* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 352.61 KB | |
| 2026-04-15 14:37:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  10 | 10 | 2000. október 24. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghallgatás JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. október 24-én (kedd) 16.00 órakor tartott közmeghallgatásáról. Az ülés helye: a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Böröcz Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Tüttő István, Zsoldos Ferenc képviselők Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Beznicza Miklós osztályvezető, Simánné Mile Éva mb. osztályvezető, Bodzai Tiborné, Burján Emese kabinetvezetők, Dr. Müller János, Berczeli Emília, Hári László irodavezetők, Szamosi Gábor a Főépítészi Iroda ügyintézője, Vargovics Józsefné a HKÖ elnöke Megjelentek: Zakó László országgyűlési képviselő, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa, Horváth Ferencné a Zala Volán üzemvezetője, Gáspár András a VIA KANIZSA Kht. ügyvezetője és kb. 20 állampolgár. Törőcsik Pál: Elkezdjük a mai közmeghallgatásunkat. Tisztelt képviselőtársak, kedves nézőink, kedves vendégeink! Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében sok szeretettel köszöntöm mindannyiukat. Szeretettel köszöntöm körünkben Zakó László urat, városunk képviselőjét és köszöntöm a médiák képviselőit. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy Tüttő István polgármester nem tud jelen lenni a közmeghallgatás levezetésénél, ugyanis egy halaszthatatlan továbbképzésen vesz részt, és ez nem teszi lehetővé ezt. Tarnóczky Attila alpolgármester úr szintén Budapesten tartózkodik. Szomorú kötelességének, kötelességünknek eleget téve, ugyanis Farkas Ferenc, városunk díszpolgára elhunyt és a mostani órában van éppen Budapesten a temetése. Ezért kérném képviselőtársaimat és kedves vendégeinket, hogy elhunyt díszpolgárunk emlékére egy perces néma felállással emlékezzünk. Egyperces néma felállás Törőcsik Pál: Mielőtt mai közmeghallgatásunkat elkezdenénk, Tóth Zsuzsa képviselőtársunk kért egy rövid egy perces hozzászólásra lehetőséget. Tóth Zsuzsa: Tisztelt megjelentek, tisztelt közgyűlés és tisztelt alpolgármester úr! Nem akarom rabolni az idejüket. Szeretném megköszönni ezen az úton-módon is annak a nagy számú megjelentnek, egy osztályteremben alig fértünk el, pótszékeket kellett behozni, akik a belvárosban tartott lakossági fórumon megjelentek és nagyon sokan vannak itt is közülük és aktív hozzászólásukkal, kéréseikkel a munkánkat, akik ott voltak, segítették és nagyon sokan nemcsak azt mondták el, hogy mit kéne tenni, hanem arra is tettek javaslatot, hogy hogyan kéne tenni. Még egyszer ezúton köszönöm nekik és köszönöm, hogy meghallgattak. Törőcsik Pál: Most pedig az előttem lévő hozzászólási lista alapján elsőként jelentkezett hozzászólásra Ferincz Jenő úr, aki közérdekű dolgokról kíván nekünk beszélni. Előzetesen szeretném elmondani, mielőtt megadnám a szót Ferincz Jenő úrnak, a hozzászólókat kérném arra, hogy lehetőleg rövidre fogják mondanivalójukat, 5 perc a rendelkezésre álló idő. Természetesen amennyiben indokolt, úgy meghosszabbíthatjuk, de kérném, röviden és tömören adják elő az észrevételeiket. Ferincz Jenő: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel üdvözlöm Önöket! Én leírtam előre a hozzászólásomat direkt azért, hogy nem kelljen azt részletesen elmondanom, ezt majd kérem a jegyzőkönyvhöz csatolni. Vázlatszerűen szeretném csak előadni azokat a közérdekű észrevételeimet, amiket leírtam. Négy témáról lenne szó, ebből az első a szociális támogatásokról szóló rendelet alkotmányellenessége. Egy pontban alkotmányellenes ez a rendelet, ugyanis az étkezési térítési díjak vonatkozásában a három és többgyermekes családokat kizárja abból a körből, akik támogatást kaphatnak azon a címen, hogy három gyerekkel rendelkeznek. Ez kőkeményen alkotmányellenes. Ugyanakkor a hatályos, gyermekek védelméről szóló törvénynek sem felel meg. A rendeletalkotó azzal a nem titkolt szándékkal fogalmazta meg ezt a rendeletét, hogy a három és többgyermekes családoknak nem kíván támogatást nyújtani. Ez diszkriminatív megkülönböztetés, mert a három és többgyermekesek jövedelmi helyzettől függetlenül ki vannak zárva ebből a körből. Nem számít, úgy látszik az önkormányzatnak, hogy ezek a családok milyen jövedelemmel rendelkeznek, önmagában elég volt a gyerekszám ahhoz, hogy kizárják őket. Ha ugye egy vagy két gyermekes család van, azok kaphatnak ebből a támogatásból, a többiek nem. A gyermekek védelméről szóló törvény alapján, ez a törvény úgy szól, ide vonatkozó pontja, hogy az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeni és természetbeni ellátások kiadásaihoz. Szeretnék rámutatni, kihangsúlyozni, hogy a törvény azt a szót használja, hogy hozzájárul, és nem támogatást nyújt. Ennek az egyik alapja az, hogy az önkormányzat először támogatást nyújtson a rászorultak és ehhez diszkriminatív módon, pozitív diszkriminációt alkalmazva az állam további segítséget nyújt. Ugye a pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes, csak a negatív. Itt az állam további segítséget kívánt nyújtani, de a nagykanizsai önkormányzat a rendeletével a hatáskörét túllépte, mert ez a rendeleti pont ezzel a megfogalmazással már törvényalkotói hatáskör, felülbírálta a törvényt és a törvényalkotó által további pluszt, amit biztosított, azt ezzel egyszerűen megvonta. Ugyanis az államnak, amikor ezt a törvényt megalkotta, az volt a szándéka, hogy az önkormányzatok által nyújtott támogatáson felül még tovább plusz segítséget kívánt adni, de az önkormányzat ezzel a rendeletével, illetve rendeleti pontjával ettől a plusztól megfosztotta a három és többgyermekeset. Sőt ha szó szerint, kőkeményen jogilag veszem, akkor egy az egyben megfosztotta, teljes mértékben, ugyanis az állam addig nem járul hozzá jogi szempontból a három és többgyermekesek támogatásához, amíg az önkormányzat nem ad nekik. Nem véletlenül fogalmaz így a törvény. Az Állami Számvevőszéknek, ha jól emlékszem ´99. évi egyik határozatában vagy megállapításában szerepel az egyik település, nem nevezték meg, hogy melyik az a település, ahol pontosan ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, hogy míg az x településen az adott önkormányzat nem adott helyi szinten támogatást a három és többgyermekeseknek, addig ugyanakkor az államtól megigényelte utánuk ezt a többletet. Na most itt az Állami Számvevőszék szerint ezt vissza kell adni az önkormányzatnak, mert jogtalanul igényelte meg azok után, akiknek ő nem állapította meg. Tehát az alapfeladat, hogy először a helyi önkormányzat adjon, akinek rászorul, és ahhoz lehet a további segítséget a törvény alapján az állami költségvetésből megigényelni. Ezt megvonta a nagykanizsai önkormányzat a három és többgyermekesektől. Nem akarom itt tovább ezt a napirendi témát folytatni, még annyit megjegyeznék, hogy a New Yorkban 1989. november 20-án kelt nemzetközi egyezmény, amelyik a gyermekek jogairól szól és a magyar állam az 1991. évi LXIV. évi törvénnyel csatlakozott, szintén tartalmaz olyan törvényi előírásokat, ami alapján a felvetésem jogos és indokolt, és a rendelet ezt a nemzetközi egyezményt, amelyet a Magyar Országgyűlés törvényben ratifikált, ugyancsak megsértette. Erről a napirendi pontról a továbbiakban azt hiszem, nem tudok egyebet mondani, írásban az egyéb részletek ki vannak fejtve. A második napirendi pont, amit megjelöltem, az a szobor ügy. Törőcsik Pál: Tájékoztatásként mondanám, hogy most tartunk öt percnél, de természetesen, ha rövidre tudná fogni, akkor… Ferincz Jenő: A második napirendi pont a Nagymagyarország szobor ügy. Mint a sajtóban is megjelent, népszavazást kezdeményeztem, illetve javasoltam és nagyon szeretném, hogyha ebbe a közgyűlés és a pártok is támogatólag fellépnének. Ez a szobor még fel sem lett tárva teljes mértékben, de már gyűlölködést, indulatokat, ellentéteket szít. Saját fülemmel hallottam, hogy milyen trágár, obszcén szavakkal becsmérlik egymást az emberek vérmérsékletüktől és hovatartozásuktól függően. Nagyon jellemző dolog az, hogy már védeni kell ezt a szobrot, pedig a feltárása még teljes mértékben meg sem történt, mert igaz, hogy drasztikus és szélsőséges módon, de ilyen formán is már egyesek ki akarják nyilvánítani a szoborral kapcsolatos negatív véleményüket. Nagyon valószínű ezek után, hogy ha esetleg mégis felállításra kerülne ez a szobor, akkor ugyanúgy megtörténhet, hogy fennáll az a veszély, hogy esetleg meg fogják rongálni, vagy ez a szándék valószínűleg fenn fog állni akkor is és mégse lehet azt elvárni, hogy egy szobrot örökké, éjjel nappal őrizzenek. Tehát mindenképpen üdvözítőnek tartanám, ha ebben a kérdésben helyi szinten népszavazás lenne. Úgy gondolom, hogy a választópolgár nemcsak akkor nagykorú és felnőtt, amikor választani kell, hanem egyéb esetekben is ki lehet kérni a véleményét, és úgy gondolom, hogy elég bölcsek az állampolgárok, hogy ebben mérvadóan tudnának dönteni. Tehát mindenképpen üdvözítőnek tartanám, ha felállítás előtt helyi szinten népszavazás lenne arról, hogy ez a szobor egyáltalán felállításra kerüljön-e. A harmadik napirendi pont a hulladékszállítással kapcsolatos. Több éve hajtom és eddig sajnos ebben a pontban még érdemben egyetlen lépés sem történt. Nagykanizsán a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft. működése törvénytelen alapokon nyugszik. 