* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 177.88 KB | |
| 2026-04-15 14:33:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  11 | 13 | 2000. március 21. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghallgatás JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. március 21-én (kedd) 16.00 órakor tartott közmeghallgatásáról. Az ülés helye: Palini Általános Iskola (Nagykanizsa, Alkotmány u. 81.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesné Dr. Nagy Gabriella, Partiné Dr. Szmodics Györgyi, Beznicza Miklós osztályvezetők, Bodzai Tiborné kabinetvezető, Deme András az IKI főkönyvelője. Megjelentek: Lukácsa Zsuzsanna a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Vízvári József a Kanizsa és Vidéke Extra munkatársa, Horváth Ferencné a Zala Volán üzemvezetője, Gáspár András a VIA KANIZSA Kht. ügyvezetője és kb. 25 állampolgár. Tüttő István: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, meghívott vendégeinket, a megjelent állampolgárokat és a hivatal munkatársait. .. városrészek közelébe úgy is kerülni, hogy megpróbálunk olyan helyet találni, amely módot ad arra, hogy egy közgyűlés lebonyolítására is sor kerülhessen. Végül is ez nem közgyűlés igazán, mert szeretnénk gondolatokat cserélni, szeretnénk meghallgatni ennek a városrésznek az igazi gondjait. Azt is szeretném jelezni, hogy többségét ismerjük is, de hátha olyan felvetésekkel is találkozunk, amely közös ügyünket szolgálja, közösen tudunk olyasmit megvalósítani, amit éppen még el sem gondoltunk, de épp az itt élők sokkal jobban látják, vagy olyan javaslatot tehetnek, amelyre eddig nem gondoltunk. Hát ennek jegyében megkezdenénk a mai közmeghallgatásunkat. Bicsák Miklós: Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Alpolgármester Urak, Tisztelt Vendégeink, palini és korpavári illetve nagykanizsai, illetve a sajtó képviselői! Nagy tisztelettel megköszönöm a testületnek, hogy ez a közmeghallgatás végre létrejött, mert hosszú évek óta a lakosság kívánsága szerint, amelynek a testület nagyon – hogy mondjam – pozitív hozzáállásával, azonnali reagálással elhatározta, hogy ebben a 2000. évben Palin lesz az első városszéli település, ahol a közmeghallgatásnak az első kihelyezett ülése lesz. Külön újra megköszönöm, és nagy tisztelettel várom a tisztelt vendégeinktől a kérdéseket. Polgármester úr, az osztályok, alpolgármester urak felé, képviselőtársaim felé, személyem felé is szíveskedjenek feltenni. Tüttő István: Nem kívánok hosszú bevezetőt tartani, de néhány mondatban engedjék meg, hogy szóljak Önökhöz. Nagykanizsa Megyei Jogú Város elfogadta költségvetését, s ez a költségvetés majdnem 10 milliárd Ft forrás felhasználásáról szól. Ennek a 10 milliárdnak mintegy 87 millió a hitelfelvétele, amivel az egyensúlyt meg tudtuk teremteni. Úgy tűnik, hogy a feladataink megfelelő súlyozásával ilyen feltételek mellett a város működését, intézményeinek működését és mindazon feladatainak ellátását biztosítani tudjuk, amely az alapvető feladatainkat kell, hogy szolgálja, vagy biztosítsa. Azt is tudjuk, hogy kevés helyen van lehetőség, vagy volt lehetőség olyan nagymérvű beruházásokra, mely éppen a jelenlegi épület kapcsán reprezentálható. Nagy örömünkre szolgál, hogy Palinban egy olyan iskola épülhetett – azért nem mondanám ma már szinte múlt időben, hiszen az átadás a közeli napokban sorra kerülhet, befejeződik az építkezés, a diákok rövidesen átveszik teljes egészében az iskola épületét. És valóban büszkén mondhatjuk, hogy Nagykanizsán, egyben Palinban egy oly intézmény kezdi meg teljes körű működését, amelyet joggal mutathatunk büszkén bárkinek, bármely részéből is érkezik a világnak, hogy ez egy olyan iskola, amely megfelel a mai korszerű oktatási, tárgyi követelményeknek, és egyben olyan egészséges körülményeket biztosít az itt dolgozó pedagógusoknak és diákoknak, amelyet azt hiszem mindenki a maga számára is szívesen fogadna. Örömünkre szolgál az is, hogy Palin városrész az a városrész, amelyre azt lehet mondani, hogy a régi arculata, amelyet mindig irigykedve említenek, hogy ez egy olyan városrész, főleg ez az Alkotmány utca, amelyben a házak messze az úttól, benn találhatók, és előtte hatalmas és nagyon szépen művelt kertek találhatók. A szépen művelt szót azért emeltem ki, mert az itt élő emberekre éppen ez jellemző, környezetüket nagyon szépen karbantartják, gondozzák, de nemcsak azért, hogy mások lássák, hanem saját örömükre teszik. Azt is tudjuk, hogy a másik oldalán az Alkotmány utcának egy olyan nagyarányú új építkezés bontakozott ki, amelyre ma már bátran mondhatjuk, hogy az egyik jelentős városrésszé fejlődött fel. Ebben a körzetben olyan lakások épülnek, amelyre büszkén mondhatjuk, hogy megfelelnek a legjobb közízlésnek is. Az sem baj, ha ide olyan emberek költöztek, akik tehetősebbek. Az sem baj, ha itt olyan kollektíva kovácsolódik össze, akik feladataikat nemcsak mástól várják, hogy megoldják, hanem esetleg saját maguk is tudnak érdemben tenni a környezetük szebbé tételéért. Mi reméljük, hogy Palin városrész büszke arra, hogy Nagykanizsához is tartozik és az a jövendő és remélhetőleg közeljövőben megépülő autópálya, amely gyakorlatilag elválasztja majd Palin városrészt Nagykanizsa városrésztől, az nem elválasztja, hanem meg jobban összeköti majd az itt élőket, hiszen ennek az autópályának olyan vonzata is lehet a városra és a városrészre, amely éppen a munkahelyteremtéshez járulhat hozzá pozitív értelemben. Mi úgy gondoljuk, hogy egy város akkor tud valamit tenni a polgáraiért, ha a polgárok akaratát, illetve az óhajait is figyelembe veszi. Mi azon fáradozunk, hogy mind több kívánságnak tudjunk eleget tenni. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy a lehetőségeink nem korlátlanok. Azzal is számolnunk kell, hogy a problémák általános jellegűek és meg lehet fogalmazni őket, hogy mely területen vannak a legnagyobb gondjaink. Jelentős gondjaink vannak az utak és a járdák állapotával. Ez pedig – bátran megfogalmazhatjuk – több mint 1 milliárd Ft-ba kerülne, ha most azonnal az összes járdánkat és utunkat rendbe akarnánk hozni. Éppen ezért a VIA Kht-val felmérettük a város összes úthálózatát és egy számítógépes analízissel prioritásokat, tehát rangsort állítottunk fel, amely azt próbálja mindenképp meghatározni, hogy hol kell legelőször és azt követően egymás után az ilyen jellegű gondokat feloldani, de ez egyben azt is jelenti, hogy nem lehet olyan megoldást találni, hogy egyszerre mindenhol, mindenki számára a lehető legkedvezőbb megoldást tudjuk biztosítani. Mi azt is reméljük, hogy Palin városrész csatornázottsága, amely azt hiszem, Önök előtt a legjobban ismert, hogy ma már eléri azt az európai normát, amely éppen egy megyei jogú város számára fontos. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy ezt a beruházást közösen, a lakossággal közösen megvalósítsuk. Örömmel vettük át, idézőjelben, és adjuk majd át a Vízműnek használatra és reméljük, hogy mindenki ebben a városrészben rá is fog csatlakozni arra a közműre, amely megítélésünk szerint rendkívül fontos, és egyben rendkívüli módon megkönnyíti az emberek környezettel való együttélését. Ez a városrész nagyon szép és egyre szebb azáltal, hogy nagyon komoly gondot fordítanak a környezet ápolására. Jelentős fa-, növényültetésekkel. Tényleg azt lehet mondani, hogy büszkén el lehet hozni ebbe a városrészbe bármilyen külföldi vendéget, nem fogja azt a megjegyzést tenni, hogy ez egy olyan településrész, amelyet kár volt nekünk megmutatni. Hát kívánjuk azt, hogy ez a településrész, Nagykanizsa településrésze dinamikusan fejlődjön tovább, és reményeink szerint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése, Önkormányzata érdemben tudja segíteni azt a fejlődést, amely éppen napjainkban is zajlik. Néhány írásban jelzett kérdésfeltevő már itt van az asztalomon és akkor, ha nem veszik rossznéven, én szólítani fogom sorban a tisztelt kérdező, vagy felszólalásra jelentkező hölgyeket, urakat, és amikor elfogyott majd az írásban jelentkezők száma, utána teszem fel a kérdést, hogy van-e, bárkinek lehetősége van szólni, tehát nem feltétlen kell, lehet csak az írásban jelentkezők számára szót biztosítani. Először megkérdezem, Segítség a Fiatalokért Közhasznú Egyesület, Molnár Ferenc urat, aki valószínű, hogy a tevékenységükkel kapcsolatban kíván minket tájékoztatni. Molnár Ferenc Roland (Segítség a Fiatalokért Közhasznú Egyesület): Szeretettel meg szeretném köszönni polgármester úrnak és a képviselőtestületnek azt a segítséget, amit eddig nyújtott és szeretném kiemelni polgármester úr személyes segítségét, mikor mi elkezdtük elején, szűkünk volt az irodával, és ezt úgy gondolom, hogy szeretném megköszönni hivatalosan. Fel szeretném hívni polgármester úr figyelmét és képviselőtestület figyelmét, hogy most héten csütörtökön lesz talán az egyesületünk első legnagyobb rendezvénye, ami a HSMK jóvoltából megkaptuk a helyet, és fel szeretnénk hívni még a figyelmét polgármester úrnak arra, hogy szeretnénk hivatalosan az irodánkat felavatni, ide szeretnénk kimondottan polgármester úr kérését azzal, hogy ünnepélyesen az irodánkat avassa fel. Ez az egyik kérésünk. Tüttő István: Egy írásos meghívót azért kérnék. Molnár Ferenc Roland: A második kérésem képviselőtestület részéről, szintén polgármester úr részére vonatkozik az, hogy szeretnénk május 4-én beindítani az úgynevezett SOS-Kupánkat, amire felkértük miniszter urat és reméljük, hogy elvállalja, de szeretnénk felkérni védnök szempontjából polgármester urat. És az egyben az utolsó kérésünk, hogy szeretnénk, ha március 23-án 14.00 órai kezdettel minél több képviselő és közérdekű ember tudna képviselni a rendezvényünk. Tüttő István: Hát olyan sok rendezvényük lesz, hogy valószínű elosztjuk majd egymás között a megjelenést, mert nem szeretném felolvasni, hogy hány helyre kell még mindezen közben elmennünk, de köszönjük a meghívást, de azt szeretném kérni, megismételni, hogy írásban is erősítsék meg, hogy nehogy véletlenül félreértés legyen az itt elhangzottakban. Hóbár István (Nagykanizsa, Napsugár u. 38.): A problémánk az, amivel kapcsolatban én szót kértem, a Napsugár utca északi oldalának a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos. Ez ügyben én kértem is az önkormányzattól egy környezettanulmányt, amit úgy tudom, hogy Bicsák úr volt is kint megnézni. Tulajdonképpen arról szól ez a dolog, hogy az északi oldal csapadékvíz elvezetése egyáltalán nem biztosított, mivel eddig csapadékvíz, ahol elfolyt, illetve nem kiépített árokban, hanem saját magának megkereste az utat, ezt a lehetőséget a volt ÉPGÉP jelenlegi tulajdonosa olyan talajfeltöltési munkálatokkal és árok betemetésével megakadályozza, ami eddig lehetőség volt. Én kérném az önkormányzatot, hogy lehetőség szerint ezt próbálják megoldani, orvosolni ezt a problémánkat. Tüttő István: Az árkot hol temeti be, a saját területén? Hóbár István: Saját területén volt az árok igen, csak amikor ez az árok ki lett ásva, akkor ennek a területnek a tulajdonjoga nem volt tisztázott, és úgy volt, hogy mi fogjuk megvenni. Ez intézés alatt volt, hogy a négy telektulajdonos megveszi a telke végében levő területet, és közben jött ez az úr, hogy a terület az övé. Na most az árkot nekünk kiásták olyan címszó alatt, hogy ha úgyis a maguké lesz, akkor megcsinálják, mivel ugye ez magánterület. És most ez a dolog meghalt, és én adtam is egy beadványt az önkormányzathoz, az építési osztályra, nem tudom, hogy hol tart ez a dolog, erre szeretnék valami bővebbet. Tüttő István: Feljegyeztük. Meg fogjuk azt is vizsgálni, hogy pontosan kié a tulajdon, nehogy véletlenül egy félreértés kapcsán véljék azt, hogy tulajdonosok, illetve nem azok. Az Emelőgéppel kapcsolatban azt bátran merem mondani, hogy érdekes tulajdonváltás történt, hiszen a külterület fele annak idején a régi Városi Tanácsé volt, hiszen mi folyamatosan fizettük annak idején, a cég fizette a földhasználati díjat, de amikor privatizálásra került, akkor ez a tanácsi földterület került a gyár területére. Én jeleztem ezt az akkori vezetésnek, de nem tudták visszacsinálni ezt az adás-vételt, mert azt a választ kapták az ÁVÜ-től, hogy jogosan adta el a Kincstár azt a területet. Hát ezt ma már azt hiszem, visszarendezni nem lehet, de a pontos tisztázására vállalkozunk, és a választ, illetve megvizsgáljuk a lehetőséget. Megkérem a türelmét addig, amíg ennek a konkrét kivizsgálásnak az eredménye megszületik, és akkor intézkedést és a választ is megadjuk. Békési Attila (Nagykanizsa, Egerszegi u. 12.): Én, hallgatva polgármester úrnak a bevezetőjét, valóban nagyon sok minden történt ezen a településrészen, ugye kiemelve Palinban. Úgy érzem, hogy ennek a településrésznek van egy mostohagyermeke, az Korpavár. Ugye tudvalevő, hogy Nagykanizsától kb. 2 km-re eső kistelepülés, talán azt is lehet mondani, hogy félreeső település, amióta a 74-es út kikerüli, azóta a nyugalom az megvan, nagy a csend, de azt hiszem, hogy ott az infrastrukturális beruházások környékén is nagyon-nagy a csend. És ezért szeretnék négy témában röviden lereagálni a képviselőtestület előtt. Az egyik téma ugye a szennyvíz. Én múltkor láttam a közgyűlésnek a témáját, ezt nem is akarom ragozni, mert úgy vettem észre és a helyi képviselőnk is közölte velünk, hogy az sínen van, sínen lesz. A következő a gáz. A településrészben zömében idős emberek laknak, illetve fiatalok. Na most tudvalevő, hogy nálunk a fafűtés, ami dominál. Körülményes a fával való tüzelés, aki tüzelt vele, az tudja, aki nem, az majd lehet, hogy megtudja. Tüttő István: De akinek gáza van, az is néha fával tüzel a cserépkályhában. Békési Attila: Igen, kiegészítésnek ez nagyon jó, javaslom egyébként, de amikor valaki elhagyja a lakását, este felfűti 24°-ra, reggel felébred 18-ra és hazaér 15-re, akkor azért az a gáz az nem rossz. Arról nem is beszélve, hogy villannyal melegítjük a vizet, PB-vel főzünk, a költségek azok magasak. És ez a településrész egy aláírás gyűjtés keretén belül, ugye 31 házból 27-en olyan szándéknyilatkozatot írtak alá, hogy Isten bizony legalább a telekhatárig bevezetnék a gázt. Ugye a Principális menti települések gáztársulásába nem tudtunk bejutni ugye, mert mi Nagykanizsa városhoz tartozunk. Nagykanizsa város érdemben nem foglalkozott még ezzel a témával azon kívül, hogy másfél évvel ezelőtt azt hiszem, egy felmérést kértek a KÖGÁZ-tól Nagykanizsa és Nagykanizsa-Korpavár városrész, illetve Kámáncs városrész kb. 9,5 milliós beruházás lett volna a gáz. Na most ugye a legutóbbi fórumon polgármester úr azt mondta, hogy hát gondolkodjunk abba, hogy tartályos PB-gázt telepítsünk oda, mert a földgáz drága, hát a tartályos PB-gáz még drágább. Úgy, hogy ez ügyben szerintem azért szakértőket meg kellett volna kérdezni, és komolyan átgondolni ezt a dolgot, mert Nagykanizsától 2 km-re, tehát a palini ..-től 2 km-re egy 32 KPE vezetéken el lehetne vinni a gázt. Ennek a mai anyagi vetülete nem tudom, hogy mennyi, mert nem számoltam, nem lett utána számolva, de nem hiszem, hogy a város 10 milliárdos költségvetésében ez akkora érvágás lenne, mert azt hiszem, hogy itt más dolgokra is költünk pénzeket. Én most nem akarok felsorolni dolgokat, amit esetleg későbbi időszakban, nem feleslegesnek tartom, de későbbi időszakokra át lehet ütemezni. A gáz után, talán még az utak állapotáról. Ugye hallottuk a polgármester úrtól, hogy a VIA Kft. felmérte az utak állapotát. Azt hiszem, hogy ha a számítógépes rendszerük jól működik és a felmérés jól működik, akkor valahol a rangsorok között az első 10-ben van ez a településrész, mert nagyon rossz az utak állapota. A járdáké, a járdáé, mert csak az egyik oldalon van járda, de nem is az a lényeg. A közút, az nagyon rossz állapotban van, a buszmegállónk ugye a 74-es úton van, átvezető járda nagyon rossz állapotban van, és ráadásul – előrebocsátom, hogy nem a vállalkozó és nem a vállalkozók ellen szól, amit most mondok – ott közlekednek 50 tonnás autók, mert ott telephelyezik a vállalkozók. És ezt is valamilyen módon meg lehetne oldani, akár az autóival másfelé közelíti meg a telephelyét, tehát nem a falun végigvivőn jön be, mert van egy sokkal rövidebb út, ahonnan megközelítheti. Ezt nem tudom, hogy őt hogyan lehet erre megkérni, vagy .. Tüttő István: Ki kell … egy táblával. Békési Attila: vagy kényszeríteni, mert nem azt akarjuk, hogy ő elmenjen a faluból, csak azt, hogy egy kis nyugalom legyen a faluban. A szennyvízről már beszéltem, más témában nem akartam hozzászólni. Tüttő István: A szennyvízügyben döntött már a képviselőtestület, mert a környező települések jelentkeztek, tehát nemcsak ebből az irányból, hanem Nagyrécse, aztán Szepetnek, tehát sorban mondhatnám, most külön nem sorolom fel az összes települést, csak az irányokat, tehát ezekből az irányokból a környező települések kérelmet adtak be Nagykanizsának, hogy szeretnék a környező települések a szennyvizüket ide bevezetni a kanizsai tisztítóba. Minden egyes kérelemnek helyt adtunk, ugyanis a kanizsai szennyvíztisztító messze elbírja még ezeket az igényeket, tehát ki tudjuk elégíteni. Épp így a Korpavár is szerepel ennek a programnak a megvalósításban, illetve bevonásban. A következő a gáz. Én valóban tárgyaltam a KÖGÁZ vezérigazgatójával, ők átküldtek nekünk egy részletes anyagot, amely a megvalósítást tartalmazza, én azt tudom ígérni, hogy Önnek ezt el fogom juttatni. De eleve úgy foglalkozunk a kérdéssel, hogy a bekerülési összeg nem teszi lehetővé, hogy Nagykanizsa önmaga felvállalja most ennek a beruházásnak a finanszírozását. De egyet ígérhetek, hogy feltétlen pályázni fogunk, tehát nem mondunk le Korpavár gázellátásáról, hanem megfelelő forrásokat próbálunk szerezni, mert erre a Megyei Területfejlesztési pénzeket és országos pénzeket is lehet találni, és ígérem, hogy ez ügyben közösen fogunk eljárni. Az utakra vonatkozóan pedig a VIA Kht. kap tőlünk egy olyan feladatot, hogy külön vizsgálja meg, mit tehetünk a rendkívül leromlott állapotú utak jobbá tétele ügyében. A vállalkozók nagy járműveit is be fogjuk korlátozni, hát ezt a VIA Kht. saját hatáskörén belül és a megfelelő felügyeleti szervekkel egyeztetve meg tudja oldani, mert útjelző táblák kihelyezése a saját útjaink mellett a mi feladatunk, hát lehet súlykorlátozást előírni. Csak hát ugye az a lényeg, hogy ezt be is tartsák. Békési Attila: Igen, ezzel tisztában vagyunk mi is. Polgármester úr, a gázzal kapcsolatban egy dolgot szeretnék kérni. Tudvalevő ugye, ahogy telik az idő, a lakossági hozzájárulás is mindig egyre több lesz. És azt szeretnénk, hogy ha ez az egész, most rendben van, természetesen egyetértünk azzal, hogy pályázni, minél kevesebbe kerüljön a városnak, illetve nekünk is, mert nekünk is ez célunk és az érdekünk, minél kevesebbe kerüljön ugye a beruházás, minél hamarabb megvalósuljon. És ez az amire kérném én a városnak a vezetését, a testületet, hogy azért foglalkozzon vele intenzíven, mert később Önöknek is, és nekünk is sokkal többe fog kerülni. És azt hiszem, hogy itt a városban mindenki arra törekszik, hogy közel azonos infrastruktúra legyen minden egyes településrészen, mint ami akár a belvárosban, akár a palini városrészben. Mi nem kábeltévéért könyörgünk, magyarul, hanem azért, hogy a gyerekeink, amikor hazamennek, ne hideg lakásba menjenek haza ebből az iskolából. Tehát ez az, ami számunkra nagyon fontos lenne. És azt hiszem, hogy bizonyos feladatokat félre lehet tenni, el lehet halasztani, de ezek nagyon fontos feladatok. Nemcsak a korpavári városrésznek, hanem tudok még egy-két olyan városrészt, ahol ez probléma. Fazekas Péter (Nagykanizsa, Napsugár u. 16.): Csak két javaslatom lenne. A régi falurészről volna szó, hogy a MATÁV valamikor nagyon felbontotta a járdákat, teljesen meg van süllyedve, kb. az ÉPGÉP-től, tehát a volt ÉPGÉP-től egészen a kanyarig. Teljesen le van szakadva, járhatatlanok. Ez mondjuk nem a hivatal dolga, ezt majd Önök eldöntik. A másik oldal meg, a Napsugár utcában felbontották a hidakat, tehát a déli oldalon teljesen felverték a betont és a lakosok, mert ugye meredeken ível felfele, elsüllyednek, nem tudnak felmenni a lakásukba. És még a Napsugár utcáról, a kormányos felöl.. Tüttő István: Miért szedték fel ezeket? Fazekas Péter: Kiszedték a csatornázási művek, csak még nem állították helyre. A másik, hogy a Napsugár utcában nincs járda egyik oldalon se, sőt egyik oldal járhatatlan, mert annyira, a déli oldal, vagy az északi oldal, annyira lent van, és a kormányos háznál, a Miki az tudja, ott mindig megáll a víz. A gyerekek