* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 585.86 KB | |
| 2026-04-08 10:20:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  114 | 103 | 2001. március 27. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Jegyzői munkakörének betöltésére (írásban, javaslat zárt ülés tartására) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Javaslat a Nagyrác u. 22/b. alatti ingatlanon 10 db bérlakás kialakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Javaslat egészségügyi alapellátás fogászati gép-műszer beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Nagykanizsa Bagola-Kisfakos, Korpavár és Bajcsa városrészek szennyvízcsatornázásához céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a polgármester és az alpolgármesterek illetményének módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 9. Javaslat a Vécsey Zsigmond Általános Iskola életveszélyes tető és födémszerkezet cseréjéhez céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat a Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon 26 db bérlakás építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért Emlékplakett” adományozására Előadó: Tüttő István polgármester 12. Javaslat „Nagykanizsa Oktatásáért”, „Nagykanizsa Kultúrájáért” és „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására Előadó: Balogh László bizottsági elnök 13. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” és „Paizs Ferenc Díj” kitüntető cím adományozására Előadó: Tóth László bizottsági elnök 14. Javaslat „Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 15. Javaslat „Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 16. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú bérlemények további hasznosításának koncepciójáról Előadó: Tüttő István polgármester 17. Fellebbezések 18. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi külkapcsolatairól és javaslat a 2001. évi külkapcsolati tervre Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 18/1997.(IV.15.) számú rendelet módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 20. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Tüttő István polgármester 21. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Előadó: Tüttő István polgármester 22. 1Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatására Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 23. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének „az épített és természeti értékek helyi védelméről” szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendelet mellékletének módosítására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 24. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2001-2003. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Tájékoztató a rendezési tervek érvényesüléséről, az új településrendezési terv előkészítéséről Előadó: Karmazin József Városi Főépítész 26. Tájékoztató a 2000. évi környezetvédelmi mérések eredményéről és a környezetállapot javítása érdekében szükséges teendőiről Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 27. Javaslat a volt zártkerti „hegyi” utak elnevezésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti szerződés módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery úti, 2286 /7 hrsz.-ú ingatlan egy részének értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 31. Kiss László képviselő önálló indítványa a munkahelyteremtés érdekében 32. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. március 27-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Bodzai Tiborné kabinetvezetők, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Karmazin József városi főépítész, Kámán László intézményvezető Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap ügyvezető-főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Papp Judit a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Soros ülésünket megkezdjük. Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, a sajtó, médiumok képviselőit, a Polgármesteri Hivatal osztályainak és irodáinak vezetőit, és minden kedves megjelent vendéget és a televízió nézőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Meghatározzuk a mai napra, hogy milyen napirendi pontokat tárgyalunk, és ezzel kapcsolatban szeretném a következő javaslatot tenni. A televízió részéről érkezett egy kérés, kérem, szíveskedjenek akceptálni, hogy kezdjük a polgármesteri tájékoztatóval, mert előfordulhat olyan eset, hogy esetleg a jegyző választásnál valaki kéri a zárt ülést, amit előre nem tudunk, de elkezdjük a napirendet, akkor már ugye benne vagyunk, akkor nem lesz konzerv anyag arra, hogy 5 órakor meg tudja kezdeni a közvetítést a Városi Televízió. Ezért tisztelettel kérem Önöket, hogy az eredeti javaslattal szemben, a szokásunkhoz híven akkor a polgármesteri tájékoztatót és az interpellációk és kérdések napirendet tárgyalnánk, és azt követően kerülne sor a jegyzőválasztásra. Még egy javaslatom lenne, hogy Kiskanizsáról többen részt vesznek a közgyűlésen, én azt javaslom, hogy az Ő napirendi pontjukkal folytassuk, miután a jegyzőválasztáson túl vagyunk, és utána eldöntjük majd, hogy az eredeti elképzelés szerint zárt üléssel folytatjuk, vagy pedig a szokásunkhoz híven azt végére hagyjuk, hiszen erre lehetőségünk később is adódik. Ugyanakkor javaslom, hogy az önkormányzati bérlakások bérleményével kapcsolatos, annak a díjazásával kapcsolatos napirendet szintén a zárt ülések körében tárgyaljuk meg. Kérdezem Önöket, hogy ezzel kapcsolatban van-e észrevételük, módosító indítványuk? És még egy mielőtt erre sor kerülne - felvennénk napirendre, ha Önök is úgy gondolják: Előterjesztés a Nagykanizsa 1847/48 hrsz-ú ingatlanról szóló előterjesztést. Én azért szeretném, ha ezt is megtárgyalnánk és fölvennénk napirendre, mert ez a Postakert úti új lakásokkal kapcsolatos problémának a kezelésére adna lehetőséget, ennek a napirendnek a megtárgyalása. Dr. Csákai Iván: A szociális bérlakások bérleti, lakbéremelési javaslat - nem tárgyalta a bizottságunk. A bizottsági ülésen kaptuk meg, hogy majd a következő bizottsági ülésen fogjuk tárgyalni. Balogh László: A kultúra területéről egy pozitívumra és negatívumra szeretném felhívni a figyelmet napirend előtt. Tüttő István: Elnézést kérek, lehet, hogy én rosszul mondtam, a 20. számú az Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú bérlemények. Így Csákai úrnak igaza van, de ez a napirendi pont nem is szerepel, csak én lerövidítve mondtam és így félreérhető volt. Így elfogadható? Dr. Csákai Iván: Igen. Tarnóczky Attila: A Vécsey Iskola esetében, hogyha a közgyűlés a céltámogatási igény benyújtása mellett dönt, akkor mai döntés szükséges, mert április 1. a beadási határidő. Kérném eszerint besorolni majd valamikor. Tüttő István: Ráadásul azért is rendkívül sürgős, mert április 1-jéig még a Területfejlesztési Tanácsnak, a megyeinek is véleményezni kell az anyagot. Kelemen Z. Pál: Mivel a lakbéremelés, vagy lakbér rendezésről szóló dolog félreértésen alapult, abból arra való mondanivalómat nem mondanám el. De javaslatom a következő a napirendre. Az 1. napirend a polgármesteri tájékoztató, a 2. napirend az interpellációk és kérdések, és a 3. napirendi pont a 28. legyen, amelyet Ön előre kívánok venni, éppen azért, mert nem tudhatjuk, hogy az 1. számú napirend zárt ülésen, vagy nyílt ülésen lesz-e tárgyalva. Kérem, hogy ezt a sorrendet tartsuk. Tüttő István: Tehát tájékoztató, interpelláció, és a 28.? Végül is én ezt javasoltam. Hát utána vehetjük akkor akár a Vécseyt, a 27-est. Gyalókai Zoltán: Feltételezem, hogy mire a 1847/48 hrsz-ú ingatlan dolgában döntünk, arra térképet is kapunk az előterjesztéshez, mert szerintem a képviselők nagy része fejből nem tudja, hogy ez pontosan mit takar. Tüttő István: Rendelkezésre áll a térkép, azt rögtön kiosztják, de jogos a felvetés. Bicsák Miklós: Én szokásosan, visszatérően kérdéseim lennének, és nagyon komoly. A lakosság részéről fogadó napom jelent meg az Űrhajós utcával kapcsolatban. Az Űrhajós utcai járda. Tüttő István: Hány kérdés? Bicsák Miklós: Korpavár településsel. És szeretném tisztelettel megkérdezni, mint azt önkormányzat kft-je, a városüzemeltetés, a VIA Kanizsával kapcsolatban, ha egy képviselő interpellál vagy kérdez, hogy a területén megfelelően végezzék el a dolgot, ami a lakosságnak jogos érdeke, mint adófizető polgár is, miért veszik komolytalanul a képviselőnek az interpellációját vagy kérdését? Tüttő István: Jó, de ezt akkor meg kell ismételni a kérdések körében, mert most csak a témáról volt szó. Akkor összesen hány kérdés lesz Bicsák úr? Hány kérdés lesz Miklós? Bicsák Miklós: Három Röst János: A meghívó 30. napirendi pontjánál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy annak az előterjesztése közgyűlés előtt lesz kiosztva. Ez pedig tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban. Na most én ezt nem kaptam meg, nem tudom, képviselőtársaim megkapták-e? Kérdezném, hogy miért nem lett kiosztva? A másik pedig, javasolnám, hogy a 30. és 31. napirendi pont kerüljön előre a költségvetés módosítás utáni napirendi pontra. Tóth Zsuzsanna: Én csak azt a javaslatot szeretném tenni tisztelt polgármester úr, hogy ismerve munkamódszerünket, az interpellációk, kérdések és a polgármesteri tájékoztató úgy is eléggé el fog húzódni, és én ezután javasolnám a jegyző választást. Tüttő István: Eszerint én is itt javasoltam először. Köszönöm, úgy látom nincs több jelentkező. Akkor a javaslatokkal együtt meghatározzuk a napirendi pontokat és azok sorrendjét. Csákai úrral tisztáztuk azt a félreértést, Kelemen Z. Pál úrral is. Én az elsőként azt javasoltam, hogy polgármesteri tájékoztató, ezt követően a jegyző választás, illetve először interpelláció, jegyzőválasztás. Azt követően kerülhetne sorra a 28., a 27., és Röst úr pedig azt javasolta, hogy 30-31. napirendeket pedig a költségvetés elé tegyük. És Tóth Zsuzsanna pedig azt javasolta, hogy - de hát én ugyanazt javasoltam. Polgármesteri tájékoztató és interpelláció után. Birkner úr még szeretne. Birkner Zoltán: Elnézést kérek polgármester úr, akkor én nem figyeltem, mert én teljesen biztos voltam benne, hogy a 2-tól a 6-ig pontig, tehát a kitüntetések témakörben az az 5 napirend pont az az elsők között lesz. Én szeretném ezt kérni, hogy ne tolódjon el, ezt rögtön a jegyzőválasztás utánra szerettem volna javasolni. Én azt hittem, hogy ez így marad, csak közben hallom, hogy mik jönnek előre, és ezért akkor én azt szeretném javasolni, hogy maradjon a jegyzőválasztás után azonnal. Tüttő István: Jó, mert ugye, akkor az zárt ülés. Birkner Zoltán: Igen, logikusan is, azért is kérném. Tüttő István: De akkor az a javaslat, amit én megtettem, a 20. számút is zárt ülésen, akkor ehhez a blokkhoz csatolnánk. Kérem, akkor szavazunk először arról, hogy először a polgármesteri tájékoztató, azt követően az interpelláció, aztán jegyzőválasztás. Utána meghagynánk - egy pillanat. Ugye fölvetődött az a kérdés, hogy a kiskanizsai témakört még azt megelőzően tárgyaljuk, zárt ülés előtt. Kérem, erről szavazzunk. Aki igennel szavaz, az egyetért, ezzel a sorrenddel: polgármesteri tájékoztató, interpelláció, jegyzőválasztás, azt követően a kiskanizsai ingatlan ügye, és azután kerülne sorra az a 6 napirend, amely zárt ülésen folytatódna, és a többi pedig abban az értelemben módosulna csupán, hogy a Röst úr javasolta, hogy 30-31-est hozzuk előre a költségvetés tárgyalásánál. Kérem, aki ezzel egyetért, igennel szavaz. Szeretném azt jelezni, hogy a napirendi pontok sorrendjét menetközben is változtathatjuk, hiszen erre nem egyszer került már sor. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem, akkor vegyük napirendre az előterjesztés a Nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlanról szóló előterjesztést. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És Tarnóczky úr kérte, hogy a Vécsey Iskola ügyét mindenképp még a mai nap tárgyaljuk. és van még egy egészségügyi pályázatunk is. Tehát a pályázatokkal kapcsolatos napirendeket kérem, szavazzunk arról, hogy ma megtárgyaljuk. De szeretném azt is remélni, hogy az összeset megtárgyaljuk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Jegyzői munkakörének betöltésére (írásban, javaslat zárt ülés tartására) Előadó: Tüttő István polgármester 4. Javaslat a Nagyrác u. 22/b. alatti ingatlanon 10 db bérlakás kialakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. Javaslat egészségügyi alapellátás fogászati gép-műszer beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat Nagykanizsa Bagola-Kisfakos, Korpavár és Bajcsa városrészek szennyvízcsatornázásához céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a polgármester és az alpolgármesterek illetményének módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök 9. Javaslat a Vécsey Zsigmond Általános Iskola életveszélyes tető és födémszerkezet cseréjéhez céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat a Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon 26 db bérlakás építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Díszpolgára” kitüntető cím és „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért Emlékplakett” adományozására Előadó: Tüttő István polgármester 12. Javaslat „Nagykanizsa Oktatásáért”, „Nagykanizsa Kultúrájáért” és „Nagykanizsa Sportjáért” kitüntető cím adományozására Előadó: Balogh László bizottsági elnök 13. Javaslat „Nagykanizsa Megyei Jogú Városért”, „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” és „Paizs Ferenc Díj” kitüntető cím adományozására Előadó: Tóth László bizottsági elnök 14. Javaslat „Szekeres József Díj” kitüntető cím adományozására Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 15. Javaslat „Nagykanizsa Környezetkultúrájáért” kitüntető cím adományozására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 16. Előterjesztés az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú bérlemények további hasznosításának koncepciójáról Előadó: Tüttő István polgármester 17. Fellebbezések 18. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi külkapcsolatairól és javaslat a 2001. évi külkapcsolati tervre Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról szóló 18/1997.(IV.15.) számú rendelet módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 20. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló helyi rendelet módosítása Előadó: Tüttő István polgármester 21. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról Előadó: Tüttő István polgármester 22. 1Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …./2001.(…) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatására Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 23. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének „az épített és természeti értékek helyi védelméről” szóló többször módosított 32/1997.(VII.1.) számú rendelet mellékletének módosítására Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 24. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Programja 2001-2003. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Tájékoztató a rendezési tervek érvényesüléséről, az új településrendezési terv előkészítéséről Előadó: Karmazin József Városi Főépítész 26. Tájékoztató a 2000. évi környezetvédelmi mérések eredményéről és a környezetállapot javítása érdekében szükséges teendőiről Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 27. Javaslat a volt zártkerti „hegyi” utak elnevezésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Kft. közötti szerződés módosítására Előadó: Tüttő István polgármester 29. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery úti, 2286 /7 hrsz.-ú ingatlan egy részének értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Tájékoztató a munkahelyteremtés alakulásáról a választási ciklusban Előadó: Törőcsik Pál alpolgármester 31. Kiss László képviselő önálló indítványa a munkahelyteremtés érdekében 32. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Napirend előtt: Balogh László: A hetekben folyik a Nagykanizsai Tavaszi Művészeti Fesztivál. 14 nagyon értékes rendezvény történik városunkban, azt hiszem, méltán hívhatjuk ez által is Nagykanizsát kulturális régióközpontnak, tehát ennek a büszkeségnek szerettem volna hangot adni. Köszönet a szervezőknek, rendezőknek. Ez egy pozitív hír a kultúra területéről, de muszáj, hogy felemlegessek egy negatív hírt, egy közművelődési szakmai problémát két saját intézményünk között. Április 23-án szeretne egy operett estet szervezni a Móricz Művelődési Ház a HSMK színháztermében. Előzetesen az intézmény gondnoknőjével egyeztetett a Móricz igazgatója, de a megbeszélt terembérlethez a HSMK igazgatója nem járult hozzá. Mivel az előadás időpontja közel van és a későbbiek folyamán is tervezi hasonló rendezvények szervezését Farkas Tibor, ezért kéri a polgármester urat és az OKSB-t - ennek van írásos nyoma is Önök előtt -, hogy az alábbi kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül szíveskedjen a testület elé terjeszteni, bár jó lenne, ha e nélkül is születne megoldás. Nagyon röviden a lényeget hadd taglaljam három kérdés erejéig. Megtagadhatja-e a HSMK igazgatója a terembérleti kérelmet egy olyan előadás esetén, amely kulturális célokat szolgál, és jól illeszkedik a művelődési központ tevékenységébe? 2. Érdeke az önkormányzatnak, hogy a város kulturális kínálata minél színesebb és gazdagabb legyen? 3. Amennyiben az első kérdésre igen a válasz, tehát nem akarom ismételni, amennyiben megtagadhatják a terembérlést a HSMK részéről, úgy hajlandó-e az önkormányzat felülvizsgálni a Móricz Zsigmond Művelődési Ház jelenlegi bevételi kötelezettségét, amely kb. 3-3,5 Ft? Ezek persze lehetnek akár költői kérdések is, de bizonyos, hogy sürgős döntés kell a HSMK termeinek bérlési szabályozásáról. Ebben jó lenne, ha születne írásos nyomú megegyezés két kulturális saját intézményünk, ha úgy tetszik, saját gyermekünk részéről. Tudom, hogy a mai közgyűlésen ez hivatalosan nem lehet téma, de kérem polgármester urat, sürgesse meg a megoldás felé vezető utat, amennyiben lehet akár egy rendkívüli tárgyalással. Az OKSB és a Művelődési Osztály már megpróbálta az egyeztetést, remélhetőleg előbb-utóbb eredményt is hoz ez a folyamat. Tüttő István: A napirend előtti dolgokról nem nyitunk vitát. Annyit szeretnék azért válaszul mondani, hogy kezdeményeztem először a Művelődési Osztálynál, hogy egy egyeztető tárgyalásra kerüljön sor. Annak az eredménye Balogh úr szájából elhangzott. Én úgy gondolom, hogy le kell ülni valóban a két vezetővel, de azt nem tudom mikor, mert én ma nem érek rá, holnap pedig kora hajnalban elutazom. Ha velem utaznak, akkor megbeszélhetjük. Vagy pedig átadom, akkor Tarnóczky alpolgármester úrnak, mint a referensnek a téma kezelését, szíveskedjen akkor ezzel foglalkozni. Annyit azért szeretnék azért jelezni, hogy itt elvi kérdésekről is szó van. De csak egy példát mondok. Nem biztos, hogy Mayer igazgató úr tapsolna örömében, ha a Mező Ferenc Gimnázium igazgatója szervezne programokat úgy, hogy nincs egyeztetve a két iskola között, és ezek a programok hirtelen kényszerként megjelennének a gimnázium különböző termeiben. Mind a két intézménynek saját költségvetése van, mind két intézménynek meg van a maga feladata, mind a két intézmény gyakorlatilag ugyanazon célok érdekében dolgozik, de ugyanígy igaz ez az iskolák esetében is. Az igazgató úr engem úgy tájékoztatott, hogy nem egyeztettek vele. Én pedig ezt egy súlyos hibának tartom ebben a kérdésben. Elvi kérdésről van szó. Ezt az állítást én nem tudom kétségbe vonni. Papp Ferenc igazgató úr levelet írt nekem, hogy nem egyeztettek. Éppen úgy nem tudom a másik igazát sem kétségbe vonni. A másik igazgató úr azt állítja, hogy egyeztettek. Egy a lényeg, hogy ezen ne bukjon meg valami program. Tehát ezért szükséges a rendezése. De azt azért elviekben szeretném leszögezni, hogy a vezetők egyeztetése szükséges ebben az esetben, hiszen az ügy közös, tehát a megoldást keresni kell. A megoldást pedig remélem, rövidesen megtalálják. Balogh László: Tisztelt polgármester úr, péntek délelőtt ez az egyeztetés a Művelődési Osztályon megtörtént a két intézményvezető között. Akkor úgy tűnt, hogy sikerült egy kompromisszumos megoldást találni, közös lesz a rendezvény, de ez délutánra már megváltozott. Éppen ez a bizonytalan állapot tette szükségessé, hogy próbáljuk sürgetni a megoldás felé vezető utat. Én nagyon örülnék annak, hogyha ebben számunkra fontos szférában sikerülne az ilyen jellegű problémákra megoldást találni, mert ez bizonyos, hogy nem használ a városnak és árt a kultúrának. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy ért a kultúrának, de árt annak az ügynek is, amiben a megegyezés megszülethet, mert így valóban nem lesz könnyű. Kelemen Z. Pál - úr ügyrendi, tessék. Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, tisztelt Balogh képviselőtársam, bátorkodom felhívni figyelmüket, ha a megfelelő napirendi pontnál teszi kérdést, a kérdéseknél, akkor arról most lehetne vitatkozni. Így nincs miről. Tüttő István: Köszönöm. Kiss László úr ügyrendi gombot nyom, tessék. Kiss László: Úgy vélem, hogy annak tudatában, ahogy polgármester úr elmondta, hogy nem nyitunk vitát, elég sokáig eljutottunk már a vitában. Az ügy operatív megoldására javaslom a zárt ülés előtti szünetet. Az egyik érintett jelen van, a másik azt hiszem felhívható, és nagyon gyorsan megoldható lenne és folytathatnánk a napirendünket. Tüttő István: Akkor megkérek valakit, hogy közben az érintettekkel beszélje meg, hogy találkozzunk, mert én most ezért külön nem tudok kimenni. A televízió pedig 5 órakor kezdi közvetíteni, hátha már otthon nézik akkor az adást. Bicsák Miklós: Én javaslom Kiss képviselőtársamat, aktív ember, Ő vállalja fel most, bonyolítsa le ezt a közvetítést, és korrektül lezajlik az egész. Tüttő István: Jó rendben van. A kérdést megoldjuk, máris megy az osztályvezető asszony és rendezi. Rátérünk az 1 napirendi pontra. Ezt megelőzően még lejárt, illetve ki nem hirdetett határozatikról szeretném Önöket tájékoztatni. Javaslat az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak díjazására vonatkozóan 37/2001.(II.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. április 1-től az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjainak részére havi 10.000-25.000 Ft tiszteletdíjat állapít meg azzal, hogy az egyes gazdasági társaságok taggyűlésen döntenek saját felügyelő bizottsági tagjainak konkrét díjazásáról. A tiszteletdíj a felügyelő bizottsági ülésen való megjelenés arányában kerülhet kifizetésre. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A tegnapi nap folyamán aláírásra kerültek ezek a döntések. Önkormányzati Kft.-k, Kht.-k beszámolója 2001. évi üzleti tervéről, valamint a közhasznúsági és szolgáltatási szerződésekről 38/2001.(II.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. - a Kanizsa Újság Kft. - a Kanizsa TV. Kft. - az NSR Kft. - a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht. - a Kanizsa Uszoda Kft. - a KanizsNet 2000. Kht. 2001. évi üzleti tervét elfogadja. Felelős : Lukács Ibolya ügyvezető Maros Sándor ügyvezető Ferencz József ügyvezető Schmidt László ügyvezető Czoma Péter ügyvezető Silló Barnabás ügyvezető 2. a VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht-nak a polgármesterrel egyeztetett 2001. évi üzleti tervét elfogadja az alábbiak figyelembevételével: - az önkormányzati támogatás mértéke 310.000 eFt - az önkormányzat 2001. évi költségvetésében az iparcikk piac áthelyezésére 10.000 eFt-ot a Szociális Foglalkoztató szervezésében a VIA Kanizsa Kht-hez kihelyezett közcélú foglalkoztatottak költségeire 10.000 eFt-ot céltartalékba kell helyezni. Felelős : Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető 3. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kötendő támogatási és közhasznúsági szerződésekkel – a módosításokra figyelemmel – egyetért. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester gazdasági társaságok ügyvezetői 4. felkéri a polgármestert, hogy a gazdasági társaságok üzleti tervének, pénzügyi beszámolójának egységes szerkezetben történő megjelenése érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A szerződéseket már szintén aláírtam, az üzleti terv egységes megjelenése érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük. Előterjesztés a GE Hungary Rt. 2000. évi iparűzési adófizetési kötelezettségével kapcsolatos kérelméről 39/2001.(II.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 46/1997.(XII.9.) számú helyi iparűzési adóról szóló rendelet 7. § (11) bekezdésében megjelölt felhatalmazás alapján a GE Hungary Rt. 2000. évi fizetendő helyi iparűzési adófizetési kötelezettségét 300 millió Ft maximális összegben határozza meg, egyúttal a 300 millió Ft felett fizetendő helyi iparűzési adókötelezettségét adókedvezményként biztosítja adóalany részére. Előterjesztés a GE Hungary Rt. részére biztosítandó rendelkezési jogosultságról 40/2001.(II.27.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a GE Hungary Rt. részére – figyelemmel a helyi iparűzési adófizetési kötelezettségére – rendelkezési jogosultságot biztosít a városban működő, a többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletében foglalt feltételeknek megfelelő egészségügyi, szociális, kulturális és sportcélú szervezetek javára 7.000.000 Ft erejéig. 2. A támogatási keret összege a 2001. évi költségvetési tartalékba helyezéssel biztosítandó. 3. A rendelkezési jog gyakorlására külön megállapodást kell kötni. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A megállapodás megkötése megtörtént. Javaslat az iparűzési adó címkézett összegének átadására egyes szervezetek részére 41/2001.(II.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 46/1997.(XII.9.) számú helyi iparűzési adóról szóló rendelet 8. § (7) bekezdése alapján a mellékletben felsorolt szervezeteket (a Segítség a Fiatalokért Közhasznú Egyesület kivételével) sorolja a támogatásra jogosultak közé. Határidő: 2001. február 28. Felelős : Tüttő István polgármester Teleki László képviselő önálló indítványa önkormányzati tulajdonú építési telek térítésmentes tulajdonba adása tárgyában 48/2001.(II.