* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 447.19 KB | |
| 2026-04-09 15:14:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  106 | 96 | 2002. január 15. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: Zárt ülés 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyon- és felelősségbiztosítása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat a Kanizsa Trend Kft 4381/1 hrsz-ú telkének megvásárlására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata PERFEKT Kft-ben lévő üzletrészeinek értékestése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Nyílt ülés 4. Budai István képviselő önálló indítványa a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázat tárgyában (írásban) 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. január 15-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár tetőtéri fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Beznicza Miklós osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József osztályvezető, Somogyi Ottó irodavezető, Szmodics Józsefné irodavezető, Hári László irodavezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Simánné Mile Éva. osztályvezető, Vargovics Józsefné HKÖ elnöke, Gőcze Gyula kincstárvezető, Schmidt László ügyvezető. Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa. Tüttő István: Tisztelt közgyűlés! Köszöntöm Önöket. Köszöntöm a televízió kedves nézőit, köszöntöm a média képviselőit, az osztályok, irodák vezetőit. És természetesen még talán nem jön későn eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk még ebben a hónapban minden kedves jelenlévőnek, és minden kedves nézőnek, aki ezekben az órákban minket figyelemmel kísér. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jele van, így az ülés határozatképes, azt megnyitom. A mai napra fő feladatul a költségvetés tárgyalását határoztuk el. Nem egy szokványos soros közgyűlésről lenne szó, hanem egy költségvetés köré csoportosított napirendek, amelyek szükségesek a tárgyalásra mielőtt a költségvetés tárgyalására sor kerülne. A meghívóban kiküldött napirendi pontokra tett javaslatot szeretném, ha Önök még elfogadnák, hogy az alábbiakkal egészüljenek ki. A „Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata PERFEKT Kft-ben lévő üzletrészeinek értékesítése” című napirend pontot kérem, vegyük fel. Előterjesztője Tarnóczky Attila alpolgármester úr. Kérem, hogy szavazzanak erről a napirendről. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A következő napirendi pont, aminek a tárgyalását kérem, hogy tűzzük napirendre: „Javaslat a Kanizsa Trend Kft. 4381/1 hrsz.-ú telek megvásárlására” című előterjesztést. Előadója én lennék. Kérem, szavazzanak róla. Hozzá kell tennem, hogy ez az a terület, amely az Ipari Park része lenne. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következő: Budai István képviselő önálló indítványa. Kérem, szavazzunk róla, mindenkinél ott van, de azért megkérem Budai urat is, hogy egy-két mondatban ismertesse. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezután megkérdezem, van-e valakinek észrevétele, javaslata a napirendekkel kapcsolatban? Napirend előtt ki kíván szólni? Önöké a lehetőség. Tóth László: Napirend előtt szeretnék szólni. Tarnóczky Attila: A Perfekt Kft-s napirendi pontot, mivel itt egy nem önkormányzati tulajdonban lévő Kft-nek a gazdasági ügyei szóba kerülhetnek, bár az egész anyagi jelentőségét tekintve nulla, mégis zárt ülésen javasolnám tárgyalni. Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. Aki igennel szavaz zárt ülés mellett voksol. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Röst János: Én azért úgy gondolom tisztelt polgármester úr, hogy mivel soros közgyűlést tartunk, a mai közgyűlés anyagai között is kellett volna szerepelnie a polgármesteri beszámolónak, vagy legalább szóban legyen kedves megtenni, hogy a fontosabb eseményeket ismerteti. A napirendi pontokkal kapcsolatban javaslom, hogy Kanizsa Trend tulajdonában lévő földterület vásárlásánál szintén zárt ülésen tárgyaljuk, úgy gondolom, hogy gazdasági érdekeket sérthet, vagy érinthet. Szeretnék kérni a kérdések között 2 percet. Tarnóczky Attilát kérdezném a Kanizsai FIDESZ lobbi címmel. Tüttő István: Én is kérem, hogy a Kanizsa Trenddel kapcsolatos döntést zárt ülésen hozzuk meg, hiszen a közgyűlés egy olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek az egyik pontja az, hogy szigorúan bizalmasan kell kezelni ennek az adás-vételnek a különböző pontjait, számait. Kérem, szavazzunk Röst úr első javaslatáról. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Marton István: Az lenne a javaslatom, hogy a költségvetés előtt tárgyaljunk meg mindent, hiszen a szóba jöhető napirendi pontoknak szinte mindegyike költségvetést érintő tétel. Ezeket azt hiszem, hogy rövid idő alatt szinte egy órán belül meg lehet tárgyalni, és akkor utána ezeknek az ismeretében fogjunk neki a költségvetés tárgyalásának. Tüttő István: Igen, végül is logikus is, mert a költségvetés csak ezek után észszerű. Kérem, szavazzunk erről Marton úr javaslata, én támogatom. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tóth Zsuzsanna: Napirend előtt szeretnék felszólalni belvárosi vandalizmus ügyében. Bicsák Miklós: Én szóban szeretnék 2 percet interpellálni. Közérdekű kérdés a Rozgonyi utcai buszmegállóval komoly lakossági gondok, problémák vannak. Kelemen Z. Pál: Napirend előtt kérnék szót, következő címmel. Egy botrány a közgyűlésen, avagy sérti-e a közgyűlés méltóságát, ha egy képviselő nyílt nyomásgyakorlással korlátozza más képviselők jogát. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, illetve nem kívánnak még szólni, akkor fogadjuk el először a napirendi pontokat. Írásban, amit kiküldtünk, és az előbb elfogadtuk a kiegészítőket. Kérem, szavazzunk a napirendekről. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Aljegyzőnő említi, hogy nem szavaztunk a Kanizsa Trend zárt üléséről, én úgy emlékszem, hogy igen, de megismételném akkor, nehogy véletlenül ez legyen az oka. A közgyűlés 21 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: Zárt ülés 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyon- és felelősségbiztosítása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Javaslat a Kanizsa Trend Kft 4381/1 hrsz-ú telkének megvásárlására (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata PERFEKT Kft-ben lévő üzletrészeinek értékestése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Nyílt ülés 4. Budai István képviselő önálló indítványa a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázat tárgyában (írásban) 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Mielőtt a napirendekre rátérnénk, akkor a napirend előtti hozzászólásokra megadom a lehetőséget. Tóth László úr közben jelezte, hogy Ő kérdést szeretne fel tenni, nem jól fogalmazta meg a kérését. Napirend előtt: Tóth Zsuzsanna: Az elmúlt év végén az utolsó napokban belváros szerte, de nem csak a belvárosban, úgynevezett grafiti rongálásokkal lett tele az utca. Üvegfelületeken épületek falain, kapukon jelentek meg a feliratok. Az e fajta vandalizmus, maga a rongálás ténye, a városkép csúfítása is felháborító és elítélendő cselekmény, nem is beszélve arról, ha ezeknek a firkálásoknak valamiféle mögöttes tartalommal bírnak, netán valakik megjelölésére szolgálnak. Véleményem szerint megengedhetetlen, hogy városunkban ilyen jellegű bűncselekmények táptalajt kapva elszaporodjanak. Ezért kérem polgármester urat, hogy a Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen tegyen feljelentést e tárgyban, mivel ezen cselekmény rongálásnak mindenképpen minősül, és a helyreállítása a tulajdonosoknak nem kevés anyagi vonatot hoz maga után. Másrészt meg mindenképpen szükséges volna annak megállapítására kiterjedő nyomozást folytatni, hogy a kalligrafikus feliratok esetlegesen milyen mögöttes tartalommal bírnak, mert mások ilyenjellegű megjelölése társadalmunkban megengedhetetlen. Kérem e tárgyban polgármester úr mi hamarabbi intézkedését. Még annyit elmondanék és megjegyezném, hogy hasonló okok miatt esetleg célszerű volna térfigyelő kamerarendszer felépítése. Például a Huszti téri 17. hosszúsági kör emlékmű kapcsán is, ami már többször megrongálódott, megrongálták és a belváros egyes pontjainak bekamerázása is értelmet kaphatna. E tárgyban egyébként Bicsák képviselőtársam is régebbi közgyűlés felszólalt, akkor a valutázó bűncselekmények bizonyítékszerű lefigyelése érdekében szólt erről. Vagyontárgyaink megóvása érdekében hosszútávon megtérülő befektetés volna a város részéről, addig pedig polgármester úr szíveskedjen a Rendőrség figyelmét felhívni a fokozott rendőri jelenlét szükségességére. Tüttő István: Képviselőnő, köszönöm a figyelemfelhívást. Szeretném jelezni, hogy feljelentést tettem személyesen a Rendőrségen, majd a következő ülésen, amikor a polgármesteri tájékoztatónak írásos anyaga lesz, ott mellékeljük. Természetesen emlékszik rá biztosan, hogy feljelentést tettünk, sőt még 100 eFt jutalmat is tűztünk a ki a 17. hosszúsági kör emlékhelynek a megrongálóinak a megtalálása érdekében. Sajnos eredménytelenül folyt a nyomozás. Egyelőre nem járt még le az a határidő, amelyre a Rendőrség ilyenkor a nyomozás bizonyos idő elteltével megszünteti, ha nincs eredménye. Reméljük, hogy ez a grafiti-s társaság nagyon úgy tűnik, legalábbis amiket én láttam - és én nem vagyok írásszakértő - de úgy tűnt nekem, ugyanattól a személytől származnak, legalább is a vonalvezetése. Amikor a Nagymagyarország emlékmű ellen követték el ugyanezt a cselekményt, akkor tettem én feljelentést, de ahogy látom és azt hiszem éppen a közelében a volt Csemege áruház falán ugyanúgy rajt van, de ugyanazzal a kézírással, és ugyanaz a szöveg megjelent. Én remélem, hogy egyszer ezek közül valaki fennakad a hálón és bízom abban is, hogy az igazságszolgáltatás valamilyen módon kártérítést is fog adni ezekben az ügyekben, hiszen ahogy képviselőnő mondta, bizony sokba kerül ezeknek az eltűntetése és sajnos semmi nem garantálja a visszatérésüket. Kelemen Z. Pál: A hozzászólásomnak megismételném a címét: „Egy botrány a közgyűlésen, avagy sérti-e a közgyűlés méltóságát, ha egy képviselő nyílt nyomásgyakorlással korlátozza más képviselő jogát”. Próbálnám az idő rövidsége miatt fejezetekbe tömöríteni a hozzászólást. Előzmények. A december 18-i közgyűlésen két lépésben döntöttünk a Kanizsa Dél Zalai Hetilap ügyvezető főszerkesztőjének ügyében. A második lépésben az ülés végén 14 szavazattal úgy döntöttünk, hogy megbízzuk Lukács Ibolyát 1 évre a Kanizsa Dél Zalai Hetilap ügyvezető főszerkesztőjének és ez botrányt váltott ki. A történések mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára történtek. Mindnyájan tanúi voltunk az eseményeknek. Egy kicsit előre mennék, vagy inkább vissza. Birkner Zoltán képviselő úr frakcióvezető előrement és a felszólalásra jelentkezett Tarnóczky Attila gépét kikapcsolta, felszólítva arra, hogy ne szólaljon hozzá, megakadályozta az alpolgármester urat a felszólalásban. Döbbenetünkre Tarnóczky Attila képviselő úr ezt tűrte. Második fejezet. A szavazás után Birkner Zoltán képviselő úr frakcióvezető elmarasztaló szavakat mondott Tóth Zsuzsanna képviselőasszony felé mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára, és ezt követően nekitámadt Törőcsik Pál képviselő úrnak. Legorombította mindnyájunk szeme láttára és fülünk hallatára, és felszólította, hogy mondja azt, hogy tévesen szavazott. Döbbentünkre a megalázott képviselőtársunk ezt megpróbálta megtenni, visszavonni szavazatát, hogy tévesen szavazott, de mivel a közgyűlés véget ért erre már nem volt mód. A közgyűlés jelenlévő tagjai felháborodva figyelték a közgyűlés és a demokrácia alpári módon történő megsértését. Nem először történt ilyen. Emlékezzenek tisztelt képviselőtársaim, mikor Birkner Zoltán képviselő úr visszavonatta két frakciótársával a laktanya visszaadási íven tett aláírásukat, megsértve Dr. Gőgös Péter és Kiss László képviselők demokratikus jogát, hogy azt írjanak alá, amit akarnak. Az elmúlt közel 4 évben a megszokhattuk, hogy a FIDESZ megyei helytartóin és városi komiszárjain keresztül állampártként viselkednek agresszív hatalomgyakorlásra törekszik. De tisztelt képviselőtársaim, ne tűrjük el, ne tűrjük, hogy megsértsék, megsérthessék Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének méltóságát, mert ez a demokrácia a képviselők függetlenség sérelme. És végül. Felszólítom - mert a frakcióm nevében beszélek - felszólítjuk Birkner Zoltán frakcióvezető urat lássa be, ismerje be, hogy cselekedetével megsértette képviselőtársait, megsértette a közgyűlést, megsértette a várost. Felszólítom, felszólítjuk, kövesse meg képviselőtársait, a közgyűlést és a várost. Tisztelt Birkner Zoltán úr, Kérjen bocsánatot! Kiss László: Hogy annak idején az az aláírás milyen körülmények között került sorra, annak az eldöntésére én nem kértem senkit, különösen nem Kelemen Z. Pál képviselőtársamat. Azt hiszem én is vagyok annyira szuverén személyiség, hogy el tudom dönteni, hogy valamit egy kicsit elsiettem-e vagy sem, és ott akkor erről volt szó. Egyébként ezekről a dolgokról pedig egy közmondás jut eszembe a fogadatlan prókátorról. Tóth Zsuzsanna: Tisztelt közgyűlés, tisztelt Kelemen Z. Pál úr! Engedje el, hogy azzal kezdjem a magam részéről nem tartok igényt arra, hogy Birkner Zoltán úr bármilyen formában bocsánatot kérjen tőlem. Ön azt hiszem van olyan intelligens és sokat tapasztalt politikus, hogy tudja azt, hogy néha a politikában vannak olyan játékszabályok, olyan íratlan törvények, amelyeket frakciótagoknak be szokás tartani. Ha van egy olyan elgondolás, akár az Önök részéről, amiben többségük egyetért, és azt támogatni szokták, Önök is előfordult már, hogy valaki nem úgy szavazott, ahogy a többségük szerette volna. Előfordul ez más frakcióban is, én az ilyet felmerem a magam részéről vállalni, és ennek a következményeiért vállalom a felelősséget. Köszönöm szépen, nem tartok igényt semmiféle védelemre senki másnak a részéről itt a közgyűlésben, és még egyszer mondom, el tudom dönteni magam, hogy mikor, hogyan szavazok. Tarnóczky Attila: Valóban érintett vagyok, de nem Birkner úr részéről, hanem Kelemen képviselő részéről. Birkner képviselő urat én kedvelem, tehetséges politikusnak tartom és baráti tanácsait meg szoktam fontolni. Utasításokat nem szoktam tőle kapni képviselő úr. Egyébként tanácsokat másoktól is szoktam kapni, nem kell nagyon messzire menni, és én is szoktam adni, amikor a vita már túlságosan hosszúra nyúlik, és nem biztos, hogy egy újabb felszólalás előbbre viszi a dolgokat. Azt is szoktam látni, hogy mondjuk az MSZP frakció tagjai a mellettük ülő nem MSZP frakció tagoknak, hogyan adnak tanácsokat a szavazás igen, vagy nem gombjára. Úgyhogy műbalhé ez kedves uraim, de annak nem rossz. Törőcsik Pál: Jómagam szeretném visszaidézni az akkor történteket és azt is, hogy akkor engem volt, ami felháborított. Nevezetesen én valóban tévedésben voltam a tekintettben, hogy mikor marad jogsértő helyzet a kinevezés körül. Amikor tudomásomra jutott, hogy eredeti szándékom szerint a három hónapos kinevezés is megszüntette volna ezt a jogsértő helyzetet, akkor kértem egy újraszavazást. Ami sajnálatos módon az MSZP frakció tagjai, gépüket kikapcsolva elérték, hogy határozatlanképtelen lett a közgyűlés és nem volt alkalmam, hogy a szándékom szerinti szavazatomat adjam le. Ennyi történt. Ez valóban számomra sérelmes volt, egyébként köszönöm az aggodalmat, de azt hiszem mindannyian nagy fiúk vagyunk, nagy lányok azt hiszem tudunk magunkra vigyázni, és önálló véleménnyel rendelkezünk. Dr. Gőgös Péter: Jómagam is szeretném kifejezni, hogy nem szorulok Kelemen Z. Pál istápolására és az általa kiharcolni kívánt bocsánatkérésre. Valóban én is egy téves aláírást tettem, amit önként vontam vissza, nem Birkner Zoltán utasítására, ugyanis korábban mi már ezt a kérést a laktanyák visszaadásának a kérését, tolmácsoltuk a kormány felé FIDESZ részről. Köszönöm szépen. Így gondolom szükségtelen még egyszer az Önök felhívásán az aláírásommal ezt még egyszer foganatosítani, vagy ismételni. Tarnóczky Attila: Tisztelt testület! Fura helyzetben vagyunk, mert megint egy „A” kérdés hangzott el, látszólag a polgármesterhez szólt, igazából persze nem hozzá szólt, ilyen oldalról is a dolog bizonytalan. Az SZMSZ azt mondja, hogy érintettség esetén lehet reagálni és annyi kötelessége van polgármester úrnak - bár ő nem tudott választ adni, amit nem csodálok - hogy megkérdezze Kelemen Z. Pál képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ. Birkner Zoltán: Természetesen nem lepett meg Kelemen Z. Pál képviselőtársam hozzászólása hiszen tudom, hogy beindult az MSZP kampány. Azt is tudom, hogy Nagykanizsán is durva MSZP kampány várható, ennek most az első felvonása megtörténik. Magam részéről Kelemen képviselőtársam, nem szeretnék Önnek magyarázkodni Önnek semmilyen szinten. Ha az elmúlt közgyűlésen bárkit bármiben megsértettem - bár nem érzem, hogy ezt megtettem volna - akkor természetesen nagyon szívesen bárkitől elnézést kérek. Azt gondolom, hogy ez a nagyon csúnya politikai ízű felszólalás már megint ugyanazt a hangulatot adja meg a mai napnak, ami nagyon gyakori. Én szerettem volna a mai nap szakmával foglalkozni, szerettem volna a mai nap csak tisztán a költségvetéssel foglalkozni. Szerettem volna ezeket a politikai napirend előtti felszólalásokat elkerülni, sajnos nem tudtam megtenni, hiszen Kelemen képviselőtársam gondoskodott róla, hogy ne tegyem meg. Ettől a pillanattól kezdve ezzel az üggyel egy másodpercig nem vagyok hajlandó tovább foglalkozni, és csak emlékeztetni szeretném Önt is, hogy azért a havi tiszteletdíjunkat szerintem elsősorban azért kapjuk, hogy a város ügyeit vigyük előre, és nem azért, hogy kisparlamentet játszunk Nagykanizsán. Kelemen Z. Pál: Én nem akartam fogadatlan prókátora lenni senkinek sem, főként a FIDESZ-es képviselőtársaimnak, védtelenek ők a FIDESZ toprációtól nélkülem is. Tőlük elvárható módon nyilatkoztak, ahogy ez fegyelmezett frakciótaghoz illik. Én a jelenséggel foglalkoztam tisztelt képviselőtársaim. Ez a jelenség az, hogy nyílt színen ilyenfajta dolgokat lehet csinálni, sérti ennek a közgyűlésnek a méltóságát. Igenis azért ülünk itt, hogy megvédjük a közgyűlés méltóságát és a város becsületét. Nem kívánok én ezzel többet foglalkozni, elmondtam, amit elmondtam, ehhez hozzátenni, ebből elvenni ebből nem lehet. Mindnyájunk szeme láttára, mindnyájunk füle halltára itt történt ebben a teremben úgy, ahogy elmondtam. Tüttő István: Most egy kis dilemmában vagyok, mert Tóth úr kérdést kíván feltenni, és ugye a kérdéseket interpellációkkal együtt. Akkor én megkérem, hogy először Tóth úr mondja el a kérdését, vagy fogalmazza meg a kérdését, és azt követően Bicsák úr interpellációja hangzana el szóban és a Röst úrnak is van. Akkor a sorrendet majd úgy tennénk fel, hogy először kérdez Tóth László úr, aztán Röst úr, és azt követően Bicsák úr elmondja az interpellációját. Tóth László: Kérdésem címe: „Egy cél két forrás?” 2001. december 18-i soros közgyűlés 19. napirend pontjaként tárgyaltuk Tarnóczky Attila alpolgármester úr előterjesztésében a „Javaslat a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány támogatására”- című előterjesztést. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 452/2001. számú határozatával a 2002. évi költségvetés terhére 18 millió Ft-tal támogatta a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány keretein belül a 2002. szeptemberében induló műszaki -, informatikai alapképzés szak indítását. A támogatási összeg átutalásának határideje 2002. május 31. A határozathozatal az előterjesztésben foglaltakra figyelemmel természetesen egyhangú volt. Mivel aznap reggel 9 órákor kezdődött a közgyűlés, így nem állt módunkban átlapozni a Zalai Hírlap aznapi számát. Ha megtettem volna, akkor a 16. oldalon a következőket olvashattam volna. Pályázó neve Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány. (Idézek az újságból). „Az új képzés megfelelő szintű beindításának alapfeltétele a 30 nagyteljesítményű számítógéppel felszerelt informatika labor kialakítása, valamint a számítógéprendszerek működését biztosító szoftverek beszerzése. Az elnyert támogatás összege 17,1 millió Ft”. Alapos a gyanúm, hogy a 2001. december 18-i közgyűlési előterjesztés, valamint a Nyugat- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat célja, valamint tartalma ugyanaz. Kérdésem Birkner Zoltán képviselőtársamhoz intézem, nem kellett volna-e tájékoztatni a képviselőtestületet arról a tényről, hogy ugyanezzel a céllal máshova is nyújtott be pályázatot. Miután Birkner úr kettős funkciót lát el. Egyrészt, mint a helyi FIDESZ frakcióvezetője, másrészt, mint a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány oktatási igazgatója, ezért arra kérem, ha oktatási igazgatóként kíván válaszolni a kérdésemre, úgy kérem legyen szíves fáradjon ki a vendégek részére fenntartott mikrofon állványhoz. Egyben arra kérem Birkner képviselőtársamat, hogy a következő közgyűlésre másolatba csatolja be a Nyugat Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázatát. Amennyiben gyanúm beigazolódik, akkor kérem a 452/2001-es számú határozat hatályon kívül helyezését és a testület állásfoglalását az ügy megítélését illetően. Tarnóczky Attila: Ma már semmin sem csodálkozom. Tóth László elnök úr az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke tudja, hogy képviselők egymást nem interpellálhatják. Ez ezek szerint nem számít, mert kérdést sem intézhetnek. Polgármester, az alpolgármesterhez például hozzám igen. Annyit tudok elmondani, mint Önök is látták az előterjesztésben szereplő levelet. A kuratórium elnöke S. Nagy Katalin professzor asszony írta. Én amikor megtudtam, hogy nyertek a pályázaton megkérdeztem tőle, hogy ugyanarról a célról van-e szó. Azt válaszolta, hogy nem. A kuratórium ülésén elhangzott, hogy 35 millió Ft-os beruházást terveznek, mindezekhez Birkner úrnak annyi köze lehetett volna, hogyha esetleg elmondja, hogy nyert az alapítvány már. Az ilyen kérésekkel úgy gondolom, hogy a kuratórium elnökéhez kell fordulni, mert a Felsőoktatásért Alapítvány Kuratóriuma, illetve elnök asszonya fele a beadott pályázatokért, kérelmekért. Mayer Ferenc: Valójában kérdezni szeretném Öntől, hogy szólhatok-e a témában tekintettel arra, hogy én a Felsőoktatásért Alapítvány Kuratórium tagja vagyok és most nehogy itt szerepzavarba kerüljek, hogy kuratóriumi tagként, vagy képviselőként, vagy milyen minőségemben szólhatok a témához. A Tóth László úr kérdésével kapcsolatban a következőről szeretném tájékoztatni a közgyűlést. Gondolom, hogy arra a kérdésre, hogy részletesen miért nem tájékoztatta Birkner úr a közgyűlést, erre nekem nem kell válaszolnom. Azt azonban határozottan állítom, hogy én egészen pontos információ birtokában voltam december 18-án is. Ugyanis énnekem tudomásom volt arról, mert erről a kuratóriumi ülésen szó volt, ott az előmunkálatokról tájékozattak minket. A várható bekerülési költségekről is tájékoztattak minket. Én pontosan tudtam, hogy ez bizony egy olyan 35 millió Ft körüli, - akkor nyilván nem volt ez egészen precízen kidolgozva - de tudtam, hogy ennek bekerüli költsége minimum egy olyan 35 millió Ft körüli összeg. Ez most már utólag is bebizonyosodott, hogy ez valóban így van. Mert most már egészen pontosan készültek el az átalakítások és egyebek, mert ezért sok minden kell még ez nem csak szoftver és gép. Az átalakítási munkálatok költségbecslése és minden egyéb megtörtént és ez igazolta előzetes információkat, miszerint bizony ennek minimum 35 millió Ft a bekerülési költsége. Erről szerettem volna tájékoztatni a közgyűlést. Tüttő István: S nagy Katalin professzor asszony levele, ezen felül azt hiszem még 3,6 vagy 3,8 millió Ft-ot tartalmaz, amelynek a megszerzését a kuratórium magára vállalta, hogy megpróbálja megfelelő munkával ezt előteremteni. Én azt hiszem, hogy ezt a részt lezárhatjuk. Röst János: Szeretném megkérni polgármester urat arra, hogy kérdezze meg Tóth Lászlótól, hogy elfogadja-e a választ először. Tüttő István: Tóth László úr elfogadja a választ? Kelemen Z. Pál úr elmondta, hogy hogy fogadja. Tóth László: Nem fogadom el a választ elég zavaros volt, homályos volt szóval nem egészen értem. Ha lehet, akkor kérném írásban a választ. Röst János: Egy örömtelibb kérdésem lenne Tarnóczky Attilához. Az elmúlt évvégén az önkormányzat sikeresen pályázott a Gazdasági Minisztériumhoz szociális bérlakás építésénél. A 117 bérlakás pályázatának előkészítését szeretném megköszönni, akik részt vettek bent. Elsősorban az IKI-vezetőjének, illetve a Szociális Osztály vezetőjének. Remélem, hogy a polgármester úr szintén megtette, vagy alpolgármester ugyanezt. Több újságban viszont olvashattuk, hogy a Kanizsai FIDESZ is lobbizott ebben az ügyben. Tisztelettel megkérdezem Tarnóczky Attilától, hogy ő járt-e a minisztériumban lobbi szinten, illetve tud-e arról tájékoztatást adni, hogy más Kanizsai FIDESZ-es volt-e fent. Ugyanis ha a hír igaz, akkor szeretném megköszönni. Tarnóczky Attila: Tisztelt képviselő, úr esetleg Birkner képviselőnek is köszönetet mondhat, hogyha akar a főiskola sikeres pályázata miatt, ha már az ellőbb botrányt kavartunk ebből. Egyébként nem jártam a minisztériumban, de államtitkár úr járt nálunk és erről beszéltünk vele. Nem állítom, hogy ezért nyertünk, kedves képviselő úr. Továbbá mint Ön is tudja, itt járt egy osztályvezető az előző avatáson, ott például Dr. Csákai Iván bizottsági elnök úr hosszasan győzködte, hogy a 27 lakás megvásárlása, az egy alapvető fontosságú dolog a lakás mobilitás szempontjából és nem eredménytelenül, mert előzőleg olyan értesüléseink voltak, hogy ez egy elég reménytelen pályázat és nyertünk ezzel is. Magam részéről ennek örülők a leginkább. Tüttő István: Talán még annyit hozzátennénk, hogy Göndör úrtól pedig megkaptuk azt a limitet, ami alá kell menni a nyerés esélyével. Röst János: Úgy látszik, nem kell megköszönni a FIDESZ-től senkinek sem, hogy ebben lobbizott. Annak mindenképpen örülők, hogy Tarnóczky Attila elmondta ezt a véleményt. Dr. Csákai Ivánnak majd külön gratulálok. Viszont ez akkor azt jelenti, hogy ami eddig megjelent a sajtóban FIDESZ hír az így nem igaz. Tüttő István: Én azért megkérem a FIDESZ-t, hiszen megfelelő befolyással rendelkeznek, hogy hasonló elánnal kellene az Ipari Parkkal kapcsolatos ügyekben is lobbizni, hátha hasonló sikert érnénk el. Dr. Baranyi Enikő: Én nagyon szépen kérem polgármester urat segítsen abban és hasson oda, hogy ez a közgyűlés, közgyűlés levezéséhez méltó módon történjen. Nem lehet itt disputálgatni, most akarsz válaszolni? Később? Most én mégis csak szót kérek. Kérem szépen. Van egy kérdés, arra van egy válasz. Személyes megszólíttatás nem történt polgármester úr én azt gondolom, hogy talán rugalmasabban és flottabbul mehetne ez a munka nem beszélve arról, hogy tényleg így van, ez a fajta szócsata, ez valami elképesztő. Úgyhogy legalább annyira rontja a közgyűlés és az itt ülő személyeknek a megbecsülését, és a respektjét még jobban talán, mint az előbb felidézett esetek. Birkner Zoltán: Ugyan nem készültem arra, hogy a mai nap rendes közgyűlés lesz, valóban hogy nézem, nincs odaírva az összehívom előtt, hogy ez egy soron kívüli lenne, hát döbbenten hallom, hogy nem is tudom egy óra telt el, és még semmi már nem történt, mint hogy ez egyik vagy a másik képviselőtársam politikai nyilatkozatokat tett. Kérem Önöket tisztelt hölgyeim és uraim foglalkozzunk azzal, amiért ma ide jöttünk. Azt úgy hívják, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2002. évi költségvetése. Én ma ezért jöttem ide. Röst János: Hasonlóképpen szerettem volna megkérni polgármester urat, nincs annak lehetősége arra, hogy egy kérdés megválaszolása után, vagy el fogadása után, vagy nem elfogadása után bárki szót kaphasson, még ügyrendivel sem. Egyébként Birkner Zoltánnak javaslom, hogy nézze meg ez évi munkatervünket, ez soros ülés Tüttő István: Interpelláció szóban Bicsák Miklós. Bicsák Miklós: Polgármester úr úgy érzem, köszönöm Birkner Zoltán képviselőtársamnak, hogy Kanizsa város gondjaival, én azzal szeretnék nagyon röviden a 2 perces szóbeli interpellációmban. Mivel, hogy a Rozgonyi utcában, a Rozgonyi 1-nél lévő buszmegálló lakossági gondok problémák mondhatom most már felháborodás, főleg napokban újra egy kis csoport Miklósfáról megkerestek, akik ott szállnak fel. Elégedetlenek nincs megoldva, tisztelt közgyűlés, polgármester úr, hogy az a buszmegálló megfelelően szolgálja ki ott az utasokat. Reggel a diákok iskolába mennek, délután jönnek a diákok. Az idős nénik eső, időjárás. Én abban kérném tisztelettel polgármester urat és a lakosság kéri, hogy szíveskedjünk valami megoldást csinálni, mert nem állapot ez a Rozgonyi u.1 előtt lévő buszmegálló. A Kalmár utcában kérnék a busznak az áthelyezését, ott fel tudnának szállni, és nyugodtan ki tudnának Miklósfára menni. Azok a nénik, bácsik ott bizony sajnálom őket. Esik a hó, az eső, oda beállnak a papírírószerbe különböző magántulajdonú üzletek elé. Nem szólnak érte a tulajdonosok, de mit tehetnek, mert se megálló, semmi. Ez áldatlan állapot. Nagyon kérem, hogy ezt a lakosság érdekében egy gyors intézkedést, ha tisztelt polgármester úr ebben az ügyben lépne nagyon megköszönném alakosság nevében. Tüttő István: Megvizsgáljuk a kérdést. Kérem, rátérünk az elhatározott napirendi pontok tárgyalására. Én feltenném azért szavazásra azt a kérdést is, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Vagyon és felelősségbiztosítása szintén olyan számokat tartalmaz, amely a biztosítok részéről nem kimondottan szerencsés, ha ismertetésre kerülne a nyilvánosság előtt. Én azt kérem, hogy szavazzunk arról is, hogy akkor zárt ülésen tárgyaljuk meg azokat a napirendeket, amelyek a közgyűlés költségvetési témáján kívül esik és akkor egyszerre, egy blokkban megtárgyalnánk. Kérem a szavazatukat, erről a vagyon és felelősségbiztosítással kapcsolatban, hogy azt is zárt ülésen tárgyaljuk. Én kérem, hogy igennel szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérném, hogy teremtsük meg a zárt ülés feltételeit. (Az 1. 2. és 3. napirendi pontok zárt ülés keretében kerültek megtárgyalásra, melyről külön jegyzőkönyv készült.) Nyílt ülés 4. Budai István képviselő önálló indítványa a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázat tárgyában (írásban) Tüttő István: Az indítványt bizottsági szakaszba utaljuk, kérem szavazzuk meg. Az SzMSz előírja. A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 4/2002.(I.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot, a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot Budai István képviselőnek a lakóházak energiatakarékos felújításával kapcsolatos Széchenyi terv pályázatról szóló önálló indítványának megtárgyalására. Határidő: 2002. január 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Budai István bizottsági elnök Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Antalics Dezső bizottsági elnök 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Az önkormányzati törvény szerint február 15-ig kell ebben a kérdésben állást foglalnia a T. Közgyűlésnek és természetesen addig be is kell terjeszteni. Ebből a szempontból a jegyzőnő eleget tett az előírásnak. Elkészült a költségvetés, amelyet személyemben a polgármester terjeszt Önök elé. Közben az anyag több alkalommal bizottságok előtt tárgyalásra került és ezeken a bizottságokon Szita és Társai Könyvvizsgáló Tanácsadó és Szolgáltató Bt képviselői is, így éppen Szita László úr, akit külön köszöntök körünkben. Könyvvizsgáló úr ismertette, megítélésünk szerint rendkívül részletesen és rámutatva mindazokra a kérdésekre, amelyek – talán úgy is lehet fogalmazni, hogy a korábbi időkben nem kerültek ily módon felszínre. A bizottsági szakaszban megtett észrevételekre a rendeletünket közben módosítottuk olyan értelemben, hogy hozzáigazítottuk a Könyvvizsgáló Tanácsadó és Szolgáltató Bt által megállapítottakhoz. Az, hogy ez mennyire sikerült, azt szeretném majd a könyvvizsgáló úrtól megkérdezni. Éppen ezért először fel is kérem Önt arra, hogy szíveskedjen minket és a tisztelt tévénézőket tájékoztatni a könyvvizsgálat eredményéről, illetve megállapításairól. Szita László: Társaságunk a könyvvizsgálói megbízás részeként felülvizsgálta az önkormányzat 2002. évi költségvetési rendelettervezetét és az ehhez kapcsolódó szöveges előterjesztést. Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy ezt a kötelezettséget az önkormányzati törvény írja elő a könyvvizsgáló számára és meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a felülvizsgálat során kiemelten kell ellenőrizni, át kell tekinteni és erről egy jelentést kell összeállítani. Ennek a kötelezettségnek tett eleget társaságunk, amikor felülvizsgálta a rendelettervezetet és elkészítette a könyvvizsgálói jelentést. Ezt múlt csütörtökön – a bizottsági üléseken – rendelkezésre bocsátottuk és gondolom, hogy a tisztelt képviselők is megkapták, ezért annyira részletesen talán nem kellene belemennem, mint a bizottsági ülésen. Két nagy területet érintett a felülvizsgálat, először is a törvényességi szempontokból meg kellett vizsgálni, meg kellett nézni, azt ellenőrizni kellett, hogy ez a rendelettervezet mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek. Elsősorban a helyi önkormányzati törvénynek, az államháztartási törvénynek és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletnek. A második részben pedig megnéztük azt, hogy a költségvetési koncepcióban elhatározott feladatok hogyan érvényesültek és próbáltuk elemezni, értékelni az önkormányzatnak a költségvetési, pénzügyi helyzetét. Ezekhez elöljáróban még annyit elmondanék, hogy mielőtt a részletes ismertetésre, és az általam fontosnak tartott részeknek az ismertetésére sort kerítenék, először még azt is szeretném elmondani, hogy a könyvvizsgálatnak nem feladata, hogy célszerűségi, hatékonysági és gazdaságossági szempontokból megnézze, hogy egyes feladatokra, beruházásokra, felújításokra, működtetésekre miért annyi előirányzat került tervezésre a költségvetésben, mint amennyi az előterjesztésben szerepel. Természetesen erről is a véleményünket el lehet mondani. Először engedjék meg, hogy a jogszabályi megfelelőségről néhány általam fontosnak tartott dolgot kiemeljek. Ahogy említettem, azt kellett megnéznünk, hogy a költségvetés, az előterjesztés az eljárási rendnek mennyiben felelnek meg a törvényben meghatározott kötelezettségeknek és tulajdonképpen azt kellett megállapítanunk, hogy a tervezés első szakaszát jelentő koncepció elkészítését és elfogadását polgármester úr időben terjesztette a testület elé jóváhagyásra, illetve ehhez kapcsolódóan a gazdálkodás első háromnegyed éves helyzetéről készült tájékoztató is elkészült. A tervezés második szakaszában már a részletes számoknak, az előirányzatoknak a kidolgozására került sor, és itt kell megemlíteni az ad hoc bizottságnak a tevékenységét és a véleményét, hogy amelyet végül is úgy lehetne, hogy pozitívlag a költségvetés előkészítésének pozitív szakaszának lehetne minősíteni. A könyvvizsgálat azonban jelezni kívánja azt is egyértelműen a jogszabályi követelményeknek a végrehajtása során, hogy az előterjesztés szöveges részéből nem lehetett egyértelműen megállapítani azt, hogy hogyan épültek be ebbe a rendelettervezetbe a költségvetési törvényből adódó feladatok. Többek között a bérfejlesztéseknek a hatásai, a minimálbérnek a hatásai, hiszen ezek elég sok előirányzatot, támogatást jelentenek, illetve elég sok pénzt jelentenek a költségvetésben. Az infláció ellentételezésére a központi normatívák előirányzatokat nem tartalmaztak, többlettámogatást nem tartalmaztak és így a város intézményi költségvetésekben is az infláció ellentételezését biztosító - szakmailag úgy fogalmazzuk meg, hogy a dologi automatizmus nem kerül az intézményi költségvetésben előirányzásban előterjesztésre. Nem lehet többek között néhány dolgot még megállapítani, többek között azt, hogy az átmeneti gazdálkodásnak az időszaka, amely tulajdonképpen azt az időszakot jelenti, amíg a rendeletet a testület megalkotja, – január 1-től eltelt időszak – ez hogy épület be a jelenlegi rendelettervezetbe, költségvetésbe, a költségvetési javaslatba. Ugyanis megint csak a törvényre tudnék hivatkozni, amely többféle lehetőséget biztosít a testület számára, mert valóban az van, hogy felhatalmazás nélkül a rendeletalkotásig nem lehetne üzemeltetni a települést, a várost, az intézményeket. Ennek a jogi felhatalmazása azt jelenti, hogy vagy átmeneti rendeletet alkot a testület, vagy pedig az önkormányzat polgármestere jogosult a kiadásoknak a teljesítésére és a bevételek beszedésére. E nélkül nem lehetett volna gazdálkodást vinni. Azt megállapítottuk, hogy ez a rendelettervezetből nem állapítható meg egyértelműen, hogy ez beépült-e. Ugyanakkor viszont a törvényességhez tartozik az, hogy ez a mostani költségvetési előterjesztés február 15-e előtt történt, így a polgármester úr, ahogy a bevezetőjében is említette, ennek az előterjesztési kötelezettségnek eleget tett. Ezek után engedjék meg, hogy nagyon röviden elmondjam, hogy mi a véleményünk a költségvetés szerkezetéről, hogy hogyan kell összeállítani, milyen információkat kell tartalmazni. Ezt az ellenőrzést ahhoz tudjuk hasonlítani, vagy ahhoz tudjuk viszonyítani, amit az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény és ez a 217-es kormányrendelet egyértelműen meghatároz. Nem akarok rá részletesen kitérni, hogy miket kellene bemutatni. Összességében azt tudtuk megállapítani, hogy lényegében ezeknek a követelményeknek – ezek az adatállomány, a táblázatok, amelyeket közöltek – ez megfelel és ezen kívül még a testületi igényeknek megfelelő további információkat is lehet kapni ezekből az előterjesztésekből. Ugyanakkor viszont azt is megállapítottuk a múlt heti felülvizsgálat alkalmával, hogy egy kötelezően előírt adatállomány, a közvetett támogatások, adóelengedések és egyébnek a bemutatására nem került sor, viszont ennek a mostani előterjesztésnek már a részét képezi, hiszen a Hivatal elkészítette az ezzel kapcsolatos kiegészítő javaslatát. A továbbiakban azt is megállapítottuk és felvetettük, hogy a szöveges előterjesztés nem tér ki részletesen arra, hogy a költségvetés bevételei, kiadásai hogyan kerültek tervezésre, többek között hogyan került az egyensúly biztosításra és ehhez kapcsolódóan a hitelfelvételek ellenőrzését is elvégeztük. Az önkormányzati törvény előírja azt, hogy a hitelfelvételt egy behatárolt korlát alapjául hitelt lehet betervezni, egy behatárolt szám alapján. Ennek a felülvizsgálatát elvégeztük, és azt állapítottuk meg, hogy összességében ebben az évben 934. 857.000 Ft az a hitelállomány, amelyet éven túli hitelként be lehet állítani a költségvetésben. A mostani rendelettervezet 521 millió Ft-ot tartalmazott, a teljes hitelkeretet nem merítették ki. Amennyiben viszont évközben likvid hitelre, éven belüli hitel felvételre kerülne sor, ez nem tartozik ebbe a hitelkorlátba, ezt nem kell ilyenkor figyelembe venni, ugyanis a törvény nem teszi ezt kötelezővé. Összességében a törvényességről annyit tudnék elmondani, hogy a kiegészítésekkel, meg amiket megfogalmaztunk észrevételeket, ezeknek a javításával végül is ez a rendelettervezet és az előterjesztés ennek a törvényességi követelményeknek lényegében megfelel. Ezek után megnéztük azt, áttérve felülvizsgálatunknak a másik nagy területére, a költségvetési koncepció érvényesülésére, majd pedig a pénzügyi helyzetnek az értékelésére és az elemzésére. A koncepciót a testület 2001. november 27-i ülésén megtárgyalta, ahogy az előbbiekben is említettem. Engedjék meg, hogy néhány dologra hivatkozzak, ami nagyon fontos, ugyanis ekkor úgy döntött a közgyűlés, hogy 350 millió Ft hiánnyal kell, vagy lehet megtervezni a költségvetést. Ezzel szemben az előterjesztés az 521.632.000 Ft hitelt tartalmazza. Ezen kívül nagyon sok alapelvet is meghatároz, többek között az élelmezési normarendezést, a bérfejlesztéseknek a kérdését, energia ellentételezésnek a kérdését, hadd ne menjek részletesen bele. Azt tudtuk megint csak megállapítani, hogy az előterjesztés szöveges része ennyire nem tér ki, hogy milyen alapelvekre épül, csak általánosságban került megfogalmazásra, hogy ezekre épültek fel a részletes tervszámok. Engedjék meg, hogy ezután a pénzügyi helyzet értékelésére egy kicsit talán még bővebben kitérjek, ez nagyon fontos, hogy hogyan lehet megítélni az önkormányzatnak a jelenlegi helyzetét, illetve a költségvetéssel összefüggésben a költségvetésnek a finanszírozhatóságát, a működőképességet. Azt lehet megállapítani összességében, ahogyan a jelentésben is megfogalmaztuk, hogy a pénzügyi helyzet, mi úgy látjuk, hogy az előző évekhez képest nem javult lényegesen, sőt további romlás tapasztalható, mivel a vagyonfelélés folytatódik és majd kitérek, hogy mit jelent ez a vagyonfelélésnek a folytatódása. Az eladósodást úgy lehetne mondani, hogy fokozódik és a saját bevétel, ami nagyon érdekes dolog, hogy ugyanakkor a saját bevételeknek a további emelési lehetőségei behatárolódtak. Próbáltuk azt is megnézni, hogy ezt a pénzügyi helyzetet milyen tényezőknek a hatására lehet visszavezetni. Először is meg kell állapítani azt, hogy az egyik legfontosabb probléma az, ami minden önkormányzatra érvényes az, hogy az önkormányzati pénzügyi szabályozás lényegesen nem javult az elmúlt évekhez képest. Azok a központi támogatások, amelyek a 2001-es normatívához képest 2002-es normatívában megjelentek, mint többletek, ezeket az önkormányzati jogszabályokban és egyéb központi jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem tudták egyértelműen fedezni, nem tudták a forrásokat biztosítani hozzá. Azt is azonban hozzá kell tenni – ezt már viszont a saját döntéseknek a következményéből lehet megállapítani – hogy ugyanakkor az intézmények az önkormányzat felügyelete alá tartozó önállóan, és részben önállóan gazdálkodó intézmények feladatainak és előirányzatainak átfogó felülvizsgálata nem történt meg olyan mértékben, hogy ennek egy átütő, áttörő hatását lehetne érvényesülni, a költségvetésre gyakorolt hatását lehetne értékelni és tulajdonképpen ebből következik egyértelműen az, hogy úgy látható, hogy a költségvetésben – és amit mindjárt számokkal is tudok bizonyítani – a működési rész meghatározott, determinált és egy nagyon nagy összeget tesz ki, részarányban is jelentős. Végül is úgy lehetne ezt összefoglalni a költségvetés szerkezete lényegében nem változott. Azt is hozzá kell tenni még az okok között, hogy az önkormányzat a feladatain belül az önként vállalt feladatok nem csökkentek. Ugyanis az önkormányzati törvény kötelezően előírja, hogy milyen feladatokat kell ellátni - hadd ne térjek ki rá - és ugyanakkor ezen kívül önként vállalt feladatokat is lehet, amennyiben a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi, lehet ellátni. A továbbiakban, amit meg kell még állapítani, hogy a vagyon megőrzésére és állagmegóvására szükséges felújítási és egyéb előirányzatok, ezek nem sikerültek úgy tervezésre, mint ahogy kellett volna. Mindebből következik, ha megnézik a költségvetést, hogy a tervezett kiadások lényegesen meghaladják a bevételeket. Ezt a problémát úgy lehetett a költségvetésben, az előterjesztésben feloldani, hogy hitelt kellett beállítani és ez a rendelettervezetben szereplő hitel, ami már éven túli hitelnek minősül, nem éven belüli likvid hitel, hanem éven túli, mert hiszen a költségvetés ezeket a kiadási oldalon egyértelműen figyelembe veszi és elosztja. Ez az 521.632.000 Ft hitel. Azt is hozzá kell tenni a hitelnek a kedvezőtlen szerkezetét is meg lehet említeni ehhez, hogy az a probléma, hogy tulajdonképpen ez a hitel nem a fejlesztést, a fejlesztési célú költségvetésnek a hiányát, vagy a feladatait finanszírozza, hanem a működési költségvetést egyértelműen. A közgazdaságilag egyértelműen azt jelenti, hogy vagyonfelélés van mögötte, hiszen nem a vagyonát gyarapítja az önkormányzatnak, hanem nyilván végső felhasználásra kerül, ami a legkedvezőtlenebb konstrukció. Azt is azonban el kell ismerni természetesen, hogy áttekintve a bevételi számokat, illetve a bevételi lehetőségeket, hogy ilyen lehetőség volt rá, egyáltalán, hogy a költségvetés egyensúlyát valamilyen formában, valamilyen módszerrel biztosítani lehessen. A továbbiakban meg kell említeni még, hogy vagyonfelélésnek minősül az is, hogy ha megtetszenek nézni a költségvetést, mégpedig a működési és a felhalmozási célú költségvetést, hogy a felhalmozási célú költségvetésnek a bevételi többletét átcsoportosítja a költségvetés, illetve a rendelettervezet a működésbe. Ennek az összege 159.630.000 Ft. Ez megint azt jelenti, ha nem kellene ezt a működésbe átvinni, nem kellene végső felhasználásra fordítani, ennyivel nagyobb lehetne a beruházásoknak, felújításoknak az előirányzata és a tervszáma, hogyha nagyjából egyensúlyban lehetett volna a működési költségvetést megtervezni. Az is a rendelkezésre bocsátott adatokból megállapítható ehhez kapcsolódóan, hogy tulajdonképpen a 2002-es hiány az nem akkora, mint amekkora megjelent a hitelben. Hozzá lehet tenni, mint ahogy említettem ezt az átcsoportosítást és a másik pedig az ingatlan értékesítésnek a magas számait is meg lehet említeni ezen a területen, ugyanis megint csak a táblázatnak a számaira hivatkoznék, hogy ingatlanértékesítésből 1.094 millió Ft került tervezésre és ugyanakkor a gázközmű vagyon értékesítéséből is be van állítva 602.520.000 Ft, ez közel majdnem 1.7 milliárd Ft a kettő együtt. Próbáltuk összehasonlítani, hogy ez, hogyha azt mondjuk, hogy bizonytalan ez a bevétel, mert majd mindjárt kitérek rá másik összefüggésben, hogy talán az lenne célszerű, akkor ez kezelhetővé válna jobban, hogyha a céltartalékok valóban tartalékként szerepelnek és ha mondjuk amennyiben realizálódnak ezek a bevételek, akkor a céltartalék felhasználásra ennek függvényében kerülne sor, akkor a költségvetés egyensúlyát ez nem billentené meg olyan mértékben és a hiányt nem jelentené olyan mértékben, mint ahogyan erről már az előbbiekben is szó volt. A bevételekről néhány dolgot elmondanék. Megnéztük azt is, hogy a bevételeknek milyen a szerkezete, a struktúrája, hogyan finanszírozható a költségvetés a saját bevételekből, az állami hozzájárulásokból, az átvett pénzeszközökből, az átengedett bevételekből, és ezt egy táblázatban próbáltuk összefoglalni és nagyon tanulságosak ezek a számok. mert hiszen látható az, hogy a rendelettervezet szerint döntő többségben, hogyha a bevételeknek a részarányát nézzük, akkor saját bevételekből kellene finanszírozni, ugye 37.6% a részaránya és ezen kívül az állami hozzájárulás már csak 25.6%-ot tesz ki. Mindez, amit az előbbiekben említettem, a megállapításainkat is egyértelműen alátámasztja. A saját bevételek között bizonytalanságot látunk a tárgyi eszközöknek az értékesítésénél, ugyanis ezt következőkkel lehet alátámasztani, hogy magasabb lett a 2002-es ingatlanértékesítésből származó tervezett bevétel, mint ami volt a 2001-es költségvetésben és még ezt a maga 2001-ben ugyanakkor a testület lecsökkentette ezt a magas előirányzatot év végén, ez mindössze 153 millió Ft-ban. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy néhány olyan ingatlan is bekerült az értékesítésre kijelölt ingatlanok közé, amelyeket tavaly sem sikerült már értékesíteni. Ezért mondjuk azt, hogy bizonytalannak tűnik, nem lehet rámondani egyértelműen, hogy ezek valóban realizálódni fognak és be fognak jönni. A kiadásokhoz kapcsolódóan nagyon röviden annyit, hogy látszik a jelentésünkből, hogy a működési kiadások részaránya az determinálta, hogy az előbbiekben is említettem, meghatározott 70.2%-ot tesz ki. Úgy teszi ezt ki, hogy – ez még nagyobb lenne – a céltartalékban bennhagytuk a működési részt, meg a fejlesztési részt, most ha ezeket áttettük volna a működési, illetve a felhalmozási kiadások között, akkor még ez az arány eltolódott volna és akkor magasabb lett volna. Végül is, mivel az előterjesztésben ez van, ez céltartalékban szerepel, ezért próbáltuk itt is bemutatni. Nagyon alacsonynak tűnik megint csak a rendelettervezet, a táblázatra hivatkozunk, a felújításnak az előirányzata. Ez mindössze a részaránya, mindössze 0.9%. Valószínű, hogy valóban céltartalékban lehetnek a beruházások, mert a fejlesztéseknél is vannak olyan feladatok, amelyek nem határolhatók el ilyen mértékben. Valószínű, hogy ez az összeg, ha megnézzük, akkor magasabb is lehet, hogyha pontosan behatárolnánk, de végül is az előterjesztésből vettük, ahol felújítási kiadásként ez az összeg került tervezésre és bemutatásra. Összességében mi a pénzügyi helyzetet úgy látjuk a felülvizsgálat alapján, hogy a költségvetésnek az egyensúlya nagyon nehezen biztosítható év közben. A finanszírozhatóságot, egyáltalán a működést és a működtetést alapvetően befolyásolja, hogyan sikerül a tárgyi eszközöket, az ingatlanokat, földterületeket értékesíteni, valamint az intézményi bevételeket hogyan sikerül realizálni, mert hiszen az állami támogatás az biztos, azzal nem lesz semmi gond, az előirányzatnak megfelelően 100%-ban a város ezt meg fogja kapni. Ahogyan említettem talán biztonságot jelenthet a bevételek függvényében történő céltartaléknak az igénybevétele és felhasználása. Mindezek mellett mi azt látjuk, hogy takarékos költségkímélő gazdálkodásra van szükség, a feladatokat rangsorolni kellene, szervezni kellene azért, hogy nehogy párhuzamosan terheljék bizonyos feladatok a költségvetést. Azt is hozzá szeretném tenni mindjárt, hogy azt el kell mondani és a könyvvizsgálónak meg kell fogalmazni - mert ahogyan mondtam eléggé kritikusan kell néznünk ezeket a jogszabályokat, kicsit szkeptikusak is vagyunk ilyen oldalról - meg kell mondanunk azt, hogy a további feladatokra, amennyiben a rendelet alkotásakor, vagy évközben döntés születik, akkor ennek a forrását valamilyen formában, hogyha a költségvetésen kívül kerülnek feladatok újból meghatározásra, biztosítani kellene, hogy mi lehet akkor a forrása ennek a többletnek, hogyha olyan döntés születik. Nyilván, hogy egyik legkézenfekvőbb a hitelnek a megemelése és a többlethitelnek a beállítása, a hitel terhére történő finanszírozása, ami megint egy nagyon rossz megoldás közgazdaságilag, mert megint ha főleg működésre megy, akkor ez elindított – nem fogalmaztam úgy, de – egy adósságspirált is elindíthat idővel. Vagy pedig lehet az, hogy a kiadások átcsoportosításával a forrásra fedezetet biztosítani, vagy hát a saját bevételeknek a növelésével, csak ott is van egy korlát, hogy a behatároltak a saját bevételek is, a saját bevételi lehetőségek egyértelműen. Azt is meg tudtuk fogalmazni és úgy látjuk, hogy amennyiben ezek nem történnek meg, úgy évközben ha így kerülnek jóváhagyásra, természetesen a költségvetés végrehajtása során több mint valószínű, hogy le kell módosítani a költségvetést, mert hiszen azok az alapvető elemek ha bevételi oldalról nem realizálódnak, akkor nyilván, hogy nem lehet úgy finanszírozni a költségvetést, a kiadásokat nem lehet úgy teljesíteni. Végül is az általunk bizottsági üléseken felvetettek egy részét elsősorban törvényességi szempontból a Hivatal ezeket pótolta. A polgármester úr említette, hogy elkészültek ezek, egyrészt a táblázatok, kimutatások bizonyos adatokat is pontosították, ezeket részünkről természetesen elfogadjuk és jónak tartjuk, hogy így sikerült végül is az előterjesztőnek még a jóváhagyása előtt ezeket a pontosításokat elvégezni. Végül is összességében a könyvvizsgálónak minősíteni kellene olyan szempontból is, hogy hogyan tartja a testület által rendeletalkotásra alkalmasnak a rendelettervezetet. Úgy fogalmaznék most, hogy a Hivatal által, a polgármester úr által elmondott kiegészítésekkel, az általunk jelzett felvetésekkel és a törvényességi észrevételeinkkel együtt, amennyiben ezek realizálhatók és megtörténnek, nagyon szigorú takarékos gazdálkodás mellett a költségvetés finanszírozható és ez az előterjesztés és a rendelettervezet elfogadásra alkalmas és tárgyalásra így a könyvvizsgálat alkalmasnak tartja. Röst János: Azt hiszem a könyvvizsgáló úr szakszerű véleménye után elég nehéz véleményt mondani főleg azok számára, akik értenek a költségvetés készítéséhez. Arra szeretném megkérni polgármester urat, amennyiben a vita hosszan zajlik, hogy az időkeretet legyen kedves nem betartatni, ugyanis 13 milliárd Ft-os a költségvetés fő táblája és azt hiszem, ha valaki pár perccel túllépi időkeretét, amit az SZMSZ lehetővé tesz számára, azt el kellene nézni, el kellene tekinteni felőle. A költségvetés mindenkori előkészítése egyrészt szakmai feladat, másrészt pedig politikai döntést igényel és politikai felelősséget is jelent. Az eddigi három költségvetés előkészítésénél is voltak problémák, de én úgy érzem, hogy a jelenlegi a mélypont ebben a ciklusban. A decemberi költségvetési koncepció tárgyalására teljesen alkalmatlan volt, a fő táblákat kaptuk meg belőle, beltartalom nélkül. Úgy gondolom, hogy költségvetési koncepciót, még ha koncepció szó szerepel is bent, így nem lehet tárgyalni. Hasonló volt a beterjesztés decemberben a költségvetés ún. I. fordulójának, azt a közgyűlés nem is tartotta alkalmasnak vitára és nem is tárgyalta. A mai beterjesztés lényegében az első olvasat azt mondhatjuk, erre viszont ráírták azt, hogy II. forduló. A koncepciónál született egy döntés, hogy 350 millió Ft legyen a hitelfelvétel maximuma, ezzel szemben mára a költségvetésben 522 millió Ft hitel szerepel, ami lényegében köszönő viszonyban sincs a döntésünknek. A költségvetés a mai napig szintén nincsen döntési helyzetben, ugyanis azokat a sarokszámokat, amik meghatározzák a költségvetésnek a mennyiségi részét, a közgyűlés bizottságai nem tárgyalták. Gondolok itt a tárgyi értékesítésekre, földterületre, ingatlanokra. Én azt hiszem, hogy a Gazdasági Bizottságnak, illetve a közgyűlésnek ezt tárgyalnia kellett volna. Nem biztos, hogy megalapozottak azok a számok, amik a beterjesztésben szerepelnek. Hasonlóképpen nem tárgyalta a közgyűlés a kht-k, kft-k üzleti tervét, ami szintén meghatározhatja a költségvetésnek a számait. Szintén nem tárgyalta a költségvetés előkészítése előtt sem a bizottság, sem a közgyűlés az IKI címjegyzékét, ami szintén összefüggésben van jelentősen a költségvetéssel. Decemberben Tóth Lászlóval nyújtottunk be egy javaslatot, ami a munkahelyteremtésről szólt és 100 millió Ft összegben a céltartalékot érinthette volna. Sem bizottság, sem a közgyűlés még nem tűzte napirendjére. Én arra kérném a polgármester urat, hogy a következő közgyűlésig, amikor tárgyaljuk a költségvetést, a szakbizottságok ezt a beterjesztést tárgyalják meg, legyen kedves erről intézkedni. Az előbbiek hiányában én azt hiszem, hogy konkrét döntést a mai napon nem lehet hozni. A költségvetés szerkezetének a vizsgálatakor látható, hogy az eddigi rossz gyakorlat nem változott meg. A költségvetési sarokszámoknál, ha megnézzük a működési oldalon a tavalyi évnek majdnem matematikailag megegyező szám keletkezett, 681 millió Ft a hiány. Úgy, hogy a teljes helyi bevétel 1.8 milliárd Ft is működési kiadásokat fedezi. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a vagyonfelélés továbbra is folyik, ezt a szakértő úr nagyon szépen levezette. Ez nem jelent mást, mint ez a testület feléli a város jövőjét, a fiatalok jövőjét éli fel gyakorlatilag. Az 1.2 milliárd gázközmű vagyon fele tavaly elfogyott, a másik fele pedig ebben az évben kerül a költségvetésbe beépítésre. Ha a jövő évet áttekintjük - a következő évet - akkor kiderül, hogy 717 millió Ft lesz az adósság terhe a jövő évnek a városnak, amit ki kell fizetni. 2002. évhez képest ez 475 millió Ft többletigényt jelent. Ha ehhez hozzáadjuk a 600 millió Ft gázközmű vagyont, amely jövőre már nem lesz bevétel, az idei 1.2 milliárd Ft vagyonértékesítéssel szemben csak 330 millió Ft szerepel a tervezetben, ha ezeket figyelembe vesszük és összeadjuk, akkor azt jelenti, hogy jövőre 1.8 milliárd Ft-tal lesz rosszabb a pozíciója a városnak, mint jelenleg és ehhez még nem számoltam hozzá az ez évi 521 millió Ft hitelt sem. A kettő összege 2.3 milliárd Ft hiány, amit gyakorlatilag a mostani állapothoz képest kell megnézni. Én azt hiszem, hogy már decemberben is jeleztem, hogyha a költségvetés készítésekor nem egy szakszerű előterjesztés készül, akkor azt hiszem, hogy Kanizsát a jövő év „Bokros csomaggal” kezdi a következő testület és egy megszorító, teljes mértékben null szinten működtetett város. Nem lehet eltekinteni a politikai felelősség kérdésétől ezért a mai helyzetért, hogy így alakult a jövő évünk és a mostani évünk. Én azt hiszem, hogy a mindenkori városvezetés, beleértve a polgármester urat, alpolgármester urakat, sőt a bizottsági elnököket is terheli. Nem hagyok ki mást, de viszont kiemelnék még egy főt, mégpedig Törőcsik Pált, aki azt hiszem, hogy három évig volt gazdasági alpolgármester, és a mai napig nincs a városnak gazdasági elképzelése, gazdasági koncepciója, ami végül is az Ő működésével esik egybe. Ez a négy év, ami most előttünk lezajlott, ez nem más, mint a város gazdaságának a csúszó leértékelése. A könyvvizsgálói jelentés szakszerű volt és meg is szeretném neki köszönni, a megállapításainak nagy részét azt hiszem, hogy ebben a testületben többen elmondtuk, ugyanígy elmondta Cserti Tibor, Budai István, Marton István és Kiss László is. Nagyon sajnálom, hogy ezeket a véleményeket a közgyűlés nem vette figyelembe, illetve nem tartotta be. A szakértői vélemény elég negatív képet festett a költségvetésről. Pár részét azért még kiemelném. Igyekszem nem az egészet megtenni. A következő részt olvasnám fel, ez a Kormányról szóló meghatározás az infláció ellentételezésére az állami hozzájárulás normatívái 2002. évben és a 2001. évhez hasonlóan többletköltséget nem tartalmaz, ami azt jelenti gyakorlatilag, hogy ugyanazzal a költséggel számol a Kormány, mint. Még egyszer elmondanám. Az infláció ellentételezésére – még egyszer elmondom - az állam nem adott többletköltséget és a város költségvetése emiatt is nehezebb helyzetben van. Ha a könyvvizsgáló többi részét is megnéznénk a véleményének, akkor ilyeneket találunk bent, hogy az önkormányzat 2002. évi pénzügyi helyzete az előző évekhez képest nem javult, sőt a pénzügyi helyzet további romlása tapasztalható, mivel a vagyonfelélés folytatódik, az eladósodás fokozódik. Na most ezt gyakorlatilag nem én állítom, hanem a könyvvizsgáló. De hasonlóképpen mondanék egy összegzést, az pedig a következő, szintén szakértői vélemény, összességében megállapítható, hogy az önkormányzat 2002. évi költségvetés egyensúlya a saját bevételek, az átvett pénzeszközök behatárolása, a vagyonfelélés növekedése, az eladósodottság gyorsulása következtében nehezen tartható fenn. Arra kérném a testület tagjait, hogy könyvvizsgáló úrnak a jelentésében foglaltakat próbálja komolyan venni és ezt az egy évet, ami még vissza van a testület tagjai számára, azt tisztességgel végigdolgozni. Én azt hiszem, hogy a mai nap ezt a költségvetést nem lehet elfogadni, az elmondottak alapján mindenképpen átdolgozásra van szükség, gondolok itt a vagyonértékesítési helyzetnek a felülvizsgálatára, illetve az eldöntésére. Rövid véleményeim lennének az 5. számú mellékletben van egy módosítási kérésem, a bölcsődék értékesítésénél külön-külön kérném megbontani a két tételt, mert nem hiszem, hogy a bölcsődék címszó alatt ezt be lehet tenni. Szeretnék javasolni két kisebb összeget, ez pedig az egyik a Horvát Konzulátus kérése, ezt remélem, hogy a polgármester úr majd ismertetni fogja. Ez egy 500 Ft-os igény, ami azt jelenti, hogy a működésükhöz szükség ez az összeg. A másik szintén egy kérelem formájában jött elénk, ez a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó Alapítvány kérelme, ez 800.000 Ft. Nem tudom, hogy megkapták-e a képviselőtestület tagjai, én megkaptam a bizottsági szakaszba ha kerül, akkor kérném a támogatását, majd akkor meg fogom indokolni. Pénzügyi fedezetként egyébként a napirendi pontok elején tárgyalt vagyonbiztosítás különbségét jelölném meg. Kértem, hogy legyetek türelmesebbek, mert 13 milliárd Ft-nál úgy gondolom, hogy megér annyit, hogy egymás véleményét meghallgatjuk. A többi részletes javaslatot meg fogom tenni majd akkor, ha a III. forduló elkezdődik, addig egyébként nincs is értelme. Tüttő István: Nem kívánok én hosszan most vitába eredni Röst úrral. Egyet ne felejtsünk el, az elmúlt évben számoljuk azért ki, hogy mennyi olyan költségünk volt, amelyet olyan tételek mellé tehetünk, hogy a város nagyobb összeget kapott, de azért az önrészek sem voltak igazán kevesek. Sok-sok olyan forintunk is elfogyott, amelynek eredményeképpen gyarapodtunk, de mégis csak azt lehet mondani, hogy a város költötte a pénzét. Ezeket is érdemes lenne összesíteni és akkor nem biztos, hogy annyira szomorú képet kellene festeni. Cserti Tibor: Ez az alkalom, amikor mindenki elmondja igazi szakmai véleményének megfelelően, hogy hogyan látja a költségvetést. Én onnét indulnék ki tényleg tömören, hogy amikor leültünk ide választást követően és a háttérbizottság üléseken azt mondták, hogy az első év költségvetése nem a miénk, mert azt még a múlt generáció alkotta. Utána azt mondták, hogy a következő év az egy kemény költségvetés, majd utána jön a remény és akkor itt van a kánaán. Ezt a kánaánt kellene tárgyalni, és ez ha kánaán, akkor nem látom igazán, hogy hogyan lehetne ehhez képest a feladatokat hatékonyan, zavartalanul megvalósítani. Hogy kerültünk ide, megpróbáltam a magam részéről egy-két tényezőt felvázolni, azért mert a költségvetés most is, az nem lehet cél, az egy eszközrendszer. Anélkül, hogy cizellálnám a Röst képviselőtársam által elmondottakat, valójában nincs egy igazi költségvetési koncepciója a városnak. A koncepció mindig nyilvánvaló működési és fejlesztési célokat, támogatási prioritások megfogalmazásával egy olyan stratégiai irányt vázol fel, ami valamit favorizál. A favorizálás mellett bizonyos értelemben pedig korlátozó intézkedéseket is kell tenni. Most az elmúlt időszakban senki nem mondhatja azt, hogy korlátozásokra nem került sor, ezen belül kiemelt dolog volt a költségvetés szerkezeti rendjének átalakítása. Ezen belül kiemelt dolog volt a költségvetés stratégiailag megvont szerkezeti egyensúlyának a helyreállítása. Ki kell mondani, hogy az áldozatos erőfeszítések mellett, mert kétségtelen ezek voltak és eredményhez is vezettek, ezek összességében csak részeredmények voltak, de alapvetően a költségvetés szerkezeti egyensúlyát nem állították tartós jelleggel helyre. Ebben az irányban a következő generációnak a választásokat követően de jó lett volna már ebben az évben is, mindenféleképpen intézkedni kellett. Ennek egyik sarkalatos kérdése a könyvvizsgálói észrevétel, a bizottsági szakaszban nagyon alaposan rámutatott, hogy annak ellenére, hogy a központi forrásszabályozás gyakorlatilag a bérfejlesztés fedezetét úgy hagyta jóvá, hogy egyúttal létszám megtakarítási irányba terelte az önkormányzatot, vagy ha a létszám megtakarítást nem hajtja végre, akkor nyilvánvalóan alulfinanszírozza ennek a bérfejlesztési keretét. A mi költségvetésünk változatlanul ezt magára vállalta szabadrendezési rendezési feladatként, nyilván való ennek a többletigénye csak hitelfelvétel árán biztosítható. Ez beépül a működési költségvetésbe. Ezt egyébként a szakszervezeti érdekképviseletnek is mondom, ha úgy tetszik, hogy ilyen javaslat van, akkor legalább méltányolják az önkormányzatnak ezt a fajta erőfeszítését, hogy tovább nem akar csökkenteni. Abból a szempontból ez egy pozitív példa. Ha így van, akkor a működési jellegű források nem takarják be az állandó jellegű kiadásokat, nagyon nagy probléma, hogy tartós jelleggel ezt mellé kell tenni, miből, első adódik kapásból ugye a vagyonfelélés következménye, mert felhalmozás jellegű bevételekből lehet, ha az sem elég, és itt egy nagyon nagy probléma tartós jelleggel, utalva vagyon, hogy bizony hitelből kell azt a részt is 150 valahány millió Ft-ig mellétenni. Problémák. Szerkezeti rend. Könyvvizsgálói észrevétel megfelel, azt mondja kötelező minimális szinttel kell költségvetést tárgyalni. Mindig elmondtuk, hogy ugyan tartom az nem kötelező jellegű informatikai anyagokat is, de igazán elemzésre alkalmas anyagot hogyan lehet elvári egy képviselőtől, tőlem sem várható el, hogyha minimális elemző jellegű táblarendszer és anyag hiányában hogyan lehet átcsoportosítási javaslatokat tenni, szerkezeti rendet javítani. Ez hiányzik a költségvetésből, és ezen az úton tovább kell menni. Ennek jó példái voltak, ajánlom a szakosztály figyelmébe. Tartalom. Kérem szépen tényleg a pénzügyi helyzet általánosan romlott. Drasztikus. Folytatódott a vagyonfelélés, lassan nincs már mit értékesíteni. Bevételek növelésének lehetősége behatárolódott. Miért? Szépen elmondták. A normatív szabályozás olyan, amilyen, ez külső szféra. Ne mélyedjünk bele. Remélem majd meg fog változni a következő választási időszakra. Nem mehet ez az irány így tovább. Ugyanakkor azt is el kell mondani, külső pályázati forrásokból is kirekesztettünk egy nagyobb részt. Most nehogy azt sorolja valaki, hogy hányat nyertünk, igen. Nagyon szép példái is voltak a lobbizásnak sok minden területen, de alapvetően még egyszer nem oldották fel a működési területnek azokat a hiányosságait, amik akutnak nevezhetők. A saját források is behatároltak. Miért? Az adónál a plafonban vagyunk. A költségvetés észrevételezése során ott van az, hogy mennyi az az áttételes támogatás, az a 2.5 millió Ft nem egy nagy dobbanás igaz? Azt jelentette, hogy az adóztatási szintnek már a plafonját is majdnem kimerítette a város a 2001-es gazdálkodási év során. Ha ez így van, akkor díj oldalról sem nagyon terhelhető, az intézményi feladatokat igénybevevők részéről további intenzív díjemelés nem várható, mert nem bírható ennek a várospolitika morálban. Vagyonértékesítésről beszéltünk, akkor mi marad. Marad a kiadási szintnek a csökkentése. Uraim, ha ebbe az irányba gyakorlatilag a nem kötelező feladatok költségcsökkentésébe intenzíven nem megyünk bele és itt most nem a működési költségvetésről beszélek általában, arról már beszéltem. A támogatási rendszer egészéről és a felújítások, a fejlesztésekről, akkor csak egy dolog van, hogy ha azt sem hajtjuk, akkor csak hitelből tudunk finanszírozni és a hitelnek van egy felső korlátja. Ha megnézik a felső korláthoz képest nagyon közel vagyunk, és hogy mennyire farizeus ez a dolog, ugye Röst képviselőtársam picit az Ő szemszögéből egy másképp mutatta be, de a lényeg az ugyanaz, hogy a 2003-as áthúzódó hatást a hiteltáblánál – 17. számú tábláról beszélek - 217.5 millió Ft hitel + kamattartozása van összesen a városnak. Csak nem gondolják komolyan egyébként, hogy önmagában ez a tábla alapján is tartható lesz a jövő évi költségvetés, mert ha idén nem tudjuk egy esély állapot mellett tervezni, akkor jövőre miért tudnánk. Arról még nem is beszélek, hogy azokat a letisztításokat a költségvetésben végrehajtva, amit elmondott Röst képviselőtársam, lehet bizonyos részein vitatkozni, de összességében az általános stratégiai megállapítás az helyes, akkor milyen jövő vár a városra. Egyetlen egy jövő, hogy szétkeni a mai hiánynak a hozadékát a további 3-4 évre. Kérem szépen ez olyan jövő biztosítása a következő testületnek, amivel nem hiszem, hogy nagyon sokat szerencsésnek neveznék ezt a helyzetet. Én egy picit etikátlannak is tartom a magam részéről. Ha így van, akkor azt tudnánk mondani ugye a hitel alapvetően működési költségvetést finanszíroz, akkor milyen területek, amik akkudtak. Kérem szépen, lerongyolódik ez a város, mert gyakorlatilag a lakóház felújítás oldalára az intézmény kiskarbantartási, felújítási oldalán megfelelő, bár erőlködünk abban az irányban, lehet mondani a céltartalékba van és más jogcímeken, de mégsem biztosít elegendő forrást. Ezen belül a lakóház felújítás városképi szempontból is ma már nagyon kifogásolható. Negatív elvonások vannak, befizetés a költségvetésben, ahelyett, hogy valóságos címjegyzék szerinti ráfordítások vannak és ezt az egyetlen címjegyzékes táblát is úgy kell kijelöltetni bizottsági szakasz után, hogy egyáltalán megjelenjen rajta három olyan rongyos jogcím – elnézést kérek – nem pedig a tételes felhasználási kereslet, ami stratégiailag várospolitikai képet is javítana, egyúttal valamifajta funkcionális megjelenítésben stratégiai kibontakozást is segítene. Nem program szinten kapcsolódik a költségvetéshez. Elmondta a könyvvizsgáló fiktív, bizonytalan szerkezeti struktúra végrehajtása milyen veszélyt hordoz magában. Ezek a bevételek már most láthatók, hogy időben – egy finanszírozásról van szó – már nem realizálható. Átmenetileg további teher várható vagy prognosztizálható. Itt most elő fogják vezetni a többlet igényeket a bizottságok. A magam részéről mindegyikkel egyetértek, elolvastam. Bizonyos részét már eleve kezelhetetlennek tartom, másikat pedig a magam részéről elő sem vezetném, hanem egyetlen dolgot javaslok. Mindenféleképpen ennél a második fordulóban – már fordulóban gondolkodunk mint a bajnoki fordulóban – akkor a harmadik fordulóig el kell jutnunk egy további intenzívebb költségcsökkentés irányban. Meggyőződésem, hogy ez a terv ezt tartalmazza. Semmiféleképpen nem javaslom jóváhagyni és a végére hagytam a 21-es számú táblát, mert eleve erkölcstelennek tartom. Nem a szerkezeti rend összeállítását, mert az egy olyan bizottsági szakaszban tisztáztuk, hogy kötelező elem azzal, hogy a 2003-as 2004-es évnek a kimutatásánál. Uraim, elnézést kérek, hogyha valaki így mutatja be szakmailag a költségvetést, hogy jövőre vissza tudjuk fizetni az 521.6 millió Ft rövid lejáratú kölcsönünket, illetve pontosabban ki tudjuk hozni hitelfelvétel nélkül 2003-ra, 2004-re, és ezt kapásból látni egyébként, hogy a működési költségvetésben személyi juttatási körben és a dologi juttatásra abszolút még csak meg sem próbált ráemelni, karbantartani. Ott azt jelenti, hogy akkor eleget teszünk formailag egy követelménynek, hogy az áthúzódó hatásokat az önkormányzati törvény alapján bemutassuk, egyébként hülyére vesszük – elnézést a kifejezésért – a tisztelt képviselőtestületet. Ezt a fajta szakmai hibát viszont semmiféleképpen nem javaslom elkövetni. Én ebben nem veszek részt, ezt eleve átdolgozásra javaslom. Összességében én azt hiszem, hogy mindettől függetlenül azért egy jó kiindulási alapnak tartom ezt a dolgot. Lehet legalább valamiről beszélni, de valamilyen helyes irányban kellene elindulni. Balogh László: Azt is mondhatnám, hogy tisztelt kultúrapártolók és sportbarátok! Az OKSB nevében szólók a bizottság egyhangú szavazati felhatalmazásával. A szlogenek, jelszavak szintéjén és a realitásban mindig büszkék vagyunk arra, hogy Nagykanizsa a régió jól működő iskolaközpontja, színes palettával rendelkező kulturális centruma és jeles sporteredményeinkre is büszkék vagyunk. Az OKSB azt szeretné, ha ez nem csak a szavak szintjén lenne így. A nevelési, oktatási intézményeinkkel a költségvetések elfogadható szinten egyedileg egyeztetve lettek. Tudnunk kell, hogy ezen intézmények hozzák a legtöbb áldozatot a költségvetésben. A Városi Kincstár révén is történő megtakarítások ellentételezése az idei költségvetésben talán az intézményi felújítások kb. 400 millió Ft-os szintjével történik. Ezt megfelelőnek és fontosnak tartjuk, mert az elmúlt éveket leszámítva, több éven keresztül elfeledkezett a város intézményei karbantartásáról. Az intézményeinkhez tartozóan egy dologra feltétlenül felhívom a figyelmet. Az intézményi költségvetések nem tartalmazzák a – nyilvánosság miatt én ezeket kiemelném – a betegszabadságot, a táppénz hozzájárulást, a nyugdíjazás miatt felmerülő kiadásokat, a GYES-ről visszatérők szabadságidejére járó bért, a várható feladatmegszűnések miatti leépítések kiadásait, az érettségi elnökök díjait. Ez végül is egy járható út, de ezek fedezetét év közbeni előirányzat módosítással bekövetkezésük esetén feltétel nélkül kell biztosítani. Ez szerepel a költségvetés szöveges részében, reméljük és elvárjuk, hogy ez elegendő törvényi garanciát jelentsen. Két problémára hívom fel még a figyelmet. Az elmúlt három évben mindig eljátszottuk azt, hogy a közgyűlés a végső szavazáskor mindig felemelte a kulturális alap és a verseny és élsport támogatási keretösszegét. Ez a két tétel a költségvetési tervezés indulásakor mindig egy reális szintről indul, de a faragás időszakában mindig sérül, pedig egyébként mindannyian a szavak szintjén kultúrapártolók és sportbarátok vagyunk. Így lett most is a kulturális alap 5 millió Ft-os és a verseny és élsport 40 millió Ft-os csökkentett keretösszegű. Ez egy megyei jogú városhoz méltatlan és nevetséges összeg. Kívánom minden tisztelt képviselőtársamnak, hogy a civil szférában megfordulva szembesüljön ezzel a ténnyel. Nem érv, hogy ez a két keretösszeg kiegészül még a helyi iparűzési adóból, a helyi iparűzési adó kedvezményezetti listájáról akik kaptak plusz támogatást, azoknál ez legfeljebb a lobbi képességet méri. De ennek a lobbi képességnek ez nem minden szempontból reprezentatív felmérése és nem is mindig jól célzott ez a támogatás. Ne feledjük a kulturális alap 5 millió Ft-jából kellene – tavalyi adatokat mondok – 198 pályázó kb. 40 millió Ft-os igényét visszajelezni. A verseny és élsporttámogatás tavaly 50 millió Ft volt, az idei 40 millió Ft egyértelmű, drasztikus visszalépést jelentene és akkor még az inflációt nem is számoltam. Ez lenne az üzenetünk kb. 40 sportegyesületünknek és 60 szakosztályunknak? Amikor a helyi iparűzési adórendeletünket módosítottuk, akkor a legtöbben úgy gondoltuk, hogy a kedvezményezetti listára kerülőknek ez egy plusztámogatás lesz, egyféle jutalom, és nem lesz egy az egyben beépítve a támogatási rendszerünkbe. Mert ha így lenne, akkor nincs is értelme az egésznek. Egy példát mondok: x sportegyesület y millió Ft helyi iparűzési adóból származó forintját most akkor számítsuk bele a sporttámogatási rendeletünkbe? Ez jelenlegi rendeleti szabályozóink szerint nem megy és nem is lenne fair play. Ezért kérem a tisztelt közgyűlést, hogy ezen szempontokat is mérlegelve az OKSB egyhangú szavazatát figyelembe véve a kulturális alapot 10 millió Ft-ra, a verseny és élsport támogatást 50 millió Ft-ra emelje a 2002. évi költségvetésben. Erről a két dologról szavazást kérek majd annak idején. Forrás lehetne pl. – én magam nem tudok jobbat, hátha valaki tud – a helyi iparűzési adó többletbevétele. Tudomásom szerint a 2001. évben ez kb. 170 millió Ft. Hiszem és remélem, hogy a 2002. év sem lesz rosszabb az előzőnél. Kérem képviselőtársaim támogatásukat ebben a viszonylag két csekélyebb tételben, ez plusz 5 millió Ft, illetve plusz 10 millió Ft-ot jelentene. Tüttő István: Egyébként remélem, hogy a hozzászólók olyat is fognak javasolni, amely nem a hitelfelvétel növelését, hanem megfelelő csökkentését is eredményezik. Böröcz Zoltán: Amikor elmondom az álláspontomat ebben a költségvetés kérdésében, akkor egyrészt a Pénzügyi Bizottság véleményét tolmácsolom, másrészt pedig az MSZP frakció szavazatát bírom. Nevezetesen ez a kettő véletlenül és szerencsésen egybe esett. Nem rendkívüli ez egyébként, a korábbi években sem volt rendkívüli, sőt a magam részéről természetes volt és emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a korábbi években a mostanihoz hasonlóan minden egyes előterjesztésünk egy szigorú gazdálkodásra ösztönző, a hitelkeretet csökkentő szándékú volt. Hogy ne mondjam a működési kiadások csökkentése mellett a felhalmozási célú kiadásokat helyezte előtérbe, illetve próbálta növelni. Ennek megfelelően az MSZP frakció egyébként az elmúlt három évben két alkalommal egyáltalán nem fogadott el költségvetést. A tavalyi alkalommal pedig csak azért tette meg mindezt, mert az utolsó kétségbeesett pillanatban egy érdekes politikai alku árán - ha így tetszik - mivel tovább az egyensúlyi helyzeten javítani nem tudott, abban a kompromisszumban szavazta meg a költségvetést, hogy legalább a kiadások és a felhalmozási arányokat sikerült változtatni. Emlékeztetnék rá, a Szabadhegyi terület közművesítéséről volt szó. Jelen formájában bejelenteném, hogy a frakció nem támogatja a költségvetést és próbálom részletezni, hogy mi mindenért nem. Az első és a legfontosabb nyilván az, hogy nem felel meg a korábbi döntésünknek. Korábbi döntésünket egyébként az elfogadáshoz majd módosítani is kell, ami ugye 350 millió Ft hitelkeretet határozott meg felső határként a költségvetés elfogadásához. Próbálok nem túl részletesen, de mégis végigmenni a legfontosabb tételeken, ami szerintünk az egyensúly javítása, illetve a hitelkeret csökkentése irányába hatna. Hadd kezdjem mindjárt a legsúlyosabbal, a személyi juttatások kérdéskörével, amely a 15. számú mellékletben került kimunkálásra. Vizsgáltuk az önkormányzat igazgatási tevékenységét terhelő alapilletmények alakulását és egy érdekes, meglepő számot fogok mondani, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 2000. január 1-től - és akkor a 13. havi illetmény és egyéb juttatások kivételével gondolom ezt - a következőket sikerül megállapítani. 2000. évben 181.466.000 Ft-ot fordítottunk alapilletményekre, 2001. évi módosított előirányzatunk már 236.981.000 Ft. Ez azt jelenti, hogy a bérkiáramlás ezen a területen 30.59 %-kal nőtt egy év alatt és amennyiben a 2002. évi eredeti előirányzatot elfogadnánk, a 315 millió 245-öt, ez azt jelentené, hogy további 33.03%-os többletbér kiáramlást teszünk lehetővé az igazgatás területén. Egyébként ez két év alatt 73.72%-ot jelentene. Mi, akik ezt a módosító indítványt elkészítettük, felelősen azt állítjuk, hogy a 2002. évben a 33.03 helyett 20%-nyi bérnövekmény elégséges ahhoz, hogy a soros előléptetések, áthúzódó kihatások és létszámbővülés – ami nyilván a mi döntésünk következménye is – bérére fedezetet nyújtson. Ez részletesen azt jelentené, hogy 2002. évi javasolt bérfejlesztés – tehát 20% figyelembevételével – 47.396.000 Ft lenne, levonnánk belőle feltétlen az alpolgármester bérét, amit az előterjesztés nem tartalmaz, hiszen egy alpolgármesterrel kevesebben dolgozunk, ami 5.016.000 Ft erre az évre vonatkozóan. Feltétlen levonásra javasoljuk azt az alapbéresített bértartalékot, amit egyébként a közgyűlés és a Pénzügyi Bizottság tavaly vizsgált és azt állapítottuk meg, hogy ezt alapbéresíteni – hogy finom legyek – nem volt indokolt és nem volt ok rá. Ezt is levonva, 4.905.000 Ft-ot jelentene mínuszban. A végén megpróbálom megfogalmazni és akkor érthetővé válik. 13. havi illetmény másfél havi illetmény természetesen továbbra is tartanánk, 34.307.000 Ft-ba. Az egyéb juttatásokat 65.448-ba. A lényeg, hogy a rendszeres személyi juttatás összesen a mi alternatívánkban mindösszesen 374.211.000 Ft lenne. Javasoljuk azt is továbbiakban, hogy béremelésre 2002. évben ezen a területen – természetesen csak javasoljuk – azok a dolgozók ne részesüljenek, akik 2001-ben kiemelt bérfejlesztésben részesültek. Ugye emlékeznek rá, hogy több tízezer – és nem akarok megsérteni többet – többször több tízezer forint bérfejlesztésekre került sor 2001. évben. Szeretném mondani, hogy ha ez a módosítás átmegy, akkor az eseti jutalom, ami 5%-os mértékben került meghatározásra, 5 millió Ft helyett 3.628.000 Ft-ra csökkenne. Az általunk javasolt módosítás után a 15. számú melléklet – személyi juttatások sora és ezt lehet ellenőrizni esetleg – 475.915.000 -Ft-ról 427.793.000 Ft-ra, míg a munkaadókat terhelő járulékok összege 160.429.000 Ft-ról 145.050.000 Ft-ra csökkenne. A második blokk, amit vizsgáltunk és javaslunk egy apró módosítást a városüzemeltetési feladatokban – ez a 9. számú melléklet. Javasoljuk, hogy a városüzemeltetési feladatok között szereplő 1.880.000 Ft összegű hulladékgyűjtés díjkülönbözetét töröljük, mivel 2002. évi rendelettervezet ilyen címen már nem tartalmaz kötelezettséget. Ugye arra gondolunk, hogy most már a lakosságtól díjátvállalás ez évben a rendelettervezetünk értelmében nem szükséges, ha Bagola, akkor javaslom megtartani, és ez felmerült Pénzügyi Bizottsági ülésen, nem tudtuk eldönteni, hogy vajon Bagola tervezet-e. Ha Bagola, akkor természetesen marad. Ha Bagola, megvizsgáljuk, és akkor természetesen marad, hiszen ez egy érvényes döntés. Nekünk is ezt mondták, utánanézünk. A harmadik blokk, amit érdemes lenne felülvizsgálni megítélésünk szerint a céltartalékok – 12. számú melléklet. Tudniillik gazdasági társaságunk veszteségmentes működési feltételek biztosítása érdekében, amennyiben ez az elvonás 8-10 millió Ft nagyságrendű elvonás megtörténik és szeretném megmondani, hogy ad hoc bizottság az üzleteiket tételesen átvizsgálta és felelősen állapított meg támogatást. Javasolunk visszapótolni Kanizsa Uszoda Kft-nek 5 millió Ft-ot, 35 millió Ft helyett 40 millió Ft, a Kanizsa TV Kft. 40 millió Ft helyett 45 millió Ft, a Kanizsa Újság Kft. 23.394 helyett 29.394, Kanizsanet Kht. 21 helyett 26 millió Ft összegű pénzeszköz átadásban részesüljön. Ugyanis tetszik, vagy nem, ugyanaz következik be, mint az elmúlt években, amint az üzleti tervet nem finanszíroztuk meg abban a mértékben, amilyen mértékben azt elfogadtuk támogatásként, automatikusan év végén a gazdasági társaságot újra fogjuk tárgyalni és természetesen a veszteséget pótolni fogjuk. Egyébként ez is kevesebb természetesen, mármint ami az üzleti tervben szerepelt, azt gondolom így is jelentős feszültség lesz, de legalább takarékos ösztönzésre fog ösztönözni. Nem tudjuk elfogadni ebben a költségvetési évben a szabadtéri színpad kialakítására előirányzott 1.875.000 Ft-ot, mert megvalósítását ez a költségvetés nem biztosítja. Hozzáteszem, hogy az sem igazából valós állítás, hogy később ennek valamiféle működési költségei ne jelentkeznének. Javasoljuk a következőt. A vagyonnyilvántartásra előirányzott, az a 1026/2001. számú kormányhatározatra a vagyonnyilvántartás vezetésre vonatkozó 30 millió Ft helyett 10 millió Ft kerüljön csupán csak céltartalékként meghatározásra, mivel erre a feladatellátására egyszerűen nincs végleges döntés. Pénzügyi Bizottságon egyszer szóba került és igazából nem dőlt el az sem, hogy külső vállalkozóval, hivatali munkatársakkal, megbízásos jogviszonyban, bármi módon, én felelősen állítom, hogy a 30 millió csak hasszám lehet, valójában a 10 is lehet az egyébként, de semmi nem indokolja a 30 millió Ft mostani beállítását. Még egy a céltartalékok kérdéskörében. Hó eltakarításra előirányzott 10 millió Ft-ot 15 millió Ft-ra javasoljuk megemelni, mert az eredeti előirányzat nem nyújt fedezetet a feladat elvégzésére. Őszinték legyünk, inkább csak a készenléti díjat fedezi. Van egy negyedik blokk, a beruházási célú kiadások, ez a 13. számú melléklet. Két olyan tételt találunk, ami jelentősen befolyásolja a költségvetés egyensúlyát és megítélésem szerint ebben a költségvetési helyzetben és ebben az évben felelősen be nem vállalható. Az egyik a Szabadhegyi út közművesítésére előirányzott 25 millió Ft, javasoljuk a törlését. A beruházással szemben, mint tudjuk, jelentős lakossági felháborodás, vagy lakossági jelzések érkeznek. A szabályozási szélesség tekintetében sem, bár döntöttünk már, végleges álláspont nem alakult ki. Én azt gondolom, hogy a lakossággal való konzultáció is még igénybe vesz annyi időt, hogy ezt a következő költségvetési évbe kellene betervezni, amennyiben ez nyugvópontra jut. Javasoljuk az Ady u. 31. szám alatti ingatlan kezelőjogának megvásárlására előirányzott 25 millió Ft törlését, mivel a vételárban az eladó és a vevő között nincs megegyezés, sőt jelentős különbség mutatkozik. Mint tudjuk ez a jelentős különbség ez háromszoros, magyarul a kezelői jog átvételéért mi 1/3-nyi ajánlatot tettünk, mint amiért egyébként a kezelői jogot szándékozik átadni, ilyen értelemben a 25 millió Ft fenntartása nem indokolt. Hozzátenném azt, hogy a kétszer két 25 millió, a Szabadhegy és az Ady 31. tekintetében, amennyiben év közben pozitív változás történik, az égvilágon semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy költségvetés módosítással a fedezetet rá biztosítsuk, de ez most egyszerűen nem látszik olyan mértékben indokoltnak, hogy a költségvetésbe beépítésre kerüljön. Van még felújítási célú kiadások között a 14. számú mellékletben egy tüdőgondozó felújításra előirányzott 3.400.000 Ft, aminek törlését javasoljuk. Azon egyszerű oknál fogva, mert tavaly is beépítettük a költségvetésbe. Pénzügyi Bizottságon a Tüdőgondozó vezetője, Kovács főorvos úr jelen volt és valóban igaza van, arra az épületre nem költeni kellene igazán, hanem lebontani. Én azt gondolom 3.4 millió Ft-ot most rákölthetünk, kimeszelhetjük, kifesthetjük, csak a problémát nem oldjuk meg és egészen biztosak vagyunk abban, hogy a következő évben valamilyen módon, vagy a Kórház területén, de valamiféle komplexitása az egészségügyben, végleges megoldást kell rá találnunk. A 3.4 millió Ft semmit nem old meg valójában. Van az igazgatási tevékenységek dologi kiadásai, 16. számú mellékletben. A Városi Kincstár létrehozásával többek között előnyként értékeltük, hogy a Polgármesteri Hivatal dologi költségei csökkenni fognak. Papír, írószer és egyéb beszerzés, az volt az egyik érv, hogy a nagybani beszerzés előnyösebb. Ennek ellenére tovább emelkednek ezek a költségek. Javasoljuk az irodaszer költségre előirányzatot 1 millió Ft-tal csökkentsük. Ha jól emlékszem a számra 11.5 millió Ft helyett 10.5 millió Ft-ra. Javasoljuk továbbá kerékbilincselés közreműködői díjának törlését, mivel 2002. január 1-től erre vonatkozóan egy képviselői indítvány is van egyébként és ezt a képviselői indítványt mi legalább az MSZP frakció részéről támogatjuk, és úgy vettem észre, hogy valamennyi frakció részéről támogatásra számíthat. Összefoglalva most a fentiekben leírt módosításunknak a költségvetésben történt átvezetése után. 2002. évi költségvetés hiánya 521.632.000 Ft-ról 404.176.000 Ft-ra csökkenne. Ez a módosító indítvány egyébként komplex átadásra kerül, polgármester úr megkapja és kérem a szakma képviselőit, hogy próbáljanak az átdolgozásról gondoskodni, illetve próbálják újra átvizsgálni nyilvánvalóan. Azonban további javaslatunk is van. A 12. számú táblázatban intézményi és hivatali pénzmaradvány visszapótlás címszóval 347.231.000 Ft került beállításra. A Pénzügyi Bizottság mai ülésén merült fel és 5 igen, 0 nem mellett a Pénzügyi Bizottság támogatta, hogy ezt 100 millió Ft-tal, 247.231.000 Ft-ra csökkentsük. Egyébként az indítvány, ami erről szólt és a 150 millió Ft-ról szólt, végül is a szakma jelenlévő képviselői is elismerték, hogy valóban ebben az összegben ez nem indokolt, sőt nekem az az érzésem, és többünknek az az érzése, hogy ez valamiféle olyan rejtett tartalékként kerül ide rendszeresen beállításra, amiről tudjuk ugyan, hogy nem, de érv mellette mindig az, hogy de nem tudunk helyette konkrét számot mondani. Ami egészen biztos, hogy ilyen mértékben nem merült fel, javasoljuk 100 millió Ft-tal csökkenteni. A Pénzügyi Bizottság további megtárgyalás nélkül el kell mondanom úgy szavaz, hogy támogat minden olyan indítványt, amelyek a hitelkeretet csökkentik, vagy a működési és a felhalmozási célú kiadások arányát pozitívan befolyásolják és semmilyen mást nem támogat és ez az MSZP frakcióra is érvényes. Szeretném elmondani, hogy az abszolút kimaradt a költségvetésből – és nem igazán értjük – ma délelőtt sem sikerült rájönni a nyomára és kérem, hogy a következő tárgyalási fordulóra épüljön be, az Ipari Park megvalósításával kapcsolatosan tervezett kiadások és bevételek. Egész egyszerűen az egész ügy komplexitásában nem jelenik meg, nem kerül átvezetésre. Amit tudunk a mai információnk szerint, hogy 643 millió Ft bevétellel számolhatunk, nem szerepel a költségvetésben. Tudjuk, hogy kiadási oldalon a kisajátításnak a költsége mintegy 50 millió Ft. Tudjuk, hogy termőföld kivonás 40 millió Ft-ra számíthatunk és ráadásul ezek folyamatban lévő ügyek egyébként, hiszen ma is éppen többek között a kisajátításra vonatkozó tárgyalások folytak. Azt is tudjuk, hogy a NagyPlus Rt. tőkeemelése az 350 millió Ft egyszeri kiadást jelent nekünk. Mai nappal azt is tudjuk, hogy 284 egész valahány millió Ft, az egyébként 280 millió Ft a Trend területvásárlás és azt is tudjuk, hogyha ezt mind összeadjuk, akkor ez összességében 77 millió Ft-tal tovább rontja a költségvetés egyensúlyát. Ha mindezt átvezetjük, akkor most megint mondok egy számot a végén, ha mindezt, mindezt átvezetjük, akkor ott tartunk, hogy olyan 385 millió Ft lenne a költségvetés hiánya, ebben bent van a Trend, az Ipari Park átvezetés és bent vannak mindazok a javaslatok, amiket itt a mai napon megtettünk. Természetesen írásban polgármester úrnak – mint mondtam – átadjuk. Birkner Zoltán: Hallottunk nagyon kimerítő értékelést, illetve javaslatcsomagot. Azt gondolom, hogy a képviselőtársam által elővezetett csökkentések egy jelentős tételével minden további nélkül én a magam részéről egyet fogok érteni. Természetesen vannak nyitva hagyott kérdések, én sem értem azt a 347 biztosan lecsökkenthető-e 247-re, azért majd szeretnék erre választ kapni hozzáértőktől. Azzal magam is egyetértek, hogy a városüzemeltetés kapcsán néhány kft kht-nek a visszapótlásának meg kell történnie, ebben igaza van Böröcz képviselőtársamnak, mert akkor október körül jelentkeznek majd a pótigénnyel a kft-ink, kht-ink, ez valóban nem vezet előre. Még azzal az elképzeléssel is egyetértek, hogy érdemes jelentősen lecsökkenteni a hiányt, illetve meg kell próbálni. Én azért azt is szeretném átgondolni, hogy biztosan nincs-e tartalék a bevételi oldalról, mert nekem tetszik ez a költséglefaragási mód, de azért egy-két tétel szerintem kimaradt, ami hiba. Persze ez most igaz, hogy amit mondok, az pontosan az előzőleg elmondottnak az ellenkezőjét fogja jelenteni, de megint csak, ha nem lépünk ezekben az ügyekben, akkor hosszú távon sokkal nagyobb kárt okozunk. Az eredeti elképzelések szerint talán emlékeznek rá képviselőtársaim, 50 millió Ft szerepelt a járdafelújításban. Én tudom, hogy most 10 millió Ft szerepel és azt is tudom, hogy az idei évben meg kellene fognunk a pénzt, mint ahogy minden évben meg kellett volna, csak most akkor megkérdezem, és éppen ezért, hogy ez 40 millió Ft pluszt jelentene, azt javaslom, hogy kerüljön vissza az 50 millió Ft. Nagyon egyszerű az oka, ha nem lépünk ebben az ügyben, akkor az a 2 milliárd Ft-os lelakottság, ami most jellemző a város útjainak, járdáinak az állapotára, az jövőre mondjuk 2.3 milliárd Ft lesz, aztán majd így növekszik és nem tudom elképzelni, hogy melyik lesz az év, amikor ezzel a tétellel valamit kezdeni fogunk. Végre elkészült az az ígért járda-felújítási és útfelújítási koncepció, amit Gáspár úr nekünk már jó pár hónapja megígért. Azt gondolom, hogy tisztán látszik, hogy milyen utakról van szó és miről van szó. Nagyon indokoltnak tartanám, én nem tartom működési jellegű kiadásnak, mint inkább egy jövőbe tekintésnek. Ha ezzel az üggyel nem foglalkozunk az idei évtől kezdve tudatosan, én még abba is belemegyek, hogy húzzunk szét egy 3-4 éves terv szerint 200-300 millió Ft-ot erre fordítani. Készüljön el ennek a terve, épüljön be. Mindenképpen azt javaslom, hogy ez az 50 millió Ft újra 50 millió Ft legyen és ne 10 millió Ft. A másik, az amiért kardoskodtam a múltkorában, ez a turisztikai koncepció és a turisztikai terv. Elkészült a város turisztikai koncepciója, legalábbis egy ilyen első olvasatban és az idei költségvetési év azt gondolom - és ez nem egy jelentős tétel - alkalmas arra, hogy végre a város ebben is lépjen valamit. Onnét kell kezdenem a történetet, hogy az összes környező kis-, közép-, nagytelepülésen már létezik tourinform iroda, létezik turisztikai koncepció, léteznek kiadványok és létezik minden. Nálunk szerintem háromszor futott neki eddig a különböző időszakokban a városvezetés egy tudatos turisztikai fejlesztésnek. A következő lett a tapasztalatom, ahogy most végignéztem a történetet, a végén általában vagy azért, mert nem nyertünk a pályázaton, vagy azért mert nem volt neki felelőse, ezek a fejlesztések elmaradtak, vagy nem volt hely. A vége az lett, hogy most már 105 településen van tourinform iroda Magyarországon, mi a 20. legnagyobb város vagyunk, 85 nálunk kisebb településen létezik tourinform iroda és foglalkoznak tudatos turisztikai fejlesztéssel. Hihetetlen elmaradásban vagyunk ez ügyben és a Széchenyi program kiírásait tekintve, mindössze 9 alprogramja foglalkozik turisztikai fejlesztéssel. Ha ennek nem lesz felelőse Nagykanizsán a továbbiakban sem, akkor azt gondolom, hogy nagyon nagy lehetőséget szalasztunk el és megint csak ez egy olyan beruházás, ami meggyőződésem szerint a sokszorosát hozhatja vissza. A javaslat az viszonylag egyszerű, én a lelkem mélyén azt szeretném, ha lenne egy hivatalos iroda, aki ezzel foglalkozik, de azzal is megelégednék, ha legalább 1.5 fő turisztikai referens bekerülne a Polgármesteri Hivatalba, aki szakember. A másfél főt azért gondolom, mert egy ember azt gondolom, hogy hosszú távon nem tudja ellátni, a fél állás az kiegészítené az első körben. Lenne ennek egy hivatalos felelőse és ennek bizony a költségvetési hátterét biztosítani kell. Hozzáteszem, az álmom az, hogy legyen egy külön irodahelyiség is, amelynek a működési költségeit legalább az első induló évben biztosítjuk, és iszonyatos feladatokat lehetne egyébként erre a másfél emberre terhelni. Ez azt jelenti, hogy nekik tulajdonképpen részt kellene venni a turisztikai fejlesztések, termékek kidolgozásában. Nagykanizsáról kérem nincs még leporelló szinten sem turisztikailag kiajánlható füzetecske, tessék ezt végigadni, hogy ma már az utolsó kis falucskának is létezik, mi vagyunk talán az egyetlen nagyváros, vagy középváros, aki ezzel nem rendelkezik. Enne a költségei durva szám szerint a 10 millió Ft-ról indul, de éppen ma tárgyaltunk erről. Tüttő István: Több is van ilyen füzet, majd mutatok. Birkner Zoltán: Összegyűjtöttem ami létezik, én nem egészen ezekre gondolok. A lényege az, hogy az a javaslatom, hogy ez kerüljön megfogalmazásra ebben a költségvetési évben, kerüljön mellé szám is hozzárendelésre. Minimum annyi, hogy legalább 2 millió Ft a turisztikai termékek, a kiajánlóknak az elkészítésére. Ez egy minimális összeg egyébként és arra kérem, hogy pályázattól független legyen, mert ha megint arra várunk, hogy nyerünk-e a pályázaton vagy sem, akkor megint elmarad és legalább másfél főnek a fizetését finanszírozzuk ebben a költségvetési évben. Természetesen nem tartom kizártnak, hogy a hivatali létszám csökkentésével esetleg, vagy hivatali létszámon belül oldjuk ezt meg, természetesen szakemberrel. Lehet, hogy ennek nincs valós költsége személyi oldalról, abban azonban biztos vagyok, hogy ez ügyben lépni kell valamit. Majd a szavazáskor természetesen az elmondott tételekkel kapcsolatosan majd kifejezzük a véleményünket. Úgy tudom, hogy a képviselőtársaim közül is lesz néhány javaslat majd azért csökkentésre, nem csak emelésre. Lehet, hogy megvalósítható ez a 400 millió Ft-nyi hitel körüli összeg. Dr. Csákai Iván: A költségvetéssel kapcsolatban a múltkori ülésen is néhány dolgot megkérdeztem, megnyugtató választ nem kaptam. Kezdem a kérdésekkel, és utána bizottsági anyaggal folytatnám. Tulajdonképpen a bevételeknél önkormányzati lakás értékesítése 35 millió Ft-tal szerepel. Nem tudom, hogy milyen lakásokat értékesítünk, amikor moratóriumot hirdettünk rá. A másik dolog az, amit múltkor is megkérdeztem, hogy tulajdonképpen a tervezett bevételeknek a 20%-a alatt teljesítettünk és akkor jelenleg mi a garancia, hogy a bevétel ennyiben fog teljesülni, ahogy elterveztük. Szkeptikus vagyok nagyon, mert hogyha a háromnegyed éves beszámolót megnéztük, akkor nagyon kevés folyt be az önkormányzathoz, de optimista vagyok azért, mert ennek ellenére az önkormányzat egy kicsit „erőn felül” tudott teljesíteni. A következő, ami a bizottsági szakban úgy elhangzott, a 10. számú mellékletben szerepel a szociális- egészségügyi feladatok támogatására úgy mindig följebb, följebb megyünk, és akkor megjelenik mindig egy alacsonyabb összeg. Itt a bizottságunk kérése az, hogy a 3 millió Ft helyett 4 millió Ft-ban szeretnénk ha ez szerepelne, hisz ez olyan feladatokat finanszíroz, amelyet a közgyűlésnek kellene teljesíteni. Időnként olyan felméréseket kell elvégezni és finanszírozni, amelyek nagyon sokba kerülnek. A következő strófa a 12. számú mellékletben megnyugodva látja az ember, hogy a Kórház gép-műszer beszerzése szerepel a céltartalékban, a lakásprogram szerepel a céltartalékban, de fölötte van négy tétel a pályázatokhoz önrész - a 15 millió Ft az mire elég nem tudom - terület előkészítéshez, közműépítéshez 5 millió Ft mire elég nem tudom. Ez egy olyan összeg, amelyik egy lakóteleknek a közművesítésére elég és ugyanakkor tovább szeretnénk építeni, eladni telkeket és közművesíteni. A járda, kerékpárútról volt szó. A vagyongazdálkodási célú ingatlanvásárlásra ez a 21 millió Ft amellett, hogy értékesítünk 1 milliárd Ft fölött, énszerintem ez a 21 millió Ft nevetséges összegnek hat számomra, hisz ennek a többszörösét kellene költenünk arra, hogy az önkormányzatunk megéljen. Tüttő István: Mennyi a javaslat? Dr. Csákai Iván: Ezt meggondolásra javaslom, a végleges költségvetés elfogadásánál számszerűleg is fogom mondani, hogy mennyire lenne szükség. A 14. számú mellékletben előttem levők is már foglalkoztak a Tüdőgondozóval. A felújítás szó a 3.4 millió Ft-tal az nevetséges dolog. A Tüdőgondozónak a végleges elhelyezésével kellene gondolkodni, ez ’92 óta visszatérő téma és mindig megnyugszik az ember, hogy jó helyen vannak és időnként a falat le kell kenni valamivel és akkor mindenki jól érzi magát. Én azt hiszem, hogy jelenleg már ez nem járható út. Végleges megoldásban kellene gondolkodni. Ebben a felsorolásban hiányérzetem van. A Lazsnaki Szociális Otthont kiköltöztettük és megmondom őszintén, hogy a Lazsnaki Szociális Otthonnak nem ez a végleges helye, ahol most van. Ennek az elhelyezéséről is kell gondoskodni. Ennek valahol kellene szerepelni, legalább a pályázati önrésszel, hogy pályázhassunk. Azért kérdeztem az előbb, hogy a pályázati önrész mit takar, mert ha a Szakosított Szociális Otthont el akarjuk helyezni az Űrhajós Óvodába, akkor oda igenis kell az önkormányzatnak költeni. Emellett a bizottságunkban nagy vihart kavar az, hogy beruházások történnek, időnként járdák épülnek és nem a jelenlegi jogszabályoknak, törvényeknek megfelelően. Azért, hogy hangsúlyozzuk azt, hogy az akadálymentes közlekedést biztosítsuk, külön soron szeretnénk, hogy szerepeljen 15 millió Ft-tal az akadálymentes közlekedés biztosítása, mert így legalább a Polgármesteri Hivatal műszaki ellenőre is oda fog figyelni, hogy ha egy járdát épít valaki, hogy az akadálymentesen épüljön meg. Nem biztos, hogy a 15 millió Ft-ot el fogjuk költeni, de legalább felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis vannak olyan emberek, akiknek a közlekedését biztosítani kell. Tüttő István: Csákai úr lehet, hogy tudsz róla, a Kórház vezetésével egyeztettem. Eszközbeszerzésre pályázat fog menni a Tüdőgondozó esetében és ez az eszközbeszerzés, ami itt szerepel ebben a rovatban, az nem annak a fedezetére van biztosítva. Reményeink szerint kisebb összeggel kell hozzájárulnunk, de az pályázatfüggő téma. Az eszközbeszerzés, mert ki kell cserélni a röntgenberendezést. Az jó pár 10 millió Ft. Az megint egy másik kérdés. Budai István: Böröcz úr hozzászólásához szeretnék csatlakozni annyiban, hogy gyakorlatilag én a költségvetés tételeinek a módosítását már nem mondanám el még egyszer, mert hiszen az közös munkánk eredménye volt és én úgy gondolom, hogy mi ezt alaposan és nagyon komolyan végignéztük és szeretném, ha a közgyűlés e témában elfogadná az álláspontunkat. Csupán annyit mondanék hozzá, hogy mi, amikor a személyes juttatásokat, személyi jövedelmeket megvizsgáltuk, akkor az a cél vezérelt bennünket, hogy az a fejlesztés, amit itt mi érzékelünk a költségvetési sor kapcsán, annak a mikéntjét mi nem tudjuk, nem vizsgálhattuk, mert nem tudtuk, hogy mennyi a soros előléptetés, mennyi a kötelező, meg sok mindent nem tudtunk. Mi azt érzékeljük, hogy 2000-től a 181 millió Ft-os személyes jövedelem ma ugye 313 millió Ft körül van. Ez egy hatalmas fejlődés. Én úgy gondolom, hogy annyit azért megérne, és tényleg megérne egy misét, hogy a Hivatal vizsgálja meg ezt a kérdést és különös tekintettel a 2001. évi bérfejlesztés vonatkozásában, mert megítélésünk szerint ott azért nem minden úgy történt, ahogy nekünk is tetszett volna. Én a könyvvizsgálói jelentéshez kapcsolódnék, és én megköszönném Szita Lászlóéknak ezt az alapos és mindenre kiterjedő elemző munkáját. Mikor én ezt elolvastam, meg végighallgattam az Ő előadását, akkor úgy éreztem, hogy a jövőre vonatkoztatva is egy eligazítást ad, hogy kellene költségvetést készíteni. Nem voltunk ehhez hozzászokva, vagy legalább is nem szoktattak bennünket hozzá, mert úgy érzem, hogy ilyen iránymutatást mi nem kaptunk. Én továbbra is arra kérem a Hivatalt és akik ezzel foglalkoznak, hogy ami ebbe azért leírásra került, de most azért nem mindenben teljesítették azokat a követelményeket – esetleg Miklós te tudnád mondani, hogy miben nem – amit itt kért a könyvvizsgálat, azt azért pótolják. Többek között az előbb elmondott bérfejlesztés mikéntjére vonatkozó ismeretet is a rendelettervezetben meg kellene célozni. Énnekem az a véleményem, hogy többször mi elmondtuk már a korábbi években is, ha a fogyasztás felhalmozás arányát, vagy most a működés meg a fejlesztés arányát ilyen mértékben folytatjuk, akkor a vagyonfelélést nem tudjuk elkerülni. Én mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy pláne, ha ezt még hitelből finanszírozzuk és a működést hitelből finanszírozzuk, akkor pláne ez visszaüthet és feléljük a vagyonunkat. Én örülök, hogy most idegen szemmel is ezek a kérdések talán napvilágot látnak, és ez talán a jövőre vonatkoztatva valamilyen inspirációt ad, hogy valamilyen módon változtassuk az arányokat. A céltartalékról, ami engem azért egy kicsit zavar, mert nekem az a véleményem, hogy a mi költségvetésünkben a céltartalékba előirányzott tételek azok igazából nem céltartalékba helyezendő tételek, mert hiszen előre tudott feladatokat finanszíroz. Többek között a városüzemeltetést majdnem teljes egészében ott tervezzük meg, és én úgy gondolom, az én fogalmaim szerint a céltartalék az egy olyan tételek összessége, amit azért tartalékolok majd, hogyha folyó saját bevételem lehetővé teszi, akkor azt akkor finanszírozom abból. Ha én ezt így fognám fel, hogy ezek céltartalékok, akkor a polgármester úr nehéz helyzetbe kerülhetne, mert ha nem lesz többletbevétele a saját bevételekből, akkor gyakorlatilag ezeket a célokat nem tudná megvalósítani. Én azt kérném ennek kapcsán, hogy jó lenne, hogyha ezt a céltartalékot átnéznénk, átfésülnék és a helyére tennénk és talán egy helyesebb tájékoztatást kapnánk és ezt a következő közgyűlésig meg lehetne tenni. Én megpróbáltam ezt a működési és felhalmozási arányszámot azzal módosítani, hogy a céltartalék tábla végén a működésre meg a fejlesztésre fordított összeg tartalmazza azt az arányt, amit itt a könyvvizsgálói jelentés mutat, hogy 70.2 % a működés és 13.9 a felhalmozás. Ezt az arányt úgy változtatnám meg, hogyha a helyére tenném, hogy 77.4 lenne a működés és 17.5 lenne a felhalmozás. Rontaná a helyzetünket, mert növelné a működésre fordított összeg arányát a bevételekhez viszonyítva. Énnekem az a kérésem és a közgyűléshez az a kérésem, hogyha most a költségvetést mi elfogadjuk, - nem most, hanem akkor amikor elfogadjuk - akkor azt fogadjuk meg egyszer és mindenkorra, hogy csak a költségvetési keretszámokon belül változtatunk, vagy módosítunk tételeket, de nem tesszük ki magunkat annak, mint amit a korábbi években tettünk, hogy különféle igényeket benyújtunk és akkor az lesz a forrása az igényeinknek, hogy a hitel felvétel növekmény. Nekem az a kérésem, hogy erről szokjunk le, mert akkor az életben soha nem tudunk költségvetési fegyelmet diktálni és igenis ez a költségvetés egy fegyelmet kellene, hogy diktáljon. Nekem az a kérésem, hogy nekünk be kellene tudni tartatni. A leterheltségről. A könyvvizsgálói jelentés tartalmaz egy hitelfelvétel lehetőségét, hogy ezt a 934.857.000 Ft-ot. Ha vizsgáljuk a következő évi, 2003-as leterheltséget, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a város 2003-ban szinten nem vehetne fel hitelt, ha igaz lesz az a 717 millió Ft akkori teher, akkor gyakorlatilag majdhogynem nullára redukálódik a hitelfelvétel lehetősége. Azok közül a körülmények közül, amit előre látunk, hogy esetleg nem lesz közmű bevétel meg sok minden nem lesz, amit a Röst úr nagyon szépen elővezetett itt nekünk, akkor igenis 2003-ban nagyon kemény helyzetet kell megélnünk. Azért ez nekünk nem mindegy. Mondjuk ki, hogy közben lesz egy önkormányzati választás és nem mindegy az, hogy a következő ciklus önkormányzatára milyen örökséget hagyunk, vagy mit hagyunk örökül. Kiss László: A költségvetésnek a pénzügyi, szakmai kérdéseivel nem kívánnék foglalkozni, mert nálam hivatottabb sokkal részletesebben és alaposabban elemezték, mint ahogy én tudnám. Itt konkrét dolgokra szeretnék csak kitérni, elsősorban az én választókerületemet érintően. A 12. számú mellékletben a miklósfai kerékpárút építés önrészeként 10.5 millió Ft szerepel. A terveket ismerve ez nem elegendő a pályázatnyertes beadványok esetén a kivitelezéshez. Emlékezetem szerint a tavalyi évben 25 millió Ft szerepelt erre a célra. Kérném ezt az összeget, ennek megfelelően megemelni, hogy ez nyertes pályázat estén valóban kivitelezhető legyen. Szokás volt korábban a forrást is megjelölni, én azt is meg jelölném. A 14. számú mellékletben szerepel a HSMK villamos-rendszer rekonstrukcióra 30 millió Ft, ami ellentétes már egy érvényes közgyűlési döntéssel, ezt a kérdést újra megkívánja a közgyűlés vizsgálni a december 18-i határozatnak megfelelően. A megfelelő jelentés itt csak hibakijavításról szólt. Erre korábban az intézményvezetője 600 eFt-ot igényelt, de nem kapta meg, én azt hiszem, hogy most 1.5 millió Ft-ból ezek a hibák kiküszöbölhetőek lennének. További konkrét dolog a 11. számú mellékletben, itt lenne egy kérdésem is, az elmúlt évben, 2001-ben a Zala Volán támogatására 20 millió Ft volt előirányozva, és ennyi is volt a tényleges előirányzat. A jelenlegi 36.540 eFt az 82%-os növekedést jelent. Kérdem, hogy valóban ilyen szerződést kötöttünk mi a Zala Volánnal, ami 82%-os növekedést igényel? Tüttő István: Ez a Pénzügyminisztérium előírásának a következménye. Kiss László: Itt egy van egy támogatási szerződés polgármester úr, és én azt hiszem, annak alapján kell ezt figyelembe vennünk. Tüttő István: Nem. Amennyit megengednek a díjemelésnél, a különbséget pedig kötelező pótolni. Kiss László: Igen. Még egy dolog. Szeretném kiegészíteni a Tourinform Irodára Birkner Zoltán képviselőtársam által előadott igényt. Ő azt mondta, hogy el tudja fogadni a turisztikai ügyekkel való foglalkozást oly módon is, hogy Hivatalban 1.5 fő ügyintéző foglalkozna evvel. Én ezt nem tudom így elfogadni, én egy önálló Tourinform Irodát szeretnék látni, ahol a feladatok végrehajtása számon kérhető. Tekintve, hogy az utóbbi időben a Hivatalnál ezek a számonkérések nagyon döcögősen mennek az előző napirendi pontunk is bizonyította ezt. Ennek kapcsán egyetértek valóban a Hivatal előirányzott bértömegének Böröcz Zoltán képviselőtársam által javasolt csökkentésével. Még annyit szeretnék hozzátenni, nem csak ostorozni szeretném a Hivatal munkáját, szeretnék egy pozitívumra is rámutatni, ami éppen a jelen előterjesztés kapcsán kerül a kezünkbe. Itt van egy kiegészítés, az a címe, hogy „Előterjesztés Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. január 15-i ülésére. Tárgy: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat 2002. költségvetés kiegészítése. Előterjesztő: Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök, készítette: Városfejlesztési Osztály” Karmazin úr neve ott szerepel, alatta Városrendezési És beruházási Iroda. Ott is van egy aláírás, én nem tudom beazonosítani, de nagyon helyes, hogyha a munkavégzés nyomon követhető, ezt szeretnénk már elérni végre több év után. Le van írva tárgyalja a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Egyezette: a közgyűlésre meghívott: törvényességi szempontból ellenőrizte, látta aláírás jegyzői pecsét, és még az fenn van rajta, hogy …számú napirendi pont. Én szeretném, ha a jövőben az előterjesztések egy ilyen előlappal készülnének, ahol nyomon követhető lenne a végzett munka, és a minőséget ellenőrizni tudnánk. Ezt egy pozitívumként értékelem. Tüttő István: Szeretném a Hivatalt megvédeni. Az Ipari Parkkal kapcsolatos tevékenységhez a Hivatalnak semmi köze nincsen, ami egy közhasznú társaság, ebből a szempontból, nem áll meg ez a bírálat. Györek László: Először is hadd mondjam el, hogy alapvetően egyetértek Böröcz képviselőtársam javaslataival, ezeket javarészt támogatni is tudom. Néhányat magamnak is felírtam, ezeket nem ismételném el. Azt hiszem, hogy azok a javaslatok, amelyek a költségcsökkentésre vonatkoztak reálisak. Egy dolgot azért itt megemlítenék a kht-kft-k kérdésében kb. 5 millió Ft emelést említettek itt szinte mindegyik esetben, itt azt is meg kellene majd előbb-utóbb vizsgálni, hogy az üzleti tervek ugyan valóban nyilván reálisak, de kérdés az, hogy a város mit rendel meg a kft-től, kht-tól. Én úgy gondolom, hogy ezt is érdemes lenn átnézni egy következő alkalommal, ennek ellenére még egyszer mondom, támogatom. Néhány észrevételem azonban lenne a kiadási oldallal kapcsolatban. Egy apró megjegyzés. Nem módosítanám a 10. sz. mellékletben ezt a tételt, mert nem módosítanám. Látok itt egy 143.000 Ft-os kiadást a Városvédő Egyesület támogatására. Én annyit azért hadd említsek meg e tekintetben, hogy a Városvédő Egyesület, ha jól tudom jelenleg is itt lévő képviselőivel együtt, egy politikai szerepet vállaló szervezet. Én ezt eléggé - hogy is mondjam - nem teljesen etikusnak tartom azt, hogy a költségvetésben támogatást kapnak. Ilyen alapon a FIDESZ, vagy az MSZP is kaphatna. Úgy gondolom, hogy ez nem teljesen jó így, de nem módosítanám én ezt a tételt. Lelke rajta a Hivatalnak, az önkormányzatnak, ha ezt megteszi. Módosítanám viszont a 12. számú melléletben az elmúlt közgyűlésen is már említett ultrakönnyű repülők támogatását, ami 10.8 millió Ft-tal szerepel. Én szívem szerint az egészet ki venném úgy, ahogy van. Hiszen azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben, erre nekünk nincs pénzünk. Egyszer ezt már elmondtam, nem kívánom megismételni. Amikor bukdácsolunk a járdákon, akkor felesleges ilyen kiadásokba verni magunkat. Tisztában vagyok azzal is, hogy esetleg ennek lehetnek más következményei is, pályázat beadás stb., de én ezt még egyszer hangsúlyozom kivenném, javasolnám is. Amennyiben ez nem megy, mert már esetleg elkötelezte volna magát a város, vagy akár a sportegyesület, akkor is… Tüttő István: A közgyűlés döntött már ez ügyben. Györek László: Tisztában vagyok vele, azt hittem, hogy ezt a döntést vissza lehet vonni jelen helyzetre való tekintettel. Amennyiben ezt már nem lehet megtenni, úgy is 4 millió Ft-tal csökkenteni lehet, hiszen saját bevallás szerint is ők ezt 7 millió Ft-ból tudják megcsinálni. Mi nem tudom milyen oknál fogva 10.8 millió Ft-ot szavaztunk meg nekik. Ezt elmondtam akkor is, és most is elmondom még egyszer, és javasolnám még egyszer, talán most már másképpen tudunk dönteni. A HSMK elektromos hálózatának rekonstrukciót – Kiss Lászlóval egyetértve - teljesen kivenném, erre van egy érvényes döntése a közgyűlésnek, vizsgáljuk meg még egyszer, és nézzük át még egyszer. 30 millió Ft-tal csökken így is a kiadási oldal. És még egy tételt hadd említsek meg. Nyilván itt van több is, amit én most nem vettem észre. Az önkormányzat igazgatási tevékenység dologi kiadásaiban a telefondíj. Ez legjobb tudomásom szerint ezt a tavalyi évben, 2001-ben havonta 5-6 eFt között változott a havi díj. Ez ugye egy évre kivetítve maximum 6 millió Ft. Itt 10 millió Ft van beállítva. Nem tudom, én úgy gondolom, hogy 6 millió Ft-ból jelenleg is ez megoldható, főleg úgy, hogy a telefonálások egy részét át lehet váltani nyilván másfajta módra, például az e-mailt javaslom. Tüttő István: Egy dolgot. A HSMK-t többször előhozzák képviselőtársaim. Szeretném emlékeztetni Önöket arra, hogy félig igaz az, amit a múltkor felvettek, hiszen akkor ismertettem Önökkel egy másik szakértői véleményt, amely a tűzbiztonságról szól és tűzbiztonsági szempontból abszolút tarthatatlannak tartja a szakértői vélemény az elektromos rendszerét HSMK-nak. Én úgy gondolom, hogy a tűzvédelem az sokkal jobban az életveszélyt jelenti, mint az, hogy az érintésvédelmi rendszerre azt mondta a szakértő, hogy még nem életveszélyes. Bár a kettőnek azért van bizonyos korrációja, de a tűzvédelmi szempontból megítélve az elektromos rendszert akkor én nem merném azt mondani, hogy húzzuk le. Én legalább is nem fogom támogatni. Kiss László: Én erre szeretnék kitérni. A múltkor a közgyűlésen elmondtam, hogy én láttam a tűzrendészeti felülvizsgálati jegyzőkönyvet. Egyetlen egy helyiségnél nem volt nem megfelelő minősítés. Hibákat felsorolt, amiknek a kijavítását kötelezővé tette, és a végminősítésben mondta azt, hogy nem megfelelő, olyan célzattal, hogy ösztönözze a hiba kijavítását. Az érintésvédelmi és a villámvédelmi abszolút megfelelő volt, a tűzvédelmi volt csak feltételesen hibakijavítással. Én azt hiszem, hogy ez indokol egy 90 millió Ft-os felújítási igényt. Tüttő István: 30 millió Ft. Kiss László: 30 millió Ft-ot 2002. évben, plusz a terv szerint még azt hiszem 60 millió a következőre áthúzódóként. Mert a teljes tervet is láttuk bizottsági üléseken és ott összességében, ha jól emlékszem 90 millió Ft volt. Egyébként a szakértői vizsgálatokról, vagy bizonyítványokról csak annyit, hogy ami még be volt hozzá csatolva, az egyik szakértői bizonyítványt a villamos rekonstrukció tervezője készítette - aki kvázi érdekelt az ügyben - a másikat, aki egy pályázó, aki a 3 pályázó között szerepelt. Azt hiszem a legkevésbé sem lehet őket elfogulatlannak tekinteni. Tüttő István: Én tényleg nem akarok erről vitázni, hiszen ezt megtárgyalhatják a bizottságok még. Szeretném jelezni pont a jelenlétemben gyulladt fel az egyik armatúra normál használat közben és hátha bizony nincsenek ott közelben, akkor abból komoly tűz is lehetett volna. Gyalókai Zoltán: Elsőnek is maximálisan egyetértek Böröcz Zoltán képviselőtársammal a személyi juttatások terén. Én mindenképpen úgy tudom elfogadni és szerintem többen is, hogy az infláció mértékének megfelelő emelést tudom elfogadni, és a 13. havi fizetést, illetve juttatást Isten bizony 13.-ként tudom elfogadni, nem 13.5-nek. Ennyi bevezető után én a 8-as számú táblával kezdeném. Több helyen megdöbbenve tapasztalom, hogy a nagy leépítések ellenére a 2001-es év dolgozói létszámok emelkedtek. Csak a nagyobbakat említem és nem tudom igazából az okát? Szeretném megkérdezni, hogyha erre valaki nekem magyarázatott adna. Például a 9-es tétel a Rózsa úti Általános Iskola 3 fővel emelkedett. Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakközépiskola 3 fővel. Ami legmegdöbbentőbb a Thury György Kereskedelmi és 13 emelkedett az ott dolgozók száma. Gondolom ez a csökkenő gyereklétszámmal magyarázható feltételezem. Itt valóban, ahogy Böröcz úr is említette, a 12. számú mellékletben a vagyonnyilvántartás végrehajtásáról én is úgy emlékszem, hogy egész más értelmű határozatunk született. Én megmondom őszintén nem 10 millió Ft-os, hanem egy olyan 6 millió Ft-os nagyságrendre emlékszem. Tüttő István: Sajnos 70 millió Ft-os ajánlat érkezett rá. Gyalókai Zoltán: Jó, igazából én úgy emlékszem rá, hogy Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy gyakorlatilag a Hivatal házon belül ugyanis ezeknek az adatoknak nagy részét úgy is a Hivatal tudja megmondani és ez inspirált arra, gondolom több Gazdasági Bizottsági tagtársammal együtt, hogy ezt valamilyen úton- módon, valamilyen juttatással a Hivatal saját berkein belül oldja meg. Gyakorlatilag bizonyos táblázatoknak kitöltéséről van szó. Ami adatok 90%-a a Hivatalban rendelkezésre áll. Én megmondom őszintén az alatta levő tétel a termálvíz program önrésze 81 millió Ft-ra. Én úgy emlékszem, hogy olyan közgyűlési döntés született, hogy a nulla bekerülési összegig támogatja ezt a közgyűlés és ez pedig a tervek elkészítését takarta. Még egy ez a HACCP rendszer előírásának biztosítása. Ez feltételezem ez az ISO 2002. rendszer? Vagy valami más? Tüttő István: Nem. Ez arról szól, hogy bevezették kötelezően a konyhákon a speciális edényrendszert kell beszerezni, mert különben súlyos büntetést kell kifizetni, és ezzel elejét lehet venni, remélhetőleg az ételmérgezéseknek. Legalább is ebből a szempontból. Minőségbiztosítás része. Gyalókai Zoltán: Jó, csak nem tudtam, hogy mi ez és igazából az előterjesztést nem láttam még róla. Tüttő István: Edényzetnek a speciális beszerzése. Be kellett szereznünk. Az alumínium edényeket ki kellett vonni a forgalomból, és zománcosat kellett a helyükre venni. Gyalókai Zoltán: Jó. Köszönöm. Itt a HSMK elektromos rekonstrukcióját többen említették. Való igaz, és azt hiszem, hogy gyakorlatilag minden mást elmondtak előlem. Tarnóczky Attila: Ez a bizonyos HACCP egyfajta minőségbiztosítási rendszer az étkeztetésben, törvényerővel bevezetve jövő év végén. És ezt úgy tessék kezelni, hogy egy pályázati önrész lesz, mert a Széchenyi Tervben ezzel lehet pénz is nyerni. Részben valóban a technikai felszereltség változtatása van a dolog mögött. Részben pedig minőségi előírások, hogy egy folyamatban hogy kell mérni a hőmérsékletét az ételnek. Meg kell mondjam, hogy valószínűleg ez hatalmas adminisztrációval fog járni ezekben a konyhákban, amelynek nem igazán örülők. A létszámra vonatkozó kérdést azzal válaszolnám meg, hogy a Rózsa utcai iskola esetében én kértem a kincstár intézkedését és következő alkalomra remélem ez meg is történik. Itt a helyzet a következő, hogy őszinte legyek a törvényes előírások ezt az álláshely számot írják elő. Más kérdés, hogy bizonyos fajta munkakörökben évek óta az iskola képtelen foglalkoztatni bárkit is. Ez a realitás a tavalyi álláshely számnál, úgy gondolom, hogy ennél kell maradni, egészen addig, amíg az iskola ezeket törvényes előírásokat nem tudja teljesíteni valóságos munkaerővel. Akkor persze kénytelenek leszünk biztosítani. Más ügy a középiskolák ügye. Hajdanán ifjú koromban volt 4 évfolyam, most tessenek megnézni, hogy hány évfolyam van. van 13-14-15. és ezek mennek felfelé. Amikor mi évről évre azért, hogy gyerekek le tudjanak ülni valami intézményben, és a szakkérdésről beszélek nem gimnáziumról engedélyezzük ezeket a növekvő osztálylétszámot, akkor valakinek oda be kell menni órát tartani. A lehető legszűkebben van kiszámolva minden álláshely szám ezt tudom mondani. Gyalókai Zoltán: Még egy, a ma kiosztott anyagban van a 8. számú melléklet, ami kicsit meg lett bontva az étkezési normák szerint a Városi Kincstár sora, egy minimum ilyen 150 millió Ft nagyságrenddel el van számolva. Szeretném, hogyha ezt a következőnél figyelembe vennék. Az valóban nem 5 milliárd 221 millió Ft, hanem a réginek megfelelő 5.064 millió Ft. Valószínűleg számolási hiba történt. Nem plusz 150 millióba kerül a kincstár. Tüttő István: Meg fogjuk vizsgálni és természetesen az újra számolás után a helyes eredmény fog megjelenni. Tóth Zsuzsanna: Először is egy kérdésem volna. A 12. számú melléklet termál program önrész 81 millió Ft mit takar? Ez mit fedez magában? A Gazdasági Bizottságon állítólag volt róla szó, nem vagyok tagja a bizottságnak, nem tudom. Tüttő István: Mondjuk, csak én azt nem tudtam pontosan, hogy ez a megújuló energiára vonatkozó, de nem arra, hanem a strandfürdő és a termál medencének az építésére vonatkozik. Tóth Zsuzsanna: Látom Tarnóczy úr már nézegeti rajtam, hogy mit akarok ebből kihozni. Tüttő István: Nem, csak kíváncsian várjuk. Tóth Zsuzsanna: Azt szeretném kihozni az egészből, hogy itt üldögélünk lassan a 4. költségvetésben és erre a fránya kishídra még mindig nem sikerült összehoznunk 25 millió Ft-ot. Nagyon sajnálom, hogy csak az elmúlt évben nem írogattam össze azokat a kisebb-nagyobb összegeket, amiket így év közben innen-onnan megszavazgattunk ilyen-olyan célokra, mert szerintem az is elég lett volna rá. Én nagyon szeretném, ha 25 millió Ft-ot valahonnan találnánk. Felőlem, lehetne a HSMK elektromos hálózat rekonstrukció 30 millió Ft-ja. Tüttő István: Szerintem már el is adjuk a HSMK elektromos vezetékeit, ha így megy. Tóth Zsuzsanna: Teljesen mindegy, hogy mi. Szakértői becslések szerint ebben az évben még kb. 25 millió Ft-ból kivitelezhető volna a kishíd. Már többször felszólaltam ez ügyben, meg azt is elmondtam, hogy a városrésznek a kérése soha nem lesz figyelembe véve. Itt mindenre jut pénz, úgy látszik, hogy a Nagykanizsa városnak az a része, aki érintett ebben a dologban, ők nincsenek itt lakosság számba véve. A másik dolog. Hogyha még durvákat akartam volna mondani, meg megbántani embereket, akkor kiragadva ilyeneket, hogyha egy évvel később csinálunk KanizsaNet-et, akkor akár annak a pénze is elég lett volna rá. Vagy szeretném látni, hogy a hó eltakarítási munkák 10 millió Ft-ja az valóban fel van használva, mert ugye ebben az évben nem ez tűnt ki. További dolog. 2 millió Ft-ot szeretnék kérni felújítás célra. Ez pedig a Micimackó Óvodának volna rá szüksége. Vezető óvónővel beszéltem. Vegyük figyelembe, hogy ez a 2 millió Ft-tal nem 2 millió Ft értéket teremtenének, hanem sokkal többet. Sikerülne olyan lobbira szert tenni jelen pillanatban, hogy kialakítsanak egy logopédiai szobát, illetve egy külön öltözőrészt és a magas szintű munka, amely ebben az óvodában folyik, azt hiszem, hogy megérdemelné. Azzal magunknak is értéket teremtenénk, hogyha ezt most a 2 millió Ft-ot megszavaznánk. A végén egy rövid kérés. Az Élettér Egyesületnek plusz még 500.000 Ft-ot szeretnék az 1 millió Ft mellé beállíttatni a költségvetésünkbe, ugyanis hihetetlen mértékben emelkednek azok a díjak itt, amikből ott a befogott állatokat el lehet látni. Kérném szépen még ezt az összeget megemelni. Tüttő István: Tisztelt képviselőnő, megértjük a vehemenciáját, de szeretném azért megnyugtatni Önt. A Sétakerti híddal kapcsolatban ki lett adva legalábbis kiadtam ennek a vizsgálatát. Olyan szakértőt kértünk most fel, akinek az a megbízatása, hogy olyan hidat, olyan konstrukciót ajánljon, amely lehetővé teszi, hogy akár kerékpárral, akár babakocsival, magyarul normál körülmények között is át lehessen kelni. Hiszen ha csak egy olyan átkelőt akarnánk oda építeni, amely egy átkelést biztosít, de éppen a nagyközönség számára nem adná meg a lehetőséget, hanem csak a fiataloknak, hogy átmásznak egy alpinistaszerű magas építményen, ez a feladata. Rövidesen megkapjuk a választ, hogy ilyen rendszer, vagy híd kiépíthető-e. Ha ez megtörténik, azt követően Önök elé hozzuk és természetesen akkor el kell dönteni ennek a tervezését és a kivitelezését és ennek a költségvetését pedig mindenképpen az Önök döntése alapján kell majd akkor döntést hozni, hogy meg tudjuk-e csinálni. Arról van szó, hogy támogatjuk. Lehetőség szerint az az összeg, amit említett reményeink szerint bele fogunk férni. Még egy dolgot meg kell vizsgálni. Ez is ki lett adva. A Vasúttal is tárgyalni kell, hiszen itt nem csak a hidat kell megépíteni, hanem bizony ott a vasúti – én pontosan nem tudom, hogy hívják – vezetékek, tartórendszerek átalakítására is sor kerülhet és a Vasút nem tudjuk, hogy ezt az átalakítást most felszámítja nekünk, hogyan vesz részt ebben a munkálatban, illetve számíthatunk-e az együttműködő segítségére. Tóth Zsuzsanna: Megnyugtató volt valamennyire, amit el tetszett mondani. Én, amikor a 25 millió Ft-ot említettem, természetesen ugyanilyen hídról beszéltem, mint amit Ön felvázolt és az Ön lobbi képességeiben bízva remélem, hogy a Vasúttal is meg tudunk egyezni annál is inkább, hogy végül is őmiattuk lett elbontva annak idején az a híd. Kelemen Z. Pál: Elöljáróban annyit mondjak, hogy én a szociálpolitikával és annak költségvetési tételeivel akarok foglalkozni. Nem kérek plusz pénzt, sehonnan sem elvenni meg hitelből finanszírozni, mert aki ma ezt teszi, az a város gazdaságának a sírját ássa és növeli az eladósodás hibáit. Visszatérnék a szociálpolitikára, különösen a 23. számú mellékletre, amit ma osztottak ki. Ha minden igaz, ennek a mellékletnek a bizottsági döntés alapján a 24. számú mellékletnek kellene lenni. A 23. számú melléklet – vissza lehet hallgatni a bizottsági ülés anyagát – a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok 2002. évi bevételei. A források megnevezése lenne, ami a közgyűlés előtt nem jelent meg. Akik bizottsági ülésekre járnak, a Szociális Bizottság tagjai kaptak egy ilyet. Ennek a d.) pontjából készült a 23. számú melléklet, amelyet én a 24.-nek szeretnék látni. A 23. mellékletnek az a.) pontból a forrásokból kellene állni. Tudniillik egy csomó dolgot nem lehet tisztán látni, hogy minek mi a forrása és mennyi a város önrésze és mennyi a normatív támogatás. Ha megnézzük ennek a mellékletnek 1-2-3 és 4. számú pontját, amely ebben a bizottsági anyagban kiosztott 8-9-10-11. szám, akkor egészen pontosan lehet követni 272 millió 220 ezer Ft-nak a 366 millió 370 ezer Ft-ból a forrását. Lehet látni a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az időskorúak járadékát, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást fillérre pontosan mennyi a normatíva és mennyi a város hozzájárulása ehhez. Más ágazatokkal szemben, mondjuk oktatással általában az történik, hogy 1 Ft-hoz 1 Ft-ot rakunk. A szociálpolitikában minden normatív 3 Ft-hoz a város 1 Ft-ot tesz hozzá, ¼ részével járul ezekhez a tételekhez. A 4. ponttól lefelé az 5-6-7-8-9-10-11. pontok forrásoldala nem tisztázott a költségvetésben. Én tudom, hogy ezt roppant nehéz megcsinálni, mert a pénzbeni, természetbeni szociális és gyermekjóléti feladatok 265 millió Ft-ja az megoszlik részben a kórház és részben a 3. tételben részben önálló intézmények 39 sorszáma között. Roppant nehéz kibontani ezt a tételt a 3. fejezetből, mert a városi kincstárnál is jelentkezik egy része, aminek a szociálpolitikában kell érvényesülnie, de mindenképpen akkor tiszta és akkor korrekt egy költségvetés és az összes többi tételnél ez így van, kivéve a szociálpolitikát, amikor egyrészt megnevezzük a forrásait, megnevezzük azt, hogy ezekhez az állami forrásokhoz a város mennyivel járul hozzá. Ebből megvannak a bevételi oldalak és a kiadási oldal tartalmazza a 23. számú melléklet, amit 24-nek kell nevezni. Számszakilag, szakmailag, költségvetésileg az a korrekt, ha a 23. számú mellékletet kinevezzük 24. számú mellékletnek és a 23. számú mellékletben mindezeknek a forrása nevesítve, tételesen megvan. Még egy dologra hívnám fel a tisztelt közgyűlés figyelmét ebben a kérdésben. Javaslatom, hogy a 23. számú mellékletet - konkretizálom – nevezzük 24-nek és a 23. számú melléklet tételesen mindezek forrását mutatja meg, hogy ebből mennyi az átengedett pénz a város részéről és mennyi az állami normatíva tételenként. Lehet, hogy már szó volt erről, Csákai képviselőtársam érintőlegesen beszélt róla, hogy a költségvetési rendelet 10. §-ára bátorkodom felhívni a figyelmüket. A költségvetési rendelet 10. §-ában azok a jogosítványok vannak felsorolva, amelyet különböző bizottságok saját hatáskörben gyakorolhatnak. Átcsoportosíthatnak pénzeket, illetve dönthetnek pénzek sorsáról. Ez először fordul elő, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ebben a felsorolásban ilyen tételesen szerepel – és ezt szeretném megköszönni a szakosztálynak, hogy ezt a részt előkészítette, hogy jót is mondjak -. Itt egyszerűen arról van szó, hogy a szakma szükségletek, városigények szerint 97 millió 150 ezer Ft-ról bizottsági hatáskörben dönthet, kivéve közösségi célú alapítványok támogatásakor. Ezt szeretném megköszönni. Antalics Dezső: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szakmai szempontból a bizottságunkat érintő kérdéseket tárgyalta és sajnálatos módon tapasztalta, hogy a 2002. évben egyáltalán nincs új fejlesztési tervbe egyetlen forint sem tervezve, sőt tulajdonképpen közgyűlési határozattal alátámasztott 2001-ben megkezdett áthúzódó feladtok, illetve a közgyűlési határozattal már alátámasztott 2002-ben kezdődő tervezési feladatokra a mellékelt táblázat szerint és kiegészítő feladatokra 38 millió Ft szükséges. Ezzel szemben ezen a soron 23 millió Ft szerepel a költségvetésben. Javaslom, illetve bizottságunk javasolja módosítani a városüzemeltetési feladatok sorában a városrendezési feladatokra a 23 millió Ft-ot 38 millió Ft-ra módosítani. Tulajdonképpen én is előre leírtam, hogy a HSMK villamos rekonstrukció 30 millió Ft forrását jelöltem erre a célra. Számoltam eddig 15 millió Ft körüli összeget javasoltak eddig képviselőtársaim úgy, hogy ennek a 15 millió Ft-nak a fedezetét, illetőleg a 14, nagyjából belefér ebbe, amennyiben igazolódik Kiss László úr állítása, nevezetesen, hogy lényegesen kisebb összegből megoldható a probléma elhárítása. Tóth László képviselőtársunk javasolta térinformatika fejlesztésre 10 millió Ft-ot, amelyet bizottságunk támogatott, hiszen itt is korábban magasabb összeg szerepelt az eredeti tervezetben, ami lecsökkent, ha jól emlékszem 3millió Ft körüli összegre, amely nem elegendő a fejlesztéshez. Bizottságunk a miklósfai kerékpárút tervezési költségeihez a 30%-os önrész biztosítását javasolja, hiszen sikeres pályázat esetén a költségvetésben szereplő összeg ehhez nem lenne elegendő. Ezek voltak a bizottságunk határozatai, és párhuzamosan szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat egy közgyűlési határozatra, amelyet december 18-án hoztunk. Ez a mobil plakátragasztó táblák elhelyezéséről szól és ugye így szól, hogy a lehetőségei függvényében a 2002. évi költségvetés környezetvédelmi alap előirányzatában biztosítja a forrást a közgyűlés. Most egyeztetve Gáspár úrral Ő egy nagyobb összeget mondott, de én úgy gondolom, hogy a tervezésre és a kivitelezésre, ami végül is önkormányzati rendelet megvalósítását jelenti, én 2 millió Ft-tal javaslom ennek a megemelését, hogy ennek legyen forrása, hiszen a 3 millió Ft korábbi költségvetési évben is célzott feladatokra éppen, hogy elég volt. Gyakorlatilag a 3 millió Ft-ot 5 millió Ft-ra szeretném, illetve javasolnám a környezetvédelmi alap megemelését. Tulajdonképpen egy másik téma, ami kapcsolódik Tóth Zsuzsa képviselőtársam kérdéshez, amely a közbiztonság, illetve az éjszakai rongálásokkal kapcsolatos, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közbiztonságért Alapítvány az egyéb támogatások között 2 millió Ft-tal szerepel és úgy gondolom, hogyha ezt 4 millió Ft-ra emelnénk, akkor a megelőző jelleget erősíteni tudnánk azzal, hogy rendszeressé lehetne tenni a Rendőrség és Közterület-Felügyeleti Iroda éjszakai járőr szolgálatát, ami esetleg további vizsgálatokkal megerősíthető. Ez azt jelenti, hogy tetten érhetők a garázdálkodók, gyakorlatilag a város közbiztonságának ezáltal hatékonyabban megelőző jelleggel tudná szolgálni ez az alapítvány ezzel a forrással. A továbbiakban röviden szeretném ismertetni a Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat költségvetéssel kapcsolatos kiegészítő javaslatait, amely a ma kiosztott anyagban szerepel. Bizonyára emlékeznek arra, hogy még a múlt évben a Településrészi Önkormányzat polgármester úrhoz, illetve képviselőtársaimhoz eljutatta azokat a feladatokat, amelyek ütemezetten az elkövetkező években megvalósítandók és reális feladatok, amelyet az önkormányzatnak kezelni kell. Ez megjelent egyébként a Kanizsa Újságban teljes körűen és ad hoc bizottság asztalára is odakerült ez az anyag. Ez a feladatsor a költségvetésben mindösszesen 2 millió Ft-tal köszön vissza az első ütemben. Én úgy gondolom, illetőleg úgy gondolja a településrészi önkormányzat, hogy meglehetősen kevés. Szerényen 5 millió Ft-ra kérné felemelni ezt az összeget. A Településrészi Önkormányzat határozott kérése, hogy a Nagyrác utcai iskola sportpályájának felújítására 2.5 millió Ft-ot külön soron tartalmazzon céltartalékban a költségvetés, ugyanis itt megköszönve természetesen az óvoda beköltöztetését és jó körülmények kialakítást a óvodások számára, valamint a Fiatal Családok Otthona kialakítását. Ezzel együtt a Nagyrác utcai iskola sport, a tanórára kötelezett feladatainak ellátása jelentősen csorbult, hiszen ott jelentős egy sportpálya működött, és jelen pillanatban nem megközelíthető végül is ezt rendbe kellene tenni és a megközelítési lehetőséget feltétlenül biztosítani kell. ’98-tól - illetőleg már korábban - igény lenne a Szokol dombon lakóövezet kialakítására, amelynek rendezési terve még az előző ciklusban ’96-ban elkészült. Tulajdonképpen ezt aktualizálni kellene, ehhez az OTÉK alapú aktualizálásra 2.5 millió Ft támogatást kért a Településrészi Önkormányzat. Tarnóczky Attila: Először - kiment ugyan Kelemen képviselő úr, de az ő mondókájára, köszönő szavaira akarok reagálni - felhívva osztályvezető úr figyelmét, hogy nem tudom, hogy a 10.§ a rendelet szövegében igazán azt a célt szolgálja-e, amire szántuk. Mert ugye ezt úgy értelmeznénk, hogy Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt az ápolási díjakról, a térítési díjakról és így tovább. Nem lehet, mert a Hivatal első menetben és fellebbezés esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottság. Igazán az a keret a 3 millió Ft-os keret a szociális és egészségügyi feladatok támogatása, az van a bizottság döntéskörében az összes többi esetében az átcsoportosítás jogköréről van csupán szó. Ha az egyik tétel elfogy, akkor a másikból, hogyha ott marad, ki lehessen pótolni. E szerint kellene megfogalmazni a végső változatot. A másik dolog, amiről beszélni szeretnék Önöknek tisztelt képviselőtársaim, az az IKI címjegyzékes ügye. Kámán László igazgató úr megkeresett bennünket és elmondta, hogy mik azok a feltétlenül megoldandó feladtok, amelyekhez költségvetési fedezetet kell biztosítani. Egy levélben meg is írta a minimális tételeket. Ezeket felsorolnám, megkérdezve, hogy tudunk-e ebből faragni. Az én meggyőződésem szerint nem nagyon. Az első tétel a vegyes tulajdonú társasházak felújítási alapképzése törvényi kötelezettség az önkormányzati bérlakások után 6.5 millió Ft-ot igényel éves szinten. Ugye 10 van pillanatnyilag összesen ezen a soron. 6.5 elfogyott. Tüttő István: És ugye 27-tel még növekszik idén. Tarnóczky Attila: Üres lakások helyreállítása. Idén 31-et állítottak helyre, ugye azt nem szabad megengedni, hogy kiürült lakásokat ne tudjuk kiadni lakóknak, és egy 30 szám itt elképzelhető, de szerény becslések szerint 20 millió Ft. A legkevésbé, vagy a leginkább vitatható tétel, de nem hiszem, hogy ez is igazán vitatható lenne Ligetvárosban 19 önkormányzati bérlakás rákötése a csatornára és az árnyékszék megszüntetésével mosdó kialakítása a lakásokban 4 millió Ft. Ez összesen 30.5 millió Ft. Igazgató úr szerint és én azt gondolom, hogy teljesen megalapozott ez a közlése ez az, amit az IKI címfelújítási jegyzék során nekünk biztosítani kellene a mostani 10 millió Ft-tal szemben. Hogyha megkapták a bizottságnak kiküldött IKI-s anyagot, ahhoz képest ez lényegesen kevesebb, de ezt megspórolni nem hiszem, hogy lehet. Amúgy egyetértek mindenkivel, aki azt az álláspontot képviseli, hogy a működési költségeket növelni nem szabad. Bár eléggé eklektikus hozzászólásokat is hallottam ilyen szempontból, de az illető mindjárt javasolt működési költségeket növelő kiadásokat, és ide sok minden beletartozik ebbe kedves képviselőtársaim. A különböző egyesületek, akármik támogatásától, mondjuk a Tourinform Iroda létrehozásáig. Egyébként ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy város turisztikai látnivalókban való gazdagítását tűznénk ki célul, az lehet, hogy eredményesebb lenne, mint egy iroda létrehozása. Mert egy jóléti irodát is létrehozhatnánk, és akkor beköszönne a jólét Nagykanizsán ilyen elven. Nem hiszem, hogy így működik a dolog. Az intézmények egy-két képviselőtársamtól megkapták a magukét. Én azért jelezném, hogy 10%-os létszámleépítés itt megtörtént az automatikus feladat megszűnéseken túl. Úgyhogy az itt jelezett 2%-ot már tavaly meg tavaly előtt, teljesítettük, meg az akkor jelzettek is. A tény-tény, és ez nem újdonság, aki ellenkezőjét mondja nem mond igazat, hogy évről-évre az önkormányzatok feladat finanszírozása romlik. Romlott az előző kormány esetében, sőt, hogy önkritikát gyakoroljak, már az Antall-kormány idején elkezdődött a romlás, amikor volt valami kedvezmény ahhoz, hogy az önkormányzatok valamit kapnak támogatásként. Remélem, és ez lehet az egyetlen megoldás, hogy ez a tendencia meg fog szűnni, és egy javuló tendenciává vált. Megkapta a Hivatal a magáét. Azzal egyébként tökéletesen egyetértek, hogy semmiféle létszámnövelést nem szabad megszavazni, sőt kár volt megszavazni Önöknek, mert én nem szavaztam meg a korábbi ilyen indítványokat. Itt a következmény. Aki viszont valahogy kimaradt a sorból az a Kft-k Kht-k egyre bővülő köre. Pedig itt vannak ám működési kiadások. Jó, a VIA Kanizsa például unikum, mert a pénze javarészét, meg mondjuk a Kanizsa Újság, ami termékre költi járdajavítású újság létrehozására. Én azért szívesen megnézném ezeknek a cégeknek a személyi létszám helyzetét és a bérhelyzetét. Nézzük meg már egyszer. Szerintem meg fogunk hökkenni az a gyanúm, hogy koldus kft.-től egészen a krőzus kft-ig kht-ig mindenféle változat elő fog fordulni. Amíg a működési költséget csak ebben a két szektorban próbáljuk kordában tartani, nem vagyunk igazságosak meg hatékonyak sem meggyőződésem szerint. Egyébként az a véleményem, hogy az üzleti tervet a következő február 5-i ülésen el kell fogadnunk valamilyen számokkal még a költségvetés elfogadása előtt. Akkor viszont a bizottságoknak talán előbb, ma viszont el kellene jutnunk odáig - nem tudom van-e ebben egyetértés - hogy az itt elhangzott rengeteg javaslatról valamiféle szavazás legyen, mert különben én nem tudom ki mit fog beépíteni a február 5-i változatba. Attól azonban lehet még mindig módosítani, de valami konkrét feladatot kéne adni a hivatalnak. Tüttő István: Most elve ezt javasoltam volna, hogy most végigmegyünk tételesen azokon a javaslatokon, amik elhangzottak. Mayer Ferenc: Bár nagyon gyér létszámban vagyunk jelen, de azért engedtessék meg, hogy röviden én is elmondjam véleményemet. Elöljáróban annyit, hogy én sem kívánok semmiféle olyan javaslatot tenni, hogy milyen kiadásokkal kellene még terhelni a 2002. évi költségvetést. Annál is inkább, mivel nem kívánok abba a hibába esni, hogy beszélek, beszélek itt a költségvetés egyensúlyának a hiányáról, mert arról rengeteget hallottunk ma és szoktunk hallani, és akkor utána jönnek 5 millió Ft-os, 7 millió Ft-os 10 millió Ft-os stb. javaslatok és azt szó nélkül megszavazza a közgyűlés többsége. Számtalanszor előfordult. Itt az eredménye most küszködünk ezzel a problémával. Én is megszívlelendőnek tartom könyvvizsgáló úr véleményét és nagyon korrektnek és nagyon szakszerűnek érzem, de azért engedtessék meg, hogy egyetlen mondatával vitába szálljak, mert azt mondotta itt - és ha jól emlékszem le is írta a véleményét -, hogy nem történt a meg az intézmények költségeinek alapos felülvizsgálata, racionalizálása, és így tovább. Tisztelt szakértő úr, akkor tájékoztatom, hogy más sem történt az elmúlt két évben érdemben, mint az intézmények költségeinek az alapos felülvizsgálata racionalizálása, csökkentése. Erre pénzt, paripát nem sajnált ez a közgyűlés. Rengeteg pénzt költöttünk erre, és iszonyatos munkát zúdítottak az intézmények és sok mindenki nyakába ennek a kérdésnek a kapcsán. Meg is lett az eredménye, mert természetesen az intézményi költségvetések olyanok, amilyenek. Gondolom a közgyűlés tagjai előtt ismert, hogy bizony az intézmények 2002. évi költségvetés-tervezetei hogyan készültek. Itt elhangzott valamelyik képviselőtársamtól - nem is akarom idézni - azt mondotta, hogy megtörténtek az egyeztetések az intézményekkel. Kérem szépen én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy természetesen részt vettem egy ilyen egyeztetésen. Csak elmondom Önöknek tanulságképpen, hogy ez az egyezetés hogyan zajlott. Ott a kérdés nagyon egyoldalú volt az egyeztetés, a kérdés az volt, hogy mit vállalok szívesebben, emelem fiktív módon természetesen az intézmény bevételeit, vagy milyen arányban emelem azt, vagy milyen arányban csökkentem az intézmény kiadásait. Ezzel tulajdonképpen le is zárult az egyeztetés, mert a végszám az természetes adott volt, amely egy intézmény esetében akár millió Ft is. Nahát így állt össze. Azért azt kell mondanom, hogy a dologi kiadások bizony nagyon alaposan lefaragásra kerültek. Én csak azt fájlalom, hogy ez azért minden intézmény esetében nem történt meg. Én kérdezem is a polgármester urat, hogy azt az áldozatot, amit kénytelenek voltak legalább is oktatási, nevelési intézmények meghozni, nem is akármilyen mértékben és ezt fegyelmezetten tudomásul vették - mert elfogadták végül is ezt a nagyon - még egyszer mondom - fiktív módon megemelkedett bevételeket, kiadások csökkentését - hogy ez minden intézményre nézve így történt? Mert azért nekem itt kételyeim vannak, és ezért örömmel hallgattam itt egynéhány olyan javaslatot, hogy ez bizony mondjuk a legfőbb intézményünk esetében azért nem hiszem, hogy megtörtént volna. Mert van, ahol a dolog automatizmus működhet. Az intézmények többségében nem működik. Van, ahol a munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellátására be lehet tervezni 100 ezreket és lehet költeni. Ez természetesen bármilyen nagyságrendű nevelési, oktatási intézményben ilyet tervezni mertem volna a fejemet abban a szent pillanatban leharapta volna, vagy a főkincstárnok úr alpolgármester úr, vagy nem tudom kicsoda, de valaki biztosan leharapta volna. Van, ahol a polgári-szolgálatosok költségeit természetesen be lehet tenni, amikor mi ezt felvetettük majdnem kizavartak minket a teremből, hogy egyáltalán ilyen hülyeség, hogy juthat eszünkbe. Van, ahol a 13. havi bért be lehet tervezni. Van, ahol 13.5-szeres bért is be lehet tervezni és így folytathatnám tovább a sort. Éppen ezért én azt hiszem, hogy akkor fog eljárni korrektül a következő költségvetési verzió beterjesztője, hogyha ezeket az anomáliákat igyekszik kiküszöbölni. Továbbá én úgy gondolom, hogy itt mindenki mond nagyokat, hogy mi a prioritás, hogy ez meg az. Kérem szépen a prioritás az adott, mert az önkormányzatnak vannak kötelező feladatai. Én úgy gondolom, hogy az a felülvizsgálat, amit a könyvvizsgáló úr az intézmények esetében hiányolt, ezt inkább azoknak a kiadásoknál kellene alaposan megnézni, amelyek nem kötelező feladatok finanszírozását jelentik. Itt alaposan szét kellene nézni. És akkor, ha a kötelező feladtok ellátása, ha minimális szinten biztosított és marad ilyesmire, akkor költsünk erre és ne jöjjünk elő megint ilyen 10 millió Ft-os ilyen-olyan-amolyan javaslattal, mert higgyék el én is tudnék hirtelen 20 javaslatot tenni, biztos, hogy legalább annyiira indokolt, mint amilyen javaslatok itt elhangzottak. Még egyetlen megjegyzésem van. Én Böröcz Zoltán képviselő úr indítványainak túlnyomó többségével egyetértek. Egyetlen dolog azonban megütötte a fülemet, mert megint előjött ez a bizonyos pénzmaradvány visszapótlás kérdése, amelyben tavaly is hadakoznom kellett azt nagy nehezen kiegyenesedett a dolog és akkor korrektül el is rendeződött. Ha most egy ilyen 100 millió Ft-nyi csökkentést elfogadnánk, ebben az esetben azért tudniuk kell képviselőtársaim, hogy mi van egy ilyen 347 millió Ft-os szám mögött. Itt rengeteg áthúzódó kiadás van. Itt nagyon sok millió Ft-os pályázati pénzek, aminek természetesen az elkülönítése áthúzódik, elszámolási kötelezettség. Itt nagyon sokmillió Ft-os, vagy ha tetszik sok 10 millió Ft-os átvett pénzeszközök vannak. És természetesen az alulfinanszírozás. Mert ha nem tudnák képviselőtársa, akkor azok az intézmények, amelyek bevételt képesek produkálni, azoknak nem történik meg a finanszírozásuk. Jól kinézünk, hogy akkor még azzal sújtanánk őket, hogy nem pótoljuk vissza. De ha most történne a finanszírozás, akkor lehet, hogy hitelből történne és a kamatai meg nem is akarom ezt tovább ragozni. Nehogy azt higgyük, hogy valaki hasára csapott, akkor ez egy olyan tétel, amiből nyugodtan le lehet 100-200 millió Ft-ot faragni. Mert akkor ez nagyon veszélyezteti. Én a 100-zal sem értek egyet, ezt szerettem volna röviden elmondani és még egyszer mondom polgármester úr szeretném, ha egyenlő mércével történne az áldozatvállalás. Tüttő István: Az utolsó mondatodból arra következettem, hogy költői kérdést tettél fel nekem. Dr. Horváth György: Órákkal ezelőtt - most már így mondhatom - Balogh László elnök úr elmondta a kultúra- sporttámogatási igényt. Én azt hiszem, hogy ezt csak megerősíteni szabad. Ő nem említette, de mindig arra szoktunk hivatkozni, hogy eredmények. Igen, csak kapásból néhányat: kerékpár, sakk, baseball, sport akrobatika, majd hogy néhány világszínvonalat jelent, de folytathatnám tovább a sort. Ez én úgy érzem, hogy a kért összeg még a szinten tartást sem biztosítja, ha hozzászámoljuk az inflációt. Ezt szükséges lenne biztosítani. A 10-es táblázat, 10-es melléket egyéb támogatási rendszerét meg lehetne nézni. Azért említem itt az egyiket, hogy egy félnapos programra itt van 400 eFt, amely nem is városi rendezvény, úgyhogy valószínű, hogy valamit lehetne megtakarítani, hiszen 65 millió Ft-nál nagyobb összegről van szó. Még egy dolgot említek, amelyet valószínű, hogy nem értek. Ez pedig a Felsőoktatási Alapítvány 18 millió Ft-ja. Ugyanis a pályázati cél és a decemberi közgyűlésen való szavazás ugyanarra vonatkozott. És akkor a Zalában, olvastam, hogy nem egészen így volt, ahogy Birkner úr nyilatkozott. Úgy érzem, hogy ez egy kicsit a közgyűlés félrevezetése volt. Mert én minden további nélkül megszavaztam azt a 18 millió Ft-ot, na de kétszer ugyanarra a célra. Utána, hogy ki milyen levet ír azt hiszem az már mellékes. Utólag próbáljunk mindenütt, minden területen takarékoskodni és akkor az elmúlt időszakban minden költségvetési tárgyalás, hasonló siránkozással telt el, hozzátéve jogosan, de mégis volt annyi ereje a közgyűlésnek, volt annyi ereje a Hivatalnak, hogy - nem azt mondom, hogy sikeresen -, de azért az éveket átvészeltük, és azt hiszem, hogy ez lenne a legfontosabb feladat és végre a könyvvizsgáló olyat említhetne, hogy egy kis előrelépés történt abban, hogy adósságállomány csökkent és város helyzete stabilizálódott. Nagyon nehéz ez, de azt hiszem mindnyájunknak ez lenne a feladata. Biztos vannak lehetőségek, vannak tartalékok és ezeket is elő kellene segíteni, hogy ezek megvalósuljanak. Birkner Zoltán: Megfogadtam magamnak, hogy ebben az ügyben nem szólók hozzá ma, de most már másodszor hangzik el. Horváth képviselőtársam is elővette ezt a 18 millió Ft-ot. Hadd kezdjem azzal, hogy én nagyon kérem Önöket, hogy személyemtől válasszák el a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány dolgot. Nagyon egyszerű az oka. A kuratórium elnök asszonya kérte a támogatást, a kuratórium elnöke írta a levelet. A kuratórium elnök asszonyának tudtával, és a kuratórium beleegyezésével történik minden. Én arra kérem Önöket ezt, hogy ez ne rólam szóljon ez a történet, hanem inkább ennek a pozitív oldalait. Én például Horváth képviselőtársamtól, aki az oktatásban dolgozik és tudja a nehézségeit mondjuk egy főiskola alapításnak, vagy létrehozásának elképesztő göröngyös útját, valami olyasmit vártam volna el, hogy gratulál Nagykanizsán talán az egyedüliként nyert a Kanizsa Felsőoktatási Alapítvány ezen a Nyugat- Dunántúli pályázaton. Én azt vártam volna el, hogy azt mondja, hogy gratulál ehhez a teljesítményhez, és gratulál ahhoz, hogy műszaki informatikai szak indulhat Nagykanizsán 2002. szeptemberében államilag finanszírozott formában és ezzel két szak működik már Nagykanizsán. És arra kérem Horváth képviselőtársamat, hogy fogadja el azt az egyszerű tényt, hogy ma egy műszaki informatikai szak indítása sajnos nem 18 millió Ft-ba kerül, hanem 35-40 millió Ft-ba kerül. Ezt ne nekem higgyék el arra kérem Önöket, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem vezető egyetemi tanárának, és ezt Ő kérte Önöktől. Egyébként azt számon kérni, hogy én miért nem szóltam, amikor a hivatalos levelet szerda reggel kapta meg az alapítvány elnök asszonya - a keddi közgyűlés utáni szerda reggel kapta meg a hivatalosat még egyszer elmondom - hogy megnyertük, vagy sikerült nyerni ezen a pályázaton. Ezután meg különösen nem értem, hogy miért hozzám kötődik a kérdés, miért próbálják ezt rajtam számon kérni, amikor szerda reggelig levélbontáskor Markó Péter aláírásával, és nagyon örültünk neki. Ugyanis addig, amíg ezt a Zalai Hírlap írja le addig nagyon fontos, hogy leírja, de az akkor válik hivatalossá, amikor erről már az okirat is megérkezik. Zsoldos Ferenc: A költségvetésről csak annyit, mert ez minden évben visszatérő dolog. Addig nyújtózkodhatunk ameddig a takarónk ér. A rendelkezésre álló pénzösszegeket bővíteni nem áll módunkban. Valóban csak a visszafogással lehet egy egyensúlyt megteremteni, amit egyébként a szokásos módon az illetékesek mindent megpróbálva, összehozták azt az anyagot, ami idekerült elénk. Ennyit a költségvetési tervezetről. Két témához kívánok kapcsolódni. Több alkalommal felvetődött éppen a kiadások csökkentése érdekében többek között a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos rendszere felújítása érdekében beállított 30 millió Ft-os összeg lefaragása, vagy levétel. Én óva intek mindenkit és érezzék annak felelősségét. Egy 26 évvel ezelőtt létesült épületről van szó, amelynek elöregedett, hangsúlyozom elöregedett és éppen ezért korszerűtlenné is vált. Másrészt éppen a korszerűtlensége, és az elöregedettsége miatt tűzveszélyessé vált, életveszélyessé vált az az elektromos berendezés, amely annak idején még korszerűnek volt tekinthető. Ha valaki meri vállalni a felelősséget azért, hogyha itt egy tragédia bekövetkezik, ám szavazzon amellett, hogy vegyük ki a költségvetésből. Én a magam részéről óva intem tisztelt képviselőtársaimat ettől a lépéstől, vagy ettől a döntéstől. Mert óhatatlanul és elkerülhetetlenül szükséges ennek a berendezésnek, hiszen itt tulajdonképpen az egész rendszer kiváltásáról, megújításáról van szó, nem egyszerűen a foglalatok és az égők cseréjéről. És tartok tőle, hogy a 30 millió Ft nem lesz képes teljes egészében fedezni, amit itt el kell végezni. Tüttő István: Ebben biztos lehetsz, mert ez a Széchenyi Terves pályázat önrésze egyébként. Zsoldos Ferenc: A másik dolog. Ugye felvetődött a Városvédő Egyesülettel kapcsolatosan. hogy a 143 eFt-nyi támogatás megszűntetést kellene gyakorlatilag végrehajtani. Minden további nélkül meg lehet tenni, hiszen a Városvédő Egyesület 16 éves működése során több mint 60 millió Ft-os értéket teremtett és hozott létre a városban. Ez az összeg gyakorlatilag még gesztusértékűnek sem tekinthető, oly annyira alacsony. Egyébként ez a pénz visszaforgatódik, mert hiszen éppenséggel az Erzsébet téri szökőkút megújítására betervezett 5 millió Ft - amely ugyan csak kevés arra - kiegészítését éppen a tervezési költségekhez való hozzájárulást is biztosítja az egyesület részére. És ebben a felújítási munkában az egyesület lényegesen többet fog támogatásként visszaforgatni. Ezért mondom, hogy különösebb jelentősége nincs. Inkább az észrevétel politikai színezetű volt. Tudom, hogy sokak szemében nem éppen kedvező, hogy a Városvédő Egyesület is képviselteti magát a közgyűlésben. Mi a magunk részéről reméljük, hogy a jövőt tekintve lényegesen erősebbé válik és megnövekszik majd az egyesületek, értem alatta a polgári szféra. A városban élő polgárok politikától független képviselete meg fog erősödni a jövőben. Gyakorlatilag ez talán sok mindenben áthidalja azokat a problémákat, amelyek még a költségvetési tárgyalást megelőzően, de az alatt is nem egyszer éppen politikai elkötelezettségből vissza visszaköszönnek. Nem kell a polgároktól félni, mert hiszen mi vagyunk a polgárárokért, hiszen ők biztatnak bennünket. Ez lett volna a másik kiegészítésem. De visszatérve az első témára, én nagyon kérek mindenkit, hogy gondolja végig a véleményét a művelődési központtal kapcsolatosan, mert ott nagyon komoly dolgokról van most szó, amelyhez valóban csak hozzájárulásként tudjuk igénybe venni azt a Ft összeget, amit a költségvetés ebben az évben tartalmaz. Tarnóczky Attila: Nem terveztem ezt a felszólalást, de Zsoldos képviselő úr által elmondottak azért erre köteleznek. Nem szeretném, hogyha a tervezők megsértődnének, ugyanis ennek a szökőkútnak a masináját a CWG Hungary adja ingyen. A szükséges munkákat mindenek előtt a Kanizsa Kft végezné el ingyen. A vizes munkákba besegítene a Vízmű, de a lényeg, amiért szót kértem, hogy a szükséges építészeti, vízgépészeti és elektromos terveket szintén ingyen csinálják a tervezők. A költségvetésben anyagköltség szerepel és ahol várjuk a Városvédő Egyesület segítségét, épp az anyagköltség kiegészítés, mert valóban rászorulunk. Csak a tervezők jó hírét szeretném megóvni. Györek László: Én nem vitattam azt, hogy a Városvédő Egyesület bizonyára nagyon sok értékes tevékenységet folytatott a városban és pl. az Aradi vértanúk emlékművénél magam is úgy gondolom, hogy jó döntés született, amikor a város ezt támogatta. Nincs ezzel semmi probléma, sőt. Nagyon egyetértek azzal, hogy a civil szférának erősödnie kell Nagykanizsán. E tekintetben magam is próbálok valamit tenni. Azzal viszont, hogy összekeverjük a politikát a civil szférával a direkt politizálást, az nem biztos, hogy szerencsés dolog. Én erre hívtam fel a figyelmet. Nem javasoltam ennek az összegnek a kivételét. Nem is lehet kivenni ezt az összeget ebből. Ez más iparűzési adóból juttatott összeg. Még egyszer hangsúlyozom, nem javasoltam ezt. Csak úgy gondolom nem szerencsés, ha a költségvetésben általános támogatásként szerepel olyan összeg, ami politikai szerepet vállaló akármilyen szervezetnek juttatódik. Ez az egy kifogásom van ez ellen. A többit meg majd nyilván meg lehet beszélni, de még egyszer hangsúlyozom. Önmagában a civil szervezetnek a dolga az az, hogy a városért ilyen módon tegyen. A város dolga az, hogy ezt támogassa, de ez így nem működik. Zsoldos képviselőtársam úgy gondolom, hogy politikai szerepet civil szervezet, direkt politikai szerepet ne vállaljon. Igen tudom, látom, ez nyilván majd változni fog. Tüttő István: Bár szeretném jelezni, hogy a képviselők, ha ide beülnek, nem feltétlenül kell, hogy politizáljanak, mert egy a lényeg. Mindenki arra esküdött, hogy a politikát félretéve a város érdekeit fogja szolgálni. Örülök, hogy mindenki egyetért ezzel. Röst János: Tüttő István javaslatát - hogy ma legyen részletes szavazás - nem tudom támogatni. Óvnám a testületet ettől. Ez a teljes káoszhoz vezetne egyébként, ha most nekiállnánk szavazgatni. Ügyrendi javaslatom lenne az, hogy erről a kérdésről polgármester úr tegyen fel szavazást és folytassa. Javasolnám azt, hogy az elhangzott véleményeket a Hivatal rendszerezze, és a bizottsági szakaszokba ezt a részét próbáljuk meg áttárgyalni és valamilyen szinten kompromisszumot kötni. Ugyanúgy javasolnám, hogy legyenek alternatív változtatási lehetőségek, hogy mi helyett, ha hogy döntünk, akkor mi történik a költségvetéssel. Ugyanúgy javasolnám, hogy azok a tételek, amelyek nem lettek megtárgyalva bizottsági szinten – Kft-k, Khk-k üzleti tervei – valamint a nagy értékú vagyonértékesítések szintén kerüljenek vissza bizottsági szakaszba tételesen természetesen, mert ezek alapvetően meghatározzák a költségvetés sarokszámait. Ugyanúgy kérném az IKI címjegyzékének az elfogadását és megtárgyalását, valamint a Tóth Lászlóval beadott javaslatunkat, amely szintén a céltartalékot jelentős mértékben megváltoztathatja. Egyébként arra a célra lenne értelme felvenni még hitelt is. Tüttő István: Végül is minden egyes javaslatot felírtunk, csak azért vetettem fel, hogyha megerősítik vagy már eleve elvetik, akkor a Miklóséknak könnyítést jelentett volna, hogy mi az, amit betegyenek. Maradjunk abban, hogy minden javaslat, ahogy elhangzott, aszerint lesz figyelembe véve. Ügyrendi javaslat volt, szavazzunk róla. Aki azzal ért egyet, amit Röst úr javasolt, az igennel szavazzon. Röst úr azt javasolta, hogy most ne térjünk vissza a részletes szavazásra, hanem a Hivatal az elhangzottak alapján készítse el azt a verziót, ami a javaslatok szerint készül és alternatívákat is vessünk fel és bizottságok elé újra terjesszük be. Ez volt a javaslat. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 18 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 5/2002.(I.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a felvetett javaslatokat tekintse át, majd a bizottságok és a közgyűlés elé terjessze be. Határidő: 2002. február 5. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző (Operatív felelős: Gazdálkodási Osztály) Bicsák Miklós: Nagyon röviden. Úgy gondolom itt már nagyon jól kivesézték. Én csak Böröcz képviselőtársam amit elmondott a jó gazda módjáról. Az egész költségvetésről csak egyet tudok vele érteni, de azért mint egyéni képviselő és engedjék meg és Zsuzsa te is engedd meg, te is mint egyéni képviselő, mi a jó anya módjára, ahogy a gyerekét szerető, mi úgy szeretjük a választókörzetünket és harcolunk, ha kell, a szél ellen pisilunk is és megpróbáljuk azokat a gondokat felvetni, ami már tavaly is, illetve két-három éve már a tisztelt közgyűlés elé került. Egyéni képviselő el kell mondani, hogy tisztelt polgármester úr itt nem akarok hivatkozni, hogy melyik táblából mit kellene kivenni – ahogy itt egypáran elmondták – én tudomásul veszem a frakciómnak a Böröcz úr által elmondott dolgokat a Pénzügyi Bizottság elnökeként, de azért elmondanám, hogy én is hiányolom pl: nem találom a Via Kanizsa részére mint pénzeszközt tavalyi évről a palini orvosi rendelő felújításáról, vagy rendbetételéből megmaradt 2.5 millió Ft átcsoportosítása nem szerepel sehol. Ezt mi el tudtuk volna költeni, vagy el tudnánk Palin városrésznek költeni. Hiányolom még, hogy a Palin Városszépítő Egyesület sehol sem szerepel, holott eddig minden évben egy bizonyos összeget kapott a költségvetésből. Nem tudom, mi az oka. Akkor mondanám a választókörzetemhez tartozik Kanizsa városrész északi része. Három éve már 40 éve épült utcák, az Ifjúság Ház, Hársfa utca, ami átment a bizottságokon, Űrhajós utca, megfelelő 5 millió Ft költségekkel sehol nem szerepel. Ez ugyanúgy vonatkozik a palini ravatalozóra, semmi. Az Alkotmány utca, ami már komoly probléma, a múlt heti Kanizsa Újság is foglalkozott vele, egy utcája van az öreg falunak. Egyszerűen nincs beépítve, ez a költségvetés nem tárgyalja. Én most csak panaszként és talán megnyugtatásként én is engedjék meg irónikusan megjegyezzem, hogy a tisztelt közgyűlés és a polgármester úr szíve meglágyul és ezeket a gondjainkat, mint egyéni képviselő a költségvetésben valahol szerepeltetni fogja. Cserti Tibor: Ügyrendi a javaslatom. Bízom benne egyébként, hogy polgármester úr szíve mindig, minden esetben meg fog lágyulni. Ez pontosan szinkronban van a Röst képviselő úr által az előbb megszavaztatott javaslattal, hogy dolgozzon ki a Hivatal a továbbiakban elhangzottak alapján alternatív változatokat. Joga van minden képviselőnek egyenként még a többletitényeit, avagy csökkentési igényeit beadni az elkövetkezendő időszakban, bizottsági szakaszig erre van idő. Most azzal ne húzzuk az időt, hogy pótlólagosan. A képviselőtársakat elnézve, nagyon fáradtak már. Zárjuk le a vitát és gyakorlatilag menjünk haza Isten hírével és szépen megnyugodva. Tüttő István: Szeretném megkérdezni – ügyrendi javaslat volt, ezt megszavaztatom – de Dr. Csákai úr, Tóth László úr, jegyzőnő és Marton úr még jelentkezett szólásra. Jegyzőnő még nem szólt, Marton úr – úgy emlékszem – még Ő sem, Tóth László úr sem. A javaslat az volt, hogy fejezzük be a vitát. Kérem én úgy tenném fel szavazásra, hogy befejezzük a vitát, de most már csak ez a négy ember szólna hozzá és megkérjük őket, hogy fogják rövidre. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 17 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Dr. Csákai Iván: Nagyon röviden csupán annyit, hogy Bicsák Miklós képviselőtársam nagyon téved, hogyha orvosi rendelők felújításának a keretösszegét máshová át lehet csoportosítani. Amiért lényegében felszólaltam az előbb elfelejtettem, mert felszólítottak minket, hogy a keretet emeljük. A múlt évben a Szociális és Egészségügyi Bizottság az első lakáshoz jutók támogatásának 25 millió Ft-ja nem fogyott el és a bizottságunk javaslatára a lakásprogram önrészével beépítésre került 6.7 millió Ft. Tóth László: Antalics Dezső képviselőtársamnak a hozzászólása, ami az 1/2002. számú Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozatát indokolta, késztetett hozzászólásra. Elnök úr rosszul emlékszik. A költségvetés tervezetben egyetlen egy Ft nem szerepel külön soron a térinformatika fejlesztése címén. 2000-ben elindult valami ebben a városban. Elindult az informatika fejlesztése, ez folytatódott koránt sem megfelelő mértékben 2001-ben, de a lehetőségekhez mérten igen. Úgy látom, hogy a 2002. évi költségvetésben ez a folyamat megáll. Szeretnék csak egy adatot Önöknek elmondani és soha nem szoktam átnézni a szomszéd vármegyébe, főleg nem távolabb, de karácsony napján a 18.30-as RTL KLUB híradóban Győrből volt egy tudósítás. Nagyon boldogan újságolták, hogy 2001-ben az önkormányzat 1 milliárd Ft-ot költött hálózatának kiépítésére és 300 millió Ft-ot fog az idén a fejlesztésekre beinvesztálni. Amiért szólok az az, hogy valószínűleg vagyunk a teremben páran, amikor a 2001. évi költségvetésben az I. fordulóban 20 millió Ft szerepelt a térinformatika soron és akkor egy olyan gentleman ekviment született, ami azt akarta, hogy 2001-ben 10 millió Ft-ra kössön a KanizsaNet szerződést és a fennmaradó 10 millió Ft-ra pedig a 2002. évben. Én csak ezért próbáltam és kérem a képviselőtársaimat, hogy a 2002. évi költségvetésben ezt a 10 millió Ft-ot külön soron a céltartalékban szerepeltessük. Arról nem is beszélve, hogy az egyik középiskolánk térinformatikát tanít és tudomásom szerint – a jegyzőnő is meg tudja erősíteni – egy közös fejlesztésben gondolkodott a két intézmény. Ha ez most meghiúsul, az oktatás is kárát látja. Tüttő István: Ez folyamatban van. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Én a magam részéről a költségvetéshez igazából nem kívántam volna hozzászólni, de azt gondolom, hogy mindenképpen szükséges és fontos. Mégpedig azért fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy a költségvetés lényegi, tartalmi, döntő hányadát a működési költségvetések teszik ki és elsősorban a személyi kiadások. Ezek vonatkozásában minden bizonnyal a legegyszerűbb megoldások közé tartozik az, hogy a személyi juttatások vonatkozásában dönt úgy a közgyűlés, hogy ezeket a személyi juttatásokat – természetesen általunk nem ismert módon, vagy elképzelések, vagy gondolatmenet alapján – egy adott számmal csökkenti. Én mindenképpen ezzel kapcsolatban azt szeretném kérni, hogy ezzel a csökkentési elképzeléssel kapcsolatosan mindenképpen folytassunk egyeztetéseket, mert azt gondolom, hogyha fűnyiró elvet viszünk be arra a területre, amely azt gondolom, hogy a feladat- és hatáskör vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal területén folyamatosan nap-nap után bővülő feladatokkal egészül ki és én a magam részéről a köztisztviselőknek, a kollégáimnak megpróbálok egyre magasabb mércét állítani és egyre nagyobb követelményrendszert, pontosan abból az okból, hogy többek között a képviselőtestület munkáját is minél tisztességesebben és szakmailag minél megalapozottabban tudja kiszolgálni, azt gondolom, hogy ez legalább egy ilyen jellegű mélyebb egyeztetést megér. Valóban nehézzé teszi az én helyzetemet is, mint munkáltatónak abból a szempontból, hogy szakmailag szeretném én magam is – meg csak ez lehet a cél – hogy minél képzettebb és szakmailag minél jobb kvalifikáltságú emberek kerüljenek a Hivatalba. Önök nagyon jól tudják, mert ezt a problémát én már megörököltem és megkaptam, akár a műszaki, akár a gazdálkodási területen szakemberhez jutni, megfelelő szakembert szerezni – hogy úgy mondjam – nagyon-nagyon nehéz. Most lehet, hogy bizonyos olyan lépések történtek, amelyek nem tudom így pontosan, de egy összegben nagyobbat jelentett, vagy bármilyen elmozdulás ezen a területen volt, de mindenképpen azt gondolom, hogy mi olyan messze vagyunk attól, hogy egy műszaki, egy építész kollégát pl, igazából meg tudjunk fizeti, illetve jó kollégákat meg tudunk tartani, hogy szóval nagyon messze és hogyha ezeken a területeken jelentős visszalépéseket hajtunk végre, akkor valóban vehetünk fel teljesen fiatal embereket, fiatal kollégákat és a bér vonatkozásában is bizonyos szempontból alul képzettebb embereket. Ez azt gondolom, hogy senkinek nem lehet a célja és ez eredményesség vonatkozásában sem jelenthet valóban igazi, pozitív eredményeket, hiszen kollégáktól pályázat írástól elkezdve nagyon sok területen, nagyon sok plusz feladatot szeretnék én magam is kérni. Ezt látom a képviselő urak és hölgy vonatkozásában is, hogy ugyan ez a szándék. Én azt gondolom, hogy nem biztos, hogy ez a jó megoldás erre a kérdésre, hiszen szintén, ha az építész vonalra visszalépek, most már nem csak a saját magunk – itt most a magunkon Nagykanizsát értem és Nagykanizsa állampolgárainak az ügyeivel kell foglalkozunk – hanem környékbeli települések vonatkozásában is hatósági feladataink vannak. Ilyen pl. az építéshatósági feladatok, a gyámügyi feladatok. Mindenképpen ezen a területen a színvonalat meg kell tartanunk és ha kisebb létszámmal, ha leépítés és hasonló irányba lépkedünk el, akkor pedig ugyanazok a problémák jelentkezni fognak, amelyekkel a polgármesterek – nem azt mondom, hogy tömege, de jelentős számban jöttek hozzám a környező településekről, hogy bizony építéshatósági ügyben és egyéb ügyekben nagyon hosszú ideig tartanak az ügyintézések. Ez semmi másnak nem az eredménye, mint bizony a leterheltségnek. Az meg a másik oldala a dolognak, hogy ennek az apparátusnak ebben az évben le kell vezényelnie azért ezt a két választást is, ami azt gondolom, hogy nem lesz egy nagyon könnyű feladat. Biztos, hogy megfelelően, jó szakmai színvonalon meg fogja oldani, bármilyen bért is fog erre kapni, de azt gondolom, hogy nem kellene ezt a kérdést ilyen kérdést elfogadni, hogy ezt az összeget levesszük és kész. Én azt kérném tiszteletteljesen, hogy ezt a kérdést még beszéljük meg, vitassuk meg és biztos, hogy kompromisszumra tudunk jutni. A Hivatal vonatkozásában rengeteg az a feladat, amit el kell látni és egyre többet vállalunk is magunkra. Igaz, hogy a projekt menedzseri munkakört nem vállaltuk meg az Ipari Park Kht vonatkozásában, de azt gondolom, hogy azt nagyon jól is tettük, hiszen nem a mi területünk. Itt az eredménye igen, mondhatnánk így is. Tüttő István: De ne mondjuk. Szabóné Dr. Csányi Mariann: De nem mondjuk, valóban nem mondjuk. Ez lenne a kérésem, és kérem, hogy mindannyian szíveskedjenek átgondolni. Valóban azért, mert a szakmai színvonalat, a minőségi munkát mindenképpen javítani kell. Akár a turisztikai vonalat. Napról napra jönnek azok a feladatok és Önöknek is jobbnál jobb ötletei, amelyeket meg kellene valósítanunk, de azt gondolom, hogy ezt a kérdést csak akkor lehet, hogyha közösen és együtt gondolkodva próbáljuk megoldani és minden területen. Marton István: A költségvetési rendelettervezetnek az előlapja félreértésre adhat okot, hiszen itt a közepén az található az első oldalon mindjárt, hogy jelen előterjesztés az intézményi és szakosztályi vélemények figyelembevételével készült, melyet a közgyűlés által létrehozott ad hoc bizottság több fordulóban egyeztetett az érdekeltekkel. Ezt ilyen formában kategórikusan kell cáfolnom, mert az érdekeltek közül a Kft-kel és Kht-kal, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályaival, valamint a Kincstárral. Hangsúlyozottan az intézményekkel nem. Gondolom ezt a munkát alapvetően valahol a Kincstárnak kellett elvégezni, de egyébként idő sem lett volna rá. A magam részéről az 1. számú melléklet – bár már egyszer szóba került valamikor 3-4 órával korábban – két római fő fejezetének az arányai nagyon nem tetszenek, ugyanis a felhalmozási célú bevételek – amelyek nagyon csekélyek – hogy ebből még 160 millió Ft-ot elspóroljunk a felhalmozási célú kiadásoknál és ez a működési és fenntartási kiadások kategóriába csússzon át, ez számomra tűrhetetlen és tarthatatlan. Én úgy gondolom, hogy a működési célú bevételek és kiadások egyenlegét a hitelnek valahol minimum le kellene fedezni. Legalább azzal a 160-170 millió Ft-tal mást kellene kezdeni. Sokan beszéltek az intézményekről. Én három példát nagyon vázlatosan ismertetnék. Teljesen önkényesen ragadtam ki az egyiket azért, mert az igazgatója és néhány pedagógusa itt ül. Aminek az a lényege, hogy az ad hoc bizottság által elfogadott Batthyány kondíciók azok összességében 5 millió Ft-tal romlottak, amelyből a fedezeti szervtől juttatott pénz 2 millió Ft csökkenés. De ettől is jóval extrémebb eset a következő. A Halis István könyvtár költségvetése – ahol jelenleg ülünk – és a HSMK költségvetése. Ha valaki megnézi a november végi tavalyi anyagot, abban 69 millió Ft körül volt beállítva a végső összege mind a kettőnek. Most ugye ez a könyvtár sokszorosa a tavaly működött könyvtárnak területileg, némileg az energiaigénye is más kell, hogy legyen. Ennek ellenére – illetve azt mondhatnám, hogy amíg az ad hoc bizottság működött – akkor a HSMK költségvetése és a könyvtár költségvetése 2 millió Ft-tal tért el pluszban a könyvtár javára. A legutoljára kézhez kapott anyag viszont megdöbbentett, mert ebben már bő 5 millió Ft-tal a HSMK költségvetése nagyobb, mint a könyvtáré és a könyvtáré abszolút számban is kisebb lett 5 millió Ft-tal, mint volt a november 12-i állapot szerint. Ezt úgy gondolom, hogy ép ésszel nem lehet megmagyarázni annál is inkább sem, mert amikor még működött a könyvtár építő ad hoc bizottság az egyik utolsó lépése az volt, hogy a sokkal nagyobb területe várható energia növekményt – ugye megpróbáltuk a negyedik negyedévre előre átadni az intézménynek, ez nem történt meg, de megnyugtatok mindenkit, hogy a bizottság elég jól látta a helyzetet, mert a tényleges túllépés az valóban annyi lett, mint amennyit ez a bizottság javasolt. Ezt utólag meg kell adni. Átlapozva a 4. számú mellékletre, ott van olyasmi, hogy Vízmű csatorna bérleti díja 25 millió Ft. Nem látom az ellentételezését semmilyen formában sem, ugyanis ez a rendszernek a felélése az Önkormányzat részéről. Ezeket a pénzeket gyakorlatilag vissza kellene forgatni fejlesztésre, mert egyébként a fejlesztésből milliárdok hiányoznak. Ezen lehet vitát nyitni, hogy csak 4 vagy esetleg 5. Az itt ülő testületi tagok közül legalább kettőnek – csak hogy egy példát említsek ezzel kapcsolatban – rendkívül módon kellene, hogy facsarja az orrát a Teleki úton lévő csatorna rendszerből kiáramló töménytelen mennyiségű bűz. Tavaly már hozzákezdtek egy pici kis szakaszát meg is csinálták. Én úgy gondolom, hogy ilyet, meg ehhez hasonlókat kellene finanszírozni ebből a 25 millió Ft-ból. Magyarul be kellene fejezni a tavaly elkezdett Teleki utcát – én a Teleki utca elejéről beszélek, ami a Tóth képviselőtársam körzete, ha jól emlékszem – ott a helyzet kezd konszolidálódni. Tovább menve a 10 táblázatra a magam részéről is tűrhetetlennek tartom, hogy a verseny és élsportra jutó támogatás még abszolút számban is visszaesik 20%-kal, holott, ha azon a szinten marad, akkor is reálértékben egy olyan 6-7%-os visszaeséssel biztos kellene, hogy számoljon. Még szomorúbbnak ítélem meg a 10. számú mellékletben a közlekezdési és közbiztonsági Alapítvány támogatására betervezett most már csak 2 millió Ft-ot, ami pontosan a fele annak, mint amit a költségvetést előkészítő ad hoc bizottság javasolt. Ez az összeg azért volt tisztelt hölgyeim és uraim 4 millió Ft, hogy ebben a városban, ha késve is, de megszűnjön a gépjárművek bilincselése. Úgy gondolom, hogy ez ebből a továbbiakban sem hiányozhat. A 12. számú mellékletet több képviselőtársam elég mélyen kivesézte. Ez a melléklet egy 250 millió Ft-tal nagyobb volt még kb. kettő hónappal az ezelőtt és az volt a reális, azok voltak a végi tárgyalt és elfogadható számok. Olyan számok, amelyeket nem kell a 3. negyedév végén majd módosítani. Én tudom és elhiszem, hogy néhány képviselőtársam arra játszik, hogy ez őt már nem érdekli, mert utána a vízözön. Esetleg a pártja sem indítja, másokat meg esetleg nem fognak megválasztani. Mélységes felháborodásomat kell, hogy kifejezzem a 13. számú mellékletben Böröcz képviselőtársam által elmondottakkal kapcsolatban legalább két ok miatt. Kapitális csacskaságokat beszél képviselőtársam azért, mert félrevezeti a polgárokat. ’95. december 20-i belterületbe vonás óta Szabadhegy főutcája papíron az Alsószabadhegyi utca 20 méteres szabályozási szélességgel rendelkezik jogerősen, amelyre történt kísérlet a felső 30%-án, hogy ezt lejjebb vegyék, de nem sikerült. Az alsó 70%-a, ami pillanatnyilag a mezőbe visz, az viszont 10%-kal bővebb lett. Nagyon szomorú vagyok, hogy a múlt évben bíztam ebben a közgyűlésben és többek között ez volt az egyik ára annak, hogy megszavaztam a költségvetést az volt, hogy Szabadhegyre be volt tervezve 77.5 millió Ft. Szomorúan kell konstatálnom, hogy ebből egy fillér sem lett elköltve és most a végén ezt a nevetséges összeget is egyesek likvidálnák. Nem látok sajnálatos módon ebben a költségvetésben érdemi fejlesztési célokat. Ami a lakóterületeket illeti, ott meg aztán semmit. A 14. számú táblázatban sokan érintették a HSMK elektromos hálózatának rekonstrukcióját. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy erősáramú villamos ipari technikusi végzettségem is van, amelynek tapasztalata és ismerete alapján kijelenthetem, hogy 25 év alatt egy hálózat teljes cserére nem romolhat le. Azt olyan ócska anyagokból már a ’70-es évek közepén sem készítették. Hogy valamit kell rá költeni, azt nem vitatom, de nem a teljes cseréje szükséges. A 16. számú mellékletben a tagdíjak című rovatban 9.5 millió Ft szerepel. Én úgy gondolom, hogy ennyi egyletben, amennyiben mi bent vagyunk és fizetjük a tagsági díjat, tökéletesen felesleges részt venni. Ha anyagi erőforrásaink számosabbak lennének, ezt akkor sem szabadna tenni, így meg aztán végképp nem, erre költeni közel 10 millió Ft-ot. Végül, de nem utolsó sorban visszatérek a költségvetési rendelettervezet bevezetőjére, annak is a második oldalára. Az összegrész című anyag, amely egy nagyon igaz mondatot tartalmaz. Nevezetesen azt, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2002. évi költségvetési kilátásai nem mutatnak javulást, sőt mivel a bevételi lehetőségei behatároltak, vagyonfelélésünk mellett eladósodásunk is fokozódik. Ez egy megrázó, de sajnálatos módon színtiszta mondat. Én a magam részéről – bár elég sok ötlettel rendelkeztem és még az ad hoc bizottságban érvényesítettem is ezek közül egy-kettőt, de azért nem mondok most érdemi költségcsökkentő lépéseket, mert az előző novemberi közgyűlésen is tettem jó néhányat és több képviselőtársam egyébként a mai nap folyamán ebben a 4-5 órás vitában erre már adott ötleteket. De és ezt nagyon komolyan kell, hogy vegye a közgyűlés, ha itt egy kicsit is elfogadható hitelösszegű költségvetést akar létrehozni, nevezetesen több tucat korábban meghozott döntést felül kell vizsgálni részben visszavonással, részben pedig csökkentéssel, különben realitása nincs a költségvetésnek. Tüttő István: Tarnóczky úr nem volt itt, amikor eldöntöttük, hogy Marton úr az utolsó hozzászóló, de válaszolni szeretne. Tarnóczky Attila: Egyetértek én azzal, hogy az intézmény-egyeztetés a kincstár feladata, meg is csinálta, bár az intézmények biztos nem elégedettek a dologgal, de hogy is lehetnének elégedettek. Nem erről szól a költségvetés. Azt azonban jelezném, hogy az ad hoc bizottságtól a kincstár azt a felkérést kapta, miután az ad hoc bizottság kijelentette, hogy az intézményi kiadások 5 milliárd 331 millió Ft-os nagyságú összege helyett 5 milliárd 50 millió Ft-os összeget kell produkálni, hogy csináljon egy ilyen táblázatot. A kincstár nekiállt ilyet csinálni. Ezt vagy elfogadjuk, vagy nem. Hogyha egyenként elkezdjük a kincstárnak az objektivitását kétségbe vonni egy-egy intézmény kapcsán, akkor egyrészt felesleges munkát végez a kincstár, másrészt visszakerülünk abba a helyzetbe, hogy nekünk kell itt intézmények esetében dologi vagy személyi bérköltségeket kitalálni. Én azt mondom, Isten óvjon ettől bennünket. Marton István: Én próbáltam érzékeltetni, hogy a november 12-i állapot szerint – amikor már a költségvetést előkészítő bizottság irányelvei alapján dolgozta át a kincstár a számokat – akkor voltak azok a számok azok, amiket én ismertettem. A december 17-i anyag, amihez már nem volt köze ennek a bizottságnak, már rosszabb kondíciókban hozta pl. a Batthyány Gimnáziumot, pl. a Halis István Városi Könyvtárt stb. Ez az, ami számomra érthetetlen. Aránytorzulás történt tisztelt uraim. Tüttő István: Amikor az ad hoc bizottság végül is befejezte munkáját, emlékezzünk vissza, közel 800 millió Ft-os hiánynál tartottunk és az is természetes, hogy nagyon nehéz ekkora különbséget úgy elérni, vagy negligálni, hogy valami ne sérüljön. Arra kell törekednünk, hogy ez a lehető legkisebb mértékben történjen meg. Mivel a figyelmük csak rám irányul, ezért szeretettel köszönöm meg a mai napi munkájukat és természetesen eredeti terveink szerint február 5-én kerülne sor a következő közgyűlésre. Remélhetőleg akkor már mindazon elképzelések, javaslatok, felvetések, amik ma elhangzottak és alternatívák szerepelni fognak az Önök részére átadott anyagban. Abban is reménykedem, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Városnak lesz költségvetése, hiszen mindig is arról beszéltünk, hogy akkor indulhatnak meg csak azok a források, amely a működésünkhöz, fejlesztéseinkhez szükségesek. Addig is jó munkát és kérem, ha bárkinek van olyan javaslata, amely tovább javíthatja a költségvetésünket, kérem forduljanak akár személyesen hozzám, jegyzőnőhöz vagy az osztályhoz, alpolgármester úrhoz. Természetesen a sorrend itt nem a minősítést jelentette. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Elnézést kérek a közgyűléstől, hogy még egy kérdést szeretnék felvetni, ugyanis az előző közgyűlésünkön a közgyűlés szavazott a Király u. 31-gyel kapcsolatos problémakörről és a szavazásnak úgy történt a menete, hogy zárt ülésen, illetve nyilvános ülésen. Ez teljes mértékben nem tekinthető, vagy nem egyértelmű az, hogy ez törvényesen történt-e. A zárt és a nyilvánosan történt. Én azt gondolom, hogy az ügynek az e miatt történő esetleges elmaradása, vagy meghalása, vagy a döntés ezért való megkifogásolása miatt az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy a közgyűlés legyen olyan kedves egyrészt a rendeletet, másrészt a határozatokat megerősíteni most már nyilvános ülésen. Tüttő István: Az a probléma történt konkrétan, hogy döntöttünk arról, hogy levesszük a napirendről, visszavonta az előterjesztő. A lényeg az, hogy a jegyzőkönyvbe pedig bekerült, mintha felvettük volna napirendre. Először a rendeleti javaslatot olvasom fel. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése …számú rendeletével Nagykanizsa városközpont 001/A jelű tömb rendezési terv jelmagyarázatát és szabályozási tervét az előterjesztés alapján I/c és II/c számú mellékletek szerint módosítja. A rendelettervezethez kapcsolódó mellékletek I-V. sorszámmal jelölve”. Felolvasnám a határozati javaslatot. 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 281/1999. számú határozatának öt pontjában a lakóközösség szövegrészt az „önálló helyrajzi számú garázs, illetőleg üzlettulajdonosok szövegrészre módosítja. 2. Nagykanizsa Városközpont 001/A. jelű tömb területét Király u. Kalmár u. Vásár u. Terv u. által határolt tömb rendezés alá vonja. A rendezési terv módosításának célját, annak várható hatásait az e határozat 1. számú melléklete, mint fejlesztési koncepció tartalmazza, azt a tervezés során figyelembe kell venni. Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosítását készíttesse el, majd azt a jogszabályban meghatározott egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra terjessze a közgyűlés elé. 3. Felkéri a polgármestert, hogy a 105/9. hrsz-ú ingatlan megosztásával biztosítsa a Terv u. Vásár utcával történő összekötését és a VI. számú melléklet szerint a 105/11 hrsz-ú út kialakítását. Ez volt a határozati javaslat. Kérem, szavazzunk erről pontonként. Először a rendeleti javaslatról kérem a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 1/2002.(I.16.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002.(I.16.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont 001/A. jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló többször módosított 32/2000.(VII.7.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Tüttő István: Az 1. számú határozati javaslatról kérem a döntésüket. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: A 2. számúról kérem a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tüttő István: Kérem a 3. számú határozati javaslatról a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 6/2002.(I.15.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 281/1999.(IX.28.) számú határozatának 5. pontjában a „lakóközösség” szövegrészt az „önálló helyrajzi számú garázs-, illetve üzlettulajdonosok” szövegrészre módosítja. Határidő: 2001. december 19. Felelős : Tüttő István polgármester 2. a Nagykanizsa, Városközpont 001/A jelű tömb területét (Király u.- Kalmár u. – Vásár u. – Terv u. által határolt tömb) rendezés alá vonja. A rendezési terv módosításának célját, annak várható hatásait az e határozat 1. sz. melléklete – mint fejlesztési koncepció – tartalmazza, azt a tervezés során figyelembe kell venni. Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosítását készíttesse el, majd azt a jogszabályban meghatározott egyeztetések lefolytatását követően elfogadásra terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2002. november 30. Felelős : Tüttő István polgármester 3. felkéri a polgármestert, hogy a 105/9 hrsz-ú ingatlan megosztásával biztosítsa a Terv u. Vásár utcával történő összekötését és a VI. számú melléklet szerinti 105/11 hrsz-ú út kialakítását. Határidő: 2002. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Városfejlesztési Osztály) Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.50 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester A jegyzőkönyvet készítette: Tóth Andrea |