1992. őszén a nagykanizsai önkormányzat, az akkori önkormányzat pályázatot írt ki arra vonatkozóan, hogy ki végezze el ezt a tevékenységet. A jelenleg is szolgáltatást teljesítő cég is úgy nyújtott be pályázatot, hogy a pályázat idején még nem létezett ez a cég, ugyanis 9 hónappal később, 1993. július 9-én nyújtotta be a cégbíróságra a cégbejegyzés iránti kérelmét. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek az akkor hatályos pontjai kimondták, hogy gazdasági társaság a cégbejegyzést követően szerezhet jogokat és kötelezettségeket. Tehát mivel ez a cég nem létezett a pályázat idején, ezért nem is vehetett volna részt a pályázaton. A bíráló bizottság annak ellenére engedélyezte a részvételét, hogy tudták, hogy ez a cég jogilag nem létezik és ráadásul ez a cég úgy kapta meg a megbízást, hogy nem is ők nyerték meg a pályázatot. 1995-ben a XLII. számú törvénnyel az Országgyűlés törvényt alkotott, amelyben előírta valamennyi önkormányzat számára kötelező jelleggel, hogy meg kell pályáztatni ezt a tevékenységet és a törvény alapján független attól, hogy már valamely településen végzi ezt a tevékenységét valaki, vagy volt korábban pályázat, ezt ismét meg kellett volna tenni. Nagykanizsán a törvény életbe lépése után ez nem történt meg, a cég pályáztatás nélkül újból megbízást kapott. Ez megint csak törvénytelen. Ebből kifolyólag megállapítható, hogy a hulladékszállító cég ´92. óta törvénytelenül végzi a szolgáltatási tevékenységet Nagykanizsán. Ezért kérem Önöket és felszólítom, hogy segítsék elő, hogy ez a törvénytelen állapot mielőbb megszűnésre kerüljön, és törvényes állapotok kerüljenek helyre ebben a városban ebben a témában. Tehát gondolok arra, hogy vonják meg a hulladékszállítótól a működést, függesszék fel a tevékenységét, írjanak ki új pályázatot és a pályázat törvényes lebonyolítása után a győztes kapjon megbízást ennek a tevékenységnek a végzésére. Törőcsik Pál: 10 percnél tartunk, hogyha össze tudná foglalni a gondolatait röviden. Ferincz Jenő: A négyből hármat elmondtam. A negyedik dolog az alpolgármesternek az ügye, amit már a városban, hogy is mondjam boldog, boldogtalantól lehet hallani, már eléggé közszájon forog. Én úgy gondolom, hogy egy alpolgármester esetében is elengedhetetlen követelmény, hogy feddhetetlen legyen. Tetszik, nem tetszik, vitathatatlan, hogy az alpolgármesterre sár fröccsent, árnyék vetődött és ez alól még egyértelműen még nem tisztázta magát. Ugye annak idején nem véletlenül én tettem lépést az ügyben, sokak által úgy tudni, hogy feljelentést tettem az ügyben, ezt cáfolom ismételten. Van egy közérdekű bejelentésekről szóló 1977. évi I. törvény, az alapján tettem egy bejelentést, ami alapján az ügyészségnek a törvények szerint kötelessége lett volna vizsgálatot indítani. A közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján az ügyészségnek nincs mérlegelési joga ebben, ennek ellenére a büntető eljárás szabályai szerint mérlegelt és elutasította a kérelmet annak ellenére, hogy nem tett az ügyben érdemben semmit, tehát megtagadta a nyomozást. Ugyanezt tette egyébként a rendőrség is. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy mivel úgy tagadták meg a nyomozást, hogy érdemben gyakorlatilag semmiféle különleges eljárás nem volt a hatóság részéről, ezért a Legfőbb Ügyészséghez panasszal éltem és a Legfőbb Ügyészségtől kapott válasz alapján felülbírálták a Zala Megyei Főügyészség döntését és elrendelték ebben az ügyben a nyomozást. Egyidejűleg szeretném elmondani, hogy a Zala Megyei Főügyészségnek azon döntésével szemben, amelyben megtagadta a nyomozást az ügyben, bírósági pert indítottam és bíróság által szeretném kötelezni az ügyészséget arra, hogy folytassa le a büntetőjogi szabályok szerint a vizsgálatot és csak a vizsgálat érdemben történt lebonyolítása után mondjon érdemi véleményt, az előtt nem. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen. Szerintem minden elmondott Ferincz Jenő úr. Ferincz Jenő: Még ehhez hozzá kell tennem valamit alpolgármester úr. Azon túlmenően, hogy az ügyészség megtagadta a nyomozást, több szempontból valótlan állításokat is tett a határozatában, abban a határozatban, amelyben megtagadta a nyomozást. Ezek közül megemlítenék néhányat. Az egyik, hogy azt írta, hogy mindenki teljesen szabályosnak találta ezt az elszámolást, ami az Ön útja után volt. Nos ez nem igaz. Nyilvánvaló, hogy az akkori bizottságok komoly aggályokat, kifogásokat jelentettek be, úgy látszik, az ügyészség ezt nem volt hajlandó tudomásul venni. És a másik valótlan dolog, azt állította az ügyészség, hogy a kirendelt szakértő is azt állapította meg, hogy minden szabályos. Nos ez is valótlan volt, ugyanis a szakértő igénybevételére csak akkor kerülhet sor, ha elrendelik a nyomozást. Mivel ezt megtagadták, ezért szakértő igénybevételére nem került sor hivatalosan az ügyben, tehát az ügyészség valótlant állított, amikor olyan szempontokra hivatkozva tagadta meg a nyomozást, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Törőcsik Pál: Azt hiszem, hogy most már elmondott mindent Ferincz Jenő úr, mi is válaszolni szeretnénk a fölvetett kérdéseire. Azt hiszem érdemileg mindent közölt, ami a fölvetett témákban érdemleges. Ferincz Jenő: Ezt a legutolsó témát még nem fejtettem ki részletesebben, de megadom a válaszadás lehetőség. Törőcsik Pál: 13 perce beszélt. Köszönjük szépen az észrevételeit Ferincz Jenő úrnak. A felvetett témák közül kérdezem jegyző asszonyt, kíván-e reagálni. Dr. Tuboly Marianna: A felvetett témák közül kettőre szeretnék tájékoztatást adni részint a közgyűlésnek, de annál inkább a közvéleménynek, mert a közgyűlés már tájékozódott nagyon sok kérdésben. Az első a szociális rendelettel kapcsolatban felvetett aggályosság. Ezt az elmúlt évben Ferincz úr ugyanezzel a szempontokkal már felvetette, ezt az Ügyrendi Bizottság megvizsgálta, ugyanakkor megvizsgálta Ferincz úr felvetése alapján a Közigazgatási Hivatal is, de észrevételt nem tett, törvényesnek találta a rendeletünket. A másik téma, amire részint válaszolni szeretnék a hulladékszállítással kapcsolatos szerződés, pályázattal kapcsolatos kifogások. Ebben a vonatkozásban a Pénzügyi Bizottság is vizsgálódott, melynek alapján közgyűlési előterjesztés részletesen foglalkozott az üggyel, sőt az azóta életbe lépett hulladékgazdálkodási törvénnyel is, és ebben a vonatkozásban a közgyűlés több határozatot is hozott, amelyek további vizsgálatot, előkészületet irányoztak elő annak érdekében, hogy az önkormányzat érdekei a lehető legjobban érvényesüljenek. Törőcsik Pál: A hulladékgazdálkodással kapcsolatos … elnézést kérek, ha … Ferincz Jenő: A jegyzőnőt meg kell cáfolnom. Törőcsik Pál: Elnézést Ferincz Jenő úr, amikor megadom a szót, akkor válaszolhat, most a válaszadás nálunk van. Legyen szíves uram, tartsuk be a parlamentáris formát, most Ön elmondta a fölvetéseit, mi válaszoltunk, válaszolni fogunk szóban és írásban, utána ez be van fejezve. Utána következik a következő hozzászóló. Ennek ez a műfaja ennek a dolognak. Ferincz Jenő úr, még egyszer kérem, foglaljon helyet és hallgassa meg a válaszokat. Köszönöm önmérsékletét. Hulladékszállítással kapcsolatban annyit szeretnék még kiegészítésként mondani, elhangzott itt, hogy nem történt semmi érdemi intézkedés. Kérem, két képviselőtársunk két önálló képviselői indítványt is nyújtott be ez ügyben. Nagyon sok megbeszélés, egyeztetés volt, bevonva a szolgáltató vállalatot is, úgyhogy ez ügyben szerettem volna még jegyző asszony reagálását kiegészíteni. A másik, amire reagálni kívánok, a Nagymagyarország felállításával kapcsolatos észrevétel. Én a kiemelés alkalmával többször is ott tartózkodtam, munkatársak, kollégák voltak ott, de ezt a fajta parázs, veszekedő hangulatot mi egyetlen egyszer sem észleltük. Az őrzés, védelem különösen indokolt akkor, amikor egy közel négy méteres gödör van a főtéren, ahol gyerekek vannak, éjszaka járkálnak, a balesetveszély elhárítása miatt mindenképpen szükség van az állandó őrzésre. A rongálás veszélyét említette még a Ferincz Jenő úr. Kérem, a probléma ott van, hogy nem csak ezt az emlékművet, de bármi más, közterületen felállított objektumot, lásd a bizonyos, hosszúsági fokot jelző, nagyon szép kivitelű ki emlékművet is több alkalommal is vandál módon megrongálták, pedig annak semmi féle politikai és egyéb üzenete nincs. Csupán annyi a bűne, hogy szép. És hányszor próbáltunk a nyomára jutni azoknak, akik ezt rendszeresen, több alkalommal megrongálják, a márványtáblát ellopják. Pénzjutalmat is felajánlottunk annak, aki a rongálók nyomára juttat. De utalhatnék itt más köztéri objektumoknak és szobroknak a rongálására, megbecstelenítésére, akár a cigány holocaust emlékműre, de még számtalan más dologra. Itt sajnos alapvető probléma, hogy ez a jelenség fennáll és ezen közös erővel kell, hogy ez ellen tegyünk. Ilyen értelemben ez valós aggodalom, de nemcsak ennek a szobornak az esetében, hanem minden más esetében. Ennyit szerettem volna ehhez. Ami a személyemet érintő dologra vonatkozik, nem kívánok rá most itt reagálni, hiszen folyamatban van éppen ennek a fegyelmi vizsgálatnak a lefolytatása. Az egy dolog, hogy a feddhetetlenség, szavahihetőség kérdését felveti személyemmel kapcsolatban, ez mondjuk még érthető, de az, hogy egy ügyészséggel rendszeresen, több alkalommal azzal vádol, hogy valótlanságot állít, hát ezt nem tudom. Én azt mondom, hogy ezeket a kérdéseket az ügyészségnek kellene feltenni, helyettük mi nem tudunk válaszolni. Köszönöm. Annyit szeretnék kiegészítésként Ferincz Jenő úrnak elmondani, hogy írásban hozzánk beadott anyaga az Ön által elmondottakat maradéktalanul tartalmazza. Az itt szóban Önnek meg nem adott válaszokra 15 napon belül írásos választ fogunk adni. Ezzel szeretném lezárni az első hozzászólással kapcsolatos dolgot. A probléma az, hogy a közmeghallgatásnál, mivel elég szép lista van előttünk és a többiek is szeretnének, gondolom, közérdekű dolgokat fölvetni, én azt hiszem, hogy ennek a közmeghallgatásnak a kereteit meghaladja, hogy az Ön által felvetett kérdésekre teljes körűen válaszolhassunk. Egyrészt nem is tudunk válaszolni részletesen. Ferincz Jenő: Egyetlen dologra, amit a jegyzőnő mondott. Muszáj elmondanom, mert úgy érzem, hogy a közvélemény megtévesztésre kerül. A jegyzőnő azt mondta, hogy tavaly már a szociális rendeletet kifogásoltam, a Közigazgatási Hivatal vizsgálta. Önmagában ez a tény igaz, csakhogy az a különbség, hogy én az idei rendeletről beszéltem, az meg a tavalyi volt, és ha megnézik, tavaly is másik rendelet volt hatályba, idén is. Tehát az idei rendeletre vonatkozó kifogásomra nem lehet válaszul adni azt, ami a tavalyi rendeletre vonatkozott, a kettő nem ugyanaz. Ezt szerettem volna tisztázni, mert e nélkül félreérthető az ügy. Törőcsik Pál: Hozzászólást jelentett be Fenyves Jenő úr! A harmadik szóló Békési László. Én a nekem adott papírból tudok sorrendet meghatározni. Kérem kis türelmét. Fenyves Jenő úr Öné a szó. Fenyves Jenő: Tisztelt Közmeghallgatás, Tisztelt Alpolgármester Úr! Tíz nappal ezelőtt jelentkeztem a közmeghallgatáshoz, akkor két témát jelentettem be, Király u. 31. lakóinak problémáit, illetve a Kalmár utcai fásítás és egyéb problémák. Azaz az egyéb problémát még nem ismertem és végül is a hozzászólásomnak a fő témája ez az egyéb probléma lesz, mert bekövetkezett az, amire számítottam. Röviden az első két témát le szeretném zárni, és akkor erre az egyéb témára fogok rátérni. Kalmár utcai fásítás, a Tóth Zsuzsanna képviselő asszonnyal közösen elindítottuk, VIA Kanizsa partnerünk volt ebben, nagyon szépen megcsinálták a területet, mi is közreműködtünk benne. Ez pénzébe került a Kanizsa Kht-nak, nem tudom, hogy költségvetésébe hogy volt betervezve, a jövő évi költségvetésbe az ilyen munkákat hogy tervezzük be, illetve az a kérésem, hogy mivel a rendezési terv szerint a Király u. 31. közterület lesz, annak a gazdasági, pénzügyi vonzatai is legyenek a jövő évi költségvetésbe betervezve. Ezután pedig rátérnék az egyébre, amire nem számoltam. Azzal kell kezdenem, hogy van egy megbízásom, amit most kénytelen vagyok beolvasni szó szerint. „Megbízás Nagykanizsa Király u. 31./ 1. 3., 5., 7. lakóközösségek nevében megbízzuk Fenyves Jenő Király u. 31/A. alatti lakost, hogy a fenti lakóközösséget képviselje a belső udvar ügyében, pontosabban a 31/11 hrsz-ú ügyben, mely a lakók pénzén épült utat, parkolót, közművet tartalmaz. Megbízzuk, hogy a nagykanizsai önkormányzatnál, bíróságon, ügyészségen és harmadik személlyel szemben teljes joggal eljárjon helyettünk, szükség esetén ügyvédi megbízást adjon a belső udvar ügyében. Amennyiben törvénysértés áll fönn, úgy az ügyészség felé feljelentést tegyen. Megbízók: a négy lépcsőház közös képviselői aláírták 1999. május 13.” Ez a megbízás a nagykanizsai önkormányzatnál megvan, mert ezzel indult az ügyünk. Ezután fordultam a Megyei Főügyészséghez, hogy ez ügyben törvényességi felügyeletet gyakoroljon. A Zala Megyei Főügyészség részemre a következő levelet írta. „ Fenyves Jenő Úrnak, Nagykanizsa Király u. 31/A. alatti lakos. A Nagykanizsa Megyei Jogú Város Jegyzője megbízásából eljáró Nagykanizsa Megyei Jogú Város Építési Osztály által Q1-Q8 számú épületek építési engedélye, valamint használatbavételi engedélyezési eljárása összefüggésben benyújtott törvényességi kérelmére előzetesen értesítem, hogy a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 281/1999. számon határozatot fogadott el a probléma megoldása érdekében. - Nem ismertetem, mert vannak benne olyan dolgok, amit már zárt ülésen tárgyaltunk. - Az ügyben eddig tanúsított közreműködését köszönöm és a végleges elintézésről a későbbiek során még tájékoztatni fogom. Zalaegerszeg, 1999. október 25.” Az ez ügyben keletkezett összes irat, ami hivatalos, nálam van, vagy amit én beadtam az önkormányzat felé, Megyei Főügyészség felé, minden iratot elküldtem, minden iratról tudomásuk van. Ezután az önkormányzat Dr. Tuboly Marianna jegyző vezetésével ezt a határozat végrehajtását megkezdte, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyzőnő lett megbízva ennek a szövevényes ügynek az összefogásával. Erején felül, szakmai tudásának megfelelően végzi a munkáját. Ebben segítségére van a Tóth Andrea titkárnője, aki egyben az Ügyrendi és Jogi Bizottság ügyintézője is. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság munkáját megfelelően végezte Tóth László képviselő úr vezetésével. Úgyszintén e témában a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság megfelelő munkát végzett és a Főépítészeti Iroda is. Ezek után Kanizsa Újságban több cikk jelent meg, amelyik megkérdőjelezi e testület munkáját, illetve az én ténykedésemet. A legutolsó „Utolsó szó jogán” című cikkben azt írja, hogy Fenyves Jenő úrnak nincs semmilyen megbízatása e témában, hogy eljárjon. Ez a cikk súlyosan sérti a személyességi jogaimat, becsületemet, amiért bírósághoz fordulhatnák. Két napig töprengtem rajta és arra az elhatározásra jutottam, hogy nem fordulok bíróságra, mert ezt a pert biztosan megnyerem és ezt a pénzt, amit a bíróság megítélne, az önkormányzatnak kellene kifizetni, illetve tartom magamat annyira, hogy a becsületemet pénzért nem adom el. A tisztelt képviselőknek az „Utolsó szó jogán” című cikket mindenkinek előtte van, azt írja benne az újság, hogy az önkormányzat utasítására a hivatal jár el. Ezzel sérül az önkormányzati érdek, mert az önkormányzat ebben határozatot fogadott el és az általam felsorolt emberek munkája, amely több hónapos munka, ezzel az egy tollvonással kárba veszett. Ugyanakkor a cikk vélemény szerint sérelmez egy másik újságot, egy másik újságírót, mert nem közli pontosan, hogy milyen helyesbítésről van szó, illetve mit akar helyesbíteni. Ezen kívül tévesen közli a felszámolás tényét, mert ´96-ban történt a TANÉP felszámolása, öt kft-re bomlott, nem csődeljárással. ´96-ban nem voltam megbízva az ügyek vezetésével, úgyhogy nem is tudtam elleni bújtatni, hogy ne vegye meg a lakóközösség az udvart. Megbízásomból kiderült, hogy ezt az utat, parkolót, mindent ez a lakók pénzén épült, ez a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben mind szerepel, illetve az OTP is visszaigazolta. Nyár folyamán „Elveszett per” címen jelent meg egy cikk szintén a Kanizsa Újságban, azt is mellékltem. Arra én írtam egy reagálást, amit a Kanizsa Újság nem közölt le, nem tudom, hogy miért nem. Véleményem szerint az újság ilyen formában nem üzemelhet tovább, mert súlyosan sértette az alapító tulajdonos jogait, személyes jogaimat, illtetve több ember személyiségi jogait. Ezért kérem a közgyűlést, hogy az újság témáját tűzze napirendi pontra és a megfelelő intézkedést vonja le belőle. Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésén én nem kívánok részt venni, de a közgyűlés, hogyha tárgyalni fogja, azon szívesen részt veszek. Mivel itt személyes ügyekről van szó, így nyilván zárt ülésen fogják tárgyalni. … sajtótörvényből vonatkozólag, hogy a sajtó feladatainak teljesítéséért felelős személy a szerkesztő. A felelős személyek között a sajtó a felvilágosítást adó személyt, valamint az újságíró, valamint más szervek szerzői nem felelősek ez ügyben. Úgyhogy sem a cikk szerzőjét, sem a cikkben szereplő úriembert nem támadom, szuverén joga mindenkinek elmondani a véleményét. Nekem az újságról van meg a véleményem. Nem akarok pert indítani, mert a múlt héten vagy múlt alkalommal szavaztak meg x millió forintot, hogy megjelenjen a lap, azért, hogy ilyen cikk jelenjen, amelyben az én jogos érdekeim sérülnek, illetve az önkormányzat jogos érdeke sérült meg. Erre kérném a megfelelő választ, illetve az intézkedést megtenni, hogy ilyen ne forduljon elő. Remélem belefértem az 5 percbe. Ha esetleg valakinek kérdése van, szívesen állok rendelkezésre. Törőcsik Pál: Elsőként jegyző asszony kíván reagálni az elmondottakra. Dr. Tuboly Marianna: Nem kívánok részleteiben foglalkozni az üggyel, azt azonban meg kell erősítenem, hogy Fenyves úrnak több ponton is az újságban egy másik nyilatkozó állításaival szemben igazsága van. Az Ügyrendi Bizottság elé készítettünk egy előterjesztést ebben a tárgykörben, tekintettel arra, hogy ez az önkormányzatot is érinti, több állítás nem felel meg a valóságnak és amennyiben az Ügyrendi Bizottság és az önkormányzat úgy dönt, hogy erre reagálni kíván, akkor ezt módja van megtenni. Törőcsik Pál: Tisztelt Képviselőtársaim, Kedves Vendégeink! Ez nem egy szokványos kérdés volt olyan értelembe véve, hogy nemcsak a testület, illetve a hivatal jelen lévő munkatársai adhatnak választ. Úgy érzem, hogy a sajtó felé is elhangzott kérdés úgy korrekt, ha megkérdezem, hogy kíván-e reagálni a sajtó jelen lévő képviselője? Látom, azt mondja nem, akkor a jegyzőnő által elmondottakat kérem figyelembe venni és ez ügyben már e szerint fognak tovább folytatódni az események. Békési László (Bartók Béla u. 6.): Tisztelettel köszöntöm a meghallgatást és engedjék meg, hogy elöljáróban két mondatot azért szóljak. Nem kérek sem írásban, sem szóban én választ, mert nem az a lényege a dolognak. Azért nem kérek, mert két évvel ezelőtt voltam olyan meghallgatáson, három választ kaptam, mind a három eltérő volt. Hogy kitől, az nem érdekes, de három eltérő volt, ugyanakkor a kiadott feladat a revizori csoportban, hogy átment, nem ment át, mit találtak, mit nem találtak, hát arról még a mai napig nem hallottam választ. Tehát akkor legyenek szívesek ezt a tapasztalatomat is tudomásul venni. Másik, ugye mint öreg bolsevik, megmondom őszintén, igazi taggyűlésen érzem magamat a pro-kontrák alapján. Lehetőleg jó lenne, ha az ember el tudná mondani a lényeget, nem pedig a személyi csatákat. Tíz gondolatom van, kérem szépen, lesz amit tömörítenem kell és további feladatok származnak belőle, kérem legyenek szívesek majd ezt rögzíteni. Az első dolog, javasoljuk, hogy a kórházban vizsgálják felül a röntgenosztály tevékenységét. Ami ott van, az sem az orvosok részéről, sem a betegek részéről, áldatlan állapot. Én nem is tudom, hogy az emberek egyáltalán hogy tudnak ott dolgozni. Emberileg, szakmailag azt a részt meg kell erősíteni és korszerűsíteni. Ennyit erről. Kettő: a napokban Nagykanizsán az asszonyok 40-64 éves korig zalaegerszegi meghívót kaptak mellrákszűrésre. Először el kell nekik menni a háziorvoshoz, ott meg kell kapni az utalványt, ez már maga költség, és nem kis költség, legalább 10.000 emberről van szó. Másik, hogy el kell nekik menni Zalaegerszegre, hogy be vannak ugyan listázva második vagy harmadik embernek, de tessék, az asszonyoknak el kell látni a családot, aztán kora hajnalban föl a buszra, aztán várni, mert az a kettes sorszám az nem kettes, lehet, hogy 22-es. Éppen ezért tessék gondolkodni azon, hogy lehet ezt egy megyei jogú városban minél előbb megoldani. Ez fontos kérdés, és nagyon szégyellem magamat, hogy énnekem kell ezt elmondani, pedig nekem nincs mellem. Tovább mondanám. Hát én is egy-két szóval a szemét üggyel. Megint el vagyunk egy tétellel maradva. Zalaegerszegen 150 millió Ft-ból megoldották a szelektív hulladékgyűjtést és újrafeldolgozásra előkészítést. Ez Kanizsán nem megy. Korszerűtlen ez a detonálási rendszer. Van egy személyes kérdésem is, amit szeretnék hozzátenni. Ez az üzletpolitika, amit a szemétgyűjtő vállalat végez, nem tudom kimondani a nevét, mert én nem voltam Grazba síelni, ez kérem tisztelettel a lényeg az, hogy nem piacszerűen működik, mert ő azt akarja, hogy akinek szolgáltat, az járjon utána, nem ő jár utána. Ilyen például a Munkás utcai garázssor szemétügye. Én már nagyon-nagyon régen ott garázdálkodom, vagy garazsírozok pontosabban, de még senki nem jött oda, hogy mester, fizessen 50 vagy 100 Ft-ot, hogy a szemetét elvigyük. Tehát tessék belegondolni. A másik dolog, hogy ebből a 160 millió Ft-ból ne adakozzon ez a vállalat, bocsánat, hogy ezt mondom, mert hogyan fogják megszavazni legközelebb az ő kérelmét, hogy emeljük a szemétdíjat. Most minek nevezzem ezt, korrupciónak, vagy elkötelezettségnek? Végezze a dolgát, és azon gondolkodjék, hogy tisztességesen vigye el a szemetet. A költségvetésről egypár dolgot szeretnék elmondani. Először is azt szeretném mondani, hogy van itt pénz a városban, csak valahol a gazdálkodással problémák vannak. Ezeket részletezni szeretném. Én nagyon örül neki, hogy a képviselőtestület tagjai ilyen magas járulék vagy mit tudom én, tiszteletdíjban részesültek. Én szívből örülök neki. Mert ha én sajnálom tőlük, attól nekem nem lesz több. Ez az egyik. Csak azt tisztességtelen dolognak tartom, hogy 200 kórházi dolgozó vagy pedagógus havi 5000 Ft-os béremelést kaphatott volna és meg sem köszönték nekik. Akik Önöket ide juttatták, a szavazóik. Hát tessék legközelebb így számolni, hogy azt, amit Önök elfogadnak és a maguk javára hasznosnak tartanak, hogy valóban a közvélemény el azt tudja-e fogadni és igazságos és tisztességes-e. Senkit nem bántottam a pénzekkel kapcsolatban. Engem nem érdekel, hogy hova teszi az irredenta szobrot, vagy Nagymagyarország szobrot, de egy kicsit furcsa, hogy Önök itten milyen cirkuszt csaptak a költségvetés körül, hogy elfogadta a polgármester, nem fogadta el a polgármester, Ő teszi az i-re a pontot. De mégis előkerülnek pénzek, hol 21 millió, hol 16 millió, hol ismét 16 millió. Nem mondom meg, hogy mire költötték, de nagyon gyorsan előkerülnek ezek itt. Tehát a költségvetés az egy humbug. Ha valakinek van egy erősebb ötlete, az érvénysül. Tessék lefordítani magyarra, aztán azt mondanak, amit akarnak. Jó lenne ezen változtatni. Következő téma, tétel az iparűzés…, szeretném azt is elmondani, hogy a város keményen meg lett adóztatva helyi adóval, ezt még hozzáteszem ehhez a dologhoz és az adók által találtam három tételt az iparűzési adó felosztásában. Szerencse, hogy a Kanizsa Újság olyan hű adalékot ad a gondolkodáshoz. Három tétel volt, ami 5 millió Ft-os volt, a többi 1 millió Ft körüli volt - lehet, hogy rosszul emlékszem. Ezt a három tételt három valaki kapta, és akkor elgondolkodtam. Olyan nagy ez az Izzó Sakk csapat, egy multinacionális cég, hogy annak 5 millió Ft támogatás kell az iparűzési adóból. Egy másik tétel 5 millió, tessék utána nézni, aki nem hiszi el, másik 5 millió, azt meg kapta egy másik városi szervezet, majd visszaadta a Polgármesteri Hivatalnak. Pénzügyi körökben kérem szépen ezt az ilyen pénzelést utaztatásnak hívják és az utaztatásnak az a célja, hogy a pénz olyan célra legyen felhasználva, amely sem tervezve, ugye nem elég tiszta volt. Hát legyenek szívesek, szokjanak le a pénz utaztatásáról, mert az én pénzemet is utaztatják. Tovább mondanám, remélem, hogy nem unt az alpolgármester úr. A harmadik dolog a 3.700.000 Ft-os utazási elszámolás. Ahhoz, hogy egy város fejlődjön, ahhoz valóban menni kell. De azért gondolják el, Önök itt vitatkoznak, hogy ennyi forintot kell felvenni kölcsönt, mert annyit, mégis nagy létszámú utaztatások vannak. És amikor nézi az ember a listát, akkor kisül, hogy ez a Kőrösi Csoma Sándor Napok annyira nagy rendezvény, hogy oda decemberben is ment egy küldöttség, meg márciusban is ment egy küldöttség. Akkor, én naiv olvasom, meg gondolkodom, hogy a kettőből melyik volt az igazi nagy. Az egyiken 150-en voltak, a másikor meg mit tudom én hányan, nem is nézem már. De lényeg az, jó volna tudni, hol vannak elszámolva ezek a nagy létszámú küldöttségek, repi, stb., mert ezek a 3.700.000 Ft-ba nem férnek bele. Legyenek szívesek ezekről is számot adni. Következő javaslatom - mindjárt végzek ám. Kérem a parkolási rend a városban. Felül kell vizsgálni, mert nem igazságos, nem tisztességes, azt lehet mondani, hogy nem tisztességes az elhurcolás rendje, a bírságolás módja és egyéb dolgok olyan anomáliákat okoznak a városba, hozzá teszem, nem kellő KRESZ ismeretet is, és költséges ez a módszer. Kiszámoltam, hogy napi 12.000 Ft-ot ad egy parkolóhely, de ahhoz elkel egy ilyen lapos autó, egy rendőrnő, lehet hogy a rendőrnőt nem, de ilyen ellenőröket, akik kukucskálnak az én kocsimba, hogy benne van a bárcám, vagy nincs bent a bárcám. S elmegyek 100 métert és nincs benne a bárcám, akkor már rádión szólnak, hogy hoppá van itt egy csibész, aki nem fizet parkolási díjat. És akkor utána még hozzáteszem, hogy a parkolóórát ütni, rúgni kell, mert nem adja ki a blokkot. 5 percig ott tartózkodok, beteszek 100 Ft-ot, azt is elbúcsúztatom. Azt mondja ez az ellenőr, menjek a műszaki osztályra, kérjem a pénzt. Gondolkozzanak, hogy mennyire polgárbarát ez a rendszer, ami itt fennáll. Törőcsik Pál: Elnézést, kérhetném… Békési László: Még egy mondatom van uram. Kiszámoltam, legfeljebb az marad el a kérdés, amit Önnek akartam elküldeni. Egy dolog van, a városban közbiztonság szempontjából súlyos gondok vannak. Javaslom, hogy a rendőrség szervezzen egy közmeghallgatást, ahol azokat az embereket vagy meghívja, vagy hát valamilyen módon megszervezi, hogy mondják el a közbiztonságról, a közrendről, a közlekedésbiztonságról a véleményüket. Nagyon sok gond van a városban, és ha azt mondják, hogy szolgálunk és védünk, akkor ne csak tanácsot adjanak, hanem szolgáljunk és védjünk, mert holnapután a csibészek vigyázmenetbe fogják a Vásárcsarnoknál léptetni a rendőröket sapka nélkül. Lehet, hogy ez pletyka, de lehet, hogy igaz lesz, én mást tapasztaltam. Hát én nem akarok ezzel a Törőcsik úr ügyével foglalkozni, egyszerűen szeretném elmondani, az a közvélemény, nem az én véleményem, mert nem törődöm vele, hogy ő mit csinál, az a közvélemény, hogy mi a különbség a Suhai meg a Törőcsik úr között. Kérem szépen, az egyik bíróság elé került, a másik megdicsőült. Ezt ő tisztázza, meg tisztázzák, de gondolkozzanak el ezeken a dolgokon. Legalább meg kellene követni a várost, hogy kérem, én hibáztam, nem pedig ódákat zengeni. Minden ember hibázhat, de legalább azt ismerjük el. De ha nekem valaki elintéz 100.000 Ft ilyen vissza nem térítendő kölcsönt, nagyon meg fogom köszönni, úgy mint a hozzászólást is. Törőcsik Pál: Kérdezném, hogy az elhangzottakra kíván-e reagálni valaki? Elég sok dolog fölvetődött az elmúlt 10 percben és nagyon fontos dolgok is elhangzottak, ezért kérném Gőgös Péter doktor urat, hogy reagáljon az elmondottakra. Dr. Gőgös Péter: Az első két észrevételre szeretnék reagálni. A kórházat nem kell megvédeni, hiszen a kórházban nincsenek áldatlan állapotok jelen. A személyi feltételekről annyit, hogy a Röntgenosztály személyi feltételek rendezettek, négy orvosi státusszal bővült a Röntgenosztálynak a személyzete, tehát minden feltétel adott a betegek ellátására. A reggeli tumultózus jelenetek sajnos a betegforgalomból adódnak, a délutáni forgalom már lényegesen kevesebb. A műszerezettség, illetve a technikai feltételek: november végére, illetve december elejére működni fog a computer tomográf, ami az egyik legmagasabb szintű röntgentechnikai készülékek egyike. A másik pedig a betegek utaztatásával kapcsolatos. Az utaztatás kimondottan annak volt köszönhető, hogy a megyei kórház megneszelte, hogy Kanizsának megérkezik a mammograph-ja és ez a készülék, tudnunk kell, már négy napja üzemel Kanizsán. Most fog publicitást kapni, most fog teljes mellszélességgel beindulni a szűrővizsgálat. A betegforgalom egy részét az egerszegi kórház úgymond lehalászta ebben az évben, tehát a kanizsai kórháznak ebből kifolyólag lényegesen kevesebb lesz majd a forgalma. Törőcsik Pál: Kérdezem, hogy az elhangzottakra kíván-e még valaki reagálni? Az előbbi témában, Fenyves Jenő úr felszólalására akart képviselőtársunk reagálni. Nem tudom, hogy kíván-e még valamit ezzel kapcsolatban elmondani? Tóth Zsuzsa: Egy mondatot mondanék ezzel kapcsolatban. Képviselőtársaim előtt is ismert, a Kanizsa Újság körül mostanában nagyon sok kérdés, illetve rosszallás merült fel. Javasolnám azzal kapcsolatban, hogy az újsággal ne legyen ennyi hercehurca egy informális közgyűlés összehívását, ahol a képviselőtestület, mivel az önkormányzat a tulajdonosa az újságnak, elmondaná az elvárásait, illetve a lap főszerkesztője is reagálhatna ezekre a dolgokra, és valahol tényleg egy határt kéne szabni annak, hogy mindenféle sárdobálás és mocskolódás ne jelenhessen meg az újságban. És abból a szempontból együtt érzek a főszerkesztőnővel, hogy bizony ezeknek a kereszttüzébe ő kerül bele. Kelemen Z. Pál: Csak egy észrevétel alpolgármester úr. Tarthatunk informális közgyűlést, s ahogy régen a pártbizottság agit.prop. osztályai el fogjuk mondani a direktívákat, hogy miként szerkesszenek újságot. Kérem szépen, ez sértené a sajtószabadságot. Mi legfeljebb azt mondhatjuk, hogy kell nekünk ez az újság, vagy nem. De ha kimondtuk, hogy igen, akkor tiszteletbe kell tartani a sajtó függetlenségét. Törőcsik Pál: Kíván-e még reagálni valaki az elmondottakra? Néhány dolgot a felvetett ügyekre. Szemétszállítási ügy, ugyanez, amit az előző felszólaló is szóvá tett. Ezzel kapcsolatban elmondtuk, hogy milyen intézkedések és milyen további feladatok várnak ránk ebben a dologban. Mindenképpen megtesszük a szükséges intézkedéseket. Ami a szelektív hulladékgyűjtés ügyét illeti, annak idején ez a szerződés a Saubermacherrel éppen annak érdekében történt, hogy volt egy közös olyan elképzelés, hogy a szelektív hulladékgyűjtést Nagykanizsán beindítsák. Ez a szándék utána az idők során valahol megbicsaklott, nem úgy működött, ahogy kell. Ennek az okait vizsgáljuk, hiszen a jövő útja mindenképpen ez, és csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a dolog ezzel nyilvánvaló, hogy nem zárult le. A hulladékkezelés megoldása égető probléma. Ezzel kapcsolatosan PHARE pénzt nyertünk, ennek a visszajelzését, aláírását várjuk most Brüsszelből. A szükséges tervek, elképzelések megvannak, tehát nálunk is van annyi okos ember, gondolom, mint Zalaegerszegen, mert az ész pénz nélkül nem sokat ér csak pusztán. A céltámogatást szintén megnyertük a hulladékdepónia létrehozására, tehát ez ügyben mindenképpen együtt vannak azok a feltételek, amelyek kedvező elmozdulást tesznek lehetővé. Nagyon sok probléma és nagyon sor panasz érkezik valóban a közterületen a parkolók és a parkoló őrök, a kerékbilincselésekkel kapcsolatosan. Ezek valóban élő problémák, de azt hiszem, a kép akkor lenne teljes, hogyha ezzel kapcsolatban az is meg tudjon nyilatkozni, aki ezekkel a problémákkal testközelből nap mint nap találkozik és valóban, ahogy szokták mondani kettőn áll a vásár. Én elhiszem, hogy vannak olyan intézkedések, amelyek tényleg sérelmesek az illető számára, de higgyék el, hogy sok esetben olyan problémákat kell megszüntetni, ami éppen a szabályosan parkolók érdekében történik. Azért ezzel kapcsolatosan nem tudom, hogy Gáspár András úr, a VIA Kanizsa Kht. ügyvezetője kíván e reagálni? Pár tapasztalatot elmondana. Gáspár András: Tisztelt hozzászóló. Szeretném elmondani most már sokadszor, hogy a parkoló üzemeltetője nem bilincseltet, nem szállít el autót. Semmi közünk hozzá. Ne tessék globálisan beszélni. Két külön téma van, ez össze van mosva. Mi nem bilincseltetünk, és nem szállítunk el autót. Viszont van egy rendelet a fizetőparkolók működtetésére, amit betartatunk. Ezért alkalmazunk hat embert, hogy leellenőrizzék azt, megvan-e a parkolójegye a parkoló autósnak és a fizetőparkolók pedig azért vannak, hogy a városközpontban mind kevesebb autó forduljon meg és ha megfordul, ne kelljen helyet keresni, hanem meg tudjon állni, miután nem pénzszerzés volt az önkormányzat célja, amikor a fizetőparkoló övezetet kialakította, hanem egy valamilyen szinten forgalomcsillapított városközpont, ami nem az a szint, ami egy jövőre elővetített igény lenne a városközpontban, hanem azt jelenti, hogy ma a városközpontba autóval csak az jön be, aki egy-két percre, félórára, órára áll meg és nem fog ott parkolni egész nap. Nem foglalja el a helyet azok elől, akit ezt a rövid idejű megállást tennék. Tessék visszagondolni arra, hogy amikor nem volt fizető a Csengery utca két sorban álltak az autók és nem lehetett megállni. Sugár utca úgyszintén és a városnak nagyon sok része. Most a városközpontban bárhol van hely. Ennek ára van, és az árat pedig tessék megfizetni annak, aki igénybe veszi, mert a benzinkúton sem adják kedvezményesen, vagy ingyen benzint akkor, hogyha 1 litert tankol valaki ahhoz képest, mintha 20 litert tankolna. Tehát a félóra a minimum díj, azt meg kell fizetni. És még egyszer szeretném leszögezni, hogy nem bilincseltetünk, és nem szállítunk el autót a városból. Törőcsik Pál: Annyit szeretnék elmondani a következő javaslatával kapcsolatban Békési László úrnak, ez a bizonyos rendőrségi közmeghallgatási ügy a közbiztonsági problémák feltárása érdekében. Én azt mondom, hogy a parancsnok úrral erről fel fogjuk venni a kapcsolatot, az Ön javaslatát továbbítani fogjuk az ő számára, és mindenképpen válaszolni fogunk az ő reagálásáról. Én magam szerint egy jó kezdeményezésnek, jó ötletnek tartom. Megnézzük, hogy ő milyen kiegészítő javaslattal fog ebben az ügyben élni. A bevezetőjében elmondta, hogy valamilyen közmeghallgatás alkalmával elmondott felvetéseire nem kapott a mai napig választ. Ezt nem tudnám most pontosítani, hogy ezek konkrétan melyikek voltak, ha esetleg egy későbbi időpontban pontosítani tudná, nagyon szívesen reagálnék rá. Így általánosságban nem tudok érdemben válaszolni Önnek. Adóztatás, iparűzési adó, egyebek, pénzek utaztatása ügyében számomra nem volt teljesen egyértelmű az Ön által fölvetett probléma. Nyilvánvaló, hogy egyes részeit pontosan értette, hogy miről van szó, csak az általános vonatkozásait és a levont következtetéseket tartom túlságosan általánosítónak. Végül szeretnék reagálni, ami a személyemet illető megjegyzését illeti. Kérem, én azt kívánom elmondani, hogy nem kívánok egyáltalán megdicsőülni. Én ezt a pozíciót szolgálatnak fogom föl. A legfontosabb dolog, mióta én ezt az alpolgármesteri posztot elvállaltam, számomra legfontosabb feladat, hogy munkahelyek teremtését kell Nagykanizsán előmozdítani. Ehhez a várost másképp kell menedzselni, mint ahogy ez eddig történt. Ehhez nem elég az íróasztal mellett ülni, hátradőlni és várni a multikat és a befektetőket, hogy idejönnek nekünk munkahelyet teremteni. Kérem tisztelettel, nem jönnek. Ezért különböző olasz kereskedelmi képviselettel utakat szerveztünk éppen Olaszországba Boros Imre miniszter úr javaslatára és ezek gyakorlatilag be is váltak. Olyannyira, hogy elindultak az első munkahelyteremtő beruházások az üveggyár csarnokába, aki konkrétan beruházást kíván 300 fő részére munkahelyet biztosítani. De mondhatnám tovább is a példákat. Én ezzel kapcsolatban egyáltalán nem kívánok reagálni arra, ennek a megítélése majd a választópolgárokra tartozik. Ezt majd csak az eredmény fogja végül igazolni. Ugyanez vonatkozik arra, hogy olyan ingatlanbefektető cég is jelentkezett ezen külföldi utak kapcsán, ami olyan mértékű ingatlanfejlesztési beruházást helyez kilátásba, ami a város éves költségvetésének az értékét haladja meg. Én azt gondolom, hogy ezt az utat jónak tartom. A másik rész, természetesen erkölcsi kioktatást mindenkitől szívesen elfogadok, aki különb nálam. A következő hozzászóló S.O.S. a Fiatalokért Egyesület nevében Molnár Ferenc Roland úr kért szót. Molnár Ferenc Roland: Szeretettel köszöntöm alpolgármester urat, jegyzőnőt, képviselőtársakat és a vendégeket. Én nagyon rövid leszek, de úgy gondolom, hogy ezt a képviselőkkel és a vendégekkel meg kell osztanom. Legelső gondolatom, hogy nagyon köszönöm Dr. Tuboly Marianna jegyzőnőnek azt a hathatós és gyümölcsös közreműködését, ami szeptember 27-28-án történt, amit az egyesület soha nem tud elfelejteni egyrészt, mivel sikeres konferenciának voltunk tanúi. Köszönöm a képviselőknek is, egyrészt, mert védnökök voltak. Tóth László nem védnök volt, de egyszemélyben ő jelent meg képviselők között és Tóth Zsuzsanna, aki védnöke volt és Kiss László, aki szintén védnöke volt. Ezt azért fejtem ki úgy, tudom, hogy a képviselőknek munkája van, és dolguk van, de van közöttük egy olyan képviselő, aki szintén a fiatalok érdekét, a fiatalok érdekképviseletét eltaszítja. Ezt azért hangsúlyozom így, mert ez bánt engem, mint fiatal létemre, hogyha akárhányszor megyek ahhoz a képviselő személyhez, nem tagadom, ez Balogh László képviselő úrról van szó, akárhányszor elmegyek hozzá, és fiatalokról beszélek, rossz ez nekem. Mert valamikor én is nagyon rossz körülménybe voltam, és azért vállaltam fel ezt a célt, hogy a fiatalokért minden. A szlogenünk azt mondja, számunkra lehetetlen nincs és nem is lesz. Ezt azért hangsúlyozom, és elnézést kérek, ha megbántottam, de úgy gondolom, hogy ezt többször magának feltüntette az egyesület vezetősége, hogy nem áll úgy a munkánkhoz, ahogy kellene. Nem azt mondom, hogy terülj-terülj asztalkám, adjon nekünk ide 20 milliót. Nem. De azért bántja az egyesületet és büszke vagyok minden képviselőre különben, de büszke a legjobban jegyzőnőre. Ezt azért mondom itt mindenki előtt, mert nem tudjuk kimondani azt a büszkeséget, amit mi értünk el. Én rengetegszer mentem be hozzá, tudom, hogy sokszor zaklattam, de ezért elnézést kérek, de sokszor sírtam. Nem azért, mert a jegyzőnőt láttam, hanem azért, mert - képviselő úr, ezen nem kell nevetni, mert ha a végére érek, akkor mindjárt nem fog nevetni. Azért mondom ezt, van egy közbe hozzászólóknak egy aggályom, amit szeretnék megosztani, hogy ez nem igaz. A következő, Kanizsa Újságról van szó. A Kanizsa Újság nekünk mindent megtesz. Lehetetlent nem kérünk tőle és megteszi. És ezért szeretnénk kiegészíteni, hogy Lukács Ibolya főszerkesztő asszony mindent megtesz Kanizsáért. Ezt azért mondom, nem azért, mert kedvelem és tisztelem és becsülöm, hanem engemet is megsértett, amit a hozzászóló szakember mondott. Kanizsa Újság számomra minden. Nemcsak a Kanizsa Újság. Ez az egyik pontom. A másik, képviselőkhöz szeretnék egy gondolatot, és mindenképp szeretném megosztani tisztelettel és S.O.S.-üdvözlettel, büszkeségemmel szeretettel meghívok mindenkit 2000. november 18-án tartandó jótékonysági bálunk, aminek az S.O.S. gálán a gyerekek javára megy. Ezért mondom el, mert szintén itt van a büszkeségünk, Dr. Tuboly Marianna jegyzőnő az egyik fővédnöke és Göndör István az országgyűlési képviselő. Én mindenkit sok szeretettel várok, de a kedvenceinket még jobban. Kedvenceink közé, ez még egyszer elmondom, Tóth Zsuzsanna képviselőasszony, Kiss László, az egyesület egyik barátja. És mindenkit sok szeretettel várok. Balogh László úrhoz az aggályunk még mindig .., ami nem tud, és ez szeretném, ha gépelten, írásban megkapna az egyesülete vezetősége. Három dolog. Egyik: ha mi magát megkeressük, nem azért keressük meg, hogy zaklassuk. Nem. Hanem úgy gondolom, maga fiatalokkal foglalkozik, fiatalokkal kapcsolatot tart, akkor elvárjuk, hogy egy fiatal közhasznú egyesület, nonprofit szervezet, saját maga, nem polgármesterhez, hivatalhoz tartozunk, hanem saját maga, és ha megkeressük magát, akkor ne taszítson el, ne nézzen le minket. Ez az egyik. Másik, hogy én úgy gondolom, hogy minden képviselőnek van munkája, és minden képviselőnek más dolga, de vannak olyan képviselők, s elnézést kérek, ha hosszú vagyok, de ezt el kellett mondani, mert jobb, ha kiadom, akik segítenek. S nem akarok ujjal mutatni, közel két hétben Bicsák Miklós képviselő úr megtett azért az egyesületért, amit tehetett. És többek között sokan segítenek. De nem azt kérem, hogy maga segítsen, hanem azt kérem magától, hogy valahogy jobban álljon a fiatalokhoz, mert ez bánt. Azért is bánt, mert én vagyok az egyesület elnöke, meg azért is bánt, mert fiatalok vagyok. A harmadik, miért van az, hogy ha mi megkeressük személy szerint Balogh László képviselő urat, akkor miért nevet minket ki, miért gyalázza le az egyesületet? Ez engem nagyon bánt. Erre nem elégszem meg szó válasszal, ezt írásban kérem. Tömören. Ugyanis én nem voltam senkivel szemtelen, nem is leszek. Azért nagyon rosszul esett, amikor a lányok azt mondják, hát …, ez Kulturális, Sportbizottság elnöke? Tőlem ezt kérdezik. És ezt írásban kérem. Még nem fejeztem be. Magával igen. A képviselőktől azt szeretném kérni még, különösen szintén a kedvenceinkre nem vonatkozik ez, de a többiekre. Nem azt mondom, hogy minden rendezvényünkön legyen ott, de azért nagyon megtisztelnek, ha Tóth László egyedül képviselőként jelenne meg, hanem tegyük fel, tízen legalább. És még annyit akarok, én nagyon büszke vagyok mindenkire, én tisztelek, becsülők, és örülök annak, hogy képviselők … Köszönöm. Akkor szeretném szintén … Törőcsik Pál: Elnézést, csak figyelmeztetni szeretném, hogy az idő lejárt, kérem a gondolatokat összefogni. Molnár Ferenc Roland: Igen, de én ligetvárosi vagyok, és ligetvárosi kérdés fog felmerülni. Törőcsik Pál: Rendben, csak kérem, hogy próbálja összefoglalni a mondanivalót. Molnár Ferenc Roland: Értettem. Ez Kiss László úrhoz lenne, ugyanis, ha jól emlékszem, ne haragudjon meg, magát nem akarom semmi szóval megbántani, ha jól emlékszem, akkor az én közreműködésemmel, valamennyire az én közreműködésemmel jártunk el azért, hogy képviselő legyen. Ennek gratulálok. De én úgy vettem észre, és erre felkértek a ligetvárosi barátaim, társaim, hogy tegyem fel a kérdést. Egy: utunk pocsék, pocsék, sárban kell mászkálnunk, sárba kell kocsikon járni. Ez az egyik. Ha van lakossági fóruma, mert maga ígéretet tett nekünk, hogy lesz ott Ligetvárosban lakossági fórum. Én felvállaltam személy szerint Önnek, hogy segítek. De nincs lakossági fórum. Egyre jobban halmozódik a probléma. Az út, idősek vannak ott, nem tudnak menni, pocsék az út. És azért úgy gondolom, hogy maga miklósfai, elnézést képviselő úr, maga miklósfai, magának az első Miklósfa, én úgy érzem. De ezzel nem akartam megbántani, de én úgy gondolom, hogy Ligetváros azért ugyanolyan körzet, mint a Miklósfa. Csak annyit szeretnék, azt javaslom a ligetvárosi lakók nevében, hogy minél előbb és minél hamar legyen egy lakossági fórum. Köszönöm, hogy meghallgattak. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen a felvetéseket. Igaz, hogy írásban kérte a választ, de Balogh László képviselőtársamnak megadom a szót a válaszra. Balogh László: Kedves Molnár Feri! Nagyon röviden így is szeretnélek megtisztelni a viszontválasszal. Szerintem, és ezt Te is jól tudod, nagyon sokszor találkoztunk már az elmúlt időszakban, emiatt nincs lelkiismeret furdalásom. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság is, amit tehetett, megtett az egyesületért. Ez az idei évben, ha jól emlékszem, 30.000 Ft-os támogatást jelentett. Sajnos van jó pár olyan civil szerveződés Nagykanizsán, aki nem kaphatott ennyit. Részemről, mint bizottsági elnök, ezen támogatás meghozatalában merült ki, való igaz a munkám. Nem hinném, hogy az egyesület munkájában ennél sokkal bővebben kell részt venni, mert az oktatás, kultúra és sport területe van olyan komplex, hogy sajnos nem tudok mindenhová eljutni, de biztos vagyok abban, hogy a jövőben is még jó párszor fogunk még találkozni, és a továbbiakat a személyes kontaktusban fogjuk megbeszélni. Törőcsik Pál: Köszönöm. Kiss László úr kíván reagálni. Kiss László: Mivel személyesen én is megszólíttattam, ezért szeretnék válaszolni a Molnár Ferenc Roland úrnak. Igen, én vagyok a Ligetvárosnak a képviselője is, és nemcsak kizárólag a miklósfai gondok vannak előttem, hanem Ligetvárosnak a problémáit is ismerem, és foglalkozom is velük. Való igaz, hogy én terveztem lakossági fórumot Ligetvárosra, de egy sajnálatos baleset kapcsán a munkámban ez nagyon visszavetett és ezért nem került még erre a fórumra sor. Az idei évben sorra fog kerülni, meglesz, de közben elmondanám, hogy azért én ettől függetlenül szívemen viselem Ligetvárosnak a problémáit is, és például azért lapozgattam az előbb, hogy május 3-án például a Harcz Lajos úrral és a Kámán László úrral, az Ingatlankezelő Intézménynek a vezetőjével közösen bejártuk egész Ligetvárost, felírtuk azokat a gondokat, amik ott akutan felmerültek. Ilyen módon például tisztázódott, hogy az Ingatlankezelő Intézmény kiadta minden lakásba a házirendet, hogy tudják a lakók, hogy mihez tartsák magukat, mert problémaként jelentkezett, hogy nem az együttélés szabályainak megfelelően élnek. Ez az egyik. Járdákat építettek, azon a szakaszon kiépítették a járdákat, ahol a legrosszabbak voltak. Az egész Ligetváros járdáinak és útjainak a felújítására májusban nem volt mód, de az Ingatlankezelő Intézmény kötelezettséget vállalt arra, hogy az idei évben figyelemmel kísérik és továbbra is, ahol kell, javítanak. A szennyvízcsatornázás az idei évben betervezésre került, hogy megépült a miklósfai csatorna, az idei évben, illetőleg a jövő évben kerül bekötésre, mivel a tervezés már megtörtént. Továbbiakban én azt javaslom, hogy a lakossági fórumon, ami novemberben sorra fog kerülni, szedjék össze ezeket a problémákat, és akkor megbeszéljük. De én azt hiszem, hogy nincs Ligetvárosnak a problémája nincs elfelejtve, és minden hónapban fogadóórát tartok, igaz nem Ligetvárosban, hanem Miklósfán, de akinek olyan problémája van, az öt perc alatt át tud jönni Miklósfára, meg tudjuk ezeket a kérdéseket beszélni, de ettől függetlenül a következő évtől, negyedévtől kezdve már Ligetvárosban és az Erdész utcában is fogok tartani fogadóórát. Köszönöm, csak ennyit akartam mondani. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen. Elnézést, de itt elhangzott,…, az rendben van, de az előbb elhangzott, hogy Önnek nemcsak szóban, hanem írásban is fog válaszolni és elnézést, utána elnézést. És utána pedig felajánlotta, hogy személyes találkozásukkor pedig tisztázzák a fönnmaradó problémákat. Én annak a reményében, hogy ez a párbeszéd ki fog alakulni, és érdemibb lesz, én azt mondom, hogy a többieknek is adjuk meg a lehetőséget, hiszen nagyon sokan vannak még, akik szeretnék elmondani közérdekű problémáját. Molnár Ferenc Roland: Elnézést, én nem szoktam föltenni a kezemet, de most fölteszem. Törőcsik Pál: Az rendben van, hogy fölteszi a kezét, de a szót nem tudom megadni most, nem teszi lehetővé. Molnár Ferenc Roland: Miért van az, hogy a Batthyány Gimnázium Balogh László úr az OKSB elnöke, és miért nem más? Nem hiszem, hogy ezt kell..……………, de ezzel megmondtam mindent. (nem a mikrofonba beszél, nem érteni.) Törőcsik Pál: Igen, köszönjük, akkor kimondhatta, amit szeretett volna. Én úgy érzem, hogy ezzel a mondattal még nem lesz vége a párbeszédnek, hiszen Balogh László képviselőtársunk felajánlotta, hogy folyamatos párbeszédet fognak folytatni. Én kérném Hajgató Sándor urat, Nagykanizsa, Bajcsai utca, hogy mondja el közérdekű észrevételeit. Köszöntöm Hajgató Sándor Úr, Öné a szó. Hajgató Sándor: Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek, tíz pontba szedtem össze, de gyorsan végzek vele, mind a sáskákra vonatkozik. Első: Bajcsy-Zsilinszky úti orvosi rendelő előtt az átvezető részen zebra felfestését kértem, még képviselő voltam. Kétszer közérdekű bejelentést tettem, intézkedés nem történt. Kettő: Bajcsai út és a Szepetneki utcába kértem sebességcsökkentést az épületek állagának megóvása érdekében. Sajnos a lakók érdeke, javára nem történt semmi. Őrtorony utca végén, Zsigárdi köz végén a betonhíd építését tehát vegyék figyelembe a következőkben, ez hosszabb távú lesz, mert a forgalom megnövekedés, csak fahíd van. Cigány utca végén, a Német víznél nagyobb eső esetén az utca végén kiönt a csatorna, és csak gumicsizmába tudnak közlekedni. Itt is valamit kell csinálni. Őrtorony utca végétől a Vágóhídig villanyvilágítás nincsen, mert ´89-ben takarékossági okból leszerelték. Én ´96-ban kértem, hogy ezt rendezzék, 1600 m-t, akkor ígéretet kaptam, hogy ´97-ben a költségvetésbe lesz. Amikor