* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 580.75 KB | |
| 2026-04-09 14:54:15 | |
 | |||||||
Nyilvános  103 | 99 | 2001. november 6. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 4/2001.(I.31.) sz. a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletének módosítására Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 2. Javaslat a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára Előadó: Schmidt László ügyvezető 3. Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról Előadó: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos 4. Javaslat alapítványok támogatására Előadó: Tüttő István polgármester 5. Tájékoztató a DRÁVA-MURA Eurórégióról Előadó: Tüttő István polgármester 6. Tájékoztató a 2001. évi Kanizsa Napokhoz kötődő önkormányzati rendezvényekről Előadó: Tüttő István polgármester 7. Röst János képviselő önálló indítványa polgármester, képviselők vagyonnyilatkozata ügyében 8. Kiss László képviselő önálló indítványa buszmegálló létesítése ügyében 9. Kiss László képviselő önálló indítványa Közrendi Bizottság létrehozása ügyében 10. Kiss László képviselő önálló indítványai a miklósfai ravatalozó felújítása, valamint utcanevek elnevezésére vonatkozóan 11. Marton István képviselő önálló indítványa a volt mozi épületének átalakítása tárgyában 12. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az Űrhajós utcai volt óvoda környékének rendezésére 13. Bicsák Miklós képviselő – Korpavár gázellátására vonatkozó – önálló indítványa 14. Budai István, Kelemen Z. Pál, Tóth László képviselők önálló indítványa a keleti városrész (Eötvös tér, Teleki u. Balatoni út által határolt terület) járdarekonstrukciós programjára 15. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Tüttő István polgármester 16. Interpellációk, kérdések JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. november 6-án (kedd) 14.00 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Burján Emese kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Gáspár András ügyvezető, Schmidt László ügyvezető. Megjelentek: Marton Györgyi a Zalai Hírlap Szerkesztőség vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Folytatjuk a munkát. Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit, az osztályok, a Hivatal képviselőit, és természetesen kedves képviselőtárasaimat. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. Napirendi pontok: 1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 4/2001.(I.31.) sz. a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletének módosítására Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 2. Javaslat a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára Előadó: Schmidt László ügyvezető 3. Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról Előadó: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos 4. Javaslat alapítványok támogatására Előadó: Tüttő István polgármester 5. Tájékoztató a DRÁVA-MURA Eurórégióról Előadó: Tüttő István polgármester 6. Tájékoztató a 2001. évi Kanizsa Napokhoz kötődő önkormányzati rendezvényekről Előadó: Tüttő István polgármester 7. Röst János képviselő önálló indítványa polgármester, képviselők vagyonnyilatkozata ügyében 8. Kiss László képviselő önálló indítványa buszmegálló létesítése ügyében 9. Kiss László képviselő önálló indítványa Közrendi Bizottság létrehozása ügyében 10. Kiss László képviselő önálló indítványai a miklósfai ravatalozó felújítása, valamint utcanevek elnevezésére vonatkozóan 11. Marton István képviselő önálló indítványa a volt mozi épületének átalakítása tárgyában 12. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az Űrhajós utcai volt óvoda környékének rendezésére 13. Bicsák Miklós képviselő – Korpavár gázellátására vonatkozó – önálló indítványa 14. Budai István, Kelemen Z. Pál, Tóth László képviselők önálló indítványa a keleti városrész (Eötvös tér, Teleki u. Balatoni út által határolt terület) járdarekonstrukciós programjára 15. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Tüttő István polgármester 16. Interpellációk, kérdések 1. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 4/2001.(I.31.) sz. a köztemetőről és a temetkezés rendjéről szóló rendeletének módosítására Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tüttő István: Tarnóczky Attila úr az előadó, alpolgármester urat kérdezem, hogy van-e hozzáfűznivalója, Öné a szó, tessék. Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Szeretném a rendeleti javaslat horderejét kifejteni, olyan értelemben, hogy bejelentem, hogy nincs hordereje, ennek a módosításnak, abban a vonatkozásban, hogy becslésem szerint nem érint egy tucat embert sem. Azokról a szerencsésekről van szó, akik 20, vagy nem tudom hány éve megváltották a sírhelyüket, és azóta is élnek. És az a veszély fenyegeti őket, hogyha ez veszély, hogy a 25 év elteltével is életben maradnak, akkor viszont egy sírhely újraváltási jogát elvesztenék. A javaslat arról szól, hogy ezt a gesztusjellegű lehetőséget - nem kötelezettséget, lehetőséget - adjuk meg nekik. Úgy gondolom, hogy város számára semmiféle hátránnyal nem jár. Az érintettek viszont adott esetben a megszokott sírhely helyett nem lesznek kénytelenek másik után nézni. Tüttő István: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel? Úgy látom nincsen, szavazzunk a rendeleti javaslatról. A közgyűlés 23 szavazattal és 2 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és következő rendeletet alkotja: 56/2001.(XI.7.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2001.(XI.7.) számú rendelete a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 4/2001.(I.31.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva) 2. Javaslat a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő KHT Szervezeti és Működési Szabályzatára Előadó: Schmidt László ügyvezető Tüttő István: Schmidt László ügyvezető úr Öné a szó, ha van hozzáfűznivalója. Schmidt úr van hozzáfűznivalója, akkor a mikrofonhoz kellene fáradni. Schmidt László: Csak két szóban szeretném tájékoztatni Önöket, hogy amit a múltkor állítottam a napirenddel kapcsolatban a felügyelő bizottság a 3/2001. határozatával június 4-én jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzatát a Kht-nak. Tüttő István: Ez csak tájékoztatás. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 399/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja. Felkéri az ügyvezetőt a szabályzatban foglaltak betartására. Határidő: folyamatos Felelős : Schmidt László ügyvezető 3. Tájékoztató a város lakosságának egészségi állapotáról Előadó: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos Tüttő István: Dr. Buzás Judit tisztifőorvos asszonyt köszöntöm, és megadjuk a szót, tessék parancsolni. Dr. Buzás Judit: A lakosság egészségügyi állapotáról szóló beszámolót minden évben elkészíti a Tisztiorvosi Szolgálat, és azt gondolom, hogy szomorúan kell megállapítani, hogy a város lakosságának a száma 5 év távlatában is elég jelentősen csökken, ami azt gondolom, hogy nem kívánt jelenség, de lehet, hogy hamarosan eléri a bűvös 50 ezer számot, a lakossági fő. Röviden összefoglalva. A születések száma csökken, a halálozásoké változatlanul nő, ez azt is jelenti, hogy a lakosság gyermek-részaránya csökken, és az idősebb korosztályról való gondoskodás fokozottabban fog előtérbe kerülni. A lakosság halálozási adatait tekintve, elmondhatom, hogy az országos adatokkal hasonlóak ezek az adatok. Első helyen a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentkeznek. Ezen belül a szívinfarktus, illetve az agyi keringési betegségekből eredő korai halálozás, ami jelentős, és országos feladatként is ennek a betegségcsoportnak a megoldása tekintve, hogy az egészségügyi ellátás közelsége jelentősen tudja befolyásolni a halálozást. Ez egy olyan mutató, ami a közeljövőben reméljük, hogy az egészségügy szervezésével jelentősen fog változni. Változatlanul a második helyen a daganatos megbetegedéseknek a száma áll. Külön figyelmükbe szeretném ajánlani, hogy tartalmaz az anyag olyan anyagot, olyan részt, ami a szűrhető, és időben a betegségek kezelését elkezdhető szűrővizsgálat eddig is rendelkezésre állt, és reméljük, hogy az Országos Népegészségügyi Program keretében a szűrővizsgálatok még hozzáférhetőbbek lesznek a lakossághoz. Tehát vannak elkerülhető megbetegedések, amik szűrővizsgálattal, így sajnálatos módon a daganatos halálozásban elég magas azon betegségeknek a száma, amelyek szűrővizsgálattal megelőzhetők lettek volna. Az életminőséget befolyásoló megbetegedések tekintetében szeretném csak kiemelni, hogy a járványügyi helyzet, a járványügyi biztonság jelenleg új. A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek tekintetében változatlanul Európa-hírű az a védőoltási rendszer, amiben Magyarország van, és változatlanul jó az átoltottsági arány. A védőoltással megelőzhető betegségek vonatkozásában, és az átoltottság tekintetében majdnem 100%-os az oltottaknak az aránya. Ez azt gondolom, hogy nagyon kedvező, és ez alapvetően a háziorvosi, az Alapellátásnak, Védőnői Szolgálatnak a munkájának köszönhetően alakult. Szólnom kell röviden az anyag nem tartalmazza az iskolások szűrővizsgálatából eredő helyzetképet. Itt szeretném elmondani, hogy országosan is jelentős, elsősorban a mozgásszervi betegségeknek az előre törése és azt gondolom, hogy ez a jövőre nézve egy megoldandó feladat is lesz, hogy az iskolások mozgásával, a testnevelés fokozásával, a szabadidősporttal ezek a kiszűrt megbetegedések időben kezelhetők, illetve meg is előzhetők. Az iskolások betegségeit tekintve a második helyen a látászavarok állnak, amelyekről el lehet mondani, egyre több lesz a szemüveges gyerek, és egyre több lesz az a fiatal, aki valamilyen fénytörési hibával, valamilyen látásgyengeséggel kapcsolatosan rendelkezik. Az iskolások körében, a kép nem igazán tud teljes lenni tekintve, hogy a rendeleti kötelezettség nem valamennyi iskolásra vonatkozik, tehát 5- éves kortól 17 éves korig történnek ezek a szűrővizsgálatok, és gyakorlatilag ez az első osztály az ötödik osztály, hetedik osztály, középiskola első osztályára, illetve harmadik osztályára terjednek ki ezek a vizsgálatok. Érdekes összehasonlítani, hogy hogyan alakul a kép. Szeretném megjegyezni még az iskolások vonatkozásában, hogy két reprezentatív jellegű felmérés történt a városunkban Az egyik a tulajdonképpen az 1995. évi drogfogyasztási szokásoknak a kontrollja, hogy az időközben felnövekvő hasonló korosztálynak hogyan változott meg a dohányzási, alkoholfogyasztási, illetve kábítószerrel kapcsolatos szokásai. El kell, hogy mondjam a drogfogyasztás kapcsán nem rosszabbodott a helyzet, bár a kábítószer élvezők száma nem emelkedett jelentősen. Tehát se az alkalmi, se a rendszeres fogyasztók körében. Én azt gondolom, hogy ez bizonyítja, hogy van értelme az egészségnevelésnek, a felvilágosításnak, és annak a sok intézménynek, amelyik a drogmegelőzéssel foglalkozik. Sajnos nem jó a felmérési eredmény a dohányzás körében, sajnos a helyzet szinte semmit nem változott, és a dohányzóknak az aránya úgy tűnik, hogy emelkedni fog. Tehát 11 éves korban a gyerekek már dohányoznak, és 15 éves korukra a fiúk vonatkozásában a 20 % -uk, a lányok vonatkozásában valamivel kevesebb, rendszeres dohányzókká válnak. Ez egyáltalán nem jó, hiszen a daganatos halálozás tekintetében tudjuk, hogy a tüdődaganatok 90%-ért biztosan a dohányzás a felelős. Az ortopéd légúti megbetegedések tekintetében 70%, és a szív és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában eddig, mintegy 50%-ban járult hozzá a korai halálozásért. Az ifjúság körében ezt a módozatot, és azt gondolom, hogy ide kapcsolódóan az az egészségvédelmi törvény, ami a nemdohányzók védelmében keletkezett, az itt lévő valamennyi tisztelt képviselő úrnak is figyelmébe ajánlom, hogy az adott helyen csakis a példamutató törekvéssel lehet ennek elejét venni. Az alkohol vonatkozásában úgy tűnik, hogy az országos viszonylatban a vásárlási szokásokat tekintve, a sörfogyasztás valamivel csökkent, a borfogyasztás emelkedett, és az égetett szeszesitaloknak a vásárlása is csökkent. Hogy ez minek köszönthető, vagy minek sem, az árváltozásnak nem tudjuk, de tény és való, hogy az alkohol könnyen hozzáférhető, és a fiatalok körében változatlanul szerepe van a korai alkoholfogyasztásnak, a korai lerészegedésnek. És a fiatalok felmérése kapcsán gyakorlatilag nem sok javulást látunk a ’95-ös felméréshez viszonyítva, tehát, ami megint csak olyan kulturváltozási szokásoknak a megjelenésében, illetve a nevelés kapcsán való tevékenységet igényel, ami az alkoholból eredő egészségkárosító hatások, illetve korai halálozás kapcsán segítséget jelenthetnek a megelőzés tekintetében. Ami az egészségi állapotot, és az életminőséget befolyásoló tényezőként jelentkezik, a foglalkozási megbetegedések, és fokozott expozíciós esetek jelentésének a száma változatlanul nem magas. Egy dolgot szeretnék kiemelni, az ételfertőzések, és ételmérgezések vonatkozásában, hogy minden évben gombamérgezések jelen vannak, ami megint csak azt sugallja, hogy a lakosság nem eléggé fogékony arra, hogy igénybe vegye, hiszen az önkormányzatnak vásár- és ünnepnapokon és a gombaszezon idején gombaszakértőt kell alkalmazni, és ennek az igénybevétele - látszik ezekből az esetekből - hogy mindenki úgy gondolja, hogy ért az ehető gombák minősítéséhez, és nem veszi igénybe ezt a segítséget, ami a megelőzés kapcsán mindenképpen segítséget jelenthet. Hiszen az, aki ilyen gombamérgezést szenved el, annak kórházi költségei, egyebek vannak, amik az egészségügyet terhelhetik. Én úgy gondolom, hogy az az anyag, amit közreadtunk, elég sok adatot tartalmaz, és nagyon pozitívum a csecsemőhalálozás alakulása városunkban. Országos adatokhoz viszonyítva ez is egy kedvező kép a mi városunkban, ami a csecsemő halottakkal kapcsolatosan számadatként jellemezhető. Én azt hiszem, hogy a legfontosabb dolgokat kiemeltem ami fontos és változást jelenthet. Ha bárkinek kérdése van nagyon szívesen válaszok. Tüttő István: Valóban részletes és szemléletes anyaghoz jutottunk, amely még a kiegészítések után nagyon széles körben ismertette tisztifőorvos asszony a közegészségi állapotát a város lakosságának. De egyben a város környékéről is adott elég szemléletes tájékozatót, hiszen összehasonlításképpen azok az adatok is rendelkezésünkre állnak, úgyhogy köszönjük szépen. Van-e észrevételük, kérdésük? Úgy látom nincsen. A határozati javaslat csupán annyi, hogy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megköszöni ez előterjesztést és elfogadja. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 400/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megköszöni a város lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatót, és az abban foglaltakat elfogadja. 4. Javaslat alapítványok támogatására Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Hogy a nézők is tudják, a Cantare ’97-es Alapítvány pályázatot nyújtott be digitális zongora vásárlására, melyhez önkormányzati támogatást kér önrész címén. Az önkormányzat nem indulhatott, éppen ezért válik szükségessé, hogy a pályázaton való részvételélt támogassuk ily módon. A másik téma pedig városunk szülötte Rédei Károly professzor, finnugor nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, jövő év áprilisában lesz 70 éves. Ebből az alakalomból a szakma, a kollegák kívánnak egy olyan könyvet kiadni, mellyel tisztelegnek, és egyben meg is ajándékozzák Rédei Károly professzor urat, és Domokos Péter tanszékvezető egyetemi tanár, az alapítvány kuratóriumának elnöke megjelölte, hogy mennyivel lenne szükséges támogatni ezt a nemes kezdeményezést. Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Tarnóczky Attila: A pontosítás szándékával, és azért, hogy másodszor talán-talán nem vérzik el ez a két előterjesztés, szeretném mondani a következőt. Először a Cantare ügyet. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium pályázatot írt ki, ilyen jellegű beszerzésekre. Én tárgyaltam a két művelődési házunkkal, könyvtárunkkal, felhívva a figyelmet erre a lehetőségre. Mindhárom intézmény pályázik, de nem ezzel a céllal. Innentől kellett körülnézni, mert maga az önkormányzat nem pályázhat, valamilyen a pályázatra alkalmas szervezet tekintetében. És így találtuk a Cantare-t, aki a vegyeskarnak ugye a működtető alapítványa, és igazából, itt mi pályázunk a Cantare azt kell mondjam bizonyos értelemben az önkormányzat álneve, mert más módon, ebben pályázati körbe nem kerülhetünk be. A megpályázandó digitális zongora - a maga 600 eFt költségével 200 eFt önrész ebből - úgy gondolom, hogy egy nagyon jól használható szerkezet lenne hangszer lenne mind az említett három intézményben. Mind városi rendezvényeken, vagy akár a vegyeskórus fellépésein, tehát úgy gondolom, hogy a cél nemes, igazából még egyszer mondom, nem az alapítványt támogatjuk, de ugye kénytelenek voltunk idehozni, mert az alapítvány szerepel benne. És a másodiknál pedig ugye olvashatják Zsoldos Ferenc tanár úrnak is a Rédei életrajzát én nem hiszem, hogy kanizsai születésű neves ember, nagyon sok lenne ebben a kaliberben. Támogatni kellene az ügyet. Nem is pénzt kér polgármester úr, mert a polgármesteri keretből ezt ő fedezi, hanem hozzájárulást. Megint azért kell hozzájárulást kérni, mert alapítványt tudunk csak támogatni, az a kötet megjelentetője. Balogh László: Az OKSB tárgyalta egyedül ezt a két problémát, és ott is volt néminemű félreértés, ezért szeretnék a bizottság nevében is előállni. Az OKSB nem érezvén sajnos pénzügyi kompetenciáját, a határozati javaslatokat tulajdonképpen nem támogatta, nem támogatta a digitális zongora ügyében 5 igen, 3 nem, 2 tartózkodással volt ez a nem támogatás egy döntetlenszerű helyzettel. A Finnugor Alapítvány kérelme kapcsán pedig 2 igen, 3 nem. 5 tartózkodással alakult ki ez a helyzet. Ezzel együtt a magánvéleményemet és a kisebbség véleményét is szeretném tolmácsolni. Ezen ügyek - a digitális zongora és Rédei Károly professzor úr emlékkönyve - olyan fontos kulturális tettek, hogy kérem a tisztelt közgyűlés tagjait, hogy lépjenek felül takarékossági szempontjaikon és támogassák a városlakók jobbérzésének kicsiny lehetőségét. Ráadásul, mindez a polgármesteri keret terhére is pénzügy-technikailag kivitelezhető, és nem nagy összegről van szó. Tehát ezt szerettem volna erre a bizonyos félreértésre utalni, kérem én is a támogatást. Röst János: Én úgy gondolom, hogy mindkét cél támogatandó, az előterjesztő jelezte a pénzügyi forrását, viszont a határozati javaslat nem tartalmazza, kérem polgármester urat, hogy rögzítse, és emelje be ezt a tételt. Tüttő István: Elfogadom. Zsoldos Ferenc: Én is egyetértek azzal, hogy mindkét cél támogatása mindenképpen észszerű és jó. A javaslatban megfogalmazott szöveg pontosan és híven tükrözi azt a képet, amit Rédei, (volt Radanovics) Károly professzorról elénk tárt. Nagyon szerény körülmények közt mondhatom egyértelműen, hogy szegény körülmények közül küzdötte fel magát, ez a kanizsai fiatalember oda, ahova elért. Nagyon jelentős szerepe van a magyar kultúra terjesztésében, amit Bécsben végez, és ugyanakkor szülővárosával valóban folyamatosan, állandóan és rendszeresen tartja a kapcsolatot, amikor csak teheti, megjelenik minden olyan jellegű rendezvényen, ami az ő szakaterületét fedezi, vagy ahhoz kapcsolódik. Magam részéről is kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a két javaslatot. Tüttő István: Lehet, hogy rosszul emlékszem, de nekem úgy rémlik, hogy Rédei urat már egyszer javaslatba is hoztuk egyéb kitüntetésre, tehát nem olyan személy, aki nem lenne érdemes egy ilyen támogatásra. Dr. Horváth György: Az első határozati javaslattal kapcsolatban van olyan aggályom is, amely egyetlen ajánlatot tartalmaz, nem tudom, hogy nem kellett volna-e utánanézni szakemberek azt mondták, hogy máshol 100 eFt-tal legalább olcsóbban kapható lett volna, nem tudom, nem néztem utána, és azt szeretném, ha megvalósulna valóban a cél, akkor valóban a város kapna belőle. Azt hiszem erre már utaltam az előzőekben, és egyértelműen jogosan. Tarnóczky Attila: Többfajta ajánlat érkezett, bár igaz olyanértelemben volt többfajta, hogy a készülék tudásszintje volt más. A zeneértők azt mondták, hogy az lenne az a készülék, ami a céloknak megfelelne. Természetesen, ha nyerünk - mert egyáltalán nem biztos, hogy nyerünk - akkor lehet bármilyen ajánlatokat kérni, és annak megfelelően megvásárolni a legolcsóbb, de ugyanilyen kategóriájú készüléket. Tüttő István: Különben is arányosítani kell, mert a végén el kell számolni róla. Tehát, ha olcsóbban vesszük, akkor ugye nem úgy van, hogy az itt marad más célra. Lezárom a vitát. Kérem a szavazásukat. Kérem a határozati javaslat 1. pontjáról a döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem szépen a Numi Tórem Finnugor Alapítvány támogatásáról a döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja és fenti szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 401/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a Cantare ’97 Alapítványnak digitális zongora vásárlása tárgyában benyújtott pályázathoz a polgármesteri keret terhére 200.000 Ft pályázati önrészt biztosít. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a Numi Tórem Finnugor Alapítvány 250.000 Ft összegű – a 2001. évi céltartalékok között polgármesteri keret többletfeladatok finanszírozására beterjesztett előirányzat terhére – támogatását jóváhagyja, egyúttal felhatalmazza a polgármestert az Alapítvány és az Önkormányzat között létrejövő megállapodás aláírására. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt természetesen, amit Röst úr elmondott elfogadtam, tehát értelemszerűen a polgármesteri keret terhére, a szövegben bent van, csak a határozat nem tartalmazta. 5. Tájékoztató a DRÁVA-MURA Eurórégióról Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök írásban megkapták az ezzel kapcsolatos anyagot. Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Gyakorlatilag ez a tájékoztató - hogy mások is tudják - a Dráva-Mura Eurórégió eddigi rövid történetét tartalmazza és arról ad még információt, hogy hol tart a résztvevő önkormányzatok, illetve tagok jelenlegi szándéknyilatkozaton kívüli hozzáállása. Kérdezem, van-e észrevételük. Marton István: Ezzel a címmel az Ügyrendi Bizottság ülésén én is kértem egy tájékoztatást ennek az egésznek az eddigi költségeiről, amik október 31-ig felmerültek, illetve amelyek még várhatóan felmerülnek ennek az esztendőnek a végére. Ezeket még nem kaptuk meg, ezért a Pénzügyi Bizottság visszaadta az előterjesztést és kérte, hogy a következő ülésre ezzel együtt terjesszék elénk. Én úgy gondolom, hogy ez úgy lett volna teljes és úgy lett volna szerencsésebb, ha akkor kerül a közgyűlés elé, amikor ennek az összes anyagi vonzata is ismertté válik. Én a magam részéről – általában mondom – nem szeretem azokat a tájékoztatókat, amelyek sok oldalból állnak – ez mondjuk nem tartozik hála Istennek különösebben közéjük, csak a mellékleteivel – és nem foglalkoznak az adott témának a költségvonzatával. Úgy gondolom, hogy az úgy teljes, hogyha megtudjuk, hogy az ami, az mibe is kerül. Tüttő István: Megkérdezem Burján Emesét, hogy tudunk- e most válaszolni a költségekre. Marton István: Nem is kell most. Ügyrendin majd úgyis kell. Tüttő István: Akkor fogadjuk el, mint tájékoztatást az eddigi helyzetről való tájékoztatást. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 402/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dráva-Mura Eurórégióról szóló tájékoztatóban foglaltakat tudomásul veszi. 6. Tájékoztató a 2001. évi Kanizsa napokhoz kötődő önkormányzati rendezvényekről Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Minden évben szeptember első vagy második hétvégéje azon rendezvénysorozatnak az időpontja, amelyet úgy hívunk, hogy Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár. Ennek a kiállítás és vásárnak annak ellenére, hogy magáncég szervezi, mindig volt olyan vonzata, mintha az önkormányzat is ebben jelentősen részt venne. A részvételünket azonban nem az anyagi támogatás határozta meg, hanem az ezen időszakra szervezett egyéb várost érintő rendezvények. El kell dönteni, hogy a város milyen módon kívánja ezt az ügyet tovább kezelni, mert hogyha a város önmagában nem kíván benne részt venni, akkor azt tudjuk mondani, hogy kérem, ezt a magánkezdeményezést továbbra is folytassa az, aki, de bizonyos elvárásai is vannak a városnak olyan szempontból, ha ezzel a „nevét adja”, illetve a részvételével demonstrálja, hogy a Kanizsa Napok a városé is, akkor nekünk is kell döntenünk, hogy ezt milyen formában tesszük. Elegendő az a részvételi hozzájárulás, amit eddig adtunk, illetve milyen formában kellene továbblépni. Ez most ennek a napirendnek a témája. Balogh László: Ez egy tájékoztató, a bizottság ezt nem tárgyalta, de én magam indukáltam ezen tájékoztatót, így örülök, hogy a Kanizsa Napokhoz kötődően a hivatali és önkormányzati szinten elkezdődött egy egyeztetés. Ez jó akkor is, ha kritikával illettük a múlt rendezvényt. Remélhető az anyag alapján is, hogy a továbblépésben a városlakók és a közgyűlés örömére és megelégedésére történnek a dolgok. Ezt volt hivatott tükrözni ez a polgármesteri tájékoztató azt hiszem. Javaslom, hogy a jövőben minden a városhoz kapcsolódó nagyrendezvény kapcsán legyen közgyűlési, de legalábbis szakmai bizottsági szintű egyeztetés annak érdekében, hogy az előzetes kritika és még inkább a szakmai hozzászólás a dolgok előbbre vitelét szolgálja. Ehhez kérjük mindannyiunk szakmai észrevételét, és akár a jövőbeni pályázatást és a polgármesteri tájékoztatóban a Város Napja kapcsán a rokonrendezvényre, mint ahogy láthatták a Város Napjára még visszatérünk és azt hiszem, hogy ott újból visszaköszön ez a pályáztatási lehetőség, amelyet most azt hiszem nem kell eldönteni, de egyféle egyeztetés elkezdődött. Ennek végül is azt hiszem, hogy örülhetünk. Tüttő István: Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy az október 24-re összehívott egyeztetésre sor került. Ott sok mindenről vitáztunk. Kirajzolódott az a rövid elképzelés, hogy az önkormányzatnak – hasonlóan más városokhoz – abban is döntést kellene hozni, hogy az ún. vásárok rendezésére nagyobb hangsúlyt kíván-e fektetni. Mert ha igen, akkor ennek a vásároldalának a felerősítése is ésszerű lenne. Cserti Tibor: Egyike voltam azoknak, akik az elmúlt közgyűlések egyikén kérdést tettem fel polgármester úrhoz, hogy minek értékeli az elmúlt időszakban a Kanizsa Napok rendezvénysorozatát most már számokat tekintve és az évek folyamán. …ezzel kapcsolatban tenni. Sommás megállapítást is tettem mindjárt általam tisztelt és mérvadó személy véleménye alapján. Ahol általános jellegű megítélés volt, hogy a színvonal erősen csökkenő. Érdekes dolog és a polgármester úr bevezető gondolataival maximálisan egyetértek, hogy azért aspektusok alapján közelítve egy összetett típusú rendezvényről van szó. Talán, ha többet akarunk fogni, akkor talán kevesebbet találunk. Ebből a szempontból – amennyire én emlékszem visszatekintve a múltra – minden település igyekszik a sajátosságait, speciális tényezőit bemutatva picit … a Kanizsa Napokra …. gyakorlatilag vásári típusú rendezvény. Ha vásárnak ezt a gazdasági jellegű megközelítését nézzük, akkor személyesen nekem is az a véleményem – és ehhez kérném a tisztelt képviselőtársaknak is, ha úgy tetszik a megítélését, véleményét – hogy új alapokra célszerű helyezni. Azzal, hogy ezt a vásári típusú rendezvényt az önkormányzattól független magántársaság rendezi, de egyébként a Kanizsa névhasználatára jogosult, ez egyúttal azt is jelenti számomra, számunkra talán, hogy nem függetleníthetjük magunkat ennek a rendezvénynek a nívójától. És hogyha ez igazán érdemben nem segíti elő Kanizsa város fejlődését – mindjárt elnézést kell kérni a kiállítóktól, akik még továbbra is hisznek és anyagi kötelezettséget is vállalnak nyilvánvalóan, hogy saját magukat is menedzseljék – mégis számokban is visszafejlődő és ha úgy tetszik, nem reprezentálja keresztmetszetében Nagykanizsa város és a környező régió gazdaságát. Születtek nagyon szép kezdeményezések elsősorban a régiók részéről. Gondolok itt a környező Településfejlesztési Társulásoknak a kiállítására. Nagyon szép színfoltja volt a rendezvénynek. Mégis az a véleményem – és én ezt most nem ragoznám tovább – hogy a rendezvényt új alapokra kellene helyezni gazdasági vonatkozásban, ha kell, akkor meg kellene pályáztatni. Ezzel kapcsolatosan látom polgármester úr október 24-re összehívott egy egyeztetést. Nem tudom, hogy az egyeztetés megtartásra került- e. Tüttő István: Az előbb említettem, hogy igen. Cserti Tibor: Bocsánat. Ilyen értelemben nyilvánvalóan a Kereskedelmi és Iparkamarának is a szerepvállalására a jövőben szükség van – eddig is részt vett ebben a dologban – és gyakorlatilag az önkormányzatnak is van szerepvállalása. A kulturális és – ha úgy tetszik picit külpolitikai vonatkozással, tehát a város szempontjából - én azt hiszem, hogy fejlődőképes. Nagyon szépen bemutatja a tájékoztató anyag is ezt a dolgot. Én azt hiszem, hogy erre építeni kell, és építeni kell gazdasági vonatkozásban is, mert sajnálatos módon a testvérvárosok – ugye a már hagyományos polgármesteri főzőversenyen, amely tényleg egy nagyon klassz, ha úgy tetszik vendégcsalogató, de ha úgy tetszik egy picit barátkozó, barátságkötő jellege van, de azon kívül a gazdaság nem mutatkozhat be. Ezen a téren mindenféleképpen fejlődőképesnek kellene lennie ennek a rendezvénynek. Tüttő István: Bár elnézést, ha emlékszel vissza, volt rá nem egy alkalommal példa, hogy itt voltak a testvérvárosok. Cserti Tibor: Summa summárum nekem az a véleményem, hogy talán át kellene gondolni a rendezvénynek az idejét is. Rendszeresen megfogalmazzák azt, hogy talán ez az időpont nem szerencsés annál is inkább, mert mindig ebben az időpontban esik az eső. Most ezt nem tudom, hogy a meteorológiában van-e erős koreláció a város és az időjárás viszontagságai között, de lehetne ebből a szempontból is átgondolni. Tüttő István: Meg a Budapesti Nemzetközi Vásár is akkor van, ez a másik nagy baj. Cserti Tibor: Nagyon sokan megfogalmazták a helyszínnek a kérdését is. Igaz, hogy ebből a szempontból a próbálkozások a vásárnak a telepítése nem vezettek teljes mértékig sikerre. Befejezem és nem untatom képviselőtársaimat, tehát az a véleményünk, hogy célszerű lenne új alapokra helyezni és ezzel kapcsolatosan még ebben az évben egy új típusú számunkra, hogyha elfogadnánk, akkor ez együtt a határozati javaslatom is. Szeretnénk a hovatovább kérdésére az érintettek teljes körű bevonásával egy döntési anyagot megtárgyalni. Kiss László: Ez a Kanizsai Napok rendezvénysorozat már egy régóta folyamatban lévő, de egyre inkább valóban ellaposodó rendezvénye a városnak. Azért mondom, hogy a városnak, mert annak idején az önkormányzat bábáskodásával indult ez. Tény, az első öt kiállításon rendszeresen ki is állítottam, mert azt mondtam, az volt a véleményem, hogy ezt nekünk kell csinálni a saját érdekünkben, hogy bemutassuk Kanizsa város gazdaságát és ezen keresztül egy sikeres kiállítással még környékből is vonzunk ide kiállítókat. Sajnos nekem az a véleményem, azt kell mondanom, hogy az első volt a legsikeresebb, akkor a Graz és Stájerországi Gazdasági Kamara küldöttsége részt vett, Horvátországból voltak kiállítók, és ha azon az alaphangon indult volna el egy fejlődő ütemű vásár, akkor ma a régió egyik leghíresebb vására lenne a kanizsai. Sajnos pont az ellenkező irányba indult. Az ötödik kiállítás után én azt mondtam, hogy ilyen színvonalon én nem veszek részt, most a kérdőívelemzés, ha megnézik képviselőtársaim, a négynapos kiállításon a kérdőívre 159 fő válaszolt. Akkor milyen lehetett ennek a vásárnak a látogatottsága? Valóban esett az eső, a BMV időpontja is ütközött ezzel a rendezvénnyel, de a legnagyobb gondot én nem itt láttam. A legnagyobb gondot én ott láttam, hogy ez egy öszvér megoldás volt. Kanizsai Napok, ez senkinek nem mond semmit. Mert ha kulturális napok, akkor mondjuk ki, hogy kulturális napok. Ha vásár, akkor mondjuk ki, hogy nemzetközi vásár. Nevezzük nevén a gyereket, és annak megfelelően rendezzük és irányítsuk. Nekem meggyőződésem, hogy ezt az egész dolgot új alapokra kell helyezni, gazdasági alapokra, és mivel a városnak a térségbeli szerepét is hivatott ez a rendezvény növelni, a város, a közgyűlés nem maradhat ki belőle. Nekem az a javaslatom, hogy ezt egy közös tulajdonú gazdasági társasággal – amiben a város is részt vesz – lehetne a legjobban kezelni. Annak az éves költségvetésén, a nyereség visszaforgatásán keresztül ellenőrizni, hogy milyen fejlődési pályára tudják ezt a rendezvényt állítani, és mint a Kanizsai Kamara elnökségi tagja is kérem, hogy a közgyűlés ebben az irányban gondolkodjon és javaslom a közgyűlésnek, hogy most hozzunk egy olyan határozatot, hogy erre a 24-i egyeztetésen felvetett gondolatok alapján térjünk vissza még a novemberi közgyűlés napirendjei között azért, hogyha ez egy vásár lesz, aminek szerepelnie kell természetesen megfelelő időpont kiválasztásával magyarországi vásárok katalógusában, mivel a Kanizsa Napok nem szerepelt ebben a katalógusban, tehát egy nyíregyházi nem tudhatta, hogy mikor van a Kanizsai Napok, tehát ezeknek a gondolatoknak a felhasználásával térjünk vissza, hogy milyen gazdasági alapokra, milyen időpontban akarjuk ezt az egész rendezvényt megújítani úgy, hogy az a város régióbeli szerepét is erősítse. Azt javaslom, hogy erről hozzunk egy határozatot, hogy a novemberi közgyűlésen visszatérünk. Dr. Baranyi Enikő: Részben az előttem szólóknak a gondolatával egyetértve ezt szeretném továbbfűzni, és egy-két észrevételt tenni. Számomra azért a Kanizsai Napok megnevezés azért mégis csak azt sugallja, hogy ennek valahogy úgy illene lenni – vagy valójában talán úgy is van – hogy azért az önkormányzatnak mindenképpen hatalmas részt kell ebben vállalni. A legtöbbet azt, hogy ezt a nevet, hogy „Kanizsai” ezt használhatjuk erre a napokra. Kérdésem azonban ebből következően a következő: hogy a második szakaszban ért közfelfogással ellentétben a rendezvényt nem az önkormányzat szervezi. Ha nem az önkormányzat szervezi, akkor miért van az, hogy van egy sikeresnek – most már a lakosság által is elismert – városunk napja, ezzel ellentétben úgy láttam, hogy itt a testvérvárosok delegációja nem is kis számban képviseltette magát. Megkérdezem, hogy egy felelős városvezetői testület felvállalhatja-e azt, hogy tavasszal tudva tudott sikeres városnapok rendezvényével rendelkezünk, ezzel szemben előző képviselőtársaim által elmondott módon egy fokozatosan elsivárosodó, elszegényesedő, tartalmában és hangulatában nem összehasonlítható és valószínű, hogy nem inkább testvérvárosi delegációk fogadására alkalmas rendezvényre jelennek meg ilyen nagy számban. Mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ezt a dolgot olyan mértékben és fokig is újra kellene gondolni, hogy valóban egy jó város-menedzselés szemlélet mellett elsősorban az időpont módosítását kellene minél hamarabb kezdeményezni, másrészt olyan kiállítókat megkérni és felkeresni, akik valóban a város és a városkörnyék sokszínűségét tudják megjeleníteni és ilyen értelemben valóban nem egy elsivárosodást, hanem egy fellendítést kellene beindítani. Magam részéről a beszámolóval kapcsolatosan még egy kérdésem lenne. Én úgy gondoltam, hogy ebben a beszámolóban nem csak egy ilyen általánosságban lévő megjegyzés fog megjelenni, hogy valamennyi program kivitelezésénél a takarékosság volt a jellemző. Mihez viszonyítva? Mennyiből indultunk és ma mit jelent ez a takarékosság? Tehát jó lett volna szerintem, ha ezt számszerűsítve is ebben az előterjesztésben megjelenik. Én azt gondolom, hogy mindenképpen a protokollal kapcsolatosan komoly – hogy mondjam, hogy senkit se sértsek meg – szóval a protokollal kapcsolatosan komoly negatív észrevételeim voltak. Saját tapasztalatot szeretnék elmondani és ha ilyen helyre és helyzetbe hozzuk a testvérvárosok delegációit, akkor azt hiszem, hogy újra kell gondolni, hogy ez a város alkalmas-e arra, hogy ilyen széleskörű testvérvárosi kapcsolatrendszert tartson fenn, mert talán a kevesebb az sokkal több lett volna. Tüttő István: Baranyi képviselőnőnek egyetértek azon megállapításával, hogy gond van abban az esetben, ha az összes testvérváros megjelenik egy időben, mert annak a létszámnak a kezelése már nehézségbe ütközik. Ezért is jó, hogyha van még egy rendezvény, hiszen ha jól megfigyelték, a Város Napjára is jön általában a testvérvárosok delegációjának egy része és a szeptemberben pedig a másik fele szokott jönni. Így a saját terhelésünket is tudjuk mérsékelni. Abban is gondolkodtunk, hogy valóba a Város Napjára kellene koncentrálni, csak akkor a városnak abban is döntenie kell, hogy akkor a Város Napi feladatokra nagyobb összeget kell koncentrálni, vagy pedig itt ugye elhangzott az is, hogy más alapokra kell helyezni a még meg nem határozott időpontban egy másikat is tartani, mert ennek az előbb általam említett problémának ez az egyik fő kezelési módja, hogy széthúzzuk és két rendezvényt tartunk. Éppen ezért az az ötlet, illetve javaslat, amit Kiss László úr mondott, meg fogom szavaztatni és el fogjuk dönteni a novemberi közgyűlésen, hogy melyik utat járjuk be, de hát ugye ahhoz pedig az Önök bizottsági véleményére is szükség lesz. Tarnóczky Attila: A Kanizsa Napok Vásár viszonylag hosszú múltra tekint vissza, nem úgy a Város Napja rendezvény, amely nagyobb rendezvény az utóbbi három évben kezdte magát kinőni. Nem csoda, hogy megszokásból vannak bizonyos küldöttségek, amik inkább a Kanizsa Vásárhoz kötődnek a kovásznaiakra ez eléggé jellemző, de úgy gondolom, előbb-utóbb, ha hírét veszik annak, hogy a Város Napja milyen érdekes, színvonalas rendezvény, akkor ők is módosíthatnak. Az elhangzott kritikák úgy gondolom nagyjából jogosak, de mégis az egyensúly kedvéért úgy gondolom, hogy el kell ismerni azok munkáját, akik most már egy évtizede lassan sokszor teljesen önzetlenül nagy munkát befektetve vitték vállukon a rendezvényt. Ez nem áll ellentétben azzal, hogy valami vérátömlesztés időszerű lenne, hogyha meg akarjuk ezt értelmes rendezvényként tartani. Mégis meggyőződésem, hogy a mostani konstrukciót, amelyben a civil szféra részt és túlnyomórészt vállal ebből a rendezvényből, fenn kell tartani. Nem dicsekedhetünk sok ilyen konstrukcióval. Ez egy unikum és erre szükség van. Ezt is azért mondom, mert jelezném képviselőtársaim, hogy önkormányzati tulajdonú vagy részesedésű gazdasági társaságaink száma az én igényeimet bőségesen kielégítik. Minden olyan kezdeményezéssel szemben visítani fogok, ami újabbak létesítését indítványozza. Ha esetleg valakinek ötlete támad számok csökkentésére, azon el fogok viszont gondolkodni. Marton István: Először is egy kérdést tennék fel. Itt az áll, hogy nem az önkormányzat szervezi, hanem a Ryno Kulturális Menedzseriroda. Érdekelne, hogy kik fémjelzik ezt az irodát személy szerint, és utána mondom a mondanivalómat. Tüttő István: Szeretnék itt módosítani. Itt tévesen van bent ez a mondat, hogy a Ryno Kulturális Menedzseriroda ugyanis azóta megtudtam, hogy a Ryno Kulturális Menedzseriroda és a valóban vásárt szervezők között az a kapcsolat, ami korábban fent állt, az már nem annyira érvényesül. Ezt Szakony Szilárd úr a várásigazgató szinte azt lehet mondani, hogy saját maga vállalja fel és intézi. Legalábbis ez az én legutóbbi információm. Nem tudom, hogy Emese tudunk ezzel kapcsolatban valamit mondani? Burján Emese: Tudomásom szerint a vásárigazgató Szakony Szilárd úr, a gazdasági társaság azonban aki a számlákat kiállítja és befogadja, az Ryno Kulturális Menedzseriroda. A jövőre vonatkozólag egyébként a polgármester úr által mondottakat meg tudom erősíteni. Tüttő István: Bár én hallottam olyat éppen a Ryno Kulturális Iroda részéről, hogy ez a része már nem egészen fedi a valóságot, nem úgy van, mint korábban. A gyakorlati megvalósítást nem a Kulturális Iroda végzi, hanem a Szakony Szilárd. Én nem ismerem a Kulturális Iroda tagjait, úgyhogy nem tudok rá válaszolni. Nem tárgyaltam velük, mivel a vásár szervezésében nem veszünk részt. És ha valamilyen módon számlát egyenlítünk ki, az nem más, mint az általunk igényelt vásári területnek az ellenértéke. Tehát én így nem tudok mást mondani erre, mint ezt. Marton István: Úgy gondolom, hogy akkor az ügy még cifrább, mint hittem. De ha nem így van, akkor ezt mondjuk 20 nappal ezelőtt aki ezt a jelentést összeállította, miért írta le, miért nem tájékozódott idejében. Nekem Tarnóczky Attila alpolgármester úrral ellentétben az a véleményem, hogy épp itt az ideje, hogy szembesüljünk a tényekkel. Mik ezek a tények? Azt kell, hogy mondjam, már a megnyitás is botrányos volt. Minden részvétem tisztelt polgármester úr az Öné volt, amikor kis humorral áthidalva azt a finoman fogalmazva sem irigylésre méltó helyzetet – ahogy mondod – viszonylag balesetmentesen oldottad meg, nevezetesen, amikor a fődíjra nem jelenik meg a díjazott, sőt az aldíjra sem, ami a kettes számú díj volt. Kérem szépen, ahol a díjak ennyit érnek, ott a rendezvény sem lehet sokkal színvonalasabb. Hozzáteszem és nem zárójelben, hogy nem is volt az. Úgy gondolom, tökéletesen igaza van Kiss képviselőtársamnak, hogy talán tényleg az első 10 évvel ezelőtt volt a legszínvonalasabb és én is úgy voltam ezzel, mert mindegyiken kint voltam – bár ahogy így haladunk előre az időben, mindig csökkenő mértékben, tehát eleinte még minden nap, később most már csak, most legutoljára is kétszer – de ez is bőven elég volt. Az első (köszönöm a közbeszólást) az első háromnál még bízni lehetett abban, hogy itt majd előbb utóbb lesz belőle valami és talán színvonal-emelkedés is történik. Ez bizony ne történt meg, és azóta mindegyik fokozatosan gyengült. Ez a legutolsó volt az, ami minden korábbit alulmúlt. Meggyőződésem, hogy így tovább nem szabad csinálnunk. Ugye egy kicsit ez a jelentés körüli hercehurca is, hogy azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen ki csinálja, ki rendezi, ki küldi a számlákat. Most itt valamit hallottunk. Tételezzük fel, hogy ez volt az igazság. De mint az előbb említettem, nem nagyon elégítenek ki engemet az ilyen félmondatok, hogy „valamennyi program kivitelezésekor a takarékosság volt a jellemző”. Engem sokkal jobban kielégítene az, ha azt mondanák, hogy azok a programok, amikhez a mi kötődünk – mármint az önkormányzat – azok mibe kerültek. Mi volt ezeknek a tervezett költsége és mi volt a végrehajtása. Tüttő István: Ezt pótolni fogjuk. Marton István: Köszönöm polgármester úr, nagyon örülök is neki, mert nem szeretem, hogyha a dolgokat csak úgy elmismásolják. Inkább írunk két oldalt azért, hogy a szerencsétlen képviselő meg se értse, mintsem leírnánk három számot, amiből rögtön tisztán lát. Tüttő István: Egyébként a költségvetésben volt erre fedezet. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Ön bejelenti, hogy nem ért egyet velem, utána mondja amit mond, érzékeltet, hogy mit mondtam. Egy baj van, hogy én mindazt nem mondtam, amivel Ön nem ért egyet. Én azt jeleztem, hogy erre a rendezvényre a vérátömlesztés nagyon is ráfér és egyetértettem a kritikai hangokkal, viszont megtettem azt a gesztust, hogy mindenek előtt Szakony Szilárdnak, aki vállán vitte sok éven keresztül a rendezvényt, köszönetet mondtam. És úgy gondolom, ezt meg is kell tenni, mert sértegetéssel eredményeket elérni nem lehet. Összefogást kell indukálni ebben az ügyben is, és ennek ez a módja. Marton István: Én igazat adnék Tarnóczky úrnak, ha nem az történt volna, amit én mondtam. Hogy itt drasztikus színvonalcsökkenés következett be minden évben. Eleinte még az volt a gondunk, hogy alig lehetett közlekedni, mert olyan pici volt a hely – akik régebben részt vesznek a közéletben, ezt azt hiszem minden további nélkül alá tudják támasztani – ma meg már az a gondunk, hogy nincs kiállító. Ott futballozni lehetne gyermekeknek közben akkora szabad terek vannak. Ez sem jó, mint ahogy az sem volt jó. Én úgy gondolom, hogyha itt bizonyítottan színvonalcsökkenés van, akkor tényleg nagyon el kell gondolkodni az egészen, ez ki kell, hogy mondjuk, agonizál kérem szépen. Én egyébként egyes részletekben még egyet is érthetek Tarnóczky úrral. Tüttő István: Szeretném azért azt is jelezni, hogy pl. más városoknál az önkormányzat saját maga működteti a vásárokat és óriási pénzeket is költött arra, hogy azok az eszközök, amelyek a vásár rendezéséhez szükségesek, azok rendelkezésre álljanak. Megint Egerszeget kell említenem. Óriási előnyük van, hogy van egy hatalmas sportstadionjuk, amely megfelelő környezetet biztosít. Nekünk van egy sportstadion lehetőségünk bérlemény formájában, mert nekünk nincs sportstadionunk, mert hála Istennek „privatizálták”. Aztán amit még szeretnék ehhez hozzátenni. Ebben az új verzióban, amit majd november végén megtárgyalunk, ezzel a kérdéssel is kellene foglalkozni annak ellenére, hogy Tarnóczky úr ugye jelezte, hogy gazdasági társaság létrehozása nem igazán ésszerű dolog, de azokban a városokban, ahol a kiállítások és a várások jól működnek, ott az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok működtetik ezeket a rendszereket. De gazdaságosan működnek, mert azt az eszköztárat, amit ebből a szempontból felhalmoztak, folyamatosan bérbe adják és más területeken hasznosítják addig, amíg a városban sorra nem kerül a kiállítás. Ez egy másik kérdés, ezzel is foglalkoznunk kell. Nem biztos, hogy ez az útja. Nincs több észrevétel, lezárom a vitát. Kiss László úr által javasolt határozati javaslatot tenném fel szavazásra. Ismételje meg Kiss úr, hogy nehogy valaki azt mondja, hogy nem tudta pontosan, hogy mire szavazott! Kiss László: A határozati javaslat a következő lenne: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsai Napok címen ismert rendezvény újjászervezésére a novemberi közgyűlés során visszatér. Végül is a lényeget tartalmazza, nem jogi megfogalmazás azt tudom, de a lényeg benne van. Tüttő István: Lényeg az, hogy a novemberi közgyűlésen tárgyaljuk meg. Kiss úr azt kérdezném, hogy van-e esetleg egy vezérelv, hogy milyen vezérfonal mellett menjen el majd ez az előkészítés. Kiss László: Kiegészíteném azzal, hogy az előkészítésnek a felelőse a Polgármesteri Hivatal valamelyik intézménye – nem tudom polgármester úr belátása szerint melyik az, amelyik az, amelyiknek kellene. Tüttő István: A kabinetünk. Kiss László: Akkor a polgármesteri kabinet. A határidő a közgyűléshez igazodó. Javaslom, hogy azokat a szempontokat, amiket október 24-én többen felvetettek és rendszereztek, azokat vegyék figyelembe és ezeket a szempontokat azért kapják meg a képviselők is, hogy a kialakuló vitában azért ezeket érvényesíteni lehessen. Marton István: Kiss úrnak a javaslatával én érzelmi meg még értelmi oldalról is egyetértek, illetve egyetértenék akkor, hogyha ez az önkormányzat által rendezett vásár lenne, de ebben a formában, ahogy ő ezt feltette, ebben mi nem szavazhatunk, mert nem mi vagyunk a rendszergazdák finoman fogalmazva. Itt egyről lehet szó, hogy az egész kiállítás és vásárban való önkormányzati szerepvállalást vizsgáljuk felül. Ha ez így hangzik el, akkor én meg is szavazom. Budai István: Én azt szeretném elmondani, hogy itt felvetődött az a kérdés most már több oldalról, hogy erre a célra gazdasági társaságot alapítani valahogy kívánatos dolog lenne. Én úgy gondolom, hogy nekünk van éppen elég gazdasági társaságunk, akikkel ezt a kérdést meg lehet oldani. Még olyan oldalról is látom én ezt, hogy éppen vásárüzemeltetéssel foglalkozó gazdasági társaságunk is van. A Via Kanizsára gondolok, meg kell szervezni, ki kell alakítani a munkarendjét és ennek megfelelően ezzel a dologgal én úgy gondolom le lehetne rendezni. Mert ugye azt mondjuk, hogy más városokban ez ott megy jól, ahol ilyen szervezetek vannak, hát szerintem nekünk is van, csak meg kell szervezni. Tüttő István: Amit én mondtam, az nem azt jelenti, hogy feltétlenül kell új gazdasági társaság. Csak azt mondtam, hogy gazdasági társaságok működtetik. Nekünk van ilyen, akkor meg kell vele bízni. Kiss László: Megszólíttatás kapcsán Marton úrnak szerettem volna válaszolni. Mégpedig azt, hogy a vita elején beszéltünk róla, hogy ezt át kell szervezni, hogy most ez vásár, kulturális napok, egyebek. Ott elhangzott, a határozati javaslatban én nem foglaltam bele ezt így külön, hanem a Kanizsa Napok címszóval ismert rendezvény, így próbáltam körülírni, de számomra is egyértelmű, hogy ezt a vásár irányába kell elvinni, tehát vásárszervezésről lenne szó. A megvalósítás véleményem szerint mindenféleképpen egy gazdasági társaságban képzelhető el a leginkább, de erről most ne vitázzunk én azt hiszem. A kabinet készítse elő és a novemberi ülésen azt hiszem lesz erre mód, hogy ezt megbeszéljük és eldöntsük, hogy milyen formában működjön. Tarnóczky Attila: Én egyetértek Marton képviselő úrral és akkor módosító indítványként be is terjesztem azt a változatot, amelyben az szerepel, hogy a szerepvállalást kell tisztázni, de véleményem szerint ezt december 31-ig kellene megcsinálni. Novemberben ezt komolyan megcsinálni úgy, hogy bizottságok is megtárgyalják, elképzelhetetlen. Itt millió egyeztetés kell még hozzá. December 31-t javaslom határidőnek. Zsoldos Ferenc: Egyetlen egy javaslatom lenne. Én egyébként most is hiányolom ehhez a napirendhez a vásárigazgatót feltétlenül meg kellett volna hívni, de ha most erre már nem került sor, akkor a decemberi érintett napirendhez kapcsolódóan kapjon meghívót. Tüttő István: Azért nem hívtuk meg, mert a tájékoztató is inkább csak arról szól, amit mi csináltunk ebben a kérdésben. Nem a vásárral foglalkoztunk igazán, hanem az önkormányzat szerepével. Dr. Kalmár Béla: Felvetődött bennem a gondolat, hogy érdemes volna megvizsgálni azt a lehetőséget, hogy az Ipari Fejlesztő Kht funkcióját tekintve nem volna- e alkalmas erre a pozícióra, feladatra? Tüttő István: Ipari Park Fejlesztő Kht? Dr. Kalmár Béla: Igen. Tüttő István: Megvizsgáljuk azt is. Lezártam a vitát. Akkor egy a Tarnóczky úr által és többek által is megerősített határozati javaslatot, ami pedig úgy szól, hogy a december 31-i határidővel szabnánk határidőt, hogy az önkormányzat ezen ideig bizottságok elé kerülve, illetve a decemberi közgyűlésen megtárgyalja a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár kapcsán az önkormányzat elvi álláspontját és szerepvállalását. Hiszen ebbe bármi belefér. Kérem szavazzunk! A közgyűlés 23 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 403/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2001. decemberi soros ülésén ismételten megtárgyalja a Kanizsa Napok Kiállítás és Vásár kapcsán az önkormányzat elvi álláspontját és szerepvállalását. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7. Röst János képviselő önálló indítványa polgármester, képviselők vagyonnyilatkozata ügyében Tüttő István: Kérdezem Röst urat, hogy szóban kíván-e hozzáfűzni? Röst János: Én úgy gondolom, hogy az önálló képviselői indítványom nagyon egyértelmű és egyszerű. A témája pedig az, hogy a polgármester, illetve az önkormányzati képviselők tárgyi évenként egy alkalommal tegyenek vagyonnyilatkozatot. Jelenleg elfogadtuk a köztisztviselőknek a vagyonnyilatkozatnak a szabályozását. Megtudtam, hogy közel százan tették meg hétfőig a Hivatalon belül. Én úgy gondolom, hogy a döntéshozóknak mindenképpen meg kellene tenni évente ezt a vagyonnyilatkozatot a politika tisztessége megkívánja ezt. A határozati javaslat egyértelmű, ugyanis a közgyűlés tagjaira naptári évenként egy alkalommal és önkéntes alapon vonatkozna, illetve van egy zárópont bent, amelyben nyilatkoznának arról, hogy hozzájárulnak-e a nyilvánossághoz, vagy nem. Maga a vagyonnyilatkozat párhuzamosan lenne elkészítve a köztisztviselőknek a hasonló dokumentumához, ugyanis elegendő szabályozást tartalmaz értelemszerűen alkalmazva a képviselőtestület tagjaira. Én szeretném arra kérni Tüttő István polgármester urat, Tarnóczky Attila alpolgármester urat és Törőcsik Pál volt alpolgármestert, hogy elsőként járuljanak ahhoz hozzá, hogy nyilvánosságra hozzák a vagyonnyilatkozatukat. Tekintsék jó példának Zalaegerszeg város polgármesterét és a jegyzőjét, aki ezt egyébként már megtette. Arra kérem a testület tagjait, hogy fogadják el és értsenek vele egyet. Tüttő István: Valószínű, hogy ezt mindenki meg fogja szavazni, de egyetlen kérdésem lenne. Most nem arról szavazunk, hogy ezt elfogadjuk, hanem ezt Ügyrendi és Jogi Bizottság elé kell utalni, mert ez a rendje. Kérem szavazzunk róla. Röst János: Én úgy gondolom, hogy az SZMSZ nem tartalmazza ezt a kikötést. Erre nagyon jó példa a mai rendkívüli közgyűlés is, ahol szintén van bent két indítványt, amit nem tárgyalt semmilyen bizottság. Én azt hiszem, hogy a szabályozás arról szól, hogy bizottság elé lehet utalni, amennyiben szükségesnek látjuk. Itt a beterjesztésnek a javaslata gondolom egyértelmű. Önkéntes dologról van szó, tehát semmilyen fajta egyéb megkötést nem tesz. Én azt hiszem, hogy most el lehet fogadni, nem hiszem, hogy ezt tiszteletkörökkel kellene megvizsgáltatni. Tüttő István: Megkérdezem Tóth László urat a bizottság elnökét, hogy ezzel kapcsolatban mi a véleménye? Tóth László: Röst képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van. Az SZMSZ valóban nem rendelkezik kötelező érvénnyel bizottsági hatáskörbe való utalásról, de az eddig bevett gyakorlat viszont azt indukálja, hogy bizottsági szakaszba kerüljön, de én azt mondom, hogy nyugodtan szavazhatunk bizottsági határozat nélkül is. Kelemen Z. Pál: Ha az lesz megszavazva amit Röst János javasolt, két aggályom van. Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel. Az első aggályom az, hogy mi történik akkor, ha egy képviselőről kiderül, hogy aránytalan vagyongyarapodása van mondjuk két év után? Nem történik semmi a morális megítélésen kívül. Mi történik akkor, ha egy képviselőről kiderül, hogy nem írt igazat a vagyonnyilatkozatában. Tulajdonképpen nem történhet semmi morális megítélésen kívül. Ebben a testületben már emlékszem olyanra – nem sokra – hogy valaki nem mondott igazat. Ez a két aggályom van. Egyébként megszavazom, mert morálisan egyetértek vele. Itt gyakorlati értelmét megítélés kérdése. Törőcsik Pál: Én is támogatni tudom a javaslatot, megnyugtatná a város közvéleményét is egy ilyenfajta határozat elfogadása. Én szeretnék egy kiegészítő javaslattal élni, ami szintén megnyugtathatná a város közvéleményét, nevezetesen azt szeretném javasolni szintén önkéntes alapon – és egy alkalommal – nyilatkoznának a képviselők, hogy nem volt a múltban együttműködő kapcsolatukat a 3/3-as ügyosztállyal és erről szintén nyilatkozhatnak. Tarnóczky Attila: A város közvéleményének az a része, amely nyugtalan a képviselők, alpolgármester, polgármester vagyongyarapodását illetően, azt semmilyen vagyonnyilatkozat nem fogja megnyugtatni, de attól függetlenül támogatom Röst képviselő úrnak az indítványát és vele együtt fogom nyilvánosságra hozni természetesen a vagyonnyilatkozatomat. Röst János: Örülök, hogy ennyien támogatják a javaslatomat. Törőcsik Pál véleményével kapcsolatban annyit mondanék el, hogyha őt ez nyugtalanítja, akkor hasonlóképpen hozzám, hozza be a közgyűlés elé javaslatát. Én nem hiszem, hogy a vagyongyarapodás összefüggnek a 3/3-as tevékenységével, akinek ilyen volt. Tóth László: Meg kell, hogy mondjam Törőcsik Pál volt alpolgármester megjegyzése nem okozott nálam csalódást, mert kb. ilyeneket szoktam várni tőle. Bevallom Önöknek tisztelettel, hogy sem a 3/3-as ügyosztálynak, de még a 6/6-osnak sem voltam tagja. Marton István: Most megint abban a speciális helyzetben vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az újszülöttnek minden vicc új. Megragadom ezt a kiváló alkalmat arra, hogy jegyzőnőtől visszakérjem a bő 10 évvel ezelőtt leadott vagyonnyilatkozatomat, mert az első közgyűlésnek – ha jól emlékszem – 5 vagy 6 tagja ezt elkövette és szeretném lemérni, hogy ne adj Isten milyen gyarapodás állt be a vagyonomban az elmúlt évtizedben. Tüttő István: De akkor hagyd itt nekem, mert nem tudjuk ellenőrizni. Marton István: Akkor végre a testületből lesz egy ember, akit már akár ellenőrizni is lehet. Folyamatában igen, 10 év alatt mi történt. Sajnálom, hogy ez téma, viszont meg kell, hogy állapítsam, hogy annak a vagyonnyilatkozatnak, mivel kötelező érvénnyel ezt nem írta elő a törvény akkor sem és most sem írja, semmi nemű érdemi foganatja nem volt. Attól félek, hogy most sem lesz, de hát én már ezen 10 évvel ezelőtt egyszer túlestem, úgyhogy én örömmel megszavazom. Kíváncsi vagyok, hogy most a két fővel kevesebb létszámú testületből hányan lesznek azok, akik leadják. Cserti Tibor: Volt egy javaslat, ehhez képest ez nem kiegészítése véleményem szerint, hanem teljesen új javaslatról van szó Törőcsik úr részéről. Én a komolytalanságára vonatkozó jelzőkkel nem illetem, mindenki döntse el magában, hogy miről van szó. Szerintem kezd elmenni egyébként félre az egész dolog az indítványtól függetlenül. Én várok olyan javaslatot, hogy valaki azt mondja, határolódjak el és nyilatkoztassam ki, hogy nincsenek mondjuk tálib rokonaim. Folytathatjuk ebbe az irányba is. Külön kérnék szavaztatni, ez ügyrendi kérdés. A másik meg azt hiszem, hogy a szándéknak igazán az a lényege, hogy a köztisztviselőkhöz hasonlóan gyakorlatilag .. és feddhetetlenek legyenek a város honatyái….. maga a határozati javaslat és az más kérdés, hogy ki tesz eleget neki, ki nem. Egyetértek azokkal az aggályokkal, de azért még morálisan még mindig van értelme ennek a javaslatnak. Tüttő István: Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egy önálló képviselői indítványról van szó, amelyhez más képviselőnek javaslatot tenni nem illik, nem is lehet. Kérem lezárom a vitát. Elfogadom azt a javaslatot, hogy a határozati javaslatról döntsünk. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 404/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elviekben egyetért, hogy a közgyűlés tagjai naptári évenként egy alkalommal önkéntes alapon vagyonnyilatkozatot tegyenek és nyilatkozzanak a nyilvánosságra hozataláról. A nyilatkozatot zárt borítékban a jegyző által biztosított helyen kell tárolni. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző a vagyonnyilat elkészítéséért 8. Kiss László képviselő önálló indítványa buszmegálló létesítése ügyében Kiss László: Végül is itt Miklósfa városrész buszközlekedésének valóban egy kritikus kerületéről van szó. A Szentendrei utca középső és alsó szakasza gyakorlatilag buszközlekedés számára feltáratlan. Onnét a legközelebbi buszmegállók olyan 600-800 méterre esnek. Korábban voltak elképzelések körforgalom megvalósítására, de akkor a híd, az útnak szélessége, egyebek ezt nem tették lehetővé. Azóta változott a helyzet. A híd kiszélesítésre került, de újabb buszmegállók létesítése, partoldal lefaragás és egyebek válnának ott szükségessé. Itt többször körüljártuk ezt a témát, gazdaságosan nem lenne ez megoldható, viszont ha a Szentendre utca és a Miklósfa utca csatlakozásánál egy újabb buszmegálló létesülhetne, amivel a VOLÁN is egyetért, mert erről már beszéltünk a VOLÁN-nal is, az megoldaná ezt a kérdést, mert akkor 300-500 méteres gyaloglással az előbb említett szakaszon lakó polgártársaink valóban közelebb kerülnének a buszmegállókhoz. Gyakorlatilag ennek a kérdésnek a megvitatására terjesztettem elő és a létesítése ezt az önálló képviselői indítványt. Kérem a közgyűlést, utalja ezt bizottsági szakaszba, és ott járjuk körbe bővebben. Tüttő István: Kérem szavazzunk a bizottsági szakaszba utalásáról. Dr. Kalmár Béla: Az volna a javaslatom, hogy azokat az önálló képviselői indítványokat, amelyeknek anyagi vonzata van, szednénk egy csokorba, mert minden képviselőnek a körzetében vannak ilyen igények, amelyek valós állampolgári igényeket teljesítenének, vagy valósítanának meg. Vannak olyan körzetek, amelyek tényleg, hogy van olyan rámenős képviselő, mindent kiharcol a körzetének, viszont van olyan rész, ahol meg egyáltalán szóba sem kerülnek pl: járdajavítás, vagy Bajcsán pl: még nem hallottam, hogy Bajcsán a járdajavítás szóba került volna, vagy ehhez hasonló. Meg a hidak építése. Kérném szépen ezeket egy csokorba szedni, egy csomagba és akkor együtt letárgyalnánk az egészet. Tüttő István: Csak azért említettem, hogy a hidat azt megemlítettük. Dr. Baranyi Enikő: Szeretném megkérdezni, önálló képviselői indítványról most már vitákat fogunk nyitni? Tüttő István: Nem. Dr. Baranyi Enikő: Akkor köszönöm szépen. Tüttő István: Hozzászólni lehetett, ugyanis nem vettem észre, hogy jelentkezett Kalmár úr. Szavazunk. Bizottsági szakaszba utalásról döntünk. Aki igent nyom, az a bizottsági szakasszal egyetért. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 405/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Kiss László képviselőnek a buszmegálló létesítése tárgyában benyújtott önálló indítványának megtárgyalására. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 9. Kiss László képviselő indítványa Közrendi Bizottság létrehozása ügyében Kiss László: Két évvel ezelőtt már hasonló címmel beterjesztettem egy indítványt, akkor a közgyűlés úgy fogalmazok, hogy nem kezelte a kérdést súlyának megfelelően. Azóta eltelt időszak bebizonyította, hogy valóban mégis szükség lenne egy ilyen bizottságra. Aki a város utcáin közlekedik, megállapíthatja, hogy ma már csak elvétve találkozunk kivilágított kerékpárral. A forgalomszervezés is olyan, hogy helyenként kívánnivalókat hagy maga után. Nem is beszélve arról a neuralgikus területről, amiről Dr. Horváth György képviselőtársam is többször beszámolt saját tapasztalatok alapján. Az éjjel négy óráig tartó diszkózene, egyes szórakozóhelyek környékén, vagy művelődési intézmények környékén. Én azt hiszem, hogy ezek mind-mind olyan kérdések, amik a város lakóinak biztonságát, nyugalmát érintik és ez a terület megérdemelne egy önálló bizottságot, amelyik csak ezzel foglalkozna és elvárható lenne tőle, hogy valóban ezen a területen akkor bizonyos idő elteltével rend alakuljon ki. Emlékeztetnék arra, hogy korábban szó volt a közgyűlés bizottsági struktúrájának az átszervezéséről is. Felmerült ifjúsági bizottság létrehozásának a szükségessége, felmerült idegenforgalmi bizottság létrehozásának a szükségessége. Úgy vélem, hogy most 1 évvel a választások előtt már nincsenek olyan megállapodások, amik a választási periódus elején még kötötték a közgyűlés feleinek a kezét, ezért úgy vélem, hogy 1 évvel a választások előtt már nem kellene ennyire mereven ragaszkodni bizonyos megállapodásokhoz, és át lehetne józanul gondolni, hogy mi az, ami a jövőben, mint bizottsági struktúra a város, a város működése és a közgyűlés működése érdekeit szolgálná. Szerintem több bizottság kifejezetten szakmai bizottság kisebb létszámmal hatékonyabban tudna működni, és jobban szolgálná a közgyűlés érdekeit is. Én úgy vélem, hogy ebben az irányban is érdemes lenne elgondolkodni. Az utolsó mondatom, az önálló képviselői indítványban ebbe az irányba céloz. Én javaslom a bizottságoknak és tisztelt képviselőtársaimnak, hogy majd a bizottsági tárgyalás során ezeket a szempontokat is mérlegeljék és adott esetben egy új bizottsági struktúrára vonatkozó elképzelést is támogassanak. Tarnóczky Attila: Amit most hallani fogunk, az valóban ügyrendi hozzászólás, ajánlom figyelmükbe. Volt nekünk korábban egy jó szokásunk önálló indítványokkal kapcsolatban, hogy mindenféle vita nélkül döntöttünk arról, hogy menjen további bizottsági szakaszba. Akinek nem tetszett nem szavazta meg, akinek tetszett – általában ezt csináltuk – megszavazta. Kezd elharapózni az ellenkezője, hogy két vitát folytatunk. Egyet most, egyet meg majd amikor visszajön. Arra kérnék mindenkit, ha lehet a vitát a vissza hozatal időpontjára tartogassuk. Kár, hogy szóltam, mert újabb hozzászóló jelentkezik. Kelemen Z. Pál: Nem vitatni akarom, csak egy észrevételt szeretnék tenni. 1999. májusig Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságunk volt. Ez a közgyűlés közrendi ügyekben való eljárás jogosultságát elvette és Ügyrendi és Jogi Bizottságunk van. Ma erről nem vitatkoznánk, ha 1999. májusában helyben hagyjuk az akkori struktúrát. Egyébként én is javaslom bizottsági szakaszba utalását. Ha nem javaslom, akkor is oda utaljuk. Györek László: Én egy kicsit más témáról, bár ide kapcsolódva. Ha jól emlékszem, akkor két éve – pontosabban most már több mint két éve, mert tavasszal volt – én is benyújtottam egy önálló képviselői indítványt a bizottsági struktúra átgondolására. Akkoriban ez úgy zajlott le, hogy azt kérték tőlem, hogy addig az ügy maradjon függőben, amíg a Szervezeti és Működési Szabályzat meg nem változik. Azóta is így vagyunk, tehát az én indítványom speciel nem került még sehova sem. Most viszont ennek kapcsán hadd kérdezzek rá erre, hogy akkor most ez az indítvány hol van, pontosan mikor kerül majd bizottsági szakaszba, illetve mikor kerül majd közgyűlés elé? Dr. Baranyi Enikő: Polgármester Úr! Én nagyon szeretném megkérni, hogy legyen meg akkor az SZMSZ szerinti közgyűlés vezetése. Ez most már a harmadik képviselői indítvány és ebből már másodjára kellett ezt a kérdést megismételnem és kérnem. Tüttő István: Ha valaki olyat javasol, mindenképpen lehet ellene szólni, lehet erősíteni. Marton István: Én még tovább megyek vissza az időben, mint Kelemen képviselőtársam tette, mert az első ciklusban – tehát 1990-től 1994-ig – Ügyrendi és Közrendi Bizottságunk volt, ami hármassá bővült a másodikban és való egy igaz, amit Kelemen képviselőtársam mondott, közben elhalt. Még annyit azért hozzátennék, hogy én nem tartom már célszerűnek 10 hónappal mondjuk a jövő évi önkormányzati választások előtt ebbe belenyúlni. Egyébként egyetértek vele, hogy ilyesmire szükség van. Tüttő István: Egyébként a Györek úrnak a javaslatát elővesszük és foglalkozunk vele. Szavazzunk a bizottsági szakaszba utalásról. A közgyűlés 19 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 406/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiss László képviselőnek a Közrendi Bizottság létrehozására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát. Határidő: 2001. november 30. Felelős : valamennyi bizottsági elnök 10. Kiss László képviselő önálló indítványai a miklósfai ravatalozó felújítása, valamint utcanevek elnevezésére vonatkozóan Kiss László: Ez az az indítványom, amit augusztus 30-án terjesztettem be a Hivatalban. A bizottsági szakaszt végigjárva került ismét most elénk. Ennek az indítványnak az volt a lényege, hogy a miklósfai köztemetőben lévő ravatalozó kb. 30 évvel ezelőtt épült. Állaga annyira megromlott, hogy helyenként már balesetveszélyt is jelentett. A lakosság folyamatos kérése és jelzései ellenére a kezelő forráshiányában nem tudta elkezdeni a felújítást. A Városszépítő Egyesület a lakosság kezdeményezését felvállalva és az egyház támogatásával gyűjtést indított. Elindította ennek a ravatalozónak a felújítását, ami a napokban talán a mai nap folyamán befejeződött. Tüttő István: A felújítás befejeződött? Kiss László: Folyamatban van, és azt hiszem, be is fejeződött már. A napokban nem jártam kint, nem tudom pontosan, de elindította és tekintve, hogy az üzemeltetőnek pillanatnyilag nem volt akkora forrása, hogy a teljes összeget ebből fedezni tudja, a felújítás során olyan plusz munkák is felmerültek, amiket az eredeti elképzelés az építmény állagából eredően nem tudott figyelembe venni. Többletköltségek merültek fel, és ennek a fedezésére kérem a közgyűlést, hogy ezt a felújítást, ami tényleg a kor színvonalának megfelelő építményt eredményezett és végül is a város vagyonának a gyarapodását is eredményezte lakossági összefogással, lakossági pénzekkel. Én arra kérem a közgyűlést, hogy ezt a felújítást 1.2 millió Ft-tal támogassa. Dr. Fodor Csaba: Mi magunk egyetértünk teljes mértékben azzal, hogy a miklósfai városrészben álló ravatalozót fel kell újítani. Annak örülünk, hogy ilyen előrehaladott állapotban van a felújítás, viszont azt gondoljuk, hogy az 1.2 millió Ft talán kevés lehet. Információim szerint a megkért építési engedély és megkapott építési engedély alapján árajánlat-kérésekre került sor és ezek az árajánlatok – ha jól emlékszünk – olyan 5 millió Ft körül voltak bruttó összegben. Nem vagyok bent biztos, hogy ez pontosan így van, mert az nincs előttünk, viszont én ezt az 1.2 millió Ft-ot kevésnek találom. Azt gondolom, hogy célszerű lenne most az összegről nem dönteni, de arról mindenképpen, hogy támogatjuk, viszont kérjük be valóban, ha van a vállalkozási szerződést - miért ne lenne biztosan - és ezt célszerű lenne a Via Kanizsához áttenni ezt a pénzeszközt, amennyi majd a vizsgálat után számszerűsíthető. Amit Kiss képviselő úr elmondott, azok a lakossági kezdeményezések valóban dicséretesek, de ha azokból és egyéb helyekről összegyűjtött pénzeket, valamint az 1.2 millió Ft-ot – amit Ön kér – hozzátesszük nem biztos, hogy fedezi a teljes költséget. Én azt gondolom, hogy célszerű lenne a soron következő közgyűlésre ezt visszahozni az összeg megállapítása tekintetében, és egyszerre adjuk oda azt a pénzeszközt, ami szükséges, nehogy kiderüljön, hogy ez talán egy kicsit kevés. Tüttő István: És kinek adjuk oda? Dr. Fodor Csaba: Én azt szeretném, ha a Via Kanizsához kerülne át, az ő forrásait emelnénk meg ezzel, és ő finanszírozná át, ha erre mód és lehetőség van. Úgy tudom, hogy megoldható. Mi azt gondoljuk valóban, mi magunk is Őri Sanyi barátunkkal – miklósfai városrészben lakik – és ő is kért bennünket, hogy amennyiben ezt módunkban áll a közgyűlésnek, akkor támogassa. Mi támogatjuk természetesen, csak szeretnénk a végleges, pontos számot látni, mert mi azt gondoljuk, hogy ettől lehet, hogy magasabb szám lesz. Nem 1.2 millió Ft, azt is hajlandóak vagyunk természetesen. Tarnóczky Attila: Fodor elnök úr, valami olyasmit talált mondani, hogy kevésnek tartotta az összeget, én elégnek tartom. Tüttő István: Nem, ő attól tart. Tarnóczky Attila: Én elégnek tartom, és azt javaslom, hogy ezt az összeget szavazzuk meg. Egyetértek Fodor elnök úrnak a további indítványaival, hogy kérjük be a beruházás teljes költségét, a lakossági támogatásról tájékozódjunk és az utolsó mondatával is a Via Kanizsa esetében egyetértek. Én úgy gondolom, megfelelő ismeretek alapján született az előterjesztés, és egy olyan folyamatba nem szeretnék beleszállni, amelyben az összeg egyre emelkedne, emelkedne, mert plusz igények majd jelentkezni fognak, ebben biztos vagyok. Kiss László: Köszönöm Fodor képviselőtársamnak azt az észrevételét, adott esetben valóban előfordulhat, hogy a költségvetés magasabb összeget jelöl meg. Volt is egy magasabb összegű költségvetés is, de úgy vélem és megállapodtunk mi a temető üzemeltetőjével, aki az egész felújítást is felügyelete, hogy az 1.2 millió Ft-os összeg elegendő erre a célra. Én azt hiszem, hogyha a közgyűlés ezt megszavazza, ezzel ez a dolog lezárható és megelégedéssel átadható a városrész lakosságának. Arról nem is beszélve, hogy végül is a temető üzemeltetője a Via Kanizsa Kht is ennek az összegnek mindenféleképpen a Via Kanizsa Kht-hoz kell kerülnie, mert ő tulajdonképpen az üzemeltető és az építtető. Mindenféleképpen hozzá kell kerülnie és a Via Kanizsa Kht is egyetértett azzal, hogy ez így elegendő lesz, ebből ez megoldható. Én úgy vélem, leggyorsabban az ügyet úgy zárhatjuk le, hogyha ezt az 1.2 millió Ft-ot most jóváhagyjuk erre a célra és a beruházás, pedig pár napon belül – mert most már tényleg olyan stádiumban van, hogy befejeződik és átadható. Én nem gondoltam, hogy ez az egész ügy az augusztusi kezdeményezéstől idáig el fog húzódni, ezért került már az utolsó stádiumban a közgyűlés elé ez a téma. Marton István: Ha jól emlékszem, mintegy 8 esztendővel ezelőtt, de még mindenképpen az első önkormányzat idejében született a Nagykanizsa területén üzemelő – ha szintén jól emlékszem a 11 köztemetőnek a felújítására egy rekonstrukciós program – ami azt kell, hogy mondjam, hogy szépen halad. Sokkal szebben, mint a város dolgai úgy általában. Én örömmel támogatok minden ilyen kezdeményezést kifejezetten akkor, amikor ráadásul még – nyilván itt egy jelentős településrészről van szó – komoly anyagi gyűjtésbe is kezdenek. A Fodor úr érvelésével egyetértek, de mégis a Tarnőczky úr álláspontját kell, hogy elfogadjam legalább két ok miatt. Ha ezt mi így fogadnánk el, hogy több a pénz, mint az előterjesztésben szereplő, akkor egy ugye lebecsüljük az előterjesztőt, de nem ez a két ok egyike, ez a harmadik ok lenne. Eleve pocsékolásra ösztönöz, ha lényegesen több a pénz, a másik pedig még esetleg a gyűjtés is leállna, és én nem óhajtanám, hogyha a településrészben a kezdeményezés emiatt lanyhulna. Javaslom, hogy ezt az előterjesztést, ahogy Kiss úr is mondja, így fogadjuk el, és ha ne adj Isten tényleg lesz pár százezer Ft hiány, akkor azt a továbbiakban úgy gondolom, hogy ez a közgyűlés minden további nélkül megszavazza látva a szándékot. Cserti Tibor: Azért veszek részt a vitában, mert érdekes. ….. előterjesztésekre gondolok. Kezdettől fogva azt leszögezem, hogy maximálisan támogatom az előterjesztést, épp az általam elmondott indokok alapján vagy az elhangzott indokok alapján. Sajátos előterjesztésről van szó a következők miatt. Tessék belegondolni: most azon vitatkozunk, hogy van egy önálló képviselői előterjesztés, abban egy határozatkérés, határozott összegre, és most ahhoz képest találgatunk, hogy a beruházás hogy készült elő, kik vettek benne részt, ki a beruházó tulajdonképpen, aztán a szerződéses rendszerről. Én megmondom őszintén, abszolút nem érdekel a szerződéses rendszer önmagában véve. Akkor érdekelne igazán, ha önkormányzati beruházásról van szó. Gyakorlatilag nem derül ki igazán számomra, de a bizottsági szakaszban már kiderült. Mind a két bizottság támogatta egyértelműen és egyöntetűen. Az őseinknek is meg kell adni a tiszteletet és ebből a szempontból nem a vagyon gyarapítása szerintem a fő lényeges elem, hanem a méltó tiszteletadás és a rendszeres megemlékezés alkalmával gyakorlatilag egy méltó megemlékezés az eleinknek. Miklósfáról ez ténylegesen hiányzott. Ha az önkormányzatot a beruházási szabályzat alapján készítjük elő, akkor az is egy módszer. Megítélésem szerint a szerint kellett volna és akkor nincsenek ezek a polémiák. A másik oldalról viszont most mivel az önálló képviselői indítvány szerint került előkészítésre és a terület képviselője határozott garanciát vállalt befejezést érzékelünk, akkor én ezt nem vitatom, hanem arra kérem a képviselőtársakat, hogy szavazzuk meg gyorsan. Dr. Horváth György: Azt hiszem, hogy kérdéssel kell kezdenem. Ugye elkezdhetem én is az Árpád utcának a rendbetételét, aztán majd a közgyűlés csak megszavazza a hozzávalókat, mert most már ez a törvényes út? Egy már volt a múlt közgyűlésen, ez a második. Legközelebb azt hiszem, hogy nem kell más, mit kell a közgyűlésnek tudni? Elmegyünk, megrendeljük, megcsináljuk és aztán utána majd csak kifizeti valaki. Emlékszem a Zsoldos úr tudna emlékezni, a tanács-rendszerben volt ilyen ugye, hogy elkezdték, aztán valakinek csak ki kellett fizetni a végén. Természetesen nemes célról van szó. Tüttő István: Egy mondatot azért hozzátennék. Azt azért vegyük tudomásul, hogy ez a ravatalozó az önkormányzat tulajdonát gyarapítja azoknak a hozzájárulásával együtt, akik dolgoztak. Lezárom a vitát, szavazzunk a határozati javaslatról azzal, hogy a Via Kanizsa részére kell átadni. Tarnóczky Attila: Erről most ne szavazzunk, hanem a rendkívüli közgyűlésen. Tüttő István: A rendkívülin? A Via Kanizsához tegyük át. A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 407/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a miklósfai ravatalozó lakossági adományok bevonásával történő felújításának pótlását 1.2 millió Ft-tal támogatja a Via Kanizsa Városüzemeltető Kht részére történő pénzeszköz átadással. A támogatási összeg fedezetéül a környezetvédelmi és szabálysértési bírságokból befolyó összeget jelöli meg. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Kiss László: A területemen van a Sörgyár mögötti kis utca, ami eddig Vöröscsillag utca névre hallgatott és úgy vélem, hogy a rendszerváltás után 12 évvel tartozunk önmagunknak és az országnak annyival, hogy ilyen önkényuralmi jelképekről már nem hagyunk utcát elnevezni. Ezért kértem a képviselői indítványomban, hogy változtassuk meg ennek az utcának a nevét, a helyrajzi szám fel van tüntetve…a javaslatok a Sörgyár utca irányában mentek el. Számomra teljesen elfogadható, még ha nincs is, ha úgy vesszük, mind a három név már egy volt valamikori név. Járványkórház is korábban volt, ott már nincsen, állatkórház is korábban volt, ott már nincsen, csak állategészségügyi kirendeltség van. Sörgyár utca, sörgyár sincs már. Az utcában valahogy megörökíthetjük a nevét. Számomra a Sörgyár utca elfogadható. Kérem, hogy a közgyűlés fogadja el a bizottságok által támogatott utcanevet, a Sörgyár utcanevet. Tüttő István: Lezárom a vitát, kérem fogadjuk el abban a reményben, hogy az még lesz egyszeri igazi Sörgyár utca. Határidőt kellene módosítanunk, hiszen október 1. van írva, értelemszerűen az november 30. lesz. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 408/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 3811 hrsz-ú közút elvezését Vöröscsillag utcáról Sörgyár utcára változtatja. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 11. Marton István képviselő önálló indítványa a volt mozi épület átalakítása tárgyában Tüttő István: Megkérdezem Marton urat, hogy van-e hozzáfűznivalója? Marton István: Természetesen van, bár a magam részéről azzal sem értek egyet, hogyha itt ülünk közel két órája, miért nem tartunk szünetet? Azt már száz évvel ezelőtt kitalálták, hogy miért tart 40-45 percig az iskolában egy óra. A fele elment a képviselőknek, vagy közel a fele, úgyhogy egyszerűen nem értem, de hát mindegy. Tüttő István: A fele nem ment el, ott hiányoznak ketten. Marton István: Jó néhányan, meg ott is hiányoznak, tehát előbb utóbb úgy gondolom, hogy valami olyan rendszert is kellene csinálni, hogy mondjuk másfél, vagy ha a napirend fontossága megkívánja, kétóránként automatikusan szünet. Tüttő István: Szünetet rendelek el, de biztos benne, hogy ha megkezdjük, kevesebben lesznek. Marton István: Próbáljuk ki. Szünet Marton István: A közelmúltban beadott önálló képviselői indítványaim legutolsója a volt mozi – korábban volt színház – épület átalakítására tett javaslatom, amelyet én annak idején, amikor a közgyűlés bizottsági szakaszba utalta, Önöknek és a minket nézőknek is hozzávetőlegesen ismertettem. Ennek egyszerűen a lényege az, hogy a márciusban 75 éves színházépület felújításával és bővítésével megoldható lenne egy új kultúrközpont kialakítása az oktatási és informatikai blokkon belül, ami a Hunyadi utca és a Sugár utca között lenne így kialakítható. El kell, hogy mondjam, de a képviselőtársaim biztos elolvasták, a bizottságok részéről – mert végigment mindent szakbizottságon – ennek a javaslatnak a támogatottsága – finoman fogalmazva – sem volt átütő. A magam részéről a legkonstruktívabbnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság javaslatát tartom, amely a 220/2001.(X.11.) határozata alapján azt mondja ki, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg a HSMK értékesítésének lehetőségét, kérje ki az Építész Kamara véleményét, tájékozódjon arról, van-e lehetőség állami támogatások pályázására. Amikor megvan a bevételi oldalra vonatkozó tájékoztató anyag, a bizottság újra napirendre tűzi a képviselői indítványt és jövő év március 31-ét jelölte meg határidőnek. Ennek a módosításnak, ami tulajdonképpen összevonja az általam határozati javaslatban rögzített két pontot egybe. A támogatottsága viszont meglehetősen elsöprő volt a bizottságon belül, hiszen egy szavazat mellett 2/3-os volt a támogatottsága. Én úgy gondolom, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap esetleg a túzokról is lemondani. Tüttő István: Mi itt a veréb? Marton István: Az, hogyha ez átmegy a közgyűlésen, ez a GVB javaslat. Azt hittem, hogy ezt nem kell még külön ki is mondanom, de látszik, hogy kezdenek fáradni a képviselők. Tüttő István: A GVB-t verébnek titulálni nem akármi. Marton István: Még annyit kívánok elmondani erről, hogy meggyőződésem, hogy ez egy figyelemfelkeltő önálló képviselői indítvány, mert lehetetlen állapotnak tartom, hogy Medgyaszay István utolsó nagy méretű épülete esetleg összedőljön, amire a múlt közgyűlésen polgármester úr is utalt rá, ha nem történik valami egy-két éven belül, sajnos nagyon reális veszély van. Nincs nekem azzal gondom, hogyha ebben a ciklusban az utolsó évben ez a testület már egy ilyen horderejű lépésre nem határozza el magát, de nagyon jó volt leszondázni a város társadalmát, mert azt kell, hogy mondjam, pártkötődéstől függetlenül többen már megtették felajánlásaikat az épület felújítására. Kanizsai méretekben inkább nagy, mint középvállalkozóknak mondott urak is azt mondták, hogyha ez a dolog megy, akkor 1 millió Ft-ra abban a pillanatban nálam jó az ügy. Ahol ez az esemény történt, ott többen mindjárt mondták, hogy ebben a teremben legalább 10 millió ilyen Ft található, de mondtam, hogy azért ennyire még ne szaladjunk előre, várjuk meg a közgyűlés döntését. Köszönöm a figyelmet, és mint említettem, én el tudom fogadni a GVB-nek 2/3-os többséggel elfogadott módosító javaslatát. Tüttő István: Azt azért biztos vagyok benne, ha megkérdeznénk ezeket a felajánlókat, akik nagy segítséget nyújtanának a jövőben is ennek az épületnek a felújításában – amit előre is köszönünk – nem biztos, hogy peremfeltételként azt szabták meg, hogy csak akkor támogatják, ha a Hevesi Sándor Művelődési Házat eladjuk. Balogh László: Kis figyelmet kérek, mert karakterisztikus ellenvéleményem lesz. Marton István képviselőtársam önálló képviselői indítványának egyetlen érdeme, hogy meghökkentő, elgondolkodásra késztető. De maradjunk meg másik szinten. Az ötlet teljesen újszerűségét értékelve maradjunk a realitás talaján. Egy megyei jogú városnak ki kellene dobni egy nagyméretű és amúgy kihasznált kulturális intézményét azért, hogy kisebb térbeli keretek közé vigye a közművelődési funkcióit? Nem és nem, ezt támasztotta alá az OKSB mint szakmai bizottság véleménye is a nyilvánosságra tartozóan mondanám: az első határozati javaslatot, amely arról szól, hogy a városi kulturális központot a volt mozi épületében hoznánk létre, ezt 2 igen, 4 nem és 2 tartózkodás szavazattal nem támogattuk. A második határozati javaslati pontot, amely arról szól, hogy a HSMK épületét értékesítenénk, ezt 0 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal nem támogattuk. (Itt volt egy nem szócska sajtóhiba). Elve helytelen a kérdésfeltevés. Előbb kellene eldönteni a volt mozi épületének a sorsát, és utána térhetnénk vissza a HSMK létére. Mint kultúrpatrióta, nem vagyok hajlandó olyan felvetést támogatni, mely egyértelmű visszalépést jelentene. Egy nagy művelődési házból legyen egy kicsi. Az építészeti értékekről most itt nem beszélnék. Sokkal inkább támogatnám azt, hogy a HSMK mellett a volt mozi épület is kapjon kulturális funkciót pl. akár egy konferencia központ jelleggel. Ez az OKSB véleményének lényege, és így minden további vizsgálatot elutasítunk, elutasítok. Kérem tisztelt Marton István képviselőtársamat, álljon el a további ötletbörzétől, bármennyire tetszetős is. Ezzel együtt értékelem, hogy volt véleménye, de a kultúra végvárait nem lebontani, hanem építeni, bővíteni kell. Cserti Tibor: Én úgy voltam a képviselői indítvánnyal, amikor elolvastam, hogy ha vicces akarnék lenni, akkor első megközelítésemben megmosolyogtam. Rájöttem, hogy tévedtem, mert másodszori megközelítéssel is csak az jött ki belőle, de a viccet félretéve én azt hiszem, hogy a Gazdasági Bizottság egy korrekt álláspontra helyezkedett. Anélkül, hogy a képviselői indítványnak az igazi kiértékeléséről nem lehet dönteni. Valami objektív alap … egyáltalán elfér a funkció, vagy megvalósítható-e? A Gazdasági Bizottság azt mondta korrekten, hogy amíg erre nem kerül sor, addig a képviselői indítvány sem elvetendő. Igazán – és ebben egyetértünk azt hiszem a Marton képviselő úrral is – hogy az indítványnak a másik értéke az, hogy felhívja a figyelmet ennek a kallódó igen értékes városi épületnek a sorsára a figyelmet, amely mindenféleképpen rendezést igényel és a funkcionális megközelítés meg az építészeti megközelítés is valamifajta műszaki állapotfelmérésben kell kezdődnie és ennek nyilvánvalóan valamifajta költségvonzatának is kell lennie, akkor tudunk választ adni a funkcionális hasznosíthatóságra. És hogyha ez az anyag visszakerül ide hozzánk a Gazdasági Bizottság javaslata alapján, akkor tudunk igazán érdemben foglalkozni a kérdéssel. Én a magam részéről úgy voltam vele akkor komolyra fordítva a szót, hogy Marton úr képviselői indítványát és a bele fektetett munkát is természetesen értékként kezelve megköszönjük neki, és arra kérem a képviselőtársakat is, hogy ilyen értelemben támogassák a Gazdasági Bizottság javaslatát, mert valamifajta konstruktív megoldás irányába vezet és térjünk vissza a tavasz folyamán erre a kérdésre. Dr. Horváth György: Én azt hiszem, hogy ez még viccnek is rossz, ugyanis itt az eladás és a realizálás közötti időszakról mi lehet. A másik része, hogy az OKSB elnöke elmondta. Van egy művelődési ház, amelyet jól, vagy rosszul terveztek. A funkcióját alapvetően, döntően el tudja látni. Sajnos több kisteremre lenne szükség. A jelenlegi helyzeten változtatni – legalábbis, ha ilyen gazdasági körülmények között azt hiszem, hogy semmiféle realitása nincs. Én azt hiszem, hogy alkalmatlan – én azt tartom – még tárgyalásra is. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság valóban hozott egyfajta határozatot, ami valóban kompromisszumos megoldásnak tűnhet. Én azt gondolom viszont és egyetértve a Kulturális Bizottság elnökének szavaival, szinte minden szavával teljes mértékben, hogy a Gazdasági Bizottságnak a hatásköre nem az, hogy itt kulturális, oktatási létesítményről eldöntse, hogy ez nem lesz a jövőben az, vagy az lesz a jövőben egy építmény, ez alapvetően a szakbizottságok dolga. Éppen ezért én úgy vélem, ha a kulturális bizottságnak az az álláspontja, amit elnök úr itt közölt és előttünk írva vagyon, akkor a Gazdasági Bizottságnak arra kérem a tisztelt közgyűlést, - ezt a „kompromisszumos” javaslatát még akkor is, ha az előterjesztő elfogadta és valószínű be is emeli a határozati javaslat közé – szíveskedjenek figyelmen kívül hagyni. Nem szeretném, ha Gazdasági Bizottság kulturális, oktatási kérdésekben –ha tetszik – szakmai álláspontot képviselne. Mi akkor vagyunk hajlandók ezzel az üggyel foglalkozni, amennyiben az Oktatási Kulturális Bizottság el fogja dönteni, hogy mi legyen a valóban építészetileg jelentős és városképi szempontból is jelentős volt mozi épülettel. Akkor hajlandók vagyunk azzal foglalkozni, és azzal törődni, hogy miként teremthető elő az a pénzeszköz, ami elegendő ennek az épületnek a felújítására, építészeti megoldásaira és a funkcióval való megtöltésére. Én magam a Gazdasági Bizottság javaslatát sem fogom tudni támogatni. Cserti Tibor: Azért bátorkodtam a válasz gomb megnyomására mert lehet, hogy az előbb félreérthető voltam. Én magam továbbra is azt mondom, hogy a Gazdasági Bizottság javaslatát kellene támogatni miért? Nem azt mondta a Gazdasági Bizottság, hogy támogat bárminemű funkcióváltást. Nem azt mondta, hogy a jelenlegi kultúrházat rossznak ítéli és megszüntetni, és itt kell megvalósítani a mozi helyén. Egyszerűen csak arra az álláspontra helyezkedett, hogy igazán mindenféleképpen szükség van egy állapotfelmérésre, helyzetelemzésre műszakilag dokumentáltan és valamifajta maga az állagmegóvásnak is a legminimálisabb költségbecslésével. Az egy másik kérdés, hogy alternatív módon vizsgálja meg egyáltalán, hogy kialakítható-e egyfajta nagyvonalú megvalósíthatósági tanulmány. Meggyőződésem egyébként nekem személy szerint is, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már a kezdeti szakaszában is azt a választ fogja adni, hogy azon a helyen a funkció, amit Marton képviselő úr javasolt, valószínűsíthetően kizárt. Most ilyen értelemben nem látok ellentmondást, mert a mozi épületnek a jelenlegi, mint építészeti értéknek az állagmegóvása a megtartásával és későbbi funkcionális hasznosításával mindenképpen szembesülünk rövid időn belül. Életveszélyes helyzet, melynek a megelőzését is javasolnám mindenféleképpen, tehát ez a fajta Gazdasági Bizottsági határozat arra is választ adna többé-kevésbé kezelni. Dr. Fodor Csaba: Amit Cserti képviselő úr mondott, a volt mozi épületével kapcsolatosan természetesen egyetértek, csak én nem vagyok jogosult szétszedni darabjaira és mondataira a Gazdasági Bizottság egységes határozatát, amelyben bent van az, hogy megvizsgáljuk a HSMK értékesítését és bent van az, hogy a Marton képviselő úr indítványát – ami ez, hogy adjuk el és értékesítsük a HSMK-t és a kulturális funkcióval töltsük meg töltsük meg a volt mozi épületét. Erről ismételten tárgyaljon a bizottság és ismételten tárgyaljon a közgyűlés. Én azt gondolom, hogy ez most idő előtti ebben a részben, tehát a HSMK értékesítésével kapcsolatos megjegyzései, és ezért mondtam én, hogy nem tudom támogatni így egészében a Gazdasági Bizottság állásfoglalását. Azt meg természetesen nem kell róla külön határozat, erre már volt Tóth képviselő úrnak korábban is önálló képviselői indítványa, hogy bizony-bizony valami funkciót most már jó lenne találni ennek az épületnek és azokat a felújításokat, karbantartásokat azonnal el kell végezni, amelyek az életveszély, vagy az épület állagát károsan befolyásolják és akkor utána hozzá lehetne nyúlni egy biztos költségterv, beruházási program keretében a felújításhoz vagy ne adj Isten a teljes átépítéshez. De ehhez, hogy mivé építsük át, azért alapvetőn mégis csak a Kulturális Bizottságnak a véleménye lenne a legfontosabb a számomra. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta az önálló képviselői indítványt, és ahogy képviselőtársaim ezt megelőzően a volt mozi épülettel kapcsolatosan állást foglaltak, a mi bizottságunk is erről az oldalról közelítette meg. Jómagam is azt fogalmaztam meg a bizottsági ülésen, hogy a volt mozi épület állagmegóvása, a funkció megtalálása és a pályázati lehetőségek megvizsgálása alapvető, hiszen nem várhatunk tovább. Gyakorlatilag pár hónap és pár évről nem beszélve óriási veszteséget jelent az épület értékeiben. A bizottságunk tulajdonképpen úgy gondolja, hogy esetleg katalizátor lehet a GVB-nek az a javaslata és ezért fogadta el gyakorlatilag a GVB állásfoglalását azzal a kiegészítéssel, hogy a volt mozi épület funkcióvizsgálatát a Polgármesteri Hivatal végezze el és mindenféle lehetőség, illetve pályázati lehetőséget vizsgáljon meg. Természetesen az állagmegóvásra feltétlenül a következő évi költségvetésben gondot, illetőleg forrást kell teremteni. Kelemen Z. Pál: Elég nehezen mondok véleményt erről az önálló képviselői indítványról. Nem tudom milyen ihletett pillanatban született, de tény az, hogy nagyon nehéz elképzelni, és nagyon nehéz követni azt, hogyha a mozi épületet, vagy a régi színházépületet rendbe rakjuk, akkor színháztermet kell építeni, amely kisebb lenne, mint a jelenlegi a Hevesi-ben. Ahhoz szcenikát kellene telepíteni, kamaratermet kellene készíteni, felnőtt klubot, ahol a szakköröket lehetne foglalkoztatni, kiállító termeket, próbatermeket, öltözőket, irodákat, díszletrakodót és tárolót és mindennek a végén kb. 150-200 autóparkolót, ami sehol máshol, mint a Károlyi kertben elhelyezni nem lehet. Mindezek után, ez az ötlet így számomra elfogadhatatlan. Sokkal inkább emberszabású és hasznos ötlet volt, sőt egyértelműen támogatandó Tóth László képviselőtársam ötlete, aki díszteremként, ahol esetleg konferenciákat lehetne tartani képzelte el a mozi épületet és esetleg végleges elhelyezést nyerhetne bent a közgyűlés. Mire jó ez a javaslat és mire jó a két határozati pont? Figyelemfelkeltésre. Az egyik dologra, valamit csinálnunk kell a HSMK-val, nyilvánvalóan, hogy 100-150 millió Ft-ból előbb utóbb ezt az épületet fel kell újítanunk az a város kultúrának a zászlós hajója megérdemli. Megfelelő funkciót kell találnunk a mozinak. Én úgy gondolom, hogy próbáljunk abban az irányban együtt gondolkodni, amit Tóth képviselőtársam javasolt korábban és akkor eredményesek leszünk. Sem a Gazdasági Bizottság javaslatát, sem a határozati javaslat két pontját nem tudom megszavazni. Tarnóczky Attila: Elképzelhető, hogy a ciklus történetébe úgy fogok bevonulni, mint Tarnóczky a költöztető, de ennek lesz némi alapja, de ezt a költöztetési javaslatot magam részéről nem tudom támogatni, nem látom realitását ugyanis, és a bizottsági javaslatokkal is alapvető problémáim vannak. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a mozi hasznosíthatóságára öt tanulmány idejött a közgyűléshez – nem volt ingyen a tanulmányok elkészítése jelzem – nem tudtunk dönteni, amit nem csodálok egyébként, mert ezek a tanulmányok olyan 500 millió Ft-os bekerülési költségeket jeleztek. Újabb tanulmányt csináltatni nem lehet. Meg lehet vizsgáltattatni a HSMK eladhatóságát, áttelepítését a mozi épületébe, nem szabad tőle persze kimérni erőt, energiát és pénzt megint. Ezt az szavazza meg, aki úgy gondolja, hogy ennek a végeredménye lehet pozitív. Számomra világos, hogy nem lehet pozitív. Az alapkérdés az, hogy el akarjuk-e adni ezt a HSMK épületet, vagy sem? Aki nem akarja eladni, az úgy gondolom vizsgálódást se szavazzon meg, hanem mondjon egyszerűen nemet hozzátéve, hogy maga az alapötletnek az a része, hogy valahogy meg kellene oldani a mozi épület gondját, az támogatandó, de én nem tartom ezt erre alkalmas megoldásnak. Zsoldos Ferenc: Számomra mindig érdekesek az önálló képviselői indítványok, mert hiszen a tenni akarást tartalmazzák általában. Lehetnek persze jók, és lehetnek baklövéseket tartalmazók. Én ebben a képviselői indítványban két képtelenséggel, vagy két baklövéssel találkoztam. Ami a lényegét jelenti mindkettő: egy, hogy értékesítsük a Hevesi Sándor Művelődési Központot. Hát kinek? Ki vásárolná meg, mire tudná használni, tehát ez végeredményben ilyen értelemben értékelhetetlen javaslat. Ez vonatkozik természetesen a határozati javaslat 1. pontjára. A másik dolog, ugye a volt mozi épület átalakítása művelődési központtá, hát hasonlóképpen baklövésnek tartom, mert teljesen alkalmatlan. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a ház rettenetesen rossz állapotban van, ha még világos lenne, akkor csak meg kellene nézni, a tetők cserépfedettségét és a cserepek helyzetét, ami véleményem szerint azt jelenti, hogy ha havas telünk lesz, akkor nem valószínű, hogy az épület tetőszerkezete kibírja ezt a telet. A másik dolog. Nyilvánvaló, hogy egy műemlék-épület az védettséget élvez, átalakítása csak olyan formában valósítható meg, ami az épület jellegét, habitusát, külső formáját nem érinti. Márpedig, ha ennél maradunk, akkor a művelődési központ szerepkörére teljes mértékig, tehát abszolút alkalmatlan. Tüttő István: Nem műemlék, hanem helyileg védett épület. Zsoldos Ferenc: Helyileg védett épület, de rövidesen bekerülhet a műemlék-épületeknek a körébe, mert megérdemli. Nyilvánvaló, hogy ahhoz hasonló feladatot kell találni ennek a háznak, mint amilyen évtizedeken keresztül betöltött. Színháznak megfelelt és megfelelne a jövőben is, de én azt hiszem, hogy a közgyűlés önmagában kevés ahhoz, hogy olyan feladatrendszert legyen képes kialakítani, ami az épületnek a biztosítékát az épület fennmaradásának, megújulásának a tartalmát jelentené. Itt egy szélesebb körű közvélemény kutatást kellene folytatni, mert lehetnek abban gyenge javaslatok, de előfordulhatnak, akadhatnak olyan ötletek is, amelyeket fel lehet használni. Egy a leglényegesebb, hogy az épület felújításával különösképpen a tetőszerkezet rendbetételével nem várhatunk, mert az az épület nagyon rövid időn belüli pusztulását hozná magával. Készültek tanulmánytervek még a korábbi években, 14-16 évvel ezelőtt – akkor természetesen még mozi funkcióra – elő lehetne szedni azokat a terveket is, lehetne belőle értékes részeket kiemelni, de természetesen mindenképpen azzal kell számolni, hogy az épület alaprajzához, formátumához, szerkezetéhez, egyes részleteihez – ami a külső formákat változtatja meg – ahhoz nem szabad hozzányúlni. Sőt, a felújítás során – a fiatalok természetesen nem emlékeznek rá, mert nem látták – azt az épületet egy csodálatosan bekerített kert vette körül, kovácsolt vaskerítés, amit a ’60-as évek elején bontottak le. Ennek a kertnek volt hangulata, ebben a kertben működött söröző, ide baráti társaságok jártak, tehát ki lehetne alakítani egy olyan népkertet, és egy olyan, a város kultúráját szolgáló és különösképpen gondolok a fiatalság kulturális életének szervezeti életének a centrumává lehetne tenni, amin talán érdemes lenne elgondolkodni. És még visszatérek rá, a legfontosabb állagvédelmi feladatokkal nem várhatunk, tehát erre kell koncentrálni. Az előterjesztést, illetve a képviselői indítványt természetesen nem támogatom. Tarnóczky Attila: Elnézést a másodszori szólásért, de egy tájékoztatással tartozom. Elkészíttettük, mivel életveszélyes, balesetveszélyes állapotban van a HSMK villamoshálózata a villamos-rekonstrukciós tervet. Most készült el. Az életveszélyes alapból az OKSB határozata alapján ugye erre idén költenünk kellene egy 15-20 millió Ft közötti összeget, ez rá is költhető. De ezt csak akkor érdemes rákölteni, hogyha a közgyűlés álláspontját ismerjük, hogy az eladható végső soron valamikor esetleg, vagy nem. Ha az az álláspont, hogy eladható, akkor úgy gondolom, hogy nem szabad ezt a rekonstrukciót elkezdeni. Marton István: Amikor én nagyvonalúan úgy fogalmaztam, hogy a közgyűlés bizottságai részéről mérsékelt volt a támogatás, én akkor egy olyan még számomra is elfogadható GVB állásfoglalást ismertettem, amitől természetesen az ügyhöz pozitívabb támogatás is volt. És hogyha valami meglepett engem ebben az egész ügyben, akkor az a legelőször állást foglaló OKSB és annak elnökének, valamint tagjainak a személyes állásfoglalás volt, akit ugye hivatalból a közgyűlés által kinevezetten a kultúra felkent apostolai. Zsoldos úrnak ezzel kapcsolatosan egyébként azt mondanám, hogyha meg sem próbáljuk, akkor sohasem fogjuk megtudni, hogy egyébként el lehet-e adni, vagy nem? Kelemen úr a kérdést jó helyen kapizsgálta, én azt már a múltkor is elmondtam, hogy a HSMK meg a volt színház – én akkor így nevezem – felújítása és bővítése a kb. azonos összeget jelent azzal a két különbséggel, hogy az egyikről már 10 éve tudjuk, hogy valamit kellene tenni vele, a másikról meg most kezdjük tudogatni éppen az előbb elhangzott alpolgármesteri, vagy a múlt közgyűlésen elhangzott polgármesteri bejelentés alapján. Talán annyival előnyösebb a helyzet, hogy jobban szétosztható, tehát még nem akkor a baj, mint a volt mozi, illetve színház épületénél. Én úgy gondolom, hogy az ülőhelyek szám a jelenlegi felállás mellett is csak mintegy 10%-kal kisebb, mint a HSMK-é és én korábban is elmondtam, bizottsági szakaszban is, hogy bizony-bizony a HSMK jelentős funkcióváltáson esett keresztül. A kultúra bizonyos szegmensei teljes mértékig kivonultak onnan. Talán elég, ha csak egyre utalok, ugye a közelmúltban volt a Trend Kft-nél a művészlakoma is. Ott még vannak színházi előadások, vannak hangversenyek, de az átlagosabb profil az bizony-bizony onnan eltűnt és átvették és a Plazák és a Tesco-k és hasonló jellegű objektumok. Így most utólag megemlíthetem, hogy én nem mertem volna ezzel a javaslattal előrukkolni, hogyha ez csak az én kút főmből fakadt volna, de több nagyobb szakértőnek is kikértem az álláspontját, aki rendelkezik néhány Ybl és Kossuth díjjal ugye, aki jelenleg is tervezett nekünk ezt az objektumot, ahol ebben a pillanatban vagyunk. Ő nem látja ilyen reménytelennek ezt a helyzetet, és ha valaki figyelmesen elolvassa az önálló képviselői indítványt, akkor az utolsó előtti bekezdésben az a fél mondat, hogy „kelet felé történő egyidejű bővítésével”. És hogy ez a bővítés mondjuk három szinten hogy történik meg, az nem az itt ülőkre van bízva, hanem felkelt szakemberekre. Én nem vitatom azt, hogy bizony-bizony a sztereotipok hatása alól rendkívül nehéz szabadulni vagy felszabadulni. Úgy tűnik, hogy képviselőtársaim jelentős részének nem is sikerül, de azért utolsó aktusként felolvasnám a nekem legkedvesebb bizottsági állásfoglalást – pontosabban határozatát – a 144/2001.(X.17.) Városfejlesztési Bizottsági határozatot, amely szó szerint így hangzik: „A bizottság támogatja, hogy a városi kulturális központot, annak bővítése és felújítása után a volt mozi épületében hozzák létre a HSMK épület értékesítésének, a pályáztatás lehetőségének, továbbá a funkciók megvizsgálásának figyelembevételével. Az épület bővítésén a környező építményt is figyelembe kell venni.” Szavazás, egyhangú igen. Tüttő István: Lezárom a vitát. Határozati javaslatokról döntünk. Kérem a szavazatukat az 1. számú határozati javaslatról. Kérem akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság határozatáról döntünk. A közgyűlés 12 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el. 12. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványa az Űrhajós utcai volt óvoda környékének rendezésére Bicsák Miklós: Én is, mivel bizottságokat már megjárt és itt az előző önálló képviselői indítványokban képviselőtársaim elmondták a gondjaikat, bajukat én is csak azt kérném és ez valóban egy nagyon csekély anyagi forrás, mivel már bizottságok is elfogadták. Itt tulajdonképpen én csak az indítványommal, az ott élő emberek, a lakosságnak a kérését, hogy egy objektum megüresedett és ezek a problémák, amit az indítványomban is leírtam a tisztelt közgyűlés elé került, illetve bizottságok elé, hogy ezt ki kell küszöbölni és helyre kell tenni azokat a dolgokat, hogy ott rend legyen és a lakóövezetben az a feladatát, ha üresen is olyan biztonságban legyen az az épület, amelyre ezt a bizonyos 120.000 Ft-ot kértem. Úgy gondolom, hogy a tisztelt közgyűlésnek ez nem lehet akadálya, még olyan képviselő nem volt, aki ilyen csekély minimális összeggel állt elő a körzetében, hogy egy objektumnak a területe, vagy az egyéb problémái, gondjainak a megoldása megoldódjon. Ezt kérném az egyik indítványomban, hogy tisztelt közgyűlés támogassa. Csak polgármester úr, kifogásaim vannak, mivelhogy már augusztusban is adtam be az önálló képviselői indítványomat. Bizottságokon megjárta, ahogy mindnyájunk önálló indítványa is, de az előterjesztés az összeg, vagy az egyéb visszakerült ide közgyűlés elé, hát nem tudom ennek a folyamata lehet, hogy én hetedik éve vagyok képviselő, nem értem a dolgaimat, de valahogy értelmetlennek látom, hogy bizottságok mind helyesnek, jóváhagyják, de az előterjesztés nincs, hogy jóvá van hagyva és a megfelelő városfeladatot ellátó kft elvégzi az x gondokat, problémákat. Ez volna az egyik, de ahogy tetszett említeni, hogy akkor egy csokorba van nekem másik önálló indítványom is. Tüttő István: Rátérünk arra is, csak előbb ezt befejezzük és utána. Bicsák Miklós: Akkor erről ennyit és kérném a tisztelt közgyűlést, hogy szíveskedjenek támogatni. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Ön jól végzi a dolgát, a Hivatal is. A 120.000 Ft-ot már elköltöttük. Tisztelettel jelzem, hogy a lámpákat megjavíttattuk, az Űrhajós Óvoda kertének ápolását kiadtuk feladatul a kincstár mellett működő karbantartó csoportnak. Az ott maradt játékokra a Via Kanizsa Kht nem tart igényt, nem tudja mire használni, azokat kiszedni nem kell. A használható játékokat az óvoda elszállította, és felállította a Corvin Óvoda kertjében, úgyhogy a probléma véleményem szerint teljesen meg van oldva. Ettől függetlenül persze a Via Kanizsának lehet 120.000 Ft-ot adni, sok pénzt kapott már, meg lehet oldani. Bicsák Miklós: Nagyon meglepő, tudtam én ezt, én csak az alpolgármester úr szájából vártam, hogy a lakosság ezt a megtisztelő örömmel álljon szembe és ez egy nagy szó. Én még nem dicsérni akarom alpolgármester urat, de itt lesz majd a másik indítványomban is, hogy csekély gondolatokat szeretnék irányában kifejezni. Tüttő István: Lezárom a vitát. Miklós, egyszerűbb, ha visszavonod. Bicsák Miklós: Visszavonom. 13. Bicsák Miklós képviselő – Korpavár gázellátására vonatkozó – önálló indítványa Bicsák Miklós: Nagyon örülök, ahogy mondtam, hogy egy-két gondolatom először is köszönöm alpolgármester úrnak, épp ma kaptam meg a levelet. Itt az önálló képviselői indítványom ez is ugyanúgy végigjárta a bizottságokat és köszönöm a bizottságoknak is, hogy támogatta az indítványomban azokat a gondokat, amint egy területi képviselőnél fennállnak a problémák. Első a Korpavár településnek – városszéli településnek – a gázellátásával. Én bízok most is mint optimista ember, mert ez vezetett életemben az optimizmusom, hogy a holnapi egyeztetés a Korpavár gázellátásával kapcsolatban, amit Tarnóczky alpolgármester úr küldött ki, hogy olyan eredményre vezet, hogy még ez évben a gáz, ahogy várja a lakosság jogosan, több éven keresztül bombáztam a tisztelt közgyűlést interpellációmmal, indítványaimmal, hogy meg fog valósulni. Ezt köszönöm szépen. A második az önálló képviselői indítványomban az Űrhajós utcának a gondja, problémája. Tisztelt Közgyűlés, a következőt kérném! Én már annyira nem hogy belefáradtam, hanem talán egy kicsikét a lakosságnak a türelmetlensége és a jogos türelmetlensége vezetett odáig, hogy újra a tisztelt közgyűlés, illetve polgármester úrnak egy önálló képviselői indítványt indítottam. Elmondanám a közgyűlésnek, hogy ez az Űrhajós utca létesítménynek az ún. Magyar utcával való összeköttetésének a tervdokumentációja elkészült, az engedélyezése folyamatban van. Ennek a költsége, amit már 4 éve kérek, és ugye hát azóta inflációt követő egyéb 5 millió Ft-ba fog kerülni. Ez a 2002. évi költségvetés terhére szíveskedjenek megszavazni, de már ez évben elkészülhetne ez a járda. Beáll a tél, tudni kell, hogy az Űrhajós utcán közlekednek öregek, nyugdíjasok, diákok. Már most a 4 órai sötétedéssel, és ez a helyzet csak rosszabbodik tavaszig, amíg a világosság a későbbiekben fog sötétedni be a területen. Én azt kérném, hogy én a határozati javaslatomat megtenném, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Űrhajós utca járdaépítés önkormányzati beruházással. A szükséges fedezet 5 millió Ft-ot a 2002. évi költségvetés fedezeteként biztosítsa. A járdaépítés kivitelezési munkálatait 2001. évben még be lehetne fejezni ezt az 50-60 méteres területet, mert nagyon szükséges. Én nem akarok indokolni, ahogy mindnyájan tesszük, és jogosan teszik azok a képviselők is, akik a területükért. Ez egy több éve gond, probléma. Én nagyon kérem a közgyűlést, hogy támogassa a jövő év terhére, de mivel a dokumentációk készek, el lehetne a munkát kezdeni. Ahogy más területeken is egyéb dolgok elkészülnek, én bízok a bölcs döntésben a tisztelt közgyűlésben. Harmadik gondom a palini kerékpárút. Ez egy útjavításról van szó. Ez is az önálló indítványom csokrához tartozik. Itt ugyancsak egy kis bitumin réteget és ún. Lazsnaki Szociális Otthontól a volt Faluházig egy betonjárda szegélyre lenne szükség, ami megerősítené a kerékpárutat. Most bejönnek a téli fagyok, akár még nagyobb lesz. Jövőre nem ebből a – pontosan mondom az összeget, amivel már bizottsági szakon átment a palini kerékpárútnak a javítása – 2.5 millió Ft. Úgy emlékszem én pontosan a palini kerékpárút igen a forrása én 1.5 millió Ft-ot jelöltem meg javításra. Nem egy útnak a készítése, hanem valóban a rétegnek az aszfaltozása és a járdaszélnek a megerősítéséről volna szó. Hogy ezt is kérném, mivel már több éves problémám interpellációk és indítványaim voltak, hogy szíveskedjenek a jövő évi költségvetés terhére, de ha ez évben el lehetne, mert a Via Kanizsával értekezve el tudnák a munkát végezni. Kérem az Önök szíves támogatását. Úgy gondolom, hogy mint a területeken felmerülő problémák, a város bármely részén jogosak ezek és a közgyűlés ezt áttekintve támogatásukkal támogassa. Tüttő István: Lezárom a vitát. Szavazunk. Az 1. számú határozati javaslat. Először a korpavári városrészi településrészére gázbekötésre. Ez 3.5 millió Ft. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozat Űrhajós úti járdaépítés 1.5 millió Ft. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3. számú palini kerékpárút javítás. Az 1.5 millió Ft. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 409/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 3.5 millió Ft-ot biztosít Korpavár városrészi település részére a vezetékes gázzal történő ellátására. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. az Űrhajós úti járda építésére és út felújítására 1.5 millió Ft-ot biztosít. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. felkéri a polgármestert a palini kerékpárútnak a volt Szociális Otthontól az Általános Iskoláig terjedő szakaszában felmerülő problémák intézkedésére. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 14. Budai István, Kelemen Z. Pál, Tóth László képviselők a keleti városrész (Eötvös tér, Teleki út, Balatoni út által határolt terület) járdarekonstrukciós programjára Kelemen Z. Pál: Engedjék meg, hogy szóban is előadjam az önálló képviselői indítványt. Bár a korábbi években készültek járda állapotfelmérések ezen a területen is, de soha nem készült konkrét munkaterv a javítások ütemezésére, illetve nem volt meg az ilyen jellegű feladatok költségvetési megalapozottsága. Több önálló képviselői indítvány keletkezett járdajavítási ügyekben, melyek általában mind egymástól elszigeteltek, esetiek és koncepció nélküliek voltak. Sok ötletszerű, olyakor öncélú javítási igény és munka inkább az út kátyúzáshoz hasonlóan rontotta, sem mint javította a járdahelyzetet. Költségvetésileg nem volt tervezhető és forrásként többnyire nem kívánatos hitelfelvétel lett megnevezve. A keleti városrészben három jól elhatárolható terület van, amely lényegében három építési korszakot jelent. A Rózsa utcáig bezárólag a ’60-as, a Hevesi utcáig a ’70-es években készültek járdák. A Hevesi utcától keletre a ’80-as években. Ezen kívül különösen rossz állapotban vannak az ötéves tervek záró évében a hajrámunkában 1965-ben, 1970-ben, 1975-ben készült járdák, továbbá ott is, ahol fásítás során magas fekvésű gyökerű fákat, mint pl. nyírt ültettek az út mellé. Szükség van egy tervszerű, szakmailag, költségvetésileg megalapozott járda felújítási programra a keleti városrészben. A határozati javaslatokat nem ismertetném, pusztán módosítanám. Az 1. számú határozati javaslat határidejét november 30-ra (mert azt már nem lehet elkészíteni erre az időpontra), a többieké meg a helyén van. Kérem a képviselőtársakat, támogassák önálló képviselői indítványunkat. Kiss László: A határozati javaslatot csak támogatni tudom, de hiányolok egy nagyon régóta, a Via Kanizsa Kht által számunkra már megígért összeállítást, amiben arról volt szó, hogy kimutatják a város területén azokat a járdákat, amelyek a legrosszabb állapotban vannak és rangsorolják ezeknek a javítási igényét. Jómagam is terjesztettem be egy önálló képviselői indítványt a miklósfai járdafelújításokkal és építésekkel kapcsolatban. Ez elnapolásra került, nem került tárgyalásra pontosan azzal az indokkal, hogy amint ez a felmérés elkészül. Ha jól emlékszem, szeptember végére volt ez a felmérés megígérve, még mindig nem kaptuk meg. Most újabb indítványban szerepel ez. Én azt hiszem hogy itt valamit lépnünk kellene, hogy ez a dolog felgyorsuljon egy kicsikét, mert indítványok számtalanok vannak a területen, de járdajavítás még egy m2 nem történt. Tüttő István: Szeretném azért emlékeztetni Önöket, hogy saját maguk is részt vettek olyan járdaszakaszok átadásán, amelyek ennek az ellenkezőjét is igazolják. A szakcég, a Via Kanizsa Kht készített ilyen programot, de minden évben ennek az aktualizálására is sort kell keríteni. A mostani képviselői indítvány végül is Kiss László úr indítványával összhangban van, hiszen ez is arról szól, hogy kell egy programot készíteni a Via-nak. Akkor én úgy fogalmaznám meg, hogy ezt az indítványt így kérem támogassuk és a Via természetesen a korábbi indítványokat is ebben a körben világos, hogy készítse el, tehát a felméréseket. Kelemen Z. Pál: Kiss úr nem mondta volna el, amit elmondott, mert benne foglaltatik a 2. pontban. Kérem idézném: „Munka és költségterv készül 2002. évre a rekonstrukció első ütemére, melynél különös figyelmet kell fordítani a legleromlottabb járdák javítására elhelyezkedésüktől függetlenül. Tüttő István: Azért mondtam én, hogy azt is bele kell venni a Via-nak, ami korábban elhangzott. Dr. Horváth György: Az első határozati javaslat 2. pontjával kapcsolatban én augusztus 8-án kaptam egy levelet, hogy elkészült ez a program és nem került a közgyűlés elé. Ez én azt hiszem, hogy megengedhetetlen. Mikor akarják? Most ugye jövőre most jön a rossz idő, jön a tél, tényleg nem lehet járdát csinálni, de írásban meg tudom mutatni, hogy ezt a választ kaptam. Igaz, hogy teljesen mindegy, hogy mit írtak. Tüttő István: Rendben van, a novemberi közgyűlésre tájékoztatást kap a közgyűlés, hogy mi ennek a felmérésnek az eredménye. Illetve bocsánat, legyen akkor november 30. a határidő. Tehát ezzel összhangban. Dr. Gőgös Péter: Valóban azon az ominózus közgyűlésen, amikor ez az indítvány először elém került, akkor a képviselők többsége úgy értelmezte, mint ahogy a Via Kanizsa Kht vezetője is Gáspár úr, hogy a város egészére készítenek egy járda felújítási programot. Ebben a hitben vontam vissza a Varasdi utca járda felújítás és nem szeretnék most egy kivételt tenni egy városrésszel, hiszen a város többi szakaszán is akár Bajcsán, akár Kiskanizsán hasonló, vagy még rosszabb helyzet van, ugyanis Kiskanizsán vannak olyan utcaszakaszai nem kis forgalmak, ahol egyetlen egy járda sincsen. Magyarul én azt javasolnám, hogy az első határozati javaslati pontnál módosítsuk, töröljük ki a keleti városrészhez szót. Javaslom akkor az előterjesztőknek, hogy az egész városrészre, hogy a város egészére terjesszük ki ezt és elkészült valójában ez a javaslat a város egészére és a Via Kanizsa e szerint értelmezné és e szerint ütemezné a feladatokat, ez lenne a korrekt. Dr. Baranyi Enikő: Magam részéről nagy örömmel olvastam ezt a három aláírással lévő képviselői indítványt, annak gyakorlatilag csaknem minden részével egyetértek. Amivel nem, ezt szeretném elmondani. Az 1. oldal 3. bekezdésében a sok ötletszerű, olykor öncélú javítási igény és munka megnevezés is szerepel. Kérem szépen. El szeretném mondani, hogy ezek nem ötletek én úgy gondolom, hanem megromlott útszakaszok, járdaszakaszok és a lakosság lokális helyi igénye alapján képviselők által megfogalmazott járda felújítási igények voltak. Mindenképpen ezt az öncélú javítást pedig abszolút mértékben és teljesen elutasítom függetlenül attól, hogy én nem voltam abban a helyzetben, hogy ilyen önálló képviselői indítványt kellett volna beadnom. Egyebekben pedig gratulálni szeretnék, mert ez valóban egy koncepció fontos része, ami a lakossági igényeket fogja kielégíteni, és úgy gondolom, hogy a költségvetésnek nem csak a keleti városrészre, hanem valójában ahogy a 2. határozati pontban megfogalmazták, sürgősségi sorrendben városra kiterjedően kell megjeleníteni azt az összeget, ami a fedezetet fogja biztosítani. Kelemen Z. Pál: A keleti városrészben durván 15-20 ezer ember lakik. Önmagában is nagyobb város, mint Zala megye összes városa Zalaegerszeget kivéve. A keleti városrész rendkívül nagy lakossága és az itteni járda kihasználtság, felhasználtság nagyságrendekkel nagyobb, mint bármelyik más városrészben, kivéve a városközpontot. Nyilvánvaló, hogy a járdák is használatban vannak. Ésszerű, mert több ember van rajta. Az a kritikai észrevétel, hogy ötletszerű, meg koncepció nélküli, vitathatatlanul igaz. Ugyanis ha én végigmegyek egy rossz járdán és valaki megjegyzi, hogy rossza a járda, azért én még nem készítek önálló képviselői indítványt, hanem elmegyek a Via-hoz, megkérdezem, hogy meg lehet-e javítani és hogy belefér-e a költségvetésbe, hogy van-e valami koncepció, amin belül annak az egész utcának a járdáját rendbe lehet rakni és ilyenből nem készítek interpellációnak. Ezt neveztem ötletszerűnek és ezt neveztem koncepció nélkülinek. Bizonyára voltak ilyenek is a közgyűlésben, én is találkoztam ilyennel, nem ez a jellemző. Az előterjesztésünk arra szól, amire szól. Keleti városrészre, és arra a 15-20 ezer ember szükségletére, aki ott lakik. Mint mondtam, nagyságrenddel többen vannak, mint bármelyik más városrészben lakók, kivéve a városközpontot. Tarnóczky Attila: Módosító indítványom lenne. Az 1. pont esetében javaslom a keleti városrész fordulat helyett a „város egészét”. 2. pont helyett pedig azt javaslom, hogy az önkormányzat 2002-es költségvetésében dönt erre a célra fordítandó összeg nagyságára és e függvényében valósítja meg a felmérés sorrendjében a rekonstrukciót. Györek László: Alpolgármester úr elmondta tulajdonképpen a javaslatomat, azért egy kiegészítést tennék az előző Kelemen Z. Pál által mondottakhoz. Itt ahogy olvasom az Eötvös tér, Teleki út, Balatoni út által határolt területről van szó, ez nem a keleti városrész egésze ha jól sejtem és a 20 ezer ember így nyilvánvalóan nem igaz. Amennyiben az egészről szól és még inkább az egész városról szól, akkor természetesen ezzel a módosítással el tudom fogadni. Így eredetileg nem. Tüttő István: Kérdésem van az előterjesztőkhöz, hogy elfogadják-e ezt, mert ugye itt ami le van írva, az ezzel nem azonos. Kelemen Z. Pál: Keleti városrész. Ami zárójelben van nem ilyen fontos, mert itt nem akarok földrajzi vitákat nyitni. A keleti városrész pontosan körülhatárolt terület majdnem a Potyliig tart és én ezt nem akarom ennyire pontosítani, meg ennyire területileg behatárolni. Keleti városrész, és ezt kérném. Egyébként nem támogatom a módosító indítványokat, tehát eredeti formájában kérjük. Tüttő István: Lezártuk a vitát. A módosító indítványokat teszem fel először szavazásra. Bár ugye önálló képviselői indítványról van szó. Tarnóczky Attila: Képviselő úr! Teljesen mindegy, hogy szokták-e módosítani vagy sem, lehet módosító indítványt beadni. Ebben megegyezhetünk és erről kérnék is szavazást. Tüttő István: Tarnóczky úr indítványát teszem fel szavazásra, amely az 1. pontban az egész városra kiterjesztően. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 410/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata járda felújítási programot készít a város egészére. A felmérést és a programot a Via Kanizsa Kht készíti. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Gáspár András ügyvezető Kelemen Z. Pál: Az egész képviselői indítványt visszavontuk. Egyszerűen nyilvánosságra hozzuk, hogy a közgyűlés nem hajlandó külön tárgyalni a keleti városrész járdafejlesztési programját önző partikuláris érdekeket szolgálva. Az indítványt visszavontuk. Tarnóczky Attila: Szeretném rögzíteni, hogy ettől még van egy élő határozati javaslatunk elfogadva, amit a közgyűlés szentesített az előbb, mi szerint a Via Kanizsa Kht-nak egy ilyen felmérést kell készíteni a készülő költségvetési tervezeten jelenleg, hogyha a bizottság ki nem húzza, szerepel egy ilyen sor, ami erre lenne fordítható, tehát szerintem a dolog működésképes. És az, hogy a Via Kanizsa az egész városban felméri az utak állapotát, az partikuláris érdeknek nagyon nehéz nevezni. Kelemen Z. Pál: Példátlan esettel állunk szemben, mert egy önálló képviselői indítványt el lehet fogadni, meg el lehet utasítani. Eddig nem volt gyakorlat, hogy módosítani kell, de hát ezt a gyakorlatot be kell vezetni, ami egyébként etikátlan. Nem mi vezettük be. Más járda felújításoknál mi sem mondtuk, hogy rakják be a koncepció egészébe. Soroljam, kérem? Soroljam melyik képviselő, pl. Batthyány utca. Eszembe nem jutott volna kétségbe vonni. Ott járdát kell csinálni. És hadd ne mondjak még, 4-5 ilyet fel tudok sorolni. Enyhén szólva etikátlan volt az eljárás, de hát lelkük rajta tisztelt képviselőtársaim. A város közvéleménye tudni fogja, hogy ez a közgyűlés külön keleti városrészi járda felújítási programot nem támogat. Tóth Zsuzsanna: Nem akartam hozzászólni ehhez a témához és pláne nem akarok belőle politikai felhangokat gerjeszteni, de azért szeretném felhívni a szemben ülő képviselőtársaim figyelmét, hogy ne szenvedjenek emlékezetkiesésben. Pont Önök voltak azok uraim, akik a bizottsági szakaszban is és itt a közgyűlés előtt is legjobban tiltakoztak az ellen, hogy a belvárosnak két legfontosabb és legrosszabb állapotban lévő és balesetveszélyes ezek közül az egyik a Batthyány utca járdája fel legyen újítva és Önök hangoztatták a leginkább, hogy az egész városra kiterjedő koncepciót kellene készíteni. Ezért is furcsállom azt, hogy most Önök ugyanezt megfordítják, tehát saját maguknak mondanak ellent és csak a keleti városrész felé kívánják ugyanezt kiterjeszteni. Én nagyon kérem Önöket, hogy ne vonták vissza az önálló képviselői indítványukat. Fogadják el úgy, ahogy van, azt hiszem, hogy ezzel tudjuk mindannyian a város javát szolgálni és most Önöket idéztem kb. 3 hónap ezelőttről. Dr. Baranyi Enikő: Én meg szeretném ismételni azt, és megkérdezni az előterjesztőt, hogy miért érzi sérelmesnek, amikor egy nagyon jó előterjesztésük van és a keleti városrész ugyanúgy a város része, mint Kiskanizsa, vagy a belváros. Figyelmeztetni szeretném Önöket arra, hogy ez nem azt jelenti és ne játsszunk itt a szavakkal és ne olyan típusú párbajozás történjen, ami énszerintem nem lehet méltó egyetlen egy képviselőhöz sem. Nem csorbul a keleti városrésznek az értéke, nem leértékelődik, és nem felértékelődik. Ez nem zárja azt ki, hogy a keleti városrész 15 ezer lakosa járdáinak a felújítása nem valósulhat meg ugyanúgy, mint ahogy esetleg más területen lévő hasonlóan balesetveszélyes szakaszok is – hogy így mondjam – kijavításra kerülhetnek. Megkérdezném képviselőtársaimat – akik ezt az előterjesztést megírták helyesen és tényleg egy nagyon jó koncepciónak az alapjait rakják le – ettől miért gondolják, hogy a képviselőtestület, mert a városban egészében gondolkozik, amikor egy koncepció részéről van szó … felhangokkal, ami szerintem egy városi képviselőhöz – még hogyha területi képviselői érdekeket kell elsősorban megjeleníteni – szerintem nem igazán méltó. A másik dolog, hogy én a magam részéről itt ilyenekről beszélni, hogy etika, etikátlanság, egy ilyen előterjesztés kapcsán én enyhén szólva túlzásnak érzem. Kiss László: Nem volt szándékomban szólni, de végül is megszólíttatva éreztem magam pontosan azért, mert hónapokkal ezelőtt, amikor a miklósfai járdák felújítására én magam kértem 4.5 millió Ft támogatást, akkor pont Kelemen Z. Pál képviselőtársam szájából hangzott el, hogy a város összes járdáját felülvizsgálva komplexen egy programot készítve kell a felújításokat rangsorolni. Nem értem, nem tudom miért szenved emlékezetkiesésben, és most megsértődik, hogyha ezt az elvet, amit hónapokkal ezelőtt ő nevezett meg, következetesen alkalmazni akarja a közgyűlés Tarnóczky Attila: Ami itt járda ügyben történik, elismerve a járdák állapotai miatt a felvetések indokoltságát az, ami tarthatatlan. Mert ennek aztán semmi köze a tényleges állapotokhoz, hogy hol vannak igazán rossz járdák, hol törik bokájukat az emberek. Egész másról van szó és én ezt a folyamatot elejétől kezdve nem támogatom. Onnantól kedve, hogy sürgősen járdát kellett építeni. Azzal sem értettem egyet. Ez egy normális eljárási rend lenne, külön biztosítva lenne erre egy jelentősebb költségvetési összeg. Én ezt az eljárást jónak látom. Egyébként pl. a palini kerékpárút, amit tetszettek az előbb megszavazni, felújítását is ebből az alapból gondoltuk eredetileg. Most már ezen kívülre került, de ez így nincs jól. Előbb utóbb kénytelen leszek önállósítani magam és akkor hozok én is egy-két utcát. Van a választókörzetemben, tessenek elhinni nagyon rossz járdájú utca. Dr. Horváth György: Tisztelt Tóth Zsuzsa képviselő asszony! Köszönöm a megtiszteltetést, hogy emlékezetkiesésben szenvedek. Én is itt ülök, valóban szocialista vagyok, sőt büszke is vagyok rá. Én milyen olyan dolgot mondtam ma, hogy valakit is sértegettem. Lehet, hogy kihagy az emlékezetem, de azért ez durva és elvárom azt, hogy gondolják meg minden esetben, hogy mit beszélnek. Jó, emlékezetkiesésben szenvedek igen, én is. Tóth Zsuzsanna: Tisztelt Horváth György Úr! Nem Önt kívántam sértegetni – amennyiben ezt sértegetésnek minősült -. Azt hiszem, hogy azok az urak, akiknek szántam nagyon jól tudják, hogy kinek szántam azt, amit mondtam, úgyhogy ha