* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.02 MB | |
| 2026-04-09 13:27:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  104 | 97 | 2001. június 26. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Javaslat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2001.(…) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 5. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a garzonlakásokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Előterjesztés Liszó községgel a körjegyzőségre kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 7. Javaslat a közhasznú és közcélú dolgozók 2001. évi foglalkoztatásának finanszírozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak, társaságainak pénzintézeti számlavezetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Előterjesztés a fogászati funkcionális privatizáció végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő költségeiről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a 2002/2003. tanévben indítandó első osztályok szervezésére és a kötelező felvételt biztosító körzethatárok módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 12. Javaslat a 2001. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására az oktatásban és a szociális ágazatban (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Javaslat az alap és középfokú oktatási intézmények pedagógiai programjának elfogadására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14. Javaslat a Városi Könyvtár átköltöztetéséhez, ezévi üzemeltetési többletköltségekhez szükséges forrás biztosítására (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke 15. Javaslat a Városi Könyvtár elnevezésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke Zárt ülés: 16. Tájékoztató az Ipari Park, Logisztikai Központ helyzetéről (írásban) Előadó: Schmidt László ügyvezető Nyílt ülés: 17. Javaslat a Nagykanizsa Irtás u. és Postakerti út építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 18. Javaslat TESCO GLOBÁL Áruházak Rt. beruházásában megvalósított út és közmű átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat vízvezeték közművek átadás-átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy városrész közművesítés beruházási programjának jóváhagyására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Javaslat Nagykanizsa, Rózsa u. autóbuszmegálló áthelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. sz. alatti Szociális Foglalkoztató Nyomda és szabászati üzeméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Előterjesztés a Sétakertben nyilvános WC és presszó kialakításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat Városközpont 003 jelű – új könyvtár – tömb rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Előterjesztés a perrel még nem érvényesített, belterületi földterületi földek utáni járandóságok vizsgálatáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26. Javaslat a Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 27. Javaslat Eötvös tér északi tömb rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Beszámoló a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Önkormányzati Tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Belvárosi udvarok elnevezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Nagykanizsa, Alkotmány u. 4079 hrsz.-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jog törlésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 32. Dr. Gőgös Péter önálló képviselői indítványa (írásban) 33. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa (írásban) 34. Kiss László önálló képviselői indítványa (írásban) 35. Javaslat az Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 36. Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 37. Előterjesztés a Nagykanizsa, Szent Flórián téri óvoda épületének hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 38. Polgármesteri tájékozató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 39. Interpellációk, kérdések (írásban) Zárt ülésen hozzászólások, nyílt ülésen határozathozatal és rendeletalkotás: 40. Javaslat a belterületi határvonal módosítására, a 35/2000.(VI.7.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Hevesi és Boszorkány utcáktól keletre lévő terület rendezési terve), valamint a 18/2001.(IV.25.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Szabadhegy vr. és környéke rendezési terve) belterületbe vonásra jelölt területek belterületbe vonására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 41. Nagykanizsa, Alkotmány u. 160. sz. alatti kastélyépület értékesítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés: 42. Javaslat a GM „Széchenyi Terv lakásprogram” keretében meghirdetett pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 43. Előterjesztés a Nagykanizsa Camping út melletti ingatlanokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 44. Előterjesztés az ÉK-i városrészben a TESCO-tól K-re található 1839/9 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 45. Előterjesztés a nagykanizsai 92 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 46. Előterjesztés a Nagykanizsa Erzsébet tér 16. sz. alatti pincehelyiségről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2001. június 26-án (kedd) 9.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Simánné Mile Éva osztályvezetők, Burján Emese, Vukné dr. Kálovics Marianna kabinetvezetők, Dr. Müller János irodavezető, Kámán László, Gőcze Gyula intézményvezető, Gáspár András, Schmidt László ügyvezetők Megjelentek: Bakonyi Zsóka a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap munkatársa, Lukácsa Zsuzsanna a Zala Rádió munkatársa Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Elkezdjük a mai közgyűlés munkáját. Megkérem Önöket, hogy a napirendekkel kapcsolatban, ha észrevételük van, azt tegyék meg, arra lehet jelentkezni, de mindenekelőtt én szeretnék néhány olyan, meghívóban nem szereplő napirendnek a címét felolvasni, amelyről majd kérem, hogy később szavazzunk. Bicsák Miklós úr önálló képviselői indítványt adott be. Kiss László úr szintén. Meg kell tárgyalnunk az javaslat az „Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására” című napirendet, és „Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására”. Javaslom, hogy az alábbi napirendeket vegyük le a tárgyalásról. A 23. számú, ”Javaslat az alapítványok támogatására”, „Javaslat Nagykanizsa Városközpont - 010 jelű, volt piactömb rendezési tervének elfogadására”. Ez az a 28., az előző az a 23., és a 40. számú „Előterjesztés Nagykanizsa, Rákóczi u. 46. szám alatti helyiség értékesítéséről. Kérem, majd a szavazásnál fogjuk ezeket eldönteni. És elég sok olyan anyag is van, amelyet most kaptak Önök kézhez. Megkérdezem Önöket, hogy van-e napirend előtt és egyéb észrevételük és javaslatuk mielőtt szavaznánk a napirendekről? Dr. Baranyi Enikő: A program szerinti napirendi pontok nagy száma miatt is kivételesen azt az ügyrendi javaslatot terjesztem a közgyűlés elé, hogy az 1. és 2. napirendi pontok kerüljenek a közgyűlés utolsó napirendi pontjaként megtárgyalásra. Azt hiszem, hogy komolyan részleteznem nem kell. Úgy hiszem, hogy az érdemi munkát ez előbbre tudná vinni. Az ügyrendi javaslatom másik része pedig, hogy a napirendi pontok ellenére próbálja a közgyűlés elhatározni, hogy valamennyi napirendi pontot a mai napon tárgyalni kívánja. Nem kívánom emlékeztetni a képviselőtársaimat arra, hogy többedszer került említésre Zalaegerszeg jó példája, miszerint elkezdik a munkát korábban. Ezzel kapcsolatban ugyan más véleményem volt, de pont a múlt héten tájékozódhattunk arról, hogy 17 órás közgyűlési ülést tartottak, de a tervezett feladatot, a munkát ellátták. Tehát az 1., 2. hátulra kerüljön, illetve, hogy próbáljuk azért végig tárgyalni napirendi pontokat. Köszönöm, és egyben kérem ebben a támogatásukat. Tüttő István: Köszönöm képviselőnő javaslatát. Én akkor javasolnám, hogy kezdjük majd a 3. napirenddel, hiszen abban majd éppen ebben döntenénk, és azt követően. Tóth László: Napirend előtt szeretnék 2 percet, egy szóbeli interpellációt, és 3 kérdést szeretnék föltenni. Kelemen Z. Pál: A 39. napirendi pontot zárt ülésen tárgyalnánk. Amennyiben az érintettek hozzájárulnak, tárgyaljuk nyílt ülésen, és hozzuk előre. 39. Javaslat a könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra, írásban érkezett. Én azt javaslom, hogy tekintettel arra, hogy nem kanizsai vendégek vannak, …………. az udvariasság, a 2. napirend után tárgyaljuk, ha az illetékesek hozzájárulnak, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk. Tüttő István: Igen, majd megkérdezzük, amikor erről szavazunk. Böröcz Zoltán: Kettő percet szeretnék kérni napirend előtt. Egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, ami, ha tendenciává válik, akkor úgy gondolom, hogy káros lehet Nagykanizsa város közéletére. Dr. Baranyi Enikő: Szintén napirend előtt szeretnék szólni, hogy a Julius Meinl elköltöztetésével, illetve bezárásával kapcsolatosan szeretnék hozzászólni. Kiss László: A 30. napirendi pontot szeretném, ha zárt ülés napirendjei közé tennénk át az önkormányzat érdekeire való hivatkozással, és szeretnék két interpellációt előterjeszteni szóban. Az egyik a nemzeti tudatra való nevelés kérdése lenne, a másik pedig a szemétszállítás kérdésében. Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék kettő kérdést a tisztelt jegyző asszonynak. Az első kérdés lenne: joga van-e képviselőnek hatóságként eljárni? A második kérdésem meg tisztelt polgármester úrnak: kinek köszönhető a miklósfai buszmegállás rendje, vagyis ki szúrta el ezt is? Birkner Zoltán: Két javaslatom lenne. Az egyik az, hogy a 41. napirendi pont, amely zárt ülésen szerepel, kerüljön nyílt ülésre. A másik javaslatom pedig, bejött egy plusz kiegészítő, „Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására” című napirendnek egy kiegészítését szeretném javasolni, hogy ne kelljen külön napirendre venni. Ne haragudjanak elmagyarázom, hogy miért szeretném. Elkészült egy felmérés a homokozók állapotáról a VIA Kanizsa megbízásából, és azt gondolom, hogy ide betehető lenne. Sürgős lenne, hogy a nyári időszakban ezen homokcsere megtörténjen. Többen interpelláltunk, szóltunk már erről, tehát azt hiszem, közös az ügy. Tehát szeretném kiegészíteni ezt a napirendet a nagykanizsai játszóterek állapotával című résszel, és akkor két részből állna ez a napirendi pont. Röst János: Három kérdést szeretnék feltenni. Az első Törőcsik Pálhoz: „Mi lesz a moziépület sorsa?” kérdésként. A másodikat jegyző asszonyhoz szeretném feltenni. Tesz-e törvényességi észrevételt Törőcsik Pál szavazása tárgyában? Ez az elmúlt közgyűlés saját magáról szavazott a Polgármesteri Hivatal tanulmányi szerződések vizsgálatánál, és hogy tett-e erre törvényességi észrevételt. Illetve Tüttő Istvánnak szintén egy kérdést szeretnék feltenni. Kíván-e a változtatni a helyettesítési címen? Györek László: Interpellálni szeretnék röviden némely veszélyes tevékenységekről. Marton István: Az előbb Birkner képviselőtársam említette, hogy a zárt ülésre javasolt 41. számú napirendi pontot tegyük át nyílt ülésre. Nekem az a javaslatom, hogy ehhez kapcsolódóan, hogy mielőtt ezt megtárgyaljuk - számomra mindegy egyébként, hogy hányadik helyen és nyíltan vagy zártra, bár szerintem is előnyösebb lenne a nyílt tárgyalás - a kiskanizsai Gondozóház ügyéről is tárgyaljuk, illetve szavazzunk, mert a legutolsó közgyűlésen 21 jelenlévő mellett majdnem megvolt a minősített többség, és úgy gondolom, ha most népesebb a testület, akkor minden további nélkül ennek át kell menni. Ezen túlmenően én azt sem értem, hogy miért nem szerepel az írásban kiküldött napirendek között, mikor erre ígéretet tettek? Tarnóczky Attila: Tájékoztatom képviselő urat, ha nem látta volna még, megérkezett a Gondozóházzal kapcsolatban a Plébánia levele. Ez csatolva lett az említett napirendi ponthoz. Tehát itt van ez az előterjesztés, amit hiányolt. Képviselő úr, rá van írva, tessék elolvasni. Budai István: Beadtam egy írásos interpellációt. Szeretném, hogyha az interpellációk napirendje között ez is szerepelne, …….…………. Tüttő István: Akkor megkérünk majd, hogy szóban mond el. Kelemen Z. Pál: Elnézést kérek, hogy másodszor kérek szót. de mindenképpen a 24. számú napirendi pontot, tekintettel arra, hogy ez az az épület, ez az a téma a városban sok pletykára adott alkalmat, visszás pletykákra, a város gazdasági érdeke jelentősen sérülhet nyílt tárgyalás esetén, én ezt zárt ülésre kérem áttenni. Tüttő István: Alkotmány utca 160. számú ingatlan, kastély. Úgy látom nincs több észrevétel, akkor rátérünk a napirendi pontok elfogadására. Tisztelt közgyűlés, a Bicsák úr önálló képviselői indítványának napirendre tűzését kérem, hogy szavazzunk róla. Most azokat olvasom, amelyeket én olvastam fel. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kiss László önálló indítványáról kérem a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javaslat az Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrésze, és ahogy még Birkner úr kérte, még azzal kiegészítve, amit javasolt. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A napirendekről, én bejelentettem, hogy levesszük a 23-ast, 28-ast és a 40-est. Tehát ezt eleve nem is fogom feltenni szavazásra, hogy tárgyaljuk. Ezután döntenünk kell arról, Dr. Baranyi Enikő javasolta, hogy az 1. és 2. számú napirendeket az utolsó napirendi pontonként tárgyaljuk meg. Ez nem fogja azt jelenteni, hogy a napirend előtti hozzászólásokat is odasorolnánk, hanem azok idekerülnek. Kérem, erről döntsünk. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javasolta a következőben Kelemen Z. Pál úr, hogy a 24. számú napirendet zárt ülésen tárgyaljuk. Ez a palini kastély. Most ugye, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, illetve napirendként is fel kell venni. Tehát a szavazásukat kettős értelemben értem. Tehát, ha döntünk, akkor napirendre is vesszük, és el is döntjük, hogy milyen formában tárgyaljuk. Kérem, zárt ülésként való tárgyalását szavazzuk. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Javasolta még Kelemen Z. Pál úr, hogy a könyvvizsgálói pályázattal kapcsolatos napirendet lehetőség szerint hozzuk az elejére. Ő a 2. helyen jelölte meg abban az esetben, ha Ők hozzájárulnak. Én köszöntöm a tisztelt pályázókat. Megkérdezem Önöket külön-külön, hogy kívánnak-e élni azzal a jogukkal, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, vagy pedig hozzájárulnak a nyílt üléshez? Megkérdezem először, hogy ki kíván először nyilatkozni. Szita László: Részemről hozzájárulok a nyílt üléshez. Szabó Edit: Én is hozzájárulok a nyílt üléshez. Tüttő István: Én pontosan nem tudom, van-e még a pályázók közül jelen? Úgy látom nincsen. Akkor döntsünk a nyílt ülésről. Na most ugye gond van, mert távollétükben nem tárgyalhatjuk nyílt ülésen azon pályázókét. Dr. Fodor Csaba: Csak kettő lett meghívva. Tüttő István: Akkor a feltételeknek megfelelünk, tehát szavazzunk róla. De nem is kell szavazni, hiszen hozzájárultak. Köszönöm. Az előre hozásról kérem akkor a 2. helyre. A 39. napirendet előrehozzuk a 2. helyre. Szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor ezzel kezdünk értelemszerűen. Javasolta Kiss László úr, hogy a 30. számú javasolt napirendi pont zárt ülésen legyen megtárgyalva. Na most ennek van egy olyan része, ami rendeletalkotás. A rendeletalkotás pedig nyílt ülésen kell történjen. Azért kérdezem, hogy a tárgyalását zártan, és a rendeletalkotást nyílt ülésen lehet. Így kérem, szavazzunk. Hát én magam részéről el tudom fogadni így is. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Birkner úr a 41. napirendhez szóló észrevételét már rendeztük. Más észrevétel a napirendi pontokkal kapcsolatban nem volt. Akkor kérem az Önök döntését az írásban kiküldött napirendekről. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Javaslat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2001.(…) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 5. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a garzonlakásokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. Előterjesztés Liszó községgel a körjegyzőségre kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 7. Javaslat a közhasznú és közcélú dolgozók 2001. évi foglalkoztatásának finanszírozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak, társaságainak pénzintézeti számlavezetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Előterjesztés a fogászati funkcionális privatizáció végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő költségeiről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a 2002/2003. tanévben indítandó első osztályok szervezésére és a kötelező felvételt biztosító körzethatárok módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 12. Javaslat a 2001. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására az oktatásban és a szociális ágazatban (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Javaslat az alap és középfokú oktatási intézmények pedagógiai programjának elfogadására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 14. Javaslat a Városi Könyvtár átköltöztetéséhez, ezévi üzemeltetési többletköltségekhez szükséges forrás biztosítására (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke 15. Javaslat a Városi Könyvtár elnevezésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke Zárt ülés: 16. Tájékoztató az Ipari Park, Logisztikai Központ helyzetéről (írásban) Előadó: Schmidt László ügyvezető Nyílt ülés: 17. Javaslat a Nagykanizsa Irtás u. és Postakerti út építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 18. Javaslat TESCO GLOBÁL Áruházak Rt. beruházásában megvalósított út és közmű átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat vízvezeték közművek átadás-átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 20. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy városrész közművesítés beruházási programjának jóváhagyására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 21. Javaslat Nagykanizsa, Rózsa u. autóbuszmegálló áthelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. sz. alatti Szociális Foglalkoztató Nyomda és szabászati üzeméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 23. Előterjesztés a Sétakertben nyilvános WC és presszó kialakításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 24. Javaslat Városközpont 003 jelű – új könyvtár – tömb rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 25. Előterjesztés a perrel még nem érvényesített, belterületi földterületi földek utáni járandóságok vizsgálatáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 26. Javaslat a Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 27. Javaslat Eötvös tér északi tömb rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 28. Beszámoló a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. Önkormányzati Tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Belvárosi udvarok elnevezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Nagykanizsa, Alkotmány u. 4079 hrsz.-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jog törlésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök 32. Dr. Gőgös Péter önálló képviselői indítványa (írásban) 33. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa (írásban) 34. Kiss László önálló képviselői indítványa (írásban) 35. Javaslat az Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 36. Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 37. Előterjesztés a Nagykanizsa, Szent Flórián téri óvoda épületének hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 38. Polgármesteri tájékozató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 39. Interpellációk, kérdések (írásban) Zárt ülésen hozzászólások, nyílt ülésen határozathozatal és rendeletalkotás: 40. Javaslat a belterületi határvonal módosítására, a 35/2000.(VI.7.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Hevesi és Boszorkány utcáktól keletre lévő terület rendezési terve), valamint a 18/2001.(IV.25.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Szabadhegy vr. és környéke rendezési terve) belterületbe vonásra jelölt területek belterületbe vonására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 41. Nagykanizsa, Alkotmány u. 160. sz. alatti kastélyépület értékesítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés: 42. Javaslat a GM „Széchenyi Terv lakásprogram” keretében meghirdetett pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 43. Előterjesztés a Nagykanizsa Camping út melletti ingatlanokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 44. Előterjesztés az ÉK-i városrészben a TESCO-tól K-re található 1839/9 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 45. Előterjesztés a nagykanizsai 92 hrsz-ú ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 46. Előterjesztés a Nagykanizsa Erzsébet tér 16. sz. alatti pincehelyiségről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt a napirend előtti hozzászólásokra megadnám a szót, ki nem hirdetett határozatokat ismertetnék, amelyek zárt üléseken kerültek döntésre. Mivel oly sok ilyen döntés született az elmúlt közgyűlés alkalmával, ha megengedik én rendkívül rövidítve fogom ismertetni és természetesen a média részére rendelkezésre áll a teljes szöveg, tehát így tudják tájékoztatni a lakosságot. Előterjesztés a Széchenyi Terv pályázati rendszerhez illeszthető megvalósíthatósági tanulmánnyal kapcsolatos 27/2001.(I.30.) számú határozat módosítására 148/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 27/2001.(I.30.) számú határozatát az alábbiak szerint módosítja: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése indokoltnak tartja, hogy a város stratégiai céljai közt szereplő projektek előkészítése illeszkedjen a Széchenyi Terv által megteremtett pályázati lehetőségekhez. Ezek körében a turisztikai fejlesztés és abban is a termálfürdők, a tematikus parkok pályázati előkészítése a közvetlen feladat. A közgyűlés elhatározza a fentieket megalapozó komplex megvalósíthatósági tanulmány és pályázati dokumentáció elkészíttetését, valamint azon feladatok elvégzését, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a pályázat a Gazdasági Minisztérium által befogadásra kerüljön és eséllyel induljon az állami támogatásért folyó versenyben. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Gazdasági Minisztériumnak a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programja keretében a turisztikai beruházási projekteket megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok, fejlesztési és kiviteli tervek támogatására meghirdetett pályázaton történő részvétellel, s az ehhez a szükséges önrészt biztosítja. 2. Egyetért azzal, hogy a pályázati anyagok elkészíttetése az Uszoda Kft-n keresztül kerüljön lebonyolításra, az 5.250 eFt önrész, mint fejlesztési célú pénzeszköz átadást, az Uszoda Kft. részére a pályázat elnyerését követő ötödik munkanapon átutalja. Az 5.250 eFt önrész forrása a 2001. évi költségvetés céltartalékában tervezett 3.500 eFt, és a hiányzó 1.750 eFt többletforrás fedezetét a hitelkeret egyidejű növelésével teremti meg. 3. Támogatja, hogy a program kidolgozásával és a pályázati anyagok komplex elkészítésével az AQUAPROFIT HUNGARY Kft. (Nagykanizsa, Kölcsey u. 13.) kerüljön megbízásra. 4. Felhatalmazza Czoma Pétert, az Uszoda Kft. ügyvezetőjét, hogy a sikeres pályázatot követően az AQUAPROFIT Kft-vel – a polgármester jóváhagyó ellenjegyzésével – az önkormányzat érdekeit is szem előtt tartva, a szerződést kösse meg. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Czoma Péter Uszoda Kft. ügyvezető Az önkormányzati Kft-k, Kht-k, többségi tulajdonú Kft-k vezetőinek beszámoltatása és a 2000. évi mérlegbeszámolóinak jóváhagyása, valamint az ügyvezetők 2001. évi bérének megállapítása 149/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Uszoda Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Czoma Péter ügyvezető 150/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa TV Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Maros Sándor ügyvezető 151/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja azzal, hogy az 1.685 eFt pozitív eredményt 6.130 eFt veszteségre kell módosítani. A veszteséget a beszámoló elfogadását követő 60 napon belül pótbefizetéssel rendezni kell, melynek forrása a kft. részére 2001. évre megítélt önkormányzati támogatás összege. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy közgyűlési döntés alapján a beszámolót módosítsa, és jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Lukács Ibolya ügyvezető 152/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a VIA Kanizsa Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető 153/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Schmidt László ügyvezető 154/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az NSR Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Ferencz József ügyvezető 155/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a KanizsaNet 2000 Informatikai Kht. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. A közgyűlés utasítja az ügyvezetőt, hogy jelentési kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: 2001. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Silló Barnabás ügyvezető 156/2001.(V.29.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy azon önkormányzati és többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében, ahol a 2001. évi üzleti terv végszámai eltérnek a 2001. évi költségvetésben odaítélt támogatási összegtől, a költségvetési rendeletet módosítani kell. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a rendeletmódosításra vonatkozó javaslatot terjessze a testület elé. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester Előterjesztés a lakáskoncepció konkrét megvalósítási lehetőségeiről 2001-2003. években Nagykanizsán 185/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért azzal, hogy a belvárosi bérlemények felszabadítása érdekében az alábbi ingatlanok (összesen 27 lakás) kiürítésre kerüljenek az alábbi fontossági sorrendben: • Eötvös tér 1-2-3. • Király u. 43-45. • Magyar u. 2. • Erzsébet tér 13. Felkéri a polgármestert, hogy a részletes adatokat tartalmazó előterjesztést terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. egyetért azzal, hogy a Nagykanizsa, Magyar u. 76. szám alatt, valamint a nagykanizsai 3066/48 hrsz-ú ingatlanon bérlakások épüljenek. Felkéri a polgármestert, hogy az ütemezést és a költségvonzatokat tartalmazó részletes előterjesztést terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2002. május 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. felkéri a polgármestert, hogy a volt Thury György Laktanyától keletre lévő, a Téglagyári utcától keletre lévő, a Miklósfa, Szentendrei utcával párhuzamos, Miklósfa, Pityer utca déli oldalán, illetve Kiskanizsa, Szepetneki utca déli oldalán területek tulajdonjogának megszerzésére készítsen ütemezést és a vételi ajánlatot az ingatlantulajdonosoknak küldje meg. Eredményéről a közgyűlést tájékoztassa a további teendőkre vonatkozó javaslattal. Határidő: 2001. december 31.. Felelős : Tüttő István polgármester 4. felkéri a polgármestert, hogy a Miklósfa, Szentendrei utcával párhuzamos területre, illetve a Szepetneki utca déli oldalára – a hatályos jogszabályi előírásokra figyelemmel – a rendezési terv elkészíttetésére kérjen tervezőktől ajánlatot és azok ismeretében a tervi elhatározást döntésre terjessze az illetékes bizottságok – majd a tervezési terület kijelölésére és a munka céljai meghatározására a közgyűlés elé. Határidő: 2001. augusztus 31.. Felelős : Tüttő István polgármester 5. elősegíti és támogatja a városképet is javító emeletráépítéseket, tetőtér beépítéseket oly módon, hogy az egyes beépítések támogatásáról külön dönt. Előterjesztés Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti önkormányzati tulajdonú műhely megnevezésű ingatlanról 186/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatt található, 3696/1/A/3 hrsz-ú, 20 m2 nagyságú, műhely megnevezésű ingatlant az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott bruttó 1.125.000 Ft vételáron, nyílt árverésen. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 60. sz., 3696/2 hrsz. alatti ingatlan értékesítéséről 187/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közvetlenül értékesíti a Nagykanizsa, Csengery u. 60. szám alatti, 3696/2 hrsz-ú, gazdasági épület és udvar megnevezésű ingatlant a Minőség Bt. (Nagykanizsa, Csengery u. 57., képv: Kőfalvi Józsefné) részére 4.650.000 vételáron, mely az épület utáni ÁFA-t, 450.000 Ft-ot tartalmazza. Felkéri a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Előterjesztés a Nagykanizsa – Palin városrészben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításának koncepciójáról 188/2001.(VI.5.) számú határozat 1.a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános versenytárgyaláson, 2.900 Ft/m2 kikiáltási áron értékesíti a palini városrészben található, 4663-4672 hrsz-ú, összesen 10 db építési telket azzal, hogy a közterületen lévő közművekre történő csatlakozás költsége vevőket terheli. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 1.b. Az értékesítésből származó bevételt a Diófa utcától délre, illetőleg északra található területek teljeskörű (út- és járdaépítés nélküli) közművesítésére kell fordítani. Határidő: 2002. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2.a. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesítésre kijelöli az Iparos utcától északra található, gazdasági tevékenység folytatására alkalmas, 12.132 m2 területet. Felkéri a polgármestert, hogy az értékesítéshez szükséges előkészítő munkákat kezdje meg, és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé. 2.b. Az értékesítésből származó bevételt a Herkules utca Boróka és Park utcák közötti szakaszának teljeskörű (út- és járdaépítés nélküli) közművesítésére kell felhasználni. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a palini városrészben a Herkules utca Boróka és Park utcák közötti szakaszán található 16 db építési telek 2002. évben, közművesített (út és járda kiépítése nélkül) állapotban kerüljön értékesítésre. Felkéri a polgármestert, hogy a közművesítéshez és az értékesítéshez szükséges előkészítő munkálatokat kezdje meg és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a palini városrészben található 4310/67 hrsz-ú ingatlan északi része Udvarház utcai megközelítéssel lakópark céljára, közművesítés nélkül kerüljön értékesítésre. Felkéri a polgármestert, hogy az értékesítéshez szükséges előkészítő munkálatokat kezdje meg és az egyedi döntéshez szükséges határozati javaslatokat terjessze a döntésre hatáskörrel rendelkező elé. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a családi ház építésére – a város egészére vonatkozóan – alkalmas építési telkeknek az arra rászoruló személyek részére történő tulajdonba adása kerüljön beillesztésre a lakástámogatási rendszerbe. Felkéri a polgármestert, hogy a támogatási rendszer feltételeit dolgozza ki, s terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2002. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester Előterjesztés Nagykanizsa, szabadhegyi 13544 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról 189/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. megvásárolja a Nagykanizsa-szabadhegyi 13544 hrsz-ú, belterületi, szántó megnevezésű ingatlant, az ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott 500 Ft/m2, azaz összesen 23.100.000 Ft vételáron. 2. egyetért azzal, hogy a vételár megfizetése tekintetében a polgármester a tulajdonosoknak oly módon tegyen ajánlatot, hogy a 23.100.000 Ft 50%-a, azaz 11.550.000 Ft megfizetése 2001. évben történjen. A vételár forrása: hitel. 3. egyetért azzal, hogy a fennmaradó vételárhányad, azaz 11.550.000 Ft megfizetése 5 évben keresztül, kamatmentes, egyenlő részletekben történjen. 4. hozzájárul ahhoz, hogy az ajánlat elfogadása esetén az értékesítés tulajdonjog fenntartással, vagy jelzálogjog feltüntetése mellett történjen. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosokkal e tekintetben megállapodjon. Határidő: 1. a vételár közlése tekintetében 2001. június 30. 2. a vételár elfogadása esetén a jogügylet létrehozására 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery u. 89. sz. alatti ingatlan értékesítéséről 190/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 266/2000.(VII.5.) számú határozatot továbbra is fenntartja azzal, hogy a nyilvános versenytárgyalásra történő felhívást legalább kettő országos lapban is közzé kell tenni. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Gazdasági társaságok ügyvezetőinek béremelése az ügyvezetők bérének kimutatásával 191/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a) Lukács Ibolyának, a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetőjének bérét 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg. b) Maros Sándornak, a Kanizsa TV Kft. ügyvezetőjének bérét 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg. c) Czoma Péternek, a Kanizsa Uszoda Kft. ügyvezetőjének bérért 2001. január 1-től, visszamenőleges hatállyal 160.000 Ft/hó összegben állapítja meg. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. egyetért azzal, az egyszemélyes önkormányzati és többségi tulajdonú gazdálkodó szervezetek ügyvezetőinek béremeléséről a mérlegbeszámoló elfogadásával egyidőben a közgyűlés dönt. Határidő: minden év május 31. Felelős : Tüttő István polgármester I. Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolója 192/2001.(VI.5.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés a Nagykanizsai I. számú Futball Club Szolgáltató Kft. 2000. évi mérlegbeszámolóját elfogadja. Napirend előtti hozzászólások: Tóth László: Elöljáróban gratulálni szeretnék Göndör István, Kovács Kálmán és Zakó László képviselő uraknak, hogy a FIDESZ-MDF kormány ellenében kivételesen ügyes parlamenti taktikával a városnak több mint 1,1 milliárd Ft-ot szavaztak meg a gázközmű vagyon ……… A FIDESZ-MDF kormány ellenében ebben a választási ciklusban immár második alkalommal járt sikerrel a képviselő urak összefogása. Még egyszer köszönöm. Ezzel szemben felháborítónak tartom, hogy a megyei FIDESZ-es képviselők egyhangúan Nagykanizsa ellen szavaztak. …….. a Kanizsai Dél-Zalai hetilap 2001. június 20. számának első oldalán. Ezt immár másodszor tették meg a várossal. Az első eset 1999-ben a Városi Könyvtár esetében történt. Az meg egyenesen vérlázító, ahogy a Zalai Hírlap 2001. június 21-i számában a FIDESZ Zala megyei helytartója, pardon, megyei elnöke Szalay Annamária …… Tüttő István: A minősítésektől tartózkodjunk. Tóth László: ………… városunk országgyűlési képviselőinek magatartását inkorrektnek minősíti. A fentiek ügyében talán nem meglepő, amikor azt javaslom, hogy város tekintse persona non grata-nak a fenten megnevezett hölgyet. Erről névszerinti szavazást kérek. Nem kívánatos személlyé nyilvánítását többek közt aktuálissá teszi, hogy augusztusban névadással egybekötött könyvtár átadási ünnepségre kerül sor. Azt hiszem, hogy minden nagykanizsai előtt egyértelmű, kivéve a FIDESZ helyi vazallusait, hogy aki nem szavazott a Városi Könyvtár ügye mellet az ne reprezentáljon az átadási ünnepségen. Birkner Zoltán: Ismételten sikerült belemerülnünk Tóth képviselőtársam választási kampányszövegébe. Elég egyszerű szöveg volt ez tisztelt Tóth képviselőtársam. Sok szempontból egyszerű volt, ugyanis azt mondom Önnek, hogy bizonyos szempontból a gratulációját természetesen én is elfogadom, és egyetértek Önnel. De hogy elkezdjünk politikai kiszorítósdit játszani csak azért, mert Ön amúgy nem szereti a FIDESZ-t, és amúgy nem ért egyet a FIDESZ politikájával, és egy ilyen nem is tudom milyen stílusra hasonlító, ilyen Rákosi persona non grata kiszorító játékot kezd …………, hogy vonja vissza, mert hogyha ennek híre megy, hogy Nagykanizsán van olyan képviselő, aki csak azért, mert valakinek más a politikai hitvallása, mint neki, persona non grata játékot szeretne játszani, hát az kérem szépen a demokrácia ellen ható dolog. Egyébként valóban gratulálni szeretnék én is képviselő uraknak, különösen Zakó Lászlónak, ha már valakinek gratulálni kell ebben az ügyben, mert hiszen Kanizsának fontos ez a plusz 843 millió Ft. De azért talán sokkal jobb lett volna, hogy amikor Göndör István képviselő úr és Kovács Kálmán képviselő úr kormányzati pozícióban volt, akkor is hasonló felelőséggel és vehemenciával sikerült volna ezt az ügyet keresztül vinnie. Egyébként csak a közvélemény tájékoztatása végett elmondom, hogy a FIDESZ-frakció természetesen végül is a törvényjavaslatot nagy többséggel megszavazta, pontosan azért, mert a kormány sokkal fontosabbnak tartotta azt, hogy ezer önkormányzat kapjon gázközmű vagyon kompenzációt, és még a nagykanizsai csomagot is elfogadta, pedig Dávid Ibolya képviselőasszony egészen más javaslatot tett. Tehát azért az ügy teljes tisztázására még ez hozzátartozik. És hogy Szalay Annamária megítélése milyen, uram, ma a főiskola ügye sehol nem tartana, hogyha Szalay Annamária nem segít ebben. Szalay Annamária minden lépésben segíti Nagykanizsát. Ha pályázati kiírásra sor kerül, felhívja a figyelmünket rá. Az, hogy Nagykanizsának az elmúlt időszakban egyáltalán sikerült pályázatot nyernie, az hiszem, hogy az időben tett figyelmeztetés, illetve felhívás nagymértékben Szalay Annamária nevéhez fűződik. Így aztán elég furcsállanám, hogyha Szalay Annamária persona non grata személy lenne Nagykanizsán, miután azért néhány dolgot az elmúlt időszakban, nekem személyesen is sikerült megélnem vele, rengeteget tett Nagykanizsáért. Többet sajnos, mint korábban jó pár képviselőnk, aki egyébként nagykanizsai képviselő volt és Nagykanizsa jelöltje volt. Így hát Tóth úr felszólítom Önt, hogy vonja vissza ezt a kicsit butácska indítványát, amely szerint persona non grata személynek kell nyilvánítani Szalay Annamáriát, mert ha ezt megteszi, akkor sajnos ebből országos hír lesz csak azért, mert az Ön pártszimpátiája egy kicsit más irányba mozog, mint az enyém. Azért azt gondolom, hogy én még soha nem tettem olyan javaslatot, hogy Göndör István legyen persona non grata, mert valami nekem nem tetszett abból, amit ő tett. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy persona non grata csak bírósági döntés alapján lehetséges, hiszen bíróság dönthet arról, hogy valakit kitiltanak valamelyik városból. Kelemen Z. Pál: Tóth László hozzászólása …………………… napirend előtti felszólalás ……………… Nem arról van szó, hogy egy pártelnököt meg kell védeni, hanem egy érintetett kell megvédeni. ……………. De most már látom, hogy megalapozottan. Tehát …….... nem felelt meg, és ………………………. felel meg, akkor szíveskedjen ………… Dr. Baranyi Enikő: Ügyrendi javaslatom lenne, minden olyan esetben, amikor úgy érzékeli, hogy a hozzászólások olyanfajta zsákutcába vezetnek, amelyek nem az együtt dolgozás, hanem az ellenségeskedés és a …………. színtere, …… kérem a szó megvonását. Másrészt, mint a frakció nevében szeretném elmondani, véleménye, mint mindenkinek, nekünk is van, ennek ellenére nem ez a hely, az a fórum, ahol erről vitatkozni ………. ……………… vitában nem kívánunk részt venni ……………….. Tüttő István: Következik Böröcz Zoltán napirend előtt. Böröcz Zoltán: Nehéz helyzetben vagyok, mert azt hiszem, hogy ez is politikai kérdés, amit én mondok, de kérem, hogy próbálják úgy értelmezni, hogy inkább talán emberi, vagy közéleti. Furcsa jelenséget tapasztaltam legutóbb a Ligetvárosban épülő szociális bérlakások alapkő letétele kapcsán. Nevezetesen az a furcsa jelenség az volt, hogy részt vettünk, a képviselők természetesen meghívást is kaptunk, részt vett ……… Béla úr, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, örülök, hogy szólt, természetesen. Részt vett Dr. Csákai Iván, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, örülök, hogy szólt természetesen. De nagyon furcsa jelenség volt az, hogy polgármester úr részt vett, fent ült, és alpolgármester úr szólt. A városnak vannak bizonyos kiemelt ünnepei, például az egy alapkőletétel, különösen, mikor egy program kezdetén vagyunk. Én azt gondolom, hogy minden ilyenfajta megközelítés, amelyik a város első emberének, hiszen közvetlen a nép által választott képviselője a polgármester, nem biztosítja a megszólalás lehetőségét, és ráadásul egyoldalról, végül is a FIDESZ-es képviselőtársaim, alpolgármester úr szólt. Ez valahogy előbb-utóbb egy pártrendezvénnyé silányítja az egyébként a város számára fontos ünnepi pillanatot. Mondhatnám, hogy szót sem érdemel, egyébként tényleg nem, csak abban az esetben, hogyha ez valamiféle tendenciát takar. Az a véleményem, hogy mi együtt, képviselők ne engedjük meg, hogy ez tendenciává váljon, a város ünnepeit pedig soha, senki, egyetlen párt se próbálja önmaga számára kisajátítani. Én egyet tehettem, mint képviselő, hogy mikor rájöttem, hogy itt miről van szó, egyszerűen otthagytam azt az ünnepséget. Megjegyzem, erre sem vagyok büszke. Én azt gondolom, hogy fogjunk össze ebben a kérdésben, hogy ez ne ismétlődjön meg. Dr. Baranyi Enikő: Nagyon szomorúan érzékeljük a Julius Meinl, illetve a „Márvány” néven ismert belvárosi nagy üzletház környékén lakók, hogy sajnos az üzlet rövid időn belül, pár napon belül bezárásra kerül. Megítélésem szerint bizony jó lenne, hogyha ilyen esetekben lehetőség szerint próbálnánk megelőző lépéseket tenni annak érdekében, hogy egy ilyen nagy forgalmú, mert nagy forgalmú, bár nem az üzlet forgalmára gondolok, nagy alapterületen lévő térség üzlet nélkül ne maradjon. Azt is el szeretném mondani, hogy végül is az, hogy az üzleti versenyben ki az, aki nem tudja folytatni a tevékenységét, azt tudom, hogy erre az önkormányzatnak ráhatása nincsen. Aláírásgyűjtésnek eredményét nem igazán látva, én azt kértem, hogy ez ügyben nincs mit tenni. Viszont szeretném kérdezni és megtudni, hogy van-e valamifajta tudomásunk arról, hogy ez az üzlet bezárását követően milyen típusú tevékenységet fog folytatni? Szórakozóhely lesz? Kinek az érdekeltségi körébe tartózóan, esetleg történt-e befolyásoló lépés, vagy pedig autószalon? Elég furcsa dolgokat lehet hallani. És hát én úgy gondolom, hogy ebben a térségben lakók száma, életkora, ha a korfát megnézzük, bizony-bizony nagyon-nagyon szomorúan konstatálja ezt a fajta döntést. Tüttő István: Erre röviden a következőt tudom válaszolni. A Julius Meinl nevet is változtatott, jelenleg a Plaza-ban található a Match néven, és eredetileg is tervezték, csak azt nem tudták pontosan, hogy mikor, hogy ennek a korábbi Julius Meinl üzletnek a tevékenységét megszüntetik. Az, hogy előre hozták, vagy éppen időben született a döntésük, azt nem tudjuk. Azt is tudni kell, hogy ez az épület nem az önkormányzaté, tehát mi nem rendelkezünk ennek a bérletével kapcsolatos kérdésről sem. Talán annyit megemlítenék, hogy a McDonald’s cég megnézte ezt az épületet, és hogyha a tulajdonosok és a McDonald’s között létrejön egy egyezség, illetve mindkét fél számára ez a hely olyan, hogy számukra érdekes lehet, akkor erre van esély, hogy ezt a funkciót fogja betölteni. Egy biztos, hogy amikor valaki ezt kibérli, hiszen nem tőlünk, az indokot én azt is hallottam, hogy túl magas volt a bérleti díj, amit nem tartott már elviselhetőnek a cég, és ezért döntött így. A döntést követően, hogy ki veszi meg, és mire kívánja használni, mindenképp tőlünk kell engedélyt kérnie ennek a tevékenységnek a folytatására. Hát természetesen, ha lehet, befolyásoljuk, hogy olyan tevékenység folyjon, amire képviselőnő is gondolt, és ne legyen egy olyan hely, amely inkább zavarná az ott, a környezetben élőket, tehát olyan szolgáltatást nyújtson, amely mindenki számára kedvező. Ezt tudom most mondani. Ha bármi olyan fejlemény történik, amely közelebb visz a megismeréshez, akkor arról Önöket tájékoztatjuk. Több napirend előtti hozzászóló nem jelentkezett. 1. Javaslat könyvvizsgálói feladatok ellátására szóló megbízásra (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A 141/2001. számú határozatunkkal pályázatot írtunk ki könyvvizsgálói feladtok ellátására. 5 pályázatot nyújtottak be a megadott határidőn belül. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezte a pályázatokat. A bizottsági elnök urakat kérem, hogy tájékoztassanak minket a bizottsági véleményekről. És egyben köszöntjük a versenyben maradt két pályázót, tisztelettel. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megállapítása egyébként csak ennyi volt, amit polgármester úr közölt, hogy a 4. és 5. számú pályázatokat kérte meghívni és a közgyűlés bölcsességére bízná ezt a döntést, hogy a két pályázó közül nevezze meg a könyvvizsgáló személyét. Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság az 1. és 3. számú pályázatokat hiányosság, valamint nem kiírásnak megfelelő pályázatok miatt kizárta. ……….. Tüttő István: Akkor Szabó Editet kérem, hogyha úgy gondolja, hogy még kiegészítené a pályázatát szóban, akkor azt most megteheti. Nem tudom kíván-e élni ezzel lehetőséggel? Szabó Edit: Tisztelt közgyűlés, polgármester úr! Nehéz feladat a könyvvizsgáló dolga, hisz a jogszabályok, törvények betartását kell az ügyfeleinél elérni, folyamatosan ellenőrizni, ennek a betartására ösztönözni, és késztetni az ügyfeleit, aki tulajdonképpen az ő megbízója. Én ezt a tevékenységet 4 évig láttam el Önöknél. Hogy milyen eredménnyel, sikerrel, erről Önöknek képe van. Ha úgy gondolják, hogy a feladatom, tevékenységem megfelelt, akkor kérem, hogy a következő 2 évre is válasszanak meg. Amennyiben pedig másképp gondolkodnak, akkor megköszönöm a 4 éves együttműködést. Ez emberileg, szakmailag sokat jelentett nekem. Köszönöm szépen. Tüttő István: Köszönjük szépen. Ezt követően a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt. képviselőjét kérem a mikrofonhoz. Köszöntjük. Szita László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt polgármester úr, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a meghívást. Először is engedjék meg, hogy bemutatkozzak. Szita László vagyok, a Szita és Társai Könyvvizsgáló Tanácsadó Bt-nek a ügyvezetője. Társaságunk megpályázta Nagykanizsa könyvvizsgálati feladatait. Hát ennek többek között az indoka az volt, hogy széleskörű referenciákkal rendelkezünk a könyvvizsgálat területén, és a másik pedig, hogy viszonylag Zalához közel vagyunk. A referenciáink között annyit szeretnék elmondani, hogy nem csak Somogy megyében végzünk önkormányzati könyvvizsgálatokat, hanem Veszprém megyében is, és elsősorban a fővárosban is a cégünk közreműködik a fővárosi önkormányzat könyvvizsgálatában, valamint a XVI. kerületnek és a VI. kerületnek a könyvvizsgálatában is. Ezen kívül a Pénzügyminisztérium megbízásából több alkalommal vizsgálatokat végeztünk. Többek között januárban az APEH pesti központjának a vizsgálatvezetője voltam. A szakmai munkáról annyit szeretnék elmondani, hogy mi a munkastílusunk, illetve a kialakított módszer szerint és a szakmai dokumentációink szerint a könyvvizsgálatot úgy végezzük, hogy általunk meghatározott dokumentációt készítünk, amelyet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara standardjai írnak elő. Ez azt is jelenti, hogy mivel összevont, konszolidált beszámolót kell készíteni, ezúttal az is jelenti, hogy intézményeknek az év végi beszámolóit is természetesen mintavétellel megvizsgáljuk. A szakmai tevékenységünkről nem akarok nagyon részletesen belemenni, ez elsősorban engem, mint ügyvezetőt érint. Azért szeretnék róla talán beszélni, mert ez a pályázatból nem derült ki részletesen, hogy több szakmai publikáció jelent meg az én esetemben is. Hát a legújabb, ami tulajdonképpen most a 2001-es költségvetési számvitel változásaival kapcsolatban volt, társszerzője vagyok a Könyvvizsgálói Kamarának egyik kiadványának. A másik, amit még megemlítenék, hogy rendszeresen részt veszek az oktatásokban, a könyvvizsgálói képzésben cenzorként működök közre, és a mérlegképes könyvvelői vizsgákban vizsgaelnöki feladatokat is ellátok. És engedjék meg, hogy még tudom, hogy nem illik ide, illetve nem tartozik szorosan ehhez a témához, de meg kellene említenem azt, hogy Zalához, és elsősorban Kanizsához bizonyos személyi kapcsolataim is kötődnek, hisz nem messze innen, kb. 15 km-re élnek most is a szüleim és a testvéreim. Én itt nevelkedtem ezen a környéken. Számomra Kanizsa volt az a város, mikor gyerekként eszméltünk, ahol gyógyíttatunk magunkat, bejártunk kulturális központba, és természetesen a vásárlásokat is kellett lebonyolítani. A másik dolog, amit még megemlítenék, hogy a könyvvizsgálói feladatokat a társaságunk úgy képzeli elvégezni, hogy egy zalai, illetve nagykanizsai könyvvizsgálónak a közreműködését szeretnék ebbe bekapcsolni, bevonni. Felhatalmazott a hölgy, hiszen a pályázatban is szerepel, hogy megemlítsem a nevét. Reményiné Tóth Margit működne közre a könyvvizsgálatban. Tehát ami azt jelentené, hogy rendszeresen a testületi üléseken, illetve egyéb konzultációs feladatokon is részt tudunk venni. Természetesen amennyiben ránk esik a választás, én, mint ügyvezető a testületi üléseken, ahol a költségvetéssel kapcsolatos feladatok szerepelnek, természetesen részt kívánunk venni. Köszönöm a figyelmüket. Tüttő István: Van-e kérdés a pályázókhoz az Önök részéről, észrevétel? Úgy látom nincsen, akkor lezárjuk a vitát. Mivel két pályázó van, sorrendben, névsor szerint, az pedig ugye a magyar abc betűinek sorrendjében Szabó Editet kell először feltennem, mert a Szita szó az az i-vel folytatódik. Kérem Szabó Edittel kapcsolatban hozzuk meg a döntésünket. Aki támogatja igennel szavaz, aki nem illetve tartózkodik az pedig másik. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 5 szavazattal, 3 ellenszavazattal 12 tartózkodással a jelöltet nem támogatja. Tüttő István: Kérem a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt. Kaposvárra a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 194/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 92/A. §-a alapján a könyvvizsgálói feladatok ellátásával a Szita és Társai Könyvvizsgáló és Tanácsadó Bt-t (Kaposvár) bízza meg 2001. július 1. napjától 2003. június 30. napjáig tartó időtartamra 150.000 + ÁFA Ft/hó díjazásért. A megbízás aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 2001. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály Tüttő István: Gratulálunk a Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt-nek. Mi pedig Szabó Editnek szeretettel megköszönjük az eddigi tevékenységét és kívánjuk, hogy a szakmában és magánéletében is jó erőt, egészséget, eredményes munkát. A Szita és Társai Könyvvizsgáló Bt-vel pedig természetesen az együttműködésünk a mai naptól mindennapossá kell, hogy váljon. Megkérdezzünk, hogy kíván-e szólni? Szita László: Tisztelt közgyűlés, tisztelt hölgyeim és uraim! Köszönöm a megtisztelő bizalmat. Igyekszünk megfelelni a követelményeknek, és amit a pályázatban leírtam és elmondtam, ahhoz tartani fogjuk magunkat. Köszönöm szépen. Szünet 2. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelete módosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A lényege ennek a módosításnak, hogy 2001, július 1-től kezdődően különösen nagy feladatok hárulhatnak a jövőben és hárulnak is az építésügyi hatóság részünkre, és szeretném, ha mindezen feladatok zökkenőmentes ellátásához biztosítanánk az itt javasolt változtatást, és kérném, hogy támogassák ezt a módosító indítványt. Röst János: Én úgy gondolom, hogy mind a két területnek a létszámigényét támogatni kell a közgyűlésnek. Ettől függetlenül lenne még egy javaslatom. Én plusz 1 főt javasolnék még a beruházási tevékenység bővítésére, ugyanis az elmúlt időszakban a tevékenységkör elég jelentősen leépítésre került, mint létszám, mint pedig megbecsülésben. Én úgy gondolom, hogy a város jelentős feladatok előtt áll, ehhez kell egy olyan szakember, aki pluszban még a beruházásokat irányítja, tehát javasolnék még 1 főt ilyen értelemben. És szeretném kérni, az összegnek a megjelölését, mert jelenleg csak annyi szerepel a beterjesztésben, hogy hitelkeret terhére, de én úgy saccolom, hogy a jelenlegi beterjesztés 3,5-4 milliót jelenthet, de ha még 1 főt teszünk hozzá, ez nyilvánvalóan emelkedni fog. Tehát kérném megjelölni még az összeg keretét is. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérdésem lenne, mennyi idő szükséges az összegnek a meghatározására? Egy keret összeg. Röst úr javasolta, hogy így. 5 főről van most szó, ennek a keret összegét most gyorsan egy átlagszámmal határozzuk meg. Tarnóczky Attila: Ügyrendi. Úgy gondolom, hogy szavazzunk az eredeti előterjesztésről, fölösleges itt most összegeket kitalálni. amelyeknek a valósághoz adott esetben nem sok köze van. Tüttő István: Hát ezt most csak becsülni tudjuk. Nem tudom, Röst úr elfogadja ezt az indítványt? Röst János: Köszönöm, elfogadom, de általában mindig, amikor összegről szavazunk, tehát amelynek vonzata, ahhoz meg szoktuk jelölni, hogy mekkora összeget szavazunk meg, de elfogadom így. Marton István: Felhívom a figyelmet arra, hogyha elfogadjuk Röst úr javaslatát, akkor a beterjesztett határozati javaslat hibás. Egyébként én személy szerint is támogatom. Ennek úgy kell módosulni, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése - a beruházási szót be kell szúrni -, az építéshatóság és a többi az tovább megy, a hivatali létszám 3 fő ügyintézővel a kettő helyett, és tovább ugyanaz, két fő ügyviteli alkalmazottal bővüljön. Ezt én támogatom. Tüttő István: Jó, én elfogadom ezt az indítványt. Így nem is kell módosításról szavazni. Kérem, az elfogadott, illetve Marton úr és Röst úr által javasolt módon először rendeleti javaslatról szavazunk. Itt minősített szótöbbség kell. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 29/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2001.(VI.27.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, az 5/2001.(III.13.), 54/2000.(XI.29.), 48/2000.(XI.8.), 44/2000.(X.11.), 43/2000.(X.11.), 53/1999.(X.20.), valamint a 23/1999.(V.20.) számú rendeletekkel módosított 18/1999.(IV.30.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: És most kérem a határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 19 (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 195/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a beruházási, az építéshatósági és a gyámügyi feladatok ellátása érdekében 2001. július 1-től kezdődően hozzájárul ahhoz, hogy a hivatali létszám 3 fő ügyintézővel és 2 fő ügyviteli alkalmazottal bővüljön. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. és a 7/1996.(III.5.) számú önkormányzati rendelet szerint a hivatali átlagbérnek megfelelő többletbéralapot és annak járulékát önkormányzati hitelkeret terhére biztosítja. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 3. Javaslat a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző Tüttő István: Megkérem Szabóné dr. Csányi Mariann jegyzőnőt, hogy mint előterjesztőt, ha kíván hozzáfűzni, illetve módosít, tehát javasol. Szabóné dr. Csányi Mariann: Köszönöm, nem kívánok hozzáfűzni semmit. Tarnóczky Attila: Egy módosító indítvány szám lenne. Tisztelt közgyűlés, a 3. § (1) bekezdés, ami persze nem (1), tehát itt egy elírás, c) pontjában szerepel egy felsorolásban, hogy ki mindenki kezdeményezhet helyi népszavazást. Véleményem szerint a helyi társadalmi szervezetek, mint fogalom, egy nagyon nehezen megszabható jogi fogalom gyakorlatilag, úgyhogy én azt javaslom, hogy ezt a c) pontot hagyjuk ki a jogosultak köréből. Különben állandóan ilyen kezdeményezésekkel szembesülhetünk. Tóth László: Ez a törvényi előírás szószerinti idézése volt, ….. bent kellett hagyni. Különben magam részéről is voltak ilyen aggályok, de hát ezt írja elő törvény, és ezt nem tudjuk módosítani. Röst János: Nagykanizsán, ha jól tudom, kb. 42000 fő van, aki lényegében szavazhat. Na most úgy érzem, hogy a 25%-os korlát, ami elég magas, nem helyes, mert ez 10500 főt jelent, ami azt jelent gyakorlatilag, hogy Nagykanizsán elvileg népszavazás soha nem lesz kiírva, mert 10000 aláírást igazából nem lehet összegyűjteni. Én azt javasolnám, ez a százalék változzon 10%-ra. Ez a 2. § e) pontját érintené. Ugyanez a 3. §-nál szintén jelentkezik a d) pontnál. Ott viszont én szerintem valami …..…. zavar lehet, mert ha az előző pontban, az e) pontban 25%-nál kötelessége kiírni a polgármesternek, akkor …………… nincs mérlegelési jog szerintem. És ott is javasolnék egy 10% meghatározását. Ez a 3. § d) pontjánál. Tüttő István: 10% levonást, vagy 10%-ban határozzuk meg? Röst János: 10%-ban. Igen, az alsó határra tennék javaslatot. A másik pedig, szigorítást is beemelnék. Ez pedig a 3. § a) pontja. Itt a képviselők legalább 1/4-e, amit én viszont keveslek, és ezt javasolnám egy magasabb, legalább 1/3-ban meghatározni, ami 10 főt jelent. Ugyanezt a megoldást javasolnám a 6. §-nál, ez pedig a népi kezdeményezés. Itt legalább 10% van beterjesztve, itt szintén az alsó korlátot 5%-ban javasolnám meghatározni. Tüttő István: ……… vonatkozó tételt is szintén a törvény írja elő. A 10-25% határon belül, azt majd eldöntjük, hogy 10 vagy mennyi. Zsoldos Ferenc: Én nem értek egyet képviselőtársam módosító javaslataival. A népszavazás olyan mértékű közérdekű kérdésekben kerülhet kiírásra, mely érinti az adott települési társadalom majdnem egészét, tehát ilyen tekintetben a komolysága függ attól, véleményem szerint, hogy az adott város vagy község, jelen esetben Nagykanizsa tekintetében milyen mértékben tudják mozgósítani, mert hiszen a javaslattévők elindítják az aláírások gyűjtését a szavazás kiírásához. Nyilvánvaló, hogy ez a komolyságot erősíti meg. Nem véletlen, hogy az Ügyrendi és Jogi Bizottság ilyen tekintetben is messzemenően egyetértett ezekkel a %-os arányokkal. Én a magam részéről a népi kezdeményezés esetében is a 10% meghagyását tartom mindenképpen indokoltnak, tehát az eredeti előterjesztés elfogadását javaslom a közgyűlésnek. Röst János: Én úgy érzem, hogy ha a törvény lehetőséget ad 10 és 25% között meghatározni ezt a keretszámot, akkor megfontolandó, hogy a legszigorúbb megoldást alkalmazzuk-e. Tehát még egyszer elmondanám, hogy Nagykanizsán a legtöbb ügyben 10000 aláírást elvileg nagyon nehéz összegyűjteni, ha egyáltalán lehetséges. Tarnóczky Attila: Egy népszavazás technikai oldalról nézve egy hatalmas szervezőmunka, igen jelentős költségekkel. Úgy gondolom, elemi érdeke a városnak egyébként, nem a közgyűlésnek, hogy valami reménye annak legyen, hogy érvényes legyen a népszavazás. A 25% ezt nem garantálja ugyan, de talán lehetővé teszi, hogy valóban olyan kérdés kerül a város lakossága elé, amely sokakat érdekel, és elmennek erre a szavazásra. Tüttő István: Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Tarnóczky úr visszavonta a 3. pont (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó javaslatát, módosító indítványát. Röst úr indítványait teszem fel először szavazásra. Röst úr javasolta a 2. § e) pontja, 25% helyett 10%-ot határozzunk meg. Erre egyébként a törvény lehetőséget ad, 10 és 25% között kell meghatározni. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: A 3. § értelemszerűen analógia. A 6. § 2. pontjánál a 10% helyett 5%-ot javasolt Röst úr. Kérem erről a szavazatukat. A közgyűlés 4 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Úgy emlékszem, több módosítás nem hangzott el, ezért kérem először a rendeleti javaslatról a döntésüket. Minősített szótöbbséggel fogadjuk el. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 30/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 30/2001.(VI.27.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …/2001.(…) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Van-e kiegészítenivalója elnök úrnak? Balogh László: Rendszerében szeretném néhány mondat erejéig láttatni a dolgokat, tehát van ugye a kollégiumi férőhelyekre szociális alapon 9 fiatalembert érintő pályázati lehetőség Pécsett. Van a Bursa Hungarica ettől függetlenül, és lenne ez a megújított, a Bursa Hungaricával szinkronba hozott tanulmányi ösztöndíj, de ebbe is beépítenénk néminemű szociális elemet, mert a tanulmányi hátrányokkal ez erősen összefügg. Az OKSB ezt a javaslatot egyhangúlag, 9 igennel támogatta. Javasolt összegünk is van, az 5. § (2) pontjában 2 millió Ft, és hát még azért azt is remélném, hogy ez az ösztöndíjrendszer majd kiegészül hamarosan, a munkálatok már elkezdődtek, azzal a FIDESZ által javasolt, de közmegegyezésesnek tűnő – legalábbis akkor a közgyűlésen már így tűnt – javaslattal, ami a „Hazavárunk” című ösztöndíj lehetőség lenne, várjuk azt is, és kérem, hogy ezt a mostani új formátumú ösztöndíj-rendeletet támogassák. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottságon Teleki László úr javasolta a rendelet nevének pontosítását, ugyanis amit félre lehet érteni, azt általában félre is értik. A rendelet maga ugyan úgy rendelkezik, hogy kizárólag nappali tagozaton tanulóknak adjuk ezt az ösztöndíjat, de magában a megnevezésben itt nincs, ezért kérném a következő módosítást a megnevezésben: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének …. számú rendelete a felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól. Pontosításképpen kérném. Tudom, hogy jelentősége van, mert ha nincs a névben, akkor azt hiszik, hogy mások is igényelhetik. Tüttő István: Elfogadom az indítványt. Azt hiszem, hogy ezzel egyértelművé tesszük a dolgot. Dr. Baranyi Enikő: A rendelet hatálya, 2. § részéhez szeretnék hozzászólni. Sajnos ezen a bizottsági ülésen nem voltam ott, és ezért nem tudtam ott ezt az észrevételt megtenni, én nem értek azzal az (1) bekezdésben lévő megfogalmazással egyet, hogy legalább 4 éve bejelentett lakhellyel rendelkezik, lehet ugyanis olyan helyzet, hogy fél éve, egy éve, vagy két éve költözött be Nagykanizsára a család, nagykanizsai lakosok, nincs meg a 4 év. Én emiatt nem zárnám ki tehát a pályázatból, hogyha nagykanizsai, tehát családjával együtt állandó nagykanizsai lakhellyel rendelkezik. Vagy 2 évre, vagy 3 évre csökkentsük le, tehát ebben kérnék akkor 2 évre módosítani. Ha valakinek ennél több év az észrevétele, az megteszi a módosító javaslatát. Ugyanennek a §-nak a második szakaszával kapcsolatosan az az észrevételem, hogy én tudom, hogy azokat a fiatalokat érdemes preferálni, akiknek minél jobb a tanulmányi eredménye, de ez a mérték, ez a 4,51 megítélésem szerint túl magasra helyezett. Én úgy gondolnám, hogy ezt lehetne csökkenteni vagy 3,5 vagy 4-re, hisz ebben szociális rászorultságnak is szerepet kell adni, és nem biztos, hogy az lesz a jó ember és jó szakember, aki summa cum laude végzi el az egyetemet. Jó, akkor képviselőtársaimra hallgatva, én 4,00 átlageredményt javaslok. 4-sel kezdjünk, jó? Tarnóczky Attila: Képviselőasszonynak a 2. § (1) bekezdéséhez fűzött véleményével egyetértek annyira, hogy szerintem semmiféle kikötésre itt nincs szükség évek tekintetében. Szerintem elegendő a nagykanizsai állandó lakóhely. Azt azonban ki kellene zárni, hogy valaki csak azért bejelentkezzék ide. Tehát azt javaslom, hogy az (1) bekezdésben a 4 éve bejelentett lakóhellyel, legalább 4 éve bejelentett szófordulat helyett nagykanizsai lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra terjedjen ki. Ellenben a 6. §-ban mondjuk ki, hogy a Nagykanizsáról való elköltözéssel, a lakóhely megszűnésével pontosabban, ez az ösztöndíj is megszűnik. Mert úgy gondolom, hogy mi nagykanizsai fiataloknak akarunk ösztöndíjat adni. Tüttő István: És pontosan azért, hogy lehetőleg itt is folytassák majd az életüket. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném kérni, hogy valamilyen korlát az állandó lakhelyre legyen. Nem kívánom részletezni és tippeket adni, de konkrét tapasztalatból tudjuk az elmúlt 3-5 évben az elsőosztályos beiskolázásnál, hogy hogyan működik a rendszer. Ugyanis a lakhely igazolására például ma már egy külön igazolványt is kell kérni, tehát a személyi igazolványban nincs is benn az illetőnek. Én kérem, hogy ez a korlát legyen benn. Az elköltözést én azért nem látom lényegesnek, ugyanis attól, hogy a család elköltözik, ha a fiatal tudja, hogy ezzel elveszíti az ösztöndíját, miután úgysem tartózkodik Nagykanizsán, hisz valahol egy egyetemi városban vagy főiskolán van valamelyik másik városban, ő nem fog innen elköltözni, tehát fenn fogja tartani mindenáron az állandó lakhelyét. Ez egyébként, ha úgy gondolják, ezt be lehet építeni, mert lehet rá eset, de azt nagyon kérem, hogy legalább 2 éves korlát legyen benne. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a Bursa Hungarica is tartalmaz, tehát ebben a pillanatban nem leszünk szinkronban, ami nem baj, mert az önkormányzat hozhat más döntést, de a megyei jogú városok zömében 4 év és 5 év szerepel kikötésként, és a 4,5-es tanulmányi átlag. Én el tudom fogadni szakmailag is a 4,00-át, hisz annyi a jelentkező azonos feltételek mellett, hogy ki fog derülni, hogy 4,4 és 4,5 alatt nem nagyon lehet majd bejutni. Hál Istennek sok a jó tanuló fiatalunk. Tüttő István: Lezárom a vitát, több jelentkező nincsen. Megkérdezem elnök urat, hogy a módosító indítványokkal egyetért-e? Ha igen, akkor nem kell külön szavazni. Balogh László: A 2 év itt lakást támogatom magam részéről, 4,00-t, és én magam támogatom a 6. §-ban azt, hogy elköltözés esetén ne legyen érvényes. Tüttő István: Itt egy kis zavar támadt. Csupán annyi, hogy nálam, a meghívóban Balogh László úr szerepelt előadóként, de én vagyok az előadója egyébként. Én ugyanezzel a véleménnyel értek egyet, tehát ezt külön nem fogom szavaztatni. Tarnóczky Attila: Az én két javaslatom szervesen összefügg. Azért javasoltam az állandó lakhely megszűnése esetén az ösztöndíj folyósításának megszűntetését, hogy a másik oldalon az az ember, aki ideköltözik Kanizsára a családjával, akár azonnal igényelhesse az ösztöndíjat. A 2 év kisebb baj, mint a 4 év, az 1 év még kisebb baj, de az egyetlen tisztességes megoldás, hogy minden kanizsainak ezt lehetővé tesszük. Tehát azt akarom jelezni, hogy akkor kérem szépen ezt így egyben feltenni szavazásra, aztán döntse el a közgyűlés, hogy kívánja-e megszavazni vagy sem. Tüttő István: És mi lenne, ha kiegészítenénk azzal, hogy életvitelszerűen nagykanizsai lakhellyel? Mert ugye életvitele azt jelenti, hogy nemcsak idejön. Nehéz ügy. Akkor Tarnóczky úr javaslatát külön szavaztatom, hiszen Ő eltérően javasolja. Tarnóczky úr javaslatát teszem fel, aki nem kívánja korlátozni az években, tehát kihagynánk az, hogy legalább 2 vagy 4 éve, hanem „élő és bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár”. Ezt a javaslatot kérem, szavazzunk róla. Együtt a 6-ossal. A közgyűlés 5 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor szavazzunk a rendeleti javaslatról. Én azt elfogadtam, tehát az rendben van. Tehát a Kelemen Z. Pál úr javaslatával együtt értendő. Az átlag 4,00 volt, azt is elfogadtuk, tehát aszerint szavaztunk. A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendelettervezetet elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő rendeletet alkotja: 31/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2001.(VI.27.) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben nappali tagozaton tanuló nagykanizsai fiataloknak adható ösztöndíj szabályairól. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5. Nagykanizsa Megyei Jogú város Önkormányzatának ../2001.(..) számú rendelete a garzonlakásokról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele erről? Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta és egyhangúlag támogatta a rendeletet. Tarnóczky Attila: Egy dolgot kérdeznék, talán jegyzőasszonytól, hogy ez a rendelet a kihirdetése napján hatályba lép. Nem túl korai? Nem akkor kellene hatályba lépnie, amikor a garzonház átadásra kerül? Mert kijelentő módban azt mondja, hogy itt és itt garzonházat működtetünk, pedig hát az még arrébb van. Előbb például a pályázaton nyernünk kell. Tüttő István: Ezzel a záradékkal megtehetjük, hogy érvénybe lépésének időpontja a garzonház átadása. Simánné Mile Éva: Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ez a rendelet hasonló elvre épült, mint tavaly a Fiatal Családok Otthonáról szóló rendelet. Azért kell már most hatályba léptetni, még ha nem is épült meg ez a garzonház, hiszen a pályázatnak a hatályban lévő rendelet a kritériuma. Amennyiben nem sikerül és nem nyerünk, akkor ezt a rendelet majd vissza lehet vonni, de hatályba most kell léptetni. Tüttő István: Lezártam a vitát. Kérem, szavazzunk róla. Rendeleti javaslat. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 32/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2001.(VI.27.) számú rendelete a Garzonházakról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6. Előterjesztés Liszó községgel a körjegyzőségre kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző Tüttő István: Megkérem a napirend előadóját, Szabóné dr. Csányi Mariann jegyzőnőt, hogy ha van kiegészítenivalója, most tegye meg. Szabóné dr. Csányi Mariann: Köszönöm, nincs kiegészítenivalóm. Marton István: Az FkgP-MDF-frakció nevében az a javaslatunk, hogy a „B” változat lenne célszerű Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének támogatnia, hiszen a harmadik oldalon szerepel, hogy a körjegyzőségre a költségvetési törvény alapján biztosított, eddig kifizetett és a várható kiadások alapján a keretet nem lépjük túl. Magyarul, én még ezt akkor is támogatnám, hogy tartsuk fenn a körjegyzőséget, ha valami minimális túllépés lenne, hiszen amit közel egy évtizeddel ezelőtt ebben a közgyűlésben megfogalmaztunk, hogy ennek a városnak központnak és nem szigetnek kell lenni a térségben, mert a város lélekszáma kb. fele a vonzáskörzet együttes lélekszámának. És ez egy nagyon szép példa arra, hogy hogyan lehet központi szerepkört vállalni. Én nagyon örülnék neki, hogyha még legalább egy vagy kéttucat község hasonló következtetésre jutna, és ennek lehet egy szép iskolapéldája, ha mondjuk Liszón meg lesznek elégedve a mi hivatalunk által ott nyújtott szolgáltatásokkal. Egyértelműen a frakciónk a „B” változatot támogatja. Tüttő István: Én a magam részéről szeretettel köszöntöm Liszó polgármesterét, és szeretném, ha az ő szájából hallanánk, amit nekem elmondott a múltkori találkozónkkor, hogy mennyire meg vannak elégedve és mennyire fontos számukra, hogy a város ezzel a segítséggel hozzájárul Liszó község közgyűlésének munkájához. Godena József: Tisztelettel köszöntöm Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését, képviselő urakat, képviselő hölgyeket. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy most találkozunk először, és most tudom megköszönni, hogy támogatták a körjegyzőség létrehozását. A körjegyzőség beindult, Nagykanizsa részéről egy hathatós segítséget kapott a liszói önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal. Sok gond, baj volt először, de a Polgármesteri Hivatal dolgozói rendbe tették az egészet, és azt hiszem, hogy ezzel a segítséggel Liszó község és Liszó község lakossága tovább tud fejlődni, és tovább tudjuk a kapcsolatokat erősíteni. Nagykanizsa célirány Liszónak, az egészségügy, az oktatási intézmények mind Nagykanizsán vannak, és ezért szorgalmazta Liszó község lakossága is, és már el is fogadta a falu lakossága ezt a körjegyzőséget. És még egyszer szeretném megköszönni, ha úgy lesz, hogy támogatják a további a körjegyzőséget. Tarnóczky Attila: Liszó ügyétől függetlenül jelezném, hogy érzésem szerint, hogyha még egy tucat község még ebbe a rendszerbe beintegrálódna, az maga lenne számunkra a káosz és a követhetetlen, irányíthatatlan rendszer. Dr. Baranyi Enikő: Kérdezni szeretném alpolgármester úrtól, ez közvetlenül a napirendhez tartozó konstruktív észrevétel? Nem. Tüttő István: Azt szeretném megemlíteni, az észrevételre nem előírás, hogy konstruktív legyen. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, képviselőasszony, konstruktív és a napirendhez tartozik, amennyiben ennek az ellentettje is elhangzott. Akkor nem tetszett kifogásolni, hogy nem tartozik a napirendhez. Meggyőződésem szerint az ügyeket nagyjából helyben kell intézni, ez az egyetlen célravezető módszer. Természetesen egy-egy szomszédos falut ebbe a rendszerbe be lehet venni, mondjuk Sormást. Nagyrécse nem álmodozik erről? Nem tudom van-e még? Újudvar. De hogy ezt kiterjesszük járásnyi méretre, az bennem olyan emlékeket ébreszt, amelyekre nem vágyom emlékezni. Tüttő István: Azt azért megemlíteném, hogy a mostani javaslat nem szól arról, hogy járásnyi méretre kiterjesztjük, csak arról, hogy vagy megszüntetjük, vagy fenntartjuk. Magam részéről támogatom azt az indítványt, amely a „B” változatnak a fenntartására vonatkozik. Lezártam a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Mivel a „B” változatot javasolta több képviselői is, azzal kezdeném a szavazást. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 196/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a körjegyzőség fenntartásáról szóló előterjesztést elfogadja. A körjegyzőséget Liszó községgel 2002. évben is fenn kívánja tartani. Egyúttal felkéri a jegyzőt, hogy 2002. júniusában a körjegyzőség munkájáról készítsen beszámolót. Határidő: 2002. június 15. Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 7. Javaslat a közhasznú és közcélú dolgozók 2001. évi foglalkoztatásának finanszírozására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: 2000. június 1-től november 30-ig tartó közhasznú foglalkoztatási program városunk számos területén jelentősen javította a gondozottsági szintet. Erről különböző fórumokon is és különböző formában is információt kaptunk. Lehetőség nyílt államilag támogatott közcélú foglalkoztatásra is. A közcélú foglalkoztatás 100%-osan állami támogatásra épül. Erről szól a mostani javaslat. Kérem a véleményüket, észrevételüket ezzel kapcsolatban. Úgy látom nincs észrevétel, akkor lezárnám a vitát. Határozati javaslatokról döntünk. Kérem az 1. számúról a döntésüket azzal, hogyha megszavazzuk, akkor nagymértékben fenntarthatjuk azt a közmegelégedéssel folyó munkát, amelyet éppen ezen a területen végeztünk. A közgyűlés 17 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 3. számú határozatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 197/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi közhasznú foglalkoztatási program lebonyolításához a Szociális Foglalkoztató részére 10 millió Ft önkormányzati forrást biztosít a költségvetés céltartalék terhére. Határidő: 2001. július 5. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi közcélú munkaprogram központi támogatási összegének felhasználását a következők szerint hagyja jóvá: A 2001. január 1-től igényelendő központi támogatás teljes összegét a közcélú foglalkoztatás finanszírozására 2001. évben fel kell használni. Határidő: folyamatos Felelős : Berlinger Henrikné igazgató, Gáspár András ügyvezető 3. A Szociális Foglalkoztató a 2001. évi közcélú foglalkoztatásának finanszírozására készítse el előirányzat-módosítási kérelmét és terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Berlinger Henrikné igazgató 8. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei Alapító Okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Az 553/2000. számú határozatunkkal elfogadtuk az intézmények módosított alapító okiratait a 15. pont és ahhoz kapcsolódó 2. számú melléklet tekintetében 2001. június hiánypótlással. Hát ezt kell most megtennünk, hogy helyreálljon a rend. Kérdezem, van-e észrevétel? Nincs, lezárom a vitát. Határozati javaslatról döntünk. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 198/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az - Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa - Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin - Általános Iskola Kiskanizsa - Bolyai János Általános Iskola - Hevesi Sándor Általános Iskola - Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola - Péterfy Sándor Általános Iskola - Vécsey Zsigmond Általános Iskola - Rozgonyi Úti Általános Iskola - Zemplén Győző Általános Iskola - Zrínyi Miklós Általános Iskola - Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola - Nevelési Tanácsadó - Állami Zeneiskola - Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola - Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola - Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola - Thury György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola - Hevesi Sándor Művelődési Központ - Móricz Zsigmond Művelődési Ház - Városi Könyvtár - Kertvárosi Óvoda - Micimackó Óvoda - Hétszínvirág Óvoda - Pipitér Óvoda - Rozgonyi – Arany Óvoda - Vackor Óvoda - Hevesi Úti Napköziotthonos Óvoda - Attila Úti Napköziotthonos Óvoda - Rózsa Óvoda - Egyesített Bölcsőde - Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat - Nagykanizsa MJV. Önkormányzat Egészségügyi Alapellátási Intézménye - Egyesített Szociális Intézmény - Szakosított Szociális Intézmény - Szociális Foglalkoztató - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye - Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Kincstár - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Alapító Okiratainak módosítását elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert az alapító okiratok módosításának aláírására. Határidő: 2001. július 1. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály, Költségvetési Iroda) 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak, társaságainak pénzintézeti számlavezetésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A jelenlegi számlavezetőnkkel ez év december 31-ig van érvényes szerződésünk. Döntenünk kell arról, hogy pályázati felhívással élünk újra, vagy pedig meghosszabbítjuk a jelenlegi számlavezetőnek a mandátumát. Erről kérem a véleményüket. Tóth László: Sajnálatos módon az utolsó két napirendi pont lesz az interpellációk és a kérdések. Ott szerettem volna megkérdezni, amit most fogok megkérdezni, mert valószínűleg érinteni fogja a dolgot. Az elmúlt esetben nem egy alkalommal azt kell, hogy tapasztaljam, hogy likviditási problémák jellemzik az önkormányzat gazdálkodását, magyarán nem egy esetben fizetésképtelen volt a hivatal. És most szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az, hogy az ERSTE Bank immár március 26. óta nem képes elbírálni az önkormányzat hitelkeretre vonatkozó kérelmét? Ha ez igaz, akkor a továbbiakban új számlavezető intézményt kell megbízni a, ha nem ebből adódnak a problémák, akkor viszont a megfelelő személyi konzekvenciák levonását kérem a jegyzőnőtől, illetve a közgyűléstől. Tüttő István: Erre választ röviden annyit fogalmaznék meg, hogy való igaz, hogy ettől az időponttól kérelmezzük a hitelkeret megnyitását. Az volt a viszonylagos szerencsénk, hogy az elmúlt évről áthúzódó keretet használhattuk fel. Az volt az ígéret több alkalommal, hogy megérkezik. Mára ígérték a biztos megnyitását a hitelkeretünknek. Az is igaz, amit Tóth úr mondott, hiszen, ha jól tetszenek emlékezni és miért ne így lenne, az elmúlt közgyűléseken is több olyan, és a main is több olyan döntés születik, illetve született már, amely tovább növelte a hitelkeretünket. Éppen ezért a bank arra hivatkozik, hogy mi módosítottuk időközben azt a keretet, amit kértünk, hogy ezért nem állt módjában időben a döntést meghozni. Nem a védelmükben szólnék, de arra hivatkozva, hogy nem itt döntenek Kanizsán, hanem külföldön, pontosan nem is tudom, hogy hol, ezért az ilyen kérelem rendkívül lassú lefolyású. Ezért ezeket, mint tényeket szerettem volna elmondani. De egy biztos, hogy számunkra nem előnyös, hogy itt már július közelében még mindig nem sikerült a hitelről szóló megállapodást a számlavezető bankkal megkötni. Ezt csak adaléknak szántam. Dr. Horváth György: Tisztelt Polgármester Úr! Nehezményezem, múltkor, mikor az ERSTE Bank beszámolója volt, és most már nem egy esetben, a feltett kérdéseimre, igaz, hogy nem életrajzot mondok hozzá, de nem kaptam választ. Az ERSTE Bankkal kapcsolatban az volt a kérdésem, hogy mivel mondjuk az én számlám az OTP-ben van, mibe kerül, vagy kerül-e ez az önkormányzatnak, vagy kinek, költségbe, hiszen át kell utalni a pénzt? És felkérem tisztelettel, hogy figyeljenek oda, ha az ember kérdez. Utána hiába nyomtam már a gombot, nem kaptam rá választ. Nem ez esetben, volt másik eset is, de …. nem tartozik ide. Tüttő István: Elnézést kérünk, ha erre nem adtunk választ, de erre most akkor megkérdezzük az osztályvezető urat, hogy van-e kimutatás, hogy ez mibe kerül? Beznicza Miklós: Mindegy, hogy ki a számlavezető, hogyha ott van a számlája az alkalmazottaknak vagy a képviselőknek, akkor nem kerül egy fillérbe se, ha nem ott van, akkor egy összegbe teszi át, és ezt minimális 0,0 valahány %-os jutalékot számít csak fel ezzel a bank, ha más bankhoz kerül át. Tehát függetlenül attól, hogy ki a számlavezető, ez minden banknál ugyanez az összeg. Tehát ez plusz pénzt így nem igényel bárhol vezetik a számláját az önkormányzatnak. Tüttő István: Hát ez az az eset, amit Horváth úr említ, ha nem ott van, akkor világos, hogy forrásigény van. Böröcz Zoltán: Én igazából a Pénzügyi Bizottságon elhangzott véleményeket szeretném megosztani a tisztelt testülettel. Én a magam részéről is, a Pénzügyi Bizottság is fontosnak tartotta azt, hogy a „B” alternatívát támogassuk, nevezetesen írjunk ki pályázatot. A pályázat kiírása egyébként, ha az ERSTE Bank mellett történik a döntés, az is nagyon természetes dolognak tűnik. Sajnálatos dolog egyébként, hogy egy pályázat kiírása vagy nem kiírása során tényleg a mostani számlavezető bankot próbáljuk most minősíteni, a tevékenységét, de tényleg elkerülhetetlen, hiszen az egyik alternatívában az van, hogy meghosszabbítom, avagy nem. Egy dolgot azért szeretnék elmondani, a Pénzügyi Bizottságon is elmondtam. Az a véleményem, ha a pályázat kiírása mellett döntünk, egy kicsit hosszabb időre kellene a feladatot meghatározni a következő számlavezető banknak, két okból is. Az egyik, ugye az előterjesztésben az szerepel, hogy 2002. január 1-től 2003. december 31-ig, vagyis kettő esztendőre. Én értem azokat az érveket, akik azt mondják, minél gyakrabban pályáztatunk, annál jobb pozíciót lehet talán elérni egy adott számlavezető bankkal szemben. Én más szempontból viszont azt mondom, hogy most már a gazdaság társadalmi állapota azt hiszem, megengedi, hogy most már majdnem követelményként fogalmazza meg, hogy sokkal nagyobb értékként kezeljük a stabilitást, a stabil, korrekt üzleti kapcsolatokat, mint az évenkénti pályáztatással, hogy ne mondjam, lebegtetett üzleti kapcsolatokat. Magyarul én azt mondom, hogy ha egy évvel meghosszabbítanánk, tehát 2004. december 31-ig írnánk ki a pályázatot, két okból lenne praktikus. Az egyik az, hogy sokkal stabilabb, korrektebb üzleti kapcsolat alakulna ki, jól lehet, egy-két millió Ft-ot lehet, hogy itt-ott veszítünk a pályáztatás elmaradásával, de nagyobb előnyt jelent az a stabilitás, amit a korrekt üzleti kapcsolat jelent. A másik, ami fontos szempont, és ezért javaslom 2004-re meghosszabbítani, hogy ezt is azok közé a témák közé sorolom, ami nem a politikai, tehát nem a politikai váltásokhoz kapcsolódó dolog. Magyarul nem tartanám egészségesnek, ha fennmaradna, vagy meggyökeresedne egy olyan helyzet, hogy amikor új önkormányzati választás van, az új önkormányzat teljesen gazdasági, pénzügyi, vagy éppen technikai kérdés, ahogy tekintem a bankkal kapcsolatos dolgot, mindig egy új számlavezető bankot választana. Tehát célszerű lenne a politikai ciklusok közepére elhelyezni. Ez pedig ebben az esetben azt jelent, hogy én 3 évre pályáztatnék. Én azt gondolom, hogy bár igazából nem tekinthető jelentősnek ez, mégis jelentős, mert sokkal tisztább képletet ad, feltételezésekre nem ad okot azzal, hogy nem a választási ciklust követi, hanem a választási ciklus közepén egy érett, összedolgozott önkormányzati testület tud felelősen dönteni. Tehát a „B”-t támogatom és 2004. december 31-ig szeretném, ha elfogadnák. Tüttő István: De ezt, ha javasolhatom, úgy kell azért a szerződést megkötni, hogy ha elégedetlenek vagyunk a bankkal, ugye ez nem egy fix időpont lenne, hanem akkor mód legyen arra, hogy ezt negligáljuk, és mégis azt mondjuk, hogy kiírunk egy pályázatot. De ez már a jogászok dolga, hogy ez így legyen megfogalmazva. Marton István: Én gondoltam, hogy a hitelkérelem elhúzódásával kapcsolatos képviselői felvetésre kapunk közben választ, hát nem nagyon kaptunk, de azt el lehet mondani, hogy az elmúlt, mondjuk, 10-11 évben is általában mindig eléggé erősen elhúzódott a hitelkérelem elbírálása, tehát én azt hiszem, hogy ez a mai döntésünket semmilyen formában nem kell, hogy érintse. A másik, amit Böröcz képviselőtársam mondott, annak az első részletében mondottakkal tökéletesen egyetértek, mert az intézményeket, azt a 30 valahány intézményt minden ilyen számlavezetési változtatás eléggé erősen érinti, mondhatnám azt, hogy ez egy trauma mindegyik intézménynek. Tehát én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban akkor járnánk el helyesen, hogyha azt mondjuk, hogy ugye 2 éve vezeti már az ERSTE Bank a számlát, és bízzuk meg újabb két évre, tehát 2002. január 1-től 2003. december 31-ig. Teljesen igaz az, hogy az évenkénti meghosszabbítás, ez a lebegtetéses technika, ez mindenkinek a lehető legrosszabb még akkor is, ha egyesek azt hiszik, hogy ilyen rövidtávú, nem mondtad ki, de ez a dolog lényege, ilyen zsarolásos előnyökre talán jobban szert lehet tenni, de ez, úgy gondolom, hogy erkölcsileg, meg egyéb téren is mételyezi a kapcsolatokat és hosszú távon sehova se vezet. Ha az igaz, amit a múltkori közgyűlésen, amikor ez volt a napirend, hallottunk, hogy semminemű gond nincsen a számlavezetéssel, akkor semminemű ok nincs ennek a megváltoztatásán törni a fejünket, és ezzel most már tényleg másodszor foglalkozni. Úgy gondolom, hogy ebből adódóan az „A” változatot célszerű megszavazni azzal, hogy az üresen hagyott részre a 3 számot kell beírni, tehát 2003. december 31-ig bízzuk meg. Tüttő István: Több észrevétel nincs, lezárom a vitát. Két módosító indítvány hangzott el. Egyiket Böröcz Zoltán úr javasolta, amelyben 2002. január 1-től 2004. december 31-ig javasolja módosítani a „B”-t. Most csak a módosításról döntenénk, a módosítások után sorba mennénk az „A” és „B”-n. Én csak a módosítást szavaztatom meg, utána pedig sorba megszavazzuk magát a határozati javaslatokat. Így elfogadható? Külön kihangsúlyozom, hogy nem a határozati javaslatról döntünk, hanem csak a módosításról. Böröcz úrnak a módosító indítványa a 2004. december 31-ig, erről szavazunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Minősített többség igénye miatt ezt nem szavaztuk meg. A határozati javaslat „A” pontjára pedig Marton úr javasolta, hogy a kipontozott helyre már írjuk be, hogy 2003. Erről is szavazunk, de ez sem a határozati javaslat, hanem ez az időpont. A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Legfeljebb akkor majd eldöntjük, hogy meddig. Kérem, akkor az „A” pontról szavazunk, és én teszek javaslatot. 2004. Nem tudok mást mondani. 2004. december 31-ig, aki támogatja. Az „A” pontról döntünk. A közgyűlés 12 szavazattal és 8 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Most a „B”-ről szavazunk. Most a döntés következik. Az, hogy írjunk ki pályázatot, ez most a döntés. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 10 szavazattal, 9 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem szűnik meg. A jogszabály úgy szól, hogy ha nem tudunk dönteni, akkor automatikusan folytatódik addig, amíg dönteni nem tudunk. Hát ettől nem szűnik meg a számlavezetés. Kérem, lejár a szerződés és azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy október 31-ig mindenképp dönteni kell. Röst úr – ügyrendi gomb. Hátha van olyan javaslata, amit érdemes meghallgatni. Röst János: Azt kérném a polgármester úrtól, hogy kérjen szünetet, és a két nagyobbik frakció egyeztesse az álláspontját, mert úgy tűnik, hogy a két frakció között nem dől el a mérkőzés. Tüttő István: Kérdezem a frakcióvezetőket, hogy igényt tartanak-e ilyen megoldásra? Kiss László: Úgy vélem, hogy a szavazás szabályszerűen megtörtént, döntés nem született, döntési kényszer október 31-ig van, addig még lesz néhány közgyűlés, visszahozhatjuk a témát. Ez a javaslatom. Tüttő István: Pályázatot kell kiírni. A pályázat lebonyolításának sajnos elég nagy az időigénye, és tudjuk, hogy nyáron nem ülésezünk. Minimum 2 hónap kell. Kiss úr – ügyrendi. Kiss László: Nekem ez volt a javaslatom polgármester úr. Esetleg szavaztassuk meg. Tüttő István: Módom áll majd újra visszahozni. Cserti úr – ügyrendi gomb. Cserti Tibor: Elnézést kérek, hogy nem tudtam részt venni a vitában. Ügyrendiként terjesztenék elő egy módosító javaslatot. Számomra teljesen érthetetlen az, hogy két szakmai bizottság egyöntetű támogatásával született egy konszenzusos javaslat a közgyűlés részére, aminek az a lényege egyébként, hogy a számlavezető pénzintézet lehetőleg politikamentes, tehát ciklusidőszakon keresztül átnyúló legyen, egy folyamatos. Úgy tudom, Böröcz képviselőtársam ezt a dolgot elmondtam. A másik pedig nagyon fontos dolog, hogy mindenféleképpen pályázat kiírására sor kerüljön, de volt egy nagyon kemény megszorító feltétel, és ez a mi közös szakmai és jól felfogott tulajdonosi érdekünket érintette. Nevezetesen az, hogy amennyiben az újonnan kiírt pályázat, amelynek az időpontját lebegtetjük csak most, eredménytelen lenne, úgy legyen lehetősége polgármester úrnak az eredeti feltételek mellett – és ezt kétszer aláhúznám, eredeti feltételek mellett – a szerződés meghosszabbítására. Na most én azt hiszem, hogy ha az alaptémában megegyeztünk, akkor kár lebegtetni az időponti módosítást. Én javaslatot teszek ezennel 2003. december 31-re, amennyiben elfogadja a tisztelt közgyűlés és kíván erről szavazni. Tüttő István: Mivel két ügyrendi gomb van még, meghallgatjuk, és utána szavazunk Cserti úr javaslatáról. Kelemen Z. Pál: Elhangzott egy javaslat, hogy a frakciók egyeztessenek. Szívesen állunk elébe. Böröcz Zoltán: Én azt hiszem, hogy jegyzőasszony véleményét kell most, hogy kérjem. Van egy helyzet, hogy próbáljuk tisztázni, mi a következő lépésünk, ugye bank nélkül nem maradhatunk, ez a mi felelősségünk. Én úgy látom, hogy lejárt a bankkal a számlavezetésre vonatkozó 2 éves szerződésünk. Ez a szerződés érvényét veszti. Itt a felelősségünk vége, úgy döntöttünk, hogy nem hosszabbítjuk meg a szerződést. A következő helyzet az, hogy nekünk meg kell oldani október 31-ig, a PM TÁH-hoz be kell ezt jelenteni, hogy ki a számlavezető bankunk. Tehetünk-e mást, mint pályázatot kiírni? Most bejelentem, hogy nem. Ez olyan kötelezettség, ami döntést már nem igényel. Egy szerződésünk megszűnt, számlavezetésről senki nem gondoskodik. A mi politikai és képviselői felelősségünk a várossal szemben, hogy számlavezető bankot válasszunk. Mostantól kezdve én nem kérem, hogy döntsünk abban a tekintetben, hogy pályáztassunk-e, ugyanis nincs más út. Kérdezem jegyzőasszonyt, hogy ez megfelel-e a valóságnak? És akkor viszont még megvitatandó, ha netán igazam van, akkor megvitatandó az, hogy milyen hosszú időtávra írjuk ki ezt a pályázatot. Tüttő István: Ugyanis van egy olyan verzió is, hogy azt mondja a bank, hogy mivel lejárt a szerződése, köszöni szépen, befejezte a munkát. Ennek pedig mindenképpen elejét kell venni. Marton István: Ennek a napirendi pontnak a vitája tipikusan a „vajúdnak a hegyek, születnek az egerek” hasonlatot juttatja eszembe azon egyszerű oknál fogva, hogy pontosan 6 évvel ezelőtt, illetve egy-két hónappal később, mint nem egész 6 éve, ugyanezen voltunk túl, amikor nem kapott minősített többséget a pályáztatás után sem egyik fél sem. Az itt ülők közül jó néhánynak azért erre illik is emlékezni, és ezért maradt minden a régiben. Való egy igaz, hogy ehhez kellett az akkori számlavezetőnek az elfogadó nyilatkozata is, hogy folytatja. De ha itt mi nem írunk ki pályázatot, mert szerintem teljesen felesleges, a bank úgy nyilatkozik, hogy hajlandó folytatni, akkor azt csináljuk, ami 6 évvel ezelőtt történt. Tehát nem értem én, hogy miért kell ebből ilyen nagy ügyet csinálni. Tüttő István: Elrendelek 5 szünetet. Szünet Tüttő István: Megkérdezem, hogy a szünetben valamilyen megállapodásra sikerült-e jutni? Kérdezem a frakciókat. Kelemen Z. Pál: Eszmét cseréltünk kint a szünetben. A FIDESZ frakcióvezetője jelen pillanatban nincs itt, tehát ebben a kérdésben vele nem tudunk egyeztetni. Eszmét cseréltem Baranyi Enikővel is. Lényegében úgy érzem, hogy az álláspontok megmerevedtek, lemerevedtek. Polgármester úr, a frakciónk véleménye megerősítve Böröcz Zoltánt, a következő, ebben tudnám összegezni. Az „A” határozati javaslat arról szól, hogy meghosszabbítjuk a számlavezető banknál a szerződésünket. Mivel ezt a közgyűlés nem szavazta meg, a kérdés már nem kérdés, ugyanis abban az esetben sem lehetne meghosszabbítani, ha az ERSTE Bank ilyen szándéknyilatkozatot csinálna, hogy akkor is folytatná, ha ilyen döntést nem döntünk, mert a közgyűlés úgy döntött, hogy nem kívánja meghosszabbítani. Innentől fogva szinte kötelesség kiírni pályázatot. Tehát az álláspontunk szerint pályázatot kell kiírni. Az, hogy milyen kondíciónkkal, erről lehet beszélni, de arról, hogy pályázatot nem írunk ki, ezt ezek után már nem tehetjük meg. Teljesen ésszerű és logikus, és én tudom, hogy Marton képviselő úr majd hivatkozik 6 évvel ezelőtti dologra, de akkor nem ezt történt, kérem. Akkor az történt, hogy nem tudtunk dönteni a pályázók közül, most pedig nem volt miből döntenünk, tehát nem volt több pályázó. Ez egy másik eset, és nem analógiája annak. Tüttő István: Akkor pontosan az volt, hogy pályázatot írtunk ki, a pályázaton résztvevők között szerepelt az a cég is, amelyikkel éppen a korábbi együttműködésünk fennállt. Világos, ha pályázott, akkor az is természetesen volt, hogy folytatja a tevékenységet a döntés hiányában. Marton István: Megmosolyogtatónak találom Kelemen képviselőtársam rendkívül furcsa logikáját, és akkor most visszafordítom azért, hogy mindenki megértse, esetleg azok is, akik nem sajnálják az időt, és minket néznek. Mivel a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a „B” változatot, nevezetesen, hogy írjunk ki pályázatot a hitelezői és pénzforgalom lebonyolítási feladatok ellátására, elutasította, ezért nem tehet mást, mint az elsőt, az „A”-t fogja megszavazni. Ez ugye ugyanazt jelent visszafordítva. Ez alapvetően egy nagy csacskaság. Az a helyzet, és az az igazság, amit Önöknek elmondott a frakciótársuk, a polgármester úr, illetve én, jómagam elmondtam a 6 évvel ezelőtti helyzetről. Tehát ebből az adódik, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi számlavezető bank, mivel mi most döntésképtelen stádiumban vagyunk, úgy nyilatkozik, hogy hajlandó vállalni, akkor nincs semmi akadálya, viszont lehet, hogy ezek után nem hajlandó vállalni. Ezt én nem tudom megmondani. Tüttő István: Szeretném azt is jelezni, hogy ebben az esetben ez a vállalás nem terjedhet tovább egy évnél, illetve pontosítanám, ez a vállalás arra az esetre vonatkozik, hogy a következő év október 31-ig vállalhatja csak, mert addig kötelező a pályázatot újra kiírni, illetve október 31-ig nekünk kell dönteni – tehát december 31-ig –, tehát egy évvel lehet meghosszabbítani. Cserti úr – ügyrendi Cserti Tibor: Számomra érdekes jogelméleti kérdést vetett fel Marton képviselő úr. Megmondom őszintén, hogy nem értek vele egyet, de ebből a szempontból teljesen lényegtelen. Javaslom, azonnali hatállyal térjünk rá egy további napirendi pontra, tekintettel arra, hogy jogos üzleti érdekeit sérti ez már szerintem Nagykanizsa város önkormányzatának. Tüttő István: Én meg fogok állapodni, és közlöm azt a jogszabályt is, ami alapján jövő évben újra elő kell, hogy hozzuk, és akkor majd döntés születik. De pontosan Önök voltak azok, nem akarok most nevet mondani, akik felhívták a figyelmet arra, hogy éppen a választási időszakban banki pályázat kiírás nem egészen ideális. Maradjunk abban, hogy megoldjuk, 1 évvel meghosszabbítjuk, amennyiben vállalja az ERSTE Bank. Tarnóczky Attila – ügyrendi gomb. Tarnóczky Attila: Azt javasolnám, hogy mivel erről az 1 éves meghosszabbításról nem szavaztunk, erről próbáljunk dönteni. Azt szeretném, azt javaslom, hogy ezt a vitát megelőzzük, az 1 éves meghosszabbításról most döntsünk. Tüttő István: Ügyrendi javaslata volt alpolgármester úrnak. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 15 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 199/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának, intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti tevékenységének és hitelezői feladatainak bonyolítására az ERSTE Bank Hungary Rt-vel kötött szerződést 2002. december 31-ig meghosszabbítja. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Még ügyrendi gombot nyomott Törőcsik úr is. Törőcsik Pál: Szeretném azt is elmondani Önöknek, hogy a szünetben azért érdemi és pragmatikus megközelítésű eszmecserét is folytattunk, tehát én úgy érzem, hogy nem fogunk hátrányba kerülni az 1 évvel eltolt pályázati kiírásnál, ugyanis az is egyfajta szempont és várható az, hogy a költségvetésünk konszolidálódni fog ez idő alatt, és nem mindegy, hogy az ember egy pályázati kiírást milyen tárgyalási pozícióban tud véghezvinni. Elképzelhető, hogy egy ilyenfajta pályázati kiírásnál kevesebb a kényszerhelyzet, kevesebb a kompromisszum kötelességünk, ezért én úgy érzem, hogy így az érdekeink nem fognak sérülni, és ugyanúgy egyfajta lehetőséget ki fogunk tudni használni majd a pályázatkiírás adta lehetőségből. Én úgy érzem, hogy ezt ne kezeljük most egyáltalán politikai kérdésnek, egyfajta ilyen pragmatikus megközelítéssel próbáljunk ehhez viszonyulni. Én köszönöm, hogy erre lehetőség adódik majd. Tüttő István: Én úgy érzem, hogy politikai felhangja egyáltalán nem volt ennek a vitának, hiszen csak pénzintézeti témáról esett szó, s alpolgármester úr ügyrendi gombot nyomott, ez nem volt egyáltalán ügyrendi kérdés, de megfogadjuk az elmondottakat. Lezártuk a vitát, polgármester úr megoldja a témát. 10. Előterjesztés a fogászati funkcionális privatizáció végkielégítéssel és felmentéssel összefüggő költségeiről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A 36/2001. számú határozatunkkal döntöttünk a fogászat funkcionális privatizációjáról oly módon, hogy a fogorvosok közös megegyezéssel, a fogászati asszisztencia és takarító személyzet munkaviszonya felmentéssel szűnik meg. Most ebben az előterjesztésben, illetve napirendben ezt kell megtárgyalnunk, hogy ennek a konkrét lebonyolítása hogyan fog megtörténni és ennek milyen pénzügyi vonzata. Kérdésem lenne, van-e Önöknek észrevétele? Birkner Zoltán: Azt hiszem, hogy ebben az esetben és ezen a ponton már nincs mit gondolkodni ezen, meg kell szavazni. A döbbenetes inkább az, hogy mekkora összeg ez. Talán érdemes lett volna tudnunk ezt annak idején, mikor a szavazást megtettük, hogy azért – tudom, hogy nem lehetett volna akkor sem mást tenni –, csak azért jó lett volna szembesülni ezzel az összeggel. Természetesen még egyszer mondom, miután egyetértettem akkor is a funkcionális privatizációval, ezért ennek a következményét is vállalni kell a városnak. Csak meglepett egy picit a 11 milliós összeg. Marton István: Én úgy gondolom, hogy az előttem szóló képviselőtársam tévedésben van, amikor azt mondja, hogy nem lehetett volna mást tenni. Ismét olyan helyzet előtt állunk, amikor a gombócot három, azaz három lépcsőben nyomták le a torkunkon. Ez a harmadik lépcső tisztelt hölgyeim és uraim, mert az első az volt, amikor több mint 17 millió Ft-ot műszervásárlásra fordított a testület, a második, amikor meghoztuk a döntést, és a harmadik pedig, amikor erről a több mint 11 millió Ft-ról esik szó. Ez akárhogy is nézem tisztelt közgyűlés, ez mintegy 30 millió Ft-os összeg, gyakorlatilag nem tudom, hogy miért, illetve tudom én nagyon jól, de erről nem kívánok nyilatkozni. Mélységesen elítélem az ilyenfajta előterjesztéseket, hogy szépen becsöpögtetjük a dolgokat, először csak ennyi, meg annyi, s akkor jön a végszám, bizony-bizony sajnálatos módon 30 millió Ft, akkor, amikor ezt az ügyet már, és nem ennek a közgyűlésnek a felmentésére szolgál, de valamikor ´95. tavaszán lezárhatta volna az önkormányzat, ha szerencsésebben nyúl hozzá az előző testület ehhez a kérdéskörhöz. Budai István: Én azért szólok hozzá, mert a Pénzügyi bizottsági ülésen is elhangzott az a szöveg, hogy ez a 11.189.443 Ft – azért hangsúlyozom, mert azért tényleg, jó hogy fillért is nem tettünk még hozzá, mert nem végleges szám. Most én arra gondolok, hogy most megkérdezem, hogy azóta nem változott ez a helyzet? Mert ha nem, akkor én ezt kerekíteném 11.200 eFt-ra felfelé, és így fogadnám el a határozatot. Kelemen Z. Pál: Nem az első és nem az utolsó eset az, és nem csak ebben az egy témában, hogy a közgyűlés egy szakbizottság határozatával szemben szavaz. Bátorkodom felhívni a figyelmet arra, most már így utólag könnyű okosnak lenni, de azért említeném, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság látva ezt és egyéb körülményeket – még lesz ezzel bajunk, nem most foglalkozunk vele utoljára – az asszisztencia foglalkoztatására módosító indítványt tett, a közgyűlés ezt nem szavazta meg. Kérem tisztelt hölgyeim és uraim, ez ennyibe kerül. Tarnóczky Attila: Valóban nem kerül kevésbe, de azért arra mindenképp szeretnék emlékeztetni, hogy amikor ez a vita folyt, Fodor Csaba bizottsági elnök úr beszélt a ránk váró végkielégítésről. Akinek nyitva volt a füle, az nem mondhatja, hogy nem tudott erről a tényről. Azt pedig most egyszer és mindenkorra jelezném, hogy a mai fizetésviszonyok között egy felmentés olyan 1 millió Ft-ba kerül, tehát amikor erről szavazunk, akkor mindenki tegye mögé ezt a számot. Marton István: A magam részéről felháborítónak találom azt, amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr mond, azon egyszerű oknál fogva, hogy abban igaza van Önnek, hogy Fodor képviselőtársunk szájából ez elhangzott, de kérem, ha egy napirend vitája alkalmával egy képviselő mond valamit, annak ugyanaz a súlya, minthogyha elénk teszik írásban és keresztülment az összes érintett szakbizottságon? Bizony nem. Tehát abban Önnek igaza van, hogy erről tudhattak a testületi tagok, de nem látták a végszámlát, az általam említett mintegy 30 millió Ft-ot, amiben máris kételkedem, ha elhiszem a szakbizottság jeles tagjának, Kelemen képviselőtársamnak az itt halkan megemlített aggályait. Tehát az az érzésem, hogy ennek lesz még további böjtje is, és én magam részéről nem vagyok hajlandó ezt megszavazni. Tüttő István: Szeretnék azért arra emlékeztetni, hogy ennek a 30 milliónak egy jelentős része mindenképp felmerült, hiszen az eszközök fejlesztésére meg kellett oldani, mert olyan állapotban volt már ez a szakterület, amely halaszthatatlan közbeavatkozást igényelt. Cserti Tibor úr – ügyrendi gomb. Cserti Tibor: Én szeretném a képviselőtársaimat figyelmeztetni, hogy a nyár előtti utolsó közgyűlésünkön vagyunk közel 50 napirendi pont megtárgyalásával. Lehet, hogy Marton képviselőtársam nem szavazza meg, ám szíve-joga, de ettől ez még jogszabályi kötelem. Ő fogalmazott úgy, hogy a békát le kell nyelni, hát nyeljük le, és mindenféle felhang nélkül. Erre kérném a polgármester urat. Tarnóczky Attila: Hát annyit szeretnék reagálni, hogy az előterjesztés gondos volt és alapos volt, az Egészségügyi és Szociális Bizottság előterjesztésében minden ki volt mutatva. Ez a változat persze nem, mert ezt nem javasolták. Innentől kezdve az előterjesztésen számonkérnivaló nincs. Tüttő István: Lezárom a vitát, szavazunk. Határozati javaslatról döntünk. Módosító indítvány nem volt. A forintok kerekítését elfogadom. A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 200/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a fogászati funkcionális privatizációval járó 11.200.000 Ft össz. költséget elfogadja, forrását a hitelkeret növelésével biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy az Egészségügyi Alapellátási Intézmény által megadott időpontokban a szükséges összegek kifizetéséről gondoskodjon. Határidő: 2001. június 27. Felelős : Tüttő István polgármester Operatív felelős: Egészségügyi Alapellátási Intézmény Tüttő István: Egy kérdésem lenne, fontoljuk meg. Tájékoztató az Ipari Park, Logisztikai Központ helyzetéről. Kérdésem az lenne, hogy zárt ülést javasolnék, mert itt azért sok olyan téma is felvetődik, amely nem biztos, hogy egyenes adásban kell, hogy mások számára információt nyújtson. ….……..……… Szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. 11. Javaslat a 2002/2003. tanévben indítandó első osztályok szervezésére és a kötelező felvételt biztosító körzethatárok módosítására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Bizottsági elnök úr, van-e kiegészítenivalója? Balogh László: A szakosztály és a bizottság a szakmai előkészítő munkát elvégezte több körben is. Ez az a bizonyos előterjesztés, amelyre már a májusi közgyűlésen is utaltunk. Közben az iskolákkal is történt külön egyeztetés, igazgatói munkaközösségek témája is többször volt. Tehát az Önök előtt álló anyag a megfelelő lépéseken keresztül itt áll. Én nem is szeretnék szakmailag részletekbe belefolyni. A lényeget kiemelném és OKBS szavazat-arányát jelölném mellé. Tehát az 1. határozati pont arról szól, hogy a 2002/2003. tanévben - tehát egy évre előre dolgoztunk - 20 első osztály indítását engedélyezné a közgyűlés, amelyben lenne egy tartalékosztály lehetősége, a Péterfy, Zemplén, Kőrösi, vagy a Zrínyi általános iskolákban. Ezt egyébként 7 igennel, 1 tartózkodással fogadta el az OKSB. A 2. határozati pont az új körzethatárokat jelöli meg, szemléletesen, térképek segítségével is. Ezt egyhangúlag, 8 igennel támogatta az OKSB. A 3. határozati pont lényege az, hogy 2002/2003. tanévtől a Zemplén Győző Általános Iskolában nem indulna első osztály. Ezt 6 igennel és 2 tartózkodással támogatja az OKSB. A 4. határozati pont: a Zrínyi Miklós Általános Iskolában két első osztály indítását engedélyezzük. Ezt is 6 igennel és 2 tartózkodással támogattuk. Az 5. pedig az általános iskolai beiskolázás új szabályozójáról szólna. Ezt 8 igennel, egyhangúlag támogatta az OKSB. Kérem hasonló támogatásukat. Tüttő István: Egyre hívnám fel még a figyelmet, Veitné Molnár Anikó és Dr. Bartókné Tóth Edit levele kapcsolódik még ehhez a napirendhez. Tóth László: Kérem, engedjék meg, hogy a Zrínyi Miklós Általános Iskola nevelőtestületének, iskolaszékének és a szülői munkaközösségnek nevében Faller Zoltán igazgató úr által jegyzet levelet ismertessem. „Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Polgármester Úr! A javaslatot a 2002/2003. évben indítandó első osztályok szervezésére a Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatójaként nem tudom elfogadni. Véleményemet államvizsga kötelezettség miatt levél formájában szeretném, ha megismerné a tisztelt közgyűlés és a nyilvánosság. A körzethatár módosításával egyetértek, mely lehetővé teheti, hogy a Vécsey Általános Iskola újra indítson első osztályt. Azt viszont, hogy a Zrínyi Miklós Általános Iskolában 2002-ben csak két első osztály indítását engedélyezik, nem tartom indokoltnak, ugyanis a tankötelesek száma a 2001. évhez képest nem változik. Szeretném kérni, hogy legyen meg a lehetősége a 2002-ben a 130 éves évfordulóját ünneplő nagy múltú iskolának, hogy azok a szülők, nagycsoportos óvodások, akik a Zrínyit választják, hozzánk iratkozhassanak. Természetesen, ha csak kétosztálynyi tanuló iratozik be, más jellegű a probléma. Azonban a kérdésem az, ha 3 osztálynyi tanuló jelentkezik, jelen tervezet szerint lesz-e mód a Zrínyibe való felvételre? Keresnünk kell az indokokat, hisz nem oly régen még mindannyian úgy tudtuk, hogy a korfa miatt a demográfiai csökkenés kb. 2004-ben érintheti a Zrínyit. Ez a döntés valószínű nem minőségi munkára való motivációt eredményezi a nevelőtestületek körében. Az indok, hogy a Zrínyi nem felel meg a funkcionális eszközjegyzéknek, nem indok, hiszen nincs jelenleg Nagykanizsán olyan iskola, amely megfelelne 2003-ban életbelépő követelményeknek. A hiányos sportudvarunk pedig a Szent Imre utcában található. Gazdaságossági indok nem merült fel, hiszen a Vikárius Kft. is megállapította, hogy leggazdaságosabban működő iskolák egyike a Zrínyi. Informális csatornákon hozzám érkezett indokok közül csak egyet kívánok megemlíteni. A Zrínyi európai szintű természettudományos, nyelvi, művészeti, biológiai teremmel és laboratóriummal kívánják felszerelni, és így már nem helyezhető el a 3 osztály évfolyamonként. Véleményem szerint a Vécsey iskola megmentése, megtartása nem a Zrínyiben indítandó osztályok számától függ. Tisztelettel kérem a képviselőket, ne hozzák nehéz helyzetbe a szülőket, ne fokozzák a kiszolgáltatottság érzését az emberekben. Ne indukáljanak lakcím változtatási hullámot. A szülők nyugodtan dönthessenek legalább iskolaválasztáskor. Legalább annyira biztos lehessen a szülő abban, mint eddig, hogy a Kőrösi, Bolyai, Rozgonyi, Zrínyi vagy más iskolába íratja a gyermekét, akkor nem kényszerítik adminisztratív eszközökkel oda, ahova nem szeretné íratni. A javaslat elfogadása esetén, véleményem szerint a többi iskolából a Vécsey iskolába utasított vagy a bizonytalanság miatt nem is jelentkezett tanuló a Piarista Általános Iskolát fogja erősíteni. Mivel ugyanennyi tanuló lesz 2002-ben is, mint az idén, javaslom, hogy fentieket elkerülendő a Zrínyiben is indulhasson 3 osztály. A Vécsey iskola beiskolázási esélyeinek javításához ezúton tolmácsolom Menner Ákos úr, Comenius Minőségfejlesztési Programiroda igazgatójának javaslatát, mely szerint programon kívül felajánlják segítségüket a minőségbiztosítási feladatok megvalósításához az Oktatási Minisztérium és Zrínyi iskola támogatásával. Tisztelettel: Faller Zoltán iskolaigazgató” Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat is megtárgyalta az előterjesztést, és egy módosító javaslata van 6 igen és 1 tartózkodással. Nevezetesen, nem tudja elfogadni az előterjesztésben azt az indokot, hogy Bajcsa a Bolyai körzethatáraként jelenjen meg, ugyanis a Bolyai Általános Iskola és Bajcsa között több megálló van, ahol, ha a szülő, illetőleg a gyerek úgy akarja, akkor megközelítheti Templom téri általános iskolát is és a Nagyrác utcai általános iskolát is. És úgy gondolja, a településrészi önkormányzat, hogy alanyi jogon kötelező felvevőként Bajcsa a kiskanizsai településrészhez kell, hogy tartozzon, és egyben ez a kérése, ez a módosító javaslat. Dr. Baranyi Enikő: Ezt az előterjesztést átolvasva, tisztelem az osztály munkáját, de az volt az érzésem, hogy egy központi karmesteri pálcával iskolákat bizonyos sorsa ítéltetnek. Nem első alkalom, amikor ez megfogalmazódik bennem. És néhány számszerű adat és gondolat ezzel kapcsolatban. De mielőtt ezekre rátérek lenne egy elgondolkoztató szakmai kérdésem, és gondolom, hogy pedagógusokat is ez hasonló módon érinti. Nem feltűnő-e, van-e ennek organikus neurológiai oka, vagy milyen más egyéb motiváció, hisz úgy tűnik, hogy az iskolaéretlenek számában egy nem kívánatos átrendeződés van. Ténylegesen ennyire rossz a helyzet, a tendencia ez, avagy vannak egyéb más szempontok, amelyek az ilyen nagy számú iskolaéretlenek végeredményét eredményezik? Másrészt ez a megfogalmazás, hogy az iskolaéretlenek számában bekövetkező változás egy tartalék tanuló csoport elhelyezését indokolja. Ez nem diszkriminatív-e? Hisz ezek a gyerekek alapjában véve egészséges kortársak környezetében és megfelelő számban, nem nagy csoportban, hogy így mondjam, egy-egy osztályban 25-30%-ot kitevő mértékben, hanem annál kisebb számban jelennek meg, ez mindenképpen előnyős. Aki egy kissé elmaradott vagy éretlenebb, mert gondolom, itt nem csak a szomatikus éretlenségről van szó, amikor ezt kimondják, és a felzárkóztatását segítjük. Másrészt az úgynevezett csúcsteljesítményre járatott iskolák csúcstanulói, hogyha megszokják azt, hogy nem csak ez az egyetlen érték és értékrend, és megtanulnak segíteni, a szerényebb szellemi képességű gyerekeknek kezet nyújtani, azt hiszem, hogy ezzel emberileg kora fiatalkoruktól gazdagabbak lehetnének. És ehhez a gazdagsághoz mi segítsük hozzá, és ne vegyük el tőlük ezt nevelői epizódot, lehetőséget. A táblázat, ami a 2. oldalon van, sok-sok karikát és kérdőjelet jelentett számomra. Teljes mértékig, és nem tudtam, hogy a településrészi önkormányzat hogyan döntött, milyen végeredményre jutott, megítélésem szerint ez a bizonyos karmesteri pálca, amelyik egy kiskanizsai iskola léte esetén Bajcsát a Bolyai iskola felé irányítva, ez egyrészt egy bizonyos fokú terelgetést eredményez, és ez a terelgetés továbbra is még jobban segíti a területen, tehát a peremkerületen lévő oktatási intézmények helyzetét nehezíti meggyőződésem. Pontosan ilyen számadatból ítélkezve és kiindulva, nem igazán érthető számomra, hogy az 53 plusz 6, 59-es területi körzetben lakó gyerekek számához képest 2 db első osztályos iskolát javasolnak engedélyezni a kiskanizsai térségben. Minősíthetetlenül kevésnek tartom. Következő kérdésem ugyanakkor az, hogyha Vécsey Zsigmond Általános Iskolában 30 gyerek van, nem indul osztály, akkor itt pontosan a terület nagyságából és a beiskolázandó gyerekek számát is tekintve, nem lenne-e, nem bírná-e el ez a város, hogy akár kisebb létszámú osztályokat indítson, mert az individuális képzésnek a feltételeit ebben a területben, az itt levő gyerekek számára, azt hiszem hangsúlyozottan meg kellene fogalmazni. Én a magam részéről ugyanígy azt mondom, hogy 11. rubrikában feltűntetett Zrínyi Miklós iskola, és itt a számadatok lényege, 18 területi beiskolázásra kerülő gyerekkel szemben kétségtelen, hogy ugyan eggyel csökkent az iskolát száma, és a Tóth képviselőtársam ezt érzékeltette. Itt viszont erre a 18 területi első osztályos beiskolázandóra kettő osztályt engedünk indítani. Tehát méltánytalan a peremterületek iskoláival szemben. Egyedül, amit örömmel láttam, hogy ugyanúgy a 18 fős nagykanizsai betöltött 7 éves iskoláskorú gyerekre változatlanul mehet az általános iskolás osztály Palinban. Ez az egyetlen olyan, ami nekem szimpatikus volt. Én kérem tehát, hogy ezen szempontokra, amit felvettem kérdésekre, ha választ kaphatnék. És ezeket végiggondolva nem tudom, hogy helyes-e most erről a kérdésről döntenünk, vagy nem kéne-e pedagógusokkal újabb fórumot és megbeszélést tartani módosítások miatt. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A legfontosabbal kezdem, legalábbis számomra a legfontosabb, nehogy itt a TV nyilvánosságán keresztül félreértések legyenek szakmailag. Az iskolaéretlenségnek nincsen köze, nagyon-nagyon kis százalékban van köze a szellemi kapacitáshoz. Ezeknek a gyerekeknek figyelem koncentrálóképesség, de nem kívánok ebbe belemenni, mert egy egyszerű jogszabályi, múlt héten történt változás megindokolja, hogy ezek száma tovább növekszik, ugyanis a szülő döntése értelmében 7 éves koráig ott tarthatja az óvodában, tehát 6 éves korát betöltve is ott maradhat. 7 éves korban is ott lehet, ha az iskolaéretlenségi vizsgálat majd azt igazolja. Tehát magyarul egy évvel kitolódott az óvodában tartható időtartam, és ez a szülők kérése. Az idei évben nagyszámban jelentkeztek szülők, ugyan még nem volt meg a jogszabályi háttér, azt gondolom, hogy jogszabály tulajdonképpen alkalmazkodott ehhez, az egyértelműen indokolt szülői igényhez. De szeretném kihangsúlyozni, hogy nincs köze a gyermek szellemi kapacitásához, és a száma előrejelzéseink szerint, az óvodai jelzések szerint a jogszabály módosítása folytán tovább fog növekedni a következő évben. Szeretném felhívni a figyelmet, nagyon jó a hasonlat, de a karmesteri pálca az Önök kezében van, ugyanis az önkormányzatnak van egy kötelezettsége, és ennek tesz eleget. És én kérem, hogy beiskolázás tényét ne keverjék össze azzal, amit ez előterjesztés tartalmazza. Az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége, hogy a tanköteles tanulók számához hozzárendeljen annyi tanuló csoportot, hogy a beírást lehetővé tegye. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőnek oda kell vinni a gyereket, de körzetet úgy kell Önöknek kijelölni, hogy a körzetben élő minden kisgyerek ebben az iskolában felvehető kegyen, ha valahol máshol elutasítanák. Tehát elnézést a fogalmazásért, ha 750 kisgyerek jelentkezik beiskolázásra, akkor Önöknek annyi tanulócsoportot jóvá kell hagyni. Természetesen Önöknek lehetősége van arra, egyébként a Zrínyi körzetében az új átszabás után, a körzetek átszabása után 51 tanköteles kisgyerek él. A sorompótól Sáncig terjed egyébként a beiskolázási körzete. Önök hozhatnak olyan döntést, de akkor azt kell mondaniuk, hogy plusz egy osztályt hozzárendelnek, tanulócsoportot hozzárendelnek. Mi gyereket nem tudunk hozzárendelni, mert ennyi gyerek van. Az Önöknek jogában áll, hogy 2-3 plusz osztály indítására javaslatot tegyenek. Szeretném kérni, a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzattól azt feladatot kaptunk, hogy 6 bajcsai szülőt nyilatkoztassuk, hogy hova kívánják vinni a gyereket. 6 tanköteles gyereknél egyetlenegy szülő sem jelölte meg a Templom téri általános iskolát. Volt, aki indokolta is. Az indok az, ha ő felszáll a buszra, le kell szállni a Templom téri megállóban ahhoz, hogy bekísérje a 6 éves kisgyereket az iskolába, neki újra vissza kell menni, és nem 10 percenként közlekednek a buszok, mint Budapesten. Szó szerint idézem a szülőnek a véleményét. Tehát magyarul praktikus, egyszerűen gyakorlati oldalról megközelítve. Azt is hozzá teszem, hogy ezek között vannak tanulók, akik horvát nemzetiségi iskolába kívánnak járni. Tehát nem is Nagykanizsát jelölték meg iskolának, hanem például Murakeresztúrt. Az individuális képzéssel kapcsolatban szeretném mondani, hogy mindig szeméremmel kezeljük, szemérmesen ezt a kérdést. Itt ki kell mondani Vécsey iskola esetében nem erről szól a dolog, hanem cigány osztályról szólt volna a dolog, amiben egyetértési joga van a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, aki elzárkózik Nagykanizsa területén a cigány osztály indítása elől. Ezt tiszteletben kell tartani az önkormányzatnak is és a szakmának is. Tarnóczky Attila: Én is azzal kezdeném, mint osztályvezető asszony, kiegészítve, hogy ne értse senki úgy az előterjesztést, hogy az óvodában egy évvel tovább maradókat mi aztán egy iskolában, egy osztály keretében akarjuk összegyűjteni. Itt csak egyszerűen arról van szó, hogy nem lehet pontosan darabszámra megjósolni, hogy jövőre hány diák marad óvodás a szülei döntése révén, vagy éppen dönt úgy, hogy iskolába jelentkezik. Ezek teljesen szét fognak szóródni, tehát ilyesfajta megkülönböztetés eszünkbe sem jutott, és nagy baj lenne, hogyha erre gondoltunk volna. Az előterjesztés, azért úgy gondolom, alapvetően jellemzi, hogy miközben 487 diák jelentkezését prognosztizáljuk, ehhez tartozik 20 db osztály, ez átlaglétszámot tekintve 24 fő. A 24 fő nem egy nagy osztálylétszám. Tanárként mondom, hogy szinte ideálisnak nevezhető dolog. Tehát nincs olyan szándék ebben az előterjesztésben, hogy gyerekeket összezsúfoljuk egy-egy terembe. Ez nem igaz. Azt is megjegyezném, hogy a kialakított körzetek, egyáltalán az átalakítás oka az volt, hogy a Hevesi iskolában az évek során a gyerekek lakóhelyének átrendezése okán olyan örült száz, nem is tudom, hány fős létszám maradt, ami, hogyha mindegyik szülő él a jogával, hogy oda akarja beíratni, akkor az iskola falai kidőlnek. Tehát valami arányosságra kellett törekedni. De a beiskolázási körzet nem jelenti azt, hogy az ott lakó gyermek szülője köteles abba az iskolába iratni a gyerekét, ahol a térkép meg jelöli. Csak azt jelenti, hogy nem veszik fel máshova, akkor oda kötelesek felvenni viszont az igazgató hölgyek és urak. És ilyen szempontból a bajcsai dolog számomra akár elfogadható, mert hát majd eldől, hogy a bajcsai szülők akkor hol teszik le a gyereküket, a belvárosban vagy Kiskanizsán. Derüljön ki, ez nem döntő kérdés. Lehet természetesen egy-egy iskoláról szót ejteni, de azt kérném Önöktől, hogy egyvalamit fontoljunk meg. Ugye a korfa mindenki előtt ismert, 6 éven belül a mostani elsős korosztály ¾ -re lecsökken, és egy elvi döntést kellene hozni, hogy hogyan akarjuk ezt a problémát kezelni, részben mi, részben az utódaink. Kétféleképpen lehet ugyanis kezelni, hogy az egyre kevesebb gyereket bezsúfoljuk néhány iskolába, a többi iskolát bezárjuk. A másik eljárás, hogy a meglévő iskola épületeiben helyezzük el őket. Kevesebb osztályban természetesen, de az iskolaépületeket megtartva iskolaépületnek, arra az esetre is, hogyha majd valamikor elkezd növekedni a gyermekek száma. Szerintem ez az út a járhatóbb út. ez a hasznosabb a város számára is, egyértelműen hasznosabb a gyerekek számára, hiszen komfortosabb körülmények között dolgozhatnak. Innentől kezdve azok a felvetések, amelyek ugye arról szólnak, hogy miért itt csökken, miért nem ott, elégé kezelhetetlenek, mert bárhol csökken az osztályok száma, a felvetés jelentkezik. Kelemen Z. Pál: Én csak egy ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet, illetve tájékoztatást kérek, hogy mennyire kell komolyan venni a rajzolt körzethatárokat a szöveges magyarázathoz képest. Jelentős ellentmondás van a Zrínyi és a Péterfy elosztásában. A szöveges előterjesztésben a 3. oldalon az áll, hogy a Zrínyi Miklós iskola körzete kibővül a Teleki utca mindkét oldalával, Katonaréttel, Téglagyár út határolt körzettel. Ha a rajzot nézem, ott viszont azt látom, hogy a Péterfy Sándor Általános Iskolához tartozik a Teleki út páratlan oldalán a 9. házszámig, a páros oldalon a 68-ig, valamint a Szekeres József u. 28-39. és a Bagolai 1-25. Tehát ellentmondás van a két előterjesztés között. Feltehetően a szöveges a helyes, de akkor ezt így pontatlanság volt ideadni ezeket a rajzokat. Zsoldos Ferenc: Örülök ennek a vitának, mert jelzi azt, hogy már a következő, sőt az azt követő tanév tekintetében is felelősségteljesen gondolkodik a közgyűlés, gondolkodnak képviselőtársaim. De én azt látom az előterjesztésből, hogy ez a felelősségteljes gondolkodás mind az előterjesztő Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, mind az oktatással, közművelődéssel foglalkozók szakigazgatási szervre ugyanúgy érvényes, ugyanúgy vonatkozik. Azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a város egy organikus, élő szervezet, és ez a lakosság mozgásában, átszerveződésében is jelentkezik. A korhatárok módosulásával vannak városrészek, ahol természetszerű, hogy kevesebb a tankötelezettségi korba kerülő gyerekek száma, csökken. Vannak körzetek, ahol változatlanul megmarad, és vannak vagy lesznek, ahol ez a szám természetszerűen emelkedik és növekszik. Ilyen tekintetben a beiskolázási körzetek módosítása, ami nyilvánvaló, hogy nem 10 évre előre meghatározott merev, dogmatikus döntés, erre a mindenkori önkormányzatnak joga és kötelezettsége is a változtatás érvényesítése. Valóban az iskolaérettség eldöntése nagyon helyesen, jó, hogy szülői joggá vált, mert hiszen a szülő ismeri leginkább a gyerekének a fejlettségi szintjét, amivel én is egyetértek, hogy az nem szellemi képességeket jelent, hanem érett-e egyáltalán arra, hogy napi 6 vagy 8 órát az iskolában töltsön, mert hiszen délutáni foglalkozások is. vannak. Tehát ilyen tekintetben mind a beiskolázási terv, mind az indítandó osztályok létszáma, amelyik bőségesen és minőségi szinten is biztosítani tudja a 2002/2003. tanévre a gyerekek megfelelő nevelését és oktatást, alkalmas arra, átgondolt és jó, hogy ezt a közgyűlés elfogadja, és én javaslom is, értsenek egyet ezzel az előterjesztéssel. Lokális érdeket természetesen mindig, mindenkor jelentkeznek, nekünk a város egészében kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően felelősségteljesen dönteni. Ismételten indítványozom, hogy értsünk egyet az előterjesztéssel és a határozati javaslatokkal. Balogh László: A véleményem az, hogy az előterjesztés így kompakt, így teljes, így tudtunk a legtöbb szempontra figyelni. Mindegyikre bizonyára nem, mert nem is lehetséges, mert ez egy annyira bonyolult, élő rendszer. ezért én az előterjesztést az eredeti formájában támogatom. Tüttő István: Akkor most lezárom a vitát. Döntés következik. Tóth László úr egy levelet jutatott el hozzánk, mely a Zrínyi iskola igazgatójától érkezett. És Antalics Dezső úr pedig a településrészi önkormányzat ajánlását tolmácsolta nekünk. És még egy levél érkezett a Zemplén Győző iskolából. Végül is ezek a hozzánk megfogalmazott, akár szóbeli vagy írásbeli megkeresések az egyes határozati javaslatok részterületeire vonatkoznak. Mivel határozati javaslat nem fogalmazódik meg az ő anyagukban, esetleg a bajcsai, hát azt kell pontosítanunk, az egy módosító javaslat volt, mivel azt konkrétan meg is fogalmazta településrészi önkormányzat. Akkor azzal kezdenénk, annak megszavazásával. Megkérem Antalics urat, hogy ezt pontosítva olvassa fel újra. Antalics Dezső: A 2. határozati javaslat táblázatának első két sorából, tulajdonképpen annyi a módosító javaslat, hogy Bolyai Általános Iskolából a bajcsai körzet kerüljön át az Általános Iskola Kiskanizsa körzethatáraként, tehát a második sorba. Tüttő István: Kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 8 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor kérem az 1. számú határozatról a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatukat. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-asról a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 4. számúról kérem a döntésüket. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És az 5. számúról kérem még a döntést. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 201/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolákban a 2002/2003 tanévben 20 első osztály indítását engedélyezi. A tanulócsoportok intézményhez rendelését az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság hatáskörébe utalja azzal a megkötéssel, hogy a plusz egy tanulócsoport beiskolázást - amennyiben az iskola-éretlen tanköteles gyermekek számában lényeges változás következik be – a Kőrösi Csoma Sándor, a Péterfy Sándor, a Zemplén Győző, a Zrínyi Miklós Általános Iskolák egyikében engedélyezi. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002/2003 tanévtől az intézmények körzethatárait az alábbiak szerint hagyja jóvá: Intézmény Körzethatár Bolyai János Általános Iskola Király u. páratlan oldal – Erzsébet tér – Kinizsi u. páros oldal – Napraforgó tér által határolt tömb (benne Dózsa Gy. u. 1-51-ig, illetve 2-46-ig), ÉK-i városrész, Bagola, Kisfakos, Nagyfakos, Sánc, Bajcsa Általános Iskola Kiskanizsa Kiskanizsa közigazgatási területe Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin Palin közigazgatási területe, Zsigárdpuszta, Hosszúvölgy, Fűzvölgy, Homokkomárom, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa Miklósfa közigazgatási területe, Mórichely, Liszó Hevesi Sándor Általános Iskola Kazanlak krt. 1-12, Városkapu krt., Péterfay u., Munkás u., Szabadhegy Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Rózsa u. 1.2.4., Liszt, Kodály, Bartók Csokonai utcák, Hevesi utcák által határolt tömb, Platán sor mindkét oldala Péterfy Sándor Általános Iskola Attila u., Rózsa u. 5-től végig, Kazanlak krt. 12-től, Zemplén Gy. u. Vécsey Zsigmond Általános Iskola Kisfaludy u. páros oldaltól délre eső, Ligetváros – Tripammer Gy. u. – Kossuth tér által határolt tömb (benne a Csengery u. 24-től, illetve 29-től) Rozgonyi Úti Általános Iskola Petőfi S. u. mindkét oldala, Huszti tér – Fő út – Erzsébet tér – Kinizsi Pál u. páratlan oldal által határolt tömb (benne Dózsa Gy. u. 53-tól, illetve 48-tól végig Zrínyi Miklós Általános Iskola Király u., Fő út páros oldala, Deák tér, Széchenyi tér, Eötvös tér, Teleki u. mindkét oldala, Téglagyári u., Bagolai sor, Kossuth tér, Kisfaludy u. páratlan oldal által bezárt tömb, Szemere u., Csányi L. u., Ady E. u. végig, Nagyváthy u. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2002/2003 tanévtől a Zemplén Győző Általános Iskolában nem indít első osztályt. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Zrínyi Miklós Általános Iskolában két 1. osztály indítását engedélyezi. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy az első osztályosok mindenkori beiskolázását az általános iskolák a 8. számú mellékletben megfogalmazottak szerint hajtsák végre. Határidő: évente április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 12. Javaslat a 2001. évi intézményi elvonásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására az oktatásban és a szociális ágazatban (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: ………… 229/2000. számú határozatában 2000. augusztus 1-jével megalapította a Városi kincstár intézményét, s a határozat értelmében a Kincstár az alaptevékenységét a gazdálkodásilag hozzárendelt részjogkörű és részben önállóan gazdálkodó szervezetek tekintetében csak 2001. január 1-gyel kezdhette meg. És ugye ezt követően hoztunk egy 489/2000. számú határozatot, 496-ost, 8/2001-est, és ezekre visszatérve több intézményben kellett orvosi szakvélemény alapján, egészségi okokra hivatkozva közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, GYES-ről visszajövők szabadságidejére az illetményt biztosítani. Én kérem az anyaggal kapcsolatban a véleményüket, kérdésüket. Úgy látom, nincs észrevétel. Kérem, akkor szavazzunk róla. 1. számú határozati javaslat. Minősített többség kell. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról. 2/1. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 2/2. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 3. számú határozati javaslatra a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 202/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozatokban előírt csoportmegszűnések, átszervezés során felszabaduló 4.001 eFt intézményenkénti elvonását az 1. és a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A pótigényeket 11.276 eFt összeggel az 1. és a 3. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A hiányzó 7.275 eFt forrásaként a hitelt jelöli meg. Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2.1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézmények álláshelyszámát az alábbiak szerint módosítja: Intézmény 2001. évi költségvetésben jóváhagyott álláshely 2001. évi álláshely csökkentés, fejlesztés 2001. évi módosított álláshely fő fő fő Óvodák Kertvárosi 23,5 23,5 Vackor 27 27 Pipitér 25 25 Rozgonyi-Arany 33 33 Hétszínvirág 24 24 Micimackó 10,5 10,5 Attila 26,5 -3 23,5 Hevesi 23,5 23,5 Rózsa 27 27 Általános iskolák Bolyai 79,04 79,04 Hevesi 77,26 77,26 Kiskanizsa 59,93 -1,18 58,75 Kőrösi 64,1 64,1 Miklósfa 45,84 45,84 Palin 37,04 37,04 Péterfy 66,11 -1,92 64,19 Rozgonyi 46,5 46,5 Rózsa 64,35 64,35 Vécsey 31,41 -3,81 27,6 Zemplén 46,44 -1,15 45,29 Zrínyi 70,6 70,6 Zeneiskola 38,5 38,5 Középiskolák Battyhány 124,73 124,73 Dr. Mező 112,91 112,91 Cserháti 112,41 112,41 Thury 90,37 90,37 Zsigmondy-Széchenyi 206,94 1 207,94 Kultúrális intézmények HSMK 25 25 Móricz 4,75 4,75 Könyvtár 35 35 Szociális intézmények Egyesített Bölcsőde 63 63 Egyesített Szociális Intézmény 84 84 Értelmi Fogyatékosok Szak.Szoc.Otthona 41,5 41,5 Egészségügyi Alapellátási Intézmény 69 69 Családsegítő Központ 12,75 12,75 Határidő: folyamatos Felelős : Tüttő István polgármester 2.2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendelet 8. sz. mellékletének fejlécében szereplő létszám megnevezést álláshely számra módosítja. Határidő: 2001. augusztus 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. évi létszámcsökkentéssel kapcsolatos döntéseivel részt vesz az egyszeri hozzájárulás igénylésére kiírt pályázaton. Határidő: 2001. október 10. Felelős : Tüttő István polgármester 13. Javaslat az alap és középfokú oktatási intézmények pedagógiai programjának elfogadására (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Tüttő István: Balogh László OKSB elnök urat kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója az előterjesztéshez? Balogh László: Az iskolák életében ez komoly és nagy esemény volt. Az előkészítő munka hosszadalmassága miatt is és egy kicsit újszerűbben kell hozzá állni a nevelési és oktatási folyamathoz. A pedagógiai programok erről szólnak. A kerettantervek egy új kulcsfogalom az iskolákban manapság. Hosszadalmas szakértői munka után áll Önök előtt egy ilyen kivonatos anyag. A pedagógia programok sok-sok kötetet tesznek ki a város szintjén. Én a magunkét ismerem, és tudom azt, hogy komoly munka áll mindenhol mögötte. Kérem a támogatást. Az OKSB egyhangúlag támogatta. Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Kérem az 1. számú határozati javaslatról a szavazatokat. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a döntést. Itt minősített többség kell. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 203/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság döntése alapján az Általános Iskola és Óvoda Miklósfa Általános Iskola és Óvoda Palin Általános Iskola Kiskanizsa Bolyai János Általános Iskola Hevesi Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Általános Iskola Vécsey Zsigmond Általános Iskola Rozgonyi Úti Általános Iskola Zemplén Győző Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Thury György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola intézmények kerettantervre épülő Pedagógiai Programját jóváhagyja. Határidő: 2001. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 211/1998. számú határozat (2) pontját hatályon kívül helyezi. A pedagógiai programok megvalósításához továbbiakban az 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-át módosító 1999 évi LXVIII. törvény 52. § (7) bekezdése szerinti óraszám 100%-át biztosítja. Határidő: 2001. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester 14. Javaslat a Városi Könyvtár átköltöztetéséhez, ezévi üzemeltetési többletköltségekhez szükséges forrás biztosítására (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke Tüttő István: Marton urat kérem, az ad hoc bizottság elnökét, hogyha van az írásbelihez kiegészítenivalója, tegye meg. Marton István: Bár az elmúlt héten nem voltam itthon Kanizsán, de tudomásomra jutott, hogy több szakbizottság is tárgyalta az anyagot, ahogy ezt ugye javasolta is a Városi Könyvtár Építését Felügyelő Ad Hoc Bizottság. Kérem az érintett bizottságokat, hogy mondják el a véleményüket, és akkor utána óhajtanék pár mondatot szólni. Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy Czupi Gyula úr, akit itt üdvözlünk, egy levelet is küldött a témában, kérem azt is figyelembe venni. Böröcz Zoltán: A Pénzügyi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és kb. az alábbiakat állapította meg. Megpróbálom összefoglalni. Az egyik, ami valójában furcsának tűnt, hogy az ad hoc bizottság, aki a könyvtár építését, tehát a beruházást felügyeli, irányítja, koordinálja, olyan típusú előterjesztést készít, amely jelentős részében, a költség jelentős részében az üzemeltetésre vonatkozik. Tehát mi úgy ítéltünk meg Pénzügyi bizottsági ülésen, hogy külön kell foglalkozni azzal az egyszeri költséggel, amely feltétlen szükséges az üzemszerű működéshez, magyarul az átköltöztetéshez, tehát a feltételek megteremtéséhez. És külön vizsgálat tárgyát képezheti, és akár bizottsági szakaszban újra tárgyalható, és önkormányzati testületben is természetesen, azok a többletköltségek, amik a folyamatos üzemeltetéshez szükségeltetnek. Természetesen azt is javasoltuk, hogy erre már viszont a könyvtár igazgatója tegyen majd javaslatot. Ennek megfelelően a Pénzügyi Bizottság azt támogatta, hogy a javaslatban megfogalmazott alkalmi munkások bére, teherautó költség, könyvszállító ládák költsége, költözés összes költsége - 1.800 eFt értékben kerüljön elfogadásra az önkormányzati testület részéről. Az egyéb működési, üzemelési költségtöbblet, ha vannak ilyenek, azok pedig egy következő időszakban kerüljenek megtárgyalásra. Tüttő István: Mielőtt megadnám a szót Dr. Baranyi Enikőnek, felolvasnám a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság 151/2001. számú határozatát. 9 igen szavazattal döntöttek így. A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javasolja, hogy a Városi Könyvtár részére az átköltöztetésre 1,8 millió Ft-ot és könyvtárismertető kiadására 200 eFt-ot az önkormányzat biztosítson. Javasolja, hogy a könyvtár ismertetéséhez vegye igénybe a Kanizsa Újságot is. Ennyi. Dr. Baranyi Enikő: Ezzel a javaslattal kapcsolatban egyrészt kérdésem lenne, másrészt egy észrevételem. Kérdésem, hogy a takarítással kapcsolatosan két alternatíva van megjelölve. Kérdezem, hogy összehasonlítható-e ez, vagy a számítások, hogy történtek? Hisz az egyik esetben 5 hónapra, és ha jól látom, a másik összeg 3 hónapra van kiszámítva. Tehát az összehasonlítható-e? Az észrevételem az egységes munkaruha bevezetése. Tisztelt polgármester úr, képviselőtársaim, én szeretném megköszönni annak, aki ezt szakaszt beépítette. Végre egy olyan szándék és egy olyan törekvés jelenik meg, amely mintegy megelőzi azt, hogy sztreccs nadrágban, sortban, mintha kirándulni mennének, úgy történjen a dolgozók, a közalkalmazottak, avagy netán a köztisztviselőknek a munkahelyre való érkezése. Nagyon örülök, és nem hiszem, hogy egyetlen dolgozó személyiségi jogát fogja sérteni, hogyha a személyzet egységes öltözettel történő ellátására törekszik az intézmény vezetője. Kívánom, hogy ezt sikerüljön megvalósítani, és könyvtár működtetése során tartósan erre a dologra vonatkozó rendet és szabályozókat megtartania. Biztos vagyok benne, hogy az intézmény működésében ez csak a külső megjelenését tekintve is előnyt fog jelenteni. Az összeggel kapcsolatban viszont kérdezem, hogy ennyi szükséges, elegendő? Tehát, hogy ítéli meg, ennek a folyamatos biztosítása valójában tartósabban milyenfajta költségvetési kötelezettségvállalást jelenthet? Tóth László: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság június 18-i ülésen megtárgyalta az előterjesztést, és a 2. alternatívát javasolja elfogadni a tisztelt közgyűlésnek. Röst János: Én úgy gondolom, aki a költségvetési vitában részt vett, az tudhatja és hallhatta akkor, hogy beterjesztettünk egy 9 + 6 millió Ft-os összeggel egy módosítást. Erre az összegre szükség van ahhoz, hogy az épület átköltözzön, szükség van arra, hogy az újszerű állapotában egy korszerű módon működjön. Akkor a költségvetési vitánál a közgyűlés ezt nem támogatta azzal az indokkal, hogy majd újra tárgyaljuk. Hát most jelenleg ez az állapot van. Én azt hiszem, hogy ez a beterjesztés korrekt, és lehetőséget kínál a változatok elfogadására. Ha megnézzük tételenként az összegeket, illetve az indoklást, akkor egyértelművé vált, hogy költözési összeget, az 1,8 millió Ft-ot nem lehet megtakarítani, tehát törvényszerűen meg kell szavazni. A 3 fő szakmai álláshelynek a létszámnövekedését, én úgy gondolom, hogy az igazgató úr indokolni fogja. Egy új típusú intézménynél lényegesen nagyobb felülettel, lényegesen nagyobb állománnyal várhatóan indokolja a létszámnak a bővítése. A könyvtár takarítására kitérnék, ott két lehetőség van. Tehát vagy vállalkozásként kiadva bérbe, vagy pedig saját erőből valósítanánk meg. Én úgy gondolom, hogy bármely változatot szavazza meg a testület, ezt a költséget sem lehet gyakorlatilag megspórolni. Az egységes munkaruháról Baranyi képviselőtársam szólt. Én úgy gondolom, hogy szintén vállalható és elfogadható megoldás. 2-3 kisebb tétel van még vissza, ez pedig a könyvtárismertetőnek a költsége, ez 200 eFt. Ezt ugyan el lehet vetni, legfeljebb kigazdálkodja a saját költségvetéséből az intézmény. Én úgy gondolom, hogy egy új intézmény beindításakor célszerűbb ezt most először megszavazni, és ezt elkészítetni, mind pedig később, esetleg félév múlva időhiánnyal küszködve és pénzhiánnyal küszködve megcsinálni. A többletmunkánál 3 millió Ft van beállítva. Itt szerintem félreérthető volt a megfogalmazás, mert jutalmazást írt az előterjesztő. Én úgy gondolom, hogy nem jutalmazásról van szó, hanem egy többletmunkának a kötelező díjáról, amit többletmunkaként ki kell fizetni az ott dolgozóknak, hiszen a költözéssel kapcsolatos tevékenység nem valószínű, hogy napi 8 órában elvégezhető. Lehet, hogy hétvégi munkavégzést igényel, és ennek a költségét úgy gondolom, hogy realizálni kell. A következő költség az üzemeletetési költségek. Itt szintén egy jelentősebb összeg, 1,6 millió van beállítva. Ezt szintén nem lehet megspórolni, mert egészen más módon fog üzemelni a jelenlegi könyvtár, mint a jövőbeni, és ezt a költséget, amennyiben a testület nem szavazza meg, akkor is ki kell fizetni az intézménynek a dologi költség terhére. Most jelenleg a dologi költségben szerepel a könyvtárnak a könyvállománya, tehát a zenei részének az állományának a megvétele, most hogyha a város ezt szintén kihúzná a közgyűlés által, akkor az történne, hogy 2001. évben ezután megjelenő könyveket a könyvtár nem tudja megvásárolni, és az az időszak hiányozni fog a város életéből. Budai István: Én úgy gondolom, hogy a két szakbizottság, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság döntése közel áll egymáshoz. Csak annyiban különbözik, hogy a Gazdasági Bizottság kibővítette a könyvismertető 200 eFt-jával ezt a dolgot. És akkor mi abban maradtunk, hogy mivel több olyan vitatott vagy hát legalábbis nem konkrét tétel van ebben, mint például a takarítógépek beszerzése, ami az én fogalmaim szerint hosszabb ideig vesz majd részt a munkában, tehát azt nem lehet most azt mondani, hogy ez egy egyszeri, tehát nem fogunk visszatérni erre a dologra. Tehát nagyon nehéz ebben dönteni, ezért én úgy gondolom, hogy nem volt egy olyan rossz javaslat, hogy azt mondtuk, hogy amikor ehhez a témához közelebb leszünk, akkor a könyvtár igazgatója a Polgármesteri Hivatallal közösen munkálja ki a konkrét, tényleges költséget, és akkor ezt a kérdést rendezni lehetne. Én éppen ezért azt gondolom, hogy a Gazdasági Bizottság javaslatát javaslom most elfogadni. Tehát azt a 4 tételt, tehát az átköltöztetés és a könyvismertető költségeit most finanszírozzuk meg, és későbbiek során pedig a tényköltségekhez közelebb állva szabjuk meg ezeket a dolgokat, és én ezt jónak tartom és ezt javaslom a tisztelt közgyűlésnek. Tüttő István: A Gazdasági Bizottság erre vonatkozóan szeptember 30-ig jelölte meg a határidőt, hogy eddig kell ezt elvégezni. Birkner Zoltán: Képviselőcsoportunk megtárgyalta a Város Könyvtár Építést Felügyelő Ad Hoc elnöke elénk tett beterjesztést. Valójában a Gazdasági Bizottság döntéséhez állt közel a többségnek a véleménye azzal kiegészítéssel, hogy mi azért az indulás pillanatában azt a 0,5 milliós költséget is szeretnénk hozzátenni. Tehát ez 2,5 milliós verzió szerint kerülne elő. 1,8 millió az átköltöztetés, az nem kérdés. 200 eFt egy kiadvány készítése, és bizony 500 eFt az indulás pillanatában. Olyan formában jelenhessen meg ez a könyvtár, mind a személyi, mind a külső formát tekintve, ami nagyon vonzó lesz mindenkinek. Hozzáteszem, szóródtak a vélemények. Volt, aki csak az átköltöztetés költségeire, az 1,8 millió Ft-ra, és volt, aki a 9 millió Ft mellett érvelt. Nekem az lenne a javaslatom polgármester úr, hogy lassan látszik, hogy itt van verzió két verzió, két változat. Hát ehhez mindjárt hármat hozzá tudunk gyúrni, és akkor az egyik változat ez lesz. És akkor lefelé megyünk összeg szerint, akkor 8,3 millió Ft után a 2,5 millió Ft jön majd, a 2 millió. És persze mindazokkal egyetértünk, amit a Gazdasági Bizottság elmondott, hogy szeptember 30-ig a működésre vonatkozó felülvizsgálatot meg kell tenni. Ez teljesen korrekt észrevétel. A negyedik változat lenne a 2 millió Ft, és ötödik a Pénzügyi Bizottság javaslata. Tehát szerintem valahogy, majd, nem tudom, hogy, ezt radikális sorrend szerint kell, de ezt szerintem végig kell szavaztatni, és én ezt javaslom polgármester úrnak. Tarnóczky Attila: Először is hadd szóljak röviden az itt előterjesztett alkalmazotti létszámnövelési indítványról. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy miközben felülvizsgálatra került a város összes intézményében az alkalmazotti létszám, egy intézmény kimaradt, ez könyvtár. Épp azért, hogy beköltözés után lehessen megfontolni, hogy a valóságban az új épületben mekkora létszámigény van. Sőt nemcsak, hogy nem csökkent a könyvtár létszáma, és összehasonlításként mondom, hogy például a Hevesi Sándor Művelődési Központban 26-an dolgoznak szemben a könyvtár a 10-zel nagyobb létszámával, tehát nemcsak, hogy nem csökkent, hanem egy indítvány nyomán a szakmai létszám eggyel nőt is. Én azt kérném mindenkitől, hogyha egyforma mércével akarunk mérni, és ez fontos lenne, akkor azért várjuk meg azt az időszakot, amikor igenis meg lehet állapítani, hogy az új épület működtetése szakmai oldalról mekkora létszámigénnyel jár, ………. a takarítás hogyan oldható meg. És megismételném az egyforma mércével mérés elvét. Én azt azért igazán nem tartom szerencsésnek, hogyha valaki belekerül egy ilyen felügyelő bizottságba, egy ilyen ad hoc bizottságba, akkor lesz neki egy kedvenc intézménye, vagy kedvenc csapata, vagy mit tudom én micsoda, akinek mindent. Itt fel van sorolva egy csomó olyan javaslat, amit én a magam részéről el tudok fogadni, de akkor egyforma mércével mérjünk. Például, hogy a költözés túlmunkával jár. Hát hadd ne soroljam fel azokat az intézményeket, akik idén vagy tavaly átköltöztek, és egy fillért nem kaptak. És nagy, nagy munkát végeztek. Mondjuk a szociális otthont említem meg. És nem sorolnám fel azokat, akik most fognak költözni. Ha van ilyen döntési szándék, hogy ezt ilyen külön keretből jutalmazni akarjuk vagy honorálni akarjuk, akkor tegyük meg. De ne egy intézményre vonatkozóan csupán. Az üzemeletetési költséget eddigi gyakorlat szerint úgy vettük figyelembe például a palini iskolánál, hogy amikor kiderült, hogy a valóságban mennyi, akkor adtuk hozzá az előirányzatot. Szerintem ez itt is működni fog. A harmadik dolog a munkaruha. Ugye igazgató úr levele azért pontosítja, igazából nem munkaruháról van szó, hanem egyfajta, a könyvtárba járó tömegben megjelenő alkalmazottat megkülönböztetési lehetőségéről. Ezt el tudom fogadni. Ha viszont munkaruhában gondolkodik a közgyűlés, akkor ezt is terjesszük ki, kérem tisztelettel. Ne csak azért legyen valahol munkaruha, mert az épület új, és ott csinosnak kell lenni. Akkor azokon a helyeken is munkaruhát kell adni, ahol az épület nem új. Netán a dolgozók ott lehetnének csinosak. Röst János: Azt szeretném javasolni, hogy hallgassuk meg az igazgatót, aki jelen van, mert lehet, hogy esetleg befolyásolja a döntésünket. A másik pedig az a javaslatom emellett, hogy 1., 2. alternatívát céltartalékba helyezzük soronként, alcímenként, és ilyen értelemben Tarnóczky Attilának az aggályai gondolom, hogy rendben vannak, mert bármelyik szám valósul meg, abból a költségkeretből rendezhető, és nem lehet se túllépés, se kevesebb. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, én attól nem vagyok aggályos, hogy esetleg nem lehet túllépni a költséget, annak örülök. De, hogy mindet el kell költeni, attól nem vagyok feltétlenül boldog, mert az olcsó megoldásokat is szívesen látom, hogy őszinte legyek. Dr. Horváth György: Ezt az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság nem támogatta. Pontosabban, ezt az előterjesztést én otthon láttam. Már többen felhívták a figyelmemet arra külső tagok, hogy a közgyűlésen elhangzó, közgyűlés elé kerülő előterjesztés nem azonos a bizottságival, több esetben, amely lényegesen változott. Röst úr itt elszólta magát, most idézőjelben mondom, hogy többletmunka költsége. Az előzőben úgy volt, hogy jutalom, 3 millió jutalom. Nem ezek a számok, meg nem így voltak benn. Na most ezt se nem támogatta, se nem szavazott ellene, mert ez nem az az előterjesztés. Én azt hiszem, hogy ezt nem tartom én így a hivatal részéről etikusnak. Hangsúlyozom, hogy nem az első esetben volt ez. Következő esetekben igenis ide fogom hozni a bizottsági előterjesztéseket, amelyek a kezembe kerülnek. Vagy, ha annyira változtatnak, vagy annyira módosítnak, akkor tessék azt újra bizottság elé utalni. Ezt én így felháborítónak tartom, és én ezért nem szavaztam rá. Tehát én így látatlanban, …… semmit se csinálni - 3 millió Ft jutalom. Nem hiszem, hogy ezt így szabad tovább csinálni. Következetesen oda fogok figyelni, ha még ilyen változás történik, itt a közgyűlés előtt el fogom mondani, mert ezt a bizottság nem tárgyalta így. Dr. Baranyi Enikő: Teljes mértékben egyetértek Tarnóczky alpolgármester úrral, hogy egyforma mértékkel kell mérni. De lenne egy kérdésem ezen megállapításával kapcsolatosan. Vajon rosszul emlékszünk, emlékszem, az idősek szociális otthonából történő átköltöztetés költségei és az egyéb vonzata nem szerepelt egyébként a felújítás költségvetésében? Marton István: Alapvetően az az érzésem, hogy most mélyen fel kellene, hogy háborodjak, mint ennek a Városi Könyvtár Építését Felügyelő Ad Hoc Bizottság elnöke, mert amellett, hogy nagyon szimpatikus hozzászólásokat is hallottam, jó néhány tökéletes tudatlanságról árulkodót is volt szerencsém végighallgatni. Kezdjük mindjárt a végén. Dr. Horváth György azt mondja, hogy megváltozott ez az előterjesztés. Ez az előterjesztés egy betűt nem változott, ez az előterjesztés az, amit 2-3 héttel korábban az ad hoc bizottság az ülésén elfogadott. Egyébként Horváth úrnak igaza van tökéletesen abban, hogy nagyon sok olyan eset van, amit említett, de ez nem az az eset. A másik pedig, fogalmam sincs, hogy miért nem tárgyalta az OKSB, lett volna rá ideje. Azt kell, hogy mondjam, hogy Böröcz úr kezdet kezdetén furcsállta, hogy a bizottság foglalkozott ezzel az ügyel …… Tüttő István: Bár annyit hozzátennék, tárgyalta a bizottság, csak az volt a kifogás, hogy az egyes részei változnak. Marton István: Hát már bocsánat, de a bizottsági ülés óta semminemű változás ezen az előterjesztésen nem volt. A költségvetés beterjesztésénél, ami ugye félévvel kb. korábban volt, ahhoz képest van egy kis eltérés. Böröcz úr furcsállotta, hogy a bizottság foglalkozik ezzel a kérdéssel. Hát a bizottságunk is furcsállotta, hogy eddig egyetlen felelős szakbizottság sem foglalkozott vele érdemben előttünk. Nevezetesen se az OKSB, se a Pénzügyi Bizottság, se a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság se foglalkozott vele érdemben. Holott talán lehet, hogy az OKSB-nek kellett volna a szakmai részt összeállítani, és mondjuk beárazni vagy Pénzügyinek, vagy Gazdasági Bizottságnak. Én úgy gondolom, hogy nagyon-nagy késésben vagyunk, ezért nem nagyon értem Budai úrnak azt a megállapítását, hogy közelebb állva kellene ezzel az üggyel foglalkozni, mert gyakorlatilag 3 héten belül megtörténik az épület műszaki átadása, és abban a pillanatban be kell, hogy induljon a gépezet. Baranyi Enikő képviselőtársamnak azt tudom mondani, hogy ez egy meglehetősen minimalizált összeg, mert amikor a részek kimunkálásra kerültek, lényegesen nagyobb szám szerepelt, ezt a bizottság nagyon-nagyon keményen lerövidítette. A dolognak az a lényege szerintem, hogy nem közelebb állva kell meghozni a döntést, magyarul még később, hanem már ebben a pillanatban is késésben vagyunk ahhoz, hogy ezt a döntést meghozzuk. Tarnóczky Attila alpolgármester úr hozzászólását nem nagyon értem, ezt az egyforma mércével való mérést, mert erről estig beszélgethetnénk, hogy milyen a mérce, és kinek mi az egyforma, és ezt konkrét példák tucatjaival tudná itt bármelyik jelenleg itt ülő képviselőtársunk alátámasztani. Nincs itt szó arról, hogy az ad hoc bizottságnak kedvenc gyermeke, meg annak bármit ki akar járni, Kérem szépen, el kell, hogy mondjam, már csak a minket nézők miatt is, hogy ebben a bizottságban lehet, hogy hiba, de szakemberek ülnek. Mind az 5 tagja egy adott elég nagy területnek kiváló ismerője. És ingyen dolgozik, ezt ugye többször elmondtam, de azért most már hozzáteszem azt is, hogy ez az ingyen munka nem ingyen munka, hanem az érintett 5 bizottsági tagnak van pénzébe, még hozzá sok-sok pénzébe, ha valakit ez érdekel, akkor majd programon kívül erről elbeszélgethetünk. Tüttő István: A számlát kérjük majd. Marton István: Nem óhajtunk számlát benyújtani egyébként. Tehát itt mi elvállaltunk egy szakmai feladatot, aminek úgy gondolom, hogy ekkora szintű önkormányzati beruházás, de talán mondhatnám azt, hogy egészen egyedi eset, hogy semminemű politikai és pénzügyi botránya nem volt. Bár voltak rá kísérletek, hogy belekeverjenek bennünket, de erről én most itt nem óhajtok nyilatkozni. Tehát itt szakemberek …….. Tüttő István: Azok utólag szoktak jönni. Marton István: Volt előtte is, mert elbukhattuk volna mi ezt a könyvtárat nagyon elegánsan, de erről most tényleg nem akarok részletesen beszélni. Szakemberek szakmunkát végeztek ingyen, és nem azért, mert ez nekik kedvenc gyermekük. És én úgy gondolom, hogy az ilyen és hasonló megjegyzések ennek a bizottságnak a munkáját nagymértékben degradálják, ezért itt az elhangzottak egy részét kerek perec vissza kell, hogy utasítsam. És a bizottság 3 önkormányzati képviselő tagjának a nevében viszont azt még záróakkordként le kell, hogy szegezzem, hogy nekünk teljesen mindegy, hogy 1. vagy 2. változatot fogadnak el, de míg ilyen részletekben csöpögtetés módszerét, mint egy struccként viselkedve, nem vagyunk hajlandóak tolerálni, tehát nem szavazzuk meg az ettől eltérő változatokat. Tarnóczky Attila: Képviselőasszony kérdésre annyit mondanék, mindenki emlékszik rá, hogy a szociális otthon felépítésére a közgyűlés 173 millió Ft-ot szavazott meg. Ez volt az az egyetlen beruházás talán, ami ebből pontosan meg is valósult, egy fillérrel nem lett túllépve. Nem volt ebben költözési költség, nem volt ebben jutalom. Más kérdés, hogy az igazgatónő innen-onnan, nagyon ügyesen, sok-sok támogatót szerezve, mindezeket a problémákat megoldotta úgy, hogy a költségkereten belül maradt. És akkor most egyikeként a mélységesen tudatlanoknak, szerencsés ember az, aki egy élet során mindvégig képes tanulni. És sok mindenkitől lehet tanulni ……., tisztességet, becsületet, de azért nem mindig minden megnyilvánulásból, úgyhogy most ezt a tanulási folyamatot éppen felfüggesztettem képviselő úr. Tüttő István: Lezárom a vitát, illetve még megadjuk a szót a direktor úrnak, és amennyiben olyan okfejtése lenne, ami még valakitől egyéb módon hozzászólást indukál, akkor azt még megadom. Czupi Gyula: Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Közgyűlés! Én először is azt szeretném mondani, hogy őszintén sajnálom, hogyha bármiféle vita kerekedik e körül, bár kényelmetlen, mert én azt gondolom, hogy mindannyiunkat és Önöket jogosan az az öröm töltheti el, hogy valami csodálatos dolognak leszünk részesei az új könyvtárral, amiben eddig nem volt részünk. Én abban egészen biztos vagyok, hogy Önök arról rendelkezni fognak, hogy oda átköltözhessünk. Abban is egészen biztos vagyok, hogy ennek a működéséhez biztosítani fogják a feltételeket. Nyilván annak a vitája, hogy ez hogyan is történjen, az eltarthat valameddig. Én nagyon örülnék, ha minél előbb eldőlne, de természetesen az utolsó pillanatig ebben szívesen és kötelességszerűen szeretnék részt venni. És akkor engedjék meg, hogy elmondjam, hogy véleményem szerint, hogy van a fontossági sorrend. Tehát először kérem, hogy segítsenek abban, döntsenek abban, hogy legyen meg a feltétele annak, hogy átköltözzünk, mert valóban azért ez a költözés 200000 dokumentumnak a rendszerezett áthordását jelenti, ami azért nagyságrendjében nehezen hasonlítható máshoz, más intézményhez ebben a városban. Én nagyon örülnék, ha lehetővé tennék, hogy azt a kis egyszerű ismertetőt, mert itt más …………….. tájékoztatást megkapja, hogy ezt tehessük meg, vendégeinknek, odaérkezőknek, mindenkinek, aki meg akar látogatni bennünket, mert remélem, sokan lesznek ilyenek. Természetesen a takarítás esetén, és ezt a képviselőasszonynak mondom, nem összemérhető a két javaslat, hiszen hogyha valakit alkalmazunk, az valamikor elindul, onnan számolni kell a bérével, aztán ráadásul ez a bér változik, és egy másik becslés pedig a takarítással kapcsolatos eddigi ajánlattételekből levont valamiféle következtetést. Ebben az esetben az a kérésem, hogy abban döntsenek, hogy legyen mód egy olyanfajta formációra, amelyik ezt az igényes kivitelű épületet tartósan ilyen igényes kivitelben tudja tartani, tehát biztosítja azt az állapotot, amivel átvesszük, ehhez pedig valóban létszám kell, és költség kell. Hogy melyik a jó megoldás, én nem tudom, de nagyon szívesen részt vennék egy olyan kísérletben, ahol egy közintézménynek a takarítása vállalkozásban folyik, mert esetleg példaértékű lehet, és azt gondolom, hogy ez a könyvtárépület most erre ragyogó alkalom lenne, még akkor is, ha mondjuk Önök úgy döntenének, hogy ez csak néhány hónapos kísérlet. Vállalkozók erre is vevők lennének, tehát megpróbálnák azokkal a feltételekkel, amiket mi előírunk, ezt elvégezni. Én nagyon köszönöm az ad hoc bizottságnak, hogy végig érzékeny volt a könyvtár építésére, és hogy ezt a feladatot is felvállalta, mert hogy mindaz, amiről ma itt Önök vitáznak, ez, meg kell mondanom, az Ő segítségükkel lett egyáltalán téma. A korább kísérletünk arra, hogy témává tegyük ezeket, sikertelenek voltak, tehát ha már ez elindult, akkor már a legfontosabb megtörtént. Persze a legkellemesebb az volna, hogyha támogatnák az előterjesztést. Még arra is, és akkor ez már csak zárás lenne amellett, hogy mindent köszönök és bármilyen döntésük lesz, mi a lehető legjobban fogjuk azt elvégezni, hogy sajnos a régi épületet el kell hagynunk, és majd arról is gondoskodniuk kell, hogy annak az átadása megfelelő körülmények között legyen, amiből sajnos egy dolog megint következik, hogy egy újabb költségvetési tételt fog majd jelenteni. Röst János: Beszédem elején jeleztem, hogy ezeket az összegeket nem most hallja először a testület, tehát a költségvetési vita során már elhangzott, s megmondom őszintén, egyszerűen nem értem, hogy van egy olyan beruházása a városnak, amelyre büszkék lehetnénk, igazából a legnagyobb ennek a közgyűlésnek volumenében is és jellegében is, és akkor, megmondom őszintén, párszázezer forintokkal végül is az egésznek a hangulatát rontjuk el. Nem értem. Itt a mai nap döntöttünk 5-10 milliókról, meg fogunk még dönteni is. Jelenleg a mai nap végére a költségvetési hiány el fogja érni az 500 millió Ft-ot – jelzem. S akkor itt 200.000 Ft-okon próbálunk meg szőrözni, magyarul, ami értelmetlen. Értelmetlen, mert egyébként meg úgy is ki kell fizetni a városnak. Tüttő István: Akkor most zárom le a vitát. Kérem, szavazás következik. A változatok táblázatban is fel vannak tüntetve, ugyanakkor a Gazdasági Bizottság, a Pénzügyi Bizottság és Birkner úr is még javaslatot tett, így 5 féle változat van. A sorrendet az utólag beterjesztett változatokkal kezdenénk, és olyan javaslat is elhangzott, hogy tételesen menjünk végig a sorokon. Legalábbis ez a javaslat elhangzott. Ha egyetértenek azzal, hogy ne soronként, hanem csak alternatívánként foglalkozzunk vele, akkor megkérném először a Pénzügyi Bizottságot, hogy az alternatívát annyiban ismertesse, bocsánat a Pénzügyi Bizottság a 2. számú – Baranyi Enikő ügyrendi gombot nyom. Dr. Baranyi Enikő: Félek attól, hogy ez a fajta szavazási módszer esetleg sikertelen lesz, vagy pedig zavart fog okozni egyes, mondjuk talán az én képviselőtársaim, vagy esetleg más képviselőtárs agyában is. Én azt szeretném kérdezni, hogy kivételesen nem lehetne-e az 1. és a 2. alternatíváról egyben szavazni? Mert aki nem fogja megszavazni se az 1-est, se a 2-est, az a beterjesztett módosító javaslatokat támogatja. Ha viszont mi erről szavazunk, mert ha fordítva csináljuk, akkor el fogunk veszni, mert lesz olyan, amelyik megkapja a többségi szavazatot, vagy ha egyik se kapja meg …. Én azt hiszem, képviselőtársam talán Tőled hallottam egyszer valamikor, régen, hogy a saját magunk rendjét, hogy így mondjam, többségi szavazattal aktualizálhatjuk. Tarnóczky Attila: Én egyetértek képviselőasszonnyal, mert ha tényoldalról közelítünk a kérdéshez, itt bizony nem módosító javaslatok vannak, hanem, ha jól számoltam, 5 féle különböző változat. Valószínűleg a legradikálisabbtól kellene indulni visszafelé. És azért azt a lehetőséget, ha egyik se megy át, tételesen is szavazzunk, kérem fenntartani, hogy ügyrendi problémánk a sikertelenség esetén se legyen. Böröcz Zoltán: Én visszavonnám a Pénzügyi Bizottság alternatíváját. Oly közel áll a Gazdaságihoz, s az ötből négy lesz, és nagyobb az esély a döntés sikeréhez. Marton István: Én azt hiszem, a dolog teljesen egyértelmű. Itt a legradikálisabb a legkisebb összegű, azzal kell kezdeni, aztán alulról jövünk felfelé. Tüttő István: Akkor azt kérdezem, a legradikálisabb melyik? A Gazdasági Bizottság elfogadta az átköltözésre szánt 1,8 milliót és 200.000 Ft-ot is támogatja. Van-e javaslat? Tarnóczky Attila: Hadd javasoljam épp a fordított szavazást. Nagyobb esélye van a sikernek, mint ellenkező esetben, csak ezért. Tüttő István: Kérem, akkor elindulunk a nagyobb összegről. Az 1. alternatívára kérem a szavazatukat. A közgyűlés 5 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: A 2. alternatíváról kérem a szavazatot. Ez az Ügyrendi Bizottság javaslata is volt. A közgyűlés 7 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor a 3. számú alternatíva Birkner úrnak volt a javaslata. Azt kérem, legyen szíves még egyszer elmondani. Birkner Zoltán: 2,5 millió Ft, polgármester úr, ugyanazzal, mint a Gazdasági Bizottság, csak a félmillió kiegészítéssel ………………………… (mikrofon nélkül) Tüttő István: Kérem, erről szavazunk. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És szeretném még, ha megszavaznák a Gazdasági Bizottság azon javaslatát, amelyről szó is esett, hogy felkéri a polgármestert a közgyűlés, a hivatal illetékes szervezeti egységeit, hogy az üzemeltetés, működtetés többletköltségeiről készítsen mindenre kiterjedő előterjesztést. Határidő szeptember 30. De ha lehet, azt még előbb. Mindenképpen erről azért döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza. 204/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Városi Könyvtár átköltöztetéséhez, könyvtárismertető készíttetéséhez és a könyvtári személyzet egységes öltözettel történő ellátásához szükséges többletforrást, a 2.500 eFt-ot ezévi költségvetésében a hitelkeret növelésével a Városi Könyvtár működési költségei között biztosítja. Határidő: 2001. június 29. Felelős : Tüttő István polgármester 2. felkéri a polgármestert, hogy a Városi Könyvtár ezévi üzemeltetési, működési többletköltségeinek finanszírozására készítsen előterjesztést. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 15. Javaslat a Városi Könyvtár elnevezésére (írásban) Előadó: Marton István ad hoc bizottság elnöke Tüttő István: Kérem a véleményüket. Marton István: Ebben a nagyon rövid előterjesztésben megpróbáltuk azért leírni az előzményeket. Az összes törvényi feltételnek eleget téve, gyakorlatilag másfél éve folyik ez az elnevezés körüli felmérés, és ez elég jól be van szabályozva törvényileg. Itt ugye megemlítettük, hogy több mint 50 oldalnyi anyag érkezett a város polgáraitól, amit itt ezen a helyen köszönök mindenkinek, aki vette magának a fáradtságot, hogy hajlandó volt foglalkozni a város életével. Nagyon köszönöm mindazoknak, akik vették maguknak a fáradtságot, hogy írásban is véleményüket adták, hogy hogyan hívják a továbbiakban a város könyvtárát, mert ezt a könyvtárat értelemszerűen egy várost reprezentáló névvel kell ellátni, azoknak is, akik két alkalommal az érveik szóbeli előadására is vállalkoztak. Mindent egybevetve, bár az az érzésem, hogy azért ez elég sokakat nem fog kielégíteni, de talán az összes ajánlónak mintegy felét ez a két név tette ki, konkrétan a Halis István és a Wlassics Gyula. Még azt el kívánom mondani, hogy a bizottságon belül többeknek volt kitüntetett személye a kettő közül valamelyik, de a bizottság szándékosan végül is úgy foglalt állást, hogy a kettő közül egyiket sem javasolja első helyre sorolni, hanem ahogy dönt a tisztelt testület, mert mind a kettő megfelelő, méltó arra, hogy elnevezzük róla városunk könyvtárát. Balogh László: Az OKSB, mint néven nevező szakbizottság, állást foglalt. Pro és kontra voltak érvek, nem szeretnék ebbe belemenni, a végeredményt ismertetném csak. Tehát az OKSB 7 igennel, 2 nemmel amellett foglalt állást, hogy „Halis István Városi Könyvtár” legyen az új könyvtárunk neve. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint mindkét névadás elfogadható. Sőt fontos, hogy a nevet kiválasszuk, tehát azt kérem, hogy ha valaki nem elfogultan csak az egyiket hajlandó megszavazni, akkor az első név bukása után legyen szíves megszavazni legalább a másodikat is, hogy legyen neve a könyvtárnak. Tüttő István: Lezárom a vitát. Czupi Gyula: Kérte tőlünk az osztály, hogy a Városi Könyvtár, és ezt a jogszabály is előírja, foglaljon állást a névadásban. A Városi Könyvtár dolgozóinak túlnyomó többsége Halis István nevét támogatta. Tüttő István: Kérem, az „A” változat: „Halis István Városi Könyvtár” névvel illetnénk a könyvtárunk. Kérem, aki ezzel egyetért, illetve nem ért, szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő szavazatot hozza: 205/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városi Könyvtár elnevezése tekintetében a „Halis István Városi Könyvtár” elnevezés mellett foglal állást. Határidő: 2001. augusztus 20. Felelős : Tüttő István polgármester Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 206/2001.(VI.26.) számú határozata később kerül kihirdetésre. 17. Javaslat a Nagykanizsa Irtás u. és Postakerti út építésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Tavaly értékesítettünk egy kft. részére itt, ezen két utca környékén egy területet, amelynek az építése folyamatban van, és itt nekünk, az önkormányzatnak útépítést, közvilágítás-építést és mindkét utcára ugyanez a beruházási igény vonatkozik. Ezzel kapcsolatban kell döntenünk, hogy ezt a mintegy 21,3 millió többletforrást biztosítjuk. Kérdezem, hogy van-e észrevételük, kérdésük? Marton István: Azt hiszem, nem először jár rosszul a város bizonyos telekértékesítésekkel, amikor ugye kalkulálják, hogy ennyit beveszünk, ennyibe kerül a közművesítés, kijön valami nullszaldó közeli érték, s a végén kiderül, hogy a konkrét esetben az útépítésre megszavazott összeg ezen a területen a felét teszi ki a tényleges bekerülési összegnek. Megint úgy néz ki, hogy két lépcsőben akarnak valamibe belerántani bennünket. Én meg azt mondom, hogy ennek a testületnek igencsak egyszer már a sarkára kellene állni, s például ebben az ügyben egy határozott nemet kellene mondani. Böröcz Zoltán: Éppen ellenkezőleg látom, mint ahogy Marton úr látja ezt a kérdést. Én úgy gondolom, hogy az Irtás utcai építéssel kapcsolatban, és ha jól emlékszem Csákai Iván képviselőtársam elégszer hangsúlyozta ezt az elmúlt években, egy kb. 8-10 éves kötelezettségünknek teszünk eleget. Tehát nem vitatható, hogy azt az útrészt meg kell építeni. A másik rész pedig természetesen abból adódik, ami valóban egy szerződésben vállalt kötelezettségünk, mert mi úgy adtuk el építésre azt a telket. Valamennyien tisztában voltunk azzal, hogy ez a kötelezettség fennáll. Amiért pedig nem alátervezett a dolog, arra is emlékszem, hogy ezt megközelítő vagy ezt érintő összeg került be a költségvetési vita első tervezetébe, és a költségvetési kiadások között ez is az a tétel volt, amit kénytelenek voltunk lefaragni, mert még abban is reménykedtünk, hogy esetleg nem ebben a költségvetési évben kell megvalósítani. Magyarul én azt mondom, egy sima szavazással szerződésben vállalt kötelezettséget is és a lakossággal szemben vállalt régi adósságot fogjuk törleszteni. Tehát kérem, hogy szavazzuk meg. Tüttő István: Egyéb észrevétel nincs, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Minősített többség kell. Cserti Tibor – ügyrendi gomb. Cserti Tibor: Javaslom polgármester úr a szavazás megismétlését. És mivel az előbb nem volt módom, gyorsan el tetszett venni a szót, egy kiegészítő javaslatom is van hozzá, hogy útközművesítés kapcsán meg kell vizsgálni az útközmű-fejlesztési hozzájárulás kivetésének lehetőségét az érintett területek vonatkozásában. Tüttő István: Akkor kérem, szavazzunk újra arról, hogy újraszavazunk, mivel többen hiányoztak. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor Cserti úr azon javaslatával is kiegészítjük a határozati javaslatot, amit elfogadok, hogy vizsgáljuk meg a lehetőségét, persze ennek a válasza majd később dől el. Kérem, szavazzunk újra. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 207/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. egyetért a 43.850 eFt összköltségű Postakert u. útépítés, közvilágítás-építés és Irtás u. útépítés, közvilágítás-építés önkormányzati beruházásokkal. A szükséges előirányzatot a jelenleg rendelkezésre álló keret kiegészítésével, 21.350 eFt többletforrás hitelkeret növelésével történő biztosításával jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a beruházási okmányok aláírására. Határidő: a megvalósításra: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. felkéri a polgármestert, hogy vizsgálja meg az érintett területek esetében az útközmű-fejlesztési hozzájárulás kivetésének lehetőségét. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 18. Javaslat TESCO GLOBÁL Áruházak Rt. beruházásában megvalósított út és közmű átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A TESCO Áruház ezév májusában átadásra került, és közben az önkormányzat értékesített területén megvalósult a beruházás, és egyben elkészültek azok a közművek is, amelyek hosszú távon nem szükséges, sőt nem is kívánatos, hogy a TESCO Áruházhoz tartozzon, ezért felajánlja az önkormányzat részére. Kérdezem, hogy van-e észrevételük ezzel kapcsolatban? Úgy látom nincsen, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 208/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a TESCO GLOBÁL Áruházak Rt., mint átadó felajánlására a mellékelt megállapodásban szereplő út és közművagyont átveszi. A mellékelt megállapodást jóváhagyja. Felkéri a polgármestert a megállapodás megkötésére és az átvett vagyontárgyak üzemeltetésre történő átadással kapcsolatos további intézkedésre. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester Végrehajtásért felelős: Vagyongazdálkodási és Beruházás Iroda 19. Javaslat vízvezeték közművek átadás-átvételére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Itt pedig felajánlás történik a Kisbagolai Vízmű Társulás részéről és a Szabadhegy II. Víztársulás részéről, és harmadikként pedig a DÉDÁSZ Rt. Műszaki Igazgatóság részéről. Kérdés van-e? Bizottságok tárgyalták. Úgy látom, nincs észrevétel, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. Először az 1. számú határozati javaslatról. A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatot. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ez majd csak akkor vesszük újabb döntéssel, ha a feltételek megteremtődnek. A 3-asról kérem a szavazatot. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 209/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.a. a Kisbagolai Vízmű Társulás által felajánlott vízvezeték hálózatot átveszi. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a hiányosságok pótlása után az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodást aláírja. 1.b. a térítés nélküli átadáshoz kapcsolódó ÁFA befizetését vállalja. Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a Szabadhegy II. Víztársulás által felajánlott vízvezeték hálózatot nem veszi át. Amennyiben a műszaki és dokumentációs hiányokat a Társulás pótolja, az átvételről ismételt előterjesztés alapján dönt. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a döntésről a Társulás elnökét tájékoztassa. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3. a DÉDÁSZ Rt. által felajánlott Nagykanizsa 120/20 kV-os transzformátor állomást ellátó vízvezeték hálózatot átveszi azzal a feltétellel, ha az átadás-átvételhez kapcsolódó ÁFA befizetési kötelezettséget az Átadó viseli. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti kikötéssel a dokumentációs hiányos pótlása után az átadás-átvételi megállapodást aláírja. Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester 20. Javaslat Nagykanizsa, Szabadhegy városrész közművesítés beruházási programjának jóváhagyására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Döntés született a költségvetésünk jóváhagyásakor, hogy ennek a területnek a közművesítése, illetve az úthálózatának kiépítésének megkezdésére forrást biztosítunk. S ugye ennek a programját el kellett készíteni, hogy a kivitelezés ütemezését, és az azzal összefüggő pénzügyi ütemezést is tervezni lehessen. Van-e észrevételük? Gyalókai Zoltán: A mellékletekben a határidőkhöz szerintem az évet is oda kellene írni, nem mindegy, hogy az idén augusztus 31. vagy jövő év 31. A másik pedig, a hozzájárulás mértékét szerintem a telek méretéhez kellene igazítani, mert egy telek lehet 100 m széles is, és ugyanakkor lehet 3 m széles is, …… itt minden közmű hozzájárulásnál egy átlagos vagy vetített telekszélességre kellene meghatározni. Marton István: Előttem szóló képviselőtársam igaza van, hát ahova nincs odaírva az év, az értelemszerűen kikövetkeztethető az anyagból, az idei esztendőt jelenti. Egyébként az ingatlanoknak az ilyenforma beszámítását, ahogy Ő javasolta, én el tudom fogadni, sőt támogatom is, de az anyagban a lehetőség szerepel. Például az érintett szakaszon 8.000 Ft/ingatlan hozzájárulás szedhető ilyen és ilyen rendelet alapján, tehát ez a plafon. Ez technikai részletkérdés akkor, amikor majd szerződni kell valamelyik közműnek az elkészítésére. Az anyag egyébként, azt kell, hogy mondjam, hogy alapos munka. Tarnóczky Attila: Javaslatom lenne. Technikai jelleggel az javaslom, hogy a határozati javaslatba kerüljön be, hogy a folyamatban alkalmazni kell a 23/2001.(IV.24.) számú önkormányzati rendeletet, amit előbb Cserti képviselő úr felvetett. Ez az anyag többi részéből egyértelműen kiderül, de a határozati javaslat az, ami maradandó dolog. Cserti Tibor: Köszönöm szépen ezt a kiegészítést, … is bátorkodtam volna elmondani, és amellett, hogy támogatom az előterjesztést, egy dologra felhívom a képviselők figyelmét. Valamikor volt egy jól kidolgozott beruházási szabályzatunk, most is van. Gyakorlatilag a beruházási program jóváhagyása egy kötött formátumban kell, hogy megtörténjen. A kötött formátum tartása esetén gyakorlatilag ilyen jellegű anomáliákra, határozati kiegészítésre nem kerülhetne sor egyébként. Mit értek alatta? Pontosan a beruházási programnak megvan egy műszaki tartalma, tehát amellett, hogy megmondja, hogy ki a beruházó, meg dönt egy csomó kötelező formuláról, megadja a műszaki tartalmat is, annak a forrásoldalát. Na most, hogyha tisztelt képviselőtársaim ennek alapján nem találják ……….…. , aminek az a neve egyébként, az előterjesztésnek „beruházási program jóváhagyásának javaslata”, akkor valószínűleg azért, mert nem annak a szellemében készült el. Ettől függetlenül, ezt most még egyszer mondom, a téma fontosságára való tekintettel jóváhagyásra javaslom, de szíveskedjenek a későbbiekben annak megfelelő előterjesztés gyártani. Marton István: A Tarnóczky alpolgármester úr észrevételével természetesen egyetértek, miként a Cserti úréval is. Javaslom, hogy a határozati javaslat második mondatába szúrjuk be, hogy „felkéri a polgármestert, hogy a programban foglaltak ütemes végrehajtásáról – az önkormányzat 23/2001.(IV.24.) számú rendelete alapján – gondoskodjon”. Tehát ennyi a bővítés. Tüttő István: Elfogadom ezt a módosító indítványt közös javaslatként. Lezárom a vitát, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 210/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a beruházási programot a melléklet szerint jóváhagyja. Felkéri a polgármestert, hogy a programban foglaltak ütemes végrehajtásáról – az önkormányzat 23/2001.(IV.25.) számú rendelete alapján – gondoskodjon. A program szerinti ütemezéshez igazodóan gondoskodjon az éves költségvetésben a konkrét célok meghatározásáról és az előirányzat szerepeltetéséről. Határidő: minden év február 28. Felelős : Tüttő István polgármester 21. Javaslat Nagykanizsa, Rózsa u. autóbuszmegálló áthelyezésére (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Budai úrnak volt ez önálló képviselői indítványa, ennek a realizálása. A 7. számú választókörzetben a Rózsa u. Hevesi u. és a Kazanlak krt. közötti szakaszán lévő autóbuszmegálló áthelyezése. A jelenlegi helyén, a Rózsa u. 22. előtt zavarja az ott élőket, az áthelyezés lehetőségét egyeztettük. Kérdezem, van-e észrevételük? Budai István: Én az önálló képviselői indítványomban leírtam azokat az elgondolásokat, amit én jónak tartottam. Biztos lehet ezt vitatni. Györek Lacin már látom, hogy akarja is. De én úgy gondolom, hogy az a helyzetet, ami ott a Rózsa 22. előtt van, azt feltétlen meg kell szüntetni. Az én javaslatom ennél sokkal bővebb volt, mint ami ebben az előterjesztésben, vagy a javaslatban van, de az én a többi elképzeléseimről lemondanék, hogy ha ezt a 22. előtti helyzetet megváltoztatnánk, mert ami máshol zavaró körülmény, az a forgalmat zavarja elsősorban, nem a lakosságot, ezért én úgy gondolom, hogy ezzel egyelőre most nem kellene foglalkozni. A 7-én megvizsgált helyzet, az a bizottság, aki kinn volt, javaslatomnak ezt a részét elfogadta és támogatta, és úgy gondolom, hogy ezt a közgyűlésnek is kellene, hogy támogassa. Még annyit szeretnék elmondani, hogy annyi módosító indítványom lenne a határozati javaslathoz, hogy én nem hitelkeret emelésével szeretném a fedezetet biztosítani, hanem a Pénzügyi Bizottság által elfogadott forrást gondolom én itt felhasználni. Úgyhogy ennyit mondanék én hozzá. Tüttő István: Szeretném ismertetni a 154/2001. számú határozatát a Gazdasági Bizottságnak. A Gazdasági Bizottság egyetért a Rózsa u. 22. szám alatti épület előtti autóbuszmegálló Rózsa u. 20. szám alá, déli végéhez történő áthelyezésével. Forrásként az Alfától az Omegáig Kft. végelszámolásával az önkormányzatot megillető mintegy 5,5 millió Ft összeget javasolja meghatározni. És folytatódik a határozat: felkéri a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységét, vegye fel a kapcsolatot a dohányboltot és élelmiszerboltot üzemeltető két vállalkozóval a formatervezett, fából készült buszváró megépítésére. Ez a bizottság határozata. Györek László: Először is hadd mondjam azt, hogy természetesen azt én is súlyos dolognak tartom, hogy az ablakok alatt áll meg az autóbusz, s ez valóban zavarja nyilvánvalón az ott lakókat. És az is igaz, hogy erre bizony megoldást kellene valamilyen módon találni. Azonban az, hogy áthelyezzük, tulajdonképpen két buszmegállót megszüntetünk és áthelyezünk, az valószínűleg egybevágna a 22-ben lakók érdekeivel, de nem biztos, hogy a többiek, a körül lakók érdekeivel is egybevágna. Én úgy gondolom, hogy célszerű lenne, ha már egy ilyen fajta előterjesztés készült, ezt kicsit jobban átgondolni, az egész környékre való tekintettel átgondolni, és én azt is el tudnám képzelni, hogy az egész keleti városrész nézve egy közlekedési elképzelést, akár újat gyártani, hiszen ott azért jelentősen megváltoztak a viszonyok azóta, mióta ez a rendszer, akár a 32-es útvonala kialakult. Úgy gondolom tehát, hogy az előterjesztés önmagában arra jó, hogy ezt a gondolatot felvetette és valóban ………………. ezt a pénz fordítani. Én úgy gondolom, hogy egy komplexebb vizsgálat után erre a kérdésre vissza lehetne térni akár úgy is, amint az felvetődött Gazdasági bizottsági ülésen, hogy azt a buszmegállót megszüntetni, mert adott esetben nem lesz rá szükség, hiszen viszonylag közel, 2-300 méterre van tőle másik kettő is. Tehát ezt is el tudom képzelni. Én szívesen partner vagyok ebben, és gondolom, ezt meg lehetne tenni viszonylag rövid határidőn belül. Tüttő István: Azt nézem, hogy honnan derül ki, hogy két buszmegállóhelyet megszüntetünk, mert ezt én nem olvastam ki. Röst János: Én úgy gondolom, hogy Györek Lászlónak igaza van. Ez a vázlatterv, amit magam előtt tartok, azt jelzi gyakorlatilag, hogy a Rózsa u. 20. számnak a déli oldalán megvalósuló buszmegálló lényegében bekeríteni a hozzátörténő beközlekedést az épületnek, ami azt jelenti, hogy forgalomterelésre is kell számolni, illetve abból a bejáratból egy zsákutca jön létre. A másik, amit nem biztos, hogy tudok, hogy ez a hossz, amit jelez a terv, ez kielégíti-e azt, hogy esetleg három busz beálljon egymást követően ugyanúgy, ahogy a Rózsa 22. elé be tud állni. Én is azt javasolnám, hogy ennek a műszaki megoldását egy hosszabb egyeztetést követően döntsük el. Azzal egyetértek, hogy felül kell vizsgálni, de nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás, és az sem biztos, hogy a többi háznak a véleménye ki volt ebben az ügyben kérve. Budai István: Ezekre a kérdésekre én számítottam, tudniillik az a bizottság, amelyik ezt megvizsgálta 7-én, az ezeket a méterbeli problémákat ott azért felmérte, hogy befér-e, lehet-e egy hármas beálló, milyen problémát okoz a Kazanlak krt. forgalmában az a helyzet, hogy a harmadik busz hátsó része már kint van a kereszteződésben, tehát ilyen forgalomtechnikai kérdések akkor ott tisztázódtak. Az a kérdést, amit Györek képviselőtársam felvet, ott is felvetődött, a Rózsa 21., tehát a Te szomszédod oldaláról talán, hogy a mögött, tehát nem a ház előtt, hanem a mögötti oldalon esetleg a megálló buszok zavaró körülmények. De az már azért elég messze van ettől a háztól. Felvetődött az is, és ezzel én is egyetértenék, hogy az érintett házaknak egy lakossági fórumot kellene szervezni, és meglátnánk, hogy ennek mi lenne az eredménye. De én úgy gondolom, hogy azt a helyzetet mindenképpen valamilyen formában meg kell oldani. Az új buszmegálló, ami a TESCO miatt majd kialakul, ez nem oldja meg a kérdést, mert a Munkás utcai résznek azért ez még mindig közelebb van, tehát oda már azért nem mennének el, tehát én úgy gondolom, hogy nem jelent ez olyan nagy problémát. Az, hogy meg kell szüntetni egy utcát, a Röst képviselőtársam mondja, ez csak annak a Rózsa 20-nak használna, mert megszüntetnénk a forgalmát, előtte ugyanis ott két utca van 20 méteren belül, két útkereszteződés, és ha az egyiket megszüntetnénk, és ebből kialakulna egy belső parkoló, akkor azt megítélésem szerint a Rózsa 20. nem kifogásolná. Hát én úgy gondolom, hogy ezeket, ha komplettan megnéznénk, pozitív irányba vinné el a kérdést, és én azért merem ezt állítani, mert azért a Rózsa 22. lakóit annyira irritálja ez a buszmegálló, egy csomó üzlet ott kialakult, szolárium, meg amit akarsz, minden van ott, és ezek az üzletek nem tűrik meg maguk előtt a buszváró közönséget, és beállnak a lépcsőházak elé, bedobják a csikket, sok minden probléma van. Ezek az emberek felvetik ezt a kérdést, és úgy gondolom, hogy nekünk azért az a dolgunk, pláne nekem, mint területi képviselőnek, hogy ezt azért szó nélkül nem hagyhatom, és én kérlek benneteket, hogyha ti is úgy látjátok, hogy akkor ezt a kérdést segítsetek megoldani nekem. Tüttő István: Akkor az lenne a kérdésem, ugyanis több képviselőtársam jelezte, hogy ezt az ügyet komplexen újra meg kellene vizsgálni, ki kell kérni a lakók véleményét, akkor azt tanácsolom, most ne döntsünk. Ne döntsünk, mert ha minden véleményt összevetünk, akkor azok a várható javaslatok, amik itt megérkeznek, lehet, hogy valamilyen kisebb módosítást eredményeznek, és addig a munkát nem lehet elkezdeni, vagy nem érdemes. Fenntartva ezt a javaslatot, amit Budai úr megtett, elnapolnánk arra az időre, amire ezek az úgynevezett lakossági fórumok lebonyolíthatók. Erre kérnék egy javaslatot, hogy ezt mikorra végezzük el. Én a szeptember 30-át javasolnám. Kérem, szavazzunk úgy, hogy tovább az ügyet előbb megvizsgáljuk, és azt követően döntünk. Szavazzunk. Tehát elnapoljuk a döntést. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 211/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Rózsa u. 22. számú épület előtti autóbusz megállóhely áthelyezésével kapcsolatban további vizsgálat lefolytatása, az érintett lakóházak véleményének kikérése szükséges. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 22. Előterjesztés a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. sz. alatti Szociális Foglalkoztató Nyomda és szabászati üzeméről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy egy kiegészítést kaptak a képviselőtársaim ehhez az anyaghoz. A Szociális Foglalkoztató szervezeti és működési rendjének módosításáról határozatot hoztunk, és felvetődött annak az igénye, hogy a nyomdarészt át kell költöztetni. Ennek a költségei meghatározásra kerültek, most arról kell döntetnünk, hogy hogyan tovább. Kérdezem a véleményüket. Tarnóczky Attila: Azt kérném, hogy a kiegészítés módosított határozati javaslatáról vitatkozzunk, és itt a nyomdai részleg átköltöztetése mellett az elfogadott határozat szerint szerepel a varroda és a szabászat átköltöztetése, átalakítása. Az új előterjesztés a nyomda esetében az épület földszintjén oldaná meg az elhelyezést, ennek megfelelően bizonyos költségek nem jelentkeznének. Röst János: Egy javaslatom lenne a 2. ponthoz, amennyiben a testület megszavazza, akkor azt szeretném kérni és javasolni, hogy az utolsó mondat úgy alakuljon át, hogy a pályázati kiírás feltételei között szerepeljen az a lehetőség, hogy a Kanizsa Nyomda, aki vevőként jelentkezett, nem vagyoni jellegű részt beemelhessen fizetőeszközként. Gondolok itt arra, hogy őneki bérleménye van, aminek értéke van, tehát gyakorlatilag ne zárjuk ki abból a lehetőségből, hogy ő ezen a pályázaton részt vegyen készpénzért. Dr. Baranyi Enikő: Részben mintegy továbbfűzném Röst János képviselőtárs gondolatait, én a 2. határozati ponthoz a következő kiegészítést tenném: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nyilvános pályázat útján – a nyomdai funkcióval és létszámmal – értékesíti a nagykanizsai, és utána a továbbiakban maradna tovább, ingatlant. Tüttő István: Nem foglalkozott az anyag ezzel a kérdéssel. Dr. Gőgös Péter: Én azért Röst képviselőtárs javaslatát megfontolás tárgyává tenném, ugyanis ne írjuk már ki ezt a pályázatot kimondottan a nyomdának a formájára. Tüttő István: Nekem azért egy kérdés felvetődik az ügy kapcsán, mert ha most mi előbb átköltöztetjük, tegyük fel, 5,2 millióért a nyomdát, és utána pedig szeptemberben behozzuk javaslatként, hogy adjuk el, akkor azt hiszem, hogy nagyon nagy baklövést követünk el, hiszen ha eldöntenénk azt, hogy el akarjuk adni, illetve előbb azt kellene eldönteni, hogy el akarjuk-e, mert ha el akarjuk adni, akkor az átköltöztetésnek mi a logikája? Szóval értelmetlen. Mert ugye van több ajánlat is ennek az ügynek a kezelésére is, és arra is választ kell adnunk. Egyik az ismert képviselői ajánlat, a másik pedig, amit Röst úr említett, a Kanizsa Nyomdának az ajánlata. Röst János: Úgy gondolom, hogy félreértett engem Gőgös képviselőtársam. Én nem azt javasoltam, hogy arra írjuk ki, én azt javasoltam, hogy amennyiben abban döntenénk, hogy eladjuk az épületet, akkor ezt a lehetőséget a pályázat kiírásánál hagyjuk benn, tehát ne úgy írjuk ki, hogy ne vehesse meg, hanem úgy írjuk ki a pályázati lehetőséget, hogyha ő pályázik, akkor a bérleti szerződésnek az értékét be lehessen számítani a vételárba. Én ezt javasoltam, és egy bővítés, és nem pedig egy szűkítés. Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr indítványa, úgy gondolom, hogy teljesen megalapozott. Mindenféle ajánlat megtételét lehetővé kell tenni, és az összes árajánlat ismeretében mérlegelni, hogy melyik a legjobb. Ami a Baranyi képviselőasszony indítványát illeti, magyarázatként az előterjesztéshez elmondanám, hogy ez az előterjesztés a közgyűlésnek nem is olyan régen született egy hatalmas többséggel elfogadott határozata alapján született, aminek a lényege az volt, hogy a szabászatot és a nyomdát át kell költöztetni. Hogyha a közgyűlés most másképp dönt, ami elvileg lehetséges, bár akkor ennek a határozatnak ezt a pontját hatályon kívül kell helyezni, akkor is a varroda költözetése szükséges és elkerülhetetlen. Én a magam részéről azt kell mondjam, hogy nem szívesen vennék részt egy olyan döntéshozatalban, amelynek az eredménye az lenne, hogy negyedév után szöges ellentétben az eredeti elképzeléssel most egy másik elképzelés kerül elfogadásra, mert azt hiszem, hogy ez eléggé nagy bizonytalanságot kelthet bárkiben, aki velünk kapcsolatban áll. Tüttő István: Csak azért vetettem fel, mert a megkeresésre választ kell adnunk, választ pedig csak a közgyűlés adhat, hiszen vagyonról van szó. Ez pedig a két vételi szándékát benyújtó társaság, ők a nyomdára vonatkozóan, és ha a közgyűlés úgy dönt, én nem tudom, hogy fog dönteni, hogy eladjuk, akkor bizony a nyomdai rész költöztetése egy megspórolható költség lenne. Ezért vetettem fel, nem azt, hogy a varrodát át kell-e költöztetni, hanem ez a része akkor mérlegelendő. Kelemen Z. Pál: Egyszer már döntöttünk arról, hogy megtartjuk a nyomdát és a varrodát és átköltöztetjük, itt ingatlanértékesítésről van, és arról döntünk a nap folyamán. Különösen cinikus a nyomdaeladásról beszélni akkor, amikor a Szociális Foglalkoztatónak a lényege az, hogy szociális és így többnyire 10 szociális foglalkoztatóból 11 nem rentábilis. Ez egy olyan részlege ennek a foglalkoztatónak, amelyik nullszaldós, sőt minimális nyereséget hoz, tehát mindenképpen belefér a szférába. És ha valakit zavar az, hogy Nagykanizsán a Szociális Foglalkoztatónak van olyan része, amelyik rentábilis, és azt el kellene adni és vele együtt a piacát is, akkor az most szóljon, de én úgy gondolom, hogy nem erről szól a mai előterjesztés, tehát ebbe az irányba ne menjünk el. Arról szól az előterjesztés, hogy értékesíteni akarjuk a Platán sor 10/b. jelű épületet. Az itt látott összegek számomra megdöbbentőek, ennyiért egy közepes házat nem lehet venni Katonaréten, nem egy ekkora létesítményt, de mindenesetre versenytárgyaláson való értékesítését javaslom, és az eredeti előterjesztés formájában kérem megszavazni. Cserti Tibor: Én a magam részéről is támogatok minden olyan indítványt, Röst képviselőtársam elmondta, különös tekintettel arra, hogy Röst képviselőtársam indítványa tulajdonosi szempontból mindenféleképpen indokolt. Arról nem is beszélve, hogy nem valakit favorizálunk, hanem egy szakirányú …………… szempontból technikailag platformon kívülre. Szumma-szummárum, ügyrendi javaslatom a következő az előterjesztéssel kapcsolatosan. Értelemszerűen a korábbi döntéseinkkel összhangban nem is lehet ezt a határozati javaslatot kettévenni. Itt együtemű javaslatot, együtemű határozati szavazási procedúrát kérnék szépen azzal a kiegészítéssel, még egyszer mondom, amit a Nyomda vonatkozásában Röst képviselőtársam elmondott, és minden további …….. azok a szociális szempontok ………, amit a szakbizottságok is alaposan kitárgyaltak, és ilyen értelemben konszenzus is van – azzal együtt elfogadni. Budai István: Nagyrészt az előttem szólók elmondták, amit én is akartam, hiszen ugyanezt akartam elmondani. Arra nincs érvényes közgyűlési határozatunk, hogy a nyomdát leválasszuk a Szociális Foglalkoztatóról. Arra van, hogy átköltöztetjük az a Terv utcai épületbe. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy ezeket most be kellene tartani, és ebbe az irányba kellene csak elmenni. Az meg egyenesen felháborít engem, hogy 58 millió Ft-os vagyonértékről beszélünk, és a tett ajánlatok köszönő viszonyban sincsenek ezekkel az értékekkel. Én úgy gondolom, hogy ezt így most nem lehet így elfogadni. Azt kell követnünk, hogy nyilvános versenytárgyaláson vagy pályázat útján meghirdetni, olyan értéken kikiáltani, amilyen fedezi nagyjából a létesítmények értékét, és én ezt így javaslom elfogadni. Marton István: Úgy gondolom, hogy ma minimum harmadszor egy olyan ügy előtt állunk, ahol a többlépcsős áttuszkolás esete forog fenn, mert való egy igaz, amit Tarnóczky alpolgármester úr mond, hogy van egy ilyen döntés, hogy visszaköltözik minden a Szociális Foglalkoztató jelenlegi főépületébe. Viszont amikor a közgyűlés ezt a döntést hozta, a költözködésnek a költségvonzata még nyomokban sem látszott, és én úgy gondolom, hogy egy kb. 8 éve napirenden lévő ügyet, nevezetesen, hogy a Szociális Foglalkoztató jelenlegi főépületét valamikor ki kell üríteni, tehát egy majdan kiürítendő épületbe visszaköltöztetni sok mindent, teljesen felesleges és értelmetlen. Ha valamit vissza kell költöztetni, egyelőre az minimális visszaköltöztetés legyen, és semmiképp se a nyomda. Kelemen képviselőtársamat ki kell, hogy ábrándítsam, mert ´96 óta én figyelemmel kísérem a nyomdának a tevékenységét, 3 millió alatt még sosem volt a vesztesége, de átlagosan, most már azt mondhatom, hogy 5-6 millió volt az elmúlt két évben, ami komoly produktum 12 ember által. Ez, hogy 11,5 millió volt az eredeti előterjesztés, majd néhány napra rá készül itt egy olyan, hogy az csak 6,5 millió Ft már ÁFA-val, ez meg azt jelenti az én szememben, hogy a téma kezelése eleve megalapozatlan, ki kell mondani azt, hogy kifejezetten komolytalan volt. Tehát erről, amikor az eredeti határozat született, szó nem volt. Egyébként minden olyan képviselőtársammal egyetértek, aki azt mondja, hogy bizony-bizony nyílt versenytárgyalást kell tartani. Tehát azt jelenti, hogy az 1. pontot nem javaslom elfogadásra. Tüttő István: Kelemen Z. Pál – ügyrendi gomb. Kelemen Z. Pál: Idéznék az SZMSZ-ünk 59. §-ából: a közgyűlés a döntéshozatalból kizárhatja azt, aki, vagy akinek a hozzátartozóját, egyenes ági rokon, stb., stb., az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Személyesen érintett különösen az, akivel, vagy akinek hozzátartozójával a határozati javaslat szerint szerződést kell kötni. Előttem egy ajánlat van Szociális Foglalkoztató nyomdaüzem működtetésére. Aláírás: Marton István, Bicsák Miklós. Másik oldalon is van, de az nem képviselő. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy külön kellene választani kapcsolatban nem lévő ügyeket. Aki arról akar beszélni, hogy hogyan kell végrehajtani a közgyűlés korábbi határozatát, az beszéljen arról, aki úgy gondolja, hogy ezt meg kell változtatni, és a nyomdát a helyén kell hagyni, és így kell értékesíteni, az beszéljen arról – a két ügynek édes kevés köze van egymáshoz. De szeretném leszögezni, ami azt a vádat illeti, hogy az előterjesztés komolytalan, hadd ne fogadjam el. Hogy itt van ez a kiegészítés, az éppen annak a nyoma, hogy én komolyan gondolom, és felkerekedtem terepszemlére, és az álmok birodalmából az előterjesztést megpróbáltam visszahozni a realitások birodalmába. Szerintem az 5,2 millió Ft, amit erre áldoznunk kell, az senkit se vághatott mellbe az eredeti előterjesztés után. Ha mégis, akkor semmi akadálya képviselőtársaim, akik mellbe vágva érzik magukat, terjesszék elő, hogy ott kell hagyni a nyomdát, és el kell adni egészben. Szavazzák meg. Én nem kívánom megszavazni. Dr. Baranyi Enikő: Végül mégis csak úgy gondolom, hogy még egyszer hozzá kell szólnom. Én a közgyűlési anyag áttekintése alapján láttam egy olyan előterjesztés kiegészítő anyagát, amelynek mindkét oldalára vásárlási szándéknyilatkozat, vásárlási szándéknyilatkozat, vagy működtetésre történő átvétel nyilatkozata van. Ez utóbbinál egyébként valóban két képviselőtársunk aláírása szerepel. Ezt azért tartanám fontosnak, hogy mondjuk el, mert azért egy kívülálló egészen furcsa dolgokat érzékelhet, mert egy-egy félmondatból, illetve kiemelve más környezetben azért a mondatoknak más tartalma van. Engedjék meg, hogy erről a kétoldalas papírból egy mondatot idézzek az egyik oldalról. Itt a vásárlási szándéknyilatkozatnál: ebben az esetben – mármint, ha értékesítésre kerül – vállaljuk, hogy a Szociális Foglalkoztató nyomdaüzemében jelenleg is dolgozó hátrányos helyzetű dolgozó további foglalkoztatását biztosítjuk. Tehát azt jelenti, hogy az a fajta helyzet valójában mégsem áll fenn, ami itt sejtetve volt, hogy a testület a hátrányos helyzetű dolgozókkal nem foglalkozik a továbbiakban. Megfordítom a másik oldalt. Itt a következő van, ugyanez a tartalma egyébként: a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámának szerződésben rögzített megtartása mellett. Tehát ezt azért tartanám fontosnak, ha mindenki megjegyezné, mert ezzel a két mondattal, két szándéknyilatkozat van itt, egy nyilvános pályázat útján, azt tudom mondani, hogy már van kettő olyan, valószínűleg a nyilvános pályázaton résztvevő érdeklődő, amelyik közül mindkettőjük az ott foglalkoztatottak, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását a továbbiakban is fenntartja, illetve megtartani kívánja. S ettől a pillanattól kezdve azt gondolom, hogy az a fajta kiegészítés, amit én elmondtam a határozati pont 2. javaslatához akkor már megváltozik értelmét tekintve, mert szó sincs arról, hogy egy szociális érzéketlenség és kizárólag a kőkemény piaci viszonyokról van szó, amikor ezt a kiegészítést tettem. Nem beszélve arról, hogy valóban így van, abban esetben, hogyha egy építmény értékesítésre kerül, de már a nyomdával kapcsolatos szándéknyilatkozatok vannak, akkor hogyha ezt nem kívánjuk, akkor azt gondolom, hogy akkor ezt egyértelműen le kell szögezni, hogy se ma, se holnap nem kívánja a Szociális Foglalkoztató csökkent munkaképességűére való tekintettel, hogy így mondjam, a nyomdát üzemeltetésre, vagy pedig épülettel, ingatlannal együtt, a létszámmal együtt átadni az önkormányzat. Ez is egy döntés, függetlenül attól, hogy ezzel lehet egyetérteni, vagy nem, de azt gondolom, hogy itt a szociális érzéketlenségről nem lehet szó ezen két szándéknyilatkozat alapján. Kelemen Z. Pál: Előttem fekszik egy előterjesztés, és ezt meg is szavazom úgy, ahogy van, ebben a formában, de ez sok mindenről szól, csak arról nem, amiről Baranyi képviselőtársam beszél. Miről beszélünk ma? Eldöntöttük azt, hogy van egy nyomdánk, van egy szabászatunk, elköltöztetjük a Terv utcába. Eldöntöttük azt, hogy értékesítjük a Platán sor alatti épületet. Erről döntöttünk. Minden más, amiről ma beszélünk, az nem tartozik a tárgyhoz. Az, hogy miért beszélünk róla, azt mindnyájan jól tudjuk, mert előttünk vannak ajánlatok, és ezt a csontot már régen lerágtuk. Amiért viszont idéztem az 59. §-t az SZMSZ-ünkből, annak nagyon egyszerű az oka, képviselőtársaink, akik érintettek, jelentsék be érintettségüket, kérem, még szavazás előtt, és utána szavazhatunk erről a kérdésről, és tisztelt polgármester úr, kérem a vita lezárását, és erről szavaztasson. Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt, kérem, szavazzunk. Először az, hogy lezárjuk a vitát, másodszor pedig …. Megkérdezem az érintett feleket, hogy annak tartják-e magukat? Marton István: Én úgy gondolom, hogy az előttem szóló képviselőtársam súlyos tévedésben van, mert ha a 2. pont kerül elfogadásra, akkor annak a döntéshozatalában majd nem óhajtok részt venni, a versenytárgyalás elbírálásánál, mert ez akkor aktuális. Az elsőnek semmi köze nincs hozzá, mert Budai urat még nem is ismertem, amikor én már azért küzdöttem ezelőtt 8 évvel, hogy azt az épületet ürítsük ki, és vigyük ki, mondjuk például a Nagyrác utcai akkor kiürült iskolába. De ebbe nem akarok mélyebben belemenni, ezek elvi kérdések, semmi köze ahhoz, amit Kelemen képviselőtársam mondott. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy ez nem mostani javaslat, hanem régi, 8 éves. Bicsák Miklós: Én is úgy érzem, hogy az 1. ponthoz semmi köze a mi témánknak. Természetes, hogy a 2. pontnál nem is szavaznék, kikapcsolnám, személy szerint, és úgy érzem, a társam is azt tenné. Csak annyit jegyeznék meg itt a képviselőtársaimnak, hogy ez nem egy durva, üzleti piac, vagy mindenáron, ahogy a képviselőasszony elmondta, és ezt én úgy érzem, szívemből is. Itt szociális érzékenységről van szó, mert a városban kérem, nagyon sok a munkanélküli, s jelen pillanatban 30 embernek tudnék kenyeret adni. Kelemen Z. Pál: Ügyrendi vita van. Én nem vitatom képviselőtársaim jóindulatát, nem is azzal vitatkozom. De azért csak tessék megnézni, hogy a határozati javaslat 1. pontja feltétele a 2-nak. Ha nem feltétele, akkor az érintettség még nagyobb, mert akkor a nyomdát felszerelésestől vásárolják meg, vagy a nyomdát üresen. Tehát az 1. pont egyértelműen érintett, és ezt kérném eldönteni vagy Ügyrendi Bizottságban, de ez elvi kérdés. Ezért tartsuk be az SZMSZ-ünket, jogállamban élünk. Itt én úgy gondolom, hogy ez alapvető etikai kérdés. Vita lezárásról kérem szavaztatni. Dr. Baranyi Enikő: Ez ugyanúgy ügyrendi, mint a képviselőtársamnak a hozzászólása, úgyhogy tisztelettel kérem polgármester urat, hogy ne mondja, hogy a hangot megvonatja a mikrofonomtól. Tüttő István: Nem, én adtam szót. Dr. Baranyi Enikő: Mert én azt tenném egyébként, amikor valaki megnyom egy gombot, az időt túllépi, vagy pedig nem olyan témában szól, mint amilyen jogcímen szóhoz jutott. Szóval én azt szeretném kérni képviselőtársamtól, hogy tényleg, ha egyszer azt az ügyrendi gombot megnyomja, és még van két vagy három hozzászóló, mindenki tudomásul veszi és visszaveszi a gombot, van egy megszólíttatás, tehát személyes megszólíttatás jogcímen a polgármester szót ad, ezt követően Ő se használja azt a gombot, amivel megint visszaveszi a szót, és újabb gondolatokat, vagy kritikát, vagy észrevételt mond el, mert a másiknak, a harmadiknak is akkor ugyanilyen elv alapján a polgármester meg kell, hogy adja a szót. Én azt gondolom, hogy a szavazás és a hozzászólás nem ugyanazt jelenti. Marton István: Bár az előbb általam elmondottakat továbbra is fenntartom, de ha néhány képviselőtársam ennyire hajlamos félreérteni azt, amit mondtam, akkor én nem óhajtok részt venni már az 1. pont megszavazásában sem, holott, hangsúlyozom, hogy a 2. pont döntésén, ahol lesz vagy 5 pályázó, ott tényleg összeférhetetlen lenne a részvételem a szavazásban …………… Kiss László: Polgármester úr ezelőtt egy jó 15 perccel elmondta, hogy gyakorlatilag a technológia áttelepítése felesleges kiadás lenne, ha együtt akarjuk értékesíteni. Hát akkor én javaslom, maradjon a technológia e helyén, és akkor nyílt versenytárgyaláson az itt feltüntetett összegek figyelembevétel kellene ezt. De én nem az 5 és 10 milliós, hanem ami itt fel van tüntetve épület értékrend azon, versenytárgyaláson. Tüttő István: Lezárom a vitát, és felolvasom a Gazdasági Bizottságnak a határozatát. 162/2001. számú határozata: a GVB egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szociális Foglalkoztató Nagykanizsa, Platán sor 10/b. szám alatti épületének teljes kiürítéséhez, átköltöztetéséhez, valamint a nyomdai részlegnek a Nagykanizsa, Terv u. 3. szám alatti épületben történő kialakításához a teljes költségből megadott forint összeget átvállal a pénzösszeg céltartalékba helyezésével. A pénzeszközök tényleges átadására a Szociális Foglalkoztató nevére kiállított számlák alapján kerülhet sor. A pénzeszköz forrása hitelkeret emelése. A bizottság támogatja a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. szám alatti, 2948 hrsz-ú ingatlan nyilvános, meghívásos tárgyalásos, alternatív pályázat útján történő értékesítését. Ez volt a bizottsági határozat. Kérem, szavazunk. Először az 1. számúról. De azon pont alapján, ami a kiegészítő anyagban van. Bicsák úr nem nyilatkozott még, hogy részt vesz-e. Bicsák Miklós: Ki is kapcsoltam a gépemet. Tüttő István: Köszönjük, tehát mindkét fél kikapcsolta a gépét. Bár itt felhívom a figyelmet a jegyzőkönyvkészítésnél, mindkét személy jelenlévőnek tekintendő, amikor majd a kihozza a gép az eredményt az nem pontos, mert kettővel növelni kell a viszonyítási alapot. A törvény szerint jelenlévőnek tekintendő. Jó nézzük az eredményt. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor így nem különösebben zavaró az arány. A 2. számúról kérem a döntésüket. Ja, Röst János kiegészítését hallgassuk meg. Röst János: Annyi kiegészítést kérnék a pályázat kiíráshoz, az utolsó mondat így hangzana, hogy a pályázati kiírás részletes feltételeit meghatározza, amely ne zárja ki a pályázatnál az épület bérleti jog visszaadásának értékbeszámítását. Egy bővítettebb része a dolognak. Tüttő István: Igen, egyetértek vele. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 212/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Szociális Foglalkoztató Nagykanizsa, Platán sor 10/b. szám alatti épületének teljes kiürítéséhez, átköltöztetéséhez, valamint a nyomdai részlegnek a Nagykanizsa, Terv u. 3. szám alatti épületben történő kialakításához a teljes költségből 5.200.000,- Ft-ot átvállal a pénzösszeg céltartalékba helyezésével. A pénzeszközök tényleges átadására a Szociális Foglalkoztató nevére kiállított számlák alapján kerül sor. A pénzeszköz forrása: hitelkeret emelése. Határidő: a számlák benyújtását követő 8 nap Felelős : Tüttő István polgármester A végrehajtás operatív felelőse: Költségvetési Iroda 2. nyilvános pályázat útján értékesíti a Nagykanizsa, Platán sor 10/b. szám alatti, 2948 hrsz-ú, 2679 m2 nagyságú ingatlant. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati kiírás részletes feltételeit meghatározza, amely ne zárja ki a pályázatnál az épület bérleti jog visszaadásának értékbeszámítását. Határidő: 2002. január 31. Felelős : Tüttő István polgármester A végrehajtás operatív felelőse: Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda 23. Előterjesztés a Sétakertben nyilvános WC és presszó kialakításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Döntöttünk arról, hogy Sétakertünket többféle úton is szeretnénk úgy rehabilitálni, hogy eredeti funkcióit is tudja majd szolgáltatni, sőt ha lehet, még bővíteni. Itt van Önök előtt egy előterjesztés, amely véleményem szerint is hozzájárulhatna az éppen elhangzott feltételek javításához. Kérem a véleményüket. Gyalókai Zoltán: A 4. határozati pontban az 50 évet szeretném 20 évre korlátozni, valamit 50 évre bérbe adni, illetve meghatározni a funkcióját, ez kicsit túlzottnak tartom. Ezt módosító javaslatként teszem. Cserti Tibor: Egyébként nem szerettem volna hozzászólni, mert úgy tűnt számomra, hogy a szakbizottsági viták során ebben is konszenzusos álláspont alakult ki. Konszenzus különös tekintettel rávilágított egy olyan tényre, hogy korábban három nyilvános illemhely bérbeadásáról döntött annak idején a város, és a három egyforma időhorizontot is képviselt, ez igazodik hozzá, ez az 50 év. Tehát ebből a szempontból indokolatlannak tartom én a képviselőtársam módosító javaslatát. Hogyha úgy gondolja, akkor álljon el a javaslatától, mert, hogy mondjam, szóval itt akkor versenysemleges feltételrendszer alakulna ki ebből a szempontból is. Egyébként meg a Sétakertnek a rehabilitációja tényleg ……… fontos. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, ha már csökkenteni óhajtja az 50 évet, nem tudom, le lehet csökkenti, akkor én javasolnám a 25 évet. Nem tudom, Önnek megfelelne-e a 25 év? Gyalókai Zoltán: Cseri úrnak válaszolok. Tulajdonképpen, hogy ha az önkormányzat szerintem valamikor is hibát követett el, nem muszáj egy második, harmadik döntésnél ugyanazt a hibát elkövetni. Én el tudom képzelni ténylegesen a 20-25 évet, és hogyha valakinek egy ilyen, nem mondom, hogy mekkora épületet, egy 30-40 m2-es épületet, amibe elméletileg gazdasági tevékenység folyik, nem éri meg, akkor az egész számomra kétségessé válik. Cserti Tibor: Én csak arra szeretnék reagálni, el tudom fogadni a 25 évet egyébként ebből a szempontból, mert az gazdaságilag behatárolható és üzletpolitikai szempontból kalkulálható. Különösen eltelt e korábbi ajánlatokhoz képest azért már jó pár év. De azért arra felhívnám a tisztelt közgyűlésnek a figyelmét, s abban szerintem megint egyet kell, hogy értsünk, ha az akkori közgyűlés a tekintetben nem lép, akkor a mai napig is olyan áldatlan állapotok maradnak fenn a városban, amik talán nem kívánatosak ebből a szempontból. Az, hogy hiba volt, az megkérdőjelezhető. Építésigazgatási szempontból igen, azt elismerem. Böröcz Zoltán: Ez az 50 és 25 év valójában nem tűnik lényeges kérdésnek. Egyetlen dologra szeretném felhívni a figyelmet. Ezt egy vállalkozás építi. Bízzunk benne, hogy ez a vállalkozás 100 év múlva is vállalkozás. Egy épület, építménynek az amortizációja 50 év alatt történhet meg, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2%-os értéken amortizálódik évente. Az 50 évnek van egy rettenetesen praktikus szempontja is. Furcsa lenne egy vállalkozás, ott lenne félig amortizált épületével mondjuk 25 év múlva, és az akkori testületre lenne bízva az, hogy mit csináljon vele. Tüttő István: Ha az Ipari Parkban lenne, akkor gyorsított amortizáció lenne, de nem ott van. Tarnóczky Attila: Nekem egy dolog lenne fontos, hogy ez az épület felépüljön, és működjön. És nem szeretném, hogy ezen vérezne el, hogy 25 vagy 50. Mindenkitől rugalmasságot kérnék. Ha lehet, akkor mindkettőt tessenek megszavazni. Tüttő István: Köszönöm, lezárom a vitát. Én előterjesztőként elfogadom a 25 évet. Ezzel a módosítással teszem fel szavazásra. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 213/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Sétakertben a Zafír Bt. (Képv: Janács Sándor, székh: Nagykanizsa, Báthory u. 5.) által felépítendő vendéglátó egység - nyilvános illemhely üzemeltetési kötelezettséggel - a mellékelt látványterv szerint kialakításra kerüljön a Zenepavilontól északra a Zenepavilonnal szerves egységben. 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése javasolja, hogy a Zenepavilon felújításának és a meglévő nyilvános WC elbontásának feladata és költsége a vállalkozót terhelje. A szükséges bontási, felújítási és építési engedélyekhez a Városi Főépítész előzetes hozzájárulását vállalkozónak be kell szereznie. A bontási és felújítási munkákat a Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda folyamatosan ellenőrizze. 3. Az önkormányzat és a vállalkozás között létrejött megállapodás aláírásától számított 18 hónapon belül a vállalkozónak a meglévő nyilvános WC épületet el kell bontania, valamint az új és felújított felépítmény elkészültét a jogerős használatba vételi engedéllyel kell igazolnia. 4. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése javasolja, hogy a meglévő, használaton kívüli nyilvános WC elbontásának valamint a Zenepavilon felújításának ellenértékeként a felépítendő, legfeljebb 36 m2 alapterületű vendéglátó egység alatti földterületet és a 72 m2 alapterületű Zenepavilont ingyenes használatba kapja a vállalkozás nyilvános illemhely üzemeltetési kötelezettséggel a bérleti szerződés aláírásának napjától 25 év időtartamra. Amennyiben a nyilvános illemhely üzemeltetési kötelezettségének nem tesz eleget a vállalkozás, a legfeljebb 36 m2 alapterületű felépítmény alatti földterületért 1.000,- Ft/m2/hó + ÁFA, a körülbelül 72 m2 alapterületű Zenepavilon használatáért 480,- Ft/m2/hó + ÁFA bérleti díjfizetési kötelezettség terhelje. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Operatív felelős: Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda 24. Javaslat Városközpont 003 jelű – új könyvtár – tömb rendezési terve elfogadására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics Dezső bizottsági elnök urat kérem, ha van kiegészítenivalója, tegye meg. Antalics Dezső: Csak egyetlen gondolat, hogy az ígért állásfoglalás a Területi Főépítészi Iroda által megérkezett, és a 2. pontját idézem: a terv körültekintő vizsgálaton nyugvó szakszerű munka, képviselőtestület elé terjesztése ellen kifogást nem emelnek, és a bizottságunk támogatta, javaslom az elfogadását. Tüttő István: Van-e észrevétel? Úgy látom nincs, lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk a rendeleti javaslatról először. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 33/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2001.(VI.27.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Most kérem a határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 214/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Városközpont 003. jelű tömbre (Sugár u. – Rozgonyi u. – Kálvin tér – Kölcsey u. – Deák tér által határolt terület) vonatkozó Általános Rendezési Terv illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat alapjaként alkalmazni. Tüttő István: És van még a rendeleti javaslat még egyszer. Annak az 1. pontját kérdezem először. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 34/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 34/2001.(VI.27.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont RRT szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 15/1994.(VI.13.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: És a 2. pontjáról is kérem a döntést. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 35/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2001.(VI.27.) számú rendelete a Nagykanizsa városközpont 003 jelű tömb helyi építési szabályzatáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 25. Előterjesztés a perrel még nem érvényesített, belterületi földterületi földek utáni járandóságok vizsgálatáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevétel? Ugyanis vannak még olyan lehetőségek, ha gondoljuk, élhetünk. Meg kell bízni egy ügyvédet. Lezárom a vitát. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 215/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a DRÁVA-PIÉRT Rt., a Dél-Dunántúli MÉH Rt., a Nyugat-Dunántúli TÜZÉP Rt., az OTP Bank Rt., a Zala Patyolat Kft. és a Zalagast Kft. esetében kapott, belterületi földek utáni járandóságok esetleges további igényérvényesítésének vizsgálatára, valamint a szükségszerű perek megindítására ügyvédet bízzon meg. Határidő: 2001. július 30. Felelős : Tüttő István polgármester 26. Javaslat a Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics úré a szó, Ő az előadó. Antalics Dezső: Úgy gondolom, hogy az előttünk levő két napirendi pont a rendezési terv elkészítése erre a frekventált tömbre és a másik, ami a következő téma, feltétlenül szükséges, hiszen ott olyan fejlesztések alakultak a múltban, és a jövőben is maghatározó a város arculata szempontjából. Én úgy gondolom, hogy mindenképpen a közgyűlésnek javaslom elfogadásra. Tehát mind a két rendezési terv munkálatainak elkészítését. Tüttő István: Van-e még észrevétel? Lezárom a vitát. Szavazzunk a határozati javaslatról. Az 1. számúról először. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 2-esről kérem a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-asról a döntésüket. Azt azért megkérdezem, hogy befektetői hozzájárulás, vagy hitelfelvétel. Ez mi jelent pontosan, Dezső? Antalics Dezső: Hát nyilvánvaló a befektetőivel kell próbálkozni, hogyha ez nem megy, akkor. Befektetői. Tüttő István: Akkor maradjunk ennél. Szavazzunk erről. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 216/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése – településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat – kidolgozása érdekében a Nagykanizsa, Fő út – Ady Endre út – Zrínyi Miklós u. – Csengery u. által határolt 1. számú melléklet szerinti tömböt rendezés alá vonja. A rendezési terv készítése során a 2. számú mellékletben foglalt fejlesztési elhatározást kell figyelembe venni, mely tartalmazza a tervi elhatározás célját, várható hatását. A terv elkészítését a jogszabályi egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra a közgyűlés elé kell terjeszteni. Határidő: - a tervezési munka vállalkozásba adására és a terv készíté- sének nyilvánosságra hozatalára: 2001. szeptember 30. - a terv elkészítésére: 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1. számú határozatában körülírt tömbre zártkörű meghívásos építészeti rekonstrukciós – rehabilitációs ARCULATTERVEZÉSI tervpályázat kiírását határozza el, hat tervező szervezet vagy személy bevonásával. A tervpályázat előkészítését és lebonyolítását úgy kell ütemezni, hogy az ne hátráltassa a rendezési terv indításának és elkészítésének elhatározott ütemét. Ennek érdekében olyan pályázatot kell kiírni, mely összekapcsolja a két tervfajtát, az I. ütemben készülő arculatterv a II. ütemben készülő rendezési terv építészeti, fejlesztési programjául szolgál, és a nyertes tervező irányítása alatt készül el a tömb szerkezeti-, szabályozási terve és a helyi építési szabályzat. Határidő: - a pályázat kiírására: 2001. július 31. - a pályázat benyújtására és kiértékelésére: 2001. szeptember 30. - az I. és II. ütem elkészítésére 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 3. A tervpályázat miatt jelentkező mintegy 3,0 millió forint többletköltséget a más városrendezési tervekhez fizetett – tervezési díjat támogató – befektetői hozzájárulás biztosítja. Határidő: 2001. szeptember 30. és 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 27. Javaslat Eötvös tér északi tömb rendezés alá vonására (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Antalics úr az előbb összegezte a bizottság véleményét. Én azt hiszem, lezárom a vitát és szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 217/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése településrendezési terv – településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat – kidolgozása érdekében a Nagykanizsa, Eötvös tér – Hunyadi u. – Rozgonyi u. – Huszti tér által határolt 1. számú melléklet szerinti tömböt rendezés alá vonja. A rendezési terv készítése során a 2. számú mellékletben foglalt fejlesztési elhatározást kell figyelembe venni, mely tartalmazza a tervi elhatározás célját, várható hatását. A terv elkészítését a jogszabályi egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra a közgyűlés el kell terjeszteni. Határidő: - a tervezési munka vállalkozásba adására és a terv készítésének nyilvánosságra hozatalára 2001. augusztus 31. - a terv elkészítésére: 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 28. Beszámoló a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács működéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Itt fel van sorolva az a munka és az a szakterület, amivel a Regionális Tanács foglalkozott. Kérdés vagy esetleg vélemény, ha van valakinek. Úgy látom nincsen. Kérem, fogadják el a beszámolót. Szavazunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 218/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkájáról szóló beszámolót elfogadja. Felkéri a polgármestert, és a polgármester útján a Bizottságokba, Munkabizottságba delegált személyeket, hogy feladatkörükben Nagykanizsa és térsége érdekeit továbbra is eredményesen képviseljék. Felkéri a polgármestert, hogy a 2001. évi munkáról számoljon be. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester 29. Önkormányzati Tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azért készült el az anyag, mert a közgyűlés úgy döntött, hogy ilyet kell működtetni. A bizottságok meg pont fordítva foglaltak állást. Úgy látszik, hogy a magasabb rendű szerv döntése nem biztos, hogy befolyásolja az alacsonyabb rendűek javaslatát. De fordítva is igaz ez, nem egyszer. Kérdezem, van-e észrevétel? Cserti Tibor: Ha tetszenek emlékezni, én voltam egyik a képviselők közül az, aki bátorkodott a javaslatot tenni ennek a Tervtanácsnak a kialakítására. Több fórumon elhangzott, és mai napig is meggyőződésem egyébként, hogy ……. tisztelt képviselőkollégák átgondolják az álláspontjukat, hogyha becsukják a szemüket, és maguk elé idézik az elmúlt időszaki városfejlesztésnek építészeti lépéseit. Mondok egy-két példát. Mondjuk a buszmegállótól, a város központi részén délre eső terület, körbelső kialakítása. Vagy éppen a legutolsó alkotás, a volt Dózsa György laktanyánál a Plusz Áruház kialakítása. Egy pajtaszerű épület, egy …. homlokzattal, ragyogó városképi megjelenés, ugye? De megyek egy történelmi hangulatú belvárosban, ahol megjelennek az utcafronton …….. Tüttő István: Bár szebb, mint az az étterem, amit lebontottunk. Cserti Tibor: Az igaz, kétség kívül. Bár, nem mondom, milyen fórumokon, de az építésztervező is elismerte, hogy azt bizony …………., hadd ne menjek bele ennek az építészi kialakításába egyrészt azért, mert nem szakmán, másrészt, mint átlag ember közelítek hozzá, de egyben biztos, hogy megegyeztünk e téren is. Szóval tényleg lehet polémiát nyitni, lehet, hogy mondjam, ……….. ezen poénkodni. Meggyőződésem egyébként, hogy valamifajta olyan Tervtanács kialakítása segítené az építésigazgatási munkát, valamifajta kontrollt, ami a történelmi belvárosrész hangulatának további rombolásával nem jár együtt. És különösképpen még egyszer mondom utcai portákra, utcai homlokzatoknak a megváltoztatására gondolok elsősorban, és bizonyos fajta objektív mércét állítana. És tudom, hogy mindenféle ilyen jellegű megoldás, akit érint, azt korlátoz. Félő egyébként, tényleg igaz, hogy esetleg az államigazgatási munkát hatósági szempontból meghosszabbítja, de ennek kétségkívül vannak előnyei is. Tehát én azt mondom, hogy sokkal több előnye van, mint hátránya, mert Churchill is annak idején azt mondta, hogy a demokráciánál nincsen szebb, nincsen jobb, csak két problémája van, hogy nagyon időigényes, meg nagyon drága. Tehát ez is abba a kategóriába tartozik, de én mégis ez mellett javasolnék. Tarnóczky Attila: Hát olyan megoldás, ami minden szempontból előnyös, a világon nem létezik, tehát a Tervtanács esetében sem lehet azt mondani, hogy csupa előnyös vonással rendelkezne, hogyha létrehoznánk. Amit Cserti úr elmondott, úgy gondolom, megáll a helyén, tehát lehet, hogy hosszabbítja ez elbírálási folyamatokat, de hát én elég sokszor üldögélek a Városfejlesztési Bizottság ülésén, és hát tisztelttel figyelem azt a sziszifuszi harcot, amit Tervtanács helyett próbál vívni a Városfejlesztési Bizottság a városkép megőrzése érdekében. Csakhogy ehhez nincs hatásköre hatósági vonatkozásban. A tervtanácsnak lenne. Meg kell fontolni, hogy akarunk-e ebben az ügyben lépni, vagy nem akarunk, mert onnantól kezdve beszélhetünk a Sugár u. 3-nak a hiányosságairól, de az csak beszéd lesz, nem pedig tett. Tüttő István: Talán még egy szempontot figyelembe kellene venni. A főépítész viseli most magán azt a döntési jogot, hogy egyedül, idéző jelben egyedül véleményezi ilyen szempontból sok esetben a leendő beruházásokat. Ebben az esetben ez a Tervtanács, hát az anyagban bent van, sokkal szakszerűbben, illetve több szemszögből vizsgálva tudná, sokkal objektívebben eldönteni ezeket a kérdéseket. Gyalókai Zoltán: A bizottságunk, és úgy emlékszem, hogy közgyűlés is elutasította ezt a Tervtanács működését, sőt már másodszor utasította el. Tüttő István: Közgyűlés még nem tárgyalta. Gyalókai Zoltán: Akkor úgy gondolom, hogy Városfejlesztési Bizottság már kétszer, és úgy tudom, hogy a többi bizottság is elutasította gyakorlatilag egyértelműen. Egyetlenegy probléma van. A főépítésznek van olyan jogosítványa, hogy bármilyen, úgy érzi, hogy rontó vagy nem kellemesen befolyásoló építmény terveivel találkozik, a Városfejlesztési Bizottság azt hiszem, eddig is fogékony volt ezeknek a megtárgyalására, megbeszélésére, és úgy érzem, hogy ez a feladatai között is van. Igaz, hogy hatósági jogköre nincs, de mindenképpen a városképi megjelenés normálisabb, kulturáltabbá tétele a feladatai közé tartozik, és hogyha főépítész ilyen témában a Városfejlesztési Bizottsághoz jött, szerintem mindig megkapta a maximális segítséget. Tüttő István: Ebből a szemszögből meg is igaz, hogy akkor sokkal rugalmasabban dönthetünk. Tarnóczky Attila: A helyzet tisztelt testület bonyolultabb. A bizottságtól a főépítész megkapta mindig a támogatást, csak az a súlyos tény, hogy a főépítésznek sincs hatósági jogköre. Törvény szerint egyébként azt mondják, hogy ki kell kérni a véleményét, aztán azt csinál vele mindenki, amit éppen hasznosnak gondol. Ezzel szemben a Tervtanács engedélye nélkül építési engedélyt nem lehet kapni. Vagyis hatósági jogkör. Röst János: Én úgy gondolom, hogy maga a javaslat korrekt és jó javaslat, csak a végrehajtással vannak problémáim. A kérdés az, hogy az építészek részt kívánnak ebben venni vagy nem. Tehát én azt javasolnám polgármester úrnak, hogy ezt a beterjesztést most ne szavazzuk meg, hanem kérje ki az építész kamarák véleményét. Az építész kollégák, ha ebben közre kívánnak működni, akkor úgy gondolom, hogy megfontolásra javaslom, én szerintem megvalósítható. De ha elzárkóznak előle, akkor nem lesz kiből feltölteni a létszámot. Tüttő István: Köszönöm, lezárom a vitát. Elfogadom Röst úr javaslatát, és visszahozzuk az Építészkamara véleményének kikérése után. Hátha addig megkapom a választ. Nem soron kívülin. 30. Belvárosi udvarok elnevezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Széleskörű lakossági véleményre kértünk lehetőséget, illetve meg is adtuk a lehetőséget a városban, illetve a belvárosban található udvarok nevének kiválasztására, vagy javaslat megtételére. Önök előtt van az a listasor, amely beérkezett és bizottságok szűrőjén is átkerült. A végleges döntést a közgyűlésnek kell meghoznia. Önöké a szó. Tarnóczky Attila: Annyit szeretnék elmondani, és azért elsősorban, hogy köszönetet mondjak itt nagy nyilvánosság előtt, hogy igen biztató, gyakorlatilag 100%-os ígéretet kaptam a DKG-EAST kollektívájától, illetve Draskovics Gravo Stúdiótól, hogy ha megszületnek ezek az elnevezések, akkor segítségükkel a szükséges névtáblákat rövid kis ismertető szöveggel el tudjuk készíteni, pontosabban ők elkészítik. Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több vélemény. Kérem, szavazzunk. Bár meg kell, hogy mondjam, hogy a határozati javaslatban az 1., 2., 3., 4., 5. számúnál egyértelmű, a 6. 7-esnél van választási lehetőség. Kérem, akkor az 1-esnél kérem a szavazatot. Szeretném Bicsák urat megnyugtatni a 6., 7-esnél döntünk, mind a kettő verzió fölkerül. Először a 6-ra szavaznánk. A többit pedig egyben. A Városház udvar, vagy Harang udvar. Kérem, először a szavazzunk a Városházról, és akkor, amelyik a többet kapja, az lesz. Akkor Városház udvarról szavazzunk először. A közgyűlés 12 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérdezem, hogy mi van a Harang udvarral? Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 16 szavazattal, 8 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 7-esről kérem. Kettős udvar vagy Mester udvar. Kettős udvarról kérem a szavazatot. A közgyűlés 2 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: És a Mester udvart kérném. A Mestert ne vegyük magunkra. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A többit csomagban szavaztatnám, A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 219/2001. (VI.26) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1. számú mellékleten megjelölt udvarokat az alábbi névvel látja el: 1. Kiskastély udvar 2. Szever udvar 3. Szerb udvar 4. Vár udvar 5. Korona udvar 6. Harang udvar 7. Mester udvar 8. Zsinagóga udvar 9. Belus udvar 10. Aradi udvar 11. Bazár udvar Az udvar elnevezések nem érintik az ott lakók lakcím bejelentését. A döntést nyilvánosságra kell hozni arról az érintett szervezeteket értesíteni kell. Határidő: 2001. október 30. Felelős : Tüttő István polgármester 31. Javaslat a Nagykanizsa, Alkotmány u. 4079 hrsz-ú ingatlanra bejegyzett elővásárlási jog törlésére (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Tüttő István: Kérdezem, van-e észrevétel erre vonatkozóan? Úgy látom nincsen. Szavazzunk. Rendeleti javaslatról döntünk. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 36/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 36/2001.(VI.27.) számú rendelete a településrendezési célok megvalósításához szükséges elővásárlási jogról szóló, többször módosított 2/1999.(I.26.) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Tüttő István: Kérem a határozati javaslatról a döntést. A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 220/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Nagykanizsa, Alkotmány u. 4079 hrsz-ú ingatlan tartalék intézményi funkciójának megszüntetésével. Felkéri a polgármestert, hogy az ingatlant tartalmazó telektömb rendezés alá vonásával kapcsolatos anyagot terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 32. Dr. Gőgös Péter önálló képviselői indítványa (írásban) Tüttő István: Megkérdezem a beterjesztőt, hogy kíván-e kiegészítést tenni? Dr. Gőgös Péter: Önálló képviselői indítványom tárgya - csak amiatt, hogy mindenki képben legyen - a Varasdi utca, tehát Kiskanizsa második főutcájának az egyik felének a felújítása. És hangsúlyozom, hogy nem egy egész utcát szeretnénk felújítani, hanem ennek az utcának az egyik felének, a nevezetesen a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kisrác utcáig terjedő szakasza korábban fel lett újítva a buszközlekedés miatt. Na most, amióta az iskolák átszervezése megtörtént, jelentősen megnőtt a forgalma, valamint a 29-es járatnak a vonala is átterelődött erre a meglehetősen rosszállapotú útszakaszra. Higgyék el, ez az út annyira rossz állapotú, hogy gyalog nem lehet rajta közlekedni, a szélessége helyenként nem éri el a 3,5 métert. Gondolják el, egy autóbusszal, illetve személygépkocsival mennyire nehezített a közlekedés. Az út annak ellenére, hogy Kiskanizsa második legforgalmasabb utcája, csak egy járdával rendelkezik az utca. A járda pedig annyira lepusztult, hogy a gyalogosok számára ugyancsak járhatatlan. Ennek az utcának a felújítására, illetve ennek a szakasznak a felújítására a VIA Kanizsától 3 alternatív megoldási javaslatot kaptam, amelyeket a határozati javaslatban vázoltam. Kérem, hogy az indítványomat bizottsági szakba utalják. Tüttő István: Köszönöm szépen. Szavazzunk róla. A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 221/2001.( VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Gőgös Péter képviselőnek a Varasdi utca Kisrác utcától a Bajcsai utcáig terjedő szakaszának út- és járdaburkolat javítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságokat: Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök 33. Bicsák Miklós önálló képviselői indítványa (írásban) Bicsák Miklós: Hasonlóan én is odáig jutottam, mint a többi a képviselőtársaim, hogy most már 4 éve hiába bombázom a tisztelt önkormányzatot, engem meg a tisztelt lakosság jogosan. A város északi részének, az úgynevezett Űrhajós utca és a Hársfa utcában végig kell csak menni ugyanúgy, mint ahogy a város különböző részein, nagyon veszélyes, beszakadt az úttest. Június 18-án a Hársfa utcában Horváth Jánosné 75 éves nyugdíjas beleesett, bokatörést szenvedett, és a néni hozzátartozói fontolgatják, hogy az önkormányzatot ellen pert fognak indítani, mert olyan állapotú utca a Hársfa utcában, hogy még talán a vízözön előtt épült Noé bárkája is különb volt, mint amilyen az Hárfa utcai járda. Ugyanez az Ifjúság utcában is. Nem történt kérem ott 4 éve a két utcában semmilyen felújítás, illetve javítás, kátyúzás semmi. Mind a két oldalon el lehet menni végig, és kénytelen a lakosság az úttesten haladni. Én kérném a tisztelt közgyűlést, hogy szakbizottság elé szíveskedjenek utalni az önálló képviselői indítványomat, és határidőt is kértem, mert ha bejön az ősz, bizony hasonló bonyodalmak ott, törések, sok az idős és rosszul látó ember, aki bizony a gyalogjárdán komoly balesetveszélyes a közlekedés. Tüttő István: Köszönöm. Szavazzunk róla. Utaljuk bizottság elé. Bicsák Miklós: Kérném a tisztelt közgyűlést. Önálló képviselői indítványomat korrigálnám. Nem az Űrhajós utcáról, hanem az Ifjúság és Hársfa utcáról van szó. Űrhajós utcát Ifjúság utcára kérném, az a gondom. Ifjúság utca és Hársfa utca gondom van. Tüttő István: Szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 222/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Bicsák Miklós képviselőnek az Ifjúság és Hársfa utcák járdaburkolat javítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságokat: Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök 47. Kiss László önálló képviselői indítványa (írásban) Kiss László: Szintén járdaügyben szeretnék indítványt tenni. Tekintettel, hogy a miklósfai városrészben épült járdahálózat még a városhoz csatolás előtt a Miklósfai Községi Tanács beruházásából létesült, azóta Miklósfán új járda nem készült. Ez alatt az időszak alatt annyira elhasználódott és korszerűtlen, hogy helyenként lehetetlen rajta a közlekedés. Néhány helyen nincs is járda, ez viszont azt hiszem, alapvető feltétele, tartozéka egy városinfrastruktúrának. És ezért kérem a közgyűlést, hogy a városrész járdáinak felújítására 2001-ben 4,5 millió Ft-os összeget biztosítani szíveskedjen. Én is szabtam egy határidőt, szeptember 30-i határidő, tekintettel az elvégzendő munkák időigényére. És én is kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a javaslatomat, indítványomat bizottsági szakaszba továbbítsa. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 223/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek Miklósfa városrész gyalogjárdáinak felújítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri az alábbi bizottságokat: Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság Pénzügyi Bizottság Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök 35. Javaslat az Oktatási Minisztérium SZAK 2001 pályázat benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester . Tüttő István: Kérdezem van-e észrevétel ehhez? Kérem, akkor szavazzunk a határozati javaslatokról. Az 1. számúról kérem a döntést. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-esről a szavazatokat. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3. számú határozatról a döntést. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 224/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a SZAK 2001 pályázatra az alábbi témákban pályázik pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenység igénybevételére: a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §-a alapján közoktatási intézmény szakmai ellenőrzéséhez szakértő igénybevétele. Ezen belül konkrétan: - A tanügyi-igazgatási jellegű feladatok ellátásának vizsgálata, tanügyi-nyilvántartások megléte, szabályszerű vezetése, alkalmazási feltételek és jogszerűség vizsgálata. - Szervezeti és Működési Szabályzat vizsgálata, elemzése. b) A kollégiumban folyó pedagógiai és az iskolákban folyó felzárkóztató munka segítése, a nevelési célkitűzések teljesítés. Kiemelten támogatandók azok a pályázatok, amelyek szakértői munkára tartanak igényt a célkitűzések megvalósulásának ellenőrzéséhez és értékeléséhez, illetve szakmai szolgáltatást vesznek igénybe a fejlesztési célkitűzések kidolgozásához. Határidő: 2001. június 29. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a pályázat megvalósításához 600.000 Ft önrészt vállal a vidéki önkormányzatok által befizetésre kerülő költség hozzájárulásból. Határidő: 2001. június 29. Felelős : Tüttő István polgármester 3. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Művelődési és Sportosztály folytasson tárgyalásokat az ajánlatot tevő pedagógiai szolgáltató irodákkal, s döntsön a szakmailag és pénzügyileg legkedvezőbb pályázat elbírásáról. Határidő: 2001. június 29. Felelős : Tüttő István polgármester 36. Javaslat a Thury téren megépítendő játszótér pályázati önrészének biztosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Thury téren olyan munkálatok kezdődtek el, amely a polgármesteri tájékoztatóban is bent van, és ennek folytatása vagy széleskörű kiterjesztése lenne. Úgy látom nincs észrevételük. A határozati javaslat 1. pontját felteszem szavazásra. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a 2. számú határozatot. 2002. évi költségvetést terheli. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 225/2001.(VI.26.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Thury téren megvalósítandó játszótér-építési programmal egyetért. A közgyűlés felkéri a Via Kanizsa Kht. ügyvezetőjét, hogy a program megvalósítása érdekében pályázatot nyújtson be az ISM által kiírt felhívásra. Az önkormányzat a program megvalósításához nyertes pályázat esetén 5,56 millió forint támogatást nyújt a 2002. évi költségvetés terhére. Határidő: 2001. június 29. Felelős : Gáspár András ügyvezető 2. A közgyűlés felkéri a Via Kanizsa Kht. ügyvezetőjét, hogy a pályázat kimeneteléről és a program esetleges változásairól tájékoztassa. Amennyiben a pályázat nem nyer, a támogatás nem folyósítható. A pályázati program részleges támogatása, vagy a programban bekövetkező egyéb változás esetén a megvalósításhoz a közgyűlés újbóli támogatását kell kérni. Az önkormányzati támogatás feltétele, hogy a kivitelezésre a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht. nyilvános pályázatot írjon ki. Amennyiben a program a tervezettnél (nettó 10,56 millió forint, - bruttó 13,2 millió forint) kedvezőbb áron valósul meg, úgy az önkormányzati támogatást a különbözettel automatikusan csökkenteni kell. Határidő: Folyamatos, de legkésőbb 2001. október 31. Felelős : Gáspár András ügyvezető 37. Előterjesztés a Nagykanizsa, Szent Flórián téri óvoda épületének hasznosításáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, van-e valakinek hozzáfűznivalója? Antalics Dezső: A Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat legutóbbi ülésén ezt az előterjesztést megtárgyalta és egybehangzóan azt a határozatot hozta, hogy tekintettel arra, hogy ez az ott levő lakok érdekeit alapvetően érinti. Olyan közérdekű, helyi közérdekű témáról van szó, hogy ragaszkodnak fórum összehívásához, amelynek időpontját szeptember 15-i határidővel jelölte meg a településrészi önkormányzat. Tehát arra kérem tiszteletteljesen a közgyűlést, hogy ezt a témát körültekintő módon készítse elő, és ennek első lépése mindenképpen egy ott meghirdetett fórum legyen szeptember 15-i határidővel, tehát Kiskanizsán, és felelősként a polgármestert határozati javaslatban erre megjelölni. Tehát a mostani tárgyalását nem javasoltja, levételt kérnék szépen, és helyette azt a határozati javaslatot, hogy szeptember 15-ei határidővel a polgármester úr hívjon össze Kiskanizsán e témában fórumot. Tüttő István: A fórum kikre terjed ki? Na de gyerekek, azért jó lenne egyszer tudomásul venni. Képzeljétek el a városban is mindenki ezt a gyakorlatot követné, akkor minden városrészben állandóan fórumot kellene tartanunk. Hát azért van a településrészi önkormányzat, hogy ezt ő oldja meg. Tartsa meg a fórumot, közvetítse felénk a véleményét. Nem azért, mert az én feladatomul szabná most a közgyűlés, de ez egy nonszensz, ami itt kezd kialakulni. Azért van a településrészi önkormányzat, hogy ezt lebonyolítsa. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen az lenne magyarázata ennek a javaslatnak, amivel én egyébként egyetértek, hogy pillanatnyilag ezt napoltjuk el a szeptemberi soros közgyűlésre, hiszen addig ez megtörténhet, sőt még az augusztusira is beleférhet. Ne felejtsük el, hogy nemrég zárult le, reméljük lezárult a Nagyrác utcai Ifjúházasok Otthon építésének kérdése. Na most, megmondom mi a helyzet, hogyha a részönkormányzat tartja, polgármester úr. Az a helyzet, hogy részönkormányzatnak nagyon karakán véleménye van egyébként. Pontosan azt kellene most megelőznünk, hogy megint ne az terjedjen el, ami elterjedt annak idején, hogy ne felejtsék el, a Nagyrác utcára mindent mondtak szóbeszéd útján, csak azt nem, amit mi valójában ott meg szerettünk volna valósítani. Hogy most megelőzzük ezt a dolgot, én azt gondolom, hogy igenis a város vezetőinek, akár képviselőknek és természetesen a településrészi önkormányzatnak részt kell venni ezen a fórumon, és azt igenis, hogy karakánul ki kell jelenteni, hogy nagyon kötött formában szeretné ezt az önkormányzat értékesíteni. És akitől egyébként a félelem volt, mert azért itt ugye megint egy vállalkozó - és nem szeretném megnevezni, hiszen nincs ehhez jogom - bejelentkezett ennek az épületnek vásárlására, ő azóta visszalépett, tudomásom szerint. Na most ezt el kell mondani. Ugyanis, ha itt most ezt nem tesszük meg, és megint izomból azt mondjuk, hogy jól van, hát mondjanak azt a kiskanizsiak, amit csak akarnak, mi pedig tudjuk, hogy ez úgy sem úgy lesz, akkor megint csak azzal fogunk szembesülni, hogy augusztus közepén, nem tudom, milyen fórum kerekedik már Kiskanizsán. Tehát én azt javaslom mielőtt ebből újra egy tűz lenne, és ellentét lenne, inkább menjünk most ez elé. A döntéssel nem késünk el, hogyha az augusztusi közgyűlésre halasztjuk, azzal, hogy egy fórumon polgármester úr tisztán, nyíltan elmondja, hogy városnak mi a célja ezzel az épülettel. Ugyanis most csak a szóbeszéd terjed. Azt pedig még egyszer mondom, megint olyan szóbeszéd, ami nagyon hasonlít a Nagyrác utcai történetre. És abból csak rosszul tudunk kijönni. Tüttő István: Annyit szeretnék bejelenteni, hogy a korábban vásárlási szándékát bejelentő cég elállt a vásárlási szándékától, nem kívánja ott megvalósítania a régi funkció visszaállítását. Éppen ezért most – idézőjelben - könnyű helyzetben is vagyunk, hogy Kiskanizsa kérését akceptálni tudjuk. Ez a Mozso Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-nek a levele itt van, lemondott a vásárlásról. Kérem, akkor vegyük le a napirendről, megoldjuk ezt. Egy kicsit indulatos voltam, de én ezt általában mondtam, hogy azért van a településrészi önkormányzat, hogy ezeket az ügyeket kezelje, felénk pedig közvetítse. Marton István: Amikor ülésünk elején a napirendi pontok meghatározása került sorra, akkor Tarnóczky alpolgármester úrral vitába bonyolódtam, hogy mi szerepel ennek a napirendnek a környékén, mert nem mondanám azt, hogy benne. Tehát én akkor azt mondtam, hogy nem látom azt a napirendet, amit az előző közgyűlésen én vezettem föl. Akkor azt a választ kaptam, hogy kapcsolódik a 41. számú napirendhez, vagyis a Szent Flórián téri volt óvoda épületének hasznosításáról tárgyalandó napirendünkhöz. Hát én most is azt mondom, hogy nem kapcsolódik, mert én itt látom az Egyházközség levelét, amelynek a tetején egy általam ismeretlen személy írásával az szerepel, hogy kiegészítés a 41. napirendhez. Erre kérdezhetem azt, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, mert az egy egészen más téma volt. És most is azt mondom, hogy egy másik téma. A kettő között annyi összefüggést én is vélek felfedezni, hogy ennek az úgynevezett kiegészítésnek - hangsúlyozom senki nem írta alá -, ennek meg kéne, hogy előzze a volt óvoda értékesítését. Tehát én úgy gondolom, hogy azt ugyan visszavonhatjuk, de erről viszont tárgyalni kellene. És én fenntartom eredeti javaslatomat, ami megítélésem szerint csak azért nem ment át, és erre ma is volt precedens, hogy újraszavaztattunk, amikor egy kicsivel többen lettünk, hogy ott a 21 szavazó miatt nem tudott átmenni, pedig 12 igent kapott az én javaslatom. Most többen vagyunk talán néggyel vagy öttel. Én nagyon bízom benne, hogy az eredeti javaslatom átmegy, és kérem polgármester urat, hogy szavaztasson róla. És annak a sikere esetén úgy gondolom, hogy sokkal egyszerűbb lesz a helyzet a következő kérdéskörre. Birkner Zoltán: Miről kell most szavaztatni? Ezt szerettem volna megkérdezni Marton úrtól. Mert hogyha a Gondozóház kérdéséről kell újra szavaztatni, én nekem lenne róla véleményem. Tehát akkor, ha megnyitnánk a vitát, akkor tudnék róla mit mondani. Tüttő István: Martom urat kérem, akkor fogalmazza meg pontosan, hogy miről szavazzunk. Marton István: Ugyanarról kérek szavazást, amiről a múlt közgyűlésen szavaztunk, nevezetesen, hogy volt a Gondozóház ingatlant az Egyházközség rendelkezésére bocsátjuk jelképes összegért, ami gyakorlatilag az ingyent jelenti. Hiszen ebben ennek a közgyűlésben, illetve elődeinek óriási tapasztalata van. Emlékeztetnék arra, hogy az adventisták, akik nem hiszem, hogy vannak kéttucatnyian a városban, a keleti városrész központjában kaptak ingyen telket, de folytathatnám a legutolsó templom visszaadásig. Nem érdemes ezt részletezni. Erről kérek egy szavazást. Cserti Tibor: Én azt hiszem, olyan új fejlemények merültek ki polgármester úr, ami indokolttá teszik a szakbizottsági szakaszba történő helyezését a dolognak. Szerintem az idő nem sürget bennünket. De az tényleg nagyon fontos, mint ahogy Birkner úr is azzal kezdte, hogy mindenki számára egy konszenzuson alapuló, elfogadható döntés szülessen. Ez szerintem a városrész érdekeivel is találkozik, úgyhogy ezt szeretném, hogyha föltenné ügyrendi kérdésként szavazásra. Tüttő István: De ez nem zárja ki, hogy azon az augusztus végi, vagy szeptember eleji fórumon mindkettő témát elővegyük. Ezt javasolnám én. Kelemen Z. Pál: Nem sokára bent leszünk a zárt napirendi pontok között, aminek a végén ismét egy nyílt napirendi pont kerül a végére, még pedig a polgármesteri beszámoló, interpellációk és kérdések. Én úgy gondolom, hogy amit nyíltan lehet tárgyalni, azt tárgyaljuk meg vonalban, egy szuszra, és utána a zárt napirendekkel fejezzük be, mert eredetileg megszavazotthoz képest kérném, a közgyűlés módosítsa annyival a napirendjét, hogy befejezzük az interpellációk, kérdések, polgármesteri beszámolóval a nyílt üléseket, és utána befejezzük zárt üléssel az egészet. Tüttő István: Én ezt akartam javasolni. Birkner Zoltán: Ne haragudjanak, hogy én is azt gondoltam, amit Marton úr elmondott, hogy a Gondozóház kérdése be fog kerülni. A 41. napirendi pontnak nem része, szóval ne szépítsük, nem része, de én annak idején azért nem kértem külön napirendi pontként, mert akkor kértem volna. Tehát azt gondoltam, hogy ennek automatikusan része lesz, a 41. pontnak. Úgyhogy most akkor itt engedjék meg, hogy elmondjam, mielőtt levennénk, és áttennénk az augusztusi közgyűlés időszakára. Néhány dolog azért történt, ugyanis az Egyházközség megkereste az alapítványt, megkereste az Alapítvány képviselőit, és előterjesztette a kérését az Gondozóház ügyében. Természetesen se kilépni nem akartunk az ügy elöl, és ahogy Cserti úr is fogalmazta, meg szeretnénk oldani. Egy másfél-kétórás tárgyalás végén úgy álltunk föl az asztaltól, hogy volt egy javaslatunk. Az Egyházközség aztán összehívta a tagságát, megtárgyalta, letettek egy ellenjavaslatot, ami a következőképpen néz ki. És kérem, hogy hallgassák meg, és ne haragudjanak, mert nem készült írásos előterjesztés erről, mert a múlt hét végén zajlott le ez az ügy. És majd azt is elmondom, hogy én miért tartanám fontosnak, hogy még is azért szavazzunk erről. Tehát a következő javaslatot tette le az Egyházközség: ők elfogadják azt a verziót, hogy a város a korábban elhatározott határozati javaslatát felülbírálja, illetve ezt kérik. 5 millió Ft-ért tulajdonba adja, a Sarlós Boldogasszony Plébánia Egyházközsége tulajdonába adja az egykori Gondozóházat. És ők a törlesztést úgy képzelik el, hogy 10 éven keresztül évente félmillió Ft formájában fizetnék ezt ki, mert évente ennyit tudnak felvállalni. Mi a háttere az ügynek? Háttere az, hogy ez a Gondozóház viszonylag jó állapotban lévő, értékes ingatlan Kiskanizsa szívében. 20-25 millió Ft között van az értéke, és ne felejtsék el, pillanatnyilag, ugyan még nincs aláírt szerződés, de van egy elfogadott határozat, amely az alapítvány használatába adta az épületet. Azt gondolom, mivel az alapítvány nem szeretne tényleg konfrontációt Kiskanizsán, el fogja fogadni ezt a javaslatot. Erre kérem Önöket is, hogy fogadják el. De én azt szeretném kérni, hogy ezen határozat elfogadásával pontosan egy csomagban legyen az is bele fogalmazva, hogy ennek azonban a tanári szállás és elhelyezés megoldása végett az önkormányzat szeptember 1-ig biztosítja egy belvárosi, 90 m2-es lakás használatba adását. Na most, hogy nem a levegőből kaptam ezt a 90 m2-t és belvárost, beszéltem az IKI vezetőjével, Kámán László úrral, és több olyan lakó jelezte a Bazárudvarban az igényét, amely szerint ki költözne a Bazárudvarból, mert nem tudja fizetni az óriási bérleti díjat, és vállalnák a keleti városrészbe kötözést. Ez azt jelenti, hogy azt szeretném kérni, hogyha elfogadjuk az 5 millió Ft 10 évre félmillió forintonkénti törlesztéssel a tulajdonba adást ennek az ingatlannak, akkor ennek ellenértékeként mintegy, hogy oldódjon meg mind a két félnek a problémája, arra kérem Önöket, hogy fogadják el azt, hogy szeptember 1-i hatállyal a város a belvárosban használatban biztosít egy 90 m2-es lakást felújítva az alapítványnak. Hiszen ez volt az eredeti elképzelés is. Hozzáteszem, talán szerencsésebb is lenne. Nagyon közel van a Bazárudvar a mostani alapítványi székhelyhez. És egy nagyon fontos fejlemény van, és ezért kértem, hogy ne tegyük augusztusra igazából, nem tudom, hogy meg tudjuk-e oldani ilyen rövid idő alatt. Biztos, hogy szeptembertől 2,5 státuszt kaptunk Veszprémtől. Ez azt jelenti, hogy 2,5 most Veszprémből Nagykanizsára letelepülő tanári állásunk van, és ebből 1 fő, biztosan tudjuk, hogy le szeretne települni Nagykanizsára. Ez heti 3-4 napot jelent. Na most az ő szállását hosszútávon meg kell oldani. Én azt gondolom, hogy ez lenne például az első lépcsőfok. Nem beszélve a másik lépésről, hogy a műszaki-informatikai szak az utolsó szakaszába érkezett, eddig minden bizottsági rész igent mondott rá. Még az sincs kizárva, hogy most szeptembertől a második nappali állami finanszírozott szak is elindulhat Nagykanizsán pótfelvételi keretében, akkor pedig nagyon éles és fontos lesz, hogy legyen tanári szálláshely. Tehát így teljes a csomag. Ezt azért mondom el Önöknek, mert ezt részben én tárgyaltam végig, és azt gondolom, hogy ez a legolcsóbb megoldás. Jól jár a Plébániahivatal is, hiszen tulajdonba kerül használat helyett. Azt gondolom, mi sem járunk rosszul, mert egy konfrontációs mezőből kikerülünk Kiskanizsáról, és közel meg tudnánk oldani. A városnak tulajdonképpen nem kerül igazából pénzébe. Hiszen csak annyit kérünk, hogy egy felújított épület kapjunk. Tehát, ha mindent összerakok, ez a legkompromisszumosabb megoldás pillanatnyilag. És akkor ezek után kérem, hogy ha lehetséges ez, ugyan nincs le írva ide, egyetlenegy szó sincs leírva ebből, amit elmondtam, ha ezt elfogadják, akkor határozati javaslat formájában kérem, szavazzanak erről. Tüttő István: Annyit hozzátennénk, hogy ugye mi elhatároztuk, hogy akkreditáljuk is a főiskolánkat, az pedig e nélkül nem fog menni. Kelemen Z. Pál: Isten látja lelkem, nem akartam ügyrendit nyomni, de kényszerültem. Én tudom, hogy a demokrácia és az önkormányzati parlamentarizmus kegyetlen dolog, meg vannak a játékszabályai, csak én most nem tudtam, hogy Birkner úr kinek a nevében a beszél? Mint képviselő, mint a Sarlós Boldogasszony Plébánia Egyházközség képviselője, vagy mint az alapítvány vezető tisztviselője. Most a hármat összekeverte, így aztán az egészben nem tudom, hogy mi az önkormányzati és mi nem. Én arra kérném, és itt ügyrendi a kérdés, hogy egy képviselő képviselőként nyilatkozzon, mert minden bizonnyal nem a Sarlós Boldogasszony Plébánia Egyházközség képviselője, és minden bizonnyal, hogyha alapítványi kérdésekről van szó, akkor érintettség címén a döntésből kizárható. Tehát én arra kérném, hogy képviselőként, és azt a részét vegyük tudomásul mondandójának, amit képviselőként tett. Tarnóczky Attila: Talán olvasták a Kanizsa Újságban, hogy polgármester úrral köszöntöttük Erdős Géza esperes urat aranymiséje alkalmából és ez a beszélgetés ott kezdődött el. Egyébként a dolog végeredményéről azt kell mondjam, hogy talán a bizottságok véleményének kikérése nélkül is dönthetnénk erről a kérdésről, már csak azért is, mert Marton képviselő úr javaslatáról mindenféle gátlás nélkül egy hónapja vagy mikor a közgyűlés egyszer már szavazott, mindenféle bizottsági vélemény kikérése nélkül. Amúgy meg mindannyian érezzük, hogy miről van szó, és ehhez nem kell bizottsági véleményt kikérni itt a kiskanizsai ügyekről. És azt kérdezi Marton képviselő úr, hogy hogyan került oda a másik irat mellé ez az irat? Hát úgy, hogy ………….. Egyházközség levele megérkezésekor, utána már nem tudtunk. Ide lett tűzve valóban, ilyen kiskanizsai ügyek címszóval ……………………. írása van rajta. Szerintem azt hétfőn Marton képviselő úr ott az I. emeleten a hölgyeknél írásmintát véve ki fogja deríteni. Nem az enyém van ott. Tehát még egyszer javasolnám, hogy ha ez elfogadható, döntsük erről a kérdésről, mert a viszonyok áldatlanok. Tájékoztatom a közgyűlést, hogy fel lettünk jelentve például az ügyben, hogy a Flórián téren le akarjuk bontatni Kiskanizsa legrégebbi műemlékét - majd a feljelentő levélnek a másolatát közöljük, vagy át fogjuk nyújtani Önöknek - …. miniszter úrnál, aki kétségbeesett levelet intézett hozzánk munkatársa által, hogy ne tegyük ezt. Ugyanakkor a másik oldalon jön a követelés, hogy bontsunk. Tehát tiszta vizet kellene önteni a pohárba. És ez az intézkedés, amit itt fölvázoltak, ez talán a jó szándéknak egy jele lehetne. Dr. Baranyi Enikő: Elöljáróban két kérdést szeretnék feltenni. Elhangzott-e már ezen a közgyűlésen, hogy az alapítvánnyal már aláírt szerződés van? Úgy emlékszem, hogy igen. A Gondozóházra vonatkozóan. Második dolog, hogy ki kit keresett meg, ettől a mondattól kezdve, amit Tarnóczky alpolgármester úr elmondott, egészen másképp értelmezem. Megkezdődött egy puhító tárgyalás. A harmadik dolog, amit végül is el szeretnék mondani. én ezt a fajta ajánlatot, illetve ezt a fajta fizetési módot, hogy 5 millió Ft-ért, ha jól értelmeztem, vagy rosszul, kérem, javítsanak ki, 5 millió Ft-ért ez a Gondozóház megmaradhat az eredeti, illetve hát nem eredeti, az itteni június 21-i javaslatnak megfelelően a Sarlós Boldogasszony Plébánia Egyházközségének tulajdonába kerül. Jól értelmezem? Tüttő István: Igen. Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni Tarnóczky urat, polgármester urat, azt itt ülő képviselőtársaimat, volt-e már arra precedens, hogy egy településrészen lévő önkormányzati tulajdonú ingatlant oktatási vagy egyházi és olyanfajta funkcióval, mint amivel ők a Gondozóházat hasznosítani szeretnék, pénzért - igaz, hogy fizetési kedvezménnyel - adjuk át a tulajdonba? Mert a városnak egyébként lakásra lenne szüksége, miközben nem is olyan régen ugyanez a testület nagyon könnyedén egy mástípusú funkciót lesepert az asztalról ugyanezen épülettel kapcsolatban. Miről volt szó? Arról, hogy tartós kötelezettség elmulasztása van a testületnek, a városnak, mert a lehetőségeihez képest sem igazán támogatta Kiskanizsa térségében az alapellátási egészségügyi intézmények előírásokat megközelítő elhelyezését. Volt erre vonatkozóan egyébként javaslat. Nem kellett, mert az intézményi hálózatot ne bővítsük. Tudomásul vettem, szerintem nem volt jó döntés. Ebben az esetben a Boldogasszony Plébánia megítélésem szerint és ez biztos, hogy így van, egy rendkívül humánus és tartósan indokolt funkciót tudna biztosítani a Gondozóház kialakításával. Na, de uraim, hölgyeim, hát ezért mi pénzt kérünk egy egyháztól, akár évi 500 eFt-ot is? Szóval én ezt egyszerűen, hogy így mondjam, diszkriminatív és tisztességtelen dolognak tartom az egyházközösséggel szemben. A másik dolog, hogy itt az írásmintával kapcsolatban én tisztelettel nagyon szépen megkérem, azt remélem, hogy most már utoljára Tarnóczky alpolgármester urat, igazából ne hiszem, hogy ez a fajta párbaj, ezek a fajta megjegyzések méltóak hozzánk. Én remélem, hogy nem. Oda-vissza megy ez a fajta szócsata. Ebből nem hiszem el, - vesztesként ki lehet kerülni, tudom -, de bárki is győztesként kikerülhet. Ez csak egy pillanatnyi kellemes benyomás lehet, X, B, Z, barát, vagy ismerős számára. Visszatérve, én a magam részéről, amit elmondott Birkner képviselőtárs, szeretném vagy kívánnám elhinni, hogy minden részletében, etapjában 100%-ig korrekt tájékoztatást kaptunk. Köszönöm képviselőtársamnak az észrevételét, amivel teljes mértékben egyetértek, a kompetenciahatárra gondolok itt. És úgy gondolom, hogy nem igazán kéne ennek ellenére túlontúl a döntést halogatni, mert ezek csak neuralgikus pontokat fognak eredményezni. Másrészt ez a testület is már megtapasztalta, hogy mit jelent egy ingatlan megfelelő funkció biztosítása nélkül, ha tartósan üresen áll. Kérem, hogy mérlegeljék és az eredetileg, most ma Marton képviselőtárs által felvetett javaslatnak megfelelően hozzuk meg a településrészt megérdemlő és méltányos döntésünket. Tüttő István: Talán két részre azért én is reagálnék. Ugye azt mondta képviselőnő, hogy megkezdtük a puhítását az ügynek. Birkner úr folytatta a puhítást, csak az Ő esetében nem lett ez megemlítve. De szeretném azt is jelezni, hogy mi olyan tárgyalást folytattunk az 50. aranymisét folytató tisztelendő úrral, amelyben forintokról egy szó nem esett. Tehát mi csak elvi kérdésekről tárgyaltunk, és messzemenőkig hasonlított az a gondolatsor, ami itt elhangzott. De szeretném azért arra is fölhívni a figyelmet, hogy korábban nem arról beszéltünk, hogy tulajdonjogot biztosítunk, hanem akkor, ha ellentételezés nélkül történik, akkor világos, hogy hosszú időre, évekre meg lehet határozni, hogy használati jogot biztosítunk. Hát ugye ez a különbség a kettő között. Itt a tulajdonjog megszerzését is jelenti ezen viszonylag képletes. Hiszen tessék belegondolni, ebben a szituációban, ha ingyen odaadjuk, akkor is ÁFA-t kell fizetni, és ez az ÁFA el fogja érni, sőt meg fogja haladni az önkormányzat estében megszabott értéket. Ezek a kérdések is szóba kerültek, és nem véletlen alakult ki ez a konszenzus ebben a kérdésben. A másik pedig az, hogy Kiskanizsa jogos igényeinek kielégítésének, ha nem is teljes mértéke, de ez egy olyan szegmense lenne, amit ha ma eldöntünk, akkor azt hiszem, közmegel4eégedésre tarthatna számot. Zsoldos Ferenc: Véleményem az, hogy ezen a témán nem érdemes tovább rágódni - elnézést a kifejezéstért -, rágcsálódni még kevésbé. Világos volt mind a két előterjesztés. A véleményem az, hogy zárjuk le a vitát, szavazzunk két dologról. Egyik, amit Birkner képviselőtársunk terjesztett elő - lemondanak arról az épületről, és biztosítékot kapjon a lakásra. A másik dolog, használatbavételi jogot biztosítsuk meghatározott időre, vagy határozatlan időre a Plébánia kérelmével kapcsolatosan. Azt hiszem egyértelmű, és nem kell ezt tovább bonyolítgatni. Erről lehet dönteni és döntsünk. Tüttő István: Ügyrendi javaslat volt. Kérem, erről szavazunk. Ezt kár mondani, hogy nem kell megszavazni, mert minden esetben ez van. Nem kell megszavazni, aki nem akarja. A közgyűlés 6 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Képviselőasszonynak szeretnék először válaszolni, mert végül is egyetértek vele, de hát hadd mondjam el őszintén, hogy én Önöktől, kettőjüktől állandóan jelleggel kapok hideget, meleget. Ezt Ön időként ki szokta egészíteni azzal, hogy más stílusban kellene nekem viselkedni. De akkor ne tessék azt mondani, hogy puhító tárgyalásokra mentünk el esperes úrhoz polgármester úrral, mert ez mélységesen igazságtalan. Nem ezért mentünk oda, hanem hogy konszolidált viszonyok közé próbáljuk terelni a dolgokat. Felajánlottuk valóban akár az 50 éves ingyenes bérletet - az Egyházközség tulajdont szeretne szerezni. És való igaz, hogy ez az önkormányzat egyházi célra ingatlanokat eddig ingyen adott át. De más jellegű ingatlanokról volt szerintem szó. Ha Önök szerint nem, az az Önök szíve joga. Mi itt templomok építésére adtunk ingatlanokat. Ez nem az. Komoly érték. Lehet az 5 millió Ft-os 10 éves halasztott fizetési lehetőséget úgy értékelni, mint valami gazemberséget, szerintem gesztus, és a jó indulat van benne. Dr. Gőgös Péter: Valóban én is emiatt akartam szólni, ami miatt Tarnóczky alpolgármester úr. A televízió közvetítés miatt nem hagyhattuk volna ezt a kérdést így lezáratlanul, hogy egy város vezetése puhítani megy ki Kiskanizsára. Kérem, az elmúlt időszak kiskanizsai történései után, én azt hiszem, hogy ez a kifejezés nagyon durva kifejezés. Itt talán a megbékélés irányába kellene elmozdítani a problémát. És valóban egy nagyon jó felvetés Marton képviselőtársam részéről, hogy az egyház valamilyen módon birtokba kapja ezt az építményt. Ez az egész ingatlanügy valóban egy közös kiskanizsai ügy, és érdemes volt emellett a napirendi pont mellett tárgyalnunk ezt a pontot, ugyanis lesz itt még a kiskanizsai ingatlanok körül komoly vita. Szeretném, ha előző Rác utcai út után egy bizonyos téren a kiskanizsaiak kapnának legalább ennyi engedményt. Ezt az ingatlant találják ki a gazdasági szakemberek, hogy lehet valóban jobban megoldani. Akár egy 50 éves átadásra, használatba vételi átadásra. vagy ha van a valami lehetőség az ÁFA megkerülésére, akkor azon a módon - a kiskanizsai egyházközség részére átadni. Birkner Zoltán: Igazán nem kívántam nagy vitát gerjeszteni, igyekeztem elmondani mindent, amit tudok az ügyről. Remélem, hogy hihető volt, amit mondtam. Egyébként azért nem került aláírásra az a használatba adási szerződés, mert jegyzőváltás történt közben, és az új jegyző még nem tudta, hogy ezt meg kell tennie. Tehát, ha valaki ebben nem volt hibás, akkor az az alapítvány. És hogy tovább menjek, nincs kompetenciazavar, kérem szépen, ugyanis én itt, ne felejtsék el, a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítványt nem támogatja működésében az önkormányzat. Tehát semmiféle olyan értelemben pénzügyi, gazdasági elszámolási kötelezettség, egy alkalmazotti viszony sincs közöttem és az önkormányzat között. És amit most mondtam, természetesen azt önkormányzati képviselőként mondom. Tehát arra kérem, Önöket ne feszegessenek olyan kérdést, ami egyébként nem reális. És kérem Kelemen képviselőtársamtól, ezt vonja vissza, mert nem reális ez javaslata. De ha ez nagyon zavar egyébként valakit, akkor nem fogok szavazni az ügyben. Három alternatívát látok elfogadhatónak. A három alternatíva: az előbb, amit Zsoldos képviselőtársam, nekem nagyon tetszik. Akár az 50 év tartós használat. Természetesen maradok az eredeti javaslatomnál, hiszen ez már valamilyen szinten egyeztetett, pont az érintettekkel. És hozzáteszem, el tudom fogadni Marton képviselőtársam azon javaslatát is, ha ez fog keresztül menni, hogy ingyenes tulajdonba adás. De akkor valóban próbáljuk meg azt megoldani, hogy ÁFA és ajándékozás és egyéb fizetési kötelezettség, ami legminimálisabb legyen, ami csak lehetséges. De minden esetben ahhoz ragaszkodnék, és ezt kérem, fogadják el, hogy amikor elfogadjuk bármelyik verziót, mindig a kiegészítő rész úgy folytatódik, hogy „és a város elfogadja, illetve támogatja az alapítvány azon kérését, hogy belvárosban egy 90 m2-es lakást szeptember 1-ig biztosít felújítva neki. Kelemen Z. Pál: Meg válaszra vagyok kényszerítve, mert megszólítattam. Ha Birkner Zoltán úr egy önkormányzat alapítvány vezető tisztviselője lenne, ahova az önkormányzat állította, akkor semmiféle összeférhetetlenségről nem lehetne szó, hiszen a szándékunkból és a mi megbízásunkból tenné, amit tesz. De ő nem, az önkormányzattól független alapítványnál van. Ebben az esetben úgy esik latba a személyisége, mintha bárki valamilyen gazdasági társaságnál tulajdonos, vagy vezető tisztviselő lenne. Pontosan vonatkozik rá az 59. §. Kérem, ezt így vegyék figyelembe. Tarnóczky Attila: Hát akkor a dolog tisztaságáért tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy engem az önkormányzat delegált ebbe a főiskolai alapítványba. Akkor Birkner képviselő úr helyett ezt a megoldást előterjesztem, mint erre úgy látszik, egyedül jogosult személy. Antalics Dezső: Mint a településrészi önkormányzat vezetője azt gondolom, hogy visszatértünk ahhoz a határozati javaslathoz, legalábbis egyik előterjesztésben, ami már itt szerepelt a közgyűlés előtt. És én csak megköszönni tudom a város vezetőinek, illetőleg Birkner úrnak, hogy korábbi döntésüket felülbírálták, és ebbe az irányba mozdultak el. És azt hiszem, hogy ez a kompromisszumkészség a településnek, tehát Nagykanizsa városnak, illetőleg a településrésznek kölcsönösen előnyös lehet. És én ezért a munkaért mindenképpen köszönettel tartozom a településrész nevében. Budai István: Többször fondorlatos módon megelőztek engem itt egyesek. Amit el akartam mondani, elcsépelté vált azzal, hogy a „B” változata a 41. napirendi határozati javaslatának okafogyottá vált, mert vállalkozás visszalépett. Ezt akartam mondani. És hogy miért lépett vissza, az itt még nem hangzott el. Elsősorban azért lépett vissza, mert - tőle tudom - a települési részönkormányzat aláírásokat gyűjtött ellene, mivel meg akarta venni ezt a házat. Tehát ehhez csak ennyit. A másik dolog az, hogy a Gőgös képviselőtársam hozzászólása kényszerít arra, hogy az ilyen ÁFA megkerülésekről azért annyit elmondjak, hogy akkor is ÁFA köteles, hogyha 0 Ft-ot írunk, akkor is, ha 100 milliót írunk, és a mindenkori forgalmi érték az alapja az ÁFA fizetésnek. Tehát ezt jó tudni azért a döntésekhez. Antalics Dezső: Azért pontosítás végett elmondanám Budai képviselőtársamnak, hogy nem a településrészi önkormányzat gyűjtötte az aláírásokat, hanem a településrészi önkormányzat ülésén Boa József úr adta át nekem azt az aláírás lapokat, amit én átvettem és polgármester úrhoz eljutattam. Tehát a településrészi önkormányzat, eleve elmondtam, hogy ebben a témában azt a határozatot hozta, hogy fórumot kíván összehozni, nem aláírást gyűjteni. Marton István: Mielőtt rátérnék mondanivalóm lényegére, azért megemlítem tisztelt Tarnóczky alpolgármester úr, hogy én senkire nem gondoltam, amikor hiányoltam, hogy ez az egy odabiggyesztett sor nem, hogy aláírva nincs, de még szignót, egy monogramot sem láttam rajta, aminek úgy gondolom, hogy ettől kisebb kaliberű ügyeknél is minimális elvárás kellene, hogy legyen. Itt nincs aláírva semmi, ne nyissunk ma erről vitát. Én egyébként azt mondom, hogy nagyon örülök annak, hogy az elmúlt közgyűlés óta megtudhattam, méghozzá Birkner úr szájából, hogy nincs aláírt szerződés, holott az elmúlt közgyűlésen ugyanebből a szájból még az hangzott el, hogy van. Aki erre nem emlékszik Önök közül, az megnézheti a jegyzőkönyvet. Törőcsik Pál: Most is azt mondta, hogy van. Marton István: Én nem vitázok alpolgármester úrral. Én azt tudom mondani, és ebben egyetértek Kelemen úrral, hogy döbbenetes számomra, hogy az alapítvány önkormányzati vagyonról, annak adásvételéről tárgyalt az egyházzal. Ez egyszerűen döbbenetes számomra. Meg megengedhetetlen is. És én most is azt mondom, amit az előző beszédben, hogy leghatározottabban ellenzem bármivel való összekapcsolását még akkor is, hogyha ezt most megszavazzuk, és utána minden további tárgyalást és megállapodást Kiskanizsával, teljesen mindegy, hogy most miről beszélünk, részönkormányzatról, egyházról vagy csak az ottani társadalmi szervezetekről, ez a határozatunk meg fog könnyíteni. Ez teljesen egyértelmű számomra. Na most az egyház ugye, ezen a levélen, ami múlt hét közepén kelt, tehát úgy gondolom, hogy még előterjesztést is lehetett volna bizony keddig ebből összehozni. Ebben megint nem értek egyet a pulpituson ülő urakkal. De hát, ha nincs, nincs, hiszen erről szavaztunk már, ezt nagyon jól mondta alpolgármester úr, a múltkori közgyűlésen is. Én azt hiszem, hogy ha messze nem is piaci érték, amit emlegetett, 5 millió Ft, azért maradjunk annyiban, hogy nem jelképes összeg. És egy gesztusgyakorlásnál, az én megítélésem szerint az ellentételezés nem megengedett. Lehet azokról a dolgokról is beszélni egyszer majd valamikor, de nem ezzel kapcsolatban. És én azt hiszem, hogy valóban itt nem arról szól a történet, mint a legutolsó egyházi ingatlannál, mikor egy kápolnát adtunk vissza az egyháznak, de azt tudom mondani, hogy a templomhoz egy funkció kiegészítést tudunk biztosítani, tehát a jellege tökéletesen ugyanaz az én megítélésem szerint. És hangsúlyozom, hogy mivel a múltkor már majdnem meg volt a minősített többség, kérem, hogy szavazzunk. A szöveg ugyanaz kell, hogy legyen, mint a laktanya kápolnánál, azzal a különbséggel, hogy nem a lakatanya kápolna, hanem a Gondozóház kerül bele. Tehát a kondíciókat illetően, ha jól emlékszem, valami 10 ezer Ft volt ott a jelképes összeg. Azért a jelképes összegért, amit itt is kérnek. Ami abban van, azt kérem, hogy ugyanaz legyen szó szerint, mert én nem teszek egyházak között sem érdemi különbséget, és végképp nem teszek a katolikus egyház két egyházközössége közé különbséget. Tarnóczky Attila: Természetesen meg lehet szavazni - 33 év volt a kápolnánál? - itt is 33 évet, de tájékoztatom a közgyűlés tisztelt tagjait, hogy az egyházközség tulajdont szeretne szerezni, nem pedig ingyenes használatot akár 50, vagy 100 évre, hanem tulajdont szeretne szerezni. Ezt le is írták abban a levélben. Teleki László: Igazán nem szeretnék hozzászólni ilyen nagy volumenű kérdéshez, de muszáj, mert két olyan dolog jött, ami késztet arra, hogy válaszoljak, vagy éppen reflektáljak rá. Gőgös képviselőtársam említi, hogy valamilyen rehabilitációt kellene végezni abban az esetben, hogyha ezt megadjuk a kiskanizsai városrésznek, és Nagyrác utcai dologra gondol. Úgy gondolom, hogy semmit nem követte el a testület, amikor megszavazta ezt a bizonyos dolgot, hogy a Fiatal Családok Otthona elinduljon. Úgy gondolom, hogy egyrészt nagyon fontos egyeztető tárgyalások voltak, és ezt én úgy gondolom, hogy pontot tettünk a végére. A másik a dolog, ami nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban akár kisebbségi önkormányzat, akár pedig más is fordult a települési önkormányzathoz, tulajdonjogi megszerzéshez, én, mint képviselő, azt mondtam, hogy egyetértek akkor Tarnóczky alpolgármester úrral, mikor azt mondja, hogy nem szeretné elherdálni a város vagyonát, viszont tartós bérletről szó lehet, mert egy foglalkoztatási rendszert, ami például 30 embernek ad most jelen pillanatban munkát, ezt a műhelyrendszert, ezt a dolgot én tudomásul vettem, hogy nem lehet másképp megkapnunk, mint úgy, hogy tartós bérletbe fogjuk használni. És úgy gondolom, hogyha valaki ennek a városnak a képviselője, akkor oda kell arra figyelnie, hogy a város vagyonát valóban őrizze meg, és megpróbáljuk úgy kezelni ezt a városvagyont, hogy ne olyan érdekek mezsgyéjén menjünk el, amelyek akár személyi, akár pedig csoportoknak mezsgyéje, mert én úgy gondolom, hogy fontos lenne érdekeket úgy képviselni, hogy 20 év múlva a település szeretne szembe nézni a lakossággal, hogy van egy olyan építményünk, amelyet nem adtunk át. Viszont én ezzel nem azt mondtam, hogy ne adjuk át az egyházközségnek ezt a bizonyos épület együttest, de természetesen tartós bérletbe. És nem úgy gondolom, hogy úgy kéne megjelölni, hogy ingyen odaadjuk és ajándékozás címszó alatt ezt valamilyen szinten ezt le kellene játszani, mert én úgy gondolom, hogy a város vagyonát mindegyikünknek kell védeni. Tehát jó magam, a kisebbségi önkormányzat nevében mondhatom ezt, én csak azt tudom támogatni tartós bérletbe odaadjuk, de egyébként mást nem tudnék elfogadni. Kelemen Z. Pál: Bizonyos fokig elvette a kenyeremet Teleki úr, én is hasonlót akartam javasolni és 33 évet. De még egy kérdésem lenne, mert ebből nem történt előterjesztés ebből a levélből, én most nézegettem ezt a levelet, amit küldtek. Íródott 2001. június 21-én. Tessék mondani mikor érkezett ez a hivatalba? Itt nincs rajta. Tehát iktatva nincs. Tüttő István: Iktatva van. Ez különben nem az eredeti példány, az eredeti az mindig iktatva van. Meg lehet keresni. Csak ugye abban a pillanatban, hogy bejön csináltatunk egy másolatot, hogy elinduljon az útján. De az iktatása mindig megtörténik. Böröcz Zoltán: Megpróbálom összefoglalni a gondolataimat, aztán úgy is azt döntettek, ahogy akartok. De a lényeg az, hogy, amit én most látok pénzügyi szemmel az, hogy jelenleg most készülünk arra, hogy egy egyébként költségvetésben 15 millió bevétellel megjelölt ingatlan elidegenítéséről, bocsánat költségvetésbe nem szerepel? Oké, az óvoda szerepel benn, igazad van, helyes igazad van. Mindegy lényegében egy költségvetési bevételtől mindenképp elesünk, úgy látom. Jól mondom, ugye? Egy képviselői indítvány során, amit Dr. Gőgös Péter úr vezetett fel közel 10 millió többlet kiadással szándékozunk Kiskanizsa Varasdi utcáján segíteni. Ugye jól tudom? Ennek az összege kb. 30 millió Ft költségvetési hiányt eredményez. És ha én nagyon praktikusan vagyok kénytelen megfogni a kérdést, akkor a következőt tenném. Én azt tenném, hogy szeptember 15-ig elmennék arra fórumra, akár úgy, hogy képviselőként, polgármesterként, akár úgy, hogy akár kihelyezett ülésre, akár úgy, hogy a részönkormányzat szervezésében lakossági fórumra, és a én a következő ajánlatott tenném a kiskanizsaiaknak. Nem tudunk bevállalni további 30 millió költségvetési hiányt azért, hogy ezeket a problémákat kezeljük. Ellenben azt gondolom, és az fontos lenne, hogy kielégítsünk két igényt, és ebben az egyik az egyházközségnek a szerintem jogos és civilizált igénye, és részletkérdés, hogy most milyen konstrukcióban, ha tulajdonba adás, és akkor milyen értékben, és használatba, és milyen értékben. A másik fontos lenne, hogy a Varasdi utcára megteremtsük a költségvetésben a megvalósítás feltételeit, ennek az ára viszont az, hogy ezt az épületet versenytárgyaláson el kell adnunk. Különben semmi realitása a Varasdi utcának, könyörgöm, nem lesz ember itt, aki megszavazza, legfeljebb két önkormányzati képviselő Kiskanizsáról, mert mindenki másnak felelőtlennek tűnne. Én azt gondolom, el kellene mondani a Varasdi utcát használóknak és ott lakóknak, és el kéne mondani az egyház képviselőinek, hogy mi ezzel próbálunk tudni segíteni, hogy az abból befolyt, reményeim szerint közel 20 millió Ft-ot ily módon Kiskanizsára fordítjuk. Ha ezt felismerjük, és egyetlen döntés meghozatala valóban fontos most, amit Birkner úr mondott, hogy mivel tudjuk, hogy ugye a Gondozóház már nem lehet ilyen értelemben ebben az esetben, ebben a tárgyalási helyzetben a főiskoláé, hogy ma meghozzuk azt a döntést, hogy a főiskola számára egy belvárosi 90 m2-es lakást, amennyiben az megürül, felújítva és tartós használatba átadunk. Minden mást én a fórumra bíznék, és keresném annak a megoldását, hogy ebben a költségvetési keretben, ami most van, Kiskanizsa polgári döntsék el valóban, hogy mit tartanak fontosnak. Varasdi utat, fontosabbnak egyházközséget, mert minden egyes önkormányzás egyébként, a súlyok helyezése, tehát mérlegelés. Tehát én ezzel mennék mindenképpen oda lakossági fórumra. Én remélem, hogy ez egyetértést is találna Kiskanizsán. Dr. Gőgös Péter: Hát Böröcz úr helyében én egy kicsit bölcsebb lettem volna, mint sem ilyen párhuzamokat vonjak. Egy rég elmaradt felújítási munka, illetve egy egyháznak átadandó intézmény között, pusztán azért, mert ez a két dolog éppen egy városterületen van. Szeretném megkérdezni, akkor mit kíván esetleg értékesíteni Palinban vagy Miklósfán, hogy az ottani járdák elkészüljenek, amit az előbbi indítványom után a két területi képviselő indítványozott. Tehát én ezt a dolgot, ezt a párhuzamot nem tartom bölcsnek. Különösen nem olyan szemszögből, hogy 30 millió Ft bevételi kiadást említ, amikor tudva lévő, hogy az ezévi költségvetésben ez az ingatlan nem szerepel sehol az eladás és a bevételi rubrikákban. Birkner Zoltán: Igen, én is azt szeretném kérni polgármester úr, hogy zárjuk le a vitát. Gőgös Péterrel most egyetértek ebben, nem szabad összemosni. Tehát ebben Marton úrnak is igaza van, nem erről szól a kérés. Az egyházközségnek volt egy kérése. Szerintem 3 verzió van. Én szeretném kérni polgármester urat, hogyha egyetért vele, akkor a 3 verzióról szavazzunk. A 3 verzió elhangzott. Tartóshasználat, tőlem 33 év, ha már Kelemen úr ezt mondta. 5 millió Ft 10 éven keresztül, törlesztő részlet. És harmadik ingyenes tulajdonba adás, és ennek megoldását, amit Marton úr javasolt a lehető legpraktikusabb megoldását, hogy igazából senkinek ne kerüljön sok pénzbe. És még egyszer mondom, minden esetben kérem azt polgármester úrtól, hogy a második része úgy szóljon, hogy 2. pontban mindig ott van, hogy az alapítvány elfogadja a város ilyen értékű igényét, és ezért a belvárosban szeptember 1-ig. És ezt köszönöm szépen egyébként Zoli, mert erre szükségünk van. Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, lezárom a vitát sorban teszem fel a határozati pontokat szavazásra. Először abban kell dönteniük, hogy 33 év …………………. Dr. Baranyi Enikő: A tartós használatba vétellel egyetértek, de a pontos információ érdekében elmondanám, hogy a előző időszakban hasonló módon, amikor egyháznak adtunk ingatlant, azt tulajdonba adtuk. De egyébként egyetértek, hogy tartós használatba kerüljön ez is. Tüttő István: Kérem szépen, több változat van. 33 évre tartós használatba adjuk a Gondozóházat Kiskanizsán az egyház javára. Kérem, most először erről szavazunk. 33 évi tartós használat, erről van szó először. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor kérem hatályon kívül helyezését a korábbi, a Nagykanizsa Főiskoláért Alapítványnak, a korábban döntött határozatunknak a hatályon kívül helyezését kérem. Szavazunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Beznicza Miklós: Ki viseli az ÁFA-t? Csak ez a kérdésem. Tartós használatban? Tüttő István: Hát csak használatba adjuk. Beznicza Miklós: Teljesen mindegy. Használatba adjuk, ingyen adjuk, eladjuk. Ennek ÁFA következménye van. Budai úr ezt már elmondta, elnézést kérek, ugyanígy elmondta. Tüttő István: Akkor lenne egy javaslatom. Szavazzunk úgy, hogy a határozati javaslat szövegét módosítsuk. 33 évig jelképes összegért bérbe adjuk. A jelképes összegben, engedjék meg, hogy megállapodjunk. Az tényleg jelképes lesz. Kérem, szavazzunk úgy. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Azzal kezdtem, hogy Birkner úr által javasolt, Böröcz úr által is megerősített, Nagykanizsa Főiskolájáért Alapítványnak biztosítunk a belvárosban egy lakást. Nem tudom hány m2-est. A főiskola tanári karának szakember elhelyezésére. Nincs tulajdonjog bejegyzés. Önkormányzati bérlakás, az IKI kezeli. Határozott időre, adjuk 5 évre, kész. Szavazunk. A határozatlan idő azért nem jó, mert azzal mindig bonyodalom van A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 226/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Nagykanizsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 67. szám alatti, egykori gondozóházat a Sarlós Boldogasszony Plébánia Egyházközsége részére 33 év időtartamra, jelképes összegért bérbe adja. Határidő: 2001. július 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. az 51/2001.(II.27.) számú határozatát hatályon kívül helyezi. 3. a gondozóház használatáról való lemondás ellentételezéseként a belvárosban 1 db 90 m2 alapterületű, felújított lakást a „Kanizsa Felsőoktatásáért” Alapítvány részére 5 év időtartamra térítésmentes használatba ad a főiskolán tanító személyek részére történő szálláshely biztosítása céljából. Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Tüttő István polgármester Szünet 38. Polgármesteri tájékozató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném a polgármesteri beszámoló esetében az Önök figyelmét felhívni, több kiegészítés is mellékelve lett. És felolvasnék egy rövid tájékoztatót. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázati felhívásra 3 intézmény kapcsán nyújtottunk be pályázatot az elmúlt héten. A Körősi Csoma Sándor Általános Iskola tanterem felújítására, Kiskanizsai Általános Iskola és a Péterfy Sándor Általános Iskola sportudvarának, sportpályáinak felújítására pályáztunk vissza nem térítendő támogatásra. Ezt tájékoztatásképp olvastam fel. Kérdezem van-e kérdésük, észrevételük? Röst János: Kezdeném a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentéssel. 3. pontban szerepel a 175/1999. számú határozat, amely hirdető fémtáblák és fémhengerekkel kapcsolatos interpelláció intézkedéséről szól. Ezt az interpellációt én adtam be még ezt megelőzően, kb. egy félévvel. Megköszönöm az intézkedését a VIA Kanizsa Kht-nek. Viszont szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy több helyen létezik még olyan tábla és hirdetőoszlop, ami balesetveszélyes. Én javasolnám, hogy tekintsék át azt a jegyzéket, amely a MAHIR táblákról készült több évvel korábban, és ez alapján próbáljuk meg beazonosítani ezeket a hirdető táblákat, és intézkedni arra, hogy ezek elbontásra kerüljenek. A polgármesteri beszámoló írásos részéhez fűznék pár gondolatot. A beszámoló eleje tartalmazza ez évi kondíciónkat a költségvetés helyzetéről. Amikor a költségvetést megszavaztuk a többség akkor még úgy gondolta, hogy elképzelhető egy 0 hitelfelvétellel történő költségvetés létrehozása, megszavazása. Mint tudjuk, ez nem sikerült, és 313 millió Ft hitelfelvételt tervezett a közgyűlés. Ezzel szemben már a mai napig, jobban mondva tegnapig, 437 millió a hitelállománynak az összege. A mai nap szavazásai, amik eddig megvoltak, és ami még nincsen vissza, közel 70 milliót kóstálnak, ami azt jelenti, hogy az már 500 millió, plusz megszavaztunk még 100 milliót ebben a mai napban. Azt jelenti, hogy a hitelállomány jelenleg 600 millió, a városé. Ha azt mondom, hogy 266 millió volt betervezve a gázközmű vagyon értékesítésén a közgyűlésbe, már 866 milliónál tartunk. Ha levonjuk a megítélt 1,1 milliárdból a fenti összeget, kiderül, hogy városnak olyan nagy baja nincsen elköltéssel, mert 234 millió fölött fog rendelkezni. A dolgot nehezíti az, hogy a 1,1 milliárdnak csak a felét kapjuk meg készpénzben, a másik fele állami papírban, kincstári jegyben kapható meg, ami azt jelenti, hogy a másik felének a felhasználása még bonyolultabb lesz, tehát nem lehet készpénzként használni, bizonyos célokra lehet csak felhasználni. Az is előfordulhat egyébként, hogy a kormány nem fizeti ki ezt az 550 milliót, akkor viszont perelni kell a kormányt és annak a végrehajtása elhúzódhat egyébként egy-két évig. Ezt csak úgy jelezném előre. Remélem, hogy nem ez történik, de bent van a kalapban. A féléves pénzügyi beszámoló mellé én javasolnék elkészíteni egy olyan pénzügyi intézkedési tervet, amely a hátralévő félévet még konkrétabbá teszi. Én az elmúlt közgyűlésen is javasoltam, hogy Pénzügyi Bizottság, kiegészítve a társbizottsági elnökökkel, minden közgyűlésen tekintse át a költségvetés helyzetét. Ezt megismételném, mert úgy gondolom, hogy ekkora hiánynak a kezelését, illetve a költségvetésnek ez évi végrehajtását mindenképpen szorosabban kellene koordinálni. Tüttő István: A Röst úr által említett témakörben azért annyit jeleznék, hogy nem valószínű, hogy hitelünket teljes mértékben negligálni kívánjuk. Ezt majd a közgyűléssel megvitatjuk és eldöntjük, hogy milyen mértékig tartjuk fenn, és mely mértékig fordítunk más területre forrásokat. Az 1,1 milliárd Ft-ot valamivel meghaladó gázközmű vagyonért járó jogos összeg fele valóban szeptember 15-ig meg kell, hogy érkezzen quas-ben. Az állampapírral kapcsolatban sincsenek különösebb aggályaim, mert az államkötvények mindig is tartós, értékálló és minden szempontból az úgynevezett másodlagos kötvénypiacon is eladható vagy értékesíthető forrásnak számítanak. Teményeink szerint a gondjainkon lényegesen enyhíteni fog körülmény. Az intézkedési tervre vonatkozó javaslatot pedig természetesen jónak tartjuk. Kelemen Z. Pál: A 4. oldalon a 11. pontban, a 25/2001. számú határozattal kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni, illetve egy kérdést feltenni. Mint tudjuk, a Pénzügyi Bizottság vizsgálta NSR Kft-vel kapcsolatos ügyeket, és olyan javaslatot tett, hogy az eredménytartalék bevonása osztalék kifizetését teszi lehetővé, ami a városnak kb. 8-8,5 millió Ft bevételt jelentett volna. Ezt a tulajdonostárs nem támogatta. A Saubermacher-Ryno Kft. ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez, Idézek „nevezetesen, hogy az NSR Kft. nyeresége ne kerüljön kivonásra, hanem leendő hulladéklerakó megépítésének forrásaként maradjon a társaságnál.” Enyhén szólva furcsállom a dolgot, mert még senki nem mondta azt, hogy az NSR lesz az, aki megépíti a hulladéklerakót. Még azt sem mondta, hogy ő fogja üzemeltetni. Erről majd dönt valamikor a közgyűlés, vagy ő, vagy másformában. És ezért én azt kérdezném, hogy tett-e valaki ilyen ígéretet az NSR-nek, hogy ő fogja megépíteni azt a hulladéklerakót, mert ő határozottan állítja. Tüttő István: Én soha ilyet nem ígértem, sőt én egyike vagyok azoknak, akik azt támogatják, hogy a hulladéklerakó lehetőleg a jövőben legyen teljes mértékig 100%-ig önkormányzati tulajdonú. Ez pedig nem függ össze azzal, éppen ellentétes azzal, mint amit kérdezel. Én úgy tudom, hogy senki nem tett ilyen ígéretet, ez egy saját elképzelés a cég részéről. Budai István: Én is ezt a pontot jelöltem meg magamnak, mert hát úgy gondoltam, hogy annyit azért megér, hogy arról beszéljünk, ha ez így van, akkor feljogosítja az ügyvezetőt arra, hogy Kanizsa Újság hasábjain arról írjon, hogy szinte teljesen biztos, hogy a hulladéklerakó megépítését és az üzemeltetését ő fogja végezni. Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést egyszer már tisztázni kellene, mert én is azt hiszem, és polgármester úrral értek egyet, hogy mi azért ebben már állást foglaltunk a vizsgálatot követően is, hogy úgy képzeljük el, hogy egy teljesen új helyzetet kellene most a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a várost illetően bevezetni. Ez volt az egyik problémám, amit fölvetnék. A másik pedig az, hogy arról szól a tájékoztató 15. oldalán a 16. pont, hogy fölteszi a kérdést, hogy döntsön a közgyűlés a Járgányjavító Kft-vel szembeni per indításában. Én nekem az a véleményem, hogy azért itt félreértés történt, mert a Pénzügyi Bizottság vizsgálata nem elsősorban a Járgányjavító Kft. ellen irányult, hanem azt akartuk, megvizsgálni, hogy a hivatalban ezzel kapcsolatban milyen magatartást tanúsított az, akinek a feladta volt. Most én arra gondolok, hogy azért itt most ez a levél, amit a Járgányjavító Kft. ügyvezetője írt, azért rávilágít egy-két olyan dologra, ami miatt a hivatalban vizsgálni kellene többek között azt, hogy az 1994. II. félévének a bérleti díját kiszámlázták-e? Mert ugye arra hivatkozik az ügyvezető úr, hogy nem fizethet ki olyan számlát, amiről nem is kapott számlát, tehát, amiről nincs számla. Ugyancsak a ’95. évre vonatkozóan mi megállapítottuk azt, hogy január, február, március és a december havi bérleti díjakat nem egyenlítette ki a kft, hogy itt is történt-e számlázás, vagy csak a fizetés maradt el, ezt azért tisztázni kellene. És ha nem történt számlázás, akkor ténylegesen ugye a kft-n ezt nem lehet számon kérni. Ugyanúgy továbbra is vizsgálni kellene hivatalon belül, amit hivatkoztunk, hogy Vagyongazdálkodási Iroda, vagy akkor még csoportnak nevezett csoport vezetője levelet intézett a Gazdálkodási Osztály vezetőjéhez, miszerint a ’96-os bérleti díjat törölni kellett, és azt a követően nem is számláztak bérleti díjat. Na most ezekből a számokból áll össze az általam kimutatott díj. Az 1. pontban a ’94. II. félévi bérleti díjat, 2.212.500 Ft-ot jelentett ÁFA-an. A ’95-ös bérleti díj, ami elmaradt, amit vagy kiszámláztunk, vagy nem 1.475.000Ft, és legnagyobb tétel, a harmadik tétel, amire mi azt mondjuk, hogy ’96-tól nem fizetett. Na most azt is tisztázni kellene, mi a Pénzügyi Bizottság úgy foglaltunk állást, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötéséig bérleti díjfizetés kötelező. Na most, ha ez nem így van, ez jogilag, ha támadható, akkor ezt is kérném megvizsgálni. Mert, ha viszont ebben nekünk van igazunk, akkor az olyan 15 millió Ft-os kintlévőséget jelent. Most ez az egyik. Megkérem, hogy azt is vizsgálja meg Polgármesteri Hivatal, és itt a jegyzőnőt kérném meg, hogy erre figyeljen oda, hogy vizsgálatunk utolsó pontja azt tartalmazta, hogy az alkatrész ellenértéket, azt a 3.186.956 Ft-ot, egészen ’94-ben történt a kiszámlázás, ’94 I. félév végén, és ’98-ig nem történt rá egy fillér törlesztés sem. ’98-ban történt egy megállapodás a részletfizetésre, amitől követően aztán 100 vagy 150 eFt-onként kifizette azt. És akkor írtunk ilyeneket, hogy találkoztunk olyan megállapodással, miszerint az önkormányzat lemondott minden további követelésről. Ez a közgyűlésen ugye hangzott el, ilyen nincs. Hátha nincs, akkor kérem szépen, miért nem számoltuk fel a késedelmi kamatot a késedelmes fizetés miatt. Ez az én számításaim szerint, ahogy végigszámoltan 2198 napi késedelemről van szó, ami én számításom szerint olyan 3.800 eFt körüli késedelmi kamatot jelent. Én azt kérném, hogy ezeket vizsgáljuk. Én azért is kérem ezt, mert azért ahhoz még is nagy bátorság kell, hogy a Járgányjavító Kft. ügyvezetője a végén megállítja, hogy ő mindent teljesített szemben az önkormányzattal. Ugyanakkor a vizsgálatot végző kicsinyes személyes indítékaira vezeti vissza a megállapításainkat, illetve ezeket problémákat. Én úgy gondolom, hogy ezt a Böröcz képviselő úrral együtt visszautasíthatom, mert nem lehet személyes indíték akkor, amikor személyesen nem ismerjük az illetőt, akiről szó van. De nem is róla van szó. Nem is Járgányjavító Kft-ről van szó, hanem az önkormányzatnak, tehát az önkormányzaton belül, tehát Polgármesteri Hivatal belül esetleges mulasztások felderítéséről. Én nekem az a kérésem, hogy ezt szíveskedjenek megvizsgálni, és a felelősöket megállapítani. Tüttő István: Arra azért emlékeztetném Önöket, hogy a 26/2001. számú határozatunkkal a közgyűlés úgy döntött, hogy a Pénzügyi Bizottság, illetve Revizori Csoport által feltárt hiányosságok alapján a követelés behajtására szükséges jogi lépéseket tegyük meg. Hát ma kell dönteni abban, hogy ezen egyeztetés után jogi útra tereljük, és mi már előzetes egyeztetést is folytattunk ügyvédekkel, akik közül valaki majd elvállalja abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy jogi útra tereljük a kérdést. Balogh László: A 23. napirendi pontot, „Javaslat alapítványok támogatására”, levettük, mert SZMSZ szerint ezt kellett tennünk, de polgármester úr bevette a tájékoztatóba, és hát ma kaptuk meg ezt az anyagot, felhívnám rá a figyelmet. A történet a következő. A civilszervezetek pályázatra 2 millió Ft van összesen. Két bizottságnak közösen kell dönteni ez ügyben. Ez a Gazdasági Bizottság és OKSB. Ez körülbelül olyasmit jelent, hogy 15, illetve 11 fő. Tehát mintha 26 fős bizottság, mint közgyűlés, operatív módon kell, hogy törődjön egy ekkora stóc pályázati anyaggal. Tehát mintha közgyűlésnek kellene ezt nagyon precízen végigjárni. Nem egyszerű feladat. Ezzel együtt a következő történt. Az OKSB szokásos módon a kisbizottságot létrehozta, végigjárta, bizottsági ülésen is bőven törődtünk vele. Én képviseltem az OKSB véleményét a Gazdasági Bizottságon. Ott azonban sajnos 4 igennel, 4 nemmel nem ment át. Lehet erre azt mondani, hogy ez a végeredmény, de én azt kérném, hogy ezt gondoljuk meg, és vegyük azt figyelembe, hogyha most arrébb utaljuk ezen pénzösszegek kiutalását, akkor ez két hónapot ugye késik. És hát gondoljuk meg azt, hogy itt 43 szervezet 8,5 milliós igénye van, amit 2 millió Ft-tal tudunk visszajelezni. Egyébként a pályázati cél, az működési költség, tehát nagyon tág fogalom, ezért lehetne ugyan kötözködni bizonyos esetekben, de az OKSB nem tette ezt. Tehát mi azt mondtuk, hogy gesztus jelleggel - ez egyébként 30-50 és 70 eFt-okat jelent - jelezzünk vissza a legaktívabb civilszerveteknek. Én azt kérem, hogy a közgyűlés támogassa az OKSB véleményét, mert SZMSZ szerint ezt megteheti. És akkor így talán ezt a döntési problémát, ami mondom, megtörtént a túlontúl bő létszámú döntési apparátusban, ezt ki tudjuk küszöbölni. Még egyszer kérem, így történjen a továbbvitel. Gyalókai Zoltán: Én is a 4. oldal 11. pontját, az NSR féle pontot írtam ki magamnak. Én javaslom a polgármester úrnak, hogy az 1. határozati javaslatból emeljük ki, tehát a nagycsomagból emeljük ki ezt a pontot, és külön szavaztasson róla polgármester úr. Ez egy határozati javaslat volt. A következő szintén a határozati javaslatok között a 7. pont. Hát én nem tudom, hogy polgármesteri beszámolónak mióta része egy vagyonértékesítésről szóló határozat. Én ennek inkább az egyéb napirendi pontok között találnám a helyét. Nem hiszem, hogy vagyonértékesítéssel kellene foglalkoznunk a polgármesteri beszámolóban. Kérem, erről a pontról egy külön előterjesztés készüljön és külön napirendként. Tóth László: A polgármesteri tájékoztató 15. oldalán a 17. pontjában utal arra, hogy írt nekem egy levelet, amelyben a 2001. május 29-i közgyűlésen Teleki u. 1-3. szám alatti társasház nyomásfokozó berendezésével kapcsolatos interpellációmra válaszol. Egy mondatot emelnék ki és érvelnék a jog alapján. A földhivatali hivatalos térképkivonaton nincs feltűntetve a jelzett nyomásfokozó berendezés, így az ingatlan-nyilvántartásban sem szerepel önálló ingatlanként. Itt szeretném megjegyezni, hogy sem egyéb jogcímen, más helyrajzi számon sem. Az 1997. CXLI. törvény, amely az ingatlan-nyilvántartásról egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló, 109/1999. számú FvM rendelet azt írja a közhitelesség címszó alatt, hogy: 5. § (1) bekezdés: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba jegyeztek, illetve ha …………., senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Ebből következik, amihez közhiteles nyilvántartás, az Alkotmánybíróság is több ízben foglalkozott ezzel a témakörrel. Azt jegyeztem le, hogy minként az Alkotmánybíróság a 15/1999. számú határozatában megállapította, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai közérdekű adatok, az ingatlan-nyilvántartás közhitelű nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás, mint nemzet ingatlanvagyon leltára egyebek között csak akkor tudja betölteni rendeletetését, ha a közhitelesség és a nyilvánosság elve alapján működik. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és nyilvánossága az Alkotmánybíróság határozata szerint az Alkotmány 14. § (1) bekezdésében deklarált tulajdonhoz való jog, közelebbről az ingatlan tulajdonhoz való jog egyik garanciája az ilyen nyilvántartás közhitelességét garantáló szabály, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1999. január 1-i hatályba lépő 1997. évi CXLI. törvény 5. §-a, amely törvényi rendelkezés és egyúttal az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, tehát a tulajdonhoz való jognak és törvény biztosítéka. És ilyen szabályt tartalmaz a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény 2. § (1) bekezdése, amely szerint az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a feltüntetett adatokat, továbbá bejegyzett jogok és tények fennállását. Tehát el kell azt fogadni, hogy ami az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel. Az nincs. Ha az ellenkezőjét, aki ezt állítja, annak ezt bizonyítani kell. Tehát ebből a szempontból teljesen figyelmen kívül hagyandó, hogy a társasház alapító okiratában mi szerepel. Tehát az ingatlan-nyilvántartás, nagyon helyesen állapította meg a hivatal munkatársa, hogy nem szerepel önálló ingatlanként, pedig ez se mérvadó. Most szeretnék csak egy mondatot még idézni a közműves ivóvíz ellátásáról szóló 38/1995. számú kormányrendeletből, miszerint ennek a 14. § (3) bekezdése alapján vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvíz közhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani. A jelen estben a felszólás tárgyát képező hidroforház a magántulajdontól, illetve társasházaktól kb. 30-35 m-re van, tehát tulajdonképpen egy 30-35 m-es ivóvíz szakasz kiváltásáról van szó, amelyet most már folyamatosan kérnek megoldani az önkormányzattól. Birkner Zoltán: Egy hónappal ezelőtt a FIDESZ helyi csoportja és képviselőcsoportja indítványozta, hogy vizsgáljuk meg a városban található játszóterek, egyelőre csak homokozó állapotát, illetve a balesetveszély elhárításának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan Röst János képviselőtársam úgyszintén kérdés, interpelláció, sajtótájékoztató keretében hasonló javaslatot tett. És történt, és ezt most elnézést kell kérnem, mert a Thury térnél szerettem volna ezt elmondani, de be kell valljam őszintén, nemes egyszerűséggel elfelejtettem, és most esett le nekem, hogy erre ma van nagyjából az utolsó lehetőség, hogy ezt elmondjam. Tehát megkértem Gáspár András VIA Kanizsa Kht. vezető urat, hogy mérjék fel a városi játszóterek homokozóinak állapotát. A felmérés elkészült, és a felmérés eredménye a következő lett. 34 homokozónak a teljes homokcseréje szükséges. 16 egyébként folyamatosan, a tavasz során megtörtént. És ennek a 34 homokozónak a teljes homokcseréjének a költsége szállítással, homokanyaggal, mindennel együtt 1.020 eFt. Na most közben Tarnóczky alpolgármester úr, ezt gondolom majd ő is megerősíti, alpolgármester úrnak sikerült támogatót is szereznie. Elképzelhető, hogy a homokcseréhez a teljes homokanyagot egy vállalkozó felajánlja. És akkor ez jelentős mértékben fogja csökkenteni a költségeket. Ez azt jelenti, hogy már félmillió Ft alatt lesz ennek egész lépésnek az önkormányzatra vonatkozó költségvonzata. Ne haragudjanak, hogy megint csak így terjesztem elő, de higgyék el, hogy nem volt arra idő, hogy bizottsági szakaszba kerüljön. És igazából arra sem volt idő, hogy ezt írásos formában most előterjesszem Önöknek, és polgármester úrral egyeztettem, mikor jöttünk be napirendi pontokat megbeszélni, hogy ezt szeretném, hogyha ma erről tárgyalnánk. Én arra szeretném Önöket kérni, hogy a polgármesteri tájékoztató keretében egy 19., 20. pontként kerüljön be az, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város az elkészült felmérés alapján a legfontosabb intézkedéseket megteszi a játszóterek rendbetételének érdekében. Első lépésként a 34 homokozónak a teljes homokcseréje, állítsuk be költségnek az 1.020 eFt-ot, és természetesen, hogyha sikerül valóban érvényesíteni a vállalkozói kedvet hozzá, akkor ez annyival csökkenetett mértékű legyen. Második lépésként pedig szeptember15-i hatállyal készüljön el egy teljes felmérés a homokozó …………………….. vissza a szeptemberi közgyűlésre, illetve kerüljön bizottsági szakaszokba és majd remélhetőleg a szeptemberi közgyűlésre, hogy melyek azok legfontosabb lépések, amellyel Nagykanizsa játszótereinek baleset elhárítását, felmérését el lehet végezni. Még egy információ, és akkor köszönöm a figyelmüket. Gáspár úr az ötlet után hivatalosan felkérte az erre felszentelt hivatalt, és szeptemberre ígérték neki, hogy a baleset elhárítás szempontjából végignézzék Nagykanizsa összes játszóterét. Ne felejtsük el volt nagyon csúnya baleset országosan, halálesettel is végződött. Tehát valahol innét indult az ötlet, gondolom Röst képviselőtársamnak is, illetve nekünk is. Én arra kérném polgármester urat, hogyha ez nem jelent túl nagy gondot, hogy ezt vegyük fel 20. pontként a polgármesteri tájékoztatóba. Már beírta polgármester úr? 19-ként. És kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzuk meg. Megmondom, miért nem lehet ezt ősszel, mert ősszel már nincs értelme a homok kicserélésének, mert jön a tél. Tarnóczky Attila: Csak egy pontosítást szeretnék tenni. Valóban egy vállalkozóval, amikor mindhárman tárgylatunk, kaptunk egy ilyen felajánlást. De, hogy a teljes homokmennyiségre ez vonatkozni fog, vagy sem, azt pillanatnyilag nem tudom megmondani. Tehát feltételes módban kell érteni mindazt, ami elhangzott. Tüttő István: Hát végül is a javaslat úgy szólt, hogy a teljes összeget, 1.020 ezret szavazzunk meg, és ha csökkenti tudjuk, az jó. Dr. Horváth György: A civilszervezetek támogatása ügyében szólnék. Úgy érzem, hogy a bizottság és a szakbizottság is nagyon, alaposan, felelősségteljesen megtárgyalta. Nem égbe kiáltó összegekről van itt szó. Nem is old meg sok problémát, de a kisebb szervezeteknek az a 30.000, 50.000 Ft-os támogatás adott esetben sokat jelent. Én kérem a tisztelt közgyűlést, annak ellenére, hogy ott a szavazás döntetlen volt a Gazdasági Bizottságban, szavazza meg a közgyűlés. Kelemen Z. Pál: Elfelejtettem az imént mondani, hogy a beszámolóhoz kaptunk 6 oldal mellékletet, ami táblázatokat tartalmaz hátralékról, pótlékról és kamatokról, és élő képviselő nem volt a teremben, aki meg tudta volna nekem mondani, hogy ez micsoda. Jött a futár lihegve és mondta, hogy ez a tűzoltók hátraléka. Kérem, legközelebb, ha ilyet tesznek be, akkor rejtvénynek jó, meg viccnek, de írják rá, hogy ez micsoda. Tüttő István: Egyetértek vele, csak én, amikor átadtam, úgy értelmeztem, hogy erről tájékoztatni kell a közgyűlést. Nem volt kísérő szöveg hozzá, ebben igazság van. De azért szeretném jelezni, hogy több bizottság megtárgyalta az érhetetlennek tűnő táblázatot, és javaslatot is tett az ügyben. Erről, majd dönteni fogunk. A táblázat csak arra való, hogy igazolást nyerjen, hogy valóban ez az adósság, egyéb oka nincs. Kiss László: Két témában szeretnék szólni. Az egyik: volt egy bizottság, amelyik temető mögötti területek vásárlásával kapcsolatos károkozást kellett, hogy kivizsgálja, tehát az úgynevezett Fasori dűlő ügyét. Itt a bizottság mellékelte, beadta a tájékoztató anyagot erről. Egy dolgot kell kiemelni a dolgok vizsgálata során szerzett tapasztalatokból, hogy a jogtanácsosi ellenjegyzés annak ellenére történt meg, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjogok nem voltak bejegyezve. Azt hiszem, ez egy lényeges jogi kérdés. Ez az egyik. A másik pedig, a nap folyamán szóba került az Alfától az Omegáig Kft. felszámolása kapcsán részünkre járó összeg Budai úr indítványa kapcsán. És szeretnék tájékozódni arról, hogy hogyan áll jelenleg ennek az ügynek a lezárása? Mert a polgármesteri beszámolóban erről nem olvastunk semmit. Böröcz Zoltán: Két dologhoz szeretnék hozzászólni a polgármesteri tájékoztató kapcsán. Az egyik a határozati javaslat 7. pontjára vonatkozóan, amely egy ingatlan értékesítéssel hangzott el képviselői javaslat a tekintetben, hogy vegyük le, tekintve, hogy ez nem tájékoztató kapcsolódó határozati javaslattéma. Képviselőtársamnak ebben igaza van. Egészen biztos vagyok benn. Viszont azt is szeretném elmondani az igazsághoz, hogy ez az ügy megjárta a Gazdasági Bizottságot, ahol egyhangúan úgy döntött a Gazdasági Bizottság, hogy azonnal el kell adni, ha még nem lépett vissza a vevő. Megjárta a Pénzügyi Bizottságot, egyhangú volt a döntés. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy az én megítélésem szerint ennek ide sem kellett volna kerülni. Én változatlanul így értelmezem az SZMSZ-ünket, hogy a két bizottság egyhangú döntése esetén nem szükséges önkormányzati testületi döntés. A szerződést pedig áttekintette az Ügyrendi Bizottság. Valaki javítson ki, ha nem így van. De ha egyébként kell önkormányzati döntés, akkor pedig azonnal döntsünk úgy, hogy igen, eladjuk, mert holnap már nem lesz kinek, és 3 éve nem volt kinek. Ugye ez végül is számunkra, ha nem nyílt ülésen lennék, azt mondanám, hogy egy jó üzlet. Oké, tiszta sor. Nem itt a helye, de most vagy eldöntjük, vagy nincs bolt. A másik dolog, amihez hozzá szeretnék szólni, az pedig a határozati javaslat, a 18. Kérem, hogy a 18. határozati javaslatot így, egy az egyben, ahogy van töröljük, vagy ne szavazzuk meg - a Járgányjavító Kft. szembeni az önkormányzati tartozás behajtására per indítása tárgyában. Budai úr megpróbálta megfogalmazni, remélem, hogy egyértelmű volt mindenki számára, számomra is, hogy soha nem volt az a vizsgálat célja, hogy mi egy idegen céget pereljünk. Nekünk az volt a célunk, és erre tettünk több kísérletet, hogy a hivatalban állapítsuk meg annak a felelősét, amiért ennyi éven keresztül bérleti díjak elmaradása, és nem részletezem mindazt, amit a Budai úr mondott, és annak a behajtására, ami adott esetben egy kártérítést jelent saját belügyeink szerint, a saját intézményi dolgozónkkal szemben. Arra tegyünk kísérletet. Itt pedig ugye az fogalmazódik meg, Tehát én per indítását nem javaslom. Nincs ez az önkormányzat meggyőződésem szerint, ismerve az adatokat annyi érv, ami egy bíróság előtt valósan megállna. Tehát kérem, hogy ne szavazzuk ezt meg. Azt viszont megerősítem, amit Budai úr mondott, hogy ezt a vizsgálatot le kell folytatni. Szokolné dr. Szolik Enikő: Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ingatlanértékesítés kapcsán ’98-ban már volt döntés versenytárgyalásról, ahogy a szöveges rész a 9. oldalon a 4. pontban leírja. Háromszor kísérelt meg az iroda árverést, ez árverési vevő hiányában eredménytelen volt. Azért került a közgyűlés elé, mert hiába a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság egybehangzó döntése, közvetlen értékesítésről csak a közgyűlés dönthet. Tóth László: Nincs előttem a vagyongazdálkodási rendelet, de én úgy emlékszem, hogy a közgyűlés átruházott jogkörében úgy döntött, hogy a két bizottság együttes és egyértelmű állásfoglalása esetén 10 millió Ft-ig önállóan értékesíthető az ingatlanok vonatkozásában, Tehát, ha betartjuk a saját rendeleteinket, akkor tulajdonképpen nincs ez polémia, az ingatlan eladása megtörtént. Bicsák Miklós: Mindig izgat engem, amikor itt a pénzről és a jó gazdamódjára sáfárkodásról van szó. Csak szeretném megkérdezni minden rosszindulat nélkül, tisztességgel kérdezném alpolgármester úrtól, mert ő volt Togliatti város delegációnak a tagja, hogy mindig spórolnunk kell, hogy miért vittünk tolmácsot, mikor én úgy tudom, hogy Farkas Tibor úr is perfekt, és Büki Gyula is, mert kinn tanult, perfekt beszél oroszul. Miért kellett két orosznyelvű embernek részt venni? Nem spórolhattunk volna itt azon, hogy egyik itthon maradt volna? Én csak kérdezem. Marton István: Én a jelentés lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a tájékoztatóról, valamint a kiegészítésekről érdemben csak három kérdéskörrel szeretnénk foglalkozni, abból is kettővel rövidebben, eggyel pedig hosszabban. Rövidebben azzal, amivel az első két hozzászóló képviselőtársam foglalkozott, nevezetesen a 4. oldalon, a 11. számú, a 25/2001.(I.30.) számú határozat. Nem kapott rá választ senki, hogy - a közepén kezdek olvasni – „a 49%-ban tulajdonos Saubermacher-Ryno Kft. ragaszkodott az eredeti elképzelésekhez, nevezetesen, hogy NSR Kft. nyeresége ne kerüljön kivonásra, hanem a leendő hulladéklerakó megépítésének forrásaként maradjon a társaságnál.” Ezt egyik oldalról körbejárták képviselőtársaim, másik oldalról viszont nem. Meg kell, hogy kérdezem, hogy ragaszkodhatott hozzá, olyan netán a szerződés, hogy minősített többséget igényel? Tüttő István: Sajnos, igen. Marton István: Ez körülbelül olyan, mint a ’93-ban kötött szemétszállítási szerződésünk. Ezt eléggé sajnálatos dolognak tartom …….. Tüttő István: Csak konszenzussal lehet dönteni. Marton István: ……. azoknak a kijelentéseknek a tükrében, amit képviselőtársaim elmondtak. Sőt nem sajnálatos, hanem szánalmas, mondjuk, na nem akarom azt mondani, hogy megérné akár a felszámolást is. Tüttő István: Beszéltünk erről is, csak most nem kívánok részletezni. Marton István: Jó, nem akarok akkor ezzel mélyebben foglalkozni. Megint itt van egy rossz szerződés. Erre viszont rá kívántam világítani. A másik, amivel röviden szeretnék foglalkozni, ezek az utolsó pillanatban idelökött kiegészítések. 1., 2., 5. számú, de legalább be kéne tényleg számozni, hogy tudjuk, hogy melyikről van szó. Én arról beszélek, amelyik a Puchheim városi delegációról szól. Le van írva benne, hogy október 19-20-án ünneplik a testvérvárosi megállapodás aláírásának 10 évfordulóját, stb. stb. Határidő a kiutazásra az esemény lezárultát követő nap. Nem úgy kellene, hogy esetleg a visszaérkezésre lenne ez határidő. Kiutazásra meg mondjuk 4-5 nappal korábbi? Tüttő István: Jogos a felvetés, közvetítem az írójának. Marton István: És amivel hosszasan kell, hogy foglalkozzak, az mindjárt mondom a számot, hogy mindenki megtalálja, a 9. oldal, tájékoztató a fontosabb intézkedésekről, és eseményekről, 2. pont. A közgyűlés 2001. április 24-i ülésén fogadta el, tehát bő 2 hónappal ezelőtt, Nagykanizsa Szabadhegy városrész és környéke rendezési tervét. Az előterjesztés megtárgyalása során igényként fogalmazódott meg az, hogy az Alsószabadhegyi utcában lévő építések jogszerűségét meg kell. vizsgálni. A Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztály Építésügyi Irodája a kért vizsgálatot elvégezte, annak eredményéről a készült anyagot csatolom. No erről a másolatról szeretnék bővebben szólni. Először is én nem tudom tolerálni az olyan táblázatokat, amelyben, ha megnézzük az első három hasábot, 1990-96, majd 1996-98, majd 1998-tól. Értelemszerű, hogy az első hasáb lezárul 95-ben. A második hasáb lezárul 97-ben. Ennek ki kell, hogy derüljön annak, aki figyelmesen követte az eseményeket. Ennek a táblázatnak az utolsó két sora a feltehetően engedély nélkül épített kerítésekről beszél, amelynek összes száma napjainkig 1990-től 22, illetve az engedélytől eltérően épített kerítés, ez 2. Tehát összesen 24 olyan kerítés van, de ezen belül is én azt mondom, hogy a belterületbe vonás ’95. december 20-án történt meg, tehát tulajdonképpen ’96-tól napjainkig épített 7, azaz hét darab kerítés kérdésköre lenne érdekes vizsgálat szempontjából. Ezt azért hangsúlyoztam ki, tehát itt a 2. oldalon, ha megnézem a második bekezdést, a helyzet tisztázása végett, ami egy hosszas bizonyítási eljárás eredménye lehet - nem tudom, lehet, hogy ez igaz - fel fogjuk tárni a ténylegesen engedély nélküli építményeket. Azokban az ügyekben, ahol a tényállás tisztázása során fény derül a szabálytalanságra, építésügyi hatósági intézkedést fogunk eszközölni. Én úgy gondolom, hogy ez az eltelt 2 hónap erre bőségesen elég kellett volna, hogy legyen, annál is inkább - mert ugye ez az anyag az aljegyzőnek van címezve, lévén, hogy a kérdéses időpontban nem volt városnak funkcionáló álló jegyzője -, hogy a május 15-i dátum óta is el tellett már majdnem másfél hónap, tehát úgy gondolom, legalább a 24 esetet nem is, de a hét problémásabbat, kutya kötelessége lett volna a hivatal illetékeseinek, hogy vizsgáltassák ki. Kérdésem az, hogy mikorra akarják megtenni, mert szerintem abszolút sürgős minden további ügy miatt is. Nem akarok nagyon belemenni a részletekbe, mert csak erről a két oldalról lehetne beszélni reggelig. De ha azt mondom, hogy az utolsó előtti mondat úgy hangzik, és itt megint egy durva ellentmondásra akarok rámutatni, hogy a terv hatályosulásának legfőbb akadálya, hogy rendelet elfogadását követően a közterületek nem kerültek kijelölésre, illetve a szükséges eljárások nem lettek lefolytatva. Ez itt van kérem a végén. Az oldal közepén. az ingatlanok utcai telekhatártól számított 1 méterre megépített vízóra aknában kerültek elhelyezésre a vízórák. Hátha nem tudták, mert nem lettek lefolytatva az eljárások, akkor honnan tudják azt, hogy betartották az 1 métert. Számtalan ilyen ellentmondás van, kezdve onnan, hogy gázvezeték kiépítése sem ´95-ben történt meg, hanem később. De én ezt most azért akartam elmondani Önöknek, hogy elrettentő példaként az építésügyi hatóság munkáját bemutassuk. Aztán arról is kellene még beszélni, hogy a megvalósult építkezések kapcsán 3-4 ingatlanon, hát nem tudom 3-on, vagy 4-en, ezt azt hiszem meg lehetett volna állapítani, a közmű csatlakozások áthelyezésre kerültek. Miért? Mi nem volt szabályos? Tehát én nagyon kérem a hivatalt, illetve, hát éppen most módosítottuk a közgyűlés elején az építésügyi hatóság státuszát, hogy ezekre a dolgokra figyeljenek oda, mert ezek kardinális, sok millió, sok tízmillió forint városi pénzt érintő kérdések. És az a kérésem a jegyzőtől, mert ez az ő kompetenciája, hogy ezt legkésőbb az augusztusi közgyűlésre, ezt a 24 esetet vizsgáltassa ki. Kelemen Z. Pál: Egy határozati javaslatot szeretnék bevenni a határozati javaslatok közé, és eggyel kapcsolatban tájékoztatást kérni. A 9. határozati javaslat azt írja, hogy tekintettel arra, hogy Zsidó Hitközséggel folytatott tárgyalások a Hitközség nyilatkozata hiányában nem vezettek eredményre, kinyilvánítja a közgyűlés azt a szándékát, hogy a Szent Imre u. 3. számú ingatlanra tulajdonosi jogait a bíróság előtt érvényesíti. Tudomásom és Székely István elnök tájékoztatása szerint a Hitközség 1993-ban ezt az épületet a városnak adományozta. Az adományázás 93-ban megtörtént., a bejegyzése azóta sem, nem tudom, hogy miért, ez hivatali ügy. A második menetben most megerősítették azt, hogy magukra nézve érvényesnek tartja és a Zsidó Hitközség magára nézve érvényesnek tartja a ´93-as adományozást. A gond abból adódik, hogy ez az adományozó levél, amit a város is elfogadott 6. pontjában kimondja, hogy az épületnek szociális célokat kell szolgálni, s ebben a tekintetben Székely István tájékoztatása szerint, nem kívánnak változtatni. Ha a város akkor elfogadta, akkor tartsa is magát ehhez. Tehát nem látom be, hogy min lehetne ezen pereskedni, legfeljebb a város önmagát perelheti, hogy ´93 óta nem jegyezte be a saját tulajdonát. A másik, a 20. számú, mert 19-nél tartottunk Birkner javaslatával, a 20. számúhoz egy javaslatot, egy határozati javaslatot tennénk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése köszönetét fejezi ki, és most abc sorrendben mondom, Göndör István, Kovács Kálmán, Zakó László országgyűlési képviselő uraknak a parlamentben a gázközmű vagyonnal kapcsolatos kiváló képviselő munkájukért, amellyel Nagykanizsa város érdekeit védték. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, Önnek is elmondtam már, magán beszélgetésben igaz, hogy hát a tárgyaláson a Hitközség képviselőjének is elmondtuk, hogy az a probléma azzal az adományozó levéllel, hogy a szükséges formai feltételeknek nem felel meg. Mi azt a tájékoztatást kaptuk a hitközségtől, hogy ugyan ezt elfogadják magukra nézve kötelezőnek, azt köszönjük, egyébként ez így normális, de ezen módosítani nem óhajtanak. És itt nem a szociális célú felhasználásról van szó, hanem a formai kelléknek a korrigálásáról. Arról szól éppen a határozat, hogy amennyiben ez a tárgyalás után is így marad, akkor nekünk egy lehetőségünk van, hogy a bíróság által kérjük azokat a formai kellékeket pótoltatni, amelyek nyomán a Földhivatal hajlandó a tulajdonbejegyzést elvégezni. Kelemen Z. Pál: Úgy tudom, hogy ez az adományozó levél a hivatalban készült annak idején Kereskai István polgármestersége alatt. Az adományozó levelet a hivatal jogásza fogalmazta meg, írta alá a két fél. Mert ott hiba ilyen tekintetben nem történhetett. Tüttő István: A hiba nem itt van, az adományozó levél az akkori törvényeknek megfelelt, csak mivel nem lett, most azt kutassuk, hogy miért nem lett, nem lett, még annak idején a Földhivatalnál bevezettetve, közben a jogszabályok megváltoztak. És ma hiába van ráírva, a régi szabály szerint, ami akkor kellett, a mai jogszabály szerinti formai követelményeknek nem felel meg ahhoz, hogy a Földhivatal bejegyezze. Ez volt a kérésünk korábban is, hogy újra fogalmaznánk ugyanazzal a tartalommal, csak formailag helyretéve azokat a részeket, amelyek eltérnek a mai formától, hogy ezt újra szentesítse a hitközség. Én úgy gondolom, hogy még egy kísérletet teszünk ennek a megoldására, és ezért javaslom is, illetve a határozat is ezt sugallja, hogy ha ennek az eredménye, negatív lenne, akkor meg kénytelenek vagyunk a bírósággal azt a határozatot meghozatni, hogy jegyezze be a Földhivatal, mert a bíróság döntése alapján erre jogosítvány lesz. Birkner Zoltán: Hajlandóak vagyunk támogatni Kelemen képviselőtársam 20. határozati javaslati pontját azzal a kiegészítéssel, hogy és köszönetet mondunk a kormánynak azért, hogy megteremtette a gázközmű vagyon kompenzációnak a gazdasági hátterét. Ha ez a mondat belekerül kerül kiegészítésként, akkor hajlandóak vagyunk megszavazni az indítványát. Kelemen Z. Pál: Ilyenfajta …….., mondjuk a Rákosi korszakban, meg a Kádár korszakban hallottam utoljára, amikor pártunknak és kormányunknak hálával tartozunk, és éljen Rákosi vastapssal. Hát enyhén szólva föl vagyok háborodva. Annyival hajlandó vagyok kiegészíteni: „és mindazon képviselőknek, akik megszavazták”. Ennyivel hajlandó vagyok módosítani az indítványomat, de én pártnak, kormánynak az életben többet nem hálálkodok. Megfogadtam 1990-ben és ehhez tartom magam. Tarnóczky Attila: Hát csak egy megjegyzés. Nagyon igazságos eljárásnak tűnik a névsorolvasás abc sorrendben. De hát, hogy ki mit tett ezért ügyért, úgy gondolom, hogy abc sorrendben nem lehet elintézni. Ez a javaslat Zakó képviselő úr javaslata volt. Ugye elfogadásra került, én úgy tudom, és a másik két képviselő úr, illetve nagyon sok képviselő segített elfogadni. Hát, akkor azért azt kérném, hogy tegyük helyre az érdemeket, és ebben a sorrendben köszönjük meg. Birkner Zoltán: Hát én nem emlékszem sem a Rákosi, se a Kádár korszakra, hála Istenek. Ezzel szemben azt szeretném mondani, hogy most már még jobban tetszik az indítványom, mert ebben megköszönjük Zakó László képviselő úrnak és természetesen az összes országgyűlési képviselőnek, aki ezt támogatta, és a kormánynak, hogy a gazdasági hátterét megteremtette a sok éve húzódó ügynek. Röst János: Úgy gondolom, hogy ez a vita teljes mértékben méltatlan az ügyhöz. Én azt javasolnám Kelemen képviselőtársamnak, hogy vonja vissza indítványát, és Tüttő Istvánnak van annyi intelligenciája, hogy megteszi ezt magától is, és megköszöni. Tüttő István: Már megtettem. Kelemen Z. Pál: Én látom, hogy ez az egész dolog kezd elfajulni, és nevetségessé kezd válni, visszavonom a javaslatomat, mert ezt az örömet nem szerzem meg Birkner úrnak, hogy ilyen kötözködésre módot adjak. Majd szabadegyetemen elmesélem neki. Tüttő István: Lezárom a vitát, több jelentkező nincsen. Tisztelt közgyűlés, a 4. oldalon a 25/2001. számú határozattal kapcsolatban több képviselőtársam tett észrevételt. Én úgy gondolom, hogy most már mindenki előtt ismert, hogy az a szerződés, amely alapján létrejött ez a gazdasági társaság, az NSR Kft-nek meg van az a jogosítványa, hogy a kisebbségi súlyával is ezt biztosítja. Át kell gondolnunk természetesen ennek az ügynek a későbbi következményeit. Nekem lesz egy olyan javaslatom, természetes az NSR Kft-vel egyeztetve, hogy ezt az összeget mindenképpen ki fogjuk menteni, mert akkor majd egy berendezés vásárlására fog sor kerülni ebből a pénzből, avagy meg lehet állapodni, hogy ebből az összegből éppen a hulladéklerakóra kell fordítani, hiszen meg is van fogalmazva, s amikor ennek az ideje bekövetkezik, akkor már nem lehet indoka a másik félnek, hogy ezt a pénzt nem adja át, hiszen pontosan erre a célra szánta ez a társaság, ami 51%-.ban a miénk. Én jegyzőnőt kérem, hogy szíveskedjen az ő részéről választ adni, amennyiben most erre sor kerülhet. Szabóné dr. Csányi Mariann: A 9. oldalon a 2. pont, Marton úr kérdése volt, a hivatalnál a kerítések, illetve az ingatlanok elhelyezésére vonatkozó döntés volt. Ez végül is egy nagyon egyértelmű dolog, az augusztusi közgyűlésre ezt prezentálni fogjuk, remélem, hogy tudjuk - megerősített építésügyi hatósággal. A 16. ponttal kapcsolatosan, a 9. oldalon, ebben majd írásban válaszolunk, a Járgányjavítóval kapcsolatosan, mert azt meg kell néznem. Tüttő István: Határozati javaslatokról döntünk. Az 1. számú határozati javaslatból javasolta képviselő úr, hogy a 25/2001-est külön vegyük és arról külön szavazzunk. Kérem, akkor annak kivételével kérem a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most a 25/2001-ről kérem a szavazatukat. Én szeretném, ha figyelembe vennék azt, ami elhangzott, hogy ez azért alakult így, mert. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 13 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 25/2001. abban a sorban volt, amely a határozatok elfogadásához egyszerű szótöbbség kell. Tehát, ha külön szavazunk, akkor is ugyanaz a jogállása. De akkor nem szabadott volna eleve …………… a kérdést. A 25/2001-es eredetileg bent volt az első határozati javaslatban. Ide van írva, hogy a határozat elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges. Jegyzőnőt kérdezem. Szeretném, ha most nem erről beszélnénk, mert semmi köze az NSR-nek az új hulladékrakónak az építéséhez. Szabóné dr. Csányi Mariann: Itt tulajdonképpen nem döntésről van szó, hanem a határozat elfogadásáról. Tehát ennek a határozatnak az elfogadásáról van szó, és ehhez egyszerű szótöbbség szükségeltetik véleményem szerint. A jelentés elfogadása ez. Tüttő István: Magyarul, a határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása. És hogyha Önök 13-an elfogadták, akkor ebben az esetben elfogadták, mert a jelentést fogadták el, nem pedig a gazdasági kérdést, ami ebbe van. Tarnóczky Attila: Arra emlékeztetnék mindenkit, aki figyelte az eddigi szokásainkat, de most már ez ciklusokon keresztül zajlott, hogy a jelentés elfogadásáról, témától függetlenül eddig mindig egyszerű többséggel szavaztunk. Eddig is. Nem biztos, hogy célszerű lenne külön szedni, és minősített többséghez kötni bizonyos ügyeket, már csak azért sem, mert a jelentés el nem fogadása semmiféle következménnyel nem jár. Ebben az esetben pedig a tény, hogy az NSR Kft. csinált, amit csinált - egyébként a szerződése szerint sajnos jogosan - egy megváltoztathatatlan dolog. Legfeljebb nem elfogadással az elégedetlenségünknek tudunk hangot adni, de sajnos megváltoztatni a dolgot ilyen értelemben nem tudjuk. Tüttő István: Kérem, akkor megyünk tovább a 2. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-asról a határozatukat. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: 4-esről kérem a döntést. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem az 5-ösről a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 6-osról a szavazatot. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Itt kérte Gyalókai úr, hogy a 7. számút külön napirendben, vagy nem tudom hogyan? Sajnos rá voltunk kényszerítve. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 8. számú határozatról kérem a döntésüket. „A”-ról A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a „B”-ről a szavazatot. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem a „C”-ről. Kérem, szavazunk. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És akkor kérem hatályon kívül helyezni az előzőt. Szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Végül is ugyanazt jelenti ez is, visszaforgatása a pénznek ugyanerre a területre, csak ebben az esetben még többet is hozhat. Kérem a 9-esről a döntést. De azzal a feltétellel, hogy még további egyeztetés, az itt is van, de reményeink szerint sikeres egyeztetésre kerül sor. A közgyűlés 16 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 10-esre a szavazatot. Az iskolakezdés és a befejezés időpontja. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 11-esre kérem a szavazatot. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 12-esre kérem. A százalékot mondanám. A Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság is egybehangzóan a 20%-ának kifizetését javasolta a hátralévő összegnek. Ugyanaz lenne a vetítési alapja, mint korábban. A jelenleg fennálló tartozás 20%-a. Az 5 millió Ft, mert pontosan 25 millió a tartozás. De szeretném jelezni, hogy ezt előlegként adnánk a Belügyminisztérium által fizetendő összeg megelőlegezése. 5 millió. Én mondom az összeget, csak ahhoz kell az a táblázat. Nem kell most kiszámolni a Beznicza úrnak, mert itt megvannak az adatok és annak a 20%-át később is ki lehet számolni. Kérem, a fennálló tartozás 20%-a. Szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 13-asról a szavazatot. Most az „A”-ról először, ez a kerékpárosokkal kapcsolatos. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És kérem, a „B”-ről. Ez pedig autómentes nap. Akiknek nincs kocsija, most szerencséjük van, egyből tudnak csatlakozni. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Olyat ígértünk, amit nehéz lesz betartani. A 14. számú határozatról kérem a döntést. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a 15-ösről a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 16-ost szeretném azért felolvasni, köszönetet mondunk GE Hungary Rt. Tungsram Lighting és a Budapest Bank Rt. vezetőinek és dolgozóinak a Thury téren pihenőpark létesítésért és a környezet szebbé téléért. A közgyűlés külön köszöni a munkában nyújtott segítségét a Kanizsa Kft-nek és a VIA Kanizsa Kht-nek is. Ez a határozati javaslat. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 17-esről kérem a döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A 18. A közgyűlés 14 szavazattal és 6 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Én 19-esnek írtam be a közgyűlés a VIA Kht. felmérése alapján végzett tájékoztató alapján a 34 játszótéren a homok cseréjéről gondoskodik. 1.020 eFt értékben. Legyen 1 millió Ft, ennyit határozzunk meg. 1,1 legyen. Határidő szeptember 15. Azzal a feltétellel, amennyiben sikerül forrást valahonnan szerezni, azzal csökkentjük ezt. Hanem? Birkner Zoltán: Azt gondoltam, hogy ez az első része, „A” rész és „B” rész pedig az, hogy szeptemberi közgyűlésre elkészül a teljes felmérés, és akkor behozzuk. Tehát ez a második része a játszótéri rekonstrukciónak. Tüttő István: Akkor ezzel az értelmezéssel kérem, szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aztán kérem, döntsük a kiegészítés a Puchheim városba utazással kapcsolatban is. 12 fő önkormányzati képviselő és vezető. Én kérném most majd oldalakat idézőjelben, vagy önként jelentkezés alapján is a 12 fő biztosítása csak úgy lehetséges, hogyha tisztelt képviselőtársaim vállalják az utazást. Maradjunk abban, hogy először az önként jelentkezőket várjuk, amennyiben ez nem éri el 12-t, akkor még jelölünk hozzá. Ha túllicitálnánk, akkor még törjük a fejünket. Határidő értelemszerűen, ahogy Marton úr mondta azzal a módosítással, én azt elfogadtam, amikor mondta. Böröcz Zoltán: Hát csak, akkor polgármester úr, ha úgy értelmezhetem az előző felszólítását, hogy kér javaslatot most erre a dologra. Nem most? Tüttő István: Hát mivel még van idő, de ha most van, akkor most is meghallgatjuk. Böröcz Zoltán: Nem hát, akkor legyen idő, én is azt mondom természetesen. Azt gondoltam, hogy most összeállítható. De még egy dolgot, ugyan most ne találom meg ebben a kavalkádban ezt a papíromat, de én határozottan emlékszem erre, hogy 5 fő igazából az a képviselő, hiszen a többit megpróbálta megnevezni nagyon helyen ez az előterjesztő elv, amit mi most mi elfogadtunk. Tehát igazából 5 képviselőre van szükség, és ezért gondoltam, hogy ez az 5 képviselő akár, most itt meg is nevezhető. Tüttő István: Kérem, ha meg tudják tenni, tegyenek javaslatot. Aki tud, és ha hiányzik, akár telefonon is pótlólag be lehet javasolni. Böröcz Zoltán: Hát én igazából csak azt szerettem volna javasolni, mert megbeszéltük itt az MSZP-frakcióban tegnapi ülésünkön, hogy én szeretném javasolni, Tóth László és Kelemen Z. Pál legyen a részünkről ennek a delegációnak a tagja, ha elfogadható egyébként a képviselőtestületnek a számára. Tóth Zsuzsanna: Frakciónk szeretné javasolni Kiss László urat és Birkner Zoltán urat. Esetleg még Antalics Dezső urat is. Tüttő István: Van-e még javaslat? Úgy látom nincsen. Van? Nem probléma, ennyire nem vagyunk merevek. Marton István: Úgy gondolom, hogy elmennék. Maradjunk annyiban, most félretéve e viccet polgármester úr, ebben a testületben vannak notórius utazók, extra helyekre is. Az elmúlt 11 év során, szerintem nem ártanai kigyűjteni, és azok, akik túl sokat voltak, azokat nem ártana visszafogni. Ez a tiszteletteljes kérésem. Tüttő István: Marton úr, megmondtam megoldjuk. Van-e még javaslat? Köszönöm nincsen. Akkor 2-4-5-6-7. Bicsák Miklós: Nem vagyok megsértődve, mert ha el akarok, mint turista elutazok Németországba. De egyetértek Marton úrral. 7. éve vagyok képviselő, hála a jó istennek egyszer voltam ugyanebben a városban, Puchheim-ben, de ahogy a Marton úr elmondta, itt valóban a frakciók, barát, koma, mindig utazik. Hát kérem, ez nem egy demokratikus megoldás. Köszönöm szépen, nem kívánok részt venni a delegációban. Tüttő István: Elfogadjuk ezt a véleményt is. Ígérem, hogy legközelebb, amennyiben utazunk, megvizsgáljuk, hogy kik azok, akik még egyáltalán nem voltak, és természetesen megoldjuk a problémát. Kiss László: A polgármester úr a polgármesteri beszámolóval kapcsolatban kérdeztem, hogy hogyan áll az önkormányzat az Alfától Omegáig Kft. végelszámolásával? És nem kaptunk rá választ. Tüttő István: Igaza van képviselő úr. Kiss László: Még kiegészíteném annyival polgármester úr, hogy a következő közgyűlésre szeretnék erről egy írásos anyagot is kapni. Tüttő István: Akkor most nem kér szóbeli választ? Kiss László: Ha lehet egy pár szóban igen, de egy bővebb írásosat egy következő közgyűlésre. Tüttő István: Megkérem Budai urat, mert most őnála van a labda, tessék. Budai István: Én elmondanám azt, hogy én még a mai közgyűlés nem ejtettem ki a számon az Alfától az Omegáig Kft-t, ennek ellenére Kiss úr mondja, hogy tőlem hallotta. Hát én nem ejtettem ki, szándékosan úgy mondtam, hogy a Pénzügyi Bizottság által elfogadott forrás. Hát pont ezeket a kérdéseket akartam elkerülni, bár nem tőled vártam. Nem tőled vártam, hanem a Röst Jancsitól, mert ő a notórius Alfától Omegáig kérdező, meg a Péter. De hát, ha te kérdezted, akkor neked elmondom, amelyről most én informálódva vagyok, illetve úgy gondolom talán, hogy aki titeket tájékoztathat a valós mostani helyzetről, az talán én vagyok. Mert el tudom mondani ugyanazt, amit mindig elmondtam, hogy önzetlenül, térítés nélkül 2 éve vagyok könyvelője az Alfától az Omegáig Kft-nek. Nem panaszként mondom, de örömmel csináltam, nem utálattal, mint ahogyan ti gondoljátok. Na most akkor elmondanám, hogy árpilis 26-ával elkészült a zárómérleg, a záró adóbevallás, a vagyonfölosztási javaslat. A taggyűlés elfogadta úgy, hogy könyvszerinti vagyont felosztottuk a két tulajdonos között, és a többségi tulajdonosnak jut az az általam emlegetett, most már akkor kimondom, de nem akartam én ezzel így foglalkozni, 5.446 eFt, aminek kb. 2/3-a pénz, egyharmada adós, tehát kintlévőség az ottani vevőállomány. Ez realizálható. Azt hiszem peresítve is van jó része, vagy nagy része, vagy talán mind. És végső soron leadásra került a zárójelentés, a zárómérleg a cégbírósághoz. Na most azért nincs vége, tehát a közzétételi díj befizetve, az APEH vizsgálat elvégezve, tehát gyakorlatilag minden megtörtént, várjuk a cégbírósági határozatot, hogy törölje a névjegyzékből. És szerintem ezzel, és kérem is, hogy ezzel talán el lehetne felejteni az Alfától az Omegáig-ot. Bár ugye nem hagyják egyesek, de azért szerintem a közgyűlés elfejtheti. Na most, ami miatt késik a pénzügyi realizálás, az amiatt van, hogy polgármester úrnak mondtam, hogy végeredményben most ott tartunk, hogy az adóhatóságtól most kértük vissza a zárómérlegben lévő adóelőleg túlfizetéseket, mert ugye az utolsó évben nem volt adófizetési kötelezettség, mert nem volt tevékenysége, de az előző év alapján a társasági adó előlegeket befizettük, tehát ott parkolt a pénzünk. Ez 1.300 eFt körüli összeg. Tegnapi nappal jött meg a bankkivonat, hogy visszautalta az adóhatóság. Gyakorlatilag realizálható a vagyonfelosztási javaslat. Hát ehhez az kell, hogy valahova majd az törvényeknek megfelelően az iratokat el kell helyezni. És akkor én a magam részéről úgy gondolom, hogy rendbetettük ezt a dolgot. Nem tudom kielégítő volt-e válasz? Ha igen, akkor köszönöm, és ha lehet, akkor tényleg ne kérdezd meg még egyszer. Tarnóczky Attila: Hadd térjek vissza az előző utazási kérdéshez, bár antiutazó vagyok, de úgy gondolom, hogy való igaz, hogy ezeknél a küldöttségeknél a dolog jellegét tekintve szinte mindegy, hogy ki utazik ki a közgyűlésből. Innentől kezdve úgy gondolom, hogy mindenki egyforma joggal számít erre, és tán ilyen esetekben előzetesen egy felmérést kellene készíteni. Mindenki írásban egy listán beírná, hogy szívesen menne, nem menne, és ennek ismertében döntene a közgyűlés arról, hogy kiket küld. Mert ha csak azt veszem, hogy itt vannak emberek, akiknek frakció nem is jutott, csak ilyen majdnem frakciók, nem tudom, hogy ki javasolja őket. Talán még ma is meg lehetne csinálni, hogy ne maradjon senkiben tüske, hogyha önmagát nem akarta javasolni, de szívesen menne, akkor ő jelezhetné, hogy ő is utazna. Cserti Tibor: Hát én nem a delegációkhoz szeretnék hozzászólni, egyébként meggyőződésem, Marton Pista barátunk méltón képviseli várost a delegáció többi tagjával együtt az ünnepségen. Énszerintem picit elmentünk a cinizmus irányába amellett, hogy való igaz, amit Tarnóczky Attila közzé tett. Valamifajta ………….. kéne helyezni, legalábbis nem célszerű nyilvánosság előtt ilyen módon tárgyalni ezt a kiküldetést. Fontos eseményről van szó. Amiért én hozzászóltam, a következő. Meggyőződésem egyébként, hogy vissza kellene térni a 18. ponthoz szavazáskor, és én megmondom őszintén, itt tévedtem. Gyakorolnom kell itt a tévedés ……… fenntartva magamnak, mert arról győztek meg képviselőtársak a vita során, hogy nem biztos, hogy pert kell indítani. Azt meg kell, hogy előzze egy vizsgálat. Én abban a hiszem voltam, hogy a vizsgálatról szavazunk. Na most itt egy kötelmet ír elő a polgármesternek, hogy a Járgányjavítót peresítse, stb., még akkor is, hogyha egyébként nem lenne meg a jogi alapja ennek, értelme. Tehát én arra kérem polgármester urat, hogy ismételjük meg ezt a szavazást, mert úgy gondolom, hogy az én szavazatom ebből a szempontból mérvadó volt, mert úgy jött össze a 14. Ha lehetséges. ……….. a jogi előfeltételeit megvizsgálja, a vizsgálatot lefolytatja a hivatalban. Indokolatlanul ne citáljunk senkit bíróságra. Tüttő István: Itt a jogi szakvélemény az, hogy ezt a kört még tegyük meg. És azt követően készítünk egy anyagot, amely arról is szól, majd, hogy egyáltalán a jogi követeléseink ma már érvényesíthetők-e? Cserti Tibor: Jó, akkor át kéne módosítani ezt a határozatot, és akkor nyomjuk meg még egyszer. Tüttő István: Tisztelt közgyűlés, bejelentették itt, hogy leállt sajnos a gép, nem tudjuk folytatni. De kézzel megszámolnánk és följegyezzük az adatokat. Fejezzük be szerintem ezt a napirendet, és utána tartsuk szünetet, technikait is. Kézzel szavazunk. Az volt a javaslata Cserti úrnak, hogy ismételjük meg a 18-asról a szavazást. Cserti Tibor: Ezzel a tartalommal. Tüttő István: Ki tartózkodott, illetve ki volt ellene? 4 tartózkodás Ellene volt? Akkor kérem, szavazzunk ismét azzal a kiegészítéssel, hogy először vizsgáljuk meg azokat a lehetőségeket, amely akár pénzbehajtás, amiket Budai úr felsorolt. Amennyiben nincs, akkor pedig arra kell javaslatot tenni, hogy jogérvényesítésre milyen mód van. Köszönöm úgy látom egyhangúan elfogadtuk. Ki volt ellene Miklós ellene. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Még van 3 határozati javaslat. Szintén szavazzunk róla. A 20. számúról kérem. Az a 96/10/2001. számú határozat hatályon kívül helyezése. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt egyhangúlag elfogadták, köszönöm. Kérem, a 21. számú határozatot. Ez volt, valószínű, mert ezt már egyszer eldöntöttük. Csak véletlenül kétszer szerepel, mert ez a 7. pont volt, ha jól emlékszem. Ja a neje miatt? Bocsánat. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És erre, hogy szavaztunk? Egységes igen. És most kérném szépen az eredeti 19. a polgármesteri tájékoztatóról kérem. Bocsánat, itt van a táblázat, civilszervezetek támogatására vonatkozó határozat. Kérem, amit Balogh úr az elején említett, arról. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: És most kérem az eredeti 19-esről a szavazatukat, hogy tudomásul vesszük a tájékoztatót. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 227/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 135/1/2000.(IV.25.), a 431/4/2000.(X.10.), a 497/2000.(XII.12.), az 500/2/2000.(XII.12.) az 544/2000.(XII.19.), az 562/2000.(XII.19.), a 18/1,2/2001.(I.30.), a 25/2001.(I.30.), a 68/14/2001.(III.27.), a 81/2,3/2001.(IV.3.), a 85/4/2001.(IV.3.), a 88/2001.(IV.3.), a 96/14,19/2001.(IV.24.), a 106/2001.(IV.24.), a 108/1,2/2001.(IV.24.), a 115/2001.(IV.24.), a 124/2001.(IV.24.), a 125/1,2/2001.(IV.24.), a 126/1,2/2001.(IV.24.), a 127/1,2/2001.(IV.24.), a 135/1,2/2001.(IV.24.), a 130/1,2/2001,(IV.24.), a 131/2001.(V.7.), a 132/2001.(V.7.), a 133/3,5,6/2001.(V.7.) és a 134/2001.(V.7.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 28/b/1997.(II.18.)számú határozatot hatályon kívül helyezi 3. a 15/1/1999.(I.26.) számú határozatot hatályon kívül helyezi. 4. a 175/1/1999.(VI.15.) számú – hirdető fémtáblák és fémhengerekkel kapcsolatos interpelláció intézésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 5. a 90/2001.(IV.3.) számú - a Csengery utcában ingatlan értékesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2001. dec. 31-ig meghosszabbítja. 6. a Közterület Felügyeleti Iroda részére 2 db segéd-motorkerékpár vásárlására 600.000 forintot – a Közterület Felügyeleti Iroda többletbevétele terhére – biztosít. Határidő: 2001. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester 7. hozzájárul ahhoz, hogy a nagykanizsai 4365/94 hrsz-ú, 549 m2 alapterületű ingatlan Kozma Lajos és neje Nagykanizsa, Szepetneki u. 53. szám alatti lakos részére 1.950.000,-Ft vételárért közvetlenül értékesítésre kerüljön. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 8. a. a 19/2001.(I.30.)sz. határozatával módosított 438/2000.(X.10.) számú határozatát akként módosítja, hogy felhatalmazza a Polgármestert, hogy az adásvételi szerződésekben a társasházasítást követő, ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett alapterületet tüntesse fel. A közgyűlés hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a 3. számú lakás tekintetében az adásvételi szerződésben dr. Szabó Szilárdné is vevőként szerepeljen. b. a 438/2000. (X.10.) számú határozatának 3. pontját, valamint a 19/2001(I.30.) számú határozatának 2. pontját hatályon kívül helyezi. c. úgy határoz, hogy a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. szám alatti lakások értékesítésből származó bevételt Gazdasági Minisztériumhoz lakásvásárlásra benyújtandó pályázat önrészeként kell felhasználni. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 9. tekintettel arra, hogy a Zsidó Hitközséggel folytatott tárgyalások a Hitközség nyilatkozata hiányában nem vezettek eredményre, kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Nagykanizsa Szent Imre u. 3. szám alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni igényét bíróság előtt érvényesíti. Felkéri a polgármestert, hogy a keresetlevél benyújtása előtt pert megelőző egyeztetés címén, határidő kitűzésével keresse meg a Zsidó Hitközséget, majd – amennyiben az egyezség nem jön létre – tulajdonosi igényét keresettel érvényesítse. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester 10. a 2001/2002 tanév első tanítási napját 2001. augusztus 29. (szerda), az utolsó tanítási napot pedig 2002. június 14. (péntek) határozza meg. Felkéri a polgármestert a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 11. az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság felülvizsgálata alapján a Általános Iskola és Óvoda Miklósfa Általános Iskola és Óvoda Palin Általános Iskola Kiskanizsa Bolyai János Általános Iskola Hevesi Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Péterfy Sándor Általános Iskola Vécsey Zsigmond Általános Iskola Rozgonyi Úti Általános Iskola Zemplén Győző Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Rózsa Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításait elfogadja. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 12. egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a Tűzoltóság dolgozói részére a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatának figyelembevételével - a Belügyminisztérium helyett - a még fennálló pótlékköveteléseik 20 %-át megelőlegezze. 13. a. egyetért a Nyugat-Dunántúli kerékpáros nyilatkozatban foglaltakkal, és felkéri a város polgármesterét a nyilatkozat aláírására. b. határoz arról, hogy a megyei jogú város a Közgyűlés Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsággal egyeztetendő tartalommal részt vesz az Európai autómentes nap Nyugat-dunántúli rendezvényein 2001. szeptember 22-én. Határidő: 2001. július és 2001. szeptember 22. Felelős : Tüttő István polgármester Gáspár András VIH KHT ügyvezető 14. felkéri a Jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Osztálya útján gondoskodjon az állattartó telephelyek folyamatos szigorú ellenőrzéséről. Környezetet zavaró hatású állattartás és trágyatárolás-kezelés esetén következetes szankcionálással biztosítsa az átmeneti időszakban a lakóterület védelmét. A tett intézkedésekről és azok eredményéről háromhavonta a Közgyűlést tájékoztassa. Határidő: háromhavonta 2002. december 31-ig Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző Az operatív végrehajtásért felelős: Partiné dr. Szmodics Györgyi osztályvezető 15. a 3. számú gyermek háziorvosi körzet betöltésével - Dr. Barna Gyöngyi gyermekszakorvossal – és a megbízási szerződés megkötésével egyetért. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 16. köszönetet mond a GE Hungary Rt. Tungsram Lighting és a Budapest Bank Rt. vezetőinek és dolgozóinak a Thury téren pihenőpark létesítéséért és a környezet szebbé tételéért. A Közgyűlés külön köszöni a munkában nyújtott segítségét a Kanizsa Kft-nek és a VIA Kanizsa Kht-nak. Felelős: Tüttő István polgármester 17. Dr. Bethlenfalvy Géza jelentését elfogadja és felhatalmazza Tüttő István polgármestert a mellékelt Nyilatkozat aláírására. Határidő: 2001. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester 18. felkéri a jegyzőt, hogy a Járgányjavító Kft-vel történt jogügyletek során a Hivatal részéről esetleg felmerült mulasztás és az ezzel összefüggő, önkormányzatot ért kár megtérítésének lehetőségét vizsgálja meg. Határidő: 2001. augusztus 31. Felelős : Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző 19. a. a városban található játszótéri homokozók teljes homokcseréjéhez 1,1 millió Ft-ot biztosít, mely összeg az esetleges vállalkozói támogatások összegével csökkentésre kerül. Határidő: 2001. július 15. Felelős : Tüttő István polgármester b. felkéri a polgármestert, hogy a városban található játszóterek teljes rekonstrukciójára vonatkozó javaslatot – a VIA Kanizsa tájékoztatója alapján – terjessze a testület elé. Határidő: 2001. szeptember 15. Felelős : Tüttő István polgármester 20. a 96/10/2001.(IV.24.) számú határozatát hatályon kívül helyezi és a 34/13/2001.(II.27.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2001. augusztus 31-re módosítja. 21. a civilszervezetek 2001. évi támogatására vonatkozó – mellékelt – javaslattal egyetért. 22. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester Szünet 39. Interpellációk, kérdések (írásban) Tüttő István: Tóth László úr interpellációra és 3 kérdésre jelentkezett. Tóth László: Interpellációt szeretnék tenni. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 26/2000. számú határozatával létrehozta a KanizsaNet 2000 Kht-t, valamint jóváhagyta az ellátandó feladat- és hatáskörök jegyzékét. Ezek alapján többek közt az önkormányzat és intézményeinek számítástechnikai feladatainak ellátására egységes integrált hálózati rendszer kiépítésére és üzemeltetésére, valamint többet közt hardver- és szoftvereszközök beszerzéseire. E határozat végrehajtásának ellenőrzését kérem a következő soros közgyűlésre, a Pénzügyi Bizottság közreműködésével, az összes önkormányzati intézményre kiterjedően, 2000. március 1. és 2001. június 30. közötti időszakra vonatkozóan, tételes, időpont, megnevezés, mennyiség, ár, üzlet kimutatását kérem, az intézményvezetőktől azon eszközökről és szolgáltatásokról, melyeket nem a KanizsaNet Kht-től közreműködésével rendeltek meg. A vizsgálat az alábbiakra terjedjen ki: ………eszközök vétele, komplett gépek, alkatrészek, szoftverek, vásárlása, fejlesztése, karbantartása, irodatechnikai eszközök, kellékanyagok, és egyéb szolgáltatásra vonatkozóan. A következő soros közgyűlésre, vagy szeptemberi. Tüttő István: Most akadályba ütközik az iskolákban. Tóth László: Jó, akkor legyen az októberire. Jó, akkor az októberi soros közgyűlésre. Mivel az előzetes napirendek között az egyik kérdést már feltettem, most már csak kettő maradt hátra. 2000. március 7-én délelőtt 10 órakor a Millennium alkalmából a Rozgonyi úti Általános Iskola tanulóinak jelenlétében tölgyfát ültettem az Eötvös tér dél-keleti oldalán. A héten szomorúan tapasztaltam, hogy a fa eltűnt, a helyén építkezés folyik. Hova lett, és mi lett a sorsa a jövő nemzedéknek ültetett kis tölgynek? Ez lett volna az első. A második kérdésem. Tüttő István: Most feljelentéssel élsz? Tóth László: Nem, én meg szeretném kérdezni, hogy hova tűnt az a kis tölgyfa. Nem, az Eötvös téren ültettem, de a Rozgonyi úti Általános Iskolások jelenlétében volt. Tüttő István: Ez közterületen feküdt? Tóth László: Közterületen volt, az Eötvös téren. Második kérdésem: a 2001. május 29-i ülésen kérdést intéztem két adásvételi előszerződéssel kapcsolatban, amely a Gábor Áron, és a Kossuth Lajos Latanyák területére és felépítményeinek egy részére 2000. június 7-én kötettett. A kérdésem arra vonatkozott, hogy milyen jogkövetkezménnyel jár az önkormányzatra nézve, amennyiben nem sikerül az önkormányzatnak az adásvételi előszerződés tárgyát képező ingatlan megszerzése. Akkor azt a választ kaptam, hogy semminemű jogkö9vetkezménnyel nem jár az önkormányzatra nézve. Most idéznék a két adásvételi előszerződésből: „Abban a nem várt esetben, ha eladó tulajdonszerzése 2001. május 31. napjáig az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve nem valósul meg, úgy eladó és vevő egyeztetni köteles a kialakult helyzet közös rendezésére. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, vevő jogosult a szerződéstől történő elállásra, a fentiek szerinti elszámolásra”. Tehát, hogy ne sértsek meg semmit, a továbbiakban nem ismertetem az adásvételi előszerződés pontját. A mai napon 2001. június 26-át írunk. Kérdésem, megtörtént-e az egyeztetés, és ha igen, milyen eredménnyel? Tüttő István: Nem tudok egyezetésről. Egyet tudok, hogy a szerződés úgy szól, hogy amennyiben a laktanyákhoz nem jutunk hozzá, akkor kamataival együtt visszaszáll a letétbe helyezett pénz a tisztelt jelentkezőknek. Egyéb jogkövetkezmény nincs. Törőcsik Pál: Én annyit szeretnék válaszként elmondani, hogy a laktanyákkal kapcsolatos kérdésben és magában az Ipari Park, Logisztikai Központ ügyében nem alkalomszerűen, hanem folyamatos egyeztetés van a partnerek között. Az olaszok itt léte alkalmával személyesen is találkoztam, de azért mondom, ugyanígy ők is várják az ingatlan tulajdonba kerülését. Tehát jelen pillanatban a tájékoztatás folyamatos, és várjuk az ÁPV Rt. pályázati kiírását. Tüttő István: A többire meg vissza fogunk térni. Mondjuk, én többet nem tudok erre vonatkozóan most mondani. Interpellációra jelentkezett Kiss László úr. Kiss László: Két témában szerettem volna interpellációt benyújtani. Az egyik a nemzeti nevelés témája. Azt hiszem, hogy már több emberöltőn keresztül szép szokás, hogy különböző ünnepeinket az ünnep hangulatának megteremtése, fontosságának hangsúlyozása miatt a Himnusz és a Szózat meghallgatásával, eléneklésével emeljük, ezzel kezdjük, ezzel zárjuk, adott esetben valami szakmai Himnusz jellegű mű előadásával, meghallgatásával. Ez egy nagyon jó alkalom arra, hogy magyarságtudatot a fiatalokban erősítsük, az összetartozás érzését ugyancsak tovább rögzítsük bennük. Ilyen alkalomnak tekinthető, azt hiszem, egy iskolai évzáró rendezvény is, és ilyen alkalmakkor már évtizedek óta szokás a Himnusz és Szózat meghallgatása, eléneklése. Az elmúlt héten volt a Zrínyi Miklós Általános Iskolában az évzáró ünnepély, és ott sem a Himnusz, sem a Szózat nem hangzott el. Voltak különböző zeneművek, de én nem hiszem, hogy van olyan zenemű Magyarországon, amivel a Himnusz és Szózat pótolható lenne. Ez az iskola, amint már a bevezetőben elhangzott, jövőre vagy az idén a 132. évfolyamát fogja kezdeni, nagy gondot fordít arra, hogy mely területből, honnét iskolázza be már az első osztályos diákjait, akkor nem tudom, hogyan fordulhatott elő az, hogy az évzáró rendezvényen, ahol az elmúlt év munkájáról számolnak be, nem hangzott el sem a Himnusz, se a Szózat. Én kérem az osztályt, hogy nézzen ennek utána, és várunk erről egy beszámolót. Ez volt az egyik téma. A másik téma pedig a szemétszállítás, a szemétgyűjtéssel kapcsolatos. Választókerületemből több idős állampolgár megkeresett, hogy a szemétdíj megállapítása és szemétszállítás kapcsán felszólításokat kaptak befizetésre és egyéb anyagi kötelezettségek teljesítésére. Én elmondtam nekik, hogy a kedvezmények megszűntek, viszont az ő válaszuk az, hogy náluk havonta keletkezik talán egy kukára való szemétmennyiség, amit el kell szállítani. Vegyék figyelembe, hogy vidéki, falusi környezetben laknak. Adott esetben, ami egy házgyári lakásban szemétként jelentkezik, zöldséghulladék, egyebek, az vidéken, egy vidéki családi házban komposztálható, nem kell feltétlenül a kukában kerülnie. És ilyen alapon bizonyos mértékig jogos az ő felvetésük. Én azt kérem, hogy az önkormányzat a szemétszállítást végző céggel együtt próbáljon valami megoldást találni a vidéki környezetben lakó idős nyugdíjasoknak problémájára, ahol gyakorlatilag ténylegesen havi egy szemétszállító edényre való mennyiség keletkezik, amit el kellene szállítani. Tüttő István: Én magam is találkoztam ilyen kéréssel, felvetéssel, de a jelenlegi rendeletünk nem teszi lehetővé a méltányosságot ebben az ügyben. Olyat meg nem akartam javasolni, ami az önkormányzatra hátrányos megoldás lenne. Következő jelentkező Bicsák Miklós úr, aki két kérdést kíván feltenni. Bicsák Miklós: Nagyon röviden, először is a jegyzőnőtől tisztelettel kérdezném, hogy joga van-e a képviselőnek hatóságként eljárni? A következő történetet szeretném elmondani, és kérdezni. Megkeresett az egyik vállalkozó Nagykanizsa, Zsigárdi közből, Horváth János úr, fém és hulladékgyűjtő kisiparos. Problémája volt úgy tudom, és úgy tájékoztatott, és ha jól emlékszem, hogy szomszédai már jelentgették már régóta, valami ilyesmiféle téma. Nem is mentem bele mélységében. Csak azt felháborítónak találtam, hogy megemlítette, hogy két képviselőtársunk, név szerint és korrektül el kell, hogy mondjam, Kiss László és Antalics Dezső úr megjelentek a telephelyén, illetve hát a magántulajdon területén. Én 7. éve vagyok képviselő, hasonló gondokban már kerestek, de úgy éreztem, hatósági vagy egyéb eljárásra, mint képviselő, nincs jogom, esetleg meghallgatom, és továbbítom az illetékes osztályoknak. Ezért kérdezném a tisztelt jegyzőasszonyt, hogy a képviselőtársaim milyen jogkörrel jártak el ott - mivelhogy ez egy környezet, nem tudom milyen hatóság, Szombathelyhez tartozik, aki vizsgálatot lefolytatja, vagy a megfelelő hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik -, hogy a képviselőtársaimnak joga volt-e az iparos magán………, mert én elzavartam volna akármilyen képviselő, az én udvaromban, vagy mint vállalkozó, hogy bejönnek ott és ott intézkednek. A második kérdésem: nap, mint nap a munkám folytán találkozok a Rozgonyi 1-ben nyugtalan, idős miklósfai asszonyokkal. Ezt azért mondom tisztelettel képviselőtársamnak, Kiss Lászlónak, hogy ők leszólítottak, és ezt tolmácsolni kell és kérdésként. Nem helyes a miklósfai buszmenetrend megállapításakor az, hogy a bejövő járat Miklósfáról a Sugár utcán a Béke mozi előtt áll meg - tele pakkokkal. Tudni kell, hogy a miklósfaiak vásározó, piacozó asszonykák. Ezek az idősebb nénik a piacra a Sugár utcáról a Rozgonyi utcán keresztül gyalog viszik le a termékeiket. Ez már az idős korra való tekintettel, nehéz nekik. Nem az a probléma, hanem hazafelé, amikor a gyógyszertár előtt, a Rozgonyi 1. előtt álló buszra várnak. Most még elmegy, jó idő van, de kérem tisztelt képviselőtársaim, jöjjenek el, nézzék meg a 22-es vagy 24-es, nem tudom melyik az a járat, hogy micsoda káosz van ott. Most iskolaszünet van, de ha szeptemberben beindul, esik az eső, gyógyszertárba mennek, a járdán nem tudnak elférni, mert azok az idős nénik, akik szatyrokkal. Szóval lényeg az, hogy helytelen volt, hogy az a buszmegálló odakerült, amelyik Miklósfára indul, mert ezek a nénik nem jól érzik és kérik az önkormányzatot, hogy valami megoldást a 14-esnek, az úgynevezett Kalmár utcában volna a helye, és az ő elmondásuk szerint, hogy ott tudnának felszállni és indulhatnának haza Miklósfára. Ezt szeretném kérni a tisztelt közgyűléstől, vagy a polgármester úrtól, hogy ebben szíveskedjék segíteni a miklósfai néniknek, asszonyoknak, hogy ez gondjuk megoldódjon, mert ez felháborítja őket. Tüttő István: Megvizsgáljuk a kérdést. Szabóné dr. Csányi Mariann: Tisztelt képviselő úr! Arra a kérdésre, hogy joga van-e a képviselőnek hatóságként eljárni, a válaszunk az, hogy nem, hisz hatósági jogkörrel nem rendelkezik a képviselőtestület tagja. Viszont én gondolom, hogy a képviselő urak abból az apropóból lehettek kint ebben a bizonyos ügyben, hisz én is ismerem ezt a problémát, hogy Városfejlesztési bizottsági ülésen ez napirendre fog kerülni, és egyszerűen tájékozódás célja lehetett annak, hogy ők ott részt vettek. Hát hatóságként nem járhattak el. Szerintem ezzel ők maguk is tisztában voltak. Tehát azt gondolom, hogy ennyi lehetett. Tüttő István: Azt hiszem legjobb, ha meghallgatjuk őket. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen, de azt mondom, hogy hatóságként egyértelmű, hogy nem. Kiss László: Két témában is megszólíttatásra kerültem. Hát akkor válaszolni szeretnék mind a kettőre. Mint Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagja, gyakran járok a 7. számú főútvonalon, és látom, hogy onnét is látszik a hatalmas hulladékkupac, ami Kiskanizsa nyugati részén látható. Több megkeresés is érkezett ebben az ügyben. Tüttő István: Mivel nevet mondott, ezért az a véleményem, hogy üzletrontás esete forog fenn, ha rosszakat mondunk. …….. Kiss László: Én nem mondtam neveket polgármester úr. Kiskanizsa nyugati részén is látszik ez hulladékkupac. Bejelentés is érkezett a bizottsághoz, ezért az elnök úrral úgy döntöttünk, hogy a Közterület-felügyeleti Iroda vezetőjével és egyik munkatársával tartunk bizonyos körbejárást. Itt megtekintettünk először is az illetéktelen szennyvízürítést, amit a környezetvédelmi iroda munkatársai derítettek fel. Elmentünk a helyszínre, megnéztük, utána elmentünk Kiskanizsára, és körülnéztünk ezen a két ominózus hulladékgyűjtő telephelyen. Nem egyen, kettőn. Nem hatóságként léptünk fel, mert ha hatóságként lépünk fel, akkor bizonyos határozatot is kellett volna hoznunk. Mi tájékozódtunk bizonyos ügyben, mint bizottsági tagok, amire bennünket, azt hiszem, a képviselői eskünk is kötelez. Mert minden magyar állpolgárnak joga van megtudni, hogy milyen a környezetének az állapota, amelyben él. És mi, mint bizottsági tagok, nekünk ezzel foglalkoznunk kell. Tehát ilyen apropóból jártunk kint. Ez az egyik. A másik téma, miklósfai busz. Nem tudom, hogy ez Bicsák képviselőtársamnak mennyiben témája? Ezek a kérdések hozzám is eljutottak. Én ezekre mindegyikre válaszoltam, elmondtam, hogy 2 hete került az új buszmenetrend elfogadásra, a Volánnal közösen alakítottunk ki egy számunkra elfogadhatónak, jónak tűnő megoldást. Ennek kapcsán az eddigi 22 járat helyett Miklósfára 32 busz megy ki egy nap. Lényeges javulás. Vannak olyan buszok, amik nem mennek be közvetlenül a buszmegállóba, tehát bizonyos időpontokban gyalogolni kell, ha valaki a buszmegállóba akar bemenni. De egyértelműen jelölve van, hogy melyik busz megy be, és melyik indul onnét. Az a több száz ember, akinek a délutáni, esti közlekedését ez az újfajta közlekedés javítja, az nem szólt senkinek sem, azt hiszem. Mi megállapítottuk, hogy minden kezdetnél, minden új dolognál vannak nehézségek, és akkor van baj, ha ezek a nehézségek rövid határidőn belül nem kerülnek megoldásra, módosításra. Amikor az új menetrend bevezetésre került, a helyi Volán üzemvezetőnője ígéretet tett rá, mivel tudjuk, hogy mindenkinek nem lehet kedvére tenni egy ilyen változtatás kapcsán, ígértet kaptunk, hogy hamarosan, az őszi menetrendváltozás kapcsán, de ha lehet, még előtte, ezek az anomáliák, hiányosságok módosításra kerülnek, és e lehető legjobb menetrendet fogjuk tudni kialakítani. De ehhez idő kell, és ehhez fel kell mérni a tapasztalatokat. Ehhez tulajdonképpen egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Ígérjük, hogy megoldjuk a problémákat. De nem tudom, ez Bicsák Miklós képviselőtársamnak a problémája. Tarnóczky Attila: Új műfaj születésének vagyunk tanúi. Képviselők interpellálnak képviselőkről. Ez bennünket tehermentesít, de ezt a formát nem igen ismeri az SZMSZ, ráadásul az ilyen vitát, aztán végképp nem. Abban kéne maradni, hogy polgármester úr majd valamilyen választ ad. Nem jó ez így. Tüttő István: Mindenképp személyesen érintett ügyről van szó, tehát a személyes érintettség miatt adtam meg a szót. Ezt ebben az esetben meg kell tenni. Bicsák Miklós: Tisztelt képviselőtársam, én nem kérdeztem a miklósfai néniket. Gyere el mindennap, majd meglátod, hogy szidnak téged, hogy ez a dolog, hogy sikerült. Ők állítottak meg, és mint képviselő, kötelességem Nagykanizsa várost képviselni. Nem én produkálom, hogy a miklósfai népet képviseljem, mert lehet, hogy megválasztanának jövőre ott is. Nem lehet tudni. De meg kell hallgatni Kanizsa város polgárait. Megkértek, én tolmácsoltam. Törőcsik Pál: Tudom, hogy ez nem ehhez a műfajhoz tartozik, és nem szeretnék precedenst teremteni, de üggyel szorosan összefügg, és talán némi magyarázatot is ad. Nevezetesen fogadónapomon több alkalommal is keresett ennek az illetőnek a szomszédja. aki sírva jött a kisgyerekével, hogy egyszerűen már nem tud mit tenni, a háza fala megrepedt, és kérte, hogy a szomszédjában folyó tevékenységet valamilyen formában ellenőrizzük, mert bárkinél volt, senkitől intézkedést, meghallgatást nem talált. A másik ezzel kapcsolatos vélemény, hasonló, mint a Bicsák úr véleménye, a magántulajdon szent és sérthetetlen, a másé is, a szomszédjáé is. Tehát én úgy érzem, hogyha ebbe ilyen vizsgálatok történnek, legalább abból a szempontból meggyőződjünk, hogy valóság tartalma van-e ennek a panasznak, akár egyik, akár másik oldalról. Az elengedhetetlen, hogy a helyszínen megnézzük. Akkor ki nézi meg, hogyha nem a képviselő, akinek panaszkodnak. Úgyhogy én azért akarom mondani, hogy egy kicsit sokrétűbb ez a probléma, mint ahogy első látásra látszik. Dr. Fodor Csaba: Tisztelt polgármester úr, arra szeretném kérni, hogy szíveskedjen ezt a polémiát lezárni. 15 napon belül mondjuk, választ adhatna Bicsák Miklós képviselő úrnak. Azt javaslom Önnek, hogy e kérdésben kérje ki az Ügyrendi Bizottság álláspontját, hogy volt-e joguk odamenni akármilyen címszó alatt és kutakodni más magántulajdonában. Szerintem nem. Szerintem ez már majdhogynem birtokháborítás. És kétségbe vagyok esve, ha alpolgármester úr pedig azt hiszi, hogy a képviselőnek a dolga az ilyenfajta ellenőrzés. Szíveskedjenek megnézi az önkormányzati törvényt, aztán akkor rádöbbennek, hogy nem. Hatósági ügyeket nem lehet ilyen módon lerendezni. Birkner Zoltán: Az a javaslatom polgármester úr, hogy majd a szeptemberi közgyűlésre egy tájékoztató készüljön. Jegyzőnőt szeretném megérni ugyanerre a feladatra. Majd ő ezt elvégzi, és természetesen ezt szeretném megszavaztatni. Tüttő István: Természetesen a tanulságokat le kell belőle vonni. Következő kérdező Röst János úr, 3 kérdést tesz fel. Röst János: Polgármester úr volt még bent egy interpellációm, egy írásbeli, azzal kezdeném akkor a mondandómat. Az interpellációm témája Nagykanizsa idegenforgalmi programja és a Tourinform Irodának a létrehozása. A város gazdasági programja 1996-ban készült, jelenleg most az újragondolása, korszerűsítése történik. Az önmagában sajnálatos, hogy ´96-tól a város nem rendelkezett se cselekvési programmal, se gazdasági programmal. Az idegenforgalmi programról gondoskodott egyébként a ´96-os anyag korrekten, azt elemezte. Annak a megállapításai egyébként a mai napig aktuálisak és életszerűek. Az idegenforgalmi programnak a legfontosabb elme volt a Tourinform Iroda létrehozása, amelyet szintén javasolok, és ezt egy non profit jellegű intézmény keretén belül lehet megvalósítani Erre a Magyar Turizmus Rt. ad szakmai segítséget, és igénybe lehet venni a pályázati lehetőségeket is. Ehhez kapcsolódik a MÁV-jegyirodának a belvárosban történő működtetése, ugyanis jelenleg kint történik ez a vasútállomáson, és úgy gondolom, hogy a városlakóknak nem kellene akkor lemenni 2-3 km-t gyalogolva, vagy busszal leközlekedve a MÁV-hoz. A városközpontban nincs információs tábla, amelynek az elhelyezését fontosnak tartanám, amely útbaigazítást tudna adni a nem kanizsai városlátogatóknak. Mindenképpen fel kellene gyorsítani az idegenforgalmi programnak az elkészítését, hogy ebben az évben ebből még legyen eredmény. Én úgy tudom, hogy ennek a részprogramnak az elékészítése valamilyen szinten már elkészült, tehát a gazdasági program részeként. Én azt hiszem, hogy ha ezt külön kiemelnénk, és ebben egy gyorsítást tennénk, akkor jó hasznát adná az ügynek. Mindenképpen fontosnak tartanám, hogy Polgármesteri Kabinetnél vagy alkalmazzanak idegenforgalmi szakembert, vagy pedig egy külső szakértő bevonásával elkészítenék a turizmus marketing szervezeti, technikai és jogi kereteit, és ezt kidolgoznánk. Valószínű egyébként, egy külső szakértő járható út ebben a tekintetben. Mindenképpen át kellene tekinteni az önkormányzatnak azokat a jogszabályokat, amelyek az idegenforgalom és a vendéglátással kapcsolatos vállalkozások támogatási lehetőségeit tennék lehetővé. Úgy gondolom, hogy az idegenforgalom jelentős a hatással bír a város életére, és ezt a területet eddig a város elhanyagolta. Mindenképen szeretném kérni polgármester urat, hogy ebben az irányban a szükséges intézkedését tegye meg. Az interpelláción kívül jelentkeztem 3 kérdésre. Az első kérdésem Törőcsik Pálhoz szól, ez pedig a Béke mozinak az ügyében. Mint tudjuk, hamarosan a könyvtár átadása megtörténik július hónapban, és a szomszédos mozi épülete eléggé elhanyagolt állapotban van. Szinte torzóként fog ott maradni egy kulturált, szép kivitelű épület mellett. Kérdezem alpolgármester urat, hogy jelenleg mikor kerül a közgyűlés elé a mozi sorsának beterjesztése? A második kérdésem: hát nem egy nagy örömmel veszem, hogy meg kell, hogy kérdezzem. Az elmúlt közgyűlésen tárgyaltuk a hivatalnál a tanulmányi szerződések kötéséről egy vizsgálatot. Ennek a vizsgálatnak volt egy végszavazása, ami arról szólt, hogy Törőcsik Pállal szemben egy felelősséget megállapító bizottságot kívánt a beterjesztő létrehozni. Ebben az ügyben Törőcsik Pál szavazott - nemmel. Nos, ez már második eset, hogy Törőcsik Pál ezt elkövette. Az első fegyelmi ügye volt, és ott törvénysértés címén a Közigazgatási Hivatal visszaadta újratárgyalásra. Etikai ügyeit nem boncolgatom, úgy gondolom, hogy mindenképp elítélendő dolog ez. Ez hasonlóképpen történt most is. Én azt vártam volna Törőcsik Páltól, hogy azzal kezdi a közgyűlést, hogy elnézést kér ebben az ügyben, és napirendi pontként beterjesztve, újraszavazást kér. Azt kérdezném jegyzőasszonytól, hogy kíván-e ebben az ügyben törvényességi észrevételt tenni, amennyiben Törőcsik Pál ezt a mai nap még nem teszi meg? Az elmúlt közgyűlésen szintén javasoltam, hogy a polgármester úrnak a helyettesítését ne Törőcsik Pál lássa el, hanem Tarnóczky Attila. Én úgy gondolom, hogy ilyen ügyek után mindenképpen szerencsésebb lenne, ugyanis Tarnóczky Attila ismeri a hivatalnak az ügymenetét, teljesmértékben képben van vele, ilyen etikai ügyek nem terhelik, a jogszabályokat úgyszintén tudja, és nem utolsósorban, megtalálható a hivatalban. Kérdezném a polgármester urat, hogy változott-e a véleménye? Tehát kívánja ugyanebben a pozícióban Törőcsik Pált megtartani, vagy pedig kíván rajta változtatni? Tüttő István: Akkor próbálunk válaszolni. Tourinform Iroda - Önök előtt ismert, hogy azért hiúsult meg, illetve nem valósult meg hosszú időn át, nem volt megfelelő helyiségünk, mert a Tourinform Irodára előírás van, hogy hol kell elhelyezkednie, milyen kirakatának kell lenni, mennyire lehet izolálni, illetve közel lennie akár turista szolgáltató céggel. Ezeknek a feltételeknek mai napig nem tudtunk megfelelni. Mert utcára néző kirakat kell, megfelelő terület kell. Nem lehet még közös térben sem más gazdasági egységgel. Megvizsgáljuk, és a javaslatot továbbra is jónak tartjuk, és magam részéről a Tourinform Iroda létrehozását fontos feltételnek tartom MÁV-iroda: én még személyesen jártam el a MÁV vezérkaránál, hogy Kkanizsán a belvárosban létrehozzunk egy MÁV-jegyirodát, információs irodát. Létre is jött, de sajnos időközben, én nem tudom pontosan, milyen oknál fogva, megszűnt. Arra hivatkozott a MÁV, hogy veszteséges neki, nem keresik az emberek. Az is lehet, hogy nem volt kellően reklámozva. Ugyanis ez egy utazási irodával volt kombinálva. Következő, információs tábla. Jogos felvetés, megvizsgáljuk. Kellene egy térkép, amin el lehet igazodni. Tehát egy csomó olyan feltételt kell itt megjeleníteni, ami a jobb tájékozódást segíti elő. Idegenforgalmi program. Hát ezt elkezdtük, ahogy ezt mondtad. A szakember bevonása indokolt. Az, hogy ki az általános helyettesítője a polgármesternek, erről röviden a következő az álláspontom. Vezetői értekezleten az urak, és az aljegyzőnő tudja igazolni, rendkívül kemény bírálatban részesítettem alpolgármester urat. Korábban is megtettem pontosan ezen ügy kapcsán, annak a felvetésekor, amikor úgy éreztem, hogy eljött az ideje, hogy megbeszéljük a kérdést. Akkor tisztáztuk, hogy hogyan tovább. Törőcsik úr ennek a megbeszélésnek az eredményeképpen azt jelezte felém, hogy ilyen esetek nem fordulnak többet elő. Hát ez olyan, mint egy a munkakapcsolatban a vezető elmondja véleményét a munkáról, és ennek ez az egyik konklúziója, hogy akit bírálat ért, az elismeri a hibát. Megtörtént. Én ezt követően úgy döntöttem, hogy Törőcsik úr élvezi a bizalmamat. Mást nem akarok mondani. Szabóné dr. Csányi Mariann: Képviselő úr kérdésére a szavazással kapcsolatosan akkor a következőket mondom el, amit végül is már elmondtam az elmúlt közgyűlésen is. Hogy pontos legyek, akkor idézem a törvényből. Azt mondja a személyes érintettségre az Ötv. 14. § (2) bekezdése, hogy a képviselőtestület döntéshozatalából kizárható - és itt a „ható” a fontos -, kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ugyanis az SZMSZ is, Kelemen Z. Pál úr idézte, ugyanazt tartalmazza az Ötv. is. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Viszont a magyarázat az érdekesebb, ami ehhez kapcsolódik, hogy a személyes érintettség bejelentése a képviselőnek törvényi kötelezettsége, viszont a bejelentés elmulasztásához a jogalkotó nem fűz semminemű jogkövetkezményt, nem szankcionálja a kötelezettségszegést, a mulasztásnak a döntés érvényességére sincs kihatása, mivel ebből a szempontból sincs jogkövetkezménye. Tehát nem automatizmus, hanem, ha bejelentette volna ő, vagy bármely képviselő bejelentette volna az ő személyes érintettségét, ezt követően a képviselőtestületnek kellett volna határozni arról, hogy ha fennáll a személyes érintettség, ha nem, a kizárás mellet dönt, vagy nem. Mert, ha még személyes érintettség fennáll, abban az esetben is dönthet úgy a képviselőtestület, a közgyűlés, hogy ennek ellenére szavazhat az adott kérdésben. És ezért van az, hogy kizárható. Ezért van az a törvényi megfogalmazásban, hogy kizárható. Tehát ez nem jelenti automatizmusként, hogy kizártnak kell tekinteni, ha személyes érintettség feltételezhető, vagy konkrétan egyértelműen fenn is áll. Én ennyit kívántam. Tüttő István: Szeretnék még egy dolgot ehhez hozzáfűzni. Az előbb már szó esett róla. Olyan szavazás esetén, éppen a Bicsák úr és a Marton úr esete is az előbb konkrétan példa volt. Olyan szavazás esetén, ha gépi szavazás van, ha az illetőt kizárjuk a szavazásból, akkor eleve azt jelenti, hogy ő maximum tartózkodhat. De hogyha nem nyomom a gépét, akkor a gépi szavazás eredménye helytelenül jelenik meg, ha kikapcsolja a gépet, mert akkor a törvénynek nem felel meg a kimutatás, hiszen őt úgy kell tekinteni, mintha jelen lett volna. De ebben az esetben, hogyha kikapcsolja a gépét, a berendezés úgy tekinti, mintha nem lenne jelen. Tehát ilyen szempontból, ha gépi szavazás van, én egyáltalán nem látom aggályosnak, ha valaki szavaz, de természetesen nem igennel szavaz saját maga mellett, hanem tartózkodik. Akkor eleget tesz én szerintem annak az elvárásnak, hogy a szavazásával nem rontotta az eredményt. Mert gondoljunk bele. Nem rontotta, hiszen az igen szavazatok számai számítanak ebben az esetben, és gép pontosan kimutatja, amit ilyenkor ki kell mutatni, hogy jelen volt a szavazáson, de nem befolyásolta a döntést. Nekem erről ez a véleményem. Törőcsik Pál: Először szeretnék egy-két tényt leszögezni. Az elmúlt közgyűlésen sajnos nem volt itt polgármester úr. Akkor ezek a kérdések már akkor tisztázódhattak volna. Egy nagyon fontos kérdés Én az első szavazás alkalmával, mivel kiderült és részletesen ismertettük, hogy milyen körülmények voltak, két részre kellett bontani a dolgot. Egy, polgármester úr távollétében hozott döntésről, ez volt az egyik része, amit én meghoztam, hogy az indokolt vagy nem, ez az egyik. A másik rész pedig, hogy utána a tanulmányi szerződést megkötötte a volt jegyzőnő, avagy nem? A volt jegyzőnő. Most ezzel kapcsolatosan, amennyiben felelősségre vonás vagy elmarasztalás volt, ezt nem magamra értettem, hanem a volt jegyzőnek az esetleges fegyelemi vizsgálatára. De ettől függetlenül a szavazás után a szünetben, amikor elkezdődött a közgyűlés, én azt mondtam, hogy ismételjük meg a szavazást, felajánlottam, és ezt azt hiszem, mindenki egyértelműen tudja, ezt akkor a közgyűlés elutasította. Tehát magyarul, én felajánlottam, hogy szavazzunk újra, és én ki fogom kapcsolni a gépemet, mert közben kiderült, hogy másképp értelmezik, mint ahogy én értelmeztem. És a szünetben kértem ezt az újra szavazást. Ezt a közgyűlés nem fogadta el, de én már ezt akkor jeleztem. Ezt szeretném elmondani. A polgármester úrral valóban beszéltünk erről a dologról, magyarul ennél nagyságrendekkel nagyobb ügyekben működünk együtt. Ez egyáltalán nem akkora nagyságrendű ügy. Később, mint kiderült, én abban a hiszemben voltam, hogy a jegyzőnő erről természetesen őt tájékoztatja, ezért volt ez a probléma, de hát nyilvánvaló, ez is egy tanulság a jövőre nézve, hogy ilyen tájékoztatást nem másra kell hagyni. Ez a jövőre nézve nyilvánvaló, hogy tanulságként levonható. Ennyit kívántam elmondani. De a válaszom még a másik kérdésre is vonatkozik. A mozi hasznosításával kapcsolatosan. Beszéltünk több alkalommal róla, hiszen ajánlatok jönnek egymás után, akik érdeklődnek, és ajánlatokat próbálnak tenni a mozi hasznosításával, megvásárlásával, és arra kérnék nyilatkozatot, hogy nekünk mi az elképzelésünk, és az ő szándékaikkal ez egyezik-e. A mozi, mint egy speciális építészeti érték itt Nagykanizsán, mindenképpen védendő, és a további hasznosításának olyan formát kívánunk adni, és ehhez próbáljuk ezeket az ajánlatokat és elképzeléseket igazítani, hogy azt a jellegét, amit az építészeti stílusával és az egykori funkciójával jelentett, próbáljuk a város számára, mint érték, megmenteni. Ez gyakorlatilag folyamatban lévő dolog, úgyhogy az elkövetkezendő időben mindenképpen döntenünk kell ezzel kapcsolatosan, hiszen nem szeretnénk, hogy olyan állapotba kerüljön, mint más olyan épületek, amik gazda nélkül maradva folyamatos lepusztulásnak néznek elébe. Ezt az állapotot mi nem szeretnénk megvárni. Tarnóczky Attila: Röst képviselő úr idegenforgalmi kérdésblokkjának egy elemére szeretnék válaszolni, a tájékoztató táblára konkrétan. Tavaly felkértem Gáspár András urat, érzékelve ennek a problémának a valóságosságát, hogy ezt a táblát készítessék el. A VIA Kanizsa a szükséges forrásoknak a nagyobbik részét egyébként meg is kapta. A tábla még nem készült el, az utolsó információm szerint megrendelték és készíttetik. Állítólag hosszabb munka, mert egy szabályos, szép térképet kell, mint tudom én, milyen módszerekkel itt megalkotni. Magam is kíváncsian várom, mikor állítja föl a VIA Kanizsa ezt a tájékoztató táblát. Röst János: Én a jegyzőasszony és Törőcsik Pál válaszát nem tudom elfogadni a következők miatt. Az egyik pedig a törvényességi része. Az SZMSZ a következőképpen rendelkezik az 59. § (1) bekezdésben: a képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. Törőcsik Pál ezt nem tette meg, tehát gyakorlatilag a szavazás ennek tudatában történt. Azt követően, ha egy döntésnél egy részelem törvénytelen, akkor számomra az egész szavazás nem törvényes. Birkner Zoltán gondolom, azt akarja mondani, hogy most erre nem válaszolhatok, de el kell, hogy mondjam neki, hogy válaszolhatok rá, mert ha egy kérdést, ha feleszek, akkor nekem a választ vagy el kell fogadnom, jelezni kell, vagy nem. Továbbmennék. Ennek van etikai része, amit szintén nem akartam kibontani. Egy alpolgármester kétszer elköveti ugyanazt a hibát. Az elsőt a fegyelmi ügyénél, hogy szavaz saját magáról, és ebből nem tanul, akkor úgy gondolom, hogy nekem ehhez nincs mit hozzáfűznöm. Tüttő István: Lezárom a vitát, illetve ezt a részt. Györek úr interpellációja következik. Györek László: Körülbelül 3 hete jutott a tudomásomra az, hogy Nagykanizsa város információs hálózatához egy külső cég egy intézményen keresztül csatlakozási pontot állított fel. Úgy tudom, magát a levelet azt nem láttam, hogy a KanizsaNet Kht., akinek ennek a hálózatnak működtetésére szerződése van, jelezte ezt a problémát a jegyzőnek, illetve a polgármesternek, vagy valamelyiknek, most ezt nem tudom konkrétan, és kérte azt, hogy szólítsa fel az adott intézmény vezetőjét - itt a Kincstárról van szó -, hogy ezt a helyzetet sürgősen szüntesse meg, illetve, hogyha egy ilyen kérdés valamilyen módon megoldást vár, tehát szeretne valamit elérni ezzel, akkor ezt igenis meg kell vizsgálni adatvédelmi szempontból mindenképpen, illetve a hálózatfenntartásnak a szempontjából. Mód nyilván van rá, de nem így és ne ilyen módon. Főleg úgy, hogy véletlenül sikerült erre rájönni, hogy valaki éppen arra járt és észrevette, hogy ott van egy ilyen szerkezet. Úgy gondolom, hogy ez a dolog rendkívül veszélyes. Csak mondom, hogy mihez lehet hozzáférni ezen keresztül ellenőrizetlenül. A város összes mondjuk, határozattervezete, határozata, az összes belső levelezés, dokumentumok, a város összes gazdasági adata, és így tovább, és így tovább. Én úgy gondolom, hogy nem kell ecsetelnem most itt azt szakmailag, hogy mit jelent az, hogy egy zárt hálózatot kinyitunk bármilyen hátsó kapun keresztül, nem is ez a fóruma annak, hogy itt most szakmai kérdésekről vitázzunk, éppen ezért azt kérem most ezzel kapcsolatban, hogy a polgármester úr indítson egy vizsgálatot, hogy mi történt valójában, miért történt és hogyan történt. Én határidőnek augusztus 30-at jónak látom. Addig is adjon utasítást, hogy ezt a jelenlegi helyzetet függesszék fel, tehát egész pontosan állítsák le ezt a kimeneti pontot, illetve kérem arra a jegyzőnőt, hogy állítson fel az információs hálózatra vonatkozó adatvédelmi szabályzatot, mit lehet megtenni, mit nem lehet megtenni. Én azért így azt elmondanám, hogy például a ………… cégnél, hogyha egy dolgozó a modemet bekapcsolva felejti, mikor abbahagyta munkát, és ez kiderül, az azonnal megy cégtől, hiszen ez azt jelenti, hogy azon keresztül bárki más aztán az egész hálózathoz nyilvánvalóan hozzáférhet. Ez egyszerű technikai kérdés, manapság már a 12 éves gyerekek is fel tudnak törni egy ilyen rendszert, ha van lehetőségük rá. És még egy dolgot hadd mondjak. A KanizsaNet, aki fenntartja magát a hálózatot és fenntartja a legális csatlakozási pontot, rendszeresen megnézik, hogy ki az, aki megpróbál bejutni a nagykanizsai hálózatba. Naponta tucatjával próbálnak bejutni, és ha van egy ellenőrizetlen pont, akkor innentől kezdve a helyzet reménytelennek tűnik szemembe. Éppen ezért kérem, hogy ezt sürgősen le kellene állítani, és egy vizsgálatot mindenképpen augusztus 30-ig lebonyolítani. Szabóné dr. Csányi Mariann: Tisztelt képviselő úr! Valóban ezt a levelet megkaptam az elmúlt napokban, és szóban már ezt megelőzően kaptam róla tájékoztatást. Én is - hogy is fogalmazzak? - nem is az, hogy felháborítónak, hanem egy nagyon-nagyon törvénytelen lépésnek tartom ezt, és szabálytalan lépésnek tartom, hiszen pontosan ez a veszély az, ami által teljesen kiszolgáltatottá válhat a hivatal, az önkormányzat és ez által a város, azt lehet mondani. Úgyhogy amennyiben képviselő úr ezt a kérést nem terjesztette volna irányunkba, ezt akkor is megtettem volna, hogy erre vonatkozóan, tehát a hátsó kapu létrehozása, hogy következhetett be, illetve, hogy ennek megszüntetését záros határidőn belül, mondjuk tegnapra meg kell valósítani, mert ez nem fenntartható dolog, mert a biztonság az egyik legfontosabb a számítógépes rendszerben, hiszen, ha ez nincs meg, akkor minek az egész alapvetően? Mert hogyha mindenki hozzáfér, akkor az már nem igazán hasznos és jó. Az adatvédelmi szabályzat vonatkozásában, az adatvédelmi szabályzat létezik, megvan. Én a magam részéről még konkrétan nem néztem, ezt nem tekintettem át, de erre mindenképpen szakítok időt, hogy megfelel-e a jelenlegi szükséges állapotnak, illetve hát itt a hozzáférés lehetősége a legfontosabb, tehát, hogy kinek milyen mértékű a hozzáférése bizonyos adatokhoz. Ezeket lehet, hogy újra kell szabályozni, lehet, hogy újra kell gondolni. Én nem mondom, hogy biztosan, hiszen nem vagyok még olyan mértékben ezzel a kérdéssel tisztában. De el kell, hogy mondjam, hogy én a számítástechnikai kérdéseket kiemelten is nagyon fontosnak tartom, hiszen a jövő útja ez, és több olyan jellegű intézkedést tettem, illetve teszünk a hivatalon belül osztályvezetők segítségével, hogy a számítástechnikai megjelenése a hivatalnak, illetve az önkormányzatnak azért sokkal hatékonyabbá, hasznosabbá válhasson az állampolgárok vonatkozásában is. Lásd rendeletek vonatkozásában, határozatok vonatkozásában. Ezt nagyon rövid határidőn belül szeretném megvalósítani. Tüttő István: Azt természetesen feltételezzük, hogy ez az úgynevezett modem azért került beépítésre, hogy utat nyisson azon külső érdeklődők irányába, amelyek illetéktelenül hatolnának be a mi rendszerünkbe. Azt is meg kell vizsgálni - és majd szót adok a Gőcze Gyula úrnak, hiszen őket érinti -, szeretném röviden azért ezt hozzátenni, hogy a hibát a valóban elkövették, mert meglépték, mert ezt is meg lehet csinálni, csak megfelelő, úgynevezett védőfeltételek mellett, hogy csak egy bizonyos mélységig lehessen információhoz jutni azoknak, akiknek éppen Gőcze Gyuláék szerették volna biztosítani. Tehát egy jó szándékúnak is feltehető rendszer kiépítéséről van szó. De ebben a formában nem maradhat, azonnal le kell állítani, ki kell szerelni. A jövőben pedig megfelelő szakértő bevonásával meg lehet teremteni ennek a feltételét, hogy az intézményeink és a kincstár közötti kommunikáció meg legyen, de kizárva azt a feltételt, hogy ilyen módon bárki is hozzáférjen illetéktelenül a mi adatainkhoz. Ezt szerettem volna hozzátenni. Budai István: Az interpellációm lényege, hogy a Munkás u. 3. a Munkás 10. és Kazanlak krt. 1. számú ház lakói többször megkerestek engem azzal, hogy a „Bagamérihez” címzett vendéglátóegységben hangos zenélés folyik. Úgy gondolom, hogy emellett szó nélkül nem mehettem el, mert többször már, hónapok óta engem ezzel zaklatnak. Valamikor egyszer ezt itt már föl is vettem, de nem volt foganatja. Én azt szeretném kérni, amennyiben mód és lehetőség van, bár meg kellene ezt a kérdést vizsgálnunk, és felszólítani ennek az üzemeltetőjét, hogy szüntesse be, vagy legalábbis tartsa az idevonatkozó szabályokat, mert azért most már nyáron nyitott ablak mellett elég kellemetlen ez a dübögő zaj. Én kérem, hogy amit leírtam itt, szíveskedjenek megvizsgálni és intézkedni. Mayer Ferenc: Elnézést kérek, tisztelt polgármester úr, az elején hivatalos elfoglaltság miatt nem voltam itt, és nem tudtam jelezni, hogy szólni kívánnék. De ezt most azért teszem, mert elhangzott itt egy olyan képviselői indítvány, vagy interpelláció, amelyre úgy gondolom, hogy mindenképpen reflektálnom kell. Tóth László képviselő úr másodízben kér az intézményektől olyan kimutatást, amiről valószínűleg nincs tisztában vele, hogy ez mivel jár az intézményekben. Ha jól emlékszem, akkor az előző közgyűlésen indítványozta, hogy nem is tudom, milyen adatokat, hogy tornatermet mire használjuk, meg a mellékhelyiséget kiadjuk, nem adjuk ki? És így tovább, És ezt gyűjtögette a gazdasági hivatal egy hétig. Most kíváncsi lennék, hogy az ebből készült jelentések, amik befutottak az osztályra, vajon Tóth László úr mire használta, vagy készült-e valami elemzés, vagy valami összegzés, és így tovább? Ha valaki ilyet kér ma, képviselő úr, hogy 2000. márciusától a mai napig az intézmények gyűjtsék ki, hogy hány festékkazettát, meg én nem tudom mit, vettek nyomtatóba, meg hány lemezt, és így tovább, hát akkor kérem polgármester úr, ennek helyt ad, akkor szíveskedjen akkor egy-két státuszt is intézményekként biztosítani, és akkor mindenféle ilyen képviselői igényt, aminek egyébként semmi értelmét nem látom, akkor esetleg ki tudnak az intézmények elégíteni. Tóth László: Megdöbbentő volt Mayer képviselőtársam indoklása és véleménye. Megnéztem az anyagot és a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola összesen 7 gépet szerepeltettet ebben a kimutatásban. És, hogyha a hivatalában ez egy hétig tartó munka, akkor meg kell, hogy mondjam, hogy ott nagyon-nagy gondok lehetnek a vezetési szinteken is, nemcsak azon az osztályon. Hogy egy képviselőnek mire van joga, a Mayer képviselőtársamnak nagyon jól kellene tudni, mert második cikluson képviselő, hogy az önkormányzat azért hozza a rendeleteit, meg határozatait, hogy betartassa. És a rendeletek betartatása, határozatok betartása, betartatására vonatkozóan bármelyik képviselőnek joga van tájékoztatást kérni, információt, és igenis joga van kérni, főleg, ha közgyűlés úgy dönt, beszámoltatni az összes intézményvezetőt. Különben azt mondtam, ha a közgyűlés úgy döntött. Erről szól. Ezt mondtam az előbb is. Tarnóczky Attila: Én is szeretném tisztába tenni a kérdést. Hogyha egy képviselő valamit javasol, egy képviselő valamit kérdez, interpellál, az nem jelenti azt, ha csak egy közgyűlési határozat nincs mögötte, hogy arra bárkinek ugrani kell. Hogyha polgármester úr elfogadja, természetesen az adott kérésnek megfelelő lépéseket megteheti, de jogkövetkezményekkel akkor jár a dolog, és az interpellációnál, kérdésnél egyébként lehetetlen, mert ott nincs helye határozathozatalnak, hogyha születik egy indítvány és a közgyűlés ezt a fajta határozatot a hivatalra, vagy polgármesterre, az alpolgármesterre kötelezővé teszi. Tüttő István: Felteszem a kérdést Balogh László képviselő úrnak, hogy elfogadja-e az interpellációjára kapott választ? Balogh László: Röviden reagálnék, mert modellértékűnek érzem még ilyen késő éjszakai órán is. A múltkori közgyűlésen a Kinizsi u. 79. szám alatti vendéglátó üzletek kapcsán kérdeztem azt, hogy működhet-e lakó-pihenő övezetben éjjeli mulatóhely kerthelyiséggel? Akár párhuzamba állítható az előző interpellációs felszólalással. A rövid válasz lényege az, hogy általános tiltás hiányában a konkrét körülmények miatti panaszok esetleges szervezési intézkedésekkel, hatósági vagy bírósági eljárásokkal orvosolhatók. Tehát rendeleti szabályozás híján én ezt a választ el kell, hogy fogadjam azzal együtt, hogy közben elindult egy közigazgatási eljárás is, ami sajnos erre a közgyűlésre nem ért végett. Én magam fájlalom ezt, mert a Közigazgatási Osztály szerintem meg tehette volna. Nincs módom beletekinteni a végeredménybe, valószínűleg holnap postázzák. Tehát csak sejtésem lehet, hogy újból kell majd augusztus végén interpellálnom. Azt gondolom, hogy az általános tanulságok, és a modellérték végett talán ez a néhány mondat elhangozhatott itt és most. Ezzel együtt ezt a jelenlegi választ elfogadom. Tüttő István: Tóth László urat kérdezem. Tóth László: Elfogadom. Tüttő István: Kelemen Z. Pál úr? Kelemen Z. Pál: Két választ kaptam. Az első válasz teljes mértékben kielégítő és megnyugtatónak tűnik, amelyik az autóbuszváróval kapcsolatban van. A második válasznál nem vagyok ilyen nyugodt, tudniillik nem volt mindig az ÁPV Rt. kezelésében ez a terület. A Honvédelmi Minisztérium adta bérbe és említettem, hogy Újpest, Budapest IV. kerülete pert indított a Honvédelmi Minisztérium ellen, Berke Tamás polgármester erről nyilatkozott is. És úgy néz ki, jogi szakértők szerint, egész jó eséllyel. Én azt kértem, és erre most kérnék választ, hogy megkerestük-e vajon Újpestet, hogy ők ezt hogyan csinálták? Egyébként lesznek másmilyen adózási ötleteim is. Baja példája, meg egyéb példák számunkra kedvező tapasztalatokat nyújtanak. De a kérdésem most az, hogy megkerestük-e a Berke Tamás urat? Mert erre választ nem kaptam. Tüttő István: Nem tudok róla, hogy megkerestük volna, de megtesszük. Kelemen Z. Pál: Köszönöm előre is. Tüttő István: Akkor így elfogadható? Köszönöm. Bicsák úr, kérdezem? Elment? Igen. Dr. Gőgös Péter? Ő is elment? Marton úr? Marton István: Mint írva vagyon, a szabadhegyi állattartótelep megszüntetése ügyében interpelláltam. A választ, ha valaki elolvasta a jelenlévők közül, akkor abból az derül ki, hogy nem tudunk tenni semmit - mondja a hivatal. Amit én természetesen nem hiszek el, de azt valószínűleg el kell, hogy fogadjam, hogy tán tényleg több időt igényel ennek a dolognak a lebonyolítása, mint ami a interpellációm óta el tellett. A polgármesteri levélnek van néhány ellentmondása. Utolsó előtti bekezdésben - anélkül, hogy nevet mondanék - a bérlő telefonon érdeklődött, hogy tájékoztatásra korábban megküldött megállapodás-tervezetet miért kapta. A Tsz-nél rendezte a bérleti díj tartozását, és az elmúlt évben lejárt szerződés időtartamát meghosszabbítják. Tehát rendezte a tartozást, lejárt a szerződés, amit meghosszabbítanak. Ezzel szemben egy sorral lejjebb a Tsz elnöke telefonon olyan információt ad, hogy a szerződés nem járt le, és a szarvasmarhatelepre is határozatlan idejű a bérlet, tartozás nincs. Hát akkor most kinek higgyek? Tüttő István: Elnézést, itt nem a hitről van szó. Mind a két információ nem tőlünk származik. Marton István: Azt tudom. Tüttő István: Mi nem tudunk meggyőződni arról, de az utóbbi az igaz. Tehát határozatlan időre kötötték, és ki van egyenlítve a számla. És korábban nem így tájékoztattak minket. Marton István: Láttam olyan papírt, amiben nem ez szerepelt. De én azt mondom, hogy anélkül, hogy ennek a részleteibe most belebonyolódnék, mert a 30. számú eredeti napirendbe erre úgy is mindenképpen vissza kell térni, én azt mondom, hogy ezt a választ nem tudom elfogadni, de úgy el tudom fogadni, hogy november 30-ra valami érdemleges dolog ebből kikerekedik, mert azért már a totális tehetetlenséget ne ismerje be az önkormányzat. Tüttő István: Ha november 30-ra visszahozzuk, úgy elfogadod? Köszönöm. Röst János úr következik. Az interpellációra elfogadod-e János, vagy nem? Röst János: Elfogadom a választ, és örülök annak, hogy Thury téren megvalósul a homokozó, illetve a játszótér, illetve az a javaslat, amit Birkner Zoltán megfogalmazott és megszavaztunk, a 30 valahány homokozónál a homokcsere úgy szintén elkészül, tehát köszönettel elfogadom. 40. Javaslat a belterületi határvonal módosítására, a 35/2000.(VI.7.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Hevesi és Boszorkány utcáktól keletre lévő terület rendezési terve), valamint a 18/2001.(IV.25.) sz. rendelettel (Nagykanizsa, Szabadhegy vr. és környéke rendezési terve) belterületbe vonásra jelölt területek belterületbe vonására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester A napirenddel kapcsolatban elhangzott hozzászólásokat a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Tehát nyílt ülésen folytatjuk. Rendeleti javaslatról szavazzunk, hiszen a rendeletről nyílt ülésen kell dönteni. Kérem, rendeleti javaslatról döntünk. A közgyűlés 7 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a rendelettervezetet nem fogadja el. Tüttő István: A határozati javaslat okafogyottá vált. 41. Nagykanizsa, Alkotmány u. 160. sz. alatti kastélyépület értékesítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester A napirenddel kapcsolatban elhangzott hozzászólásokat a zárt ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza. Tüttő István: Először az „A” változatot szavaztatom meg. A Gazdasági Bizottság határozata gyakorlatilag ugyanezt lefedi. Szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 228/2001.(VI.26.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. megbízza a polgármestert, hogy a Nagykanizsa, Alkotmány u. 160. szám alatti, 4372 hrsz-ú kastélyépületet 44,8 millió Ft + Áfa, a földterületet 134 millió Ft minimum áron idegenforgalmi célra értékesítse. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 2. felkéri a KanizsaNet Kht-t, hogy az ingatlant az Interneten folyamatosan hirdesse, a Vagyongazdálkodási és Beruházási Irodát, hogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság határozata szerinti feltételekkel hirdesse meg, a Polgármesteri Kabinetet, hogy az ITDH Irodáihoz jutassa el az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos anyagot. Határidő: 2001. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester Silló Barnabás ügyvezető Tüttő István: A rendeleti javaslatot szavazzuk meg. A rendeleti javaslat arról szól, hogy eddig 100 millió Ft-ig volt a kötelezettség, most 200-ra ment. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a rendelettervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 37/2001.(VI.27.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/2001.(VI.27.) számú rendelete a 3/2001.(I.31.) és a 41/2000.(IX.21.) számú rendeletekkel módosított, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2000.(III.31.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat és döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. A közgyűlés 229/2001.(VI.26.) – 232/2001.(VI.26.) számú határozata később kerül kihirdetésre. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén, az ülést 21.45 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
