* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 687.53 KB | |
| 2026-04-09 15:05:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  101 | 97 | 2001. november 27. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Előterjesztés a kórházi rekonstrukciót előkészítő tervpályázat kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. sz. alatti iskolaépületének bővítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása és a 2002. évi víz- és csatornadíjak (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. A kéményseprőipari közszolgáltatások 2002. évi díjainak megállapítására, a többször módosított 13/1996.(III.26.) közgyűlési rendelet módosítása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a helyi adórendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 12. Előterjesztés az önkormányzat szilárd hulladékgazdálkodási feladatai témakörben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Előterjesztés Kanizsa Újság Kft támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa, Rózsa u. 22. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 15. Javaslat a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári Megállapodás módosítására, valamint a Kincstár szervezeti és működési rendszerének változtatására (írásban) Előadó: Gőcze Gyula intézményvezető 16. A Sugár utcai Mozi épület állagmegóvása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátás helyzetéről, a privatizációs folyamatok alakulásáról az egészségügyi alapellátásban (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti ingatlan-hasznosítási szerződés módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat szabadtéri színpad kialakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 20. Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 21. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványai Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozóan (írásban) 22. Tóth Zsuzsa képviselő önálló indítványa a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó rendelet módosítására (írásban) 23. Györek László képviselő önálló indítványa a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozóan (írásban) 24. Röst János képviselő önálló indítványa az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (Kft., Kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségéről (írásban) 25. Javaslat a bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés 26. Javaslat a Nagykanizsa, Postakert út 25/F földszint 2. sz. önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 27. Előterjesztés a Nagykanizsa-Palin Alkotmány u. 58. sz. 4283/2. hrsz. alatti ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Előterjesztés a nagykanizsai 037/9 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. A Nagykanizsa, Ady u. 31. sz. alatti ingatlan kezelői jogának megvásárlása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Tájékoztató az önkormányzati vagyonkataszter készítésének feladatairól, ütemtervéről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. november 27-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Törőcsik Pál, Tüttő István és Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Simánné Mile Éva megb. osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Gerencsér Tibor nemzetközi kapcsolatok referense, Somogyi Ottó irodavezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Kámán László intézményvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Schmidt László ügyvezető, Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető, Dr. Szabó Csaba kórház főigazgató. Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa. Tüttő István: Köszöntöm képviselőtársaimat, a média és a Polgármesteri Hivatal képviselőit. Megkezdjük kijelölt munkánkat. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. Mielőtt bármiről döntenénk, felhívnám szíves figyelmüket, hogy egy borítékban, Önök előtt van az ún. vagyonnyilatkozatra vonatkozó formanyomtatvány. Közgyűlési döntésünknek megfelelően mindenki önkéntes alapon szíveskedjék ezt kitölteni. Amennyiben erre vállalkoznak, egyik példányát a Jegyzői Kabinet személyzeti ügyintézőjének adják le, amikor ezt megtették. Ha valakinek esetleg kérdése lesz, azt akkor a Jegyzői Kabinet felé szíveskedjék majd megtenni. Technikai hiba van ismét, valamit meg kell nézni, de én ettől függetlenül megkezdhetnénk a munkát, mert remélhetőleg ez nem tart sokáig. Legfeljebb megkérdezem Önöktől, hogy ki kíván majd napirend előtt szólni, és akkor ezeket feljegyzem. Azt a jelzést kaptam, hogy csak az én mikrofonomból megy be a hang a magnetofonra. Kérem, hogy jelezzék azonnal, hogyha megszűnt a hiba. A kérésem az lenne, hogy akkor aki napirend előtt kíván szólni, akkor azt most tegye meg. Azt felírjuk és aztán ezt a jegyzőkönyvbe úgyis bele tudjuk tenni később. Dr. Csákai Iván: A Szociális és Egészségügyi Bizottság a legutolsó ülésén megtárgyalta a kórház kérelmét a kórház maradék épületeinek a rekonstrukciós előkészítésének tervpályázat kiírására. A kórház vállalja a tervpályázatnak az önrész, kérem napirendi pontra venni az interpellációk, kérdések utánra. Kiss László: Napirend előtt szeretnék szólni Tóth Zsuzsa képviselőtársunk megbízásából, aki betegség miatt a mai ülésen sajnos nem tud részt venni. Ez egy felszólalás lenne. Most olvassam fel az ő levelét? Tüttő István: Nem, majd ha sorra kerül. Majd ha elhatároztuk a napirendi pontokat. Röst János: Napirend előtt szeretnék kérni két percet sportsiker ismertetésére, valamint két kérdésem lenne. Az első kérdés Tüttő Istvánhoz szól: megkapják-e ebben az évben a pénztári dolgozók a többletbért címmel. A másik kérdésem Tarnóczky Attilához szól: hol van télvíz idején a Vikárius? Marton István: Napirend előttre kérnék két percet egy lakossági fórum utórezgései címszó alatt. Az interpellációk, kérdéseknél kérek kétszer két percet. Az egyik a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos, a másik pedig összeférhetetlenségi kérdés lenne. Tüttő István: Ez kérdés lesz akkor, nem interpelláció? Marton István: Kérdés. Kelemen Z. Pál: Kérnék napirend előtt szólási lehetőséget a hozzászólás címen. Napirend előtt köszönet a 128-aknak. Van egy napirendet módosító indítványom a 6. napirendre: „javaslat a helyi adórendet módosítására írásban”. Mint azt megkaptuk a mai emlékeztetőben tisztelt képviselőtársaim, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara képviselői azt a véleményt fogalmazták meg, hogy nem állt rendelkezésükre megfelelő idő a rendeletmódosító javaslatok áttanulmányozására. Ez annyira igaz, hogy 22-én kapták meg ezeket a módosító indítványokat és 26-án kellett volna ezt véleményezni és megtárgyalni. Mindez időpontok között 1 munkanap állt volna rendelkezésére az Ipari és Kereskedelmi Kamarának, ezért javaslom ennek a napirendi pontnak a levételét. Balogh László: Egy kérdésem lenne. Normális dolog-e, hogy a költségvetésben előre tervezett és elfogadott tétel csúszik, esetleg el is marad. Tüttő István: Ez kérdés ugye? Balogh László: Igen. Bicsák Miklós: A kérdéseknél szeretnék kérdezni, hogy Kanizsa városa, illetve az illetékes hogy készül fel a közeledő tél beálltával a városnak az út meg az egyéb járdatakarításokkal. Ez a kérdésem. Az interpellációknál pedig szóban szeretnék interpellálni, amelyet írásban is beadtam a tisztelt közgyűlésnek. Antalics Dezső: A napirendek sorrendjével kapcsolatosan az a javaslatom, hogy a vendégekre való tekintettel az őket érintő pontokat hozzuk előre az interpellációkat követően. Így a 11. 7. – és nem tudom, hogy újonnan a kórház tisztségviselői is jelen vannak. Tüttő István: Még egyszer soroljuk fel, melyek azok? Antalics Dezső: 11. 7. és 8. Tüttő István: És a kórházzal kezdenénk. A kórház rekonstrukció, 11. 7. 8. 17. Van-e még olyan, amelyiknél előrehozást javasolunk? Tarnóczky Attila: Kelemen képviselő úrnak a javaslata indított felszólalásra. Érvelésével egyetértek, mégis azt kérem a közgyűléstől, hogy a beterjesztett anyagot tárgyaljuk és utána napoljuk el a következő közgyűlésre. Nekem ugyanis alapvető problémáim vannak a javaslatcsomaggal. Lényeges eleme, a 900 Ft/m2-es adónem megszüntetése ez 19 vállalkozást érint. Ebből 4-5 az, aki évenként …..szerintem a Gazdasági Bizottság ezt a kérdést kezeli és ugyanakkor a rendelet elérte a célját, amennyiben az üres telephelyeken élet jelent meg, illetve bizonyos cégek olyan átcsoportosítást hajtottak végre, hogy mentesülnek ettől helyi adó fizetése mellett ekkora tehertől. Az ellentétele a másik oldalon ugyancsak megkérdőjelezhető. Információim szerint 899 az a vállalkozás szám, amelynek a kedvezménye megszűnik. Ennek a mérlege számomra eléggé kétséges, hogy 19 helyen kedvezményt adunk, 899 helyen pedig kedvezményt megszüntetünk. Azt hiszem, hogy ilyen utcába belesétálni nem szabad. Én olyan módosítását tudom elképzelni az adórendeletnek, ami törvényi változások átvezetéséből áll esetleg – ha van ilyen – egyébként semmi indoklást nem láttam általában ennek a módosításnak. Kelemen Z. Pál: El tudom fogadni Tarnóczky képviselőtársam javaslatát azzal a kitétellel, hogy a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara véleményét megvárjuk és annak ismeretében tudunk majd döntést hozni. Ugyanakkor rendkívül fontos lenne ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalásakor is ismerni a kamara véleményét. Tulajdonképpen lehet, hogy elrepülünk egymást mellett, miközben a kamarának egészen más véleménye van, de el tudom fogadni ezt a megoldást. Tüttő István: Csak annyi megjegyzésem van, hogy ez a rendeletmódosítás tervezet ez gyakorlatilag pozitív elemeket tartalmaz, tehát nem valószínű, hogy annyira támadás érné. Tóth László: Egy kérdést szeretnék feltenni, amelynek a címe: miért nem sikerül egy helyi vállalkozónak 1999. február 17. óta 25-30 munkahelyet létesíteni. Kiss László: Tarnóczky alpolgármester úr felszólalása indított arra, hogy én is szót kérjek, mert úgy vélem, hogy egy napirend elnapolása talán a napirend jóváhagyása kapcsán tárgyalandó meg. Azt hiszem kicsit elsietett volt Kelemen Z. Pál képviselőtársunknak a hozzászólása is. Mindezt azért mondom el, mert úgy a Kanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, mint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara továbbá a helyi Ipartestület képviselői is megkerestek engem is engem az ügyben és az volt a kérésük, hogy lehetőleg vegyük le a napirendről ezt a kérdést, mivel megalapozott véleményt nem tudtak kialakítani és a Gazdálkodási Osztály adószakértőivel, Adóügyi csoportjával nem tudták érdemben megvitatni ezt az adórendelet módosítás tervezetet. Ennek figyelembevételével én azt kérem, hogy vegyük le a napirendről és vagy a folytatólagos ülésen – hogyha már ez a megbeszélés, egyeztetés megtörtént – vagy a decemberi ülésen térjünk vissza rá. Ez az egyeztetés nem zárja ki azt, amit Tarnóczky Attila alpolgármester úr elmondott, hogy esetleg ne is változtassunk a rendeleten, de kérem, hogy az érdekképviseletek és a helyi gazdasági önkormányzat véleményét feltétlenül hallgassuk meg és csak azután hozzunk döntést. Ezzel kérem, hogy vegyük le a napirendről. Tüttő István: Azt szeretném megemlíteni, hogy mindenképpen előbb kell elfogadnunk az adórendeletünket vagy módosítását, mint magát a költségvetést, tehát eleve úgy kell a napirendek sorrendjét majd meghatároznunk, ha ugyanazon a napon tárgyalnánk, mint esetleg a költségvetést. Javaslom, hogy a 14. számú napirendet vegyük le: Nagykanizsa-Bajcsa Bakónaki patakon építendő híd munkák többletköltségének biztosítása. Egyértelműen az a véleményem, hogy ebben egyeztetést kell még tartani. Ha átalánydíjas szerződést köt egy vállalkozó, akkor viselnie kell a terheit annak, ha véletlenül rosszul mérte fel a terepet, vagy az időjárást, vagy egyebet. Én azt tanácsolom, vegyük le. Egyeztetünk, és utána megpróbáljuk. Visszavontam. A következő a 29. számú napirendről ugyanez a javaslatom. A bizottság véleményét szeretném Önök felé közvetíteni azok számára, akik nem bizottsági tagok, a Gazdasági Bizottságét. A lakók elhelyezése meg kell, hogy előzze az egész ügynek a kezelését és csak utána lehet ezzel érdemben foglalkozni. Éppen ezért erre a kérdésre fektetünk hangsúlyt és utána kerülne Önök elé. Ezt a napirendet ezért így visszavonom. Akkor eldöntjük, hogy milyen napirendet tárgyalunk. Írásban kiküldtük a napirendi pont javaslatokat. Elhangzottak a módosító indítványok. Akkor először a módosításról döntenénk. Csákai úr javasolta a kórházzal kapcsolatos napirend megtárgyalását, kérem a szavazatukat az interpelláció utánra. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szavazzunk arról, hogy a 11. 7. 8. és 17. napirendek pedig pontosan ezt követően kerülnek tárgyalásra. Kérem a szavazatukat. Egyben a napirendi pontok elfogadásáról is döntenénk. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A következő napirendi pont felvételét kérem szavazzuk meg: „Javaslat bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására” című napirend. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Kiss László: Elhangzott egy javaslat a 6. napirendi pont levételére vonatkozóan és erről nem szavaztunk, hanem egyben elfogadásról döntöttünk. Tüttő István: Arról még nem szavaztunk. Kiss László: De a napirendek egybeni elfogadásáról már szavaztunk. Tüttő István: Nem, még nem szavaztunk. Kiss László: Az előbb ez hangzott el, ezért nyomtam ügyrendi gombot. Tüttő István: Nem, félreértetted Laci, mert én a 11. 7. 8. 17. sorrendjét mondtam és ezeknek az egybeni elfogadását. Kiss László: A napirendek elfogadása, ez hangzott el, ezért szóltam polgármester úr. Jó, értettem, köszönöm, akkor térjünk vissza. Kelemen Z. Pál: Én javasoltam a 6. napirendi pont levételét a napirendről. Ezután Tarnóczky képviselő úr elmondta, amit elmondott, én az érveit méltányolandónak tartom azzal a kitétellel, hogy ebben a kérdésben a kamarák véleményének ismerete nélkül nem döntünk. Azt nem ellenzem, hogy ezt a kérdést a mai napon itt megvitassuk, tárgyaljuk, beszéljünk róla, de azt nem javaslom, hogy ebben döntsünk is. Ez volt a javaslatom. Tüttő István: Akkor felvesszük napirendre. Kérem szavazzunk akkor a 6. napirendről, hogy levegyük. Ez volt a javaslat először. Dr. Baranyi Enikő: Tényleg nagyon sajnálom, hogy sokan jövő héten nem lesznek, azért azt el szeretném mondani, hogy utána pedig fog következni az a lemez és az a szám, hogy már megint kifutottunk az időből és a költségvetésről nem tárgyaltunk. Én osztozom a Kelemen képviselőtárssal, aki visszavonta. Azért kellene most tárgyalni róla. Nem kell szavazni, ha visszavonta. Tüttő István: Kiss László úr azt kérte, hogy vegyük le. Kérem szavazzunk! Aki igennel szavaz, a levétel mellett dönt és támogatja Kiss László urat. Kérem szavazni! A közgyűlés 12 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Megnézem, hogy van-e még olyan napirend, amit fel kellene vennünk. Nincsen már, akkor kérem a többi írásban kiküldött napirendi pontokról a szavazatukat. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések (írásban) 3. Előterjesztés a kórházi rekonstrukciót előkészítő tervpályázat kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 4. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. sz. alatti iskolaépületének bővítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 5. A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása és a 2002. évi víz- és csatornadíjak (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 6. A kéményseprőipari közszolgáltatások 2002. évi díjainak megállapítására, a többször módosított 13/1996.(III.26.) közgyűlési rendelet módosítása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 7. Javaslat Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 8. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a helyi adórendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 12. Előterjesztés az önkormányzat szilárd hulladékgazdálkodási feladatai témakörben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 13. Előterjesztés Kanizsa Újság Kft támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa, Rózsa u. 22. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 15. Javaslat a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári Megállapodás módosítására, valamint a Kincstár szervezeti és működési rendszerének változtatására (írásban) Előadó: Gőcze Gyula intézményvezető 16. A Sugár utcai Mozi épület állagmegóvása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 17. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátás helyzetéről, a privatizációs folyamatok alakulásáról az egészségügyi alapellátásban (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti ingatlan-hasznosítási szerződés módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 19. Javaslat szabadtéri színpad kialakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 20. Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök 21. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványai Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozóan (írásban) 22. Tóth Zsuzsa képviselő önálló indítványa a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó rendelet módosítására (írásban) 23. Györek László képviselő önálló indítványa a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozóan (írásban) 24. Röst János képviselő önálló indítványa az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (Kft., Kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségéről (írásban) 25. Javaslat a bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Zárt ülés 26. Javaslat a Nagykanizsa, Postakert út 25/F földszint 2. sz. önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 27. Előterjesztés a Nagykanizsa-Palin Alkotmány u. 58. sz. 4283/2. hrsz. alatti ingatlanról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 28. Előterjesztés a nagykanizsai 037/9 hrsz-ú ingatlan megvásárlásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 29. A Nagykanizsa, Ady u. 31. sz. alatti ingatlan kezelői jogának megvásárlása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 30. Tájékoztató az önkormányzati vagyonkataszter készítésének feladatairól, ütemtervéről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Birkner úrnak volt egy indítványa, hogy az Alfától az Omegáig. Nem sikerült bizottságig elkészíteni az anyagot, december 18-án már biztosan itt lesz. Kérem elfogadni. Ezt követően a ki nem hirdetett határozatokat szeretném Önökkel ismertetni, illetve a sajtóval. A 335/2001.(X.2.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. felhatalmazza az Ipari Park Fejlesztő Kht. ügyvezetőjét, hogy a Redilco Rt. SPA-val kötendő szindikátusi szerződés kérdéses pontjai tekintetében megállapodjon az olasz fél képviselőjével. 2. 2. felkéri Schmidt László ügyvezetőt, hogy a laktanya területek kezelésével kapcsolatos kérdések tisztázása, a szindikátusi szerződés mellékleteiben szereplő fejlesztési ütemekre vonatkozóan az önkormányzat számára beépítendő garanciák miatt, folytasson további tárgyalásokat az olasz fél képviselőjével, melyhez vegye igénybe Dr. Kovács Loránt ügyvéd és Kalmár István közgazdász - mint szakértők - segítségét is. Az eredményéről az októberi közgyűlésen adjon tájékoztatást. 3. kinyilvánítja, hogy külön projekt menedzsert nem kíván alkalmazni, mert ezeket a feladatokat az ügyvezető látja el. 4. egyetért azzal, hogy a szindikátusi szerződés 4. pontja – mely a szerződő felelek együttműködésére vonatkozik – egy e.) ponttal egészüljön ki, az alábbiak szerint „ az üzleti terv a szindikátusi szerződés részét képezi”. Következő: Javaslat a gázközmű – vagyonnal kapcsolatos magyar államkötvények hasznosítására, 336/2001. (X.2.) számú határozat: A) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gázközmű-vagyon ellenértékeként jóváírt dematerializált Magyar Államkötvények értékesítésére vonatkozó: a vételi ajánlatok elbírálására, illetve az értékesítés konkrét lebonyolítására ad hoc bizottságot hoz létre, amelynek tagjai: - Marton István - Dr. Fodor Csaba - Cserti Tibor - Budai István - Birkner Zoltán képviselők. Előterjesztés a KHG Kft. fellebbezéséről 337/2001. (X.2.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a KHG Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 399/2001. számú határozat ellen benyújtott fellebbezését megalapozottnak tarja, és a 2001. évre megállapított – most a számokat nem mondom - építményadó fizetési kötelezettségét mérsékelte. Javaslat a XX. számú háziorvosi körzet működtetésének ellátására, ez a 361/2001.(X.9.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. tudomásul veszi, és hozzájárul ahhoz, hogy a XX. sz. háziorvosi körzet ellátását Dr. Hajdú Katalin belgyógyász szakorvos végezze- a rezidensi vizsga megszerzéséig – a palini Orvosi Bt. alkalmazottjaként 2. kinyilvánítja azt a szándékát, hogy szükséges szakmai feltételek fennállásakor – legkésőbb 2002. május 30-ig - Dr Hajdú Katalinnal a XX. sz. háziorvosi praxis működtetésére Megbízási szerződést fog kötni. A 362/2001.(X.9.) számú határozat: előterjesztés az 1847/37-es hrsz-ú ingatlan értékesítéséről: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti közvetlenül a Tető-Fok Kft. részére az előbb felsorolt hrsz.-ú ingatlant. Meghatároztuk az eladási ár m2 árát is. Magyar Államkötvények vételi ajánlata ez a 363/2001. (X.9.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a gázközmű vagyon ellentételezésére jóváírt 615.350 eFt értékű dematerializált Magyar Államkötvényét a legkedvezőbb vételáron értékesíti. Az értékesítésből származó bevételt 3 hónapi kamatozásra leköti azzal a kikötéssel, hogy még ez évben a jövő évi költségvetés készítése során meghatározza a felhasználás célját. Továbbá egyetért azzal, hogy a költségvetés elfogadásáig ezen összeget forrásként, egyetlen cél megvalósításához sem jelöli meg. Következő: Javaslat a Zala Megyei Önkormányzat által alapított kitüntetésekre. Itt kérdésem az lenne, hogy a neveket ismertethetjük, mert ugye az majd ha megítélik. Eldöntöttük, hogy milyen személyeket javasoltunk. Reméljük, hogy ezen személyek közül azért sokan fognak megfelelő díjazásban részesülni. Következő: Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti számlavezetési, pénzforgalom lebonyolítási és hitelezői feladatainak ellátására. Ez a 365/2001. (X.30.) számú határozat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményeinek, vállalkozásainak és társaságainak pénzintézeti számlavezetési, pénzforgalom lebonyolítási és hitelezői feladatinak ellátásával 2002. január 1-től 2004. december 31-ig az OTP Bank Rt. bízza meg. Következő: Javaslat a minőségirányítási rendszer tanúsítását végző szervezet megbízására. Ez a 366/2001.(X.30.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatalnál az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer tanúsításával az ÉMI TÜV Szentendre szervezet ajánlatát fogadja el. Előterjesztés Nagykanizsa-Szabadhegy, Cseresznyés u. K-i irányú folytatásában lévő földterület kisajátításáról. Ez a 367/2001. (X.30.) számú határozat: A Közgyűlés javasolja, hogy a Cseresznyés utca K-i irányú folytatása mielőbbi megvalósíthatósága érdekében a Vagyongazdálkodási és Beruházási Iroda indítsa meg az út céljára történő lejegyzésre az eljárást. Az ingatlanrész vételárának kifizetése a 2002. évi költségvetés önkormányzati ingatlanvásárlás céltartaléka terhére történik. Döntöttünk fellebbezésekről. Gázközmű vagyonnal kapcsolatos megbízási szerződés teljesítése, ez a 386/2001. (X.30.) számú határozat: A Közgyűlés nem fogadja el a gázközmű vagyon érvényesítése tárgyában Dr. Kovács Loránt ügyvéd úr által benyújtott számlát, mivel a parlamenti döntésre az ügyvéd úrnak közvetlen ráhatása nem volt és tényleges teljesítést ez az érték nem takar. Előterjesztés a Nagykanizsa, Csengery út mentén található, 3779/14 hrsz-ú ingatlan egy részének a H-Szarvas Kft. részére történő értékesítéséről. Ez a 387/2001. (X.30.) számú határozat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a H-Szarvas Kft. részére a nagykanizsai, 3779/14 hrsz-ú ingatlan azon területegységét, mely a Csengery út, a 3779/12 hrsz-ú ingatlan, a Nagykanizsa-Zalaegerszeg vasúti pályatest és a tervezett déli elkerülő út jelenlegi nyomvonala között helyezkedik el. Az ingatlan vételára 900 Ft/m2. A H-Szarvas Kft. vállalja, hogy azon az ingatlanon 2003. december 31-ig minimum 40 fővel üzemet hoz létre. Amennyiben a megadott határidőig ez a feltétel nem teljesül, úgy a H-Szarvas Kft. köteles az Önkormányzatnak kifizetni az eredetileg javasolt 2.500 Ft/m2 és az elfogadott 900 Ft/m2 vételár közötti különbözetet. Javaslat a Bajcsai Geotermális Program megvalósításához szándéknyilatkozat kiadására. 388/2001 (X.30.) számú határozat: A Közgyűlés a Bajcsai Geotermikus Projekt I. a ütemének megvalósításával egyetért. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy az előterjesztés-kiegészítésében foglalt ütemezésnek megfelelően az I.a ütemre vonatkozóan az Aquaprofit Rt. részére az Önkormányzat nevében szándéknyilatkozatot adjon ki. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Bajcsai Geotermikus Projekt anyagi kötelezettségét az önkormányzat nem vállalja fel. Ennyi volt a ki nem hirdetett határozatok sora. Kiegészítéseket is adtunk több anyaghoz. Remélem, hogy időben megkapták. Napirend előtt: Kiss László: „Immár ki tudja hányadik alkalommal szólalok fel lassan már vesszőparipának tűnő kérdésben, nevezetesen a Király u. 31. néven elhíresült tömb tárgyában. Három nap híján két hónapja történt kezdeményezésemre és jegyzőnő kezdeményezésére az a beszélgetés, amelyen jegyzőnő, aljegyzőnő, Karmazin úr, Tárnok úr, az Építéshatóság és két meghívott lakói képviselő, Fenyves Jenő, illetve Baracskai László vettek részt. Megbeszélésünk célja az volt, hogy végre közös kompromisszumkészséggel felvértezve átbeszélve az elmúlt három éve nyilvánosságra hozott problémákat, amelyek ezen útszakaszra vonatkoznak, megoldást keressünk. Akkor ígéret hangzott el a Hivatal részéről, hogy belátható időn belül – amit akkor két hétre taksáltak – jómagam illetve a lakosok képviselői valamiféle választ kapnak arra vonatkozólag, hogy miben látják az ügyben illetékesek ezen, immár tengeri kígyóvá növekedett problémahalmaz megoldását, vagy látnak-e egyáltalán reális esélyt az anomáliák rendezésére. Tudtommal azóta többször is volt terítéken az ügy. Mindennek folyamatairól azonban semmiféle értesítést nem kaptunk. Jómagam, mint a belváros képviselője tudomásul veszem, hogy államigazgatási eljárás alá tartozik a kérdéses eset, ugyanakkor az október 1-jén folytatott megbeszélésünkre utalva úgy érzem, mégis jogos a lakók azon irányú elvárása, hogy valamiféle értesítést kapjanak a Hivataltól ez ügyben. Zárójelben jegyzem meg, hogy az újonnan épülő lakások feltárása valójában ellentétben a vállalkozó állításával a belső udvar felől és nem a Király u. Dél-Zalai Áruház felé eső részéről történik, mivel az onnan fizikailag kivitelezhetetlen. Olyan útról történik a feltárás, amely jelen vonatkozó adatok alapján nem is léteznek. Olyan útról történik a feltárás, amely azóta megsüllyedt a ki-be járó több tonnás gépjárművek miatt. Úgy vélem az általam fent leírtak alapján joggal gondolhatják az ott lakók, hogy minden állampolgári jogukat egyszerűen figyelmen kívül hagyják és nem tekintik őket Nagykanizsa Megyei Jogú Város lakosainak.” Aláírás, tisztelettel Tóth Zsuzsanna képviselő. Szabóné Dr. Csányi Mariann: A Király u. 31-el kapcsolatosan azt tudom elmondani, amelyet az Ügyrendi Bizottság elnöke csak meg tud erősíteni, hogy ez a Király u. 31-el kapcsolatos kérdések tisztázása kapcsán elindult egy valóban teljes körű problématisztázás. Az Ügyrendi Bizottság került be az ügy. Az Ügyrendi Bizottság olyan álláspontra jutott, hogy felfüggeszti ennek a kérdésnek a megtárgyalását addig – ugyanis az útlejegyzés kérdésében a Közigazgatási Hivatal nem tudott egyértelmű választ adni, hogy a közgyűlésnek az a döntése, amelyben felfüggesztette az útlejegyzést, hogy az egyáltalán lehetséges-e – a Közigazgatási Hivatal a minisztériumból az állásfoglalást megkapta, illetve részünkre is megküldték, hogy .. vagy mindegy minek nevezzük – amelyet képviselő úr is említett – folytatott tényleg minden lényeges kérdésre kiterjedő vizsgálatot és most készül el az az anyag, amely a felfüggesztést követően az Ügyrendi Bizottság elé kerül. Abból az okból, hogy utána pedig természetesen a közgyűlés elé, hogy teljes körűen ez a probléma egyszer és mindenkorra lezárásra kerülhessen. Röst János: Egy kiemelkedő sportsikerről szeretnék tájékoztatást adni. November 13-18. között rendezték meg Keszthelyen a Junior Női Kardcsapat Európa Bajnokságot, ahol a magyar csapat Európa Bajnok lett. Ennek a csapatnak a tagja a kanizsai Piécs Adrienn, akinek szeretnék gratulálni és edzőjének is Kiss Györgynek. Ugyanezt szeretném kérni a polgármester úrtól, hogy a közgyűlés nevében fejezze ki a jókívánságát, gratulációját. Szintén Piécs Adriennek és Kiss Györgynek. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy írásban már köszöntöttük az Önök nevében az említettet és innen is még egyszer gratulálunk. Az észrevételt köszönjük, de meg kell, hogy mondjam, hogy gyakorlattá tettük, az állandó sajtófigyelést és figyeljük az ilyen kiemelkedő eredményt elérő diákokat, sportolókat és aki az élet bármely területén valaki elismerésre méltó tettet hajt végre, azoknak személy szerint szoktunk gratuláló levelet küldeni. De ha valaki bármilyen ilyesmiről információt szerez, azért nekünk is jelezze, mert előfordulhat, hogy elkerüli a mi figyelmünket, éppen ezért köszönjük, ha ilyen megjegyzést tesznek. Marton István: Egy lakossági fórum utórezgései címszó alatt kértem két percet méghozzá a múlt hét közepén – ha jól emlékszem szerdáján – Szabadhegyen tartott lakossági fórumról. Aminek az ott elégedetlenkedő állampolgárok egy „Kit képvisel Marton úr” című nyílt levélben adtak hangot, polgármester úrnak is megküldték ezt a levelet. Úgy gondolom, hogy azért egy kicsit távolabbról kell kezdeni a mondanivalót. Mint az eskü szövegéből kiderül, minden képviselő a városra esküszik és ezen belül az egyénileg választott képviselők pedig értelemszerűen a körzetüket is képviselik. A 10. számú választókörzetben, ahol 12. éve vagyok képviselő, kb. 3.000 polgár lakik. Ebből a létszámból a teljes szabadhegyi létszám mintegy 5-6%-ot tesz ki. Az érintettek, akik ezt a felvetést tették az alsószabadhegyi utca északi részének mintegy 30%-án lakó polgárok, akik bőven belül vannak az 1%-on. Hogy kik állnak eszmeileg mögötte, azt én nem kívánom megnevezni, de hát 3-4 emberről van szó értelemszerűen. Ezt a rendezési tervet nem én készítettem, nem én készíttettem, de azt kell, hogy mondjam, hogy ritka jól sikerült rendezési terv, rendkívül alapos munka előzte meg a város részéről. A Főépítészi Iroda a munkabizottságba lakossági tagokat hívott meg, akik részletesen kifejtették álláspontjukat és amit lehetett, a tervezők figyelembe is vettek. Amikor ez elkészült, akkor a Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta és 8-0 arányban javasolta elfogadásra. Minden ott létező tag ezt tartotta jónak. Ezen kívül azt ki kell még mondani, hogy Szabadhegy belterületbe vonásától – vagyis ’95. december 20. óta – az alsószabadhegyi utca teljes hosszára 20 méter volt a szabályozási szélességi előírás, vagyis a kerítéstől kerítésig lévő távolság. Az új szabályozás szerint a déli része, ami 70%, 22 méterre nőtt és így ez a terület kapott 10% kedvezményt. Ami azt jelentette, hogy megmaradt a 20 méter. Még azt is el kívánom mondani, hogy azon képviselőtársaim is, akik hitegették a szervezőket, hogy majd aztán megváltoztatjuk ezt az előírást, azok közül sem szavazott szeptember 26-án senki sem velük, tehát döntő többsége a közgyűlésnek határozott úgy, hogy ez kell, hogy legyen a rendezési terv. 12. év alatt azt kell, hogy mondjam, hogy a magam részéről ilyen gusztustalan kiscsoportos önzéssel még nem volt módom sehol sem találkozni. Kelemen Z. Pál: A napirend előtti felszólalásom címe köszönet a 128-aknak. Egy kis előzetest, bevezetést engedjenek meg. Abban mindnyájan egyetérthetünk, hogy aki segít Nagykanizsának, az használ a városnak. Abban is mindnyájan egyetérthetünk tisztelt képviselőtársaim, hogy aki az ellenkezőjét teszi, az árt. Nem minden politikai felhang nélkül van a mostani napirend előtti hozzászólásom – és ezért előzetesen hadd mondjam el, hogy egyetlen helybeli politikust sem fogok nevén nevezni és egyetlen politikai párt helyi szervezetét sem, mert úgy hiszem egyenként és személyenként ebben a kérdésben egyetértünk. Térjünk a tárgyra. Döntött a Parlament a laktanyák ügyében. Két számot mondanék: 187, 128. 128 képviselő úgy döntött, hogy szavazatával segít a városnak, hogy a város a laktanyákat ingyen és térítésmentesen kapja meg. 128 szocialista és szabad demokrata képviselő megpróbált használni a városnak. Megtehetném, hogy név szerint felsorolom őket, de ez teátrális lenne. Éppen olyan teátrális lenne, mintha elmondanám a 187 nevét – annak a FIDESZ-es, kisgazda és MDF-es képviselőknek a nevét – akik szavazatukkal ártottak a városnak. Lényegét tekintve: napirend előtti felszólalásom célja az volt, hogy megköszönjem annak a 128 képviselőnek aki a Parlamentben megpróbált segíteni Kanizsának. Sajnos nem sikerült nekik. Tüttő István: Több napirend előtti hozzászólásra jelentkező képviselőtársam nem volt. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Szeretnék mindjárt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásánál a 30. tehát a legelső, a 60 millió Ft téves adat, 39 millió 621 ezer Ft. Első oldalon mindjárt az első pont. Önök emlékeznek rá, hogy annak idején döntöttünk, hogy elengedjük a különbséget. Így jött ki ez a szám. Kérem ezt pótolni. 39 millió 621 ezer Ft. Dr. Fodor Csaba: A jelentésből kimaradt, mi szerint a 266/2001.(IX.11.) számú közgyűlési határozat, mely engem jelölt meg felelősnek mint a Gazdasági Bizottság elnökét, hogy készüljön el egy jelentés a város oltóvíz ellátásával foglalkozó jelentés pontosabban. Ennek a határidő módosítását kérném majd a decemberi soros közgyűlésre. A jelentés készen van, itt van a kezemben, elkészítettük, illetve nyilvánvalóan a Dél-Zala Víz és Csatornamű Vállat és a Tűzoltósággal együtt. Ezt a jelentést először a Gazdasági Bizottságra szeretném vinni és azt követően szeretném, ha a decemberi soros közgyűlésen ez benne lenne. Budai István: A polgármesteri beszámoló, tájékoztató 5. oldalán lévő Járgányjavító Kft jogügyleteinek vizsgálatával kapcsolatosan szeretnék hozzászólni. Az elmúlt folytatólagos közgyűlésen én kérdésként tettem fel azt a témát, hogy miért nem került be a lejárt határidejű határozatok közé ez az anyag. Akkor olyan választ kaptam, hogy azért, mert velem az érdekelt képviselő urakkal tárgyalni kívánnak ez ügyben. Sajnos ez a beszélgetés nem történt meg és ezért vagyok kénytelen most itt akkor a közgyűlés nyilvánossága előtt egy-két dolgot erről mondani. Én négy pontban fogalmaztam meg azokat a vizsgálati szempontokat, amiket én jónak tartottam volna megnézni a Hivatalon belül. Ez a négy pont volt ugye a ’94-ben elmaradt bérleti díjak helyzete. Azt kértem, hogy meg kellene nézni, hogy miért nem kerültek ezek kiszámlázásra. A második ilyen pont volt a ’95. január, február, március és december havi bérleti díjak. A harmadik volt a ’96-ot követő bérleti díjak törlése, illetve ki nem számlázásának az elmaradása. A negyedik pedig az alkatrész eladás részletfizetése és az azt követő esetleges késedelmi pótlék felszámításának az elmaradása. Erre készült egy vizsgálati jegyzőkönyv, amelyet a Hivatal három dolgozója készített. Én úgy gondolom, hogy ez egy sor olyan ellentmondást tartalmaz, amelyet én a magam részéről nem tudok elfogadni. Tárgyi tévedések vannak. Többek között azt állítja a vizsgálat, hogy ’94-ben nem volt jogviszonyban az önkormányzat meg a Járgányjavító Kft. ’94-ben egy 10 éves szerződés köttetett a VG Kft és Járgányjavító Kft között. A VG Kft-t viszont ’94. június 30-al végelszámolással felszámolták. Én úgy gondolom, hogy ez a szerződés, amit akkor kötöttek, ezt folytatni kellett volna, mert nem jogutóddal szűnt meg, mert a végelszámolás az én fogalmaim szerint jogutód nélküli megszűnést jelent. Ilyen esetben én úgy gondolom, hogy a tulajdonosokra hárul az a feladat, hogy tovább folytassák azt a megkezdett bérleti díj behajtást. Nem is ez a problémám nekem. Olyan ellentmondások vannak benne, hogy ’94. december 31-én a zárómérlegét a VG Kft beadta, mert az akkori közgyűlés elfogadta. Énszerintem, június 30-án felszámolták, vagy végelszámolták, akkor december 31-én nem adhatott be mérleget és ezt a közgyűlés nem fogadhatta el. Szinte nem foglalkozik – én azt kértem, hogy meg kellene vizsgálni azt a ’96-os bérleti díj törlést, amelyet egy levéllel a Gazdálkodási Osztály töröl. Én nem azt mondtam, hogy mindenképpen be kell hajtani, hanem egyáltalán a jogszerűségét kellene vizsgálni, egyáltalán jogos volt-e. Nem foglalkozik ez a vizsgálat azzal sem, hogy az alkatrész dologgal hogyan áll. A jegyzőnő megállapítja, hogy az alkatrész ellenértékének a részletfizetésével kapcsolatosan mivel olyan megállapodás, amely kizárná mindenféle követelésből az önkormányzatot, ilyen megállapodás a Hivatalban nem található. Ha nem található, akkor viszont előttem egyértelmű, hogy akkor fel kell számítani a késedelmi pótlékot. Én vettem a fáradtságot és megállapítottam, hogy ez a késedelmi pótlék több mint 2000 napos késedelem mellett több mint 3 millió Ft lett volna. Azt is kiszámoltam, hogyha ez határidőben kifizetik és ezt a pénzt valamilyen kincstárjegybe betesszük, akkor közel 6 millió Ft-ot nyerhetett volna rajt az önkormányzat. Nekem az a kérésem, hogy ezt a részét a beszámolónak ne fogadjuk el. Adjunk egy újabb határidőt, amit én december 31-ben látnék végrehajthatónak és ismételten vizsgáljuk meg és ez akkor kerüljön nyugvópontra. És akkor már tényleg konkrétan valamilyen megállapodásra jussunk. A következő olyan dolog, amit én még ha van időm akkor elmondanék, hogy szeretném azért megtudni, hogy itt a tájékoztató ugyancsak 5. oldalán az alpolgármester úrnak az alpolgármesteri jogviszonyának a megszüntetése mennyibe került a városnak. Azért azt forintálisan ki kellene mutatni. Én nagyon kíváncsi lennék rá. Nem azért mert hajt a kíváncsiság, de azért jó lenne tudni, hogy egy ilyen esetben mi az, amit ki kellett fizetni. Még van egy olyan dolog, amit én szeretnék elmondani. Az Állami Számvevőszék jelentését becsület szavamra nem én írtam, de olyan, mintha én írtam volna. Mert ugye én is kifogásoltam többször azokat a szempontokat, amiket itt megállapított. Énnekem az a kérésem, hogy azért ezeket vegyük fontolóra és én remélem a képviselőtestületet ez az ÁSZ vizsgálat meggyőzte arról, hogy ma a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan semmiféle szerződést nem módosítunk, hanem új pályázatot kellene kiírni. Ezt kérném. Tüttő István: Az intézkedési terv külön tárgyalásra kerül. Röst János: A 96/2001. számú határozatról szeretnék hozzászólni – ez a második oldalon van. A Széchenyi Terv lakásprogramjában lehetővé teszi az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának a támogatását. Kanizsán a lakótelep döntő része ezzel a technológiával épült, de megtalálható egyébként a belvárosban is több épületnél. Ezt a szakirodalom alagútzsalus technológiával nevezi a kanizsait. A rendelettervezet elkészült, a bizottságok megtárgyalták és támogatták egyébként. A polgármesteri beszámoló viszont nem támogatta és a visszavonását kéri. Ezzel nem hiszem, hogy egyet lehetne érteni. Kérném a képviselő társaimat, hogy a rendeletet alkossa meg, hogy az igények legalább kerüljenek felmérésre. 1/3 rész kormánytámogatással 1/3 rész önkormányzati támogatással és 1/3 rész lakossági pénzügyi forrással lehet megvalósítani ezeket a felújításokat. Önkormányzati támogatás híján elvileg a felújítások nem tudnak létrejönni, nem tudnak megvalósulni. Ez azt jelenti, hogy a kormány felvillantja a lehetőséget a lakosság részére, az önkormányzatnak nincsen hozzá pénze az 1/3 önrészhez, így az állampolgár kire haragszik, nyilván Nagykanizsa város önkormányzatára. Ha a kormány a zárszámadáskor azt a 300 milliárd Ft-ot, amelyet infláció alultervezéséből szedett be, ennek a 200 millió Ft részét – magyarul a nyugdíj és az egészségügyi pénzek feletti részét – visszaadta volna az önkormányzatok részére, akkor Kanizsán most ez a program nem jelenthetne problémát. Szeretnék egy felhívást is közzétenni, azt a kanizsai magánszemélyt vagy vállalkozót, aki önkormányzati támogatás nélkül nyert a Széchenyi pályázaton, azt meghívom egy sörre. Tarnóczky Attila: Önök előtt ott van az asztalon kiosztott sokszorosított változatában a Széchenyi Tervnek ez az FP 2002 EM 1-es pályázati kiírása. Ezt most kapták meg. Ez arról szól, hogy egyrészt ezeknek a házaknak egyébként magánházaknak és akár családi házaknak az ilyen jellegű felújításához 30% állami támogatást lehet igényelni önkormányzati rész nélkül. Úgy gondolom ez az az út, amin el kellene indulnunk, ugyanis a másik út az beláthatatlan a költségeit tekintve és én nem látok olyan önkormányzati forrásokat, amelyben sok száz millió, milliárdos nagyságrendű összeg erre a célra költhető lenne. Az önkormányzat feladata az véleményem szerint, hogy ezekben a házakban lévő önkormányzati lakásokhoz a felújításra a saját erőt biztosítsa és a szervező munkát ereje szerint segítse. Tüttő István: Még egyszer kiemelve. Mi is most kaptuk meg ezt. Ez azt jelzi, hogy nem szükséges önkormányzati hozzájárulás, anélkül is lehet. Ezt pedig figyelemfelhívásként is kérjük a sajtót is, hogy a lakosság felé ezt közvetítse akár ennek a rendeletnek a Kanizsa Újságban való megjelenését is jónak tartanám. Röst János: Én nem azt kértem Tarnóczky Attilától, hogy a pénzügyi forrást rendeljük mellé. Én azt kértem az előbb, hogy a rendelet legyen megalkotva, az igényszint legyen felmérve és utána még mindig el lehet dönteni, hogy az önkormányzat támogatni kívánja-e egyáltalán a lakosságot ilyen módon, vagy nem kívánja támogatni. Cserti Tibor: Én magam is az ötös számú tájékoztatónak a határozati anyaggal kapcsolatban kívántam szólni. Számomra is precedens érték egyébként. Még egyszer mondom, a gondolati tartalom mellett az újszerű információ, amit Tarnóczky képviselő úr számunkra közöl. Igazán volt egy olyan egyetértő anyag, amely végigment ugye az érintett bizottságokon. Tudjuk, hogy az ………az nagyon sok ember számára húsbavágó kérdés a városban, éppen a ….technológia alkalmazása miatt. Ezt teljes körrel szépen bemutatta Röst János képviselőtársam. Ténylegesen én úgy gondolom, hogy ha az információ teljes birtokában leszünk és a teljes birtok azt jelenti, hogy valamifajta felmérés, tájékoztatás a döntés előkészítő számára szükséges, hogy hányan élnének vele egyáltalán. Semmiféleképpen nem fejeződhet be ennek az élő határozatnak a sorsa azzal, hogy kérem hatályon kívül helyezését, mert egyébként, hogyha a közgyűlés korábban hozott egy határozatot, a bizottság egyetértett vele és utána picit a helyi jogszabályok …….a vezetői értekezlet úgy döntött, hogy helyezzük hatályon kívül. Ezért mondom precedens értékűnek, mert furcsának tartom, én azt mondom, hogy azzal a fajta módosító javaslattal mindenféleképpen kellene élni, hogy vigyük végig a rendelettervezet szintig – gyakorlatilag legyünk egy törvény birtokában – és akkor egy helyi támogatás megalkotásáról, vagy végleges elvetéséről tudjunk dönteni. Nem hajtani kell a tatárt, ez nem költségvetés függő – április elseje igen – de nyugodtan ráérünk vele tartalmilag is foglalkozni. Tarnóczky Attila: Csert úr! Nekem az a véleményem, hogy olyan felméréseket végezni, hogy ki élne ezzel a támogatással, utána úgy dönteni, hogy ilyen támogatás nem lesz, életveszélyes. Györek László: Két témában is szeretnék szólni és akkor rögtön csatlakoznék ehhez az ötös ponthoz. Egyrészt a pályázati anyag, amit megkaptunk kiegészítő anyagként, az nem az egyedüli pályázat és ez egyébként nem is arról szól, amiről Röst úr beszélt – már amit itt megkaptunk. Én magam is egyetértek azzal, hogy az önkormányzatnak kötelessége támogatni főleg a keleti városrészben véleményem szerint nem túl rövid, de középtávon mindenképpen felmerülő felújítási költségeket, amiket a lakók önmagukban nem tudnak úgy vélem állni. Ez tehát az önkormányzat kötelessége. Még akkor is az, hogyha jól tudom nincs leírva az önkormányzati törvényben mindez. Azonban a probléma azt hizsem, hogy inkább az, hogy fogalmunk sincs arról, hogy itt tulajdonképpen hány épületről van szó egyáltalán, amivel gond és probléma lehet. Azt sem tudjuk tulajdonképpen, hogy kinek van erre igénye – nyilvánvaló egyébként, hogy majdnem hogy mindenkinek. Úgy gondolom tehát, hogy ezzel nem rendelet szintjén kell kizárólag foglalkozni, hanem úgy is, hogy ezeket az igényeket felmérjük. Az igényeket olyan szinten kell felmérni természetesen, hogy mikor kerülhet erre sor és pontosan mennyibe is fog ez kerülni. Én úgy gondolom, hogy egy olyan 10-éves távlatban már nagy problémák lesznek ezekkel a technológiákkal épített házakkal, ilyen távlatban kell nekünk gondolkodni, és ha egyszerre szakad ránk minden, akkor ez nagyon-nagyon súlyos szociális segélyproblémákat fog okozni. Úgy gondolom, hogy nem ártana felállítani egy munkacsapatot annak a kidolgozására és megvizsgálására, hogy pontosan milyen épületekről van, pontosan mennyiről van szó és milyen távlatban lenne erről szó. Én nem szeretném azt, hogyha ezt a határozatot hatályon kívül helyeznénk és a rendeletnek is úgy gondolom meg kell születnie. A másik kérdésem az egyik ponthoz sem kapcsolódik, hanem egy pont hiányához kapcsolódik. Én korábban interpelláltam a polgármester úr lakáskiutalásai ügyében. Arról van itt szó, hogy az engedélyezett öttel szemben sokkal több lakást utalt ki polgármester úr. Ezt úgy tudom – sőt tudom, mert ott voltam - az Ügyrendi Bizottság megtárgyalta részben. Most nem szeretnék erről beszélni, hiszen senki előtt nincs ott az anyag. Kérném szépen azt, hogy a következő közgyűlésen a polgármesteri tájékoztató keretében a közgyűlést és nyilván a közvéleményt is tájékoztassuk arról, hogy ezen a bizottsági ülésen mi történt és pontosan mi volt a vizsgálat lényege. Egyébként ha már itt tartok, hadd említsem meg, hogy én amikor vizsgálatot kértem ez ügyben, akkor nem azt kértem, hogy nézzék meg a rendeletet és hasonlítsák össze a gyakorlattal, hanem arra vártam volna választ, hogy ezek a kiutasok tényleg jogszerűen történtek-e, mert ezt elég egyszerűen meg lehet állapítani. Vagy igen, vagy nem és megfelelő indoklással természetesen. Ez nem történt meg, de a lényege az, hogy kérem szépen ez a következő közgyűlésen kerüljön a polgármesteri tájékoztatóba. Tüttő István: Vagy az Ügyrendi és Jogi Bizottság tájékoztatja a közgyűlést, mert ugye ő tárgyalta. Ez a másik verzió. Tóth László: Én is hozzá kívántam szólni a 96/2001. számú határozat végrehajtásához, ami az előzőekben teljesen jogosan kivesézett lakossági energia megtakarításra vonatkozott. Mivel magam is egyéni kerületben megválasztott képviselő vagyok, egy olyan területnek a képviselője, amely területen azok a házak vannak, amelyeket a ’60-as évek Nagykanizsán először építettek fel lakótelepi formában. A Platán, Teleki utcák ezt hatványozottabban érinti, mindenféleképpen támogatom az előterjesztést. Amiért még hozzá szerettem volna szólni az az, hogy lehet, hogy az utóbbi időben kellőképpen öregszem, mert nem emlékszem arra, hogy megváltozott volna az önkormányzati törvény. Ugyanis ebben a lejárt határidejű határozatok beszámolójában azt írja azt előterjesztő, hogy az előre nem látható költségvetési kiadásokra tekintettel a polgármesteri hivatali vezetői értekezleten az előerjesztés visszavonására vonatkozó döntés született. Én úgy tudom, hogy az önkormányzatban döntést a közgyűlés, annak bizottsága és a polgármester hozhat. Ilyet a törvény szerint nem ismerek, hogy polgármester hivatali vezetői értekezlet. A hivatali vezetői értekezlet esetleg ajánlást ad vagy a bizottságnak, vagy a polgármesternek, vagy a közgyűlésnek. Ez az egyik. A másik. Az utóbbi időben sajnálatos dolog, hogy a munkahelyteremtést politikai felhangok kísérik. Legutóbbi időben a MIÉP nem egy alkalommal kritika alá vonta az önkormányzat munkahelyteremtési dolgait és előterjesztést terjesztenék határozati javaslatot, ez lenne a 12. a polgármesteri tájékoztatóban, amelynek a szövege a következő: „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a legfontosabb feladatának tarja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtónyilatkozataitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja, az önkormányzat elhatárolódik.” Ezt kívánom megszavaztatni polgármester úr. Tarnóczky Attila: Képviselő úr ferdít itt a határozattal kapcsolatban. Tessék elolvasni, ott van a javaslat a közgyűlésnek az eredeti határozat hatályon kívül helyezéséről. El lehet dönteni, olyasfajta döntés, amit nekünk felhántorgat, nem született. Arra született döntés, hogy ezt javasolni fogjuk a közgyűlésnek. Egyébként ha már lakásokat óhajtunk felújítani, akkor ajánlom a bizottság felállítását, körbejárni az önkormányzati bérlakásnak nevezett romokat és azt rendbe tenni, mert az szégyen valóban. Birkner Zoltán: Tóth László képviselő úr indítványára szeretnék reagálni lévén, hogy mindannyiunkat kért egy határozati javaslat megszavazására. A magam részéről az elmondottak első részével teljesen egyetértek, a második része az politika. Én arra kérem képviselőtársamat, ne tegyünk politikai nyilatkozatot. Ha az MSZ frakciója, vagy esetleg pártja úgy gondolja, hogy MIÉP nyilatkozatokra kíván reagálni tegye meg, én a magam részéről nem szeretném megtenni, de az első részével, amelyben kinyilvánítjuk, hogy a munkahelyteremtéssel egyetértünk és legfontosabb feladatunknak tartjuk, 100%-kal mondhatom, hogy nagyon szívesen meg fogjuk ezt szavazni, ha ezt meg kell, bár én nagyon reméltem eddig, hogy azért az itt ülő képviselőtársaim mindegyike hasonlóan gondolkodott eddig is. Tóth László: Ha meg tudnék döbbenni, akkor most megdöbbennék, mert úgy gondolom, hogy nem szólítottam sem Birkner Zoltánt, sem a FIDESZ frakciót. Úgy látom, hogy Önök sem kívánnak elhatárolódni a MIÉP-től ugyanúgy, mint országos szinten. Balogh László: Én politikamentesen szeretnék szólni, mivel tömegeket érint, ezért a nyilvánosságnak szólóan néhány mondat engedtessék meg a Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíjról. Aláhúznám, hogy ez önkormányzati ösztöndíj elsősorban és majdnem teljes egészében. 175 igény érkezett. Ez tekintélyes és bonyolult adathalmaz. A Művelődési és a Szociális Osztály munkatársai ellenőrizték, érvénytelen volt 12, már nyert pályázat 11. Elsősorban a szociális rászorultság alapján döntött úgy az OKSB, hogy 54 pályázónak ítélne támogatást. A Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezte ezt és még két további esetben javasolt támogatást, így a Bursa Hungarica szociális ösztöndíjra 2002-ben A kategóriában – az azt jelenti, hogy már a felsőoktatásban tanulók részére – 52 esetben adna a város 5.000, 4.000 és 3.000 Ft-os havi ösztöndíjat. B kategóriában – ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat ezután kezdők – 4 esetben adna hasonló összegben ösztöndíjat a város. Öt fő esetében van áthúzódó kötelezettségről, így összesen 61 főnyi diák esetében a 2002. költségvetési évben a célra betervezett összeg 2 millió 350.00 ezer Ft. Ez része a városi több mint 10 millió Ft-os felsőoktatási támogatási keretnek, ami nem kevés, de bizonyos esetekben fájó a kimaradás. Ezt is elfogadom, mindezt mondtam a nyilvánosság tájékoztatása végett. Kiss László: A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés 4. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez a 93/2001.(IV.3.) számú határozat, Kiss László képviselő indítványa munkahelyteremtés érdekében, ezt a címet képviseli. Határidő: 2001. április 30., felelős: Tüttő István polgármester. Itt van egy kis elemzés, ami jóindulatúan, de az elkenés szándékával összemos két önálló képviselői indítványt. … csak módosítására vonatkozott annak idején és ami ténylegesen beépítésre került a 2001. évi adórendeletünkbe aktív munkahelyteremtésre vonatkozott, és ebben a tárgyban született a fenti számú határozat. Ez a szöveg, ami itt az indoklásban szerepel ez teljesen más, mint az akkori közgyűlési határozat szövege. Majd kérném ezt pontosan előkeresni, mivel abban az hangzott el a Gazdasági Bizottság javaslata alapján, hogy a Gazdasági Osztály készítse el azt a tervezetet, aminek alapján az önkormányzat aktív munkahelyteremtést végezhet, és lehetőleg még a 2001. évi adórendeletbe kerüljön ez be. Az elfogadás úgy történt, hogy az előző évi zárszámadás - tehát a 2000. évi zárszámadás - alkalmával módosításra kerülő adórendeletben kerül ez majd megfogalmazásra. Ez az egész dolog elaludt, elfektették. Ha a Kanizsa Újságban nem jelenik meg egy erre való cikkben egy utalás, egy erre való utalás szerintem még most sem került volna elő. Én ezt a határozatot így nem tudom elfogadni. Én azt kérem, hogy az eredeti határozat szövegnek megfelelően a Gazdasági Bizottság még az idei, tehát a 2001. évben a 2002. évre készített költségvetés készítéséig dolgozza ki azt, amivel megbízták, és úgy kerüljön ez vissza a költségvetés tárgyalásakor a közgyűlés elé. Ugyanakkor azt is szeretném kérni, hogy állapíttassék meg, hogy ki a felelőse annak, hogy ez a Hivatalban április 30-ai határidővel november 30-ra tolódott? Egy felelős már van Tüttő István polgármester, de úgy vélem, hogy mindenért Ő felel ugyan, de konkrét esetekért nem lehet abszolút mértékben Őt felelőssé tenni. Kérném a másik felelősnek a név szerinti megnevezését is. Tüttő István: Kiss úr, legyen kedves emlékeztetni minket, hogy hány százmilliót javasolt ebben a határozatban? Kiss László: Polgármester úr, pontosan tudom emlékeztetni Önt. Annak idején egy ével ezelőtt körülbelül kétszázmillió forintot javasoltam, hogyha ebből 50 millió forint lett volna.. Tüttő István: Akkor tessék nekem megmondani, hogy mennyiben vagyok én felelős, hogy a 200 millió Ft-ot nem tudjuk erre biztosítani? Kiss László: Polgármester úr, a kérdésre válaszolok. Hogyha ebből 50 millió lett volna, akkor az önkormányzat bizonyította volna a város lakossága előtt a komoly szándékát az aktív munkahelyteremtésre. Sajnos ez nem következett be. Tehát akkor azt hiszem, hogy mi mesélhetünk itt munkahelyteremtésről. Mert most is az a véleményem arra van pénz, amire az önkormányzat, a testület megszavazza. Kérném a határozatot a javaslatnak megfelelően elfogadni. Tüttő István: Gazdasági alpolgármester úr foglalkozott vele. Tessék itt van. Tarnóczky Attila: Egy, a polgármesteri tájékoztató kiegészítésében szereplő határozati javaslatra szeretném felhívni a figyelmet. Azzal a céllal, hogyha lehet, legyenek szívesek barátkozni vele. Ugye itt szerepel, hogy a Hevesi Sándor Iskola a Gazdasági Minisztériumhoz és az ISM-hez benyújtana egy pályázatot a balatonmáriai üdülő rendbetételére. Ennek a felső határa 4 millió Ft. Az üdülő valamelyes rendbetétele ennél nagyobb összeg, de kérem szépen támogassák, mert hogyha ezt a kétmillió Ft-os támogatást megnyernék, akkor a saját terheinket tudnák ezzel csökkenteni. Kelemen Z. Pál: Aki Internetet olvas az örömmel láthatta, hogy a Gazdasági Minisztériumnak benyújtott pályázatuk, amely 27 millió Ft-ról szól az Ipari Park közművesítésre kedvező elbírálást nyert. Tulajdonképpen Nagykanizsa a Gazdasági Minisztérium pályázatán nyert. Ehhez képest aztán később megdöbbenve észleltük, vagy tapasztaltuk, vagy hallottuk, hogy mégsem nyertünk. Én úgy gondolom, hogy a tájékoztatóban a fontosabb intézkedésekről és eseményekről erről szót kellene ejteni. Szeretnék, ha polgármester úr erről tájékoztatna minket. Tüttő István: Ma írtam levelet miniszter úrnak a következő ok miatt. A törvény lehetővé teszi, hogy minden érintett aki pályázott, megtekintse azokat a bizottsági értékeléseket, amely alapján a miniszter dönt egy személyben. Mi kaptunk egy levelet – arról Önöket tájékoztattam – amelyben arról értesítenek minket, hogy a pályázatunk nem nyert, mert a bizottság kifogást emelt bizonyos részletkérdésekben, és ezért a pályázatunk nem felelt meg az előírásoknak, nem nyert. Mi tanuk jelenlétében a helyszínen megtekintettük élve a törvény adta jogainkkal. Azonban ezt a dokumentumot sem lemásolni, sem lefényképezni, semmilyen formában nem lehet hozzájutni, csak tanuk jelenlétében meg lehet tekinteni. Ez történt meg. Ennek eredményeképpen a következőt lehetett olvasni. Erről jegyzőkönyv is készült. Bár a helyszínen nem lehetett hitelesíteni, mert erre nincs jogosítványa az illetékeseknek. A bizottság egyhangúlag támogatta Nagykanizsa pályázatát kivétel nélkül. Egyik bizottsági tag késve érkezett 11-ként, aki szintén támogatta. Semmiféle utalás nincs arra ebben a jegyzőkönyvben, hogy bárminemű kifogást is emelt volna a bizottság Nagykanizsa pályázatával szemben. Éppen ezét arra kértem miniszter urat a levélben udvariasan, hogy szíveskedjék felülvizsgálni, hiszen elképzelhető, hogy Őt félreinformálták. Várjuk a válaszát. Dr. Csákai Iván: Én egy kicsit visszakanyarodnék a Járgányjavítóhoz. Ebben benne van az, nem konkrétan az ügyhöz benne van az a tizenegy éves gyakorlat, hogy a közgyűlés vitatkozik, közgyűlés elé bejön anyag, közgyűlés dönt, és egy érdekes dolog, hogy nem történik semmi. Utána megint bejön az anyag konkrét számokkal. A Járgányjavító énszerintem most van ötödször előttünk többszörösen számadatokkal. Egy érdekes dolog, hogy az ilyen irányú iratok a Hivatalban nem találhatók meg. Én ezt nem tudom elfogadni. A közgyűlési anyagok jegyzőkönyvét kellene elővenni, megnézni, hogy elénk mit terjesztettek elő. Ott minden szerepel, ott minden közgyűlési döntés szerepel. Nagyon kérem a jegyzőnőt, hogy nézzen utána, hogy a későbbiekben a Polgármesteri Hivatalban ilyen elültetések ne legyenek, hisz itt az önkormányzat egyértelműen sérült. A másik a Bursa Hungarica. Egy nagyon jó előterjesztést kapott a Szociális és Egészségügyi Bizottság, csak egyetlen egy hibája volt, hogy érzésünk szerint a szociális rész nem domborodott ki. Ennek megvolt az objektív oka, hisz bizonyos emberek adóbevallás alapján, bizonyos emberek a közalkalmazotti szférában személyes, vagy havi bér alapján lettek rangsorolva. Ennek megfelelően azok az emberek, akiknél a vállalat 100 %-ig kimutatta, hogy mennyit keresnek azok az emberek kénytelenek lettek volna a gyerekeiket kivenni az iskolából mert nem tudják továbbtaníttatni őket. Ennek megfelelően a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak van egy javaslata, hogy bármennyire furcsa, másképp kellene mérni azokat, akik a közalkalmazotti szférában vannak, erre ki kellene dolgozni egy javaslatot. A közalkalmazotti és a köztisztviselői szféra másképp legyen hangsúlyozva, mint a vállalkozói szféra. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a vállalkozói szférában mit ne mondjak, hogy mire kapja az illető ezt az ösztöndíjat. Tarnóczky Attila: Gondolom képviselő úr általában az alkalmazotti szférát óhajtotta mondani, tehát nemcsak a közalkalmazottakat. Dr. Baranyi Enikő: A fontosabb intézkedésekről és eseményekről a 10. oldalon egyrészt a 8-as ponthoz szeretnék hozzászólni és kérdezni. Ez az iskolatej akció rendkívül megfogott és megkapott. Nem látok azonban csak a szavazásnál utána egy kipontozott részt a 12. oldalon az önkormányzati költségvállalás mértékére vonatkozóan. Szeretném kérdezni, hogy milyen komolysággal és milyen mértékben és milyen számítások alapján készült fel a Hivatal arra, hogy ebben a kérdésben most, amikor szavaznunk kell, tudjunk dönteni. Bizottságok tárgyalták-e. illetve van-e erre vonatkozóan valami konkrét elképzelésük. Mindenesetre merem remélni, hogy a 0 % az kihúzható a Nagykanizsai Önkormányzat részéről, tehát legalább a 30, vagy inkább az 50 % általánosan, vagy pedig akár 100 % is. Így van alpolgármester úr, de ez mondjuk ebből nem tűnik ki, tehát erre kérnék választ. Ugyanezen az oldalon a 9-es ponttal kapcsolatosan nem nevesítve a helyzetet szeretném megkérdezni, hogy a határozott idejű kinevezéssel tevékenykedő volt polgármesteri hivatali dolgozóval, munkatárssal történt-e erre vonatkozóan egyeztetés, vagy pedig egy egyeztetés nélküli vélemény, illetve előzetes döntésünknek a módosítását kéri a közgyűléstől. Természetesen én a magam részéről, mivel határozott idejű kinevezésről volt szó úgy gondolom, hogy tartózkodó, vagy nemleges választ fogok nyomni. A következő a 16-os pont, szintén a fontosabb intézkedésekről, mintegy kapcsolódni szeretnék Tarnóczky alpolgármester úrhoz bizony egy 50%-os önrész és pályázati díj egy rendkívül kecsegtető és az önkormányzat akkor gondolkodik okosan, hogyha minél több pályázaton indul. Szeretném megkérdezni még rengetek idő van addig a költségvetés tervezési szakában is vagyunk, hogy a Csó-tói házak, tehát a zöldtábor melletti házakra vonatkozóan szándékozunk-e, szándékozik-e a Hivatal hasonló pályázatot benyújtani? Én mindenképpen javasolnám, mert hogyha az ott lévő házaknak csak a felét - de hát azt hiszem kilenc házról van szó összesen - sikerülne a költségeit egy kicsit is mérsékelni, akkor mindenképpen kérem, hogy erre vonatkozóan is egy itteni megfogalmazott határozati javaslattal hasonló módon 2 millió Ft plusz 2 millió Ft önpályázati díjjal érdemes lenne beadni a pályázatát az önkormányzatnak. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő asszony! Az iskolatej akcióval kapcsolatos információmat hadd osszam meg Önnel, illetve a közgyűlés többi tagjával. Ugye ez a felkérés, illetve nyilatkozattételi felkérés a Közigazgatási Hivataltól érkezett. Felhívtam az illetékest. Nem tudnak tájékoztatást adni ők sem arra nézve, hogy a gyerekek milyen körére terjedne ki, arra nézve sem, hogy egy gyerek esetében ez mekkora tejmennyiséget jelentene. Egy felmérés ez, ami alapján történik, majd a döntés, hogy bevezetik-e vagy sem. Pontos anyagi terhet pillanatnyilag nem tudok. Tüttő István: Ez ilyen elvi hozzájárulás. Birkner Zoltán: Baranyi képviselőnő indítványához néhány mondatot hozzáfűznék. Nekem tetszik az, hogy foglalkoznunk kell ezzel a témával. Abban egyébként alpolgármester úrnak igaza van, hogy finoman szólva ez így hevenyészett felmérés. Na most mi azért megtettük azt Balogh Laci barátommal, hogy gyorsan fejszámoltunk és 3.000 érintettre számolva ez nagyjából az alsó tagozat és az óvodai korosztályt összeadva 3.500 egyébként összesen, 6,5 millió Ft-ot jelente ez kiadást. Ez 50 % esetében, azért ez nem egy olyan picinyke összeg, minthogy az első hallásra jön ki. 180 nappal számoltunk és napi 2 dl tej/gyermek. Éppen ezért azt javaslom, hogy az ügy ne üljön le azért mert az önkormányzat egy része nem támogatja. Mi lenne, hogyha, mivel ez csak egy szándéknyilatkozat, hogyha azt mondanánk, hogy 1 millió Ft-tal támogatnánk ezt az akciót, hiszen azért a teljes korosztályra talán nem kell ezt vonatkoztatni, és ha ebből valami országos rendszer kialakulna, akkor az 1 millió Ft mégis egyfajta elhatározás amellett, hogy indítsuk el. Tarnóczky Attila: Birkner képviselő úrnak a gondolatmenetével egyetértek, csak pillanatnyilag nem aktuális. Arról kellene nyilatkoznunk, hogy hány %-os anyagi terhet vállalunk. Úgy gondolom, ezt megtehetjük. És amikor az a döntés születik, hogy bevezetésre kerül az iskolatej akció, akkor kell ezt forintosítani. Akkor viszont valóban forintosítani kell. Lehet, hogy nem 1 millió Ft lesz, hanem 1 millió 1 Ft. Tüttő István: Ez a 30 % ez áll közelebb ehhez a számhoz. Budai István: Elnézést, hogy másodszor szólok, de a Kiss László hozzászólása indított arra, hogy egy gondolatot megosszak a tisztelt közgyűléssel. Én akkor már gondban voltam, amikor az eredeti önálló képviselői indítványát beadta, mert én úgy gondolom, hogy a költségvetésben, mint munkahelyteremtéssel úgy effektíven, konkrétan nem tudunk fedezetet biztosítani, hanem a munkahelyteremtés feltételeit kell megteremteni a városnak. Mert hiszen mi nem építünk gyárakat, nem építünk üzemeket. Énnekem az a véleményem, hogy ennek jelei viszont ugye azért csak megmutatkoznak a földvásárlás vonatkozásában. Én arra gondolok, hogy meg kellene azért tudni határozni, hogy mit akarunk, meg mennyit akarunk. Mert a 200 millió Ft meg az 50 millió Ft meg akármennyit mondunk ez nem értelmezhető így, mint munkahelyteremtés. Nekem az a véleményem, hogy Kiss úr is, de Marton úr megerősíthet - akik az ad hoc bizottságban ténykedünk - óriási nagy gondjaink vannak nem 200 milliós, hanem 2 millió Ft-os ügyeink vannak. Ilyenkor ezt a kérdést így felvetni talán nem is ildomos. Én még egyszer azt mondom, hogy a feltételek megteremtését próbáljuk mi ebbe bevinni. Kiss László: Válaszolni szeretnék polgármester úr a megszólíttatásra. Budai István képviselő társamnak szeretnék válaszolni. Annak idején ez a javaslat amit én tettem, kb. egy évvel ezelőtt konkrétan a munkahelyteremtésre vonatkozott. Én sem vagyok közgazdász nem tudom, hogy az önkormányzat a sajátos módszereivel hogyan tudja ezeket a munkahelyteremtéseket támogatni. Ezért kértem azt, hogy a Gazdasági Osztály, ahol közgazdászok dolgoznak, ismerik az önkormányzat eszközrendszerét, dolgozzon ki valamit, amivel a helyi vállalkozásokat ösztönözni lehet munkahelyteremtésre. Ez lehetett volna adókedvezmény, ez lehetett volna kedvezményes telekjuttatás. Körülbelül én ilyen összeg tudtam elképzelni egy inkubátorház, amire ígéretet kaptunk, de aztán megint elaludtunk. Be lehet ezt tenni a költségvetésbe. Be lehet, csak akarni kell uraim semmi más. Például ki lehetett volna mondani, hogy helyi vállalkozások, akik telephelyet akarnak vásárolni, kedvezményesen kaphatnak x helyen. Az elmúlt közgyűlésen szereplő zárt ülési téma, aminek a határozatát polgármester úr most kihirdette, hogy 900 Ft-ért eladtunk egy olyan telket, amit eredetileg 2.500-ra taksáltunk. Itt alkudoztunk a jelenlévővel, aki még egy gombostűt nem létesített itt Kanizsán. Ugyanakkor azok a vállalkozások, akikről én beszéltem ott azon a helyen bemennek a Hivatalba és a Hivatalba azt mondják neki, hogy igen lehet 2.500 Ft négyzetmétere. Uraim, hát itt lehetett volna valamit segíteni és lehetett volna ösztönözni a munkahelyteremtést. És én ezért javasoltam, hogy gondolkodjunk közösen, próbáljunk meg közösen valami olyan metódust találni, amivel a helyi vállalkozásokat munkahelyteremtésre tudjuk ösztönözni. Uraim, körülbelül 4000 vállalkozás fizet az önkormányzatnak helyi iparűzési adót. Ha azt mondjuk, hogy egy embert tudunk csak vállalkozásonként elhelyezni ilyen intézkedésekkel, megszűnt a munkanélküliség Nagykanizsán. Igaz, ez egy szélső eset, de legalább próbáljunk meg valamit, hogy lássa a lakosság, hogy igen az önkormányzat igyekszik, tesz valamit aktívan, nem pedig csak szólamokat hangoztat már három éve. Mert aktív munkahelyteremtés itt három év óta nem történt. És én ezért voltam az előbb egy kicsikét indulatosabb. Próbáljuk ezt megérteni! Bennünket azért választotta, hogy itt előre vigyük a dolgokat, ne pedig meséljünk a lakosságnak négy éven keresztül. Tüttő István: Szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy így ez nem állja meg a helyét. Nagyon sok munkahely teremtődött Nagykanizsán. Pontosan az említett vállalkozást szeretném megvédeni, mert ő bővítésre vásárolta ezt a területet, mert itt már működik egy üzeme. Ne mondjuk olyant, ami nem valós. Marton István: A közgyűlés megkezdése előtt kaptuk meg tegnapi dátummal a kiegészítését a polgármesteri tájékoztatónak. Az sincs rendben, hogy az alapanyagban nem találkoztam vele, de az meg végképp nincs rendben, hogy még a kiegészítésbe sem került bele az, nem is egy olyan régi testületi döntés, csak éppen a realizálása kellett volna, hogy megtörténjen a mai napon nevezetesen az hulladékdepót építő bizottságba a tagok kijelölése, mert azt szavazta meg a legutolsó közgyűlésen ez a testület, hogy ezen a közgyűlésen dönteni fog a pártok ajánlása alapján és sajnos ezzel kapcsolatban egy szót nem találtam. Köszönöm és kérem a pótlását. Tüttő István: Mivel több jelentkező nincs, a vitát lezárom. Tisztelt közgyűlés módosító indítványok. Határozati javaslata volt Tóth László úrnak. Én nem a 12-nek tenném, hanem a 16-osnak, mert mindig az utolsó az a szám amelyikkel az egészet lezárjuk és ez jelen esetben a 11-es volt, tehát ez mindenképp felcserélendő és a 16-os számú is szerepel. Tehát kérném Tóth úrnak akkor a határozati javaslatáról dönteni. Megismételné Tóth úr, hogy nehogy véletlenül bárkiben is kétely támadjon, hogy miről döntünk! Tóth László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtótájékoztatóitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja az önkormányzat elhatárolódik. Birkner Zoltán: Polgármester úr, a szavazás módjával kapcsolatosan nagyon kérném, hogy ossza meg ezt a kettőt. Én úgy szeretnék szavazni erről, hogy az első részére szeretnék egy igen gombot nyomni, a második részére meg ki szeretném kapcsolni a gépemet. Mert azt gondolom, hogy az egy politikai ügy, amibe nem szeretnék belekeveredni. Úgyhogy arra kérem, hogy így tegye fel szavazatra ezt a dolgot. Tüttő István: Kérdezem az előterjesztőt, illetve a javaslattevőt, hogy hozzájárul a megbontáshoz? Tóth László: Nem. Tüttő István: Akkor egybe szavazzunk. Kérem a szavazatukat. Éppen határozatképes mert 14. A közgyűlés 13 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Akkor kérem szavazzunk a határozati pontokról. Kelemen Z. Pál: Bátorkodom emlékeztetni, hogy Budai képviselő társam kérte a 227/18/2001.(VI.26.) kivenni a határozati javaslatokból, itt az első pontból. És helyette egy ilyen határozati javaslatot megfogalmazni, hogy a 249-5/2001. vizsgálati jelentést Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése nem fogadja el. Felkéri a jegyzőt, hogy más bizottsággal ismételten vizsgáltassa felül. Határidő: december 31. Tüttő István: Más bizottság lehet. De milyen bizottság? Kelemen Z. Pál: Polgármesteri Hivatal revizori csoportja. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Már vizsgálta. Kelemen Z. Pál: Akkor azt mondjuk, hogy elégtelen az eredmény. Másképp vizsgálja. Tüttő István: Megnézzük, hogy mit tudunk kihozni belőle. Kérem akkor a 227/18/2001.(VI.26.) kivennénk az 1-esből. Kérem akkor szavazzunk az 1-es határozati javaslatról azzal a kikötéssel, amit itt az előbb elhangzott. Tehát a 227/18/2001-es kimarad. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2-es számú határozatról a szavazatot. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3-ról a szavazatot. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 4-ről a szavazatot. A közgyűlés 14 szavazattal, 9 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tüttő István: 5-ös számúról kérem a szavazatot. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Tüttő István: 6-os számúról kérem a szavazatot. A közgyűlés 21 szavazattal, 2 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 7-es számú határozati javaslat elfogadását. A közgyűlés 23 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Tüttő István: 8-asról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 9-esről a szavazatot, és 30-at javaslok én. Én javasoltam 30-at, ha elfogadják jó, ha nem akkor egy másikat teszünk fel. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontját elfogadja. Tüttő István: Én azért javasoltam a 30-at, mert Birkner úr egy gyors fejszámolás alapján körülbelül a 30 % az, ami bent van ebben. Elfogadta a közgyűlés. Kész. Kérem a 10-ről a szavazatukat. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Tüttő István: A 12-ről már döntöttünk. Kérem a 13-ról a döntést. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 13. pontját elfogadja. Tüttő István: 14-es, ami régen 13-as volt. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja. Tüttő István: Most kérem a régi 14-est, vagy most 15-öst. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 15. pontját elfogadja. Tüttő István: Dr. Fodor Csaba javasolta a tűzivízzel kapcsolatos felmérésnek december 31-ig történő meghosszabbítását. Az anyag elkészült csak elmondta, hogy mit kell még vele tenni. Kérem szavazzunk. Akkor a 16-ost kérem. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja. Tüttő István: Köszönöm szépen akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk. Dr. Baranyi Enikő: A balatonmáriai tábor felújításával kapcsolatosan, egy másik javaslatot tettem fel. Kétségtelen a határozati javaslat. Tüttő István: A Csó-tói házakra vonatkozik? Dr. Baranyi Enikő: Igen. Ez nem került megszavazásra. És elnézést, hogy visszatérek még egyszer az iskolatej akcióra. Én a magam részéről úgy gondolom, hogyha három alternatíva van megadva és a 30-al szemben azért itt igaz, hogy itt lehet mondani, hogy a közgyűlés rendjét zavaróan én az 50 %-ot felvetettem. Most ott tartunk, hogy az iskolatej akcióval kapcsolatosan egy nem szavazat jelent meg, az pedig az én szavazatom. Tehát ez úgy tűnik, minthogyha én ezt az akciót nem igazán szeretném támogatni. Jóllehet ennél nagyobb mértékben mondjuk egy ilyen fejszámolás után kiderül, hogy a 30 % az mennyibe kerül. Hozzátartozik, hogy a gyermekélelmezéssel foglalkozó szakembereket ha megkérdezzük, akkor evidens módon az óvodás korcsoportot nem kell belevenni, mert a gyermekélelmezés normatívájába például szerepel. Tehát akkor az 50% mondhatnám cirka körülbelül ugyanannyi költségi kiadást, vagy vállalást jelentene, ha ezt összegeznénk. Tüttő István: Birkner úr-ék jelezték, hogy az iskolákra számolták. Dr. Baranyi Enikő: Meg az óvodát is mondta az előbb. Tüttő István: Nem. Mindegy. Döntöttünk ebben az ügyben, hiszen ebben a kérdésben újra kell majd dönteni, amikor országosan eldől a kérdés. Kiss László: A lejárt határidejű határozatoknál a 4-es pontban, amiben az ominózus munkahely teremtési indítványom határidejéről volt a vita én tettem egy javaslatot, amelyben azt mondtam, hogy az idei évi költségvetés készítéséig tudom elfogadni a meghosszabbítást. Ez módosító javaslat volt és polgármester úr nem szavaztatta meg. Csak erre szeretném felhívni a figyelmet. December 18-a lesz az a határidő, amikor a költségvetéssel végezni kell. Igen, de az idei éven a jövő évi költségvetéssel foglalkozunk. Én ezt így elmondtam, hogy a december 18-a, decemberi költségvetés készítésénél. Ez elhangzott, nem lett megszavaztatva polgármester úr. Tüttő István: Mert mi március 31-ig, addig mindenképp a költségvetésnek el kell készülnie. Akkor újra szavazunk abban az értelemben, hogy a költségvetést megelőzően. De nem tudom én sem. Akkor az ad hoc bizottság foglalkozzon vele. Kelemen Z. Pál: Magyarázza meg nekem Kiss úr, mert nem egészen értem. Azt mondja, hogy nem közgazdász, ő nem tudja megmondani azokat az eszközöket, hogy ezzel a 200 millió Ft-tal, van erre egy osztály, akinek az a feladata, hogy elmondja, hogy hogyan lehet 200 millió Ft-ból mondjuk 200 munkahelyet teremteni Nagykanizsán. Kérem ez glaszféria. Én fogok előterjeszteni egy javaslatot 500 millió Ft-ot a nagykanizsai emberek életszínvonalának javítására és dolgozza ki a Hivatal, mert ott vannak a szakemberek. Ez egy teljesen rossz megközelítése a dolgoknak. A képviselői munka kreatív munka. Az konkrét javaslatokból áll. A képviselőnek kell megmondani, hogy mit akar. Ezért nem tudom értelmezni. A második. Egyébként egyetértenék bármikor 200 millió Ft-tal, ha abból valamikor munkahely lenne. Csak így nem értelmezhető. Amiért ügyrendit nyomtam. Kérem szépen a Budai István javaslata az úgy hangzott, és most már megfogalmazta, amire visszakérdezett a polgármester úr. Ez a következő határozati javaslat, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 249-5/2001. vizsgálati jelentést nem fogadja el. Egyidejűleg felkéri a jegyzőt, hogy a revizori csoport vizsgálja az ügyletet, vizsgáltassa felül ismételten (majd nyelvhelyességileg kérem megfogalmazni) aszerint a négy fő szempont szerint, amely Budai István a hozzászólásában elmondott. Tüttő István: Kérem erről szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Még jelezném, hogy a Marton úrnak volt egy javaslata egy bizottságra. Én kérném majd akkor a neveket, mert arra nem kaptunk semmiféle. Kiss László: Polgármester úr, én semmi mást nem kértem, mint az akkori ominózus számú indítványom képviselőtestületi határozatában megfogalmazott munkát tessék elvégezni. Akkor a Gazdasági Osztály ezt feladatul kapta. Én semmi többet nem kérek, minthogy ez a munka kerüljön elvégzésre, mert ami itt le van írva ezt nem erről szól, és ha ezt a költségvetés készítéséig a Gazdasági Osztály megcsinálja, akkor azt az ad hoc bizottság a jövő évi költségvetés készítésekor figyelembe veheti. Ez nem azt jelenti, hogy bekerül, nem azt jelenti, hogy nem kerül be. Én azt kérem, hogy a munka a képviselőtestületi határozat kerüljön végrehajtásra. És ne ilyen gumi határidőkkel. Én ennyit kérek. Tüttő István: Végül is szavazhatunk erről is, amit most Kiss úr mondott, de hát ez így természetes, hogy így kell. A közgyűlés 14 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Gazdasági Osztály megvizsgálja, ja bocsánat, mindegy eldöntjük, hogy ki vizsgálja meg, mert ennek a Hivatalon belül nem tudom, hogy van-e megfelelője, de megkeressük. Marton úr javaslatával foglalkoznánk. Három személy. Három tagú lenne, vagy öt ? Kérdezem, hogy az ad hoc bizottságra korábban felhívtuk a figyelmet, hogy szíveskedjenek neveket adni. Nem érkezett egyetlen név sem. Van-e most erre javaslat. Vagy pedig december 18-ig. Tóth László: Elhangzott egy javaslat Fodor úr. Marton István: Most azért nyomtam frakcióvezetői gombot, mert a frakció nevében kell, hogy szóljak. Frakcióm nem óhajt benne tagot delegálni, vagy belé tagot delegálni. Tüttő István: Magyarul nem óhajtanak delegálni. Ki az, aki óhajt? Dr. Fodor Csaba: Én nem óhajtok tagot delegálni tisztelt polgármester úr, tisztelt közgyűlés. Én megköszönöm, hogy rám gondoltak, de elég sok más irányú dolgom van és ez egy hatalmas nagy munka lesz. Nem tudnám tisztességgel ellátni azt gondolom idő híján. Tüttő István: Kinek van olyan javaslata, hogy el is fogadható? Kelemen Z. Pál: Tóth László urat és Böröcz Zoltán urat javaslom. Tüttő István: Vállalják-e az urak kérdezem? Tóth László: Igen Tüttő István: Igen. Zoli? Böröcz Zoltán: Köszönöm a bizalmat polgármester úr a jelöltséget, de én köszönöm szépen nem, mivel a bizottság létével sem értek egyet ebben az esetben ezért természetesen nem vállalhatom. Tüttő István: Tóth László úr vállalja. Mayer urat kérdezem, hogy van-e javaslata? Mayer Ferenc: Röst János képviselő urat javaslom. Tüttő István: Röst úr vállalná? Röst János: Igen Tüttő István: Köszönöm. Birkner Zoltán: Két kiváló képviselőtársamat szeretném javasolni: Gyalókai Zoltánt és Antalics Dezső urat. Tüttő István: Jó. Egyetlen személyre kellene még javaslat. Négy van eddig. Marton úr azt mondta, hogy ő nem kíván részt venni az ő frakciójuk. Kérnék még egy névre javaslatot. Kelemen Z. Pál: Budai István. Tüttő István: Budai úr elvállalja? Budai István: Engem ért már olyan vád és megpecsételtek azzal, hogy Ryno- fóbiám van. Ezért nem vállalom. Tüttő István: Itt nem Rynoról van szó. Szeretném jelezni, hogy itt a Rynónak ehhez semmi köze. Budai István: Érintve van. Tüttő István: Hol van érintve? Egy teljesen új lerakót építünk, független attól. Kérem újabb javaslat? Kérem akkor négy taggal elindul ez a bizottság. És ha lenne még javaslat 18-ai közgyűlésen kérem. Akkor erre a négy személyre kérem a szavazatukat. Egybe kérem szavazni mert ők legalább vállalják is. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Dr. Baranyi Enikő javasolta a Csótói zöldtábor faházait. Enikő fogalmazd meg még egyszer pontosan a határozati javaslatot. Dr. Baranyi Enikő: Csak annyi, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a nagykanizsai zöldtábor faházainak felújításához pályázatot nyújt be az ISM és a GM közös pályázati kiírására. A pályázathoz 2 millió Ft önrészt a 2002. évi költségvetésben biztosítunk, vagy biztosít. És ugyanaz a határidő, és a felelős pedig polgármester úr. Erről kérnék. Tüttő István: Először ezt szavazzuk meg. Utána még Baranyi Enikőé a szó. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Dr. Baranyi Enikő: Már megint az iskolatejnél vagyok. Én úgy érzem, ha polgármester úr úgy szavaztat, hogy nyilatkozunk arról, hogy részt akarunk-e venni, akkor egységes igen szavazat van. Utána ha részt akarunk venni, akkor világos, hogy valamilyen százalékos arányt kell vállalni és így a 30 illetve ezt követően az 50 % is szavazásra kerülhet. És akkor nem. Vagy pedig azt a kompromisszumot, hogy vagy újra szavazunk csak a 30 %-ról, de az, hogy én nemet szavazok egy ilyen iskolatej akcióra ez az elveimmel teljesen összeegyeztethetetlen. Tehát ez félrevezető volt, vagy nem egyértelmű. A másik dolog, hogy én nem kaptam választ a 9-es pontra, hogy milyen típusú egyeztetés történt, hisz egy határozott idejű kinevezésről van szó. A Scmidt úrnak 4 évre szóló határozott idejű kinevezése volt azzal a feltétellel, hogy - fogalmazzunk így - a visszaút biztosításához a státusza a Hivatalon belül megmaradt. Első számú kérdésem tehát az a jegyző asszonyhoz, hogy történt-e egyeztetés az érintett személlyel, mert ez önmagába véve a szavazását azt hiszem a közgyűlésnek önmagába véve befolyásolná. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Schmidt Lászlóval ebben az ügyben egyeztetés nem történt, mert a Polgármesteri Hivatalon belül ez indokolást mellé tettem, hogy mi az indoka annak, hogy ezt a státuszt így azt gondolom, hogy nem célszerű fenntartani, mert határozott időre ezen a területen nem tudunk a Hivatalba embert foglalkoztatni és őszintén megmondva nekem azért volt furcsa ez a határozat, mert nem véltem egy közgyűlési szándékot felfedezni a Kht.-ék, Kft.-ék vonatkozásában abból a szempontból, hogyha egy ügyvezető kinevezésre kerül, hogy akkor a Hivatalon belül nekünk ezt a létszámot fenn kell tartanunk. Tüttő István: Kérem szavazzunk. Dr. Baranyi Enikő kérte, hogy az 50 %-ot is tegyem fel szavazásra, mivel Ő azt megszavazza. Hát ez a lényege különben. A többieket pedig Önökre bízom. Kérem most 50 %-ot szavazzunk. A közgyűlés 6 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Maradunk a 30 %-os első verziónál. Mondtam, hogy vissza fogunk térni rá és akkor döntjük el, hogy valójában mennyivel támogatjuk. Köszönöm szépen. Én azt kérem, hogy folytassuk az interpellációkkal, kérdésekkel. 414/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 19/1/2001.(I.30.), a 81/5/2001.(IV.3.), a 96/22/2001.(IV.24.), a 129/2/2001.(IV.24.), a 130/3/2001.(IV.24.), a 219/2001.(VI.26.), a 225/2/2001.(VI.26.), a 227/13/b,/2001.(VI.26.), a 243/1/2001.(IX.4.), a 244/17/2001.(IX.4.), a 322/2001.(IX.26.), a 323/2,3/2001.(IX.26.), a 327/2001.(IX.26.), a 328/2001.(IX.26.), a 329/2001.(IX.26.), a 330/2001.(IX.26.), a 338/2001.(X.2.), a 339/2001.(X.2.), a 340/2001.(X.2.) és a 341/2001.(X.2.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. legfontosabb feladatának tartja a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását a külföldi befektetők letelepedését Nagykanizsán. A MIÉP sajtótájékoztatóitól, amely a külföldi tőkét elriaszthatja az önkormányzat elhatárolódik. 3. a 30/4/2000.(II.15.) számú – kórházi CT beszerzésére vonatkozó – határozatot hatályon kívül helyezi. 4. a munkahelyteremtésre vonatkozó 93/2001.(IV.3.) számú határozattal elfogadott Kiss László képviselő önálló indítványát az abban foglalt támogatás igénybevételét szabályozó rendszer kidolgozását a 2001. december 18-i közgyűlésig meghosszabbítja. Határidő: 2001. december 18. Felelős : Tüttő István polgármester 5. a 96/11/a,b/2001.(IV.24.) számú – lakossági energia megtakarítására vonatkozó - határozatát hatályon kívül helyezi. 6. a 179/1-4./2001.(VI.5.) számú – Zala Erdőnek ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. március 31-ig meghosszabbítja. 7. a 321/2001.(IX.26.) számú – Közterület Felügyelet létszámának bővítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 15-ig meghosszabbítja. 8. Balassáné Tüske Ágnes, Baráth Zoltán, Czupi Gyula, Faller Zoltán, Horváth Istvánné, Dr. Kaszás Gizella, Merksz Andor, Papp Ferenc, Sajni József, Silló Zsolt és Vizeli József intézményvezetők munkakörükkel összefüggő és képzettségüknek megfelelő másodállásának folytatását visszavonásig jóváhagyja. Felkéri a polgármestert, hogy az esetenkénti változásokról a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: folyamatos Felelős : Tüttő István polgármester 9. Ferencz József Nagykanizsa, Zemplén Győző u. 6/b. szám alatti lakosnak a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tagságáról 2001. november 1-jei határidővel történt lemondását tudomásul veszi. 10. csatlakozik a 2002. évi „iskolatej akcióhoz”. Az önkormányzati kötelezettségvállalás mértéke 30 %. Határidő: azonnal, 2001. november 28. Felelős : Tüttő István polgármester 11. a 351/2000.(IX.19.) számú – egy hivatali létszám fenntartására vonatkozó - határozata 3. pontjának 3. mondatát hatályon kívül helyezi. Határidő: 2001. november 28. Felelős : Tüttő István polgármester 12. egyetért a MIKROVOKS rendszer (közgyűlési szavazó- és jegyzőkönyvkészítő rendszer, hangosítás, motoros vetítővászon) megvásárlásával. Az összesen bruttó 4.595.433 Ft összegű vételár fedezetéül a 2002. évi költségvetést jelöli meg. Határidő: 2001. december 15. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 13. a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. 2002. évi hulladékgazdálkodási díjra vonatkozó javaslatának független könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatát szükségesnek tartja. Felkéri a polgármestert, hogy a felülvizsgálatot végeztesse el, és a megbízás fedezetét saját hatáskörben biztosítsa. Határidő: 2001. december 14. Felelős : Tüttő István polgármester 14. a Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Alapító Okiratának 10. pontját az alábbiakkal egészíti ki: 74231-1 Műszaki elemzés és tesztelés TEÁOR: 7430 Műszaki vizsgálat, elemzés Felhatalmazza a polgármestert az Alapító Okirat kiegészítésének aláírására. Határidő: 2001. november 28. Felelős : Tüttő István polgármester 15. egyetért azzal, hogy a Hevesi Sándor Általános Iskola a balatonmáriai tábor felújításának támogatására pályázatot nyújtson be figyelemmel az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közös pályázati kiírására. A pályázathoz szükséges 2 millió Ft önrészt biztosítja, a 2002. évi költségvetési tervezetben szereplő pályázatok önrésze terhére. Határidő: 2001. december 14. Felelős : Tüttő István polgármester 16. a nagykanizsai zöldtábor faházainak felújításához pályázatot nyújt be az Ifjúsági és Sportminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közös pályázati kiírására. A pályázathoz szükséges 2 millió Ft önrészt biztosítja, a 2002. évi költségvetési tervezetben szereplő pályázatok önrésze terhére. Határidő: 2001. december 14. Felelős : Tüttő István polgármester 17. a 266/4/2001.(IX.11.) számú – vízközmű hálózat rendszerén alapuló városi tűzoltóvíz állapotára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2001. december 31-ig meghosszabbítja. 18. a 227/18/2001.(VI.26.) számú határozatban előírt – Járgányjavító Kft.-nél történt jogügyletek vizsgálatára vonatkozó – vizsgálatról készült 249-5/2001. számú vizsgálati jelentést nem fogadja el. Egyidejűleg felkéri a jegyzőt, hogy Budai István képviselő által elmondott: 1994-ben elmaradt bérleti díjak helyzete, 1995. január, február, március és december havi bérleti díjak, 1996. évet követő bérleti díjak törlése, illetve ki nem számlázásának az elmaradása, az alkatrész eladása részletfizetése és azt követő késedelmi pótlék felszámításának elmaradása szempontok figyelembevételével a revizorokkal ismételten vizsgáltassa meg e témát és arról a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 19. a hulladék depónia megvalósítására létrehozott eseti bizottság tagjainak Antalics Dezső Gyalókai Zoltán Röst János Tóth László képviselőket választja. 20. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 2. Interpellációk, kérdések Röst János: Az első kérdést Tüttő Istvánhoz tenném fel. A korábbi közgyűlésen szóvá tettem, hogy a könyvtár dolgozói a könyvtár költözésénél, a könyvtár üzembe helyezésénél felmerült többletmunka többletbére nem került rendezésre. Erre akkor kaptam ígéretet egyébként ez 3 millió Ft-ot tesz ki. Most tisztelettel megkérdezem polgármester urat, hogy mikor kerül erre sor, illetve van-e olyan lehetőség polgármester úr szerint, hogy a költségvetés módosításánál az Ön javaslataként ez bekerüljön a költségvetésbe. Ez lett volna az első kérdésem. Akkor egyúttal megkérdezem Tarnóczky Attilát is. A címe az volt, hogy hol van télvíz idején a Vikárius? Szeretném emlékeztetni a közgyűlés tagjait, hogy az intézmények átvilágítását, költségvetési koncepcióját a nullabázisú költségvetés anyagait a Vikárius Kft készítette el. Azt azért megkérdezem Tarnóczky Attilától, hogy jelenleg van-e szerződéses jogviszonyunk, illetve hogy részt vesz-e a költségvetés készítésében. Tüttő István: Az első kérdésre azt válaszolom, hogy lehetőség van rá, csak a rendeletben ezt el kell fogadni. Ez a válaszom. Majd akkor még ismét tessék figyelmeztetni. Kérem Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr, igazából nem értem, hogy milyen kapcsolatot talál köztem és a Vikárius között. Én a feleségemmel élek közös háztartásban nem a Vikáriussal úgy, hogy nem tudom, hogy hol van télvíz idején a Vikárius. Arra pedig emlékeztetném Önt, hogy az intézmények átvilágításáról gyakorlatilag egyhangúan a közgyűlés döntött. A Vikárius kiválasztásáról gyakorlatilag egyhangúan a közgyűlés döntött és tájékoztatom, hogy a Vikáriussal érvényes szerződésünk nincs. Nem biztos, hogy nem lenne haszna, de pénzbe kerülne. Azt hiszem, hogy a Kincstárnak kell a továbbiakban ezt a feladatot elvégezni. Az intézményi költségvetés tervezést most a Kincstár csinálta. Röst János: Azért ez nem egészen így működik Tarnóczky Attila, ugyanis amikor ez el lett fogadva, akkor az Ön szakterülete volt egyébként ennek a kiválasztása és a menedzselése is és jelenleg is az úgy gondolom. A másik része pedig, hogy az emlékeim szerint lett kötve szerződés a Vikáriussal, ígéretet kapott akkor a közgyűlés, hogy a nullbázisú költségvetésnél közreműködik, de több éven keresztül ennek az elkészítésére. Ezért kérdeztem meg, hogy jelenlegi jogviszony van-e velük, ha Tarnóczky Attila úr azt mondja, hogy nincs velük, akkor én ezt elfogadom válaszként, de azt mindenképpen meg fogom nézni a korábbi szerződéseknél, hogy erre volt-e utalás. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, valóban ajánlkozott a Vikárius a továbbiakban is közreműködésre hozzá tette, hogy itt mennyiért ajánlkozik. Hogyha úgy tetszik gondolni, hogy fogadjuk el a Vikáriust ezen az összegen, tessék előterjeszteni, szavazzunk róla. Balogh László: Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetésében helye volt megszavazott módon is 5 millió Ft-nak, melyet a Corvin utcai garázssoron útépítésre és vízelvezetésre kell fordítani. Ehhez képest a mai napig, - november 27-ig - ténylegesen nem kezdődött el a felújítás és a beruházás. Félő, hogy az év hátralévő részében az esetleges fagyok jövetelével nem lehet megoldani a problémát. Az ott lakók és én magam is az év során többször sürgettük a megoldást. Tisztelt polgármester úr! Normális dolog-e, hogy a költségvetésben előre tervezett és elfogadott tétel megoldása csúszik, esetleg el is marad? Kérem tisztelettel intézkedését és figyelemfelhívását, hogy a jövőben ilyen esetek minél kevésbé forduljanak elő, és a jövő évi költségvetés kapcsán az esetlegesen áthúzódó tétel ne okozzon pénzügytechnikai problémát. Közben még a közgyűlés előtt is jöttek újabb információk, amelyek megnyugtatóak is akár a problémával kapcsolatban, de az elhangzott tényeken nem változtatnak és én a nyilvánosság erejével is szeretném nyugtatni a Corvin lakótelep lakóit. Tüttő István: Kiadtuk ezt a feladatot a Kht.-nak. Rá fogunk kérdezni, hogy mód van még arra, hogy az idén ez elkészüljön, de egyetértek azzal, amit fölvetett képviselő úr. Marton István: Két kérdésre kértem kérdésként két percet. Az egyik a NagyPlus Rt.-vel kapcsolatos tájékoztatást hiányolom, de nem csak én hiányolom, hanem azok állampolgárok is, akik nap mint nap megállítanak ebben az ügyben, hogy állunk az olaszokkal és azért kell kérdést intéznem a testülethez, mert határidők jártak le. Emlékeztetnék mindenkit, hogy október 31-vel el kellett volna, hogy készüljön az üzleti terv, ami úgy szól pontosan, hogy a novemberi tőkeemelés előtt 30 nap van. Tehát ebből kiszámítható, hogy legkésőbb ennek október 31-re ennek meg kellett volna, hogy legyen. Ezzel kapcsolatban sajnos a testület tájékoztatása nem történt meg. Ilyen alapon ugye a testületi tagok sem tudják az Őket kérdésekkel elárasztó választópolgárokat tájékoztatni, akik várják a pozitív végkifejletet. Úgy gondolom, hogy a novemberi tőkeemelés ezzel automatikusan meghiúsult és ez azt jelenti az én megítélésem szerint - bár az ügyről semmi érdemit nem tudok, mint új fejlemény - hogy az egynegyed év késés az automatikusan már borítékolható. Ez volt az egyik. A másik egy összeférhetetlenségi kérdés. Itt van előttem Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2000.(III.31.