* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 625.28 KB | |
| 2026-04-13 14:31:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  18 | 31 | 2003. február 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soros ülés Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 2. Interpellációk, kérdések 3. Javaslat az óvodák további működtetésére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 4. Tájékoztató az általános iskolák nevelési és oktatási feladatainak ellátásáról és javaslat a további működésre (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 5. Javaslat a Péterfy Sándor Általános Iskola és a Zemplén Győző Általános Iskola szervezeti összevonására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 6. Javaslat a 2003/2004-es tanév óvodai, általános iskolai és középiskolai beiratkozására (írásban) Előadó: Sajni József OKSB elnöke 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 8. Tájékoztató a lakosság egészségügyi helyzetéről, javaslat a város népegészségügyi programjára (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit ÁNTSZ főorvosa 9. Beszámoló az Alapellátási Intézmény 2002. évi munkájáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 10. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 26/2002.(V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kelemen Z. Pál bizottsági elnök 11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 12. Önkormányzati tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 13. Befektetői terület építési feltételeinek biztosítása és a Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park területén (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 14. Nagykanizsa, Városközpont 010 jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról (írásban) Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök 15. Szentgyörgyvári IV. hegyháton működtetett vízrendszer átvétele az Éden Víztársulattól (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Zárt ülés 16. Fellebbezések (írásban) 17. A „Fasori dűlő” ügyének rendezése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 18. A volt sípálya átadása Újudvar község önkormányzata részére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 19. Nagykanizsa, Eötvös tér 16. szám alatti, volt kazánházak közötti garázsok hasznosítása (ír.) Előadó: Litter Nándor polgármester J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. február 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott soros üléséről. Az ülés helye: Halis István Városi Könyvtár fogadóterme (Nagykanizsa, Kálvin tér 5.) Jelen vannak: Bicsák Miklós, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cseresnyés Péter, Cserti Tibor, Csordásné Láng Éva, Dr. Fodor Csaba, Gelencsér Gábor, György Pál, Halász Gyula, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Kereskai Péter, Dr. Kolonics Bálint, Litter Nándor, Papp Nándor, Papp Péter, Polai József, Röst János, Sajni József, Scháb György, Stróber Gábor, Dr. Szabó Csaba, Szányiné Kovács Mária, Tóth László, Vargovics Józsefné, Zakó László képviselők. Tanácskozási joggal megjelentek: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Papp Judit osztályvezető, Simánné Mile Éva osztályvezető, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezető, Dervalits Balázs osztályvezető, Karmazin József városi főépítész osztályvezető, Megyesi Tiborné osztályvezető, Erdős Péter mb. kabinetvezető, Gerencsér Tibor mb. kabinetvezető, Dr. Szűcs Marianna irodavezető, Somogyi Ottó irodavezető, Hári László irodavezető, Bodzai Tiborné dr. humánerőforrás vezető, Pásztor Lajos közterület felügyelő. Megjelentek: Gőcze Gyula kincstárvezető, Gáspár András ügyvezető, Schmidt László ügyvezető, Tóth Lajos pedagógus szakszervezet titkára, Benedek Miklós Vécsey Általános Iskola igazgatója, Dr. Buzás Judit városi tiszti-főorvos, Bogdán Ferenc, Szalabán Attila a Zalai Hírlap munkatársa, Vuk Anita a Városi Televízió főszerkesztője, Nagy Csaba a Zala Rádió munkatársa. Litter Nándor: Tisztelt Közgyűlés! Köszöntöm megjelent képviselőtársaimat, a Polgármesteri Hivatal dolgozót, a média képviselőit és kedves vendégeinket. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen van, ezért az ülés határozatképes, azt megnyitom. Előzetesen tájékoztatom Önöket arról, hogy kiegészítő anyagok kerültek kiadásra egyrészt a polgármesteri tájékoztatóhoz, illetve a polgármester programja, tevékenysége az elmúlt időszakban, szintén a polgármesteri tájékoztatóhoz. Megkérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatosan van-e észrevétel? Polai József: Szeretném javasolni, tekintettel a nevelési intézmények vezetőinek jelenlétére, hogy az ő általuk képviselt napirendi pontokat tárgyaljuk a közgyűlésünk elején, tehát helyezzük előbbre. Továbbá még azt szeretném kérni, hogy a „Fasori dűlő” ügyét pedig javasolom szintén nem zárt ülés keretében, hanem nyílt ülés keretében tárgyalni. Dr. Kolonics Bálint: Nem a napirendi pontokhoz kapcsolódóan, hanem napirend előtt szeretnék szólni. Litter Nándor: Milyen témakörben? Dr. Kolonics Bálint: A szavazás rendje, és az SZMSZ-ben foglaltak betartásával kapcsolatosan. Dr. Csákai Iván: Szintén az SZMSZ-szel kapcsolatban napirend előtt szeretnék kérni szót. Cseresnyés Péter: Én a közgyűlés levezetésével kapcsolatban szeretnék szót kérni, és az M7-es építésével kapcsolatosan pár mondatot szeretnék mondani. Dr. Fodor Csaba: Nagy tisztelettel arra kérem a polgármester urat, hogy az előzetesen kiküldött napirendek közül a 6. számút, a Tervtanács működtetésével kapcsolatosan, és a 20. sorszámút, ami a nagykanizsai 3461/7 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről szóló előterjesztés, szíveskedjen levenni a napirendről, és ezt ma a közgyűlés ne tárgyalja. Röst János: Szeretnék módosító javaslattal élni, a 7. napirendi pontot kérném zárt ülésen tárgyalni, gazdasági érdekeket sérthet, és nem lenne szerencsés, hogyha nyílt ülésen tárgyalnánk. Ezen kívül szeretnék kérni kettő percet napirend előtt, évforduló kapcsán. Bicsák Miklós: Én a kérdéseknél szeretnék kérdezni közérdekű kérdést, vállalatok és piacok kérdésekkel kapcsolatban. Litter Nándor: Más felszólaló nem jelentkezett. Oktatási intézményekkel kapcsolatosan szólt a javaslat, hogy tárgyaljuk a polgármesteri tájékoztató és az interpellációk után, ha jól értettem. Én ezzel egyetértek. Kolonics Bálint az SZMSZ-szel kapcsolatos kérdésekről kíván szólni. Én azt javasolnám, hogy amikor az SZMSZ-t tárgyaljuk, akkor foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel, a legközelebbi ülésen. Napirend előtt kíván szólni, akkor rendben van. Cseresnyés Péter M7-es és a közgyűlés levezetése. Dr. Fodor Csaba a Tervtanáccsal kapcsolatosan kérte, hogy vegyük le a napirendről és ezzel nem értek egyet. Ezt nem vonom vissza. A 20. napirendi pont levételével egyetértek, olyan körülmények merültek fel, amit tisztázni kell még a döntésünkig. Akkor szavaznunk kell a Tervtanáccsal kapcsolatos előterjesztésről. Megkérdezem, hogy ki ért azzal egyet, hogy levegyük a napirendi pontok közül? A közgyűlés 9 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Röst János a 7. napirendi pontot zárt ülésen szeretné tárgyalni. A rendeleti része nem tárgyalható zárt ülésen, a vitát zárt ülésen fogjuk lebonyolítani, elfogadom a javaslatot. Polai József: Kértem a 17. napirendi pontnak a nyílt ülésen való tárgyalását. Litter Nándor: Nem értek egyet vele, hogy a „Fasori dűlőt” nyílt ülésen tárgyaljuk, ezért szavaznunk kell róla. Ki ért egyet azzal, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk? A közgyűlés 7 szavazattal, 17 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Még egy dologról kell szavaznunk, mielőtt munkánkat megkezdjük. A napirendi pontok között javaslatként szerepel csak zárt ülésnek a tartására a 17., 18. , 19. napirendi pontok. Erről kellene szavaznunk, hogy ezzel a közgyűlés egyetért. Kérem, szavazzunk, hogy ezeket zárt ülésen tárgyaljuk. A közgyűlés 18 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Litter Nándor: Több javaslat nem volt, megkérdezem, hogy ki fogadja el ezekkel a módosításokkal, hogy a mai napirendünk így alakuljon? A közgyűlés 24 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő napirendi pontokat tárgyalja: Napirendi pontok: 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 2. Interpellációk, kérdések 3. Javaslat az óvodák további működtetésére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 4. Tájékoztató az általános iskolák nevelési és oktatási feladatainak ellátásáról és javaslat a további működésre (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 5. Javaslat a Péterfy Sándor Általános Iskola és a Zemplén Győző Általános Iskola szervezeti összevonására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 6. Javaslat a 2003/2004-es tanév óvodai, általános iskolai és középiskolai beiratkozására (írásban) Előadó: Sajni József OKSB elnöke 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 8. Tájékoztató a lakosság egészségügyi helyzetéről, javaslat a város népegészségügyi programjára (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit ÁNTSZ főorvosa 9. Beszámoló az Alapellátási Intézmény 2002. évi munkájáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 10. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 26/2002.(V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kelemen Z. Pál bizottsági elnök 11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 12. Önkormányzati tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 13. Befektetői terület építési feltételeinek biztosítása és a Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park területén (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 14. Nagykanizsa, Városközpont 010 jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról (írásban) Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök 15. Szentgyörgyvári IV. hegyháton működtetett vízrendszer átvétele az Éden Víztársulattól (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Zárt ülés 16. Fellebbezések (írásban) 17. A „Fasori dűlő” ügyének rendezése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 18. A volt sípálya átadása Újudvar község önkormányzata részére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester 19. Nagykanizsa, Eötvös tér 16. szám alatti, volt kazánházak közötti garázsok hasznosítása (ír.) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Engedjék meg, hogy a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egy ki nem hirdetett határozatot hirdessek ki. A múlt ülésünkön tárgyaltuk a Platán sor 10/b. szám alatt a Szociális Foglalkoztató volt nyomdai és szabászati üzemének az értékesítését és a következő határozatot hoztuk: A Platán sor 10/B szám alatti Szociális Foglalkoztató volt nyomda és szabászati üzemének értékesítése 50/2003.(II.14.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése értékesíti a tulajdonában lévő Nagykanizsa, Platán sor 10/b szám alatti ingatlanát zártkörű versenytárgyaláson bruttó 41 millió Ft kikiáltási áron. A versenytárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a vevő 30 új munkahely teremtésével foglalkoztatást vállaljon. A foglalkoztatási kötelezettség biztosítására a szerződésben garanciát kell kikötni. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) Napirend előtt: Dr. Kolonics Bálint: Napirend előtt kívánok szólni, mivel az előző közgyűlésen a költségvetési rendelet elfogadása kapcsán szóvá tettem a határozati javaslat elfogadása körüli, a szavazás rendje körüli kétségeimet, amiket úgy gondolom, hogy az SZMSZ-nek ellentmondóan történt a szavazás rendje, illetve a módosító javaslatok szavazásra bocsátása. Ezekre a kérdéseimre nem kaptam választ és ezek után zárt ülés következett, ahol szintén nem sikerült választ kapnom a kérdésemre. Meg szeretném ezért osztani az ezzel kapcsolatos gondolatomat a közgyűléssel. Én azt gondolom, hogy mint jogszabályalkotó szerv, a közgyűlés, illetve az önkormányzat, aki helyi rendeleteket alkot, igenis, hogy példát mutatva, élenjárva kellene betartani a törvényességet, és a saját Szervezeti és Működési Szabályzatunkat. Azt gondolom, hogy az elmúlt közgyűlésen sem így történt. Az SZMSZ tisztán, világosan fogalmaz arról, hogy a vita meddig tart, a polgármester a vitát mivel zárja le, és ezek után a közgyűlésnek mire van módja és lehetősége, illetve a tisztelt polgármester úrnak. Polgármester úr a vita lezárását követően még valóban összefoglalhatja a vitát, illetve az elhangzott módosító indítványokat, javaslatokat, de mihelyt szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, onnantól az addig a vita során el nem hangzott módosító javaslatok már szavazásra nem tehetők fel, a képviselők által beérkezett módosító javaslatokat az elhangzottak szerint kell feltenni szavazásra, ahhoz már mást hozzátenni nem lehet. Kérem a tisztelt polgármester urat is arra, hogy szíveskedjen nagyobb körültekintéssel eljárva az SZMSZ-t itt a közgyűlésen betartani. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen horderejű rendeletnek, mint a költségvetési rendeletnek az elfogadására került sor, és itt merültek fel kétségek a tekintetben, hogy nem SZMSZ-szerint folyt le a szavazás. Litter Nándor: Figyelembe fogjuk venni azt, amit képviselő úr elmondott. Én úgy gondolom, hogy azt a fő elvet próbáltuk alkalmazni a legutóbbi szavazásnál, hogy ha új módosító javaslatok érkeznek, úgy a FIDESZ frakciójából is jó néhány olyan javaslat érkezett, aminek szerettünk volna helyt adni, hogy ezek ne plusz felhasználást jelentsenek a városunk költségvetésében és ezért megkerestük azokat a forrásokat, amivel az Önök által felvetett kezdeményezések végrehajthatók. Én úgy gondolom, hogy ez a fő cél érvényesült, és ezért azok az új javaslatok, amiket Önök felvezettek, csak ilyen módosításokkal voltak megoldhatók. Köszönöm szépen az észrevételét, a jövőben arra törekszünk, hogy ezeket, amiket elmondott, betartsuk. Dr. Csákai Iván: Csatlakozva Dr. Kolonics Bálint észrevételéhez csupán annyit szeretnék és azért kértem először szót, még a polgármesteri beszámoló előtt, hogy kérném polgármester urat, hogy az SZMSZ szerint a feltett kérdésekre tessék már választ adni, vagy azt mondani, hogy most nem tudok, hanem a jogszabálynak megfelelően fogok majd választ adni. Az elmúlt közgyűlések, nem csak a legutolsó, hanem az előtte levő közgyűléseken is a kérdésekre nem kaptunk választ, és ezek a válaszok ott lógnak a levegőben, ezeknek a figyelmen kívül hagyása szerintem az SZMSZ-t semmibe véve történnek. Ugyanúgy nem szavaztatni meg egy módosító indítványt, amikor le van fektetve, hogy minden módosító indítványt meg kell szavazni. Emellé szeretném kérdezni azt, hogy a Polgármesteri Hivatal felépítésénél hol szerepelnek a polgármesteri tanácsadók, és ez a költségvetésben milyen rubrikában szerepelnek? Litter Nándor: Írásban fogunk válaszolni erre a feltett kérdésre. Cseresnyés Péter: Két dologhoz szeretnék hozzászólni. Az egyik a közgyűlés levezetésével kapcsolatos és nagyon rövid leszek. Én a polgármester urat meg szeretném kérni arra, hogy a későbbiekben esetleg az emberek ne úgy emlékezzenek ránk, mintegy vendéglátó-ipari egységben összejövő baráti társaságnak a beszélgetésére egy-egy közgyűlés alkalmával, hogy a közgyűlést úgy legyen szíves levezetni, hogy hiába tegeződünk itt nagyon sokan, egy hivatalos ülésen vagyunk, a megfelelő nexust használjuk. Én úgy gondolom, hogy a képviselők többségével tegező viszonyban vagyok, de amikor a közgyűlést vezetjük és a közgyűlésen beszélgetünk, akkor én képviselő úrnak, polgármester úrnak vagy aljegyző asszonynak szólítok mindenkit, akire éppen a titulus illik. A másik dolog, az autópályákkal kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. Úgy gondolom, hogy megállapíthatjuk azt, hogy Nagykanizsa fejlődése szempontjából nagyon-nagyon fontos dolog az, hogy az autópálya mikor fog megépülni városunknak a határában. Mindeddig, bár húzódott az ügy és kormánypárti képviselők azt mondták még a kampány során is, hogy azonnal, hogyha az ő pártjuk vagy pártjaik alakítanak kormányt, azonnal, haladéktalanul nekiállnak az autópálya építésnek. Ez a dolog lassan most már egy éve csúszik, vagy pontosan egy évet fog csúszni, úgy nézni ki, hogyha valami megint közbe nem jön. De ennél rosszabb a helyzet, mert két héttel ezelőtt a Miniszterelnök úr, aki egy évkezdő beszédet mondott, nyilvánvalóvá tette, hogy Nagykanizsa környezetében, környékén 2006-ig nem fog megépülni az autópálya úgy, hogy Budapest és a határ összeköttetése meglenne, a horvát-magyar határnak az összeköttetése meglenne. Már most is többféleképpen kommunikálják, hogy milyen szakaszokban fog megvalósulni a 7-es autópálya építése. Itt a napirend előtti felszólalásomban tulajdonképpen azt szeretném kérni polgármester úrtól és alpolgármester úrtól, hogy mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy az autópálya minél előbb megépüljön városunk érdekében is. Litter Nándor: Az első felvetését is köszönöm, igyekszem majd arra törekedni, hogy ne keresztnéven szólítsam a képviselő urakat. Autópályával kapcsolatosan a tervünk az, hogy minden erőnket arra próbáljuk irányítani, hogy azok az elképzelések, amik a választások során is megfogalmazódtak, azok abba az irányba folytatódjanak, hogy az autópálya megépüljön a tervek szerint, tehát hogy 2006-ig elérje Nagykanizsát és tovább haladjon el a város mellett. Én bízom benne, hogy ezek az elképzeléseink és a munkánk sikerre fog vezetni, ehhez kérjük képviselő úrnak is segítségét és a támogatását. Röst János: Szeretnék reagálni Cseresnyés Péternek az M7-es kapcsolatos felvetésére. Több tárgyalást folytattunk kormánytagokkal, és mindenki egyetértett abban, hogy Nagykanizsát el kell, hogy érje az M7-es autópálya 2006-ig. Viszont több bizonytalansági tényező felmerült valóban, mert nem voltak egyértelműek azok az adatok, illetve mennyiségek és összegek, amelyeket a kormány végül is elfogadott. Több olyan nyilatkozat jött napvilágra, most idézném a legutolsót, Szlányi Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak az osztályvezetője tette a Petőfi Rádió Csúcsforgalom című műsorában, amelyben egyértelműen leírta, hogy Nagykanizsa-Becshely-Balatonszentgyörgy között 2006-ig megépül ez a szakasz. Tekintettel arra, hogy az osztályvezetői nyilatkozat volt, mi mindenféleképpen azt fogjuk kérni a Miniszterelnök úrtól, illetve Csillag István Miniszter úrtól, hogy tegye egyértelművé a kormány szándékát, és egyértelműen kapjunk arra választ, hogy Nagykanizsa várost mikor éri el az M7-es szakasza, illetve melyik irányból. Ezt meg tudjuk ígérni, közös érdekünk, hogy ez megvalósuljon. Cseresnyés Péter: Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni Röst János alpolgármester urat, hogy tudomásom szerint a kormánytervezetben úgy van, hogy 2006-ig meg kell kezdeni építését a Balatonszentgyörgy és a Nagykanizsa közötti szakasznak. Tehát ez változott ezek szerint? Röst János: Azt szeretném elmondani, hogy szeretnénk ezt pontosítani. Több előterjesztés készült a kormány elé, és ennek az elfogadása, volt ahol kilométer volt megjelölve, amibe beleférünk, de nem minden esetben esett egybe a szándék, illetve a nyilatkozat, és ezt szeretnénk pontosítani. Kelemen Z. Pál: Engedjenek meg egy gyakorlati észrevételt az ügyrendünkkel és a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban. Csak azért, hogy tényleg SZMSZ-szerűen működjünk. Dr. Kolonics Bálint úr felszólalása megfelelt az SZMSZ-nek. Csákai Iván úr felszólalása felemásra sikeredett, a második része a felszólalásának kérdés volt, amire nem kaphat választ. Cseresnyés Péter úr felszólalásának első része, hátha nagy horderejűnek tekintjük a megszólítások módját, akkor megfelelt. A második része az interpelláció műfajába esett. Kérem, ne reklamáljanak olyanok SZMSZ kérdésében, akik maguk is megszegik az SZMSZ-t, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Röst János: Szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat arról, hogy ebben az évben két jeles évforduló lesz. Az egyik a Neumann János Évforduló, 100 éve született Neumann János, a számítógépnek az atyja. Országos megnyitója tegnap megtörtént, és mindenki hallhatta, hogy Polgár Judit sakkszimultánjával történ. A másik évforduló Deák Ferenchez kötődik, Deák Ferenc 200 éve született Zala megyében, Söjtörön. Kanizsán járt iskolába, középiskolába, a Piaristákhoz. A „Haza Bölcseként” lett egyébként a liberálisoknak a legnagyobb politikusa, vezére. Arra hívnám fel az intézmények, civil szervezetek figyelmét, hogy az évfordulók kapcsán nagyon sok megvalósuló rendezvény lesz, melyben vegyenek részt, illetve kezdeményezzenek ilyeneket. Szeretném felvetni, Nagykanizsán több intézménynek nincsen még névadója, szeretném javasolni és figyelembe ajánlani Deák Ferencet. 1. Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Cserti Tibor: Három apró észrevételem lenne az anyaggal kapcsolatosan. Az egyik az általános költségtakarékosság elvet próbálja továbbra is szorgalmazni, már annak az érvényesítését. Őszintén szólva, tételes felsorolást kaptunk itt a hóeltakarítással kapcsolatos intézkedésekről. Én úgy gondolom, számomra legalábbis az mondták volna, hogy 58 esetben küldtünk ki értesítést ide meg ide, az is megfelelt volna, itt több oldallal gyarapodtunk. Én kérnék szépen a jövőben még összefogottabb tájékoztatást, és költségtakarékos módon. A másik, arra kérnék választ, hogy a BH Régió megbízást kapott a bizonyos tömbszabályozási terv elkészítésére, hogy ez meghívásos alapon történt-e, és mi indokolta ekkora összeget ezért a tervezési munkáért kifizetni? A harmadik az, hogy exponált téma volt a költségvetés egyensúlyának kialakítása érdekében a Zala Volán támogatási szerződésének az ütemezhetősége. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy ez a szerződés megszületett, az ütemezésre vonatkozóan információt nem kaptunk, holott ez csúcsosodott ki. Valamit erre vonatkozóan kérnék szépen válaszolni. Sajni József: Két dologban szeretnék szólni. Az egyik, amit a Cserti úr itt az előbb érintett, ez a tájékoztató 7. számú pontjában a Közterület Felügyelet intézkedéseivel kapcsolatos. Találunk itt egy összesítőt, hátul, ahol szerepelnek a felszólítások és az eljárások, tehát a feljelentés címmel. Én, tekintettel arra, hogy ez egy rendkívüli tél volt, és a nyakunkba szakadt több esetben is olyan mennyiségű hó, hogy elsősorban a város nem tudta megoldani azt a feladatát, hogy letakarítsa a saját területeiről a havat, ezért én nem tartom sportszerűnek, hogy elhiszem, hogy a Közterület Felügyelet nagyon sportszerűen járt el, hogy ezeket ellenőrizte, de az, hogy 30 esetben, márpedig több esetről tudok, hogy ezek véletlenszerű esetek, ez a 30, megtörténtek az eljárások és megkapták az illetők a szabálysértésről szóló értesítőt. Kérném szépen, hogy mivel a város maga sem tudta megoldani ezt a feladatát, nagyon sokáig ott állt a hó a járdákon, ezért kérném, hogy tekintsen el a város ettől a büntetéstől ebben a 30 esetben, mert szerintem másik 130 esetben is lehetett volna eljárni, és elég rendkívüli volt a tél. Kérem, ezt a gesztust tegyük meg, ettől a város nem lesz gazdagabb, viszont az emberek hangulata valószínűleg jobb lesz, mert úgy gondolom, hogy ez így célszerű. Ez az egyik. A másik, a 9. pontban a balatonberényi üdülővel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni, mégpedig azt, hogy mi szabályozza ennek a működését, és ha lehet írásban megkapni. Papp Nándor: Az 5. ponthoz szeretnék hozzászólni, a víz- és szennyvíz rekonstrukciós programhoz, amelyben azt gondolom, hogy egy nagyon jelentős projektről van. A molnári vízbázis védelme, a vízellátó hálózat azbesztmentesítése, ólommentése, nagykanizsai szennyvíztisztító teleppel és a csatornahálózat gondjaival foglalkozna. Itt, ha 2004-ben mi az ISPA előcsatlakozási alapot, valamint kohéziós alapot meg szeretnénk célozni, akkor azt gondolom, hogy az ideig évben a tervezéseket, nevezetesen a vízjogi engedélyezés, megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok és egyéb elemzéseket el kell végezni. Én azt gondolom, hogy nem tartható, hogy a 2003. évi költségvetésbe erre egyetlenegy fillér félre nem lett téve. Tóth László: A polgármesteri tájékoztató utolsó oldalán van az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságnak a 45/2003. számú határozata, ami így szól: „a bizottság megállapítja, hogy a Polgármesteri Hivatal 2002. évi fénymásoló vásárlása során a Hivatal közgyűlési felhatalmazás nélkül tartós kötelezettséget vállalt, illetve a hatályos beruházási szabályzatot megsértette. 2. Felkéri a közgyűlést, hogy foglaljon állást, a fénymásoló vásárlással kapcsolatosan milyen jogkövetkezményeket kíván foganatosítani.” Mivel sajnálatos módon az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság anyaga nem került kiosztásra, ezért szeretném 2 percen belül tájékoztatni a tisztelt képviselőtársaimat az előzményekről. Halász Gyula képviselőtársunk a 2002. évi költségvetés tárgyalása kapcsán 2002. december 11-én kérdést tett fel a Polgármesteri Hivatal fénymásoló beszerzésével kapcsolatban. A képviselő úr kérdésére a 2003. január 8-ai közgyűlésen a polgármesteri tájékoztatóban adott választ nem fogadta el, ekkor a közgyűlés úgy döntött, hogy az ÜJKB vizsgálja meg a beszerzéssel kapcsolatos történéseket. Jelentem, a bizottság elvégezte ezen feladatát és a következőket terjesztem Önök elé. 2002. július 23-án egy nagykanizsai cég ajánlatot tett a Polgármesteri Hivatalban lévő fénymásoló berendezés szervizbe szállítására és nagyjavítására. Az ajánlat szerint a nagyjavítás várható költsége 1.016.709 Ft lett volna. augusztus 1-jén a Hivatal megrendelt 2 db SHARP AR 507 típusú fénymásológépet, összesen 7.902.250 Ft értékben. Az ügyiratban a rendelést megelőző árajánlatok és a következő prospektusok találhatók. Egy budapesti cégtől egy árajánlata MINOLTA digitális hálózati másoló és nyomtatóra 1.612.500 Ft-ra, egy nagykanizsai cégtől PRIPORT IP 5000 típusú gyorsmásológépre, 2.123.750 Ft-ért, és egy ugyanolyan TOSHIBA 6560 típusú fénymásológépra, ami meghibásodott, 2.500.000 Ft összegben. A megrendelt nagyteljesítményű fénymásolók 2001. szeptemberében és októberében leszállításra került, valamint üzembe is helyezték őket. Az egyik leszállított SHARP AR 507 típusú fénymásológép 2002. január 23-án, a másik pedig 2002 február 15-én került leszámlázásra és kifizetésre. 