* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 600.93 KB | |
| 2026-04-08 10:25:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  96 | 98 | 2001. április 24. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Beszámoló a Városi Kórház pénzügyi, gazdasági helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató 4. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 5. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat a 2000. évi pénzmaradvány felosztására, és a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Tájékoztató a 2000. évben végzett felügyeleti, tulajdonosi és belső ellenőrzések tapasztalatairól. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi ellenőrzéseinek ütemezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Vár út - volt Szeszipari Vállalat - és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10. Javaslat az útépítési és közműfejlesztési költségek áthárításáról szóló …./2001. számú rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a Városi Könyvtár beruházás forráshiány kezelésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke 12. Javaslat intézményvezetők többletfeladatokért, illetve kiemelkedő munkáért járó juttatások meghatározására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Javaslat a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról (írásban) Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző 15. Javaslat a belvárosi udvarok elnevezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 16. Javaslat az Ady u. sétáló utcává alakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 17. Javaslat városi szignál kiválasztására, illetve a hangszereléséi, átdolgozási munkák elvégeztetésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 18. Javaslat a Kanizsa Újság Kft Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. kérelméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Előterjesztés a Kormány 2043/2001.(II.28.) sz. határozatában foglalt ingatlanokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Előterjesztés a 4662 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú ingatlan 551 m2 nagyságú területének és az 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Előterjesztés az 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Előterjesztés a Nagykanizsa volt Thury Laktanya területén található kápolnáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa (írásban) 26. Györek László önálló képviselői indítványa (írásban) 27. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Javaslat Nagykanizsa Csengery utca mentén az Erdész u. és Szentendrei u. között kerékpárút UKIG pályázattal történő megvalósítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a 2002. évi címzett támogatási igények benyújtására, az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés: 30. Beszámoló a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet 6. § (3) bekezdése alapján (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézményvezetők másodállásának és mellékállásának engedélyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 32. Javaslat a Nagykanizsa Platán sor 5/A. szám alatti önkormányzati lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására, valamint a Nagykanizsa Erzsébet tér 1. I./2. (Ady u. 2.) szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. április 24-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: a HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ tetőtéri tanácskozóterme (Nagykanizsa, Petőfi u. 1.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Szokolné Dr. Szolik Enikő, Hári László irodavezetők, Karmazin József városi főépítész, Kámán László, Gőcze Gyula intézményvezetők Megjelentek: Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Lukácsa Zsuzsa a Zala Rádió munkatársa Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Soros ülésünket megkezdjük. Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, a hivatal dolgozóit, a televízión keresztül bennünket nézőket, a média képviselőit és a közgyűlés tagjait. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Tisztelt képviselőtársaim, a meghívót napirendi pontokkal kiküldtük, az abban jelzett napirendi pontokon kívül kérném napirendre felvenni további 5 indítványt, amelyet ugyancsak kiküldtünk. Györek László képviselő úr önálló indítványa az egyik. A másik, Szepetnek és térsége szennyvízhálózat megvalósítása. A harmadik egy UKIG pályázatos előterjesztés. A negyedik 2002. évi címzett támogatások ügye. És az ötödik a Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése a Platán sor 5/A. ügyéről. Kérem szépen, mondják el, hogyha a napirenddel kapcsolatban van módosítási javaslatuk, és jelezzék napirend előtti felszólalási igényüket, kérdés, interpelláció igényüket. Balogh László: mint a 14. napirendi pont előterjesztője, amely beszámoló a 2001-2002. évi tanév jelentkezésekről, beiratkozásokról, az a javaslatom, az OKSB által is megerősítve, hogy ezt a napirendet a mai alkalommal a téma fajsúlyossága és felmerült újabb adatok és elképzelések miatt vegyük le a napirendről, és egy következő alkalommal tárgyaljuk a jövő évi elképzelésekkel együtt. Tarnóczky Attila: Köszönöm, erről dönteni fogunk. Antalics Dezső: Tekintettel arra, hogy 7. napirendi ponttal kapcsolatosan vidéki, illetve pécsi vendégeink vannak előadóként, javaslom az interpellációk után 3. napirendi pontként tárgyalni, tehát a 7. napirendi pontot, Szabadhegy rendezési terv. Dr. Gőgös Péter: Én a 17. napirendi pontot szeretném előrevetetni, mégpedig a Szabadhegyi napirendi pont elé, lévén, hogy kórház vezetőjének egyéb elfoglaltsága van, illetve a napirendi pontban sem határozati javaslat, sem egyéb nem szükséges, tehát megtárgyalása kevés időt vesz igénybe. Tóth László: Ha SZMSZ szerint kell, hogy működjünk, akkor ragaszkodom ahhoz, hogy a napirendi sorrendek az SZMSZ szerint kerüljenek megtartásra, tehát először a rendeletek jönnek, a költségvetés és a rendeletek . …….. Tarnóczky Attila: Én is tudom képviselő úr, ez az, amit ezerszer megszegtünk. Ajánlom a testület figyelmébe elnök úrnak a véleményét, jogos. Dr. Csákai Iván: Szóbeli interpellációt szeretnék előadni Petőfi út 70. szám alatti ingatlannal kapcsolatban, a környezetre ártalmas életvitelből kifolyólag. Kelemen Z. Pál: Először a napirendhez szeretnék hozzátenni, illetve elvenni belőle. Javaslom a 9. és 10. számú napirendeket levenni a napirendről, elnapolni. Az indokom a következő: a rendeleti háttér nem tisztázott, bizottsági szakaszban újra kellene tárgyalni. A kormány most készül a közszolgálati szerződésminta benyújtásával. Nem időszerű tárgyalni a 9. – és a 10. napirendet. Szakbizottságok sem tárgyalták kimerítő módon. Másrészt szeretnék napirend előtt szólni. Tarnóczky Attila: Valóban a bizottságokban is hasonló vélemény alakult ki. Bicsák Miklós: Két dologban szeretnék szóbeli interpellációt. A Nagykanizsa választókörzetem Űrhajós utcai veszélyes játszóterével kapcsolatban. Ez lenne egy szóbeli interpelláció. Másik pedig a kérdések lennének Törőcsik Pál alpolgármester úrhoz, de tisztelettel remélem, alpolgármester úrtól is megkapom a választ, a Kanizsa futballal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Tarnóczky Attila: Meg fog érkezni alpolgármester úr addigra. Tehát egy interpelláció, és egy kérdés? Ugye? Kiss László: A városunkban beindult közvilágítási rekonstrukció kapcsán szeretnék egy szóbeli interpellációt előterjeszteni. Tarnóczky Attila: Ha jól látom, napirend előtt nem kért Kelemen képviselő úr napirend előtt valóban szót kért. Először a döntsük el, javaslom a napirendi sorrendeket, napirendi pontokat, aztán történjen meg a felszólalás. Javasoltam a jelzett 5 napirendi pont felvételét. Kérem, szíveskedjenek dönteni erről egyesével. Az első lenne a Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése. Kérem szavazatukat, napirendre vesszük-e. Kérem, szavazzanak. Szociális és Egészségügyi Bizottság előterjesztése, Platán sor 5/A. ügye. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslat van itt zárt ülésre is, kérem, erről is döntsünk. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 2. napirendi pontként javaslom a 2002. évi címzett támogatási igényekkel kapcsolatos előterjesztést. Kérem, legyenek szívesek szavazni. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom az UKIG pályázatos előterjesztést napirendre venni. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a Szepetnek és térsége szennyvízcsatorna-hálózat ügye. Kérem, legyenek szívesek szavazni. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Végül javasoltam még Györek László képviselő úr önálló indítványát napirendre venni. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy szavazzunk a napirendről való levételről. Kelemen képviselő úr javasolta a 9. és 10. napirendi pont levételét. Ellenzi-e valaki, hogy egyben szavazunk erről? Úgy látom, nem. Kérem, szavazzanak az indítványról. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Balogh képviselő úr indítványozta a 14. napirendi pont egy hónapos halasztását, mostani levételét. Kérem, szíveskedjenek szavazni. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Most jönnek a sorrendre vonatkozó javaslatok. Antalics képviselő úr javasolta, hogy az eredeti 7. napirend kerüljön az interpellációk után. Kérem, szavazzanak erről. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Ezzel ellentétben Dr. Gőgös képviselő úr azt kérte, hogy a most besorolt napirendi pontot is előzze meg az általa javasolt 17. napirendi pont. Kérem, erről is szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Hát egyelőre nem tudtam áttekinteni az új igényeket, tehát én azt javaslom, hogy úgy vegyük, hogy az előbb megszavazott 5 plusz napirend a végén van, aztán hogyha más ötlet adódik, még módosíthatjuk a sorrendet. Akkor mindezekkel együtt kérem, szavazzunk a teljes napirend elfogadásáról. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Beszámoló a Városi Kórház pénzügyi, gazdasági helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató 4. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 5. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Javaslat a 2000. évi pénzmaradvány felosztására, és a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Tájékoztató a 2000. évben végzett felügyeleti, tulajdonosi és belső ellenőrzések tapasztalatairól. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi ellenőrzéseinek ütemezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Vár út - volt Szeszipari Vállalat - és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 10. Javaslat az útépítési és közműfejlesztési költségek áthárításáról szóló …./2001. számú rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a Városi Könyvtár beruházás forráshiány kezelésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke 12. Javaslat intézményvezetők többletfeladatokért, illetve kiemelkedő munkáért járó juttatások meghatározására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Javaslat a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról (írásban) Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző 15. Javaslat a belvárosi udvarok elnevezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 16. Javaslat az Ady u. sétáló utcává alakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 17. Javaslat városi szignál kiválasztására, illetve a hangszereléséi, átdolgozási munkák elvégeztetésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 18. Javaslat a Kanizsa Újság Kft Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. kérelméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Előterjesztés a Kormány 2043/2001.(II.28.) sz. határozatában foglalt ingatlanokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Előterjesztés a 4662 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú ingatlan 551 m2 nagyságú területének és az 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Előterjesztés az 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Előterjesztés a Nagykanizsa volt Thury Laktanya területén található kápolnáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 25. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa (írásban) 26. Györek László önálló képviselői indítványa (írásban) 27. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Javaslat Nagykanizsa Csengery utca mentén az Erdész u. és Szentendrei u. között kerékpárút UKIG pályázattal történő megvalósítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Javaslat a 2002. évi címzett támogatási igények benyújtására, az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés: 30. Beszámoló a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú rendelet 6. § (3) bekezdése alapján (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat oktatási-nevelési, közművelődési és közgyűjteményi intézményvezetők másodállásának és mellékállásának engedélyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 32. Javaslat a Nagykanizsa Platán sor 5/A. szám alatti önkormányzati lakás bérleti szerződésének meghosszabbítására, valamint a Nagykanizsa Erzsébet tér 1. I./2. (Ady u. 2.) szám alatti önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Napirend előtt Tarnóczky Attila: Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kelemen képviselő úr, öné a szó. Kelemen Z. Pál: Tisztelt Közgyűlés! Ezelőtt 3 évvel interpelláltam a Csónakázó-tónál tavasz idején történt facsonkítások miatt, amit metszésnek neveztek. És nem csak a bíráló szónak, hanem a dicsérő szónak is helye van a közgyűlésben, és ma örömmel mondhatom, hogy éppen az ellenkezőjéről kell beszámolnom a Keleti városrészben a fák ápolása, a keleti városrészben történt parkosítás, nagytakarítás szinte tökéletesre sikerült, és azt hiszem, hogy köszönetet szeretnék, vagy köszönetet kellene mondanunk a VIA Kanizsának és a közreműködő vállalkozóknak abban, hogy öröm ma végigmenni a Keleti városrész parkosított részein. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tarnóczky Attila: Önöké a szó. Röst János: Egy formai észrevételt tennék először, ez pedig útijelentéssel kapcsolatos, egy grazi delegációnak az úti jelentését olvashatjuk. Egy kérésem lenne, hogy ezt le kéne dátumozni, és alá kellene írni, hogy ki készítette az úitjelentést. Egyébként formai dologról van szó, de úgy gondolom, hogy fontos. Mondanék tartalmi elemeket is. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló rendelkezéseknél, az 5 pontban szerepel Nagykanizsa Megyei Jogú Város Lakáskoncepciója 2000-től 2002. évekre Ennél a témakörnél az előterjesztő nem kért határidő módosítást, én úgy gondolom, hogy mindenképpen azt meg kellene adni. Javasolnék egy május 31-ei határnapot, ugyanis a lakáskoncepció lényegében készen van, ennek az összefésülése folyamatban van, és most már egy éve küzdünk azért, hogy ez megvalósuljon, Csákai képviselőtársammal. Én azt hiszem, hogy ezt meg kéne tenni, hogy ne csússzunk ki se az időpontból, se pedig ne menjen feledésbe maga az ügy. Ez lenne a javaslatom. Egyébként 1-5. pontig a korábbi rendelet tagolja a feladatköröket, amiket el kell végezni az önkormányzatnak. A másik ilyen a 12. pont, ez pedig a fasori dűlő ügyében teendő intézkedések. Mint tudjuk, ebben az ügyben egy bizottságot hozott létre az önkormányzat a tavalyi év 12-én, decemberben. Ez a bizottság Törőcsik Pál vezetésével dolgozik, illetve nem dolgozik. Két alkalommal tartottunk megbeszélést, igazából érdemei előrelépés nem történt. Én úgy gondolom, hogy ebben a bizottságban, a semmittevés bizottságában nem kívánok közreműködni. Ilyen értelemben egy alibi bizottság, és ezennel lemondok bizottsági tagságomról. Ezt kérem tudomásul venni. Egyébként hasonló véleménye van más bizottsági tagnak is. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, a dátumot pótoljuk, a lemondást tudomásul vesszük, sajnálattal. Dr. Csákai Iván: A beszámoló 3. oldalán az 5. bekezdésben énszerintem valakik valótlan dolgokat állít a beszámoló, mert nem igaz, hogy elsősorban a lakáshoz jutás pénzbeli támogatását emelte ki a bizottság. Igenis a szociális bérlakás építési koncepció továbbfolytatását erőltetjük, és szeretnénk, hogyha a jövőre is jó néhány szociális bérlakást. elnézést, nem szociális, hanem önkormányzati bérlakás épülne. Ehhez kapcsolódva szeretném mondani, hogy a 10. bekezdés alsó francia bekezdésében, a 4. pontban előzetesen néhány számadatot mondtunk, hogy körülbelül mennyi lakásra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben tovább tudjunk lépni. A helyszíni bejárás után a ligetvárosi továbbépítésnél nem lehet 52, hanem 46 lakás, tehát 46 lakást tudnak oda beépíteni. Az úgynevezett garzonházba, a négy lépcsőházban 40, vagy 44 garzonlakást lehet kialakítani. Így kérem elfogadni ezt a beszámolót, hogy előzetes bejárás alapján ennyi lakásszámról lenne szó. Tarnóczky Attila: Köszönöm a tájékoztatást képviselő úr. Kérem, eszerint fogadjuk el az anyagot a későbbiekben. Antalics Dezső: A 2. ponttal kapcsolatosan közgyűlésünk 130/2000. számú határozata értelmében a Dél-Zalai Víz, Csatornamű és Fürdővállalat átalakításával kapcsolatosan július 31-i határidőt jelölt meg. Az anyagból kiderül, hogy ez újfent, most már több alkalommal csúszik, és engem nagyon zavar az utolsó mondat, amelynek az a lényege, hogy „abban az esetben, ha az alapítók és valamennyi (87 települési önkormányzat) testület betartja az igényelt tárgyalási menetrendet, a véghatáridő tartható.” Meggyőződésem, hogy nem fogják betartani. Azt, hogy mennyien, azt nem tudom megjósolni. Éppen ezért, hogy végre ez az átalakulás Nagykanizsa város érdekében, hiszen már szakállas határozataink vannak ezzel kapcsolatosan, és az igényeket önkormányzatunk korábbi határozataiban az átalakítással kapcsolatosan teljesítette, javaslom egy olyan fék beépítését, hogy miután megkapják a települési önkormányzatok a szindikátusi szerződés, közművagyon működtető szerződésjavaslat, minden anyag birtokukba kerül, október 31-i határidővel nyilatkozzanak, és amennyiben tulajdonképpen ezt nem teszik meg, akkor kimaradnak ebből a programból. Nem tudom, ennek jogilag utána kell nézni. De mindenesetre az kétségbeejtő, hogy évek múlnak el, és egy ilyen átalakulás Nagykanizsa város érdekében, ahol nagy százalékban Nagykanizsa város tulajdonos, egy rosszul megkötött szerződés miatt ezt az átalakítást nem tudjuk tulajdonképpen keresztülvinni. Úgyhogy ezt a beépítést javaslom a beszámolóba. Tarnóczky Attila: Azt javaslom, hogy itt majd egy ilyen feltételes módban szavazzunk, amennyiben jogilag lehetséges, akkor éljünk ezzel a lehetőséggel. Kelemen Z. Pál: Két észrevételt szeretnék tenni először a tájékoztató 6. pontjához. Ha nem kerül le a napirendről a 14. számú napirendi pont, akkor ott mondtam volna el, de engedtessék meg nekem, hogy itt mondjam el. Idézném „A 2001. március 27-ei közgyűlésen Horváth Gyula Kiskanizsai Településrészi Önkormányzati képviselő által elmondottakra, mely szerint Kiskanizsán az óvodák már annyira zsúfoltak, hogy a jelentkezőket nem tudják felvenni, a Művelődési és Sportosztály az alábbi tájékoztatást adta. Az óvodából 25 gyerek kezdi meg az általános iskolai tanulmányait 2001-2002. tanévben. A 25 gyermek helyére 10 kérte a felvételét, ez azt jelenti, hogy 2001. szeptemberétől a két óvodai csoportban 38 gyereket kell ellátnunk. Ez a létszám minden igényt kielégítő ellátást biztosít a kisgyermekeknek, a szülőknek. Tehát megnyugodhatnak kiskanizsaiak. Valószínűleg Horváth úr vagy tájékozatlan volt, vagy rosszul tájékoztatták. A másik észrevételem: a határidő hosszabbítások döntő többsége vagyongazdálkodási kérdésekből adódik. Ennek két oka lehet. Az egyik ok az, hogy vagy olyan határidőket szabunk meg itt közgyűlésen, amelyek nem tarthatók, a másik oka az, hogy a Vagyongazdálkodási Irodánk nem dolgozik hatékonyan. Meg kellene vizsgálni ezt a kérdést, hogy ne legyen ilyen sok halasztott, hosszabbított határidő vagyongazdálkodási kérdésben. Tarnóczky Attila: Hát a kiskanizsai ügy, az kapcsolódik ugye a népesedési gondjainkhoz, úgyhogy senki se nyugodjon meg, hanem gondoskodjék minél több leendő óvodásról. A másik ügyben majd az osztálynak, illetve az irodának a figyelmét felhívjuk erre, hogy valóban megfontoltabb határidők legyenek. Nem tudom, hogy az iroda képviselője az ügyben óhajt-e valamit mondani? Nem. Budai István: Két olyan határozatunkra szeretném felhívni a figyelmet, amely kimaradt az előterjesztésből. Az egyik a 26/2001., amely a Pénzügyi Bizottság és Revizori Csoport által végzett vizsgálat a Járgányjavító Kft. ügyében. Ennek a határideje március 31-én lejárt. Kérném ez ügyben megejteni azt, amit ez a közgyűlési határozat előír. A másik pedig Rózsa utcai buszforgalommal kapcsolatos önálló képviselői indítványommal való foglalkozást sem találom az előterjesztésben. Én kérném szépen, hogy ezt is szíveskedjenek elővenni és megvizsgálni, hogy mit lehet ott tenni az ügyben. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr, feljegyeztük a jogos megjegyzéseit. Kiss László: A beszámoló, tájékoztató a fontosabb intézkedésekről és eseményekről fejezetrészének 12. pontjához szeretnék hozzászólni. Ebben szó van az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózatának egy konferenciájáról, amelyet tavasszal, május 11-12-én a szlovéniai Velenjében tartanak. Tulajdonképpen azért kértem szót, mert polgármester úr és Gerencsér Tibor, az illetékes még nem voltak itt, de látom, polgármester úr már megérkezett, de ettől függetlenül folytatom. Ennek kapcsán felkérést kaptam arra, hogy vegyek részt ebben a küldöttségben a német tolmácsolás biztosítása céljából. Mivel én ezt elvállaltam és nem volt, aki előterjessze, azért kértem szót, tehát vállalom ezt a kiküldetést, ugyanakkor javaslom Antalics Dezső képviselőtársamat, mint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökét, hogy vegyen részt ugyancsak a delegáció munkájában. Én kérdezném Antalics Dezső kollégámat, hogy vállalja-e ezt a kiküldtetést? És köszönöm, én vállalom. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen, akkor erről szavazni fogunk. A vitát lezárom. Tisztelt képviselőtársaim, csak néhány olyan indítvány hangzott el, melyről szavaznunk kell. A lejárt idejű határozatokkal kapcsolatos jelentés 5. pontjánál Röst képviselő úr javasolta május 31-i új határidő megjelölését. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Antalics képviselő úrnak volt egy határozati javaslata. Képviselő úr kérem, ismételje meg. Mindenki pontosan tudja, miről szavaz. Antalics Dezső: Amennyiben október 31-ig nem nyilatkozik az adott települési önkormányzat, akkor gyakorlatilag kizáródik a gazdasági társaságból, tehát az átalakításból. Most ezt nyilván át kell fogalmazni, de ez a lényege a javaslatomnak. Tarnóczky Attila: Tehát azt javaslom, tegyük hozzá, amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik, akkor nem követünk el hibát. Ez a határozati javaslat, kérem szavazatukat képviselőtársaim. A közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Határeset. Egyelőre azt mondanám, hogy elfogadtuk. Hogyha az Ügyrendi Bizottság mást állapít meg, akkor majd nem fogadtuk el. Nem tudom megállapítani – őszintén megmondom –, hogy kell-e 14 igen szavazat ehhez a kérdéshez. Szavaznunk kellene két kiküldetési ügyre vonatkozóan. Azért megkérdezem a biztonság kedvéért, hogy más részvételi igény nincs-e? Nehogy valaki úgy érezze, hogy kikerült a körből. Úgy látom nincsen. Szavazhatunk-e együtt a két névről. Úgy tűnik, igen. Tehát Kiss és Antalics képviselő urak utaznának Szlovéniába. Kérem, szavazzanak a dologról. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Kérem, akkor vegyük elő a határozati javaslat sort, eszerint haladunk. Először döntsünk az 1. határozati javaslatról. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 3. következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 4. következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 5. Határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 6. határozati javaslat következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 7. határozati javaslat következik. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 8. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 9. határozati javaslatról kérem, szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 10. határozati javaslatról legyenek szívesek szavazni. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 11. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A 12. következik, minősített többség szükséges. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 13., ugyancsak minősített többségben fogadható el. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 14. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 15. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 16., minősített szótöbbséggel kell szavaznunk. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 17. következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 18. Szavazzanak, kérem. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 19. Kérem, szavazzanak, minősített többség szükséges. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Nagyján túl vagyunk. Kiegészítés 21. számú határozati javaslata következik. Kérem, szavazzanak. Komoly kérdésről van szó, 13 m2 területrészt törzsvagyonból kivonunk. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: És van egy kiegészítő kiegészítés. A fogászati alapellátás ügyében, ami ugye arról szól, hogy megtörtént az Érdekegyeztető Tanács ülése. A munkavállalói oldal állásfoglalását, egyetértését megkaptuk. És akkor kérem a leírtak szerinti határozat elfogadását. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alapellátás fogorvosaival kötendő magállapodást jóváhagyja, és annak aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határidő: április 30. Felelős: Tüttő István polgármester. Május 30., elnézést kérek. Birkner Zoltán: Módosító javaslatom lenne, akkor az április 30-a legyen, mert ez most már elég régóta húzódó ügy, és nem tudom, hogy van-e bármilyen akadálya, hogyha minden egyeztetés megtörtént, a szerződések készen állnak. Tüttő István: Nincsen. Birkner Zoltán: Akkor, kérném szépen, hogy április 30-ával legyen. Tarnóczky Attila: Most kiderült, hogy még sincs, tehát az eredeti javaslatomat tenném fel szavazásra. Ügyrendi javaslat Csákai képviselő úr részéről. Dr. Csákai Iván: Alpolgármester úr a 13. napirendi pont megszavazásánál nyomtam ügyrendit, és azóta nyomtam végig. Ott olyan számok vannak, amik nem felelnek meg a valóságnak. Tehát azt, amit én kértem, hogy az 52-ből 46 legyen, és 40, vagy 44 a garzonlakás, avval kiegészítéssel javasoltam elfogadni a 13. napirendi pontot. Tarnóczky Attila: Elnézést kérek. Kérem, engedjék meg, hogy jóvátegyem ezt a dolgot, és szavazzunk Csákai képviselő úr módosító indítványáról utólag, mert valóban nem vettem észre. Akkor először kérném a fogorvosi privatizációval kapcsolatos határozati javaslatot április 30-i határidővel. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: És akkor Csákai képviselő úr módosító indítványát az eredetei 13. határozati javaslatnál tenném fel szavazásra. Kérem, szavazzanak minősített többség szükséges. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Gondolom, érthetem úgy, hogy akkor az egész is el van fogadva. Hátra van még a 20. határozati javaslat a fontosabb intézkedések, tájékoztató elfogadásáról, tudomásulvételről. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 96/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 163/a-g/1994.(VII.4.), a 130/2000.(IV.25.), a 312/1-5/2000.(IX.12.), a 457/18/2000.(XI.7.), a 466/2000.(XI.7.), a 467/2000.(XI.7.), a 486/1-3/2000.(XI.28.), az 551/1,2/2000.(XII.19.), az 554/1,2/2000.(XII.19.), a 24/1a,b-3/2001.(I.30.), a 34/11,12,13,15,17./2001.(II.27.), az 51/1/2001.(II.27.), az 53/2001.(III.6.), a 60/2001.(III.6.), a 61/3-5/2001.(III.6.), a 62/2001.(III.12.), a 63/2001.(III.12.), a 65/2001.(III.13.) és a 67/1,2/2001.(III.13.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 267/2000.(VII.5.) számú – az Északkeleti városrészben ingatlan értékesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 3. a 273/2/2000.(VII.5.) számú – a nyári alkotótábori kijelölési jogra vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 4. a 363/10/2000.(X.10.) számú – belváros rendezési tervére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 30-ig meghosszabbítja. 5. a 441/2000.(X.10.) számú – földterület értékesítéséből származó bevétel felhasználására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 31-ig meghosszabbítja. 6. az 500/2/2000.(XII.12.) számú – fasori dűlő ügyében teendő intézkedésekre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. május 31-ig meghosszabbítja. 7. az 548/5/2000.(XII.19.) számú – Ingatlankezelési Intézmény területigényére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. július 30-ig meghosszabbítja. 8. az 558/3/2000.(XII.19.) számú – Alkotmány u. 160. szám alatti épület értékesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. június 15-ig meghosszabbítja. 9. az 563/1/2000.(XII.19.) számú – Filmszínház épületének hasznosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 10. a 34/13/2001.(II.27.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: Felhatalmazza a polgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzat által – az önkormányzati tűzoltóság délutáni és éjszakai pótlékának, valamint távolléti díjának kifizetésével kapcsolatban – indítandó perhez Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében csatlakozzon. 11. a.) egyetért azzal, hogy kerüljön kidolgozásra a Széchenyi-terv lakossági energia megtakarítás támogatására, valamint a nagyvárosi lakóépület tömb korszerűsítési és felújítási programjára vonatkozó városi bekapcsolódás lehetőségének rendszere az érintett társasházak bevonásával. b.) felkéri a polgármestert és az Ingatlankezelési Intézmény vezetőjét, hogy a részletes programot, annak 2002. évi költségvetési kihatásait terjessze a közgyűlés elé a pályázathoz történő csatlakozásról való döntés céljából. Határidő: 2001. október 31. Felelős : Tüttő István polgármester Kámán László intézményvezető 12. egyetért azzal, hogy a 2000. évi költségvetésben a céltartalékban szereplő „Pályázati önrész”-ből a könyvtár részére a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz benyújtott pályázat önrészeként – az elnyert pályázat 50 %-át – maximum 500 eFt-ot biztosít. Határidő: 2001. április 24. Felelős : Tüttő István polgármester 13. a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntésére figyelemmel a Gazdasági Minisztérium pályázati lehetőségeit, valamint a kedvezményes hitellehetőségeket kihasználva további 46 db szociális bérlakás, valamint 44 garzonlakás építésére pályázatot, illetőleg a saját erő részleges kiváltására hitelkérelmet nyújt be. A pályázat és hitelkérelem benyújtásához szükséges terv és egyéb dokumentációk elkészítéséhez a hitelkeret terhére 5 mFt forrást biztosít. Felkéri az illetékes bizottságok elnökeit és a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg, illetve a közgyűlés következő ülésére a teljes ütemezett programot kidolgozva terjesszék elő. Határidő: a forrás biztosítására 2001. április 24. a teljes program előterjesztése 2001. május 31. a pályázati dokumentáció összeállítása 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök (Közreműködő szervezeti egységek: Szociális és Egészségügyi Osztály Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda Városi Főépítész Ingatlankezelési Intézmény) 14. felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezze Nagykanizsa Megyei Jogú Város és környéke kedvezményezett térségbe történő besorolását a Zala Megyei Területfejlesztési Tanácsnál. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 15. köszönetét fejezi ki a Hevesi Sándor Művelődési Központ kollektívájának a Tavaszi Művészeti Fesztivál sikeres, színvonalas megrendezéséért. Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés döntéséről az érintetteket tájékoztassa. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 16. az alapítványok támogatását – az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság javaslatával megegyezően – a költségvetési rendelet 10. számú mellékletében szereplő összegből az alábbiak szerint biztosítja: Alapítvány neve Forint 1. Nagykanizsai Református Gyülekezetért Alapítvány 60.000 2. Nagykanizsai Szent Imre úti Napközi Otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány 30.000 3. Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Non-profit szervezet működése) 100.000 4. Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Színjátszó kör rendezvényei) 50.000 5. Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Mazsorett és mazsorett utánpótlás csoport) 50.000 6. Mikkamakka Alapítvány Nagykanizsai Játéktára 50.000 7. Kanizsa Felsőoktatásér Alapítvány 50.000 8. „VIVERE” Gyermekvívásért Alapítvány 40.000 9. Cantore 97 Alapítvány (Városi vegyeskar) 300.000 10. Egész Világ Alapítvány 50.000 11. Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Nyugdíjas Kórusok találkozója) 30.000 12. Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány (Rock and Roll csoport) 30.000 Felkéri a polgármestert, hogy a közgyűlés által jóváhagyott kifizetések végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 17. felhatalmazza a polgármestert a Dráva-Mura Eurorégió megalapításának elősegítése és pályázati anyagok kidolgozása céljából előkészített megbízási szerződések megkötésére. A megbízás díjat a költségvetésben az „Eurorégiós megbízási díjak” biztosítják. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 18. egyetért azzal, hogy az Európai Középvárosok Együttműködési Hálózata 2001. évi tavaszi ülésén 2001. május 11-12-én a szlovéniai Velenjében a Tüttő István polgármester vezetésével delegáció képviselje városunkat. A küldöttség tagja még Karmazin József főépítész, Antalics Dezső és Kiss László. Határidő: 2001. május 12. Felelős : Tüttő István polgármester 19. Balázs Mihály DLA építésznek, az „Aradi vértanuk emlékműve” építési és parkosítási tervezőjének építész-tervezői és szervező munkáját "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere" emlékplakettel és az adományozást megörökítő díszoklevéllel ismeri el. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 20. a 3551/4 hrsz-ú közterületből értékesítés miatt 13 m2 nagyságú területrészt a törzsvagyonból kivonja. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 21. Röst Jánosnak a temető mögötti terület vásárlása során esetlegesen felmerült gondatlan károkozás kivizsgálására létrehozott munkabizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi. 22. egyetért azzal, hogy - amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik - az a tulajdonos önkormányzat, amelyik 2001. október 31-ig a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat átalakításával kapcsolatban nem nyilatkozik, az új gazdasági társaság megalakításából kizárja magát. Határidő: 2001. október 31. Felelős : Tüttő István polgármester Kovács Antal igazgató 23. az alapellátás fogorvosaival kötendő magállapodást jóváhagyja és annak aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 24. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) Tarnóczky Attila: Interpellációs szándékot jelezett szóban Bicsák képviselő úr, Kiss képviselő úr és Csákai képviselő úr. Kezdjük talán Bicsák képviselő úrral. Bicsák Miklós: Leírtam nagyon röviden, és elnézést kérek, egy kicsit meg vagyok fázva. Tisztelt Közgyűlés! Alulírott Bicsák Miklós képviselő az alábbi ügyben interpellálok. Választókörzetemben nem bővelkedik játszóterületekben, ugyanakkor ezekről az is megállapítható, hogy állapotuk kritikán aluli. Az Űrhajós utcáról van szó. Űrhajós utcában található a városrészben lévő két játszótér nagyon veszélyes, főleg az egyike. Területem nagyobb, hosszabb távon betölthetné szerepét, ha állapota megfelelő lenne. Környékén lakók hívták fel a figyelmemet arra, hogy a játszószerek többsége csak torzóként emelkedik ki a környezetből, játékra nem alkalmas. Például mászókákon nincsen deszkázás, pingpongasztalnak csak a lábai vannak meg, a mérleghintáknak csak váza van meg, homokozót benőtte a fű, feltöltése évek óta nem történt meg, másik részük balesetveszélyes, mivel a fa alkatrészek tönkretették, azokat hosszú évek óta sem pótolták, így ezen alkatrészek rögzítésére szolgáló csavarok játékok maradványaiból kiállnak. Tisztelettel kérem a közgyűlést, utasítsa a közterületek gondozását, fenntartását végző VIA Kanizsa Kht-t, hogy a játszótér balesetveszélyes játszószereit egészítse, javítsa ki rövid időn belül. Ezek munkálatok nem jelentenek pár 10 ezer Ft-nál nagyobb összegű kiadást, így azt a választ nem tudom majd elfogadni, hogy forráshiány miatt nem lesz végrehajtva. Kérem továbbá, hogy korábbi interpellációm végrehajtásáról is szíveskedjenek tájékoztatást kérni a hivatal érintett szervezeti egységeitől, az önkormányzat tulajdonát képező szervezetektől. Tisztelttel, Bicsák Miklós. Köszönöm szépen. Tarnóczky Attila: Az interpellációjának ügyében felvesszük a kapcsolatot a VIA Kanizsával, és írásban a dolog eredményről Önt előírás szerint tájékoztatni fogjuk. Amúgy meg jobbulást kívánok. Következik Kiss képviselő úr. Kiss László: Interpellációmban a közvilágításra és az annak kapcsán elvégzett munkákkal szeretnék foglalkozni. Úgy tudom, hogy a közvilágítási rekonstrukció kapcsán már elkészült az egyes területeknek az átalakítási, módosítási terve. Szeretném, hogyha ez a terv Miklósfa városrész vonatkozásában a helyi Városszépítő Egyesülettel és a helyi társadalmi aktivistákkal megbeszélésre kerülhetne, hogy felmérhessük, hogy az általunk jelzett igények a tervben megfogalmazásra kerülte-e. Erre szeretnék együttműködést kérni a VIA Kanizsa Kht-től, és javaslom, hogy ezek az egyeztetések más lakóterületek vonatkozásában is történjenek meg, mert így lehet a lakossági igényeknek megfelelően, maximálisan, kielégítően a közvilágítási hálózat felújítását elvégezni. Tarnóczky Attila: Ezzel a kéréssel is a VIA Kanizsa Kht-hez fordulunk. Ha pedig lenne más képviselőnek hasonló igénye, akkor azt kérem, hogy lehetőleg még a héten jelezze a hivatalban, tudjunk róla. Harmadik interpellációs szándékot Csákai képviselő úr jelezte. Dr. Csákai Iván: Valahogy összejött minden. A Petőfi út 70. szomszédai kerestek meg elsőnek. A 70. szám romos, elhanyagolt állapotban van. A tulajdonos kiadta két hajléktalannak valamilyen ellenszolgáltatás fejében. Ez két hajléktalan nem rendelkezik jövedelemmel, ennek megfelelően a fűtést úgy oldja meg, ahogy tudja. A szabálytalan kéménybe bekötött kályhán időnként veszélyes anyagokat kénytelenek égetni, hogy melegedjenek. A szomszédok nem tudnak szellőztetni, az egész környéket beteríti a füst és a veszélyes anyag égetés kapcsán keletkező égéstermék. A következő rész, ami miatt megkerestek többen, tegnap volt ő, utána egy óra múlva jelentkezett egy másik illető, hogy az úgynevezett emésztőgödrök ebben a házban és a peremkerületen néhány helyen nem megfelelő módon vannak kezelve. Itt az emésztőgödör nem tudni, hogy mikor volt utoljára ürítve, és tegnapi nap folyamán jelzés érkezett, hogy a peremkerületen a volt kutakba kötik be a szennyvizet, és a kúttól, amibe bekötötték, körülbelül 3 szomszéddal, gyerekek isznak abból a vízből, amit a kútból kiemelnek. Ehhez kapcsolódik a következő, hogy nagyon szép patkányok vannak mind Petőfi út 70-nél, mind jó néhány helyen a városban, és a patkányoknak az irtásáról gondoskodni kellene. Én megmondom őszintén, nem tudom, hogy mit tudunk csinálni. Itt kérdés, hogy tud-e, akar-e a Polgármesteri Hivatal itt eljárni az ÁNTSZ bevonásával, hisz ez úgynevezett kulturált környezet fenntartásában nagyon zavaró egy-egy ilyen és a közegészségügyben is. Köszönöm, és kérem az intézkedést. Tarnóczky Attila: Köszönöm szépen képviselő úr. Patkány ügyben annyit megjegyeznék, hogy a patkányokat Nagykanizsán rendszeresen irtjuk, ezt továbbra is fogjuk tenni. A kiirtásuk nem valószínű. hogy sikerülni fog teljes mértékben. A másik két ügyet a hivatal, az államigazgatási ügyekről van szó, meg fogja vizsgálni természetesen, aljegyző asszony is jelzi, hogy minden eszközt fel fog használni arra, hogy eredményt érjenek el. Arról írásban tájékoztatni fogjuk képviselő urat. Írásban nyújtott be interpellációt Röst képviselő úr. Kérdezem, hogy kiegészíteni, előadni kívánja-e? Röst János: Szeretném írásban ismertetni interpellációmat. Egy átfogó problémakört szeretnék ismertetni képvis7előtársaimmal. Nagykanizsa város területén a helyi autóbusz várók műszaki állapota eléggé eltérő képet mutat. A korszerű kialakítások mellett nagyon sok műszakilag elavult, sőt balesetveszélyes buszvárók is vannak. Szeretnék példát is mondani, ilyen balesetveszélyes buszváró van Palinban például bekötőútnál, illetve ott autóbejárat is van emellett, és kitörött üvegekkel rendelkezik a buszváró. Kisgyerekek, úgy gondolom, hogy nem szerencsés, hogyha ott játszanak és mondjuk esetleg baleset érné őket. Hasonló állapotú buszváró van szintén Palinban, ahol rozsdás korlát vaslemezek vannak, ami szintén a buszváróban várakozó utasoknak balesetet okozhat. Hasonló példákat tudnék mondani egyébként a peremkerületeken, tehát Kiskanizsán, Miklósfán, esetleg talán Bagolán is, de lehetséges a város másik részén is ugyanezeket megtalálni. Nagykanizsán nagyon sokan igénybe veszik a tömegközlekedést, és abszolút nem mindegy, hogy a városlakók hogy érzik magukat Nagykanizsa város területén, éppen ezért arra kérném tisztelt polgármester urat, hogy egy átfogó intézkedés keretében próbálják felülvizsgáltatni a buszvárók helyzetét, és erre megnyugtató megoldást találjunk. Tarnóczky Attila: Ezt a vizsgálatot elvégezzük, megpróbáljuk megkeresni azokat az anyagi forrásokat, amelyekből a jelzett és jogos probléma orvosolható. A jelzett interpellációk, kérdések végére értem. Ja, elnézést, még sem értem a végére. Egy kérdést Bicsák képviselő úr jelzett. Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel üdvözlöm én is Törőcsik alpolgármester urat, mint a gazdaság és a sportot felügyelő alpolgármester urunkat. Nagy bánatban vagyok személy szerint, de nagy bánatban van Nagykanizsa város sportot szerető közönsége és a labdarúgásért aggódó emberek. Kérdésként tisztelettel kérdezem Önt: mit tesz a város, hogy már ha szakadék szélén áll a labdarúgócsapat, hogy ki ne essen az NB-II-ből. Eddig a városban ez idáig 50 éve NB-I-es, NB-II-es mérkőzéseket látott a sportszerető közönség. Kérdésem, hogy oldjuk meg ezt a krónikus betegséget? Tarnóczky Attila: Én magam annyit tudok mondani, hogy 40 millió Ft-ot és talán még ma újabb 10-et adunk erre a célra. De, alpolgármester úr nem tudom, parancsoljon. Törőcsik Pál: Nem tudom, hogy mivel hozzám intézte Bicsák képviselő úr a kérdést. Az, hogy mit tett a város a labdarúgásért, azt, azt hiszem, mindannyian tudjuk, hiszen nyilvánosság előtt zajlanak a közgyűléseink, ahol évek óta a labdarúgás sorsa napirenden van, és nem kis összeget fordítottunk, egyesek szerint túl sokat, mások szerint nem eleget. Egy viszont tény, hogy a végeredmény, mármint a játékszínvonalát és a minőségi labdarúgás támogatását az önkormányzat képtelen felvállalni. Sehol egyébként az országban profi labdarúgást az önkormányzat finanszírozni nem tudja. Segíteni tudja úgy, mint ahogy mi is tesszük, hogy alapvető támogatást, ami erőnkhöz képes lehetséges, megadjuk, és azoknak a lelkes támogatóknak, és a klub vezetése, amennyiben szponzorkört tud összeszedni egy ilyen működéshez, akkor megfelelő szinten működtethető. Ez sajnos az önkormányzat hatáskörén és lehetőségein kívül esik. Én lehetőségeket látok a jövőben, hogy erre megoldás szülessen, illetve egyfajta fejlődés ….… és hadd ne most mondjam ezen a közgyűlésen, egyrészt korai lenne még, másrészt nem hiszem, hogy a közgyűlésnek ezzel érdemben foglalkozni kellene. Ennyit kívántam röviden, természetesen visszatérünk. Tarnóczky Attila: Képviselő úr elfogadja a választ? Kérdezem. Bicsák Miklós: Nagyon köszönöm, mit tehetek, mint aki ilyen bánatos. De ugyanez vonatkozna a testületre is, mert nyulat bokrostól. Hogy így alakult Nagykanizsa város labdarúgása, ezért a testület is felelős. Tarnóczky Attila: Interpellációk, kérdések elhangzása megtörtént. Van még Önök előtt egy jelentés a kérdések intézéséről. Minden kérdés Bicsák képviselő úr munkájával kapcsolatos. Kérdem tehát újra Önt képviselő úr, hogy a jelzett válaszokat el tetszik-e fogadni? Bicsák Miklós: Egy kérdésem van, amiért aggódok és ez nagyon nagy lakossági, állandóan a közgyűlés előtt. Korpavár gázellátásával. Remélem, tisztelettel kapom a választ, hogy ez évben megoldódik, mert az ott elő emberek nagyon várják, hogy a város részéről meg lesz az a forrás, ami nincs igaz a költségvetésben, de megtalálja a városvezetés és a közgyűlés, hogy ott is megoldódjon, hogy télre már a gázt be tudják gyújtani a lakásokban, a családi házakban. Ez az egy kiegészítéssel elfogadom. Tarnóczky Attila: Kedves képviselőtársaim, a napirendi pont végére értünk. Kérem, tartsunk szünetet. Kiss László képviselő úr ügyrendi gombot nyom, parancsoljon. Kiss László: Bicsák Miklós úr legutolsó megjegyzése kapcsán megszólítva érzem magam, és ezért kénytelen vagyok szólni. Az a mondata, hogy Nagykanizsán a labdarúgás ilyen helyzetbe került, és ezért a képviselőtestület is felelős, ezt én kikérem magamnak a képviselőtestület nevében. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, képviselő úr. Kiss László: Elnézést kérek, hadd fejezzem be. Két mondat. Tarnóczky Attila: Ez nem egy napirendi pont, ez egy kérdés volt, vitának itt helye nincsen. Kiss László: Ez vélemény volt, én azt hiszem, a képviselőtestület, amikor I. osztályú volt a labdarúgó csapat, mindent megtett annak érdekében, én is maximálisan támogattam, de amikor ilyen lélektelen hozzáállást tapasztalunk a játékosok részéről, ha már őket sem érdekli a labdarúgás, akkor mi mit tehetünk? Kérdem én. Tarnóczky Attila: Köszönöm képviselő úr. A véleményemet megismétlem, vitának helye nincs, ez nem volt ügyrendi felszólalás. Szünet következik képviselőtársaim. Szünet Tüttő István: A mai nap eléggé sűrű programmal áldott meg minket. Délelőtt folyamán találkozás zajlott le - Eurorégió létrehozása Nagykanizsa központtal. Ez volt röviden a téma. Ezen a találkozón részt vett Hans Beck úr, nagykövet úr - Magyarországot képviseli Brüsszelben, az Európai Uniós Központban egyben. Nagyon röviden erről annyit, hogy a tanácskozás eredményes volt. A jelenlévők megerősítették, hogy várhatóan a Kanizsa Napokon írjuk alá véglegesen a Nagykanizsa központú Eurorégió létrehozását. Röviden tájékoztattam Önöket erről most. 3. Beszámoló a Városi Kórház pénzügyi, gazdasági helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Szabó Csaba főigazgató Tüttő István: Előadó Dr. Szabó Csaba főigazgató úr. Kérdezem, van-e szóbeli kiegészítője az írásbeli anyaghoz? Dr. Szabó Csaba: A nagykanizsai Kórház szakmai, szervezeti fejlődése töretlenül folyik, a gazdasági helyzete romlik. Ezt kívántuk bemutatni a beszámolóval, és ennek az okaira kívántunk különös tekintettel rámutatni. Ugyanakkor örömmel jegyzem meg, hogy az ellátott lakosság bizalmának az erősödését érezzük, úgy a betegforgalom növekedésében, mint a különféle alapítványaink támogatottságának a növekedésében. Ezúton is köszönetet mondok mindenkinek, aki a Kórház számára adományt nyújtott be. Befejezésül szeretném megjegyezni, hogy ennek a gazdasági helyzet romlásnak, egy legutóbbi ÁSZ jelentésből vett adatával illusztrálnám azokat a makro mutatóit, amik a működő magyar egészségügyi rendszert e pillanatban súlyos gondokkal terhelik. Az ÁSZ jelentése szerint 1999. évben a nemzeti jövedelem 4,4,%-át fordítottuk a működő egészségügyre. 2000. évben ez az arány 3,7%-ra csökkent le. Ekkora csökkenés nem ismert a szakirodalomban egyik évről a másikra. Ennek a következményeit látjuk. Tüttő István: Kérdezem van-e észrevételük, kérdésük? Úgy látom, nincsen. Lezárom a napirendet. Kívánjuk a Kórháznak, hogy a jó eredmények mellett a gondjai is mérséklődjenek. Természetesen ennek az érdekében a legtöbbet Kórháznak kell tenni. Ehhez kívánok jó munkát, jó erőt, egészséget. Köszönjük a megjelenést. Azért szavazzunk mellesleg arról, hogy elfogadtuk a beszámolót. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 97/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza pénzügyi, gazdasági helyzetéről szóló beszámolót tudomásul veszi. 4. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Az előterjesztő Antalics Dezső bizottsági elnök úr. Kérdezem, van-e hozzáfűznivalója az írásos anyaghoz? Antalics Dezső: Ez a rendezési terv funkciójában korszerű és szükséges is, minden szakhatóság állásfoglalását tartalmazza. A közzététel megtörtént és ennek kapcsán az Alsószabadhegyi út szélességével kapcsolatosan alakult ki komoly vita, a 14, illetőleg a 20 méter szélességet illetően. A terv készítői a bizottsági ülésünkön kifejtették mindkét változatnak az előnyeit, hátrányait, amelyre szeretném megkérni a tervező kolleganőt, hogy a közgyűléssel is ezeket az érveket ismertesse annak érdekében, hogy felelős döntést tudjon hozni a közgyűlés. Tisztem ismertetni a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság állásfoglalását a változatokkal kapcsolatosan. A 20 méter szabályozási szélesség 4 igen szavazatot kapott, míg a „B” változat, tehát a 14 méter pedig 1 szavazatot kapott. A rendezési tervet elfogadásra 5 igen és 2 tartózkodással javasolja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Tehát a tervezőt követően kérném, hogy a jelenlevő vendégeink, a lakosság képviselőit is hallgassa meg a közgyűlés, hogy minél körültekintőbb informácónk legyen a döntéshozatalunkkor. Tüttő István: Akkor először meghallgatnánk a tervezőnőt. Tessék parancsolni. Akit egyben köszöntünk mindannyiunk nevében. Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Tisztelt Közgyűlés! Tisztelettel üdvözlöm Önöket. Heller Márta vagyok, a Pécsi Régió Betéti Társaságból, annak képviseletében, felelős tervezőjeként a Nagykanizsa, Szabadhegy és környéke szabályozási tervének. Koncentrálnék arra az egy problémára, ami volt a kérés, tehát az Alsószabadhegyi utca, mint tervezett gyűjtőút, a Pásztor utcától északra eső 600 méter hosszú útszakaszára. A kérésnek megfelelően a korábbi, tehát a 6 éve érvényben lévő rendezési terv közterület szabályozását, azaz 20 méterét állítottuk vissza jelen rendezési tervben, mint a továbbra is, véleményük szerint megfelelő, hosszútávon megfelelő közterület szabályozási elemet. A 14 méteres, azaz a jelenleg kialakult állapotra vonatkozóan változatot készítettünk, milyen keresztszelvénnyel, milyen út, közmű, kerékpár, gyalogos és zöldsávval lehet a 14 métert berendezni úgy, hogy megmaradjon és a gyűjtőúti szerepkörét is betöltse. Az eredmény az volt, hogy megoldható jelen közterület szabályozás keretein belül is az út, a gyűjtőúti szerepkör. Egyetlen egy probléma van, hogy a 600 méter hosszban a közterület csapadékvíz elvezetését csatornával lehet megoldani, ami a kétoldali burkolt árokkal szemben 14,5 millió Ft többletköltséget jelent a városnak. Viszont nem kell le ……….….. 8 méter előkertben maradnak. Ez volt a lényege a két változatnak, amit elétártunk a tisztelt bizottságnak. Előtte a 14 méteres közterület szabályozásra vonatkozó javaslatunkat az illetékes közmű- és közúti szakhatóságokkal is egyeztettük, akik ezt a változatot is elfogadhatónak tartják. A mi tervezői javaslatunk változatlanul az érvényben lévő rendezési terv 20 métere. Tüttő István: Akkor most meghallgatjuk – nem tudom, ki fog szóvivő lenni a lakosság köréből. Krihó József: Krihó József vagyok, az Alsószabadhegyi u. 115-ben lakom, és én képviselném az erre az utcaszakaszra vonatkozó lakók véleményét. Természetesen ott voltunk azon a fórumon is, ahol a területfejlesztési bizottság előtt a tervező ismertette ezt a két variációt, és változatlanul az a véleményünk, hogy ha meg lehet 14 méterben oldani a gyűjtőút funkciót, akkor indokolatlan 22 méter szélességre kiszélesíteni ezt az utat, mivel ott már vannak olyan tárgyak, olyan objektumok, amelyekre minden valószínűség szerint a telektulajdonosok kértek engedélyt, és erre vonatkozólag a helyreállítás, illetve a módosítás költségei nem lettek megszámolva, tehát tulajdonképpen nincsen most egy olyan összegzés, amely meg tudná mondani, hogy a 14,5 millió többletköltséggel szemben milyen költség állna, hogyha nem csak lejegyezni kellene ezt a plusz területet, hanem a meglévő vízóraaknák és a kiépített gázórák áthelyezését is meg kellene oldani, és a természetesen engedéllyel épített kerítéseket is át kellene helyezni. Tehát tisztelettel kérjük, hogy addig a testület ez ügyben ne döntsön, amíg ezt a számítást és összevetést el nem végzi, mert e nélkül – vélemény szerint – felelős döntés nem hozható. Tüttő István: Kérem, kinek van észrevétele? Tóth László: Megmondom előre, én nem vagyok érintve, Szabadhegyen nincsen területem, se a rokonságomban senkinek, de úgy gondolom, hogy akkor járunk el tisztességesen, hogyha a szabályozási tervet úgy fogadjuk el, hogy a meglévő ingatlanoknak a telekhatárát nem módosítjuk. És én csak abban az esetben tudom támogatni a rendezési terv elfogadását, amennyiben az ott lakók érdekei ebben a vonatkozásban érvényesülnek. Marton István: Csupán azon csodálkozom, hogy nem ennek a módosított rendezési tervnek a rendkívüli előnyei kerülnek hangsúlyozásra, hogy ez mennyivel jobb útrendszert biztosít, mint például a mögöttem lévő, amit eredetileg ´95-ben fogadott el az önkormányzat, hanem egy olyan 5-600 méteres szakasznak az ügye, ami annak idején semminemű gondot nem vetett fel. Én idézném, amit a lakossági fórumon mondtam, hogy az Alsószabadhegyi utca a településrész fő verőere, melyre a városrész teljes közlekedési rendszere felfűzhető, más lehetőséget erre nem látok. A jelenleg hatályos rendezési terv is 20 méteres szabályozási szélességet jelöl ´95. decembere óta, melyre figyelemmel lettek kiadva az eltelt időszak építési engedélyei. A szabályozási vonalon belül létesített építmények vagy engedély nélkül, vagy attól eltérően, esetleg a rendezési terv elfogadását megelőzően létesültek. Ezek szabályosságát vizsgálni, szankcionálni lehet. Ha a szabályozási szélessége az útnak változatlan formában 20 méter lesz, senki sem szenvedhet elvileg hátrányt. A rendezési tervet úgy kell kialakítani és elfogadni, hogy az a jövőbeni fejlesztések lehetőségét is biztosítani tudja, mert az a településrész lélekszámban gyakorlatilag egy Miklósfa méretű kell, hogy legyen, mondjuk két évtizeden belül. Tehát ez a dolog számomra ilyen formában meglehetősen nehezen kezelhető, főleg úgy, hogy a ´95. decemberében elfogadott, az az egész, mintegy 1900 m hosszúságú útra 20 méter szélességet ír elő, most a Pásztor utcától délre, tehát a több mint kétharmada, mondjuk 70%-a fel van bővítve 2 méterrel, 22-re, az attól feljebb lévő közel 600 méter pedig le legyen szűkítve 20-ról 14 méterre – az kérem, minden, csak nem jövő orientált tevékenység. Én bő 10 esztendővel ezelőtt a képviselőségemet azzal kezdtem egy elég komoly ügy kapcsán, akkor még 55000-es volt a város lélekszáma, hogy ha 5000 ember érdekeit sérti, de 50000-nek jó, én azt a döntést meg fogom szavazni. Így vagyok ezzel a rendezési tervvel most is tisztelt hölgyeim és uraim, mert lehet, hogy néhány embernek, vagy esetleg két tucat embernek ez most nem jó, de hogy a másik 2-2500-nek jó hosszabb távon, az számomra nem kétséges. Dr. Kalmár Béla: Szeretnék Marton képviselő úrnak válaszolni a kifejtett véleményére. Úgy tudom, Marton képviselő úr nem közlekedési szakember, úgyhogy nehezen tudja megítélni a mostani és a jövőbeli forgalom hogyan fog alakulni. De azt mindenesetre tudom, hogy az utak, közutak, létesítmények azért készülnek, hogy az embereket kiszolgálja és az embereknek a környezetét kellemesebbé, jobbá tegye, nem pedig azért, hogy kerítéseket bontsunk le azért, hogy egy rendezési tervet megvalósítsunk, mondhatnám azt, hogy a tervezői önkénynek engedelmeskedjünk. Tessék szépen figyelembe venni a lakosság igényeit, és a szerint megvalósítani az utat és a hozzá tartozó létesítményeket, mert énszerintem, hogyha kerítéseket kell lebontani, közműveket beljebb helyezni – sokkal többe fog kerülni, minthogyha …. egyik oldalon csatornázni a csapadékvíz elvezetése érdekében. És különben nagyon csodálkozom Marton úrnak a hozzáállásán, mint a terület képviselőjének. Tarnóczky Attila: Ha jól értettem Krihó József úr szavait, aki a lakosságot összefogva képviseli, hogy nekik a 14 méter szabályozási vonalszélesség megfelelne gyűjtőút funkcióra is. Hogyha ez így van, akkor én azt javaslom, hogy a közgyűlés mindenekelőtt majd arról döntsön, hogy a 14 méter vagy a 20 méter szabályozási szélességet választja. Azt viszont megkérdezném a főépítész úrtól vagy a tervező asszonytól, hogy ha ne adj isten, a 14 méter szélességet döntenénk el, akkor ez a rendeleti javaslatot, magát a rendeletet hogyan érinti, nem teszi-e megszavazhatatlanná? Tüttő István: Hát ugye az elhangzott, egy 14 méteres változat is szerepel, és egyeztetve van azokkal a hatósági fórumokkal, akik ebben illetékesek, tehát az is járható út. De tessék szólni, hogyha kívánja. Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Tisztelt Alpolgármester Úr! A felvetésére azzal tudnék válaszolni, hogy jóváhagyható a szabályozási terv és az előírás, mert a két változat szerepel a tervezetben. Annyit tennék hozzá, hogy az érvényben lévő rendezési terv, tehát a most érvényben lévő rendezési terv 6 éve működik, és elvileg volt olyan építési tevékenység, ami annak megfelelt, tehát lehet, hogy azok számára fog ez a 14 méter most kellemetlenségeket jelenteni. A másik pedig, a szakemberek, tehát a szakhatóság kimondja, hogy gyűjtőút kategóriának a kötelező szabályozási szélessége 22 méter. Mi nagy utánjárással és mosolygással tudtuk megszerezni azt az engedélyt, hogy 20 méterre nem kell a városnak felmentést kérni. A 14 méter nehezebb lesz, de valós alternatíva, tehát végigvihető. Véleményünk szerint a 20 méter az, ami a településrésznek a jövőbeni és hosszú távban eredményes, környezeti és egyéb ártalomtól mentes, kellemes megoldását jelenti. A 14 méterben megoldható, 8 méteres előkerttel megoldható – a forgalom ez által nem lesz kevesebb, csak nehezebben lesz elviselhető a lakóknak. Birkner Zoltán: Krihó úr feltett egy kérdést, és ez valóban engem is érdekel, és teljesen laikusként kérdezem, hogy mennyi időbe tellene, vagy lehetséges ennek a felmérése az áthelyezési költségeknek vagy egyfajta elképzelés történt – a 20 méteres sávról van szó, tehát a 20 méteres szélességnél, mert értettem, hogy a kisebb szélességnél 14,5 millió Ft-tal többe kerülne az, hogy zárt elvezetőt kellene, csatornarendszert építeni, és az ellenoldal, tehát a 20 méternél bármiféle kalkuláció Önöknél készült-e? Tudom, hogy ez lakosonként, területenként egyeztetni kell. Mennyi időbe kerülne az, amíg ez kiderülne, és hogy van-e egyáltalán valamiféle megsaccolt összeg erre vonatkozóan? És ezt attól kérdezem, aki erre válaszolni tud, tehát én nem szeretném feltétlenül a szakembertől, hanem ha bárki esetleg az építésügyi hatóságról vagy máshonnan, tud erre válaszolni, akkor megköszönném. Tüttő István: Kérdezem, hogy ki az, aki válaszolna? Tervezőnő. Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Hát megkísérlek erre válaszolni, mert a tervezési feladatunk értelemszerűen erre nem terjed ki, hiszen megbízásunk keretében ezzel az úgynevezett Alsószabadhegyi úttal, tehát 1600 méteres szakasszal elvileg nem kellett volna foglalkozni, hiszen a változás ezt nem érintette, tehát a megbízásunkban ez nem szerepelt. Ennek a felülvizsgálatát mi elvégeztük egyébként, mert más helyeken – értsd a tervezett alközpont, vagy a Felsőszabadhegyi út területfelhasználása, kapcsolatuk a laktanyával –, tehát mi elvégeztük újból, újraértékeltük az Alsószabadhegyi utcának a távlati szerepkörét, megerősödött bennünk, hogy továbbra is gyűjtőút marad. Na most készítettünk mi a teljes terület infrastrukturális hálózatára, tehát a keresztmetszet, a közterületnek a berendezésére költségbecslést. Tehát folyóméterre vetítve a közművek, a járdaburkolat, tehát a teljes mintaszelvénynek a bekerülési költségét elkészítettük, és az általunk a teljes szabadhegyi területre megadott ütemtervet költségeltük. Viszont arra nem terjedt ki a megbízásunk, tehát ilyen fajta munka nem készült el, hogy a 3-3 méternek az útlejegyzése, illetőleg a kártalanítása, a 14,5 millió Ft többletköltség, mert többletköltség az árokhoz képest, erre nem terjedt ki. Na most, hogy itt miket kellene figyelembe venni, ezt megpróbáltuk végiggondolni, mert ugye a lejegyzéssel egyszer a föld igénybevétele, aztán milyen műtárgyak, építmények vannak – egyébként épület nincs benne, tehát épület nem lóg bele ebbe a 3-3 méterbe –, és aztán van egy lényeges dolog, ami nem utolsó szempont, vajon mennyivel lett értékesebb a telek azzal a közterülettel, aminek a céljára le lett jegyezve az út. Na most erre vonatkozólag - ez, gondolom, hogy egy teljesen műfaj és teljesen egyedi. És akkor még egy dolog. Kik azok, akik – uram, bocsá – az érvényben lévő rendezési terv ellenében, mondjuk építési engedély nélkül, vagy uram, bocsá, az építési hatóság véletlenül elnézte a vonalat és rossz helyre adta ki, tehát mennyire jogos – ezeket egyedileg kell megnézni. Tehát ez erre nem terjedt ki. És akkor mi lesz azokkal, akik a kerítésüket jó helyre építették, tehát a rendezési terv szerint építették, most visszamegyünk 14 méterre, és akkor lesz egy ilyen cikk-cakkos utca. Tehát változatlanul javasoljuk a tisztelt közgyűlésnek, hogy a 20 métert hagyja jóvá. Dr. Baranyi Enikő: Helyzetem egyező Tóth László képviselőtárssal, miszerint nem vagyok érdekelt a szabadhegyi ingatlanban sem közvetlenül, sem közvetve, sőt még abban a szerencsés helyzetben sem voltam, hogy a terület képviselője, Marton úr bejárásra elvitt volna, tehát ennek megfelelően én most csak az előterjesztés alapján kialakított véleményemet és egyben kérdéseimet szeretném feltenni. Ha jól látom, a 3. oldalon egyértelműen le van írva, hogy a feszültség megelőzhető lett volna, ha a jelenleg még hatályos rendezési terv elfogadását követően, azaz ´95-től van egy rendezési terv érvényben. Kétségtelen dolog, hogy a helyzetet, a terveket egy rosszul hozott döntést érdemes időben megváltoztatni vagy módosítani, de igazából itt az előterjesztéssel kapcsolatos szakmai véleményt hallva valahogy az erősödik meg bennem, hogy ez a rendezési terv, amely ´95-től érvényben van, valószínűleg egy hosszabb távú beépített településrész gyűjtőútjának megfelelő abban az esetben, ha ez 20 méteres. Most akkor megkérdezem azt, hogy rosszindulatúan olvasok, vagy kicseng az, amit én mondok? Most akkor ezt követően azok, akik a rendezési tervet korábban, ´95-től 2001-ig nem tartották be, a terv módosításával akkor az a testület gyakorlatilag ezeket fogja legitimmé tenni és ezeket az építtetőket fogja preferálni. Szóval ennek a döntésnek – azt gondolom, hogy – valamifajta precedens értéke lesz, és ezt – azt gondolom, hogy – így kellene eldöntenünk, mert van egy szakmai szempontból alátámasztott rendezési terv, vannak a rendezési tervet be nem tartó, ha jól értem, kerítések és építményrészek, amelyek egyetlenegy esetben sem főépületet érintenek, na most, ha ezt fogadom el, és ezt tartom most már legitimnek, egy módosítás után, akkor ki fogja kártéríteni azokat, akik betartották a rendezési tervet és netán az ő szempontjukból akkor hátrányos döntést hoztak, mivel a terv figyelembevételével alakították ki a ház előtti előkertet, avagy a kerítéseket. Másrészt meg kellene azt is azért nagyon mélyen gondolni, hogy miért kérünk meg szakembereket véleményre abban az esetben, hogyha egy olyan típusú nem kompromisszumot hozunk ki, olyan kényszerből lévő kompromisszumot, ami sajnos, vélhetően, ha jól értelmezem, az volt a véleménye, hogy nem fog megfelelni hosszú távon annak a funkciónak, amit ´95-ben a terep ismeretében kialakítottak. Tehát én azt kérem, hogy ezen szempontok alapján próbáljuk meg ezt a kérdést úgy eldönteni, hogy a szavazás tényleg hosszú távon és a többség érdekében legyen biztonságos és jó funkciójú gyűjtőútként működjön. Dr. Csákai Iván: Folytatva, ahol Baranyi képviselőtársam abbahagyta, a 3. oldalon lévő 4. bekezdésben, hogy ´95-ben egy hatályos rendezési tervet alkottunk. Én kérdezem azt, hogy ki tehet arról és ki a felelős, hogy ettől a rendezési tervtől eltérő építési engedélyeket adtak ki? Ez nagyon komolyan számít ebben az esetben. Az, hogy mit változtatunk és mit nem, én sem vagyok érintett, én sem voltam kint. A 2. oldalon a Zala Megyei Katasztrófavédelem után az Építésügyi Iroda kiadja, a terv sok mindent tartalmaz, csak az építési helyet nem. Ez hogyan történhetett meg, hogy az építési helyet, hogy hova lehet építeni egy telekre, ezt nem tartalmazza? Nem érhető a rendeletben ……. építési korlátozásokat ……… ismételten megjelennek. Tehát az egyikben megtiltjuk, a következőben újra megjelennek. A beépítési mód megjelölésénél nem veszi figyelembe a status quo-t, tehát a jelenlegi helyzetet. Nem veszi figyelembe azt, hogy ´95. előtt építették vagy utána. Aki utána építette, annál lehetne vizsgálni, hogy hogyan történt. Előtte, énszerintem, nem lenne tisztességes, hogyha előtte, mondjuk, 15-20 évvel építette valaki, akkor el kezdenénk vizsgálni, hogy miért úgy építette. A Főépítészi Iroda nagyon frappánsan fogalmaz, egyes előírások megfogalmazása bonyolult és ez veszélyezteti az építéshatósági munka biztonságát, növeli a tévedések lehetőségét. Az építési határvonal helye megtalálható, de nincs kijelölve. Meg kellene teremteni a …… összhangot, ez is itt le van írva, mert a bemutatott állapot nagyon megtévesztő. Tüttő István: Cserti úr kíván szólni, utána megadjuk a tervezőnőnek a szót, mert amit Csákai úr elmondott, azok egy közbeeső időszakban felvetett dolgok, ugye azok rendezésre kerültek, de meghallgatjuk. Cserti Tibor: Nagyon rövid leszek. Nekem az a véleményem, hogy a történelem rányomta tényleg bélyegét a ……. Szabadhegy rendezési terv készítésének vonulatára. Talán tipikus példája annak, hogy az elmúlt időszakban már bővebben kifejtettem, hogy hogyan nem szabad valamit előkészíteni, de ha már előkészítettük, akkor tovább…….. Gyakorlatilag ebből alakult ki egy olyan telekosztási állapot, mint milyent hosszabb távon rendezni kívánta volna az önkormányzat a területet. Gyakorlatilag ……… állapot, kialakult egy ottani olyan miliő, amiben ugyan közlekedési szempontból, mindenféle …………………….., de én azt hiszem, hogy figyelembe véve, és erre kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az alapképlet, hogy teremthető-e okos kompromisszum a jelenlegi helyzetben? Meggyőződésem, hogy igen. Erre a tervező is egyébként felkészült, és a főépítész ebbe az irányba koordinációs munkát fejtett ki. A kérdésnek az a lényege, hogy lehet-e a mostani a beépítettséget alapul véve a kompromisszumra gyakorlatilag a 14 méter szélesség mellett azt a fajta tervezett, nem csak a jelenlegi állapot mellett, hanem a jövőbeni állapotra vonatkozóan is azt a forgalmat lebonyolítani, azt a fajta tömbbelső rendszert ott feltárni, ahol az önkormányzati érdek és a helyi érdekek is egyúttal ötvözhetők, és mindezt, nyilvánvaló ……… formában. Én úgy gondolom, hogy aki folyamatában végigkísérte ezt a folyamatot, az tanúja lehetett két ellentétes érdekrendszernek – ha úgy tetszik, rendszerről beszélek ….. –, mert aki közvetlenül érintett, az nyilvánvaló, tiltakozik. Az vesse ránk az első keresztet, aki nem ezt tette volna. És ebből a szempontból, azt hiszem, hogy teljes mértékig igazuk van. Nos, hogy elfogadhatók a tervezés fázisában tiltakozások is, ……………….. hogyha megnézzük a tiltakozásoknak a névjegyzékét, az nyilvánvaló, hogy attól távollevő területen lakóknak a tiltakozása, akik egyébként a közvetlen forgalomszervezésben nem részesülnek, tehát picit ilyen értelemben ellenérdekű, indifferens számunkra. Mert a demokráciának ez a foka számomra, megmondom őszintén, teljes mértékben nem egyenértékű. Tehát a kérdésre visszatérve, azt mondtam, hogy rövid leszek – hogy teremhető-e kompromisszum ennek alapján a kialakult állapotnak megfelelően? Énszerintem a válasz csak egy lehet, hogy igen. 14 méter szélesség mellett is egyébként a …….. állapot kialakítható. Annak nincs akadálya a tervező szerint sem, úgy látom, hogy magát Pásztor utcától délre eső területet gyűjtőútnak kialakítani, mert a jelenlegi állapot mellett is hosszabb távon …………………….. cseng ki. Nagyon szépen utal az előterjesztés, és korrektnek tartom magam részéről, hogy a 3. oldal, amikor azt mondja, hogy kérem szépen, a közlekedési előírásokkal ugyan ellentétes, ugyanakkor a szakhatóságok elfogadják a gyűjtőútszakasz 14 méter szélességét, mivel a …….. igazolja annak berendezhetőségét. A berendezhetőség nyilvánvalóan a közművekre utal, és a gyűjtőúttal szemben a kerékpárút elhagyásával, a járdaszélesség lecsökkentésével, tehát még egyszer mondom, a ………. átvezethetőségével. Én azt hiszem, hogy ha a tisztelt képviselőtársaim okosak, akkor a mai napon mindenféleképpen a 14 méteres szélesség megtartásával és a …….. megóvásával fogadják el ezt a rendezési tervet és ………… Dr. Gőgös Péter: Én rövidebb leszek, mint az előttem szólók. Azt hiszem, hogy a választásunk viszonylag kezd leegyszerűsödni. Az egyik oldalon ugye látunk egy konkrétan meghatározott 14 milliós plusz költséget, a másik oldalon pedig előttünk van egy be nem látható perek, illetve kártérítések sorozata. Én azt hiszem, hogy a megoldás csakis a régi lakók érdekeit is respektáló kompromisszumos megoldás körül mozoghat. Dr. Fodor Csaba: Először kérdéseket szeretnék feltenni. A tömegközlekedés a 14 méteres szabályozási szélességben megoldható-e? Erre majd kérek szépen választ, mert azt gondolom, hogy a fejlesztési irányok szempontjából valóban elengedhetetlen, hogy ezen a területen helyijárat közlekedés legyen, mert hát ….. bővítéseket szeretnénk ott végrehajtani, és valóban, az ott tervezett lakosságlétszám mindenképpen indokolja a tömegközlekedés kiépítését ezen a részen. Második kérdésem: forgalomtechnikailag megoldható-e és nem jelent-e problémát egy 20 vagy 22 méter szabályozási szélességű út csökkentése 14 méter szélességre? Azt szeretném a továbbiakban megtudni, hogy az építési engedélyek mindegyike a hatályos, 1995-ben elfogadott, egyhangúlag akkor elfogadott rendezési terv szerint került-e kiadásra, illetőleg azt követően? Tehát tudták-e, vagy tudhatták-e azok az ott lakók, akik építkeztek családi házakat, hogy milyen előírások irányadóak erre a területre? Azt pedig hiányolom valóban, hogy elhangzottak itt kérdések a 20 méterrel kapcsolatos esetleges ingatlanokat érintő korlátozásokról, lejegyzésekről, meg még nem tudom, micsodáról nem, hogy erre azért ez az előterjesztés igazából valóban nem ad választ. Tüttő István: Annyit azért szeretném, ha mindenki tudna, az építkezések, amelyek ütköznének éppen a jelenleg elképzelt szélességben, még a tanácsi időszakban jöttek létre, nem igazán szabályos – megítélésem szerint, nem igazából szabályos körülmények között –, és nem is biztos, hogy a lakó, illetve az igénybevevő hibájából Tehát valóban itt jogilag egy olyan helyzetet kellene kezelni, amely hosszadalmas, és nem igazán biztos, hogy eredményes lesz a számunkra. Átadnám a szót tervezőnőnek, mert jelezte, hogy kíván néhány kérdésre válaszolni. Dr. Bocsárdiné Dr. Heller Márta: Dr. Csákai úrnak szeretném mondani a felsorolt észrevételekkel kapcsolatosan, hogy a rendezési terv az országos érvényű jogszabályok betartása mellett magas színvonalon készült el, ezt deklarálta a Minisztériumi Tervtanács is. A felsorolt észrevételek, mint azt én is értelmeztem, jogszabályi félreértésekből származtak, amiket tételesen, darabszámot tekintve, mindenegyes észrevételt mérlegeltünk, megkonzultáltuk, és ahol mi tévedtünk, ott természetesen kijavítottuk. Ez egy munkaközi állapot volt, amiről tetszett, illetve egyeztetési anyagnak a véleményezése, aminek az átdolgozása, átnézet és korrekciói megtörténtek. ……………… a 14 méterhez gyűjtőút tartozik, tehát nem úgy néz ki a helyzet, hogy Pásztor utcától, ………, akkor félreértettem, mert mintha azt tetszett volna mondani, hogy onnantól kezdve gyűjtőút …… Igen, tehát végig gyűjtőút, és hangsúlyozom, hogy a városnak felmentést kell kérni a 14 métere. Tehát a 22 méter szélesség az, ami a jogszabály szerint kötelező, de ha mintaszelvénnyel alátámasztja a tervező, akkor ennél kevesebb közterületet is …………. alakítani. Út céljára megfelelő, tömegközlekedésre megfelelő, mert a 14 méteres mintaszelvényben is 7 méteres burkolat szerepel, tehát erre megfelelő. A paraméterek, nem egészen értettem, hogy, tehát út, járda és kerékpárút is kialakítható. Hát ezzel együtt véleményünk mégiscsak az, hogy a 20 méterben maradnék a város helyében, de hát ez legyen a városnak a kompetenciája eldönteni. Tehát az nem megy, hogy a 14 méterbe építünk egyoldali járdát és csapadékvíz elvezető árkot, tehát akkor kötelező az a műszaki megoldás, ami csatornát jelent, és ez a …………. Tüttő István: Úgy látom, több észrevétel nincsen. A vitát lezárom. Azért szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, hogy ma kaptunk egy levelet az Alsószabadhegyi út rendezési tervének, éppen a mai napirendi pontunknak tárgyalása kapcsán. Remélem, mindenki megkapta. Ebben az aláírók, 38-an azt kérték, hogy a tárgyalását napoljuk el ennek a közgyűlési napirendnek. Az elnapolásról már válthatunk szót, csak azt kérdezem, hogy Önök mindezek ismeretében el kell, hogy döntsék ma mindazt, amiről itt szó esett. Határozati javaslat, illetve rendeleti javaslat jóváhagyására kerül sor. Először a módosító indítványról kell döntenünk. Módosító indítvány volt, hogy 14 méterre változtassuk a 20 méterben eddig megállapított szabályozási szélességet. Azt is hallottuk, hogy ezt külön eljárásban kell majd elfogadtatni, mert automatikusan ez nem következik be, hogy mi eldöntöttük, hogy 14 méter legyen, de tervezőnő jelezte, hogy ennek az elérhetőségének valószínűsége elég nagy. Kérem, a módosító indítvány 14 méter szabályozási szélesség. Én nem vagyok a napirend előterjesztője, tehát nem is befolyásolom a döntést. Szavazunk A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Arra is választ kaptunk, hogy ez a többi határozati javaslattal nem lesz majd ellentétes, hiszen ez a verzió is elkészült a tervezők részéről. Akkor kérem, hogy az 1. számú határozati javaslatról döntsünk, amely már értelemszerűen a 14 méteres szabályozási szélesség. Először a rendeleti javaslatot kérem, hogy szavazzunk róla, minősített szótöbbség kell hozzá. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 17/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Kérem az 1. számú határozati javaslatról, a módosítással együtt. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntésüket. Egyszerű szótöbbség. A közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 98/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az Alsószabadhegyi utca szabályozási szélességét a Pásztor utcától északra eső útszakaszon 14 méterben állapítja meg. Az Alsószabadhegyi utca 7-es úti és Kaposvári utcai csomópontjánál a kamionok és egyéb tehergépjárművek behajtását tiltani kell és magassági korlátozást kell végrehajtani az út kiépítésével egyidőben. Az utcában egyoldali járda építésével egyetért, de a későbbi megvalósítás érdekében a másik területét is fenn kell tartani. Határidő: az út műszaki átadásáig Felelős : Tüttő István polgármester Gáspár András VIA Kanizsa Kht. ügyvezető 2. az elhangzott javaslatokra figyelemmel módosított ÁRT szerkezeti illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a Szabadhegy Városrész területére, majd a város egészére kiterjedő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjául alkalmazni. Határidő: a szabályozási tervek jóváhagyásáig Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Akkor még egy rendeleti javaslatról kell döntenünk. Kérem a minősített szótöbbség alapján a döntést. Ez pedig a tervdokumentációk elkészíttetésére vonatkozik. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 18/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 18/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa, Szabadhegy Szabályozási tervéről és Helyi építési szabályzatáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: És akkor kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 2. számúról a döntést. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 3. számúról a döntést. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 99/2001.(IV.24.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Szabadhegy városrész és környéke rendezési terven közlekedési területként jelölt területrészek lejegyzéséhez szükséges dokumentációt készíttesse el. Az Alsószabadhegyi utca út-, közmű- és energiaellátás, valamint felszíni csapadékvíz elvezetés és zöldterületi fejlesztés kiviteli terveit a hatályos rendezési tervnek, és a sebességmérséklés eszközeinek (pályaosztó sziget, pályaelhúzás, forgalomtechnikai eszközök …… stb.) megfelelően módosíttassa, és ezt a kivitelezés költségeinek ütemére vonatkozó javaslattal terjessze a közgyűlés elé. 2. A jóváhagyott terv szerint belterületbe vonandó területekkel kapcsolatos rendelet módosítást terjessze a képviselőtestület elé elfogadásra. 3. A rendezési terven jelölt új utcák elnevezésére az érdekeltek bevonásával készítsen javaslatot, és azt elfogadásra terjessze a képviselőtestület elé jóváhagyásra. Határidő: 1., 2. pontra: 2001. június 30., 3. pontra: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Egy kérésem lesz, át kell azt is gondolni, hogy ennek az utcának később azért az arculatát is úgy kell majd kialakítani, hogy akár utólag, akár később épít valaki, és akármilyen módon is hoztuk most a rendeletünket meg, egy későbbi szabályozást mindenképp be kell iktatni, hiszen ez előírás lesz, hogy azért az egy vonalba eső kerítéshálózat legyen. Kérem majd erről javaslatot kidolgozni, de ez már nem a mai napirendi pont témája. A szabadhegyieknek pedig kívánom, hogy úgy valósuljon meg, ahogy elképzelték. 5. Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van az az előterjesztés, amely részletesen taglalja a 2000. évben végzett költségvetési gazdálkodásról szóló munkánkat. Kérdezem, hogy van-e Önöknek ezzel kapcsolatban észrevétele, kérdése? Úgy látom nincsen, akkor lezárom a vitát. Kérem, fogadjuk el a beszámolót. Szavazzunk. Ugyanis ez rendeletként fog megjelenni, minősített többség kell hozzá. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 19/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2001.(IV.25.) számú rendelete az önkormányzat 2000. évi költségvetési zárszámadásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6. Javaslat a 2000. évi pénzmaradvány felosztására, és a 2001. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, javaslat készült a pénzmaradvány felosztására és egyben rendeletet kell hoznunk, illetve módosítanunk. Van-e észrevételük a pénzmaradvány felosztása kapcsán? Úgy látom nincsen. Kérem a döntésüket a rendeletmódosításról. Minősített többség kell. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 20/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 20/2001.(IV.25.) számú rendelete a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, a területvásárlások kimutatását elkészítettük és Önöknek átadtuk. Ebben különösebben nem akarok a részletekbe belemenni, de látható, hogy ütemesen haladnak a munkálatok, a költségeket a tervezetten belül tudtuk eddig tartani. …. tetszenek látni, hogy kb. még 20 hektár földterület megvásárlása van hátra, ennek a forrását meg kell teremtenünk. Kérem, hogy egy olyan megbízást adjanak a polgármesternek, hogy ennek a kezelését megoldja ugyanazon feltételek mellett, mint az eddigi földterület vásárlást. Hiszen az a tervünk, ha meg is vesszük, annak még az idén meg fogjuk kapni az ellenértékét, tehát kérem, egy ilyen szavazással erősítsék meg, hogy ezt a munkát el tudjuk végezni. Kérem, szavazzunk. Technikai részét pedig majd kidolgozzuk és erről külön még a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatjuk. Dr. Gyergyák Krisztina: A rendeletben benne van. Tüttő István: Jó, csak 5 millió van nekem. Szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 100/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a 10/2001.(III.14.) számú költségvetési rendelet céltartalékában földterület vásárlásra elkülönített pénzösszeg felhasználásáról a többször módosított 10/2000.(III.31.) számú vagyonrendelet 6. § (3) bekezdése szerint döntsön. Határidő: folyamatos Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: De ha bármi olyan előfordulna, ami a vagyonrendeltünket sértené, akkor azonnal hozzuk vissza. Nem tudtam, hogy megkaptátok írásban, mert szavaztunk róla, csak én azt hittem, hogy erről most szóban kell, mert nem láttam ezt az anyagot. 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2000. évi költségvetési beszámolójának auditálására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Van-e észrevétel? Cserti Tibor: Van egy kiegészítő határozati javaslatom az előterjesztéshez képest. Az előterjesztés 7. oldala, a könyvvizsgáló jelentés kicsit árnyaltan, …… diszkréten fogalmaz, de felhívja mindenféleképpen a figyelmet arra, hogy a behajthatatlanság szempontjából kis összegűnek minősített követelés értékhatárát javasolom felülvizsgálni, illetve …………. a helyi adórendeletbe beépíteni. Tehát ez olyan indokolt feladat, ami egyrészt könnyítené ………. munkáját, már a behajthatatlanság .……………………………………………. mindenféleképpen célszerű ……………, hatékonyság szempontból …………. és én azt hiszem, hogy ennek egy megfelelő feladat meghatározással kellene eleget tennünk, ha már a tisztelt könyvvizsgáló felhívta a figyelmünket. Én javaslom e feladat elvégzését egy laza határidővel, ez év végére …………. polgármester úr személyi felelőssége mellett meghatározni. Ha határozati javaslatot kellene fogalmaznom, akkor a határozati javaslat pontos szövegére vonatkozóan javaslatom a következő, hogy a tisztelt közgyűlés megbízza a tisztelt polgármester urat, hogy a behajthatatlanság szempontjából kis összegűnek minősített követelés értékhatárát tárgyév végéig szíveskedjen felülvizsgálni és a közgyűlés számára a módosított értékhatárra vonatkozóan javaslatot előterjeszteni, illetve a következő évi helyi adórendeletek módosításánál ugyancsak a behajthatatlanság kritériumaira kiemelt figyelmet fordítva a javaslatot az adórendelet módosításával …………………, felelős polgármester úr, határidő december 31. Tüttő István: Sőt, nekem az lenne a javaslatom, hogy az adórendeletünket mindig novemberben hajtjuk végre, hát ezt azért ahhoz kellene igazítani. Legyen ez október 31., vagy november 31., mert akkor tárgyaljuk az adót. Addig ennek meg kell lenni. Budai István: Ugyancsak a 7. oldalon található az első mondat a könyvvizsgálói jelentésnek, amely azt mondja, hogy gazdasági társaságokban lévő részesedések értékvesztését független könyvvizsgáló véleménye alapján állapították meg, majd a 8. oldalon választ kapunk arra, hogy a pénzügyi eszközök körében tapasztalható értékvesztés volt. Hallhatnánk-e erről valamit részletesebben? Tüttő István: Igen, ez egy észrevétel, ami jogos, ez világos. Elfogadjuk a véleményt a magam részéről. Úgy látom, nincs több észrevétel. Kérem, van egy módosító indítvány. Budai kérdésére válaszolni tudunk? Budai István: Bocsánat, még ha folytathatom annyiban, hogy az én tudomásom szerint a pénzügyi eszközökben értékvesztést az elmúlt évben nem lehetett elszámolni, ilyen nem volt. Csak akkor, hogyha valamilyen devizában tartjuk, és annak az értéke ugye a folyó áron csökkent. Ezért nem értem ezt a mondatot. Lehet, hogy ilyen nem is volt, de akkor miért került ide. Tüttő István: Budai úr, a könyvvizsgáló szakmai véleményét most nem tudjuk másképp kezelni, írásban van. Nincs jelen most, legközelebb, ha itt lesz, illetve levélben megkérdezzük tőle, hogy ezt konkrétan mire értette, hogyha indokolja, akkor tájékoztatjuk Budai urat, ha pedig nem, akkor észrevételét bizonyára el fogja fogadni. Először fogadjuk el az auditálással kapcsolatos határozati javaslatot, mivel Cserti úr nem erre tett módosítást. Kérem, döntsünk a kérdésben. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 101/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. évi egyszerűsített mérlegét, a 2000. évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, a 2000. évi egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, a 2000. évi egyszerűsített eredménykimutatását elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal felkéri az aljegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző Tüttő István: Cserti úr pedig a témával kapcsolatban egy határozati javaslattal élt, amelyet nem kívánok megismételni, ő elmondta. A lényege az, hogy amit az auditáló szakember megállapított, november 30-ig készüljön egy anyag, amely figyelembe veszi az Ő általa megállapított dolgokkal kapcsolatban, és készüljön egy anyag, mely ennek a kezelését is biztosítja. Kérem, szavazzunk erről. Határideje november 30., felelős polgármester. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 102/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megbízza a polgármestert, hogy a behajthatatlanság szempontjából „kis összegű”-nek minősített követelés értékhatárát vizsgálja felül és a módosított értékhatárra, valamint a behajthatatlanság helyi adórendeletekben történő kezelésére vonatkozó javaslatot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 8. Tájékoztató a 2000. évben végzett felügyeleti, tulajdonosi és belső ellenőrzések tapasztalatairól. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi ellenőrzéseinek ütemezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük a megállapításokkal kapcsolatban? Gyalókai Zoltán: Hát itt elég érdekes észrevételek vannak a Kanizsa TV-vel kapcsolatban. Szeretném, hogyha ezek a vizsgálatok a Kanizsa TV ügyében tovább folynának, és úgy emlékszem, hogy a költségvetés a Kanizsa TV-ben elég szép költségvetést fogadott el, viszont a 24 órás adás, illetve egyéb dolgok, nem tudom, hogy mennyire teljesültek és az I. negyedév már gyakorlatilag eltelt, sőt gyakorlatilag 4 hónap. Nem tudom, hogy az időarányos pénzek elköltésével hogyan állnak. Javaslom, a felügyelő bizottság ebben foglaljon állást kb. egy hónapon belül. Másik pedig a 4. oldalon a fogorvosok ellenőrzésében is elég érdekes dolgok kerültek előtérbe. Szeretném, hogyha ebben a témában is az ellenőrzők, illetve az ellenőrzést végzők tovább folytatnánk ezeket a vizsgálatokat és határozati javaslatos előterjesztés kerülne elénk, merthogy ezek a – nem állítom, hogy visszaélések, de azért nem ártana tisztázni ezeket a dolgokat, hogy ki, milyen költséggel, milyen bevétel mellett, hogyan gazdálkodott a város pénzével. Tüttő István: Arra azért szeretném emlékeztetni Gyalókai úr, hogy éppen a polgármesteri tájékoztató határozataiban elfogadtuk a fogászatnak a privatizációját, ezt követően már nem igazán a mi kompetenciánk lesz ennek az ügynek a kezelése, az OEP-re fog tartozni kimondottan. Abban igaza van, hogy az általunk adott pénznek a felhasználását, azt pedig ellenőrizni kell, az pedig a berendezésekre, illetve az épületrészre vonatkozik majd. Böröcz Zoltán: Én is arra hívnám fel a figyelmet, hogy egyrészt a Pénzügyi Bizottság ezt a jelentést természetesen már tárgyalta, és sok apró részletben véleményt is formált. Arra hívnám fel a figyelmét Gyalókai úrnak és minden képviselőtársamnak, hogy ezeket az ellenőrzéseket tekintsük a történelem részének. Azok a megállapítások, amik a Kanizsa TV Kft. gazdasági társaság egyéb ügyében egyébként nagyon helyesen az ellenőrzés megállapításai közé kerültek, ezek 2000. év során már az év I. negyedévében is megtörténtek Pénzügyi Bizottsági szinten, tehát az ellenőrzések óta számtalan dolog történt, többek között az, ami az ilyen visszásságokat megszünteti a gazdasági társaságainkkal való kapcsolat rendezése során. Tehát zömében ezek a megállapítások ma már nem élnek, a hibák egy jó része azóta korrigálásra került. Cserti Tibor: Az ellenőrzési munkatervhez kívánok egy rövid javaslatot tenni. Azt hiszem, senki nem vitathatja, hogy az önkormányzat tulajdonaként az intézmények vagyonába került vagyontárgyak hasznosítása rendkívüli fontos, fontos bevételt is képezhet az intézmények számára. Ezzel az intézmények jól-rosszul, mindenki maga ládájának, vehemenciájának megfelelően ……….. Ezek közül kiemelkedik természetesen a tornatermeknek, illetve az intézmények konyháinak használata. Nagyon sok kritika megfogalmazódott egyébként, főleg a kereskedelmi szervezetek, érdekképviseletek részéről ezeknek a helyiségeknek a kereskedelmi célú, jogszerű hasznosítását illetően. Ebben az irányban nem akarok állást foglalni, de azt mindenféleképpen kérném, hogy a vizsgálat ebben az irányban is terjedjen ki. Én a használatba adásoknak a hatékonyságára hívnám fel a figyelmet az ellenőrzési munka során. Tehát a javaslatom a következő: kerüljön kiegészítésre egy 6. ponttal a felügyeleti ellenőrzéseknek a javasolt munkaterve, és a vizsgálat terjedjen ki tételesen az egyes intézmények esetében, kiemelten a tornatermek és a kereskedelmi részeknek, konyháknak a vizsgálatára, ebből származó bevételeknek az összegszerűségére, a bevételek kezelésére, és adjon arra számunkra az egyértelmű eligazítást ……., hogy szükséges-e a későbbiek során ebből adódóan valamilyen önkormányzati ……… szabályozás, …………………. Tehát én ezt várom a vizsgálattól. Másrészt pedig nyilvánvaló, egyéb olyan tapasztalatok ……. szűrhetnénk ebből a vizsgálati anyagból. Én úgy gondolom, ennek az időpontja talán az év második felében esedékes, …….. nagyon ne zavarja a …………. ellenőrzőknek a munkáját sem, és ne zavarja az intézmények az alaptevékenységét se. Tüttő István: Úgy látom, több hozzászólás nincsen. A vitát lezárom. Kérem, hogy a tájékoztató határozati javaslatát, először azt szavazzuk meg. Kérem döntésüket, hogy elfogadjuk a tájékoztatót. A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 103/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2000. évi ellenőrzésekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Tüttő István: Az ellenőrzési terv, illetve hát annak az ütemezését mielőtt a határozati javaslatról döntenénk, Cserti úrnak volt még egy módosító indítványa, kiegészítése, amely a tornatermek és a konyhák bevételeinek, illetve azok egyéb célú hasznosításából származó bevételeknek a kimutatását, ellenőrzését, ennek a módját kívánja még elvégeztetni. Kérem, először erről döntsünk. Tehát vegyük fel magyarul az ellenőrzési programba. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És ezt követően kérem az eredeti határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 104/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi felügyeleti és tulajdonosi ellenőrzési munkatervet az 1. számú melléklet szerint – figyelemmel a módosításra – jóváhagyja azzal, hogy a testület és a hivatal ellenőrző és elemző munkájához szükség szerint cél- és témavizsgálattal az arra jogosult bármikor bővítheti. Felelős: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Vár út - volt Szeszipari Vállalat - és környéke rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Megkérdezem Antalics Dezső bizottsági elnök urat, hogy van-e kiegészítenivalója szóban az előterjesztéshez? Antalics Dezső: Nagyon röviden egy mondat, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a településrészi önkormányzat egyhangúan támogatja a rendezési terv elfogadását. Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, rendeleti javaslatról döntünk. Szavazzunk. Minősített szótöbbség kell. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 21/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2001.(IV.25.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 105/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Vár u. – Lazsnak csatorna – belterületi határ – vasút által határolt területre vonatkozó ÁRT szerkezeti illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapjául alkalmazni. Tüttő István: És van még egy rendeleti javaslatunk. Itt pedig ismét minősített többség kell. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 22/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/2001.((V.25.) számú rendelete Nagykanizsa, Vár u. volt szeszipari vállalat és környéke szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 10. Javaslat az útépítési és közműfejlesztési költségek áthárításáról szóló …./2001. számú rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ez a cím nem egészen korrekt, jobban kifejezné a tartalmát, hogy ilyen fejlesztési költségek pályázati feltételeinek megteremtése vagy kiírása, tehát az ezzel kapcsolatos, tehát magyarul az, hogy a költségek áthárítása szó, ezt módosítsuk. Szokolné Dr. Szolik Enikő: Szeretném tájékoztatni Önöket a bizottságok állásfoglalásairól, és ……. polgármester úrnak a címmel kapcsolatos megjegyzésére az Ügyrendi és Jogi Bizottság az útépítési és közműfejlesztési költségek viseléséről javaslatot tette, tehát az „áthárításáról” szó helyett a „viseléséről” szót javasolja beilleszteni a címbe. Elfogadva a bizottságoknak a rendelettel kapcsolatban tett véleményét, azt javasoljuk, hogy a 4. § (1) bekezdésében a „lakossági kezdeményezésre” szófordulat helyett az „érintett ingatlantulajdonosok kezdeményezésére” szófordulat szerepeljen. Úgyszintén a 4. § (4) bekezdésében az „érintett ingatlantulajdonok tájékoztatása polgármester és a jegyző feladata” legyen, illetve a tájékoztatást követően az „értesítésben megjelölt határidőn belül” szófordulat szerepeljen a „tájékoztatással egyidejűleg” szófordulat helyett. A 4. § (8) bekezdésében a „központi” szó elhagyását javasolták a bizottságok, amivel egyet lehet természetesen érteni és ………, és azt kérem a tisztelt közgyűléstől, hogy a rendelet egészében a gazdasági …….. szófordulat helyett „vállalkozói felhasználó” szófordulatot szíveskedjenek ……….. Tüttő István: Én a magam részéről elfogadom mindezen bizottsági javaslatot, így nem kell külön szavazni róla. Ezzel együtt kérdezem, hogy van-e még valakinek észrevétele? Antalics Dezső: Javaslom a 4. § (2) bekezdésében a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bevonását, tehát a mondat akkor úgy hangzana, hogy „a közművesítési szándék megfogalmazásáról, szükségszerűségük meghatározásáról, továbbá a közműfejlesztési költségek áthárításának mértékéről a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság és a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján a közgyűlés határozattal dönt.” Tüttő István: Magam részéről ezt is elfogadom. Dr. Fodor Csaba: Módosítást szeretnék tenni, mégpedig a 6. § (3) bekezdéséhez, ahol arra hivatkozunk, hogy a 2. számú mellékletben határozzuk meg a hozzájárulási költségviselés mértékét ingatlanonként. Az lenne célszerű, ha azt mondanánk 2001. évben a 2. számú melléklet ………………….. költségvetési rendeletben kell meghatározni ezeket a díjakat. Célszerű lenne nem folyamatosan módosítgatni. Tüttő István: Elfogadom a magam részéről ezt a módosító indítványt. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs. Kérem, döntsünk. A rendeleti javaslatról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 23/2001.(IV.25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/2001.(IV.25.) számú rendelete az útépítési és közműfejlesztési költségek viseléséről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: A határozati javaslat, ez határozat hatályon kívül helyezése. Kérem a szavazatot. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 106/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 193/1994.(IX.26.) és 194/1994.(IX.26.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. Határidő: 2001. április 25. Felelős : Tüttő István polgármester 11. Javaslat a Városi Könyvtár beruházás forráshiány kezelésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke Tüttő István: Marton urat kérdezem, van-e szóbeli kiegészítenivalója? Marton István: Úgy gondolom, hogy ezen a másfél oldalon a helyzetet a bizottság elég jól feltárta. Talán annyit említenék meg, hogy ………. abszolút politika-semlegesen javasolta a bizottság ezt elfogadásra. És talán még annyit kiegészítés, hogy a tegnapi napra szerveztünk egy látogatást a tett színhelyére abból a meggondolásból, hogy esetleg nem mindegyik képviselőtársunk látta korábban az objektumot. Kicsit szomorúak voltunk, mert a bizottság képviselőtagjain kívül nem volt túlzottan nagy az érdeklődés. Köszönöm, és hát ahogy írtuk, elfogadásra javaslom. Dr. Baranyi Enikő: Igaza van Marton képviselőtársamnak, mikor ezt az észrevételt megtette, de mentségünkre szolgáljon, hogy hétfőn délelőtt 9,00 órakor többségünknek azért egyéb elfoglaltsága miatt nem olyan könnyű a könyvtárbejáráson részt venni. Dr. Horváth György: Azért is javaslom elfogadásra, hiszen már folyik régóta az építkezés. Tüttő István: Hitelkeret növelésről van szó, tehát minősített többség kell, hölgyeim és uraim. Szavazunk. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 107/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Könyvtár építés javasolt befejezéséhez a szükséges többletforrást, a 31 millió Ft-ot az ezévi költségvetésben a hitelkeret növelésével biztosítja. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 12. Javaslat intézményvezetők többletfeladatokért, illetve kiemelkedő munkáért járó juttatások meghatározására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a képlettel kapcsolatban van-e valakinek aggálya vagy észrevétele? Szeretném jelezni, hogy szimulált egyben, tehát ki lett próbálva, és azt is szeretném jelezni, hogy nem jelenti azt, hogy mértéktelenül elengedtük a gyeplőt, mert semmi különleges pluszt nem fog ez eredményezni, csak a jogos munka után járó juttatást. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta, és egy olyan észrevételt tett, hogy a képletben az intézményi megtakarítás bérmaradványra módosuljon. Én javaslom, hogy kerüljön átvezetésre, hisz egyébként igazából jogilag is akkor lehet jutalmat osztani, ha a zárszámadás megtörtént és a bérmaradvány megállapításra került. Tehát ennyi módosító javaslat lenne. Tüttő István: Részemről elfogadva. Gyalókai Zoltán: Én szívem szerint több pénzt adnék, megmondom őszintén, méghozzá a következő témában. Lehet, hogy ezt egy külön rendeletbe vagy határozatba kellene foglalni. A normál mértékegységben mért energia-megtakarítás 10%-át szeretném felajánlani az intézményvezetők. Az elmúlt 5 év átlagához képesti megtakarítást. Tüttő István: Mennyit? Még egyszer. Gyalókai Zoltán: Az elmúlt 5 év normál mértékegységben mért energiához képest való megtakarítást 10%-át. Tóth László: Lehet, hogy nem ide tartozik a kérdésem, itt a javaslat az intézményvezetőkre vonatkozik. Készül-e majd olyan javaslat, ami az intézményben dolgozó egyéb, nem vezető beosztású dolgozók jutalmazásával is foglalkozik? Tüttő István: Nem a tárgyhoz tartozik, de reményeink szerint igen. Tarnóczky úr válaszol. Tarnóczky Attila: Az előterjesztés az igazgatók bérmegtakarítás képzésére ……….. Ettől az utóbbiból lehet az összes dolgozót, köztük a nem elsőszámú vezetőket is bérezni, és ez természetesen intézményvezetői jogkör. Tüttő István: Tehát nem tartozik az önkormányzat hatáskörébe. Tarnóczky Attila: Gyalókai úr elhangzott javaslatával kapcsolatban én annyi módosítást tennék, hogy ha ezzel egyetértünk, akkor úgy fogalmazzuk meg, hogy mondjuk félév múlva egy ilyen előterjesztést kellene hozni a közgyűlés elé, amelyik ezt a kérdéskört megvizsgálja. Ugyanis az energia-megtakarításnak a megállapítása, az igen-igen bonyolult feladat. Tehát hogyha egyáltalán képesek vagyunk, akkor én egyetértek vele, csak nem vagyok benne biztos, hogy nem azt jutalmazzuk-e, hogy enyhe a tél. Tüttő István: És reményeink szerint a rekonstrukciókra is sor kerül, és hosszú távú ilyen döntés esetleg ennek a hatásait is jutalmazná. Budai István: A határozati javaslat 1. pontját szeretném értelmezni, amely úgy szól, hogy fedezetként 3 millió Ft-ot biztosít a hitelkeret terhére. Nekem ez a mondat azt mondja, hogy a meglévő hitelkeret terhére. Akkor ugye nem kell hitelt felvenni, ezért úgy gondolom, hogy ezt úgy értelmezheti a fogalmat, hogy a hitelkeret növelésével. Gondolom én. De örülnék, ha így maradna. Tüttő István: Egyébként én így támogattam volna, de hát. Dr. Horváth György: Úgy érzem, hogy nagyon hasznos javaslat áll itt előttünk, hiszen tantestületekben több probléma szokott ebből adódni, illetőleg az ilyesfajta megoldás feltétlenül dicséretés. Miután egy idő után a közgyűlés ………. vagy kérdéssel visszatér erre, és ha ez a képlet nem ……., akkor lehet módosítani, ahányszor tetszik. Ezt én elfogadásra ajánlom. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel. Lezárom a vitát. Az elhangzott módosításokat elfogadtam, azokkal együtt kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról. Minősített többség kell, mivel érinti a költségvetést. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúról. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 108/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az oktatási-nevelési, közművelődési, közgyűjteményi és szociális intézményvezetők jutalmazási rendszerét elfogadja és fedezetként 3 millió Ft-ot biztosít a hitelkeret növelésével az 1. számú melléklet 1.1. pontjában – a módosítás figyelembevételével – meghatározott jutalom fedezeteként. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a) az 1. számú mellékletben meghatározott személyi juttatások formáit elfogadja. b) a 2. számú mellékletben megfogalmazott odaítélési szempontokat elfogadja. c) felkéri a polgármestert, hogy a 3. számú mellékletben felsorolt intézmények vezetőit tájékoztassa és a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Szünet 13. Javaslat a Zárda utcai sportlétesítmények üzemeltetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy 39 millió Ft-tal növeltük a hitelkeretünket a mai nap, tartok tőle, hogy az 50-et is el fogjuk hagyni. De ezt nem azért tettem eléje ennek a napirendnek. Kérem, foglalkozzunk gyorsan ezzel a kérdéssel. Van-e észrevétel? Hári László: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, több észrevételt tett. Az egyik az 5. ponttal kapcsolatban, úgy javasolja módosítani, hogy „Használó a létesítményt az önkormányzati intézményeken kívül más használatába csak a tulajdonos engedélyével adhatja”. A 13. pont módosítva a következőképp hangzana: üzemeltetési költségekről külön nyilvántartást köteles vezetni, arról a közgyűlésnek félévente köteles tájékoztatást adni. A bizottság megbízása alapján további egyeztetéseket végeztem a 12. pont vonatkozásában a kft. ügyvezetőjével. A bizottság idevonatkozó döntése az, hogy a II. félévre vonatkozó 5 millió Ft-os támogatás október 5-én kerüljön kiutalásra. A kft. ügyvezetője ezt elfogadni nem tudta, javaslata szerint a II. félévre vonatkozó 5 millió Ft-os támogatás két részletben kerülne kiutalásra negyedéves ütemezésben, ennek megfelelően 2,5 millió Ft július 7-én, majd a következő 2,5 millió Ft október 5-én kerülne a kft. részére átutalásra. Tüttő István: Részemről ezeket elfogadtam. Balogh László: Több bizottság is megtárgyalta a szerződés szövegszerű tervezetét, ezt bizonyára elmondják a további bizottsági elnökök, hogy mi az ő véleményük. Mi is köztük voltunk, és épp ezért muszáj, hogy az OKSB részéről, mint sportszakmai bizottság részéről elmondjam a következőket. A Gazdasági Bizottság módosító javaslataival az 5. pontban és 13. pontban természetesen egyetértettünk. Mi a 12. pontban gondoltuk egy kicsit másképp a dolgokat. A javaslatunk az, 4 igennel és 3 nemmel, tehát egy szoros felhozatalban, hogy ugye a sportlétesítmény várható éves üzemeltetési költsége 17 millió Ft lenne bizonyos számítások alapján. Ebből 7 millió Ft lenne a saját bevétel. Mi azt javasoljuk, hogy a 7 millió Ft saját bevétel kerüljön először felhasználásra, és utána történjen a hiányzó 10 millió Ft üzemeltetési költség biztosítása az önkormányzat részéről. Világos, azt hiszem, mindannyiunk számára, ez egyféle figyelmeztetés lenne, egyféle fék. A többi bizottság ezt nem így gondolta. Nekem muszáj az OKSB nevében elmondanom ezt a figyelmeztető erejű megjegyzést, arra gondolván, és arra gondolt a bizottság nagyobbik fele, hogy annak idején, amikor a pályázót nyertesként nyilvánítottuk ki, akkor 40 millió Ft-ról volt szó. Ezt volt muszáj elmondanom a bizottság nevében. Kérem a megértésüket. Tüttő István: Erre vonatkozóan én most nem nyilatkozom, mert a saját bevételnek is időarányosak a befolyásai, tehát majd eldöntitek. Birkner Zoltán: Én azt hiszem, hogy az elmúlt közgyűlésen elég sokat küzdöttünk azért, hogy végül is egy kompromisszumos megoldást találjunk a foci ügy közepére, végére – nem is tudom, most hogyan fogalmazzak, most már félek. Remélem, hogy a legvégére – igen, ez a legjobb. Na most szó nem lehet arról, és ugyanez volt a logikám az elmúlt közgyűlésen is, és kérem, hogy ezt fogadják el, hogy abban egyezkedjünk, hogy a II. félévre a város által támogatásként megszavazandó – remélem megszavazandó – plusz 5 millió Ft, ugye összesen 10, az megint előzőleg már júliusban, aztán majd októberben az utolsó negyed részlet kerüljön kifizetésre. Ez megint annak a nagyon-nagyon furcsa látszatát fogalmazza meg nekem, hogy aztán majd, amikor jön tényleg a létesítmény fenntartási költségének a jelentős része, amikor közeledünk az őszi, téli időszakban, ott fog állni majd, gondolom, persze ez lehet az ő baja, de már ebből elég sok rossz tapasztalatunk volt az elmúlt időszakban, hogy nem lesz működtetési költségre pénze. Csak azt a verziót vagyok hajlandó megszavazni, és ezt csak a magam nevében jelentem ki, amelyik az 5-5 millió Ft-ot abban a bontásban adja, ahogy ezt a Gazdasági Bizottság elképzelte. Még egyetlenegy kompromisszumba hajlandó vagyok belemenni, amit az OKSB megszavazott. Ez is tetszik, ugyanis ez is egyfajta figyelemfelkeltő. Ez a 2,5-2,5 millió Ft-os bontás, ez nem tetszik pontosan azon logika szerint, ahogy eddig elmondtam. És kérem, hogy legyünk akkor magunkhoz, illetve hát az eddigiekhez konzekvensek. Én azt hiszem, hogy egész évre szeretnénk így most már 50 millió Ft támogatást adni. Csak fel szeretném hívni mindenkinek a figyelmét, tehát 50 millió Ft-nál járunk ebben az esetben, úgyhogy sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy a város nem volt úriember ebben a kérdésben – ismételten, hozzáteszem. És mondjuk ugyanennyi pénz jut az összes többi sportcsapatnak, ugye ezt is tudjuk. Tehát azért nekem megint egy kicsit fel van háborodva a lelkem, hogy a végén ugyanoda jutottunk, mint tavaly – majdnem, csak hát szerencsére egy jóval kisebb összegben. Tehát hajlandó vagyok elmenni az 50 millió Ft-ig, de csak ebben a bontásban. Kiss László: Csatlakozom Birkner Zoltán által elmondottakhoz, és emlékeztetnék arra, hogy annak idején, amikor eladtuk ezt a futball klubot, volt egy másik pályázó is, aki akkor a várható költségeket reálisan mérte fel és annak megfelelően nyújtotta be a pályázatát, ezért veszítette el azt a versenyt. Most a második pályázó, aki akkor taktikusan erről hallgatott, most pedig ezeket a követeléseket állítja velünk szemben, azt sem hajlandó elfogadni, hogy időarányosan folyósítsuk neki ezeket az összegeket. Én sem tudom elfogadni, hogy már a II. félév elején kerüljön az 5 millió Ft folyósításra. Nagyon félő, hogy az fog bekövetkezni, amit Birkner Zoltán képviselőtársam elmondott, hogy decemberben nem lesz a csarnok fűtésére pénz, és az általános iskolának a diákjai ott állnak, kénytelenek lennének hideg teremben tornázni, és akkor jön megint majd az önkormányzatnak a kötelezettségvállalása. Számomra valóban csak az elfogadható, hogy a Gazdasági Bizottság által megszabott ütemezésben legyen a pénz kifizetve. Csak ezt vagyok hajlandó megszavazni, semmi mást. Mayer Ferenc: Én is csatlakozom azokhoz, akik úgy gondolják, hogy kellő fékeket kell mindenképpen alkalmaznunk, mert aki itt ül régen a közgyűlésben, nagyon jól tudja, hogy akkor ez egy állandóan visszatérő gondja lesz a közgyűlésnek és kikerülhetetlen helyzetbe kerülünk, hogy ismételten akkor bizony a zsebünkbe kell nyúlni, ha azt akarjuk, hogy a létesítmények működjenek. És akkor, amikor itt ilyen összegek elhangzanak, hogy akkor most már nem 40 millió, hanem 50 millió, akkor azért szeretném tudatosítani kedves képviselőtársakban, hogy bizony most már önkormányzati pénzzel egy hatalmas önkormányzati vállalkozást hoztunk létre, mert a vasút, vagy a MÁV NTE – elnézést kérek – az bizony nem 40 és nem 50 millió, hanem az minimum 80 milliójába kerül a városnak, mert nem olyan régen tárgyaltunk mi az Ady utcai létesítményekről, most tárgyalunk a Zárda utcáról, utána az eredményességi támogatásról, ha még hozzáveszem a vívók támogatását, és így tovább, én biztos vagyok benne – nem adtam össze, de biztos vagyok benne, hogy közelebb van a 80 millióhoz, mint a 70 millióhoz. Ha már egy ilyen mérvű vállalkozást finanszírozunk, akkor engedtessék meg már, hogy ilyen fékeket betegyünk, mint a finanszírozás megfelelő ütemezése. És én bizony, meg kell mondani, én javasoltam az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak, hogy igen, tegyük be ezt a féket, hogy tessék megmutatni, hogy képes vagyok én is valamiféle bevételt produkálni, és majd ha azt elfogyott, a beígért 7 millió, akkor természetesen az önkormányzat is vállalja a ráeső részt. És mások számítása szerint egyébként soha nem került annak a létesítménynek az üzemeltetése évi 17 millió Ft-ba, hanem a legrosszabb esetben került 12-13 millióba. És mi azt is javasoltuk, talán elnök úr el is felejtette mondani, hogy maximum 10 millió legyen. Ebben benne van az, hogy esetleg kevesebből is megúszhatjuk. Különösen, ha amit vállalt a MÁV NTE, hogy a 7 millió bevételt produkálja, akkor lehet, hogy csak 3-at vagy 4-et kell hozzátenni, még ilyen helyzetbe is kerülhetünk. Tarnóczky Attila: …… egyetértek, tehát magam is úgy gondolom, hogy teljesen jogos elképzelés, hogy a pályát, a létesítményt közösen üzemeltessük és nem tisztán önkormányzati pénzből. Azonban az OKSB javaslata magyarra fordítva, …… nem adunk semmit – ennyit jelent. Ugye sem egy intézményben, de sem ennél a kft-nél az éves bevételek az év elején nem léteznek, azokból fenntartani a létesítményeket ennek megfelelően nem lehet. Jól néznénk ki, hogyha egy intézmény saját bevételei elköltését megvárnánk év elején egy iskola esetében, és csak utána csorgatnánk az önkormányzati pénzt az intézménybe. Tehát én azt kérném, hogy valami másfajta megoldást találjunk. A Gazdasági Bizottság javaslata nekem szimpatikus. De akár odáig is el lehet menni, hogy a költségeknek a meghatározott százalékát vállaljuk akár havonta vagy negyedévente. Ez az arány a 10 és 17 milliónál kb. 60%. Az egy valódi fék, hogy nem a teljes cechet fizetjük a benyújtott számlák után, hanem csak 60%-át. De olyan javaslatot, kérem a közgyűlést, hogy ne fogadjunk el, ami működésképtelenné teszi eleve a dolgot, mert ez azzá teszi. Marton István: Egy pontosítással kezdenék, nevezetesen Birkner képviselőtársam által elmondottakat pontosítanám annyival, hogy 2000-ben az NB-I-ben való szereplés nem került többe, mint az idei kérelem. Azért mondom, hogy 2000-ben, mert a 2000-es kifizetések döntő része egyösszegben például 36,5 millió Ft, az a ´98-´99. évi veszteségek fedezetére kellett, tehát a tavalyi szereplés valahol inkább az 50, mint a 60 millió környékén állt meg. Ennyit a pontosításról. Nem nagyon értem azt, amit Tarnóczky alpolgármester úr mond, mert a bevételek ciklikusan jönnek, illetve nem jönnek, mert például nincs érdemi bevétel január-februárban, úgy értve, hogy nézőszámnak függvényében mérkőzésekre eladott jegyek, de nincsen aztán majd decemberben sem. Ennek a zöme ugye márciustól júniusig, illetve augusztustól novemberig képződik. Viszont vannak olyan bevételek, amik folyamatosak, tehát ami tartósan van bérbe adva, például az a kondicionáló terem, az folyamatosan jön. Harmadik és talán utolsó, ami miatt gyakorlatilag szót kértem, hogy én bizony nem látok mást, mint minden pénzt gyakorlatilag az I. félévben, vagy annak a közelében begyűjteni és utánunk meg jöhet majd a vízözön. Meglehetősen trükkös ez a megoldás, annál is inkább, mert teljesen igaz, amit mondott Kiss képviselőtársam, hogy ugye nem kértek annak idején, amikor elnyerték, működtetésre pénzt. De például a tavalyi esztendőben nem érte el az üzemeltetése ennek az objektumnak a 10 millió Ft-ot, és azért mondom, hogy ott a trükk, hogy várható éves üzemeltetési költségnek megjelölik a 17 millió Ft-ot, bevesznek 7-et és csak adjunk 10-et. Mennyi az 10? A teljes üzemeltetési összeg, és közben azért mégiscsak vannak a működtetésből származó bevételek, például az előbb említett erősítő szalon. De hogy ez a táblázat önmagában …….. előterjesztő, mert miért mondom én ezt? Ide van írva, hogy jó 4 millió Ft az első három hónapnak az üzemeltetési költsége. Hát ezt bizony nem 4-gyel kell megszorozni tisztelt képviselőtársaim, meg minket néző sportszerető emberek, hanem kb. 2,5-tel, mert hát köztudott, hogy a január, február és a március a legdurvább hónap a víz, gáz, villany, stb., tehát üzemeltetés jellegű költségek tekintetében. Ezt mondjuk 2,5-tel lehet megszorozni, és mindjárt ott vagyunk az általam előbb említett 10 millió Ft-nál. Én azt hiszem, hogyha valaki nem kér, sőt úgy nyilatkozott a közgyűlésen, hogy a feladatot annyiból oldja meg, amennyit biztosítanak rá, akkor annak nem etikus, és akkor még nagyon árnyaltam fogalmaztam, utólag 10 milliókat kéregetni ilyen-olyan ….. Tüttő István: Egyre azért felhívom a figyelmet, az előterjesztő én vagyok, a táblázat, amiről beszéltél, az ….. Marton István: Elnézést polgármester úr, én a táblázatról beszéltem, ami melléklete az előterjesztésnek. Tarnóczky Attila: Én nem akarok semmilyen szándékot leleplezni, csak magyarázatot szeretnék adni, hogyha képviselő úr nem érti a szavaimat. Én csak annyit jeleztem Önöknek, hogy egy egész évi bevételterv, az januárban nem áll rendelkezésre. Az a napnál világosabb. Hogy aztán ezen belül hogyan ingadozik a bevétel, egy másodlagos kérdés, de az év elején nem létezik a 7 millió Ft, ebből az intézményt fenntartani nem lehet, ezért mondtam, hogy ez azt jelenti, hogy nem adunk semmit, mert akkor legfeljebb valami más intézményt, létesítményt kell az egyesületnek keresni, ha egyáltalán tud keresni. A forintokról, tavaly a futball klub kapott 91,5 millió Ft-ot, az Olajbányász létesítmény fenntartásra 3,7 millió Ft-ot, tavalyelőtt a futball klub kapott 50 millió Ft-ot, az Olajbányász létesítmény fenntartásra, nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyit, mert az SE kapta, az 12 millió Ft volt, gondolom fele ráment. Tehát ilyen összegekről van szó, és valóban történt a végén egy kártalanítása a hitelezőinek. Azért az összeg, amit erre a cégre költöttünk, az bizony jelentős volt az előző években is. Dr. Horváth György: Én úgy érzem, hogy nem etikus, amit Marton István képviselőtársunk csinál. Csinálta ezt Oktatási, Kulturális bizottsági ülésen, csinálja itt is. Ugyanis itt olyasfajta érdekeltségek vannak, pontosan vele kapcsolatban, amely néha az objektivitástól messze elvisz. Éppen azért azt hiszem, hogy ez nem megfelelő itt. Én emlékszem arra, hogy miket kért, meg micsoda harc folyt akkora pénzekért, és elmondtam bizottsági ülésen is, hogy az utóbbi időben több mint fél milliárd Ft-ot, sőt valaki kiszámolta, hogy 780 millió Ft-ot kapott a futball klub, hát akkor még ugye mit akarnak, és akkor ez a viszontválasz, vagy ez a retorzió. Ha mind a két fél itt van, akkor tisztességesebbnek tartom, de ilyesfajta támadást egyáltalán nem tartom, nem mintha én azt számolgatnám, hogy mit kapnak, hiszen ha képviselőtársaim ………, én soha nem szavaztam meg a támogatást, pontosabban egy esetben, mikor a 30 millióról volt szó, akkor is nem ………………. azt, hogy van 25 millió tartozásom és kapok 30 milliót, és akkor nullára hozom az egyesület dolgait, mert gyakorlatilag ez így történt. És azt hiszem, hogy ezt is figyelembe kell venni. És sajnos szomorú ez az eset, mert igazuk van azoknak a képviselőknek, hogy egy szakosztályra ennyit adunk, adott esetben lényegtelen játékért, a másik 2500-2800 vagy 3000 ember meg hát ugyanannyit, vagy még annyit sem. Kelemen Z. Pál: Örülök, hogy Marton úr utánam fog megszólalni, mert akkor nekem is meg fog válaszolni Horváth György úrral együtt. Állok elébe. Marton úr az etikáról beszél ebben a kérdésben, ahol etikátlannak mondja az igényét a Kanizsa futball klubnak, etikátlannak mondja azt, hogy nem ütemesen kéri a neki járó támogatást, hanem valami másféle ütemezésben, mert ha valaki ebben a kérdésben nem szólalhat meg, az Marton úr. Marton úr volt ugyanis az egyik konkurens pályázó. Kedves képviselőtársam lehet, hogy savanyú a szőlő, nem Ön nyerte, de azért nem kell elutálni egy szerződést. Mert ez a szerződés most már egyáltalán a futballról szól, hanem arról, hogy működtetünk egy sportintézményt. A futball, az egy másik kategória. A többi javaslat is mind arról szólt, főleg ez a ….. előbb produkálja ő az árbevételt, aztán mi adunk nekünk pénzt, ezt a Tarnóczky képviselőtársam is mondta. Így kell elutálni egy szerződést. Akkor mondjuk meg egyáltalán, hogy nem akarunk, Önök nem akarnak szerződést kötni a Kanizsa futball klubbal, ott dögöljenek meg, ahol vannak, aztán focizzanak másutt, de ne tessék már olyan szerződéses feltételeket támasztani, amit az a klub nem tud teljesíteni ………….. azokkal a módosításokkal, amit a Gazdasági Bizottság tett, …………… 2,5 millió Ft-ot, hiszen Marton úr mondja, hogy év végén már jószerint nincs is bevétel, tehát valamiből akkor is létezni kell, és szavazzák meg. Marton István: Nem nagyon értem azt, hogy Kelemen Z. Pál és Horváth György képviselőtársaim miféle összeférhetetlenségről beszélt, lévén, hogy én, amit mondtam, azt csak azért mondtam, mert a számokat ismerem és az objektivitás biztosítása érdekében mondtam el, hogy mik ezek a számok, és nem igaz, hogy ha a tavalyi esztendőben kerül ennyi pénz kifizetésre, hogy ez a tavalyi évnek a terhére megy. Én csupán ennyit mondtam, meg azt, hogy ki mit kér. Tehát a tényeket óhajtottam ismertetni képviselőtársaimmal. Az pedig, amit Horváth úr felvetett, hogy nincs itt a másik fél, akit személy szerint rendkívül módon hiányolok, mert bizony itt kellene lenni. Ez az én megítélésem szerint nagy fokú felelőtlenség, hogy amikor ilyen, számára fontos dologról van szó, még meg sem jelent. Dr. Baranyi Enikő: Hát végül utoljára kaptam szót. Én úgy érzem, hogy az elutálás szó, vagy kiutálás szó azért nem igazán idevaló, mert pro és kontra lehetne ezt felemlíteni. Az etika megjelenítése ebben a témakörben, ebben a formában szerintem súlyos, és hát most már azért én tudok, hogy meghívott volt az ügyvezető úr, aki, ha jól tudom, azt mondták, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott itt lenni. Tehát az a fajta észrevétel, illetve az az információ, amit itt az üzemeltetés költségével kapcsolatosan hallottunk, az az én számomra, meg kell, mondjam képviselőtársaim, nem a rosszindulatot, az elutalást jelenítette meg, hanem egy ismert számadatnak a közlése mindenfajta érzelmi, egyéb motiváció nélkül. Én úgy kérem, hogy ezt a számadatot így fogadják el, és azt hiszem, hogy az ellenőrzés kapcsán év végén vagy a kifizetések áttekintése kapcsán vélhetően ennek az állításnak az igazát vagy nem igazát meg is fogjuk tudni. Tüttő István: Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ugye ott iskolai tanulók még tornateremként is hasznosítanak területet és ráadásul még egy dolgot tudni kell, hogy nem csak a futball klub működik ott. Hát ezért mondom, hogy a lehetetlenné tételére eleve nem is törekszünk. Birkner Zoltán: Csak meg szeretném kérdezni Tarnóczky Attila alpolgármester urat, hogy akkor fenntartja-e ezt a javaslatát, nekem egyébként, közben rájöttem, ez is nagyon tetszik. Tüttő István: Nekem is. Birkner Zoltán: …. hogy minden hónapban legyen és a tényleges költség 60%-a, és akkor nincs itt vita, hogy ki mit állít, hogy ez mennyi – kiderül. Az is kiderül, hogy arányítva igaz-e, és max. 10 millió természetesen. És ha minden hónap bontása azért is szerencsés, mert akkor tuti, hogy nem lehet elkölteni július 5-ére a 10 millió Ft-ot. Tüttő István: Részemről is támogatom ezt, csak pontosítani kell, hogy a 60% vagy ….. Tarnóczky Attila: Magamnak is tetszik az ötletem. Azt javasolnám, hogy május 15-én fizessünk ki 5 millió Ft-ot. Utána, a félév után, tehát júliustól kezdve, havonta egy-egy részletet, amely a számlával igazolt költségek 60%-a. Amennyiben az előző 5 millió Ft és a kifizetendő összeg meghaladja a 60%-ot, akkor nem tartozunk. Nem tudom, érthető-e? Tüttő István: Igen. Tarnóczky Attila: Tehát az 5 millió Ft-ból, hogyha az I. félévben nem kerül felhasználásra, akkor fedezni kell a további hónapok 60%-át, így az év végére biztos eljutunk a 60%-ig. Ezt javasolnám a 12. ponthoz. A 11. ponthoz pedig azt, hogy akkor a szöveg úgy szóljon, hogy az üzemeltetési költségek 60%-át, max. 10 millió Ft-ot biztosít. Tüttő István: Én ezt a magam részéről elfogadom. Törőcsik Pál: Igazán most rendben van, mi elfogadtuk, de szerződéses jogviszony, az két partnert takar. A másik fél ezt elfogadja? Mert most ebben mi döntünk, és ha elfogadja, elfogadja, ha nem, nem. Ez a helyzet. Tüttő István: Nem tudjuk megítélni, de az, ami részünkről most elhangzott, szerintem teljesen logikus és méltányos is. Az elfogadás a részünkről történik meg, a másik fél megítélésem szerint rosszul dönt, ha nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Annyit tudok mondani, hogy a 17 milliós költség, 10 millió önkormányzati hozzájárulás és 7 millió kft. hozzájárulás, ez a kft. számítási alapjain alapul, számításon alapul, és nem egészen 60%. A 60% több mint, amit ők kérnék, 2%-kal …… Tehát ilyen alapon el kell fogadni………. Dr. Fodor Csaba: Hát az, hogy az egyik szerződő félnek mit kell elfogadni a másik szerződő féltől, azt a ……… kell bízni, de igazából mi ebbe nem szólhatunk bele. Azt gondolom, ha így gondolja a tisztelt közgyűlés, hogy hála az istennek, tőle márt teljesen független gazdasági társasággal kíván szerződést kötni, ezért a pénzért valamit elvár, akkor célszerű lenne a szerződés 9. pontjában írott feltételekben is egyfajta olyan felhatalmazást adni a tárgyaló félnek, polgármester úrnak vagy alpolgármester úrnak, hogy attól eltérhet, mert azt gondolom, ha mi egyfajta szorítást kívánunk végrehajtani ezen a valóban most már pár hónapja vajúdó szerződésen, akkor meg kell engedni azt a lehetőséget a másik félnek, hogy akkor ő is valamifajta kedvezményeket csikarjon ki magának. Azt gondolom alpolgármester úr, hogy itt fel vannak sorolva általános iskolák, akik használhatják ezt a pályát, nem tudom milyen időtartamban ténylegesen, ugye le van írva, hogy mikor használhatják, de hogy ténylegesen ez valóban milyen igénybevételt jelent, ezt nem igazán tudom, vannak ott más szakosztályok, azt sem tudom, hogy azok milyen ténylegesen igénybevételként használják ezt a létesítményt. Tehát én azt kérem a közgyűléstől, engem minden megoldás érdekel, mindegyiket jónak tartom, csak szíveskedjünk azt tudomásul venni, hogy ebben az ügyben mi egy szerződő fél vagyunk, semmivel sincs több jogunk, mint a másik szerződő partnernek, tehát egyfajta felhatalmazást adjunk meg a tárgyalóknak. És nem nagyon szeretném, ha megint olyan szerződés kerülne ide, amiről megint majd mondunk valamit, és megint visszamegy a másik félhez. Azt szeretném, ha most végre olyan szerződés készülne, amely valóban mind a két fél érdekeinek a megjelenítését szolgálná és tartalmazná. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, lezárom a vitát. A módosító indítványok közül én a magam részéről a Tarnóczky úr által javasolt részt fogadom el. Megítélésem szerint ez korrekt. De a szavazattal ezt lehet dönteni. Tehát én ezt elfogadom, elfogadom azokat az észrevételeket, amelyek a pontosítással kapcsolatosak egyértelműen. A Gazdasági Bizottságét is természetesen elfogadom, hiszen a kettő együtt adja a megoldást. Akkor kérem, döntsünk a határozati javaslatról. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 109/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság között a Zárda u. 16. szám alatt lévő sportlétesítmények használatára és üzemeltetésére készített szerződéssel – a módosításokra figyelemmel – egyetért. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: 2001. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester 14. Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról (írásban) Előadó: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző Tüttő István: Aljegyzőnő az előterjesztő, megkérdezem, hogy az írásos anyagon kívül van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Kérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel, kérdés? Hát amennyiben nincs, kérem, fogadjuk el a tájékoztatót. Kérem, szavazzunk akkor. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 110/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal 2000. évi munkájáról szóló tájékoztatót elfogadja. 15. Javaslat a belvárosi udvarok elnevezésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tüttő István: Tarnóczky alpolgármester úré a szó, Ő az eladója a napirendnek. Tarnóczky úr, van-e szóbeli kiegészítés? Tarnóczky Attila: A javaslat, úgy gondolom, talán világos, ha nem, akkor beszéljük meg. Én azt hiszem, hogy a Bazárudvar mintájára és ugye a Városvédő Egyesület javaslatára a városüzemeltetési bizottság egyetértésével a Vasemberház udvara az Aradi udvar nevet viselne. Ezt a sort folytatni lenne érdemes. Vannak nagyon régi, nagyon szép udvaraink közforgalommal terhelve – hála isten. A dolog lényege az lenne, hogy a lakosság véleményét kikérve kellene dönteni, hiszen a lakosság illetékes igazán ebben a döntésben. Erre a Kanizsa Újság kiválóan megfelelne. Amikor beérkeznek a javaslatok, visszakerülne a közgyűlésre végső döntésre a javaslatsor. Tüttő István: Én úgy látom, hogy erről olyan nagy vita nem fog kerekedni, lezárom a vitát. Szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérném a 2. számúról a szavazatot. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 111/2001.(IV.24.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az alpolgármestert, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal kijelöltetve a névadásra szánt udvarokat, a Kanizsa Újságon keresztül kérje ki a lakosság javaslatait ezen udvarok nevére vonatkozóan. A beérkezett javaslatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi, illetve az Oktatási, Kulturális és Sportbizottsággal véleményeztetve terjessze döntésre a közgyűlés elé. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester 2. Az elfogadott elnevezéseket a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és az OMVH által jóváhagyott formájú és méretű névtáblákon kell feltüntetni az érintett házak kapujánál. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester 16. Javaslat az Ady u. sétáló utcává alakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tüttő István: Kérdezem Tarnóczky alpolgármester urat, hogy kíván-e ehhez hozzáfűzni valamit? Tarnóczky Attila: Ugyan a határidőket nem a Vagyongazdálkodási Iroda készítette ebben az esetben, de tévedtünk már megint, úgyhogy engedjék meg, hogy a 2. pont határozati javaslat határidejét szeptember 30-ára módosítsam, mert kiderült, hogy ennyi idő nem lesz elegendő semmilyen módon a teendők elvégzésére. Indoklásul annyit szeretnék elmondani, hogy véleményem szerint, azt kell mondjam, hogy nem csak az én véleményem, a Fő utca, Csengery utca, Zrínyi utca, Ady utca tömbje és mellette a Vasemberház tömbje két olyan értéke Nagykanizsa belvárosának, amely előbb-utóbb feltárásra, kihasználásra szorul, arra méltó. Ott egy ideális sétáló belső teret lehet kialakítani, és ennek szerves része lehetne az Ady utcának ez a darabkája. A javaslat egyelőre a vizsgálódások elkezdésére vonatkozik, ennek megfelelően külön pénzügyi igénye most még nincs. Hogyha ez a munka elvégzésre került, utána kellene eldönteni, hogy milyen ütemezésben, mikor tudunk nekiállni ennek a munkának, és ennek keretében mit akarunk megvalósítani, hiszen az egyszerű lezárástól a térburkolat kialakításáig, utcabútorokig sok mindent beleférhet az elképzelésbe. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy ebben ma a közgyűlés döntést tud hozni, de hogy felelős és jó döntést tud hozni, azt nem gondolom. Azt hiszem, igen elhamarkodott lenne ez a kérdés, és azt gondolom, hogy az egész határozati javaslat helyett egy teljesen új határozati javaslatot szeretném, ha magáévá tenne az előterjesztő. Ez pedig az, hogy a Zrínyi utca, a Csengery, Deák tér, Sugár utca, Rozgonyi, Erzsébet tér és a Fő utca által határolt egész területre egységes forgalomcsillapítási tervet kell kidolgozni. Ennek érdekében a Gazdasági Bizottság döntött már korábban, és azt hiszem, valamilyen őszi határidőt szabtunk a VIA Kanizsának, hogy ezt dolgozza ki. Én azt gondolom, többekkel, forgalomtechnikai szakemberekkel is beszélve ebben az ügyben, azt gondolom, hogy nem biztos, hogy az Ady utca alkalmas arra, hogy sétáló utcává építsük ki, jelesen a Fő utcától a Postáig. Alkalmasabbnak tartanám én személy szerint, ha abban gondolkodna a tisztelt közgyűlés, hogy a Fő utcán a forgalmat csillapítaná, akár mesterséges akadályokkal, már Magyarországon is több városban bevezetett 30 km-es zóna kialakításával, a Fő utcai járdákat megszélesíteni, azokat illő burkolattal ellátni, aztán azokon elhelyezni illő, városközpontba illő utcabútorokat elhelyezni, és ez valóban képes lenne arra, hogy a Fő utca szakasza, mondjuk az Erzsébet tértől a Deák térig, ha nem is teljes egészében, de majdhogynem sétáló utcává válhat. De ezt így, most kiragadni egy egész koncepcióból, és azt mondani, hogy az Ady utcából csináljunk sétálóutcát, hát nem igazán gondolom, hogy szerencsés. Jobbnak tartanám, ha az őszi határidőt tartva, ezt az általam jelzett tömböt egységesen kezelnénk, és hátha lesz jobb ötletünk is. Fontosnak tartom az aláírásokat, de azt gondolom, hogy ebben a kérdésben nem szabad a közgyűlésnek olyan utcába belemenni, hogy egy adott utca szakaszán lakók vagy üzlettulajdonosok, vagy üzletbérlők azzal a kérelemmel fordulnak az önkormányzathoz, hogy zárjuk le előttük a forgalmat. Mi van, ha a Fő utcáról jönnek ilyen kérelmek? Tehát én azt hiszem, fontos ez a jelzés, ezt értékelni kell, de majd a terv kidolgozásánál, a koncepció megváltoztatásánál vagy kialakításánál, de most ezen kérések alapján dönteni, egy kicsit aggályos az én véleményem szerint. Tehát én azt javaslom, hogy az összes határozati javaslatot vonjuk vissza, az előkészítésre az általam javasolt tömb egészére készüljön előterjesztés. Egyébként is, ha ez sétáló utcává válna a mai döntésünk alapján, nem lehetne megkerülni azt a koncepciót, amit én mondok, mert bizony-bizony akkor is érinti a gépkocsi forgalmat és közlekedést. Birkner Zoltán: Valójában annyit szeretnék, én nem érzek ekkora veszélyt - mi lenne, ha futna mind a kettő javaslat? Egyébként lehet, hogy Fodor képviselőtársam és a Gazdasági Bizottság által már egyszer eldöntött ütemezés talán szélesebb körű, de miért akadályozzuk meg azt. Szerintem, ha ennek a vizsgálódása elindul, oda fogunk jutni egyébként, amit Fodor úr elmondott, tehát azért ez komplex anyagként fog ide visszajönni. Én azt mondom, hogy ma jött el az a pillanat, hogy kezdjük el, végre legyen meg erről a döntésünk. Nem mondtunk semmit, csak azt, hogy egyetértünk alapvetően ezzel, nem tettünk hozzá közlekedésrendészeti módosítást, nem rendeltünk hozzá költségvetési támogatást, annyit mondtunk – induljon el. És lehet – még egyszer mondom –, hogy Fodor úrnak igaza van, hogy a végén odajutunk, de ma induljon el, nekem az a javaslatom, fogadjuk el gyorsan. Antalics Dezső: Bizottságunk már ´98-ban foglalkozott ezzel a kérdéssel, sőt az előző önkormányzat is és az egyértelműen kiderült, hogy a Fő út ezen szakasza, amit éppen említett Fodor képviselőtársam, sétálóutca szempontjából szóba nem jöhet addig, amíg az elkerülő meg nem lesz, tehát egyszerűen a többi út nem tudja ezt a forgalmat levezetni. Ezzel együtt már akkor felmerült, hogy keressünk egy másik olyan helyet, olyan utcát, utcaszakaszt, amely realizálható, és el kell kezdeni ezt a sétálóutca egy lüktető, egy életet, lehetőséget adni a kisgyermekes családanyáknak, egyáltalán minden városi polgárnak, gyerekeknek, felnőttnek egyaránt. Nagyon örültem, örülünk, a bizottság is örömmel vette ezt az előterjesztést. Végre egy ilyen vizsgálódás, ami – csatlakozom Birkner úr – nem kerül gyakorlatilag a városnak most per, pillanat összegszerűen semmibe, tehát a költségvetést nem terheli, mégis tisztában leszünk azzal, hogy milyen lehetőségeink vannak. Csak szakmai megjegyzés, hogy ha mi lecsökkentjük, és ezzel egyetértek, hogy le kell csökkenteni a Fő út forgalmát, de meggyőződésem, hogy környezeti, tehát kibocsátás szempontjából ott, abban a környezetben nem lehet sétáló, illetőleg utcabútorok lehetnek, de az egészséges környezetet ilyen feltételek mellett nem lehet biztosítani. Ez a szakmai meggyőződésem. De azzal egyetértek, hogy párhuzamosan is nyilván futhat az a program, hogy meg kell vizsgálni Nagykanizsa területén, hogy hol van még erre lehetőség, de elsőként én mindenképpen, és a bizottságunk is támogatja ezt az útszakaszt ilyen szempontból megvizsgálni. Tarnóczky Attila: Ez persze csak az én meggyőződésem, hogy ez a fajta vizsgálat, amit Fodor képviselő úr ajánl, ide lyukadna ki. De ettől függetlenül ezt nem vonom kétségbe, hogy ezt a vizsgálatot el lehet és érdemes elvégezni. Nem tudom, hogy az a fajta változat, képviselő úr, elfogadható-e, hogy az Ön javaslata egy 4. kiegészítő pontként bekerülne, a kétfajta tanulmányterv egyesítve lenne, és a közgyűlés utána döntené el, hogy akkor végül az Ady utcából csinál sétálóutcát, vagy másból csinál sétálóutcát? Egy aggodalmam van, hogy a nagy volumenű elképzelések, azok belátható időn belül valószínűleg nem lesznek megvalósíthatók. Ilyen szempontból az Ady utca sokkal kisebb beruházást igényel, sokkal kisebb átszervezését a forgalomnak. De készüljön ilyen tanulmány. Dr. Fodor Csaba: Az én emlékeimben azokban a városokban, amelyekben megfordulhattam és sétálóutca volt, számomra nem úgy tűnt, hogy a sétáló utcák kijelölésének alapvető feltétele, vagy legalábbis az elsők közötti a feltétele az lett volna, hogy amelyik kevesebbe kerül, mintha normálisan csinálnánk. Az én emlékezeteimben úgy él, ott szoktak sétálóutcát csinálni, ahol mondjuk kellő számú üzlet van, kellő számú olyan vendéglátóipari egység, meg mindenféle boltok, ahova bemennek az emberek, meg ahol olyan széles, hogy valóban le tudnak ülni, netán szökőkutak vannak, netán köztéri alkotások vannak, mert van hozzájuk hely és valóban egy hangulatot kölcsönöznek. Hát az Ady utca, hogy ilyen hangulatot tudna-e kölcsönözni a Fő utcától a Posta sarkáig - nem tudom, lehet, hogy valakinek igen, nekem nem. Én azt gondolom, hogy nem az az elsődleges kérdés, hogy kevés vagy nem kevés. Az az elsődleges kérdés, hogy van-e a városban olyan frekventált útszakasz, ahol legalább megkísérelhetjük, hogy valamifajta normális sétálóutcát alakítunk ki. Én azt elfogadom, azzal a módosítással, amit előterjesztő alpolgármester úr mondott, hogy az én általam elmondott legyen egy 4. határozati javaslat, és azzal a kiegészítéssel természetesen, hogy az végleges döntést viszont, ha tetszik, egy tanulmány, vagy ha úgy tetszik, két tanulmány pontos megismerése után, lehetőség szerint költségbecsléssel, ide a terjesztve az ősszel, nem tudom milyen határidőig, a közgyűlés döntse el. Tehát most ne mondjuk ki, hogy minden bizonnyal az Ady utca lesz a sétálóutca. Ahányan kérik, legalább annyian lesznek ennek ellenzői is, az általam elmondott okokból is nagy valószínűséggel, meg célszerűségi okai is vannak ennek. Tarnóczky Attila: Elnök úr javaslatát elfogadom. Kompromisszumkészségem jeleként az 1. pontból akkor javaslom, hogy maradjon ki az utolsó mondat, ami az Ady utcát kijelöli, akkor nincs kijelölve az Ady utca. Egyébként a dolog pénzügyi oldala, úgy gondolom, igazán mégiscsak döntő, hiába tetszik mondani, hogy nem döntő, mert én beterjeszthetek ide Önöknek bármilyen fantasztikus sétálóutca tervet, azt fogják mondani rá, hogy nincs pénz, és az Ön elképzelésében megvalósítandó sétáló utcához, úgy gondolom, szervesen csatlakozna a ……… Innentől kezdve már csak azon vitatkozhatunk, hogy hogyan lehet …………….. Marton István: Úgy gondolom, hogy az Ady utcának a fent említett szakaszát sétálóutcává minősíteni éppen az a lakossági óhaj kezdeményezte, amely azért alakult így ki, mert valamikor, amikor ez az utca megépült, akkor a szabályozási szélességet – nem tudom, hogy volt-e már ilyen fogalom, de – nem tartották be. Rendkívül keskeny, és az ott lakókat, ha kimondja valaki, ha nem, hihetetlen módon zavarja a gépjárműforgalom. Tehát én úgy gondolom, hogy itt, ahogy le is van írva az 1. pontban, alapvetően a forgalom megszüntetése lenne az ott lakó érintetteknek a célja. Sajnálatosnak ítélem meg, hogy néhány napirendi ponttal ezelőtt szintén olyan döntést hozott ez a testület, ami miatt 50 vagy 100 év múlva esetleg ugyanilyen problémákkal kell szembenézni azon a területen. Tüttő István: Akkor tudjuk, hogy melyik lesz a legközelebbi sétálóutca. Tarnóczky Attila: Tartozásom van, a felelős Karmazin József főépítész úr lenne Tüttő István polgármester úr mellett. Tüttő István: Ezt én is megköszönöm, hogy Tarnóczky úr bejavasolta Karmazin urat. Főépítész úr nem felelőse, hanem ennek a véleményezője, tehát az Ő véleményének is ott kell lenni az anyag mellett. Így kell érteni ezt. Kérem, szavazzunk. Az előterjesztő alpolgármester úr által elfogadott mondatokat akkor értelemszerűen nem fogom megszavaztatni. Először akkor 4. pontként. Ja, azt is elfogadtad? Akkor kérem az 1. számú határozati javaslatról a döntésüket az elfogadott módosítással. És szeretném jelezni, hogy szeptember 30-as a határideje. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-esről a döntést. Tarnóczky Attila: Ezt visszavonom, ha megengedik, mert így elvesztette az értelmét. Tüttő István: Akkor a 2. visszavonva. A határidő maradhat akkor a szeptember 30? Igen. Jó. És akkor kérem a most 2-esre átminősített 3. pont, sétálóutcák szóváltozással. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor a 4. számúról kérem a szavazást, amit Fodor úr javasolt, hogy egy teljes körben, tömbben vizsgáljuk meg ennek a lehetőségét. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 112/2001.(IV.24.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a városfejlesztés és rendezés dokumentumaiban már elhatározott gyalogos központ kiépítését ütemezetten, folyamatosan meg lehet valósítani. A Zrínyi utca, Csengery utca, Deák tér, Sugár utca, Rozgonyi utca, Erzsébet tér és Fő utca által határolt területre egységes forgalomcsillapítási tervet kell kidolgozni – a városrendezési, városképi feltételek biztosítása mellett –, melyet a kivitelezésre vonatkozó ütemtervvel a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. El kell készíttetni a sétálóutcák végleges kialakításának, teljeskörű berendezésének a tervét. Az egyeztetett tervet a kivitelezésre vonatkozó koordinációs javaslattal és ütemtervvel a közgyűlés elé kell terjeszteni, jóváhagyásra. Határidő: 2001. augusztus 31., illetve október 31. Felelős : Tüttő István polgármester Antalics Dezső bizottsági elnök 17. Javaslat városi szignál kiválasztására, illetve a hangszereléséi, átdolgozási munkák elvégeztetésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tüttő István: Tarnóczky Attila alpolgármester úr az előterjesztő. Megkérdezem, hogy van-e hozzáfűznivaló? Tarnóczky Attila: A harangjáték pályázat eredményeként három mű szőröstül-bőröstül a város tulajdonába került ……… A felállt társadalmi bizottság, amelyik ……………….……… a városi szignálnak a közgyűlés válassza meg. Erről szól az indítvány. Az átdolgozásra Baráth Zoltán iskolaigazgató úr lenne felkérve. Ő ezt a munkát, némi kockázatot vállalva el is kezdte. Az Ügyrendi Bizottságban az a szemrehányás ért, hogy nincs igazi választása a testületnek, úgyhogy ha kívánják, akkor mindhárom tulajdonunkban álló dallamot most le tudjuk játszani, és negyedikként a már hangszerelt, fúvósnégyesre hangszerelt déli dallamot. Ha ezt nem kívánják, akkor ahhoz ragaszkodnék, hogy a déli dallamot azért hangszerelve legyenek szívesek meghallgatni, és utána. Kérem, arról szavazzanak, hogy a négyet kívánják meghallgatni, vagy az egyet. Tüttő István: Először szavazzuk azt, hogy mind a négyet. Aki mind a négyet, az igen. Tarnóczky Attila: Szeretném, hogyha előtte meghallgatnák, utána természetesen még….. Tüttő István: És azt nem mondjátok, hogy melyik volt az első. Szavazunk. Azt, hogy 4 dallamot meghallgatunk. Én leszedtem már az Internetről, meghallgattam. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A dallamok meghallgatása. Tüttő István: Én azt hiszem, hogy az igazán jó fülűeknek kellene ebben véleményt alkotni. Nekem mind a három tetszett. Vagy négy volt? Jó, csak egyik ugyanaz volt. Három volt, csak az egyik egy kicsit hangszerelt már. Kérek javaslatokat. Cserti úr ügyrendi, tessék. Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy a művészeti értékének az eldöntése ……..… nem értek hozzá. Javaslom, a tisztelt közgyűlés bízza meg a Oktatási-, Kulturális és Sportbizottságát, akik igény szerint vonjanak be szakértőket, hatalmazzuk föl őket, hogy kiválasszák ………….. Tüttő István: Én támogatom. De nekem mind a három tetszett. Tarnóczky úr ügyrendi, tessék. Tarnóczky Attila: Elnézést, válasz lenne. A szakemberek a zsűriben meghallgatták mind a majdnem száz pályaművet, ők ezt ajánlják. Be lehet őket újra vonni. Amúgy pedig a laikusság ebben az esetben nem hátrány, hanem előny, mert laikusok fogják hallgatni ezt is, nem pedig szakemberek - azoknak kell, hogy tetsszen. Egyébként én javaslatként a délit is ajánlanám, ami hangszerelve van, tehát mindkettőről kérném szavazni. A „Süss fel nap” valóban nem alkalmas. Zsoldos Ferenc: Mindhármat meg lehetett volna hangszerelni. Én úgy érzem, hogy amilyen módon szakemberek döntöttek, a döntésük nagyon helyes volt. A meghangszerelt középső dallam nagyon kedves, egy kicsit indulószerű, ami jó, mert hiszen városi szignálról van szó, és nyilvánvaló, hogy fúvós hangszerekre szerelték, hiszen fúvós hangszerek adták elő, de fanfárok is fel tudják használni. Én azt javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy fogadja el a már meghangszerelt dallamot, mert az városi szignálnak tökéletesen megfelel. Balogh László: Az Oktatási-, Kulturális és Sport, és most már a zenei bizottság - jelezném, hogy már megtárgyalta ezt a napirendet, és ez egy laikus bizottság, de azt gondolom, hogy egy laikus bizottság is tehet ajánlást ilyen szempontból, zenei szempontból laikus bizottság. Én azt gondolom, hogy az ízlés van annyira szubjektív, hogy itt csak bonyolítanánk azzal, ha újabb bonyolult szempontrendszereket találnánk ki ahhoz, hogy a végső döntést meghozzuk. Én azt hiszem, hogy ezzel a jelenlegi állapottal is elégedettek lehetünk. A dallam szép, és ha most hozunk egy ilyen határozatot, akkor már meg is szólalhat, azt hiszem, a Város Napján is. Ettől még 10 év múlva, vagy 5 év lehet újabb városi szignál, de itt és most, szerintem, örüljünk ennek a mai szép szignálnak. Az OKSB egyébként egyhangúlag támogatta ezt az elképzelést. Röst János: Támogatom az előterjesztést. Lenne viszont egy módosításom, a 2. pontban rögzítjük, hogy a mű hangszerelésére, esetleges átdolgozására felkéri Baráth Zoltán a Zeneiskola igazgatóját. Én azt javasolnám, hogy ne legyen bent, hogy Zeneiskola igazgatója, mert ő magánemberként vállalta ezt a szerződést. Nem szeretném, hogyha az iskola számlájára folyna be a pénz, nem pedig a sajátjára. Tüttő István: Előterjesztő úr elfogadja. Cserti Tibor: Hajlok az okos szóra, elállok ……..….. hatására, elállok a javaslattól ……... Marton István: Ha már szóba került itt a 2. pontja, akkor én itt javaslom, miután azért kiderült, hogy itt szó nincs esetleges átdolgozásról, hiszem már ugye ez a munka, ahogy hallottuk készen van, az „esetleges” szót a ködösítés elkerülése végett kérem törölni. Tüttő István: Rendben van. Tarnóczky úr válaszol. Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, hogyha elolvassák az előterjesztést, 5 változatot kell Baráth Zoltánnak elkészíteni. Ez a legelső. Hogy másik 4-re mit talál ki, mondjuk szimfonikus zenekart, azt bízzuk rá. Tüttő István: Köszönöm, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Az előterjesztő alpolgármester úr elfogadta a módosító indítványokat. Az 1. számú határozati javaslatról kérem a szavazást. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem 2. számú határozatról a döntést. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 113/2001.(IV.24.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, Nagykanizsa Megyei Jogú Város szignáljának Kollonay Krisztina – mellékelt kotta szerinti – művét választja. 2. A mű hangszerelésére, esetleges átdolgozására felkéri Baráth Zoltánt. A hangszerelést 5 változatban kell elkészíteni. (Fúvószenekar, szimfonikus zenekar, trombita kvartett, vonósnégyes és ütőhangszerek.) A munka díjazásaként bruttó 100.000 Ft-ot állapít meg. Az összeg felét a szerződés aláírásakor, a másik felét a munka befejezésekor kell kifizetni. Határidő: 2002. március 31. Felelős : Tarnóczky Attila alpolgármester 18. Javaslat a Kanizsa Újság Kft Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Levelet írt hozzánk Lukács Ibolya ügyvezető, de én azt hiszem, hogy az Ő távollétében is nyugodtan dönthetünk a kérdésben. Kérdezem, van-e észrevétel? Dr. Fodor Csaba: Észrevételem csupán annyi, hogy a II/2. pontban, valamint a IV/2. pontban hivatkozott 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokról, hatályon kívül van. Helyette új jogszabály lépett hatályba, az 1997. évi, hosszú számú törvény. Célszerű lenne, mondjuk ezt beemelni ebbe az SZMSZ-be, legalább a hatályos jogszabályoknak megfeleljünk egyszer. Továbbiakban a VI.1.2-höz annyi módosítást fűznék: az ügyvezető feletti munkáltatói jogokat valóban a közgyűlés gyakorolja, de csak a markáns munkáltatói jogokat, tehát a munkaviszony létesítésével, megszűnéssel kapcsolatos jogokat, mert nem igazán szeretném, ha mondjuk az ügyvezető szabadságra való elengedését is a közgyűlés tárgyalná meg. Én az hiszem, hogy az általam előbb mondott két munkáltatói jogon kívüli egyéb munkáltatói jogokat, azt a polgármester úr nyugodtan gyakorolhatná. Tüttő István: Van-e még? Úgy látom nincsen. Lezárom a vitát. Én elfogadom a Fodor úr részemre meghatározott, de egy általános gyakorlat szerint elhangzott javaslatát, hiszen a munkáltatói, egyéb munkáltatói jogokat nem minden esetben, de polgármester gyakorolja, vagy az igazgató, vagy aki éppen a vezetője valamelyik intézménynek. Szavazzunk róla. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 114/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatát – a módosításokra figyelemmel – elfogadja. Határidő: 2001. május 15. Felelős : Lukács Ibolya ügyvezető 19. Előterjesztés a Kanizsa Újság Kft. kérelméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A kérelem pedig arról szól, hogy a Király u. 47. szám alatti ingatlanban lévő 77 m2-es alapterületű bérlemény rezsiköltségét vállalja át az önkormányzat. Hát a bizottságok, sorban elolvasható, le van Önök előtt írva, nem támogatják ezt a kérést, a határozati javaslat is ezzel összhangban fogalmazódott meg. Kérdezem, hogy van-e észrevétel? Dr. Gőgös Péter: Én az összeg csekélységére tekintettel javaslom a támogatását. Tüttő István: Minek a támogatását? Az az igazság, hogy egyetlen gazdasági társaságunknál sem alkalmazzuk ezt a támogatást. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom egy gazdasági társaság, amikor elkészíti az adott tárgyévre vonatkozó üzleti tervét, akkor abban bevételeket, kiadásokat is megtervezi, legalábbis meg kell, hogy tegye. Meg is történt, itt a kft-nek 200 eFt jelenik meg rezsiköltség kiadási soron. Én azt hiszem, hogy nincs semmiféle alapunk arra, hogy egy gazdasági társaság működésébe évközben úgy beleszóljunk, hogy azt mondjuk, köszönjük szépen ezt nem, mert ha nem, akkor valakinek ki kell fizetni, és ha valakinek ki kell fizetni, akkor miből vesszük el, mert valaki hát, ugye a rezsi költségek jó része, az közüzemi díjak, és közüzemi díjakat azért illik kifizetni - akkor nagy valószínűséggel gondolom, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásából, IKI dologi kiadási sorából, vagy valamelyik intézményhez tegyük hozzá. Én azt gondolom, hogy veszélyes vizekre érhetnénk ezzel is, mert holnap, holnapután bármelyik intézmény ugyanezzel a kéréssel jöhetne, netán egy oktatási intézménynél milyen alapon mondanánk azt, hogy úgy gondoljuk, hogy ő csak fizesse ki, mikor egy gazdasági társaságnak meg elengedjük. Tehát én azt hiszem, hogy ezt most nem lenne szabad megtennünk. Éppen ezért, én azt a határozati javaslatot támogatom, amit az előterjesztő elénk tett, miszerint nem támogatjuk az újságnak ezen kérelmét. Tüttő István: Hát emlékeztetni szeretnélek benneteket arra, hogy az Uszoda Kft-nél még a bérleti díjat is kérjük nem, hogy a rezsiköltségek állását. Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről csatlakozni szeretnék Gőgös Péter képviselőtársam javaslatához, és Fodor Csaba képviselő úr felé jegyezném meg, hogy egy kicsit most meg elbizonytalanodtam. Talán előbb, a Zárda utca 16-nál nem működési költséget szavaztunk meg? Tehát hasonló ahhoz, analóg ez a helyzet, nagyságrendben persze ez elenyészően kicsi ahhoz képest, és hát ez egy saját újságunk. Tüttő István: De hát saját az uszodánk is, saját a televíziónk is, saját mindegyik. Én egyetértek azzal, hogy precedenst teremtünk, akkor holnap jön a televízió, holnap jön az uszoda, holnapután a következő, és mindegyik ugyanolyan jogosan kéri, mert jó, Önök döntenek. Tarnóczky Attila: Csak jelezném, hogy mindenhogyan mi fizetünk, ha ezt az indítványt elfogadjuk, már ezt a kérést elfogadjuk, ha nem fogadjuk. Viszont, ha nem fogadjuk el, akkor azért valamiféle rendet tartunk a tekintetben, hogy mi a dolga egy bérlőnek. Ez a …. alapvető része. Dr. Fodor Csaba: Azt szeretném csak Baranyi képviselőasszonynak mondani, hogy ez az újság 22 millió Ft-ot kap 2001. évben. Hívjuk, ahogy akarjuk, költségvetési pénzből ennyit kap a 2001. esztendőre. A Zárda utcával kapcsolatosan véletlenül sem szabad összemosni, én ott azt mondtam, hogy ezt nem azért adjuk a cégnek, mert nagyon szeretjük a focit, hanem ezt azért adjuk, mert olyan iskolák, oktatási intézmények és más egyéb szakosztályok vesznek igénybe olyan létesítményt, amelynek a költségeit neki kell állnia, és mi ebből elismerjük, hogy ez körülbelül ilyen arányban, mondjuk a többiek miatt van. De én ebből nem szeretnék vitatkozni. Én tartom magam továbbra is az elmondottakhoz, és valóban veszélyes precedenst teremthet. Tüttő István: Köszönöm. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Bár volt módosító indítvány, kettő. Mind a kettő azonos volt, akkor először arról. Dr. Gőgös Péter azt javasolja, hogy engedjük el. De gyakorlatilag ez pont az ellentettje, tehát nem módosítás. Kérem, szavazzunk az eredetiről, és akkor kiderül, hogy melyiket támogatjuk. Most arról szavazzunk, hogy nem támogatjuk. Aki igent nyom, az egyetért a határozati javaslattal. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tüttő István: Egy pillanat, akkor újra szavaztatom, mert itt más is ezt mondja. Kérem, akkor megismétlem a határozati javaslat, az eredeti, ami ide le van írva, arról kell dönteni, mivel igazi módosító indítvány nem hangzott el. Kérem, szavazzunk. Aki igennel szavaz, az nem támogatja a kérelmét a kft-nek. A közgyűlés 14 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 115/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem támogatja, hogy a Kanizsa Újság Kft. Nagykanizsa, Király u. 47. szám alatti ingatlan 77 m2 alapterületű, 5 db helyiségét rezsiköltség fizetési kötelezettség nélkül használja. Határidő: 2001. április 25. Felelős : Tüttő István polgármester 20. Előterjesztés a Kormány 2043/2001.(II.28.) sz. határozatában foglalt ingatlanokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben foglalt felhatalmazás alapján kaptuk meg ezeket az ingatlanokat, amelyek különböző utakat reprezentálnak. Azért azt szeretném jelezni, hogy Nagykanizsa csak utakat kapott. A törvény arra ad lehetőséget, hogy szociális célra, ifjúsági célra és gazdasági célra az önkormányzatok ingyen is megkaphatják a volt katonai laktanyákat. Hát reméljük, hogy ez az első lépés csak ebben a kérdésben, mert szeretném azt is jelezni, hogy mindezen célokra az utak így nem használhatók, tehát nem fejezik ki a kormánynak azt a szándékát, amelyet éppen megfogalmazott az előbb felsorolt határozatában. Nem akarom elmondani, hogy mi mindenre hasznosíthatók az utak, le vannak írva, de egyéb hasznosítására is van javaslatunk. Röst János: Az első kérdésem az lenne, hogy jár-e kötelezettséggel az elfogadás, tehát a hadiutak térségére van-e olyan területünk, amit esetleg fel kell tárni, vagy költséget jelent? A másik pedig egy vélemény, hogy egy levéllel köszönjük meg a kormánynak a nagylelkű adományozását. Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e ilyen? A Röst úr kérdezte, hogy van-e az utakkal kapcsolatban olyan költségünk, amelyet mindenképp figyelembe kell vennünk ennek az átvétele kapcsán? Szokolné Dr. Szolik Enikő: A kormány határozat erről nem rendelkezik, úgyhogy erre nem tudok válaszolni. Vélhetően nem, ingyenes tulajdonba vételről van szó. Tüttő István: Ezek ingyenes átadások. Kelemen Z. Pál: Elolvastam azt, hogy más mi mindent kapott, ehhez képest mi mindent kaptunk. Hát nagyon nagy önmérséklet kell ahhoz, hogy az ember ne politizáljon ebben a kérdésben, most bennem nincsen önmérséklet. Nagyon mostohán bánik velünk a kormány, mert amit kaptunk utakat, azokból tényleg nem lesz szociális intézmény, oktatási intézmény, gazdasági fejlődés, csak költségünk. Egyetértek Röst Jánossal, alázatosan köszönjük meg, amit adtak - pártunknak és kormányunknak. Hát kezdjünk vele valamit, ha tudunk. Tüttő István: Szeretnék hozzátenni még egy kérdést, a következő: megkeresett minket a homokkomáromi polgármester úr és lehetőséget látnánk arra, hogy közösen a lőtér megszerzésére akciót indítsunk. Arra kérem a tisztelt közgyűlést, hogy járuljon hozzá, hogy ez ügyben eljárhassak, természetesen vagy külön, vagy közösen a homokkomáromi polgármester úrral. Ez lesz még egy határozati javaslat. Törőcsik Pál: Én tájékoztatásként szeretném elmondani Önöknek, hogy az önkormányzat egy bizonyos tulajdonba kerülési lista alapján visszaigényelte nem csak a hadi utakat, hanem minden olyan dolgot, ami egyáltalán visszaigényelhető. Na most ebbe nem csak a hadiutak, hanem többek között lőtér, és egyéb olyan, ami HM tulajdonból ÁPV Rt. kezelésbe ment át. Erre igényünk bent van. Ez szeretném elmondani. Az is tudott dolog, hogy ennek a tulajdonátadásnak különböző szakaszai vannak - ahogy összekészítenek egy-egy csomagot, a tulajdonviszonyokat tisztázzák, utána kerül a kormány elé döntéshez. Ez - hangsúlyozom - egy folyamat. Most persze nem mindenki abban a lépcsőben, meg olyan ütemezésben kapja azokat a területeket és azokat a tulajdonokat, ahogyan azt várja. Én azt mondom, hogy majd nyugtával dicsérjük a napot, és valóban azt mondom, hogy várjuk ki ennek a folyamatnak a végét, és majd utána mondjunk véleményt. Az, hogy megköszönjük, amit kaphatunk, az a minimum, engem legalábbis úgy neveltek. Tüttő István: Végül is arról beszéltünk, hogy reméljük, hogy itt nem állt meg a folyamat. Szeretném megismételni, Sormás, Homokkomárom és Nagykanizsa tudna lőteret visszaigényelni, és a hasznosításáról később kell majd döntenünk. Csupán annyi, hogy áldásukat adják arra, hogy ebben tárgyaljunk, illetve próbálkozzunk vele. Kiss László: Úgy vélem, hogyha jól végignézzük ezeket a területeket, összességében 20 hektárnyi területet kaptunk. Az nem kevés. Tehát azt hiszem, hogy illendő megköszönni, ez az egyik. És másik az, nem az, hogy most nagyon bőkezű volt a kormány velünk, vagy nem volt bőkezű. Valóban ez egy folyamat első lépése, én is úgy érzem. És, hogy milyen költségek vannak vele, azt hiszem a költségek biztos, hogy kevesebbek, mint tulajdonnak az értéke. Tehát ne gondolkodjunk rajta sokat, és szavazzuk meg. Tüttő István: Hát az le van írva, hogy egyébként hasznosítani is tudjuk őket, meg hosszabbtávú programok része lehet. Dr. Baranyi Enikő: Csatlakoznék Kiss László képviselőtársamhoz, én nem tudok a helyrajzi számok mögé látni, nem tudom megmondani, hogy Tardona 017, 018 és 019 helyrajzi számú ingatlana mit jelent, ők mit kaptak. Tehát nem nagyon tartom szerencsésnek ezt a fajta észrevételt. Sőt ha így végignézem, úgy néz ki, hogy Nagykanizsa ebben az esetben a helyrajzi számok felsorolása alapján messze nem tűnt a kormánynak mostohagyereknek. Tüttő István: Nem érdemes ezen vitatkozni, mert ha jól megnézzük, Zalaegerszeg Andráshida helyrajzi számait, akkor hamar kiderül, hogy ezek mit takarnak. Kelemen Z. Pál: Nem akarom húzni az időt, mondok kettőt. Zalaegerszeg, Platán sor 38. - Petőfi Laktanya. Tapolca, 1877 helyrajzi szám az összes perrel együtt 88-ig - Szalay Sándor Laktanya. Csak ennyit mondok. Tüttő István: Én azért mondtam, hogy ne menjünk bele. Ne menjünk bele, abban bízzunk, hogy ez az első lépés volt, hiszen nekünk még mindig függőben van a laktanyák kérdése az Ipari Park kapcsán. Reménykedjünk. Kérem, szavazzunk, akkor erről. Határozati javaslat - minősített többségre van szükség. Kérem, szavazzunk. Szükségünk van az utakra. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor kérem, szavazzunk arról, hogy a Sormás, Homokkomárom, Nagykanizsa. Szavazunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A megköszönést is szavazzuk meg. Törőcsik Pál: Az már megköszöntük, nem kell. Megírtuk. A levél elment már. Tüttő István: Akkor legalább erősítsétek meg. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 116/2001.(IV.24.) számú 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2043/2001.(II.28.) Korm. határozatban rögzített feltételek tudomásul vétele mellett egyetért azzal, hogy az alábbi ingatlanok Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljenek térítésmentesen: 037/2, 046/2, 049/2, 055/2, 053, 028, 09, 0629, 0616/2, 13402/7, 060/1, 060/2, 058/2, 0370/2, 0496, 0456/1, 4056/2, 4378/1, 4375/2 Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a fenti ingatlanok átadásáért Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében fejezze ki köszönetét. Határidő: 2001. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy Homokkomárom és Sormás községek önkormányzatával közösen folytasson tárgyalásokat a sormási lőtér tulajdonjogának megszerzése érdekében. Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester 21. Előterjesztés a 4662 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: ………… kérdést már többször tárgyaltuk. Kérem, most el kéne dönteni. Van-e észrevétel? Gyalókai Zoltán: Én a határozati javaslat, az elsőben az összeget 2.600-ról az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított 2.900 Ft-ra szeretném módosítani. Tüttő István: Igen. Van-e még észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, akkor a módosító indítványról szavazunk először. 2.600 Ft-tal szemben 2.900 Ft/m2-t javasol Gyalókai úr. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntésüket. Ez pedig, egy időkorlátot szabtunk az eladással kapcsolatban. Ha addig nem jön létre az üzlet, akkor nyilvános árverésen értékesítjük. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 117/2001.(IV.24.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a nagykanizsai 4662 hrsz-ú, 2725 m2 nagyságú beépítetlen területet közvetlenül értékesíti Mihályi Ferenc és felesége részére 2.900 Ft/m2 áron, készpénzfizetés mellett. Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Amennyiben a jogügylet 2001. július 30-ig nem jön létre, illetve vevők a vételárat nem fizetik meg, úgy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a nagykanizsai 4662 hrsz-ú beépítetlen területet nyilvános árverésen értékesíti. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a nagykanizsai 1847/46 hrsz-ú ingatlan 551 m2 nagyságú területének és az 1847/45 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A határozati javaslatban a két ingatlan száma fölcserélődött itt, mert úgy pontos a mondat, először /45-ös és /46-os. Ebben sorrendben helyes a határozat. De hát ezt javítjuk. Ennek az elfogadása Önök részéről nem szükséges, csak én mondom, hogy föl kell cserélni a két számot. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 118/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1847/45 hrsz-ú és az 1847/46 hrsz-ú ingatlanból a végleges telekhatár rendezése után visszamaradó részt közvetlenül a Ford Autó Kanizsa Kft. részére 4.500 Ft/m2 áron értékesíti azzal a feltétellel, hogy az adásvételi szerződés-tervezet elkészültét követő 1 hónapon belül a szerződést alá kell írnia a Kft-nek. Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester Cserti Tibor: Elnézést kérek a tisztelt képviselőktől. Igent nyomtam az előzőekhez, ….. nem figyeltem. Összeférhetetlenség esete áll fenn. ……. Tüttő István: Melyiknél? Végül is 17 igennel szerepel itt. Tehát 21 igennel és, hát magyarul, akkor is egyhangúlag fogadták el, csak gépét ki, köszönöm. Tehát 21 igennel szavaztuk. 23. Előterjesztés az 1847/48 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kaptunk hozzá egy kiegészítést. Kérdezem, hogy van-e észrevétel ezen ingatlannal kapcsolatban? Dr. Fodor Csaba: Az a kiegészítés, amelyet most, a közgyűlés előtt kaptunk meg ehhez a napirendi ponthoz Gazdasági Bizottságon hangzott el kérésként, és a Gazdasági Bizottság azzal támogatta a határozati javaslatot, amennyiben egy ilyen írásos nyilatkozatot kapunk. Tehát ez azért került a tisztelt közgyűlés elé. Tüttő István: Ott van a mellékletben. Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslat 1. pontjáról. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 3. számú határozatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 119/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú, út megjelölésű, a rendezési terv szerint azonban nem útként hasznosítandó ingatlant a törzsvagyonból kivonja. 2. a nagykanizsai 1847/48 hrsz-ú, 1324 m2 területű ingatlant közvetlenül értékesíti a szomszédos területek tulajdonosa, a Baumeister Kft. (Letenye, Ady u. 30.) részére 5.296.000 Ft vételáron. Vevő az ellenértéket 1 db, az 1841/7 hrsz-ú ingatlanon felépülő társasházban lévő, minimum 38 m2 alapterületű lakás tulajdonjogának átadásával egyenlíti ki. 3. hozzájárul ahhoz, hogy az adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjoga az ingatlanra bejegyzést nyerjen azzal, hogy a vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra jelzálogjog nyerjen bejegyzést. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 24. Előterjesztés a Nagykanizsa volt Thury Laktanya területén található kápolnáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Birkner úr ügyrendi? Tessék. Birkner Zoltán: Elnézést kérek képviselőtársaim és polgármester úr, az előző napirendi pontnál én elaludtam, mert kerestem az előterjesztésemet, és a kiegészítést kaptam meg, azért utána nem is tudtam, hogy mit szavazzak meg tulajdonképpen, és nem tudom, hogy benne szerepel-e már, mert ezt szerettük volna javasolni, határozati javaslatban legyen meg, hogy semmi esetre se kaphasson, de látom, most már megkaptam a kiegészítést, hogy vállalja hogy nem fogja beépíteni a tömb belsőt. Ez feltétel. Köszönöm. Tüttő István: Személyesen is tárgyaltunk, meg is ígérte. Most írásban is. Kérem, a laktanya területén található kápolna épületéről Törőcsik Pált alpolgármester úr, mint előterjesztőt kérdezzük, hogy van-e szóbeli kiegészítője? Törőcsik Pál: Bizottságok megtárgyalták a szóban forgó volt kápolnaépület további hasznosításának a módját. Az előterjesztésben szerepel, hogy a Jézus Szíve Plébánia ezt és eredeti kápolna formájában helyreállítja és biztosítja, hogy a történelmi egyházak liturgikus célra bármikor használhatják egyeztetés után. A bizottságok ezt támogattak. Amiért a kiegészítést szeretném elmondani, illetve a határozati javaslathoz lenne egy módosításom. Ugyanis tovább gondolva a megvalósítást és cél elérését, ez a bizonyos bérleti konstrukció se a bérbeadónak, se a bérbe vevőnek nem igazán jó, mert ugyanis, hogyha elfogadjuk és támogatjuk ezt a fajta felújítást, azt hiszem, hogy egy kápolnaépületet a továbbiakban és 5 év után sem fogunk szándékozni más célra hasznosítani, ezért a bérleti konstrukció egy nehézkes dolog. Nem beszélve arról, a bérbeadó szempontjából, hogy mint tulajdonost további kötelezettségek is terhelik, és terhelik akár felújítás, és nem akarok én ebbe belemenni. Én nekem a javaslatom ezért a következő lenne, hogy egy tulajdon átadást névleges összegért kellene támogatnunk, mint konstrukciót. Megbeszéltem, rendezési tervi akadálya nincs, a vagyonrendeletünk alapján sincs akadálya. Tehát én azt javasolnám tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a határozati javaslatban megjelölt célok mellett ne bérleti konstrukciót alkalmazzunk, hanem egy névleges összegű tulajdonba adást. Én kérném képviselőtársaimat, hogy ezt a verziót, ezt a lehetőséget támogassák. Bizottságokon is elhangzott, több képviselőtársam már akkor ezzel kapcsolatosan hasonló véleményét fejezte ki. Én kérném a segítségüket ebben. Tüttő István: Nekem lenne egy észrevételem. Nem ezzel, amit Törőcsik alpolgármester úr elmondott. Azt hiszem, emlékezünk rá, mert én említettem, Magyar József úr is megkeresett, hogy Ő a Nagycsaládosok Egyesülete részére ugyanebben az épületben szeretne helyet kapni, és Ő annyit mondott nekem, ha jól emlékszem, hogy Fliszár tisztelendő úrral erről fog egyeztetést tartani. Azt nem tudom, hogy ebben történt-e valami előre lépés, mert akkor ugye ezt a kettős kérést is kezelhetnénk egyszerre. Nem tudom, Törőcsik úr ebben tud-e valamit mondani. Törőcsik Pál: Elnézést, de előttem ………… még szólni akartak, de akkor, mivel mindegy kérdést kaptam, hadd válaszolhassak rá. Én a Fliszár esperes úrral beszéltem, ők már ezt megelőzően is a Nagycsaládosok Egyesületével is többet között, de legalább 10 vagy 12 hasonló civil szervezettel kapcsolatot tartanak, és helyet adnak nekik, hiszen ők kinőtték gyakorlatilag már a jelenleg rendelkezésükre álló lehetőségeket, és itt mindenképp szóba jönnek a hitélet szempontjából nem csak liturgikus célok, hanem egyéb összejövetelek céljára is. Természetes, hogy ez mindenképen kezelhető probléma lesz. Én azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatosan ez a probléma is megoldható, hiszen eddig is kapcsolatban vannak, és a jövőben is kapcsolatban lesznek. Biztos vagyok benne, hogy megoldható ez a probléma. Dr. Fodor Csaba: Hát most majdhogynem a saját dugámba dőltem, mert én mondtam Gazdasági Bizottsági ülésen, hogy arról lenne célszerű elgondolkodni, hogy tulajdonba minként kerülhetne az egyháznak ez az ingatlan. Valóban azokkal az indokokkal, amit alpolgármester úr elmondott. De magáról erről a kérdésről - azért szeretném tájékoztatni a tisztelt közgyűlést - egy bizottság sem tárgyalt. Tehát abból, hogy az önkormányzat vagyonából akármennyiért is kikerüljön ez az ingatlan. Most, ha ez egy végleges ingatlan telekmegosztás, tehát ez a 3110/6, nem tudom, lehet, hogy ez egy önálló helyrajzi számú ingatlan, azzal a körülbelüli számokkal, amelyeket ide írtak. Én azt gondolom, hogy ez egy új helyzet alpolgármester úr, hozzuk vissza. Én a magam részéről egyébként támogatnám azt is, mert valóban, hosszabb távon sokkal tisztább jogi helyzeteket teremt, mint egy ilyenfajta határozott idejű bérleti konstrukció. De talán akkor a bizottságoknak arról kellene külön tárgyalni, beszélni, mert mégiscsak teljesen más jogi helyzet egy tulajdonosváltás egy ingatlan esetében, mint egy 5 éves időtartamra szóló, akár plusz 5 éves opcióval is, egy bérleti jog. Beszéljék meg ezt a bizottságok. Én nem hiszem, hogy ennek nagyon különösebb akadálya lenne. De jobb lenne, ha az előterjesztés olyan bizottsági támogatottsággal kerülne ide, mert ezt a bérleti konstrukciót valóban a bizottságaink is támogatták. Röst János: A bizottságban valóban ez felmerült, és akkor is úgy éreztem a bizottság nagy része támogatja a tulajdonba adást. Szintén szeretném javasolni, hogy kerüljön a Jézus Szíve Plébánia Hivatal tulajdonába az ingatlan. Annyi kérésem lenne, hogy az 1. pont utolsó két mondata értelemszerűen legyen átfogalmazva, ami azt jelentené, hogy a Jézus Szíve Plébánia Hivatal köteles az épületet a rendeltetésének megfelelően felújítani - egyik pont. A másik pedig az, hogy a Jézus Szíve Plébánia Hivatal köteles a történelmi egyházak részére és ökumenikus célokra az épületet rendelkezésre bocsátani. Tehát …… ugyanaz a cél lenne, annyi megköltéssel, hogy tulajdonba adással. Dr. Baranyi Enikő: Valószínű, hogy az SZMSZ-szel ellentmondónak tűnik, nem tudom, hogy az előterjesztőnek, illetve polgármester úrnak, az ülés levezetőjének van-e joga szavaztatni arról, hogy a bizottságok, az Ügyrendi és Jogi, a Gazdasági megtárgyalja, de a közgyűlés egyébként egyetért a tulajdonjog átadásával, hogy nem kell ezt még egyszer akkor a közgyűlésre visszahozni. Tüttő István: Törőcsik ügyrendi gombot nyom. Kezelhető ez, hogyha 1 perc alatt azt mondjuk, hogy visszavisszük és következő közgyűlésre visszahozzuk, ezen feltétel alapján. Törőcsik Pál: Itt valóban lehet még egy kört futni bizottsági üléseken, de hogyha a közgyűlés elvileg egyetért, már pedig úgy látom és a bizottsági üléseken is az hangzott el, hogy támogatjuk a tulajdonba való adást. Azt is, hogy névleges összegért támogatjuk, hiszen olyan nagymértékű beruházást fognak itt elvégezni, ami és mindenképpen hatalmas közigényt elégít ki. Most én szerintem újból bizottsági szakaszba vinni, ugyan meg lehetne csinálni, de nagyon sokkal többet, meg nagyon sok más eredményre nem jutnánk. Az, hogy Gazdasági Bizottság bonyolítsa le végül is azt, amit a közgyűlés eldönt, hogy egy névleges összegért való tulajdonba adás. Bízzuk meg a bizottságot, hogy ezt az adásvételi, illetve névleges tulajdonba adást bonyolítsa le a megadott feltételek szerint, és döntsön a bizottság, illetve bonyolítsa le a közgyűlés döntését. Ezt javasolnám és szavazzuk meg, hogy mit tudom én, hogy 100 Ft-os névleges összegért, és technikai, és bízzuk meg a bizottságot ennek a lebonyolításával. Tüttő István: Meddig? Tehát a határideje kellene. Törőcsik Pál: Egy határidővel lehetne, mit tudom én május 31-ig. Tüttő István: Jó. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen, ez lenne a javaslatom. A bizottságot bízzuk meg, május 31-ig névleges összegen, 100 Ft-os névértéken tulajdonba adja. Tüttő István: Cserti Tibor úr ügyrendi gombot nyom. Cserti Tibor: Ügyrendi javaslatom van. Javaslatom, hogy polgármester úr zárja le a vitát. Úgy érzem, konszenzus van abban a vonatkozásban, hogy a tulajdon átruházást is akarjuk. Gyakorlatilag akceptálni kell a képviselőtársak véleményét, szerepe van benne a Városfejlesztési Bizottságnak, mivel területrendezést is érinti, Pénzügyi, Gazdasági Bizottsági felhatalmazást kérünk ………. biztosítására. Tipikus átruházás …….……….. hatáskör gyakorlását javaslom. Tüttő István: Birkner úr ügyrendi gomb, tessék. Birkner Zoltán: Szerintem túl sokat beszéltük róla. Nekem ellenjavaslatom van, ezért szóltam, mert ügyrendi vita van. Tudom, hogy ez nem a leghelyesebb. Nagyon tetszett, amit mondott Tóth úr. 1 Ft-ért és most döntsünk, és bizottságok ne szóljanak bele, ugyanis mi vagyunk a bizottságok feletti, tehát jogunk van dönteni erről most és ma. Döntsük róla most és ma. Törőcsik Pál: Mint előterjesztő, Tóth úr javaslatát el tudom fogadni. Tüttő István: És a vevő ki lesz pontosan, a Jézus Szíve Plébánia? Törőcsik Pál: Igen. Tüttő István: Ő vásárolhat? Törőcsik Pál: Ő vásárolhat. Majd megnevezi a jogi személyt, hogy ki lesz a vevő a Jézus Szíve Plébánia ……….. Tüttő István: Dr. Fodor Csaba - ügyrendi gomb. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, hát valóban, valóban a cél fontos. Én Gazdasági Bizottságon is mondtam, hogy az lenne a célszerű, hogy át kell adni valamilyen módon, ha át akarja venni, mert ugye, akkor még ez szóba sem került, legalábbis ott nem kaptuk ilyen információt, a tulajdonjogot. Na de hát azt sem tudjuk kinek. Olyan határozatot hozunk, hogy átadjuk ezt az ingatlant ilyen megkötésekkel, olyan célra, csak azt nem tudjuk kinek, mert annak a kinek, nem tudjuk, hogy most ki jogosult. Törőcsik Pál: Pontosan mondom. Dr. Fodor Csaba: Tehát én azt mondom, azt mondom alpolgármester úr, ha Ön ma mindent tud pontosan, akkor szíveskedett volna reggel egy félórát rászánni arra, hogy egy oldalt ír, azt aláírja, és akkor ide teszi elénk, hogy módosul az előterjesztés. De az nem megy, hogy Ön állandóan útközben valamit mindig kitalál. Hát miért nem lehetett leírni azt, hogy ezt a kápolnát ezen a helyrajzi számon eladjuk, vagy átadjuk 100 Ft-ért, nem tudom, ki az a jogi személy, aki jogosult ezt átvenni. De ha ott úgy dönt a közgyűlés, igen, egyetértünk az átadással. Igen, az átadás feltételeit pedig a Gazdasági Bizottság május 15-ig köteles megoldani. Kész. Ott vagyunk, megoldjuk, nincs ebben semmi hiba, csak akkor tényleg megfelelünk mindenek. Az Ügyrendinek meg amúgy is látni kell, mert minden szerződést látnia kell. Addig Ön tisztázza, hogy kijogosult aláírni a szerződést az átvevőről, ki lesz a jogi személy, akinek nevére fog szólni, mert ingatlannyilvántartást azért mégis csak át kell vezetni, ha ez önálló ingatlan. És megbeszéli akkor azt is, hogy ennyiért átveszi, kész. És akkor azokkal a feltételekkel természetesen, amit Röst képviselő úr mondott, hogy a tulajdonosnak mifajta kötelezettsége van. De azt is meg kell mondani az átvevőnek, hogy ezen az ingatlanon mit tehet vagy mit nem, mert a rendezési terv, ami most készül, azt gondolom, még nincs kész, mit irányoz oda elő. Tehát őneki tudni kell, hogy mit adunk át. Tüttő István: Akkor van egy átmeneti javaslatom. Döntsük most arról, hogy átadjuk, a technikai részét pedig a bizottság bonyolítsa le. Kérem, szavazzunk erről. Tehát abban döntöttünk, hogy átadjuk és részleteit a Gazdasági Bizottság kidolgozza. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 120/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Thury Laktanya területén álló „Kápolna” épület (3110/6 hrsz.) a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia Hivatal részére jelképes összegért átadásra kerüljön. A közgyűlés felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy a tulajdonba adás feltételeit dolgozza ki. Határidő: 2001. május 15. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 25. Tóth Zsuzsa önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Ezt bizottsági szakaszba kell utalni. Kérem, döntsük róla. Nincs itt a képviselőnő. Kérem, szavazzunk róla, hogy bizottsági szakaszba utaljuk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 121/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Tóth Zsuzsanna képviselőnek a Batthyány utcai járda, valamint a Csengery utcai járda és úttest burkolat javítására vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságokat: Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Pénzügyi Bizottság Határidő: 2001. május 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök 26. Györek László önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Ez is bizottsági szakaszba. Kérdezem Györek László urat, hogy kíván-e hozzáfűzni valamit? Györek László: Igen, szeretnék természetesen hozzászólni. Ugye ez az önálló képviselői indítvány tulajdonképpen egy elég megkésett dolog, hiszen a költségvetés tárgyalása során már egyszer ez szerepelt itt a közgyűlés előtt. El is fogadta a közgyűlés, hadd emlékeztessek erre mindenkit, azután meg ugye visszavonta. Most azt, hogy miért, ennek az okait én most nem firtatom, nyilván nem azért, mert maga a cél, az rossz, hanem ennek más, politikai, ilyen, olyan, amolyan okai voltak. Ne firtassuk. Úgy gondolom, hogy ez a cél mindenképpen hasznos, és ráadásul olyan cél, amire a város eddig túl sok energiát nem fordított. Egy ilyen Ifjúsági Központ létrehozása - valójában nem is Ifjúsági Központ, hiszen nem akkora nagy volumenű beruházás ez, hogy ez igazán annak mondható - fontos és halaszthatatlan feladat. Tehát fontos és halaszthatatlan feladat, és hangsúlyozni szeretném itt és most, hogy ez nem az én egyedüli önálló képviselői indítványom, hanem ez a Nagykanizsán működő Ifjúsági Érdekegyeztető Fórumnak az indítványa. Annak minden tagja aláírta az ezzel való egyetértését. Köztük egyébként rajtam kívül két másik jelenlevő képviselő is ennek tagja, tehát úgy gondolom, hogy ők is ezzel egyetértenek. Egyetértenek ezzel egyébként ezen kívül sokan mások, Diák Önkormányzat, egyáltalán minden olyan szervezet, amelyik az ifjúsági kérdésekkel foglalkozik. A megvalósítása, megvalósíthatósága, úgy gondolom, hogy szerintem legalábbis nem illetheti kritika, hiszen viszonylag jól átgondolt tervről van szó. Nagyon sokan kínálták fel a segítségüket ebben, önzetlenül kínálták fel ezt, és dolgoztak már vele viszonylag sokat. Ha elolvassuk a programot, illetve hát a terveket megnézzük, akkor talán ez látszik. Nem tudom elfogadni azt, hogy bizottsági szakaszba kell tenni, a következő okoknál fogva. A következő okoknál fogva, igazából 3 indoka van ennek. 1. Erre a célra az Ifjúsági és Sportminisztérium több pályázatot is írt ki, mármint a működtetésére, megvalósítására. Ezek a pályázatok folyamatosak. Tulajdonképpen most egy picit elcsúsztunk erről, hiszen a folyamatos pályázat azt jelenti, hogy félévre elfogy a pénz, azaz a működtetéséhez szükség van a pénzre. 2. A kiépítésében segítséget nyújtó középiskola, aki ezt megígérte, és már terveket is kidolgozták, július 30-ig tudja ezt vállalni, utána már nem. Ennek egyszerű okai vannak. Tehát ez nagyon meg, olcsóbbá teszi a kiépítését. 3. Az indítása, ha ez nem fejeződik be, szóval nem indul el tulajdonképpen még idén tavasszal, akkor gyakorlatilag egy évet csúszik, ami újabb egy év veszteség, aztán meg Isten tudja mi fog történni még a következő évben. Én úgy gondolom, hogy ez elindítható. A működési költségére nyilván nem kell már fordítani, hiszen az ottani bevételek már ezt fedezhetik. Azt a kritikát hallottam, hogy egy idegen alapítványnak átadni egy ilyet, amit magánszemélyek alapítanának, a magánszemélyek egyébként a középiskolák igazgatói, akik közül eddig hárommal beszéltem, mind hárman segítőkészek ebben a tekintetben, illetve a NIÉF-nek tagjai, azaz, úgy gondolom, olyan személyek, akikben mindenféleképpen megbízhatunk. Tehát magánszemélyek által alapított. De most már talán egyértelmű a dolog, úgyhogy kérem szépen a tisztelt közgyűlést, hogy az előterjesztést támogassa. A határozati javaslat ott van. Én a 10 millió Ft-os költséghez forrást is tudok egyébként nyújtani, nem kell a hitelfelvétel terhére, hiszen ma több mint 30 millió Ft-ért adtunk el ingatlanokat, ennek a terhére, úgy gondolom, hogy ez megvalósítható. Tehát kérem szépen a tisztelt közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot. Röst János: Úgy gondolom, hogy tiszteletre méltó célt fogalmazott meg az előterjesztő. Azért pár problémám mindenképpen van az anyaggal, ez pedig maga a javaslat, amit döntést várnak tőlünk. Egy nem létező alapítványnak, egy később létrehozandó magánszemélyekből álló alapítványnak nem lehet megígérni előre 10 millió Ft-ot, én úgy gondolom, ezt létre kell hozni. A másik, hogy két lehetőséget látok. Vagy beszáll az önkormányzat az alapítványi formába, és ilyen módon garancia számomra, hogy a 10 millió Ft jó helyre kerül, vagy pedig direktbe, közvetlenül a Főiskolai Alapítványnak adjuk oda ezt a pénzt, ez is egy járható út. Én a magánszemélyeket, akiket nem ismerek korábban, hiába vannak most igazgatói beosztásban, lehet, hogy jövő héten már nem azok - de egyébként az sem garancia, hogy igazgató, hozzá kell, hogy mondjam. Én úgy gondolom, nem is lenne helyes. Én azt javasolnám, hogy ezt az anyagot vegyük úgy, hogy munkaközi anyag. Ez a következő közgyűlésre vagy rendkívülire nyugodtan visszajöhet, addigra elő lehet ezt készíteni. Az alapítványt, amennyiben ilyen döntés születne, létre lehet hozni. De én mindenképpen azt javasolnám, hogy ne magánszemélyek alapítványát támogassuk, hanem a városét vagy a főiskoláét. Dr. Fodor Csaba: Eszembe jutott egy olyan időszak, amikor még a ’70-es években ugyanilyen céllal, talán még a Czupi Gyula barátunkkal, az akkori tanácselnököt kerestük meg, teljesen ez volt az elképzelésünk, csak a helyszín nem. Akkor azt a választ kaptam, amit nem szeretném, ha az előterjesztő és maga a cél kapna, hogy valósítsák meg és majd a működéséhez hozzájárulunk. Hát azóta itt tartunk. A cél valóban nemes, én is azt gondolom, támogatni kellene. De abban Röst képviselő úrnak teljesen igaza van, ha valakik valamit szeretnének, hozzák létre azt a jogi személyt, ami működtetné ezt a klubot, és akkor azzal egyfajta támogatási szerződés vagy valami más szerződés alapján hozzájuthat ahhoz a pénzhez, amit a tisztelt közgyűlés többsége megszavaz. De én azt gondolom, ez a 10 millió Ft, amit Önök kérnek erre a célra, ez valóban nagyon kevés, látva a látványterveket, látva azt, hogy mi minden kellene ebbe a létesítménybe. Szeretnénk látni azt, hogy most 10 millió Ft, a következő években miként és mennyi körülbelül, mert ez jelentős pénzeszköz. Vagy ha nem, akkor gondolom, akkor az alapítvány saját maga be tudja rendezni, mert azért itt jól látjuk, 8 terem van, a számítógépes termen keresztül vendéglátóegység, szóval minden van, ami kell valóban, vagy kellhet egy ilyen klubban. Az ISM pályázat, persze be kell nyújtani, próbálkozni próbálkozhatunk ugyanúgy, mint ahogy próbálkoztunk az elmúlt évben a kiskanizsai játszótérrel az ISM pályázattal, csak hát nem nyertünk semmit. De mondjuk ebből messzemenő következtetéseket nem lehet vonni nyilvánvalóan, a lehetőségeket meg kell próbálni, aztán vagy bejön, vagy nem. Az épülettel kapcsolatosan azt nem tudom, hogy milyen szerződés, vagy miként kapta meg használatra a felsőoktatási alapítvány, de ha jól emlékszem, abba mintha csak az lenne, hogy főiskolai célra használható, tehát ha ez így van, és jól emlékszem, akkor azt is módosítani kell. Tehát még sem ártana, ha ez egy bizottsági körben futna, és mondjuk az Oktatási Bizottság javaslatával, a Gazdaságival pedig megbeszélnénk mindazokat a beruházási szükségességeket, ütemezéseket, és látnánk előre. Nem baj az, ha ebben az előterjesztésben az lesz benn, hogy ez évben 10 millió Ft, és bizony készüljön föl az önkormányzat arra, hogy a következő évben még 10 millió Ft szükségeltetik, nem hibája ez az előterjesztésnek, sőt inkább előnyére válik, mert látni lehet, vagy látni engedi, hogy mibe fog kerülni ez az egész létesítmény. Mert azt viszont koránt sem szeretném, ha most elfogadnánk ezt a 10 millió Ft-ot, és kiderülne, hogy olyan gyorsan fognak dolgozni, hogy ősszel megint kellene valamennyi, vagy jövőre, és akkor azt mondhatná valaki is közülünk, hogy nem erről szólt dolog 2001. áprilisában. Tehát én ezért javaslom, a bizottsági szakaszt járjuk körbe, nem lesz ennek semmi hibája, én azt hiszem. Akik pedig meg akarják alapítani az alapítványt, annak gratulálni tudok, mert valóban fontos célt tűztek ki maguk elé. Tüttő István: Ez közelebb van a 100-hoz, mint 10-hez, ennek a kialakítása. Kelemen Z. Pál - ügyrendi. Kelemen Z. Pál: Nem érdemben kívánok a témához, hanem ügyrendileg hozzászólni. Fodor képviselőtársam említette volt, nem járta meg a bizottságokat ez a javaslat. Annak is van módja, hogy tárgyaljuk, de azt úgy hívják, hogy sürgősségi tárgyalás, és az SZMSZ pontosan taglalja, hogy hogyan lehet sürgősséggel napirendre venni valamit. Ezt nem vehettük volna napirendre, …………………… külön közgyűlésen sürgősséggel tárgyaljuk, betartjuk a demokráciát és a szabályokat, vagy megjárja a bizottsági kört, és akkor valójában a maga idején, rendjén és helyén tárgyalva lesz. Györek László: Megpróbálok mindenre válaszolni. Először is az alapítvány létrehozása. Én el tudom fogadni azt a megoldást is, amit Röst úr mondott, tehát semmi kifogásom ellene. Lényeg az, hogy jöjjön létre, mert csúszik most már hosszú ideje egy ilyen központnak a létrehozása, és nagyon nagy szükség lenne rá. Még egyszer hadd idézzem azt a bizonyos felmérést, miszerint Nagykanizsán a második legnagyobb problémának a munkahelyteremtés után az ifjúság problémáját tartják. Az, hogy miért nem lehet csúsztatni, hát egyszer már elmondtam, még egyszer magam nem ismétlem meg. A következő a kiépítéssel kapcsolatban. Csak egy példát hadd mondjak arra, hogy milyen segítőkészség van erre. Volt egy tárgyalás a MATÁV-val, amelyik egy nagy cég Magyarországon, aki vállalja, illetve hát ezt nem mondta, hogy vállalja, hiszen még nem is jött létre az egésznek a berendezése, a számítógépnek és Internet- kapcsolatnak a megteremtését. Csak egy példa, és ugye képzeljük el, hogy ilyenből, nem ilyen volumenben természetesen, de van még nem egy, nem kettő. A költségbecslés, az nem költségbecslés, hanem árajánlatokból kért, két árajánlatból kért átlagolás, ezt így készítettük el, tehát nem 20, nem 100, nem 30 millió, hanem egész pontosan ennyibe kerül nagyjából, nagyjából egész pontosan ennyibe kerül, ami ide van írva. Tehát még egyszer kérem, ha nem döntünk, az annyit jelent, hogy nem fogjuk létrehozni. Jövőre ezt már teljesen valószínűtlen, hogy még egyszer majd idehozza valaki harmadszori kísérletre is. Én úgy gondolom, hogy ez egy olyan cél, egyetértek Fodor úrral, amelyik nagyon nemes, kötelességünk a fiatalságról gondolkodni, gondoskodni Nagykanizsán. Én mindenképpen kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ezt figyelembe véve szavazzon erről, és fogadja el az indítványt. És még egyszer elfogadom azt, hogy a város természetesen akkor legyen benne ebben az alapítványban, ha ezt mindenképpen szükségesnek látja. Nincs ez kizárva, ezen gondolkodtunk, csak ez az ötletünk támadt, de ez is egy megoldás. Tüttő István: Kelemen Z. Pál - ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Tisztelt polgármester úr, feltehetően nem mondtam el jól az érvemet. Megkérdezném, a mai közgyűlés előtt 2 órával tájékoztatta Önt, mint levezető elnököt Györek úr arról, hogy ezt ma tárgyaltatni kívánja? Tüttő István: Nem is tudott volna velem találkozni. Kelemen Z. Pál: Akkor alpolgármester urakat tájékoztatta írásban erről? ………… SZMSZ szerint, hát hogyha a saját törvényeinket, a saját demokráciánkat nem tartjuk be. …. Tüttő István: Kiss László úr - ügyrendi, tessék. Kiss László: Javaslom, hogy szavazzunk arról, hogy ezt a kérdést sürgősséggel napirendre vesszük. És ha szavaztunk róla, akkor sürgősséggel tárgyaljuk, azt hiszem. És azt hiszem, ez a pragmatikus kezelése a dolognak akkor, ha egy határidő sürget bennünket. Egyébként, amivel a városnak pénzt hozhatunk. Egyébként kiküldött anyagban benne szerepelt ez a tájékoztatás, t Tehát hivatal vezetése, polgármester úr, alpolgármesterek, tudni kellett róluk, és a képviselők is. Birkner Zoltán: Azt hiszem, hogy lassan megtaláljuk a megoldást. Én nagyon értem Györek László képviselőtársamnak is a sürgetési igényét, és teljesen egyet is értek vele. Valóban azért valami olyasmi, olyan okos megoldást kellene hoznunk ma, hogy túl azon, hogy a céllal egyetértünk, mert ennek semmi tartalma, hanem vagy egy bizottságnak adjuk le ennek a feladatát, én ezzel is egyetértek, és akkor ez mégis csak felgyorsul, tehát nem rendes közgyűlésre kerül vissza, tehát mondjuk egy-két héten belül ez konkrétan megtárgyalásra kerülhet minden szempontból. Én ezzel is egyetértek, hogy adjuk le ezt a hatáskört, mondjuk Gazdasági Bizottságnak, hogy erről döntsön. És akkor ez pénzzel, kiviteli tervvel, alapítványostól, mindenestül, tehát ahogy ezt meg kell csinálni, és egyébként majd az Ügyrendi Bizottság elé bekerül, és akkor megoldottuk ezt a nagyon nehéz kérdést, hogy ne a következőt várjuk meg. Azt hiszem, hogy ez a két hét belefér, de ennél több, és ebben Györek képviselőtársnak igaza van, nem. Úgyhogy kérem képviselőtársakat, fogadjuk így el, hogy ennek a döntési hatáskörét adjuk át, utaljuk át a Gazdasági Bizottságnak. Tüttő István: Erről szavazzunk. Hát én úgy értettem Birkner úr javaslatát, hogy a bizottság 2 héten belül soron kívül előkészíti, megtárgyalja és akkor egy soron kívüli közgyűlés. Dr. Fodor Csaba - ügyrendi, tessék. Dr. Fodor Csaba: Hát valóban, a Gazdasági Bizottságnak sok mindenre joga, de arra, hogy költségvetési rendeletet módosítson, sajnos nincs. Innentől ez közgyűlési hatáskör. Tehát én azt gondolom, hogy azt lehet, hogy Gazdasági Bizottság május 15-ig alakítsa ki erről az állásfoglalását úgy természetesen, hogy egy korrekt előterjesztést kap a dologról, és azt követően pedig akkor a bizottság kezdeményezi, hogy soron kívüli közgyűlés összehívását, mert a július végi határidőbe, abba ez beleférhet, én azt gondolom. De tényleg ezt sürgősen el kell indítani, nehogy lecsússzunk a határidő miatt egy pályázati lehetőségről. Tüttő István: Ugyanez volt, amit mondtam. Tehát a bizottság gyorsan előkészíti, elkészíti és azt követően soron kívüli ülésre visszük. Ez lett volna a javaslatom, hogy erről döntsünk. Györek László: Igen, magam is hasonlót akartam javasolni. Tehát mivel érzem a polémiát, bár nem érzem, hogy mi ennek az indoka igazából, és érzem azt, hogy ha nem egyöntetű a döntés, akkor inkább most erről ne beszéljük, igen, elfogadom azt, hogy tárgyalja meg ezt a Gazdasági Bizottság és kerüljön vissza közgyűlésre. Nagyon remélem, hogy ebből nem csúszunk le semmiről. Igyekszünk közben is azért majd dolgozni, és azért azt szeretném kérni - tudom, hogy ez nem döntési helyzet -, hogy kérem a tisztelt közgyűlést, legalább arról szavazzon most, hogy támogatja ezt a célt, és amennyiben nincs egyéb akadálya ennek, úgy ezt a 10 millió Ft-ot, így ebben a formában, ahogy én kértem, biztosítsa. Ja bocsánat, tehát akkor, igen …. Tüttő István: Kérem, arról szavazzunk, amiről az előbb akartam, hogy szavazzanak, hogy a Gazdasági Bizottság soron kívül tárgyalja meg. Készüljön egy előterjesztés, és a bizottság kezdeményezze az időpontját majd a soron kívüli közgyűlésnek, és akkor dönt. Kérem, erről szavazzunk. Könyörgöm, a Gazdasági Bizottság, addigra az alapítványt is létre kell hozni. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 122/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, hogy Györek László képviselőnek az Ifjúsági Központ létrehozásával kapcsolatos önálló indítványát tárgyalja meg, az ezzel kapcsolatos állásfoglalását soron kívüli közgyűlés kezdeményezésével terjessze a képviselőtestület elé. Határidő: 2001. május 15. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 27. Javaslat Szepetnek és térsége regionális szennyvízcsatorna hálózat megvalósítására címzett támogatás benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: 2001. május 5-ig kell benyújtania az induló beruházásra a pályázatot. Ez pedig a 2002. évi költségvetésben lesz majd benn. Kérdezem, hogy van-e észrevétel? Ha nincs, akkor szavazzunk a határozati javaslatról. Szavazunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 123/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az 1.579.182 ezer forint összköltségű Szepetnek és térsége szennyvízcsatorna hálózat címzett támogatással történő megvalósításával. A közgyűlés a beruházás saját forrásaként 37.583 ezer forintot az éves ütemezésnek megfelelően a költségvetési rendeleteiben biztosítja. Határidő: 2001. május 5. (címzett támogatási igény benyújtására.) Felelős : Tüttő István polgármester 28. Javaslat Nagykanizsa Csengery utca mentén az Erdész u. és Szentendrei u. között kerékpárút UKIG pályázattal történő megvalósítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel? Úgy látom nincs. Szavazunk róla. A közgyűlés 15 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 124/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a támogatással megvalósuló Nagykanizsa, Erdész u. és Szentendrei u. között megvalósuló kerékpárút 2001-2002. évi ütemezéssel történő létesítésével. A 73.000 eFt összköltségű beruházáshoz 33.000 eFt saját erőt az alábbi ütemezéssel a céltartalékok között biztosítja: 2001. évre 7.000 eFt 2002. évre 26.000 eFt. A felmerülő saját forrás mérséklése érdekében a későbbiekben pályázatot nyújtunk be megyei területfejlesztési támogatás elnyerésére is. Felhatalmazza a polgármestert az UKIG pályázat előkészítésére és benyújtására. Határidő: 2001. május 28. (pályázat benyújtására) Felelős : Tüttő István polgármester 29. Javaslat a 2002. évi címzett támogatási igények benyújtására, az igénybenyújtáshoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányok elfogadására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, van-e kérdés ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen, akkor szavazzunk. Határozati javaslat. Először a volt Zsinagóga. Hát ugye az befolyásolhatja majd az a döntésünk, ami majd jön. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: Javaslat a volt Zsinagóga (műemlékvédelem alatt álló) épületben többfunkciós, de alapvetően közművelődési célú közösségi ház kialakítására előzetes címzett igény benyújtására 125/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a volt Zsinagóga épület hasznosításának címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 685.162 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt Zsinagóga épületben közművelődési célú közösségi ház kialakítását műemléki felújítással, bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése: 2001. május 5. Megvalósítás: 2004. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakközépiskola esetében kérem a döntésüket az 1. számú határozati javaslatról. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 2. számúról. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola (Nagykanizsa, Hunyadi u. 13.) jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására 126/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 694.184 ezer Ft összköltségű beruházásként a jelenlegi épület rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése 2001. május 5. Megvalósítás: 2004. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A következő pedig az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye kapcsán a pályázattal kapcsolatos 1. számú határozatról döntsünk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számúról a döntést. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: Javaslat az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi működési feltételeinek kialakítására előzetes címzett támogatási pályázat benyújtására 127/2001.(IV.24.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért az Értelmi Fogyatékosok Szakosított Szociális Intézménye jogszabályi feltételeinek kialakítására címzett támogatási pályázaton való részvételével oly módon, hogy a kétféle koncepció követelményét úgy elégíti ki, hogy 445.089 ezer Ft összköltségű beruházásként a volt űrhajós úti óvoda épületében rekonstrukciós bővítéssel kívánja megvalósítani. 2. vállalja, hogy bármely koncepció nyer támogatást, 10% saját forrást – a beruházási adatlap szerinti ütemezésben –, valamint a működtetési feltételeket és költségeket az éves költségvetési rendeletben biztosítja. Határidő: Címzett támogatás előzetes igénybejelentése 2001. május 5. Megvalósítás: 2004. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Köszönöm szépen. Zárt üléssel folytatjuk. Megköszönjünk a nem érintetteknek a jelenlétet. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 128/2001.(IV.24.) – 130/2001.(IV.24.) számú határozata később kerül kihirdetésre. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 19.45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