Ön ezzel megsértettem, akkor kérem nézze el nekem, nem Önnek szántam. Dr. Baranyi Enikő: Tisztelettel kérném, hogy ez a beszélgetés, vagy ez a vita olyan mederbe kerüljön, hallgassák meg ezt a korrekciót, amit meg szeretnék tenni. Tóth Zsuzsa képviselőtárs valószínűleg, hogy azt akarta kifejezni, hogy fel szeretné hívni egyes képviselőtársak figyelmét, hogy nem is olyan régen ugyanilyen egész városra terjedő koncepcióban gondolkoztak helyesen. És akkor azt kérem, hogy próbálják már elfelejteni ezt az egy mondatot. Talán könnyebb lesz az együttdolgozás. Kelemen Z. Pál: Köszönöm Baranyi Enikónek, Tóth Zsuzsa magyar hangja Baranyi Enikő. Mi is egész városi koncepcióban gondolkodunk, csak nem készült el ez a koncepció. Mert nem készült el a felmérés, most halljuk itt a közgyűlésen, hogy el. Most már bólogatnak, hogy elkészült, a beterjesztés időpontjában nem készült el. Nyilvánvaló az, hogy ami nem készült el, arra nem tehettünk önálló képviselői indítványt, illetve bizonyos fokig kötődtünk a keleti városrészhez ebben a kérdésben, mert valamivel kevesebb jutott nekik, mint más városrészeknek. Lehet, hogy nem, mi így ítéltük meg. Ez a beterjesztésünk augusztusban készült. Szeptemberben nyújtottuk be és az első közgyűlés a mostani, amikor tárgyalni lehet. Azóta elkészült egy ilyen felmérés. Mi is városban gondolkodunk, hiszen itt élünk. De akkor minden képviselőnek bátorkodom felhívni a figyelmét, hogy ne csináljon ilyen járdajavítási toldozgatást külön-külön és egyenként, hanem egy koncepció részeként, mert ez különösen a ciklus felé vége felé jön, amikor lakossági fogadóórán megígérjük a lakosságnak vagy a Vásárcsarnokban pecsenyesütés és a nagyfröccs között, hogy rendbe rakjuk a járdátokat. Olcsó népszerűségre jó, valójában nem része egy konstruktív képviselői munkának. Én arra kérném. Amit meg mondtunk, azt megmondtuk, el fog készülni a városi program, abban meg mindent elkövetünk, hogy a keleti városrész járdái megfelelő súllyal szerepeljenek. Cserti Tibor: Azért nyomtam ügyrendit, mert én személy szerint arra kérem Önt, hogy zárja le ezt a vitát. Ha jól értelmezem, szavaztunk valamiről és utána most a szavazás következményeként ilyen kommentálások történnek sőt a keblek most már egymásnak is feszülnek, ami számomra rendkívül kellemetlen. Én is jogosan mondjuk megsértődhetnék, bár nem veszem magamra én is mondjuk a szembe ülő képviselők közé tartozom. Akkor ha észrevették, akkor teljesen más volt az álláspontom, mint Zsoldos képviselő úrnak. Polgármester úr vegye már elejét ennek a dolognak. Én azt hiszem egyébként, ha már kommentálni kell, akkor egy mondattal kommentálom én is. Eddig úgy vettem észre, hogy konstruktív együttműködés érdekében cinkosan együttműködtünk a képviselői egyéni indítványok megszavazásában. Itt az etikai oldalról most nem ez történt,…… a tisztelt képviselőt de valószínű azért, mert ennek jóval nagyobb súlya, illetve anyagi vonzata van. Próbáljuk megoldani, egyébként mindegyik 2002-es megoldás lenne, a végeredmény ugyanaz lesz, és oda vezet. A kérdés, hogy nevesítve, vagy nem nevesítve. Itt a nem nevesítés került előtérbe, de a feladat még megvalósulhat és ennek szurkolok. Tarnóczky Attila: Kicsit bizonytalan vagyok, meg szabálytalan is vagyok ugyanakkor, de talán érdemes lenne elfogadni egy olyan határozati javaslatot, hogy a közgyűlés a továbbiakban ezen járda felújítási koncepción kívül eső képviselői előterjesztéseket nem támogat, hogy ilyenek többet ne érkezzenek. Tüttő István: Szavaznunk kell a Cserti úr javaslatáról először. Az, hogy fejezzük be a vitát. Tóth László: Arról nem kell, mert mi is azt mondtuk és visszavontuk az indítványt. Nincs a téma már napirenden. Tüttő István: Tarnóczky úrnak volt egy javaslata még. Tóth László: Nincs miért szavazni róla. Tüttő István: Kérem, akkor befejeztük. Ezt a napirendet bezártuk. 15. Polgármesteri tájékoztató Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A polgármesteri tájékoztatóhoz szeretnék röviden egy levelet ismertetni. Dr. Gál András Levente Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára írt levelet. „A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. tv. létrehozza a Fejlesztési és Képzési Tanácsot és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat, meghatározza a létszámukat és azt is, hogy a felsorolt szervezetekkel való egyeztetést követően a miniszter kéri fel a tagokat. Mind a Tanács, mind a Bizottságok szakmai testületek, melyek a miniszter tanácsadó testületeiként hivatottak a szakképzés és felsőoktatás stratégiai fejlesztési irányai alapján a tényleges támogatási programokra, pályázatokra javaslatot tenni, a pályázatokat elbírálni. Az érdekegyeztetés fórumai (OMT, MAT), valamint a felsőoktatási és szakképzési stratégiai javaslattevő szervezetek (FTT, OSZT) a továbbiakban is működnek a törvényekben meghatározott módon. Minden regionális bizottságban a régió megyei jogú városait 2 bizottsági tag képviselheti. Kérjük, hogy a gyors egyeztetés és hatékony munka érdekében három alkalmas jelöltet javasoljon városa képviseletében rangsorolva és e rangsor alapján a Bizottság szakmai, szakterületi egyensúlyát figyelembe véve kéri fel a miniszter a bizottság tagját.” Ez lenne most egy feladatunk, hogy erre vonatkozóan három személy nevét válasszuk ki. Azt megkérdezném alpolgármester úrtól, hogy van-e javaslat már a személyekre, vagy nekünk most kell itt rögtönözni? Tarnóczky Attila: Javaslat nincs. Birkner Zoltán és Balogh László képviselő urak jelezték, hogy vállalnák a jelöltséget. Azt kellene jelezni Önöknek is, hogy ki vállalná. Tüttő István: A többiek tudtak róla? Tudunk dönteni ma? Tóth László: Akkor én javasolok. Én a magam részéről – előre bocsátva nem egyeztettem a személlyel – Dr. Horváth György képviselőtársamat javaslom. Tüttő István: Három személyre javaslat érkezett. Kérem akkor külön-külön, ha nincs több javaslat. Kiss László: Ahogy értelmeztem itt területi fejlesztésre, és területi képzésről van szó. Az a véleményem, hogy a fejlesztés szempontjából egy gazdasági szakember, a képzés szempontjából pedig pedagógus szakember képviselje a várost. Pedagógus szakemberként szerintem Balogh László képviselőtársunk jó lenne, fejlesztési szakemberként, gazdaságiként pedig én a Marton urat javasolnám. Tüttő István: Az elhangzott az előbb, hogy sorrendet kell felállítani és ebből a listából majd kiválasztják ők az egyet. Nem tudjuk pontosan, hogy pedagógus lesz, vagy gazdasági szakember. Attól függ, hogy kit javaslunk. Kelemen Z. Pál: Most itt közgyűlésen kerültek ezek a személyi javaslatok szóba. Ehhez azért több megalapozottság kell, nem feltétlenül kell mindig ugyanabban a körben gondolkodni. Én azt kérném, hogy ne kérjen erre választ. A képviselőcsoportok majd terjesztenek be. Nem hiszem, hogy erre ma kellene válaszolni. Azért valamiféle előkészítés kell. Meg kellene beszélni a többiekkel, hogy ki alkalmas, ki nem alkalmas. Megbeszélni a többi képviselőtársainkkal, akikkel ritkábban találkozunk. Ez egy ötletszerű dolog, én is mondok három nevet és akkor tessék szavazzunk. Ez így nem járható út. Tüttő István: Akkor én ki fogom jelölni azt a hármat. Kelemen Z. Pál: Arra kérjük a polgármester urat, hogy jelölje ki a hármat. El tudjuk fogadni. Tüttő István: Figyelembe vettem azoknak a nevét is, akik itt elhangzottak. Kérem fogadják így el. Szavazzunk erről. És tájékoztatjuk Önöket. A közgyűlés 15 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Dr. Gőgös Péter: Szeretném megkérdezni, hogy az 5. oldalon a 15. pont alatt szereplő 120/2001. határozatnál milyen összegű ez az ÁFA, amin itt a vita folyik? A másik kérdésem pedig, a 8. oldalon a 25. pont. A 8/A ponttal kapcsolatban értesüléseim szerint a 8/A pont már nem aktuális, hiszen mind a négy vevő aláírta a szerződést. És akkor megkérdezném, hogy ennek értelmében van-e aktualitása a c) pontnak itt a 2002. június 30-ig történő határidő meghosszabbításban? Tüttő István: Megkérdezem, mert én most nem tudok kapásból válaszolni rá. Tóth László: Ha jól emlékszem a szeptemberi közgyűlésen a közgyűlés visszadobta a Téglagyári utcától keletre levő területekre vonatkozó rendezési tervet, amelyet a magántulajdonosok saját pénzükből finanszíroztak meg. Az iránt érdeklődöm, hogy a rendezési tervvel mi van és mikor kerül újfent a közgyűlés elé? Balogh László: A polgármesteri tájékoztatóban többek között az OKSB számára és a kapcsolódó szférák számára két fontos ügy szerepel. Az egyik kapcsán tájékoztató jelleggel a nyilvánosság számára szeretnék szólni a másik viszont komoly szavazást igénylő dolog és ezért szeretnék az ügy érdekében szólni. A város által kiírt felsőoktatási ösztöndíj pályázatra 59 igény érkezett, ebből a rendeletnek megfelelően 37 igénylő pályázatát tudtuk támogatni. Több, mint 2 millió Ft évi összegben havi 5.500 Ft-os bontásban. A kimaradók számára ez persze fájdalmas, de azok akik megkapták bizonyos, hogy megérdemelték, legalább annyira, mint a most kiesők. Városi szinten legyen az a tény vigasztaló és magasra mutatható, hogy komplex felsőoktatási támogatási rendszerünkben a felsőoktatási ösztöndíj több mint 2 millió Ft-jához hozzájárul a Bursa Hungarica 2.3 millió Ft-ja, a Hazavárunk ösztöndíj 4.7 millió Ft-ja és a pécsi kollégiumi férőhelyek. Mindez, 10 millió Ft feletti keretösszeget biztosít, mely persze kevés, de megbecsülhető. A másik fontos ügy javaslat a pedagógusok kedvezményes számítógéphez jutásának támogatására. Szeretném az OKSB által is támogatott javaslatot alátámasztani. Néhány érdekes adat is elhangozhat talán. Az országos program keretében 10 ezer pedagógus juthat számítógéphez. Országosan kb. 200 ezer pedagógus van. Nagykanizsa városában kb. ezer pedagógus dolgozik. Közülük 90-en jelentkeztek a pályázatra, vagy jelezték előzetesen. Ez valószínű és bizonyos, hogy kevesebb lesz, mert vannak közben visszalépők, erről már van információ. De maradva a 90 főnél és a lehetősénél. Ha a 25%-os önrészt választaná ez a 90 fő – nagyrészük ezt választotta vagy választja november 8-ig ez a pályázat lejárásának határideje – az 5.6 millió Ft-ot igényelne. Nem fog mind a 90-en, sőt ennek törtrésze fog valószínűleg csak nyerni ezen a pályázaton (és kérek egy kis figyelmet, mert ez szoros szavazást igényel bizonyára) de valószínűleg kormányzati szinten még történik önrészt eltörlő vagy csökkentő módosítás, így mostani határozatunk inkább elvi jelentőségű de kérem, hogy támogassák, mint ahogy az OKSB is. A 21. határozati pontban lesz erről szavazás. Az OKSB ezt 8 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással – mármint az „A” változatot – a 25%-os önrészt figyelembe vevő „A” változatot támogatta. És egyetlen egy apró megjegyzés a 25. határozati javaslati pontban, amely a pályázat kiírásáról szól a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap kiadására létrehozott Kanizsa Újság Kft ügyvezetői munkakörének betöltésére. Itt javasolnék egy pontosítást. Tüttő István: Azt kérdeztem volna, hogy melyik minisztérium is foglalkozik a 90 számítógép pályázattal? A Miniszterelnöki Hivatal? Balogh László: Nem. A Széchenyi Terv információs társadalom és gazdaságfejlesztési programja keretében hirdették meg. Akkor kormánybiztosi hivatal. Itt van az anyag, egy pillanat mindjárt utánanézek. Tüttő István: Azért kérdezem, mert felhívott engem a minisztériumból egy úr, majd elmondom, hogy mit mondott. Csak arra nem emlékeztem pontosan, hogy melyik minisztérium volt, csak ez volt a téma. Balogh László: Akkor egy apróbb módosítást javasolnék a Kanizsa Újság Kft ügyvezetői munkakörének betöltésére én úgy tudom, hogy ez ügyvezető főszerkesztő a pontos megnevezés. Mert hogyha mondjuk ennek kapcsán, ha ügyvezető – szerintem nem az –akkor mondjuk ez csak gazdasági vonatkozású kérdés, és akkor nem látom értelmét az OKSB részéről a pályázatot elbíráló bizottságban való részvételemnek. De ha ügyvezető főszerkesztőről beszélünk, ugye akkor már a főszerkesztői jelleghez tartozó médiakérdések kapcsán esetleg azt gondolom, hogy az OKSB is természetesen általam részt venne ebben az elbíráló bizottságban. Ez egy apró pontosítási kérelem. Kérem, hogy vegyék figyelembe. Tüttő István: Annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy felhívott egy úr a minisztériumból, amelyben azt jelezte, hogy nagy valószínűséggel a kormány a 25- illetve az 50%-os önrészt is el fogja törölni. Magyarul önrész nélkül fognak hozzájutni. Azonban van egy érdekessége a dolognak. Hogyha az önkormányzatok élnek azzal a lehetőséggel, hogy ugye ha önrész nélkül adható át, akkor világos, hogy több embernek lehet biztosítani. Az volt a kérdés – és ezt kérte, hogy döntsön az önkormányzat, hogy vállalna-e mégis valamennyi hozzájárulást az önkormányzat úgy, hogy azt mondaná, hogy kérem nincs önrész hivatalosan, de az önkormányzat kiegészíti azért ezzel az összeggel, amit egyébként is elköltött volna, de azok számára pedig „megvásárolja” ezeket a berendezéseket akkora összegért, amekkorát egyéként odaadtunk volna önrészként. Ez magyarul hozzájárulhatna ahhoz, hogy több ember juthasson géphez. A kormány eltörli az önrészt, de kérné azt, hogy az önkormányzat, amit egyéként az önrészre fordított volna, mégis biztosítsa erre a célra, mert ezzel eleve annyival több embernek lehetne biztosítani eszközt. Ez volt az úrnak a megkeresésének a tartalma. Tarnóczky Attila: Ezzel kapcsolatban azért azt mondanám, hogy pillanatnyilag megállapíthatatlan, hogy az önkormányzat mekkora önrészt biztosítana erre a célra amit biztosítani kell, hiszen nem lehet megállapítani, hogy hányan kapnának támogatást ilyen rendszerben, de elvileg a pedagógusok közül minden 20. nem a pályázók közül, az összes pedagógus közül minden 20. most ezzel az akcióval számítógéphez juthat. Ezek az arányok, tehát ha az országos arányok maradnak, akkor városi szinten valószínűleg a nyertes pályázatok száma fele lesz mondjuk a beadott pályázatok számának. Én hogyha így döntenénk azt javasolnám, hogy ennek arányában az önkormányzati önrészt ennek arányában állapítsuk meg. Magát a határozati javaslatot úgy javaslom módosítani, hogy biztosítjuk az önrészt, amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi. És akkor folytatnám azzal, hogyha ez történik, akkor a pályázati önrész felét ajánljuk fel támogatásként. Engedjék meg, hogy két aktualitásról beszámoljak. November 17-én 17.00 órakor az Együtt Kiskanizsáért Egyesület millenniumi záróünnepséget tart a Móricz Művelődési Házban. Mindenkit szeretettel várnak. Vas Imre Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kabinetfőnöke ünnepi beszédet mond. Még egyszer mondom, tehát november 17. 17.00 óra. Ugyancsak mindenkinek szól, de Önöknek feltétlenül és kérem jegyezzék fel, mert külön meghívót nem fogunk küldeni, hogy november 28-án 15.00 órakor avatjuk a Kőrösi Iskola felújított épületét. November 28-án 15.00 órakor mindenkit szeretettel várunk. Tüttő István: Én pedig éppen azt keresem, hogy november 15-én a HSMK 25. évfordulóját ünnepli. Gondolom ez sem olyan esemény, amelyet szó nélkül kell majd hagynunk. Erre is felhívnám a figyelmet, mert úgy emlékszem valami fog ezen a napon ott történni. November 15. Röst János: Azzal kezdeném, hogy az előttünk lévő anyagnak a több mint 50%-a nem lett végrehajtva a határozatoknak. Úgy gondolom ez elég jelentős ahhoz, hogy el kellene gondolkodni, hogy vagy rossz időpontokat adunk meg, vagy pedig nem működik a rendszer megfelelőképpen. Az első pontnál, ez pedig a 221/1998. számú határozat új hulladéklerakó megvalósítása a tárgya. Itt mindenképpen kérném polgármester urat, hogy jelöljön meg egy határidőt, mert úgy gondolom, hogy erről folyamatosan kell tájékoztatni a közgyűlést. Én a 2002. május 31-i időpontot javasolnám az első tájékoztató megtételére és attól függően, hogy elindul-e a beruházás, nyilván negyedévenként vagy két havonként mindenképpen tájékoztatni kellene a közgyűlést az állásáról. Tüttő István: Röst úr mindjárt szólnék, hiszen szavaztunk egy ad hoc bizottságról, annak feladata ez egyébként. Röst János: Igen, de viszont a polgármesteri beszámolóban úgy gondolom, ezeket be kell építeni, nem csak a bizottságnak. Tüttő István: Csak mondom az ad hoc bizottság is beszámol. Röst János: Igen. A 3. pont az akadálymentes Nagykanizsa megteremtése. Itt sem a 2. pont lett beterjesztve tájékoztatás céljából. Szeretném elmondani, hogy ez egy komplex anyag volt és javasolnám, hogy ennek a végrehajtásáról egy beterjesztést kapjunk, amit egyébként az alaprendelet is tartalmaz, ez pedig a III. végrehajtás szervezése cím alatt, hogy minden évben a költségvetés tárgyalásakor egy komplex anyagot kapunk ezeknek a pontoknak a végrehajtásáról. El szeretném mondani, hogy a Polgármesteri Hivatalnál sem lett ez végrehajtva, ugyanis nem lehet feljutni a Polgármesteri Hivatal I. szintjére sem se babakocsival, se tolószékkel. Én arra kérem a polgármester urat, hogy az ez évi költségvetési koncepció tárgyalásakor a rendelet szellemének megfelelően kapjunk egy előterjesztést pontonként. Következő pont az a 15. Ez a 120/2001. számú határozat. Kápolna átadása a Jézus Szíve Plébániának. Ezt Gőgös Péter képviselőtársam érintette. Én sem igazából az ÁFA kifizetési kötelezettség az miért akadályozza az átadást, mekkora összegről van szó, ezt én is megkérdezném. Amennyiben nem fogadható el az egyház részére ez az összeg, mert akadályozza az átvételt, akkor viszont javasolnék egy pontot itt módosításként, hogy kapja meg az egyház 100 éves tartós térítésmentes használatra felújítási kötelezettség mellett az épületet. Kérném megvizsgálni mindenképpen. A következő pont az a 18. a Polgármesteri Hivatal ügykezelése, iktatási rendje témaköre. Itt kérdezném, hogy történt-e változtatás az iratkezelési szabályzaton, vagy csak fel lett hívva a figyelem a pontosabb betartására? A következő a laktanyák területének megszerzése pont, ez a 30. a 241/2001. határozat. A lap alján egy utolsó mondatban szerepel, hogy egyeztetés történt és a kialakult álláspontról emlékeztető készült. Arra kérném polgármester urat, hogy a következő közgyűlésre ezt az emlékeztetőt csatolja be a tájékoztatáshoz, meg szeretnénk ismerkedni ugyanis azzal, hogy miben maradt polgármester úr, illetve az érintettek. A következő téma már a tájékoztatóról szól. Október 9-i közgyűlésen Dr. Baranyi Enikő képviselőnek volt egy kérdése, ami a gázközmű vagyonnal kapcsolatos bevételekre irányult, amelyre három pontban kaptunk választ, de én úgy gondolom, hogy ez a válasz teljesen félreérthető. Én nem hiszem, hogy erre lett volna kíváncsi Baranyi Enikő. Gondolom arra kíváncsi, hogy ha a teljes gázközmű vagyont felhasználnánk a hitelek kiváltására, hogy akkor jelenleg hogy áll a város költségvetése, nem pedig arra, hogy a mai napon mennyi a folyószámla hitelünk. Én arra kérnék választ, hogy mondja meg az osztályvezető úr, hogy 2001. december 31-vel a jelenlegi kondíciók mellett, hogyha teljes gázközmű vagyont erre a célra használnák fel, mekkora összeg várható hitelállományként. Ebből ki lehet következtetni azt, hogy mire lehet még forrásokat teremteni, illetve mekkora hitelt kívánunk fenntartani. Nálam ez az összeg 200-300 millió Ft között szerepel egyébként. A következő 5. pontot emelném ki. Itt már Tarnóczky Attila tett egy javaslatot, az 50%-os támogatásra a számítógépes rendszernek. Én kérném elfogadni és javasolnám. A következő a 23. oldalon szereplő Balogh László által már módosításra javasolt 25. pont, ez a Kanizsa Dél-Zalai Hetilapnak a pályáztatása. Egyébként javaslom, hogy ez megtörténjen. Elfogadom én is és jónak tartom azt, hogy a kiírása az ne ügyvezetői címre legyen, hanem főszerkesztővel együtt. A Kanizsa Uszoda Kft hasonlóképpen lett egyébként kiírva, ott sincs műszaki vezető pontosan a létszámadatok miatt, ott is a Kft vezetője egyben műszaki vezetője is a cégnek. Itt még én kérnék pontosítást. A feltételek közé szeretném javasolni a három éves szakmai gyakorlat kikötését. Ügyvezető helyett főszerkesztő ügyvezetőt. Én javasolnám a 4 év időtartamot. Cserti Tibor: A 4. oldalon szereplő 10. ponthoz szeretnék egy kiegészítő javaslatot tenni. A vonatkozó határozat tájékoztat bennünket arról, hogy a Zalakomárban meglévő önkormányzati vagyon értékesítése sikertelen volt. Én azt mondom, azért nem kellene letenni a kísérletekről. Akár közvetlen értékesítési lehetőséget is biztosítva az értékesítésre 2002. március 31-i határidőig még nyitva hagynám az időt a polgármester úr részére. Két irányban: közvetlen értékesítési lehetőség és határidő módosítás. A 21. pontot több képviselőtársam érintette. Volt módosító javaslata Tarnóczky alpolgármester úrnak. Én itt a magam részéről azt javasolnám, hogy vegyük ketté a szavazást a módosítás esetében, mert biztos, hogy a képviselőtársaim is olyan véleményen állnak valószínűleg mint én, mert a módosítás arra vonatkozna, a szabályozást negligálja, okafogyottá teszi az önkormányzati önrész biztosítását, akkor még további döntési kérdésekben részt veszünk mindenféleképpen az önkormányzati támogatást. Én magam részéről megmondom őszintén tekintettel arra, hogy konkrét felmérés készült Kanizsán, és van egy konkrét igénylőszám, az mindenféleképpen meg kell, hogy kapja a számítógépet az én logikám szerint. Akkor ha most még melléteszünk további önkormányzati támogatást, annak a felhasználására valószínűsíthetően ugye nem Nagykanizsán kerül sor, a szolidaritás elve alapján jóval többe részesülhetnek elvileg támogatható. De hát ez egy vica verza támogatási rendszer. Annyit szeretnék megszavazni, amennyit kapunk. Javaslatomnak a lényege, hogy tessék kettévenni ilyen értelemben a szavazásnál ezt a további. Ha okafogyottá vált, akkor a támogatásra vonatkozó részt. Teljes mértékben egyetértek Röst képviselőtársammal, hogy ügyvezető főszerkesztőnek a 25. napirendi pontnál meghirdetni az állást, 4 évre javaslom én a magam részéről is. Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Tisztelt közgyűlés! Érkezett több cég részéről megkeresés a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatban, amelyben a következő kérés is megfogalmazódik, hogy a pályázatot úgy írjuk ki, hogy egyben lehetőség nyíljon arra is, hogy a vállalkozásba történő megjelenés lehetősége se legyen kizárva. Én most nem tudok mást válaszolni, mint hogy Önök döntése alapján. Magyarul olyan pályázatot írjunk ki ez több cégnek a kérése, hogy szívesen megpályáznák a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatban az egész forgalmazást, írását, hiszen Győr, Veszprém, Sopron, Szombathely, Kaposvár, Zalaegerszeg mind így oldja meg az újságjának a feladatait. Én most mit írjak a tisztelt levélíróknak, mit válaszoljak? Ez lett volna a kérdésem, vagy pedig csak döntsünk úgy, hogy kiírjuk a pályázatot, de ugye arra nem pályázhatnak oly módon ezek a cégek, amit itt kérnek, mert ugye ha ezt kiírjuk, akkor csak az ügyvezető főszerkesztőnek a kérdéséről van szó. Ezt azért említem, mert ez egy valós megkeresés, tehát ebben kérném az Önök állásfoglalását. Cserti Tibor: Jelen esetben az én értelmezésem szerint ez egy olyan döntést igényel, amikor valójában azt kellene mérlegelni, hogy a Kanizsa hetilap, mint kft formában működő gazdasági társaság üzletrészét kívánja-e értékesíti az önkormányzat, vagy nem. A vállalkozásba történő továbbvitele a dolognak számomra ezt jelenti. Most énszerintem ad hoc jelleggel erről itt most ne nyissunk vitát, mert hogyha ebbe az irányba megyünk el, akkor most bizottsági szakaszba indokolt ezt a kérdést tenni. Én azt javaslom, hogyha ez így meg akarja a polgármester úr szavaztatni, akkor először erről szavazzunk. Marton István: Felhívom a figyelmet arra, hogy az itt ülők közül néhánynak kell még, hogy emlékezzen rá, és én úgy vettem észre, hogy Cserti képviselőtársam emlékszik is rá, hogy ez a modell egyszer már megbukott. Az volt az első önkormányzati ciklusban. Birkner Zoltán: Azt gondolom, hogy Cserti Tibor a lényegét elmondta annak, amit gondolt. Ha egy kicsit furcsa helyzetben leszünk, ugyanis nem készült ennek semmiféle írásos formája. Polgármester úr tudom, hogy abban a szituációban van, hogy erre valamit mondania kell, én azt gondolom, hogy ne foglalkozzunk az üggyel ebben a pillanatban. A pályázatot pedig ki kell írni ahhoz, hogy annak rendje és módja szerint megtörténjen a pályáztatás. Én azt gondolom, hogy ez a menet az a menet, amit tartanunk kell. A mostani határozati javaslat az erről szól, úgyhogy azt gondolom, másról nincs is mit beszélni és polgármester úr egy kicsit elaludtam, ezért elnézését kérem, elfelejtettem feltenni a kérdésemet, amit szerettem volna. Kértem polgármester úrtól egy részletes beszámolót az Alfától Omegáig ügy Vásárcsarnok lezárása kapcsán. Mire várható ez polgármester úr? Tüttő István: Mondtam Önöknek, hogy abban az esetben érdemes ezzel foglalkozni egy önálló napirend lenne, amikor minden anyag rendelkezésre áll. A helyzet az, hogy meg kellett keresnem a végelszámolót és meg kellett kérnem a végelszámolásról szóló hivatalos anyagot és az a múlt hét végén érkezett meg. A novemberi közgyűlésre már önálló napirendként sorra kerülhet, tehát ezért nem került most sorra, mert ennek hiányában megint csak az lett volna, hogy vissza kell térni erre a témára. Nem tudom, így elfogadható-e? Birkner Zoltán: Igen, elfogadom. Kiss László: Csak annyit szerettem volna az előző témával kapcsolatban elmondani, hogy az előterjesztés a főszerkesztői pályázatról szólt, akkor erről döntsünk. Egy gazdasági társaság értékesítésére vonatkozó döntést így szóban azt hiszem nem is lehetne előterjeszteni. Tüttő István: Nem is úgy gondoltam, hogy most döntsék el, hanem ilyen megkeresések érkeztek és válaszolnom kell rá. Tarnóczky Attila: Mondom, mert a tisztesség megköveteli tőlem, hogy szóljak, hiszen annak idején volt benne részem, hogy a közgyűlés elfogadta azt a fajta működési konstrukciót, ami szerint a Kanizsa Újság új formátumban, új szisztéma szerint kerül kiadásra. Ennek a lényege az volt, hogy a terjedelem 1/3 része hirdetéssel megtöltésre kerül és ezzel egy másik anyagi forráshoz jut az újság. Be kell valljam, hogy mára ez a konstrukció összeomlott. Kezdetben működött, aztán egyre kevésbé működött. Hogyha most megnézzük a Kft-nek az újabb 6 millió Ft-os igényét ahhoz képest, hogy év elején az üzleti terv szerint hiteles összeg ki lett finanszírozva, akkor itt igen komoly problémák vannak. A hirdetési piac összeszűkölése számomra nem igazán indok, ahhoz képest túlságosan sok hirdetési újságot találok nap mint nap a postaládámban. Meggyőződésem szerint a Kanizsa Újságot gazdasági oldalról kell megerősíteni és abban sem vagyok biztos, hogy ehhez három év szakmai gyakorlat kell. Tóth Zsuzsanna: Már elmondták nagyjából többen is azt, amit szerettem volna, de azért nem hagyom ki. Nagyon furcsa számomra, hogy ebben a városban egyesek olvasnak valamit, vagy megtudnak valamit, aztán úgy döntenek, hogy ők azt meg szeretnék venni. Ilyenről már volt példa az elmúlt közgyűlésen is, ha jól visszagondolunk. Igaz, hogy nem újságról, hanem ingatlanról. Tüttő István: Nem a városból jöttek ezek, máshonnan. Tóth Zsuzsanna: Akkor máshonnan tisztelt polgármester úr. Az előterjesztés nem erről szól, úgyhogy én nagyon szeretném, ha ragaszkodnánk ahhoz, amiről a polgármesteri tájékoztatóban szó van és arról szavaznánk, hogy az ügyvezető, illetve főszerkesztő legyen meghirdetve a pályázatban. Tüttő István: Úgy tudom a polgármesteri tájékoztatóban a polgármester bármit utólag hozzáfűzhet, hiszen ebben nem vagyok korlátozva. Dr. Baranyi Enikő: Én a magam részéről meg szeretném köszönni ugyanakkor polgármester úrnak, hiszen végül megfelelő formában ebben a kérdésben legalábbis tájékoztatást kaptunk. Az egy másik dolog, hogy milyen pályázat lesz, vagy milyen lehetőségek vannak nem lehetőség – hanem fogalmazzak így elnézést kérek – kötelessége a polgármester úrnak a testületet tájékoztatni. Egyébként, hogyha más csatornából meghalljuk, akkor pedig ugyanezt fogjuk majd mondani, hogy miért nem adta át ezt az információt. Tüttő István: Én nem is azt kértem, hogy most ebben döntsenek, hanem hogy ilyen megkeresés is van és elmondtam néhány várost, ahol ez így működik. Lezártuk a vitát. Először Röst János az új hulladéklerakóval kapcsolatban kérdést tett fel pontosan, ezt nem írtam fel. Röst János: Azt kértem, hogy 2002. május 31-i határnappal kapjunk beszámolót a munkák állásáról. Tüttő István: És erre mondtam én, hogy van egy ad hoc bizottság, amelyik majd beszámol, de rendben van, bent lesz a tájékoztatóban. Akadálymentes Nagykanizsa megteremtése, itt pedig a költségvetési koncepcióban kéri Röst úr, hogy szerepeljenek azok a feladatok is, amelyeket meg kell oldanunk. Ha jól emlékszem, ezt a kérdéskört 2009, vagy 2010-ig meghosszabbították ennek a megoldását, de ez nem azt jelenti, hogy addig nem kell vele foglalkozni. Cserti úr a 4. oldal 10. pontban a 2002. március 31-ig javasolja, hogy hosszabbítsuk meg, próbálkozzunk ismét a zalakomári ingatlan értékesítésével. Kérdés hangzott el a kápolna átadása, a Jézus Szíve Plébániának, hogy mennyi ez az ÁFA. Én fejből kb. 1 millió Ft, vagy azt meghaladó 1-2 millió Ft között van. Fliszár úrral én beszéltem erről, ugye elhangzott, hogy akármilyen formában adjuk át, mindenképpen az ÁFA-t ki kell fizetni. Most várjuk az egyház részéről a választ, hogy így tudják-e vállalni. Ha nem, akkor más valamit ki kell majd találnunk. Röst úr a Polgármesteri Hivatal ügykezelési, iktatási rendjére kérdezett rá. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az ügykezelési és iktatási rendre vonatkozóan azok az intézkedések történtek, amelyeket itt rögzítettünk, mégpedig a jelen ügykezelési rendszernek a naprakészségét próbáljuk megvalósítani, illetve erre vonatkozóan az ismeretanyag felfrissítése az, amit szeretnénk a kollégáknál elérni, illetve a hamarosan belépő ISO ezt a kérdést úgyis még teljesen át fogja fésülni, tehát ott olyan rendnek kell lenni, ahogy az meg van írva. Tüttő István: Hozzátenném, hogy a 19. pont a 7. oldalon – Csákai úr az igazolója – lakossági fórumot is tartottunk ebben az ügyben és meghatároztunk egy újabb időpontot, amelyben visszatérünk rá és közben az intézkedésekről tájékoztatjuk a lakossági fórumon megjelenőket. Következett a 25. számú a 8. oldalon, Dr. Gőgös Péter úr megkérdezte, hogy aktuális-e még ez a pont? Megkérdezem én, én most kapásból nem tudok rá válaszolni. Karmazin József: Mint ahogy a beszámoló tartalmazza, a határozat rendelkezett az összeg felhasználásáról is, és a szerződés aláírását követően 60 nap van az ügyfeleknek az összeg befizetésére, tehát ezért indokolt a határidő meghosszabbítása. Az nem a befizetés, hanem még a felhasználásáról is rendelkezett a közgyűlés. Most pontosan nem tudom megmondani, hogy milyen területre, de címkézett ennek a bevételnek a felhasználása. Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy a határidő az törvényileg ilyen hosszú? Meg fogjuk nézni a határidőt majd. Meg fogjuk nézni, hogy lehet-e gyorsítani. Dr. Gőgös Péter: Ez így nem igaz. Meg kell indokolni, hogy miért ilyen hosszú a határidő, és a következő közgyűlésre visszahozni. Ez teljesen indokolatlan, 60 nap a befizetési idő. Tüttő István: Akkor az osztályvezető urat megbízzuk, hogy nézzen utána, lehet-e ezt rövidíteni. Dr. Gőgös Péter: A 15. pontot kérném törölni a határozati javaslatokból. Tüttő István: Illetve visszatérünk rá. Elhangzott Röst úr részéről, hogy a gázközmű vagyonnal kapcsolatos téma a 15. oldal 2. pontjánál feltett egy kérdéssort Röst úr. Kérem az osztályvezető urat, hogy válaszoljon rá. Beznicza Miklós: Hogy mennyi van a gázközmű vagyon pénzéből, 205 levezettem, nem tudok rá többet mondani. Az értékpapír értékesítés, az viszont jövő évi téma. Itt azért vezettem le, hogy 565-ből 205 van vissza. Most a képviselő úr még feltette azt a kérdést is, hogy mondjam meg, hogy 2001. december 31-én mennyi lesz a hitelállomány. Ha próféta lennék megmondanám, de nem tudom megmondani. Pontosabban megmondanám akkor, hogyha – elnézést – a tisztelt képviselőtestület nem ülésezne, és nem mondana plusz igényeket, egyébként így nem fogom tudni megmondani, mert minden képviselőtestületi ülésen plusz igények jönnek. Tüttő István: Jelenleg hogy állunk? Beznicza Miklós: Jelenleg most annyit tudok mondani, hogy ma reggel 8.00 órakor még mindig nem volt hitel – mint ahogy itt jeleztem – mert 106 millió Ft volt a számlánkon, hogy ez mennyi lesz 2001. december 31-én pozitív vagy negatív, annak sok meghatározója van. Először is, hogy mennyi lesz, amennyit Önök megszavaznak még december 31-ig pótigényt nem tudom, de valószínű még Önök sem pontosan, másrészt mennyi lesz a december 20-án az iparűzési adó feltöltés összege. Ezt jelenleg még megsaccolni sem merem. Röst János: Nem igazán értem osztályvezető urat. Én azt kérdeztem tőle, hogy ugye jelenleg van egy költségvetésünk, annak van egy hiánya, annak vannak újabb bevételei a gázközű vagyon. Ha a mai nap reggel lehúztuk volna a rolót, akkor azt jelenti, hogy mekkora hitellel zárnánk az évet. Úgy gondolom, ezt meg kell tudni mondani az osztályvezető úrnak, de azt is meg kell neki tudni mondani, hogyha nem szavazunk meg semmit sem decemberig, hogy akkor mennyi a hitelállománya a városnak. Én úgy gondolom, hogy meg kell nyomni a számítógépen egy gombot és akkor kiadja azt, hogy jelenleg hogyan állunk. Ha nincs felvive egyébként a költségvetés számítógépre, akkor nagyon nagy baj van ebben a városban. Tüttő István: Maradjunk abban, hogy az utolsó mondatot ne visszhangozzuk, mert ugye az úgy hangzik, hogy nagyon nagy baj van ebben a városban. Azért amit elmondott Beznicza úr, az bizonyos fokig jó. Tóth László: Nem tudom, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet én tettem fel egy kérdést a Téglagyári utcától keletre levő rendezési terv vonatkozásában elsők között. Nem kaptam rá választ. Karmazin József: A képviselőtestület határozatáról értesítettük a tervezőt is és a területek tulajdonosait a közös képviselőt. Egy egyeztetésen voltak bent nálunk, de még eddig nem adtak be semmit. Pillanatnyilag az eredeti terv áll rendelkezésünkre, amit nem tudunk így visszahozni. Tüttő István: Intézés alatt van. Nem tudom, volt-e olyasmi, amit felvetettek és nem tértünk ki rá? Röst János: Egy hiányosságra hívnám fel a figyelmet. Én azt kértem a 10. oldal 30. pontjánál, a következő közgyűlésre legyen becsatolva egy emlékeztető a tárgyalásokról. Ezt szeretném, hogyha a polgármester úr megígérné. Tüttő István: Melyikről? Röst János: 30. pont, 10. oldal 241/2001. számú határozatnál egy emlékeztető készült, amit szeretnék megismerni. Tüttő István: Bemutatni az egyeztetésről szóló emlékeztetőt. Röst úr nagyon röviden elmondom. Ez gyakorlatilag nem más, mint az a szerződés, amit annak idején kötöttünk. Annak évente vissza kell térni a korábbi szerződés alapján annak a témájára. Ha nem tértünk volna vissza rá, akkor elkövettük volna azt a sajnálatos hibát, hogy egy opciós szerződés valós szerződéssé vált volna. Ezt elkerülendő, meg kellett ismételnünk ennek a szerződésnek a milétét, hogy vagy mivoltát, mert különben szerződésszegést követünk el. 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozati javaslatról a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tüttő István: 3-ról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tüttő István: 4-es határozati javaslatról a döntést kérem. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem az 5-ről a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 6-ról a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Tüttő István: 7. számú határozati javasltról kérem a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 8. pontról a szavazást. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Tüttő István: Itt az lenne a javaslatom, hogy a Plébániával kapcsolatban még egyeztetést is tartunk és tájékoztatom Önöket, hogy hogyan állunk, de december 31-ig meghosszabbítjuk, legfeljebb visszatérünk rá majd. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Tüttő István: A 10-ről kérem a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Tüttő István: 11-es pontra kérem a szavazást. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 12-esről. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Tüttő István: 13-ast kérem. Itt szeretném megemlíteni, hogy a Zsinagógával kapcsolatban kértük a hitközségtől, hogy írásban erősítse meg, hogy a Zsinagógával kapcsolatban milyen elkérésük van, mert nem kaptuk még meg és nagy valószínűséggel nem fogjuk megkapni azt az aláírt hozzájárulást, amely a korábbi szerződésen alapulna, csak annak a mostani forma szerinti megismétlését eredményezné, így kénytelenek leszünk a bírósághoz fordulni. Megvan, csak az oly régen született, hogy a mai formátumnak nem felel meg és így a Földhivatal nem fogadja be. Az egy valós szerződés. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja. Tüttő István: 14-ről kérem a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja. Tüttő István: A 15-re azt mondtuk, hogy visszatérünk rá, vagy akkor hosszabbítsuk meg december 31-ig és akkor így szavazzunk róla. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 15. pontját elfogadja. Tüttő István: A 16-ról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja. Tüttő István: 17-re kérem. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 17. pontját elfogadja. Tüttő István: A 18-ast kérem. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 18. pontját elfogadja. Tüttő István: 19-est kérem. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 19. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem szépen a 20-ra a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 20. pontját elfogadja. Tüttő István: Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol Tarnóczky úr javasolt. Kérem megismételni. Tarnóczky Attila: Javaslom, hogy ha bármelyik változatot fogadjuk el, szerepeljen benne az, hogy „amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi” fordulat. Javaslatom második részét viszont visszavonom Cserti úr felszólalását elfogadva. Tüttő István: Én egyetértek vele. Az „A” változatot támogatnám én azzal a kiegészítéssel, amit Tarnóczky úr mond. Úgyis az „A”-t teszem fel először szavazásra. Kiegészítve természetesen. Ha okafogyottá nem válik. A közgyűlés 20 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 21. pontját elfogadja. Tüttő István: A 22-ről kérem a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 22. pontját elfogadja. Tüttő István: A 23-ra kérem a szavazatokat. Tarnóczky Attila: A költségvetés tervezése során az a tétel, ami itt szerepel alapként, az gyakorlatilag megszűnt már az ad hoc bizottság működése révén. Az írja a kabinet, hogy a pályázati önrész alap a jövő évi költségvetésben legyen ennek a pályázatnak is az önrész alapja. Lesz egy ilyen sor minden bizonnyal idén is volt, tavaly is volt, úgyhogy ehhez kell számítani. Tüttő István: Akkor erről szavazunk. Kérem, szavazzunk így, ez kiegészítés. Ez a jövőnek a biztosítéka. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 23. pontját elfogadja. Tüttő István: A 24-ről kérem a döntésüket. Ugyanazzal egészítenénk ki, mint az előzőt. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 24. pontját elfogadja. Tüttő István: Most kérném akkor a Kanizsa Dél-Zalai Hetilappal kapcsolatos módosító indítvány volt. Először volt az OKSB elnöke javasolta, hogy ügyvezető főszerkesztő. Részemről elfogadható. Három éves szakmai gyakorlat. Itt elhangzott ellenvélemény is. Kérem szavazzunk a szakmai gyakorlat feltételéről. Röst úr javasolta, hogy három éves szakmai gyakorlat. Aki igennel szavaz, ragaszkodni fog, hogy a három éves szakmai gyakorlat bent legyen. Én elfogadtam. Én mondtam, hogy azt elfogadtam. Akkor kérem a három éves szakmai gyakorlatról a döntésüket. A közgyűlés 8 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Volt még egy javaslat, hogy négy évre bízzuk meg. Kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Nem javasolt más. Kérdezem a 26-ost. Nem az eredetit, hanem most ugye át kell számoznunk. A 26-sá válik a kiegészítés 20-a. Nem bocsánat, a 27. lenne igazán a 26. Kérem erről a szavazást. Az „A” változatot támogatnám én. Van egy kiegészítés, és ott folytatódik a határozati javaslat. Ez a 2002. évi város napi szervezéssel kapcsolatos. Az „A” változat azt támogatja, hogy a régi csapat, aki már bizonyos fokig bizonyított, vagy pedig egy új. Kérem, akkor újra szavaznánk. Az „A” változatot teszem fel először szavazásra. Kérem a döntésüket. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 26. pontjának „A” változatát nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a „B” változatról a szavazatot. A közgyűlés 14 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 26. pontjának „B” változatát elfogadja. Tüttő István: A 28-ra kérem a szavazatukat. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 28. pontját elfogadja. Tüttő István: És most kérem az eredeti 26-ról a döntést. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 411/2001.(XI.6.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 221/1998.(IX.8.), a 386/2/1999.(XII.21.), a 72/2/2000.(II.29.), a 73/2/2000.(II.29.) ,a 74/3/2000.(II.29.), az 548/4/2000.(XII.19.), a 61/10/2001.(III.6.), a 118/2001.(IV.24.), a 119/1-3/2001.(IV.24.), a 148/1-4/2001.(V.29.), 184/2/2001.(VI.5.), a 209/2/2001.(VI.26.), a 215/2001.(VI.26.), a 227/8/a./2001.(VI.26.), a 234/2001.(VII.12.), a 241/1,2./2001.(VII.26.), a 244/19,22,23/a-c.,25/b,c./2001.(IX.4.), a 257/2001.(IX.4.), a 258/1/2001.(IX.4.), a 260/2,3,4./2001.(IX.11.), a 264/1,2./2001.(IX.11.), a 266/2,3./2001.(IX.11.) és a 270/1./2001.(IX.11.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 379/2/1999.(XII.21.) és a 81/1,5./2001.(IV.3.) számú – nem lakás célú bérlemények további hasznosítására vonatkozó – határozatok végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 3. a 192/1./2000.(VI6.) számú – Kálvin téri játszótér áttelepítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 4. a 194/2000.(VI.6.) számú – Katonarét rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 5. a 267/2000.(VII.5.) számú – Északkeleti városrészben ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja. 6. az 543/2000.(XII.29.) számú – településfejlesztési koncepció kidolgozására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 7. a 99/3/2001.(IV.24.) számú – Szabadhegy új utcáinak elnevezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 8. a 117/1/2001.(IV.24.) számú – ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig meghosszabbítja. 9. a 120/2001.(IV.24.) számú – kápolna átadása a Jézus Szíve plébániának – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 10. a 140/2001.(V.29.) számú – építményadó rendelet módosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 11. a 207/1,2/2001.(VI.26.) számú – Irtás és Postakert utcákban út építésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 12. a 211/2001.(VI.26.) számú – Rózsa úti autóbuszmegálló áthelyezésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 13. a 216/1,2,3./2001.(VI.26.) számú – Zsinagóga és környéke rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 14. a 226/1/2001.(VI.26.) számú – kiskanizsai Gondozóház használatba adására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 15. a 227/8/c./2001.(VI.26.) számú – ingatlan értékesítésből származó bevétel felhasználására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 16. a 228/2/2001.(VI.26.) számú – Alkotmány u. 160. szám alatti kastélyépület értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja. 17. a 229/1,2,4./2001.(VI.26.) számú – lakásprogram pályázat benyújtására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 18. a 233/1-3./2001.(VII.12.) számú – Fő út 21. szám alatti tanműhely használatba adására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 19. a 244/21/2001.(IX.4.) számú – városrendezési tervpályázat előkészítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 15-ig meghosszabbítja. 20. a 263/2/2001.(IX.11.) számú – Palini Általános Iskola és környéke rendezés alá vonására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. november 30-ig meghosszabbítja. 21. a 2002. évi költségvetésben biztosítja az Informatikai Kormánybiztosság számítógépes pályázatán nyertes pedagógusoknak a 25 % önrészt, amennyiben a szabályozás megváltozása okafogyottá nem teszi. Határidő: 2002. március 31. Felelős : Tüttő István polgármester 22. a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Alapító Okiratának 10. pontját az alábbiak szerint egészíti ki: 80221-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Egyéb szolgáltatások Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat kiegészítésének aláírására. Határidő: 2001. december 1. Felelős : Tüttő István polgármester 23. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv SZT-TU-NYD-2 számú „A Nyugat-dunántúli Turisztikai Régió turisztikai kiadványainak támogatására” című kiírására pályázatot nyújtson be. A pályázathoz szükséges önrészt 1,5 MFt-ot a 2002. évi „Városmarketing Kiadványok” keret terhére biztosítja. 24. egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Széchenyi Terv SZT-TU-NYD-3 számú „Nyugat-dunántúli Turisztikai Régióban Turisztikai Vonzerővel rendelkező 2001. és 2002. évi kulturális rendezvények támogatás” című kiírásra pályázatot nyújtson be a 2002. évi Város Napja megrendezése céljából. A pályázathoz szükséges önrészt 2 MFT-ot a 2002. évi „Városi Rendezvények” kerete terhére biztosítja. 25. pályázatot hirdet – a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap kiadására létrehozott – Kanizsa Újság Kft. ügyvezető-főszerkesztő munkakörének betöltésére. Feltételek: • felsőfokú iskolai végzettség, • erkölcsi feddhetetlenség. A munkakör 2002. január elsejétől tölthető be, a megbízás négy évre szól. Bérezés megállapodás szerint. A Kft., illetve a hetilap működtetésével kapcsolatos gazdálkodási és részletes szakmai elképzeléseket tartalmazó pályázatokat és mellékleteit (önéletrajz, érvényes erkölcsi bizonyítvány, szakmai gyakorlat és iskolai végzettség igazolása) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesterének (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.) kell benyújtani 2001. november 26. napjáig. A benyújtott pályázatokat az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleményezi és terjeszti a Közgyűlés elé. Határidő: 2001. december 21. Felelős : Tüttő István polgármester Balogh László bizottsági elnök Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök 26. a 2002. évi Város Napja szervezésével kapcsolatosan pályázatot ír ki. A pályázatokat elbíráló bizottság tagjai: Tüttő István polgármester, Tarnóczky Attila alpolgármester, Antalics Dezső, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Balogh László, az Oktatási-, Kulturális és Sportbizottság elnöke, Böröcz Zoltán, a Pénzügyi Bizottság elnöke, Dr. Fodor Csaba, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke. Határidő: 2001. december 15. Felelős : Tüttő István polgármester 27. az Ingatlankezelési Intézmény 2001. évi felújítási címjegyzékénél előirányzat maradványként jelentkező 3 millió Ft felhasználását az újonnan épült Ligetvárosi szociális bérlakások csapadékvíz elvezetési és parkosítási munkáinak elvégzésére engedélyezi. Határidő: 2001. december 31. Felelős: Tüttő István polgármester Kámán László intézményvezető 28. felhatalmazza a polgármestert, hogy a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben foglaltak végrehajtása érdekében alakuló Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságba három főt delegáljon. Határidő: 2001. november 10. Felelős : Tüttő István polgármester 29. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 16. Interpellációk, kérdések Tüttő István: Az elmúlt közgyűlésen kérdésre jelentkezett Birkner Zoltán úr, egy kérdést kívánt feltenni. Tessék parancsolni. Birkner Zoltán: Köszönöm szépen. Tulajdonképpen okafogyottá vált, mert a polgármesteri tájékoztató keretében feltettem ezt a kérdést. A novemberi közgyűlésre várom azt az egy napirendi pontot. Cserti Tibor: Azzal a címmel szerettem kérdezni hogyha igen, akkor igen, akkor miért nem, ha nem, akkor miért igen. Picit talányosnak tetszik a kérdés feltevés. A dolog lényege, hogy kaptunk egy levelet Öntől, amiben tájékoztatnak bennünket arról, hogy az Ipari Park infrastrukturális és logisztikai fejlesztés témájú pályázatunkat a bíráló bizottság nem fogadta el és megjelöli, hogy miért, tehát elutasították. Nagyon fontos, hogy a város számára, mert egyébként 24.607.000 Ft-ra pályáztunk. Ugyanakkor és érdekes ennek a dátuma, mert 2001. október 16. Csodálkozásom azért ekkora, mert 2001. 10.30-án, pedig hogyha a Széchenyi terv pályázatainak nyerteseit lehúzzuk az Internetről és az Internetnek ezt az oldalának a karbantartását, ugyanez a minisztérium végzi, arról tájékoztatnak bennünket, ott pedig nyerő pozícióban vagyunk. Ugye a kérdés ekkor válik értendővé, hogy valahol valami nincs rendben. Elírásról van szó, vagy ebben a szempontból tudatos félrevezetésről. Ha igen nem, ha nem, akkor miért igen. Tüttő István: Szeretném Önöket tájékoztatni. A döntések érdekesen születnek a Széchenyi tervnél, ugyanis a Széchenyi terv döntése úgy születik meg, hogy egy bizottság szakmailag javaslatot tesz, a gazdasági miniszter dönt. Ugyanakkor én ma egy levelet írtam a miniszter úrnak, amelyben felhívtam a figyelmét az Interneten mai napig is fenn lévő ún. nyertes pályázatok között megtalálható nagykanizsai önkormányzat és az általuk egyik munkatársa által jegyzett levél tartalma közötti ellentmondásra és választ kértem arra, hogy most melyiknek lehet hinni. Szíveskedjék tájékoztatni. Én most hivatalosan levelet írtam, hogy szíveskedjék minket tájékoztatni. Tóth Zsuzsanna: Közben nekem is okafogyottá vált, amit szerettem volna kérdezni, úgyhogy elállok tőle. Bicsák Miklós: Nekem nem vált okafogyottá. A Kanizsa város ifjúsága mind többen megállítanak, hogy mi a sorsa az ún. volt pesti csemegével kapcsolatban, mert nagyon szeretnék és kérik a város vezetőségét, hogy járjon el az ügyben, hogy a McDonald’s minden kisebb városban, bárhol járunk az országban most már olyan népszerűvé vált, hogy igen az ifjúság körében igényelnék. Kérdésként tettem fel, hogy van-e erre lehetőség polgármester úr, hogy a városnak vannak olyan helységei, ahova esetleg ez betelepedne, vagy vállalkozás formában mi az oka, hogy Nagykanizsa város eddig még elkerülte. Másik kérdésem ugyancsak a város lakossága főleg a nyugdíjasok körében merül fel, hogy a Kanizsa Újság, amit a Kanizsa Közgyűlés, illetve a városnak a lapja, miért nem szerepel a Kanizsa TV műsora? A nyugdíjasokat érinti és érdekli is. Nem tudják a Kanizsa TV-nek a műsorprogramját megtalálni benne. Mi az oka ennek, hogy ebben a minden házhoz bejutó újságban nem találnak benne programot. Ez lenne, lett volna egy harmadik, de azt nem merem megkérdezni, mert azt tetszett mondani, hogy két kérdés van. Akkor azt majd a következő ülésen. Akkor tisztelettel kérdezném még egy kérdésem volna tisztelt polgármester úr. Ma már annyit beszéltünk a járdákról megy egyéb, hogy most már valóban egy kicsit önkritikusan, de hát ma állítottak meg, hogy Palin városrészt az ófalut járva, mert az ért mi paliniak azért ófalunak mondjuk, nem az új városrész, ahol laknak velem együtt többen, mert azt mondják, azért az egész más mint az ófalu, hát ott gondok vannak. Megint ki kell mondanom, a volt ÉPGÉP, a jelenlegi Kalász utca saroktól elkezdte, amikor a Kalász utcát tavaly decemberre a város megcsináltatta és nagyon köszöni Palin lakossága elkészült a járdából a katolikus kereszttől a jobb oldalon Zalaegerszeg felé haladva 30 méter további út, ami már a húsiparral szemben, meg az Alkotmány utca 2-ig nem készült el és nagyon rossz állapotban van. Ezt kérdeznék a nyugdíjas templomba járó kis öregjeink, hogy mikorra várható? Köszönöm szépen, ezek voltak a kérdéseim. Tarnóczky Attila: Ha nem is a McDonald’s, de az ügyeivel foglalkozó ingatlanközvetítő cég megkeresett bennünket és ajánlatokat kért az elhelyezésre. Több lehetséges területet, épületet felajánlottunk, hogy nézzék meg, hogy érdekli-e őket igazából. Kétfajta célra kerestek területet, ilyen autós McDonald’s-re, illetve belvárosi gyalogos McDonald’s-re. Nem tudom, hogy ezeknek mi a szabályos neve, ilyen étterembe ugyanis én nem járok. Miután visszaérdeklődtem, hogy miért nem jelentkeztek azóta sem, az illető hölgy azt közölte velem, hogy a Csemege volt Márvány iránt érdeklődnek, hogy aztán megvették-e már, vagy sem, sajnos nem tudom megmondani. Tüttő István: A lényeg az, hogy érdeklődés van. Él az ügy. Bár az, hogy miért nem jöttek még Kanizsára, azt tőlük kell megkérdezni. Kanizsa Újságot pedig arra kérjük, hogy ezt a hiányt pótolja, hiszen nem hiszem, hogy megoldhatatlan feladat lenne. A palini ófaluval kapcsolatban pedig az előbb állapodtunk meg, hogy egységesen kezeljük, az is a vizsgálatok között fog szerepelni. Tóth László: A múltkori közgyűlésen a kérdésnek azt a címet adtam, hogy a Dr. Mező Gimnázium és Szakközépiskola miért a kanizsai oktatásügy rút kiskacsája. Azért így tettem fel a kérdést, mert nagyon örülök annak, hogy épül szépül Nagykanizsa oktatásügye. Ez senki előtt nem lehet kétséges, viszont van egy mostohagyereke a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, ahol én már 34 alkalommal tartottam fogadóórát, tehát vannak összehasonlításaim, van alapja. Az iránt érdeklődöm, hogy a Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola mikor kerül a figyelem középpontjába? Tarnóczky Attila: Engedjék meg, hogy válaszoljak, bár elfogult is vagyok, hiszen fizetés nélküli szabadságon ennek az intézménynek a dolgozója vagyok, amiből számomra nem következik az, hogy ennek az intézménynek kell ugye tejben-vajban fürödnie. A rút kiskacsa az egy jó kép, de eszembe jut a hattyú is. Hogy melyik intézmény adott pillanatban a rút kiskacsa és melyik a hattyú, az bizony döntés kérdése. Én úgy gondolom, hogy elindultunk egy olyan folyamattal, amelyben egyre több intézményünk rút kiskacsából hattyúvá válik, és ennek nagyon örülök. A mostani költségvetési tervben benne van az a tervezési költség, amellyel meg lehetne tervezni azt a tetőtér beépítést, amely feltétele annak, hogy a Mező Ferenc Gimnáziumnak idegenben hogy úgy mondjam, tehát a volt Leánykollégiumban működő részeibe betelepedhető legyen és hogyha ez megtörtént, akkor ráadásul ugye a Leánykollégium ügye rendeződhet. Kialakulhat hosszabb távon – nem ebben a ciklusban – az a bizonyos főiskolai kollégium, amire feltétlenül szükség lenne. Én azt kérném képviselőtársaimtól, hogy ezt a tervezést segítsenek megrendelni és sajnos ezek után azt kell mondjam, hogy a következő közgyűlés, a következő ciklus első évében a meggyőződésem szerint ebben az ügyben lépni fog. Balogh László: Az első kérdésem, ami a Corvin utcára vonatkozott, okafogyottá vált, ízelgetem a szót, mert megoldás történik, történhet. A második kérdésem inkább szóbeli interpelláció. Nagykanizsán a hét napjainak többségében nem lehet reggel a korai órákban országos napilaphoz jutni. Ezen ügyben keresett meg több városlakó. Én magam is próbálkoztam intézkedni az ügyben, túlzott sikert nem értem el, így a nyilvánossághoz fordulok. Kérem tisztelettel a polgármester urat, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében intézkedjen, hogy történjen előrelépés ebben az ügyben, mely a városlakók komfortérzetét szolgálná. Ez egy látszólag kis ügy, de a lakosság véleményt halló és formáló többsége számára fontos lenne az előbbre lépés. Ismételt kérdésem, miért érik nehezen el Nagykanizsát az országos napilapok a reggeli órákban? Ez nem csak vonat kérdése. Összetett logisztikai lánc van. Budapest mutogat Siófokra, Siófok mutogat Zalaegerszegre, Zalaegerszeg mutogat Nagykanizsára, én pedig kérem tisztelettel a polgármester urat, hogy intézkedjen. Köszönöm. A meglévő tapasztalataimat – mert több megkeresést is már magam is személyesen lefolytattam – a megfelelő munkatárssal megosztom, illetve én is adom a probléma megoldásához magamat. Tüttő István: A terjesztőket meg fogjuk keresni és utána tájékoztatást adunk, hogy mik a lehetőségek, illetve mi az oka, mert azt én őszintén megmondom, én sem tudom pontosan. Csak mondtam, hogy vasút, mert hát ugye azon jön. Meg talán az az oka, hogy mi a végén vagyunk az állomások között, mert ugye Pestről indulnak. Budai István: A kérdésem arra vonatkozik, hogy miért nem szerepel egy téma a polgármesteri beszámolóban. Az pedig arról szól, hogy július 26-i közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató kapcsán tárgyaltuk a Járgány Kft pénzügyi anomáliáit és akkor megbíztuk a jegyzőnőt azzal, hogy vizsgálja meg, hogy esetlegesen történt-e mulasztás a Hivatalon belül és ennek a határideje augusztus 31-e volt. Nem kaptunk erről semmiféle tájékoztatást. Azt kérdeném, hogy volt-e valamilyen vizsgálat, van-e valamilyen eredménye, ha igen, akkor kérném szépen tájékoztatni bennünket. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen, a vizsgálat tulajdonképpen le is zárult. Képviselő úrral, illetve a két képviselő úrral, aki a kérdést, illetve az interpellációt a kérdésben feltette, személyes egyeztetésre fog még sor kerülni, hogy kielégítőnek tartja-e ezt a vizsgálatot, tehát mindenre egyértelműen kitértünk-e és ezt követően szeretném a polgármesteri tájékoztatóban ezt szerepeltetni. Kiss László: Két témában szeretnék szóbeli interpellációt előterjeszteni. Mind a kettőnek a témáját a választókörzetemből merítettem. Az egyiknek az alapkérdése az, hogy hogyan áll a város közvilágításának a rekonstrukciója. Az elmúlt világítási időszakban, tehát az elmúlt téli időszakban – 2000. őszén – több lámpatestet kellett volna javítani, cserélni. Volt, ahol felszerelni kellett volna. Ennek kapcsán azt a választ kaptuk a Via Kanizsa Kht-tól is és a közgyűlésben is, hogy a közvilágítási rekonstrukció kapcsán ezek a problémák megoldásra kerülnek. Szeptemberben volt a határidő állítólag. Mi vártuk, hogy a miklósfai közvilágítás javítását célzó intézkedések megtörténnek. Sehol nem került erre sor. Terveket ugyan láttunk, tervezés az folyamatban volt, de konkrét munkálatok nem kerültek elvégzésre. Szeretném tudni, hogy hogyan áll ez, mivel más forrásokból olyan információim vannak, hogy ez a késlekedés a városnak naponta százezer forintos többletkiadásokat okoz. Százezer feletti, ez azt jelenti, hogy egy évben ez 40 millió Ft feletti összeg. Szeretném tudni, hogy hogyan áll, miért rekedt meg, mi az oka ennek? Ez az egyik. A másik témája pedig egy nagy átmérőjű városi csapadékvíz csatorna. A Kanizsa Design részéről kerestek meg. Kaptam másolatban egy 1998. július 7-én kelt levelet, amelyben a cég bejelentette, hogy az udvarukon jelentős földbeszakadást észlelnek, amelynek feltételezhető oka a városi csapadékvíz csatorna meghibásodása, és hogy ez mossa el a földet onnét. Van egy másik levél, 1998. július 23-ról, a Műszaki Osztály részéről, amelyben leírják, hogy a helyszíni szemle során a Dél-Zalai Víz és Csatornamű Vállalat munkatársaival megkamerázták, megvizsgálták a kérdéses csatornaszakaszt és ez a vizsgálat kimutatta, hogy a csapadékvíz csatorna 3-4 méter hosszában az elemek összeroppantak, beszakadt és további 6-8 elem elrepedt. A következő bekezdés azt taglalja, hogy a probléma nagyságára való tekintettel az azonnali beavatkozásra jelen pillanatban az önkormányzatnak nincs lehetősége, azonban a szükséges lépéseket megtesszük az ügy érdekében. Árajánlatot kérünk a szakvállalatoktól, hogy a helyreállítás költségei mekkora összeget takarnak és ennek birtokában az 1999. évi költségvetés tervezésekor a munkálatokhoz szükséges pénzösszeget szerepeltetjük a szakfeladat éves keretében. A költségvetés elfogadása után az elsők között a szakvállalattal elvégeztetjük a helyreállítási feladatokat. Kelt: 1998. július 23-án. Semmi nem történt ennek kapcsán született egy másik levél 2001. augusztus 16-án, amelyben a Kft ügyvezetője most már bejelenti, hogy a fentiekből bekövetkező balesetért vagy káreseményért a felelősséget az illetékesekhez fogjuk áthárítani. Előzőekben leírja, hogy milyen műszaki létesítmények vannak a nyomvonalon, vagy nyomvonal mellett, milyen veszélyeztetés van, gyakorlatilag egy 60 főt foglalkoztató üzemcsarnoknak a műszaki állagát veszélyezteti ez a kár, tehát itt valami lépésnek kellett volna történnie az elmúlt három év során, még a 2001. augusztusában kelt levélre sem kaptak választ. Azt szeretném kérdezni, hogy mi ennek a magyarázata és hogy 1998. július 7-től ez a fajta ügyintézés, ami ezen ügyben történt normálisnak tekinthető-e a Hivatalban? Tüttő István: A válasz kapásból az, hogy normálisnak nem tekinthető. Meg fogjuk vizsgálni, mert én őszintén megmondom, nem találkoztam vele. Birkner Zoltán: Elnézést kérek polgármester úrtól, képviselőtársaimtól és interpelláció nem lehet tudom, de most kérem ezt nézzék el nekem. Polgármester úr annyival szeretném kiegészíteni Kiss László képviselőtársam első indítványát, hogy én találkoztam a DÉDÁSZ Rt néhány munkatársával. Egyszer korábban beszéltem Gáspár úrral és a közvilágítás rekonstrukció kapcsán. Akkor úgy állt a dolog, hogy perceken belül megoldás lesz. Kérem tájékoztasson akkor arról, hogy mi volt az oka, hogy mégsem sikerült a DÉDÁSZ és az előnyertes pályázónak megegyeznie, milyen mozgatórugók vannak mögötte, mert ez már tényleg a bosszantó kategória. Tüttő István: Most nem tudunk válaszolni. Én nem tudom ezt, mert ugye ezt a Via Kht kapta feladatul – nem tudom nincs itt a Gáspár úr? Akkor ezt írásban megválaszoljuk. Ugyanúgy megvizsgáljuk a Kiss úr által felvetett kérdést. Mind a két kérdés Kiss úr részéről hangzott el. Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek. Kettő szóbeli interpellációm van. Már csak azért is, mert holnap újra fogadónapom van a választókörzetemben az ún. valamikor szép napokat megért Kanizsa északi városrész az Ifjúsági és Hársfa utca. Még 40 épültek járdák, egyéb még ún. Noé idejéből téglával élre lerakott gyalogjárda van pl. a Hársfa utcában. Én már ez évben is és tavaly is adtam be önálló képviselői indítványt és odáig jutottam el, hogy az idei képviselői indítványom, amelyet beadtam június 22-én 2001-ben választ a 189/2001.(VIII.30.) GVB számú határozat alapján, hogy a Via Kanizsa Kht egész városra kiterjedő ún. felmérése alapján csomagban kezeli, ami már nagyon sokszor elhangzott a tisztelt közgyűlésben, csak én arra lennék kíváncsi, hogy meg tudjam nyugtatni az ott élő embereket, akik már valóban 40 éve várják az Ifjúság, Hársfa utcának, hogy a vízvezetése és a járdája legalább olyan normális szinten, hogy emberek tudjanak közlekedni elkészüljön, hogy ez a csomagterv mikor kerül a kezünkbe képviselőknek, hogy lássuk a besorolást. Ez volna az egyik szóbeli interpellációm, a második meg ami nagy örömöm hallani, mert az egyikben részesem van, hogy a Kanizsa városrész településeinek a ravatalozói elkészültek. Én is részesültem, ami már 2 éve Korpavár városrész településén, de hát sajnos ugyancsak Palin az öregfalu, az ófalunak az ún. ravatalozója el kell mondanom egy szomorú esetet, nem rég történt ami személyesen is, hogy sajnos a plébános úr a gépkocsiban kénytelen átöltözni, amikor a végtiszteletet megadja a temetéskor és ez már nagyon kellemetlen volt az ott lévő családtagoktól kezdve a falu végtiszteletet megadó elkísérő személyeknek, hogy nem tudja elintézni sem a Bicsák Miklós képviselő, sem Nagykanizsa Város Közgyűlése, hogy már annyi szép ravatalozó elkészült a környék településén, ami a városhoz, hogy legalább egy helyiséget hozzáépítve a tetőcserével megoldva javítás formájában elkészüljön. Én ezt kérném a szóbeli interpellációmban, hogy szíveskedjék olyan csomagba kezelni, hogy a jövő évi költségvetésből a lakossági kérést, a ravatalozónak a felújítását teljesítsük. Tóth László: Tarnóczky Attila alpolgármester úrnak tettem fel az interpellációmat és ismertetném. „Tisztelt alpolgármester Úr! Mint rendszeres könyvtárba járó magam is szembesültem azokkal a tényekkel, amelyekkel minden könyvtárba járó olvasó nap mint nap szembesül és egyszersmind elviselni kényszerül a könyvtár használata során. Számtalan megkeresés érkezett hozzám, nem csak mint a könyvtárépítő ad hoc bizottság egy tagjához, hanem mint egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselőhöz is. Az új könyvtár eddigi működése során tapasztalt főbb anomáliák: 1. nincsen délelőtti nyitva tartás 2. minden képzeletet felülmúló hosszadalmas, főként hétvégén a számítógépes kölcsönzés 3. a folyóirat olvasóban nincs elegendő ülőhely 4. nincs Internet szolgáltatás 5. nincs videokazetta kölcsönzés 6. zenei szolgáltatás részlegesen működik és szombaton pedig egyáltalán nincs, valamint utoljára 7. gyerekek tömeges jelenléte zavarja a felnőtt olvasókat. Úgy gondolom, hogy közel egy milliárdos költséggel elkészült Halis István Városi Könyvtártól a város polgárai joggal elvárják, hogy legalább olyan színvonalú szolgáltatást nyújtson, mint a régi mostoha körülmények között. Teljességgel megengedhetetlen, hogy az új könyvtár csak délután tart nyitva, ezzel nagyon sok nyugdíjast fosztanak meg a könyvtárlátogatás élményétől. Alpolgármester úr! A fentiekért ki a felelős?” Október 23-án írtam ezt az interpellációt. Kalmár Béla képviselőtársamnak meg szeretném jegyezni, ha figyelte volna figyelmesen az interpellációm tartalmát, akkor abban az is benne van, hogy mint egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselőként is teszem ezt föl, nem csak mint könyvtárba járó olvasó teszem azt, hogy megkerestek nagyon sokan. Tüttő István: Levél is jött ez ügyben. Nyílt levél is volt. Tóth László: Pontosan. Azt kell, hogy mondjam, hogy valószínű alpolgármester uramat nem érintette váratlanul ez az interpelláció, mert tudomásom szerint a könyvtárépítést felügyelő ad hoc bizottság legalább két alkalommal jelezte, hogy lesznek itt problémák a működés során. Ugyanis a bizottság több esetben kérte a közgyűléstől, hogy plusz forrásokból biztosítson a működéshez, plusz természetesen személyi feltételek vonatkozásába is megfogalmazta ezt a célt. Alpolgármester úr, mi a válasza? Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselőúr! Köszönöm az interpellációját, felüdítő egyébként bizonyos szempontból, mert ugye az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy az interpelláció írásban születik és kivételes esetekben szóban is elő lehet adni. Nálunk fordítva működik, hogy itt mindenki szóban interpellál. A képviselő úr volt olyan kedves, hogy leírta időben, így még válaszolni is tudok és ezért is kellemetlen ez az eljárás, mert különben úgy tűnik, hogy nem tudunk mit kezdeni a felvetéseikkel és sajnos így is van általában, de most ez nem az a helyzet hála Isten. A könyvtárnak az átköltözése ebbe a hatalmas épületbe és az egész rendszer működtetésének megváltoztatása úgy gondolom egy olyan tervezési feladat, amely korántsem egyszerű. Ilyen jellegű feladatoknál az a fajta hit, hogy egyik pillanatban még így működik a rendszer és a következő pillanatban egész másképp és ugyanakkor jól, az megalapozatlan. Ilyen átállásokban mindig van egy átmeneti állapot. Tanultam technika szakon az egyetemen és elfogadtam igazságként és valóban van ilyen meggyőződésem szerint. Meg lehet bocsátani, hogy nem vagyok könyvtári szakember, továbbá nem vagyok az igazgató úrnak olyan értelemben fölöttese, hogy könyvtári működési utasításokat adhatnék neki. Úgyhogy az igazgató úr által leírt levélhez a következőket fűzném hozzá saját véleményként. Annak idején a könyvtár az OKSB hozzájárulásával változtatta meg a költözésre hivatkozva nyitvatartási rendjét. Én tökéletesen egyetértek képviselő úrral, hogy a mostani nyitvatartási renden módosítani kell. Még azt is el tudom képzelni, hogy a módosított nyitvatartási renden is módosítani kell majd addig, míg be nem áll az az ideális helyzet, ami nagy többségnek megfelel. A számítógépes kölcsönzés a maga problémáival biztos létező probléma, azonban laikusként – én nem vagyok számítógépes szakember mint Ön – az a véleményem, hogy a számítógép használata ezt a kölcsönzést előbb utóbb a betanulás folyama után gyorsítani és nem lassítani fogja. Ha lassítja, akkor ott alapvető probléma van. A folyóirat olvasó elegendő ülőhelye úgy gondolom megoldódik. Nagyon gyorsan talán meg is oldódott. Az Internetes szolgáltatás is megoldódik. Bár meggyőződésem, hogy a város lakosságát Internetes szolgáltatással teljes egészében az érdekvédőket sohasem fogjuk ellátni, nem tudjuk ellátni és nem is feladatunk ellátni. A videokazetta kölcsönzés ügye megoldható, a gyermekek tömeges jelenléte szerintem egy örvendetes dolog. Talán a könyvtár kialakítása nem teljesen szerencsés abból a szempontból, hogy az egészen apró gyerekek talán nincsen eléggé elszeparálva, de hát a könyvtár terveibe nekem beleszólásom nem volt. Egy dolgot azonban nagyon határozottan szeretnék leszögezni tisztelt képviselőtársaim. Elmondtam már az ad hoc bizottság felvetésével kapcsolatban is. Annak idején, amikor az intézmények létszám-felülvizsgálata megtörtént, akkor egy intézmény a könyvtár abból kimaradt arra hivatkozva, hogy … Itt tartunk pillanatnyilag. Természetesen lehet álláshely számot bővíteni bármelyik intézményben. Én vettem a fáradságot, kigyűjtöttem – Önök is megtehetik – hogy az intézményekben dolgozók oktatási, gyermek, szociális és közintézményekről beszélek dolgozók bérköltsége mennyi. 3 milliárd 38.5 millió Ft. Ha meg tetszenek nézni a költségvetésünk bevételi oldalát, akkor tetszik majd látni, hogy újabb közalkalmazottakat egy forrásból lehet igazán fedezni, a helyi adókból. Hogyha ez a cél, tessenek megszavazni, az én meggyőződésem azonban az, hogy ez egy olyan grádics, amelyik felfelé népszerűen és kellemesen lehet haladni addig, amíg nem recseg és ropog, onnan visszahátrálni nagyon nehéz. A mi grádicsunk eléggé recseg és ropog már most is. Ez a véleményem. Összegezve tehát véleményem szerint ezzel az álláshely számmal némi türelem feltételezésével megoldható a probléma. Igazgató úrral megegyeztünk, hogy elkészíti az új nyitvatartási javaslatát, azt az OKSB november 22-i ülésén megtárgyalja, és olyan javaslatot tesz, hogyha kell a közgyűlés felé, ami szíve joga. És hogyha ez sem válik be, akkor újabb nyitvatartási javaslatot kell tenni. Természetesen elismeri, hogy hosszabbítani kell a nyitva tartást, természetesen a délelőttöt is be kell vonni, ezeket az igényeket ki kell elégíteni, és ki lehet ezzel az álláshely számmal is elégíteni. Tóth László: Ha jól értelmeztem, akkor alpolgármester úr megállapodott a könyvtár igazgatóúrral, hogy meghosszabbítják a nyitva tartást. Tarnóczky Attila: Elnézést, akkor pontosítanám. A könyvtár igazgatóúr készít az OKSB számára egy javaslatot. Azt az OKSB vagy úgy elfogadja, hogy elkészül vagy módosítja és annak megfelelően fog a könyvtár nyitva tartani. Tüttő István: Azt még egyszer megismételném, hiszen elő fog kerülni. Az állami támogatás, normatív támogatás nem fedezi a béreket. Akkor hol vannak a dologi kiadások, egyebek? Szóval ezért óriási feladat most a költségvetés elkészítése, mert gondoljuk csak meg, hogy fejlesztésre, beruházásra, egyébre mennyire beszűkölnek a lehetőségek. Tóth László: Nagyon rövid leszek. Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy szerintem már több mint egy éve pont azért csökkentette valaki – nem tudom, hogy az OKSB-nek van-e ilyen joga, hogy egy közintézmény nyitva tartását csökkentse. Meglehet, hogy ide kellett volna hozni a közgyűlés elé, nem tudom. Azért mondom, hogy volt erre idő, fel lehetett volna készülni. A számítógép használat meg azért nehézkes tisztelt uraim nem a háttér okozza ezt, hanem nincsen feldogozva az állomány. És mindaddig, amíg nem lesz feldolgozva 100%-osan, addig ez ilyen marad és mindenféleképpen kívánatos az igazgató úr által kért 3 fő munkahely plusz státusz biztosítása. Tüttő István: Rátérnénk azokra az interpellációkra, amelyekben írásbeli választ adtunk. Megkérdezem Balogh László urat, hogy elfogadja-e az interpellációjára adott választ? Balogh László: Csak két mondatot mind a két válaszról. Az egyik a Kinizsi utca 79. szám alatti vendéglátó üzlet nyitva tartása kapcsán általános érvényű kérdést tettem fel. A válaszban egy tételmondat, amely azt gondolom, hogy minden képviselőtársamnak szóló üzenet, mert gyakran találkozunk ezzel a problémával. „A jegyző kezdeményezésére az érintett hatóságok és a szakosztályok bevonásával egyeztetés történik arról, hogy a vendéglátó üzletek éjszakai működését milyen módon, milyen összefogással célszerű ellenőrizni. Ennek megvalósítása érdekében a konkrét munka megkezdődött.” Ennek a továbbvitelében és sikerében bízva elfogadom a választ, persze kíváncsi vagyok az újabb konkrét közigazgatási eljárás lefolytatására is, melyre a megyei közigazgatási hivatal utasította az elsőfokú eljárás megfellebbezése után. A másik válasz, ugye ez a Rozgonyi utcai szennyvízcsatorna ellátatlanság problémájával kapcsolatosan feltett kérdésre vonatkozott. A válasz lényege az, hogy végső megoldást mindenképpen az érintett terület teljes ellátására szolgáló gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózat építése jelentené. Az építés költsége bruttó 9 millió Ft-ra tehető. A megvalósítás közgyűlési döntést igényel. A válasz végső lényege: „a 2002. évi költségvetés készítése során a további tervezetekben a fenti célt szerepeltetni kívánjuk.” Ha ez így lesz, úgy a választ elfogadom. Tüttő István: Bicsák Miklós urat kérdezem. Bicsák Miklós: Én is nagyon két rövid kérdésem, illetve kérésem volna. El tudom fogadni az interpellációkat, habár nagyon kellemetlen ilyen hidegben ott kint ácsorogni az ún. Alkotmány utca Dinter Kastéllyal szemben, a volt Somogyi Kastély 50 évvel ezelőtt, vagy 60. Azt kérném a tisztelt közgyűléstől, illetve a Hivatal műszaki ügyintézőjétől, hogy egy kicsit valóban ezt az egész ügyintézést, ahogy leírták itt a válaszban, ha felgyorsítanák, mert el lehet képzelni, hogy ahol nincs buszmegálló itt a tél, és ott kint ücsörögnek, ácsorognak hajnalban, délután a munkahelyre indulók, iskolás gyerek, hogy milyen kellemes. A másik az ún. gyógyszertár előtt való áthelyezés. Tudom, hogy közművek vannak alatta meg egyéb, itt is a gyorsulásával kapcsolatban az ügynek kérném a segítséget. A harmadik a Magyar utca 154-nél ott már kihelyezték igaz nem gyalogátkelőhely, hanem felhívás, hogy gyalogos és felnőtt közlekedés van, de már ez a közlekedés szempontjából is egy figyelmeztetés. Ezekkel a kérésekkel kérném az interpellációmat elfogadom. Tüttő István: Kérem ezzel befejeződött. Megkérem Önöket, hogy gyorsan tartsunk még egy soron kívüli ülést. Ne tartsunk szünetet. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.15 órakor bezárta. (A hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea |
