* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 671.52 KB | |
| 2026-04-08 10:03:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  109 | 98 | 2001. március 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 16. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságába új tag választása 17. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában 18. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 19. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 20. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 21. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 22. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester 23. Javaslat céltámogatás lemondására Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Tóth László bizottsági elnök 26. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról Előadó: Tüttő István polgármester 27. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat elővásárlási jog megállapítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára Előadó: Tüttő István polgármester 30. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására Előadó: Tüttő István polgármester 32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. március 6-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Bodzai Tiborné kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő irodavezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Vargovics Józsefné a HKÖ elnöke Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Papp Judit a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Tisztelettel köszöntöm kedves megjelent vendégeinket, a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak képviselőit, és természetesen kedves képviselőtársaimat. Az elmúlt alkalommal ki nem hirdetett határozatok ismertetésével kellett volna kezdenem, csak nem volt kéznél az írásos anyag, most szeretném ismertetni a zárt üléseken hozott határozatokat. Nagykanizsa, Csengery u. 7. szám alatti ingatlan bérleti díj ügye 24/2001.(I.30.) számú határozat 1. a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a Favorit GMK-val az általa bérelt Csengery u. 7. szám alatti pincehelyiség teljes területére (311 m2) - a nem lakás céljára szolgáló helyiségre jelenleg alkalmazott bérleti díjjal - a bérleti szerződést kösse meg. A bérleti díj megállapításánál a korlátozottan használható 75 m2-nél a bérleti díj 50 %-át alkalmazza. b. A közgyűlés felkéri az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a bérlő részére egyúttal ajánlja fel a helyiség forgalmi értéken történő megvásárlásának lehetőségét. Határidő: 2001. február 28. Felelős : Kámán László intézményvezető 2. A közgyűlés egyúttal felkéri az Intézményt, hogy a szerződéssel eddig nem rendelkező terület utáni bérleti díj visszamenőleges behajtására szükséges intézkedéseket soron kívül tegye meg. Határidő: 2001. január 31. Felelős : Kámán László intézményvezető 3. Amennyiben a bérlő sem az új bérleti szerződés megkötésére, sem a bérleti díj visszamenőleges megfizetésére nem hajlandó, valamint a vételi lehetőséggel sem él, úgy a további teendőkről a közgyűlés dönt. Határidő: 2001. február 28. Felelős : Tüttő István polgármester Pénzügyi Bizottság vizsgálati anyaga 25/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pénzügyi Bizottságnak az NSR Kft. vizsgálatával kapcsolatos megállapításait elfogadja, és megállapítja, hogy a bizottság megállapításaira tekintettel a továbbiakban a Kft. gazdasági tevékenységére fokozottabb figyelmet kell fordítani. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az NSR Kft. taggyűlésén kezdeményezze a 2000. évi eredmény 51% tulajdoni hányad arányában történő bevonását az önkormányzat költségvetésébe. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 26/2001.(I.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Pénzügyi Bizottság, illetve a Revizori Csoport által feltárt hiányosságok alapján a Járgányjavító Kft-vel szembeni önkormányzati követelés behajtására a szükséges jogi lépéseket tegye meg. A közgyűlés egyúttal felkéri a polgármestert, amennyiben perre kerül sor, s ennek során bizonyítást nyer, hogy az önkormányzat követeléséről az önkormányzat nevében valaki felhatalmazás nélkül, jogszerűtlenül mondott le, úgy a szükséges kártérítési és munkajogi intézkedést is tegye meg. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt folytatnánk a munkát, szeretném jelezni, hogy Antalics Dezső úr telefonon is jelezte, hogy beteg, és ezért nem tud részt venni a mai közgyűlésen. De arra is kért, hogy jelentsem be, az általa előterjesztett és a jelenlegi meghívóban 15. sorszámon szereplő, javaslat a volt zártkerti „hegyi” utak elnevezésére című napirendet vegyük le a napirendről, mert további egyeztetésre van még szükség ebben a kérdésben a bizottságnak. Kérem, akkor vegyük ezt tudomásul, hogy ezt a napirendet a bizottsági elnök úr kérésére levesszük. Tisztelt Közgyűlés! Én szeretném egyben az Önök figyelmébe, illetve minden kedves néző figyelmébe ajánlani a Tavaszi Művészeti Fesztivál nagykanizsai programjait, amely egy március 12-től április 8-ig tart. Én úgy gondolom, hogy nagyon sokan tavaly is részt vettek a színes programokon, éppen ezért bátran merem mindenki figyelmébe ajánlani, hiszen olyan híres együttesek, művészek lépnek fel többek között, mint Szalay Zoltán fotóművész, a Nagykanizsai Dolce Muzika Vonósnégyes és Rézfúvós Quintett hangversenye, a Benkó Dixieland Band koncertje, Kollonay Zoltán orgonahangversenye, Magyar Állami Népi Együttes is fellép, aztán az Opera Stagione bemutatja a János Vitézt, Bűvös tűzszerszám, pécsi Bóbita Bábszínház, Budapest Táncszínház, Kreatív Art Jazz Quartett, Római és Júlia, a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar hangversenye, Stamler Lajos festőművész kiállítása, az Amandinda Ütőegyüttes koncertje, Csehov egyfelvonásos komédiák. Én azt hiszem, hogy felsorolni is hosszú volt, de aki bármelyik rendezvényen is részt vesz, nem fog csalódni, ezért kérem, hogy szíveskedjenek mindannyian propagálni is ezt a rangos rendezvényét a városnak. Birkner Zoltán: Nem rendhagyó ez a hozzászólás, tudom, hogy a mai nap erre nincs lehetőség, ezért kérem, hogy ezt nézzék el nekem. Nagyon fontos ügy miatt szólok egyébként hozzá. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságának felállítása elé hirtelen egy akadály hárult, az egyik jelölt végül is nem vállalta el egyéb okokra hivatkozva sajnos a felügyelő bizottsági tagságot, ezért arra kérem polgármester urat, hogy vegyük elő újra ezt a pontot, mert a cégbírósági bejegyzéshez, a módosításhoz ez az egyetlenegy név hiányzik, és akkor végre megtörténhetne ennek a hivatalos bejegyzése. Tehát nagyon kérem azt, hogy valami úton-módon vegyük fel ezt a mai napon. Tüttő István: Én azt tanácsolom, hogy szavazzuk meg, hogy ezzel kezdjük. Van-e javaslat személyre? Birkner Zoltán: Van javaslat személyre, igen. Tüttő István: El is dönthetjük rögtön. Birkner Zoltán: És akkor végre lezárulhatna ez az ügy. Köszönöm szépen, és elnézést kérek, mert valóban ez SZMSZ ellenes. Tüttő István: Szeretném megkérdezni, hogy nyilvános tárgyalásba beleegyezett-e a személy, akit javasoltok? Mert ugye akkor zárt ülést kellene tartani. Akkor inkább a végére hagynám. Igen? Jó. Röst János: Ügyrendi javaslatom lenne. A 9. napirendi pontot szeretném visszavonatni, ugyanis a Gazdasági Bizottság ülésén erre kaptunk ígéretet, hogy nem terjeszti elő polgármester úr, ennek ellenére előttünk van. Az a kérésem, hogy ezt vonja vissza az előterjesztő. Tüttő István: Gyakorlatilag én a magam részéről nem javasoltam a belépést, de hát a közgyűlés még dönthet másképp. Egyébként azt bátran mondhatom, hogy. Nem emlékszem rá, de az előterjesztésem eleve az lenne, hogy nem. Akkor kérem, visszavonjuk, ez pedig eleve azt jelenti, hogy nem támogatjuk. Rendben van. Köszönöm. Akkor szavazzunk arról, hogy mindjárt lezárnánk ennek a személyi visszalépés miatti ügynek a kérdését. Kérem, aki igennel szavaz. Tóth László: Meg szeretném kérdezni, hogy ki nem vállalta? ….. (mikrofon nélkül) Tüttő István: Dr. Bálint János úr nem vállalta. Tarnóczky úr, ügyrendi gomb, tessék. Tarnóczky Attila: Szerintem úgy járunk el szabályosan, hogyha most ezt az első napirendi pontot egy rendkívüli ülésnek nyilvánítjuk, tehát ezzel a tudattal kell megszavazni, vagy nem megszavazni. Tüttő István: Hát eleve most arról szavazunk, hogy igen, mert akkor ugye aláírásnak tekinthetjük a szavazatokat, és azzal megnyitjuk. Kelemen Z. Pál: Az SZMSZ-ünk 38. §-a szerint soron kívüli napirendre vétel létezik, és akkor nem kell rendkívüli közgyűlést összehívni. Ehhez egyetlen feltétel hiányzik, az, hogy 2 órával ezelőtt nem került a javaslat a polgármester úr asztalára, de egyébként alakilag lejátszható. Tüttő István: Nem, hát az a probléma, hogy folytatólagos ülésen vagyunk, mert ha most soroson lennénk, akkor ezt meg lehetne tennünk. Kérem, szavazzunk róla. Olyan nagy bűnt nem követünk el, ha megtárgyaljuk. Csak pontosan az Uszoda miatt szükséges a döntés. A közgyűlés 21 (szavazattal) egyhangúlag a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 16. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságába új tag választása 17. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában 18. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 19. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 20. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 21. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester 22. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester 23. Javaslat céltámogatás lemondására Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 25. Javaslat – a településrészi önkormányzat működésére vonatkozó – a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többszörösen módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosítására és a 28/1995.(X.30.) számú rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Tóth László bizottsági elnök 26. Előterjesztés a Nagykanizsa Király u. 15. számú, 48. hrsz.-ú ingatlan elővásárlási jogáról Előadó: Tüttő István polgármester 27. Javaslat a Nagykanizsa, Principális-Lazsnak csatorna menti gazdasági terület rendezési terv 1. ütemének elfogadására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat elővásárlási jog megállapítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a közgyűlés 35/2000.(VII.7.) sz. rendeletében foglalt szabályozási elem korrekciójára Előadó: Tüttő István polgármester 30. Állattartásra vonatkozó rendelet szabályozása, övezeti besorolás Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Szakosított Szociális Otthon SZMSZ-nek, szakmai programjának és beszámolójának elfogadására Előadó: Tüttő István polgármester 32. Előterjesztés a Nagykanizsa, Bocskai utca 25. szám alatti ingatlanon történt túlépítésről Előadó: Tüttő István polgármester 16. A Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottságába új tag választása Tüttő István: Kérem, akkor az előterjesztést, hogy kinek a személyét hozzák javaslatba. Birkner Zoltán: A javaslatunk Dr. Tanczenberger Sándor vízügyi szakember Bálint János helyett. Tehát azt szeretném, hogyha képviselőtársaim elfogadnák a javasolt személyt. Tüttő István: Elhangzott egy javaslat. Kérdezem, van-e valakinek a személlyel kapcsolatban észrevétele? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk a javaslatról. A közgyűlés 18 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 53/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. felügyelő bizottsági tagjává Dr. Bálint János helyett Dr. Tanczenberger Sándort választja meg. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Czoma Péter ügyvezető 17. Tóth László önálló képviselői indítványa a Teleki u. 1. és Teleki u. 3. sz. alatti épületek vízellátási problémájának megoldása tárgyában Tüttő István: Kérdezem Tóth László urat, hogy van-e hozzáfűznivalója? Tóth László: Fel szeretném olvasni az önálló képviselői indítványomban foglaltakat, hogy a TV-t néző városlakók is tudják, hogy miről szól. „Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr! Nagykanizsa, Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületek vízellátását a lakóközösségek tulajdonában és kezelésében lévő nyomásfokozó berendezés biztosítja. A két épület közös vízfogyasztását a nyomásfokozó bemenő oldalán elhelyezett vízmérő méri. A nyomásfokozót az épületekkel jelentős hosszúságú burkolt út alatt átvezető, szintén a lakóközösség tulajdonában lévő vízvezetékszakaszok kötik össze. A vízfogyasztás és a nyomásfokozó üzemeltetési költségének elszámolását az épületek alapító okiratai szabályozzák. Az előzményekről: a két épület a ´70-es évek közepén épült, amikor a vízdíj alacsony összege nem volt hatással az ilyen közös használatú kiegészítő berendezések tervezésére, megvalósítására. Ez a műszaki megoldás azonban a ´90-es évek elejétől gondot okozott a két lakóközösség számára. A folyamatosan emelkedő vízár hatására és a rendezetlen, közös vízmérés miatt állandósult a feszültség a két lakóközösség között. A problémát megoldani csak a két ház önálló vízmérésének megvalósításával lehet. A Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki megoldásként a két társasház önálló vízellátását két hidrofor berendezés megépítésével javasolta, amelynek költsége 8.083.750 Ft lenne. Ezután született meg az a közgyűlési előterjesztésre a határozati javaslat két változata, az "„"”változatban a közgyűlés biztosított volna a munkálatok finanszírozására 50% mértékű, azaz 4.042 eFt hozzájárulást. A „B” változatban a közgyűlés nem kívánt hozzájárulni az épületek önálló vízellátásának finanszírozásához. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a „B” változatot támogatta, vagyis a nulla megoldást. Ha most a Vízmű álláspontját nézzük, két hidrofor építésére kellene vállalkozni a társasházaknak. A gond csupán az, hogy egyik ház sem rendelkezik ilyen nagyságrendű pénzösszeggel, vagyis a probléma tovább gyűrűzik. Ugyanakkor a két ház rendelkezik egy jól működő nyomásfokozó berendezéssel. A több éve húzódó ügyet, úgy gondolom, egyszerű módon lehetne lezárni, mindenki megelégedésére. A Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti épületek vízellátási problémájának megoldására a közgyűlési előterjesztésben szereplő határozati javaslatokhoz a következő módosító indítványt terjesztem elő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése vegye át önkormányzati tulajdonba a Teleki u. 1. és a Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületekhez tartozó nyomásfokozó berendezést a hozzá tartozó vezetékszakaszokkal együtt a két épületig. Így a két ház közvetlenül az épületek mellé telepítheti a saját vízfogyasztását mérő óráját, hiszen az önkormányzat a tulajdonos, és ezért a birtokhatár közvetlenül a ház mellé esik. A két lakóközösség ugyanakkor továbbra is vállalja a hidrofor ház karbantartását, a hidrofor üzemeltetését, kezelését, javíttatását, fenntartását. Utóbbiak be nem tartása esetén Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének jogában áll szankciókat alkalmazni a két lakóközösséggel szemben. Kérem a polgármester urat és a tisztelt közgyűlést, hogy módosító javaslatomat támogatni szíveskedjenek. Szeretném megjegyezni, hogy ez az ügy 180 családot, mintegy 700 itt élő embert érint, és javaslatommal jelentős anyagi beruházás nélkül oldódhatna meg e régóta vajúdó probléma.” Ennyi lett volna az írásos előterjesztés. Úgy gondolom, hogy elég egyértelműen lett megfogalmazva. Sokunk előtt ismert ez az évek óta vajúdó probléma. Megtisztelte közgyűlésünket Kozma József úr, a Teleki u. 3. számú lakóközösség közös képviselője. Amennyiben szükségessé válik, úgy kérem polgármester urat, hogy a jelenlévő közös képviselő úrnak szót adni szíveskedjen. Cserti Tibor: Elméletileg szépen kidolgozott javaslatnak tartom a beterjesztettet. Egyetlen egy kérdésem van, hogy hány darab ilyen nyomásfokozó létezik a városban? Ennek a tulajdonviszonyai gyakorlatilag generál állapotban milyenek? És hogyha a javaslat lényégét vesszük, hogy önkormányzati tulajdonba vegyük át, nyilvánvaló, ez működtetői feladatokkal is jár, jelen esetben ez a Vízmű Vállalatnál képzelhető el valószínűleg. Az a kérdésem, hogy előzetesen ezt a javaslatot ilyen értelemben az üzemeltetővel a javaslattevő egyeztette-e? És hogyha igen, akkor szeretném hallani ezt a javaslatot. Tehát én, amiért hozzászóltam, a lényege a következő: generálelvet kellene akkor tartani, hogy mindenhol egységesen, egységes tulajdonviszonyok mellett, egységes önkormányzati megközelítéssel és egységes önkormányzati tehervállalás mellett. Ha eddig ennek az egyeztetésére …. nem került sor, akkor szakbizottsági szinten le kellene futtatni, és akkor döntsünk erről a kérdésről. Tóth László: Tisztelt Cserti Úr! Tisztelt Közgyűlés! Három ilyen nyomásfokozó berendezés van, a Rózsa u. 11-13. és 15. vízellátását biztosítja. A második a Kodály 5. és 7-ét, valamint ez az ominózus, a Teleki u. 1-3., ez a harmadik. Én ezeket tudom Önnek válaszolni. A többi épületek önálló hidroforral rendelkeznek. Ez így alakult ki az elmúlt időszakban. A bizottságokat megjárta már ez a kérdéskör. Úgy gondolom, hogy vagyunk olyan helyzetben, hogy tudunk dönteni. Nagy valószínűséggel a nyomásfokozó üzemeltetésére meg lehetne bízni az Ingatlankezelési Intézményt. Folytattam már tárgyalást Kámán László intézményvezető úrral e kérdéskörben. Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, hogy ez az oka talán, vagy pedig egyáltalán mivel magyarázza képviselőtársam, hogy ugyanakkor az egyik lakóközösségnek nincs, a másiknak pedig 3,5 millió Ft-os adósságállománya van? Ezt hogyan kezelje az önkormányzat? Tóth László: Azt hiszem, most elérkeztünk a napirend azon pontjához, ahol megkérem Kozma urat, hogy válaszoljon a felmerült kérdésre, mert valószínűleg az önkormányzatnak nem kell kezelni. Semmi közünk nem lesz a felhalmozott adóssághoz, csak a további üzemeltetéssel kapcsolatos feladatunk lenne. Kérnék lehetőséget. Tüttő István: Kérem, Kozma úr szólásáról döntsünk. Szavazzunk. Aki igennel szavaz, meghallgatjuk Kozma urat. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kozma József: Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm a lehetőséget, hogy egyáltalán szót kapok a közgyűlésen, de Cserti úrnak azt tudom válaszolni, hogy példának okáért a Rózsa 11-13. és 15., az önkormányzati tulajdonban van, azok a hidrofor házak, tehát nem lenne egyedi eset. De mi azzal együtt, hogy mi ezt az önkormányzati tulajdonba vételt csak ilyen kvázi tulajdonba vételnek kívánjunk, mert mi továbbra is vállaljuk a teljes költségét a hidrofor ház üzemeltetésének azzal együtt, hogy ez plusz kiadást jelent a háznak. A felhalmozott adósságra visszatérve pedig, ez nem tartozik az önkormányzatra, ez nem ő felelőssége, hanem a lakóháznak a felelőssége, és én úgy tudom, hogy ebből kifolyólag már bírósági határozat is született, és ez úgy lehetséges, hogy egyáltalán az egyik ház tartozik, a másik nem, hogy a 25-26 éve fennálló gyakorlat alapján az eddigi számlázás úgy történt, hogy volt a háznak egy főmérője és ezt a Vízmű leolvassa, és ez a fogyasztás 1/3-2/3 arányban fel volt osztva. Mivel mi vagyunk a nagyobbik lakóközösség, mi 2/3-ot állandó jelleggel, percnyi pontossággal fizetünk, ezáltal nekünk nincs is tartozásunk. A tartozás a másik épület részéről áll fenn, és az a helyzet, hogy most jelen pillanatban olyan kaotikus állapotok uralkodnak, hogy szerintem már a Vízmű se tudja, hogy ki mivel tartozik, mert pont a tegnapi nap folyamán kaptam egy felszólítást a Vízműtől, hogy 859 ezer párszáz Ft-ot fizessek be. Természetesen azonnal felhívtam őket telefonon és felvilágosítottam őket, hogy azokat a számlákat, amikről ők küldték a felszólítást, maradéktalanul és pontosan befizettük. Számítógépben utánanéztek és megállapították, és azt mondták, hogy hát elnézést, akkor majd a másik ház részére kiküldik a számlát. Csak az a baj, hogy ezelőtt 3-4-5 hónappal kb., a másik háznak a jogi képviselője egy olyan beadványt adott a Vízműhöz, amelyben azt kérte, hogy egyben küldjék ki a számlát, tehát ne legyen megosztva. Idáig meg volt osztva. Most kiküldik a számlát, és az a furcsa helyzet állt elő, hogy az egyik hónapban, mert mivel mi előtte külön számlát kaptunk, rajta volt nekünk, hogy tartozása nulla. A következő hónapban rajta volt, hogy tartozása 2.064 eFt. Hát én egyből a Molnár úrtól érdeklődtem, a Vízműnek számlázási osztályvezetőjétől, hogy ha lenne olyan kedves és megmondaná, hogy egy hónap alatt hogyan tettünk szert 2 millió Ft-os tartozásra, nagyon megköszönném neki. Hát ő azt mondta, hogy ők a Teleki u. 1-et és a 3-at, mint egy egységet kezelik, és nem veszik külön, és ettől a pillanattól kezdve viszont akkor mi is, mint adósok szerepelünk az ő részükről. Sőt, a birtokukban áll az ÁNTSZ-től a vízkorlátozás bevezetése. Hát szóval nagyon nehezen tudom elképelni azt, hogy mindaddig, amíg lelkiismeretesen az utolsó fillérig fizetünk, addig hogyan történhet meg az, hogy vízkorlátozás bevezetésével fenyegessenek bennünket. Ezt valahogy nem értem, tehát ez magas. A másik a fele a dolognak, hogy amennyiben most, itt beszéltünk róla, és amennyiben az önkormányzat úgy érzi, hogy nem lehetséges ez a tulajdonba vétel azzal együtt, hogy mi továbbra is az összes költségét vállalnak annak a hidrofor háznak, akkor kérnénk a tisztelt közgyűlést, hogy egy olyan határozatot hozzon a Vízmű felé, mivel a Vízmű végső soron az önkormányzatnak a kompetenciájába tartozik, hogy engedélyezik számunkra azt, hogy az épület mellé tehessünk le vízórát, és ez a vízóra, mint főmérő szerepeljen, és akkor nem kell itt semmiféle önkormányzati tulajdonba vétel, akkor amit az az óra mutat, az már a mi házunk fogyasztását méri, és mi azt egyenlítjük ki. A hidrofor háznak a fenntartása természetesen továbbra is közös lenne a két épülettel. Hát jelen pillanatban csak ennyit tudnék előadni. Hogyha bármilyen kérdés van és tudok, akkor szívesen válaszolok. Köszönöm szépen. Tüttő István: Itt egy kérdésem azért lenne. Ugyanis a Vízmű elfogadható műszaki megoldásként a két társasház önálló vízellátásának kiépítése két hidrofor berendezéssel. Azzal, hogy az önkormányzat átveszi, a műszaki megoldás egyből változik? Hát ugye annak az ára akkor is 8 millió Ft. Kozma József: Most az az igazság, hogy abban az esetben, hogy ha az önkormányzat átveszi tulajdonba, akkor nincs szükség arra, hogy külön két hidrofor házat kialakítsunk, mert ami van hidrofor, ez tökéletesen megfelel a két ház vízellátására. Tehát magyarul egy fillért nem kell költeni, és megoldódik a probléma. Itt ennek épp ez a lényege, hogy miért dobjunk ki 8 millió Ft-ot akkor, amikor nincs rá szükség. Tüttő István: Tehát bennem ugye az fogalmazódott meg, hogy mennyiben tér el a műszaki megoldás, ha a mi tulajdonunkban van, mert a műszaki megoldás nem tulajdonfüggő szerintem. Kozma József: Épp ez az, hogy nincs semmi jelentősége a műszaki megoldásnak, tudniillik, ez nem műszaki megoldás probléma. Tüttő István: Jó, de hát itt le van írva, hogy műszaki megoldásra tett javaslatot. Kozma József: Hát a Vízmű tette ezt a javaslatot. De hát most minden logikának ellentmond az, hogy ha énnekem van egy jól működő berendezésem, akkor minek vegyek még ahhoz még kettőt. És akkor azt a harmadikat betemetem a földbe, és kidobtam egy csomó pénzt? Tüttő István: Én ezzel egyetértek, hogy úgy kell megoldani, hogy a lehető legolcsóbban. És ezt követően a Vízmű elfogadja, hogy két irányban, külön-külön mérőórával biztosítjuk? Kozma József: Éppen ez lenne a kérésünk, hogy két helyen mérje. Tüttő István: De tőlünk most hiába kéri, mert akkor végül nekünk kell aztán egyezkedni, és ha végül nem lehet, akkor nekünk kell a másik hidrofort megépíteni. Kozma József: Na most nem kivitelezési gondok vannak itt, hanem elvi gondok vannak, hogy egyszerűen nem engednek abból az álláspontból, hogy ott egy közterületen van a vízóránk jelen pillanatban, azzal a jelszóval, hogy ők a birtokhatárig elhozták a vizet, mert ott van a hidrofor ház. Ezért ajánlottuk azt, hogy inkább lemondunk a hidrofor ház tulajdonjogáról, de továbbra is vállalnánk a teljes karbantartását, kezelését, és fenntartását azért, hogy ez egy fillérjébe ne kerüljön a városnak, csak ha a birtok nincsen, akkor jogilag is már semmi akadálya annak, hogy az órákat a ház mellé tehessük. És abban a pillanatban akkor nincs gond, mert akkor az önkormányzati tulajdon annyi, mint hogyha ott se lenne, mert a Vízmű is az önkormányzathoz tartozik, és akkor a vízórát letesszük a ház mellé és méri rendesen a fogyasztást, és mindenki fizeti azt, amit mutat az óra. Tüttő István: Jó, de hát most úgy működik, hogy van egy közös vízóra, az csak úgy lehetséges, hogy onnan ágazik el a vezeték, de még hozzá az óra után, mert különben nem mérne. Akkor ezt az órát a Vízmű kiveszi, és akkor Önök berakatnak még egy órát, és a másik ház is vállalja? Mert az arra vonatkozó nyilatkozat itt nincs. Kozma József: Ez egyeztetve van, természetesen. Itt van az előző Gazdasági Bizottsági ülés, ahol közösen jelentünk meg a másik ház képviselőjével, és természetesen ezt mindenki vállalja, sőt őnekik az almérő a ház mellé le is van helyezve, csak nem fogadja el senki. Minekünk is már meg van véve az óránk, csak nincs letéve, tudniillik azért nincs letéve, mert a Vízmű azt mondta, hogy ha 52 órát teszünk le, akkor is azt fogják elfogadni, ami ott van, a főmérő. Azt viszont megszüntetné, és elfogadnák a mi óránkat, akkor jövő héten már akár lehetne mérni az új órákkal. Ez senkinek, csak nekünk lenne egy kis kiadás, de még mindig jobb, és akkor rendezni tudnánk a viszonyokat. Tüttő István: Nekem még az is a gondom, hogy a Vízmű erre a verzióra nem nyilatkozik. Mert ugye a Vízműnek nyilatkozni kellene akkor is, ha az önkormányzat átvette. Akkor mi a tényállás? Kozma József: A Vízmű nyilatkozott ezzel kapcsolatban, mert azt mondta, hogy ő betartotta a szabályt, és a birtokhatárig elhozta a vizet. Jelen pillanatban a Vízmű részéről a birtokhatár a hidrofor ház. Most pontosan ezért kértük, hogy vegyék át tulajdonba, hogy ne ez legyen a birtokhatár. Tüttő István: Na jó, de számomra a birtokhatár azt jelenti, hogy addig elviszem a vizet, utána pedig tárgyalnunk kell a Vízművel, hogy kifizetem, ha hozzám elhozza. Hát ez a tulajdonosoknál így működik. Kozma József: Ez idáig rendben, be van hozva a víz, nem erről van szó. Csak az a baj, hogy ez nem igaz, mert ha jogilag nézzük, akkor annyiból igaz, hogy birtokhatárig elhozta, mivel ott már magántulajdon van, és akkor ő azt mondja, hogy bocsánat, én tovább nem megyek egy lépést sem. És ez így igaz is az ő szempontjukból nézve. A valóság viszont más. Tüttő István: …. hiszem el, mert egy szolgáltató, ha megfizetik, továbbviszi a vezetéket. Kozma József: Most elnézést, a víz, az be van vive, és nem ezen van a hangsúly, hogy most mi megfizetjük, vagy nem fizetjük, mert a költségeket természetesen mi vállaljuk ennek érdekében, hogy kialakítsuk ezt a rendszert. Csak a Vízmű ragaszkodik az ő álláspontjához, hogy ott a birtokhatár, ott a főmérő, és kész. Ők azt fogják leolvasni. De abban az esetben, hogyha ez megváltozik, akkor egyből megváltoznak a viszonyok is, és a szolgáltatónak tulajdonképpen a birtokhatárig kötelessége elhozni a vizet. Tüttő István: Köszönöm. Gyalókai úr ügyrendi gombot nyom, tessék. Gyalókai Zoltán: Szerintem a vitát lerövidíthetjük azzal, hogy erről a másik variációról kikérnénk a Vízműnek a véleményét, mert igazából az tudná eldönteni, hogy a Vízmű meddig és mire képes, illetve hajlandó. Azt hiszem, ez innentől jogi kérdés. Ami le van írva, ez teljesen más van leírva, másról szól a dolog. Hogy a Vízmű ezt el tudja fogadni, és nekünk nem kerül pénzünkbe, biztos vagyok benne, hogy a közgyűlés ezt meg fogja szavazni. Kérem polgármestert természetesen, hogy zárja le a vitát és ……… Kelemen Z. Pál: … bátorkodom ellentmondani. Teljesen tiszta jogi helyzetben vagyunk, teljesen felesleges a Vízmű véleménye. Aki egy kicsit is ért az ingatlankezeléshez, és egy kicsit is foglalkozott valaha vízműves dolgokkal, az tudja pontosan, hogy mi itt a tiszta helyzet. Ezért nem javaslom a vita lezárását. Természetesen a polgármester úr erről szavaztathat. A dolog akkor lesz tiszta és igazán tiszta, ha azzal egyidejűleg, hogy ha elfogadjuk a Tóth László által történt határozati javaslatot, a két lakóközösségnek az önkormányzatba került részt szerződésben kezelésbe adjuk, tehát kezelési szerződést kötünk egyidejűleg. Ez az egészet tisztázná ebben a pillanat, tehát az, amit a lakóközösség vállal, hogy felújítja, karbantartja és üzemelteti a hidrofort, illetve a hozzátartozó becsatlakozó csöveket és földterületet, tisztázódna, ez a probléma megoldódna és átvágnánk egy gordiuszi csomót azzal, hogy kezelésbe adjuk. Ha ezt vállalják természetesen. Énnekem ez lenne a módosító indítványom. De hát természetesen a másik ügyrendi előbbre való. Kérem, gondoljuk meg ezt. Tüttő István: Első javaslatot szavazásra teszem fel, hogy zárjuk le a vitát és kérjük a Vízmű véleményét. Ez volt a Gyalókai úr javaslata. Aki igennel szavaz, egyetért vele. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 54/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Teleki u. 1. és Teleki u. 3. szám alatti középmagas épületekhez tartozó nyomásfokozó berendezés önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó javaslattal kapcsolatban kérje ki a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat véleményét. A Vízmű véleményének birtokában a javaslatot ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A Vízmű véleményét kikérjük erről az önkormányzati tulajdon melletti dolgokról. Meg az IKI véleményét is kikérjük. 18. Dr. Gőgös Péter és Antalics Dezső képviselők önálló indítványa Kiskanizsának a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Megkérdezem Gőgös urat, hogy van-e hozzáfűznivalója? Dr. Gőgös Péter: Változatlanul javasolnám elfogadásra. Kiskanizsának szüksége van kerékpárútra, ezért az „A” variációt szeretném, ha elfogadnák. Tüttő István: Egy gondom van, nem látok sem költségbecslést, semmit. Ez egy fiktív dolog a javából. Kelemen Z. Pál: Az önálló képviselői indítványt tevőkhöz lenne egy kérdésem. Ha most Önök készítenék a költségvetést, mekkora önrészt jelölnének meg a mai napon erre? Dr. Gőgös Péter: 4 millió Ft-ot terveztünk, információink szerint. Tüttő István: Ez mire lenne elég? Dr. Gőgös Péter: Kiskanizsa felé, ha jártak, talán látták, a járdák egyik oldalt gyakorlatilag kihasználatlanok, azoknak a kijelölésével, illetve használatba vételével esetleg egy kerékpárút kialakítható lenne. Az oldal nyilván eldöntésre vár. Valamelyik oldal. Birkner Zoltán: Én tovább mentem, valóban Gőgös Péter képviselőtársam az egyik variációt elmondta, de talán ennél még jobb variáció és Gáspár úrral egy kicsit beszélgettünk erről, hogy hogyan lehetne ezt kivitelezni, hiszen nem lehet – ahogy az látszik – se szélesíteni, szóval ott nem lehet semmi mást tenni, mint hogy vagy a járdából, vagy az úttest egy részéből kell ezt kijelölni. Valójában nagyon jól érzik mindannyian, hogy ez egy felfestés lenne, a lejáróknak a biztosítása lenne. Azt kellene igazából felmérni, hogy melyik a jobb verzió, és természetesen a településrészi önkormányzatnak a véleményét is kikérni ebben. Ez egy viszonylag egyszerűen megoldható dolog egyébként, Gáspár úr szerint. Tehát még egyszer mondom, nem vagyok szakember ebben, csak leültem vele erről beszélgetni, és ő javasolta ezt, hogy ez a 4 millió Ft, ez még akár arra is elegendő, hogy kivitelezésre, tehát nemcsak pályázati önrészként, hanem a kivitelezésre, hogyha ez a verzió, de arra mindenképpen, hogy induljon el egyfajta kialakítás, vagy legalább előkészítés. Tüttő István: A településrészi önkormányzat nem tárgyalta, bár valószínű, hogy ezt támogatják. Tehát akkor 4 millió Ft? Úgy látom, nincs több észrevétel. Szavazzunk. Az „A” változatot teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor kérem a „B”-ről a szavazatot. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 55/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a kiskanizsai településrész kerékpárút hálózatba történő bekapcsolásával. 2. felkéri a polgármestert, hogy intézkedjen a pályázathoz szükséges tervek elkészítéséről. 3. az önrész biztosításáról akkor dönt, amikor a költségbecslés már ismert lesz. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 19. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványai a palini városrészben jelentkező gondok, problémák megoldása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester Bicsák Miklós: Pár szóban megköszönöm a lehetőséget. El szeretném mondani, hogy 474/2000.(XI.28.) számú határozat, amelyben Palin városrész, illetve Nagykanizsa településrésznek a gondjai, problémáját, ami már hosszú évek óta, 1990-től húzódik, itt nagyon röviden és dióhéjban kívánom felsorolni. Hozzám tartozó, ugye a városrész északi része, Űrhajós utca gyalogjárda Magyar utcával való összekötése. Palin városrészben lévő orvosi rendelő tetőcseréje. A Lazsnaki Szociális Otthontól a palini iskoláig épült kerékpárút, holott mindennap papoljuk, hogy az ifjúság, edzett ifjúságért. Hogyan közlekedjenek, amikor Palinban az árokba bukfencelnek a gyerekek, ahogy Lazsnaktól bemennek az úgynevezett faluházig a kerékpárúton, ketté van szakadva. Én csak a felújítását és a javítását kérem a városrész részére. A Palin közösségi ház építése. Sajnos településrészen nekem, nem szégyellve, de vállalja Palin lakossága, hogy az utcán kell a fórumot megtartani. Úgy érzem, hogy egy költségvetésben, a 2001-es költségvetésben erre is lehetőséget kell, mint településrésznek biztosítani. Korpavár településrész csatornázása, nem beszélve a gázvezetékről. Kámáncspusztai buszmegálló. Ott dideregnek az emberek sorozatban, évek óta Nagykanizsához tartozik. Palini gyógyszertár előtt a buszmegálló, a Dinter. Sorolhatnám. Palini új lakótelep bejáratánál nincsenek rendbe téve, évek óta állandóan indítványozom, önálló képviselő, vagy kérdéseiben. Nem lettek korrigálva, nem lettek megjavítva, nem kerültek be a költségvetésbe. És nem beszélve a palini ravatalozóról. Korszerű, a városrészi településekben, a városban most már a ravatalozók, egyedül Palinnak az, hogyha bárkinek, mint családi gyász, vagy egyéb, nem megfelelő tisztelettel lehet a végtiszteletet elvégezni, mert nincsenek olyan körülmények. Én azt kérem a tisztelt közgyűléstől, hogy ezek a gondok, amik a bizottságokon keresztül mentek, hogy a tisztelt közgyűlés szavazza meg, hogy a 2001. évben, nagyon úgy érzem, költségben is nem olyan horribilis összeg, ami ráfordítható Palin, illetve a megnevezett városrészek vagy egyéb településen lévő gondok, problémák megoldására. Tüttő István: Van-e észrevétel? Kérem, szavazzunk. Úgy látom nincs több észrevétel. Most az „A” változatot tesszük fel először szavazásra. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 56/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa-Palin városrészben lévő ravatalozó felújításával, korszerűsítésével, az orvosi rendelő tetőcseréjével és rekonstrukciójával egyetért, és e célokra a 2001. évi költségvetésben külön soron 4,5 mFt előirányzatot biztosít. Az egyéb pontokra vonatkozó képviselői javaslatok megvalósíthatóságát a hivatal vizsgálja meg és terjessze a közgyűlés elé. Határidő: egyéb pontokra vonatkozó vizsgálat határideje 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 20. Dr. Baranyi Enikő önálló képviselői indítványa az iparcikk piac működtetése feltételeinek biztosítása tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem képviselőnőt, kíván-e szólni? Dr. Baranyi Enikő: Nagyon röviden a következőket kívánom elmondani. Egyrészt szeretném megköszönni az érintett bizottságoknak, hogy az önálló képviselői indítványt tárgyalták. Annak a határozati javaslatával, mármint azon részével, ami az iparcikk piac hosszabb távú működtetésével kapcsolatos véleményeit jelzi, az „A” változatával együtt tudok érteni. Sajnálatos módon azonban be kell ismernem, hogy mint a képviselői indítvány szerzője, a határozati javaslatban nem, de egyébként magában az előterjesztésben úgy érzem, hogy hosszasan igyekeztem taglalni, hogy az indítványnak van egy másik, a családokat, a kereskedőket érintő sarkalatos kérdése és problémája, nevezetesen az, hogy a 40.000 Ft/havi helypénz összege, ismerve a kanizsai iparcikk kereskedelem forgalmát – gondolom, hogy képviselőtársaim jó néhánya is ismeri az ott uralkodó helyzetet, illetve az alacsony keresletet –, ennek mérséklését, tehát a 40.000-et 25.000 Ft-ra kérték, és ennek az összegnek a havi két részletben történő kiegyenlítését. Tisztelettel tehát azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a bizottságok határozatait elfogadva, nevezetesen, hogy a hosszabb távú működésre vonatkozó előterjesztés jelenjen meg, ezek közül az "A" változatot támogassák. Ugyanakkor kérném, hogy a helypénzre vonatkozó előterjesztésem részére is választ kaphatnánk-e, nevezetesen módosítást olyan értelemben, hogy ezt a 25.000 Ft-ot el tudja-e fogadni a közgyűlés, amit havi két részletben fizetnének ki. Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Szavazzunk, először az „A” változatról. A közgyűlés 20 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 57/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az önálló képviselői indítványban foglaltakkal egyetért. Felkéri a polgármestert, hogy az iparcikk piac hosszabb távú működtetésének feltételeit dolgoztassa ki úgy, hogy az új helyen amennyiben pavilonos rendszer működik, akkor 3 évig licitre ne kerüljön sor. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A havi díj csökkentésére vonatkozó javaslat nem szerepelt a határozati javaslatban. Dr. Baranyi Enikő: Most akkor emiatt egy újabb önálló képviselői indítványt akkor írjak? Mert csak egy határozati javaslatot kellett volna hozzátennem, és ezt mondtam, hogy ez sajnálatos módon lemaradt, bár magában az indítvány és véleményben. Az iparcikk piac áthelyezéséig a havi helypénzt 25.000 Ft/hó díjban határozza meg, havonkénti két részletben történő kiegyenlítéssel. Határidő 2001. március 1-től, vagy április 1-től. Tüttő István: Hát azt szeretném jelezni, hogy a VIA Kht-nak elfogadtuk a költségvetését, akkor módosítani kell. Végül is akkor a kht-nak a költségvetését kell módosítani ennek függvényében. Cserti Tibor: Én elviekben el tudnám fogadni egyébként, ha lenne valami halvány lila gőzöm, hogy jelenleg mennyit fizetnek. Mi meghoztunk most egy elvi döntést azzal, hogy új helyre kell költözni, támogattuk a képviselői indítványt, és tényleg racionális volt. Kifejeztük azt is, hogy bizonyos ideig, ugye nevezetesen 3 évig ne kelljen liciten megmérettetni magukat, elvileg egy belvárosi védelmet …. a kereskedőknek. Engedtessék meg, egy üzemeltetői feladatokat is átvéve, tehát még azzal, hogy hány részletben fizesse be havonta, annak hiánya, vagy egyébként most nem tudjuk, hogy most mennyit fizettek – megmondom őszintén, nem tudom –, de nem is akarok dönteni, mert nem akarom átvenni az üzemeltetői feladatot. Nem hiszem, hogy sérülnek a kanizsai kereskedők, hogyha ilyen értelemben ma nem döntünk ezzel kapcsolatosan. De hogyha másképp látod, akkor kérek reakciót, mert nem látom indokoltnak most ezt a döntést. Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, hogy értem Cserti úr észrevételét is mindenképpen, meg a költségvetés lenne, azt hiszem, a mai közgyűlésnek a legsarkalatosabb pontja és már több mint 70 perce tart ez a közgyűlés. Én azt gondolom, hogy az iparcikk kereskedőkkel, ha találkozom, meg fogom beszélni, hogy részben egy új képviselői indítványt hozok, illetve talán az lenne a legcélravezetőbb, ha ebben Gáspár András ügyvezetővel történne egyezkedés és megállapodás. Köszönöm az észrevételt és logikus. Tüttő István: Végül is a Gáspár úrral közvetlenül is meg lehet állapodni. 21. Budai István képviselő önálló indítványa a keleti városrészben lévő buszmegállók áthelyezése tárgyában Előadó: Tüttő István polgármester Budai István: Egy-két gondolatot mondanék. A Rózsa utca Kazanlak krt. és Hevesi közti szakaszának a buszforgalmáról írtam én egy előterjesztést. Én nem akarom ismertetni, hiszen ezt már több sajtóorgánum is megírta. Én úgy gondolom, hogy amit én ott lakókkal együtt megpróbáltam megoldani, illetve javasolni, az járható út. Ennek ellenére én azt javaslom a határozati javaslatban, hogy meg kellene ezt vizsgálni, és ha ettől eltérő jobb javaslat születne, mondjuk közlekedési szakemberek részéről, én maximálisan azt is el tudom fogadni. A határozati javaslatban december 31-ét jelöltem meg, akkor még úgy gondoltam, hogy ez megoldható, de ezt már egyszer módosítottuk március 31-re. Én úgy gondolom, hogy erre ez megvizsgálható. Én a forrást is megjelölném, mert itt a Kelemen Z. képviselőtársam mondott ilyeneket, hogy akik mondanak valamilyen javaslatot, akkor mondják hozzá a forrást is. Én forrást a költségvetési vitában majd előadott tárgyi eszköz beszerzés általános forgalmi adó visszaigénylésében látnám megoldani, ha ez olyan stádiumba kerül, hogy valamikor ez kivitelezésre kerül. Dr. Csákai Iván: Az előterjesztés valamilyen közlekedési problémát akar megoldani, de nem biztos, hogy szerencsésen. Én ezért azt szeretném, hogy ha a VOLÁN szakembereivel együtt megvizsgálnák, hogy hogyan lehet ezt megoldani, mert amit előterjesztett képviselőtársam, az énszerintem sokba kerül és nem az egyetlenegy üdvözítő megoldás. Foglalkozni kell vele, de jelenleg forrásoldalt nem hiszem, hogy meg kellene határozni. Tüttő István: Hát a határozati javaslat pontosan erről szól, amit Csákai úr kér. Budai István: Én is azt akartam mondani – elnézést kérek –, hogy pont azt kérem, hogy vizsgáltassuk meg közlekedési szakemberekkel. Mindegy, hogy milyen megoldás, csak a jelenlegi rossz megoldásnál jobb legyen. Tudniillik, ott a Rózsa 22-t, a Rózsa 16-ot erőteljesen zavarja az ottani buszforgalom. Nekem több lakó jelezte képviselői fogadóórámon. Én úgy gondolom, hogy pont a Csákai úr által elmondottakat akarom én is megoldani. Aztán ugye olyanok jelentkeznek, mint a Liszt Ferenc utcából az írt olvasói levél, a Zalai Hírlapra írta. Én azzal is egyetértek, hogy ugye az sértő lehet valakiknek, hogy valamennyivel messzebbre visszük a buszmegállót a lakhelyétől, de ez a valamennyire messzebb, ez 20 méter körül van. De nekem az a véleményem, hogy szó sincs arról, hogy megszüntessünk valamilyen buszjáratot, vagy megállót. Valamilyen megoldást meg kell találnunk annak érdekében, hogy az a zavaró körülmény úgy, mint a forgalmat, mint a lakókat, mert azért, ha belegondolunk, amit én itt leírtam, az igaz ám, hogy a délutáni csúcsforgalomban olyan tumultus keletkezik ott abban a szolgáltatóház mögötti buszmegállóban, meg a Rózsa 22. előtt lévő buszmegállóban, hogy ott igenis komoly balesetveszély fenyeget bennünket. Ezért úgy gondolom, hogy meg kellene vizsgáltatni, és ha van jó megoldás, szakemberek által kimondott módon, akkor azt kérem elfogadni, ideterjeszteni. Dr. Kalmár Béla: Itt van egy levél Német László lakótársunk írásával. Kérném szépen az ő véleményét is figyelembe venni a buszmegálló kialakításánál majd. Kelemen Z. Pál: Budai István a második felszólalásában elmondott mindent, amit én el akartam mondani, nem kívánom kiegészíteni, köszönöm. Dr. Baranyi Enikő: Van egy önálló képviselői indítvány, a képviselő úr elmondja, hogy el tudja-e fogadni. Én azt kérem, hogy zárjuk le a vitát. 75 perce vagyunk hivatalosan bent, a közgyűlés az óta folytatódik. Tarnóczky Attila: Hogy 75 perce ülünk itt, annak azon kívül, hogy beszélhetnékük van, van egy másik oka, hogy az önálló indítványok száma, az exponenciálisan növekszik. Tudomásul kell venni, hogy egyre több időt kell erre fordítani, hogy ha ez így folytatódik. Amit megjegyeznék Budai képviselő úr, hogy érzésem szerint a mostani rendszer nem jó egyeseknek, a kitalált új rendszer meg nem lesz jó másoknak. Tehát olyasfajta ügybe vágta a fejszéjét, amelyben áldásokat, meg ellenérzéseket is be lehet gyűjteni egyszerre. Tüttő István: Köszönöm szépen. Lezártam a vitát. Döntsünk. Végül is semmi másról nem kell döntenünk, mint az, hogy megvizsgáltatjuk, és azt követően, amikor elkészül a javaslat, azt visszahozzuk. Kérem, szavazunk. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 58/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Rózsa utca - Hevesi utca és Kazanlak krt. közötti szakaszának autóbusz közlekedését és annak megváltoztatási lehetőségét vizsgáltassa meg, a lehetséges megoldásra a közgyűlésnek tegyen javaslatot. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 22. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001. évi költségvetése Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A költségvetéssel kapcsolatban mindig komoly érzelmi alapokra helyezhető viták is kialakulnak. Én eleve azt kérem Önöktől, hogy kerüljük az érzelmeket, és csak a racionalitás alapján maradjunk. De azért bizonyos érzelmeket kiváltó dolgokra azért reagálnék, ami bennem váltott ki érzelmeket. De nem érzelmi alapon fogok vele foglalkozni. Elhangzott, illetve olvasható volt nagyon sok alkalommal a költségvetéssel kapcsolatban, hát minden elhangzott, csak dicséret nem. Ezt én egyáltalán nem veszem rossz néven, mert ha visszalapoznak Önök akár 10 évre, költségvetéssel kapcsolatban még ettől eltérő véleményekkel nem lehetett találkozni. Elhangzottak olyan vélemények is, hogy ebben a költségvetésben nincsenek bent stratégai kérdések. Hát azért azt szeretném jelezni, hogy egy 1 éves költségvetésbe stratégiát úgy nem lehet megjeleníteni, ahogy gondolták, de úgy meg lehet jeleníteni, és szerintem benn is van, hogy stratégiai kérdések Ipari Park, Logisztikai Központ. Stratégiai kérdés az, hogy működjön a város, hiszen annak hosszú távban kell működnie. Stratégiai kérdés az, hogy az intézményeink hosszú távon is fennmaradjanak, és ugyancsak ugyanilyen kérdésnek tartom, hogy fejlődés legyen, beruházásokat tudjunk végrehajtani, és egyben a kulturális területet, tehát az élet minden területén hosszú távú célokat is meg tudunk határozni, akár egy költségvetés kapcsán. is. Hát hiszen Önök majd, soronként, ha végigmegyünk, önmaguk is eldönthetik, hogy amiben most döntünk, az nemcsak erre az évre szól. Ilyen a főiskola kérdése, ilyen egy – mit tudom én – közmű megépítése, ilyen egy kerékpárút megépítése, ilyen egy híd építése, tehát én szeretném érzékeltetni, hogy ezek a kérdések mind benne vannak, csak az más kérdés, hogy most stratégiai tervben fogalmazzuk meg őket, vagy pedig ennek a tervnek, mint elemei egyben a jövőre vetítik ki az árnyékukat. Ugye olyan is elhangzott, hogy ugye ki tervezi ezt a költségvetést. Hölgyeim és Uraim! Mi közösen tervezzük, higgyék el, hiszen jelentős elemei már a közös döntésünk következtében bent kell, hogy legyenek, bent is vannak, illetve most fogjuk majd eldönteni, hogy mi minden kerüljön még bele. Azt is közösen kezdtük el, hogy 1,2 milliárd Ft-os túl igénnyel léptek fel mindazok, akik szeretnék teljesen jogosan és teljesen reálisan a saját területükön a munkát maradéktalanul elvégezni, azonban az önkormányzat forrásai ennek a fedezetére nem adnak lehetőséget. El kellett kezdeni végiggondolni – és ezt is közösen tettük –, hogy mi mindent kell sajnos elhagyni azért, hogy a feladat végrehajtásra kerülhessen. Ennek ellenére én biztos vagyok abban, hogy kijelentések hangzottak el, hogy fiktív a költségvetés – hölgyeim és uraim, mutassanak nekem egy olyan költségvetést Magyarországon, amely nem fiktív. Ugyanis a bevételi oldalak pontos megtervezésének szinte lehetetlen az igénye. Egy biztos, hogy lehetőleg közel kell állni a realitáshoz, de hogy fiktív, az biztos. Még a kiadások sem tervezhetők teljes biztonsággal, hiszen az élet nap, mint nap megcáfol minket éppen ezekben a kérdésekben. Tehát én óva intenék attól is, hogy túlságosan általános jelzőkkel illessük magát a költségvetést, hiszen az könnyen megtehető, és aki illeti is, igaza van, no de hát ettől még a helyzet nem javul, vagy nem is romlik. Azt is nagyon jól tudják Önök, hogy a legokosabb dolog az lenne, ha most a lehető legkisebb – én a magam részéről mondanám úgy is, hogy nulla hitelfelvétellel mennénk tovább, hiszen ez pedig a jövőnek a kérdését teheti kockára, ha túlságosan magas hitellel próbáljuk megoldani a feladatot. Ugyanakkor azt is józanul meg kell gondolni, hogy van-e olyan feladatunk, amelyre érdemes akár hitelt is felvenni, hiszen annak a hozadéka megtérül. Én ilyen alapon szeretném javasolni, hogy a költségvetést beszéljük át, vitassuk meg, és ha tehetik, vagy tehetjük, még a mai nap fogadjuk el, ugyanis a feladatunk az, hogy elfogadjuk, és egyben még a hivatalnak el is kell juttatni a megfelelő helyre. Ha jövő héten fogunk dönteni, akkor szinte lehetetlen feladatot fogunk szabni a hivatal dolgozóira, mert ennek másnap már útra készen, sőt el is kell vinni, én azt hiszem, hogy megfelelő módon talán elhangzik majd egy javaslat arra vonatkozóan, hogy hogyan menjünk végig az anyagon. Én szívesen várok erre is javaslatot, hogy hogyan tárgyaljuk. Tehát hogy ne kelljen oda-vissza ugrálni. Van nekem egy elképzelésem, de Önök, ha erre tesznek javaslatot, akkor eldöntjük majd, hogy hogyan. Én azt is remélem, hogy olyan javaslatokkal nem fognak élni, amelyek fontosságát valóban meg lehet kérdőjelezni, és annak függvényében kívánunk dönteni, hogy milyen érzelmeink vannak, vagy milyen oldalon állunk. Én azt remélem, hogy ez a költségvetés a hibával együtt, mert el kell ismernünk, hogy hibái is vannak, a lehetőségeinkkel együtt kell értelmezni. Óriási kérdőjelek is vannak benne, én ezt magam is tudom, hiszen itt vannak a katonai laktanyák kérdése. Még máig sem tudjuk, hogy milyen formában kerülünk birtokba. Mert ha ingyen jutunk hozzá - viccesen hangzik - az sem biztos, hogy előnyös, mert akkor nem lehet eladni, mert 10-15 évre akkor korlátozva van az eladása. Ha pedig magas árért kell megvennünk, akkor pedig az a kockázatos benne, hogy meg tudjuk-e rajta azt a remélt hozadékot, el tudjuk-e érni, amellyel terveztünk. Több olyan tételünk is van a költségvetésben, mely a bevétel oldalán kérdőjelezhető meg. Ugye kifogás tárgyát képezi, hogy miért tettük bele a lazsnaki kastélyt. Kérem, el kell döntenünk, amikor pályázni lehet egy kastélyrekonstrukcióra, akkor nagyon sok vállalkozó is jelentkezik egy ilyen jellegű pályázatra, és mi kastélyt, úgy gondolom, nem kívánunk rendbe hozni. De azt is akkor magunknak meg kell fogalmazni, hogy a mozival mi legyen, mert a moziról pedig olyan szakvélemény van a birtokunkban, hogy egy komolyabb telet ……. feltétellel, amely a régi helyreállításának a feltételeit kell, hogy előírja, tehát csak úgy lehet továbbadni. Én azt kérem Önöktől, és azt javaslom, hogy amikor valamelyik tételnek a módosítására tesznek javaslatot, próbáljanak olyan értelemben is nyilatkozni, hogy milyen forrásra kívánjuk utalni. Azt is jelöljük meg, ha Önök hitelre gondolnak ilyen esetben, mert csak úgy, hogy ez is kellene, az is kellene, kérem, ebben teljesen igazuk van. Szeretnék - még mielőtt átadnám a szót Önöknek - két témában egy tájékoztatást adni, illetve szeretném a következőt elmondani. Nagykanizsa – Budapest vasútvonal feletti beruházásunk van két híd, Kossuth téri és Kaán Károly úti elkészült. Hát ezt Önök, aki nap, mint nap arra jár, használja, és hát valóban is igénybe is veszi. A Batthyány úti híd költségkalkulációja során az elkészült Kaán Károly úti gyalogos híd költsége, valamint a Batthyány úti hídra a MÁV Hídépítő Kft. még akkor, 1997-ben egy ajánlatot is tett. Mai árakon a várható bekerülési költségeket mintegy bruttó 30 millió Ft-ra becsülöm. Ez az úgynevezett kishíd. Nem tudom, hogy Önök a helyszínen megnézték-e ennek a hídnak a kiépítési lehetőségét? Én elmentem, külön megnéztem Igen bravúros megoldásra lesz ott szükség, mert szinte azt lehet mondani, hogy komoly, nagy U alakú hidat kell építeni, hogy valóban áthidalja azt a magasfeszültségű részt. Nem fogjuk tudni használni ezt a hidat úgy, hogy babakocsival nem lehet ezen átmenni, kerékpárral nem lehet átmenni, idős ember nem nagyon tudja majd használni. Én nem a hídról akarom Önöket lebeszélni, csak olyan megoldást kell majd keresni, amely egy általános célt is kiszolgál. Lehet, hogy akkor arra még ez az összeg se lesz elég. Tehát szeretném azért azt javasolni, hogy az előzetes becslés szerint mintegy 30 millió Ft-ba kerülne egy olyan híd, ilyen körülmények között oda elhelyezhető gyalogos hídként. Hát emlékeztetném Önöket, hogy 50 millióba került az a híd, amelyen a nagyforgalmat bonyolítjuk le teherautókkal. Következő témakör pedig a Nagykanizsa-Bajcsa, Bakónaki-patakra építendő híddal kapcsolatos. Én megbíztam egy szakcéget, hogy sürgősen vizsgálja meg. Ugyanazt a céget, aki korábban, ennek a vízfolyásnak egy másik területén már épített egy hidat. A bakónaki híd építése azonban feltétlen szükséges, hiszen azok a mezőgazdasági termelők, akik a településről mennek át a saját földjükhöz, ennek hiányában 30-40 km-es kerülőt kellene megtenniük munkagépekkel, ami hát szinte elfogadhatatlan akadály. 6 millió Ft-os keretet saccoltunk meg, mert arra a hídtípusra, amire gondoltunk, arra elegendő lett volna, de a szakvélemény az, hogy itt a vízfolyás, és hozama túl nagy ahhoz, hogy egy olyan híddal áthidaljuk, amelyre gondoltunk, és az előzetes szakvélemény szerint ennek 20 millió Ft + ÁFA lenne a vonzata. Kérem, ezt a két témát szerettem volna Önökkel előre ismertetni, mint olyan dolgot, amely feltétlen szükséges lehet, illetve úgy ítéljük meg, hogy igen, és ennek a kettőnek már 50 millió Ft vonzata van. Kérem, nem ismétlem meg már újra, amit elmondtam részleteket. Arra kérem Önöket, hogy operatívan, lehetőleg a mai nap döntsünk, hiszen az idő nem csak azért probléma, mert ha nem tudunk időre beadni ezeket az anyagokat, akkor az úgynevezett finanszírozása az intézményeknek rendkívüli akadályokba fog ütközni. Ezt sohasem fenyegetésként mondjuk, hanem tényként, mert ez valóban így van. Ha pedig végleg nem tudunk költségvetést elfogadni, akkor miniszteri biztos jön, aki csak az alapfeladatok ellátására szánt összegeket utalványozza és semmi egyéb, amely ezen kívül van, nem finanszírozható, tehát akkor mind, amiről eddig beszéltünk, az fölösleges. Röst János úr ügyrendi gombot nyom. Röst János: Szeretnék segíteni a levezetésben a közgyűlésnek a költségvetési vita kapcsán. Azt szeretném javasolni, hogy polgármester úr véleménye után a két alpolgármester fejtse ki a szakmai véleményét. Erre külön megkérném Törőcsik Pált, a gazdasági alpolgármestert, ugyanis a 12 milliárdos költségvetésnél mind a képviselőtestület, mind pedig a városlakók elvárják a szakmai indoklását a költségvetés részelemeinek is. Utána javasolnám, hogy képviselők az általános véleményük mellett a kérdéseiket tegyék fel. A kérdéseikre legyen válasz adva, és azt követően táblázatonként részszavazásokkal haladjunk tovább. Én úgy gondolom, hogy azt követően lehet, ha a részszavazások megtörténtek, egy szünettel olyan állapotba hozni a költségvetést, ahol a hivatalnak a dolgozói át tudják vezetni a részszavazásoknak végeredményeit, és a végszavazás előtt lehetőség van arra is, hogy pártok egyébként meg egyeztethessenek. Tüttő István: Egyébként a pártonkívülieket is be lehet vonni. Birkner Zoltán: Azért nyomtam ügyrendi gombot, mert nem értek egyet az ügyrendi javaslattal. Nekem már javaslatom lenne. Az első részét annak, amit Röst János úr mondott, én nem tartanám szükségesnek. Volt erre lehetősége a bizottságokban. A másik részével már kezdek egyetérteni, az általános költségvetési hozzászólások után valóban én is azt fogom javasolni, és kérem, hogy ezt fogadják el, hogy akkor táblázatonként, vagy mellékletenként, ha így jobban tetszik, terjessze elő polgármester úr, és akkor valóban mindenképp zárjuk le. Köszönöm ez ügyrendi javaslatom. Természetesen az első ügyrendi javaslatról, gondolom polgármester úr szavaztatni fog. Tüttő István: Akkor Röst úr javaslatát teszem fel először szavazásra. A közgyűlés 14 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És ugye az volt még a javaslata, hogy utána mindjárt mondjuk is el a kérdéseinket is. Utána táblázatonként menjünk végig, és a módosító indítványokat pedig soronként, vagy pedig esetenként mindjárt eldöntjük. Ez volt a javaslat. És mielőtt végleg döntenék, szünetet tartunk, hogy a hivatal összesíteni tudja a változtatásokat. Abban a reményben mondom ezt, hogy nem csak újabb költség, hanem esetleg bevételi oldalon is lesz javaslat. Folytatjuk. Akkor kérdezem, ki kíván szólni? Törőcsik Pál: Én szerettem volna egy hosszú bevezetéstől megkímélni Önöket, hogy az érdemi munkára tudjunk rátérni, hiszen a költségvetéssel kapcsolatos véleményemet több alkalommal, bizottságokon is és egyéb fórumokon is elmondtam, és nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni. Mégis azért röviden összefoglalva, alapvetően azt mondanám, és itt polgármester úrnak véleményét is szeretném visszaidézni, hogy a költségvetést nem az minősíti, hogy nulla hitelfelvételűre sikerül kihoznunk, vagy nem, hanem az, hogy az előttünk alá legfontosabbnak tartott feladatokat meg fogjuk tudni-e oldani abból a gazdasági mozgástérből, ami rendelkezésünkre áll, még hogyha ez egy kezelhető nagyságú hitelfelvételt tesz szükségessé, akkor is. Ebbe kell majd a mostani, elkövetkezendő időben lefolytatott részletes vitában megegyeznünk. Ezek majd fokozatosan elő fognak jönni, mihelyt én befejezem a mondandómat. Erre szeretnék éppen majd lehetőséget adni, hogy rövid leszek. Én majd alkalmaként minden lényegesebb résznél természetesen elmondom a véleményemet, hosszú expozét nem tartok szükségesnek elmondani. Röviden a költségvetéssel kapcsolatban ez a véleményem. Mint ahogy elmondtam már, hogy költségvetésről, hogy jó költségvetés és rossz költségvetés nincs, hiába minősíti bárki is. Elfogadott költségvetés van, és el nem fogadott költségvetés van. Tarnóczky Attila: Természetesen részt vettem a költségvetés eredeti változatának előkészítő munkálataiban. A beterjesztett költségvetési tervezettel egyetértettem. Az egy valóban szigorú költségvetés tervezet volt. Ami változáson átesett az első tárgyaláson egy hónapja körülbelül ez a fajta tervezet, az már nem ragadtat el. Például mondjuk a kft-ék esetében úgy látom, hogy közgyűlés azt a fajta takarékosságot, amit mi próbáltunk megvalósítani, felülbírálta. Hát én a továbbiakban szeretnék ehhez az elvhez idomulni. Röst János: A tavalyi évi gazdálkodása hatással van az idei költségvetési évre. Nem mennék bele részleteibe ennek az értékelésére, egy-két megjegyzést tennék hozzá. Tavalyról erre az évre áthúzódott mintegy 300 millió Ft összeg, amely lényegében el nem végzett munkákat, feladatokat, meg nem vásárolt földterületeket, valamint pénz elvonásokat jelent, és ez terheli az ez évi költségvetést körülbelül ekkora összeggel. Tavalyi évben 600 milliós vagyonértékesítés történt, ezzel szemben a munkahelyteremtést elősegítő beruházásokra, földvásárlásra semmi történt, nem fordult költségként. Ezt úgy hívják, hogy vagyonfelélés. Egyébként tavalyi évben 60 millió + 12 millió Ft összeg volt szánva földterület vásárlásra. Ebben az évben egyébként csak 60 van. Ezt majd még kérdésként fel fogom tenni. Az SZDSZ számára mindig is fontos volt a főtáblának a sarokszámainak az alakulása, illetve a helyi adóbevételeknek az alakulása. A helyi adóbevételek 1999-ig úgy kerültek megosztásra, hogy általában 50%-ban működési célt szolgáltak, 50%-ban pedig fejlesztési célt határoztunk meg. 2000-től ez a folyamat megszakadt, és teljes mértékben működési célt szolgál a helyi bevétel, ami elég jelentős ebben a költségvetési beterjesztésben is. Emellett jelentős hiánnyal számol még működési oldalon a 2001-es költségvetés, a működési oldalon. 2000-től ez a törekvés alapjaiban nem változott meg, tehát ebben az évben ugyanez a helyzet, tehát szintén a teljes működési célra próbálja fordítani a közgyűlés a helyi bevételeket. Emellett mintegy 850 millió Ft értében történik a tervezetben vagyonértékesítés. Ebben nem szerepelnek laktanyák, a Gábor, illetve Kossuth. Ezzel szemben mindösszesen 100 millió Ft az a költség, amit lényegében földterület vásárlással, vagyis munkahelyteremtésre lehet fordítani, de ez kizárólag az Ipari Parkot érintheti nagyságrendileg. A városvezetés és a közgyűlés tehetetlensége után, 2002. után nem marad más a város tulajdonában, mint nagyon jelentéktelen mennyiségű ingatlan, ami azt jelenti, hogy ez a mostani testület feléli a város jövőjét. Tehát 2002-től nem lesz más lehetősége a városnak arra, hogy fejlesszen, mint mindenkori kormányfüggővé válik, tehát gyakorlatilag, ha a kormánytól nem kap támogatási lehetőséget pályázati úton, akkor gyakorlatilag még vagyonértékesítés mellett sem tud fejleszteni. A másik lehetősége a következő testületnek az adóemelés, illetve a kanizsai Bokros-csomagnak a bevezetése. A költségvetésben, ahogy átvizsgáltuk a számokat, körülbelül 3-400 millió az az összeg, amelyet hiányként érzékelek, tehát gyakorlatilag jelenleg a hitelfelvétel-nagyságrend, körülbelül ebben tudom érzékelni. A többi részt, itt már a polgármester úr elmondta, és én megerősítem, valóban fiktív bevétel tudja ezt egalizálni, illetve olyan vagyonértékesítés, amelyről konkrétan nincs elképzelésünk, hogy mennyiért lehet eladni, hogy egyáltalán, hogy van-e annak ekkora jellegű értéke. Jelenleg nem az a kérdés egyébként, hogy ezt a költségvetést ki szavazza meg. A kérdés az, hogy ezt költségvetést kiállította össze? Ki ezért a felelős? A dolog egyébként nagyon egyszerű, a várost az MSZP és FIDESZ vezeti, ezeken a posztokon lévő képviselő urak felelősek ezért. Én úgy gondolom, a polgármester úr, a két alpolgármester és a bizottsági elnökök. Ha kell, egyébként felsorolom őket név szerint is. A két pártban minden második ember ilyen beosztást tölt be. Én úgy gondolom, hogy ezt nem is kell tovább ragozni, ez ilyen egyértelmű. A bizottsági elnökök közül egyébként egy embert lehet ez alól felmenteni, Tóth Lászlót, aki Ügyrendi és Jogi Bizottság élén csak formailag felel a költségvetésért, tartalmi részéért nem felel. Egyébként a legnagyobb felelősség Törőcsik Pált terheli, mert Ő a gazdasági alpolgármester. Lényegében neki kellett volna koordinálni a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság munkáját. A Gazdasági Bizottság az első beterjesztést nem tárgyalta, mert nem jelenetek meg a bizottsági tagok. A második tárgyalásán lényegében két hozzászólás volt, rajtam kívül Cserti Tibor szólt hozzá, az összes többi jelenlévő bizottsági tagnak nem volt véleménye. Hát a Tiéd, az nem volt érdemi, bocs Zoli. A városnak jelenleg nincs olyan gazdasági programja, a városvezetésnek, én úgy gondolom, hogy el kellene mennie, mondjuk Zalaegerszegre vagy Kaposvárra, én úgy gondolom, hogy távolság nem olyan jelentős, és ez elég hamar átfutható, és az összes tapasztalat leszűrhető, amit ott az a két város lényegében megtett. Ez az első év, hogy a költségvetés nem támogatja a Kórháznak a működését. Szeretném kérni majd a főtábla, illetve a többi tábla vitájánál ennek a módosítását, és azt a 26,6 milliót javasolnám, hogy Kórház működési célra kapja vissza olyan címkézéssel , hogy ezt lényegében csak a bérkeret terhére használhassa fel, és a bérfeszültség enyhítésére. A többi javaslatot, azt megteszem majd a táblánként. És akkor most kérdést intéznék Törőcsik Pálhoz. Én ugyan vártam, hogy ezeket nem kell megkérdezni, de lényegében Ő semminemű szakmai érvelést nem adott költségvetésről. Amit mondott az teljes mértékben általános és jellegtelen. Akkor a kérdéseim. Az 1. kérdés: A tavalyi 60 + 12 milliós földterület vásárlás helyett, ami nem valósult meg, jelenleg csak 60 millió van beállítva. Megfelel-e ez Önnek a fejlesztésekhez? 2. Kérdezném, hogy mi a véleménye a 850 milliós vagyonértékesítésről, helyesli-e ezt a vagyonfelélés? 3. A Lazsnaki Kastély 190 milliós összegéről készült-e ingatlanszakértői vélemény, és Ön egyetért-e ezzel az árral? 4. Egyetért-e azzal, hogy ebben az évben a tervezett Ipari Parknál 200 milliós többletbevételt kap a város? 5. A közművagyonnál, ami 236 millió, mekkora az az összeg, ami ebben az évben realizálható? Ez a költségvetést szintén jelentősen érinti. 6. Szeretném, hogyha felsorolná a prioritásokat, amit Ön itt ígért, mert ezt sem kaptuk meg. Van-e prioritása költségvetésnek? 7. Miért nincs a városnak gazdasági programja? Én úgy gondolom, hogy a képviselőtestület sokkal könnyebb helyzetben lenne, ha egy hosszabbtávú program mentén dolgozna, mert így gyakorlatilag csak arra van a lehetősége, hogy mint a talajvíz, felbuggyanik valami, és azt kezelje. 8. Utolsó kérdésem az általános kérdés. Miért hagyta, hogy az Ön által képviselt ágazatot, a gazdaságot megalázó helyzetbe hozza a költségvetés? Tüttő István: Egy mondattal azért szeretnék indítani. A 26,6 millióra Ft-ra vonatkozó részben én magam konzultáltam ez ügyben. Teljesen logikus, hogy a Kórház ezt az összeget kéri, hogy ne adja vissza. Hiszen azt, azt hiszem, nem nehéz belátni, hogyha a Kórház a Területfejlesztési Tanács által ígért 13 millió Ft-ot sem kapja meg, illetve azt mi kapjuk meg, akkor gyakorlatilag a kórháznak az önkormányzat nem adott egy fillért sem. Azonban itt a kérdést úgy kell értelmezni, hogy az önkormányzat odaadta a maga területére eső részt, de könnyebb helyzetben volt, hiszen állami támogatásból került ennek a fedezésére sor. Az is világos, hogy az önkormányzatnak olyan pénze nincsen, amit ő maga termel meg, tehát minden pénz, amivel rendelkezünk, az vagy állami, vagy valamilyen adó formájában bejelentkező összeg. De etikailag is úgy tűnik nekem, hogy kórház 26,6 milliója, hogy ott kell, hogy hagyjunk, hiszen könnyen le lehet vezetni, hogy az önkormányzat ennek a költségnek a fölvállalásával, hogy úgy mondjam, etikailag is tartozik a kórház részére. Én a magam részéről ezt támogatom. Balogh László: Az OKSB nevében most természetesen kihasználnám a rendelkezésemre álló 5 percet. Nagykanizsa ugye iskolaközpont, kulturális központ, és régióközpont mivolta miatt sportközpont is. Ennek látszatja kell, hogy legyen költségvetésben. Ez a tételmondatom, és ennek mentén szeretnék érvelni. Az intézményeket illetően rögtön egy pozitívumra szeretnék utalni. Az intézmény felújítások kapcsán ugye tudjuk, hogy 280 millió Ft bent van. A kezdeti, eredeti 350 millióhoz képest ez egy visszalépés. Elfogadom a realitását, de röviden szeretnék arra utalni, hogy nehogy azt gondoljuk, hogy nem akár napi problémát nem jönnek elő. Hadd utaljak arra, hogy leánykollégiumban napi probléma az a fajta vizesedés és beázás, amire már figyelmeztettünk itt nem is olyan régen. Azonnali beavatkozást igényel. Ez nincs bekalkulálva az ideibe. Mint ahogy az Arany János Óvodában jártam éppen a minap, és ott is hasonló, komoly problémát láttam. Ez sincs bekalkulálva, legfeljebb az életveszély, a balesetveszély elhárítására szóló 40 millióba, ami ugye kezdetben 50 millió volt. De maradjunk abban, hogy ez mindenképpen pozitív üzenete az intézményeket illetően, ez a komolyabb felújítási alap az idei költségvetésben. Kultúra: a szokásos fontos prioritásunk a kulturális alap. Hadd utaljak rá, lehet, hogy már talán egyszer konkrétan is elhangzott, de még egyszer mondanám, hátha meggyőző tudok lenni. A kulturális alapra már beérkeztek a pályázati igények. 189 pályázat volt 33 millió Ft-os igénnyel. Na most persze lehet erre azt mondani, hogy mennyi ebből a reális? Hát biztos vagyok benne, hogy több mint 6,5 millió. Kihasználva az időt, csak hadd csemegézzek, hogy miket kellene ebből támogatni. A különböző városszépítő egyesületeket, itt komoly tételek is vannak, tehát 1,5 milliós tételek is vannak. Miklósfa, Palin, Sánc, és így tovább. Thury György Múzeumhoz tartozó értékes próbálkozásokat. Művelődési házainkhoz tartozó olyan kezdeményezéseket, amelyek a költségvetésükbe nincsenek beépítve. Persze lehet azt mondani, hogy nincs is rá szükségük. Nem hiszem, hogy ezek mindegyikére lehet ezt mondani, mert hogy itt olyan értékes civilszerveződések is vannak - szemezgetek direkt: Dél-Zala Néptánc Együttes, Olajbányász Fúvós Zenekar, nincs külön soron, kérem, hanem innét kell támogatni. A Kodály Műv. Ház sorsa, az egy külön, hosszabb téma. A Kiskanizsai Kulturális Egyesülethez is sokan kötődnek. Egy Zala Gyöngye Táncegyüttes. A Nagykanizsa Honvéd Kaszinóért Alapítvány által működtetett művelődési ház is itt kapcsolódik a városhoz. A Hevesi Művelődési Központnak jó pár olyan kezdeményezése van, amely nincs beépítve a költségvetésébe, de szüksége van rá a városnak. Az Állami Zeneiskolának egy hosszú listája van itt. Most, Ifjúsági Vonószenekar, Rézfúvós Quintett, ORF Együttes, Dolce Muzika, Szivárvány Énekegyüttes, Ifjúsági Fúvószenekar, a Tanári Fúvós Ötös, Újévi Hangverseny, Szimfonikus Zenekar, Farkas Ferenc Emlékhangverseny, és így tovább. A negyedét sem mondtam. Mondjuk egy Cserfői Jazz Band-et is támogatásra érdemesnek találhatjuk, azt hiszem elég sokan. De jó pár civil egyesületet, aztán alapítványt, nyugdíjas szervezeteket, a Bojtár Népzenei Együttest, a galériák hosszú sorát, különböző ifjúsági csoportokat, a Városi Könyvtárhoz, a Móricz Műv. Házhoz kapcsolódó plusz rendezvényeket, az Igriceket, a Patkó Bandát, a Város Vegyeskarát is itt kell, nem külön soron, hanem ebből támogatni. És akkor egy Art Kanizsa Képzőművészeti Albumról nem beszéltem. Egy Fáth Lajos Párnagyűjteményről nem beszéltem, az ifjúsági alaphoz, amit ugye nem szavaztunk meg kis híján jó múltkor, a hozzátartozó ifjúsági feladatokról nem beszéltem. Lehet erre persze legyinteni, én nem legyintenék, és olyan érveket sem tudok elfogadni, amelyek például arra utalnak, hogy helyi iparűzési adó, hát ez majd jövőre lesz, az idei, ugye az a forrás, ami hiányzott 2000-ben, az igazából ebben az évben is hiányozni fog. Itt komoly tételeket is mondhatnék, de nem akarok a részletekbe menni. A tavalyi év a Millenniumi Év volt, az egyik, de az idei is még az. Ez is elhangzott már érvként. Ez látszott tavaly olyan szempontból, hogy 24,5 millió körüli összeg volt olyan támogatásokként kulturális rendezvényekre, ami most az idén, ebből a 6,5-ből, meg a 7 polgármesteri keretből oldódna meg, illetve még azért hozzá lehetne tenni külön soron egy-egy dolgot, de közel sem annyit, mint a tavalyi. Sport. Elnézést még egy fél percet kérek. A sport kapcsán, ugye a verseny- és élsport a fő prioritás, nem mintha a többi legalább nem lenne ennyire, de itt érzem a legnagyobb sérülést. Ugye 32,5 millión állunk, és igenis ilyen drasztikus csökkenés sokáig már nem elviselhető. Igenis igaz, hogy lehet, hogy az idén nem szűntek meg sportegyesületek és szakosztályok, minőségi munkát végző szakosztályok, de ha ez így folytatódik, 2001-ben nem biztos, hogy így lesz. Egy állandó tendencia van itt a sporttámogatások visszaesése terén. Én megint nem érvelnék a konkrét adatokkal, de az bizonyos, hogy egy ekkora város, ilyen nagyszámú sportegyesülete, ilyen nagyszámú sportegyesületi tagja, nem mondom az adatokat, mert ismerősek, de megjegyzem, hogy Zalaegerszeghez ez hasonlítható tömegében. Tehát azt gondolom, hogy többet érdemelne. A labdarúgást illetően ugye van egy 91,5 millióról egy 40 millióra való visszalépés, de a verseny és élsportban a tavalyi 38,5 millióhoz képest van egy 32,5 milliós jelenlegi állapot. Legalább egy kis ellentételezést szeretnék látni a verseny- és élsport előnyére. És hát tényleg, hadd ne idézzek esetlegesen Zalaegerszegi adatokat. Világos, hogy Zalaegerszeg jobb állapotban van, de ott a teljes sporttámogatás, az egy 250 milliós összeg. Ehhez képest Nagykanizsán is, ha mindent összeadunk, egy olyan 110 millió körüli jön ki egyébként. Utolsó pár tételmondatom. Közel sem optimális költségvetés ez, de a reális viszonyokat – én mégis azt mondom, hogy - többé-kevésbé figyelembe veszi. A politikai csatározások helyett én azt javaslom, minél előbb tegyünk pontot a végére, ne indukáljunk újabb ideológiai és fiskális színezetű vitákat. Ennek a városnak anyagi, szellemi és lelki értelemben minél előbb stabilitásra van szüksége. Nem hiszem azt, hogy ez költségvetés ennek teljes mértékben megfelel, de azt gondolom, hogy ezen év után ráállhatunk egy növekedési pályára. Ezen véleményem miatt fogadom el ezt a költségvetést. Sajnos van ez a két általam javasolt, amelyhez kötöm, tehát, hogyha, amit már elmondtam, változás történik azon két területen. Tüttő István: Erre meg tudnád mondani, hogy mi javaslat? Balogh László: Igen, akkor azonnal, bár szívesen harcolnék még egyéb tételekért akár az oktatásban, kultúrában és sportban, de nyugvópont végett inkább a jócskán előttünk álló feladatokra koncentrálnék. Továbbra is fenntartom az a két javaslatot, hogy a kulturális alapot 6,5 millióról 10 millióra emeljük. A hóeltakarítás 22 milliójából 3,5 milliót, azt gondolom, hogy reálisan ide vehetünk, mint forrás. És a verseny- és élsport 32,5 millióját 50 millióra javaslatom emelni. Ennek egyelőre én csak a hitel forrását látom. Ha van valakinek jobb ötlete, szívesen állok én is mögéje. Elnézést a hosszúsáért. Ez kétszer 5 perc volt. Tüttő István: Akkor én javaslok a Kodály Műv. Házra 3 milliót. Mert ugye hosszútávon érdemes vele foglalkozni és olyan célokat is szolgál, amely a városnak mindenképp szükséges. Ezt azért tanácsolom, hogy mindjárt a kulturális területen ezt jelöljük be majd. Jó? Kelemen Z. Pál: Frakciónk megtárgyalta a költségvetést és úgy határoztunk, hogy különösebb politikai felhangot, politikai nyilatkozatot nem teszünk közre. Reméltük, hogy költségvetési vitát a fiskális, a ……. szemlélet határozza meg a lokálpatriotizmus mellett. Ehhez képest az első felszólalás, Röst János képviselőtársamé, enyhén provokatív volt, vagy nem is olyan enyhén. Nem tudom miképpen minősíteni. Vitathatatlan tény, hogy mindnyájan felelősséggel tartozunk a költségvetésért, körülbelül olyan mértékben, mint amilyen súllyal részt veszünk ebben a közgyűlésben. Vitathatatlan, hogy Röst János súlya, mondjuk az MSZP-hez képest elenyésző. A vádaskodásokról. Hozzászoktunk mi már MSZP-sek, hogy mi felelünk a tatárjárásért, a török dúlásért, két világháborúért, valamint azért a balsorsért, amely régen tépi Röst képviselőt. De tisztelt képviselőtársaim, azt megkérdezni, hogy miért nincs a városnak gazdasági programja, egy költségvetési vitában, mikor a város középtávú gazdasági programját az előző ciklusban éppen Röst János képviselőtársam is megszavazta, az már enyhén szólva tudatlanság. Nem kívánunk a jövőben ebben a politikai marakodásban részt venni. Képviselőcsoportunk hozzászólása kimondottan szakmai, érdemi lesz, konstruktív ellenzéki helyzetből. Röst János: ……………… azért örülök, hogy megpróbál kioktatni mindenkit, aki sorra kerül, de azért azt elmondanám Kelemen képviselőtársamnak, hogy lehet, hogy őneki nem tűnt fel, jelenleg a városnak két éve MSZP-s polgármestere van. Tüttő István: Egyébként ezt a részt ne elemezzük most. Birkner Zoltán: Ki szeretnék maradni Röst János kontra Kelemen képviselőtársam politikai csatározásából. Egyébként értem, Kelemen képviselőtársam megválaszolta részben azt, amit lehet, hogy megtettem volna én is, de azt hiszem, hogy így sokkal szerencsésebb volt, és nem is szeretnék ezzel az üggyel tovább foglalkozni. Nézzük a költségvetést. Általános megjegyzéseim a következők, és ez egyben frakciótársaimnak is az általános megjegyzése. A költségvetésnek vannak pozitívumai és vannak negatívumai is. Valóban minden költségvetés, ami eddig elkészült az óta, mióta én képviselő vagyok, azt érzem, hogy mindig lötyög benn ez a bizonyos 2-300 milliós Ft. Polgármester úr remekül érintette ezt, hiszen nem lehet pontosan a bevételi oldalt tervezni. Sőt még a kiadási oldal is pont azért, ami céltartalékba kerül, vagy pályázati önrészként kerül be, annak kimenetele, az meglehetősen bizonytalan, tehát mindenképpen lötyögni fog benne. A következő tapasztalataim voltak eddig. A tavalyi költségvetés bizonyította be számomra, hogy ez a 2-300 millió Ft-os lötyögés, ez bizony tartható, és a 300 millió Ft-os hitelfelvétel helyett 21 millió Ft lett a vége. Ez egy nagyon örömteli dolog, és azért hadd mondjam el mindjárt, hogy ez volt az első olyan év, amikor csökkent Nagykanizsa város hitelállománya, méghozzá mérhetően. Abban igaza van képviselőtársamnak, hogy átcsúszott ebből egy fontos tétel, egészen pontosan mondom 81 millió Ft pénzmaradvány. Ez most már az egyeztetés után, ez a 81 millió Ft, ez a legfrissebb információ, azt hadd mondjam el képviselőtársaimnak. Tehát én itt ebben a pillanatban a nulla hitelfelvételű költségvetés álmát szertefoszlani látom. Nagyon egyszerű az oka. A múlt közgyűlésen 48,5 millió Ft-ot szavaztunk meg, csak úgy emlékeztetem képviselőtársaimat. A mai közgyűlésen Bicsák Miklós képviselőtársam kérésére 4,5 millió Ft-ot szavaztunk, az ugye eddig, mondjuk szerényen 53 millió. Adjuk hozzá hirtelen ezt a 81 millió Ft-os pénzmaradványt És folytatom tovább a tételeket. Kórház: 27 millió Ft durván. És a bajcsai híd, 6 millió helyett plusz 19, tehát 25 a vége. Innentől kezdve eddig egy nagyon laza összeadással 180 millió Ft-os hitelfelvétel szintjén vagyunk. Tüttő István: És akkor még hozzá kell adni a Sétakerti hidat. Birkner Zoltán: Igen, és még a Sétakerti híd ugye ugyanígy lóg a levegőben. Tehát, ha a Sétakerti híd is bent van, akkor 210. Mindegy, ez majd legyen a soronkénti szavazásnak a megjegyzése. Ez csak egy általános megjegyzés volt, amit azért szeretnék elmondani, hogy nem én félek most már annyira, mert látom, hogy ez inkább reális, mint hogy erőltetjük a hitelfelvétel nélkülit, hogy mondjuk ki, hogy úgy tűnik, hogy sajnos idén sem tudunk hitelfelvétel nélkül költségvetést készíteni. Vagy erőltessük tovább ezt a, nem is tudom, álmot és próbáljuk meg még a bevételi oldalon kifeszíteni még 180 millió Ft-ot, adjuk el 180 millióval drágábban a laktanyát és akkor mindjárt nevetséges lesz ez a tétel. Tehát azt gondolom, hogy kezd egyre inkább kiderülni, hogy bizony ez a költségvetés nem lesz hitelfelvétel nélküli. Képviselőcsoportunknak az a véleménye, hogy a pozitívumok, és azért hadd mondjam el ezt, Balogh képviselőtársam érintette, és ez nagyon fontos, éppen ezért ezzel kezdeném, a lakás, illetve az intézmény felújítási alap nagyon komolyan, végre az első év, amikor valamit üzenünk az intézményeknek. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi évek arról szóltak, hogy hogyan lehet karcsúsítani, hogyan lehet egy kicsit racionalizálni ezt a működési keretet. Megtörtént, most akkor mutassunk egy kicsit azért előre is, hogy a mostani megmaradt intézményi keretet, felújítását, és akkor ez program, indítsuk el, és stabilan tartsuk is ezt a programot. Következő: szerencsénkre a Gazdasági Minisztérium kiírta azt a szociális lakásépítési programot, és ebbe bekerült Nagykanizsa. Megint csak az utóbbi évek első olyan éve lehet, amikor Nagykanizsán komolyan épülnek szociális lakások, igaz, hogy ez a mi, illetve részben az önkormányzat ügyessége, részben azért a kormányzat dicséretét kell itt elmondanunk. Aztán pozitívum az, hogy ugye Röst képviselőtársam a most 400 millió Ft plusz, 60 millió Ft plusz Ipari Park Kht. támogatás plusz program kidolgozásra jelenleg 550 millió Ft-os keretösszeget kevésnek találta az ipari beruházásra, és egyáltalán valóban ipartelepítés feltételeinek megteremtésére. Biztos, igaza van képviselőtársamnak, csak sajnos a mozgásterünk azért az ennél egy kicsit kevesebb, hogy sokkal nagyobb összeggel lehessen ezt emelni. És soha nem volt még ehhez hasonló összeg sem azért a költségvetésben. Az igaz egyébként, hogy ennek sajnos van egy kiadási oldala is. Erről majd nyithatunk vitát, hogy ez reális vagy sem. Na most ezek a pozitívumok. Ami nagyon hiányzik, és amikor odaérkezünk, hogy 10., 12., 14. táblázat, ezt jelezni fogom képviselőcsoportunk indítványa, megint csak legyen ez egy ugyanolyan stratégiai döntés, mint ami volt, vagy lehetne az intézmény felújítás kapcsán, elkészült 3 évvel ezelőtt a VIA Kanizsa Kht. feladataként egy közút, járda, híd, tér felújítási program, ebből eddig szinte semmit nem valósított meg a város. 10 év óta nem teszünk mást, mint foltozgatjuk az útjainkat. Magyarul mondva karbantartunk - nagy különbség. A mostani költségvetésben, ha a 6 millió Ft-os bajcsai híddal számolok, mert én még ezzel számoltam, nem egészen 40 millió Ft szerepel út, járda felújításra. Ez megint minimális összeg a 1,5 milliárdos programhoz képest, ami 3 évvel ezelőtt elkészült. És azért itt egyéni képviselőként ezt a képviselői fogadóóránkon ezt a lakosság nagyon helyesen jelzi nekünk, és látjuk is a saját körzetünkben iszonyatos állapotban van néhány járda, néhány úttest. Azt hiszem, hogy ebben idén lépnünk kell. El kell kezdenünk, ezt például szeretnénk egy elég komoly összeggel megemelni, és akkor ez is legyen stratégiai tervünk, hogy lassan, mondjuk 10 év alatt próbáljuk meg utolérni magunkat. Hát ennyi volt az első szösszenetre és igyekeztem tényleg szakmai hozzászólásokat tenni, a politikai részt én most lezárnám. És természetesen, hogyha elkövetkeznek ezek a bizonyos sorok, akkor mindegyiknél jelezni fogom képviselőcsoportunk kérését, és hát szeretném, hogyha ezt támogatnák is. Törőcsik Pál: Szeretném megköszönni Röst János képviselőtársamnak a kérdéseit, mert ez alkalmat teremt számomra, hogy néhány gondolatot elmondhassak, ami esetleg, ha nem kérdésre válaszolva tenném, más visszhangja lehetne. Először is azt hiszem, úgy gondolom, hogy Röst képviselőtársam nem kibic ebben a testületben, hanem ugyanolyan felelősséggel tartozó képviselő, tehát a város vezetésének felelősségének 1/27 részét képviselő személy. És ily módon természetesen más jogai vannak, mint egy kibicnek, mert a kibicnek a jogait mindannyian ismerjük. Én azt mondom, hogy kritikát természetesen joga van megfogalmazni mindenkinek, de a kritikának alapvetően illik tisztességesnek lenni, és hogyha felelősséget említünk, akkor nem tudjuk megkerülni azt a kérdést sem, hogy az ezt a ciklust megelőző ciklusban, mint ugyanilyen képviselőtestületi tag, Röst János úrnak épp ugyanolyan felelősségei vannak, annak az adósságállománynak a felhalmozásában, amit szinte a ciklus elejétől kezdve alig tudunk kezelni. De elmondhatjuk-e azt, hogy évek óta először az adósságállományunk ennek ellenére csökkent. De én most nem akarok ebbe a vitába vég nélkül belemenni, hanem próbálok néhány fontosabb kérdésre reagálni, és itt mindjárt szeretnék egy tévhitet eloszlatni, hogy a földterület vásárlás, az nem egyenlő a munkahelyteremtéssel, az egy lehetőség, amit mi megfogalmaztunk, mint alapvető feltétele annak, hogy vagyongyarapodásunk legyen, de pedig a befolyó bevételeink működési célra kerüljenek csak felhasználásra. Ezt szeretném itt elmondani. A gazdasági program kérdésében részben Kelemen Z. Pál úr válaszolt erre, hogy a városnak van gazdasági stratégiai programja. És itt szeretném elmondani azt, amit előre jelezetem, hogy ennek a ciklusnak a legelején először is elterveztük azt, hogy mindenkit, aki a város érdekében tevőlegesen tenni tud, ötlete van, ezeket az embereket összefogjuk és kikérjük a véleményüket, és ennek segítségével határozzuk meg a főbb stratégiai kitörési pontokat. Ez, mint ahogy visszaemlékeznek, megalakítottuk a Civil Magisztrátust, amit ugye később átkereszteltük természetesen egy más névre, hiszen sok vitára adott okot, és a Gazdasági Bizottság, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának volt egy kihelyezett ülése, ennek kapcsán a város stratégiai elképzeléseit egészen konkrétan és markánsak megfogalmaztuk. Tulajdonképpen ennek a megvalósítása érdekében létrehoztunk egy Polgármesteri Kabinetet, melynek segítségével egy offenzív és markáns városstratégiai és városmenedzselési programot dolgoztunk ki. Elhatároztuk azt, hogy nem ölbe tett kézzel várjuk a befektetőket, hanem a várost bemutatjuk a régióban, és elsősorban abban a régióban, ahonnan a legfontosabb befektetőket várjuk. Ez a régió Észak-Olaszország volt. És hogyha megfigyeltük az elmúlt évek eseményeit és történéseit, valamint itt a közgyűlésen is történt bemutatókat, elmondhatjuk azt, hogy ez a munka sikerrel járt, és a város tulajdonképpen története során az egyik legnagyobb fejlődési lehetőség előtt áll. Ennek egyik alapvető feltétele az, hogy az Ipari Park, Logisztikai Központként helyszíneként megjelölt laktanyák záros határidőn belül a város tulajdonába kerüljenek valamilyen formában. Erre minden reményünk meg van, és úgy érezzük mindenféle jelekből és értesítésekből, ezek a folyamatok felgyorsultak. Ezzel kapcsolatosan ennyit tudok elmondani. A területvásárlás végrehajtása volt az egyik kérdés, hogy miért nem vásároltunk eddig területet. A területek vásárlása elkezdődött. Sajnos előtte meg kellett egy olyan rendeletet alkotnunk és egy olyan felhatalmazást kellett adnunk a polgármester úrnak, amivel oly módon tudjuk ezeket a területeket megvásárolni, hogy kikerüljön a bizottsági és egyéb olyan szakaszokból, ahol tulajdonképpen a város stratégiai érdekeit veszélyeztető túl korai közzététel és nyilvánosságra kerülés rontaná a mi gazdasági érdekeinket. Azt hiszem próbáltam eléggé körülírtan és ….. fogalmazni. Tüttő István: Konkrét vásárlásra már sor került, csak a legközelebbi közgyűlésen adunk tájékoztatást. Törőcsik Pál: Tehát ezekről a tájékoztatást folyamatosan meg fogjuk tenni. Másik ilyen fontos kérdés volt, hogy vannak-e prioritások? Természetesen vannak prioritások - a munkahelyteremtés elősegítése. A munkahelyteremtés nem önkormányzati feladat, viszont az önkormányzat feladat, hogy munkahelyteremtés lehetőségét biztosítsuk, amennyire lehetőségünk adódik erre. Vállalkozások vannak, most nem akarom név szerint újra felsorolni - olasz, francia, akik már megtelepedtek itt és munkahelyeket teremtettek. 87 fős munkahely alakult, azon kívül az idén kezdődik el egy 300 főt foglalkoztató üzemcsarnok építése. Ez független az Ipari Park Logisztikai Központtól. A más cégek által teremtett munkahelyekről most nem beszélek ez ügyben. A következő a Lazsnaki kastéllyal kapcsolatos, hogy történt-e értékbecslés? Tudomásom szerint a megbízás megtörtént. Az, hogy ez milyen értékű lesz, én az előtt nem tudok nyilatkozni, hogy ez milyen értéket képvisel majd a Lazsnaki kastély, Egyébként általában azt mondhatjuk el közhelyként, hogy annyit ér, amennyiért el fogjuk tudni adni, mert az értékbecslő meg fog mondani egy összeget, aztán, hogy annál többért, vagy kevesebbért fogjuk tudni eladni, azt majd az élet eldönti. A következő kérdés volt az Ipari Park és laktanyák bevétel, kiadás tervezésével kapcsolatban ez a bizonyos 200 millió Ft-os luk, amivel költségvetési hiányt próbáltunk csökkenteni. Válaszom az, hogy ezzel én nem tudok azonosulni. Tovább megyek. A közgyűlés, illetve a közművagyon 236 milliós dolga. A polgármester úr volt pár hete, azt hiszem, amikor a Boros úrral aláírták azt a szerződést, természetesen jogfenntartó nyilatkozattal, amiben ezt az összeget, egy részét utalják ebből. Hogy mi az az összeg, ami már befolyt, vagy be fog folyni, mint likvid pénzeszköz, az még pontosításra kerül. De azt hiszem, hogy … Tüttő István: Tegnap is tárgyaltunk ez ügyben. Engedjék meg, most összeget azért nem mondok, mert ez egy előzetes megállapodás volt. Az önkormányzat több pénzt fog kapni, elismerték, hogy részünkről beadott anyagok alapján jogos a kérésünk. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy mennyivel, de reményeink szerint azért ez egy szép plusz pénz lesz, mert majd áprilisban dönt a kormány és ezt módosító indítványt még jóvá kell hagynia. De a 236-ra még rájön egy kis pénz, de most azt nem tudjuk, hogy mennyi. De egy biztos, hogy biztos, hogy rájön. Törőcsik Pál: Most előzetesen ennyit kívántam. Túl hosszú ideje beszélek már, és nagyon sokan vannak a táblán jelentkezők. Én most pillanatnyilag befejeztem a válaszadást, majd még ha kapok lehetőséget, hozzászólok. Röst János: Törőcsik Páltól én nem ezt a véleményt vártam, megmondom őszintén. Ez egy közhelygyűjteménynek felel meg, amit Ön elmondott, de segítenék neki egy idézettel. Törőcsik Pál a következőket nyilatkozta: szeretném tájékoztatni képviselőtársamat, hogy a legfontosabb kitörési pontunk az Ipari Park és Logisztikai Központra a fejlesztési társaság fölállt kettő banki hátérrel, aki az egésznek a finanszírozásában részt vesz, és nagyon komoly előrehaladott tárgyalásaink vannak, február végére megtörténik az átadás a HM és az ÁPV Rt között, és innen fognak felgyorsulni az események. Igen, Törőcsik Pál bólogat, valóban, csak ezt egy éve tetszett mondani a költségvetési vitában, és nem most. Egyébként itt a jegyzőkönyv, hogyha ragaszkodik hozzá. A másik, gazdasági program kérdése. Jelenleg a városnak nincs gazdasági programja, le kell, hogy szögezzem. Ezt utoljára Suhai Sándor jegyezte 1996-ban és ’97-ben lett ez elfogadva. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ennek a munkálatai folynak, ennek a gazdasági programnak. Gyakorlatilag az a feladatunk, hogy aktualizáljuk a mai viszonyokra, mert abban nagyon sok olyan elképzelés volt, ami már megvalósult, meg szeretnék azért újakkal is kiegészíteni. Dr. Horváth György: A költségvetés tervezete …. 12 milliárd Ft, durván ugye. Hogy mi valósul meg belőle, mit fogunk elfogadni, hát ez pillanatnyilag a jövő kérdése. Viszont a jövőt is nézni kell. Pillanatnyilag a 10 millió Ft-ot elfogadhatónak tartom, és azt szavazom meg a kulturális alapra. Viszont a sport 32 millió Ft-ját nem, sőt még az 50 sem, én 60 milliót javaslok. Ha a jövőt nézzük, akkor biztos, hogy ……….., hiszen évek óta ez az összeg, sőt csökkent az összeg még nominális értékben is, nem is beszélve reálértékben. Itt a sportban pedig tényleg emberről és a jövő emberéről, a fiatalokról van szó. Aki figyelemmel kíséri a kerékpárosoktól kezdve a dzsúdósok teljesítményét, a különböző sportágakban egyértelműen felfelé vezető, és igazán büszke lehet ezekre az eredményekre a város. Ezt teljesen szülői alapon megoldani nem lehet a jövő érdekében, éppen ezért a javaslatom tehát az említett 60 millió Ft. Cserti Tibor: Megpróbálok ……… beszélni, bár egy költségvetésnél általában mindig felfokozott hangulatban szokott ez a közgyűlés tárgyalni. Ennek a szellemében ma is, én bízom benne attól függetlenül, ez a hullám levonul rövidesen és akkor szakmai kérdésekre koncentrálódik. Hát …… március 6. van és önmagában véve ez ………. állapotban a költségvetési javaslat, mert javaslatról beszélünk, ez önmagában véve kedvezőtlen. Én azt hiszem, hogy még mindig meg van az az elvi lehetőség, hogy ma feltétlenül döntsünk a költségvetésről. Ennek egyszerű olyan oka van, hogy beszorultunk időbe, kényszerhelyzet van, és ez minden évben, a költségvetés elfogadás alkalmával gyakorlatilag elhangzik. Ebből a szempontból megpróbálók azokra a szempontokra válaszolni, amivel a polgármester úr kezdett, azzal a gondolatmenttel. Stratégiai kérdések léte vagy nem léte, több képviselőtársam érintette. Én azt hiszem, hogy ez abból fakad, és minden évben rámutatunk erre a dologra, hogy a prioritásoknak a meghatározása, az már nem a költségvetési javaslatnak a beterjesztésének a feladata. Gyakorlatilag ……… ezt a kérdést a koncepció készítésénél, a koncepciót viszont kötelező tervezési elemnek tartjuk, aztán kész, elszállt a hajó. További házi feladatokat pedig a tervezési szakapparátusa, illetve a Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolt ma már ugye a Kincstár szervezetére hárítjuk. Ebből adódóan közös tervezésben, nem …. tervezés. Én a magam részéről megmondom nem látom a közös tervezésnek a tudatos elemeit. Nyilvánvaló, a közgyűlésnek és a bizottságainak vannak bizonyos döntései, és ….. kényszeredetten, kapkodva, valamilyen metódus szerint, részben a frakcióknak a közvetlen vagy áttételes beavatkozásán keresztül is megpróbálja összefésülni a hivatal, s a jegyző vagy a jegyző távollétében az aljegyző vezetésével, úgy, ahogy a feladatot adják, próbálják beterjeszteni, határidőket tartva a közgyűlés elé. Éppen ebből adódik, hogy ugye a költségvetés…., nem értek egyet azzal az állásponttal polgármester úrnak, és ezt Törőcsik úr is érintette, hogy nincs jó, vagy rossz költségvetés, csak elfogadott, vagy elfogadatlan, vagy nincs olyan, hogy fiktív költségvetés, van sajnos. Akkor nézzük meg annak a tartalmi elemeit. Végrehajtható, vagy nem végrehajtható? Én személy szerint használtam a fiktívitást, de többen is csatlakoztak hozzám. Azt mondom, és mai is tartom ezt az álláspontot, hogyha egy bevétel bizonytalan, akkor az nem probléma, hogy beállítjuk a költségvetés forrásoldalán - állítsuk be, de vele szemben, ugye az önkormányzati gazdálkodásnak egy alapvető eleme korlátolt kockázatvállalás, akkor az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiadási oldalon, eleve kiadás címeket, célokat nem szabadna meghatározni, vagy tegyük a céltartalékba. Ne nevesítsük a feladatot. Ha bejön az a forrás, akkor elkölthetővé válik. Ebből a szempontból 3 lényegi elemét a költségvetésnek kiemelték, és a képviselőtársam már érintették. Mi ez a 3? ………. Az egyik a gázközmű vagyon kérdése. Ez jó dolog, hogy tárgyal a város, stratégiailag jó irányba tárgyal, ügyvédi hátfala, stb. De ennek a bevételnek csak egy kisebbik hányada, az első …..…, ami szerintem kiadási oldallal leterhelhető. Betehetjük a forrás oldalán ezt az összeget, de céltartalékba, még egyszer mondom, nevesítés nélkül kellett volna beállítani. Ennek a hiányában ez fiktív. Másik a laktanyáknak a kérdése. Én miért nem citáltam szó szerint, mert nem szoktam írni, de Törőcsik úr ezelőtt több mint egy éve azt mondta, hogy nem érintheti az önkormányzati költségvetést maga a laktanyák megszerzésének a kérdése és maga …… Ipari Park és logisztikának az ………. Mert az egyébként hitelből, stb. Nyilván áttételesen azt mondtuk, igen önkormányzati kezességvállalás mellett stb., hogy érintheti. És most mivel találjuk magunkat szemben? Amitől saját maga is elhatárolódik. Most én ettől ijedtem meg legjobban. Itt azt mondja, kérem szépen, hogy igen, én nem értek egyet, nem tudok azonosulni, hogy 400 bevétel - 600 kiadás. Hát ez önmagában egy oltári nagy ellentmondás, uraim. De nem sértek meg vele senkit. Hát ez fikció, fiktív ilyen értelemben. Ha maga a beterjesztő, vagy a témakezelő nem tud a témával azonosulni. A harmadik azonos, ez a menet közben változott a dolog, ez pedig a pénzmaradványnak a kérdése ugye. Bizottsági ülésen szépen kifejtettem, hogy ha nem állítjuk be, akkor nyilván az előzői év pénzmaradvány, mert nem kötelező beállítani a költségvetésbe, az a pénzmaradvány elszámolásának a kérdése zárszámadáskor, de tudjuk, hogy vele szemben kiadások vannak. Most a legutóbbi előterjesztés, ami bejött, pénzmaradvány összegét beállítja, vele szemben kiadási elemeket nem tartalmaz. Bizottsági ülésen megfeszegettük ezt a témát, még a vizsgálat nincs. Kérném szépen, akkor most valaki adjon tájékoztatást, itt a Birkner úr, nem mondom, hogy frakcióvezető minőségében, valahogy információhoz juttatott bennünket, és már tudjuk azt, hogy hát az olyan 80 milliós nagyságrendű, körülbelül úgy érintheti. Mint micsoda? Forrásoldal, kiadási oldal? De valami érthető, emészthető, költségvetés módszertanailag is emészthető előterjesztést kérnénk ezzel kapcsolatosan. Ennek hiányában, és tényleg nem kritikai éllel. A költségvetés nem naprakész, súrlódás mutatkozik, és nincs folyamatos pozícióelemzés. A pozícióelemzést én arra is értem, hogy nem csak a kötelező szerkezeti elemekre korlátozódjon, ami megfogalmazódik az államháztartási törvényben. Nincs informatív jellegű tábla, abszolút a birtokunkban. És ilyen értelemben például olyan információk birtokában nem vagyunk, hogy mondjuk, ami a legfontosabb és térjünk vissza a prioritásokra. Meggyőződésem egyébként, a prioritásoknak az elemeit már összefoglaltuk, mert abszolút nincs a költségvetésben mozgástér. Alapvető prioritás, elmondta Tarnóczky alpolgármester úr, hogy igen, a működésképesség biztosítása, a folyamatban lévő beruházások befejezése, a munkahelyteremtés áttételesen ugye a sajátos eszközökkel. Mind benne van a tervben, ugye mozgástér nélkül, de legjobban feszít bennünket a költségvetési egyensúly szerkezeti tartása. Szerkezetileg nem teljesen értek egyet azzal, amit a Birkner úr megfogalmazott, és itt térek rá. Igen hogy soha nem volt ilyen kismértékű hitelfelvétel, stb. Miből adódott? Azért és ez nagyon szerencséje a városnak, hogy nagyon jó indulási alapja, ………. van 2001-nek két ok miatt. Egy, a tartalmi, igen bejöttek azok, a város gazdasága jól prosperál. Bejöttek azok az adók, bejöttek azok a díjak, tudtunk produkálni és itt köszönet a végrehajtó munkában érintetté. A hivatalé és a hivatal mögött álló szervezeteké. És a gazdaságban dolgozóknak. Mindenféleképpen ezt mondjuk el. A másik, többen érintették kritikai éllel, hogy egy csomó feladat elmaradt. A feladat elmaradásnak nyilvánvalóan nincs meg a kifinanszírozása, ezért csokorba gyűjtve a negyedik dolog pedig az intézményeknek kérdése. Hát a Mayer képviselőtársam érintette ezt az egész dolgot. Megint ott vagyunk, hogy ők nem lettek kifinanszírozva. Egy finanszírozás technikáját illetően ez lehet jó, vagy rossz, most ne minősítsük ezt a témát, majd zárszámadáskor visszatérünk, de még egyszer mondom, a feladatelmaradás kapcsán az alulfinanszírozás miatt, na, részletesen ki kell bontani ezt a kérdést, az holt zicher, mert e nélkül nem lehet költségvetést megszavazni. A tervezés jelenlegi állapotában én azt látom, hogy nincs a költségvetés koordinálva. És én nagyon örülök neki, hogy a Törőcsik Pál alpolgármester úr végül is másodszorra, mert először áttételesen -….., megpróbált tartalom mellett ezekre reagálni költségvetést illetően. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a költségvetési koordináció feladatai most, mint hogyha megosztódnának az önkormányzat által, és most megint nem minősítem, a Kincstár és a Polgármesteri Hivatal között. Akkor beszéljünk egy kicsit erről kérdésről. Úgy érzékelem, hogy a Kincstárban folyik az intézményeknek a tervező munkája. Kérdem én, és azt a mostani nyilatkozatok alapján hallottam csak, hogy a Vikáriusnak az önálló tervező munkának a produktuma hol van? Nem találkoztunk vele bizottsági munkacímként sem. Tehát ebből a szempontból azért szögezzük le, én úgy látom határozottan, hogy ha a város nem hajtotta volna végre az intézménycsonkítást, idézőjelbe téve, akkor ma szerkezetileg ma még nagyobb probléma lett volna, ez egy pozitív dolog kétség kívül. Most az által, hogy nem a nullbázisú tervezési szisztéma szerint megyünk, megint olyan kézi vezérléssel, ez nem egy pozitív dolog. Most ilyen értelemben a Kincstárnak a tervező munkának a módszertanáról nagyon sokat vitatkozhatnánk, és akkor itt jön, még egyszer mondom a Polgármesteri Hivatal és a Kincstár tervezőmunkájának az együttműködése. És a bizottsági szinten, mikor megkérdezi valaki, azt mondja, kérem szépen a szakosztályvezető, hogy nem vagyok hajlandó információt szolgáltatni, a másik meg, nem vagyok információ birtokában, harmadik meg még időben nem tudom, hol vagyunk. Most picit elmentem vulgáris irányba, próbálok koncentrálni, a következő. Gyakorlatilag a bevételi oldalon továbbra is mi jellemző? Túlfeszített tervezés, a helyi adók és díjak, ugyan jogszabály, az megalapozottak, de túlfeszítettek a város gazdasági méreteihez képest. A vagyonfelélés folyamatban van. Miért folytatódik? Azért, mert az átforgatás a működési költségvetésbe vagy nem forgalomképes vagyonba történik meg, és ilyen értelemben le is mond a város. Törőcsik alpolgármester úrnak mondom. A földterület vásárlás, az spekulatív folyamat. Hogyha az önkormányzat, aki maga irányítja belterületbe vonással ezt a folyamatot, lemond a földterület vásárlásról, egyébként a vagyongazdálkodásban van egy úgynevezett vagyonrendeletünk is, ami kötelezővé teszi. Nagy ívben minden évben ezt a dolgot, ezt mellőzzük, akkor tényleg lemondunk a vagyongyarapításnak még a legelemibb eszközéről is. Ha így van, akkor a forráselvonás továbbra is folytatódik az IKI-től az önkormányzati vagyon lerongyolódásával és a költségvetési intézményektől. Gyakorlatilag, ha megnézzük a kiadási oldalt, akkor az intézményeknek a dolgairól beszéltem, a beruházások, folyamatban lévő beruházásokat biztosítja. Az új indulóra minimális mértékben. A felújítások gyakorlatilag tényleg egy jól átgondolt minimál csomagot tartalmaznak. Ennek a bővítéselemei ……. És a támogatások gyakorlatilag polgári város méretéhez képest vérszegények. Most ennek alapján, hogy a mai napon ezt a költségvetést tényleg, ha utolsó pillanatban megint, amit nem tudom az én részemről, hogy ez egy tényleg taktikai beterjesztési módszertan ma már, hogy á, utolsó pillanatban tárgyalunk és fogadunk el, tehát mindenféleképpen elfogadni valamilyen szinten javaslom, de valaki a szintézist most már hajtsa végre, mert a pozícióelemzésben én például a mai napig nem tudom, hogy akkor végül is szerkezetileg mennyi a hitelfelvétel, ugye mindig minősítjük jól, vagy rosszul. Kérem szépen én nekem az a problémám, hogy szerkezetileg, Birkner úr, nem oldottuk meg ezt a kérdést, amit tavaly úgy mondtatok, hogy 1999-hez nem tudunk hozzányúlni, mert nem a miénk, a 2000-ben először megoldjuk a terv szerkezeti problémáit, és 2001-ben igen, először, na a fellendülés éve. Hát akkor minősítsétek. Ha ez a fellendülés év, akkor ilyen értelemben nem tudom ezt a költségvetést minősíteni és jó szívvel elfogadni. Tarnóczky Attila: …….. érintő kérdésére magam szándékozok válaszolni, szívesen válaszolok, de ha megengedi, megvárom az esetleges hasonló kérdéseket, annál inkább, mert az MSZP frakciónak a sajtótájékoztatón hasonló problémai voltak, hátha szembesülők itt is ezekkel. Teleki László: Remélem, hogy Kelemen Z. Pál képviselőtársam megérti, hogy súlyomnál fogva fogok hozzászólni, mert én úgy gondolom, hogy nem vagyok egy párt, és a 100 kg, és nem a testsúlyomra gondoltam én. Igaz, hogy nem vagyok egy pártnak a tagja, egyetlen pártnak sem, se viszont. Nem, ezt nem kritikaként mondtam, viszont mindenképpen én úgy érzem, hogy … Nem is esett rosszul, ezt sem mondanám. Mindenképpen azért kell szólnom, mert egy költségvetést természetesen mindenki, minden képviselő súlyánál fogva kell, hogy elfogadja és magának valamilyen szinten tudomásul vennie. Én úgy gondolom, hogy ma Nagykanizsán mindenképpen egy olyan gazdasági és politikai váltásra van szükség, amely a város lakosságát minden oldalról megerősíti. Mondom ezt azért, mert én is városban élek és lokálpatrióta, ha úgy tetszik, ebben a városban, én magam is úgy élek, és úgy gondolom, hogy mindenki az utcán jár és hallja azokat az észrevételeket, amiket a közgyűlés negatív irányba kap, és nagyon sokszor talán jogos ez a kritika. Ezeket a kritikákat én azt hiszem, hogy a legtöbb esetben a költségvetés beállításakor kell valamilyen szinten eszközölnünk, és nem biztos, hogy ezen a napon, amikor elfogadjuk, vagy éppen nem fogadjuk el a költségvetést. hanem akkor, amikor évközben dolgozunk és a költségvetésnek a sarokszámait valamilyen szinten meg akarjuk tartani, illetve be akarjuk tartani azt a rendeletet, határozatot, amit ma elfogadnunk. Én úgy gondolom, hogy évközben kell olyan kontrollt a testületnek tennie, hogy azokat a jogos, vagy jogtalan igényeket, amiket a képviselők velem együtt beterjesztenek, azokat próbáljuk meg redukálni, mert abban az esetben, hogyha nem tesszük meg ezt a redukciót, abban az esetben már májusban, áprilisban fel fog borulni Nagykanizsa város önkormányzatának költségvetése, a város költségvetés, és ezt követően újra olyan adósságállományt tudunk felhalmozni, vagy elindítani, amit nem tud kezelni a város, és újra év végén arra döbbenünk rá, hogy megint rosszat tettünk, és megint természetesen Teleki László is magába roskad, és azt mondja, valahol igaz a népnek a hangja, amikor azt mondja, hogy rosszul működik a képviselőtestület, vagy éppen nem a város érdekeit, hanem egyéni érdekeket képviselünk. Én úgy gondolom, hogy aki ma elfogadja a költségvetést, annak a szellemében kell, hogy dolgozzon, amit Tarnóczky Attila nagyon sokszor, évközben, vagy polgármester úr, vagy éppen Budai úr képvisel, hogy lehetőleg olyan igényeket próbáljunk meg behozni a testület elé, amelyek tényleg valós és nagy tömegeket kívánó programok támogatása, vagy éppen jogos igények támogatása. Abban az esetben, ha tényleg politikai dolgokra próbálok meg pénzeszközöket odarendelni, abban az esetben a városnak nagyobb létszáma a közgyűlés, vagy személyek ellen fog fordulni. Én ezért úgy gondoltam, hogy mindenképpen szót kell kérnem, és ezeket elmondanom, mert valóban egy személyként, és nem pártszínekben vagyok jelen a közgyűlésben, de Nagykanizsa Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a magam nevében, és a Zalai A Nosru Egyesület, amelyet képviselem, én ezt a költségvetést, mi jónak tartjuk és elfogadhatónak. Természetesen lehetne 100 módosítást bevinni, de ahhoz én azt hiszem, hogy a mai pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé Nagykanizsa városának, és én azt hiszem, hogy az alapszámok és a sarokszámok lehetővé teszik azt, hogy Nagykanizsa városában elinduljon egy olyan folyamat, ami talán valóban az adósság felélésnek a lehetőségét kizárja. Én megköszönöm, hogy szót kaptam, tisztelt polgármester úr. Én azt kérném, hogy valóban a jövőre nézve egy kicsit kardinálisabban, és erőteljesebben az év közbeni igényeknek az odafigyelése, ami a kisebbség irányába jön, akkor is. Böröcz Zoltán: Anélkül, hogy részletekbe mennék, szeretném elmondani általánosságban a véleményemet, és én úgy gondolom, hogy részleteiben vagy soronkénti elemzésre nem is kellene ma már vállalkoznunk. A sorok egy jelentős része korábbi döntéseink általában egyébként is meghatározódott már. Tehát általánosságban, én már részletes véleményt próbáltam megfogalmazni a koncepcióról, és az első tervezetről annak idején, ezt semmiképpen nem ismételném meg. Kérem, hogy azt próbálják tőlem elfogadni, amit talán már tapasztalhattak is az idén, és tavaly, tavalyelőtt is, hogy az én gondolkodásmódomban az egész egyensúlya a fontos. Ez gyakorlatiasan azt is jelenti, hogy talán az átlagosnál nagyobb felelősséget érzek az egész költségvetés helyzetéért, egyensúlyért, és sokkal kevésbé, kevesebb felelősséget érzek egy-egy terület, egy-egy adott gond megoldásáért. Valószínű abból adódik, mert területi képviselő vagyok, mint tudjátok, de talán abból is, hogy a Pénzügyi Bizottság elnökeként dolgozom, ezzel bíztatok meg. Egy gondolatot hadd ismételjek meg abból, amit a múltkor mondtam, hogy számomra nem elfogadható ez a költségvetés. Két alapvető ok miatt. Nem azért, mert valami benn van, és mert valami nincs. Azért, mert egyrészt, mint ahogy a múltkor ezt elemeztük már közösen, vagyonfelélés költségvetéséről van szó. Ma már tudjuk, a mai elterjesztés szerint, nyilván hitelfelvétellel is járó költségvetésről. Ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy a belső egyensúlyt nem sikerült az idén sem megteremetni. A belső egyensúly pedig azt jelenti, hogy felhalmozási célú bevételekből nem finanszírozott működési folyamatos kiadás. Jelenleg ez történik ugye. Az első előterjesztés, mai előterjesztés szerint olyan 180 millió Ft …., de az elmúlt ülésen elfogadott döntéseink értelmében már ennél is nagyobb mértékben. Hadd mondjam el azt, hogy remélem, hogy emlékeztek rá, számtalan olyan kérdésben nemmel szavaztam az elmúlt közgyűlésen és korábban is, aminek a megvalósulását ugyan egyénileg is fontosnak tartom, azonban úgy érzem, hogy ebben a költségvetési helyzetben felelősen nem vállalható be. És arra is felhívom a figyelmet és Tarnóczky úr biztosan igazolni fog, hogy minden olyan kérdésben az elmúlt időszakban, de mondhatom években is, igennel szavaztam, ami bár fájdalmas döntés volt, de tudtam, hogy a költségvetési egyensúly megteremtését célozza, nevezetesen a kiadásainkat csökkenti. Erre hadd mondjam el élő példaként a Tarnóczky úr által, vagy vezetésével immár megvalósulás útján lévő intézményracionalizálási programot, annak valamennyi fájdalmas intézkedésével. És hogy mondjak példát azért arra is természetesen, hogy mi az, amit nem fogadtam el - nem tudom elfogadni továbbra sem a sétakerti kishídnak rendkívüli fontosságát, nem tudom elfogadni a miklósfai kerékpárút ilyen mértékű betervezését, nem támogattam a fogorvosi rendelő megvalósítását az alapellátásban, Magyarország Emlékműnek az ilyen ……, és mondhatnám a részleteket, körülbelül 20-30 tételben. Én úgy gondolom, hogy ez a gondolkodásmód egy dologra még feljogosít, és akkor ezzel be is fejezném tulajdonképpen a hozzászólásomat, hogy felhívjam a figyelmet egy rendkívüli veszélyre, amelynek talán nem is csak most, az elfogadáskor, de jövőre és a továbbiakban mindenképpen veszélyes tendenciának látom, nevezetesen azt, hogy területi képviselők részéről megjelentek bizonyos igények. Ráadásul úgy jelenetek meg ezek az igények, hogy hozzátéve azt, hogy ha ezt nem támogatja a közgyűlés, akkor én nem fogadom el költségvetést. Szeretném ezeknek a képviselőtársaimnak felhívni a figyelmét arra, hogy ez egy olyan veszélyes út, amely biztosan nem a képviselői megdicsőüléshez vezet, hanem nagy valószínűséggel valamennyiünk bokásához, és a város bukásához. Kanizsa Újságban legutóbb olvasott példa, hogy képviselőtársam kijelenti, ha az általa szorgalmazott X tárgy megvalósulását nem támogatja, akkor nem fogadja el költségvetést. Gyakorlatilag ez a gondolkodás ezt a képviselőt, vagy az ily módon gondolkodó képviselőket kizárja az együttgondolkodásból, és kizárja abból, hogy valaha is részese legyen egy költségvetés megalkotásából. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani. Kelemen Z. Pál: Egy korábbi költségvetés vitában is, már a koncepciónál is elmondtam, hogy ez a költségvetés nem foglalkozik kellő súllyal még szakmailag sem a szociálpolitikai, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatairól, illetve azok forrásairól, vagyis ennek a költségvetésnek nincsen szociálpolitikai vetülete, oldala, melléklete Ugyan kaptunk valamiféle tájékoztatót bruttó módon, amivel sok mindent kezdeni nem lehet, a költségvetésben lévő szociális célokról. Mint említettem ennek mindössze a c. pontja értelmezhető a kiadások között, amelyet valahol a 8/a. mellékletként el tudnék fogadni. Egyébként, ha majd tételesen tárgyaljuk a dolgokat, lesz hozzá módosító indítványom. De nem látom ugyanennek a c. pontnak a forrás oldalát 3. számú melléklet részeként, 3/a. számú mellékletként, nem készült el. Erre kaptam olyan választ, mikor korábban kértem, hogy ilyet nem lehet készíteni, mert szakmailag nonszensz, ilyet nem lehet csinálni. Csak példaképpen említsem, hogy tisztelt képviselőtársaim, ugye a rendszeres szociális segély, ami 49.676 eFt, annak az állami forrásoldala 37.250 eFt, és valószínűleg a mi költségvetésünkben 12. 319 eFt kap. Tehát nyilvánvalóan meg lehet csinálni, ezt a forrásoldalt, csak ez olyan puha pénz, és annyira átjárhatóak köztük a határok, hogy senkinek sem érdeke. Ez a költségvetés sok hibája mellett, egyik legnagyobb hibája és szinte elfogadhatatlan addig, míg a szociálpolitikai feladatok forrásoldal külön mellékletként nem szerepel a költségvetésben és kiadásoldala külön mellékletként nem szerepel a költségvetésben. Konkrét javaslataimat a vita későbbi idejében megteszem. Bicsák Miklós: Nagyon röviden, jó gazda módjára sáfárkodva, szeretném a véleményemet, mint falusi gyerek kifejteni, és úgy érzem, hogy a saját gazdaságomban is átgondolva az ember a költségeit a jövő, a holnap szempontjából, hogy ossza el, mi fontos. Én nagyon röviden és egy dióhéjba foglalva. Teleki úrnak tökéletesen igaza volt. Nem akarom ismételni, egyetértek vele. Én is csak így tudom elképzelni a költségvetést. És elnézést kérek. nem személyeskedni akarok itt tisztelt képviselőtársamtól, mert mindnyájan dolgozunk és tesszük a feladatunkat, azért választottak meg területeken, mint területi képviselőt, egy kicsit a listáról bejutottak könnyebben vannak. Nekünk keményebb dolgunk van, mert ha találkozunk az úgynevezett lakossággal, számot kell adni a feladatokról. Én csak el szeretném mondani, és higgyétek el, és fogadjátok el tőlem, mint régi iparos, régi kerékpáros, a pénz nagy úr, és gazdálkodni kell vele. De egy városnak, napjainkban mindnyájan találkozunk, hogy az állampolgárnak igaza van, el kell fogadni egy képviselőnek, aki a politikában részt vesz, azt kell tudni a demokráciában, hogy mint mond a lakosság. És nagyon okos és szép dolgokat mondanak, amire szüksége volna a városnak. Itt Kelemen Pali képviselő barátom, társam elmondta, mind jogos és másik oldalról is elhangzottak olyan dolgok, ez mind a Kanizsa városért történnének. Én is csak abban szeretném megerősíteni, hogy úgy tudom elfogadni ezt a költségvetést, hogy nem egyéni politikai képviselő, mint területi képviselő, csak, igenis az az érdek, ha szüksége van Kanizsa városnak mindegy az, hogy most nevezzünk Bagola, Bajcsa, Miklósfa, Palin, de a szükség - bocsánatot kérek képviselő asszony, Kiskanizsa, természetes, ő is a családunkhoz, mi kutyánk kölyke -, hogy kérem szépen őnekik is szükségük van. Mert mindig azoknak az embereknek a legnagyobb gondjuk, ahol probléma van, és ezt tudomásul kell vennünk, hogy ez így van, és ezt fogadjuk el. De legyünk egyszer önmagunkkal, hogy vegyük figyelembe, most ne politikát, hogy ez bal, vagy jobb oldali, a város, amire szükség van, mert ha a mai közgyűlésnek vége van, holnap reggel mindnyájan találkozunk az utca emberével, azt mondja, mennyit dumáltatok, mi volt ott, cirkusz, hülyeség, nyulat bokrostól - jogos a kritizálásuk, jogos és ezt el kell fogadnunk. Én azt kérem tőletek, hogy valóban úgy döntsünk, amire szükség van. Tisztességgel nyilatkozzunk és mondjuk el most már vége a hadoválásnak, a dumának, meg kell mondani, hogy bele fér ebbe a költségvetésbe azok a területek, a város központja, a városszéli települések. stb., el tudja-e a város költségvetése bírni azokat a jogokat, és meg tudjuk valósítani. De ne egyénileg produkáljuk magunkat, hogy igenis, mert ha a nép úgy érzi, hogy dolgozunk, ők látják a munkát. Nem kell nekünk itt színészkedni, meg különböző jelenteteket rendezni. Én úgy fogadom el, és úgy gondolom, ha képviselőtársaim átgondolják tisztességgel, hogy Kanizsa városért vagyunk, akkor egy hajóban evezünk, és a cél közös. Dr. Csákai Iván: Cserti úrnak csak annyit, hogy 10 éve mindig az utolsó pillanatban terjesztette be a gazdasági vezetőség a költségvetést, nagyon sok időt nem hagyott nekünk, 10 éve. 10 éve akkor is, amikor Ön volt a gazdasági osztályvezető. A másik oldal, a Kelemen Z. Pál elmondott sok mindent a szociálpolitikáról. Egyetlenegy, hogy szóban kaptunk olyan felvilágosítást, hogy a szociálpolitikára lebontott pénzek nem címkézettek, tehát másra is fölhasználhatók. Ezt mi nem tudjuk elfogadni. A tavalyi évben elkezdett a város egy szociális bérlakás építési akciót, amelyik talán ebben az évben meg fog valósulni, és hát ebben a költségvetésben nem nagyon látja az ember, hogy ez tovább mehet-e egyáltalán. Több mint valószínű, hogy tovább mehet, hogyha megnézzük, hogy milyen önrésszel kell beszállni ebbe a pályázatba, de a lehetőségét sem láttam a költségvetésben annak, hogy továbblépés, a jelenleg elindított projekteknek a továbblépése benne lenne ebbe. Én szerintem nagyon jó úton elindultunk, és ezt tovább kellene folytatni, hisz jelenleg 2 lakásra 142 igénylő van, szociális bérlakásba, és ezt nem tudjuk kezelni. Dr. Kalmár Béla: A bevezetőben elhangzottakra nem kívánok különösebben reflektálni, főleg a Röst János képviselőtársam, ahogy viszonyult a dolgokhoz, azt kritikán alulinak mondhatom. Egyrészt az, hogy végtelen rossz indulatú, csöpög a rosszindulattól, és minden realitást nélkülöz. De nem is ezt akartam kérdezni, hanem azt szeretném megkérdezni, hogy Kanizsa Futball Club tulajdonosa állítólag újabb 20 millió Ft igénnyel jött az önkormányzat felé, hogy támogassuk még újabb 20 millió Ft-tal a működésüket. Tudtommal ezt az ügyet lezártuk. Tüttő István: Ne ösztönözzük, mert még nem jelentkeztek. Dr. Kalmár Béla: Na, de hát valaki itt mondta. A városban ez a hír járja, és amennyiben, ha ilyen kéréssel jönnek hozzánk, felül kell vizsgálni a szerződést, és ha nem tudják a viszonylag jól megindult Futball Clubot működtetni, akkor a szerződést fel kell velük bontani. Tüttő István: Nem, nincsen ilyen. Tehát közvetlen információm nincs, hallomásból én is hallottam ilyet. De hát ez messze. Elküldtük, mi aláírtuk, hát várjuk a visszaküldését az aláírótól. Tehát mi hivatalosan dokumentáltan átküldtük aláírva. Tehát a választ várjuk tőlük. Tarnóczky Attila: Képtelen vagyok kivárni Budai képviselő urat, de hát majd arra is reagálnom kell. Először engedjék meg, hogy arról szóljak, ami a szociális jellegű kiadásokkal kapcsolatban felmerült. Mindenki kezében van a gazdasági osztálynak ez a sokat átkozott kimutatása a szociális jellegű bevételekről, illetve kiadásainkról. Ez bizony korrekt. Tessék megmondani, hogy melyik sora nem állja meg a helyet. És ez azt mutatja, hogy 125 millió Ft-tal többet költünk erre a célra éves szinten, mint amennyit az államtól erre a célra kapunk. Most innentől kezdve ki lehet a kiadásoknál az egyik sort pécézni, és a bevételeknél a másik sort, és megmondani, hogy ezek nem egyforma nagyok, de nem hiszem, hogy megalapozott, és nem visz sehová. Intézményrendszer költségvetése. Hát engedjék meg, hogy egy kis áttekintést tegyek, hogy hova jutottunk, és hogyan, emlékezetfrissítőnek is. Kedves képviselőtársaim, az intézményrendszer komplett átvilágítására született egy javaslat hajdanán, amit ’98. december 15-én a közgyűlés elfogadott 21 szavazattal, egyhangúlag. Egyhangúlag – emlékeztetek mindenkit. Ezek után az akkori beruházási szabályzat szerint ki lett jelölve az elbíráló társadalmi bizottság, képviselő nem volt benne, de jelentem, hogy FIDESZ tag nem volt benne, hogy más párt tagja volt-e benne, azt nyomoztam le. Ez a bizottság javasolta polgármester úrnak a Vikárius megbízását. A Vikárius által kért összeg nagyobb volt, mint a közgyűlés által megszavazott, polgármester úr visszahozta a közgyűléshez, a közgyűlés megbízta a Vikáriust 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással, ellenszavazat nélkül. Mostanában úgy hallom, hogy FIDESZ szavazta meg, ezek szerint van 23 FIDESZ tag ebben a közgyűlésben - nem tudok róla. Mi történt? Az átvilágítás rendkívül gyötrelmes következményekkel járó folyamata lezajlott. Mindenki tudja mi történt. Nem áldottak senkit ezért, engem főleg nem, de, hogy meghozta az eredményét, az a bérköltségeknél 100 millió Ft-os nagyságrendben kimutatható. Ki van számolva kedves képviselőtársaim, lehet, hogy Önök közül valaki nem hiszi el, nekem a hivatal munkatársai kiszámolták. Hadd higgyek nekik. A nullabázisú költségvetés kidolgozási eljárására átálltunk. Aki veszi a fáradságot, és mondjuk ’98-tól megnézi az ezt a területet legjobban jelző intézményi dologi kiadások sorait, és tessék azért belőle levenni a kórházat, tessék levenni az IKI-t, a Szociális Foglalkoztatót, akkor nagyon meggyőző képet fog kapni arról, hogy itt bizony sok minden történt. Bár akkor is hangsúlyoztam, hogy a nullabázisú költségvetés készítésének célja nem az intézmények elszegényítése, hanem a különbségek, finanszírozásbeli különbségek csökkentése, tehát a rosszabb sorsúak közelebb hozása a jobb sorsúakhoz. De anyagi megtakarítást is jelent. Mindezek után azt kell mondjam, hogy az intézményrendszer olyasfajta gyötrelmen esett át, amin ebben a városban semmi más, és emlegethetnek nekem akármit, nem leszek meggyőzve valószínűleg. És hogyha valaki azt gondolja rólam, hogy ezt öncélúan kezdeményeztem, hát nem. Azért csináltam és javasoltam az egészet, hogy az az intézményrendszer, amire beállunk, az normálisan működtethető legyen. Szerintem most abban az állapotban is van. Nem áll az épületek tekintetében, mert ott vannak bizony romosak. Tehát én nagyon örülnék, hogyha a költségvetés elfogadásra kerülne, és az intézmény felújítási program ebben a szerényebb mértékben, de folytatódna, ez az intézményrendszer ezt az összeget saját magából kiizzadta. Tüttő István: Köszönöm. Hát ugye a nullbázisú tervezés, ez érdekes dolog, mert ugye ahhoz a tevékenységeket kellene minden esetben újraelemezni. Ez egyszer nagyon komoly elemzés után megtörtént, és az első alkalommal ugye ennek az adatai alapján elkészült egy terv, és mivel ennek az adatai gyakorlatilag felhasználható később is, ezért tűnik szinte úgy, mint hogyha egy nem nullabázisú, hanem mintha egy összehasonlító, tehát a régi módszert alkalmaznánk. Röst János: Nem szívesen válaszolok Kalmár Bélának, megmondom őszintén. Úgy gondolom, hogy én soha nem személyeskedtem a közgyűlésben, nem is fogok. Ő, amit megtett, ez úgy gondolom, hogy méltatlan velem szemben is, meg a testülettel szemben is. Az viszont mindenképpen figyelemre méltó, élete ötödik hozzászólása, arról szól, hogy gyakorlatilag engem szeret-e vagy nem. Én azt hiszem, hogy ezt megmondhatta volna a szünetben is nekem. Bicsák Miklós: Kapcsolódva itt Dr. Kalmár Béla képviselőtársamhoz, én is hallottam ezeket a mendemondákat. Én csak szeretném megkérdezni, ahogy már ismételni akarom önmagamat, a jó gazda módjára a költségvetésben ugye 40 millió szól az együttműködésről? Én is szeretném tudni tisztelettel, mint vállalkozó is, ha én valakivel kötök egy együttműködési szerződést, és megfelelő záros határidőn belül nem írja alá a partnerem, komolytalannak tartom. Én kérem a tisztelt közgyűlést felülvizsgálni és semmisítse meg, és írjunk ki új pályázatot, mert ennek a városnak szüksége van a futballra. és igenis komoly működtetőre van szüksége, aki vállalja, hogy Nagykanizsa városban egy II. osztályú klub működik. Tüttő István: Hátha megengedik, akkor ma nem döntenénk ebben, a költségvetést tárgyaljuk. De ilyenre akkor is sor fog kerülni, hogyha nem írják alá a szerződést, automatikusan, hiszen, akkor a döntést újra meg kell hoznunk. Tarnóczky úr ügyrendit nyom, tessék. Tarnóczky Attila: Én is azt kérném, hogy ne térjünk el a tárgytól. Volt részünk futball napirendi pontokban bőven az elmúlt években, de hogy most már teljesen más témákban is hirtelen átcsapjunk ebbe a kérdéskörbe, miközben semmiféle hivatalos értesítés arról, amit itt adomák szintjén tudnak néhányan, nem érkezett. Ezt károsnak, feleslegesnek tartom. Tüttő István: Egyébként nagyon egyszerű a dolog. Hát a támogatás részletei, ez ennek a szerződésnek az alapján lettek meghatározva. Ennek hiányában nem lehet támogatni. Törőcsik Pál: Egyetértek Tarnóczky Attila úr véleményével, mint ügyrendi véleményt elmondott, de kötelességem, hogy tájékoztassam Önöket. Károlyi Csaba úrral beszéltem ma telefonon, kértem a hivatalos véleményét, állásfoglalását a tekintetben, hogy a számára elküldött szerződéssel kapcsolatosan mi az álláspontja. Ők ezt a szerződést tanulmányozzák, és ők erre reagálni fognak még ezen a héten, és egy fajta változtatás és kiegészítéssel, bizonyos pontok egyértelmű tétele miatt fognak jelentkezni ismét. Egyébként erről a plusz támogatási igényről engem nem tájékoztatott hivatalosan, sem nem hivatalos formában. Tehát semmi ilyen megkeresést azt hiszem, hogy egyikünk sem kapott, én magam sem, úgyhogy ennyit tudok mondani. Köszönöm a figyelmeket, és elnézést, hogy ezzel még itt előjöttünk, de ezt így korrekten el kellett mondani ezzel kapcsolatban. Cserti Tibor: Azért nyomtam meg a válaszadási gombot, mert reagálni szeretnék Tarnóczky alpolgármester úr által elmondottakra. Ha tetszettek figyelni, hogy én is az mellett szóltam, hogy az intézményi átvilágítás, az elkerülhetetlen volt. Emlékeztek ……… zárt ülésre, akkor kifejtettem élesen a mondanivalómat, szerintem is meghozta az eredményét, lehet vitatni sokféleképpen, tehát ez költségvetés általános egyensúlyát biztos, hogy javította. Arra külön felhívtam ma a figyelmet, hogy ugyanakkor felújítási blokkon belül, tehát az intézményeknek a dologi kiadásain belül, a kiskarbantartási összegek olyan mértékűek, és az elmúlt időszak elhalasztott kiadásai pedig olyan állapotot eredményeztek, hogy az feltétlenül kijavításra szorul, és gyakorlatilag, ha ilyen értelemben halasztunk el valamit, az műszaki szempontból többszörösébe kerül holnap után, mint ahogy ma, vagy a holnapi napon megcsináljuk. Tehát ez én szerintem egy támogatandó, ez szakmai kérdés. A másik pedig az, hogy nem véletlen, több képviselőtársam is elmondta, hogy információ hiányban szenvedünk, és az információ hiánynak olyan szakmai információs részére is gondoltam, hogyha meg akarjuk védeni, és itt szerintem is maga szociálpolitikai blokknak tervezése, az komplex, gyakorlatilag az elmúlt időszakhoz és az igényeket is tekintve mindenféleképpen nagyobb arányú önkormányzati támogatás mellett valósítható csak meg, akkor szeretnék olyasmire választ kapni, hogy hogyan kerülünk ilyen helyzetbe? Hát nyilvánvalóan forrásoldalról azt jelenti, ha a forrásfinanszírozást nézzük, akkor állami támogatás abszolút összegében, arányában nyilvánvaló, relatíve csökken, vagy nem csökken, és díjbevételek nagysága csökken vagy nem csökken. Tehát ezt a hármas forráselemzést szeretnénk látni történelmileg visszamenőleg, hogyha egy kérdést megindokolunk, hogy miért ekkora összeget tartalmazó …… De ugyanezt szeretnénk, egy, azt mondjuk, hogy a fajlagos költségek elemzésénél. Szeretném azt látni, hogy egy általános iskola tanulója esetében a tisztelt magyar kormány ugye normatív állami támogatással mennyit finanszíroz le, mennyi az ……. önkormányzati támogatás. Tessék ezt egy óvodáskorúra ezt elmondani és ……. Ezzel lehet indokolni és elfogadtatni egy költségvetést. Na most gyakorlatilag ennek alapján, az önkormányzati költségvetés intézmények blokkját én a magam részéről el tudom fogadni azzal a kiegészítéssel együtt, egyébként meg a költségvetés egészére vonatkozóan megfogalmaztam meg a kritikai észrevételeket, ott viszont tényleg aggályosnak látom. Budai István: Cserti úr elhasználta az én időmet is, azt hiszem, mert …. Tüttő István: Tennék egy javaslatot. Marton urat még meghallgatnánk, és akkor szünetet tartunk, és akkor az általános vitát lezárnánk és utána. Budai István: Egyébként én a Marton úr gombjára vártam, hogy gondoltam, hogy utána szólok, de úgy gondolom, hogy elsiettem. És megígérem, hogy nem leszek hosszú, mert hiszen az általános vitát úgy gondolom, hogy eléggé … Tüttő István: Én a helyedben átadtam volna a szót Marton úrnak. Budai István: Még megtehetem, úgyhogy. De nem adom át. Én Cserti úr idején belül úgy gondolom, hogy nem szólok, mert ő elhasználta az én időmet is. Amit mondott, azzal én maximálisan egyetértek. Én még egyszer csak ismételni tudnám. De közben én elővettem a könyvvizsgálói véleményt, én úgy gondolom, hogy lennénk én, hogyha nem ebből idéznénk, és azt idézném belőle ………. főleg a felhalmozási célú bevételek esetében feszített, estenként …….. kívánalmakat tükrözi. A kiadások tervezése a lehetőség határain belül kényszer szülte megoldásokat takar. Igen fegyelmezett, takarékos gazdálkodást, visszafogott költekezést igényel az egész év folyamán. Én a takarékos és visszafogott költekezésre hívnám föl a figyelmet. Olvasom tovább. Pozitívan értékelhető, míg a 2001. évi költségvetési koncepció a törvényi lehetőség határát súroló, külső forrás igénybevételével számol, a jelenlegi költségvetési tervezet megteremtette a bevételek, kiadások törékeny egyensúlyát. Itt a törékeny alá mondanám a hangsúlyt. És én ezzel az általános vitában nem kívánok többet mondani. Én úgy gondolom, hogy most már ezek után rátérhetnénk a részletes, táblázatonkénti vitatkozásra. Marton István: Azon gondolkodtam, hogy március 6-án hogyan lehetünk olyan helyzetben, hogy gyakorlatilag a költségvetést első menetben tárgyaljuk. Tudom, van, aki azt mondja, hogy ez már van tán a második is, de azt kell, hogy mondjam, érdemben ez bizony az első menet. És mind ez azért van, mert az első két ciklusban 8-szor egymás után, tehát már az első esztendőben is volt egy költségvetést előkészítő ad hoc bizottság, ami minimum 3, inkább 5 emberből állt, és ugye véletlenül sem lehetett ennek ismeretében egykezes költségvetést készíteni. Most már sajnálatos módon harmadszor nincs ez a költségvetést előkészítő bizottság, és gyakorlatilag ezért van az, hogy olyan problémákkal szembesülünk március 6-án, amikkel mondjuk, decemberben esetleg illett volna szembesülni, de legeslegkésőbb januárban. Én emlékszem azokra az időkre, amikor legalább négy menetben tárgyalná meg a költségvetést a közgyűlés, és sokkal, de sokkal szakszerűbben, mint például a mai napon. Én a magam részéről azért is elképzelhetetlennek tartom, hogy például ma költségvetés legyen, mert itt annyi minden elhangzott és szerintem tán még el is hangzik majd a részleteknél, hogy ezt ember legyen talpán, aki át tudja tekinteni. Én nem azt vitatom, hogy esetleg a hivatal munkatársai nem tudják ezt átvezetni, de hogy képviselők nem fogják tudni értelmezni, az egészen biztos. Tehát meggyőződésem, hogy ezt bizony holnap le kell szépen sokszorosítani, és ki kell küldeni a közgyűlés tagjainak. Az már csak az én szememben hab a tortán, hogyha itt jól érzékeltem, amiről itt szó volt, akkor lehet, hogy például a 8-i, vagy 9-i milánói tárgyalások mondjuk jelentősen befolyásolják a költségvetésben pillanatnyilag nagyfokú bizonytalanságot tükröző részeket. Gondolom, tudja mindenki, mire gondolok. De talán mondhatom is, hogy az Ipari Park és a Logisztikai Központtal kapcsolatos dolgok. Ha általános vita folyik, hát akkor én is azt mondom, hogy egy nagyon általános dologgal kellene kezdeni. Nevezeten azzal, hogy 1993 óta a hitel tőke, kamatterhek és kötelezettségvállalások sosem voltak 1 milliárd Ft alatt. Kivételt képez ez a jelenlegi költségvetés. És a lényeg az, hogyha hitelt akarunk felvenni, hogy mire vesszük fel. Ezt kb. 10 éve mondogatom. Mert azt mondom nagyon röviden, hogy nem a működtetésre, és igen, a fejlesztésekre. És akkor folyik vagyonfelélés, hogyha ezt az általános elvet nem tarjuk be. Amellett, hogy sajnálatos módon nagyon sok részletesen szabályozott kérdést, azt 10 éve, úgy ahogy van, nem tartjuk be, például a vagyonrendeletnél, hogy úgy kell visszaforgatni. Na most azt kell, hogy mondjam, hogy bizony-bizony nem értek egyet Tarnóczky úrral, amikor itt több képviselőtársamnak szemrehányást tesz, hogy tárgytól való eltérés címszó alatt, például amikor itt valaki elkezdett futballozni, mert én úgy gondolom, hogy nagyon keményem érinti a tárgyat, mert hát több 10 millió erejéig érinti a költségvetést. Arról már nem is beszélve, és itt teljesen igazat adok ebben az ügyben, úgy a Kalmár, mint Bicsák képviselőtársaknak, hogyha a hivatal szakapparátusa a hivatal jogászával kidolgoz egy anyagot, ami keresztül megy 4 szakbizottságon, neveztessen az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságon, a Pénzügyin, a Gazdasági és Városüzemeltetésin, végül az Ügyrendin is, majd a közgyűlés egy jó órát foglalkozik vele, hát hogy abba még belehessen tapogatni, az számomra elképesztő. Már bocsánat, hát ha valaki ad valamit, akkor ő diktálja, hogy milyen feltételek mellett adja. Ezt már szakmai érdekességként említeném, hogy véletlenül kezembe kerültek régi számok. 1975-ben az Olajbányász, mert akkor ugye Olajbányász volt még, 7 millió Ft-os költségvetéssel gazdálkodott. Ez gondolom, nem lep meg senkit, a következő szám viszont biztos, hogy mindenkit meg lep, mert az akkori tanács az összes többi sportot alig több mint egy tizedével, 750 eFt-tal támogatta. Én nem mondom, hogy ez jó volt, csak azért említem meg, hogy a jelenlegi arányok – én még az arányokhoz sem ragaszkodok, csakhogy ilyen is volt, és ez tény. Azért szóltam ebben az ügyben különben ebben az ügyben nem is említettem volna meg semmit, mert én az átadás- átvételt az új tulajdonosnak technikailag csütörtökre tervezem. Na most viszont, ha addig nem írják alá ezt a megállapodást, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül furcsa helyzet alakulhat ki, hogy ha ez nincs időponthoz kötve, tehát mondjuk, csütörtök reggel bemutatják az aláírt példányt, átadom és kész. Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Akkor egy negyedórás szünet. Az általános vitát lezártuk, most tételesen folytatjuk. Szünet Tüttő István: Megállapodtunk abban, hogy befejeztük az általános vitát. Kérésem az, hogy mindenki nagyon rövidre fogja a mondandóját, és tételesen jelezze, hogy mi az a változtatás, módosító indítvány, amely a költségvetésben bárki részéről javaslatként felmerül. Abban maradtunk, hogy táblánként megyünk végig. Én azt javaslom, hogy az 1-2. számú tábla, az főtábla és a 7. számú, a részletekkel foglalkozzunk, és ugye annak függvényében alakulnak majd ki a főtábla számai. Kérem, kinek van részletekbe menően javaslata? Röst János: Az 1-2. táblánál kezdeném, mert ott is van módosító javaslatom. A következőt szeretném elmondani, hogy Gazdasági Bizottsági ülésen javasoltam, hogy a működési fenntartási kiadás I-nél 8. pontként kerüljön be a szakképzési alap visszapótlás 50 millióval, amit megszavazott a Gazdasági Bizottság. Ezt szeretném módosítani, hogy ne ilyen címszó alatt, hanem intézményi visszapótlás címén 82 millióval kerüljön be a céltartalékba. Ezt egyébként a Gazdasági Osztály vezetőjével leegyeztettem. Igen, az kerüljön hátra, tehát úgy értem, hogy ebben a I. működési fenntartási kiadásokban legyen benn, hanem a helyére kerüljön. A másik, amit szeretnék kérdezni, illetve javasolni, ez a I/6. - még az elsőnél vagyunk, remélem, tud követni Kelemen képviselőtársam, 1. számú tábla. ű Tüttő István: Ne játsszuk túl a tudatlanságunkat. Röst János: Jó, akkor remélem, Kelemen képviselőtársam megfogadja polgármester úrnak a tanácsát. A 6. pontnál szokott bejönni a I-nél a előző évi pénzmaradványnak a beépítése, az ebben a beterjesztésben nem szerepel. Most itt kérdeznénk, és esetleg várnék is javaslatot, hogy ez korábban 260 millió volt tavaly, hogy ebben az évben nyilvánvaló, hogy valamekkora összeggel be fog kerülni, hogy mit javasol az előterjesztő, hogy mekkora összeg szerepeljen benn? Mert ezzel az összeggel nyilvánvaló, hogy a hitelfelvételt jelentősen lehet csökkenteni. Akkor mondjam el a 2, számút is, vagy maradjunk az egyesnél polgármester úr? Hát, de az 1-nél ez tétel, polgármester úr, a pénzmaradvány, mert hogyha ezt elfogadják, akkor ez jelentősen megváltoztatja a költségvetésnek a hitelállományát. Tüttő István: Megkérdezem osztályvezető urat, hogy itt pénzmaradvány esetében mennyit kell beírni? Röst János: És akkor a 2. számúnál is mondanám akkor a véleményemet. A 2-nél a következő javaslatom van. Az első, a I/2., ez a helyi adóbevételnek a témaköre. Itt én javasolnék emelést 25 millióval. Ez megfelel lényegében 7% inflációnak. A tavalyi többlet adóbevétel, az 80-85 millió volt, még nem tudjuk pontosan a számokat, de kb. ez a magasság. Én úgy gondolom, hogy ennek az összegnek a megemelésével még nem feszítjük be a költségvetést. Az iparűzési adónál javaslom egyébként ezt az összeget. Tüttő István: Mennyivel? Röst János: 25 millióval. A II. pontnál önkormányzati lakások értékesítése szerepel. A beterjesztés, az 50 milliót jelez. Ennek a valós alapja 40 millió, ugyanis az IKI 35 milliót állított be, tehát bevételként, ami azt jelenti, hogy a lakáseladások felfüggesztése miatt csak azok a bevételek jönnek be, amelyeknek korábbi szerződési vannak. Az pedig 35 millió. Én azt mondom, hogyha 5 milliót veszünk olyan alapnak, ami még elképzelhető, hogy valami oknál fogva bejön, akkor a 40 millió reális, az 50 milliónak nincsen realitása. Tehát azt javaslom, hogy 50 millió helyett 40 millióra csökkenjen ez a tétel. Budai István: Ugyancsak a 2. számú melléklethez lenne javaslatom. Én a 2. számú melléklet I/1. pontját kibővíteném egy 3. sorral, és ennek a neve az lenne, hogy visszaigényelhető általános forgalmi adó. A 4. melléklet összefügg a 2-sel, ezért mertem a 2-t mondani, mondjuk a 4-esbe, hát mindegy, oda is jó. Akkor oda az aljára, ahol az önkormányzati szakfeladatok, meg kamatbevétel és egyebek - gondolom, ide gondoltad Te is, Miklós. De hát mivel ez előkerül, azért a 2-nél gondoltam. Én javaslom, hogy a beszerzett tárgyi eszközökben lévő ÁFA vonatkozású kérdéseket állítsuk be, mert ugye a kiadások között a 16. mellékletnél megterveztük az értékesítésre jutó tárgyi eszközök általános forgalmi adóját. Nekem ez azt sugallja, hogy ha az önkormányzat befizetővé válik, és ami után befizetővé válik, annak a forgalmi adója visszaigényelhető. Ez Pénzügyi Bizottsági ülésen is fölvetődött. Nekem az a véleményem, hogy mivel jobbat nem tudunk, jobb számot itt nem tudunk, mert nem tudjuk, hogy mennyi a tárgyi eszköz értékesítésből a föld és az épületvagyon, ezért én egy 40 milliós javaslatot tennék itt. Az pedig úgy áll össze, hogy a 400 milliónak a felét gondolom, hogy épület, és a másik fele a föld érték, tehát a 400 milliónak - visszafele számolva, ugye 20%-kal - az 40 eFt-os általános forgalmi adót gondolok, 40 milliót, bocsánat, betenni ide a 4. mellékletbe, ami majd aztán az összesítésnél is megjelenik. Ugyancsak a polgármester úr a közgyűlés elején érintette a gazdasági társaságokat, elsősorban az NSR-ből kapott osztalék összegét. Ezt is meg kellene terveznünk az osztalék bevételek között. Ez viszont akkor a 2. tábla, ha jól érzékelem, és én ezt 8 millió Ft-ban látnám jónak. És én nem csak a 2000. évi eredményből képzett osztalékot venném ide, hanem az eredménytartaléknak az önkormányzatra jutó részét is most vonnám el osztalék címén. Indokom a következő: - 7 plusz 8, igen. Az indokom az, hogy az volt a magyarázat, hogy ezért tartottuk az NSR-nél az eredménytartalékot talonban, parkoltattuk, hogy majd a hulladéklerakó üzemeltetésnél bevonjuk ezt forrásként. Hát most ha megterveztük a hulladéklerakó építést, akkor itt az ideje, hogy ezt a bevételt is figyelembe vegyük. A 2. mellékletnél a gázközmű vagyon bevételét én akkor látom. Tüttő István: Egy pillanat, egy pillanat. Azt kérdezem, ugyanis itt ugye 49 és 50%-os arány van? Budai István: Igen. Tehát csak az 51%-ot értem alatta. Nem tudom mennyi, de 8 millió biztos van, mert amikor én ezt legutóbb láttam a mérlegüket, akkor már volt annyi. Ez csak több lehet. Tüttő István: Nehogy valaki azt higgye, hogy teljes összegről van szó. Budai István: Nem, nem, nem, az 51%-ra gondoltam én. Bár az egészet odaadhatná, akkor sem nagyon lepődnék. Na most nekem az a javaslatom még, hogy gázközmű vagyon bevételét, a 236 millió Ft-ot azért most mondjuk ki, hogy ide csak akkor lehet ezt beállítani, hogyha ez vagy készpénz, vagy pedig fölhasználható vásárló erőként idén valamilyen célra. Én feltételezem, hogy ez így van, hogy az Államkötvényt föl lehet használni, gondolom én majd a laktanya vásárlásra például, vagy akármire, de csak akkor lehet ide beállítani. Tüttő István: Ebben a kérdésben információt kértem. Miniszter úr azt mondta, hogy felhasználható. Hát reméljük így van. Budai István: Tehát akkor ez így ahogy van, jó, vagy ennél több is lehet. Én azt gondolom, tovább most egyelőre nem mennék. Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi. Kelemen Z. Pál: Általában egy-egy melléklet, egy-egy oldalnál 4-5 képviselői indítvány van mire a végére érünk, kb. 40-50 képviselői indítvány lesz. Nem fogjuk tudni követni. A levezető elnöknek is roppant nehéz helyzete lesz. Tehát egy-egy melléklethez adott módosító indítványokat, amikor az indítványok elfogytak, akkor szavazzuk meg ahhoz a melléklethez egyből. Tüttő István: Egyetértek vele, mert ugye addig várnom kell. Most én nem tudom, hogy következő hozzászóló melyik melléklethez akar hozzátenni. Ügyrendit nyomot, Dr. Baranyi Enikő, tessék. Mert az a gondom, hogy valaki javasolja a pluszt, és valaki szemben a mínuszt, akkor most mind a kettőt meg kell szavaztatnom. Dr. Baranyi Enikő: Szerintem, polgármester úr a bevezetőben, ahogy elmondta, és ha mindenki ehhez tartaná magát, már kb. az 5. mellékletnél tarthatnánk. Azt mondta polgármester úr eredendően, 1-2-ről most nem tárgyalunk, hanem kezdjünk a 3. számú mellékletnél, vagy bármelyiknél, amit mond polgármester úr, elkezdjük a 3. számú mellékeltet, és ahhoz, ha van 3 képviselői hozzászólás, akkor azt ebbe a mellékletbe megszavazzuk és így menjünk végig, Ezt javasolnám. Tüttő István: Egyetértek képviselőnővel. De mivel volt már az 1-2-eshez javaslat, ezekről most döntsük. Az 1-esnél elhangzott. Kérdésemhez lenne, hogy 1-hez és a 2-eshez kíván-e még valaki valamit hozzáfűzni. Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, csak azt szeretném kérdezni, hogy akkor aszerint megyünk, hogy rögtön szavazunk, vagy végén összesítve. Tüttő István: Hát az volt a megállapodásunk, hogy rögtön szavazunk, de előbb meg kell várni, hogy egy-egy táblához mindenki mondja el a véleményét. Most megkérdeztem, hogy az 1-eshez és a 2-eshez van-e még valakinek? Cserti Tibor: Érdekes lett volna egyébként, hogyha megszavazzuk, hogy ne beszéljünk az 1-2-ről, csak a 3-asról, mert van olyan költségvetés elem, ami nem is szerepel máshol, tehát módszertan. Javaslatom a következő, indítványt teszek, hivatkozva Törőcsik Pál alpolgármester úr egyetértő véleményére és 200 millió Ft csökkentésére, tárgyi eszközértékesítésnél, nyilván a laktanya értékesítési bevételével összefüggésben. Ez visszajön majd nyilván a részletező tábláknál, a tárgyi eszköz értékesítésnél – egyszer. És indítványt teszek továbbiakban tehát 200 millió Ft-os csökkentésre, mert az azt jelenti, hogy bevétel-kiadási oldal egyensúly van ebből a szempontból. Gyakorlatilag, ha jól értelmeztem, ez volt a másik oldalon konszenzus. 2. tábla esetében indítványt teszek még egyszer a felhalmozás és tőke jellegű bevételeknél, a tárgyi eszközértékesítésnél, az épületek intézmények értékesítésnél 975.175 eFt csökkentésére 200, azaz Kettőszázmillió Ft-tal. Nyilvánvaló, ez költségvetési hiányt fog okozni, majd a forrás oldalát nyilvánvalóan meg kell keresni, vagy a kiadás oldalát meg kell keresni, hát hol csökkentsünk. 5. mellékletet, nyílván érinti a részletező táblát. Tüttő István: A 2. számú melléklet felhalmozási és tőke jellegű bevétel. Cserti Tibor: Nem tudom, költségvetési rendszerben, összefüggően tudok a magam részéről gondolkodni, ez nyilvánvaló, hogy ha valahol csökkentés van, résztémában, érinti a fő táblát. Indítványt tettem II-sel kapcsolatosan. Kettő. Tüttő István: Megszavazzuk, illetve szavazunk róla. Cserti Tibor: A második javaslatom a gázközmű vagyonnal összefüggésben, csak és kizárólag az a rész szerepeljen, amit polgármester úr megállapodás szintjén Boros úrral egyszer már rendezett. Az ezen felüli részt, mert se az összege, sem az időpontja a realizálásnak nem biztos, ha betesszük, akkor kérném szépen, a céltartalékba tegyük a különbözetet, vagy egyébként ne tegyük be csak, a fix, biztos részt. Tüttő István: Én az előbb már jeleztem, hogy annak a mértékét pontosan nem is ismerjük, hiszen azt valami különleges számítás alapján fogják meghatározni. És még egyet szeretnék jelezni, egyetlenegy év, 1988-nak az adatait még kell kérnünk a KÖGÁZ-tól, még azzal növekedhet ez a szám. Tehát egyetértek azzal amit …. Cserti Tibor: Tehát itt az indítvány nyilvánvalóan már most aláírt 50 valahány Tüttő István: Amit Cserti úr mond, az csak az a szám van benn, amit aláírtunk jogfenntartással. Cserti Tibor: Polgármester úr, a megállapodásban az is bent van, hogy az 50 valahány millió Ft-on felüli rész mikor realizálható? Tüttő István: Áprilisban dönt a kormány. Cserti Tibor: Kérem szépen, ha még nem döntöttek erről a dologról, nem biztos, akkor azért mondtam, hogy azt a különbözetet a céltartalékba tegyük. Tüttő István: Hát annak az összegét nem ismerjük. Tibor az a bajom, hogy nem ismerjük a pontos összegét, tehát nem tudom mondani Neked, hogy … Cserti Tibor: Akkor az egészet tegyük a céltartalékba. ez az indítványom. Jó? Kiadási oldal, céltartalékba, itt a forrás meg………, marad változatlan, kiadási oldalon céltartalékba. A harmadik javaslatom, hogy az előző évi pénzmaradványt végre tegyük rendbe. Nem kaptunk soha egyetlen elszámolásra vonatkozóan most már tiszta képet. Itt van a Kincstár is, megtörtént a felülvizsgálat. A Birkner úrtól kaptam egy irányszámot. Hát ….. tiszta képpel kerüljön a forrás oldalon is, meg kiadási oldalon is a tervbe. Ez a három javaslatom van egyelőre. Tüttő István: Tarnóczky úr, ügyrendi gomb, tessék. Tarnóczky Attila: Hát képviselő úr, az érvelése jogos, hogy az első két táblában vannak olyan tételek, amelyekről itt kell rendelkezni, de amiket felsorolt nagyrészt nem ilyen tételek. Tehát nem lehet az ingatlanértékesítésről, amiről egy külön tábla van, úgy rendelkezni, hogy végösszeget az elején meghatározom, aztán majd odaérünk a táblához, és akkor vakarózunk, hogy minek az értékesét kell elhagyni vagy sem. Tehát arra kérném polgármester urat is, hogy csak azokat a javaslatokat tegye fel szavazásra, megegyezésünknek megfelelően, ami a későbbi táblákban nem kerül elő. A képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy maradjanak ennél az eljárásnál, különben sosem végzünk, és az eredmény meg kétséges lesz. Kelemen Z. Pál: Az egész eddigi tárgyalási mód, főleg most a vége felé, méltatlan egy költségvetés tárgyalásához. A képviselők tegyenek konkrét javaslatokat, konkrét sorokra, polgármester úr közölje, hogy támogatom, nem támogatom, utána szavazunk róla. Kérném szépen ezt a módszert tartani, mert akkor előre fogunk haladni, és nem folyunk szét időben. Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő is még ügyrendi gombot nyom. Dr. Baranyi Enikő: Kelemen Z. képviselőtársam javaslatával egyetértve, annyival szeretném még bővíteni, hogy egyszerűen soronként menjünk, hogy 1. táblázat I/1. pont. Van-e hozzászólás, kiegészítés, szavazzunk. Gyorsabban haladnánk, mert így viszont tényleg szétfolyik. Tüttő István: Az 1-esnél feltesszük most szavazásra a pénzmaradvány kérdését. Kérem a számot. Beznicza úr fogja mondani. Beznicza Miklós: Pénzmaradványnál a tiszteletteljes javaslatom az, Birkner úrnak is ezt javasoltam, hogy a pénzmaradvány összege meg van, hogy mennyi az, ami az intézménynél kell, hogy maradjon. Végül is erről van szó, hogy 120 millió Ft az alulfinanszírozás, ebből 39-et be kell vonni a revizorok felé. Vissza 80.941 eFt. Tiszteletteljes javaslatom az, hogy ezt tegyük a céltartalékba, mivel elszámolása nem volt, tehát ez nem jelent semmit, mert mikor meg lesz a pénzmaradvány elszámolás, akkor ezt vissza lehet adni. Ez a pontos összeg nálam, hogy 80 millió 941, és akkor nem kerül a bevételre, meg a kiadásra, hanem ahogy itt a Cserti úr is mondta, hogy céltartalékban fog szerepelni. Tüttő István: Kérem, erről szavazunk. Céltartalékba helyezés. Én a céltartalékba helyezést támogatom. Aki igent nyom, az céltartalékba tevést támogatja. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A következő táblázat a 2. Röst úr javasolta, hogy az iparűzési adót plusz 25 millió Ft-tal emeljük meg. Én a magam részéről nem javaslom. A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az épületek, építmények értékesítésénél javasolta Cserti úr a mínusz 200 milliót. Ezt abszolút nem javaslom, mert arról volt szó, hogy a részletes táblánál szavazunk róla. Akkor erről most nem szavazunk. Hát szavazzunk róla, én nem támogatom, mert. Hát akkor nyomjatok nemet. Rendben van. Következőnél, önkormányzati lakások értékesítésénél Röst úr javasolta, hogy mínusz 10-zel, tehát 40-re csökkentsük. Én nem támogatom, de ez Önöket ne befolyásolja. A közgyűlés 4 szavazattal, 18 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Budai úr javasolta, hogy osztalékbevétel jelenjen meg az NSR, 15 millió összesen. Én egyetértek. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A gázközmű vagyonról azt tudom mondani, hogy az van itt feltüntetve, ami az aláíráskor szerepelt, 236, erről ne szavazzunk. Hát akkor szavazzunk róla, én mindenképpen támogatom, hogy legyen benn, hiszen információnk szerint ezt fel lehet használni. A Cserti úr erre vonatkozóan javasolta, hogy cash, amit megkapunk, az rendben van, de különbséget a céltartalékba tegyük. Erről szavazzunk. Én nem javaslom. Amit javasolt a Cserti úr. Szavazunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 12 ellenszavazattal, és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem, akkor vonulhatunk tovább. 3. számú táblázat. Tarnóczky Attila: Nem vagyok szabályos, tisztelt testület, de meggyőződésem szerint a Cserti képviselő úr 80 millió Ft-os javaslatával a közgyűlés elfogadott, egy 80 millió Ft-os fiktív hiányt, ugyanis évről évre azok a pénzmaradványok rendbe teszik önmagukat. Innentől kezdve szerintem a költségvetésben szerintem nem szerepel az a várható pénzmaradvány, ami az intézményeknél meg fog maradni. Nem 80 millió, lehet, hogy csak 50, én ezt nem tudom kizárni. de csak jelzem, hogy ez a 80 millió, ami hiányként jelentkezni fog, ez nem reális. Tüttő István: Jó, de hát ez egy visszatérő dolog. De azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi lesz pontosan. A végén még ezt úgy is. A 3. számú melléklethez kinek van még észrevétele? Cserti Tibor: Szóval én csodálkozom, március 6-a van, pénzmaradványról beszélünk, bizottsági szinten nem tudom hányszor előjött. Vagy bruttó tervezési elvet használunk, tisztelt uraim, a metodika alapján, vagy elfogadunk egy nettó tervezési tervet, ….. céltartalékba. Én elfogadtam a szakosztálynak a javaslatát, hogy ugye céltartalékban nettó 80. Most, ha ez se jó az alpolgármester úrnak, akkor viszont visszamegyek a bruttó tervezési elvhez és akkor teljes pénzmaradvány elszámolás. Mert vagy forrásoldalról is belevesszük a pénzmaradványt, és vele szemben a kiadásokat céltartalékba, vagy pedig a nettó elven tényleg a kötelmek, amit vissza kell ……… az intézményeknek. Nos miután …………… a pénzmaradvány elszámolására oly módon, a felülvizsgálat függvényében, hogy a költségvetés egészét illetően többletteher év közben, az előző évi zárszámadásakor ne terheljen bennünket, és az intézmények is kapják meg a járandóságukat, mert ez viszont a Gazdasági Bizottságon is elhangzott, és a bizottság egyhangúlag támogatta. Egyértelmű, amit javasoltam? Tüttő István: Hát ezt folyóhitelből lehet finanszírozni. Cserti Tibor: Mindenféleképpen benn van egy mínusz ……, nem lehet eltüntetni. Beznicza Miklós: Képviselő úr, úgy fogom előterjeszteni, mint ahogy most mondtam, ha a közgyűlés vissza akarja adni …. a 80 milliót, akkor az akkor hitelként fog jelentkezni. Másképpen nem tudom előterjeszteni ezt. Nem ilyenkor szoktunk a pénzmaradványról beszélni, hanem akkor áprilisban, de akkor is csak hitelként fogom tudni előterjeszteni. Most a bruttó elv, oda beállítok ide annyit, a vége akkor is csak 80 millió. Csak most ez hangzott el, hogy be lehetne tenni céltartalékba, és akkor az intézmények – elnézést a kifejezésért –, de meg vannak nyugodva. De hát ettől függetlenül még a közgyűlés dönthet úgy áprilisban, hogy ezzel az összeggel mit fog tenni. Röst János: Először is volt egy szavazás, ami céltartalékba került. A másik, hogy annyiban Cserti Tibornak igaza van, hogy ha a tételnek az összege bevételi oldalon meghaladja a 80 milliót, már pedig tavaly 260 millió volt a pénzmaradvány, ami azt jelentette, hogy inkább enyhítette a költségvetésnek a hitelfelvételét, nem pedig csökkentette. Ilyen értelemben ebben igaza van Cserti Tibornak, hogy a 80 millió Ft ilyen értelemben hitelt jelent. Ha a másik oldalra beteszünk, mit tudom én, 120, 140, nem tudom – mekkora most az összeg, Miklós? –, akkor azt jelent, hogy azt be kell tenni a bevételi oldalra a 120 milliót. De azt be kell tenni, mert akkor azt jelenti, hogy így viszont 80 millió hitel van. Beznicza Miklós: Egyelőre így lenne jó. Ez a javaslatom. Ne bruttósítsuk, majd meglátjuk akkor, amikor a végleges pénzmaradvány elszámolás megtörténik. Ha a közgyűlés ahhoz ragaszkodik, hogy a pénzmaradvány valahogyan jelenjen meg ebben a költségvetésben, akkor ezt a javaslatomat tartom fenn. Tarnóczky Attila: Az én problémám az, képviselő urak, hogy innentől kezdve a költségvetésben van egy hiba, aminek a lényege az, hogy az intézmények a szakképzési alaphoz megint majd valamikor december tájékában jutnak hozzá, nem tudják elkölteni, tehát a szakképzési alapra betervezett pénz, az megint áthúzódik jövőre. Tehát kétszer jelentkezik ugyanaz a pénz gyakorlatilag elköltésre, amit csak egyszer lehet elkölteni. Na de mindegy, tehát ezt nem azért mondom, hogy változtassuk meg a szavazást, inkább arra, hogy fontoljuk meg, hogy mit szavazunk meg. Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy mind a ketten az intézményekért aggódunk, nem ellene, tehát közös az álláspontunk. Én azt állítom továbbra is, hogy ha eleve most nem tervezünk egy ilyen tartalékkeretet – és itt a céltartalék az előterjesztés alapján pontosan ezt szolgálja –, akkor eleve a költségvetés forráshiányos. Év közben lehet úgy dönteni a zárszámadás alkalmával, hogy majd pótlólagos hitelt veszünk fel, de azért ne legyünk szemforgatók, uraim. Hát ha tudjuk, hogy most már forráshiányos valami, akkor ne üljünk, meg ne álljunk fel abban a tudatban innét, hogy igenis megoldottuk a költségvetés általános egyensúlyi helyzetét. Végig ezt mondtuk, igen, az intézmények költségvetési gazdálkodása szempontjából is szükség van erre a lélektani tényezőre, hogy legalább döntő részt, ugye azt mondta osztályvezető úr, figyeltem, 100 millió Ft-os alulfinanszírozás van. 120 millió alulfinanszírozás. Mert azért az istenfáját, 2/3 részét legalább eleve próbáljuk meg visszapótolni céltartalékként. Az egy más kérdés, amit az Attila mond, hogy nem kapják meg, csak mondjuk, év végén, a szakképzési alapot. Ez meg finanszírozás kérdés. Akkor viszont az a javaslatunk, a végrehajtási részébe a rendeletnek, igenis építsük be, hogy az intézmények valamekkora részét, arányos részét, vagy teljes egészét, ami szakképzési alapban képződött, azt kapják meg, mondjuk március közepéig, vagy végéig, ahogy látjátok. Tehát ezt a kettőt, ezt együtt kell látni. Kelemen Z. Pál: Mint az általános vitában is elmondtam, szükségesnek látom egy 3/a. számú mellékletet, vagy a költségvetésben a kincstár részeként kibontani a szociálpolitika, egészségügyi feladatok 2001. évi előirányzatainak forrását. Tehát készüljön – az én javaslatom szerint – egy 3/a. melléklet, amely felsorolja a forrásokat, és a végösszege, 402.904 eFt, megnövelve azzal a 10 millió Ft-tal, amit a szemétszállítási díj általánosításán nyertünk. Mert annak idején, amikor úgy döntöttünk, hogy megszüntetjük a szemétszállítással kapcsolatos kedvezményeket, akkor döntöttünk arról is – Budai képviselőtársam javaslatára –, hogy ezt az összeget a szociálpolitikába visszaforgatjuk. Tehát készüljön egy ilyen melléklet. Ismétlem a végösszegét – ki lehet keresni egyébként, meglehetős nehézségek között –, de ez nem határozat formában jelenik meg a költségvetésben, aminek a végösszege, 402.904 eFt. Tüttő István: Úgy látom, nincs több ehhez a táblához, akkor szavazunk. Kelemen Z. Pál úrnak volt ehhez a 3. táblához javaslata, hogy 3/a. alcímmel egy táblázat készüljön, mely a szociálpolitikai kiadások tételes kimutatása mellett, azok forrását is feltünteti, illetve csak a források jelenítődjenek, hiszen a kiadások megvannak már. A plusz 10 millió Ft-tal növeljük, amelyet korábban eldöntöttük, hogy a kedvezményeket felszámoltuk a díjtételekben, és ennek a 10 millióját idetesszük. Kérem, erről szavazunk. Miklós, mi a baj ezzel? Beznicza Miklós: Ez a normatíva hogyan kerül be ebbe a táblába? Bevételi tábla. Ebbe sehogyan nem tudom betenni a normatívát – képviselő úr. Én bármilyen mellékletet tudok adni, de az nem a rendelet melléklete lesz, és ez egy bevételi finanszírozási tábla, amibe a normatívák nem kerülhet be, mert az egy külön tábla ebben a rendeleti tömegben. Én bármilyen kimutatást csinálok Önnek, csak a rendelet melléklete legyen. Abba benne van, a támogatások között. Tüttő István: Kérem, aki egyetért a javaslattal, igennel, aki nem, nemmel. Én támogatom. Szavazunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Megyünk tovább. A 4. számú melléklet. Tarnóczky Attila: Elnézést, nekem mindig utólag kell reagálnom. Hogy melyik szociálpolitikai támogatásra mennyit fizetünk ki, az nem attól függ, hogy itt mekkora összeget nyomunk abba a tételsorba, hanem hogy hány jogosult van, és a rendeletünk szerint nekik mennyit kell fizetni. Attól, hogy ezt 10 millió Ft-tal megnöveljük, vagy 20-szal, vagy 30-cal, egy pillanatig nem igaz, hogy az érintettek ennyivel több pénzt kapnak. Továbbá hozzáteszem, hogy ha nem jövünk ki ebből a keretből, akkor kötelesek vagyunk a rendelet szerint megnövelni. Tehát érdemi hatása nincs ennek a szavazásnak a támogatottság nagyságára vonatkozóan. Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr csak azt kérte, hogy feltétlenül jelenjen itt meg. Kelemen Z. Pál: Megdöbbentő számomra, hogy azok a bizottsági tagok, akik a bizottsági ülésen megszavazták, nem szavazták meg most, de hát én tudom, ilyen a politika logikája. Az pedig végképp megdöbbentő számomra, tisztelt polgármester úr, hogy képviselőtársaimban mindannak ellenére, amit Tarnóczky úr elmondott, nem tudatosodott az, hogy azt a kedvezmény, amit szemétszállításnál elvettünk szegényektől és nyugdíjasoktól, most lenyeljük, és nem forgatjuk vissza a szociális szférába - enyhén szólva. Tudom, hogy Tarnóczky úr meg fog válaszolni, esetleg még demagógnak is fog nevezni, vagy szakszervezeti képviselőnek, de mindenesetre hadd mondjam el, a tény, az tény marad, és a körülmények nem változtatnak a tényeken. Tarnóczky Attila: Én Kelemen képviselő urat, ilyeneknek nem szoktam nevezni, legfeljebb okos embernek, de meg kell, hogy ismételjem, hogy ha az a célja a közgyűlésnek, hogy egy szélesebb réteg kapjon, mondjuk a szemétszállítási díj eltörlése miatt támogatást, vagy nagyobb támogatást kapjon, akkor a rendeletet kell módosítani, mert ez az akció nem jár ezzel. Budai István: Én úgy gondolom, hogy nem itt kellene ezt a vitát megejtenünk, hanem majd a 8. táblánál, itt súgtak, de én ezt akartam mondani, a speciális célú támogatásoknál az a 392 milliós tétellel kell ennek helyet biztosítani valahol. És én azért itt azért azt elmondom, hogy kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ne úgy fogjuk fel, hogy amit akkor a hulladékkedvezményből kivontunk, hogy azt most nem adjuk vissza. Nehogy erről itt szó essen, mert ez nagyon sértő lenne a lakosság részére is, de számomra különösen. Én kardoskodtam itt a múltkor, hogy a díjban ne legyen szociális jellegű támogatás, hanem ezt tegyük ide a támogatások köze, és most ugye arról tárgyalunk, hogy minek ez itt. A 8. táblánál igenis ez jelenjen meg, én ragaszkodom hozzá. Tüttő István: Végül is semmi különös nem történt, mint az, hogy Kelemen Z. Pál úr ragaszkodott hozzá, hogy jelenjen meg, ő azt javasolta, hogy jelenjen meg a 3/a-ban. Végül is a 8-asban fogjuk megjeleníteni. Ha odaérünk, akkor kérem majd erre felhívni a figyelmet. A 4-esről beszélünk. Tartsuk magunkat a megállapodáshoz. Birkner Zoltán: Csak a kedélyek megnyugtatása végett szeretném elmondani, hogy a frakciónk részéről nincs ember, aki ne támogatná a 8. számú táblázatban meglépni ezt a plusz 10 millió Ft-ot. És innentől kezdve Kelemen képviselőtársamat kérem arra – rutinos politikus –, hogy ha egyszer nem szavaznak meg valamit, amit indítványoz, akkor lehetőleg ne próbáljon sértődötten és másra mutogatva elővenni ilyen taktikákat. Budai képviselőtársam higgadtsága nekem nagyon tetszik. Ha itt nem megy, a 8-ban oda kell tenni, és kész. Köszönöm szépen, és támogatjuk, egyértelmű a FIDESZ-frakció. Tüttő István: Úgy látom, a 4-eshez nincsen. Volt a Budai úrnak egy javaslata. Budai úr javasolta, hogy az ÁFA bevételekre plusz 40 milliót tegyünk a 4. számú mellékletben. Megkérdezem osztályvezető urat, hogy a javasolt összeggel kapcsolatban mi a véleménye? Kérem, 20 milliót javasol az osztályvezető úr. Én nem tudom pontosan, hogy ezt hogyan lehet előre megmondani, ezek becsült adatok. Kérem Budai urat, hogy a 40 milliót 20 millióra, ha csökkentjük, elfogadja-e? Budai István: Én a 40-et is éppúgy kitaláltam, mint a 20-at most, hogy kitaláltuk. Tudniillik, nem tudok jobbat mondani, mert ugye a 16. táblán is egy kitalált szám van, mert a beszerzésekre jutót sem tudom, meg az értékesítésre jutót éppúgy nem tudom, mert nem tudom, hogy majd akkor mennyi lesz az ÁFA köteles alap, meg mennyi a nem ÁFA köteles alap. Tehát én ezért mondom, hogy ha ott tudtam mondani egy 135 milliós nagyságrendet, akkor itt is tudnék mondani én 40 milliót. Én abból indultam ki, ugye találtunk egyszer 40-et, egyszer 8-at, és 48 millió Ft mozgott előttem azokkal a pluszokkal, amit múltkor a közgyűlésen elfogadtunk, és ezért mertem én javasolni ezt 40 millióban, és valószínű, hogy ennek – mindegy, ennyi. Én a 40-hez ragaszkodom, de ha a közgyűlés 20-at fog …. Tüttő István: Én a 20-at javaslom. Kérem, szavazzunk. A 40-ről szavazunk, én a 20-at fogom támogatni. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Hát így könnyű bevételt növelni. Kérem az 5. számúról a véleményt. Dr. Gőgös Péter: Antalics Dezső távollétében az én tisztem tájékoztatni Önöket, hogy Kiskanizsa Településrész Önkormányzata a következő javaslattal él. A Szent Flórán téri óvoda értékesítését és a Kisrác úti óvoda értékesítését az értékesítési bevételek között kérjük nem szerepeltetni. Tüttő István: Tehát Kisrác és Szent Flórián téri? Ez 20 millió Ft. Röst János: Szeretném megerősíteni Törőcsik Pált abban, hogy a 600 milliós bevétel helyett csak 400 legyen, ugyanis 200 milliós bevételt prognosztizálni úgy, hogy fogalmunk sincs arról, hogy egyáltalán ez a laktanya megvehető-e vagy nem, illetve, hogy milyen áron jut hozzánk, illetve, hogy ebben az évben erre milyen ráfordítás és milyen kiadás van – ez felelőtlenség, ez szerencsejáték kategória. Ilyen alapon be lehetne állítani 130 Ft-ot a kiadási oldalon lottószelvényre, és 200 milliót beállítani a nyereményoldalon a bevételi oldalra. Ez körülbelül ugyanolyan megfogalmazás. Tehát megerősíteném Cserti Tibort is abban, és Törőcsik Pált is, hogy támogassák azt, hogy valós, reális áron, legalább nullszaldóval legyen beállítva a laktanyavásárlás, ne pedig többlettel. A másik, egy új tétel beállítását javasolnám, ez pedig a Rozgonyi 2. számú épületben lévő volt jegyzői lakás, amit a jegyzőasszony, úgy tudom, hogy befizetett, s ennek az összegnek a beállítását szeretném javasolni, 5.245.714 Ft értékben. Cserti Tibor: Ugyanez a javaslatom a laktanya ügyében. Beznicza Miklós: Nem a laktanyához, a másikhoz szeretnék hozzászólni. Az 1. táblában egyéb bevétel, lakáskölcsön törlesztés azért lett a múltkoriról 20-ról 25-re felemelve, mert a volt jegyzőnő befizette az 5 millió Ft-ot. Nehogy kétszer szerepeljen a bevételek között. Múltkoriban meg tetszik nézni, ott csak 20 volt. Bicsák Miklós: Engem, mint a terület képviselőjét, a Palin, az 5. számú mellékletnél a 15 millió, a földterületek, a lakás – mikor tudjuk, hogy olyan nagy az érdeklődés, hogy a lehetőség, miért nem alakítjuk ki mi ott, hogy többet az értékesítésnél a bevételi oldalon lehetne szerepeltetni? Mert van rá komoly igény, és van földterület. Kérdezem én a tisztelt közgyűléstől, hogy a költségvetésben miért nem lehet az igényeknek megfelelően alakítani a dolgokat? És növelni lehetne a bevételt. Tüttő István: Kérem a választ az iroda részéről. Ugye közművesítenünk kellene, és annak költségei vannak. Szokolné Dr. Szolik Enikő: Azért javasoltuk beállítani a költségvetés tervezése során ezt az összeget, mert ugyan Palinban hatalmas földterületek állnak rendelkezésünkre, de közművesítetlenek. Egy bizonyos hányada közművesített, és úgy vélem, hogy felelősen vállalni értékesítést erre lehet. Egyébként a közgyűlés majd a későbbiek során dönt a hasznosításról. Tüttő István: Bicsák úr mennyit javasol? Bicsák Miklós: Hát én megdupláznám, mert az igények, mint terület képviselője, az igények, az érdeklődés, az egyéb, ha itt a közművek úgy alakulnának, hogy a város ezt komolyan venné, hogy Palin városrészt az északi irányban az ipari övezet felé fejlesztené, akkor bizony van ebben biznisz. Dupláját, 30-at. Tüttő István: Csak ugye ennek az a baja, hogy hát költségeket kell akkor megjeleníteni a kialakításhoz. Tehát Palin plusz 15. Cserti Tibor: Ezzel kapcsolatban ügyrendi javaslatot kértem. A javaslatom lényege az, hogy az ilyen típusú projekt tervezés témakörébe illik, ez pedig az a javaslatomnak a lényege, hogy ne ……. megint csak fiktíven a bevételeket és kiadásokat ebben a költségvetésben, viszont a költségvetés végrehajtási rendeletében hozhatunk egy olyan kötelmet, hogy a palini városrész esetében a közgyűlés dönt további területkialakításról, határnapot fogalmazzunk meg az előkészítésre vonatkozóan azzal, hogy év közben ennek a beruházási okmányát terjessze a közgyűlés elé, mondjuk június 30-ig. Ez egy javaslat, és akkor azonnal Bicsák képviselőtársam ezt el tudja fogadni. Tüttő István: Rendben van, de akkor nem emeljük meg a 15 milliót. Birkner Zoltán: Én még azon tűnődtem az előbb, de végül is elfogadom Cserti úr javaslatát, hogy ha 15-tel emelkedik, igaza van mindenkinek, akkor a kiadási oldalt is bizony beruházási részen is emelni kellene, akkor ez ne kerüljön be, mert nekem első ránézésre az épületek, építmények, gépjármű értékesítés eléggé túlfeszített így is. Tüttő István: A gépkocsit lesz a legkönnyebb teljesíteni. Úgy látom, nincs több javaslat az 5. számú mellékletre. Először döntenénk – menjünk felülről lefelé a sorokban – laktanya értékesítést 200 millióval csökkentsük. Én szívem szerint azt mondanám, hogy ebben mindenképp benn van a 200 millió. Még több is bent van. Én azt mondtam, hogy nem, mások meg azt mondják, amit akarnak. Én nem javaslom a csökkentést, mert különben eszméletlen hitellel fogunk itt robogni tovább. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kiskanizsa Településrész Önkormányzat állásfoglalása ismertetésre került. Kérdezem, a Szent Flórián téri óvoda értékesítését a kiskanizsai önkormányzat nem javasolja. Kérem a javaslatukat. Én támogatom. Már nem a javaslatukat. Én nemmel szavazok. A közgyűlés 5 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kisrác úti óvoda értékesítése. Semmi különbség nincs számomra a kettő között. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 7 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Természetesen nem nyilvánosházat kívánunk belőle csinálni. Ezt azért jelezném. Térjünk át. A Bicsák urat meggyőztük arról, hogy betesszük majd egy határozati javaslatba. Úgy kell visszavonni, hogy 15 millióval most nem szavaznánk meg, hanem határozati javaslatban szerepel, a Cserti úr említette, hogy megvizsgáltatjuk, hogy a további területkialakítása, feladatot kap az iroda. Bicsák Miklós: Kérdezhetek? Milyen választ tudok adni, mint területi képviselő, az érdeklőknek? Mert nap, mint nap ostoroznak, és nekem korrekt választ kell adni, és ha ott azt mondom, hogy 5 év múlva, következő ciklus képviselőtestülete fogja majd kialakítani. Én korrekt választ szeretnénk, hogy mit ért ez alatt a Cserti úr, vagy itt a pénzügyminiszter úr? Szokolné Dr. Szolik Enikő: A palini telekértékesítésre vonatkozó előterjesztésünk készen van, belső egyeztetés alatt van, tehát a következő havi, vagy azt követő havi közgyűlés elé kerülhet, attól függ, hogy a bizottsági szakaszokban hogyan boldogul. Bicsák Miklós: Köszönöm, elfogadom. Tarnóczky Attila: Hát látom, hogy Palin csatornázásáról kezdünk beszélni. Sem polgármester úr, sem irodavezető asszony nem tudja megmondani, hogy ez a közgyűlés mikor akarja Palinnak ezt a részét csatornázni. Itt a közgyűlésnek kell dönteni, úgyhogy ilyen választ nem tud Önnek senki sem adni képviselő úr. Cserti Tibor: Én a magam részéről a telekkialakításra tettem javaslatot Miklós azzal, hogy kiterjesztettem, hogy nemcsak a palini városrészre, hanem a város egész területére azzal, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatot a Polgármesteri Hivatal legkésőbb 2001. június 30-ig végezze el, az ezzel összefüggő javaslatával a bizottsági szinteket járja be, ugyanakkor a konkrét projekttel kapcsolatos beruházási célokmányt pedig terjessze elénk. Ezt a hármas feladatot. Június 30-ig. Tüttő István: A 6. számú mellékletre térünk át. Mindjárt jelezném, hogy a kórház pénzeszköz átvételét én magam támogatom, hogy hagyjuk el. Módosítom, kivesszük, mint követelést. Röst János: Mégis kell erről szavazni polgármester úr, hiába módosítja önhatalmúlag a beterjesztést, mert egy 477/2000. számú rendeletünk életben van, ennek a visszavonását kérem megszavaztatni. Tüttő István: Ebben meg igaza van Röst úrnak. Kérem, szavazzunk, a 477/2/2000., így pontos, igen. Én támogatom. Kérem, szavazzunk, a határozat visszavonásáról döntünk. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 59/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 477/2/2000.(XI.28.