jönnek az iskolába, és bokáig járnak a vízben egy nagy esőzés miatt. Jáger László (Nagykanizsa, Kalász u. 15.): A Kalász utca lakói nevében szeretnék hozzászólni. Örömünkre szolgál, hogy elvégezték utcánkban a közműcsatornázást, de sajnos az óta az úttest, hát nem az, hogy járhatatlanná, de szinte teljesen tönkrement. Elismerjük azt, hogy az az út valamikor, amikor elkészült, valószínűleg nagyon rossz minőségű aszfaltból készült. A közműmunkák során, hát ugye úgy végezték, hogy a földet az úttestre rakták, a visszamaradt föld bemosódott szinte a kövek közé, és hát azóta, ha szárazság van, akkor az utcánk az nem portalan, és ha eső van, akkor nem sártalan. Nincs gyalogjárda az utcában, tehát ezen vagyunk kénytelenek közlekedni. Az egyik oldalon, mivel hogy jóval magasabb a területszint, tehát a lakóházakról a természetes csapadékvíz is közvetlenül az úttestre folyik le. Ugyan kaptunk választ a beadványunkra, megígérték, hogy az útpadkát kővel, mészkővel fogják javítani, de nekünk nem az útpadkával van bajunk, hanem az úttesttel. Ha sáros az út, és végigmegyünk rajt, akkor az a kő, akkor már annyira nem tapad az úttesthez, hogy inkább rajtamarad a cipőtalpán, és ott marad egy lyuk, és visszük tovább. Gyerekek is vannak, ha eső van, sár nélkül egyszerűen képtelenség végigmenni az utcában. Van az utcánkban egy lakónk, aki sajnos a rossz egészségi állapota miatt kénytelen lenne elcserélni a lakását, nagyon sok érdeklődő volt már, és mindig azt a választ kapta, hogy tanyára nem hajlandók kijönni, habár köves az utcánk, de tehát nem portalan, nem sártalan. Az biztos sokat segít, azt amit a válaszban kaptunk, hogy az utca végén egy 20 méteres szakaszt le fognak kövezni, sárrázó címén, biztosan nagyon sokat fog segíteni. Az indoklásban kaptunk egy olyan választ is, hogy a mezőgazdasági gépek hordják fel a sarat az utcára. Amióta itt élünk, azóta ott mezőgazdasági gépek járnak, mert ugyan csak egy oldalon vannak lakóházak, de a fő út lakói egy része is a mi utcánkból tudja megközelíteni a telkét, és hát ilyen rossz állapotban nem volt még az utca. Biztos, hogy sokat segít rajtunk majd a kátyúzás is, amit tervbe vettek, de igazából az segítene, hogy ha kapna egy új burkolatot az út. Itt az előttem szólóktól megtudtuk azt, hogy nem csak a mi problémánk ez, másik utca lakóinak a problémái is ezek, és mivel hogy úgy tudjuk, hogy Palinban az összes többi utcát leaszfaltozták, egy kicsit olyan mostohagyereknek érezzük magunkat mi is, mert úgy érezzük, hogy kimaradtunk valamiből. És hát még itt, amit beszélgettünk az utca lakóival, hogy ígérik a padka javítását mészkővel. Hát nem tudom, szakemberek biztos el tudják majd dönteni. Amúgy is magas az útpadka, az árok az tizenvalahány méterre van az úttesttől, nincs természetes lefolyása a csapadékvíznek, és amilyen rossz állapotban van ez az aszfalt, amikor eső van, ez valósággal rugózik, tehát olyan rugalmas valami és inkább azt kérnénk, hogy ezt a mészkövezést ezt talán hagyják el, és gyűjtsék a pénz, hogy ha most nincs rá keret a javításra, és majd szeretnénk egy igazi felújítást. Hát nem tudom, ilyenkor az emberben dolgozik a cinizmus, mert néha hoznak az útpadkára egy-egy kocsi mészkövet, hogy most ez miért szükséges, hogy rajtunk segítsenek, vagy pedig annak a cégnek van szüksége arra, hogy elszámolja a költségeit? És hát nem tudom, hogy említette polgármester úr, hogy van egy rangsor a rossz utak építésére, biztos meg tudjuk tudni majd, hogy hányadikak vagyunk ebben a bizonyos rangsorban. Tüttő István: Meg lehet tekinteni a közhasznú társaságnál, de Bicsák úr kap egyet. Jáger László: Igen, biztos tőle meg fogjuk tudni. Bicsák Miklós: Kérem polgármester urat, hogy legyen olyan kedves megadni a szót a VIA KANIZSA ügyvezetőjének, nagyon fontos lenne itt a lakók számára is, hogy az ügyvezető úr részéről is választ kapni, mert megkapták az interpellációt, én is megkaptam, de szeretném, ha személyesen is meggyőzné az igazgató úr itt a Kalász utca lakóit. Tüttő István: Azért nem adtam neki szót, mert nem láttam, hogy itt van. Megkérdezem, hogy kíván-e szólni? Gáspár András: Ezek után igen. A levelet, amit az úr felolvasott, mi írtunk választ. Valószínű, hogy megnyugtatni nem tudom. Hátulról láttam, és így nehéz volt megismerni. Megnyugtatni nagyon nem tudom, a felújítás, beruházás nem a mi feladatunk, tehát mi azért adtunk ilyen választ, mert valami módon próbáljuk megtartani az út állapotát, hogy tovább ne romoljon. A mészköves padka az út megtámasztására való és nem magasabb lenne, hanem előtte ugye ki kell alakítani a tükröt, amibe a mészkő kerül. Kátyúzni tudunk, a mészköves padkát tudjuk megcsinálni, az árkot tudjuk rendezni, de felújításra én nem tudok sem kötelezettséget vállalni, sem mondani javaslatot, mert nem a mi feladatunk. Azt tudom, hogy a nyilvántartásunkban, ugye ott úgy értékelte az utakat a számítógépes program, hogy az utak állapota, az utak forgalmi terhelése. Ez egy zsákutca, tehát a különféle forgalmi és műszaki szempontok alapján. Ennek ellenére, miután forgalmilag ugyan nem indokolt, de a burkolat olyan rossz állapotban van, hogy a forgalmi, minimális forgalmi terhelés ellenére az elején van a listának a Kalász utca. De ez Önt nem vigasztalja, mert felújítási keret, úgy tudom nincs az ez évi költségben. Tüttő István: Nem tudom, milyen választ adhatunk akkor a Korpavár. Gáspár András: Nem a mi utunk, az a Közúti Igazgatóság útja, ami Korpaváron van, a járda igen, azt megnézzük, hogy milyen állapotban, és az igazgatóságnak az elhangzottak alapján javaslatunk teszünk a súlykorlátozásra és megkérjük őket, hogy kísérjék figyelemmel jobban az utat. Ez a Közúti Igazgatóság útja, nem a városé. Ettől függetlenül, amit mondtam, azt megtesszük. Tüttő István: Azért vártam ezt a választ, hogy mi fogjuk megtenni, kezdeményezni fogjuk a Közút felé, hogy lépjen. Bicsák Miklós: Én szeretném tisztelettel itt a képviselőtársaim és polgármester úr előtt ezt a dolgot már interpelláltam is ez ügyben, hogy Palin lakossága, azért néztem körül, hogy nincs itt az a személy, ugyanígy egy beadvány a hivatalhoz beérkezett, hogy a terelősziget Zalaegerszeg felől ahogy beérkezünk Palinba, illetve hát Nagykanizsa városrészbe, a futballpályánál már valóban ki van helyezve a KRESZ szerint a megfelelő figyelmeztető tábla, de azt tudjuk, hogy mi gépkocsivezetők nem vesszük figyelembe. Na most évek óta, mióta bejön az őszi síkos, esős út, ez az úgynevezett Alkotmány utca, nem tudom, aki a környéken lakik, segítsen, pontosan a 2. szám, 4., ott a Baloghék, ahol baloldalon Zalaegerszeg felől az S-kanyarban, ott többször már baleset volt. Nem is olyan régen megint egy Lada beleborult, mert figyelmen kívül hagyta a KRESZ-táblát. Én régóta kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy valami megoldást, hogy ott az úgynevezett terelősziget, ahogy beérkezünk Zalaegerszegről, Palin táblánál legalább lenne figyelmeztetésképpen elhelyezve vagy hát elrendezve, hogy lelassulna a sebesség, és akkor megóvnánk ezeket a magántulajdonú lakásokat, meg házaknak a baleset, meg az egyéb problémáktól. Tüttő István: Hát itt is csak azt tudjuk kezdeményezni, mert az az út az Közúti Igazgatóság tulajdona, mert a városon áthaladó kettes számjegyű, illetve egyes számjegyű útvonalak azok nem a város költségvetését érintő, meg jogosítványunk sincs azokkal kapcsolatban. Csak kéréssel tudunk fordulni, illetve felhívással a kezelő felé. Javasolni fogjuk terelősziget létrehozását. A választ ismerjük előre, azt fogják kérni, hogy járuljunk hozzá. Megvárjuk a választ, és nem tudjuk még előre, hogy milyen, mit jelent ez. Egy biztos, hogy nagyon sok helyen alkalmazzák ezt az úgynevezett terelőszigetet, ettől függetlenül éppen a terelősziget miatt ment bele, ha jól tudom Sormáson egy nagy teherautó a házba. De hát úgy látszik, hogy mindenre van ellenpélda és mellette szóló példa is. Cserti Tibor: Én azt hiszem a közmeghallgatásnak azt a részét választanám, amikor a közzel szemben a képviselő is megfogalmazhat egy rövidke gondolatot. Én azt hiszem, hogy Palin városrész legalábbis számomra mindig szimpatikus városrész volt. Ékes példája annak, hogy hogyan illeszkedik be egy új városrész, egy várostest egy régi városrészbe, és nem öregszik el, hanem fejlődőképes marad. Gyakorlatilag a lakosság nagy részt vállalt, vállal magára és csatornázási programra gondolok, hogy tudniillik régi, fájó kérése volt, több éves kérése a városrésznek. Én azt szeretném javasolni, hogy az itt jelenlévőknek és azoknak is, akik ma nincsenek jelen, hogy ha megvalósul a program, ami egyébként sok zavarással, bosszankodással jár, hallottuk, megfogalmazták itt, hogy a csatornaútvonalak, ugye az útfeltörésekkel járnak, hogy a helyreállítási munkákra kiemelt figyelmet fordítson a műszaki ellenőr, nem akinek ugye feladata van a beruházói rangsorban, esetleges észrevételeket a helyi képviselő nyilvánvalóan még időben kezelje, közölje, hogy a garanciális időszakba kerüljön ennek a helyrehozatalára sor. És mindennek akkor van értelme, funkcionális értéke, és …. értéke is, hogyha arra rá is kötnek érdemlegesen. Tehát csak egy intő példa, például Kiskanizsa városrész esetében, ugye nem azért mondom pontosan ezt a városrészt, mert ők nincsenek jelen pillanatnyilag, bizony a befejezést követően hát a rácsatlakozás már egy ilyen másodlagos házi feladat volt. Tehát használják azt egészséggel, mert akkor van neki értelme. Egy javaslatom lenne Korpavár esetében. Én azt hiszem, a korpaváriak megfogalmazták joggal-okkal a hátrányosnak vélt helyzetüket. A korpavári városrész egy olyan városrész, tehát ami esetleg a rendezési terv felülvizsgálatával esetleg továbbfejlődésre alkalmas terület. Itt elsősorban lakásépítési funkcióra gondolok. Akkor lenne igazán értelme a fajlagos költségek csökkentésével a közművesítési fok emelésének. És lám milyen ékes példa, hogy viszonylag kis beruházási, önkormányzat támogatással, mondjuk a komfortfokozat emelésénél, hogyha választani lehet, akkor magam is először a gázvezeték kiépítését javasoltam volna, szemben a csatornázási programmal. Nem vagyok benne biztos egyébként, hogy a kettő egyszerre, egy időben bizton nem lenne megvalósítható. Tüttő István: Érkezett hozzám egy olyan határozat kivonat, melyet a Körzeti Földhivatal nagykanizsai hivatala juttatott el, vagy küldött el Vékási István úrnak Nagykanizsa, Alkotmány u. 112. Valószínű többen kapnak ilyen levelet Nagykanizsán, tehát a mi közigazgatási területünkön lévő tulajdonosok, amely arról szól, hogy Nagykanizsán, 2000. február 22-én kelt 32.270/1999. számú, elővásárlási jog bejegyzése tárgyában keletkezett határozatból határozati kivonat. Itt a lényeg az úgynevezett elővásárlási jog bejegyzése. Nagykanizsa Önkormányzata élve a törvény adta lehetőségeivel bizonyos földterületekre és ingatlanokra elővásárlási jog bejegyzéséről döntött. Ez törvény adta lehetőség. Azonban nem kell ettől megijedni. Ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat ezt megvásárolja, illetve nem azt jelenti, hogy akinek a földjére vagy ingatlanára ilyen bejegyzés lett téve, azt kötelező eladnia. Arról szól ez a rendelet, a törvénnyel összhangban, hogy ha valaki eladja, el kívánja adni a saját földterületét vagy ingóságát, ingatlanát, akkor megállapodik a vevővel, és eladási szerződést kötnek, adásvételi szerződést kötnek, akkor egy kitétel van. Ezt az adásvételi szerződést be kell mutatni az önkormányzatnál, s az önkormányzatnak akkor van joga nyilatkozni, hogy azért a pénzért, amelyért más megvenné, az önkormányzat meg akarja venni, vagy sem. Tehát az elővásárlási jog az egy kialkudott vételár, adásvételi szerződésben szereplő vételár az önkormányzat számára elővételi jogot jelent. Tegyük fel, hogy Önnek van egy földterülete, valaki magától azt meg akarja venni, és megállapodnak x összegben. Az önkormányzat azt mondja, hogy ezért az x összegért mi is megvesszük. Ön nem károsodik, hiszen az önkormányzat azonnal fizet, és nem az veszi meg, aki korábban akarta, hanem az önkormányzat. De nyilatkoznunk kell, mert ha mi azt mondjuk, hogy kérem nekünk erre nincs szükségünk, akkor nekünk kötelességünk adni egy lemondó nyilatkozatot, ez pedig azonnal feloldja az elővásárlási jogot, és Ön szabadon értékesíti. Egyre kell ügyelni, hogy nem szabad nekünk olyan adásvételi szerződést bemutatni, amely nem a valós adatokat tartalmazza, mert akkor rosszul járhatnak az ügyfelek. Ugyanis mi utólag ellenőrizni tudjuk, hogy milyen módon kelt el a vagyon, és akkor perrel élhetünk a megsemmisítés ügyében. Vagy ne adj Isten, az történik, hogy kevesebbet írnak rá, mint a valós adásvétel tartalma, és akkor bizony nagyon rosszul lehet járni, mert ha mi a kevesebbet felírt adásvételi szerződésre azt mondjuk, hogy igen, akkor mi csak annyit fogunk fizetni, de a másik félnek vissza kell adni a több pénzt, és akkor így bizonyos szempontból hátrányos helyzetbe lehet kerülni. Tehát az elővásárlási joggal az önkormányzat csak akkor él, amennyiben már adásvételi szerződés van. Tehát nem arról szól, hogy most Ön megkérdezi tőlünk, hogy meg akarjuk-e venni, erre most nem azt a választ adjuk, hogy igen vagy nem. Ez csak akkor lép életbe, ha adásvételi szerződéssel már dokumentált vételi szándék jelenik meg. Nem tudom, hogy érhető-e? Vékási István: Igen érhető, még ehhez azt szeretném kérni, kérdezni, ott megcsináltak egy járdát. Nekünk annak idején kimérték az árokpadkáig a területet. 31 méter széles a terület, 1,5 métert elvettek a területből. Senkit meg se kérdeztek, hogy miért veszik el, hogyan, miként. Annak idején mi ezt kárpótlási területként kaptuk. Ez az egyik, és a másik, a megyecöveket 8 területen kidobálták. 10.800 Ft-ba került ez előtt 8 évvel, míg kimérte a mérnök úr. Nekünk az a kérésünk, hogy legyenek olyan szívesek, hassanak oda, ahhoz a képviselőtestülethez, aki azokat a cövekeket eltávolította, és tegyék vissza a megyecövekeket. Tüttő István: Ki rakatta el? Vékási István: Kérem szépen, akik a járdát csinálták. Tüttő István: Mert ők nem képviselőtestület. Vékási István: Én nem tudom, hogy kik, vagy mi, eldobálták onnan a megyecövekeket, mert köztudott, hogy megyecöveket eldobálni csak úgy blinkre nem lehet. Én ezt kérném igen tisztelt polgármester úrtól. Tüttő István: Most történt a csatornázás, amikor? Vékási István: Ez most, mikor megkészült a járda, akkor történt. Cövekek ott vannak, ki vannak dobálva, senki nem tudja hol a telekhatár. Ez most még friss dolog, nehogy 5 vagy 10 év múlva ebből pereskedés legyen, a szomszédok, hogy na nekem itt a területem, neked itt a területed. Tüttő István: Meg fogjuk ezt a kérdést vizsgálni. De a járda az nem baj, hogy ott van, ugye? Vékási István: ….kérték, hogy legyen járda,….. (nem hallható, nem a mikrofonba beszél) Tüttő István: Jó, ezt csak azért kérdezem, hogy most a járdába beleesett a cövek, vagy mellette volt? Vékási István: Igen a járda, …útszélen volt a járda …. (nem hallható, nem a mikrofonba beszél) Tüttő István: Akkor meg fogjuk, fel fogjuk szólítani, hogy állítsa vissza a telekhatár-jelző cövekeket, mert ugye az fontos. Békési Attila: Csak azért szeretnék szólni, mert Cserti úr felvetésére szeretnék egy-két dolgot mondani. Ő nagyon jól látja ezt a kérdést. Ott egy viszonylag nyugodt környezet van akkor, hogyha ugye az 50 tonnás autókat kizárjuk a faluból, vagy legalábbis valamilyen szinten korlátozzuk ott a közlekedésüket. Azon kívül, falu, településrész, városrész. Azon kívül azt hiszem, hogy vannak olyan családi házas övezetekre kialakítható telkek, amely később a város szempontjából is számításba jöhetnek. A közművel kapcsolatban pedig tökéletesen látja, mert én utána néztem a dolgoknak, hogy a szennyvízzel akár egy árokban is mehet a gázvezeték, hogyha megvan a megfelelő védőtávolság, és az azt hiszem, hogy a beruházási költségeket valamelyest csökkenti. És valamennyire ugye, mert én nem a környezetvédelem ellen beszélek, valamennyire hát megoldott? Nem megoldott tulajdonképpen, mert derítők vannak a faluban, ugye amit szippantanak, és elég sok problémát okoznak ezek, ugye nehéz vállalkozót találni erre, meg akit találtunk, az elég drága, tehát pénzszinten. Inkább vállaljuk, inkább vállaljuk a közműfejlesztési hozzájárulást, vagy hogy az infrastruktúra épüljön ki. Egyrészt a telkek és az ingatlanok ára természetesen közelít a kanizsaihoz, mert ott nálunk egy házért annyit akarnak adni, mint Nagykanizsán egy fáskamráért. A másik dolog pedig az, hogy aki ott akar élni, ezek az infrastrukturális beruházások feltétlenül szükségesek. A XXI. század küszöbén nem lehet, hogy mondjam, ilyen dolgokat kikerülni, amikor tessék elképzelni, hogy van itt a környéken most 22 település, akik bekapcsolódnak a gázszolgáltatásba, és mi Nagykanizsához tartozunk, és ott vagyunk egy fehér folt. Azért tessék elgondolni, hogy azok a települések, azok mennyi pénzből gazdálkodnak, és Nagykanizsa város mennyi pénzből. Tudom, hogy a feladatuk is több, több anyagi megterhelést jelentenek, de próbáljunk már kicsit koncentrálni ezekre a kis mostohagyermekekre, mert azért ugye Bagolát kistafírozzuk, mert szeméttelep van ott. Hát mutatok én ott a Principális csatorna mellett szeméttelepet, mert a 7-es út aszfaltját odadarálták. Szóval ezekre a dolgokra oda kéne figyelni. Senki nem úgy kérni jöttünk, nem fenyegetőzni, meg okoskodni, meg tüntetni. Reméljük, hogy meghallgatásra találunk. Huszár Károlyné: Én még mindig itt a Kalász utcai lakók nevében, mert hát ez a válasz ez nekünk egyáltalán nem jó. Úgy tűnik, hogy végül is nem fog történni semmi. Azt szeretném megkérdezni, hogy aki a kivitelezési munkákat végezte, a csatornaépítést nálunk, nem úgy volt a megállapodás, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot? Mert csak azt kérjük, hogy minimum az eredeti állapotot állítsák vissza, mert egyértelműen a csatornaépítésből kifolyólag ment tönkre az út, és úgy hagyták. A szélét ezzel a, padka megerősítést csináltak, és ennyi. És most újra ezt akarják. Ez nem változtat, semmi nem fog történni, erre kár pénz kiadni, ezt ne tessék megrendelni mert nincs értelme, mert ettől ugyanúgy mi bokáig érő sárban fogunk közlekedni nap mint nap. Most már a szemetes autó is elakad az út végén, mert nem tud megfordulni, traktor húzta ki most az egyik nap is. Tehát nagyon rossz, és napról napra rosszabb az állapota az útnak. És ez egyértelműen a csatornaépítés miatt van. Tehát én nem tudom, valaki ezt műszakilag átvette, úgy gondolom. Nem nézték meg, ott hagyták. A többi utcában szépen le tudták aszfaltozni, helyreállították. Nálunk otthagyták. Kevesen lakunk az utcában, de hát mi is naponta ki-be járunk. Szégyellünk egyszerűen buszra felszállni, üzletbe bemenni, mert nem lehet kijönni az utcából. Tüttő István: A VIA Kht. ügyvezetője felé mondanám, hogy meg kell vizsgálni a felvetést. Két hét múlva, két héten belül a Gazdasági Bizottság elé elő kell terjeszteni, hogy milyen megoldás szülessen. Ráadásul kérném egyeztetni a kivitelezővel, hogy mi az, amivel még tartozik. Tehát magyarul egy listát kérünk. Akkor végig kell menni az összes nyomvonalon, hogy van-e ilyen adóssága, és még a MATÁV-val egyeztetni kell, amennyiben a MATÁV-nak, az előbb hallottuk, hogy milyen a felújított járdarész, arra is kérnénk tájékoztatást. A Gazdasági Bizottság két héten belül megtárgyalja. Van-e még? Nem látok oda hátra, akkor jelezzék, ha, de úgy látom nincsen. Akkor megköszönöm a kedves palini lakosok és a környékbeli, korpavári lakosok érdeklődését, felvetéseit. Igyekszünk érdemben nemcsak választ adni, hanem tenni is a felvetések megoldása érdekében. Bicsák Miklós: Tisztelt lakosság, nagyon köszönöm, hogy megtiszteltek bennünket és eljöttek. Hát nagyon sajnálom, hogy ilyen kevés problémát vetettek fel, mert a fogadónapon bizony a jegyzetem tele van. És most meg vagyok lepődve azon az embereken, akik ha eljöttek, és most a személyüket nem látom, hogy megtiszteltek volna, és elmondták volna a problémát itt a tisztelt képviselőtestület, polgármester és alpolgármester urak előtt. Hát így kénytelen leszek újra Önökkel én ezt a párbeszédet a fogadónapjainkon lefolytatni, de szívesen állok rendelkezésünkre. Még egyszer nagyon köszönöm a testület nevében is, a hivatal nevében, hogy megtiszteltek bennünket és remélem, hogy jövőre kevesebb gonddal és kevesebb problémával állunk Önök rendelkezésére. Tüttő István polgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 17.15 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Gyergyák Krisztina Tüttő István aljegyző polgármester |