2001. szeptember 1-jén a Polgármesteri Hivatal átalánydíjas karbantartási szerződést kötött ugyanezzel a céggel, aki a 2 db nagyteljesítményű fénymásolót beszállította a Hivatalba, összesen 15 db fénymásolóra, valamint a 2 db új gépre vonatkozóan. Következő időpont 2002. május 7-én a Polgármesteri Hivatal bérleti szerződést kötött ugyanezen céggel 6 db fénymásológépre, amelyek jelenleg a Hivatalban találhatók, havi 179.625 Ft-os bérleti díjjal, 3 évre vonatkozóan. Azt hiszem, mindent elmondtam. Én úgy gondolom, hogy ha megnézzük a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/1999. számú rendeletét, ami a beruházási szabályzatról szól, egyértelműen megállapítható a 2. § (1) bekezdése alapján, hogy az 5 millió Ft értéket meghaladó felújításokra, rekonstrukciókra és árubeszerzésekre engedélyokiratot, ezen értékhatár alatt célokmányt kell készíteni. Az engedélyokirat köteles beruházásokat a Gazdasági, valamint illetékes ágazati bizottságoknak kell véleményezni és jóváhagyásra a közgyűlés elé kell terjeszteni. Megállapítottuk, hogy mindezek nem történtek meg, úgy gondolom, hogy ezek a mulasztások mindenféleképpen kimerítik a fegyelmi vétség alapos gyanúját. Én kérem a polgármester urat, hogy indítsunk el egy fegyelmi eljárást az ügy kivizsgálása érdekében. Dr. Csákai Iván: Az 5. oldal tetején van egy mondat, a 2003. évi költségvetés tervezésénél az ingatlanértékesítéseket mind az ingatlan megjelölése, mind pedig a vételár megállapítása tekintetében reálisan terveztük. A költségvetésben nem így szerepel. Van egy keretösszeg, kész. Csak néhány ember tudja, hogy mit fogunk eladni. Ez jól hangzik itt a polgármesteri beszámolóban, de ez így nem igaz. A 14. pont a 305/2002. határozat, az, hogy a helyi tömegközlekedésben a Volánnak vannak veszteségei, én ezt aláírom, csak kérdés az, hogy a Nagykanizsáról fuvaroz egyebeket és a Volánnak nagy nyeresége van, akkor az önkormányzatot x millió Ft-tal kell-e megvágni, tehát egy olyan, hogy ettől a támogatástól nem tudna-e eltekinteni a Volán, hisz a nyeresége nagyon nagy. A Közterület Felügyelet, átolvasva a figyelmeztetéseket, egy érdekes dolgot tapasztaltam, hogy a Dózsa György úton a kerékpárút és a Honvéd úttól a SPAR-ig nem szerepel benne, nem szerepel benne a Kórház előtti terület, ami most már az Isten velünk van, megoldva a hó, és nem egy sávon kell közlekedni az autóknak és a taxisok mentek a biztosítóhoz, mert jó néhány visszapillantó tükör letört, hisz időnként összetalálkoztak. Azért az önkormányzatnak is kellene egy kicsit önkritikát gyakorolni, hogy nem állt a helyzet magaslatán, amikor leesett a hó. A tájékoztató a Város Napi Osztrák-Magyar Napok szervezési munkálatairól, Az első mondat: „A Város Napját szervező Régi Jó Egyesület bírósági bejegyzése megtörtént. Az egyesület a januári közgyűlés döntését követően haladéktalanul megkezdte a szervezőmunkát.” Akkor még nem történt meg a bejegyzés. Egy. A közgyűlés nem úgy döntött, hogy ők azonnal kezdjék el, hanem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot bízta meg, hogy vizsgálja felül. A Oktatási, Kulturális és Sportbizottság határozatának a számát hiányolom itt, hisz rájuk bíztuk, hogy 2 millió Ft erejéig ők tárgyaljanak és ők hozzanak határozatot. Vagy a demokráciát ilyen magas szinten műveljük, hogy erre nincs is szükség? Ez számomra nagyon furcsa. És szeretném kérdezni, az előterjesztésben nem szerepel, hogy a Város Napja tulajdonképpen mikor lesz, melyik hónap, hányadikán? Dr. Fodor Csaba: Nem tisztem válaszolni Csákai képviselő úr kérdésére, vagy legalábbis az egyik mondandójára, de bár velünk lenne annyira az Isten, hogy a Zala Volánnak nagyon nagy legyen a nyeresége, örülünk, ha lesz. Csak pontosításként, nehogy furcsán menjen ki a köztudatba. Ilyenről szó sincs. Viszont a most kiosztott, polgármester úr által kiosztott kiegészítés a 2003. február 25-én nem tudom micsoda, tehát a Platán sor 10/b. határozati javaslatok közül azért én nagyon örülnék, ha az előterjesztő szíveskedne a valóságot leírni, illetőleg ne csak a részvalóságot, hanem a teljesre próbáljon meg törekedni. Éppen ezért módosítanám én a szívem szerint ezt az előterjesztést, ami így szól: a zártkörű versenytárgyalást a Vagyongazdálkodási Iroda 2003. február 17. napján megtartotta, a versenytárgyalás azonban eredménytelenül zárult. Az előterjesztés szerint, énszerintem meg vessző, mert csak a Péntek DB Kft képviselője jelent meg a tárgyaláson. Így korrekt az ügy, és igaz is. Tehát ezt kérem szépen. A következő ügy, amiben hozzászólnék, az pedig az ominózus fénymásoló ügye. Én egyetértek abban, hogy a polgármester úr és a munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgálja ki az ügyet. De abban nem értek egyet, hogy ebben a közgyűlés és ne adj Úristen, az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást. Ha itt valakik szabálytalanságot, ha elkövettek, azok köztisztviselők, köztisztviselők fölött, hála az Istennek, hogy a közgyűlés, meg egyetlenegy bizottsága sem gyakorol munkáltatói jogokat, így szíveskedjen az Ügyrendi Bizottság a jövőben arra szorítkozni, hogy a polgármester urat esetleg tájékoztatja az általa lefolytatott vizsgálat eredményéről hasonló ügyekben. De arra szeretném kérni a polgármester urat, szíveskedjen kicsit körültekintőbben eljárni, mint az Ügyrendi Bizottság, kicsit jobban a dolgok mélyére látni, mert hátha itt is az igazság valahol mélyebben keresendő. Mondok egy példát. Ha mondjuk egy vezető gépjárművet szeretne vásárolni és kér ajánlatot három cégtől és kap egy 500.000 Ft-osat, egy 2 millió Ft-osat és egy 6 millió Ft-osat, és van olyan hebehurgya, hogy a 6 millió Ft-osat választja, akkor feltehető a kérdés, hogy miért nem a két olcsóbbat. De ha hozzátesszük, hogy azért mert mondjuk az 500.000 Ft-os egy Trabant volt, a 2 milliós egy Suzuki, a 6 milliós meg mondjuk legyen egy Ford Mondeo, akkor már egy kicsit érhetőbb, hogy az első számú vezető miért azt vesz. Itt is hasonló volt a helyzet. A bekért adatok és a rendelkezésre álló tények szerint, amit én tudok, valóban árkülönbségek voltak a fénymásolók között, de ezek a fénymásolók műszaki paramétereit tekintve nagyon nehezen összehasonlíthatók, és e tekintetben borzasztó nehezen értékelhető, hogy az árakban miért van ez a jelentős különbség és egy gonosz lelkületű akárki miért a jobban vette meg. A SHARP típusú és megvásárolt fénymásológép valóban a legdrágább volt, de ez egy digitális rendszerű, míg a TOSHIBA egy analóg rendszerű gép volt, az én információim szerint. Ennek a fenntartási költsége tényadatokra vetítve, a MINOLTA-nak 1.47 Ft laponként, amíg a TOSHIBA-nak ajánlati árszinten 3.31 Ft. Tényadatként a Polgármesteri Hivatalban évente kb. 1.800.000 lap másolására kerül sor, a 2 Ft-os árkülönbség/lap alapján kiszámolható, hogy 3.6 millió Ft-ba került volna évente többe az olcsóbbnak tűnő TOSHIBA gép megvásárlása. Arról nem beszélve természetesen, hogy mondjuk ennek az egyik SHARP-nak Kanizsán van szervízelése. Elhangzott itt még talán a MINOLTA, aminek meg Budapesten van szervize. Ebben egy zalai újságcikkben megjelent, meg mindenki itt nem tudom milyen susmusokat vél felfedezni. Én azt gondolom, ha már egyszer valaki vizsgálódott, akkor mondjuk ki, hogy valóban ezek is a vizsgálat tárgya közé kell, hogy tartozzanak, és tényszerűen szíveskedjenek kivizsgálni. Litter Nándor: Egyetértek azzal, amit mondott és hadd tájékoztassam akkor Önöket arról, hogy Tóth László úr felvetésére és figyelembe véve, amit Fodor Csaba mondott, vizsgálatot fogok kezdeményezni az esetleges felelősség megállapítására. Független szakértőt fogok bevonni ebbe az ügybe, és figyelembe fogjuk venni azokat a körülményeket is, amiket Fodor Csaba úr említett, és remélem, hogy akkor valóban reális képet kapunk, hogy mi történt, és erről tájékoztatni fogjuk a közgyűlést. Zakó László: A polgármesteri tájékoztató részét képezi az utolsó két oldalon a tájékoztató a Város Napja és az Osztrák-Magyar Napok szervezési munkálatairól című előterjesztés. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Múltkor sem kaptam választ arra vonatkozóan, hogy az a nyert PHARE pályázat összege hol van beépítve az ez évi költségvetésbe, mert nem találtam. Továbbá érdeklődöm, hogy mi szükség van 4.200 Euro értékű projekt beszerzésére, csak azért, mert pályáztunk és pénz nyertünk. Nincs-e városi fenntartású intézményünknél egy projektor, nem lehetett-e volna bérelni? Mi lesz utána ennek a projektornak a sorsa? És ennek az egész Osztrák-Magyar Napoknak a költségvetésével mikor ismerkedhetünk meg? Erősen túlzottnak tartom a 8.1 + 1 millió Ft-ot, tehát több mint 9 millió Ft-os költségvetést. Polai József: Már igazán nem szeretném unalmas állapotáig vinni a hóeltakarítás ügyét, de mindenképpen egyetértve az előttem szólók mondandójával, szeretném azzal kiegészíteni, hogy a Közterület Felügyelet a munkáját véleményem szerint egy kissé körültekintőbben kellene, hogy végezze, hiszen tudok olyan felszólítás kiküldéséről, ahol olyan család kapta meg a felszólítót, aki elszórta a havat, aki meg nem szórta el, nem kapta meg. Igaz, hogy a ház méretéből és színeiből tekintve, lehetne arra következtetni, hogy annak kettő tulajdonosa lehet a háznak, és a járda fele szakaszában a hó el volt szórva a hó, ott esetleg idős ott lakik, a másik felén pedig nem lakik ott, és aki nem szórta el, Nagykanizsa lakója ugyan, de nem fáradt el a lakóházáig, a másik házáig és nem takarítja, így olyan hibába kerültünk, hogy olyan ember kapott felszólítást, aki elszórta a saját területét, a másik pedig nem szórta el, az nem kapott. Cseresnyés Péter: Két rövid kérdésem lenne. Az egyik a 4. oldal 8. pontban az 1/2002. határozattal kapcsolatban azt szeretném megkérdezni, hogy versenyeztetés volt-e a biztosítással kapcsolatban? A másik, a 7. oldalon a 20. pont, a 317/2002. határozat kapcsán szeretném megkérdezni azt, hogy a felügyelő bizottságok tagjai kaptak-e köszönőlevelet, vagy itt szóban köszöntük meg, vagy köszönte meg polgármester úr a közgyűlés előtt az eddigi tevékenységet? És még egy dolgot szeretnék mondani, mivel biztos akartam lenni a dolgomban, ezért szeretnék most sort keríteni a dologra, megpróbálok rövid lenni. Az MSZP-frakció vezetőjének az előbbi megszólalásával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot mondani, három mondat lesz mindössze a 7-es út kapcsán. Ha Kelemen Z. Pál úr képviselőtársam úgy gondolja, hogy a 7-es önkormányzatot érintő nem fontos dolog, akkor nem tudom, mire véljem ezt a dolgot. A másik dolog, azt mondta, fontos dologban lehet csak hozzászólni napirend előtt. Én megnéztem az SZMSZ-t, erről szó sincs bent, egy-két kritérium van, önkormányzati dolgokkal, önkormányzati ügyekkel kapcsolatos legyen a hozzászólás. Ezt a bizonyos, aki nem tud arabusul idézetet, én úgy gondolom, jó lenne, hogyha megfogadná. Dr. Horváth György: A Város Napjával kapcsolatban szólok, több okból is. Egyértelmű volt az, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságnak kell a programot felülvizsgálni. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság ezt a programot nem kapta meg, vagy akkor én nem voltam jelen, ahol ezt tárgyalták. Azért tessék elgondolni, hogy 1,5 millió Ft-ért gólyaláb, hozzáteszem azt, hogy az egész kulturális rész 10 millió Ft-ot kap az egész város egy évre, tehát ez a következő dolog. 4 millió Ft nagyon sok pénz, és nem tudom, hogy mikor lesz a tárgyalás, mikor hagyja jóvá az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, gondolom május 29-én, mert áprilisban lesz a Város Napja. Azt hiszem, hogy ez így megengedhetetlen, megengedhetetlen azért, mert van egy előírás, van egy határozat, Csákai úr itt pontosan idézte, vagy majdnem teljesen pontosan, és erre nem történt semmi. Megkérdezem még egyszer azt, hogy az első előterjesztésben ott volt, hogy a reprezentációt a város fizeti, a 1,5 milliós gólyalábon belül is, vagy ki tartozik ebbe a reprezentációba bele? Mert ezt pontosan leírva nem látjuk. A meghívottak, most ki a meghívott? Jó lenne tisztázni és a város pénzét nem így szórni. Dr. Kolonics Bálint: Az EU-csatlakozással kapcsolatos munkacsoportok tárgyában szeretnék én kérdést feltenni. A magam részéről én örülök, hogy ezek a munkacsoportok felálltak és elkezdték a munkát, de úgy gondolom, hogy a Hivatalban egy személy kapcsolódik a munkacsoportok munkájához, nevezetesen az EU-referens munkakört betöltő Fehér Ádám, akivel kapcsolatban szeretném megkérdezni a tisztelt polgármester urat, hogy tulajdonképpen milyen szakmai elvárásoknak kellett megfelelni, és milyen szempontok szerint történt az EU-referensünk kiválasztása? A második kérdésem az volna, hogy tulajdonképpen az EU-referensünk milyen szakirányú végzettséggel rendelkezik, mitől ő a megfelelő erre a fontos posztra? Budai István: Elnézést kérek, hogy hozzászólok egy olyan témához, ami már többször felvetődött itt a hozzászólók között, ez nevezetesen a téli hóeltakarítás és síkosság-mentesítés. Én úgy gondolom, hogy különbséget kell tenni járda és járda között, mert vannak olyan járdaszakaszok, ami a lakosság kötelezettsége, vannak olyan járdaszakasz, ami szabadvezetésű járdákról van szó, ami az önkormányzat kötelezettsége, és én úgy gondolom, hogy itt is igenis sajnos nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy ezt a kérdést, jó szívvel tudnám mondani a lakosság felé, mert mi megtettük, ti miért nem tettétek meg. Én azért mondom, hogy ezt azért tényleg úgy kellene kezelni, hogy az utóbbi évtizedek egyik legkeményebb teléről van szó, ennek ellenére én is azt mondom, hogy többet tehettünk volna, mert hozzátennénk mindehhez a kemény télhez azt, hogy az anyagilag mit jelent a város önkormányzata költségvetésére vetítve, ha jók az információim, akkor jelenleg a Polgármesteri Hivatalhoz beérkezett számlák értéke meghaladja a 29 millió Ft-ot, de hogyha figyelembe veszem, hogy a november, decemberi tél még hátra van, az év végi tél, és még van a február, március, mert ez még csak január végi állapot, akkor félő, hogy ez a téli hómunka meghaladja az 50 millió Ft-ot, az az összeg, amelyből a költségvetésbe mindössze 23 millió Ft-ot irányoztunk elő. Én úgy gondolom, hogy ezt tényleg nagyon komolyan kell venni, jelentős teher a város számára, és én biztos vagyok benne, hogy megérne egy misét, hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk. Sajni József: Többen is foglalkoztak a Város Napjával, és mint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke szeretnék néhány adalékkal ehhez szolgálni. Az egyik az, hogy a bizottságunk eddig érdemben nem tudott foglalkozni a Város Napi rendezvénnyel, mivel tárgyalásra kész anyag nincs. Ebben előterjesztett anyagban szerepel, hogy az előkészítője a bizottsági üléseken rendszeresen meghívott az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság delegáltja, mi Halmos Ildikót kértük fel arra, hogy vegyen részt ezeken az üléseken, és a vele pár nappal ezelőtt történt beszélgetésünkkor ő azt az információt adta számomra, hogy ez a Régi Jó Egyesület igazából nem lett bejegyezve közhasznú egyesületként, csak egyesületként, tehát őneki az az információja, tehát nem kapta meg a közhasznú címet, ez az egyik. A másik pedig az, hogy igazából még kész anyagot ő sem látott. Én a következőt szeretném elmondani, mivel ránk testálódott, és mi ezt felvállaltuk, hogy a Város Napi rendezvénnyel kapcsolatosan ezt a komoly munkát és feladatot ellátjuk, hogy igen, mi fogjuk koordinálni és a programokat egyeztetni, ezért én a következőt tudom mondani, mert nem szeretném, ha ez így rajtunk maradna, amennyiben egy héten belül nem kapunk tárgyalásra alkalmas anyagot, akkor kérni fogom a bizottságot, hogy tovább az üggyel mi ne foglalkozzunk, és a közgyűlés jelöljön ki valakit, aki ezt érdemben és felelősséggel vállalni tudja. Kelemen Z. Pál: A beszámoló 11. oldalán a 6. pontnál az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság február 12-ei ülésén vizsgált egy gazdasági társasággal kötendő bérleti szerződést és nem fogadta el, ezzel kapcsolatban határozatot hozott 49/2003. számon. Nem akarom vázolni a helyzetet, mert mindannyian ismerjük, hogy miről van szó és tudjuk is, hogy mi a kérdésnek a lényege. A lényeg a következő: képviselőcsoportunk úgy értékeli, hogy ez egyaránt pénzügyi és jogi kérdés. Ezért javaslom 11. számú határozatként a következőt módosítva megszavazni: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri Budai István urat és Tóth László urakat, hogy a két bizottságból a 49/2003. ÜJKB határozatban foglaltakat vizsgálja ki, felelős: Budai István, Tóth László, határidő: március 30. S ha már nálam van a szó, engedtessék meg egy észrevétel. Én nem akartam negligálni az autópálya ügyét, létkérdés Kanizsának. De az viszont tény, hogy ha egy ilyen kérdést interpelláció formájában teszünk fel, akkor arra kötelező választ adni és a választ vagy elfogjuk vagy nem. Amennyiben napirend előtt tesszük fel, hacsak nem indukálunk vitát, arra válasz nem adható. Kérem, ítéljék meg, hol van jobb helyen ez a kérdés. Cseresnyés Péter: Nem kérdés volt képviselőtársam, kérés irányul polgármester úr és alpolgármester úr felé. Tóth László: Úgy gondolom, hogy tisztesség okán kértem szót. Fodor képviselőtársam meggyanúsította az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy nem kellőképpen járt el az ügy vizsgálata során. Meg kell, hogy mondjam, hogy nem vagyok olyan széles látókörű, mint ő, nem értek a digitális és az analóg fénymásolás-technikához, de itt van a TECHNOTRADE Rt. területi igazgatója által írt levél, szeretnék felolvasni belőle valamit: Hivatkozással személyes megbeszélésünkre ezúton tájékoztatom, hogy a Polgármesteri Hivatal TOSHIBA 6560 fénymásológépét szervizbe beszállítottuk, állapotfelmérés céljából. Sorolja fel, hogy miket kellett volna csinálni, és az utolsó előtti bekezdésben, amennyiben Önök úgy döntenek, hogy ezt a készüléket megvásárolják, úgy a régi fénymásológépet 160.000 Ft-ért beszámítjuk, 1.400.000 Ft értékben az Önök rendelkezésére bocsátjuk. Az üzemeltetési díj ez esetben ugyanannyi, mint az előző gép esetében, vagyis 1.46 Ft/másolat. Ezek az árak az ÁFA-t nem tartalmaznak. Ezen kívül az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottsághoz beérkezett anyagokban a TOSHIBA fénymásológépen kívül semmilyen más típusú üzemeltetési költségre nem jött ajánlat, annál is inkább, mert a SHARP-ra még árajánlatkérés sem volt. Litter Nándor: Én azt, hiszem, hogy nagyon részletesen körbejártuk ezt a kérdést, javaslom, hogy többet ne foglalkozzunk vele és fogadják el a képviselő urak azt, hogy egy körültekintő vizsgálatot végzünk majd annak megállapítására, hogy történt-e valami szabálytalanság a beszerzésekkel kapcsolatosan. Úgy látom, hogy több észrevétel nincsen. Akkor megkérem munkatársaimat, hogy segítsenek itt a válaszok megadásában. Engedjék meg, hogy én a hóeltakarítással kapcsolatosan egy mondatot mondjak, egy bővített mondatot. Egy kemény tél volt, nagy erőpróba elé tette úgy az Állami Közútkezelő Kht-t, és a mi szerződéses partnereinket is. Sok kivetnivaló volt ebben a munkában, mi is úgy látjuk, hogy lehetne ezt jobban is csinálni, és éppen ezért, mint Önök is emlékeznek rá, a költségvetésünk egyik mellékletében szerepeltetjük azt, hogy szeretnénk ezeket a szerződéseket felülvizsgálni annak érdekében, hogy lehet-e jobban, más konstrukcióban ezt a feladatot is, és más feladatot is elvégezni. Ezen kívül vizsgáljuk azokat a számlákat, amiket Budai úr itt említett, hogy milyen tetemes költségeket jelentenek ezek a város számára, ezeknek a tartalmát is vizsgáljuk annak érdekében, hogy csak olyan kifizetések történjenek, amelyek valóban a konkrét munkák elvégzésével függnek össze. Én kérném Önöket, hogy ezt az általános tájékoztatót fogadják el, és bízzunk abban, hogy ezen vizsgálatok, illetve elemzések nyomán egy jobb rendszer fog majd kialakulni. A szabálysértésekkel kapcsolatosan nagyon nehéz így megítélni, én azt javasolnám, hogy ne foglalkozzunk vele, én meg fogom kérni aljegyző asszonyt, hogy a Közterület Felügyelettel tekintsék át ezeket a kiadott határozatokat, hogy szükséges-e módosítani ezeket. Én kérem Önöket, hogy fogadják el a hóeltakarítással kapcsolatos ügyekben ezt a néhány mondatot. Karmazin József: A BH Régióval kapcsolatos felvetéssel kapcsolatban tájékoztatom Önöket, hogy a befektető kezdeményezésére, a közgyűlés elhatározására indult el az Ady utcai tömb rendezési tervének a készítése, és ahogy a közgyűlés döntött, a finanszírozás is a befektetőt terheli. A megbízási körülményei hosszadalmasak voltak, hiszen az építtető első körben építési engedély kérelmet nyújtott, amelynek az akkor hatályos rendezési tervvel való ütközése miatt többszörös egyeztetés vált szükségessé az éppen folyamatban lévő szerkezeti terv készítőjével, és a szerkezeti terv készítője, a BH Régió, amely többször a befektető megkeresésére is végzett számításokat, adott szakvéleményt, és végeredményben a közgyűlés kérésére hatályon kívül helyezte a tömbre általános rendezési tervet, és ezt követően a befektető javaslatára a Régió Bt. kapta a tervezési megbízást. A másik kérdés, Papp Nándor képviselő úr kérdése volt, a Vízmű ISPA projektjének a sorsa. Erről van tudomásunk és ismerjük azt a törekvést, hogy a Vízmű előkészíti ennek a pályázatnak a szakmai anyagát, a költségvetésben igényoldalként valóban a szakmai anyagok tartalmazták az 50 milliós saját részt, azonban ez nem épült be a jóváhagyott költségvetésbe. Polgármester úrral egyeztetve, amikor ez a projekt olyan szakaszba érkezik, hogy szükség lesz a döntésre, akkor ez önálló előterjesztésként fog idekerülni. Csákai képviselő úr a polgármesteri beszámolóban jelezte, hogy az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatos adatok másképp jelennek meg az ÁSZ vizsgálatra adott jelentésben, és másképp a költségvetésben. Ez valóban így van. A Hivatalban rendelkezésre áll a tételes kimutatás címenként, utcánként és telkek és épületek értékével feltüntetve. Mivel az ÁSZ vizsgálat azt javasolta, hogy a költségvetés olyan reális bevételeket tervezzen, amely valóban elérhető, ezért ebben az évben az volt a törekvés, hogy csak a feltétlen értékesíthető ingatlanok kerüljenek ebbe a listába. Litter Nándor: Zala Volánnal kapcsolatosan Csákai úr felvetésére részben válaszolt Fodor Csaba, tehát én azt nem kívánom megismételni. Tehát pontosan azért van a kiegészítése is a városnak, egy hosszú távú szerződést, ezt még elődeink kötötték meg valamikor. Ennek megfelelően kötelezettségeink vannak, amit teljesíteni kell. Amikor ez a szerződés lejár, akkor nyílik arra lehetőségünk, hogy esetlegesen ezeken a kondíciókon módosítsunk. Cserti úr felvetésére én azt javaslom, hogy átadjuk részedre ezt a megállapodást, amit a Volánnal kötöttünk a pénzügyi ütemezéssel kapcsolatosan. Balatonberénnyel kapcsolatosan írásban fogunk a feltett kérdésre válaszolni. A Város Napja többször is előkerült, én azt fogom tenni, hogy egy hét haladékot adva a Régi Jó Egyesületnek, felszólítom őket, amit Sajni úr javasolt, hogy ezt a programot, költségvetést terjesszék az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elé. Nagyon bízom benne, hogy ez megtörténik, és ennek megfelelően fog a program megvalósulni. Gerencsér Tibor: Az elmúlt alkalommal tájékoztattam arról a tisztelt közgyűlést, hogy a Város Napjára mintegy 1 millió Ft önrésszel 8,1 millió Ft támogatást nyert az önkormányzat. Ennek a pénznek a folyósítása, mint akkor említettem, 80%-ban előfinanszírozás volt, 20% utófinanszírozás lesz majd, ha valamennyi számlával elszámolunk. Az akkori pályázat tételesen tartalmazza, hogy mire lehet költeni ezt a pénzt. Ebből egy olyan tárgyi beruházás van, egy projektor, amelyik kötött, más tárgyi beruházás ebben nem szerepel. A tartalom belső megítélésére nem kívánok kitérni, ez nem az én tisztem, ezt majd az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság megteszi. Nem tudom, ezenkívül volt-e még olyan kérdés, amire nem válaszoltam? Litter Nándor: A pénzmaradványban van egyébként ez az összeg, amit Zakó képviselőtársunk keres. Annyit hadd tegyek hozzá, ezzel kapcsolatos pályázatot az előző közgyűlés jóváhagyásával nyújtották be, ha módosítunk rajta vagy az egyes elemeit kiemeljük, akkor az egész projekt kerül veszélybe, tehát ezért azt javasolnám, hogy hajtsuk végre a pályázatnak megfelelően ezt a programot, hiszen az Osztrák-Magyar Napok, azok egyben egy üzletember-találkozót is jelentenek, és reményeink szerint ez hasznot fog jelenteni a városunk számára. A Város Napját kérdezte még, időpontot Csákai úr. Ezt tárgyaltuk valamikor januárban, tehát azért megismétlem, április 25-én, 26-án lesz. Cseresnyés Péter képviselő úr a biztosítással kapcsolatosan tett fel egy kérdést, 2002-ben történt ennek a szerződésnek a megkötése, 5 pályázó közül döntöttek akkor elődeink, tehát verseny keretében döntöttek. FB tagokkal kapcsolatosan, a köszönet itt hangzott el a város nyilvánossága előtt, ezen kívül más köszönőlevél a részükre nem ment. Esetleg kezdeményezi képviselő úr? Igen, köszönöm a javaslatot, megköszönjük hivatalos levél formájában is. Fehér Ádám munkatársunkkal kapcsolatosan tett fel Kolonics Bálint kérdést. Tájékoztatom arról, hogy marketing szakos egyetemi diplomája van, illetve Hollandiában EU Alapok Menedzsmentje egy éves angol nyelvű szakot végzet még el, és úgy gondolom, ez jogosítja fel, hogy ezt a munkakört reményeink szerint sikeresen fogja betölteni. Thury Laktanyával kapcsolatosan Kelemen Z. Pál javaslatával egyetértek, hogy egy ilyen határozatot hozzunk, amit javasolt képviselő úr. Zakó László: Azt már furcsállom, hogy kapunk 8 milliónyi támogatást Euro-ban, de már akkor azt előírják, hogy projektort kell venni, gondolom azt is megnevezték, hogy kitől. De nem ez a kérdés, hanem az egésznek a költségvetéséről mikor értesülünk, mert a városnak is 1 millió Ft-ja benne van. Szeretném tudni, hogy 9 millió Ft-ba mi kerül ebben az Osztrák-Magyar Napokban. Litter Nándor: A részletes költségvetést ki fogjuk adni. Dr. Csákai Iván: A Régi Jó Egyesülettel kapcsolatban csupán az a kérdésem, jelenleg jogszerűen dolgozik, milyen megbízás alapján, dolgozik-e egyáltalán, hisz a közgyűlés az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságra bízta. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke azt mondta, hogy nem kapott anyagot, tehát nem dolgozhat. Akkor milyen alapon szerepel itt a tájékoztatóban? Litter Nándor: A határozatunkat ismerjük, tehát ő gyakorlatilag saját kockázatára végzi ezt az előkészítő munkát, hiszen két bizonytalan elem volt ebben, az egyik az, hogy bejegyzik-e az egyesületet, ez megtörtént. Nem terjesztette be az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elé a programnak a költségvetését. Addig nem tudunk vele szerződést kötni. Most erre kap egy hét haladékot, reményeink szerint ez megtörténik és megköthetjük velük a szerződést. Röst János: Papp Nándornak szeretnék válaszolni, kiegészítve Karmazin József úrnak a véleményét. Az elmúlt héten egyeztettünk a Vízmű képviselőjével a minisztériummal. Jelenleg a szennyvízhálózat korszerűsítését célzó projekt célprojektként szerepel. Azt szeretnénk elérni, hogy bekerüljön a főprojekt közé. A tárgyalások erről szóltak. Különböző anyagokat kell még elkészítenünk, tervet megrendelni akkor van értelme, ha ennek a döntésnek pozitív a válasza. Nyilvánvaló, hogy közgyűlés elé fogjuk hozni, amennyiben a pozitív döntést megkapjuk. Cserti Tibor: Azért kértem szót, mert én úgy érzem a költségvetéssel összefüggésben is, képviselőtársaim nem igénylik teljes mértékben Zakó képviselő úr felvetése alapján részletes tájékoztatást az Osztrák-Magyar Napokkal kapcsolatosan. Megmondom miért. Volt egy pályázat, a pályázatnak korábban volt egy közgyűlési jóváhagyása, annak volt anyagi, műszaki összetétele, forrásösszetétele. Annak a megvalósításáról van szó. Zakó képviselő úrnak szíve-joga egyébként ezt igényelni, kérni, ő számára akár közvetlenül is szíveskedjenek átadni, a többi képviselőtársamat, én úgy gondolom, mentesítsük magunkat a költségek alól. Dr. Kolonics Bálint: Továbbra is kíváncsi maradtam, a kérdésemre továbbra sem kaptam, az egyikre választ, és ezt a kérdést feszegettük napirend előtt. Szeretnék az első kérdésemre is választ kapni, ami úgy hangzott, hogy milyen szakmai elvárásoknak kellett megfelelni, illetve milyen szempontok szerint a kiválasztás egy ilyen munkakör betöltésére? Erre a kérdésre várom a választ. Litter Nándor: Írásban fogunk akkor részletes, mindenre kiterjedő választ adni. Nincs több hozzászóló, akkor ennek megfelelően a határozati javaslatokat kell elfogadnunk. A 12. oldalon szereplő 1. számú határozati javaslatban szereplő 1. számú határozati javaslatokat, amelyben a közgyűlés tudomásul veszi a határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, kérem, ennek az elfogadásáról döntsünk. A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: 2. határozati javaslatunkban a Városi Rendezvénynaptár 1., 2. pontjának határidejét hatályon kívül helyeznénk. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Litter Nándor: A 3. határozati javaslatunkban a hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos konzorciális szerződést aláírására vonatkozó határozat végrehajtását hosszabbítanánk meg 2003. április 30-ig. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 21 szavazattal és 5 ellenszavazattal a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Litter Nándor: 4. pontban a Thury Laktanya területén egy épület átadásáról döntenénk, amely gondozási központ funkciót kapna egy sikeres pályázat esetén. Funkció szerint beruházás indításának határidejét 2004. december 31-ben állapítanánk meg. Hogyha meghiúsul a program, akkor újra a közgyűlés döntene ennek az épületnek a sorsáról. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Litter Nándor: 5. határozati javaslatunkban a zalabéri ISPA-projekttel kapcsolatos hozzájárulásunkat módosítanánk. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Litter Nándor: 6. határozati javaslatunkban a MEDISTAR KANIZSA Bt-vel kötött szerződést módosítanánk, illetve meghosszabbítanánk a határidejét. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Litter Nándor: 7. határozati javaslatunkban a kovásznai Kőrösi Csoma Napokon történő részvételről döntenénk. Szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Litter Nándor: 8. határozati javaslatunkban városi delegáció utazna az ausztriai St. Pöltenbe, 500 éves rendezvénysorozaton való részvétel. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Litter Nándor: A polgármesteri tájékoztatóhoz adott kiegészítésben szerepel még két határozati javaslat. Az 1. a „Fő u. 7.” Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft-vel való kötött szerződéssel kapcsolatos döntésünkről szól, amikor elállnánk a szerződéstől. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 9. pontját elfogadja. Litter Nándor: A következő határozati javaslatunkban arról döntenénk, hogy a Nagykanizsa, Platán sor 10/B alatti ingatlant közvetlenül értékesíthessük azokkal a feltételekkel, amiket a legutóbbi közgyűlésünkön meghatároztunk. Kérem, szavazzunk erről. A közgyűlés 17 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Litter Nándor: Kelemen Z. Pál határozati javaslata következik, amelynek megfelelően a Thury Laktanya területén 2 db épületnek a bérletét egy bizottság vizsgálná Budai és Tóth László uraknak a vezetésével. Határidő március 30. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Litter Nándor: Kérem, szavazzunk arról, hogy a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi a testület. A közgyűlés 20 szavazattal és 6 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 52/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 386/III/d/1999.(XII.21.), a 122/1,2/2000.(IV.25.), a 268/1-3/2000.(VII.5.), a 437/2000.(X.10.), a 228/1/2001.(VI.26.), a 453/2001.(XII.18.), az 1/2002.(I.15.), a 119/2002.(III.26.), a 192/4/2002.(VII.2.), a 242/2002.(IX.10.), a 270/2002.(IX.10.), a 304/1-3/2002.(XII.11.), a 305/2002.(XII.11.), a 308/1/2002.(XII.11.), a 309/15/2002.(XII.11.), a 312/2002.(XII.11.), a 314/2002.(XII.11.), a 315/2002.(XII.11.), a 317/1,2/2002.(XII.11.), a 318/2002.(XII.11.), a 319/2002.(XII.11.), a 320/2002.(XII.11.), a 321/3/2002.(XII.11.), a 322/1,2,3/2002.(XII.11.), a 342/2002.(XII.13.), a 347/1,3/2002.(XII.13.), a 352/1/2002.(XII.13.), a 2/2003.(I.8.), a 3/2003.(I.8.), a 4/1/2003.(I.8.) és az 5/1/2/a,3/2003.(I.8.).számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. 2. a 18/1999.(I.26.) számú – Városi Rendezvénynaptárra – vonatkozó határozat 1,2 pontjának határidejét hatályon kívül helyezi. 3. a 347/2/2002.(XII.13.) számú – hulladékgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos konzorciális szerződés aláírására vonatkozó – határozat végrehajtásának határidejét 2003. április 30-ig meghosszabbítja. 4. a. a Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetének térítésmentesen használatba adott Thury laktanya, Teleki u. 19/c sz. épület új funkció szerinti (gondozási központ) kialakításához a 182/1999.sz. határozat a).pontjában meghatározott kikötéssel hozzájárul. b. az új funkció szerinti beruházás indításának határidejét 2004. december 31.napjával állapítja meg. c. meghiúsuló program esetén az épület további hasznosításáról a közgyűlés dönt. Határidő: 2004. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Simánné Mile Éva Szociális Osztály vezetője Dr. Baracskai Józsefné a Megyei Vöröskereszt titkára Antal Istvánné Városi Vöröskereszt titkár) 5. egyetért a nagytérségi hulladékgazdálkodási feladatok megoldását tartalmazó ISPA projektben szereplő nagykanizsai népességszám 5000 fővel történő megnövelésével. Az ehhez tartozó további 11.000 eFt-os önrészt a 2004-2005 években, a további 2.750 eFt-os előkészítési lebonyolítási költség fedezetét 2003. évben biztosítja. Forrásaként a céltartalék pályázati projekt önrészt jelöli meg. Felkéri a Polgármestert, hogy a fentiekről az ISPA projekt szakértőjét tájékoztassa. Határidő: 2003. február 26. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 6. egyetért a MEDISTAR Kanizsa BT-vel foglalkozás egészségügyi ellátásra kötött megbízási szerződés 2003. december 31-ig - változatlan feltételek melletti - történő meghosszabbításával. Felhatalmazza a polgármestert a megbízási szerződés meghosszabbításának aláírásával. Határidő: 2003. március 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Nemesvári Márta egészségügyi referens) 7. egyetért azzal, hogy a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület meghívására 2003. április 2. és 6. között 20 személyes autóbusszal küldöttség utazzon Kovásznára. A küldöttség vezetője Litter Nándor polgármester, tagjai: kettő képviselő, egy köztisztviselő, dr. Kereskai István, egy intézményvezető, a kamarák delegálása alapján költségtérítéssel kettő vállalkozó, a Bojtár Népzenei Együttes 3 fővel, a Dél-Zalai Táncegyüttes 6 fővel, egy énekes, és egy versmondó-konferanszié. Határidő: 2003. április 6. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: az előkészítésért: Gerencsér Tibor mb. kabinetvezető a kulturális műsorért: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 8. egyetért azzal, hogy 2003. május 15. és 18. között Litter Nándor polgármester és Gerencsér Tibor mb. kabinetvezető részt vegyen az ausztriai St. Pöltenben megrendezésre kerülő „500 éves a városháza” rendezvénysorozaton. Határidő: 2003. május 18. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Gerencsér Tibor mb. kabinetvezető) 9. a „Fő u.7.” Ingatlankezelő és Forgalmazó Kft-vel – a nagykanizsai 1188/3/A/5 és 1188/3/A/6 hrsz-ú Nagykanizsa Fő u.7.sz.alatti ingatlanokra – 2001.május 21.napján kötött adásvételi szerződéstől eláll, figyelemmel arra, hogy a vevő a szerződésben megjelölt határidővel a vételárat nem fizette meg, így az önkormányzat szerződéshez fűződő érdeke megszűnt. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az elállásra vonatkozó nyilatkozatot a vevővel közölje. Határidő: 2002 március 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 10. a közgyűlés 50/2003 (II.14.) számú határozatát annyiban módosítja, hogy azon vételi ajánlatot tevő részére, aki a határozatban megjelölt feltételekkel az ingatlant meg kívánja vásárolni a közgyűlés az ingatlant közvetlenül értékesíti. Határidő: 2003. december 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 11. felkéri a Pénzügyi Bizottságot, valamint az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy alakítsanak közös vizsgálóbizottságot annak kivizsgálására, hogy a Thury György Laktanya területén található kettő raktárépület hasznosítására eddig miért nem kötöttek szerződést. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Budai István bizottsági elnök Tóth László bizottsági elnök 12. a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékozatót tudomásul veszi. Felelős: Litter Nándor polgármester 2. Interpellációk, kérdések Litter Nándor: Bicsák Miklós úr előzetesen jelezte, hogy szólni kíván. Bicsák Miklós: A 2003. február 18-i Világgazdaság számában egy cikk jelent meg Nagykanizsa városunkról. Tisztelttel kérdezem polgármester urat - ugyanis a város közvélemény nagyon kíváncsi rá - hogy vállalatok és piacok ……amerikai cég még sem telepíti a hollandiai üzemét Nagykanizsára. Olyan dolgok vannak ebben a cikkben, hogy technikai adottságok meg egyéb jogi dolgokra képzelték, hogyha idetelepítenék a cégüket. Mi az oka, hogy ezek a múlti cégek megijednek és elhagyják a városunkat? Litter Nándor: Annyit szeretnék mondani az üggyel kapcsolatosan, hogy amikor hivatalba kerültünk első utunk egyike alpolgármester úrral és más munkatársaimmal a Hanniwell céghez vezetett, hiszen egy jelentős foglalkoztatója több más céggel együtt városunknak. Akkor tájékoztattak azokról az elképzelésekről, amiről itt Bicsák Miklós is szólt. Én is olvastam ezt a cikket. Felvettem velük a kapcsolatot, és az a kérésük, hogy mi ne nyilatkozzunk ebben az ügyben. Amikor őnekik mondanivalójuk lesz, akkor ebben az ügyben nyilatkozni fognak. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos dolog, hogy a bizalmi kapcsolat úgy alakuljon a cég, illetve a város között, hogy felesleges zavarokat ne okozzunk. Egyébként annyit had mondjak, hogy én tudom a választ, de erre nem vagyok felhatalmazva, hogy ezt elmondjam, mert titoktartásra kértek fel. Közvetlenül hozzájuk kell fordulni, aki erre a kérdésre választ akar adni. Más kérdést és interpellációt nem látok. 3. Javaslat az óvodák további működtetésére (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Cseresnyés Péter: Polgármester úr, adtam be 3-4 hete egy csomó kérdést arra mikor kapok választ? Litter Nándor: A válaszok készülnek, mivel nemcsak önkormányzati területeket, tehát nem a Hivatal munkájával összefüggő kérdések voltak ezekben a felvetésekben, tehát a Vízműt is meg kellett kérdeznünk, hogy pontos és alapos választ tudjuk erre adni. Az most érkezett meg, rövid időn belül a rendelkezésre tudjuk bocsátani ezeket a válaszokat. Meg fogja kapni, de mivel nem rajtunk múlott, ezért eddig nem tudtuk még ezt kiküldeni. Sajni József: Az intézményhálózat átalakításával kapcsolatos ez az előterjesztés is, mely az óvodák további működtetéséről szól. Szeretnék egy javítás javaslatával élni mégpedig a 3. oldalon ott van egy elírás, kérném azt javítani. A szöveges részben alulról a második bekezdésben 9 óvónő és 5 dajka szerepel, miközben a statisztika 9 óvónőről és 6 dajkáról szól. Ott egy elírás van, de a fölötte lévő táblázatban ott, ha összeadjuk akkor megvan a 6 dajka illetve a 9 óvónő. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy az óvodahálózattal kapcsolatos átvizsgálás szerintem kellő alapossággal megtörtént. Úgy gondolom, hogy az első körben felmerült csoportszám, ami nem ennyi volt, tehát nem 4 csoportról szólt, a végén 4 csoport megszűnésével végződött és azzal az összevonással, amit az előterjesztés is tartalmaz. Ezt az OKSB 5 igen és 2 nem szavazattal elfogadta. Szeretném elmondani azt is, hogy a Megyei Közgyűlés Oktatási és Humánerőforrás Fejlesztési Bizottsága ezt a felterjesztést - nem emelhet kifogást ennek tartalma ellen - jóváhagyta. Polai József: Mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet az óvodai csoportok megszűnése kapcsán a következő tényre. Az előterjesztett anyag elénk tárja, hogy mint egy 3-4 óvónővel tárgyalásokat folytatnak előrehozott nyugdíj igénybevételének lehetőségéről. Én úgy gondolom, hogy ezt a dolgot már nem tárgyalni kellene, hanem nekünk erről már most tudni illenénk mégpedig azért, hogy esetleg a döntésünket könnyebb szívvel tudjuk megtenni, mert nem mindegy számunkra az, hogy esetleg arról szavazunk, hogy hány embert kell utcára küldenünk, vagy pedig annak tudatában szavazunk arról, hogy esetleg egy, esetleg kettő, tehát sokkal kevesebb véráldozattal lehet ezt a dolgot mindenképpen megoldani. Szeretném azt is megemlíteni még, hogy a kiskanizsai Pipitér Óvodában 1 csoport megszűntetésével nem tudok egyet érteni. Éppen olyan körülmények között történik ez a megszüntetés, amikor itt ebben az óvodában tulajdonképpen a létszámok ilyen féle alakulása következtében valamiféle optimális munkavégzésre van lehetőségük az ott dolgozó óvónőknek és dajkáknak. Amikor a tárgyi feltételek, az optimális létszámok kialakultak, ugye tudnának igazodni a helyi óvodai programoknak a megvalósításához. Azon kívül azt is elmondhatjuk, hogy számottevő most már és egyre növekvő a hátrányos helyzetű és a roma gyermeknek a száma is ebben az óvodában. Az integráció az ő nevelésükkel kapcsolatban mindenképpen kötelesség és egy kissé talán többletfeladatokat is ró az ott dolgozókra. Ezért azt gondoljuk, hogy amikor itt ebben az óvodában a létszám, a csoportonkénti létszám olyan túlságosan nem csökkent még jelen pillanatban, hiszen úgy gondolom ha 4 csoport maradhatna, akkor mis mintegy átlag 18-19-es közel 20 fős csoportlétszámmal dolgozhatnának itt az óvónők. Ezért különösen abban a körülményben is, ami a Nagyrácban folyamatában talán elindulhat, hiszen ha az iskola – ezt ugye itt mos nem téma tudom – ott be fog zárni lehet, hogy természetes következménye lesz majd annak, hogy az ottani óvoda is egy idő után leépül. Abban az esetben pedig itt a Bajcsai úti óvodában, tehát a Pipitér Óvodában a 4 óvodai csoportra szükség lehetne. Továbbá szeretném azt is tolmácsolni, amit az Érdekegyeztető Tanács és a munkavállalói oldal fogalmazott meg. Az ő véleményük is az, hogy sajnálják, hogy az Önkormányzat ilyen kényszerű lépéseket, döntéseket kénytelen megtenni, de mindenképpen ők is azt mondják, és azt kérik, hogy lehetőség szerint vizsgáljuk azt, hogy a nyugdíjasok száma, akik előrehozott nyugdíjba mehetnének mennyi, ők is már szeretnék tudni és ennek a tudatában, tehát hogy esetleg kevesebb véráldozattal lehetne ezt a dolgot meglépni szeretnénk mi a döntéseinket meghozni. Azt kérik ők is, hogy ez a vizsgálat tulajdonképpen folytatódjon egészen addig tehát teljesen biztosan nem lehet látni azt, hogy a munkájukat elveszített óvónők esetleg még is hol, mely meglévő óvódban nyugdíjasok helyére netán kerülhetnének. Litter Nándor: Erre vállaltunk a szakszervezettel történő tárgyalásokon kötelezettséget, tehát nyitott kapukat dönget, mert ezt felvállaltuk. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeretném Önöket tájékoztatni arról, mert azt gondolom, hogy a többi napirendnél előkerül, hogy itt van két tény, ami nem megfordítható. Az óvónő, a munkáltató, a vezető óvónő a felmentés tényéről majd akkor tárgyalhat, ha közgyűlési döntés született erről, hogy a csoportmegszűnés ténye bekövetkezik. Előzetes tárgyalásokat folytattak a vezető-óvónők. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet, hogy nincs a rendszerben, egyetlen egy nyugdíjas óvónő van, tehát az felvetés, hogy vizsgáljuk meg, hogy hol vannak nyugdíjasok, és hogyan lehet az áthelyezés tényével élni ez nem áll fenn ez a lehetőség. Még egyszer mondom egy nyugdíjas óvónő van jelenleg a rendszerben. Szeretném felhívni a figyelmet továbbá, hogy az előrehozott nyugdíj megállapíttatása egyoldalú, azaz a munkavállalónak a jogköre. Innentől kezdve a tárgyalások akikkel folynak ezeknek egy része még nem rendelkezik azokkal a feltételekkel sem, ami az előrehozott nyugdíjhoz szükséges, azaz 57. életév betöltése és a 38 éves munkaviszony. Szeretném kérni, hogy amit az Érdekegyeztető Tanáccsal is egyeztettünk természetes, hogy segítünk a vezető-óvónőknek, hisz itt ülnek ők is elmondhatják, hogy valóban folynak egyeztetések. Jelenleg úgy tűnik, hogy nagyobb véráldozat nélkül megoldható. Nem tudunk véglegeset mondani. Ez akkor végleges, ha az érintett óvónő benyújtja az előrehozott nyugdíjra vonatkozó kérelmét. A létszámra vonatkozóan az anyaghoz csatoltunk egy 1. számú mellékletet az óvodai mutatókról és nem is kívánok részletesebben válaszolni a kérdésre az egy óvodapedagógus jutó gyermekek száma a Pipitér Óvodában 9,2,10,5, 7,3 és 8-as átlagból adódik. Ha megnézik a többi óvodánál az egy pedagógusra jutó gyermekek számát, akkor azt gondolom a felvetett problémát, miután több gyerek nem lesz a jelenleginél a változások miatt, tehát tankötelesek távozása és az új beiratkozók számában. Én azt gondolom, hogy mindazok a feladatok, amiket felvetett a képviselő úr magas szinten megoldhatóak az óvodában. Dr. Fodor Csaba: Majdhogynem oka fogyottá vált a hozzászólásom, mert én is azt szerettem volna kérni, hogy azt szíveskedjenek megvizsgálni és az egész városra kiterjedően és nemcsak az itt érintett óvodákat figyelembe véve, ahol megszűnik, mondjuk az Aranya Úti Óvoda valóban a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét kellene megoldani. Azt én értem, hogy a munkavállaló kezdeményezheti a korengedményes nyugdíjba vonulást, de akiknek meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, mondjuk, mert nem fogunk tudni megállapodni, vagy nem kezdeményezi a munkavállaló, holott jogosult lenne, akkor helyette másnak kellene felmondanunk. Én azt gondolom, hogy ezt mérlegeljük. Lehetőség szerint olyanoknak szüntessük meg a munkaviszonyát, akik egyébként a közalkalmazotti jogviszony megszűntetését követően nem maradnak ellátatlanok. Tehát, ha előnyugdíjjal, ha mással akkor is ellátásban maradnak. Én csak azt szeretném kérni, hogy az egész városra kiterjedően komplexen és körültekintően nézzük meg, de a választ megértettem. Litter Nándor: Ennek megfelelően dolgoznak a kollégák. Cseresnyés Péter: Ugyanazt mondhatom, mint Dr. Fodor Csaba képviselőtársam, hogy tulajdonképpen elmondták a nagy részét az előttem szólók, amit én szerettem volna. Néztem ezt az előterjesztést és elég sok óvónő és dajka álláshelye szűnik meg. Én is úgy gondolom, hogy valamennyire a városi szinten kellene ezt a dolgot kezelni és nem egy-egy vezető-óvónőnek a nyakába ezt a rendkívül nagy terhet odadobni. De úgy néz ki, hogy ebben az irányban mennek a dolgok. Én azt szeretném kérdezni, hogy úgy tudom, hogy van egy nyitott tetejű alap, amelyhez a nehéz helyzetbe került önkormányzatok fordulhatnak abban az esetben, hogyha a közalkalmazotti béremelések miatt jelentős hiányok keletkeztek. Azt szeretném megkérdezni, hogy Nagykanizsa Város jogosult-e pályázni ebből az alapból pénzre, ha jogosult, akkor megtörtént-e ez a pályázás? Litter Nándor: Nagykanizsa város nem jogosult erre a pályázatra, nem jogosult pályázni, hiszen a különböző forrásokból, azokból a többletforrásokból, amik egyrészt a normatíva emelés, a súlyadónak a változása és az SZJA többletforrása jelent a városunk számára, amik gyakorlatilag azért kerülnek az egyes önkormányzatokhoz, hogy az 50%-os béremelést biztosítsák. Ezek együttesen 106%-ot tesznek ki ahhoz az összeghez képest, ha jól emlékszem a százalékra, tehát meghaladják a 100%-ot. Nekünk abból veszteségünk nincsen és egyébként ennek nagyon örülünk, hogy ez az 50%-os béremelés végrehajtásra kerül. Én azt szeretném kérni mindenkitől, hogy nehogy így szembe állítsuk a dolgokat, hogy az 50%-os béremelés miatt van probléma a város gazdálkodásával. Tehát itt erről szó sincs, mert az ehhez szükséges forrásokat a város megkapta. Papp Péter: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta az óvodák további működtetéséről szóló határozat csomagot, hogy így mondjam. 5 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Litter Nándor: Más hozzászóló nincsen. Megkérdezem a közgyűlést, hogy ki az, aki elfogadja ezt az anyagot az előterjesztést. Pontonként kell szavaznunk. 1-es számú határozati javaslat: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. július1-jei hatállyal megszünteti a Pipitér Óvoda egy 25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel egyidejűleg két óvodapedagógus és egy nem pedagógus álláshelyet. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: 2-es határozati javaslatunk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pipitér Óvoda Alapító Okiratának módosítását a 9. számú melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Szavazzunk erről. A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Litter Nándor: 3. határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. július 1-jei hatállyal megszünteti a Hétszínvirág Óvoda két 25-25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel együtt négy óvodapedagógus és három nem pedagógus álláshelyet. Szavazzunk erről. A közgyűlés 16 szavazattal, 7 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Litter Nándor: 4. határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. július 1-jei hatállyal megszünteti a Rozgonyi-Arany Óvoda Arany utcai tagintézményének egy 25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel egyidejűleg két óvodapedagógus és két nem pedagógus álláshelyet. Szavazzunk erről. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Litter Nándor: 5. határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003.augusztus 1-jei hatállyal megszünteti a Rozgonyi-Arany Óvoda Arany utcai tagintézményét és két gyermekcsoportját a 2003/2004-es tanévtől a Hétszínvirág Óvodában, mint jogutód óvodában helyezi el. A közgyűlés 24 szavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Litter Nándor: 6. számú határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy a megszűnő tagóvoda két csoportjához tartozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása a jogutód óvodában megoldott. Szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Litter Nándor: 7. számú határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. augusztus 1-jei hatállyal elfogadja a Rozgonyi Óvoda Alapító Okiratának a módosítását a 8. számú melléklet szerinti tartalommal. Szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Litter Nándor: 8. határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. augusztus 1-jei hatállyal elfogadja a Hétszínvirág Óvoda Alapító Okiratának a módosítását a 7. számú melléklet szerinti tartalommal. Szavazzunk erről! A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Litter Nándor: 9. számú határozatunk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. július 1-jei hatállyal megszüntet a Kertvárosi Óvoda Sánci intézményegységében egy pedagógus álláshelyet Szavazzunk erről! A közgyűlés 18 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontját elfogadja. Litter Nándor: 10. határozati javaslatunk. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. július 1-jétől a Nagykanizsa, Arany utca 5-7. szám alatt található, Nagykanizsa 918/1 és a 964 helyrajzi szám alatti ingatlant a Rozgonyi Óvoda Alapító Okiratából törli. Szavazzunk erről! A közgyűlés 25 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Litter Nándor: 11-es számú határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja az érintetteket, hogy a Rozgonyi Óvodából a Hétszínvirág Óvodába kerülő ingó vagyon átadására vonatkozó tervezetet készítse el és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak jóváhagyásra nyújtsa be. Szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal és 5 ellenszavazattal a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Litter Nándor: 12-es számú határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja az intézkedés sorozatban érintett óvodák vezetőit, hogy az átszervezésből adódó feladatokat hajtsák végre és a felmerülő munkáltatói intézkedéseket a Kjt.-ben foglaltak szerint tegyék meg. Kötelezi azon óvodák vezetőit, amelyekben létszámcsökkentésre került sor, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségek teljesítéséről számoljanak be a Közgyűlésnek. Szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal és 6 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja. Litter Nándor: 13-as határozati javaslat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos egyszeri hozzájárulásra pályázatot nyújt be. Szavazzunk erről. A közgyűlés 21 szavazattal és 4 ellenszavazattal a határozati javaslat 13. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 53/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 2003. július1-jei hatállyal megszünteti a Pipitér Óvoda egy 25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel egyidejűleg két óvodapedagógus és egy nem pedagógus álláshelyet. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Bőjti Istvánné óvodavezető) 2. a Pipitér Óvoda Alapító Okiratának módosítását a 9. számú melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 3. 2003. július 1-jei hatállyal megszünteti a Hétszínvirág Óvoda két 25-25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel együtt négy óvodapedagógus és három nem pedagógus álláshelyet. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 4. 2003. július 1-jei hatállyal megszünteti a Rozgonyi-Arany Óvoda Arany utcai tagintézményének egy 25 férőhelyes óvodai csoportját, és ezzel egyidejűleg két óvodapedagógus és két nem pedagógus álláshelyet. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 5. 2003.augusztus 1-jei hatállyal megszünteti a Rozgonyi-Arany Óvoda Arany utcai tagintézményét és két gyermekcsoportját a 2003/2004-es tanévtől a Hétszínvirág Óvodában, mint jogutód óvodában helyezi el. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 6. tudomásul veszi, hogy a megszűnő tagóvoda két csoportjához tartozó közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása a jogutód óvodában megoldott. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 7. 2003. augusztus 1-jei hatállyal elfogadja a Rozgonyi Óvoda Alapító Okiratának a módosítását a 8. számú melléklet szerinti tartalommal. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Karmazin József osztályvezető Borsos Péterné óvodavezető) 8. 2003. augusztus 1-jei hatállyal elfogadja a Hétszínvirág Óvoda Alapító Okiratának a módosítását a 7. számú melléklet szerinti tartalommal. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) Karmazin József osztályvezető Horváth Györgyné óvodavezető 9. 2003. július 1-jei hatállyal megszüntet a Kertvárosi Óvoda Sánci intézményegységében egy pedagógus álláshelyet. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 10. 2003. július 1-jétől a Nagykanizsa, Arany utca 5-7. szám alatt található, Nagykanizsa 918/1 és a 964 helyrajzi szám alatti ingatlant a Rozgonyi Óvoda Alapító Okiratából törli. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető) 11. utasítja az érintetteket, hogy a Rozgonyi Óvodából a Hétszínvirág Óvodába kerülő ingó vagyon átadására vonatkozó tervezetet készítse el és a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottságnak jóváhagyásra nyújtsa be. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető) 12. utasítja az intézkedés sorozatban érintett óvodák vezetőit, hogy az átszervezésből adódó feladatokat hajtsák végre és a felmerülő munkáltatói intézkedéseket a Kjt.-ben foglaltak szerint tegyék meg. Kötelezi azon óvodák vezetőit, amelyekben létszámcsökkentésre került sor, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségek teljesítéséről számoljanak be a Közgyűlésnek. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 13. a létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos egyszeri hozzájárulásra pályázatot nyújt be. Határidő: 2003. október 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 4. Tájékoztató az általános iskolák nevelési és oktatási feladatainak ellátásáról és javaslat a további működésre (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Sajni József: Az általános iskolák további működésével kapcsolatos előterjesztés kellő szakmai körültekintéssel készült el. Figyelembe vette mindazokat, amelyek a működéssel kapcsolatos fontosabb paraméterek, demográfiai hatással, a feladatellátással számol, az óraszám csökkentés hatásával és minden olyan intézményi mutatóval, amely fontos ennek a megítélésében és a feladatellátás további módjában. Az OKSB az előterjesztést megtárgyalta és az intézményhálózat további működésével kapcsolatos határozati javaslatot 5 igen és 2 nem szavazattal javasolja elfogadni a közgyűlésnek. Polai József: Mielőtt itt nekem dönteni kellene mindenképpen szeretném tudni, volt egy lakossági fórum Nagyrác Úti Iskola dolgával kapcsolatban és itt az előterjesztés arról szól, hogy megszűnteti stb. Tehát nem tudunk semmit, illetve én legalább is semmit nem tudok arról, hogy az ottani szülőknek, illetve a lakosságnak adott érdemi válasznak mi a végeredménye. Arról volt szó az utolsó pillanatban, hogy még átgondoljuk, volt a válasza polgármester úrnak. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Mint ahogy az anyag is utal rá zárójelben, hogy önálló előterjesztésként kerül a közgyűlés elé, tehát a stratégiai célként került ott meghatározásra. Nyilvánvaló, hogy a végső döntést ezzel nem mondja ki az önkormányzat, hisz önálló előterjesztés kell, hogy ide jöjjön. és ennek az előterjesztésnek a várható ideje egyébként március, azért mert a beiratkozást ez a tény nem befolyásolja Kiskanizsa esetében. Papp Péter: Nem vagyok pedagógus, én csak a számokról szeretnék beszélni annak ellenére, hogy ezt a kérdéskört többféleképp meg lehet közelíteni. A szakma oldaláról, az érzelmek oldaláról, de sajnos nekünk, aki itt vagyunk képviselő-testületi tagok és a város egész működéséért felelősséggel tartozunk. Én azt hiszem, hogy az értelem oldaláról és a számok oldaláról is meg kell ezt közelíteni. Az anyag, az előterjesztés jó, korrekt. Egyetlen egy számszaki hibát vélek bent észrevenni azt, hogy az 1-es számú mellékelt szerint 2002/2003-as tanévben a tanuló 4828 az általános iskolákban. Ugyanez a tanulólétszám az 5-ös, 6-os mellékletben már 4453. Még akkor is van különbség, hogyha az első táblázat tartalmazza a Piarista Iskola és a Batthyány Gimnázium tanulóit, ahol mondjuk lehet 3 vagy 4 tanulócsoport, aminek a létszáma mondjuk 23 fő esetén 92, a 4828-ból a 92-tőt levonva még mindig nem 4453. Tehát némi nemű pontatlanság adódik. Amiért szót kértem az valójában nem ez, hanem az, hogy mi most megközelíthetjük úgy ezt a kérdéskört, hogy micsoda érvágás, meg hogy szegény pedagógusok, szegény gyerekek hova jutnak, hova jut a város. Mert most már ismerjük azokat az adatakt, hogy 2008-ban hányan fognak Nagykanizsán iskolába járni. Ha azt nézzük, hogy ezek az adatok ugye torzulhatnak azzal, hogy költöznek el, költöznek be a városba, meg torzulhatnak, változhatnak az által, hogy a városba a környékbeli falvakból mindig hoznak be gyerekeket. Ha megnézzük ezt, akkor azt mondom, ha az elmúlt időszak adatait ha nézzük akkor 4453-ból 4462 gyereknek kellene most iskolába járni Nagykanizsán, ezzel szemben 4453. Az ilyen elköltözés miatti fogyás az még mindig nagyobb, mint ahányan bejárnak Homokkomáromból, Nagybakónakról, Surdról meg nem tudom honnan járnak még Nagykanizsára iskolába. Azért mondom, hogy a születések számától a tanulólétszám száma az ilyen korrekciók miatt olyan 10-es nagyságrendű. Ha ezt megnézzük, az elmúlt évekre ez végig igaz. Na most, ha megnézzük ezeket a születési számokat, akkor 2005-ben 3829 gyerek jár Nagykanizsán iskolába. Ha megnézzük a születési számokat, akkor 2008-ban 3552 gyerek fog általános iskolába járni Nagykanizsán. Ez azt jelenti, hogy ha mostani, amivel elégedetlenek vagyunk város összességében, hogy 23.1-es a tanulócsoport létszám, ha ezt fenn tudjuk tartani, akkor a 3552 gyerekhez 23-as tanulócsoport létszám mellett 153 tanulócsoportra van szükség a mostani 209-el szemben. Ez 56-os többletet jelent, amivel nekünk azt mondom, hogy 4-5 éven belül számolnunk kell. Ez azt jelenti, hogy az általános iskolai tanulókra, ha azt nézzük, hogy a városnak a szabadon elkölthető pénze 1,3 milliárd forint, amiről ez a képviselő-testület akik itt ülünk, mi döntünk és ebből 1.1 milliárd Ft-ot most az oktatásra adunk, az oktatásba beleértem az óvodapedagógiát is és csak 200 millió Ft az, amit egészségügyre, háziorvosokra, közlekedésfejlesztésre, kereskedelemfejlesztésre, beruházásokra és saját döntéseink alapján költhetünk el, tehát nem pántlikázott, nem normatíve érkező pénz, amit tulajdonképpen kapunk és átmegy, akkor azt mondom, hogy ez az arány, ami most 1.3-ből 1.1 milliárd Ft odamegy ez romlani fog. De ez minden határon felül nem tud romlani, mert ez az 1.3 milliárd Ft nem fog nőni. Azért én kéréssel fordulok egyrészt a jelenlévő intézményvezetőkhöz, de elsősorban képviselő-társaimhoz, hogy ezt a kérdést, amikor veszegetjük és boncoljuk, akkor ne csak érzelmi oldalról közelítsük meg ezt a kérdést, hanem tényleg a városnak a gazdasági helyzete, egyáltalán a holnapunk, mert lehet, hogy holnapra, ha ezt a módszert, amit az elmúlt 8-10 évben nem oktatáspolitikának minősítek én, hanem az oktatási helyzet szőnyeg alá söprésének és az oktatási helyzettel nem értelmes foglalkozásnak, törődésnek mondok én. Ha ezt folytatjuk, akkor lehet, hogy jövőre, vagy öt év múlva lesz itt iskola, de város nem lesz, mert nem lesz benne közlekedés, nem lesz benne kultúra, nem lesz benne semmi, mert semmi másra nem jut majd pénz. Dr. Szabó Csaba: Sajnos folytatni vagyok kénytelen az előbb elhangzott elgondolkodtató dolgokat. Alapvetően az óvodához és az iskoláztatáshoz két dolog kell, intézmény meg gyerek. 1988-ban Nagykanizsán 1171 gyerek született a kórházból ebből 671 volt nagykanizsai. 2002-ben 409. 1998, 1999, 2000, 2001 és 2002. évben mindannyiszor 450-nél kevesebb gyermek született Nagykanizsán. Ezért én arra kérem képviselő-társaimat, főként pedig Polai képviselő urat, hogy szorgalmazza Kiskanizsán a gyermekszületések számát. Dr. Fodor Csaba: Azokkal, amit Papp Péter és Dr. Szabó Csaba képviselő urak mondtak vitatkozni nem lehet. Ezek nagyon szigorú és száraz tények. El kell fogadnunk és ennek megfelelően kell valóban – az általános iskolákról beszélek most – az általános iskolai intézményrendszert átgondolni. Azt gondolom, hogy ez az előterjesztés egyfajta, mondjuk legyen az első lépcsőfok, de azt szeretném, ha a közgyűlés ezt elfogadja. Ez valóban csak az első lépcsőfok legyen. Számomra az nem kimerítő megoldás, intézményeket összefonunk formálisan, csinálunk egy új alapító okiratot, közben ott maradnak a felépítmények meg mit tudom én micsodák és azokat is működtetni kell. Én azt szeretném kérni, ha az önálló előterjesztések úgy készülnének el, hogy bizony, sajnos lesz olyan intézmény, iskola, amit be kell zárni, vagy meg kell szüntetni. Figyelemmel mindazokra a számokra, amelyek elhangzottak és akkor valóban csökkenhet az önkormányzati teher, amely most úgy tűnik számomra, hogy valóban egy túlméretezett általános iskolai intézményrendszer fennáll. Valóban a költségvetésben nagyjából, egészéből 558 millió Ft plusz önkormányzati saját tehervállalást tesz kötelezővé a jelenlegi helyzet. Ezen mindenképpen változtatni kell és valóban a racionalitás felé el kell mozdulni az Önkormányzatnak. Én azt szeretném, ha már eben az évben, de legkésőbb a jövő évben, ha tetszik szigorú és drasztikus lépéseket ezen a téren meg kell tenni. Ez csak az első lépés legyen és ennek megfelelően szigorú intézkedésekkel kell végrehajtani. Sajni József: Úgy gondolom, hogy a fiskális szemlélettel szemben szeretnék opponálni, mégpedig azért, mert ha igaz, hogy ez az 1.3 milliárd Ft, abból 1.1 milliárd Ft az iskolák része, ami szabadon felhasználható, akkor először is had mondjam azt, hogy itt kötelező alapellátásról van szó, amit egy városnak kötelezően el kell látni, ez pedig az óvodai és az iskolai ellátás. Az, hogy ez miért így alakult gondolom én, hogy ezért nem a pedagógusok a felelősek. A jövőről annyit még szóljak. A kiadások nagy része bérköltség. Itt elhangzott az, hogy esetleg intézménybezárás, vagy intézmény összevonásról lehet még szó. Ha valaki, vagy itt a képviselő közül többen eljöttek volna Horn Gábor úr előadására, aki azt mondta, hogy nem kevesebb, hanem több pedagógusra lesz szükség az oktatási reform kapcsán. Mivel itt a kiadások nagy része bérköltség, ezért én azt mondom, hogy ne fessünk azért ilyen képet, főleg azért nem, mert én szeretném, hogyha az ifjúsággal való foglalkozás azért a városban nem egy ilyen alaphangot ütne meg, hiszen jelen pillanatban a következő van, és amit én nagyon sajnálok, hogy a pénzkivonás, a költségmegtakarítás az nem jelentkezik a maradéknak a jobb ellátásában. Márpedig ennek így kellene működni, tehát, ha valahol megszűnik, akkor a másiknak jobban kellene működni. Úgy gondolom, hogy erre kellene odafigyelni, hogy ami megmarad az igenis kapja meg azt a lehetőséget, hogy a jobb feltételekkel, hiszen azt mondjuk, hogy a jó iskola az drága iskola. Fordítva nem biztos, hogy igaz, hogy a drága iskola, jó iskola, de azért hagyjuk meg annak a lehetőségét, hogy a felnövekvő nemzedéket Nagykanizsán igenis olyan ellátásban részesüljön - és itt értem az oktatást, nevelést, - ami igenis megadja a lehetőségét annak, hogy a jövőképünk megfelelő legyen. Zakó László: Elég csalódottan vettem tudomásul, hogy az előbbi szavazáskor, amikor az óvodák bezárásakor, összevonásáról volt szó milyen egyhangúlag tudták ezt megszavazni. Kérdezem én, hogy mi lehet fontosabb számunkra, mint a gyermekeink? Itt elhangzott, hogy lehet, hogy lesznek iskoláink, de nem lesz közlekedés meg város. Hogy ösztönözzük a fiatal szülőket a gyerekvállalásra, ha azt látják, hogy közel és távol már nem tudják hová vinni óvodába és iskolába a gyerekeiket. Számomra az egészségügy, az oktatásügy, megy mondjuk a közbiztonság három alapvetően fontos dolog. Szabó Csaba doktor úr kórház igazgató meglehetősen könnyen tud most nyilatkozni. Amikor az előbb láttam egy táblázatot , hogy milyen nagy számban van a városban elhalálozás. Többszöröse sokszor a születések számának. Bár a születések helyszíne is legtöbbször a kórház és az elhalálozások is a legtöbbször a kórházban történnek meg, de úgy látom, hogy ha képviselő úrnak csak ez alapján függene az igazgatói széke, akkor nyugodt lehetne. Nem tudom támogatni egyetlen egy iskola, meg osztály összevonását, bezárását, óvodáknak a megszüntetését, mert nem tudom, hogy kinek mennyit ér meg a költségvetésben ezen fejezetek biztosítása. Számomra nagyon sokat ér. Nem érzelmi, meg értelmi alapon kell, hanem jól felfogott érdekünk alapján kell a bezárások ellen küzdenünk miden erőnkkel és az utolsó leheletünkig is kitartani miden osztály és iskola mellett. Polai József: Papp Péter képviselőtársam megjegyzéséhez szeretném hozzátenni, mivel Ő az értelem és a szakmaiság szempontjából közelít, akkor én azt szeretném mondani és emlékeztetni arra, hogy a szakmaisághoz az is hozzátartozik, hogy egy előterjesztés azt megvizsgálja, mielőtt itt döntenénk, hogy azokon a településrészeken milyen következményekkel járnak ezek a lépések. Többek között például a Nagyrác területén, esetleg elöregedés és ugye lakásépítések visszaszorulása, hiszen ott jelenleg telek hiányában nem is tudja megtenni igazából. A gyermeklétszám eleve nem tud fogni emelkedni. Azért iskolákat szeretnénk megtartani, de ehhez nem segítjük hozzá a településrészt, sőt ahhoz segítjük hozzá, hogy elsegítjük sorvasztani. Ezt szeretném hozzátenni, hogy azért ennek vannak ilyen következményei is. Cseresnyés Péter: Én is arra szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek, hogy csak a számok oldaláról azt hiszem nagyon nehéz jó döntést hozni, és nem szabad megközelíteni csak a számok oldaláról ezt a kérdést. Biztos, hogy nagyon fontos az, hogy mennyi pénz jut máshova és mennyi pénzt „emészt” fel az oktatás, de azt hiszem, hogy ellátatlan területnek nem szabad maradni a városban azért, mert esetleg az ideálisnál, pénzügyi szempontból ideálisnál kisebb csoportlétszámok működnének. Legyen az óvoda, vagy legyen az iskola. Azt hiszem, hogy a számokkal lehet riogatni is, ami itt nem biztos, hogy jó lenne, és nem hiszem, hogy ezt szabad lenne, és ha lehet ezt ne is csináljuk. Megmondom, hogy miért mondom ezt. Azért, mert nem olyan régen egy műsorban hallottam elképesztő adatokat, ami sokak számára megdöbbentő volt, és sokan megdöbbentek olyanok, aki az oktatásban dolgoznak és olyanok, akik szülőként kötődnek oktatási intézményekhez. elhangzott egy képviselőtársunk szájából az, hogy oktatási intézményeknél, - már nem emlékszem rá, hogy most iskoláról volt szó, vagy más oktatási intézményről, azért mondom oktatási intézmény fogalmat. 26-szoros különbségek vannak az egy gyerekre jutó költségek tekintetében. Én azt mondom, hogy ragaszkodjunk a tényekhez, ha nem tudunk pontosan adatokat, akkor ne mondjunk, vagy mondjuk azt, hogy megközelítően, vagy úgy tudjuk, mert itt a táblázatból kiderül, hogy köze nincs a 26-szoros költségnek egyik iskola, vagy egyik oktatási intézmény és másik oktatási intézmény tekintetében. Kelemen Z. Pál: Papp Péter képviselőtársam hozzászólása inspirált. Racionális gondolkodása egy másfajta racionalistásra késztett engem. Először Kiskanizsa ügyében. Nem a közgyűlés akarja bezáratni Kiskanizsán az óvodát és az iskolát, hanem a Kiskanizsaiak. Roppant egyszerű a kérdés. Ahonnan 102-130 általános iskolás gyereket a városba hordanak, ott a Nagyár utcai iskolába nem jut gyermek. Aki az ítéletet kimondta az ott élők, és nem mi. Másodszor. Ha előveszik a 16-os napirendet az ANTSZ jelentését a várásról, két megdöbbentő adott fognak találni benne. Egyszer, hogy például nőnemű polgároknál több 80 éves van, mint 1 éves. Tény kérem. Még egy érdekes dolgot, hogy hol van rés ebben a rendszerben. A Népesség-nyilvántartó adata szerint 2000-ről 2001-re Nagykanizsa lakossága 664 fővel növekedett. Ugye érdekes? 51697-ről 52361-re, és ha ehhez még hozzászámolom azt kérem alásan, hogy 21-en többen haltak meg és 94-en kevesebben születtek, akkor 779-el többen lettünk Nagykanizsán egy év alatt. Amikor ezt elkezdtem vizsgálni és megkérdezni még ilyen kérdéssel foglalkozó embereket, azt mondták, hogy a bejelentkezések száma a városkörnyékről, vonzáskörzetből a beíratások idején megnövekszik. Ezek a szülők, akik Kanizsára íratják a gyereküket, ezek bezárják a helyi iskolákat ott. Olyan gyermek, hogyha ezt a 779-et felezem, közel 400 gyermek van Nagykanizsán, aki bejelentkezik egyik napról a másikra és beiratkozik és utána visszajelentkeznek, de már itt van a rendszerben. Hát ez végig kellene vizsgálni. Tehát a helyzet még annál is rosszabb, mint ahogy most látjuk. Végül engedjenek meg egy megjegyzést nem tartozik a témához, csak észrevétel. Európában ma Olaszországban legkisebb a népszaporulat, hasonló tendencia van Lengyelországban és a skandináv államokban. A népszaporulat egyetlen dolgon múlik, a nők szülési hajlandóságán. Tessék ezen elgondolkodni, hogyan bánunk az asszonyokkal, hogy milyen megbecsülése van a társadalomban a nőknek. Polai József: Tisztelt képviselőtársam, ön megfeledkezik arról a tényről, hogy nem csak Kiskanizsáról járnak be gyermekek a belvárosi iskolákba, hanem valamennyi településrészről, a peremterületekről. Palinban úgyszintén. Miklósfáról úgy szintén. Azt gondolom, hogy nem szabadna ráhúzni Kiskanizsára ezt a gondot és szinte bűnösként felemlíteni Kiskanizsát, mert szeretném mondani, hogy leginkább legfőbb bűnös szerintem az az önkormányzat volt, aki néhány évvel ezelőtt ott a felső tagozat megszüntetésével előidézte ezt az állapotot, hogy a szülők már nem bízva az ottani iskolában, az ereje, a tekintélye megcsökkenve, tehát megtépázva nyilván nem volt számukra eléggé szimpatikus és a bizalom elvesztése után úgy gondolták, hogy inkább egyre többen íratták át, és nem a Bajcsai úti intézményben, hanem valóban a belvárosi intézményekben. Dr. Horváth György: Utána lehet nézi régi adatnak, Polai úr nem mondott igazat. Ugyanis több évvel ezelőtt pontosan 82-en, szó sem volt a Nagyrác megszűnéséről, 82-en jól emlékszem én a számra, 82-en jártak ide be Kanizsára, onnan Kiskanizsáról. Akkor szó sem volt iskola megszűnésről. Így nem lehet megközelíteni. Én azt hiszem, hogy nem ez a napirendnek a fő gondolata. Szomorú. Ez egy tény. Kevés a gyerek akárhonnan nézzük, akármelyik oldalról. Az is elgondolkoztató, amit Kelem Z. Pál úr mondott, hogy mi legyen azokkal a gyerekekkel, akik Liszóból innen-onnan jönnek, vagy jönnének ide. Illetőleg hogyan járulnak hozzá a város költségvetéséhez. Papp Péter: Elnézést polgármester úr, hogy ismételten szót kértem, csak egy-két dolgot szeretnék pontosítani. Én azt egy szóval nem mondtam és arra nem szeretnék senkit inspirálni, hogy Nagykanizsán a születendő, vagy a meglévő gyermekek számánál eggyel is kevesebb iskolai, óvodai férőhely legyen. Én azt mondom az itt tanuló gyerekeke számánál 10-20%-kal legyen több férőhely óvodában, általános iskolában, de 20%-nál több szabad kapacitás ne legyen, mert azt a pedagógust, azt az iskolát, azt az energiaellátást, azt az egész infrastruktúrát az önkormányzatnak kell megfizetni. Azt szeretném még pontosítani még itt a Fodor Csaba képviselőtársam is mondott egy számot, én is. Amit Fodor úr mondott 586 millió Ft, az a szám amivel az általános iskolákat a normatíván felül fizetjük Ő támogatja ez az Önkormányzat idén. Tavaly ez a szám 356 millió Ft volt. Ezt a 230 millió Ft-tal többet idén adófizetők és az egyéb pénzéből és a város egyéb bevételiből tesszük hozzá ahhoz, amit normatíve megkapnak az iskolák 812 millió Ft-ot kaptak tavaly, idén ez 1.070.000 millió forint. Itt ekkora pénzről, ilyen nagyságrendről van szó. Ezt én nem minősíteném fiskális szemléletnek, hanem egyszerűen azt mondom, ha 20%-nál vagy valamilyen mértéknél nagyobb kapacitást üresen itt tartunk ebben a városban az bűnös felelőtlenség. Igenis maradjon meg Nagykanizsának az iskolaváros jellege is, igenis tartsunk óvodát, tartsunk általános iskolát, középiskolát, főiskolát, de a megfizethetőség mértékéig. Igen az is igaz Cseresnyés képviselő úr, aki megnézte a tavalyi költségvetést, a tavalyi adatlapot volt olyan az elmúlt évben, hogy az önkormányzati támogatás mértéke egy tanulóra visszaosztva az egyik általános iskolába 26 szorosa volt, mint a másik iskolába általános iskolák között. Ezt a számot én hoztam nyilvánosságra, ha kell akkor megmondom az iskola nevét is és a forintokat is, de nem szeretném, ha itt két iskola vezetője egymásnak ugrana, mert ez nem megmagyarázható, hogy az egyik iskolába mi kerülhet 26-szor többe. Cserti Tibor: Megfogadtam egyébként, hogy nem fogok ebben a témában hozzászólni és exponálni magamat, de Polai képviselőtársam mégis csak olyan érzelmi indulatot váltott ki belőlem, ami egy fő ha úgy tetszik válaszadási lehetőséggel is élni szeretnék. Ő úgy fogalmazott, hogy bűnös volt azaz önkormányzat az a korábbi. Annak a korábbinak én is a tagja voltam, amikor a felső tagozatot bezárták, de akkor viszont osztályvezető voltam a még korábbi stádiumban és ha tetszenek emlékezni, akkor lehet, hogy Silló Zsolt igazgató úr itt ül közöttünk az igazgatókkal együtt, én azt mondanám most és meg vagyok róla győződve, és azt hiszem a kiskanizsaiak többsége, a józanabbul gondolkodók többsége is meg van győződve, hogy a kiskanizsaiak az általános iskolájuknak a sorsát akkor döntötték el végérvényesen – a Nagyrác utcai Általános Iskola sorsát - , amikor a Piarista Általános Iskolát nem fogadták be maguk közé. Ezt alapvetően és elsődlegesen az igazgató úrral és a nevelőtestület a szülőkkel akkor érintve, szerintem félreértelmezett érdekképviselet alapján döntött ebben az ügyben. Később nagyon rövid időn belül egyébként ezt a döntést megbánták. Csak emlékeztetném Önöket és ezt időnként el szoktam mondani a két-három év alatt évenként, hogy az akkori időszakban én is a tárgyalássorozat résztvevője voltam. Gerencsér Tibor akkori osztályvezető is itt ül mellettem. Az akkori viszonylatban 100 millió forint erre a célra elkülönített pénzeszközként ott volt a kormánytárcánál lebontásra alkalmas állapotban, amiből nagyon szépen fel lehetett volna újítani a Nagyrác utcai Általános Iskolát, a Piarista …rendszerben az állam és az egyház szépen meg fért volna egymás mellett, és az urbanizáció, ami végig vonult ugye a piaristák letelepedésével a városon. Én nem ellenük szólók félre értés ne essék. Mellettük szóltunk, de megfért volna a rendszerben és nem érintett volna annyi intézmény, annyit nevelőt, annyi szülőt. Elszalasztottunk egy lehetőséget alapvetően Kiskanizsa. Elszalasztottunk 100 millió Ft értelmes fogadását. Meggyötörtük egymást és még mindig újjal mutogatunk. Ilyen minimális racionális javaslatot persze, hogy vérző sebbel fogunk sok minden irányban itt is dönteni, mert akit érint a szabályozás, az korlátozást is jelent. Az Isten szerelmére azért most már próbáljunk meg picit az érzelmek mellett a minimális józan racionalitással is dönteni. Dr. Fodor Csaba: Én azt gondolom, bármifajta önálló előterjesztés lesz, akár egyes iskolák tekintetében, akár összességében az általános iskolai intézményrendszert érintő átalakítás, egyet szeretnék kérni, természetesen mindenféle megoldás alapvetően elsődleges a gyerekek érdekeit kell, hogy szolgálja. Ez volt az elsődleges kérdés, ezt követheti a gazdaságossági kérdés. Ez azt hiszem mindannyiunk számára világos, de azt azért nagyon szeretném, illetőleg nem szeretném, ha a gyermekek érdekei oly módon fejeznék ki bármelyikünknek mint ahogy az történt egypárszor már, hogy számítógépen megszerkesztve valami felnőtt, valami levelet és aláírat egy 7.-es, vagy kisebb iskolás gyerekkel, mert azt gondolom, hogy nem igazán megfelelő és talán félrevezető is és nem is igaz. Azt hiszem, hogy abban még is csak valami, amit Polai képviselő úr mond, ha most nem is feltétlenül a Kiskanizsát érintem, de igenis azt gondolom, hogy a peremkerületeken lévő óvodákat és általános iskolákat egy kicsit másképp kell kezelni, egy kicsit másképp kell azokhoz viszonyulni már csak azért is, mert hiszen onnan a gyermekek nehezebben járnak be mondjuk egy belvárosi iskolába és már csak azért is mert énnekem szent meggyőződésem, nem kívánok iskolaneveket mondani, de tudnék négyet hirtelen, amelyeknek a jelenlegi helyük az épületben, belvárosban biztos vagyok benne, hogy egészségtelen. Biztos vagyok benne, hogy a gyerekek érdekeit, egészségét nem szolgája, hiszen van köztük olyan, aminek normálisan akkor udvara sincs, hogy mindenki kimehessen rá egyszerre. Egy szál fű nem nő, esetleg a repedésekben. Én azt gondolom, hogy ezeknek is igenis szempontoknak kell majd legyenek az átalakítás tekintetében, mert a gyermekek érdekét az szolgálná, ha mondjuk egy olyan környezetben mint a palini, vagy a kiskanizsai iskola, vagy a miklósfai sorolhatnám, ott tanulhatnának, de a városban is vannak ilyen iskolák. Csak hát a kérdés az, hogy természetesen ez mennyire sérti a szülők, vagy egyes pedagógusok érdekeit. Csak azt nem szeretném, ha ez a gyerekek érdekeiként lenne feltüntetve. Polai József: Most már valóban nem kívánom tovább indukálni a feszültséget és a napirendre vonatkozó anyagot sem. Annyit szeretnék azért hozzátenni, Cserti képviselőtársamnak, hogy az információ akkor teljes a piaristákkal kapcsolatban, ha azt is kimondjuk, hogy Ők mint nagyon udvarias emberek és ezt Jelenics István úr rendfőnök tartomány úr akkor elmondotta, részese voltam egy értekezletnek. Ők azt kívánták minden az Önkormányzat által felkínált iskolát, épületet megvizsgálnak, de ők ragaszkodnak a jelenleg is már azóta vissza is kapott úgymond régi, eredeti helyükhöz. Ők nem kívántak semmilyen más intézményt elfogadni. Én is ezzel befejezettnek tekintem. Cserti Tibor: Egy mondatban tényleg válaszolok. Igen tényleg voltak olyan udvariasak. Megvolt az előzetesen elfogadott nyilatkozat és gyakorlatilag a döntés megelőző fórumokon két nap alatt a kiskanizsaiak még egyszer mondom az általános iskola igazgatójának, tantestületének és a szülői munkaközösség vezetőivel bevonva egyébként picit a tágabb környezet félreinformálva meghozták ezt a döntést. Vizionáljunk. Ma mi lenne Kiskanizsán? Lenne egy egyházi általános iskola, egysorozatú felmenő rendszerű, megteremtődne egyébként a piarista középiskola alapja, mert megteremtődött volna, meg volt a kormány támogatása és mellette, amit Ők kérték a rendházat és a templomot, és állna és virulna a Nagyrác utcai Általános Iskola. Cseresnyés Péter: Én is csak nagyon rövid szeretnék lenni. Cserti képviselőtársam egy gondolatával kapcsolatban. Azt szeretném, hogyha a város agoniáját nem a piarista iskola megnyitásától elemezgetnék. Úgy gondolom a város nem agonizál, a másik pedig a piarista iskolának ehhez az ég világon semmi köze nincs. Litter Nándor: Köszönöm mindenkinek a hozzászólást. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Néhány felvett kérdésre szeretnék válaszolni. Az általános iskolai tanulólétszámot illetően az egy tanulócsoportra jutó számokat tekintve elkészült közben két nappal ezelőtt készítettük el a végérvényes változatát a megyei jogú városok összehasonlító vizsgálatának. Székesfehérvár után Nagykanizsa a második helyet foglalja el az egy tanulócsoportra jutó gyermekek számában. És az egy pedagógusra jutónál pedig az 5. 6. helyen helyezkedünk el a 19 adatot szolgáltatott városból. Én azt gondolom, hogy jelenleg az országos átlag fölötti létszámmal dolgozunk. Én ezt nem tartom egyébként rossznak még gazdasági megközelítésben sem. Szeretném mondani, hogy az 1-es számú melléklet nyilván hiányos, mert odatettük zárjelben, hogy tervezet. Ez a fejlesztési tervben a megyéhez eljuttatott fejlesztési tervben annak idején készült 200-2006-os kivetítésre. Ez azért kellet az anyag mellék tennünk, mert a megyegyűlés nyilván ennek tudatában és ennek a felülvizsgálatával, egybeesésével adhatja ki azt a szakmai véleményt, amit Sajni úr az óvodák esetében már ismertetett. Szeretném azért felhívni a továbbiakban a figyelmet a továbbcsökkentésnél nyilvánvaló, hogy a gyereklétszám csökkenését követni kell, de a törvényi létszámok betartását a közoktatási törvény módosítása nagyon szigorúan megköveteli két oldalról. A törvényi létszámot, ha túllépi az önkormányzat, akkor a fölötte lévő létszám után nem kérhet normatívát, illetve hatósági eljárásban az igazgatót büntetni fogják. Nyilvánvaló, hogy azért arra nagyon oda kell figyelni, hogy a törvényi létszámot minden esetben tartsuk. Egyetlen-egyet szeretnék még kiemelni, a szakmai érdekek figyelembevételét, amit Fodor képviselő úr vetett fel. Egyébként a következő előterjesztés ennek szellemében készül. Én kérem, hogy azt is vegyék alapul, hogy a tanulócsoportok, ha eljutottak egy adott szintig az egy pénzbeli befektetést is jelent, hogyha 6. 7. évfolyamon belül beavatkozunk akkor kárba vész mindaz, amit az előző időszakban az Önkormányzat invesztált, de az előterjesztéseink ennek jegyében készülnek, én kérem, hogy támogassák ezt a továbbiakban is. Litter Nándor: Én úgy gondolom, hogy pont az a nehézsége a városvezetésnek és az a felelősségünk, hogy azokat az értékeket, amik az oktatásban jelenleg megvannak és a gyermekeke érdekeit, illetve hát azokat az egyéb gazdasági érdekeket kell összehangolni, és ezt a feladatot kell nekünk megoldani, hogy ez a három együttesen érvényesüljön a döntéseikben. Több hozzá szóló nincsen, ezért én azt kérem önöktől, hogy szavazzák meg a határozati javaslatot, amely így szól, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolák nevelési és oktatási feladatainak ellátásáról és javaslat a további működésre című tájékoztatót elfogadja. A közgyűlés 18 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza. 54/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolák nevelési és oktatási feladatainak ellátásáról és javaslat a további működésre című tájékoztatót elfogadja. 5. Javaslat a Péterfy Sándor Általános Iskola és a Zemplén Győző Általános Iskola szervezeti összevonására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Sajni József: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság az előterjesztést megtárgyalta és megállapította azt, hogy az előterjesztés tartalmilag rendkívül alapos és mindenben a tanulók érdekeinek figyelembevételével történt. Elismerését fejezte ki a bizottság Bagarus Ágnes és Veitné Molnár Anikónak az összevonással kapcsolatos együttműködésükkel kapcsolatban, hiszen nagymértékben segítették azt a munkát, ami ezzel az összevonással együtt jár. Úgy gondolom, hogy ezt a közgyűlés is tegye meg, hiszen valóban az ő együttműködésükkel sikerült egy olyan előterjesztést letenni az asztalra, amelyik szerintem minden kritériumában megfelel. A Megyei Közgyűlés Oktatási és Humán-erőforrásfejlesztési Bizottsága is ezt elfogadja, illetve nem emel kifogást ezzel az összevonással kapcsolatban. Az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság 7 igen szavazattal fogadta el, a határozatát elfogadását is így javasolja. Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság február 18-án az előterjesztést megtárgyalta és 6 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Litter Nándor: Úgy látom, hogy más hozzászóló nincsen, akkor javaslom, hogy a határozati javaslatokat vegyük sorra és fogadjuk el. Ha megengedik, akkor én most nem olvasom fel ilyen hosszan, ahogy az előbb tettem, ezeket a határozati javaslatokat, hiszen valamennyiük előtt ott van, és ezek a két iskola összevonását, illetve az egyéb olyan intézkedéseket tartalmazzák, amelyeket végre kell hajtanunk. Megkérdezem, hogy az 1. határozati pontban foglaltakkal ki ért egyet? Kérem, szavazzunk! A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: Szavazzunk a 2. határozati javaslatról! A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Litter Nándor: A 3. határozati javaslatról fogunk most szavazni. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Litter Nándor: 4. határozati javaslatról történik szavazás. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 4. pontját elfogadja. Litter Nándor: 5. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 20 szavazattal és 2 ellenszavazattal a határozati javaslat 5. pontját elfogadja. Litter Nándor: 6. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 16 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 6. pontját elfogadja. Litter Nándor: 7. határozati javaslatról következik a szavazás. A közgyűlés 17 szavazattal és 6 ellenszavazattal a határozati javaslat 7. pontját elfogadja. Litter Nándor: 8. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 8. pontját elfogadja. Litter Nándor: 9. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 9. pontját elfogadja. Litter Nándor: 10. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 10. pontját elfogadja. Litter Nándor: 11. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 11. pontját elfogadja. Litter Nándor: 12. határozati javaslatról szavazunk. A közgyűlés 22 szavazattal és 1 ellenszavazattal a határozati javaslat 12. pontját elfogadja. Litter Nándor: És volt még egy javaslat Sajni úr részéről, hogy a két igazgató asszonynak köszönjük meg azt a tevékenységet, ami az előkészítő munkálatok során kifejtettek, végeztek. Javaslom, hogy határozatba foglaljuk Veitné Molnár Anikó és Bagaros Ágnes igazgató asszonyoknak, köszönjük meg ezt a munkát, amit elvégeztek. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 22 szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 55/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. 2003. július 1-jétől a Zemplén Győző Általános Iskolát jogutódlással megszünteti, és szervezetileg összevonja a Péterfy Sándor Általános Iskolával. A megszűnő intézmény jogutódja ellátja a Napközis Zöldtábor működtetését és a Vívócsarnok üzemeltetését is. A jogutód intézmény neve Péterfy Sándor Általános Iskola. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Veitné Molnár Anikó igazgató Bagarus Ágnes igazgató) 2. az összevonás után a Péterfy Sándor Általános Iskola magasabb vezetőjének megbízását változatlanul fenntartja. Munkáját a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 1. számú melléklet első rész (2) bekezdésben meghatározottak szerint igazgatóhelyettes(ek) és tagintézmény-vezető segíti. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 3. Veitné Molnár Anikó, a Zemplén Győző Általános Iskola igazgatójának megbízását 2003. július 1-jével visszavonja és közalkalmazottként történő továbbfoglalkoztatását biztosítja. A magasabb vezetői pótlékot beosztásától függetlenül 2003. december 31-ig folyósítja. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Bagarus Ágnes igazgató) 4. a Zemplén Győző Általános Iskola megszüntető alapító okiratát a 1. számú mellékletben foglaltak szerint 2003. július 1-jei hatállyal elfogadja és egyidejűleg hatályon kívül helyezi az intézmény 325/1998. (XII.15.) számú határozattal elfogadott alapító okiratát. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Karmazin József osztályvezető Dr. Papp Judit osztályvezető) 5. a Péterfy Sándor Általános Iskola alapító okiratát 2003. július 1-jei hatállyal a 2. számú melléklet szerint módosítja. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Karmazin József osztályvezető) 6. az intézmény közalkalmazotti álláshelyeinek számát 2003. július 1-jétől az alábbiak szerint csökkenti: Szakmai álláshelyek száma: 7,73 Pedagógiai munkát segítő: 1,5 Gazdálkodási-ügyviteli: 1,0 Vagyonkarbantartói álláshely: 3,0 Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Bagarus Ágnes igazgató Dr. Papp Judit osztályvezető Gőcze Gyula intézményvezető) 7. az intézmény közalkalmazotti álláshelyeinek számát 2003. július 1-jétől az alábbiak szerint hagyja jóvá: Szakmai álláshelyek száma: 62,43 Pedagógiai munkát segítő álláshelyek száma: 1,5 Gazdálkodási-ügyviteli álláshelyek száma: 3,5 Vagyonkarbantartói álláshelyek száma: 11,5 Konyhai álláshelyek száma: 13,5 Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Dr. Papp Judit osztályvezető Gőcze Gyula intézményvezető) 8. az intézmény vagyonából a Zrínyi Miklós utca 18. szám alatti Nagykanizsa 2027. helyrajzi számú ingatlant kivonja és külön megállapodás alapján a Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány kezelésébe adja át. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető Gőcze Gyula intézményvezető) 9. utasítja a jegyzőt, hogy az 1. pontban hozott döntésekről a határozat, a megszüntető, illetve az alapító okirat megküldésével – nyilvántartásból való törlés, illetve nyilvántartásba vétel céljából – értesítse a Zala Megyei Területi Államháztartási Hivatalt és az Oktatási Minisztériumot. Határidő: 2003. július 1. Felelős : jegyző (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető Dr. Papp Judit osztályvezető) 10. a Zemplén Győző Általános Iskola ingó vagyonát a jogutód intézménynek adja át. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József osztályvezető Gőcze Gyula intézményvezető) 11. felkéri az érintett intézmények vezetőit, hogy az átszervezésből adódó feladatokat hajtsák végre, biztosítsák, hogy a dolgozók a végrehajtás időszakában rendelkezésre álljanak. Határidő: 2003. július 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Bagarus Ágnes igazgató Veitné Molnár Anikó igazgató Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 12. felkéri a polgármestert, hogy nyújtson be pályázatot a 2003. évi létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz. Határidő: 2003. október 10. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 13. köszönetét fejezi Bagarus Ágnes és Veitné Molnár Anikó igazgatóknak az érintett iskolák szervezeti összevonásának előkészítő munkájában végzett lelkiismeretes munkájáért. 6. Javaslat a 2003/2004-es tanév óvodai, általános iskolai és középiskolai beiratkozására (írásban) Előadó: Sajni József OKSB elnöke Dr. Horváth György: Én javaslom az elfogadást, hiszen évek óta a számok, illetőleg az adatok mutatták, hogy nagyon pontos a tervezés, alig volt eltérés hosszú évekre visszamenőleg. Most is úgy látjuk, hogy nagyon alapos munkát végzett a Hivatal osztálya. Papp Péter: Módosító indítványom lenne az 1. számú határozati javaslathoz. A második mondatba, ahol a módosítás jogát fenntartva felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, én azt a kiegészítést szeretném módosításként előterjeszteni, hogy a csoportszám növekedéssel nem járó módosítás jogát fenntartva. Innentől tovább értelemszerűen. És ugyanígy a 2. határozati javaslat utolsó mondatánál is, hogy a csoportszám növekedés későbbi lehetőségét zárjuk ki. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Ez a mondat azért került be, mert ezek azért minden esetben bizonytalan számok, és előre nem pontosan prognosztizálhatók. Ha bármi változás történik a létszámban, mondjuk 40 gyerekkel kevesebb jelentkezik az első osztályba, akkor az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a közgyűlés elé hozza a tájékoztatóban javaslatát, hogy milyen irányba módosítson. Ez lehet felfelé, lehet lefelé történő javaslat is. Ezt mi így értelmeztük. Amennyiben ez gondot jelent, akkor nyilván lehet a másik módosítót is megszavaztatni. Litter Nándor: Kérdezem, hogy Papp Péter úr javaslata elfogadható? Jó, köszönöm. Cseresnyés Péter: Átlapozva az előterjesztést, azt láttam, hogy van egy olyan iskola, amelyik működik, amelyiket a közgyűlés nem akar összevonni, viszont első osztályt nem indíthat, ez pedig a Vécsey Zsigmond Általános Iskola. Én amikor az előző napirendhez hozzászóltam és azt mondtam, hogy jó lenne úgy átgondolni nemcsak fiskális szemlélet alapján a dolgokat, hogy az ellátatlan területeken az iskolába járás lehetőségét biztosítsuk, többek között erre gondoltam. Utánam szólt ezzel kapcsolatban kicsit részletesebben kifejtve ezt a gondolatot, ezt a véleményt, remélem, hogy nem cáfol meg, hogy ebben hasonlóképpen gondolkodunk, Fodor Csaba képviselőtársam. Én nem szeretném, hogyha egy iskolában egy el nem indított első osztály az iskolának a megszűnését jelentené. És ha jól emlékszem, Kelemen Z. Pál képviselőtársam mondta azt, hogy áldatlan állapotok vannak belvárosi iskolákban. Lehet, hogy egy arra érdemes iskolapolitikával, oktatáspolitikával például a Vécsey Zsigmond Általános Iskolát meg lehetne menteni. Én úgy gondolom, ezen el kellene gondolkozni mindenképpen nekünk. Benedek Miklós: Itt a képviselő urak néhányan már előrevetítették azokat a dolgokat, amelyek az egyik oldalon a tényadatok, számokkal és a konkrét dolgokkal foglalkoznak, és azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy a tények nagyon makacs dolgok, ezeket nem nagyon tudjuk megváltoztatni, de nagyon fontos elgondolkodni azon is, hogy a pedagógiai és az iskolák dolga nemcsak a számokon és nemcsak a különböző tételeken alapulnak. Én ezért nagyon szeretném, hogyha a döntés előtt ezen is gondolkodnának. Tudjuk azt, beszélgettünk itt a képviselő urakkal, polgármester úrral, osztályvezető asszonnyal is ezekről a dolgokról, ugyanakkor a másik oldalon akármilyen súlyosak a tények, valahogy a szülők és a gyerekeknek a tekintete, az őhozzájuk fűződő érzelmi dolgokat egyikünk se tudja elfelejteni. És nagyon fontos, azért is szólok hozzá, hogy először is a szülőknek szeretném itt megköszönni azt a hozzáállást, amit az iskola mellett tanúsítottak és természetesen a kollégáimnak is. Nagyon szeretném, hogyha azok a gyerekek, akik hozzánk járnak és nagyon sokan hátrányos szociális, mentális környezetből érkeznek, hogyha ez a környezet, az iskola még távolabb fog kerülni lakóhelyüktől, még nehezebben fogják ezeket az akadályokat megtenni, és azt hiszem, hogy mindannyiunknak az az érdeke, hogy a gyerekek valamilyen formában sikerhez jussanak, beépüljenek a társadalomba, és minél kevesebb az elveszett, és minél több gyereknek tudjuk a kezünket nyújtani. Kérem, hogy döntésüknél ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe, és eljött az egyik szülőnk is, szeretném, hogyha őt is meghallgatnák. Bogdán Ferenc: A Vécsey Iskoláról csak annyit szeretnék elmondani, 4 kiskorú gyermekem van, ebből az egyik a Vécsey Iskolába jár iskolába, és nagyon szépen megkérem a tisztelt polgármester urat, hogy az első osztállyal kapcsolatban, ne szüntessék meg ezt az osztályt, hiszen a gyerekeinknek, többek között a roma gyerekeknek szükségük van erre az iskolára, többek között azért is, mert a ligetvárosi romák, akik Ligetvárosban laknak, azok egyértelműen a Vécsey Iskolába, tehát közelebbi iskolába szeretnék behozni a gyereküket. És én úgy gondolom, közel most már 17 éve, hogy közelről ismerem a Vécsey Iskola tanárait, igazgatóját, maximálisan odaállnak nemcsak a magyar gyerekekhez, hanem a roma gyerekekhez is, és ha netán valamelyik esetleg gyöngébben tanul, akkor odaállnak és igyekeznek, hogy azok a gyerekek fel tudjanak zárkózni. Mi vélünk attól, ha ez az iskola felbomlik, akkor a gyerekeket különféle iskolába, a városon belül kell elhelyeznünk, és ahogy a mostani rohanó módban mennek a tanítások, attól félünk, hogy ezek a cigánygyerekek lemorzsolódnak, és a vége az lesz, most hadd ne mondjak számokat, a zöme a kisegítő iskolában fogják befejezni az iskolájukat, amit mi szülők nem szeretnénk. Mi azt szeretnénk, ha a mi gyerekeink is általános iskolába járhatnának, és ott tudnák befejezni az iskolájukat. Nem utolsó sorban még egyszer szeretném kiemelni, hogy az ottani tanárok, az igazgató úrral együtt hatalmas energiát tesznek annak az érdekében, hogy a cigánygyerekek ott maximálisan, normális körülmények között tanuljanak. Még csak egy nagyon rövidet, köztudott, hiszen ezzel nem tudok újat mondani, hogy a Vécsey Általános Iskola közel majdnem 140 milliárd forintba került annak a felújítása. Na most, ebbe az iskolába úgy lehettek beépítve az iskolapadok, a mosdók, a WC-kagylók, hogy az alsó tagozatos részére ez megfelelő legyen. Hallottam olyat is, hogy a Thury Szakközépiskola ebbe az iskolába költözne. Most ha ezek lejönnek ebbe az iskolába, itt az első osztály megszűnik, akkor egyértelmű, hogy itt valami változást kell tenni. Én úgy gondolom, hogy lehet, nem biztos, nem tudom, nem vagyok vele tisztában, lehet, hogy iskola felépítésének összeg az adófizetők pénzéből lett összetéve, ebből lett rendbe téve az iskola. Én úgy gondolom, hogy ez a pénz egy ablakon kidobott pénz lenne, ha ez történne. Én ezért megkérem a tisztelt polgármester urat és a tisztelt képviselő urakat, hogy az első osztályos gyerekek részére ez az iskola továbbra is működjön, hiszen gyerekek voltak, vannak és lesznek is. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Nem szeretnék hosszabb szakmai vitába bocsátkozni. Az iskola összetétele egyértelműen indokolja, hogy ebben a formában az iskola a továbbiakban nem tartható fenn, hiszen a szegregáció minden jele jelentkezik. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat határozott kérése volt, hogy ezt a folyamatot akadályozzuk meg. Szeretném mondani, hogy adminisztratív eszközökkel a belvárosi iskolába ideirányítani nincs módunkban, nincs rá lehetőség. Egyébként, ha megnézik a körzethatárok jelölését, mindkét iskola, amely ezt a körzetet megkapja, még az engedélyezett osztályokhoz képest így is jóval alacsonyabb gyerekszámmal rendelkezik, mint azok a gyerekek, akik beírható, Szeretném elmondani azokat a tényeket, amelyekkel szembesültünk az elmúlt évi beiskolázásnál és hozzáteszem azt is, hogy szakmailag is van egy határ, ahol megkérdőjeleződik egy tanulócsoportnak, egy osztálynak az osztályközösségi, illetve a szociokultúrális nevelés és szociális folyamatok biztosítása a szakirodalomban mindenképpen fölötte van annak, mint az igény az idejelentkezéseknél. 2000/2001-es évben 12 kisgyerek jelentkezett első körben, 2001/2002-ben 10 gyerek jelentkezett, ekkor a Kisebbségi Önkormányzat határozott kérésére az osztály nem indult el. 2002/2003-ban 13 kisgyerek jelentkezett és a továbbiakat nem szeretném részletezni. Ehhez képest 24 kisgyerek van jelenleg az első osztályban. Ha felsorolnám, hogy honnan érkezett gyerekek, kiderülne, hogy a város különböző pontjaiból és néhány vidéki iskolából. Egyértelműen jelzi, hogy egy olyan folyamat indul el, ami az oktatásban nem kívánatos és nem tartható, hisz a meglévő hátrányoknak a leküzdése, az integrálás önmagához, a felzárkóztatásra szoruló csoporton belül nem működik. Egy nagyobb iskola vagy több iskolába történő elhelyezése biztosítja ezt a lehetőséget. Szeretném Bogdán apukának mondani, hogy a kisegítő iskolába nem kerülhetnek ezek a gyerekek, ez a szülőértekezleten is előkerült már, a kisegítő iskolába a szakértői bizottság utalja a gyerekeket, és ez teljesen egyértelmű, hogy milyen feltételek mellett. Szeretném jelezni továbbá, hogy az iskola integráltan fogyatékos gyerekeket is fogad már, bizonyos esetekben nem rendelkeznek azokkal a feltételekkel, ami ehhez szükséges. Csordásné Láng Éva: A határozati javaslat 4. pontjában meghatározott létszámadatokra vonatkozóan szeretnék javaslatot tenni, hogy ugyanúgy, ahogy az általános iskolában és az óvodában, nincs a tanulócsoportok, illetve az óvodai csoportok létszáma meghatározva. Én kérném, hogy a középiskolában se határozzuk meg, vagy ha igen, akkor alacsonyabb létszámban kellene meghatározni, mert a 9. évfolyamra beiratkozó és évismétlésre utalt tanulószámokkal, illetve a „10%-os fellebbezési keretszámokkal” éppen az előbb hivatkozott oktatási törvény létszámadatait nem fogják az igazgatók tartani, és akkor ennek megfelelően ők lesznek büntetőjogilag felelősségre vonva. Én kérem ezt mérlegelni. Zakó László: Két rövid gondolat. Az egyik, hogy az igazgató úr és a tisztelt apuka véleménye mellett a képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom a közgyűlés előtt szétosztott, Vécsey iskolával foglalkozó anyagot. Kérem, még a szavazás előtt olvassák el, és azért, ha tudják, vegyék ezt figyelembe. A másik a félmondat. Nem tudom, hogy az iskolának a hosszú távú sorsa mi lesz, de azért szeretném jelezni, hogy az épület sorsát fokozott figyelemmel fogjuk kísérni jó néhányan itt a városban. Cseresnyés Péter: Nem akartam szólni eredetileg hozzá, mert úgy gondoltam, az a pár mondat, amit elmondtam, az elég ehhez a napirendi ponthoz, de úgy érzem, hogy mégis csak kell egy mondatot még mondanom. Sok indokot megértek egy iskolabezárással kapcsolatban, vagy fokozatos elsorvasztásával kapcsolatban, elfogadni viszont nem biztos, hogy minden indokot el fogok. Egy indokot biztosan nem tudok elfogadni, szegregáció fogalmát itt ma délután előhozni. Én ezt nagy hibának tartom. Kelemen Z. Pál: Elöljáróban megjegyzem, hogy az előterjesztés szerint megszavazom, bizonyos kétségekkel. És a kétségeimet engedjék meg, hogy megosszam Önökkel. 2002/2003 évben egyszer 46, egyszer 27 lakást adtunk át Ligetvárosban. Ez kb. 100 általános iskolai korú gyermeket jelent. Készült-e arra felmérés, hogy ezek közül hány elsőosztályos? Hogy ez hogyan érinti a Vécsey Iskolában a beiskoláztatást? Mert hogyha itt van 25 elsőosztályos, már pedig valószínűleg van, mert többnyire fiatalok költöztek, akkor ezeket más iskolákba kell majd irányítani. Tehát ne tekintsük véglegesnek ezt a döntést, hanem szavazzuk meg ebben a formában, mert a jelenlegi helyzet szerint lett felmérve, és a jelenlegi helyzet, az már a tegnapi. Sajni József: Csak Kelemen képviselő úrnak szeretnék annyiban válaszolni, hogy a leendő elsőosztályosok száma a 46 lakásban, nem tudni pontosan, mivel csak évfolyamokról kaptam én tájékoztatást, a 10 környékén van, tehát akik a leendő elsőosztályosok lesznek. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A tanköteles-korú gyerekek számában mindenki benne van, aki Nagykanizsán van pillanatnyilag. Egyébként körzetileg ez a terület a miklósfai iskolához kerül. Az előbb elhangzott, hogy jó lenne, ha egészséges környezetbe kerülhetnének a gyerekek. Ez ebben az esetben reméljük, hogy megtörténhet. De még egyszer szeretném felhívni a figyelmet, és én az előbb azért azt mondtam, hogy szegregációra utaló jelek vannak. Szeretném mondani, hogy hátrányos helyzetű kisgyerekek %-os aránya olyan magas, és ezért mondtam az előbb, hogy nem akarom itt szakmailag részletezni, az új törvénymódosítás előírja, hogy milyen esetben lehet az integrációs normatívát lekérni ahhoz, hogy ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása megtörténjen. Ebben az esetben is tovább romlik ez a mutató, hisz az odaköltözött családok, azok a szociális helyzetüknél fogva zömmel sajnos ebbe a kategóriába tartoznak. Én kérem, hogy ezt a szakmai szempontot vegyék figyelembe ennél az iskolánál, hogy szeretnénk, ha szakmailag olyan lehetőségeket kapnának azok a kisgyerekek is, amit a város összes többi iskolájában megkaphatnak. Litter Nándor: Csordásné képviselő asszonynak volt javaslata a középiskolákkal kapcsolatosan, arról kérném a véleményt. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A középiskolákkal kapcsolatban nem feltétlenül kell a létszámhatárt meghúzni, hisz az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a fellebbezéssel feltelik. Egyébként nagyon kevés a törvényi létszám fölött működő tanulócsoport még azzal együtt is, hisz az évismétlésre kötelezettek részére egy külön program indul szeptembertől, hogy a hátrányos helyzetű prioritást nyert az oktatásügyön belül. A Széchenyi Szakközépiskola például elkezdte már ebben az irányban, tehát ők egy más típusú képzésben vesznek részt innentől kezdve a 9. évfolyamon. Azt gondolom, hogy azzal kezelhető. Azért nincs jelentősége igazából, mert ez az a szám, amit abszolút nem tudunk még megbecsülni sem az esetek nagy részében a középiskolába jelentkező gyerekek számát. Litter Nándor: Javaslat az, hogy vegyük ki ezeket a számokat. Jó, akkor a javaslatot elfogadva ezeket ki fogjuk venni, így fogunk szavazni róla. Tanulószám. Dr. Fodor Csaba: Azt gondolom, hogy a határozati javaslat 2. pontja, mely az általános iskolákban indítható első osztályok, vagy tanulócsoportok számát határozza meg, figyelemmel itt a Vécsey Iskolával kapcsolatosan megjelenő pro és kontra véleményekre, én azt javasolnám, hogy a közgyűlés azzal fogadja el ezt a határozati javaslatot, hogy Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, bár itt van, hogy módosíthatja, de az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot hatalmazzuk fel arra, hogy a beiratkozások függvényében dönthessen arról, hogy indul-e a Vécsey-ben vagy nem indul, mert lehet, hogy beiratkozik 24 gyerek, vagy legalábbis jelentkezik, most mondtam egy számot, és ott, én úgy tudom, hogy 8 nap áll rendelkezésre a beiratkozástól és a visszaigazolástól számítottan az adott intézményigazgatónak és a tanulói jogviszony a visszaigazolástól keletkezik és nem a beiratkozástól. Ez a 8 nap hátha lehetőséget ad arra, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság soron kívüli ülésén ebben az ügyben döntsön. Nem tudom, hogy van-e erre lehetőség, én azt gondolom, ez lenne mégis csak a megoldás kulcsa, és akkor valóban a szülők szavaznának, ha tetszik, és döntenék el, hogy akarnák-e, hogy ott első osztály induljon vagy nem akarnák. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Erre a lehetőség jogilag ilyen formában nincsen. Szeretném Önöket figyelmeztetni arra, hogy a tavalyi évben egyszer ezzel a helyzettel szembesült már a közgyűlés, ugyanis, ha ott beiratkozást hirdetünk, akkor körzetet kell kijelölni ennek az iskolának, kötelező felvevő körzetet, és ha kötelező felvevő körzetből jelentkezik gyerek, azt az iskola köteles beírni és az osztályt elindítani. Ha ezt most megteszik, akkor az egész körzethatár kijelölése felborul, tehát újra kell a körzeteket kijelölnünk. Tehát arra nincs mód, hogy most feltételes módban hirdesse meg az első osztályt itt, mert ez jogilag nem járható. Ha jogviszonyt létesített, csak az elutasításról kap határozatot a szülő, tehát a körzetbe tartozó gyereket köteles beírni ebben az esetben az iskola, tehát ott nincs már utána visszamenőlegesen mérlegelési lehetőségünk. De még egyszer mondom, hogy ebben az esetben a körzeteket felül kell vizsgálni, mert jelenleg ehhez a tanulócsoport számhoz készültek a körzetek. Litter Nándor: Fodor Csaba elfogadja a választ? Köszönöm, akkor eláll a javaslatától. Polai József: Figyelmet szeretnék arra terelni, hogy a sokszor többszörösen hátrányos helyzet az oka annak, hogy ezek a gyermekek ebbe az iskolába dia-spórába kényszerültek különböző hátrányok miatt. Úgy gondolom, hogy nekik ez a helyzet volt talán a jelenleg iskolarendszerben a legmegfelelőbb. Én attól félek, és előítélet nélkül szeretném, hogy ha ezt mindenki érteni, hogy magas lesz sok gyermeknek közülük, ha más iskolába átkerülnek, és én ezért nem valamiféle szegregációról beszélnék ebben az esetben. Litter Nándor: Több hozzászólás nincsen. Dr. Fodor Csaba visszavonta a javaslatát. Csordásné Láng Éva képviselő asszony javaslatát beépítjük, elfogadtuk és a tanulók száma kikerül ebből a táblázatból, ami a 4. határozati javaslatban van. Papp Péter javaslatával szintén egyetért osztályvezető asszony, és ezért beemeljük ide, ami arról szól, hogy csoportlétszám növekedéssel nem járó módosításra van csak lehetőség. Ez az 1., illetve a 2. számú határozati javaslatot érintené. Ennek megfelelően akkor kérem, hogy szavazzunk az 1. határozati javaslatról, amelynek megfelelően 58 óvodai csoport indul 2003/2004-es tanévben. Szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: 2. határozati javaslatunkban arról kell döntenünk, hogy 19 tanulócsoport indul az általános iskolákban. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. a) pontját elfogadja. Litter Nándor: Ez az a) pontja volt, a b) pontja azt tartalmazza, hogy az általános iskolai beiratkozást az 1. számú melléklet szabályzója értelmében kell lebonyolítani. Szavazzunk erről! A közgyűlés 17 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a határozati javaslat 2. b) pontját elfogadja. Litter Nándor: A c) része a határozati javaslatnak az, hogy az intézmények kötelező beiskolázási körzetei a 2003/2004-es tanévtől a 2. számú melléklet szerinti körzetek lesznek. Szavazzunk erről! A közgyűlés 19 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 2. c) pontját elfogadja. Litter Nándor: 3. számú határozati javaslat következik. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvoda és általános iskolai jelentkezéseket 2003. március 31. és 2003. április 1. napján tartja. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslat 3. pontját elfogadja. Litter Nándor: 4. határozati javaslat következik, amely szerint 9 évfolyamon 33 középiskolai tanulócsoport indul a 2003/2004-es tanévben. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 4. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 56/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. a 2003/2004-es tanévben 58 óvodai csoport finanszírozását biztosítja az alábbi intézményi bontásban Óvoda Csoportszám Kertvárosi 6 Vackor 7 Pipitér 6 Rozgonyi 6 Hétszínvirág 6 Micimackó 3 Attila 6 Hevesi 6 Rózsa 6 Miklósfa 4 Palin 2 Összesen: 58 felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a csoportszám növekedéssel nem járó módosítás jogát fenntartva a jelentkezések alakulásáról a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 2003. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 2. a) a 2003/2004-es tanévben az általános iskolákban az első évfolyamon 19 tanulócsoport finanszírozását biztosítja az alábbi intézményi bontásban: Általános Iskola és Óvoda Miklósfa 1 Általános Iskola és Óvoda Palin 1 Általános Iskola Kiskanizsa 2 Bolyai János Általános Iskola 3 Hevesi Sándor Általános Iskola 3 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2 Péterfy Sándor Általános Iskola 2 Rozgonyi Úti Általános Iskola 2 Vécsey Zsigmond Általános Iskola 0 Zemplén Győző Általános Iskola 0 Zrínyi Miklós Általános Iskola 2 Rózsa úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola 1 Összesen: 19 felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a csoportszám növekedéssel nem járó módosítás jogát fenntartva a beiratkozás alakulásáról a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 2003. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) b) az általános iskolai beiratkozást az 1. számú melléklet szabályzója értelmében kívánja lebonyolítani. Határidő: 2003. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) c) az intézmények kötelező beiskolázási körzeteit a 2003/2004-es tanévtől a 2. számú melléklet szerint hagyja jóvá. Határidő: 2003. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 3. az óvodai és általános iskolai jelentkezéseket 2003. március 31. és 2003. április 1. napján tartja. Határidő: 2003. március 15 Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) 4. a 2003/2004-es tanévben a 9. évfolyamon 33 középiskolai tanulócsoport finanszírozását vállalja az alábbiak szerint. Középiskola Gimnázium Szakközép-iskola Szakiskola Összesen oszt. szám oszt. szám oszt. szám oszt. szám Batthyány 5.évf. 1 1 gimnázium, szakközépiskola 4 osztályos 6 1 7 Dr. Mező 2 3 5 Cserháti 5 5 Thúry 4 3 7 Zsigmondy 3 5 8 Összesen: 9 16 8 33 A módosítás jogát fenntartva felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a beiratkozás alakulásáról a Közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 2003. szeptember 1. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezető) SZÜNET 7. Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetésének módosítására (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Megkérdezem osztályvezető asszonyt, hogy a kiosztott kiegészítésen kívül van-e hozzáfűznivalója? Nincsen. Budai István: Azt szeretném közölni, hogy a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta ezt a napirendet, és egy-két olyan észrevételt tett, ami talán nem is azt jelenti, hogy valami módosulna, mert hiszen tisztában voltunk azzal, hogy ez egy előirányzat módosítás, de olyan kérdések azért felvetődtek, hogy ami köztudottan nem valósult meg, azt miért szerepeltetjük mégis az előterjesztésben úgy, mint előirányzatot? Ilyen például a hulladéklerakóra előirányzott ügy. Megegyeztünk, tudjuk azt, hogy az előirányzatokat ilyen szempontból nem vesszük ki. Gondolom, majd a tényszámok magukért beszélnek annak idején, amikor majd a tényekkel hasonlítjuk a költségvetést. Az is biztos, hogy nem ez az utolsó módosítás, mert hiszen a könyvvizsgálói jelentést, ha megnézzük, akkor a zárszámadást jóváhagyó közgyűlés előtt kell közvetlenül jóváhagyni a végleges módosítást. Ha ez az, akkor tévedtem, de én úgy gondolom, még ez nem az lesz. De ha az lesz, akkor hála Istennek kell vele még egyszer foglalkozni. Akkor viszont annyit mondanék én azért, szokás szerint korábban is megtettem én azokat az észrevételeimet, amik elsősorban a főtáblával kapcsolatosan szoktunk elmondani, mert hiszen hozzászoktunk ahhoz a fajta költségvetéshez, ami szerint a működési bevételeket mindig meghaladták a működési kiadások, és általában ezt a felhalmozási bevételek többleteiből finanszíroztuk, vagy hitelből. Ma nem ez a helyzet, mert a felhalmozási bevételek, a tárgyi eszköz értékesítés bevételei is elmaradtak a kiadásoktól, és éppen ezért ezt is a célhitellel finanszíroztuk, meg hát a folyószámlahitel összege teszi ki a két túllépést, a működési és a felhalmozási túllépést. Nekem az a véleményem, hogy ebből azért azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy teljesen mindegy, hogy miből finanszírozzuk, hogyha a működést hitelből finanszírozzuk, és az olyan befektetést, amelyből nem lesz később eredmény, akkor ez mégis csak a vagyonfelélésnek az eszköze. Én bízom benne, hogy ez a kérdés meg fog állni, mert a 2003-as költségvetésben már azt gondolom ez a jelenség csitulóban van és a felhalmozási bevételeket nem használjuk fel. Egy kérdésünk lenne, és ez a Pénzügyi Bizottságon is elhangzott, és itt is elmondanám, hogy mi úgy tudtuk eddig, és én is ebben a tudatban éltem, hogy az Erzsébet téri szökőkút felújítás, illetve átrendezés költségvetési kiadást nem igényelt, mert arra különféle felajánlások voltak, a mostani módosításban mégis szerepel 11 millió Ft fölötti összeg, hogy ez végső soron mi ez, miért van ez így? Az emléktábla, vagy a dicsőségtáblán látunk több vállalkozót, akik vállalkoztak a finanszírozzák, és a végső bekerülési költsége akkor mennyi lehet, hogyha ez 11.5 az önkormányzati teher? Erre a Pénzügyi Bizottság kíváncsi lenne, és ezt mi a Városfejlesztési Bizottságtól szeretnénk kérdezni, de ha itt kapnánk rá választ, akkor örülnénk neki. Papp Péter: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztett napirendet. Érdemi hozzáfűznivaló nélkül, mivel hogy itt történelemről van már szó, 2002-ről, ezért 5 igen szavazattal és 1 tartózkodással elfogadásra javasolja a határozatot. Papp Nándor: A 16. számú melléklet 2. oldalán intézmények 2001. évi alulfinanszírozására, nyilván az alulfinanszírozás megszüntetésére, illetve kiküszöbölésére, gondolom ez így helyes. A Kanizsa Monográfia és a Diák Önkormányzat megbízási díj, azt nem egészen értem, hogy az miért van összemosva, vagy hogyan találkozik ugyanabban a sorban ez a kettő téma. Egy kicsit olyan fából vaskarikának érzem, de lehet, hogy ezt meg lehet indokolni. Az Erzsébet téri szökőkút, mindenképpen erről is szerettem volna szólni. A Városfejlesztési Bizottságnak ehhez igazából semmilyen köze nem volt, az előző megtárgyalta, alkalmatlannak találta a kivitelezésre, ennek ellenére, mint a gyorsvonat meg lett valósítva, és sajnos továbbra se, akkor se voltunk elájulva, most se vagyunk elájulva a végeredménytől. Azt gondoltuk, hogy ha lehet, akkor reményeink szerint van tételes elszámolás. Ezt jó lenne megnézni, mert ott 12 támogató cég van felsorolva, és ebből, úgy tudom, hogy például a vízvisszaforgató berendezést, vagy maga a szökőkút teljesen ingyenesen lett odaadva. Kereskai Péter: Budai István képviselőtársam mondta a hulladéklerakóval kapcsolatos Pénzügyi bizottsági álláspontot. Én azért annyit szeretnék ehhez hozzáfűzni, hogy a 6. számú mellékletben a felhalmozási célú átvett pénzeszközök között szerepel céltámogatás, PHARE támogatás, és a kettő összege 105.247.000 Ft. A 13. számú mellékletben is megjelenik. Ugyanaz az összeg szerepel bevételi és kiadási oldalon is. Lényegi kérdést nem jelent, viszont ha már arról beszélünk, hogy ez javasolt módosított előirányzat, akkor ez benne lehetne egy mondjuk december 29-én, vagy december 31-ei módosításban, de ez februárban történt, február 11-én, és most került ide a közgyűlés előtt. Nem biztos, hogy szerepeltetni kell, mert mindenki tudja, hogy itt még egy kapavágás nem történt. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság tárgyalta az előterjesztést, és egyhangú szavazással közgyűlési tárgyalásra alkalmasnak találta. Cseresnyés Péter: Egy kérdésem lenne mindössze. A 13. táblában fogászati gép-műszer beszerzés sorban, én úgy tudom, hogy az eredeti előirányzat 10 millió Ft körül volt, ebből lett 17.5 millió Ft. Tudható-e, hogy mi az oka ennek? Dr. Papp Judit: A két bizottsági elnök úr felvetésére, és hogy a szilárd hulladéklerakó építés miért maradt bent, mint előirányzat a jelenlegi módosításban, azt szeretném elmondani, hogy nem akartunk tételeket kiküszöbölni, tehát úgy gondoltuk, hogy az éves elszámoláskor beszámolunk arról, hogy mi az, ami nem valósult meg, és miért nem valósult meg. A legutolsó kérdéssel kapcsolatban segítséget szeretnék kérni a műszaki vonalunktól. Litter Nándor: A szökőkúttal kapcsolatosan közben információt kértünk Gáspár Andrástól. 5 millió Ft volt az önkormányzati rész, 3 millió Ft volt a támogatás a Városvédő Egyesületen keresztül, plusz az ÁFA terhelte még ezeket a kiadások, és együtt 9.396.000 Ft az alapösszeg, és arra jön még az ÁFA. Budai István: Én ezen nem kívántam vitát nyitni, én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy a köztudatban az volt, hogy ezt vállalkozók, meg különféle vállalkozások finanszírozzák, hogy akkor miért jelenik meg a mi költségvetésünkben ez a 11.745 ezer Ft, pontosan itt előttem van. Ha ezt a két számot összeadom, akkor úgy kell, hogy értelmezzem, hogy a vállalkozók ide mintha befizették volna, és akkor mi finanszíroztuk volna bruttó módon ezt a dolgot. Én úgy gondolom, hogy ez nem így történt, mert a bevételi oldalon a vállalkozók vállalásai nem jelennek ilyen vonatkozásban meg. Én csak fel szeretném hívni a figyelmet, hogy azért ez a nagy felajánlás nem volt olyan nagy puffanás. Cserti Tibor: Itt van az idő, amikor egy picit hozzá kell nekem is szólni. Ez a Városvédő Egyesület nevében egy picit az érintetteknek a mundér becsülete védelme érdekében is. Valójában próbált a Városvédő Egyesület a lehetőség keretein belül ellátni ennek a teljes körű előkészítési feladatát, de nyilvánvaló, hogy a forgalomképtelen vagyontárgyaknak, ugyanis a város főterének, mint kiemelt, exponált területnek a rendezése, az nem egyesületnek a kérdése kizárólag, hanem az a mindannyiunké, és ebből az önkormányzat vonhattak magát a feladat alól. Ezért előzetesen a Városvédő Egyesület megállapodást kötött ennek a megvalósítására vonatkozóan. Az önkormányzat részéről Tarnóczky Attila akkor alpolgármester volt ezért az együttműködésért a felelős. Erre készült egy program, ennek a műszaki részét előzetesen megtárgyalták, megtervezték. Abban a Városfejlesztési Bizottság most hangot adott, a mostani elnöke és a bizottság is, igazán a produktumtól ki van elájulva, vagy ki nem, azt nem tudom, ez szubjektív dolog. Mindenesetre az akkor alpolgármester vezetésével még a csempe kiválasztására is sor került. Akkor itt jön az, hogy az akkor szabályozás alapján az alapberuházói feladatok ellátására a Városvédő Egyesület nincs felkészülve, ezért az együttműködési megállapodás azt mondta ki, hogy az alapberuházói feladatokat az önkormányzat végzi, és közvetlenül és közvetve támogatja a Városvédő Egyesület, és a mögötte szponzori támogatói, vállalkozói kör, ami szélesebb volt ennél. Itt van az, hogy egyrészt természetben, másrészt effektív készpénzben. A Városvédő Egyesület azt a 3 millió Ft-ot készpénzben átutalta a feladatmegvalósításhoz és az önkormányzat rendelte meg, bonyolította le, és a vállalkozók nagy része, most nem szeretném egyiket sem kiemelni, mert ismert mindegyikünk által, nagyon nagy része kvázi társadalmi munkát végzett, amit vagy egy részét számlázott le vagy egyáltalán nem számlázott le és ennek alapján összeállt mű. Egy a lényeg, hogy az üzembe helyezési okmány alapján a város vagyonát gyarapította, és mindannyiunkat úgy boldogít vagy szomorít, ahogy mellette elmegyünk naponta. Litter Nándor: Megkérdezem, hogy van-e olyan kérdés, ami nyitott maradt a hozzászólók részéről? Dr. Papp Judit: Időközben érkezett információ a fogászati gépbeszerzéssel kapcsolatban. Itt képviselő úr nem tudom, hogy mire alapozza a 10 millió Ft-os eredeti előirányzatot. Itt eredeti előirányzatként nem szerepelt ez a tétel, hanem az első módosításban már a 17.767.000 Ft-tal került be és azt tudjuk elmondani információképpen, hogy 10 millió Ft volt ebből sajáterő, és a többi pedig pályázati pénzeszköz. Litter Nándor: Megkérdezem még egyszer, hogy minden kérdésre kielégítő választ kaptak-e kérdésfeltevők? Úgy látom, hogy igen. Kérem, hogy szavazzunk a rendeletről, amelynek megfelelően előterjesztés szerint módosítjuk a Nagykanizsa Megyei Jogú Város 2002. évi költségvetését. Szavazzunk erről! A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 8/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 8/2003.(II.26.) számú rendelete a 2002. évi költségvetésről szóló, a 18/2002.(II.27.), a 28/2002.(V.5.), 34/2002.(VI.19.), a 36/2002.(VII.3.), a 63/2002.(X.2.), a 73/2002.(XII.12.) számú rendeletekkel módosított 14/2002.(II.13.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Dr. Buzás Judit megérkezett, javaslom, hogy azt a napirendi pontot, amelyben ő érintett, vegyük előre, és utána a kolléganőinknek a napirendjét is soron kívül elővesszük. 8. Tájékoztató a lakosság egészségügyi helyzetéről, javaslat a város népegészségügyi programjára (írásban) Előadó: Dr. Buzás Judit ÁNTSZ főorvosa Litter Nándor: Megkérdezem főorvos asszonyt, hogy van-e kiegészítése? Dr. Buzás Judit: Egy nagyon rövid bemutatkozást szeretnék a képviselőtestület részére, hiszen sok új képviselő van, és hogy a Tisztiorvosi Szolgálat egyáltalán ki, meg mi, meg hogyan kerülünk ebbe a képbe. Egy nagyon rövid ismertetést szeretnék adni magunkról. A Tisztiorvosi Szolgálat nagykanizsai városi intézete tulajdonképpen egy hierarchiának végpontja, ha szabad ilyet mondani, államigazgatási szervként. A városi intézet közvetlenül a lakossággal, illetve jogszabály által megfogalmazott feladatokat lát el. Az intézetünkben mindösszesen 21 fő dolgozik, 7 fő technikai dolgozó, a többiek köztisztviselők. Ebből 10 fő közegészségügyi, járványügyi felügyelő. Tekintve, hogy feladatainkból adódva a szakmai felügyelet is a Tisztiorvosi Szolgálatnál van, így a ápolói, illetve vezető védőnői szakfelügyelet is működik. Ezenkívül pedig egy dolgozónk van, aki egészségfejlesztéssel foglalkozik. Munkánkat az 1991. évi tisztiorvosi törvény alapján végezzük, és az határozza meg népegészségügyi feladatainkat. Ennek keretében közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi feladatokat látunk el. A Tisztiorvosi Szolgálat feladata még az egészségügyi igazgatás, és megyei intézetei pedig a laboratóriumokat működtetik. A feladatainkból adódóan egyrészt szakmai szervezet, másrészt hatóságként működik, és mint hatóság, engedélyező szakhatóság, illetve ellenőrző hatóság is vagyunk egyúttal. Tehát ott, ahol ember tartózkodhat, ott a Tisztiorvosi Szolgálat mindenhol előfordul. Így a munkánk során engedélyező hatóság vagyunk az egészségügyi igazgatási feladatok tekintetében, tehát az egészségügyi vállalkozások, természetgyógyászati és az ellátáson belül az alapellátásnak az engedélyezése a feladatunk. A közegészségügyi területén is vannak olyan területek, ahol engedélyező hatóság vagyunk, így például a rendezvények kitelepülése kapcsán, illetve a különböző automatáknak egyéb vendéglátó- és kereskedelmi egységekben való működését kell engedélyeznünk. Építési engedélyekhez szakhatóságként, telepengedélyezési eljárásokhoz szakhatóságként és sok minden más, tulajdonképpen a munkánkat kb. olyan 550 jogszabály határozza, és annak alapján kell végeznünk. Úgyhogy mi egy nagyon kicsi intézmény vagyunk, és a törvényi feladatunkból adódóan végezzük a lakosság egészségi állapotát felkérésre, és minden évben, most már 1993 óta minden évben beszámolunk a lakosság egészségi állapotáról. Nem olyan régen, épp az előbb gondoltam vissza, fél évvel ezelőtt volt, ahol szintén a közgyűlés előtt az azt megelőző évi lakosság egészségi állapotáról beszámoltunk. Nagyon széles terület a népegészségügynek a területe, hiszen Önök is tudják, hogy az új népegészségügyi program kapcsán számos feladata lesz a Tisztiorvosi Szolgálatnak, amit igyekszünk megvalósítani és megoldani. Ennyi lett volna a rövid bemutatkozás részünkről, és én örömmel venném, ha lenne kérdésük, amire megfelelő választ is tudok adni, de ha a közgyűlésnek más adatokra, más téma vonatkozásában van igénye, hogy arról beszámoljunk, akkor nagyon szívesen és örömmel megtesszük. Litter Nándor: Kérdés, vélemény? Úgy látom, hogy nincsen. Mi nagyon szépen megköszönjük a tájékoztató, és úgy gondolom, hogy az a program, amit Önök a beszámoló mellé raktak, tehát annak a végrehajtása, hogy Nagykanizsa lakosságának egészségügyi állapota javuljon, azt hiszem, hogy abban van nagyon sok közös feladatunk, és ebben kell szorosan együttműködünk. Dr. Buzás Judit: Én nagyon köszönöm polgármester úrnak a felkérést is, hiszen azt gondolom, hogy a város ezzel egy kicsit önmagát is megelőzte, hogy felkértek, hogy a népegészségi programhoz a városi adaptációt, vagy legalábbis egyfajta irányvonalat kijelöljünk. De én úgy gondolom, hogy a megvalósításhoz, az intézmények, a civileknek a bekapcsolódása is szükséges, tehát egy városi méretű programhoz az egyeztetések, hogy ki mit vállalna fel ebből a programból, az nagyon fontos lenne. Másrészt meg úgy gondolom, hogy a népegészségi program pályáztatása előtt állunk. Egy picit úgy tűnik, mintha megtorpant volna, de én azt gondolom, hogy ennek a programnak a megvalósításához mindenképpen pénz kell, és talán van idő, felkészülés arra, hogy a pályázati lehetőségeket időben meg tudjuk tenni, illetve időben lehessen élni vele. Litter Nándor: Köszönöm, és a program végrehajtásában így kell együttműködnünk, ahogy Önkormányzata elmondta. Szavazni kell a beszámoló elfogadásáról. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy elfogadjuk-e az ÁNTSZ beszámolóját. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 57/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a lakosság egészségügyi helyzetéről szóló tájékozatót elfogadja. 9. Beszámoló az Alapellátási Intézmény 2002. évi munkájáról (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Esetleg kiegészítés van-e? Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Különösebb kiegészítővel nem készültem, de nagyon szívesen állok rendelkezésükre, amennyiben kérdésük van. Kelemen Z. Pál: A Szociális és Egészségügyi Bizottság az Egészségügyi Alapellátási Intézmény beszámolóját megtárgyalta, a határozati javaslat szellemében a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. Papp Péter: Az alapellátás kérdéskörével kapcsolatosan hadd említsek két kérdést. Kicsit előre mutatóan, annyira nem rémisztően, mint ahogy azt az óvodák, általános iskoláknál tettem, de egy időzített bombaszerűség az alapellátás orvosai között is van. Még pedig az, hogy nagy része az törvényes munkaidejének a vége felé jár. Most hölgy háziorvosok, azért mondok számot, nehogy megsértsem őket, de sokan vannak olyanok a háziorvosok közül, akik nyugdíj előtt 5-6-8 évvel állnak, vagy 3-4 évvel, tehát egy olyan bumm várható a közeljövőben, amikor egyszerre több háziorvos is nyugdíjba kíván menni. Ezt a pályát nekünk kedvezőbbé kellene tenni, rózsaszínűbbnek kellene bemutatnunk, mint amilyen rózsaszínűbb helyzetet kellene teremtetnünk, mint amilyen helyzet most uralkodik, mert nem fogunk háziorvost kapni. Nagyon furcsa, amit mondok, de orvoshiány van nemcsak Magyarországon, Nagykanizsán is. Valamilyen olyan elemet be kellene építenünk, valamilyen olyan fordulatot kellene megvalósítanunk, amivel Nagykanizsán a háziorvosi ellátást hosszabb távon is biztosítani lehet. Ennek egyik momentuma az lehetne meglátásom szerint, hogy az a privatizáció, amit eddig megvalósítottak a háziorvosok, egy háziorvos kivételével, az egy funkcionális privatizáció volt. Magyarul minden maradt a régiben, csak a közalkalmazotti státuszuk helyett most „vállalkozói igazolvánnyal”, mint egészségügyi vállalkozók látják el ezt a feladatot. De a rendelő és az összes többi tartozik, az maradt állami, önkormányzati tulajdonban. Ennek a karbantartása, felújítása, felszerelése, felszerelésének bővítése viszont évek óta elmaradt, ugyanígy a 2003-as költségvetésből is ez a felújítási költségsor kihúzásra került. Azt, hogy az orvosi rendelőket egy ÁNTSZ által is elfogadható minimum feltételeknek megfeleltessük, én azt hiszem, hogy ezen a téren nekünk lépni kellene, és valahogy kedvezőbbé kellene tenni a háziorvosi pályát, mert 3-5-8 éven belül gondok lehetnek Nagykanizsán. Litter Nándor: Ez összhangban van azzal az elképzeléssel, amit a költségvetés mellett szereplő feladattervben Dr. Szabó Csaba javaslatára megfogalmaztunk. Dr. Csákai Iván: Folytatva Papp Péter képviselőtársam gondolatmenetét, tulajdonképpen azt kell mondani, hogy a jelenlegi orvosi rendelők közül egy kezemen meg tudom számolni, jobban mondva egy ujjamon, hogy melyik felel meg a jelenlegi követelményeknek. Jelen állapotban privatizációra alkalmatlan, abban a pillanatban, ha privatizálva lenne, az ÁNTSZ nem fogadja el. Az eddigi közgyűlés döntéseket is be kellene tartani, a Tavasz utcai rendelővel kapcsolatban 2002-ben volt egy közgyűlés döntés, aminek alapján a gyerekorvosi rendelés és a felnőtt háziorvosi rendelés szétválik, és a Teleki u. 3-ba átköltözik. Jelenleg sem szerepel a költségvetésben ennek az átköltöztetésnek az összege. A másik dolog, ami lényegesebb, a kérdésem, hogy szeretném kérni azt, hogy egy hónapon belül a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé kerüljön az, hogy kinek a tulajdonában vannak az orvosi rendelők, mert lehet, hogy fals, lehet, hogy nem fals, értesülések vannak, hogy nem az önkormányzat tulajdonában van néhány orvosi rendelő, és akkor nekünk másképp kell lépni. Sajnos ez előfordul. Litter Nándor: Megkezdődött már ez a munka, tehát a feladattervünk végrehajtásával kapcsolatosan már elkezdődött ezeknek a tulajdoni lapoknak az összegyűjtése. Dr. Csákai Iván: Ezt javasoltam, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé kerüljön egy hónapon belül az anyag. Litter Nándor: Nem látom akadályát. Sajni József: Először is én szeretném az elismerésemet kifejezni az alapellátásban résztvevőknek, és elsősorban az intézményekben dolgozóknak, hiszen nem könnyű a munkájuk, és úgy gondolom, hogy alapos munkát végeznek és én csak dicséret hangján tudok szólni az általam ismertekről. A másik pedig, szeretném megkérdezni, hogy a miklósfai fogorvosi rendelővel lesz-e valami? Annak a működéséről esetleg, ha valamit hallhatnék. Kercsmaricsné Kövendi Ibolya: Amennyit én tudok róla és amennyi az én tisztem, azokból a leszerelt gépekből az előzetes engedélyükkel egy felújított gép összeállításra került, amely kész van és Zalaegerszegen van. Én úgy tudom, hogy zalaegerszegi szerelők voltak kint Miklósfán és helyet, amit ki kell építeni, azt az ottani gondnokkal megbeszélték. Nekem még nem szólt senki, hogy szállításról lehet szó. Tehát a kiépítés, gondolom, most van folyamatban. Én ennyit tudok róla. Litter Nándor: Elfogadható? Úgy látom, hogy nincs több hozzászólás, felvetés. Akkor javaslom, hogy a határozati javaslatunkat, azzal a kiegészítéssel, amit Csákai úr tett, hogy egy hónapon belül a Szociális és Egészségügyi Bizottság kapjon egy tájékoztatót az ingatlanok tulajdonjogáról, egészítsük ki a határozati javaslatot, és így fogadjuk el. A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 58/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. elfogadja az Egészségügyi Alapellátási Intézmény 2002. évi beszámolóját. 2. felkéri a polgármestert, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottságot tájékoztassa az orvosi rendelők tulajdonjogáról. Határidő: 2003. március 25. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Kercsmaricsné Kövendi Ibolya intézményvezető) Litter Nándor: Hadd tolmácsoljam közgyűlésünk nevében az Alapellátási Intézmény minden dolgozójának a köszönetünket munkájukért. Egyetértésük esetén az 5. számú napirendi ponttal folytatnánk. Megkérdezem, hogy hozzájárul-e a testület ennek a napirendi pontnak most történő megtárgyalásához? A közgyűlés 25 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 10. Javaslat a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 26/2002.(V.2.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Kelemen Z. Pál bizottsági elnök Kelemen Z. Pál: Kérem, hogy a jelenlegi formájában szavazza meg a testület a rendelet módosítását. Litter Nándor: További észrevétel úgy látom, hogy nincsen. Rendeleti javaslatról van szó. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 26/2002.(V.2.) számú rendelet módosítását a mellékletek szerint elfogadja. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 9/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2003.(II.26.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról szóló 26/2002.(V.2.) számú rendelet módosításáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 11. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: Még mielőtt a vitát megnyitnám, mindenkit tájékoztatnék arról, hogy ezt már egyszer napirendre tűztük. Bizottsági ülésen elhangzott vélemények nagy részét beépítettük az anyagba. Remélem, hogy sikerült minden észrevételt átvezetni a rendeleten. Papp Péter: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság két alkalommal tárgyalta. Most a második tárgyalásán egyhangúlag 6 igen szavazattal elfogadásra javasolja a rendeletet az önkormányzatnak. Már csak azért is, mert az első tárgyalás során felvetődött észrevételeink mind beépítésre kerültek. Egyetlen egyre hívnánk fel a figyelmet, hogy azokat a bent lévő számozási hibákat, amelyek bent maradtak a rendeletben – hogy példát mondjak a 7. oldalon a 7. §-nak két (3)-as bekezdése van, vagy hogy az 5. fejezetben önkormányzati intézmények vállalkozási tevékenysége §-szám nélkül van, így az lenne a 11. §. Innentől kezdve minden egyes csúszik. A formai hibákat kérnénk szépen kijavítani. Azon kívül észrevételünk nincsen. Cseresnyés Péter: Az aljegyző asszonyhoz szeretnék egy kérdést feltenni: a bizottsági üléseken a tárgyalásra alkalmasságról döntünk ugye? Nem javasoljuk azt, hogy alkalmasnak találjuk-e vagy sem? Dr. Gyergyák Krisztina: Attól függ, hogy a bizottság hogyan hozza meg pontosan a döntését. A határozatot milyen szövegezéssel fogadja el. Bármiről dönthetnek tulajdonképpen. Papp Nándor: Bizottságunk megtárgyalta a napirendi pontot és 8 igen és 1 tartózkodó szavazattal az alábbi határozatot hozta: „a bizottság az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet megalkotását támogatja, közgyűlési megtárgyalását javasolja”. Egy pár apró kiegészítést, illetve módosítást találtunk benne értelmezési problémákat. Azt gondoltuk, hogy az 5. oldalon az 5. § (4) bekezdésben a mondatnak úgy van értelme, hogy „az önkormányzat számára nem gazdaságosabb” tehát a „nem” szót úgy gondoljuk, hogy be kell tenni, hogy a mondat értelmes legyen. Ugyanis a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, megterhelni, gazdasági társaságba bevinni akkor lehet, ha a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását közhatalom gyakorlását nem szolgálja és az adott vagyontárgy más formában történő hasznosítása az önkormányzat számára gazdaságosabb. Így nem értelmes, számára nem gazdaságosabb. Azt gondolom, hogy ezt be kell tenni. Szintén egy apró felvetés volt, hogy a 4. oldalon a (4) bekezdésben az önkormányzat által kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt feladatok ellátására alapított társaságban az önkormányzat tulajdoni hányada 51%-nál kevesebb nem lehet. Ezt úgy gondolom, hogy úgy van értelme, miután van már olyan társaság, ahol 51%-nál ez kevesebb, hogy a hatályba lépést követően. Szintén a (6) bekezdésben az a) pontban ugyanezen az oldalon a polgármester a közgyűlés előzetes határozata szerint dönt. Azt gondolom, hogy itt az előzetesnek így értelme nincs, hanem: „a közgyűlés határozata szerint jár el”. A 6. oldalon a 6. §-nál a b) pontban a hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítása. Itt azt gondoljuk, hogy a hitelkeret meghatározása szóösszetétel helyesebb lenne. Budai István: A Pénzügyi Bizottság is megtárgyalta a vagyonrendelet tervezetünket és 5 igen szavazattal némi módosítás mellett elfogadja. És a módosítások a következők. Az 1. számú módosító javaslatunk a 4. § (6) bekezdésére vonatkozna, annak is az a) pontjára, de a Városfejlesztési Bizottság is ugyanezt mondta el és ezzel szinkronban vagyunk, hogy a közgyűlési határozat szerint jár el a polgármester. Nem előzetes közgyűlési határozat alapján dönt, hanem jár el. Ennyi módosítást gondoltunk. A következő módosításunk a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában gondoljuk mi, hogy nem csak az értékpapír vásárlást, hanem ki kellene egészíteni azzal, hogy az értékpapír vásárlás és értékesítésre vonatkozzon ez a megállapítás és 200 millió Ft értékhatár felett. Az e feletti értékesítésre vonatkozzon ez. A következő javaslatunk a 7. § (3) bekezdése – az első (3) mert itt két (3)-as van mondta Papp Péter képviselőtársam – az első (3) marad a (3) és javaslom átszámozni a következőket. Ott pedig azt szeretnénk, ha megváltoztatnák, hogy a vagyoneladás esetén a részletfizetést ne a Gazdasági Bizottság hatáskörébe, hanem a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utaljuk. Ez eddig is így volt, sőt a 200 millió Ft-os értékhatár is a korábbi vagyonrendeletünkben bent volt és onnan vettük át. A 7. § most már akkor 6. pontjával kiegészítenénk, hogy a 200 millió Ft értékhatár feletti értékpapír vásárlás és értékesítés a gazdálkodással foglalkozó szervezeti egység vezetőjének a hatáskörébe tartozik. Itt mi arra gondoltunk, hogy ez az a tétel, amikor van pénze az önkormányzatnak, akkor ne kelljen különféle fórumokhoz futni, hogy most veszek egy diszkont kincstárjegyet, vagy akármilyen értékpapírt, hanem módja legyen a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási vezetőjének abban, hogy befektesse valamilyen papírba. Én úgy gondolom, hogy ez egy rugalmas megoldásnak tűnik és amennyiben a közgyűlés is egyetért vele, akkor ezekkel a módosításokkal a Pénzügyi Bizottság javasolná elfogadását a vagyonrendeletnek. Litter Nándor: Annyi módosítással az utóbbit, hogy a szabad pénzeszközök elhelyezése. Cserti Tibor: Én azt hiszem volt értelme két fordulóban tárgyalni a vagyongazdálkodási rendeletet, mert hogyha általános jellegű magatartási szabályokat akarunk alkotni, amely végigvonul az önkormányzati ciklus alatt feltehetőleg és igazán érdemi költségvetési tételeket is érint a súlyos anyagiakkal együtt, akkor ez az a rendelet. A bizottságok éppen ezért alaposan foglalkoztak vele és megítélésem egyébként az, hogyha ezzel foglalkozunk méginkább lehetne simítani egyes érdekekhez igazítani ezt a rendeletet. Meggyőződésem az, hogy alapvetően a megfelelő feltételekkel szolgál ma már a rendelet az elfogadáshoz. Ennek ellenére én magam is, de attól függetlenül, hogy a Pénzügyi Bizottság ezt a dolgot megtárgyalta és igaza van látom azt a tényt, hogy igen, bizonyos dolgokat oldani kell és itt azoknál a Pénzügyi Bizottsági javaslatot tett: a polgármesteri hatáskört kellene erősíteni a gazdálkodás napi vonatkozásai miatt. Végigmennék gyorsan. Előzetesen én leegyeztettem a javaslataimat már a vagyongazdálkodás szervezeti egységének a vezetőjével. Úgy érzem, hogy javítja, felhasználhatóbb baráttá teszi ezt a rendeletet. Javaslatom a következő, és elfogadom és nem ismétlem még egyszer azokat a javaslatokat, amelyeket már előttem elmondtak. A 2. § (1) bekezdésénél én úgy érzem, hogy külön ki kellene bontani, hogy értékpapírokat, üzletrészeket és „részvényeket” kerüljön be külön, mert a részvények később visszakerülnek a rendeletbe. Nem követünk el ezzel hibát. Folytatom. 