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Törökvári úton található 84/9 hrsz-ú építési telket 400.000 Ft vételáron, közvetlenül értékesíti Orsós János és Szalabán Krisztina részére. A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a vevők a vételárat 4 év alatt, havi 8.400 Ft-os részletben fizessék meg. A vételár megfizetésének biztosításaként jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Határidő: 2001. április 15. Felelős : Tüttő István polgármester 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Megkérdezem Önöket, hogy van-e kérdésük, észrevételük ezzel kapcsolatban? Röst János: A Nemzeti Ünnepünkről, március 15-éről először napirend kívántam szólni, de tekintettel, hogy a polgármesteri tájékoztató is tartalmaz tájékoztatást, inkább itt teszem meg. A következőket olvasnám fel a polgármesteri beszámolóról. A március 15-i Nemzeti Ünnephez kapcsolódóan sajnálatos eseményről is tájékoztatnom kell a tisztelt közgyűlést. A város utcáin és közterein elhelyezett városi és nemzeti lobogók közül 15 db-ot ismeretlen tettesek eltulajdonítottak. A jelentős anyagi károkozáson túl ez a Nemzeti Ünnephez méltatlan magatartásról is tanúskodik. A büntető feljelentést ez ügyben megtettük. Ezt polgármester úr írta tájékoztatásképpen számunkra. Én szeretném még kiegészíteni. Az esti felvonuláson, fáklyás felvonuláson szélső jobb oldali fiatalok vettek részt nemzeti lobogókkal és Árpádsávos zászlókkal, ami a jó érzésű kanizsaiakat felháborította. Úgy gondolom, hogy ez méltatlan a Nemzeti Ünnepünkhöz. A rendezőknek és a rendőrségnek ezt meg kellett volna akadályozni. Eddig a szélsőséges csoportok elkerülték Nagykanizsa város közéletét, és hogy ez így is maradjon, erre tennék egy javaslatot, amiről kérnék szavazást. A nemzeti és városi ünnepségeken, rendezvényeken a szervezőknek a rendőrség bevonásával kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a szélsőséges csoportok távoltartására, felelős Tüttő István polgármester, határidő pedig folyamatos. Az ünnepség egyébként jól szervezett és jó színvonalú volt. Én külön kiemelném Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak az ünnepi köszöntő beszédét, az ünnephez méltó korrekt, a jövőbe mutató, napi politikát távoltartó és az összefogás szükségességét kiemelő beszéd volt. A műsort egyébként a Batthyány Gimnázium tanulói készítették el, Lehota János irányításával, amelyet szeretnék nekik megköszönni. Tarnóczky Attila: Először is köszönném a dicséretet, remélem, hogy sokan ezt nem írják rovásomra. Attól persze nem tudom megmenteni a közgyűlést, hogyha úgy dönt, hogy polgármester úrnak egy ilyen teljesíthetetlen feladatot adjon. Magam ott voltam ezen a vonuláson este, és jelzem, hogy a képviselő úr által jelzett fialatok - lehet, hogy nem ugyanazok - már hosszú évek óta részt vesznek ezen, meg a többi Nemzeti Ünnepen. Hogy mitől lettek volna szélsőségesek? Ez a fő kérdés? Hogy lehet ezt megállapítani? Mert valóban rövid hajúak voltak, fekete öltözékben voltak, és valóban Árpádsávos, de nem Szálasi zászlókkal vonultak fel. Úgyhogy tiltott jelképek nem voltak nála. S ezek után én nem tudom, hogy lehet-e és szabad-e valakiket kiemelni egy ünneplő tömegből, amíg arra nincs ok. Tüttő István: Egyébként azt elfogadom, hogy természetesen a rendet fenn kell tartani, de hát ezt majd eldöntik Önök. Kelemen Z. Pál: Én a tájékoztató a fontosabb intézkedésekről, eseményekről részhez szeretnék hozzászólni. Választ kapok ebben a február 27-i közgyűlésen tett kérdésemre. Vitathatatlan tény, hogy az SZMSZ és mellékletei ellentmondanak annak, hogy munkaügyi referenst alkalmazzon a hivatal. De mindnyájan tudjuk, hogy az is vitathatatlan tény, hogy a rendeletek egyenjogúak és nincsen hierarchiájuk. ……………. kívül csak abban az esetben, ha rendelet kimondottam erről szól. Tehát adott esetben két lehetőségünk van, vagy hozunk egy rendeletet, amivel hatályon kívül helyezzük a munkaügyi referens alkalmazását, vagy munkaügyi referenst alkalmazunk. Ezért ezt a választ a tájékozatóban elfogadni nem áll módomban. Tüttő István: Kelemen Z. úrnak igaza van, az egyik rendeletet követte egy másik rendelet, amely bizonyos ellentmondásban van. Elképzelhetőnek tartom, hogy az önkormányzat ilyen esetben úgy értelmezi a rendeletét, hogy mindig az utolsó rendelet van érvénybe, hiszen a költségvetéseinket is bármikor módosítjuk, a rendeletünket nem kell eltörölni, hanem az új helyzetnek megfelelően kell újraértelmezni. Dr. Csákai Iván: Polgármester úr a 2. oldal tetején, az első bekezdésben szerepel egy mondat, amit lehet, hogy lehet kezelni, de én nem tudok. Az, hogy a Petőfi utca-Dózsa György út kerékpárút helyett az Erdész utca-Miklósfa közötti kerékpárút építésnek előkészítése történt meg. Ez mit jelent? A Dózsa György úton a Városkapu körútig megépült a kerékpárút. Nem tudom ezt, hogyan lehet kezelni? A másik pedig Röst János képviselőtársamnak, hogy egyetlenegyet szeretnék kérdezni, hogy hivatalosan bejegyzett emberek, tehát szervezetnek a tagjai voltak azok, akik Árpádsávosan vonultak fel, vagy pedig lehet tiltakozni más szélsőséges elemek ellen? Megmondom őszintén, hogy magam is ott voltam a felvonuláson, ezek a gyerekek nagyon tisztességesen, tisztelettudóan vonultak föl, és semmiféle rendbontás nem volt, nem volt semmiféle megjegyzés. Én szerintem a diszkrimináció minden szinten elfogadhatatlan. Tüttő István: Ugye az a határozat, amit Csákai úr említ, az a fejlesztések, beruházások sorrendjének meghatározása volt. Gyakorlatilag a sorrendet meghatároztuk, és utána döntött a közgyűlés azok megvalósításáról. Tehát ez gyakorlatilag indifferens ebben a kérdésben, hogy most. Röst János: Csákai Iván képviselőtársamnak válaszolnék. Nem hiszem, hogy nekem kell megkérdeznem a fiatalokat, hogy melyik csoporthoz tartoznak. Az a rendőrségnek a dolga. Egyébként a Tarnóczky Attila nagyon szépen leírta őket külsődleges jegyek alapján. Én úgy gondolom, hogy nagyon könnyen be lehet őket azonosítani. Balogh László: Két oktatási témát szeretnék kiegészíteni. Egyik a nevelési, oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékének törvény szerint 2003-ig meg kell felelnünk. Ez már ugye téma volt, és tudunk róla, hogy ez kb. egy 500 millió Ft-os igényt és hiányt jelent a rendszerben városi szinten. 2000-ben erre a célra 242 millió Ft-ot irányzott elő közgyűlés, és ténylegesen egy 70 millió Ft-os összegben sikerült pályázati forrásokból és a városi költségvetésből hát megfelelni ennek. A 2001. évi költségvetési évre a terv szerint 114 millió Ft-ot ütemezett a közgyűlés. Ebből egy fillér sincs jelenleg a költségvetésben, de tudom, hogy bizonyára lesznek bizonyos pénzügyi technikák, amellyel meg lehet felelni részben a dolognak, de csak részben. 2002-ben 79 millió Ft-ot tervezetünk, 2003-ban 63 millió Ft-ot. Így jön össze az 500 millió. Részemről ez egy figyelem felhívás lenne, hogy ezzel az elkövetkező időkben kell foglalkozni, és nemcsak a pénzügytechnikát kell hozzá megtalálni. A másik téma: 6 oktatási, nevelési intézményben jár le az intézményvezető megbízása. Írja a tájékoztató, hogy jelenleg folyamatban van a pályázatok beérkezése. Jelezném, hogy március 7-én lezárult. Minden intézményben, tehát mind a 6 intézményben csak egy-egy pályázat érkezett intézményvezetői posztra. Ez elgondolkodtató, azt hiszem, értse mindenki úgy, ahogy ezt érteni kell. Cserti Tibor: A polgármesteri tájékoztató tág teret szentel a város gazdasági kibontakozási programjának, és ezzel összefüggően az Ipari Park, Logisztika terén tett tevékenységnek. Amiért szólok, az úti jelentéseket áttanulmányozva, én, mint a korábbi vizsgáló bizottság tagja, köszönetet mondok Törőcsik Pál alpolgármester úrnak, illetve a teljes tárgyaló delegációnak, mert alaposan bemutatja egyébként az anyagot. Másik az, hogy korábbi, ugye a közgyűlés által ugyancsak időnként soknak minősített napokat, azt teljesen lerövidítette, mert az olvasom a jelentésben, hogy március 15-én elutaztak és 2001. március 10-én este már vissza is érkeztek. Most a mínusz 5 nap, az tényleg jelentős megtakarítás. Tüttő István: Nem tudom, milyen? Nálam az van, hogy március 18-án hajnalban érkeztünk. A másik oldalon már helyesen van meghatározva. Dr. Gőgös Péter: A beszámoló 3. oldalának 7. pontjában örömmel olvastam, hogy Camping út értékesítésének szerzősédét az iroda megküldte a vevő részére. Utolsó sorában azonban egy kérdés merült fel bennem, hogy a vevő a szerződéseket még nem küldte vissza. Határidőn belül vagyunk, egyáltalán mi a határidő erre? Tüttő István: Nincs határideje, annyit tudok válaszolni. Hiszen nálunk is rengeteget húzódott az ügy, azt hiszem mindenki előtt ismert okok miatt. Tehát furcsa lett volna, ha most mi előírjuk, hogy 2 napon belül válaszoljon. Az ő érdeke az, hogy megvalósuljon, mindenképp jelentkezni fog ismereteink szerint. Birkner Zoltán: A polgármesteri beszámoló határozati javaslatai között szerepel, illetve egyáltalán az egyéb pontok és fontosabb intézkedések kategóriájában Takács Zoltán és Hóman Zoltán úrnak a visszalépése a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságból. Polgármester úr, az lenne a javaslatom, hogy ma válasszuk meg a két tagot, van két jelölt úr. Az egyikük Jelinek Sándor, a másik pedig Vargovics József, akit a FIDESZ szeretne jelölni erre külső bizottsági tagságra. Azt hiszem, hogy az indoklásom nagyon egyszerű lesz. Minden Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tag tudja az indoklás lényegét. Szeretnénk, hogyha innentől kezdve bizottság minden alkalommal működőképes lenne. És csütörtökön már Gazdasági Bizottsági ülés van. Nagyon szeretném, hogyha a két úr részt vehetne ezen a Gazdasági Bizottsági ülésen már. Tehát ne várjunk áprilisig, mert polgármester úrnak az volt a javaslata. Tüttő István: Egy kérdésem lesz, akkor majd, hogy az illető urak vállalják-e? Birkner Zoltán: Vállalják, igen, mind a ketten vállalják. És van egy újabb, ugye megkaptuk a kiegészítést a polgármesteri tájékoztatóhoz. Az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság egyik külső tagja is visszalépett, helyette is szeretnénk jelölni Bogáthy Józsefné személyében egy külső bizottsági tagot. Köszönöm szépen. És ezt is ugyanabból a megfontolásból, hogy végre egészüljön ki teljesen az a bizottság is. Szeretnénk ennek az ügynek a végére pontot tenni. Mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm szépen, és nagyon szeretném polgármester úr, ha most szavaznánk majd erről, ennél a napirendi pontnál. Tüttő István: Napirendi pontnál szavazunk róla, illetve annál, amikor odaérkezünk. A neveket is felírtam, hát legfeljebb pontosítjuk, nehogy rosszul adjam meg. Úgy látom nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Különösebb módosító indítvány nem hangzott el. Röst úr részéről hangzott el egy határozati javaslat, amely úgy szól, hogy a március 15-ei - de én azt hiszem ez általános minden ünnepségnél - a polgármester megfelelő előkészítő munkával, a rendőrséggel egyeztetve tegyen intézkedést annak érdekében, hogy szélsőséges elemek ne vegyek részt. Ezt nehéz, hát nehogy megbontsák a rendet, inkább így lehet. Kérem ez alapvető feladatunk, de szavazhatunk róla. Aki igennel szavaz, egyetért Röst úrral. Röst úr javaslata. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezek után sor kerül a határozati javaslatok szavazására. Kérem az 1. számú határozatról a szavazataikat. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a szavazatot. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 3. számú. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy a 4. számú határozatnál egy javaslat érkezett, hogy ezt május végéig tegyük ennek a határidejét, következő indokkal, mert még meg kell tárgyalnia az Érdekegyeztető Tanácsnak. Az Érdekegyeztető Tanács ülését összehívtam, és azt követően kerülhet erre sor. Ez azt jelenti, hogy most pontosan nem emlékszem, hogy hányadikára, azt hiszem április 4-e, vagy 5-e lesz az Érdekegyeztető Tanács, akkor kérem, hogy. Ja a szerződés. A szerződésnél nincs gond, akkor kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem az 5. számúra a javaslatukat. Itt minősített szótöbbség szükséges. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És most jön az a határozati pont, ahol kérem, ismételje meg Birkner úr a személyekre tett javaslatot. Hát először is elfogadjuk, és megköszönjük a munkát. Erről szavazunk először, és azt követően pedig a neveket kérjük. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Egy gond van itt, hogy ugye nyílt ülésen nem lehetne a távollétükben dönteni. Van-e információnk arra, hogy tartanak-e igényt arra, hogy zárt ülésen döntsünk? Rendben van. Akkor szavazzunk. A két személy nevét kérném. Külön-külön szavazunk. Birkner Zoltán: Jelinek Sándor úr. Tüttő István: Tehát Jelinek Sándor, kérem, szavazzunk róla. Külső tag bizottságban. A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És Vargovics József úr, ha jól emlékszem. Birkner Zoltán: Igen. Tüttő István: Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr! Elnézést, hogy vitában és tárgyalás folyamán a 7. napirendi ponthoz nem tettünk javaslatot. A Pénzügyi Bizottság tagjának javasoljuk Cserti Tibor urat. Mint köztudott, a Pénzügyi Bizottságban már eggyel kevesebb belső tag van. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy fogadja el. Tüttő István: Szeretném megköszönni az előző bizottsági tagnak a munkáját. Megköszönjük Dr. Baranyi Enikő a munkáját, és elhangzott egy javaslat Cserti Tibor úr személyéről. Kérem, szavazzunk. Ja, nem kérdeztem, hogy elvállalja-e Cserti úr? Cserti Tibor: Igen. Tüttő István: Köszönöm. A közgyűlés 22 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky úr - ügyrendi gomb, tessék. Tarnóczky Attila: Tisztelt polgármester úr, azt hiszem mindegyik kinevezéshez kellene egy kinevezési határnapot, mai napot, vagy holnapi napot tűzni, hogy jogilag teljes legyen a kép. Tüttő István: Még lesz egy, mert Birkner úr jelezett egy személyt és akkor egységesen meghatározzuk. Én mindegyiknél el tudom fogadni a holnapi napot. Tehát a kinevezés határideje 2001. március 28. Kérem, szavazzuk ezt meg. A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő ügyrendi gombot nyom, tessék. Dr. Baranyi Enikő: Szeretnék tájékozódni az MSZP-frakció vezetőjétől, hogy ez a fajta Pénzügyi Bizottságba történő jelölés, ez milyen előzetes egyeztetés alapján történt? Hisz, ha jól tudom, a bizottságok külső, belső tagjainak a delegálása, az egyeztetést követően alakult ki. Másik kérdésem polgármester úrhoz szólna. Szeretném tisztelettel megtudni, hogy az SZMSZ-ünk ad-e módot és lehetőséget arra, hogy egy napirendi pont tárgyalása közben a képviselőtársam egy egészen, tehát egy másik bizottságba egy képviselőtársunkat delegál, miközben már a szavazásnál tartottunk. Tüttő István: Előtte volt. Nem, hogyan lett volna. Hát a 7-ről még nem szavaztunk. Sőt a 6-ról sem szavaztunk még, amikor már megszólalt a Kelemen Z. Pál úr, hogy a 7-eshez javasoltja. De vissza tudjuk hallgatni. Kelemen Z. Pál úr - ügyrendi. Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselőtársam! Pontosan olyan egyezetés történt Cserti Tibor úr ügyében, mint Jelinek és Vargovics urak ügyében. Tehát itten nincsen semmi gond ebben a kérdésben. Azt hiszem, ebben megegyezhetünk. A második része a kérdésnek pedig a következő: vitathatatlan tény, hogy a vita folyamán kellett volna erre a 7. pontra javaslatot tennem, és ebben képviselőtársamnak igaza van. De nem szavazás közben tettem javaslatot, hanem szavazás előtt. A 7. pont szavazása előtt tettem javaslatot. Cserti Tibor: Azért kértem szót polgármester úr, mert úgy érzem, ebben a szituációban kialakult valami olyasmi, ami talán felboríthatja a korábbi választási eredményeken alapuló kvótákat is. Gondolom, a tisztelt képviselő asszony erre utalt. Na most én nem szeretnék ebbe a politikai erőviszonyba valamiféle mérleg nyelve lenni, netán alapvetően felborítani ezeket az arányokat, nem önjelölés volt részemről, nem ragaszkodom hozzá. Ha nem tudják elfogadni ezt a fajtaszavazási végeredményt, akkor bármilyen típusú megoldást én el tudok fogadnia magam részéről. Tüttő István: Elfogadtuk már. Bár egy olyan emberről van szó, aki ért is hozzá. Nem tudom, hogy nagy bajt okoz-e? Röst János: Baranyi képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van, és ez nem Cserti Tibor személyével kapcsolatos, hanem elviekben. Egyébként meg semmi fajta kvóta nem volt senkinek se, ugyanis az MSZP és a FIDESZ semmifajta kvótát nem tartott be, hanem magának az összes posztot kisajátította. Tüttő István: Erről nem nyitunk szavazást. Az egyetértést azt nem szavaztatom meg. Következő határozati javaslatról döntünk. Kérem a pótlólag, kiegészítésként átadott határozati javaslat, kérem a 9-esről a szavazatukat. Kérem a szavazatokat. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően a 10-esről döntünk. Igen, most döntünk arról, hogy elfogadjuk a lemondását. Ezt követően kérem Birkner urat. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem akkor a javaslatot Birkner úr. Birkner Zoltán: Bogáthy Józsefné. Tüttő István: Bogáthy? Th-val? Majd a nevét pontosítjuk. Ügyrendi gombot nyom Teleki úr - tessék. Teleki László: Nem tudom, az OKSB elnöke emlékszel-e arra, amikor az év elején beszéltünk arról, illetve több közgyűlés is tárgyalta, hogy Szirmay Istvánt kérnénk a bizottsági helyre, amennyiben üresedés van, és a közgyűlés azzal vonta meg ezt a javaslatot, hogy amikor sor kerül rá, akkor természetesen akceptálni és Szirmay Istvánt fogja valamilyen szinten preferálni erre a posztra. Én kérném a képviselőtestületet és az OSKB elnökét, hogy ezt gondolja át. Egyébként Bogáthy Józsefné is nálunk dolgozik, tehát a Kisebbségi Önkormányzatnál dolgozik, de Szirmay István mivel szakmailag teljesen más helyzetben van, én őt kérném preferálni erre a helyre. Tüttő István: Szeretném mindjárt megkérdezni, hogy mindkét személy esetében fennáll-e az az előbb feltett kérdésre adott válasz, hogy nem ragaszkodnak a zárt ülésen való döntéshez, illetve vállalják? Igen. Balogh László: Csak a megszólítás miatt. Bogáthy Józsefné is a Cigány Kissebségi Önkormányzatnál dolgozik. Egyébként a Zsigmondi-Széchenyi Iskolában most már szakoktatóként is dolgozott, és kollégiumi nevelő is volt. Mindezek miatt gondoltuk, és amiatt is, amit Teleki képviselőtársam említett, hogy megfelelő ember lenne, szociális érzékenysége és hátrányos helyzetűekkel való foglalkozása miatt az OKSB bizottsági tagságára. Tüttő István: Mondjuk, a Szociális Bizottságba jobban illett volna ez alapján. Kérem, döntünk. Két javaslat érkezett. Az elsőt Birkner Zoltán úr javasolta. Bogáthy Józsefné. Kérem, ebben a kérdésben döntünk. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően kérem, döntsenek abban a kérdésben, hogy kiegészítés a polgármesteri tájékoztatóhoz, utazással kapcsolatos kérdésekről. A Stájer Gazdasági Kamara, Stájerország április 28-án Grazban megrendezésre kerülő térségfejlesztési szemináriumára, holnap kellene elutaznunk az én vezetésemmel, kora reggel félhatkor. - Elírás történt, ez nem április, hanem március 28. tehát március 28. - Szeretném jelezni, hogy este 5 órakor pedig találkozunk a Stájerország Pénzügyminiszterével, gazdasági szakemberekkel is, és egyben a főiskola,l a Grazi Főiskolával szintén együttműködéssel kapcsolatos tárgyalást folytat. Én azt hiszem a holnapi napon bemutatjuk egyébkánt az Ipari Parkban létesítendő projektet is. Tehát így reményeink szerint holnap Grazban egy olyan bemutatkozására kerülhet sorra Kanizsának, amely mindenképp hasznos lehet a város számára. Kérem, ez alapján szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntésüket. Itt pedig a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság viszontlátogatásáról van szó, hiszen a gleisdorfi kollegák már korábban a városunkban jártak, most pedig a mi delegációnk utazna oda. Kérem a döntést. A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Meghívást kaptunk Kovászna városától, a Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és a polgármester úr tegnapi levele, tegnap érkezett levele alapján, egy küldöttség utazik, és egyben egy kulturális csoport is kíséri és képviseli a városunkat. Kérem erről a döntésüket. A közgyűlés 19 szavazattal és 4 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az 4. számúról. Togliatti városból érkezett meghívó. Ők nemrég 5 fő delegációval Nagykanizsán jártak, üzleti tárgyalást folytattak. Kérem a viszontlátogatással kapcsolatos döntésüket. Törőcsik úr vezeti a csapatot, részt vesz benn még Karmazin úr, Gerencsér Tibor és Kiss László úr. Kérem a szavazatot. Én ide nem megyek. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor kérem szépen, még egy határozati javaslat van, illetve kettő. A 11. számúról kérem, bár most már a sorrend nem teljesen pontos. A „Vasút a gyermekért” Alapítványnál a felnőtteket nem említettük múltkor, ezért ez kimaradt a határozatból, ki kell egészíteni vele. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És itt van még a Könyvtár Pártoló Önkormányzat 2001 cím elnyeréséhez. Kérem, hogy döntsenek, hogy adjunk-e be pályázatot. Hát, amilyen pechünk van és elnyerjük, akkor majd áldozunk rá. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A Város Napjával kapcsolatosan a Széchenyi Terv kapcsán lehet pályázatot benyújtani. Kérem a döntésüket, mert szükséges a pályázathoz az önkormányzat megerősítő nyilatkozata. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És egy turisztikai pályázaton való részvételről kérem a pályázaton való részvételről, kérem a támogatásukat. Ez is a Széchenyi Terv része. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most pedig kérem, hogy az eredeti utolsó határozati javaslatról, hogy összességében elfogadják és egyetértenek az elhangzottakkal, illetve a leírtakkal. A közgyűlés 22 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 68/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 382/3/1997.(XI.25.), a 77/2/1998.(III.24.), a 80/1,2/1999.(III.23.), a 316/2/1999.(X.12.), a 135/2/2000.(IV.25.), a 229/6/3,4/2000.(VII.4.), a 354/2000.(IX.19.), a 429/2/2000.(X.10.), a 430/2000.(X.10.), a 432/2000.(X.10.), a 302/8/2000.(IX.12.), a 461/2000.(XI.7.), a 481/2000.(XI.28.), a 486/4/2000.(XI.28.), a 498/1-3/2000.(XII.12.), az 531/1,2,3./2000.(XII.12.), az 548/3/2000.(XII.19.), az 552/2/2000.(XII.19.), az 559/1/2000.(XII.19.), az 566/2000.(XII.19.), a 16/1,2/2001.(I.30.), a 20/3/2001.(I.30.), a 22/2001.(I.30.), a 23/1/2001.(I.30.), a 33/1/2001.(II.8.) és a 36/2/2001.(II.27.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 492/2000.(XII.12.) számú – szabadhegyi ingatlan vásárlására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja. 3. az 565/2000.(XII.19.) számú – Rozgonyi u. 1. sz. alatt iroda értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja. 4. elfogadja az önkormányzati egészségügyi alapellátás fogorvosi szolgáltatásának vállalkozási rendszerben történő átadásáról és átvételéről szóló megbízási szerződést. Felkéri a polgármestert a megállapodások aláírására. Határidő: 2001. április 1. Felelős : Tüttő István polgármester 5. elfogadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát. 6. Hóman Zoltán Nagykanizsa, Kinizsi u. 28. és Takács Zoltán Nagykanizsa, Pivári u. 45/A. szám alatti lakosoknak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságukról történő lemondását tudomásul veszi. A bizottság új tagjának 2001. március 28-tól Jelinek Sándor Nagykanizsa, Király u. 31/D. 3/7. és Vargovics József Nagykanizsa, Magyar u. 90. szám alatti lakosokat megválasztja. 7. a Pénzügyi Bizottság tagjának 2001. március 28-tól Cserti Tibor Nagykanizsa, Új Élet u. 2. szám alatti lakost megválasztja. 8. a 36/1/2001.(II.27.) számú határozat – fogászat fogorvosainak funkcionális privatizációjára vonatkozó – végrehajtásának határidejét 2001. június 1-ig meghosszabbítja. 9. Rajnai Miklós Nagykanizsa, Platán sor 4. szám alatti lakosnak az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsági tagságáról történt lemondását tudomásul veszi. A bizottság új tagjának 2001. március 28. naptól Bogáthy Józsefné Nagykanizsa, Babóchay u. 49. szám alatti lakos megválasztja. 10. felkéri a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a nemzeti és városi ünnepségeken, rendezvényeken a szervezők a rendőrség bevonásával kiemelt figyelmet fordítsanak a szélsőséges csoportok távoltartására. Határidő: folyamatos Felelős : Tüttő István polgármester 11. egyetért azzal, hogy Stájerország és a Stájer Gazdasági Kamara április 28-án Grazban megrendezésre kerülő térségfejlesztési szemináriumán városunkat Tüttő István polgármester vezetésével tolmáccsal és gépkocsivezetővel delegáció vegyen részt. A delegáció tagjai: Törőcsik Pál alpolgármester, Birkner Zoltán képviselő, oktatási igazgató és Burján Emese kabinetvezető. Határidő: 2001. március 28. Felelős : Tüttő István polgármester 12. egyetért azzal, hogy Gleisdorf város meghívására a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2001. április 5-én délután viszonozza az osztrák partnerek korábbi nagykanizsai szakmai látogatását. A delegáció vezetője Törőcsik Pál alpolgármester, tagjai: Antalics Dezső, dr. Horváth György, Papp Nándor, Tóth László, Wolf István és Karmazin József. Tolmács Gerencsér Tibor külkapcsolati referens. Határidő: 2001. április 5. Felelős : Tüttő István polgármester 13. egyetért azzal, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására 2001. április 19. és 22. között személygépkocsival és autóbusszal önkormányzati és kulturális küldöttség utazik Kovásznára. A küldöttség vezetője Tüttő István polgármester, tagjai: Tarnóczky Attila alpolgármester, dr. Horváth György, dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál képviselők és Halmos Csaba kulturális referens. A kulturális küldöttség létszáma 25 fő. Határidő: 2001. április 22. Felelős : Tüttő István polgármester 14. Togliatti város delegációjának elmúlt év decemberi látogatását viszonozva Törőcsik Pál alpolgármester vezetésével tolmáccsal küldöttség utazzon az ottani Város Napja rendezvényeire, melyet 2001. május 31. és június 4. között tartanak. A delegáció tagjai: Kiss László képviselő, Gerencsér Tibor külkapcsolati referens és Karmazin József főépítész. Határidő: 2001. június 4. Felelős : Tüttő István polgármester 15. vállalja, hogy a Központi Óvodai Konyhában biztosítja a „Vasút a gyermekekért” Alapítványi Óvoda alkalmazott dolgozóinak étkeztetését az önkormányzat által meghatározott térítési díj ellenében. Határidő: 2001. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 16. egyetért azzal, hogy az önkormányzat pályázatot adjon be a „Könyvtárpártoló Önkormányzat 2001” cím elnyerésére. 17. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv SZT-TU-NYD-3 számú Nyugat-dunántúli turisztikai vonzerővel rendelkező kulturális rendezvények támogatása” kiírására pályázatot nyújtson be. A pályázathoz szükséges önrészt a „Városi Rendezvények” keret terhére biztosítja. 18. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések Tüttő István: Kérdést kíván föltenni Bicsák Miklós úr, három kérdést. Bicsák Miklós: Nagyon röviden, az késztetett a kérdéseknél most már tavalyi évben is a költségvetésben szerepelt, és kérdésként kívánom most is feltenni az Űrhajós utca és a járda sorsa. Ma reggel, vagy illetve - tisztelt polgármester úr kérdésként kívánom feltenni a következőt, mivel már tavaly is szerepelt a költségvetésben, de úgy látszik nem ügyes voltam és nem maradt benn és ez évben sem szerepelt, és erre a lakosság jogos felháborodásaképpen ma délelőtt több telefonkeresésképpen kérdezném, hogy, mert az éjszakai esőzés, a járda, illetve az útszéle beszakadt és bele csúszott a gépkocsi, ahogy Magyar utcáról befordulunk az Űrhajós utcába. Hogy mi a város szándéka, meg kívánja csináltatni ezt az Űrhajós utcát, vagy nem kívánja? Ezt alakosság kérdi teljes, őszinte és tiszte szívvel, hogy válaszoljon a mai közgyűlés rá. Szeretném tisztelettel megkérdezni, hogy ne halogassuk, igenis mondjuk meg, hogy megkapja-e ez a városrész azt utcának a megjavítását vagy lebituminozását, és azt a pár méteres gyalogjárdarészt, mert sem az öreg nyugdíjasok nem tudják megközelíteni az Űrhajós utcában lévő buszmegállót, sem normális közlekedést nem tudnak, ha egy őszi vagy egy tavaszi, bármilyen komoly esőzés ott történik, ami az éjszaka is volt. Ez lenne az Űrhajós utcával való kérdésem. A másik kérdésem nagyon örülök, hogy Korpavár ……………..…., de a gázzal kapcsolatban, tisztelt polgármester úr és alpolgármester urak, ez a KÖGÁZ részéről megoldható, ha egy kis jó szándékot a tisztelt közgyűlés Korpavár városrésznek hozzájárul, nem azzal a 10 millióval, mert sokkal olcsóbban. Szóbeli tájékoztatás alapján, a KÖGÁZ tájékoztatott, a kivitelezést is elvégezné. Úgy tudom, hogy a költségvetésben, vagy ha nincs, én forrást is meg tudnék jelölni arra az 1-2 millióra, ami a város szempontjából, hogy Korpavár városrészben a csatornával együtt a gázvezetés is megtörténhetne. Ez volt a másik kérdésem. Harmadik kérdésem, ami nagyon elszomorító. Kb. egy hónapja interpelláltam, hogy a Palin, illetve volt a szociális otthon és az Inkey-kápolna között az a bozótos, dzsindzsás terület - azért mondom így, ahogy mondják az ott eljáró lakók, vagy pedig a lakosság - mai napig nincs rendbe téve. Látunk valóban, ott égetés, mintha faszenet égetnének, vagy pedig ilyen boksák, meg ehhez hasonló települő emberek települtek volna oda, és ott csinálják a napi faégetést, de ellenben a VIA Kanizsa által közölt személyemmel, hogy az a terület nem tartozik a városhoz. Én úgy tudom, hogy Palin városrész is Nagykanizsa közigazgatási területe Korpavárig, akkor kérdezem, mi az, hogy nem tartozik a városhoz? Nincs erre a város üzembetartójának pénze, egy megfelelő párszázezer forint vagy ehhez hasonló. Vagy kérdezem polgármester urat, szervezzek társadalmi munkát, vagy adományokat, hogy végre a vadveszély, meg az egyéb megszűnjön? Én kérem tisztelettel, hogy a VIA Kanizsa vegye komolyan, ha egy képviselő a területéért harcol, és jogos kérelmeket kíván előterjeszteni. Tüttő István: Nem kívánok hosszan foglalkozni az üggyel. Igaza van a VIA Kanizsa Kht. vezetőjének. Azért, mert bozótos és bokros a város környéke, nem fogjuk felvállalni annak a rendben tartását. Mindig azt kell megnézni, hogy ki a tulajdonosa az adott területnek. Utánanézünk pontosan. Nem egészen így van, mert a város útjainak a közvetlen szomszédságában magántulajdonok vannak, és mégis azt mondjuk, hogy a városhoz tartozik. Bicsák úrnak azt tudom válaszolni, hogy megnézzük. Az a terület, ami a miénk, azt természetes, hogy rendbe kell tenni, akié nincsen, azt pedig fel kell, hogy szólítsuk, hogy tegye rendbe. Ezt a megoldást kell választani. A másik, amit még jeleznék, hogy ott fog átmenni az autópálya, tehát eleve az a terület teljesen meg fog – reményeink szerint – rövidesen változni, és akkor ezek a gondok véglegesen megszűnnek. Marton István: Elnézést kell kérnem, hogy a kérdések közé idejében nem jelentkeztem be, de ennek az az objektív akadálya, hogy a polgármesteri tájékoztatóhoz tartozó egyik kiegészítés miatt kell egy kérdést feltennem, és természetesen ezt ugye a közgyűlés előtt kaptuk meg, tehát nem volt időm átnézni. A kérdésem az, nem választok ki mondjuk, egy kurrens utat, hanem a 3. pontban a kovásznai Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására ugye április 19. és 22. között delegáció utazik, itt fel vannak sorolva a nevek. Hogyan lehet egy ilyen delegációba egy képviselőnek beférni? Ez a kérdésem. Tüttő István: Úgy tudom, bent van kettő is. Marton úr el akar jönni? Mert azonnal delegáljuk. Marton István: Csak érdeklődöm, mert a lehetőségről sem tudtam, ezért tettem fel ezt a kérdést, hogy a képviselők tájékoztatása, az maga a tökéletes homály a külföldi utakkal kapcsolatban. Valahol egy-két ember ezt eldönti, gondolom, aztán a többi meg megszavazhatja. Tüttő István: Nem, meghívás érkezett, névre szólóan a polgármesternek és az alpolgármestereknek. Törőcsik úr nem tud eljönni most, Tarnóczky úr vállalta. Marton István: Én a mezei képviselőkről érdeklődtem. Tüttő István: A mezei képviselőket én most nem így sorolnám. Tehát névre szólóan érkezett ezekre a címekre. A többire pedig hát el kell dönteni, hogy ki kíván. Tudomásom szerint, aki szeretne, mehet. Tessék a kezét feltartani. Baranyi Enikő Kovásznára. Marton úr is el tud menni. Busszal megy egy külön csapat a kulturális csoporttal, oda be lehet férni még a buszba. Egyébként a pontos szervezést pedig Halmos Csaba végzi, ő a szervező, tehát őnála szíveskedjen jelentkezni, akinek ilyen óhaja támadt. Tehát egyáltalán nem úgy van, hogy ki akarunk zárni valakit, csak nem volt jelentkező. A mexikói utazásról azonban külön döntést kell hozni. Kiss László úr, ügyrendi gomb. Kiss László: Csatlakozom Marton István képviselőtársamnak a felszólalásához. Valóban, ez nem tartható gyakorlat, hogy teljesen váratlanul, minden előzetes információ nélkül kerüljenek bizonyos utakra a kijelölések sorra. Én úgy vélem, hogy ha ilyen lehetőség körvonalazódik, vagy van ilyen lehetőség, akkor a képviselőtestületnek legalább legyen tudomására hozva, hogy hova, hány fővel, mikor van út tervezve, és akit érdekel a téma, akkor az jelentkezhessen valahova. Ne úgy legyenek eldöntve a dolgok, hogy adott esetben – erre már kétszer, sőt három esetben is sor került – közgyűlés előtti kérdések alapján, 2 perces gondolkodási idő után kelljen igent vagy esetleg nemet mondani. Én úgy vélem, a tervszerű munkának ez egy alapvető része kellene, hogy legyen. És kérem most polgármester urat, hogy szavaztassa meg ezt, ez indítvány a jövő külkapcsolati munkájára nézve, hogy ez a tájékoztatás a képviselőkhöz kikerüljön. Kérem, erről szavazzunk. Tüttő István: Kiss úr, nem akarok szemtelen lenni, Ön mikor tudta meg, hogy fel fogják kérni, hogy el kéne utazni Togliatti-ba? Csak nem ma? Kiss László: Polgármester úr, személyes tapasztalatból beszéltem természetesen. 14,05 órakor, ma. És erre már korábban is volt példa. Tüttő István: Most kaptuk meg a meghívót 13,10 órakor. ….. Kiss László: Akkor azt hiszem, ennek az a menete polgármester úr – elnézést, hogy vitatkozom –, ennek az a menete, azt hiszem, hogy erről egy írásos értesítést kiküldenek a képviselőknek. Tüttő István: Hát akkor máig se tudnánk, hogy el akarnak utazni, mert az írásos értesítő későn érkezett. Kiss László: Úgy vélem, hogy ezekről a lehetőségekről a képviselőtestületet előre tájékoztatni kell. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy az összes testvérvárosba van lehetőség, amennyiben meghívnak minket. Innen érkezett most meghívás, ezeket felsoroltuk. Kiss László: Polgármester úr, köszönöm, ilyen alapon nem kívánok én utazni. Tüttő István: Kérem, akkor lehet jelentkezni a helyére. Baranyi Enikő – ügyrendi gomb. Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel kérném polgármester urat és szeretném kérni a képviselőtársaimat is, hogy a hozzászólásuk és a keresztbeszólások kapcsán próbálja mindenki magát az SZMSZ-hez tartani. Polgármester urat pedig arra szeretném kérni, hogy próbáljon bennünket megfelelő mértékig az SZMSZ szerint kordában tartani. Tüttő István: Egyébként kísérletek folynak, de nem mindig sikerül. Cserti Tibor: Azt hiszem, érdekes tanulságai vannak ennek a kiküldetési témának, érdemes megszívlelni. Én a magam részéről ragaszkodom az SZMSZ-hez akkor, indítványt teszek arra, hogy a Togliatti küldöttség, úgy gondolom, hogy eleve is hiányos volt, mert 1 fővel kevesebbet delegáltak volna, a meghívóhoz képet, 5 főről hallottam, én indítványt gazdasági jellegű szakember delegálására, Marton István barátunkra, különösképpen azért, mert jól felkészült szakembernek tartom, másrészt meg jó messze van Togliatti, harmadik meg, jó sokáig tart az út. Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel szeretném megkérni Cserti képviselőtársamat, nagyon jó humoros formában van ma, ez a második alkalom, amikor úgy érzem, hogy olyan tartalommal szól hozzá, amely nem igazán tekinthető konstruktívnak. Egy feltételezett, véletlen dátumelírás kapcsán, majdnem hogy mondhatnám, hogy személyeskedő jellegűnek veszem az észrevételét, hasonló módon ezt most ismételte. Szeretném kérni tehát, hogy ennek megfelelően próbáljunk a közgyűlésen szerepelni, hogy nem csak XZ felszólaló képviselőtársról, vagy a megcélzottról van szó, hanem úgy általában a testületi munka komolytalanságáról avagy a komolyságáról. Tüttő István: Bár jó szándékú nyilatkozatok hangzottak el, de egyetértek képviselőasszonnyal. Tóth László úr – ügyrendi gomb. Tóth László: Tisztelt polgármester úr, kérem, zárja le ezt a vitát. Teljes mértékben igazat adok Baranyi képviselőtársamnak, hogy tartsuk be az SZMSZ-t, annál is inkább, mert akkor Marton képviselőtársam nem kaphatott volna szót ebben a vitában. Tüttő István: Nem vita volt, kérdés. Kérem, lezártam a napirendi pontot. Interpelláció nem volt. Szünet Tüttő István: Mielőtt rátérnénk a jegyzőválasztásra, szeretném Önöket tájékoztatni, hogy a szünetben a Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatójával és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatójával egyeztettünk. Olyan megállapodás született, hogy szeptemberben kerül sor, de akkor már egy egyeztetett módon, és a két intézmény egymással együttműködési megállapodást köt, amely pontosan tisztázza mindazon feltételeket, amely olyan műsorok szervezéséhez szükséges, amely a Móricz Zsigmond részéről történik, de a Hevesi Műv. Házban kerül előadásra. Erről szerettem volna Önöket tájékoztatni. 3. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére (írásban, javaslat zárt ülés tartására) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Nagykanizsa Megyei Jogú Város meghirdetett jegyzői munkakörére törvényes határidőn belül 5 érvényes pályázatot nyújtottak be. A jelöltek egyike pályázatát időközben írásban visszavonta. A fenntartott 4 pályázót, akiknek adatait a melléklet tartalmazza, az Ügyrendi és Jogi Bizottság meghallgatta és kialakította a véleményét, melyet a testületi ülésen a bizottság elnöke fog majd ismertetni. De mindezek előtt még szeretném jelezni, hogy aljegyzőnőnk, Dr. Gyergyák Krisztina szintén a pályázók között van, épp ezért érintett, tehát nem vehet részt az ülésünkön most úgy, ezen a napirenden, mint aljegyző, és ebben az esetben szükséges az Ő helyettesítéséről döntenünk. Én javaslatot teszek, hogy Partiné Dr. Szmodics Györgyi töltse be addig ezt a funkciót, ennek a napirendnek az idejére. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor megkérem Dr. Szmodics Györgyit, hogy foglaljon mellettem helyet. Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt folytatnánk ülésünket, sorra meg kell kérdeznem a tisztelt pályázóktól, hogy az ülés lefolytatása történhet-e nyílt ülésen, vagy pedig joguk van kérni, hogy zárt ülésen kerüljön sor a tárgyalásra. Megkérdezem Dr. Gyergyák Krisztinát, hogy melyik változatot választja. Dr. Gyergyák Krisztina: Nem kívánok zárt ülést kérni. Tüttő István: Kérdezem Dr. Henczi Editet. Dr. Henczi Edit: Köszönöm szépen, nem kérek zárt ülést. Tüttő István: Dr. Szabados Gyula. Dr. Szabados Gyula: Köszönöm szépen, én is a nyilvános ülés mellett vagyok. Tüttő István: És Szabóné Dr. Csányi Mariannt kérdezem. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Köszönöm, én sem kívánok élni a zárt ülés lehetőségével. Tüttő István: Ezt követően megkérem az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét, hogy ismertesse a jelenlévőkkel a pályázatról alkotott véleményét. Hallgatjuk az elnök urat. Tóth László: A harmadik önkormányzat Ügyrendi és Jogi Bizottsága 2001. március 19-ei ülésén meghallgatta a jegyzői pályázatra jelentkezett hölgyeket és urat. Minden jegyzői munkakörre pályázónak a pályázata megfelelt az előírásoknak. A meghallgatást követően szavazásra került sor, amelynek az eredményét ismertetem. Első helyen Dr. Gyergyák Krisztinát 6 igen, 2 tartózkodás mellett javasolja. Második helyen Szabóné Dr. Csányi Mariannt 4 igen, 4 tartózkodással, Dr. Henczi Editet 1 igen és 7 tartózkodással, valamint Dr. Szabados Gyulát 1 igen és 7 tartózkodással. Ezt a sorrendet állította fel az Ügyrendi és Jogi Bizottság. Tüttő István: Ezt követően sor kerül arra a lehetőségre, hogy tisztelt pályázók elmondhatják még, hát amennyiben úgy gondolják, és jónak tartják, saját maguk beadott pályázatán kívül, ha kívánnak még valamit hozzátenni, illetve azt követően sorra kérdezem majd Önöket, amikor mindegyik tisztelt jelölt, akár úgy választ, hogy elmondja még a maga gondolatait. Nem kötelező, tehát azt is mondhatja, hogy nem kívánja kiegészíteni a pályázatát, és amikor ez véget ért, akkor azzal folytatjuk, hogy tisztelt képviselőtársaim kérdéseket tehetnek fel sorban a jelöltekhez, és így végül eljutunk a döntéshozatalig. Először Dr. Gyergyák Krisztinát kérdezem, hogy kíván-e még szóban kiegészítést tenni a pályázatához? Dr. Gyergyák Krisztina: Tisztelt Közgyűlés! Nem kívánom a pályázatomat kiegészíteni. Tüttő István: Megkérdezem Dr. Henczi Editet. Dr. Henczi Edit: Köszönöm szépen, én sem kívánom kiegészíteni. Majd az esetleges kérdésekre válaszolok. Tüttő István: Dr. Szabados Gyula? Dr. Szabados Gyula: Most én sem kívánok szólni, amennyiben kérdésük van, akkor természetesen szívesen mindenre és részletesen kitérek. Tüttő István: És kérdezem ugyanezt Szabóné Dr. Csányi Marianntól. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Köszönöm a lehetőséget, én sem kívánok semmit fűzni már a pályázatomhoz. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Akkor megadom a lehetőséget Önöknek, hogy kérdezzenek. Először Dr. Gyergyák Krisztinától, illetve a pályázatukkal kapcsolatban természetesen egyéb megnyilvánulásra is lehetőség van, véleményre. Vagy van egy másik javaslat, bárkitől kérdezhetnek, hiszen ezzel talán meg is gyorsíthatjuk. Röst János: Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon sajnálom, hogy a pártok között semmifajta egyeztetés nem történt. Én úgy gondolom, hogy egy ilyen horderejű ügyben illett volna a városvezetésnek kezdeményezni, hogy a pártok, frakciók összeüljenek, és valamifajta konszenzust kialakítsanak. Én azt hiszem, hogy ez olyan fontosságú ügy, amely hosszabb távra szól, és nem hiszem, hogy szerencsés lenne, egy korábbi döntést nem kívánok megismételni, de ami történt jegyző ügyben, annak a vitáját, hát elég szerencsétlen módon folyt le. Kérdésem pedig annyi lenne a jelöltekkel kapcsolatban, hogy ismerik-e a struktúráját, a hivatalnak a szerkezetét és kívánnak-e rajta változtatni? Nyilvánvaló, hogy Gyergyák Krisztinára csak a második kérdés vonatkozik. Cserti Tibor: Röst képviselőtársam majdnem hogy lelőtte a kérdésemnek a lényegét. Én is a Polgármesteri Hivatal jelenlegi szervezeti struktúrájára kérdeztem volna rá. A kérdésnek a lényege az, hogy milyennek ítéli meg, ha ismeri, milyen irányú változtatásokat látna indokoltnak? És én, mint képviselő, azt is megkérdezném, hogy ehhez milyen értelemben kéri a képviselőtestület segítségét? Tüttő István: Úgy látom, több kérdést nem kívánnak feltenni, legalábbis ezideig. Majd indukálhat még a válasz is. Dr. Baranyi Enikő mégis jelentkezett, parancsoljon, és akkor azt követően adnánk meg a szót. Dr. Baranyi Enikő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának létszámát, gondolom, hogy valamennyi pályázó ismeri, ha a struktúráját teljes részletességgel nem is. Hogyan ítélik meg egy megyei jogú város feladatához rendelt hivatali létszámot pillanatnyilag, illetve van-e összehasonlítási alapjuk, hogyan ítélik meg a hivatal működési összköltségét a város költségvetésének tükrében? Soknak, kevésnek vagy éppen elegendőnek tartják-e? Tüttő István: Úgy látom, most még nem jelentkezik senki egyéb kérdésre. Akkor először megkérem Dr. Gyergyák Krisztinát, hogy a feltett kérdésre, illetve a felvetett problémára ossza meg velünk gondolatait. Dr. Gyergyák Krisztina: A hivatal szervezeti struktúráján alapvetően nem kívánok változtatni. Úgy gondolom, hogy ez a szervezeti felállás, amely 2000. január 1-jével került elfogadásra, egyrészt még kell idő ahhoz, hogy igazából kiforrjon, hogy a működés tapasztalatait megismerjük. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez bebetonozott működési rendszer lenne, ehhez képest változások lehetnek, mint ahogy voltak is apróbb változások, itt konkrétan utalnék például az Okmányiroda különválasztására. Úgy gondolom, hogy még kell idő ahhoz, és ezt a pályázatomban is leírtam, hogy ennek a szervezeti struktúrának a működésének a tapasztalatait meglássuk. Én alapvetően úgy gondolom, hogy ahol problémák vannak a hivatalban, ott alapvetően nem szervezeti változtatással kell a megoldást megtalálni, hanem itt alapvetően személyi problémák lehetnek - erre most nem kívánok kitérni -, és úgy gondolom, hogy erről az oldalról kellene megközelíteni elsősorban, és majd, hogyha ez nem vezet eredményre, akkor lehet nyilván elgondolkozni a további megoldási lehetőségeken. Képviselőasszony kérdésére válaszolva úgy gondolom, hogy az idei költségvetés elfogadható a hivatal működéséhez arányosan. Itt gondolok elsősorban az informatikai fejlesztésre, ami nagyon fontos, ami tulajdonképpen ezek azok a tárgyi feltételek biztosítása, ez a legfontosabb keretszám volt, ami a további működéshez, a minőségi munkavégzéshez a kellő alapot megadja. A létszámmal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, mivel ugye nekem konkrét adataim is vannak, hogy a jelenlegi 177 fő, az korábban 200 valahány főről indult, tehát igazából ez az egy év alatt idáig sikerült leszorítani a létszámot azzal együtt, hogy rengeteg új feladatot kapott a hivatal, az önkormányzat, amit el kell látni. Ezeket igyekeztünk belső átcsoportosítással, belső létszámátszervezéssel megoldani, és úgy gondolom, hogy jelenleg, most a hivatalnak a létszáma ezt a működést el tudja látni. Tehát jelenleg ennyit tudok erről mondani. Tóth Zsuzsanna: Elnézést polgármester úr, hogy itt közbeszólok, de szeretném megkérdezni az idevonatkozó SZMSZ-t. Fair ez, hogy a jelöltek egymás beszámolóját végighallgatják? Mert szerintem a megítélés miatt érdemes volna, ha esetleg egyesével szólítanánk őket. Tüttő István: Én ezt megkérdeztem, mert ugye egymás által elmondottakat, aki utoljára következik, van erre tapasztalat, mindig többet tud összefoglalóként elmondani bizonyos kérdésekben. De megígérem, ha még kérdeznek, akkor utána megfordítjuk a sorrendet, tehát akkor nem mindig a Gyergyák Krisztina fog kezdeni. A nyílt ülés pedig eleve azt jelzi, hogy mindenkinek joga van, még a pályázóknak is joga van a helyszínen maradni, és egymás úgynevezett kártyáit is megismerni. Ezzel, gondolom, hogy éppen minden jelölt tisztában is volt, amikor erre a kérdésünkre igent mondott, hogy ezzel számolniuk kellett. Tóth László: Szeretnék válaszolni Tóth képviselőtársamnak. Annyit szeretnék mondani, hogy az SZMSZ-ünk nem rendelkezik erre a kérdésre, tehát magyarán nincs erre vonatkozó utalás az SZMSZ-ünkben. Törvény rendelkezik, hogy nyilvános mindaddig, amíg valaki nem kéri a zárt ülést. Tüttő István: Ezek után megkérem Dr. Henczi Editet, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Dr. Henczi Edit: A hivatal struktúrájával kapcsolatban feltett kérdésre szeretném elmondani, hogy az én megítélésem szerint a hivatal struktúrája nem igazán felel meg az ellátandó feladatoknak. Ezt a helyzetet, mint ahogy az előttem szóló jelölt elmondta, 2000. január 1-jével alakította ki a képviselőtestület, eltelt lassan most már másfél év, azt hiszem, hogy le kell vonni a következtetéseket az eddigi működésből, és én úgy látom, saját tapasztalatomból is, meg akiknek az ügyeit magam intéztem az önkormányzat különböző területein, hogy bizony-bizony komoly problémák vannak. És itt több területet tudnék említeni, kezdve ott, hogy az igazgatási terület egy kalap alá került, idetartozik az okmányirodától gyakorlatilag az építésigazgatásig minden. Nem szerencsés. Az építésigazgatásban, és még mondhatnék egy-két területet, hatalmas nagy problémák vannak, rettenetesen lassú az ügyintézést, és ezt nagyon sok állampolgár, ügyfél kifogásolja. Saját magunk is ezt tapasztaljuk, de nem kívánom csak ezt a területet kiemelni, mert nem csak itt van probléma. Tehát ezt egy példának mondtam, és nem csak ezt az egy területet mondhatnám. Tehát változtatásra szükség van, és ezt viszonylag gyorsan és hatékonyan kellene. És a másik kérdés, hogy úgy kellene végrehajtani, hogy egy olyan szervezetet hozzunk létre, ami most már stabilan és tényleg hosszútávon működőképes is lenne, mert az rettenetesen rossz, és ezt, azt hiszem, Önök is tapasztalták már az ügyfélfogadásokon, amikor Önök a választópolgárokkal találkoznak, hogy az állampolgár nem tudja, hogy melyik ügyet hol kell intézni, lejön az Erzsébet térre, akkor tájékoztatást kap arról, hogy ezt a kékházban kell, vagy éppen a kékházba ment és nem ott találja azt az ügyintézőt, akivel beszélnie kellene, vagy éppen nem ügyfélfogadási időben ment, vagy nem tudta, hogy milyen mellékleteket kell vinni ahhoz, hogy az ügyét azonnal el tudja intézni. Tehát feltétlenül a szervezetben mindenképpen. A személyi állományban az előttem szóló aljegyző asszony pontos számot mondott, tehát én magam és olyan 170-180 fő közöttire számoltam a hivatal létszámát. Magasnak tűnik nekem, úgy is magasnak tűnik, hogy ez egy 200 fölötti létszámból indult ki, mert természetesen azt is tudjuk és Önök is tudják, hogy ez a létszámleépítés nem tényleges létszámleépítés feladatcsökkenés nélkül, hanem bizonyos feladatok kikerültek a hivatal állományából és más szervezeti formában valósították meg őket, vagy éppen megszűntek. Bár új feladat is érkezett, természetesen az okmányiroda, nem kis feladatot jelent annak a feladatellátása. A működés költségével kapcsolatban, erre vonatkozóan nem tudok válaszolni, miután a tényleges költségvetést, illetve más hasonló nagyságrendű önkormányzat költségvetését nem ismerem, így ezeknek az összevetéséből lehetne csak azt mondani, hogy a többihez képest magas vagy alacsony, és ehhez képest szükséges-e esetleg egy szerényebb költségvetés a következő évben, vagy ez a mostani költségvetés esetleg nem is elegendő a feladatellátáshoz. Köszönöm szépen egyelőre, azt hiszem. Tüttő István: Szólítom Dr. Szabados Gyula urat. Dr. Szabados Gyula: Az első kérdésre, miszerint a Polgármesteri Hivatalt ismerem-e. Hát 40 évemből 29 évet itt töltöttem, így a Polgármesteri Hivatalnak a múltját igen, az elmúlt 10 évet viszont részben, mint ügyfélként, hiszen említettem, a szüleim, rokonaim továbbra is Bajcsán élnek a többsége. Sajnos ügyfélként vagy a rokonaim, ismerőseim megbízásából, annak képviseletében több esetben volt szerencsém tapasztalatokat szerezni. Itt térnék ki arra, hogy a változtatások. A tapasztalataim azok voltak, megmondom őszintén, itt már az előbbi pályázó szólt róla. Konkrét ügy, tavaly 389 napos ügyintézési határidő, csak azért annyit lett, mert a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal írásbeli intézkedésével felszólította a hivatalt, hogy hozza meg az érdemi határozatot. Tehát elsődlegesen ez az, ami és akkor itt térnék ki arra, hogy a Polgármesteri Hivatalt ismerem-e, tehát ezek a tapasztalatok. Tudnék még néhányat mondani. Vannak természetesen pozitív tapasztalataim, de azt Önök jobban ismerik, illetve Önök itt látják, jobban tudják, illetve negatív tapasztalatok is. Valóban a változtatás igénye három fő területre irányulna részemről, illetve javaslatom három fő területre irányulna. Az egyik valóban az, hogy a korszerű és szakmailag kvalifikált hivatalhoz hozzátartozik az is, hogy ha a határidőket – most nem ………. a 30 napos, illetve 60 naposokra, hanem azon belül is –, ha lehetőleg van rá, akkor azt le lehessen rövidíteni 15-20 napra, hiszen erre minden lehetőség megvan. De az egyik dolog, valahol a város lakossága, mint ügyfél, nyilván elvárja a saját hivatalától, városvezetésétől, valóban az a közt szolgálja teljes egészében és szakmailag profi módon. Tehát mindenképpen az, hogy ez megtörténhessen, valóban, ahogy le is írtam pályázatomban és részletesen elemeztem is, mindenképpen szükséges az, hogy egy professzionalista hivatal épüljön ki, annak a hivatalnak a személyi, szakmai állománya kifogástalan legyen, és azokat a tárgyi feltételeket, amelyek ezt szükségelteti, teljes egészében biztosítani kell. Nyilván ez a közgyűlésnek a feladata és hatásköre, és minél előbb biztosítani kell. Itt térnék ki arra, és tapasztalatként még, valóban, a Szervezeti és Működési Szabályzatot is azt mondom, hogy az elmúlt 3 hétben volt szerencsém végigtanulmányozni, úgyhogy azt mondom, hogy pontról pontra megismertem. A felépítés, struktúra tekintetében azt hiszem, hogy egy ekkora városnak, aki megyei jogú városi címet birtokol, valahol és ………….. Ami a városfejlesztést, műszaki területet érinti, betenni egy Közigazgatási Osztály szerkezetbe, struktúrába, hiszen ez által, most nem azt mondom, hogy valahol ez a munkaterület degradálódik, de mindenképpen ahhoz, hogy ez kiemelt szerephez juthasson, tehát valódi szerepéhez, amit a városnak is biztosítani kell, mindenképpen szükséges, hisz véleményem szerint, és ez csak javaslatom természetesen, hiszen a hatáskör vonalán a rendelet módosítása az Önök hatáskörébe tartozik, mindenképpen szükségesnek tartom, és csak véleményként megfogalmazom, hogy a Műszaki Osztályt, amely nyilván a hatósági, illetve a fejlesztési, városfejlesztési területet öleli fel, külön osztályszerkezetben kellene biztosítani. A következő a létszám. Valóban, a 177 főre vonatkozóan, hogy konkrétan az egyes hatáskörök tekintetében, amit kiszerveztek, ez a létszám pontosan, most elegendő-e, sok, vagy kevés, arra nem tudok nyilatkozni. Annyit szeretnék csupán elmondani, s akkor rögtön megértik, hogy kb. 2-3 hónap múlva viszont erre konkrét választ tudnék adni, hogy annak idején 1991-ben a pacsai körjegyzőség 16 fővel működött. 1992. január 1-től 13-mal, és jelenleg ugyanazon feladat- és hatáskör mellett, sőt némiképp nőtt, 9 fővel. Tehát a 16 főről 9 főre csökkent a létszám. Hogyan lehetett ezt elérni? Az, hogy a dolgozók egy részét valóban szükség volt arra, hogy minőségi cserét hajtson végre a vezető, tehát jelen esetben én, a másik esetben pedig a meglévő dolgozói állománynak a szakmai tudása, képzése, belső képzése, továbbképzése eljutott egy olyan szintre 1995-re, hogy akkor már ez a végleges létszám ´95-re be tudott állni. Tehát a 177 fős létszám vonatkozásában ennyit tudnék mondani. Ha összehasonlítják esetleg Önök is az 1990-es létszámhoz viszonyítva, akkor ha a mostani létszám, hiszen kb. a 65-70%-át teszi ki az 1990-esnek, akkor valószínű, ez reálisnak tekinthető, de mondom, erre konkrétan, hogy a 177 fő, az pont szükségeltetik-e, több kell, vagy kevés kell, ezt így konkrétan nem tudom megmondani. Amit a költségvetéssel kapcsolatban a képviselőasszony feltett, említettem, hogy valahol a változtatáshoz és örömmel hallottam, hogy az idei költségvetésükben az informatikai hálózat kiépítése szerepelt, ez egy pozitív dolog. Véleményem szerint ezt lehet, hogy ha megtették volna 4-5 évvel ezelőtt, akkor azok a gondok, problémák kevésbé jelentkeznének, amelyekről néha-néha vitatkozni kell. Úgy vélem, hogy jobb valóban, később, mint soha, tehát ezt mindenképpen ki kell építeni. Példaként elmondom, hogy saját hivatalom esetében 1996-ban már a hálózat, tehát az intranet a hivatalon belül kiépült. Valóban ennek is köszönhető az, hogy kb. a létszám megtakarítás az optimális esetben az a 9 fő, kb. 1-2 főt jelentett az, hogy a hivatalon belül a 9 ügyintéző esetében 10 számítógép az, ami rendelkezésre áll, tehát ha az optimális létszám beállhatott. Ha valóban ezek a fejlesztések informatikai vonalon megvalósulnak, akkor elmondhatják Önök is, hogy van egy intelligens városházájuk. Tüttő István: Szabóné Dr. Csányi Mariann következik. Szabóné Dr. Csányi Mariann: A szervezeti struktúrával kapcsolatos kérdést én szeretném összekapcsolni képviselőasszonynak a létszámra vonatkozó kérdésével. Én úgy gondolom, hogy a szervezetre vonatkozó új elképzelést, ami tulajdonképpen egy évet élt meg eddig, mindenképpen értékelni kellene. Én tulajdonképpen nagykanizsai állampolgárként tudom, illetve közigazgatási gyakorlatom alapján tudom ezt a kérdést tekinteni, tehát mint külső szemlélő tudom ezt a szervezeti egységet vizsgálat alá vetni. Én úgy gondolom, hogy mindenképpen át kell tekinteni ezt a szervezeti struktúrát, hiszen a közvélemény, az állampolgárok véleménye ezt az egész rendszert nem támogatja, nem fogadja el, tehát nem elégedettséget szűr le a vélemény, amit az állampolgárok kinyilvánítanak, és úgy gondolom ezért, át kellene tekinteni a szervezeti struktúrát és a vezetői szinteket újra kellene gondolni, hiszen nem biztos, hogy ezek a már kialakított osztály-, illetve irodaszerkezetek a legmegfelelőbbek arra, hogy a legoptimálisabban tudjanak dolgozni a kollegák. És ha hozzáteszem a létszámot, valamelyest újra átgondolás alapján, lehetséges, hogy ezt a 176 főt akár csökkenteni, vagy legalábbis hatékonyabb munkavégzéssel lehetne megvalósítani és korszerűsíteni így a hivatal munkáját. Én úgy gondolom, hogy erre vonatkozóan többet nem kívánnék mondani. Költségvetéssel kapcsolatosan pedig igazándiból mélyebb információim nincsenek, tehát ezt nem tudom véleményezni. Tüttő István: Kérdezem, van-e még Önök részéről tisztázatlan kérdés? Györek László: Több kérdésem is lenne. Dr. Henczi Edittől kérdezném. Ugye Ön, ha jól tudom, akkor volt már Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzője, és említette is, hogy komoly átszervezéseket szeretne, amennyiben Önt választanák jegyzőnek. Azt szeretném megkérdezni – nem tudok ugyanis erről –, hogy az Ön jegyzősége idején volt-e ilyen átszervezés, milyen sikerességgel ment ez végbe, tehát mennyire vált be az a fajta elképzelés, amit Ön akkoriban gondolt, illetve, ha nem, akkor miért nem, vagy egyáltalán? Dr. Szabados Gyulától kérdezném és Szabóné Dr. Csányi Marianntól azt, hogy mennyi időt szánnak arra, hogy a hivatal munkáját megismerjék? Hiszen nyilvánvalóan, ahogy kiderült a beszámolóból, gyakorlatilag semmit nem tudnak erről. Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem pedig az, hogy eddigi munkájuk során mekkora volt az a csoportlétszám, amit irányítottak és milyen struktúráltságú volt ez a szervezet? Tüttő István: Van-e még valakinek? Mivel egyelőre nincsen és azt ígértem, hogy most fordított sorrendben kérdezünk, de Györek úr címezte a kérdéseket, tehát így nem tudom tartani az ígéretemet. Akkor megkérem Szabóné Dr. Csányi Mariannt, hogy Ön kezdje most a válaszadást. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tehát a feltett kérdésre, én jelen pillanatban a letenyei polgármesteri hivatalban dolgozom, ott 34 fős létszámmal bíró hivatalban töltöm be az aljegyzői, illetve megbízott jegyzői funkciót, és ezek alapján a tapasztalataim erre vonatkoznak, tehát amivel én rendelkezem. Ennél kisebb hivatalokban dolgoztam, tehát községi hivatalokban dolgoztam ezen kívül, Letenyét megelőzően. Györek László: A másik kérdésem az volt, hogy mennyi időt szán arra, hogy a hivatalt megismerje? Szabóné Dr. Csányi Mariann: Hát én úgy gondolom, hogy mindenképpen egy nagyon intenzív megismerési szakaszt kellene végrehajtani, még pedig úgy gondolnám én, hogy a meglévő információkat össze kellene gyűjteni, tehát egyrészt a képviselő urak javaslatát és eddigi tapasztalatait is összegyűjtve, illetve polgármester úr, alpolgármester urak, illetve bizottsági elnökök tapasztalatát, hiszen ők azok, akik tulajdonképpen az osztályvezetőkkel, az irodavezetőkkel szerves munkakapcsolatba kerültek. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy egy másfél hónapnak, nagyon rövid időnek tűnik, de én azt gondolom, hogy másfél-két hónap alatt ezt a kérdést amennyire lehet, át kellene gyorsan tekinteni, és ehhez képest ki kellene alakítani az elképzeléseket, tehát meg kellene határozni azokat, hogy akkor valóban mégis csak jó ez a szervezeti struktúra valamelyest, és csak kisebb korszerűsítéseket igényel, vagy pedig nagyobb átalakításra van-e szükség. Tüttő István: Akkor Dr. Szabados Gyula urat kérem. Dr. Szabados Gyula: Az első kérdésre, ahogy említettem 1991-ben 16 fő volt, jelenleg ugyanaz a hivatal ugyanazzal a feladat-, hatáskörrel, nyilván a törvényi változásokból adódóan 9 fő. Ezen kívül, ahogy a pályázatomban leírtam, a felügyeletem és végül is szakmai irányításom alá tartozik a Közép-Zalai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, amely ténylegesen a szociális, ifjúsági és gyermekvédelmi feladatokat végzi el 12 településen, ez összesen 3 + 1, 3 főállású és 1 félállású személlyel dolgozik. Ezen kívül, tehát nem munkáltatóként, de tudni kell, hogy egy kisebb településen a jegyző, az majdhogynem polgármesterként kell, hogy néha tevékenykedjen. Sőt, azt tudom, hogy a körjegyzőséghez tartozó Nemesrádó és …….. esetében azt mondom, hogy ténylegesen is azokat a jogosítványokat kell gyakorolnom tehát, mert a polgármester esetében, ugye vagy tiszteletdíjas, vagy nyugdíjas, tehát más a szituáció, mint egy nagyobb város esetében. Bizottságok nincsenek, elnökök nincsenek, tehát valójában azon ottani falugondnoki szolgálatnak a dolgozóinak az irányítása, illetve tevékenység is hozzám tartozik. Tehát önmagában véve a hivatal, ami ténylegesen közigazgatási tevékenységet jelent, az így összességében 12 és fél fő jelenleg, hangsúlyozom, illetve azon kívül még azon egyéb tevékenységek, amelyek így félig-meddig a polgármester urakkal együtt az irányításom alá tartozik. Másik kérdés, amennyiben, és erről a bizottsági ülésen is kitértem, ha a tisztségviselők, bizottsági elnökök, képviselők konstruktív együttműködése révén azokat a szükséges információkat, amelyek a negatív tapasztalatokat jelentik, röviden időn belül, tehát én erre azt mondom, hogy kb. 2 hónapot lehetne szánni, megkapom, illetve meg tudnám szerezni, illetve amit még rendkívül fontosnak tartok, itt az ügyfelek, tehet az a több mint 50000 ember, aki ügyfélként megfordul ott a hivatalban, valahol, azt hiszem, a leginkább a mérvadó a lakosság véleménye, észrevétele, tapasztalata, és azt hiszem, hogy ennek is legalább olyan súllyal kell szerepelnie a hivatal szervezeti átalakításának a folyamatában, mint a közgyűlés tisztségviselőinek, bizottsági elnököknek a véleménye, tapasztalata. Ha ez így optimális esetben, teljes egészében összeáll, én úgy vélem, hogy mivel elhibázott döntést nem szabad hozni, tehát ahhoz, hogy egy hosszabb távra, és 10 éves távlatra vonatkozó döntést hozhasson majd a közgyűlés, ahhoz, hogy megalapozott és valóban több oldalról megvizsgált döntésre sor kerülhessen, a javaslataimat kb. 3-4 hónap alatt tudnám letenni az asztalra. Az azt jelenti, hogy elvileg kétfordulós megvitatást követően november végével a közgyűlés ezt elfogadhatná és jövő év január 1-jétől léphetne be az a struktúra, amelyet végül is közösen el lehetne fogadni. Tüttő István: Most Henczi Editet kérem, hogy fáradjon a mikrofonhoz. Dr. Henczi Edit: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdése, az kifejezetten hozzám szólt, tehát megpróbálok pontosan válaszolni erre. 1991. év elejétől voltam Nagykanizsa város jegyzője ´95. év elejéig, pontosabban május végéig. Ebben az időszakban az önkormányzati rendszer még természetesen kialakulóban volt, nem volt aljegyző, és részben megörökölte az önkormányzat a korábbi tanácsi osztályrendszert. Most gyorsan összeszámoltam, hogy 7 vagy 8 osztály volt ebben az időszakban, és mondanám, hogy volt egy úgynevezett egészségügyi osztály, volt igazgatási osztály, amelyik a hatósági feladatok jelentős részét és a gyámügyi feladatokat is ellátta, mert akkor még ugye az önkormányzat ilyen struktúrában látta el ezt a feladatot. Volt egy titkárság a vezetők és a képviselőtestület kiszolgálására. Műszaki osztály volt, művelődési osztály. Gazdasági osztály, aki értelemszerűen a pénzügyeket is intézte. Sportiroda volt és főépítészi iroda. Ezen kívül volt közterület-felügyelet, amelyik önálló intézményi jelleggel működött, tehát nem volt a Polgármesteri Hivatalnak ilyen értelemben önálló egysége. És működött még egy jegyző közvetlen irányítású revizori iroda. Tehát a struktúra ebben az időszakban így működött. Tehát volt egy jegyző, aki a hivatal vezetője volt, és volt 8 osztály-, illetve egységvezető, akikkel viszonylag egyszerűen lehetett a napi kapcsolatot tartani, tehát nem voltak áttétek, és ennek eredményeként én úgy láttam és az volt a tapasztalatom, hogy közvetlen munkakapcsolatunk volt, és a jegyző és minden osztály minden lényeges kérdéséről tudott abban az időszakban. Nem tudom, hogy további kérdése van-e, vagy amit kérdezni kívánt, arra mind válaszoltam-e? Györek László: Hát ezt nagyjából ismerem, tehát ez a struktúra volt egyébként a mostani struktúraváltás előtt is nagyjából-egészéből. Tehát akkor az Ön idejében nem történtek változások ennek javítására? Dr. Henczi Edit: Tehát ezt akkor alakítottuk ki és a későbbiekben ezt az alatt a közel 4 év alatt, amíg itt dolgoztam, az alatt lényegesen nem kellett megváltoztatni. Tarnóczky Attila: Tisztelt Pályázók! Önök tudják, hogy ebben a városban nem igazán szerencsés módon a jegyzők elég gyakran váltják egymást. A szokásos eljárás az, hogy megválasztunk nagy bizalommal egy pályázót, aki elmondja, hogy hogyan működhet a hivatal egy újfajta rendszerben sokkal jobban, mint korábban működött. Ezt mi elhisszük, aztán vagy beválik, vagy nem. Most is elmentünk ugye a szervezet átalakítása irányába, és hát erre vannak közmondások, hogyha nem boldogulsz, alakítsd át a szervezetet. Most én nem ezt feszegetném, azt kérdezném Önöktől, hogy ha ebben a szervezetben kellene működni, akkor látják-e lehetőségét a munka javításának, és ha igen, akkor hogyan? Tüttő István: Nekem lenne még egy kiegészítő kérdésem. Ugye a kormánynak 2 éves gazdasági programja van, illetve költségvetése – a gazdasági program, az hosszabb, tehát a költségvetés –, gyakorlatilag nincs kizárva, hogy az önkormányzatunk az idén ne márciusban fogadja el a költségvetését, hanem akár jóval korábban, hiszen mindazon számok már ismertek, amelyek főleg a normatív támogatás szempontjából fontosak, és ugye a kérdésem az, hogy egy minimum 12 milliárdos költségvetés szempontjából elemezve a feladatot, milyen módon kezdenének hozzá a költségvetéssel kapcsolatos feladatok megismeréséhez? Hiszen a jegyzőnek feladata az önkormányzati törvény szerint, hogy a polgármesternek egy komplett költségvetést tegyen az asztalára, amelyet aztán a polgármester terjeszt elő, a végrehajtásért pedig ő felel, de az elkészítéséért nem. Tehát milyen tapasztalataik vannak a költségvetés készítésben, illetve ez a nagyságrend Önök számára okoz-e gondot? Most megadnánk a Gyergyák Krisztinának a szót. Dr. Gyergyák Krisztina: Tarnóczky úr kérdésére válaszolva szeretném elmondani, amit már az előzőekben is tulajdonképpen elmondtam és jeleztem, hogy én alapvetően nem a szervezeti struktúra gyökeres megváltoztatásával szeretném a hibákat orvosolni, hanem mivel itt jeleztem, hogy elsősorban személyi jellegű problémákról van szó, ezeket következetesen végrehajtani. Ehhez több módszer is adódik, illetve lehetséges. Mindenképpen következetesen kell végrehajtani. Tehát úgy gondolom, hogy először meg kell teremteni azokat a feltételeket, azokat a szükséges tárgyi feltételeket a munkavégzéshez a hivatal minden osztályán és minden irodáján, ami alapján megkövetelhető ez a minőségi munkavégzés. Úgy gondolom, hogy most talán elértünk erre a szintre, és innentől kezdve valóban már ennek a munkavégzésnek a megkövetelésére kerül sor. Továbbá kiemelném még, ami megvalósult már a hivatalban, a belső önellenőrzést, amely nem csak a pénzügyi, gazdasági ellenőrzést jelenti, hanem egy úgynevezett törvényességi ellenőrzést is, ami nagyon fontos, ami azt jelzi, hogy egy adott munkaterv alapján az ezzel foglalkozó kollega ellenőrzi az osztályokat különböző szempontok alapján, és úgy gondolom, hogy ez is azt erősíti meg, hogy még mielőtt kívülről érkeznek jelzések akár Közigazgatási Hivataltól, akár bíróságtól vagy az állampolgároktól, az ügyfelektől, úgy magunk szűrjük ki ezeket a hibákat és vonjuk le a következtetéseket ezeknek az ellenőrzéseknek a kapcsán. Még itt megemlíteném, ami részben ugyan formális dolog, de szintén a következetességet támasztja alá. Ez az ISO minőségbiztosítási rendszernek a kiépítése, ami folyamatban van a hivatalban, és az év végére, úgy tűnik, hogy megszerezzük a tanúsítványt, ami tulajdonképpen igazából az eljárásoknak a leszabályozása, papírra vetése révén egy olyan fajta biztonságot ad a minőségi munkavégzéshez, tehát ugyanazt a követelményrendszert támasztja, amelyet mindig mindenkinek és egyformán kell tulajdonképpen végrehajtania, és úgy gondolom, hogy ez is ezt a célt fogja szolgálni. A költségvetéssel kapcsolatban – az idei év költségvetése ugye kicsit nálam felemás volt, mert egyrészt megörököltem, tehát igazából én akkor csöppentem bele, amikor már a koncepció elkészült, illetőleg már folyamatban volt a költségvetés előkészítése, illetőleg készítése. Úgy gondolom, hogy itt is lehetne változtatni, szélesebb körű egyeztetéseket lefolytatni, mindenképpen úgy gondolom. Én már a koncepciónál más elképzeléseim lennének. Nem árulok el titkot, próbáltam más városoknál is érdeklődni, láttam más példát is, jó példát, és úgy gondolom, hogy mindenképpen egy kicsit másfajta úton kellene elindulni. Tüttő István: Akkor most megkérjük Szabados Gyula urat. Dr. Szabados Gyula: Az első kérdésre, ahogy említettem, a szervezeti struktúra jelenlegi esetében az én meglátásom csupán annyi, hogy egy ekkora településnek, városnak, aki a jövőjét tudatosan akarja építeni és mindenképpen munkahelyteremtés, vagy ipari parkról szó van ugye, ezt hasonló esetben csak kisebb nagyságrendben, a Pacsa és Térségénél ugyanúgy tavaly, tavalyelőtt mi is végigcsináltuk, illetve abban a munkában részben szakértői tevékenységet végeztem. Tehát mindenképpen, hangsúlyoztam, hogy a szervezeti vonalon én kizárólag csak azt látnám célszerűnek javaslatként, hogy a jelenlegi 4 osztály mellett a Közigazgatási Osztályból az építésügyi hatósági részt, illetve a városfejlesztési részt külön kiemelve, önálló területként, kiemelt feladatként kezelni, hiszen a feladat-, hatásköre ugyanaz maradna, csak nem mindegy, ha az az iroda egy Közigazgatási Osztály részeként működik, vagy ugyanott közvetlenül a jegyző, illetve hát a tisztségviselők közvetlen kapcsolatban állhatnak vele, és nem mindegy, hogyha valóban a hosszú távú fejlesztéseket azt mondom, hogy megalapozottan kívánja a városvezetés, a hivatal, tehát a hivatal előkészíteni, a városvezetés pedig megvalósítani, akkor mindenképpen szükségesnek tartom ezt. Természetesen a jelenlegi struktúra is alkalmas nyilván azokra a feladatokra, amelyeket el kell látni, de arra gondoltam, illetve azért mertem javasolni, hogy valamit lehet jól csinálni, és lehet jobban csinálni. Hát a jobban érdekében tartanám én szükségesnek. A másik, ami a költségvetés rendelettervezet. Az államháztartásról szóló ´92. évi XXXVIII. tv. 71. § (1) bekezdése írja azt elő és nem az önkormányzati törvény, hogy a jegyző a költségvetési rendelettervezetet elkészíti és a polgármester pedig beterjeszti a képviselőtestületnek. Valóban ez az államháztartási törvényben olyan kötelezettsége a jegyzőnek, ami alapvetően meghatározza a város, illetve a település önkormányzatának a költségvetését, azon fő irányokat. Na most itt van, úgy érzem, és ezt elmondtam az egyik frakció meghallgatásán részletesen, hogy ennek a költségvetés készítésének a technikája, az a legfontosabb momentum. Tehát egy közgyűlés, egy városi önkormányzat, vagy bármilyen helyi, kis önkormányzat esetében, község esetében is a legfontosabb az, hogy az a költségvetés valóban megalapozottan, minden részletre kiterjedően, alternatív javaslatok figyelembevételével készüljön el, mert utána azt kell mondanom a közgyűlésnek, a képviselőtestületnek egész év során, ezzel abszolút nincsen gondja, hiszen utána már a végrehajtása ugye a Polgármesteri Hivatal, a polgármester, a jegyző hatáskörében folyamatosan történik. Tehát és itt van a jelentősége annak, hogy valahol az adott évi költségvetés nem csak azért, mert most idén 2 éves költségvetést fogadott el az országgyűlés, de korábbi években is, a költségvetés előkészítése, az októberi feladat. Decemberre a koncepciónál, és itt ez az én, azt mondom, ebben szigorú szoktam lenni valahol az általam vezetett hivatalnál, illetve az önkormányzatok is ezt mind elfogadták, a koncepció, az már az adott év, tehát december 5-e, 10-e felé, ami elkészül, teljesen egészében megjeleníti csaknem 95%-ban a következő évi költségvetést, illetve a rendelettervezetnek az alapjait, és ott van a koncepciónál ugye a működési kiadásokon túl az az összeg, amit a települési önkormányzat, városi önkormányzat fejlesztésre szán. Itt vannak azok a lehetőségek, amit alternatívaként fel kell tüntetni, és itt jön be a közgyűlés, ami politikai döntésként azt eldönti, hogy az adott évben azt a 300-500 millió Ft-ot munkahelyteremtésre fordítjuk, oktatás minőségének a fejlesztésére, vagy az infrastruktúrára tesszük, tehát ebben viszont már a közgyűlésnek teljes szabadsága van. A másik dolog, ami még szintén és ki is emeltem, hiszen, ahogy észrevettem, ez nem volt korábban gyakorlat, hogy a hivatal, önkormányzat és az intézmények kapcsolatrendszere esetében ugye év végével a tervezés, ha nem megfelelő, akkor általában olyan anomáliák szoktak előfordulni, hogy bizonyos előirányzatok esetében jelentős a pénzmaradvány, bizonyos előirányzatok esetében pedig jóformán októberben költségvetési átcsoportosításra kell sort keríteni. Tehát azért mondom, hogy igazán a technikában valóban nagyon nagy jelentősége van a jegyzőnek, a hivatalnak, és ahhoz, hogy ez megfelelően történjen, valóban az is szükséges, hogy a hivatal tényleg szakmailag teljes mértékben kvalifikált legyen, ott profi emberek dolgozzanak. És itt a másik dolog, amire még akkor visszatérnék, hogy az összeg elég-e. Nyilván, ha ez itt van, akkor valószínűnek tartom, hogy a jelenlegi összeg elég lehet, csak olyan szempontból azokat a dolgozókat, akik megfelelően és profi módon végzik a munkájukat, azokat 100-150.000 Ft-tal nem lehet megfizetni, hiszen oda valóban magasabb illetményre kell sort keríteni, különben úgy járunk, hogy a közszolgálatból azok az emberek, akik profik, közgazdászok, vagy éppenséggel műszaki szakemberek, elmennek a versenyszférába, ahol ennek az összegnek a háromszorosát, négyszeresét könnyedén megkeresik. Röviden csak ennyit. Tüttő István: Akkor Szabóné Dr. Csányi Mariannt kérem. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Tarnóczky alpolgármester úr kérdésére válaszolva mondanám, hogy a szervezeti struktúrával kapcsolatosan meglévő kifogásoló megjegyzéseim tulajdonképpen azt is takarták, hogy a szervezeti struktúrán belül dolgozó személyeknek mindenképpen a munka minősége mutatja ki azt tulajdonképpen, hogy a szervezeti struktúra is ezeket a negatív jellemzőket hordozza. Tulajdonképpen én úgy gondolom, hogy elsősorban megfelelő feladatokat, megfelelő követelményrendszert kell a dolgozók irányába támasztani és azokat következetesen ellenőrizni. Tehát én úgy gondolom, hogy erre a most élő és létező ISO rendszer mindenképpen megfelelő lehetőséget tud nyújtani és mivel ebben a különböző ellenőrzési pontok megvannak, én azt gondolom, hogy egy jelentős segítséget tudna nyújtani abban a munkában, hogy minél jobb és magasabb színvonalú munkavégzésre kerüljön sor, és természetesen minden esetben a következetes ellenőrzésnek kellene, hogy megvalósuljon, hiszen mindenki akkor tud igazándiból jó munkát végezni, ha tudja azt, hogy a munkáját ellenőrzik, illetve tudja azt az ellenőrzés eredményeként, hogy jól dolgozott vagy nem jól dolgozott, hiszen az ellenőrzésnek tulajdonképpen nem a rettegés kategóriáját kell magán viselnie, hanem azt, hogy segítő szándékkal. Tehát az ember mindig rajt tartsa a szemét a hatósági …… az összes területen, és ezáltal segítse tulajdonképpen a kollegáinak a munkáját. Én úgy gondolom, hogy a munkakapcsolatok vonatkozásában ez meghatározó. Tehát egy jó közvetlen kapcsolat azt hiszem, vezetői és beosztotti szinten nagyon segítené a megfelelő munkavégzést. A költségvetéssel kapcsolatban pedig úgy gondolnám, hogy mindenképpen, mivel különleges év ez a 2 éves költségvetés elfogadása miatt, azt kellene megtenni, hogy a bizottsági munkát, én úgy gondolom, hogy még intenzívebbé, még sűrűbbé kellene tenni. A jegyzőnek, mivel valóban a költségvetés elkészítése a feladatkörébe tartozik, én úgy gondolom, hogy a bizottsági ülések vonatkozásában be kellene szereznie mindenképpen az összes javaslatot, és időben be kellene szerezni az összes javaslatot a képviselőktől, illetve az intézmények irányából is, és ezt követően minél több bizottsági ülés tartásával tulajdonképpen olyan költségvetést kellene a közgyűlés elé terjeszteni, amely kapcsán már a képviselők tulajdonképpen el tudják fogadni, hiszen az a költségvetés már minden képviselőnek, minden közgyűlési tagnak a véleményét tartalmazza, tehát már egy alaposan kiforrt költségvetésnek kellene, hogy a közgyűlés elé kerüljön. Tüttő István: Dr. Henczi Edit következik. Dr. Henczi Edit: Tarnóczky alpolgármester úr kérdésével kapcsolatban, hogy a jelenlegi szervezeti keretek között el tudom-e képzelni a munkát? Természetesen, mindenféle szervezeti keretek között lehet dolgozni. Van, amikor a szervezet segíti a munkát, illetve a munkának a feltételeit, és van, amikor az hátráltatja, de attól még lehet dolgozni, mert nem a szervezet dolgozik, hanem az emberek, akik itt foglalkoztatási viszonyban állnak. Tehát természetesen, ha a képviselőtestület, mert ugye természetesen én is tudom, meg Önök is tudják, hogy a szervezetre a jegyző a polgármester útján javaslatot tesz a képviselőtestületnek, a testület pedig eldönti, hogy a módosítással egyetért vagy esetleg másmilyen szervezetet hagy jóvá, tehát nem a jegyző dönti el, hogy milyen szervezeti keretekkel, milyen ………………. Nyilvánvaló, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak döntő többsége, és ezt természetesen komolyan is gondolom, hogy nagyon tisztességesen és becsületesen ellátja a feladatait. Bizonyára itt is van néhány olyan személy, aki ezeknek az elvárásoknak, a feladatellátás színvonalának nem felel meg. Ezeket az embereket kell megtalálni, és ezeket kell a helyükről vagy a vezetői beosztásukból elmozdítani. Tulajdonképpen kimondva vagy kimondatlanul erre is irányult, gondolom a kérdés, hogy a jelenlegi kollégák, az önkormányzat dolgozói és osztályvezetői munkájának színvonala - erre előzetesen nem kívánnék nyilatkozni. Megvannak a saját tapasztalataim és véleményem. Amennyiben úgy alakulna és a testület engem választana meg jegyzőnek, akkor természetesen ezt a véleményemet megosztanám Önökkel, sőt segítséget is kérnék Önöktől abban, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, mert természetesen nem megoldás az, hogy mondjuk fegyelmi úton kíséreljük meg eltávolítani azokat a személyeket, akikkel mondjuk nem a fegyelmi magatartás miatta van problémánk, hanem szakmai szempontokból más állásponton vagyunk, mint amit ők képviselnek. Remélem, hogy ilyen értelmű volt a kérdése. A 12 milliárdos költségvetés, illetve a költségvetésből adódó feladtok áttekintése a jegyző dolga. Hát nyilvánvaló, hogy 12 milliárdos költségvetése már nem kisvárosnak van, és Nagykanizsa nem kisváros. Az, hogy a parlament hogyan szavazta meg a 2 éves költségvetést, és Nagykanizsának végre van költségvetése, ez nem a jegyző érdeme, és nem is a jegyzőnek a feladata ezt minősíteni. A jegyzőnek az a dolga, hogy előkészítse az osztályok közreműködésével a polgármester részére és a testület megtárgyalására ezeket az anyagokat. És a végrehajtásban van nagyon komoly feladata. Na most én úgy gondolom, hogy a költségvetés végrehajtásánál természetesen a költségvetési rendeletből kell kiindulni, és ehhez kell az egyéb testületi határozatokat még átnézni. Aztán a tisztelt szakemberekkel, a kollégáival részletekre lebontva gondoskodni arról, hogy a rendeletben meghatározott célok és feladatok, az ott meghatározott ütemezésben megvalósuljanak, illetve, ha valamelyik megvalósításának akadálya van, akkor ezt időben jelezze a testületnek, hogy a testület a szükséges módosítást esetleg elvégezze. A másik dolog, amit ehhez a témakörhöz kapcsolódóan még el kívánok mondani, hogy közgazdasági végzettségem nincs, tehát értelemszerűen a költségvetés és költségvetés akár készítése, vagy akár végrehajtása kapcsán ilyen érdemekkel nem rendelkezem. De én úgy gondolom, hogy a hivatalnak azért vannak belső szervezeti egységei, és ott szakemberek, hogy ebben a munkában a jegyző segítségére legyenek, és nem csak a jegyző segítségére, hanem a polgármester, a hivatalvezetés, tehát az alpolgármesterek és a testület segítségére legyenek. És ha ennek a feladatuknak eleget tesznek, akkor a költségvetést végre lehet hajtani, és lesz következő évi költségvetés is. Törőcsik Pál: Tisztelt Jelöltek! Két kérdésem lenne, mindannyiukhoz szól. Az első kérdés, azt hiszem, hogy a forrásteremetés szempontjából mindannyiunk által egyformán fontosnak tartott kérdés a pályázatok ügye. A kérdésem arra vonatkozna, hogy az elérhető és pályázható források közül a lakásépítési pályázat, a Széchenyi Tervvel kapcsolatos, vagy Bursa pályázat, vagy az ISPA, SAPARD - nem akarom felsorolni a teljes kört -, a pályázatokon való eredményes részvétel érdekében milyen személyi és módszertani megerősítéseket szándékoznának tenni, amennyiben a jegyzői állást betöltenék? Ez lenne az egyik kérdésem. A másik kérdés: ha egyetlen fontos célt kellene megjelölni, amit először szándékoznak kitűzni, vagy megvalósítani, mi lenne az a cél? Röst János: Dr. Szabados Gyula úr említette, hogy frakciómeghallgatáson vett részt. Tisztelettel megkérdezem Öntől, hogy melyik frakció hallgatta meg, illetve, hogy a többi jelölt volt-e hasonlón? Egyébként nem tartom problémának, de mindenképpen orientáló. Tüttő István: Erre, úgy gondolom, hogy nem nekem kell válaszolni majd. Dr. Baranyi Enikő: Két kérdést írtam fel, a másodikat nem teszem fel, mert ez pontosan a pályázatra vonatkozott. Röviden, néhány szóban. Milyen módszerekkel kívánnák megváltoztatni a polgárbarát hivatali ügyfélfogadási rendet, illetve az ügyfélszolgáltatást, vagy maradna ugyanúgy, mint ahogy eddig van? Tüttő István: Azzal szeretném kiegészíteni, polgárbarátot ne változtassák meg, hanem, hogy kívánják polgárbaráttá tenni? Dr. Baranyi Enikő: Polgárbarátabbá. Tüttő István: Ja, úgy igen. Én javasolnám tisztelt hölgyeim és uraim, hogy nincs több jelentkező, lezárnánk. Reméljük, hogy a válaszok nem indukálnak újabb kérdéseket. Tóth úr még kíván szólni, és akkor megadnánk. Nem tudom, a te hozzászólásodként, tessék még lehet. Csak azt kértem további kérdéseket ne tegyünk fel már, ha indukálnak újabb kérdést a válaszok. Tóth László: Dr. Szabados úrnak szeretnék egy kérdést feltenni. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság többek között Önt is meghallgatta, és utána olyan információ birtokába jutottunk, hogy a FIDESZ-frakció meghallgatásán elhangzottak olyanok, hogy Ön ellen büntetőeljárás folyt. Igaz-e ez az információ? Ha igen, akkor mi volt a téma? Tüttő István: Akkor a kérdésekre a választ a következő sorrendben, most visszafele megyünk. Dr. Henczi Edit következik. Dr. Henczi Edit: A pályázatok - ugye alpolgármester úr tette fel. Ebben csak segíteni, közreműködni és a testület által eldöntött célokhoz a szükséges szakmai munkát elvégezni tudja a hivatal. Értelemszerűen azt, hogy melyik célra és milyen mértékű pályázatot nyújt be az önkormányzat és ehhez milyen anyagi eszközöket rendel, az az Önök dolga és feladata. Abban az esetben, hogyha Polgármesteri Hivatal az én elképzeléseim szerinti színvonalon tudja ellátni a feladatait, akkor nem okozhat nehézséget ezeknek a pályázatoknak a szakmai megfelelő megalapozása, mert gyakorlatilag a pályázati anyagok a mi munkánk, a mindennapi munkánkból összegyűlő adatokból, ismeretekből és információkból kell, hogy összetevődjön. Úgy gondolom és ez biztosan nem tévedek ebben, hogy sokkal olcsóbb, hogyha ezekben a pályázati anyagok elkészítésében az a hivatal és az a dolgozó vett részt, aki azokkal az adatokkal, azokkal feladatokkal mindennap foglalkozik, mintha egy külső szervezetet bízunk meg, és esetleg ez a külső szervezet nem is önkormányzati profilú, mert nyilvánvaló, hogy neki először meg kell tanulnia azt, hogy adott önkormányzat hogyan működik, adott önkormányzatnak a gazdasági helyzete milyen, az elképzelései pályázat esetén mire vonatkoznak, és úgy is tőlünk fogja összeszedni az adtok legnagyobb részét, mert nyilvánvaló, hogy pályázatokhoz a helyi viszonyokhoz képest szükséges információkat kell adni. Természetesen nem, tehát ezeknek a pályázatoknak is van egyfajta olyan szintje, egy összefoglaló jellegű, értékelő jellegű szintje, ami már nagyon magas színvonalú munkát, vagy ha úgy tetszik, nagyon magas szintű munkát igényel. De nem hiszem, hogy ebben a hivatalban ne lennének olyan közgazdászok, vagy ne lennének olyan pénzügyi szakemberek, akik ezeknek az elvárásoknak ne tudnának megfelelni. Mi lenne az az egy fontos cél vagy feladat, amihez legelőször, amire legelőször gondolna az ember, és amit legelőször megvalósítana? Itt egy dolgot tudok mondani, a lakossággal kapcsolatos, és ez rögtön kapcsolódik is a Baranyi doktornőnek a kérdéséhez, hogy a lakosságbarát ügyfélfogadást, ügyintézést hogyan lehetne megvalósítani. Meggyőződésem, hogy az úgynevezett lakosságbarát ügyintézés kialakítása az elsődleges feladat. Ennek két része van, ugye az ügyfélfogadási idő és az ügyfélfogadást ellátó személyek és területek átvizsgálása. Tehát, hogy milyen területen mennyi ügyfélfogadási időt kéne biztosítani és azok, akik ezt a feladatot ellátják, azok alkalmasak-e arra, hogy ezt végezzék. A másik része az ügyfélfogadás tárgyi részei feltételei, az, amit már problémaként említettem, és Önök is biztos, hogy tudják. nem szerencsés az, hogy az önkormányzat két helyen működik, és bizonyos területek meg ráadásul még, mondjuk a Családsegítő Központ egy harmadik helyen. Valahol keresni kellene annak a lehetőségét is, hogy egy blokkban megoldjuk azt, hogy az önkormányzat megfelelő helyet kapjon, és az ügyfélfogadásnak eleve úgy kialakítani a helyét, hogy ne másik helyiségekből, korábbi tárgyalótermekből, vagy tanácstermekből nagy költséggel alakítsuk azokat át. Nem tudom, hogy a kérdezőknek a feltett kérdésre válaszoltam-e? Tüttő István: Szabóné Dr. Csányi Mariann. Dr. Szabados Gyula: A Törőcsik alpolgármester úr kérdésére a válasz. Tüttő István: Jó, megadom a szót, tessék. Dr. Szabados Gyula: Köszönöm szépen. A pályázatokkal kapcsolatos: ahogyan az anyagomból láthatták, kb. önkormányzat, már körjegyzőségnél a fenntartó önkormányzatok költségvetését jóval meghaladó pályázati összegek kerültek Pacsa, …………., Nemesrádó esetében különböző pályázatok révén az önkormányzatok kasszájában. Valójában ott van szükség pályázatra leginkább, ahol az önkormányzat nem olyan gazdag, mint mondjuk Hévíz. Azt hiszem, hogy a Nagykanizsa sincs abban a helyzetben, hogy azokról a pályázati pénzekről, amelyekhez hozzájuthat ……. Tüttő István: Hévíz is pályázik. Dr. Szabados Gyula: Tudom, csak arra gondoltam, hogy nem olyan, tehát arányaiban véve nem olyan gazdag, vagy most a Balaton parti néhány településre gondoltam. Tehát mindenképpen szükséges az, hogy ehhez egy olyan 3-4 fős - tehát ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket is maximálisan ki kell használni, mindenképpen egy olyan 3-4 fős team létrehozására, elsősorban nyilván a hivatal megfelelő szakemberei közül gondolnék, aki most nem azt mondom, hogy ugrásra kész, de sajnos néhány esetben az a szituáció, hogy most például a céltámogatási pályázatokra, ha gondolnak, ugye a végleges adatlapok az elmúlt két hétben kerültek ki, tehát néha annyira rövid a határidő, hogy valójában oda egy olyan szervezett team kell, aki egy profi csapat. Tehát mindenképpen ezt fel kell állítani valahol, illetve meg kell nevezni azokat az embereket, akik között az együttműködés meg fog történni. A másik, ami még szintén és itt a költségvetésre visszatérek, hogy valójában sok esetben a pályázatokhoz szükséges saját forráshoz, ha nagyobb összegről van szó ugye, közgyűlési döntést szükségeltetne, mindenképpen a költségvetési rendeletben lehetőséget kellene teremteni, amikor közgyűlési döntés külön nem kell, a polgármesternek, hogyha az adott évben bizonyos összegek meghatározásra kerülnek, hogy munkahelyteremtés, vagy bármilyen feladatokra, akkor ezen pályázati lehetőségek rögtöni kihasználásával be tudja adni a pályázatot. Ha netán nyer a pályázat és közgyűlés mégis úgy dönt, hogy köszöni szépen ezt a 300-400 millió Ft-ot nem fogadja el, mert mégis fontosabbnak tartja, mondjuk az oktatás minőségi fejlesztését, akkor természetesen nincsen gond, hiszen a támogatási szerződés, mondjuk nem kerül majd aláírásra. Tehát elsődlegesen erre gondolok, hogy valahol maximálisan, most egy ilyen önkormányzatnál a 300-400 millió Ft-okból 2-3 milliárdot is elvileg lehet produkálni, de kb. 2-3-szor azt az összeget, amit a fejlesztésekre szánnak, ha megtalálják hozzá a megfelelő pályázati lehetőséget, már pedig most a Phare CBC lassan már kifut, de az ISPA, a SAPARD, az bejön. Hát volt szerencsém ugye a Közép-Zalai, illetve a principális menti térségi SAPARD programban harmadik éve veszek részt, tehát erre vonatkozóan, azt hiszem, hogy a Nagykanizsa, függetlenül attól, hogy ipari jellegű város, de mellette a mezőgazdasági, élelmiszeripari faipari vonalon azért elég jelentős lehetőségei lehetnek például a városnak is, illetve a környező települési önkormányzatokkal összefogva, bizonyos beruházásokat végre tudjon hajtani. Tehát röviden ennyi. A Röst úrnak: az első fontos cél és feladat. A tapasztalataimból kiindulva legfontosabb feladatnak azt tartanám, hogy a hivatal, tehát a Polgármesteri Hivatal minél közelebb kerülhessen a lakossághoz. Tehát az a folyamat, ami részben elindult, elindul, vagy a negatív tapasztalatok kiszűréséből megindulhat, minél hamarabb eredményt tudjon elérni. Tehát nem az a 6 hónapos folyamat, amire korábban céloztam. Hát érdekes, itt a kérdés kapcsán jutott eszembe, amit már gyakorlunk, és ugyanezt a városban is meg lehet csinálni. Tudni kell, hogyha az Önök tapasztalata is nyilván az, hogy az ügyfélforgalom 30-40%-a általában verbális, tehát szóbeli kapcsolatot jelent az ügyintéző és az ügyfél között, és legtöbb esetben tájékoztatás kérést, információkérést jelent. Na most ez nyilván jóval sokkal több időt vesz igénybe, ha várni kell, valóban meg kell keresni a helyet. Mindenképpen és itt említettem az informatika, illetve a hálózati lehetőséget. Azt hiszem, az intelligens városháza is hozzátartozna, hogy ami még nincsen, tudomásom szerint, de a saját hivatalomban már lehetővé tettem, hogy Interneten …….. nélkül, ezeket az információkéréseket, amit a hivatalban megforduló ügyfelek úgy is feltesznek szóban, Interneten, erre azt hiszem, egy héten belül lehetőség van, a Városi Televízión keresztül ezt rögtön közzé lehet tenni. Az első, amit rögtön az első héten meg lehetne tenni, hogy a városi lakosság Interneten keresztül bármilyen kérdést hivatalvezetőhöz, jegyzőhöz, ügyintézőhöz feltehet. Tehát amiben az írásbeliségnek nem kell érvényesülnie, hiszen nem egy kérelemről van szó, nem kell becsatolni igazolást, hanem csupán az ügyfélfogadási rendszer, amikor bejön az ügyfél és kérdez valamit, választ meg lehet adni természetesen Interneten is. És ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a megszabott ügyfélfogadási időn kívül jóval kevesebb ügyfél fogja keresni a hivatalt. Több esetben nem az lesz, hogy hova menjen, miképp menjen. A beérkező Internetes kérdések szétosztása nyilván egy adott személyt jelent, amelynek alapján rövid időn belül a választ ugyanúgy az ügyfél meg tudja kapni. Különben valószínűleg, hogy bizonyára ismerik ugye, Amerikában meg többi helyen már adóbevallások így történnek, ugye az APEH is ezt lehetővé teszi, csak most még nem fogadja el. A másik, ami a képviselőasszony kérdésre vonatkozik, illetve a Röst úrnak egy rövid válasz. Arra frakcióülésre mentem, amelyik meghívott. Tudomásom szerint 3 frakció van. Az egyik volt a FIDESZ-frakció, meghívott, de nem csak engem hívott meg, a másik jelölteket is meghívta, tehát ezt még hozzátehetem. Természetesen szívesen részt vettem volna az Önök, vagy bármelyik frakció ülésén, ennek akadálya nem lett volna. No tehát a képviselőasszony kérdésére. Milyen módszerek megosztására kerülhetne sor. Említettem azt a 6 hónapos folyamatot, aminek a végén az a javaslatrendszer komplexen lekerülne az Önök asztalára, aminek alapján dönteni lehetne nem csak a szervezeti, hanem az egyéb módszerek, stb-k alkalmazásáról, illetve a szükséges tárgyi feltételekhez esetleg az eszközt, mármint a forrást a jövő évi költségvetésben biztosítani. Ahogyan említettem, és mint ügyfélként, meg az ismerőseim, sőt azt hiszem, hogy a hivatali dolgozók közül is van néhány volt korábbi osztálytársam, tapasztalatai alapján, valóban azt kell mondani, ahogyan nő egy város, a gyakorlat általában az, hogy úgy kezd elidegenedni a saját, most azt mondom lakosságától, tehát elkülönülni a hivatal, illetve a lakosság. Hát ezt a folyamatot mindenképpen vissza kellene fordítani. Valószínűnek tartom, hogy az a közvetlen kapcsolattartás, ami egyrészt a már említett és első feladatként megoldható az Internetes ügyfélfogadás, illetve az ügyfelek részére válaszadás kialakítása is egy ilyen eszköz, illetve módszer lehetne. Emellett az, ami valahol megmondom őszintén, a Polgármesteri Hivatalban, ugye nyilván egy városnál a jegyző esetében meglepve tapasztaltam, hogy valahol havonta egy alkalommal van a jegyzőnek például ügyfélfogadása. Hát azt hiszem, hogyha a jegyző, mint a hivatalvezetője információt akar szerezni arról, hogy az ügyfélfogadás, illetve a hivatal kapcsolattartása a lakossággal milyen, akkor az a havi egy alkalom rendkívül kevés, hiszen erre az a 6-8 óra néhány személy meghallgatását teszi lehetővé. Tehát mindenképpen, most csak így az SZMSZ-ből kiindulva, mindenképpen én a saját magam részéről célszerűnek tartanám, hogy a jegyzőnek az ügyfélfogadási idejét megnövelném, jelentősen megnövelném, hiszen a tisztségviselőkkel, bizottsági elnökökkel, közgyűléssel való kapcsolattartás, ha egy telkesen jól működő mechanizmus kialakul, akkor olyan problémák nem merülnek fel, mint amire a az elmúlt ülésen, a korábbi közgyűlésen az első órában jelen voltam és mondjuk tapasztalatokat is szereztem. Tehát mindenképpen valószínűnek tartom, hogy a hivatalnak, a jegyzőnek legalább olyan fontos feladata a közgyűlés, bizottságok szakmai anyagainak előkészítése, illetve a döntések végrehajtása, legalább olyan fontos a lakossággal a kapcsolattartás, hogy valóban elégedett legyen ne csak a polgármester, már a hivatallal, ne csak az alpolgármesterek, a közgyűlés képviselői, a bizottsági elnökök, hanem az a sok ezer választópolgár, aki 4 évente az urnákhoz vonul és megválasztja a saját képviselőit. Tehát mindenképpen ezt a folyamatot egy ilyen széleskörű felmérés alapján szeretném befejezni. A Tóth úrnak a kérdésére mindenképpen ki akartam volna térni, ha ez nem merül fel kérdésként, de az elején nyilván nem akartam elmondani mikor a kolléga, tehát pályázó kollégáim nem szóltak. Nyilván nem akartam evvel kezdeni. Az egész lényege, és akkor most, ha nem haragszik, egy kicsit többet kell mondanom, hiszen két mondatban nem lehet erről szólni, de a kérdés felmerült. 1991-re nyúlik vissza az ügy, hangsúlyozom, és visszatérve, hogy az önkormányzatnak ugye, a pacsainak, a tanácsrendszerből adódóan voltak különböző vagyontárgyai, amelynek a megosztása eléggé vitatottan, de megtörtént. Ebből adódóan a különböző szomszédos települések, községek önkormányzatai között bizonyos kérdések, viszonyok nem rendeződtek teljesen. Fennmaradt ebből adódóan az önkormányzatok közötti ellentét. Na most egy konkrét, és itt van, amire konkrétan kitérnék, tehát az előzményeket nem akarom elmondani, csak röviden annyi, hogy nem minden egyes önkormányzatnak volt Pacsával, a Pacsai Önkormányzattal olyan kifogástalan viszonya, mint mondjuk a szomszédos …….. önkormányzatnak, csak példaként mondom. Volt egy közös ingatlan, ami költségvetési üzemnek a telephelye, ez Pacsa szélén van. Annak a felépítményét a Vagyonátadó Bizottság 1992-ben a költségvetési üzemet alapító tanácsok jogutód önkormányzatoknak, azaz 15 önkormányzatnak adta tulajdonába a felépítményt. A föld, illetve az ingatlan, az a helyi önkormányzat tulajdonában volt. 1995-ben egy vállalkozó jelentkezett, hogy megvásárolná az ingatlant. A pacsai polgármester összehívta a 15 polgármestert, a 15 polgármesterrel közösen megállapították, hogy az önkormányzat, a Pacsai Önkormányzat az ingatlant, telephelyet minimum 5 millióért, tehát 700 e Ft eladhatja. Ennyiért el kell adni, és a vételárból 30, illetve ……. osztozik a 15 önkormányzat. 30% a földterület, a pacsai önkormányzaté és 70%-ot jelent a felépítmény, amiben a Pacsai Önkormányzatnak a VÁB döntése szerint 24,5%-a volt, míg a legutolsó, ……. önkormányzatnak 0,6%-a, tehát lakosságarányosan. Az adásvételi szerződés a betéti társasággal meg is kötettett, viszont, és itt jön a másik dolog, hogy a betéti társaságnak nem volt pénze, részletfizetéssel történt a szerződés, egy éves részletre azért, hogy a betéti társaság esetében a fizetési garancia meg legyen, a jelzálogjogot, tehát a 5.756 eFt-ért került eladásra végül is, plusz az ÁFA 6.756 eFt volt, az építmények esetében az ÁFA, rájegyzésre került a tulajdoni lapra. A szerződés mellett a vállalkozó, akiről, és itt mondom azt, hogy akiről félév múlva kiderült, hogy 1994-ben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság országos elfogató parancsot bocsátott ki, az ERMAGONE Bt. beltagja, képviselője ellen, tehát hangsúlyozom, 1994-ben Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és csak arra akarok kitérni, hogy akkor mi volt lényege. A szerződés mellett a betéti társaság, tehát vevő részére az önkormányzat, a helyi önkormányzat azért, hogy minél hamarabb be tudja indítani a működését, 5 éves helyei adómentességet, mellette a Munkaügyi Központnál 30 fő munkanélküli foglalkoztatására a megszerezhető pályázati támogatás biztosítását, ami szintén 6-8 millió Ft, az 5 éves adómentesség a termelési érték esetében 6-8 millió Ft-ot jelentett szintén, illetve a DÉDÁSZ-nál a kapacitásbővítéshez a hálózatfejlesztés hozzájárulás átvállalását, mind felvállalta. Tehát a Pacsai Önkormányzat, amit felvállalt, illetve amit elengedett, annak az értéke kb., itt volt, hogy a vállalkozó cég támogatása érdekében, 14-15 millió Ft-os értéket képviselt. Cserében a vállalkozó, hangsúlyozom, azért, hogy őt a faluban elfogadják, hiszen egy Baranya megyei cégről van szó, felajánlotta, hogy 2 millió Ft-ot jótékonysági célra, oktatás, iskola stb., sportegyesület támogatásként biztosít. Erre vonatkozóan, tehát az adásvételi szerződést, ugye meg lett kötve a vállalakozóval a polgármesterek által megbeszélt áron. Mellette a Pacsai Önkormányzat kötötte meg a vállalkozóval, a polgármester úr kötötte meg, én, mint körjegyző ellenjegyeztem a szerződést. Mellette a vállalkozó felajánlásairól készült egy megállapodás, amiben az önkormányzat leírta azt, hogy mit biztosít 5 éves adómentesség, stb., stb., stb. és ennek fejében viszont a vállalkozó azért, hogy a faluba beilleszkedjen, őt elfogadják, 2 millió Ft közcélú felajánlást tett. Na most a vállalkozó ténylegesen 3 hónap után kiderült, 4 hónap után kiderült, hogy szélhámos. Az önkormányzat nevében visszapereltem az ingatlant, ugye a zárolási jog bejelentése bírósági ügy. Sőt kártérítésre is kötelezte a Városi Bíróság, ezt 1 éven belül a pert az önkormányzat, Pacsai Önkormányzat nevében megnyertem, amikor viszont a vállalkozó ugye ezt, hát kellemetlenül érintette, mert kiraktuk szó szerint a telephelyről. Visszaállt az eredeti állapot. Az egyik olyan önkormányzat polgármesteréhez elment, akivel Pacsának nem volt jó viszonya, és azt mondta, hogy a Pacsai Önkormányzat az 5.700 eFt + ÁFA-s vételár mellett nem annyiért adta el ám, hanem 7.700 eFt-ért, mert az a 2 millió Ft-os megállapodás, az is vételárhoz tartozott, és hogy a Pacsai Önkormányzat be akarta csapni a másik 14 önkormányzatot, tehát a tulajdonosi önkormányzatot. Az egyik önkormányzat polgármestere, akinek, mondom, nem volt felhőtlen viszonya a mi önkormányzatunkkal, megtette a feljelentését, a Pacsai Önkormányzat polgármesterét és a jegyzőét, helyesebben engem följelentett a rendőrségen. A rendőrség 2 hónap után kivizsgálta az ügyet, megállapította, hangsúlyozom, megállapította, hogy bűncselekmény nem történt. Majd mit ad Isten, derült égből a villámcsapás, két hónappal később az önkormányzat részéről, mint körjegyzőt, az önkormányzat törvényes képviselőjeként beidéztek a rendőrségre, ………… egy papírt, hogy gyanúsítottként kezelnek. Na most itt elmondom a lényeget. Tehát a lényeg, az ez volt. A bíróság végül is, hangsúlyozom, végül is arra az álláspontra jutott, hogy az a megállapodás, amit a ERMAGONI Bt. - különben Raffai Antal volt az úr, aki tudomásom szerint a Dél-Zalai, itt a Muravidéken is bizonyos pénzeket szedett fel, és lelépett, tehát nem kell különösebben itt Önöknek mondani, mert ismerhetik. Tehát az a lényege az egésznek, hogy a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az a 2 millió Ft, hangsúlyom, amit az illető ERMAGONI Bt. felajánlott, az az 5.756 eFt mellett még a vételárhoz kellett volna csapni. Csakhogy azt nem vette figyelembe, hogy a Pacsai Önkormányzat közgyűlése, tehát testülete által határozatban leírtak szerint, hogy 5 éves adómentesség ott volt, ez az említett Munkaügyi Központos támogatás, ott volt a papír, pályázat, minden meg volt. Tehát ezeket a szempontokat nem vette figyelembe. Megmondom őszintén, én azt mondtam a bíróságon, hogy Magyarország utolsó koncepciós perét tartja most a bíróság. Na most ez ott van a jegyzőkönyvben, nem kérte ki senki magának. Mai napig is ott van. Éppen a frakcióülésen, amiről szó volt, említettem. Sőt az ügyvédem, a Wagner úrral föl is vettem a kapcsolatot, most azt hiszem, elérkezett az idő ahhoz, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtsak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Na most még egy dolog, ügyvédek mondták, ugye Magyarországon mai is, jelenleg egy koncepciós eljáráshoz nem kell senki, kell egy feljelentő, meg kell egy olyan hatóság, aki elrendeli a nyomozást, és ennek alapján megtörténik az eljárás. Tehát erre az én válaszom ennyi. És akkor a másik dolog még, amire szintén ki szeretnék térni ugye, hogy ezt az ügyet, az a lényeg, hogy a Pacsai Önkormányzat úgy tűnik, hogy 14 másik tulajdonos önkormányzatot be akarta csapni. Most az pláne benne, hogy a Pacsai Önkormányzat mai napig is gesztor önkormányzata annak a Közép-Zalai Fejlesztési Társulásnak, amiben ez a 14 önkormányzat mind bent van, kivéve az az egy, aki a feljelentést megtette a Pacsai Önkormányzat ellen, annak a polgármestere, bocsánat, az nincsen benne. A Pacsai Önkormányzat a gesztor önkormányzata a mai napig is annak a társulásnak vagy családsegítőnek, amiben szintén ezek az önkormányzatok benn vannak. Ugyanakkor a bírósági eljárás során a 14 önkormányzat közül 9 közgyűlése, képviselőtestülete egyhangú döntésben kiállította, tehát döntött a testület, a testületi döntést becsatoltuk a bírósághoz, hogy a Pacsai nagyközség önkormányzat polgármestere és jegyzője a polgármesterek megbízásának megfelelően jártak el. Semmiféle károkozási kísérlet, stb. nem történt. Na most, ha kíváncsi, szívesen az Önök rendelkezésére bocsátom a szükséges anyagokat. Ez nyílt dolog a számomra, annak idején a Falu TV-ben, a pacsaiban én kértem rendkívüli ülés keretében, hogy ezt elmondhassam, illetve, hogy mindenki tudhassa, hiszen az újságban az a nyúlfarknyi cikk, az azt hiszem, hogy a valós tényt, tehát maga a tényt, de teljesen hamis színben tüntette fel. Tehát ez volt az egésznek a lényege, ezek a tények. Ezt én merem vállalni most is, hogy ez így történt. Mindenkinek bátram a szemébe merek nézni, sőt azt mondom, hogy sajnos néhány ember az enyémbe nem mer nézni a mai napig se. Nem is akarok, megmondom őszintén. Csak jó, hogy ez itt elhangzott, …. el tudtam mondani Önöknek, hogy nehogy véletlenül valakiben esetleg kétely merülhessen föl. A másik dolog, hogy az a 9 önkormányzat, akit állítólag a pacsai önkormányzat, illetve jegyzője meg a polgármestere be akart volna csapni, a ’96-ban, hangsúlyozom, egyik helyen helyettesítő körjegyző voltam, tehát ők hívtak, az a 6 önkormányzat továbbra is engem a Közbiztonsági Alapítvány titkáraként elfogadott a mai napig is. Ugyancsak a társulásoknak, azon kettő tárulásnak én vagyok annak is a titkára, és az pláne benne, hogy ezek a tények, amit Ön említett, meg amit én is említettem, ismertek Zala megye összes önkormányzata előtt, polgármestere előtt, és ennek ellenére 2000. május 29-én, tavaly a Zalavíz Rt. ………….. lejárt a ciklus, ketten voltunk a községek esetében jelölt. Volt egy önkormányzati képviselő és én voltam, az igazgató a Zalavíz Rt. egyik igazgatójának jelölve. A 157 önkormányzat polgármestere, az Észak-Zalai Vízmű esetében, akik ugye a részvénytársaság tagjai, beleértve a Zala Megyei Önkormányzatot, beleértve Lenti Város Önkormányzatát, beleértve Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterét is, illetve a többi önkormányzatot, most Gelsét, vagy bármelyiket mondhatnám - ja, bocsánat, az már nincsen benne, de mindenesetre az a 157 polgármester ennek ellenére, hangsúlyom a Zalavíz Rt. egyik igazgatójának megválasztott. Sőt a Zalavíz Rt. igazgatósága, a korábbi, aminek a Baksa Attila úr, az ZÁÉV Rt. elnök-vezérigazgatója ez egyik tagja, ők is javasoltak a Zalavíz Rt. igazgatójának az újabb ciklusra. Tehát azért mondom, valahol ezt jó, hogy megkérdezték Önök, mert én erre büszke vagyok, hogy Magyarország utolsó koncepciós perének az áldozata voltam. Megmondom őszintén. Ezek után büszke is leszek, mert valahol ezt tudomásul kell venni, hogy a XX. században, valahol most a rendszerváltás után most bekövetkezik. Ezt én bátran merem vállalni. Tehát ezek történtek. Ha gondolják szívesen a teljes anyagot az Önök rendelkezésére bocsátom, nyilvánosan, nincs titkom. Felhatalmazok bárkit, hogy a bírósági ……….. anyagba belenézhessen. Tüttő István. Egyébként köszönjük a tájékoztatást. Dr. Szabados Gyula: Jó, de elnézést, ez valahol hozzá tartozott. Tüttő István: Nem vagyok benne biztos, hogy értettük, hogy miről van szó. Milyen ítélet született? Dr. Szabados Gyula: 100 eFt pénzbírságot állapított meg a bíróság, amelyet az önkormányzatok, hangsúlyozom, azok az önkormányzatok, akiket a Pacsai Önkormányzat becsapott volna, fizettek ki. Tehát nem is én fizettem ki, hangsúlyozom, az önkormányzatok, tehát a szomszédos önkormányzatok, akiket becsaptunk volna mi. Ők voltak állítólag a sértettek. Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e olyan kérdés, amire még nem válaszolt? Úgy látom nincsen. Akkor megkérem Szabóné Dr. Csányi Mariannt. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen. Én rövidre fogom a válaszomat a pályázatokkal kapcsolatosan. A pályázatok vonatkozásában én azt tartom megfelelőnek, hogy a hivatalon belül mindenképpen egy olyan kis team alakuljon ki, amely ütőképes csapattá tud válni abból a szempontból, hogy egyrészt az irányítást, azért szeretném jegyzői kézbe a magam részéről megtartani, elletve ezt folyamatosan a polgármester úrral, illetve a megfelelő területeket felügyelő alpolgármesterekkel egyeztetni, hiszen azt hiszem, hogy a széleskörű koncepciókat azért polgármester úr és alpolgármester urak ismerik. Tehát lényeg az, hogy minden irodán, osztályon belül egy-egy olyan embert kiválasztani, aki tulajdonképpen a legjobb rálátással és a legjobb szakmai felkészültséggel rendelkezik a pályázatok készítse kapcsán, és ezt összefogni minden osztály és iroda vonatkozásában egy teamként, és a megfelelő pályázathoz természetesen a megfelelő szakembert elővenni, amelyhez mindenképpen kapcsolódna a pénzügyi, a gazdasági osztálynak a feladata, hiszen minden pályázat arról szól, hogy pénzt szeretne szerezni az önkormányzat. Tehát én úgy gondolom, hogy mindenképpen a hivatal berkein belül kellene ezt a kérdést nagyon ütőképessé és nagyon frappánsan és naprakészen kezelve figyelemmel kísérni. A pályázatok vonatkozásában én magam ezt a gyakorlatot tulajdonképpen folyatom is, hiszen kipróbált módszer, amit én mondtam, hiszen mai nap is a jelenlegi munkahelyemen ezt a módszert folytatom, folytatjuk a kollegáimmal együtt, és úgy gondolom, hogy ez valóban eredményes, hisz abban az esetben, ha a hivatal dolgozói meg tudják maguk csinálni a pályázatot, ez a leggazdaságosabb. Viszont ha szükséges és érdemes, akkor pedig megfelelő szakember, külső szakember segítségét kell igénybe venni ahhoz, hogy a hivatali ismeretanyagot még megerősítve sikeres pályázatot lehessen benyújtani. A pályázatokkal kapcsolatosan én magam részt vettem SAPARD program készítésében, pontosabban irányításában Dél-Zala- Murai Kistérségi Fejlesztés Társulásban. Ezen a területen jelentős tapasztalatokkal rendelkezem, mondhatom őszintén, azt hiszem. Tehát tevőlegesen is az elkészítésükben, elkészítésükön dolgoztam. A pályázatokkal kapcsolatosan ennyit gondoltam. És az elsődleges feladatnak pedig pontosan a képviselőasszony tulajdonképpen megválaszolta alpolgármester úr feltett kérdést, hiszen egyértelmű, hogy mindenképpen az ügyfélbarát hivatal létrehozása lenne a cél, és ennek mindenféle módszerét igénybe kellene venni. Ilyen szempontból nagyon fontos lenne az informatikai eszközöknek minden módon való igénybevétele, illetve minden, ugye a hivatal két helyen van elhelyezve, ehhez képest mind a két helyen a szükséges nyomtatványok. papírok, tehát a küldözgetéseknek a minél kisebb száma alakuljon ki, hiszen ez mind irritálja a lakosságot. Tehát tulajdonképpen az, hogy az ügyfél minél előbb és minél pontosabb információt tudjon kapni. Erre nagyon jó az önkormányzat honlapja, ahol valóban a rendeletek, a bizonyos állampolgárokat érintő kérdések mind felkerülhetnének, és ezáltal az ügyfélnek a mindennemű problémája talán rövidebb útón megoldódhatna. Tüttő István: Dr. Gyergyák Krisztina következik Dr. Gyergyák Krisztina: Először Törőcsik alpolgármester úr kérdésére válaszolva a pályázatokkal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy a hivatalban jelenleg elsősorban a Polgármesteri Kabinet foglalkozik a pályázatokkal, illetőleg adott esetben az osztályok is, illetőleg az irodák is foglalkoznak ezekkel. Az idei költségvetés megalkotásánál Önök elfogadtak egy olyan önálló költségvetési sort, amely pályázati alapot hozott létre, amelyből tulajdonképpen finanszíroznánk azokat a szakembereket, akik esetenként, mint külső szakemberek vennének részt, vagy esetleg akár a belső szakembereket is ebből tudnánk finanszírozni. Úgy gondolom, hogy ez az egyik megoldási mód. Ez most indulna be, erről még nincsen tapasztalatunk. Én azt mondom, hogy ezt meg kellene várni, hogy ennek milyen tapasztalatai lesznek, és majd ezt követően lehetne esetleg más megoldásban gondolkodni. Sokat gondolkoztunk mi is egyébként ezen, hogy melyik variációt terjesszük be a testület elé. Igazából a személyekkel kapcsolatosan az merült fel, hogy olyan univerzális embert igazából, tehát mondjuk még egy fővel bővíteni a Polgármesteri Kabinet létszámát nem valószínű, hogy érdemes lenne, mert olyan univerzális embert, aki ezekhez a nagyszabású pályázatokhoz tudná adni a szakértelmét, igazából nem biztos, hogy találnánk, tehát talán célravezetőbb lesz ez fajta módszer. A másik kérdésére válaszolva, hogy mi az a cél, ami legfontosabb. Én úgy gondolom, hogy hivatal működésével kapcsolatban a legfontosabb cél számomra az lenne, hogy a hivatal működése mindenben feleljen meg a törvényességnek. És ez mindet alárendel, és ebből már fakad az ügyfélbarát hivatal képe is, amivel kapcsolatban a képviselőasszony kérdésére válaszolva szintén csak azt tudom elmondani, hogy ami már meg van. Ezek között szeretném megemlíteni egyrészt a Szociális és Egészségügyi Osztálynál már működik a folyamatos ügyfélfogadás, ez bevezetésre került. A visszajelzések nagyon jók. Az Okmányirodán most mérik fel az igényeket, a lakosságot, az állampolgárokat, az ügyfeleket szondáztatva. Tehát ennek a kiértékelése folyamatosan történik meg és még nincsen adat, illetőleg nem tudunk még erre választ adni. De nyilván ennek függvényében megfontoljuk a változtatást. Aztán még itt szeretném megemlíteni azt, hogy az önkormányzat honlapján, az Interneten már szerepel a Polgármesteri Hivatal, tehát az ügyintézéssel kapcsolatosan információkat már kapnak az állampolgárok. De ezt szeretnénk kibővíteni, ennek jelenleg az összegzése folyamatban van, ami azt jelenti, hogy nem csak adatokat tárolnánk az Interneten, hanem tulajdonképpen akár kérelmeket le tudnának tölteni az ügyfelek, bármiféle segédanyagokat meg tudnának így szerezni, útmutatókat találnak meg majd. Tehát ez mind-mind hozzátartozna ahhoz a fajta állampolgár, illetőleg ügyfélbarát hivatalképéhez, ami fontos. Ezen kívül igazából, amit még megemlítenék, hogy jelenleg az ügyfélfogadás két, illetőleg a hivatal két fő épületben helyezkedik el. Annak idején, amikor az Eötvös téri épület felújítása megtörtént, igyekeztünk úgy csoportosítani az osztályokat, hogy a nagy ügyfélforgalmú osztályok itt helyezkedjenek el egy helyen, aminek úgy gondolom, hogy az a tapasztalatom, hogy a küldözgetés már megszűnt, mivel most ez már igazából állandósult helyzet. Az ügyfelek erről tudomást szerezhettek több esetben. Tehát én úgy gondolom, hogy ezzel is segítünk az ügyfeleknek. Ennyit szerettem volna elmondani. Tüttő István: Akinek jár a Kanizsa Újság és olvasta, találkozhatott vele, hogy már a takarítónőinknek is e-mail címe van, tehát nem kell nagyon aggódni – lehet, hogy gépük még nincsen. Lezárnám a vitát. Döntés időszaka következik. Kérdezem Önöket, hogy szükségesnek tartanak-e egy pár perces szünetet most? Cserti úr - ügyrendi, aztán Tóth úr – ügyrendi, Tarnóczky úr – ügyrendi. És még egy kérésem lenne, tehát az ügyrendi gomb közben kérnék javaslatot a szavazás módjának meghatározására. Cserti Tibor: Magam is a szavazás módjára szerettem volna javaslatot adni. Ajánlom a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe, hogy kijöttek, azt hiszem, a hasznos gondolatok, ennek alapján valószínűsíthető egyébként a szavazatoknak a szóródása is, na most ez ne okozzon esetleg akár a jelöltek számára is kellemetlen meglepetéseket, és a képviselőtestület is érje el azt a szándékát, hogy elvileg a legjobb kerüljön kiválasztásra, kétfordulós módszertant javaslok. Az első fordulóban az első kettő, aki megkapja a legtöbb szavazatot, az ismételten mérettessék meg egy következő fordulóban, és mielőtt a következő fordulóra sor kerülne, előtte pár perces szünetet szeretnék javasolni. Kérem, ha ezt el tudják fogadni, akkor én javaslom. Tüttő István: És még egy kérdésem lenne. A végszavazás módjára is kérnék javaslatot, mert ugye lehet többféle módon. Most felsoroljam? Nyílt, titkos, vagy személy szerinti. Tóth László – ügyrendi gomb. Ügyrendi Bizottság elnökét kérdezem. Tóth László: Egyetértek Cserti képviselőtársam javaslatával. Annyival szeretném kibővíteni, hogy név szerinti szavazást kérek. Kérem, hogy rendelje el. A másodiknál. Tüttő István: Tehát csak a végső döntés. Dr. Baranyi Enikő: A szavazásra vonatkozóan a második fordulóban én titkos szavazást szeretnék kérni. Tüttő István: Kérem, elhangzottak a javaslatok. Először Cserti úr javaslatát tesszük fel szavazásra. Végül is Baranyi Enikő képviselőnőnek az első fordulót nem módosító javaslata nem volt. Kérdezem, hogy kétfordulós szavazást elfogadjuk-e? Szavazzunk róla. Ehhez egyszerű szótöbbség kell majd. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A következő javaslat az volt, hogy név szerinti szavazással döntsük el a végső helyezést, illetőleg döntésünket az alapján hozzuk meg. Aki igennel szavaz, az amellett szavaz, hogy név szerinti szavazással döntsük el. De nyíltan. Birkner Zoltán: Nem a radikálisabbat kell mindig feltenni? ……… (mikrofon nélkül) Tarnóczky Attila: Mindegyik radikális. Tüttő István: Most a kérdés úgy hangzik, név szerinti szavazást javasol Tóth úr. Ügyrendi Bizottság elnöke a név szerinti szavazást a második fordulóban. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 10 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 12 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem merjük a nevünket adni. Kérem, akkor a titkos szavazást kérdezem, hogy szavazzunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor az Ügyrendi Bizottságot fel fogom kérni arra, hogy 3 tagú bizottságot kell létrehozni. Titkos szavazásnál az a szabály, hogy először eldöntjük, hogy ki lesz az a két személy, aki felkerülhet a szavazólistára és ezt követően pedig titkos szavazással mindenki egy személyt kihúz a szavazólapon, és ezt pedig elő kell készíteni. Erre az Ügyrendi Bizottság elnökét kérjük fel, hogy a szavazást bonyolítsák le majd. De először döntünk abban, hogy ki az a két személy, aki felkerül majd a szavazólapra. A szavazatokat ABC sorrendben kell, hogy feltegyem, mert semmi más logika nem. Kérem szépen, szimpátiaszavazásról van szó, itt bárki igennel szavazhat bárkire, bár ez furcsa helyzetet alakítana ki. Kérem, először szavazzunk Dr. Gyergyák Krisztinára, hogy elfogadjuk-e, hogy felkerüljön? A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a jelöltet támogatja. Tüttő István: Következik Dr. Henczi Edit. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 13 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Dr. Szabados Gyulát. A közgyűlés 3 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 13 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Ezután Szabóné Dr. Csányi Mariann esetében kérem a döntésüket. A közgyűlés 20 szavazattal és 7 tartózkodással a jelöltet támogatja. Tüttő István: Kérem, kihirdetem, hogy kik kerülnek fel a szavazólapra: Dr. Gyergyák Krisztina 27 igennel és Szabóné Dr. Csányi Mariann 20 igennel. Ez a két személy, aki a második fordulóba került. Kérem, akkor készítsük elő a szavazást. Két bizottsági tagot kérünk még, hogy segítsen ebben. Én megkérem, hogy akiket a bizottsági elnök úr megkért, most ne. Kérem, szavazzunk a bizottsági elnök úr által javasolt személyekről. Dr. Kalmár Bélára tett javaslatot és Marton Istvánra. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A bizottsági elnök úr jelezni fog, hogy mikor van kész. Titkos szavazás Tüttő István: Megkérem az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét, Tóth László urat, hogy ismertesse a szavazás eredményét. Tóth László: Tisztem ismertetni azt a jegyzőkönyvet, ami a jegyző kinevezéséről a mai napon itt a helyszínen készült. „A közgyűlés az Ügyrendi és Jogi Bizottságot bízta meg a jegyző kinevezésének lebonyolításával, mely titkos szavazással történt. A szavazás kezdésének időpontja 17,45 óra, befejezés 18,10 óra. A szavazatszámláló bizottság tagjainak neve, tisztsége: Tóth László - bizottság elnöke, Dr. Kalmár Béla – bizottság tagja és Marton István – bizottsági tag, valamint Partiné Dr. Szmodics Györgyi jegyzőkönyvvezető. A bizottság megállapítja, hogy 28 szavazólap készült, amelyből egy rontott és visszaadásra került még a szavazás előtt, melyen jelöltként Dr. Gyergyák Krisztina és Szabóné Dr. Csányi Mariann neve került feltüntetésre. A leadott szavazólapok száma 27 db, ebből érvényes 25, érvénytelen 2. Az érvényes szavazatok közül Dr. Gyergyák Krisztina: a leadott szavazatok száma 10, Szabóné Dr. Csányi Mariann – 15. Ennek alapján a képviselőtestület 15 szavazattal jegyzőnek kinevezte Szabóné Dr. Csányi Mariannt. Tüttő István: Köszönöm szépen. Mielőtt végleg gratulálnánk a pályázatot elnyert Szabóné Dr. Csányi Mariannak, el kell döntenünk a bérét, mert ugye a kettő együtt, a személy együtt jár a bérrel, az illetményét. Én 430.000 Ft-ot javasolnék, kérem a véleményüket. Szeretném jelezni, hogy a polgármesteri és alpolgármesteri díjakhoz van viszonyítva. Kérem a Tóth László elnök úr véleményét. Tóth László: Én a magam részéről elfogadom és javaslom a közgyűlésnek, hogy a jegyző személyi alapbérét 430.000 Ft bruttóban állapítsuk meg. Tüttő István: Elhangzott egy javaslat. Kérem, van-e másnak javaslata? Kérem, szavazunk, 430.000 Ft-ra érkezett javaslat. A közgyűlés 21 szavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Minősített többség kellett hozzá. És szeretném most megkérdezni Szabóné Dr. Csányi Mariannt, hogy szíveskedjék nyilatkozni, hogy mikortól tudja betölteni az állást, mert ugye a mi határidőnk eredetileg árpilis 1. Szíveskedjék a mikrofonhoz fáradni. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Először is szeretném megköszönni a bizalmat, amellyel megtiszteltek és erre a munkakörre alkalmasnak találtak engem. Én április 1-jével ezt a munkakört nem tudom közvetlenül betölteni, hiszen a jelenlegi munkahelyemet egyből április 1-jével nem tudom sajnos otthagyni. Én polgármester úrral beszéltem és ő legelfogadhatóbbnak a 15-ét, tehát az 15-i időpontot, de munkáltatói megegyezésre számol ebben a kérdésben. Tüttő István: Jó. Akkor meg fogom keresni. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Köszönöm szépen. Tüttő István: Tehát április 15? Szabóné Dr. Csányi Mariann: 15. vagy május 1. Ezt a két időpontot. Tüttő István: Akkor azt javaslom, hogy április 15., de azzal a kitétellel, hogy legkésőbb május 1, és megállapodunk a jelenlegi munkáltatóval. Kérem, erről a szavazást. A közgyűlés 27 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 69/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a jelenlegi munkáltatóval történő megegyezés figyelembevétel 2001. április 15., de legkésőbb 2001. május 1. naptól kinevezi Szabóné Dr. Csányi Mariannt a jegyzői munkakör betöltésére. Illetményét 430.000 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 2001. május 1. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt pályázók, megköszönjük az Önök pályázatát, és én úgy érzem, hogy tényleg szoros volt az a mezőny, hiszen akik ezen a jegyzői pályázaton indultak, első körben is kinyilvánítottuk, hogy mindenki alkalmas a pályázat alapján a munkakör betöltésére, de a végső szavazásnál ez az eredmény jött ki. Én kívánok a győztesnek, Szabóné Dr. Csányi Mariannak nagyon jó, eredményes munkát, és azt kívánom, hogy mielőbb illeszkedjen be abba közösségbe, amelyet úgy hívnak, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve Polgármesteri Hivatala, és mindazon szép elképzelések, amelyeket a pályázatában, akár a helyszínen elmondott személyes értékelésében, javaslataiban megtett, azoknak a megvalósítását szorgalmazza. Ígérjük, hogy ebben segíteni fogjuk mindannyian. A többi pályázónak is még egyszer megköszönjük a pályázaton való részvételét. Kívánunk nagyon jó, eredményes munkát, hiszen ezen a területen, ahol dolgoznak, egyik sem sérül egzisztenciálisan, és ebben a reményben, hogy még találkozunk, kívánunk Önöknek további jó erőt, egészséget. És ügyrendi gombot nyom Birkner Zoltán úr. Birkner Zoltán: Bocsánatot kérek az ügyrendi gomb miatt. Nem ezzel kezdtem volna, illetve nem ezzel kezdtem, csak nem tűnt fel semmi a táblán és akkor. Hát tisztelt pályázók engedjék meg, hogy gratuláljunk mindannyiuknak a FIDESZ-frakció nevében, és külön gratulálok a győztes pályázónak. Remélem, hogy nagyon jól fogja érezni magát. Kérem, működjön együtt a hivatallal, kérem, működjön együtt aljegyzőnővel, és nagyon jó munkát kívánok Önöknek. És tényleg még egyszer, reméljük, hogy ez már tartós választás lesz, és következő a 10 évben szokott arcok fognak ülni az asztal mellé. Tüttő István: Köszönöm szépen. Nem vesszük magunkra az ügyet, de köszönjük szépen. Kelemen Z. Pál: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szabóné Dr. Csányi Mariann! Gratulálunk a megválasztásához. A szocialista képviselőcsoport nevében megígérhetem, hogy mindent elkövetünk azért, hogy az Ön munkája sikeres legyen, és sikeres ember lesz, akkor város is sikeres. Dr. Baranyi Enikő: Tisztelt Pályázók! A Független Kisgazdapárt és az MDF nevében engedje meg, hogy e 3 fős frakció nevében gratuláljak a jegyzői állás elnyeréséhez. Kívánom azt, hogy azokat a vágyakat, szakmai vágyakat, amelyet kialakított magában, mindannyiunk nevében ezt kívánom, sikerüljön megvalósítani. És azt is kívánom, hogy a hivatalon belül olyan munkatársi kapcsolatot sikerüljön kialakítani, fenntartania, amely a megfelelő ………. kapcsolat kiépítés mellett egy megfelelő szükséges esetenkénti módosításokra is adjon magának erőt. Azt gondolom, hogy képviselőtestület részéről általában, de a 3 fős frakciónk nevében is a gratuláció mellett egy jó együttműködési szándékot kell, hogy feltételezzen, és remélem, ezt meg is fogja tapasztalni. Szeretnénk azonban azt is és reméljük, hogy az aljegyzőasszonnyal egy rendkívül korrekt, kollegiális és hivatal vezetése szempontjából gyümölcsöző együttműködésük lesz, és ehhez mindkettőjüknek kívánok erőt, egészséget és egymással szembeni megfelelő együttműködést és toleranciát. Zsoldos Ferenc: A Városvédő Egyesület kétharmados frakciója nevében ugyancsak gratulálunk. Úgy érzem és az a véleményünk mindkettőnknek, hogy olyan közösségbe kerül tisztelt jegyzőnő, ahol lehet értelmesen, lehet eredményesen dolgozni, természetesen jó együttműködéssel az apparátus minden tagjával, és nyilvánvaló, hogy legközvetlenebb munkatársával, az aljegyzőnővel. Biztos vagyok abban, hogy polgármester úr, polgármester helyettes urak hasonló módon minden támogatást megadnak Önnek ahhoz, hogy azok a célok, azok az elképzelések, amelyek alapján a pályázatát beadta és sikeresen elnyerte, minden tekintetben megvalósulhat. Gratulálunk. Röst János: Szintén gratulálnék, gratulálok az új jegyzőasszonynak. Én nem kívánom most fokozni, úgy látszik, hogy nem lehet fokozni a jó kívánságokat. Annyit ígérek, hogy megkeresem a hivatalában, és konkrét együttműködést ajánlok. Tüttő István: Teleki úr megpróbálja ezt még túltenni, tessék. Teleki László: Nem szeretném túltenni, csak én szintén gratulálni szeretnék a kisebbségi önkormányzatunk és a magam nevében. Igaz, hogy én csak egyedül vagyok, tehát kétharmados kisebbség. Egyharmad, úgy van. De komolyra véve a szót, én nagyon remélem azt, hogy az eddigi aljegyzői munka, ami kiterjedt ………………. a város érdekeit szolgája. Én tovább szeretném ezt felajánlani jegyzőnőnek és amennyiben lehet, akkor támogassa a munkánkat. Köszönöm szépen és még egyszer gratulálok. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Köszönöm külön akkor a frakcióvezető uraknak is, hogy biztosítottak támogatásukról, jó kívánságaikkal egyetemlegesen. Én azt ígérem, és az ígéret úgy jó, ha meg is tartják, és én ehhez tartani is fogom magam, hogy törekedni fogok arra, hogy amennyire mód és lehetőség van, a közös nevezőt minden kérdésben megtaláljuk minden frakcióval, illetve a munka minden területén. Én kérem is, hogy javaslataikkal támogassák a munkámat, illetve amikor úgy tűnik, hogy esetleg rossz irányba kezdek elmenni, akkor még időben szóljanak, és akkor próbálok korrigálni, mert a jó indulatú kritikát én mindig nagyon szívesen fogadom és ezen, ha valóban ül és áll ez a dolog, akkor mindenképpen megpróbálok változtatni. Tehát ilyen szempontból köszönöm a támogatásukat, és élni is fogok vele, és tényleg megpróbálok olyan munkát végezni, hogy a hivatal kiszolgálja maximálisan a közgyűlést. Másik oldala a dolognak pedig az aljegyzőnővel próbálok mindenképpen a jó munkakapcsolatra törekedni, hisz én rendelkezek egy bizonyos tapasztalattal a közigazgatás területéről, de a mai, a nagykanizsai viszonyok kapcsán én azt hiszem, én információkkal csak szűk körben rendelkezek, ezért mindenképpen számítok, és kérem is az Ő segítségét, illetve a hivatal segítését ebben a feladatban, hogy minél jobban meg tudjak felelni a kihívásoknak. Tüttő István: Ezzel lezárjuk ezt a napirendi pontot, áttérünk a következőre. Aljegyzőnőt kérem, hogy foglalja el a helyét. Tisztelt közgyűlés, én javasolom Önöknek, hogy a kiskanizsai napirendet vegyük most előre, mert kedves kiskanizsai vendégeink bizony elég hosszú ideig ültek itt és vártak arra, hogy szót kapjanak, illetve mindenképp döntenünk kell abban a kérdésben, amely a 28. számú napirendi pont kapcsán számunkra előíratott. 4. Javaslat a Nagyrác u. 22/b. alatti ingatlanon 10 db bérlakás kialakítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Mindenekelőtt megkérem akkor Antalics Dezső urat, a megbízott képviselőt, illetve a Településrészi Önkormányzat elnökét, vagy vezetőjét. Antalics Dezső: Hát ez a téma nem először van előttünk. A Településrészi Önkormányzatnak most volt először módja ezzel a témával hivatalosan foglalkozni. Ezt megelőzőleg fórum, illetőleg az Együtt Kiskanizsáért Egyesület képviselői is a véleményüket megfogalmazták. Képviselőtársaim megkapták az ezzel kapcsolatos aláírásokat, tehát az ellenzését az itteni funkció, mármint iskolafunkció megváltozását illetően. Aztán emlékeztetném képviselőtársaimat arra, hogy van egy érvényes határozata a közgyűlésnek, hogy bizottsági szakaszban megvizsgáljuk a más funkciót. Az idő rövidsége miatt, mivel az Együtt Kiskanizsáért Egyesület megvárta a településrészi legitim önkormányzat véleményét ezzel kapcsolatosan, így nem tette javaslatot, és az a kérése a településrésznek, hogy ez egy hosszabb időt, egy átgondoltabb, újabb fórumokon való megvitatást igényel, tehát elhamarkodottan ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni, és úgy is ezt a véleményét, tehát a fórumokon egyeztetett véleményt majd bizottsági szakaszba kellene vinni. A legutóbbi Településrészi Önkormányzati ülésen, tehát mint említettem, megtárgyaltuk a témát és úgy döntött az önkormányzat, hogy az érvanyag összeállításával megbízza Horváth Gyula urat, a településrészi képviselőt, aki határozati javaslatot indoklással képviseli a mai közgyűlésen, éppen ezért kérem polgármester urat, hogy Horváth Gyulának ezzel kapcsolatosan a határozat ismertetésére, illetőleg indoklására adja meg a szót. Tüttő István: Azt kérdezem, hogy mikor? Most rögtön? Kérem, szavazzunk róla, hogy most, máris szól. A közgyűlés 21 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tessék parancsolni. Megkérem, hogy 5 perc idő van az ilyen jellegű érvanyag előadására, ha lehet, ezt tartsuk be. Öné a szó, tessék. Horváth Gyula: Tisztelt Polgármester Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés, Tisztelt Hölgyeim és Uraim. Kell, hogy a királyt kegyesség és irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Ajánlja Szent István király Imre herceg figyelmébe intelmei között. Ezért kérem, a volt Nagyrác utcai általános iskola Ifjú Családok Otthonává tervezett átalakítása kapcsán a vitában Kiskanizsa képviselőjeként lehetőséget kapván, fontolják meg első királyunk következő intését is. Légy türelmes mindenekhez, nem csak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Közérthetőbben, határozathozataluk előtt kellő türelemmel hallgassák meg érveinket, amelyek összefoglalására ismételten azért teszek kísérletet, hogy kiskanizsai polgárok számára elfogadható döntés születhessen. A tervezett intézményi funkcióváltás közösségünk életében komoly, még soha nem tapasztalt változást hozna, ugyanis Kiskanizsa követhető 3 évszázados történelmében nincs példa egy helyrajzi számon 10 család együttélésére. Már ez a tény is elég alapot adhatott volna városunk vezetésének arra, hogy ezirányú terveit körültekintőbben készítse elő. Sajnos nem így történt. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a helyi polgárok sokszor félinformációkra építve, érzelmeiktől fűtötten esetenként elragadtatták magukat. A konkrét terveket megelőző alapos felmérésre annál inkább súlyt kellett volna fektetniük, mert elképzelésük csírája is szertefoszlatta iskola utáni vágyainkat. Eleinkre, amikor a Nagyrác utcai általános iskola helyét kijelölték, hála Istennek, ez nem volt jellemező. Az intézmény beiskolázási körzetének legtávolabbi pontjáról is 10 perc alatt elérhető gyalogosan. Ismerve a lehetséges fejlődési irányokat, ez később sem lesz másként. Amennyiben ezen a területen megszűnik az elemi iskola működésének lehetősége, még egyszer nem lehet a körzet centrumában megfelelő közterületet találni, amely alkalmas volna oktatási intézmény számára. Ma több mint ezer kiskanizsai család a között választhat, hogy gyermeke naponta 40-40 percet gyalogol a Templom téri iskola és lakóhelye között, vagy tömegközlekedési eszközzel, illetve egyéni módon eljutva odáig, a polgárváros különböző intézményeibe járatja csemetéit. Ezzel nem csak fölösleges holtidő elviselésére kényszerítjük a gyermekeket, hanem az egyre gyakrabban választott második megoldással elveszik számukra közösségünk kontrollja és a családi, valamint pedagógiai módszereket kiegészítő nevelő ereje is. Azzal, hogy nem működik teljes körűen alapfokú oktatás intézmény körzetünkben, elődeik már leértékelték ingatlanjainkat. Kérjük, ne kövessék ezt a gyakorlatot, és a mai elképzeléseik helyett iskolánk újra élesztésén fáradozzanak. Megítélésünk szerint a Fiatal Családok Otthonának e helyen történő megvalósulásával ingatlanjaink további leértékelődése is bekövetkezik, hiszen szociális kérdések kezelésének gyakorlati jelenléte még akkor is, ha korosztályos alapon történik a hátrányok leküzdéséhez segítségnyújtás, közösségünk számára nem előremutató. Véleményünk szerint városrészenként szabadforgalomban megvásárolt lakóingatlanok alkalmassá tételével elfogadhatóbb, valamennyi polgárunk számára megnyugtatóbb eredményre juthatnának. Nincs csodálkoznivaló azon, hogy befogadóképességéről többször tanúságot tett közösségünk, jelen tervezetet kétségekkel fogadja, hiszen állandó változó embereket, családokat kellene szocializálnunk, a számunkra követendő legminimálisabb együttélési formákra nevelnünk. Enélkül ugyanis nincs súrlódásmentes élet, és a befogadási folyamat sem indulhat el, amely beláthatatlan következményekkel járhat. Ezért ismételten kérem, vizsgálják felül korábbi határozataikat, tekintsenek el a Fiatal Családok Otthonának iskolánk rovására történő megvalósításától, a Gazdasági Minisztérium pályázatán nyert 40.198 eFt-ot küldjék vissza, a költségvetésben tervezett 4.428 eFt-ot pedig fordítsák az ingatlan állagmegóvására, hogy alkalmas időpontban oktatási intézményünk újbóli virágzásához legalább a termőtalaj meglegyen. Tisztában vagyok vele, hogy most Önökben tisztelt hölgyeim és uraim, megszólalt egy belső hang, amely azt súgja, ezzel kényelmetlen helyzet adódhat a város későbbi pályázatainak elbírálásánál. Megnyugtathatom Önöket, osztom aggodalmaikat. De együttérzést ne várjanak, mert ellenvéleményeinket elég nyomatékosan megfogalmaztuk még a pályázat beadása előtt. Ezért a mai helyzet előállásáért egyetlen kiskanizsai polgárt sem terhel felelősség. Véleményünk szerint városunk békét, nyugalmat sugárzó miliője lényegesen többet ér, mint 40 millió Ft. Alázatunkra és további együttműködésünkre számunkra kedvezőtlen döntéshozataluk esetén ne számítsanak. Pedig magunkénak érezzük Szent István király idevonatkozó intelmét is, légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben – mert úgy érezzük, nem csak a mi tisztünk lehet az alázat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Cserti Tibor: Kedves Kiskanizsaiak! Tényleg megszólalt bennem egy hang. Eredetileg nem akartam felszólalni a témában. Nagyon nehéz különben is Szent István szavait citálva, arra reagálva, válaszolni, mert amennyire ismerem én Szent István intelmeit, nem csak intelmeit, hanem példáját, hogy példát statuált, a folytatását az idézetnek, példát statuált abban, hogy hogyan lehet idegeneket egy honba befogadni, a saját arcunkra nevelni, saját szokásainkhoz szoktatni, és békés módon, egymás mellett letelepedve élni. Na most én gyakorlatilag azért kértem szót, és egyszer már elmondtam Önöknek tisztelt kiskanizsaiak, mindig tiszteltem a kiskanizsai szorgos kezeket, de Önök az iskolájukról 1992-ben már lemondtak. Sajnos ezt kell, hogy mondjam. Tetszenek rá emlékezni, amikor nem fogadták el ugye a Piarista - elnézést kérek, mert én meghallgattam tisztelettel Önöket, köszönöm, hogy meghallgatnak -, annak idején tetszenek emlékezni, egy olyan szellemi közösség ajánlotta Önöknek a kezét kinyújtva, ami jóval többet jelentett volna a településrész életében. Annak idején elmondtuk, hogy a koncepciónak a lényege az volt, hogy 100 millió Ft-os támogatás mellett a Nagyrác utcai iskola teljes egészében felújításra kerülve, a megmaradó pénz, ami akkor központi támogatásként tényleg azt a célt szolgálta, hogy egyházi kártalanításképpen a két intézmény gyakorlatilag azt a fajta szellemi erőt ott letelepítse a városrészben, és hosszabb távra megalapozott intézményi hálózat rekonstrukcióval tényleg megvalósulhasson Kiskanizsa álma. Önök akkor gyakorlatilag ezt a koncepciót elvetették. Akkor nagyon keményen elvetették. Tiltakoztak, sztrájkoltak - ehet, hogy egyes szülők és az intézménydolgozók közvetítésére - ez már a múlté, ezt senki sem kérdi mostanában, de sokszor visszatekintgettünk rá. Ennek a közvetlen következménye az volt, hogy akkor 100 millió Ft-os támogatástól a város elesett. Teljesen logikus következménye volt, hogy Piarista Iskola kártalanításával, annak ismételt városba történő telepítésével gyakorlatilag egy intézmény állami, önkormányzati intézmény megszüntetésre kerül, ez több lépcsőben, több agonizációs szakaszon keresztül megtörtént, ettől a Kiskanizsa városrészben több gyerek nem született. Én arra szorgalmaznám egyébként Önöket, hogy azért hát a fiatalok betelepülését azért szorgos házassággal, meg gyermeknemzéssel is segítsék elő, mert akkor könnyebb lesz nyilván az intézmények működtetése. Gyakorlatilag ilyen értelemben a mostani döntés lényege az, hogy további központi támogatás lemondása mellett gyakorlatilag tényleg egy intézmény eredeti állapotba történő helyreállítását kérik. Én megmondom őszintén, mint települési képviselő, annak ellenére, hogy én nagyon tisztelem Önöket, nem tudom támogatni. Miért? És nem tudom akceptálni az érveiket. Mivel kezdték? Azzal kezdték, hogy egy helyrajzi szám alatt kérem szépen 10 ház eddig nem működött Kiskanizsán. Kérem szépen, könnyen kezelhető, javaslatom van. Kérem szépen, alakítsuk társasházzá, társasházi albetétekké, ez a téma megoldódott nagyon könnyen ebben a formában. Ingatlanleértékelődés. Tessék mondani, a mostani bevert ablakokkal, lerongyolódott állapotban, ez tényleg jó helyen van így? Most értékelődtek le a házak. Gyakorlatilag ez a város csak akkor jut pénzhez, hogyha ebbe az irányba beindul támogatással, és ez a városrész gyakorlatilag, hogyha az az intézmény ilyen értelemben új környezeti állapotba kerül, csinosítva, akkor fel fognak értékelődni a házak. Tehát ezt a második érvanyagot gyakorlatilag megint csak. Most a harmadik dolog, pontosan Szent István intelmeire azt mondom, hogy Önök és a Településrészi Önkormányzatnak részint nagyon nagy szerepe van abban és a hangulat stimulálásában is, hogy hogyan lehet befogadni valamit, és hogyan lehet elüldözni onnét. Én az az Önök helyében a befogadó álláspontra helyezkedtem volna kezdettől fogva, mert biztos vagyok benne most egy ilyen stádiumba eljutva, nagyon nehéz lesz a helyzetet megfordítani. Gyakorlatilag ennek alapján én azt mondom, hogy az álláspontjukat még egyszer szíveskedjenek átgondolni, ha lehetséges ebben a stádiumban, mert én azt hiszem, hogy ez az állapot, ahhoz az állapothoz fog vezetni, hogy a központi támogatás lemondásával, a célt meg lehet szüntetni, de ezt az intézményt maradandó módon az eredeti állapotába helyreállítani nem hiszem, hogy lehet. Dr. Gőgös Péter: Mielőtt döntenének, én is hozzáfűznék néhány gondolatot Horváth Gyula előző expozéjához. Az előkészítések során nem mérlegeltünk egy dolgot. Történt több hiba is ugyanis az előkészítések alatt. Nevezetesen az iskolának az udvarát, illetve annak sorsát és a rajta levő pályákat. Nem tudom, mindenki talán az épülettel magával foglalkozott, többször áttekintették a terveket, de azért van ott mögötte egy nagyszerű udvar, és ne felejtsük el, hogy a jelenlegi alsó tagozat mellé betelepült óvodával, szinte az óvodának adtuk az udvart, a másik épület nagy részét. Az alsó tagozatosoknak maradt egy egészen kisfalat területrész, ahol gyakorlatilag a sport célra, a megfelelő szórakozásra nincs elegendő helyük. Tehát ennek a társasháznak a kialakítása kapcsán pedig a terveket áttekintve, hát mindenki megdöbbenhetett rajta, hogy gyakorlatilag a meglévő sportpályákat megszüntetnék, átalakítanák parkolókká. Javasolnám még mérlegelni azt a tényt is, hogy azért ezek mellett a tiltakozások mellett, azért közel 1000 embernek az aláírása szerepel. Tüttő István: Egy kérdésem lenne. Iskola egyelőre szóba sem jöhet. Más elképzelés is előfordult, abban az esetben a sportpályák maradnának? Én szerintem nem, hogy parkolók nem lennének, hanem csak azok lennének. Dr. Baranyi Enikő: Látom, Kelemen Z. képviselőtársam már tudja körülbelül, hogy mit fogok mondani, de én mégis csak el szeretném ismételni. Azért az igazsághoz hozzátartozik, és igenis erre szerintem mindannyiunknak emlékezni kell, hogy ebben a kérdéssorban úgy gondolom, hogy hibát hibára halmoztunk. Mire gondolok? Nem tartom tisztességesnek felemlegetni a Piarista Iskolával kapcsolatos döntést Cserti úr részéről, hisz én magam úgy véltem, akkor még önkormányzati képviselő nem voltam, s pontosan azért nem mentem el arra a bizonyos találkozásra, mert az volt a véleményem akkor is és most is, hogy az egy lehetőség volt, hogy azon a településrészen gimnázium legyen. De megkérdezem Cserti urat, 100%-ig biztos abban, hogy akkor történt egy tisztességes, széleskörű lakossági tájékoztatás? Megtett-e nevezetesen a hivatal akkor ’91-’92-ben mindent, hogy a lakosságot ne manipulálják, ne hangolják a Piarista Iskola ellen? Kérem szépen, én ott éltem azon a településrészen, tudtam ennek a háborúnak a részleteit és meggyőződésem, és nem akarok senkit sem megsérteni, egyetlen egy szakterületet, aki a humán szférában dolgozik, de bizony a Piarista Iskola kitelepítésével vagy odatelepítésével szemben más csoportok ellenérdekei is megjelentek, és nem volt az a szintű előkészítés, amely meggyőző erővel rá tudta volna világítani a lakosság figyelmét, hogy a településrésznek abból előnye származott volna. Nem tartom tehát, úgy mondjam, most látom a stílust sportszerűnek, hogy ezt a hibás lépést vagy ezt nem megfelelően előkészített döntést vagy változtatás utáni hibás döntést évtizedeken keresztül Kiskanizsa lakossága kénytelen legyen lenyelni, és ennek következményeit hosszútávon elszenvedni. A másik dolog, az iskolaügyhöz hozzátérnék. Akkor már képviselő voltam, és szeretném, hogyha lenne, aki tudna rá emlékezni, hogy a Nagyrác utcai iskolával kapcsolatosan úgy gondolom, hogy elég határozottan, markánsan sikerült megfogalmazni azt, hogy egy infrastruktúra, az oktatás és az egészségügynek a rombolása, az az egész településrész leértékelését jelenti. Nem lehet elmondani, hogy mit jelent azoknak a családoknak ez a fajta döntés, amit mi akkor létrehoztunk, és már akkor is felmerült kérem szépen az a kérdés, ha kiürítünk egy iskolát, milyen funkciót adunk neki, mert egyébként ott az a vagyon teljesen tönkre fog menni. Hát ez a teljes tönkremenetel gyakorlatilag bekövetkezett. Volt erről is újságcikk, ha jól emlékszem. És a bizalmatlanság kérdése. Kérem szépen, Suhai polgármester úr idejében, mikor még ez a fajta iskola beindítása vagy leépítése volt, akkor volt egy önkormányzati határozatunk, hogy megtartja egysoros iskolának a Nagyrác utcai iskolát a testület. Azóta már annyira tovább öregedtem és megtapasztaltam. hogy egy ilyen önkormányzati rendeletet vagy döntést nagyon könnyen lehet megváltoztatni. Ha megnézem ezt a papírt, alpolgármester úr, ha ideadnád, pontos számadatokat gyűjtött ki alpolgármester úr, ami engem azt hiszem, nem egészen arról győzött meg, mint amilyen céllal én ezt megnézhettem. Számomra például meggyőző arra vonatozóan, hogy bizony a mostani 0 és 6 éves korcsoport létszáma alapján is az egysoros iskola megtölthető lett volna a Nagyrác úti régi épületben. Van annyi gyerek, illetve egy elszivárgás megindítása külső indukálása kapcsán prognosztizálható volt, hogy ezt fogja eredményezni. Továbbiakban meg szeretném jegyezni, hogy egy kicsit a Cserti úr ötlete is rémisztő tájékozatlanságra utal számomra, hisz ez a Nagyrác utcai iskola, ha átalakítás során mégis csak lakás kerül benne kialakításra, ez uram, marad önkormányzati tulajdonban. Hát ne gondolkozzunk már azon, hogy azt felparcellázzuk. Nem értékesíteni akarja az önkormányzat, hanem lakásonként. Tessék? Hát egyszerűen, tehát az ötlet, mint ilyen. Lehet, hogy humorosnak szánta képviselőtársam… Tüttő István: Nem, Ő azt mondta, hogy társasházzá kell alakítani, az nem eladás. Dr. Baranyi Enikő: Ez önmagában véve, aki pénzügyi, meg vagyoni dolgokkal foglalkozik, még én is tudom, hogy nem lehet megcsinálni, ha …….. pályázattal, vagy ilyen pénzösszeggel csináljuk meg. Én azt szeretném kérni tehát a képviselőtársaimtól, hogy a Horváth úr által elmondott dolgokat mindenki a maga nyelvére, a maga érzelme szerint és gondolata szerint próbálja le és átfordítani, és próbáljuk meg még egyszer ezt a kérdést átgondolni, mert bizony ez az iskolaügy egy nagyon kellemetlen, az ott élők számára szerintem nagyon is negatív és egyre inkább úgy érzem, hogy visszafordíthatatlan sorozatot és döntéshozatali sorozatot eredményezett. Cserti Tibor: Megszólítattam. Érdekes hozzászólásnak voltunk tanúi, olyan hozzászólásnak, ami nagyon tetszett nekem, megmondom őszintén. A településrész képviselői - ……… 3 hozzászólás is volt többek között - érvelnek településrészük egy igazán fontos célját illetően. Én magam is ezt tenném az Önök helyében. Gyakorlatilag, ahogyan érveltek, az már nem teljesen tetszett, mert azt mondták, hogy nem tisztességes dolog felhánytorgatni a régi dolgokat. És úgy érveltek, hogy azt mondták, hogy jobb lett volna, hogy ha régebben, korábban felnyitjátok a szemünket. Most megint egy döntési szituáció van. Vagy fogadunk egy központi segítséggel és megvalósítunk egy célt, vagy elvetjük. Akkor lehet, hogy nem volt alapos az előkészítés, én a magam tégláját ebben a dologban elviszem. Meggyőződésem, hogy a rövid idő, ami rendelkezésre állt a döntés előkészítéséhez, a döntési fázisban bent lévők megfelelően szintetizáltak az előkészítés szakaszában. Abban tényleg nem vagyok biztos, hogy mindenki teljes körű tájékoztatást tudott kapni a településrészi környezetben, és ebben mindenkinek biztos, hogy meg van a jól bevált tapasztalata, hogy ki mit érzékelt ebből a dologból. Egy biztos, hogy az egyháznak is nagyobb támogatást kellett volna adni abban a szituációba, ki tudja. A híveknek. A másik meg, én nagyon fontos dolognak tartottam, akit közvetlenül döntés érintett, tehát a pedagógusok talán nem teljesen éretten fogadták ezt a döntés. És ezt most is, annak idején is kifejtettem a véleményemet, most is tartom ezt a véleményemet. Ugye azt mondtam, hogy most is egy döntési fázishoz érkeztünk. Most a legjobb tudásomnak megfelelően tényleg azt mondjuk, hogy eljutottunk egy olyan szakaszba, amikor, hogyha erről lemondunk, akkor mostanában, az én meggyőződésem egyébként, a legjobb szándék mellett is, nem tudom, hogy új cél megvalósítása hogyan lehetne, ugye ezt rendezettebbé tenni úgy, hogy ne sérüljön a város egésze is. Meg Önök se sérüljenek. Ilyen javaslatot én a magam részéről nem hallottam, és nem terjesztettek elő Önök sem. Na most ennek alapján, jó, tehát ami, még egyszer mondom, financiálisan is megvalósítható. Ha ilyen van, én támogatom nagyon szívesen. A harmadik, hogy tisztelt Baranyi Enikő képviselőasszony, én nem nyilvánítottam véleményt az Ön szakmájáról, és amihez nem értek ráadásul, akkor nem kritizálom. Bár polgármester úr szerette volna helyretenni, társasházról beszéltem, nem tulajdonjogi kérdésről. Nyilvánvaló volt számomra, a tulajdonos az önkormányzaté marad minden esetben. Itt csak arról volt szó, hogy ……. szakmai kérdésről, hogy megépül egy ház, gyakorlatilag egy helyrajzi szám alatt lévő telken, gyakorlatilag társasházzá alakítva, telekkönyvi albetétként, ez a helyrajzi szám mizéria, ez megoldható. Tehát úgy éreztem, hogy annyira akarunk érvelni valami dolog mellett, mert túlhajtjuk, túlfűtjük magunkat, és egy picit ez az érvanyag azt jelenti, hogy elveri ………, és picit majdnem, hogy megmosolyogtatja - most ezt idézőjelben mondtam. Természetesen nincs jelentősége, az érvanyagra mondtam, úgyhogy mindjárt meg is követem Önöket uraim. Tehát nem így kell érvelni akkor, hogyha ………. alapcélt tényleg igazán el akarunk érni. Ennek alapján még egyszer mondom, akit megsértettem a kiskanizsai városrész lakói részéről, ezennel visszavonom. ……….. talán-talán rossz irányban indultunk el. Ezt a véleményemet ……………………. Dr. Csákai Iván: Hogy mennyire volt előkészítve, vagy sem, ez az anyag, hát azért szeretném azt jelezni, hogy több mint egy éve foglalkozott a Szociális és Egészségügyi Bizottság ezzel az anyaggal, próbálta a közgyűlés elé behozni, …..…… a Nagyrác utcai iskola ………... A hasznosításáról a mi javaslatunkra került be a Fiatal Házasok Otthona, arra való tekintettel, hogy tudtuk azt, hogy pályázni lehet bérlakásépítésre, bérlakás vásárlásra, épületek átalakítására bérlakássá, ezért gondoltuk, hogy lépni fogunk. Itt Nagykanizsán, úgy mint az országban, bérlakás önkormányzati erőből nem épült. Meggyőződésünk az, hogy részben a szociális feszültségeket, a lakáshiányt csak úgy lehet megoldani, hogy ha megfelelő szinten bérlakásokat építünk, megfelelő szinten azokat a fiatalokat, akiknek a szüleik nem tehetősek, valamennyi pénzük van, és segíteni tudnák őket, azokat egy ilyen Fiatal Házasok Otthona segítjük, és van az önkormányzatnak bizonyos kötelezettsége, ahova el kell ………… az önkormányzat érdekében dolgozó embereket. Ezt az első lépésnek gondolta a bizottságunk, ezt első lépést szeretnénk meglépni, ezt tovább kellene fejleszteni, hisz jelenleg 2 szociális bérlakás igénylésére 142-en adtak be igénylést. Ebben az esetben igen is kellene építeni ebben az évben megközelítőleg 100-120 lakást. Ezt valahogy meg kell oldani. És jelenleg meg van a lehetőség arra, hogy ha megfelelő pályázatot állítunk össze, akkor a Gazdasági Minisztérium segíteni fog minket. Azt hogy az egyik esetben visszamondjuk, nem biztos, hogy nagyon nyerő lesz a Gazdasági Minisztériumnál. És tényleg egy és negyed évvel ezelőtt kezdtük el ezt, ez mindenhol megjelent, kezdetben mindenki támogatta, még kiskanizsaiak is mondták, hogy nagyon megfelelő lenne. Csak hát - elnézést, amikor az úr beszélt, én egy büdös szót nem szóltam - nagyon támogatták, és most jelenleg úgy néz ki, hogy nem kell. Nem értjük, mert úgy érezzük, hogy ez az önkormányzat igenis minden lakossal, még a fakosi lakosokkal is egyenrangú félként foglalkozik. A kiskanizsaiak, nem tudom, hogy miért akarják ebből kihúzni magukat. Tarnóczky Attila: Egy általános kérdéssel szeretnék röviden foglalkozni, amely szomorú tény. Az, hogy ebben a városban hány gyerek születik az utóbbi időben. Önök megkapták a korfát, a kiskanizsai korfa ezzel megegyező, ilyenek a városi átlagok. Ennek az a lényege, hogyha megnézzük, hogy most mennyien járnak alsó tagozatba, vagy megnézzük, hogy az utóbbi 3 évben hány gyerek született, akkor meg kell állapítsuk, hogy megszületett gyerekek száma körülbelül kétharmad annyi, mint most az alsó tagozatban járók száma. Ez egy olyan tragikus tény, amivel talán mi már nem, de a következő önkormányzat szembesülni fog, és nagyon nehéz döntéseket kell hoznia. Antalics Dezső: Szeretnék reagálni Cserti úr ama megjegyzésére, hogy amennyiben a város ezt a 40 millió Ft-ot visszautasítja, akkor ennek a sorsa, mármint az épület további állagromlását illetően aggodalmai vannak, illetőleg ezt fogalmazta meg. Én úgy gondolom, hogy a Településrészi Önkormányzat képviselői indoklásukban, ahogy megfogalmazták kérésüket, illetve a határozatot, hogy az állagmegóvásra fordított összeg egy termőtalajt jelent, hogy idézzem Horváth Gyula urat, ez azt is jelenti, hogy a funkció megtalálása, a forrás megteremtése, majd ezt követően a működtetés a lakosság bevonásával ennek a Településrészi Önkormányzatnak a felelőssége, és gondolom, hogy ezt a kérésüket felelősen fogalmazták meg, tehát ezzel a tudattal fogalmazták meg. És én úgy gondolom, hogy ilyen nagyszámú aláírás és ennyi fórum, és ennyi megnyilvánulás után feltételezem, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartani azt a kérést, és ilyen értelemben átgondolni. Éppen ezért én azt szeretném javasolni ügyrendiként, hogy ebben a kérdésben névszerinti szavazást kérek. Törőcsik Pál: Tisztelt Kiskanizsai Vendégeink! Először is szeretném azt kinyilvánítani, hogy az én számomra tiszteletre méltó dolog és korrekt dolog, ahogy Önök képviselik a városrész érdekeit, és nagyon szimpatikus és sok minden szempontból számomra is elfogadható ügyet és eszmét képviselnek. Az idézet is számomra rendkívül szimpatikus volt a hatalommal kapcsolatosan, de azt hiszem, és most a városi önkormányzatot és településrészi önkormányzatot próbáljuk, hiszen Önök is képviselők, egy városrészt képviselnek. Senki sem született bele a hatalomba, mint ahogy mi se, és mi sem célként tekintjük a hatalmat, hanem eszköznek, amit egy szavazáson kaptunk és ez megfelelő felelősséget is ró ránk. Ez mindannyiunk számára egyfajta felelősség. Ez a felelősség azt jelenti, hogy mindenki a saját területén, mi úgy érezzük, hogy az egész városért viselünk felelősséget ugyanúgy, mint ahogy a Településrészi Önkormányzat is a saját településrészéért. Én azt szeretném elmondani, hogy a kimondott igazságok, amik itt elhangzottak, mindenkinek a saját megközelítése szempontjából, azt kell mondjuk, hogy igazaz van, mert az okfejtései logikusak, a végkövetkeztései korrektek, tehát igazságának kell, hogy legyen. Na de akkor hol a probléma köztünk? Talán az, hogy Önök, vagy mi kevésbé akarjuk a jót szolgálni? Vagy kevésbé akarunk jót akár Kiskanizsának, Nagykanizsának, vagy akik megválasztanak bennünket, azok számára? Hát akkor hol a probléma, hol a vita közöttünk? A viták és a civakodás általában mindig valaminek a hiánya. Általában nincs az, ami előidézi. Most itt állunk egy lehetőség előtt, amikor van valami, valamit nyertünk, valami lehetőség. Az más kérdés, és ebben van igazság, hogy senkit sem lehet üdvözíteni a saját akarata ellenére. Ebben is igazság vagyon. Csak most én így gondolkodtam az elhangzott vitán, és én sokáig tartózkodtam, hogy hozzászóljak, de engedtessék, talán még személyes problémának is vezethetném elő. Itt vagyunk Nagykanizsa város történelmének talán legnagyobb jelentőségű beruházása előtt, ami több mint 1 milliárd dollár és 15 ezer munkahelyet teremt. Most elhangzott egy ilyen probléma, hogy a szocializálási ügy. Ha ezt én végiggondolom és tényleg igazak a prognosztizálások, amiket a Gazdasági Minisztériumban volt szerencsém egyeztetni, már pedig nagyon úgy néz ki, hogy ezek a prognózisok helyesek, itt 15 ezer munkahely potenciális létesítési lehetőségéről van szó Nagykanizsán, nem csak Nagykanizsán, hanem még a környéket is veszem. És akkor azt mondom, hogy hirtelen a felelősség, illetve a félelem belém nyilall e szerint a logika szerint, hogy ha végig gondolom, ez azt jelenti, hogy elkövetkezendő 5 évben talán Nagykanizsa lakossága egyharmad résszel nőni fog. Házakat kell építeni, lakásokat, városrészt is, ha úgy tetszik. És kitudja, hogy milyen szerkezetű munkaerő fog ide áramlani, mert kérem tisztelettel 3400 valahány munkanélkülink van pillanatnyilag, hasonlítsuk össze a potenciális lehetőségekkel. Előre vetíti azt, hogy ide messzi vidékekről is fognak települni emberek, hiszen ezt a munkaerő szükségletet ki kell elégíteni. Akkor most nekem is félelmeim vannak a tekintetben, hogy ezt a város, hogy fogja tudni szocializálni, merre fog vinni, mire kell figyelni, mire kell vigyázni? Tehát tanulságos ez a fölvetés számomra is. Eddig én ezt egy kicsit felületessen kezeltem, de végig kellene gondolni. És akkor most mit tegyünk, mondjunk le erről a lehetőségről, vagy korlátozzuk, vagy szabályozzuk? Nem tudom, hogy milyen lehetőségünk van, és érzékelhető ez a probléma. És most teljes őszinteséggel mondom, ha úgy tetszik sorstársak lettünk. Gondoljuk együtt végig. Mondjunk vissza fejlesztési lehetőségeket, vagy gondoljuk újra, hogy mi nem ezt akartuk, vagy nem ilyen lovat akartunk. Van-e ráhatásunk? A város krónikus forráshiánnyal küszködik. Égető problémai voltak és vannak lakásügyek kérdésében. Mi minden eszközt megpróbáltunk arra megragadni, hogy állami forrásokat, csókos pénzeket szerezzünk ahhoz, hogy lakásokat tudjunk bármilyen módon építeni. Nem olyan sok megyei jogú város van, akinek az összes lakáspályázata nyert. Mi szerencsések vagyunk, mi megnyertük. Most az is elképzelhető, hogy az elkövetkezendő időben, ha most mi erről a fejlesztési pénzről lemondunk, itt az előző jegyzőválasztás során én is föltettem ezeket a kérdéseket, hogy a Széchenyi Terv, a SAPARD, az ISPA pályázat, a BURSA pályázat és millió egy pályázat, amit most bombázunk, mert ez a lehetőség, és óriási forrásokhoz juthatunk. Nagyon meg fogja nehezíteni a dolgunkat a tekintetben, hogy pályázatok nyerése érekében lobbizzunk. Különösen azoknál a minisztériumoknál, éppen a Gazdasági Minisztériumnál, akinél tulajdonképpen kulcshelyen vannak ezek a bírálatra szánt pályázatok. Én ezeket a gondolatokat kívántam elmondani ahhoz, mielőtt ezzel kapcsolatosan döntünk és kérném, hogy eszerint azért gondoljuk végig még egyszer ezeket a lehetőségeket és bízok benne, hogy pozitív és előremutató döntéseket hozhatunk, és Kiskanizsának is közös jövője van Kanizsával, hiszen a most megfogalmazott célokat, amiket kimondottan ehhez az egy épülethez kötnének, véleményem szerint bárhol a területen a jövőben megvalósíthatók lennének, és nem kéne lemondani róluk. Tehát nem biztos, hogy ez egy kibékíthetetlen és végzetes ellentmondás ebben a tekintetben. Teleki László: Én rövidebb leszek, mint alpolgármester úr, rövidebb szeretnék lenni és nem is kívántam hozzászólni, mert némely esetbe már úgy tűnik, hogy ez egy etnikai kérdéssé fajul el ez a dolog, és az elmúlt időszakban azok a hangok, amik megütötték Kiskanizsa város lakosságát, illetve érezni lehetett a városban is, több ízben lehetett kivenni azt, hogy különböző felhívásokat és különböző olyan kezdeményezéseket indítanak el, amely kampányszerű és a kisebbség irányába indul el. Ezért nem akartam hozzászólni, nehogy az legyen, hogy ez kisebbségi kérdés, de mint állampolgár, én azt hiszem, hogy el kell mondani azt a véleményemet, és mint képviselő, hogy miért szavaztam meg akkor a bizottságban, és miért szavazom meg most ebben a helyzetben is azt, hogy igen is legyen ott ifjú szociális intézmény, illetve hálózat. Teszem ezt azért, mert úgy érzem, hogy alkotmányos jogsértést követünk el akkor, hogyha letelepedési engedélyt megtiltjuk, illetve szabályozni szeretnénk. Felhívnám mindenkinek a figyelmét, hogy alkotmányos jogsértés azért, mert mindenki saját maga választja meg azt, hogy hova megy lakni, és hova szeretne menni lakni. És nem hiszem azt, hogy különböző lobbik és különböző csoportosulások lehetővé tehetik azt, hogy bármelyik magyar állampolgár odaköltözzön és odamenjen lakni, ahova szeretne. Tehát ezért én úgy érzem, hogy akár polgármester úrnak címezve, akár aljegyző asszonynak, hogy alkotmányos jogsértésről beszélünk, ha arról beszélünk, hogy a szabad letelepedés jogát valahol meg akarjuk korlátozni. Ez az egyik része a mondandómnak. Másik pedig, gondoljuk el azt tisztel hölgyeim és uraim, abban esetben, hogyha ezt megengednénk, és ezt a bizonyos 40 millió Ft-ot nem a Gazdasági Minisztérium és nem a pályázati rendszerre gondolva, hanem azt mondjuk, hogyha ezt meghallja a másik rész lakossága, például a településrészt most szándékosan nem említem meg, azt mondja, hogy mi is tiltakozni fogunk és kivonulunk a Településrészi Önkormányzatnak a képviselőtestületi ülésre és mi is tiltakozunk az ellen, hogy mi hozzánk, arra a településrészre hasonló nagyságrendbe, sőt még nagyobb nagyságrendbe szintén szociális lakások épüljenek, akkor a város egy kaotikus állapotba fog kerülni, és azt lehet mondani, hogy nem lehet kezelni, mert azok a szociális, jogos szociális igények, amik jelentkeznek a város részére, indíttatásából ,nem fogjuk igazán tudni, kezelni. És azért nem tudjuk kezelni, mert nem lesznek tisztelt hölgyeim és uraim, nem lesznek olyan rendszerek, amik befogadják őket. És én úgy gondolom, hogy akár Kiskanizsa, akár Palin, akár pedig Miklósfa, mindegyik területrészen vannak olyan szegények, akik nem tudják a saját maguk egzisztenciáját fölépíteni, saját maguk rendszerét nem tudják kiépíteni, és igenis szükség van arra, hogy szociális lakásokat építsünk, ha kell, akkor ifjú szociális lakásokat. De mindenképpen, én azt hiszem, hogy ezekre oda kell figyelnünk, mert nem egy esetben, nagyon sok esetben jött be olyan jogos igény Kiskanizsáról, amit a városi önkormányzat, a Szociális és Egészségügyi Bizottsága maximálisan akceptált és megpróbálta elhelyezni, illetve olyan lakásba juttatni a városrész lakóját, amely igazán fontos lehet mindegyikünk számára. Tehát nem gondolom azt, hogy egy olyan állampolgári jog, ami megilleti a magyarországi állampolgárokat, valamilyen nagyobb demonstráció, visszavesse. És ezt azért kívántam elmondani, mert valóban nem etnikai kérdést szeretnék belőle csinálni, csupán csak állampolgári jog alapján mondom. És még egyetlenegy kitérő. Tehát nem akarom még egyszer hangoztatni, hogy én magam közel 25 évig kiskanizsai voltam, tehát én magam jobban ismerem a kiskanizsai lakosokat, mint némely mostani kiskanizsai, és nyugodtan mondhatom azt - ez így van -, és nyugodtan mondhatom azt, hogy az a bizonyos mi öntudat, ami elhangzott a múltkori ülésen, az máig is egy kicsit keményem érint, mert nyugodtan mondhatom azt, hogy Nagykanizsa, ha Szent István idézetet mond el, akkor tudatában kell lennie annak, hogy Szent István befogadó volt, és befogadóként, én azt hiszem, hogy Kiskanizsának is toleránsnak kell lenni, és bármely más közösségnek, amely szociális igényeket támaszt a város lakóival szemben. Antalics Dezső: Mint a Településrészi Önkormányzat ebben a témában, határozatot megindokló személye, Horváth Gyula viszontválaszra egy percet még kér, és kérem a szót megadni neki. Tüttő István: Mielőtt sor kerülne a viszontválaszra, megkérem a Művelődési Osztályvezetőjét, tudomásom szerint ismerjük már az idei általános iskolai beiratkozási számokat, szíveskedjék ismertetni, hogy milyen jövő vár az általános iskolákra. Pintérné Grudmann Frida: Csak részben ismerjük, mert ugye ma délután zárult le. 383 tanuló van egyébként jelenleg a két kiskanizsai intézményegységben, és tudomásom szerint 15 gyereket írattak be ma délutánig a Nagyrác utcai Általános Iskolába, és 30 valahány gyerek van a másikba - azt nem tudom pontosan, a Templom tériben hogyan zárult beiratkozás. Hát körülbelül ugyanannyi, mint ahányan kimennek egyébként a 8. évfolyamból. Szeretném azért még hozzátenni, hogy ebben a létszámban, a felső tagozatban benne vannak a sormási tanulók is. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Ha nincs a képviselők részéről, akkor megadjuk a szót Horváth Gyula úrnak. Hát szavazzuk meg, de nem hiszem, hogy belefojtanánk a szót. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Horváth Gyula: Nem kívánok a viszontválaszolási lehetőséggel élni, csupán újabb információkat közzé tenni. Részben Törőcsik úr megszólalására reagálva, másrészt pedig a Művelődési Osztály vezetőjének megszólalására reagálva. Örömmel tájékoztatom a közgyűlést, hogy Településrészi Önkormányzat birtokában van olyan információknak, amelyek alapján a Nagyrác utcai Általános Iskolában állami forrás bevonásával újra oktatási funkciót lehet megvalósítani. Ez pedig nevezetesen az Ifjúsági és Sport Minisztérium és a Magyar Labdarúgó Szövetség tervezete, amely szerint elindul Magyarországon francia mintára a Futball Akadémia program, amelynek budapesti központi intézménye már ebben az esztendőben megnyitja kapuit, és a közel jövőben Magyarországon 7 régióközpontban hasonlóképen elindul egyfajta testnevelés tagozatos elemi oktatási intézményrendszer, amelyben a testnevelés tagozatot természetesen a magyar labdarúgás utánpótlásának képzése jelenti. Én azt gondolom, hogy egy olyan múltú általános iskolában, mint a Nagyrác utcai, ez egy méltó következő funkció lehetne hiszen jelen pillanatban is van aktív elsőosztályú labdarúgó, a Magyar Bajnokságban játszó Keller József. Ezen kívül a Csepregi testvéreket, akik közül András válogatott volt a közelmúltban, de Keszei Ferenc urat is tudnám említeni, aki jelen pillanatban ugye a Haladás Futball Clubnak a vezetőedzője. Tehát megvan a gyökere annak, hogy Nagykanizsa a megjelenő pályázatra már előre felkészülve, akár kihasználva azt is, hogy egy kisebb régiónak a központja legyen, ebben kérdésben is megkaphassa a régióközpont szerepet. Én kérem, hogy ezt a lehetőséget is mérlegeljék akkor, amikor a döntésüket meghozzák. Tehát nem igaz az, hogy ma oktatási funkciót állami pénzen nem lehet kieszközölni. A lényeg ebben a kérdésben leginkább az, hogy olyan oktatási intézményeket keresnek, amelyek az előbb említett szakmai feltételeknek meg tudnak felelni, vagy múltjuk ebben, és a közelmúltban valamilyen ok folytán bezárásra kerültek, mert így ez a funkció azonnal elindítható benne. Ennyit röviden a Futball Akadémia programról. Tüttő István: Horváth úr egy kérdésem lenne. Pontosan nem ismerem a Futball Akadémia pályázati részleteit, csak a kérdésem arra irányul, hogy az iskolaépület rendbehozatalához is adnak pénzt, vagy csak a működésre? Horváth Gyula: Az elindításra, a felújításra, a plusz létesítmények hiányának pótlására és a működtetésre egyaránt vonatkozik a pályázat. Még egyszer mondom, francia mintára, de már több európai államban működőképes módon. Magyarországon is szeretnék ezt elindítani. A másik, amit jeleztem, hogy szeretnék szóvá tenni. Elfogadom ezeket az adatokat, hiszen nyilván pontosak és szakszerűek, amelyeket egykori matematika tanárnőm vázolt az előbb, és elnézést személyeskedésért. Viszont jelezni szeretném Önnek, hogy a mai kiskanizsai intézmény összevonások és óvoda áthelyezése kapcsán, olyan helyzet is előállt, hogy 3 éves kort elérő óvodás gyermek nem kaphat most, jelen pillanatban óvodai elhelyezést Kiskanizsán, miközben édesanyjának vissza kell menni dolgozni, mert helyhiány van jelen pillanatban a kiskanizsai óvodákban. Másrészt pedig és ezzel összefüggő kérdés, ne felejtsék el, egy leépülési szándékot, és indukált leépülési folyamat vezetett oda, hogy mára felsőoktatási funkció a Nagyrác utcai egykori általános iskolában. Én megkockáztatom, ha nem vázolunk megfelelő jövőképet Kiskanizsa ott élő polgárainak, akkor rövid időn belül bezárhatják a még működő …….……….. miniszter által kezdeményezett elemi iskola épületében is az oktatást. Köszönöm, hogy meghallgattak, és bízom benne, hogy elgondolkoznak azokon, amiket már az előzőekben is elmondtunk, és talán ezek sem voltak hiábavaló információk. Tüttő István: Nincs több hozzászóló, lezárom a vitát. Döntenünk kell a következőben. Nagyrác u. 22. szám alatti ingatlanon 10 db bérlakás kialakítás. – Egy pillanat még, csak elmondanám, hogy miről döntünk. – De szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, hogy ennek a konstrukciónak a közbeszerzési kiírása megtörtént. Ez pedig azt jelenti, hogy egyéb következményekkel is járhat abban az esetben, ha elutasítjuk most, amikor már a kiírás megtörtént. Tehát itt már nem arról van szó csupán, hogy 40 milliót kell visszautasítani, hanem a közbeszerzés komolytalan kiírásának óriási következménye van. Kérdezem, hogy a szavazásra vonatkozóan név szerinti szavazás volt a javaslat, vagy pedig ezt most tegyük fel szavazásra. Mert volt ilyen javaslat. Kérem, szavazzunk arról, hogy elfogadjuk-e a név szerinti szavazást. Bár ki lehet gyűjteni, a számítógép kimutatja, hogy ki hogyan szavazott. 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 7 tartózkodással nem fogadtuk el a név szerinti szavazást. Dr. Gyergyák Krisztina: Egynegyed. Egynegyed, az 7 fő. Tóth László: Polgármester úr, csak jelezném, hogy ……… az SZMSZ ……… (mikrofon nélkül, nem érteni.) Tüttő István: Ja, bocsánat. Egynegyed. Tarnóczky Attila: …. majd a szünetben. Tüttő István: Tehát az egynegyeden túl vagyunk, tehát elfogadva. A közgyűlés 8 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Köszönöm a figyelmeztetést. Kérem, akkor az aljegyzőnőt, hogy olvassa fel a névsort. Tehát aki igennel szavaz, az elfogadja a határozati javaslatot. Antalics Dezső: Nem. Balogh László: Igen. Dr. Baranyi Enikő: Nem. Bicsák Miklós: Igen. Birkner Zoltán: Igen. Böröcz Zoltán: Igen. Budai István: Igen. Dr. Csákai Iván: Igen. Cserti Tibor: Igen Dr. Fodor Csaba: (Nincs jelen.) Dr. Gőgös Péter: Nem. Gyalókai Zoltán: Igen. Györek László: Igen: Dr. Horváth György: Igen. Dr. Kalmár Béla: Nem. Kelemen Z. Pál: Igen. Kiss László: Igen. Marton István: Nem. Mayer Ferenc: Igen. Röst János: Igen. Tarnóczky Attila: Igen. Teleki László: Igen. Tóth László: Igen. Tóth Zsuzsanna: Igen. Törőcsik Pál: Igen. Tüttő István: Igen. Zsoldos Ferenc: Igen. Tüttő István: Ismertetem a határozati javaslatról a névszerinti szavazás eredményét. Határozati javaslatot pedig felolvasom. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 73.088 eFt összköltségű Nagyrác utca 22. számú ingatlanon 10 db bérlakás kialakítása önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert engedélyokirat aláírására.” 21 igennel, 5 nemmel elfogadva. A közgyűlés 21 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 70/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 73.088 eFt összköltségű Nagyrác utca 22/b. számú ingatlanon 10 db bérlakás kialakítása önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert engedélyokirat (3. számú melléklet) aláírására. Határidő: a munkálatok befejezésére: 2001. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester Szünet Tüttő István: Lenne egy módosító indítványom. Biztosan folytatólagos ülés lesz jövő kedden, legalábbis ez várható. A következőt javaslom. Mivel április 28-án kerül sor a díjazottak konkrét elismerésére, a mai nap ennek a blokknak a tárgyalása nem annyira sürgős, hiszen nyugodtan áttehetjük a jövő hétre, de van néhány céltámogatással kapcsolatos döntési kényszerünk, amelyet ma mindenképp meg kell tenni. Úgy maradna ki, hogy jövő kedden tárgyalnánk. Magyarul nyílt ülésen folytatjuk. A következő: javaslat az egészségügyi alapellátás fogászat gép-műszer beszerzésre – ez is egyszer. Aztán a Bagola, Kisfakos, Korpavár, Bajcsa városrészek szennyvízcsatornázás, és az önkormányzat 2000. évi költségvetésének módosítása, és a Vécsey Iskola, amit Tarnóczky úr javasolt. Tehát a 29. És melyik még? 10-11-12. és 29. Ezt kérem, hogy még a mai nap ezeket tárgyaljuk meg. Kérem, szavazzunk erről a kérdésről. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tóth László úr ügyrendi gombot nyom. Tóth László: Kérem a közgyűlést, hogy foglaljon állást, hogy a jegyzői pályázat elbírálásakor mindenben az SZMSZ szerint jártunk-e el, ugyanis az SZMSZ 64. § (4) bekezdése szerint képviselők ¼-nek indítványára név szerint szerinti szavazást kell tartani. Eddig is mindig úgy jártunk el, hogy ha 7 képviselő igennel szavazott a kezdeményezésre, akkor utána név szerinti szavazást tartottunk, és az SZMSZ szerint ezt kell tartani, így a jegyzőválasztásnál nem ezt az eljárást folytattuk. Kérem az állásfoglalását a közgyűlésnek, hogy mi a teendő a továbbiakban. Tarnóczky Attila: Elnök úr ugye nem folytatta, hogy a következő paragrafusban ugyanilyen szabály vonatkozik a titkos szavazásra is. Azt már korábban is jeleztem, hogy ez a két szabály bizony eléggé szemben áll egymással. Az sem világos, hogy az indítványozás mit jelent, egy szavazást vagy pedig írásban beadott indítványt, bár való igaz, amit elnök úr mond, hogy a szokás bevezetésre került, amiről szót ejtett. Én azt javaslom, hogy ebből most ne csináljunk vitát, kérjük ki a Közigazgatási Hivatal véleményét. Én úgy gondolom, az az álláspont fog ott győzedelmeskedni – lehet, hogy tévedek –, hogy a szavazás eredménye korrekt, esetleg történt valami hiba az SZMSZ tekintetében, és minden bizonnyal meg kell változtatni az SZMSZ-t, ellentmondó rendelkezések vannak benne. Tüttő István: Kérem, akkor erről szavazzunk. Tóth László ugye javasolta, hogy kérjen állásfoglalást. Jól értettem? Igen, hát a javaslat ez volt, erről szavazunk. Aki igennel szavaz, az az állásfoglalás kérés mellett dönt. Akkor rosszul értettem. Ja, a közgyűlés mondjon véleményt. Értem. Röst János: Úgy gondolom, az SZMSZ egyértelműen rendelkezik, és ezt Tarnóczky Attila alpolgármester is tudja. Ez azt jelenti, meg kell ismételni a szavazást név szerint. Az első döntésünk ez volt, azt követően volt egy másik szavazás, amelyik helytelen volt. Meggyőződésem, hogy a Közigazgatási Hivatal ezt megfellebbezi, és új eljárásra kötelez bennünket. Énszerintem sokkal kínosabb megoldás az, hogyha két hét múlva, rendkívüli közgyűlésen újraszavaztat bennünket a Közigazgatási Hivatal, mint hogyha most korrigálunk egy rossz döntésünket. Tarnóczky Attila: Ügyrendi vita keretében annyit jeleznék, hogy ezt a vitát szerettem volna elkerülni. Mindannyian abban a helyzetben vagyunk, hogy valamit feltételezünk a Közigazgatási Hivatalról, mint állásfoglalóról, de ez csak feltételezés. Meggyőződésem, hogy nem úgy fog állást foglalni, ahogy képviselő úr mondja – lehet, hogy tévedek. Szerintem az egyszerűbb eljárás az, hogy kérjük ezt az állásfoglalást. Nem is vagyok benne biztos egyébként, hogy a közgyűlés összetétele ugyanaz, mint a szavazáskor volt, tehát innentől kezdve az egész sok sebből fog vérezni, és akkor kerülünk igazán kényelmetlen helyzetbe, hogyha ez a szavazás másfajta eredményt fog hozni, mint az előző. Akkor aztán kérhetjük az Úristennek az állásfoglalását. Kelemen Z. Pál: Azért bátorkodtam ügyrendi gombot nyomni, mert ügyrendi vitában vagyunk. Én úgy gondolom, hogy ha elkövettük azt a hibát, hogy az első szavazási javaslatról nem szavaztunk, és elkövettük azt a hibát, hogy más módon szavaztunk, azt most közös döntéssel helyrehozni nem tudjuk, mert nem ugyanaz a helyzet. Ennyiben Tóth László képviselőtársam jó szándékú figyelmeztetését nem tudom támogatni, és kérem a közgyűlést, hogy hagyatkozzunk ebben a kérdésben a Közigazgatási Hivatal bölcsességére. Tóth László: Az SZMSZ szerint egyértelműen helytelenül jártunk el. Köszönöm, hogy képviselőtársam elismeri, hogy helytelenül jártunk el. Úgy gondolom, az a tisztességes, hogy korrigáljuk ezt a hibás döntésünket. Arról nem beszélve, hogy holnap Letenyén szintén jegyzői pályázat van, netalántán a Közigazgatási Hivatal eredménytelennek nyilvánítja a mai szavazást, holnap a letenyei aljegyző hölgy visszavonja a pályázatát, és akkor lehet, hogy a két szék között a pad alá esik. Ezt is mérlegelni kell a döntés meghozatalánál. Birkner Zoltán: Én azon vagyok, hogy tényleg ne változtassunk a döntésünkön most, mert akkor is kérdeztem, és akkor én most ezt fogom feltenni, akkor azon eltűnődünk, hogy vajon melyik a radikálisabb döntéshozatal? Nem arról kellett volna először szavazni, hogy zárt ülést? Mert például nincs ez az SZMSZ-ünkben tisztázva. Most akkor innentől kezdve én azt állítom, hogy szerintem arról kellett volna először szavazni – bocsánat –, hogy titkos szavazás legyen, és másodsorban kellett volna a személy szerinti szavazásról, és akkor mindjárt ütköztetünk érveket. Tehát én azt szeretném, uraim, ne álljunk neki ennek a szakmai vitának, mert most nincs az a pillanat, és valamelyikünk állít valamit, más képviselőtárs meg másikat, ráadásul nem ugyanaz az összetétel. Fogadjuk el alpolgármester úr javaslatát – kérem Önöket. Tarnóczky Attila: A kompromisszum jegyében a következőt javaslom: forduljunk a Közigazgatási Hivatalhoz, ugyanakkor a közgyűlés szavazzon arról, hogy a szavazás végeredményét, ami megtörtént, azt magára nézve kötelezőnek, törvényesnek tartja. …… Tüttő István: Kérem, Tarnóczky úrnak két javaslata volt. Forduljunk a Közig. Hivatalhoz, de szavazzunk arról, hogy megerősítjük a korábbi döntésünket, amely hát ezek szerint nem azon módon történt a szavazás végeredménye, mint ahogy az SZMSZ-ünk tartalmazza. De akkor le kell írnunk azt is, hogy az SZMSZ-ünk ellentmondásos ebben a kérdésben. Marton úr – ügyrendi gomb, és utána szavazunk. Marton István: Azon gondolkodom, hogy jövő keddig, amikor a folytatólagos ülést tartjuk, nem tudhatnánk-e meg a Közig. Hivatal állásfoglalását? Tüttő István: De, azon leszünk, hogy ezt megkérjük, hogy ezt soron kívül adják. Marton István: Annak tükrében. És csak az első döntésre szavazzunk, mert a kettő szerintem, üti egymást. Tüttő István: Kérem, először szavazunk arról, hogy a Közig. Hivatalhoz mi feltárjuk ezt a problémát, hiszen magunk jöttünk rá. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ettől függetlenül én - lehet, hogy nem lesz szabályos – ezt a szavazást mégis felteszem, hogy egy ilyen jellegű megerősítést teszünk, legfeljebb újra szavazunk az ügyben, hiszen ezzel csak azt deklaráljuk, hogy a korábbi döntésünket elfogadjuk. Tarnóczky úr javasolta. Aki igennel akar, igen, aki nem – nem. Tessék szavazni. Arról van szó, Tarnóczky úr azt javasolta, hogy megerősítjük azt a döntést, amit titkos szavazással választottunk. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 71/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város jegyzői munkakörének betöltésére vonatkozó név szerinti szavazással kapcsolatban kérje ki a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalását. Határidő: 2001. március 28. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a jegyzői munkakör betöltésre vonatkozó korábbi döntését megerősíti, azt magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el. 5. Javaslat egészségügyi alapellátás fogászati gép-műszer beszerzésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, céltámogatással megvalósuló témáról van szó. Van-e kérdés? Mivel nincsen, lezárom a vitát. Szavazzunk róla. A közgyűlés 21 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 72/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az egészségügyi alapellátás fogászati gép-műszer beszerzés céltámogatással megvalósuló 16.764 eFt összköltségű beruházással. A közgyűlés saját forrásként 10.058 eFt-ot az éves költségvetési rendeletében saját bevételként biztosítja. Saját bevétel forrásként a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó bevételt jelöli meg. Határidő: 2001. április 01. (céltámogatási igény benyújtására) Felelős : Tüttő István polgármester 6. Javaslat Nagykanizsa Bagola-Kisfakos, Korpavár és Bajcsa városrészek szennyvízcsatornázáshoz céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, nincsen hozzászólás, akkor szavazzunk róla. Hát erre mondtam én azt, hogy nagy gondban vagyunk, hiszen a Területfejlesztési Tanács nem tárgyalta meg. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A határozati javaslatokon végig kell mennünk. ……. 1. számú határozati javaslatról kérem a szavazást. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2-esről kérem a szavazatot. A környező települések szennyvízbekötésének lehetőségét biztosítjuk ezzel. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 3. számú határozatról kérem a döntést. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 4-esről. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Az 5. számúról kérem. Ez a Szepetnek térségének támogatása. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 6-osra kérem. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 73/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Dél-keleti főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna céltámogatással megvalósuló 1.226.033 eFt összköltségű beruházásról az 1. számú melléklet szerint dönt. A beruházáshoz összesen 64.718 eFt saját forrást biztosít. Egyúttal hatályon kívül helyezi a 90/2000.(III.28.) sz. határozat 1. pontját. Határidő: 2001. április 1. (céltámogatási igény benyújtására) Felelős : Tüttő István polgármester 2. a Dél-keleti főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna-hálózat építése mellett döntött, mivel az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok 60%-a vállalta a hálózatra való bekötést. 3. az Észak-nyugati főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna céltámogatással megvalósuló 1.022.147 eFt összköltségű beruházásról a 2. számú melléklet szerint dönt. A beruházáshoz összesen 19.536 eFt saját forrást biztosít. Egyúttal hatályon kívül helyezi a 91/2000.(III.28.) sz. határozat 1. pontját. Határidő: 2001. április 1. (céltámogatási igény benyújtására) Felelős : Tüttő István polgármester 4. az Észak-nyugati főgyűjtő regionális szennyvízcsatorna-hálózat építése mellett döntött, mivel az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60%-a vállalta a hálózatra való bekötést. 5. a Szepetnek és térsége szennyvízcsatornázás céltámogatással megvalósuló 1.543.181 eFt összköltségű beruházásról a 3. számú melléklet szerint dönt. A beruházáshoz összesen 98.921 eFt saját forrást biztosít. Határidő: 2001. április 1. (céltámogatási igény benyújtására) Felelős : Tüttő István polgármester 6. a szennyvízcsatorna-hálózat építése mellett döntött, mivel az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60%-a vállalta a hálózatra való bekötést. Tüttő István: És a rendelet módosításának az elfogadása. Minősített többség. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 11/2001.(III.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/2001.(III.28.) számú rendelete a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy kinek van észrevétele, javaslata? Cserti Tibor: Elnézést kérek, én kukacoskodó vagyok az előterjesztést illetően. Alapvetően egyetértek, egyetlenegy témát illetően viszont nem. Nemcsak formai, hanem tartalmi kérdés is. Megkérdezem a tisztelt aljegyző asszonyt, mennyi a hivatal jelenlegi létszáma? Az anyagból egyébként kiderül. Dr. Gyergyák Krisztina: 177 fő jelenleg. Cserti Tibor: Így van. Amikor indokolunk a Polgármesteri Hivatal költségvetési előirányzatát illetően, ott van egy létszámadat, gyakorlatilag az egészségügyi hozzájárulás témakörét illetően van 5 fő létszámeltérés legalább az anyagban. Na most ez nem indokolható egyébként a kisebbségi önkormányzatoknak a létszámadatával, mert külön az anyag is kiemelte, hogy azok a létszámok nem szerepelnek benne. Ha összeszorozzuk kérem szépen az 1 főre jutó hozzájárulást és a létszámadatot, ennek alapján lényeges különbség jön ki, tehát ennek a csökkentését javaslom. Hangsúlyozom, hogy csak az egészségügyi hozzájárulás esetében. Dr. Gyergyák Krisztina: Annyit módosítanék, ez a 2000. évi költségvetésről szól, tehát akkor 178 fő volt a pontos létszám. A 177, az jelenleg. Cserti Tibor: Az anyag 187 főt tartalmaz, tehát 177 fővel ………. (mikrofon nélkül, nem érteni.) Tüttő István: Megkérdezem osztályvezető urat, hogy mi okozza az eltérést? Beznicza Miklós: Pontosan meg nem mondom, hogy mi okozza, de az pontosan úgy volt kiszámolva, hogy a polgári szolgálatosokat is ……., átlagban 5 fővel nőtt, és azért lett a 9.286 eFt-ból 10.750 eFt, mert a polgári szolgálatosokra is megkapjuk az egészségügyi hozzájárulás összegét, és azt is be kell fizetni. Tüttő István: Jó, hát Cserti úr nem tudta. Cserti Tibor: ………………. (mikrofon nélkül, nem érteni.) Beznicza Miklós: Elnézést kérek, nem lehet bele adni. Teljesen más szisztéma, nem lehet a polgári szolgálatosokat beleadni sehova se a hivatal állományi létszámába. Tüttő István: Fel kell tüntetni. Röst János: Nyugodtan meg lehet szavazni a beterjesztést, mert ezzel verebet nem lőnek, úgy gondolom, hiszen hátra van még ennek a komplett elfogadása majd a zárszámadáskor. Viszont mindenképpen az érdekes, hogy a hitelállomány 142 millióra csökkent a különböző tételek kivételével. Ilyenek például: a céltámogatásban elég jelentős csökkenések voltak, illetve el nem végzett feladatok szintén kijöttek a beterjesztés szerint. Viszont javasolnék szintén kivételt a költségvetésből. Ez pedig a 13. számú mellékletnél a hulladéklerakó építésének a 31.400 eFt-ja, mert úgy gondolom, most már biztosan tudjuk, hogy ez nem valósult meg és nem vettük igénybe. Ugyanúgy kellene pontosítani a városi könyvtár építésénél az önrésznek a kivételét, mert ott szintén nem került felhasználásra egy jelentős része. Ilyen értelemben én, ahogy nézem a költségvetést, valamint a földterület vásárlás előkészítésnél 8 millió Ft van betervezve előirányzatként, nem tudom, hogy ez megvalósult-e, valószínű, hogy nem. Én ezeknek a módosítását javasolnám, s ilyen értelemben a hitelállomány még kevesebb lenne a beterjesztés szerintitől is. Beznicza Miklós: Nagyon kérem, ez ne így módosítsuk. A teljesítéseknél fog látszani, hogy mi teljesült és mi nem teljesült ebben az egészben. Azért 140 egynéhány millió, mert az előterjesztésben is úgy hoztam, mivel az előterjesztés februárban készült, hogy a ténylegesen felvett hitelállomány, meg az intézményeknél keletkezett alulfinanszírozás együttes összege a 120 millió Ft. Ezért lett 142. A tényleges hitelállomány ténylegesen 21 millióra teljesült. Tehát a teljesítés itt a februári előterjesztés miatt nem stimmel, de a teljesítés április végén 21 millió lesz, és az előirányzatoktól függetlenül a teljesítési adatokat tessék összehasonlítani és akkor nem lesz ez az eltérés. Röst János: Ennek ellenére kérném az osztályvezető urat, hogy a hulladéklerakó építésére nyilatkozzon, hogy a 31,4 millió miért szerepel teljesítésként, javasolt teljesítésként, amikor tudjuk, hogy ez nem valósult meg. Ugyanúgy kérdeztem a városi könyvtár építésre az önrészt, ami nyugodtan kivehető belőle, mert szintén egy része nem valósult meg a beruházásnak. Ez matematikai számtanpélda, tehát nem egyéb, ez formai kérdés. Beznicza Miklós: Ami céltámogatással megvalósuló beruházás, ott nem lehet sem a kiadást, sem a bevételt módosítani addig, míg a TÁKISZ ezt jóvá nem hagyja, s egyelőre ebben a céltámogatási beruházási alapokmány szerinti összegek szerepelnek, hulladéklerakótól kezdve mindenhol. Tüttő István: Mert végül is az egyenlegen nem változtat. Röst János: Visszavonom, mert értelmetlen ……., de egyébként igazam van. Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk róla. Kérem a közgyűlést, hogy a rendeletmódosításról döntsön. Minősített többség kell. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 12/2001.(III.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2001.(III.28.) számú rendelete a 2000. évi költségvetésről szóló 9/2000.(III.8.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8. Javaslat a polgármester és az alpolgármesterek illetményének módosítására (írásban) Előadó: Tóth László bizottsági elnök Tüttő István: Kérem Tóth László bizottsági elnök urat, hogy ha van hozzáfűznivalója, tegye meg. Kérem, akkor szavazzunk róla. Szeretném jelezni, hogy én most kikapcsolom a gépet. Tüttő Istvánnál kell szavazni, én kikapcsolom a gépemet. Akkor kérem, szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor most bekapcsolom a gépemet. Tarnóczky Attila úr esete jön. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következő pedig Törőcsik Pál úr lesz. A nevet azért említem külön, mert ugye akkor egymásra azért szavazhatnak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 74/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. január 01. naptól 1. Tüttő István polgármester illetményét a Polgármesteri Hivatalban alkalmazott illetményalap 13 szoros szorzóval 481.000 Ft-ban állapítja meg. 2. Tarnóczky Attila és Törőcsik Pál alpolgármesterek illetményét 418.500 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 2001. március 30. Felelős : Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző 9. Javaslat a Vécsey Zsigmond Általános Iskola életveszélyes tető és födémszerkezet cseréjéhez céltámogatási igény benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 75/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Vécsey Zsigmond Általános Iskola teljes tetőszerkezetének és teljes zárófödém cseréjéből, a hozzá kapcsolódó rekonstrukciós munkálatokból álló, az életveszélyessé vált iskolai tantermek kiváltását célzó céltámogatással megvalósuló 129.716 eFt összköltségű önkormányzati beruházással. A közgyűlés saját forrásként 64.858 eFt-ot – a Beruházási adatlap szerinti ütemezésben – az éves költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: - céltámogatás benyújtására: 2001. április 1. - beruházás megvalósítására: 2002. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester Röst János: Elnézést kérek, hozzászólok. A 13. szavazásnál kérem törölni a szavazatomat az első szavazásnál, mert olyan gyorsan feltette a kérdést szavazásra polgármester úr, hogy nem tudtam követni – bevallom őszintén. És lett volna kétoldalú hozzászólásom, de ezzel már elkéstem, mert így nem lehet szavaztatni, elnézést kérek, hogy bemondja, hogy 13., és amire valaki odalapoz, megtalálja az előterjesztést, addigra már vége van a szavazásnak. Egyébként lehet ….. 2. asztal, 2. asztal. Tüttő István: Nos nemmel szavaztál? Röst János: Kérném törölni a szavazatomat belőle, igen, nemmel. Kettőnél nem szavaztam, kikapcsoltam a gépemet. Tüttő István: Jó, most én nem firtatom, kinél, de az enyémnél ki lehet hagyni. 10. Javaslat a Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon 26 db bérlakás építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e észrevétel, kiegészítés? Úgy látom, hogy egyértelműnek tűnik. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 76/2001.(III.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a 133.658 eFt összköltségű, Csengery u. 117. szám alatti 26 db bérlakás építése önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert az Engedélyokirat (2. számú melléklet) aláírására. Határidő: a munkálatok befejezésére 2001. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akkor jövő kedden folytatjuk. Zárt üléssel kezdhetjük a jövő héten. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 20.30 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
