt jelenti, hogy az ágazatban benne volt egy igazságtalanság eddig is, ha így fogalmazhatom, tehát van ahol ez az adagszám eddig is működött. Tarnóczky Attila: Én a felülvizsgálati javaslatra nem tudok igent mondani. Ez az adatsor, ami elkészült ez június végétől készül .Azóta millió egyeztetésen vettünk részt a változatok követték egymást. Nem tudok ígérni kedvezőbb változatot, és azért nem mert, hogy kik bűnösök a önkormányzat mai helyzetéért föl lehet vetni, lehet emlegetni vásárcsarnokokat is meg nem tudom miket , amelyek nyilvánvalóan terhet jelentenek, de egy tényt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ennek az önkormányzatnak a terhei háromnegyed részét az intézményei jelentik, tehát háromnegyed részét a költségvetésünknek az intézményekre fordítunk. Ezeknek a pénzeknek a háromnegyed részét személyi bérköltségre fordítjuk. És ami fenyeget, Hölgyeim és Uraim és az intézményeket is, a teljes anyagi ellehetetlenülés. Én úgy gondolom, hogy az intézményeknek sem érdeke az együttes nyomorgás prognosztizált állapota. És ebből csak egyféleképpen lehet kitörni, takarékoskodással. És lehet takarékoskodni a jövő évben is például, hogy nem építünk konyhát és nem építünk szociális otthont, de ez az alapproblémát nem oldja meg, mert az egyszeri megtakarítás, amiket említettem kifizetések azok viszont évről évre jelentkező kifizetések, soha meg nem oldódva. Ezért nem látok olyan változatot elképzelhetőnek, amire a Szakszervezet, vagy az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala igent mondana. Volt már másik előterjesztés, ahol lényegesen kevesebb emberről volt szó, ott sem tudtunk megegyezni. Nem felhánytorgatása a problémának, hát teljesen természetes, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállaló érdekek azok mások, mint az anyagi szorításokkal küszködő önkormányzat e vonatkozású érdekei. Cserti Tibor: Azt hiszem nehéz döntés előtt állunk, de ebben a kettős szorításba anélkül, hogy részletesen elemeznék, korábban mindig azt hiányoltuk, hogy nincs egy összefogott olyan anyag előttünk, ami koncepcionálisan rendez bizonyos kérdéseket. Ismert volt a véleményem személy szerint is korábbi időszakban, amikor azt mondtuk, hogy az általános iskolák középiskolák, és illetve az egész szociális szférában az ilyen jellegű étkeztetés együtemű, azonnali gyors privatizációja elképzelhetetlen. Már pedig valahogy az előkészítő anyagok ettől a sarokponttól indult ki. Ahhoz képest tényleg valóban elmondta, hogy lényeges módosuláson ment keresztül az anyag. Én úgy érzem az egyeztetések hatására gyakorlatilag azok a szakmai álláspontok is érvényre juthattak az anyagban, hisz ennek a példának Szociális Bizottság részéről elhangzott álláspont egyértelmű volt, viszont majdnem minden bizottságban; egyébként a bizottsági tagok véleménye is egyhangú volt. Ez azért valami fajta hátteret kell, hogy adjon a képviselők számára, akik ha úgy tetszik, laikusként szavaznak a témában, mert azok is vagyunk sokan. Mondjuk én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy korábbról is ismerhettem ezeknek a konyháknak a működését és nagyon sok arcot ismerősként üdvözölhetünk itt. most tessék elképzelni egy ilyen döntési helyzetet, amikor arról kell dönteni, hogy nem privatizálunk, hanem racionalizálunk és mint jelent a racionalizálás? Egy feladat megoldását értelmesebb szakmai körülmények mellett, úgy takarékosabban. Két része van a dolognak, takarékosságnak, ha pedig a költség elemeit nézzük bizony a legnagyobb oldal a bérköltség a közterheivel együtt, a munkáltató részéről. Én megtapasztaltam a másik oldalt is más szervezeti egységben, más tulajdonosi körben dolgozva ez a kérdés egy piaci, piacorientált világba a tulajdonosi fejjel gondolkodva, hogy egy feladatellátás hatékonyan hogyan legyen megoldva. Nem kérdés, az egy egyszeri döntés kérdése, nagyon nem is egyeztetés kérdése. Tehát ehhez képest, a főzési, szállítási, technikai feladatoknak a megoldása azonnali döntési helyzetet eredményezhet. Most ebből a szempontból tényleg dolgozói sorsokat érint és az érdekegyeztetésnek az álláspontja, Tóth úr szépen elmondta összegyűjtötte, Önök tapsolhattak neki, én is csak ezt csináltam volna, nem lehet kétséges. Ehhez képest egy hét haladék vagy akár két hét haladék, nem haladék csak látszólagos eredmény, fél siker és csak az agonizációs állapotot hosszabbítja meg. Tehát én a magam részéről azzal nem értenék egyet. A tiszta szó ehelyett még mindig tisztességesebb, uraim így döntöttünk, így látjuk, meg akkor az érintettek is tudják, hogy miről van szó. Most az egyik aggályom, pontosabban az aggályom kettős, de azt hiszem, hogy ettől függetlenül a szavazás megtörténhet. Az egyik az, hogy sokat beszélgettünk a Vikárius Kft megbízásáról, aki ha úgy tetszik önkormányzatunktól független szervezetként átvilágít, nekünk megoldási javaslatokat ad. Bár áttételesen az anyagba, hogy a kiegészítő jelleggel ott van, hogy elvileg egyetértek, de tehát az ő jogi álláspontjai bármikor igen is meg nem is, tehát kigyalogolhatunk, de azért támogatom. Na most ez nekem ez nem elég tiszta ebből a tekintetből, de mivel nem süllyeszti az anyagot, tehát azt mondja az általa is javasolt intézmény átalakítási programmal elvileg szinkronban lehet. A szépség folt, tehát még egyszer, amit itt ezzel akartam mondani, az az, hogy megint egy olyan kérdés, tehát megelőzően döntünk, mielőtt az egész egységes Vikárius féle átvilágítási koncepció előttünk lenne. Tehát ebből a szempontból nekem picit rossz szájízem van. A másik az. Ténylegesen hiányolom, az anyag tartalmazza mindazon jogi lépéseket, amit meg kell ilyenkor tenni. A létszámleépítések, azt mondja, kérem határidővel felelős, az intézményvezetői hatáskör kérdése, ennek utána megoldása. Kérem szépen az intézményvezetőknek azért bizonyos értelemben kéne fogni a kezét. Mert sokféleképen meg lehet oldani egy leépítést, és az a fajta szándék, engem azért csak megnyugtat, amit Tarnóczky alpolgármester azt mondja, hogy igen sokféleképen meg lehet oldani, első sorban nyugdíjaztatásnak a kérdése, tartalmazza az anyag most azokat a megoldásokat ami az állam, itt a központi támogatásra gondolok első sorban az adott lehetőséget körvonalazza és jó gazda módjára neki azt igénybe kell venni mindenféleképen. Ha később döntünk, akkor a későbbi döntés elnapolhatja ennek a vonzatát, még nehezebb helyzetbe sodorhatja a várost, tehát csak a döntési szituációra hívnám fel a figyelmet. Tehát én a leépítésekre kerülő dolgozók nevében, ha úgy a tetszik mindenféleképen kiemelt házi feladatnak tartom az intézményvezetői munka segítését ebből a szempontból. És ha a dolgozóknak, ha úgy tetszik, valami fajta megnyugtató megoldását. A másik javaslatom a következő, három részfeladatról van szó, főzés, ennek a logisztikai része, tehát a szállításnak a megoldása és maga az étkeztetés technikai lebonyolítása. Ha lehet a gyakorlat majd úgy is majd előhozza, tehát egy döntés mindig fellazít valamit, egy jelenlegi állapotot. bevezet egy újat, az újat pedig egy bizonyos idő után értékelni kell. Tehát ha hibák előfordulnak, akkor a hibáknak a korrekciójára is kéne én szerintem most egyfajta utóértékelést, egyfajta határozatot hozni, hogy térjünk vissza az átszervezést követően, mit tudom én egy éven belül ennek a tapasztalatainak az átvilágítására, hogy ez se kényszer pálya legyen. A logisztikai részre vonatkozóan nem vagyok benne biztos, ez tipikusan piacosítható dolog, hogy majd az utóértékelés függvényében, hogy ezt nem lehet-e piacra tenni. Tehát azt, hogy mi magunk vásárlunk tarjuk, szervizen ez már költségelemezési kérdés. Bár a határozati javaslat tartalmazza, hogy logisztikai tervet kell készíteni. Ha ennek a logisztikai terv itt lenne megint jó szívvel, azt tudnám mondani, hogy kérem szépen, el tudom dönteni, vagyok én is olyan döntési szituációban, hogy ez így olcsóbb, jobb, racionálisabb vagy nem. De mivel tartalmaz feladatsort ,,,, Tarnóczky Attila: Képviselő úr, 6 perc tájékán tartunk. Cserti Tibor:: Köszönöm szépen. Befejezésképen Miklósfa esetében bizony ez egy politikai kérdés, sose felejtsük el egyébként, picit túldimenzionált maga az intézmény a fejlesztési munka során. Gyakorlatilag a gyerekek után a normatív állami támogatást megkapjuk. Ha nagyon befeszítünk egyébként a regionális feladatok ellátása területén, nem egy szépséges megoldás Liszónak, hogy nem fizet hozzánk ugye kiegészítő dolgot. De felhívnám nagyon a figyelmet, hogy kényszeríteni nem lehet, bizonyos értelemben ezért taktikai lépéseket mindenféleképen kell tenni. Röst János: A beterjesztés komplex, tartalmaz minden olyan elemet, ami lényegében a végrehajtáshoz szükséges. De mégis azt mondom, hogy ez lényegében nem más, mint a jövő évi koncepciónak egy előre hozott szelete, ilyen értelemben. A költségeket, ha megnézem, tehát 50 millió Ft-os költségigénnyel lépnek fel az átalakítási munkák, viszont nem beszél azokról az intézményekről konkrétan, tehát pénzügyi forrással, amelyekben nem történik átalakítás, de amiatt, hogy létszám elbocsátás történik minőség romlás következik be. Én úgy gondolom, hogy azokat az összegeket amiket alpolgármester úr megjelölt az 21 millió Ft-ot jelent több intézmény felújítását konyhákra vonatkoztatva. Ezeket a jövő költségvetésbe megfontolandónak tartom, hogy beépítsük, mert az szerintem nem járható út, hogy egyik részről létszámot csökkentek, másik részről pedig elavult technikát hagyok a konyhaépületekben. Maga az, hogy most ma döntsünk vagy jövő héten, én amellett kardoskodnék, hogy halasszuk egy hetet. Ugyanis ezt a döntést meghozhatjuk akkor is, tehát semmifajta érdekcsorbulást nem történik, sem a város részéről, sem a munkavállalók részéről. De úgy gondolom, hogy azt a gesztust, hogy 500 ember aláírta ezt az ívet, meg kell tenni velük szemben, hogy egy héttel ezt a döntést elhalasztjuk. Tarnóczky Attila: Úgy látom, hogy több hozzászóló nincs. Van? Elnézést, tessék parancsolni. Janzsó Antal: Durván négy kérdésről szeretnék szólni nyolc-kilenc mondatban szíves türelmüket kérve. Valamennyien tudjuk, hogy nehéz helyzetben van a város, nehéz anyagi helyzetben van a város, s azt gondolom, hogy ezt a témát mindenki ennek figyelembe vételével kezelte. Örülünk annak. azt is mondhatnám, mint jó katona vagy végrehajtó, a jó azt hiszem egy kicsit túlzás volt, hogy örülünk annak és köszönjük, hogy nem a drasztikus megoldás fölött dönt ma az önkormányzat. Második gondolat az, hogy rengeteg embert érint ez közvetlenül és közvetve, a jelenlévőknek egy része itt van jelen, és azt gondolom, hogy ez az érintettség mindenféleképpen kifejezésre jut. Ők, akiket közvetlenül érint, és ők, akik közvetlenül Önökkel vannak kapcsolatban, mint választópolgárok. Már a harmadik gondolatnál tartok. Tisztelttel kérem, hogy gondolják végig azt az észrevételt, amit a három középiskolai igazgató előterjesztett alpolgármester úrnak és a bizottság elnökének, nevezetesen a kollégiummal is rendelkező intézmények létszámleépítésének a problematikáját, mert valamifajta aránytalanságot érzünk mindhárman e létszám megállapításában, és azt gondolom, hogy Önök a belátás és a kompromisszum készségüket juttatnák kifejezésre, hanem 3 – 2 –2 létszámleépítés, amit mi kértünk valósítanának meg, hanem mindegyik intézménynél legalább visszapótolnának egy – egy személyt. Mi így is nehéz helyzetben vagyunk, leszünk, akiknek kötelességük lesz gondoskodni arról a gyerekről, aki 6 órakor már munkába áll, mert őt meg kell reggeliztetni. És nekünk beosztást kell készíteni a reggeli és este későn érkező tanítványnak a vacsorát készítő szakácsnők munkáját. Tehát tisztelettel kérem, hogy gondolják végig. A negyedik gondolat az rém érdekes. Azért érdekes, mert legjobb tudomásom szerint, de sokan vannak, így akik így tudják, hogy a munkabérben realizálódik, és kifejezésre kell juttatni a végzettséget, a végzett munkát és a felelősséget. Kérem szépen, ha Önök egyharmaddal csökkentik egy adott munkaterületen dolgozóknak a számát, akkor szükségszerű, hogy többet fognak dolgozni, és nagyobb lesz a felelősségük. Ehhez az tartozna, hogy a megtakarított bérnek valamilyen százalékát, ismétlem, megint legalább jelzés értékkel, azok részére visszapótolnánk, akik ezt a munkát a jövőben el fogják végezni. Ez a gondolat csatlakozik a Cserti úrnak a gondolatához is. Köszönöm, hogy meghallgattak. Zsoldos Ferenc:: Bizony nehéz, többen elmondták a döntést, a döntés meghozása, mert az ember hallgathat a szívére és hallgathat az eszére. Hát ha a szívemre hallgatnék, akkor azt mondanám, hogy maradjon minden a régiben, de meggyőződésem, hogy ebben az esetben a szívem rossz dolgot sugallt. Tisztában vagyok azzal, hogy mindazokat, akik személyileg érintettek két szempontból is, hogy az állásuk miatt, vagy pedig ezért mert nem a megszokott helyen, a megszokott ételek, a megszokott ízek, megszokott módon történő főzés marad fenn továbbra is, hiszen itt egy-két lépcsőben történő javaslat áll előttünk, amiben döntenünk kell. És elnézést kérek képviselőtársamtól, semmi értelmét nem látom annak, hogy itt egy hétre elhalasszunk valamit, ami a jelenlegi állapothoz viszonyítva, vagy amiben semmiféle változás nem történik. Én ezt a döntést, illetve ennek a témának az előkészítését mindenképpen egy korszerűsítésnek érzem. Itt sokan hangsúlyozták, hogy az anyagi megtakarítás jelentős mértékben enyhít majd a város anyagi gondjain. Hát nekem teljesen ellenkező a véleményem. Itt minimális anyagi megtakarítás lesz. Másrészt, hát az a megtakarítás nem húzza ki a várost abból az anyagi szintből, ahova lesüllyedt. De ugyanakkor meg kell érteni, és ez a véleményem, hogy akkor, amikor instabil állapot van egy adott településen, és ez nemcsak Kanizsára jellemző, akkor egy statikus állapotot fenntartani ésszerűtlen, nem lehet. Hát egyrészt öt év alatt az óvodáskorú, az általános és középiskolás korú gyerekek létszáma több mint 2000 fővel csökkent. Ez az egyik oldala. Tehát ez kialakított egy olyan instabil állapotot, amihez igazítani kell a jelenlegi helyzetet. És ha igazítjuk, akkor korszerű módon kell ezt megvalósítani úgy, hogy és olyan módon, hogy az mindenképpen ezen a területen jelentkező szolgáltatásokat, gondolók itt a szociális szférára, a nevelési, oktatási területre, minden területre megfelelőmódon pozitív értelemben előrelépést idézzen elő. Tehát hangsúlyozom, hogy itt nem elsősorban anyagi megtakarításról van szó, nem elsősorban spórolásról van szó. Hanem mindenekelőtt egy korszerűbb szolgáltató rendszer kialakításáról, még ilyen tekintettben, mert ez elkerülhetetlen. Lehetett volna ezt 2000-ben vagy 2001-ben ezt a lépést megtenni, de egy korszerűtlen rendszert bűn fenntartani és ez a terület, ami miatt én ezt az előterjesztést tudom, én ezért nem kapok tapsot, nem is igénylem, elfogadhatónak tartom, és egyszerűen, olyan járható útnak vagy ősvénynek, amelyet semmi más ösvény nem képes helyettesíteni. Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés, úgy látom több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Gondolom, hogy jól értettem, hogy Cserti képviselő úr egy módosító javaslatot terjesztett elő, aminek a lényege nem tudom a megfogalmazás megfelel-e, hogy a konyhai rendszer működtetésének tapasztalatairól egy év múlva be kell számolni. Határidő: december 31. jövő évben. Másoknál is érzékeltem javaslatféléket, de akkor azt kérném, legyenek szívesek megerősíteni pontosan megfogalmazni, hogy mi a konkrét javaslatuk, ha van ilyen. Nincsen, köszönöm szépen. Van? Mayer Ferenc: Alpolgármester úr kérem szépen megszavaztatni a kollégiumi konyhák esetében az egy főt. Tarnóczky Attila: Mindhárom kollégium a konyha esetében 1 fős bővítését, igen. Akkor azt javaslom tisztelt képviselőtársaim, hogy haladjunk a határozati javaslat… Kelemen Z. Pál: A bentlakásos szociális, illetve a szociális konyha esetében az általános iskolákra mutatott normatívák, vagy ahhoz való alkalmazkodást javaslom. tehát a szociálisban 85, az általános iskolákba 70, a szociálisban 100 a szállított, az általános iskolákban 90, tehát ahhoz képest kérem módosítani a normatívát. Röst János: Szeretném megismételni a javaslatomat, hogy vegyük figyelembe a munkavállalóknak a kérését, és a döntésünket a jövő kedden a folytatólagos közgyűlésen hozzuk meg. Ezt szeretném feltenni szavazásra. Egyébként a beterjesztés nagy részét el tudom fogadni, tehát nem az a kifogásom, hanem összességében az, hogy ilyen kérést nem lehet méltánytalanul hagyni. Tarnóczky Attila: Akkor úgy gondolom, Kis László képviselő úr is javaslatot tesz? Kiss László: Az előzőekben elmondott határozati javaslat módosításomat szerettem volna kérni megszavaztatni. Tarnóczky Attila: Mi volt, mi az pontosan? Kiss László: Hogy a peremterületi iskolákban a meghagyandó létszámot, ez Palin és Miklósfa, a meghagyandó létszámot 1 fővel növeljük. Itt tekintetbe kell venni mondjuk a miklósfai iskola konyhája elavultságát is, amit az előterjesztés is megállapít. Tarnóczky Attila: Igen, értem. Van még konyha, ahova nem javasoltak kedves képviselőtársaim egy-két főt pluszba. Van talán. Akkor úgy gondolom, a kötelességem az, hogy először Röst képviselő úr javaslatáról szavaztassak. Magam az ügynek a húzását, a bizonytalanság fenntartását egyáltalán nem tudom támogatni. Kérem szavazzanak elfogadják-e halasztási indítványát Röst képviselő úrnak. A közgyűlés 4 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el Tarnóczky Attila: Innentől kezdve akkor a módosító indítványokkal, mint elvekkel foglalkoznánk. Mayer képviselő úr javasolta a kollégiumi konyhák esetében egy-egy fővel emelni a biztosított álláshelyek számát. Elmondtam, hogy miért nem javaslom, megírtam, hogy miért nem javaslom, továbbra sem javaslom. Kérem szavazzanak Mayer képviselő indítványáról. A közgyűlés 9 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Tarnóczky Attila: A következő javaslat Kelemen képviselőnek az a javaslata, hogy a szociális konyha esetében ne középiskolai normát alkalmazzuk, hanem az annál enyhébb, nagyobb létszámot eredményező általános iskolai normatívát. Jeleznem kell, tessék… Kelemen Z. Pál: Szeretnék pontosítani, ami azt jelenti, hogy aki határozati javaslat 1-es pontját figyeli, szociális 70 adag/fő helyben kiszolgált, 90 adag/fő kiszállított. Reggeli + vacsora 85 …és helyben kiszolgált és szállított. A szociális szférában ezt a normatívát javaslom. Tarnóczky Attila: Értem, nem támogatom javaslatot, még pedig azért nem, mert a szociális konyha munkájának túlnyomó része az nem fogyatékos és beteg emberek étkeztetése, hanem éthordós étkeztetés sok száz adagban. Úgy gondolom, hogy ez nem kényesebb munka, mint a középiskolásoknak az étkezetése. Kérem, szavazzanak Kelemen képviselő javaslatáról. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodás szavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Kihagytam valaki? Kis képviselő urat. Ő pedig a peremkerületi iskolához tartozó konyhát esetében kéri a plusz egy létszámot. Szeretnék következetes maradni, ezt sem tudom támogatni, nem látom indokát. Kérem szavazzanak Kiss képviselő úr indítványáról. A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Cserti képviselő úr indítványa nem módosító indítvány, azt utolsó határozati javaslatként fel fogon tenni szavazásra, egyetértve velem egyébként. Akkor azt kérem, hogy az eredeti határozati javaslat soron az 1. ponttól elindulva menjünk végig. Jegyzőnő szerint mindegyik javaslat minősített többséget igényel. Kérem szépen a közgyűlést, szavazzon a határozati javaslat 1-es pontjáról. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Kérem, szavazzanak a 2. pontról. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik, tessék? Hát akár intézményenként is lehet, hogyha erre van kívánság, de így is van 9 pontunk. Kérem szépen, szavazzuk a határozati javaslat 3-as pontjáról. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a 4-es pont, kérem a szavazást. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Az 5-ös pont következik, szavazást kérek. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 6-os pontról kérem a szavazást. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 7-es pontról kérem a szavazást. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 8-as pont következik, kérem, szavazzanak képviselőtársaim. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 9-es pont következik, kérem szavazzanak. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Utolsóként felteszem szavazásra Cserti Tibor képviselő úr indítványát, lényege, hogy 2000. december 31-ig készüljön tessék… Dr. Pintérné Grundmann Frida: Alpolgármester úr szeretném kérni, hogy 2000. december 31., hanem 2000. június legyen ugyanis, szeptemberben indul tulajdonképpen a rendszer, ha az oktatási ágazatot nézem. A három hónap tapasztalatát nem tartanám szerencsésnek, hiszen nyilván, hogy az induláskor lesznek problémák. Beznicza Miklós: 2001. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Akkor elnézést, én értetem rosszul. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, Cserti képviselő úr az illetékes, hogy megmondja, hogy milyen dátumra gondol. Cserti Tibor: Én elfogadom ezt az indokot mindenféleképpen. Akkor kérnék szépen közbeeső végrehajtásról tájékoztatót, tudniillik kétrétű megoldásról van szó és ennek a tapasztalati már első időszakban értékelhető, sőt a 2001-es költségvetésbe be kéne építeni. Tarnóczky Attila: Képviselő azt kérném, maradjunk az eredeti változatnál, 2000. december 31. Itt kétfajta dologról kell tapasztalatokat írni, a létszámcsökkentésről, és az új konyhák logisztikai rendszer stb. működéséről. Hogyha úgy gondolják 2000. decemberében, hogy keveset írtunk, akkor még majd tanulmányozzuk a helyzetet, jó? Cserti Tibor: Jó. majd legfeljebb határidő módosítást kérünk. Tarnóczky Attila Köszönöm szépen tehát 2000. december 31-ig az egy éves működés tapasztalatairól be kell számolni a közgyűlésnek, felelős vagyok mondjuk én. Támogatom a javaslatot, kérem szavazzanak róla. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 369/1999. (XII.14.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a) az oktatási-nevelési és szociális intézményeiben működő főző- és melegítő konyhák személyi feltételeit az alábbiak szerint biztosítja: Bölcsődés 60 80 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Óvodás 60 80 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Általános iskolás 70 90 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Középiskolás 85 100 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Reggeli + vacsora 95 adag/fő helyben kiszolgált Szociális 85 100 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Reggeli + vacsora 95 110 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított Felnőtt 85 100 adag/fő adag/fő helyben kiszolgált szállított A létszám normatíva az élelmezésvezetőt is magában foglalja. Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a) az oktatási-nevelési intézmények főzőkonyháiban az első ütemben az alábbi létszámot hagyja jóvá: Hevesi Óvoda 3 Rózsa Óvoda 4 Központi Óvodai Konyha 10 + 1 vezető Bolyai János Általános Iskola 10 Hevesi Sándor Általános Iskola 10 Általános Iskola Kiskanizsa 9 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 9 Általános Iskola és Óvoda Miklósfa 4 Általános Iskola és Óvoda Palin 3 Péterfy Sándor Általános Iskola 12 Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 13 Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 9 Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola 8 Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola 5 Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester b) az oktatási-nevelési intézmények főzőkonyháiban a második ütemben az alábbi létszámot hagyja jóvá: Rózsa Óvoda 4 Központi Óvodai Konyha 14 + 1 vezető Bolyai János Általános Iskola 10 Hevesi Sándor Általános Iskola 10 Általános Iskola Kiskanizsa 7 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 9 Általános Iskola és Óvoda Miklósfa 4 Általános Iskola és Óvoda Palin 3 Péterfy Sándor Általános Iskola 12 Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola 15 Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 10 Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola 8 Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola 7 Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester c) a Hevesi úti Óvoda főzőkonyháját 2000. július 1-től melegítőkonyhaként működteti. Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 3) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az oktatási-nevelési intézmények melegítőkonyháiban az alábbi álláshely-számot hagyja jóvá: Általános Iskola Kiskanizsa 0,4 Általános Iskola és Óvoda Palin 0,9 Rozgonyi Általános Iskola 0,7 Rózsa Általános Iskola 1,3 Vécsey Zsigmond Általános Iskola 1,2 Zemplén Győző Általános Iskola 1,3 Zrínyi Miklós Általános Iskola 2,8 Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 1,0 Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a) a szociális intézmények főzőkonyháiban első ütemben az alábbi álláshely számot hagyja jóvá: álláshely szám I. számú Bölcsőde 2 II. számú Bölcsőde 2 VI. számú Bölcsőde 4 X. számú Bölcsőde 3 I. számú Gondozóház 5 GESZ Konyha 5 Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth. 6 Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester b) a szociális intézmények főzőkonyháiban a második ütemben az alábbi álláshely számot hagyja jóvá: álláshely szám I. számú Bölcsőde 2 II. számú Bölcsőde 2 VI. számú Bölcsőde 3 X. számú Bölcsőde 2 Központi Szociális Konyha 11 + 1 vezető Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester c) a GESZ Konyhát és a Corvin I. Gondozóház főzőkonyháját 2000. július1-től melegítőkonyhaként működteti Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester d) 2000. július 1-től az Űrhajós úti Óvoda épületében Központi Szociális Konyhát működtet. Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja az oktatási-nevelési intézmények vezetőit, hogy a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámból a technikai létszámot csökkentse az alábbiak szerint. a) az első ütemben: Hevesi Óvoda -1 Bolyai János Általános Iskola -2 Hevesi Sándor Általános Iskola -2 Általános Iskola Kiskanizsa -1 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola -2 Általános Iskola és Óvoda Miklósfa -2 Általános Iskola és Óvoda Palin -2 Péterfy Sándor Általános Iskola -2 Rózsa Általános Iskola -0,5 Vécsey Zsigmond Általános Iskola -0,5 Zemplén Győző Általános Iskola -1 Zrínyi Miklós Általános Iskola -1 Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola -1 Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola -5 Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola -4 Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola -5 Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola -1 Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester b) a második ütemben: Hevesi Óvoda -3 Általános Iskola Kiskanizsa -2 Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 6. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a szociális intézmények vezetőit, hogy a költségvetési rendeletben jóváhagyott létszámát csökkentse az alábbiak szerint. a) első ütemben: I. számú Bölcsőde -2 VI. számú Bölcsőde -5 X. számú Bölcsőde -3 I. számú Gondozóház -4 GESZ Konyha -5 Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth. -3 Határidő: 2000. február 1. Felelős : Tüttő István polgármester b) második ütemben: VI. számú Bölcsőde -1 X. számú Bölcsőde -1 I. számú Gondozóház -5 GESZ Konyha -5 Ért.Fogy.Szak.Szoc.Otth. -6 Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatok létszámdöntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton rész vesz. Határidő: 2000. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 8. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az ételszállításra vonatkozó logisztikai tervet készíttesse el. Határidő: 2000. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester 9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Űrhajós utcai Központi Szociális Konyha kialakításához és a Központi Óvodai Konyha, valamint a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kapacitásbővítési munkáira 50 millió Ft fedezetet biztosít a 2000 évi költségvetésben. Egyúttal utasítja a polgármestert, hogy a beruházási programot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: a beruházási program beterjesztése: 2000. febr. 28. a teljes beruházás befejezése: 2000. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 10. felkéri az alpolgármestert, hogy 2000. december 31-ig az átszervezés tapasztalatairól tájékoztassa a közgyűlést. Határidő: 2000. december 31. Fellelős : Tarnóczky Attila alpolgármester 4.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Felhívnám a figyelmet, hogy a mai napon egy kiegészítés került kiosztásra, polgármester úr helyett én írtam alá. Az alkalmat szeretném felhasználni arra is amit elfejeltettem, elnézést kérek ezért, hogy jelezzem, hogy polgármester úr körházi kezelése miatt van távol a mai napon. Gondolom mindannyiunk nevében jobbulást kívánhatunk mielőbb neki, Töröcsik alpolgármester úr olaszországi üzletemberi találkozón volt, és 8–órakor jelezte érkezését. Ugyanakkor nagy tisztelettel köszöntöm körünkben Budai képviselő urat, aki viszont már úgy látom hála Isten felépült korábbi betegségéből. Kedves Képviselőtársaim Önöké a szó. Marton István: Utolsónak akartam természetesen hozzászólni, de mivel rám szóltak, ezért most kivételesen nem jött be. Mivel ugye eltelet négy fél óra, és már két napirendi pontot leküzdöttünk igyekszem rövid lenni. A második oldalon a 259/1999.(IX.8.) sz. határozat. az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásának állásáról beszámoló. Egyetértek én azzal, hogy 2000. január 31-ig hosszabbítsuk meg a határozat végrehajtásának határidejét, mivel ugye az új végelszámoló december 15-re, tehát holnapi napra hívta össze a Kft. taggyűlését, de én kérem azt, hogy ez a határozat valami 6-7 pontból áll, hogy az összes határidő legyen hozzáigazítva ehhez. Tehát ne keljen a következő közgyűlésen ezzel foglalkozni, erre automatikusan legyenek a határidők hozzáigazítva. Ez az egyik, amit el kívántam mondani. Ezen kívül már csak egy dologgal szeretnék foglakozni az 5. oldalon lévő, ahol a tájékozató a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szól, határozati javaslatok, ami ehhez kapcsolódik nevezetesen a 9-es pont. Engem személy szerint megdöbbent, bár a múltkor is kisebbségben maradtam, amikor nem javasoltam a plusz pénznek a megadását, de, hogy újabb 1 millió Ft működési célú támogatást nyújtsunk ennek a közalapítványnak meg kell, hogy kérdezzem, hogy mire fel? Még hányszor? Azt meg ki kell, hogy jelentsem, hogy ez az önkormányzat fejőstehénnek rettenetesen szegény. Azt mondhatnám, hogy koldus mindenkit óvok attól, hogy ezt megszavazza. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő az utolsó felvetésre csak annyit szeretnék mondani. hogy a közgyűlés korábban hozott egy határozatot, hogy ugyanannyit itt támogatásként megszavaz, mint amit a Megyei Közgyűlés. Polgármester úrral együtt egyébként úgy gondoltuk, hogy jeleznünk kell, hogy ennyivel sárosak vagyunk. Ez a határozathoz képest, tessék nem elfogadni, megszavazni, kinek ízlése hogyan diktálja. Kelemen Z. Pál: Két észrevételt szeretnék tenni. Egy kérdést a beszámolóval kapcsolatba a tájékoztató 3. oldal 1-2-3-4. franciabekezdés, amiben arról kapunk tájékoztatást, hogy a polgármester úr tárgyalt a Pécsi MÁV Igazgatóság illetékes vezetőivel, menetrend változás ügyében, amelyen jelen volt a Nagykanizsai Állomás Főnök ehhez képest jelentem az eredményességéről, hogy a Baross intercity megszűnt. Nagykanizsának már csak két szál intercityje van, a jövő év kilátásai ennél borúsabbak, amennyire a menetrendszerkesztőket ismerem vasúti ellátottság tekintetében. Csak egy példaként mondom, hogy Nagykanizsának két intercity párja lesz, míg Keszthelynek négy. Tehát magasabb szinten, vezérigazgatósági szinten, szakértőkkel megerősítve a legmagasabb városi vezetők tárgyaljanak a MÁV Vezérigazgatóságával. Pontosítani próbálom a dolgot. Ha van intercity, van ellátás, és mint vasutas hadd mondjam, ha van vonat, akkor van vasúti munkahely is. Hadd beszéljek haza egy kicsit és hadd lobbizzak a vasútnak, bocsássák meg nekem. A másik dolog, amit szeretnék kérdezni, hogy kaptunk egy tájékoztatást a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnökségétől., egy fesztivál, hadd ne minősítsem mindenféléről. Azt szeretném kérdezni, hogy a 3. oldallal kapcsolatban, hogy ha csak ez a levél van, akkor nincs kérdésem. De ha már folyt ebben az ügyben tárgyalást, akkor az első két pontot kérik a rendezők térítésmentesen, a többit térítés ellenében, ha jól elolvastam, hogy ez így igaz-e, mert ez attól függ, hogy a későbbiekben hogyan fogok szavazni ebben a kérdésben. Tarnóczky Attila: Igen volt tárgyalás képviselő úr, elég hosszadalmasan. Ez végül is egy nagy rendezvény lehetne Nagykanizsán, amit a fesztivál szervezője, ennek 800-1000 fő közötti társasának fizetnének az a szállásdíj és az étkezési díj. Ingyen szeretnénk biztosítani a Művelődési Ház épületét erre a néhány napra. A Zsigmondy Szakközépiskolának a tornacsarnokát, a Képtárat szeretnék használni egy alkalommal. Körülbelül felsoroltam talán, hogy milyen kéréseik vannak. Kérem, legyenek szívesek mérlegelni, hogy ez a fajta rendezvény egy országos találkozó Kanizsára kerülése 2000-ben ezeket a kedvezményeket megéri-e vagy sem. Magam véleménye az, hogy igen ráadásul maga a cél, hogy fogyatékosok, hogy az Értelmi Fogyatékosok Fesztiválja kerülne megrendezésre, ahol maguk az érintettek szerepelnének egy kulturális fesztivál keretében és találkoznának egymással, úgy gondolom, hogy egy nagyon emberbaráti cél Tóth László: Polgármesteri tájékoztatóból valószínűleg kimaradt, ha jól olvastam az a tájékoztató, amely arról szól, hogy december 1-jével ha a Hivatal új szervezeti egységeinek élére új, illetve régi új vezetők kerültek kinevezésre, erre vonatkozik a kérdésem, illetve a kérésem, melyet a Tisztelt Jegyzőnő felé teszek meg. Arra kérem Önt, hogy a 2000. januári soros ülésre írásban legyen szíves tájékoztatni a tisztelt közgyűlést a Polgármesteri Hivatal átszervezését követő személycserékről, az újonnan kialakított hivatali feladat- és hatáskörökről. A feladat- és hatáskörök megnevezését személyre szólóan, irodavezetőig bezárólag, a polgármesteri és a jegyzői kabinetre vonatkozóan, pedig személyekre lebontva kérem megadni a konkrét jogszabályi hivatkozások megjelölésével. Tarnóczky Attila: Ezt határozati javaslatban kéri megszavaztatni képviselő úr? Tóth László: Igen. Dr. Tuboly Marianna: Természetesen, hogy a kérés korrekt, azonban egy kiegészítést hadd tegyek hozzá és esetleg a határidőn változtatna is a dolog. Irodavezető és az osztályvezetők hatásköreire főleg a feladatköre akkor egészen precíz, hogyha a Polgármesteri Hivatal összes feladat- és hatáskörét magában foglalja, erre Tóth úr is így utalt. Ez azonban nagy munka tekintettel arra, hogy a jegyzői hatáskörök azok 3000. körülit darabszámot jelentik általánosan elfogadva. Mi a január 1-jével a legfontosabb feladatunknak pont ezt tűztük ki. Mind az ISO szempontjából, mind a Hivatal működése szempontjából elsődleges fontosságú, ez az ügyrendnek fogja a részét képezni ugyanúgy, mint a Hivatal összes szabályzat is és ezért én időt kérek erre. Hiszen az új irodavezetőkkel együtt szeretnénk ezt elkészíteni. Nem tudom, hogy ez Önnek elfogadható én február végét kérem, ha ez elfogadható. Természetesen az irodavezetők személyéről tájékoztatjuk Önöket. Dr. Horváth György: Két dologról szeretnék szólni. Az egyik nem közvetlen idekapcsolódik, de most kaptuk meg mellékletként ez pedig sajátos, illetve a kovásznai köszönőlevél. Én azt hiszem, hogy itt van Zalatnai megköszönhetjük azt a segítséget, amelyet Ők tettek konkrétan, hát tudom. És javaslom azt alpolgármester úrnak, hogy küldjék meg hát Zalatnai úrnak és Eckler úrnak azt a segítséget, amelyet nem azt mondom, hogy pillanatokon belül, de órán belül végeztek, igazán nagyon humánusan jártak el. A másik dolog a tájékoztató első része, nem tudom így értelmezni vagy pontosabban nem értem. Ezt most olyan papagáj módnak hangzik, amit mondok, de most már el kéne dönteni, hogy abból az 1 millió Ft-ból, amelyet a város napi ünnepségekre kaptak, pontosabban a határozatban a Város Nap és Millenniumi ünnepségekre abból kit mennyi illet, mert ebből, ahogy kiveszem a Millenniumi Emlékbizottságot egy fillért sem. Természetesen, ha ez így van, akkor a pályázati követelményeinek nem felelnek meg. Kérem ezt eldönteni majd a költségvetés tárgyalásánál más vonatkozásban úgyis szólók róla, így nem tudom elfogadni ezt és kérem rá a választ, hogy ezt hogy lehet vagy, hogy kell értelmezni. Ugye úgy hangzott, hogy Város Napi és Millenniumi Ünnepség erre lehetett pályázni, erre volt 1millió forint, ebből az derül ki, hogy a Város Napi ünnepségeket szervező cég kapja az 1 millió Ft-ot. Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő úr azt hiszem a dilemmája, jogos, bár meg kell jegyeznem a Város napját szervező cég, ami nem a Város Napját szervező cég egy fillért sem kap. Tehát a Város Napjával kapcsolatban annyi kiadásunk lesz, ami nem a kiadásokat csökkenti, hogy a fellépő művészeket az esetleges fogadás stb. költségeit közvetlenül a szolgáltatónak a város fizeti. Hát ilyen értelemben az a cég szóba sem kerülhet. Azt javasolnám, hogy akkor a 7. határozati javaslatot egészítsük ki azzal, hogy felkérjük az Oktatási Kulturális és Sportbizottságot, hogy erről az 1 millió Ft-nak a megosztásáról döntsön, ha ez elfogadható. Dr. Horváth György:. Természetesen. Dr. Csákai Iván: A második oldal alján szerepel egy 3049/60 hrsz-ú közterületen található vízgépház sorsa. Én megmondom őszintén, hogy arra való tekintettel, hogy ott laktam nagyon jól tudom, hogy ez nagyon fájó pont, hogy 3 házat egy vízgépház lát el. De tudtommal ebből 2 ház 2 tömb megvette a maga részét, ebből annak idején, amikor odaköltőztünk. Ez azért 1977-ben volt, akkor benne szerepelt az adásvételi szerződésben a vízszolgáltatás. A vízszolgáltatáshoz ez is hozzá tartozik. Nagyon kérném azt, hogy ezt nagyon gondoljuk meg, hogy térítés ellenében adjuk át ezeknek az embereknek vagy sem. És megfelelő módon a Vízművel tárgyalva kellene ezt teljesíteni az átadást. Ezek az emberek annak idején, akkor lehet, hogy én úgy hiszem, hogy megvettük, mert elég szép pénzért vettük meg a lakást. Panaszkodnak arra, hogy mást mutat ebben a vízmérés, és mást a lakásban, tehát a Vízművel együttesen és a jogász, hogy mit terhel a lakókra, azt szeretném én is tudni, mint annak a területnek a képviselője, hogy ki álljak a lakók érdekében, mert a lakók szerintem itt nem sérülhetnek, hogy 1977-es átadásnál őket megvetették. Tarnóczky Attila: Kérdezem a hivatal munkatárait, hogy tud-e erre felvetésre pillanatnyilag valaki információval szolgálni. Kámán úr. Kérem mikrofonhoz fáradni. Kámán László: A következőről van szó. A vízgépház 2 volt OTP társasháznak a társasház alapító okiratában nem szerepel. A 3. társasház jelenleg vegyes tulajdonú társasház volt, tiszta önkormányzati tulajdonban az elidegenítés folytán vegyes tulajdonná vált. A helyzet a következő, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vízgépházon keresztül szolgáltatunk a három most már idegen társasháznak úgy, hogy egy megállapodási szerződés van kettőnk között. Az önkormányzatnak én úgy gondolom, hogy nem érdeke az, hogy gyakorlatilag 3 idegen társasháznak térítésmentesen működtesse ezt a vízgépházat, és ezért próbáltuk azt kezdeményezni, hogy a három társasház közös tulajdonába vegye térítésmentesen. Ezt a három társasház elutasította, méghozzá azért mert Ők olyan állásponton vannak, hogy az önkormányzatnak a felelőssége és a feladta, hogy őket ilyen szempontból vízzel ellássa. Úgy gondolom és azért van ebben az anyagba az benn, hogy meg kell keresnünk a jogi lépéseket, hogy a 3 társasház közös tulajdonba vegye ezt át, hogy más megoldást én úgy gondolom, hogy nem látok arra vonatkozóan, hogy az ügy tiszta legyen. Tarnóczky Attila: Hát vízgépházra magam sem vágyom, de úgy gondolom, hogy az önkormányzat érdekei is méltányolandó érdekek. Röst János: Kiegészíteném Kámán László szavait, ugyanis az a vízgépház, amikor megépült legelőször az IKI-nek a tulajdonában volt. Ez 70-es évek elején készült, Ott 3 tízemeletes épület egymás után kerültek átadásra és folyamatosan lettek rákötve a két épület az egyik az OTP, a másik akkor egyébként szövetkezeti lakás volt. Most, hogy miért van erre szükség, a következő szakmai oka van. Ugyanis a Vízmű Vállalat gyakorlatilag négy szintig tud vizet szolgáltatni, azt követően, ha ettől magasabb szintszám épül meg a lakóépületekben vagy lakóépületeknél, akkor egy lehetőség van, hogy nyomásfokozót építenek be. Ugyanígy működik egyébként a Berzsenyiben, hasonlóképen működik a Zemplénben is a vízellátás és ott minden esetben a tulajdonosoknak a birtokában van a vízgépház. Annak költségei vannak, nem hiszem, hogy az önkormányzatnak ezeket a költségeket magára kéne vállalni. Ezt úgy ahogy a beterjesztés szólt át kell adni tulajdonba, térítés mentesen a másik 3 épületnek és kezeljék ők és használják. A másik oldala ott van még a problémának, hogy egy vízmérő óra van, akkor itt van vízveszteség, ugyanis eltérés van a lakóknak a mérése, illetve a fő vízmérő óra között és ennek a költsége is valószínű minket terhe, hogyha ez így marad. Budai István: Csak egy gondolatot szeretnék mondani a polgármesteri jelentés második oldalán a 220-as határozattal kapcsolatosan. Szeretném felhívni Tóth úr bizottsági elnök figyelmét, hogy a 93-ban kötött, Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel kötött szerződés a 98. április 7-én kötött új szerződést hatályon kívül helyezte, ennek ellenére lehet vizsgálni, hogy 93 évest is, de szeretném azzal kiegészíteni, hogy szíveskedjen megvizsgálni a 98. április 7-i szerződést is. Tarnóczky Attila: Gondolom, ennek nincs akadálya. Nincsen. Cserti Tibor: Én a 207/1999. számú határozatról, ami a Dél-Zalai Víz és Csatornamű Vállalat átvilágításáról szól. Én a határidő meghosszabbítását semmiféleképen nem javaslom. Az indokom a következő. Egy cég, aki üzleti fantáziát lát át szerette volna világítani ezt a céget, ehhez határidőt kért, jó szívvel megadtuk. Én úgy gondolom, hogy ez a határidő elegendő neki. Ha nem elegendő, akkor ám legyen üzleti kockázata, arról nem szól egyébként a határozat, hogy utána nekünk beterjesztést kell készíteni és dönteni kell a sorsáról .Ettől függetlenül nyilvánvaló ezt megcsinálhatja. Itt arról van szó meggyőződésem szerint, hogy a Vízmű Vállalatnál megengedjük-e a vállalat kapuin belül a további vizsgálatot. Én úgy gondolom, hogy költségvetési kapcsolati szempontból is célszerű ez december 31-ig lezárni. Ám még egyszer, ha nem tudja lezárni üzleti kockázatát, tehát nem javaslom a hosszabbítást. Tarnóczky Attila: Ebben az átvilágításban nem vagyok szakember, de azt jelezném, hogy az előterjesztés nem arról szól, hogy az átvilágítás folyamata kerül meghosszabbításra, hanem a javaslat letételének határideje és ha bele gondolunk, hogy hány önkormányzat területén végez ez a Vízmű szolgáltatást, hány tulajdonosa van ennek a Vízműnek, akkor úgy gondolom, hogy akkor ez az egyeztetési folyamat hát nem egyszerű. Antalics Dezső: Cserti úrnak azért tudok válaszolni, mert polgármester úr megbízásából ennek az átvilágításnak én vagyok a koordinátora. Tehát arról van szó, hogy az átvilágító saját hibáján kívül egy hónapot csúszott, ugyanis a másik négy tulajdonos a közgyűlési határozatát csak szeptemberben tudta meghozni. tehát egy hónappal később kezdődött az átvilágítás. Szeretném jelezni, hogy az átvilágítási tevékenység befejeződött. Tehát jelen pillanatban az összegzés folyik, már volt egy előzetes tárgyalás polgármester úrral és alpolgármester úrral és jó magam, tehát négyesben a cégvezetővel részt vettünk, az írásos anyagot december 15-e körül fogja adni írásban a cég. És januárban lesz egy egyeztetés, ezért kértük, mivel jön a karácsony, tehát ezért kérjük a határidő módosítását. Tehát hangsúlyozom, hogy itt a tulajdonosoknak a hibájából történt egy hónap csúszás. Tehát a cég egy hónappal később tudta elkezdeni, ahhoz képest az átvilágítást, amit tervezetünk. A Zala Megyei Közgyűlés később hozott ezzel kapcsolatban határozatot. Ennek megfelelően a Vízmű vezetése is erre várt és ezért nem tudott hozzájárulni az átvilágítás megkezdéséhez. Dr. Gőgös Péter: Szeretném megkérdezni, hogy a tájékoztató negyedik oldalán olvasható, hogy december 6-án a Nyugat-Dunántúli Regionális Tanács Közlekedési Munkacsoportja Nagykanizsán ülésezett. Történt-e valami előre lépés az M 7-es autópálya nyomvonalával kapcsolatban? Tarnóczky Attila: Talált, süllyedt. Ezen az egyeztetésen a Polgármester úr vett részt, nem tudok róla beszámolni milyen tapasztalatokkal jött onnan vissza. Engem nem tájékoztatott, de gondolom, hogy mihelyt felépül a közgyűlést részletesen tájékoztatni fogja, meg fogom erre kérni. Marton István: Köszönöm alpolgármester úrnak, hogy felhívta a Magyar Rádiónak az itt lévő levelére a figyelmünket, amit és természetesen már elolvastam. Amikor az önkormányzat ilyen azt mondhatom megközelítő ígéretet tett, hogy körülbelül azonosan támogatja, mint a Zala Megyei Önkormányzat, akkor úgy gondolom, hogy arról még szó sem volt, hogy a műsorok szerkezetében feltűnő aránytalanság következik be. Például egy ilyen kérő levélnél nem ártott volna, ha azt a papírt, amit valamikor háromnegyed évvel ez előtt láttunk, hogy hova szólnak a műsorok. És ha jól emlékszem talán az egy hetede szól Nagykanizsára. Azt frissebb adatokkal alátámasztották volna. És örömmel konstatálhatná ez a testület, hogy nőtt Nagykanizsa részaránya. Gondolom, hogy nem így történt, azért nem kapunk. A másik pedig én nem akarok nagyon terminológiai vitába bonyolódni senkivel, de ebben a levélben, amit a Magyar Rádió egyik igazgatója irt, van egy fél mondat, kérdés: van-e esély arra, hogy Nagykanizsa Önkormányzata Zala Megye Önkormányzatával azonos nagyságrendű támogatást adjon. Megnyugtathatom a Magyar Rádió illetékes igazgatóját, hogy a kérdést rosszkor tette fel, és rossz helyre mert már megkapta. Sőt szerintem az összeg is majdnem azonos. Ugyanis jó néhány milliónál, ha mi teszem fel 1 milliónál mi kevesebbet adunk tisztelt hölgyeim és uraim a nagyságrenden ez az ég egy adta világon semmit sem változtat. Tarnóczky Attila: Jó hát Képviselő Úr én nem agitáltam senkit, most sem teszem. Cserti Tibor: Elnézést én elfogadom Antalics képviselő úrnak az indokoló részét, de javaslom a határozat módosítást azzal a megkötéssel, hogy az átvilágítás további munkafolyamatai az Vízmű Vállalatnak a belső szervezeti egységének, tehát a szervezeti egységeit nem érintheti. Tehát a hétköznapi munkában ne zavarja őket. Tóth László: Marton képviselő úr 9-es határozati javaslattal kapcsolatos gondolatai indukálták a kérdéseimet. Azt hiszem, hogy mindenki emlékszik arra a napirendre, amikor a MÁV NTE tárgyaltuk és azt a választ kaptuk, hogy csak 1 millió Ft-ot tud a Polgármesteri Hivatal erre a célra előteremteni. Akkor meg szeretném kérdezni, hogy honnan került elő, milyen sorról újabb 1 millió Ft. Akkor mikor nem mondtak igazat? Köszönöm ez lenne a kérdésem. Tarnóczky Attila: Osztályvezető Úr, mikor nem mondtunk igazat, kérdem Önt. Tóth László: Nem a pénzről van szó magáról a módszerről. Tarnóczky Attila: Azt kérném, időre szükséged van? Akkor kérem a választ. Beznicza Miklós: Szeretném mondani, hogy III negyedévi beszámoló anyaga van itt előttem. Amikor arról volt szó, hogy póttámogatásokat szavaztak meg Önök, akkor az volt, hogy a Balatoni úti telek értékesítés bevétele terhére a 15 milliót megszavaztak. A MÁV NTE-nek 2 milliót mondhatnám tovább, hogy Kanizsa Újság, Kanizsa TV Kanizsa Uszoda és polgármesteri keretből 1 millió Ft-ot. Ez háromegyed évkor történt, holott megmondtuk és itt el is hangzik, hogy a Balatoni úti értékesítésből idén semmilyen bevétel nem lesz. Mindjárt válaszolok Röst úr kérdésére. Ezért nem került a MÁV NTE-nek átadásra a pénz. Nem is lehetett. Most ha Önök megszavazzák a polgármesteri keret terhére és átadunk Ablak Zalára, ami csak akkor valósítható meg, ha ez a telekértékesítés bevétel realizálódik. Antalics Dezső: A kiskanizsai polgárok játszótér kialakítását kezdeményezték a Hunyadi téren részben a 8 ezer fős településrész gyermekeinek tartalmas időtöltésére, valamint az elhanyagolt terület megszépítése céljából. A bizottságunk kapta a megkeresést, ma a közgyűlés előtt rendkívüli bizottsági ülésen tárgyalta bizottságunk ezt a megkeresést. A lényege az, hogy ez egy kétmillió forint összegű beruházás lenne, amelyhez a kiskanizsaiak 200.000 Ft támogatást kérnek, tehát 10%-ot és mivel a benyújtás határideje december 15., sürgősséggel kérem a testület támogatását, hogy hozzájárul a pályázat benyújtásához. Önkormányzat nyújthatja be a pályázatot, és az önrész megjelölése szükséges, tehát feltétele a pályázat benyújtásának. Bizottságunk egyhangúlag támogatja ezt az előterjesztést, kérném szépen megszavazni. Tarnóczky Attila: Annyiban pontosítanám Elnök úr előterjesztését, hogy a bizottság azt támogatja egyhangúlag, hogy a közgyűlés adjon 200.000 Ft-ot, és neki ne kelljen 50.000 Ft-ot adni, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a cél és a beruházás összege a 2 millió forint arányítva a 200.000 Ft-hoz méltánylandó. Úgy látom elfogytak a hozzászólók, jelezném még, hogy ez a fajta kiegészítés, akárcsak a 9-es minősített szótöbbséget igényel, szavazáskor kérem figyelembe venni. Kelemen Z. Pál: Teljesen szabálytalan, amit Antalics képviselőtársam előterjesztett, mert napirendi pontként kellett volna sürgősségi tárgyalással foglalkoznunk vele, így valahogy sürgősségiként bement a polgármesteri beszámolóba. Teljesen SZMSZ ellenes megoldás. Azért a demokráciát tartsuk be, ha egy mód van rá. Köszönöm. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, vannak szükséghelyzetek, az SZMSZ-t egyébként ismerem, nem SZMSZ ellenes, a megjegyzés azonban jogos. Tekintettel arra, hogy a holnapi pályázat beadáshoz a döntés szükséges, azt tudom csak mondani, hogy amennyiben az előterjesztés nem nyeri meg a képviselő-testület többségének tetszését, akkor nem lesz megszavazva. Egyébként már hasonló fordult elő többször is. Dr. Horváth György: Valami másfajta rendnek kellene lenni, van egy polgármester, van két alpolgármester, van hivatal, és ide kaptunk egy ilyen borítékot, amit őszintén szólva nem lehet ennyi idő alatt átnézni, és ebben vannak fajsúlyos kérdések is. És tessék megfigyelni az utóbbi időben ide rakják az asztalra vagy kint adják Hangsúlyozom, hogy én megszavaztam és fogom támogatni amit Antalics úr elmondott, de valóban ezen el kéne gondolkodni. Ezt nem lehet a végtelenségig csinálni, elvárják a felelősséget, a felelős döntés, ilyen módon? Ha elolvasom, azt át kell rágni, át kell gondolni, el szoktam olvasni. Ennek véget kell vetni. Tarnóczky Attila: Megint azt mondom igaza van, de megjegyzem, ilyen köteg határozati javaslatot már ne haragudjanak, a testület nem kapott. Plusz-információkat igen, bizottsági véleményeket igen, amennyiben ezt nem írjuk le, csak szóban elmondjuk, akkor az a kifogás érkezhet, hogy nincs írásban. Legjobb emlékeim szerint ez az egyetlen olyan anyag, amit kiosztottunk, ami újdonságot tartalmaz, az újdonságok közé nem tudom sorolni a gazdasági bizottságnak az egyik díjmegállapítási rendeletével kapcsolatos javaslatát. Ezeket az eredeti anyaggal nem tudtuk kiküldeni. Marton István: Horváth képviselőtársamnak teljesen igaza van, de talán a mai nap egy picit kivétel, mert valóban kilóra majdnem annyit kaptunk, mint általában szoktunk, de ahogy Alpolgármester úr is mondja, túl sok ma dönteni való dolog nincsen. Én is azt mondom, amit Antalics képviselőtársunk mondott és Alpolgármester úr is megerősített, hogy ez meglehetősen vis majoros helyzet, és ha végignézem az előző közgyűlések közel évtizedes tapasztalatát, akkor azt mondhatom, hogy az önkormányzat általában, ha a lakosság valamilyen célra egy vagy két forintot le szokott tenni, akkor az önkormányzat maga is mindig mellé tette az egy, kettő esetleg három forintját. Itt viszont az arány olyannyira kedvező az önkormányzat számára, hogy azt hiszem egy ilyen pár soros előterjesztésnél érdemi vitát nem is indukálhat ez a 200.000 Ft. Természetesen az FKgP-MDF frakció támogatja. Tarnóczky Attila: Én biztos vagyok benne, hogy minden frakció támogatja. Lezárom a vitát, határozathozatalra kerül sor. Azt javaslom, hogy haladjunk a számozás sorrendjében és ahol módosító javaslat volt, magam elfogadva azokat, azzal együtt teszem fel szavazásra. Kérem, akkor nézzék a határozati javaslatsort. Következik az 1-es határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 2-es határozati javaslat következik. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 3-as határozati javaslat tehát azzal egészülne ki, ha Cserti képviselő úrnak megfelel, hogy a további munkák a vízmű munkáját nem akadályozhatják. Kérem így szavazzanak erről a határozati javaslatról. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja Tarnóczky Attila: A 4-es határozati javaslatról szíveskedjenek szavazni. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadja. Tarnóczky Attila: Az 5-ös határozati javaslat következik. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 6-os határozati javaslat következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 7-es határozati javaslat kiegészül azzal, hogy az egymillió forint két bizottság közötti felosztásáról a OKSB dönt. Megfelel? Kérem, szavazzanak így a javaslatról. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadta. Tarnóczky Attila: A 8-as határozati javaslat következik. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés szerint is minősített szótöbbséget igényel a 9-es határozati javaslat. Szavazzanak. A közgyűlés 8 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: A 10-es határozati javaslat újra egyszerű szótöbbséget igényel, kérem szavazzanak. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Hátra van még a kiskanizsai játszótér ügye többek között. Kérem tehát a kiegészítésről szavazzanak, minősített többséget igényel. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Tóth László képviselő úrnak volt az általa elmondott javaslata a feladat- és hatáskörök jegyzékére február 28-i határidőre. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 370/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 250/3/1998, a 256/1999.(IX.7.), a 147/1999.(V.18.), a 166/1999.(V.25.), a 220/1999.(VII.9.) és a 309/1,2/1999.(X.4.) számú határozatokról szóló jelentést elfogadja. 2. a 37/1999. számú határozat végrehajtásának határidejét 1999. december 31-ig meghosszabbítja. 3. a 207/7/1999.(VII.9.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja azzal, hogy a további munkák a Vízmű munkáját nem akadályozhatják. 4. a 259/1/a-7./1999.(IX.8.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja. 5. a 272/1999.(IX.14.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja. 6. 316/2/1999.(X.12.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. január 31-ig meghosszabbítja. 7. a 2000. április 19-20-i városnapi rendezvényt, ami egyben Nagykanizsa Millenniumi Napja is, pályázati önrészként minimum 1.000.000 Ft-tal, azaz egymillió forinttal támogatja. Felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy az 1.000.000 Ft két bizottság közötti felosztásáról döntsön. Határidő: 2000. április 20. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a 2000. július 3-7-e között megrendezendő Értelmileg Sérült Fiatalok Kulturális Fesztiválját (a küldött tájékoztatóban rögzített kérelmeknek megfelelően) támogatja. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 9. a kiskanizsai Hunyadi téren található 6045 hrsz. alatt közparkként nyilvántartott ingatlanon (a sportpálya kivételével) játszótér megvalósításához hozzájárul. A cél érdekében a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramhoz pályázat beadására kéri fel a polgármestert, a pályázathoz szükséges önrész címén 200.000 forintot a 2000. évi költségvetés terhére elkülönít. A közgyűlés a fenti összeget esetlegesen nem nyert pályázat esetén is biztosítja, amennyiben a pályázati cél elérésére egyéb források bevonásával reálissá tehető. Határidő: 1999. december 15. Felelős : Tüttő István polgármester 10. felkéri a jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal átszervezését követően adjon tájékoztatást a személycserékről és az újonnan kialakított feladat- és hatáskörökről. Határidő: 2000. február 28. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 11. nem ért egyet az Ablak Zalára Közalapítvány részére 1 millió Ft. működési célú támogatás nyújtásával. 12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 5.) Interpellációk, kérdések Tarnóczky Attila: Azt javasolom, hogy először döntsünk a korábbi interpellációkra adott válaszok sorsáról. Kérdezem sorban a képviselő hölgyeket, urakat, elfogadják-e a választ. Bicsák Miklós képviselő úr? /Bicsák Miklós: Igen, elfogadom. Tarnóczky Attila: Dr. Gőgös Péter képviselő úr? Dr. Gőgös Péter: Köszönöm szépen, elfogadom. Tarnóczky Attila: Budai István képviselő úr? Budai István: A válaszlevelet megkaptam, azonban a helyzet nem változott, amiben reklamáltam, ezért a választ nem fogadom el. Én nem választ kértem, hanem megoldást. Tarnóczky Attila: Értem képviselő úr, ezek után meg kell kérdeznem a közgyűlést, elfogadja-e a Budai képviselő úr interpellációjára adott választ. A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a választ nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 371/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Budai István képviselőnek a közterületek gondozásával kapcsolatos interpellációjának ismételt megtárgyalására. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök Tarnóczky Attila: Akkor úgy gondolom, felkérem a Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságot az interpelláció megtárgyalására környezetvédelmi szempontból. Bicsák képviselő urat kérdezem a 4. bekezdésben szereplő ügyben. Bicsák Miklós: Elfogadom, köszönöm. Tarnóczky Attila: Röst képviselő urat kérdezem. Röst János: Elfogadom a választ azzal a megkötéssel, hogy a jövő évi munkatervbe az első negyedévben kerüljön be a lakáskoncepciónak a kialakítása. Tarnóczky Attila: Tóth Zsuzsa képviselő asszonyt kérdezem, elfogadja-e a választ? Tóth Zsuzsanna: Igen, abban az esetben vagyok képes elfogadni, ha a Király utcai vízgondokra valóban feláll egy munkacsoport és megoldást próbálnak találni a problémára. Tarnóczky Attila: Tájékoztatnám képviselő asszonyt, hogy tegnap megkeresett az a hölgy, aki ott lakik és az egyik panaszos valószínűleg és Imre Béla úr a helyszínt megvizsgálta. Remélem, hogy érdemben történik valami és nem pedig azt történik, hogy a hivatal és a VIA Kanizsa próbálja a másik oldalra átrúgni a labdát. Ezzel az interpellációkra adott jelentést befejeztük. Azt javaslom, hogy folytassuk a kérdésekkel. Bicsák Miklós képviselő úr két kérdést jelzett számunkra. Bicsák Miklós: Már régi visszatérő probléma a városnak, főleg amikor bejön a hideg időjárás, hogy rengeteg gazdátlan kiskutya, nagykutya szaladgál a városban. Nem is az a gond, hogy ezek az éhes, valóban napok óta nem evett kutyák veszélyesek azokra a gyerekekre is, akik a korai besötétedéskor mennek haza iskolából. Ez a város belterületén, Erzsébet tér, Múzeum tér környékén tapasztaljuk, sőt mondhatom lakóterületemen Palinban is az új városrészben. Kérdezem tisztelettel Alpolgármester úrtól, hogy évek óta probléma ez a dolog, nem tudom akire tartozik, a környezetvédelmi felügyeletre, vagy kinek a feladata, hogy befogják ezeket a kutyákat, de nem történik megfelelően az, hogy ezt a veszélyes helyzetet, mert annak kell tekinteni, mert az anyukák kétségbe vannak esve, mert óvják a gyerekeiket és a kutya kiszámíthatatlan, hogy nem veszett-e, vagy lehet más probléma. Kérdezem találunk-e rá megoldást, ne radikálisat, mert én állatbarát vagyok, nekem is macskám, kutyám, falun élek, kell is állat, de ha valakinek állata van, gondoskodjon is róla. Ne engedje ki, főleg amikor a téli időjárás bejön és a szerencsétlen állat az emberek közelébe igyekszik, hogy tartózkodjon. Második kérdésem, és a szünetben már Partiné osztályvezetőnőtől félig kaptam is rá választ, hogy a személyi igazolványokkal kapcsolatos feladatok átkerülnek a hivatalhoz. Csak kíváncsiságból és baráti beszélgetés során felvetődött, hogy az önkormányzat ehhez a felelősségteljes feladathoz nem igényli a rendőrségnél lévő jelenleg megszűnő munkaköröknek a segítségét, hogy bevezeti a hivatalba ezt a munkakört, az ott lévő felesleges munkaerőre nincs-e szüksége az önkormányzatnak. Tarnóczky Attila: Képviselő úr egyes kérdésére, hát nagymértékű javulást nehezen tudok elképzelni, de 15 napos határidőt kérek, gyepmesteri feladatról van szó, neki kell intézkedni és megpróbáljuk hatékonyabb intézkedésre sarkallni, bár a világgá kergetett kutyák és a befogásuk fáziskésésben történik és a menhelyre szállításuk. Második kérdésére jegyzőnő fog válaszolni. Dr. Tuboly Marianna: A tisztelt Közgyűlést szeretném emlékeztetni, hogy többször elmondtam a létszámleépítés kapcsán, hogy az okmányiroda felállítását nem létszámbővítéssel, hanem a meglévő létszámaink felhasználásával szeretnénk megoldani, ami áttételesen létszámcsökkentést jelent, azáltal hogy nem kell felvenni. Oktatásról pedig szeretném Önt megnyugtatni, mert ez nagyon szervezetten és többlépcsőben történik, sőt nemcsak az adott területen dolgozó kollégákat küldtük el erre az oktatásra, hanem a népességnyilvántartó valamennyi dolgozóját, hogy szabadság stb. esetén egymást tudják helyettesíteni. Tarnóczky Attila: Megkérdezem képviselő urat, hogy a második választ elfogadja-e? Bicsák Miklós: Köszönöm szépen. Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr kérem tegye fel a kérdését. Röst János: A harmadik negyedéves költségvetés tárgyalásakor póttámogatásokat szavazott meg a közgyűlés, ilyenek voltak pl. a Kanizsa Újság, Kanizsa TV., Uszoda Kft., valamint MÁV NTE sportklub is. A MÁV NTE-től megkerestek a mai nappal és jelezték, hogy nem azt, hogy pénzt nem kaptak, amit a költségvetésben elfogadtunk, hanem azt, hogy inkasszóval is megterhelték a számlájukat. Tisztelettel kérdezném osztályvezető urat, hogy ismételten válaszoljon erre a kérdésre, hogy miért nem utalták át ezeket a pénzeket, nem más miatt kérdezném meg, egyrészt azért, hogy legyen rögzítve a jegyzőkönyv szempontjából, másrészt azért, mert szeretnék rá választ adni, de addig nem tudok, amíg Ön nem válaszol. Beznicza Miklós: A póttámogatások egyik köre arra terjed ki, hogy eladjuk a Balatoni úti telket és ebből adunk a Kanizsa Ujságnak, TV-nek, Uszodának, Olajbányász SE-nek és a MÁV NTE-nek, s ebből biztosítunk egymillió forintot polgármesteri keretre. A Balatoni úti telek értékesítéséből semmi nem lett, azt már akkor jeleztük, a pénz nem jött be, bizonytalan a bejövetele, ezért nem kaphatta meg. A másik kör pedig így szólt, hogy még ezen felül adunk a MÁV NTE-nek egymillió forintot, a Futball Klubnak 9 millió forintot, ha bejön az ERSTE Banktól a 10 millió forint. Jelentem ez sem jött be, és így természetszerűen nem kapta meg. Na most a polgármester úr viszont megígérte a MÁV NTE-nek, hogy egymillió forint kölcsönt biztosít részükre november hó 30-ig. Ezt az egymillió forint kölcsönt a MÁV NTE megkapta, mivel támogatásban nem tudtuk részesíteni, ezért a megállapodásban az van teljesen jogszerűen, hogy amennyiben nem tudja határidőre visszafizetni, így azonnali inkasszót nyújtok be ellene. Megtörtént. Röst János: Természetesen nem tudom elfogadni a választ. Szeretném azt elmondani, hogy a költségvetés nem így működik kedves Beznicza úr, hogy megcímkézzük a kiadásokat, akkor ilyen értelemben az egész éves költségvetésnél minden sort meg kellene jelölni olyan értelemben, hogy mire költhetjük. Tisztelettel felkérem a Jegyző Asszonyt, hogy utasítsa az osztályvezető urat, hogy a holnapi nappal ezeknek a Kft-knek ezek a pénzek átadásra kerüljenek, egyszerűen nem tehetjük meg, hogy ilyen helyzetbe hozunk egységeket, Kft-ket, sportklubot, ami lényegében az önkormányzatnak a hibájából történik és ezeket a pénzeket gyakorlatilag nem „pótlólag” szavaztuk meg, hanem nem kapták meg korábbról. Ezeket a pénzeket levettük a költségvetéskor, pl. a Kanizsa Újság Kft-nél az ÁFA-t elköltöttük, szeretném jelezni, tehát nem pótigény volt ez. Ilyen értelemben úgy gondolom, hogy kötelessége a városnak ezt rendezni, és szeretném azt kérni, hogy a holnapi nappal ez átutalásra kerüljön, mert egyszerűen nem is tudok rá szavakat mondani, megmondom őszintén. Tarnóczky Attila: Egy kérdésnél hozzászólásnak nincs helye, de mégis törvényességi kérdésekről van szó, Jegyzőnőnek megadom a szót. Dr. Tuboly Marianna: Tisztelettel tájékoztatom a közgyűlést arról, hogy bizony van ilyen, hogy címkézzük a pénzeket, az államháztartási törvényben úgy hívják, hogy a kiadások a bevételek teljesítésének ütemére figyelemmel teljesíthetők, én ezt címkézésnek nevezem annál is inkább, hiszen a közgyűlés ilyen előterjesztés alapján döntött a költségvetés módosításáról, ezzel a közgyűlés maga erősítette meg, hogy mit mire fordítunk. Ennek okán bizony én ezt a kiadást nem teljesítem vagy ezt az utasítást ennek a kérésnek nem tudok eleget tenni, amennyiben engem a közgyűlés erre utasít, erre van jog, akkor természetesen úgy fogok cselekedni. Röst János: Akkor tisztelettel kérem a közgyűlést, foglaljon ebben állást, szavazzon erről a kérdésről. A másik, hogy a beterjesztéskor ez a „ha” szó ugyan nem volt ott. Szeretném megkérdezni, hogy beterjesztéskor ezt megtették-e, felhívták-e a figyelmét a testület tagjainak, hogy amennyiben így szavazzák meg címkével, úgy csak akkor teljesül, „ha”. Én úgy gondolom, ez nem történt meg ilyen értelemben, nem volt egyértelmű a számunkra és mindenki a legjobb belátása szerint szavazott a kérdésben. Tarnóczky Attila: Sajnálom képviselő úr, kérdésnél, interpellációnál valamiféle határozathozatalnak javaslatokról nincsen helye a szabályzatunk szerint, úgyhogy egy ilyen javaslatot most nem tudok szavazásra bocsátani és nem adnám meg osztályvezető I-nek a szót, akárkit is fedez a gomb. Következik Csákai képviselő úr két kérdése. Dr. Csákai Iván: Zuhogó eső volt városunkban, és a kórház gazdasági portáján kijőve jobbra fordulva egy mocsáron kellett átkelni. Többször jeleztük már a Polgármesteri Hivatal felé, hogy az az út nem járható, van egy egyenes út, szárazon lehet ekkor is, jó, nem kell ezzel foglalkozni. Még Magyar képviselőtársam 1995-ben, 1996-ban többször interpellált a vasút felé menő járda ügyében, ahol az emberek kénytelenek időnként felbukkanni az autók előtt és balesetveszélyt jelentenek, mert hirtelen kilép valaki az ember elé, gondolják meg mi történik. Nem tudnak a járdán közlekedni, mert legalább lábszárközépig érő víz van. Évek óta így van, többszörös interpelláció volt, és nem történt semmi. Kérem a VIA Kanizsa figyelmét fel szeretném hívni, hogy ha lehetőség van, ezt sürgősen rendezni kellene. A másik, gondolom minden képviselő társam kapott az UPC-től egy kedves felszólítást, ami alapján az 1650 Ft-os csomagot január 1-től 2050 Ft-ért fogják árusítani, ez olyan 22,5%-os emelés ebben az esetben, de a másik csomagoknál azt mondják olyan 30-35%-os díjtétel emelés van. Valamikor az önkormányzat döntött úgy, hogy ezt a KÁBELTELT átadja egy privát cégnek, nem tudom mit tudunk tenni annak érdekében, hogy itt esetleg 2001-re többe fog kerülni a TV közvetítés, mint bármi ebben a városban. Kérek erre választ, hogy tudunk-e egyáltalán tenni valamit. Nem illik egy kérdéshez hozzátenni valamit, de amit Bicsák képviselő úr felvetett, ott nemcsak a kutyák a hibásak, hanem a gazdák is, akik ott mennek mellettük. Tarnóczky Attila: Én a járdák ügyében 15 napos válaszolási időt kérek. Meggyőződésem szerint a járdák rendbetételének ügye az költségvetési ügy. Amennyiben adunk erre a célra pénzt, akkor a járdákat lehet rendbe tenni, ha nem adunk, akkor a járdák olyanok lesznek, mint eddig is. A Kábeltel hálózat esetében én jelezném képviselő úrnak, hogy annak idején, még az előző ciklusban négyen képviselők összefogtunk és a Versenyhivatalhoz fordultunk azzal, hogy jogtalanul gazdagszik a cég. Úgy gondolom, hogy ez az állításunk megállt az áremelés mértéke alapján. Elutasítottak bennünket befektetésekre hivatkozva, illetve fejlesztésekre hivatkozva. Az önkormányzat nincs ilyen értelemben kapcsolatban a céggel. A céggel a fogyasztók vannak kapcsolatban, tehát arra most is van lehetőség, ha egy, kettő, három, négy képviselő jelzi, hogy ilyen bejelentéssel akar a Versenyhivatalhoz fordulni, akkor a hivatal a számukra szükséges jogi segítséget, adminisztrációs segítséget meg fogja adni. Ha így lesz, akkor kérem, keressenek meg. Kérdezem képviselő urat, hogy a második válaszomat el tudja-e fogadni. Dr. Csákai Iván: Igen. Tóth László: Napirendi pontja lett volna, illetve most már csak a folytatólagosé lesz a tájékoztató a szervezett bűnözéssel összefüggő törvényi szabályozásból adódó helyi önkormányzati feladatainkról. Ezt a témakört súroló két észrevételt tennék, illetve kérdés formájában fogalmazom meg, hogy a SPAR parkoló mögött kialakult ingyenes kamion parkoló körül kialakult bizonyos helyi prostitúció megjelenéséről tájékoztatom a tisztelt közgyűlést. Csak azért vetem föl, mert lakossági fórumon, képviselői fogadóórán megkerestek, hogy meg kellene szüntetni azt az állapotot egyrészt, hogy ott ingyen parkolnak a kamionok és természetes megjelent nagyon rövid időn belül ez a nemkívánatos jelenség. Tarnóczky Attila: De nem ingyen. Tóth László: Egy másik szintén ebbe a témakörbe tartozó felvetésem lenne, hogy az utóbbi időben elszaporodott Kanizsán a fiatalság körében a drogok szedése. A legutóbb az egyik középiskolába kellett a rendőrség segítségével eltávolítani egy bekómált srácot. Arra kérném a hivatal illetékes osztályát, hogy vizsgáljuk meg, illetve kérem megvizsgálni drogambulancia alapításának egészségügyi, jogi és pénzügyi feltételeit, tehát egyáltalán hogy van-e. Elnézést, hogy nem tudtam, tehát én ezt kérem, valamint a harmadik kérésem, illetve kérdésem az lenne, hogy meg kellene vizsgálni gyalogos átkelőhely létesítésének feltételeit a Rózsai úti felüljáró, illetve a Renault szalon közötti úttest vonatkozásában. Ott van a Rózsa út nem tudom hány szám, a lépcső és az ÉK-i városrészbe arra mennek át, ott nincsen gyalogos átkelő. Veszélyes. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy mindhárom esetben……. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy maradt-e függőben kérdés. Nem, köszönöm. A mai napra írásban interpellációt nyújtott be Tóth László. Tóth László: Interpellációm tárgya a hagyományteremtő ünnepi vásár a Deák téren. (Tóth László képviselő felolvassa az írásban benyújtott interpellációját, mely a jegyzőkönyvhöz van mellékelve.) Tarnóczky Attila: Időközben érzékelve a problémát megérkezett a VIA Kanizsa Kht. hasonló témájú levele, amiben beismerik, hogy a dolog nem úgy sült el, ahogy maguk is képzelték és a jövőben változást ígérnek. Megkérdezném Gáspár András urat, hogy erre az interpellációra most a helyszínen tud-e érdemi választ adni. Gáspár András: Ez a vásár tulajdonképpen az én bűnöm, tőlem indult az elképzelés, mind a megjelenésre, mind a helyszínre. Nem így gondoltuk és szeretnénk hogyha a későbbiekben ez a lehetőség megmaradna ezen a helyszínen, de közel sem ebben a formában. Végül is a rendelkezésünkre álló idő is kevés volt ahhoz, hogy legyárthassunk egységes létesítményeket, amiket el tudtunk volna helyezni és a költségek is, mert 10 milliós nagyságrendű, tehát megközelítően 10 millió volt az a költség, amivel egy 30 darab olyan létesítményt el lehetne készíteni és később bérbe adni akár vásárok, akár Kanizsa Napok, akár más rendezvény esetében, ami megfelelő esztétikai megjelenésű, megfelelően praktikus. Most úgy érzem, hogy ezzel a vásárral kezdeni nem tudunk semmit, mert valószínű, hogy – én gondolkodtam rajt – azonnal megszüntetjük, amint megláttuk, hogy néz ki, de a kereskedők előre lefizették a helypénzt, így nagyon valószínű az, hogy biztos, hogy az eddigi időszakra elég nagy forgalmat tudnának kimutatni ebben az esetben a kereskedők; aminek a kiesését velünk téríttetnék meg, mert ők ugye arra számítottak, hogy 24-éig ott vásár lesz. Tehát azt kérem, hogy mi mindent megpróbáltunk most már utólag megtenni, hogy valamivel esztétikusabb legyen, azt kérem, hogy ez a vásár most maradjon így és a jövőben ilyen formában természetesen mi meg sem próbálunk rendezni sem karácsonyi, sem húsvéti vásárt. Tarnóczky Attila: Kérdezem képviselő urat, hogy a választ elfogadja-e. Tóth László: A mai világban ritka kincs az önkritika gyakorlása, akceptálom ezt. A helyszín kiválasztása én azt mondom; hogy jó én elfogadom az interpellációmra adott válaszát, köszönöm. Tarnóczky Attila: Interpelláció függőben nincs több, ugye? Akkor ezt a napirendi pontot is lezárjuk. 6.) Javaslat a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló többszörösen módosított 25/1995.(X.3.) sz. rendelet módosítására (ír) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Az előterjesztés Önök előtt van. A rendelettervezet mindkét ágazatban kb. 13%-os díjnövelési javaslattal él. Tessék? Teleki László: Kértem szót, hogy szeretnék egy közérdekű tájékoztatást adni, kértem alpolgármester urat, hogy adjon nekem szót. Ha nem, akkor most így kérnék. Egy közérdekű bejelentést szeretnék tenni, tehát egy programmal kapcsolatosan, amire talán a kérdések között kaphattam volna szót. Ez a közérdekű bejelentés az, hogy Roma Kisebbségi Önkormányzat egy olyan programot szervezett december 16-ára, amely 150 nyugdíjat, cigányt, nem cigányt érint. Én arra kérném a képviselőtestületet, illetve akik ebben részt kívánnak venni, hogy nagyon szívesen látnám 16.00 órakor a Zemplén Győző Általános Iskolában a képviselőket annak érdekében, mert ezekkel a roma emberekkel nagyon nem lehet találkozni, mert nem nagyon tudnak kimozdulni. Lehetne köztük beszélgetni olyan témákról, amelyek érinthetik a lakosságot nagy részében. A közérdekű bejelentésnek a másik része, hogy azon személyeket, akiket mi nem tudunk megérinteni, nagyon szívesen vennék hogyha esetleg akár a Szociális Osztály, akár a képviselőtestületből tudnának integrálni ebbe a programba, nagyon szívesen vennénk. Ez egy zenés, műsoros programot jelent, illetve mindenki kap egy kis ajándékot a Kisebbségi Önkormányzattól. Ezt szerettem volna bejelenteni. Tarnóczk Attila: Ne haragudjon Teleki képviselő úr, ilyesfajta bejelentésnek van helye napirend előtt, van helye a polgármesteri tájékoztatóban és van helye a napirend után is. Amikor azt mondtam, hogy utána szeretnék szót adni, ezt jeleztem Önnek, tehát nem akartam én Önbe fojtani a szót. Ezzel nem akarom kétségbe vonni, hogy fontos, amit elmondott. Visszatérve a rendelethez azt tudom általában elmondani elsősorban a lakosságnak, hogy mindkét díj kb. 13%-kal lenne megemelve. A vízdíj esetében az a helyzet, hogy a vízszolgáltatás a Vízmű számára Nagykanizsán veszteséges és ezeket a veszteségeket eddig a nyereséges csatornadíj befizetésekből fedezte. Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy akkor a csatornadíj az miért emelkedik 13%-kal. Amennyiben elfogadja a közgyűlés az érvelést a válasz az, hogy amennyiben azt akarjuk, hogy a 90 óta ebben a városban megépült és jelenleg épületben lévő csatornahálózat amortizációja valahol elkönyvelésre kerüljön, tehát képződjön pénz az esetleges felújítási munkákra, akkor ezt az összeget bele kell építeni a csatornadíjba. Marton István: Úgy gondolom, hogy ebben az esetben egy eléggé speciális helyzettel találkozunk, mert a közgyűlésnek most nem a Vízműnek az áremelési javaslatáról kell dönteni, illetve nemcsak arról kell dönteni. A végeredmény kb. az, amit alpolgármester úr mondott, de a akusztika szempontjából el kell hogy mondjak néhány olyan részletet, ami más megvilágításba helyezi. A Vízmű eredő összegben, mindkét szolgáltatási ágazatra kiterjedően 8 egész egy két tized százalékos áremelést javasolt, ami ahogy alpolgármester úr is mondta megszüntetné az eddigi keresztfinanszírozást, magyarul hogy a csatornaágazaton lévő nyereségből finanszírozza a vízágazat veszteségét. Itt történik kettőnk között a lényeges eltérés, mert amikor ezt a javaslatot a hivatal meglátta, akkor rájött arra, hogy az évtized csatornaépítési restanciáinak a leküzdésére itt a kiváló nagy lehetőség. És a kettőnek az eredője adja ki azt a megközelítően 13%-ot, tehát a Vízmű az 8%-ra, oly kicsire tett javaslatot, amilyen kicsivel a jövő évi díjmegállapítások tengerében egyik szolgáltatónál sem találkoztam és ha a mai tárgyalást figyeljük, akkor majd egészen más számokkal is lesz dolgunk. Ez nem azt jelenti, hogy én nem helyeslem a Polgármesteri Hivatalnak azt a lépését, hogy az ebben az évtizedben a mindenkori önkormányzat által nagyon helyesen követett csatornaépítési politikának azt a restanciáját, amit alpolgármester úr ugye említett, hogy az amortizáció nem tudott megképződni. Ez jelenti a Katonarét csatornarendszerét, jelenti a sánci csatornarendszert, jelenti a Dózsa György utat, a Petőfi utat, Kiskanizsát, mint legnagyobb tételt. Ez volt ugye mondjuk két évvel ezelőttig és jelenti a most befejezéshez közeledő Palint, illetve Miklósfát. Való egy igaz, hogy az önkormányzatnak ettől jobb alkalma az eddigi időszakban nem volt és várhatóan nem is lesz, mert így lesz ezek után is. Kb. 5%-kal nagyobb eredője a díjnak és így jön ki kb. az a 13%, amit alpolgármester úr említett. A magam részéről a 3. oldalon a határozati javaslat előtti utolsó bekezdés így szól, ezt felolvasom: „A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és az A változatú díjjavaslatot 11 egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja. A bizottság további javaslatot fogalmazott meg arról, hogy a korábban csatornával ellátott területeken a jegyző vizsgáltassa meg a rákötések arányát és kötelezze a tulajdonosokat a csatornahálózatra történő rákötésre.” Azt hiszem, hogy ezt az utolsó mondatot külön meg sem kell magyarázni. A bizottság ülésén magam is részt vettem, bár nem vagyok tagja a bizottságnak és nagyon nagy örömmel töltött el, hogy pártsemlegesen, szakszerű szakmai állásfoglalás született. Úgy gondolom, hogy a 11:0 egyhangú szavazás ezt alátámasztja: Az A változat annyiban különbözik a B és C változattól, hogy egyszerre nyeli le az előző évtizednek a használati díjak képzése érdekében keletkezett 8Ft/m3 csatornadíj emelését és nem pedig három évre osztja el. Úgy gondolom, hogy ez így korrekt. Köszönöm és kérem a támogatását a testületi tagoknak. Zsoldos Ferenc: Nekem egyetlen rövid kérdésem lenne. Az előterjesztés 1. sz. mellékletében állítólag 3 variáció van. Én nem tudom, akárhogy nézegettem kedves szomszédommal együtt, csak kettőt tudtunk felfedezni. Hol van ezek szerint a 3. variáció? Tarnóczky Attila: Hát igaza van képviselő úr, a harmadik változat eltűnt. Marton István: Mivel a hivatal a témát előkészítő szakemberei részéről nem látok valami nagy tolakodást, hogy ezt a hibát korrigálják, de azt tudom mondani, a kettes és a hármas nem tér el, csak a megnevezésbe. Dadogott a gépíró, vagy valami hasonló gond keletkezhetett, mert ugyanazt írták le hármasnak, ami a kettes. Ezt énszerintem azért nem kell nagy hibának tekinteni, mert a kettessel sem kell foglalkozni meg a hármassal sem a 11:0-os bizottsági döntés alapján, de kétségtelen, hogy ez adminisztrációs hiba. Tarnóczky Attila: Igen, ezért elnézést kérünk. Kíván-e valaki hozzászólni még a témához? Nem, a vitát lezárom. Határozathozatal következik. Azt javaslom tisztelt képviselő társaim, hogy először döntsünk a rendelettervezetben megjelölt változatokról. 1. sz. mellékletről beszélek, az egyes változatot, gondolom ez felel meg az A változatnak más szóhasználatban teszem fel először szavazásra. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Kérem ezek után szavazzunk a hatályos rendelet megalkotásáról ezekkel a díjakkal. Minősített többség kell ehhez is, kérem szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 58/1999.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 58/1999.(XII.14.) számú rendelete a víz és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tarnóczky Attila: Van még két határozati javaslat tervezetünk. Haladjunk sorban, kérem szavazzanak az elsőről. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Szavazzanak kérem a másodikról. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 372/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) a használatba adás lényeges elemeit tartalmazó szerződéstervezetet jóváhagyja. A szerződés megkötésére felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 1999. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2.) felkéri a jegyzőt, hogy a korábban csatornával ellátott területeken vizsgáltassa meg a rákötések arányát és kötelezze a tulajdonosokat a csatornahálózatra történő rákötésre. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 7.) Javaslat a helyi tömegközlekedés 2000. évi díjáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Köszöntöm vendégeinket. A dolog előterjesztése meglehetősen bonyolult, hosszadalmas, nem is mernék az ismertetésére röviden vállalkozni. Talán valamiféle megoldás bontakozik ki a Gazdasági Bizottság javaslatában, de reménykedem abban, hogy a Gazdasági Bizottság elnöke lesz olyan szíves, hogy elmondja, hogy milyen köztes megoldást javasol. Dr. Fodor Csaba: Valóban a Gazdasági Bizottság első ülésére, amelyen a szállítási díj tarifákkal foglalkozott négy variáció jött be és akkor ott elhangzott a szolgáltató vállalat képviselőitől egy olyan megjegyzés, amely azt a reményt csillantotta fel a bizottság tagjaiban, hogy esetlegesen van itt egy 5. megoldási lehetőség is. Erre a Gazdasági Bizottság azt kérte, hogy a következő bizottsági ülésére készüljön egy 5., ún. E variáció kidolgozásra, amely lényege az legyen, hogy az önkormányzat által veszteség visszapótlásra fordítandó összeget osszák meg a vállalat és az önkormányzat között, illetőleg az önkormányzati rész valamifajta ütemezésben kerüljön kiegyenlítésre. Ennek megfelelően elkészült ez a változat, aminek a lényege nagyjából egészéből az, hogy az önkormányzat kétszer 10 millió Ft-os támogatást „nyújt” a Zala Volán Rt-nek, a fizetési pénzügyi megállapodás szerint ezeknek a határideje az első részleté szeptember 15., a másodiké pedig november 30. Továbbá a prognosztizáltan 16 millió Ft-ig a következő évben az iparűzési adót betudja és csak a 16 millió Ft. feletti rész kelljen megfizetnie a részvénytársaságnak és a fennmaradó 10 millió Ft-ot pedig költségracionalizálással és egyéb más belső szervezeti megoldásokkal a Zala Volán Rt magára vállalja. Tehát tulajdonképpen azt kell mondani, hogy az önkormányzatot így 36 millió Ft-os „teher” terheli a helyi járatú közlekedéssel kapcsolatosan. Azért azt el kell mondani, ez is a korrektséghez tartozik, hogy ez a helyzet azért állt elő, mert a pénzügyi kormányzat 6%-ban maximálta azt a díjemelést, amit a lakosságra lehet terhelni akkor, amikor köztudottan 20%-ot meghaladó az a jellegű infláció, amely az ilyen típusú közlekedési vállalatokat terheli, mert hiszen üzemanyag árakban igen jelentős áremelés történt ebben az évben, az gépjármű alkatrészek sem álltak meg a 6%-os mértéknél, sőt 10% fölött voltak információink szerint. Tehát igazából a jelentős költségek tekintetében, azok, amelyek felmerülnek jelentősebb volt az inflációs hatás, mint amilyet engedélyeznek. De hát most ez van, ennyit mondott a Kormány, általában ez kormánytól függetlenül ez mindig így volt, ez nem jelent semmit. Ez a helyzet eredményezte azt, hogy 46 millió Ft-os bevételkiesés származik, tehát pontosabban veszteség származik ezen az üzleten. Elhangzott a Gazdasági Bizottságon az is, mert a Volántól nagyon korrekt anyagot kaptunk, hogy minként csökkenthető ez a 46 millió Ft. Egyik megoldását elmondtam, amit a Gazdasági Bizottság támogatott és természetesen van olyan megoldás is, amelyben esetlegesen egyes járatokat kell ritkítani, vagy járatokat megszüntetni természetesen nagyon pontos felmérés után. Az én álláspontom ebben az ügyben az volt és most is az, hogy el kell döntenie a közgyűlésnek, kívánja-e hogy Nagykanizsán helyi járatú közlekedés legyen. Ha igen, akkor el kell dönteni és innentől politikai döntések természetesen, el kell dönteni, hogy ennek milyen legyen a színvonala, milyen útvonalon közlekedjenek, milyen járatsűrűséggel stb. Ha mi azt mondjuk most, hogy a 99-es esztendőben ugyanerre a minőségű, mennyiségű szolgáltatásra kívánunk szerződni a Zala Volánnal értelem szerűen, akkor a Zala Volán korrekten azt mondja, hogy ez ennyibe kerül. Ennyit háríthatunk át a lakosságra a pénzügyi kormányzat engedélye alapján. Nyilvánvalóan a veszteséget valahonnan pótolni kell. Egyik megoldás ez, amit támogatunk, a Gazdasági Bizottság, a másik pedig az, hogy azt mondjuk, hogy nem, hát akkor a szolgáltatás mennyiségéből, minőségéből visszaszedünk, és akkor ráállunk arra a szintre, amely nem okoz veszteséget, vagy minimális veszteséget okoz a részvénytársaságnak. Én azt gondolom nagyon korrekt anyagokat kaptunk és ezek alapján, ezek értelmében döntött úgy a Gazdasági Bizottság többsége, hogy ezt az E variációt javasolja a közgyűlésnek elfogadásra, egyúttal támogatja, hogy az a pénzügyi ütemezésről szóló megállapodás, amelynek az előbbi fizetési határidejét elmondtam szintén kerüljön ide közgyűlésre és javasolja a közgyűlésnek, hogy fogadja el. Írásban ezt tudom adni alpolgármester úr. Birkner Zoltán: Azzal szeretném kezdeni, hogy teljes mértékben egyetértünk a Gazdasági Bizottság javaslatával az E variációval. Úgy tűnik, hogy ez mind a két fél számára nagyon előnyös és most ne haragudjanak, hogy ismétlem Fodor urat, de ki szeretném emelni azt a kétszer 10 millió Ft-ot, ami azonban azt fogja jelenteni, hogy itt két új csuklós busz fog megjelenni a városi közlekedésben, tehát a lakosság egyrészt minimális áremeléssel, másrészt pedig két új eszközzel talán egy kicsit magasabb színvonalon utazhat, mint eddig. Én azt gondolom, hogy abban megint csak egyetértünk teljes Fodor úrral, hogy a megoldás a fennmaradó 10 millió Ft-ban valóban inkább a vállalati racionalizálás legyen, mint a járat kimaradás vagy a járat ritkítás. Én azt gondolom, hogy ez jobb megoldás. Kanizsa így sincsen túlságosan jó helyzetben és úgy tudom Zala megyében, persze erről nem a Zala Volán tehet, hanem a város furcsa szerkezete. Tehát nagyon korrektnek tartjuk mi is ezt az elkészített anyagot és nagyon korrektnek tartjuk azt is, ahogy a Zala Volán hozzáállt ehhez a kérdéshez. És azért talán egy fél megjegyzést hadd tegyek, azért ez a 6%-os infláció, amit a kormányunk maga elé tűzött, az mindannyiunk érdeke, tehát nehogy úgy jelenjen ez meg, hogy illetve mindannyiunk álma és érdeke, így pontos, mert minél alacsonyabb az infláció, általában annál jobban megy a gazdaságnak. Györek László: Megemlíteném, hogy a Gazdasági Bizottság akkori ülésén volt egy kisebbségi álláspont is - amelynek egyik képviselője én voltam -, akiknek az volt a véleménye, hogy bizonyára a helyi járatos közlekedés valóban nem képzelhető el anélkül, hogy az önkormányzat valamilyen módon ne szállna ebbe bele. Ezzel tehát egyet tudok érteni. Azonban én vitatkoznék az előttem szóló képviselő urakkal abban, hogy az előterjesztés rendkívül korrekt stb. volt. Nem vitatom a Zala Volán jó szándékát, hangsúlyozni szeretném, azonban úgy látom és úgy látom most is, úgy láttam akkor is és most is úgy látom, hogy a Gazdasági Bizottság sem és a jelen közgyűlés sincs azon információk birtokában, hogy meg tudnánk ítélni azt, hogy pontosan mennyi is az az annyi. Mennyivel kell nekünk akkor valójában finanszírozni a Zala Volán helyi közlekedési feltételeit. Én hallottam egy számot, azt mondták, több javaslat ugye itt szerepelt, 48, millió, 36 millió, rengeteg milliót hallottam, mögötte nem nagyon láttam semmit, csak magát a javaslatot, hogy akkor ennyit fogunk adni, akkor az lesz belőle. Semmilyen, hangsúlyozom még egyszer mutasson nekem valaki olyan számítást, amire ez alapult. Ilyen nincsen. Hallottunk egy korrekt beszámolót az elnök úrtól. Igen, de ezek mellett semmilyen információt, hangsúlyozom még egyszer nem kaptunk. Tavaly támogattuk valamennyivel hasonló konstrukcióban a Zala Volánt, jelenlegi támogatás, hogy is mondjam csak jelentősen nagyobb annál az összegnél. Én úgy gondolom, hogy semmi nem indokolja, hangsúlyozom semmi nem indokolja, az infláció sem azt, hogy a mi támogatásunk ennyivel nőjön, illetve, hogy a veszteség ennyivel nőjön. Én úgy gondolom, hogy a Zala Volán egy gazdálkodó vállalat, önállóan gazdálkodó vállalat, nekünk beleszólásunk abba nincs, hogy hogy gazdálkodjék, ez teljesen természetes, de hogyha mi velük olyan szerződés vagy bármiféle konstrukciót kívánnak kötni, hogy mi támogassuk az teljesen korrekt, hangsúlyozom még egyszer, lehet ilyet, de akkor szeretnénk tudni, hogy egész pontosan akkor mi történik. Azt sem tartom teljesen jó megoldásnak, hogy azt mondjuk, hogy ha nem adunk, akkor bizony nem lesz helyi járatú közlekedés, csökken a színvonal úgy általában és így tovább. Ez bizonyos szempontból lehet, hogy így van, de azért az sem ártana talán, hogy megvizsgáljuk, hogy akkor pontosan mennyi pénzből mit kell, mit lehet csökkentetni stb. Azaz nem látok mögötte semmilyen számítást és elképzelést ezért sajnos nem tudom támogatni kisebbségi véleményen maradva hangsúlyozom, ezt az előterjesztést. Böröcz Zoltán: Természetesen képviselőtársam véleményét tiszteletben tartva azért szeretném felhívni a képviselők figyelmét, hogy 1991. óta szenvedünk ugyanettől a problémától. Tehát én mindig óvom a következő közgyűlést attól, hogy ugyanezt még egyszer megpróbálja. Marton úr már mosolyog, hiszen 1991-ben mi próbáltuk először bizonyíttatni azokat a költségeket egy hatalmas vállalattal a Zala Volán Rt.-vel. Nincs olyan apparátus az önkormányzatok kezében, és ha a mérleget hivatalosan megkérnénk és netán megadhatnánk, ami egyébként eléggé aggályos, jegyzőnő biztosan bólintana rá, nincs jelenleg olyan számítási módszer, amivel ezt mi megbízhatóan, mindannyiunk számára, húszon valahány ember számára ezt kontrollálni tudnánk. Alapvetően ez a dilemma abból adódik, és ezt már többször megállapítottuk és ezért szeretném a képviselőtársamban feloldani ezt a felszültséget, amit érthető módon az okoz, hogy nem tudja igazából, hogy miről dönt. A probléma ott van, hogy ezeknek a díjaknak a megállapítását a törvény hozzánk rendeli miközben valóban egy részvénytársaságról, tőlünk függetlenül működő gazdasági társaságról van szó. A kettő összehasonlítására nincs módunk. Én azt hiszem, hogy a törvényhozó szándékának az alapvető megváltoztatása szükséges ahhoz vagy piaci viszonyok létrejötte, ami azóta sem alakult ki a helyi tömegközlekedésben ahhoz, hogy mi ennek eleget tegyünk. Tehát én arra bíztatnék mindenkit, hogy a Gazdasági Bizottság által javasolt variációt fogadja el és ha szabad mondanom nyugodt lelkiismerettel, mert ezzel a lelkiismereti problémával kilenc éve találkozunk és minden évben ütközni fogunk. Kiss László: Én ugyan objektív okokból kifolyólag nem voltam ott a Gazdasági Bizottság ülésén, de Györek László képviselőtársamnak a hozzászólásával tudok egyetérteni. Én úgy vélem, hogy közel 80%-os áremelést, támogatási mérték emelést semmiféle gazdasági környezeti hatás nem indokol egyik évről a másikra. Igaz, hogy az üzemanyag árak az utóbbi időben nagyon elmentek, de ez még nem olyan mértékű, hogy közel 80%-os emelést, támogatási emelést indokoljon. Györek László: Persze én mondhatnám azt, hogy ott egye a fene az egészet, fizessünk ki 40 milliót, nem tudom ugyan, hogy mire fizetjük egész pontosan, lehet egyébként, hogy több, nem tudom, fogalmam sincs. Fizessük ki, nem tudok róla, hát én nem azért vállaltam a képviselőséget, hogy ilyen döntéseket hozzak és úgy gondolom, hogy tisztességtelen lenne ilyen döntést meghozni tőlem. Gyalókai Zoltán: Javaslatot szeretnék tenni, hogy a Zala Volán vezérigazgatóját hallgassuk meg és hallgassuk meg az ő véleményét is ebben az ügyben. Szerintem sok okos dolgot fog nekünk mondani. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hogy elmehetünk egyfajta, ha tetszik a Gazdasági Bizottságon kisebbségi véleményként elhangzott demagógia felé, csak ez nagy hiba. Ez nagyon jól kommunikálható, kifelé nagyon jól hangzik, csak semmiféle gazdasági alapja nincs mindannak, amit a képviselő urak elmondtak. Itt arról szól a történet, hogy mi azt mondtuk, hogy szeretnénk, ha a Zala Volán 2000. évben ugyanolyan szolgáltatást nyújtana, mint amit 98-ban, 99-ben és korábban. Azt mondjuk, hogy erre mondja meg a Zala Volán Rt, hogy ez mennyibe kerül. Ő pedig azt mondta, hogy ez ennyibe kerül. Most ebből az ennyiből, hogy mennyit terhelhetünk át a ténylegesen szolgáltatást igénybe vevőkre, ezt a pénzügyi kormányzat megmondja, hogy a 99-es árszinthez képest + 6%. Hát a többivel valamit csinálni kell. Az, hogy nem látunk bele, hát kérem és tudom, de akkor nem szeretnék annak a boltosnak a helyébe lenni, ahova a Györek meg a Kiss Laci kollégám jár. Hát a frász kerülgetné, mert mindig azt kellene kiszámolni, hogy miért annyiba kerül a kenyér meg a tej, mert nem lát mögé, hogy miért annyi. Hát szóval el kell dönteni…. az életben semmi sem Böröcz Zolinak teljesen igaza van, Nincsen sem szakismeretünk, sem szakapparátusunk sem jogunk. Sem jogunk ahhoz, hogy mi belenézzünk egy gazdasági szervezet könyveibe. Tehát innentől nem szabad elindulni én azt gondolom. Minekünk a felelősségünk az, hogy fenn kívánjuk tartani ezt a fajta szolgáltatást, vagy nem. Ha igen, akkor ilyen feltételekkel fogjuk tudni ezt megtenni ennyi. Tarnóczky Attila: Hát nő a hozzászólási kedv, Birkner Zoltán képviselő úr válaszol. Birkner Zoltán: Fodor képviselőtársamat szeretném megkérni arra, hogy tartózkodjon ezektől a megjegyzéseitől. Attól, hogy valakinek másfajta véleménye van, egyébként az én véleményemmel sem egyezik. Az még nagyon messze van a demagógiától, s nagyon nem kedvelem, ha Fodor úr ilyen stílusban próbál valamit megmagyarázni. arról nem is beszélve, hogy sokkal inkább kíváncsi lennék Zalatnai úr magyarázatára, mint Fodor úréra ebben az esetben. Töröcsik Pál: Válaszom első részét a Birkner Zoltán képviselőtársam elmondta. Szeretném egy másik aspektusát is megvilágítani a dolognak. Itt arról van szó, hogy városunk egyfajta szolgáltatást igénybe vesz. Erre a szolgáltatásra egy bizonyos vállalat pályázott, elnyerte és ezt a szolgáltatást nyújtja. Abban vitatkoznék a Fodor képviselőtársammal, amit példának felhozott, hogy képviselőtársaim melyik boltba mennek el vásárolni, ugyanis nekik van lehetőségük, amennyiben nem tetszik egy másik boltba elmenni vásárolni. Egy tömegközlekedési szolgáltatás igénybevételénél nem ilyen egyszerű a helyzet. Ezt mindannyian pontosan tudjuk. Egyébként a Zala Volánnal az eddigi kapcsolatunk valóban korrekt volt. És én bízom benne, hogy jövőben is az lesz. Itt mindenképen egyfajta kompromisszumos megoldásra van szükség, hiszen a törvény lehetővé teszi azt, hogy akár járatokat külön is pályáztathassunk, de én nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. Itt vegyük figyelem azt, hogy van egy fajta városérdek, és van egy fajta, szolgáltatási színvonal, amit elvárunk és van egy olyan árszínvonal fedezet, amit a költségvetésünkből ki kell egészíteni. A mi büdzsénk mennyit fog elbírni, erről szól most a vita nem másról. Köszönöm ennyit szerettem volna. Dr. Tuboly Marianna: Tisztában léve azzal, hogy a Zala Volán, nem a Zala Volán, most jelen pillanatban az ellenfelünk, hanem nyilvánvalóan, hogy a pénzügyi kormányzat 6%-os diktátuma miatt vagyunk ilyen helyzetben. Azért szeretnék 3 megjegyzést tenni. Elhangzott, hogy nem kérhetők adatok. Ezt cáfolnom kell, hiszen adatszolgáltatásról szóló jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy ha ár megállapításra jogosult van, jelen esetben az önkormányzat akkor az ehhez szükséges információkhoz joga van hozzáférni. Ennek érdekében adatokat kérhet. Mik ezek az adatok? Ugye egyrészt a gazdálkodási adatai, a másik pedig az üzleti tervei, számításai, amibe bele lehet tekinteni. Üzleti tervet, számítást úgy tudom nem kértünk, ez valóban, amit előterjesztett az igazgató úr, én sem minősítem igazán ennek. Mérleget kaptunk 98-évről én magam kértem, de ez nem használható jelen esetben, ugyanis a nagykanizsai helyi autóbusz közlekedés kiadásai, bevételi nincsenek elkülönítve mérleg szinten. Elkülöníti ugyan az önkormányzat részére adott tájékoztatóban, de ezek nem könyvvizsgáló által hitelesített külön könyvelés eredményei, hanem nyilvánvalóan részvénytársaság belső kimutatásai alapján készülnek. Ez az egyik, amit a korrektség miatt el kellett, hogy mondjak. A másik, hogy szerepelt a Gazdasági Bizottság elé kerülő anyagban, egy olyan c. változat, amelyik autóbusz vásárlásnak a tulajdonjogát tartotta volna fenn. De ezt a Gazdasági Bizottság elvetette. Én ezen nagyon csodálkozom, mert ez a megoldás egy tartalék megoldás lett volna arra az esetre, hogyha nem kiszámítható kondíciók következének be az elkövetkezendő évekre. És itt szeretném elmondani azt, hogy öt évre előre, ilyen jövőkép vagy ilyen pénzügyi kondíciók mellett nem igazán hiszem, hogy megállapodást lehet kötni, és kötelezettséget vállalni arra, hogy a Zala Volán veszteségeit az önkormányzat kipótolja, mert a megkapott megállapodás tervezet erről szólt összegek és számítások feltüntetése nélkül. Tehát visszatérve az autóbusz tulajdonjogának fenntartására, mint egy tartalék megoldásra, hiszen nem élnénk vele. Ez abban az esetben lenne érdekes, hogyha az önkormányzat vagy a Zala Volán pénzügyi kondíciói olyannyira megromlanának, hogy olyan mértékű járat megszüntetésre kerülne sor, ami miatt az esetleg az önkormányzat meglépné a részleges privatizációt, hiszen ezt megteheti, hogy esetleg egy –egy autóbuszvonalra is kiírja a pályázatot. Köszönöm ennyit szerettem volna mondani. Cserti Tibor: Azt hiszem egy picit fáradtak vagyunk most már nyolc óra is elmúlott ebben a témában. Azt hittem kisebb vitát fog kiváltani, attól függetlenül tiszteletben tartom minden képviselő véleményét és osztom az aggályait is. Tanulságra szeretném felhívni a figyelmet, nem véletlen, hogy Gazdasági Bizottság két alkalommal tárgyalta ezt a témát. Először levette érdemi előkészítés hiányában napirendi pontról, pontosan megfogalmazva azokat a gondolatokat még egyszer és én nagyon örülők, hogy a Jegyzőnő hozzá szólt ehhez a témához külön, mert pontosan a Gazdasági Bizottság is ezt az oldalt emelte ki, hogy szeretne belelátni mögé. Szeretne belelátni a gazdálkodási pozícióba, és szeretne belelátni, hogy mit okoz ez a helyi közlekedésbe szakmai szempontból. Egy elvi döntés mindenféleképen hozott. Az elvi döntésnek az volt a lényege, hogy ellátási színvonalból figyelemmel a jelenlegi helyzetre és az életszínvonal várható alakulására Nagykanizsa városában visszalépés ne történjen. Ez egy ilyen elvi döntés volt, azt hiszem ebbe nem is lehet vita. A másik hogy megvizsgálta, amit a Jegyzőnő azt mondta sajnálata, hogy a tulajdonjog fenntartásának kérdését, magyarul azt, hogy a támogatást, úgy adná, hogy egyúttal autóbuszt természetben az önkormányzat vásárolná fenntartva a tulajdonjogot és valamilyen használati szerződés keretében adná a tisztelt cég számára. Ezt a megoldást elvetette. Ez is egy járható megoldás volt. Igaz a szakmai javaslatnak az volt a lényege, ha jól értelmeztük a Hivatal részéről, hogy azért vagyonvesztés nélkül következzen be mégis egy támogatás. Azt mondtuk, hogy szakmailag azért nem támogatható, mert hiszen a támogatásnak a mértéke a 6%-os árszínvonal megtartása mellett, gyakorlatilag egy autóbusz esetében is, mert lényegen magasabb lenne a jelenleg körvonalazódott e megállapodásban foglalt durván 36 milliós közvetett és közvetlen támogatás, tehát a 36 milliós teher mellett, hát ehhez képest és ez egyetlen egy autóbusz beállítását jelentette volna 2000-be. Birkner úr nem véletlenül célzott a dologra, hogy 2 db autóbusz ugye beállításáról lesz szó 2000–be, tehát ilyen értelemben műszaki színvonal fejlesztésére is sor kerülhet. És körbejártuk ezt kérdést, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, mert ugye használatbavételi szerződéssel átadhatjuk, használhatjuk, de az amortizáció visszaforgatásakor már nem a ténylegesen felmerülésnek megfelelően adott helyen a Zala Volánnál következhetne be. Nem akarom sorolni az összes ebből fakadó egyéb dolgot, problémákat. Nos summa summárum, tehát én még egyszer osztom azokat az aggályokat, és pontosan a Gazdasági Bizottság is arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő évi tarifa megállapításnál bizony az előkészítésre kiemeltebb figyelmet kell fordítani. És én nem akarom most megvédeni a Zala Volánt, ismerem olyan korrekt cégnek, hogy gyakorlatilag a belső könyvelésében az egyes költséghelyeket a profit centereket, a nagykönyvnek megfelelően működteti. És akkor zárójelben mondom, tényleg nem fog megsértődni Zalatnai úr ezt elmondta bizottsági ülése is, azt pedig, hogy egy ügyvezető vagy egy ügyvezetés a saját gazdálkodási pozícióját milyen eszközökkel védi okkal, joggal az pedig az Ő saját belső ügyük. Mi, mint önkormányzat az ellátási színvonal tartás érdekében, amikor megrendelünk szolgáltatást, és itt célzom Töröcsik urat itt nem pályázott a Zala Volán megörökölte ezt a helyzetet. Semmiféle pályázatról még nem volt szó egy átalakítást követően az ellátási színvonal kvázi ellátási szerződés keretében láttatjuk el a céggel, hogy a tömegközlekedést. Gyakorlatilag a bizottságunk körbejárta, hogy vonal koncepcióba adásának kérdését és most nem tartotta ilyen értelemben aktuálisnak a dolgot. Tehát én azt mondom, hogy mindenféleképpen a jövőt illetően a Polgármesteri Hivatal előkészítő munkája során a céggel való előzetes egyeztetésnél legalább azokat a gazdálkodási és szakmai anyagoknak a bekérést és elemezését és a céggel történő előtte egyeztetését feltétlenül javasoljuk. Tarnóczky Attila: Kérdezem Zalatnai vezérigazgató urat kíván-e szólni, bár nem kapacitálom az idő előrehaladottsága miatt. Ha kíván, akkor parancsoljon. Zalatnai László: Én úgy gondlom, hogy jegyzeteltem a kérdéseket. Mégis egy kicsit úgy általánosságban szeretnék néhány gondolatot mondani, hogy a közösségi közlekedésből közösen kerüljünk képbe, nagyjából a vázlatát fogom mondani, amit a Gazdasági Bizottsági ülésen mondtam. ez a helyi közösségi közlekedés a világon mindenütt úgy működik, hogy veszteséges. Amerikában, Franciaországban, Németországban, Ausztriában, a veszteség mértéke különböző. Három finanszírozási csatorna van, azt utas, az állam a régió és az önkormányzatok. Ennek a mértéke országonként változó, én a magyar példába azért mondanám Budapestet, mert a működési költségek 35%-a származik az utastól, mintegy 20% - 25% a változik az államtól ez az árkieg, amikor csak kiegészítik teljes árura a bérletet és a menetjegyet. És Budapestnek ez 14 milliárd forintjába kerül, de lehet, hogy most 16 - 18 milliárd Ft-ba. A nagykanizsai modell úgy működött tavaly és a tavalyi számot szeretném mondani. Kerek számokat mondok, hogy mintegy 400 millió Ft volt a működési költség, gyakorlatilag ennek 60%-a származik az utasoktól, vagy is lényegesen magasabb, mint Budapest, a Világbank egyébként az 50%-ot várja el Budapesttől is. Itt 60% és 22,5 millió Ft-ot kapott a Zala Volán, hangsúlyozom még egyszer a törvény által kötelezett veszteségfinanszírozásra. Ezzel a 22,5 milliárd Ft-tal szemben a Zala Volán nem veszteségfinanszírozásra fordította, hanem több mint 80 Ft értékért 2 db csuklós autóbuszt. Most tessék mondani, melyik az a vállalkozó és miért csinálja a Zala Volán. Azért csinálja, mert gyakorlatiga nem akar visszavonulni, nem akar járatot csökkenteni, ami fölvetődött, akkor ha kényszer helyzetbe kerülünk. Végső soron az az ideálja van még, hogy a helyi közlekedésben is kialakulnak azok a viszonyok, s Önök mondhatják, hogy piaci, szerintem meg szabályozó viszonyok, hogy a vállalkozó tudja, hogy mire számíthat. Én azt tudom, hogy minden évben különböző mértékben, mondjuk erre számíthatok. Nagykanizsán az elmúlt öt évben ennél könnyebb volt a történet meg kell, hogy mondjam, ha végig visszagondolunk a tavalyi közgyűlésre is. Ott azt hiszem, a megállapodás mondjuk kevésbé volt ilyen zavaros vizek közepette. Miről van szó az idén? Van egy törvény, a törvényt azt hiszem, hogy mind a két félnek be kell tartani, mi beakarjuk. Igazándiból, amit a Fodor úr elmondott, egy ötödik változat egy kompromisszum volt, amiben mi is lenyeljük a békát. Azt a hipotézist, hogy mi igazándiból felvittünk vagy torzítottunk információkat, én most alapból vissza kell, hogy utasítsam. Arra meg igazándiból még a könyvvizsgálóval beszéltem már, a szándéka nem túl nagy, mert azt tudni kell, hogy a nagykanizsai helyi üzemnek az utolsó fillér elkülönítve van könyvelve nyilvántartva, de könyvvizsgáló egy mérleget audítál a Zala Volán mérlegét, és nem a 16 profitcenterét. Na most ha Nagykanizsa azt kéri ezt a profitcentert én nem mondom, hogy lehetetlen én azt gondolom, hogy megígérem és valahogy a könyvvizsgálóból sikerül, merem remélni ki…. És, amikor Önök információt kérnek az előző adatok alapján félévkor, megadtuk és megadjuk most is változatlanul. Ez az a tevékenység, amit igazándiból meg kell, hogy mondjam nem tudunk eredményesen végezni. Hála Istennek, hogy a helyközit igen és van egy keresztfinanszírozás. A mi tulajdonosunk is gyakorlatilag bekeményített a helyi díjszintár megállapításokkal kapcsolatosan, mert igazándiból mi is fölkészültünk, hogy hol adnak ennél sokkal többet, és hol eddig semmit. Ez a szituáció ettől az évtől változik. Azt azért azt javaslom valakinek, aki azt mondja, hogy a veszteség 24 millióról miért nő 46-ra. Tőlünk függetlenül brand hordóolaj ár 10-11 dollár helyett, most 26 dollárnál tart. Január 1-jétől a gázolaj ára 39,5%-kal emelkedett, és az átlag áremelkedés 20%. Január 1-jén 7%-kal emelkedik a jövedéki adó, ami a gázolajnál a 70%-ának a 7%-a, gyakorlatilag 4,9%-os automatikus növekedés következik be. Vagyis a költségeink között szerepel korrektül a 10, 5%-os költségnövekmény; a 6%-os díjszínt emelés mellet, pedig egy 5,5%-os bevételnövekmény. Nincs ebben semmi csoda, semmi csalás sajnos ez van. Én azt gondolom, hogy magunkat nem akarom minősíteni, hogy a Zala Volán milyen színvonalon végzi ezt a tevékenységet, hát körbe kellene, azt gondolom így nézni a környéken, a környező megyékben is. Én azt szeretném, és amiről kevés szó esett, hogy itt több döntést kell hozni szerintem. Az első döntés az, hogy mennyi a díjszínt emelés mértéke 6%, mi is ezt javasoltuk, visszavonultunk a PM. ismeretében, de két alternatíva volt. Vagy azt gondolom már csak az egyik került ide? Akkor ez tiszta. A másik döntés pedig a veszteségfinanszírozásnak a módja, amiben mi azt vállaltuk, hogy 2 db csuklós autóbuszt vásárolunk 88 millió Ft-os + ÁFA értékben. Az egyik az március körül itt lesz és a Fodor Csaba úr egyetlen dátuma nem volt jó, március 15. és november 30-ban állapodtunk meg illetve, március 15 és szeptember 15. az iparűzési adónál. És a többletünk úgy tűnik, hogy többlet képződik azt finanszírozzuk. Ami még elhangzott a tulajdonlás nem megy. A többségi tulajdonos 122 millió Ft-ot ad autóbuszreckre. Ő is azt mondta, hogy azonnal akkor beemelné és akkor ez egy végtelen spirál lenne. Meg egyáltalán szerintem akkor tulajdonlásról akkor lehetne beszélni, ha veszteségfinanszírozás fölötti mértékről lenne szó. Itt a valós veszteség alatti mértékről van szó, itt gyakorlatilag mi mondtuk azt, hogy ne keljen után AFÁ - t elúsztatni és társasági nyereség adót fizetni, maradjon meg beruházásra arra fordítjuk. Vagyis azt gondlom, hogy nem akarunk egyszer 25-t bukni, egyszer pedig 18%-ot. Még egyszer ezért mondom most, nem tudom APEH előtt vagy nem, de a pénzügyi megállapodásunk viszont korrekt APEH által vizsgált és jónak tartott. Én azt szeretném mondani, még aztán végül, hogy valamikor mégiscsak térjünk vissza arra, hogy milyen a Zala Volán és az Önkormányzat együttműködése bennünket akarnak vagy mást. Mert beruházni 44 milliós eszközöket, amiknek 15 évre tervezzük az élettartalmát, úgy nem lehet, hogy minden évben neki megyünk, hogy mi csúnyák vagyunk, hogy mi ezt nem tudom, hogy, hogy csináljuk. Ez nem sértődöttem mondom, hanem mint gazdálkodási szakember, hogy legalább öt éves megállapodás kell, hogy mi most ide beruházzunk, mert ha nem, akkor azt gondolom, hogy eldöcögünk valahogy egyre rosszabbul, egyre rosszabb minőségi paraméterekkel. Nem szeretnék, de azt hiszem, hogy nem ez a kép, ami úgy visszajött rólunk. Én abban szeretném Önöket kérni, hogy díjszint emelésről és erről a kompromisszumról, remélem, hogy elfogadják ezt, szavazzák meg. Ha keserű a szájuk íze, akkor vegyük ezt napirendre az öt éves együttműködésbe és próbáljunk meg nem konkrét számokat, elveket lerakni, elveket. Én azt gondolom, hogy elveket kellene rögzíteni benne. Köszönöm szépen. Dr. Tuboly Marianna: Lehet, hogy mindenhol veszteséges a Volán, mégis nagyon sok önkormányzat nem támogatta az elmúlt években a Volánt. Erről készült is egy kimutatás, ami az előterjesztés mellékeltét képezi. Én erre szeretnék itt választ kapni, hogyha Ön ebben tájékozott. A másik megjegyzésem pedig az, hogy Ön arra szeretné az önkormányzatot rábírni, hogy öt évre kössön megállapodást. Én azt mondom, hogy ugye Ártörvény azt mondja, hogy a legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. Ez a pénzügyi kormányzatra illetőleg az államra is igaz, amelyik fő tulajdonosa a Zala Volánnak. Akkor Önnek a Magyar Állammal is van ilyen megállapodása. Tehát azért nekünk nem a Zala Volán az önkormányzatnak fő tárgyaló partnere és az a cég amelyekkel megállapodást kell kötnie, hanem a Magyar Állam, amelyik tehát a Pénzügyminisztérium, amelyikkel a hatósági árat közösen kell megállapítania. tehát magyarul a Pénzügyminisztériummal kellene először öt éves megállapodást kötnünk, ami aztán vonatkozna természetesen a Zala Volánra. Gondolom, hogy jelen esetben ez egy előre menekülés az Ön részéről, mert mi nem ismerjük az öt éves pénzügyminisztériumi álláspontot az ár megáll…, tehát legfőképp a pénzügyminisztert kellene megtudakolnunk, hogy mi a Volánnal kapcsolatos álláspontja, tejintettel arra, hogy beleszól az ár megállapításba. Ha nem szólna bele, akkor nem arról szólna a történet, hogy 6%-kal emelkedik a helyi közlekedés díja. Tarnóczky Attila: Én szeretném, hogyha ez a vita lassan a végéhez közeledne. Zalatnai László: Én az elsőre azt szeretném mondani igen-igen lényeges különbség van az egyes önkormányzatok és Volánok közötti megállapodásba. Ahol nem született megállapodás, mint legutóbb lásd Dombóvár. Hát olyan dolog történt, amit nem szeretnék kimondani, mert igazándiból erről szól a történet, ami senki számára nem jó. Különböző. A Jegyzőnő nem mondta azokat a példákat, ami sokkal kellemesebb. Tudom, hogy tudja azokat a példákat, amik kevésbé kellemes. Én azt mondtam, hogy a tulajdonos igazándiból bekeményített, mert a gazdálkodási szituáció 99–hez képest 2000-bevárhatólag a közlekedési infláció mértékét figyelembe véve romlik. Az ÁPV Rt miután a tulajdonosunk 81,1% vagy lehet, hogy most 91,1%-os tulajdon már mert REOR RAPRT Rt.-hez került át a Posta banki 10,1% Tulajdonlás, én még nem tudom megmondani. Talán folyamatban van újra az ÁPV Rt felé sajnos, gyakorlatilag szóval az elvárásokat kőkeményebben fogalmazta meg. Az ügyvezető igazgató azt mondta, hogy folyamatban van Szegeddel a tárgyalás, hogy már tudom, hogy részlegesen átvették a helyi tömegközlekedést, közlekedést a Volán, és Debrecenben is ilyen tárgyalások folynak. Azt tudom, hogy ahol Önkormányzat alapított, például Kaposvár igyekeznek kimenekülni belőle. Pontosan egy csapdahelyzet ezt én is elismerem, hogy Pénzügyminisztérium, Önkormányzat és Volán. Igazándiból alku az Önök között kellene, hogy folyjék az Önkormányzat és a PM között. Most mi egy javaslatot teszünk eben a dologban, igazándiból biztos, hogy nem. Na most a második részre nem előre menekülés, hanem valamiféle biztonságérzet, hogy egy tevékenységet egy vállalkozó akkor végez, és akkor ruház be ilyen nagy beruházásokat, ha középtávú megállapodást kötött, mert évente ez fölmerül, hogy a Volán valamiféleképen nem megfelelő szolgáltatást végez, akkor a vállalkozóban biztos megfordul az, hogy ezt szabad-e. Ez csak ennyi és én objektív választ nem tudok adni, mert a pénzügyminiszter mindenkori szándékait tényleg nem ismeri senki előre. Az biztos, hogy viszont a szándék az, hogy a helyi tömegközlekedésben, közösségi közlekedésben az önkormányzatok nagyobb szerepet vállaljanak. Ez a törvény erről szól szerintem 90-91-től. Tarnóczky Attila.: Köszönöm vezérigazgató úr. A vitát lezárom. Tisztelt Képviselőtársaim Önöknél van két egyes számú melléklet. Mindkettő a 6%-os emelésnek egy-egy változata. A Gazdasági Bizottság az 1-es számú mellékletnek az egy vonalas bérlettel felirattal ellátott változatát támogatja, ezért ezt tenném föl elsőként szavazásra. Kérem szavazzanak, hogy ez a fajta melléklet, ez a fajta változat elfogadható e Önöknek. Minősített többség kell, egyvonalas bérlettel változat. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadta. Tarnóczky Attila: Ezzel ennek a rendeletnek a része lesz. Kérem, szavazzunk egy szavazással a rendelettervezettről és a hozzátartozó rendeleti javasltról. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 tartózkodással a rendeletet és rendeleti javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 59/1999. (XII.15.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi tömegközlekedés díjainak és utazási feltételeinek megállapításáról szóló 32/1998.(XII.15.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tarnóczky Attila: Van még egy határozati javaslat hátra, azt az e.) változatot teszem fel elsőként szavazásra, amit Gazdasági Bizottság anyagában láthatnak. Kérem a véleményüket, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 373/1999. (XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évben tervezett fejlesztéshez a Zala Volán Rt. részére külön megállapodás alapján kétszer 10 millió Ft, összesen 20 millió Ft fejlesztési támogatást nyújt, továbbá a veszteségfinanszírozásba beszámítja a Zala Volán Rt. által fizetendő iparűzési adó összegét maximum 16 millió Ft mértékig. Határidő: 2000. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tarnóczky Attila: Köszönjük a vendégeinek a vitában való részvételt. Következik a hulladékszállítási díj megállapítási rendeletünk. Parancsoljon képviselő úr. Kelemen Z. Pál: Az idő előrehaladt, tudjuk, hogy mennyire kevésbé vagyunk hatékonyak az idő múlásával. Ügyrendi javaslatom az, hogy 21 óra magasságában fejezzük be. De mindenképen 2 kérdést tárgyaljunk, mondom, a költségvetési koncepció és 24-es kérdést mindenképen tárgyaljuk meg a mai napon. Tarnóczky Attila: Én egyetértek, tehát szeretném megtárgyaltatni, ha lehet gyorsan a hulladékszállítási ügyet a 24–t. És azt javasolnám Kedves Képviselőtársaimnak, hogy a költségvetési koncepcióból vegyük ki a három adórendeletet, és arról döntsünk ma, mert, hogyha itt nem lesz döntés, akkor valamelyik be sem vezethető időben. Maga a koncepció többi része az pedig egy hét múlva. Nem tudom, ez megfelel-e. Hát én nem tudom, hogy 9-ig mindezt meg fogjuk csinálni, jó próbáljuk meg. Jegyzőnő azt mondja, hogy a hulladékdíj megállapítás jövő hétig ráér, illetékesek mit mondanak. Dr. Tuboly Marianna: Az adó viszont nem. Tarnóczky Attila: igen. Akkor a következőt javasolnám, hogy vegyük előre a… Nem, hogy ha ennyi időt megtakarítottunk, akkor 10 perc szünetet rendelek el. Tarnóczky Attila. A szünet előtt tárgyalt napirendi pontok tárgyalásáról. Kérem szavazzanak. Kell egy hátsó napirendi pontnak lenni, mert az egész táraságot szorítja az időtakarékosság. Kérem szavazzanak elfogadható-e ez a mai menetrend? A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 8.) Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Akkor következzenek az adók az adórendeletek. Kiegészítést a magam részéről egyikhez sem kívánok fűzni. Tehát első témául javaslom a helyi iparűzési adó rendelettervezetét, Önöké a szó képviselőtársaim. Cserti Tibor: Ígérem, nagyon rövid leszek. Véleményemet jóval bővebben kifejttettem a Gazdasági Bizottság ülésén és megmondom őszintén, hogy ez a fajta helyi adórendelet módosítását én a magam részéről elfogadni nem tudom. Megértem azt a kettős szorítást, amiben van az önkormányzat. Tudom, látom, újra került ebbe a helyzetbe, gyakorlatilag a bevétel növelési kényszer egyetlen olyan útja érdemben a helyi adók növelése, ami egyfajta túlélési lehetőséget jelent 2000. évben. De azt ténylegesen vitatom, hogy a gazdasági élet, a helyi gazdasági élet szereplőivel ezt az oldalát nagyon keményen az elmúlt egyeztetések során megbeszélgettük, hogy ez kizárólag a hozzátartozó kör a választók, gazdálkodó szervezeteknek bőrére, vagy ha úgy tetszik, kárára történik. Van egy elvi kérdés, gyakorlatilag nem kifogásolta senki azt, hogy az arányosabb teherviselés érdekében iparűzési adóról van szó, de én a magam részéről nem tudok helyi adókról beszélni egy adónemre leszűkítve, tekintettel arra, hogy a két adónem önmagában is összefüggésben van egymással. Tehát ezért az elvi kérdéseket most egyszer itt szeretném elmondani és az építményadó vonatkozására és a gépjárműadó vonatkozására is nyilvánvalóan ezt majd nem fogom tenni. Az elvi kérdés egyszer az, hogy a helyi adó szélesítése és a lakosságra történő kiterjesztése a garázsadó vonatkozásában indokolt, hogy elfogadható-e vagy se, én azt hiszem, hogy ebbe az anyagban vita nem alakulhat ki, mert bizottsági állásfoglalások az érdekegyeztetések során ebbe, ha úgy tetszik bizonyos konszenzus született. Igaz, hogy ennek az adóbevételnek a hatása eredménye nem nagy. Igazi eredménye az iparűzési adó bevétel többletnek van és itt akkor szeretnék egy- ókét számot nagyon durván kiragadni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a feltöltési kötelezettség évi jelleggel 1999-ben érződik a tervszáma, akkor és ennek a hatásától eltekintünk, elfelejtjük, akkor durván 700 millió Ft lesz a szemben az 1,2 millárdos bevételtervhez 2000-be a Tisztelt Önkormányzat. Hát ha az inflációs rátához viszonyítjuk, akkor az egy azzal nem azonosuló, nem viszonyítható, százalékos arány jön ki. Tehát ez önmagában véve …. szerű állapot. A másik helyzet a következő, ha megnézem a környékbeli településeket és viszonyítok ahhoz a kvázi. befektetési környezethez, mint Kaposvár szlogenje lehetőségek városa, Egerszegnek ugyan szlogenje nincsen, de intenzívebb az adóteher mérték hatás azért még mindig elviselhető legyen. Ezért Egerszeg városában az utóbbi időben egy adónemből gyakorlatilag vagy egy dolog ennek a hatása kisebb lényegesen, mint nálunk az iparűzés és építmény adó együttes hatása. És ezt azért érdemes kiemelni, mert gyakorlatilag a helyi adórendelet módosítás során, az eddig meglévő kedvezményeknek azon körét érinti a módosítás, ami a relatív előnyüket eddig érintette, vagy megtartotta. A másik probléma ……pontosan az, hogy ezek a kedvezménymódosítások azt a kört érintik, ahol a bedolgozói, bérmunka jelleg dominál, kis és középvállalkozókat azt az etnikumot akarjuk kiépíteni, támogatni. Mi azt akarjuk, hogy idejöjjön nekünk ……öt vállalkozásban levő önkormányzati….akarunk látszani és pontosan a helyi szabályzatban nem lehet az irányt adni. Ezért ugye van ebből egyszeri 160 millió Ft-os bevétel, de ennek az árát hosszabb távon fogjuk meggyőződésem szerint megfizetni. Elmondtuk, hogy az ilyen típusú előterjesztésnél a jövőre vonatkozóan én semmiféle tippet …..hogy egy rendeletmódosításnál két-három anyagot beterjesztenek egyszerűen szerkezetileg nehezebb kezelhető módon kerül a képviselőknek döntésre az anyag. Summa summárum megfogalmazódott az érdekegyeztetés során három olyan sarkalatos pont, amit gondolom az előterjesztőknek, hogy kutya kötelessége elmondani, hogy mit kérnek. Én a magam részéről mindenféleképen minimumként, ehhez az akceptálását kérem Önöktől, én a magam részéről az elmondottak miatt ezt az adórendelet módisítást, így ebben a formában még …elfogadni nem tudom. Tarnóczky Attila: Az egyeztetéssel kapcsolatban annyit el kell mondjak, hogy nem ezzel a javaslattal kapcsolatban jelentkeztek indítványok, majd ott vissza fogok térni a következő rendelettervezeteknél, kivéve az 5%-os külön alap kérdését, vállalkozás fejlesztések segítségére. Magam részéről az ilyen a külön alapoknak a kérdését általában aggályosnak tartom. Tehát nem tudnám támogatni. Tessék parancsoljanak óhajt-e még valaki szót kérni. Töröcsik Pál: Egyik fontos megjegyzésre szeretnék reagálni, hogy ez a tervezet, ez a módosítás, a betelepülni szándékozó munkahely teremető beruházókat hogyan érinti. Én szeretném mondani azt, hogy a mi rendeletünkben a munkahelyteremtő beruházásokat támogatjuk, az első évben 100%-os mentességet kapnak, a második évben 50-66%-os mentességet, harmadik évben 33, illetve 25%-os menetességet. Tehát ebben viszont következetesek vagyunk, azt hiszem ez így közvetve a betelepülni szándékozó munkahelyteremtő beruházásokat nem fogja visszatartani. Marton István: A FKgP és az MDF frakciója nevében el kell, hogy mondjam, hogy számunkra ez a helyi iparűzési adómódosítás elfogadhatatlan egyetlen egy dolog miatt, nevezetesen, hogy ami hosszú évek alatt vívmányaként kialakult, ezt egy tollvonással itt megsemmisül. Konkrétan a helyi iparűzési adó 10%-ára a négy címre való szétosztása úgy, mint a sportra, az egészségügyre, a szociálpolitikára és a kultúrára. Mert ha itt a vita arról szólna Tisztelt Uraim, hogy címezzünk, vagy ne címezzünk, tehát magyarul adjuk e meg ezt a lehetőséget az adóalanyoknak vagy ne, akkor azt mondom, hogy lehet valamiről vitatkozni, de ez a rendelettervezet, amit feltehetően rendelet lesz egyszerűen törli az e célra fordítható összegeket. Na most azt el kell, hogy mondjam Önöknek is meg akik feltehetően néznek bennünket, ha valaki azt hiszi, hogy ettől több lesz a pénz az óriásit fog tévedni. Ettől több megmondom mi lesz, a testületnek a munkája. Mert mondjuk maradjunk csak a négy témából csak a sportnál, amivel ma már bőségesen elfoglalkozgattunk egy 3 órát. Mi fog történni? Eddig évente inkább négy, mint három alkalommal foglalkoztunk különböző egyesületi gondokkal. Ezentúl ez a szám minimum a duplájára fog emelkedni és mire megcsináljuk a 2000. évnek az egyenlegét, hát nem hiszem, hogy úgy fogunk kinézni, mint ami majd a költségvetésbe be lesz állítva. Meggyőződésem, hogy a két szám egymásra nem is fog hasonlítani. Én nem vettem volna el ezt a lehetőséget, azon el lehet gondolkozni, hogy vagy nem engedjük meg a címkézést, vagy megengedjük, de limitáljuk. Tehát meghúzzuk a felső határt. Én pontosan tudom, hogy kit, mi irritált eben a rendeletben. Ezen lehet korrigálni az általam említet legalább két változat szerint, de az, hogy tollvonással a nehéz helyzetre való hivatkozással város ilyen mértékű adóemelésével, amit Cserti képviselőtársam említett, ezt én döbbenetesnek tartom, és semmiképpen sem tudom és a frakció sem tudja elfogadni. Tarnóczky Attila : Annyit megjegyeznék, hogy ez nem a pénzek eltűntetése, hanem annak legfeljebb kordában tartása. Bicsák Miklós: Nagyon röviden, mert nagyon érthetően és tisztességgel úgy érzem, hogy Cserti úr és Marton úr kivesézte ezt a rendelettervezetet. Csak egy gondolattal. Én kétségbe vagyok esve, ha valaki vállalkozást szeretne a városunkban, miért ne szeretne. ha a város közgyűlése ilyen adórendeletet, vagy ehhez hasonló ilyen kemény dolgokat a jövő évre tervez, vagy megszeretne valósítani. Viszont sem a munkahelyet, sem a vállalkozóknak a beruházása ilyen nehéz banki hitelek felvétele mellet nem hiszem, hogy reménykedne vagy bátorkodna, hogy csinálná. Nekünk valóban egy olyan város közgyűlésének kellene lenni, hogy vállalkozó barát, ahogy az előbb elmondta az alpolgármester úr a Töröcsik, hogy nekünk segíteni kellene. De ha itt az adózás, mert úgy tudom, elolvastam a mai sajtót is, már a ma nap is a Zalában hallok róla, hogy mit akarunk, mit képzelünk, ez viszont riasztó lesz. Én azt kérném, hogy újra átgondolva itt az elhangzott Cserti úr által is, mint szakember, aki alátámasztotta és érthetően vázolta, így azt a rendelettervezetet jól meggondolva, legyen előkészítve. Ezt a vállalkozók érdeke és maga a város is, hogy mennél többen tudjunk adózni, tisztességesen adni polgárnak, a városának Balogh László: Az OKSB nevében azt hiszem eléggé érintettek vagyunk a helyi iparűzési adó 10%-ának a rendelkezési jogát illetően. Ebben az évben felfoghatjuk egyféle kísérletnek, tulajdonképpen a szféra, a szféránk, a bizottsághoz tartózó szféra, bizonyos plusz adományba, jutalomba részesült. Ennek tulajdonképpen nagyon örültünk az év elején. Ez ugye azt jelentette, hogy 22,5 millió Ft plusztámogatás került a sportba. És 15 millió Ft a kultúrába. Azt gondolom, hogy minden fillér jó helyre került az értelmes cél érdekében, de valljuk meg őszintén, hogy az évközben nagyon is éreztük azokat az úgy nevezett anomáliák. És akkor én nem szeretném részletezni, azt gondlom, hogy ezen pénzösszegek kiosztása kapcsán bizony voltak rossz értelembe vett lobbizások is, vállalom ezt a súlyos kategóriát. Ebből kifolyólag a bizottság úgy döntött, aki vastagon érintett, mondom, ezen bizonyos pénzösszegek kapcsán a jövőre vonatkozóan, hogy támogattuk az új típusú helyi iparűzési adórendelet megalkotását 7 igennel, 1 nemmel, de hozzátettük azt, hogy azért reméljük, hogy költségvetési rendelettervezet megalkotásakor, bizonyos költségvetési birkózások kapcsán azért a szféra, ebből a 37,5 milliós idei keretből olyan sokkal nem fog visszalépni. Egyféle központi bizottsági elosztásban? Igen. Vállalom ennek a bélyegét is bízva abban, hogy mint választott képviselő talán bizonyos helyzetekben, javítani tudjuk az elosztás hibáit. Kiss László: A helyi iparűzési és építményadó tervezetünkkel kapcsolatban én is annyit tudok elmondani, mint a Zalai Kézműves Kamara elnökségének a tagja, hogy ez két rendelettervezet ebben a két formában a nagykanizsai vállalkozások, főleg a kisvállalkozások számára elfogadhatatlan. Az előttem szólók már elmondták az indokaikat. Én csak annyival szeretném ezt kiegészíteni, hogy Töröcsik alpolgármester úrnak igaza van a munkahelyteremtő beruházásoknál valóban kedvezményeket kell nyújtani. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a már itt lévő működő vállalkozásoknak a túlélési lehetőségeit, a jövedelemtermelő képességeit meg kell tartani, és ilyen mértékű helyi adókkal nem szabad őket úgymond agyonütni. Ennek egy olyan következménye lehet, hogyha egy ilyenfajta tervezet elfogadása kerül, hogy megindul a városból a vállalkozóknak elvándorlása a környező községekbe. Én még egyszer kérem az előterjesztőket, hogy az itt elhangzottak alapján ezek a rendeletek bizonyos mértékig átdolgozásra kerüljenek. Böröcz Zoltán: Csak egy gyors tájékoztatás képviselőtársaim, hogy a Pénzügyi Bizottság két fordulóban is tárgyalta a helyi iparűzési adó rendelet módosítását, és elfogadta. Tehát elfogadásra javasolja Önöknek. Egy mondat kitérő, természetesen 10%-os önrendelkező részt is tárgyaltuk külön, mert ugye azért egy fontos eleme a változtatásnak. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy Pénzügyi Bizottság teljes egészében egyetért azzal, hogy ez a 10%-os önrendelkező rész szűnjön meg. Meg kívánom jegyezni, hogy nem most találta ezt föl, mert tavaly is ezt támogatta, ennek ellenére úgy döntött, hogy alkalmazása ….képviselőtestület. Töröcsik Pál: Még szeretném annyival kiegészíteni a vállalkozások jövőjét illetően. Igaz, hogy ez az adó rendelet fölvethet ilyen jogos aggályokat, szeretnék egy örömhírt bejelenteni, hogy elnyertük az Ipari Park címet pályázaton. Innentől kezdve elindulhat egy konkrét munka, és be akarjuk népesíteni ezt az Ipari Parkot. Ha valaki az Ipari Parkba települ be, ott olyan kedvezményekbe fog tudni részesülni, ami egy vállalkozás számára nélkülözhetetlen, de nem csak az adó szempontjából, hanem a vállalkozása fejlesztése szempontjából. Olyan Phare pénzek és egyéb forrásokat fog tudni pályázni és nagy eséllyel meg is nyerni, ami nem kényszeríti bele abba a körbe, amit Bicsák képviselőtársam mondott, hogy a mai piaci kamatok mellett egy beruházást fejleszteni vagy indítani óriási teher. Itt viszont minden egyes pályázatnál, ami most Phare, Sapard programba az EU-os fölzárkóztatási programokban kiírásra kerülnek, mindegyik így kezdődik, hogy pályázhatnak Ipari Park címmel rendelkezők. És ez az első pont. Ezért egy óriási eredmény, amit sikerült eddig elérni. És bízom abban, hogy a mi vállalkozóink megtalálják a helyüket, hiszen éppen az ő érdekükben dolgoztunk és harcoltunk, ezért és úgy néz ki, hogy ez most sikerül, és a jövőt tekintve nagyon komoly lehetőségek nyílnak itt meg. Tarnóczky Attila: Én csak annyit vetnék közbe, hogy kedves képviselőtársaim, lehet mindenféle kiadásokat nagylelkűen megszavazni és támogatni a gondolatot, de akkor a másik oldalról, a bevételékről is gondoskodni kell, mert különben nem fog menni. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta mind a három helyi adórendeletet és 6 igen, 2 nem többségi szavazással támogatta, és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy fogadják el. Valóban nem tudom, hogy milyen súlyos adóterheket, plusz adóterheket jelent ez a módosítási csomag, amely előttünk fekszik. Az iparűzési adónak a módosítása tulajdonképpen, ha jól egyeztettetem, akkor nem szól másról, mint magának a rendelet 7. szakaszának 5 bekezdésében a kedvezmények megvonásáról, maga a mérték az marad 1,008 ezrelék azt gondolom. Az építményadó tekintetében jelentősebb változás nincs, illetőleg csak azok fizetnek több építményadót, azon a vállalkozások, amelyek olyan nagy csarnokkal rendelkeznek, illetőleg olyan fejlett ipari területekkel, ahol nem folyik termelés, ahol nem folyik működés. Tehát erről szól a történet. A kedvezmények megvonása ma Nagykanizsán, egyszer 651-750, kérem körülbelül 900 vállalkozást, érint valóban. Nem többet és nem kevesebbet, de ezek én azt hiszem, hogy nem oly mértékű adóváltozások és nem oly mértékű adóteher növelések, amelyek esetlegesen a vállalkozásokat nagymértékben vagy jelentős mértékben, mint ahogy itt elhangzott sújtanák. Valóban nehezebb lesz, de nem olyan mértékben, mint ahogy itt elmondták, előttem szólók, mert nem a legszélesebb kört érintik ezek a változások, és nem átlagosan és mindenkire kiterjedők. Tarnóczky Attila: Hozzászólási szándék nincs a vitát, lezárom. Marton István: Kérdésem lenne, mert arról szólt a napirend, hogy a helyi iparűzési adóval kezdünk és itt közben több mindenről szó esett. Végül is itt összemostuk mind a hármat Tisztelt Uraim és Hölgyeim vagy még csak az iparűzésinél tartunk. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, én az iparűzésnél tartók elejétől fogva, erről fogunk szavazni. Akkor a vitát lezárom. Módosító javaslatról nem tudok. Kérem tehát, hogy a rendelettervezet egészéről egy szavazással. Az, hogy elfogadhatatlan az nem módosító javaslat, az a nem szavazatnak a tipikus esete. Tehát kérem a képviselőtestület tagjait, szíveskedjenek nyilatkozni, hogy a rendelettervezet számukra elfogadható-e. Kérem, szavazzanak. Horváth képviselő úr a szavazata még nem érkezett be. Az közgyűlés 13 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. 374/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet módosításával nem ért egyet. 9.) Építményadóról szóló rendelet módosítása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila.: Következik az építményadóról szóló rendelettervezet. Kérem jelezni szeretném, hogy a közgyűlés tagjai megkapták ezt a kiegészítő lapot, módosító javaslatokkal beterjesztett építményadó rendelet módosításához. Ezeket magaménak tartom, tehát legyenek szívesek ezeket úgy tekinteni, hogy ezek részei a előterjesztésnek. És ugyancsak elfogadom az egyeztetés során felmerült javaslatot a kamara részéről, miszerint a 6. § itt módosított (9) bekezdésében a 200 m2 helyett, az 1000 m2 szerepeljen. Ez lenne tehát az előterjesztés pillanatnyi állapota. Kérem ennek megfelelően szíveskedjenek véleményüket kifejteni. Marton István: Nagyon örülök annak, hogy a kapott mellékletet az előterjesztő is magáénak érzi, mert anélkül, hogy a 6. § 9.c) pontja ne cserélődött volna ki, egészen biztos, hogy nem rá szavaztam volna. Azon gondolkodom, mert sajnos ennek a bizottságban lefolytatott vitáinak egy részén nem tudtam ott lenni, hogy itt is van elég komoly szigorítás. Hogy nem kellett volna-e azon elgondolkodni, hogy esetleg azok a garázsok, amik garázs céljára vannak használva az ugye az előző rendeletben is benne van, hogy akinek jövedelem nem képződik a garázsában az adómentességet élvez, hogy esetleg bizonyos m2 határig ezt a kedvezményt a továbbiakban is vagy a menetességet továbbra is fenn kellett volna tartani. Én tudom, hogy ennek a bizottsági szakaszban kellett volna a vitáját lefolytatni, de azt hiszem, hogy elég komoly terheket rakunk mindenkire. És eléggé villámcsapásszerűen éri az állampolgárokat ez a módosítás. Nagyon nem ehhez voltak szokva, és ha most átment volna az előző rendelet, akkor azt mondanám, hogy egyik pofon a másik után, de hát nem ment át. Tehát későbbre tartogatom eme megállapításomat. Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy ha megbeszéltük az építményadót és a gépjárműadót, akkor én ismételten szeretnék a helyi iparűzési adóról szavazni, minthogy ezt ma már megtettük egy másik esetben. Azt gondolom, hogy nem mindenki fogta fel annak a súlyát, és én ezt elfogadom az egyéb véleményt, hogy iszonyatos év előtt állunk. A mai nap többször bebizonyította, hogy nagyon szívesen szeret ez a képviselőtestület pénzről szavazni, kiadásról. Ismételen meg szeretném kérdezni Önöktől, amit Tarnóczky Attila megkérdezett, bevételi oldalról ki fog majd gondoskodni. Tehát nagyon szépen kérem Önöket, Hölgyeim és Uraim, hogy fogadják el azt a kérésemet, menjen le most a építményadó és a gépjárműadó éss utána fújjunk egy percet és szavazzunk újra a helyi iparűzési adóról, mert nem szeretném, hogy ha októberben mégiscsak csődöt jelentene ez a város. Tarnóczky Attila: Képviselő úr nagyon szívesen fölteszem a kérdést szavazásra. Amennyiben a minősített többség azt mondja, szavazzunk újra, akkor igen. Cserti Tibor: Akceptálom Birkner úr észrevételét, osztom részben az aggályait is. Én azt hiszem, hogy késői órában egyszer szavaztunk erről a dologról, annak nem látom akadályát, hogy jövő héten tárgyaljuk ezt az iparűzési adó rendeletet. Sok mindent átgondolhat mindenki. De azzal, hogy most ebben a témában neki ugrunk és esetleg ismételt nem, még nagyobb kárt okozhat egyébként, mint hogyha egy hét múlva higgadt fejjel ismét behozza maga az előterjesztő is és mi is átgondoljuk. Tarnóczky Attila: Szeretném kérni, hogy egyelőre beszélgessünk az építményadó kérdéséről, mert ez a téma. Utána majd erre visszatérünk. Erről majd szavazni fogunk, hogyha túljutottunk az adórendeleteken. Építmény ad ügyben van e még valakinek hozzászólása. Kalmár Béla: Szeretném és is kifejteni abbéli nézetemet, hogy a 16 m2 alatti garázsokra ne vessünk ki adót, ez a városunkban már bevett gyakorlat volt, hogy ezek mentesültek az építményadó fizetése alól régebben is, még mielőtt pár éve 8-10 évvel ez előtt, amikor volt garázsadó. Lacikám te jobban emlékszel rá, meg tudod mondani, hogy akkor is a 16 m2 alatti garázsok adómentességet élveztek egy időben. Egy időben, igen. Tarnóczky Attila: Módisító javaslat Képviselő úr? Kalmár Béla: Igen, igen. Tarnóczky Attila: Hozzászólás a továbbiakban nincs, a vitát lezárom. Először a módosító javaslatról szavazunk. Meg tudná, Képviselő úr mondani, hogy melyik paragrafushoz tette az indítványát. Hát oda nem nagyon illik, azt javasolnám, hogy a záró rendelkezések közé tegye be a közgyűlés, amennyiben egyetért vele. Én magam nem értek egyet vele, hogy a 16 m2 alatti garázsok adómenetesek. Kérdezem a hivatal képviselőjét, hogy a garázsoknak hány százaléka becslés szerint ekkora? Markó László: Becslésem szerint a 16 m2 alattii garázsok száma kb. megközelíti, meghaladja a 80%-ot, mivel egy átlagos lakótelepi garázs 12 és 16 m2 között mozog. Tarnóczky Attila: Köszönöm, mivel a garázs utáni fizetési díj m2 arányos úgy gondolom, hogy kismértékű, kisméretű garázsok ügyér kezeli. Kérem, szavazzanak a módosító indítványról. A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 8 tartózkodás szavazattal nem fogadta el az indítványt. Tarnóczky Attila. Más módosító indítvány nem volt. Kérem szavazzanak az egész rendelettervezetről. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 60/1999.(XII.15.) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/1999.(XII.15) számú rendelete az Építményadóról szóló 40/1996.(XI.26.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 10.) Belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról szóló rendelet módosítása (ír) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila:. Itt ismertetném a Kamarával történő egyeztetésen, történő felvetést. A Kamara 700 Ft-os adómértéket támogatná, vagy tudná elfogadni. Önöké a szó kedves képviselőtársaim. Hozzászólás javaslat nincs. Kérem, hogy egy szavazással döntsünk a rendelettervezet sorsáról. Kérem szavazzanak. Kiss László képviselő szólni akart? Elnézést kérek, akkor állítsuk le a szavazást. Kiss László: Az előző szavazással kapcsolatban és az alpolgármester úr által említett emlékeztető, most kiosztott anyaggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ebben szerepelt az építményadó tervezet módosítása, még pedig 200 m2 helyett, az 1000 m2–nek a… Tarnóczky Attila: Igen ez a belekerült képviselő úr. Kiss László: Tehát ez benne van a jelenlegi elfogadott javaslatban. Tarnóczky Attila: Jeleztem az elején, hogy ezeket a módosításokat a magamévá tettem, így tessék kezelni a továbbiakban. Kiss László: Köszönöm, így egyértelmű. Tarnóczky Attila: Akkor visszatérnénk a szavazáshoz, hogy ha mindenki visszatérne a szavazógépéhez. Tehát szavazás következik a rendelettervezet egészéről. Kérem szavazzanak képviselőtársaim. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 61/1999.(XII.15.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 61/1999.(XII.15.) sz. rendelete a Belföldi Gépjárművek adója mértékének megállapításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Cserti Tibor: Akkor itt is úgy kell értelmezni, hogy volt egy 700 Ft-ra történő javaslat, tetszett módosítani, ezzel, hogy ez előterjesztést és arról döntöttünk az előbb. Tarnóczky Attila: Nem én következetes vagyok képviselő úr. Én az előző napirendben jeleztem, hogy ezeket, és ezeket a pontokat a magamévá teszem, ilyen értelemben megváltoztatom az előterjesztést. Ugyanezt nem tettem a gépjárműadó esetében. Cserti Tibor: Mivel ez félre értelmezhető volt, lehet, hogy csak számomra volt félreértelmezhető, akkor kérném szépen és indítványozom az újra szavazást ebben a témában. Tarnóczky Attila. Kérem, kedves képviselőtársaim, úgy emlékszem senki sem javasolta a 700 Ft-ot. Kérdeztem van-e módosító indítvány, nem volt .Most utólag ne tessenek módosító indítványokat tenni. Cserti Tibor: Ügyrendi kérdésként teszem fel Alpolgármester úr. A Gazdasági Bizottság ülésén is külön határozati ponttal ha úgy tetszik felkértük az érdekegyeztetések tartására, a Tisztelt Polgármesteri Hivatalt, mint előterjesztőt. Itt gyakorlatilag azt a fáradságot sem veszi senki, hogy egyfajta közmegegyezés előkészítését szolgáló anyagnak van előterjesztője. Én azt hittem egyébként, hogy az előterjesztő ezt a véleményt akceptálja, ezét kérdeztem meg az előbb. Ha viszont lezárják a kiegészítés tételi lehetőségét is a szavazás kapcsán. elnézést kérek, nem kívánok szavazni a későbbiek során és elhagyom a termet. Tarnóczky Attila: Képviselő Úr! Hogy Ön nem tette meg a módosító javaslatát, azt ne rajtunk kérje számon, hanem másokon, hogy nem tettük meg a módosító javaslatunkat. Ilyen módosító javaslat nem érkezett be itt a tárgyalás során. Ezt felelősségem tudatában Önnek el tudom mondani, de megkérdezem a Közgyűlést, hogy az egész rendelettervezetről a vitát megóhajtja-e nyitni. Kérem szavazzanak, aki megóhajtja nyitni igennel szavazattal szavazzon. A közgyűlés 4 szavazattal, 17 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Tehát a rendelettervezet elfogadását érvényesnek tartja. Következzék a Birkner úrnak a javaslata amennyiben fenntartja, képviselő úr, 11.) Iparűzési adóról szóló rendelet módosítása Birkner Zoltán: Elnézést kérek, egy kérdést szeretnék feltenni a szakosztályhoz, hogy és fenn szeretném tartani természetesen, ebből indulók ki. És azt is megerősítésképpen vagy sem meg szeretném tudni, hogy történik-e valami hátrányos következménye, ha mi ezt itt tologatjuk. Mondjuk egy héttel. De fenntartom egyébként. Beznicza Miklós: Újabbat nem tudunk idehozni, egy hét múlva sem. Ugyanezt tudjuk. Mivel minden bizottságon végig futattuk. Mi bizottságunkban nem történt ehhez vélemény, módosítás meg nem is csatoltuk. A Kamaráknál sem történt, semmi az iparűzési adóra vonatkozólag, semmilyen módosítási javaslattal a Kamarák nem éltek. Önök előtt van, elfogadták ezt az előterjesztést minden Kamara és minden érdekképviselet. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, Akkor még egyszer megkérdezem. Tehát Birkner képviselő úr javasolja, hogy szavazzunk újra az első adórendeletről az iparűzési adórendeletről, aki egyetért vele igennel szavazzon. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Akkor felteszem újra szavazásra a kérdést, hogy elfogadja e a tisztelt közgyűlés .a beterjesztet iparűzési rendeletet tervezetet. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 62/1999.(XII.15.) számű rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 62/1999.(XII.15.) sz. rendelete a 39/1998.(XII.22.) számú rendelettel módosított, A Helyi Iparűzési Adóról szóló 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 12.) TESCO GLOBAL Áruház Rt. területvásárlási kérelme (írásba) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila:. Megkapták mellékletként a cégnek a véleményét, polgármester úr is felhívott, mondta a személyes tapasztalatát is, hogy amit leírtak úgy tűnik komoly, hogy a 20-40 –40%--os vételi ajánlatot tudják ők elfogadni, hogy ha ezt a területet úgy gondoljuk, el kell adni. Akkor valószínűleg csak ezzel a feltétellel lehet eladni. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta ezt a napirendi pontot, de akkor még az általa hozott támogató határozat, nem volt ismert ez a 20-40-40%-os megosztási javaslat. Akkor a kedvezőbbet értelemszerűen az 50-50-net támogatta, hiszen akkor még arról volt tudomásunk. De magával az ingatlanértékesítésével ily módon egyetértek. Az én javaslatom az, hogy éppen ezért a 2. a.) variációt tudnám támogatni és módosításként, akkor azt mondanám, hogy a százalékok 20-40-40%-osra változzanak és akkor ez egy módosítási javaslat. Egyebekben pedig egyetértek a többi határozati ponttal. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta az előterjesztésnek egy másik változatát és az előterjesztésben szereplő szószerinti határozatot hozta, mert előttünk nem ez a határozati javaslat volt, ami most szerepel az előterjesztésben. És itt szeretném még egyszer felhívni a Vagyonértékesítési Iroda figyelmét illetőleg, amit megfogalmaztunk a Gazdálkodási Osztály vezetőjének is, hogy a bizottság azt az anyagot szeretné látni, ami a közgyűlési előterjesztés a jövőben, és szeretném, hogy ezt akceptálnák, mert abban a helyzetben vagyunk, hogy a mostani határozati javaslatról nem tudott a bizottságállást foglalni, mert nem ugyanaz a szövegkörnyezet szerepe előttünk. Természetesen ezt az előterjesztést így támogatja a bizottság. És most kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a napirendi pontok tárgyalásánál ez egybe van a következő napirendi ponttal, nevezetesen a javaslat a Nagykanizsa Észak-keleti városrész rendezési terve és helyi építési szabályzata módosítása. Amennyiben ezt a javaslatot, előterjesztést támogatja a közgyűlés, akkor kérném szépen egyben támogatni a következő napirendi pontot is, hiszen szervesen összefügg a kettő. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, hát az üzleti élet bár én nem vagyok üzlet ember, az váratlanabb helyzeteket szokott teremteni. A fax az érkezik aztán foglalkozni, kell vele. Úgy látom más hozzászóló nincs. Magam az a.) variáció előterjesztés megváltoztatnám Fodor Csaba úr előterjesztése értelmében, hogy ne keljen róla szavazni. Van két határozati javaslatunk. Vagy hát négy elnézést kérek. Sorban szavaznánk, döntsenek az elsőről. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadja a határozati javaslatot Tarnóczky Attila: a 2-es pontból az a variációt teszem fel úgy, ahogy elmondta Fodor képviselő úr, magam is. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot. Tarnóczky Attila: Következik a 3-as pont, kérem szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot. Tarnóczky Attila: Jegyzőnő jelzi, hogy a 4-es minősített többségű, talán nem kerül veszélybe. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a határozati javaslatot és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 375/1999. (XII. 14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a TESCO GLOBAL Áruházak Rt-nek értékesíti az észak-keleti városrészben lévő 1839/8. hrsz-ú ingatlan kb. 9-10 hektáros területrészét. (pontos területnagyság csak a telekalakítás után lesz ismeretes.) 2. fizetési feltételként elfogadja a vevő által ajánlott feltételeket, úgy mint a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor, 40%-át az észak-keleti városrész RRT módosítása hatályba lépésekor, 40%-át a magasépítési és útépítési engedélyek jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően fizeti meg. 3. kötelezettséget vállal az észak-keleti városrész RRT módosítására a vevő igényeinek megfelelően, melynek költségei a vevőt terhelik. 4. a terület értékesítéséből befolyt vételár 65%-a csak ingatlanvásárlásra és előközművesítésre használható fel. Határidő: 2000. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tarnóczky Attila: A kérdésem az a rendezési tervek esetében, hogy neki állhatunk-e? Aki úgy gondolja, hogy miatta nem az tegye fel a kezét. Kedves Képviselőtársaim, akkor már csináljuk meg mindet. A 24-eshez tartózó rendezési terv javaslat a 15-ös. 13.) Javaslat Nagykanizsa Északkeleti Városrész rendezési terv és a helyi építési szabályzata módosítására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tarnóczky Attila: A vitát megnyitom. Kérek hozzászólásokat. Hozzászólás nincs a vitát, lezárom. Módosító javaslat nincs a rendelettervezetről egy menettel kérem szavazzunk. Szavazzunk. Egy pillanat, elnézést ennek nem rendelet a minősége, hanem határozat 1 pontos határozat. Vehetem úgy, hogy meg szavazta a közgyűlés. Kelemen Z. Pál gépét ki kellene kapcsolni. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és a következő határozatot hozza: 376/1999. (XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Petőfi u. 7-es főút- Balatoni út által határolt területet rendezés alá vonja. A rendezési terv készítésének célja: - munkahelyteremtő beruházások telepítésének rendezési tervi megalapozása - a tervezési terület délkeleti részén lévő lakó funkciójú terület más célú felhasználási lehetőségének és feltételeinek vizsgálata, - a területen lévő nagy kiterjedésű közpark más célú feltételeinek vizsgálata, kidolgozása - a Balatoni út két oldalán lévő, eltérő felhasználású területek városrendezési, környezeti, építészeti kapcsolatának megoldása, feltételrendszerének kidolgozása - a településrész szerkezeti rendszerének, közlekedési feltételeinek és létesítményeinek a fenti célok figyelembevételével történő átalakítása. A terv készítése során a törvényi előírások szerint biztosítani kell az érintettek vélemény-nyilvánítási lehetőségét. Ennek érdekében a fenti döntést nyilvánosságra kell hozni. Határidő: a tervezési munka vállalkozásba adására tervezői ajánlatok alapján és a nyilvánosság biztosítására: 2000. január 15. a terv jóváhagyás előterjesztésre: 2000. szeptember 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen várható, hogy egy hét múlva ugyan itt találkozunk. Még egy bejelentése lenne a Jegyzőnőnek, egy pillanat türelmet kérek. 14.) Dr. Szabó Csaba fegyelmi ügyében folytatott vizsgálat határidejének meghosszabbítása (szóban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Dr. Tuboly Marianna: Én egy szavazást kérnék szépen arra, a Dr. Szabó Csaba elleni fegyelmi eljárás hatásidejének meghosszabbításáról tájékoztatta Tarnóczky alpolgármester úr, mint vizsgálóbiztos. Azonban én kérném, hogy a Közgyűlés szavazzon a meghosszabbításról, mert véleményem szerint a Közgyűlésnek kell ezt megtennie. A törvény úgy fogalmaz, hogy a vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. Nem írja a törvény, hogy ki, de úgy ítélem meg, hogy a vizsgálóbiztos ezt nem teheti meg egyedül, mert akkor azt így írta volna a törvény. Tarnóczky Attila: Kérem szépen, tegyék meg, mert ha nem teszik meg, akkor sem tudom ennyi idő alatt befejezni a vizsgálatot. Kérem, legyenek szívesek szavazni. Elnézést véletlenül magam is szavaztam. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 377/1999.(XII.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 341/1999.(XI.30.) számú határozatával Dr. Szabó Csaba főigazgató ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét 15 nappal meghosszabbítja. Tarnóczky Attila alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.45 órakor bezárta. Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza. Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tarnóczky Attila jegyző alpolgármester Készítette: |
