* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 289.1 KB | |
| 2026-04-13 08:51:51 | |
 | |||||||
Nyilvános  18 | 32 | 2002. március 4. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Napirendi pont: 1. NagyPlus Rt. tőkeemelése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. március 4-én (hétfő) 14.00 órakor tartott soron kívüli üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Burján Emese kabinetvezető. Megjelentek: Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Ma rendkívül fontos napirendet tűztünk magunk elé célul. Természetesen előbb el kell fogadni, hogy tárgyaljuk-e. Két soron kívüli ülés napirendi pontjaira érkezett javaslat megfelelő számú aláírás mellett. Az egyik javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a DÉDÁSZ Rt. között együttműködési keretmegállapodása tárgyában, a másik pedig indítvány soron kívüli közgyűlés összehívására. Tóth Zsuzsanna képviselőnő kezdeményezte és megfelelő számban aláírták, hogy 2002. március 4-én soron kívüli közgyűlés formájában a Király u. 31. épülettömbök körül kialakult anomáliák mihamarabbi rendezése okán ülést hívjunk össze és a képviselőnő egy önálló képviselői indítványt fog minden képviselő hölgynek és úrnak átadni. Ez várható a mai napra és természetesen a mai nap fő témája, amely a NagyPlus Rt tőkeemelésével függ össze, ez a napirendi pont. Kérem, szavazzanak róla. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az alábbi napirendet tárgyalja és a következő napirendi pontot tárgyalja: Napirendi pont: 1. NagyPlus Rt. tőkeemelése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 1. NagyPlus Rt. tőkeemelése (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Én úgy gondolom, hogy nem kell arról sok szót ejteni, hogy az elmúlt időben rendkívül sok alkalommal került sor azokra a vitás vagy nem vitás kérdésekre és olyan újságcikkekre különböző információk birtokában, amelyek arra utaltak, hogy a NagyPlus Rt létrehozása körül bizonyos gondok támadtak. Azonban a felvetésekből az is kiderült, hogy mindkét oldalon problémák vannak. Az olasz fél részünkre szabott meg olyan kifogásokat, amelynek az elfogadása, vagy nem elfogadása szintén a mi dolgunk és részünkről is megfogalmazódtak olyan megállapítások, amelyek ebben a kérdésben kontra fogalmazódtak meg. Éppen ezért megkérdezem Önöket, én a magam részéről nem javaslom, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk meg a napirendi pontot, ezt javaslom. Ha valaki zárt ülésre tenne javaslatot, azt most tegye meg és akkor arról szavaztatnék. Úgy látom ilyen javaslat nincsen. Kérem, a következőre hívnám fel a figyelmüket. Mivel nyílt ülésen tárgyaljuk, ezért mindenkinek felhívom a szíves figyelmét, hogy minden olyan, ami itt elhangzik, fel is használható azon személyek ellen, akik az általuk megfogalmazottakat elmondják. Szeretném azt is jelezni, hogy Dr. Sólyom Gábor úrral konzultáltam és neki sem volt kifogása a nyílt ülés ellen, úgy érzi, hogy nincsen olyan. Egyet azonban Ő is megfogalmazott, hogy természetesen azok az üzleti titkot takaró számszerű adatoknak a közlésétől kérte, hogy tartózkodjanak a testület tagjai. Kiss László: Az előzőekben még gondolkodtam, amikor a felszólítás az Ön részéről elhangzott, hogy ki milyen ülést javasol. Azt hiszem, hogy rólam ismert, hogy én a maximális nyíltság és a maximális őszinteség híve vagyok, de úgy vélem, hogy jelen esetben minden körülményre tekintettel az önkormányzat, a testület nyílt ülésen nem tudja elvégezni azt a munkát, amire egy ilyen bizalmas anyag tárgyalásakor szükség van, és amire egy ilyen döntés meghozatalakor szükség van. Itt óhatatlanul szóba kerülnek olyan dolgok, amik valóban sérthetik mondjuk egy másik cég, vagy egy másik ellenérdekeltségű fél üzleti érdekeit és akkor én azt javaslom, hogy már eleve ne menjünk bele egy olyan dologba, ha valaki valamit mond, az ellene felhasználható. Akkor senki nem fog tudni semmit sem mondani. Nem lehet őszintén kérdezni, nem lehet őszintén válaszolni, nem lehet nyílt sisakkal a véleményeket megvitatni, és nem lehet megalapozott döntést hozni. Ezért nekem az a véleményem, hogy most ezt a kérdést zárt ülésen tárgyaljuk, és ha megvan a határozat, egy későbbi időpontban a testület álljon a város lakosságának a rendelkezésére és adjon tájékoztatást ezekről a dolgokról, azokról az információkról, amiknek a birtokában mi döntöttünk, de most úgy vélem zárt ülésen tudjuk csak körültekintően a döntésünket meghozni. Én ezért kérem, hogy polgármester úr ebben a kérdésben szavazást rendeljen el és kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottakat fontolják meg. Birkner Zoltán: Gyakorlatilag Kiss képviselőtársammal részben egyetértek. A részben az annyit jelent, hogy szeretném, hogy ha a tárgyalásunk második fele az valóban már zárt ülés formájában történne. De nagyon fontosnak tartanám, hogy a nagykanizsai polgárok szembesüljenek, illetve értesüljenek azokról a dolgokról, amelyek történtek az elmúlt több mint fél esztendőben. Éppen ezért én azzal szeretném kezdeni, ha ezt a képviselőtársaim elfogadják, hogy fel szeretném kérni Schmidt Lászlót az Ipari Park Kht ügyvezetőjét, hogy tartson egy beszámolót. Ez a beszámoló legyen nyílt. Beszámoló, ami arról szól, hogy elmondja Schmidt László, hogy mi történt a szindikátusi szerződés aláírása óta. Külön ki szeretném emeltetni vele azt, hogy mit vállalt ebben a szerződésben a két fél és ez a két fél hogyan valósította meg a szerződésben vállaltakat. Azt gondolom, ez lenne egy olyan …és nyilvánosságra 100%-osan tartozó dolog, ami meg kell, hogy előzze a második részét ennek a megbeszélésnek, ami a Kanizsa város döntését határozná meg. Én ketté szeretném bontani ilyen szempontból, hogy legyen egy nyílt tájékoztatószerű összefoglalás és utána pedig valóban alakuljunk át zárt üléssé és akkor folytassuk másképp ezt a munkát. Dr. Fodor Csaba: Én szeretném, ha a közgyűlés arra lehetőséget adna, hogy nyílt ülésen elmondjak pár gondolatot az üggyel kapcsolatosan lehetőség szerint Schmidt Lászlót megelőzően. Azt gondolom, hogy az általam elmondottak azok legalább annyira tartoznak a közvéleményre. Tüttő István: Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az olaszok részéről nem hangzott el, tehát azon tulajdonosok szájából és azon tulajdonosok aláírásával nem érkezett hozzánk olyan információ, amely az ún. végelszámolás, illetve felszámolás kérdéséről értesítettek volna bennünket. Azt is szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a munkahelyteremtés volt ennek az egész programnak a legfőbb célja. A munkahelyteremtést tűztük a legfőbb feladatunkként magunk elé és ez az az ajánlat, amely azzal kecsegtetett, vagy kecsegtet minket, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítja Nagykanizsa számára az ún. felvirágozás lehetőségét. Éppen ezért én arra is felhívnám az Önök figyelmét, hogy jogilag egy olyan helyzet van most, hogy nem kaptunk az olasz féltől elutasító dekrétumot. Természetesen felhívta a figyelmünket bizonyos problémákra, erre mi a választ megadtuk, egy polémia van most közöttünk, de azt a logikát is tessék figyelembe venni, hogy aki először mond nemet, a másik fél bármikor azt mondhatja, ha nem mondta volna, Ő megcsinálta volna. Dr. Fodor Csaba: A közgyűlés MSZP képviselőcsoportja kellő alapossággal áttekintette és megvitatta az Önök előtt is lévő előterjesztést. Véleményünk szerint Nagykanizsa város lakosai és Nagykanizsa város vonzáskörzetében élők létérdekévé vált az Ipari Park és a Logisztikai Központ megvalósítása. Azt gondoljuk, hogy a közgyűlésnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ez a beruházás minél előbb elindulhasson, és munkahelyeket teremtsen. Álláspontunk szerint egy ilyen nagy beruházás elindítása nagyon kedvező hatást gyakorol nemcsak az ipari vállalkozások, hanem a kereskedelemben és a szolgáltatásban érdekelt vállalkozások tevékenységében is. Tudjuk, hogy az önkormányzat sok munkát, jelentős pénzeszközöket fordított eddig is a projektre. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy követtünk el hibákat. Úgy látjuk, hogy az eddigi félreértések a közeljövőben tisztázhatóak és tisztázandóak. Meggyőződésünk, hogy az Rt tulajdonosainak az egyeztetéseket haladéktalanul el kell kezdeni és ennek eredményeként a szerződések módosítására javaslatokat kell készíteni. Meggyőződésünk, hogy az a cél, amelyre 2001. év nyarán létrehoztuk a NagyPlus Rt-t, helyes volt és az ma is. Ez a projekt megvalósítható. A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot tesszük a közgyűlésnek. „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a NagyPlus Rt. tőkeemelésének a szindikátusi szerződésben rögzített, valamint egyéb, a tőkeemeléshez szükséges feltételek a mai napig teljes körűen nem valósultak meg, ezért a tőkeemelés határidejét 2002. május 31. napjáig meghosszabbítja. A közgyűlés határozatával ismételten megerősíti, hogy Nagykanizsa Város Önkormányzata érdekelt a több ezer fő foglalkoztatását biztosító Ipari Park és Logisztikai Központ megvalósításában, a laktanyák 55 hektáros és az Önkormányzat tulajdonában lévő 45 hektáros területen. A közgyűlés felhatalmazza polgármester urat, hogy az eddigi félreértéseket a tulajdonostárssal tisztázza, majd ezt követően legkésőbb 2002. május 15-ig a beruházás mielőbbi elindításának érdekében készítsen előterjesztést. Határidő: május 15., értelemszerűen május 31. Felelős a polgármester.” Ezzel a határozati javaslattal álláspontunk szerint lehetővé tesszük a félreértések tisztázását, a beruházás elindítását, a munkahelyteremtést. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat képes szolgálni a város és vonzáskörzete érdekeit. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat lehetővé teszi a beruházás elindítását. Azt gondoljuk, hogy ez a határozat valósíthatja meg az elmúlt év nyarán megszületett álmainkat, amikor is mertünk nagyot álmodni, merjünk is megvalósítani. Tüttő István: Én Dr. Fodor Csaba által javasolt határozati javaslatot elfogadom és a korábbiakban kiadott határozati javaslatokat visszavonom, mint előterjesztő. Röst János: Azzal kezdeném, hogy nagyon szép előadást tartott Fodor Csaba, de úgy gondolom, hogy egy pár hónapot ezzel elkésett. Szeretném javasolni polgármester úrnak, hogy ide be vannak terjesztve a határozati javaslatok, azt képviselői indítványként fogadja el és majd kérnék róla szavazást. A következő pont. Nem hiszem, hogy ezt nyílt ülésen tárgyalni lehet. Feltételezhetően ezekből az ügyekből perek lesznek, komoly gazdasági érdeket sértő perek és úgy nem lehet tárgyalni egy ilyen problémakört, hogy ezt nyilvános ülésen elmondjuk. Az a javaslatom, hogy fogadjuk el Birkner Zoltán indítványát, hallgassuk meg Schmidt Lászlót és tárgyaljuk meg zárt ülésen. Birkner Zoltán: Gyakorlatilag kicsit meglepődtem Fodor képviselőtársamon. Azt hittem, valamilyen új információt fog közölni, ami esetleg azóta az olasz partnerrel történt egyeztetés kapcsán került. Nem tartom szerencsésnek, hogy Fodor képviselőtársam, de természetesen elfogadom. Azzal kezdte a közgyűlést, hogy mielőtt elkezdtük volna a tárgyalását az anyagnak, határozati javaslatot terjeszt elő, sőt mindjárt hamar, ha lehet el is fogadtatná gondolom. Ugyanis ez egyetlen egy dolgot szolgál, hogy az egész ügy csak úgy kerüljön elő, mint amit eddig a Kanizsaiak a különböző médiumokon keresztül hallottak. Én nagyon örülök annak, hogy támogat Röst képviselőtársam is abban, hogy először hallgassuk meg Schmidt Lászlót, hiszen Ő képviselte az Ipari Park Kht-n keresztül a várost az első pillanattól kezdve. Ő volt a szerződés aláírója, Ő volt a fő tárgyaló, Ő volt az, aki ebben napi munkában részt vett. Azt hiszem, hogy ez egy egészen másfajta, sokkal részletesebb képet jelent majd, ha ezt végighallgatjuk. Schmidt László: Nem szeretném sokáig az időt húzni, hiszen Önök a közgyűlési előkészítő anyagként megkapták azokat a levelezéseket, dokumentumokat, amik a szindikátusi szerződés aláírása óta keletkeztek, azonban néhány fő momentumra az azóta eltelt időről szeretném fölhívni a figyelmüket. Az közismert mindenki előtt, hogy a szindikátusi szerződés körül alakultak ki annak idején problémák, amit végül is a közgyűlés feloldott azzal, hogy egy tárgyaló delegációt bízott meg, akinek az volt a feladata, hogy az olasz féllel közelebb hozza az álláspontokat egymáshoz. Ez az egyeztetés az olasz féllel szeptember 6-án a nagykanizsai tartózkodások alkalmával meg is történt. Önök az október 2-i közgyűlésen kaptak erről részletes tájékoztatást, aminek a lényege az, hogy alapvetően szinte minden ponton sikerült megegyezni. Két olyan kitétel maradt, ami lényegesnek mondható, de nem sikerült teljes egészében tisztázni. Ez a két pont pedig az üzleti tervnek a kötelező mellékletté tétele a szindikátusi szerződésben, illetve a laktanyák, avagy a másik 55 hektár terület kérdésében való pontos megegyezés, hogy akkor ezt milyen módon kezeljük a későbbiekben. Az eredeti szindikátusi szerződés október 30-át tartalmazta az olaszok által az üzleti terv leszállítási határidejeként és november 30-ában jelölte meg a tőkeemelés határidejét. Tekintettel arra, hogy ez az anyag nem érkezett meg adatszolgáltatási és egyéb problémákra hivatkozva, november 8-án tartottunk egy megbeszélést az olasz féllel Milánóban, amely alapvetően egy szakmai egyeztetésnek indult, hiszen segítséget kívántunk ahhoz nyújtani, hogy az üzleti tervet össze tudják állítani. Ennek eredményeként megindult egy párbeszéd a két fél között, ami alapján az körvonalazódott, hogy minden probléma feloldható. A november 29-i NagyPlus Rt igazgatósági felügyelő bizottsági és tulajdonosi közgyűlésén rögzítettük azokat a sarokpontokat, amelyek lényegesek lehetnek a továbblépés szempontjából és ebben a kérdésben egyetlen egy sarokpont volt, mindamellett, hogy az üzleti terv becsatolását az olasz fél már elfogadja. Felvetették azt, hogy a közművesítés költségei az önkormányzatot terhelik, tehát a szindikátusi szerződésben megjelölt telekár, az közművesített telekár. Annak ellenére, hogy ezt mindannyian a jelenlegi állapotában szándékoztunk eladni, de ez a félreértés is a mi megítélésünk szerint kezelhető lehet. Hiszen már ezen az igazgatósági tulajdonosi közgyűlésen átadtam a Kht által kidolgozott kettő javaslatot a Redilco képviselőinek a részére, amely alapvetően a közművesítés költségeinek – nyilván pályázatokkal megtámogatva az egész közművesítést – önerő részét viselő fél kérdésében nem egyezett csak, de egyébként a szindikátusi szerződés és az aláírt dokumentumok tartalmát változatlanul hagyja. Olyan válasz érkezett számunkra, hogy a Redilco – és ez egy december 13-i levélben dokumentálva is van – a Kht-tól mindenféle adatszolgáltatást elfogad. Az Ipari Park Fejlesztő Kht az adatszolgáltatást teljesítette. Lényeges kérdés a földterületek vásárlása. A földterület vásárlások alapvetően 2001. őszén befejeződtek. A kisajátítás elindítására, pedig 2000. novemberében került sor, akkor kezdődött el az Önök határozata alapján. Vissza kell, hogy térjek a november 29-i közgyűléshez és a november 8-i milánói egyeztetéshez. Itt elhangzott egy olyan igény, hogy amennyiben lehetséges a korábbi, október 30-i már letelt határidőt február 28-ig halasszuk el. Ezt végül is a november 29-i közgyűlésen a két fél elfogadta. Tekintettel arra, hogy egyik részről sem álltak teljes egészében rendelkezésre azok a vállalások, amiket a szindikátusi szerződés tartalmazott. A kisajátítási eljárás január 18-án lezárult, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal kiadta a kisajátítási határozatot és elmondhatom azt, hogy itt van a kezemben a kerítéstől kerítésig számítva a 45 hektár bevonandó területnek a tulajdoni lapjai. Mindegyiken tulajdonosként Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata szerepel a mai nappal. Az adás-vételek és a kisajátítások ilyen formában teljes egészében lezárultak. Ezzel azt hiszem azt a sarokpontot teljesítette a Kht és az önkormányzat, ami a fejlesztés elindításának mindenféleképpen alapfeltétele. Részünkről még egy vállalás szerepelt a szindikátusi szerződésben, ez a helyi adórendeletnek a módosítása. Azt lehet mondani, hogy a közgyűlés tulajdonképpen még a 2001-es évben november végén, ha jól emlékszem így fejből, egy más városokéval analóg helyi adórendeletet fogadott el, ami nyilván Önök is ismerik, sávosan tartalmazza, beruházási érték függvényében a lehetséges érvényesíthető kedvezményeket. Tüttő István: Ezzel kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb a korábbinál? Schmidt László: A korábbinál ez a rendelet nyilvánvaló kedvezőtlenebb, hiszen, de ez többek megítélése volt annak idején a négy évi teljes adómentesség nem gyakorlat és nem is elfogadott semmilyen keretek között. A korábbi rendelete az önkormányzatnak ezt tartalmazta, ez viszont a mai körülményekhez alkalmazkodó rugalmas szabályozást biztosít, ez a helyi adórendelet. Tüttő István: Az első rendeletünkről tájékoztattuk az olaszokat? Schmidt László: Természetesen, még 2001. évben több ízben megkapták ezt a rendeletet. Tüttő István: Ez egy nemes gesztus volt a részünkről. Schmidt László: Összességében azt lehet elmondani, hogy január 29-re, amikor a módosított február 28-i határidő előtti 30 nap letelt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről a feltételek teljesítettek voltak. Információim szerint ugyan két nap késéssel, de megérkezett Budapestre a NagyPlus Rt-hez a fejlesztésnek az üzleti terve, erre vonatkozóan pedig, illetve ennek a nyilvánossá tételéről és a részünkre való rendelkezésre bocsátásra az Önök előtt lévő dokumentumok tanúskodnak. Ami miatt ennek a közgyűlésnek a kimenetele számunkra nagyon fontos az az, hogy a holnapi napon a társaságnak a szintén igazgatósági felügyelő bizottsági és tulajdonosi közgyűlésén nyilvánvaló, hogy a közgyűlés álláspontját kell képviselnie Nagykanizsa Megyei Jogú Város delegációjának és ehhez kérnénk az Önök határozathozatalát. Kiss László: Az elmúlt közgyűlésen a kért dokumentáció összeállításakor én kértem a Kht ügyvezetőjét Schmidt urat, hogy a dokumentáció tartalmazza majd a szindikátusi szerződés felülvizsgálatára létrejött bizottságnak a véleményét is, név szerint megneveztem Kovács Loránt urat, mint jogi szakértőt és Kalmár István urat, mint közgazdasági szakértőt. Az Ő véleményüket nem találtam az anyagban és kérdem, hogy miért nincs ez bent, és milyen módon lehetne most még a mai nap folyamán az Ő véleményüket is megismerni ezzel a témával kapcsolatban. Én úgy vélem, tekintve, hogy a szindikátusi szerződés és annak végrehajtása, annak a teljesülése, illetve nem teljesülése ennek a mai ülésnek a fő témája. Úgy vélem, hogy az Ő véleményük nagyon, de nagyon nagy súllyal kellene, hogy itt latba essen, ezért kérem, hogy amint mód van rá, az Ő véleményüket hallgassuk meg. Tarnóczky Attila: Szeretnék Fodor képviselő úr, illetve az MSZP frakció javaslatára még itt a nyílt ülésen röviden reagálni. Meg kell mondjam csalódással hallgattam, mert amitől féltem, az bekövetkezik abban az értelemben, hogy ezt az ügyet, amelyben régóta jól érzékelhetően nagyon konkrét feszítő problémák vannak, megpróbáljuk ilyen jelmondatszerűen újra kezelni. Ezt csináltuk most már Isten tudja mióta, és eredménytelenül. Ráolvasással vakbelet nem lehet gyógyítani kedves képviselőtársaim. A konkrét kérdésekre konkrét választ kell adni, ha lehet. Meggyőződésem szerint nem lehet. Ezt már mondtam Önöknek, hogy meggyőződésem az, hogy ez a konstrukció, amely itt kialakult, amely révén a NagyPlus Rt-ben az önkormányzat 35%-ig tulajdonos lett, ez az önkormányzati ciklus legnagyobb tévedése. Feloldhatatlan helyzetet alakított ki, a felelősségi körök teljes zavarosságával, és amit a január végi közgyűlésen Önöknek ígértem, itt a zárt ülésen javasolni fogom, hogy ajánljuk fel az olaszoknak a NagyPlus Rt ott tulajdonunk kivásárlását. Mi az Ipari Park Logisztikai Központ beruházást támogassuk a megvásárolt földekkel, azok eladásával. A Hivatal mindent tegyen meg, amit megtehet. És akkor még egy aggodalmamat most megosztom Önökkel. A javaslatban szerepel a laktanya területének megszerzése. Én is nagyon örülnék a laktanya egy részének. Én a magam részéről azt a 40-50 vállalkozót, pontosabban annak a területét, amelyen Ők bizonyos jogviszonnyal már megtelepedtek, végképp nem szeretném önkormányzati tulajdonban látni. Ennek a hozadéka megint nagyon-nagyon kétséges. Az a véleményem, hogy a vállalkozóknak az ÁPV Rt-vel kell közvetlenül jogviszonyba kerülni, vegyék meg a területüket, fejlesszék a vállalkozásaikat, ebbe mi ne szóljunk bele. Ha megtesszük, akkor megint mi leszünk a hunyók, jósolom Önöknek. Tüttő István: Ott van egy opciós szerződésünk és van egy elővásárlási jogunk is. Röst János: Úgy látszik maga az ügy ilyen, hogy begerjed mindenki. Kapcsolódnék Kiss László képviselőtársamhoz abban a vonatkozásban, hogy én is szeretném látni más jogászok véleményét. Örültem volna, ha polgármester úr kikéri nemzetközi jogásznak a véleményét, ugyanis ez olyan ügy, ami nem kimondottan magyar ügy. Ehhez nemzetközi jogászra van szüksége az önkormányzatnak. Amit kaptunk mellékeltet anyagként, szintén tartalmaz olyan szempontokat, amire szintén az Ő válaszára lenne szükségem. A másik, hogy nem megkerülhető a felelősség kérdése. Korábban a közgyűlés feloszlatta azt a bizottságot, amelyik vizsgálta volna a felelősségét az önkormányzatnak, illetve az egyéb lehetséges jelölteknek az Ipari Park és Logisztikai Központ tárgyában. Ez megszűnt. Most újra tennék erre javaslatot. Javaslom, hogy „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park Logisztikai Központ tárgyában vizsgálóbizottságot hoz létre 5 fő részvételével. A vizsgálat befejezésének határideje 2002. április 30.” Amennyiben elfogadja a javaslatomat a közgyűlés, akkor személyekre is tennék javaslatokat, és szívesen várnám is a javaslatokat. Tüttő István: Egy mondat válaszként Röst úrnak. A szerződésünk a magyar jog szerinti döntést, illetve elbírálást tartalmazza, éppen ezért a nemzetközi jogász megkérdezését azért nem tartottuk szükségesnek, mert az olaszok aláírták, hogy a magyar törvények szerint kell eljárni. Birkner Zoltán: Gyakorlatilag megint úgy érzem, többszörösen előre szaladtunk, de ez amiatt történt valóban, amit Tarnóczky úr az előbb elmondott, hogy úgy indítani egy ilyen tárgyalást, hogy előre megmondani, hogy mi lesz a határozati javaslat, hogy még végig sem néztük a lehetséges pontokat, ez nem egy túl szerencsés dolog. Én arra szeretném most megkérni Schmidt Lászlót, hogy legyen kedves lépjen a mikrofonhoz és három kérdésre nagyon röviden összefoglalva, bár elmondta Laci az előbb ezt, de azért még egyszer hangozzon ez el a közvélemény előtt. Arra szeretném megkapni a választ, hogy a november 30-i dátumra rendelkezésre állt-e a két fél által vállalt kötelezettség? Első kérdés. Második kérdés: február 28-át megelőző egy hónapos dátumra rendelkezésre állt-e a módosított megállapodás szerint a két fél által vállalt kötelezettség. Harmadik pedig: a Redilco a mai nap során vagy nem tudom mikor, egészen pontosan mekkora összegért ajánlotta fel nekünk az üzleti tervet forintra lefordítva. Schmidt László: Az első kérdésre, a november 30-ra az a válaszom, hogy nem állt rendelkezésre egyik fél részéről sem, amit teljesíteni kellett maradéktalanul. A január 29-i határidőre megítélésem szerint az önkormányzat részéről minden rendelkezésre állt, a Redilco üzlet terve február 1-jén érkezett meg, az a két nap én szerintem igazándiból itt sem befolyásol semmit. Az más kérdés, hogy azóta sem láttuk ezt az üzleti tervet én azt hiszem. Zoltán légy szíves a harmadik. Birkner Zoltán: Az összegre lennék kíváncsi, hogy az üzleti tervet amit nem láttunk, azóta sem. Schmidt László: Az üzleti terv átadására vonatkozóan tulajdonképpen a szindikátusi szerződésben megjelölt összeghez közelítő szám szerepel adásvételi árként, 151.900.000 Ft, az 620.000 Euro. Birkner Zoltán: Bocsánat. Ez az az üzleti terv, amit nekünk kellett volna látni január 29-én? Schmidt László: A szerződések alapján az önkormányzat által jóváhagyott üzleti tervvel történik meg a … Birkner Zoltán: Ez az a 151 millió Ft az az üzleti terv, amit nekünk látnunk kellett volna? Cserti Tibor: Én azt hiszem, hogy nyugodtan fogalmazhatok a Városvédő Egyesület nevében is, vagy jelenlévő képviselőtársam nevében is. Mi magunk is nagy fontosságúnak tartjuk a térség gazdaság fejlődése szempontjából. Az ember kiemelten exponáltabb a munkahelyteremtés szempontjából. A tervezett projekt megvalósítását nagyon szerencsétlennek ítéljük a jelenleg kialakult helyzetet. Zárt ülésen kifejtjük a belső dolgokat, ami valójában nem tartozhat üzleti szempontok alapján a nyilvános ülésre. Meggyőződésem egyébként, hogy mindkét fél az együttműködés problémáit nem a legnagyobb ütemben próbálta kezelni és feloldani és abban tökéletesen igaza van Tarnóczky alpolgármester úrnak, hogy az önkormányzat az tényleg rossz tulajdonos. Isten óvjon vele hosszabb távra tartós jelleggel üzletet kötni. Hozzáteszem ez általánosságban egyébként nem vonatkozik minden magyarországi önkormányzatra. Sajnos ránk igaz, és én, mint egy ilyen képviselő gyakorlatilag ennek terhei vannak és a következményeit fel kell, hogy vállaljam. Nem szeretnék kibújni ez alól. Én magam az előttünk fekvő paksamétát az elmúlt éjjel jóval éjfél utánig olvasgattam. Kialakult az álláspontom az üggyel kapcsolatosan. Én úgy érzem, hogy összességében zárt ülésen, mert ilyen késztetése van képviselőtársaim többségének ezt igen, ki kellene tárgyalni. Meggyőződésem egyébként a kialakult jogi helyzet függvényében Fodor képviselőtársam által beterjesztettek elvezethetnek a megoldáshoz, egy lehetőséget adnak akkor, hogy ha két fél a későbbiekben az együttműködési kötelezettségének komolyan eleget kíván tenni és egymás üzleti érdekeit akceptálni kívánja. Természetesen nagyon kemény követelményrendszert kell ezzel kapcsolatosan továbbiakban is felállítani és érvényesíteni. Ha már a kérdéseknél tartunk, én akkor két kérdést hadd tegyek fel, mivel ilyen lehetőséget is kaptunk a polgármester úrtól. Az egyik az, hogy nyilvános ülésen dokumentumok elolvasása kapcsán szeretnék választ kapni arra, hogy a helyi adórendeletek átadásának dokumentálására hol, mikor került sor. Tudjuk-e dokumentálni, mert ezt kérték. A területet az önkormányzat megvásárolta a 45 hektárt, itt vannak a tulajdoni lapok. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire esik ez jelenleg egybe ez a 45 hektár a tervezett projekt beépítési területével, hiszen a műszaki egyeztetések is folyamatosan történtek. Itt ez kulcskérdés a projekt szempontjából és gyakorlatilag a belterületbe vonás és rendezési terv kérdése az milyen stádiumban van. Erre a három kérdésre szeretnék nyilvános ülésen választ kapni, és én bízom még egyszer mondom, ez a kialakult helyzet jogi kezelése mellett is a város számára nagy fontosságú projekt megvalósíthatóságában. Előttem fekszik egyébként, vettem a fáradtságot munkatársaimmal együtt az Internetre rábökve lehúztuk a Redilco-nak a jelenlegi helyzetét. Kinn van a nagykanizsai projekt is egyébként a kiajánlás stádiumában jelen pillanatban. Én azt hiszem a zárt ülésen erről részletesebben is lehet beszélni és mindenkinek a konstruktivitást ajánlom a magam részéről a mai napon, én is azt fogom tenni. Schmidt László: Az adórendelet megküldésével kapcsolatos kérdés volt az első. Ezt normál körülmények között egy borítékba tettük és feladtuk. Megmondom őszintén, mi nem éreztük azt a súlyos dolgot, hogy ezt feltétlen ajánlott levélben kell feladni, de az biztos, hogy nem csak tőlünk kapta meg a NagyPlus Rt. ezt az anyagot, volt olyan, aki hozzánk bejött és másnap felvitte Budapestre Sólyom úrnak. Történetesen a ZÁÉV-esekről volt szó ebben a kérdésben. Tüttő István: Egyébként visszaigazolták, hogy megérkezett. Schmidt László: Itt most a korábbira kérdezett rá a Cserti úr, ezt arra mondtam. A területek vonatkozásában. A Kht-nál nyilván térkép alapján folyamatosan ellenőriztük azt, hogy áll ez a terület. Azt lehet mondani a laktanyák kerítése, a GE Tungsram kerítése, a DOMUS, a 74-es út és a leendő autópálya között, csak egyetlen egy apró terület kivételével, az nincsen önkormányzati tulajdonban, ami a későbbiekben zöldterületi funkciót fog kapni. Ez az egy, ami nincs önkormányzati tulajdonba, ez pedig a Tungsramnak egy 50 m2-es gázfogadó állomása. A belterületbe vonás és a rendezési tervvel kapcsolatos kérdések, tavaly októberben megtörtént minden, hiszen a művelési ág voltozását sem tudtuk volna addig elindítani, amíg ez nem megy le. Az is lezajlott most már, tehát ez is teljesült. Dr. Csákai Iván: Az anyagot, amit otthon átböngészett az ember, ahhoz képest a mai nap folyamán kaptunk egy oldalban egy szerződésfordítást. Az a kérdésem, hogy ezt a szerződést valaki aláírta-e? Elnézést, a szerződést aláírta-e, mert ebben a szerződésben a 4. pontban levő megállapítás szerintem nem felel meg a valóságnak. A másik az, hogy amit megkérdezett valaki itt az 5. ponttal kapcsolatban, azt mondják, hogy a szindikátusi szerződés eleve tartalmazza ezt az összeget. A szindikátusi szerződésben szereplő összeg teljesen más az én olvasatomban, mint ez az összeg. A következő. Polgármester úr mondja, hogy az olasz félnél nem vetődött fel a végelszámolás, ha ez Milánóban keltezett szerződés, a 9. pontot akkor el kell olvasni és a 10. pontban az olasz fél az olasz jogszabályokhoz szeretne ragaszkodni. Én megmondom őszintén az előző szindikátusi szerződés aláírása után én már mindenre elvagyok szánva. Úgyhogy azért kérdezem, hogy ezt a szerződésben leírt dolgokat azért komolyan vesszük, vagy pedig ez egy olyan, amiről komolyan lehet tárgyalni, esetleg visszautasítani. Tüttő István: Ez egy általuk küldött szerződés tervezet. Világos, hogy az Önök jóváhagyása kell hozzá. Nincs ez aláírva. Kiss László: Csak röviden szeretnék hozzászólni. Nem kaptam az előbb Schmidt úrtól választ a kérdéseimre, hogy Kalmár István úrnak a véleményét és a Dr. Kovács Lorántnak a véleményét kikérte-e és miért nincs csatolva. Ha nincs csatolva, akkor milyen módon juthatnánk hozzá, hogy ezt ma meghallgathassuk. Ez az egyik kérdésem, és lenne még egy kérdésem. Itt Schmidt úr a bevezetőben írja, hogy képviselői kérésnek megfelelően mellékeljük a szindikátusi szerződés aláírása óta keletkezett azon iratok másolatait, amelyek nem sértik a másik üzleti fél érdekeit. Majd a zárt ülésen szeretnék arra is választ kapni, hogy milyen iratok vannak még ott, amiket mi nem kaptunk meg, mert úgy vélem, hogy ezek is adott esetben döntő fontosságúak lehetnek. Schmidt László: A Kalmár úrral, a Kovács úrral és az Ön kérésének megfelelően egyeztettem ebben az ügyben. Kalmár úr álláspontja az volt, hogy ezt a bizottságot, illetve szakértői munkacsoportot – azt hiszem így nevezték annak idején – a szindikátusi szerződés módosításával, újratárgyalásával kapcsolatos feladatokkal bízták meg, nem pedig a tőkeemelés végrehajtásához szükséges feladatok levezénylésével. Ő azt jelezte, hogy neki arra szólt akkor a megbízatása, jelenleg úgy érzi, hogy nincs érvényes megbízatása. A Kovács ügyvéd úrral szintén egyeztettem ebben az ügyben, őt pénteken sikerült elérnem, jelezte, hogy nincsen Nagykanizsán. Abban egyeztünk meg, hogy a mai napon reggel keresem, természetesen a mai nap reggel haladéktalanul egy komplett anyagot a rendelkezésére bocsátottam, hogy át tudja ezt tekinteni. Utoljára délután 3 órakor beszéltem vele, akkor lemerült a telefonja, azóta is hívjuk és nem tudjuk elérni. Még egy dolog az iratokkal kapcsolatban, hogy mi maradt ki. Ami alapvetően hiányzik az a NagyPlus Rt-nek az igazgatósági felügyelő bizottsági és társasági közgyűlési jegyzőkönyvei. Természetesen ezek itt vannak nálam, hogy ha valaki meg kívánja tekinteni, nagyon szívesen megmutatom, de ez viszont az olasz fél érdekeit valóban sértheti. Dr. Baranyi Enikő: Én úgy gondolom, és azt hiszem, hogy ezt itt a nyílt ülésen is el kell, és el is lehet mondani. A figyelmüket arra szeretném felhívni, hogy tekintsék még egyszer meg a két szindikátusi szerződést. Az elsőt, amit nem is olyan könnyen fogadott el a közgyűlés és ezzel kellett elindulni és bizonyos hatásköröket ruháztunk a tárgyaló, a várost képviselő delegáció tagjainak, hogy ezen módosíthatnak. Nem megyek a részletekbe, de tessék kérem szépen megnézni a módosításokat és számomra rögtön láthatóvá és meggyőzővé válik az, hogy itt minden további tárgyalások vélhetően, vagy csaknem biztosan mondhatók, nem fognak könnyebb helyzetet teremteni a város számára, mert egyébként nem ilyen típusú módosításokat kellett volna eszközölni a szindikátusi szerződés véglegesítésekor. Én úgy értelmezem a Fodor képviselő úrnak, mint az MSZP frakciónak elmondott véleményét és javaslatát, hogy legjobb szándékkal azt mondom, hogy talán jó szándékú időhúzás, de értelmetlen időhúzás megítélésem szerint. Ugyanis egy biztos, elkápráztató mondani, hogy milyen fontos a munkahely, de ezt mindannyian tudjuk, hisz egyébként, ha nem ebben gondolkoztunk volna azt hiszem akkor a szindikátusi első szerződést is nehezen fogadtuk el, a másodikat pedig akkor talán – és itt van a képviselőtestület felelőssége is – nem is kellett volna talán elfogadnunk, akkor kellett volna lépnünk. Én úgy gondolom, hogy nagy hiba lenne abban gondolkozni, hogy időt húzunk, mert ez mindenképpen a munkahelyteremtést késleltei. Nem szabad egy városnak egy alternatívában gondolkozni, hisz más eddig nem történt, mint csak az olasz befektető cégről álmodozni. A másik dolog pedig kérem szépen nézzék már meg, hisz a felügyelő bizottságnak lehet mondani, hogy a gazdasági társaságról szóló törvény milyen jogcímet és lehetőségeket ad, vagy nem ad, de hát azért már eléggé markánsan és itt most nem kívánom ezt szó szerint idézni, de megfogalmazódik az, hogy egy olyan szerződésről van szó, amelyben nem mellérendelt viszony, hanem az önkormányzat alárendeltségének szerepét hordozza. Én szeretném tehát kérni, hogy bármeddig is folyik ma a tárgyalás, döntsük el, hogy mit akarunk abban a jegyben és gondolatban, hogy az idő az az önkormányzat ellen ketyeg. Kicsi az esélye a békés úton való rendezhetőségnek. Minden további időhúzás pedig ténylegesen késlelteti más alternatívákban való gondolkozásunkat és lehetőségünket és egyidejűleg a nagykanizsai munkahelyteremtést. Kiss László: Az előzőekben nem kaptam kielégítő választ a kérdésemre és azért javasolnám, hogy Dr. Kovács Loránt urat próbáljuk meg előkeríteni és idehívni, hogy az Ő véleményével is megismerkedhessünk. Tekintettel arra, hogy az anyagot megkapta, ismeri. Már jön? Köszönöm. Minden óhajom így teljesüljön a mai nap folyamán, akkor én is és mindannyian elégedettek lehetünk. Birkner Zoltán: Gyakorlatilag éppen Matoltsy miniszter úr ma látogatta meg Nagykanizsát és egy alapkőletétel történt. Két dologra hadd hívjam fel a figyelmüket, Baranyi Enikő képviselőtársam által elmondottak indították ezt el bennem. Az egyik az, hogy azért most van az a pillanat, ami 1990. óta egyszer sem volt Nagykanizsán, hogy olyan paksamétát tartott az előbb Schmidt László a kezében, ami 45 hektár ipari hasznosításra alkalmas területnek a tulajdonjogát teremtette Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének, ill. a városnak. Egyrészt ez az első pillanat, amikor végre tisztességes földterülettel rendelkezik Kanizsa, ami ipari hasznosításnak megfelelő, másrészt éppen most fog indulni Letenyétől az M7-es beruházása, földmunkák. Én azt gondolom, hogy amit Tarnóczky Attila és Baranyi Enikő képviselőtársam elmondott az, hogy kettő bűnt követhetünk el, ha hibáztunk, akkor eddig azt még lehet tetézni azzal, ha időt húzunk, bármiféle módon időt húzunk, és nem azonnal adjuk el, ajánljuk ki, próbáljuk meg betelepíteni a szabad földterületünket. Ez az egyik bűnünk, amit elkövethetünk, a másik bűnünk pedig az, hogy továbbra is igyekszünk egy ilyen furcsa módon összehozott, már az elején rosszul induló házasságot fönntartani és mindig arra hivatkozunk, hogy beszéljenek még a felek, meg így, meg úgy, hát én az eddigi működés tapasztalatai alapján azt mondom, hogy elég sanyarú volt az együttműködésünk. Ha ez ilyen marad, akkor túl nagy jövőt ennek a dolognak nem tudnék jósolni. És a legutolsó dolog, amit nagyon fontosnak tartok az, hogy akár hogyan határozunk és ezt még a nyílt ülésen szerettem volna elmondani, mindenféleképpen a frakciónknak, illetve többünknek van egy javaslata, egy határozati pont javaslata, amely valahogy így fog szólni: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Ugyanis minden verzió szerint ez egy fontos mondat. Azt gondolom akár melyik verziót fogadjuk el, ez legyen az utolsó kiegészítő határozati javaslata, hogy ebben az ügyben is nagyot lépjünk előre. Tüttő István: Ezt remélem nem úgy gondoltad, hogy mi még ilyet soha nem írtunk és egy újdonság erejével fog hatni a kormányra? Böröcz Zoltán: Egy pár mondatot engedjetek meg nekem a zárt ülésről. Szent meggyőződésem, hogy semmi okunk ma zárt ülést tartani. Polgármester úr e tekintetben kikérte a NagyPlus Rt. véleményét és nem értettek egyet zárt ülés tartásával. Úgy gondolják, hogy semmi olyan nem történhet ma, amely zárt ülést igényelne. A másik, ami emellett szól a nyílt ülés mellett, az pedig az, hogy nem tudják-e Kanizsa polgárai, vélhetően érzik, hogy valami nagy döntés előtt állunk, de ez a testület azt fogja kimondani, vagy nem, hogy a Redilco céggel az Ipari Park megvalósítására létrehozott NagyPlus Rt-nek esetleg a felszámolását elindítja, avagy azt mondja ki azt a döntést, amit az MSZP frakció határozati javaslatban megfogalmazott, hogy meggyőződésünk, hogy megvalósítható és ezen az úton tovább megyünk. Úgy gondolom, hogy ezért sem kell zárt ülést tartani. Csak szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a zárt ülés tartásának egyébként sem sok értelme van, mert attól a pillanattól kezdve, ha ez a kérdés eldől, minden zárt ülés anyaga nyilvánossá válik, és egészen biztos vagyok abban, hogy nyilvánossá is akarjuk hozni, hiszen titoktartást mi igazából nem rendelhetünk el az iratainkra. Én szeretném, ha mindenki tudná vállalni utána is emelt fővel mindazokat, amiket az ügyben képvisel. Én ráadásul azt gondolom, hogy semmiféle elháríthatatlan akadály nincs, én nem látok ennek a projektnek a megvalósításában. Ami tény, hogy voltak apróbb hibák, de azt már jól látjuk valamennyien, hogy ezek az apróbb hibák ezek azért egy együttműködés és együtt nem működés eredményei. Nem hiszem, hogy kimondható lenne, hogy bármelyik fél ezért a felelős. Mindkettő a felelős. Azért gondoljunk bele, hogy az olaszok a levelezésben és most végre áttekinthettük és tanulmányoztam magam is, folyamatosan információ hiányra panaszkodnak. Folyamatosan írják, hogy ahhoz, hogy az üzleti tervüket elkészítsék, nem állnak rendelkezésükre pontos adatok. Időben nem álltak rendelkezésre. Bocsánat, de ma hallottuk a Kht. vezetőjétől, Schmidt úrtól, hogy a mai naptól rendelkezésre állnak a tulajdoni lapok, amik azt jelentik, hogy az önkormányzat birtokában van a terület és ma 4-ét írunk. Múlt héten? Akkor rosszul értettem. Ugye egyik levélben olvastam, hogy végül is az olasz, a befektető elképzelései szerint 110 hektár ingatlanra van szükség a projekt megvalósításához, amiből ugye 55 a laktanya. Tőlünk kívülálló oknál fogva, nem rendelkezünk vele. Én azt is olvastam valamelyikben, hogy a 45 hektár sem 45 hektár igazából beépíthetőség szempontból. Mindezeket a kérdéseket azt gondolom, hogy tisztázni kell, anélkül felelős döntést nem lehet hozni, főleg abban az irányban nem lehet hozni, hogy mi ezt felrúgjuk. Vannak nagy kérdések és vannak kicsik azt gondolom. Nagy kérdés, mi az, ami megakadályozhatja, mi az ami semmissé teheti az elképzelések megvalósítását. Ez az egyik nagy kérdés nyilván a laktanya területe, amivel nem rendelkezünk, de ma már tudjuk, hogy egy esetleges Kormányváltás kapcsán rendelkezni fogunk vele. Ma már tudjuk még egyszer mondom, hogy rendelkezünk egy esetleges Kormányváltás esetén rendelkezünk. Ma már azt is tudjuk egyébként, hogy még egy csont került a tányérunkra. Nevezetesen megkaptuk a hadiutakat az ÁPV Rt-től egy fél évvel ezelőtt, de ma már tudjuk, hogy ráadásul ezen visszavásárlási lehetőség van, ami azt jelenti, hogy tehermentesen nem fogunk rendelkezni ezzel sem. Ugye jól tudom Schmidt úr, ugye, hogy ez átszeli végül is a leendő Ipari Park területét. Az olasz fél erre azt mondja, hogy mi van uraim, hát megint nem biztosították tehermentesen és kérdés, hogy joggal mondja-e. Szerintem joggal mondja. Csak hozzáteszem, és akkor lehet most megint mosolyogni, ha egy esetleges kormányváltás esetén remélhetőleg ez is megoldható. Azért had mondjam tovább azzal, hogy – nem kis probléma, nagy probléma – a laktanya területén jelenleg működő vállalkozások. Én azt gondolom, hogy az önkormányzat nem viselkedhet úgy, mint ha ez nem lenne. Én egészen biztos vagyok benn, hogy május 31-ig, velük leülve, tudunk tárgyalni a megoldásról. Egészen biztos vagyok benn, hogy az önkormányzatot ez nyilvánvalóan anyagilag terhelni fogja. Ebben a megállapodásban egy korábbi döntésünk következményeit viselnünk kell és egyetlen kanizsai vállalkozót sem hozhatunk olyan helyzetbe, hogy Ő sértetten kerüljön ki ebből az üzletből. Hogy mi a megoldás velük ezzel meg lehet állapodni, hiszen két hónapunk lesz rá. Összességében én azt gondolom, és egészen biztos vagyok benn és ezért javaslom, hogy a hölgyek, urak próbálják elfogadni a mi megoldásunkat, hogy nincs elháríthatatlan akadály. Igazából szándék hiányzik abban, hogy ma kimondjuk, hogy május 31-ig megpróbálunk együttműködni és megpróbáljuk az akadályokat elhárítani közösen. Birkner Zoltán: Persze megint azzal indultam el otthonról, mint most már két hónapja rendszeresen, hogy talán-talán egy várost rendkívüli módon érdeklő ügyben a politikát sikerül háttérbe szorítanunk. Hát megint nem jött be, nem ez az első eset, hogy az MSZP valamelyik kiemelkedő tagja belekever ezt-azt mindenféle ügybe. Had válaszoljak néhány mondatban arra, amit elmondott Böröcz képviselőtársam és tényleg igyekszem higgadtan politikamentesen válaszolni. Az első az, hogy szerintem Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, ill. Közgyűlése ebben az ügyben csak pozitív szándékot fejezett ki az első pillanattól kezdve. Egy rendkívül trehányul előkészített szindikátusi szerződést is a legutolsó pillanatban Nagykanizsa érdekében aláírta a város, megkapta a felhatalmazást rá polgármester úr. Ezután egy kapitálisan rosszul működő együttműködés mellett türelmet szavaztunk és meghosszabbítottuk azon vállalási kötelezettségeket, amelyet lehet, hogy mind a ketten hibáztunk, de az egyik fél sem tartott be. Eljött az utolsó időpont, február 28. és február 28-án még mindig azon vitatkozunk, ahelyett, hogy látnánk dübörögni a gépeket a most már, vagy lassan látnánk dübörögni a gépeket a most már rendelkezésre álló földterületen az első ütem szerint – hozzáteszem – még mindig haladékot kérnek, egyeztetés, további tárgyalásokat, beszéljük meg a problémákat. Nekem nincsenek problémáim a Redilco céggel. Szerintem ez egy nagynevű, nagyhírű, rendkívül jó ingatlan befektető cég, csak nem értem, hogy tavaly nyár óta hogy jutottunk el idáig, hogy még mindig nem látszik ebből semmi. Aztán a laktanya ügy. Tisztelt Böröcz képviselőtársam, ha az első ütem szerint a 45 hektárra már látnám azt a 12 befektető céget, abból az első kettő már építené a falakat a gyárban, akkor azt mondanám, hogy én lennék az első, aki hangoskodnék laktanya ügyben, hogy még mindig nincs megoldás. Akkor felteszem a kérdést, hogy is történt ez a laktanya ügy? Volt egyeztetés? Volt más verzió? Esetleg volt egy harmadik félnek a bevonásának a lehetősége is amit aztán elutasított az olasz fél? Igen, történt egy ilyen. Azóta fel tudtunk mutatni, meg tudtuk fogalmazni és ingyen, vagy pénzért, vagy mennyiért kérjük? Én azt gondolom, hogy a laktanya ügy és pont erre szeretnék utalni, ez egy nagyon jó politikai kapaszkodó és ezt az MSZP be kell valljam férfiasan, rendkívül ügyesen játssza és próbálja nagykanizsai polgárokkal elhitetni, hogy ez a kulcsa. Nem ez a kulcsa képviselőtársam. Az a kulcsa, hogy a 45 hektáron kellene végre ipari beruházást indítani és akkor fogja a város biztosítani a maradék 55 hektárt bármi áron. Dr. Fodor Csaba: Válaszolni szeretnék az eddig elhangzottakra. Kérem tisztelettel, azért ne feledkezzünk meg Tarnóczky alpolgármester úr, hogy ez a dolog úgy indult, hogy készült egy terv a Közlekedéstudományi Intézet által Ipari Park Logisztikai Központ, amelynek a bázisterülete a laktanya lett volna. Valaki elbaktatott ezzel a projekttel az olaszokhoz, az olaszok azt mondták, hogy ez kiváló, de Őnekik még kell hozzá kb. a 45 hektár, vagy legalább akkora, hogy az egész egyben 100 legyen, ezt mi megígértük. Akkor most azt mondjuk nekik, hogy minek nektek a laktanya, azért egy kicsit furcsa és akkor nagyon szépen fogalmaztam, ha azt mondom, hogy furcsa. Én azt gondolom, hogy – hogy is mondjam – a laktanyák fontosak. Ki az, aki nekiáll úgy egy beruházásnak, kérem tisztelettel, amikor 100 hektáros projektje van, 100 hektár lett beígérve neki és azt mondjuk, hogy ugyan a felét sem tudjuk biztosítani, indítsd el, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége. Vagy megkapod az egészet, vagy nem, de hát az nagyon felelőtlen, ha valaki ilyen beruházó lenne, vagy ingatlanfejlesztő cég, aki megjelenik az önkormányzatnál, hogy Ő 100 hektáros projektet kíván végrehajtani, de Ő nekiáll 40 hektáron is ugyanolyan boldogan, mint ha 100 az övé lenne és majd meglátja, hogy mekkorát bukik rajta, én azt javasolnám a közgyűlésnek, hogy ilyen céget azonnal zavarjon el, ilyennel ne álljon szóba. Én azt gondolom, hogy Ők azért nagyon felelősen gondolják amit akarnak, nyilvánvalóan valamilyen biztosítékot szeretnének arra látni, hogy az általuk akárhol elkezdett projekthez szükséges kb. 100 hektár terült rendelkezésre fog állni. Hát ma még nincs. Arról nem is beszélve, hogy Önök is meglátták azt a projekttervet ami elkészült, látványtervet, annak az elhelyezkedésében, hogy mikor, hol és mi épülne meg és annak volt egy üteme és az pontosan az ütem első, de ha nem is a közvetlenül az első, de a második lépése már a laktanyák területét érintené, ha jól emlékszem az infrastrukturális egyéb beruházások okán. Tehát ezért fontos a laktanyák területe és valóban nem kívánok én ebből politikai vitát, meg semmit sem, csak egyet, hogy azt a laktanyát az önkormányzat kapja meg Ipari Park és Logisztikai Központ céljára minél előbb. Erről szól a történet és nem másról, tehát ebből a szempontból viszont nagyon fontos nekünk. Baranyi képviselőasszonynak annyit szeretnék mondani, én azt gondolom nagyon nehezen és nagyon-nagyon körmönfontan kellene elolvasni azt a határozati javaslatot, amit én voltam bátor beterjeszteni ahhoz, hogy abból bárki is egy kicsi rossz szándékot kiérezne. Én azt gondolom, hogy most ez a projekt eljutott odáig végre, hogy mind a két fél teljesített amit kellett volna korábban, de most értünk el odáig. Most vetődnek fel azok a műszaki és tényleg most már gazdasági kérdések, amelyeket nem lehet másképp megoldani, mint úgy, hogy a felek leülnek és végigtárgyalják és pontosan határidővel a feladatokat meghatározzák egymásnak. Mert akkor jöhet el az az időszak, amikor látjuk, hogy valóban érdemes-e törzstőkét, vagy alaptőkét emelni ebben a cégben vagy nem. Erre időt kell biztosítani. Eddig azért nem volt erre lehetőség, mert nem álltak rendelkezésre egyik oldalról sem azok az alapadatok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy erről a projekt beindításról, megvalósításról komolyan tárgyalhassunk. Elhangzott, hogy kapitálisan rossz együttműködés alakult ki. Hát ebben hibásak vagyunk mi is. Én megpróbáltam ezt elkerülni azzal az egy mondattal, hogy hibázott az önkormányzat, de hibásak vagyunk mi is. Hát azért gondoljanak bele. Amikor a mi általunk delegált igazgatósági tag az egyik igazgatósági ülésre faxot küld megindokolva így, vagy úgy, jól, vagy rosszul, ez minősítői kérdés, hogy Ő nem kíván részt venni az igazgatósági ülésen, aznap ér oda a fax, míg az együttműködésre kötelezett és tőlünk meg elvárt együttműködő partnerrel, az Milánóból odarepült Budapestre és várta az igazgatósági ülést, ami három tagnál kevesebb fővel nem tartható meg. A három tagból egy – az általunk delegált – az írta, hogy nem megy el, ily módon azért nagyon nehéz elvárni méltányos együttműködést, ha Ő még ezt a legkevesebb gesztust sem tesszük meg, hogy az igazgatósági üléseken részt vegyünk. Ellehetetlenítjük ezzel a társaság munkáját, hiszen az igazgatóság két taggal nem tud döntést hozni. Az igazgatóság az arra való, hogy az igazgatók – a társasági törvény szerint tisztségviselői a társaságnak – meghozzák azokat a megfelelő döntéseket, amelyeket a vezérigazgatónak, az apparátusnak végre kell hajtani. Az, hogy megsértődünk és ennek nem teszünk, vagy így ilyen formán teszünk eleget, ez nem az együttműködés jele. Tarnóczky Attila: Szeretnék válaszolni valóban, mert Fodor képviselő úr a hozzászólásomat átértelmezte, én pedig szeretem a saját mondókámat magam értelmezni. Nem mondtam, hogy nem lenne szükség a laktanyákra. Azt jeleztem, hogy a laktanyák által a vállalkozók esetében … területek azok egy olyan problémahalmazt fognak nekünk adni, amelyet jobb lenne elkerülni és ezzel kapcsolatban nem azt állítottam, hogy a vállalkozók ne jussanak területhez, sőt azt kívánom nekik, hogy vegyék meg. De, hogy ingatlanközvetítőként az állam és a vállalkozók között az önkormányzatnak szerepet kellene játszani és utána még az esetleges vitás kérdéseket nekünk rendezni, azt mélységesen nem hiszem. Aki ilyesfajta kötelességet kiolvas az önkormányzati törvényből, meg fog engem lepni. Laktanya ügy. Hát ne beszéljünk itt a levegőbe. Akkor had olvassam fel a szindikátusi szerződésnek a Redilco és az Önkormányzat által ide vonatkozó részét, hogy mi az önkormányzat kötelessége. Felvásárol és a NagyPlus Rt. rendelkezésére bocsát további 550.000 m2 területet – ez 55 hektár – a volt Gábor Áron és Kossuth Lajos Laktanyákat, vagy más, az Ipari Parkhoz kapcsolható területet. Az önkormányzat Tisztelt Képviselőtestület sosem vállalta fel, hogy feltétlenül a laktanyákat vásárolja meg, nem is tehette meg, hiszen erre ígéretek voltak, de írásos garancia egy sor sem. Természetesen a Laktanyának az a része, ami nem érintett teherrel, az nagyon hasznos lenne. Anyagi szempontból megítélésem szerint mindenek előtt, hiszen kisebb teherrel tudnánk ezt talán megvásárolni itt a termőföldeket. Az esetleges felmerülő apróbb problémákról, amit Böröcz képviselő úr említett, a következőt mondanám. Nem apró problémákról van szó, alapkérdésekről. Ha az olaszok azt állítják, hogy az önkormányzatnak a 100 hektár földet közművesítve kell bevinni ebbe az Rt-be, akkor ez olyan horderejű kérdés, aminek a nagyságát csak milliárdokban lehet mérni. Alapkérdés. A mi magyar nyelvű változatunkban nem ezt vállaltuk és meggyőződésem nem is tudjuk vállalni. Hogy az olaszok kifogásolják a megvásárolt 45 hektár esetén, hogy hol vezet villanyvezeték, meg hol lesz az Ipari Parkban majd út, és az nem számít be a 45 hektárba, számomra megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan. Mi az, hogy nem számít be az Ipari Park belső úthálózata az Ipari Parkba, a 45 hektárba. Hát ne. Hogy előre közművesíteni kell a területeket, aztán majd eladjuk, miután beépítettük előre épületeket, csarnokokat húzunk oda fel és majd eladjuk valakinek, aki hajlandó a kész lakásába beköltözni, mert erről szól a nóta számomra, egy igen téves konstrukciónak tűnik. Meg kell mondjam Fehérváron az csinálják, hogy az Ipari Parkjuk majdnem fele még mindig mező, jön egy cég, megveszi a területet, közművesíti és felépíti a saját ízlése szerinti épületeket, olyat amilyet akar. Ez számomra logikus és meggyőződésem szerint működőképes, láttam, hogy működik. A fordítottjáról nem vagyok meggyőződve. Igazán fontos kérdések azok az apró tisztázandó kérdések és hát majd meglátjuk lehet-e tisztázni Őket. Tüttő István: Annyiból szállnék vitába Tarnóczky úrral, hogy úgy is lehet ipart telepíteni, hogy előre egyeztetik és egy típus – mert itt típus épületekről van szó – épületet adnak át. Az építés úgy történik, hogy aki beszáll, az megelőlegezi ennek a költségeinek jó részét és utána befejezéskor pedig kiegyenlíti a különbséget, de ezt nem az önkormányzat építi, hanem már a befektető társaság. Kiss László: Válaszolok a megszólíttatás jogcímén, még ha nem is név szerint, de menjünk sorba, mivel Böröcz úr által elmondottakhoz is lenne észrevételem. Böröcz úr azt mondta, hogy vannak fontos kérdések egy szerződés kezelése kapcsán. Így van. Egy ilyen fontos kérdés mondjuk a szindikátusi szerződésnek a milyensége. Mindannyian ismerjük a szindikátusi szerződést, annak a születési körülményeit is, hogy két nappal előtte kapta meg a testület azt az anyagot, amin már akkor nem lehetett változtatni, az olaszok állandóan felugráltak, hogy akkor Ők elmennek, és akkor kútba esik a projekt, tehát egy ilyen zsarolt helyzetben kellett nekünk egy közgyűlési határozattal egy szindikátusi szerződést jóváhagyni. Tüttő István: Elnézést, de azt hiszem mindenki emlékszik arra is, hogy mi is előtte két nappal kaptuk csak meg. Kiss László: Polgármester úr emlékszik rá, akkor én június 26-án nem ezen a helyen, de ilyen helyről mondtam körülbelül, hogy ismereteim szerint egy ilyen nemzetközi szerződésrendszer előkészítésére két hét nem elegendő. Javasoltam polgármester úrnak, hogy halasszuk el ezen szerződésrendszer aláírását. Ez nem került meghallgatásra, ezért kerültünk abba a kényszerű helyzetbe, de had menjek tovább. Tüttő István: Annyit had tegyek hozzá, akkor pedig az volt az olaszok kérése, hogy feltétlen június 13-án tegyük ezt meg, mert Ők elutaznak, és nem lesznek itthon egész nyáron, ezért kényszerültünk ebbe az idézőjelbe tett időszorításba. Kiss László: Azt hiszem, azért szuverén testület vagyunk, mi dönthettünk volna saját érdekeinknek megfelelően. Azóta is az olasz kéréseinek megfelelően végezzük a dolgunkat is és látszik, hogy hova jutottunk. De had folytassam, ha megengedi. Mondjuk a szindikátusi szerződésben látható, hogy maximálisan egyoldalú ez a szindikátusi szerződés és a Megyei Jogú Város érdekeit egyáltalán nem szolgálja. A végrehajtás kapcsán látszik, hogy itt az együttműködés nem vall egyértelmű és már elhatározott megvalósítási szándékra. Egy következő adalék. Az előbb az adatszolgáltatási kötelezettségről beszélt Böröcz képviselőtársam. Ha figyelmesen elolvassa a szindikátusi szerződést, az eredetit, az eddig egyetlen aláírt és érvényes változatot, abban egyetlen egy szó nincs adatszolgáltatási kötelezettségről. Az olaszok előtte háromszor itt voltak, tervezőstől, projektmenedzserestől, mindenkistől, Ők azt mondták, hogy ennek alapján szerződésben vállalták, hogy a tőkeemelést megelőzően 30 nappal biztosítják a megvalósíthatósági tanulmányt, pénzügyi tervet, finanszírozási tervet és mindent. Addig lehetett itt adatszolgáltatásról beszélni, amíg a szindikátusi szerződést alá nem írták, de ha előveszik ezt a paksamétát, amit megkaptunk, ennek van egy olyan címszava, hogy a NagyPlus Rt. szindikátusi szerződésére javasolt módosítások. Mi javasoltunk néhány dolgot az olaszoknak egy olyan javaslatuk volt, hogy kidolgozza a NagyPlus Rt. rendelkezésére bocsátja, ezt ismerjük. A kiegészítés, amit Ők szerettek volna belevetetni a második, már alá nem írt változatba, az volt, hogy feltéve, hogy a Kht-tól megkapja az előkészítéshez kért adatokat törekedve arra, hogy a tőkeemelés 2001. november 30-ig megtörténjen. Itt egy újabb időhúzási adalék. Ez bennünket nem köt. Itt elhangzott az első ütem, második ütem. Igen első ütemben 45 hektárról volt szó, ez rendelkezésre áll, a második ütemnek a határideje 2002. december 31., addig még van idő. Itt le van írva, hogy vagy a laktanya területe, vagy más, az Ipari Parkhoz csatolható terület. Ez is benne van a szindikátusi szerződésben, tehát gyakorlatilag itt mi még nem vagyunk késésben, mulasztásban. A következő. Fodor képviselőtársam szeret itt léggömböket eregetni, és amikor az jönne visszafelé, vagy pukkanna, akkor nincs jelen. Uraim én nem mentem el egy igazgatósági ülésre valóban. Annak ez a munkastílus, amit itt röviden vázoltam, az volt az oka. Arra az igazgatósági ülésre kaptunk egy előkészítést, kaptunk egy előkészítő anyagot. Itt arról volt szó, hogy a tőkeemelésig meghozandó intézkedéseket kell áttekinteni. Ehhez egy sor írásos anyag nem volt mellékelve. Hogyan lehet akkor itt érdemi munkát végezni, hogy lehet áttekinteni ezt a súlyos feladatsort, mert ez mind a két félnek egy súlyos feladatot jelentene és akkor még nem is beszélve arról, hogy ezen a szeptemberi ülésen mik történtek. Pl. itt a paksaméta tömegben ismét látható Schmidt László úrnak egy levele, amiben kiderül, hogy a jegyzőkönyv szerint olyan dolgokat adtak a szájába, amit Ő nem is mondott. Én úgy vélem, hogy az előkészítés és a jegyzőkönyvvezetés minősége is indokolta már azt, hogy ne vegyek részt, így tiltakozzak ez ellen a módszer ellen amivel itt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését állandóan lehetetlen helyzetbe hozza az állítólagos üzleti partnere. Röst János: Fogadjuk el, hogy Fodor Csabának igaza van, hogy az önkormányzat folyamatosan hibázott. Akkor viszont kérném az MSZP frakciót, hogy jelölje meg, hogy ki ellen folytassunk le fegyelmi eljárást, mert gondolom, akkor ez így korrekt. A másik, hogy egy ilyen jellegű projekt bizalmi kérdés. Én azt hiszem, hogy ennyi idő alatt ez a bizalom részemről elfogyott. Jelenleg egy bezsarolt és átvert közgyűlésnek vagyok a tagja. Én nem hiszem, hogy ezt követően az olasz féllel szemben egy milliméter bizalmat is meg tudnék szavazni. A másik, amit szeretnék kérni, hogy körünkben van Kovács Loránt ügyvédúr, hallgassuk meg, mert ez igény volt Kiss László részéről. Marton István: Mondhatnám azt, hogy zavarban vagyok, mert tartalmában nem tudom, hogy miről beszélünk. Ugye évek óta mindenkinek ismerős. És miért mondom azt, hogy nem tudom, hogy miről beszélünk. Mert ugye nincs üzleti terv előttünk, és közülünk senki sem látta. A mait nem kaptunk meg hivatalosan, az ugyanis nincs. Én még nem hivatalosan sem láttam. Azt hiszem e nélkül az egész ügynek nincs értelme Az üggyel kapcsolatban, amit Schmidt úr említett, ezt ő tőle tudjuk, hogy nem kaptuk meg hivatalosan. A közművesítés költségei váratlan ajándékként - azért idézőjelbe tettem az ajándékot - önkormányzatunkat terhelik. Ehhez nem kell nagy műszakinak lenni, de a számok művészének sem, 45 hektáron, ami már megvan, ez is több milliárd Ft-os tétel. Böröcz képviselőtársammal egy dologban értek egyet, hogy ennek ülésnek 1 perce, azaz egy perce sem legyen zárt. Nem nagyon értem én, hogy ő milyen apró hibákról beszél, és miket menteget. Mert való egy igaz, hogy vállalkozók ügyét rendezni kell. De kérem, mikor kötetett az az előszerződés? Memóriafrissítésként mondom, hogy 2000. VI. 6.-án. Több mint másfél volt rá, és nem most szakad a nyakunkba. Mellesleg a laktanyák 95 tavasza óta, azaz 7 éve üresek. A Redilco-val kapcsolatban az én bizalmatlanságom, már egyszer elmondtam közgyűlésen, valahonnan a Zalai Hírlap egy tavasz végi múlt év, tavasz végi számából fakad, amelyből kiderült, hogy az üzleti tervet tőle már akkor, tehát egy ével ez előtti lejáratra is ért az ÁPV Rt. és akkor sem adtak. Most ugye, állítólag valami van csak nem publikus. Mélyen sértő számomra, hogy ez előtt másfél órával, amikor bejöttünk ide az ülésre kaptuk ezt a 2 oldalnyi nem is tudom mit, mert szerződés tervezet fordításnak lehetne nevezni. Kell ebből, hogy olvassak. Azt mondja, a nélkül természetesen, hogy valami nagy titkok kiderüljenek. Az Ipari Park műszaki tervei 1. melléklet, megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozóan 2 melléklet, finanszírozási terv a pénzügyi ütemezéssel 3. melléklet. Pénzekről én nem is akarok beszélni. De én azt kell, hogy mondjam, hogy én itt a 3 db mellékletből semmit sem látok beterjesztve, vagyis ismételten a dolog alkalmatlan arra, hogy pozitívan döntsünk ebben. Ez nem más, mint időhúzás A hab a tortán számomra ebben az anyagban az utolsó pont, amely szerint a jelen szerződés az olasz jogszabályoknak van alávetve. Viták esetén a Milánói Bíróság rendes jár el kizárólagos joggal miközben minden létező elő, aláírt szerződés a Magyar Jogot teszi elismerendővé ebben az ügyben. Ez kétségbeejtő, ha ezt mi elfogadjuk, akkor tovább süllyedünk, előrehaladva persze a mocsárba, ahonnan egy ponton túl nincs visszaút. Ott tartunk, hogy próbálunk futni a pénzünk után. Kétségtelen, hogy alapvető cél kell, hogy legyen a munkahelyteremtést városunkban, a meg lévő földjeink mielőbbi értékesítésével, de azt hiszem, hogy ezt a Redilco nélkül kell nekünk megtenni. Fodor úrnak ez a bombasztikus ötlete, hogy húzzuk el május15-ig a megoldást. Kérem ez nem más, mint a gondoknak a választás utánra való áttelepítése. Sajnos ezt kell, hogy mondjam. Én azokat a hibákat, amiket Böröcz Zoltán képviselőtársam említett nem bagatellizálnám, mert ez az önkormányzat végtelen súlyosan el van adósodva, és nem hiányzik nekünk, újabb több százmillió, vagy 1-2 milliárdos további adósság spirál. Meggyőződésem, hogy ez az ügy peres eljárás nélkül nem zárul le. Nem kell ehhez különösebben nagy jós tehetség, de meg lehet nézni, korábbi prognózisaimat, általában bejöttek, sajnos. És én úgy gondolom, hogy ennek a pernek nem ártana a mi önkormányzatunk menne elébe. Schmidt László: Csak 3 apró dolog, amíg a Böröcz Zoltán úr hozzászólása óta érdemes tisztába tenni, mert félreérthető volt. Valóban a 2/2001. Kormány határozattal átkerültek a hadi utak az önkormányzat tulajdonába, és ezeken értékesítési tilalom van az ÁPV Rt. részéről, de két dolog van ezzel kapcsolatban. Az egyik: a tilalomnak a törlését lehet kezdeményezni. Több mint másfél hónapja bent van az erre vonatkozó kérelmünk a Miniszterelnöki Hivatalba a rendeletben meghatározottaknak megfelel. A másik része az, hogy az olasz fél kezdeményezés szerint az utak és közműveknek alapvetően az önkormányzat tulajdonában maradnának. Ebben az esetben nem okoz problémát ennek az útnak a nyomvonala, tekintettel arra, hogy az helyén marad, egy minimális korrekcióra van szükség. Levében erre is kértük a Miniszterelnöki Hivatal álláspontját. Maga a 100 hektár területnek az értelmezése. az olaszok tájékoztatása alapján, azért lett ez 100 hektár, és azért szükséges a mostani 45-höz, még plusz 55 hektár terület, mert az ő számításaik alapján, az általuk számított megtérülés így érhető el. A laktanyákkal kapcsolatban, független attól, hogy bármiféle véleményt nyilvánítanánk, közel múltban érkezett egy megkeresés, amiben arról érdeklődnek, hogy a fenntartjuk-e az ÁPV Rt-.hez beadott vételi ajánlatunkat, vagy Miniszterelnöki Hivatalhoz elküldött térítésmentes átadásra vonatkozó kérelmünket, vagy mégis mi az elképzelésünk, mert nem tudnak állást foglalni ezzel kapcsolatban. A levéltartalmáról talán annyit, hogy mi azt válaszoltuk, hogy természetesen amennyire lehet, a térítésmentes átadást preferálnánk, bár feltehetően, hogyha ez egy jelképes összegen történik meg. nem zárkózna el előle az önkormányzat, a testület. Tüttő István: Ennyit az időhúzásról. Birkner Zoltán: Azért talán kezdjük a végéről. Ugye azt mindenki tudja, hogyha térítésmentes átadás van, akkor utána azt a következő 10 esztendőben nem lehet hasznosítani, nem lehet tovább adni. Éppen ezért mondom, hogy aki politikai kampány célból ezt erőlteti annak azért nagyon szeretném felhívni a figyelmét, hogy nagyon csúnya félrevezetése az egész Ipari Park ügynek. Pontosan az a lényeg, amit megfogalmaztunk, hogy egy reálisan lecsökkentett összeg azt gondolom, hogy ezt lehet jelképesnek, másképpen hívni, de nem lehet térítésmentes, mert akkor ebből az életben nem lesz Ipari Park terület, vagy legalább is a következő 10 esztendőben nem. Lassan látom, hogy zárt ülésnek már semmi értelme nincs. Tessék elfelejteni amit indítványoztam, annak idején, hiszen ami szépen lassan kezd előjönni az ügy kapcsán, gondolom mindenki számára világos, hogy ez egy bizalmi pillanat. A bizalmi pillanat az arról szól, hogy hol is állunk több mint másfél évvel a tárgyalások megkezdése után. Nagykanizsa nagy iparfejlesztése ügyében persze Röst képviselőtársam erre meg is adja a választ, amikor a felelősöket keresi, sehol. És mindig azt teszi fel, hogy ki a felelőse ennek az ügynek. Én most felelősség kérdésével nem szeretnék foglalkozni, egyetlen egy dolog izgat, amit már egyszer elmondtam, de újra megismétlek. Vajon akkor követjük el igazából a nagy hibát, ha újabb bizalmi haladékokat adunk, és mondjuk május 31-én derül ki, hogy a több, mint másfél éve húzódó ügyből az ég egy adta világon semmi nem lesz, és nem is értem, hogy miért. Hiszen ennél jobb pozícióban, hogy van föld, épül az út, van munkaerő, nem is értem igazából, hogy miért ne akarna az olasz befektető cég komolyan foglalkozni velünk, és természetesen ezek után azt sem értem, hogy miért olyan fontos az önkormányzat ebben benne legyen. És itt Tarnóczky úr akarata tökéletes. Ha úgy hozza a sors, lépjünk ki ebből a megállapodásból, de azonnal ajánljuk fel a cégnek, tessék itt van a föld értékesítsd, hozzál befektetőt. Neki miért nem üzlet az, hogyha mi nem vagyunk benne? Ezt most már igazából nem értem. Aztán a bizalmi pillanat azt jelenti az én fejemben, hogy vajon ma, akik ma teszik ezt a javaslatot, hogy május 31-ig hosszabbítsuk meg. Ha május 31-ig nem sikerül ezt megtenni, utána egyenként vállalják polgármester úrral együtt és visszaadják a mandátumukat. Hiszen újabb 4 hónap csúszott meg. Ne felejtsék el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy egyetlen egy dologban hibázhatunk. Ha legalább ebben az esztendőben, valami gyakorlati munkahelyteremtés nem történik, a most már létező ipari területünkön. Akkor bődületes nagy hibát követünk el. Utána mi magyarázkodhatunk ám, hogy ezt az MSZP a FIDESZ a nem tudom én kicsoda szúrta el? Azt gondolják, hogy ez érdekelni fogja a kanizsai polgárokat? Engem sem érdekelne. Engem az érdekelne, hogy miért nem tudok elhelyezkedni, tehát azt gondolom, hogy egyetlen egy dologgal kell ma foglalkoznunk, az idővel. az idő pedig azt jelenti, ha kilépünk ebből a rendszerből, ha tulajdonunkban van a terület azonnal értékesíteni, még hozzá olyan megkötéssel, hogy villám gyorsan ipartelepítés történjen, még akár ingyen is. az önkormányzat 600 millió Ft-ot beletett az ügybe. A föld meg van, ebből 8.5-9 hektár közművesített. Tökéletes helyen fekszik épülő 7-es mellet. Ha ezek után nem tudunk ezzel a lehetőséggel élni a következő 2-3 hónapban. Akkor tényleg gondolkodjunk el azon, hogy mit keresünk itt. Tarnóczky Attila: Bonyolult helyzetekben az a fajta megoldás, amit minden napokban jó megoldásnak nevezünk, nem szokott létezni. Optimális megoldások léteznek, amit magyarul úgy lehetne fordítani, hogy a rossz megoldások közül a legkevésbé rossz. Sajnos olyan helyzetbe keveredtünk, hogy én már az optimális megoldást sem tudom igazán felmérni. Súlyos helyzet, el kellett volna kerülni minden bizonnyal, amikor felvetettem ezt a tulajdonlási kérdést, azért is tettem, mert az az érzésem, hogy ebben a folyamatban újra és újra ilyen helyzetekbe fogunk keveredni, hogy nem tudunk, talán hozzáértés hiánya miatt is, a szándékok többfélesége miatt is igazán megnyugtató válaszokat adni. Nem tudom, hogy a szavazás során melyik változat nyer elfogadást, minden esetre, amit akkor ígértem határozati javaslatként, most megfogalmaznám, és majd kérek szavazást, akkor róla, hogyha nem válik értelmetlenné, más szavazások révén. Ez így szólna, hogy tárgyalások során fel kell vetni a Redilco Rt. számára az önkormányzat a NagyPlus Rt-vel meglévő 35%-os tulajdonrészének értékesítési lehetőségét a szükséges garanciák kikötésével. Természetes némi garanciát a földjeink után kellene kapnunk. Törőcsik Pál: Mivel nyílt ülésen tárgyaljuk ezt a fontos ügyet, többször elhangzott önostorozó módon az önkormányzat által elkövetett hibák, amire többen is utaltak. Az is elhangzott több alkalommal, amennyiben ez az ügy egy bizonyos fordulatot vesz és olyan döntést hozunk, akkor elképzelhető peres eljárásoknak a sokasága. Kérdezem. Mennyire szerencsés az, amikor egy esetleges későbbi eljárás során a saját fejünkre tudják olvasni, hogy mi magunkról saját magunk elé állítjuk, hogy ezt és ezt, nem teljesítettük. Hol ott miről van szó java részt? Arról van szó, hogy olyan feladatokat vállalatunk aminek teljesítése nem kizárólag a testületen és a hivatalon múlik. Nevezetesen olyan kisajátítási eljárások és egyéb államigazgatási eljárások, aminek meg van az átfutási ideje még, ha a maximális gyorsaságot számolom is, akkor is meg vannak azok a csúszások, amik ennek a határidő tartását kétségessé teszik. Nem beszélve arról, hogy ezt írásban is jeleztük az üzleti partnerünknek, hogy amennyiben rajtunk kívül álló ok miatt, ami csak az lehet, hogy az eljárás hivatalos eljárás valamilyen ok miatt csúszik, ez lényeges csúszásokat nem eredményezne. A jelenlegi konstellációban, amit Schmidt László ügyvezető igazgató úr is előadott, itt vannak a területek tulajdoni lap bejegyzéssel, egyebekkel. Egyetlen dolog hiányzik még, ismerjük azt, hogy miről beszülünk, mi az ajánlat, amit várunk, erről szól a dolog. Én azért szerettem volna ezt itt a nyilvánosság előtt is a közgyűlés előtt is elmondani, nehogy esetlegesen később valaki a városban, ilyen-olyan félreértések formájában, hogy esetleg az önkormányzati ülésnek csak az egyik részét nézte, ám bár ez a veszély még így is előadódhat. De azért ehhez az igazsághoz hozzátartozik. Azért kérem a képviselőtársaimat, hogy amikor ezeket a hibákat és hiányosságokat emlegetik, akkor ezzel a meggondolással is éljenek. Tüttő István: Várom a javaslatot, hogy mit tegyünk? Mi a javaslatod, hogy mit tegyünk az ügyben? Nem kötelező rá válaszolni, ha nincs rá válasz. Törőcsik Pál: A következő. Itt most ugye az a jó és tisztességes képviselő aki kiáll, letépi az inget a melléről, és nyílt ülésen aztán mindent a világon elmond, nehogy véletlenül a bizalom iránta csökkenjen. Azért ez nem egészen így van. Mert a városnak is vannak érdekei, a másik üzleti partnernek is vannak érdeki, és az őszinteség az nem jelent lelki meztelenséget, ugyanúgy a nyíltság, és a nyílt ülés nem jelenti azt, hogy mindenféle dolgot szabadon mondunk, ami esetleg félreértésre adhat okot. Én nem mondom azt, hogy az eddig elhangzottak számunkra most végzetesek lennének, csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezeket a hibákat azért, ha már egyszer nyílt ülésen beszélünk róla, akkor nevesítsük is. És mondjuk azt, hogy ezek a csúszások ezért, és ezért történtek, ebbe nem mi vagyunk a felelősek egyszerűen, akkor úgy láttuk határideig tudjuk teljesíteni, ami csúszás volt, az nem rajtunk múlt. Ezt azért ki kell mondani. És azt is ki kell mondani, ragaszkodnunk kell az írásos szerződéshez. Abban egyértelműen le van írva, az is le van írva, ha véletlenül a partner félreértené, hogy vita esetén a magyarnyelvű fordítás, mérvadó. A szindikátusi szerződésben többen idéztek pontokat, és akkor mindenki el tudja dönteni, hogy ki teljesített, mit teljesített, és hogyan teljesítet? Mennyiben befolyásolja ez a megvalósíthatóságot, és egyebek. Lényegében bármilyen megoldást választunk. véleményem szerint, még mindig a megvalósítás esélye meg lehet. Még akkor is ha azt mondom, hogy tabula rázat csinálunk, és kiszállunk az üzletből. Ugyanúgy, hogyha az olasz fél komolyan gondolja, itt a terület meg lehet valósítani ezen. Nem válik az ügy lehetetlenné. Ezért kérem, hogy ezt a fajta megnyilatkozásokat, ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével tegyük meg. Tüttő István: Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy az a verzió, hogy azt mondjuk, tessék itt a terület vigye, az 45 hektár. Az olasz azt fogja mondani, hogy 55 még hiányzik ahhoz, hogy én egyáltalán megvegyem. Erről ennyit. Böröcz Zoltán: Azért nyomtam válasz gombot, mert abban reménykedtem, hogy Attilát itt találom, de közben kiment Tarnóczky úr. Két dogot szeretnék pontosítani. Alpolgármester úrtól elhangzott, hogy a teljes közművesítés, mint kiderült bennünket terhel. Természetesen szó sincs erről, hiszen áttanulmányozva az iratokat kiderül belőle, hogy arról van szó, mitőlünk azt várják el, hogy egy gerinc utat és gerincközműveket áthúzzuk a területen. A többi közművesítéshez, ami kiszolgál épületeket és egyebeket, arról nincs szó. És ráadásul Schmidt úr bólogat lehet, hogy megerősít, de az lehet, hogy nem. Ez is egy visszatérülő befektetés természetszerűleg, mi így gondoljuk, de ezt úgy tudom így gondolja az olasz fél is. Azt mondom, hogy csak pontosítani szerettem volna a Tarnóczky úr által mondottakat, és még valamit hadd tegyek hozzá. Érdekes volt, amit Tarnóczky úr mondott, sőt megszívlelendő azt mondom. A tulajdoni arányokkal kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy az általunk a beterjesztett határozati javaslat teszi lehetővé azt, hogy tovább menjünk az úton. Május 31-ig tárgyaljunk arról, hogy tulajdoni arányunkat esetleg csökkentsük, hozzátéve azt, hogy a tulajdoni arány csökkentéséből felszabaduló forrást pedig közművesítésre fordíthatjuk, hogy kevésbé terheljen bennünket. Én úgy gondolom, hogy ez a határozati javaslat, amit beterjesztettünk ez mind kezeli ezt a problémát. Tüttő István: Cserti úr következik. És majd szeretném javasolni, hogy most hárman jelentkeztek szólásra, utána egy szünetet tartanánk, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek szüksége van egy kis levegőzésre. Cserti Tibor: Több hozzászólás késztetett arra, hogy reagáljak egy-két dologra. Tényleg van megoldási lehetőség. Nem peres eljárással befejezni egy témát, én optimista vagyok. A közös üzleti érdekek megvalósítására egyáltalán van elvi lehetőség, köröm szakadtáig. Meggyőződésem a cél nagy fontosságú, és kell, hogy legyen. Ilyen értelemben én nem szeretnék részese lenni annak a megoldásnak, amit Marton képviselőtársam vetett fel. Nagyon szenvedélyesen szólt Birkner képviselőtársam arról, hogy igen a bizalmi pillanatról van szó. És mindenki a másikkal megerősítette ezt. Tényleg uraim a bizalmi pillanatról van szó. Ugyanolyan bizalmi pillanatról van szó, mint annak idején, amikor ez a projekt előkészítésre került, tárgyalási szakaszba jutott. Arról a tárgyalásról ugyan még nem tudtunk, hanem menjünk vissza a nullponthoz. Logisztikai központ telepítése Nagykanizsán kormányhatározattal. Gyakorlatilag megindult egyfajta lobbi, és gondoljunk csak vissza, és nézzünk egymás szemébe. Gyakorlatilag a közgyűlés jóváhagyott, tessék csak megmondani, ki hagyta jóvá a Kanizsai Vállalkozó Körnek, még meg sem szereztünk a leendő laktanyák tulajdonjogát, de már étlapszerűen beterítették elénk, és kérték a hozzájárulást x-nek, y-nak, z-nek. Nevezhetjük az egyébként vállalkozói a Nagykanizsai vállalkozónak, kik voltak azok? Ha felelősöket megakarunk, jelölni, azért megtalálhatók ám. És a felelősség azért hangsúlyozva kétszer aláhúzva, mert ugyanakkor nem kaptunk tájékoztatást, de már egyesek elszakadtak tárgyalni a Redilco- val. erről jegyzőkönyvek és írásos dokumentációk megtalálhatók, hogy menetközben már tárgyalási szakaszba jutott a Redilcoval való tárgyalás. És pont. Mindenki gondolkodjon el ezen a kérdésen. Tehát ezért bizalmi pillanat. És kérem szépen, mandátum visszaadás ennek függvényében, de milyen szépen hangzik, és mutogatnak pártokra. Én Városvédő Egyesület nevében képviselőtársam, ha bár még nem szólalt meg. de teljes mértékben azonosak vagyunk a tekintetben, hogy mai is bizalmi pillanatról van szó, és mindenféleképpen szeretnénk elkerülni azt a jogi helyzetet, hogy ebből adódóan kártérítési felelősség terhelje a várost. És evvel kapcsolatban én is azt mondom, hogy ügyvéd úr Loránt, itt vagy körünkben, hogy kialakult jogi helyzetre vonatkozóan kérnék szépen, hát tanácsadást. Szólalj meg ez ügyben. Kérem szépen adásvételi szerződés sokan próbálták itt citálni a dolgokat nyilvánvalóan ezt még egyeztetni kell ez egyfajta nyers fordítás. Én zárt ülésen próbáltam volna ebbe belemenni, mert azért ez az a téma, de részletkérdés az ügy szempontjából. Még egyszer egy befektetőről van szó, aki egy 100 hektáros területen gondolkodott itt Kanizsán, továbbra is ez a hosszabbtávú szándéka. Meggyőződésem eljuthatunk esetleg az MSZP által bejavasolt., most én a párt politikai szempontok nem beszélek. Biztos önös politikai érdekeket képviselnek ők is, ám tegyék, ha cél megvalósítását elősegíti. Úgy tetszik akkor jó értelemben asszisztálok én is magam részéről ennek a megvalósításához. De a cél megvalósításához. Kérem szépen szindikátusi szerződésből sokan idéztek. A szindikátusi szerződés mindig azt a tehát végig egyfajta együttműködési kötelmet takar, vagy kötelmet mindig ott van Redilco-val együtt felvásárol területeket. Megkérdezem én, még egyszer? Tényleg minden felvásárlás egyeztetve volt? Ugyanakkor mindig az tűnik vissza az iratokból, hogy hát bizonyos dolgok, de effektíve beépíthető módon az tűnik ki, hogy 38 hektár áll rendelkezésre. Feloldhatók a részletkérdések. Igen, mert az már ugyanakkor az is ott van, hogy Ipari Parkhoz csatolható módon, még ha ketté szeli a pálya akkor műszaki megoldás van , hogy csatolható. Sőt tovább fejlesztés iránya is körvonalazható. Ebből a szempontból Attilának is igaza van alpolgármester úrnak. Ha nem lakatanya, akkor más területen, alternatív megoldások tömkelege fogalmazódhat meg a későbbi együttműködés során. Üzleti terv hiányáról beszélnek, urak, hát hogyha nincs lezárva a területeknek a nagyságrendje, mit tartalmazhat egy üzleti terv? m2 konkrét behatárolást, annak alapján a közművesítés, műszaki megoldását, közművesítés költségoldalát. És kérem szépen, ha a feladat megvalósításhoz jutunk, akkor kérdés, hogy mekkora szeletnyit kap az önkormányzat, és mekkorát maga a befektető társaság, akkor annak alapján, telekárat. Slussz, nem többet ennyit. Maximum annak egyfajta fizetési ütemezését, a végrehajtási szakaszban. Én azt mondom ezek a problémák szoros együttműködés mellett majd megvalósíthatók, de vonjuk már le belőle a tanulságot. elnézést kérek, hogyha esetleg megsérteni volna egyeseket. Különösképpen nem volt szándékomban megsérteni a Kanizsai Vállalkozói Kört. De meggyőződésem, hogy azok, akik végigverték a testületen, akkori hevületben ezt a dolgot. Ma egy olyan jogi helyzetet hoztak elő, ami terheli ennek a projektnek a megvalósítását. Ez feloldható, hiszen Böröcz képviselőtársam elmondta, de bizonyos értelemben korlátok mellett, és további önkormányzati tehervállalással. Meggyőződésem, hogy meg kell tudni oldani, és május végi határidőre elegendőnek tűnik. Nálam az a véghatáridő. Ha ez letelik akkor, én sem hiszek a továbbiakban a projektben. Tüttő István: Még egy megjegyzésem lenne. Azt hiszem mindannyian tudjuk, hogy az az opciós szerződés, amit a Kanizsai Vállalkozókkal kötöttünk, az még a Redilco megjelenése előtt történt, hiszen a cél az volt, hogy meginduljunk mindannyian egy Ipari Park megvalósítása felé. A következő. Nem kormánydöntésről volt szó ott Cserti úr, hanem a parlament döntött az Országos Területfejlesztési Koncepcióról és annak része volt ez a logisztikai rész. Csak ennyi. Kiss László: Csak azt szeretném kérni, hogy én magam kértem 3-szor, Röst képviselőtársam kérte, Cserti Tibor úr kérte, hogy hallgassuk már végre meg dr. Kovács Loránt úrnak a jogi véleményét. Tüttő István: Mondtam, hogy hárman még szólnak. Az a Böröcz Zoltán úr, ő biztosan nem szól, mert az előbb már bent volt a neve. Én úgy számoltam, Zsoldos úr következik és utána Kovács Loránt, és akkor így meg van a három. Zsoldos Ferenc: A mai rendkívüli közgyűlésnek végeredményben egyetlen feladata van, ez a véleményem. A holnapi igazgatósági ülésre olyan döntéssel kellene elengednünk mindazokat, akik illetékesek és részt vesznek az igazgatósági ülésen, hogy egyértelműen döntési helyzetbe kerüljenek, az elhangzott javaslatok az egyik-másik határozatként. Hát az irányokat tekintve elégé távol állnak egymástól. Nekünk az a véleményünk, és azért fogalmazok többes számban, hogy tulajdonképpen most értünk el odáig, hogy mind a közgyűlés, mind pedig a társ cég. Itt a Redilcora gondolok, bár sokan ellenfélnek tekintik, én a magam részéről nem. Természetesnek tartom, úgy ahogy mi, ők is saját maguk érdekeit képviselik, és igyekeznek ezt következetesen, és erőteljesen képviselni, természetesen velünk együtt. De hát mégis csak elértünk egy olyan szakaszba, amikor mind két fél részéről egy döntési helyzet alakult ki, ami eddig nem állt fenn. És annak következménye, hogy itt egy külföldi cég és magunk részéről értelmezési gondok és problémák sorozata jelent meg, vagy jelentkezett, és ebből erednek azok a nézeteltérések, amelyek az iratokból egyértelműen kiderülnek. Közmondások általában sok bölcsességet tartalmaznak.” Aki időt nyer, az életet nyer” Én az javasolom, és az a véleményünk, hogy ne adjuk fel azt a munkát, és ne rúgjuk szét, és ne számoljuk fel, amit ebben eddig befektettünk, hanem próbáljunk ebből kihozni a legtöbb értéket, ami számunkra egyértelműen a munkahelyteremtés. Én is egyetértek azzal, és egyáltalán nem tartom időhúzásnak. Mert lényegesen nagyobb időhúzást idéz, vagy okoz az eddigi közös, vagy párhuzamos tevékenység gyökeres és azonnali felszámolása, és veszélyeket tartalmaz, komoly pénzügyi problémákat is tartalmaz, amiről nem szabad megfeledkeznünk, mert van megoldási lehetőség, és végeredményben a mostani helyzet, a mostani állapot alapján, holnap Budapesten remélhetően megrendezésre kerülő tanácskozás, az igazgatósági ülés ezekben a kérdésekben közös nevezőre tud jutni. Nekünk az feladatunk most, hogy erre adjunk felhatalmazást, megfelelő irányvonal megfogalmazásával, mert ezt a folyamatot egy olyan állapotban egy olyan helyzetbe eljutottunk bűn felszámolni. Tehát az elhangzott határozati javaslatokat kellene olyan módon közelítésbe hozni, hogy ezzel a város érdekit képviselő saját érdekeink megjelenjenek, és jussanak érvényre. Ez a mi feladatunk és azt hiszem, hogy itt a kölcsönös vádaskodás, egymásra mutogatás, teljesen felesleges időhúzás, és haszontalan dolog. Tehát ebbe az irányba kellene mindenképpen folytatni a tárgyalást, és folytatni a tárgyalást a Redilco céggel. És az a határidő, amit május 31-gyel fogalmazódott meg. Az azt hiszem, hogy higgadtan és nyugodtan elfogadható. Tüttő István: Megkérdezem Dr kovács Loránt urat, hogy kíván-e szólni, mert ugye csak felszólítottuk, de ugye nem tudom, hogy vállalja-e? Én azt mondom, hogy hallgassuk meg, és utána egy hosszabb szünetet tartsunk. dr. Kovács Loránt: Ha lehetne, akkor inkább szünet után szólnék. Tüttő István: Szünet után. Akkor egy 15 perces szünet következik. SZÜNET Tüttő István: Folytassuk, mert szavazni kellene a következő kérdésben. Dr. Kovács Loránt úr kérte, hogy csak zárt ülésen kívánja elmondani a kérdések kapcsán részéről számunkra elmondható. Kérem, szavazzunk róla, hogy elfogadjuk-e mert Ő ezt kérte. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Dr. Kovács Loránt úr öné a szó, amint a zárt ülés feltételei megteremtődtek. A kamerát kapcsoljuk ki. Szeretném felolvasni, hogy mi a napirend. Döntéshozatal a társaság tőkeemeléséről, amiről az előbb esett szó. A tőkeemelés időpontjáról, esetleg a társaság végelszámolásáról. Ez a napirend. (A közgyűlés ezek után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmaz.) Kelemen Z. Pál: Bár én késve jöttem meg, és elnézést kérek a többiektől zárt ülést dr. Kovács Loránt ügyvéd úr beszámolójára szavazott meg a közgyűlés és semmi másra. Innentől fogva nyílt ülésen kell folytatni, ez a tiltakozásom tárgya. Tüttő István: Kérdésem van egy pillanat. Ki adja a választ. Ja az más azt hittem, hogy most válaszol. Kamerát be lehet kapcsolni. Tisztelt közgyűlés folytatjuk nyílt üléssel a napirendi pont tárgyalását. Úgy látom több észrevétel nincsen, lezárom a vitát a napirenddel kapcsolatban. A következőkben kell dönteni ugye a határozat javaslatról. Én visszavontam Röst úr pedig indítványozta, hogy. Birkner Zoltán: Tudom, hogy ez most nem fog Önöknek tetszeni, de én a határozatról szeretnék majd a Röst János képviselőtársam által módosításként visszaterjesztett, bocsánat … való szóért határozatokhoz némi módosítást tenni egyrészt. És mielőtt ezt megtenném arra kérem Önöket, hogy fogadják el tőlem, hogy két percet szeretnék a frakciómmal beszélni. Böröcz Zoltán: Én úgy gondolom, hogy most egy olyan döntés előtt állunk, ami igazából ritkán jut az ember életében, mert egy várost alapvetően befolyásoló döntés lesz a mostani. Azt szeretném tisztelettel kérni, hogy ebben a kérdésben, hogy ebben a határozati javaslatban névszerinti szavazást kérek. Tüttő István: Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 14 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Úgy szól a szabály, hogy írásban kell benyújtani. Tessék. Ő mindegyiket újra javasolta. Ami volt, azt kérte, hogy vegyük vissza. Nagyon komoly összeggel terheli az egész éven át tartó üléseken feltálalt kristályvíz az úgynevezett reprezentációs keretet. Úgy, hogy mindenkit az egészséges vízhez fogunk hozzászoktatni. Birkner Zoltán: Kértem Öntől, hogy két perces szünet után hadd tegyem közzé a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételemet. Röst képviselőtársam által visszahozott határozati javaslati pontok 1. pontjánál két módosítást szeretnék javasolni és erről majd szavaztatni természetesen. Az egyik az az 1. bekezdés végén, amely ugye úgy szól, hogy szerződő felek által elfogadott üzleti terv a 2002. február 28-i határidőig nem áll rendelkezésre. Én ebből kihagynám a 2002. február 28-i részt, mert csak a határidőig nem állt rendelkezésre. És a 2. bekezdés végén és a 3. sora az úgy szerepelne, hogy a szerződés nem módosítása, hanem a felbontása lenne a kulcsszó. A módosítása kikerülne. Nem járul hozzá a szerződés felbontását kezdeményezi, és pont. Tehát nincs folytatás, hogy a megoldandó feladatok részletezésének konkretizálásával, semmi ilyen már nincs utána. Ez az egyik, és az 1. ponthoz kapcsolódik. És ugye annak idején tán emlékeznek rá volt egy határozati pont javaslatom ez lenne az 5. az pedig úgy szólna, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Köszönöm szépen. Határidő azonnal, tehát itt nincs is tegnap előtt. Tüttő István: Köszönöm, akkor szavazunk. Először Dr. Fodor Csaba úr, illetve a szocialista frakció határozati javaslatát teszem fel szavazásra. Igen, ezt fogadtam el. Akkor Tarnóczky úr javaslatával kezdjük. Röst úr mindjárt az elején mondta. Röst János: Én javasolnám, amit én javasoltam. Ugyanis az hangzott el legelőször és igazából úgy kell szavazni, hogy az elhangzás sorrendjében. Polgármester úr beterjesztését elfogadta az MSZ frakciónak, ilyen értelemben enyém lett a módosítás, és arról kell szavazni. És azt követően kell szavazni Birkner Zoltánéról, illetve Tarnóczky Attiláéról, illetve nekem is volt egy más módosítási javaslatom, az pedig a bizottság létrehozásáról szól. Tüttő István: Akkor kérem felolvasni a javaslatot, mert hátha rosszul értelmezem. Röst János: Én elfogadom Birkner Zoltánnak a módosítását, mint beterjesztő. Tüttő István: Kérem felolvasni, mint beterjesztő. Röst János: Jó, ezt azért megoldjuk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a NagyPlus Rt tőkeemelésének szindikátusi szerződésben rögzített feltételei nem állnak fenn tekintettel arra, hogy a feltételként szabott szerződő felek által elfogadott üzleti terve a határideig nem áll rendelkezésre. A következő bekezdés. A határidő elmulasztása miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a NagyPlus Rt szindikátusi szerződésben rögzített tőkeemeléshez nem járul hozzá, a szerződés felbontását kezdeményezi. Tüttő István: Kérem, erről szavazzunk. Még egyszer szeretném felhívni az Önök figyelmét, hogy ezzel a döntéssel gyakorlatilag azt deklaráljuk, hogy holnap udvariasságból el kell, hogy menjünk, de mindenképpen a további együttműködésnek a végét jelenti. Cserti Tibor: Az én értelmezésem szerint lehet, hogy téves polgármester úr, de egy és ugyanazon témáról van szó, csak a kérdés másképp van feltéve. Erről is névszerinti szavazást kérnék eszközölni. Tüttő István: Kérem, szavazzunk a névszerinti szavazásról. Mindegyikről? Ja, bocsánat én csak úgy értelmeztem, hogy Dr. Fodor Csaba. Igen, kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 18 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Névszerinti szavazás lesz. Akkor kérném jegyzőnőt felolvasni a neveket. Ez az 1. pont. 1. határozati javaslat. Antalics Dezső: Igen. Balogh László: Igen. Dr. Baranyi Enikő: Igen. Bicsák Miklós: Nem Birkner Zoltán: Igen. Böröcz Zoltán: Nem. Budai István: Nem. Dr. Csákai Iván: Igen. Cserti Tibor: Nem. Dr. Fodor Csaba: Nem Dr. Gőgös Péter: Igen. Gyalókai Zoltán: igen. Györek László: Igen. Dr. Horváth György: Nincs jelen. Dr. Kalmár Béla: Nem. Kelemen Z. Pál: nem. Kiss László: Igen. Marton István: Igen. Mayer Ferenc: Nincs jelen. Röst János: Igen. Tarnóczky Attila: Igen. Teleki László: Nincs jelen. Tóth Zsuzsanna: Igen. Törőcsik Pál: Igen. Tüttő István: Nem. Zsoldos Ferenc: Nem. Szabóné dr. Csányi Mariann: Az összesítés 14 igen és 10 nem. Tüttő István: Hölgyeim és Uraim! Ezek után be kell hogy jelentenem, hogy a közgyűlés úgy döntött, hogy felbontja a NagyPlus Rt szindikátusi szerződésben rögzített tőkeemeléshez nem járul hozzá. Ez annyit jelent, hogy holnap közölnöm kell a tisztelt másik tulajdonostárssal, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván tőkét emelni, illetve felbontja a szerződést és a szerződés felbontását kezdeményezi. Felbontjuk a szerződést, hát fel. Én ezzel szeretném jelezni, hogy most Nagykanizsa Önkormányzata meg kell, hogy mondjam, hogy nem a mi hibánkból, hanem akik igent nyomtak, úgy döntött, hogy teljes mértékben odaadja a Redolco kezébe azt a jogosítványt, hogy ezek után az olasz fél azt fogja mondani, hogy megvalósított volna itt több mint 600 millió dolláros beruházást, ami sajnos a Nagykanizsai Önkormányzatnak nem kellett. Nem kell, nem lesz Ipari Park. Birkner Zoltán: Tisztelt polgármester úr, nagyon szívesen hallgatom Önkormányzat, de azért arra szeretném figyelmeztetni, hogy azt gondolom, ezt a sajtóban bátran, és bármikor minősít döntéseket, de ebben az esetben Önnek sincs jogosítványa arra, hogy egy döntés be nem fejezése előtt, ugyanis még 4 határozati javaslat volt felterjesztve, bármiféle minősítéseket tegyen. Úgyhogy legyen olyan kedves és vezesse úgy a közgyűlés, ahogy Önt megbízták ezzel. Tüttő István: Én nem tudom, mit kell még megszavaztatni ezen kívül. Mit? Minek? Felmondjuk a szerződést. Amikor felmondjuk a szerződést, miről szavaznak uraim? Kérem, a 2/a-ról a döntésüket. Szavazzunk, a 2/a verzióról. Nem kell név szerint szavazni. Kérem a gombokat megnyomni. Már működik a szavazás, csak kérem, hogy megnyomjuk. A közgyűlés 15 szavazattal és 2 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Következik a 2/b. Arról nem kell, mert kizártuk az A-val. Áttérünk a 3-ra. De ez sem értelmes így, mert a 3-nak sincs értelme. Akkor kérném az 5. számút Birkner Zoltán olvassa fel. Birkner Zoltán: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésében és területének bővítésében. Határidő: azonnal. Felelős: Polgármester. Tüttő István: Kérem a szavazást. A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 73/2002.(III.4.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. megállapítja, hogy a NagyPlus Rt tőkeemelésének Szindikátusi Szerződésben rögzített feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a feltételként szabott Szerződő Felek által elfogadott üzleti terv a határidőig nem állt rendelkezésre. A határidő elmulasztása miatt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a NagyPlus Rt Szindikátusi Szerződésben rögzített tőkeemeléséhez nem járul hozzá, a szerződés felbontását kezdeményezi. Határidő: 2002. március 5. (módosítás kezdeményezésére) 2002. május 15. (módosításra) Felelős : Tüttő István polgármester Schmidt László ügyvezető 2. A NagyPlus Rt-nek a Szindikátusi Szerződésben meghatározott tőkeemelése elmaradása okán Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a társaságban fennálló jogviszonyát nem kívánja fenntartani, a társaság végelszámolását indítványozza. A végelszámolás elhatározása esetén végelszámoló személyére ……….. -t javasolja kijelölni. A végelszámolási eljárás keretében Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a társaságban megmaradó követelések teljesítése utáni, Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht-t megillető összeget kéri annak számlájára átutalni. A végelszámolási eljárás megindítása esetén kezdeményezi a Közgyűlés a Szindikátusi Szerződés azonnali megszüntetését. Határidő: 2002. március 5. Felelős : Tüttő István polgármester Schmidt László ügyvezető 3. Megbízza a polgármestert és a Nagykanizsai Ipari Park Fejlesztő Kht ügyvezetőjét a közgyűlés által hozott határozatok képviseletére. Határidő: 2002. március 5. Felelős : Tüttő István polgármester Schmidt László ügyvezető 4. A Magyar Köztársaság Kormányának segítségét kéri a Nagykanizsai Ipari Park betelepítésével és területének bővítésében. Határidő: azonnal Felelős : Tüttő István polgármester Tüttő István: A 4. pontról szavazzanak. Az természetes, hogy mást nem képviselhetünk, csak amit a közgyűlés döntött. De szavazzunk róla. Nekem közben lenne rögtön egy kérésem, nem tudom, hogy oldjuk meg. Nekünk írásban kellene vinnünk a határozatot holnap természetesen az igazgatósági ülésre. 10 óra körül indulunk. Az lenne a kérésem jegyzőnő, hogy reggel ez készüljön el. Egy határozatszám kell hozzá. Én azt hiszem, hogy megoldható. Egy határozatszámot adunk, ez nem lesz gond a határozat számát meg fogjuk adni. Csak nekem ez a kérésem. Ezek szerint befejeztük ezt a napirendi pontot. Tarnóczky Attila: Úgy gondolom, hogy az én módosító indítványomról még továbbra is szavazni kell. Nincs ellentétben az eddig elfogadottakkal. Tüttő István: Tarnóczky úr olvassa fel még egyszer a határozati javaslatát! Tarnóczky Attila: A tárgyalás során fel kell vetni a Redilcio Rt számára az Önkormányzatnak a NagyPlus Rt-ben meglévő tulajdonrészek, illetve szindikátusi szerződésben átadásra vállalt fölterületek értékesítési lehetőségét a szükséges garanciák kikötésével. Kedves képviselő úr, problémát csak akkor jelent, amit Ön mond, hogyha nem az én javaslatom az első része a határozatnak. Tüttő István. Szavazzunk róla! Végül is, ha ezzel megbíznak minket, ezt képviseljük. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Röst János: A következő pont: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park Logisztikai Központ tárgyában vizsgáló bizottságot hoz létre 5 fő részvételével. A vizsgálat befejezésének a határnapja, 2002. április 30. Na most az 5 főt pedig azt javasolnám, már kiürült itt egy nagy része a teremnek, hogy a következő közgyűlésre határozzuk meg, most pedig erről döntsünk. Tüttő István. Murphy mondta, ha valamit nem tudsz megoldani, hozz létre bizottságot. Szavazzunk róla! Kevesebben vagyunk, mint 14 legalábbis a bekapcsolt gépek alapján. Akkor kérem, határozatképtelenség miatt berekesztem a közgyűlést. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 19.30 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester |
