* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 462.16 KB | |
| 2026-04-13 14:14:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  18 | 33 | 2002. december 13. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése folytatólagos ülés Napirendi pontok: 24. Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének végrehajtására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 25. Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 26. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 27. 2003. évi köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési intézményekben (szervekben) szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről szóló szabályzat megalkotására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 29. Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kezelése a közalkalmazotti bérrendezést követően (2002.IX.1.) a 250/6/2002.(IX.10.) számú határozatban felsorolt intézményeknél (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 30. A termőföld védelmére megalakítandó mezőőri szolgálat létesítésének feltételeiről (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 31. EU Strukturális Alapok fogadására történő városi felkészülés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. évi munkatervére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 33. Javaslat a 2003. évi Városi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban) Előadó: Sajni József bizottsági elnök 34. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 35. Hevesi Sándor Általános Iskola tornaterem beázása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 36. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 37. Szakosított Szociális Intézmény elhelyezése az Űrhajós úti óvodában (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 38. Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon, a bérlakásépítéshez kapcsolódó útépítés, csapadékvíz elvezetés megoldása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 39. Gárdonyi u. 10. szám alatti óvoda utcai épület tetőszerkezet és héjazat cseréje (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 40. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 41. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Zárt ülés 42. Alapítványok, gazdasági társaságok önkormányzati képviseletének meghatározása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2002. december 11-i soros ülésének 2002. december 13-án (péntek) 8.30 órakor tartott folytatólagos üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Csordásné Láng Éva, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Nagy József, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Kulbencz Ferenc osztályvezető, Kustány András osztályvezető helyettes, Szamosi Gábor irodavezető, Tóthné Krémer Mária irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Hári László irodavezető, Gerencsér Tibor mb. pm. kabinetvezető, Erdős Péter mb. kabinetvezető, Gőcze Gyula kincstárvezető, Ferencz József ügyvezető, Mátyás József szakszervezeti titkár, Szita László könyvvizsgáló. Megjelentek: Göndör István országgyűlési képviselő, Ferencz Mihály polgármesteri tanácsadó, Fenyves Jenő Király u. 31. közös képviselő, Pásztor András a Zalai Hírlap munkatársa, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa. Litter Nándor: Tisztelt Közgyűlés! Mindenkit tisztelettel köszöntök. Egyrészt a közgyűlésen megjelent hivatali dolgozókat és vendégeinket. Megkezdjük a mai közgyűlésünket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. A napirendi pontokkal kapcsolatosan arról szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a 11-i közgyűlésen elhatározott napirendi pontokat fogjuk megtárgyalni. Megkérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e javaslat, észrevétel? Röst János: Módosító javaslatot terjesztenék be, ez pedig a 11. napirendi pont. Az a kérésem, hogy legelőször tárgyaljuk, ugyanis az intézmények felé intézkedést kell hozni még a mai nap. Ennek megszavazása után ez pedig nem más a napirend címe, mint „Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének a végrehajtásáról”. Az Érdekegyeztető Tanács tárgyalta, ily módon ő a véleményét megadta támogatólag és azért kérem ennek az elfogadását. Zakó László: Szeretném megkérdezni, hogy mi volt az akadálya annak, hogy a 8.30-ra meghirdetett közgyűlés ne kezdődjön meg 8.30-kor. Elvárjuk a Hivatal munkatársaitól is a pontosságot, rendet, fegyelmet és ezzel mutatunk példát, hogy fél órás késéssel kezdődik az ülés. Az, hogy a TV nézők pontosan adásidőben kezdik megnézni a közgyűlés munkáját kerek egészkor, ne higgyék azt, hogy itt a közgyűlés pontosan akkor kezdődött, amikor meg volt hirdetve. Szeretnék minden érintettet arra kérni, hogy tartsuk magunkat a magunknak szabott feltételekhez. Kelemen Z. Pál: Több képviselőtársammal együtt eljuttattunk Önhöz egy soron kívüli közgyűlésre való kezdeményezést is, amit átadtunk. Szányiné Kovács Mária: Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a Király u. 31. napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztésünket vegyük le ma napirendi pontról, mivel új tények merültek fel. Ezt a lakóközösséggel nekünk tovább kell tárgyalni. Valamikor ezt vissza szeretnénk hozni egy konkrét előterjesztéssel, ahol már remélhetőleg megegyezés fog születni. Fenyves Jenő úrnak az a kérése, hogy a múltkori közgyűlésünkön Őt kétszer is megneveztük, hogy a megoldás akadálya név szerint. Kérte, hogy olvassam fel az iratát, ha megengednék, felolvasnák egy részletet belőle –az egészet talán nem kellene. Litter Nándor: Szavazunk róla, hogy levesszük napirendi pontról. Szányiné Kovács Mária: Fenyves Jenőtől elnézést kérünk a múltkoriért, ha úgy érzi, hogy megbántottuk. Dr. Kolonics Bálint: Én képviselőtársam javaslatához csatlakoznék azzal a kiegészítéssel, hogy határidőt is szabjunk az ügy megoldására: januári közgyűlés. Litter Nándor: Nincs több javaslat. Szavazni fogunk ezekről a módosításokról. Mielőtt ezt megtennénk, Zakó képviselő úr észrevételével kapcsolatban szeretném azt mondani, hogy teljes egészében egyetértek azzal, amit mondott. A 11-i közgyűlésen nagyon sok nyitott kérdést hagytunk magunknak és az idő szorításában még a mai reggeli órákat is arra használtuk fel, hogy ezeket egyeztessük és majd feltehetően látszani fog, hogy ezek az egyeztetések még a végére sem jutottak így a 9.00 órás kezdés ellenére sem. Ezért én kérem mindenkinek a megértését ezzel kapcsolatosan. Remélem, hogy ez nem lesz rendszer a jövőben. Röst János javasolta, hogy a korábbi 13. napirendi pont szerinti „Javaslat a közalkalmazottak 2002. évi bérfejlesztésének végrehajtására” című anyagot először tárgyaljuk. Kérem a közgyűlést szavazzunk, hogy ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Személyi kérdések tárgyalására érkezett javaslat a rendkívüli közgyűlés megtárgyalására a mai napirendünk befejezése után kerülhet erre sor. Kihirdetem, hogy személyi kérdések tárgyalására kerül sor, mivel 8 képviselőtársunk kezdeményezte a mai ülésünk befejezése után. Következő javaslat a Király u. 31. társasházzal kapcsolatos ügyeknek a mai napirendről történő levételére vonatkozott. Olyan kiegészítő javaslattal, hogy a januári közgyűlésünkön tárgyaljuk. Én előzetesen tájékoztatások alapján úgy gondolom, hogy ezt a javaslatot támogatnom kell. Kérdezem a közgyűlést, hogy ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 26 szavazattal a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 24. Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének végrehajtására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 25. Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 26. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 27. 2003. évi köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési intézményekben (szervekben) szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről szóló szabályzat megalkotására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 29. Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kezelése a közalkalmazotti bérrendezést követően (2002.IX.1.) a 250/6/2002.(IX.10.) számú határozatban felsorolt intézményeknél (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 30. A termőföld védelmére megalakítandó mezőőri szolgálat létesítésének feltételeiről (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 31. EU Strukturális Alapok fogadására történő városi felkészülés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. évi munkatervére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 33. Javaslat a 2003. évi Városi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban) Előadó: Sajni József bizottsági elnök 34. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 35. Hevesi Sándor Általános Iskola tornaterem beázása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 36. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző 37. Szakosított Szociális Intézmény elhelyezése az Űrhajós úti óvodában (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 38. Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon, a bérlakásépítéshez kapcsolódó útépítés, csapadékvíz elvezetés megoldása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 39. Gárdonyi u. 10. szám alatti óvoda utcai épület tetőszerkezet és héjazat cseréje (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 40. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 41. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Zárt ülés 42. Alapítványok, gazdasági társaságok önkormányzati képviseletének meghatározása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 24. Javaslat a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jei bérfejlesztésének végrehajtására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Kelemen Z. Pál: A soron kívüli közgyűlést meg kellene szavaztatni a testülettel. A most tárgyalt napirendünkkel kapcsolatban észrevételek, vélemények úgy látom nincsenek. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatoknak megfelelően. Együtt szavazunk a határozati javaslatokról. Ki ért egyet a megfogalmazottakkal? A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 337/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a közalkalmazotti béremelések finanszírozására 2002. évben kapott állami támogatást az 1. számú mellékletben feltüntetettek szerint hagyja jóvá. Határidő: 2002. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető) 2. az intézményenkénti támogatás és az új törvényi minimum eléréséhez szükséges összeg különbségéből adódó maradványt az önkormányzat az intézményvezetőktől nem vonja el, azt a közalkalmazottak részére 2002. szeptember 1-jétől 2002. december 31-ig, határozott időre szóló munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésre fordítja. Határidő: 2002. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető) 3. megbízza az intézményvezetőket, hogy az intézményenkénti maradvány felhasználásáról saját hatáskörükbe tartozó közalkalmazottak részére a 2. pont előírásai szerint intézkedjenek. Határidő: 2002. december 16. Felelős : valamennyi intézményvezető 4. a 250/2002.(IX.10.) számú határozat 3. pontjában visszavont – a 36/2002.(VII.3.) számú költségvetési rendelet 8. § (12) bekezdése alapján a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt az 5. számú mellékletben szereplő intézmények részére biztosítja. Határidő: 2002. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető) 25. Javaslat a helyi adórendeletek módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Megkérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan a kiadott anyagot is figyelembe véve kinek van észrevétele, véleménye? Kérdezem, hogy esetleg a szakapparátus munkatársai kívánnak-e kiegészítést tenni, nem. Cserti Tibor: Előttünk van a helyi adórendelet módosítására vonatkozó javaslat és megtalálták a csomagban, minden képviselőtársam részére kiosztásra került az egyéni módosító indítványom. Azért bátorkodtam kiegészítést tenni módosító indítványt az előterjesztéshez, mert úgy láttam és a menet közben történt egyeztetések alapján ma is az a szakmai véleményem, meggyőződésem, hogy mindenféleképpen finomítani kellene az előterjesztésen. A helyi adórendelet módosítására a mai napon mindenféleképpen sor kell, hogy kerüljön, mert az előterjesztő egyébként két nagyon fontos követelménynek eleget tett. Egyik, hogy az EU jogharmonizációval összefüggésben a határozatlan idejű kedvezményeket a helyi adótörvény előírása alapján a helyi adórendeleten nekünk Nagykanizsa város önkormányzatának is át kell vezetni. Ebben nincs apelláta. Ezt az előterjesztés megoldja. A másik vonatkozásban vagyunk egy szorításban, szükség van az önkormányzati bevételek növelésére. Olyan mértékben, amely egyébként a helyi gazdasági alap ezt engedi. Az előterjesztés ennek is eleget tesz, hiszen a lehetséges szintig próbálja hozni az adóbevételeket. Én azt a megállapítást bátorkodtam tenni, hogy igen, a korábbi kedvezmények, mentességek helyi adórendeletből történt törlése és különös tekintettel az építményadóval összefüggő kedvezmény törlésére – úgy gondolom a képviselőtársaim majd hangot adnak ilyen egyéb kisebb-nagyobb nagyságrendű kedvezményeknek is – olyan hatást vált ki a helyi adórendelet módosítására, hogy szerkezetében eltérő módon érinti az egyes adóalanyokat. Most nagyon vulgárisan leegyszerűsítve két kategóriát tudnák én a magam részéről felállítani. Az egyik a helyi vállalkozóknak a köre alapvetően, akik az adóalapjuknak a döntő részét – korábbi szabályozásunk alapján az adóalap 50%-ánál nagyobb mértéket helyben termelik meg, helyben realizálják. Picit szakmailag ez vulgáris megfogalmazás, de mégis azt mondom, hogy a helyi vállalkozók és az egyéb általában nagy cégek, nagy kategóriába tartozó cégek. Most név nélkül azt mondom, hogy mivel a hatásmechanizmusban az előterjesztő 1.8%-os egységes adómérték megállapítását jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy a korábbi adóalanyok jelentős körének és a nagyoknak az adóteher és az adóteherbe nem csak az iparűzési adót értem én a magam részéről együttes adóteher az valamennyi helyi adónem együttes hatásának eredményeképpen az adóteher csökken. Ugyanakkor az 1.8.%-os mértékkel szemben a helyieké pedig változatlan marad, illetve ha tovább nézik a hatásmechanizmust és kiket érint azon belül mondjuk az építményadó azt a megállapítást tehetjük, hogy bizony a helyi adó alanyoknak, a helyi vállalkozóknak az adóteher mértéke relatíve növekszik, sőt nagyon soknál abszolút mértékben is növekszik. Én az indítványommal azt próbáltam megcélozni, hogy egy határozott idejű mentességet - évenként három évben fokozatosan eltűnő mentességet - építsünk a helyi adórendeletbe. Erre december 31-ig még a jogharmonizáció keretében lehetőségünk van. Ugyanakkor nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy úgy emelünk helyi adóbevételt 50 millió Ft-os nagyságrendben durván ezzel a módosítással, amely Isten igazából igazi adóteher növekményt a helyi vállalkozóknak nem eredményez, és azt bátorkodom megfogalmazni ismerve a nagy cégeknek a kategóriáját, hogy igazán erre az adónemre viszonylag költségérzéketlen. Teljesen mindegy – most mondok egy banki szférát, vagy biztosítási szférát lehet, hogy ezért támadni fognak. Ilyen nagyságrendben teljesen érzéketlenek, hogy ha visszagombolnak nekik 0.002 ezreléket mondjuk. Meg sem érzik. Telepjárulék arányában kellene megbontani mindenféleképpen a helyi adó szabályozást. Nagyon fontos dolognak tartom az indokaim között az utolsó helyen volt, hogy a kétszeres adómérték alkalmazását preferálja önmagában véve a közalkalmazottak bérfejlesztésével kapcsolatos önkormányzati forrásszabályozás is. Elképzelhető, hogy az évközi állami előirányzatok ezzel összefüggő lebontásánál hátrányosabb helyzetbe kerülhetünk. Most nem szeretném ezt részletesen indokolni, de a szakmai előkészítés során ezzel találkoztunk. Összességében én arra kérném Önöket, hogy a módosító indítvány alapján előtérbe kerül majd az, hogy ne különböztessük meg az adóalanyokat. Ne állítsuk szembe a helyi vállalkozásokat és az ide települni vágyók gazdasági érdekeit. Ez is nagyon fontos. Aki tárgyal, érveket kell felhozni, hogy ne legyünk belterjesek. Erre az a szakmai válasz, hogy maga a helyi adórendeletünk most is tartalmaz, meg a javaslat is tartalmaz ide települni vágyók számára kedvezményt és mi mit akarunk preferálni? Kiemelten az ipari parkot akarjuk preferálni, az oda betelepülőket, akik határozottan hatványozottabb támogatást kapnak és ez gyakorlatilag a határozott idejű támogatáson túl más elemeket is beépít a rendszerbe. Az egyéb vonatkozásban viszont én azt mondom, hogy relatíve ne sújtsa a helyi vállalkozókat, mert úgy ne támogassunk, hogy relatíve hátrányosabb helyzetbe ne hozzunk. Azt hiszem túlságosan sokat beszéltem, ennek alapján kérném szépen akceptálják az előterjesztést. Kereskai Péter: Én a Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném jelezni, illetve konkrét módosító javaslatom van a helyi adóval kapcsolatosan az iparűzési adó mértékével kapcsolatos és meg is indokolnám, hogy miért. 1.8% helyett 1.9%-ot tartanánk mi helyesnek. Ennek az indoka pedig az, hogy a város költségvetési helyzete olyan, hogy azt hiszem nehezen mondhatunk le egy durván 95 millió Ft-os plusz bevételről, másrészt pedig az elmúlt közgyűlésen megszavaztuk a lakosság terheinek növekedése kapcsán a közszolgáltatások díjainak emelkedését. Úgy gondolom, hogy a vállalkozókat sem lehet ebből teljes egészében kihagyni. Tudjuk egye, hogy a kedvezmények eltörlése mit jelent. Ez gyakorlatilag teljes egészében – átlagos számokról beszélünk – nem kompenzálta volna a 0.002 ezrelékes csökkentést sem. Az 0.001 ezrelékes csökkentés pedig még kevésbé, viszont azt tudni kell, hogy a helyi adónál az iparűzési adó alapja azoknál magas, akik magas nyereségtartalommal dolgoznak. Akik pedig ezt alacsonyan érik el, azoknál az adó nem magas. Én úgy számoltam, hogy az 1.9%-os adómértéknél ez durván 352.000 Ft-ot jelent mondjuk egy 1 milliárd Ft-os árbevételű cégnél. Egy 100 millió Ft-os árbevételű cégnél pedig 35.000 Ft-ot. Ha megvan hozzá a megfelelő nyereségtartalma. Én úgy gondolom, hogy ezek alapján azt figyelembe vételével, hogy ez 95 millió Ft plusz bevételt jelentene a költségvetésben, támogatni kellene az 1.9%-os mértéket. Scháb György: Kereskai úrhoz szeretnék csatlakozni annyival kiegészítve, hogy valóban a Pénzügyi Bizottság az 1.9%-os adómértéket támogatja és elsősorban azért és arra szeretném kérni képviselőtársaim azt mérlegeljék, hogy a Pénzügyi Bizottság számára most etalon volt a város jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzete és úgy gondoljuk, hogy ha mi differenciálni próbálunk, vagy diszkriminálni ez nem történhet úgy, hogy valaki számára érdeksérelemmel ne járjon. Úgyhogy a mi gondolkodásunkat az motiválta, hogy a városnak szüksége van a plusz adóbevételekre és még így is a költségvetés helyzetében a jövő év vonatkozásában lesznek nehézségeink. Papp Péter: A Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja, azonban úgy ítéljük meg, hogy a városba települő gazdasági társaságok és a városban már működő gazdasági társaságoknak a jobb működése, a biztonságosabb működése érdekében talán célszerű lenne egy adókoncepció kidolgozása, amely több évre előre mutatna és valamiféle ígérvényt, ha nem is garanciát, de ígérvényt jelentene arra vonatkozóan, hogy jövőre vagy 2-3 vagy 5 év múlva mi várható Nagykanizsán. Én azt hiszem, hogy most már ismerve az EU szabályokat is egy ilyennek az előkészítése nem csak igény lenne, hanem a lehetőség is megvan rá. Azt, ami itt elhangzott, hogy 1.8.%, 1.9%, vagy 2% legyen, én azt hiszem, hogy ez a kérdéskör, hogy akármelyik ujjunkat harapjuk biztos, hogy fájni fog, mert vagy a városi költségvetés jár jól és égy kicsit a vállalkozók rosszabbul, vagy fordítva. Én úgy gondolom, hogy arra meg nincs lehetőség, hogy azt mondjuk, hogy a magasabb eredménytartalmú vállalkozások fizessenek, a kisebbek akik most is a gazdasági léte 10.000-en 100.000-en is múlhat egy ilyet veszélybe sodornánk is gond lenne. Én úgy érzem, hogy ennek a döntésnek várospolitikai jellegből üzenetértéke van és én ezt nagyon fontos és kardinális kérdésnek tartom. Az az előterjesztés, amit most kiegészítésként kaptunk meg egy helyen változik az eredeti anyaghoz csatolthoz: a helyi iparűzési adóról, hogy ami itt újként a mostani kiosztásra kerültben új az 5. §. Arról szólna, hogy az a vállalkozó, vagy az a vállalkozás, amelyik az adóévben átlagos állományi létszám vonatkozásában munkahelyteremtő beruházást, több embert foglalkoztatna, azt 100.000 Ft új felvételesek esetében fejenként 100.000 Ft adókedvezményben részesülne. Én személy szerint erről nem bizottsági elnökként, csak magánvéleményt tudok mondani én ezt támogatom. György Pál: Megdöbbenve hallottam az imént azt többek szájából is, hogy az adó emelést gyakorlatilag támogat, mert számomra adóemelésnek minősül az, hogy egy bizonyos adóból adott kedvezmény megvonása az többletbevételt okoz. Én azt hiszem, hogy a költségvetés egyensúlyának javítása nem kifejezetten és kizárólag adóbevételek növelésével történhet. Azon adóbevételek növelésével, amely adókat már ma is túlzottnak és soknak tartanak a helyben működő vállalkozások, hanem a működési költségek csökkentésével is. A működési költségek csökkentésére egy-két halvány kezdeményezés már történt, de amikor a bizottsági ülésen én megkérdeztem azt, hogy vajon ez a város ebben a nagyságrendben a hasonló 50.000-es városokhoz képest milyen költségekkel működik, akkor nekem valaki azt mondta, hogy 20%-kal drágábban van működtetve ez a város, mint más hasonló nagyságrendű város. Ez kb. 1.5 milliárd Ft-ot jelent. Itt 90 millió Ft-tal akarjuk növelni a helyi vállalkozások terheit, 1.5 milliárd Ft pedig eltekintünk. Én nem azt az utat tartom a jónak és járhatónak, amely most körvonalazódik, az adónövelést. Dr. Kolonics Bálint: A gépjárműadó vonatkozásában az előterjesztés tartalmazza az emelés indokoltságát az önkormányzat pénzügyi helyzete teszi indokolttá az adómérték növelését. Ha a táblázatot tanulmányozzuk, akkor kitűnik belőle az, hogy a 2002. évi adóbevétel a szabályozott katalizátoros gépkocsik vonatkozásában 2003-ra kétszeres adóbevételre tesz szert az önkormányzat. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi helyzet ilyen mértékű többletbevételt nem tehet indokolttá úgy, hogy a gépjármű tulajdonosokra ekkora terhet hárítson. Egyrészt változik a kedvezmény mértéke a katalizátoros gépjárművek esetében 50% mértékű kedvezmény 20%-ra mérséklődik. Ezt már a gépjármú tulajdonosok úgy érzékelik, hogy nagyobb adóteher hárul át rájuk. Ha a 800 Ft-os adómértéket megemeljük 1000 Ft-ra az azt fogja eredményezni, hogy a gépjármű tulajdonosok a katalizátoros gépjárművek vonatkozásában kétszer akkora adó mértéket fognak fizetni. Én azt gondolom és az lenne a javaslatom, mivel 2004-től a minimum adómérték úgyis megemelkedik 1000 Ft-ra, ne emeljük fel a 800 Ft-os adómértéket 1000 Ft-ra, így is többletbevételhez jut az önkormányzat, így is nagyobb teher hárul át a jogszabályváltozás folytán a gépjármű-tulajdonosokra. Kérem, támogassák ezt a javaslatot. Litter Nándor: Más észrevétel, vélemény, nincsen. Megkérdezem a szakapparátust, hogy kívánnak-e válaszolni bármely felvetésre? Úgy látom, hogy nem. Én a magam véleményét szeretném elmondani. Én úgy gondolom, hogy az a koncepció, amelyet mi az adórendeletekkel kapcsolatosan kiadtunk, az egy olyan irányt mutat, hogy nem különböztetjük meg azokat a vállalkozásokat. Mindenki nagykanizsai. Én itt vitatkoznék Cserti Tibor úrral, hogy aki teljes egészében nagykanizsai telephellyel rendelkezik, vagy vannak más telephelyei is az én számomra ezek ugyanolyan vállalkozók: Nagykanizsán működnek, adóbevételeik a város büdzséjét gazdagítják. Én itt látok egy nézetkülönbséget az Ön által elmondott javaslat és a mi általunk kiadott koncepció között. Én a magam részéről továbbra is az írásban kiadott elképzelést támogatnám. A további felvetésekkel összefüggésben amit Kereskai Péter vetett fel, az a vállalkozóknak egy többletterhet jelentene a számításaink szerint. Meggyőződésem, hogy a város gazdagodási problémáit nem szabad áthárítani a vállalkozókra. Ilyen értelemben én magam részéről ezt a javaslatot nem támogatom. Szavazásra fogom majd bocsátani a Kolonics úrnak a javaslatát. Azzal egyetértek, amit Papp Péter úr felvetett, hogy egy hosszabb távú koncepciót dolgozzunk ki az adózás jövőbeni állapotával kapcsolatosan, hogy kiszámítható legyen az a politika, amelyet mi majd adóügyekben folytatni akarunk a következő időszakban. A kiegészítésként kiadott anyagokban szerepel, hogy 100.000 Ft-tal támogatnánk azokat a vállalkozókat, akik munkahelyeket hoznak létre. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül fontos dolog és támogatásukat kérem ezzel kapcsolatosan. A gépjárműadóval összefüggésben én azt gondolom, hogy valóban ez többletterheket jelent a gépjármű-tulajdonosoknak, de mivel egyébként is 2004-től ezt a lépést meg kell tennünk, ezért továbbra is javaslom, hogy január 1-jétől már így működjön a gépjármű adórendszer. Csordásné Láng Éva: Nem a százalékokhoz, hanem néhány elírás – remélhetőleg. Ipari tanulót sem az oktatási törvény, sem a szakképzési törvény már nem ismer. Iskolai rendszerben részt vevő szakmunkás tanulókról lehet szó maximum és az EVA nem egységes vállalkozói adó, hanem egyszerűsített vállalkozói adó. Ezt kérem javítani a határozati javaslatokban. Dr. Kolonics Bálint: Annyi kiegészítést szeretnék hozzátenni a gépjárműadóval kapcsolatosan, hogy én azt gondolom, hogy az adó mérték emelését az nem teheti indokolttá és az nem lehet indoka, hogy 2004-től úgyis meg kell emelnünk. Én szeretnék erre magyarázatot kérni a Hivatal dolgozóitól, hogy tulajdonképpen akkor mi teszi indokolttá az adómérték növekedését, emelését azon túl, hogy 2004-től úgyis meg kell emelnünk. Ez szakmailag kevés. Röst János: Pár általános gondolatot mondanék az adórendelet emeléséről. A történet arról szól gyakorlatilag, hogy egyrészt rendezni kell azokat a jogszabály-előírásokat, amelyeket ránk kötelezően ró a törvény, másrészt pedig egységes keretbe kell foglalni az adórendeletet. Meggyőződésem, hogy ez az adóemelés mértéke igazából nem jelentős. Jelentkezik bent csökkenés és jelentkezik bent emelés is. Meggyőződésem az, hogy ez elvi síkra tehető a vállalkozói kör számára, viszont azt megkérdezném a következő napirendi pontnál, hogy milyen javaslatokat fogunk kapni annak érdekében, hogy csökkentések is legyenek a költségvetés koncepció kapcsán. Erre várom majd a javaslatokat. Egy kérésem lenne, hogy 5 perc szünetet rendeljen el a polgármester úr, mert eltérő álláspontok alakultak ki és úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos rendelettervezetről van szó, egységes szavazás miatt nagyon fontos az, hogy a képviselőtestület frakciói egyeztessenek egymással. Dr. Szabó Csaba: Elhangoztak az érvek az adóbevételek oldalán és elhangoztak észrevételek a költségek csökkentése oldalán. Számomra csak e kettőnek együttes értelmezésével lehet a várost működtetni nem csak 2003-ban, hanem azután is. Ügyrendi javaslatom: tekintsük a kérdést megtárgyaltnak, szavaztassa meg a polgármester úr, hogy szavazás következzen. Cseresnyés Péter: Dr. Szabó Csaba képviselőtársamnak az ügyrendi javaslatával kapcsolatban szeretnék egy mondatot mondani. Azt gondolom, hogy minden napirendi pont, ez kimondottan fontos az adórendelet úgy gondolom, hogy mindenkinek, akinek véleménye van és el akarja mondani, azt hallgassuk meg, hátha előre tudja vinni az Ő gondolata ezt a bizonyos rendeletet és a rendeletnek a javítását. Én azt kérem, hogy ne az legyen mindig a cél, hogy minél gyorsabban egy napirendi pontot levegyünk és elintézzünk a szavazással, hanem tárgyaljuk ki megfelelő módon főleg, ha fontos napirendi pontról van szó. Litter Nándor: Én szünetet rendelek most el, hogy a frakciók egyeztessenek. Beszéljük meg újra egy kicsit ezt a dolgot, és utána folytatjuk a vitát. Tóth László: Az érvényben lévő SZMSZ-ünk szerint ügyrendi vita nincs. Az ügyrendünkkel kapcsolatban el kell rendelni a szavazást vita nélkül azonnal. Dr. Szabó Csaba feltette a kérdést, hogy zárjuk le a vitát. Kérem a polgármester urat, hogy szavaztassa meg a közgyűlést, hogy a vitát lezárjuk és közvetlenül a szünet után dönthetünk. Litter Nándor: Röst Jánosnak is volt egy ügyrendi javaslata. Szünetet rendelek el. SZÜNET Litter Nándor: Dr. Szabó Csaba úrnak volt egy ügyrendi javaslata, erről kellene először szavaznunk. Ki ért egyet azzal, hogy a vitát lezárjuk? A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Megkérdezem akkor a módosító indítványokat előterjesztőket egyrészt, hogy továbbra is fenntartják-e az indítványukat a szünetbeli konzultációkat követően, vagy pedig akarnak módosítani. Cseresnyés Péter: Tényleg nem az időhúzás végett mondom. Az előbbi ügyrendi vita kapcsán az SZMSZ-ben az 54. § 7. pontja alapján vita közben bármely képviselő egy alkalommal 2 perces hozzászólásra kérhet szót. Én nem azt kérem, hogy húzzuk el a vitát én azt kérném, hogy kérdezze meg, hogy ezzel mindenki számára befejezett-e a vita, abba lehet-e hagyni. Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy szavaztunk erről, hogy a vitát lezárjuk és én eszerint folytatom a munkát. Cserti Tibor: A kérdésre az a válasz, hogy igen, továbbra is fenntartom a módosító indítványomat azzal az apró korrigálással, hogy a kedvezmény mértéke 2003-ban 1.8 ezrelékről induljon, ilyen értelemben ez azt jelenti, hogy a következő évben 0.001 ezrelékes kedvezmény marad bent és a harmadik évben pedig eltűnik ennek a hatása. Kérném ehhez a támogatásukat. Dr. Kolonics Bálint: A módosító javaslatomat továbbra is fenntartom a gépjárműadó vonatkozásában. Papp Péter: A kiegészítő javaslatomat fenntartom, hogy kérjük a Hivatal illetékes szervezeti egységét, hogy több évre előremutató adókoncepciót dolgozzon ki, amit a testület határozatban elfogad. Litter Nándor: A módosító indítványokról fogunk először szavazni. Cserti Tibor indítványa következik, amit ő közben módosított. Lényege az, hogy egyetért azzal, hogy 1.8% legyen az adó 2003. évben. Cserti Tibor: A dolognak a lényege, hogy iparűzési adó vonatkozásában az egységes adó mértéke 2%. Ez ennyi volt ebben a tárgyévben is és később is ennyi lesz. Ez nem változik. Beépítünk a rendszerbe egy határozott időre szóló 2 éves átmeneti időre szóló kedvezményt. A kedvezménynek a mértéke az érintett kategória vonatkozásában 2003. adóévben 1.8 ezrelék. A 2 ezrelékes kedvezményt 1.8% az adómérték az érintett kategóriában. A következő adóévben a kedvezmény mértéke 1 ezrelékre csökken. Az adó mértéke 1.9% és 2005-ben pedig eltűnik egységes adómérték lesz. Litter Nándor: Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Papp Péternek volt javaslata, hogy a Hivatal munkatársai adókoncepciót dolgozzanak ki. Papp Péter: Azt gondolnám, hogy az első félévben ezt meg kellene valósítani, hogy a jövő évi koncepciónál már ezzel a ténnyel tudjunk számolni. Litter Nándor: Az adókoncepció 2003. június 30-ig készüljön el. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 338/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységét több évre előremutató adókoncepció kidolgozására. Határidő: 2003. június 30. Felelős : Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző (Operatív felelős: Dr. Papp Judit osztályvezető) Litter Nándor: Dr. Kolonics Bálintnak volt a javaslata, hogy a gépjárműadó mértéke ne emelkedjen az Ön által elmondottak szerint. Ezzel a javaslattal ki ért egyet? A közgyűlés 8 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy a kiegészítő javaslatban szerepelt a munkahelyteremtéssel összefüggően 100.000 Ft-os támogatása a vállalkozóknak. Én úgy gondolom erről külön kellene szavazni, mert az eredeti javaslatban ez nem szerepelt. Kérem, hogy szavazzunk erről. Ki ért ezzel egyet? A közgyűlés 23 szavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Ezen módosításoknak megfelelően javaslom, hogy szavazzunk az egész adórendeletről. A közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 74/2002.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 74/2002.(XII.16.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló többször módosított 46/1997.(XII.9.) számú rendeletének módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Szavazzunk az építményadó rendeletről. Ki ért egyet az előterjesztésről? A közgyűlés 18 szavazattal és 6 ellenszavazattal a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 75/2002.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 75/2002.(XII.16.) számú rendelete az építmény adóról szóló többször módosított 40/1996.(XI.26.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: A gépjárműadóról is szavaznunk kell külön együtt. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 76/2002.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 76/2002.(XII.16.) számú rendelete a belföldi gépjárművek adója mértékének megállapításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 26. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetési koncepciójára (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Bevezetőben én annyit szeretnék mondani, amit tartalmaz az a kiegészítő anyag is, amit Önökhöz eljuttattunk, hogy meggyőződésem az, hogy a városgazdálkodás egy fordulóponthoz érkezett, mert nem görgethetjük magunk előtt megoldatlanul a problémákat, a gondokat. Meg kell kezdenünk az önkormányzat valamennyi alrendszerének a feladat központú felülvizsgálatát, mert ez szükséges ahhoz, a költségvetés ne kerüljön egy olyan adósságspirálba, amely már gyakorlatilag kezelhetetlenné válik. Ugyanígy gondolja a bankunk is, hogy hiányunkat csak abban az esetben finanszírozza, hogyha készítünk egy kilábalási tervet, egy programot, amely egy négy-öt éves időszakot ölel fel és be tudjuk mutatni magunknak és a bankunknak is, hogy képesek vagyunk arra, hogy a jelenlegi struktúránkat átalakítva hatékonyabbá tesszük a rendszereinknek a működését. Én azt kérem Önöktől, hogy ezen fő gondolatok jegyében kezeljék ezt a koncepciót, amit mi elkészítettünk, ezekkel a kiegészítésekkel is együtt, egy kiindulási alapnak, amely arra jó, hogy elkezdjük a munkát, tovább gondolkodjunk arról, hogy milyen változtatásokra van szükség a gazdálkodásunkban. Ezzel a kiegészítéssel kérném, hogy a kiadott kiegészítésünket is fogadják el és együtt a koncepciónkra igent mondjanak. De valójában ez a munka megkezdését jelenti. Papp Péter Pál: Megint két részre kell bontani a hozzászólásomat. Az egyik mint Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke szeretném a testületet tájékoztatni a bizottság döntéséről, hozzátéve azt, hogy ez a döntés az első változatú koncepcióról szól, amit a Gazdasági Bizottság 4 igen szavazattal, 2 tartózkodással fogadott el. Ami azt jelenti, hogy a költségvetési koncepció első változatát nem fogadja el, részletes, megalapozott javaslatot kér a hitel mértékére. Meg kell vizsgálni, hogy mi az a minimális lépcsőmérték, mely a működési célú kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozza. Ki kell dolgozni alternatívákat arra, hogy milyen bevételnövelést kell elérni és milyen eszközök kellenek ahhoz, hogy a hitelmérték tovább ne emelkedjen. Az első változat ismeretében ezt a határozatot hozta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság. A Bizottság azért nem fogadta el ezt, mert nem adott ez az anyag egy igazi valós helyzetelemzést, még akkor sem kaptunk egy igazi helyzetelemzést, ha ezzel a bizottsági üléssel egy napon tárgyaltuk a bizottság keretei között a háromnegyed éves teljesítést, illetve 2002. évi költségvetés módosítási tervét. Az amit itt a tegnap előtti közgyűlésen elmondtam, hogy milyen informatív jellegű adatok hiányoznak. Az, hogy mi indokolta, vagy mi idézte elő ezt a helyzetet, hogy akkor, amikor az elmúlt 4-5 évben a nemzetgazdaság úgy fejlődött, ahogy fejlődött, ugyanez a fejlődés az önkormányzati intézményeken, az önkormányzat helyzetén nem látszott meg, hogy emiatt adósodtunk el. Csak külső, vagy belső okai vannak, erre jó lett volna, ha egy helyzetelemzést kapunk, esetlegesen összehasonlító adatokat is bemutatva, hogy a többi hasonló mértékű városhoz képest mi lehet, ami esetleg arra gondolatot ébresztett volna, hogy mi lehet annak az oka, hogy a mi városunk ott tart, ahol tart és nem politikai, hanem gazdasági. A mostani döntésünket és a majdani döntéseinket elősegítendően, hogy a mi városunk drágábban működik? Az intézményhálózatunkkal van a baj? Vagy hol lehet a baj. Mert olyan költségvetést még koncepció szinten sem tud sem a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elfogadni, de azt mondom személy szerint én sem, amelyik úgy kezdődik, hogy csak a működési kiadások tekintetében 891millió Ft hiánnyal számol 2003-ra. Ilyet azt mondom, hogy nem szabad egy városban elfogadni. Az, hogy mi 891 millió Ft vagyont értékesítsünk csak azért, hogy a működésünk, az intézményhálózatunk egyensúlyban legyen és még egy munkahelyet nem teremtettünk, egyetlen egy gazdasági fejlesztést, egyetlen egy a városlakók közérzetét javító felújítást, bővítést, beruházást nem hajtottunk végre, azt mondom, hogy ilyen költségvetést koncepció szintjén sem szabad elfogadni. Nem fogadtuk el azért, mert alternatívákat nem mutatott fel még ötlet szinten sem arra, hogy ezt az elfogadhatatlan mértékű hiányt esetleg hogyan lehetne csökkenteni, hogyan lehetne valami kibúvót, valami mentő utat találni. Szerettünk volna választ kapni arra a kérdésünkre, hogy a hitelállomány csökkentésére milyen ajánlása, milyen lehetősége van. Szerettem volna látni egy-két kiemelt feladatot, akár struktúraváltozásra, akár forrásbővítésre gondolok, hogy ezeknek a megoldási köröknek valamilyen alternatíváját megláttuk volna. Az az anyag, amit a bizottsági ülés után kaptunk kézhez, ez már csíráiban tartalmaz erre vonatkozó elemeket. Ez már számszaki eredményeket nem, de mindenképpen előremutató jellegű, ez már feladatokat határoz meg. Még kérdéseket tesz fel, még a kérdésekre nem adja meg a választ, nyílván egy nap alatt nem lehet olyan horderejű kérdésre választ adni, amik itt megfogalmazódnak, ezek jogosan fogalmazódnak meg. Én azt kérném, hogy ezt a kiegészítést – ez a magánvéleményem, mert a bizottság ezt nem tudta támogatni – ezt fogadjuk el, de vegyük komolyan és rendeljünk mellé azt mondom személyeket és határidőket, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk, ill. ezeket a válaszokat meg is valósítsuk. Scháb György: A Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném ismertetni a 2003. évi koncepcióval kapcsolatban. Hozzátéve azt, hogy egy kis módosítást kell eszközölnöm a végső állásponttal kapcsolatban. A véleményemet két részre szeretném én is bontani, egyrészt a Pénzügyi Bizottság álláspontját szeretném ismertetni, másrészt szeretném elmondani a saját véleményemet is. A 2003. évi költségvetési koncepcióval kapcsolatban a bizottság azt fogalmazta meg, hogy a közgyűlés elé, közgyűlési vitára alkalmasnak tartja a koncepciót, de tartalmilag nagyon sok vonatkozásban a bizottság sem értett ezzel egyet. Nevezetesen amit Papp Péter úr is mondott, nem tudjuk azt elfogadni, hogy a költségvetés deficites oly módon, hogy az a deficit az idei évhez képest tovább növekszik. Itt stabilizációról kell beszélni. A városban a kedvezőtlen tendenciákat meg kell állítani, hogy ha mi a jövő évben a hiány további növekedésével számolunk akár koncepció szintjén is, azt hiszem, hogy az mindannyiunk számára elfogadható, hogy az nem a stabilizáció irányába mutat. Azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy az anyag önmagával sincs konszenzusban, tekintettel arra, hogy 813 milliós deficitet irányoz elő úgy, hogy a pénzintézeti hitel lehetőségünk 600 millió Ft jelen pillanatban. Ezt a hiányfinanszírozást nem látjuk biztosítottnak. Az eredeti javaslatunk az volt, hogy 2-300 millió Ft-ban kívánja a Pénzügyi Bizottság maximalizálni a költségvetési deficit mértékét, azt követően, hogy az adórendelettel kapcsolatban volt az az 1.9%-ra történő módosításunk, ami a költségvetésben mintegy 95-100 millió Ft-os plusz bevételt jelentett volna. Viszont mivel ezt a közgyűlés nem szavazta meg, ezért most akkor a Pénzügyi Bizottság eredeti koncepcióját ismertetném, ami 2-400 millió Ft-ban határozta meg a deficit mértékét úgy, hogy a hitelkeret összegét 600 millió Ft-ban maximalizálta. Nem javasolja a közgyűlésnek azt, hogy a hitelkeret emelésére – folyószámla hitelről beszélek – arra kísérletet tegyen. Szintén elhangzott a Pénzügyi Bizottságban az, hogy az idei év költségvetésével kapcsolatban kritikus tényező volt a bevételi oldalon az, hogy az Ipari Park földterület értékesítéséből származó bevétellel számolt a város és ez szerényebb mértékben, de a 2003. évi koncepcióban is szerepel 110 millió Ft-os összeg keretéig. Én azt szeretném elmondani a közgyűlésnek, hogy ismereteim szerint most pillanatnyilag az Ipari Parki beruházások területén nem ez az általános trend. Szakembereknek az a véleménye, hogy azt sem lehet kizárni, hogy ahhoz, hogy mikor tudjunk telepíteni, ingyen kell a földet rendelkezésre bocsátani, de jó esetben annak a verziónak van realitása, hogy a földet az ide betelepülni szándékozó vállalkozás bérli. Bérli a földet is, bérli a rajta lévő ingatlant is és nem kíván tulajdont szerezni a mobilitása megőrzése érdekében részben, másrészt pedig azért, mert van egy óriási különbség a két konstrukció között, amíg a tulajdont azt adózott eredmény terhére tudja megvásárolni, addig a bérleményt azt cash flow-ból tudja finanszírozni. A Pénzügyi Bizottság azt javasolja, hogy a közgyűlés inkább azzal a helyzettel szembesüljön, hogy nem számol bevételi oldalon Ipari Park földterület értékesítéséből származó bevétellel és értelemszerűen akkor a kiadási oldalon is hiányzik annak a 110 millió Ft-os tételnek a közművesítéssel kapcsolatos vonzata. Röviden a Pénzügyi Bizottság véleménye ennyi volt a 2003. évi koncepcióval kapcsolatban. Magánvéleményemet szeretném elmondani. Itt már az előbb érintettük azt, hogy a 2003. év vonatkozásában két hatásnak együttesen kell érvényesülni ahhoz, hogy a stabilizációról beszélgessünk, nem csak a bevételi oldalon kell megpróbálni a városnak növekedést produkálni, hanem a kiadási oldalt is kordában kell tartani. Nyilván ez nem fog feszültségmentesen végbemenni. Én a magam részéről jelen helyzetben megmondom őszintén, hogy a deficites költségvetés tényét sem tudom elfogadni, de tudomásul kell venni azt, hogy az önkormányzat költségösszetételében nagyon nagy hányadot képvisel a személyi jellegű kiadások és az ehhez kapcsolódó költségek és abban az esetben, hogy ha a város vezetés ebben tud eredményt elérni és tud racionalizálni, akkor fel kell mérni azt, hogy fel kell ismerni, hogy ennek a pénzügyi hatása 2003-ban nem fog érvényesülni, hanem inkább 2004-ben. Ezért született ez a kompromisszumos megoldás, hogy elfogadjuk azt, hogy deficites költségvetésről beszélünk, de a mértékre nagyon oda kell figyelni megítélésem szerint. Szeretnék egy olyan javaslatot tenni, amit már a múltkori közgyűlésen is megtettem, hogy a hivatal a költségvetési koncepció mellé a képviselők korrektebb tájékoztatása érdekében, és a jobb tervezhetőség érdekében készítsen egy cash flow kimutatást is, amely nagy segítséget nyújtana a tervezési munkában abban, hogy a kritikus időszakokat a képviselőtestület jobban lássa és jobban tudjon tervezni. Szeretnék továbbá javaslatot tenni arra, ami szintén elhangzott a Pénzügyi Bizottság megbeszélésén, hogy az intézményrendszer átvilágításának szabjunk konkrét határidőt, ami az önkormányzati gazdasági társaságok vonatkozásában január 31-ben határozott meg a Pénzügyi Bizottság és az intézményrendszer vonatkozásában március 31-ben. Ha ezt eddig az időpontig nem tudjuk elvégezni, akkor úgy ítéltük meg, hogy minden racionalizálási intézkedés véghezvitele veszélybe kerül. Azonban lehet, hogy ez sem hosszú határidő, de lehet, hogy még ennek a rövidítésén is gondolkozni kell különös tekintettel arra, hogy ha februárban gondolkozunk a költségvetés elfogadásában, akkor lehet, hogy egy március 31-i határidő az intézményrendszer átvilágítására hosszú. Én arra kérném a képviselőtársaimat, hogy gondolják át ezt a javaslatot, ill. szeretnék arra is javaslatot tenni, hogy egyrészt a hivatal munkáját könnyítsük, a feladatait, vagy a rárótt terheket enyhítsük és a felelősséget is enyhítsük, jöjjön létre egy olyan operatív bizottság, vagy stáb a Pénzügyi Bizottságból és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságból, ami ezt az átvilágítást segíti és segíti a kiadási oldallal kapcsolatos racionalizálási folyamatok megszervezését. Papp Nándor: A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság is megtárgyalta a témát és most a hozott határozatot szeretném elsőként ismertetni. A bizottság 5 igen, 2 tartózkodó szavazattal az alábbi határozatot hozta: A bizottság megtárgyalta Nagykanizsa Megyei Jog Város Önkormányzatának 2003. évi költségvetési koncepcióját. A benne lévő hiányt túlzottnak tartja, a működtetési kiadásokat soknak találja, ezért javasolja a közgyűlésnek az ezzel kapcsolatos vizsgálatos elvégzését, az azon alapuló intézkedési terv elfogadását. Ezen belül különösen vizsgálandó az intézményrendszer racionalizációja, az intézményi konyhák vállalkozásba adásának lehetősége és a nem kötelezően ellátandó feladatok kiszervezése, esetleg megszűntetése. Ez volt a határozat. A személyes véleményem, az eszközértékesítési bevétellel kapcsolatban a 7. pontban van a palini lakáscélú földterületek értékesítése 38 millió Ft. Ezt a magam részéről nagyon kevésnek találom. Ez kb. 9 teleknek az eladása, ha nem tévedek. Én azt gondolom, hogy Palinban szinte korlátlanul lenne igény arra, hogy földterületeket tudjunk értékesíteni. Én azt gondolom, hogy mondjuk feltételezve egy 100 méteres út és közműhálózatnak a megépítését akár hitelből is, ez saccom szerint egy 10-12 millió Ft-nál többet nem jelentene. 18 méter szélesek a telkek mondjuk mind a két oldalat számolva, egyszerűen számoljunk 10 telket 100 folyóméterenként, szerintem ha 4 millió Ft-ot számolunk is, ez egy nagyon belátható időn belüli megtérülése a dolgoknak, akkor azt gondolom, hogy 10-12 millió Ft befektetéssel szemben 100 folyóméterenként gyakorlatilag egy minimum 40 millió Ft-os bevétellel számolnánk. Én szerintem ide még hitelt is érdemes lenne felvenni, mert szerintem nem nagyon gondolom, hogy van valahol olyan, ahol ilyen megtérüléssel számolhatnánk. Ez az egyik. A lazsnaki kastély értékesítésénél eddig azt gondolom, hogy túlzott volt az elvárás, de azért a 70 milliót én meggondolnám, hogy nem kevés-e. Egyelőre ennyit szeretnék mondani. Cserti Tibor: Tekintsük ezt az anyagot inkább bizalmi anyagnak, mint szakmai anyagnak, mert nem tudunk különösképpen mást tenni vele a mai napon. Mindenki megfogalmazta a szándékát, egyébként is az önkormányzat választási évében – nem véletlenül mondja a jogszabály – december 15-ig kell koncepciót beterjeszteni és megtárgyalni és ez nyilvánvaló egy újjáalakult testület számára, új működő apparátus számára igazán markáns kidolgozott irányvonal vezetést nem fog mutatni. Az anyag első változatban nem véletlenül kapta meg a bizottságoktól is azt az intő negatív jelzést, hogy azért ennél több kéne és itt nagyon őszintén örülök, hogy a kiegészítéssel együtt ennek a minimum követelménynek így eleget tesz. Én akkor leszek nyugodt és ezt kérem is, és ezzel együtt szavazzuk meg. A bizottsági elnökök kifejtették azt, hogy igen, a hitel az kulcskérdés, a hitel semmiféleképpen, állomány semmiféleképpen nem növekedhet. Az úgy nem tud növekedni igaz, hogy jövő évre van egy törlesztési kötelmünk eleve, meg lesz egy hitelfelvételi kényszerünk vélhetően az egyensúly kialakításához. A kettőnek a szaldója az biztos nem lehet több. Tehát nem okozhat további eladósodást. Ez egy elméleti szélsőérték, ezen kár tovább polemizálni, de nagyon fontos és ennél fontosabb a szerkezet. Ha az anyag a kiegészítésben leírta előttünk, hogy a bank sem, tehát az OTP Bank sem finanszírozza tovább az önkormányzat számára a működési hiányt, akkor igen, úgy szavazzuk meg ezt a koncepciót, hogy a végleges költségvetés kidolgozásához bizony a 4-5 éves költségvetési koncepciót is le kell tenni, ami kezeli programetikusan és programszerűen ezt a működési hiányt és egész költségvetés szerkezeti egyensúlyának a problémáját, ez a másik dolog. Nagyon fontos dolog, és tanuljunk a múlt hibájából, Scháb úr nem véletlenül világított erre a dologra rá, hogy az Ipari Park, mint projektkérdése, arra van egy gazdasági társaságunk és gyakorlatilag nem a költségvetés része az ottani, benn vannak a területek is, a földvásárlás, a beruházás. Az önkormányzat költségvetése csak a támogatási rendszeren keresztül kapcsolódhat ehhez a ponthoz. Ha hitelt akar felvenni, akkor ő nyilván a sajátos hitelfelvételi rendszerére igényelheti. Ne keverjük ezt a projekt részt ide bele és együttesen így a leírtakkal, mert nagyon szép a határozati javaslat a kiegészítő anyaggal, jóváhagyjuk ezt a koncepciót és erre kér bennünket a polgármester úr, akkor jó szívvel támogatjuk is. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta a koncepciót, illetve tárgyalta a koncepciónak a szociálpolitikai és egészségügyi részét. Ésszerű takarékosságra való törekvés a bizottság munkájában megnyilvánult és egy 25 millió Ft-os költségcsökkentő tételt is említettünk előzetesben, amikor konkrét tárgyalásra kerül sor a költségvetés első olvasatában ezt nevesíteni fogjuk. A bizottság a koncepciót elfogadta, és elfogadásra ajánlom. Csordásné Láng Éva: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság is megtárgyalta a koncepciót és 6 nem szavazattal nem tudja támogatni az elfogadását. Azokkal kapcsolatban amik itt elhangzottak, még egyszer nem akarnám ismételni. Itt is inkább a bevételi oldalban megkérdőjelezhető telekértékesítésekről és egyebekről van szó, illetve ami a szakmát illeti, nagyon komoly gondot okoz az, hogy az oktatási és közművelődési feladatokra az önkormányzat szakfeladatai között egyetlen egy fillér nincs betervezve, holott ott olyan kötelezettségvállalások vannak, amik áthúzódók, pl. a Bursa ösztöndíj, ami egyértelműen már kötelezettségvállalást jelentett és nincs megjelölve semmi. A másik több bizottság területén is elhangzott az, hogy az intézményrendszert át kell világítani. Ott megkapta mindenki az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalának a levelét is, hogy az önkormányzati intézmények átvilágítása, legalább is ami az oktatási intézményeket illeti, az elmúlt 5 évben elég jelentős összegbe került az önkormányzatnak, több 10 millió Ft, vagy akár még talán még 100 milliós nagyságrendbe is csak az elmúlt 5 év. Valószínűleg nem hozta meg azt az eredményt, amit meghozhatott volna. Nem tudom, hogy milyen fajta átvilágításra gondolnak, de azt biztos, hogy ha itt valami koncepció kialakítására van szükség, akkor ez nem várhat akár még március 31-ig sem, mert egyrészt a költségvetést el kell fogadni, másrészt az intézményeknek nem szeptemberben kezdődik a tanév, hanem februárban, meg márciusban, amikor a jövő tanévre már felveszik a gyerekeket. A másik itt a telekértékesítésekkel kapcsolatban szeretném azt elmondani, hogy Kiskanizsán immáron huszonéve nem épültek lakások, holott a 70-es évek végén meglévő kanizsai városrendezési tervben ott több utcányi terület van kijelölve lakásépítésre. 70 végén épültek ott utoljára lakások, viszont mondom az akkori önkormányzat kisajátítási terület az most is ott van, önkormányzati tulajdonban, a rendezési terven ott még mindig lakásépítésekre van kijelölt terület. Én szeretném, ha megfontolná ezt az önkormányzat. Scháb György: Én két dologra szeretnék reflektálni, az egyik Cserti úr felvetésének a pontosítása itt a hitellel kapcsolatban én úgy gondolom, hogy azt pontosan kell definiálni, hogy a Pénzügyi Bizottság is és én magam is a folyószámlahitelről beszélek, amikor azt mondom, hogy nem emelhető tovább. Abban az esetben, hogy ha olyan konstrukció van kilátásban és olyan üzleti lehetőség, amit ugye tegnap is polgármester úrral beszéltem, én attól azért tartózkodnék, hogy a beruházási célú hitelek vonatkozásában is ezt ilyen kategorikusan kijelentsük. A másik pedig az átvilágítással kapcsolatban én úgy gondolom, hogy többünknek volt szerencséje részt venni már különböző projektekben, amelyeket tanácsadó cégek folytattak átvilágításokkal kapcsolatban. Azt mondom, hogy nem állunk messze a valóságtól, hogy ha azt mondom, hogy a munka oroszlánrészét ezekben a projektekben belső emberek végzik el. Itt interjúk készülnek a különböző szintű vezetőkkel különböző racionalizálási lehetőségekről, amit a tanácsadó cég szép keretekbe foglal, egy-két általános blablával kiegészíti és kifizetünk érte egy csomó pénzt. Tehát nekem nagyon határozott véleményem és kérésem az, hogy ha a racionalizálásban beszélünk, akkor ezt oldjuk meg belső keretek között. Ezért tettem javaslatot az operatív csapat felállítására. Másrészről pedig a hivatalban és az intézményrendszerben is vannak vezetők és én úgy gondolom, hogy egy vezetői alkalmasságnak nagyon szigorú feltétele az, hogy mindenki lássa át a saját területét, nemcsak szakmai, hanem humán erőforrás és egyéb szempontból is és tegye meg a javaslatát. Én, amikor átvilágításról beszélek, akkor nem tíz milliókért külső cég igénybevételére gondoltam. Dr. Szabó Csaba: A szakbizottságok elnökei elmondták a 2003. évi költségvetési koncepcióval kapcsolatos véleményüket és mindegyikük megjegyezte, hogy az ahhoz benyújtott módosítással kapcsolatosan más a véleménye, mint az eredeti előterjesztéshez. Ezt a kettőt szeretném először hangsúlyozni és akkor mint nem olyan bizottság tagja, akinek szakmai feladata a költségvetés analízise, vagy értékelése. Néhány gondolatot szeretnék elmondani annak érdekében, hogy a nem költségvetéshez értő képviselőtársak tisztábban lássanak. A költségvetés bevételi oldalának az erősítéséről a mai napon is volt szó. Mindenki aki ebben a kérdésben véleményt nyilvánít, egyetért abban, hogy lehetőség szerint a költségvetés bevételeit növelni kell. Röst János alpolgármester úr felhívta a figyelmünket arra, hogy ne csak akkor legyünk aktívak, amikor a költségvetés bevételi oldalát analizáljuk, hanem akkor is majd ugyanilyen aktivitást szeretne látni, amikor a kiadások csökkentése kerül sorra. Erre is történt utalás. Belekeveredett azonban egy olyan észrevétel a kérdésbe, amivel kapcsolatosan felvilágosítást szeretnék adni. Nevezetesen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata működési költségei magasabbak a hozzá hasonlított városoknál. Elhangzott még számérték is. Nevesíteném a két hozzánk legközelebb eső szomszéd várost, Zalaegerszeget és Kaposvárt. Tessék belegondolni, hogy e két városnak nem feladata a kórháza működtetése, nem feladata a könyvtár működtetése, nem feladata egyetlen egy szociális otthon működtetése sem, márpedig ha az állampolgárt beviszik a Zala Megyei Kórházba, akkor nem azt fogják értékelni a zalaegerszegi városlakók, hogy engem most a megye kórházába vittek be, hanem azt, hogy jó ellátást kapnak. Ez a rendszerváltás óta Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 650 millió Ft-jába került. E helyett Zalaegerszegen épült egy Aqua-park. Tessék felmérni a különbséget. Kaposvárt most már nem szeretném így mérlegre tenni. Csak arra hívom fel a figyelmet, hogy amikor a bevételeket és a kiadásokat analizáljuk, akkor legyünk tekintettel a speciális sajátosságokra. Bármelyik nem megyeszékhely, megyei jogú város, vagy hasonló nagyságrendű város ezekkel a gondokkal küszködik. Ezeket a költségeket tessék figyelembe venni. Egyébiránt osztom azt a véleményt, hogy minden költségoldalt külön analizálni kell a 2003. évi költségvetésben és még azzal sem tudok maradéktalanul egyetérteni, hogy adott esetben az oktatás terén csak a gyerekek érdekeit lehet elsőként szem előtt tartani. Ugyanis pl. az én értékelésem szerint a város működése általánosságban van olyan fontos, mint egy éven keresztül egy iskolázott gyerek érdeke. Erre a felelősségre szeretném felhívni a képviselőtársak figyelmét akkor, amikor majd a kiadási oldalon olyasféle gondolatok fognak elhangozni – reményeink szerint nagyon kevés számban – amit éveken keresztül hallottam a képviselőtestület elődjétől és amit kívánságlistának tudok nevezni, nem pedig költségvetésnek. Ugyanakkor azt is meg szeretném fogalmazni, hogy nagyon szeretném, hogy ha az a gyakorlat is megszűnne, hogy a hivatal, akinek igenis szakmai mélységű előkészítési kötelezettsége van, az elfogadott költségvetés után széttárja a kezét és azt mondja, hogy ez a hülye képviselőtestület ezt fogadta el. Kérem szépen ezeket a zátonyokat elkerülni a költségvetés készítése folytán. Dr. Papp Judit: Nagyon köszönöm az észrevételeket és a javaslatokat. Nagyon sok segítséget fog ez jelenteni, különösen, ha a közgyűlés ezekben a kérdésekben kedvezően dönt is. Néhány észrevételre szeretnék reagálni. Először is csak röviden az egész struktúrájával kapcsolatosan a költségvetésnek. Valóban itt most terítékre került külön a bevételi oldalt érintően több kérdés, tehát az adórendelet kapcsán. Nekem az a véleményem, mivel a bizottságokból is jött fel olyan javaslat, hogy vizsgáljuk meg a bevételi oldal növelésének a lehetőségét, hogy ezen a téren nagy lehetőségeink véleményem szerint nincsenek. A normatívák végleges meghatározása kapcsán még remélünk némi javulást a bevételi oldalban, de az adó vonatkozásában azért olyan döntések is születtek, hogy a helyi vállalkozóknak is próbáljon kedvezni az önkormányzat. Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatban pedig tényleg a koncepció szintéjén is minimális bevétellel számol a terv, hiszen az ez év bebizonyította, hogy ez nem az a bevételi forrás, amire 100%-osan alapozni lehet, és a város most jelenleg olyan helyzetben is van, hogy ezen a téren nem is nagyon tud komoly bevételekre szert tenni, ill. értéken értékesíteni ingatlanokat. Scháb György képviselő úr felvetéséhez szeretnék még kapcsolódni. Mi elfogadjuk és támogatjuk mind akik részt vettünk ebben az előkészítő munkában, hogy az év végi hiány összegét bemaximálja most a közgyűlés, ill. a felvehető hitel összegét is. Köszönöm szépen, hogy pontosított, hogy a 600 millió Ft esetén a folyószámla hitelre gondol, mert ugye van már korábbi időszakról eredően a jövő évre vonatkozó 170 millió Ft-os beruházási hiteltörlesztési kötelezettségünk is. Szeretném én is kérni és ha egyetértek Vele abban, hogy ezt az átvilágítást, ami a cégeket, ill. az intézményhálózatot érinti megvalósuljon még az év elején. Én azt szeretném kérni, hogy az intézményhálózat vonatkozásában is próbáljuk meg előbbre hozni a határidőt. Nagyon köszönöm, hogy javasolta, hogy egy operatív bizottság támogassa a hivatal munkáját. Csordásné képviselőasszony felvetésére a Bursa ösztöndíjjal kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy én ezt a bizottsági ülésen is elmondtam, hogy az ösztöndíjakra vonatkozóan terveztünk mi be keretet már koncepciós szinten is. Ugyanakkor némi csökkenést terveztünk azért, mert a koncepció III. fejezetének 7. pontjában is szerepel egy olyan felvetés, hogy felül kell vizsgálni az önkormányzat ösztöndíjakra vonatkozó rendeletét. A szakosztály javasolta, hogy bizonyos ösztöndíj típust szűntessünk meg a jövő évre vonatkozóan. Az átvilágításokkal kapcsolatban természetesen mi is úgy terveztünk és úgy gondoltuk, hogy azt nem külső szakértők bevonásával, hanem saját együttes erővel, tehát az Önök és a mi együttműködésünkkel, illetve az intézményvezetők együttműködésével kell megvalósítanunk. Szita László: Elöljáróban szeretném azt elmondani, hogy azért nincs könyvvizsgálói jelentés írásban, mert az önkormányzati törvény szerint a könyvvizsgálónak a koncepciót most nem kell véleményezni. Természetesen majd amikor a költségvetési rendelet elfogadására kerül sor, akkor az írásos anyagot is le fogom adni, hiszen a törvény szerint a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül a költségvetési rendelet, illetve a zárszámadási rendelet nem fogadható el. Ettől függetlenül a véleményemet akkor szóban szeretném elmondani. Azzal kezdeném mindjárt, hogy a költségvetési koncepciónak az összetételére, szerkezetére egyetlen jogszabály sem határoz meg semmi kötelezettséget. Előírja, hogy a választás évében az önkormányzat polgármesterének december 15-ig be kell terjeszteni az első háromnegyed éves gazdálkodással kapcsolatos helyzetről szóló tájékoztatóval együtt. Ennek a kötelezettségének a polgármester úr eleget tett. Tartalmáról talán annyit kellene elmondani a kialakult gyakorlat szerint a költségvetéshez lehetne igazítani, amiben talán meg kellene fogalmazni és megfogalmazásra került, hogy milyen általános gazdasági helyzet között lehet a következő évet az önkormányzatnak végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy milyen pénzügyi szabályozások kerültek újabbak, újabb elemek be a következő költségvetés tervezése során. Továbbiakban pedig meg kellene nézni, illetve be kell mutatni, hogy a bevételeket és a kiadásokat hogyan, milyen formában lehet tervezni. Átnézve a polgármester úr által beterjesztett költségvetési koncepciót, én úgy látom, hogy formailag megfelel ezeknek a követelményeknek. Talán még azt is hozzá lehetne tenni, hogy az általános gazdasági helyzetnek a bemutatása nagyon részletes, túlzottan bemutatja a helyzetet, de természetesen ez az információ nagyon fontos. Ugyanakkor viszont úgy látom én is, hogy a kiegészítésekkel együtt most már viszont a bevételek és a kiadásoknak a helyzetét igyekszik bemutatni. Ezzel gyakorlatilag én is úgy látom, hogy javult a költségvetési koncepciónak a helyzete és a beterjesztett javaslat is. Engedjék meg, hogy ezek után a koncepcióhoz kapcsolódóan néhány dolgot azért észrevételként megfogalmazzak. A tervezéshez kapcsolódóan is én úgy látom, hogy nagyon fontos lenne az, hogy még a további munkának is egyik alappillére lehetne az, hogy meg kellene határozni, hogy mik az önkormányzatnál az önként vállalt feladatok és mik a kötelező feladatok, ugyanis erre építve az önkormányzati törvényből adódóan, erre építve lehetne megállapítani azt, hogy valóban melyek azok amelyeket mindenképpen az önkormányzatnak kötelező ellátni és melyek azok, amelyeket önként vállalt fel és erre van-e lehetőség a pénzügyi helyzetnek és a gazdasági helyzetnek az ismeretében. Észrevételezném azt is, és nem találtam meg a koncepcióban, pedig nagyon fontos lenne, hogy mennyi a Nagykanizsa esetében a közalkalmazotti béremelésnek, a bérrendezésnek az éves szintű kihatása. Az általános részben megfogalmazásra került, hogy ez mintegy 24-26 %-os jelent 2003. évben. Ugyanis azért fontos ennek a számbavétele és a költségvetési tervezés során az áttekintése, mert ehhez kapcsolódóan amennyiben a szabályozás elemeihez kapcsolódóan a bérnövekménynek a fedezete nincs meg az önkormányzat költségvetésében abban az esetben a központi pályázatra lehet benyújtani igényt. A köztisztviselői bérfejlesztés második félévben történő hatását szintén nem találtam meg. Utána nagyon fontosnak tartanám azt, hogy ki kellene térni a folyamatban lévő beruházásokra és az új beruházások indítási lehetőségére. Valahogyan a tervben ezt természetesen rangsorolni kellene és bizonyos mértékben érinti az előterjesztés és a koncepció, de az önkormányzat gazdasági társaságainak a támogatása az hogyan alakul a költségvetés végleges jóváhagyásakor. Ugyanis az is talán látható, hogy nagyon sok önkormányzati kötelező, vagy önként vállalt feladat gazdasági társaságokban kerül ellátásra, amely itt szó volt, hogy másik településekhez, városokhoz képest ez hogyan néz ki. Nem ilyen nagyságrendű, azt is hozzá kellene tenni, hogy ha ezt megnézzük. Az előterjesztésben szó volt a négy éves gördülő tervezésről, amit végül is tényleg helyeselni lehet, csak egyre szeretném felhívni a testületnek a figyelmét, hogy gondolom ez egy pénzügyi tervet jelentene, ugyanakkor viszont az önkormányzati törvény előírja azt, hogy a négy éves időszakra gazdasági programot kellene készíteni az önkormányzatnak. Ez a gazdasági program ez nem ugyanaz, mint a gördülő tervezésre meghatározott négy éves pénzügyi terv. Azt is mindjárt hozzá szeretném tenni, hogy amikor megválasztásra kerültem, mint könyvvizsgáló az elmúlt évben, kiderült az, hogy az elmúlt időszakra sem volt gazdasági programja a testületnek. Nagyon fontos lenne az, hogy meg kellene állapítani, meg kellene határozni, ugyanis ennek az lenne a lényege, hogy évekre bontva és a konszolidációhoz kapcsolódóan is meg kellene állapítani azt, hogy mit tart fontosnak a testület az évek során és ehhez lehetne majd minden évben természetesen a koncepciót és az éves terveket is hozzáigazítani. Mindenképpen erre vissza kellene térni, mert ez egy törvényi kötelezettség a testületre nézve. Megemlíteném azt is, ami talán egyértelműen formai hiba és talán a költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan előremutató javaslatként kerül megfogalmazásra részemről, mégpedig az, hogy a koncepciónak a táblázatos részében, a mellékleteiben hiányosra van tervezve a költségvetés. Természetesen mert a hitel jelenti a bevételeknél a kiegészítést, csak ilyen összeállításban nem lehet tervezni egy önkormányzati költségvetést, mert mindig egyensúlyba kell tervezni és a bevételek között kell szerepeltetni a hitelnek az összegét, a hiánynak az összegét. Ez egy formai dolog, az 1-es, 2-es számú mellékletben ezt végül is rendezni lehet a tervezés során. Megfogalmazta a koncepció azt is, hogy a beszámolónak és a költségvetési rendeletnek a táblázatrendszerét is majd módosítani kellene, ez is egy nagyon helyes törekvés. Egyre szeretném csak felhívni a figyelmet, hogy az államháztartási törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217-es kormányrendelet előírja, hogy mik azok a kötelező információk, amelyeket be kell tartani és ezen kívül a testület meghatározhat természetesen más információkat is. Ezek után engedjék meg, hogy a helyzetről egy nagyon rövid véleményt mondjak. Ahogy említettem már, az elmúlt évtől kezdve könyvvizsgálóként működtem a városnál és a 2002-es költségvetésnek a felülvizsgálatát minősítettem, elvégeztem. Én úgy látom, hogy most a város egy kritikus időponthoz érkezett. Olyan mértékű a hiánynak a tervezett összege, vagy a koncepcióban szereplő összeg, amely elviselhetetlen terheket ró a városra. Ezért elviselhetetlen, mert egyrészt a hitelfelvételnek a felső határát, amit az önkormányzati törvény meghatároz, az előterjesztésben is látható, majdnem súrolja. Ha most figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években mennyi volt a hitelnek az összege akkor és mennyi ennek az adóssági törlesztése a következő évben, ugye 840 millió Ft-ot jelent 2003-ban, ezt nem lehet elviselni. Én úgy látom polgármester úr minősítette, hogy adósságspirálba kerülhet az önkormányzat. Én úgy látom, hogy már abban is volt eddig is, ugyanis nem most alakult ki ez a helyzet, azt is hozzá szeretném tenni, hiszen ez egy évek óta húzódó problémaként jelentkezhet és amelynek az alapvető gondjai között többek között részletesen kellene ezt elemezni és megvizsgálni, az alapvető gondjai között azt lehet megemlíteni, hogy a tervezés elveit ha nézzük, ilyen bázis módszeres tervezéssel történt, tehát minden feladat, ami eddig volt, az mindig ment tovább és különösebb racionalizálások nem történtek. Erre én egyébként a 2002-es költségvetési rendelet véleményezésekor is felhívtam a figyelmet, hogy kellene intézkedéseket tenni és mindjárt alá is támasztom a következővel ezt. A 2002-es költségvetésnek a véleményezéséről akkor is megállapítottam, hogy jelentős összegű a vagyonfelélés, amikor – nem csak a vagyonnak az eladásáról van szó – a felhalmozási célú költségvetésből átcsoportosítás került a működésbe. Tehát hogy ha hitelt működésbe viszünk át, az életveszélyesnek minősíthető, hiszen egy végleges felhasználásnak tekinthető és ahogy most is néztem a koncepciót, ha az 1-es, vagy a 2-es mellékletet is megnézzük, akkor egyértelműen látható, hogy most is egy direktbe, közvetlen egy 100 millió Ft-os átcsoportosítás van a működésben és ebben még nincs bent a 813 millió Ft hitelnek a működési célra történő megbontása. Tehát ezért ezt valamilyen formában rendezni kellene és ahogyan az előterjesztésből és a kiegészítésből is látható, hogy különböző elképzelések vannak. Itt hozzászólások is hangzottak el a stabilizációval kapcsolatban. Én úgy látom, az a véleményem, hogy stabilizációnak, vagy adottság konszolidációnak is lehet ezt az egész további feladatokat tekinteni, azonban azt is hozzá kellene tenni, hogy ezeket az intézkedéseket, mivel ez egy hosszabb távú adósságkonszolidáció, nem hajtható végre szerintem. Legalább is egy működő költségvetés esetében, amikor városüzemeltetés, intézményhálózat, egyéb feladatok, szociális ellátás, egészségügyi ellátás van meghatározva feladatként. Nem határozható meg nagyon rövid idő alatt, hiszen nagyon pár hónap, két-három hét, vagy egy hónap áll rendelkezésre a költségvetés tervezéséig, illetve a költségvetés elfogadásáig, hiszen február közepéig el kellene fogadni már a költségvetést. Igaz, hogy be kellene terjeszteni és ezt lehet majd talán tovább egy kicsit kihúzni az időt, de akkor is nagyon kevés az idő erre. Egy nagyon összehangolt munkára van szükség, hogy ez megoldható legyen. Hogy ezt milyen technikákkal, milyen módszerekkel lehet végigvinni és milyen szakértőknek a közreműködésével, hát ebben természetesen dönteni kell és ennek alapján az intézkedéseket meg kellene tenni. Én adósság konszolidációnak is tudnám mondani, de lehet stabilizációnak is, mert olyan helyzet van, hogy valóban hosszabb időszak alatt lehet ebből kijönni pontosan abból adódóan, mert a költségvetés az mindig egy önkormányzati, vagy bármilyen költségvetésnek nagy a „tehetetlensége”. Nem lehet úgy gyorsan átszervezni és átrendezni, mint egy gazdasági vállalkozást. Dr. Papp Judit: A könyvvizsgáló úr egy felvetésére szeretnék reagálni, ami pedig a közalkalmazotti béremelés jövő évi kihatását tette fel kérdésként, hogy Ő ezt az anyagból nem tudja kiolvasni. Erre szeretnék információt adni. Számításaink szerint az összes várható többletkiadás jövő évben 1.366 millió Ft, melyből a normatívákkal nem lesz lefedezve 339 millió Ft. Amit Ő említett, az BÉRHIKI rendszere, amiből plusz támogatást kaphat elvileg az önkormányzat. Ezt még végleges formájában nem ismerjük, ezért erről még nem tudunk információt adni, hogy ez számunkra érvényesíthető lesz-e, vagy sem. György Pál: Ha elfogadjuk azt, amit képviselőtársam mondott, és miért is kételkednénk benne, nevezetesen, hogy a megyei jogú városok közül a megyeszékhelyek azok kitüntetett előnyben vannak a többi megyei jogú városhoz képest, akkor ez jóval magasabb ívű feladatot jelöl ki számunkra annál, hogy a hivatal munkatársai és esetleg még a képviselőtestület néhány tagja egyfajta belső vizsgálatot végezve törekszik arra, hogy bizonyos racionalizálásokat végrehajtson a városban és ez által költségcsökkentésekhez jussunk. Nevezetesen arra gondolok, hogy meg kell keresni azt a maradék négy megyei jogú várost, de vannak hasonló nagyságú városok több is, nem kell ezt talán korlátozni csak a megyei jogú városokra. Azt hiszem bele lehet nézni a megyeszékhelyeknek a költségvetésébe is valahogyan, ezt nem tudom pontosan, hogy lehetséges, de szerintem ezeknek valamilyen mértékig nyilvánosaknak kell, hogy legyenek ezek az adatok. Ennek a csapatnak, aki ezt a fajta munkát végzi, feltétlenül ki kell tekintenie máshova is és annak alapján végeznie a megállapításait és ha ezek feketén-fehéren bebizonyosodnak, hogy ennyivel előnyösebb helyzetben vannak a megyeszékhelyek, akkor mindent el kell követnünk ahhoz, hogy az időszak második felében ez a helyzet megváltozzék. Ez az egyértelműen hátrányos helyzet, amit most feltételezünk, de még alátámasztani nem tudunk, megszűnjön, megváltozzék. Tudom, hogy ez elég utópisztikusnak tűnik, mert egy ilyenen változtatni nehéz, de olyan jó alkalom talán mint most, még nem is volt, akár csak az országgyűlési képviselőink számát és betöltött pozícióit ha vizsgáljuk, akkor is a lehetőség az szerintem adott arra, hogy egyfajta kiegyensúlyozását elvégezzük annak az egyenlőtlen helyzetnek, ami jelenleg fennáll. Litter Nándor: Köszönöm a véleményeket, több hozzászóló nincsen. Engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak nagyon röviden a hozzászólásokkal kapcsolatosan. Azokkal szinte teljes egészében egyetértve, egy nagyon fontos dolgot látok, hogy a tervezési munkát sokkal korábban meg kell kezdeni. Tehát nem elegendő az, hiába december 15. a koncepció elfogadásának határideje. Nekünk már a nyár elején, vagy május környékén, ugyanúgy mint az üzleti vállalkozásoknál el kell kezdenünk a tervező munkát, még akkor is, ha több változatban készül el, mert nem ismerjük majd a jövő évi költségvetési támogatások, meg egyéb juttatásoknak a rendszerét, de a gondolkodásunkat kell megkezdeni, hogy ne egy ilyen állapotba kerüljünk, amit most még színezett az, hogy választások voltak és egy hónappal ezelőtt kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy a tervezéssel foglalkozni kell. Ezt szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy időben sokkal korábban, az eddigi gyakorlathoz a tervező munkát meg kell kezdeni és akkor feltehetően nem kerülünk ilyen állapotba, amiben most vagyunk, hogy valamennyien nem vagyunk elégedettek azzal, ami elkészült eddig. De ennyit tudtunk tenni és tovább kell folytatnunk azt a munkát, amit most itt a kiegészítésekben meg, a hozzászólások szerint is el kell végezni. A kiegészítésben szerepel az, hogy összehasonlításokat kell végeznünk más városokkal akár, vagy pedig a szervezeteinket is össze kell egymással hasonlítani, hogy tisztább képet lássunk, hogy hol lehet változtatni. Én úgy gondolom, hogy a hitelkerettel kapcsolatos vélemények azok összecsengenek a kiegészítésben ha jól érzékelem az elhangzottakat, a kiegészítésben szerepelt hitelkerettel. Azzal a gondolattal, amit Scháb György úr mondott, hogy ez természetesen nem vonatkozik a fejlesztésekre, tehát ha olyan fejlesztéseket tudunk összerakni, amelyek sikerre vezethetők, akkor ezeket külön kell majd kezelnünk, hogy milyen forrásokból tudjuk megoldani. Intézményrendszer átvilágítását mi is javasoltuk, igaz, hogy határidőt nem tettünk mellé. Én azt javasolnám, hogy úgy fogadjuk el, hogy a költségvetés végleges állapotáig kell lehetőség szerint ezeket az áttekintéseket, felülvizsgálatokat áttekinteni, amit meg tudunk tenni. Palini és egyéb lakótelkek kialakítása, hiszen a közös választási munkánk során találkoztunk más igényekkel is. Én azzal egyébként egyetértek, amit Papp Nándor mondott, hogy talán nem pontosan határoztuk meg itt ezeket az összegeket, de mi úgy fogjuk fel a dolgot, hogy nem az önkormányzat finanszírozásában történnek meg ezek a fejlesztések, hanem hitelintézeteket kerestünk meg már arra vonatkozóan, adjanak javaslatot. Tehát, hogy ne az önkormányzat büdzséjét terhelje, viszont azt az igényt, ami a lakosság részéről jelentkezik és ez egy valós igény, szinte a külső városrészek mindegyikében, hogy lakótelkek épüljenek, alakítsunk ki lakótelkeket, azt viszont ki kell elégítenünk és fel kell gyorsítanunk ezt a munkát. Intézkedési terv, Cserti úr amit mondott, szerepel az elképzelésünkben. Én az Ipari Parkkal kapcsolatos összeget bennhagynám most, tehát kísérletet tegyünk arra, hogy esetleg ez az értékesítés így meg tud történni, viszont korábbi testületi ülésünkön meghatároztuk magunknak azt a feladatot, hogy milyen kedvezményeket biztosítunk a reménybeli betelepítőknek és ott majd javaslom, hogy térjünk vissza arra, hogy térítésmentesen, vagy bérleti díj formájában adjuk meg ezeket a támogatásokat a betelepülő vállalkozásoknak az Ipari Park vonatkozásában. Nem tudom ez elfogadható-e így? Cserti Tibor: Technikai kérdés egyébként. Én egyetértek, támogatom. De ha földterületek benn vannak egy vagyonmérlegben, egy társaság vagyonmérlegében és ő azt értékesíti. Litter Nándor: Nincs benn. Mint lehetőséget tartanánk benn. Cserti Tibor: Bocsánat, visszavonom. Úgy igen. Litter Nándor: A megyei intézményekkel úgy elkezdtük már a foglalkozást. A kollégáim Röst János úrral együtt már voltak egy intézményünk vonatkozásában egy tárgyaláson a megyénél, hogy hogyan tudnánk ezeket a terheket megosztani a megyével. A megyei büdzsébe bekerülne bizonyos intézményrendszerünk. Ezt folyamatosan kell vizsgálnunk és vannak erre jó adataink, tehát amit a Csaba elmondott, az egy kiváló adat és ez egy pontos adat, hogy a kórház vonatkozásában ez mit jelentett a városnak az elmúlt 12 évben. Valóban többletterheink keletkeztek ezzel kapcsolatosan. Igen, egy négyéves gazdasági programot kell készítenünk. Egyébként az elmondottakkal, amit elmondott könyvvizsgáló úr, azokkal egyetértünk és ez szerepel, ha jól emlékszem a májusi időszakra vonatkozó munkatervünkben. Táblázatokat csak úgy akarjuk átalakítani, amire lehetőséget ad a törvény. Magunk informálását szeretnénk jobban segíteni és olyan jellegű változásokat akarunk majd kezdeményezni. Való igaz, hogy a változásokat fel kell vállalnunk, tehát nem tehetjük azt meg, hogy továbbra is magunk előtt görgetjük a problémákat és mi azt hiszem, hogy valamennyien arra vállalkoztunk a város érdekében, és valamennyiünk érdekében, hogy próbáljuk meg ezt a nehéz feladatot végrehajtani. Engedjék meg, hogy azokkal a kiegészítésekkel amit egyébként mi tettünk, meg amit Önök tettek, had tegyem fel szavazásra a koncepciót és kérem, hogy fogadják el. Dr. Papp Judit: A kiegészítő javaslat egy mondatát szeretném pontosítani. Mégpedig a 2. oldalon szerepel. A hitelfelvétel összegét maximum 400 millió Ft-ban kell meghatározni. Ez úgy érzékeltem a Pénzügyi Bizottság részéről is, hogy az év végi hiány összegét javasolták Ők is 400 millió Ft-ban meghatározni. Ez nem ugyanaz a két kérdés. Mielőtt ezt elfogadnák a kiegészítő javaslatot, úgy gondoltam, hogy ezt pontosítani kell. Litter Nándor: Akkor ilyen értelmezésben. Megkérdezem még egyszer, hogy ezekkel a kiegészítésekkel és javaslatokkal együtt ki ért egyet a koncepcióval? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 339/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2003. évi költségvetési koncepciót elfogadja. Gazdasági programot kell kidolgozni a költségvetési hiány csökkentésére, ezért a költségvetés elkészítéséig az alábbi feladatokat határozza meg: Módosítani kell 1. a 2003. évre vonatkozóan az önkormányzat szabályozási körébe tartozó adórendeleteket. Felül kell vizsgálni 1. az önkormányzat jelenlegi hitelállományát, illetve átalakításának lehetőségét, 2. az önkormányzati intézmények, a városi kincstár, illetve a Polgármesteri Hivatal struktúráját, létszámszükségletét, továbbá a gazdasági társaságok működését, létszám indokoltságát, 3. a bérfejlesztések lehetőségét, 4. megfelelő érdekeltségi rendszer kialakításának feltételeit, 5. a vagyongazdálkodást teljes körűen és meg kell vizsgálni a további vagyonértékesítés lehetőségeit és feltételeit, 6. az intézmények gazdálkodási jogkörét. El kell készíteni 1. a pénzügyi tervet az átlagos hitelállomány meghatározása érdekében, 2. a bevétel növekedésre vonatkozó intézkedési csomagot. Meg kell vizsgálni 1. az egyes részterületek kihelyezésének, bérbeadásának, illetve esetleges tulajdonrészek értékesítésének lehetőségét, 2. további privatizáció lehetőségét. A hiány összegét maximum 400 millió forintban kell meghatározni. A folyószámlahitel összegét 600 millió Ft-ban maximálja. Egységes elveket kell alkalmazni az intézmények, a Polgármesteri Hivatal és a gazdasági társaságok működésére vonatkozóan a jogszabályi kereteken belül. Határidő: 2003. február 28. (A 2003. évi költségvetés elfogadása) Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Papp Judit gazdálkodási osztályvezető) 27. 2003. évi köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző Szabóné Dr. Csányi Mariann: Az előterjesztés az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság előtt is szerepelt. Az előterjesztés megalkotására azért került sor, mert a köztisztviselői törvény tervezete az éves teljesítményértékelésnek a rendszerét, ahol meghatározta azt, hogy minden évben a képviselőtestületnek, jelen esetben a közgyűlésnek kell döntenie arról az átfogó kiemelt célokról, amelyeket majd a munkáltatónak le kell vezetők, ill. személyek vonatkozásában emberekre bontania. Ezek a célok kerültek itt javaslat szintjén Önök elé. Kérem, hogy ezt vitassák meg és erről döntsenek. Tóth László: Ismertetni szeretném az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság december 4-i 290/2002. számú határozatát. „Az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság a köztisztviselői teljesítményértékelés kiemelt céljainak meghatározására vonatkozó előterjesztést elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek azzal, hogy a határozati javaslatban módosításra kerüljenek az alábbi pontok: Tevékenységi célnál: - A kórház rekonstrukció támogatása, tüdőszűrő- és a gondozó megfelelő helyre történő telepítése, az alapellátási rendszer fejlesztése. Funkcionális célnál: - Az önkormányzat intézményei ellenőrzésének fokozása szakmai felelősségük és önállóságuk arányos erősítésével.” Dr. Kolonics Bálint: Annyi javaslatom lenne az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy a funkcionális célok között szerepel kiemelt célként a költségvetési rendelet betartása. Azt gondolom, hogy erről nem kellene külön határozatot hozni, amit magasabb rendű jogszabály úgy is, mint kötelességet rögzít a köztisztviselők vonatkozásában. A másik az eseti célok vonatkozásában én az Európai Uniós csatlakozásra felkészülést, illetve a város polgárainak részletes tájékoztatást fontosnak tartom olyannyira, hogy javaslatom lenne azt az átfogó célok között megfogalmazni. Az átfogó célok, mint világos stratégiai célkitűzés a városnak a jövőképét illetően úgy gondolom, hogy ez van annyira fontos, hogy ezek között a célok között határozzuk meg, illetve az előbb elmondottakkal kapcsolatban a költségvetési rendelet betartását húzzuk ki, azt hagyjuk ki a határozatból. Sajni József: Tóth László képviselő úrnak volt egy javaslata, hogy itt ki kell egészíteni a tevékenységi célt, mégpedig azzal, hogy az intézmények ellenőrzése. Erre tulajdonképpen nem jogosult az önkormányzat hivatala. Ott nincs konkretizálva, hogy milyen ellenőrzésről van szó. Ezért úgy általában nem lehet, nem tudom így elfogadni, kérem, hogy ezt módosítsák. Cserti Tibor: Ez az a pillanat, amikor Dr. Kolonics Bálint képviselőtársammal nem tudok egyetérteni és mindjárt meg is indoklom, hogy miért. Én arra kérem Őt is ez egy picit jobb belátásra bírja. Én értem a megfogalmazását, keressük meg közösen a konszenzust. Tudniillik, miért készült ez az előterjesztés. Lehetőséget ad, kínál elfogadása esetén az apparátus vezetőjének az érintett dolgozók díjazására. Én úgy gondolom, hogy ha egy tevékenységi területet mint célt kihúzunk ebből, akkor eleve kizárunk a premizálás lehetőségéből. Ez nem helyes cél, ugyanakkor meg az egyik legfontosabb terület, előbb tárgyaltunk a koncepció kapcsán magáról a költségvetésről is. Az való igaz és nem a rendelet betartásáról van szó, a rendeletet be kell tartani. Ebben neked tökéletesen igazad van Bálint. Én úgy gondolom konszenzus lehet köztünk, ha úgy fogalmazunk, hogy az elfogadott költségvetés végrehajtása, és lehetőség szerint ott vannak olyan, hogy többletbevételek elérése például. Azt lehet konkretizálni, vagy tovább bontani. Ezzel a kiegészítéssel együtt én javasolom bent hagyni és gyakorlatilag az érintett dolgozókat pedig premizálni. Litter Nándor: Úgy látom, hogy más javaslat nincsen. Tóth László tevékenységi célokkal kapcsolata úgy gondolom pontosítása annak amit itt leírtunk, hiszen nem fognak befejeződni azok a felújítások, tehát erre utal a javaslat, ezzel én egyetértek. Én ezt nem is szavaztatom meg, mert ez pontosítása és így jó, ahogy Te elmondtad. Funkcionális célokkal összefüggésben én nem értek egyet azzal, hogy ezek az ellenőrzési feladatok kikerüljenek innét, mert én nagyon fontosnak tartom, hogy ezek megvalósuljanak és a kontroll valamennyi területen erősödjön. Én a magam részéről ezzel nem értek egyet. Egyetértek Cserti Tiborral, amit elmondott, ezért nem ismétlem meg. Arra vonatkozó javaslatot, hogy az EU-hoz való csatlakozás és erre való felkészülés. Ez rendkívül fontos feladat és átfogó célként kerüljön megfogalmazásra, ezt viszont nagyon komolyan támogatom és köszönöm szépen, hogy ezt felvetette. Sajni József: Azt hiszem, hogy itt azért mégis csak célellenőrzés, vagy valami olyan megfogalmazásnak kellene lenni, ami nem fedi le a szakmai, mert erre az önkormányzat nem hivatott és ezt kérném, nehogy véletlenül esetleg ebből hiba legyen. A másik pedig az, hogy természetesen, hogy ha az ellenőrzést kiterjeszti az önkormányzat és megfogalmazza, hogy szakmai, abban az esetben a mellé költséget kell rendelni, mert azt szakértőkkel lehet csak megoldani. Márpedig ezt akkor be kell tervezni a költségvetésben, mert másképp ennek nem lesz fedezete és akkor nem valósulhat meg. Egy kiegészítést szeretnék még tenni hozzá, hogy ez tegnap is erről szóltam, mivel természetesen, hogy mindezeknek jelentős költségvonzata van, gondolom, hogy ennek fedezete van a következő évi büdzsében és azt kérném, hogy a következő évben, mivel nem tudjuk, hogy a közalkalmazottaknál milyen bérfejlesztés várható, kérném a testületet, hogy jó szívvel ezt szavazza meg és azt kérném, hogy ugyanakkor erről ne feledkezzen meg amikor a következő évben a közalkalmazottak esetében ugyanerről szó esik. Tóth László: Először Sajni képviselőtársamnak válaszolnék. Én nem javasoltam, csak én azt mondtam, hogy a funkcionális célnál ez maradjon bent. Ugyanis mi került ki, három szó, és gazdasági társaságai. Ugyanis a gazdasági társaságok vonatkozásában egyértelműen rendelkezik a törvény az ellenőrzést gyakorló szervekről, többek között jelen pillanatban az önkormányzat területén működő gazdasági társaságok esetében a felügyelő bizottságnak van meg ez jogköre. Az önkormányzati törvény szerint pedig a tulajdonosi jogkör gyakorlója az önkormányzat. A törvény szerint a tulajdonosi jogkör átadható a polgármesternek és a közgyűlés bizottságainak. Továbbiakban az átruházott jogkör nem adható. Tehát magyarán vagy a testület, vagy a bizottság ellenőrizheti e vonatkozásban a gazdasági társaságokat, amennyiben a törvényeket betartjuk. Zakó László: Az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés, hogy a célok között szerepeljen. Bármilyen célok közt nehezen, de elfogadom, ugyanakkor az a tiszteletteljes kérésem, hogy ezt a mondatot két szóval egészítsük ki – felőlem itt is maradhat az eseti céloknál – hogy az Uniós csatlakozásra felkészülés felgyorsítása, ennek érdekében a város polgárainak részletes tájékoztatása a csatlakozás jogi és gazdasági – és itt jönne az én betoldásom – kedvező és kedvezőtlen hatásairól. Mert így nagyon egyoldalúnak fog tűnni véleményem szerint ez már megszokás, hogy egyoldalúan kommunikálják a lakosság felé. Szeretném, ha megszavaznánk, hogy a kedvező és kedvezőtlen hatásairól is szóljon a tájékoztató. Litter Nándor: Én Tóth László úrnak a javaslatát elfogadom, tehát kikerülnének a javaslatom szerint a gazdasági társaságok ellenőrzése és Sajni Józseffel egyetértve meghatározzuk, hogy gazdasági jellegű célellenőrzésekről van szó, tehát nem szakmai ellenőrzésekről. Zakó László javaslatával egyetértek, de úgy gondolom, hogy a tájékoztatásról van szó és nincs kiemelve, hogy előnyök és hátrányok, akkor ebbe mind a kettő beleérthető. Én akkor elfogadom a javaslatot és egészítsük ki ezzel. Papp Péter: Pontosítani szeretném, hogy azt értem-e, jót értek, hogy ez az önkormányzat és intézményei ellenőrzése. Én úgy gondolom, hogy ez az államháztartás működési rendjéről szóló törvényben leírt kétévenként esedékes átfogó pénzügyi, gazdasági ellenőrzést jelenti. Ha ez az, akkor ennek a forrása a szervezeti, személyi feltételrendszere is biztosított és ezt azt mondom, hogy tűrnünk kell, most mint intézményoldalról mondom ezt. Tehát ez az a szokványos ellenőrzés, kérdezem, itt erről van szó? Litter Nándor: Erről van szó, plusz forrásokat ehhez nem rendelünk. A vitát lezárom. Sajni József: Az önkormányzat mondhatja azt is, hogy szakmailag is ellenőrzi az intézményeket, pontosabban lehet ilyen célja, hogy szeretné megvizsgáltatni valakivel, tehát nem itt és nem így. Litter Nándor: Itt a Polgármesteri Hivatal végzi ezt az ellenőrzést az intézményeknél. Én azt javasolnám, hogy az én általam javasoltakat így együtt fogadjuk el, mert úgy látom, hogy nincsen véleményeltérés. Bocsánat, Dr. Kolonics Bálintnak volt egy javaslata, hogy a költségvetést vonjuk ki és azzal nem értettem egyet. Akkor nincs véleményeltérés, akkor együtt szavazunk az egész anyagról, határozati javaslatról. Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 340/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célokat 2003. évre az alábbiakban állapítja meg: Átfogó cél: - Az Ipari Park betelepítése, logisztikai központ létrehozása, vonzó gazdasági környezet kialakításával új munkahelyek létrehozása. - Foglalkoztatási Alap létrehozásával az új munkahelyteremtés segítése. - Az Európai Uniós csatlakozásra felkészülés felgyorsítása, ennek érdekében a város polgárainak részletes tájékoztatása a csatlakozás jogi és gazdasági kedvező és kedvezőtlen hatásairól; illetve a legfontosabb projektek kidolgozása és rangsorolása. Tevékenységi cél: - A kórház rekonstrukció támogatása, tüdőszűrő- és a gondozó megfelelő helyre történő telepítése, az alapellátási rendszer fejlesztése. - Az önkormányzat ellenőrzési tevékenységének fokozása rendszeres városszemlékkel, hatékony műszaki megoldásokra vonatkozó javaslatokkal, a városüzemeltetési költségek csökkentései lehetőségeinek feltárásával. Funkcionális cél: - A költségvetési rendelet betartása, annak megfelelő gazdálkodás ellenőrzése a szakterület saját működési költségei, illetve a felügyelete alá tartozó intézmények, szervezetek, költségei vonatkozásában. - A város közigazgatási területén lévő kihasználatlan, üresen álló ingatlanok hasznosítása – elsősorban – ipari üzemek létesítésével. - Az önkormányzat gazdálkodásának rendbetétele, a pénzügyi egyensúly helyreállítása, a város adósságállományának átütemezése. - Az önkormányzat intézményei ellenőrzésének fokozása szakmai felelősségük és önállóságuk arányos erősítésével. - Közpénzek felhasználásának szigorú ellenőrzése. A megállapított kiemelt célok alapján a közgyűlés felkéri a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a jogszabályban foglalt kötelezettségének megfelelően, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a munkaköri leírások alapján a köztisztviselővel szemben a követelményeket 2003. március 31-ig határozza meg, s vele szóban és írásban közölje azt. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző (Operatív felelős: Erdős Péter mb. jegyzői kabinetvezető) 28. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési intézményekben (szervekben) szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről szóló szabályzat megalkotására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Észrevételek úgy látom nincsenek. Kérem, szavazzunk. Ki ért egyet a határozati javaslattal? A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 341/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által felügyelt költségvetési intézményekben (szervekben) szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételéről szóló szabályzatot elfogadja. 29. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész kezelése a közalkalmazotti bérrendezést követően (2002.IX.1.) a 250/6/2002.(IX.10.) számú határozatban felsorolt intézményeknél (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Bizottsági véleményeket szeretném hallani. Ügyrendi Bizottság tárgyalta? Nincs kiegészítés. Szavazzunk a határozati javaslatról, ki ért egyet vele? A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 342/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg az Ingatlankezelési Intézménynél és a Szociális Foglalkoztatónál a határozatlan időre, illetve a Városi Kincstárnál határozott időre megállapított illetményrész megállapításának jogi hátterét, a határozatlan időre megállapított illetményrész visszavonásának lehetőségét, tekintettel a folyósítás költségvetést terhelő kihatására. Határidő: 2003. január 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Erdős Péter mb. jegyzői kabinetvezető Dr. Papp Judit gazdálkodási osztályvezető) 30. A termőföld védelmére megalakítandó mezőőri szolgálat létesítésének feltételeiről (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Úgy látom, hogy nincsen hozzászólás, akkor kérem, hogy szavazzunk a határozati javaslatról, amelynek értelmében meg kell kezdenünk a tárgyalásokat. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 343/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a termőföldek védelme érdekében a hegyközségen kívüli területek őrzését a hegyközséggel együttműködve kívánja megoldani. A hegyközség által létrehozandó hegyőri szolgálat megalakulását követően a polgármester folytasson tárgyalásokat a hegyközség vezetésével az együttműködési megállapodás megkötésére és a megállapodás-tervezetet terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 2003. június 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető) 31. EU Strukturális Alapok fogadására történő városi felkészülés (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: E témakörnek összefoglalóan az a lényege, hogy a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség akkor tud igazán megfelelően támogatást nyújtani a területen működő önkormányzatoknak, amennyiben erre ő felkészült. Ez anyagi felkészülést jelent egyrészt, másrészt szakmai felkészültséget. Eddigi információm szerint ezt a Kht az országban az egyik legjobban működő szervezet. Ez látszik abból is, hogy a Nyugat-Dunántúli régióban rengeteg új forrást tudott bevonni és ennek mi is most már kedvezményezettjei vagyunk, hiszen az elmúlt ülésen két témakörben számunkra kedvező döntés született. Az egyik a Gazdaságfejlesztő Kht által létrehozandó vállalkozói információs bázisnak a létrehozását jelentette. A másik pedig a Veszprémi Egyetem által benyújtott pályázatnak az elfogadását, amelynek értelmében Nagykanizsán információtechnológiai központot hozunk létre. Úgy érzem, hogy nagyon fontos, hogy megfelelő pénzügyi háttere legyen a Kht. működésének, ezért valamennyiüktől kérem a határozat elfogadását. Zakó László: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén részletesen kifejtettem, nem támogatom a határozati javaslat elfogadását. Legalábbis az első két pontot nem javaslom elfogadni, amiből polgármester úr a 2. pont B. változatát ajánlja elfogadásra, készfizető kezességvállalást nyújtson a város a Kht-nak. A 3. pont, amely úgy szól, hogy a közgyűlés az EU csatlakozásnak Nyugat-Dunántúl és benne Nagykanizsa város életére gyakorolt hatás okán folyamatosan tájékozódni kíván az EU csatlakozásra való felkészülés állásáról és aktuális feladatiról. Egyetértek, legyünk kíváncsiak és legyünk képben folyamatosan, de hogy a város jelenlegi helyzetében ha nem is pénzeszköz átadással, de még kezesség vállalással is kicsit korlátozzuk magunkat, ezzel nem tudok egyetérteni. Amikor a Kht ügyvezető-igazgatója nemrég a városunkban járt, én megkérdeztem tőle, bár választ nem kaptam, hogy az éves költségvetésük hány százalékát teszik ki különböző kht-knak, bizottságoknak, egyéb szervezeteknek a megnyert pénzeknek. Nem tudott választ adni. Úgy gondolom, hogy kellően nagy létszámmal és megfelelő technikai, műszaki felszereltséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a kötelességükből fakadó munkát elvégezzék anélkül, hogy mi ehhez támogatást nyújtsunk. Ez az én véleményem. Halász Gyula: Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a Kht. vezetője tett egy ígéretet, miszerint a nagykanizsai állományt 1 fővel szaporítják, ezt kérném, hogy akkor vasaljuk be rajtuk és a tájékoztatás pedig az, hogy ne negyedévente számoljanak be a Kht. itteni alkalmazottai a munkájukról. Dr. Kolonics Bálint: Az előterjesztés céljával egyetértek, de tartalmilag nem tudom elfogadni, mert nem látok megfelelő garanciát az önkormányzat oldaláról, hogy miért vállal 10 millió Ft erejéig készfizető kezességet. Amennyiben bekövetkezik az a körülmény, hogy a Kht helyett a készfizetőnek beáll a teljesítési kötelezettsége, abban az esetben az önkormányzatot terheli a 10 millió Ft, adott esetben akkor lehet, hogy egyszerűbb már az 5 millió Ft-ot előre odaadni. Én azt gondolom, hogy részletesen szerződésben kellene ezt tárgyalni a Kht-val. Szerződést kötni, hogy tulajdonképpen mi mit kapunk a Kht-tól, ő mire vállal kötelezettséget azzal szemben, hogy mi készfizetői kezességet vállalunk velük szemben. Én nem támogatom a javaslatot ilyen formában. György Pál: Éppen a múltkori látogatás kapcsán, amit a Halász úr is említett, megnéztem az Interneten, hogy ennek a Kht-nek hogyan néz ki a felépítése és ez a Kht 30 emberrel működik. Az akkori állapot szerint, amikor ezt felrakták a hálóra. Ebből a 30 emberből most nem biztos, hogy egészen pontosan mondom az arányokat, de Győr-Sopron megyében, amely ugye ennek a régiónak a leges legfejlettebb része, 16 ember, Vas megyében 12 ember, Zala megyében pedig 2 ember dolgozik. Ott, ahol a legtöbb fejlesztési feladatnak kellene elvileg léteznie, hiszen ez a legkevésbé fejlett része ennek a régiónak. Való igaz ígéretet kaptunk arra, hogy a létszám itt fejlesztésre kerül, ettől függetlenül ez az egészségtelen eloszlás a jövőben számottevően nem fog változni. Így nagyon nehéz olyan fajta támogatásokat megszavazni, amilyen támogatások ebben az előterjesztésben le vannak írva. Tudom, egy szembe menetelésnek sincsen sok értelme, hiszen azzal nem biztos, hogy javítani tudunk a helyzetünkön. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy azon túl, hogy bizonyos támogatást nyújtunk egy szebb jövő érdekében ennek a Kht-nak, más egyéb feladataink is lennének velük kapcsolatban. Kereskai Péter: Én a magam részéről támogatnám ezt az előterjesztést, annak is a 2. B. pontját annál is inkább, mert tisztázni kellene, hogy kik a tulajdonosai ennek a Kht-nek. Én úgy gondolom, mintha az anyagban nem olvastam volna, de ez jórészt állami tulajdonban kell, hogy legyen. Mint bankban dolgozó úgy gondolom, hogy egy készfizető kezesség vállalás egy állami, vagy legalábbis részben állami tulajdonban lévő cég felé nem kockázat. A gesztusértéke viszont nagy. Minden más velünk rivalizáló és a régióban lévő önkormányzat ezt meg fogja tenni, úgy hogy a magunk részéről ezt feltétlenül támogatni kell. Dr. Szabó Csaba: Figyelmeztetni szeretném magunkat arra, hogy megint jön egy vonat, mert az Európai Közösséghez való tartozás nem fog semmiféle forrástöbbletet ténylegesen jelenteni, csak annak aki azt fogadni tudja. Azaz, hogy észreveszi, hogy hol van olyan és milyen az a lehetőség, ami forrásokhoz juttatja a várost, a régiót. Erre nekünk tudomásom szerint értő, alkalmas személyünk nincs. Adva van egy államilag támogatott közhasznú társaság, aki egy viszonylag olcsó jegyet kínál arra vonatkozóan, hogy fel lehet szállni a vonatra. Kereskai képviselőtársunk megerősítette ezt. El lehet engedni az orrunk előtt a vonatot különösen annak, aki nem szereti politikai okokból az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozást. Én úgy gondolom, hogy nekünk ezt az előterjesztést támogatnunk kell. Ennél olcsóbb jegy nincs erre a vonatra. Zakó László: Szeretnék reagálni, miután személyes érintettséget vettem ki képviselőtársam hozzászólásából. Ez a Kht már működik évek óta, ha akarta volna, bizonyíthatta volna affinitását a Dél-Zalai régió problémája iránt. Nem tette. Ez megnyilvánul abban, amit György Pál képviselőtársam mondott, hogy hány fővel reprezentálja magát Zala ebben az egész tanácsban. Még egyszer mondom, arc kell ahhoz, hogy így lejmoljanak olyan térségtől, ahol még semmit nem nyújtottak. Litter Nándor: Hadd mondjam el a Kht-ról azt, hogy a Kht-nak a munkaszervezete van Győr-Sopron megyében, tehát természetes, hogy ott van a legtöbb munkatárs, de ők nem csak Győr-Sopron megyének dolgoznak, hanem az egész régiónak dolgoznak. Ez az első. Kettő, 10-én választottuk meg a Regionális Tanács elnökének a Zala Megyei Közgyűlés elnökét, tehát ez is egy olyan pozitív lépés az én felfogásom szerint, ami jobban ráirányítja majd a jövőben Zala Megyére a figyelmet. Kiss Bódog Zoltán mielőtt még én kimondhattam volna az első regionális tanácsülésen, ő már kinyilvánította, hogy meggyőződése, hogy a következő években a Dél-Zalai térségnek kell elsősorban fejlődnie. Tehát én egy pozitív üzenetet érzek az új elnökúrtól, hogy igen is erőteljesebb figyelmet fog fordítani a mi területünkre és erre a Dél-Zalai térségre. A másik. A Kht. meg tudja önmagát finanszírozni, csak egy gondja van, hogy utófinanszírozásban működik a rendszer. Tehát őneki nincsenek anyagi gondjai, egyébként a büdzséje 230 millió Ft, tehát aki az előbb itt kérdezte, ezt tudom mondani rá. Ő csak ezeket az átmeneti finanszírozási problémáit szeretné megoldani. Tehát itt semmiféle pénz lenyelésről nincsen szó. A következő, hogy valóban szinte már az összes térségbe tartozó város és önkormányzat jelezte, hogy megoldja, vagy úgy, hogy átad 5 millió Ft-ot, vagy pedig ezzel a módszerrel, amit mi is szeretnénk megtenni és a szerződés az majd ide fog természetesen kerülni és az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság véleménye után kerül majd aláírásra. Igen, másképp kell viszonyulnunk ehhez a Kht-hoz a jövőben. Az a találkozás, amit kezdeményeztem, ennek az első lépése volt, hogy azokból a munkatársakból, akik a régióért dolgoznak, igen is a mi hasznunkra, a mi javunkra sokkal többet préseljünk ki és nagyobb hasznunk legyen belőle. Én a legutóbbi tanácsülésen, amit sikerként számoltam be, hogy kettő pályázatunk sikeres volt, de ennek ellenére szomorúan láttam, mert ugye a vállalkozások részére is lehet támogatásokat nyújtani, vállalkozásaink sajnos nem a súlyuknak megfelelően reprezentáltak ott, és nem azért mert a döntésben nem kaptak volna támogatást, nem is voltak jelen. Nekünk egy közös feladatunk van, hogy a vállalkozókat is, persze az önkormányzatokat is segítsük abban, hogy a megfelelő informáltsági állapotba jussanak, hogy milyen források érhetők el a Regionális Fejlesztési Tanácson keresztül. Nagyon sok feladatunk van, ezzel maximálisan egyetértek. Dr. Kolonics Bálint: Egy kiegészítő javaslatom lenne a 3. pont vonatkozásában. Én azt szeretném kérni, nekem az nem meggyőző, hogy a közgyűlés kíván tájékozódni a csatlakozás állásáról. Én azt kérném, hogy ebbe annyi módosítást tegyünk be, hogy a Kht folyamatosan tájékoztatni kívánja a várost és segíteni a felkészülésre. Ilyen formában el tudom fogadni. Ez egy megfelelő tárgyalási alap a Kht-val, hogy utána ilyen formában, ilyen tartalommal kerüljön a szerződés a bizottságunk elé, illetve a közgyűlés elé. Litter Nándor: Én elfogadom a javaslatot, hogy a szerződésben ez a rész így szerepeljen. Megkérdezem, hogy ki ért egyet az előterjesztett javaslattal, hogy a 2. B. változat szerinti szerződést kössük meg a Kht-val azzal a renddel, ahogy az előbb itt beszéltünk róla és a 3. pontot pedig DR. Kolonics Bálint úrnak a javaslatával kiegészítjük. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 344/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. megtárgyalta és elfogadja az EU Strukturális Alapok fogadására vonatkozó, Nyugat-Dunántúl és Nagykanizsa város összehangolt felkészüléséről szóló előterjesztést. 2. – a régió és a város felkészülését szolgáló feladatainak ellátásához – 10 millió Ft erejéig készfizető kezességet vállal a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht részére, különös tekintettel az Ügynökség által felvett forgóeszköz hitel esetére. Határidő: A Kht hitelfelvételi szándékának időpontja, legkésőbb 2003. július 31. Felelős : Litter Nándor polgármester 3. az EU csatlakozásnak Nyugat-Dunántúl és benne Nagykanizsa város életére gyakorolt hatása okán, a Kht folyamatosan tájékoztatni kívánja a várost és segíteni az EU csatlakozásra való felkészülésre. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Gerencsér Tibor mb. pm. kabinetvezető) 32. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2003. évi munkatervére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Halász Gyula: Több javaslatom is lenne, az egészet nem fogom felolvasni. A Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság nevében tenném ezt meg, illetve annak a képviseletében. Az egyik ilyen fontos dolog a közintézmények akadálymentesítésének áttekintése. Előkészítés határidejét január 7-re gondolnám. A másik javaslatom az Önkormányzati Tervtanács létrehozása, szintén ezzel a dátummal. Február 4-i dátumokat mondanék és témákat. Vagyongazdálkodási koncepció, Tourinform Iroda helyének kialakítása. Kiemelt fontosságú személyek sírhelyének gondozása, ez a téma. Azbeszt cement alapú vízvezetékek városi kiváltásának témája. A Zsinagóga épületének visszaadása, ez már a március 4-i előkészítés, a volt Mozi épületének hasznosítása. Fekete Sas patika berendezésének elhelyezése. Április elsejei határidővel közvilágítás és járda terve Péterfai utca Szabadhegy között. Kosaras piac területének értékesítése. Hirdetési tevékenységek vizsgálata, ez szintén április 1. Június 3-i határidővel a város műemléki épületeinek felújítási terve, koncepciója. A Balatoni út – Hevesi úti körforgalom kerékpárút létesítése. A Hevesi Óvoda és a ZÉTA ÁBC közötti járda létesítésének terve. A volt magtárépület, ami a Kiskastély mellett van, országos szintű múzeumi tervének lehetőségének megvizsgálása. Erzsébet téri északi tömb rehabilitáció. Utolsóként a Vasemberház falainak védelme. Itt a greffity tűrő burkolat, illetve festék bevonat ellátására gondolok. Dr. Csákai Iván: Én úgy emlékszem, hogy minden képviselő megkapott egy levelet, hogy adja le, hogy a munkatervben mi szerepeljen. Nem hiszem, hogy a mai napirendi pontnál kellene felsorolni ezeket, ezt írásban le kellett volna adni és akik előkészítették, beépítették volna ebbe. Cserti Tibor: Egy apró módosítási javaslatot vezetnék elő, amelynek a lényege az, hogy a márciusra ütemezett ellenőrzéssel összefüggő kettő napirendi pont, ami igazából munkaterv meghatározás, ellenőrzési munkaterv meghatározása 2003. évre, most nem lenne talán szerintem célszerű, hogy márciusban döntsünk a 2003. évi munkatervről. Különösképpen azért, mert egyébként összefüggésben van adott esetben a költségvetés megalapozásával is. Én januárra javaslom a márciusba ütemezett 3. és 4. napirendi pontot, amennyiben ez tartható, gondolom az ellenőrzési munkatársak ebben megerősítenek. Papp Péter: Én csak pontosítani szeretném azt, hogy ne maradjon ki egy korábbi napirendnél arról döntöttünk, hogy június 30-ig egy adókoncepciót dolgozunk ki. Kérem, hogy ennek az elfogadását a június 24-i közgyűlésre vegyük fel. Kelemen Z. Pál: Igazán szorgalmas ember Halász Gyula, de az amit ő felsorol, az önálló képviselői indítvány műfajába tartozik és nem része a munkatervnek. Nem olyan kardinális kérdések, vagy többségében nem olyan kardinális kérdések, amelyek munkatervben szerepelhetnének. Én tiszteletben tartom a törekvését és el is tudom fogadni, ha előtte el tudom olvasni. Most ha szavazunk, fogalmam sem lesz róla, hogy miről szavazunk, hiszen felsoroltatott, vagy húsz pont, nem mindegyikre emlékszem, ezért ezeket nem tudom most támogatni. Természetesen, ha korábban ismertem volna, akkor lehet, hogy a többségét támogatni tudnám. Halász Gyula: Válaszolni szeretnék Kelemen Z. Pálnak és Csákai Ivánnak. Énszerintem joga van minden képviselőnek javaslatot tenni most is. Meggyőződésem, hogy Kelemen képviselőtársam a többi munkatervi anyagot sem ismeri részletesen és erről szavazni fog valamilyen szinten. Litter Nándor: Én annyit szeretnék mondani, hogy önmagában én fontos dolgoknak tartom azokat, amit Halász Gyula felvetett, de ha jól érzékeltük, akkor szinte valamennyi költségvetéssel összefüggő tétel. Nagyon fontos dolgok, amiket említett. Ez az egyik oldala. A másik pedig, amit figyelmükbe ajánlok, hogy van egy olyan elképzelésünk, hogy az SZMSZ során esetleg nem a közgyűlés tárgyalna lényeges kérdéseket. Elképzelhető, hogy azok közül amit említett, azok talán bizottsági szintekre is kerülnének. Amellett, hogy én fontosnak tartom, amiket elmondott és tudjuk a korábbi évek gyakorlatát, hogy újabb és újabb gondolatok is előkerülhetnek majd még az elképzelt munkaterven kívül. Én most a költségvetésre gyakorolt hatása miatt nem javasolnám, hogy ezeket mind vegyük be, sőt említetted a járda ügyet. Minap a Mc’Donalds-sal folytattam tárgyalásokat és jó esély van arra pl., hogy ott megépítik mind a két oldalt a járdát. Nem tettek erre végleges ígéretet, de én megpróbálom kisajtolni belőlük és így elvi szinten támogatták. Tehát lehet, hogy aktualitását is veszti a dolog. Dr. Papp Judit: Az előző, korábbi napirend kapcsán is említettem, amikor a koncepcióról tárgyaltunk, hogy a 2003. évi költségvetést kérnénk a februári időpontra áthelyezni, annak a tárgyalását, hiszen az operatív bizottság amiről döntött a közgyűlés, hogy felállít, annak a működése januári időszakra tehető, illetve a december hátralévő részére és feladatokat kell elvégeznie. Litter Nándor: Lehet, hogy több menetben kell ezt tárgyalnunk feltehetően. Dr. Papp Judit: Csakhogy megalapozottnak ítélje majd a közgyűlés az előterjesztésünket, ezért kérném én, hogy ne januárban, hanem februárban kerüljön be. Erdős Péter: A Cserti úr javaslatával kapcsolatban az lenne a kérésünk, hogy a márciusi közgyűlésről a 2003. évi ellenőrzési tervet januárra előre lehet hozni, azt meg tudjuk csinálni, viszont a beszámolót, az a bizonyos 4. pont az előző évi ellenőrzések tapasztalatairól, az maradjon márciusra, mert az annál nagyobb munka, hogy január 6-ig ezt meg tudnánk csinálni. Röst János: A Gazdálkodási Osztályvezető asszonynak a véleményét el lehet fogadni, hogy legyen február 25-én tárgyalva a költségvetés, de akkor azt javaslom, hogy ez már a II. fordulója legyen neki és azt követően pedig előtte egy rendkívüli közgyűlésen tárgyaljuk. Tehát nem soros közgyűlésen, hanem rendkívüli ülésen az I. fordulót. Scháb György: Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a költségvetés két fordulóban van bent a munkatervben. Amit Röst úr felvetett, az a II. fordulóként van bent február hónapban. Litter Nándor: Papp Péter úr amit felvetett, úgy gondolom, hogy esetleg más döntéseink is lehetnek, amik érintik ezt a munkatervet, de azt mindenképpen szerepeltetnünk kell benne, amit említett. Vargovics Józsefné: A Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak minden évben beszámolási kötelezettsége van az önkormányzat felé, én ezt itt nem találtam a munkatervben. Kérem, hogy a szeptember 30-i közgyűlésre tegyék be a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együtt. Litter Nándor: Más vélemény nem volt. Kérdezem Halász Gyula urat, hogy elfogadja-e a javaslatunkat, hogy ezekre a kérdésekre később visszatérünk? Halász Gyula: Igen, elfogadom. Litter Nándor: Jó, én akkor azzal nem foglalkoznék. Cserti úr egyetértett azzal a javaslattal, ennek megfelelően változtatunk rajta. Papp Péter úr javaslatát elfogadtuk és akkor a Horvát Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkájáról történő beszámolót pedig szeptember 30-ig tárgyalnánk. Kérdezem, hogy ezekkel a kiegészítésekkel, módosításokkal ki fogadja el a munkatervet? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 345/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2003. évi munkatervét elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy a munkaterv végrehajtásáról gondoskodjon. Felelős: Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Erdős Péter mb. jegyzői kabinetvezető) 33. Javaslat a 2003. évi Városi Rendezvénynaptár elfogadására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Halász Gyula: Egyetlen rendezvényhez szeretnék hozzászólni, ez pedig a Város Napi rendezvény. Időpontja stimmel, minden rendben van. Azt szeretném kérni polgármester úrtól, hogy próbáljuk meg a városnapi programokat úgy befolyásolni, hogy azon Kanizsáról elszármazott művészek, közéleti emberek jelen tudjanak lenni program szintjén. Ez kettős célt adna, ez pedig az lenne, hogy egyrészt a városhoz való kötődést erősítené, azoknak az elszármazott személyeknek. A másik pedig tényleg színvonalas produkciókat tudnánk hozni, van olyan kör, aki ezt tudná garantálni. Litter Nándor: Más észrevételt nem látok. Köszönöm ezt az észrevételt és így fogjuk tenni, hogy sikeres legyen a városnapi program. Tájékoztatásul annyit hadd mondjak, hogy néhány napon belül elkészül egy feladatterv, hogy milyen feladataink vannak a városnapjával kapcsolatosan és akkor az önkormányzati képviselők bevonásával fogjuk ezt majd véglegesíteni. Megkérdezem, hogy a rendezvénynaptárt ki fogadja el. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 346/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a mellékletben foglaltaknak megfelelően a rendezvények rangsorolásával egyetért és azokat a Városi Rendezvénynaptárban megjeleníti. A jövőben külön kulturális és sport rendezvénynaptárt készít. Határidő: 2003. december 31. Felelős : Sajni József bizottsági elnök (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 34. Tájékoztató a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kialakításáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Ferencz József: Az elmúlt héten kaptam egyfajta megbízást, megkeresés arra vonatkozólag és pontosítanám, hogy a Zala Nagytérségi Konzorciumi Szerződésről néhány gondolatot mondjak el. Ezt a szerződést kellő alapossággal megpróbáltuk átvizsgálni és átnézni. Hozzávetőlegesen itt rögtön az elején mondom, hogy 13 olyan tételt, illetve olyan szavat találunk benne amit mindenképpen szükséges, hogy egyértelműsítsük, mert különben nem valószínű, hogy egyértelműen olyan döntést tudunk hozni, ami hosszútávon megalapozná Kanizsának a hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémáját. A Nyugat-Balaton és a Zala folyó Medencei Nagytérség 305 települése készül egy konzorciumot létrehozni, ez bizonyára ismert ez a hír, a szilárd hulladékainak kezelésére és az ISPA elvárásoknak a megvalósítására. A konzorciumnak a legfőbb szerve, ez egy 14 tagból álló konzorciumi tanács, melynek elnöke Zalaegerszeg polgármester és ebből adódóan székhelye is Zalaegerszeg és a konzorcium felügyelő bizottsága az 6 főből áll, amelyeknek elnöke Litter Nándor. A projekt gesztora viszont Zalabér és a döntéshozó jogkörrel Pler Zoltán polgármester lesz, illetve van megbízva és ezáltal az általános képviseleti jogkörrel is fel lesz ruházva. A gesztor mellett működik egy szervezet, amely operatív tevékenységet folytat. A számokról néhány tételben néhány tételben megszeretném világítani. A projekt nettó költsége 8.1 milliárd Ft. A biztosítandó saját erő, amit az önkormányzatoknak kellene biztosítani, ennek a 305 településnek ez 10%, 810 millió Ft-ot kellene erre félre tenni, ez 2004 és 2005-beni ütemezéssel. Az előkészítő munkák és azok dokumentumainak finanszírozására és a működési költségek biztosítására további 2.5%-ot kellene biztosítani, ez 200 millió Ft, ennek az aktualitása 2003-ban lenne. Így az önkormányzatok által biztosítandó teljes összeg 1.1 milliárd Ft. Ebben Nagykanizsa önkormányzatának pénzügyi kötelezettsége 150 millió forint lenne. A Nagykanizsára a programon belül 1.1 milliárd Ft összegű beruházás van tervezve, ez az összeg a szelektív gyűjtés, komposztálás, válogatás és a feldolgozásra kerülő előkészítés teljes megvalósítását célozná, valamint a bezárásra kerülő hulladéklerakó rekultivációját oldaná meg. A Nagykanizsai Önkormányzatnak a 10%-os önrész és a 2.5%-os előkészítési hozzájárulást nem a Nagykanizsán megvalósuló beruházásra, tehát nem az 1.1 milliárd Ft-ra vetítve kell biztosítani, hanem a teljes beruházási és hozzájárulási összeg alapján 2001 évi lakos egyenértékre vetítve. Ez egy elég faramuci megállapítás és alap. Ebből adódóan ez a 150 millió Ft, amely úgy nagyjából becsültünk, illetve számoltunk, ezért ez nem egy pontos szám. Azt tudni kell még, hogy a megvalósuló projekt osztatlan közös tulajdonba kerül, majd a konzorcium a beruházás megvalósítást követően megszűnik. Olyan részletekbe most nem mennék bele, ami az anyagba szerepel, hogy ezt igazából Zalabér, Zalaegerszeg és Nagykanizsa teljes térségét öleli fel, erről az anyagban bővebben van leirat. Néhány észrevételről, tényleg a teljesség igénye nélkül. Ahhoz, hogy a szerződés mindenki számára érthető és egyértelmű legyen tisztázni kell jó néhány, a mellékletben összegyűjtött fogalmakat. Ennek hiányában úgy gondolom, hogy nagyon nehéz lesz a közös álláspontot kialakítani. A nagykanizsai önkormányzat tagja lesz a konzorciumnak, éppúgy élvezheti az ISPA támogatás, annak környezetre gyakorolt előnyeit, elsősorban a nagykanizsai beruházáshoz és a rekultivációhoz kapott támogatást, az említett 1.1 milliárd forintot, viszont az önrész mértékének az alapja, az egész projektre vetített lakosegyenértékre számolt kb. 150 millió forint. Ennek elfogadásával, arányában ugyan nagyobb összeggel kell a beruházáshoz hozzájárulni, viszonyt valamennyi a majdan megvalósuló és a már megvalósult objektum résztulajdonosává válik, vagy válhat az önkormányzat. Az is igaz, hogy Nagykanizsán megépítendő hulladéklerakó, ami finanszírozását tekintve más forrásból valósul meg, a konzorcium tagjainak osztatlan közös tulajdonába kerül. Ezt úgy kell érteni, hogy ebben a régióban, ezzel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos minden egyes beruházás, akár az ISPA, akár a Phare pénzből valósul meg, akár önkormányzati egyéb teherviseléssel, az belekerül egy nagy kalapba és mint osztatlan közös tulajdonként fog az elkövetkezendőkben szerepelni. Ennek a konzorciumnak úgy gondolom, hogy van még egy jelentős és a város érdekeit érzékenyen érintő kitétele, ami arról szól, hogy egységes díj és tarifapolitikát fognak kialakítani ezen települések. Ez viszont azt gondolom, hogy Kanizsa vonatkozásában hosszútávon nem biztos, hogy előnyös. Ami nagyon fontos hogy a program megvalósításának feladatait és meghatározó szerepét a gesztor látja el a gesztor mellett működő szervezet összetételéről mint az egyik legfontosabb szerepről viszont nem esik szó a szerződésben. Neki delegált feladatok elvégzésére egy-két kivétellel a nagy régióban tevékenykedő szolgáltatók bevonása elengedhetetlen, anélkül szinte elképzelhetetlennek tartom a megvalósítását. Valamint a végére írtam még azt, hogy ha szerződés tárgyalásra kerül, hogy a szerződésben lévő Nagykanizsára vonatkozó fejezet idejét múlt és hiányos ezért nem lehet kinyilatkoztatni és ez a 15. záró rendelkezésre gondolok itt, hogy a beruházást érintő munkálatok a városban nem kezdődtek el. Nagykanizsán a szelektív hulladékgyűjtő szigetek elkészültek. A szelektív hulladékgyűjtés elindult és a komposztálás is folyik. Szerződés hiányossága az is, hogy Nagykanizsánál nem említi meg a támogatások között a meglévő hulladéklerakó rekultivációját sem, habár erről korábban szó volt. Röst János: Megköszönöm Ferencz József úrnak a tájékoztatóját. Ennek a javaslatnak három pontja van amit el kell fogadnunk és szerepelnek ebben személyi kérdések is, az egyes ponthoz javasolnám bizottsági tagnak Kereskai Pétert és várnám képviselőtársaim további javaslatát, amennyiben bővíteni kívánják e bizottság munkáját. A hármas pontnál Ferencz József úr említette, hogy Litter Nándor polgármester lenne az felügyelő bizottságnak az elnöke. Ez elvi lehetőségként kapja Nagykanizsa Önkormányzata, az előzetes egyeztetések szerint viszonyt nem ő töltené be ezt a szerepet, hanem Papp Pétert javasolnánk erre a posztra. Gyakorlatilag a konzorcium felügyelő bizottságába Papp Pétert delegálnánk, aki egyben betöltené az elnöki posztot is. A Konzorciális Szerződés aláírása, elvileg 2002. december 15-e, de vélhetőleg a többi önkormányzat sem tudja ezt az időpontot teljesíteni, tehát ezt minden településsel egyeztetve kell aláírni a szerződést. Arra hatalmazzuk fel a polgármester urat, hogy a konzorciális szerződés aláírásánál azokat a szakmai szempontokat, amiket Ferencz József úr is említett, illetve amik egyébként felmerültek vezetés körében is azt képviselve ha kell záradékolva írja alá, ugyanis azt nem tehetjük meg, hogy a város számára kedvezőtlen módon legyen ez a szerződés aláírva. Litter Nándor: Egyéb kérdés? Úgy látom, hogy nincs. Akkor köszönöm szépen Ferencz Józsefnek és Röst Jánosnak is a kiegészítéseket. Határozati javaslatok elfogadására kerül sor. Első, a közgyűlés elfogadja Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó beruházás tárgyában készült tájékoztatót és a beruházást felügyelő eseti bizottság tagjainak Papp Nándort, Tóth Lászlót és Kereskai Pétert megválasztja. Ki ért ezzel egyet, kérem szavazzunk! A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: A második határozati javaslat szerint jövőbeni kötelezettségvállalásokról van szó. Ezeket is el kell fogadnunk, hiszen ez a lerakó és kezelő nagyon nagy jelentőségű Nagykanizsa város szempontjából fontos, hogy ezeket elfogadjuk. Kérem, szavazzunk! Ki ért egyet a határozati javaslattal? A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Litter Nándor: Felügyelő bizottság elnökévé, tagjává és egyben elnökévé Papp Pétert javasoljuk. Ki ért ezzel egyet. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 347/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. elfogadja a Nagykanizsa-Bagola regionális hulladéklerakó beruházás tárgyában készült tájékoztatót. A Hulladéklerakó beruházást felügyelő eseti bizottság módosításáról az alábbiak szerint dönt. A bizottság tagjai: - Papp Nándor önkormányzati képviselő, bizottsági elnök - Tóth László önkormányzati képviselő, bizottsági elnök - Kereskai Péter önkormányzati képviselő Határidő: az érintettek értesítésére: 2002. december 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 2. egyetért a 8.100.000 eFt összköltségű „Nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala folyó medencében” társult településekkel végrehajtandó önkormányzati beruházással. Felhatalmazza a polgármestert a településekkel kötendő Konzorciális Szerződés és a mellékelt aláírólap - ha szükséges záradékolt - aláírására és a Szerződéssel kapcsolatos további egyeztetések lefolytatásával. A beruházás fedezetét - 10%: 106.882 eFt-ot megvalósításhoz igazított ütemezéssel, várhatóan 2004-2005 években - 2.5 %: 26.720 eFt-ot megvalósításhoz igazított ütemezéssel, 2003 évben a költségvetés rendeletében szerepelteti. Határidő: a konzorciális szerződés aláírására: 2002. december 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 3. a konzorcium Felügyelő Bizottságának elnökévé Papp Pétert delegálja. Határidő: 2002. december 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 35. Hevesi Sándor Általános Iskola tornaterem beázása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Megkérdezem igazgató asszonyt, kíván-e kiegészítést tenni, vagy tájékoztatót adni az állapotokról? Sósné Kutasi Margit: Igazándiból talán nem kiegészítést szeretnék tenni, mert én nem tudom, hogy milyen anyag fekszik Önök előtt. Én a problémát próbáltam tudomásul venni már hosszú ideje. Talán tapasztalatom, illetve kérésem lenne mielőtt döntenek. Nem tudom, hogy mekkora összeg került elkülönítésre, illetve van-e szakértői vélemény a munkavégzést követő garanciavállalásra, mert 21 éves intézmény lévén, itt már kb. 10 évvel ezelőtt volt egy nagyon jelentős lapos tető felújítás. Az én öt és fél évem alatt, de már azt megelőzően is egy messziről jött vállalkozó elvégezte, akinek bottal lehetett ütni a nyomát és a garanciális javítgatások is nagyon nagy nehézségek árán lehetett végrehajtani. Nem ismerem - újból hozzáteszem - az anyagot, a kérésem az és ezt a város helyzetére való hivatkozással is mondom, hogy hosszabb távú és garantált megoldásban próbáljanak gondolkodni, mert ilyen körülmények között az 500.000 az egymillió a másfél millió Ft ablakon kidobott pénz lesz, hogy ha egy-két vagy uram bocsá’ fél év múlva azzal a problémával szembesülünk, hogy megint totális teljes felújítást igényel egy hatalmas szinte tornacsarnok méretű terem és nem tudom, hogy ez a gyors és hibaelhárító megoldás mennyi ideig fog tartani. Egyelőre ennyit, mert nem tudom, hogy milyen pályázatokat fogadtak el, van-e szakértői vélemény, amelyeknek ismeretében önök felelősséggel tudnának pénzt rendelni ehhez a munkához, de tényleg már nem csak szivárog, hanem patakokba folyik be a víz és egy lambériával borított oszlop nem tudom mit rejt, hogy ha azt lebontjuk és komoly balesetveszélyt is hordoz már. Litter Nándor: Megkérem a Városfejlesztési Osztály dolgozóit, hogy a kérdésekre adjanak választ. Tárnok Ferenc: A következőkben szeretnék válaszolni az igazgatónő kérdésére. Megvizsgáltuk a problémát több ízben is. Itt különbféle szakértői vélemények vannak itt a probléma megoldására. Az igazi szakértői vélemény azt mondja, hogy a lapos tető szigetelés felújítását szakkivitelezővel megnézettük egyértelmű a megállapítás, hogy a szigetelés teljes felújítása lehet a megoldás. Igazándiból összegek is szerepelnek ebben az előterjesztésben. Ezt a feladatot mindenképpen meg kellene oldani és kérem a tisztelt közgyűlést, hogy akkor elfogadni szíveskedjen a határozati javaslatot. Cseresnyés Péter: Azt szeretném javasolni, hogy azt amit az igazgatónő elmondott, azt fontoljuk meg. Ugyanis itt durván 900.000 Ft különbség van a SZIG-BAU Kft és a Lukács és Fia Kft között, viszont óriási különbség van a műszaki kivitelezés és a garancia vállalás tekintetében. Ugyanis a SZIG-BAU Kft tíz év garanciát vállal erre a munkára, míg a másik 2 év garanciát és öt év szavatosságot vállal. Azt hiszem, tudva azt, hogy a város nincs könnyű helyzetben, de nem biztos, hogy érdemes megkockáztatni azt, hogy két-három év múlva éppen ezért mert az egy réteg könnyebben sérülhet. Mert az egyrétegű szigetelés könnyebben sérülhet, újabb hibaelhárításra kelljen kimenni. Nekem van tapasztalatom arról, hogy milyen problémákat tud okozni egy nem megfelelő műszaki kivitelezés. Főként tetőszigetelésnél. Azt kérem, hogy fontoljuk meg a két ajánlat közötti különbséget és az amelyik drágábbnak tűnik, lehet, hogy olcsóbb lesz a végén. Dr. Horváth György: Két ajánlat közül én a Lukács és Fia társaságot javaslom. Ismerem több olyan munkáját, nagyon tisztességes, becsületes munkát végeznek és hiszem azt, hogy ugyanúgy állja, mint a 900.000 forinttal nagyobb ajánlat. Sajni József: Egy jelenségre szeretném felhívni először is a figyelmet. Mégpedig arra, hogy sajnos az intézmények esetében ilyen eset előfordult nem egy esetben, hogy bizonyos felújítási munkák elmaradtak és a baj csak halmozódott és oda jutott, hogy életmentésre kellett gondolni és ez nem annyiba került, mint amennyibe eredetileg. Ezt valahol ennek kapcsán fel kell vállalni, hogy igen is ezeknek a felújítási munkáknak az ütemezését jó lenne felülvizsgálni és tudni azt, hogy melyik intézményben és milyen felújítások kerülhetnek, vagy fontosak és kerülhetnek sorra. Ez valóban a műszaki állapot figyelembe vételével történne meg és olyan akár még egy műszaki ilyen tevékenységhez, vagy műszaki dolgokhoz értő csoport valahol úgy rangsorolná, hogy igen is ezeknek akár az életveszélyességétől kezdve, tehát mindent végig vizsgálva és elhatározná, hogy akkor ez hogy történjen sorjában, mert a pénz az szűkös. Ezzel az esettel kapcsolatban természetesen maga a műszaki tartalmat nem ismerem, meg végül is nem vagyok szakembere, az hogy mennyibe kerül, az nem biztos, hogy mindig lefedi a minősége. Minden esetre a referencia munkákat esetleg meg lehetne vizsgálni és akkor az alapján el lehet dönteni, de meg kell oldani. Papp Nándor: A Hevesi Általános Iskola épülete 25-26 éve épült sajnos akkoriban az épület fizikai tudás sem volt olyan szinten az országban, meg az épület fizikával igazán nem törődött senki sem. Ebből a szempontból kellemetlen mélységet jelentenek, igazából ezek tüneti kezelésnek számítanak, akár egy réteg, akár két réteg szigetelést teszünk rá. Ha mellette a pára diffúziós problémák nincsenek megoldva az UV sugárzás elleni probléma, a hőszigetelési probléma nincs megoldva, nem csak gyanítható, hanem leírható, hogy ezek a problémák föl fognak merülni. Azt gondolom, igazából mindegyik csak tüneti kezelés, de természetesen ilyen szempontból a két réteget jobban tudná javasolni az ember a magam részéről. Budai István: Egy naiv kérdést szeretnék feltenni az építészettel foglalkozó szakember, elsősorban Nándi hozzád, hogy van-e olyan törvényi lehetőség, hogy építész eleve tíz éves garanciát vállalunk egy kivitelezésért, mert én úgy tudom, hogy ez törvényesen maximum egy év. Papp Nándor: Úgy tudom, hogy a garancia az három év és a nem láthatókra viszont jóval több. Azt hiszem, hogy ott meg van a tíz év. Cserti Tibor: Arra hívnám fel a figyelmet, hogy tényleg szükséges egy átfogó program. A program részeként a felújítási programot ütemezni és ebbe a hivatalnak van persze előkészítő szerepe. Azon már megint csak lehetne morfondírozni, hogy mennyire van helyén általában az intézményeknél a napi kis karbantartási házi feladat és a nagyobb felújítást igénylő feladat. Lám-lám az intézményvezető itt is úgy nyilatkozik, mint hogyha egy ilyen jellegű feladathoz nyilván való, és ehhez keres forrását de nem is tekinti feladatának. Viszont nem vagyok arról meggyőződve, hogy a folyamatos karbantartás ami viszont intézményi házi feladat volt, az el lett végezve, hiszen egy lapos tetőnek is folyamatos karbantartásra van szüksége. Ez zárójelben és félre nem minősítettem. Ellenben, előttünk fekszik és itt a pályám során, megmondom őszintén ilyen előterjesztéssel még nem találkoztam , egy külön vélemény, a polgármesteri hivatal réséről, ami azt mondja, hogy kérem szépen itt most ne döntsünk a 2003-as évről, majd döntsünk akkor a költségvetés során. Tetszik értelmezni. Itt meg egy munka elvégzéséről van szó, ami vagy megkötjük a szerződést, vagy nem kötjük meg. Olyan nincs, hogy egy részét úgy kötjük meg, hogy a kivitelezőnek adunk akkor amikor akarunk. Úgy gondolom, az előkészítésnek alaposabbnak kellene a hivatal részéről, amikor gyakorlatilag így beterjesztésre kerül, mert szakmailag megalapozatlan előterjesztések lehetőleg ne kerüljenek közgyűlések elé, terhelik a mi munkánkat. Meggyőződésem egyébként, hogy a műszaki előkészítés és a polgármesteri hivatalnak a műszaki előkészítése az szakszerű volt ebből a szempontból, nyugodt szívvel választhatjuk ezt a megoldást amit ők javasolnak és gyakorlatilag ráadásul még költségtakarékosabb is. Dr. Papp Judit: Azért bátorkodtam ezt az észrevételt tenni, mert először is erre feljogosítva vagyok, hogy a pénzügyi kihatású előterjesztésekről véleményt nyilvánítsak. A másik oka pedig az volt a dolognak, hogy már a koncepció készítése során a fejlesztésre rendelkezésre álló pénzeszközök koncepció szintjén is, csaknem kilencven százalékban nevesítve vannak. Nagyon szűk az a sáv amibe egyáltalán felújításokról, beruházásokról majd az éves költségvetés elfogadása során dönteni lehet. Az előző döntésük is ugye ezt a kérdést érintette, ez is és lesz még egy ilyen előterjesztés. Úgy gondoltam és azért tettem ezt az észrevételt, hogy valóban meg kellene vizsgálni az egész intézményhálózatot, hogy hol milyen már el nem hárítható problémák vannak, amit valóban meg kell oldani és ezt olyan összefüggésbe, hogy mire jut lehetőségünk. Röst János: A határozati javaslat egyértelműen tartalmazza, hogy időjárásfüggő a megrendelés, ugyanis vannak olyan munkanemek a tetőszigetelésnél, amelyek bizonyos időszakban nem végezhetőek, a külső hőmérsékletnek a függvénye. Azt jelenti gyakorlatilag, hogy ha ebben az évben teljesíthető akkor nyilván való hogy ketté kell bontani a kifizetés összegét, amely egyrészt a 2002-es költségvetést terhelné, a mási része pedig 2003-ra húzódna át a kifizetési összeg. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé, akkor természetesen a 2003-as évben lesz kifizetve és a szerződésnek ezt így kell tartalmaznia, nem okoz pénzügyi problémát a szerződés ilyen módú megkötése. Egyébként készült lista az épületekről, az a hivatalban megtalálható, amiben valamilyen szinten a rangsorolása is megtörtént az épületeknek illetve a problémaköröknek, hogy mikor milyen beavatkozás szükséges, ez csak pénzügyi forrást jelent annak a problémakörnek, nem pedig műszaki kérdés, mert 2003-ban is nem az fogja meghatározni a felújításokat, hogy akarjuk-e hanem hogy lehetőségünk lesz-e rá. Litter Nándor: Úgy érzem, hogy új információk már nem igazán jöhetnek felszínre. Budai István: Elnézést kérek, csak egy rövid mondatot szeretnék mondani, hogy úgy gondolom, ne húzzuk ezzel az időt, mert amíg mi tárgyalunk az iskola összedől lassan majd. Az a kérésem, hogy akkor segítünk az iskolán igazán, ha ezt gyorsan meg fogjuk oldani. Valamilyen forrást erre találnunk kell. Cserti Tibor: Számomra teljesen teoratikus a dolog. December 13-a van. Gyakorlatilag nem tudjuk mikor kerül elvégzésre a munka, de egy szerződést, ha most nem úgy kötünk meg számomra elképzelhetetlen, hogy 2003-as teljesítésként, kifizetésként. Ezt lehet irányítani. Nem hiszem, hogy a képviselőtestület ez elől elzárkózna. Miért kell azon görcsölnünk nekünk, hogy igen is 15 napon belül kifizessük, mert igen is most van pénz. Nem először végezze el valaki a munkát, igazolják le a teljesítményt, és azt kérem szépen köthetjük a 60 napos fizetési határnappal. Litter Nándor: Inkább azon kellene görcsölnünk, hogy az ügy ilyen hosszú ideig húzódik és a probléma már egy hónapja már biztos, hogy létezik, ha nem hosszabb ideje és még csak most tudunk rá megoldást találni. Szerintem ezen kellene görcsölnünk, hogy a jövőben az ilyen rendszerű működés megváltozzon. Volt egy módosító indítvány, tehát hogy a SZIG-BAU Kft ajánlatát azokkal a feltételekkel amik itt az anyagban le vannak írva, ki ért egyet ezzel a módosító indítvánnyal? Kérem, szavazzunk. A közgyűlés 10 szavazattal, 11 ellenszavazat és 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Ki ért egyet az előterjesztett határozati javaslattal? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 17 szavazattal, 1 ellenszavazat és 5 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 348/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Hevesi Általános Iskola tornatermének lapostető szigetelési problémáit soron kívül meg kell oldani, a szükséges munkákat el kell végeztetni. Felkéri a polgármestert, hogy a munka elvégésével bízza meg a Lukács és Fia Kft-t. A feladat végrehajtásához 2002. évi teljesítés esetén 1.500.000 Ft-ot a 2002. évi, a fennmaradó 231.719 Ft-ot a 2003. évi költségvetés céltartalékában az intézményi élet- és balesetveszély, működést gátló problémák elhárítására tervezett keret terhére biztosítja. Amennyiben az időjárás miatt a munka csak 2003-ban készül el, úgy a vállalási díjnak megfelelő teljes összeget a Közgyűlés a 2003. évi költségvetés céltartalékában az intézményi élet- és balesetveszély, működést gátló problémák elhárítására tervezett keret terhére biztosítja. Határidő: azonnal, legkésőbb 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 36. Települési szilárd hulladék közszolgáltatás 2003. évi díjának megállapítása (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző Budai István: Az elmúlt közgyűlésen 11-én kifejtettem az irányú nézetemet, hogy az alapdíjjal kapcsolatosan mi az én véleményem és, hogy további véleményt mondjak én szeretném, hogy ha a tisztelt közgyűlés megkérdezné Makrai Márton urat aki hosszan várakozott, hogy magyarázatot adjon arra, hogy ezek a díj tételek hogy álltak össze és utána hogy ha kapok szót akkor egy két gondolatot mondanék. Makrai Márton: A díjrendszer 1997. január 1-je óta működik ebben a formájában. Hosszas vita, mérések, számítások előzték meg a bevezetését és azóta majdnem változatlan formában működik, csak a díj változott, illetve voltak kedvezmények, később kikerültek belőle a kedvezmények. A díj két részből áll, alapdíjból és ürítési díjból. Az alapdíjnak a számítása lakásokra történik, tehát a szándék is az volt valamikor, hogy a társaságnak az állandó költségeit egy alapdíjban egy rendelkezésre álló díjban jelenítsük meg és ezt minden háztartás egyformán fizesse, egy formán vállalja. Ez azt tartalmazza, hogy a társaságnak vannak kötelezettségei, hogy folyamatosan biztonságosan bővítő mértékben lássa el ezt a szolgáltatást. Ennek a tartalék eszközei illetve az ellátáshoz szükséges berendezéseknek készen kell állni, ahhoz, hogy ha a lakosság meggondolja azt, hogy ha hetenként kétszer akar szállítást igénybe venni, akkor ez gond nélkül el kell tudnunk látni. Az alapdíjnak ez volt a jelentősége, kezdetben 40% körüli mérték volt, most ez a két itt lévő javaslat alapján, az egyik az alapdíjrész 34.5%-os a másik alapján 38%-os lesz. A szándék a tavalyi évtől kezdve az, hogy az alapdíjrészt csökkentsük, majd később teljesen szüntessük meg. Ennek a hatása, hogy ha az alapdíjat most egy lépcsőben megszüntetnénk, akkor elég jelentős díjnövekedést róna a 110 és 120 literes edényt egyszer illetve kétszer üríttetők részére. Ez a számítások szerint az egyszer ürítők részére 35%-os díjnövekedést jelentene, a kétszer ürítők részére pedig 50%-os díjemelést jelentene az ürítési díjban. Mindenképpen azt javaslom, hogy ha az alapdíjrészt meg akarjuk szüntetni, akkor azt több lépcsőben tegyük meg. Cserti Tibor: Emlékezzünk Makrai úr utolsó szavaira, én is úgy látom, hogy indokolt a több lépcsőben történő megszüntetés, ha ebbe az irányba megyünk. Azért mert a döntő részt a hulladékgyűjtést érintettek, a családi házas övezetekben, olyan egyértelmű terhelést kapnának, ami én a magam részéről igazságtalannak tartanék. A válasz az, hogy van közbülső megoldás. Budai képviselőtársamnak meg köszönjük ezt az előkészítő munkáját, mert igen abba az irányba megyünk, de azért ne ilyen robbanásszerűen, hanem valami fokozattal. Budai István: Akceptálom Cserti úr felhívását és én is végeztem számításokat sőt konzultáltam a hulladékgyűjtő Kft vezetőjével is tegnap és arra az elhatározásra jutottam magammal, hogy föladom azon álláspontomat, hogy az alapdíjat most megszüntessük, hanem egyetértek azzal, hogy többlépcsős eljárás legyen ez az alapdíj megszüntetés, de mindenképpen ki kell vonni a díjmegállapítás módszerei közül az alapdíjat. Előbb vagy utóbb. Egyrészt a törvény kötelez bennünket, hogy azt mondja, hogy átalánydíj jellegű díjtételt csak akkor lehet az árba hogy ha a szolgáltatást igénybevevők érdeke sérelme nélkül rendkívüli esetbe tehető be. Másrészt a szolgáltatóval kötött szerződés is azt tartalmazza, hogy úgy kell megállapítani a díjat, hogy az ürítések száma és az ürítendő edények űrtartalma legyen az alapja. Fogadjuk el azt az álláspontot, hogy 2003-as díjban nem lesz alapdíj emelés, ugye ebben azt gondolom, hogy a Gazdasági Bizottság álláspontjával találkozunk és azt az alapdíj emelésben elmaradt áremelést az ürítések díjához hozzáteszik, de átlagosan nem emelkedhet a díj 11%-án, tehát a könyvvizsgáló által elfogadott díjtételnél magasabb mértékben. Úgy szüntessük meg az alapdíjat, hogy 2005-re, tehát két éven belül fokozatosan szűnjön meg, tehát a 2005-ös díjban alapdíj már nem lehet. Ha ezzel a módosítással a közgyűlés egyetért akkor ezt a magam részéről ezt támogatni tudom. György Pál: Nem vagyok benne biztos, hogy az alapdíj eltörlése, az az igazságosság irányába viszi el a kérdéseket. Oda jutunk egy idő után, mint a folyékony szennyvíznél, hogy lesznek, akik hiába hogy ott van a szennyvízcsatorna, nem kötnek rá illetve nem fizetnek ezért a szolgáltatásért. Ha nem lesz alapdíj kivetve, akkor lesznek olyanok, akik nem veszik igénybe a szemétszállítást és az illegális hulladéklerakók csak szaporodni fognak a város szélein. Azt a fajta díjrendszert, amiben nincsen alapdíj, ilyen jellegű szolgáltatásoknál én emiatt nem tudom támogatni. Budai István: Ez kötelezően igénybeveendő szolgáltatás, nem úgy mint a gáz, mert fűthetsz fával, fűthetsz szénnel vagy amivel akarsz, de a szemétdíj azt a hulladéktörvény kötelezővé teszi, ezt nem kerülheti ki a lakó. Azért gondolom, hogy ennek a lehetősége nincs meg, hogy nem veszem igénybe, mert akkor is fizetni kell törvényesen, hogy ha a szolgáltatást nem veszi igénybe. György Pál: De mit fizet akkor, hogy ha nem veszi igénybe? Ellentmondásos a válasz. Litter Nándor: Szeretném feloldani ezt a helyzetet. Abban egyetértés van, hogy jelenleg maradjon az alapdíj, átlagos emelés az 11%-nál ne legyen több, így kell kialakítani az árakat. Azt hiszem, hogy ebben egyetértés is van. Ezt külön lehetne szavazni. Azt javasolnám, hogy abban döntsünk, hogy ezt azért alaposabban járuljunk hozzá. Egy elemet még hadd tegyek hozzá. Az előbbi napirendi pontoknál arról beszéltünk, hogy a városnak mennyit kell hozzátenni a hulladéklerakó kezelő építéséhez. Ezekre a költségekre akkumulálni kell forintokat és így kell átgondolnunk ezt a rendszert, ettől a gondolkodástól vezéreltetve kell majd átgondolnunk. Azt javasolnám, hogy ne tegyünk erre kísérletet, hogy itt megoldjuk ezt a kérdést, ne szabjunk magunknak határidőket, egyetértve azzal, amit mondtál, hogy ilyen irányú változás esetleg legyen, tehát ne kössük meg ennyire a kezünket. Elfogadható ez, hogy visszatérnénk valamikor erre. Cseresnyés Péter: Elkanyarodnék ettől a témától, amit képviselőtársaim előhoztak. Lehet, hogy csak egy költői kérdést fogok föltenni, annak ellenére teszem fel ezt a kérdést, hogy olvastam a kalkuláció ellenőrzését, hogy mi indokolja azt, hogy akár 11%-kal is növekedjen, amikor a kormány előrejelzése a jövő évi inflációt tekintve 4.5%, gazdaságkutató cégek 5.5 maximum 6%-ra teszik ezt az inflációt, ugyanakkor itt 11%-al kalkulálunk. Azt hiszem, hogy mindent meg lehet indokolni és gondolom, hogy a 11%-ot is meg lehet indokolni, csak ezt a 11%-ot Nagykanizsa lakossága fogja kifizetni. Makrai Márton: A Gazdasági Bizottság és a másik bizottság előtt is előjött ez a kérdés tulajdonképpen a költségek és a ráfordítások emelkednek 15%-al és ezt nem az inflációhoz mértük, hanem az ez évben elindult szelektív hulladékgyűjtésnek a hatása a jövőében teljes évre kiterjed. Tehát ezért májustól kezdődött a gyűjtőpontok üzemeltetése az egész városra kiterjedt a négy frakciós szelektív hulladékgyűjtés ehhez be kellett állítanunk egy új autót plusz személyzetet, az ürítésre és ennek az anyagnak a kezelésére, válogatására. Valamint ebből bejön a terv szerint kettőmillió négyszázezer forint amivel csökkentjük a hulladékkezelésnek a díját. A másik pedig az új lerakó belép a jövő év második félévébe és az új lerakónak jelentősen emelkedik a lerakási díja. Amit 3000 Ft-os tonnás díjjal számoltunk ami ebbe a tonnás díjba egy minimumot jelent. De mindenképpen azt javasolnám én hogy ezt fogadjuk el, azért is, hogy nem egy évben kellene az új lerakó hatását a lakosságra terhelni. Egy normál inflációs emelésen felül, a szelektív gyűjtés, a létszámbővítés illetve az új lerakó hatása okozza azt, hogy 11%-kal növekszik a hulladék törvény ír elő még ehhez környezetvédelmi kiadásokat, amit külön megjelentettünk egy-egy soron. Ez évben környezetvédelmi felülvizsgálatot kellett csináltatni a hulladéklerakóra. Annak egy része van, illetve a jövő évben az ez évben elvégeztetett környezetvédelmi felülvizsgálat alapján készül egy intézkedési terv és a környezetvédelmi felügyelőség fogja meghatározni azokat a feladatokat, amit jövő évben a kanizsai régi lerakóval kapcsolatban meg kell tennünk a figyelő kutaknak a számát bővíteni kell, kútfejeket kell beépíteni, az új figyelő kutakból és a régiekből mintát kell venni azokat elemeztetni kell, ezért szerepelnek benne környezetvédelmi kiadások. Litter Nándor: Úgy látom, hogy több vélemény nincs. Mi itt úgy érzem megegyeztünk abban, hogy módosító javaslatokat hogyan kezeljük, tehát ennek megfelelően kérem hogy szavazzunk, hogy alapdíj marad és 11%-kal emelkedik. Budai István: Úgy marad az alapdíj, hogy akkor a 2003-as alapdíjat nem emeljük, tehát marad a 252 Ft/lakás és ami az emelésnél ott elmarad, azt az ürítési díjba tesszük és itt jön ki az a könyvvizsgáló által elfogadott alapdíj emelés nélküli táblázat. Én azt fogadom el a magam részéről. Litter Nándor: Úgy érzem, hogy egyformán értelmezzük. Ezt el tudja a szolgáltató is fogadni ugye? Makrai Márton: Igen, a táblázatban leadott egyes változatot. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 18 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 77/2002.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 77/2002.(XII.14.) számú rendelete a települési szilárd hulladék szállítási díjáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 37. Szakosított Szociális Intézmény elhelyezése az Űrhajós úti óvodában (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: 11-én került kiosztásra az anyag. Kinek van kérdése, véleménye? Dr. Csákai Iván: Az elhelyezettek száma csökkenése történik vagy sem? Simánné Mile Éva: A programnak pontosan az a célja, hogy minden működési feltételnek ez az intézmény megfeleljen. 2004. májusára valóban a férőhely számot csökkenteni kell egyrészt, másrészt pedig új szolgáltatást kíván majd bevezetni az önkormányzat egy úgynevezett gondozóházi részleget. Litter Nándor: Úgy látom, hogy nincsen más vélemény, akkor szavazzunk erről az előterjesztésről. Ki ért egyet a rendeleti javaslattal? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 78/2002.(XII.14.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 78/2002.(XII.14.) számú rendelete a többször módosított 41/1997.(XI.4.) számú közgyűlési rendelettel elfogadott Nagykanizsa, Északi városrész egyszerűsített részletes rendezési tervének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 38. Csengery u. 117. szám alatti ingatlanon, a bérlakásépítéshez kapcsolódó útépítés, csapadékvíz elvezetés megoldása (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Az előterjesztésből kiderül, hogy az előző időszakban, sajnos ezek a tervező munkák ezen feladatok nélkül kerültek megtervezésre, egyébként a lakások használhatatlanok akkor, hogy ha ezt nem oldjuk meg. Sajni József: Nem csak ott, az annak idején tett helyszíni szemle, hanem a mostani szemle is tulajdonképpen ugyanezt erősítené meg. Az ott lakóknak az érdeke, meg az újonnan odaköltözőknek az érdeke is az, hogy járható legyen, és ezt nem lehet megkerülni és ezt kérem, hogy támogassák. Csordásné Láng Éva: Nekem csupán annyi aggodalmam van, hogy kit terhel egyáltalán a felelősség, hogy megtervezhető volt így ez az épületegyüttes, hogy nincs elvezetés és mi a garancia, hogy a továbbiakban nem ismétlődik meg ugyanez az állapot. Röst János: A válaszom nagyon rövid. A korábbi testületnek volt a döntése, költségvetés tárgyalásánál ezen összeget elvonta az IKI címjegyzékétől és azt követően nem emelte be semmilyen más tételbe ennek a megvalósítását. Litter Nándor: Úgy látom, hogy egyéb észrevétel, kérdés nincs. Akkor kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 349/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a Csengery u. 117 szám alatti ingatlanon útépítés, csapadékvíz elvezetés megoldása munkálatainak elvégzésével. 10.000 eFt előirányzatot a 2002. évi költségvetés módosítása során az uszoda rekonstrukció 2. ütem megtakarítás terhére, a fennmaradó 12.500 eFt-ot a 2003. évi költségvetés rendeletben szerepelteti. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 39. Gárdonyi u. 10. szám alatti óvoda tetőszerkezet és héjazat cseréje (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Hasonló a probléma, mint a korábban tárgyalt Hevesi iskola esetében. Itt is sürgősséggel kellene erről döntenünk. Sajni József: Újra szót kértem, mert ez is a területemhez tartozó és arról van szó, hogy a Miklósfán lévő óvoda ez a Gárdonyi 10. szám alatt lévő óvoda. Igazán annyit mondhatnék róla, hogy én három éve folyamatosan benyújtottam ennek a tetőszerkezetének a felújítására vonatkozó igényt. Ez el lett napolva. A 2002-es évben az életveszélyes alapból lett volna rá fedezet. Ezt a közgyűlés zárolta ezt az alapot, majd pedig szeptemberben megszüntette és éppen ezért ez nem valósulhatott meg mert ez ebben az évben már tervezett volt. És végül a most pedig megállapított a szakértő, hogy életveszélyes és mindenféle dokumentációval ezt igazolta. Ezt most első körben egy megerősítést kíván, már mint a szalufák, amelyek betonból készült szalufák és ezek megrepedtek. 40 éves épületről van szó és egy ilyen technológiával készült ez el. A tetőszerkezetet és elöregedett, megrepedt és életveszélyes. Kérném szépen, hogy ami a határozati javaslatban van szíveskedjenek jóváhagyni. Cseresnyés Péter: A határozati javaslat egyes pontjával kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni. Nem tudom értelmezni ezt a mondatot, hogy a munka végzésével a Ryno Kft-t kell megbízni. A „kell”-t nem értem. Dr. Szabó Csaba: Elnézést kérek, hogy ha a bizottsági tárgyalásra való kérdést teszek fel. Ez a jelzés azért hangzik el, hogy azért szükség van a bizottsági tárgyalásokra. Sokallom az ötmillió forint szakértői díjat. Szeretném megkérdezni, hogy hány ajánlatot kértek a szakértői díjra vonatkozóan. Karmazin József: Itt arról van szó, hogy a teljes intézményhálózatnak a statikai szakértői véleményét be kell szerezni, ez egy becsült összeg természetesen még nem kértünk ezekre ajánlatot, de mivel volt egy ilyen konkrét probléma, ezét gondoltuk, hogy szülessen erről is döntés, ez egyébként elhangzott ez a feladat egy korábbi előterjesztés kapcsán, hogy ilyenre volna szükség, hát itt meg lehet teremteni a feltételeit. Cserti Tibor: Magam is annak szerettem volna hangot adni, hogy erről a hármas pontról ma ne döntsünk. Nem függ össze konkrétan ennek a problémának a megoldásával. 2003-ban térjünk erre vissza. Nagyon fontos egyébként, de arról sem vagyok meggyőződve, hogy intézmény elhelyezési program módosulás következtében egyébként minden ilyen épületre is szükség van-e. Válasszuk le. Litter Nándor: A magam részéről visszavonom a harmadik határozati javaslatot. Tóth László: Lehet, hogy nem figyeltem kellőképpen, de volt egy olyan kérdés is, hogy kik pályáztak, és hogy ha nem volt pályázat akkor mi alapján került kiválasztásra a Ryno Kft, hogy ha nem volt, akkor meghívásos pályázaton kérem eldönteni, hogy ki lesz a kivitelező. Tárnok Ferenc: Ugye amikor kiderült ez a probléma. Árajánlatot kértünk két cégtől. Név szerint a Kanizsa Kft-től és a Ryno Kft-től és anyagilag kedvezőbb ajánlata alapján mertük ezt javasolni a tisztelt közgyűlésnek. Sajni József: Lehet hogy valami nem pontos. Egyenőre a megerősítésről van szó, arra a két árajánlat érkezett a megerősítésre és itt a Tóth László képviselő úrnak talán kielégítő így. Tehát két ár ajánlat. Az, hogy most a szalufáknak az alátámasztása magyarul, a megerősítése a tetőnek, erre érkezett kettő árajánlat. A másikat nem látom és azt igazából ezután kell meghirdetni a kivitelezési munkáira és azt gondolom, hogy ezután következik. Itt most csak a megerősítés, a kivitelezésnél még nincsen tulajdonképpen eldöntve, azt meg kell hirdetni természetesen. Zakó László: Szeretném megkérdezni, hogy van-e bárminemű akadálya annak, hogy ha ezek után a képviselő testület bármikor egy beruházó mellett dönt, vagy elutasítja, hogy a döntésünk jogosságához ne férjen kétség, hogy megkapjuk mi is a képviselő akik döntünk ebben a kérdésben azokat a pályázatokat, amelyek alapján készülnek azok az előterjesztések, amelynek nyomán már szinte kész tények elé vagyunk állítva és gyakorlatilag nem tudjuk megcáfolni a határozati javaslatban foglaltakat, mert nincs mi alapján ezt megtegyük. Azért ha felelősséggel mi döntünk akkor legalább legyen jogunkban beletekinteni a pályázati anyagokba. Litter Nándor: Azt javasolnám, hogy a hivatalban az érdeklődők tekintsék meg. Egy kérdésem lenne Karmazin úrhoz. Az első hogy tiszta legyen valamennyiünk számára, az első pontban levő munka az milyen költségekkel jár. Jó megvan, köszönöm! Nincs további észrevétel. Akkor a határozati javaslatokat kérdezem, hogy egyet értünk-e vele. A hármast visszavontam, arról nem kell szavazni a másik kettővel ki ért egyet. Kérem, szavazzunk? A közgyűlés 20 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és következő határozatot hozza: 350/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. felkéri a polgármestert, hogy a Gárdonyi u. 10. szám alatti óvoda utcai épületének tető megerősítéséről soron kívül intézkedjen. A munka végzésével a Ryno Kft-t kell megbízni. A Közgyűlés a tető megerősítésének költségét a 2002. évi tervezési feladatok terhére biztosítja. A megbízással egy időben intézkedni kell az utcai épületrész azonnali kiürítéséről, legalább a tetőszerkezet ideiglenes megerősítéséig, az azzal kapcsolatos statikus nyilatkozatáig. Határidő: azonnal (legkésőbb 2003. április 30.) Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 2. 2003. évi költségvetésében a teljes tetőcsere munkáihoz a 2003. évi költségvetés céltartalékában megjelölt intézményi élet- és balesetveszély, valamint üzemeltetést gátló problémák elhárítására 7.5millió Ft-ot biztosít. Határidő: a beruházás befejezésére 2003. augusztus 10. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 40. Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala köztisztviselői jogállásának egyes kérdéseiről szóló 47/2001.(X.10.) számú önkormányzati rendelet módosítására (írásban) Előadó: Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző Szabóné Dr. Csányi Mariann: Egy alaposabb tájékoztatást tettem Önök elé, kétoldalas lapra. Szíveskedjenek a kérdésben dönteni. Röst János: Az előző közgyűlésen elég érdekes és éles vita volt annak megítélésére, annak érdekében, hogy egységesen a beterjesztett kör megkapja-e ennek az alapilletmény 10, illetve 15%-os emelésének az összegét. Teljes mértékű ellentmondás volt a beterjesztés illetve a polgármester úr véleménye között. Több fajta lehetőség áll fenn számomra, hogy döntsünk. E kettő mellett egy kompromisszumos javaslattal élnék, amely lényegében az első körben, tehát a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára megadná a 10%-os illetménykiegészítést, az első pontban. A második pontban pedig ennek az összege a céltartalékban kerülne beillesztésre és ehhez a polgármester úr meghatározna feladatköröket, illetve olyan jellegű feladatokat, amely ösztönözné arra a dolgozókat, hogy jobb munkát végezzenek és megítélés tárgyává tenné. Ennyi lenne a javaslatom, kérném a véleményeket. Cserti Tibor: Hogy én is értsem, csak vissza kérdeznék és előre is elnézést kérek. Úgy érzékelem, hogy kialakulóban van egy konszenzus, ha nem akkor erősítsenek meg ebben is. Ezek szerint Röst alpolgármester úr azt mondja, hogy a 10%-ot a középfokú végzettségűek esetében ide illetmény kiegészítés jogcímen és slussz és akkor tovább ilyen értelemben nem kell dönteni. A másik pedig jutalom keret, mert csak az adható, akkor jutalomkeretet a vezető munkatársak részére x%-ban céltartalékba utólagos. De és polgármester hatáskört a felhasználásra vonatkozóan. Döntési jogosultság kell hozzá. Litter Nándor: Nem így működne a dolog a múltkori alkalomra szeretnék visszautalni. Rögzítenénk a feladatokat, aminél automatizmus szerint kerülne kifizetésre a munkatársaknak. Tehát lesznek feladatok, célfeladatok jutalomhoz kapcsolódóan és amint ezek a feladatok teljesülnek alapvetően gazdálkodást érintő feladatokra gondolok és nincs itt egyéni értékelés, hanem feladatok teljesülne, kifizetés megtörténik. Papp Nándor: Azt szeretném megkérdezni, hogy a polgármesteri hivatalban vannak-e nem osztályvezető, nem főosztályvezető nem osztályvezető helyettes és nem középiskolai végzettségű emberek, nevezetesen akik nem tartoznak és felsőfokú végzettségük van. Azokkal mi van? Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen vannak, olyan végzettségű emberek is, illetve pontosabban fogalmazva a hivatalba dolgoznak olyan emberek, személyek, akik nem köztisztviselők. Tehát a munka törvénykönyve szerinti jogviszonyban állnak. Papp Nándor: Azt kérdeztem, hogy a középiskolai végzettségű és az osztályvezető és osztályvezető helyettesek mellett szerintem vannak főiskolai végzettségűek is akikről nem szól ez. Szabóné Dr. Csányi Mariann: Igen vannak felsőfokú végzettségűek. A múlt alkalommal elmondtam, hogy tulajdonképpen a Ktv. úgy szabályozza, hogy a körzeti igazgatási feladatokat is ellátó önkormányzatok vonatkozásában a felsőfokú végzettségűek 30%-os illetménykiegészítésben részesülhetnek. A középfokú végzettségűek pedig 10%-os illetménykiegészítésben részesülhetnek. Ez a pár sor amiben leírtam, tulajdonképpen ezt taglalja, hogy az illetmény több részből tevődik össze, az alapilletményből az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból. Ez együtt adja az illetményt és a felsőfokúak vonatkozásában az előterjesztésem nem tartalmaz javaslatot, hiszen ha megnézzük ezt a táblázatot, ez egy jelentős összeg lenne és Tóth képviselő úr a múltkor beszélt a közteherviselésről én úgy gondolom, hogy ez a szándék ebből egyértelműen látszik, hogy ezzel nem is próbálkoztunk, ugyanis a köztisztviselői törvény megalkotásakor a felsőfokú végzettségű kollégákat próbálta meg preferálni valamennyire és a jogalkotói szándéknak megfelelően a középfokú végzettségűek, akik egyébként alap vizsgával, sok minden szakirányú végzettséggel rendelkeznek, az ő bérük jelentős mértékben leszakadt. Ezért gondoltuk azt, hogy ez a kismértékű változás, hiszen ez a 10% ez ha átlagot veszek akkor egy emberre, hónapra még a 10.000 forintot sem éri el, ezért gondoltam, hogy a közgyűlés ezt a javaslatot méltányolja. Sajni József: Tulajdonképpen a dolog lényege összességében mégis az, hogy ez egy 10%-os bérfejlesztésnek felel meg. A következőt tudom mondani. Litter Nándor: Nem erről van szó. Rossz alapból indul a következtetésed. Sajni József: Összességében mégis csak arról van szó, hogy ez egy olyan juttatás, amit most ígérvényként tulajdonképpen megteszünk, és ha rossz az én következtetésem, akkor elnézést kérek, de én mégis csak úgy érzem, hogy ez az. Ezt most igazából tehát az egységes elbírálás és az egységesség érdekében azt hiszem, hogy ezt a másik szféra is fogja kérni. Hasonló akár céljutalom, akár jutalom rendszerben. Litter Nándor: Nem erről van szó. Hanem az eddig folyósított összeg volt ezen munkatársi csapatnak. A szisztémában, tehát a későbbi kifizetések rendszerében történne meg egy változás, tehát hogy valami ösztönzési rendszer kialakítása felé tegyünk meg lépéseket. A kompromisszumos javaslatunk, amit Röst János úrral mi egyeztettünk - figyelembe véve a múltkori észrevételeket is - hogy ez csak a vezető munkatársakra terjedjen ki és ők féléves rendszerességgel kapják meg ez az összeget, amit eddig havonta kaptak meg és ne jutalomként kerüljön kifizetésre és ne úgy hogy az egyéni teljesítményeket szubjektív módon értékelni, hanem a költségvetés elfogadása után kerülnek a költségvetéshez tapadóan azok a feladatok kitűzésre, amik az egész hivatalt, vagy akár más területeket érintenek. Így képzelem el. Itt felvetődött a felsőfokúaknak az ügye. A magam részéről nem kívánok itt szavazást elrendelni ezzel, úgy gondolom foglalkozni kell ezzel. A nem vezető, felsőfokú munkatársakkal, az én számomra az hogy elvi lehetőség lenne a 30% meghatározása az zavaró dolog. Ezt már direkt úgy kellene meghatározni, mivel komoly szakemberekről van szó, hogy a vezetőknél alkalmazott rendszerhez illeszkedjen. Azt javasolnám, hogy amikor majd a költségvetést lezárjuk és látjuk már hogy hova jut az önkormányzat és igen is vegyük elő ezt a kérdést. Azt mondom, de nem kívánok most ebbe az irányba elmenni, de ezt a 15%-ot is eltudom képzelni, hogy ez növekedjen, hogy ha ehhez megtudjuk teremteni a megfelelő forrásokat, a költségvetés olyan állapotba kerül, ez az egyik. Lehet, hogy most rövid időn belül nem kerül oda, de hajlandó vagyok ennek az ilyen irányú változásáról is. Csak a szándékot szeretném jelezni, nem elvonásokat akar az én felvetésem végrehajtani, hanem egy másfajta struktúrát szeretnénk kialakítani. Az egyéb intézményeknél úgy gondolom ott is meglehet keresni azokat az érdekeltségi elemeket, amelyek hasonló irányokban tudunk elmozdulni. Kérném mindenkitől hogy ezt a módosító javaslatot amiben megtartanánk a középfokú végzettségűeknek az eddigi illetményét, kiegészítését, a vezető kollégák vonatkozásában pedig egy ilyen struktúra váltást hajtanánk végre úgy, hogy itt garantáljuk hogy a 2003. évi költségvetésben ez nem fog csorbát szenvedni. Ennek a rendszernek a változtatását és finomítását tűzném ki célul, most arról döntsünk, hogy ugye ez egy január 1-i dolog lenne, hogy ezt folytatni kell és részben át kell alakítani és a költségvetésünkkel összhangban vizsgáljuk azt, hogy tudunk-e olyan elemet még behozni, hogy akár ez a 15% még emelkedhet, vagy kitudjuk-e terjeszteni a felsőfokú végzettségűekre. Megkérdezem a testületet ki ért egyet ezzel a módosító javaslattal, úgy hogy garantáljuk ezeknek a munkatársaknak 2003-ban, hogy ez az összeg rendelkezésre áll. A közgyűlés 11 szavazattal, 2 ellenszavazat és 11 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: A módosító javaslatot utasította el a jelenlevőknek a többsége. Cserti Tibor: Azt látom egyébként, hogy kialakul egy olyan állapot most előre vetítem, ugye szavazni kell az alapváltozatról, mert a módosítást elvetettük. Ha az is elvetésre kerül, akkor ismételten kérem az első módosító indítványnak a megszavazását, mert akkor ténylegesen a munkatársak esetében bércsökkenés következne be azt pedig nem tartanám ildomosnak, vagy kívánatosnak. Litter Nándor: Az eredeti javaslat szerint ki támogatja az előterjesztést? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 6 szavazattal, 6 ellenszavazat és 11 tartózkodással a rendeleti javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Újra kell, Cserti Tibor új szavazást kért, én nagyon kérnék mindenkit. Nem hinném, hogy tanácstalanság van. Az eredeti javaslatról szavaztunk azt is elutasította jelenlevőknek a többsége. Cserti Tibor javaslatáról kell szavaznunk, aki azt javasolta, hogy újra szavazzunk a módosító indítványról. Azt kérném mindenkitől személyesen, nem tudom, hogy jelent-e ez valamit, hogy fogadjuk el, hogy újra szavazunk a kérdésről. A Közgyűlés 13 szavazattal és 9 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Elfogadtuk az újraszavazást. Most akkor arról fogunk szavazni, hogy a középfokú végzettségűek vonatkozásában megmarad a jelenlegi 10%-os illetménykiegészítés. Ugyanúgy ahogy eddig megvolt és ez nem egy többletjuttatás, tehát ezt szeretném hangsúlyozni. Folytatódik az a gyakorlat ami eddig volt és nagyon kérek mindenkit, hogy ezt támogassa. A vezetők vonatkozásában összegében megmarad, garantáljuk a költségvetésben ezt az összeget, a felhasználásnak a struktúrája fog megváltozni. Jutalom jelleggel feladatokhoz kötötten kerül kifizetésre a teljesítések esetén nem egyéni szubjektív értékelésekként. És a felsőfokúak vonatkozásában a költségvetési időszakáig, vagy környékén visszatérünk, hogy van-e arra lehetőség, hogy részükre is illetménykiegészítést fizessünk. Ez lenne komplex módon a módosító javaslat. Esetleg kérdés, vélemény van-e vele kapcsolatosan, bár azt hiszem hogy ugyanígy mondtam el az előbbiekben is. Úgy látom, hogy nincs. Kérnék mindenkit, hogy szavazzuk ezt meg, nagyon fontos a számunkra hogy ez így meglegyen. Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 11 szavazattal, 1 ellenszavazat és 10 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Kezdeményezni fogom, hogy a januári közgyűlésen ezt a kérdést újra tárgyaljuk. 41. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési Koncepciója (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: A munkatervet ismerve ugye láttuk, hogy ezt az első félévben tervezzük tárgyalni, viszont december 20-ig pályázatokat szeretne benyújtani a bűnmegelőzési tanács különböző állami forrásoknak a megszerzésére. Ennek a pályázatnak egyik kötelező melléklete, hogy a város, vagy a pályázók rendelkezzenek az adott területre vonatkozóan bűnmegelőzési koncepcióval. Ezért azt kérem, tekintettel az első félévi kitűzött feladatunkra, hogy most ez ne vitassuk meg, hanem fogadjuk el, úgy hogy az első félévi tárgyalások során a szükséges módosításokat ezen elvégezzük. Tóth László: Határozati javaslatot szeretnék, hogy az önkormányzat pályázik 5 millió Ft-ra, az Országos Bűnmegelőzési Közalapítvány által kiírt pályázati lehetőségekben 5 millió Ft-os összegekre és harmadik határozati javaslat, hogy az esetlegesen felmerülő önrészt, amennyiben lesz, ezt nem tudjuk meghatározni, hogy egyáltalán lesz-e, de ha lesz azt, a költségvetésben biztosítsuk a 2003-as költségvetésből. Litter Nándor: A kapitány úr úgy tájékoztatott, hogy a bűnmegelőzési tanács költségvetéséből kell, vagy fog az önrész előállni. Nem kell ezzel foglalkozni, tehát ezzel nem foglalkozunk. Ki ért egyet a javaslattal? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 351/2002.(XII.13.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felismerve a városban élő állampolgárok, a területén működő állami és társadalmi szervezetek eltökéltségét abban, hogy biztonságos lakókörnyezetben, félelmektől mentes életet élhessenek, a 2002-2006. évekre a mellékelt bűnmegelőzési koncepciót elfogadja. (A közgyűlés ezen napirendi pont megtárgyalását követően zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.) Litter Nándor polgármester a nyílt ülést 13.20 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) K. m. f. Szabóné Dr. Csányi Mariann Litter Nándor jegyző polgármester |