6. § e) bekezdése esetében az értékpapír vásárlást egy az egyben itt elhagynám. Itt jön vissza az, hogy értékpapír vásárlásra alapvetően mondjuk államkötvényt, diszkontkötvényt lehetne esetleg. Befektetési célzattal történik mégpedig naptári éven belül rövid lejárattal. Ez helyett viszont javasolnám bevenni – és itt lehet azon vitatkozni, hogy értékhatár, vagy értékhatár nélkül. Én a magam részéről azt javasolnám, hogy „részvények, üzletrészek értékesítése és vásárlása kizárólagos közgyűlési hatáskörbe kerüljön”. Ugyanakkor a szabad pénzeszközök naptári éven belüli hasznosítása értékhatártól függetlenül pedig polgármesteri hatáskör. Nyilvánvalóan akkor ki kell venni ezt a 6. §-ból és önállóan mondjuk beépíteni a 15. §-ba, vagy pedig egy külön §-t nyitni ennek a dolognak. Ez oldja fel azt a dilemmát, amibe a gazdálkodás vonatkozásában beszéltünk. Nagyon fontos dolognak tartom és az átláthatóság és a kontrollszerep miatt, hogy kiegészüljön egy (3)-as bekezdéssel a 9. §. Nem mintha eddig is nem így lett volna, de erősítsük meg helyi rendeleti szabályozással. Javaslat a következő a (3) bekezdésnél: „a szerződéseket hatályba lépés előtt az önkormányzat jegyzője törvényességi szempontból áttekinti és ellenjegyzi”. Meg lehetne spékelni az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően. Itt ennél a dolognál logikusan kerüljön taxatíve felsorolásra nem megtámadható módon. Érdekes dolog a 6. fejezet 11. §: vállalkozások segítése. Én azt hiszem, hogy ez az a bizonyos orvosi ruha, amikor az önkormányzat bele akarja tenni a támogatás-politikáját. Ezt egyértelműsíteni kell a gyakorlat szempontjából meggyőződésem. Az egyik javaslatom a következő: amikor az (5) bekezdésnél a második javaslatnál, amely arról szól, hogy a területre minimum 300 millió Ft beruházási költség ráfordítása mellett adható a kedvezményes feltétel, akkor én azt mondom, hogy szorítsuk meg, tegyük pontossá, hogy a területre a telekárat is beleértve vagy anélkül. Én úgy gondolom, hogy a telekár nélkül minimum 300 millió Ft nettó beruházási költségről beszélünk. A költség önmagában megadja hogy nettó, de tegyük bele, hogy nettó beruházási költség. Befejezésképpen még van bajom a (5) bekezdésen belül a 4. megfogalmazással, a számítás módjával. Tegyük egyértelművé: hogyha arról van szó, hogyha nem teljes közművesítésről van szó az adott területen, hanem csak részben közművesített. A részben közművesítetthez képest egy arányszámot javasolok. Ad egy százalékot. Akkor a kedvezményt ezzel korrigálni kell, növelni kell a kedvezményt, vagy csökkenteni. Itt egy reciprok érték alapján történik, növelésről van szó. Akkor ezt tegyük bele a rendeletbe megfogalmazásra. Vagy pedig kérdem én az előterjesztőt, hogy hogyan értette? Akkor először visszakérdezek és utána fogalmazzátok meg jó? Én így gondolom az előterjesztőt történő konzultációt követően, hogy erről lehet szó. A (6) bekezdésnél én gondolom az 5 ha felett további 5%-ról van szó. A „további” szót kérem betenni, hogy egyértelmű legyen. Én is áttértem a magyarításra. A 6. fejezet (3) bekezdésénél, hogy a vagyonhasznosításból származó bevételek legfeljebb 60%-a fordítható működési célú kiadások finanszírozására – kicsit átfogalmazva, mert nyakatekert. Ugyanennél az (5) bekezdésnél pedig az a javaslatom, hogy egyértelműen mondjuk ki, hogy az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egységéről van szó. Zárójelben hozzátehetjük, hogy a továbbiakban vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egység. Nagyon fontos, mert azt mondja, hogy a feladatokat a vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egység látja el, de ugyanakkor meg több szervezetről beszélünk az anyag kapcsán. Itt mondjuk ki azt, hogy az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egysége látja el. Ez nagyon könnyen átvezethető. Ezek a javaslataim, gondolom a jobbítás szándékával. Röst János: Módosító javaslatom lenne. A jelenlegi 11. § 6. fejezet vállalkozások segítése címszó alatt az (5) bekezdésnél szeretnék javasolni egy csökkentett tényezőt, ugyanis jelenleg a területre minimum 300 millió Ft beruházási költség ráfordítása esetén járna a biztosításnak a feltétele, kedvezménye. Úgy gondolom, hogy elég kemény összeg, ennek mindenképpen indokolt lenne egy lejjebbvitele, ugyanis kisvállalkozások esetén lehet, hogy kisebb ráfordítással nagyobb létszámot alkalmazhat. Nem mindig függ össze a beruházás mértéke a létszámnak a függvényével. Éppen ezért azt javasolnám, hogy ezt 100 millió Ft-ban határozzuk meg. Ugyanilyen korrekciót kellene elvégezni a 6. § ugyanennek a tételénél induló beruházási érték szintén 100 és 800 közé esne így. Az 5-nél nyilvánvaló, hogy a területre vonatkoztatva 100 millió Ft, a 6-nál pedig a beruházási értéknél levennénk a 300-at 100 millió Ft és 800 millió Ft közé. Papp Nándor: Három apróságot még, ami az előbb elmaradt. A 14 § (3) bekezdésben az ipari park, illetve logisztikai központ kialakítását célzó ingatlan vásárlással és eladással kapcsolatos nem feladatokat, hanem előkészítő feladatokat az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kht végzi. Azt gondolom, hogy ez így logikus. A 15. §-ban a bizottsági ülésen felmerült az, hogy a (2) bekezdésben a megbízott szervezeti egység a bérbeadói feladatokat ellátó ingatlankezelési intézmény helyett talán szervezet az helytállóbb lehet, mert nem biztos, hogy csak az Ingatlankezelési Intézmény ad bérbe, vagy ezzel kapcsolatos feladatokat. Szintén a 15. § (3) bekezdésben az Ingatlankezelési Intézmény látja el a kezelésébe tartozó lakásingatlanok tulajdonos változás nélküli hasznosításával kapcsolatos – ezt úgy gondoltuk, hogy a hasznosítás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Kelemen Z. Pál: Két javaslatom lenne módosítani. A 6. fejezet 4. § (4) bekezdése a 4. oldalon: ezt a pontot Papp Nándor képviselőtársam módosította. A következőképpen módosulna: „az önkormányzat tulajdoni hányada, valamint tulajdonosi szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet”. Nem vagyunk zárt ülésen és nem akarok ellenkező példát mondani, mindenki érti, hogy miről beszélek. A második javaslatom: a 10. § (5) bekezdés. Két mondatból áll. A második mondat teljesen felesleges. Az önkormányzati vagyon hasznosítására irányuló eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat. Ez nem zárja ki, hogy a közgyűlés bizottságai és tagjai nem kezdeményezhetik. A második mondatot kérem törölni. Sajni József: Megpróbálok nem gazdasági szakemberként pedagógusként most én is olyanban véleményt mondani, amely nem biztos, hogy jól sül el, de a véleményem a következő. Röst alpolgármester úr majdnem oka fogyottá tette, hogy én szóljak, ugyanis én ebből az egészből igazából ezt néztem meg, hogyha itt valóban a helyi munkahelyteremtés elősegítésére irányul ez az önkormányzati döntés, akkor mi az, amely igazából kedvező és ide vonzza azokat, akik szeretnének itt megtelepedni. Én azt hiszem, mivel a környezetünkben jobbról-balról is már vannak ipari parkok és valószínű, hogyha az út épül, akkor lesz is még esetleg, érdemes ezt figyelemmel kísérni, hogy ki az, aki le fog telepedni ilyen mellett. Én nagyon egyetértek azzal, hogy a területnél a minimum 100 millió Ft-os beruházás legyen a legalsó szint. Ez az egyik. A másik pedig, hogy én az 1.000-nél már nem 25-ről indítanám a 300-800-nál, hanem a minimum 30-ról indítanám el a kedvezményt. Azt hiszem progresszíven kellene itt a Cserti úr is erről beszélt és én azt hiszem, hogy ott megérdemelne nagyobb kedvezményt az, aki itt van. Nem 25-ről indítanék, hanem minimum 30-ról és úgy menne felfelé. Kereskai Péter: A 4.§ 4. pontja a 4.oldalon már több módosító javaslat is érkezett. Most ez a mondat így nem állja meg a helyét, ahogy most benne van a rendeletben, hiszen azt mondja, hogy kötelezően ellátandó, illetve önként vállat feladatok ellátására alapított társaságokban az önkormányzat tulajdoni hányada 51%-nál kevesebb nem lehet. Ez kijelentő mondat, és ez most nem így van, hiszen van olyan társaság, amelyben tudjuk, hogy 47%-a van az önkormányzatnak. Azt kellene, hogy a hatálybalépést követően. A másik pedig a 6. § 1. pontjának e) pontja: az értékpapír vásárlása. A Pénzügyi Bizottság véleményét már elmondta Budai képviselő úr. A 200 millió Ft-os összeghatár felett lenne vásárlás és értékesítés a közgyűlés kizárólagos feladata, viszont én nem tartom szükségesnek, hogy ide beleírjuk a különböző egyéb üzletrész dolgokat, illetve részvények kibontását, ahogy Cserti Tibor mondta, mert az értékpapírba beletartozik szerintem az államkötvény, részvény és bármelyik is és ezért a 2. § 1. pontjában sem feltétlenül szükséges szerintem, hiszen benne van. A 6. §-ra vonatkozót pedig elmondta Budai képviselő úr, amit a Pénzügyi Bizottság döntött, hogy az alatta lévő összegnél pedig a Gazdálkodási Osztály. Zakó László: Egy apró észrevételem van a 11. § (5) bekezdésében vannak a kedvezmények biztosításának feltételeiben én egy és/vagy kapcsolatot azért oda tennék, hogy ezeknek a feltételeknek vagy egyedül kell, hogy teljesüljenek. A 4. francia bekezdést nem bekezdésbe venném, mert az már egy önálló mondat. Az már nem a biztosításnak a feltétele, hogy milyen területekre vonatkozik a kedvezmény. Cserti Tibor: Még egyszer szót kérek és inspirált Kereskai Péter képviselőtársam felszólalása. Én magam is tudom, hogy részvényeket külön kiemeljük. Az csak egy megszorítása egy dolognak, akár később visszatérjünk konkrétan a rendeleti szabályozáson belül, de el is hagyható, hogy az értékpapír fogalmával. Ha úgy tetszik a konszenzus érdekében én vissza is állnék a javaslatomtól. Nem kommunál a 2. § (1) bekezdés. Arra viszont kérem Kereskai kollégámat, hogy tekintsen el a 200 millió Ft-os értékhatártól. Tudom, hogy ezt szabályozási eszköznek akarják a Pénzügyi Bizottság részéről is közgyűlési hatáskörbe. Az év során és remélhetőleg egyre nagyobb számban kerülünk ilyen helyzetbe 3 vagy 4 napra van szabad pénzeszköz 210 millió Ft, vagy 202 millió Ft. Kérem szépen, akkor közgyűlési hatáskörbe akarnátok telepíteni. Az én javaslatom az volt még egyszer, hogy szabad pénzeszközök naptári éven belüli hasznosítása értékhatártól függetlenül polgármesteri hatáskör legyen. Napi gazdálkodásról van szó. Ez egy gond. A kettő üti egymást, ezért én továbbra is ehhez ragaszkodnék, ha úgy tetszik. Dr. Kolonics Bálint: A tulajdonosi jogok gyakorlása 4. fejezet 4. §-ának (2) bekezdése a lap tetején található. Ezzel kapcsolatban egy kicsit elgondolkodtat az utolsó mondatban a „továbbiakban” kifejezés. Ebből az tűnik ki, hogy idáig ez átruházható volt. Én azt gondolom, hogyha a rendelet kimondja és felruházza a közgyűlést azzal a jogosítvánnyal, hogy a bizottságaira, valamint a polgármesterre átruházhatja a tulajdonosi jogok gyakorlását, akkor nyilván ebből nem következik az egyenesen, hogy ez tovább ruházható. Ez a 3. mondat akár ki is hagyható, de ha a közgyűlés ezt bent hagyná, akkor azt a megfogalmazást tartanám helyesnek, hogy az átruházott hatáskör át nem ruházható. A másik, amit ugyanezen az oldalon a (4) bekezdéssel kapcsolatban, amit Kelemen Z. Pál képviselőtársam felvetett, ehhez segítségképpen én azt a megfogalmazást javasolnám a tulajdoni hányad és a szavazati arány vonatkozásában, hogy a befolyás mértéke – amennyiben képviselőtársam is ezzel egyetért. Papp Péter: Szeretném egy kicsit tisztázni a 6.§ körüli elharapózott témát. Az egyik. Az, hogy értékpapírt vásárolunk és értékesítünk, ami az önkormányzat vagyonát képezi, azzal én egyet tudok érteni, hogy a közgyűlés döntsön erről. Amiről itt most elindult a beszélgetés, az nem az önkormányzat vagyongyarapítása, vagy vagyonvesztésére vonatkozik, hanem arról az esetről szól – legalábbis én ezt vettem ki és én ezt úgy értelmezem – az átmenetileg szabad pénzeszközöknek a hasznosításáról. Azt mondom, hogy ezt a lehetőséget korlátozza a 217/1998-as államháztartás működési rendjéről szóló rendelet. (Remélem, hogy a jogforrást jó számmal mondtam.) Én azt mondanám, hogy inkább hagyjuk bent, hogy értékpapír vásárlással kiegészítve értékesítése. Ez ha vagyonra vonatkozik, akkor ez közgyűlési döntés, de hogyha arról van szó, hogy az önkormányzatnak megérkezik egy adóbevétele és az önkormányzat likviditása azt lehetővé teszi, hogy ebből 100 millió Ft-ot vagy valamennyit 30 napra, 40 napra vagy akármennyi időre átmenetileg szabad pénzeszközként hasznosítjuk, akkor erre az államháztartás működési rendjéről szóló Korm. rendelet szerint ezt államilag garantált befektetésre lehessen fordítani, pl.: diszkont kincstárjegyre, vagy ilyenekre. Ehhez meg adjuk meg azt mondom az osztályvezetőnek a jogot, mert ő látja, hogy mikor van milyen összegű az önkormányzat likviditását figyelembe véve szabad pénzeszköz és ezt forgassa meg. Azt mondom, hogy ehhez maximum olyan féket rendelnék én hozzá, hogy erről a polgármestert köteles tájékoztatni, vagy a polgármesterrel egyeztetni. Az egy más dolog, hogy az utalványrendelet miatt nem tudja kikerülni. Énnekem ez lenne a javaslatom, hogy ezt a két kérdéskört bontsuk külön. Cserti Tibor: Ezt nem lehet félreérteni és másképp magyarázni. Értékpapír lehet rövidtávú és hosszabb távú. Hosszabb távra már a vagyon részre, befektetési célzattal, rövid távra meg forgó eszköz. Amikor vásárolja valaki lehet, hogy éppen olyan ajánlat van, amely aznap él és holnap már nem él. Ha közgyűlési hatáskörbe tartozik, akkor elmegy a hajó adott esetben. Az értékpapír fogalma tiszta és pontosan azok tartoznak az államilag garantált értékpapírok, amivel az önkormányzat gazdálkodhat. Javaslatom teljesen egzakt, nem lehet félremagyarázni. Az értékpapír vásárlás és értékesítés kerüljön ki a közgyűlés hatásköréből és akkor megszüntetjük ezt az anomáliát. Másik, hogy mondjuk ki, hogy értékhatártól függetlenül naptári éven belül történik. Ez azt jelenti a rövidtávú jelleget határozzon meg vele. A hasznosítása értékhatártól függetlenül a polgármester hatásköre. A harmadik javaslatom az volt, hogy a részvények, üzletrészek vásárlása és értékesítése pontosan szinkronban van azzal, amit mondtak. Miért? Hogy az 51%-ot meghaladó mértéket, vagy a befolyásolási mértéket pontosan azzal garantáljuk, hogy a közgyűlési hatáskörbe vonjuk. Értitek ezt a hármat? Az egyik az elhagyásra javasoltam pont az értékpapír vásárlást, hatáskörbe a polgármestert és a részvények, üzletrészeket meg közgyűlési hatáskörbe, aztán zárjuk le. A bonyolult kérdés egyszerű. Kelemen Z. Pál: Válaszolok Kolonics képviselőtársam javaslatára. Roppant frappáns és tömör megfogalmazás ez a befolyás mértéke. Én nem akarok szematikai vitába belemenni, de félreértelmezhető. Én inkább az eredeti javaslatomat hagynám. Budai István: Én nem akartam szakmai vitát folytatni ebből az egész ügyből, de az én ismereteim szerint az értékpapír fogalma nem azonos a befektetett pénzeszközök fogalmával. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy amikor itt értékpapírról beszélünk, akkor csak azt a pénzeszközt értékpapírba feketetett pénzeszközt értem én alatta, amit rövid, vagy valamilyen távra pénzeszközként tartok nyilván. A befektetett eszközök nyilván a befektetett eszközök állományába tartoznak. Ilyen alapon én úgy gondolom, hogy a Pénzügyi Bizottság javaslatát a T. közgyűlés nyugodtan elfogadhatná, mert ez így értelmes. Cserti Tibor: Mivel a konkrét szakmai kérdés szakmai választ követel. A válaszom az, hogy az értékpapír lehet befektetett eszköz, meg lehet forgó eszköz is. Tudják a számvitellel kapcsolatos kollégák. Attól függően, hogy a számvitelben milyen célzattal vásárolunk és milyen célzattal értékelem az állami késedelmet. Azért javasoltuk ennek a megkülönböztetését. Kereskai Péter: Nem akarom tovább fokozni ezt a vitát, de hogyha innen kivesszük az értékpapír vásárlást, akkor automatikusan valószínűleg a 7. § (1) bekezdése fog rá vonatkozni, mint vagyontárgyra. Máris ott vagyunk, hogy minden 15 millió Ft felettinél a közgyűlés dönt a GVB, Pénzügyi Bizottság és Városfejlesztési Bizottság. Cserti Tibor: Úgy látszik, hogy picit megkötöttem magam. Péter, ha úgy fogalmazunk – még egyszer mondom – hogy a szabad pénzeszközök naptári éven belüli hasznosítása értékhatártól függetlenül polgármesteri hatáskör, akkor ezt nem lehet félreérteni. Ezt csak egyféleképpen lehet értelmezni és alkalmazni. Dr. Csákai Iván: Polgármester úr, itt már 20 perce megy egy vita, aminek sok értelme nincs. Vagy utaljuk vissza bizottsági szakaszba, hogyha nem tudjuk eldönteni, vagy zárjuk le a vitát és szavazzunk. Litter Nándor: Köszönöm szépen a javaslatot. Én úgy gondolom, mivelhogy nincs több hozzászóló, akkor a vitát lezárhatjuk. A vitát lezárom én úgy érzem, de ez majd kiderül a szavazásnál, hogy tudtam követni azokat a javaslatokat, amik elhangzottak. Én azokról nem beszélek, azt a jegyzőkönyv rögzíteni fogja, amivel egyetértek. Én arról beszélnék, aminél egyrészt vita alakult ki, vagy pedig nem értek vele egyet. Így ennek megfelelően én támogatom Cserti úrnak azt a javaslatát, amely a 6. §-szal kapcsolatosan elmondott. Ennek megfelelően az értékpapír vásárlása kikerülne a 6. §-ból. Bekerülne viszont a részvények, üzletrészek vásárlása és értékesítése, mint közgyűlési hatáskör. A szabad pénzeszközök éven belüli lekötése értékhatártól függetlenül mint polgármesteri hatáskörbe kerülne. 4. § (4) bekezdésével én egyetértek Kolonics úrral, amit mondott, hogy a hatályba lépést követő esetekre vonatkozzon, viszont van itt egy probléma az én megítélésem szerint nem szabadna az önkormányzatnak olyan kötöttséget saját magára vonatkozóan tenni, hogy a nem kötelező, tehát az önként vállalt feladatok vonatkozásában irányadó lenne az 51%-os határ. Az én megközelítésemben. Az alapfeladatok vonatkozásában úgy gondolom, hogy ez teljesen egyértelmű. Én úgy tudnám elfogadni, hogyha ezt a javaslattevők is tolerálják, hogy az önként vállalt feladatok rész kerüljön ki ebből a részből. Sajni úr javaslatának azon részével, hogy 30%-ra emeljük fel a 25%-os határt én nem támogatom, hiszen azt figyelembe kell vennünk, hogy itt jelentős beruházásokat kell az önkormányzatnak megtennie. Én úgy gondolom, hogy ez is elég ösztönző erőt kell, hogy képviseljen, amikor az ingatlanokat értékesítjük. A 100 millió Ft-os értékhatár módosítással egyetértek telekár nélkül, illetve a nettó összegre vonatkozik ez a 100 millió Ft. Azonkívül Zakó úrnak az a javaslata, hogy az (5) bekezdés része önálló pontként kerüljön megfogalmazásra, ezzel egyetértek. Ezenkívül javaslom az értelmezési zavarok elkerülése végett, hogy az utolsó sorban: „alapján kell számítani a kedvezményt”. Azt hiszem, hogy akkor talán rendbe teszi ezt a mondatot. „Növekedés” szó törölve. Én úgy érzem, hogy törölni kell ezt az egész pontot, hiszen telekárra is számíthatók ugyanezek a kedvezmények. Én azt javaslom, hogy töröljük, értelmezési problémákat vet fel. Van-e ezzel kapcsolatosan észrevétel, ha én ezt törlésre javaslom. 5 ha feletti további 5%-kal kiegészítve. 4. § (4) bekezdését elmondtam, hogy hogyan módosítanánk, újra nem ismételem el. A 6. § a) pontja utolsó sora: „szerint jár el” és nem dönt a polgármester. 6. § (1) bekezdésének b) pontja hitelkeret felvétele helyett „hitelkeret meghatározása”. Az e) pontot az előbb kiveséztük. Egy új pont kerül be, amit szintén elmondtam, illetve még egy új pont a szabad pénzeszközök felhasználására. Ezt elismételtem az előbb. A 7. § (3) bekezdésében a Pénzügyi Bizottság hatáskörébe utaljuk a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság helyett. A sorszámok megváltoznak és egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amikor az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználásáról lehet dönteni. Budai István: Úgy szólna ez a 6. pont, hogy a 7. § (6) bekezdését kiegészítjük azzal, hogy a 200 millió Ft értékhatár alatti értékpapír vásárlás és értékesítés a gazdálkodással foglalkozó szervezeti egység vezetőjének hatáskörébe tartozik. Litter Nándor: Az előbb elfogadott és beépített ponttal, a szabad pénzeszközök felhasználásával kapcsolatosan ellentmondásban van. Budai István: Nincs ellentmondásban, mert ott 200 millió Ft felettiről beszéltünk, itt pedig az alattiról beszélünk. Litter Nándor: Éven belüli lekötése értékhatár nélkül, így kerül be a 6. §-ba. Akkor ez nem egészül ki egy (6) bekezdéssel. A 9. § kiegészül azzal, hogy a szerződéseket az önkormányzat jegyzője hatályba lépés előtt törvényességi szempontból ellenőrzi. Ez nyomatékot akar adni, nincs vele probléma, építsük be. 10. § (5) bekezdésének utolsó mondata törölve. Az 5. fejezettől átalakul a §-ok számozása. Az új 12. §-ban az előbb már elismételtem a változásokat. Ezt újra most nem teszem meg. Az új 15. § (3) bekezdésében a feladatokat helyett „előkészítő” szó kerülne. Az önkormányzati hivatal vagyongazdálkodással megbízott szervezeti egysége látja el – így módosul az új 14. § (5) bekezdése. Most jön az új 15. § az „előkészítő” szóval, ezt már elmondtam. Az új 16. § (2) bekezdésben az Ingatlankezelési Intézmény „szervezetre” módosulna a javaslat szerint. A (3) bekezdés utolsó sorában a hasznosításával a „lebonyolításával” kerülne. Megkérdezem, hogy minden egyes javaslatot érintettünk-e? Zakó László: Jeleztem, hogy a kedvezmények mértékénél az és vagy a vagy kapcsolat legyen ott. A kedvezmények az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értendők. Litter Nándor: Együttes teljesülésről van szó. Köszönöm szépen, így nem jelent értelmezési zavarokat. A 12. § (5) bekezdésénél a feltételeknek együttesen kell érvényesülni. Úgy gondolom, hogy akkor végigértünk a módosításokkal. Kérem, hogy így együtt szavazzuk meg. Ki ért egyet ezekkel a módosításokkal és a vagyonrendelettel? A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 10/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 10/2003.(II.26.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Van egy határozati javaslat is. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése valamennyi intézmény alapító okiratát úgy módosítja, hogy az alapító okiratban feltüntetésre kerül az újonnan megalkotott vagyonrendelet száma. Kérem, hogy szavazzunk erről! A közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 59/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése valamennyi intézmény alapító okiratát úgy módosítja, hogy az alapító okiratban feltüntetésre kerül az újonnan megalkotott vagyonrendelet száma. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester 12. Önkormányzati tervtanács működtetése (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Karmazin József: A napirendet már tárgyalták Önök és annyit változott az anyag, amit egy vastag betűs kiemeléssel jelöltünk, amely észrevételek itt elhangzottak. Ezenkívül tájékoztatom a képviselőtestületet, hogy a közigazgatás korszerűsítése keretén belül olyan szakmai anyagok láttak napvilágot, amelyek foglalkoznak ezzel a tervtanács kérdéssel is, ugyanis az építéshatósági feladatok ellátása kistérségi szervezésben fog történni, illetve a szakmai anyag ezt tartalmazza a közeljövőben. Ennek során a polgármesterek kapnak olyan felhatalmazást, hogy a beadott építési engedély kérelmeket javaslattal, véleménnyel lássák el. Ebben a véleményezésben a főépítészek és a tervtanácsok kapnak majd szerepet. Kérem ezt figyelembe venni döntésüknél. Dr. Fodor Csaba: Tettem egy hevenyészett kísérletet a napirendek megszavazásánál, hogy ezt ne vegye napirendre a közgyűlés, de így tette, így kénytelen vagyok elmondani véleményemet. Egyet elfelejtett mondani főépítész úr, jelesen azt és el is felejtették csatolni az anyaghoz, hogy a Városfejlesztési Bizottság több, mint egy héttel ezelőtti ülésén levette napirendjéről és nem támogatta ennek a tárgyalását. Ezt el kellett volna még mondani, hogy pontos legyen az ügy. Pontosítom: a szakmai bizottság nem támogatja ennek a napirendnek a tárgyalását. Elsődlegesen én is éppen ezért azt kérem, hogy a most elmondandó indokaim alapján a T. közgyűlés ne szavazza meg. Az való igaz, hogy egy szakmai anyag köröz, amiből úgy tűnik, hogy majd valami lesz a tervtanácsokkal, de ez a szakmai anyag kötelező erőt nem jelent. Hogy ebből a szakmai anyagból mikor lesz jogszabály, az a jogszabályalkotás hosszú és rögös útjait kell, hogy kijárja, mert ahhoz bizony jogszabályokat kell módosítani – elég alaposan – hogy ennek a tervtanácsnak hatáskört biztosítsanak. A közigazgatás és az építéshatósági eljárás közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás szabályait törvény határozza meg alapvetően, illetőleg az építésügyre vonatkozó speciális szabályok. Ebben az eljárási rendben a most 2 millió Ft/év megalkotandó tervtanács semmiféle jogosítvánnyal nem rendelkezik. A közigazgatási eljárásban csak szakhatóságoknak a véleményét kell figyelembe venni az ügydöntő hatóságnak. A tervtanács nem ilyen szakhatóság, tehát az ő véleményét, javaslatait az építésügyi hatóság nem veheti figyelembe a mostani törvényi szabályok alapján. Persze hozhatunk létre tervtanácsot évi 2 millió Ft-ért, semmi hiba, de mondtam, ennek a véleményezésben kötelező ereje nincsen. Sőt arra alkalmas lehet, hogy az eljárást egy kicsit megnyújtsa. Arra alkalmas lehet, hogy a tervtanács véleményét ha nem veszi figyelembe az építési hatóság, akkor az a baj. Ha figyelembe veszi és e miatt mondjuk a másodfok meg visszadobja az építési engedélyezést, akkor meg az lesz a baj. Ez jó lesz, mert így aztán a kisnyulon van sapka, vagy nincs sapka, az építéshatóság mindig a rövidebbet fogja húzni ebből az egész dologból és ezt mi magunk gerjesztjük, ezt mi magunk kívánjuk rátelepíteni a saját hivatalunkra. Mert a Polgármesteri Hivatalt csak azért hívják Polgármesteri Hivatalnak, mert az a neve, de egyébként az a közgyűlés hivatala és az mégiscsak a mi felelősségünk, hogy mifajta munkákat telepítünk rájuk. Énszerintem ma még feleslegesen. Tehát nem szabad. Én azt gondolom és nagyon hiányoltam, örültem neki, hogy a költségvetésben nem láttam külön soron a 2 millió Ft-ot, de aztán kiderült, hogy külön soron nincs is, hanem be lett dugva valami böszme nagy szám közé. Így hát egy kicsit én úgy érzem, hogy nem voltam képben, de nem az én hibámból, hanem azért, mert elfelejtették közölni, hogy bizony-bizony korai az örömöm, mert ez a pénz el van kenve máshova. Én jobban örültem volna, ha ez a 2 millió Ft mondjuk az Oktatási Bizottsághoz kerül és akkor a civil szervezetek támogatására 2 millió Ft-tal többet tudna fordítani a város. Eléggé keserves helyzetben vannak a városban működő civil szervezetek: akár kulturális, akár sportszervezetek. Én azt gondolom, hogy Sajni József által vezetett bizottság nem tiltakozott volna, ha plusz 2 millió Ft-ot ilyen célra kap. Erre a célra én nagyon sajnálom a 2 millió Ft-ot. Majd ha jogszabály lesz, majd ha be lesz integrálva a tervtanács hatásköre és illetékességi területe meg lesz határozva és valóban kötelezően figyelembe veendő az ő javaslata, akkor minden további nélkül megszavazom, mert valóban az a tevékenység fontos lehet, amelyet ő el kíván látni. Ha a T. közgyűlést nem győztem meg, az sem baj, van egy másodlagos javaslatom az pedig az, hogy az előttünk fekvő rendeletet kellő alapossággal módosítsuk. Az önkormányzat fontosnak érzi saját magának, akkor saját magára alkalmazza a rendeletet és csak az önkormányzat intézményei, gazdasági intézményei által végzett beruházásokat terjessze ki hatályát. Csak az önkormányzat által meghozott rendeletekre terjessze ki hatályát – értem alatta a szabályozási terveket, koncepciókat, mindent – és ne terjesszük ki a hatályát mindenki másra, boldogra, boldogtalanra. Éppen ezért módosítani javaslom természetesen a 2. § (2) bekezdését, ahol csak az a, b, c, e és f pontokat kívánnám meghagyni. E körben aztán azt gondolom, hogy nem zavarna a dolog, másodsorban azt gondolom, hogy így a működési költségként előirányzott 2 millió Ft jelentősen lecsökken, mert jóval kevesebb munkája lesz. A 2. § (5) bekezdése értelemszerűen módosul. A 3. §-t vagy törölni kell, vagy azt is értelemszerűen módosítani, és akkor valóban az önkormányzat saját magára alkotott egy rendeletet, amit majd ha jogszabály lesz a tervtanács működésére vonatkozó szabályozás központilag, akkor nagyon egyszerűen csak módosítani kell és nem kell új rendeletet alkotni. Papp Nándor: Gyakorlatilag onnét indítom, hogy az SZMSZ-ben jelen pillanatban kötelessége a bizottságnak megvizsgálni a belvárosi ingatlanokat, annak a terveit, ami gyakorlatilag jelen pillanatban semmilyen módon nem működik. Ezt tudomásul kell venni. Az elmúlt 4 évben egyetlen egy tervet látott építési engedélyezés előtt a bizottság. Gyakorlatilag én azt gondolom, hogy egy társadalmi kontroll szempontjából az a kérdés, hogy a közgyűlés ad-e felhatalmazást egy társadalmi kontrollra. Ad felhatalmazást, vagy lehetőséget a város és környezetében lakó építészeknek, hogy tudják segíteni a mi munkánkat. Vagy pedig azt gondolom, hogy el fog lehetetlenülni a bizottsági dolog. A bizottságnak értelmetlen behozni már engedélyezett terveket és aztán megnézegetni. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy egy társadalmi kontroll fel tudjon állni a városban és ne hulljon vissza minden egyes belvárosi építkezés a fejünkre. Gyakorlatilag azt gondolom, hogy a 2 millió Ft természetesen túlzott, mert ha számoljuk és kellő mértékkel azt mondjuk, hogy a 400 m2 feletti épületeket egy bizonyos körön belüli épületekkel foglalkozunk és ezen belül is sajnos az országos rendelet biztos, hogy túlszabályozott. Mindenki, a kamarák támogatták az elképzelést: 2001-ben meg lettek kérdezve és mindegyik arra hívta fel a figyelmet, hogy a túlzott szabályozásnak a bűnébe ne essünk bele. Én azt gondolom, hogy úgy van elképzelve a részünkről a téma, hogy ez nem történhetne meg. Én elsődlegesen és a tervtanács szempontjából döntőnek azt találnám, ami a 6. oldalon a b bekezdésnek a 2. mondata, hogy azt kell vizsgálni a tervtanácsnak, hogy hogyan elégíti a környezetbe illeszkedés, a rálátás és a látványvédelem követelményeit. Az összes többi pont gyakorlatilag kötelező a tervezőre nézve, kötelező a hatóságra nézve annak a betartása. Gyakorlatilag ha mi ezt jól tudjuk működtetni és egyáltalán meg kell próbálni, hogy hogyan tud ez működni és meg kell próbálni, hogy a társadalmi kontroll érvényesüljön és ne lehetetlenítsük el a bizottságunkat, mert utána állandóan az orrunk alá fogják dugni a mikrofont, hogy most akkor mondjunk már véleményt erről meg erről az épületről és csak kakukkolunk és nem fogunk tudni normális érvet mondani, hogy most akkor miért van ez megengedve. Természetesen lehet úgy is nézni, hogy most ez biztos aztán felesleges – van ilyen vélemény is meg látjuk is, hogy Fodor képviselőtársam ezt képviseli. Én azt gondolom, hogy meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ez a tervtanács el tudja kezdeni a működését és meg kell próbálni, hogy a bizonyos harmadszor emlegetett társadalmi kontrollt tudjuk biztosítani. Cserti Tibor: Én talán nem olyan retorikusan, de megpróbálok szandinikusan magam módján érvelni az anyag mellett. Röviden. Két alkalommal exponáltam magamat a tervtanács témájában attól függetlenül, hogy ha ez nem kerül ma elfogadásra én attól függetlenül még nyugodtan fogok aludni. Úgy érzem, hogyha valaki megfelelő ideológia mentén egyfajta értékeket képvisel és a Városvédő Egyesület nevében ennek minden alkalommal hangot is adtunk, hogy igen, szeretnénk itt egy olyan polgári városban élni, ahol megfelelő környezetben, azokkal a polgári értékkel, amikhez a városépítészet értékei is hozzá tartoznak bizony hosszabb távra számunkra megfelelő módon alakulnának. Ehhez beleszólási lehetőséget látunk a tervtanács felállításában. Én nagyon örülök emlékeztetnék két fő témára. Semmi többet nem akarunk, mint ami megfogalmazódik az anyagban és örülök, hogy Röst János alpolgármester úr ettől visszaállt, mert keményen ha jól emlékszem az elmúlt alkalommal ebben ütköztünk. Mi azt mondtuk, hogy a városközpontban, a városközpont RRT területén belül minden olyan építmény, amely homlokzatot érint, vagy a meglévő épület homlokzatának megváltoztatását jelenti, bizony kerüljön egy tervtanács elé. Azon szempont alapján, amit egyébként Papp Nándor úr a Városfejlesztési Bizottság elnökeként erről beszélt. Én a mai napon azt hittem, hogy sokkal egyszerűbb lesz a dolog. Én nagyon köszönöm főépítész úrnak és a Hivatalnak azt az előkészítő munkáját, amely minden olyan felvetésünket egyébként nagyon könnyed laza munkával egy szabad kávézás mellett végig át tudtunk vezetni elfogadható szakmai módon, amely itt korrektül megjelenik önök előtt az anyagban. Azt mondom, hogy vizuálisan érzékelhető a változás, konszenzus van. Itt jött Fodor képviselő úr, én megértem az ő érveit a szakmai és a másik oldalon. Tökéletesen igaza van abból a szempontból mint ügyvédnek is, hogy az államigazgatási eljárásra és építésügyi igazgatásra abszolút nem kötelező semmiféle jó tanács. Itt jön – tetszik most érzékelni a dolgot – a kettő között a szakmai etika. Én úgy gondolom, hogy tartós jelleggel, miután megmérettődnek azok a tervezők is, akik a tervtanács elé a javasolt módon beviszik a terveket nem engedhetik meg maguknak azt, hogy tartósan olyan terveket tegyenek le az engedélyeztetés asztalára, amelyek esetleg nem ezeket a céloknak a megvalósulását szolgálja. Én biztos vagyok benne – most mondok egy extravagáns példát, pici lesz: a TESCO-nál a mai napig is a sáron keresztül taposnak a gyalogosok befelé. Egy térkapcsolat kialakítása már az előkészítés fázisában lazán, frankón előkészíthető lett volna. Kérem szépen Kelemen Z. Pál képviselő úr nagyon sokszor foglalkozik, találkozik ilyen panaszokkal meg mindnyájan. De mondhatom, hogy nem jelenhet meg pajtaszerű épület, nem jelenhetnek meg büfés épületek, nem bontják meg a városképet belül a városközpontban azoknak a klasszikus épületeknek a homlokzatait – nem beszélve a funkciókról – nem érvelek tovább. Én mit várok ettől a rendelettől? Nem többet, nem kevesebbet, hogy egy lakályos, otthonos polgári városban élhetnénk az értékeinknek megfelelően. Elvi lehetősége lenne ennek a ráhatására és ha ezt 2 millió Ft-ba kerül én jó szívvel megszavazom a 2 millió Ft-ot hozzá. Papp Péter: A vita hevességére, meg az előző napirendnél, hogy visszatérve megpróbálom pontosan visszaadni a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság határozatát, amelyet 6 igen szavazattal hozott. „A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság egyetért azzal, hogy Nagykanizsa Város Közgyűlése megalkossa az önkormányzati tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről szóló rendeletét. Támogatja, hogy Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetértve az önkormányzati tervtanács alakításával 2003. május 1-től a város és községrendezés előirányzat kereten belül biztosítsa az önkormányzati tervtanács működésének feltételeit. A bizottság javasolja, hogy a közgyűlés az éves működés költségfedezetét a 2004. évtől előző évi működés tapasztalatai alapján és várható feladatok ismeretében évente a költségvetésben biztosítsa. Felkéri a polgármestert, hogy a rendelet hatálybalépéséig a tervtanács tagjaként meghívható szakembereket a jogszabály keretei között figyelemmel a szakterületen illetékes szervezetek javaslatára kérje fel. Felkéri a tervtanács elnökét, hogy a működés részletes rendjét dolgozza ki és annak megállapítása előtt azt a Városfejlesztési és Idegenforgalmi, Környezetvédelmi, valamint az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottságokkal való előzetes egyeztetést követően a polgármester hagyja jóvá”. Zakó László: Azon túl, hogy Fodor Csaba képviselőtársam véleményével mélyen egyetértek, mely szerint nem szükséges véleményem szerint egy tervtanács létrehozása, de ha majd a közgyűlés így dönt – vélhetően így fog dönteni, hogy szükség van rá – akkor viszont kezdeményezem, amit múlt alkalommal is kezdeményeztem, hogy a tervtanács tagjai tiszteletdíj nélkül lássák el ezt a tisztségüket. Én úgy gondolom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban az elnök feladata megállapítani a díjat, amelyet egyeztetni kell polgármester úrral meg a szakbizottságokkal is, de mégiscsak maga állapítja meg, bár ezt kifogásoltam a múltkori alkalommal is. Egy gordiuszi csomót tudnánk átvágni azzal, hogyha a városért őszintén tenni kívánó szaktekintélyek vagy esetleg vidékiek utazási költségtérítés mellett, de szakmai honorárium nélkül végeznék ezt a munkát. Nem hiszem, hogy komoly hátrány érné őket ezzel. Röst János: A tervtanács létrejötte úgy gondolom, hogy fontos eleme az önkormányzatnak. Abban Fodor Csaba úrnak teljesen igaza van, hogy nem hatósági eszköz, de mindenképpen civil kontroltt jelent. Viszont Cserti Tibor urat megnyugtatnám, hogy semmiféle meghátrálás nem volt, sőt javasolnák egy módosítást, ugyanis a 2. § d) és g) pontja ellentétben van egymással és ezt mindenképpen fel szeretném oldani olyan módon, hogy a d) pontból a következő szót kérném elhagyni: „minden olyan városközponti építmény és valamennyi földszint + 2 szintnél magasabb – van itt a vagy szó, azt ki kellene törölni – ezt javasolnám 400 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építészeti műszaki terveit” szövegszerkezet lenne így beépítve. A g) pontban viszont az szerepel. hogy a 100 m2-nél magasabb alapterületű városközponti építmények terveit viszont beviheti a tervtanács elnöke és a bizottság elnöke javaslata alapján. Erre a javaslatomra azért van szükség, ugyanis ne az legyen a történet, hogy egy 10 m2-es butiknak a terveit véleményeztessük akkor, amikor erre igazából a tervtanács elnöke, vagy a bizottság elnöke nem lát kellő okot. Őnekik a hatáskörükben bent van, hogy beviheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy szükséges, de ne legyen kötelező bevinni minden egyes kis butiknak vagy bővítésnek a terveit. Cserti Tibor: Énszerintem látszólagos az ellentét egymás között alpolgármester úr. Én a „vagy”-ot semmiféleképpen nem hagynám el, ellenben kompromisszumra bármikor hajlandóak vagyunk, amely a cél eléréséhez vezet. Miért zavarja önt alpolgármester úr, hogyha az a civil kontrollnak igazán a szerepe, hogyha új városközpontban megjelenő létesítmény kontrolljáról van szó. Bennünket nem érdekel, hogyha egy épületen belül – mondjuk a Vásárcsarnokon belül – jelenik meg egy 20 m2-es üzlet. A kompromisszum az, hogy amelyet újonnan létesítenek és – akkor tegyünk ide egy „és”-t – amely a meglévő épületek, építménytömegek homlokzatának megváltoztatásával jár. Tetszik érteni? A belső átalakítás, korszerűsítés, amely egyként építési engedély-köteles amúgy az kerüljön ki a tervtanács köréből, de azért már ne zavarjunk bele. A városközpont az egy exponált hely. Nagyon sok beépítésre alkalmas hely nincs, de azt már engedjék meg „nekünk”, hogy azért kontrollálja a civil kontroll azt a kevés szabad helynek a beépítését és annak a módját, amely még egyszer mondom a városképi szempontból legyen nagyon zavaró, meg elő is lehet segíteni. Maga a szakmai etika kontrollálja. Lehet, hogy nem lesz ebből semmi, mert a végén Fodor képviselőtársamnak lesz igaza, ha ilyen témában nem tudunk kompromisszumot kötni. György Pál: Az elmúlt percekben rendkívül heves és szakmainak tűnő vita zajlott le itt sorainkban. Úgy is fogalmazhatnék, hogy sok hűhó semmiért, mert bármilyen szépen és jól is írjuk meg ezt a rendeletet, Fodor képviselő úrnak adok igazat abban a tekintetben, hogy ezzel nem megyünk semmire, mert nem tudjuk kikényszeríteni. A városban folynak különféle építkezések. Láthatjuk, hogy új épületek valósulnak meg és tapasztalhatjuk azt, hogy érvényes építési engedély alapján érvényes kiviteli tervek alapján nem annak megfelelően valósulnak meg ezek az épületek, mint ahogyan az meg van rajzolva. Pedig ez esetben még akár ki is lehetne kényszeríteni azt, hogy ezek úgy valósuljanak meg, ahogyan megtervezték őket. Mégsem volt egyetlen egy visszabontás sem, mégsem volt egyetlen egy vésés sem, mégsem volt egyetlen egy átfestés sem, cserépleverés, új cserepezés stb. Na már most hogyha kikényszeríthető dolgokat nem tudunk úgy elkészíttetni, ahogyan az meg van rajzolva, akkor olyan dolgokat, amelyek legfeljebb csak ajánlás szintjén jelenhetnek meg, hogyan tudunk majd megvalósíttatni. Véleményem szerint sehogyan sem. Mindazok mellett, hogy én korábban ennek a javaslatnak az elfogadását támogattam, most azt kell mondanom, hogy felesleges munkát végzünk itt ezzel és feleslegesen raboljuk egymás idejét, mert nem fogja elérni ez azt a célt, amit jóhiszeműen most mindenki feltételez neki. Röst János: Megosztok egy titkot György Pál úrral. Több, mint ezer lakás tervezésében vettem részt. Eddig egyetlen egy lakást nem láttam, amelyik egyébként terv szerint készült volna és semmifajta nem lett volna végrehajtva utána. Azért önmagában kikényszeríti azt, hogy minimális változásokat, de egy lakásnál egyébként elvégeznek. Ennek egyébként megvan a technikai módszere. Vagy módosítani kell a tervet, vagy pedig ha teljes mértéken olyan a terv, akkor meg kell változtatni és folyamatosan engedélyt kell kérni. Ebben semmi különlegesség nincs. Így működik a rendszer egyébként az építőiparban. Cserti Tibor úrra visszatérve annyit mondanék, hogy én azt nem szeretném megélni, hogy egy 10 m2-es helyiségnek bármilyen módon való megépítése, átalakítása maga után vonja a tervtanácsnak az összehívását. Ez értelmetlen, gyakorlatilag megnehezíti az egész engedélyezési eljárást. Túlbonyolítja, de amennyiben úgy ítéli meg a bizottságnak az elnöke – még egyszer elmondom és a g) pont ezt rendezi – hogy a polgármester úr vagy pedig a tervtanács elnöke, hogy abban a kimondott egy esetben szükség van és úgy látja, hogy össze kell hívni, akkor lehetősége megvan. Az a kérésem kedves Cserti Tibor úr, hogy ne legyen kötelező, mert ez önmagában a beruházásokat teljes mértékben leblokkolja, gátolja és értelmetlen egyébként. Litter Nándor: Kompromisszumos javaslatot tennék Cserti úr Röst János úr vitájával kapcsolatosan. Elhagynánk a „vagy” szót a d) pontból és a g)-ből meg törölnénk a 100 m2-ert és akkor valóban ez a néhány fő, aki úgy gondolja, hogy valami zavaró elem jöhet be, akkor kezdeményezhető, hogy tárgyalja meg a tervtanács. Egyébként minden oda kerülhet, amennyiben a Városfejlesztési Bizottság úgy dönt. Úgy látom, hogy nincs több hozzászólás. Dr. Fodor Csaba úr részéről hangzottak el javaslatok. Hadd kérjem meg, hogy ismételje el, mert nem tudtam követni. Dr. Fodor Csaba: Én azt mondtam, hogy a tervtanács feladatait meghatározó 2. § (2) bekezdése úgy módosuljon, hogy abban tulajdonképpen csak az önkormányzatra vonatkozó, saját magunkra vonatkozó szabályok maradjanak meg. Ennek függvényében természetesen a d) és a g) pont teljes egészében maradjon ki. Az e) pont maradhat. Litter Nándor: Én ezzel nem értek egyet. Kérem, szavazzunk Dr. Fodor Csaba úr javaslatáról! A közgyűlés 5 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr. Fodor Csaba: Továbbiakban nincs értelme. Litter Nándor: Zakó úr javasolta, hogy ne kapjanak tiszteletdíjat a tervtanács tagjai. Én azt javaslom, hogy maradjon a tiszteletdíj, hiszen nem csak nagykanizsai, hanem egyéb személyekről is van szó. Utazási költségtérítést javasolt helyette. Én nem értek egyet a javaslattal. Szavazzunk Zakó úr javaslatáról! A közgyűlés 4 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Litter Nándor: Cserti úrnak és Röst úrnak a vitáját megoldottuk. Megkérdezem, hogy van-e még olyan javaslat, amelyről nem szavaztunk, olyan módosító javaslatról? Nincsen, akkor ezekkel a módosításokkal megkérdezném, hogy ki ért egyet a tervtanács működésének megkezdésével? A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 11/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 11/2003.(II.26.) számú rendelete az Önkormányzati településrendezési és építészeti-műszaki Tervtanácsáról működésének rendjéről. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Határozati javaslatról is kell szavaznunk. Önök látják a határozati javaslatokat. Kérem, hogy ennek megfelelően sorban szavazzunk! 1. számú határozati javaslat. Ezt önök látják, én nem olvasom fel. A szükséges módosításokat, amiket a bizottságok javasoltak, ezeket átvezettük rajta. Kérem, szavazzunk az 1. számú határozati javaslatról! A közgyűlés 19 szavazattal és 3 ellenszavazattal a határozati javaslat 1. pontját elfogadja. Litter Nándor: Szavazzunk a 2. határozati javaslatról! A közgyűlés 19 szavazattal és 3 ellenszavazattal a határozati javaslat 2. pontját elfogadja. Litter Nándor: A 3. határozati javaslat az ügyrenddel és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket tartalmazza. Szavazzunk erről! A közgyűlés 20 szavazattal, 2 ellenszavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslat 3. pontját elfogadja és az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 60/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. - egyetértve az önkormányzati tervtanács alakításával - 2003. május 1-től a város- és községrendezés előirányzat kereten belül biztosítja az önkormányzati tervtanács működésének feltételeit. A közgyűlés az éves működés költségfedezetét – a 2004. évtől előző évi működés tapasztalatai alapján, és a várható feladatok ismeretében – évente a költségvetésben biztosítja. Határidő: 2004. február 28. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 2. felkéri a polgármestert, hogy a rendelet hatálybalépéséig a tervtanács tagjaként meghívható szakembereket a jogszabály keretei között – figyelemmel a szakterületen illetékes szervezetek javaslatára – kérje fel. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 3. felkéri a Tervtanács elnökét, hogy a működés részletes rendjét dolgozza ki, és annak megállapítása előtt azt a Városfejlesztési és Idegenforgalmi, valamint az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságokkal való részletes egyeztetést követően a polgármester hagyja jóvá. Határidő: 2003. március 31. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) 13. Befektetői terület építési feltételeinek biztosítása a Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park területén (írásban) Előadó: Litter Nándor polgármester Litter Nándor: A vita részét megtehetjük, hogy zárt ülésen tárgyaljuk, viszont a rendeletalkotás nem történhet zárt ülésen. Én megkérdezem a jelenlevőket, hogy mielőtt ezt a döntésünket meghoznánk, hogy kíván-e valaki a vitában részt venni, vagy teljesen egyértelmű számára az előterjesztés. Akkor nem kell kiüríteni a termet. Kíván-e valaki a vitában szólni? Úgy látom, hogy nem, akkor ennek megfelelően nem kell zárt ülést elrendelnünk. Van-e valakinek ezzel a dologgal problémája, amit most én teszek. Aljegyző asszony tanácsára megkérdezem, hogy a vitában kíván-e valaki szólni? Nem kívánnak. A vitát lezárom. Rendeletekről kell szavaznunk. Önök előtt ismert. Szavazzunk először a rendeletről, amelynek megfelelően a szabályozási tervet módosítjuk. A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 12/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12/2003.(II.26.) számú rendelete a Nagykanizsa Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park helyi építési szabályzatáról szóló 53/2001.(X.31.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Határozati javaslatról döntünk. A korábbi szabályozást hatályon kívül helyezzük. Szavazzunk erről! A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 61/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Logisztikai Szolgáltató Központ és Ipari Park településszerkezeti terv 7-es főközlekedési út – Űrhajós u. – Magyar u. – tervezett vasúti pályatest „M” jelű utca „B” jelű gyűjtőút által határolt területre vonatkozó előírásait hatályon kívül helyezi. Felkéri a polgármestert, hogy a rendezési terv módosításáról az érintett szerveket értesítse, a beruházás megvalósítását segítse elő, az azzal kapcsolatos intézkedésekről a közgyűlést tájékoztassa. Határidő: 2003. március 5. (az érintettek értesítésére), illetve 2003. április 30. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető Schmidt László ügyvezető) 14. Nagykanizsa, Városközpont 010 jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról (írásban) Előadó: Papp Nándor bizottsági elnök Papp Nándor: Bizottságunk ezt a pontot megtárgyalta és 9 egyhangú szavazattal a bizottság az előterjesztés rendeleti javaslatával egyetért. Az előterjesztés határozati javaslatát támogatja 7 igen és 2 tartózkodás mellett. Pár szót még szólnék a rendezési tervről. A korábbi rendezési tervvel szemben lényegesen lazább a beépítés. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a Vasemberház hozzáépítéséhez semmilyen módon nem járult hozzá és gyakorlatilag így viszont a lazább beépítéssel biztosítható a szükséges belső parkolási lehetőség a területen. Természetesen az épületek alatti garázsokkal számolva. Azt gondolom, hogy ezt jó szívvel ajánlhatom elfogadásra. Cserti Tibor: Egyetlen egy észrevételemnek adok hangot. Egyetértek alapvetően azzal, hogy egy lazább, lágyabb beépítést kell szabályozásként itt foganatosítani, de ha ránézünk a javasolt beépítési javallatra, ami egyébként biztos, hogy nem így fog megvalósulni végleges formában. Pontosan ott, ahol az önkormányzatnak ezen az exponált területen jelentős értékű vagyontárgya van, amit az elmúlt időszakban nem sikerült értékesíteni „hála a jó Istennek” annak a területnek egy jelentős hányadára mintegy 20%-ára ma közpark funkciót húz. Ennek a közpark funkciónak az értékesítése valószínűleg korlátozni fogja majd az értékesítést és a várható beépítést is. Nem hiszem, hogy ez a fajta lazább beépítés igazán ezt igényelte volna. Hogyha ez ma mi elfogadjuk, akkor valószínűleg tartom ezt a korlátozást hosszabb távra fogjuk itt foganatosítani. Én nem tartom igazán egy kiemelt szerencsés megoldásnak ezt a dolgot. Talán, ha vártunk volna vele vagy több beépítési javaslatot hozunk lehet, hogy előbbre jutottunk volna. Karmazin József: Nem tudom, hogy még kellett volna-e várni vele, mert hiszen ez a terv is azok közé tartozik, amelyek hosszú évek óta készülnek és azért nem sikerült közgyűlés elé terjeszteni, mert a városközpontnak a parkolási mérlege nem tudta igazolni azt, hogy ebben a tömbben jelentkező igényeket megfelelő körzetben ki tudjuk elégíteni. Ez a terv több, mint 3 éve készült és számtalan esetben volt fórumon, volt lehetőség módosítani, véleményt alkotni. Azok a megoldások, amelyek ebben a tervben születtek, nevezetesen a terület dél-nyugati sarkában jelzett kis zöld terület alapvetően nem érinti a terület hasznosításának gazdaságosságát. Litter Nándor: Úgy látom, hogy más hozzászólás nincsen. Javaslom, hogy a szavazást kezdjük meg. Van egy rendeleti javaslatunk, amely a jelenlegi szabályozási elemeket hatályon kívül helyezi. Ez az első, amiről szavaznunk kell. Kérem, erről szavazzunk! A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 13/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/2003.(II.26.) számú rendelete a Nagykanizsa Általános Rendezési Terv szabályozási előírásairól szóló többször módosított 12/1995.(IV.25.) számú rendeletének módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: Következik a határozati javaslat, amelyben a településszerkezeti tervet az előterjesztésnek megfelelően a közgyűlés elfogadja és dönt arról, hogy ennek az alkalmazása szükséges a továbbiakban. A közgyűlés 25 szavazattal és 1 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 62/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Nagykanizsa, Városközpont 010 jelű (Erzsébet tér – Ady u. – Zrínyi u. – Zárda u. által határolt) – volt piactömb területére vonatkozó Általános Rendezési Terv illeszkedési lapot – mint településszerkezeti tervet – elfogadja. Ezt a tervi tartalmat kell a továbbiakban készülő településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat alapján alkalmazni. Határidő: 2003. március 15. a településszerkezeti tervbe történő beépítésre Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) Litter Nándor: Rendeleti javaslatok következnek. Közgyűlés a rendezési tervről szóló 15/1994.(VI.13.) számú rendeletét a 3. számú melléklet szerinti állapotnak megfelelően módosítja. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 14/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsai Megyei Jogú Város Közgyűlésének 14/2003.(II.26.) számú rendelete a Nagykanizsa, Városközpont RRT szabályozási előírásairól szóló, többször módosított 15/1994.(VI.13.) számú rendelet módosítására. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Litter Nándor: 2. számú rendeleti javaslat szerint a volt piac-tömb szabályozási tervét a helyi építési szabályzatát elfogadja az önkormányzat. Kérem, szavazzunk erről! A közgyűlés 24 szavazattal és 1 tartózkodással a rendeleti javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 15/2003.(II.26.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2003.(II.26.) számú rendelete a Nagykanizsa-Városközpont 010 jelű tömb szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) Papp Nándor: A következő bejelentésem van, hogy a közgyűlés megkezdése után érkezett egy telefonhívás Győrből, amely szerint azt gondolom, hogy az Eötvös tér északi tömb szabályozási tervéről és építési szabályzatáról szóló napirendi pontot nem le kellene venni, hanem halasztani kellene, ugyanis Győrben a területi főépítészi irodának a beépítéssel kapcsolatosan jelesül a parkolás problémájával kapcsolatban ellenérzései vannak. Komoly aggályai, fenntartásai vannak, ezért vagyok kénytelen javasolni, hogy ezt halasszuk el a következő közgyűlésre. Addigra a szakvélemény meg fog érkezni. 15. Szentgyörgyvári IV. hegyháton működtetett vízrendszer átvétele az Éden Víztársulattól (ír.) Előadó: Litter Nándor polgármester Papp Péter: A Gazdasági Bizottság megtárgyalta. Egyetlen egy fél mondat kiegészítésével 6 igen szavazattal javasolja, hogy a határozatot fogadja el a közgyűlés. Az a fél mondat pedig a következő, hogy a vízrendszert az önkormányzat az Éden Víztársulattól térítésmentesen tulajdonába vegye abban az esetben, ha szolgalmi jogok tisztázásra kerültek. Mielőtt ez az átadás-átvétel megtörténik, a telektulajdonosok járuljanak hozzá a közműszolgáltató szolgalmi jogának bejegyzéséhez. Papp Nándor: Bizottságunk 9 igen egyhangú szavazattal az alábbi határozatot hozta: „A bizottság egyetért azzal, hogy a Szentgyörgyvári hegy IV. hegyhát vízellátó rendszerét az önkormányzat az Éden Víztársulattól a szolgalmi jog bejegyzést követően térítésmentesen tulajdonába vegye, majd azt a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Rt részére üzemeltetésre átadja. Felkéri a polgármestert, hogy az átadás-átvételre vonatkozó szerződést kösse meg, az üzemeltetéssel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.” Litter Nándor: További hozzászólás nincs. Ezen módosításoknak megfelelően szavazzunk a határozati javaslatról. Egyrészt kiegészülne azzal, hogy a szolgalmi jogot kell rendezni. Kérem, szavazzunk erről! Cserti Tibor: Egy szempontot megfontolásra javaslok és közösen döntsünk. A térítésmentesen átvétel az önkormányzat részére ÁFA-kötelemmel jár. Gondolom akkor ennek a tudatában tesszük ezt a dolgot, vagy pedig próbáljunk ennek a dolognak az anyagi feloldásáról is egyúttal értelmes javaslatot hozni. Litter Nándor: Én azt javaslom, hogy amennyiben ÁFA-köteles, akkor azt át kell hárítani a társulatra. Ezzel a módosítással kérem, hogy fogadjuk el a határozati javaslatot és köszönjük Cserti úrnak, hogy erre felhívta a figyelmünket. Szavazzunk erről! A közgyűlés 26 szavazattal (egyhangúlag) a határozati javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 63/2003.(II.25.) számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Szentgyörgyvári hegy IV. hegyhát vízellátó rendszerét az önkormányzat az Éden Víztársulattól a szolgalmi jog bejegyzését követően térítésmentesen tulajdonába vegye, majd azt a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Rt részére üzemeltetésre átadja. Amennyiben az átadás ÁFA-kötelemmel jár, úgy azt a társulat fizeti meg. Felkéri a polgármestert, hogy az átadás-átvételre vonatkozó szerződést kösse meg, az üzemeltetéssel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: 2003. április 15. Felelős : Litter Nándor polgármester (Operatív felelős: Karmazin József városi főépítész, osztályvezető) György Pál: Még mielőtt bárkiben is kétségek merülnének fel az irányban, hogy én most jogosultan szólok-e vagy sem Önökhöz elmondom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat 52 §-a értelmében – amit ma délben néztem meg – napirenden kívüli felszólalást nem csak a közgyűlés kezdetén lehet elvégezni, hanem a közgyűlés végén is abban az esetben, hogyha nem önkormányzattal kapcsolatos témakörben történik ez a felszólalás. Nos mivel ez nem önkormányzattal kapcsolatos témakör, és mivel ezt a polgármester úrnak előre jeleztem, úgy érzem, hogy jogosan szólalok most föl, de nem akarom Önöket sértegetni annál is inkább nem, mert felszólalásommal kérni szeretnék. Az ülés elején én letettem Önök elé ezt a kis fakó sárga papírost, amely papíroson egy meghívó van megszövegezve. Ez a meghívó egy bálba invitálja Önöket és invitálom most a nyilvánosságon keresztül a város lakosságát is. Ez a bál pedig arra hivatott, hogy a bevétele egy része folytán ezen gyönyörű épület, a könyvtárunknak a további szépítéséhez járuljon hozzá. Ugyanis elterveztük azt a Könyvtárpártoló Alapítvány, amely több mint 10 éve működik, hogy a feljáró lépcsők melletti ablakok üvegeit kicseréljük Kustár Zsuzsa iparművész alkotásaira és ennek a finanszírozására szükség lenne az Önök támogatására is, illetve mindazoknak a támogatására, akik ezen a bálon részt vesznek. A támogatás azonban nem csak a bálon történő részvétellel valósítható meg, hanem támogatói jegyek vásárlásával is és még úgy is, hogy ha valaki az 1%-át ezen bejegyzett alapítványra, vagy alapítványhoz irányítja. Litter Nándor: Köszönjük a bejelentést, tájékozatót. Ennek megfelelően akkor a továbbiakban zárt üléssel folytatjuk a munkánkat. Zakó László: Csak azt szerettem volna hozzátenni, hogy szép a szándék, de akkor lett volna teljes, hogyha báli szezonban lett volna ez a bál és nem a böjt időszakában. SZÜNET (A közgyűlés a szünetet követően zárt ülésen folytatta munkáját, melyet az erről szóló jegyzőkönyv tartalmaz.) Litter Nándor polgármester más tárgy és hozzászólás nem lévén a nyílt ülést 19.40 órakor bezárta. (Az ülésről készült hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) K. m. f. Dr. Gyergyák Krisztina Litter Nándor aljegyző polgármester |