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól cím alatt. Azt mondja - ugye egy másik rendelet szól a beruházási szabályzatról - hogy hogy kell felállni egy bíráló bizottságnak. Ezzel kapcsolatban nincs érdemi észrevételem, de ezzel a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelettel kapcsolatban olvasnék Önöknek egy kis részt. „A pályázatok értékelésében, elbírálásában résztvevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó: (itt jön egy négyes felsorolás) közeli hozzátartozója, a törvényi előírás alapján, munkaviszony alapján közvetlen felettese, vagy beosztottja, szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja, a pályázó jogi személy, vagy cég annak tulajdonosa vezető állású alkalmazottja. A fentieket kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában a résztvevőtől bármilyen oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.” Magyarul az elfogultság esete fennáll. Én úgy gondolom, hogy Dr. Fodor Csaba képviselőtársamnál ez halmozottan jelentkezett. Elég talán annyit mondanom, hogy mielőtt - és ezt példaként mondom, mert egy példa is mindjárt három eset – a Ryno Kft.-nek a telephely eladásának az ügye, ahol három féléven át kérték a bérleti díj elengedését, s akkor ugye nem tudtuk ezt a JÁ-KÓ Kft.-ét, illetve ezen belüli üzlettársi viszonyt. Fodor úr mindháromszor „természetesen” ezek után mondom én a bérleti díj elengedése mellet nemcsak szavazott, hanem például legutoljára is még kardoskodott is. Ezért kérdem én és ezt bizony, mint egy közbeszerzési bizottsági elnök a megítélésem szerint vastagon összeférhetetlen. Ezért viszont kérdem a testületet, hogy erősítsen meg eme hitemben, vagyis a következő testületi ülésen szavazás formájában kérem a testületet, hogy állapítson meg összeférhetetlenséget ez ügyben esetleg azt, hogy nem áll fenn. Tehát téves az én nézetem, bár nagyon meglennék lepve. Tüttő István: Marton úr az első felvetésre. Most csütörtökön 13.30-kor lesz igazgatósági ülés és azt követően kívántuk tájékoztatni, mert volt egy előzetes egyeztetés kint Milánóban és - mégis ez a hivatalos fóruma az igazgatósági ülés - természetes az az igény, hogy tájékoztatást kell adni. Az a logika, amit felvezetett Marton úr az úgy tűnik, hogy teljesen helytálló, de nem azt jelenti, hogy az ügy veszve van, hanem pótlólag kellett nekünk adatokat adni, amelyek megtörténtek a tervezők részére. Kalkulációkat kellett végezni és ennek az ismeretében holnapután abban bízunk, hogy az olasz fél már meg tudja mondani, hogy mikorra készül el az eddig régóta várt üzleti terv, vagy pénzügyi program. Mindegy hogy nevezzük. Kérem Marton úr, hogy ezt a választ így fogadja el és a következő közgyűlésen tájékoztatjuk Önöket a várható, illetve a kialakult helyzetről. A másik kérdésre nem tudom a választ. Dr. Fodor Csaba: Igen, válaszolni szeretnék Marton képviselő úrnak. Valóban a Gazdasági Bizottság elnöke tölt be pályázaton közbeszerzési elnöki bizottsági tiszteket. Ezt nagyon pontosan tudja. Közbeszerzés az a következő. Aki nem tudja, annak azért elmesélem, hogy a közbeszerzés hogy indul. Közbeszerzési eljárás úgy indul, hogy az adott hivatali egység, vagy intézmény, amennyiben az értékhatár meghaladja, vagy eléri a közbeszerzési törvényben meghatározott értékhatárt kiírja a pályázatot. Megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben és pályázik rá, aki képes és megfelel a törvény feltételeknek. Ezt követően egy pályázatbontás történik, amin az esetek többségében, de talán kivétel nélkül egy-két kivétellel, de többségében a pályázat bíráló bizottság, amelynek tagja az alpolgármester, a Pénzügyi Bizottság elnöke, a Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Gazdasági Bizottság elnöke és a közbeszerzési rendeletünk mellékletében felsorolt külső bizottsági, vagy külső szakértők közül meghívandó bizottsági tagok. Ezek nem igen vesznek részt a pályázat felbontásakor. A pályázatok zárt borítékban érkeznek. Azt felbontják az illetékesek, erről jegyzőkönyvet vesznek fel és ezt a jegyzőkönyvet aláírja a felbontásban résztvevő személy, illetőleg a gyakorlat szerint a pályázók közül saját maguk közül választott egyik pályázó hitelesíti, mert ez a jegyzőkönyv tartalmazza azokat a fontos paramétereket, amelyek a pályázat bírálatnál fontosak lehetnek. Azért még hozzá kell tennem, hogy a közbeszerzés szabályait nagyon pontos törvényi szabályok írják elő. Előre meg kell határozni, hogy mik azok, amiket különös súllyal értékelünk a pályázat bírálatnál, milyen pontszámokat lehet erre adni és meg kell határozni, hogy ezeket milyen súlyszámokkal, vagy szorzószámokkal lehet aztán értékelni. Ezt az értékelést aztán elvégzi a bizottság, aki többé-kevésbé fog kapni, vagy eddig mindig kapott és remélem a jövőben is azt kap egy tömörített táblázatot és kivonatot az egyes pályázatokról és ezek alapján, illetőleg hát jogában áll bizottságnak pályázatokat áttekinteni, ezek alapján meghozza a döntést. Nekem, mint ennek a közbeszerzési bizottságnak ad hoc bizottságnak, ami eseti bizottság elnökének az a teendőm, hogy összehívom a bizottságot, meghívom őket egy adott időpontra, egy adott helyre. Természetesen egyeztetve a pályázatot kiíróval. Itt dönt a bizottság többségi szavazással az esetek legnagyobb többségében ezt általában egyhangúlag hozta meg eddig a döntéseket, majd ezt követően elkészül a jegyzőkönyv a döntésről és ezt valóban énnekem mint elnöknek alá kell írnom. A közbeszerzés menete az ez. A közbeszerzési bizottságnak hála az Istennek nagyon sok tagja van. Az elnöknek nincs jogosítványa ebben dönteni, de Ön ezt nagyon pontosan tudja Marton képviselő, hiszen Ön ugyanezt tette Ön gondolom és nem hágta át a rendeletünk szabályait, amikor a könyvtár ad hoc bizottságnak. Ugyanez volt úgyhogy nem gondolom, hogy Önnek is, nekem sincs ugye egyszemélyi döntési jogosítványom. Tehát én egy vagyok. És nem lebecsmérlő és semmi pejoratív értelemben egy vagyok a sok másik tag között. Ugyanakkora súllyal szerepelek ha tetszik. Ami a cégeket említette. Az egyik cég az egy Bt, aminek én kültagja vagyok még éppenséggel a cég szabályai szerint, ami annyit jelent, hogy ’99-ben valamikor megalapítottuk ezt a céget. A Ryno-hoz meg aztán édes kevés közöm van. Semmi sem. Nem vagyok tulajdonosa, sem alkalmazottja, sem szerződésben nem állok vele, úgyhogy semmi jellegű közöm nincs hozzá. Ha jól tudom huszonvalahány magán ember tulajdonolja ezt a céget. Azt sem tudom kicsodák, micsodák. Illetőleg hát vannak ismereteim ugye a múltkori felvetése alapján tudomásom van arról, hogy kik mondjuk egy, kettő, három talán, aki tulajdonosa, de a többségükről halvány fogalmam nincs meg nem is nagyon érdekel mert mi közöm van ehhez az ügyhöz. A bérleti díjukkal kapcsolatosan pedig arra nem emlékszem, hogy ez közbeszerzési eljárás lett volna. Ez nem volt közbeszerzési pályázatnál. Ezt összemosni a közbeszerzéssel nem is igazán értem. Ugye nem tartozik oda erősítsen meg. Semmi köze nem volt ehhez. És miért ne szavazhattam volna úgy, ahogy a közgyűlés döntött. Döntöttünk kész-passz. Én azt hiszem, hogy a döntéseinket azokat mindenki legalábbis ebben a testületben meggondolja, felelősen dönt, felelősen javasol valamit. E tekintetben nem értem. Egyébként csak emlékeztetni szeretném volt olyan zárt ülés, ahol én azt mondtam nem ilyen téma kapcsán, de azt mondtam, hogy én, mint Gazdasági Bizottság elnök nagyon szívesen lemondok ilyen közbeszerzési pályázat bíráló bizottság elnöki tisztségemről, mert nem is tisztség igazából, hanem ez egy ellátandó feladat, ami kapcsolódik a bizottsági elnöki tisztemhez. Nincs abban semmi hiba. A Gazdasági Bizottság december elején ülésezni fog. Én nagyon szívesen a bizottság állásfoglalását kikérem ebben a körben, akár rotációs elven, akár máshogyan döntse el, hogy ki elnököl mindig a bizottságban. Azért ennek rendszeresnek kell lenni, már olyan jellegű rendszerességgel, hogy azt lehessen tudni a pályázatot kiírónak mindig is, hogy éppen ki lesz aktuális bizottság elnöke, mert azért azt is közzé kell tenni a közbeszerzésben, hogy mifajta bizottság fogja elbírálni ezt ez éppen beérkező pályázatokat. Én azt gondolom, hogy ebben a körben nincs ennek akadálya. Volt is és lesz is rá példa, hogy aki nem ér rá a bíráló bizottságon részt venni, az maga helyett odaküld valakit, aki ellátja azt a funkciót. Egyébként azt még fontosnak tartom megjegyezni ez a bizottság soha semmiféle, nem éreztem soha semmiféle befolyásolást, sem politikai, semmiféle befolyásolást. Valóban mindig korrektül, tisztességesen, és tőlünk telhető módon a város érdekeit tartjuk szem előtt, és azt gondolom, hogy olyan döntéseket is hozott mindig ez a bizottság, ami ennek a szellemnek megfelel. Én azt hiszem ezeket az ügyeket így összemosni talán-talán azért nem kellene. Azért voltam ilyen hosszú, hogy elmondjam és ez a válaszom erre tisztelt polgármester úr, hiszen a Marton képviselőúr interpellált. Én, mint bizottság elnöke az interpellációra e tekintetben akkor a választ megadtam. Arra kérem a közgyűlést, hogy most fogadja el akkor az erre adandó választ. Nem kell ezt a következő közgyűlésig húzni-halasztani. Tüttő István: Ha Marton úr elfogadja, akkor már elég. Dr. Fodor Csaba: Ha a Marton úr elfogadja, akkor nem kell megszavaztatni a közgyűlést erről, de ha nem akkor azt hiszem, hogy ebben az ügyben a döntést ma a közgyűlés meg tudja hozni. Egyebekben. Jó majd később. Nem, mert még azt gondolom, bár interpellációnál vitát nem tudom, hogy mennyiben lehetséges. Tüttő István: Nincs vita. Dr. Fodor Csaba: Jó. Ha Marton képviselő olyant mond, akkor visszaválaszolok, és akkor utána kérem lezárni a vitát. Marton István: A Fodor képviselő társam által elmondott szakmai érvekkel, indoklással én alapvetően tökéletesen egyetértek, de azért ki kell egy kicsit egészítenem …a beruházási szabályzatról szóló módosítást, de ezt csak azért mutatom be, hogy nehogy valaki azt higgye, hogy véletlenül tévedek. És itt kell kiegészítenem Önt, illetve az általa kijelölt Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsági tag. Az előző két ciklusban azért ez valamivel még demokratikusabban ment, mert ott az volt, hogy a bizottság elnöke, vagy a szakbizottság által kijelölt tag - én erre emlékszem, hiszen 8 évig voltam bizottsági elnök. Én mindig megszavaztattam a bizottságot, hogy egy adott kérdésben a bizottságot ki képviselje, mert mindig a legnagyobb szaktekintélynek kell képviselni, ez nekem is ilyen egyszerű. De én amikor a Ryno bérleti díjával kapcsolatos kérdéskört említettem, akkor azt azért tettem, hogy egy példát mutassak az elfogultságból adódó, vagy esetleg adódható összeférhetetlenségnek, ami most már így az én szememben teljesen egyértelműen fennáll így utólag visszatekintve, persze utólag könnyű okosnak lenni. Azért ott is vitáznék Fodor képviselőtársammal, hogy Ő nagyon csökkenteni igyekezett az elnöknek a szerepét egy ilyen bizottságban. Ezt az itt ülök - főleg akik voltak elnökök vagy jelenleg is elnökök - pontosan tudják, hogy nem így van, mert érvelése egy elnöknek azért maradjunk annyiban, hogy nem egy szavazat a végeredmény szempontjából, főleg egy mondjuk 10 vagy 12-fős bizottságnál. A súlya lényegesen nagyobb lévén, hogy nagyon-nagyon nagy hiba lenne, ha nem így lenne. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az adott témában az elnöknek kell lenni a legfelkészültebbnek az érintett bizottságban. Én azért azt mondom, hogy mindenki higgadt legyen nem véletlenül kértem én a testülettől, hogy a következő közgyűlésen szavazzon az általam feltett kérdésre. Én nem szeretném, ha most történne meg, egyébként így nem tudom elfogadni a választ. Tüttő István: Marton úr nem fogadja el. Kérem szavazzunk arról, hogy a közgyűlés elfogadja-e, mivel közölte Dr. Fodor úr, hogy ő a választ ezzel megadta. Marton úr nem fogadta el, kérem szavazzunk róla. A közgyűlés 12 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Bicsák Miklós: Napokban tartott fogadóórámon, mint városszéli település képviselője, és Kanizsa városi északi rész is hozzám tartozó több nyugdíjas lakos azt a kérdést tette fel, hogy közeledik a tél, és lehet, hogy az idei tél nagyon kemény lesz. Kérdésem, Kanizsa város elkészült-e a közigazgatásilag hozzá tartozó városszéli települések, városszéli utcák, - beleértve az északi rész Űrhajóstól kezdve sorolhatnánk Sánc irányába, Kiskanizsa irányába. A téli időjárás az utak, járdák rendbetételére, illetve takarítására, és a Hivatal sajtóban felhívta-e a magántulajdonosok figyelmét a sózásra, vagy egyéb megjelent-e ez egy ilyen elő felhívásként, mert ezekből gondok szoktak lenni. Főleg ezt a nyugdíjas, és idős kanizsai lakosok kérték tőlem, hogy a Hivatal ezt a felhívást tegye szóvá. Kérdésem, hogy ez megtörtént-e, és készülünk-e a télnek a fogadására? Tüttő István: Szeretnék röviden annyit mondani, hogy ez az a kérdés, amire minden esetben úgy válaszolnak, hogy maximálisan felkészültünk a télre, csak nehogy bekövetkezzen, csak nehogy hó essen. Nem tudom látta-e az újságban a szakcég, aki a utak tisztántartásáért felel bemutatta felkészültségi állapotát. Természetesen az önkormányzatnak külön van erre feladata, mégpedig a VIA Közhasznú Társaság ennek a területnek a felelőse. A Polgári Védelemmel szintén egyeztetve van ennek a kérdésnek veszély esetén a kezelési módja. Azt én most biztosan nem tudom megígérni, hogy nem lesz probléma ha rendkívüli időjárás lesz, de a megoldás az mindenképpen a szakterületek feladata és a miénk. Bicsák úr legfeljebb tájékoztatást fogunk adni még arról, hogy a VIA Kht. ezen a téren milyen előkészületeket tett. Szíveskedjék akkor majd reagálni, a legközelebbi közgyűlésen választ fogunk rá adni. Tóth László: Kérdésemnek az volt a címe.„Miért sikerült egy helyi vállalkozónak 1999. február 17-e óta mintegy 25- 30 munkahelyet létesíteni Nagykanizsán”. A 2001. november 8-án megtartott lakossági fórumon megkeresett egy kanizsai vállalkozó, akinek a nevét nem kérném nevesíteni, de akit érdekel előttem van az irat, meg tudom mutatni. 1999. február 17-én bejelentette vásárlási szándékát egy ingatlanra, és a rajta levő irodaházra, amely ingatlan Nagykanizsa Csengery utca 89. szám alatt található. Akkor a Hivatal tájékoztatása szerint, az ingatlan értékét 25 millió Ft-ban állapították meg. Figyeljünk a dátumokra! 2000. februárjában a korábbi értékbecsléssel szemben a Hivatal 30 millió Ft-ban állapította meg az ingatlan értékét, amelyet a vállalkozó elfogadott. 2000. július 25-én egy árverési felhívást kézbesített ki számára a Hivatal, amelyben a kikiáltási ár 50 millió Ft. Természetesen ezt egyetlen egy megjelent vállalkozó sem tartotta, magyarán meghiúsult az árverés. 2000. november 17-én a keletkezett irat szerint kéri a tisztelt közgyűléstől, hogy a korábban megállapított 30 millió Ft-os összegben fogadja el a közgyűlés a vételi ajánlatát, amely mind a mai napig nem történt meg. Magyarán 2000. november 17-én keltezett levél szerint kérte, hogy ez kerüljön a közgyűlés elé, most 2001. november 27-ét írunk. Az iránt érdeklődöm tisztelettel, hogy kit támogatunk a helyi munkahelyteremtés, helyi vállalkozókat? Tüttő István: Tóth úr megvizsgáljuk. Én most fejből nem emlékszem, de egy biztos, hogy a Hivatal dolgozója önmaga nem mondhatja azt, hogy 50 millió a 30 helyett. Valószínű, hogy a bizottság foglalt így állást, hogy ez legyen kikiáltási ár. A többi kérdéssel valóban vissza kell hozni, ugyanis az élet azt igazolta, hogy ezért az összegért nem lehet eladni. Ha pedig azt akarjuk, hogy ez megtörténjen, akkor újra kell értékelni az eladási árral kapcsolatos elképzelésünket. Tóth urat kérem, hogy esetleg egy indítványban hozza vissza. Én most azt nem tanácsolnám, hogy kapásból döntsünk a 30 millióról. Tóth úr megvizsgáljuk és legfeljebb a december 18-i közgyűlésre visszahozzuk. Interpellációt kíván benyújtani, illetve Bicsák Miklós úr kérte, hogy szóban is ismertetné az interpellációt. Bicsák Miklós: Nagyon rövid leszek itt, hisz írásban is a tisztelt közgyűlésnek megküldtem, amit már évek óta is kérek. Ugyancsak a választó területemen, az 1. számú a Nagykanizsa északi városrész Űrhajós utcai városnak egy nagy nevezetű játszóteréről szólók. Azért is gondoltam, hogy újra most a télvíz idején megemlítem az interpellációmban, mivel hogyha jön a tavasz, mire már a kismamák a gyerekekkel újra a játszótereket felkeresik, arra talán - ha az időjárás engedi - meg fog készüljön az az 50 méteres kis járdaszakasz, amit már több éve kértem, mert maga a játszótér megközelítése az úgynevezett „lámpás” utca, vagy az Űrhajós utca felől egyszerűen nincs gyalogjárda. Babakocsival, vagy bármivel a kisgyermekkel oda beközlekedni arra a szép kis játszótérre, bonyolult és körülményes. Kérném az interpellációmban, hogy a mire az időjárás engedi tavasszal és ahogy említettem, a gyerekek birtokukba veszik a város a jövő évi költségvetésben ezt az 50 méteres kis járdaszakaszt, én nem egy extra kivitelben, de a mai kornak a XXI. századnak elfogadható kis járda megépítését szíveskedjenek elvégezni. Tüttő István: Bicsák úr, megvizsgáljuk a kérdést. Mivel több interpellációra jelentkező nem volt, ezért kérdezem a tisztelt korábban interpellációt benyújtó képviselőtársaimat, először is Balogh László urat, hogy elfogadja-e a korábban adott válaszunkat. Balogh László: Tisztelt polgármester úr, intézkedését köszönöm, bízva az eredményességében elfogadom a választ. Tüttő István. Kiss László urat kérdezem. Kiss László: Igen, csatlakozva Balogh László úrhoz, bízva az eredményes intézkedésben elfogadjuk. Tüttő István: Birkner urat kérdezem. Birkner Zoltán: Nem tudom mi lett a november 23-i megbeszélésnek a végeredménye, hogy akkor végül is a DÉDÁSZ megkapta-e ezt a munkát, mert ugye november 27-e van ma, de már 23-a után vagyunk, és ott hivatkoznak erre. Először meg szeretném tudni, hogy mi lett ennek a november 23-i tárgyalásnak a vége. Tüttő István: Megkérdezem az osztályt, mivel én nem vettem részt azon tárgyaláson. VIA Kht-tól van itt valaki? Nincs sajnos, így kénytelen vagyok azt mondani, nem tudok rá válaszolni. Pótolni fogjuk. Birkner Zoltán: Ebben az esetben polgármester úr szeretném, ha feltenné ezt a kérdést a legközelebbi alkalommal is nekem. Tüttő István: Igen. Birkner úr, akkor maradjunk abban, hogy most nem fogadja el, és ez marad. Mivel valóban a válaszban az a sugallat benne volt, hogy ez mire idekerül, már akkor megszületik az eredmény. Bicsák urat kérdezem elfogadja-e? Bicsák Miklós: Elfogadom. Én is bízok benne, főleg itt az interpellációmban a Kanizsa TV műsorában, ahol a több idős kanizsa lakos kérte és bízok benne, hogy a főszerkesztőasszony és a Városi Televízió vezetője megegyeznek, és hamarosan az ún. önkormányzati lap a Kanizsa Újságban fog szerepelni. A másikak meg ahogy tisztelt válaszában polgármester úr megküldte, hogy 2002-es költségvetésben szerepel Palin városrésznek a kérése, én bízok benne és így akkor el tudom fogadni, hogy meg fog épülni, illetve fel lesznek javítva a járdák, és az egyéb a ravatalozónak helyretétele. Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Kérdezném, hogy szünettel folytassuk, vagy pedig dolgozzunk tovább? Birkner Zoltán: Arra kérném Önöket, ismerjük magunkat. A szünet nálunk még soha nem fejeződött be se 15 percen belül, sőt most már ott tartunk, hogy 30 perc alatt sem. Én arra kérem képviselőtársaimat, hogy legalább 2 napirendi pontot, ebből az egyiket kiemelten kérem a Zsigmondi- Széchenyi Iskolásnak az ügyét azt most tárgyaljuk meg még szünet előtt és a kórházat is természetesen. Ezt akartam mondani, és akkor ebben az esetben a vendégeink egy része legalább el tud menni. Tüttő István: Megszavaztatom. Hölgyeim és uraim szavazzunk arról, hogy folytatjuk, azon indokok alapján, ami az előbb elhangzott Birkner úr részéről, amivel én is egyetértek. A következő napirend pedig a kórház rekonstrukció előkészítő tervpályázattal kapcsolatos napirendi pont lenne. Kérem Önöket, hogy szavazzunk róla. Aki igennel szavaz az a folytatás mellett dönt. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 3. Előterjesztés kórházi rekonstrukciót előkészítő tervpályázat kiírására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: A Nagykanizsai Kórház jelentős változáson ment át az utóbbi évtizedben, és ez azt hiszem nem csak Nagykanizsa, hanem az egész régió számára rendkívül fontos változásokat eredményezett, az a nagyarányú beruházás, amit végrehajtottunk. Azonban az élet nem állt meg a kórház olyan feladtok ellátását is szeretné megoldani, amelynek a tárgyi feltételei, így az épületállag módosítása, rendbe hozása, feltétlen szükséges. Ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk oldani, a várható bekerülési összeg nagysága megköveteli, hogy támaszkodjunk pályázat útján olyan forrásokra, amelyeket úgy hívunk, hogy állami források. Az lényege az itteni előterjesztésnek. Kérdezem, hogy van-e észrevétele javaslata valakinek? Röst János: Támogatom a javaslatot, viszont lenne egy kiegészítésem a bizottság tagjai közül a hivatali dolgozó, ebben az esetben a Városi Főépítész ne szavazhasson, tehát ne szavazati joggal vegyen részt, hanem csak jelenlétével erősítse a munkát. Tüttő István: Már a bizottságban? Karmazin József: Azt szerettem volna javasolni, hogyha az 1. pontban szerepel az, hogy a 16/1998-as miniszteri rendelet az irányadó, akkor a 2-es pontot szükségtelen megszavazni, mert a miniszteri rendelet pontosan tartalmazza, hogy kinek kell benne lenni. Szó szerint azt, hogy a pályázókkal szemben előírt szakmai képesítéssel kell rendelkezni a bíráló bizottság 2/3-nak. Tehát építészeknek kell lenni. Tüttő István: Úgy látom nincsen egyéb észrevétel. Én elfogadom, amit a osztályvezető úr mondott. Határozati javaslat azzal a módosítással, hogy csak az 1. számút kérem, szavazzuk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 415/2001.(XI.27) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza főigazgatóját, hogy a 16/1998.(VI.3.) KTM rendelet szerinti meghívásos versenypályázatot hirdesse meg, bonyolítsa le a Kórház kezelésében lévő „B” és „E” jelű épületek rekonstrukciójának címzett állami támogatás benyújtásának előkészítése céljából. A felmerülő kiadásokat a kórház saját költségvetéséből biztosítsa. Határidő: A pályázat kiírására 2001. december 15. A pályázat elbírálására 2002. február 28. Felelős : Dr. Szabó Csaba főigazgató Tüttő István: A kórházvezetésnek azt kívánom magunkkal együtt, hogy ez a megyei szintű kórház tovább épüljön mindannyiunk javára. 4. A Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. sz. alatti iskolaépületének bővítése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt mindannyian tudjuk, hogy ennek az iskolának mivel a legnagyobb intézményünk a városban és a működésének a feltételeihez éppen át kell adnunk a Piarista Iskolának az épületeket, ezért óhatatlanul ennek a napirendi pontban javasolt témának a megvalósulását támogatnunk kell. Kérem, van-e észrevétele valakinek? Tarnóczky Attila: Annyit még szeretnék hozzáfűzni a polgármester úr által előadottakhoz, hogy azzal, hogy ezt a két iskolát egy adminisztratív intézkedéssel összevontuk annak idején, még nem csináltunk egy intézményt. És hogy ez a tantestület oldaláról, diákság oldaláról valóban egy intézményként működjön belátható időn belül - ez nem lesz gyors folyamat valószínűleg - az is kell, hogy ennek a fizikai együttlétnek a feltételeit megteremtsük. Az előterjesztés arról szól egyébként, hogy a tetőtér beépítési pályázatot továbbra is forszírozzuk, hogy aztán mikor nyerünk ezzel az igényünkkel ez kérdés, de ez a része a problémák megoldásának megítélésem szerint rendkívül sürgős és ennek az anyagi fedezetét meg kellene teremteni, de most kezdek aggódni, miután ezt a napirendi pontot sikerült még ide a végére venni, és a képviselőtestület egy jelentős része a folyóson tartózkodik, hogy esetleg a 14 igen szavazat nem jön össze. Tüttő István: Egy kérésem lenne az ad hoc bizottság elnökéhez. Elnök úr, ez az összeg az előzetes tervekben szerepel? Marton István: Erről majd a következő pont két napirenddel arrébb fogunk úgyis részletesebben szólni, de ez pillanatnyilag még bent van. Tüttő István: Ez megkönnyíti a döntésünket. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 416/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Zsigmondi Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola Hunyadi u. 18. szám alatti iskolaépületének bővítésével, (a földszintes nyaktagi rész alapterületi és szintenkénti bővítésével, s a bővítményben 8 tanterem kialakításával), melynek megvalósításához a 2002. évi költségvetésben bruttó 130 millió Ft-ot biztosít. Felhatalmazza a polgármestert a beruházással kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: a tervezésre és meghirdetésre 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, a 7. számú napirendet vegyük! Csak kettőről volt szó? Akkor az lenne a javaslatom, hogy a jelenlévőket negatívan ne diszkrimináljuk azokat, akik még itt vannak. Kérem a 7-ről, mert pozitívan diszkriminálhatjuk, de úgy nem tudjuk. 5. A Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása és a 2002. évi víz- és csatornadíjak (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Korábban döntöttünk már arról, hogy támogatjuk az átalakulást. A vízdíjakkal kapcsolatban pedig korábban a város vállalta, hogy az egységes díj érdekében ezeket a négy év alatt vállalta a többi tulajdonos felvetése alapján, hogy meg tudjuk valósítani végre az átalakítást. Tarnóczky Attila: Egy javaslatom lenne. Az átalakítás úgy tűnik számomra egy nehézségekkel küzd a többi tulajdonostárs részéről. Ezzel szemben az önkormányzatunk már tavaly tett egy gesztust, a 318/2000-es határozatban úgy döntött, hogy ezzel az elképzeléssel, hogy létrejön a részvénytársaság, támogatja az egységes vízdíj bevezetését a területén. El is indultunk ezen az úton, most tesszük meg a második lépést. Ez viszont megítélésem, tovább nem mehet, hogy mi lépkedünk, és a partnereink meg álldogálnak. Egy kiegészítő javaslatot hadd adjak elő, amelynek a lényege az, hogy amennyiben a 2002. évben a részvénytársaság nem jön létre, akkor a kanizsai közgyűlés a 318/2000. számú határozatának az egységes vízdíjról szóló részét felülvizsgálja. Tüttő István. Egy mondat erejéig az igazgató urat kérem, hogyha mégsem érheti bírálat a partnereinket, akkor azt tegyük meg a védelmükben. Kovács Antal: A dolog jóval előrébbre tart annál, mint sem, hogy bár mit a 87 önkormányzat Kanizsán kívüli tagjaira meg lehetne negatívan fogalmazni. Alapállás indítópontok, visszautalnék néhány mondattal. 2000. áprilisa, amikor az érdemi egyeztető munka elindul, 2000. júniusa, amikor az első írásos megállapodás, az alapítói jogokat gyakorló öt önkormányzat: Zala Megye Önkormányzata, Nagykanizsa város, Zalakomár, Letenye és Lovászi önkormányzatai elvben döntenek arról, hogy a cég végre átalakul, és Birkner úr nem olyan rég meg fogom majd a kérdésére újra válaszolva, hogy mi változott ahhoz képest, ami 1995-ben történt. Az változott, hogy a rendezőelvek alapvetően megváltoztak a korábbiakhoz képest. Nevezetesen Nagykanizsa lemondott a 76,8%-os működtetői vagyon arányáról, és az Önök bölcsessége azóta is tiszteletreméltóan a fülembe cseng, hogy a mai lakos szám az új mérőpont, amelyhez a részvénytársaság szavazati arányai igazodnak. A másik pedig az egységes díj, amely négy lépcsőben három év alatt, 2004. január 1-től fog ketyegni. Ez a feltétel volt az átalakulás sorsdöntő két dolga, és nagy tisztelettel tájékoztatom Önöket, hogy alapítóvagyont visszabízó 72 önkormányzat közül, több mint 30 igennel, a vagyoni arányoknak több mint a 80%-a igennel válaszolt arra, hogy részvénytársaságban részt kíván venni vagyonával. Ennek a metódusnak megfelelően a vagyonarányokat hordozva részt kíván venni. Tüttő István: Nemleges válasz érkezett? Kovács Antal: Még nemleges válasz nincs. Zalakaros fontolgat szerződéses üzemeltetést, egyedül az információink szerint. Valószínűsége igen nagy annak, hogy a somogyi települések, tehát amelyeknek tényleg semmi köze nincs elvben a korábbi működéshez is, a konkrét apportállás, illetve részvényvásárlásával részt kívánnak venni a részvénytársaságban. Tehát a dolog zajlik. A mi munkamódszerünk, kitalációnk volt az, hogy ne kelljen két közgyűlést az elvi döntésre, illetve a vízdíjakra meghozni és ezért utólagos engedelmükkel, az október 31-i határidőt, egy olyan másfél hónapos lauffal rugalmasan kezeljük, hiszen a közgyűlésnek az volt az áprilisi döntése 2001-ben, hogy aki október 31-ig nem jelzi szándékát a részvénytársaságban való részvételre, az kvázi automatikusan kizárja magát az együttműködésből. Ennek van egy ilyen másfél hónapos kezelése. Ami a munkák állását illeti, a szeptember 30-i fordulónappal, mérlegnappal az átalakító cég túl van a teljes működtető vagyonleltári felvételén, túl van az értékbecslésén. Az önkormányzatoknak az e hét végéig lenne feladatuk az, hogy 19992. óta megvalósított beruházásokról, amelyiknek az összértéke mintegy 3 milliárd Ft, jelentkeznek a vagyonleltárral, illetve az általuk jelenleg nyilvántartott bruttó-nettó értékkel. Itt én sokkal nagyobb gondot látok, mint bármi ez előtti munkában. Ugyan is sajnos az önkormányzatok jelentős részének erről nincs korrekt adata, információja, azt is megkockáztatom, hogy ezt hasonlóan a közmű, visszabízott közművagyonra nekünk kell utólag felmérnünk, feltérképeznünk. Gyorsan hozzáteszem, ez a közművagyon kinn marad a társaságból, tehát nem perdöntő az alakulás szempontjából, csak jelzem, lehet, hogy egy év múlva lesz végleges vagyontérkép arról, hogy a kb. 7-8 milliárd Ft közművagyon konkrét önkormányzatonként, hogy jelenik meg. Egyébként ennek jelentősége csak abból a szempontból van, hogyha eljutunk oda, hogy használati díjat tud a közművagyonért fizetni a társaság, akkor ez a vagyonérték akkor lesz lényeges, egyébként szinte lényegtelen, hogy ez a közművagyon naturáliában és értékben mit hordoz, ugyanis a cég mint tudja a testület a működtető vagyonra alakul, illetve az ebből számított részvényértékre, amelyik a nem visszabízott vagyon - 16 önkormányzatot jelent egyébként ez - cash-beni megjelenítése az alapító okirat, illetve a jegyzett tőke véglegesítésekor így realizálódik. Terveink szerint a január első dekádjában valahol 10-e magasságában lehetne az alakuló közgyűlést összehívni. Gyakorlatilag a január 1-jei tényleges működés indítható. Alpolgármester úr, tehát semmifajta veszély az ügyben nincs, hogy a kistelepülések most akadályoznának. Szeretném jelezni, hogy Zalakomár a múlt hét csütörtökéig húzta-halasztotta az igenlő döntését. Szerdán volt egy kistérségi- keleti térségi 19 polgármester részvételével egy Zalakomárban tartott értekezés, másnap, tehát csütörtökön a zalakomári testület egyhangú döntéssel csatlakozott az alapítók négy már korábban aláírt igenjéhez. A szándéknyilatkozat, amelyet a Cégbírósághoz mindenképpen be kell nyújtanunk, mint indító dokumentum, már teljes, mind az öt alapító igenlésével ellátott a szándéknyilatkozata. A cég vezető testülete a jövő pénteken tárgyalja az alapító okirat, és szindikátusi, most már 3. módosított változatát. Szeretném jelezni, hogy a szindikátusiban jelentős szigorításokat szeretnének a kicsik a kisebbségvédelem ügyeiben, de egy sincs ellentétben azzal, ami a város szándéka is, hogy igen is legyen konszenzus a legfontosabb társasági kérdések eldöntésében, és ne 50 plusz 1 legyen, hanem 75%-os minősített többséghez kössük. Miután a város 46,8%-ot hordoz kvázi hozzávetőlegesen az anyagban - egyébként az átalakító anyagban pontosan szerepel - ebből az következik, hogy a városon kívül minimum 30 települést még meg kell nyerni a legfontosabb kérdések eldöntéséhez a közgyűlésben. Nem lesz egyszerű ezt a konszenzust összehozni, de én állítom, hogy miután a szándékaink abszolút közösek, a társaságnak, illetve az önkormányzatoknak ez a konszenzus minden alkalommal létrehozható. A szindikátusi második olvasata után a testület jóváhagyása után küldjük szét az önkormányzatok mindegyikének a két dokumentumot, és természetesen az aláírásig mindenkinek joga van, lesz megfogalmazni véleményét, eltérő esetleges véleményét, sőt még egészen az aláírásig minden testületnek joga van a megbízást alkalmasint visszavonni, vagy éppen nem adni, a polgármestereknek az aláírásra. Én ezt látom, tudom mondani Önöknek tájékoztatásul, és gyorsan hozzáteszem, hogy abszolút pozitív és optimista álláspontom van. Ilyen sajnos az elmúlt 9 évben kétszeri próbálkozásunk ellenére nem jött össze és ezért tényleges sikerélményként mondhatom azt, hogy végre döntési pontokkal ellátott társaságként tudunk menni, mert, hogy ez a legnagyobb problémája a mai cégünknek, hogy a cégjog kicsúszott a cég alól. Gyakorlatilag nem ismeri a döntési pontokat az egyes jogi személyek vállalata. Az egyes jogi személy vállalata az ismeri a Ptk. 70-73., dee a közös vállalat, mint olyan nem létezik a mai cégjogban, ezért kell mindenképpen a korlátozott jogosítványú az átalapítású részvénytársaságnak a megalapítását megtennünk. Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági Bizottság a 242/2001-es számú határozatával egyetértett az átalakulással, javasolja a tisztelt közgyűlésnek, tegyen nyilatkozatot arról, hogy a létrejövő jogutód gazdasági társaság tagja kíván-e lenni. Ez egyhangú szavazás volt. Elmondanám akkor a vízdíjakkal kapcsolatos állásfoglalást is, ugyanebben határozatban van. E szerint a 2002. évi ivóvizes csatorna használati díjemeléssel egyetértett a bizottság 8 igen, és 1 nemmel. Marton István: Elég részletesen foglalkozunk, én alpolgármester úrnak a felvetését nem is értem, de igazgató úr beszámolt részletesen a rendkívül pozitív és számomra is nagyon kellemes meglepetést nyújtó fejleményekről. Én úgy gondolom, hogy az első nekifutás akkoriban még kicsit sután sikeredett, de az öt évvel ez előttinek most érik be a gyümölcse. Köszönhető a város alapvetően rugalmas állás foglalásának is, hiszen az többször elhangzott… biztos vagyok abban, hogy azok a kisebb települések, amelyek még nem hozták meg a döntésüket akikkel én személyesen tárgyaltam, de akikről egyébként csak információim is vannak, azok csak azt várják, hogy ma Nagykanizsán mi születik, és hogyha mi azt mondjuk rá, hogy igen, akkor ezzel a 98%-a lesz az érintett 87 településnek, ami elképesztően jó szám. Magyarul egy vagy kettő mondhatja esetleg, de érzéseim szerint talán még az az egy sem mondja, akire az igazgató példázott, bár hát ott valószínűsíthető. Ez azért nagyon nagy eredmény, mert a mai világban, amikor eszébe jut valakinek és csinál - mit tudom én 4-5 településből egy ilyen üzemeltető társulást hadd ne mondjak példákat, de a megyéből is tudnék mondani legalább kettőt, akik rosszul jártak, akik a mai sajtót olvasták meg tegnapit azok is tudhatják, hogy megalakult rá ilyen- olyan Kht. Kft. stb. és akkor utána ígérnek toronyórát láncostól, a települések, hogy prózai legyek ezt megeszik és utána meg jönnek többletpénzt kérni - itt ez mindez elkerülendő, én úgy érzem, hogy akiknek jogilag tulajdonképpen semmi közük hozzánk, még azok jönnek itt az előbb említett somogyi településekre gondolok. Dr. Kalmár Béla: Igazgató úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy az Alsó-Szabadhegyi Építő Közösség felajánlotta a vízvezeték hálózatát átvételre. Hol áll ez az ügy? Úgy emlékszem mintha a közgyűlés foglalkozott volna ezzel a dologgal, és olyan döntés született volna, hogy. Ezt csak kérdésként tettem fel. Tüttő István: Érdekes a téma, de nem tartozik a napirendhez. Én azt tanácsolom Kalmár úr, hogy a szünetben kérdezzük meg az igazgató úrtól. Tarnóczky Attila: Marton képviselő úrnak mondom válaszul, hogy én a javaslatomat értem, remélem még sokan értik. Visszavonni nem óhajtom, majd csak akkor, hogyha az rt létrejött. Reményeim szerint, valóban ilyen gyorsan létre fog jönni, az ördög nem alszik, a dolognak két oldala van. Megismétlem, mi azért vállaltuk az egységes vízdíjat, hogy az rt létrejöhessen, különben ennek nincs értelme. Tüttő István: Köszönöm szépen, a vitát lezárom. Kérem azért Kovács urat, hogy majd tájékoztassa Kalmár urat a feltett kérdésről. Kérem a határozati javaslatról a döntést. Minősített többség kell. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja. Tüttő István: Tarnóczky úr javaslatát megismételjük? Szavazzunk róla, végül is az, hogy ha nem lesz rt akkor ugye felülvizsgáljuk a korábbi döntésünket. Én azt hiszem ezt nyugodtan megszavazhatjuk. Nyugodtan megszavazhatjuk, mert de hozzá kell tennem, hogy ezt nem presszió gyanánt fogalmaztuk meg, hanem teljesen logikus érvként. Tessék, szavazzunk róla. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 417/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Dél- Zalai Víz-, Csatornamű- és Fürdővállalat részvénytársasággá történő átalakulásával egyetért és mint a vállalat egyik tulajdonosa nyilatkozik arról, hogy a létrejövő jogutód gazdasági társaság tagja kíván lenni. E nyilatkozatot a közgyűlés az alapító okirat, a szindikátusi szerződés, az átalakulási vagyonmérleg-tervezet és az átalakulás további dokumentációja elkészítése érdekében adja ki. Amennyiben a részvénytársaság nem jönne létre, úgy a közgyűlés kötelezi magát a 318/2000. számú határozatának felülvizsgálatára. Tüttő István: Kérem a rendeleti javaslatról a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 57/2001.(XI.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/2001.(XI.28.) számú rendelete a víz- és csatornadíjak megállapításáról, számlázásról és a díjfizetés feltételeiről szóló 57/2000.(XII.13.) számú rendelettel módosított 27/1995.(X.3.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva) 6. A kéményseprőipari közszolgáltatások 2002. évi díjainak megállapítására, a többször módosított 13/1996.(III.26.) közgyűlési rendelet módosítása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, kérem szavazzunk akkor a rendeleti javaslatról. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja, és következő rendeletet alkotja: 58/2001.(XI.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 58/2001.(XI.28.) számú rendelete a kéményseprőipari közszolgáltatásokról szóló többször módosított 13/1996.(III.26.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva) Tüttő István. Kérem a határozati javaslatról a szavazatot. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és k9övetkező határozatit hozza: 418/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy az 58/2001.(XI.28.) számú rendeletben foglaltakról a város lakosságát és a közszolgáltatót tájékoztassa. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester 7. Javaslat Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Hogy a lakosság is tudja Ultrakönnyű Repülők Európa Bajnokságának lehetősége nyílna Nagykanizsa repülősei számára a város be tudna mutatkozni, és azt is szeretném jelezni, hogy két Európa Bajnokság is egymás után sorra kerülhetne. Az pedig egy másik repülési ágban. Ennek természetesen vannak anyagi vonzatai. A kérdés most az, hogy az önkormányzat tudja-e anyagilag támogatni ezt a rendezvényt? Mérlegelve természetesen a hozadékét is. Dr. Fodor Csaba: Az Önök előtt lévő bizottsági állásfoglalásokból kiderül, hogy itt különböző számok jelennek meg a Gazdasági Bizottságnál, az Oktatási Bizottságnál, Pénzügyi Bizottságnál, az ugyanaz, mint Gazdasági Bizottságnál. Tehát ezek, mint bizottsági elnök azt gondolom, hogy módosító indítványként be kell terjesztenem. Én magam az eredeti határozati javaslattal értek egyet. Amint körülnéztünk több képviselővel, polgármester úrral és több képviselővel is a reptéren, azt gondoljuk, hogy ezt a rendezvényt az eredeti javaslatban szereplő, 10,8 Ft-tal, illetőleg aztán ugye bővül, mert kettő rendezvényről szól a történet. Ezt támogatnunk kellene, támogatnunk illene, és azért fontos meghozni most ezt a döntést még a 2002. évi költségvetés előtt, mert a Budapesten lévő egyesület központja, nyilvánvalóan ennek tükrében tudja odaítélni, vagy nem oda ítélni a rendezési jogokat. Azt hiszem, hogy ez fontos nekünk. Tüttő István: Azt előre bocsátanám, hogyha ma nem tudunk úgy állást foglalni, hogy hozzuk vissza, mert a mai nap az utolsó. A mai nap mindenkép valamilyen módon döntenünk kell, igennel vagy nemmel. Cserti Tibor: Én is az mellett érvelnék, hogy kevés olyan rendezvény van a városban, amelyiknek ilyen nagy kihatása lenne közvetve különösen Nagykanizsa város imázsának nevezése szempontjából. Jól tudom, hogy ezek nagy szavaknak tűnhetnek, de valójában - mint tudjuk - Európa Bajnokság rendezéséről van szó, és ennek az áttételes hatása a város gazdasága szempontjából is fontos, és én elsősorban a vendéglátásban, és annak hozadéka is van. Ebből a szempontból azt hiszem, hogy a helyszínbejárás mindenképpen meg kellet, hogy győzzön arról, hogy ennek olyan támogatási vonzata van, ami az előterjesztés eredeti változatában szerepel. Ezzel gyakorlatilag a rendező bizottsági tagok is egyetértettek. Én arra kérném a tisztelt képviselőket, hogy szavazzuk meg. Balogh László: Az OKSB szavazott 10,8 millióról, 8 millióról, 7 millióról, 3,5 millióról a 0 –ról így már nem, bár arról volt elképzelés. Mi végül is a bizottság 3,5 milliót támogatta, 6 igennel 1 nemmel és 2 tartózkodással. Viszonyítottunk, ez a sporttámogatás, mármint az eredeti összeg az a sporttámogatás 20%-a. Közben arra is gondoltunk, hogy military, lesz vívó világkupa a kulturális alap az kb. ugyanekkora összeg. Ez a magyarázata a bizottsági döntésnek. Ezzel együtt a magánvéleményemet mondanám, lehet akár ez a rendezvény az év kiemelt sporteseménye Nagykanizsán, és az itteni fejlesztések az infrastruktúrában - én magam is meggyőződtem - további perspektívákat nyithatnak. Én magam tudom támogatni az eredeti javaslatot is, de ezzel együtt én kérem, hogy szavazzunk róla, akár olyan sorrendben, mint az OKSB, 10,8 8, 7, 3,5 0. Dr. Horváth György: Ismételten olyan helyzetben vagyunk, hogy dönteni kell olyan dologban, amely vagy megvalósul, vagy nem. Azt nem látom elfogadhatónak, jól lehet nekem el kellett mennem a bizottsági ülésről, a 3,5 millióval mit csinál vele? Semmit. Ha akarjuk, akkor logikusan nyomjuk meg a gombot, ha meg nem, akkor pedig egyértelműen azt mondja, mert most ha adunk 3,5 milliót, ez ugyanolyan ne haragudjon meg, mondom valaki kér 200 e Ft –ot egy könyvre, nem adtunk semmit mert ismertük a körülményeket, utána mondták, hogy elégedjen meg 20 ezer Ft. Én Vince úrban bízom, hogy ez nem így van, hanem az az összeg, amit kérnek az reális, és így támogatom. Tüttő István: Mi megnéztük azokat az épületeket, az nagyon kevés amit maximum tudunk adni, még akkor, hogyha minden jó szándékunk meg van. Tarnóczky Attila: Az elhangzottakkal a magam részéről nem igazán tudok egyetérteni, illetve a Cserti úr kijelentésével, hogy ez egy olyan. Kevés ilyen rendezvény van sőt folytatnám, hogy önkormányzatiság 10 –11 éve alatt nem is volt ilyen rendezvény, ami ilyen nagyságrendű támogatást kapott volna. Megítélésem szerint a 10,8 ,millió Ft kért összeg, a mi költségvetési helyzetünkben hatalmas és megítélhetetlen, de majd Önök eldöntik. Zsoldos Ferenc: Előre bocsátom, hogy az eredeti elképzeléssel értek egyet. Én egyáltalán nem tartom többé-kevésbé ismerve még kialakulásának időszakában is ezt a sportágat. Túlzottnak, sőt véleményem szerint nagyon is minimális az az összeg, amit a rendezvény megvalósításához kértek. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen ez a támogatás, a beírtak alapján és az eddigi munkájuk alapján is egyértelmű, hogy minimum 90%-ig itt marad helyben. A helyi feltételek javulását segíti elő. Kétségtelen, nem kívánok én minőségileg különbséget tenni egyes sportágak alapján, hiszen mindegyiknek megvan a maga helye és szerepe, de azért a mellett se menjük el, hogy a repülés iránt a városban és valamikor az ejtőernyőzés iránt a városban, nagyon-nagy volt az érdeklődés. Ide nem 200 ember megy ki a repülőtérre erre a rendezvénysorozatra, hanem naponta több ezer. Különösképpen akkor, amikor a legizgalmasabb, legérdekesebb, versenyszámok kerülnek lebonyolításra. Én mindenképpen javasolom, és kérem képviselőtársaimat, hogy az eredeti, az előterjesztésben javasolt határozati javaslatot fogadjuk el, mert ez a város tekintetében valóban 2002-ben kiemelkedő jelentőségű és szereplő rendezvény. Tüttő István: Egyetlen egy észrevételem lenne még. Ez a repülőtér ez kincstári vagyon. Ha most beruházásra adunk pénzt, akkor a Kincstári vagyont növeljük. Éppen azért mi a versenyt támogassuk, ha támogatjuk a rendezvényt. Györek László: Annyiban egyetértek Zsoldos képviselőtársammal, hogy én is tisztelem a repülőknek az igyekezetét. Elismerem a sportot is természetesen, azonban 10 milliót, sőt tulajdonképpen 11 millió Ft-ot erre a célra adni szerintem a város jelenleg nem képes. Balogh képviselőtársam már említette, hogy ez az összeg tulajdonképpen ötödrésze a város egy évre jutó teljes sporttámogatás összegének. Úgy gondolom, hogy egy rendezvényre ezt kifizetni nem lehet. Ráadásul a bizottsági ülésen ha jól tudom kiderült, hogy ez a 10,8 millió nem is 10.8 volt, hanem valójában 7, vagy pontosan nem tudom, hogy mennyi is lett volna, nem is értem ezt a fajta kérelmet így. Nem tudom értékelni ezt így. Semmiképpen nem tudnám ezt így most támogatni. Tüttő István: Úgy látom nincs több hozzászóló, lezárom a vitát. Hári László: A határozati javaslatban a határidőnél elírás történt, ezt kérném szépen úgy figyelembe venni, hogy 2002. március 30. Tüttő István: Kérem, akkor értelemszerűen. Ugye elhangzott föntről lefelé támogatás. Kérem először a 10, 8 millióról kérem a szavazatot. A közgyűlés 18 szavazattal és 4 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Akkor kérem a 2-es számúról a határozatot, hogy elismerjük a sportkör munkáját. Kérem a szavazatukat. A 2-esnek az első két mondatát akartam csak szavazásra feltenni. Az első mondatát azért szavazzunk meg a 2-esnek. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előbb elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 419/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyűlése 1. az Ultrakönnyű Repülők 2002. évi Európa Bajnokságának nagykanizsai rendezéséhez a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület részére 2002. évi költségvetésben 10,800 eFt-ot, azaz Tízmillió nyolcszázezer forint támogatást biztosít. Megbízza a polgármestert a támogatási szerződés megkötésével Határidő: 2002. március 30. Felelős : Tüttő István polgármester 2. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése elismerését fejezi ki a Nagykanizsai Sportrepülő Egyesület vezetőségének és tagságának az eddig végzett kiemelkedő munkájáért. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: Megköszönjük és gratulálunk a jó munkához. Egy kérésünk lenne a tisztelt repülőtársaság vezetőjéhez, hogy azért ez a mi döntésünk nem 100%-osan biztosan garantálja, hogy itt lesz. Kérünk visszajelzést időben, hogyha addig a döntés megszületne és nem itt lenne, nehogy a költségvetésben ez bent maradjon ezért kérem. Közel 20 perces szünet következik. Szünet 8. Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetésének I-III. negyedévi végrehajtásáról (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Ha óhajtják részletekbe menően tájékoztatom Önöket. A reményeim valóra váltak. Én megkérdezem Önöket, hogy van-e észrevétel. Amennyiben nincsen, akkor kérem a határozati javaslatot, amely a tudomásul vételről szól. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 13 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 420/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi I-III. negyedévi költségvetésének teljesítéséről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 9. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetéséről szóló 10/2001.(III.14.) számú rendeletének módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérdezem, hogy van-e észrevételük? Könyvvizsgáló urat szeretettel köszöntjük, akkor megkérjük, hogy tegye meg észrevételeit. Szita László: A költségvetési rendeletmódosítást, mint az önkormányzat könyvvizsgálója felülvizsgáltam. Azt szeretném elmondani, hogy ez a felülvizsgálat elsősorban törvényességi szempontokra terjed ki, és nem érintettek tartalmi kérdéseket, ugyanis a könyvvizsgáló a jelenlegi szabályok szerint se célszerűségi, se gazdasági, se hatékonysági szempontból a rendelettervezetet, illetve rendeletmódosítást nem vizsgálhatjuk. Négy észrevételt fogalmaztam meg. Ezek elsősorban olyan jellegűek, amelyek a költségvetésnek a jóváhagyása, módosítása szempontjából nagyon fontosak. Engedjék meg, hogy ezeket röviden ismertessem. Az első amit megállapítottam az, hogy a rendeletmódosításnak a címe, a megnevezése nem a valós helyzetet tükrözi. Ugyanis úgy tűnt, minthogyha ez lenne az első rendeletmódosítás, előtte viszont már az első félévben ahogyan megnéztem kettő rendeletmódosítás volt. Szeptemberben itt voltam azon a közgyűlésen, amikor szintén a 42/2001-es rendeletmódosításra sor került. A költségvetés az úgy működik, hogy eredeti előirányzattal elindul, és amikor bármilyen módosítás van, akkor az eredetit módosítja a testület, és utána, amikor következő módosítás van, akkor mindig az eredeti módosítást megint módosítja. Ezért javaslom azt, hogy a megnevezést és a címet ennek megfelelően pontosítani kellene. Ehhez kapcsolódik mindjárt a következő észrevételem, amit a rendeletmódosításnak az 1. §-a fogalmaz meg, amely úgy indul, hogy az eredeti előirányzatot módosítja a mostani változásra, ugyanis itt azt kellene, hogy a szeptemberi módosításból indul ki, és ez a 12 milliárd 505 valamennyi összegből indul ki. Ezt akkor kérném, hogy figyelembe kellene venni, a módosítás során. A 3. amit megemlítettem az, hogy a jelenlegi szabályok szerint a testületnek meg kell állapítani a kiemelt előirányzatokat. Meg kell állapítani, a kiadás-bevétel főösszegét, a felhalmozási célú költségvetés előirányzatait a működési célút és ezen belül az kiemelt előirányzatokat. Ezt a jelentésemben próbáltam részletesen összeállítani, megfogalmazni. Végül van egy 4. észrevételem, amelyet elsősorban a jövőre nézve lenne talán ajánlatos megfogadni, hogy az előterjesztésnek a szöveges része az tartalmazná azt, hogy milyen jogcímen történnek a bevételváltozások, a kiadások hova, milyen jogcímen kerültek tervezésre és előirányzásra, ugyanis hogyha most valaki ezt átolvassa ezt az szöveges előterjesztést, javaslatot, ebből tényleg most végignéztem az egészet, egyszerűen nem tudtam megállapítani, hogy milyen jogcímeken történtek bevétel-növekedések, és ennek a terhére, milyen kiadás előirányzatok kerülnek javaslatra a módosítás során. Célszerű lenne a jövőre nézve ezeket tételesen, tehát úgy szoktuk mondani a költségvetésben, hogy egyensúlyi oldalon megfogalmazni. Mennyi a bevétel, amit meg kell emelni a bevétel-kiadások főösszegét? A kiadást ugyanilyen összegben, de az is előfordulhat, hogy költségvetésben a módosításban mindig lehet két variáció, hogy bevételeken belül történik előirányzat átcsoportosítás, vagy pedig a kiadási előirányzatokon belül. Például: tartalék helyre valamilyen szakfeladatra csoportosít át a testület előirányzatot. Végül is ezeket azért fogalmaztam meg, hogy én gondoltam, hogy amennyiben ezeket a mostani tárgyalás során már a Hivatal úgy készíti elő a testület részére, hogy valamilyen formában kezelhetők, akkor részemről az elfogadását javasolni tudom. Ezért történnek az, hogy a Hivatal egyeztette az általam kifogásoltakat, már a módosítás során. Kijavították a táblázatokat, meg a rendelet szövegét kiegészítették. Ezzel együtt én így javasolnám költségvetési rendeletmódosítását. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy tartalmi és szerkezeti kérdésekre, a gazdaságosság, célszerűség követelményeknek a felülvizsgálatára nem terjedt ki a vizsgálat. Tüttő István: Köszönjük szépen az észrevételeket. Röst János: Nem kívánok hosszan indokolni, úgy gondolom, költségvetés főtáblája a magáért beszél. Szeretném emlékeztetni polgármester urat arra, hogy a kérdések körénél javasoltam 3 millió Ft-tal megemelni a könyvtár működési oldalánál a bérköltség keretét, erről kérnék majd szavazást. A főtáblát ha megvizsgáljuk, akkor lényegében az derül ki, hogy a helyi adók bevétele 1,6 milliárd Ft, a működési oldalon van 680 millió Ft működési hiány ettől függetlenül. Ezt a kettő számot összeadjuk, akkor azt jelenti, hogy 2,3 milliárd az Ft összeg, amelyik a működési hiány plusz a helyi bevételeknek az összege. Ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy a helyi bevételekből sem tudjuk finanszírozni a működési oldalt. Ha a sarokszám többi részét nézem meg, akkor jelenleg a hitelállomány 6. 5-7 millió. Ha a valóságos hiányt próbálom összeadni, akkor ehhez hozzáadom a gázközmű vagyonnak a 631 millió Ft-os részét, ami azt jelenti, hogy gázközmű vagyon nélkül 1,3 milliárd Ft jelenleg a városnak a hitelállománya a mai állapot szerint. Úgy gondolom, hogy ez mindennél többet mond. Budai István: Én is rövidre szeretném fogni a mondandómat. Én a szöveges részben az első oldalon az első pontozott bekezdésnek az utolsó sorát kérném elhagyni. Ez sérti az én képviselői önérzetemet. Nem olvasom föl mindenki előtt van. Ez így nem lehet igaz. A módosításokkal a könyvvizsgáló úrral én maximálisan egyetértek. Ez egy régi-régi vitánk volt nekünk is. Sőt én tovább vinném, hogy ugye az éves előirányzatokat kell nekem megcélozni, valami várható előirányzatot, akkor miért van az - és soha nem tudom megérteni - miért van az, hogy már most jelentés túllépés van valamilyen soron, és az az előirányzat mégis ennél kevesebb, alatta van. Ilyen sorokat tudnék mutatni: a nyomtatvány, a kis értékű beszerzéseknél, de az egyéb üzemeltetés fenntartás költségeinél, aztán vásárolt közszolgáltatásoknál. Az volt a válasz ugye, Gazdasági meg Pénzügyi Bizottsági ülésen is ezt a kérdést feltettem, az volt a válasz erre, hogy soron kívül nem szoktuk módosítani csak összesenben a költségvetést. Én úgy gondolom, hogy ha ezt most valós helyzetre módosítanánk, akkor a költségvetési hiány nőne. Én ezt úgy értékelem, legalább is úgy érzem. Lehet, hogy rosszul de majd javítsatok ki, h a nem jól látom. Még egy dolgot szeretnék én itt elmondani, ennél a 15-ös táblánál, és előre bocsátom, hogy tavaly is megkaptam én azt a bélyeget, hogy az előbb itt ilyenről már beszéltem itt, de tavaly is volt egy ilyen vita, hogy valakiknek a zsebébe akarok én belenyúlni. Távol áll tőlem, semmi ilyen gondolatom nincsen. Én csak megjegyezni szeretném, hogyha összehasonlítom a 2000. évi tényszámokkal a 2001. évi javasolt előirányzatot alapilletmény vonatkozásában, valamint az ezt módosító köztisztviselői bérfejlesztés, és egyéb ilyen apró tételekkel, akkor kérem itt szépen, 2000. és 2001. között 39%-os béremelés is mutatkozik. Én úgy gondolom, és itt nem is arra gondolom, hogy egyeseknél ilyen nagy bérfejlesztés volt, hogy valahol azért az korábban kialakult vita, az a 19 millió 518 ezer Ft, illetve az a júliusi bérfejlesztés azért ebben erőteljesen érezteti hatását. Kérném szépen ezt a kérdést egyszer részletesebben valamelyik bizottság vizsgálja meg. Én köszönöm, egyenlőre ennyit gondoltam, majd aztán a koncepciónál még. Tarnóczky Attila: A könyvvizsgáló úr mondanivalójával azonos módosító javaslatot terjesztenék elő. Arról szólna, hogy a rendelet címe úgy szóljon, hogy ilyen és ilyen számú többször módosított rendeletek módosításáról szól, illetve bevezető rész utolsó, illetve az első bekezdésében ugyanez ismétlődjön meg a rendelet megnevezése után, hogy többször módosítva volt már. Egyébként én úgy gondolom, hogy mindig az eredeti rendeletre kell utalni ilyen szempontból az előterjesztés címe kapcsán felmerült kifogás jogos. Tüttő István: Nincsen több észrevétel. Megkérdezem Beznicza urat, hogy valamire válaszolni kíván-e? Beznicza Miklós: Én tulajdonképpen ugyanazt tudom mondani Budai úrnak, amit eddig mondtam, hogy a könyvvizsgáló úr most leíratta velem az észrevételei során, hogy a tisztelt közgyűlésnek a kiemelt előirányzatokat kell jóváhagyni. Az intézményeknél is csak a kiemelteket hagyja jóvá a kiemelteken belüli mozgás az intézményvezetői hatáskör. Személyi juttatáson belül, dologin belül az intézményvezetője oda teszi, ahova akarja. Ugyanezt tudom mondani, de azt hiszem az intézményvezetők is megerősítenek ebben, és itt belül nem szoktunk módosítani. Itt meg nincs más hozzáfűzni valóm mint az, hogy tudomásul vettem ezt a dolgot, hogy a legfrissebben módosítottra teszem. Évek óta így volt elfogadva. Most könyvvizsgáló úr azt kéri, hogy mindig a legutolsó módosítottat módosítsam és a címében jelezzem, hogy már hány módosítás történt. Ez a mai nappal megtörtént. Semmilyen plusz problémát a számomra nem jelent, csak így szoktuk meg éveken keresztül így ment az egész, de a továbbiakban a felvezetése így lesz. Tarnóczky Attila: Osztályvezető urat arra kérném, hogy mindig az eredeti rendeltet legyen szíves módosítani és felsorolni abban, hogy az milyen módosításokon esett időközben keresztül. Ez a korrekt eljárás. Marton István: Ha alpolgármesteri javaslatát osztályvezető úr meg akarja szívlelni, akkor a címlap így ősz táján, már egész oldalas lesz a módosítás módosításának a módosítása és annak a módosítása, mert ugye ez éves szinten ez inkább tízszer történik meg, mint háromszor. Sajnálatos módon. Ez egyszerűen kivihetetlen. Tarnóczky Attila: Ezt hidalhatja át az eredeti javaslatom a többször módosított eredeti rendeletet kell említeni a címben és akkor a könyvvizsgáló úrnak a jogos kifogása is kezelve van. Kelemen Z. Pál: Ez a 4. számú módosítás. Tüttő István: Ez is egy javaslat, hogy sorszámozzuk a módosításokat. Lezárom ezt a vitát, mert több észrevétel nincsen. Azt kérdezem, hogy tárgyaljuk-e a koncepciót és akkor utána egymás után szavaznánk a napirendről, vagy ezt zárjuk le. Röst úrnak volt egy indítványa, ezt kérem ismételje meg és szavazzunk róla. Röst János: Az a javaslatom, hogy a költségvetés módosításánál a könyvtár, mint intézménynél, a többletbér-teher terhére 3 millió Ft-tal legyen megemelve a táblájuk. Elmondtam egyébként korábban is és most is elmondom, hogy a költözés során jelentős többletmunka halmozódott fel az intézménynél, ugyanúgy az üzembe helyezés kapcsán szintén. Azt hiszem, hogy nem lehet elvárni egy intézménynél, hogy hónapokig dolgozzanak ingyen bérmentve ugyanannyi bérért. Ha visszakérdezek a képviselőtársaimra, hogy a munkahelyükön ők vállalják-e ingyen a többletmunkát, úgy gondolom, hogy nem. Tüttő István: Forrása a szokásos? Szavazzunk róla. A közgyűlés 12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a szavazást a rendelet módosításáról. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 59/2001.(XI.28.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2001. (XI.28.) számú rendelete a 2001. évi költségvetésről szóló 10/2001. (III.14.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz csatolva) 10. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Valószínű, hogy koncepciókészítésből fejlődnünk kell, mert minden évben ez a fő problémánk, hogy igazi koncepciót nem tudunk az asztalra tenni, mert nem tudjuk nagyon logikus sorrendben felállítani azokat a stratégiai elképzeléseinket, amelyek egy koncepció kapcsán meg kell, hogy jelenjenek. Remélhetőleg a decemberi közgyűlésen a középtávú gazdasági koncepció szintén az asztalra kerülhet és hagyatkozhatunk arra, hogy az a koncepció, és ez a koncepció összhangban van egymással, arra utalva előre vetíthetjük. Ez nem humor Marton úr. December 18-án meg lesz tárgyalva. Kérdezem van-e észrevételük, javaslatuk a koncepcióhoz? Röst János: Kérdezném a költségvetési ad hoc bizottság vezetőjétől, hogy ebben a munkában ki vett részt, milyen intenzitással, hányszor és milyen módon, erről számoljon be. A másik, hogy a koncepciót alaki és formai okokból úgy gondolom, hogy nem lehet koncepciónak nevezni. Az, hogy megkaptuk a négy fő táblát, ebből nem derül ki, hogy a belső tartalom mi. Igazából elveket sem lehet bent megfogalmazni, az írásos indoklás sem elégíti ki a koncepciónak a kívánalmait. A többi részéről hasonlóképpen tudok beszélni, mint az előző költségvetési hozzászólásom. Itt ugyanaz a helyzet gyakorlatilag, hogy a fő táblát, ha megnézem a sarokszámoknál jelenleg is 1,6 milliárd Ft a helyi bevétel tervezve, a működési oldalon 840 millió Ft hiány van beállítva, ami az előző évhez képest, a maihoz képest 160 millió Ft-tal még több. Amit gyakorlatilag nem lehet kigazdálkodni és vagy vagyonfelélés, vagy pedig hitelből lehet fedezni ezeket a költségeket. A hitel beállítása a legutolsó anyagot, amit kaptunk, az 744 millió Ft. El kell, hogy mondja, hogy ebben az anyagban már bent van a gázközmű-vagyonnak a másik 400 millió Ft-ja. Amikor arról beszéltünk, hogy mit lehet az 1,1 milliárdos gázközmű vagyonból létrehozni Nagykanizsán, be kell jelentenem, hogy semmit sem. Ez az összegnek az egyik fele beépül most az ez évi hitelkeretbe, a másik fele pedig a jövő évibe. Tarnóczky Attila: Valóban nagy probléma a működési hiány kérdése. Mozgásterünk ha van, nem tudom. Én úgy gondolom, hogy intézményi oldalon ez ügyben az előző években igen komoly tettek születtek. Igen komoly ellenállás közepette, az ellenállók egyike egyébként Röst képviselő úr volt sokak mellett természetesen. Hol lehet még működési hiányt csökkenteni, Polgármesteri Hivatalnál. Meg kell mondjam, hogy mint meleg kés a vajon, mennek át az ilyen jellegű előterjesztések a közgyűlésen és a közhasznú társaságainknál, ahol meg semmiféle kontroll a működési költséget tekintve nincs. Itt lehet keresgélni, hogyha van együttes elhatározás. De azért azt hiszem, hogy aki azon gondolkodik, hogy ebben a munkában szövetségesként másokkal hajlandó összeállni, az ne tegyen működési hiányt növelő javaslatokat, mint képviselő úr, mert így nincs kiegyensúlyozva. A második része a dolognak amiről szólni szeretnék, az a határozati javaslat. Van itt egy üresen hagyott hely, hogy „a közgyűlés úgy határozott, hogy a 2002. évi költségvetési rendelet tervezet összeállítása” a kipontozott helyre azt javasolnám, ha egy mód van rá, 400 millió Ft. Ha egy mód van rá, az arra utal kedves képviselőtársaim, hogy kiszámíthatatlan a közgyűlés döntései révén, hogy ez a hiány hogyan alakul, és amikor koncepciót hiányolunk – és ebben Röst képviselő úrnak igaza van – akkor be kell jelentenem, hogy a mostani körülmények között reális koncepciót összeállítani lehetetlen. Az egyik közgyűlésről a másikra változnak a számok. Ezután legfeljebb futni lehet, de koncepcióval követni lehetetlen. Röst János: Jó Tarnóczky Attila képviselő úrnak, alpolgármesternek, ugyanis Ő tudja, hogy mi van a költségvetési koncepción belül. Ezt a képviselőtestület tagjai nem kapták meg. Én úgy gondolom, hogy arról vitatkozni, ami nincs jelenleg a birtokunkban teljesen értelmetlen. Fogalmam sincs, hogy mit tartalmaznak ezek a számok, én a főtábláról beszéltem, ezek egyértelműen azt bizonyítják, amit én elmondtam. Azt, hogy a városnak igazából nincsen vezetése, az gondolom nem az én problémám ilyen értelemben, hanem polgármester úré, alpolgármestereké, frakcióvezetőké. Tarnóczky Attila: Képviselő úr, vezetése van, vezetettek nincsenek. Budai István: Én úgy gondolom, hogy egy koncepció, az én fordításomban lehet egy elgondolás, egy ötlet, egy meglátás, bármi lehet. Elsősorban arra kellene koncentrálni egy koncepció összeállításánál, hogy a lényeges kérdéseket, a főbb sarokszámokat kell megjeleníteni és a főbb sarokszámok között látom legfőbbnek, amit a Tarnóczky úr belőtt 400 millió Ft-ban, de szerintem hallgatózok, mert én egy hete beírtam ide ezt a 400 millió Ft-ot. Most korrigálnám ezt a számot lefele. Tudniillik én úgy gondolom, hogy annyit azért megtudtunk ebből a koncepcióból, hogy 804.450.000 Ft a hitelképességünk felső határa. Ha én ezt elfogadom és ezt göngyölített felső határnak kell felfognom - figyelembe véve a már eddigi elkötelezettségeimet, amelynek a 2002. évi hatása valamelyik táblán itt rajt van, valamelyik előterjesztésben, hogy 441.373.000 Ft és akkor még nem számolok a 2001. évi hitelnek az esetleges 2002. évi esedékességével - akkor ezt a két számot ha összehozom, akkor lesz 360 millió, vagy 350 millió körül tartanám normálisnak az idei teherviselő képességünket. Én ezzel a javaslatommal szeretném megszavazni ezt a koncepciót. Tüttő István: Én is 350 millió Ft-ot mondtam az előbb, de lehet akár nulla is, csak meg kell oldanunk. Balogh László: Az OKSB nevében szólok. Elhangzott, nem igazi koncepció, mert nagyon vázlatos, de ekkora forráshiánnyal nehéz koncepciót készíteni. Nulladik változatként, munkaanyagként azonban azt hiszem, hogy elfogadható és néhány tételmondatot azonban hadd idézzek. Sajnos a dologi kiadás emelésére nem kerül sor az automatizmus szintjén az oktatási és közművelődési intézményeknél. Reméljük, a személyi juttatások nem sérülnek. Az eddigi juttatások nem csökkennek, nem lesz visszalépés. Prioritásunk továbbra is megfogalmazódott bizottsági ülésen, az intézmény felújítás, a Kulturális Alap és a sporttámogatás nem csökkenő mértéke. Így vélte az OKSB ezt a koncepciót vitára alkalmasnak 11 igen, egyhangú szavazattal. Hogyha már a 804 millió Ft-os önkormányzati hitelfelvételi felső határról van szó, elhangzott az is, ad hoc jelleggel bizottsági ülésen, hogy ennek a fele akár elfogadható lenne kezdő lépésként, a 402 millió Ft-os hiány, de azt hiszem, ezzel összecsengenek nagyságrendileg nagyon szorosan az itt elhangzottak, én is ezt ajánlanám az ad hoc bizottság figyelmébe. Dr. Csákai Iván: A 2001. évi végrehajtásról a beszámoló van. A 2. számú mellékletben szerepel épületek, építmények földterület, értékesítése. A végrehajtás 153 millió Ft-nál állt meg, be volt tervezve 945 millió Ft. Most megint be van tervezve 794 millió Ft, de nem tudom, hogy mit adunk el. Bár annyira az önkormányzatnak nincs területe. Ez az oldala nem hiszem, hogy kezelhető, hogyha ebben az évben nem tudtuk kezelni. Vagyonfelélésre a Röst úrnak annyit, hogyha nincs vagyonunk, nem hiszem, hogy valamit fel tudunk élni. A másik az, hogy a felújítási kiadásoknál a 138 millió Ft mire lesz elég, azt nem tudom. Ezt nehezen lehet kezelni akkor, amikor az épületeink lassan összedőlnek. A Szociális és Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és tárgyalhatónak javasolta a közgyűlésnek olyan feltételekkel, hogy a közgyűlés által már megszavazott alapellátási rendelők felújítására 15 millió Ft, akadálymentes közlekedés biztosítására 15 millió Ft és a Kórház rekonstrukciónak az első nyolc tétele az kb. 40,8 millió Ft céltartalékba helyezését javasolja. Így a bizottságunk el tudja fogadni, hogy lehet tárgyalni erről a költségvetésről. Cserti Tibor: A Pénzügyi és a Gazdasági Bizottsági ülésen részletesen szóltam a koncepcióval kapcsolatosan. Részletesen itt nem szeretnék éppen ezért ezzel foglalkozni és untatni Önöket. Én csak az egyike vagyok, akik szeretnék, ha vezetnék, mert azt mondták, hogy vezetők vannak, de nem szeretném, ha megvezetnének. Nekem az egész koncepció kérdésével egy bajom van. Nem fedi a koncepció tartalmi elemeit. …akkora igény összesítés, aminek az igény oldalát elkezdi egy törvényességi – a közgyűlés által felhatalmazott – bizottság farigcsálni, ugyanakkor valamilyen forrást számít fel. Elmondtam, hogy gyakorlatilag a koncepció, mint fogalom számomra egy statikus helyzetelemzésen való dinamikus megoldás irányába mutató anyag kell, hogy legyen és a döntéshozók számára a koncepciónak jelen időszakában döntésirányukat figyelembe ajánlja. Egyik sem jön vissza ennek alapján. Három dolgot hadd mondjak el, ami nagyon fontos. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy törvény szabálya kötelez bennünket határnapra a koncepció elfogadására. Itt van beterjesztették. Én magam is természetesen asszisztálni fogok, hogy legyen darabra egy ilyen, de ezzel még messze nem tiszta a lelkiismeretem. Miért? Azért, mert gyakorlatilag első ránézésre is tapasztalható az a dolog, hogy a költségvetésnek tartós jellegű szerkezeti egyensúly problémái vannak. Gyakorlatilag emlékszem rá – és közösen tettünk hitet annak irányában – hogy az első év az még egy régi költségvetés, nem mi alkottuk. A második év az haknizási időszak, a harmadik a kibontakozás és itt van már a táblánk. Ez a kánaán költségvetése. Számomra azt jelenti, hogyha megnézik, akkor a költségvetés működési célra fordítható forrásai, mintegy 870 millió Ft, a forrásba abszolút ne menjünk bele – nem takarják be az állami jellegű működési kiadásokat. De a legnagyobb probléma még egyszer az, hogy ez az „U” nem záródik, hanem szerkezetileg nyitott. Ezt nem sikerült megalkotni, és a legnagyobb tragédiám ez az igényvény. Objektív tényezők is voltak benne, tudom. Sok érvet felhozhatunk. Ha a gondolati irányt sem célozzuk meg a jövőben, akkor nagyon nagy probléma van. Egyetlen egy elemet emelnék ki ebből a helyzetelemzési anyagból, ami a koncepció leképezése a másik oldalon van. Azt mondja, hogy amilyen módszertan az állami költségvetés biztosítja helyi szintre a forrásokat, legalább annak az alapelemeit átveszem és alkalmazom a költségvetésben. Jó, volt már olyan, hogy Vikárius alapon egyfajta faragás nálunk, de ha azt mondja a központi költségvetés, hogy a kereset növelések forrását 2002. évre 2 %-os létszámcsökkenésben való megtakarítást figyelembe véve biztosítja a központi költségvetés és hogyha én ezt következetesen nem viszem végig a helyi szintű költségvetési koncepció elkészítésekor, akkor kérem szépen azt mondják, hogy máris felrúgta .. az egész működési forrás nélkül ugye csak a fejlesztési forrás jöhet számításba. Ha ezt a koncepciós anyagot így elfogadjuk, eleve már ebbe az irányba döntünk. Itt van igaza Tarnóczky alpolgármester úrnak, aki tökéletesen látja ezt a dolgot, hogy kérem szépen a működési költségvetés szempontjából lényegi elem a legnagyobb költségvetési tétel, a személyi kiadások irányában hathatós intézkedéseket nem kezdeményezünk és ebből a szempontból, konkrétan nem intézményekről beszéltem, itt csak általános költségelemekről beszéltem, akkor a koncepció számomra ilyen értelemben elfogadhatatlan, illetve meggyőződésem itt jön vissza a tartalmi jellegű hiánya. Beszéltem a szerkezeti problémákat illetően, hogy statikus a költségvetés és nem dinamikus. Tisztában vagyok azzal, hogy költségvetésnek kell lennie a jövőt illetően is. Én a magam részéről mindenféleképpen el tudnék képzelni egy több évre szóló kiható költségvetési koncepciót, mert csak az oldhatná meg ezt a kérdést. De ennek hiányában én nem tudom, hogy bárminemű költségvetési egyensúly kialakításához volt már itt, hogy 350-400 millió Ft kell, de egyet tudok, hogy én valójában egy olyan típusú valamifajta érdekegyeztetésen alapuló költségvetése lesz 2002-ben a városnak, ami valójában a hitelképesség határáig megy. Ez, hogyha belegondolok és így adni át egy tálcát a következő ciklusra, nem nagy teljesítmény. Én magam is részese vagyok ennek gondolom, de legalább kibeszélhettem magam. Marton István: A koncepciót tartalmazó anyag mellé Önök ma átvehették a tegnap délután 3 órai, ½ 4-es helyzetnek megfelelő hetes munkaközi táblát, ami az összesítő 1. számú melléklete szokott lenni a költségvetésnek. Ezen ugye a 750 millió Ft-on belülre került a hiány és teljesen igazat kell, hogy adjak Tarnóczky és Cserti képviselőtársaimnak abban, hogy itt a legnagyobb gondok a szerkezettel vannak, mert ez az alig 750 millió Ft ez úgy jön ki, hogy 670 millió Ft a működési és fenntartási hiány és 80 millió Ft a felhalmozási célú, tehát a beruházási jellegű tételek hiánya. Mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy teoretikusan ez tényleg nem egy koncepció, de a véleményemet tolmácsolta Tarnóczky alpolgármester úr, amikor azt mondta, hogy ebben a pillanatban reális koncepciót alkotni lehetetlen. Itt célzott a múltkori közgyűlés egy döntésére, ami automatikusan 22 millió Ft-tal emelte meg a köztisztviselői személyi juttatásokat. Ez a koncepció – mert azért ez koncepció, ha elméletben nem is, de gyakorlatilag igen – a létező törvények, rendeletek figyelembevételével készült. Egy-két tétel azért nem szerepel benne, ami már akár szerepelhetne is, de nem tudtunk még a helyzeten úrrá lenni. Pár mondatot szólnék, hogy jövő közgyűlésen középtávú koncepció megalkotásával foglalkozik ez a testület. Én biztos, hogy nem fogok vele foglalkozni, mert számomra ez kimeríti a szánalmas kategória fogalmát, hogy egy búcsúzó testület néhány hónappal, maximum ¾ évvel az idejének lejárta előtt középtávú koncepciót alkosson. Tisztelt Uraim! Fel kell ébredni mindenkinek. Ennek aktualitása lett volna valamikor 1999. elején, de nem most. Ezt nyugodtan meg kell hagyni az utótestületnek, aki minden olyan nyavalyával küszködni fog, amit itt Cserti képviselőtársam ékesen felvázolt, szokásától eltérően meglehetősen szűkszavúan, mert ezeket a gondokat akár reggelig is lehetne sorolni, de ettől én is eltekintek. Röst képviselőtársamnál konkrét kérdések merültek fel, ezért sajnálatos módon kell beszélnem róla. Kérdezte, hogy a bizottság tagjai közül ki mennyit dolgozott. Én ezt így tételesen nem tudom megmondani, azt viszont el tudom mondani, hogy 13 ülést tartott ez a bizottság, illetve 2-vel kevesebbet, mert kétszer határozatképtelenek voltunk és mivel én a 11-12 évből eddig olyan 10 évig biztos, hogy vezettem bizottságokat elnökként, és még ez a szégyen még soha nem esett meg velem ennek előtte, hogy a bizottság határozatképtelen legyen és ez teljesen mindegy, hogy állandó jellegű, vagy éppen a könyvtár építő ad hoc bizottság, amelyik 27 hónap alap eddig még mindig határozatképes volt. Ez bizony 11 ülést tudott tartani a 13 helyett. Én úgy gondolom, hogyha az ad hoc bizottságba ez a testület nem öt főt delegált volna, hanem csak hármat, az több lenne, azon egyszerű oknál fogva, mert akkor már két fő lett volna a bizottság határozatképességének a határa, az eddigi hárommal szemben. Hogy azért ne kerüljem meg teljesen a konkrét kérdéseket, Röst úrnak azt el kell, hogy mondjam, hogy az egyik – és itt is párt semlegesen néz ki a dolog – MSZP delegált az ülések felén volt ott, és az egyik FIDESZ delegált szintén a felén volt ott. Magyarul azt jelenti, hogy a Budai úr, meg a Kiss úr, meg közülem valaki nem tudott ott lenni, már eleve határozatképtelenek voltunk, hála Isten ez csak kétszer következett be, de ez számomra egyébként elviselhetetlenül sok. Nem nagyon értem azt a kijelentést, ami itt elhangzott alpolgármester úr részéről, hogy vezetés van, de vezetettek nincsenek. Ezt, ha érteni akarnám, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy kő keményen vissza kell, hogy utasítsam. Tüttő István: Azt mondta, hogy csak lázadók vannak. Marton István: (Nem egészen erről szól a történet). Ennek a koncepciónak a hibája többek között, hogy – ezt külön ki kell emelnem, hiszen lévén, hogy a tegnap délutáni helyzetet értelemszerűen csak ezen az összesítő táblával tudta a Hivatal ma érzékeltetni – a NagyPlus Rt-re, a kitermelésre egy fillér nem szerepel ebben, értelemszerűen azt jelenti, hogy laktanyák vételére sem. Mindenkit óvok attól, hogy ezt a 804 millió Ft-ot komolyan vegye. Ezt Budai képviselő és egyben bizottsági társam is érintette már, mert ez egy elméleti plafon. Meggyőződésem, hogy nincs is olyan bank, amelyik adna, de ha ne adj Isten lenne ilyen, hogy adna, akkor ez a város garantáltan nem tudná kifizetni, mert eddig a 11 év alatt az általam használt terminus technikus szerint háromszor jutottunk talált pénzekhez. Ez az idei az utolsó, a gázközmű vagyonból jutó 1 és ¼ milliárd Ft, amelyet 602.520.000 Ft-tal tudtunk figyelembe venni lévén, hogy január 12-én ennyi áll még maradványként rendelkezésünkre ebből a pénzből. Én azt hiszem, hogy kb. – bár sokat tudnék még mondani erről – a bizottság dolgozó tagjainak én megköszönöm, hogy meglehetősen sokat dolgoztak és sajnos a bizottsági üléseknek az időpontját is tologatni kellett, mert arról még nem beszéltem, hogy az elméleti határozatképtelenség határa többször fenyegetett bennünket, ezért üléseket csúsztattunk, halasztottunk, de egy bő hónap alatt azért ez nem kis teljesítmény, hogy ennyiszer tudtunk dolgozni. Viszont azt be kell, hogy jelentsem, hogy a mai eddigi és a várható további szavazások a jövő évi költségvetést szétrombolták. Ugyanis már most, illetve mire innen elmegy a testület, ez a szám 800 millió Ft felett lesz. Én nem azért öltem bele ennyi munkát, hogy ezt lenyeljem, ezért közölnöm kell Önökkel, hogy a továbbiakban én ebben a bizottságban már nem óhajtok tevékenykedni. Tüttő István: Köszönjük az eddigi munkát Marton úr. Itt sokan elmondják, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk és milyen kellemetlen és gyalázatos dolog, hogy így akarjuk átadni az utódainknak ezt a várost. Egyet azért ne felejtsünk el, hogy az állami támogatás, vagy normatívák nem fedezik az intézményeinkben a béreket sem, akkor ne csodálkozzunk, hogy dologi kiadások, fejlesztések, beruházások csak egy olyan forrásból teremthetők meg, amit vagy hitelnek hívnak, vagy úgy hívják, hogy adóbevétel. Én azért úgy érzem, hogy túlságosan nagy az a kívülállóság ebben a kérdésben, minthogyha itt a vezetett, vagy nem vezetettek lennének igazán csak ezért a problémáért felelősek. Ki kell, hogy jelentsem, hogy ez egy általános probléma, nem csak Nagykanizsára jellemző. Azon kell majd dolgozni, hogy a Kormány, vagy akár hogy is hívják, valamilyen módon ezt a jelenleg fennálló anomáliát mérsékelje, ha nem is tudja teljesen feloldani, mert az lehetetlen állapot, hogy ilyen szempontból olyan helyzetet teremtenek, vagy teremtődik, hogy egy önkormányzat hiába növeli esetleg az adóbevételeit, ebből kifolyólag azt csak olyanra tudja költeni, ami nem igazán arra lett szánva. Marton István: Elnézést, ez nem annyira ügyrendi, mint inkább kiegészítés az általam korábban elmondottakat, ahhoz csatlakozom, amit polgármester úr mondott. Sajnálatos módon ki kell jelenteni, hogy ez Kormány semleges. Elég, ha csak egy példát hozok fel, hogy az Antall-Kormány első zavarában a személyi jövedelemadónak 50 %-át meghagyta az önkormányzatoknál, de amikor elkezdtek eszmélni, már visszavették. Ez a szám a mai napig egy 1/10-ére tisztelt hölgyeim és uraim, azaz 5 %-ra csökkent. Ezek után – és akkor egy kicsit konkrétabban azért kértem vissza a szót – mondanék annyit, hogy a köztisztviselői és a közalkalmazotti kategória központilag nagyon nehéz kiszámolni - pontos számot nem is lehet mondani, mert az több tucat, sőt mondhatnám azt, hogy mintegy 100 normatívában jelenik meg és itt nincs is értelme elvégezni a pontos standardizálást - , de azt kell, hogy mondjam kb. nagyon nagy számot mondok, ha 2/3 arányban finanszírozza ki, ebben a pillanatban Nagykanizsa Megyei Jogú Várost. Az a szerkezeti hiba, amiről Cserti úr is, én is, mások is beszéltek, az automatizmus sajnálatos módon – bár az nem menti fel a mindenkori önkormányzatot – de alapvetően rá vannak szorítva az önkormányzatok a vagyonfelélésre. Tüttő István: Ezt szerettem volna én is érzékeltetni, hogy azért nehogy azt higgyük, hogy ebben a problémában csak a mi felelősségünk van, ez egy alaphelyzet. Ezen attól függően tudunk segíteni, hogy tudunk-e akkumulálni, vagy úgy vagyongazdálkodni, hogy a vagyonfelélés gyakorlatilag mégse következzen be, hanem közben vagyont szerezzünk, amelyet valamilyen formában fel lehetne majd „tupírozni”, értékesebbé tenni és az lenne állandó forrása az ilyen hiánynak. Erre fel kell készülni és pontosan az Ipari Parkkal és egyéb telekvásárlással összefüggő gyakorlatunk éppen ennek a problémának a kezelését szeretné megoldani, illetve könnyíteni. Tarnóczky Attila: Azóta is gondolkozom, hogy az előző kijelentésemen a vezetőkről és a vezetettekről, hogyan értelmezhető úgy, hogy vissza kell utasítani, még nem sikerült rájönnöm, de igyekszem. Egyébként ….elsősorban Ő maga, meg még mondjuk két ember talán, három, inkább kettő ember valóságos és tényleges munkát végeztek eredménnyel. Ráadásul elnök úr az általa összehívott bizottsági ülések mindegyikén megjelent. Most akkor valamiféle új helyzetbe kerültünk T. Közgyűlés, el kell dönteni, hogy van-e még ad hoc bizottság, ha van akkor ki annak az új tagja, vagy új vágányra kerül az egész dolog. Erről ma határozni kell. Tüttő István: Az ad hoc bizottság többi tagja nem jelentett be hasonló szándékot, azt kérném, hogy ne is tegyék. Egy emberrel ki kellene egészíteni. Ez volt a felvetés. Györek László: Eddig itt nálam két szereptévesztés volt felírva, most a polgármester úr is csatlakozott hozzá az iménti megjegyzésével. Most hármat fogok említeni. Remélem, nem leszek túlságosan hosszú. Én azt hiszem polgármester úr, hogy hivatkozni persze lehet külső körülményekre, lehet a Kormányra, EU helyzetre, vagy lehet az Afganisztáni háborúra is, de azért a ténykérdés az, hogy a közgyűlés munkája az, ami véleményem szerint a költségvetést leginkább befolyásolja, és sajnos azt kellett látnom eddig, és most is ezt látom ezen „koncepció” kapcsán, hogy ez bizony néha-néha kritikán aluli. Úgy gondolom, hogy először talán inkább mindig magunkba kellene nézni és a kétség kívül meglévő külső hatásokat pedig ezután kellene csak felsorolni, de erre hivatkozni, ezt emlegetni nap mint nap, úgy gondolom, hogy egy kicsit talán álságos dolog. A magunk munkáját is minősíti úgy gondolom. A középtávú tervvel kapcsolatban Marton úrnak azért azt mondanám, hogy az tény, hogy választások lesznek egy év múlva Nagykanizsán, ám de az önkormányzatiság az egy folyamatos valami és nem múlik azon, nem múlhat azon, hogy most választások lesznek. Ha van egy jó elképzelés, van egy kellemes terv ami megvalósítható, azt meg kell azonnal hozni. Az egy éves mulasztás gyakorlatilag itt pénzbe is kerül és a város szempontjából mindenképpen hátrányos. Úgy vélem tehát, hogy ilyenről ha szó van, akkor azt azonnal kell mindig meglépni. Azt már sokan mondták, hogy ez nem koncepció, ezt magam is támogatom, de én azért azt úgy látom, hogy a bizottság, amelyik ezt létrehozta, szintén szereptévesztésben van sajnos. Marton úr ugyan azt mondta, hogy reális koncepciót alkotni lehetetlen, akkor kérdem én, hogy miért vállalkoztak rá? Véleményem szerint ilyet lehet létrehozni. Úgy azonban aligha, hogy gyakorlatilag pénzfarigcsálással foglalkoznak és nem pedig azzal, hogy valós trendeket, illetve fejlesztési elképzeléseket próbáljanak megfogalmazni. A konkrét pénzügyi kidolgozása ennek nem hiszem, hogy az önkormányzati képviselőkből alkotott akármilyen bizottságok feladata lenne, erre van a Hivatal létrehozva, ez a feladata úgy gondolom, viszont magát a valódi tényleges koncepciót, azt nekünk kellene létrehozni, hogy ezt nem sikerült, lehet, hogy valóban nem lehet, de én ebben azért nem hiszek. Ez is inkább csak egy kifogás arra nézve, hogy nekünk ez valahogy sosem sikerül. Nem vagyok ezen meglepődve, eddig még legalábbis a három év alatt még sosem sikerült, de azért előbb-utóbb talán majd elérünk oda, hogy ez menni fog. Végül azt hiszem, hogy a közgyűlés is szereptévesztésben van egy kicsit és ide értem nyilván magamat is. Csak egy számot hadd mondjak. Beszélgettem osztályvezető úrral. Szeptember óta kb. 200 millió Ft-ot költött el a közgyűlés a jövő évi költségvetésből, ma közel 20 millió Ft-ot. Ilyen körülmények között - hogy is mondjam - akár még egyet is érthetek azzal, hogy reálisan tervezni teljességgel lehetetlen. Nagyon szépen kérek mindenkit arra, hogy egy iciri-picirit nézzen magába és lássa be azt, hogy akárcsak az iménti egy-pár napirendi ponttal ezelőtti szavazás a költségvetés a város szempontjából borzasztóan káros. Képtelenség így bármiféle tervezést, képtelenség így bármiféle költségvetést reálisan csinálni és akkor oda érünk, ahova érünk. Én egyébként ezt a költségvetési koncepciót annak ellenére, hogy tudom, hogy ez egy törvényi kötelesség és olyan, amilyen, nem fogom támogatni, mert erre csak azért mert van, arra nem vagyok hajlandó egy teljesen rossz elképzelést megszavazni. Budai István: Elnézést, hogy felháborodásomnak adok hangot. Én úgy tudom, hogy korábban Marton úr harcolt leginkább azért, hogy legyen egy ad hoc bizottság, amely a költségvetést úgy ahogy, valahogy kezeli. Én a Györek úrral tökéletesen egyetértek, hogy szereptévesztésben volt a bizottság egészen eddig, ennek én többször hangot is adtam. Tudniillik nem a mi dolgunk az, hogy megmondjuk, hogy ezen a soron ennyi, meg ennyi legyen, hanem az a dolgunk, hogy az elkészített költségvetést minősítsük, értékeljük, illetve javaslatokat gyűjtsünk be ehhez. Az a meglátásom, hogy eddig viszonylag könnyen ment, mert hiszen egy olyan óriási kívánság hangverseny – ha szabad így mondanom – állt rendelkezésünkre 2,5 milliárd Ft körüli hiánnyal, hogy onnan nem volt nehéz mit kihúzni meg radírozni, meg tenni valamit. Most kérem szépen, amikor nehezedik a kérdés, mert most én szerintem is nehezedik a kérdés, mert én most ragaszkodom ahhoz, hogy az az általam beharangozott előbbi 350 millió Ft körüli hiányt lőjjük meg, akkor még itt egy olyan 400 millió Ft-os faragása a Györek úrnak a szavaival élve, akkor bekövetkezik és ez nagyobb problémát jelent, mint az eddigi összes probléma. Nekem az a véleményem, hogy és ott kezdeném, ahogy a Tarnóczky úr mondta, hogy vannak területek, ahol igen is pazarolunk, nem nézünk utána, nem ellenőrizzük, hogy az a kifolyósított pénzeszköz hogy hasznosul, értelmes dologra megy-e, meglátszik-e a városképen. Igen is itt nagyon komoly munka várna erre a bizottságra. Én azt gondolom, hogy gyávaságnak tűnik az én szememben az, amit most a Marton úr bejelentett, tudniillik, azért elnézést kérek, akkor, amikor a cél előtt valaki megtorpanik, és a legnehezebb akadályon kellene felmászni, én úgy gondolom, hogy nem volt tisztességes lépés. Nem tudom, hogy én foglalkoztam azzal a gondolattal egészen eddig, hogy visszaszállok ebből a buliból pont a szereptévesztésünk miatt, és most itt vagyunk elnök nélkül. Én meg vagyok döbbenve, és nem is fogom elfogadni a lemondásodat. Tüttő István: Amennyiben ez döntő a kérdésben, akkor ne tedd. Röst János: Ott folytatnám, hogy a koncepció ott kezdődik, hogy van a városnak gazdasági programja. 1996-ben készült a legutolsó gazdasági program, Suhai Sándor idejében, azt követően négy évig, ebben a ciklusban sem három évig. Azt hiszem, hogy ez a négy év úgy fog eltelni, hogy semmifajta elképzelése nem volt a közgyűlésnek folyamatában a költségvetéssel kapcsolatban sem, ad hoc jelleggel lettek a döntések, ad hoc jelleggel lettek egyébként a mindenkori költségvetés elkészítése is megoldva. Azt hiszem, hogy nem a jelenlegi ad hoc bizottságnak lett volna a dolga elkészíteni egyébként a koncepciót. Nekik akkor kellett volna bekapcsolódni, ha már van valami elképzelés a városvezetés részéről, ami nem történt meg. Ezt úgy hívták régebben, hogy faragó bizottság, ami lényegében befaragta valamilyen szintre a költségvetési hiányt. Itt viszont már a legelején egy összegereblyézett bevételi, kiadási oldalt próbáltak egyensúlyba hozni. Én több esetben javasoltam a közgyűlésnek, hogy az év közben legyen egy olyan szakértői stáb létrehozva, amely folyamatában figyeli a költségvetésnek a helyzetét, a költségvetés állását. Sajnálom, hogy nem történt meg, mert akkor egyébként az 1,3 milliárd Ft-os ez évi hitel, vagy hiány nem jött volna akkor sem létre. Én azt hiszem, hogy ezzel most jelenleg nem lehet mit kezdeni, ezt maximum túlélési csomagnak lehet elnevezni, másnak nem. Marton István: Röst úr említette, hogy utoljára ’96-ban készült társadalmi-gazdasági középtávú program. Ez a második volt a 12. éve működő közgyűlések életében, a harmadik ciklusban. Ez úgy történt, hogy az első közgyűlésnél törvényi határidő volt és évekig a közgyűlés mulasztásos törvénysértést követett el, mert nem alkotta meg. Ezt csak azoknak mondom, többek között pl. Györek képviselőtársamnak (itt ül a balomon), hogyha öregebb képviselő lenne, amin nem az évek számát értem, hanem több ciklusos, akkor meglátná, hogy hasznosulnak ezek a középtávú gazdasági programok. Azt kell, hogy mondjam, hogy eddig még egyik sem hasznosult. Bár óriási társadalmi nekibuzdulások voltak közgazdasági társaságtól kezdve mindenki dolgozott rajta. Kész, ez olyan volt, hogy ki van pipálva feladat és nem foglalkozott vele senki, mert mindig a napi feladatoknak az uszályába keveredtünk. Azért én azt mondom és ezt Budai úrnak is mondom, hogy azért ez a bizottság nem csak a pénzfaricskálással foglalkozott, mert húzott ki – én nem mondtam, hogy azzal nem – húzott ki feladatokat, teremtett új funkciókat, pl. a bilincseléssel kapcsolatos állásfoglalást, de nem akarok én itt egy mély szakmai vitát folytatni azzal a képviselőtársammal, akivel talán azt kell, hogy mondjam, hogy abszolút felhőtlenül dolgoztunk együtt ebben a bizottságban. Bocsánat nem én rúgtam szét, én nagyon világosan, egyoldalúan elmondtam, elég szomorú, ha egy ötfős bizottság egy ember kiléptével szétesik, de ha ezt így ítéled meg, akkor én szinte örülök is neki, hogy az én szerepemet ennyire feltupírozod. Én azt mondtam, hogy a mai eddigi – és erre itt más képviselőtársaim is utaltak – és a további várható szavazások szétrobbantják ezt a költségvetést, én a továbbiakban éppen ezért nem óhajtok ezzel foglalkozni. Itt szó nincs arról, hogy gyávaság, meg megdöbbentés, mert nem erről szól a történet. Én azt vártam, hogy miután látja mindenki, hogy másfél hónap munka után még ¾ milliárd Ft-os mínusz van, nem fogunk ész nélkül megszavazni tételeket, ami az a gyanúm, hogy a továbbiakban is folytatódni fog. Én itt ráirányítottam egy nagy gondra a figyelmet, úgy gondolom, hogy majd a továbbiakban a közgyűlés már csak ennek a hatása miatt is egy kicsit visszafogottabb lesz a pénzosztogatásban. Törőcsik Pál: Nagyon sok véleményt hallhattunk itt szakmailag megalapozott, olyan igazságokat kifejtő képviselői megnyilvánulásokat, amikkel természetesen egyenként is egyet lehet érteni. Mégis ahhoz hasonlít ez a helyzet a költségvetési koncepció készítésével kapcsolatosan, mint egyik népszerű írónk írta egyszer annak idején a mozgalmi időszakokban, amikor énekelték, hogy „sződd a selymet elvtárs, selyemből lobogót” és természetesen ezt mindenki úgy értette, hogy nem én, hanem te sződd a selymet elvtárs. Itt mindenki a másikra vár a koncepcionális kérdésekben, holott a képlet rendkívül egyszerű, Cserti képviselőtársam abszolút egyértelműen megfogalmazta. Van egyfajta forrás oldal és van egy működési költségünk. Egy lehetőségünk van, illetve kettő, ha úgy tetszik, az egyik a faragó bizottságnak a költségoldal megtakarítása, a másik pedig a forrásteremtés. Forrásteremtésnek pedig egyértelműen az lett volna a leghatékonyabb és a legcélravezetőbb módja, hogy munkahelyteremtő beruházásokat telepíteni és erre kellett volna az energiánknak a 90%-át fordítani és akár több bizottságot is létrehozni ennek a célnak a megvalósítására. Én úgy érzem, hogy koncepció, ez csak közhely. Énszerintem konkrét lépésekre lett volna szükség és bizonyos olyan lehetőségek megjelenésekor nem kellett volna mindenkinek, illetve egy bizonyos erőnek úgy viselkedni, minthogyha támadás érte volna a várost, hiszen egyértelmű lehetőségeket és forrásokat látszott a bizonyos Ipari Park Logisztikai Központ teremteni. Cserti Tibor: Elnézést, hogy kétszer szólok hozzá ugyanahhoz a témához, de nágy dologra reflektálnom kell úgy érzem. Az egyik a szerepvállalás kérdése. Én is úgy látom végig folyamatosan, hogy nagyfokú szereptévesztés történt. Nem volt jellemző erre a helyi közigazgatásra, visszaemlékszem, nagyon sok éven keresztül. Szakmai anyag előkészítését az arra hivatott, megbízott intézmények, szervezetek a Polgármesteri Hivatal koordinálásával kell, hogy végezzék. Itt most már korszerűsítés közben bejött még egy új típusú intézmény is a Kincstár, mely még leegyszerűsíti ezt a terhelési folyamatot. Tudatos feladat-meghatározás és számonkérés kell ebbe a folyamatba. Itt ennek a bizottságnak most függetlenül, hogy állandó bizottság, vagy ad hoc bizottsági szinten, nyilvánvalóan ennek a szelekciós pontjait be kell iktatni. Az is való igaz – ez a második, hogy – hogy bárminemű költségvetés készítése, az mindig egy gazdasági programon kell, hogy alapuljon. A választott politika meg kell, hogy mondja mi a fontos számomra, a legfontosabb, azon belül egy prioritási dolog. A költségvetés mindig csak eszköz, soha nem lehet cél. Ebből a szempontból mindig keveredés van, úgy látom. A harmadik dolog, hogy mindenféleképpen modellezni kell. Koncepciónak az előbb nem poentíroztam ki. A mai napon annak a birtokába sem vagyunk, hogy mi ez a determinizmus, mi az elkötelezettség, ami nem is döntési kategória. Kérdezem én, valaki meg tudja mondani ebben a költségvetési koncepciónak nevezett összeállított anyagban mi a szabad választás lehetősége? A költségvetési koncepciónak szerkezetileg is már úgy kellene összeállnia, hogy ez már eldöntött. Befejezésképpen. A szalonképes önkormányzatok egyébként a választási ciklus végén, a költségvetési koncepcióval egyidejűleg már elhatározzák azt is – ezt javaslom magunknak, esetleg kiegészítésképpen a határozatba beilleszteni – hogy az elmúlt időszakban – beleértve most már a 2002. évet is – ezt gondoltuk, ezt értük el és ilyen állapotban adjuk tovább a stafétabotot, ebbe beleértve nyilvánvalóan a végrehajtott programokat és a költségvetési kondíció egy részét. Egy egyszerű …kiadványban ezt átadják a következő ciklusba, már a választási hadjáratot megelőző időszakban, kb. a nyár közepére ebből az anyagból lehetne valami. Az új képviselőknek történő megismertetésre ajánlanám ezt jó szívvel. Ez az egy dolog még kikívánkozott belőlem és többet nem szólok. Tüttő István: Lezárom a vitát. Annyit még hozzátennék, hogy az a koncepció, amire Marton úr annyit mondott, hogy most már nem időszerű, én teljes mértékben azon leszek, hogy mégis legyen, mert Önöknek a kezébe tudom adni a korábbi koncepciót. Nekem nagyon kevés olyat tudnak ma felsorolni, ami abban a koncepcióban a város számára nem lett meghatározva. Minden fontos dolog, ami körülvesz bennünket, ami megvalósult, az mind bent volt abban a korábbi gazdasági koncepcióban és ennek a továbbfejlesztését akarjuk megcsinálni. Egyáltalán nem okoz gondot, szerintem örülni fog a következő közgyűlés, hogy van egy munkaanyaga – mert annak is tekintheti – amiből kiindulhat és ez az anyag egyben egy nagyon mély szotele analízisen is nyugszik és sok mindent nem kell a következő közgyűlésnek még egyszer elvégeznie. Én nem látom értelmetlen dolognak ennek a középtávú koncepciónak az elkészítését sem, hiszen a következő közgyűlés bármilyen koncepció van az asztalán, azt mondhatja, hogy számára ez nem igazán értékes anyag, csinál helyette egy másikat, de nem vagyok bent biztos, hogy ezt fogja tenni, mert valószínű, hogy rosszul tenné. Kérem szavazunk a költségvetési koncepcióról. Elhangzott javaslat, 350 millió Ft-ot mondtam én, mint előterjesztő arra a korlátra, amely a költségvetési rendelettervezet összeállítása 350 millió Ft körüli hiánnyal. Hagyjuk bent ezt a „körülit”, mert itt elhangzott 400 millió Ft is, 300 millió Ft is, tehát ezt célozzuk meg. Szavazzunk róla. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 421/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és az előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja a 2002. évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést. A Közgyűlés úgy határozott, hogy a 2002. évi költségvetési rendelet tervezet összeállítása 350 millió Ft körüli hiánnyal, az előterjesztésben megfogalmazott koncepcionális alapelvek figyelembevételével kerüljön kidolgozásra. Határidő: folyamatos, illetve 2001. december 11. Felelős: Tüttő István polgármester 11. Javaslat a helyi adórendelet módosítására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van az írásos anyag, az adómódosítással kapcsolatos elképzelés. Egyik fontos eleme az építményadóra vonatkozik. 2002. adóévre az építményadó rendelet módosítása a 300 Ft/m2-es értékre való eredeti visszaállítás az egyik kiemelt téma. A gépjárműadóban változást nem tervezünk, és amit még fontos megismerni, a helyi iparűzési adórendelet módosításakor az építményadó rendelet módosításából következő kiesést kell valahogy kompenzálnunk és az lenne a lehetőség, hogy a vállalkozók részére biztosított 100 Ft négyzetméterenkénti építményadó kedvezmény megszüntetésre kerülne. Például ez egy kompenzáció, ha nem is teljes mértékű. Beruházási kedvezményt adnánk az Ipari Park területén. Ezek a főbb elemei. Kiss László: A napirendek elfogadásakor is javasoltam, hogy vegyük le ezt a témát a napirendről. Elhangzott itt a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is a véleménye. Most a közgyűlés előtt kiosztott anyagban találtam újabb három oldal módosító javaslatot. Én nem hiszem, hogy ezeket érdemben átgondolva módosítani tudnánk ezt a rendeletet. Ezért javaslom, hogy a korábbi indítványnak megfelelően vegyük ezt le, mert tényleg nem gondolható itt át, az egész rendszer önmagában komplexen nem kezelhető és még van egy olyan anakronisztikus vonása is az ügynek, hogy azoknak a véleménye ellenére, akiket érint, fogadnánk ezt el, az ő véleményüket meg sem hallgatva fogadnánk el, úgy vélem, hogy ezt mint testület nem tehetjük meg azon vállalkozóinkkal, akiktől a legjelentősebb adóbevételeink származnak. Még egyszer kérem polgármester urat, hogy szavazzunk arról, hogy levesszük ezt a kérdést a mai napirendről, ez ügyrendi javaslatom. Tüttő István: Kérem szavazzunk róla, egyébként tragédiát nem okoz. Eleve el kell döntenünk, mielőtt a költségvetést elfogadjuk. Kiss úr azt javasolja, hogy vegyük le napirendről, illetve napoljuk el. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 10 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Költségvetést érintő, a 14-nek kellett volna meglenni, hogy elfogadjuk, 16-an vagyunk mindösszesen. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy amit csináltunk az hogyan minősíthető? Nem minősítem. Úgy gondolom, hogyha kifogásaink vannak az adórendelettel, akkor némi útravalót illett volna adni a Hivatalnak, nem pedig rábírni, hogy találja ki a gondolatainkat. Bár ez történt, ami történt. Arra vagyok kíváncsi, hogy a Hivatal ezek után hogyan fogja ezt az adórendeletet átdolgozni. Tüttő István: Tárgyaljuk tovább, mert a Kiss úr javaslatát nem fogadtuk el, nem vettük le a napirendről. Most el lehet mondani az észrevételeket. Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy a munka folytatása kívánatos mindenféleképpen. Több érv elhangzott, nem szeretném ezeket megismételni. Az érintett szakbizottságokon a rendeletmódosítás keresztülment. Sok szempont elért időközben, és valóban igaz, hogyha úgy gondolkodtunk az elmúlt három évnél soha nem történt olyan jellegű megnyilvánulás a közgyűlés részéről, hogy az érintettekkel leegyeztesse. Tartalmi egyeztetésre gondolok. Mindettől függetlenül a durva, lórúgásszerű helyi adórendelet módosításokat – ami bekövetkezett az elmúlt két évben – azt kiterjesztette a közgyűlés arra is, hogy igen ezt finomítani fogja a későbbi közgyűlés előkészítő munka során. Ehhez képest most hol állunk. Van egy önkormányzati jelenleg hatályban lévő helyi adórendeletünk, azt mondjuk ki, hogyha egyébként nem lesz tragédia - elég sokan szerintem a képviselők közül arra játszanak, hogy uram bocsá ez a helyi adórendelet módosítás nem megjárt, akkor is ez a meglévő hatályban marad - január 1-je után meg visszamenő hatállyal nem lehet módosítni, ……számára joghátrány fennállhat. A város kb. a tervezett adóbevételén van. Ez a helyzet. Az én fogalmaim szerint mindenféleképpen szakmai módosítást, javaslatot szerettünk volna ebbe a helyi adórendeletbe végigvinni. Az építményadó vonatkozásában az a fajta csökkentés az egy kívánatos iránynak mutatkozik. Nagyon nagy probléma, hogy egyúttal az iparűzési adóba beépített, az építményadóval összefüggő kedvezménycsomag kikerül. Az érintettek számára is szám szerint elég sok van, erre utalt a Tarnóczky alpolgármester úr, ez mindenféleképpen egy nem kívánatos irány, ez még nagyon nagy fokú ellenállást fog kiváltani azok részéről, akik csak később ébrednek erre a dologra rá, ezért ez a minimum követelmény az érintettekkel és a szakmai testülettel, képviselőtestülettel egyeztetni. Mi azt mondjuk, hogy a képviselőtestület most vegye tudomásul a beterjesztett adórendelet tervezeteket, mint munkaanyagot azzal, hogy kötelezze az előterjesztőt az érdekképviseletekkel történő egyeztetésre és még december előtt a képviselőtestület elé ez az anyag kerüljön vissza. Nem hiszem, hogy ennél nagyobb kamat meghatározást a képviselő testület a mai napon tudna mondani. Egyébként tudna mondani, ha nem a költségvetésnek azon birtokában, hogy igen kell mindenféleképpen az adóbevétel, mert ennek itt maximális. Egyik a forrásokban gondolkodunk és nem az érintettek történő kihatását. Úgy „rossz” egyébként, hogy úgy maga a helyi adórendeletünk, aminek nem lenne egyébként igazán kívánatos vonatkozása a régióban, mert azt mondjuk, hogy vonzó települést akarunk, ehhez képest most az adóteher vonatkozásában egy taszító település képét mutatjuk. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom lehet útravalót adni és nem teljesen rábízni magunkat az egyeztetésre, mert annak a végeredményét meg tudom jósolni. Az álláspont a vállalkozók részéről az lesz, hogy a csökkentést azt kívánjuk, a kedvezmények eltörlését nem kívánjuk. Nem kell egyeztetni, hogy ezt az álláspontot körülbelül érzékeljem, mert én is ezt mondanám, hogyha az én bőrömről lenne szó. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy az adórendelet nem módosítása az adókedvezményt jelent akkor, amikor van egy 9 %-os infláció egy évben, mint most kb. ebben az évben volt, várható, akkor a terheknek a nem növelése nominálisan nem növelése, az bizony akár hogyan is nézzük reálértékben adócsökkentés. Számomra ennek az előterjesztésnek két fontos száma van, mert már az előbb is jeleztem az ülés elején, hogy én a magam részéről olyasmit el tudnék képzelni, hogy törvényi változásokat átvezetünk, adótechnikai jellegűeket ha kell, de feleslegesen nem módosítanám más okból. Az a két fontos láb, amiről az egész előterjesztés szól, hogy egyik oldalon van a 900 Ft/m2-es építményadó csökkentése, megismétlem 19 céget érint, ebből 4-5 reklamál, a Gazdasági Bizottság ezeket a problémákat szépen megoldja, és a másik oldalon a 899 vállalkozásnak a kedvezmény eltörlése. Én arról kérnék – nem határozatot – egy közvélemény kutatás jellegű szavazást a testület részéről, hogy ezen az úton akarunk-e menni? Ezt azért jelezni kellene az Adóügyi Irodának jelzésszerűen. Marton István: Egy kicsit megdöbbentett, hogy az adórendeletek közgyűlés elé terjesztésének az elmúlt évek során át kialakult gyakorlata megszűnt. Nem tudom, hogy mi ennek az oka, mert én nagyon emlékszem rá, amikor mondjuk utoljára Cserti úr készített költségvetést ’95-ben, még akkor is a Dióssy teremben minden érintett vállalkozó réteggel történt egy egyeztetés. Én azt hittem, hogy ez nagyjából megtörtént, de itt hallom, hogy nem. Ezt hiányolom, de azt kell, hogy mondjam, hogy minden olyan adórendelet módosítással egyetértek, ami a kivételes szabályokat eltörli. Legyen egyszerű, világos és áttekinthető. Úgy gondolom, hogy ez ebben az irányban mozdult el, tehát én jónak tartom. Az, hogy nem növeljük – és ebben a Tarnóczky úrnak igaza van – hogy ez gyakorlatilag csökkentést jelent egy 8% körüli inflációnál, azzal meg azért értek egyet, bár szívem szerint …Nem tudom, hogy tudják-e? Hagyják el a vállalkozók a várost szép számmal és ez hosszabb távon az adóbevételeknek esetleg a drasztikus csökkentéséhez is vezethet. Én egyébként megszavazom. Tüttő István: Lezárom a vitát, nincs több jelentkező. Úgy tenném fel a kérdést, hogy Önök egyetértenek-e azokkal a módosításokkal, amely ebben az anyagban szerepel. Nem határozat, hanem ahogy itt elhangzott javaslatként, teszteljük ezt. Egyetértenek-e, kérem a szavazatukat. A közgyűlés 11 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Ismételjük meg, mindenki nézze meg, hogy a gépe be van-e kapcsolva. Kérem újra szavazzunk. A közgyűlés 11 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Nem értünk egyet vele, az lesz akkor az eljárás, hogy tovább finomítjuk és a kamarák véleményét és az érdekképviseleteknek a véleményét ide fogjuk hozni a közgyűlés elé. 12. Előterjesztés az önkormányzat szilárd hulladékgazdálkodási feladatai témakörben az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálat javaslatai szerinti intézkedési tervről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Vizsgálatot folytatott az Állami Számvevőszék Zala Megyei Ellenőrzési Irodája az előbb elhangzott területen. Szeretném előrebocsátani, hogy a Gáspár András ügyvezető úr levélben értesített róla, nem tudom Önök megkapták-e ezt. „A vizsgálat megállapításait az alábbiak szerint kívánjuk kiegészíteni. Ez az A/8-as abban a táblázatban, amely intézkedés, felelős és határidőt jelöl meg. A szerződés tételesen tartalmazza azon közterületek alapterületét, amelyeken a vállalkozóknak tisztántartási kötelezettsége van. Az ingatlankataszter vezetése nem társaságunk feladata. A mellékelt dokumentumok alapján egyértelmű, hogy a szerződés a kiírásnak megfelelően került megkötésre. A kiírást megtárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, arról tájékoztatást kapott a közgyűlés. A közbeszerzési értesítő is tartalmazza. Véleményünk szerint a szerződés rendes körülmények között lejárta előtt nem mondható fel, kitétel nem jogsértő, így mind a megrendelő, mind a vállalkozó biztonságát szolgálja. A vállalkozási szerződés 6. pontja előírja a munkák tételes napi nyilvántartási kötelezettségét. A 8. pont nyilvántartására a 9. pont a hibás teljesítés pénzügyi vonzatát.” Ennek megfelelően tájékoztattuk az ÁSZ vizsgálatot végző szakemberét, igazoltuk, hogy ezek a megállapításai valószínű, hogy egy olyan információn nyugszanak, amelyek ettől eltértek, de ezekkel a dokumentumokkal igazolhatók. Kérem ezzel a kiegészítéssel foglalkozzunk ezzel a napirendi ponttal. Budai István: Már a polgármesteri tájékoztatóban jeleztem, hogy nincs semmi közöm ehhez az ÁSZ vizsgálathoz, de akár én is írhattam volna. Arra gondoltam, hogy többször kifogásoltam én is nagyjából azokat, amiket itt leírtak. Olyanok, mint a pályáztatás elmaradása, mint az árképzés szabályai. Olyanok, hogy a szerződés időtartama, ilyen megfogalmazásban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés teljes bevezetését követő 10 év. Ezek korábbi kifogásaink voltak. Ez most nagyjából ebbe a vizsgálatba visszajön. Azonban én arra szeretnék reagálni, amit a polgármester úr mondott, hogy ez a A/8. pont nem csak a VIA Kanizsával kapcsolatos szerződést, a köztisztaságra vonatkozó szerződést emeli ki, hanem arra is a jelentésből ki lehet olvasni, hogy ’98-ban a hulladékszállításra megkötött szerződésnél olvasnám, továbbá hulladékgyűjtésre, szállításra ’95 őszén megkötött új szerződés esetében a közbeszerzési eljárás lebonyolításának elmaradását is kifogásolja. Nekem az a véleményem, hogy ott akkor, amikor már megjelent az új hulladékrendelet, akkor már közbeszerzési eljárás alá kellett volna vonni a szerződésmódosítást, illetve újabb szerződéskötést. Én úgy gondolom, hogy ez csak fél megoldás, hogy a VIA Kanizsa, mert a VIA Kanizsánál ez igaz lehet, de nem igaz a hulladékgazdálkodásra vonatkozó, jelenleg is érvényes – megítélésem szerint nagyon rossz – szerződésre. Úgy gondolom, hogy ezt azért talán meg kellene nézni, tovább is kellene lépni, tehát azt az A/8-as pontot nem csak a VIA Kanizsára terjeszteném én ki, hanem az SR-re is, mert ez az SR-nek a dolga. Ott akkor nem volt közbeszerzési eljárás. Én úgy érzem, hogy alátámasztja ez a vizsgálat azokat a dolgokat, amiket korábban is már mondtam, hogy igen is jól meg kell fontolni, hogy a következő évben egy új pályázatot kell kiírni és valamilyen normális helyzetet teremteni a hulladékgazdálkodás és hulladékszállítás területén. Erre most már új rendelet van, új törvény van. Készen van a helyi rendeletünk, gondolom egy-két módosítással majd el is lehet fogadni. Nekem az a véleményem, hogy ezek a kérdések lassan majd talán nyugvópontra helyeződnek. Még kérem, hogy ezzel a módosítással ezt az intézkedési tervet fogadják el, hogy ki kellene terjeszteni ezt a hulladékszállítás rendjére. Tüttő István: Egy kérdésem lenne. A közbeszerzési törvény mikori? ’95-ös törvény, és ezek a szerződések már azt megelőzően köttettek. Budai István: Nem, ’98-ban köttetett ez a szerződés, arra hivatkozik. Az a módosítás, akkor már be kellett volna tartani. Tüttő István: Nem akarok ezzel vitatkozni, de egy meglévő szerződés módosítása az nem kötelező. Miért kellene? Módosítom a szerződést valakivel, akkor miért kellene közben szerződést kötni? Budai István: Bocsánat a ’98-as szerződés nem módosítás volt, hanem hatályon kívül helyezi a ’93-as szerződést. Az hatályon kívül helyez minden korábbi szerződést. Tüttő István: Na jó, de azért álljon meg a menet. Jogilag értelmezhetetlen. Ha ugyanazzal a féllel kötöm meg, illetve ha módosítjuk, vagy hatályon kívül helyezzük, én úgy gondolom, hogy akkor ez a közbeszerzés így értelmetlen. Budai István: Az a szerződés ’98. április nem tudom hányadikán kötött szerződés nem is hasonlít a korábbi szerződésre. Tüttő István: De akkor ez csak úgy értelmezhető, hogy akkor ennek a cégnek fel kellett volna mondani és közbeszerzési eljárásban meg kellett volna pályáztatni. Budai István: Kötöttünk vele közbeszerzési eljárás nélkül egy vadonatúj szerződést és minden korábbi szerződést hatályon kívül helyeztünk. Tüttő István: Az igaz, de most gondolj bele, hogyha ez nem így történik, akkor lett volna szerződésmódosítás? Nem. Budai István: Nem szerződésmódosítás volt. Tüttő István: Nem kötött volna új szerződést, azt mondta volna, hogy mondjuk fel a régit. Teljesen világos, hogy akkor egy óriási pénzbe belehajtott volna minket ez a probléma. Ez lett megállapítva, én ezzel nem értek egyet, de ez nem azt jelenti, hogy teljes mértékben nincs igaza Budai úrnak. Marton István: Én azért Budai képviselőtársamnál szerényebb vagyok és azért talán Ő is lehetett volna szerényebb, mert ha pontos akart volna lenni, akkor azt mondja, hogy Ő meg én lehettünk volna ennek a szerzői. Már nem is mondom tovább, ez volt a késői humornak egy szelete. Az viszont mindenképpen elszomorító tény, hogy itt 26 pontban hívják fel a jegyzőnek és a polgármesternek, illetve a testületnek a figyelmét és a határozati javaslatnak az első mondata úgy szól „… törvényes állapot helyreállítására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja”. Anélkül, hogy én belemennék részletekbe, bizony-bizony itt törvényes állapotot kell helyreállítani és tökéletesen egyetértek Budai képviselőtársammal abban, hogy a módosított rendeletet – függetlenül ettől a szerződéstől – már ide kellett volna hozni, de ami késik nem múlik. Bízunk benne, hogy a következő közgyűlésre ideér, mert ez nem függ össze a hulladékszállítási szerződéssel és ebben is egyetértünk, hogy ezt kb. március végéig ki kell írni, hogy június végéig – tehát az I. félévben – még ez elbírálható legyen és aki nyer, annak legyen kellően elegendő ideje arra, hogy tisztességgel felkészüljön a feladat ellátására. Én nem értem, hogy miért mindig mi egyetlen egy félben gondolkodunk, amikor a szomszéd városnak pár hónappal ezelőtt meghirdetett pályázatára 12 db jelentkező volt. Egerszegről beszélek, és ott úgy döntött a testület – annak ellenére, hogy a részleteket tényleg nem ismerem – hogy a 12-ből leadott egyik sem elég jó és egy saját önkormányzati tulajdonú kft-t hozott létre. Tüttő István: Erről is írt az újság eleget. Marton István: Az egy másik ügy volt, a depónia építéssel kapcsolatban, bár hamarabb tették rendbe mint mi, mert mi ’93 óta folyamatosan depót építünk. Nem érdemes ezzel foglalkozni. Én azt mondom, hogy tökéletesen osztom Budai képviselőtársam véleményét, ez két külön dolog, a rendeletmódosítás és egy másik dolog a pályáztatás. Hosszasan lehetne beszélni ennek a 26 pontnak a kiértékeléséről. Én azon kevés képviselő egyike vagyok, aki a teljes rendeletet, illetve a teljes Állami Számvevőszéki anyagot végigolvasta, de a késői órával és mivel van jónéhány feladat, amivel foglalkozni kell, ezért én nem óhajtok a részletekkel foglalkozni, javaslom megszavazásra. Tüttő István: Egyébként a megállapításokat nem csak azért kell megfontolni, mert kötelező, hanem azért, mert olyanokra világít rá, amelynek a módosítása mindenképp ésszerű. Lezárom a vitát, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, Budai úr módosító indítványáról. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 422/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a „szilárd hulladékgazdálkodási feladatok ellátása” témakörben végzett ellenőrzésről készült jelentésben foglalt hiányosságok felszámolására, a törvényes állapot helyreállítására a mellékelt intézkedési tervet elfogadja azzal, hogy a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel 1998-ban megkötött közszolgáltatási szerződés esetében vizsgálni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmaradását. Felkéri a polgármestert az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról történő folyamatos tájékoztatásra. Határidő: az intézkedési terv szerint Felelős : Tüttő István polgármester 13. Előterjesztés Kanizsa Újság Kft. támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Azt tudjuk, hogy miért adta be az ügyvezetője a Kft-nek ezt a kérelmet. Felhívom Önöknek a figyelmét, hogy a határozati javaslat kiegészítésképpen módosult az eredetihez képest. Van-e észrevételük? Budai István: A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményét szeretném tolmácsolni, mert mind a két elnök távol van. Mind a két bizottság elfogadta a Kanizsa Újság kérelmét. Elsősorban azzal, bár én most nem merem kimondani, mert az előbb itt elhangzott, hogy nyomjuk felfelé a hitelállományt, de mégis elmondom a bizottság véleményét. Arról volt szó, hogy forgott ott egy olyan előterjesztés, egy eredményi kimutatás, ami szerint 5 millió valamennyivel, majdnem 6 millió Ft körüli veszteséget prognosztizált és akkor arról volt szó, hogy vagy most lerendezzük ezt a várható hiányt és akkor nem lesz év végén veszteség, vagy ha nem rendezzük le, akkor belekeveredünk a korábbi évek problémáiba. Azért mondok éveket, mert most már azt hiszem két éven keresztül is ilyen 6 millió Ft körüli veszteséget rendeztünk pótbefizetésként. Akkor mi azt mondtuk és én azt a módosítást szeretném előterjeszteni a tisztelt közgyűlésnek, hogy én úgy folytatnám, vagy úgy tartom jónak, hogyha elfogadja a tisztelt közgyűlés a támogatás összegét, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kanizsa Újság Kft. részére 6 millió Ft működési támogatást biztosít a 10/2001. (III.14.) számú költségvetési rendeletben elfogadott támogatáson felül azzal, a feltétellel, hogy a Kft. 2001. éves eredménye nem lehet negatív előjelű. Én még itt folytattam, de azért ezt nem muszáj elfogadni, de én odatenném, amennyiben a Kft. ismételten, vagy továbbra is veszteséges, úgy intézkedéseket kell tenni a Kanizsa Újság másként történő kiadatására. Én ebbe beleírtam még a felszámolás kérdését is. Marton István: Budai képviselőtársam ha elmondta két bizottság álláspontját, akkor elmondhatta volna ugyanazzal az erővel a költségvetést előkészítő bizottság álláspontját is. A bizottság szintén támogatta a 6 plusz egyes ….. Tüttő István: Lezárom a vitát. Kérem szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról, azzal a módosítással amit Budai úr javasolt, mert én azt elfogadom. Még egyszer felhívnánk a figyelmet, a „Kiegészítés a 10. napirendi ponthoz”, most lett kiosztva ez a határozati javaslat, kérem arról szavazzunk. A közgyűlés 12 szavazattal és 6 ellenszavazattal a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Akkor a 2-ről, egy fejlesztési célú kérelem van, helyiség felújítás, berendezéscsere. Kérem a szavazatukat. A közgyűlés 16 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 423/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kanizsa Újság Kft. részére 1 millió Ft fejlesztési célú támogatást biztosít helyiségeinek felújítására és berendezések cseréjére. A támogatás előirányzata a céltartalékban kerül nevesítésre, annak a Kft. részére való átadása utólag történik, igazolt számla egyidejű benyújtásával. Forrása a céltartalékban lévő útlejegyzés költségelőirányzata. Határidő: 2001. november 30. Felelős: Tüttő István polgármester 14. Nagykanizsa, Rózsa u. 22. előtti autóbuszmegálló áthelyezése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Budai István: Szégyellem magam Zsoldos úr előtt, mert mondja, hogy „mi van veled Pista?”. Az van velem, hogy ez megint az én ügyem. Sajnos. Én ezt felvállaltam, hogy azt az áldatlan állapotot, amelyet a Rózsa u. 22. előtti buszmegálló okoz, és az ott lakóknak milyen kellemetlen. Úgy gondolom, hogy egy jó ügyet szolgáltam és azt is úgy hiszem, hogy ilyen széles körű demokráciát talán a városban még nem bonyolítottunk le, hála Györek László akkori javaslatának. Meghívtunk gyakorlatilag mindenkit megkérdeztünk, hogy mit gondol ezekről a dolgokról. Le van írva ide, nem akarom ismételni. Két ház, a Rózsa 16, meg a Rózsa 21. nem nyújtott be semmiféle javaslatot, azzal a magyarázattal, hogy őt ez nem zavarja különösebben. Ha most ezzel együtt nézem, és ha ezt tényleg igenlő szavazatnak veszem, akkor nem az a szavazati arány, ami itt történt, hanem az igenlő szavazatok közé sorolom, akkor megfordul a helyzet Énnekem az a javaslatom és most tényleg meghajlok a nemzet nagysága előtt akkor, hogyha ez a két ház is leadná a voksát és ha ott is nemmel szavaznak, akkor én ezt a kérdést továbbra nem forszírozom, de viszont továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy valamilyen más megoldással ezt a helyzetet ki kell váltani, ami a Rózsa utca 22. előtt van. Erre kértük a lakókat, hogy adjanak más javaslatot - ha van ilyen – jobb, vagy ennél jobb megoldás. Ilyen javaslat nem érkezett. Olyan érkezett, hogy vigyük el a TESCO felé, meg körforgalom, meg körjárattal, meg sok mindennel, ezt a Volán jelen lévő vezetője nem nagyon támogatta, ellentétben ezzel a javaslattal, mert ez a Volánnak is tetszett. Én úgy gondolom, hogy egy határidő módosítással és a Rózsa 16. és a 21-nek a szavazatainak a bekérésével ezt a kérdést december végéig lerendezzük és utána én gondolom, hogy ezt el lehet tenni a jövő éve a végre nem hajtható határozatai közé, ha csak valami jó javaslat nem érkezik. Zsoldos Ferenc: Kedves képviselőtársam utolsó mondata kicsit elgondolkodtatott, mert hiszen az általa javasolt – mert te voltál az egyik kezdeményező – megálló áthelyezéssel kapcsolatos véleményét én másképpen értelmezem, mert akik úgy vélekedtek, hogy nekik teljesen mindegy, hogy átteszik, vagy nem teszik át, azt nem lehet az áthelyezésre vonatkozó igen szavazatnak tekinteni. Az ő számukra közömbös. Viszont a beérkezett szavazatokból – az anyagból olvasom – 93 nem tart erre igényt, 50 igen, ez a javaslat viszont, ami kiérződik az anyagból, éppen az ellenkezőjét mutatja. Az én véleményem is az, hogyha ennyi ideig megfelelő volt azon a területen az autóbusz megálló, akkor maradjon, mert hiszen felesleges kiadástól mentesülünk ilyen tekintetben. Másrészt azért aggályaim vannak, hiszen olyan helyre kerülne az autóbusz megálló, ahol a 20-as számú ház előtti parkoló terület állandó szabadon tartása a megállások következtében tulajdonképpen időszakosan korlátozásra kerül. Ilyen szempontból sem érzem én szegénynek. A véleményem az, hogy ne foglalkozzunk ezzel a dologgal, illetve döntsünk úgy, hogy maradjon ott, ahol van. Budai István: Én csak annyit szeretnék a Zsoldos úrnak mondani, hogy félreértette amit én mondtam, én azt kértem, hogy kérdezzük meg, szavaztassuk meg a Rózsa 16. és 21-et és akkor viszont én megadom magam ez ügynek. Nos én azért olyan egyszerűen nem rendezném le, ott azért áldatlan helyzet van. Ha Zsoldos úr is ott lakna abban a lépcsőházban, nem ezt mondaná valószínűleg. Én nem hiszem, hogy a Rózsa 20. az annyira zavarja, de hogyha így dönt a többség, akkor arra mondtam, hogy meghajlok a többség akarata előtt. Nekem a Rózsa 20. is, a 18. is ugyanolyan kedves, mint a 22. Nem csinálok én ebből magamnak különösebb preztizs kérdést és különösen nem zavar az, hogy ha népszerűségemet vesztem el a 22-ben, de azért azt szeretném, ha ez a helyzet megváltozna. Tarnóczky Attila: Az előterjesztéstől függetlenül egy kicsit általánosítva jelezném minden képviselőtársamnak, aki buszmegálló áthelyezését fontolgatja, hogy a szavazás eredménye általában ilyen jellegű. Azok, akik meg akarnak szabadulni tőle megszavazzák, akik elé kerülnek azok nem szavazzák meg, ezzel igazságot teremteni nem lehet. Beleértve azt is, hogy a mostani helyzet bizonyos szempontból pesszimizmussá válik. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a buszmegálló áthelyezését és egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy az áthelyezés valójában még nagyobb problémákat eredményezne. Nem igazán szerencsés szakmailag, ugyanakkor természetesen a mostani állapot sem megnyugtató. Éppen ezért a bizottságunk tulajdonképpen azt javasolta, hogy az autóbuszmegálló áthelyezéséhez különböző vállalkozókat kell megkeresni, hogy kultúrált, városképbe illeszkedő megállóhely készüljön. Lehet, hogy nem a 20, lehet, hogy nem a 22, hanem egyáltalán vizsgálni kell ezt a problémát és ennek megfelelően természetesen a határozati javaslatot nem támogatta. Györek László: Én voltam az a bizonyos, aki ezt „megfúrta”, úgy mond ezt a javaslatot. Nem megfúrásról volt szó, szeretném ezt hangsúlyozni. Nyilván akkor sem érezte úgy a képviselőtársam, itt inkább arról, hogy önmagában egy ilyen döntés talán nem segít azon, hogy a keleti városrészben a közlekedéssel kapcsolatban elég sok probléma van, nem csak ezzel a buszmegállóval, más helyekkel is. Nem csak a buszközlekedés kérdésében, hanem az autóközlekedés kérdésében is, nem is beszélnék most parkolókról, egyebekről. Én úgy gondolom, hogy a keleti városrész kinőtte saját magát. Tehát mint lakosságszámban, mint forgalomban most már nem az akkor – ’70-’80-as években – megtervezett szinteken mennek az autók, mennek a buszok. Tüttő István: Ez sajnos általános. Györek László: Tisztában vagyok vele, mindazonáltal a keleti városrészben vagyok én is képviselő és látom ezeket a problémákat. Ezeken nyilván segíteni kellene. Itt most a nyílt téren ajánlom fel Budai képviselőtársamnak azt, hogy én ebben partner leszek és ezután is az leszek, hogy ezeket a kérdéseket vitassuk meg és beszéljük át és talán eltudjuk azt érni, hogy most pártsemlegesen ezeket a problémákat megbeszéljük és elő tudjuk terjeszteni, most már akkor úgy, hogy előzetesen körülnézünk, megvizsgáljuk és a lakók véleményét is kikérjük. Örülök ennek, hogy ez megtörtént, de ennek ellenére én úgy látom, hogy jelenleg a nem szavazatok vannak többségben. Én azt mindenesetre el tudom fogadni, hogy kérdezzük meg a másik két épületet is, ezen most már nem fog múlni semmi. Tüttő István: Lezárom a vitát. Igaz, hogy Budai úr kezdeményezte, de én vagyok az előterjesztő, elfogadom amit Budai úr javasolt. Kérem, hogy szavazzuk meg, azzal a kéréssel, hogy esetleg ezt a szondázást elvégezné a képviselő úr, vagy adunk hozzá segítséget, majd megbeszéljük a módját. A VIA megoldja ezt a kérdést. Megoldjuk. A lakók szavazásának eredményétől függ. Szavazzunk róla. A közgyűlés 11 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 424/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy Nagykanizsa, Rózsa utca 16. és 22. szám alatti lakók véleményének kikérését követően döntsön a közgyűlés a Rózsa u. 22. szám előtti autóbuszmegálló áthelyezéséről. Határidő: 2001. december 31. (a lakók véleményének kikérésére) Felelős : Tüttő István polgármester 15. Javaslat a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári Megállapodás módosítására, valamint a Kincstár szervezeti és működési rendszerének változtatására (írásban) Előadó: Gőcze Gyula intézményvezető Mayer Ferenc: Ahogy én végighallgattam annak idején a komoly érveket a kincstári rendszer bevezetése mellett, akkor most nagyon kérem képviselőtársaimat, akkor hallgassák most türelemmel azt, amit én most mondani kívánok.Szeretném elöljáróban elmondani, nehogy valaki abban a naiv hitben éljen, hogyha elfogadjuk most ezt a megállapodást, vagy megállapodás módosítását, akkor itt minden rendben van, és minden nagyon szép lesz és minden nagyon jó lesz, mert az előterjesztés ezt sugallja. Véleményem szerint teljesen alaptalanul. Szeretném tájékoztatni Önöket kedves képviselőtársak, hogy azért itt nagyon-nagyon komoly gondok vannak. Óriási nagy többletfeladatok zúdultak az intézmények nyakába, természetesen a csökkentett létszám számára. Rengeteg a párhuzamosság. Arról nem beszélve, tudom, hogy ez az előterjesztés most nem a Kincstár működéséről szól, de egy nagyon lényeges elemet tartalmaz, miszerint alszámlákat kapnak az egyes intézmények. Kedves képviselőtársak csak emlékeztetem Önöket, hogy ez volt az egyik legfőbb szakmai érv annak idején, hogy végre lesz egy számla és akkor aztán itt világosan látunk a nap 24 órájának bármelyik percében. Könnyen kezelhető lesz minden stb. Hiába volt a figyelmeztetésünk annak idején, ez így nem tud működni semmiképpen. Természetesen lesöpörték akkor a javaslatainkat. Nagyon sajnálom, így most szép lassan csorogtatjuk vissza a feladatokat. A létszámot elvettük, létrehoztunk egy új intézményt, a feladatokat meg csurgatjuk vissza, mert rájöttek arra, hogy a rendszer tulajdonképpen nem tudja teljesíteni azt a hivatását, amit szántunk neki annak idején. Nem kívánok most részletekbe bocsátkozni. Remélem, hogy egyszer arra is sor kerül, hogy akkor a működés tapasztalatairól beszélünk, de annyit azonban az előterjesztés kapcsán meg kívánok jegyezni, hogy igen is nagyon előkészítetlenül és meggondolatlanul történt a Kincstári intézmény bevezetése. Szeretnék egy félreértést eloszlatni. Nem a Kincstár dolgozóiról van szó, mert a Kincstár dolgozói szegények most próbálják megoldani a meggyőződésem szerint megoldhatatlant és nagyon tisztességesen és lelkiismeretesen végzik a munkájukat és a kapcsolat az intézmények és köztük nagyon jó, úgy gondolom korrekt a kapcsolat és segítőkészek is az intézmények felé. Egyáltalán nem a Kincstár bírálatáról van szó akkor amikor én erről szólók. Az ötlet volt rossz kedves képviselőtársaim. Nagyon rossz, annak ellenére, hogy nagyon jól tudom, hogy a Kincstári gazdálkodás … de ilyen előkészítetlenül és ilyen rosszul úgy gondolom, hogy ezt nem lehet megoldani. A megállapodásról pedig annyit, ha valaki netán vette a fáradtságot kedves képviselőtársak – nem tartom valószínűnek, de ha mégis – akkor tessék beleolvasni a megállapodás mondjuk első öt oldalába és akkor rögtön vissza fog köszönni amit ma itt hiányolt valaki. Ez a rossz emlékű Vikárius Kft., mert az a sok zagyvaság, amit annak idején összehordott ez a Kft, az ebben a megállapodás első felében kedves képviselőtársak bizony, mert akár hányszor elolvasták az intézmények, abból soha senki nem értett egy árva szót sem és így van ez a megállapodással is. Például akkor, amikor én amikor a 3. oldalra értem, akkor jobbnak láttam, ha aláírom ezt a megállapodást és nem is győzködnek. Megkérdeztem a többi intézményvezetőt is, senki nem is olvasta végig, minden további nélkül aláírta. Ez is azért egy picit sajnálatos. Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy csak megerősítem Mayer igazgatóurat, az általa elmondottakat. Tudom, hogy nagyon sokan érvelnek, hogy nem lehet ez elől kitérni. Úgy látom ez esetben, hiszen azt annak idején nagyon sokszor hangoztattuk, hogy nem indokolt az, hogy igazán …magát a város. Itt alakítson azért a város. Tudom, hogy ……………most kell meglépnünk, mert egyébként összeomlik a világ. Én magam is egyik pillanatban, annak idején azt fogalmaztam, ha ez a közmegegyezés ára és az intézmény létszám megtakarítások csak ezen keresztül érhetők el és az a racionálási program ám legyen. Egy dolgon mindig vitatkozok, az pedig, hogy az intézményeknek a kvázi önállóságát szimbólumként legalább az alszámlának a megléte. Akkor is teljesen tiszta és világos volt számunkra, hogy a belső számlák közötti átvezetésnek nincsen költséghatása, tehát indokolatlan szakmailag is egyébként ezt megtenni, elvonni. A könyveléstechnikának a megteremtése csak ráhatás volt erre. Tehát lám.ám azért ezt nagyon rövid időn belül bebizonyította, hogy annak idején súlyos szakmai érvek nem kerültek elfogadásra. Befejezésképpen azt mondom, hogy ezt a megállapodást ilyen értelemben minden féle ügyekben korrigálni illik, épp ezért becsület a Kincstár dolgozóinak és vezetésének, akik mindezek mellett még fenntartotta és működőképessé tette ezt a rendszert. Ez gyakorlatilag egy bizonyos hibának a beismerése és korrigálása. Én azt mondom ennek alapján, hogy viszont aki a szakmai érveket idetette elénk és mindenáron kardoskodott és kiállt mellette, annak itt az ideje és most kellett volna felállni. Tüttő István: A következőt mondanám. Országosan is kötelezővé lesz téve a kincstári rendszer, tehát én nem hiszem, hogy óriási hibát követtünk el, hogy eléje mentünk a dolognak, legfeljebb a hibáit most majd korrigálni kell. Dr. Baranyi Enikő: Azt gondolom, hogy a módosítással kapcsolatosan kellene eldöntenünk, hogy igen, vagy nemleges gombot nyomunk. Szerintem el kell fogadni. Az összes többi pedig egyébként úgy gondolom, hogy 13. napirendi pontnál tartunk ráadásul. Ezt le kell zárni. Balogh László: Néhány mondat engedtessék meg, mert az OKSB volt egyedül aki azt hiszem nem szavazta meg a Városi Kincstár létrehozását bizottságként és a mostani szavazásunkat szeretném magyarázni. Örülünk az egyedi alszámlák létrehozásának, hiányérzetünk van azonban annak kapcsán, hogy párhuzamosságok vannak a rendszerben, a számítógépes rendszer problémáira is lehetne utalni, a beszerzés anomáliáira, a munkatársak problémakörére. A munka értékelése hiányzik ebből az előterjesztésből, én értem, hogy ez nem erről szól, bár tudomásom szerint arról volt szó, hogy ¾ év után térünk vissza rá. Most azt hiszem, hogy egy év után fogunk visszatérni a munka értékelésére. Ezzel együtt azt hiszem – és ez volt a bizottság véleménye – hogy már nem érdemes visszalépni, mert előreszaladtunk, úttörők vagyunk ilyen szempontból és a bizottság állásfoglalása is ezt tükrözte: 11 igennel egyhangúlag támogattuk ezt az előterjesztést. Röst János: Én azt hiszem, hogy az értékelése korábban megtörtént a kincstári rendszernek, nem kívánok visszamenni abba az időszakba. Viszont csak egy eleméről beszél az előterjesztés is, az pedig a pénzügyi gazdálkodásáé. Ennek van logisztikai része is. Én örömmel látnék olyan kimutatásokat, ami bizonyítaná, hogy olcsóbb lett a beszerezés, az intézményvezetők nem ezt mondják. A korábbihoz képese – nem akarok tételeket felsorolni – de lényegesen drágábban szerzik be központilag most a termékeiket mint korábban, akár étkeztetésről beszélünk, akár pedig papírtermékről. Ugyanúgy nem történt meg a logisztikai rendszer mellett a működtetési rendszernek a megváltoztatása. Ha visszaemlékeznek képviselőtársaim a korábbi időszakra, akkor egy csomagot ígértek nekünk, amiben ezek az elemek is végig lettek volna hajtva a működés során. Én azt hiszem, hogy ez a része elmaradt. Ilyen értelemben valóban nem volt értelme létrehozni. Azzal, hogy a pénzügyi részen valamifajta előrelépés történt, az nem akkora probléma és nem akkora ügy, hogy emiatt egy egész működési rendszert fel kellett volna borítani. Tüttő István: Egy észrevételem van. A napirend nem arról szól, hogy jó volt-e a Kincstárt megvalósítani vagy sem. Tarnóczky Attila: Tisztelt közgyűlés, beszéljünk magyarul! Ugye a frontvonal annak idején is nem a jobb kincstár és a rosszabb kincstár irányok között húzódott, hanem a kincstárt a fenébe kívánók és a kívánók között, ez azóta sem változott. Ez az igazság megítélésem szerint. Hogy Röst képviselő úr kérdésére válaszoljak, tessék megnézni képviselő úr a készülő költségvetés-tervezetet, ahol a Hivatalnak a beszerzései a tavalyi áron vannak tervezve. Ez egy dolognak tulajdonítható, hogy az a közbeszerzés megtörtént. Tessék megnézni a gyermekélelmezési díjak emelésének indítványát, 5 %-os emelés van indítványozva, ez enélkül a közbeszerzés nélkül nem történhetett volna, mert ugye nem kell bizonygatnom, hogy az élelmiszer nyersanyag áraknak az emelkedése az nem 5 %. De hogyha Ön azt kívánja tőlem, hogy mutassam ki forintosan, hogy mennyi a Kincstár haszna, azt tudom Önnek mondani, hogy milliószor elmondtam, hogy a Kincstár nem azért lett létrehozva, hogy megtakarítást produkáljon, a Kincstár az intézmények gazdasági életének a szervezésére lett létre hozva. Ezt továbbra is így tartom, és hogyha Önnek lett volna valamilyen tapasztalata arra nézve, hogy készültek az intézményi költségvetések Kincstár nélkül, akkor lehet, hogy egyet is értenénk ebben a kérdésben. Tüttő István: Lezárom a vitát, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, az 1. számúról. A közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 2. számú határozatról a döntésüket. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 425/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. jelen előterjesztés mellékleteként jóváhagyja a Kincstári intézmény és a szakmai intézmények közötti Kincstári megállapodás módosítását. Határidő: 2002. január 1. Felelős : Tüttő István polgármester, érintett intézményvezetők 2. jóváhagyja az alábbi részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmények részére 2002. január 1-től banki alszámla nyitását: Bolyai János Általános Iskola Hevesi Sándor Általános Iskola Általános Iskola Kiskanizsa Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin Péterfy Sándor Általános Iskola Rozgonyi úti Általános Iskola Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola Vécsey Zsigmond Általános Iskola Zemplén Győző Általános Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola Farkas Ferenc Városi Zeneiskola Nevelési Tanácsadó Zsigmondy V. és Széchenyi I. Szakképző Iskola Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola Thúry György Ker-i és Vendéglátó Szakközép-és Szakmunkásképző Isk. Hevesi Sándor Művelődési Központ Móricz Zsigmond Művelődési Ház Halis István Városi Könyvtár Kertvárosi Óvoda, Vackor Óvoda, Pipitér Óvoda, Rozgonyi-Arany Óvoda, Hétszínvirág Óvoda, Micimackó Óvoda, Rózsa Óvoda, Hevesi úti Napköziotthonos Óvoda, Attila úti Napköziotthonos Óvoda : közös alszámla Szakosított Szociális Intézmény Egyesített Bölcsőde Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Nagykanizsa MJV Önkormányzat Egészségügyi Alapellátási Intézménye Szociális Foglalkoztató Nagykanizsa MJV Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye Nagykanizsa MJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága Határidő: 2002. január 1. Felelős : Gőcze Gyula kincstárvezető 16. A Sugár utcai Mozi épület állagmegóvása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van egy szakértői vélemény és több változat felsorolva és ezek alapján egy határozati javaslat, amely két pontból áll. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és az IKI képviselője is tulajdonképpen szakértelemmel hozzászólt, állást foglalt. Ennek megfelelően egybehangzóan egyik határozati javaslatot sem tudja támogatni a bizottság. Az első határozatban szerepel az állagmegóvás, megóvás összege, ez tulajdonképpen úgy tűnik a részletes szakmai jelentés alapján, hogy a célt nem éri el, ez az összeg nem elegendő ahhoz, ugyanakkor amíg a végleges funkciót nem találjuk meg, addig talán felesleges kiadást jelenthet az önkormányzat, illetőleg a város számára. Ezzel párhuzamosan úgy gondoltuk, hogy nem az önkormányzatnak kellene kijelölni egy ad hoc bizottságot, hanem a Városfejlesztési Bizottságból egy szakértő csapatot megbízni azzal, hogy a célt találja meg és a pályázati lehetőségeket is párhuzamosan, a funkció és a pályázati lehetőségekkel együtt közgyűlés elé terjesszen javaslatot. Ezt a bizottság nem támogatta, pontosabban elég szoros befutás jött létre, hiszen 4 igen, 3 nem és 1 tartózkodással nem kapta meg a többséget az ad hoc bizottság létrehozására a bizottságtól ez a határozati javaslat. Ugyanakkor egy újabb határozati javaslatot támogat a bizottságunk, nevezetesen, hogy értékesítést egy ingatlanközvetítő társaság megbízásával, de párhuzamosan a magam részéről azt javaslom, hogy ez az ad hoc bizottság mégis jöjjön létre és vizsgálja a lehetőségeket és párhuzamosan fusson ez a két feladat, hiszen olyan értékes helyi védelem alatt álló épületről van szó, amely egy ékszerdoboz a város számára, meg kell őrizni, meg kell akadályozni ennek a teljes leomlását és megfelelő funkcióval tulajdonképpen biztosítani kell a város számára a jövőjét. Marton István: Azt kell, hogy mondjam, hogy a határozati javaslatokkal kapcsolatban pontosan az a véleményem, mint a szakbizottság elnökének. Erre 10 millió Ft-ot költeni, tökéletesen kidobott pénz, ezzel 150 millió Ft alatt meg se szabad indulni és még azon is gondolkoznék, hogy azzal meginduljunk-e, mert az sem sok mindenre elég. A második pontról nincs is mit mondani, mert ha mindenre létrehozunk ad hoc bizottságot, akkor a végén nem is tudom miért kellenek az állandó bizottságok. Ezzel nem szabad érdemben foglalkozni. Tarnóczky Attila: Furcsa helyzetben vagyunk, mert emlékeim szerint ez az előterjesztés a Városfejlesztési Bizottság kezdeményezésére került ide elénk, de aztán végül is ugye az az álláspont alakult ki, ami kialakult, amivel egyébként én a magam részéről egyet is értek. Azt közlöm polgármester úrnak, hogy az előterjesztést nem kellene-e visszavonni. Tüttő István: Ezek után visszavonjuk az előterjesztést. Egyébként a bizottságot meg kellene bíznunk azzal, hogy keressen valami funkciót neki, hiszen azért nem választja meg az ad hoc bizottságot, mert önmaga is képes rá. Kérem szavazzunk arról, hogy a bizottság próbáljon javaslatot tenni a hasznosításra, hiszen éppen ezért nem támogatta egy ad hoc bizottság létrehozását, amelynek ez lett volna a feladata. Kérem szavazzunk. Határidő: 2002. január 31. Szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 426/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, hogy a Sugár utcai Mozi épület hasznosítására tegyen javaslatot. Határidő: 2002. január 31. Felelős : Antalics Dezső bizottsági elnök 17. Beszámoló az Egészségügyi Alapellátás helyzetéről, a privatizációs folyamatok alakulásáról az egészségügyi alapellátásban (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Tüttő István: Úgy látom nincs észrevétel, kérem fogadjuk el a beszámolót és köszönjük a munkát. A közgyűlés 23 szavazattal egyhangúlag a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 427/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2001. évi beszámolóját elfogadja. 18. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nagykanizsai I. Futball Club Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közötti ingatlan-hasznosítási szerződés módosítására (ír.) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Néhány mondat erejéig szeretném Önöket tájékoztatni. Délelőtt a KÖGÁZ Rt. vezérigazgatójánál voltam, Hecker úrnál és azután érdeklődtem, hogy hogyan képzelhető el tovább azon sportlétesítmények használata, amelynek a szerződése most lejár. Erre vonatkozóan a KÖGÁZ Rt. a decemberi közgyűlésre egy szerződés-tervezetet, javaslatot fog átnyújtani. Akkor fogjuk tudni. Annyit előre jeleznék, hogy a KÖGÁZ Rt. mindenképpen bizonyos feltételekhez fogja kötni, hogy azt a módszert, hogy az ingyenes használatot biztosítsa, mert számításaik szerint 10-20 millió Ft-ra tehető az az összeg, amelyet évente normál körülmények között egy ilyen létesítmény bérleményéért fizetni kellene. Megvárjuk az ajánlatot és akkor többet fogunk tudni mondani, csak előzetesen tájékoztattam Önöket. Marton István: A tulajdonosnak az igénylevele itt van a határozati javaslat mögött, „hogy a létesítmény, melyet különböző szervek vesznek igénybe, ezáltal a költségek nagymértékben emelkedtek az FC Kft. nem tudja a 40%-ot erre előteremteni”. Ez a mondat önmagában értelmezhetetlen, mert ugye miről szól az ominózus szerződés 11. pont? „A használatba adó maximum 10 millió Ft-ot, azaz 10 millió Ft összegig támogatja a használó 2001. évi üzemeltetési költségének 60%-át tételes elszámolás alapján”. Na most nagymértékben növekedtek a költségek, hogy a 40%-ról ne legyen számla, ez kimeríti a humornak a kategóriáját. Én úgy gondolom, hogy ezt a szakbizottságok megfelelően véleményezték, hiszen itt van előttünk, hogy az abszolút illetékes Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag nem támogatja ezt, 6-an szavaztak ellene, annyian voltak és ugyanez a helyzet az Ügyrendi és Jogi Bizottságnál, ahol teljes létszámmal rendben volt és ez a két bizottság azt hiszem, hogy illetékes az ügyben. Én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy véletlenül se szavazzák meg. Ez olyan tétele a költségvetésnek, ami teljesítéshez volt kötve. Nem okvetlenül szükséges a maximumot kimeríteni, főleg akkor, ha a túloldalon a fél nem teljesíti az elvárásokat, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az eredménytelenség milyen volt. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, akkor most lezárom a vitát. Elhangzottak a bizottságok véleményei is, kérem döntsünk a határozati javaslatról. A közgyűlés 4 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a határozati javaslatot nem fogadja el. 19. Javaslat szabadtéri színpad kialakítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Félreértés ne essék, nem valamiféle hatalmas szabadtéri színpad létesítéséről szól az előterjesztés, mondjuk a szegedi szabadtéri színpad mintájára, hanem egy játszóhely lenne a nyári szünetben a keleti városrész szélén, viszonylag közel a belvároshoz, helyet adva az anyagban felsorolt különböző rendezvényeknek és azon kívül is sok mindennek. A működését úgy képzeljük el, hogy az iskola kezelésébe adva, azt a fajta bérleti díjat a használatért beszedné, amely óhatatlanul költségként fedezésre kell, hogy kerüljön: víz, villany, ilyen jellegű költség. Működési költséget elképzelésünk szerint a létesítés növekedést nem okozna. Amúgy meg jelzem, hogy a tervezetben szereplő 400 db műanyag szék, az a város különböző rendezvényein amúgy is szükséges lenne. Az ötletgazda nem én vagyok sajnálom, mert tetszik az ötlet. Marton István: Az ötlet nekem is tetszik, nagyon tetszik, de úgy gondolom, hogy 2002. nem az az év, amikor ezt meg kell valósítani. Én ezt a jövő évi költségvetés szétverésére irányuló kísérlet egy pici szegének tekintem. Voltak már sokkal nagyobb szegek is, tulajdonképpen sikerült is a koporsót rendesen leszögezni. Azt mondom én, hogy bármennyire tetszik az ötlet, erre, ebből a költségvetésből egy fillért sem hasítanék. Balogh László: Nem akartam szólni, de Marton úr után muszáj. Én viszont, és a bizottság véleményét is szeretném itt akkor kiemelni épp ezért, ami 7 igennel, 0 nemmel, 2 tartózkodással támogatta a javaslatot. Két-három mondattal körülírnám azért a lényegét. Igazán alkalmas és ideális helynek tartjuk a Péterfy Iskola környezetét ilyen szempontból, a város szívében van, közel a lakótelepekhez, zajártalom nélkül, az infrastrukturális feltételek megvannak hozzá, jövő nyáron igenis itt tartalmas rendezvények lehetnének. Felhívnám a figyelmet itt az utolsó előtti-előtti oldalakon a javasolt rendezvények, amelyek itt megtörténhetnének minden probléma nélkül és minden különösebb befektetés nélkül, még egyszer mondom, ez 1,5 millió Ft-ot jelentene a jövő évi költségvetésben. Nem akarok mondani párhuzamokat, de azt hiszem, ezt illene megszavaznunk a kultúra javára a jövő évben. Tóth László: A Péterfy Sándor Általános Iskola határos a választókörzetemmel. Nagy valószínűséggel feltételezni azt, hogy nem történt felmérés az ottani lakosság körébe. Egy szabadtéri színpadnak nagy valószínűséggel nem egy olyan lakótelep kellős közepén kellene elhelyezkedni, ahol időskorúak laknak nagy számban. Ha már az önkormányzatnak van ilyen célra pénze, akkor már évek óta megoldatlan annak a területnek a rendbetétele. El kell arra sétálni tisztelt képviselő urak, tisztelt alpolgármester úr, meg kell nézni, hogy néz ki. Méltatlan a városhoz az a környék a Péterfy Sándor Általános Iskola környéke. Ha van erre pénz, akkor először tegyük rendbe, kérdezzük meg a lakókat, és utána döntsön a közgyűlés a szabadtéri színpadról. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő úr! Jelzem, hogy az udvar rendbetételére pályázatot nyújtottunk be, sajnos nem nyertünk, újra meg fogjuk ismételni. A színhely pedig abból a szempontból szerintem kínálja magát, hogy körbe ott intézmények vannak, több száz méteren belül persze lakóházak is találhatók, de ezen a tényen, akárhol keresünk a városban játszási helyet, nem fogunk tudni változtatni. Dr. Baranyi Enikő: Ezzel a szabadtéri színpaddal kapcsolatosan én a környezet miatt vagyok – több minden miatt – vagyok egy kicsit megdöbbenve. Én semmiképpen sem tartanám célszerűnek és kívánatosnak egy ilyen beton fél kalitkába bezárni egy szabadtéri színpadot. Én továbbra is kitartok amellett a véleményem mellett, hogy a város zöld területén kellene szétnézni. A másik dolog pedig az, hogy akkor, amikor ugyanez a közgyűlés nem is olyan sokkal régebben itt 5-6 millió Ft-ot sokall bizonyos gyermekétkeztetés elméletéhez képest, nyári időszakban, amikor sajnos azt kell mondanunk, hogy Nagykanizsa nem üdülőváros, inkább a város kiürül, az iskola elé bevinni egy szabadtéri színpadot, enyhén szólva, én furcsának találom. Majd lesz egy újabb rendezvény, amit egyébként időszakosan meg kell támogatnunk. Nem érzem a város költségvetési helyzete szerint sem ezt aktuális kérdésnek. Cserti Tibor: A magam részéről határozottan támogatom az előterjesztés és ahhoz a részéhez szeretnék csatlakozni, hogy ez tényleg adja magát. 1977. amikor átadásra került, akkor előremutató, tereprendezési kapcsolatok kialakítása már számolt ezzel a funkcióval. Maga az épület jellege adja magát. Én azt hiszem, hogy sokkal több pénz ………ennél. Ez nem lehet lazítja fel a költségvetést, mert ha már ez lazítja fel, akkor már megette a fene. Én jó szívvel javaslom. Röst János: Mindössze egy kérdésem lenne Tarnóczky Attilához. Mitől függ az, hogy vannak ügyek, amiket támogat és azt mondja, hogy költségvetés növekedéssel jár és vannak ügyek, amiket nem támogat, mert azzal jár. Tüttő István: Ez végül is egy teljes bizonyítás. Tarnóczky Attila: Tisztelt Röst képviselő úr! Ahogy Önnél is, az ízlésem diktálta értékrendet követek, egy kivételével, hogy a működési költségek növekedését jelentő előterjesztéseket nem támogatok és ez nem az. Ehhez a színpadhoz nem tartozik személyzet, a bérlőknek kell a szükséges személyzetet biztosítani és a bérleti díjat kifizetni. Nem tudom, hogy miféle működési költséget tetszenek emlegetni még ezek után. Györek László: Ha már ez felmerült, akkor pontosan ide szeretnék csatlakozni. Szerepel egy mondat itt az előterjesztésben. A rendezvények során a szabadtéri színpad minimális bérleti díjának fedeznie kell a kezelő rezsi költségét, takarítás, energia. Gondolom ez jelenti azt, hogy nem kerül pénzbe a működtetése. Ki fogja ezt bérelni? Működtetni csak kell, hiszen előadásokat kell ide majd hozni. Nem az én dolgom. Ha ezt az önkormányzati intézmények fogják működtetni, akkor viszont megjelenik az ő költségvetésükben. Nem tudom, nem értem ezt igazából, ezért szeretnék erre rákérdezni. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, hogy egy olyan tétel, hogy a Péterfy Iskola ezt nyári szünetben kiadja-e ezt a színpadot egy bérlőnek vagy nem, ez a költségvetésében nem jelentkezik, pontosabban fedezi is a későbbiekben jelentkező energiaköltséget. Én ezt így gondolom. Ezt előre tervezni nem kell. Olyan bérleti díjat kell megállapítani, amely bérleti díj ezeket a költségeket fedezi. Még egyszer mondom, hogy személyzet nem kell hozzá, és hogy ki fogja bérelni, erre a kérdésre választ nem tudok adni, az érintett művelődési házak vezetői nyilatkoztak, hogy ők milyen rendezvényeket vinnének oda, de a terep az nyitott. Olyan értelemben nyitott, hogy bárki kibérelheti olyan rendezvényekre, ami nekünk eszünkbe sem jutott. Tudnék egy olyan helyszínt is javasolni, mint a Csó-tó, ahol lehet építeni egy szabadtéri színpadot, kapásból mondom, 15-20 millió Ft-ért, mely a szabadtéri színpad építésének nem csak a deszkák odahelyezése a költsége, hanem a teljes infrastruktúra. Ez az iskola azzal tűnik ki a többi helyszín közül, hogy ott az infrastruktúra rendelkezésre áll a büfétől a mosdókig. Dr. Baranyi Enikő: Ez olyan látványos nagy szám, hogy 4,5 vagy 20 millió Ft, én azt hiszem, hogy a 4,5 millió Ft is nem a meglévő összegből, hanem hitelből lenne kialakítva. Másrészt a város hosszabb távú fejlesztéséhez és a koncepciójához merem remélni, hogy a Csó-tó fejlesztése jobban hozzátartozik és illik ebbe a képbe mindenképpen egy ott elhelyezett szabadtéri színpad. Tarnóczky Attila: Félreértés ne essék, hogyha Önök leszavazzák ezt az előterjesztést, nem követek el harakirit, de azt legalább kérném, hogy a tényekhez ragaszkodjunk. A beruházás költsége nem 4,5 millió Ft, hanem 1,5 millió Ft + ÁFA, ez nagyon messze áll a 4,5 millió Ft-tól. Ez már a rémhír kategória. Kelemen Z. Pál: Nagykanizsán voltak rendezvények, utcabálok, pl. a Károlyi Kertben mindenki emlékszik arra a nosztalgia rock and roll délutánra, ahol ezrek örültek a rendezvényeknek … ünnepségeket szervezzenek. Az, hogy ez hátul be van kerítve betonnal, a színpadok már csak ilyenek, hogy egyik oldalon nyitottak, hátul meg bekerítettek valamiféle hangvisszaverő felülettel. Kérem gondolják végig azt is, hogy a keleti városrészben jószerivel egyetlen olyan terület sincs, ahol az ifjúság szórakozhatna. Főleg nyáron nem, főleg azok a fiatalok nem, akik nem mennek el üdülni, mert éppen nem telik rá és mondjuk ennek a zaja nem nagyobb higgyék el nekem, mint a Thúry téren tartott majálisoké, vagy a Thúry téren tartott vursliké és vásároké. Nem hiszem, hogy ez városidegen lenne, fogadják el ezt és kezeljék jó szándékkal ezt a javaslatot. Cserti Tibor: Szerintem most vagyunk annál a témánál, amit az öreg Pósalaki úr javasolt, hogy ugorjunk és szavazzunk a témában. Tüttő István: Akkor lezárom a vitát és ugorjunk helyett a határozati javaslatot teszem fel szavazásra. Kérem szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal és 3 ellenszavazattal a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 428/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Péterfy Sándor Általános Iskola déli oldalán létesítendő szabadtéri színpad kialakításával. A létesítmény tulajdonosa az Önkormányzat, kezelője a Péterfy Sándor Általános Iskola. A rendezvények során a szabadtéri színpad minimális bérleti díjának fedeznie kell a kezelő rezsiköltségét (takarítás, energia). A színpad építéséhez és a 400 db műanyag szék vásárlásához szükséges 1.500 e Ft + ÁFA a 2002-es költségvetés terhére biztosítja. Határidő: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 20. Tájékoztató a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítéséről (írásban) Előadó: Balogh László bizottsági elnök Balogh László: A tájékoztató egyértelmű, bár jó lenne citálni, de remélhetőleg mindannyian olvastuk és figyelmünkbe véstük. A bizottság 6 igennel egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot remélve, hogy 2002-ben, 2003-ban valamiféle előrelépés történik. Tüttő István: Kérdésem lenne, hogy szavazhatunk-e? Úgy látom igen, kérem szavazzunk a határozati javaslatról, a tájékoztatás elfogadásáról. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 429/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a tájékoztatót elfogadja. 21. Bicsák Miklós képviselő önálló indítványai a Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozóan (írásban) 22. Tóth Zsuzsanna képviselő önálló indítványa a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó rendelet módosítására (írásban) 23. Györek László képviselő önálló indítványa a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozóan (írásban) 24. Röst János képviselő önálló indítványa az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (Kft., Kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségéről (írásban) Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! A következő kérésem lenne. Bicsák úr két önálló képviselői indítványa, Tóth Zsuzsanna képviselő indítványa, Györek úrét is kérem járuljanak hozzá, hogy egymás után megszavaztatom, hiszem mindegyiket bizottsági szakaszba kell utalni. Nem szükséges, hogy most ismertessék, hiszen úgyis tárgyalni fogjuk. Bicsák Miklós: Az Űrhajós utca járdaépítésére vonatkozó önálló képviselői indítványom oka fogyottá vált, visszavonom. Tüttő István: A többit egy csomagban kérném szavazzunk, a Röst úrét kivéve, mert a Röst úrét meg eleve a jegyzőnőhöz utalnánk. Kérem akkor a 22-25-ig szavazzunk. Köszönöm, hogy elfogadták, szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 430/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. Bicsák Miklós képviselőnek a Közösségi Ház létesítése, Palin SE tulajdonjogának rendezése és az Alkotmány utcában gyalogjárda építésére vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot és az Oktatási és Kulturális Bizottságot. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök Balogh László bizottsági elnök 2. Tóth Zsuzsanna képviselőnek a gépjármű várakozóhelyek létesítésére vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát. Határidő: 2001. december 31. Felelős : valamennyi bizottsági elnök 3. Györek László képviselőnek a közgyűlés bizottságainak módosítására vonatkozó önálló képviselői indítványának megtárgyalására felkéri valamennyi bizottságát. Határidő: 2001. december 31. Felelős : valamennyi bizottsági elnök 4. Röst János képviselőnek az önkormányzati 100%-os tulajdonú gazdasági és közhasznú társaságok (kft. kht.) felügyelő bizottsági tagok összeférhetetlenségére vonatkozó indítványát jegyzői hatáskörbe utalja. Határidő: 2001. december 31. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 25. Javaslat bankváltás miatti hitelkérelem benyújtására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Önök előtt van az az adatsor, amelynek ismertetésétől most eltekintenék. A bankváltás miatt az OTP-hez fordulnunk kell. Kérem szavazzunk róla. Nem tehetünk mást, mint ezt végrehajtjuk. A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 431/2001.(XI.27.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az ERSTE Bank Hungary Rt-nél fennálló célhitel összegét, a 299.378 e Ft-ot 2001. december 28-ig visszafizeti. Határidő: 2001. december 28. Felelős : Tüttő István polgármester 2. 299.378.000 Ft összegű célhitel OTP Bank Rt-től történő felvételéről dönt. A hitel célja: az ERSTE Banknál fennálló célhitel kiváltása. A hitel visszafizetés ütemezése, lejárata megegyezik az ERSTE Banknál fennálló hitel ütemezésével, lejáratával. A közgyűlés a hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit, ezen belül elsősorban a saját bevételeket ajánlja fel, különös tekintettel a helyi adó bevételekre. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a kért hitelt és járulékait a futamidő éveiben – a felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja. A közgyűlés nyilatkozik arról, hogy a már meglévő hitelekből, kezességvállalásokból és az igényelt hitelből adódó éves kötelezettségeit figyelembe véve, nem esik az 1990. évi LXV. tv. 88. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás alá. 3. 300.000.000 Ft összeg folyószámlahitel keret igénybevételéről dönt. A hitelnyitás kért időpontja: 2002. január 2. A közgyűlés a hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az önkormányzat költségvetési bevételeit ajánlja fel. Az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a kért hitelt és járulékait a futamidő éveiben – a felhalmozás és tőke jellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésébe betervezi és jóváhagyja. Határidő: A számlavezető bankhoz történő igénybevétel továbbítására: 2001. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 20.25 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea |