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e valakinek a 6. számúhoz még észrevétele? Úgy látom nincsen. A 7. számú is főtábla egyébként. Akkor a 8-assal foglalkozzunk. Ehhez van-e valakinek észrevétele? Budai István: Most akkor itt mondanám el, hogy a 8. táblának az a része, ahol a Városi Kincstár részére biztosított speciális célú támogatások összegét megterveztük 392.074 eFt értékben, ebben meg kell jeleníteni azt a hulladékgazdálkodási rendeletünk elfogadásakor kivont 10 millió Ft-ot, az előző évhez viszonyítva pluszként úgy, hogy a 392.074 eFt-ot 402.074-re kellene módosítani, tehát plusz 10 millióval. Kelemen Z. Pál: Csak a pontosság kedvéért a ………… kiadások rovatában szociálpolitikai feladatokra összességében, tehát a két dolog nem ugyanaz a normatív támogatások miatt, ezért lett volna jó a forrásoldalt megjelölnünk precízen. 392.904 eFt – nem fogom felolvasni tételesen –, ez 402.904 eFt-tal kerüljön a költségvetésbe a 8/a. mellékleteként, ahogy Budai István barátom javasolta, azzal a kikötéssel, hogy annak 5. pontja, lakásfenntartási és fűtési támogatás 20 millióról 30 millióra módosul. És megnyugtatásképpen mondom, a rendeletalkotás során majd módosító indítványt teszünk erre a pontra, hogy a rendelet kicsit bővebb, tágabb teret nyújtson a visszapótlásra. Tüttő István: Van-e még valakinek? Úgy látom nincsen. Akkor a 8. számúról döntenénk. ……….. a Városi Kincstár központi kiadásai speciális célú támogatások rovatát plusz 10 millióval megnövelni. Én támogatom. Hát illetve erről döntésünk született, csak most meghatároztuk a helyét. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem, térjünk át a 9. számúra. Röst János: A 4. ponthoz lenne javaslatom, ez pedig a két kisebbségi önkormányzatnak a költségei. Következő javaslatot tenném: a korábbi költségvetés, amit megkaptunk, és a most kiosztott, elmúlt közgyűlésen kiosztott között annyi különbség van, hogy a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnál a személyi költséget lecsökkentették 841.080-ról, nyilván a járulékaival együtt és ezt áttették dologi kiadásba. Én azt javasolnám, hogy ez kerüljön vissza a helyére úgy, ahogy volt, tehát az előző költségvetésnél. Illetve a másik kettő kisebbségnél 600-600 eFt-ot javasolok a dologi költségek megemelésére, mert úgy gondolom, hogy a két kisebbség kiváló munkát végez, és mindenképpen támogatást érdemel. Tüttő István: Épp kölcsön akartunk kérni a kisebbségeknél, de ők nem is kérték. De megkérdezem azért őket. Hát ő persze, hogy most azt mondja, hogy neki mindegy, de akkor jöhet. Teleki László: Én köszönöm szépen, de szűkösen, de ki fogunk jönni, úgyhogy én János, köszönöm szépen, hogy indítványoztad, de nem igénylem, de viszont a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak és elnézést, hogy ezt mondom, a Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak magam is javasolnám, mert valóban, elég szűkös a költségvetése, és ismerve a programjait, amit el szeretne indítani ebben az évben, elég nagyszámú programokat szeretne elindítani, ahhoz viszont nagyon kevés az az összeg, amit most jelen pillanatban előirányoztak neki. Én magam is javaslom a 600 eFt-os támogatást pluszban megemelni, hogy a programjait valóban tudja végrehajtani. Tüttő István: Szeretnék annyit elmondani, hogy utána néztünk, az önkormányzat valamikor úgy döntött, emlékeztek rá biztos, illetve nem mindenki emlékszik, mert amikor a konzulátus létrejött, akkor egy évre vállalta az önkormányzat a titkárságot vezető, vagy betöltő személynek a fél munkabérének a támogatását. Ezt rendben meg is kapták, csak ugye azt követően az volt az elképzelés, legalábbis egyik oldalról, hogy ez folyamatosan jár, holott a közgyűlés csak arra az egy évre szavazta meg. Beznicza Miklós: Nem a 600 eFt ellen, de képviselő úr, nem módosíthatja a kisebbségi önkormányzat költségvetését, áttenni dologiból személyibe, az a kisebbségi önkormányzat teljes kompetenciája. Tüttő István: Bár a János is most kisebbségben van. Röst János: Remélem, hogy nem sokáig leszek kisebbségben, polgármester úr. A másik, hogy ez a költségvetés – nem minden képviselőtársam figyelt figyelmesen -, az elmúlt közgyűlésen ki lett osztva egy új költségvetés, ami pár helyen módosult a korábbihoz képest. Ez az egyik módosítása ennek a költségvetésnek, és ha valóban a korábbi költségvetésben személyi juttatás másképp volt beállítva, mint a mostani, én ezt kifogásoltam, akkor miért volt a korábbi ugyanilyen módon beállítva. Illetve azt javasoltam, ez kerüljön vissza a helyére, illetve az a 600 eFt, amit javasoltam, a dologiban kerüljön emelésre. Beznicza Miklós: …. megadta ezeket a számokat, és a kisebbségi önkormányzat később tárgyalta meg, és így hagyta jóvá, ahogy Önök előtt van. Azt hiszem, hogy jól mondtam – az elnök asszonyra néztem –, ez az ő közgyűlési határozatuk alapján került be, és nem az előzetes anyag szerint. Vargovics Józsefné: Nekünk csak az az egyetlen gondunk, hogy amit már egyszer elkezdtünk, tehát olyan, hogy népfőiskolai program, oktatási tanácskozás, ami már folyamatban van, mi igaziból azt nem tudjuk finanszírozni. És mi ezért szeretnénk. Nem személyi, a dologi kiadás növelésére fordítani. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel a 9. számúhoz. Kérem, módosító indítvány hangzott el. A Horvát Kisebbségi Önkormányzat dologiját emeljük meg 600 eFt-tal. Én a 600.000-t nem támogatom. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ez nem azt jelenti, hogy én nem szeretem a Horvát Kisebbségi Önkormányzatot. 10. számú melléklet. Birkner Zoltán: Eljött az a pillanat, amikor mondtam képviselőtársaimnak, hogy majd a sorokban szeretnénk néhol módosítani. Hát itt már többen is mondtuk, Horváth képviselőtársam, Balogh képviselőtársam is elmondta, kulturális feladatok támogatására az 1. ponton belül 6,5 millió Ft helyett 10 millió Ft-ot javaslunk. Sportfeladatok támogatására, a 3. pont, verseny-, él-, tömegsport és női kard világkupa támogatására 50 millió Ft-ot javaslunk. És van egy kérdésem, de ez szerintem a 12. melléklet lesz majd. Az életveszélyes tantermek kiváltására idén még lehet pályázni, hogy ennek az önrésze –szerintem ez 12., jó, ezt vissza is vontam, ez 12. melléklet lesz. Egyelőre ennyi. Kiss László: A 10. melléklet kapcsán azt a javaslatot szeretném tenni, hogy a közgyűlés a Miklósfai Városszépítő és Közművelődési Egyesület tevékenységét külön soron ebben a mellékletben szerepeltetve 1,5 millió Ft-tal támogassa. A megújult egyesületi vezetés jelentős terveket alakított ki a jövőre nézve. Ebbe a folyamatba illik bele a volt répafőző verseny, és ezen keresztül a helyi folklórnak az újjáélesztése, a helyi hagyományoknak az ápolása szerepelne. Én úgy vélem, hogy az egyesület jelentős közművelődési feladatot is ellát a városon belül, és ezért kérném, hogy azt a támogatást, amit az egyesület elnöke, Czupi Gyula úr már levélben kért a polgármester úrtól, hogy ezt a közgyűlés hagyja jóvá. Dr. Csákai Iván: Hát a 10. számú melléklet 2. pontjában szerepel két szám, amelyik számomra üzenetértékű. A Vöröskeresztnek 1,5 millióval többet adunk azért, mert a hajléktalan házasok otthonát ellátja, a szociális, egészségügyi feladatok támogatása, tehát a szociális, egészvédelmi alapra 500.000-rel kevesebbet, mint tavaly. Én nem tudom, hogy ez a pénzösszeg, amelyiket 500.000-rel csökkentünk, hogy elég-e? Lehet vitatkozni azon, hogy milyen célokat támogatunk ebből. Én vitatom a többi támogatást ebben a pillanatban. Számomra elfogadható az, ha az 5 millió mellett a szociális, egészségvédelmi alapra 4 millió Ft-ot pluszba. Én 1 millióval többet szeretnék, és az 5 millió maradna a Vöröskeresztnek, hisz plusz feladatot lát el. Tehát összesen 9 millió a két feladatra. Bicsák Miklós: Nagyon örülök, nagyon könnyű dolgom van, mint területi képviselőnek, és úgy érzem, jogosan és tisztelettel kérhetem a túloldalt képviselőket is, hogy remélem Palin és mint területi képviselőnek a kéréseit támogatják. Tudni kell, hogy Palin kulturálisan, szociálisan, nem akarom ecsetelni, se faluházunk, semmi. Ahogy említettem már ezelőtt két órával is, hogy kint, a sportpályán tartjuk a lakossági fórumot, de faluházunk, semmi. De úgy érzem, hogy a Palini Városszépítő Egyesületnek külön, a 10. oldalon megjelentetni – én nagyon szerényen és jó gazda módjára 500 eFt-ot kérek megjelentetni. Nagyon szerény vagyok, nem milliókban beszélek. És nem hozzám tartozik, de Nagykanizsa városhoz, és átérezve, megengedik, Kiskanizsa városnak, az Olvasókörnek 300 eFt-ot nagyon szívesen megszavazok és támogatom, mert szükségük van rá. Én kérem a tisztelt képviselőtársaimat, gondolják át, érezzék át. A városnak nem egy településrésze van. Nem akarok személyeskedni, de emelhetjük, kérek rá javaslatot. Én azért mondom, jó gazda módjára, ha egyik várostelepülést támogatjuk, akkor kérem, jogosan, mert indokoltak. Mi például Palinban dödölle-versenyt akarunk szervezni, bablevessel, nem répafőző, káposztás, meg különböző leveseket, hanem egy olyan kulturális megmozdulást, amihez szükség van az anyagi támogatásra. Cserti Tibor: Hát a tisztelt településrészi képviselők ezt jól kifőzték. Hát a sánci városrész most van még főzés alatt. Hát én nagyon visszafogott és szerény leszek, gondolom Marton képviselő úrral egyetértve, hát Városszépítő Egyesületnek – Sánc, kérnék szépen 250 eFt-os támogatást. A részletes programot majd a javaslati szinten ide fogjuk terjeszteni az önkormányzati képviselők elé. Egyúttal javaslatot teszek a verseny- és élsport 55 millió Ft-os előirányzat megszavazására. Indítványt tettem a verseny- és élsport 55 millió Ft-os előirányzati szintjére a 32,5-tel szemben. Dr. Horváth György: Az általános vitában említettet erősítem meg, a verseny- és élsportra 60 millió Ft-ot javaslom. Dr. Gőgös Péter: A Móricz Zsigmond Művelődési Otthon számára én is javasolnék 400 eFt támogatást. Tüttő István: Azt szeretném jelezni, hogy intézménynek számít a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, és neki megvan a külön költségvetése. Tarnóczky Attila: Kedves Képviselőtársaim! Mindez, ami itt elhangzik, Önök komolyan gondolják? Vagy viccelődünk egymással? Tóth László: Módosítani szeretném Bicsák képviselőtársam által elmondott összegeket. A Palini Városszépítő Egyesületnek 1,5 millió Ft-ot, a kiskanizsai Olvasókör részére 1 millió Ft-ot kérek a költségvetésben külön soron beállítani, ugyanis a februári kiskanizsai fórumon élesen felvetődött a kiskanizsai Olvasókor ez irányú kérése. Dr. Baranyi Enikő: Evés közben megjöhet az étvágy. Lehet, hogy nem jól adtam össze, de a 10. számú táblázat most már közel 25 millió plusz, tehát 24,5 millió pluszt jelent. Tüttő István: Enikő nem így van, mert ha a 60-at szavazzuk, ez már maga 27,5. Dr. Baranyi Enikő: Na de csak a 10. táblázatot mondom. Tüttő István: Ez a 10-ben van. 60 milliót javasoltak a sportfeladatra. Az maga 27,5, önmagában. Dr. Baranyi Enikő: Ja, igen. Én azt gondolom, hogy egy költségvetés megtárgyalásánál azért vannak tényleg egészen kiemelt, fontos területek, de ezt a fajta kívánságlistát egy másfajta költségvetés, tehát jobb kondíciójú város sem engedheti meg magának, úgyhogy ilyen elv alapján az egész egy komolytalan zsákutcába fog futni, úgyhogy én nagyon szépen kérek minden képviselőtársamat, hogy azért ezt gondolják már végig. Egyébként megalakítjuk a Belvárosi Városvédő Egyesület nem tudom, milyen alapszervezetét, és akkor virágos nem tudom, miért fogunk kérni 1,5 milliót. Szóval ezt így nem lehet csinálni. Tüttő István: De én a Kossuth téren szeretném megalakítani. Tóth László: Megmondom őszintén, elég nehéz helyzetben vagyok, mert a legutóbbi Kanizsa Újságban olvastam a FIDESZ sajtótájékoztatóját a költségvetésről, és meg kell, hogy mondjam, hogy örültem, mikor azon megállapításokat olvastam, hogy a költségvetésnek elsősorban az egyéni képviselők által összegyűjtött információkat kellene, ami a lakosság jogos igényeit jeleníti meg, a költségvetésben szerepeltetni. Hogyha a költségvetés készítői ezt az alapvető elvárást teljesítették volna, akkor valószínűleg nem itt kellene az egyéni képviselőknek rögtönöznie. Csak ezt szerettem volna mondani. Kiss László: Meg kell, hogy állapítsam, hogy az én felszólalásom itt egy lavinát indított el. Mindenki úgy érezte, hogy akkor most kérnem kell, mert Miklósfa is kért. Hát ez az érzésem, meg kell, hogy mondjam, mert addig csend volt, miután én a hozzászólásomat elmondtam, utána lett tele a tábla jelentkezőkkel. Hölgyeim és Uraim! Meg kell kérdeznem, hogy a Palini Városszépítő Egyesület milyen intézményt működtet, mihez van szüksége a 1,5 millió Ft-ra? Miklósfán a kezelésünkben van egy „Mindenki Háza” nevezetű intézmény, aminek van egy vezetője. Csak, ha minimálbérrel számítjuk az éves bért, az kb. 800 eFt. Ott működik egy városi intézménynek a kihelyezett részlege, a helyi fiókkönyvtár. Tehát intézményi feladatokat is ellát ez az intézmény. A helyi művelődési életet és a kulturális életet szervezi, ott történik az iskola egyesületeknek a bemutatója, a helyi közösségi életnek a színtere. Ezt az egyesületnek fenn kell tartani. A miklósfai lakosok ehhez önkéntes hozzájárulással is hozzájárulnak, de úgy vélem, hogy egy 1,5 millió Ft-os hozzájárulás, azt hiszem, nem egy olyan jelentős összeg. Sajnos, meg kell, hogy mondjam, azt láttam, hogy az én hozzászólásom és kérésem provokálta ezt a lavinát. Ha Önök úgy vélik, hogy nem érdemli meg Miklósfa, ez a tevékenység nem érdemli meg, akkor ne szavazzák meg. Bicsák Miklós: Nem akarok személyeskedésbe, Kiss László képviselőtársam visszautasítom. Palin is Nagykanizsa része, és Palinban is igyekeznek. Nem akarom boncolgatni, remélem, nem úgy veszed, hogy az adóhatóságnak kell beszámolni, hogy a Városszépítő Egyesület mire költi a pénzét. Mi szegény emberek vagyunk, vízzel főzünk, tisztelt Laci barátom, és azok a nyugdíjas emberek, azok a városszépítő, Dr. Bogár Gáspár úr vezényletével mindent megtesznek a környezetért. Mi, nem akarom kimondani, hogy milyen minimális kis összeggel, éveken keresztül, amióta, én 6. éve képviselő vagyok, a Városszépítő Egyesület részére nem tudtam elérni, hogy a költségvetésben szerepeljen egy nagyobb összeg. Dolgoznak. Igaz, én örülök, szívemből, és most is azt mondtam, Miklósfán nagyon sok barátom van, továbbra is úgy érzem, hogy oda is úgy megyek barátokhoz, de azért a városnak ezt a részét is, mert Zalaegerszegről, ha közlekedünk, látni kell, ha Nagykanizsára beérnek, hogy egy fejlődő városba érnek. Akkor Palinnak is fejlődni kell. Tüttő István: Én Bicsák úr helyében a településrészi háznak a fejlesztését javasoltam volna, nem pedig az egyesületnek a támogatását. Tarnóczky úr, ügyrendi gomb. Tarnóczky Attila: Itt minden képviselő a város képviselője – hadd tájékoztassam a választói törvényről Önöket – nem pedig Miklósfának, meg a belvárosnak, meg mit tudom, minek. Valóban ott választották meg. De akkor mit mondjon egy listás képviselő, mondjuk. Ezt úgy mondom, mint egyéni választókerületben megválasztott. Szóval ez a fajta városrészek, meg háztömbök közötti vita, hát ez katasztrofális, ez nem visz sehova, csak a katasztrófába. Tüttő István: De az egyesületek számára 100-nál több pályázat van hetente. Meg kellene azzal is próbálkozni. Kelemen Z. Pál: Hát beütött a provincializmus, meg egyébként is féltem a 10., meg még nagyon félek a 12. táblától is. Nekem az lenne a tiszteletteljes kérésem külterületi képviselőtársaimtól, próbáljanak meg egységes Nagykanizsában, egységes városban gondolkodni. Nagykanizsa egyetlenegy város. Vonják vissza előterjesztésüket, és abban a sorrendben, ahogy megtették, valószínűleg használnak a pénzügyi helyzetükön, és a városnak is. Tüttő István: Nincs több javaslat a 10. számú mellékletre. Kérem, akkor szavazzunk. Felülről megyünk lefelé. Nem jelentkezik senki, hogy visszavonná. Kulturális feladatok támogatása – plusz 3,5 millió. Erre szavazunk. Én egyiket se támogatom – előre bejelentem. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szociális és egészségügyi feladatok támogatása – plusz 1 millió. Szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Hát ugye, a következő történt, a verseny- és él- és tömegsportnál volt egyszer egy 50, 55 és 60 milliós. Cserti Tibor: Visszavonom az 55-öt, elfogadom a 60-at. Tüttő István: Jó, tehát akkor először szavazzunk az 50-ről. A közgyűlés 13 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a 60-ról a szavazást, visszavonták az 55-öt. A közgyűlés 7 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Miklósfai Városszépítő Egyesület támogatása – 1,5 millió. A közgyűlés 7 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem Palini Városszépítőre – 1,5 millió. – Utána módosították. A közgyűlés 9 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kiskanizsai Olvasókör – 1 millió. A közgyűlés 6 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Sánci Városszépítő Egyesület – létező szervezet? A közgyűlés 5 szavazattal, 12 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: És a Móricz Zsigmond Művelődési Ház. A közgyűlés 2 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor lapozunk a 11. számú mellékletre. Cserti úr, ügyrendi. Cserti Tibor: Ismét indítványt teszek az 55 millió Ft-ra, mert abban a tudatban léptem vissza, hogy valamelyik javaslat a kettő közül megkapja a támogatottságot. Mivel egyik sem kapta meg, nyilvánvaló, nem ez volt az előterjesztés szándéka, ezért kérem, hogy az 55 milliót szavaztassa meg. Tüttő István: A 11. számú mellékletnél tartunk. Cserti úr kéri, hogy ismételjük meg a szavazást. Kérem, aki elfogadja, igennel, aki nem, nemmel, illetve tartózkodik. Hogy újra szavazzunk. Ügyrendi javaslata volt, szavazni kell. A közgyűlés 11 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: A 11. számúnál tartunk. Van-e erre? Balogh László úr, ügyrendi gomb. Balogh László: 49 millió Ft-ot javasolok a verseny- és élsport támogatására. Én bízom abban, hogy a sportszerető közönség itt is leledzik. A szabályossággal én most bővebben nem törődnék. Én azt gondolom, hogy ügyrendi javaslatként kezelhető a javaslatom. Visszalépés az előzőkhöz képest. Kérem, hogy az elmondottak fényében támogassák ezt a javaslatot. Tüttő István: Ez végül is megismétlése volt az előbbinek. Az előbb elutasítottuk az újraszavazást, tehát mindegy, hogy ki mennyit javasol, az újraszavazást elvetettük. Kelemen Z. Pál úr, ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Hogy megvilágosítsam a helyzetet – tisztelt polgármester úr –, az előbb arról szavaztunk, ugye – Önnel egyetértek –, hogy újra szavazunk majd valamiről. Tesz valaki egy javaslatot. Azt leszavaztuk. Ez a hajó elment tisztelt képviselőtársam, erről már nem lehet újra dönteni. Tüttő István: 11. számú melléklet. Úgy látom nincsen, akkor ezt vegyük úgy, hogy rendben. A 12. számúról kérdezem. Röst János: A KanizsaNet Kht-t amikor létrehoztuk, akkor arról volt szó, hogy a számítógépes parkot ő tartja karban, illetve a beszerzéseket ő bonyolítja. Most a költségvetésben szerepel a hivatal költségei között egy 15 millió Ft-os összeg számítógép megszerzésre. Én azt javaslom, hogy 12 millió Ft-tal kerüljön át a Kanizsanet Kht-hoz, ami azt jelenti, hogy ilyen értelemben az ÁFA visszanyerésével többletforrásra is szert tehetünk. Ugyanígy javasolnám a 2,3 milliós Kanizsa és Környező Települések Területfejlesztő Társaságának a számítógép beszerzését is – amennyiben erre lehetőség van. Ha nincs, akkor nyilván nem javaslom. A másik, hogy a könyvtár bizottság megbízott azzal, hogy tolmácsoljam a bizottságnak az álláspontját és véleményét, ugyanis a könyvtár költöztetéséhez dologi, plusz bér, valamint annak a működtetési többletköltségeihez pénzügyi forrásra van szükség, és ez kötelező, ezt nem lehet megkerülni. A javaslatunk a következő, hogy az átköltöztetéshez 9 millió Ft-ot javasol a könyvtár bizottság, a többlet működési költséghez pedig 6 milliót, ami azt jelenti, hogy az ősztől kezdődően 4-5 hónapos működési többletet jelenthet. Ebben nem szerepel természetesen még az a költség, amelyik még fel fog merülni, ez pedig a régi könyvtárnak a rendbetétele, illetve olyan állapotba hozása, hogy át lehessen adni majd a végső tulajdonosának. Tüttő István: És mennyi ez az összeg a könyvtárnál? Röst János: 9 plusz 6, és külön-külön sorként szeretném kérni a szavazást. Tóth László: A költségvetést áttanulmányozva, a 12. számú mellékletben egyéb közművesítés címszó alatt 7.875 eFt összeget találtam. A kérdésem a következő: hogy én 2000. december 5-én polgármester úrnak írtam egy levelet, amiben a 2000. évi költségvetésben forrás biztosítását kértem többek között az alábbi két jelentős munkálatok elvégzésére …………. és mellékeltem egy 1998. április 15-ei bizakodó hangú hivatali levelet, miszerint ez 1999-ben megvalósulhat. A másik lényeges kérés pedig az volt, hogy folytatni kell a Fő utca mindkét oldalán lánckorlátok további elhelyezését, a földterület feltöltését és a parkosítását. Úgy gondolom, hogy képviselőtársam előtt ismeretes, hogy hogyan néz ki a Fő utcának a keleti része, ami a banktól keletre esik. Úgy gondolom, hogy egy megyei jogú városhoz méltatlan az a körülmény, ahogy a Fő utca keleti része kinéz. Hogyha ezen munkálatok ellátására elég a 7.875 eFt, akkor kérem, tekintsék tárgytalannak a felszólalásomat. Amennyiben ez nincs benn, nem tartalmazza, akkor kérem ezen munkálatok biztosítására 3 millió Ft-ot. Balogh László: Megint megpróbálkozom azzal, amire jogos lehetőségem adódik. A verseny- és élsport támogatására a céltartalékban – ez különbözik az eddigi javaslatoktól – 17,5 millió Ft-ot javasolnék. Ez már csak a külön magyarázat része, hogy ez működtetés, nem fejlesztés, minimál alapú működtetés. Én nagyon kérem, még egyszer utoljára, valószínű, hogy több lehetőség már nem adódik a támogatás megszerzésére, vegyék figyelembe azt, ami itt elhangzott és függetlenítsék magukat egyéb szempontoktól. Kérem, hogy támogassák a javaslatot. Tüttő István: Csak az a bajom, hogy az előbb már az 50 milliót leszavaztuk. Hát a 17,5, az pont 50-re jön ki. Tehát 17,5-öt leszavaztuk Budai István: Én egy formabontást szeretnék javasolni. Ezt a 12. táblát meg kellene úgy bontani, hogy mennyi a működés, mennyi a fejlesztés, mert így eléggé zavaró, hogy m és f-fel jelöljünk. Én vettem a fáradságot és külön kigyűjtöttem és egyezik a szétválasztás, nem ez a problémám, csak jó lenne kétfelé venni, külön összesíteni működést, külön a fejlesztést. Ez egy formai dolog. A másik dolog, ami tartalmi lenne, hogy van itt olyasmi, hogy normatív támogatás visszafizetés 10 millió Ft. Ezt szeretném megkérdezni, hogy mi ez? Ha az, amire én gondolok, akkor ez nem az a tavalyi megállapított összeg? Nem? Akkor jó. Aztán olyan dolog van, hogy miért mondjuk működésnek a tervezési munkák költségét az Ipari Park területén? Hát én szerintem, az, ha valami, akkor fejlesztésnek kellene, hogy lenni. Hát a hóeltakarítást megkérdőjeleztem, de arról már egyszer szó volt, hogy ezt jó lenne tudni mennyi merül fel igazából, és ennek mi lesz a sorsa, hogyha megmarad. Nem tudom, én legalábbis nem hallottam arról, hogy a könyvtár tetőtér beépítés költségét 30 millióval betesszük, hogy az valami bizottsági döntés, vagy valami volt-e erről. Biztos, hogy jó ez a szám, biztos, hogy kell ez, de én nem emlékszem rá. Pintérné Grudmann Frida: A normatíva visszafizetéshez szeretném mondani, hogy ez az összeg ugye előre leigényelt, és a becsült adatokból igényeljük, ez az, amit vissza kell fizetni. Hadd mondjam megnyugtatásképpen, hogy ennél magasabb lesz a jelenlegi állás szerint, de hadd ne fejtsem ki, a legolcsóbb hitel egyébként, amit az önkormányzat így felveszi. Bodzai Tiborné: A Röst úr javaslatához szeretnék hozzászólni, a 15 millió Ft számítógép beszerzés, áthelyezése a céltartalék 12. számú mellékletébe. Nem támogatnánk, és nem javasolnák, ugyanis, ha a Polgármesteri Hivatal részére vásárolnak számítógépet a KanizsaNet-nél, és a KanizsaNet-től kapja a számlákat, igaz, hogy az ÁFÁ-t ott megtakarítanák, viszont nem kerülne át a hivatal tulajdonába. Ha átkerülne, akkor pedig ugyanúgy ki kellene fizetni utána az ÁFA-t - ez az egyik indok. A másik indok pedig az, hogy nem csak kifejezetten számítógép-beszerzést takar ez az összeg, hanem olyan nagyteljesítményű iratmegsemmisítő-gép és fénymásolókét is, ami nem kifejezetten ebbe a kategóriába tartozik. Röst János: Nem fogadom el ezt a választ. Én úgy gondolom, hogy az ÁFA megér annyit, hogy a KanizsaNet Kht. szerezze be. A másik egyébként, hogy ha ilyen összegeket nem ők bonyolítanak, akkor nem értem a létjogosultságát, hogy miért működik egyébként a kht. Arról már nem beszélek, hogy esetleg amortizációs leírással még további költségeket csökkenthet a kht. Tüttő István: Egyébként azt hiszem, félreértés van, mert a KanizsaNet bonyolítja, csak az önkormányzat nála veszi meg. Tehát mindenképpen a KanizsaNet-en keresztül. Bodzai Tiborné: Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy mindig a KanizsaNet-en keresztül szerezzük be a számítógépeket - képviselő úr -, tehát a KanizsaNet-en keresztül történik a beszerzés, csak a tulajdonjogot nem kapja meg így a Polgármesteri Hivatal, hanem a KanizsaNet Kht-nál marad tulajdonban, és az ellenőrzése, leltározása is sokkal bonyolultabb. Tüttő István: Nem olcsóbb, mert nekünk akkor is meg kell vennünk. Vagy bérbe vesszük tőle? Hát akkor is kifizetjük, és még fizetünk bérleti díjat? Birkner Zoltán: Megvárom, hogy egy picit megnyugodjanak a kedélyek. A 12. mellékletnél lenne néhány javaslatunk. Ez a néhány javaslat a következőkből állna, ennek lenne egy oktatás, kultúrát érintő része, és lenne egy útfelújítás, illetve rendbetétel, illetve térnek a rendbetétele és annak felmérésének a kérdése. Mondtam Önöknek, hogy nagyon fontosnak tarjuk, hogy az idei költségvetésben induljon el végre egy olyan taktikus út-, járda-, hídfelújítás, építés. Ez az elmaradt 1,5 milliárd Ft-os program végre induljon el. Igazából a 13-14. táblánál kerülnek majd elő a számok. A 12-nél egyetlen egy javaslatom van ezzel kapcsolatosan. A Városkapu körút és a Kazalnak utca között van egy tér. Ennek térnek, tudom, hogy készült már rendezési terve, szeretnénk, hogyha ezt a rendezési tervet újra elővennénk, újra gondolnánk, és erre 5 millió Ft-ot elkülönítve, ennek a térnek a rendezése meg is indulna ebben az évben. Ez az egyik javaslatom. A másik javaslatom az oktatás-kultúra csomagba tartozik. Az idei évben még lehet az életveszélyes tantermek kiváltására pályázni. Használjuk ki ezt a lehetőséget, az a javaslatunk, 7,5 millió Ft-ot javaslunk beállítani pályázati önrészként. Ugyanannyit lehet hozzá nyerni, és hogyha a megyétől kapunk támogatást, akkor ez valamelyest csökkenthető, ez a 7,5 milliós tétel. Van egy iskolánk, a Vécsey, amelynek óriási szüksége van erre a pénzre. Tehát ezt, azt gondolom, hogy ne sajnáljuk ettől a szektortól. És elkészült egy ifjúsági koncepció az Ifjúsági Fórum vezetésével. Ez az Ifjúsági Fórum a következő javaslatot tette nekünk, és Györek képviselőtársam, illetve több képviselőtársam is tagja ennek az Ifjúsági Fórumnak, úgy tudom Bicsák Miklós képviselőtársam is tagja. Ifjúsági Központ kialakításához kérnek segítséget tőlünk. Én ezt előterjesztem. Gondolják át, hogy támogatják-e. Ennek az összege, 10 millió Ft-ot kértek támogatásként, ezt is javaslom. Köszönöm szépen. Mindegyik program egyébként előkészített, tehát egyik sem a levegőből előkapott. Ha érdekli Önöket, akkor beszélgessenek képviselőtársaimmal, nagyon sokat dolgoztak ennek az Ifjúsági Központ kialakításának az ügyében, azt hiszem, hogy méltó lenne ezt keresztülvinnünk. Tüttő István: Hát azt szeretném azért jelezni, hogy egyetlenegy bevétel nővelő javaslat érkezett talán. Lehet, hogy az 500 milliót már elhagytuk, de hát mehetünk tovább. Böröcz Zoltán: Igazából nem jogom válaszgombot nyomni, de azért, hogy lezárjunk egy vitát ÁFA és KanizsaNet Kht. és számítógép témában. Megítélésem szerint és ebben egészen biztos vagyok, az égvilágon semmi akadály, hogy a KanizsaNet-nél tervezzük, hogy 36 hónapig, mert hiszen 33%-os leírási kulccsal 3 év alatt, illetve 36 hónap alatt nullaértékű lesz a számítógép, hogy ez a KanizsaNet Kht. maradjon a könyvelésében, és az ÁFA-t a KanizsaNet Kht. természetesen megnyeri, visszaigényli. 3 év után pedig térítésmentesen átadja az egyébként amortizálódó, nullaértékű gépeket. Én ezt így képzelem el, ha az ÁFA-t meg akarjuk nyerni. Ez az egyik kérdés, de ez technikai kérdés, Önök eldöntik, hogy most így legyen, vagy ne így legyen. De hogyha a felügyeletet esetleg bizonytalannak látják, akkor köt egy szerződést a Polgármesteri Hivatal illetékese és a KanizsaNet Kht., hogy nála tárolja 3 évig a gépeket. Ennyi a dolog, és az ÁFA a KanizsaNet Kht-nál marad. Én ezt a megoldás támogatnám, csak úgy mondom. Bicsák Miklós: Már úgy érzem, hogy ennyi kérésre minden jogos, minden tisztelt képviselőtársamtól, akik elmondták és valóban, ahogy Tarnóczky képviselő úr elmondta, hogy mi a város képviselői is vagyunk, nemcsak a területé. De már én is csak azzal tudom kezdeni, és nagyon rövid leszek, hogy évek óta mondtam, nagyon csekély összeget említenék meg itt a 12. céltartalékoknál, sem a fejlesztésre, sem működésre nincs betéve. Nekem nem csak Palin és Korpavár városrész, hanem az északi rész, ahogy mondtam Űrhajós, Garay és Hársfa utca is hozzám tartozik. Évek óta kértem, hogy a költségvetésben szerepeljen a 7-es út, a Garay utca 1. szám, azaz ha Budapest felől jövünk, akkor jobb oldali lakótömb lakóinak a zaj, meg az egyéb, az úgynevezett zajszűrő falnak a felállításával kapcsolatban, és ezt soha nem tudtam elérni, hogy valami megoldást. De, bocsánatot kérek, sikerült. Egy-két kis fiatal fát ültettek, ami majd talán egy 5-10 év múlva, de ezzel nem csökkenti ott a zajszűrést, és az ott lakók, aki tavasszal majd kinyitják az ablakot az egészséges levegő szívása érdekében, nem tudnak éjszaka. Én azt kérném, hogy a Garay utcának elkülönítve, ahogy tárgyaltam, és kérdeztem az illetékesektől, egy 10 millió Ft ennek a zajfalnak megépítése a Garay 1. lakótömb részére. És mellette van az Űrhajós utca és Ifjúság utcának, amit már több éve kértem. Játszótér van, az ott lakó kismamák, nincs rendbe téve. Nagyon csekély, én oda egy 1,5 millió Ft-ot szeretnénk, mint fejlesztésre vagy egyéb, hogy szerepelne a céltartalékban, mert igenis igénylik azok az emberek, hogy ennek a két utcának a játszótere is rendben legyen, mint hogy városnak, hogy tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg, mert ez is a városnak azon része, hogy igénybe vennék a játszótereket, de nem megfelelő körülmények között működik. Én ezeket az összegeket szeretném, ha szerepelnének, és türelemmel várnám a megvalósítást. Tüttő István: Mond Miklós még egyszer az összeget. Bicsák Miklós: A Garay utca 1., a 7-es főútvonala, ugye a várost elkerülő - 10 millió Ft-ot szeretnék a hangfal, a zörej, az egyéb szűrésre, mert az ott lakóknak az áldatlan állapot, ez már hosszú évek óta téma. Az Űrhajós utcai és az úgynevezett, Ifjúság utcai játszótérre 1,5 milliót. Teleki László: Mintegy két hónappal ezelőtt volt egy önálló képviselői indítványom, amiben szerepeltettem, hogy Kiskanizsán a Homokkomáromi utca és Cigány utca kereszteződésében egy buszmegálló kiépítését kezdeményeztem. Ezt a közgyűlés elfogadta, és céltartalékba szeretném, hogy ha ez a határozat érvényesülne. Abban az esetben, hogyha kiépíthető ez a buszmegálló, akkor egy 1,5 millió Ft-os költségvetést szeretnék hozzá kérni, és amennyiben lehetséges kiépíteni, akkor vennénk csak igénybe ezt a bizonyos összeget. Tüttő István: Ez önrész egyben, vagy pályázat? Ennyibe kerül a buszmegálló áthelyezés, vagy kiképzés? Tehát kialakítás. Jó. Dr. Horváth György: 3 dologban szólnék. Az egyik a Nemezközi Lovas Bajnokság támogatására a 6 millió Ft-ot erősen túlzottnak tartom, hiszen ez 20%-a verseny- és élsport egész évi támogatására. Nevetségesnek tartom a könyvtár tetőtér beépítését. Legközelebb úgy tervezik meg a házakat, hogy mondjuk tetőt utána más pénzből kell hozzárakni. Ezt nevetségesnek tartom. Ugyancsak azt, hogy ne gondoljanak arra, hogy át kell költöztetni a könyvtárat, meg ennyi pénzért, amit a Röst úr itt mondott, hát erősen túlzott. Ugyanez vonatkozik a miklósfai kerékpárúttal kapcsolatban. Én azt mondom, hogy nem a kerékpárút a legfontosabb, hanem ezen a 20 millió Ft-on javítsuk meg a járdákat. Azt hiszem, hogy ez sokkal hasznosabb lenne. Györek László: Talán némi indoklást igényel Birkner képviselőtársam által említett Ifjúsági Központ kialakítása. Nem egy egyéni indítványról van itt szó, nem saját ötletről ráadásul. A Nagykanizsán létrejött Ifjúsági Egyeztető Fórum által támogatott kezdeményezésről van itt szó. Nagykanizsa város ellátandó feladatai közé tartozik az ugyanis az ifjúsággal kapcsolatos problémák kezelése, az ifjúságnak nyújtandó különféle szolgáltatások kezelése is. Sajnos ez ügyben az elmúlt években, nyugodtan mondhatom, hogy az elmúlt évtizedben semmi nem történt. A fórum létrejötte is tulajdonképpen egy pótcselekvés, amennyiben az önkormányzat valamilyen oknál fogva nem szándékozott létrehozni az ifjúsággal foglalkozó önkormányzati szerveit. Gondolok én itt az Ifjúsági Bizottságra, amely egy korábbi előterjesztésünk volt. Úgy gondolom, hogy az ebben részt vevő szakemberek biztosítékai annak, hogy ez jól fog működni és programokkal lesz kitöltve, még pedig olyanokkal, amelyek a város ifjúságának mindenképpen javára szolgálnak. Kérem szépen tehát, hogy ezt a kezdeményezést támogassák. És a későbbiekben is, pénzzel, ha nem is, de erkölcsileg mindenképpen járuljanak hozzá. Tüttő István: Én már említettem a korábbiakban, hogy Kodály Műv. Ház felajánlásra került, nem ingyen természetesen, a MÁV vezérigazgatóság részéről, és ugye ennek a működtetéséhez 3 millió Ft-ra lenne szükség ebben az évben. Kérem, hogy ezt még ide, ebbe a táblába szíveskedjünk majd figyelembe venni. Ez nem MÁV-óvoda, ez a művelődési ház. Ugye ennek többcélú hasznosítását lehet megoldani, egyik a főiskola, másik pedig a kulturális, és hát civil szervezetek is működnek ott. Nincs több javaslat, akkor a 12. számú mellékletről szavaznánk. Nem biztos, hogy mindent pontosan abban a sorrendben írtam fel. Javaslat történt először is, hogy kerüljön át a 13. számú táblázatból a számítógép beszerzés 15 millió Ft-ja. Röst János: Visszavontam. Tüttő István: Visszavonta. Jó, köszönöm. Fölülről haladva lefelé. Az egyéb közművesítés, Platán sor és Tóth László úr elmondta, hogy mi mindent. Erre plusz 3 millió Ft-ot szeretne kérni. Csak nem kaptunk választ, hogy ez a program, ami itt egyéb közművesítés, hogy ez ezt fedi le vagy nem ezt. Nem erre. Kérem, aki elfogadja, hogy Tóth László úr korábban fölvetett javaslata megoldásra találjon, akkor igennel, ha nem nemmel, illetve tartózkodjon. A közgyűlés 9 szavazattal, 4 ellenszavazattal 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Következő javaslat. Itt elhangzott, hogy a miklósfai kerékpárút építés önrészét vegyük ki. Annyit szeretnék azért az Önök figyelmébe ajánlani, hogy ebben az évben szerintem semmiképp nem tudjuk ezt felhasználni, mert ma már március, terveztetni kell. A közgyűlési határozat idetestálta magát az összegeket. Kérem, aki egyetért azzal a módosító indítvánnyal, hogy ezt ne szerepeltessük, az igennel szavaz. De ez egyben azt is jelentené, hogy a korábbi határozatunkat kell módosítani. Akkor úgy tenném fel, hogy a korábbi határozatát az önkormányzatnak kell módosítani. Hát az, hogy kimaradjon, ahhoz az kell, hogy módosítanunk kell a korábbi határozatunkat. Magyarul nem módosítani, hanem hatályon kívül kell helyezni. Úgy emlékszem, Horváth György volt a javaslata, hogy hagyjuk el. Aki igennel szavaz, egyetért Horváth úrral, hogy hagyjuk el a miklósfai kerékpárutat. Hát dehogynem, az volt a lényege, aki egyetért a Horváth úrral, az ugyanannyi, mint hogyha hatályon kívül helyeznénk a korábbi határozatunkat. Kérem, akkor újra szavazzunk, mert úgy látom, félreértés van. A módosító indítvány, az nem más, minthogy hagyjuk el, vagy ugyanazt jelenti, mint hogyha a korábbi határozatunkat hatályon kívül helyeznénk. Kérem, aki egyetért a Horváth a úrral, igennel, aki nem, nemmel, vagy tartózkodik. A közgyűlés 11 szavazattal, 9 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Következő: Ifjúsági Központ létrehozása 10 millió Ft-ot igényel. Nagyon szimpatikus nekem, de mondhatnám is, hogy most már teljesen mindegy, de nem támogatom. Nem az ifjúságra haragszunk, csak nincs pénz. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Garay utca szigetelése. 10 millió. Na most ugye fásítottunk nem rég, fasort ültettünk oda. Meg szeretném azt is jelezni, hogyha megépül az autópálya, akkor nem ezen az úton fog a nagy forgalom lebonyolódni. De kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz. Garay utcát. A közgyűlés 11 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Űrhajós utcára pedig, arra Bicsák úr nagyon régi kérését 1,5 Ft-tal támogassuk. Űrhajós és Ifjúság utca között. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Térrendezés, pontosan nem tudom a térnek a nevét. Kazanlak körút és Városkapu között. Ez 5 millió Ft. Szavazzunk róla. Tehát térrendezés. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Azt mondja, pályázati önrész 7,5 millió az életveszélyes tantermek kiváltására. Ugye itt az a lényeg, hogy ebben az évben van utoljára lehetőség pályázatra. Én ezt a magam részéről támogatom. A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Verseny- és élsport működtetésére javaslatot tett ismét 17,5 millióval, céltartalékba helyezését. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kodály Művelődési Ház 3 milliója. Támogatom. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A könyvtár átköltöztetés 9 millió, és működtetésre 6 millió. Hát én nagyon soknak találom ezt a költöztetést. Jó, szavazzunk róla. Hát külön lesz, most csak a költöztetés 9 millió, és 6 millió a működtetés. 9 millióról van szó, ez a költöztetés. Birkner úr, az hangzott el, hogy 9 millióba kerül a költöztetés és 6 millióba a működtetés. Birkner Zoltán: …… Én támogatnám ezt, hogy még sem kell ezt, hiszen bele van építve …….. (mikrofon nélkül) Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. Újraszavazunk, kérem. Én nem tudom megmondani, hogy ez 9. Pályáztatni kell majd a költöztetéshez. Lehet akár 3 millió is, reményeink szerint. Ezt nem kötelező felhasználni, de erre a célra lehet. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Működtetésre 6 millió. A közgyűlés 10 szavazattal, 2 ellenszavazattal 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Hát valószínű, hogy visszakerül majd. A buszmegálló kialakítása Kiskanizsán. Ez a Teleki úr javaslata volt, erre 1,5 milliót kérne. Támogatjuk. A közgyűlés 16 szavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 13. számú melléklet. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz átköltöztetve. Bocsánat, igaza van Horváth György úrnak, a 30 milliót sokallta. Teljes elhagyását kérted? Mert javaslat nem hangzott el róla, hogy mennyi legyen. 13. számút kérem. Dr. Gőgös Péter: A bajcsai híd újjáépítésével kapcsolatban szeretném mondani, a VIA Kanizsának készült korábban egy felmérése egy szakértői vélemény alapján, egy, polgármester úrénál lényesen kisebb értékű összegről. Ha jól emlékszem 10 millió plusz ÁFA-ról. Tüttő István: Miről? Dr. Gőgös Péter: A felújítási költségről. A bajcsai híd. Tüttő István: Készült, de az a híd szerkezetében egészen más volt, mint amire kiderült, a szakértők azt megoldást, mivel túl sok a víz és nagyobb sebességű a folyása, csak beton hidat tudnak javasolni, és a beton hídnál, a szakértő legalábbis ezt az összeget. Tehát nem mi csináltuk az anyagot, hanem egy szakértő. Dr. Gőgös Péter: Igen, épp ezt akarom mondani, hogy a VIA Kanizsa is valószínű egy szakértőt kérdezett meg és ugyanolyan vízhozamot láthatott ő is, illetve ugyanazt azt árkot nézte. Tehát én azt tanácsolnám, hogy beállíthatjuk végül is ezt a bizonyos 19 milliót, de nyilván nem ettől a cégtől kell akkor egyedül ajánlatot kérni. Tüttő István: Ez nem is egy cég volt, hanem tervező szakértő. Dr. Gőgös Péter: Más tervezőtől kell. Tüttő István: Igen. Akkor mennyit javasolsz? Dr. Gőgös Péter: Én javasolnám, maradjon az eredeti összeg, és kérjük meg akkor a VIA Kanizsa szakértőjét újra, aki ezzel a konkrét árajánlattal jött. Tüttő István: Az természetes, hogy megpróbáljuk lejjebb nyomni. Tarnóczky Attila: Én is ezt támogatnám, mert hogyha megemeljük az összeget, akkor én garantálom, hogy megemelkednek az ajánlatok is. ………… Dr. Gőgös Péter: ……. úgyhogy 10 millió plusz ÁFA volt a reális. Ez egy becsült érték, a testület becsült értéke volt. A legkisebb szakértői vélemény 10 millió plusz ÁFA-t jelzett. Birkner Zoltán: Valójában, amikor kiderült, hogy a nulla hitelfelvétel azért nem fog nagyon menni, akkor mi eldöntöttük képviselőcsoportunk, hogy …. Tüttő István: 2 Ft-tal fölötte vagyunk Birkner Zoltán: Igen, 2-vel. Eldöntötte képviselőcsoportunk, hogy akkor ez az eddig nagyon háttérbe szorított út-, járda-, hídfelújítás, építés előtérbe fog kerülni. A 40 millió Ft-os összeg nagyon radikális megemelését fogom most javasolni. Mondok tételeket. Az első tétel az Alsószabadhegyi út - ezzel kezdem, mert ez a legnagyobb tétel. Előzetes becslések szerint ennek a kivitelezési összege 200 millió Ft körüli összeget jelentene. Azt javasoljuk, hogy induljon el az idei évben ez a munka, és 100 millió Ft-ot szeretnénk ide. De, 100 millió Ft-tal induljon el a munka. Aztán Gáspár úrnál járva kikértem ezt a listát és megkerestük azokat az utcákat, amelyeket szeretnénk, hogyha nem csak karbantartással, tehát ilyen foltozgatással léptetnénk tovább, hanem felújított útburkolatot kapnának. Ilyen a Csokonai, Hevesi utca - 10 millió Ft-os javaslattal. Egyébként ezeket az összegeket egyeztettem Gáspár úrral. A Batthyány, Csengery utca - mind a kettőnek egyébként a járdaszakaszáról van szó, ez is 10 millió Ft-os összeggel. Aztán az Irtás utcában sikerült egy olyan építési engedélyt kiadni, amihez nincs utca, tehát nem lehet megközelíteni pillanatnyilag az egyik épületet, ami éppen most épül - ide 13 millió Ft-ért utat kell - tehát ez nem lehetőség, hanem valóban ez egy hiba, ez egy döntési hibánk volt - építeni. A Toldi utcának a felújítását javasolom még 4 millió Ft-tal. És a miklósfai járda- és útfelújításra egy csomagban 4,5 millió Ft-ot kérek feltüntetni polgármester úr. És hát kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják át ezt az indítványcsomagot. Azt hiszem, hogy mindent felsoroltam. Ma már előkerült a sétakerti kishíd. A sétakerti kishídra pillanatnyilag csomagként 10 millió Ft szerepel, ennek az összegnek a radikális felemelését javaslom 30 millió Ft-ra, tehát plusz 20 millió Ft-tal. Röst János: Nekem csak egy pici kérdésem van, hogy tudják-e a képviselőtársaim, hogy végszavazás előtt miket javasolgatnak most, és miről szavazgatnak? Egyébként, akinek van még illúziója, annak javaslom, hogy a 21. mellékletet nézze meg, abban benne van egyébként a jövőkép is. Tóth László: Hát most elhűlve hallgattam Birkner képviselőtársam igényét. Hát tisztelt FIDESZ-es képviselőtársaim, azon képviselői indítványomat, miszerint 3 millió Ft-ot kértem a Platán sori és a Fő utcai járdák rendbetételére, azt egyetemlegesen leszavazták, és most több 10 millió Ft-os igényeket említenek meg azon területekre, ahol FIDESZ-es képviselő van. Úgy látom, most fog eldőlni, hogy kit, mivel lehet megvenni, mennyit ér egy szavazat. Bicsák Miklós: Én is csatlakozom itt Tóth Laci barátomhoz. Én úgy érzem, őszintén és tisztességgel el kell mondani, itt nem csak a FIDESZ van a városban, hanem vannak baloldaliak, függetlenek, tisztességes, városért dolgozó képviselők. Ha egy Garay utcát leszavaznak, és itt a Birkner úr elmondta, mint a templomban a plébános úr a misebeszédjét, akkor jogosan kérem és követelem, hogy a tisztelt jobboldal FIDESZ képviselők a városnak azon részét is szavazzák meg, ahol jogos, hosszú évek óta azok a problémák, amit elmondtunk. Például a palini faluháznak a telekmegvásárlása, amit ma este már állandóan szajkózok, és itt mosolyogva - nem akarok itt dzsesszes kifejezést - leintve, leszavaztok. Hát nem csak az a városrész van, ahol a tisztelt képviselőtársaim vannak, hanem igen is a városnak nagyon sok része van. Vagy korrektül, igazságosan dolgozunk a költségvetésben, és megfelelő sorrendben beosszuk a területeket, és mindenki tudomásul veszi, vagy csak politikai ……, mert jön jövőre a választás. Nekem nem kell politikát. Én kimegyek Palinba, én nyíltan szembeállok a néppel és elmondom, tisztességgel, hogy mi történik. Birkner Zoltán: A Platán sor ügyében egy kis lelkiismeret furdalásom van, mert ott tényleg, elnézést kérek, én azt meg akartam szavazni. Tóth úrnak egyébként ebben igaza van. Bicsák úr, visszautasítom. Ön ma 4,5 millió Ft-ot szavazott meg Önnek ez a képviselőtestület első körben, második körben 1,5 millió Ft-ot. Tehát Ön az, akinek igazából nincs oka arra, hogy ilyen stílusban és ennyire politikai éllel támadjon nekem. Mindig is támogattam azokat a kéréseit Palin ügyben, amelyek valóban támogathatók. Foci ügyben is megtettem ugyanezeket a dolgokat. Tehát én azt gondolom, hogy nincs miért lelkiismeret furdalásom legyen. Én nem azt mondtam Önöknek, uraim, hogy ezt támogassák, azt mondtam Önöknek, hogy ez az előterjesztésünk. Mindegyiket egyeztettem Gáspár úrral, nincs ebben semmiféle meglepetés. A legnagyobb tétel, csak jelezni szeretném, az Alsószabadhegyi út. Mondja meg nekem valaki, hogy Önök között van olyan esetleg nem tudott arról, hogy Marton képviselőtársamnak külön ez a kérése? És igaza van, ennek a területnek a feltárásának egyetlen egy módja, ha az Alsószabadhegyi út megépül. Az nem mindegy és ebben van igazunk, hogy egy, kettő vagy három év alatt fog. Próbáljuk meg ezt a területet feltárni minél gyorsabban. Tüttő István: A feltárás, az természetes igény, de arra is fel kell készülni, hogy a feltárás után ott közművesíteni is kell, hiszen anélkül a rendszer nem működik. Szokolné Dr. Szolik Enikő: Egy szakmai kiegészítésem lenne a felsorolt igényekkel kapcsolatban. Birkner képviselő úr azt mondta, hogy úgy kapott építési engedélyt egy ház, hogy nincs megközelítési lehetőség. Én csak annyival szeretném ezt kiegészíteni, hogy természetesen van néhány sorral feljebb, a Postakerti útépítés-közvilágítás soron, az a közterületei megközelítés biztosított, ami az építési engedély kiadásához szükséges, és ez el is fog készülni a használatba vételei engedély kiadásáig. Ez egy közgyűlési határozat alapján került be a költségvetés tervezetébe. A célszerűségét, azt nem vitatom természetesen, hogy az épületnek, a Postakert úti építkezésről van szó, tehát célszerűségét nem vitatom, de az engedély kiadás jogszerűen történt. Dr. Csákai Iván: A célszerűsége és az, hogy ez hogyan épült ott meg, én sem vitatom, de a Postakert utcában ki lett adva egy olyan építési engedély, hogy egy tömbben körbe bejáratot biztosítanak. Eddig 10 éve próbálok harcolni, az Irtás utcában legyen aszfaltos út, nem volt. Most az Irtás utcáról is bejáratok vannak. Hát gratulálok, hogyha nem lesz ott az Irtás utcában aszfaltos út. Egyszerűen az ottani lakók az önkormányzatot fogják perelni. Itt az építési engedély kiadásánál is én változatlanul megkérdőjelezem, hogy normálisan ki lett adva. Itt arról volt szó, hogy az önkormányzatnak ez a legolcsóbb, hogy 9,5 millióért a Postakert utcát megépítjük valameddig, közvilágítással. Az építő megépíti a járdát, és az Irtás utcával nem foglalkozunk. Jelenleg is tengelyig érő sárban közlekednek az autók az Irtás utcában. Dr. Fodor Csaba: Hát én azt mondom Birkner képviselő úrnak, hogy legyen csak lelkiismeret furdalása nyugodtan, mert amit most, ahol tartunk most, amit Önök itt elmondtak, ez körülbelül 220 millió Ft plusz a kiadási oldalon. Ha a bevételi oldalakon azt levesszük, amit egyedül mi javasoltunk, hogy növeljük meg a bevételi oldalakat, még így is 180 millió körüli hitelfelvételnél járunk. És még ehhez még hozzá kell tenni egyéb hitelfelvételeket, hogy a kötelezettségeket tudjuk teljesíteni. Úgyhogy innentől valóban Röst képviselő úrnak igaza van, hogy aki azt gondolja, hogy a hiteleket felvesszük és nem figyel arra, hogy ezeket vissza is kell fizetni, és ezeket milyen törlesztésekkel kell visszafizetni, az bizony igen felelőtlenül gondolkodik. Természetesen abban a csomagban, amit Ön elmondott, vannak olyan megvalósítandó és kötelezően megvalósítandó ez évi feladatok, amelyeket lehet is támogatni, de azt gondolom, hogy csínján kellene bánni ezekkel az igényekkel. Az, hogy Marton képviselő úr valóban elmondta, minden képviselőnek elmondta - nincs itt, de mindenkinek elmondta -, akkor hajlandó megszavazni a költségvetést, ha legalább 100 millió Ft-tal az Alsószabadhegyi utca be lesz terjesztve a 2001-es költségvetésbe. És ezt Ő már tavaly elmondta, kivitt mindannyiunkat, vagy jó sokunkat a területre megnézni. Valóban méltányolható igény. De azt gondolom, hogy ezt is az önkormányzat teherviselési képességéhez kellene igazítani, és ennek megfelelően kellene kezelni. De ha már itt szóba kerültek a FIDESZ-es egyéni képviselők által, tehát azok a területek, ahonnan ők egyéni képviselők lettek, és azokat kívánják támogatni, akkor miért nem kívánják támogatni Kiskanizsát, hiszen Kiskanizsán folyamatosan nagy problémákat jelentenek az utak. Nagy problémát jelentenek, sokkal nagyobbat, mint amit Önök elmondtak itt az előbb, sokkal nagyobbat jelentenek a járda problémák. De sorolhatnám a belvízkérdéssel, és sorolhatnám még sok minden mással. És ezek érdekes módon kimaradtak. Holott van a Varasdi utca, ami sem a járdán, sem az úton, szinte már járhatatlan, tehát azt igenis helyre kellene állítani. De sorolhatnánk még sokkal több utcát. Én azt vártam volna, hogy Kiskanizsa is részesüljön abban a kegyben, amiben mondjuk Miklósfa részesül, mert Miklósfának igen sok pénzt javasolnak odaadni, ehhez képest Kiskanizsának minden, ha tetszik, ötlelét, azt Önök azért eléggé szépen keverték. Pedig hozzá kell tennem, Kiskanizsán kettő FIDESZ-es képviselő van. Valószínű, hogy kevesebb érdekérvényesítő képességgel, mint más egyéni képviselők. És ez nem ő hibájuk. Tehát én azt gondolom, hogy szíveskedjenek ezt az álláspontot felülvizsgálni. Nagyon túlzottnak tartom. Ezeket ütemezni kell, ezeket el kell nyújtani egy-két évre, mert nem tudja az önkormányzat másból megoldani, csak hitelből. De ezek a hitelek már felvett, és még felveendő, egyéb kötelezően ellátandó miatti hitelekre fognak rárakodni, és iszonyú terhet fognak jelenteni a városnak 2002-2003-2004. esztendőkben. Nem tartom szerencsésnek, és keményen fogalmazok valószínű, de nem tartom szerencsésnek, ha a FIDESZ-frakció a 2001. évi költségvetést kampány költségvetésnek kezeli, mert ezzel valóban nagy gondot jelenthet a városnak a későbbi években. Tüttő István: Hát vagy felteszem magamban azt a kérdést, hogy ennyire nem bíztok a győzelemben, hogy magatokra rántanátok egy hatalmas adósságot? Kiss László: A megszólíttatás jogán szeretnék Fodor Csaba képviselőtársamnak válaszolni. Nem személyesen, de a választókörzet kapcsán igen. Hát én azt hiszem, hogy ezeket a gondolatokat mondjuk, 4 évvel ezelőtt kellett volna igazén föltenni, meg 5 évvel ezelőtt, amikor a közgyűlés belemászott a vásárcsarnoki beruházásba, mondjuk. Annak a nyomait, annak a terheit még ma is viseli az önkormányzat. A kamatterhek jelentős része még abból az időből származtatható, azt hiszem. Tehát ennek a felelős gondolkodásnak nem csak most kéne megjelenni, hanem korábban is mutatkoznia kellett volna. Igényfelmérés szintén is - pontosan. És azt hiszem, hogy remélem, nem fog eredményre vezetni Fodor Csaba úrnak a régi jól bevált római módszere a …………….., hogy megosztja és megossza a jobb oldalt. Remélem az egység továbbra is megmarad majd. Tüttő István: Egyébként azt szeretném jelezni, hogy a Vásárcsarnok valójában 150 milliós hitellel lett megépítve. De a kórházunkra sajnos majdnem 700 milliót kellett költeni, és a kórház terhei, azok gyakorlatilag sokkal nagyobbak, hát hisz eleve a ráfordítás is sokkal nagyobb volt. Törőcsik Pál: Rossz irányba kanyarodott el a költségvetési vita, és éppen amiatt kérik számon a javaslattevőket, amit az előbb elvárásként fogalmaztak meg. Nézzük nevezetesen a legnagyobb vihart kiváltó dolog ez a bizonyos Szabadhegyi út beruházás. Kérem tisztelettel, ha ma mi olyan fejlesztésekben gondolkodunk, ami értéknövelő beruházás, akkor a kérdés az, hogy mikor tudjuk feltárni azokat a tulajdonunkban lévő területeket, amelyeket közművesítve, forgalomképes, piacképes építési telketeket tudunk kialakítani. Nyilvánvaló, hogy ez a Szabadhegyi út nem Marton képviselőnek az egyéni ambíciói csupán, hanem egyfajta pragmatikus gondolkodás, hogy egy olyan beruházásba és olyan fejlesztésbe kezdjük, ami értéknövekménnyel jár. Egyébként jelzem azt, hogy két bank ennek projektnek a megvalósításába egyértelműen jelezte a részvételi szándékát, és meg is kívánja gyorsítani ezt a folyamatot, hogy ne csak 3-4 éves folyamat, beruházás eredményeképpen jussunk el a területünkhöz, hanem egy megindulási szakasz után jelentős banktőke bevonás is lehetséges, ugyanis ez egy üzleti vállalkozás, ezt így kell fölfogni. Az előbb számon kéretett itt a testülettől, hogy csupa olyan működési és fenntartási célú költségeket szavaz meg, aminek egyértelmű vagyonfelélés a következménye. Ez egy olyan beruházás lenne, amivel mi gyakorlatilag értéknövelő módon olyan területek kialakítását tudnánk elvégezni, ami régóta hiányzik a városunkban. Úgyhogy én azt kérem, hogy különböző politikai aspektusok fejtegetése helyett próbáljunk egy kicsit pragmatikusan gondolkodni ez ügyben. Úgyhogy én nem szeretném ezt a vitát ebbe az irányba tovább kiterjeszteni. Dr. Fodor Csaba: Az alpolgármester úrnak a Szabadhegyi úti beszámolóhoz tett észrevételéhez csak annyit szeretnék kérdezni, hogy szíveskedjen megmondani, hogy a 100 millió kb. meddig elég, hova kívánjuk fordítani, és ott milyen ingatlanaink vannak nekünk ugyan, amit föl kellene tárni erről az ingatlanról? Tüttő István: Mondjuk azok az ingatlanok, attól még messze vannak, de arra fele haladunk. Tehát az is világos, hogy egyszer el kell oda jutni. Dr. Gőgös Péter: Fodor Csaba képviselőtárs expozéja nyomán érintve lettem. Nos Birkner Zoltán szájából nem egy FIDESZ-csomagot hallottak, hanem Ő, mint Birkner Zoltán előadta az igénylistáját. Természetesen, nyilván ehhez másnak is van hozzáűznivalója, mint ahogy nekem is, kiskanizsai képviselőnek. Nos én azt hiszem, hogy igazságosabbnak tartanám azt, ha már a város járda- és közúthálózatának a felújítását gondoljuk finanszírozni, vagy egyáltalán felmerül egy ilyen költségvetési sor, hogy a VIA Kanizsa által felállított igénylistát egy adott összeggel, amit eldönthetjük, hogy akár 30 vagy 40 millióért, én 40 milliót javasolnék, és egy igazságos sorrendben történne felújítás. Garantálom, hogy Varasdi utca belekerülne, mivel az első 10 legrosszabb útja és járdája között szerepel ez a városnak, és valóban igaz, ezen az úton se gyalog, se kocsival lassan nem lehet közlekedni. Ez lenne az én javaslatom, tehát 40 millióval. És ez egy igazságosabb elosztása lenne a város út-, és járda felújításának. Dr. Baranyi Enikő: Nagyon sajnálom, hogy Fodor képviselő, ne haragudjon Fodor képviselőtársam, egy pillanatra, hogyha figyelne, mert én a Szabadheggyel kapcsolatosan azért hozzá szeretnék szólni, és remélem, hogy a kérdés felvetése, vagy a figyelem felkeltés, az megfelelő erővel és meggyőző lesz. Mindig azt gondolom ugyanis, hogy akkor, amikor olyanfajta kérdésekről és problémákról van szó, mint például egy úthálózat fejlesztése, egy útburkolat cseréje, akkor én soha nem egy személyben gondolkozom, hogy X Y, Z képviselőtárs mit mondott, hogy szavaz meg, vagy hogy nem, hanem abban kellene inkább gondolkozni, hogy valójában az illető képviselőtárs által felvetett vagy forszírozott kérdés, az mennyire és milyen nagyobb tömegű lakosság, vagy csoport érdekét jeleníti meg. És hát örülők is, hogy ideültél mellém, mert megmutatom, mert nem csak olyan lakossági aláírás jelent meg – igen, neked is meg van -, amiben tiltakoznak a gyűjtő út kiépítése, vagy megkezdése ellen, hanem ezzel szemben kontraérvként az eredeti rendezési, vagy településrész rendezési terv szerint kialakított lakóépületeknek a lakói ugyanakkor azt a kérést jelenítik meg, hogy igen, tartsuk magunkat a rendezési tervhez. Tehát azt mondom, hogy abban kell, és abban lehet gondolkodni, hogy a város jelenlegi költségvetési helyzete alapján, teszem azt egy 200 milliós ilyen típusú úthálózat építésének az elkezdéséből, annak 50 vagy 25%-át jelenítsük-e meg? De valójában csatlakoznom kell Törőcsik alpolgármester úrhoz is, aki valójában és nem vagyok érdekelt, sem mint önkormányzati vagy azon terület képviselője, sem úgy, mint egy ott lévő ingatlannak a tulajdonosa, tehát nincs ilyenfajta motivációm, amikor azt mondom, hogy itt van egy ilyen lakossági aláírásgyűjtés, és ugyanakkor ténylegesen, ha most nem, akkor sokkal később fog a város egy olyan helyzethez jutni, hogy a saját területeinek a feltárásához az útépítésével együtt értékes ingatlant, vagy területet tudjon kialakítani. A másik dolog, amit el szeretnék mondani, ugye itt Birkner úr számomra is, ezt hadd mondjam meg őszintén, meghökkentő volt ez a lista. de tudomásul kell venni, hogy e területen is a városnak sajnos nagyon hosszú és tartós adóssága van a lakossággal szemben. Valójában szívem szerint a Batthyány úttal kapcsolatosan nem kéne szavaznom, hisz ott lakom, de el kell mondanom, hogy az az útszakasz is - egyszer menjenek végig -, az a járda olyan fokig balesetveszélyes, nem csak az aszfalt egyenetlensége, hanem az ott lévő fasor és a lombozat lehullása miatt is. Tehát valószínű, hogy ez a lista, amit itt Birkner képviselőtárs a költségvetés helyzete alapján felsorolt, egy kicsit ijesztő és vastag, tehát a lista, de azért valóban, ha egy hitelfelvétel kijelölt célokkal, ha nem is ilyen nagyságrendben valósul meg, az azért a városnak az értékét növelő tartós beruházásként kell értékelni. Hozzáteszem, hogy én az Alsószabadhegyi út mellett a belvárosban itt most megjelölt egy-két utcával kapcsolatosan teljes mértékben egyetértek, és szomorú szívvel kell elfogadni, hogy pont a Fodor képviselőtárs által mondott 13 millió Ft-os út, az Irtás utcára, úgy tűnik, hogy indokolt. Tehát ezeket mindig én így gondolom, így kell értékelni, hogy mennyiben reális, megalapozott és nem személyhez, hanem a településrész, az ott lakók problémáinak az ismeretében kérem, hogy hozzák meg a döntésüket. Kelemen Z. Pál: A vita elején kértem szót, és vagy konkrét irányultságú, vagy konkrét javaslatokat kértem, ami körülbelül így szól egy ilyen javaslat, hogy a Batthyány utca páros oldalát kérem kijavítani - egy mondat. Erre 3 millió Ft-ot kérek - két mondat. Indokom, az utca állapota rendkívül rossz - három mondat. Képviselőtársaink ezt 11 körmondatban mondják el. Valószínűleg ma nem fogunk végezni. Böröcz Zoltán: Hát Törőcsik alpolgármester úrnak azt a megjegyzését, hogy nem politizálni kéne, enyhén szólva viccesnek találtam. Annál is inkább, mert én sokat tanultam ebből a közgyűlésből, de egy embertől biztosan a legtöbbet, Tarnóczky úr az egyébként, aki sok évig magyarázta nekem, mire megértettem, hogy a költségvetés elfogadása bizony kemény politikai kérdés. Na persze nem ezzel a magyarázattal, ami most itt történt, hanem azzal, hogy bizony az összetartozó erők összefogásával, célok, prioritások, pénzzel megspékelve, megvalósítása. Ugye ez politikai kérdés. Na de most itten teljesen másról van szó, mert abban aztán tökéletesen egyetértek a Tóth úrra, meg a Fodor úrral, aki azt mondta, hogy ez aztán tényleg választási költségvetés. Igazából, amit Önök most mondtak, megmondom őszintén, nem is veszem komolyan. Hát úgy vagyok vele, hogy Önök természetesen megszavazzák ott a jobboldalon, én meg alszok rá egyet, mert ma még csak mosolyogni tudok rajt, holnap meg majd már bosszankodok persze, meg mindenféle, kiabálni fogok itt a nehézségektől, ami jön. De hogy pragmatikusan közelítsem meg, mert ezt is mondta alpolgármester úr, pragmatikusan mindannyian tudjuk ugye, hogy jelenleg ott tartunk, ha jól vezettem számokat itt a kis faceruzámmal, akkor körülbelül azt jelenti, hogy a következő költségvetésekre, nem elsősorban a jövő évire, a következőkre és összességében, következő sok évre olyan félmilliárd Ft többletterhet akarunk ezzel rárakni. A kamatokkal számítva természetesen. Jelenleg itt tartunk. Ezért találtam egy kicsit komolytalannak a felvetést, de hát úgy látszik, hogy Önök komolyan veszik. És még pragmatikusabban, azért csak egy tételt hadd emeljek ki, a Szabadhegyi utat. Ugye többen mondták, bocsánat a Szabadhegyet és azon belül az Alsószabadhegyi utat. Valóban az egy gyűjtőút, valószínűleg feladtunk, hogy ezt előbb-utóbb rendbe tegyük - nyilvánvaló. De én szeretném azt a kérdést feltenni, hogy mindazokban az utcákban és környező területeken, ahol mi ezt az utat megépítjük, vajon a város tulajdonában van már minden telek? Felvásároltunk minden földet, amit később értékesíteni fogunk? Mert, ha nem, akkor most építünk egy utat azért, hogy utána 5-szörös, 8-szoros értéken megvásároljuk azokat területeket, amelyeket egyébként majd közművesíteni fogunk, és amelyeket természetesen el fogunk adni. Szeretném azt mondani, hogy ez az ötlet, hogy előbb utat építek, majd aztán vásárlom a környező területeket, ez enyhén szólva bizarr. Én azt javaslom, hogy gondolják át legalább ezt az egy elemét. Az meg, hogy itt tényleg szavazat megvásárlása folyik, az igazából tényleg nem kétséges, hiszen többen is egyértelműen kimondták, hogy ezekkel a feltételekkel fogadják el költségvetést. Érdekes annyiban a jelenség, hogy nem szemből akarunk szavazatot venni, mint ahogy a parlamentben én már láttam erre precedenst, hanem egy jobboldali koalíció összességében egymás szavazatát vásárolja meg, hogy el tudjon fogadni egy költségvetést. Azért ezen el kéne gondolkodni. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen Böröcz úr, ha akarta, ha nem, sikerült egy – akarta - sikerült egy politikai útra terelni. Most akkor megkérdezem Böröcz úr, hogy a felsorolt tételek közül Ön szerint melyik az, ami nem lakosság érdekét szolgálja? Tehát ha egy ilyet mond nekem, onnantól kezdve én hajlandó vagyok Önnel erről vitázni. Ugyanis azért akárhogy nézzük, én például a keleti városrésznek vagyok az egyéni képviselője, én azt látom, hogy a keleti városrészben, mivel nem városszéli településrész, valóban nincsenek olyan problémák, mint ami jellemző mondjuk Paliban, vagy Miklósfán, vagy akárhol, ezzel szemben az utak állapota, az iszonyatos. Azt kértem egyéni képviselőként a képviselőcsoportomtól, hogy támogassanak abban, hogy a Hevesi utcának járdarész felújítását az idei költségvetésbe behozzuk. Ez volt az én javaslatom. Ugyanezt kérte tőlem egyik képviselőtársnőm, hogy a Batthyány utca kerüljön be ugyanígy. Most akkor megkérdezem, ezek nem valós igények? Ráadásul én megtettem azt, hogy elmentem a Gáspár úrhoz, megkérdeztem Tőle, hogy a felújítási rendszerbe beletartozik-e. Egyeztettem vele, hogy ezek az összegek megfelelőek-e. Nem biztos egyébként, idén meg fognak ezek valósulni, de ha nem tesszük meg, tehát még egyszer arra szeretném felhívni a figyelmüket, tisztelettel hölgyeim és uraim, ha nem indítjuk el legalább az idei évben az utak és járdák felújítását, nem karbantartását, tehát sokan összekeverik a VIA Kanizsánál 55 millió Ft van út, járda, híd, mindenféle karbantartásra, ha ezt idén nem indítjuk el, ugyanúgy járunk vele, mint az oktatási intézményeknél, hogy ránk szakad ez is. Tehát lehet, hogy ez egyoldalú megfogalmazás volt. Én nem azt mondom Önöknek, hogy ne tegyék meg a saját megfogalmazásaikat az idei költségvetésbe. Nekem ez volt az előterjesztésem. Természetesen ragaszkodom hozzá, hiszen éppen ezért is terjesztettem elő. Böröcz Zoltán: De tényleg csak azért, mert egy kérdést feltett a Birkner úr, hogy mondjam meg melyik az a cél, amelyik nem a nagykanizsai emberek érdekét szolgálja. Természetesen olyan célt Birkner úr nem mondott. Én azt sem állítottam soha, hogy Kaposváron akar utat építeni. Én semmi mást nem állítottam. Én azt mondom, hogy ezeknek a céloknak a költségvetésbe való megjelenítése és ezeknek a költségeknek ebbe a gazdasági évbe történő elköltése, az felelőtlenség a jövővel szemben. Amit éppen egy FIDESZ képviselőtől elég nehéz elviselni. Higgye el Birkner úr, ez teljesen igaz. Még annyit hozzáteszek, hogyha Önök ezeket a célokat itt szépen felsorolják, illetve Ön felsorolta, azért azt is tudja, hogy a VIA Kht. ügyvezetője azt mondta ezen a közgyűlésen nem sokkal ez előtt, hogy 1,5 milliárd Ft kellene ahhoz, hogy minden célt magvalósítsunk, és az mind nagykanizsai ember érdekét szolgálja. Akkor szeretném, ha most felsorolhatnánk mi is azt az 500 millió Ft-nyi dolgot. Természetesen ez a közgyűlés már arról szólt, és sorba borultak vissza a dolgok. Erről szólt. Tetszenek érteni? Önmérséklet és felelősség a jövővel szemben. Tessék végig gondolni. Cserti Tibor: Hát a politikai részében nem szeretnék részt venni, de azért néhai nagyapám szavai jutnak eszembe, hogy ami összetartozik, az össze is nő előbb-utóbb, természetesen. No én azt hiszem, hogy városnak azon részén lakom, aki közvetlen szomszéd ………………… eleve én is megnyilatkoztam a Szabadhegyi út kérdésében. És érdekes dolog, a hozzászólásom mindegyike gyakorlatilag jó szándékú volt, de pontosan alpolgármester úr részéről, a gazdasági alpolgármester, akinek koordinálni kéne az egészet, őneki kellett volna elmondani a dolgot, hogy ha valami, ami ebben a csomagban szerepel, akkor legjobb szándék mellett, ennek az ilyetén történő előterjesztése tényleg semmit nem old meg. Rávilágítottak többen arra, hogy ez így szabályozás-technika kérdése, hogy egy programból, ami mondjuk, 3-400 millió Ft, de legyen csak 200, 100-at megszavazunk, akkor olyan mintha, nem csináltunk volna semmit, mert a végrehajtás fázisában automatikusan a hivatal elé nem kerülhet. De ennél jóval tágabb keretben kell gondolkodni, és azért volt szimpatikus Böröcz képviselőtársamnak a gondolata. És Ön mondta alpolgármester úr, hogy a bankok sorakoznak érte, két bank is. Hát miért? …. tipikus projektfinanszírozásért. A projekt pedig azért projekt, mert van, azt mondja, a ráfordításnak van egy megkötése, egy hozama. Kérem szépen, akkor nézzük meg ……….., hol van itt a hozam. Elmondták nagyon sokan, hogy ez nem csak útépítés, mondjuk, …………... Utat is meg akarunk építeni, az út építése nemcsak városérdekeket szolgál, mert nem csak azt. Általános közlekedésfeladatok megoldását is. Az meg regionális és kormányzati forrásokkal is támogatható. Kérem szépen, a projektnek a másik része, hogy igen is tegye ……….. tulajdonmegszerzést mellérendelem, gyakorlatilag ……..………………………….… Tehát komplex közművesítési feladatokat megtervezem. És az nem csak útépítésből áll, gyakorlatilag a víz, villany, csatorna, gáz, és hadd ne soroljam a többit, ugye, együtemű megoldásában. Tehát ha nem így gondolkodom, akkor önmagában véve tényleg csak a telekspekulációt indítaná. Tehát nekem az a javaslatom, hogyha erről a témáról döntünk, és én javaslom egyébként, hogy döntsük, mert racionális ebből a szempontból, akkor kétszeres döntési megoldás van. Ha ezt az önkormányzat végzi keretek között, a Polgármesteri Hivatal keretében helyezem el, mert magát a beruházást, az alapberuházói jogkört, akkor kérem szépen, mindenféleképpen az áthúzódó részeit is, programköltségvetésről lévén szó, akkor meg kell tervezni a bevételi és kiadási oldalt. De van egy másik megoldás is. Ezt a telek kialakítási feladatot, van egy kht-énk, akkor annak a kebelébe helyezem el és feladatként előírom számára, és megint csak úgy gondolkodva, hogy kérem szépem, készítsék elő nekem 2001. június 30-ig, hozzák vissza azt projektet döntésre, és akkor a döntésinformáció birtokéban vagyunk. Még egyszer hangsúlyozom, hogy támogatandó feladat, de tipikus példája annak, hogy a jó szándék mellett hogyan nem lehet meg…… egyébként a .…. Tóth László: Lehet, hogy az előbbi mellékleteknél nem kellett volna megszólalni. Itt a 13. számú mellékletnél kellene, vagy kellett volna elmondani, amit szerettem volna. Nagy hibám az, hogy nem említettem meg, hogy tulajdonképpen mekkora járdaszakaszokról van szó, amit az előzőekben nem támogatott a tisztelt közgyűlés. A Fő utcán mintegy 100 m-ről van szó. A Platán soron pedig 150 m járdaszakaszt kellene megépíteni. Úgyhogy kérem új fent ebbe a 13. számú mellékletben a 3 millió Ft-ot szerepeltetni. Tüttő István: Mennyit? Tóth László: 3. Tüttő István: A kettő együtt? Tóth László: Persze. Tüttő István: Platán sor és Fő utca. Ez az OFOTÉRT oldalán? Tóth László: ……, ez a másik oldalán. Budai István: Én is csatlakozom azokhoz, akik azt állítják, hogy ezt nem egy kiragadott csomagként kellene kezelni, hanem a teljes várost fel kellene egyszer térképezni, hiszen az egész városban ugyanaz a helyzet, amit a Birkner úr fölrajzolt nekünk. Nekem az a véleményem, hogy ez nem is lehetne ennek a költségvetésnek a része. Én a teljes városképet szeretném látni. Látni azt a 1,5 milliárdot, amit a Gáspár Andris nem olyan régen itt elénk vezetett, és annak megkeresni a forrásait, hogy miből. Lehet, hogy pályázni is lehetne erre. Lehet, hogy hosszú lejáratú hiteleket lehetne erre fölvenni, ugye projekt témában, amit Cserti úr emleget. Én nekem az a véleményem, hogy mi most ezzel így ne foglalkozzunk, hanem teljes felmérést végeztessük el a VIA Kanizsa Kht-vel, és utána vezessük elő, adjunk prioritásokat, hogy melyek a fontosabbak és fokozatosan, több éven keresztül esetleg megoldhatnánk ezt a kérdést. Ugyanis ezzel, énszerintem, maradandót alkotnánk, de így, ahogy most van, ebbe a költségvetésbe betenni, én ezt így nem javaslom. Kiss László: Sajnálom, hogy Böröcz Zoltán képviselőtársunk nincs itt, mert az Ő hozzászólása indukálta bennem ezt a néhány mondatot. Ő azt mondja, hogy felelősséggel és önmérséklettel és jövőbe tekintve alkossuk meg ezt az idei évi költségvetést. Hát igen, ez a felelősség és a jövőbe tekintés, ez korábban is elkelt volna, mint ahogy már az előbb említettem. De úgy vélem, hogy mi pontosan ebből kiindulva alkotjuk ezt a költségvetést. Ha így gondolkodunk, hogy a jelen közgyűlés tevékenysége kapcsán a város egy olyan fejlődési pályára áll, aminek a hozadékából játszva tudja ezeket a kamat többletterheket fizetni, amit most felvállalunk, és én úgy vélem, hogy még mindig ez a jobb megoldás, mintha maradunk a nulla hitelfelvételnél, de azzal konzerváljuk az eddig kialakult nyomort a városban. Még csak arra szeretnék rámutatni, hogy a város hitelfelvételi állománya, ha hitelesek az információim és kérem, hogy osztályvezető úr is erősítsen ebben meg, ’98 óta nem emelkedett. Röst János: A költségvetési vita elején én elmondtam pár dolgot. Elmondtam azt, hogy költségvetésben bennragadt 3-400 millió valós hitelállomány. Ez, amiről beszéltünk, ez a 200 milliós laktanya ügy, …… vagyonértékesítés, amit a városnak előbb-utóbb vagy fel kell venni, vagy más forrást elvonni. Ehhez jött az elmúlt közgyűlési döntés kb. 50 millió Ft hitel felvételével, amit az elmúlt közgyűlésen döntöttünk. Itt a vita során, nem számoltam pontosan végig, de legalább 250-300 millióra ment fel, és most a FIDESZ terülj-terülj asztalkám beterjesztés után ez én szerintem, összességében elérheti a 800 millió és a 900 millió összeget, de gondolom, hogy ezt a gazdasági osztálynak a vezetője a szünetet követően pontosan meg fogja nekünk tudni mondani. Én javasoltam, hogy nézzék meg a képviselőtársaim a 21. számú mellékletet, amely kitekintést ad a 2001-et követő időszakra. Tehát tisztelt képviselőtársaim lesújtó a jövőkép, a vagyonértékesítés 2-300 milliós lehetőséget tesz lehetővé, ránézésre, de ismerve az étvágyát ennek a közgyűlésnek, ez még jobban fog csökkeni, mert 2002-ben énszerintem ez a közgyűlés az összes vagyontárgyat, ami még felelhető, fel fogja élni. Ez a jövőkép, én ebben nem kívánok együttműködni, és arra kérném a testület tagjait, hogy ezt a vitát még ezzel a két hozzászólással fejezzük be, és nem biztos, hogy ebben a mai napban ezt a döntést meg kéne hozni. Dr. Csákai Iván: Először Röst Jánoshoz annyit, hogy a vagyonfelélést, hát már nekünk az előző közgyűlés, az előző ciklusban fölélte a vagyont, olyan sok nincs nekünk. A másik az, hogy Budai képviselőtársamhoz annyit, hogy a FIDESZ képviselőcsoport, mivel a legtöbb egyéni választó területből bekerült képviselője van, annak megfelelően alakította ki azt az álláspontot, hogy a képviselőcsoport vezetője, a frakcióvezető terjeszti elő, és nem a 10 egyéni választóterület, vagy …. képviselő. Ez lehetett volna az, hogy mind a 10-en felszólalunk. Én akkor elmondom azt, hogy önmérsékletet tartottunk, mert az észak-keleti városrészben a Dózsa György úton kellene tovább kerékpárút. Azt mondtam, hogy ne. A MOL-kútnál gyalogátkelő - mondtam, hogy jövőre is ráér. Ami égetően szükséges igenis, hogy kellene szerepelni, mert be lehet hunyni a szemünket, lehet hozni a közgyűlésnek olyan döntést, aminek nem tudja mi a következménye, például az Irtás utcánál. Lehet olyan dolgot csinálni, hogy behunyjuk a szemünket, hogy egy lakóközösséget kirekesztjük a városból, pedig a városban él benn, a Toldi utcában. Lehet ilyeneket csinálni. Azért, mert te mondtad azt, hogy mi vezettük elő. Azért vezettük elő, mert külön-külön nem akartunk felszólalni. És hogyha ezt így fogadjátok el, akkor lehet látni, hogy sokkal kisebb összeg az, mint amennyit külön-külön kértünk volna. Tüttő István: Kelemen Z. Pál, ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Mondtam, hogy félek a 12. számú melléklettől, hát itt aztán totális agymenés voltam ebben a kérdésben. A 12-esre térjünk vissza. Azért térnék vissza, a 13-ra is érvényes ez. A mai nap folyamán olyan kérdésekről szavazunk 100 millió Ft-os értékben, aminek semmiféle előkészítése nem történt meg, innentől fogva a közgyűlés komolytalan. Valószínűleg nagyon fáradtak vagyunk. Javaslom a napirend elnapolását. Tüttő István: Ügyrendi javaslat. Szavazzunk róla. Tóth Zsuzsanna következik. Azt, hogy fáradtak vagyunk? Kelemen Z. Pál: Polgármester úr, azt javasoltam, hogy napoljuk el. Tüttő István: Ja, napoljuk el. Hát uraim, el lehet napolni. Mikor jöjjünk vissza? Én különben Kelemen Z. Pál urat megértem, mert valóban mindenki kezd fáradni, és a fáradtság odavezet, hogy mindenki minden javaslatot fölvet. A következőt javasolnám. Menjünk végig a táblázatokon mindenképpen, és azokat, amiket javasoltunk, döntsük el, hogy most, hiszen most nem abban döntünk, hogy ez tényleg így lesz, mert hiszen a költségvetés rendeletének és határozatának a szavazása, az később van. Ez most egy olyan változatnak a megszavazása, amelyről később kell dönteni. Én azt javaslom, mert ha most azt csináljuk, hogy jövő keddien, mert máskor én leszek itt, például se holnap, se holnap után, tehát nem tudjuk csak kedden, és kedden már eleve az a probléma, hogy jövő kedden, ha akkor döntünk, már nem leszünk időben …... Most szavazunk róla. Kelemen Z. Pál: Bátorkodom fölhívni a figyelmét, hogy SZMSZ szerint ügyrendi kérdésről ügyrendi vitát lehet folytatni, de amit Ön mondott, az nem volt ügyrendi jellegű. Tüttő István: Igen, de nem is volt ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Azonnal meg kell szavaztatni vita nélkül. Tüttő István: Nem akarok vitatkozni. Én mondtam, hogy ez ügyrendi javaslat volt, mert nem ügyrendiként lett beterjesztve. Szavazunk róla. Kelemen Z. Pál úr azt tanácsolja, hogy napoljuk el a vitát. A közgyűlés 6 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tóth Zsuzsanna: Többen kétségbe vonták képviselőcsoportunk által elmondottaknak a szükségszerűségét. Egyetlenegy példát szeretnék felhozni, csak azért, mert kezdek kijönni a sodromból. Itt ültem szép halkan. 3 éve írogatok a Batthyány utca járdafelújítás miatt, és Csengery utcának a burkolatának egy része miatt. Erre olyan választ kaptam az illetékesektől, hogy létezik egy útfelmérési kimutatás, amelyben elöl, tehát nagyon az elején szerepel ez a két útburkolat, és közeljövőben megvalósításra kerül. A legutóbbi válasz azonban nem ez volt, hanem arra hivatkoztak, hogy nem szerepel külön soron a Batthyány utcai járda a költségvetésben, ezért nem is lesz megvalósítva. Képviselőcsoportunk felmérte azokat az utcákat, amelyek hasonló problémásak, és nem ad hoc, egyéni ambíciókkal terhelve terjesztettük ezt elő, úgyhogy kérem Önöket, ilyen vádaskodásokba ne menjünk bele. Marton István: Én úgy gondolom, hogy bármennyire fáradt a tisztelt közgyűlés, de azért egyesek ezt túljátsszák, mert nem igaz az, hogy alapvető dolgokat ne tudnának képviselőtársaim. Én, amikor - ugye összesen ma most szólok másodszor - először szóltam, bátorkodtam megemlíteni, és jól figyeljenek a tisztelt hölgyek és urak, hogy ’93-’94 óta, 4 évre előre a város eladósodottsága 1-1,1 milliárd Ft között volt. Ebben a pillanatban, ha itt valaki megnézi a 17. táblát, ez a szám alig haladja meg a 700 milliót. Tehát több mint málfélszeres volt, mint egy 7-8 éven át, mint ebben a pillanatban. 4 évre előre. Tehát most ebben a pillanatban vegyük úgy, hogy 2004-ig. No, tehát az is itt elhangzott már, hogy a 2000. év hitelfelvétele, az gyakorlatilag nulla volt, pedig az is valahonnan 300 millióról indult. Amit Böröcz képviselőtársam mondott, hogy a jövővel szembeni felelőtlenség, én úgy gondolom, hogy a jövővel szembeni felelőtlenség tisztelt hölgyeim és uraim az, ami eddig történt ebben az ügyben. Meg kell, hogy nyugtassak mindenkit, évek óta meg van a kiviteli terve az Alsószabadhegyi utcának. Kicsit kell még vele várni, és akkor majd lehet aktualizálni, mert esetleg lejár az ideje. Természetesen teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy egy ilyen jellegű beruházásnál az egyéb közművekre meg kell csinálni a közműfejlesztések társulási, társulati formáját, tehát attól függ, hogy melyik témára melyiket. Az Alsószabadhegyi utca azért is rendkívül fontos annak a településrésznek, ami a majdani Rózsadombja a városnak, mert az összes többi Szabadhegyén lévő utca érdemi felújításának az előfeltétele, ugyanis, aki járt arra, és hát ugye itt valamelyik képviselőtársam említette, hogy én az elmúlt és tavaszán és nyárelőjén a testületnek, mondjuk a 70-75%-ával külön-külön megfordultam Szabadhegyen, hogy fizikálisan is képbe legyenek tisztelt képviselőtársam, hogy mi a helyzet, és miről szól a történet. Böröcz úrnak volt egy olyan kérdése, amit meg nem értettem. Azt kérdezi, hogy földeket kellene venni az Alsószabadhegyi utca mentén. Hát ennek a rendezési terve, az ugye 6. éve van kifüggesztve, de az én kérdésem az, hogy miért akarnánk ott földeket venni, mert ott nekünk nem kell föld. Ott nekünk az kell, hogy közműfejlesztésekbe be tudjuk vonni az ott telekkel rendelkező tulajdonosokat. Nekünk ez az út azért kell, hogy Szabadhegynek egyáltalán lehessen közlekedése. És ha az idei évben csak 100 millió szerepel erre a célra, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy kizártnak tartom, hogy 3 éven belül eljutunk a meglévő önkormányzati földekhez, ami viszont meghaladja területre a 25 hektárt. Hadd ne mondjam, hogy az hány száz lakóterület. Igen, ezért mondtam én az előbb, hogy ami eddig történt, az jövővel szembeni felelőtlenség. Cserti úrnak nagyon jól kell tudni, hogy bizony-bizony az első önkormányzatnak volt egy nagyon jó dobása, a két 7-es közti terület megvétele, hisz mind a mai napig mazsolázhatunk ebből a témából. Én azt hiszem, hogy 3 éven át túl sok hasznunk nekünk ebből nem lesz, legjobb esetben nullszaldósra tudjuk vinni, még ha nagyon ügyesen szervezzük is meg ezeket a közműfejlesztési társulásokat is, de utána odaérünk a 25 hektárt meghaladó földjeinkhez, és akkor, hát nem azt mondom, hogy itt lesz a Kánaán, de lakótelek kialakítási gondjai nem lesznek a városnak. Én azt többször elmondtam lakossági fórumokon is, hiszen minden évben egyszer polgármester úrral meg szoktunk jelenni ott Miklósfa környékén a nép hívó szavára, a Horvát-kert Vendéglőben, mert hát nincs máshol alkalmas hely, ahol összejöhetne 50-60 ember, hogy bizony-bizony több száz lakos él már Szabadhegyen, a közlekedési viszonyok, ha azt mondom, hogy balkániak, akkor túldicsérem. Több száz embernek ez az igénye. És ha belegondolunk abba, hogy ’95-ös belterületbevonás óta csak nagyon apró-cseprő munkálatokat végeztünk, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy nem nagyon tettünk mást, mint keményem fölhajtottuk a telekárakat. Ezt már majd csütörtökön, ahogy néztem a Gazdasági Bizottsági meghívót, majd szintén tapasztalni fogjuk, hogy miket kérnek egyesek ott olyan területekért, amire az önkormányzatnak szüksége van. Tehát hangsúlyozom, ha ebbe most belekezdünk, akkor bizony ez 3 évig befektetés, és legjobb esetben 2003-ra, de inkább 2004-ben, tehát a következő testületnek a periódusának fele környékén lehet ebből érdemben profitálni. De ez nem azt jelenti, hogy nem kell megtenni. És az akkor lenne választási költségvetés, ha most ezt szépen kihagynánk belőle, aztán hagynánk a következő testületre. Hát nem oldotta a második testület, akkor ne oldja meg ez harmadik se, aztán majd a negyedik, ötödik vagy kitudja hányadik oldaná meg. Tehát én azt hiszem, hogy az ilyen jellegű kijelentésekkel csínján kell bánni, és én azt kérem mindenkitől, hogy ezt szavazza meg a közgyűlés, mert az azon kevés téma egyike, ami tényleg előremutató, jövőorientált tevékenység. Birkner Zoltán: Valójában kérni szeretném a képviselőcsoportomat, hogy támogassuk Tóth képviselőtársam kérését, valóban, ezt a Platán sori 3 milliós tételt, amelyik ebbe a 13. sorban. Tüttő István: Lezárnám a 13. számú mellékletről a vitát, nincs több jelentkező. Kérem, akkor szavazás következik. A 13-as számút befejeznénk, és utána szünet, és úgy folytatnánk. Nem biztos, hogy jó sorrendbe mondom. A bajcsai híd újjáépítésére plusz 6,5 millió kerülne. Kérem, szavazzunk róla. Támogatom. Bajcsai híd plusz 6,5. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően a Varasdi út rendbetételére 40 millió Ft. Most akkor rosszul értettem? Akkor ezt pontosítani kell. Ez a Gőgös Péter úr javaslata volt. Dr. Gőgös Péter: Én a VIA Kanizsa korábban elkészített tervére kérnék egy 40 millió Ft-os keretet, és azt hiszem, ez feloldaná azokat az igazságtalanságokat, amit esetleg egyesek vélnek, hogy bizonyos képviselők a saját úthálózatukat akarják felújítani. A VIA Kanizsának megvan az utak állapotát felmért, ilyen állapot felmérése, és az adott sorrendet ők döntenék el. ….. így korrekt. Tüttő István: Kérem, erről szavazunk. Tehát a VIA Kanizsához kerülne. Útfelújítás, beruházási cél. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Következik a Toldi utca - 4 millió Ft. Ez építés. Ez felújítás? Hát kérem, akkor felújítás. 14-esbe való. Maradjunk abban, hogy amik itt felújítási címen szerepeltek, most szavazhatunk róla, legfeljebb a 14. táblázatnál annyival előbbre vagyunk. Akkor még egyszer, a Toldi utca 4 millióval. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Miklósfa - 4 millió. 4,5? Ez is útfelújítás. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Alsószabadhegyi út - 100 millió. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Csokonai, Hevesi út - 10 millió. Ez felújítás. Hát egyedül a Szabadhegyi út nem volt. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 7 tartózkodással nem fogadja el. Tüttő István: Batthyány, Csengery. Tóth Zsuzsanna: Polgármester úr, elnézést. Az illetékesek felhívták a figyelmemet, hogy a Batthyány utca, mivel egészen hosszában a nyugati oldala a Zrínyitől a Kisfaludy utcáig terjedően új burkolatot kell, hogy kapjon, ezért állítólag a beruházási célú kiadásoknál kéne, hogy szereplejen. Nem? Én nekem ezt mondták. Tüttő István: Batthyány, Csengery út, felújítás - 10 millió. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István. És akkor Irtás utca - 13 millió, az útépítés. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Fő utca és Platán sor - 3 millió. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: De ezt akkor áttesszük a 14-esbe. Most szünetet tartanánk, mert technikailag szükség van, és 10 perc múlva folytatjuk. Szünet Tüttő István: Rátérünk a 14. számú mellékletre. Birkner Zoltán, ügyrendi gomb, tessék. Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr kedves képviselőtársaim! Valóban, polgármester úr, lemaradt egy szavazat az előző 13. táblánál. Kértem, hogy a kishíd, ugye a Sétakert felújítás, témapark és kishíd 10 millió Ft-tal szerepel a mostani költségvetési tervezetben. Azt javasoltam, hogy a polgármester úr által előterjesztett, illetve elmondott tétel szerint, akkor ez plusz 20 millióval emeljük meg, és 20 millió Ft-tal pluszba kerüljön be ide. Ennyit kértem, és erről nem volt szavazás. És elnézést kérek képviselőtársaim, de ragaszkodom, még ha nem lesz a szavazás, akkor is ragaszkodom ehhez, hogy szavazzunk róla. És egyébként azt szeretném kérni polgármester úrtól, hogy tárgyaljon a MÁV képviselőivel, hogy lehetséges-e az, hogy ne olyan furcsa alakú hidunk legyen ott, hogy tényleg lehessen mindenkinek használni, hogyha egyszer ezt megszavazza a tisztelt közgyűlés. Tüttő István: Természetesen minél olcsóbb, és minél…. Birkner Zoltán: Igen, tehát ezt szeretném kérni, hogy szavazzunk erről, mert azt hiszem, elég sok mindenki egyetért. Lehet, hogy ezt meg lehet oldani másképp is …… Tüttő István: Szavazzunk róla. Hát ez pályázati önrészként szerepel itt céltartalékban. Erről szavazunk. 20 millióval megemeljük. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tehát beruházásba tesszük át. Elnézést kérek, én magam olvastam fel azt az anyagot, amely egy szakértői vélemény alapján ez 30 millióba kerül. Természetesen ez az összeg nem feltétlenül kell, hogy ez mind kimerítésre kerüljön. A 14. számú melléklettel folytatjuk. Van-e ezzel kapcsolatban észrevétel? Cserti Tibor: Indítványt teszek az intézményi …… kiskarbantartás előirányzat 10 milliós összegbe, kiskarbantartási előirányzata. Meg kell nézni az intézményeknek jelenleg a vizesblokkját, …….. egy olyan keretösszeg ez, amelyik legalább a közegészségügyi szempontból megfelelően az intézményeket működésképes állapotba hozza. Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Mindig előkerül az a téma, hogy pontosan az intézményeknél a kishibák elmaradása miatt …………. foglalkozzunk az üggyel úgy, hogy az IKI-nek a feladatkörét kibővíthetnénk, és ezzel megbízhatnánk, és akkor lenne egy szakcég, aki folyamatosan csak azzal törődik, hogy az intézmények és egyéb épületek állapota rendbe legyen. Erre egy előterjesztés fog készülni. Ezt csak közbevetőleg mondtam. Kelemen Z. Pál: A 14. számú melléklet 12. pontjához módosító indítványom van. Az eredeti így szól. 12. pont - autista csoportszoba kialakítása Attila utcai óvodában - 80 eFt. A korábbiban még Rózsa utca …… Aki ismeri az autista oktatást, az tudja, hogy autistákat csoportszobában oktatni nem lehet, egyéni foglakozást kíván. Jelenleg is olyan helyük van, ahol a foglalkozás elkülönített. Nagyon mostoha körülmények között vannak az Űrhajós óvodában, ahol a foglalkozás elkülönített a csoportfoglalkozástól, az egyéni foglalkozás. Ezért az alábbi módosítást javaslom. Autista pavilon kialakítása az Attila utcai óvodában 680 eFt-tal. 600 eFt-tal kérem megemelni ezt a tételt. Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úrnak igaza van, a megfogalmazás hibás. Nem is erről szól a közgyűlési határozat, ami erről intézkedik, hanem arról, hogy az ÉNO és az autista csoport helyet cserél, az ÉNO pedig egy pavilont foglal el. Tehát nem egy csoportszobába akarjuk bezsúfolni az autistákat. Tüttő István: Jó, de akkor is a megnevezés pontosítása feltétlen. És a 600 eFt plusz, az minek, tehát a javaslatod mire alapozod, hogy plusz 600 ezer? Kelemen Z. Pál: Tisztelt Polgármester Úr! Az autista foglakozási csoport az Űrhajós utcai óvodában rendkívül mostoha körülmények között van, bútoruk sincs. Ott olyan fajta beruházásra van szükség, ahol ez az összeg indokolt. Aki látta azokat az embertelen körülményeket, ahol ezeket a fogyatékos gyerekeket nevelik, az indokoltnak fogja találni ezt a módosítást. Dr. Baranyi Enikő: Én is akkor a 12. ponthoz szeretnék először hozzászólni. Nevezetesen, akik ismerik ezeket a speciális helyzetben élő embereket, emberkéket, azok azt hiszem, és mostani körülményeket, még akkor is, hogyha átköltöztetés után nagyobb helyre fognak kerülni, én azt hiszem, hogy az ő sajátos problémájuk megoldására és kezelésére én nem a Kelemen úr által javasolt összeget, hanem ennél többet, 1 millió Ft-ot kérnék megszavazni, amely egy tisztességes, emberséges, napi bent tartózkodást biztosítana ezeknek a gyerekeknek. A másik, amiért szót kértem, az az, hogy a felújításoknál az 1. és 5. pont összesített előirányzata 180 millió Ft. Nem tudom, hogy ez tételes kidolgozás alapján jelent-e meg, vagy pedig csak egy becslés értékű? Tehát szabad lenne-e megtudnunk, hogy kb. milyen nagyságrendű az egyes intézményeknek a költségmegoszlása, ami ezt a végeredményt adta? Tüttő István: Erre meg van, de Tarnóczky úr részletesen elmondja. Tarnóczky Attila: Tisztelt Képviselő Asszony! Az egyes intézmények felújítási, kialakítási költségeit - ne haragudjon - egyrészt nem tudom megjósolni, másrészt, ha tudnám, nem akarnám. Ez az egész konstrukció, amit annak idején elfogadott a közgyűlés arról szól, hogy közbeszerzési pályázat keretében 180 millió Ft-os keretösszeggel ezt az 5 célt meghirdetjük. Ennek a következménye az is adott esetben természetesen, hogy az 5 cél egyikét, vagy mint tudom én hányat, nem tudunk megvalósítani. De elérhetjük, hogy nem egy, szakértők által megbecsült és túlbecsült összeg szerint érkeznek be a pályázatok, hanem valóságos versenyhelyzetben. Tüttő István: Akkor lehet, hogy mind. Sőt lehet, hogy megtakarítás is lehetséges. Így elfogadható? Mert csak ez volt a logikája. Úgy látom nincs több javaslat. Kérem, döntsünk a 14. táblázatról. Kelemen Z. Pál úr javasolta, egyszerűen én csak azt mondom, hogy csoportszoba helyett pavilon szerepeljen, ez természetes. És a magasabb összeggel indítanám. Dr. Baranyi Enikő 1 millió Ft summa, tehát summa összege, nem plusz 1 millió, hanem summa összeggel hagyná jóvá. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És van egy kiskarbantartási keretösszeg javaslata Cserti úrnak, amely, azt hiszem, nem kell ragozni, milyen célt szolgálna. Kérem, szavazzunk. Dologiba át kell tenni. Kérem, a javaslat az, hogy céltartalékba jelenjen meg. Egyetértek vele, tessék. 10 millió. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 15. számú melléklet. Van-e ehhez valami észrevétel? Úgy látom ehhez nincsen, akkor ezen lépjek túl. Kérem a 16-osra. Györek László: A 16. táblával foglakozunk, ha jól sejtem. Igazgatási tevékenység dologi kiadásaihoz. Sajnálatos módon kimaradt egy tétel ebből a sorból, még pedig az adatkapcsolati díj, 4,5 millió Ft. Mire vonatkozik mind ez? Ez adatkapcsolati díj, 4,5 millió Ft, a 16. számú mellékletben. Még pedig a képviselői és vezetői információs rendszer működtetésének adatkapcsolati díja ez. Más díj egyébként nincs is, csak adatkapcsolati, de hát ez is kimaradt, így e nélkül a működtetése lehetetlené válik. Tüttő István: Ez mennyi? Györek László: Ez 4,5 millió Ft. Ez ennyi, tehát tulajdonképpen az eszközöket ennyiért bérli a város. Röst János: Tavalyi évben a telefonközpont lízingdíjára 5 millió Ft-ot fizettünk ki. Ebben az évben 6 millió Ft van beállítva. Én úgy gondolom, hogy a kettő összege 11 millió Ft, amit én túlzónak tartok, és tisztelettel felkérném a PEB-et, hogy vizsgálja meg ennek felhasználását, a szerződéskötésnek a módját. Lett volna több apró javaslatom, de elállok ezektől, megmondom őszintén nagy értelmét nem látom, az eddigi fosztogató-osztogató javaslatok miatt. Egyre tennék azért kísérletet, ez pedig a reprezentációs költség, ami 10 millió Ft-tal van beállítva. ezt én szintén túlzónak tartom, és javasolnám a tavalyi évben a 8,5 felet. Amennyiben mégis többletfelhasználásra kerülne sor, akkor ezt akár félévi, vagy háromnegyed évi költségvetés módosításánál meg lehet ejteni. Úgyszintén úgy tudom, hogy készült egy vizsgálat, egy PEB vizsgálat a reprezentációs költséget felhasználásáról, amit nem ismerek. Úgy gondolom, hogy jobb lett volna már a költségvetés előtt ezzel megismertetni a közgyűlést. Tüttő István: Annyit válaszolnék a reprezentációra, hogy ez a summa összeg, ugyanis is most azon járulékokkal együtt értendő, amely ma terheli ezt a rovatot, tehát ez azt jelenti, hogy szinte felére levittük a korábbit, magát a keretet, mert 50%-kal terhelődik. Ezt kérem figyelembe venni. Györek László: Röst úrnak válaszolnám, hogy ennek abszolúte semmi köze nincs ahhoz a tételhez, amit az imént említett, mármint ennek az általam említett alapkapcsolati díjnak. Ezek gyakorlatilag a nagykanizsai kábeles rendszer modembérleti díjai. Tehát tényleg semmi köze ehhez. Elnézést, akkor félre értettem a dolgot. Böröcz Zoltán: Csak tájékoztatni szeretném a közgyűlést, hogy következő ülés polgármestert tájékoztató mellékleteként természetesen itt lesz a Pénzügyi Bizottság vizsgálatának az eredménye reprezentáció és továbbtanulás tekintetében, és egy hónapon belül a Röst úr kérésére megvizsgáljuk a bérleti és lízingdíjakkal kapcsolatos témát. Köszönöm, és tájékoztatjuk a közgyűlést. Tüttő István: Sőt, az Ügyrendi előtt is ott van az anyag már. Röst János: Polgármester úr, szeretném Önt arra figyelmeztetni vagy emlékeztetni, hogy amit Ön mondott, az egy külön soron szerepel. Tehát a reprezentációt valóban terheli SZJA, de az be van állítva ugyanebbe a táblázatba, kb. olyan 5-6 sorral lejjebb. Tehát gyakorlatilag a 10 millió plusz 8 millió van gyakorlatilag beállítva erre a célra. 18 millió ilyen értelemben. Tüttő István: Igaz, zárójelben ott van. Igen. Cserti Tibor: Az eddigiek alapján azt hiszem nyilvánvaló, hogy a költségvetés egyensúlya csak hitelfelvétel árán biztosítható, ha a jelenlegi változatot szavazzák meg, hát ennek pedig kamatterhei vannak, úgyhogy indítványt teszek a minimális kamatteher mértékére, 10 millió Ft megemelésére. Tehát a kamatfizetési soron jelenleg 56.190 eFt van, javaslatom 66.190 eFt. Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincs több, akkor a 16 számú mellékletet szavaznánk. Röst úr megkérdezem, hogy a reprezentációt 8 millióra csökkentsük? 8,5-re. Tehát mínusz 1,5. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a kamatfizetés 10 millióval növelését, rovatnak 10 millióval való növelését javasolta Cserti úr. Hát ez teljesen reális észrevétel. Kérem, szavazunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És Györek úr javasolta az adatkapcsolati díjnak nem a megszavazását, hanem egyszerűen a megjelenítését. Ez kimaradt. Kérem, hát szavazzunk róla. Hát ez működő rendszer. ennek ez az ára. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tovább nincsen, mert ugye ez a tábla, a 17., ez majd magától adódik. Tisztelt Közgyűlés! Próbát teszünk. Megkérdezem, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy az összesítés? Meg is van? Akkor kérném az ismertetést Beznicza Miklós: Megnéztük a bevételi többleteket, bevételi kiadásokat. Kiadási többlet kiadás kamattal együtt 216.567 a hitelállomány. Tüttő István: 216.567? Beznicza Miklós: Igen. Tüttő István: Én egyetértek azzal a javaslattal, hogy ezt kerekítsük 220-ra, mert hát. Ez kamattal együtt. Kérem, akkor rendeletet kell alkotni. Végül is egy próbaszavazást tarthatunk. Tehát 220-szal és akkor a különbözetet pedig. Tehát a kiegyenlítésről gondoskodni kell. Kérem, szavazzunk a rendeletünkről, tehát az évi költségvetésről szavazzunk. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. Tüttő István: Kedden találkozunk. Én még egy javaslatom lenne. Mindenképpen ma meg kell, döntetünk kell a Kórház céltartaléknak a vissza, céltámogatásnak a visszautalására, illetve a lemondás, végül is lemondás, vagy visszautalás. A lemondására. 23. Javaslat céltámogatás lemondására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Ez teljesen törvény szerint kijött szám. Kérem, fogadjuk el, hagyjuk jóvá. Szavazzunk róla. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 60/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kórház egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez – a 2000. évi Önkormányzati Közlöny 7. számában – jóváhagyott céltámogatási keretből 773.000 Ft összegről lemond. Határidő: 2001. március 7. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Hát hölgyeim és uraim, azt hiszem, jobb, ha most nem folytatjuk. Gondolom, Önök is egyetértenek vele. Költségvetéssel folytatjuk egy hét múlva. Akkor szavaztatnék arról, hogy befejezzük-e a közgyűlést, ha még ne, akkor a Berlingerné, ha Önök egyetértenek vele, a Berlingerné napirendjét még tárgyaljuk meg. 24. Javaslat a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosítására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e kérdés a napirenddel kapcsolatban? Dr. Csákai Iván: Kérdés nincs. Bizottságunk megtárgyalta, szimpatikusnak tartja ezt az előterjesztést. Tüttő István: Van-e észrevétele másnak? Úgy látom nincs, akkor szavazunk a határozati pontokról. Kérem az 1-esre vonatkozó döntésüket. Egyszerű szótöbbséggel. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 2-esre határozatra kérem a szavazatot. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-asra a szavazatot. Itt minősített többség kell, mert ugye ennek lehet költségvetési vonzata A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 4-esre a szavazatot. Most szavazunk a 4-esre. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem az 5. számú határozatra a döntést. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 6. számúra kérem. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 7-esre kérem. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 8. számúra kérem a szavazást. Egyszerű szótöbbség. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 9. számú határozatról a döntést. Most szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És a 10. számúra kérem, itt minősített többség kell. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 61/2001.(III.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosításáról az alábbi határozatokat hozza: 1. Az egyes tevékenységágak tekintetében külön gazdasági nyilvántartási, költség- és bevétel elszámolási szabályozást kell kialakítani, a meglévőket átdolgozni az ellátandó feladatsornak megfelelően. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 2. Az intézményvezető köteles gazdasági tervet készíteni, amelyben kitér a piackutatásra, az egyes tevékenységágak külön önköltségszámítás és bevétel számítás alapú vizsgálatra, valamint az állandó költségek fokozatos csökkentésének koncepciójára. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 3. A Szociális Foglalkoztató a 2000. december 31-i 21 fős közalkalmazotti létszámát 2001. április 1-től 3 fővel csökkenti. Határidő: 2001. április 1. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 4. A megváltozott munkaképességű dolgozók arányát 2001. december 31-ig úgy kell megemelni, hogy a 100%-os állami dotációt a Szociális Foglalkoztató igénybe vehesse. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az önkormányzat valamennyi intézményének vezetőjét, hogy beszerzéseik során azonos ajánlati feltételek esetén a Szociális Foglalkoztató szolgáltatásait részesítsék előnyben, kiemelten a Városi Kincstár vezetőjét, hogy ezen beszerzések tapasztalatait folyamatosan kísérje figyelemmel. Azonos ajánlati feltétel alatt ugyanazon minőség azonos vagy kedvezőbb áron történő szolgáltatás értendő. Határidő: 2001. március 7. Felelős : intézményvezetők 6. A varró részletben a saját termékek arányát növelni kell. Ennek egyik feltétele az önkormányzati intézmények – kiemelten a Kórház – munkaruha igényeinek kielégítése. 2001. december 31-ig a saját termékek arányának – anyagmentes termelési értéken számolva – el kell érnie a 30%-ot. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 7. A szabászati részleg a Platán sor 10/B. alatti épületből a Terv u. 3. szám alatti épületbe költözik. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 8. A Szociális Foglalkoztató nyomdai tevékenysége nem szűnik meg, de meg kell vizsgálni a nyomdai termékek nyereségét. A gazdaságosan előállított termékek gyártásához szükséges gépek és eszközök a Terv u. 3. szám alatti épületben kerülnek elhelyezésre. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Dr. Berlinger Henrikné igazgató 9. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális Foglalkoztató Platán sor 10/B. alatti épületében mindenfajta tevékenységet 2001. évben beszüntet. A kiürített épület 2002. január 1-jét követően kerülhet értékesítésre. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Berlinger Henrikné igazgató 10. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális Foglalkoztató kezelésében lévő Zalakormár, Árpád u. 6. szám alatti épületét értékesítésre kijelöli. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Hát akkor a keddi viszontlátásra. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 21.40 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
