* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 618.08 KB | |
| 2026-04-13 09:49:25 | |
 | |||||||
Nyilvános  18 | 36 | 2002. április 30. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Beszámoló a 2002/2003. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról, az induló tanév szervezéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Interpellációk, kérdések 4. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetési gazdálkodásának végrehajtása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 6. Javaslat a 2001. évi pénzmaradvány felosztására a 2002. évi költségvetési előirányzatok módosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi egyszerűsített éves beszámolója (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 8. Javaslat a szociális és közművelődési intézményvezetők határozott időre szóló kereset-kiegészítésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 9. Ipari Park koncepció és intézkedési terv (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 10. A köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attil alpolgármester 11. Javaslat a HACCP rendszer előírásainak biztosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 12. Javaslat a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 13. Javaslat „Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítvány” alapító okiratának elfogadására (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 14. Nagykanizsa Szabadhegy új közterületek elnevezése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 15. Nagykanizsa Bajcsai u. 13. sz. ingatlanra tervezett út nyomvonalának korrekciója (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 16. Nagykanizsa Kisberki u-i lakásépítési igény (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 17. Dr. Csákai Iván önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés 18. Javaslat a nyugdíjasházi bérlakás bérlő kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 19. A nagykanizsai 1197 hrsz-ú Nagykanizsa, Sugár u. 3. sz. alatti ingatlan helyzete (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 20. Nagykanizsai 1970 hrsz-ú volt piac terület értékesítése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 21. Elővásárlási jog gyakorlása a Nagykanizsa, Teleki u. 2/A szám alatti ingatlanra (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 22. A Délzalai Víz- Csatornamű és Fürdővállalat átalakulása, az átalakulással kapcsolatos döntések (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 23. Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 24. Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) 25. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2002. április 30-án (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, kelemen Z. Pál, Kiss László, marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsanna, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Vukné Dr. Kálovics Marianna kabinetvezető, Burján Emese kabinetvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Szamosi Gábor irodavezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Hans Roth Saubermacher Pannónia ügyvezetője. Megjelentek: Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Bakonyi Erzsébet a Kanizsa Dél-zalai Hetilap munkatársa. Tüttő István: Tisztelt Közgyűlés! Úgy látom határozatképesek vagyunk. Köszöntöm kedves vendégeinket, a média képviselőit, a televízió nézőit és a Hivatal osztályvezetőit, hivatalvezetőit, irodavezetőit. Engedjék meg, hogy mielőtt a napirendi pontokról döntenénk és a mai munkát hivatalosan elkezdenénk, egy nagyon kedves kötelezettségemnek tegyek eleget. Ehhez pedig Tarnóczky úrral közösen hátravonulnánk a hátsó mikrofonhoz, hogy onnan mondjuk el, hogy miről is van szó. Engedjék meg, hogy nagy szeretettel köszöntsem körünkben Fábián Mártát. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 121/2002. számú határozatával a következőképpen döntött. Fábián Mártának a kovásznai közélet kiváló személyiségének Nagykanizsa és Kovászna közötti sokrétű testvérvárosi kapcsolat kialakítása és fejlesztése érdekében végzett áldozatos munkájáért Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” emlékplakettet adományozza. Nagyon sok szeretettel nyújtom át mindannyiunk nevében az emlékplakettet és az ezt igazoló oklevelet. Mindannyiunk Márta nénije nagy szeretettel és örömmel fogadtuk, hogy éppen ma találkozhatunk a közgyűlésen és talán egy kicsit fájt a szívünk, amikor a Város Napján valóban több száz ember előtt nem tudtuk ezt a méltán kiérdemelt elismerést átnyújtani, de azért örülünk, hogy elég gyorsan tudtuk ezt pótolni természetesen azzal, hogy Ön ide érkezett körünkbe. Még egyszer nagy szeretettel gratulálok és köszöntöm. Fábián Márta: Tisztelettel és hálával tartozom az önkormányzatnak ezért a magas kitüntetésért, de engedjék meg, hogy én ezt úgy vegyem át, hogy nem csak egyedül nekem szól, hanem a férjemnek, mert annak idején ketten alakítottuk ki a Zsoldos polgármester úr – nem tudom – uralkodása alatt a testvérvárosi kapcsolatokat. Én annak örülök, hogy ahogy mindig neveztem, Kovászna kistestvér, Nagykanizsa a gazdag és nagy testvér, amely minket annyiszor segített, amiért nem csak a magam, hanem úgy gondolom Kovászna város lakói nevében is tisztelettel és hálával tartozom és köszönetet mondok. Én arra szeretném kérni Önöket, a jelenlévőket, hogy ha majd mi kidőlünk a sorból, akkor ezt a szép megkezdett hagyományt ne hagyják abba, ápolják és ne feledkezzenek meg rólunk, akik a Kárpát kanyarban Kőrösi Csoma Sándor és Mikes Kelemen szülőföldjén mindig nagy-nagy szeretettel, szerény képességeink közt várjuk Önöket, hogy látogassanak el hozzánk. Még egyszer mindenkinek nagyon szépen köszönöm és a további munkához sok sikert és jó egészséget kívánok mindannyiuknak. Tüttő István: Remélem a továbbiakban is ez a magasztosabb lelkületű hangulat fog uralkodni. A napirendi pontok meghatározása következik. A meghívóban nem szereplő előterjesztések közül szeretném, ha sorra eldöntenénk, hogy kívánjuk-e a mai nap tárgyalni. Tóth László képviselő úr önálló indítványt nyújtott be éppen az előbb a központi közmű nyilvántartási rendelet megalkotására vonatkozóan. Kérem a napirendre vételről a döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Dél-Zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat átalakulása, az átalakulással kapcsolatos döntések. Kérem, hogy ezt is fogadjuk el, mert május elejére minden tulajdonosnak prezentálnia kell a képviselő testületének a döntését. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Csákai úr önálló képviselői indítványa is itt van előttem. Ő a helyi iparűzési adóról szóló 7. § (14) bekezdésével kapcsolatban kér majd a bizottsági döntés után közgyűlési döntést. Kérem, vegyük napirendre az Ő indítványát. Szavazzunk a Csákai úr javaslatáról! A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Egyébként azért nem ismeretem a tartalmát, mert majd ha odaérünk, akkor erről szó fog esni. Kérem felvenni napirendre elővásárlási jog gyakorlása Nagykanizsa, Teleki u. 2/a. szám alatti ingatlanra. Kérem szavazni, a bizottságok tárgyalták. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem a döntésüket az írásban kiküldött napirendi pontokkal kapcsolatban. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Most pedig mód nyílik arra, hogy Önök tegyenek javaslatot, kérjenek esetleg napirend előtti hozzászólásra lehetőséget, kérdést tegyenek fel a megfelelő napirendnél. Úgy látom nincsen ilyen kérés. Kérem, hogy döntsünk az elővásárlási jogra vonatkozó napirendnél kérem, hogy a zárt ülésen tárgyaljuk meg. Kérem erről a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ezt követően kérem a szavazatukat a Vízmű személyi kérdésekre vonatkozó döntéséről zárt ülésen foglaljunk állást. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Kérem, hogy sorba vegyük akkor már a zárt ülések témáját. A fellebbezéseknél kötelező a zárt ülés. A 18, 19, és a 20. számúról kérem a döntést. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Hans Roth úr személyesen kérte, itt járt a Város Napi ünnepi díszelőadáson és akkor kérte személyesen, hogy a Saubermacher-Pannónia cég napirendi pontjával kapcsolatos ügyben mindenképpen szeretne jelen lenni és 19 óra 30 percre tud ideérni. Azt kérte, hogy addig ezt ne tűzzük napirendre, amíg Ő ide nem ér. Éppen ezért én azt kérem, hogy fogadjuk el rugalmasan, mert pontosan meg nem tudom mondani, hogy hányadik napirendi pont lenne menet közben. Ha ideért, akkor tűzzük napirendre az Ő kérésének megfelelően. Kérem erről a szavazást. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Valószínű normál menetben is odáig húznánk el, de döntsük így el. Még mielőtt elkezdenénk a napirendi pontokat egy meghívó érkezett a részemre és arra kért igazgató nő, hogy mindenkinek szíves figyelmébe ajánljam. A Péterfy Sándor Általános Iskola tisztelettel meghívja Önt, illetve Önöket 25 éves jubileumi ünnepségére. Ez pedig május 9-én csütörtökön 17 órakor kerül sorra a Hevesi Sándor Művelődési Központ színháztermében. Kérem, ha idejük engedi, akkor ezen vegyenek részt. Dr. Gőgös Péter: Az imént lehet, hogy későn nyomtam meg a gombomat, az interpellációknál szeretnék szóban interpellálni balesetveszélyes közlekedési tábla címmel. Mayer Ferenc: Tekintettel arra, hogy a 13. napirendi pont úgy tűnik számomra, hogy nagyon sok érdeklődőt érint, sok intézményvezetőt érint, ezért szeretném kérni, vagy javasolni, hogy a 13. napirendet vegyük előre. Nem tudom egészen pontosan megmondani, hogy mi a törvényes, hogy a költségvetés végrehajtása elé lehet-e egyáltalán hozni, de valahol ott legalább a 4., 5., 6. napirendi pontként javasolom tárgyalni. Tüttő István: Egyébként a közgyűlés dönthet úgy is, hogy elsőként tárgyalja. Én úgy gondolom, hogy kedves szülők, legalábbis a szülői körre tippelek és pedagógusok nagy valószínűséggel jobb, ha szabadidejüket nem a költségvetés tárgyalásával kapcsolatban töltik itt ebben a szép időben, én kérem, hogy az első helyre tegyük a napirendi pontot. Szavazzunk róla! A közgyűlés 17 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Bicsák Miklós: Én is átsiklottam az előbb, amikor tetszett említeni, hogy nincs kérdés, vagy egyéb. Én tisztelettel kérném utólag, hogy a kérdéseknél egy szociális ügyben szeretnék kérdezni a polgármester úrtól és a közgyűléstől. Marton István: Miután a nyílt ülés napirendjeinek sorrendjéről is döntöttünk, én megkérdezem polgármester urat, hogy a zárt ülésnél milyen sorrendet javasol, lévén, hogy plusz témát is javasolt az előbb. Nem láttam, a 20. az maradt, nem lett az kivéve? Tüttő István: Nem vettük ki azzal a logikával, hogy várhatóan a döntést ismerjük, de döntsük el és akkor utólag nem lehet arra hivatkozni, hogy ezt is lehetett volna válaszolni. Marton István: És akkor a plusz napirendet hova tegyük? Tüttő István: Kérek rá javaslatot. Marton István: 21-nek mondjuk. Tüttő István: Rendben van, legyen 21. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Beszámoló a 2002/2003. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról, az induló tanév szervezéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 2. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 3. Interpellációk, kérdések 4. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetési gazdálkodásának végrehajtása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 6. Javaslat a 2001. évi pénzmaradvány felosztására a 2002. évi költségvetési előirányzatok módosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi egyszerűsített éves beszámolója (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 8. Javaslat a szociális és közművelődési intézményvezetők határozott időre szóló kereset-kiegészítésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 9. Ipari Park koncepció és intézkedési terv (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 10. A köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attil alpolgármester 11. Javaslat a HACCP rendszer előírásainak biztosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 12. Javaslat a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának módosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 13. Javaslat „Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítvány” alapító okiratának elfogadására (ír.) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 14. Nagykanizsa Szabadhegy új közterületek elnevezése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 15. Nagykanizsa Bajcsai u. 13. sz. ingatlanra tervezett út nyomvonalának korrekciója (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 16. Nagykanizsa Kisberki u-i lakásépítési igény (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 17. Dr. Csákai Iván önálló képviselői indítványa (írásban) Zárt ülés 18. Javaslat a nyugdíjasházi bérlakás bérlő kijelölésére (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök 19. A nagykanizsai 1197 hrsz-ú Nagykanizsa, Sugár u. 3. sz. alatti ingatlan helyzete (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 20. Nagykanizsai 1970 hrsz-ú volt piac terület értékesítése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 21. Elővásárlási jog gyakorlása a Nagykanizsa, Teleki u. 2/A szám alatti ingatlanra (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 22. A Délzalai Víz- Csatornamű és Fürdővállalat átalakulása, az átalakulással kapcsolatos döntések (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester 23. Fellebbezések (írásban) Nyílt ülés 24. Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) 25. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester 1. Beszámoló a 2002/2003. tanévi óvodai jelentkezésekről és általános iskolai beiratkozásokról, az induló tanév szervezéséről (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Tudom, hogy az OKSB elnöke hivatalosan távol van, képviseli-e valaki az OKSB-t? Mayer úr? Mayer Ferenc: Az OKSB elnöke engem kért meg, hogy röviden ismertessem az OKSB állásfoglalását a napirendi ponttal kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy a beszámoló, az előterjesztés és a határozati javaslat az teljesen egyértelmű, különösebb magyarázatra nem szorul. Mégis el kell mondanom azt, hogy tulajdonképpen a bizottság alaposan megtárgyalta nyilván az intézményvezetők jelenlétében ezt a nem kis fejtörést okozó dolgot, ami a Zrínyi iskola beiskolázásával kapcsolatban történt. A körülmények azok egészen pontosan szerepelnek itt az előterjesztésben. Meg kell mondanom, hogy minekután az iskola igazgatóját a bizottság meghallgatta és meghallgatta több intézményvezetőnek is a véleményét, a bizottság az eredeti közgyűlési határozat felülvizsgálatát nem tartotta egyhangú szavazással nem tartotta indokoltnak. Úgy hogy azt javasolja, hogy a 19 normál tanulócsoport finanszírozását az alábbi megosztásban engedélyezze a közgyűlés továbbra, a táblázat egészen pontosan tartalmazza. Tisztában voltunk és tisztában vagyunk nyilván valamennyien azzal, hogy milyen helyzet állt elő. Meg kell mondanom és ez már a magánvéleményem, a következményei nem egészen világosak számomra. Ha ebből vita kerekedik, akkor később majd természetesen fel fogom tenni a kérdéseimet. Ennyi a bizottságnak a határozata. Bicsák Miklós: Nagy tisztelettel kérném polgármester urat és a tisztelt közgyűlést, hogy a Zrínyi Általános Iskola első osztályba beíratott szülők képviselőjének szíveskedjék a közgyűlés majd megadni a témánál a szót. Tüttő István: Van-e valakinek még észrevétele? Akkor megadnánk a szülőknek a szót, ha valaki szóvivőként jelentkezne. Kérem a mikrofonhoz fáradni és a nevét legyen szíves bemondani. Tóthné Birics Gyöngyi: Az első osztályba iratkozott gyermekek szülői kértek meg, hogy mondjam el a kérésünket, tolmácsoljam a közgyűlésnek és polgármester úrnak, mert mi kéréssel érkeztünk. Én úgy érzem, és ezzel valamennyi szülőtársam bizonyára egyetért, hogy ebben a kialakult helyzetben a legnehezebb a gyerekeknek, ill. azok szüleinek lenni, hiszen én úgy gondolom, hogy minden családban a gyerek a szeme fénye a családnak és amikor elindul az ember oda, hogy iskolát válasszon, akkor sok-sok szempontot mérlegelve végül esetenként családi viták után eljut egy döntéshez. Ilyenkor bizony a kisgyereket is már úgy irányítja, hogy ez lesz majd az iskolád. Különösen itt a szülőtársak egy része ezt már olyan tudatos döntésként hozta meg, hogy a másik nagyobbik testvért már egyszer ide íratta. Így nem is igazán esetleges volt ez a döntés. Mi akik a nagyobbik gyerekünket már ide írattuk, tudtuk, hogy milyen pedagógiai programot, milyen pedagógus párost választottunk ki a gyermekünknek és nagyon szeretnénk kérni Önöket, hogy ezt a deklarált jogunkat, hogy a gyermekünknek a lehető legjobb pedagógiai programot, a legmegfelelőbb nevelőket válasszuk ki, tessenek bennünket ebben támogatni. A másik, hogy úgy érzem, hogy a felkínált három pedagógiai program, ami a Zrínyi iskolában működik és hosszú évekre visszamenőleg eredményesen működik, nagyon szomorú lenne, ha az intézmény vezetőjét most arra kényszerítenék, hogy a három pedagógiai programból, lévén, hogy csak kettő osztályra kapott beiskolázási engedélyt, egyiket nem indíthatja. Ez mindenkinek olyan helyzet, hogy ha egyik újamat harapom ez fáj, ha azt harapom az fáj. Mi alapján fogja azt mondani igazgató úr, hogy a három pedagógiai programból ezt igen és ezt pedig nem. A másik oldala pedig úgy gondolom, hogy amúgy sem színes a paletta, amiben a gyerekek választhatnak, ill. hát nem a gyerekek, hanem a gyermek képviseletében a szülők. Bizony úgy gondolom, hogy ezt nem kellene tovább szűkíteni, még akkor sem, hogy ha én tisztában vagyok azzal, hogy ez esetenként gazdasági problémákat vet fel, de gondoljuk meg, hogy a gyerek nem káposztafej, akit nem lehet sorolóba rakni és ide-oda beszuszakolni. Mi ezt mind végiggondoltuk és arra is szeretnék utalni, hogy az is nagy örömmel tölt el bennünket, hogy világnézetem szerint már választhattam volna a városban egy másik iskolát is, a Piarista Iskolát, hát akkor bocsánat, szeretnék én most pedagógiai programot választani. Választottunk is és nagyon szépen kérjük Önöket, hogy nagyon-nagyon meggondolva próbáljanak a gyerekek érdekei szerint még egyszer erről a kérdésről beszélni és segíteni bennünket, akik nagyon bízunk abban, hogy pozitív döntés fog születni és a mi kisgyerekeink nem fognak úgy szeptemberben iskolába menni, hogy ez egy külön béka lenyelését fogja számukra jelenteni. Ezen kívül úgy gondolom, hogy törvénytisztelő, adófizető állampolgárként sem veszítem el a hitemet abban, hogy az én ügyem jó helyen van és Önök ezt jól képviselik. Dr. Baranyi Enikő: Én ezt a hozzászólásomat úgy gondolom, hogy többször is átgondoltam és végiggondoltam. Magam részéről az oktatási bizottság véleményalkotásának egy részével teljes mértékben egyet tudok érteni, hisz végül is valamifajta határt illik, kell szabni és ha erre lehetőség van, akkor azt jó betartani. Mégis most egy kicsit más értelemben folytatom tovább a mondataimat, más gondolatok jegyében. Azért alapjában véve itt korábban eléggé határozott szülői akarat, kérés fogalmazódott már meg, amikor az Iskolaszék és a Szülői Munkaközösség nevében 35 szülő kérelmet eljuttatott a működtetőhöz, a tulajdonoshoz a Polgármesteri Hivatalba. Mindezen túlmenően a költségvetés adta lehetőségek azért szűkre szabottak, még el is tudom fogadni azt, hogy az előterjesztésben a tanulócsoport létszámában nem volt deklarálva, nem volt módosítva, hogy két osztály helyett három indulhat. De azért és itt már a gyermekekkel foglalkozó szakember szólal meg belőlem, amikor gyerekekről van szó, akik valahol elkezdik a tanulmányukat és ha jól értelmezem, akkor a 2002-2003-as tanévben finanszírozott elsős tanulócsoportok száma változatlanul kettő osztály a Zrínyi iskolában. Én úgy gondolom, hogy ez mindenképpen, hogy így mondjam az intézményben foglalkoztatott, az intézménybe beíratott gyerekekkel szemben meg nem engedhető. Én nem azt gondolom, hogy a többi iskolától létszámarányosan, ha kevesebb gyerek van, elvonni kéne, de azzal a feltétellel, hogy az előzetes felméréseket is jobban figyelembe véve én nem sújtanám azt a harmadik első elemista osztályt az ott dolgozó pedagógusokat azzal, akik egyébként ez jó, hogy ha egy iskolához valaki saját eddigi tapasztalata alapján és a tradíciók alapján is ragaszkodik, hogy ezért finanszírozási kiesése legyen az intézménynek. Tisztelettel tehát azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy ebben gondolkozva tudomásul véve és elfogadva azt, hogy ez a fajta és itt elnézést kell kérnem az intézmény igazgatójától, mert nem értek egyet azzal, hogy ilyen létszámú túljelentkezést elfogadjon, tehát ezt szeretném ismételten hangsúlyozni, de el nem fogadhatom viszont a mondatnak azt a második részét, hogy azért mert még egy osztálynyi gyermek szülei ott kívánják a gyermekek tanulmányait folytatni, ezért hogy így mondjam elvonást, tehát a létszámhoz képest kevesebb összegből kelljen a színvonalas és a szülők szerint is és én is úgy gondolom, hogy az itt ülő pedagógusok is azért ezt elismerik, az oktatást, hogy így mondjam csonkítani, hisz egyébként sem olyan bő ez a keret, amiből könnyű egy plusz osztályt fenntartani. Nagyon kérem, hogy amit mondtam, azt gondolják végig, és támogassák, hogy ha jó szívvel végiggondolják, azt hiszem, hogy úgy nagyjából el is lehet ezt fogadni. Tarnóczky Attila: Először is szeretném leszögezni, hogy az OKSB semmiféle döntést nem hozott. Ezt a döntést, amit az OKSB végrehajtott, ezt a közgyűlés hozta. Egyébként ugye az SZMSZ-ünk az OKSB jogkörébe adja a közgyűlés által engedélyezett osztálylétszám iskolákhoz sorolását, de tavaly, amikor döntöttünk, akkor egy külön közgyűlési határozat szólt arról, hogy a Zrínyi iskolában kettő első osztály iskolázható be. Ezt a döntést mi hoztuk és nem ok nélkül, hiszen 480 elsős beiratkozását prognosztizálta az osztály és eggyel sem iratkozott be több. Magyarul a 20 osztályban a 480 gyerek igen ideális körülmények között elhelyezhető. Ilyen vonatkozásban tehát nem történt semmi, más vonatkozásban igen. A sok igazgató kolléga közül egy úgy döntött, tudatosan úgy döntött, hogy Kanizsa oktatásügyét túszul ejti, mert erről van szó. Ennek az intézkedésnek, amelynek jogalapja nem volt részéről, a jóváhagyás a következő járadékkal fog járni. Innentől kezdve – egyébként igazgató kollégák már ezt jelezték – bármelyik iskola, bármelyik oktatási intézmény vezetője, óvodától középiskoláig. Semmibe véve közgyűlési döntéseket, annyi gyermeket vesz fel intézményébe, amennyit tud és akkor következik a káosz világa, az a világ, ahol aki bírja, marja rendszer fog érvényesülni. Azt nem kell bizonygatnom, hogy ezzel a fajta technikával a gyerekek számát egy iskolában lehetne növelni, de városi szinten nem lehet megváltoztatni. Ez egy szép világ lenne, a közgyűlésnek az ilyen irányú felelőssége csökkenne, megszűnne, de aki úgy gondolja képviselőként, hogy csak kényelmes és kellemes döntéseket hozhat négy év során, az bizony téved, de nem is lenne igaz a dolog, mert innentől kezdve azzal a kérdéssel kellene szembesülnünk, hogy hol nem férnek el az oda jelentkezett gyerekek és hol kell bezárni az iskolákat. Azért gondolják meg mennyire mélységesen igazságtalan mondjuk had említsem meg a Zemplén iskolát, ahol nem engedtünk beiratkozni első osztályba gyermekeket. Úgy tetszenek gondolni, hogy ha az iskola igazgatója semmibe veszi ezt a döntést, nem tudott volna más iskoláktól egy osztálynyi gyereket összetrombitálni? Bizony tudott volna. Én kérem, hogy ha ebben a városban szabályozott körülményeket akarunk, akkor az OKSB döntési jogosítványát ne vonjuk vissza. Időnként, mivel választott testületek képviselik a közérdeket, azok bizony sérülnek. Olyankor sérülnek, amikor egy testület erőtlennek bizonyul és erőtlennek egy esetben bizonyulhat, ha ugyanakkor gyávának bizonyul. Én nem hiszem, hogy a kanizsai közgyűlés ezt erkölcsi oldalról megengedhetné magának. Dr. Horváth György: Nyolc éve van módom részletesen figyelemmel kísérni a beiskolázásokat. A következő a megállapításom. Az illetékes osztály mindig nagy körültekintéssel járt el és az oda leírt osztályszámoktól nagyon ritkán volt eltérés a nyolc év alatt, pedig nem három tanulócsoportról volt szó. Köztudott az is, hogy a Zrínyi iskolával előtte is volt már probléma, amikor én az Oktatási Bizottság elnöke voltam, hasonló módon és ha megnézzük az iskolába beírtakat, bizony a felső osztályokba is problémák vannak. Én azt hiszem, hogy ez nem engedhető meg. Az igazgató úr súlyosan vétett. Ő neki tudomásul kell venni, hogy ki az Ő munkaadója és ezt nem teheti meg. Nem érzelmi kérdés ez, hanem a város olyan szempontú jövője, hogy legyen választási lehetőség, különféle iskolatípusok, ill. osztálytípusokba és akkor az oktatás megy. Ugyanezen a napirendi pontnak a része az óvodai beiratkozás. Akik emlékeznek rá, hogy micsoda cirkusz volt az óvodáknál és kérem az óvodáknál zavartalanul folyik a munka, semmivel sem csökkent a színvonal. Most is azt mondom, azt a határozatot, amely egyszer a közgyűlés hozott, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megtöltötte tartalommal, azt szavazzuk meg. Tóth László: Tarnóczky úr kijelentésére reagálva szeretném mondani, hogy sem erőtlen, sem gyáva nem vagyok, ezért javaslom és egyben Faller igazgató urat felmentem a túsz szedés vádja alól, javaslom határozati javaslatként, kérem megszavazni, hogy a 201/2001. (VI.25.) számú határozatunkat úgy módosítsuk, hogy a mai nappal a közgyűlés a Zrínyi Miklós Iskolában három tanulócsoportot engedélyez indítani. Mayer Ferenc: Nagyon nehéz helyzetben vagyok intézményvezető, sőt igazgatói munkaközösség vezető minőségemben is szólni kell. Szeretném elmondani, hogy itt van ám előttem egy olyan levél, amit ugyancsak aláírt 18 szülő és kérték nyomatékosan, hogy Ők bizony a Zemplén Győző Általános Iskolába szeretnének beiratkozni, mert testvérvonzata van, meg a szokásos indokokkal. Itt az intézményvezető egyszerűen végrehajtotta a közgyűlésnek a határozatát, ez az egyik amit mondani szeretnék. A másik, figyelmesen végighallgattam a kedves szülőt, aki aggódott. Kérem szépen semmi aggodalomra nincs oka a szülőnek, tekintettel arra, hogy a Zrínyi Iskola igazgatója tanulói jogviszonyt létesített ezekkel a gyerekekkel, bizony ezt az osztályt el kell indítani, ezt tudomásul kell venni, de ennek a következményeit most tisztázzuk, mert ha ez így marad, tehát következmény nélkül marad, teljesen egyetértek Tarnóczky Attila alpolgármester úrral, tökéletes, totális káosz lesz ágazatokban. A közgyűlésnek a finanszírozásról kell dönteni. Természetesen a közgyűlés ha most úgy dönt, akkor igen, vagy ha azt mondja, hogy nézzük meg, hogy a Zrínyi Iskola költségvetésében van-e annyi tartalék, hogy finanszírozni tudja a harmadik osztályt, akkor rendben van, ha nem tudja finanszírozni, akkor természetesen a közgyűlésnek most már csak egyetlen lehetősége marad, hogy a hiányzó fedezetet biztosítani fogja. De azzal viszont egyet kell értenem most már csak a többi intézményvezető presztízsének óvása miatt is, hogy én is ragaszkodnék ahhoz, hogy a Zrínyi Iskola igazgatójára nézve ennek valamiféle következménye legyen, ha úgy tetszik, akkor kimondom, hogy már pedig fegyelmi vizsgálatot kell indítani, mindenképpen ezt javaslom. Ez nem fogja a gyerekek sorsát érinteni. Teljesen szeretném megnyugtatni a szülőket, itt erről szó sincs, hogy akkor őket ide küldjük, vagy oda küldjük. De ezt nem tesszük meg – még egyszer mondom – attól a pillanattól kezdve diszkrimináltuk az intézményvezetőket és ennek beláthatatlan következményei lesznek az elkövetkezendő években. Kiss László: Nehéz szívvel szólók hozzá, megmondom miért. Magam is a Zrínyi Iskolába jártam valamikor és a gyerekeim is oda jártak, de akkoriban ez nem volt gyakorlat, hogy az intézmény vezetője a munkaadójának, a felettes hatóságának a határozatait egyszerűen figyelmen kívül hagyja és a város közgyűlésének a határozatát, a város közgyűlését semmibe vegye. Én is azt hiszem, hogy ha a tanulói jogviszony létrejött, ezt az osztályt el kell indítani, ezt végig kell csinálni, viszont ez példátlan amit az igazgató úr elkövetett és én úgy vélem, hogy tőlünk nyugatra, egy kicsit fejlettebb demokráciákban ilyenkor a közalkalmazott tudja, hogy mi a kötelessége. Marton István: Azt hiszem, hogy akik figyelemmel kísérték közéleti tevékenységemet, azok nyugodt lélekkel megállapíthatják, hogy én mindig a szigornak a lehető legnagyobb szigornak voltam a híve. Zrínyi Iskola esetében komoly érzelmi kötődésem van, hiszen a három gyermekem is járt ebbe az iskolába. Most is a szigor híve vagyok és azt hiszem, hogy nem nagyon tehetünk mást, mint amit nagyon szépen megvilágított Mayer képviselőtársam, aki szintén intézményigazgató, méghozzá a város legnagyobb intézményének az igazgatója. Tehát a gyermeki és a szülői jogok nem sérülhetnek, de ennek valamilyen következményének kell, hogy legyen. A szigorúságról és itt a legfrissebb példa, amit fél órája tettek elénk, kiegészítés a mai közgyűlésre kiküldött polgármesteri tájékoztatóhoz, ennek ha valaki megnézi a 13. pontját, abban bizony az van, hogy 83 millió Ft visszafizetési többletkötelezettségünk keletkezett amit a TÁH úgy torol meg, hogy a nettó finanszírozás keretében előirányzott csökkentésként már zárolt is tőlük. Tehát én nem szeretem, hogy ha a súlyarányok eltolódnak és az egyik oldalon nagyon szigorúak akarunk lenni, példát akarunk statuálni, a másik oldalon meg a 10 és a 100 milliók viszont röpködnek. Azt hiszem, hát ha Mayer igazgató úr befejezte volna az egyik mondatát, akkor talán már szólnom sem kellett volna, valóban nem lehet elmenni eme esemény mellett büntetlenül, mellesleg ezt 12 évvel ezelőtt is probléma volt már, amikor én először lettem képviselő és hát én is voltam az OKSB elnöke, tudom, hogy ez mit jelentett akkor is. Azt hiszem, hogy az igazgatónak a felelősségre vonása az megkerülhetetlen, mert különben, ahogy mondani szokták, a lovak között lenne a gyeplő és mindenki azt csinálna, amit akarna továbbiakban. Én a magam részéről az igazgató úrnak egy megrovást minden további nélkül hajlandó leszek megszavazni, ha a fegyelmi vizsgálat megtörténik, de tenni az ellen, hogy ez az osztály elinduljon a továbbiakban, mint ahogy Mayer úr kifejtette, nem áll módomban. Tarnóczky Attila: Én úgy gondolom, van itt egy alapvető tévedés, valószínűleg információ hiányában. Az OKSB határozata, ami azt mondja, hogy két első osztály finanszírozását vállalja a közgyűlés, az nem tiltja meg a harmadik osztály indítását. Minden iskolában plusz finanszírozásban ott van a kötelező óraszámokon felül 20% óraszám. Ha most utána számolnak, ez kb. 1/5-nyi rész, a Zrínyi Iskolában ha jól emlékszem van 23 osztály, magyarul kb. 4,5 osztálynyi plusz finanszírozás ott van a Zrínyi Iskolában. Igazgató úrnak, tehát meg van a módja arra, hogy erre a plusz finanszírozásra alapozva ezt az osztályt beindítsa. Ez az egyik dolog. A másik dolog. Engem már tetszettek fegyelmi biztosnak nagy lelkesedéssel megválasztani, azóta is kacagva ébredek, ha az esetre gondolok, de ez a kisebb dolog, hogy mi történik, tegyük fel, hogy megrovást kap igazgató úr, akkor azt üzeni a többi igazgatónak, hogy egy megrovás, egy plusz osztály. Mi az üzenet lényege? De van itt egy nagyobb baj. Lesznek körök, amely szemében Faller igazgató úr egy hőssé válik, pedig nem hős. Kelemen Z. Pál: Két koncepcionális kérdésről kellene beszélnünk, egyik a jelenlegi iskolarendszerünk. A Zrínyi Iskola nem egyedi abban a tekintetben, hogy több diákot vesz fel, nem több osztályt indít a többi iskola, de több diákot vesz fel, mint amennyi egy ideális osztálylétszám lenne elsőben. Öt iskolában vettek fel több diákot és öt iskolában kevesebbet. A Zemplént nem számolom, mert az nem indult. Tulajdonképpen a szülők szavaznak ilyenkor, hogy melyik iskolába viszik a fiukat, lányaikat, melyik iskolát tartják életképesnek, jó pedagógiai programmal rendelkezőnek és melyiket nem. Akkor a kérdés már nagyon egyszerű lenne számunkra, mert azt kellene mondani, hogy azt az iskolát, amelyet nem igényelnek a szülők, azt zárjuk be és azt az iskolát, amelyet igényelnek a szülők és rá szavaznak, tartsuk nyitva. Ez nem ilyen egyszerű. Ha józan ésszel végiggondoljuk a kérdést, akkor látjuk azt, hogy kiket fogunk olyan helyzetbe hozni, hogy előbb-utóbb be kell zárniuk? Pl. a Vécseyt. Kit fogunk olyan helyzetben hozni, hogy előbb-utóbb be kell zárni? A kiskanizsai iskola felét. Elmondhatják, hogy a kiskanizsaiak többsége a belvárosba hozza a gyerekét és ezzel eldöntötte a kiskanizsai iskolának a sorsát, de próbálnánk megtenni, mert volt már rá eset és hogy ennek milyen következményei lesznek. Tehát nagyon nehéz a döntés. Gondolják csak végig az utóbbi években bezártuk a Hunyadit, a Petőfit és a Nagyrác iskola felét és most a továbbiakra lenne szükség, ami tulajdonképpen ésszerűség szerint indokolt is lehet, hiszen 2000-ben kétszer annyi általános iskolás volt, mint ma és ez a tendencia nem fordult meg azóta sem, sőt tovább csökkennek. Lehet, hogy jövőre, ha megnézzük a korfát, valószínű, kevesebb első osztályosunk lesz, mint idén és még ennyi első osztályos iskolát sem lehet indítani. Ami a Zrínyi Iskola ügyét illeti, az a Tóth László képviselőtársam javaslatához csatlakoznék és azzal értek teljes mértékben egyet, de mindenképpen szükségszerű lenne az önkormányzatnak újra gondolni az általános iskolák sorsát a jövőben, a jövőre nézve. Itt egy OKSB-s kezdeményezésre egy közgyűlési kezdeményezés kellene, hogy vajon el tud-e ez a város tartani 10-11 általános iskolát, vajon szükség van-e ennyi iskolára, mert ahogy ma látom, a szülők úgy döntenek, hogy nincs. Akkor próbáljuk valahogy a lakosság igénye után szabni az iskolai szervezeti rendet. Mindezek tükrében kérem a szakágért felelős alpolgármester urat, hogy kezdeményezze ennek a dolognak az újragondolását, hogy intézmény megtartó, vagy intézmény ésszerűsítő iskolapolitikát folytatunk és akkor valószínű, hogy elkerüljük az ilyen anomáliákat. Tarnóczky Attila: Az én szakmai – nem politikai – szakmai véleményem az, hogy Nagykanizsán az általános iskolák száma éppen megfelelő, figyelembe véve a következő években az elsősök számában bekövetkező csökkenést is. Természetesen az osztályok számának csökkenése nem akadályozható meg. Ez az én véleményem, hogy meg kell tartani mindegyik intézményünket, akár úgy is, hogy ezekben az intézményekben, ezekben az épületekben a diákok tágasabban lesznek, nem csak osztálytermek lesznek, hanem adott esetben közösségi termek, vagy szaktantermek, ott ahol nincsenek. A másik választás, hogy szabad utat engedünk, olyan iskola épületekben, ahol szükségtantermekben tanítanak, még bezsúfoljuk a gyerekeket, másokat pedig be kell zárni, vagy kiadni egy részét nem tudom miféle vállalkozási célra, mert üresen fognak tátongani. Egy dolgot ne tessenek gondolni, hogy ha az iskola bezárási eljárás mellett dönt a közgyűlés – én ezt ellenzem, leszögezem – akkor itt ugyanennyi szülő fog ülni, csak szerepcsere fog történni és Ők fognak tiltakozni ez ellen. Én szerintem az Ő érdekeik igazán jogosak, hiszen ha elolvasták az előterjesztésben, hogy a Zrínyi Iskola körzetében 22 elsős gyermek van, mind a 22 fel lett véve. Most aki a Varasdi utcában lakik, azt én hogyan kényszerítsem arra, hogy ne viszonylagos közelségben, mondjuk másfél kilóméterre utazzon, hanem sokkal nagyobb távolságra. Tehát a peremkerületi iskoláknak a megtartása, Palin, Miklósfa, Kiskanizsa, véleményem szerint egy olyan teendő, amit egyszerűen nem semmizhetünk, nem űzhetünk ki a gondolatainkból, hiszen itt apró gyerekekről van szó, nem lehet kivárni, hogy fél várost átbuszozzák, még akkor is, ha vannak szülők, akik szeretik a belvárosi iskolába vinni a gyereküket pl. Kiskanizsáról. Nagyrészük nem ilyen. Röst János: A felelősség kérdésébe én nem mennék bele, ugyanis akkor elő kellene venni az elmúlt négy év történéseit, hiszen az önkormányzat, jelenlegi testület, talán hetente szegi meg a saját rendeleteit. Egy pontosítást szeretnék tenni Tóth Lászlóhoz, amennyiben Ő elfogadja. Így hangzana a módosító javaslatom: az általános iskolák 2002/2003 tanévben finanszírozott elsős tanulócsoportok számát a Zrínyi Miklós Általános Iskolánál három tanulócsoporttal hagyja jóvá. A 201/2001. számú határozat 4. pontját visszavonja, pénzügyi fedezet DKG osztalék kifizetése. Tüttő István: Úgy látom nincs több észrevétel, a vitát lezárom. Határozati javaslatot ismertetem. Tóth László úrnak volt egy módosító indítványa, kérem megismételni a Röst úréval. Módosító indítvány a Röst és Tóth László uraknak a közös indítványa, amelynek lényege az, hogy a 2002/2003-as tanévben finanszírozott elsős tanulócsoportok száma a Zrínyi Miklós Általános Iskolában nem kettő, hanem három, tehát a szöveg úgy lesz megfogalmazva, hogy három. A finanszírozottra értettétek? Mert másképp nem is lehet, mert az osztály mindenképp beindul. Kérem szavazzunk erről. A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Minősített többség kellett volna, ahhoz még három szavazat hiányzott. Kérem, szavazzunk akkor az eredeti verzióról. Első határozati javaslat az, hogy a beszámolót elfogadjuk. A közgyűlés 9 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 10 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a 2-ről a szavazást. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és a következő határozatot hozza: 127/2002. (IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 201/4/2001.(VI.26.) számú határozatot hatályon kívül helyezi és a 2002/2003 tanévben a Zrínyi Miklós Általános Iskolában három első osztály finanszírozását vállalja. Határidő: 2002. szeptember 1. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 2. 2002/2003 tanévben az évközi jelentkezéseket figyelembe véve 62 óvodai csoport működését engedélyezi. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) Tüttő István: Köszönöm, az első napirendi pontot bezárjuk, megköszönöm az Önök jelenlétét, az iskola működni fog. Mayer úr elnézést a javaslatát szavazásra tesszük fel, mivel az Igazgatói Tanácsnak az elnökének a javaslatáról van szó. Pontosítsuk a javaslatot. Mayer Ferenc: Egyáltalán nem vagyok nyugodt, mert akkor most valójában semmi nem történt és ez senki számára nem lehet megoldás. Nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy ebben az ügyben bizony most itt Á-t kell mondani, vagy B-t kell mondani. Szeretném megismételni. Nincs arra lehetősége a közgyűlésnek, hogy ezeket a tanulókat elirányítsa onnan, egyszerűen azért, mert az igazgató úr ezekkel a tanulókkal tanulói jogviszonyt létesített. Magyarán ott bizony három tanulócsoport fog indulni. Ezt eddig is tudtuk, hogy elvileg meg van a lehetősége. A finanszírozásról van szó, de ahhoz, hogy a három tanulócsoportot elindíthassa – márpedig más választás nincs – ahhoz bizony most a közgyűlésnek ezt meg kell szavaznia, mert él egy olyan határozat, miszerint csak két tanulócsoport indulhat a Zrínyiben. Tehát ez elkerülhetetlen ez a kérdés. Ebben az ügyben dönteni kell, újra kell szavazni, mert különben. Tüttő István: Nem kell újra szavazni. Megmondom miért. Ugyanis, amit eldöntöttünk az eddig teljesen szabályos volt. A szavazás arról szólt, hogy finanszírozott első három legyen. Magyarul ezt nem fogadtuk el. Most szavazunk arról, hogy három. Tehát nem újra szavazunk, hanem még szavaznunk kell. Mayer Ferenc: Én szerintem nem olyan egyértelmű ez a jelenlévők számára. Akkor volt nekem még egy javaslatom, ha úgy tetszik és akkor erről is kérnék szépen szavazást. Arról volt szó, hogy azért ezt már mégsem hagyhatja szó nélkül a fenntartó, már csak a többi iskolára való tekintettel sem, mert ez súlyosan sérti az összes többi nagykanizsai intézményt, vagy intézményvezetőt, ha ez a dolog következmény nélkül marad. Én azt javasoltam, hogy igen is fegyelmi, én nem mondom, hogy megrovás, vagy ez, vagy amaz, de egy fegyelmi vizsgálat induljon el és a fegyelmi vizsgálat eredményeképpen döntsön majd a közgyűlés. Tarnóczky Attila: Ugye két határozati javaslat volt, az egyik egy beszámoló elfogadása, aminek az az egyszerű oka, hogy a közgyűlés átadta a döntés hatáskörét az Oktatási Bizottságnak. Egyébként nem is tudom hogy lehet ezt csak így egyszerűen visszavonni, mert az SZMSZ ezt tiltja, SZMSZ-t kellene hozzá módosítani. Az Oktatási Bizottság döntése pedig egyértelmű, igazgató úrra bízta, hogy ha Ő beindítja a harmadik osztályt, akkor Ő hogyan finanszírozza. Elmondtam hogyan lehet. A 20 % többlet óraszámból lehet. Így döntött az Oktatási Bizottság. Ezt lehet megváltoztatni, de az előbb elmondottak figyelembevételével természetesen. Dr. Baranyi Enikő: Én mindenképpen úgy gondolom, hogy a beszámolót el lehet fogadni. Abban az esetben, hogy ha egy harmadik határozati. Tehát én úgy gondolom, hogy abban lehetne még egy harmadik határozati pontot ehhez hozzátenni, hogy a 2002/2003-as tanévben a Zrínyi Általános Iskola három elsős tanulócsoportját engedélyezi, finanszírozását biztosítja, mert a gyerekeket nem szabad azért hátrányos helyzetbe hozni, erről szól ez a történet. Most nekem teljesen mindegy, hogy a Tóth László, vagy a Röst János volt a másik javaslattevő. A lényeg az, hogy három osztály indul, legyen hozzá finanszírozás és ebben az esetben teljes mértékben – hogy így mondjam – nem jó szívvel, mert sajnálom, de azt kell mondanom, hogy igen, az intézmény igazgatójával szemben pedig a fegyelmit el kell indítani. Hogy annak mi lesz a végkimenetele, milyen következménnyel jár személyére vonatkozóan, az egy másik dolog. Azzal most nekünk itt foglalkoznunk nem kell, csak azzal a plusz huszonvalahány első osztályos gyerekkel. Bicsák Miklós: Az első napirendi ponttal kapcsolatban ügyrendi javaslatom van a finanszírozással kapcsolatban név szerinti szavazást kérek. Kérem megszavaztatni. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Önök már eldöntötték ezt a kérdést. Nem tudom miről beszélnek, ebben az ügyben már döntés született. Tehát három tanulócsoport fog működni, az igazgató úr megoldja a harmadiknak a működését. A vitát lezártam, sőt a napirendet is. Mayer Ferenc: Szeretném megismételni a javaslatomat. Most már harmadszor szeretném megismételni. Egyébként azért a finanszírozás kedves képviselő társaim nem olyan egyszerű, ahogyan itt sok képviselőnek ez tűnik, mert abban az esetben ha három tanulócsoport indul és ezt az igazgatónak úgy kell megoldania, hogy a szabadon felhasználható órakeretből kell ezt finanszíroznia, ebben az esetben természetesen a Zrínyi Iskola többi osztályába járó tanulóját sújtjuk, még pedig keményen. Még egyszer mondom, kikerülhetetlen a finanszírozás ezek után, de ragaszkodom a következményeihez. Ezt a javaslatomat már háromszor, vagy négyszer elmondtam, mert ha nem, akkor az összes többi intézményt alázzuk meg. Tüttő István: Kérem akkor szavazzanak arról, hogy újra akarnak szavazni. Nem fogom újra feltenni, mert döntöttek ebben, vagy kérem szavazzunk róla. Ha Önök igennel szavaznak, akkor újra szavazhatnak az egészről. A közgyűlés 14 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A kérés az volt, hogy név szerinti szavazás legyen. Kérem erről is szavazni. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tüttő István: Egyszerű szótöbbség nincs meg, mert 12 szavazat kell. Írásban kell benyújtani. Maradjunk abban, hogy Bicsák úrtól írásban megkaptam. Kérem a jegyzőnőt, olvassa fel a névsort. Arról szól, amit a Mayer úr is az előbb kétszer elmondott. Ez pedig azonos azzal amit a Tóth úr és a Röst úr is megerősített, tehát 2002/2003 tanévben finanszírozott elsős csoportok száma a Zrínyi esetében három. Egy újabbat fogok majd szavazásra feltenni, de ha akarják, akkor egybe is kapcsolhatjuk Mayer úr javaslatát, hogy egyben fegyelmi eljárás indítását kezdeményezzük, de azt egy külön szavazással döntjük el. Kérem először a név szerinti szavazást. Tóth Zsuzsanna: Előre bocsátom, hogy megszegem az SZMSZ-t, és nem biztos, hogy ügyrendi téma lesz, amit el fogok itt mondani. Nem akartam eredetileg hozzászólni ehhez a témához, mert nem tudok elfogulatlan lenni az iskolával és az igazgató úrral kapcsolatban, azonban ez a káosz, ami itt kibontakozott, az SZMSZ teljes körű felrúgása, ráadásul olyan személyek próbáltak itt felszólalni, a maguk igazát, ill. a szülők igazát képviselőtársaim bizonygatva, aminek most már felszólalásuknak erősen politikai felhangjai is vannak, még ha azt sokan nem is hallják. Ez az ügy azt hiszem mindenféleképpen precedens értékű és nehogy legyen valaki ebben a teremben, aki azt hiszi, hogy egyetlen egy és ez a probléma ezzel a kérdéssel, hogy most itt akár hogy is döntünk, meg fog oldódni, egész biztos nem fog megoldódni és hamarosan eljön az az idő, hogy át kell rendeződni az iskolák térképének városunkban. Én most nagyon szépen kérek mindenkit, fogadjuk meg Mayer úrnak az indítványát, szavazzuk meg – mindenki, kivétel nélkül – a harmadik osztálynak a finanszírozását és nagyon félve mondom ki és nehéz szívvel, de tényleg a többi iskolaigazgatóra való tekintettel a fegyelmi eljárás szükségességét. Azt hiszem, hogy azért volna fontos, hogy ebben a kérdésben egyöntetűen foglaljunk állást most és itt, hogy mindenféle politikai kampánydolgoktól elhatárolódhassunk. Tüttő István: Ez nem volt ügyrendi és úgy tudom nem is kampány időszak van. Kérem akkor olvassuk sorba a neveket. Antalics Dezső: Igen. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Balogh László nincs. Dr. Baranyi Enikő: Igen. Bicsák Miklós: Igen. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Birkner Zoltán távol van. Böröcz Zoltán: Igen. Budai István: Igen. Dr. Csákai Iván: Igen. Cserti Tibor: Igen. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Dr. Fodor Csaba nincs. Dr. Gőgös Péter: Igen. Gyalókai Zoltán: Nem. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Györek László nincs. Dr. Horváth György: Nem. Dr. Kalmár Béla: Igen. Kelemen Z. Pál: Igen. Kiss László: Nem. Marton István: Igen. Mayer Ferenc: Igen. Röst János: Igen. Tarnóczky Attila: Nem. Teleki László: Igen. Tóth László: Igen. Tóth Zsuzsanna: Igen. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Törőcsik Pál nincs itt. Tüttő István: Nem. Zsoldos Ferenc: Igen. A közgyűlés 17 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tüttő István: Ugyanis én azért lettem felelőssé téve az önkormányzat által, hogy én képviseljem az eredeti álláspontot, tehát nem lehet igent mondani. A következőről már nem név szerinti szavazást, hanem a gombok megnyomásával Mayer úr kezdeményezése, hogy kezdjünk vizsgálatot az ügyben, és eljárást megindítjuk és vizsgáló biztost jelölünk ki. Kérem szavazzanak. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tüttő István: A vizsgálóbiztos személyére kérnék javaslatot. Tóth Zsuzsanna: Javaslom Tóth László urat, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét. Tüttő István: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét bízza meg a közgyűlés a vizsgálat lefolytatásának vezetésével. Tóth urat kérdezem, hogy van-e olyan ellenvéleménye, hogy ezt nem tudja megcsinálni. Tóth László: Elvállalom. Tüttő István: Szavazzunk róla. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 128/2002. (IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. Faller Zoltán igazgató ellen a Kjt. 46. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettsége vétkes megszegésének alapos gyanúja miatt – a 201/2001. (VI.26.) számú közgyűlési határozat 4. pontjában foglaltakkal ellentétesen két tanulócsoportnál magasabb létszámú 67 tanuló jelentkezését regisztrálta és valamennyivel tanulói jogviszonyt is létesített – fegyelmi eljárást indít. 2. a fegyelmi vétség kivizsgálására vizsgálóbiztosként Tóth László képviselőt jelöli ki. Felkéri a vizsgálóbiztost, hogy a kijelöléstől számított 15 napon belül folytassa le a vizsgálatot és a vizsgálati eljárás lezárásától számított 8 napon belül az ügy iratait saját véleményével a közgyűlésnek adja át. Felelős: Tüttő István polgármester Tóth László vizsgálóbiztos 2. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Kérem, hogy járuljanak hozzá az Ipari Parkkal kapcsolatos 8. számú napirendi pont előrehozatalához. A pesti vendégek azt kérték, hogy szeretnének visszasietni. Végigmegyünk rajt, és annak részeként. A polgármesteri tájékoztatót Önök írásban megkapták, kaptak hozzá kiegészítést is. Szeretném azzal kezdeni, hogy megköszönöm mindazon képviselőtársaimnak az aktív részvételét a Kanizsa Napokon, akik természetesen erre vállalkoztak és jelenlétükkel könnyítették a munkánkat. Az általános tapasztalat az, hogy a rendezvények visszhangja pozitív, a külföldi vendégeink is egyértelműen megfogalmazták, hogy soha ilyen jó programon nem vettek részt még Nagykanizsán. Ez természetesen csak egy része a polgármesteri tájékoztatónak. Kérdezem Önöket van-e észrevételük a napirendi ponttal kapcsolatban, tegyék meg. Tarnóczky Attila: Annyival szeretném kiegészíteni polgármester úrnak a szavait, megköszönöm én is a részvételüket természetesen, viszont lenne egy kérésem is. Aki visszajelzi kedves képviselőtársaim a díszelőadáson a részvételét, vagy legyen szíves eljönni, vagy jelezze, hogy nem jön el, hiszen abban az esetben ott elég sokan várnának arra az ülőhelyre és megtelhetne a terem. Budai István: Én azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, hogy szeretném megkérni a polgármester urat, hogy a 10. oldalon a 21-es pontnak a határidejét ne csak az A/5-ös témában hosszabbítsuk meg, hanem az A/8-aséban is, mert én úgy gondolom, hogy itt egy intézkedési tervet fogadtunk el és én szeretném, ha a bevezető szövegben leírtaknak megfelelően az intézkedési terv megvalósításáról is szó esne. Itt egy tényleírást kaptunk, amit megköszönünk és megerősíti azon véleményemet, legalábbis az enyémet, amelyet eddig is vallottam. A határidő módosítás május 31. legyen. A 14. oldalon a 29. ponthoz. Húzódik a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos hálózatának átépítése és itt kapunk olyan javaslatot, van egy ilyen javaslat benne, hogy három-fős bizottságot alakítsunk az egyeztetéshez. Én ehhez, mivel itt van egy erősáramú szakember, ezért én javaslom a magam részéről a bizottságban Kelemen Z. Pál urat beválasztani. A következő téma, amit a Redilco, illetve a NagyPlus Rt. végelszámolásával kapcsolatosan szeretnék elmondani. Pénzügyi Bizottsági ülésen is az volt a véleményünk, hogy szeretnénk utána döntést hozni, ha a végelszámolást elrendelő napot követő nappal összeállított záró mérleg adatait megismerhetnénk. Ugyanis mi kaptunk korábban egy olyan tájékoztatást, hogy a meglévő pénzügyi eszközök fedezetet nyújtanak a végelszámolás költségeire is, és most viszont találkozunk egy olyan igénnyel, hogy további tizenegynéhány milliós többletköltség, aminek a 35%-át nekünk finanszírozni kellene. Én úgy gondolom, a magam részéről nem látom tisztán, hogy ez miből van. Illetve tisztán látom, de a mellékelt költségkalkulációban olyan tételek szerepelnek, amit én úgy gondolom érdemes lenne megvizsgálni. Többek között olyan kérdések merültek fel bennem, hogy elszámolunk, kérünk üzemanyagköltségre és bérelt gépkocsi szerepel ebben. Gondolom a Sólyom úr erre tud válaszolni, hogy miből van. Bérlünk irodákat, holott senki sem lakja, legalább is én úgy gondolom, hogy nem lakja senki. Aztán én úgy gondolom, hogy vita téma lehetne ilyen rövid munkaviszony, vagy vezérigazgatói tevékenység után a végkielégítés mértéke, nagyságrendje. Ha valaki ezt úgy megnézi, akkor azért eléggé húzós témának tűnik. Én szeretném, ha ez a kérdés ne úgy oldódna meg, mint már volt rá példa, hogy szoktuk mondani, hogy idő előtti és szakmaiatlansággal vádoltuk azt a döntést, hogy elrendeltünk olyan végelszámolást, amit talán nem kellett volna akkor. Nehogy ezzel is úgy járjunk, hogy egy olyan végelszámolás mellett döntöttünk, amiből majd egy hosszú-hosszú folyamat lesz és nem érünk a végére. Röst János: Azzal kezdeném tisztelt polgármester úr, hogy a polgármesteri beszámolónál jelenleg is 21 határidő módosítást kér polgármester úr. Úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen le kellene csökkenteni, mert közgyűlésenként hasonló jelleggel, hasonló nagyságrenddel van beterjesztve határidő módosítás. Egy kérdésem lenne a 11. oldal 30. pontjánál, ez pedig a Csengery u. 89. szám alatti ingatlan értékesítéséről szól, hogy a bent lévő bérlőkkel van-e még tennivalója az Önkormányzatnak, vagy nincsen, mert ezt az anyag nem tartalmazza. A polgármesteri tájékoztató 7. pontja a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala 2002. februárjában szakmai vizsgálatot tartott a Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Szolgálatnál. Erről készült egy jegyzőkönyv, egy levél, amelyet tájékoztatásképpen megküldött nekünk polgármester úr, viszont intézkedési tervet ennek kielégítésére nem találtam. Felolvasnék belőle: „A családgondozók létszáma, illetve az egy családgondozóra jutó esetek száma nem felel meg a szakmai szabályoknak. Felhívom a fenntartót, hogy a szükséges személyzeti létszám alkalmazásáról haladéktalanul intézkedjék.” A beterjesztés nem tartalmaz intézkedési tervet és épp ezért lenne egy javaslatom, hogy a következő közgyűlésre a Zala Megyei Gyámhivatal vizsgálatának megállapításainak kezelésére a májusi soros közgyűlésre javaslat készül. Felelős: Tüttő István polgármester. Kiss László: A 14. oldalon szereplő 29. napirendi ponttal kapcsolatban szeretnék véleményt nyilvánítani, tekintettel, hogy ez egy önálló képviselői indítványt tárgyal, ez az általam benyújtott önálló képviselői indítvány, amit a közgyűlés valamikor annak idején bizottsági szakaszba utalt. A bizottságok közül egyedül az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tárgyalta ezt a témát, a többi bizottság nem tárgyalta, azt szeretném megtudakolni, hogy ennek mi az oka, ki a felelőse ezeknek a határidőknek az elmulasztásának? Ezen szerepelt, hogy három fő, akit név szerint is javasoltam bizottsági megtárgyalásra, nem került a bizottságoknál megvitatásra a kérdés és így a polgármesteri beszámoló keretében kerül vissza, én azt hiszem, hogy ez ellentmond az SZMSZ-nek. Itt a közgyűlésnek erre vissza kellene térni, meghatározni a három főt, ennek kapcsán Budai úr részéről is elhangzott most egy javaslat, de ezt az ügyrend és az SZMSZ szerint kellett volna tárgyalni és végigvinni és az előre megszabott határidő, ami azt hiszem eléggé bő volt, azon belül végre kellett volna hajtani. Négy és fél hónap, én szeretném jegyzőnőtől megtudakolni, hogy ki a felelőse ezeknek a határidőknek a Hivatalban, majd annak idején szükség esetén egy interpellációt is be fogok ebben a határidő-nyilvántartás és szerződés-nyilvántartás és hasonló témákban nyújtani. Dr. Csákai Iván: A 2. oldalon az 1. lapon az 1. pont, a 163/1994. mindent elmond. Lassan lejár a tíz év elidegenítési tilalom, itt nagy kedvezményeket adtunk, ennek ellenére részletfizetést sem teljesít valaki. Legközelebb énszerintem a közgyűlésnek sokkal szigorúbb feltételek mellett kellene ilyen támogatásban részesíteni valakit. Tanulságos a 11. oldal utolsó francia bekezdése, amely a hulladékgyűjtő Kft-vel kapcsolatos megjegyzést tartalmazza. Nagyon tanulságos. Megjegyezzük, hogy az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának több munkatársa – ez ’98-ban történt – és az akkori jegyző a szerződés végső formájával, tartalmával több ponton nem értett egyet, aminek hangot is adott, sőt a jegyző a szerződés ellenjegyzését meg is tagadta. A végső döntést az aláírásról azonban politikai döntésként az önkormányzat képviselőtestülete meghozta, így az aláírásra került. Tanulságos betét. Kérem a továbbiakban is ezt, hogy ne legyen ilyen megjegyzés a továbbiakban. Gyalókai Zoltán: Én is végigmennék egy-két apróságon. A 4. oldal 6. pont, gyakorlatilag a Csapatművelődési Otthon. Uraim, ha Önök jól emlékeznek, ez az ügy 2001. január 30-án született ez a határozat. Azóta az elmúlt lassan 15 hónapban gyakorlatilag nem történt semmi. A vállalkozó kezdené már építeni a lakásokat, nem tudom elhinni, hogy a Hivatalnak a fogaskerekei ilyen lassan őrölnének. Ez egyszerűen hihetetlen. Következő oldal teteje. Szeretném, ha a polgármester így kapásból megmondaná, hogy melyik az a 4662-es hrsz-ú beépítetlen terület, ugyanis az előterjesztés ezt nem tartalmazza, én meg fejből nem tudom sajnos. Következő: szintén ezen az oldalon a 10. pont a palini városrészben lévő önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása. Uraim, itt is az első határozat az 2001. VI. 5-én született, és a jelenlegi módosítás arról szól, hogy még kb. ¾ év határidő módosítást adjunk nekik. Uraim, borzasztóan sok a határidő módosítás. Igazából én nem tudom, de valami nagyon nem stimmel a Hivatalban. Következő kérdésem a 10. oldal 21. pont. A polgármesteri beszámolóban fogjuk tárgyalni az önkormányzati szilárd hulladékgazdálkodás feladata témakört, vagy külön napirendként, ugyanis mind a kettőhöz vannak határozati javaslatok. Szerintem legtisztább lenne, hogy ha ezt külön napirendként a hulladékgazdálkodás feladataként tárgyalnánk, nem pedig a polgármesteri beszámolóként. Itt sem értem a május 31-i határidő módosítást. Tüttő István: Ez egy rendeletről szól. Gyalókai Zoltán: Igen, de gyakorlatilag a határozati javaslatban nevek is elhangzanak. Hevesi Sándor Művelődési Ház, itt már két képviselőtársam megemlítette, én is szerettem volna ezt mondani. A 18. oldal 23/2002. számú határozat, mivel, hogy itt határidőig nem történt semmi, a határidő lejárt, ezért javaslom a határozat visszavonását. Kérem ezt a polgármester úrtól megszavaztatni. Platán sori kazánház környezet hasznosítási javaslat, itt is szintén határidő módosítást kér polgármester úr. Igazából nem tudom, mert ezzel a témával sokat foglalkoztunk. Nem tudom, hogy nem lehetett volna ezt előkészíteni eddig? Egyszerűen nevetségesnek tartom. Ez a 19. oldal 45. pont, a 26/2002. számú határozat a Platán sori kazánházak földterületének értékesítése. Szerettem volna erre az időre már erről előterjesztést látni, nem pedig egy újabb határidő módosítást. 20. oldal 50. pont, a 48/2002. Uraim, ezeket a területeket négy vállalkozónak tudtommal elígértük és el akarjuk adni, nem igaz, hogy az előkészítés során nem tudta senki a Hivatalból, hogy az ingatlan nem értékesíthető mivel, hogy szántóterületként van nyilvántartva. Ez a határozat kb. másfél-két hónapos és akkor érdekes módon senki nem közölte velünk, legalább is nem tudok róla. Még egy-két apróság van. A határozati javaslatok közül a 31. oldalon az első nagy csomagban kérem a polgármestert, hogy a negyedik sor közepén lévő, 422/2001-est külön szavaztassa meg, alulról az ötödik sorban a 26/4/2002-est külön szavaztassa meg és az alulról a második sorban a 63/2002-es határozatot külön szavaztassa meg. Még egy apróság. A most kiadott anyagban, fogalmam sincs miért, de 13. pontként szereplő dolgot az Államháztartási törvény kezdetűt, szeretném tudni, hogy mi ez a 83 millió Ft visszafizetési kötelezettség, ugyanis az előterjesztés ezt nem tartalmazza és szerintem legjobb lenne ha ezt a város nem hitelfelvétellel, hanem a pénz nem elköltésével tudná kigazdálkodni. Cserti Tibor: Engedjenek meg pár öreg mondatot a beszámolóval, tájékozatóval kapcsolatosan. Azt hiszem, hogy tényleg a határozatok végrehajtásának 1/3 részéhez határidő módosítást kérni, miután nem is egyéni jelleggel fordul elő, hanem most már rendszeres a közgyűlés munkájában, azt kell, hogy mondjam, mindenféleképpen tartalmi felülvizsgálatra szorul. El tudom képzelni – sokszor elhangzott ez is – hogy a feladatszabás olyan, hogy nem igazodik annak az időigénye egy normális szakmai munka végrehajtásához, akkor ezen kell változtatni, és ha nem végrehajtható, akkor a határozathozatal időpontjában kell ezzel kapcsolatosan jelezni a végrehajtóknak, hogy igen uraim, más jellegű szakmai összefüggések miatt ebbe nem férünk bele. Én a magam részéről, néhai nagyapám szavaival élve, a „nem akarásnak nyögés a vége”. Elfogadhatatlan, mindenféleképpen egyfajta utóelemzést kérnék én, ha úgy tetszik, akkor az Ügyrendi Bizottság munkájának a homlokterébe is javaslom. Két mondatot a laktanyák kérdéséről. Szerintem az is baj, hogy ha van laktanya terület, mert van ilyen laktanya terület, amivel nem tudunk jól gazdálkodni, ez a volt Dózsa Laktanya területe, vagy a Thury Laktanya területe. Itt említette már képviselő kollégám, hogy bizonyos tekintetben hosszú időn keresztül annak a rendezési tervi előkészítése akadályozza a vállalkozás vagyongazdálkodás vonalát. Ez igaz. Van, ahol már megvalósult produktum van, annak az építészeti megoldását már sokszor ostoroztuk, itt gondolok én magam részéről mindenféleképpen a Plus Áruházra. Amikor akkor kiadtuk az építési engedélyt, akkor nem volt tiszta pl.., hogy még a hozzá kapcsolódó út nincs is a birtokunkban, most azt kell megvenni. Egyébként az ÁPV Rt. most vár ezzel kapcsolatosan, ezért minden további folyománya a dolognak az háttérbe szorul. Ez ékes példája annak, hogy nem tudunk a meglévő vagyontárggyal gazdálkodni, hát ha még nincs is a birtokunkban. Ezért most meg szeretném kérdezni, hogy április 30-ával lekettyent az a határidő – vagyis a mai napon – amikor a határozat kötelezte polgármester urat, hogy a még meg nem szerzett laktanya tekintetében a kanizsai vállalkozók konzorciumával – ha jól mondom a nevet – megkötött opciós szerződéseket szíveskedjék felülvizsgálni, vagy egyáltalán felülvizsgálat alapján ha jól emlékszem a határozat pontosan úgy szól, hogy amennyiben az ellehetetlenülés ténye bizonyítható, vagy a város számára fokozott hátránnyal jár, adott esetben hogy ha megkapjuk, akkor még inkább, akkor ezzel kapcsolatosan tegyen intézkedéseket a szerződés felbontására. Ennek a végrehajtására mindenféleképpen kérnék szépen legalább szóban egy tájékoztatót. Van még egy határidőben lévő dolgunk, amiben nem kaptunk megint tájékoztatást, ez pedig az Eötvös téri felső irodaépületünknek az udvari részére vonatkozott. Mert ugye a felépítmény tekintetében mind a két volt kazánház értékesítésre került, egy picit eklektikus módon a földterület megmaradt önkormányzati tulajdonnak és az elmúlt időszakban – emlékszik rá a képviselőtestület – akkor döntöttünk a tekintetben is, hogy a földterület is értékesítésre kerülhet. Most annak érdekében, hogy rendezett városkép jöjjön létre, azt mondtuk, hogy a felépítménynek a középső részét, a garázsok beépítési lehetőségét mindenféleképpen meg kell vizsgálni és még az építés folyamatban van, praktikus módon könnyen organizálható módon erre vonatkozó döntést kéne hozni. Ne halasszuk ezt a döntést, kérem a vizsgálat eredményéről a mai napon a tájékoztatást. Mindenféleképpen az a javaslatom, hogy a pótlólag megkapott anyagnál a 12. és 13-as pontra vonatkozóan kiegészítő határozatot hozzunk. A 12. arra vonatkozik, hogy a hitelszerkezetet strukturálja át az Önkormányzat. Ez valójában nagyon fontos dolog, de nem ilyen hevenyészett módon. Gondolom azért került ez ide, és nem a költségvetés részeként, mert a pénzintézet nyomja maga előtt a végrehajtó vonalat és beajánlott egyfajta alkupozíciót. Én meg úgy gondolom a tisztelt képviselőtestület nevében, hogy van olyan nagy fontosságú ez a kérdés, hogy legalább Pénzügyi Bizottsági hatáskörbe utalva kerüljön megnyugtató módon előkészítésre és végrehajtásra. Itt nem csak a hitelszerkezet átstrukturálásáról van szó, hanem igenis kemény költségdimenziókról, nemcsak ütemezés kérdéséről, hanem kondíciókról is, és azért a hitelszerkezeten belül nyilvánvaló a kamatkondíciók élesen változhatnak. A szoc. bérlakás témája a célhitel vonatkozásában. Nem szeretném húzni a sort, javaslom Pénzügyi Bizottság hatáskörbe utalni. Befejezésképpen én megnyugtatni szeretném azért a tisztelt képviselőtársaimat, hogy jobb dolog egy normatív állami hozzájárulás felülvizsgálatát időben megejteni. Mert hiszen okosabb települési önkormányzatok felül szokták ezt a dolgot tervezni, hogy menet közben pótlólagos kamatmentes kölcsönként funkcionáljon, azonban időben le is kell tudni róla mondani a felülvizsgálat kapcsán. De hogy ha viszont tisztelt volna bennünket az előterjesztő, akkor ennek a felülvizsgálatnak a két oldalas anyagát benyomja ide elénk, hogy lássuk azt, hogy mely normatív soroknál hol volt felültervezve és gondolom a népesség, vagy az ellátottak számának az alakulásánál hol volt túlságosan felülbecsülve a dolog, mert nyilvánvaló tervezési pontatlanságot is jelent. Ezt pótlólag mindenféleképpen kérem Pénzügyi Bizottsági ülésre beterjeszteni. Dr. Baranyi Enikő: Egyszer a 6. oldalon a 12. pont, konkrétan a 226/2001. határozat. Szabad-e tudni, hogy hol tartanak a Sarlós Boldogasszony Plébániával a tárgyalások? Történt-e már megállapodás, vagy pedig mikorra várható? Hisz ez már nem az első határidő meghosszabbítás és összeget tudhatunk-e? Tüttő István: Aláírásra került, 5.000 Ft. Dr. Baranyi Enikő: Köszönöm szépen. A 16. oldalon 35. számmal jelzett, a 1/2002. számú határozat. Itt most úgy gondolom, hogy jobb, ha nem konkrét név jelölésével próbálok rákérdezni. Utánanéztem a jegyzőkönyvből és ezek alapján meg szeretném kérdezni, hogy milyen újfajta helyzet és szituáció állt fenn, hogy a közgyűlés határozatával a felügyelő bizottság tagsági lemondását kezdeményezte, hisz megítélésem szerint összeférhetetlenség nem állt fenn, illetve a felkérés időpontjához képest semmiféle változás nem volt. Ezt úgy gondolom, hogy egy megfontolt, körültekintő előterjesztés és elfogadás után ily formában lerendezni enyhén szólva méltánytalan a felügyelő bizottsági tagokkal, avagy taggal szemben. Tüttő István: A közgyűlés döntött így, név szerint mindenkire vonatkozott, és én mindenkinek elküldtem a felkérő levelet. De meg kell, hogy mondjam válasz nem érkezett több helyről, illetve egy válasz érkezett, aki jelezte, hogy nem kíván lemondani. Ennyi a tény, közgyűlési döntés alapján írtam a levelet. Dr. Baranyi Enikő: Talán pont az az illető, aki miatt én most felszólaltam, aki itt is meg van jelölve név szerint? Tüttő István: Nem. Dr. Baranyi Enikő: Ugyanis a magam részéről ezt méltánytalannak és meggondolatlan és tisztességtelen döntésnek érzem akkor, amikor ugyanaz a helyzet és szituáció állt fenn, semmi nem változott a felügyelő bizottsági tagok státuszát, vagy társadalmi egyéb funkcióját tekintve, ezt követően rá három, vagy hat hónap múlva jön egy ötlet és akkor azt mondjuk, hogy kérjük a lemondását. Itt polgármester úr ebben az esetben természetesen egy közgyűlési döntésnek a végrehajtója volt, ezt azért mondom így. Akkor kérdezném a kérdést feltevőktől, hogy milyen fajta összeférhetetlenség volt, vagy milyen újfajta státusz, ami alapján ezt a kérdést fel lehetett vetni? Tüttő István: Én úgy emlékszem Röst úr vetette ezt fel, de megkérem, hogy. Arról szólt a felvetés, hogy van pártelnök, aki összeférhetetlen volt Röst úr véleménye szerint a felügyelő bizottsági tagsága. Röst János: Baranyi Enikő felvetésére nagyon egyszerű válaszom van. A választási kampány időszakában két pártelnök és két parlamenti képviselőjelölt volt a felügyelő bizottság tagja a Kanizsa Televíziónak. Én úgy gondolom, hogy a pártatlan tájékoztatás érdekében nem megengedhető az, hogy pártelnökök felügyelő bizottsági tagságot lássanak el. Hasonló felvetés volt a Kanizsa Újságnál, ott szintén egy pártelnök volt bent a felügyelő bizottságban. Én úgy gondolom, hogy nekik maguktól kellett volna lemondani. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy Mészáros úr válaszolt és nem fogadta el, indokolta, hogy nem kíván lemondani. Dr. Baranyi Enikő: Már csak azért sem tudok ezzel egyetérteni, mert nem is olyan régen közgyűlésen itt elhangzott az is, hogy más helyzetben mi a felügyelő bizottságnak a hatásköre és a kompetenciája messzemenően egy újság esetében is. Ez megítélésem szerint nem összeférhetetlen, de a közgyűlésre vonatkozóan szerintem egy negatív bizonyítványt tölt ki, hogy egy felügyelő bizottsági tagságot ilyenre hivatkozva – hogy így mondjam – visszahívjuk, miközben hat éven keresztül már ugyanannak a pártnak a pártelnöke. Értelmetlen szerintem és sértő. Tüttő István: Nem hívtuk vissza, végül is mi nem menthetjük fel. A felmentéséről nem intézkedtünk, csak udvarias formában felkértük, hogy erről a tisztségéről mondjon le. Dr. Horváth György: A tájékoztatóval kapcsolatban két dologról szeretnék szólni. Az egyik a 77/1998-as határozat. Azt hiszem, hogy a határozatok döntő többségének ilyennek kéne lenni, hiszen az utolsó mondata azt jelenti az óvodákkal kapcsolatban, hogy a március 31-i beszámoltatás után hatályon kívül helyezi. Mit bizonyított ez? Valószínű azt, hogy volt a közgyűlésnek egy bölcs döntése, ezt a megfelelő szakigazgatási szerv következetesen végrehajtotta és ennek az eredménye, hogy úgy mondjam, akik emlékeznek rá, tudják, hogy a rend lett. Természetesen támogatva a hatályon kívül helyezést. A 27. oldalon olvastam, tudom, hogy ezen nem lehet így segíteni, ez a Kossuth ünnepséggel kapcsolatban nagy hazafiak vagyunk, nagyon-nagyon sokan, nagyon szép számmal voltak ott résztvevők, de azt a 120-150 embert én mind ismertem és ez egy kicsit szomorú volt, néha nagy hazafiak jönnek ide különböző alkalmakra pénzt kérni, és gyakorlatilag akiknek illett volna ott lenni, azok közül senki nem volt ott. De ezt vonatkoztathatom esetleg más ünnepségekre is, amikor a nagy öntudat jobban buzoghatnak, nem csak a pénzkéréskor. Kiss László: Az előző hozzászólásomhoz szeretnék ismét visszatérni. Akkor kifogásoltam, hogy nem került bizottsági szakaszban megtárgyalásra ez az indítvány, és ez úgy tűnhetett, hogy szeretném ezt megismételtetni. Nem erről van szó. Nem akarom én a határozat végrehajtását itt semmiféleképpen sem korlátozni, ezért lenne egy módosító javaslatom. Ez a Hevesi Sándor Művelődési Központ elektromos hálózat átépítési munkái, a 464/2001-es határozat. Ezért egy módosító javaslatom van. A határozat szerinti határidő meghosszabbítás 2002. május 31-ig el tudom fogadni akkor, ha most a közgyűlés meghatározza a közgyűlés tagjai közül azt a három főt, aki részt vesz az egyeztetésen. Budai István képviselőtársam részéről elhangzott egyszer Kelemen Z. Pál úr neve, én korábban javasoltam Marton István és Gyalókai Zoltán urakat, én kérem, hogy a közgyűlés a határozat megszavazásakor az Ő személyüket határozza meg résztvevőként és akkor a május 31-i határidő módosítást én el tudom fogadni. Ez módosító indítvány. Cserti Tibor: Egyetlen kérdést hadd tegyek még fel, az előbbi hozzászólásomnál kifelejtettem. Tekintettel arra, hogy az Ipari Park témaköre a tájékoztatóhoz kapcsolódik, tájékoztatónak megjelent a költségterve 2002-re. Ez az előttünk fekvő költségterv egy öt pontos dolog, amiről a második már kifizetésre került. A kérdésemnek a lényege az, hogy ez a 4381/1 hrsz-ú ingatlan, emlékeznek rá, hogy külön előterjesztésként szerepelt előttünk, ez a Kanizsa Trend tulajdonának a megvásárlása abban az ominózus felhevült vásárlási időszakban. Itt kifizetésre került egy nagy összegű 852.355 Ft-os ügyvédi költség. Azt szeretném megkérdezni, hogy gyakorlatilag hogy értékeli polgármester úr, illetve mit tartalmaz először is, arányban áll-e a végzett szolgáltatással ez az összeg, ha igen, akkor én is megnyugszom. Marton István: Kiss képviselőtársam javasolta a részvételemet szakértőként egy bizottságban, én úgy gondolom, hogy bár szakmailag ez egy szép feladat lenne, de morális alapon nem vállalhatom, hiszen ezzel kapcsolatos álláspontomat már többször kifejtettem és az elfogultság veszélye kétségtelen, hogy ebben az esetben részemről fennáll. A kérdéseim, amiket eredetileg felírtam, azok részben megválaszolást nyertek, mert más képviselőtársaim is feltették őket, de azért még maradt így is szép számmal. A 4. oldalon a 7. a városi szignál kiválasztása, hangszerelése, átdolgozási munkáinak elvégzése. Itt egy mondat, elkészültek, kifizetési határidőre megtörtént. Én sajnálom, hogy a képviselők elől az összeget titkolják talán, amennyibe ez került, miközben az előző napirendi pontnál szerepelt az összeg is. Ebből csak azt akarom kihozni, van amikor szerepel, van amikor nem szerepel. Döbbenten tapasztalom a 7. oldalra húzódik át a 6-ról a 13. pont a Szent Imre úti ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény érvényesítése, amely lassan egy évtizedes téma lesz és csak jönnek a határidő módosítások és semmi nem történik érdemben. A következő napirendi pontnál Szabadhegyi állattartás ellenőrzésénél az utolsó mondatnál, ami a másik szarvasmarha telepre vonatkozik, nem tudom, hogy melyik az a másik, de érdekelnek a részletek, ezt szeretném, ha a Hivatal majd közgyűlésen kívül a tudomásomra hozná. A 8. oldalon a 16. pont. Én azt hiszem, ez itt egy ingatlan megszerzését célozza kisajátítási eljárással. Semmi sem változott azóta, amióta a döntés megszületett, még akkor sem, ha be van írva, hogy hírtelen nincs rá fedezet, miközben annak idején volt, akkor kellett volna ennek érvényt szerezni. Ez az önkormányzati földeknek a 2. számú megközelítési lehetősége Szabadhegyen. Ezt semmiképp sem javaslom elfogadásra. A 21. ponttal nem kívánok most foglalkozni, lévén, hogy az önálló napirend lesz, de az itt leírtakat azt kell, hogy mondjam, hogy rendkívül korrektnek tartom a hivatal részéről, ezt akkor majd részletes vitában ki is fogom fejteni. A 13. oldalon a 25. pont megírja, hogy a 2002-es költségvetésben a háziorvosi körzetek felújítására 9 millió Ft, gép-műszer beszerzésre 2 millió Ft biztosításra került. Kérdezem, hogy hova, konkrétan a felsorolást, mert annak idején is itt komoly vita volt és született ez a megoldás, hogy nem részletezik, de gondolom, hogy a realizálásnál ez már nem lehet olyan nagy titok. Tüttő István: A pályázat itt volt Önök előtt és a döntést meghoztuk, hogy annak a cégnek mit adunk. Marton István: Hogy hova kerül ez a 9 millió felhasználásra, milyen összeggel. Legalább egy kétsoros beszámolóban talán jó lenne megemlíteni. A másik a 18. oldalon a 41. pont az ingatlanértékesítés a McDonald’s Kft. részére. Furcsa számomra az utolsó előtti mondata. A McDonald’s beruházást egy másik cég fogja megvalósítani és az ingatlant ez a cég vásárolja majd meg. Én úgy gondolom, hogy a közgyűlési döntés értelmében az veheti meg, akinek mi eladtuk és nincsen átcedálás ebben az ügyben. Javaslom az eljárás újrakezdését. Nem is lehet más. Szomorúan olvasom a 27. oldal második bekezdésével kapcsolatban, hogy a Kanizsa Főiskola jövőjének részletes kidolgozása és a májusi közgyűlésen terjesztik elénk a Veszprémi Egyetem Kanizsa Főiskolai karának koncepcióját, illetve az ehhez szükséges intézkedési tervet. Kérem főiskola ügyben koncepciókkal – ahogy mondani szokták prózaian – tele van a padlás. Én emlékszem olyanra, hogy ennek a közgyűlésnek az elődje 15 millió Ft-ot szavazott meg az akkreditálás előkészítésére. A pénz elfogyott és semmi az ég egy világon ebben az ügyben nem történt. Ugyanis ebben a pillanatban nekünk nincs főiskolánk, bár nagyon szeretnénk, hanem a Veszprémi Egyetemnek egy kihelyezett képzési helye van. Nem kar, nem főiskola, de örömmel várom, ha nem túl pénzigényes megoldással májusban találkozhatunk. A következő oldalon, a 28-on örömmel olvasom, hogy az Alsó-szabadhegyi utca kialakításához szükséges ingatlanrészek megszerzésére a Hivatal megtette a megfelelő lépéseket, illetve már vannak szép számmal – ahogy értesültem – pozitívan visszajelző tulajdonosok. Gyakorlatilag tényleg elkezdődött az adásvételi szerződések előkészítése. Tüttő István: De szép számmal van negatív visszajelzés is. Marton István: Olyan is van, de a lényeg az, hogy előre megyünk. Azt még nem tudom pontosan, hogy a lejegyzési dokumentáció módosítása mit takar, de ez szakmai kérdés, utána lehet ennek majd még nézni. Végül, de talán nem utolsó sorban a 31. oldalon a 11-ben megkapjuk a NagyPlus Rt. végelszámolásával kapcsolatos iratanyagot. Ezzel foglalkoztak már más képviselőtársaim is, amelyben a mellékletből kiderül, hogy végveszélyként elhangzott, hogy ha nem töltjük fel pénzzel ilyen-olyan formában, akkor felszámolásba kell átvinni. Én úgy gondolom, hogy egy rendkívül előkészítetlen Rt alakításban volt részünk tavaly július 13-án, aki nézte az azt megelőző közgyűlést, az tudhatja, nem fogok szomorkodni, ha átmegy felszámolásba és ezt is javaslom a testületnek, hogy ne tőkésítsük fel. Tarnóczky Attila: Marton képviselő úr kérdésére reagálnék részben ebben az esetben. A főiskoláról annyit, hogy megítélésem szerint kevés sikertörténeteink egyike a főiskola és jobb ezzel a várossal nem történhetett volna, hogy létrejön az állami felsőoktatás keretében a Veszprémi Egyetemnek a kihelyezett tagozata. Hogy az annak idején megszavazott, akkreditációra megszavazott pénz eltűnt, elfogyott az akkreditációs anyag kidolgozására, az természetes. Akik abban reménykedtek, hogy valaha is lesz alapítványi főiskola, azok gondolkozzanak el, hogy mit szavaztak meg, bár a szavazás végeredménye úgy gondolom legalább elvezetett idáig, ami történt és sikeresen történt és ennyiből dőlt el az a szavazás, amit én magam nem támogatta, utólag nem helyteleníthető, hanem helyeselhető a kiadások ellenére. Városi szignál. Egészségügyi Alapellátás felújítása. Tisztelt Közgyűlés! El lehet jutni odáig, hogy mindegyik beszámolóhoz mellékeljük az eredeti előterjesztést, hogy mindenki emlékezzen, hogy mi volt abban. Eredeti előterjesztésben az volt, ebben a szignál esetben, hogy Baráth Zoltán igazgató urat felkéri a közgyűlés, hogy fúvós négyesre, fúvós zenekarra, vonós négyesre, szimfonikus zenekarra és ütős hangszerekre végezze el a zenei feldolgozást 100.000 kemény forintért. Ez történt meg a Város Napi díszülésen hallhatták is az egyik változatot. Ugyancsak benne volt az Egészségügyi Alapellátás előterjesztésben, hogy a Szociális Bizottságra bíztuk azt, hogy a rendelkezésre álló keretet ossza el az egyes intézmények között. A 41. pont esetében akkor lenne egy javaslatom, mert hogy ha a közgyűlés használni nem tud a városnak, legalább ne ártson. Ha már egyszer úgy döntöttünk, hogy a McDonald’snak eladjuk ezt a területet, akkor kérem ne kezdjük újra az egészet. Inkább a határozati javaslatok során járuljunk hozzá, hogy az új tulajdonos, az új vevő részére is eladjuk. A McDonald’s nem egy élelmiszer áruház, hanem egy vendéglátóipari egység, de hogy ha ezt meg akarjuk akadályozni, akkor tessék nemmel szavazni. Böröcz Zoltán: Csupán összegzésként – ha úgy tetszik - szeretném elmondani, hogy a HSMK elektromos hálózatának átépítésével kapcsolatban létrejövendő, ún. bizottság, vagy nem bizottság, ilyen meghallgató teamre rengeteg javaslat érkezett és csak emlékeztetni szeretnék, hogy egy korábbi közgyűlésen éppen a Kiss úr képviselői indítványával összhangban már elhangzottak nevek, és akkor emlékeim szerint akkor elhangzott Röst János úr, aki egyébként beruházói, tervezői gyakorlattal rendelkező műszaki ellenőr a gépészet területén. Ma elhangzott Kelemen Z. Pál úr neve és Gyalókai úr neve. Én mindhárommal egyetértek, ezt szeretném elmondani összegzésképpen ha úgy tetszik, mert itt olyan nevek fognak elhangzani, ha nem állítjuk meg ezt a lavinát. Gyalókai Zoltán: Marton úr mivel nem vállalta el a HSMK elektromos felülvizsgálatára, ezért javasolom Röst János urat, remélem Ő elvállalja ebben a felülvizsgálatban való részvételt. A 28. oldal 9. pont negyedik bekezdés. Felkérem a polgármestert, hogy a „Gripen program”-mal kapcsolatos tájékoztató lesz, akkor mindenképpen a nagykanizsai kamarákat és a városkörnyéki kamarákat értesítse erről a programról külön levélben, hogy megfelelő létszámban a kamarai tagok ezen részt tudjanak venni. Tüttő István: Egyébként, ahogy itt szerepel, május 16-án lesz. Természetesen. Köszönöm. Lezárom a vitát, több hozzászólás nincsen. Még akkor szót adok Dr. Sólyom Gábor úrnak, akit külön köszöntünk, mert jelentkezett, hogy a felvetésekre reagálni kíván. Dr. Sólyom Gábor: Köszönöm szépen, hogy meghallgatnak. Megmondom őszintén, hogy két órára érkeztem, mert akkorra hívtak, most már fél öt van, úgy hogy kicsit rövidebbre fogom a mondanivalómat, mert vissza kell még érnem Budapestre, már biztosan elkéstem a következő megbeszélésemről. A következőt szeretném Önöknek elmondani. Mint olvasták, én vagyok a NagyPlus Rt végelszámolója, azért mondom, mert most már harmadik mivoltomban találkozom Önökkel, de remélem, hogy negyedik mivoltomban nem fogok, mert a NagyPlus Rt végelszámolása vége felé közeleg. El szeretném mondani, hogy a különbség az az összeg, amit Önök olvastak, hogy március 4-én olyan tájékoztató hangzott el a NagyPlus Rt közgyűlésén, hogy az alaptőkének a megmaradó része elégséges a felszámolás végéig és utólag kiderült, hogy ez mégsem elégséges. Ez egyszerűen abból fakadt, hogy kb. egy nappal előtte a március 4-i közgyűlés előtt egy nappal derült ki számomra, valamennyiünk számára, hogy a cégnek nincs jövője, mert mind Önök, mind a Redilco tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a cég végelszámolását fogják kérni, és ezen idő alatt már nem volt lehetőség pontos számításokat végezni arra, hogy mennyi összeg kéne ahhoz, hogy a cég végelszámolása időben és pontosan megtörténjen. Most pontos adatok vannak az Önök által kért, kijelölt nagykanizsai székhelyű Pannon Consult könyvelőcég jóvoltából. Az Ő számításuk alapján fordultam Önökhöz és kértem ezt az összeget, hogy szavazzák meg. Tájékoztatom Önöket, hogy az összeg 65%-át a Redilco Real Estate postafordultával átutalta a cég egyszámlájára. Részükről semmiféle kétség nem merült fel, ugye az összeg jogos. Arra is szeretném Önöket emlékeztetni, hogy itt felvetették azt, hogy nekem, mint volt igazgatóság elnökének miért fizetett ki a cég 10 hónapnyi összeget. Egyszerűen azért, mert megszavazta az utolsó közgyűlés a NagyPlus Rt-nek egyhangúlag, hogy nekem 10 hónap jár és ezért történt az összeg kifizetése már, de csak akkor, amikor már a Redilco kifizette ezt az összeget az egyszámlára, nehogy a cég csődbe menjen. Szeretném Önöket tájékoztatni, amint ezek szerint írásban is megkapták ezt a tájékoztatást, hogy amennyiben Önök nem szavazzák meg a 3 millió Ft összegnek az elfogadását, akkor a másodiki, csütörtöki közgyűlése a cégnek valószínű a végelszámolásból a felszámolásba történő átmenetét fogja meghatározni. Én nagyon sajnálatosnak tartanám, mert hogy ha van még olyan remény, hogy a Redilcoval Önök egy más feltétellel, más valamikor szeretnének egy céget létrehozni, azt hiszem, hogy ez végleg elvenné az olasz cégnek a kedvét, hogy valaha Nagykanizsán, vagy akár Magyarországon kezdeményezzen valamit. Beznicza Miklós: A Cserti képviselő úr amit felvetett, erre szeretnék reagálni, és itt volt egy kérdés is. A 83 millió Ft-ról az információ, ez két évre előre becsült adat az intézmények adatai alapján az óvodák és a középiskoláknál ennyi mindig bent van, és ezt kamatmentesen használjuk. A következő, hogy a Pénzügyi Bizottság tárgyalja meg. Természetesen megtárgyalhatja a Pénzügyi Bizottság, csak ehhez közgyűlési döntés kell ennek az átütemezéséhez és a legközelebbi közgyűlési döntési likviditási problémák lesznek. Itt a kettő közötti különbség mindössze 0,1% és ha megtárgyalja a Pénzügyi Bizottság, vagy nem tárgyalja, akkor is 500 millió Ft a folyószámla hitelkeretünk, az OTP nem ad többet, mert nincs rá lehetőség jelenleg és ha megnézzük az adósságteher táblát, jövőre 700 millió Ft visszafizetése szinte lehetetlen. Át kell, hogy ütemezzünk ennek megfelelően. Cserti Tibor: Új információt nem kaptam a második tájékoztatás esetében. Én továbbra is azt javaslom, hogy itt az előterjesztés, mivel kőkemény tartalmi kérdés, ne döntsön most a közgyűlés, hanem a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utalja, ahova a Pénzügyi Bizottság ülésére szíveskedjék meghívni az OTP igazgatóját is. Miért? Azért, mert az OTP pályázat keretében elnyerte az önkormányzat számlavezetési feladatait, beleértve nyilvánvalóan a hitelezési feladatait is. Azzal kapcsolatosan voltak vállalt kondíciói. Itt a Pénzügyi Bizottságnak azt a fajta kontroll szerepet kell betöltenie, hogy ennek a hiteleknek az átstrukturálása és nekem még egyszer mondom olyan revolverezés ne történjen, hogy igen, mert nem lehet fenntartani egy hétig a finanszírozási házi feladatok megoldását, de igenis fenn lehet tartani, ha kell, akkor ezzel kapcsolatban a Pénzügyi Bizottság folyamatosan ülésezve iránymutatást ad a Gazdasági Osztály részére. Így látatlanban egyoldalú felhatalmazást a közgyűlés részéről nem javaslok jóváhagyni. Kiss László: Itt az előbb a NagyPlus Rt-vel kapcsolatos beszámolórész tárgyalása során elhangzott az igazgatósági elnök úr részéről, hogy a társaság közgyűlése megszavazta az igazgatósági elnök úr részére a 10 havi végkielégítés kifizetését. Ezt szeretném megkérdezni az Ipari Park Fejlesztő Kht képviselőjétől, mint a közgyűlés tagjától, hogy megtörtént ez, milyen szavazati arányokkal történt meg, mert azt hiszem ez az egyetlen pont abban a vonatkozásban, hogy ez a kifizetés jogos-e, vagy sem. Tekintve, hogy a munkaszerződés annak idején vezérigazgatóként készült, arra viszont a cégbírósági bejegyzés kapcsán nem kerülhetett sor a vezérigazgatókénti alkalmazásra. Ez egy másik szerződés kapcsán kellett, hogy megtörténjen, ami igazgatósági ülésen nem került tárgyalásra. Feltételezem, hogy a közgyűlés, a tagok döntöttek ebben a kérdésben, és ezért szeretném ezt megkérdezni. Beznicza Miklós: Sajnos újra azt kell mondanom, hogy nem bírja ki az egy hónapot az Önkormányzat, finanszírozási gondok vannak. De szeretném, hogy semmilyen felhatalmazást külön nem kérünk, az eredeti rendelet szövegét szeretném elolvasni. A hitel vonatkozásában a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a hiány finanszírozására szükség szerint vegyen fel hitelt az adott célnak legmegfelelőbb feltételekkel. Az egyes hitelcélok és fedezeti vagyontárgyak megjelölésével a polgármestert bízza meg. Cserti Tibor: Válaszolni szeretnék polgármester úr, mert valamit nem értünk, vagy nagyon nem akarjuk érteni. Itt egy hitelszerkezet átstrukturálásáról van szó. Meglévő hiteleknek a kiváltása és középtávra történő átütemezése, mellette nyilvánvaló a tárgyévi költségvetés finanszírozásáról, ami további pótlólagos hitelfelvétellel jár, sőt továbbiakban a normatív állami támogatás elszámolása következtében a következő napirendi pontra jelezték, hogy 83 millió Ft további hitelfelvételi igény lesz, amikor fél évre visszatérünk. Ez egy komplex csomag. Más kérdés a finanszírozás, más kérdés a hitelszerkezetnek a vizsgálata. Én azt indítványoztam, hogy igen, mivel olyan volumenű kérdésről van szó, szíveskedjék a polgármester úr akceptálva egyébként a helyi rendeleti felhatalmazást is, ezt a témát végső döntés előtt, az OTP-vel történő végső megállapodás előtt az OTP igazgatóját is meghívni, a Pénzügyi Bizottsági ülésre beterjeszteni. Úgy gondolom a Pénzügyi Bizottság, mint szakmai kontroll szerepet be kell, hogy töltsön. Vagy ha osztályvezető úr nem ezzel ért egyet, és a polgármester úr ezt akceptálja, akkor ezt is tudomásul vesszük, nyilvánvaló konzekvenciával együtt. Tüttő István: Szavazni fogunk Cserti úr javaslatáról. Röst János: Meg szeretném kérdezni polgármester urat, hogy a NagyPlus Rt-vel kapcsolatosan tájékoztatót kaptunk, viszont beterjesztést, amiről szavazni lehet, azt nem. Meg kívánja-e fogalmazni szavazásra az előterjesztést. Tüttő István: Itt megkérem Schmidt László urat, mert Őnála van egy határozati javaslat, kérem ismertesse. Két verzió van. Az egyik az, hogy elfogadjuk azt a végelszámoló úr – Dr. Sólyom Gábor úr részéről – amit előterjesztett, a B verzió az, hogy nem. Illetve lehet ez egyetlen egy is, hogy ezt kérjük megszavazni, amennyiben nem a döntés, akkor értelemszerűen a legközelebbi ülésen, csak ezt tudjuk képviselni. Schmidt László: Ez a két variáció van. A Kiss úr kérdésére válaszolva a NagyPlus Rt. tulajdonosi közgyűlésén március 5-én azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a végelszámolás lebonyolítására fedezetet nyújtanak a társaságnál lévő pénzeszközök. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy az Ipari Park Fejlesztő Kht felügyelő bizottságának állásfoglalása alapján a végelszámoló személynél nemmel szavaztunk, majd pedig a végkielégítés mértékénél annak tükrében, hogy elégséges lesz a pénz a végelszámolásra, jóváhagytuk a végkielégítés kifizetését. Hozzáteszem ehhez azt, hogy ennek igazándiból jelentősége nem volt, mert a 35%-kal mi kevesek voltunk ahhoz, hogy bármilyen irányban is befolyásoljuk ezt a kérdést. Tüttő István: Szeretném jelezni, hogy nekem 17 órára át kell mennem a HSMK-ba. 130 éves évfordulóját ünnepli a Zrínyi Iskola. Sajnálom, hogy éppen a polgármesteri tájékoztató közben és amikor én átadom a megfelelő módon ezeket, ami erre az alkalomra illik, utána sietek vissza. Böröcz Zoltán: Abban a szerencsés helyzetben voltunk Pénzügyi Bizottsági ülésen, hogy a NagyPlus Rt. végelszámolásával, illetve annak költségeivel kapcsolatos problémakör épp akkor érkezett az Önkormányzathoz és így a Schmidt úr tudott bennünket tájékoztatni a helyzetről, pontosabban áttekinthettük ezeket az irományokat, okmányokat, amik itt előttünk vannak. Én azt gondolom, szent meggyőződésem, akkor is elmondtam, hogy amennyiben jogi döntésbeli, vagy döntés jogosultságbeli tévedések nincsenek ezekben az elkötelezettségekben, legyen az bérleti szerződés, legyen az bármilyen folyó kiadás, legyen az végkielégítés, vagy bármelyik tételre gondolok, ebben az esetben az Önkormányzat nem tehet mást – igazából nem tehet mást, nem nagyon van alternatívája – minthogy a végelszámolás költségeiből a ráeső részt vállalja. Én egészen komolyan gondolom azt, hogy amit mi műveltünk így együttesen természetesen magával ezzel a NagyPlus Rt létrehozásával, kialakításával, szindikátusi szerződéssel, most már megszűntetéssel is, ehhez nem igazából úgy tettük, mint a gazdaság egy szereplője, leginkább úgy tettük, mint egy ezer fele húzó, vagy legalább 27 fele szóló vektor. Igazából nem tudtunk határozottan és egyértelműen elköteleződni a megvalósítása mellett – remélem jól fejezem ki magam és utólag nem fog senki szidni érte – de a lényeg az, én azt gondolom, hogy bármilyen gazdasági tranzakció, érintsen az magánembert, érintsen gazdasági társaságot, adott esetben önkormányzatot, azzal a kockázattal vesz részt bent, és azzal a nyerési eséllyel, amit előre számít és azoknak a kockázatoknak a vállalásával, amelyek adott esetben megszüntetéssel együtt jár. Én nem hiszem, hogy az Önkormányzat későbbi megítélésének és legyen szó Redilcoról, bármilyen befektető társaságról, de legyen szó egyéni befektetőről is, sokat használna az, ha mi most azt mondanánk, hogy nem vállaljuk be a végelszámolással kapcsolatos költségeket és felszámolás útjára térünk. Megismétlem azt a véleményemet, amennyiben valós az és eddigi információm szerint valós, hisz Kiss úr egyébként jogos válaszára Schmidt úr ezt a választ adta, hogy ezek a döntések elköteleződések, amik óhatatlanul NagyPlus Rt-nek kell helytállnia, valósak, jogilag helyesen történtek és a megfelelő döntési szinten, akkor azt gondolom, nem tehetünk egyebet, mint azt, hogy azt mondjuk, kérem a ránk eső 35%-ot vállaljuk és a dolog végelszámolása ezzel befejeződik. Tüttő István: Lezárom a vitát, több jelentkező nem volt. Elnézést kérek, átadnám Tarnóczky alpolgármester úrnak a levezetést a záró szavazásnál. Sajnálom pont most kell elmennem, mert 17.00 órakor kezdődik. Végül is mindenki jöhet, de nekem feltétlenül ott kell lennem. Tarnóczky Attila: A határozati javaslatokról szóló szavazás történik. Első pontban Gyalókai képviselő úr kérte a 422-es és a 63-as, 26/4/2002. külön szavazását. Ezt figyelembe véve, ezeket kivéve kérem szavazzanak az első pontról, a másik háromról külön szavazunk. A közgyűlés 19 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik külön a 422/2001-es határozat esetében a szavazás. A közgyűlés 12 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik külön a 26/4/2002. számú javaslat, a Platán sori kazánházakról van szó. Kérem, szavazzunk. Elnézést kérek, én nem megyek össze-vissza, én a javaslatok szerint megyek. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Végül a 63/2002-es javaslat következik, a H-Szarvas esete. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés12 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 15 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 3. határozati javaslat következik. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a 4. határozati javaslat. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 5. határozati javaslat következik. Szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 6-os következik. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 7-es következik. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 8-as, minősített többség szükséges ehhez. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 9-es következik. Kérem, szavazzuk meg, abból baj nem lehet. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 10-es határozati javaslatról szavazzunk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 11-es következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 12-es következik, minősített többség szükséges. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 13-as, kérem, szavazzanak. A közgyűlés 17 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 13. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 14-esnél elfogadva Budai képviselő indítványát vegyük úgy, hogy az A/5, mellett az A/8 is említve van, kérem szavazzanak. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 14. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 15-ös következik. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozatot javaslat 15. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 16-os következik. Kérem, szavazzanak. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 16. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 17-ről döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 17. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: A 18-as esetében legyen akkor a határozat kiegészítve a személyi döntésekkel, először arról szavazzunk biztosítás okán. Kérdezem, hogy a megjelölt képviselő urakról Kelemen, Röst és Gyalókai képviselő urakról egyben szavazhatunk-e, kifogásolja-e valaki? Akkor kérem a bizottság tagjainak őket megválasztani. Kérem a döntésüket, minősített többség kell. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Ezzel a kiegészítéssel kérem, szavazzunk a 18. pontról. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 18. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 19. pont következik, döntsünk. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 19. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 20-as pont. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 20. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 21. pont következik. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 21. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 22. pontról kérem a döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 22. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 23-as. Gyalókai képviselő úr ott valamit javasolt, nem emlékszem pontosan mit, vagy tévesen jegyeztem fel? Gyalókai Zoltán: Vonjuk vissza a határozatunkat. Tarnóczky Attila: Magam ezt a visszavonást nem támogatom. Először a módosító javaslatról szavazunk. Gyalókai képviselő úr javaslata, hogy vonjuk vissza ezt a határozatot, kérem döntsenek. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 7 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Kérem az eredeti 23-ról a döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 23. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 24. pont következik. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 24. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 25-ös pontról kérem a szavazatukat. A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 25. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 26-os. A közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 26. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: A 27-ről majd egy másik napirend keretében döntünk. 28-as következik, minősített többség szükséges, kérem döntésüket. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 28. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 29-es, ugyancsak minősített többséget igényel. A közgyűlés 19 szavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 29. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 30-as, kérem szavazatukat, minősített többség kell. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 30. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 31-es, kérem döntésüket. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 31. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: Vegyük a másik tájékoztatót. 32-ről később szavazunk. 33-as következik. A 33-as helyett Cserti képviselő úr azt javasolta, hogy az ügyet – hadd ne fogalmazzam meg most pontosan – adjuk a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe. Jegyzőnő jelzi, hogy önkormányzati rendeletellenes, ennek ellenére felteszem szavazásra, magam nem támogatom. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 9 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 8 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Kérem a 33-as eredetiről döntésüket, minősített többség kell. A közgyűlés 15 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 33. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: 34-es határozati javaslatról döntsünk. A közgyűlés 21 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 34. pontját elfogadja. Tarnóczky Attila: Határozati javaslat ugyan nincs, de szóban megfogalmazódott, aminek a lényege, hogy a NagyPlus Rt. végelszámolásához biztosít a közgyűlés pótbefizetésként 3.277.750 Ft-ot. Kérem döntésüket biztosítjuk-e, kérem szavazzanak. Forrása hitelfelvétel, május 15. a határidő. A közgyűlés 10 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint egy szavazás van hátra, ha nem tévedek a 32-es, ha nem, akkor kérem a jelzésüket. Röst János: Amit kértem én módosító javaslatot, ez pedig a Zala Megyei Gyámhivatal megállapítására vonatkozott, erről kérnék szavazást. „A Zala Megyei Gyámhivatali vizsgálat megállapításainak kezelésére a májusi soros közgyűlésre javaslat készül. Felelős: Tüttő István polgármester.” Tarnóczky Attila: Erről szavazunk, a közgyűlés ebben az ügyben döntött emlékeim szerint már egyszer. Röst János: Egészen más felvetésről van szó, ugyanis amiről Ön beszél, az egy 100%-ra kiegészülő létszám, viszont jelenleg sem éri el a 75%-ot a Gyermekjóléti Szolgálatnak a létszáma, illetve nem elégíti ki a gyermekekre jutó ügyiratkezelésre sem a létszámot. Én emiatt kértem azt, hogy készüljön előterjesztés, amit alpolgármester úr mond, az nyilván beépíthető, amennyiben ez így van. Tarnóczky Attila: Kérem döntésüket. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: 32-es utolsó határozati javaslat következik, kérem döntésüket. A közgyűlés 20 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 129/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 192/1/2000.(VI.6.), a 273/2/2000.(VII.5.), a 113/1,2/2001.(IV.24.), a 179/1-4/2001.(VI.5.), a 207/1,2/2001.(VI.26.), a 227/14/2001.(VI.26.), a 354/2001.(X.9.), a 409/1,2/2001.(XI.6.), a 411/21/2001.(XI.6.), a 416/2001.(XI.27.), a 419/1/2001.(XI.27.), a 422/2001.(XI.27.) számú határozattal elfogadott intézkedési terv A/8., a 438/2001.(XII.18.), a 440/2/2001.(XII.18.), a 444/2001.(XiI.18.), a 449/2/2001.(XII.18.), az 503/14/2001.(XII.18.), a 8/1,2/2002.(II.5.), a 9/1,2/2002.(II.5.), a 10/1,2/2002.(II.5.), a 11/1-3/2002.(II.5.), a 12/1-3/2002.(II.5.), a 15/2002.(II.5.), a 18/2002.(II.5.), a 21/2002.(II.5.), a 25/2002.(II.5.), a 26/4/2002.(II.5.), a 43/1,2/2002.(II.5.), a 46/34,36/2002.(II.5.), a 47/2002.(II.12.), a 49/1,2/2002.(II.12.), az 53/1,2/2002.(II.26.), az 54/2,3/2002.(II.26.), az 56/1,2/2002.(II.26.), az 59/2002.(II.26.), a 61/2002.(II.26.), a 63/2002.(II.26.), a 64/2002.(II.26.), a 70/1,2/2002.(II.26.) és a 72/4,5,6,7,11/2002.(II.26.) számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 163/a-g/1994.(VII.4.) számú – Szepetneki utcában ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. augusztus 31-ig meghosszabbítja. 3. a 77/2/1998.(III.24.) számú – összevont óvodák működési tapasztalataira vonatkozó – határozat határidejét hatályon kívül helyezi. 4. a 154/3/2000.(V.9.) számú – volt bölcsődei épületek hasznosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 10-ig meghosszabbítja. 5. a 28/2001.(I.30.) számú – Csapatművelődési Otthon értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 6. a 117/2/2001.(IV.24.) számú – ingatlan érétkesítésére vonatkozó - határozat végrehajtásának határidejét 2002. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 7. a 188/2/a,b,3/2001.(VI.5.) számú – palini városrészben ingatlan hasznosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 10-ig meghosszabbítja. 8. a 188/4,5/2001.(VI.5.) számú határozatot hatályon kívül helyezni. 9. a 226/1/2001.(VI.26.) számú – kiskanizsai volt Gondozóház bérbeadására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. május 15-ig meghosszabbítja. 10. a 227/9/2001.(VI.26.) számú – Szent Imre utcai tulajdonosi igény érvényesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002.szeptember 30-ig meghosszabbítja. 11. a 316/1-3/2001.(IX.11.) számú – Zala Erdő Rt.-vel történő ingatlancserére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. november 10-ig meghosszabbítja. 12. a 367/2001.(X.30.) számú – szabadhegyi városrészben földterület kisajátítására vonatkozó – határozatot hatályon kívül helyezi. 13. a 409/3/2001.(XI.6.) számú – palini kerékpárút építésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. szeptember 30-ig meghosszabbítja. 14. a 422/2001.(XI.27.) számú határozattal elfogadott intézkedési tervek A/5. és A/8 – melyek a környezetvédelmi rendelet alkotására vonatkoznak – pontját 2002. május 31-ig meghosszabbítja. 15. a 439/2001.(XII.18.) számú – mobil plakátragasztó helyek létesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 10-ig meghosszabbítja. 16. a 450/1/2001.(XII.18.) számú – oltóvíz ellátás biztosításának felfülvizsgálatára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 10-ig meghosszabbítja. 17. a 461/2001.(XII.18.) számú – miklósfai városrészben buszmegálló létesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja. 18. egyeztetést kezdeményez a szükséges munkálatok meghatározása céljából a HSMK elektromos hálózatának korszerűsítésére vonatkozóan. Egyetért azzal, hogy a szakértői egyeztetésen bizottsági tagként részt vesznek: Kelemen Z. Pál, Röst János és Gyalókai Zoltán képviselők. A 464/2001.(XII.18.) számú határozat végrehajtásának határidejét 2002. május 31-ig meghosszabbítja. 19. a 468/2/2001.(XII.18.) számú – Csengery u. 89. szám alatti ingatlan értékesítésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. május 15-ig meghosszabbítja. 20. a 14/2002.(II.5.) számú – törmeléklerakó létesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 10-ig meghosszabbítja. 21. a 17/2002.(II.5.) számú – Kft.-k, Kht.-ék negyedéves beszámolójára vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. április 30-ig, 2002. július 30-ig, 2002. október 30-ig, 2003. január 30-ig meghosszabbítja. 22. a 20/2002.(II.5.) számú – ingatlan értékesítésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 30-ig meghosszabbítja. 23. a 23/2002.(II.5.) számú – Fő út 13. szám alatti ingatlan értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 10-ig meghosszabbítja. 24. a 45/2002.(II.5.) számú – palini városrészben Közösségi Ház létesítéséhez terület biztosítására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. június 10-ig meghosszabbítja. 25. a 48/1-5/2002.(II.12.) számú – Csengery úti iparterület értékesítésére vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. december 10-ig meghosszabbítja. 26. az 58/1,2,3/2002.(II.26.) számú – Touorinform Iroda működésérésre vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2002. szeptember 30-ig az 58/4/2002.(II.26.) számú határozatot 2002. november 30-ig meghosszabbítja. 27. egyetért azzal, hogy a palini 4310/67 hrsz-ú terület É-i részének telkesített kialakítását követően gondoskodni kell az értékesítés feltételeinek megteremtéséről. Határidő: a rendezési terv módosítás elhatározására: 2002. május 31. a terv jóváhagyására és az értékesítés meghirdetésére: 2003. június 30. Felelős: Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető) 28. hozzájárul a Belvárosi Bölcsőde kialakításának előirányzat növekedéséhez az intézmény bútorzatának várható összegével 1.500 eFt-tal, egyúttal az Irtás, Postakerti útépítés, közvilágítás előirányzatát 1.500 eFt-tal csökkenti. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Karmazin József főépítész osztályvezető) 29. a - Bolyai János Általános Iskola - Hevesi Sándor Általános Iskola - Általános Iskola Kiskanizsa - Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola - Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Miklósfa - Általános Iskola és Óvoda Nagykanizsa-Palin - Péterfy Sándor Általános Iskola - Rozgonyi Úti Általános Iskola - Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola - Vécsey Zsigmond Általános Iskola - Zemplén Győző Általános Iskola - Zrínyi Miklós Általános Iskola - Nevelési Tanácsadó - Állami Zeneiskola - Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola - Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola - Cserháti Sándor Műszaki és Mezőgazdasági Szakképző Iskola - Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola - Thúry György Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola - Hevesi Sándor Művelődési Központ - Móricz Zsigmond Művelődési Ház - Városi Könyvtár - Kertvárosi Óvoda - Micimackó Óvoda - Hétszínvirág Óvoda - Pipitér Óvoda - Rozgonyi – Arany Óvoda - Vackor Óvoda - Hevesi Úti Napköziotthonos Óvoda - Attila Úti Napköziotthonos Óvoda - Rózsa Óvoda - Egyesített Bölcsőde - Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat - Nagykanizsa MJV. Önkormányzat Egészségügyi Alapellátási Intézménye - Egyesített Szociális Intézmény - Szakosított Szociális Intézmény - Szociális Foglalkoztató - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Ingatlankezelési Intézménye - Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Kincstár - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza - Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatainak módosítását elfogadja és felhatalmazza a Polgármestert a Szervezeti és Működési Szabályzatok módosításának aláírására. Határidő: 2002. április 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető) 30. elismerését fejezi ki a Pipitér Óvoda, a Hevesi Sándor Művelődési Központ, a Farkas Ferenc Városi Zeneiskola és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetőjének és dolgozói kollektívájának a színvonalas program előkészítéséért, lebonyolításáért. Határidő: 2002. május 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 31. felhatalmazza a polgármestert az alábbi hitelek felvételére: • 214.217 e Ft összegben folyószámla hitel 2003. évi visszafizetéssel a már jóváhagyott 300.000 e Ft-on felül • 160.000 e Ft összegben célhitel a lakásprogram megvalósításának saját erejére 5 év futamidővel évi azonos összegű törlesztéssel • 130.000 e Ft összegben célhitel a Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola 8 tanterem emelet ráépítésére 5 év futamidővel évi azonos összegű törlesztéssel. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel-visszafizetés időtartama alatt a kért hitelt és járulékait a futamidő éveiben – a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokat megelőzően – a költségvetésbe betervezi és jóváhagyja, illetve a költségvetési előirányzat módosításai során figyelembe veszi. A hitel és járulékai visszafizetésének biztosítékául az Önkormányzat költségvetési bevételeit ajánlja fel. Határidő: folyamatos minden hónap 31-ig Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető) 32. hozzájárul ahhoz, hogy Kanizsai Főiskolai Hallgatói Önkormányzat székhelyeként a Nagykanizsa Zrínyi Miklós u. 33. szám alatti ingatlant a Zala Megyei Bíróságnál bejelenthesse. Felelős : Tüttő István polgármester 33. felkéri a polgármestert, hogy a Családsegítő Központnál és a Gyermekjóléti Szolgálatnál végzett a Zala Megyei Gyámhivatali vizsgálat megállapításaiban foglalt teendők végrehajtása érdekében a májusi soros közgyűlésre készítsen javaslatot. Határidő: 2002. május 28. Felelős : Tüttő István polgármester 34. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi. Felelős: Tüttő István polgármester 3. Interpellációk, kérdések Dr. Gőgös Péter: Kiskanizsán a Pivári utca Bajcsy-Zsilinszky úti bevezető szakaszán van egy közlekedési tábla elhelyezve a járdán. A tábla amúgy is alacsonyabb az átlagosnál. Ennek a táblának a főtáblája alá, mely egy sebességkorlátozó tábla, elhelyeztek egy teherautóval behajtani tilos táblát. Ezt követően ez alá a tábla alá egy újabb táblát, amely kb. 150, 145 cm magasságban helyezkedik el a tábla szintjében. Balesetveszélyes a tábla, mint ahogy arról a rajta a szélén elhelyezkedő vérnyomok is árulkodnak. Több-kisebb baleset történt. Kérném ennek a veszélynek a mielőbbi elhárítását. Tarnóczky Attila: Az interpellációra 15 napon belül válaszolunk és remélem addigra meg is oldjuk a kérdést, ezt kérem osztályvezető úrtól, illetve a segítségét kérem. Bicsák Miklós: Én annyiban kérném elnök urat, hogy a szociális kérdésem már okafogyottá vált. Ha helyette meg tetszik engedni, a választókörzetemben nagyon fontos – közben a lakosság részéről kaptam telefont és kérték, hogy hagytam ezt a témát, de úgy gondoltam van itt egy aktuális téma. A polgármesteri tájékoztatóban nem kérdeztem, de most kérdezném tisztelettel: az Űrhajós utca és járda a költségvetésben nem szerepel. A tavalyi évben a 2001. évben ez bent volt a költségvetésben. Nagyon szomorú vagyok tisztelt alpolgármester úr, hogy az idei évben nem került be, pedig nagyon fontos és állandóan problémák vannak azon a területen. Ezt kérdezném tisztelettel, hogy nem akkora összeg, hogy van-e lehetőség, mert ezt meg kellene a lakosság részére a járdát a Magyar utcával összekötő, az a 80 m-es járdarészről a buszmegállóról sem tudnak a volt Építőipari Szövetkezet jobb oldalán a kis idős nyugdíjasok a Hársfa, Ifjúság utcából is közlekedni. Nagyon rossz állapotban van, mert csak az autóúton tudnak ott közlekedni. Tarnóczky Attila: A kérdésre nem tudok választ adni. Azt képviselő úr is tudja, hogy a költségvetést nem polgármester úrral mi ketten fogadtuk el, hanem a közgyűlés. Ha mi van benne, azért ez a 27 ember a felelős. Természetesen bármilyen tétellel ki lehet egészíteni, ha van erre kezdeményezés és a többség azt mondja, hogy igen. Erre a kérdésre írásban fogunk választ adni. Tóth Zsuzsa képviselőasszony véleményét kérem, hogy az írásban adott interpellációs választ elfogadja-e vagy sem? Tóth Zsuzsanna: Köszönöm, a választ elfogadom. 4. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelet megalkotására (írásban) Előadó: Dr. Csákai Iván bizottsági elnök Dr. Csákai Iván: Leírtam a bizottsági véleményt, az szerepel benne. Kérem megszavazni. Tarnóczky Attila: Hozzászólások következhetnek. Úgy látom hozzászólás nincs, a vitát lezárom. Rendeleti javaslatról legyenek szívesek dönteni. A közgyűlés 15 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 26/2002.(V.2.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2002.(V.2.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 5. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi költségvetési gazdálkodásának végrehajtása (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Én szívesen dolgoznék, alig dolgoztam még ma. Elhangzott egy javaslat, hogy tartsunk szünetet. Kérem, szavazzunk róla. A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Kedves képviselőtársaim, én azt javaslom, mivel bizonytalan a helyzet , kezdjük el a vitáját, akik itt vannak, akiket érdekel a téma, gondolom a véleményüket elfogják mondani erről a vaskos előterjesztésről. A vitát megnyitom. Budai István: Mivel olyan nagy volt a tolongás itt, azért gondoltam, hogy hozzászólók, mert nem jelentkezett senki. Én röviden szeretném elmondani a 2001. évi költségvetésünk végrehajtásáról, hogy mint ahogyan a könyvvizsgálat is kifogásolta a gazdasági társaságokról, de én korábban is szoktam ilyeneket mondani, hogy a gazdasági társaságokról rövid tájékoztatást azért jó lenne minden éven adni ha nem a költségvetési táblákban, de a szöveges részben azért én úgy gondolom lehetne. Tudniillik, kiesik a megfigyelési körünkből ez a terület, mert olyan címen tudunk csak tájékozódni, hogy mennyi támogatást kaptak, hogy aztán ezek ezzel hogy gazdálkodtak, hogy sáfárkodtak, mit végeztek, erről én úgy gondolom az intézményekhez hasonlóan egy pár mondatot azért lehetett volna mondani. Ezt azt hiszem korábban is kifogásoltam én. Én jónak tartanám ezt a gyakorlatot azért bevezetnénk egyszer majd valamikor az életben. Ennyit a szöveges beszámolóhoz. A táblázatoknál mint ahogy minden éven amióta azt hiszem képviselők vagyunk leszögezhetjük, hogy nem állt meg, továbbra sem állt meg a vagyonfelélés folyamata. Én itt ugye azt olvasom ki ebből, hogy a működési kiadási többlet, ami 728 000 016 Ft ezt a felhalmozási bevételi többletből finanszíroztuk, tehát nem szerencsés az a helyzet, amikor mi feléljük azt a vagyoni értéket, amit sikerült esetleg értékesíteni, vagy felhalmozási bevételt kaptunk valahonnan. Azt ugye működésre fordítjuk. Így végső soron a város vagyonát csökkentettük. Én elég sokat számolgattam a bevételi többlet, ami 440.668 e Ft ezt a Pénzügyi Bizottsági ülésen kiveséztük, hogy miből eredhet a pénzmaradvánnyal az hogyan klappol. Végén megállapítottuk, hogy nem érdemes ezzel foglalkozni, mert ez nem teljesen azonos kategória. Csak ezt azért mondom el, ha valaki most számolgatna, akkor ne fáradjon vele, mert nem érdemes. Én még annyit elmondanék talán, és ugye többször hangoztatjuk a szöveges beszámolóban, hogy gazdaságos, meg okos odafigyeléssel körültekintő, céltudatos gazdálkodással a stabilitásunkat megőriztük és tervezett hitelfelvétel töredékével gazdálkodtunk. Én azért mégis azt mondanám, hogy a 16. tábla, azért nem erről árulkodik. Mert ha mi március 27-én a 23/2002. határozatunkkal majdhogynem a tényszámokra módosítunk egy költségvetést, mert akkor már arra módosíthattuk volna, ha azt terjesztették volna elénk. Akkor nem értem, hogy mégis miért vannak olyan túllépések, mit tudom én irodaszernél, 19%- nyomtatványnál 17%- hajtó és kenőanyagnál 18%- egyéb készletek vásárlás beszerzésnél 67%- aztán, 21%-kal léptük túl az adathálózat, a telefonszámlát, aztán 23-kal berendezések gépek karbantartását. Majdnem háromszorosa lett az egyéb üzemeltetés és fenntartási költségek összege, mint a módosított előirányzat. Én úgy gondolom, hogy ez nem valami körültekintő céltudatos gazdálkodásra vall és én vártam erre a magyarázatot, és remélem, hogy erre ezt megkapjuk, mert azért ez engem irritál, hogy március 27-én, ez év március 27-én, nem tudjuk azt, hogy milyen összegeket kell módosítanunk nekünk egy költségvetési előirányzatot, hogy azt ilyen mértékekben ne lépjük túl. Erre Beznicza úr gondolom itt mosolyogsz, majd megadod a választ, de én azért mégis arra gondolok, hogy akkor már olyan hű de nagy dolog nem történhetett március 27-e után. Cserti Tibor: Azt hiszem, hogy bizottsági üléseken volt alkalmunk alaposan megtárgyalni a zárszámadás előttünk levő tervezetét. Azt lehetne mondani, hogy egy zárszámadásról nagyon sok vitát nem lehetet lebonyolítani, tanulságait azért azt hiszem illik levonni mindnyájunknak. Tartalmi tanulsága az összegezve, hogy sodródik a város pénzügyi gazdálkodása és tovább folytatódik a vagyonfelélés. Aminek mindenféleképpen gátat kéne vetni, át lehet ütemezni gyakorlatilag a kiadásokat. Át lehet ütemezni a felálló hitelszerződéseket, erőlködések vannak a korábbi napirend pontnál is megfogalmaztam. Összességében egy jó tükörképe a 2001. évi gazdálkodásunknak ez a zárszámadás. Ugye itt egyesek már megkérdezték, hogy mi lett volna, ha nem kapjuk a gázközmű vagyont és további olyan eseti jellegű bevételeket. Akkor bizony ma már nagyon kemény csőd közeli helyzetben lett volna a város költségvetése. No, hogy valami pozitívumot is mondjunk. A pozitívum az, hogy a döntéshozók akkor tudnak talán igazi döntéseket, vagy legalább is megalapozott szakmai döntéseket hozni, hogyha az elénk kerülő előterjesztés elemzésre alkalmas állapotban, tartalmilag és formailag is jön vissza. És hogyha már munkát fektetett bele az apparátus, akkor igazán arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az előterjesztés színvonal javult, gyakorlatilag ez a szerkezeti összeállítás, az elemző anyagi irányába ment el, és szeretném felhívni különösképpen tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az intézményhálózat vonatkozásában is, bizony tartalmaz olyan összehasonlító adatokat, ami alapján összevethetők az egy feladat mutatóra jutó költségek. Nyilván forrás oldalról is. Mit ad az önkormányzat, mit ad az állam, mit ad díjbevétel. Sok irányú tapasztalat levonására ad lehetőséget, és a magam részéről azt hiszem képviselőtársaim nevében is ezt az apparátusnak megköszönöm, és további ilyen színtű anyagok előterjesztését javaslom. Ugyanakkor a könyvvizsgálói észrevételt is figyelembe véve, feltétlenül határozati javaslatot szeretnék előterjeszteni kiegészítésképpen. Ugye felhívja a könyvvizsgáló is a figyelmet arra a tényre, hogy bizony a korábbi időszakhoz képest is romlott a város adómorálja és helyi adóbevételek tekintetében nagyon tetemes adóhátralék, 189. 707 eFt adóhátralék van a fordulónapon kintlévőségben, aminek a behajtására bizony fokozott intézkedéseket kell tenni, és ez a hivatalvezetés számára azt kell, hogy eredményezze, hogy számunkra záros határideig, én javaslom ennél egy laza határidőt, mondjuk május 31-t intézkedési terv kidolgozását. Én tudom, hogy többletmunka ez, többlet feladat, egyúttal többlet előirányzattal is járhat a dolog adott esetben. Én magam részéről szívesen szavaznék meg akár célprémiumot is, mert konkrét feladat végrehajtására, nyilvánvaló feltételeket is kell biztosítani. De ugyanez vonatkozik egyébként az Illetékhivatal esetében is. És az Illetékhivatalban amúgy is van premizálási rendszer, de hogy milyen szintű elémaradások vannak, azért azt viszont egyeztetni kéne, és nyilvánvalóan nem véletlenül hívta fel a könyvvizsgáló is a figyelmet. hogy ez a zárszámadás részének kellene lenni. Az eddig kint lévő illetékállomány. És mivel én árgus fülekkel hallgattam és nem kaptam választ a polgármesteri tájékoztatónál két kérdésemre. Mivel mind a kettőnek pénzügyi vonzata is van, most ismét megkérdezem: hogy árpilis 30-i végrehajtással a Kanizsa Vállalkozók Konzorciumával kapcsolatos opciós szerződések felülvizsgálatra kerültek-e? Ha nem, akkor miért nem? Ha igen, akkor milyen végeredménnyel. A másik, mivel pénzügyi vonzata lehet, hogy az Eötvös tér irodaház mögötti garázs építésének lehetőségét megvizsgálta-e a határnapra a hivatal? Ha igen, akkor mi a végeredmény, ha nem, akkor meg miért nem? Tarnóczky Attila: Az opciós szerződéssel kapcsolatban Tóth László képviselő úr, illetve a bizottság elnöke, ebben a minőségben talán valami választ tud adni, foglalkozott-e az Ügyrendi és Jogi Bizottság ezzel a kérdéskörrel. Én magam nem foglalkoztam, a laktanya ügyekben, illetve az Ipari Park ügyekben magam a előkészítési munkákban nem veszek részt munkakörömből adódóan. Az adóhátralék behajtására intézkedési terv kidolgozásáról szavazni fogunk. Megkérem viszont osztályvezetőurat, hogy a március 27-i üggyel kapcsolatban Budai képviselő úrnak legyen szíves választ adni. Beznicza Miklós: Sem az intézményeknek, sem a Polgármesteri Hivatalnak a tételes költségvetését soha nem hozzuk ide. Az intézmények sem hozzák, csak a kiemelt előirányzatokat. Itt csak a hivatalt tetszik látni, de csak a kiemelt előirányzatok jóváhagyása szükséges, azon belüli mozgás lehetőség fent áll. Most is ez tudom mondani, nem tudok mást mondani. A helyi adóhátralékra, intézkedési terv semmi akadályát nem látom ide lehet hozni, amit a Cserti képviselő úr mondott, hogy Illetékhivatalnál a Nagykanizsát megillető részre gondoltál gondolom. Kaptam én ezt megkértem az Illetékhivataltól, csak valószínűsíthető értékeket tud adni az Illetékhivatal, de így szó szerint, hogy valószínűsíthetően 161 millió Ft, de ennek ez annyira esetleges, hogy a behajtására még százalékos arányban sem tud Csuti úr erre nekem választ adni. Tóth László: Cserti úr kérdésére a következőt tudom válaszolni. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a múlt heti bizottsági ülésen foglalkozott ezzel a témakörrel annak kapcsán, hogy polgármester úr megbízta, Dr. Erdős László ügyvéd urat. hogy készítsen egy ilyen előterjesztést, egy szakmai véleményt. Nem kívánnék most belemenni most a részletekbe, de a bizottság állásfoglalása a következő volt. Addig, amíg a város nem kapja meg a lakatanyák tulajdonjogát, addig nem kívántunk ezzel a kérdéskörrel érdemben foglalkozni. Tarnóczky Attila: Volt képviselő úrnak még egy kérdése Karmazin osztályvezető úr talán az Eötvös téri telkek ügyéről talán tud valamit mondani. Karmazin József: A területen 4 gépkocsi tárolására van hely kialakítva, amelyet a Hivatal gépkocsijai foglalnak el. Vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy egy új beépítés hogyan tudná befogadni ezt a funkciót is, erre készül az a bizonyos beépítési vázlat, amelynek a költségbecslése ismeretében vállaltuk a határozatra jelentés kapcsán a május végi határidőt. Cserti Tibor: Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökétől ezt a felvetést, vagy nem is tudom, hogy minősítsem, nem tudom elfogadni. Van egy közgyűlési határozat, ami kötelezi a polgármestert, nyilvánvalóan keresztül kiadhatja házi feladatnak az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak, hogy igen meg kell vizsgálni ezt a kérdést és erről tájékoztatni kell a közgyűlést. Az okos ember előre felkészül szituációkra és azt mondta, hogy ennek bekövetkezésekor, ezt kívánom tenni. És ehhez kéri a tisztelt közgyűlés jóváhagyását, hogyha kell. Itt most kapatunk én legalábbis a magam részéről egy olyan „róka fogta csuka” helyzetben érzem magam. Kaptunk egy olyan dolgot, hogy igen negligáljuk a közgyűlés döntését. Igaz, hogy kötelez bennünket a foglalkozásra, de nem kívánunk vele foglalkozni. A másik kérdésre vonatkozóan meg Miklós, nem fogadom el a választ. Azért nem fogadom el, mert szóval a könyvvizsgáló itt nem véletlenül észrevételezte. Jelenlegi rendszerben az Illetékhivatali számítógépes rendszerének a következőt kell produkálni. Nagykanizsa város illetékességi területén kivetett illeték összesen, ebből befolyt, ebből hátralék. Három számot kérünk, és ezt be kell állítani mérlegbe. Egyébként a kint lévő illetéknek az összege ugye, nyilvánvaló ő náluk is szép prémium ennek a behajtása házi feladatként, és maga a prémium megállapítása vezető szinten is, és a szervezet szinten is ehhez az egy számhoz kapcsolódik. Köszönöm szépen. Tarnóczky Attila: Azt tudom mondani, most az Ügyrendi és Jogi Bizottság dolgait ne vitassuk meg. Polgármester úr tudomásom szerint ezt az álláspontot elfogadta, be fogjuk Önöknek terjeszteni, ha úgy gondolják Önök, hogy ezt felül kell bírálni, akkor felülbírálják. Gyalókai Zoltán: A pénzügyi beszámoló 20. oldalán itt érdekes dolgokat láttam, és tulajdonképpen a Hivatal mégis csak odafigyel a költekezésre. Ugyanis itt le van írva, hogy a HSMK tulajdonképpen 8 millió Ft-tal többet költött az előirányzatnál. Igaz, hogy év közben többször figyelmeztetést kapott. Szeretném megkérdezni alpolgármester urat, hogy ez milyen konzekvenciákat von le és figyelmeztetést kapott-e a HSMK igazgatója ebben a témában. Tarnóczky Attila: A következő történt. Három intézmény volt érintve kisebb-nagyobb tétellel, akik túllépték a költségvetésüket. Összehívtuk a Kincstárral az intézmények képviselőit polgármester úrral, és a következő megállapodásra jutottunk, ha csak ki nem vonulnak persze az intézmények, és Önök ezt felül nem bírálják. Hogy ezen az alapon költségvetést a dolog precedens jellege miatt nem módosítunk. A háromból kettő vállalta, hogy az idei költségvetésből a hiányt kigazdálkodja. A HSMK esetében még azon kívül 2 évet kért az idei éven kívül. Ebben maradtunk megegyezés szintjén. Van-e még kérdés, felvetés? A vitát lezárom. Cserti Képviselő úrnak a határozati javaslatáról szavazni fogunk természetesen, előtte azonban a rendeleti részről döntsünk. Kérdezem Önöket, sajnos rendeleti javaslat nincs, de szóban mondom a rendelettervezetet elfogadják-e minősített többséggel lehet dönteni. Kérem, álláspontjukat. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 27/2002.(V.2.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 27/2002.(V.2.) számú rendelete a 2001. évi költségvetési zárszámadásról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Tarnóczky Attila: Cserti képviselő úr javasolta, hogy május 31-i határidővel a Hivatal dolgozzon ki az adóhátralék behajtásával kapcsolatos intézkedési tervet. Kérem, döntsenek erről az indítványról. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 130/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályát az adóhátralék behajtásával kapcsolatos intézkedési terv kidolgozására. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző (Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető) 6. Javaslat a 2001. évi pénzmaradvány felosztására a 2002. évi költségvetési előirányzatok módosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila polgármester Böröcz Zoltán: Arról volt szó pénzmaradvány elosztásánál, hogy három tétel tekintetében és aki előtt van, ebből az egyik a Polgármesteri Hivatal, tekintetében azt javasoljuk, hogy a pénzmaradvány felosztására ne kerüljön sor és inkább később akár egy 2002. évi költségvetés módosítás során történjen meg a dolog rendezése, és ez egészen pontosan a 40 558 eFt-os tétel, 2085, és a 2892-es ezer Ft-os tételek igen valóban. Dr. Csákai Iván: A 12. számú mellékletben egy beszúrást, egy módosítást szeretnék kérni járda, kerékpárút és út. Ennyi. Tarnóczky Attila: Járda, kerékpárút és út. Én magam a javaslatnak azért nem örülők, mert ezt a felsorolást lehet hosszabbítani, de hogy ha pénzt nem adunk hozzá, akkor csinálunk egy intézkedést, ami tartalma nem tölthető meg anyagi fedezet hiányában. Köszönöm szépen, én még annyi javaslatot tennék, hogy ha Pénzügyi Bizottság javaslata nem kerül elfogadásra, hogy a Zrínyi Iskola pénzmaradvány visszapótlásához egy külön határozati javaslatban rendelkezzünk arról, hogy ebből a visszapótolt összegből kell megoldania az iskolában felmerült munkaügyi per önkormányzatot terhelő kiadásait. Ez 2.5 millió Ft- körül van. Cserti Tibor: Megmondom őszintén, énnekem ellenjavaslatom van ezzel kapcsolatosan azért, mert van egy helyzet különösen a Zrínyi Általános Iskolában. Van mellette egy munkaügyi per. Most gyakorlatilag ennek a jogkövetkezménye mindenféleképpen az intézményt terhelik elsődlegesen és nyilvánvalóan csak másodlagosan a fenntartót. Az előbbi esetben ráadásul precedens értékű volt a tanulócsoportok indításával összefüggésben a döntésünk. Biztosítottuk hozzá döntéssel a 2002. évi beiskolázás kapcsán a 3. tanulócsoport működtetésének a fedezetét is. Amennyiben a alpolgármester úr javaslata elfogadásra kerül, akkor én azt mondom, hogy ugyanakkor tekintettel, hogy több tanulócsoport nem indul a városban, csak ugye átrendeződik, mert több gyerek nem lesz ez által, akkor nézzük meg a városi szintű intézményellátás egészét, és a tanulócsoportoktól arányosan az átcsoportosított pénzösszeg fedezete kerüljön zárolásra. Azt hiszem, logikusnak tűnik a gondolat. Tarnóczky Attila: Logikusnak tűnik, csak nem így döntöttek. Önök eggyel több iskolai osztály indítását engedélyezték, mint ami a költségvetésben meg van tervezve. Ennek nem hogy hozadéka nincs. Ennek plusz kiadása van. Úgyhogy máshonnan nincs mit elvonni, hacsak valaki elő nem áll egy javaslattal, hogy hol nem kell első osztályt indítani, amit én meg nem fogok támogatni. A javaslatomat így fenntartanám, a vitát pedig lezárom. Szavazás következik. Ugyancsak az előzőek szerint a rendeletről kell szavazni első menetben, de Csákai úr kérte a rendelet szövegében az út kiegészítést a megfelelő táblában, ahogy elmondta. Kérem, erről döntsenek. Minősített többség kell hozzá rendeletmódosításról lévén szó. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Böröcz Zoltán képviselő úr legyen szíves megismételni, hogy mi a javaslatot, mert pontosan én nem értettem őszintén bevallom, hogy hol, mit kell elhagyni. Böröcz Zoltán: ……2085, és a 2892-es ezer Ft-os tételek valóban, köszönöm. 2892 eFt, valamint az intézmények és Polgármesteri Hivatal táppénz betegszabadság stb. 40 5558 eFt……. amennyiben pedig ez megjelenik költségvetési módosítással…. Tarnóczky Attila: Akkor azt kérdezném, hogy hova kerüljön a rendeletbe, milyen címszó alá ez a pénzösszeg? Jó, érthető talán. Kérem döntésüket, minősített többség kell az elfogadáshoz. Természetesen igazgató úr nem zavar semmit, annyiban persze zavarja költségvetésben ezek az igények semmilyen szinten nem fognak szerepelni és ide kell jönnünk, mindenhogyan ide kell jönnünk egyébként, és kérni a valóságos kiadások, valóságos fedezetét. Kérem, döntsenek. Minősített többség kell. A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Ezzel a módosítással az egész rendeleti javaslatról döntünk. Kérem, szavazzanak! Minősített többség kell. A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 28/2002.(V.2.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 28/2002.(V.2.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, módosított 14/2002.(II.13.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 7. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi egyszerűsített éves beszámolója (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Kérem hozzászólásukat, ha van, bárki is legyen az. Úgy látom nincs, a vitát lezárom. Kérem, döntsenek a határozati javaslatról, minősített többség kell véleményem szerint hozzá. Szavazzunk! AA közgyűlés 16 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 131/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001. évi egyszerűsített mérlegét, a 2001. évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, a 2001. évi egyszerűsített pénzmaradvány kimutatását, a 2001. évi egyszerűsített eredmény-kimutatását elfogadja. Utasítja a polgármestert, hogy a könyvvizsgálatról készített jelentést az Állami Számvevőszék részére küldje meg. Egyúttal utasítja a jegyzőt, hogy a közzétételről gondoskodjon. Határidő: 2002. június 30. Felelős: Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Beznicza Miklós osztályvezető) 8. Javaslat a szociális és közművelődési intézményvezetők határozott időre szóló kereset-kiegészítésére (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: A polgármester úr élve jogával ezt a már egyszer tárgyalt és ugyancsak kis híján, de mégiscsak elvérzett előterjesztést újra visszahozta, újabb meggondolásra. Én kérném, tényleg fontolják meg. Egy pontosítást tennék a határozati javaslat „A” pontjában. A mondat vége a szakmai szorzójának mindenkori különbözete helyett a következő lenne, mert ez így értelmes igazán, - a mindenkori szakmai szorzók különbözetének, és az érintettek garantált illetményének szorzata - ez van ugyanis leírva az előterjesztésben tartalmilag. Kíván-e valaki hozzászólni? Kiss László: Alpolgármester úr, én továbbra is fenntartom az előző közgyűlésen elmondott véleményemet. Akkor a közgyűlés azt hiszem felelősséggel döntött. Ezt az eljárást csak óvodai dedóhoz tudom hasonlítani, amikor egy hónapon belül ugyanazt a témát minden különösebb indok nélkül visszahozzák a közgyűlés elé. Ez a közgyűlés döntésének a semmibevétele, maximálisan tiltakozom ez ellen. Én úgy vélem, most is azt mondom, a város ne legyen pápább a pápánál. Amit egyszer az állam meghatározott ne karja azt a város felülbírálni. Mindenféle egyéni és csoport és nem tudom milyen érdekek alapján. Határozottan, leghatározottabban tiltakozom ez ellen az eljárás ellen. Tarnóczky Attila: Tudomásul vettem képviselő úr, én az Ön véleményét tisztelem, bár általában nem tudom elfogadni, ebben az esetben az eljárás az SZMSZ által törvényes úton történt. Ilyen szó nem érheti a ház elejét. Dr. Baranyi Enikő: Kérdésem lenne, hogy a tárgyaló bizottságok hogyan foglaltak állást az előterjesztéssel kapcsolatosan, hisz ez vissza kellett, hogy újra kerüljön, és határozati javaslatok némileg módosultak-e? Itt a „B” pontra szeretnék rákérdezni alpolgármester úrtól, mert valahogy én úgy emlékszem, hogy az eredeti az egy évre szóló volt. Tarnóczky Attila: Nem. Dr. Baranyi Enikő: Ugyanígy, én kérdezem, mert akkor lehet, hogy nem jól emlékszem. A másik pedig az, hogy a forrásként megjelölt Széchenyi Lakásprogram maradványa hol tartunk? Mennyi a maradványa? Mennyire számolnak. Tarnóczky Attila: Utóbbit kérdezem osztályvezető úrtól, hogy ha tud választ adni, az előterjesztés semmit sem változott az előző szóbeli kiegészítés kivételével, ami viszont pontosított csupán, ennek megfelelően bizottságok nem tárgyalták újra, hiszem egyszer már kialakították a véleményüket. Nem ez a kereset-kiegészítés, ez az érintettnek addig jár míg igazgató abban az intézményben. Mihelyt nem igazgató, akkor elveszti, ha igazgató egyfajta automatikusan jár, igen. Kelemen Z. Pál: Mindnyájan tudjuk, hogy az államok, a kormányok és a parlamentek nem tökéletesek és általában tökéletlen törvényeket hoznak. Csak az egy párt rendszerben vannak tökéletes törvények, és tökéletes kormányok. Ebből következik, hogy bizonyosfajta aránytalanságok kialakulnak rendeleti síkon, különböző szakmák között ahhoz képest, hogy melyik szakmának milyen az érdekérvényesítő képessége. A mi bizottságunk a Szociális és Egészségügyi Bizottság két területet nézett: a Szakosított Szociális Intézetet és az Egyesített Bölcsődét, a szociális szférát vizsgálta első sorban, és az ESZI-t – illetve hármat - és arra megállapításra jutott, hogy rendkívüli a béraránytalanság. De ugyanez elmondható a közművelődésben is, mert ha egy könyvtáros könyvtárban, iskolában könyvtáros, akkor kevesebbet kap, attól függ, hogy melyik szektorban dolgozik. Valójában, ugyanabban a szakmában, és ugyanazt végzi. Az intézményvezetők között is hasonló aránytalanságok alakultak ki. Sőt az aránytalanságok fokozódtak, hogy a szociális szférában, hiszen a pótlékok az intézményvezetőket néha náluk képzetlenebb emberek mögé sorolták. Én nem veszem szent írásnak ezt az 1.43-1.26-1.20, és az előterjesztő sem tekinti annak, különben nem terjesztette volna be ebben a formában. Mégis kiragadom az egész dologból, a szociális szférában foglalkoztatott embereket és a szociális intézmények vezetőit. Aki ismeri a szféra helyzetét, aki ismeri az ott elvégzett munkát, az megérti, hogy miért teszek megkülönböztetést a többiekhez képest, ezért külön nem is kívánom indokolni. Mindenképpen arra kérem képviselőtársaimat, hogy amennyiben nem kívánják egyben és csomagban elfogadni. Én egyben és csomagban is el tudom fogadni. De amennyiben nem kívánják egyben és csomagban mindegyiket elfogadni, legyenek tekintettel arra a mostoha és áldatlan állapotokra, amelyik a szociális szférában dolgozik. Csak egy példát mondok: Nyugat-Dunántúlon megvizsgáltuk az intézményvezetők bérét, ebben a szférában a legalacsonyabb az intézményvezetők bére és ebben a szférában foglalkoztatottaknak 68%-a minimálbérért dolgozik. Kérem, ha igaz lelki ismertükre hallgatnak, és mondom, hogy én csak a szakág bére mellett állok ki - a többiek mellett is kiállnék, de ez a legmostohább terület - mindenképpen támogassák azt, hogy a szociális intézményvezetők ezt a járulékos költségeket béreikhez megkaphassák. Tarnóczky Attila: Képviselőasszony válaszára megkaptam az adatot: 5.732 eFt ez a még létező összeg. Dr. Gőgös Péter: Kelemen Z. Pál teljesen egyetértek. Javasolnám mindjárt elsőként szavazzunk a szociális szférában dolgozóknak a béréről külön, azt követően a többiekről. Tarnóczky Attila: Én ha megengedik fordítva fogok eljárni, felteszem egyben szavazásra a döntésre a kérdést, és utána hogy ha nem megy át akkor Önök indítványa szerint felteszem, nem tudom, hogy. Ez nem volt ügyrendi javaslat, ez egy módosító indítvány volt. Dr. Baranyi Enikő: Kérdezni szeretném, hogy történt-e vizsgálódás a célból, hogy e szférában dolgozók minimálbéren lévő dolgozók létszáma, hogy viszonyul a többi intézményekhez képest. Más szóval megközelítve, azt gondolom, hogy az igazán számomra elfogadható, és támogatandó az lehetne, hogy vagy azt mondjuk, hogy a szférában dolgozók általában a munkájukhoz képest lemaradást mutatnak, ennek megfelelően a minimálbér plusz x százaléka, magyarul a minimálbéren lévők is és az intézményvezetők is akkor az önkormányzat által munkájuk elismeréseként ha nem is havi, hanem egyösszegű kifizetést évente egyszer kapnak. Ez még sokkal jobban igazodik az én elképzelésemhez. Tarnóczky Attila: Féltem, hogy idejutunk. Az előterjesztés hét igazgató kereset kiegészítésről szól, azért, mert igazgatók. Ugyanakkor emlékeztetnénk mindenkit, hogy már évek óta ebben szférában az önkormányzat bérkiegészítést fizet. Ez most is létező dolog, aminek egy részét valóban a minimálbér jelentős mértékű emelése eltűntette, de ma is létezik, ma is létezik. Az a vád, hogy nem vagyunk érzékenyek erre a problémára, úgy gondolom, nem megalapozott a dolgozók többségénél. Kelemen Z. Pál: Én a minimálbért és az alkalmazottak bérét csak a szféra helyzetének bemutatására akartam felhasználni. Azt akartam ezzel ecsetelni, hogy ez nem olyan szféra, ahol nagyon jól fizetett vezetők és nagyon rosszul fizetett beosztottak vannak. Itt ma a vezetők béréről döntünk és kérem, ezt csak úgy felvezetésként mondtam el, és kérem ezt így vegyék figyelembe. Kiss László: Pontosan ezt a helyreigazítást akartam megtenni, amit Kelemen Z. Pál képviselőtársam önmagától is megtett, hogy uraim itt nem a minimálbért kereső dolgozókról van szó, hanem a vezetőknek a vezetői pótlékon felüljáró többlet kiegészítéséről. Semmi másról. Tarnóczky Attila: Így van képviselő úr, pontosan így van. Köszönöm, a vitát lezárom. Mivel itt többen azt mondták, hogy két részben szavazzunk, szavazzunk két részben. Elsőként az első 4 intézményt tenném fel, a határozati javaslat elmondott szövegének megfelelő eljárás tekintetében. Gondolom a bölcsődéket is ide kell érteni, vagy nem? Kérem döntsenek, 14 igen szavazattal lehet dönteni. A közgyűlés 14 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a három közművelődési intézmény. Kérem, döntsenek, ehhez 14 igen szavazat szükséges. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el és a következő határozatot hozza: 132/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális ágazatban dolgozó intézményvezetők részére 2002. január 1. napjától kezdődően kereset-kiegészítést állapít meg az alábbi feltételekkel: a.) a kereset-kiegészítés mértéke az oktatási, valamint a szociális és közművelődési ágazat törvényben előírt a mindenkori szakmai szorzók különbözetének és az érintettek garantált illetményének szorzata b.) a kereset-kiegészítés a vezetői megbízatás időtartamáig jár c.) a kereset-kiegészítés mértéke a szakmai szorzók törvényi módosulásának figyelembevételével, költségvetési évenként kerül meghatározásra d.) a fentiek szerint meghatározott juttatást a „garantált összegen felüli – munkáltató döntésén alapuló – illetmény rész”-ként kell szerepeltetni a munkaügyi dokumentumokon e.) a 2002. évi költségvetésben a fenti célra 797.874 Ft-ot biztosít, melynek forrása a céltartalékban szereplő lakásprogram megvalósítás összegének maradványa. Határidő: a TÁH-hoz történő bekerülés határideje (minden hó 5. napja) Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív Felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida és Simánné Mile Éva osztályvezetők) 9. Ipari Park koncepció és intézkedési terv (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: A határozati javaslatot annyiban egészíteném ki, hogy itt az előterjesztés belsejében lévő összesítést a kért kiadások fedezetéről tessék úgy érteni, hogy az első határozati javaslatban konkrétan benne van nem csak úgy, hogy szükséges forrásokat biztosítja. Számszerűen átkerült oda az 1 határozati javaslatba. Kérdezem ügyvezető urat, hogy az előterjesztéshez szöveges kiegészítést óhajt-e tenni? Kérdésre fog válaszolni. Önöké a szó. Kiss László: Csak arra szeretném a figyelmét felhívni, hogy egy órával ezelőtt a testület többsége a szünet tartása mellett szavazott, ennek ellenére folytattuk az ülést. Most kérném a szünet elrendelését. Tarnóczky Attila: Szünet emberek 20 percre. SZÜNET Tarnóczky Attila: Ugye ott tartottunk, hogy ezt az Ipari Parkos előterjesztés vitáját megnyitottuk, kérem a hozzászólásokat. Gyalókai Zoltán: A Kht. ügyvezetőjétől kérdezném, hogy itt a leírt anyagban egy munkatervet láttam, de én úgy emlékszem, hogy szóba került régebbiek tárgyalása során és azóta milyen hirdetések reklámok, illetve megkeresések történtek az Ipari Parkkal kapcsolatban. Nyilván befektetőkre gondolok. Tarnóczky Attila: Még gyűjtenék kérdéseket, ha vannak. Nincsenek. Ügyvezető úr öné a szó. Schmidt László: Annyit kiegészítésként elmondanék az anyaghoz Gyalókai úr kérdésére is válaszolva egyben, hogy az anyag összeállításánál, ahogy az elején is jeleztem, több közgyűlési döntést kellett figyelembe venni. A Közgyűlés döntései között többek között az is szerepelt, hogy elsősorban ingatlanfejlesztő vonatkozásában lépjünk tovább, próbáljunk meg ingatlanfejlesztő partnert keresni. Ez ügyben tettünk lépéseket: egy ajánlat is érkezett hozzánk, ezt polgármester úr részére tegnapi napon továbbítottam, megküldtem. E mellett betelepülni szándékozó vállalkozók részéről érkezett megkeresés, közelmúltban jártak itt nálunk. Olyan információnk van, hogy rövidesen érkeznek vissza, tetszett nekik a terület, várjuk a konkrét válaszokat bízzunk benne, hogy megkeresnek bennünket. Ez egy 6 hektáros befektető lenne. Egyelőre ennyi, de a közgyűlés határozata alapján folyamatosan kell ezt a tevékenységet folytatnunk és nyilván arról folyamatosan fogunk tájékoztatást adni, hogy mi történt ebben az ügyben. Tarnóczky Attila: Gondolom, ügyvezető úr a bizalmasabb információk tekintetében is nyitott egy ….értem, értem. Dr. Baranyi Enikő: Nagyon nagy várakozással és figyelemmel próbáltam átnézni ezt az előterjesztést. Ha ismételnék, akkor elnézést kérek, késve érkeztem vissza. Az első, amit elöljáróban szeretnék mondai, hogy március 2-i közgyűlésen azt hiszem, hogy egységesen önkritikát is gyakoroltunk és itt azt hiszem, hogy Cseri úr mondta, hogy nem igazán tettünk úgy, mint a gazdasági szereplőktől az elvárható egy más kérdés kapcsán. Akkor azt mondtuk, hogy ez az Ipari Parknak ilyen értelemben történő indítása, valahogy úgy nézett ki, hogy feltételezett jó szándék mellett és ellenére valójában a hozzáértés hiányában is születtek meg, és az információ hiányában azok az előterjesztések - és itt gondolok a szindikátusi szerződésre is - , amelyek nem igazán adtak lehetőséget arra, hogy megfelelő betekintése és választási lehetősége legyen a közgyűlésnek. Az akkori határozatunk és a javaslatunk az volt, hogy ezen a közgyűlésen pedig arról kérünk egy részletes tájékoztatást, hogy az eltelt hat, illetve most már mondhatnám nyugodtan nyolc hét alatt mi történt? A mi történtből annyi, hogy egy olyan koncepciós intézkedési tervkerült az asztalunkra, amely szerintem dátum nélkül kettő évvel ezelőtt is már megvolt, vagy legalább is meg kellett volna lenni. A magam részéről szeretném kiemelni, hogy akkor dönt megítélésem szerint helyesen a közgyűlés, hogy ha logikai sorrendben bizonyos kérdésekben elsősorban dönt. Nevezetesen abban, hogy ezt az Ipari Parkot Nagykanizsa Önkormányzata az Ipari Park Kht-én keresztül önállóan és egyedül akarja elvégeztetni, avagy - és erről is volt már szó a március 2-i közgyűlésen - vagy pedig az másik alternatíva, hogy a partnert keres. Én ezeket a partneri kapcsolatokat szerettem volna tudni, hogy alakult-e már valami konkrét tartalommal akár abszolút bizalmas módon, és akkor már a koncepció - hogy így mondjam - két vonalon futtatva kellett volna, hogy a közgyűlés asztalára kerüljön. Ha egyedül történik, akkor milyen személyi feltételekkel és milyen szakmai tapasztalattal meri az Ipari Park Kht. ezt javasolni és meri a testület rábólintással az igenlő szavazatát erre adni. Vagy pedig a partneri kapcsolatokon belül, milyen eltérő konstrukcióval, üzleti megállapodással valósítható meg az első komoly lépés az Ipari Park Kht-val kapcsolatosan. A közgyűlés elő terjesztett anyag első bekezdése után én úgy érzem, hogy itt is vannak véleménykülönbözőségek, ugyanis a helyzet elemzés alapján azt írja, hogy alapkérdésként merül fel, hogy ingatlanfejlesztő bevonásával, vagy a nélkül történjen és azt hiszem, hogy a következtetés az nem feltétlenül helytálló. Én úgy gondolom, hogy egy partner megkeresése esetében nem lehetne értékesített területekből befolyt területfejlesztésre fordítani, ezt szeretném, ha megmagyarázná a Schmidt úr, ugyanis én úgy gondolom, hogy ez így nem helyt álló. Ez csak egy megállapodás kérdése, ha van megfelelő partnerük. A másik dolog. A tapasztalat hiányában nem érezhető-e túlzónak, avagy felesleges pénzköltekezésnek, hogy egy önálló megvalósítás esetén önálló marketingmunkát kell végezni. Itt is megint utalnék arra, hogy a partneri kapcsolat Nagykanizsa város számára lételem. És ez nemcsak azt jelentheti, hogy valaki, aki tapasztalattal rendelkezik, hanem valószínű, hogy kell tudni találni, és történtek-e a közgyűlés határozatának megfelelően ilyenfajta megkeresések és kiajánlások., akik egyrészt magyarországi avagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek, tőkével rendelkeznek, mondhatnám így ingatlanfejlesztő Rt-vel, hogy így mondjam. Történet-e kapcsolatfelvétel? Erre vonatkozóan miért nem látok én a koncepcióban, az elképzelésekben megfelelő konkrét javaslattételt, kidolgozva azt is, hogy egy ilyen partneri kapcsolatnak milyen előnyei lennének. Én úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek ma, ezen a napján nem a határozati pontok elfogadása az elsődleges feladata, hanem annak az eldöntése, hogy ez a város a képviselőtestület, illetve a Kht. képes-e egyáltalán ebben a dologban önállóan elindulni, avagy - és itt lenne a döntésnek a lényege - partneri kapcsolatot. Azt azért el szeretném mondani alpolgármester úrnak, hogy majd hasonló módon én is ügyrendi gombot fogok nyomni, amikor majd elfelejt szólni, akár polgármester úr, akár pedig maga. Köszönöm szépen. Majd még visszakérhetem a szót, ez nem SZMSZ-szel ellentétes ugye? Tarnóczky Attila: Természetesen nem, bocsásson meg nekem, hogy teljesítem a kötelezettségemet, amit egyébként elég sokszor Ön is polgármester úron számon kér, hogy nem teszi meg. Mielőtt a választ meghallgatjuk még Dr. Gőgös Péter képviselő úrnak is megadom a szót. Dr. Gőgös Péter: Ígérem nem élek vissza az idejükkel. Itt áll előttünk egy remek Ipari Park fejlesztési koncepció. Hasonló koncepciók voltak, lesznek. Sajnos mindig a koncepcióknál topogunk, és itt akadunk el. Úgy érzem, hogy ennek a rendszernek a Kht-nak, az önkormányzatnak a kapcsolata, egy óriási tehetetlenséget rejt magában. Egyetlen dolog hiányzik véleményem szerint. Egy olyan operatív intézkedési lehetőség, egy olyan intézkedési módszer a Kh. részéről, illetve a Kht vezetője részéről, amely gyakorlatilag gördülékennyé tudná tenni a cégekkel való tárgyalást a ipar valós letelepítését. Én azt hiszem, hogy Schmidt úr most már látott annyit az országban, járt többféle Ipari Parkban és találkozott annyi szakemberrel, hogy van némi rálátása azokra dolgokra, hogy mivel lehetne operatívabbá tenni. Én nagyon szeretném, hogyha elmondaná a véleményét és ezt a véleménycsomagot írásban is letenné és megfontolnánk, hogy bizonyos jogosítványokból egy kicsit többet adjunk a kezébe, Bizonyos dolgokat egy kicsit rugalmasabban lehessen intézni, hogy valamivel lépjünk előrébb, ne csak koncepciókon tapogassunk. Böröcz Zoltán: Azt gondolom, mégiscsak hasznos volt átolvasni, mindenképp hasznos volt elkészíteni ezt az anyagot, amit Schmidt Lászlóék készítettek. A következőt szeretném nem is tudom, hogy kérdésként megfogalmazni, vagy megerősítést várni erre a kérdésre. Az az érzésem, sőt egészen biztosan az a véleményem, hogy ugye két út van előttünk, mint ahogy ezt az anyag tartalmazza is. Az egyik az út az mindenképpen az, hogy befektetőket keresünk, illetve keres a Kht, illetve befektetőkkel különböző szerződéseket köt. Folyamatosan gondoskodik a közművesítésről és folyamatosan gondoskodik a betelepüléséről. Ez adott esetben azt jelenti, hogy ilyen méretű Ipari Park, ami mondjuk nálunk egypár ezer ember foglalkoztatását esetleg megoldaná, ez számtalan sok, de több tíz üzleti partnert jelent adott esetben a betelepülni szándékozó üzleti partnert jelent adott esetben. És ez egy bizonyos üzleti irány. A másik irány az, hogy mindenképpen profi ingatlanfejlesztő céggel veszünk fel kapcsolatot, ilyen volt kísérletképpen a Redilco is nyilván. De elképzelhető, hogy más is lesz, mint ahogy az anyagban erre utalás is történt. Nekem ami nagyon fontos pillanatnyilag és fogadjátok el tőlem, hogy ez talán általános véleményünk lehet remélem, hogy osztjátok ezt. Az az, hogy pillanatnyilag nem vagyunk abban a helyzetben, nincs annyi egyéni befektető, hogy elköteleződjünk egy irányban, és nincs olyan profi ingatlanfejlesztő cég a láthatáron, aki egy egész terület betelepítésére szándéknyilatkozatot adott volna, vagy képes lenne. Nekem az a kérdésem a Schmidt Lászlóék felé, támogatva azt természetesen, hogy marketing anyag kell, támogatva azt, hogy együttműködő partnert kell kiválasztani, kiviteli terveket kell készíteni, időprogramban a grafikon szépen mutatja. Engedélyeztetések, és egyéb eljárások kellenek, hogy az utolsó pillanatig várjunk, nehogy olyan elkötelezettséget vállaljunk, vagy olyanfajta tervezést hajtsunk végre az Ipari Parkon, amelyik bármelyik megoldást a kettő közül kizárná. Én egyébként általában azt gondolom, hogy nagyipar, de ha nagy ingatlanfejlesztő cégre bíznánk a megvalósítást, azt nagy valószínűséggel nem akadályozná meg azt, hogy egyes befektetők települjenek rajta keresztül az Ipari Park területére. De ha fordítva indulunk el, az azt veszélyt hordozza magában, hogy a másik alternatívát kizárjuk. Nevezetesen, ha ingatlanfejlesztő cégről van szó, annak valóban 10-20-50-100, Isten tudja mennyi hektár terültre lesz szüksége. Ez az elkötelezés ma még nem történjen meg, ezt szerettem volna ezzel mondani. Ez az anyag egyébként számomra ezt itt nem is vetíti elő ezt az elköteleződést. Annyit azért hadd mondjak és Dr. Gőgös Péter urat erősítve, amikor azt a kérdést teszi fel, hogy van-e olyan cégünk, aki profi módon önállóan teljes jogkörrel határkörrel járhat el az ügyekben. Na és én azt szeretném mondani, vagy azt szeretném hinni, hogy van, és ez az Ipari Park Kht is lehet, ehhez viszont nem az Ipari Park Kht-nak kell alapvetően megváltozni, az önkormányzat és Kht viszonyában, hanem azt gondolom, hogy nekünk, az Önkormányzatnak. Soha nem adtunk igazán mozgásteret számára a tárgyalásokhoz. Soha semmi jogkört nem biztosítottunk, mindig mindenben igazából csak kérdéseket fogalmaztunk meg vele szemben. Sem jogkört, sem felelősséget hozzá, sem lehetőséget nem biztosítottunk. Ha a viszonyunk változásáról van szó, akkor nekünk, a testületnek kell ebben az értelemben változni az az érzésem. Tarnóczky Attila: Én sok tekintetben egyetértek elnök úrral az ingatlanfejlesztő cég esetében is. Egy nagy különbség van. Ingatlanfejlesztő cég esetében egy tárgyalás során eldönthető, hogy mi az az előfeltétel amely mellett Ingatlanfejlesztő cég ezt az egész ügyet elvállalja. Ezt eldöntheti az önkormányzat, hogy elvállalja a maga részéről, vagy nem. A másik úton viszont azzal szembesülünk, hogy állandóan újabb és újabb terhek érhetik az önkormányzatot. Cserti Tibor: A téma fontos, többször körbejártuk. Én azt hiszem, hogy nagyon nagyfokú időkésedelemben voltunk már, ha visszatekintjük a történelmet. A Redilco-t már mindenki értékelte a maga módján, minden esetre itt van most egy Kht-énk, aki koncepció igénnyel áll elénk. Én nézem a másik oldalt kár, hogy Birkner úr nincs itt, mert legutóbb ugye ők voltak, akik külön szorgalmazták, hogy azonnali hatállyal értékesítsünk rövidtávon és ide a befektetőket, és külön hozattak egy határozatot is ha jól emlékszem, hogy kérjük a kormány segítségét. Kértük a Kormány segítségét, azt hiszem az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem kaptunk semmit, legalább is ettől a Kormánytól, ebben az időszakban, eddig. No bízzunk benne, hogy mindenféleképpen további terület-kiegészítés is megilleti a várost, hiszen erre vonatkozóan az új Kormány várható miniszterelnökétől is írásos levelünk van. Bízzunk benne, hogy lesz. Én magam kifejezettem bizottsági szinten is tényleg csak abban látom megoldást, hogy ingatlanfejlesztést, saját Kht tekintetében, és annak minimális tervezési és kivitelezési vonzatát biztosítani kell. Az alapközművek kiépítése nélkül gyakorlatilag nem megy. Ezzel kapcsolatosan a legszükségesebb muníció azt hiszem Kht-nak meg van. Egyetlen egy kérdést tetem fel a polgármester beszámolónál, tájékozatónál, erre nem kaptam választ. Gondolom, most illik mindenféleképpen rá válaszolni. Nem szoktam általában kukacoskodni, de itt a költségtervben van egy olyan tétel, ami a 2-es szám alatt fémjelezett egy ügyvédi költség. Ismert a bútorgyári terület megvásárlásához, ugye egyetlen-egy adásvételi szerződés 852.355 Ft-ba került ügyvédi költség címén. Nem tudom, hogy megalapozottan indokolt volt-e vagy nem? Egyet tudok, hogy a közjegyző okiratba foglalás költségei is közjegyzővel együtt ennél mérsékeltebb. Ha erre kapok választ, akkor már az elején is azt mondtam megnyugszom, hogy megalapozott volt. Tarnóczky Attila: Azt hittem, hogy a hozzászólók száma csökkeni fog, de Marton képviselő úr már odaátról is sikeresen szót kért valamilyen módon Baranyi képviselőasszony révén úgyhogy megkérem Schmidt László ügyvezető urat, hogy az elhangzott kérdésekre válaszoljon, hiszem most már elé szép csokor van. Schmidt László: Megpróbálok sorba menni, bár nem írtam fel mindenkinek a választ. Baranyi képviselőasszonynak válaszolnám, hogy valóban volt egy ilyen közgyűlési határozat, de volt egy olyan is, hogy nekünk össze kell állítani egy fejélesztési koncepciót. Szeretném azt is jelezni, hogy nem tétlenkedtünk és ha jól emlékszem, akkor Gyalókai úr kérdésére elmondtam, hogy van olyan ajánlatunk, ami ingatlanfejlesztésre vonatkozik és a finanszírozás keretében működtethető. Én azt gondolom, hogy ennek a szakmai részét nem a nagy nyilvánosság előtt, hanem egy bizottsági munkában kell valamilyen módon megtárgyalni. Polgármester úr részére én ezt az anyagot a tegnapi napon megküldtem, ma megkapta, tovább tudunk ezen a vonalon lépni. Maga az Ipari Park fejlesztés kérdésben, hogy kht, vagy ingatlanfejlesztő? Szeretném azt leszögezni, hogy nem mindegy, hogy milyen ingatlanfejlesztőről van szó, abban is többfajta létezik. És a mi problémánk igazándiból abból adódik, hogy véleményünk szerint ezért nem is tudtunk állást foglalni ebben az anyagban feltehetően valamilyen öszvér megoldásra kell, hogy hagyatkozzunk. Ez azt jelenti, hogy aki megjelenik nálunk, annak az igényeit megpróbáljuk mi kezelni, de kell egy olyan együttműködő partner, aki egy elég laza együttműködés keretében tulajdonképpen vállalkozhat arra, vagy vállalkozik arra, hogy az általa szervezett befektetőknek a problémáit, finanszírozási gondjait, egyéb dolgokat kezeli egy ingatlanfejlesztés keretében. Ez az egész kérdéskör egyetlen egy dolog köré csoportosul, mégpedig a köré, hogy mi az önkormányzat szándéka az Ipari Park területén lévő földterületekkel. Ha az a szándék, hogy egy összegben minél rövidebb időn belül az eddig befektetett pénzeszközeit visszakapja, ezt is el lehet fogadni. Nyilvánvaló, akkor egy olyan típusú ingatlanfejlesztő irányába kell elindulnunk, vagy valamilyen nagyon nagy cég irányába kell elindulnunk. Ha nem ez a szándék, hanem az, hogy az önkormányzati területek minél nagyobb védelme mellett megpróbáljunk akár kisebb vállalkozások számára minél tágabb lehetőséget biztosítani, és őket minél nagyobb számban idevonzani, akkor egy olyan együttműködő partnerre van szükségünk, aki ebben feltehetően segíteni tud, nem akarja birtokolni a földterületet, viszont érdekelté tehető abban, hogy ő dolgozzon ebben a rendszerbe. Ez az ajánlat egyébként, ami a kezemben van, az nagy vonalakban erről szól, ő nem kér tőlünk semmi egyebet, csak azt, hogy együttműködhessen ebben az egész kérdéskörben és finanszírozhasson. Nyilván úgy, hogy ez az önkormányzatnak ez egy fillérjébe nem kerül utána. Megítélésem szerint egyébként több ilyen cég is van és a határozati javaslatokhoz annyi kiegészítést akkor már hadd tegyek, hogy arra adjon ugyan a közgyűlés felhatalmazást, hogy ezek között egy ajánlatkéréssel hadd mérjük, vagy próbáljuk megmérni ezeket lehetséges egyéb közreműködőket. A Cserti úr kérdésére röviden reagálva. Tájékozódtunk mi is teljesen természetesen, ami előtt ugye ügy szerepel a papírokon, hogy ez a bizonyos ügyvéde díj kifizetésre került. Szeretném jelezni Önnek, hogy a közjegyzőknél a limitált ár egy ilyen szerződéses összeg esetében, amire ez vonatkozik, valóban elmarad ettől mintegy 30-40 ezer Ft-tal. Kb. ekkora a különbség és ebben az esetben a plafonárat alkalmazzák. Megnéztük, utánanéztünk ennek. Hozzáteszem, hogy a szokásos ügyvédi költségnek ez kb. harmadrésze, amennyiért ez a szerződés megköttetett. Más része az, hogy a közjegyzőnél ez az eljárási folyamat csak akkor történhet így meg, hogy ha ott általa egy készített okiratba foglalt módon történik meg ez a dolog. Míg nyilván az ügyvédnél az ellenjegyzés az teljesen rugalmasan tudott lebonyolódni ebben a rendszerben. A másik része az, hogy ez az ügyvéd úr esetében egy folyamat volt, ez egy féléves munkának a vége, ahol a szokásos ügyvédi költségek alatti szerződéssel Ő dolgozott este, Ő dolgozott hétvégén, dolgozott többször. Az más kérdés, hogy jelen esetben itt a telekár is nagyon nagy volt. Szeretném jelezni, hogy egyébként a szerződési összegben még alkudtunk. Polgármester úrral, ügyvéd úrral és általam aláírt emlékeztető tanúskodik erről. Még annál is kevesebbet fizettünk, ami eredetileg a szerződésben volt rögzítve. A jogosítványok és egyéb dolgok kérdésében én azt gondolom, hogy ezzel az Ipari Park kérdéssel akkor lehet előre menni, hogy ha viszonylag tág határokat biztosítunk, mint a területek hasznosítása, mint pedig az eljáró személyek számára. Mit értek ez alatt? Teljesen természetesen semmi olyat, ami az önkormányzati szabályokkal ellentétes lenne, vagy legalábbis ne lenne abba az irányba terelhető ez a gondolatmenet. Ez alatt azt értem, hogy jelen esetben is egy ingatlanfejlesztő bevonásánál én úgy gondolom, hogy a Kht-nak a konkrét betelepülőknek a munkáját is tovább kell vinnie. Az más kérdés, hogy olyan érdeketeket, olyan partnereket kell keresnie, akik érdekeltek lehetnek abban, hogy bedolgoznak ebbe a rendszerbe. A döntés mechanizmusok vonatkozásában. Betelepülő vállalakozó számára meggyőződésem szerint a jelen önkormányzati szabályozók alapján roppant nehéz lesz területet értékesíteni az önkormányzat oldaláról. Egyáltalán az átfutási ideje olyan hosszú ennek a dolognak, hogy nem lehet rugalmasan, normálisan és hatékonyan kezelni ezt a kérdéskört. Én ebben azt érzem, hogy valamivel nagyobb bizalommal, ennek a paraméterinek kereteinek a rögzítésével kezelhető lenne ez a dolog. Mire gondolok itt? Itt arra gondolok elsősorban, hogy olyanfajta kategóriákat kellene rögzíteni, hogy mit szeretne az önkormányzat a befektetett pénzéből viszont látni. Ha azt szeretné viszont látni, hogy az az összeg legalább visszajöjjön, akkor azt lehet mondani, hogy ezt kell megtenni, innentől tudjuk azt, hogy mennyi a telekár, tudjuk azt, hogy miről tárgyalhatunk, miről lehet egyezkedni. Majd pedig a polgármester úr számára kell nyilván egy olyan felhatalmazás, hogy egy Ügyrendi és Jogi Bizottsági jóváhagyással mondjuk, de rövid időn belül egy adásvételi szerződést tudjon kötni egy vállalkozással. A közművesítés kérdésénél és szintén ideérünk vissza ehhez, hogy a befektetett pénzeszközökkel az önkormányzat szándéka. Az én megítélésem szerint és az eddigi ismereteink, becsléseink alapján - bár erre jelen pillanatban nem tudtunk konkrét javaslatot tenni, mivel az elkészített terveknek a költségbecslései még nem állnak rendelkezésünkre - de az alaptapasztalat az, és a tegnapi napon a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács által körbejárt Ipari Parkokból is ez szűrődött le, hogy minimálisan a gerincvezetékek kiépítését, a feltáró út és a főgerinc vezetékek kiépítését az önkormányzat pályázati források bevonásával próbálja megoldani. Ez egyébként a többi Ipari Parknál is tapasztalat volt, hogy anélkül, hogy valamilyen módon nincsen az a terület feltárva egyszerűen képtelenség, legalábbis lényegesen nehezebb tovább lépni vele. Mi úgy ítéljük meg, hogy jelen helyzetben az lehet egy reális megoldás, hogy a jelenleg közművesített terület árának az értékesítéséből befolyó összeget kiegészítve egy pályázati forrással gerincközművek, és a feltáró út kiépítésével tovább lehet menni - ütemezetten természetesen - és szorítkozva arra, amit feltétlenül meg kell tenni a terület feltárásához. Semmilyen kisebb bekötőút, mellékközművek, vagy bekötővezetékek megépítéséről nincsen szó, csak a gerincvezetékekről. Ezt is a vízi közmű és az út esetében mondom, az energiaközműveket teljesen más vonalon lehet az én megítélésem szerint kezelni. Tarnóczky Attila: Ügyvezető úr, véleményem szerint nem az a kérdés, hogy az önkormányzat gyorsan akar a pénzéhez jutni, vagy lassan. A kérdés az, hogy gyorsan akar-e munkahelyeket teremteni újabb önkormányzati terhek vállalása nélkül, vagy ugyanezt lassan akarja csinálni, beláthatatlan önkormányzati terhek magára vállalásával. Ez szerintem a kérdés? És hogyha Ön ezekre kérdésekre választ vár a közgyűléstől, akkor ezeket a kérdéseket határozati javaslatban fel kell tenni, és akkor tudunk dönteni. Ilyen előterjesztést készíteni mielőbb meggyőződésem szerint. És ne haragudjon, nem adunk, én legalább is fel nem teszem szavazásra, felhatalmazást a jelentkezők megmérettetésére. Ez a dolguk, mérjék meg őket. Nem kell ehhez felhatalmazás. Ez a kérés tovább kiskorúsítaná az Ipari Park Kht.-t, amit nagyon nem szeretnék. Cserti Tibor: Én kaptam egy választ az általam feltett kérdésre. Nem volt egyértelmű Laci, meg kell, hogy mondjam őszintén. Vagy egy konkrét adásvételi szerződésnek az ellenjegyzéséről van szó, vagy pedig egy féléves munkának az elismerése. Először err3 kérnék határozott választ. Ha egyetlen egy adásvételi szerződés megkötése, nyilvánvalóan egy ügyvédi ellenjegyzés mellett és kontra alternatíva az, hogy közjegyző okiratba foglalt adásvételi szerződés hozott anyagból, ha egyetlen szerződés ennyibe kerül a Kht-nek, ráadásul polgármesteri segédlettel és azt mondtad, hogy megpróbáltunk még alkudozni is. Ha ennyire képes a Kht, akkor szomorú vagyok. De hogy ha egy féléves munkának, tartós jogviszonynak az elismerése, ahol kismillió adásvételi szerződés van mögötte, ugye az önkormányzati kötödés alapján, azt tudomásul veszem. Nem egyértelmű számomra melyik változatról van szó. Dr. Baranyi Enikő: Én a határozati javaslatra szeretnék tenni javaslatot. Mi szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park projekt megvalósítását elsősorban nemzetközi és hazai referenciákkal rendelkező együttműködő partnerrel kívánja megvalósítani. Én azt hiszem, hogy ez fenntartja annak a lehetőségét és kifejezi azt, hogy az Ipari Park Kht messze nem felesleges, nagyon is fontos és kulcsszerepet tölt be, de ugyanakkor ha ez a határozati pont elfogadásra kerül, akkor érzek garanciát arra, hogy mint ahogy most is van a Schmidt úrnak a kezében bizonyos megkereső cég, ingatlanfejlesztő Rt. ajánlattétele, akkor azokról szerintem, hogy dönteni tudjunk - nézem az időt alpolgármester úr közben - azokról szerintem nekünk tudnunk kellene, hogy legyen lehetőségünk, hogy így mondjam belelátni ezekbe az ügyekbe. Én óva kérem és intem a közgyűlést, hogy tényleg beismertük március 2-án, hogy ez a mi tapaszdalainkat, képességeinket maghaladó dolog. Ez nem szégyen, ez egy természetes dolog a közgyűlés összetétele alapján. De akkor próbáljunk már olyan partnerek felé nyitni, akiknek már van itthon Magyarországon is ilyen típusú tapasztalata és nemzetközi referenciákkal rendelkezik. Ez nem hátrány, csak előny lehet a város számára. Dr. Fodor Csaba: Áttekintettük ezt a Kht által készített anyagot, amiben nekem gondjaim vannak az a következő. Ezzel az anyaggal mást nem tudunk csinálni mint, azt mondjuk, hogy köszönjük szépen és fogadjuk el, vegyük tudomásul. A bajom aztán ezután kezdődik, ugye, hogy nincs mögötte határozati javaslat, egy kicsit kínban vagyok, hogy miről szavazzunk? Tarnóczky Attila: Van kettő. Dr. Fodor Csaba: Lesz igen, az egyik az, hogy fogadjuk el. A másik az, hogy 8 millió Ft körüli összeget, ami a mellékletben meghatározásra került, ezt a költségvetésében a közgyűlés a város költségvetésben külön soron biztosítsa a Kht-nak, mert hiszen ezt a pénzeszközt nem bocsátottuk a rendelkezésére, az eddigi költségvetési rendeletben, holott én azt gondolom, hogy erre pénzre szüksége van, hiszen helyettünk végzett el, mármint az önkormányzat helyett végzett el olyan munkát, amely ennyibe került. Ő megelőlegezte, de most már feltétlenül ezt rendelkezésre kell bocsátani, egy részét legalábbis. A további gondom azért az ezzel az anyaggal, hogy igazi konkrét, pontos körülhatárolható lépéssorokat nem tartalmaz. Ugyan van benn egy sávos terv, ami jobb lenne, ha nem lenne. Én nem igen szeretem az olyan sávos ütemterveket, amelyek féléves időtartamokat tartalmaznak. Azt gondolom, hogy ezek a nagyjából meghatározott feladatok, amelyeket még célszerű lenne talán tovább bontani is és egyhavi ütemtervet készíteni, mert abból lehetne kristálytisztán látni, hogy mit szeretnénk. Továbbá azt gondolom, hogy a közgyűlésnek pedig el kellene dönteni, hogy mik azok a feladatok, amelyeket elvár a Kht-tól. Két, nagyjából felvázolt alternatíva van. Alpolgármester úr utalt rá, és én teljesen egyetértek azzal, hogy a mi érdekünk, a város érdeke nem az, hogy azonnal megszabaduljunk ettől a földterülettől, hanem a város érdeke az, hogy ezt szükségszerűen munkahelyteremtésre fordítsuk, és ezen valóban olyan munkáltatók települjenek meg, amelyek lehetőség szerint, több mint 10, vagy több mint 50 főt foglalkoztatnak. Ezzel azt szerettem volna mondani, hogy nem egy-két, vagy 10 fő alatti, vagy esetleg netán még 500 fő alatti vállalkozások települjenek csak be. Vannak olyan feladatok, amelyet a Kht-nek végre kall hajtani, és erre a falhatalmazást meg kell, hogy kapja. Az ingatlanok a jelen állapotában hiába önkormányzati tulajdonúak, megosztottságuk önálló helyrajzi számmal ellátott önálló ingatlanok alkalmatlanok arra, hogy ezen bármifajta beruházó megjelenjen. Nagyobb beruházó természetesen. Ezekkel valamifajta telekrendezést végre kell hajtani, ez egy feladat. Nem látom, hogy ezt mikor kívánják, pontosan mikor, ennek nem lehet besaccolni, hogy majd jövőre meg majd valamikor, ezt most el kell kezdeni. Szeretnék rövid határidőn belül olyan anyagot kapni, akár bizalmasan is, amiben az egyik variációban az egy, vagy kettő, legfeljebb kettő ingatlanfejlesztő társasággal, ami lehet magyarországi, nemzetközi, nincs kifogásom egyik ellen sem olyan profi céggel, ahol már kidolgozott megállapodási javaslat van, ha nem is szerződésszerűen, de pontosan tudjuk, hogy miről szól a történet. Mellette viszont szeretném látni azokat a vállalkozásokat, amelyek pontosan, ha teszik a Polgári Törvénykönyv alapján kötött szándéknyilatkozattal kijelentik és ajánlati kötöttséggel természetesen, hogy mekkora területre igényük, hány főt kívánnak foglalkoztatni, milyen tevékenységet kívánnak ott végezni és ez legyen a másik oldal. Akkor tudunk dönteni, mert így aztán már bocsánat a kifejezéséért, de igen jól el fogunk tudni beszélgetni, de ebből egy centimétert nem haladunk előre. Én azt kérem, hogy ezt fogadjuk el, adjuk meg a 8 millió Ft-ot. Fogadjuk el Baranyi képviselőasszony határozati javaslatát és kötelezzük egyúttal arra a Kht ügyvezetését, rövid határidőn belül, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak, amiket mondanak, akkor rövid határidőn belül, mondjuk legyen az május 31-ig döntésre alkalmas anyagot adjon ide a közgyűlésnek, mert e nélkül egy lépést nem fogunk tudni előre menni. Marton István: Örömmel állapítom meg, hogy ez a két év nem múlt el nyomtalanul a tisztelt képviselőtestület tagjain, mert az előttem szólók kivétel nélkül jobbnál jobb ötletekkel támogatta ezt az ügyet és próbálja előbbre vinni. Azzal is tökéletesen egyetértek, hogy azért ide közép, és esetleg nagyvállalkozó becsábítása kell, hogy legyen a cél. Ugye annak ismeretében, hogy nagy bajban vagyunk, hogy nem kaptuk meg a laktanyákat, de lehet, hogy még nagyobb bajban lennénk, ha már megkaptuk volna őket. Miért mondom ezt? Ebben az országban több mint 200 Ipari Park működik, az átlagos kapacitáskihasználtságuk 20%, vagyis 80%-a nincs kihasználva. Ez azt jelenti, hogy vannak olyanok, amelyek jó térségekben vannak. Például Fehérváron, ha jól emlékszem 5, vagy 6 van már és ott bizony elég nagy a kapacitáskihasználás, vannak olyanok, ahol meg semmi nincs. Mindenképpen az a véleményem, mivel egyetértek azokkal az előterjesztésekkel, amik határozati pontonként futnak, hogy a nem számozott anyagnak, ugye a dátumozott rész lenne az utolsó, vagyis 10 oldala, az előtte lévőn a 9. oldalon, amikor vázolja két megoldást, én megítélésem szerint alapvetően csak a 2-es jöhet számításba, amelynek az a lénye, hogy meglévő területekre a ráfordított összeget a területhasznosítása során az rétékesítések bevételeivel tovább fejleszti a területet. Magyarul, az összes közműnél, anélkül, hogy most belemennék a részletekbe, mert az anyag egyébként belemegy valamennyire, mindegyikből a gerincvezetékeket kell kiépíteni jól meghatározott nyomvonalon. Nem biztos, hogy pont a széle lesz ez stratégiai kérdés ezt el kell dönteni, és utána a pénzt visszaforgatni. Mert ha jól emlékszem az alapvető stratégiai cél is az volt, hogy nem kell ebből nekünk kijönni milyen nagy nyereséggel, nekünk az lényeg, hogyha több száz, vagy esetleg pár ezer munkahelyet tudunk teremteni. És így ezért értek egyet azzal, amit elmondott a képviselőasszony mellettem, a doktor úr, már másodszor kell megdicsérem, mert orvos létére egészen kiválóan kezeli ezt a kérdést már. A Fodor urat azt azért nem dicsérem meg, mert őtőle meg ezt elvárom a végzettsége meg gyakorlata alapján, egyébként tökéletesen egyetértek az általa elmondottakkal. Kiss László: Eredetileg nem akartam hozzászólni, de mivel elhangzottak olyan dolgok, amiket nem tudok szó nélkül hagyni, mindenféleképpen el kell mondanom. Schmidt úr itt hivatkozott arra, hogy bizonyos anyagokat polgármester úrnak megküldött. Én azt hiszem, hogy ezek az anyagok nem csak polgármester úrra, hanem a testületre is tartoznak, azok nélkül egy koncepció nem lehet teljes. Akkor egy koncepcióról hogyan beszéljünk, hogyan hagyjuk jóvá, ha bizonyos anyagokat nem tartalmaz. Maximálisan egyetértek Dr. Fodor Csaba Gazdasági Bizottsági elnök úrral, hogy zárt ülésen, a közgyűlés zárt ülésén ezek az információk mind kerüljenek a közgyűlés tagjai elé. Záros határidőn belül legyen több alternatíva kidolgozva úgy, ahogy ő ezt elmondta. Ez véleményem szerint maximum május vége, de inkább 3 héten belül, és akkor valóban jóvá tudunk egy koncepciót hagyni minden információ birtokában, ahol mindent ismerünk. Nem pedig egy én azt hiszem eléggé brosúra ízű ez az összeállítás. Nagyon sok ollózás van benne, és kevés konkrétumot tartalmaz a mi Ipari Parkunk vonatkozásában. Én azt kérném az előterjesztőtől, hogy ezen konkrét információk birtokában legyen a koncepció kidolgozva és zárt ülésen, tényleg térjünk rá vissza, mert az a város jövőjét meg fogja határozni, és ezt nem csak ilyen áttételes információ, hogy polgármesterúr tudja, mi nem tudjuk, így nem hagyhatjuk jóvá. Dr. Gőgös Péter: Hogy előző gondolatimat folytassam és a rendszer tehetetlenségét csökkentsük, egy 4. határozati javaslatot próbáltam megfogalmazni. Miszerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ipari Park Fejlesztő Kht vezetőjét arra, hogy tegyen javaslatot az ipartelepítés meggyorsításhoz szükséges hatáskörök kht-nak történő átadására. Schmidt László: Ha jól emlékszem zömében, akkor csak egy kérdés volt Cserti úr részéről. Erre pedig az a válasz az egész munkafolyamatra volt egy megbízási szerződése az ügyvéd úrnak. Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Szavazás következik. Elsőként az eredeti határozati javaslat első két pontját teszem fel szavazásra. Utána Baranyi, Fodor és Dr. Gőgös képviselők javaslatával foglalkoznánk, ha megfelel. Az 1. pont következik azzal kiegészítéssel, amit jeleztem, hogy az anyag táblázatában szereplő, részletezett költségeket az 1. pontba beemelnénk, és annak megfelelő összegszerűséggel szavazzunk. Forrása a hitelkeret növelése lehet jobb híján, mást én nem tudok mondani. Kérem a döntésüket az így kiegészített első pontról. Kiss László: Én úgy vélem az előbb elmondtam, hogy információk hiányoznak, a koncepció így nem lehet teljes. És ezért nekem az a véleményem, hogy ezeket a határozati javaslatokat így nem lehet elfogadni, nem lehet koncepciónak tekinteni a dolgot. Nekem ez a véleményem. Én arra kérem, hogy térjünk erre vissza, minden információ birtokában, ahogy ezt Fodor képviselőtársam kérte. Vegyük tudomásul a tájékoztatót és a határozatokkal pedig várjuk meg a részletes, mindenre aprólékosan kiterjedő tájékoztatást. Schmidt László: Kiss úrnak csak annyit szeretnék válaszolni, hogy ebben az anyagban az általam jelezett és megérkezett dokumentumokban lényeges elemei benne szerepelnek. Tarnóczky Attila: Akkor annyi javaslatot tán tehetek, hogy az 1. pont úgy szóljon, hogy a technikai munkarészek végrehajtásához szükséges forrásokat a szerint a részletezés szerint, ami az anyagban szerepel, biztosítjuk. Erről dönteni kéne igennel, vagy nemmel. Aki nem akar, az nemet nyom meg. Mert való igaz, hogy az időrendi ütemezés a későbbiekben például változhat a Fodor képviselő úr javaslatának megfelelően. Kérem, szavazzanak a kért kb. 8 millió Ft fedezetét biztosítják-e hitelkeret növelésével. Minősített többség kell. A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Akkor véleményem szerint Dr. Baranyi Enikő képviselőasszony javaslatával kell folytatni. Határozatszerűen legyen szíves megismételni képviselőasszony. Dr. Baranyi Enikő: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ipari Park projekt megvalósítását elsősorban nemzetközi és hazai referenciákkal rendelkező együttműködő partnerrel kívánja megvalósítani. Tarnóczky Attila: Köszönöm egyértelmű, kérem a döntésüket. Igen, vagy nem. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik Fodor képviselő úrnak a javaslata, azt is kérem megismételni. Dr. Fodor Csaba: Én meg azt hittem elnök úr figyel. Köszönöm szépen. Tarnóczky Attila: Figyelek, de meg nem tudnám ismételni kérem. Dr. Fodor Csaba: Én magam is nehéz helyzetben vagyok. A lényege az, hogy ezen anyag alapján konkrét előterjesztés készüljön, és akkor, amit a Marton képviselő úr mondott 2-es pontot vesszük ketté. A lényege az, hogy vagy egy, legfeljebb kettő ipari park fejlesztő, vagy ingatlanfejlesztő céggel eljutni majdhogynem a konkrét megvalósításig. A másik oldala pedig az, hogy az eddig rendelkezésre álló betelepülni szándékozó beruházókkal, befektetőkkel felvenni a kapcsolatot és ha tetszik, ajánlati kötöttséggel szándéknyilatkozatot kérni tőlük, hogy mekkora területre van igényük, mit kívánnak ott milyen tevékenységet végezni, és mind e mellett kb. hány főt kívánnak foglalkoztatni. Ehhez és akkor, ha ez a két csomag áll a rendelkezésünkre, akkor ebből fogunk tudni dönteni. Tarnóczky Attila: Május 31. határidővel? Dr. Fodor Csaba: Igen, és azzal, hogy normális sávos ütemtervet kérünk szépen. Tarnóczky Attila: Kérem ez is értelemszerű gondolom, szavazzanak róla. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Gőgös képviselő úr javaslatát nem ismertetem újra, nagyon pontosan meg volt fogalmazva a jegyzőkönyvben szerepel, tán emlékeznek rá. Kérem, szavazzanak róla. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 133/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. az Ipari Park projekt megvalósítását elsősorban nemzetközi és hazai referenciákkal rendelkező együttműködő partnerrel kívánja megvalósítani. 2. felkéri az Ipari Park Kht ügyvezetőjét, hogy a meglévő befektetők és a jövőbeni befektetés szervezésnek a bemutatása céljából sávos diagramm formájában készítsen ütemtervet. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Schmidt László ügyvezető 3. felkéri az Ipari Park Fejlesztő Kht ügyvezetőjét, hogy tegyen javaslatot az ipartelepítés meggyorsításhoz szükséges hatáskörök kht-nak történő átadására. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Schmidt László ügyvezető Tarnóczky Attila: A 2-es pontról nem kell szavazni véleményem szerint az eredeti 2-es pontról. Az 1-es miatt értelmét vesztette, pillanatnyilag. 10. A köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Szabóné dr. Csányi Mariann jegyző Tarnóczky Attila: A döntés nem igényel minősített többséget. Igényel-e jegyzőnő kiegészítést, nem igényel ő sem. Igényelnek-e hozzászólási lehetőséget? Önök sem igényelnek, a vitát lezárom. Egy határozati javaslat van kérem a döntésüket. A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 134/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a köztisztviselői teljesítménykövetelések alapját képező célokat 2002. évre az alábbiakban állapítja meg. • Átfogó cél: • Az Ipari Park adta lehetőségeket kihasználva a város gazdasági fejlődésének ösztönzése, a vállalkozásélénkítés és a foglalkoztatási helyzet javítása. • Tevékenységi cél: • A helyi közszolgáltatások körébe tartozó intézmények és szolgáltatások színvonalának emelése, a szolgáltatásokat igénybevevő polgárok megelégedettségének javítása. • Funkcionális cél: • Az önkormányzat működéséhez szükséges pénzeszközök megfelelő biztosítása és hatékony felhasználása, a takarékos gazdálkodás mellett a város gazdasági menedzseléséhez szükséges pénzügyi-szakmai háttér biztosítása. • Eseti cél: • Az önkormányzati vagyonkataszter elkészítése. A megállapított kiemelt célok alapján a közgyűlés felkéri a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a jogszabályban foglalt kötelezettségének megfelelően, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások alapján a köztisztviselőkkel szemben a követelményeket 2002. május 31-ig határozza meg, s vele szóban és írásban közölje azt. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Tüttő István polgármester Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 11. Javaslat a HACCP rendszer előírásainak biztosítására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Oka az, hogy Kincstár végre jogosítványszerűen foglalkozhasson a kérdéssel. A vitát megnyitom. A vitát lezárom. Kérem szépen, szavazzanak a határozati javaslatról. Minősített többség kell kérem, döntésüket. A közgyűlés 16 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 135/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a céltartalékként az 1. számú mellékletben felsorolt intézményeknél a HACCP rendszer kialakítására biztosított 13.500 e Ft – a 2. számú mellékletben bemutatott tervezett felhasználás mellett – átadását a Nagykanizsa Megyei Jogú Városi Kincstár részére. Határidő: 2002. december 31. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Gőcze Gyula igazgató) 12. Javaslat a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: A határozati javaslat ott van Önök előtt. Véleményem szerint minősített többséget igényel. Egyben szeretném, hogy ha nincs ellentétes javaslat a nevezett személyek megbízását feltenni majd szavazásra. Vitát lezárom. Kérem, döntsenek a határozati javaslatról. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 136/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közalapítvány kuratórium alelnökének Mayer Ferencet a Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóját, a kuratórium tagjának Pucsák Katalint nyugállományú óvodavezetőt, a Felügyelő Bizottság tagjának pedig Gőcze Gyulát a Városi Kincstár vezetőjét négy éves időtartamra jelöli. Határidő: 2002. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 13. Javaslat „Nagykanizsa Fejlesztéséért Közalapítvány” alapító okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: „A” és „B” változattal, mindkettő minősített többséget igényel. Dr. Horváth György: Szomorúan kell azt mondanom, hogy volt egy nemes célja egy nagyszerű embernek amelyet a város nem tud teljesíteni. A tárgyalás során odáig jutottunk Dr. Tolnai Sándorral, aki a végrendelet másik végrehajtója, hogy a város ne fogadja el a felajánlott összeget. Erre lehetőség van, erre az alapítványra, és ennek ezt az összegét két részre két másik alapítványnak, amelyet szintén támogatott Cseke Ferenc tanár úr adja és támogassa. Szomorúan mondom ezt, de azt hiszem, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Alpolgármester úrnak, mondom elnök úrnak a módosító javaslatot. A határozati javaslatban nincs megnevezve pontosan az egyik alapítvány neve. Az új Kanizsai Kórházért Alapítvány a név, és odaadnám adószám, számlaszám, cégbírósági bejegyzés is bent van. Dr. Gőgös Péter: Tolmácsolnám a tegnapi Kiskanizsai Településrészi Önkormányzat véleményét a napirendi ponttal kapcsolatban. Tekintettel az elhunyt végakaratára, ők javasolnák az „A” pont megszavazását. Magyarul a Közalapítvány létrehozását. Indok a következő volt. A csekély összeg ellenére még a csekély, alig egy néhányezer forintos kamatból is bizony lehetne tisztes 50, 30 és 20 ezer Ft-os díjakat is pályázatokra kitűzni. Kiss László: Én egyéni véleményt szeretnék itt közzé tenni. Nekem az a véleményem, hogy a város nem teheti meg egy olyan emberrel, mint Cseke tanár úr volt, hogy a végakaratának nem tesz eleget. Én úgy vélem, hogy valóban az „A” határozat felen meg az Ő végakaratának. A városnak ezt tiszteletben kellene tartania, adott esetben a felajánlott összeget még a saját pénzével is kiegészíteni és így valóban létrehozni egy alapítványt, amivel tényleg a várost fejlesztheti. Bármilyen az alapító okiratban meghatározott célra. Nekem az a véleményem, hogy a városnak, tekintve, hogy a város ezt a pénzt feltétekkel kapta. Ezeket a feltételeket teljesítenie kell. Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Felhívom a figyelmet arra, hogy mindkét változat elfogadása minősített többséget igényel. Többen kellene, hogy legyünk, mert adott esetben előfordulhat, hogy egyik változatot sem fogadjuk el és ez senkinek nem volt célja. Az „A” változattal kezdem. Gondolom, hogy az 1-és 2-es pontot lehet nyugodtan egyben szavaztatni, minősített többség kell hozzá. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 6 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat „A” változatát nem fogadja el. Tarnóczky Attila: A „B” változatban Horváth képviselő úr kérésére az „- ½ részben szó után az következne, hogy az Új Kanizsai Kórházért Alapítvány számára – kérem, szavazzanak ehhez is minősített többség kell. A közgyűlés 12 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat „B” változatát nem fogadja el. 14. Nagykanizsa Szabadhegy új közterületek elnevezése (írásban) Előadó: Tarnóczky Attila alpolgármester Tarnóczky Attila: Magam részéről jelzem, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság módosító javaslataival kezdem majd a szavazást és akkor hadd legyen annyira önző, hogy megjegyezzem, hogy minden tiszteletem Gleisdorfé, Pucheimé és most nem említem az eredeti előerjesztésből a többit. Olyan neveket adni egy kanizsai utcának, amelyet az ott lakók majd kénytelenek lesznek betűzni idegeneknek, nem igazán célszerű. Kazanlak ebből a szempontból kivétel, mert magyaros hangzása van. Marton István: Nem nagyon látom, bár itt a később kiosztott anyagokban látok ilyeneket, hogy hogyan foglaltak állást a bizottságok, még ez sem teljesen pontos. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ha megnézzük a B jelű közutat, ami észak-keleten van a Cseresnyés utca alatti utca az már egyszer kettő évvel ezelőtt el lett nevezve. Úgy döntött a közgyűlés, hogy Betyár utca legyen. Az alatta lévő a A jelű közút az pedig Vadvirág utcának lett ugyanakkor elnevezve. Javasoltam és a bizottságok támogatták, hogy az E jelű közúttól futólag ne legyen külön neve – de ez a módosításban már úgy is szerepel, hanem magyarul az legyen a Vadvirág utca meghosszabbítása. Egy utca, amit egy másik utca keresztez, az ne legyen két név, mert úgy egyébként meg nem túl hosszú utca. Ezen kívül még a H jelű közútnak a Salo-t javasolták Városfejlesztési Bizottsági ülésen. Ezeket én mint a terület önkormányzati képviselője tudom támogatni jó szívvel. Tarnóczky Attila: A vitát lezárom. Ahogy ígértem, a Városfejlesztési Bizottság határozatát egyesével teszem fel szavazásra. Ha jól értem Marton képviselő urat, a B jelű utca Betyár utca neve az létező utcanév. Akkor arról nem szavaznánk. Következne a „D” jelű, Déva utca elnevezés. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 13 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: E jelű, Vadvirág utca. A maradék részének a megmaradt része is Vadvirág utca lenne. Kérem, erről szavazzunk. A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: „F” jelű utca egyik darabkája Kovászna utca. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 13 szavazattal és 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Másik fele Puchheim utca. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 3 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: Ide majd újabb javaslatot kérünk adott esetben. „G” jelű utca. Pillanatnyi javaslat Gleisdorf utca, kérem döntsenek. Marton István: Az az alapvető gondom tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az „F” jelű utcára az vagyon írva a módosításban, hogy Kovászna és Puchheim utca az Alsószabadhegyi utcával tagolva. Ez súlyos tévedés, mert az Alsószabadhegyi utca éppen a másik irányban van. Ez a felső szabadhegyi utca és elfogadom azt, amit Kelemen képviselőtársunk mondott, hogy ne tagoljuk, hanem legyen az egész Kovászna utca. Kérem az „F” jelűről egy újabb szavazást. Tarnóczky Attila: Kérem szavazzanak arról az indítványról, amit képviselő úr feltett, hogy az „F” jelű utca teljes egészében Kovászna utca. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A „G” jelű utca Gleisdorf utca a javaslat szerint. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 2 szavazattal, 10 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Tarnóczky Attila: „H” jelű utca Barátos utca a bizottság javaslata szerint. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Gelence utca lenne az „I” jelű utca. Kérem, döntsenek. A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: A „K” jelű utca a Tűzér utca nevet viselné. Kérem, döntsünk. A közgyűlés 15 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Tarnóczky Attila: Következik a 2. határozati javaslat értelemszerűen. Kérem, döntsenek. Egy utca név nélkül maradt, de ezt el tudjuk viselni egy darabig. A közgyűlés 14 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 137/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 45/2001.(IX.27.) számú rendelettel elfogadott Nagykanizsa, Szabadhegy Városrész és környéke RT szabályozási tervén D, E, F, H, I és K jelű utcákat az alábbi névvel jelöli meg: „D” jelű utca Déva utca „E” jelű utca Vadvirág utca „F” jelű utca Kovászna utca „H” jelű utca Barátos utca „I” jelű utca Gelence utca „K” jelű utca Tűzér utca 2. felkéri a polgármestert, hogy az új közterületi elnevezések nyilvántartásokba való átvezetéséről gondoskodjon. Határidő: 2002. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető) 15. Nagykanizsa, Bajcsai u. 13. sz. ingatlanra tervezett út nyomvonalának korrekciója (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Bár a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést, a tegnapi településrészi önkormányzati ülésen aggályok merültek fel abban a tekintetben, hogy az előterjesztésben nem szerepel egy alternatív megnyugtató megoldás, ugyanakkor egy rendezési tervben szereplő útról viszont az előterjesztés azt tartalmazza, hogy funkciót váltson. Következésképp ez így nem kellően előkészített anyag a Településrészi Önkormányzat szerint és az ottani határozat egyértelműen azt mondja, hogy a településrészt érintő lakossággal megvitatva új előterjesztés készüljön és az alternatív megoldás is természetesen ennek az előterjesztésnek tartalmaznia kell következésképpen javasolja a napirendről való levételt, amelyet mint előterjesztő akceptálok és leveszem napirendről ezt az előterjesztést. 16. Nagykanizsa Kisberki utcai lakásépítési igény (írásban) Előadó: Antalics Dezső bizottsági elnök Antalics Dezső: Egyhangú döntések értelmében kérem az elfogadását. Tarnóczky Attila: Ki óhajt hozzászólni? A vitát lezárom, mert senki. Rendeleti javaslat következik. Minősített többség kell hozzá. A közgyűlés 8 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot nem fogadja el. 17. Dr. Csákai Iván önálló képviselői indítványa (írásban) Tarnóczky Attila: Javaslom az indítvány bizottsági szakaszba utalását. Kérem döntésüket. A közgyűlés 14 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 138/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságot, a Pénzügyi Bizottságot, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságot Dr. Csákai Iván képviselőnek a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendelet módosítására vonatkozó önálló indítványának megtárgyalására. Határidő: 2002. május 31. Felelős : Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Böröcz Zoltán bizottsági elnök Tóth László bizottsági elnök SZÜNET (A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalása után zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről készült jegyzőkönyv tartalmaz.) 24. Tóth László önálló képviselői indítványa (írásban) Tóth László: Az önálló képviselői indítványomban leírtam, hogy mire vonatkozik. Nem kívánom szóban kiegészíteni. El tudom fogadni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak a kiegészítő határozati javaslatát, hogy mi szerint a feladatra vonatkozóan készüljön költségterv a költségbecslés ismeretében a 2003. évi költségvetés tárgyalásakor a forrásról dönt a közgyűlés. Ezt kértem a Városfejlesztési Bizottságban is. Tarnóczky Attila: Én azt javasolnám – és örülnék, hogy ha Tóth képviselő úr támogatná – hogy ne május 31. legyen a határidő, mert esküszöm, hogy ezt is módosítani fogjuk, hanem egy hónappal többet adjunk a rendelet kidolgozására. Tóth László: Elfogadom. Tüttő István: Tóth úr mivel elfogadta, erről külön nem szavazunk. Kérem, akkor szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról és természetesen úgy, hogy a határidő módosul június 30-ra. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Tüttő István: 2-ről kérem a határozatot. Természetesen kiegészítve a bizottság által javasoltakkal. A közgyűlés 17 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 152/2002.(IV.30.) számú határozat 1. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a központi közmű-nyilvántartási rendelet megalkotásával. Határidő: 2002. június 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Silló Barnabás ügyvezető) 2. a 2002. évi önkormányzati feladatokra vonatkozóan a költségbecslés ismeretében költségvetési tervet készít, melynek fedezetéről a 2003. évi költségvetés tárgyalásakor gondoskodik. Határidő: 2002. szeptember 30. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Silló Barnabás ügyvezető) 25. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása (írásban) Előadó: Tüttő István polgármester Tüttő István: Köszöntöm a Saubermacher Pannónia Gazdasági társaság képviselőit. Köszöntöm Hans Roth urat, a cég tulajdonosát és elnézését kérjük, hogy egy kicsit megvárakoztattuk. Az önkormányzat pedig a kérésének megfelelően megtárgyalja és megvárták az Önök érkezését, úgyhogy talán ezzel a kettős gesztussal kompenzálni tudjuk az időbeli eltéréseket. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási feladatok ellátása című napirendi pont következik. Önök előtt teljes mértékben ismert, hogy jelenleg Nagykanizsa Megyei Jogú Város és a környezetének településeinek, illetve Nagykanizsának a hulladékgazdálkodásában meghatározó szerepet lát el a Saubermacher Pannónia Kft. Hosszú idő óta működik együtt a város ezen feladat végrehajtása érdekében. Ez az együttműködés 1993-tól létezik és 1995-ben a közös megegyezéssel a felek módosították az együttműködés bizonyos tartalmi részeit. A jelenleg hatályos vállalkozási szerződés pedig 1998. áprilisában került aláírásra. Közben az Önkormányzatot az Állami Számvevőszék vizsgálta és a vizsgálata kapcsán megállapította, hogy az 1998. április 7-én aláírásra került szerződést meg kellett volna előznie egy közbeszerzési eljárásnak, mert ebben az esetben a szerződésről az Önkormányzat az előzőt határozatában hatálytalanította. Ez okozta azt a problémát, amely most azt a kérdést is egyben felveti, hogy az Önkormányzat pályázati felhívással köteles közbeszerzési formában ennek a dolognak eleget tenni, vagy pedig megkötünk egy olyan szerződést, amely a két fél által hosszú egyeztetés után tartalmazza mindazokat a kitételeket, amelyeket az Önkormányzat a korábbi szerződéssel kapcsolatban kifogásolt. Magyarul ebben kell ma állást foglalnunk. Szeretném azt is jelezni, hogy a Saubermacher Pannónia Gazdasági Társaság közmegelégedésre végzi a feladatellátást. Szeretném azt is érzékeltetni, hogy a társaság a környező településekkel már megkötötte azt a szerződést, amelynek mi is még a döntése előtt állunk. Azt is tudjuk, hogy a cég jelentős beruházást kíván eszközölni Nagykanizsán. Természetesen nem csak Nagykanizsa javára, hanem a térség javára is. Területvásárlási szándékkal, egyben technológiai fejlesztéssel, valamint a szelektív gyűjtés, valamint az ún. gyűjtő udvarok megépítésével jelentősen előrelépne ez a térség a hulladékgyűjtés technológiájában és az Európai Unióhoz való felzárkózásban. Egyben abban is döntést kell hoznunk, hogy ezt a változatot támogatjuk, mert ezzel a változattal időt nyernénk, hiszen ha most kiírunk egy ún. közbeszerzési eljárást, azzal elképzelhető, hogy ebből az évből teljesen kiszaladunk és ne felejtsünk el valamit: minden képviselő azt állítja, hogy ha mi kiírunk egy pályázatot, akkor is a Saubermacher fogja megnyerni. A kérdésem a következő: szükséges-e ilyen önigazolásra kb. fél éves időtávlatban. Én úgy gondolom, hogy sokkal ésszerűbb lenne, ha az Önkormányzat azt a változatot támgatná, amely az új jogszabályoknak megfelelő és előzőleg egyeztetett vállalkozási szerződés módosítását fogadnánk el és ennek eredményeképpen azt lehet mondani, hogy „holnaptól elkezdődhet a város számára és a környezet számára rendkívül fontos fejlesztések sorozata”. Ennyit kívántam hozzáfűzni. Budai István: Én úgy gondolom, amit a polgármester úr elmondott, abban sok igazság van és valóban az a része ennek igaz, hogy a hulladékgyűjtéssel foglalkozó Kft munkájával, a fejlesztéseivel mi maximálisan egyetértünk és éppen ezért fogalmazódott meg bennünk az, hogy ha megméretteti magát egy pályázaton valószínű, mint helyben ismert, meg bejáratott cég könnyebben tud nyerni, mint egy vadidegen. Ha figyelemmel elolvassuk az előterjesztést és a polgármesteri tájékoztatónak az ide vonatkozó részét, akkor azt azért megállapíthatjuk, hogy több törvénysértést követtünk el a szerződéskötések és annak módosításai során. Én ezt az előterjesztést és a polgármesteri tájékoztatót még szeretném kiegészíteni, illetve fokozni azt a helyzetet, ami a mellett van, hogy igenis meg kell mérettetni magát és pályáztatni kell. 1992-ben Nagykanizsán nem az volt a kérdés, hogy szemétszállítást ki végzi, meg mi a probléma, hanem az volt a kérdés, hogy úgy prognosztizálták a hulladékdepót, hogy 1994. évben betervezik. Meghirdetett az Önkormányzat akkor egy pályázatot és idézném a pályázati hirdetményt, valamint a pályázat célját: az volt a pályázati hirdetmény, hogy „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Nagykanizsa városban keletkező szilárd hulladék gyűjtésére, ártalmatlanítására, feldolgozására és a maradék hulladék elhelyezésére fővállalkozói formában”. Ez azt hiszem nem közömbös. „A pályázat célja: hogy a jelenlegi hulladékproblémákat meg kell oldani, a jelenlegi hulladékgyűjtő rendszert korszerűsítése, a keletkezett hulladékmennyiség minél nagyobb hányadban történő újrahasznosítása lehetőségének feltárása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése.” A jelenlegi hulladéklerakó helyett - és itt van, amit én mondok, hogy a megjelölt területekre adaptálható – több terület volt – új, környezetbarát technológia megvalósítása. Ez volt a pályázat célja. Azt állítom, hogy jelenleg nincs olyan szerződése a városnak a hulladéklerakóval, amely ennek a pályázati kiírásnak, ezeknek a feltételeknek megfelelne, ugyanis a pályázatot elbíráló bizottság akkor úgy döntött a pályázati kiírással ellentétesen, hogy megváltoztatja annak a lényegét, megváltoztatja azt, hogy a hulladék lerakására önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságot hoz létre. Gyakorlatilag kivette az egész pályázatból a hulladéklerakást, amiért létrehozták az egészet, és megmaradt az együttműködési szerződést, amit 1993. valamikor július 7-én aláírtak csak a szemétszállításra. Itt azért továbblépnék. Többször módosították, nem mindig a szállító cég hibájából, néha az Önkormányzat hibájából is, mert nem állt rendelkezésre a fedezet, amely a szelektív gyűjtés bevezetéséhez kellett volna és azokat gyakorlatilag közösen teremtették meg annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben a szelektív hulladékgyűjtést a hulladék szállítást vállaló gazdasági társaság vállalta. Időközben aztán ebből szépen kinek a hibájából, kinek nem, de visszavonultak és az 1995-ös szerződés módosítás már ennek értelmében született, de az 1998. április 7-i szerződést én folyatnám. Ott viszont egyértelműen az volt a probléma, hogy hatályon kívül helyezte az 1993-as szerződést, azt a szerződést, amelyet módosítani akartak, az hatályon kívül helyeződött megszűnt a módosítás lehetősége. Mert hiszen ha nincs mit módosítani, akkor nem jó a módosítás sem és akkor új szerződésnek minősült ilyen formában – én úgy fogom fel – és ha viszont új szerződés, akkor érvényes rá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabály, de nem csak a közbeszerzési eljárása vonatkozó szabályokat sértette ez az eljárás, hanem sértette az 1995-ös 42. rendeletet a közszolgáltatásról, ami akkor kötelező pályáztatást írt elő. Nekem az a véleményem, hogy a sorozatos szabálysértést és ezt az Állami Számvevőszék mind leírta, megjegyezte és nekem az a véleményem, hogy ezeket a szabálytalanságokat úgy tudnánk egyszer és mindenkorra megszüntetni, hogy ha új pályázatokat írnánk ki és elfelejtetnénk ezt az időszakot, amikor mi sértegettük ezeket a szabályokat. Az akkori jegyző Dr. Takács Anikó nem is jegyezte ellen a szerződést pontosan abból a meggondolásból, mert az általuk beterjesztett módosításokat az akkori közgyűlés nem fogadta el és azok a módosítások olyanokat tartalmaztak. (Elnézést, még egy mondat és befejezem.) Nekem az a véleményem, hogy a tisztelt közgyűlés akkor dönt bölcsen, ha a pályáztatás mellett dönt, nem is értem egészen pontosan, hogy ha a város megelégedettségére dolgozik a Saubermacher Pannónia, hogy akkor miért fél attól, hogy megméretteti magát. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy mindenki megnyugvását szolgálná ez a megoldás. Azért is javasolnám ezt, mert a városnak nem az az érdeke, hogy továbbvigye azt a helyzetet, amit eddig elkövetett. Továbbvigye azt az általam magasnak tartott díjat, amelyet az ellenszolgáltatásért szed. Én úgy gondolom, hogy nekem – meg talán a képviselőtestület – is akkor képviselné helyesen ezt az ügyet, hogy ha igenis a pályázat során bizonyos előnyöket a város érdekében is megpróbálná elérni. Ezért tisztelettel kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a pályáztatás mellett foglaljon állást. Természetesen, ha nem úgy sikerülne, akkor sem sértődnék meg, mert hiszen én már egyszer elmondtam, mert ért engem ilyen vád, hogy elfogult vagyok. Nem akarok én szemétgyűjtéssel foglalkozni. Nem akarom én visszacsinálni a város gazdálkodási vállalkozását. A korábban elkövetett törvénysértéseket szeretném egyszer és mindenkorra megszüntetni, nyugvópontra tenni azokat a problémákat, amik eddig feszítettek. Cserti Tibor: Azt hiszem érdekes helyzet előtt állunk. A bizottságok megvitatták széleskörűen az előtt levő előterjesztést és minden olyan érv, ami itt elhangzott, ott alaposan megvizsgálásra került terítékre. Először is azt tényleg le kell szögezni, hogy mi az Önkormányzat feladata. Az, hogy a közszolgáltatási feladatok ellátása, ami az Ötv-ből adódik. Nevezetesen, lakossági hulladék elszállítása, szállíttatása. Ebből a szempontból nem függetleníthetjük magunkat a történelemtől, az előzményektől. Itt van az a kissé pejoratív értelmű dolog, amit én a magam részéről Budai István képviselő társamnál is jó szándékú felvetésnek tartom. Ő is azt akarja, hogy hosszabb távra az Önkormányzat alap feladatellátása megfelelő jogi, gazdasági és műszaki keretek között megoldódjon. Ebből a szempontból az a jogi megokolása a dolgoknak, ami egyébként a számvevőszéi vizsgálatból is adódik, logikusnak tűnik. Én a magam részéről gazdasági megfontolásból közelítek mindig a dolgokhoz, mert feltételezek valamit. Feltételezem azt, hogy az előttünk szereplő előterjesztés jogi aspektusai törvényességi szempontból rendben vannak, hiszen van az Önkormányzatnak jegyzője, vannak jogászai és előzetesen ezt az előterjesztést megvizsgálták. Bármelyik változat gyakorlatilag az önkormányzati alapfeladat megoldásához elvezethet. Most akkor ezek után már csak számomra a gazdasági kérdések és megfontolások vetődhetnek fel. Melyik a hosszabb távú megoldás, melyik a város lakóinak a leggazdaságosabb megoldás és melyik az az EU konformú műszaki megoldás, hogy figyelemmel az új környezetvédelmi normákra is, ami házi feladatot előbb-utóbb meg kell oldani. Ebből a szempontból azt kell, hogy mondjam, hogy senki nem vitatta a jelenlegi gazdasági társaság műszaki megoldásait és a jövő irányába Nagykanizsán megvalósítandó fejlesztési elképzeléseknek jogosságát. Ebből a szempontból ha úgy tetszik én a magam részéről egy picit itt az ő fejükkel gondolkodva majdnem hogy ilyen bizalmatlansági indítványnak, vagy megmérettetésnek is tartanám magamat ebből a szempontból. Miért? Azért, mert az Önkormányzaton kívüli normál gazdasági szervezetek, azon szerződései, amelyek az alapfeladatot jól és gazdaságosan megoldják és tartós bizalmi kapcsolatra épülő kapcsolat alakul ki, akkor annak a megtartása és erősítése a legfontosabb. A jog ezt csak elősegítheti, ezt alátámaszthatja, de semmiféleképpen nem negligálhatja. Ebből a megfontolásból közelítettek azt hiszem végérvényesen a bizottságok, hiszen a szavazataik előttünk fekszenek. A Városfejlesztési Bizottság támogatta többségi szavazattal. A Pénzügyi Bizottság támogatta ebből a szempontból. Gyakorlatilag az Ügyrendi Bizottság támogatta, ami a jogi aspektusokat vázolta fel. A Gazdasági Bizottságnál volt – ha úgy tetszik sport nyelven szólva döntetlen – a kérdés, mert 4 támogató, 4 nem és 3 tartózkodó. Ebből a szempontból azt tudnám mondani, hogy az Önkormányzat szakbizottságai támogatták a b.) változat elénk kerülő előterjesztési javaslatot. Magyarul a társasággal a szerződés úja alapokra helyezését az új jogi környezetnek megfelelően és a feladatellátás további zavartalan megoldását azzal, hogy minden olyan közvetlen fejlesztési elképzeléseit is kell, hogy támogassa a társaságnak sajátos eszközeivel és beleértem nem csak a közvetlen vagyongazdálkodási és működtetési házi feladatokat, hanem természetesen az építési igazgatási és más hatósági feladatellátást is. Ebből a szempontból egy aspektusra kell még kitérni, hogy nem csak közvetlen városi feladatok ellátásáról van szó, hanem azért fel kell villantani azt a dolgot is, hogy igenis regionális feladatok ellátásában is gondolkodunk és ebbe az irányba korábban hoztunk már előzményként döntéseket, aminek semmiféleképpen nem javaslom gátat szabni. Befejezésképpen tudom, hogy az idő pénz és nem csak a közbeszerzési eljárásnak az időigénye pénz, hanem maga a közbeszerzési eljárásnak a lebonyolításának a technikai megoldása is pénz és ebből a szempontból minden gazdálkodó szervezet számára az idő pénz, sürget bennünket és ha megoldjuk pragmatikusan a feladatokat, akkor a b.) változat mellett döntenék és erre kérem a képviselőtársakat. Elnézést, hogy hosszú voltam, de én azt hiszem, hogy befejezésképpen egyetlen egy dologra azt szokták mondani, hogy igen bizonyos kérdéseknél már elhangzott ma este, hogy nincs köztes megoldás. Igen, vagy nem van. Ebből a szempontból biztos, hogy dönthetünk a b.) változat mellett. Marton István: Polgármester úrnak volt egy nagyon figyelemreméltó mondata, amivel én személy szerint is tökéletesen egyetértek, nevezetesen, amikor azt mondta polgármester úr, hogy minden képviselő a Saubermacher-t tippeli befutónak. Én magam is a cégnek a szakmai tevékenységével kapcsolatban gyakorlatilag csak elismerést hallottam. De azért el kell mondani, hogy amit Budai képviselőtársam itt nagyon részletesen, alaposan, okosan kifejtett, az mind igaz. És hogy ha valaki a határozati javaslat a.) és b.) pontja előtti bő egy oldali anyagból csak az utolsó fél oldalt olvassa el, az nem nagyon szavazhat másként – ha a jog talaján akar állni, miként Budai képviselőtársam is javasolta – vagyis az a.) változat szerint. A mindenki befutója az olyan ám, hogy 99, meg még egy néhány tizedes erejéig tényleg biztos, de emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy mondjuk 1968-ban a mexikói olimpián a Balczó Andrástól biztosabb befutóra nem is gondoltunk. A Balczó úr 7 ponttal kapott ki. Az abszolút favorit is meg tud botlani. Én úgy gondolom, hogy a cégeknek is szükségük van arra, hogy időről időre megmérettessenek. Nem értek azokkal egyet, akik azt mondják – de az is lehet, hogy voltak, akik rá is játszottak a sürgetettség állapotára azért nem értek egyet velük, mert az Állami Számvevőszéknek a vizsgálata – ami 5 oldalon keresztül taglalta az elmúlt 7-8 évnek a nevezzük úgy törvénytelenségeit, mert azért az egy borzasztó dolog, hogy egyetlen egy szerződést sem, sőt egyetlen egy módosítást sem jegyzett ellen a mindenkori jegyző és bizony-bizony ilyenekből három van a mai napig. Úgy gondolom, hogy nem minden a legtisztábban zajlott, de azért mondom, hogy a sürgetettség állapotában nem szabad lennünk, mert októberben zajlott le ez az ominózus számvevőszéki vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy ahol most tartunk, április utolsó napján itt tarthattunk volna már az idei év januárjában is. Én nagyon bízom benne, hogy a Saubermacher ha a pályázat kiírására kerül sor, elnyeri. Minden bizonnyal én is rájuk szavazunk és még abban is bízom, hogy újabb 10 év múlva újból pályáztatni fog az akkori Önkormányzat, mert bizony-bizony az elkényelmesedés ellen ez az egyetlen jó módszer. Kiss László: Úgy vélem, hogy Budai István képviselőtársunk által elmondottakban nagyon sok igazság van. Ennek az egész szövevényes szerződésrendszernek a jogi hátterét egyszer és mindenkorra a közgyűlésnek tisztázni kell. Ez saját érdeke. Abban is tökéletesen igazat adok az előttem szólóknak, hogy a Saubermacher Pannónia Kft által végzett településtisztasági szolgálatok végzésével és szolgáltatásokkal mindannyian meg vagyunk elégedve, kivétel a lakosságnak egy bizonyos rétege, akinek vannak információi arról, hogy a környékbeli településeken és más településeken milyen áron történik ez a szolgáltatás nyújtása. Legtöbb vád a közgyűlést ebből a szempontból éri, hogy annak idején nem eléggé konzekvensen, nem elég körültekintően figyelt oda a szolgáltatás átalakulására. Ez egy bizonyos kényszerpálya is volt. Én úgy vélem, hogy ezt a dolgot is tisztába kell tenni és valóban gazdasági oldalról kell ezt a kérdést megközelíteni, de nem úgy, ahogy Cserti képviselőtársam tette, mert az egy nagyon egyoldalú megközelítés volt. Itt azt kell figyelembe venni, hogy mi megrendelők vagyunk és a megrendelő adott esetben válogathat. Nyugati világban – és ezt mindenki nagyon jól ismeri a Saubermacher Pannónia Kft-nél és a Saubermacher cégnél is – az a jelszó, hogy a konkurencia élteti az üzletet. Nekünk ezt a konkurenciát a mi tevékenységünkből nem szabad kikapcsolni. Időnként van rá lehetőség, most egy törvényi módosítás kapcsán ezt a lehetőséget megkapta az Önkormányzat. Tökéletesen elégedettek vagyunk ezzel a szolgáltatással, nyújtójával és meggyőződésünk, hogy ha részt fog venni – és reméljük, nagyon reméljük, hogy részt fog venni a pályázaton – ő fogja nyerni, mert három lóhosszal vezet egy kívülről ide betelepülni szándékozó szolgáltatóval szemben. Viszont időnként valóban meg kell nekik is méretniük magukat és ezt nem vehetik rossz néven a szerződéses partnerüktől, jelen esetben az Önkormányzattól, hogy időnként azt mondja, hogy jó, akkor üljünk le, nyílt kártyákkal játsszunk, mindenki tegye meg az ajánlatát és akkor ennek megfelelően mi ki tudjuk választani azt, aki nekünk a legmegfelelőbb műszaki szinten a legnagyobb megelégedésünkre és a legjobb áron fogja ezt szállítani. Nekem meggyőződésem, hogy ők lesznek azok, mivel nekik olyan előnyük van itt a helyismeret, a helyi adottságok, telephely, egyebek vonatkozásában, amit más nem tud itt első betelepülésben önmagának biztosítani. Énnekem is az a javaslatom, hogy az a.) változatot kell elfogadnunk. Ugyanakkor van egy kérdésem jegyzőnőhöz. Itt a határozati javaslatoknál van egy zárójelbe tett fél mondat, hogy elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel. Én úgy vélem, hogy ez elírás, mert egy ilyen horderejű kérdésben feltételezhetőleg minősített többségre van szüksége a közgyűlés részéről. Dr. Fodor Csaba: Ha eddig nem tudtam volna, hogy melyik variációt szavazzam meg, akkor kellő mértékben meggyőzött engem Kiss László képviselő úr, hogy csak a b.) változatot szabad megszavazni. Azt gondolom, ha valóban már mindenki eldöntötte, hogy lesz pályáztatás, vagy nem lesz pályáztatás, de a jelenlegi szolgáltató a befutó, akkor én azt gondolom, hogy nem szerencsés köröket futni, tiszteletköröket, mint abban az ominózus viccben. Nézzük valóban a gazdaságosság oldaláról kell megvizsgálni a kérdést. Tudomásom szerint ez a társaság a szolgáltató cég regionális feladatokat már a tekintetben ellát, hogy a környezetünkben lévő jó párszor 10 községben, faluban a hulladékot gyűjti. A városban külön szerződések alapján tőlünk függetlenül - hála Istennek - a gazdálkodó szervezetektől is gyűjti a hulladékot, nem a lakossági hulladékgyűjtés keretében. Ezek tények és ezek adottak. Az Önkormányzattal is hosszú távú kapcsolatban áll ez a társaság, mert – én most az évre nem nagyon emlékszem, de talán kettő esztendeje, hogy kb. akkor pályáztatta meg a város a közterületeinek karbantartását, takarítását. Emlékeim szerint ezen a pályázaton is ez a gazdasági társaság nyert. Oly mértékben beágyazódott ez a gazdasági társaság a jelenlegi közszolgáltatás tekintetében a város életébe, hogy azt hiszem és mindamellett, hogy mindenki, aki eddig szólt a napirendi ponthoz, csak a megelégedés hangján beszélt nagyon helyesen – én magam is ezt tenném – fölöslegesnek tartom megmozgatni egy teljes apparátust: pályázatot kiírni, közbeszerzést kiírni a maga szigorú feltételeivel, határideinek betartásával, utána elbírálni, amikor mindenki tudja, hogy esetleg mi lesz a vége, amit mondjuk előre közbeszerzésnél nem illik elmondani, meg nem is lehet. Igazából én azt hiszem, hogy ez egy valóban felesleges és sok munka lenne. Valóban ennek a gazdasági társaságnak a szakmai tevékenysége és ennek a megítélése jó, maga a szakbizottság, Környezetvédelmi Bizottság is gondolom ezért támogatta többségi határozatával ennek az előterjesztésnek a b.) pontját. Ami az árak és a szolgáltatások viszonyát illeti, valóban Nagykanizsa város és a környező települések között bizonyos eltérések vannak a díjak tekintetében. Ezek az eltérések Gazdasági Bizottsági ülésen a társaság képviselőjétől elhangzott, ezek az eltérések a szolgáltatás minőségének a változásait, különbözőségeit jelenítik meg az árban. Nem mindegy, hogy heti kétszeres szállítás, vagy heti egyszeres szállításról van szó. Nem mindegy, hogy ezen túlmenően még milyen szolgáltatásokat nyújt a társaság az adott területen. Az árak tekintetében ha már a gazdaságosság szóba került. A törvény borzalmasan szigorú eljárási rendet ír elő és maga ez a szerződés is – csak hogy világos legyen -. Nem kénye-kedve szerint alakítja a szolgáltatási díjakat egyetlen közszolgáltató társaság sem ma Magyarországon, akinek a tevékenysége a hulladékgazdálkodásról szóló törvény és egyéb jogszabályok hatálya alá tartozik. Mi azt kívánjuk rögzíteni a szerződésben, hogy egy független könyvvizsgáló leellenőrzi a költségelemeit, megnézi a gazdasági társaságnak, hogy az ő árképzése megfelel-e az előírásoknak, nem tartalmaz-e olyan költségeket, amelyeket nem lenne szabad tartalmazzon. Ez alapján tesz javaslatot majd a könyvvizsgáló a közgyűlésnek a díjak megállapítása tekintetében. A törvény még ennél is szigorúbb mert azt mondja, hogy amennyiben a közgyűlés nem fogadja el, vagy a döntéshozó testület – jelesen mi – az új díjat, az nem jelenti azt, hogy ezt nem kell kifizetni, csak az el nem fogadott mértékben az Önkormányzatnak kell helytállni. Az Önkormányzatnak kell kipótolni a lakossági díjat, a könyvvizsgáló által megállapított és elfogadott értékre. Gazdaságosság kérdésében a pályázat nem nyújt semmit, mert ezeket a díjakat minden évben felül kell vizsgálni. Irreleváns ebből a szempontból, hogy valaki pályázik és azt mondja, hogy ingyen fogom szállítani a hulladékot, de bármelyik pillanatban a törvény szerint – és hiába írunk mi bármit a szerződésben – a törvény szerinti eljárási rendben ő bármikor a valós költségei alapján ezt a díjat megemelheti és a város köteles lesz kifizetni. Én azt gondolom, hogy maga a jogszabály szándékosan szabott szigorú feltételeket éppen azért – és ebben nem értek egyet Kiss képviselő úrral – mert a közszolgáltatás ezen fajtájában bizony-bizony éppen nem a konkurencia a lényeges kérdés, hanem a lényeges kérdés az én szempontomból a díjak milyensége – de ezt a törvény maga lerendezi – fontos kérdés a szolgáltatás minősége és borzalmasan fontos kérdés számomra a megbízhatóság. Mert azért mégis egy hulladékszállításról van szó, amely közegészségügyi kérdéseket is felvethet, amennyiben a szolgáltatás minősége és a megbízhatóság mondjuk nem az lenne, mint amit Önök mondtak, hogy az maximális ennél a cégnél. Én magam azt javaslom a tisztelt közgyűlésnek, hogy az előterjesztés b.) pontját szíveskedjenek megszavazni. Tüttő István: Azért szeretném azt a részt is eloszlatni, hogy nekünk egy érvényes szerződésünk van. Ugyanis ha egy közbeszerzést valamelyik fél nem teszi meg, nem hirdeti meg és szerződést köt valakivel, akkor a törvény nem arról szól, hogy a közbeszerzést megkerülő által kötött szerződés törvénytelen, hanem megszegte a szabályokat és ezért valamilyen büntetést kell fizetnie, de a megkötött szerződést ezért nem kell felbontani. Ráutaló magatartás van az Önkormányzat, illetve a város igénybe veszi a szolgáltatást még akkor is, hogy ha az Állami Számvevőszék megállapította, amit megállapított. Egy hatályos, érvényben lévő szerződés módosításáról van szó. Nehogy azt higgyük, hogy ha ezt mondjuk megerősítjük, a módosítást elfogadjuk, hogy abban az esetben a jogsértés fenn fog állni. Nem áll fenn. Budai István: Elnézést, hogy még egyszer szólok. Én azt szeretném megerősíteni, amit itt többen elmondtak, hogy nem az ellen szólok, hogy a szolgáltatás minősége meg a szolgáltatás gyakorisága, meg a szolgáltatás technikai fejlesztése, fejlettsége milyen. Én azzal maximálisan egyetértek, hogy ezzel meg vagyok elégedve. Én azért mondom és az előttem szólók érlelték meg bennem ezt a dolgot, hogy még egyszer szót kérjek, hogy gazdasági oldalról biztos, hogy így van, ahogy mi elmondjuk, meg ahogy ti elmondjátok Fodor Csaba különösen. Furcsának tartom azt, hogy pontosan a jogi oldalát felejtjük el ennek és a jogi oldalát kell nekem a joghoz naivnak, laikusnak elmondani. Én csak figyelmébe ajánlanám a tisztelt közgyűlésnek a 241/2000. rendeletnek a 32. §-át, amely a közszolgáltatási szerződés módosításáról szó. ami kimondja, hogy az önkormányzat képviselőtestülete és a közszolgáltató egybehangzó akarattal akkor módosíthatja a közszolgáltatási szerződést jogszabályba meg nem határozott tartalmi elemeit, ha pályázati kiírástól elemi eltérést nem eredményez. Énnekem az a véleményem, hogy nincs az a pályázat, amelyikkel ezt össze lehetne hasonlítani ezeket a szerződéseket. Én ezért merem azt mondani, hogy ezeket a jogi problémákat kellene lerendezni egy esetleges pályáztatással és akkor minden probléma megoldódna. Én merem állítani, hogy talán megnyugvás lenne a szolgáltatónak is, elismerést jelenthetne a szolgáltatónak is, hogy ha egy új pályázat esetén megnyerné a pályázatot. Én nem mondom azt, hogy olyan pályázatot írjunk ki, ami neki testhez áll. Azért az biztos, hogy a helyben lévő óriási előnnyel rendelkezik. Felmérhetetlen. Én kérném is, hogy ezt vegyék figyelembe. Nem sértődök én akkor sem meg, hogy ha ez nem így lesz, ahogy én elmondtam. Én tiszteletben tartom a Saubermacher Pannónia érdekeit is, de én úgy gondolom, hogy ezeket a kérdéseket el kellett mondani, mert nem mindegyikőtök foly bele talán olyan mértékben az ügyben, mint én annak idején. Egyrészt bent voltam, ott voltam, köztük éltem. A pályázat során én is valamennyire közreműködtem. Nekem az a véleményem, hogy ezt igenis meg kellene szívlelni. Röst János: Én azt hiszem, hogy a vita végén már elég nehéz újat mondani, éppen ezért én nagyon rövid leszek. Mások által is már többször elhangzott, én megismételném, hogy számomra három dolog határozza meg a döntésemet. Az első a szolgáltatás színvonala, a másik a díj mértéke, a harmadik pedig a szerződéses garancia. Én azt hiszem, hogy a szolgáltatás színvonalát csak dícsérni lehet Nagykanizsán. Nagyon jó színvonalon működik a cég. A díj mértékével meg lehet elégedve Nagykanizsa város lakossága, ugyanis ha összehasonlítjuk a többi településszerkezettel – itt nyilván nagyobb településekre gondolok megyeszékhelyekre, megyei jogú városokra – akkor Nagykanizsa nincsen hátrányos helyzetben. A harmadik pedig a szerződéses garancia. Én azt hiszem, hogy ez a szerződéstervezet, ami előttünk fekszik, ezeket az elemeket gyakorlatilag tartalmazza. Amennyiben pályáztatást szavazna meg a testület, akkor én megkockáztatom azt a véleményt, hogy lehet, hogy nem ez a testület fog ebben dönteni, hanem a következő az idő eltolódása miatt. Vagy pedig pont a helyi kampánynak a közepébe érkezik a döntés, amitől én óvnám a testületet. Én éppen ezért azt javaslom, hogy ennek az ügynek a rövidre zárásával ebben az esetben a b.) változatot szavazza meg a testület. Gyalókai Zoltán: Itt mindenki a.)-t és b.)-t mond. Én azt mondom, hogy az ÁSZ jelentés miatt idéznék itt az 1998-as április 7-én kötött szerződésből. A különböző bizottsági egyeztetések hatására oly mértékben változott, hogy az már inkább új szerződésként, mint módosításként felfogható. Így kerültek az azt megelőző szerződések végén hatályon kívül. Ez a megoldás pályázat nélkül megszegte a közbeszerzésről szóló 1995. tv. előírásait. Uraim! Amilyen szerződés most előttünk van, én garantálom, hogy ebben is olyan módosítások vannak, amely szintén megszegi a közbeszerzésről szóló törvényt. Nyugodt lelkiismerettel meg lehet szavazni a b.) variációt. Én biztos vagyok benne, hogy lesz olyan képviselőtársunk, aki ezt meg fogja támadni, ugyanis Fodor úr világított rá itt a lényegre, hogy ebben a szerződésben a városnak köteles költségei vannak, ami egyértelműen gazdasági kérdés és szerintem a szavazás csak minősített többséggel eldönthető. Tüttő István: A köteles költség eddig is volt, a Fodor úr csak a törvényt idézte, amely arról szól, amit Fodor úr elmondott, megismételni nem akarom. Lezárom a vitát. Jegyzőnő felé elhangzott egy kérdés, kérem a választ. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Még egyszer gyorsított eljárással végignéztem azokat a szabályokat, amiket eddig is úgy gondolom, hogy tudtunk és most sem találtam arra utaló okot, hogy ehhez minősített többség legyen szükséges. Abban az esetben, amikor már a díj meghatározására kerül sor, az már rendeletalkotással történik és abban az esetben már mindenképpen minősített többség lesz a szükséges. Tüttő István: Lezárom a vitát. Végül is új javaslatok nem érkeztek, csak körbejártuk az a.) és b.) verziót. Először az a.) verziót teszem fel szavazásra. Én megadom a szót, de úgy érzem nem befolyásolja a döntést, de tessék. Gyalókai Zoltán: Szerintem befolyásolja a döntést. Szavazás előtt kettő perc szünetet kérek a frakció nevében. Tüttő István: De azt kérem, hogy akkor előbb hallgassuk meg a cég képviseletében még a szavazás előtt. Makrai Márton: Olyan dolgok hangzottak itt el, amelyek a cégre nem jó fényt vetnek és ezt szeretném helyre tenni és arra szeretném kérni a polgármester urat, hogy azt engedje meg, hogy a jogi részét a Saubermacher ügyvédje tegye meg és utána a Roth úrnak engedjen meg egy rövid hozzászólást. Dr. Hubay Gyula: Jogi aggályok merültek fel a szerződéskötéssel kapcsolatban annak korábban előéletét illetően, illetőleg a törvényi szabályozással kapcsolatban milyen szerepe van. Most egyértelműen szeretném azt nyilvánvalóvá tenni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a jogalkotó szándéka az új hulladékkezelésről szóló jogszabály-megalkotásakor nem az volt, hogy érvényes polgári jogi együttműködéseket negligáljon. Nem az volt, hogy szerződéseket szüntessen meg és eredményesen és közmegelégedéssel működő szolgáltatások működésében gátat szabjon, hanem az volt a jogalkotó célja, hogy az európai elvárásoknak megfelelően a hulladékkezelésre vonatkozó közszolgáltatásra vonatkozó szabályozást átláthatóvá, világossá és egységes szabályozás keretébe foglalja. Az Önkormányzat előtt most fekvő szerződés lényegében nem jelent mást, mint az új törvényi szabályozásnak való megfelelőséget az új szerződés szinte szó szerint a törvény és a vonatkozó kormányrendelet szabályait tartalmazza. Ténykérdés, hogy itt több éve Nagykanizsán folyik egy közszolgáltatás. Bárkiben hogy ha felvetődne az, hogy itt a szerződések korábban bármilyen okból megtámadhatóvá válnának, vagy váltak volna én szeretném azt tisztázni, hogy maga a jogviszony léte és érvényessége nem kérdőjelezhető meg, hiszen ténykérdés, hogy folyt egy szolgáltatás, ténykérdés, hogy az ellenszolgáltatás teljesítése megtörtént. Ténykérdés, hogy a felek jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően egymással együttműködtek. Abban az esetben, amennyiben folyik egy ilyen szolgáltatás, működik közmegelégedésre egy közszolgáltatás én csak javasolni tudom a tisztelt képviselőuraknak, hogy a civiljogi együttműködésre vonatkozó legalapvetőbb polgári jogi alapelvet a jóhiszeműség és tisztességesség elvének megfelelő együttműködés elvét tartsák tiszteletben és ha egy közszolgáltató közmegelégedésre végzi a munkáját, akkor használják ki a jogalkotó által biztosított azon lehetőséget, miszerint az érvényes jogviszonyt szabályozó szerződések meghosszabbíthatók akkor, hogy ha az érvényes jogviszonyt a hatályos szabályozásnak megfelelővé teszik a felek. Jelen esetben ez történt: az új szerződés azt gondolom abszolút mértékben támadhatatlan, hiszen az új törvényi szabályozás tartalmazza a vonatkozó kormányrendelet szabályait. Lényegében megfelel a törvényi elvárásoknak. Hans Roth: Szeretnék Önöket még pár percig fenntartani. 9 éve itt álltam Önök előtt, akkor egy másik teremben voltunk. Megnyertük a kiírást és akkor egy 15 évre szóló hulladékártalmatlanítási szerződésről volt szó, amelyet aztán alá is írtunk. A jó tudás és jó lelkiismeretünk alapján lezártuk ezt a szerződést. Sokukat az akkori időből ismerek. Nagyon sok pontnál aggódtak Önök képviselők, hogy a szerződésben foglaltakat be tudjuk-e tartani, hogy a munkatársak megtarthatják-e munkahelyüket, vagy felmondanak-e nekik. Nagyon sok pozitívumot hallottam a munkánkról, köszönöm szépen. Amikor elkezdtünk szolgáltatni, 30 emberrel kezdtünk. Jelen pillanatban 60 embernek adunk munkát. Azért jöttünk össze, hogy a törvényi előírásnak eleget tegyünk a meglévő szerződést módosítsuk. Ahogy említettem, egy egységes, egyetértő megoldást kell találnunk. Nagy fejlődés előtt állunk a cégben. Az utóbbi évek eredményeképpen nagy szolgáltató lettünk 100.000 embernek a hulladékával törődünk. Természetesen különböző áron, ugyanis különböző a szerződések tartalma. Van, ahol egy héten egyszer jövünk, van ahol két héten egyszer jövünk. 90 szerződést meghosszabbítottunk már Nagykanizsa környékén. Elkezdjük a szelektív hulladékgyűjtést terjeszteni. Ezért szeretnénk egy hulladékgazdálkodási központot építeni, ahol a szelektíven gyűjtött hulladékot kezeljük. Ez ismét újabb 40 munkahelyet jelent és kb. 300 millió Ft-os beruházási értéket képvisel. Visszatekintve a múltra. Az összes szerződést a város kívánságára módosítottuk, a város óhajára módosítottuk. Maga a hulladéklerakó város kívánságára került ki ebből a témakörből. Újat nem is tudtunk volna alkotni. Nagykanizsa és környéke számára a jövőben is egy megbízható partner szeretnénk maradni. A nemzetközi kapcsolatokat kihasználva továbbra is szeretnénk a várost támogatni. Továbbra is szeretnénk a város társadalmi életét támogatni, amelyik egyetlen-egy szerződésben sem állt. Ezért szeretném Önöket tisztelettel kérni ugyanúgy mint 8 éve, mert a szerződésünk lényegében amit megkötöttünk még a mai napon is él. Másodsorban szeretnénk Önöket a bizalmunkról biztosítani mindenekelőtt a Saubermacher csapat részéről és a leendő 40 munkatársunk részéről is, mert azt gondolom, hogy azzal el tudjuk érni, hogy ökológiai szempontból Nagykanizsa előkelő helyet foglalhat el. Köszönöm szépen az eddigi bizalmukat és kérném, hogy ahogy mi eddig megtettük, Önök is adják meg ezt a bizalmat számunkra. Tüttő István: A vitát lezárom, szavazásra kerül sor. Két perc szünetet kérnek. SZÜNET Tüttő István: Az egyeztetésre sor került. Kérem az a.) verzióról a szavazatukat. A közgyűlés 7 szavazattal, 8 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat a.) pontját nem fogadja el. Tüttő István: Kérem a b.) verzióról a szavazatukat. A közgyűlés 13 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat b.) pontját elfogadja és a következő határozatot hozza: 153/2002.(IV.30.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft-vel 1998. április 7-én megkötött vállalkozási szerződést módosítsa, azaz az új jogszabályoknak megfelelő, az önkormányzat érdekeit szem előtt tartó, az előterjesztéshez mellékelt „Vállalkozási szerződés módosítása” c. megállapodást aláírja. (A módosítás eredményeként a szintén mellékelt egységes szerkezetű közszolgáltatási szerződés jön létre.) Határidő: 2002. május 15. Felelős : Tüttő István polgármester (Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető) Tüttő István: Megszavaztuk, hogy a vállalkozási szerződés módosítását aláírjuk, és ahogy mondtam nem vesztünk időt és folytatjuk együtt a munkát. Természetesen a Saubermacher-Pannónia cégnek azt kívánjuk, hogy olyan városban és olyan régióban tevékenykedjen tovább, amely nem csak az Ő megélhetésüket biztosítja bizonyos fokig, hanem egy olyan korszerű technológia kiépítésében is együtt tudunk majd működni, amely az Európai Unióba való bekerülést megelőzően is már biztosítja az itt élők számára a korszerűbb technológiai feltételeket. Ehhez természetesen várjuk is, hogy mindazok a vélt és várható fejlesztések, amelyeket éppen a Saubermacher-Pannónia vezetése, illetve Roth úr is jelzett, hogy akkor ezek mielőbb megvalósulnak mindannyiunk javára. Hans Roth: Nagyon szépen köszönöm a bizalmukat. Nagyon büszke vagyok, hogy Nagykanizsán dolgozhatunk és ugyanúgy, ahogy 9 éve, most is megígérem Önöknek, hogy amit Önöknek ígértünk, azt be fogjuk tartani és remélem, hogy 9 év múlva újból itt állhatok Önök előtt, hogy ezt a szerződést is meghosszabbítsuk. A munkatársaim felelősek azért, hogy ezek az ígéretek megvalósuljanak és ők nagyon sokat harcolnak ezért, hogy ez így is legyen. Tüttő István: Köszönjük a viszont jókívánságokat. Mindnyájan reméljük, hogy 9 év múlva is találkozunk. Bezárom a közgyűlést. Felhívom az Önök figyelmét, hogy holnap május 1-jén a város Csónakázó tavi térségében színvonalas programok várják az érdeklődőket. Találkozzunk ott is. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 21.45 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Szabóné Dr. Csányi Mariann Tüttő István jegyző polgármester |
