* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 674.05 KB | |
| 2026-04-01 14:24:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  125 | 144 | 2000. április 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) 4. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat az 1999. évi pénzmaradvány felosztására és a 2000. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Dr. Horváth György képviselő önálló indítványa a Székely-park elnevezésére vonatkozóan Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására, s az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. Előadó: Tüttő István polgármester 9. Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Nagykanizsa „Romlott Vár” műemléki védelem alá vonása (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11. Javaslat közterületek elnevezésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 12. Előterjesztés a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 13. Előterjesztés a Északkeleti városrészben történő terület értékesítéséről (I.-II., írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Önkormányzati rendeletek szabálysértési részének felülvizsgálata (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 15. Tájékozató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításának tapasztalatairól a 207/7/1999.(VII.9.) sz. határozat alapján (írásban) Előadó: LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ Kft. Vezetője Tüttő István polgármester A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítása 16. Az önkormányzati Kft.-ék, Kht., többségi tulajdonú Kft.-ék vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban) Előadó: Czoma Péter ügyvezető Gáspár András ügyvezető Ferencz József ügyvezető 17. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1996.(XI.12.) számú rendeletének módosítására a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 18. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) sz. rendelet mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Háziorvos megbízási szerződésének jóváhagyása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére Előadó: Tüttő István polgármester 21. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Javaslat nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Javaslat az önkormányzati sportirányításra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 24. Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat a Nagykanizsa Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Zárt ülés: 26. Dr. Bátorfi József osztályvezető-főorvos lakástámogatási kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Fellebbezések (írásban) J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. április 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grudmann Frida, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Partiné osztályvezetők, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Szamosi Gábor a Főépítészi Irodától, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Dr. Müller János irodavezetők, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Gáspár András ügyvezető, Czoma Péter ügyvezető, Ferencz József ügyvezető, Szabó Edit könyvvizsgáló, Dr. Réti Tamás a Líonnaise Des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. vezetője Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségének vezetője, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Köszöntöm megjelent kedves vendégeinket, a médiumok képviselőit, képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit, irodavezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. … feltöltődést is eredményezett, és ez talán abban is meg fog nyilvánulni, hogy egy kicsit ha később kezdjük is a közgyűlésünket, megfelelő ütemben a mai nap még be is fogjuk bejezni. Ez lenne az én tiszteletteljes óhajom. Kérem, hogy ebben támogassanak. A mai napirendi pontok meghatározása előtt szeretném jelezni, hogy ki nem hirdetett határozataink vannak, amelyeket felolvasnék, és azt követően meghatároznánk a mai napra szóló feladatainkat. Javaslat a Nagykanizsa, Kölcsey u. 17. szám alatti épület kiürítésére 18/2000.(I. 25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) hozzájárul ahhoz, hogy a Nagykanizsa, Kölcsey u. 17. szám alatti épület kiürítése miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Ingatlankezelési Intézménye 6 db lakást vásárolhasson, melynek forrásául a lakásalapban lévő összeget nevezi meg. A lakások várható költsége 20 millió Ft. Az Ingatlankezelési Intézmény a jelenlegi hat lakás bérlője közül háromnak három darab üres önkormányzati lakást ajánlhat fel. Felhatalmazza az Ingatlankezelési Intézményt, hogy a lakások megvásárlására közvetlenül ingatlanközvetítőt bízzon meg azzal, hogy annak jutalékát a forgalmi érték 1%-ban állapítsa meg. Amennyiben a vételár 20 millió Ft-nál kevesebb, úgy a megtakarított összeg 5%-a is az ingatlanközvetítőt illeti. Határidő: 2000. március 15. Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester Kámán László intézményvezető 2.) a vásárolandó lakásokat átmeneti lakásként kívánja hasznosítani és kéri, hogy ennek megfelelően az ide vonatkozó rendeletet módosítsa. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Törőcsik Pál alpolgármester Kámán László intézményvezető 3.) a határozat kihirdetését az utolsó szerződés megkötését követően hozza nyilvánosságra. Javaslat büntető feljelentés megtételére 112/2000.(III.28.) számú határozat A közgyűlés a napirend kapcsán beterjesztett anyagokat áttanulmányozta, és felkéri a polgármestert, mint a tulajdonos képviselőjét, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a meghívóban feltüntetett, javasolt napirendi pontokon kívül szükséges még ma felvenni napirendjeink közé Dr. Horváth György képviselő úr önálló indítványát a Székely-park elnevezésre vonatkozóan. A második pedig, javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására és az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. Ezt szintén óhatatlanul meg kell tárgyalnunk. Én megkérdezem Önöket, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy egy olyan napirendet is tárgyaljunk, amelyet egyébként soron kívülin terveztünk, vagy majd soron kívülire kezdeményezés történik, akkor. Ha időnk engedi, ezt megtárgyaljuk. Akkor arra nem teszek most javaslatot. Ezt majd meg fogom szavaztatni. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy napirend előtt kívánnak-e szólni, illetve milyen kérdések, illetve hány kérdést tennének fel, és utána megszavaztatom a napirendi pontokat. Dr. Horváth György: 3 kérdést szeretnék feltenni a kérdéseknél. Tóth László: 3 kérdést szeretnék majd feltenni. Röst János: A napirendi pontok kapcsán kértem szót. Szeretném javasolni, 27. napirendi pont: „Tájékoztató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdővállalat átvilágításának tapasztalatairól” ez egyrészt ne zárt ülésen történjen, másrészt a Gazdasági Bizottságnál én javasoltam ennek a napirendi pontnak a kettéválasztását. Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy az első pontban tárgyalnánk magát az átvilágítást, azt követően pedig az átalakítási javaslatot. Kiss László: Napirend előtt szeretnék pár szóban beszámolni a hónap elején Dortmundban történt látogatásról. Bicsák Miklós: A kérdéseknél 3 rövid kérdést szeretnék, közérdekű kérdést feltenni. Birkner Zoltán: Javasolni szeretném a FIDESZ frakció nevében a 7. napirendi pont, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására, ennek a napirendi pontnak az elnapolását. Nem tudom, hogy sikerül-e befejeznünk ma ezt a 29-30 napirendi pontot, ha nem sikerül és folytatólagos lenne, akkor arra, tehát jövő hét keddre, ha nem, akkor pedig a legközelebbi rendes közgyűlésre szeretném ezt javasolni. Az indoklásom a következő: tulajdonképpen valóban volt jó pár módosításunk az SZMSZ-hez és képviselőtársaim elkezdték a különböző frakciókat megkeresték, már jó párral beszélték, egyeztetés alatt van az SZMSZ módosításunk. Tehát ha most erről tárgyalnánk, akkor furcsa lenne 1 hónap múlva újra elővennénk ezt a kérdést, vagy lehet, hogy 2 hét múlva. Tehát nekem ez az indítványom. Antalics Dezső: A napirendekkel kapcsolatosan szeretném javasolni, hogy a 20. napirendi pont, amelynek tartalma rendeletmódosítás, hogy a 11. után kerüljön megtárgyalásra. Tüttő István: A 11. után közvetlenül? Antalics Dezső: Igen. Törőcsik Pál: Egy rövid bejelentés lenne napirend előtt. Dr. Fodor Csaba: Napirend előtt szeretnék szólni. Tüttő István: Úgy látom több nincsen. Ezek után megkérem Önöket, hogy a napirendekről döntsünk. Akkor a sorrendiség. Először elfogadnánk a napirendeket, mint témákat és utána a sorrendiségre tett javaslatokat szavaztatnám meg. Rendben van. Én az elején felolvastam két napirendnek a beiktatását, amely egyik a Dr. Horváth György képviselő úr indítványa a Székely-park elnevezésére vonatkozóan. Kérem, erről szavazzunk, hogy felvesszük-e? A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ebből a számból az is következik, hogy határozatképesek vagyunk. Kérném a másikra. Javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására és az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására napirend elfogadását. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után az Önöknek már korábban írásban kiküldött napirendeket szeretném megszavaztatni. Kérem, ha egyetértenek. Bocsánat. Igaza van. Először a módosítás, amivel a Birkner úr javaslata kizárná. Azt kérte a Birkner úr, hogy a 7. számú, „Javaslat a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására” napirendet napoljuk el, amennyiben folytatólagos ülésen tárgyalhatnánk, vagy ha erre nem kerül sor, akkor a legközelebbi ülésen tárgyaljuk meg. Kérem, erről szavazzunk. Aki igennel szavaz, az az elnapolás mellett dönt. A közgyűlés 14 szavazattal és 7 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Jegyzőnő javasolja, szerintem is teljesen logikus, a 7. helyére beraknánk azt a két napirendet, amit pótlólag javasoltunk sorrendben. Kérem, ha ezt így elfogadjuk, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Nekem lenne egy. Röst úr is kért egyet, de én külön még én is kérek mindjárt egy támogatást. A Röst úr a 27. napirendnél azt kérte, hogy válasszuk ketté a napirendet. Az egyik rész az átalakítással foglalkozzon, a másik pedig az átvilágítás kérdésével foglalkozzon. Kérem, szavazzunk erről. Aki igennel szavaz, egyetért a kettéválasztással. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Még Antalics úrnak volt egy javaslata, hogy a 20. napirend közvetlenül a 11. után kerüljön tárgyalásra. Kérem, erről szavazzunk. Tehát a 11. után kerüljön a 20. tárgyalásra. Jól mondtam, Antalics úr? A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az én kérésem az lenne. Én bízom abban, hogy ma befejezzük, de ha mégsem és valamilyen oknál fogva nagyon elhúzódnának a napirendek, a 18. számú napirendet, mely „Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére” azt feltétlen még ma tárgyaljuk meg, mert a munkálatok nem tűrnek halasztást. Kérem, akkor szavazzunk erről, hogy a 18-ast ma még mindenképpen megtárgyaljuk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Röst János: Volt még egy módosító javaslatom, hogy a 27. napirendi pontot ne zárt ülésen tárgyaljuk. Én úgy gondolom, hogy a lakosságot érintő kérdésről van szó és nem szabadna zárt ülésen tárgyalni. Erről kérnék szavazást. Tüttő István: De azt lehet a napirend előtt is feltenni. Most döntsünk. Jó hát akkor aki úgy látja, tehát aki a Röst úrral ért egyet, igent nyom, amennyiben igent szavazunk, akkor nem zárt ülésen tárgyaljuk. Bár logikus az, hogyha a zárt ülésről szavazunk. Újra felteszem a kérdést, mert zárt ülésre kell szavazni. Hát nyílt ülésre nem kell szavazni. Kérem, eredeti formájában teszem fel. Aki egyetért azzal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk az igent nyom, aki nem, az Röst urat támogatja. Ez a logikája. Kérem, szavazzunk. Tehát aki igent nyom, az a zárt ülés mellett dönt, aki nem, az Röst úrral ért egyet. A közgyűlés 4 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Most nézem, hogy volt-e még a sorrendekre valami egyéb. Nem. Ezek után felteszem szavazásra a többi napirendet, amit még nem szavaztunk meg. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) 4. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat az 1999. évi pénzmaradvány felosztására és a 2000. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Dr. Horváth György képviselő önálló indítványa a Székely-park elnevezésére vonatkozóan Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására, s az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. Előadó: Tüttő István polgármester 9. Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Nagykanizsa „Romlott Vár” műemléki védelem alá vonása (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 11. Javaslat közterületek elnevezésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 12. Előterjesztés a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 13. Előterjesztés a Északkeleti városrészben történő terület értékesítéséről (I.-II., írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Önkormányzati rendeletek szabálysértési részének felülvizsgálata (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző 15. Tájékozató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításának tapasztalatairól a 207/7/1999.(VII.9.) sz. határozat alapján (írásban) Előadó: LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ Kft. Vezetője Tüttő István polgármester A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítása 16. Az önkormányzati Kft.-ék, Kht., többségi tulajdonú Kft.-ék vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban) Előadó: Czoma Péter ügyvezető Gáspár András ügyvezető Ferencz József ügyvezető 17. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1996.(XI.12.) számú rendeletének módosítására a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 18. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) sz. rendelet mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Háziorvos megbízási szerződésének jóváhagyása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére Előadó: Tüttő István polgármester 21. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Javaslat nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Javaslat az önkormányzati sportirányításra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 24. Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat a Nagykanizsa Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Zárt ülés: 26. Dr. Bátorfi József osztályvezető-főorvos lakástámogatási kérelme (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 27. Fellebbezések (írásban) Napirend előtt Kiss László: Röviden tájékoztatást szeretnék adni arról a látogatásról, amelyet április 2-án Doucha Ferenc úrral, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével tettünk a dortmundi kézműves kamaránál. Ez az alkalom tulajdonképpen a dortmundi kézműves kamara fennállásának 100. évfordulójára szervezett ünnepség volt, amelynek keretében adták át az elmúlt évben Dortmundban mestervizsgát szerzett mestereknek a mesterleveleket. Nagyon felemelő érzés volt látni, hogy Németországban a kézműiparnak még milyen becsülete van és hogy milyen ünnepségek, ünnepélyes keretek között történik az okleveleknek az átadása. 603 mester szerzett tavaly a dortmundi kézműves kamaránál mesterlevelet és ez a képzés nem olyan, mint nálunk, hanem gyakorlatilag egy féléves, háromnegyed éves nappali tagozatos képzés, tehát egész napos. Ezt nagyon sokan csak az állami ösztöndíjjal tudják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a mesterképzést a Német Szövetségi Állam ösztöndíjjal támogatja. Ezen kívül azon mestereknek, akik egzisztenciát szeretnének alapítani – tehát saját vállalkozást indítanak –, még további 20.000 Márka egyszeri egzisztencia teremtési támogatást ad – tehát nem hitelt, hanem támogatást –, és evvel tudják elindítani ők a saját vállalkozásukat. Tehát ott egész más becsülete van a kézműiparnak, mint nálunk. Az ünnepség kapcsán módunk volt Doucha úrral együtt Észak-Rajna Vesztfália tartomány miniszterelnökével Wolfgang Klement úrral pár szót váltani, majd ezen beszélgetés kapcsán a városról vitt anyagot, a „Miért éppen Nagykanizsa” című kiadványt átadtuk több prominens képviselőnek, köztük Dr. Ingo Küpper úrnak, Dortmund város gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési intézete ügyvezetőjének, Reiner Kemigen úrnak, ő az Észak-Rajna vesztfáliai gazdasági, technológiai, közlekedési és középosztály fejlesztési minisztériumnak az osztályvezetője. Egy későbbi látogatás kapcsán, amelyet a dortmundi kereskedelmi és iparkamaránál tettünk, pedig Roland Hussel úrnak adtuk át a 3. számú mappát, amellyel igyekeztünk a városnak potenciális befektetőket keresni. A 4. összeállítás az a dortmundi kézműves kamaránál maradt, ők pedig az újságjukon keresztül igyekeznek a nagykanizsai befektetési lehetőségeket népszerűsíteni. Reméljük, hogy ennek a pár napos látogatásnak is lesz valami haszna, és a továbbiakban javaslom minden képviselőtársamnak, aki külföldön jár, vigyen magával ilyen anyagot. Egy nagyon szép reprezentatív kiadvány, nagyon sokan érdeklődtek iránta. Törőcsik Pál: Egy örvendetes hírt szeretnék bejelenteni. A közmunka pályázaton sikerült elnyerni a támogatásokat, közel 30 millió Ft értékű támogatást ír alá ma a miniszter úr. Remélem, hogy rövidesen írásosan is megérkezik majd ez az elfogadott pályázatunk. Reméljük, hogy ugyanolyan hatékonyan fogjuk tudni kihasználni, mint az elmúlt évben hasonló nagyságrendű támogatást. Ezt szerettem volna röviden elmondani. Tüttő István: Köszönjük. Ilyen bejelentésekre adunk időt. Dr. Fodor Csaba: Én nem tudok ilyen örömhírről beszámolni. Eredetileg kérdést kívántam feltenni, de a hivatal ügyessége okán ez csak napirend előtti figyelemfelhívásra degradálódik. A kezembe került az az úgynevezett Vikárius anyag, amelynek a 2.1. pont második bekezdése olyanokat tartalmaz, amelyekről a közgyűlés koránt sem döntött. Jelesen arról, hogy a Szociális Foglalkoztatót közalapítvánnyá, az IKI-t meg kht-vá kéne átalakítani, holott december 21-én a közgyűlés olyan határozatot hozott, aminek a 3. és 4. pontja arról szól, hogy meg kell vizsgálni és június 30-ig dönteni kell. Én ezért nem tartottam szerencsésnek és ezért a Tarnóczky alpolgármester úrnak tettem volna fel a kérdést, hogy milyen felhatalmazás alapján írta alá ezt a szerződést, de már nem teszem fel ezt a kérdést, mert okafogyottá vált és valóban a hivatal ügyessége folytán, mert mint megtudta már a szerződés módosítás e tekintetben elkészült és aláírásra vár, és én azt kérném a jövőben, hogy szíveskedjenek kicsit körültekintőbben eljárni ilyen ügyekben, másodsorban meg nem árt, hogyha a gazdasági alpolgármester ír alá ilyen szerződést, ha nincs a polgármester és az oktatást felügyelő alpolgármester mondjuk ilyen szerződéseket ne kössön. De ez csak figyelemfelhívás volt. Tarnóczky Attila: Képviselő úr mégiscsak sikeredett kérdést feltenni nekem a tartalmát illetően, úgyhogy kérdésként szeretnék a megjegyzésére válaszolni. Higgye el, hogy az oktatásügyért felelős alpolgármesternek nem szenvedélye szerződéseket aláírni, de hogyha egyedül üldögélek a hivatalban, aki ezt megteheti, akkor én vagyok kénytelen ezt a feladatot is elvégezni. Ennyit, hogy miért írtam alá. Mint látja, természetesen polgármester úr neve szerepel rajta és természetesen a hivatal, illetve a polgármester, alpolgármester kollégám is tudott arról, hogy mi készül, ahogy Önök is kedves képviselőtársaim. Ezt a szerződést Önök mindannyian megkapták. Ezt a szerződést a közgyűlés rendkívüli ülésen tárgyalta, méghozzá március 7-én. Március 7-i rendkívüli közgyűlésre kiment a meghívó február 29-én, ebben a meghívóban jelezve volt, hogy az inkriminált anyagot Önök már ezelőtt a meghívó előtt megkapták. A szerződés-tervezetben szerepelt az, ami bekerült a végleges szerződésváltozatba, tehát azt hiszem, hogy aki azt a néhány oldalt elolvasta, hatalmas meglepetésben nem részesült. Továbbá helyesbítenem kell képviselő úrnak az ide vonatkozó megjegyzését, hogy mit fogadott el annak idején a közgyűlés. Ez a bizonyos javaslat így szól: „A közgyűlés egyetért az IKI 2000. június 30-ával történő átszervezésével. Felkéri a polgármestert, hogy az átszervezésre vonatkozó részletes javaslatot terjessze a közgyűlés elé azzal, hogy az intézmény önállósága nem sérülhet”. Most ez az álláspont, amit el tudott természetesen fogadni, hogyha ez a közgyűlés álláspontja, amit Ön felvázolt, az azt jelenti, hogy ennek a közgyűlési határozatnak idő hiányában eleget tenni nem lehet, mert ami most történni fog, legfeljebb az, hogy június 30-ig alternatívákat vázol fel majd akárki, ami alternatívánkról nincs szó kedves képviselőtársaim a közgyűlési határozatban. Tessék a magyar nyelv szabályai szerint végigolvasni és utána talán január 1-jétől – ha a közgyűlés úgy dönt – az átalakítás lehetséges. Még egyszer le kell szögeznem, semmiféle közgyűlési határozat megsértése nem történt meg. Félrevezetve meg éppenséggel nem lett senki. Tüttő István: Nincs több észrevétel. A napirend előtti hozzászólásokat befejeztük. Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Tüttő István: Kérdésem lenne. Mindenki megkapta gondolom a kiegészítést. Szeretném röviden azt is elmondani, hogy 13-ától 18-áig a Zala Volán Rt. meghívására egy szakmai kiránduláson vettem részt a megye településeinek polgármestereivel közösen. Végül is a részletekről majd írásban beszámolok, de csak hogy tudják, hogy ott jártam. Megkérdezem Önöktől, hogy van-e kérdés, észrevétel a polgármesteri tájékoztatóval kapcsolatban? Balogh László: 3 rövid észrevételem lenne. A 9. oldalon szerepel egy ilyen mondat, amely számomra, de azt hiszem mások számára is értelmezési problémát jelenthet. A mondat így szól: „A Vikárius Kft-vel kötött szerződésünk alapján az intézmények a 2000. évben is a kincstári típusú gazdálkodási rendszer megszervezéséhez gyűjtik a dologi kiadások analitikáját…” stb. stb. Szeretném jelezni, hogy az intézmények a 2000. évben nem gyűjtik, tehát jelen időről szólok, nem gyűjtik ezen adatokat. Már csak azért sem, mert nincs ilyen számítógépes program. Ezzel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kapni. A múlt évben a dolog megtörtént. Én azt remélném, hogy ha történik is ilyen gyűjtést, akkor azért az ne nyáron derüljön ki, mint ahogy az a múlt évben történt és sürgősséggel bizony sok terhet rótt az intézmények gazdasági munkatársai számára. Még egy rövid észrevételem. Az ifjúsági koncepció egyes határozatai kapcsán, itt részint időpont-módosításról van szó, részint az eddig történt munkákról. Én szeretném azt is jelezni, hogy a középtávú ifjúsági koncepcióban a 8. számú határozatunk az az volt, hogy a közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a könyvtár építésével megszűnő Kálvin téri játszótér átépítésének vagy pótlásának lehetőségeit stb. Ennek a határozatunknak a határideje 2000. május 1-je volt. Hát ez az időpont nagyon közeli. Én felvettem egyéb téren is itt a kapcsolatot Antalics Dezső bizottsági elnök úrral és másokkal is, és egyben szeretném azt jelezni, hogy ugye itt a Rozgonyi Általános Iskola előtti játszótérről van szó, amely helyén parkoló épülne a könyvtárhoz tartozó módon logikus módon, de már több lakossági felszólamlás jutott el hozzám – sőt aláírásgyűjtés is kezdődött az ügyben, hogy a leendő könyvtár és moziépület között egy esetleges játszótér váltsa ki ezt a bizonyos megszűnő játszóteret. Én itt szeretném azt javasolni, hogy akkor ezen határozatunkkal is törődjünk legalább olyan szinten, hogy itt is időpont-módosítás legyen. Javaslom a május 31-ét. Tehát ez a második észrevételem és egy örömteli megjegyzés, mint OKSB elnök engedtessék meg, bár a polgármester úr is bőven örömmel szól a tájékoztatóban arról, hogy az elmúlt időszakban különösen és mostanában is sok oktatási, kulturális és sportrendezvény történik a városban. Gondolunk itt országos tanulmányi versenyekre és hát a Tavaszi Művészeti Fesztivál is sikeresen befejeződött stb., lehetne még sok mindent kiemelni. Én büszke vagyok rá, hogy olyan városban élek, ahol sok ilyen történik, és azt gondolom jobb, hogy ezek száma ilyen sok, amikor még a párhuzamosságuk is esetleg problémát jelentenek jobb annál, minthogyha semmi sem történne, vagy kevesebb esemény lenne. Tüttő István: Talán azzal is kiegészíthetnénk, hogy valószínű mindannyian értesülünk is róla a versenyek után vagy közben, hogy a fiataljaink nagyon jó eredményeket is érnek el, tehát nem csak helyt adunk a versenynek, hanem a versenyzőink is kiválóan helytállnak. Kelemen Z. Pál: A lejárt határozatok végrehajtásával kapcsolatban a Kölcsey utca 17. számú ház lakóinak kiköltöztetéséről, illetve egy nemkívánatos jelenségről szeretnék beszélni. A lakók egy részének vásároltunk lakást, másik részének 3 db szociális bérlakást adtunk át. Sajnálatos dolog és felháborító, hogy egy könyvtárépítés olyan nemkívánatos következményekkel is jár, hogy Nagykanizsán csökken a szociális bérlakások száma. Azt a hármat is vásárolni kellett volna részeként a könyvtárépítésnek, remélem ez meg fog történni a jövőben, mert 1995. óta nem építettünk szociális bérlakást. Tüttő István: Én vitába szállnék, mert ez nem állja helyét. Annyiból nem állja helyét, hogy a megvásárolt lakásokat itt tételesen bemutatjuk és hát a közgyűlés úgy döntött, hogy most az első fázisban átadhatjuk ezeket a lakásokat, de a közgyűlés úgy is döntött, hogy a megvásárolt lakásokból hármat ugyanerre a célra vissza kell adni. Nem arról van szó, hogy most mi megrövidítettük a szociális bérlakás-keretet, hanem a közgyűlés engedélyével ebből hármat átadtunk és a vásároltakból pedig majd épp a közgyűlés minősíthet hármat. Tehát én ezzel szerettem volna kiegészíteni, hogy megnyugtatásul Kelemen Z. Pál úrnak, rendben lesz a dolog, csak abban igaza van, hogy most kényszerből ezt a 3 lakást átmenetileg erre a célra fel kellett használni. Ezt szerettem volna erre válaszolni. Kelemen Z. Pál: A polgármester úr válasza megnyugtatott. Ezt szerettem volna hallani, és szerettem volna, ha ezt a nyilvánosság is hallja. Dr. Baranyi Enikő: Nem tudom, hogy emlékeznek-e, de vélhetően igen. A múltkor is és most is én úgy látom, hogy elég sok a határidő-módosítás. Én azt gondolom, és azt remélem, hogy ez ésszerű határokon belül és jelentős mértékben csökkenthető. Én nem hiszem el, hogy pillanatnyilag a Polgármesteri Hivatal, illetve polgármester úr és a két alpolgármester úr munkája, tevékenysége mellett ez megalapozott vagy indokolt. Az SZMSZ-t betartva most egyúttal szeretném megkérdezni, hogy talán Fodor képviselőtársamnak az előző megjegyzése talán nem azt sejtette-e, hogy még egy gazdasági alpolgármestert vagy még egy alpolgármestert kéne tartani a városnak? Tüttő István: Én nem így látom a kérdést, ugyanis a határidő-módosítások egyeztetéseken múló problémákon alapulnak, tehát nem a hivatal mulasztásairól van szó és sok esetben az élet produkálja azt a körülményt, hogy módosítanunk kell a határidőt. Egy biztos, hogy sok esetben túl rövid határidőt is szabunk meg. Ha mélyebben átgondolnánk, akkor ezek közül jó néhány eleve tudható volt, hogy nem lehet ennyi idő alatt megcsinálni. A felvetést elfogadom, tehát a határozatok végrehajtásának módosítása, az csak görgeti a problémát, de sok esetben a megoldás nem rajtunk múlik. Tóth László: Kelemen képviselőtársam felvetette a könyvtárépítéssel kapcsolatos egyfajta dolgot. Én ehhez kapcsolódnék annyiban, hogy itt a polgármesteri beszámolóban az van leírva, hogy tetőzte a problémát, hogy cserelakás megvásárlására a kiköltöztetettek ……. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város abba a szerencsés helyzetbe került, hogy könyvtárat tud építeni, már másnap kellett volna ezekről gondoskodni, mert tudtuk azt is, hogy hol fog épülni. Ennyit csak a ……….Egy pillanat még. Balogh képviselőtársam pedig érintette a Vikárius Kft-vel kötött szerződés azon mondatát, amit én is hiányoltam, mert megmondom őszintén, hogy nem is értem, hogy mi az, hogy 2000. évben is gyűjtik a dologi kiadások analitikáját a beszerzései tervek előkészítésére. Szóval értelmetlen a dolog. Én gondolom, hogy miről szól a történet, de ezt nem így kellett volna megfogalmazni. A 10. oldal 4. bekezdését pedig szeretném felhívni a közgyűlés figyelmét az abban foglalt jelzős szerkezetre, miszerint arról szól a 4. bekezdés, hogy „az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanács …”, kérem szépen ilyen nincsen. 1994-ben vagy 1992-ben valamikor aláírt az akkori önkormányzat polgármestere egy megállapodást az általam közalkalmazotti és köztisztviselői jogalkotói tanáccsal, azóta ezt a jelzős szerkezetet használják, hogy önkormányzati szintű érdekegyeztető tanács. Ha valóban ez lenne, akkor hiányolom belőle, mondjuk nem sorrendben a bányász-szakszervezetet, vasutas szakszervezetet, a nyugdíjasok érdekképviseleti szervezetét stb. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ….. jobban, a tartalmat kifejező jelzős szerkezet kerüljön. Tüttő István: Ehhez csak annyit szólnék hozzá, hogy a munkaadók, munkavállalók állnak illetve ülnek egy asztalnál, és én úgy gondolom, hogy csak az önkormányzati szintűt az jelenti, hogy ami az önkormányzattal összefüggő munkaadó és munkavállalói kör vonható ebbe bele. Mi a MÁV-nak, meg a többieknek semmilyen munkát nem adunk, tehát nem. Ez azért önkormányzati szintű, mert itt a munkavállalók és a munkaadók szintje önkormányzati szintű. Ezért lett ez így megfogalmazva. Ezt szerettem volna tisztázni. Röst János: 1999. júniusában interpelláltam a Nagykanizsán elhelyezett hirdetőtáblák ügyében, amiről szólt a 170/1999. számú határozat. Ennek az ismételt továbbgördítését kéri a közgyűléstől polgármester úr. Én úgy gondolom, hogy már régen meg kellett volna történni, ugyanis maga az a tény, hogy a hirdetőtáblák egy része balesetveszélyes, esztétikailag nem megfelelő szintű, ez indokolta volna azt, hogy legalább ezek a munkarészek elkészüljenek. A másik kérdésem az volt, hogy tulajdonjogilag rendezett-e a tábláknak a sorsa, ezek korábban MAHIR-es hirdetőtáblák voltak, a mai napig nem tudom, hogy ma kinek a tulajdonában vannak. Ezt is kértem tisztázni. Az a kérésem, hogy utolsó határozati pont legyen ez a június 30. és az a kérésem, hogy minél hamarabb ebben lépjen az önkormányzat. Marton István: Úgy veszem észre, hogy a mai polgármesteri tájékoztató témáiból egy kb. az időnek a felét magára vonta, mármint a figyelmi részét. Erről ki van osztva a 2000. számú határozat a Kölcsey 17. szám alatti épület kiürítése címszó alatt, amely gyakorlatilag 2 hét késedelemmel megtörtént. Aki itt ezt elolvasta figyelmesen, az láthatja, de ez a tartalék időbe belefért, úgyhogy érdemi késedelmet nem okozott. Amiért én szót kértem ennél a témánál az az, hogy az előző március 28-i közgyűlésünkön Dr. Fodor Csaba képviselőtársam aggodalmának adott a miatt hangot, hogy a Közbeszerzések Tanácsánál a könyvtárt felügyelő bizottság döntése ellen egy kizárt pályázó fellebbezett, megtámadta az előminősítési eljárásban hozott döntésünket. Elmondtam akkor is, hogy ez időveszteséget nem fog okozni az önkormányzatnak, ha a dolog úgy zárul le, ahogy tervezzük, és ahogy mi gondoljuk, nevezetesen, hogy szabályszerűen jártunk el. Örömmel közölhetem, aki még nem tudja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa hihetetlen nagy munkát végezve 15 napon belül meghozta döntését, amelyben megerősítette az általunk hozott döntést. Így a továbbiakban a kivitelezésre 8, azaz nyolc pályázó maradt. Köszönet a Közbeszerzések Tanácsának gyors intézkedéséért, mert ellenkező esetben, amire egyébként joga lett volna, egy felfüggesztett eljárásnál tényleg szenvedhettünk volna időbeli késedelmet is, de amint a múltkor mondtam, most érezzük úgy, hogy kb. utolértük önmagunkat. Ahhoz képest, hogy legalább 3 hónap késedelemmel startoltunk – itt egyik képviselőtársam az előbb azt már említette is, hogy egy év is lett volna a lakások kiürítésére -, ahhoz képest úgy gondolom, hogyha utolérjük az időben önmagunkat, az már nagy eredmény. Tüttő István: Valóban Marton úr ezt nem olvashatta a polgármesteri tájékoztatóból, de gondoltam, hogy mivel az ad hoc bizottság vezetője, ezért ezzel mindenképp információt fog adni nekünk. Úgy látom több észrevétel nincsen, a vitát lezárom. A Vikárius Kft-vel kapcsolatban elhangzott egy kérdés Balogh László úr részéről. Erre vonatkozó választ kérném, amely arról szól, hogy gyűjtik-e a dologi kiadások analitikáját, és a kérés az volt, hogy lehetőleg ne nyáron kezdjenek hozzá. Tehát, hogy ne érje az iskolákat ugyanolyan sokkhelyzet. Beznicza Miklós: Most lett aláírva a szerződés, most lett az a rendelet, hogy milyen adatokat kell szolgáltatni az intézménynek. A múltkori közgyűlés hagyta jóvá, most lettek fixálva az időpontok a Vikáriussal egy külön mellékletben, és ez a 4 tagú bizottság vagy 5 tagú, aki meg lett ezzel bízva, most egyezteti újra az időpontokat, mert nem tudom azt ígérni, hogy nem kell azt gyűjteni. Gyűjteni kell és a programot is meg fogják kapni az intézmények, e nélkül nem tud a kincstár, meg a többi rész így működni. Ez napokon belül megtörténik. Tüttő István: Közben, amit Önök felvetettek, arra válaszoltunk. Kérem, akkor szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. határozati javaslat: a határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadjuk. Erről szavazzunk. Egyszerű szótöbbség kell. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem, a 2. határozati javaslat. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 3-ast kérem. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 4-esre kérem, a határozati javaslatról a döntésüket. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 5-ösre kérem a szavazatukat. Ez mind határidővel kapcsolatos döntés. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 6-osra kérem. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 7-re. Itt minősített szótöbbség kell. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 8-ra kérem. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 9-es, hasonló határidő. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 10-re kérem a szavazatukat. Itt minősített szótöbbség kell. Kórház épületrész elbontás. Ne gondoljunk a nagy kórházra. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 11-re kérem a szavazatukat. Itt egy elgépelés miatti helyreigazításnak a, de mivel számszaki elírás történt, ezért kell szavaznunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 12-est kérem. Itt is minősített többség kell, a hulladéklerakó. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 13-ra kérem a szavazatukat. Minősített többség kell. Az Érdekegyeztető Tanácsban való képviseletről döntünk. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 14-ben a Polgármesteri Hivatal igazgatási létszámát 1 fővel csökkentjük. Nem az volt a kérdés hogy kevés-e, hanem hogy csökkenjen. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 15., a Városi Könyvtár, a Hevesi Sándor Művelődési Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház továbbképzési terve jóváhagyás. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor kérném szépen a 16-ra a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Jogosan vetik fel a Czoma úrnak a bérét, de én úgy tekintettem ezt, hogy majd a gazdasági társaságoknál megtárgyaljuk, csak ide az lett írva, hogy a polgármesteri tájékoztatóban. Szavazhattunk volna valóban most is. Czoma úr hozzájárul a nyílt üléshez ebben a döntésben? Az előterjesztés szerinti bérhez kérem, hogy szíveskedjenek hozzájárulni. Kérem, minősített többség kell. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Balogh László: …. Kálvin téri játszótér áthelyezésére … május 31. …. (mikrofon nincs bekapcsolva, nem érhető) Tüttő István: Hát ott kérném. Na most a határidő ott mi lenne? A játszótér áttelepítése lenne június 30? Balogh László: Javaslatom, hogy a közgyűlés felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a könyvtár építésével megszűnő Kálvin téri játszótér áttelepítésének vagy pótlásának lehetőségeit és erre vonatkozó javaslatát az OKSB-vel való egyeztetés után terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2000. május 31. Felelős: Antalics Dezső bizottsági elnök. Tüttő István: Mi itt a probléma? Balogh László: Az, hogy május 1-jével az lejár. Tüttő István: Kérem, szavazzunk erről. Énszerintem ennyi idő alatt nem lehet megcsinálni. Tegyük júniusra szerintem. Május 31. Végül is a bizottságoknak a feladatát kell végrehajtani. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 117/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 163/a-g./1994, a 77/2/1998, a 305/1999(X.4.), a 307/1,3./1999(X.4.), a 373/1999(XII.14.), a 12/2/2000(I.25.), a 18/1,2./2000(I.25.), a 32/2000(II.15.), 33/11/2000(II.29.), a 39/3,7./2000(II.29.), a 43/1,2,6/2000(II.29.) a 70/1,2/2000(II.29, a 71/2000(II.29.), a 72/1/2000(II.29.), a 74/1,2/2000(II.29.), a 75/1,2,3/2000(II.29.), a 77/2000(II.29.), a 82/1/2000(III.7.), a 85/2000(III.7.), a 87/7/a,c, 10, 11,15/a,b./2000(III.28.), a 90/1,2/2000(III.28.), a 91/1,2/2000(III.28.) és a 92/1,3,4./2000(III.28.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 175/1/1999(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja. 3. a 178/1999(VI.15.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja. 4. a 247/2/b./1999(IX.7.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja. 5. a 11/2000(I.25.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja. 6. a 36/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 30-ig meghosszabbítja. 7. támogatja a város részvételét az Ifjúságkutatás 2000 Programban. Felkéri a polgármestert, hogy az őszi kutatási programra való jelentkezéshez a szükséges forrásokat - a szakfeladaton időközben esetleg felszabaduló pénzeszközökből, pályázatokból, stb. - keresse meg és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a 39/9/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. június 30-ig meghosszabbítja. 9. a 70/1,2./2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 30-ig meghosszabbítja. 10. mint tulajdonos hozzájárul a Városi Kórház területén lévő „D” épület lebontásához. Felkéri a polgármestert a tulajdonosi hozzájárulás kiadására. Határidő: 2000. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester 11. a 87/7/b./2000 (III.28.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: Határozatával igazolja és megnevezi, hogy a pályázatra vonatkozó saját forrással 173.000 eFt összeggel rendelkezik, mely a 2000. évi költségvetésben elfogadásra került. 12. a 92/1/2000(III.28.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: egyetért a Nagykanizsa-Bagola hulladéklerakó céltámogatással megvalósuló 422.637 ezer forint összköltségű önkormányzati beruházással. A Közgyűlés saját forrásként 235.231 ezer forintot – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben – az éves költségvetési rendeletében biztosítja. Határidő: (Céltámogatás benyújtására): 2000. április 01. Felelős : Tüttő István polgármester 13. a 20/1/1999 számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: egyetért azzal, hogy az önkormányzati szintű Érdekegyeztető Tanácsban Dr. Nemesvári Márta helyett Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella osztályvezető képviselje a munkaadói oldalt a Polgármesteri Hivatal részéről. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. 14. a Polgármesteri Hivatal igazgatási létszámát 1 fővel csökkenti és az 52.5000 Ft illetményt 2000. november 1. nappal zárolja. Határidő: 2000. november 1. Felelős : Dr. Tuboly Marianna jegyző 15. a - Városi Könyvtár, - Hevesi Sándor Művelődési Központ, - Móricz Zsigmond Művelődési Ház továbbképzési tervét elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a felterjesztéssel kapcsolatos intézkedést tegye meg. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 16. a 39/8/2000(II.29.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2000. május 31-ig meghosszabbítja. 17. Czoma Péternek, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjének illetményét 2000. március 1. naptól 135.000 Ft/hó-ban állapítja meg. 18. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések Tüttő István: Közben Önök jelezték, hogy kérdezni kívánnak. A kérdések száma jelentős. Dr. Horváth György: Ha azt kérdezzem, hogy mondjuk 1999. november 27-én beadott fogadóórámon elhangzó panaszt milyen számon iktatta most mondom a régi Titkárság, milyen választ tudnának rá adni? És ezt azért teszem fel, mert most, ha több hónappal ezelőtt volt pozitív válasz, azóta elfelejtődött a teljesítés. Én úgy látom, lehet, hogy rosszul látom, hogy semmiféle hivatalos nyilvántartása nincs. Ezért kell megismételni a leveleket, ezért kérnek fogadóórákon, mely hát az ember számára kellemetlen, hiszen a kapott válasz pozitív. A másik pedig kérdésem, inkább kérésem, hogy itt a hivatal átszervezése megtörtént. Ezután nem egy esetben úgy jött a panaszokra adott válasz, hogy tájékoztatom a képviselő urat. Nem engem kell tájékoztatni, engem is, hanem a panasztevőt. Kérem, neki is küldjék el, és ismételten kérem azok a vállalatok, amelyek nem közvetlen.a hivatal hatáskörébe tartoznak, nekik is írják meg. Ugyanis adott esetben nem tudni, hogy történt-e intézkedés egyrészt, másrészt, hogy az illetőt tájékoztatták-e erről? A harmadik, tulajdonképpen azon gondolkoztam, hogy lehet-e egyáltalán ezt kérdeznem. Úgy érzem, hogy ez az én problémám, illetve nem csak az én problémám. A szomszédos szórakozóhely, Magyar u. 19., amikor Kovásznán voltunk, berúgták a házunk kapuját. Bejött két férfi, az egyiket megfogta a kutya, hál’ Isten, hogy nem marcangolta szét a lábát, mert gondolom akkor börtönbe kerültem volna. Tüttő István: Nem. Dr. Horváth György: A biztosító szerint az okozott kár, a teljes helyreállítás 100.000 Ft, amelyet természetesen a biztosító nem fizet, mert külsőkapuról van szó, nem bejáratiról. Folytatom tovább. Természetesen a biztonsági őrök látták, akik berúgták a kaput, de nem hajlandók tanúskodni. Természetesen a szórakoztatóhely nem tulajdonosa, hanem működtetője állítja, hogy nem onnan történt, nem onnan jöttek át a házba, és folytathatnám tovább. Folytatom tovább azzal, hogy a múltkor a következő reggel először az emberi ételmaradékot söpröm le, utána felöntözöm és Beznicza úrnak mondom, hogy a kapunk ugyan nyilvános WC, de nem szedek díjat, tehát nem is akarok utána adózni. Kérdezem, hogy meddig lehet ezt csinálni? A legaranyosabb a biztosító volt. 53 éve lakom itt. Azt tanácsolja, hogy a probléma megoldódjon, költözzünk el onnan. Tudom már, mert egyszer volt már ilyen cirkusz. Teljesen eredménytelen. Azért mondom ezt, hogy nem csak az én problémám, hiszen mások is már jelezték. Én nem hiszem, hogy nem lehetne valami rendet teremteni. Én most nem azt mondom, hogy minden héten csinálom, minden nap csinálom. Általában kétszer, háromszor takarítok hajnalonta, és kérem hát lehet, hogy ez túlnyúl az önkormányzat hatáskörén, de nem tudom, hogy meddig lehet ezt megengedni. Az, hogy zaj, vagy ordítozás, üvöltözés, ez azt hiszem ez egy természetes dolog, ezt én nem is említem. És mondom, hogy ………..kell-e írni. 70 cm-re vagy 80 cm-re van a bejárat és a kapu. Ilyen még nem történt, és a lányom volt egyedül otthon, mi Kovásznán voltunk, a szomszédokat kellett megkérni, hogy addig őrködjenek, amíg hívott rokont, aki hát valahogy a kaput megcsinálta. Most látszólag úgy néz ki, csak nem szabad hozzányúlni, nehogy bedőljön. Dr. Müller János: Nagyon régi problémát említett. Valamikor a jelenlegi közigazgatási osztály elődje megpróbálta bezáratni ezt a szórakozóhelyet, a másodfokú hatóság megváltoztatta, illetve megsemmisítette a döntésünket. Beadvány érkezett ezzel a kapubetöréssel kapcsolatban. Megvizsgáljuk a beadványt, nem lehet ígérni azt, hogy ok lesz és alap lesz arra, hogy jogszerűen bezárassuk. Ezt nem is tudom előre megígérni sem, meg kijelenteni sem. Remélem, hogy büntető eljárás is indul az ügyben, annak talán valamilyen visszatartó hatása lesz. A működési engedélyekről szóló jogszabályt akként módosították pár éve, hogy a vendéglátóhelyről kimenő vendég viselkedéséért a vendéglátóhely üzemeltetője felelősséggel nem tartozik. Így ami az utcán történik, erre való hivatkozással nem tudunk szankciót alkalmazni. Sajnos jobbat nem tudok ígérni. Tüttő István: Kérdésem lenne. Én teszem fel a kérdést. 1999. november 27-i panaszos levél. Ugye pozitív választ adtunk, de a gyakorlat nem lett pozitív? Dr. Horváth György: Igen polgármester úr. Most ne a dátumot nézze, de konkrétan meg fogom mondani, nem is egyet, hogy megígérték, hogy végrehajtják, megcsinálják novemberben vagy tavaly áprilisban is idén áprilisban nem tették meg. Ugyanis valószínű az, hogy, én úgy érzem, hogy nincs egy olyan nyilvántartás a …….pozitív válasz. Hát addig nem lehet megcsinálni, nem lehet megoldani, nem arra vonatkozik. Nem a november 27-e a lényeg, hanem az a lényeg, hogy tavaly megígérték az elmúlt évben és 2000-ben az nem realizálódott. De kívánságára én ezeket összegyűjtöm, több tucat lesz belőle. Tüttő István: Rendben van, meg fogjuk vizsgálni, de kérném ehhez külön jelezni, hogy miről van szó. Meg, hogy mi meg átadjuk a közhasznú társaságnak pl., vagy egy másik társaságnak, akinek az intézés a feladata, és valóban a visszajelzés az elmaradhat. Okulunk ebből, egy megfelelő ellenőrzőrendszer kidolgozását megtesszük. A panasztevők felé is adjunk jelzést. Legalábbis nálunk a gyakorlat az, vagy nálam, meg úgy tudom a fogadóórákat végző kollégák, minden esetben válaszolunk a hozzánk fordulóknak. Ebben az esetben az lenne a tanácsom, hogy képviselő hölgyek és urak, ha fordulnak a hivatalhoz, akkor szíveskedjenek egy mondatot odatenni, hogy szíveskedjen a hivatal az érintett ügyfélnek választ is adni, tehát a választ is adja meg, mert ennek hiányában arra gondolunk, hogy a képviselő majd ő eljár a saját körzetében a részére megadott válasz alapján. Kérném akkor azt jelezni, hogy kérjük, hogy a válaszról az ügyfelet is értesítsük. Ez lenne a javaslatom. A Magyar u. 19-re vonatkozó témát megvizsgáljuk. Tóth László: 1999. október 23-án interpelláltam a Teleki utcában fellelhető csatornabűz ügyében, amelyre 1999. november 9-én kaptam egy választ. Felolvasnám „természetesen a vizsgálatot a jövőben figyelemmel kísérjük és a tárgyban az igazgató úrtól kapott tájékoztatást a szükséges intézkedések megtételéről, illetve a vizsgálat eredményéről Önhöz is eljuttatjuk”. A múlt héten alkalmam volt személyes tárgyalást folytatni a Vízmű igazgatójával és rákérdeztem erre a kérdésre, hogy meddig kell a Teleki utca lakóinak szagolgatni már évek óta azt a penetráns szagot. Azt válaszolták, hogy még akkor novemberben elküldtek a hivatalnak egy levelet, mi szerint felvázolták, hogy mi a teendő, és hogy mindez mennyibe kerül. A kérdésem az, hogy Nagykanizsa, Teleki utcai lakóinak meddig kell elszenvedni a csatorna szagát? Ez lett volna az egyik kérdésem. A második: szeretnék kérni egy tájékoztatást az Európa-napi pályázati kiírásokról. Magyarul arra vagyok kíváncsi, hogy kik szervezik az Európai-napot és milyen alapon lett kiválasztva a szervező cég? A harmadik: Nagykanizsán mikor lesz városbemutató képeslap? Múlt héten voltam Molnáriban, és meglepődve tapasztaltam, hogy Molnáriban tisztességes képeslap van, Nagykanizsa Megyei Jogú Városáról pedig nem lehet kapni semmilyen képeslapot. Nagykanizsáról mikor lesz képeslap? Tüttő István: Az utóbbira könnyű a válasz: amikor megrendeljük és legyártatjuk. Hát ugye erre vonatkozó válasz ez. Marketing feladat, szerepel különben a képeslap az elképzelések között, de úgy gondoltuk, hogy több más olyan feladatunk van, amelynek a fontossága ezt meghaladja, mert nekünk ez a marketingfeladatra meghatározott költségvetési forrás nem tette lehetővé, hogy képeslappal is foglalkozzunk, hanem éppen, amit Kiss László úr pozitívumként említett, hogy szép anyagot tudtunk előállíttatni, hát ugye annak az előállítási költségei, meg az ez évre szóló marketingfeladatok költségei azt a keretet ki fogják meríteni, amelyre a költségvetésben engedélyt kaptunk, illetve lehetőséget kaptunk. De a képeslap semmiképp nem elvetendő dolog, meg kell próbálkozni esetleg olcsóbb vagy valami olyan megoldással, ami közvetlenül hozzá integrálható ahhoz a marketing anyaghoz, amit most készítenek. Érdemi választ nem tudok adni, de foglalkozunk vele. Az, hogy mikor lesz, azt nem tudom. A Vízmű igazgatójával folytatott megbeszélés: én nem emlékszem pontosan ennek az anyagnak a részletes tartalmára. Emlékszem, hogy ilyen levél érkezett, de ez sok, sok millió Ft befektetést igényel, meg kell vizsgálni. Erre választ fogunk adni. Az Európa-napra vonatkozóan pedig azt szeretném jelezni, hogy pályázatot írtunk ki az Európa-nap megszervezésével kapcsolatban. Az erre jelentkező. Mikor jár le a határidő? Vagy lejárt már Tarnóczky úr? Tarnóczky Attila: Három cég adott be pályázatot az Európa-napra. Ezeknek a pályázatoknak bontása megtörtént és polgármester úr fogja a megfelelő kör bevonásával eldönteni, hogy a három cég közül melyik. Tüttő István: De a döntés még nem született meg, tehát lezárult a pályázat, de az értékelésére nem került sor. Tóth László: Azt szeretném megkérdezni, hogy hol jelent meg, melyik sajtóorgánumban? Burján Emese: Zártkörű meghívásos pályázatot hirdetett polgármester úr a helyi rendezvényszervező cégek meghívásával. A helyi rendezvényszervező cégek közül három adott be pályázatot. A bontás megtörtént és az értékelést pedig polgármester úr május 2-ára jelezte vissza. Tüttő István: Egyébként meghirdettük. Eleve a pályázatkiírás, illetve hát a pályázatot kiírtuk úgy, hogy levelet küldtünk a szakcégeknek. Tarnóczky Attila: Jövőre közbeszerzési pályázatot fogunk kiírni. Tüttő István: Nem fogunk, mert ez nem haladja meg azt a mértéket. Jogunk van ehhez, és ráadásul olyanokat kell megbízni, mindig az volt a vád, hogy nem támogatjuk a kanizsai vállalkozókat. Direkt kanizsaiakat bíztunk meg, vagy kértünk be és a részükről adott ajánlatok alapján fogunk dönteni. Mindenesetre hát gratulálni lehet, köszönjük a gratulációt. Bicsák Miklós: Az első kérdésem rövid csokorban kötöttem össze. Nagyon örülök, én el bírnám képzelni egész évben, ha a Város Napja lenne. Korán kelő ember lévén már ma reggel nagy örömömre láttam, hogy milyen nyüzsgés, mozgás van a városban, kérdésem előtt kívánom ezt elmondani. Kaszálnak, söprik a járdát, a placcot, csodás dolog az, hogy egy tiszta városban az ember jóérzéssel leparkol a Fő út közepén. Kérdezném, és illetve az Erzsébet tér parkolójában leparkol, és rendben vannak a dolgok. Szeretném kérdezni, a kérdéseimhez tartoznak. Miért van csak ilyen ún. szezonális ünnepek, vagy hasonló esetekben történik. Örömömre szolgál az is, hogy elkezdődött a kátyúzás a városban, de olyan lassan megy ez az egész dolog, itt a jó nyári 30 fokos meleg, mint a Luca szék. Még csak a városnak a kiskanizsai része, a Csónakázó-tónál találkoztam az emberekkel, de inkább talán mondhatom nem megbántva őket, hűsöltek, mint kátyúztak volna. A városnak a különböző frekventált helyei meg nem halad. Az autókerekek, tengelyek eltörnek, panaszkodnak az állampolgárok. Valahogy itt egy felelősnek kellene lenni, aki erre a munkafolyamatra odafigyelne és törődne azzal, hogy folyamatosan történjenek a dolgok. Szeretném még megkérdezni azt, az első kérdéscsoportomhoz, hogy az Űrhajós utcában kora tavasszal megtörtént az ún. platánok kivágása. Nagyon korszerűen és köszönöm, nagyon szakszerűen történtek ott a kivágás, az elszállítás, de mégis egy kis hiba történt. Azóta is én nem tudom, hogy éjszaka hordták-e oda, de az egész Űrhajós utca, illetve mondhatnám a Garay saroktól tele van fagallyakkal az egész árkok, azok a mély és az elszállításnál, ahogy a lakók elmondották, otthagyták. Hogy az most a magánembereké, kis kertjeiből került-e oda vagy hogy, de úgy gondolom, ha egyszer elszállítjuk a városban a felgyülemlett fagallyakat, illett volna az illetékeseknek elszállítani. Köszönöm ez volt az első. A második kérdésem, az is nagyon jó érzés volt, a Via Kanizsa ügyvezetője a múltkor beszámolt a sajtóban is, hogy a városban az elhanyagolt gépkocsikat összegyűjtötték és elszállították. Hát én ezt nem tapasztalom. Nem bántva az András barátomat. Tüttő István: ……sem elhanyagolható, mert akkor onnan sokkal több kocsit kellene elvinni. Bicsák Miklós: A Múzeum téren a lakosság most már napok óta éjszaka disco-zenét hallgat, főleg ez a nem kívánatos garázssor, ha Önök is ott keresztülmennek a kis könyvkötő műhelyem előtt és tapasztalni fogják, hogy egy sárga Renault gépkocsi két éve kérem ott áll, az … kérem szépen ebben a gépkocsiban, és nagyon csodás szerenádot lehet hallani reggeli órákban. Ezt az ott most a nagy meleg örömére is éjszaka nyitva hagyott ablakoknál tapasztalták. Én azt szeretném kérdezni, rajt a rendszám, már én is jeleztem a rendőrség felé is, de semmi mozgolódás nem történik, hogy összeszedjék ezeket a gépkocsikat. Harmadik kérdésem. Szeretném megkérdezni ugyancsak kérdésként tisztelt polgármester úr, hogy megtörtént Palinban tavaly a csatornázás a lakosság nagy örömére. Mi, a város visszatartottunk egy bizonyos összeget a befejező tavaszi műveletekre, hogyha tavasszal tudtuk, hogy télen volt a befejezés, útleszakadás, különböző útjavításokra. Olyan lassan megy ez az egész dolog, hogy már a lakosság részéről megint hasonló komoly nyugtalanságok vannak. Egyszerűen kijöttek, és ebben a jó időben nem fejezik be azt. Kifizette-e már a város a kivitelezőnek a visszatartott, csatornázásra való megfelelő munka elvégzési díjakat vagy nem fizette? Ne fizessünk addig kérem, mert én úgy érzem, mint képviselő is a területnek, illene meghívni, ha ilyen eljárások vagy bejárások történnek. Senki a fülét nem mozgatja, hogy na, Te gyere oda és nézd meg ezt a dolgot, ezt a műveletet befejeztük. És a lakosság jogos felháborodása, hogy a Napsugár utcától a Magvetőig sorolhatnám, az Alkotmány út, a munkák nincsenek befejezve. Én azt kérdezném, hogy ebben, vagy kérném a polgármester urat és a közgyűlés segítségét, hogy hasonlóan gondolom Miklósfán is, lehet, hogy ott gyorsabb és precízebben végzik ezeket a dolgokat, hogy ne fizessünk addig az ilyen kivitelezőknek egy fillért sem, amíg tökéletesen el nem számol a munka elvégzésével. Tüttő István: Első kérdés az volt, hogy miért szezonális a takarítás. Jogos a kérdés. Fogjuk fel úgy, hogy a tavaszi nagytakarítás megkezdődött, s az, hogy ez egybeesik a Város Napjával, ez meg természetes, mert nagyszabású rendezvényeink lesznek és az, hogy a kettő egybeesik, az szinte önmagáért beszél, de ez nem azt jelenti, hogy azt követően ezt el kell hanyagolni. A kátyúzás lassú. Én nem tudom megítélni, hogy lassú. A legideálisabb az lenne, ha egy éjszaka meg tudnánk csinálni az összeset. Erre vonatkozóan ütemterve van a VIA Kht-nak. Nem tudom, ügyvezető urat, tudna-e erre a kérdésre válaszolni, hogy mi várható, hogy megnyugtassuk a képviselő urat? Gáspár András: .. egyszerre az egész város területén ugye nem lehet kátyúzni, nem lehet valóban egy éjszaka, pedig az lenne a legjobb. Folyamatosan dolgoznak, most már két és fél hete megy a kátyúzás és május végére az egész város területén, remélhetőleg a zártkerti utakkal együtt is be fog fejeződni. Hát akkor válaszolhatok a másik kettőre is? Tüttő István: Igen, azt kérni akartam éppen, hogy arra is válaszoljon. Gáspár András: Csak rendszám nélküli autót vitethetünk el a helyi rendelet szerint, mert az minősül üzemképtelennek. Attól, hogy nincs kereke és rajt a rendszám, számunkra jogilag nem üzemképtelen a jármű. Ez a gépjárművekre vonatkozik. És az Űrhajós utcában a fakivágást mikor elvégezték, letakarítottak mindent. Azt, amit a képviselő úr nekem már mondott, hogy gallyak vannak az úton, valószínű, hogy egy attól független, és nem a közterületen végzett gallyazási munkáknak a maradványa, tehát valamilyen teherautóról szóródhatott le. Annyi közünk van hozzá, hogy föltakaríttatjuk ezt is, de ez nem az általunk szervezett munkának a következménye. Tüttő István: A palini csatornázásra vonatkozóan van? Írásban válaszolunk, de azt tudni kell, hogy a második szakasznak a befejezése, illetve átadására még nem került sor, tehát mindenképp a munka átvételére csak a teljes műszaki ellenőrzés után kerülhet sor, és a fizetés is csak akkor történhet meg. De a Ryno cég felé továbbítjuk a felvetést. Bicsák Miklós: A gépjárműre én említettem itt a képviselő.., hogy van rendszám rajt, de senki nem intézkedik. Az a kocsi már ott kilakva, kitörve, arra jó, hogy ha esik az eső, fedél van fölöttük, hogy ott elvannak. De rendszámmal ellátva, hát nem keresi a hatóság, ugyanúgy az önkormányzat, hogy a súlyadó, vagy stb., sorolhatnám. Egyszerűen az a gépjármű ott van. Kérem, ezt nem lehet. Le fogom, máma éjszaka lefotózom digitálisan és holnap reggelre expressz odateszem a hivatal asztalára, hogy bizonyítsam az igazamat. Valami lépést kell tennünk, de nem csak ez, sorolhatnám, két utcában is tudnák mondani gépjárműveket. Tüttő István: Egyetlen egyet tudunk tenni, jelezni fogjuk a rendőrségnek, hogy szíveskedjenek utána nézni, hogy ezen gépjármű hosszú évek óta ott hever rendszámmal, kinek a tulajdona, és felszólítjuk. Tarnóczky Attila: Talán Bicsák képviselő úr kérdésének ahhoz a részéhez, hogy a város tisztántartása hogyan válhatna rendszeressé, megismételném itt elhangzottakat arról a 100 fős közmunkás programról. Hozzátenném még, hogy ezen kívül 50 körüli létszámban köztéri munkásokat is tudunk alkalmazni, de mindezt június 1-től. Ugye egyrészt az egyik a pályázathoz kötődik, a másik pedig a most megváltoztatott törvényhez kötődik, de én azt hiszem, hogy ez a 150 ember, akikből juthat természetesen a peremkerületekbe is, ezek a tavalyihoz hasonlóan nagyon sokat tudnak segíteni a város arculatán. Tüttő István: Úgy látom, több kérdésre jelentkező nem volt. Ezek után rátérünk az interpellációk, jelentés az interpellációk, kérdések intézéséről, amelyet Önök írásban megkaptak. Ide került írásban a volt Kisfaludy óvoda területének állapota miatt interpellált Tóth Zsuzsa képviselőnő. Ő most nincsen jelen, akkor az ő kérésre írásban fogunk válaszolni. Megkérdezem Antalics Dezső urat, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház tetőszigetelésével kapcsolatos, és egy út eltűnésével kapcsolatos választ elfogadja-e vagy sem? Antalics Dezső: Abban a reményben, hogy nem vesz igénybe 4 évet a hiba kijavítása, ugyanis a kiderítés, ez kb. annyi időbe tellett. Elfogadom a választ. Tüttő István: Bicsák Miklós úrtól kérdezem a cserfői és förhénci hegyi utak javítása? Az előbb kaptunk választ a határidőre. Bicsák Miklós: Elfogadom és bízok benne, hogy meg fog ez hamarosan oldódni, mert továbbra is el kívánom mondani tisztelt polgármester úr és tisztelt közgyűlés, hogy a lakosság kijelentette, hogy anyagi áldozatot is képes, hogy legyen rendben az a cserfői út, és valóban vállalják. Most megalakulnak az úgynevezett hegyi, nem tudom milyen társaságok jogi formulája, és ugyanis, hegyközségek, köszönöm szépen, és ők elkötelezik magukat, mert szeretnék rendbe tetetni az utat. Tüttő István: A VIA Kht. vezetői felveszik a kapcsolatot az érintett területeken élőkkel, illetve ott ingatlannal rendelkezőkkel és akkor megegyeznek a közös munkában. Kelemen Z. Pál urat kérdezem. Kelemen Z. Pál: Mondhatnám, hogy a polgármester úr megtette, amit tehetett. Elküldte az interpellációm és a kérdésemből fogalmazódott levelet a Városi Rendőrkapitánynak. Hát ez elment április 3-án, lassú még a posta Magyarországon. Kérem szépen, azért engedtessék meg egy észrevétel a vége felé. Tehát, amit Ön tett polgármester úr, azt elfogadom, de a város úgy retteg a péntek és szombat esti láztól. Ezeken az éjszakákon önfeledten szórakozó fiatalok helyett randalírozó bandák veszik át a hatalmat a város bizonyos területein, ezért félnek Kiskanizsán a „Sáska” pálya környéken lakók, ezért félnek a Teleki utcaiak, ezért félnek a Munkás utcaiak, ezért tördelik ki a Thury téri kutyalegelőn a karvastagságú fákat péntek éjszakáról szombatra virradóan ilyen randalírozó emberek. Amit elvárnánk, amit elvárnának a kanizsaiak, hogy a rendőrség is tegye meg azt, amit mi is szeretnénk, hogy rend legyen éjszakánként. Várjuk és reménykedünk abban, hogy meg fog történni. Polgármester úr válaszát elfogadom. Tüttő István: A kapitány úrnak telefonon jelzést adok, hogy szíveskedjék az ügyben intézkedést megtenni és a válaszát. Kiss László úrtól kérdezem, elfogadja-e? Régóta parkoló, hasonló probléma, mint amit az előbb. Kiss László: Igen, azaz nem fogadom el polgármester úr. Tehát az igen a hasonló problémára vonatkozott. Megkaptam a Polgármesteri Hivatalnak és a Via Kanizsa Kht-nak és Közterület-felügyeleti Irodának a levelét. Bizonyos mértékig igaza van a levélnek abban, hogy forgalmi engedéllyel és hatósági jelzéssel rendelkező gépjárművekről van szó, de én azt hiszem, ez nem lehet akadálya annak, hogy bizonyos időn túl a hivatal intézkedést kezdeményezzen. Úgy vélem, ha a hivatalnak, a közgyűlésnek jogában áll meghatározni, hogy egy adott útszakasz jobb oldali három méteres sávjáért egy óra parkolás időre hány Ft-ot kér, akkor jogában áll a közgyűlésnek azt is meghatározni, hogy egy adott útszakaszon egy gépjármű folyamatosan két hétnél tovább nem tartózkodhat, és nem akadályozhatja a közlekedést. Például, mint a Csengery utcai esetben, hó esett rá, félméteres hó volt a tetején, a hótakarító járművek nem tudtak miatta közlekedni, ott leszűkült az út, forgalmi akadályt képezett. Én úgy vélem, hogy ha ez akkut probléma, márpedig az, mint ahogy Bicsák képviselőtársamnak a felszólalása is mutatja, akkor a közgyűlésnek rendeletet kell alkotni arra vonatkozóan, hogy egy gépjármű egy adott helyen két hétnél tovább nem tartózkodhat, mert akkor ez már akárhogy is vesszük, közterület-foglalás egy bizonyos speciális esete, és akkor ezen túlmenően, ezen időtartamon túl a Közterület-felügyleti Iroda eljárhat a tulajdonossal szemben. Ezért nem tudom elfogadni, mert ezek a járművek több mint egy féléve állnak már ott azon a helyen polgármester úr. Tüttő István: Nem tudom, a rendszámuk ismertek? Kiss László: Ismertek, ha kell, én is, fényképet is tudok mutatni nem egy ilyen járműről. Tüttő István: A rendszámokat kellene megadni, a rendőrségtől megkérjük az információt, hogy. Amennyiben kiderül, hogy nem erről a vidékről származó kocsik, akkor elszállítatjuk valami gyűjtőhelyre. Kiss László: Polgármester úr, semmi mást nem kell, csak az irodának a képviselői, emberei menjenek végig ezen az útszakaszon, és máris látják, hogy mely járművekről van szó. Egyébként jelzem, hogy a Határőr utcából a piros Volkswagent, ami törött tengellyel ott állt, azt elszállították. Nem tudom ki, de az onnét eltűnt. Tüttő István: Keresi a gazdája biztos. Kiss László: Valószínűleg. Tehát ezért nem tudom elfogadni és javaslom a rendeletmódosítást polgármester úr. Kérem a szükséges intézkedések megtételét. Tüttő István: Akkor szavazásra teszem fel, mivel képviselő úr saját maga nem fogadja el, Önöknek kell dönteni, hogy elfogadják-e a választ vagy sem. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 2 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással az interpellációra adott választ nem fogadja. Tüttő István: A szerint járunk el, ahogy mondtam. De ha lehetne, az ismert rendszámok, amiről úgy érezzük, hogy nagyon hosszú ideje egy helyen állnak, kérem, segítsük a munkát. Mert én őszintén megmondom, ha végigmegyek egy utcán, nem tudom megmondani, hogy melyik kocsi áll ott hónapok óta. Tóth Zsuzsanna nincs itt, őneki a válaszát majd a legközelebbi alkalomra megkapjuk. Bicsák Miklós: Az egyik interpellációmra, az Űrhajós utcai járdaépítéssel itt már másodszor jött vissza, a tisztelt közgyűlés nem fogadta el, én szeretném mondani, hogy itt szerepcsere történt az interpellációba adott válasszal. Én nem az Űrhajós út, a lámpagyári utcával foglalkoztam, hanem maga az Űrhajóssal, a Magyar utcán, ott vannak ezek a gondok. Múlt héten is valami Bencze Lajos bácsi nevezetű úr kerékpárral elesett, a teherautó leszorította, eltört az öregúrnak a sípcsontja. Én az Űrhajós utcáról kívántam akkor is beszélni, itt a válaszban meg mondom a dolgozók, a lámpa, természetes, hogy azon járnak, az zsúfoltak, de az ott élő embereknek a gondja, hogy nincs meg a járda a Magyar utcától az Űrhajós S-kanyarig. Én azt kértem a tisztelt közgyűléstől, hogy azt tegyük rendbe, ha ideiglenesen is egy kis .. fehér kővel szórjuk be, hogy most itt a jó idő, őszig tudnak járni ott az úgynevezett magán telek útszéli oldalban a gyalogosok a buszmegállóban is. Ez az én gondom ott, és az ott élő embereknek. Nem a lámpagyár, itt ismétli többször a válasz. Én azt nem tudom elfogadni ezt az egy kérdést. Köszönöm szépen. Ez már másodszor jött vissza. Tüttő István: Mondjuk, azt sajnáljuk, hogy az idős úrnak a lába eltörött, de az a járda, amelyik nincs kijelölve kerékpárútnak, azon meg nem lehet kerékpározni. A KRESZ-nek is vannak szabályai. 3. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevételük ezzel kapcsolatban? Dr. Baranyi Enikő: Egy hosszú dilemma után fogalmazódott meg ez az önálló képviselői indítvány és hát azzal a szándékkal és céllal, hogy a szakmai elvárásoknak megfelelően és ott helyben az interperszonális problémák lehető legegyszerűbb, leggyorsabb megoldásában próbáljunk segíteni. Hogy tudják, hogy körülbelül miről van szó, én nem kívánok visszamenni évekre visszamenően, de a Kisrác utcai óvoda a településrész egy rendkívül jól működő és a kihasználtsága az ott lakók számarányát tekintve is egy jó kihasználtságú óvodának felelt meg. Az összevonások után a helyzet egy kicsit finoman fogalmazva is megváltozott. Szeretném tehát mondani, hogy részletekbe nem kívánok menni, szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az a fajta konstrukció, amely az önálló képviselői indítványban megjelent, nevezetesen az, hogy teljes módon analóg, hasonló helyzetet, konstrukciót, tehát szervezeti működést hozzunk létre, mint ami Miklósfán, mint ami Palinban működik, nevezetesen az iskola és az óvoda együtt működjön, én úgy éreztem, hogy ez egy egyszerű, gyors és egy hatékony megoldás. Az önálló képviselői indítványom egyébként február 7-én került beiktatásra, és hát most megismerve a bizottságnak az állásfoglalását, én nem szoktam titkolni, dilemmám volt, hogy vajon visszavonjam-e miután a bizottság ezt elutasította egyhangúlag, vagy nem. Nem tehetem meg, hogy visszavonjam már csak azért is, mert a kontinuitásnak, a folytonosságnak meg kell lennie minden szempontból, de ez a bizottsági munkára is vonatkozik, és kérem szépen, nem is olyan régen a palini és a miklósfai iskola-óvoda együttműködése kapcsán ugyanúgy a Kulturális és Oktatási Bizottság ezt nem találta szakmailag kivetnivalónak. Tehát a magam részéről szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg, gondolják végig, hogy a bizottsági javaslat mellett vagy ellenére, nem lenne-e esetleg érdemes ezt a kérdést újratárgyalni. Mellesleg úgy a margóra megjegyezném és felírnám, hogy nagy hibát követtem el, mert külön nem kerestem a Oktatási Bizottságoknak a programját, napi pontjai között, hogy mikor szerepel az önálló képviselői indítványom tárgyalása, bizonyára elmentem volna, nem láttam, elkerülte a figyelmemet, és hát egy kicsit olyan méltánytalannak is érzem, hisz itt azért nem egy képviselői indítvány, hanem talán egy egységnek a sorsáról és személyek és gyermekek sorsáról is szó lehet. Nem voltam ott, amikor a bizottság ezt a szakmailag nem megalapozott, egyébként a városban hasonló konstrukcióban két ilyen egységet ugye már működtettünk, működtetünk, elutasított. El szeretném még egy mondatban azt is mondani kérem szépen, hogy természetesen amennyiben a testület ezt az önálló képviselői indítványt így nem tartja szakmailag alkalmatlannak, akkor a következő közgyűlésre egy olyan fajta önálló képviselői indítványt leszek kénytelen megfogalmazni, amely szakmailag merem remélni, hogy ezen bizottságnak megfelelő lesz. Egységes városi óvodákra kiterjedő szakmai javaslat lesz. Balogh László: Az OKSB, mint ahogy itt szerepel előttünk, de azt hiszem a közvélemény figyelmét is ennyire illik felhívnunk, hogy szövegszerűen is elhangozzék, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, a szakmai bizottság – ezt én nem vonnám kétségbe – nem tartja indokoltnak a Kisrác utcai tagóvoda és a Nagyrác utcai tagiskola egy szervezeti egységbe történő összevonását. Ez volt az egyhangú határozatunk. Való igaz, hogy több változat is felmerült itt a kérdések kapcsán, a változtatások igénye által, mellyel foglalkoztunk is, ha rövidebben is. Ugye nem kell taglalni, itt két tagiskola és három tagóvoda variációi lehetőségéről is lehetne szó, de azért ebbe én javasolnám, hogy nem menjünk bele ilyen színtéren, de az is igaz, hogy érdemben Baranyi Enikő tisztelt képviselőnő konkrét indítványával törődtünk csak. A konkrét indítvány az mindösszesen erről szólt, ami itt az előbb elhangzott. Meghívót kapott a képviselőnő, lehet, hogy külön is fel kellett volna hívni a figyelmet rá. Ha ennyiben hibáztunk, én ezt magamra veszem akár. Visszatérve az eredeti problémához. Személyi konfliktus megoldása nem szerencsés ily módon, mert precedenst teremte. Ez a véleményünk. Azt hiszem, az egész bizottság nevében mondhatom. A munkavállaló és a munkáltató problémáját helyi szinten célszerű megoldani, ha lehetséges. És mi úgy gondoltuk, hogy nem a gyerekek sorsáról van szó itt elsősorban. Attól azonban nem zárkóznék el, hogy az összes kiskanizsai nevelési-oktatási intézmény integrációjával foglalkozzunk, de az már egy másik képviselői indítvány tárgya lehetne. A konkrét önálló képviselői indítvány azonban nem erről szólt. Dr. Baranyi Enikő: Kénytelen vagyok válaszolni. Tisztelt Elnök Úr! Abban az esetben, hogy ha itt interperszonális problémák vannak, akkor nem illik a határozati javaslatban kiírni, hogy szakmailag nem tartja indokoltnak. Tehát ez nem ugyanazt jelenti, ami most itt szóban elhangzott, és az, ami a határozati javaslatban le van írva. Tehát én ebből a pontból indulnék ki. A másik dolog pedig az, hogy én úgy gondolom, hogy minden körülmények között érdemes lenne újragondolni ezt a kérdést. Igen, hallom alpolgármester úrnak a rendkívül konstruktív javaslatát, hogy a szakmai szót azt ki kell húzni, ezt talán az aláírás előtt meg lehetett volna tenni, és akkor nem tudok mivel ugye most itt akadékoskodni, az alpolgármester úr így gondolja. Tüttő István: De hadd mondjak ellent, elnézést. Nem húzhattam ki, mert ez volt a határozat szó szerint a bizottságnak. Dr. Baranyi Enikő: Szóval, azért mégis csak valami itt látszik, hogy valami nem igazán oly módon állt össze, ahogy az elvárható lenne. Szeretném megtudni, mennyivel mostohább Kiskanizsa és ezen településrész, mint ahogy ezt megtette a város vezetősége Palin, megtette Miklósfa vonatkozásában is, és ha interperszonális kérdésekig visszük, szeretném megkérdezni az osztályvezetőnőt, hány szavazati különbség volt valamikor akkor, minimális a két vezető között, tehát ez akár egy gesztusértékű is lehetne, hogy ezt a fajta konstrukciót az osztály szakmailag nem tudja ugyanis szerintem kifogásolni, hisz működik már ilyen, akkor ezt úgy gondolom, hogy engedélyezni kellett, illetve illett volna. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőasszony, én is úgy gondolom, amit javasolt az szakmailag megállja a helyét. Nincs azzal semmi baj, ilyesfajta döntést lehetne hozni, bár azt megjegyezném, hogy ez a fajta óvodai egység, ami most működik, ez nem önkormányzati találmány, nem mi vontuk össze, nem is az előző közgyűlés ezeket az egységeket, és mindaddig kiválóan működött, amíg ez a bizonyos vezetői pályázat ugye az emberi kapcsolatokat meg nem rontotta. Én azzal is egyetértek, amit az Oktatási Bizottság javasol, hogy ilyen alapon – mert van még ilyen óvodánk, ahol ugyanilyen problémák vannak, emberi kapcsolatok – átszervezésekről dönteni hát nem igazán szerencsés, de nagyobb baj, hogy lehet tenni ilyen javaslatot, amit fölvázolt .. óvodákra, de hogy arra a lakosság, az adott iskolák, vagy az adott óvodák dolgozói mennyire vevők, azt azért valahogy illusztrálni kellene, mert akkor lenne ennek értelme ilyen lépéseket megtenni, hogy ha ez a közelvárással valamilyen mértékig találkozna. Dr. Baranyi Enikő: Válaszolni szeretnék alpolgármester úrnak. Természetesen én úgy gondoltam, hogy ez valóban egy kellemetlen dolog ezt felvállalni, tehát én megteszem az első lépést, és majd az osztály és majd az alpolgármester úr pedig természetesen egy szakmailag elfogadható javaslatot akkor végig tud vinni. Dr. Horváth György: Tisztelt Baranyi Enikő! Az Oktatási, Kulturális Bizottságot itt vádolta következetlenséggel. Én ezt visszadobom. Tessék visszaemlékezni arra, amikor szó volt az óvodák összevonásánál ki volt az, aki legjobban verte az asztalt a szakmai önállóságot tekintve. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a bizottság jól döntött, ez valóban szakmai döntés volt és nyilván a régiekre is kell emlékezni. Nyilván van politika, van gyerekérdek, van következetesség, én az utóbbi híve vagyok. Antalics Dezső: Ebben a témában elég sokat voltunk együtt Tarnóczky alpolgármester úrral, osztályvezető asszonnyal, helyszíneltünk. Valóban a személyi konfliktus helyzetek már-már veszélyeztették a nevelési programot. Ezzel együtt azt szeretném jelezni, és egyetértek Tarnóczky úrral, aki jelezte, hogy gyakorlatilag ebben a kérdésben szülők nem kerestek meg. Tehát gyakorlatilag az önálló képviselői indítványon kívül sem az intézményvezetők, sem pedig a szülők nem reagáltak erre. Tehát én a magam részéről úgy gondolom, hogy azzal együtt, hogy valóban a két másik peremkerületben működik együtt két tanintézmény, két különböző típusú tanintézmény, esetleg itt is indokolt lenne, de ez most még ilyen döntésre éretlen, tehát körbe kell ezt járni és konszenzust kell a kérdésben kialakítani. Dr. Baranyi Enikő: Egy mondatos válasszal szeretném Antalics képviselőtársamat megnyugtatni. Az valahogy nem úgy történt, hogy a Kisfaludy utcában leültem, s úgy döntöttem, hogy egy önálló képviselői indítványt megírok. El szeretném mondani, hogy engem viszont megkerestek. El szeretném azt is mondani, hogy tudomásom van olyanról, aki nem keresett meg, és az aki nem keresett meg, azok egy része sikeresen sikerült a város felé irányítani a gyerekét, már nem oda fogja vinni óvodába, mert belefáradtak ebbe a hosszú éves, több éves hercehurcába. Tüttő István: Úgy látom több észrevétel nincs, a vitát lezárom. Határozati javaslatot teszem fel szavazásra. A szakmailag szót én most visszavonom függetlenül a bizottsági határozattól. Tehát most nem tartjuk indokoltnak a Kisrác utcai óvoda összevonását. Kérem, szavazzunk. Egy szót kihagytam belőle, hogy szakmailag. Tehát nem tartja indokoltnak. Hát ne azt beszéljük meg, hogy ki mivel ért egyet, nyomja meg a gombot. Tessék megnyomni a gombot. Újraszavazunk. A határozati javaslat. A szakmait én mondtam, hogy kihagytam, mert én vagyok az előterjesztő. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 118/2000.(IV.25.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése – az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság határozatára figyelemmel – nem tartja indokoltnak a Kisrác utcai tagóvoda és a Nagyrác utcai tagiskola egy szervezeti egységbe történő összevonását. Felelős: Tüttő István polgármester Szünet 4. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1999. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1999. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény elfogadását követően önkormányzatunk költségvetésében annyi változás történt, hogy a központi költségvetésből származó forrásai növekményében szereplő és a központi költségvetés általános tartalékát képező 51 millió Ft – a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következményeként – év közben elvonásra került. A költségvetés egyensúlyát a fentiek ellenére a tervezett 330 millió Ft hitellel szemben 279 millió Ft-os tényleges hitelfelvétellel biztosítottuk. Szeretném kiemelni, hogy a működési és fenntartási kiadások eredeti előirányzatát közel 800 millió Ft-tal meghaladják a teljesítés tényszámai. A központi források szűkössége, valamint a működési és fenntartási kiadások emelt szinten történő teljesítése mellett sem következett be vagyonfelélés, a felhalmozás céljára 1.041 millió Ft, felújítási célra 151 millió Ft került felhasználásra. Az önkormányzat vagyona a tárgyév végére az előző évi vagyont 724 millió Ft-tal meghaladta. A befektetett eszközöknél 705 millió Ft-tal, forgóeszközöknél 19 millió Ft-tal. Emlékeztetnék néhány kiemelt beruházásra. A legjelentősebb a növekményünk, 737 millió Ft a tárgyi eszköz értékénél. Befejeződött többek között három év alatt a Kórház „A” épülete, melyből 1999. éven aktiváltunk 133,4 millió Ft-ot, a palini csatornahálózat 120 millió Ft-ért, kerékpárutakat építettünk 15 millió Ft-ért, közművesítettünk Szabadhegyen, a régi könyvtárnál 7 millió Ft-os beruházást hajtottunk végre, körforgalmakat, csomópontokat és orvosi rendelőt is építettünk. Az ügyfelek, a közgyűlés szakszerű és gyors kiszolgálása, a számviteli munka naprakész, pontos vezetése érdekében fejlesztettük az információs hálózatunkat, tárgyi eszközöket szereztünk be. A követelésállomány záró értéke mintegy 26 millió Ft-tal csökkent az előző évhez viszonyítva. Szeretném pozitívumként kiemelni, hogy a helyi bevételeket pályázatok útján cél- és címzett támogatásként elnyert pénzeszközökkel pótoltuk. Eredményesen pályáztunk ….. kapott szakképzési támogatás is nagyban hozzájárult a középfokú intézményi ellátás javításához, melyet az intézmények elsősorban tárgyi eszköz beszerzésére fordítottak. Működőképességünk egész évben biztosított volt, a tervezett célkitűzéseink megvalósultak. Röviden ezt szerettem volna azért a TV nyilvánossága előtt elmondani. Ezek után megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevételük, kérdésük a napirenddel kapcsolatban, Cserti Tibor: Engedjék meg, hogy két rövid észrevételt fűzzek az előterjesztéshez. Alapvetően az 1999. évi költségvetési gazdálkodás az hiszem a szabályozott keretek között történt, végső soron folyamatában a közgyűlés tájékoztatást kapott a menet közbeni források és kiadások alakulásáról is. Egy dolog bebizonyosodott. Ez bizonyos tekintetben már a költségvetés megtárgyalásakor, az eredeti költségvetés jóváhagyásakor vitatéma volt, a saját bevételeken belül a helyi adóztatás mértéknek az alakulása. És csak egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy lám-lám relatív túladóztatás történt, és nem szeretném ezt túlragozni, és még szomorúbb dolog, hogy a 2000. évi költségvetés elfogadásakor is további adómérték emelése a helyi gazdaság szereplőit a tisztelt önkormányzat hát bizony még inkább keményebb feltételek közé állította. Én azt hiszem, hogy ugyanez a folyamat, ha folytatódni fog, akkor csak szlogenében lesz vállalkozáspárti a tisztelt önkormányzat. Mindenféleképpen a jövőt illetően erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az viszont örvendetes tény, hogy az ebből származó bevételtöbblet nyilvánvaló, a megcélzott a hitelállomány csökkenését is eredményezte, ha úgy tetszik, akkor ezért köszönet a helyi közélet, helyi gazdasági élet szereplőinek. Azt hiszem illik egy zárszámadás folyamatában megemlékezni. A másik, hogy valójában vagyonértéket kellene, hogy vegyen az önkormányzat. A mérlegszerkezetből, ma már ugye teljes mérlegszerkezet elénk történő terjesztésével látszik, hogy abszolút mértékű vagyonnövekedés következett be ugye az önkormányzatnál, senki nem vitatja. Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tárgyi eszközökön belül polgármester úr vázolta azokat a legfontosabb beruházásokat, amik egyébként aktiválásra kerültek 1999. év folyamán, ugyanakkor a mérlegszerkezet az kedvezőtlen irányban változott. … belül rohamosan lecsökkent a forgalomképes vagyon szerkezete, ugyanakkor pedig azoknak a vagyonelemnek a köre jelentősen bővült, amelyek fenntartási vonzattal is párosulnak a későbbiekben, tehát folyamatosan működtetni kell. Erre azt hiszem a politikai élet szereplői, a frakciók több ízben, több .. felhasználtak annak propagálására. Én a hozzászólásomban csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a további élénk vagyonértékesítést, a forgalomképes vagyon csökkenését, azt mindenféleképpen meg kellene állítani. Tüttő István: Kérném a véleményüket. Szeretném jelezni, hogy a bizottságok megtárgyalták, és mindegyik bizottság az anyag szerinti javaslatot támogatta. Budai István: Az előttem szóló Cserti Tibor nagyrészt elmondta, amit én is mondtam volna. Én azt javasolnám, hogy a 4. és 6. pontot együtt tárgyaljuk, ha lehet, hiszen a közgyűlés nem auditálja a mérleget, azt a könyvvizsgáló auditálja. Tüttő István: A cím nem jó. Budai István: A cím nem jó, igen azt akartam mondani. Hogyha ezt lehetne összevontan, és akkor együtt a könyvvizsgálói jelentéssel. Én örömmel állapítottam meg, hogy a könyvvizsgáló, tehát auditáció során nem … Tüttő István: Ügyrendi javaslatnak tekintem. Szavazzunk róla, hogy együtt tárgyaljuk. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Budai István: Akkor most tovább folytatnám, és arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy mivel a könyvvizsgáló az auditáció során nem állapított meg különösebb eltérést, én is jó szívvel tudom ajánlani a tisztelt közgyűlésnek ezt a zárszámadást így, ahogy van, elfogadásra. Marton István: Előttem szóló két képviselőtársam, amit mondott, azzal tökéletesen egyetértek. Annyival azért kiegészíteném, hogyha egy kicsit úgy megnézzük, hogy alakult ez a költségvetés az elmúlt esztendő során, meg ha megnézzük azokat a számokat, amiket százalékosan kiszámolt a hivatal, és mindig mondjuk a legutolsó módosításhoz méri a teljesítést és kijön 1-2 %, vagy 1-2 tized, holott ugye eredendően az eredetihez kell viszonyítani, és ha ezt megtesszük mondjuk a tavalyi bevételeknél, elindultunk 8,4 milliárdról, majd meghaladtuk a végén a 11,5 milliárd Ft-ot, ez akárhogy is nézem, több mint 37,3%-kal több. Már pedig ugye a tervezéstant úgy tanítják, hogy a tervtől való eltérés az minden irányban hiba. Más kérdés, hogy a többletet könnyebb elviselni. Hát itt olyan érdemi többlet természetesen nincs, mert a kiadások gyakorlatilag hasonlóan mentek, tehát megmaradt az egyensúly, de az elmúlt tíz évben, ami kialakult, nevezetesen az alátervezés, az sajnálatos módon a tavalyi esztendőben is folytatódott és az gyönyörűen látszik ebből az anyagból. Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel. A vitát lezárom. Kérem, döntsünk Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az önkormányzat 1999. évi költségvetési zárszámadásáról. Rendeletet kell alkotni. Minősített többséggel kell meghozni. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 13/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2000.(IV.26.) számú rendelete az önkormányzat 1999. évi költségvetési zárszámadásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Összevontuk ugye a 6. napirenddel. Ugye auditálása megtörtént a költségvetési beszámolónknak. Kérem a határozati javaslattal kapcsolatos döntésüket. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 119/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerűsített mérlegét, egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, egyszerűsített eredménykimutatását, a kötött felhasználású normatív támogatások elszámolását, a központosított támogatások, a cél- és címzett támogatások alakulásáról készített kimutatásokat elfogadja. Utasítja a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal utasítja a jegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Tuboly Marianna jegyző Tüttő István: Gyakorlatilag tudomásul vettük az auditálásról szóló jelentést. Megköszönjük könyvvizsgálónőnek a munkáját, és reméljük, hogy hasonló megállapításokat tesz, mert a hibákra is felhívta a figyelmet, de azért a megállapításai a múlt évre vonatkozóan pozitívabbak voltak, mint azt megelőzően. Ez pedig a munkának a minőségét oly módon jelzi, hogy javulás történt. Reméljük, hogy ezt a trendet tartani tudjuk. 6. Javaslat az 1999. évi pénzmaradvány felosztására és a 2000. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem erre vonatkozóan véleményüket. Szeretném jelezni, hogy a Pénzügyi Bizottság az előterjesztés szerinti módozattal ért egyet, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke kért szót, kérem, hogy szóljon a bizottsági véleményről is. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság valóban átvizsgálta ezt a napirendi pontot is, illetőleg a napirendi ponthoz kapcsolódó anyagokat, és azt a javaslatot teszi a közgyűlésnek, hogy a pénzmaradvány felosztásról szóló előterjesztés mellékleteiben szereplő személyi juttatás pénzmaradványokat ne fizet, tehát zárolja, ezeket ne adja át azoknak az intézményeknek, ahol ezek képződtek, azzal, hogy az önkormányzat félévi költségvetés felülvizsgáló zárása után térjünk vissza erre a napirendre, és akkor határozzuk meg, hogy mi legyen ezeknek a személyi kifizetéseknek a sorsa. Hangsúlyozta a Gazdasági Bizottság, hogy ez a pénz „elvonás”, ez csak egy, fogalmilag helyesebb talán a visszatartás szót használni, mert ugyanazoknak az intézményeknek kell visszaadni ezt a pénzt, ahol ezek képződtek. Többé-kevésbé ez volt a Gazdasági Bizottság javaslata, hogy a határozat így szóljon. Összesen nagyságrendileg kb. 160 millió Ft-ról van szó a személyi soron, illetőleg a személyi juttatásokat érintő, munkaadókat terhelő egyéb befizetési járuléksoron, ha összeadjuk, kb. ebben van az igazság. Eddig volt a Gazdasági Bizottság javaslata. Ez után engedjék meg, hogy elmondjam én, az időközben megkapott újabb információk hatására azt kell mondjam tisztelt közgyűlésnek, hogy az én véleményem e tekintetben változott. Én azt kérem a közgyűléstől, hogy az előterjesztés szerint szíveskedjen megszavazni a pénzmaradvány felosztást. Hogy miért? Egy oldalról azért, mert vannak bizonyos kötelezően betartandó szerződések, amelyeket teljesíteni kell, gondolok itt például mondjuk a kollektív szerződésre a Kórházban, ahol teljesíteni kell olyan időarányos kifizetéseket, amelyeknek ez a pénzmaradvány lenne a forrása, illetőleg az iskoláknál is és egyéb intézményeknél is vannak olyan áthúzódó fizetési kötelezettségek, amelyeket ebből a pénzmaradványból kell vagy kellene teljesíteni. Információim szerint, több intézményvezetővel beszélve, a bizottsági ülés és a mai közgyűlés között eltelt időszakban, ezek a pénzek jó része olyan, részben szerződéssel, vagy egyéb más kötelezettségvállalással lekötött kifizetéseket takarnak, amelyeknek a bevételi, tehát az intézményhez érkezése december hónap vége felé következett be, tehát igazából kifizetéseket is …. teljesíteni ebből a pénzből nem lehetett, holott, mint a tájékoztatások igazolják, ezeket ki kell egyenlíteni. Tehát e tekintetben én arra kérem a tisztelt közgyűlést, a Gazdasági Bizottság nem volt ezeknek az információknak a birtokában, tehát a Gazdasági Bizottság ezen információk híján javasolta városérdekből és önkormányzati érdekből azt, amit én az előbb elöljáróban elmondtam, amivel én ott teljes mértékben egyet is értettem, csak hát azóta olyan újabb információk érkeztek, amelyek arra késztettek, hogy a tisztesség és a becsület okán ezeket elmondjam és a tisztelt közgyűlés tudomására hozzam. Tehát arra kérem Önöket, hogy lehetőség szerint az előterjesztést szavazzák meg és ne a Gazdasági Bizottság döntését. Cserti Tibor: Örülök, hogy Fodor képviselő úr mikor egyéni véleményének adott hangot, akkor megfogalmazta azt a polémiát, ami egyébként a kiskincstár típusú finanszírozási rendszerből adódik, annak sajátja. Törvényszerű, hogy idevezetett, és ha egy szakmai előkészítés nem kellően megalapozott, akkor ez bizony konfliktusokhoz is vezet. Ezt meg lehet oldani egyébként önkormányzati szabályozással, ha úgy tetszik egy „arrogáns” döntéssel is, lehet hivatkozni vészhelyzetre, lehet hivatkozni sok mindenre. Tehát intézmények részéről sem lenne vitatható egyébként, szabályozott kereteken belül ezt zárolnánk, vagy időlegesen felfüggesztenénk, tehát ilyen értelemben a Gazdasági Bizottság határozata sem lenne jogilag támadható. Megítélésem szerint nem lenne etikus, tehát örülök ennek a fajta kiegészítésnek. Az általam is sokszor hangoztatott bizonyos korlátozott keretek közötti érdekeltségi rendszert is, ha úgy tetszik, negligálná. Vagy egy másik aggályom, és erre a határozott kérdésre határozott választ szeretnék kapni. A 2000. évi költségvetésnél azt is meghatároztuk, hogy mindenféle évközi többletbevétel az a tervezett hitelfelvétel összegét kell, hogy csökkentse, tehát zárolásra kell, hogy kerüljön, és ilyen értelemben most a pénzmaradványnak arról a részéről beszélek, ami szabad rendelkezésű pénzmaradvány. Ugyanakkor előttünk vagy egy előterjesztés, ha jól értelmezem, ezen felüli, ugye szabad rendelkezésű pénzmaradvány terhére is többletcélokat állapít meg. Most én azt nem szeretnék belemenni egyenként, hogy mik azok a többletcélok, valójában egyenként majdnem mindegyik meg… és támogatandó cél, a kérdésem lényege akkor az, most a kettő dolog az hogyan kezelhető együtt, mert vagy egyiket helyezzük hatályon kívül, vagy pedig egyenként döntünk ezekről a célokról. Hát az előterjesztő véleményét kérném szépen. Birkner Zoltán: Valójában Cserti úr és Fodor úr elmondta nagyjából azt, amit el szerettem volna mondani. Örömmel hallom, hogy Fodor úrnak is megváltozott a véleménye útközben erről a kérdésről. Két mondat, és ez a FIDESZ frakciónak a véleménye egyébként, amit most elmondok. Valóban, Cserti úr érintette, az érdekeltségi rész, a másik pedig az, hogy ennek a furcsasága, hogy decemberben érkeznek ezek a pénzek, így valójában már el kezdett beruházások, illetve felvállalt kötelezettségeknek a finanszírozásáról is szólnak. Tehát egyszerűen nem engedhetjük most meg, hogy ezeket a pénzeket bármilyen szinten is zároljuk. Köszönöm szépen, és örülök neki, hogy nagyjából most már egy követ fújunk, és mindenki hasonlóan fog szavazni, úgy érzem. Balogh László: Nem az időhúzás végett és nem a népszerűség hajhászás végett, de muszáj a bizottságunk egyhangú álláspontját elmondanom. Az OKSB, mint gazdaságilag talán kevésbé szakmai, de a nevelés-oktatás szempontjából igenis szakmai bizottság egyhangúlag az eredeti előterjesztést támogatta. Minden más megoldás véleményünk szerint protekcionista és időhúzó történés lenne. A pénz maradjon ott, ahol keletkezett és akkor, amikor ez megtörtént. Tiszteljük azt is, hogy feleslegesen az intézmények nem költötték el a pénzüket, bár megtehették volna. Kérem, ezt támogassák. Mondom ezt sok saját intézményünk nevében is. Dr. Tuboly Marianna: Cserti úr kérdésére a jogi helyzet vonatkozásában azt válaszolnám, hogy a határozat döntött arról, hogy a többletbevételeket a hitel csökkentésére fordítjuk, ez viszont egy magasabb szintű jogi norma, rendelet és az mindig üti a határozatot. Tehát egyrészről ezért törvényes, másrészről pedig ez nem is igazán többletbevétel. Ön is tudja, számvitelileg a többletbevétel és a pénzmaradvány külön fogalom, tehát ily módon sem tekinthető annak, de azt hiszem, hogy ez utóbbi indoklásom inkább már szőrszálhasogatás, tehát a lényeg az, hogy azon célunkat, miszerint a többletbevételt hitel csökkentésére kell fordítani, akkor teljesítjük, amikor rendeletmódosítással döntjük el a sorsát, és itt most ezzel döntjük el. Tarnóczky Attila: Úgy tűnik, hogy személyi juttatás ügyében közelednek az álláspontok. A módosító javaslatom, amit tennék, nem erre vonatkozik, hanem a személyi juttatások fölötti pénzmaradványokra. Előttünk nem is tudom hány napirendi ponttal később a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére javaslat a maga, ugye emlékeznek, meglehetősen nagy összegével, amit komolyan kell venni, meggyőződésem szerint annyira, hogy ebben a pénzmaradványban a személyi juttatások és a munkaadó járulék feletti megmaradó összeget már ebben az irányban haladva kellene felhasználni a későbbi költségek mérséklése miatt. Tehát egy határozati javaslatot indítványoznék hozzácsatolni a rendelethez, ami így szólna: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések pótlására – ide be kéne szúrni ennek a bizonyos rendeletnek a számát: 1/1998.(VII.24.) OM rendelet – az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkabér járulék feletti teljes összeget fordítsák. Ebben a rendeletben – magyarázatként hozzáteszem – az eszközök és a felszerelések címszó alatt szerepelnek a különböző szükséges helyiségek is, tehát erre is vonatkozna a felújítás, beruházás vonatkozásában is a javaslat. Tüttő István: Tehát akkor itt ehhez kapcsolódva, de kihatása lenne a későbbi napirendre, témára? Tehát nem ott, hanem itt határoznánk. Cserti Tibor: Válaszolni szeretnénk azért, mert a jogforrások hierarchiáját az eddig is tudtam. Köszönöm szépen, amiért megerősített ebbéli ismereteimben a jegyzőnő. A jogi megokolás egyébkén ez szépen hangzik, csak valójában a kérdésre nem kaptam választ. A pénzforgalmú típusú tervezés, tehát a pénzmaradvány először és most épül bele, nyilvánvaló a költségvetés egészébe, hisz a 2000-es költségvetés eredeti jóváhagyásakor a pénzmaradványról nem döntöttünk. Ez az életnek, vagy az ilyen típusú költségvetésnek a maga sajátja. A kérdésem ugye, a másik része pedig arra vonatkozott, hogy továbbra is ugye azt szíveskedik kérni, hogy ami a szabad rendelkezésű pénzmaradvány terhére, mert ami feladattal terhelt ugye, arról döntöttünk, hogy kapják vissza az intézmények, az annak rendje, módja szerint a helyére kerül. Az is többletbevétel, de az céllal terhelt. A szabad rendelkezésű pénzmaradvány, az független, hogy határozattal – azt egyébként elfogadom ezt a hierarchia szabályozást vagy normatív szabályozási rendeletet, teljesen mindegy – az elvileg terhelhető, az a hitel összegét is csökkentheti, avagy új célokat határozhatunk meg rá. Itt az előterjesztésben több új cél meghatározására került sor, akkor ugye azt szíveskednek kérni, hogy ezt támogassa a tisztelt közgyűlés, ez magyarul van, ennek van értelme, én is támogatom. Itt a kérdésnek a lényege volt a másik oldal, helyezzük-e hatályon kívül a korábban meghozott határozatunkat? Én úgy gondolom, nem lenne helyes, továbbiakban is törekedjünk arra, hogy mindenfajta többletbevétel, függetlenül attól, hogy határozattal, vagy rendelettel kerül megállapításra, az a felvehető hitel összegét csökkentse. Beznicza Miklós: Lehet, hogy én is rosszul fogom föl jogilag, de azt hiszem, hogy itt valami fogalomzavar van abban. A pénzmaradvány nem bevétel. A pénzmaradvány egy pénzforgalom nélküli előirányzat növekmény, aminek a fedezete máshol rendelkezésre áll. Amiről szólt annak idején a közgyűlési határozat, hogy a bevétel, a soronként megjelenő többletbevételeket egyenként, soronként határozzuk meg, hogy mit fedez le. Ezt tettük múlt alkalommal, és azért kérdeztem, amikor Önök megszavazták, hogy Postakerti út, Piac, akkor mindig rákérdeztem, hogy ezek a ténylegesen mozgó pénzek mire mennek? S Önök azt mondták itt akkor, hitel kiváltására. Tehát ez egy pénzforgalom nélküli olyan pénzmaradvány, amelyet nem lehetne a bevételek közé vinni, tehát szerintem – nem jogi szakértő vagyok – nincs keveredés és nincs átfedés a két rendelet és a határozat között. Marton István: Nagyjából egyetértek azzal, amit itt képviselőtársaim eddig a napirenddel kapcsolatban elmondtak, annak meg külön örülök, hogy két munkanap alatt Fodor képviselőtársamnak ilyen hatalmas mennyiségű többletinformáció jutott a birtokába. De én, ahogy vissza tudok emlékezni az általa vezetett Gazdasági és Városüzemeltetési bizottsági ülésre, azt kell, hogy mondjam – és nem hiszem, hogy rosszul emlékszem –, hogy a 28 önállóan gazdálkodó intézményünk közül, és itt a részben önállóakról már nem is beszélek, 27-tel az ég egy világon senkinek semmi baja nem volt azon az összevont bizottsági ülésen, csak többek között nekem is, mint ahogy másoknak is az szúrta meg a szemét, hogy a legnagyobb intézményünknél, a Kórháznál mintegy másfél havi bér + közteher pénzmaradvány képződött, ami ugye körülbelül azt jelenti, hogy ennél az intézménynél bérgazdálkodásról olyan nagyon nem lehet beszélni. A régebb óta képviselők talán még emlékeznek rá, hogy 3-4 évvel korábban is volt a Kórháznak egy ilyen bérjellegű gondja, amikor az állományi létszámot keverték a jogi létszámmal, ez hosszú, ebbe nem akarok belemélyedni, de én azt hiszem, hogy ez megengedhetetlen, és itt visszatérő jelenségről van szó. Nekem az a javaslatom, hogy a Ct. és mammográf beszerzés még önkormányzati forrásból biztosítandó részével kezdjünk valamit olyképpen, hogy az itt maradónak tűnő felhalmozási kiadás 40 millió, miután ugye – emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy tavaly november végén derült ki, hogy több száz milliós tartalék van, ami ugye addig állítólag nem derült ki, csak szeptembertől, de a testület tudomására mindössze november végére lett hozva. Tehát azt hiszem, hogy elég jól áll most a Kórház ahhoz, hogy ne a szegény önkormányzattól kelljen ilyen összeget elvonnia ennek a két rendkívül fontos eszköznek a beszerzésére, ezért javaslom, hogy erre fordítassék ez az összeg. Dr. Fodor Csaba: Úgy látszik, ez a közgyűlés arról szól, hogy mindenki valami oknál fogva rám hivatkozik. Egyébként csak annyit szeretnék mondani, nem két nap volt, még nem is csak két munkanap, mert ezt a nem mostani Gazdasági bizottsági ülésen, hanem azt megelőzőn tárgyalta a Gazdasági Bizottság, csak most megint szóba került. Ez így helyes és így pontos. Egyébként nem munkanapokban mérem azt az időt, napokban, naptári napokban, amikor az ember információkat kaphat, amikor olyanokkal beszélhet, tárgyalhat, amikor, akik kellő információval el tudják látni, és mondjuk valóban igaza van alpolgármester úrnak, péntek 4 órától hétfő reggelig is tud gondolkodni az ember általában. Cserti Tibor: A fogalmi zavarra visszatérve. Nem azt mondtam, hogy pénzforgalommal, vagy nélkül, vagy pénzforgalomjáról, maradványról van szó, én azt a kategóriát használtam, hogy elvileg és gyakorlatilag is van szabad rendelkezésű pénzmaradvány, amire célt tudna jelen pillanatban is az önkormányzat meghatározni. Igaz? Kérem szépen. Itt volt egy felosztási javaslata is ennek, arról kell dönteni a mai napon. És most már nem tudom, hányszor kerüljük meg, harmadszorra ezt a dolgot, én azt mondtam: támogatom az eredeti javaslatot, de elvileg hitelcsökkentésre is használhatnánk azoknak a céloknak a fedezetére fordított forrásokat. Önök ezt kérik tőlünk. Gyakorlatilag ilyen értelemben egy ellentmondásra hívtam fel a figyelmet. Tüttő István: Én kérdeznék egyet erre. Ez a logika jó, de a következő lépés pedig az, hogy ha nem erre a célra fordítjuk, hanem hiteltörlesztésre, akkor meg kell kérdezni, hogy amit ez, ami, miből fizetjük ki azt, amit itt meghatároztunk, azt majd hitelből? Mert akkor ugye egy ilyen önmagát erősítő folyamat lesz. Visszafizetem a hitelt, másnap újra felveszem. Tibor, ezt kérdezem. Dr. Gőgös Péter: Hát én mindenkit óva intenék attól, hogy Marton képviselőtársnak a javaslatát elfogadja. Csak két apró megjegyzés. A Ct. pénzekhez hozzányúlni én nem mernék. Tudvalévő, hogy a Megyei Területfejlesztési Alapnál sikerült további 13 millió Ft-ot szerezni, ha úgy mondhatom a Kórház vezetésének, mert ha jól emlékszem, polgármester úr nem volt ott ezen a tárgyaláson, tehát ők képviselték a város érdekeit. Tüttő István: De még döntés nem született, döntés 8-án lesz. Dr. Gőgös Péter: Ígéret meg van rá. Tehát ez is az önkormányzat büdzséjét könnyíti. A másik dolog pedig a személyi juttatások pedig OEP pénzből származnak, ezek a pénzek, ezek mindig meglehetősen nagy késéssel jönnek, az OEP nyilván nagy késéssel fizet, végül is az év első harmadánál járunk. Tehát ezek a pénzösszegek ugyancsak természetesek, hogy ekkor halmozódnak és ekkor jelentkeznek. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs. Marton úr mindig közbenyom, tehát nem tudom azt mondani, hogy már lezártam. Marton István: Azt hiszem, hogy itt valami tévedés van, mert én a felhalmozási jellegű pénzekről beszéltem, és igenis, és erről kérek egy szavazást, hogy a Megyei Területfejlesztési pénzek megítélése után maradó önkormányzati rész kiváltását javaslom ebből. Én nagyon jól tudom, hogy mi a Kórház finanszírozásának a rendje, én csak azt sérelmezem, hogy a közgyűlés mindig utólag van kész helyzet elé állítva, mint ahogy történt az elmúlt év novemberében is a lehető leglátványosabban, azt hiszem. Dr. Csákai Iván: A következő, én csak kérdéseket. Mi a pénzmaradvány? Mi a halasztott finanszírozás a felhalmozásban, és hogyan tudja megoldani egy olyan nagyüzem, mint a Kórház a halasztott finanszírozást, hogy ha nincs pénzmaradványa? Tüttő István: Kérdésekre választ tudunk adni? Vagy ez költői kérdés? Lezárom a vitát, most már hiába nyomja bárki. Kérem, szavazzunk. Először Marton úrnak volt egy határozati javaslata, akkor ezt kérném megismételni, és utána pedig Tarnóczky úr határozati javaslatát fogom, és azt követően döntünk a rendeletről. Marton István: A javaslat úgy szól, hogy a 40 millió Ft-nyi felhalmozási pénzmaradványból a Megyei Közgyűlés által számunkra meghozandó kedvező döntés után fennmaradó részt fizesse ki a Kórház, tehát ne az önkormányzatot terhelje a maradvány. Tüttő István: Én kérem, ezt szavazásra tesszük fel. Aki egyetért Marton úrral, hát én a magam részéről veszélyesnek tartom. Addig ne szavazzunk. Én nem fogom megszavazni. Én azért tartom veszélyesnek, mert ezt ma itt eldöntjük, holnap megjelenik a Zalában és azt követően a Megyei Területfejlesztési Tanács azt mondja, hogy hát uraim ne a mi pénzünkből vegyék ezt meg. Tehát veszélyesnek tartom. A másik testület döntését befolyásolhatja, ugyanis még nem döntött. Szavazzunk. Marton úr javaslatáról szavaztunk. A közgyűlés 2 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Tarnóczky urat kérem, hogy határozati javaslatot terjessze elő és szavazunk róla. Tarnóczky Attila: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy a beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések (1/1998.(VII.24.) OM.) pótlására az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkaadói járulék feletti teljes összeget fordítsák. Tüttő István: Ez a határozati javaslat, kérem szavazatukat. Én támogatom A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 120/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezi a közoktatási intézmények vezetőit, hogy a beszerzéseknél a hiányzó eszközök és felszerelések [1/1998.(VII.24.) OM.] pótlására az 1999. évi pénzmaradványból a személyi juttatás és a munkaadói járulék feletti teljes összeget fordítsák. Határidő: folyamatos Felelős : közoktatási intézményvezetők Tüttő István: Ezzel a határozati javaslattal kiegészítettük, és akkor most kérem a felosztásra tett javaslatot fogadjuk el. Minősített többség, rendelet. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 14/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 14/2000.(IV.26.) számú rendelete a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének a pénzmaradvánnyal kapcsolatos módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7. Dr. Horváth György képviselő önálló indítványa a Székely-park elnevezésre vonatkozóan (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én azért megkérem Dr. Horváth György urat, hogy a nézők számára is két-három mondatban ismertesse. Dr. Horváth György: Időszakban az utcák elnevezése lehetőség szerint és nem kizárólagosan a történelmi Magyarország helységeivel, helyével függjön össze. Amikor ezen gondolataimat megfogalmaztam, keresett meg Lengyák István tanár kollégám, aki külön javaslattal állt elő. Erdélyi útja során ígéretet kapott és javaslatot tett, az úgynevezett a Székely-park, Székely-kert elnevezési területre. Azt kell mondanom, hogy képviselői indítványomat október 28-án nyújtottam be, és ma nincs egy hónapja és az igazán dicséretes a bizottságokra és a hivatalra nézve is, ide került elénk. A többféle variáció, amely szóba került, végső soron a Székely-kert elnevezést, ahogy a határozati javaslatban szerepel, ajánlanám. Örömmel mondhatom azt, hogy az egyik bizottságban már említettem, hogy a Kovásznáról ígért Székely-kapu már majdnem teljesen kész úgy, hogy egész rövid időn belül leszállításra kerül. Ugyanakkor az erdélyi városok a kopjafák állítását egyértelműen ígérték és a hivatal irányító munkájával a kert nagyon esztétikus és logikus elrendezésével, egy olyan városközpontot, „városközpont” vagy más központot hozhatunk létre, mely nagyon dicséretes lesz, és magyarságunkat, identitástudatunkat is erősítjük. Ismételten köszönöm a hivatalnak és hát a bizottságoknak is ezt a rendkívül gyors intézkedést, és ha igen lesz a szavazat, akkor holnapután 17,00 órakor az avatásra már sor is kerülhet. Antalics Dezső: Bizottságunk, tehát a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság két ízben foglalkozott a témával, mindkétszer támogatta, az elnevezés, a név körül volt vita, és a második bizottsági ülésen egyhangú szavazattal a Székely-kert elnevezés mellett támogatólag foglalt állást. Balogh László: Remélve, hogy még nagyobb lesz az egyöntetűség, természetes módon az OKSB szokásos módon egyhangúlag támogatta a Székely-kert elnevezést, hangulati és jelentés tartalmi indokkal tisztelve a magas akadémia álláspontját is, és igazából csak azért szólnék egy mondat erejéig, hogy nagy köszönet az ötlet kitalálóinak és megvalósítóinak. Tüttő István: Lezárom a vitát, szavazzunk. Tehát Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kazanlak krt. és a Városkapu krt., Munkás utca által lezárt területet Székely-kertnek nevezi el. Ez a döntés. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 121/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kazanlak krt. – Városkapu krt. – Munkás utca által közrezárt területet „Székely-kert”-nek nevezi el. Felkéri a polgármestert, hogy a további szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2000. április 26. Felelős : Tüttő István polgármester 8. Javaslat 2001. évi címzett támogatási igények benyújtására, s az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására. (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Három témakör van, egyik ugye a Zsinagóga, aztán a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola témája és az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabály szerinti működési feltételeinek kialakítása címzett pályázat segítségével. Kérem, van-e észrevétel, kérdés? Tarnóczky Attila: Annyit hadd mondjak el, bár lehet, hogy mindenki tudja, hogy mindegyik pályázatot két változatban kell beadni, ugyanakkor a közgyűlésnek jeleznie kell, hogy melyik változatot tartaná a maga szempontjából jobbnak. Van egy elírás a szöveges részben az anyagban, miszerint minden bizottság mindhárom esetben az A változatot támogatta. A Városfejlesztési Bizottság a Zsinagóga esetében a B változatot támogatta, tehát ennyiben helyesbíteném az előterjesztés szövegét. Azt viszont kérném, hogy az A változatot támogassuk, ha egy mód van rá. A második és harmadik esetben a Szakmunkásképző Iskolánál és a Szociális Otthonnál olcsóbb is. A Zsinagóga esetében pedig egy nagyon picike toldalék épületrész kialakítását jelentené, amely nagyon szükséges lenne arra, hogy az az épület, hogyha megkapjuk azt a támogatást, valóban használható legyen. Tehát a mosdók elhelyezésétől kezdve ilyesmikre gondoltak a tervezők, én úgy gondolom, indokolt lenne ezt a változatot kérni. Tüttő István: Van-e észrevétel még? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Kérem, szavazunk. Minősített többség kell ezekhez. Először a volt Zsinagóga műemlékvédelem alatt álló épületben többfunkciós, de alapvetően közművelődési célú közösségi ház kialakítására a címzett igény benyújtására kérem az Önök döntését, az első határozati javaslat. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Mi a baj? Nem mondtam, hogy 1/b. Két verzió volt. Tehát az A változat a meglévő műemlék épület felújításra kerül, hát végül is arról beszélünk. Kérem a kettesről a határozati javaslat, még Zsinagóga. Hát egybe is fel tehettük volna. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 122/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a volt Zsinagóga épület hasznosításának címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 666.093 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Zsinagóga épületben közművelődési célú közösségi ház kialakítását műemléki felújítással, bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése: 2000. május 5. Megvalósítás: 2002. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Ez után a Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola jogszabályi működési feltételeinek kialakítására címzett pályázat benyújtásához, a határozati javaslat 1., 2. pontját szavazzuk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 123/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 355.706 ezer Ft összköltségű beruházásként a jelenlegi épület rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése: 2000. május 5. Megvalósítás: 2002. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézményével hasonló pályázat benyújtásával kapcsolatos határozat, összevontan 1., 2. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 124/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy a 444.974 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Űrhajós úti óvoda épületében rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10 % saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése: 2000. május 5. Megvalósítás: 2002. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Következő napirend, közben azt nézem, hogy a Vízművel kapcsolatos napirendet kérték a tisztelt Budapestről érkezett kollegák, hogy ha lehet, hozzuk előre, de Kovács Antal úr kérése is az volt, hogy ő is legyen jelen, de most nem látom, hogy vannak-e. Ha nincs, akkor megyünk tovább, ha megérkeznek, akkor én kérni fogok egy szavazást, hogy esetleg hozzuk előre. Kérem, bejelentek még egyet, a 19. számú napirendi pont lekerült, okafogyottá vált, mert a szerződést a közgyűlés napirendre tűzte ugye, de az szerződést aláírtuk ma, és ezzel elhárult az az akadály, ami a korábbi döntésünket megmásította volna. Úgyhogy ezt kérem tudomásul venni. 9. Tájékoztató az önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézményeknél végzett ellenőrzések tapasztalatairól (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Röviden, az ellenőrzéseket meghatározott program és terv szerint végezzük. Az ellenőrzések megállapításairól folyamatosan tájékoztatjuk a közgyűlést és ezen megállapítások eredményeképpen változtatásokat is eszközöltünk, sőt továbbiakat is tervezünk. Kérem a véleményüket erről előterjesztésről. Van az 5. oldalon egy észrevételem, hogy a célvizsgálat keretében az NSR Hulladéklerakót Üzemeletető kft. ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság felkérése alapján is elvégeztük, azonban szeretném jelezni, hogy rövidesen a Pénzügyi Bizottság által végzett ellenőrzésről is készül anyag és annak az anyagát meg fogjuk tárgyalni rövidesen. Cserti Tibor: Rendkívül alapos előterjesztéssel találkoztam, amikor elolvastam ezt az anyagot. Valójában azt hiszem a képviselők többségének talán egy száraz előterjesztésnek tűnik, de valóban nagyon fontos, arról szól, hogy a nagyon gyorsan változó joganyag alkalmazása és az önkormányzat érdekeinek védelme, ha úgy tetszik a másik oldalon, hogyan történik az önkormányzat által létrehozott intézményeknél, illetve társaságoknál. Ez a munka ez nem egyszerű, aki az önkormányzat érdekeit próbálja védeni ellenőrzési munkája során, rendkívül hálátlan munka is. Én azt hiszem, hogy mindenféleképpen köszönetet kéne kifejezni ennek a szervezetnek, aki gyakorlatilag 1999. évben döntőrészt az önkormányzat által rájuk szabott feladatokat én úgy gondolom, hogy eredményesen elvégezte. A másik dolog, amit javaslatként vetnék fel, de úgy gondolom, hogy amúgy javaslatomtól független és ez a fajta gondolati szándék legalábbis irányként a szervezet vezetőiben, illetve tagjaiban megvagyon. Leírja ez az előterjesztés, hogy hol, milyen területen, milyen hiányosságot tapasztaltak. Gyakorlatilag én egyfajta tanítási missziót is javasolnék a revizori csoportnak. Tudniillik a jogszabályoknak a nyomon követése önmagában véve alapos munkát igényel, hát még alkalmazása a gyakorlatban és az csak akkor következhet be, hogyha az esetenkénti vizsgálatok időtartamát, időtartama között egyfajta kvázi folyamatos kapcsolattartás is megvalósul, és a jó tapasztalatok továbbadására is sor kerül. Tehát ilyen értelemben én arra ösztönzöm, ha úgy tetszik vagy javaslom pontosabban, hogy a tisztelt jegyzőnő a csoport munkájának koordinálásakor támasszon velük szemben olyan követelményt is, hogy a gazdasági osztályvezetőjével együtt természetesen, hogy az önkormányzati szempontrendszert, amit mint követelményt mikor támasztanak, a jó módszereket is próbálják valamilyen fórumon rendszeresen tovább adni számukra. Tüttő István: Köszönjük, azt hiszem, a javaslatot megköszönjük. Dr. Tuboly Marianna: Igen. Mindenképpen köszönjük a javaslatot, de hát a közgyűlés asztalán feküdt a nagykincstár létrehozására vonatkozó javaslat és ennél nagyszerűbb módon azt hiszem a tapasztalatok átadása nem történhet meg, hiszen koncentráltan és egymással együttműködve fognak dolgozni a gazdasági vezetők, ami lényegesen leegyszerűsíti koordinációt és a jó módszerek átvételét. Ez erről fog szólni. Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. A határozati javaslat a tájékoztató elfogadásáról szól. Kérem, a tudomásulvételét, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 125/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1999. évi ellenőrzésekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 10. Nagykanizsa „Romlott Vár” műemléki védelem alá vonása (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: A napirend előterjesztője Antalics Dezső úr, bizottsági elnök úr. Kérem, van-e az írásos anyaghoz kiegészítenivalója? Antalics Dezső: Mindösszesen egy kételyt szeretnék eloszlatni, nevezetesen a 1,5 millió Ft a Romlott Vár Alapítvány rendelkezésére áll, amely az előterjesztés szerinti összegben a programra fordítandó. Bizottságunk egyhangúlag támogatja a műemlékké nyilvánítási kérelmet. Kérem a közgyűlést, hogy a határozati javaslatot szíveskedjenek támogatni. Tüttő István: Van-e észrevétel? Dr. Horváth György: Örömmel mondhatom azt, hogy a rendelkezésre álló összeg mellett cégek személyesen jelezték nekem a részvételt és a segítés módját. Ugyanakkor a Széchenyi Szakmunkásképző Iskola szakmai segítségét is felajánlotta. Természetesen a határozat elfogadása esetén azonnal intézkedni fogunk, hogy a munka megkezdődjön és reméljük, hogy 2 év alatt olyan állapotban tudjuk hozni a Romlottvárat, amely állagmegőrzést és igazán a méltó, régi kirándulóhelyi rangját vissza fogja kapni. Tüttő István: Csak a neve marad romlott, de a vár az egészséges lesz. Kiss László: Csak annyit szeretnék e témához szólni, hogy Miklósfán is, tekintettel arra, hogy a Romlottvár terülte korábban a miklósfai közigazgatási területhez tartozott, van már kezdeményezés ehhez az akcióhoz való csatlakozásra, és várhatóan onnét is több támogatás fog jelentkezni, csak ennyit. Tüttő István: Köszönjük az ígérvényt és reméljük, hogy ehhez mások is fognak csatlakozni. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 126/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Romlottvár műemléki védelem alá vonásával egyetért. Az ingatlan állagmegóvási munkáit a Dr. Cseke Ferenc hagyatékából rendelkezésre álló 1,5 mFt-ból meg kell kezdeni. A munkák szakmai irányítására Dr. Vándor Lászlót kell felkérni. Ki kell dolgozni egy olyan programot, mely a műemlék és környezete méltó fenntartását, bemutatását lehetővé teszi. Határidő: 2000. május 31. a felkérésre 2000. október 30. a program kidolgozására Felelős : Tüttő István polgármester felkérésre Dr. Vándor László a Zala Megyei Múzeum igazgatója 11. Javaslat közterületek elnevezésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Előterjesztő szintén Antalics Dezső úr. Kérem, tegye meg kiegészítő véleményét, hogy ha van, ha nem, akkor Önöké a szó. Antalics Dezső: Az anyaggal kapcsolatosan kiegészítésem nincs, de szeretném jelezni, hogy bizottságunk két ízben foglalkozott a témával és az előterjesztésből hiányzik Miklósfa utcaelnevezése. Ez abból adódik, hogy képviselőtársunk, Kiss úr éppen Dortmundban tartózkodott, amikor ez a téma napirendre került és bizottságunk felkérte írásban, hogy a közvélemény megfogalmazott gondolatait is figyelembe véve tegyen javaslatot és ez a múlt héten realizálódott. Éppen ezért felkérem, illetőleg megkérem képviselőtársamat, hogy ennek eredményét ismertesse és kérném a javaslatát, ami már konszenzussal egyeztetett vélemény, a közgyűlésnek elfogadásra javaslom. Tüttő István: Van-e még észrevétel. Kelemen Z. Pál: Az imént szavaztunk Horváth György önálló képviselői indítványáról és az indítvány az úgy vezetődik be, hogy határon kívüli, Magyarországtól elszakadt településekről nevezzünk el nagykanizsai földrajzi helyeket. Nem gondolom, hogy egy hegyhátat mondjuk Kolozsvárról kellene elnevezni, de millió kisközség, földrajzi terület van, aminek el fog tűnni a neve, ha mi nem őrizzük meg, és a jövőre ez legyen a mérce, utak és hegyi utak és kisebb helységkerületek elnevezésénél. Kérem a bizottságot, hogy vegye ezt figyelembe. És én voltam Kovásznán és ott több ajánlatot tettek Kovászna környéki kisebb falvak, hogy milyen jó lenne azt Kanizsán megörökíteni agyvalószínűséggel a történelem ezeket a neveket el fogja sodorni, de nálunk fennmaradhatnak. Kérem, ezt vegyék figyelembe. Kiss László: Antalics Dezső elnök úr bevezetőjéhez csatlakozva szeretném a közgyűlésűt tájékoztatni a miklósfai közterületek elnevezésével kapcsolatban kialakult helyi álláspontról. A javaslat gyakorlatilag a Szentgyörgyvári hegyi utak elnevezése kapcsán merült fel és három miklósfai utcára vonatkozott. A Felszabadulás utcára, a Teleki Blanka utcára és Nagy Lajos utcára. A Felszabadulás utcánál a helyi lakosságnak az érzéseit bántotta ez az elnevezés és ezért javasoltak egy nevet, ami a Pityeri utcát jelentette. Ez onnét származtatható ez a név, hogy az utca mögött elterülő Szentgyörgyvári hegyi területet korábban Pityernek hívták. A Teleki Blanka utcánál Tüttő István: Egerszeget is Pityerszegnek is hívták. Kiss László: Tehát akkor egy régi magyaros elnevezés. Én azt hiszem, hogy adott esetben visszatérhetünk rá az elnevezés kapcsán. A Teleki Blanka utcánál olyan anomália volt, hogy a Teleki Blanka utcából nyílott egy másik kis köz, ami gyakorlatilag gépkocsival járhatatlan, tehát zsákutcának minősíthető, és ezen kívül a Kiss János utcában volt ennek a köznek a másik vége, ami ugyancsak, csak innét a Kiss János utca felöl közelíthető meg. tehát gyakorlatilag két zsákutca volt ugyanevvel a névvel, tehát ha valaki tájékozódni akart biztos, hogy nem találta meg a Teleki Blanka utcának ezeket a kis zsákutcai szakaszait. Ezért a javaslat az volt, hogy ezek a zsákutca szakaszok kapjanak más neveket. Itt, mivel közel van a miklósfai patak az egyiknél, az a Patak-köz nevet kapta javaslatban. A másik zsákutcai szakasz pedig a Barka-közt, mivel annak idején nagyon sok fűzfa volt ott, és tavasszal nagyon korán nyílik ott a barka. Barka. Fűz, barka. Igen. A Nagy Lajos utcánál ugyanez a helyzet, ez egy Marek utcából hosszan induló utca, a középső szakasza a domborzati viszonyok miatt gépkocsival járhatatlan és az utca egyik végből a másik végébe gépkocsival csak 800 méter kerülővel lehet átmenni, és ezért született az a javaslat, hogy az utca túlsó végét, ami a Szentendrei utcához csatlakozik, tekintettel arra, hogy ott van a helyi hősi emlékmű, Hősök tere elnevezést kapja, mert egy kiszélesedő térszerű utca szakasz. Ezen javaslatok kapcsán megkerestük az utcák lakosságát, a lakók kétharmadával elbeszélgettünk. A Felszabadulás utcában egy személy volt, aki ellenezte a névváltozást. Többen a Pityeri utca elnevezés ellen emeltek szót, javasolták inkább a Diófa utca elnevezést, vagy javasolták még, hogy a Marek utca folytatása legyen. A másik három helyen, a Patak-közben, a Barka-közben és az esetleg jövendőbeli Hősök terén senkinek nem volt kifogása a javasolt nevek ellen. Én kérem a közgyűlést, hogy mivel a bizottságunk ezt a témát kétszer is tárgyalta és az előbb elmondott indokok miatt nem kerülhetett írásban a közgyűlés elé, hogy ezeket az elnevezéseket ismét vegye fel a napirendbe, és ezeket az utcanév változásokat hagyja jóvá és szavazza meg. Tüttő István: De hát alternatíva nincsen. Kiss László: A Felszabadulás utcánál van gyakorlatilag három alternatíva. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy legyen a Marek utca folytatása, ez is egy alternatíva, lehet a Diófa utca és Pityer, vagy Pityeri utca. Tehát a Felszabadulásnál ez a három volt. A másik kettőnél, illetőleg háromnál a lakók elfogadták a javaslatokat. Tarnóczky Attila: Egyetértek Kelemen képviselő úr gondolatmenetével a határokon túli kistelepülések neve felhasználásával, összefüggésben. Bár reménykedem és gondolom, hogy együtt reménykedünk, tán megmaradnak ezek hosszú ideig. De amit igazán jelezni szeretnék és tán az alkalom is lenne az itt említett neveknek a használatára, hogy nekem is a Szentgyörgyvári, bár inkább Kisbagolai hegyen van egy telkem és ebbe az elnevezés sorozatba, ebbe a sorozatba nem kerültünk bele, és még nagyon sok szőlőhegy nem került bele. Azt javasolnám, hogy Városfejlesztési Bizottság, bízzuk meg a bizottságot, hogy december 31-ig, tehát adnánk jócskán határidőt, az összes szőlőhegy kültelki útja esetében próbáljon valamiféle elnevezést ideterjeszteni a közgyűlés elé, mert ezek hasznos dolgok, manapság nagyon nehéz megmondani egy idegennek, hogy hol keressen például engem vagy akárkit, aki ezeken a részeken lakozik, van birtoka. És ez lenne tehát a javaslatom. A másik az nem határozati javaslat, de felhívnám a figyelmet, hogy nagyon örülök ezeknek a szőlőhegyi út elnevezéseknek. Köszönöm az ötletadóknak és Éden Víztársulat volt az ötletgazda. de akkor azt kérném a hivataltól, hogy valami emészthető térképet, nem ilyet, mint amivel bennünket tájékoztattak, legyen szívesek készíteni és a Kanizsa Újságban ezeket a elnevezéseket megjelentetni, hogy mindenki tudja, hogy hol présháza. Tüttő István: Reméljük egyszer Tarnóczky utca is lesz. Tarnóczky Attila: Még nem akarok meghalni. Tüttő István: Nem, hát nem azzal összefüggésben. Csak egyszer, én nem azt mondtam, hogy holnap. Dr. Horváth György: Két kérdésben kívánok szólni. Az egyik a Pityeri, utána néztem több lexikonban, madár elnevezése, valahol pacsirtának, van ahol búbos bankának hívják. Tehát semmi köze, most nem akarom megismételni, ami bizottsági ülésen elhangzott, tehát valószínű, hogy ez nem azonos a több lexikonban való elnevezés, de nagyon közel jár hozzá, tehát semmiféle Szentpétervárhoz való kötödése nincs. A másiké inkább csak a jegyzőnőt kérdezem, és ebben polemizálok, hogy elkerülte a figyelmemet, én tiltakoztam volna a Cseke Ferenc utca ellen. Megkérdezem, hogy az örökösöket nem kellett volna megkérdezni az utca elnevezésben? És én nem tudom, valahogy én kollégámat, volt kollégámat ismertem, nem örült volna neki. Tudom, hiszen életének utolsó időszakában nagyon sok időt töltöttünk Tolnay doktorral együtt nála, naponta órákat töltöttünk. Én ezt megfontolásra ajánlom, és hát jegyzőnőt kérdezem, nem tudom, de mintha lett volna ilyen, valamiféle probléma. Ez ugyanúgy volt, amikor Vécsey iskolánál, az iskola elnevezésről volt szó, a változtatásról, ott is az örökösök azt hiszem, hogy közbe szóltak, azt hiszem osztályvezető asszony meg tud ebben erősíteni: Hangsúlyozom, nem tudom, inkább kérdezem. Dr. Tuboly Marianna: Nem tudok ilyen kötelezettségről. A változtatásnál volt korábban ilyen? Értem, nem, nem. Engedélybekérésről nem tudok. Az más kérdés, hogy a tisztesség vagy az etika az megkövetelné. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy Cseke Ferenc tanár úr emlékének, ha utca névvel is emléket állítunk, szerintem nem sértünk kegyeletet vele. Inkább, inkább kőbe véssük ezt a részünkről kifejezett elismerést. Antalics Dezső: Időközben Szamosi Gábor úrtól értesültem arról, hogy Palinban van Diófa utca. Következésképp az előbbi hármas alternatívából kettő marad. Marek utca folyatása, valamint a Pityer. Magam részéről a Pityer utca elnevezés mellett voksolnék. Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Határozati javaslat. Én a döntés után megismételném, amit Tarnóczky úr kért. Kérem a sajtóban pontosan megjeleníteni, ha lehetséges térképpel együtt, hogy az utcanevek hogy változtak és hol lesznek ezentúl ezek e nevek találhatók. Kérem, szavazzunk. Szentgyörgyvári hegy. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Bagolán a Bagoly utca folytatásában, kérném arról a döntést. A közgyűlés 16 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A volt Thury Laktanya és környéke területén lévő utcák neveiről. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor Kiss László urat majd kérem, hogy az írásos névlistát adja majd oda a jegyzőkönyvvezetés céljából. És a javaslatát pedig az elnök úr elmondta, az alternatívánál. Tehát akkor én a Pityer utca elnevezéssel fogom szavazásra fel tenni. A közgyűlés 13 szavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky úr javasolt még valamit, ami döntést igényel. Tarnóczky Attila: Igen, Polgármester úr, egy plusz határozatot javasoltam, hogy kérjük fel a Városfejlesztési Bizottság, hogy december 31-i határidővel terjesszen a közgyűlés elé a szőlőhegyi kültelki utak elnevezésérő javaslatsort. Tüttő István: Jó, akkor ezt kérem, szavazzuk meg. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 127/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a közterületeket az alábbi névvel jelöli meg: • Szentgyörgyvári hegy 1.) I. hegyhát 2433 hrsz Kishegyi út 2.) I. hegyhát 2327 hrsz Kenyérkúti út 3.) II. hegyhát 2302 hrsz Pontyos út 4.) II. hegyhát 2177 hrsz Szent György út 5.) II. hegyhát II. hegyhát 2032 hrsz 2053/2 hrsz Romlottvári út Romlottvári út 6.) III. hegyhát 1899 hrsz Barátgödöri út 7.) III. hegyhát 1925/1 hrsz. Rigó út 8.) III-IV. hegyhát 2433;1731;1525;1925/1 hrsz Nagybagolai út 9.) IV. hegyhát 527; 1531; 2510 hrsz. Hegyalja út 10.) 1529 hrsz Kis Éden út 11.) 415; 1526; 1528 hrsz Édenkert út 12.) 1554 hrsz Szőlőskert u. 13.) 1401 hrsz Vaspálya sor 14.) 1580 hrsz Kútvölgyi út • Bagolán a Bagoly u. folytatásában a 027 hrsz-ú útrész: Fülesbagoly u. • A volt Thury Gy. Laktanya és környéke területén a melléklet szerint: 1.) Alapy Gáspár u. 2.) Orbán Nándor u. 3.) Barbalits Lajos u. 4.) Cseke Ferenc u. 5.) Krátky István u. 6.) Berkes József u. 7.) Dandár u. 9.) Táborhely u. • Miklósfa 1.) Felszabadulás utca Pityer utca 2.) Teleki Blanka utca I. zsákutca (Kiss János utcáról nyíló szakasz) Patak-köz 3.) Teleki Blanka utca II. zsákutca (Teleki Blanka utcáról nyíló szakasz) Barka-köz 4.) Nagy Lajos utca (Szentendrei utca csatlakozás) Hősök tere 2. felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a külterületi, szőlőhegyi utak elnevezésére vonatkozóan terjesszen javaslatot a közgyűlés elé. Határidő: 2000. december 31. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 12. Előterjesztés a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna jegyző Tüttő István: Jegyzőnő az előterjesztő, kérdezem van-e kiegészítenivalója? Dr. Tuboly Marianna: Kiegészítenivalóm nincsen, a rendelet megalkotását az indokolja, hogy semmilyen eszköz nem állt eddig a Polgármesteri Hivatal rendelkezésére, hogy ilyen esetekben eljárjon, csupán a puszta levelezés vagy figyelmeztetés önmagában hatékonytalannak bizonyul. Kérem megszavazásra. Dr.Csákai Iván: 1990 óta minden évben visszatérő téma a parlagfű. Arra való tekintettel úgy informáltak, hogy saját területén nem tudja anyagiak hiányában megoldani a parlagfű irtását, a Szociális és Egészségügyi Bizottság, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság közösen minden évben hirdetett egy akciót a parlagfű gyűjtésre. Az elmúlt év nagyon sikeresen zárult. Én megmondom őszintén, egy ilyen rendeletet meg lehet alkotni, de ebben a pillanatban költségvetési témának vetem föl, mert az önkormányzat területén, hogyha nem nyírjuk, nincs erkölcsi alapunk, hogy magánszemélyeket megbírságolni, akár 2000 Ft-tal is, hogy az ő területükön ott van a parlagfű, amikor az önkormányzat területén … az előkészítést. Én így azt mondom, hogy szavazzuk meg, de betartatni nem lehet. Én a lakosság részéről úgy gondolom, hogy senki nem fogja a büntetést megfizetni, hogyha az önkormányzat területén ott áll parlagfű. Tüttő István: Ez különben nem zárja ki, hogy megbüntessünk másokat, csak nekünk ez eleve etikailag is kényszer lesz, hogy ha mást meg akarunk büntetni, akkor a magunk portáját rendbe kell tartani. Én mindenképp a megszavazását fogom javasolni. Röst János: Úgy gondolom, hogy a rendelet megalkotása helyes, viszont van egy problémám magával a rendelettel, hogy az átlagember erről nem tud. Tehát gyakorlatilag, ha ezt egyszer meghirdetjük, kihirdetjük a rendelet a szövegét, azt követően a következő években már nem derül ki senki számára világosan, hogy mit kell neki betartani. Nekem egy szövegszerű módosítási javaslatom lenne, az pedig a 4. § 1.) pontjánál, amely így hangzana, hogy a parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyéről, irtásáról, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és ide jönne be egy vesszővel, valamint a rendelet szövegszerű ismertetéséről minden évben és itt már folytatódna tovább rendeletnek a szövege. A lényege az, hogy így bekerülne olyan mondatrész, ami kötelezné az önkormányzatot arra, hogy minden évben kötelezően hirdesse meg magát a rendelet szövegét is, ne csak a parlagfűre vonatkozó kéréseket ….. Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Egyébként, hogyha figyelemmel kíséri a Kanizsa Újságot, minden évben foglalkozik ezzel a témával. Úgy gondolom, hogy ezt nem hagyhatja ki, ha ilyen rendelet van. Tüttő István: Akkor az előterjesztő egyetért vele, nem fogom megszavaztatni, de benn lesz a rendeletben. Törőcsik Pál: Nem tehetem meg, hogy ne szóljak hozzá a témához, hiszen úgy érzem, hogy szakmailag mindenképpen szeretnék egy olyanfajta megközelítést ismertetni és képviselőtársaimnak a véleményét és támogatását kérni ehhez, hiszen parlagfű elleni védekezés szükségességét nem kell magyaráznunk. Mindannyian ismerjük az egyre nagyobb problémát okozó allergén okokat, persze kiváltó okokat, viszont szakmailag nem okvetlenül, egyértelműen csak a gyűjtés és egyéb más mechanikus eszközök jöhetnek szóba, hanem tudomásom szerint a Földművelési Minisztérium Megyei Hivatala, az FM Megyei Hivatala, a Növényvédelmi Állomás Megyei Központja, a Megyei Munkaügyi Körpont és Környezetvédelmi Minisztérium is közösen egy olyan programot kíván indítani, amely eredményes harcot próbál megvalósítani a parlagfű ellen. Miben áll ennek a lényege? Abban az időszakban kell a parlagfű irtását elvégezni, amikor még a virágzás előtti időszak van, amíg a pollen nem fejlődik ki. Erre egy másik módszert, egy vegyszeres irtási módszert szeretnék figyelmükbe ajánlani, amelyet a mostani paksi parlagfű elleni védekezési konferencián az egyik munkatársam mutatott be, történetesen ez a saját vállalkozásunknak egy kidolgozott technológiája. Így módunkban áll egy olyan eszközt a dolgozók kezébe adni, melyekkel ez, azért kell ezt elmondani, mert hogyha hatékonyak akarunk lenni, és valóban eredményesen akarunk védekezni, akkor ez a módszer az, ami egyszerűen eredményre vezet. De nem csak emiatt, hanem amiatt, hogy közmunkások is el tudják ezt a munkát végezni. A közmunkaprogram keretén belül a Megyei Munkaügyi Központ, a Környezetvédelmi Minisztérium támogatást ígért, megfelelő pályázatokat kell ehhez írni és közös összefogással egy programot lehet erre kidolgozni. Miért ne legyen erre egy referenciaként szolgáló hely éppen Nagykanizsa Megyei Jogú Város? És először, ha már volt ahhoz bátorságunk, hogy egy rendeletet hozzunk a parlagfű ellen, akkor legyen ahhoz is erőnk, hogy egy olyan módszert vezessünk be, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat kezelésében álló területeken eredményesen tudunk védekezni. így erkölcsi alapunk lesz arra, hogy, aki a saját kezelésében lévő területen nem irtja a parlagfüvet, azt szankcionáljuk különböző büntetéssel. Csak ezért, és kizárólag csak ezért mondtam ezt a módszert, és említettem ezt a módszert, hiszen lehetőségünk lenne arra, hogy ilyen irányban lépjünk, és fölvegyük a kapcsolatot az illetékes szakhatóságokkal. Ennyivel szerettem volna ezt én kiegészíteni. Egyébként így a rendelet meghozatalával én is egyetértenék, de Csákai képviselőtársam véleményével is maximálisan egyetértek, hogy akkor van erkölcsi alapunk megkövetelni másoktól, hogyha saját kezelésünkben lévő területeken ezt eredményesen ezt el tudjuk végezni. Tüttő István: Van-e még észrevétel, úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem, a rendeleti javaslatról döntsünk, azzal a kiegészítéssel, amit Röst úr javasolt. Hát, hogy be kell jelentetni a rendeletet évente a sajtóba, illetve hát a médiák. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezettet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 15/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2000.(IV.26.) számú rendelete a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 13. Előterjesztés az Északkeleti városrészben történő terület értékesítéséről (I.-II., írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Két terület értékesítése van az Önök asztalán. Jegyzőnő ráírta, hogy azzal a kikötéssel ért vele egyet, illetve úgy írja alá, hogy az értékbecslés rendelkezésünkre áll jelen pillanatig. Tudomásunk szerint rendben van. Megkérem Dr. Szolik Enikőt, hogy bár én a magam részéről mindig aggályos vagyok. El lehet mondani nyilvánosság előtt? Előterjesztés szerinti. Rendben van. Tehát akkor meghallottuk, előterjesztés szerinti az értékbecslésnek a mértéke, illetve javaslata. Kérem van-e észrevétel? Röst János: Egy kérdésem vagy kérésem lenne, az előterjesztésből hiányzik a vevőnek a neve, illetve a vevőknek a nevei. Kérném ezt ismertetni, mert úgy gondolom, hogy nagyon fontos dolog, hogy egy adásvételi szerződést megelőző döntésnél a vevő kiléte az egyértelmű legyen. Tüttő István: Nevesíthető? Nem, hát én nem tudom pontosan. Kérem akkor, kérem a tájékoztatást. Mivel közvetlen értékesítésről van szó. Én nem tudom a neveket. Szokolné Dr. Szolik Enikő: A kérelmezők Balassa Béla és Iván Endre. Tüttő István: Így tudjuk, tessék. Kérem van-e észrevétel ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincs. Vagy most olvassuk? Lezárom a vitát. Kérem, döntsünk a határozati javaslatról. 1-ről. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-ről a döntést. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 128/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 332/1999.(XI.02.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. 2. hozzájárul ahhoz, hogy az 1839/80 hrsz-ú ingatlan mellékelt térképkivonaton jelölt 1806 m2 területű részét kérelmezők megvásárolják 3.800 Ft/m2 fajlagos áron, az északkeleti városrész szabályozási terv módosításának elfogadása után. Azt megelőzően csak adásvételi előszerződés köthető a területre. Az ingatlan előtt húzódó közterületen kiépített útcsonkra és közművezetékekre történő rácsatlakozás költségei vevőt terhelik. Vevő a földterületet csak a mindenkor hatályos rendezési terv szerint hasznosíthatja. Az önkormányzat a kialakításra kerülő ingatlanra a beépítési kötelezettség biztosítására 3 éves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az ingatlannyilvántartásba. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Antalics Dezső urat kérném, hogy az Északkeleti városrészben történő területértékesítésről, ugyanis a 20-ban az I. és II., mert ugye összefüggenek. Kérem erről van-e kiegészítenivalója. Antalics Dezső: Azt hiszem egyértelmű az előterjesztés, kérem támogatását. Tüttő István: Van-e észrevétele másnak. Kérem, nincsen. A vitát lezárjuk. Kérem, szavazzunk, rendeletmódosításról van szó. Minősített többség kell. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 16/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 16/2000.(IV.26.) számú rendelete az 52/1999.(X.13.) sz. Nagykanizsa, Északkeleti városrész szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 14. Önkormányzati rendeletek szabálysértési részének felülvizsgálata (írásban) Előadó: Dr. Tuboly Marianna Jegyző Tüttő István: Jegyzőnő az előterjesztő, kérdezem van-e hozzáfűznivalója? Dr. Tuboly Marianna: Kiegészítenivalóm nincsen, a rendelettervezet arról szól, hogy a törvény adta lehetőséggel élve az önkormányzat igazítja a szabálysértési bírság felső határát, ami pusztán lehetőség, nem kötelező minden esetben a maximumot kiszabni. Antalics Dezső: Úgy látom, hogy a terembe megérkezett Kovács Antal úr, úgyhogy kérném szépen akkor, erről szavazni, hogy napirendi pontként most kerüljön sorra. Tüttő István: De ezt lezárjuk előbb, jó? Rendben van. Röst János: Úgy gondolom, hogy az előterjesztés egyértelmű. Viszont van egy pontja, amit megkérdeznék, ez 3. §. (b) pont. Itt lényegében a hirdető berendezések, elhelyezett reklámeszközökről, illetve plakátokról szól a rendelet, viszont kizárólagosan csak a választási kampányszolgálókra terjed ki. Kérdezném a jegyző asszonyt, hogy van-e más hasonló jellegű megfogalmazás más pontban, ami az általánosságban kiterjed? Vagy ha nincsen, akkor én ezt kérném kivenni belőle, az első három szót, ilyen értelemben komplexen értelmezhető bárki által elhelyezett plakátra, hirdető berendezésre, vagy reklámeszközre. Ha van ilyen, akkor maradjon így. Ha nincs, akkor kérném ezt a módosítást. Dr. Tuboly Marianna: Itt a magyarázat az, hogy a közterület-használat ez nem hatósági engedélyhez kötött, hiszen a VIA Kanizsa Kht. részére adtuk át, egyrészről ezért tulajdonosi, másrészt viszont a köztes határt engedélyezésének jogszabályi alapja is megszűnt, ez már két, legalább három éve tulajdonosi jog, és a közterület-használati rendeletben van szankció arra vonatkozólag, ha valaki engedély nélkül közterület-használatot folytat, ilyenkor a használati díj többszörösébe kerül a büntetés megállapításra. Én úgy gondolom, hogy többszörös szankció nem indokolt. Viszont a választási kampánynál törvény tiltja a hirdetéseket. Tehát ott egyértelműen egy törvényi tiltás, jogszabályi hatósági tiltás áll fenn. Röst János: Így egyértelmű számomra a vélemény és én akkor visszavonom a javaslatomat. Kelemen Z. Pál: A 4. szakaszhoz, a temetői szabálysértésekhez szeretnék kitérni. itt van pár félreérthető szakasz. A d. és a h. egymásnak ellent mond, ugyanis, a Dénes és Huba pontok egymásnak ellent mondanak. A h. pont azt mondja lo, a temetőben síremléket stb., stb. a helyszínen nem lehet készíteni. A sírbolt síremlék, alacsonyabb rendű fogalom, ezt a d. pont szabályozza, már pedig kriptát nem szoktak a helyszínre szállítani, tehát ezt valahogy össze kellene a két pontot hozni. A második dolog az, hogy itt azt mondja, hogy a Polgármesteri Hivatal, illetve a vállalat hozzájárulása, nyilvánvalóan ez csak a köztemetőkre vonatkozik ez a rendelet. Azért ezt pontosítsuk, hogy ez csak a köztemetőkre, mert ugye Kanizsán kétfajta temető van, van a köztemető, és valamilyen egyházközséghez tartozó temető. Tehát ez csak a köztemetőkre vonatkozhat, és az f. pont meg teljesen értelmetlen és zavaros megfogalmazás. Bátorkodom felhívni a figyelmüket, azt mondja, hogy a temetőben a ravatalozón kívül vagy máshol halottat ravataloz. A temetőben máshol halottat ravatalozni a ravatalozón kívül, kérem még hol lehet? A ravatalozón kívül, a ravatalozó mellett. Ezt a pontot ezt pontosabban kell ez nagyon zavaros pont. Igen, de ez most szabálysértésben azt mondja, hogy a ravatalozón kívül, vagy máshol. Most vagy a ravatalozóban, vagy máshol. Ez egy zavaros pont, és itt egy nyelvhelyességi hiba van. Tehát a temetőben a ravatalozón kívül halottat ravataloz, ennyi az egész. Halottat ravataloz, mert háznál lehet ravatalozni, azt törvény nem tiltja bizonyos szabályok között, s ez tiltaná ezt is. Kérem, és ez hangsúlyozódjon ki, hogy ez csak a köztemetőkre vonatkozik ez a szabálysértési eljárás. Tüttő István: Hozzá van téve, hogy a temetőkben, tehát ez nem tiltja a háznál lévőt. Tehát csak arra korlátozódott. Megkérdezem előterjesztő jegyzőnőt, hogy az itt elhangzottak kapcsán. Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Itt végül is érdemben ezeket a rendeleteket nem vizsgáltuk felül, ez egy ’92-es rendelet, de elfogadom, és akkor a d.) pontban, a temetőben a köz szó elékerülne, és akkor azt hiszem megfelelő, d.) pont, Dénes pont. És akkor az f.) pontban a vagy máshol pedig kikerül. Kiss László: Csak egy javító észrevételem lenne, ezen napirenddel egy sorozat helyi rendeletet módosítunk és az lenne a kérésem, hogy ha ez megtörtént, akkor azok a rendeletek egységes szerkezetben majd a Kanizsa Újságban, vagy annak a közlönymellékletében jelenjenek meg, hogy a lakosság is tudomást szerezzen arról. Dr. Csákai Iván: Átolvasva ezt a rendeletet, egy egységesen megjelennek mindenhol a szankciónk. Egy érdekes dolgot vettem észre, az építések körüli anomáliákat nem kezelik. Itt megmondom őszintén, hogy a legutóbbi években mindig ez volt a probléma, építési engedély nélkül épített valaki. 10.000, tehát 30.000 Ft maximális bírságot róttak ki, megfellebbezte, 10.000 Ft és több tízmilliós forintos beruházásoknál történnek ezek meg. Én aláírom azt, hogy valahol van egy központi törvény, amelyik előírja, hogy ebben az esetben mennyit lehet kiróni, de itt is rendezni kellene azt, hogy ki az, aki a terv nélkül épít, és az mennyit, akár a bontási határozattal. Ki az, aki önhatalmúlag egyszerűen megváltoztatja a terveket. Ebben az esetben milyen szankciókat alkalmazunk, mert a legutóbbi időben az önkormányzat mindig ráfázott erre. Az önkormányzat fizetett azért, mert az építési, tehát az eredeti tervektől valaki eltért. Kénytelen volt az önkormányzat megvenni néhány lakást, mert az az ott lakók sérültek. Ennek is meg kellene ebben jelenni, és keményebben kellene alkalmazni, nem ezekben az esetekben, hanem abban az esetben, ahol igen is nagyon sérül az önkormányzat érdeke. Dr. Tuboly Marianna: Az építésügyi eljárások az egyetlen terület, amelynek a szabályozása maximálisan megoldódott ’97. évben, hiszen a szabálysértésen kívül az engedélytől eltérő, illetőleg az engedély nélküli építkezésnél az épület alapterülete és egyéb mutatókhoz viszonyítva nagyon magas fennmaradási bírság előírását teszi lehetővé, ez milliós nagyságrendű. Tehát pontosan az építésügyi terület az egyetlen, ahol az engedélytől eltérő, vagy az engedély nélküli építkezés ma már nagyon szigorúan szabályozott. Ennek a táblázatát Önnek meg tudom mutatni, és könnyen belátható, hogy itt már milliós nagyságrendű, egy jogosulatlanul kihelyezett pavilonnál is több százezer forint, majdnem 1 milliós nagyságrendű bírságot kell fizetni. És az nem szabálysértési bírság, ez építési bírság. Tehát ezen kívül még a szabálysértési kódexben nevesített az építésügyi bírság is. Tehát itt az önkormányzatnak olyan szabálysértési cselekményeinek a bírságtételeit emelték, amelyeket törtvény nem szabályoz, hanem az önkormányzat rendelettel állapította meg ezeket a szabálysértési tényállásokat. Az építésügyi bírság törvénnyel szabályozott tényállás alapján kerül kiszabásra, tehát az önkormányzatnak itt jogszabály alkotási lehetősége nincsen. Törvény által nem szabályozott helyi viszonyok esetében van az önkormányzatnak rendeletalkotási lehetősége. Ezek, amelyek ebben a rendeletben szerepelnek, ilyen szabálysértési tényállások, nem szerepelnek magasabb szintű jogszabályban, ezeket az Önkormányzat önállóan helyi rendelet megalkotásával létesítette. Tehát ezért az építésügyi bírság esetében nem kell, szükségtelen szabályozást hozni, hiszen létezik. És mondom, még mellette az a bizonyos építési bírság még pluszban visszatartó, elég nagy visszatartó erővel bír. Dr. Müller János: Az új szabálysértési törvény kötelezi az önkormányzatot, hogy vizsgálja felül azokat a szabálysértési tényállásokat, amelyek vagy hasonlóak az új szabálysértési törtvény, illetve szabálysértési kormányrendelet tényállásaihoz, vagy azonosak vele. Ezt a két fajta helyi tényállást, ezt fésülje ki valaki a rendeletből, tehát nem ismétli meg azokat a szankciókat, azokat a tényállásokat, amik kormányrendeletben benne vannak. Ez volt a célja, semmi más az egésznek. Még egy szó praktikus okokból. Mindenhol egységesen állapítottuk meg a lehetséges bírság felső határát, ezt ne kelljen módosítgatni szintén és elővenni a helyi rendeleteket. Gyalókai Zoltán: Az előterjesztéshez lenne egy javaslatom a 4. §. d., mint Dénes és g., mint Gábor pontjában a vállalat szó helyett én javaslom az üzemeltető kifejezést, mert nem hiszem, hogy egy vállalat működik. Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Tüttő István: Az előterjesztő elfogadja. Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek, az előbbi előterjesztésem egy kicsit tévesre sikerült. Ugyanennek a pontnak első bekezdés f.) pontjában én is megfeledkeztem arról, hogy a nagykanizsai temetőben nem csak a ravatalozóban ravataloznak, hanem van szabadtéri ravatalozó hely is és ezzel a rendelet elvágta volna ennek a lehetőségét. Az alábbiak szerint kérem módosítani. A temetőben a kijelölt ravatalozóhelyeken kívül halottat ravataloz. És elnézést kérek, hogy az előbb tévesen fogalmaztam. Tüttő István: Előterjesztőt kérdezem. Dr. Tuboly Marianna: Elfogadom. Tüttő István: Elfogadjuk, rendben. Lezárom a vitát több észrevétel nincsen. Mivel jegyzőnő elfogadta a módosító indítványokat, akkor először kérdezem, hogy a rendeletmódosítással egyetértünk-e, az elhangzottak alapján? Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És ugye a rendeleti javaslatot kérem, szavazzuk meg. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 17/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2000.(IV.26.) számú rendelete a szabálysértési rendelkezéseit tartalmazó egyes önkormányzati rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: A szünetet nem tartjuk, mert akkor nem jönnek be a Hölgyek, Urak. Vagy tartsunk? Antalics Dezső úr javasolta még a napirendi pont befejezése előtt, hogy döntsünk arról, hogy Vízmű átalakításával kapcsolatos napirendet tárgyaljuk. Most az legyen a következő napirend. Tekintettel arra, hogy itt Pestről vannak urak, akik gondolom, hogy a hosszú út miatt sem szeretnének még túl sokáig erre a napirendre várni. Kérem, szavazzunk arról, hogy ezt követően most a Vízmű átalakítással kapcsolatos napirendet tárgyaljuk. És utána tartanánk szünetet. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 15. Tájékozató a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításának tapasztalatairól a 207/7/1999.(VII.9.) sz. határozat alapján ( írásban) Előadó: LYONNAISE DES EAUX HUNGÁRIA TANÁCSADÓ Kft. vezetője Tüttő István polgármester A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakítása Tüttő István: És ugye úgy döntött a közgyűlés, hogy nem tart zárt ülést. Azért megkérem Önöket, hogy mindennek ellenére tartózkodjunk olyan szóbeli nyilatkozatoktól, amely érdekeket sértene, hát nem akarom azt külön kihangsúlyozni, hogy miért. Arról volt szó, hogy kettéválasszuk a napirendet, arra nem emlékszem, hogy melyiket vettük előre, az átalakítást? Átvilágítást. Akkor, amit felolvastam az következik. Tehát az átvilágítás tapasztalatairól szóló tájékoztató. Önök előtt ismert, hiszen mi bíztunk meg a Lyonnaise Des Eaux céget, a megbízás gyakorlatilag úgy történt, hogy ajánlatot tett, hogy az átvilágítást elvégzi a cég a Vízműnél, és ennek az átvilágításnak a rövid sorozatanyaga itt van Önök előtt, amely megállapít sok olyan dolgot, amely megszívlelendő, és egyben olyan dologra is rávilágít, amely a második részében, az úgy nevezett átalakításra vonatkozó döntésünket is befolyásolja. Kérem ezzel kapcsolatban a véleményüket. Röst János: Mielőtt valamit mondanék, egy ügyrendi javaslatom lenne. Tekintve, hogy az előterjesztőnek nincsen megjelölve ilyen értelemben megjelölve a neve, én azt javaslom, hogy Törőcsik Pál legyen mind a kettő esetben az előterjesztő, hiszem a Gazdasági bizottsági ülésen is ő így jelezte magát, hogy előterjesztőként vesz részt, és úgy gondolom, hogy érdemben a legfelkészültebb ilyen értelemben a polgármester úr, illetve alpolgármester úr között. Tüttő István: Örömmel adok helyt a kérésnek, de kérdezem Törőcsik úr, hogy erre vonatkozó válasza micsoda? Törőcsik Pál: Igen, köszönöm a bizalmat. Vállalom. El fogom mondani rövid előzetest. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság kellő alapossággal és részletezéssel áttanulmányozta az anyagokat, és kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert itt emlékezetből kell mondanom a szöveget, de ha jól tudom, polgármester úrnak átadattam a legutóbbi jegyzőkönyv másolatát, abban kérem tisztelettel, szíveskedjék kontrollálni, hogy úgy mondom-e, ahogy volt igazából. A lényeg az volt, hogy Gazdasági Bizottság elfogadta Röst képviselő úrnak az itt is megtett ügyrendi javaslatát, tehát e tekintetben azt javasolja a Gazdasági Bizottság a tisztelt közgyűlésnek, hogy tulajdonképpen hozza meg azt az egyes határozati javaslatot, amely arról szól, hogy a közgyűlés elfogadta a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű Vállat átalakításáról szóló jelentés és köszönetét fejezi ki a Lyonnaise Des Eaux Hungária Tanácsadó Kft.-nek ezért a munkáért. Ezzel azt gondolom, mindenki teljes mértékben egyetérthet. Gazdasági Bizottság a továbbiakban előterjesztés szerinti határozati javaslatokat most már a második napirendi pontként tárgyalta. Ebben többé-kevésbé egyetértett az előterjesztésből, ami előttünk van az 1. határozati javaslat úgy szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerve a jelentést, alapító jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, és Csatornamű Vállalat átalakításával. Az előterjesztéshez viszonyítottan a Gazdasági Bizottság a 2/B. javaslatot támogatta, ami arról szól, hogy a vagy kétfordulós, megbízásos pályázaton kell kiválasztani a majdani nyertest, aki elkészítheti ezt a dokumentációt, amely alapján majd a tulajdonosok, illetve az öt alapító és 86-87 tulajdonos meghozhatja azt a döntést, amely szükséges ahhoz, hogy ilyen vállalat átalakuljon. A 3., az előterjesztés szerinti 3. határozati javaslattal kapcsolatosan a Gazdasági Bizottság döntő többséggel, tehát majdnem 1 tartózkodás volt a tíz, tízen valahányan voltunk jelen. A többiek igenlésével úgy döntött, hogy a 3. úgy szóljon, hogy az átalakítás előkészítésére pályázat kiírására, és elbírálására a vállalat vezető testülete legyen a jogosult. A 4. határozati ponttal egyetértett a Gazdasági Bizottság. Az 5. határozati ponttal részben egyetértett, magával az elvekkel maximálisan egyetértett, csak azt kértük, hogy az itt megfogalmazott kívánságok helyett pontos, szövegszerű, konkrét határozati javaslatban jelenjenek meg ezek az elvárások, aminek a lényege az kell, hogy legyen: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kifejezésre juttatja.…. és biztosítékot fog adni a többi tulajdonosnak, hogy a többi tulajdonos új társaságban az őt megillető tulajdonosi jogait, tulajdonosi jogaival élhessen. Ha jól emlékszem, akkor körülbelül erről szólt a Gazdasági Bizottság állásfoglalása. Röst János: Először az átvilágításról mondanék pár gondolatot. Úgy gondolom, hogy fontos volt, hogy ez megtörtént. Szeretném viszont rögzíteni, hogy semmifajta jogviszony az átvilágító cég és az önkormányzat között nem jött létre. Tehát nincsen megbízási szerződés. Ilyen értelemben ő önként vállalta és azt önként teljesítette, amiért nyilván köszönet jár. Azt mindenképpen elmondanám, hogy ennek a cégnek az átvilágítása már korábban is megtörtént. Két, vagy három éve, illetve, hogy amennyiben az önkormányzat át kívánta volna világíttatni a céget, akkor úgy gondolom, hogy a Vikárius Kft.-nél azon összegért, amiért átvilágította jelenleg az intézményeinket, bele fért volna ez a munka is, ezt csak zárójelben jegyzem meg. Az anyag egyébként úgy komplex, hogyha hozzátesszük a Vízmű vezető tanácsának, igazgatótanácsának a véleményét. A kettő egymást kiegészíti, és én úgy gondolom, hogy egy-két olyan pontra is választ ad, ami esetleg félreértésre adhat okot, illetve másképp értelmezte a Vízmű vezető tanácsa magát a beterjesztést. Én azt hiszem, hogy az átvilágításnak tényét ilyen értelemben tudomásul kell vennünk. Viszont én kiegészíteném Fodor képviselő társamat. A javaslatban nem az szólt, hogy elfogadta, hanem megismerte, és azt követően köszönte meg. Tehát itt lényeges különbség van a megismerte és az elfogadta szó között. Én úgy gondolom, hogy a megismerés egyfajta bizalmi viszonyt is kifejez, míg az elfogadás egyfajta kötelezettséget jelent, és ezt szeretném, hogyha erről szavazás történik, akkor a pontosság kedvéért, ugyanis ezt szavazta meg a Gazdasági Bizottság, és így kerülne sorra szavazásra. A későbbiekben még lesz véleményem, de az majd a másik napirendi pont keretén belül. Az átvilágításról köszönöm szépen, ennyi lett volna a mondandóm. Törőcsik Pál: Azzal szeretném kezdeni, hogy ez az újonnan felállt városvezetői testület konzekvensen elhatározta, hogy a város vagyonát, a város gondjaira bízott cégeket, intézményeket átvilágítja, mert a vagyont nemcsak birtokolni kell tudni, hanem működtetni is kell tudni. Ez az elhatározás konzekvens volt. Minden intézményt érintett. Az előbb Röst úr említette az intézményeket, amit a Vikárius Kft. világított át. Az, hogy még a Vízmű sem volt ez alól természetesen kivétel, mint ahogy egyik-másik intézmény sem, hogy mi egy olyan céget kértünk fel, aki ebben szakértőnek számít nemcsak nálunk, hanem világviszonylatban is ez természetes, de az, hogy egy másik cég most ebben kompetens, vagy milyen eredménnyel tudta volna az átvilágítást elvégezni, erről az jut eszembe, hogy amikor a drótos Tóth megáll az Eiffel-torony előtt, és azt mondja, hogy mi mesterek mit meg nem tudunk csinálni. Hát azért mondom, aki mindenhez ért, az semmihez sem ért. Ezért én amellett voltam, hogyha már átvilágítást végzünk, akkor egy olyan cég csinálja ezt az átvilágítást, akinek a szakmában neve van, és a véleményére adhatunk. Ennyit az átvilágítás előzményeiről. Én több alkalommal is és minden alkalommal, amikor az átvilágítás eredményét is ismertették és azután következő megbeszéléseken is jelen voltam, és ezért köszönöm, hogy Röst képviselő társam javasolta, hogy én ezt az előzetes ismertetést képviselőtársaimnak megtehessem, és ha időrendi sorrendbe rakjuk a dolgot, az átvilágítás eredményét írásban megkapta minden tulajdonos, tulajdonosok képviselői az önkormányzatnál jelen lehettek, ugyanúgy a Vízmű vezetőtestülete és vezetője is. Ez írásos anyag volt. Erre a megállapításokat mindenki megkapta. Ez a tulajdonosi testület felkérte a LYONNAISE DES-t, hogy egy forgatókönyvet dolgozzon ki arra vonatkozólag, hogy hogyan képzeli el a Vízmű átvilágítása után a Vízmű átalakítását. Ezt az általunk megrendelt és a tulajdonosok által, jegyzeteimben rögzített módon felkért forgatókönyvet, hát érdemben nem tudtuk tanulmányozni, de a lényege az, hogy az egész átalakítás gondolata nem a mostani városvezetésben, és nem a mostani vezetőtestületben fogalmazódott meg először, hanem a vezetőtestület korábbi döntése alapján és már három, vagy négy évvel ezelőtt is ezt a bizonyos átalakulást kezdeményezte, ami különböző okok miatt nem tudott létre jönni. A határozati javaslatban valóban szerepelnek azok a verziók és azok a pontok, aminek mentén, én legalább is szeretném javasolni képviselőtársaimnak, hogy a Vízmű átalakításával kapcsolatos sorozatot, illetve azt a fajta határozati javaslat sorozatot hozzuk meg, ami alapján a legjobban és a legeredményesebben tudjuk a tulajdonosi érdekeinket érvényesíteni. Én egyetértve Dr. Fodor Csaba képviselőtársammal, ugyanúgy az 1. határozati javaslat első pontját tudom támogatni. A második pont, a 2. B variánsát tudom támogatni. A véleménykülönbség ott jött elő az előterjesztés szerinti verzióban 3. pontot és annak a támogatását kérném. A továbbiakban egyetértek szintén Fodor Csaba képviselőtársam által elmondottakkal, amelyek egyértelművé teszik, hogy milyen döntést kell hozni és a társ, összes tulajdonos önkormányzatot, tehát a 86 önkormányzatot is milyen módon kell, hogy tájékoztassuk, és milyen garanciákat kell beépítenünk a később meghozatalra, illetve a később meghozandó döntésünk alkalmával. Előzetesen ennyit kívántam az előterjesztéshez kiegészítésként elmondani. Röst János: Hogyha már Törőcsik Pál alpolgármester úr belement a 2. napirendi pontba, akkor én is elmondanák pár gondolatot. Először is azt kérném, hogy a GVB által benyújtott módosításokat támogassa a közgyűlés. Mondanám a különbségeket. Először kezdeném a 2/A, 2/B-nél. Tüttő István: Annyit hadd szóljak, hogy igaz, hogy külön választjuk, de nyugodtan lehet a két témát együtt is. Bárki hozzá szól, mindkét jó. Röst János: Köszönöm. Együtt tárgyalni mindenképpen lehet, de a szavazásnál kérem majd külön bontani a döntéseket. Tüttő István: Így van. Röst János: A bizottság a 2/B-t támogatta, ami lényegében arról szól, hogy független tanácsot kell felkérni, illetve megbízni ennek a lebonyolítására a Vízmű átalakítása kapcsán. Tehát ilyen értelemben a 2/A az okafogyottá vált, tekintettel arra, hogy a GVB-nek volt egy korábbi döntése, amelyben azt kérte az előterjesztéstől, hogy ez a pont ne is kerüljön már a beterjesztésbe se be. Kettővel korábbi bizottsági ülésnek volt a korábbi döntése. Tekintettel arra, hogy az alpolgármester sem ért vele egyet, és ő az előterjesztője az anyagnak ilyen értelemben, én azt kérném, hogy akkor a 2/A-t vonja vissza, mert akkor így értelmetlen erről szavaztatni. A 3. pontra visszatérve elmondanám, hogy a beterjesztett anyaghoz képest a GVB annyiban változtatott rajta, hogy jelenleg a Vízműnek van egy tulajdonosi köre, ami lényegében öt tulajdonosból áll. Ez az öt tulajdonos delegált a Vízmű vezetőtestületébe tagokat. Nagykanizsa részéről két fő vesz ebben részt, Marton István képviselő úr, illetve Fodor Csaba képviselő úr. Én úgy gondolom, hogy ők ketten többet érnek, mint egy jelölt, mint ahogy a beterjesztés egyébként taglalja. Másrészt ez a törvényes testülete jelenleg a Vízműnek. Ilyen értelemben, hogyha alpolgármester úr részt akar ebben venni, akkor én ezt támogatnám, de akkor a kettő közül valamelyik urat fel kéne arra kérni, hogy vonja vissza a mandátumát, és azt követően be lehet delegálni ebbe a testületbe. Egyébként úgy gondolom, hogy akár a polgármester úr, akár alpolgármester úr bármely tanácskozáson nyugodtan részt vehet egyrészt, másrészt a két delegált tulajdonost képviselt képviselőnk, én úgy gondolom, hogy mindenképpen a város érdekét fogja képviselni. Ha kell, erre lehet egyébként rájuk nézve kötelező utasítást is adni egyébként. Tehát ilyen értelemben én azt javasolnám, hogy a 3. pontnál a GVB módosítását fogadjuk el, ami lényegében a jelenlegi állapotot tartaná meg. Volt erre olyan vélemény Tarnóczky Attila képviselőtől, hogy ez azt jelentené, hogy mint hogyha a Hevesi intézménynek, a Hevesi Művelődési Háznak a vezetőjét bíznánk meg ezzel az átalakítással, és ez azért nem igaz, mert ilyen értelemben itt alkalmazotti viszonyról van szó, tehát egy művelődési ház vezetőjeként. Ebben az esetben viszont egy tulajdonos képviselőtestületről van szó, s jelenleg nincsen más törvényes testülete a Vízműnek csak a jelenlegi. Én azért mondtam ezt összehasonlításképpen, hogy értse mindenki a helyzetet, tehát nem arról szól a történet, hogy azokat bízzuk meg, akiket érint egyébként az átalakítás. Ez alól egy fő kivétel van, a jelenlegi Vízmű igazgatója, de úgy gondolom, hogy annak nincs akadálya, hogy a tulajdonost érintő kérdéseknél ő a szavazásban nem vesz részt. Ezt lehet kérni egyébként egy egyszerű döntésként a testület részéről. A többi részben pedig az információ maximálisan én úgy érzem mind a két képviselőnél megvan. Tehát felelősen képviselni úgy gondolom a várost. A másik, hogy a beterjesztett változat nagy valószínűséggel még jogi aggályokat is felvet. Arra már nem is akarok gondolni, hogy hogyan lehetne kötelezni a másik négy tulajdonost arra, hogy külön bizottságot létrehozzon, arra meg főleg nem lehetne kötelezni, hogy alpolgármesteri szinten képviseljék az ottani önkormányzatot. Már csak azért sem, mert a megyei közgyűlésnél nincs ilyen funkció. Az a kérésem, hogy a GVB véleményét támogassák. Egyébként a Vízmű átalakításának a gondolta az korábban már felvetődött. Az SZDSZ frakció több esetben ugyanezt kezdeményezte egyébként és nem volt politikai akarat a testületekben egyik alkalommal sem, hogy ezt a döntést végrehajtsuk, illetve maga a Vízmű akár részvénytársaság formájában átalakuljon. Tüttő István: Talán még az is hozzájárult, hogy az átalakulást elévégzőkről később kiderült, hogy törvénytelenül hajtották végre. Hát ugye ahhoz módosítani kellett a szabályokat. Birkner Zoltán: Én igazából csak egy dologra nem kaptam választ Fodor Csaba úrtól, mert az előbb beszélgettünk erről. Nem értem azt, hogyha 1996-ban volt erről egy döntés, 1997-ben elkészült az átalakításnak a módszertana is. Akkor most 2000. április, nem tudom hányadika van, 25-én mennyivel állunk közelebb azzal, hogyha ezt a határozati javaslatsort elfogadjuk, ahhoz a ponthoz képest, ami 1997-ben megvolt. Tulajdonképpen azt nem értem, hogy mi a biztosítékunk arra, és én erre szeretnék választ kapni – nem tudom, hogy ki az, aki ebben illetékes -, hogy most keresztül fog menni az alapítókon az, hogy igenis alakuljunk át. Tehát valaki adjon nekem tanácsot abban, hogy milyen biztosítékokat tudunk beilleszteni, milyen B, C, D terv van arra, hogyha megint nemet mondanak. Tüttő István: Nagyon nehéz kérdés, mert minden egyes tulajdonosnak külön kell döntenie. És ha mindenki azonos döntést hoz, akkor lehet szó a jogi módosításra. Mert nekik külön kell dönteni. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság javaslata nem többről és nem kevesebbről szól – még egyszer felolvasom –, csak arról, hogy az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és a pályázat elbírálására a vezetőtestület jogosult-e. Tehát arra, hogy x, y, vagy z végezze el a munkát, és ezt a munkát elfogadja-e a vezetőtestület, és erről véleményt mond. Ez kerül be az öt alapító elé. Na most én azt gondolom, hogy a vállalat vezetőtestületében, mivel úgy áll fel az alapító okirat szerint, illetőleg Vagyonátadó Bizottság akkori döntése szerint az öt alapító jogosult képviseltetni magát ebben a vezetőtestületben, elismerve Nagykanizsának a jelentőségét a többi kisebb, a vagyon tekintetében természetesen és a szolgáltatás igénybevételének nagyságát tekintetében, hogy két fő részére biztosít helyet ebben a vezetőtestületben, mint mindenki más egy-egy fővel szerepel. Én nagyra becsülöm és nagyon tisztelem Törőcsik alpolgármester urat, de hát mondjuk én visszakérdeznék, és mi a garancia, ha létre hozunk egy jogkör, határkör, illetékesség nélküli bizottságot, akkor mi a garancia arra, hogy egy ilyen bizottságnak, ad hoc bizottságnak a hatásköre mondjuk, vagy az eredményessége jobb lesz, mint egy olyan vezetőtestületé, akik évek óta együtt dolgozunk, évek óta tudjuk nagyon jól magunk is, hogy mik azok a lépések, amiket meg kell tenni. És mondjuk ezek a rajunk kívül is, azért a többi vezetőtestületi tag is, azért valamelyest bírja az őt oda küldő alapító bizalmát, és én abban bízom, voltak változások is itt személyek tekintetében, abban bízom, hogy amit a vezetőtestületben képviselnek, azt nagy valószínűséggel előtte már megbeszélték, vagy megbeszélhették az őt oda küldő alapítókkal. Tehát igazából garanciát nem fogok tudni adni, de önmagában az eddigi működési rend mindenképpen egyfajta biztosítékot szolgálhat. Én egyetértek Röst képviselő úrral abban valóban, most van egy jogi helyzet, ez a jogi helyzet arról szól, hogy a vállalatnak van egy igazgatója, szabály szerint van egy vezetőtestülete, akinek megvannak a jogosítványai és más a vállalat életébe nem szólhat bele, illetőleg a tulajdonosok akkor és elég markánsan, amikor a vízdíjat, a szennyvízdíjat meghatározzák, illetőleg akkor, amikor évente egy alkalommal, amikor a vállalat adott év működésével kapcsolatos problémákat mondjuk feszegetik. Mást nem ismer a jogszabály. Más bizottságot felállíthatunk, csak nem tudja senki megmondani, hogy annak a bizottságnak az adott testületen kívül miféle jogosítványokat adunk, milyen felhatalmazás alapján, milyen hatáskört fog gyakorolni. Egyáltalán gyakorolhat-e és köteles-e végrehajtani azt egy adott vállalat. Az én álláspontom szerint nem. Persze, hogyha arra apellálunk, hogy a vállalat vezető testületben be van rettyentve, mert alpolgármesterekből álló bizottság mond neki valamit, hát lehet, hogy végrehajtja, de lehet, hogy nem. Tehát még kevesebb én azt gondolom egy ilyen ad hoc bizottságnak a hatásköre, az eredményessége, mint a mostanié. Van egy testület, ennek vannak jogosítványai, és nem kérünk mást, mint azt, hogy ez a testület mondhassa meg, hogy ki végzi el az átalakítási tervet, ki készíti el, és erről szól. És majd a tulajdonosok, az öt alapító, köztük Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése és a másik négy alapító, köztük a Zala Megyei Önkormányzat dönt, és ezt követően, ezt a döntést követően lehet a többi tulajdonoshoz fordulni nagy tisztelettel és kellő alázattal, azt gondolom, mert ők is ugyanannyi jogot gyakorolnak, mint mi. Törőcsik Pál: Akkor szeretném pontosítani itt előttünk a határozati javaslat 3. pontjában az áll, hogy az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására az öt alapító önkormányzat által delegált (minimum alpolgármesteri szintű) testületet kell felállítani. Szó sincs arról, sőt ha lehetne, akkor én ezt a fajta dicsőséget talán másnak adnám. Én azt próbáltam sugallni, hogy lehetőleg a polgármesterek képviseljék mindenhol, hiszen a tulajdonosi érdekek, azok tulajdonképpen egy közgyűlésen az első számú érdekérvényesítő a polgármester. Tehát, ha az öt alapító tag polgármestere leül, és mint tulajdonosi szándékukat legmagasabb szinten képviselő társulat, grémium jön lére, nem tudom, hogy épp az előbb felmerülő garancia kérdése volt az, ami leginkább válaszra várt volna. Tehát, hogyha azt gondolom, hogy az átalakítást akarjuk, mert tulajdonosoknak, mint tulajdonosoknak ez az érdekünk, akkor én szerintem ez egyfajta eggyel nagyobb garancia, mint mondjuk a négy évvel ezelőtti sikertelen kísérlet, vagy a három évvel ezelőtti sikertelen kísérlet. Véleményem szerint ez nem mást akart ez az előterjesztés, mint ezt. Marton István: Hát, ami itt elhangzott, főleg az utóbbi részéből több minden van, amit mondjuk nem értek, de valószínű, hogy bennem van a hiba. Törőcsik alpolgármester úr említi, hogy nem is a mostani vezetőtestület kezdeményezte 1996. augusztusában az átalakítást. Valóban nem tökéletesen a mostani, mert azóta volt egy-két személycsere, de a zöme az ugyanaz a testületnek. Mármint a vezetőtestületnek. Azt hiszem, akik minket néznek, de az itt ülők egy része sem tudja tán, hogy ez a dolog, hogy bukott meg. Úgy, hogy az öt alapító önkormányzatból kettő azt mondta, hogy át kell alakítani, kettő azt mondta, hogy nem, egy pedig, a megye, az tartózkodott, azt mondta, amelyik megkapja az abszolút többséget, tehát ilyen szempontból korrekt volt, ahhoz áll. Birkner úrnak a kérésére, hogy 1996 óta, hogy jutottunk közelebb ehhez? Hát erre a dodonai választ lehet, illetve kell, hogy adjak, mert egy, le kell, hogy szögezzem, hogy ilyen téren visszajutottunk az 1996. augusztusi helyzethez, kettő, tehát ha innen nézem, akkor nincs semmiféle garancia, ha meg onnan nézem, hogy most úgy érzem, hogy mind az alapító, mind az öt alapító az ügy mellett van, akkor lényegesen jobb a helyzet. Ugye második nekifutásra általában már mindjárt jobban szokott lenni, mint amikor gyanútlanul beleszaladnak. Kétségtelen, hogy akkor, mint ahogy az előbb említettem, az alapító önkormányzatoknál ez volt a helyzet, de a tulajdonos önkormányzatoknál még rosszabb volt a helyzet, tehát lényegesen nagyobb arányban verték le az átalakítási kezdeményezést. Na most itt el vannak fetisizálva a polgármesterek, meg az alpolgármesterek, holott két ok miatt sincs erre semminemű szükség, aztán ok sincs természetesen, mert különösebben nem nagyon érdekel engem személy szerint a polgármesterek tulajdonosi szándéka, hogyha az adott testületeknek megvan. Engem az sem zavar, ha a polgármesterek netán kisebbségben maradnak a testületükben. A lényeg az, hogy a testületeknek legyen meg ez a szándékuk. A másik pedig, hát amiért ezt mondtam, amit mondtam az nagyon egyszerű ok. Ebben a hét fős vezetőtestületben ugye hat tulajdonosi képviselő van, abból kettő, azaz kettő fő polgármester, egy pedig alpolgármester, és hát ezen kívül ugye a várost nem ilyen magas beosztású személyek képviselik, és még ezen kívül összesen egy bizottsági elnök van, a letenyei testületi tagtársunk. Tehát úgy gondolom, hogy ezek számomra nem különösebben értelmezhető kifogások voltak. Egy dolgot, amit itt valaki említett, már nem emlékszem rá pontosan, hogy ki, viszont ismételten ki kell, hogy hangsúlyozzak. Kérem, mindennek egyetlen egy alapja van. A fejlesztéseknek teljesen mindegy, hogy belföldi, vagy netán külföldi hitelekből valósulnak meg, csak a víz és csatornadíj, illetve annak az emelése. Tehát csodák nincsenek, csodatevő módszerekben, aki ezt hirdeti meg, én azoknak általában nem hiszek, én a munkában szoktam hinni. És hát Birkner úrnak azt tudom mondani, hogy miután talán sokrétűbb és alaposabb az előkészítés, legalábbis ebben a stádiumban, mint volt négy évvel ezelőtt ugyanilyen időben, hát bízom benne, hogy sikeresebb lesz és megtörténik az átalakítás. A jogi kifogásokat, amiket azt hiszem Röst úr, meg Fodor úr említett, hát én nem óhajtom megismételni, mert hát ezek nekem az evidencia kategóriáját jelentik. Tüttő István: Mondjuk, van még növelési lehetőség. Több vizet kell eladni. Csökkenteni kell a költségeket. Marton István: Bocsánat polgármester úr, látszik, hogy nem foglalkozik az utóbbi években a Vízmű adatival. Tüttő István: De foglalkozom. Marton István: Akkor nem elég mélységben, mert talán ez az esztendő az, amikor 10 év után először megáll a csökkenés. És ez önmagában véve, innentől kezdve egy pici kis növelésbe átmehetünk, mert hát bízom benne, hogy miklósfai, palini csatorna, de nem akarok most szakmai, technikai részletekbe bonyolódni. Tüttő István: Én sem, csak néhány elemét említettem a bevételnövelésnek. Marton István: Tehát, igen, ezek elméleti tényezők. Gyakorlatban 10 év után ez az év, amikor úgy néz ki, hogy megáll a csökkenés és valami apró kis növekedésre lehet a következő esztendőben számolni. Tüttő István: Én azt javasolnám, hogy ne menjünk bele a vízdíji vitába. Egyébként az mindenképpen tény, hogy egy szorzás eredménye a mennyiség, illetve az egységár kérdése, a bevétel. Na most a technika arra felé halad Magyarországon is, hogy energiatakarékos, víztakarékos megoldásokat alkalmaznak. Ilyen értelemben a víz mennyisége nem valószínű, hogy növekedni fog. Én viszont visszamennék a 3. ponthoz, 3. javaslathoz. Tudomásom szerint a többi tulajdonostárs szintén megtárgyalta ugyanezt a napirendi pontot, és ők is hasonlóképpen foglaltak egyébként állást, mint a GVB-nek a javaslata. A másik oldalon pedig nem lehet olyan döntést hoznunk nekünk, ami a másik négy alapítóra kötelező …..Tehát nem lehet azt kimondanunk, hogy testületet kell felállítani öt főből, mert, ha valamelyik azt mondja, hogy nem akarja, akkor azt jelenti, hogy az egész dolog hamvában dőlt. A másik oldalon szintén nem lehet kikötni, hogy milyen szinten legyen képviselve. Én úgy gondolom, hogy ez a beterjesztésnek ez a pontja ilyen értelemben nem igazán értelmezhető, és a megszavazás esetén sem hiszem, hogy végrehajtható. Ugyanis nem biztos, hogy ugyanezt ….. akarja választani. A másik, hogy az eddigi információim szerint a tulajdonostársak hasonlóképpen akarják az átalakítást, s ebből a közgyűlésen döntés alapján egyébként határoztak is. Tehát ilyen értelemben van arra garancia, hogy legalább a szándék mind az öt tulajdonosban megvan. Tehát én mindenképpen pozitívabban látom most a helyzetképet, mint korábban volt, és én bízok abban, hogy egy korrekt együttműködéssel, másik fél tiszteletben tartásával én úgy gondolom, hogy ezek a megállapodások megköthetőek. De már a kezdetkor nem szabadna ilyen lépésre szánni magunkat, hogy mi diktáljunk már egy ilyen pont esetén is, mert visszafelé sülhetne el a többiekkel szemben. Tüttő István: Eleve garanciát kell adnunk arra, hogy egyenlő partnerként kívánjuk kezelni továbbra is a többieket. Törőcsik Pál: Az előterjesztés is erről szól. Birkner Zoltán: Azt hittem, hogy Fodor úr következik, meglepődtem. Én nem értem a logikát. (Bocsánat itt berekedtem közben.) Röst úrnak a logikáján gondolkozom. Ha én most a 3. pontot vizsgálom, mit ajánlunk mi fel az öt alapítónak, illetve a négy, mert most magunkat nem számolom? Azt, hogy a mostani pozícióhoz képest mi mondjuk csak egy taggal fogunk képviselve lenni ebben az új társaságban. Most akkor ez mért rosszabb a másik négynek? Szóval igazából nem értem azt a fajta logikát, amit Röst úr akart nekem megmagyarázni, hogy őket ne kényszerítsük már arra, hiszen végül is nem történik semmi más - Marton úr most felvilágosított teljesen tisztán -, hogy két alpolgármester, egy polgármester képviselteti, bocsánat két polgármester, egy alpolgármester képviselteti és Nagykanizsáról pedig két kiváló képviselő van jelen ebben a vezetőtestületben. Tehát igazából nem értem, hogy akkor ez most elvileg, ha mi ilyen határozatot hozunk uraim az elmondottak szerint, akkor ők egy kicsit sem járnak rosszabbul a mostani pozícióhoz képest. Még egy dolgot felteszek. Kérdésnek, és most ezt ne értsék sértésnek. Hogyha nem sikerül most keresztül verni, bocsánat nem sikerül őket meggyőznünk. Visszavontam. Erős volt a kifejezésem. Tehát, ha nem sikerül meggyőzni az alapítókat, akkor bennünk van a hiba? Akkor nem jó a vezetőség? Szóval, akkor, értik, tényleg most a viccet félre teszem. Azt szeretném, hogy megoldódjon ez a probléma. Majdnem azt mondom Önöknek, engem teljesen hidegen kezd hagyni az, hogy a 3. pontban mi fog szerepelni, de oldódjon meg. Dr. Fodor Csaba: Rendben van, én fenntartom. Nem tudok mást tenni, egyet is értek a Gazdasági Bizottság javaslatával, és azt kérem, ezt módosításként tessék kezelni. Ezt követően amennyiben az nem kapja meg a többséget, ezt követően van Fodor képviselőnek egy személyes módosítási indítványa, ami így hangzik a 3. pont tekintetében. És akkor engedjék meg, hogy felolvassam amint megtalálom. Megvan, igen. Tehát az átalakítás előkészítésére a pályázat kiírására és elbírálására öt alapító önkormányzat által delegált testületet kell felállítani. Felkéri a polgármestert, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése képviseletében személyesen ő vegyen részt ebben a bizottságban. Felkéri a polgármestert, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a többi négy alapító is hasonlóképpen cselekedjék. Én magam nem értek ezzel egyet, csak kénytelen vagyok a FIDESZ álláspont miatt egy konstruktív javaslatot betenni. Én nem fogom ezt megszavazni. A másikat fogom, a Gazdasági Bizottságét, mert az egy ésszerű dolog. Továbbra is azt tartom, hogy ennek a bizottságnak se lesz hatásköre, és nem lesz semmilye. De hát arra gondoltam, hogy alpolgármester úr azt mondta, hogy ő nem akar bent részt venni, pedig én azt hittem, hogy ezt maga miatt írta be ezt a zárójelet, de hát örömmel hallottam, hogy nem. Akkor gondolom be kellett volna írni azt, amit én mondtam, ha ez lett volna a szándék. De hát én most kimondtam akkor az ő helyett a szándékát. Köszönöm szépen ezzel kapcsolatosan. Visszatérve az egész Vízmű ügyére, ami, hogy miért történt ez így, vagy úgy. Kérem tisztelettel, azért az ne vegyük készpénznek, hogy feltétlenül egy gazdasági társaság, egy vállalat átalakítása gazdasági társasággá az helyből mindjárt jó lesz. Szóval azért azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy az összes vállalat ebben az országban az azért alakult át a nagy többségük, mert az 1992. évi tv. kötelezővé tette az átalakítást. Csak ezt a jogszabályt 1996 környékén hatályon kívül helyezték. Tehát a kötelező átalakítás, mint olyan megszűnt, és a vállalatok nagy többsége e törvény kötelező erejénél fogva alakult át. Sok szerintem törvénytelenül, ellentmondóan a gazdasági társaságról szóló törvénynek. Az akkorinak is, de a mostaninak is. Ugyanis az apportot, amit bevittek, közművagyont nem lehet, nem lehet bevinni a mai szabályok szerint sem a gazdasági társaság alapító vagyonába, mert azt mondja GT, hogy ennek forgalomképesnek, végrehajthatónak, harmadik személy hozzájárulása nélkül értékesíthetőnek kell legyen. Tehát megkérdezem én, hogy egy adott városban a szennyvíz és a víz gerinchálózatot ki az, aki el tudja adni, illetőleg felelősséget tud vállalni öt évig a GT szerint, hogy ez ér annyit, amennyit ér. Hát biztos, csak nem mindenkinek. Tehát én azt gondolom, hogy azért ezt figyelembe kell venni az átalakítás kapcsán. Magam is azon vagyok, hogy át kell alakulni. De azért azt tudni kell, hogy az összes, akire, nem az összes, de nagyon nagy többségük az a törvény kötelező erejénél fogva alakult át és nem a jól felfogott gazdasági érdekeit szem előtt tartva. Ugyanis Nyugat-Európában nincs kialakult gyakorlat az egész EU-ban arra, hogy kik azok, vagy milyen „vállalati formában” működtetik ezt a vízszolgáltatást és szennyvízszolgáltatást. Ugyanis vannak ott Ausztriában, például kisebb önkormányzatok, szövetségeket hoznak létre, ha pontos, hogy körülbelül ilyen fordításban lehetne fordítani. Tehát ők úgy dolgoznak, vannak olyan országok, ahol hatalmas nagy vállalatok lefedik kettő, három, az egész ország szolgáltatási területét, és vannak olyanok, ahol leges megoldások vannak. Nincs igazából kialakult gyakorlat. Nincs az EU-ban pontosan kidolgozott technika erre, és nincs is kötelező szabály. Tehát én azt gondolom, hogy a mi jól felfogott érdekünk, egyéb gazdasági érdek miatt, ami most nem fogok elmondani, igenis az, hogy mégis csak meg kell kísérelnünk egyfajta átalakulást, és ez az átalakulás viszont nem fog megegyezni mondjuk a többségi eddig folytatott átalakulásokkal, éppen figyelemre azokra a jogszabályi problémákra, amikre megpróbáltam felhívni az Önök figyelmét. Én azt gondolom, talán visszatérve a határozati javaslatomra, én az 1-est, a Gazdasági Bizottság határozatát tartom elfogadhatónak. Ez felel meg a ma hatályos jogi normáknak. Létrehozni olyan bizottságot, aminek nagy tisztelettel akár alpolgármester úr, akár polgármester úr lenne tagja, vagy akár mind a ketten is, igazából hatáskör híján, illetékesség híján nem bírna semmit sem csinálni, fölöslegesen elódáznánk a kérdést, és azt gondolom, hogy ezért arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy figyelemre a Gazdasági Bizottságra, ahol nagy többségben ha jól mondom, egy tartózkodással, ha jól emlékszem elfogadták mindenféle politikai és egyéb szempontok figyelem … Törőcsik Pál: …. képviselőtársam örülök a 2. módosító indítványnak, és az előző hozzászólásokban én ezt erősítettem meg, hogy az előterjesztésből is az derül ki, hogy a polgármester legyen föl. Az, hogy valaki (hogy is szólt), hogy kompetencia nélküli, vagy felhatalmazás nélküli, ezt nem tudom értelmezni. Mint önkormányzat, tulajdonos az önkormányzat, ha ő felhatalmazza egy határozatával a polgármesterét, az mitől nem kompetens a vagyont érintő kérdésekben? Tehát ez egy másik kérdés. Ezen nem is akarok vitatkozni, hanem szeretnék egyet, mivel a kedves nézők sem értik valószínűleg, hogy milyen vita kerekedik itt ki. Mi nem akartuk a kanálon a mélyedést feltalálni és nem külföldi példák után akartunk menni, hanem ezt mi sokkal komolyabban gondoltuk és szétnéztünk az országban, hogy máshol hogyan csinálják. Megnéztük Kaposváron, megnéztük Pécsen, megérdeklődtük Pesten, megnéztük, hogy van Szegeden. És azt akarjuk átvenni, ami ott jól működik, ami nem eredményezi azt, hogy a vízdíjakat a csillagos égig kellene emelni, mert nem célunk az. A másik fontos célunk, hogy egybetartsuk ezt a vízbázisra épülő fogyasztó önkormányzati csapatot, ezt a 86 önkormányzatot, mert igazán hatékony, korszerű és megfizethető vízellátást akkor lehet végezni, hogyha minél nagyobb és minél több fogyasztót együtt tartunk. Tehát ez a garancia a kis tulajdonosoknak és a kis önkormányzatoknak, hogy mi igenis komolyan gondoljuk azt, hogy ővelük együtt és csak is velük együtt képzeljük el a jövőben a vízszolgáltatást és annak a korszerűsítését. Ezért mondom azt, hogyha egyszer ez a vezetőtestület is felismerte azt, hogy át kell, hogy alakuljunk gazdasági társasággá, azt hiszem, hogy innen nem kardinális kérdés az, hogy most ezt a tulajdonosokból álló grémiumot az önkormányzat részéről ki képviseli. Én úgy gondoltam, hogy legmegfelelőbb, hogyha a polgármester úr képviseli az önkormányzatot. Én azt hiszem, hogy a legnyugodtabbak lehetünk ebben. Antalics Dezső: Tulajdonképpen alpolgármester úr szavaihoz kapcsolódóan szeretném jelezni, hogy valóban nagyon komoly referenciákat tanulmányoztunk az elmúlt időszakban. Képviselőtársaim közül többen ezen részt vettek, tehát vannak jó példák. Én azt szeretném kérni a testülettől, hogy az átvilágítással kapcsolatosan, illetőleg a felmerült kérdésekre vonatkozóan az a cég, aki ezt megtette és ezt a komoly anyagot letette az asztalunkra, kapjon lehetőséget arra, és kérném is a véleményüket, hogy ők, hogy látják, és nyilvánvaló, hogy a vállalat igazgatóját is szeretném kérdezni, hogy ő hogy látja ezt a témát. Röst János: Nem akarok többször hozzászólni, de hát mindig kénytelen vagyok. Megmondom őszintén, hogy nem kéne előre szaladni az időben. Tehát nem arról szól most a történet, hogy alakítsuk át, ki alakítsa át, illetve az, hogy mi történjen később, milyenek legyenek a vízdíjak, hanem van egy beterjesztés, aminek vannak pontjai, és arról kell döntést hozni. Én nem hiszem azt, hogy presztízsvitát kellene folytatni arról most, hogy polgármester úr képviselje-e, vagy alpolgármester úr képviselje-e a várost ebben a bizottságban, amit fel kívánnak állítani, Azt viszont mindenképpen tény, hogy mi nem hozhatunk olyan döntést, ami kötelező a többi négy alapítóra. Ez a döntés, amit bejavasolt alpolgármester úr, erről szól, testületet kell felállítani. Én úgy gondolom, hogy maximum javasolja, hogy állítsanak fel ez az egyik pont. A másik pedig az, amit szintén elmondtam már, hogy mi van akkor, hogyha bármelyik nem ezt kívánja végrehajtani, hanem ragaszkodik ahhoz, amit korábban már döntött. Négy tulajdonos meghozta döntését ugyanebben a tárgykörben. Ebben nekik nem szerepelt ez a változat. Én úgy gondolom most, hogyha mindegyik képviselőtestületnél vissza kellene vitetni közgyűlésekre, ezzel nagyon értékes időt vesztegetnénk. Én úgy gondolom, hogy ez a beterjesztés így jó. A 3-ast, illetve a GVB-nek javaslatát el kell fogadni, és mindenki menjen a maga utjára. Tüttő István: Annyit hadd tegyek hozzá, hogy gyakorlatilag az eredmény ugyanaz, ha most öt bizottságot hozunk létre, vagy akik képviselik az önkormányzatot, azt a határozatot hajtják végre, amit mi itt eldöntünk. Hát ennek különösebben nincs sok különbség benne, csak egy formai dolog. Hát a döntésünket kell a jelenleg megbízást teljesítő két képviselőnek ott végrehajtani. Teljesen mindegy, a polgármester lesz ott, vagy az alpolgármester vagy a…. Törőcsik Pál: Nem ismerjük fel a problémát. Tüttő István: De menjünk tovább. Tarnóczky Attila: Türelemmel hallgattam a meddő vitát eddig, mert bár ötödször hallom azt az abszurdumot, hogy ez a határozati javaslat más önkormányzatokra kötelező előírásokat tartalmaz, azt már nem bírtam tovább. Nem igaz. Ez egy ajánlat a többi önkormányzatnak. Vagy elfogadják, vagy nem. Bármiféle más határozat ugyanebben a helyzetben van. Az öt önkormányzat bármelyike hozhat ettől eltérő határozatot, utána vagy megegyeznek, vagy nem. Cserti Tibor: Én csak javasolni szeretném most a vita lezárását, mert kialakultak úgy érzem az álláspontok. Egy kérdést azt határozattan szeretném megerősíteni akkor. Tehát visszavonta az előterjesztő a 2/A pontot? Akkor ne is szavazzunk erről a dologról? Egyszer elhangzott, hogy igen. Hát ez továbbra is így van? Törőcsik Pál: Igen, a 2/A pontot visszavonom természetesen. Dr. Csákai Iván: Két nevet látok a Vízmű vezetőségében. És ez a két név szerepel képviselőként is. Kérném szépen megmondani, hogy nem összeférhetetlen-e, hogy a szavazásban részt vesznek-e? Dr. Tuboly Marianna: Én nem arra kívánok válaszolni, hogy összeférhetetlen, vagy sem, kizárólag az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatára szeretnék utalni, amely felsorolja, hogy milyen összeférhetetlenségi esetek állnak fenn. Itt nyilvánvalóan egy saját magáról való szavazás mindenképpen minden esetben ilyennek minősül, de csak akkor, hogyha az önkormányzat közgyűlése minősített többséggel így határoz az illető érintett kizárásával egyidejűleg. Dr. Fodor Csaba: Szeretném tisztázni a félreértéseket. Mi Marton képviselő úrral a tisztelt önkormányzat megbízása alapján az alapítói jogokat gyakoroljuk a vállalat testületében. Tehát nem Marton István önmagát és Fodor Csaba önmagát képviseli. E tekintetben nem összeférhetetlen. De nem összeférhetetlen-e a pénzmaradvány bér- és jutalomra való felosztásával kapcsolatosan eddig tett pedagógus és orvos uraknak tett szavazata, ahol ugye arról döntöttünk, hogy megkaphatják-e az adott intézmények azt az adott személyi jellegű kifizetést, jutalom, vagy személyi felhasználásra? Tehát kockázatos játék. Én azt gondolom, hogy e tekintetben ez önkormányzati érdek és ne menjük bele az összeférhetetlenség vitába. Nem az. Tüttő István: Nincs több jelentkező. A vitát lezárom. Szavazás következik. Arról volt szó, hogy kettéválasztjuk. Tehát először el kell döntenünk, hogy egyáltalán átalakítást javasolja-e a közgyűlés, hogy képviselje a testületben az, aki itt megbízást kapott. Így szól az első határozati javaslat: (Én értettem a felkérést, de nem látom értelmét. Miről beszélnénk?) Hát először eldöntetünk, hogy átalakulunk-e. Tehát támogatjuk-e. Ha nem, akkor szóval. Tessék? Hát először az átvilágításról. Rendben van. Tehát akkor a következő módosító indítványa van ugye a Gazdasági Bizottságnak. Ezt kell először szavazásra feltenni. Ez így szól: 1. határozati pont. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Lyonnaise des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. által készített a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításáról szóló jelentést megismerte és köszönetét fejezi ki a munkájáért. Ez a javaslat. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúan) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 129/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Lyonnaise des Eaux Hungária Tanácsadó Kft. által készített, a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átvilágításáról szóló jelentést megismerte, és köszönetét fejezi ki a Kft-nek a munkájáért. Tüttő István: Ezek után Réti úrnak adok szót, bár… Ez két napirendi pont. Törőcsik Pál: Most ez két napirendi pont? Napirendi pont között annak adsz szót, akinek akarsz. Tüttő István: Igen. Akkor mielőtt ott szavaznánk Réti úr kíván-e szólni, megkérdezem? Tessék. Dr. Réti Tamás: Köszönöm a lehetőséget, hogy néhány szóban fordulhatok Önök és rajtuk, a televízión keresztül a város közvéleményéhez. Ezt úgy gondolom azért is meg kell, hogy tegyem, hiszen az első napirendi pontban egy olyan elvégzett átvilágítás egy olyan tanulmányról foglaltak állás és szavaztak, amit hát többé-kevésbé mi követtünk el. És igaz, hogy véleményünket, álláspontunkat egy középvaskos, 46 oldalas tanulmányban bocsátottuk az Önök rendelkezésére, de bevallom őszintén és remélem, nem sértődtek meg érte, ebben a tanulmányban leírtakról ebben az elmúlt egy órában egyetlen egy szó nem hangzott el. Már pedig azért ezt a tanulmányt egy nagyon-nagyon komoly munka, nagyon sok embernek, nagyon sok órában és igen komoly anyagi ráfordítás mellett elvégzett munkájáról van szó. Ez a tanulmány, ez a munka egy olyan vállalatról szól, amiben Önöknek, Nagykanizsa Városnak közel 80%-os tulajdonosi hányada van. Ennek a vállalatnak a működéséről, a jogi állapotától, a jogi státuszától gazdálkodásán keresztül minden részletében meglehetősen részletesen kitér. Ez a dolgozat, ez a tanulmány ez nem egy piar munka, ez nem egy reklámdolgozatként készült, ez nem azért készült, hogy Önöket olyan véleményre késztesse, hogy tulajdonképpen itt csak egy valaki lehet ebben a dologban a megoldásnak a hordozója. Azonban engedjék meg, hogy amikor mi ezt a dolgozatot, ezt a tanulmányt átadtuk az önkormányzatok vezetőinek, a polgármestereknek, akkor ott a polgármesterektől kaptunk egy hivatalos megkeresést arra, hogy mondjuk el a véleményünket azt, hogy arról, hogyha ez a vállalatról mi ezt láttuk és ilyennek gondoljuk, és azt, hogy mi milyennek láttuk és milyennek gondoljuk ezt a vállalatot, vagy milyennek láttuk erről csak most azért nem tudok többet mondani, mert ezt az anyagot bizalmasan kezelésre kérték és valószínűleg a televízió nyilvánossága nem engedi meg azt, hogy itt részletekbe bonyolódjak, de biztos, hogy érdemes lett volna, hogyha a testület azért ennek a mondjuk 120 megállapításból legalább 4-gyel, vagy 5-tel érdemben foglalkozott volna. Akkor az összes többi kérdés, amiről Önök itt vitatkoztak és én ebben nem szeretnék még csak érintőlegesen sem beleszólni, hiszen nekünk ehhez, mi nem vagyunk tulajdonosok, de valószínű, hogy az Önök véleményalkotása és az egész folyamat sokkal egyszerűbb mederbe és sokkal racionálisabb úton ment volna végig, mehetne végig. Mi elkészítettük ezt felkérésre, önkormányzatok polgármesterének a kérésére a javaslatot és fájdalommal kell megállapítani, hogy körülbelül egy 15-20 millió forintos munka után annyit nem érdemeltünk meg, hogy legalább erről a munkánkról azt mondták volna, hogy kérem érdekes, nem értünk vele egyet, más úton akarunk továbbmenni. Ezt, mint egy szakmai, ehhez a szakmához valami keveset értő nagyvállalatnak a képviselője mondom. Végtelen módon megérett az idő arra, nem, hogy megérett, régen elkésett, hogy ennek a vállalatnak az átalakítására Önök felelős döntést hozzanak. Természetesen rendkívül sok úton-módon lehet ezt a feladatot végrehajtani, de amit mi leginkább láttunk és hiányoltunk az a tulajdonosi érdekek képviseletének a hiánya a vállalatban. Tehát, amikor Önök a továbbiakról döntenek, akkor én csak annyit szeretnék mondani, hogy a tulajdonosi érdekeket nem lehet delegálni, és nem lehet a végrehajtást …….Mi, mint a Lyonnaise des Eaux képviselője, a jövőben is természetesen bármikor készséggel állunk az önkormányzatoknak akár tanácsadással, akár együttműködő partnerként a rendelkezésükre, azonban itt egy-két olyan megjegyzés elhangzott, amire engedjék, meg, hogy azért nagyon röviden reagáljak. Részben meglehetősen sértő módon a városi sajtóban jelentek meg vállalatunkra, jelent olyan utalások, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Nem értjük, hogy igazából ezt mivel váltottuk ki. Nem értem, igazán értjük, hogy ez mi indukálta. Ahogy itt néhány képviselő úr jelzett, az elvégzett munkánk, a képességeinkre 50 km, vagy 70 km-es távolságon belül referenciákat kér. Kérem, nem kell a vízdíjakat emelni ahhoz, hogy egy vállalat hatékonyabban, lényegesen jobb paraméterekkel, jobb gazdasági körülmények között működjön. Ehhez két dologra van szükség: pénztőkére és tudástőkére, és megítélésünk szerint ez a két tőkében van meglehetősen nagy hiány a Dél-Zalai Vízmű Vállalatnál. Tehát lehet itt a szavakat sokféle irányban forgatni, lehet különböző testületeknek van jogosítványa, nincs jogosítványa. Ha Önök egy eredményes átalakulást, egy ennek az évezrednek egy tényleg megfelelő szintű közműszolgáltatást szeretnének itt látni, akkor erre a dologra szükség van. És zárómondatként két dolgot. Ismerem és nagyon intenzíven figyelem Nagykanizsa Városnak az életét és történéseit, hiszen magam is nagykanizsai vagyok, és elég szomorúan látom, hogy a gazdasági élet nem úgy fejlődik, mint, ahogy esetleg jó lenne, hogyha fejlődne. Mi az, ami igazából a külföldi befektetők számára egy befogadó barát környezetet jelent? Többek között jelenti azt, ahol a közműszolgáltatások privatizáltak, rendezettek és professzionálisan működnek. Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy az elmúlt öt évben nézzék meg Kaposváron és adott esetben Pécsen micsoda dinamikus változás, nem azért mert a Vízmű, csak a Vízmű, de mert Vízmű és ezzel kapcsolatban rengeteg olyan külföldi vállalkozó van, aki feltételül, tehát amikor kiválasztja a helyet, hogy hova akar menni, akkor a közműszolgáltatásoknak a rendezett állapotát rendkívül intenzíven figyeli. Szeretném elmondani, hogyha mi csak a vízdíjak emelésén és egyebeken keresztül tudnánk eredményre jutni, akkor nagyon sok szolgáltató, nagyon sok ügyfelünk elhagyta volna a szolgáltató területünket. Egyetlen egy olyan vállalkozás, egyetlen olyan nagy cég nem volt, amelyet el kellett volna veszíteni. Nagykanizsán sajnálatos módon a Vízmű vállalat nagyvállalatokat elveszített, ami többek között hát a nehézségeik, de most én ennek a taglalásába nem is kívánnék belemenni, hanem megköszönöm a lehetőséget, hogy szólhattam, és ismételten felajánlom, hogy a jövőben bármikor és bármi módon szívesen állunk az önkormányzat rendelkezésére és a Vízmű Vállalat rendelkezésére, hogy egy eredményes jó átalakulásnak a segítségére tudjunk lenni. Tüttő István: Köszönjük szépen. Én úgy gondolom, hogy a jelenlevők ismerik mindazon megállapításokat, amit a Lyonnaise des Eaux cég elvégzett. És merem remélni, hogy mindezen megállapítások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a döntésünket a következő határozati javaslatnál úgy hozzuk meg, ami hát éppen ennek az alátámasztását is igazolja. Nem tudom, Kovács úr kíván szólni? Kovács Antal: Szándékaim azok voltak természetesen, hogy Önökre bízom mindazt az érdemi eszmecsere lényegi gondolatait, amelyek a cég további sorsát eldönti, meghatározza, de itt a némiképp a felszólítás részben bizonyos értetlenség, amit hát nyilván Birkner úr jól ért, részben Réti úr megszólalása viszont arra kényszerít, hogy mindenképpen néhány gondolatot hozzátegyek az elhangzottakhoz. Az utolsó mondataival kezdem, miszerint Nagykanizsa elveszített feltehetően a nem privatizált közművek miatt is jó néhány befektetőt, illetve elveszített nagyon sok céget, amelyik hát itt komoly gazdasági egységként meghatározó jelentőséggel bírt az elmúlt évtizedekben a térségben, és ebből adódóan számtalan munkanélküli jelent meg a Nagykanizsa Város terhei között. Hát azért ezt had utasítsam nagyon keményem vissza, ugyanis a Vízmű azzal, hogy nem privatizált, azzal, hogy …..vállalataként, aki a Ptk. 70-73 jogi kereti között működik. Ekkor az ország egyik legjobb minőségű vízét szolgáltatja abszolút korrekt műszaki, gazdasági feltételek között. Olyan feltételek között, amelyiket bármelyik település megirigyelhet tőlünk. Hát még a kaposvári városrész némely pontján moslékot szolgáltató cég is. Ezt nem én mondtam, hanem a tavalyi közgyűlésen, végmegállapító közgyűlésen a város egyik honanyája, aki nem volt hajlandó a díjat megszavazni e miatt. Na most erről a referenciákról és a privatizációról ennyit első végre, de azért azt hozzáteszem, hogy a privatizációról természetesen külön véleményem van, amelyiket valamennyi képviselő úr, hölgy nagyjából ismer. Természetesen ez szöges ellentétben van a Réti úr-ék szándékával. Én határozottan tiltakozom a természetes monopólium privatizálása ellen ma Magyarországon. Feltehetően hamarosan eljön az az idő, amikor a privatizáció szóba jöhet és ugye itt a dolgoknak ez Alfája és Omegája, és ma nem erről van szó. Ma arról van szó, hogy a cég által asztalra tett átvilágító anyagot a képviselőtestület magáénak tudja-e, azt elfogadja-e. Ebből adódóan levonja-e azt a következtetést, hogy a cégátalakulás törvényi, illetve egyéb szükségszerűség. Ha ezt megtette, majd egyszer következhet a tőkeemelés, vagy a tőkebevonás. De hadd tegyem hozzá, az én javaslatom az, természetesen akkor már szándékaim feltehetően nem érvényesíthetők, az, hogy elsősorban hazai befektetők. És miután azzal nem tudtunk előremenni, esetleg jöhet a külföldi tőkebevonás, illetve a szakmai, vagy pénzügyi befektető. Ez az én véleményem, ellentétben természetesen a Lyonnaise des Eaux Hungária, Magyarország teljes mindegy, mint mondok, ha franciául mondom, akkor …., hogy pontosak legyünk. Ami a megállapodásokat illeti, én szeretném azt aláhúzni, amit minden testületi ülésen, illetve közgyűlésen elmondtam, maximálisan egyetértünk a ténymegállapítás jelentős részével, hiszen 1996-ban mi ezt magunktól megtettük, a testület, illetve az akkori átvilágító a Gordius Consulting szinte pontról-pontra ezeket a megállapításokat megtette és az alapító közgyűlések elé terjesztette. Az, hogy vagyonvesztés van, azt, hogy a jogi helyzet, a törvényi szabálytalanságok ellenére az ami, de sorolhatnám a lényegi megállapításokat, ugyanígy terítéken volt, ugyanúgy az alapítóknak kötött anyagban rendelkezésére bocsátottuk, ha óhajtják, előveszem a táskámból. Sajnos 1996. augusztusában azon a tényálláson bukott meg, hogy az öt alapítóból kettő határozottan elzárkózott. Miért zárkózott el? És Birkner úr itt a válaszom, hogy mi a garancia arra, hogy ebből a patthelyzetből ma, négy évvel később előbbre tudunk-e lépni az, hogy Nagykanizsa Város végre tudomásul veszi-e az Önök segedelmével, hogy a Régiók Központja akar lenni, a Régiók Kapujaként valóban integráló szerepet akar-e a térségben betölteni? Horvátország, Szlovénia felfűzésével egy EU régió, illetve Burgerland megcélozható, egy …… együttműködés. És innét kezdve a dolog úgy szól, hogyha az önkormányzatok elhiszik, hogy Nagykanizsa az átalakulást azért akarja, hogy ezt a szándékát ezen a területen is érvényesítse és nem azért, hogy jelentős különbségű díjak legyenek az egyes települések között, innét kezdve én itt ígérem meg, hogy a kistelepülések hangos szóval masíroznak a társaságba, de amíg ezt nem hallják, addig nem hajlandók a kistelepülések érdemben tárgyalni. Én ezt kérném, hogy bárminek hívjuk azt a grémiumot, amiről itt szó van, alpolgármesterek, vagy polgármesterek testülete, azt a szándékot kell világosan előre, szindikátusi szerződésszerű előszerződésbe eléjük tenni, hogy igen így akarunk veletek együttműködni, úgy, hogy azonos vízdíjat cégünk működési területén. Innét kezdve a világon semmi akadálya, hogy ez a társaság akár 1 év múlva, vagy x hónap múlva, vagy éppen másfél év múlva az átalakítás …. menjen. Fodor úr, amit elmondott csak egyetlen mondattal egészíteném ki, hogy a társaságot természetesen közművagyon nélkül, a nem forgalomképes közművagyon nélkül is meglehet, sőt így kell megalakítani. Az önkormányzatoknak kint kell hagyni a közművagyont. Innét kezdve a dolog olyan egyszerű, hogy nincs miről beszélni, tehát a cég igenis átalakítható minden további nélkül, de ahhoz, hogy az alapítókat, illetve a többi önkormányzatokat megnyerjük, ahhoz ez kell uram, hölgyeim. A mondandóm másik része az, hogy én tényleg szívből igazán megköszönöm a Lyonnaise des Eaux Hungaria Kft-nek azt a munkát, amellyel két hónapig, hát mondjuk a legjobb hasonlat szót akarom mondani, hogy ne legyek azért nagyon profán, de biztosan értődik, hogyha a strandon az ember kihúzott mellel megy és hátulról valaki a gatyáját lerántja. Valahogy így éreztük magunkat akkor, amikor abba a részletességbe kellett számot adnunk arról, amit a cég eddig csinált, és teljesen más szempontsor szerint, teljesen más mérőpontok szerint, mint amit eddig csináltunk. És mi ezt tisztességgel megcsináltuk. Én úgy gondolom, hogy ez a munka után, ha én azt mondom, hogy köszönöm, akkor az nem elég, ez sokkal több annál, hiszen nagyon sok olyan szempontra irányította rá a figyelmünket, amelyeket az eddigi gyakorlat szerint még csak nem is érzékeltünk, hogy fontos. Elsősorban az ügyfélszolgálatra, a humánerőforrásra, és azokra elsősorban pénzügyi-gazdasági folyamat részletekre vonatkozik, amelyek eddig nem voltak szempontok. Köszönjük. Szent meggyőződésem, hogyha ezeken a területeken módosítunk és rendelet jogi, tisztázott jogi keretek között, amit a törvényi feltételek is végre adnak és nem az Antall-Tölgyesi paktum 1990-es rossz önkormányzati törvényéből adódó rossz vagyontörvény utáni állapotokat kellene hordoznunk, hanem egy tiszta törvényi feltételt, már rég, már rég átalakult volna a cég azokkal a gesztusokkal, amit a kistelepülések felé meg kell tenni. Sajnálatos módon ugye abban az időben nem volt szerencsés az időpontválasztás, hiszen Suhai úr hamarosan távozott a testület éléről. Tehát gyakorlatilag ilyen apróságokon múlt négy évvel ezelőtt a cég átalakulása. Én nagyon kérem Önöket, hogy a döntésnek ez a kardinális lényege, hogy igen, ezekkel a szempontsorokkal és azokkal a szigorú tulajdonosi delegálási szempontokkal, amelyekkel majd a társaságban nyilván nagyobb tulajdoni hányadát a város érvényesíteni akarja, ezeket a kompromisszumokat is keressék meg és, ha ezek meglesznek, semmi akadálya annak, hogy ebből a cégből egy olajozott, a régiót továbbra is lefedő, sőt, sőt bővíthető jó működő gazdasági egysége legyen Nagykanizsának, illetve környezetének. Tüttő István: Köszönöm szépen. Úgy látom más nem kíván szólni. A vitát lezártuk. Akkor folytatjuk az átalakulással kapcsolatban. Első határozati javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapító jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat gazdasági társasággá történő mielőbbi átalakításával. Kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következő. Az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására a Vízmű Vállalat vezetőtestülete legyen a felelős. Kérem, erről szavazzunk. Törőcsik Pál: Nem, még a második. A 2/B jön előtte. Még előtte a 2/B. Tüttő István: Bocsánat. Jó rendben van az A pontot visszavontuk. Akkor a 2/B. Törőcsik Pál: Így van. Tüttő István: Az átalakítás előkészítésére és bonyolítására független tanácsadót kell megbízni. Ezt a független tanácsadót nyilvános kétfordulós, vagy meghívásos egyfordulós pályázaton kell kiválasztani. Kérem, erről szavazzunk. Törőcsik Pál: Ebben is egyetértés volt. Ezt kértem, ennek a pontnak. Én ezt támogatom. Kérem Önöket. Azt majd a bizottság eldönti, mint a két lehetőség adott. Tüttő István: Polgármester felelős érte, tehát eldöntjük. Szavazzunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor most jön ez az előbb előre sorolt határozati javaslat. Az átalakítás előkészítésére, a pályázat kiírására és elbírálására a Vízmű Vállalat vezetőtestülete legyen a felelős. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következő. Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere kezdjen tárgyalásokat a másik négy alapító önkormányzat polgármesterével, hogy a fenti megoldási javaslattal egyezőtartalmú határozati javaslatot terjesszenek a közgyűlés elé. A közgyűlés 24 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ötödik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi, hogy az átalakulási szándék korrekt bemutatása céljából kerüljön összehívásra a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat összes tulajdonosa (86 önkormányzat). A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És javasolta bizottság, hogy a közgyűlés már most nyilvánítsa ki azt a szándékát, hogy egyenlő partnernek kívánja tekinteni a többi tulajdonost. És a gazdasági társaság szindikátusi szerződésében garanciákat fog adni arra, hogy mindenki élhet tulajdonosi jogaival, vagy jogokkal. Persze ezt pontosítani kéne, mert ez egy jogi.. Törőcsik Pál: Mi volt az eredeti? Más javaslat van? Tüttő István: Akkor pontosítom. A megalakítandó gazdasági társaság szindikátusi szerződésben garanciákat fog adni a kisebbségi tulajdonosok részére érdekeik megfelelő szintű biztosítása érdekében. Akkor erről szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 130/2000.(IV.25.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapítói jogaival és kötelezettségeivel élve egyetért a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat gazdasági társasággá történő mielőbbi átalakításával. Határidő: 2000. április 25. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Az átalakítás előkészítésére és bonyolítására független tanácsadót kell megbízni. Ezt a független tanácsadót nyilvános kétfordulós, vagy meghívásos egyfordulós pályázaton kell kiválasztani. Határidő: 2000. április 25. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Az átalakítás előkészítését, a pályázat kiírását és elbírálását a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat vezető testülete végzi. Határidő: 2000. május 31., 2000, július 31. Felelős : Tüttő István polgármester Kovács Antal igazgató 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere kezdjen tárgyalásokat a másik négy alapító önkormányzat polgármesterével, hogy a fenti 1-3-as pontokban foglalt megoldási javaslattal egyező tartalmú határozati javaslatot terjesszenek a közgyűlés elé. Határidő: alapító önkormányzatokkal egyeztetett soros közgyűlések időpontjai Felelős : Tüttő István polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi, hogy az átalakulási szándék korrekt bemutatása céljából kerüljön összehívásra a Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat összes tulajdonosa (86 önkormányzat). Határozottan kifejezésre kell juttatni azon szándékunkat, hogy az átalakulásban való részvétel minden önkormányzat szabad döntésétől függ. A megalakítandó Gazdasági Társaság szindikátusi szerződésben garanciákat fog adni a kisebbségi tulajdonosok részére, érdekeik megfelelő szintű biztosítása érdekében Határidő: 2000. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem e szerint fog az átalakulás, mert az átalakulás mellett döntöttünk. Ez a menetrendje. És ugye ez nem zárja ki egyáltalán a tisztelt cég, hogy továbbra is részt vegyen a munkában, hiszen adva lesz majd a lehetőség. Szünet Tüttő István: Kérem, hogy szavazzák meg. Itt ülnek tisztelt urak, a gazdasági társaságok ügyvezetői, hogy ne kelljen nekik végigülni, míg rájuk kerül a sor. Kérném, hogy a 15. napirendi ponttal folytassuk és azt követően a többi. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 17. Az önkormányzati Kft.-ék, Kht., többségi tulajdonú Kft.-ek vezetőinek beszámoltatása és az 1999. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása (írásban) Előadó: Czoma Péter ügyvezető Gáspár András ügyvezető Ferencz József ügyvezető Tüttő István: Mivel a gazdasági társaságok mérlegeiről, egyebekről van szó, egy kérésem lenne, mivel nyilvános ülésen vagyunk, olyan adatokat azért ne mondjunk el, amely esetleg gazdasági érdeket sérthetne, azt hiszem ezzel nem kell Önöket untatnom, hogy ilyet mondjak. Egy kérésem lenne, hogy értsék meg, most csak három gazdasági társaság anyaga van itt, május végéig kell ezeket az anyagokat elkészíteni, a következő közgyűlésen meg a hiányzókat pótoljuk. Kérem, ennek értelmében van-e észrevételük? Gyalókai Zoltán: A VIA Kanizsa Kht. Felügyelő Bizottsága későn kapta meg az anyagot, nem tudott időpontot egyeztetni, így a Felügyelő Bizottság véleményt mondani nem tud, kérem a VIA Kanizsa részéről ezt a beszámolót egy későbbi közgyűlés elé terjeszteni. Egyébként holnap 14,00 órától … Tüttő István: Az ügyvezető úr jelezte is, hogy e miatt, ha nem kerülne sor, pótolni fogják és egyetértünk a felvetéssel. Kérem, van-e más észrevétel? Budai István: … NSR …. melléklete hiányzik, nem tudom, a Ferencz úr, nem készítettetek, vagy hát nekem nincs, az az igazság. Másik dolog az, hogy nekem az a kérésem, hogy az elfogadó határozatunkban azért mondjuk ki, hogy az adózott eredménynek mi legyen a sorsa. Én még úgy gondolom, hogy a tulajdonosnak egyik fontos feladata az, hogy döntsön abban, hogy … az adózott eredmény ott hagyja, vagy kivonja valamilyen tartalékba, vagy pedig ott hagyja. Ugyan mi a Gazdasági bizottsági ülésenazt tárgyaltuk meg, hogy az adózott eredménynek az önkormányzatra jutó részét is ott hagyjuk az NSR-nél, későbbi céllal, esetlegesen, Ferencz úr elmondta akkor, hogy esetlegesen egy ilyen szelektív hulladékgyűjtés edényzetének a fedezetére, de akármilyen más célra is, az a lényeg, hogy az eredményt tartalékba helyezzük. Ez az egyik kérésem. Ugyanezt kérem az Uszoda Kft-nél is, mert ott is eredményes, pozitív eredményt érzékelek a mérlegben, tehát ilyen vonatkozásban ott is el kell dönteni azt, hogy ezt a pozitív eredményt, azért nem mondok számot, mert tartózkodok az ilyesmi megnyilvánulásoktól a nyilvánosság előtt, de ezt a pozitív eredményt akkor itt is szintén eredménytartalékként, meghatározatlan céllal, de majd lehet egy későbbi eredménytelenség fedezete is esetlegesen. Én ennyit gondoltam hozzá. Egyébként ezzel a kiegészítéssel én javaslom elfogadni a mérlegeket. Mind a kettőt. Tüttő István: Van még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, akkor lezárjuk a napirendet. Kérem, szavazzunk. Határozati javaslat volt Budai István részéről. Hát ugye a határozati javaslat úgy szól, hogy elfogadjuk a mérlegbeszámolókat és a tájékoztatót. Először elfogadjuk. A második, tehát elfogadjuk a beszámolókat. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A második határozati javaslat pedig az, hogy a keletkezett eredményt visszahagyjuk eredménytartalékként. Kérem, erről szavazzunk. Hát ebben bent van az az üzenet, hogy nem akarjuk elvonni. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 131/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. és az NSR. Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. 1999. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés a gazdasági társaságok 1999. évi eredményét eredménytartalékba helyezi. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Czoma Péter ügyvezető Ferencz József ügyvezető 18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 35/1996.(XI.12.) számú rendeletének módosítására a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: A napirendi pont előadója Balogh László bizottsági elnök úr. Kérdezem, hogy van-e kiegészítenivalója? Balogh László: A közvélemény tisztább látása végett egy-két mondatot mindig megfogadtam, hogy szólok. Változtatás történt, a tanulmányi átlag esetében a valósághoz közelítő értékítélet valósulna így meg. A tanulóknak egy jogcímen adható kedvezmény, vagy tanulmányi alapon, vagy szociális helyzet alapján. Néminemű szigorítás van a rendeletmódosításban, de lehetőség nyílik a térítési és tandíj mérséklésére is, és közben ingyenessé vált a második szakma megszerzése is. A közoktatási törvény módosításából adódó változásokat vezetünk be egyértelmű módon. Kérem a támogatást. Tarnóczky Attila: Egy formai módosító indítványom lenne. Ugye a rendelet címe a korábbi rendeletünk módosítása, ezzel szemben van előttünk egy egységes szerkezetbe foglalt új rendelet. Javaslom tehát, hogy a rendelet címe változzon úgy, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése bármilyen számú rendelete a nevelési-oktatási intézményben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól és a záró rendelkezések között egy új 5. bekezdésben az eredeti rendelet legyen hatályon kívül helyezve. Hát e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 35/1996.(XI.12.) számú önkormányzati rendelet. Tüttő István: Kérdezem az előterjesztőt, hogy a javaslatot elfogadja-e. Köszönöm szépen. Úgy látom nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Kérem, akkor szavazunk. Minősített többségre lesz szükség. Szavazzunk arról a kiegészítésről, amit Tarnóczky úr javasolt, eredeti rendeletet is hatályon kívül helyezzük. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 18/2000.(IV.26.) számú rendelete Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/2000.(IV.26.) számú rendelete a nevelési és oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj összege megállapításának szabályairól. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 19. Javaslat a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) sz. rendelet mellékletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Dr. Fodor Csaba: Arról szól a dolog, hogy a Gazdasági Bizottsághoz több kérés érkezett, vizsgálja meg a parkolóhely létesítési díj, vagy ha tetszik, megváltási díjak miért oly magasak, mint amekkorák lettek. Ennek egyébként nagyon sokan hangot adtak már a korábbi évek során, különösen akkor, amikor ennek az alaprendeletnek az a vitája volt. Az élet őket igazolta, ezért a Gazdasági Bizottság azt javasolja a tisztelt közgyűlésnek, hogy a korábban megállapított igen magas összegeket legalább 50%-kal csökkentse. A legalább szó az elmaradó előterjesztésből is 50%-os csökkentést kérünk, ami tulajdonképpen az előterjesztés 2. számú melléklete lép az előterjesztés 1. számú melléklete, azaz az eredeti rendelet 1. számú melléklete helyébe. Röst János: Ezelőtt egy évvel, amikor döntöttünk ebben a témában, akkor próbáltam megértetni a testülettel, hogy nagyon túlzóak ezek a díjemelések, ugyanis 800.000 Ft-ról lett felemelve 400.000 Ft-ra az I. övezet személygépkocsi díjai. Tehát nagyon örülök annak, hogy most ez visszakerült. Egyébként a Gazdasági Bizottságban én is kezdeményeztem, hogy visszakerüljön, és kérném a támogatását a közgyűlésnek, hogy a beterjesztést szavazza meg. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság természetesen támogatja egyhangú szavazással az előterjesztést. Javaslom, hogy fogadjuk el. Egyetlen megjegyzést vagyok kénytelen tenni, ami közben vizsgáltuk magát a tervezetet, hogy megfelelő vagy nem, megfelel, ismét abba botlottunk, hogy ez a bevétel a költségvetésünkben nem tervezett bevétel. Egyébként a költségvetés elfogadása után ez a harmadik tétel, ami bár megítélésem szerint tervezhető, hiszen folyamatosan, bizonyos mértékig jelentkező bevétel, s bevételi oldalon nem szerepel. Erre a jövőben, csak szeretném emlékeztetni Önöket, mindig felhívom a figyelmet, ha ilyeneket találunk, mert tulajdonképpen találunk. De egyébként elfogadásra javaslom. Tüttő István: Egyébként nehezen tervezhető. Tarnóczky Attila: A bevezető szöveg a módosítani kívánt rendelet címét úgy jelöli, hogy a továbbiakban „R”, továbbiakban „R” nincsen, úgyhogy javasolnám az 1. §-t úgy megfogalmazni, hogy „R” 1. számú mellékletében ez és ez lép. Gyalókai Zoltán: Egy dolgot nem látok benn polgármester úr, a hatályba lépést. Én javaslom a hatályba lépést május 1-től, és a folyamatban lévő ügyekre pedig a régi rendelet legyen irányadó. Tüttő István: A hatályba lépés az a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Gyalókai Zoltán: Jó. Így is megfelel, csak …. 2000. évben … van. A hatályba lépéssel egyetértek a mai nappal is, vagy a holnapi nappal, de visszamenőleges hatálya ne legyen a rendeletnek. Tüttő István: Rendben van, értelemszerűen fogjuk kezelni. Úgy látom más észrevétel nincs, lezárom a vitát. Tarnóczky úrnak volt egy észrevétele, továbbiakban „R” helyett az 1. számú melléklet helyett. 1. §. Kihagyjuk a zárójelet. Kérem, szavazzunk. Ez egy rendeleti javaslat. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 19/2000.(IV.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2000.(IV.26.) számú rendelete a gépjármű várakozóhelyek létesítéséről szóló 10/1999.(III.23.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 20. Háziorvos megbízási szerződésének jóváhagyása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Itt a lényeg az, hogy 19. számú felnőtt háziorvosi körzet közalkalmazotti jogviszonyból vállalkozó jogviszonyba kerülne át, hogy megbízási szerzőssel. Május 1-től lépne hatályba. Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Kelemen Z. Pál: Én az imént érdeklődtem, hogy ez hogyan állt össze és már korábban is. Mai jogállás szerint ez egy vagyoni értékű jog. Ilyen jogot mi csak úgy nem ajándékoztunk még soha senkinek. Így szól a törvény, úgyhogy kérem ezt megfontolóra venni. Tüttő István: Ezt nem ajándékozzuk. Jó, hát erről vitát nyitunk. Kiss László: Az én kérdésem arra vonatkozna, hogy ez most háziorvosi körzetenként így fog lebonyolódni, vagy milyen módon lesz ez a funkcionális privatizáció megoldva, mert úgy érzem, hogy erről van szó? Annak idején a fogászat kapcsán hoztunk egy olyan állásfoglalást, hogy ez legyen minden körzetre előkészítve, és akkor egységesen. Nem tudom, hogy ez a háziorvosi körzetekre vonatkozik-e? Itt hallok többféle információt jobbról-balról, azért kérdezem a legilletékesebbet, aki itt a teremben tud erre válaszolni, hogy válaszoljon. Dr. Csákai Iván: Ebben a városban két háziorvosi szolgálat működött eddig közalkalmazottként. Sajnálatos módon a Károsi főorvos úr kénytelen volt elhagyni a körzetét, az ő helyére érkezett ez az illető. Jelenleg a 31 háziorvosból jelenleg 29 működik így. Hát ez nem privatizált, ez egy funkcióprivatizált, amit engedélyeztünk nekik. Nem hiszem, hogy jelenleg bármi okunk lenne arra, hogy egyetlenegy ember kéri, hogy ugyanabba a körbe bevonva legyen, ebben az ellátásban, mint a többiek, hogy most mi elkezdjük azt, hogy most ez privatizáció. Ez nem privatizáció. Abszolút nem, hogyha a szerződést a képviselőtársaim átolvassák, akkor figyelmesen, nem erről szól. Ez a gyakorlat, ez a gyakorlat be lett itt vezetve, vissza lehet hozni ide mindenkit, és lehet akadályozni, de a törvény megengedte. Cserti Tibor: Örülök, hogy a bizottság elnöke nagyjából helyre tette a dolgokat, valójában régóta így működnek a kettő … kivételével a vállalkozásba a háziorvosi ellátás. Az önkormányzat ellátási kötelemnek tesz eleget. Gyakorlatilag egyszer szabályozza a körzetek számát, másrészt gyakorlatilag a vállalkozó orvosokkal vállalkozási szerződésben meghatározza, milyen feladatellátását vár tőle, és mit ad hozzá. Ha szíveskednek elolvasni, ugye képviselőtársam döntőrészt … .. dolgoznak az önkormányzatnál, ismerik a tényt, .… használatba adásról van szó. Egyfajta megegyezés eredményeképpen született ez a megállapodás, ma kételkedek benne, hogy mi az extrém eset, én nem találtam egyébként ilyen jellegű dolgot, tehát mindenféleképpen elfogadásra javaslom. Akkor tessék megkérdezni, itt van a szakember, hogy mennyiben tér el a többi vállalkozóorvostól ez a megállapodás. Én úgy látom, hogy semmiben, egy gyors döntéssel megerősíthetjük. Tüttő István: Nem tér el, de megkérem, hogy erősítse meg, illetve cáfolja meg, ha nem igaz. Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: ….. tér el az előző, ´93-ban elfogadott megbízási szerződéstől, még 20.000 Ft-nyi összeg szerepelt, itt 50.000 Ft van, hát azért eltelt néhány év. És nincs vagyonátadásról szó, használatbavételről van csak csupán szó, tehát leltári átadás, és ugyanúgy el kell számolnia a szóban forgó háziorvosi körzetnek is, mint ahogy a többinek is a vagyonnal. S ez évben nem lehet szó vagyoni privatizációról, csak jövőre. Marton István: Személy szerint is, és a frakciónk nevében is nagyon örülök neki, hogy a dolgok az egységesülés irányába mennek, mert ezt, ha megszavazza a testület, akkor a 31 főből már csak 1 fő lóg ki, s hát bízzunk benne, hogy előbb-utóbb egységes rendszerünk lesz. És kérem a vita lezárását. Tüttő István: Akkor a vitát lezárom, több jelentkező nem volt. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 132/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 19. számú felnőtt háziorvosi szolgálat: háziorvos Dr. Kremzner István, funkcionális privatizációban történő tovább működésével. Felkéri a polgármestert, hogy a szerződést kösse meg. Határidő: 2000. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Mivel a következő napirendnél az érintett fél nincs jelen, ezért zárt ülésen kell tárgyalni, azt majd átsoroljuk a végére, jó? 21. Javaslat a volt Thury Laktanya értékesített önkormányzati területeihez vezető út építésére Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Már eladott és később értékesítendő területek megközelítését szolgálná az az út, amelynek az ügye itt van Önök előtt. Mindenképp fontos számunkra, hogy ebben döntsünk, és forrást biztosítsunk, mert érdekeinkkel egybe is esik. Kérem véleményüket. Úgy látom nincsen különösebb észrevétel, kérem, döntsünk a kérdésben. A határozati javaslatot szavazásra teszem fel. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 133/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thury Laktanya értékesített területének megközelítése érdekében a Mező Ferenc utca 80 m-es szakaszának a szélesítése és burkolatépítése a Hevesi úti csatlakozással együtt, valamint a Mező Ferenc utcát és a Teleki utcát összekötő járdaszakasz 90 m hosszban önkormányzati finanszírozással elkészüljön. A munkák finanszírozására az önkormányzat 6.200.000 Ft előirányzatot biztosít, melynek felhasználása kivitelezői számla alapján történhet. Fenti előirányzat forrása hitel. Felhatalmazza a polgármestert a kivitelezéshez szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2000. május 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Következő napirend: Előterjesztés a Nagykanizsa, Camping út melletti terület értékesítéséről. Kérem szépen, előbb az aláírásunknál jegyzőnő is kitételként szabta, hogy értékbecsléssel kell rendelkezni. Nem áll még rendelkezésre. Kérem, hogy ezt most ne tárgyaljuk, nem akarunk olyat. Hát csak levesszük, de ha a sürgőssége megkívánja, akkor fogunk egy soron kívülit kérelmezni. De fontos különben, mert itt épülne egy olyan zöldmezős beruházás, amely fontos a számunkra. 22. Javaslat a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói álláshely pályázati kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, nem olyan rég tárgyaltuk az ezzel kapcsolatos vezetői kérdést. Úgy döntöttünk, hogy pályázatot írunk ki, hát ennek a pályázat kiírásának a változata, két verzió van. Kérem a véleményüket. Balogh László: Mivel nem lett Kht., egyértelmű feladatunk ez, és az OKSB annak rendje és módja szerint megtárgyalta. A határozati javaslatok kapcsán, hogy nehogy félreértsük, nem 1. és 2. pontról van szó, hanem A-ról és B-ről, alternatíváról. A lényegi különbség annyi, hogy az A változatban a képesítési és egyéb feltételek kapcsán a törvényben előírt feltételek szerepelnek, a B változatban pedig szakirányú egyetemi végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat, kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység. Az OKSB egyhangúlag ezt a B változatot támogatta. Ezzel együtt, tehát ez a bizottsági álláspont, de én is, mint mások is, most az én magán módosító indítványomat előhoznám. Én a B változatban arra a helyre, hogy szakirányú egyetemi végzettség azt kérném, hogy az szerepeljen – indokolva azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város ezt megérdemli –, tehát az szerepeljen képesítési és egyéb feltételként, hogy a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Ez volt az a szöveg, amely a könyvtár igazgatói pályázat kiírásakor történt annak idején, tehát nekem ez a személyes módosító javaslatom. Azt hiszem, talán nem kell elismételni még egyszer, tehát előnyben részesül. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom, nincsen. Szavazzunk. Az OKSB elnöke ismertette az előbb. A törvényben előírt feltételek, de szigorítva. Hát nem is szigorítva, hanem előnyben részesül, és az ottani szöveg, ami a B-ben bent van. A B verzió. Nem a B. Hát A-B gyakorlatilag. Miért, mi különbség van? Mert az A-t egészíted ki. OKSB elnökét még egyszer megkérdezem. Azért kérem az elnök urat, hogy ismételje meg, mert én úgy értelmeztem, hogy az A verziót egészítjük ki a B-vel. Balogh László: Én ismertettem az OKSB állásfoglalását, és volt egy egyéni módosító indítványom, közben előkerült után nyomozások kapcsán, én szeretném, hogyha ez a pályázati kiírás hasonló lenne a könyvtár igazgatói pályázat kiírásához. Épp ezért azt javaslom, hogy fogadjuk el a B-t azzal a kiegészítéssel, hogy nem kifejezetten szakirányú egyetemi végzettséget, hanem előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Tulajdonképpen A is és B is egyben. Igen, mert az akkori kiírás az az A és a B kevert szövege volt, a jelenlegi A és B. Jó, akkor, hogy mindenki értse, én a képesítési és egyéb feltételekhez egy dolgot kérek, hogy szerepeljen, ugyanaz, mint egy másik párhuzamos pályázat kapcsán, tehát: a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó. Ennyi. Akkor jó, elnézést. Helyesbítek. Az A helyére ez kerüljön. Tüttő István: Akkor mégis igazam volt, mert az A, kiegészítve a B-vel. Kérem, Balogh úr elmondta, hogy a törvényben előírt feltételek és előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettség, javaslom, hogy ezt szavazzunk. Kérem, újraszavazunk. Akkor megismétlem, és tessék figyelni. Gyakorlatilag az A verzió módosítva van a képesítési és egyéb feltételek oszlopban a törvényben feltételek és előnyben részesül a szakmai egyetemi végzettség, szakirányú egyetemi végzettség. Kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 134/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatói állására. Az állás betöltésének ideje: 2000. október 1. A kinevezés öt évre szól. A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály címére (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) kell megküldeni. Pályázatot meghirdető szerv: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Meghirdetett munkahely: Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgató Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9. 8800 Képesítési és egyéb feltételek: a törvényi feltételeken túl előnyben részesül a szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb: Bér, pótlék a KJT alapján, ÁEI: 2000. 10. 01. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 23. Javaslat a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A napirendet megtárgyalta az OKSB, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság, Pénzügyi Bizottság. Mindenhol igen, teljes egyhangú szavazással támogatják. Kérdésem, hogy van-e észrevételük az előterjesztéssel. Tarnóczky úr már az előző napirendek egyikén utalt erre a napirendre a pénzmaradvány kapcsán. Kérem, itt hosszú távú kötelezettségről van szó, melyet felsőbb jogszabály … Tarnóczky Attila: …. egy olyan nagy csökkenést, mert azért a legnagyobb a szám nem is a hosszú távú szám. Tennék egy javaslatot a határozati javaslat újabb ponttal történő kiegészítésére: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Nem szeretném hosszabban magyarázni, hogy mi a módosító javaslatom oka. Balogh László: Csak azért, mert tudom, hogy néhányakat esetleg meg kell pro vagy kontra erősíteni. Én nem mondom, hogy én milyen irányban szavaztam, de azt gondolom, hogy a javaslat kapcsán illik elmondani a szakmai bizottság részéről, hogy a Művelődési és Sportosztály felmérte a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak igényét az intézményeinkben, iskoláinkban, és máshol is. Ez egy minimál igény lett. Tessék ezt így elhinni. Eddig fejkvóta alapján kaptuk tulajdonképpen a hozzávalókat. Most viszont lehetőség nyílik országos és megyei pályázatokon elnyerni a megfelelő eszközigényeket. Hadd utaljak arra, hogy a Zala megye Közoktatási Közalapítvány a 2000. évben egy 140 millió Ft-os pályázati lehetőséggel áll előttünk, nem teljes egészében persze ránk vonatkoztatva. Hadd utaljak arra, hogy az ütemezéstől se tessék megijedni, ezt az ütemezést változtathatjuk. Elvi jelentősége van ennek a határozatnak, mert így lehet, csak így lehet pályázni éppenséggel az előbb említett alapítványi pályázatoknál most ilyen májusi határidők élnek éppen. És hadd utalja arra is, hogy két lehetőséget már itt is megszavaztunk a mai közgyűlésen, az 1999. évi pénzmaradvány kapcsán bizonyos pénzeszközök itt is mozgósíthatók, és az elhangzott javaslat a címzett támogatási igények benyújtására, ennek kapcsán is mozgósíthatók eszközök, de azt reméljük, azt hiszem leginkább … támogatást Önök is támogassák, hanem is egyhangúlag. Tüttő István: A többi bizottság is egyhangúlag támogatta. Kiss László: Én úgy látom, hogy itt jelentős összegek vannak, 242 millió a 2000. évre. Határidő 2000. június 30. Azt kérdezem, ez be van tervezve az idei évi költségvetésünkbe? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ha megnézik a határozatot, ez a határozat nem arról szól, hogy a költségvetés a fedezetet biztosítja ennek a beszerzéséhez. Miután október 31-ig minden alkalommal felülvizsgálatra is kerül, ez a 242 millió az első évben úgy került be, hogy a címzett támogatás, ami egy másik napirendben szerepelt, tartalmazza tulajdonképpen azt az összeget, ami miatt ez 242 millió lett, a Széchenyi Szakmunkásképző épületbővítéséről, illetve szükséges tantermeiről van szó. Tehát amennyiben nincs rá fedezet majd, vagy ez a címzett támogatás nincs meg, akkor október 31-ig átütemezi a közgyűlés. A lényeg, hogy 2003-ig az eszközjegyzéknek meg kell felelni. Tehát nincs kötelezettség ebben ilyen értelemben, hogy miből kell biztosítani. Tüttő István: De forrás mindenképp kell hozzá, csak ha lehet, akkor ne a miénk. Kiss László: Csak kérdem, mert a határozati javaslatban a következő szerepel. Nem akarom az egészet felolvasni, az utolsó két sor az, hogy az OM rendelet értelmében a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezéséhez hozzájárul az alábbiak szerint, és hozzájárul, 242 millió Ft szerepel. Itt nem eléggé egyértelmű a fogalmazás, én azt hiszem, hogy ezt pontosítani kellene. Tüttő István: Tarnóczky úr erre utalt a kiegészítő határozati javaslatával, hogy minden évben október 31-ig újra kell pontosítani. Kiss László: Köszönöm, elfogadom. Cserti Tibor: Én arra invitálom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy gyorsan szavazzuk meg ezt az előterjesztést. Ezek az aggályok és szakmai érvek elhangzottak a Gazdasági bizottsági ülésen, és alaposan kiveséztük ezt a dolgot, ezért a Tarnóczky alpolgármester úr javaslatával együtt mindenféleképpen elfogadásra javaslom. Törvényi kötelem egyébként, tehát nem is bújhatunk ki alóla, hanem akarunk mulasztásos törvénysértést. Így jó, ahogy. Tüttő István: Lezárom a vitát. Tarnóczky úr javasolta, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor kérem a határozati javaslat másik részére a szavazatukat, amely gyakorlatilag az ütemezésre vonatkozik. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 135/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. tudomásul veszi a közoktatási intézmények körében végzett felmérés eredményét, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 124. § (20), valamint a 11/1994. OM rendelet értelmében a hiányzó eszközök és felszerelések pótlásának ütemezéséhez hozzájárul az alábbiak szerint: I. ütem 2000. költségvetési év Tantermek és berendezési tárgyak 242.638 eFt II. ütem 2001. költségvetési év Szaktantermek kialakítása, kollégiumok 114.645 eFt berendezési tárgyai III. ütem 2002. költségvetési év Könyvtárak, tornaszobák és egyéb 79.486 eFt helyiségek berendezései IV. ütem 2003. költségvetési év Nevelőtestületi, ügyviteli helyisége, orvosi 63.190 eFt szobák berendezései Határidő: 2000. június 30. 2001. június 30. 2002. június 30. 2003. június 30. Felelős: Tüttő István polgármester 2. a hiányzó eszközök és felszerelési tárgyak pótlásának ütemezését évente október 31-ig felülvizsgálja és a szükséges módosításokat elvégzi. Határidő: minden év október 31. Felelős : Tüttő István polgármester 24. Javaslat az önkormányzati sportirányításra (írásban) Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester Törőcsik Pál: A határozati javaslatban foglaltakat kérem, támogassák. Aggályom a második határozati javaslat határidejével kapcsolatos, hogy ezeket a bizonyos tárgyalásokat az Olajbányász SE és a MÁV NTE által létesítmények tárgyalásait június 30-ával zárja le, hát amennyiben sikerül, de hát ehhez kettőn áll a vásár, hogyha a másik fél ezt lehetetlenné teszi. Az előbb ugyanis szó érte a ház elejét, hogy túl sok a módosított határidő, hát ez a határidő tipikusan az az esetet, ami nem az önkormányzaton és nem az ügyben eljáró felelős polgármesteré vagy éppen más személyé, hanem ilyen esetben mindig törekedni ugyan lehet erre a határidőre, természetesen ezt már most szeretném megjegyezni, hogy ne elmarasztalás érjen bennünket, amennyiben a határidőt nem lehet tartani. Önhibánkon kívül természetesen. Mindezekkel együtt kérem az előterjesztés szerint a határozati javaslat támogatását. Tüttő István: Annyival egészíteném ki, hogy a határidőt mindenképp meg kell így jelölnünk, mert ugye a bajnokság lezárul, tehát mindenképp ahhoz, hogy új fejezet induljon, ezeket az ügyeket tisztázni kell, és időben kell, mert azt követően más döntést kell hozni, amennyiben ezeket nem tudjuk érdemben a tárgyalást pozitívan lezárni. Balogh László: Ígérve, hogy már nem sok OKSB-s előterjesztés van, csak röviden annyit, hogy ugye azt a feladatot kapta a közgyűlés, hogy a sport kht-vá alakulást vizsgálja meg. A feladatot én azt gondolom, hogy az osztály és mások is rendesen áttekintették, voltunk Salgótarjánban, Kecskeméten, Egerben. Az ottani tapasztalatok ténylegesen pozitívak voltak, de összehasonlítva a nagykanizsai helyzettel, úgy éreztük, hogy jelen pillanatban nincs realitása a sport kht. felállításának. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz erre lehetőség, de ehhez szükség lenne például egy sportcsarnokra és egyéb olyan bevételi forrásokra, évi szinten itt ugye elhangzik az adat, ami 35-40 milliós bevételt is jelenthetne egy évben, amely által nyereségessé lehetne tenni ezt az úgynevezett sport kht-t. Az volt a véleményünk, hogy jelen pillanatban nem szabad, hogy a nyereségérdekeltség irányítsa a sportot az egészségmegőrzéssel szemben. Így történt egy újabb egyértelmű állásfoglalás, amelyet tükröznek a határozati javaslatok, amellyel párhuzamos az is, hogy minél előbb sürgősséggel írjuk ki a Sportiroda vezetői álláshelyére a pályázatot, és a június 30-ai határidő, ami egy más tulajdonjogi kérdés rendezését jelentené, azt olyasmi indokkal gondoltuk mi is, mint a polgármester úr, mert ezzel szeretnénk egy több éve húzódó folyamat végére pontot tenni. Tudom, hogy összetettebb a kérdés, de talán van remény. Köszönöm. Kérem, támogassák a javaslatot. Marton István: Én a 2. pontban egy apró kis módosítást javaslok. Maximálisan egyetértek a szakbizottság elnökével, Balogh képviselőtársammal, mert valóban az Olajbányásszal közel egy évtizede folynak ezek a tárgyalások, és erre már meg is született ennek a közgyűlésnek a döntésével a június 30-i határidő. Éppen ezért a 2. pontot úgy kell módosítani, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan a MÁV Nagykanizsa Torna Egylet által használt létesítmények tulajdonjogáról is folytasson tárgyalásokat a létesítmények tulajdonosával, és azt június 30-ával zárja le. Igen, le kell zárni, és akkor majd jöhet az, amire elnök úr is célzott, hogy ha több a tulajdonunk, vagy egyáltalán tudom, hogy mennyi lesz, mire számíthatok, hogy érdemes-e mondjuk kht. vagy valamilyen egyéb formában elmozdulni. Tüttő István: Marton úr utalt a korábbi döntésre, tehát még egyszer nem kell ugyanazt eldönteni. Törőcsik Pál: Igen, itt egyetértek én is, hogyha az eredmény nem fontos, akkor tartható a határidő. Tüttő István: Úgy látom, nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. 1. határozati javaslat. Tehát kiírjuk a Sportiroda vezetői pályázatot. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2-re pedig Marton úr módosító, pontosító javaslatával tenném fel szavazásra. Tehát a Sportegyesület, Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan kiegészítéssel. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal következő határozatot hozza: 136/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a sportfeladatok más szervezeti formában történő átszervezését rövid távon nem tartja indokoltnak. Felkéri a polgármestert, hogy a Művelődési és Sportosztály Sportiroda vezetői álláshelyére a pályázat kiírásához szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2000. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. felkéri a polgármestert, hogy az Olajbányász Sportegyesülethez hasonlóan a MÁV Nagykanizsa Torna Egylet által használt létesítmények tulajdonjogáról is folytasson tárgyalásokat a létesítmények tulajdonosával, és azt június 30-ával zárja le. Határidő: 2000. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 25. Javaslat az Ifjúsági és Sportminisztériummal megállapodás kötésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Együttműködési megállapodás, volt már a Sportminisztériummal együttműködési megállapodásunk, ez ahhoz hasonló. Jogilag azt kell pontosan értelmezni, hogy a sportszervezetek köztartozásának rendezésével összefüggő szervezési és technikai feladatok megoldásában, a technikai feladatban nem-e a fizetés értendő, azt majd pontosítani kell. Balogh László: Utoljára szólalok meg mai nap. Én igazából csak annak szeretnék reklámot csinálni, hogy itt 800 eFt-ról van, mely az ISM támogatása erre az évre, reméljük jövőre több lesz. És még azt is szeretném itt megemlíteni ilyen késői órán, hogy azért azt se felejtsük, hogy a diáksportra 5 millió Ft-ot ugye áldoz a város ebben az évben, és ezen kívül a diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatására 1.200 Ft/fő normatív kötött, szoros elszámolási kötelezettséggel az idéntől az iskolák muszáj módon, hogy a diáksportra vigyenek be pénzt. Ez városi szinten 11,3 millió Ft-ot jelent, így ahogy számolom, ezzel a 800 eFt-tal máris 17 millió Ft-nál is több. Remélhető, hogy a 11 általános iskola és a 6 középiskola iskolai sportegyesülete és iskolai sportköre egy kicsit jobban tud működni. Bicsák Miklós: Megragadva az alkalmat. Itt az Oktatási Bizottság elnök úr által kérdeznem, ez a 800 eFt országosan van ez a kvóta, vagy csak szimpátia alapján Nagykanizsa város. Kérdezném, a FIDESZ oldaláról ezt hogy látod, és nincs arra megoldás, mert én úgy tudom, hadd ne mondjam melyik megyét, hogy többet kaptak. Nem akarok most itt személyeskedni. Tüttő István: Szimpátia alapján nem kapnánk. Balogh László: Országosan 1,7 milliárd Ft-ot osztottak szét, de ne csak megyei jogú városokban tessék gondolkodni, hanem minden kistelepülésben. Úgy tudom, és ebben bizonyos is vagyok, hogy ezt körbejárták, előzetes tárgyalások voltak. Én azt gondolom, hogy örüljünk ennek az összegnek is. Hozzátettem, hogy reméljük, jövőre még több lesz. Tüttő István: Legalábbis, ha összehasonlítjuk a tavalyi számokkal, azért jelentős a növekedés. Kérem, döntsünk, vitát lezártam. Döntsünk arról, hogy aláírhatom-e a megállapodás. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 137/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ifjúsági és Sportminisztériummal kötendő megállapodást elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés nevében a megállapodást írja alá és biztosítsa a benne foglaltak végrehajtását. Határidő: 2000. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester 26. Javaslat a Nagykanizsa Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodásra (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezső elnök urat kérem, hogy ha kíván, tegyen hozzá, ő az előterjesztő. Antalics Dezső: Azt hiszem, hogy a közgyűlés elején felszólaló képviselőtársaim egyértelműen megfogalmazták ezt az igényt, és nagyon örülünk annak, hogy a törvény lehetővé teszi ennek az együttműködésnek a megkötését, hiszen a közbiztonság megteremtése, a közterületek rendje egy olyan hatékony eszközzel, amely a szerződés következménye, remélhetőleg biztosítható és kevesebb lesz az olyan jellegű probléma, amelyet nap mint nap, amellyel nap mint nap találkozhatunk a városba, s főleg hétvégén, és kérem az együttműködési megállapodás elfogadását. Marton István: Én csak azért kérdezek egyet, hogy akik esetleg néznek még bennünket a késői időpontban is, tisztán láthassanak. Ez az együttműködési megállapodás rendezi azt a kérdést, hogy ne kettő, netán három szervezet bilincseljen ebben a városban? Mert nagyon bízom benne, hogy nem marad írott malaszt, hanem ténnyé válik ez. Egységes elvek alapján szabályozottan. Tüttő István: Ez mindenképp része. Úgy látom, nincs több észrevétel. Kérem a határozati javaslatról az állásfoglalásukat. Szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 138/2000.(IV.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsai Rendőrkapitányság, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti – a Közterület-Felügyeleti Iroda működésével kapcsolatos – együttműködési megállapodás megkötésével. Felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: 2000. május 5. Felelős : Tüttő István polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 139/2000.(IV.25.) számú határozata később kerül kihirdetésre. A közgyűlés 140/2000.(IV.25.) – 149/2000.(IV.25.) számú határozataival egyedi államigazgatási ügyekben döntött. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Tüttő István jegyző polgármester |