a költségvetés tárgyalás ment, kérdeztem a polgármester úrtól, az akkoritól, hogy mi történt? Azt mondta, nincs rá pénz. Én akkor azt válaszoltam, sok mindenre, ami nem olyan fontos, arra van, csak éppen erre sáska ügyre nincs. Most akkor a hatos, amit vasárnap említettem a polgármester úrnak Kiskanizsán: Vajdacserfő és a Nagycserfő között, lent az aljban volt egy nagy kút, a tetőzete rossz állapotban volt, nemhogy megjavították volna, lebontották, és betonlappal lefedték. Kanizsáról kell vizet kiszállítani. A kút 30 m mély volt, de nagyon príma víz volt benn. Most ha azt meg akarják csinálni, akkor dupla költségbe kerül, de meg kell oldani, hogy ne Kanizsáról keljen vizet szállítani. Ugye ezt, ha leveszik a beton tetőt, akkor a tűzoltóknak fertőtleníteni kell, és ki kell szivattyúzni. Aztán a buszmegállóknál járdasziget építését többször kértem, sajnos nem történt semmi. Nyolcas. A 32/A járatot kérném, hogy szombat, vasárnapokon, most már Mindenszentek jön, hogy menjen ki, ne a templomnál álljon meg, hanem vigye ki. A fiatalok érdekében ez nem kell, hanem az idősebb ember. Kanizsáról is járnak ki, a városból, és kiskanizsai öregek. Azok gyalog már nagyon nehezen totyognak. Na azt annak idején még felvetettem, a Homokkomáromi utcába járó kiskanizsaiak a régi lőtéren keresztül közlekedtek valamikor. Utána megszüntették azzal, hogy a honvédségnek szüksége van. A honvédség, mint olyan megszűnt. A kaposvári parancsnokság azt mondta, hogy igényt tartanak rá, hát a honvédség most már nem tart rá igényt, akkor tegyék lehetővé, hogy a kiskanizsaiak közelebb kerüljenek a hegyhez a megközelítésbe, ne kelljen dupla utat csinálniuk. Na most akkor a tizedik. Szent Flórián téri Óvoda ügyét. Kérem, azt eladni nem szabad, azt csak lebontani lehet, mert azon javítani már nincs mit, mert a plafonig vizes. És azon kívül a belátás nagyon rossz Szepetneki utca végén. Nagyon sokszor úgy van, hogy éppen, hogy csak össze nem ütköznek a kocsik. Ott egy megoldás, lebontani és parkosítani. Tekintve Kiskanizsának két parkja volt, ebből minden megszűnt, most ugye Hunyadi téren történt az a kis javítás, de akkor ezzel megint lenne egy park. És ott a gyerekeket tudnák elhelyezni, meg öregek is ki tudnának menni. Többet nem kívánok, gyorsan befejeztem, intézkedésüket kérem és támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen Hajgató Sándor úrnak. Kérdezem, hogy kíván-e az elmondott tíz igény közül valaki most reagálni. Én magam is jegyeztem, jegyzőkönyvbe rögzítésre került az Ön által elmondott lista. Erre mindenképpen írásban válaszolni fogunk. Köszönöm. Békési Attila a következő. Békési Attila: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a közmeghallgatás résztvevőit. Én egy dologban szeretnék reagálni, ez a településrésznek a gondjai. Ezt három pontban röviden elmondanám. Az első pont a buszmegálló felé vezető járda építése. Én májusban voltam egy közmeghallgatáson a palini városrészben, és ott megemlítettem ezt a témát. Nekem a VIA Kanizsa Kht. főnöke, Gáspár Úr ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a dolgot, ez meg is történt. Ők korrekt módon válaszoltak erre a kérdésre. A levelet Bicsák képviselő úrnak adtam a legutóbbi képviselői fogadóórán. A levél azt tartalmazza, hogy június hónapban végrehajtják a javítást, mert ugye a kht. megállapította, hogy valóban jogos ez a kérés, ez a panasz. Hát azóta nem sikerült ez a dolog. Tehát a levélírás, az korrekt volt, a dolognak a véghezvitele, az nem egészen. Aztán volt egy másik téma ugyanebbe a levélben, hogy ugye a közút, a bejáró utak eléggé rossz állapotban vannak a településrészen. Na most szintén megválaszolta a Kht. vezetője, hogy ez nem az ő kompetenciájuk, amit mi meg is értünk, tudomásul vesszük, ez a közútkezelőnek a problémája, az ő dolguk, és forduljunk hozzájuk. Hát uraim, engedjék meg, hogy ne én forduljak hozzá, mert az én 130 kilóm nagyon kevés ahhoz, hogy egy ilyen céget felszólítsak arra, hogy ezt az utat hozzák rendbe, azt hiszem ez az önkormányzatnak, nem is a képviselőtestületnek, de az önkormányzat hivatalának a kompetenciája. Tehát én, mint magánember, ha felszólítom a közútkezelőt, akkor kiröhögnek, magyarul. De ha a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata felszólítja, azt hiszem, hogy ennek van súlya. Ezt a két témát akkor gyorsan lerendeztük. A harmadik a gáz. Amit nagyon sérelmezünk, itt gáz témában egy évvel ezelőtt, aztán képviselői fogadóórákon, aztán közmeghallgatásokon, most megint közmeghallgatáson foglalkozunk. Sajnálom, hogy nincs itt a polgármester, mert a polgármester vagy tájékozatlanságból, nem hiszem, hogy akarattal, de valamilyen módon félretájékoztatja a közvéleményt, illetve a képviselőtestületet, mert akár újságban nyilatkozik, akár képviselői levélre válaszol, akár itt az önkormányzati ülés előtt válaszol, már amilyen keveset foglalkozik ezzel a témával, mindig azt mondja, hogy 10.000.000 Ft-os beruházás. Igen, ez tavaly igaz volt, mert a KÖGÁZ végzett egy ilyen felmérést, ahol 10.000.000 Ft-ot állapítottak meg, az idén ez már tizenkettő körül lesz, mert én vettem a fáradságot, amit az Önök hivatala nem vett és nem ment el a KÖGÁZ-hoz újra tájékozódni, hogy az idén mi újság van gáz ügyben. Uraim! Ez mindig drágább lesz, ez olcsóbb nem lesz soha. Követi az inflációt, a cégek is úgy igyekeznek, hogy minél többet kicsavarjanak a fogyasztókból. Egyszerűen nem tudom felfogni azt, hogy hogy lehet ennyire közömbös ez az önkormányzat bizonyos településrészekkel. Mert bizonyos településrészek, ahol prominens személyiségek laknak, ahol, - hasonlítsuk össze a palini városrészt, vagy Korpavárt. Ha Önök kijönnek oda, óriási különbséget tapasztalnak. Amikor megépült Palinban a csatorna, hetente megy az autó, szórja le az út szélére, emberek szorgoskodnak, a közterületen nyírják a füvet. Korpaváron, ha én ki akarok menni az utcára, akkor nekem le kell nyírnom magam előtt a füvet. Nem tudom, hogy az önkormányzati törvény, az településrészek között különbséget tesz minőségben, távolságban, vagy mit tudom én. De nézzük meg Miklósfát, ugye. Itt beszélgetett a képviselő úr, hogy mit tudom én, foglalkozunk Ligetvárossal is meg mit tudom én. Uram! Önök foglalkoznak vele, elmondják szépen azt, hogy megnézzük, leírjuk papírra, és nem történik semmi az égvilágon. Mert nem történik semmi. Kiss László: Honnan tudja, maga hogy mi történt Ligetvárosban? Békési Attila: Honnét tudom? Mert járok, én kanizsai ember vagyok, járok. Lehet, hogy többet járok arra, mint Ön. De esetleg Ön csak átutazóban. De mindegy. A lényeg az, hogy én utánanéztem ugye ennek a 10.000.000 Ft-nak, ez a 10.000.000 Ft úgy nem igaz, ahogy a polgármester úr mondogatja. Mert ebből a 10.000.000 Ft-ból, ha elolvasta volna a polgármester úr azt a választ, amit a KÖGÁZ Kisfogyasztói Marketing Osztályvezetője adott a Kanizsa Újságon keresztül, közvetlen a májusi közmeghallgatás után, akkor butaságokat nem beszélne, mert a KÖGÁZ az újságon keresztül ugye a polgármester úr természetesen megígérte, hogy nekem válaszol, és utána néz, hát ez a mai napig nem sikerült neki -, a KÖGÁZ azt írta le, hogy 6,3 milliónál megindítja a beruházást. Ez annyit jelent, hogy a városnak 6.300.000 Ft-ot kellett volna akkor kifizetni, ebbe benn van a lakossági hozzájárulás. Csináltunk egy közvélemény kutatást, amit szintén átadtunk a képviselőnknek, a 31 házból, akik ott laknak, huszon.., most nem tudok pontos számot mondani, 23-24 ember aláírta. Hogyha kiszámolják, akkor kb. olyan 100-120 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulás, közel 3.000.000 Ft. Tehát az önkormányzatnak 3,3-3,5 millió forinttal kellett volna hozzájárulni. Uraim! Önök egy focistának kifizetnek majdnem ugyanennyit havonta, mert itt az önkormányzati gyűléseken négy napirendi pontban foglalkoznak a futballal, ugye tizenegy falábú ember futkoz a táblázat végén, százmilliókat belevernek évek óta, és a települést környező kistelepüléseket nem zárkóztatják fel. Nem. Ott vagyunk, ahol vagyunk. Jól van gyerekek, nektek jó lesz, nyírjátok a közterületen a füvet, nem probléma, oldjátok meg magatok. Ez így történik ma az önkormányzatnál, és évek óta így történik. A másik dolog. Azt mondta nekem a polgármester úr, hogy meg kell pályázni ezeket a dolgokat. Uraim! Mutassanak nekem föl egyetlen egy pályázatot, amit egy év óta beadtak a megyére, a kormányhoz, vagy mit tudom én, hova. Egyetlen egyet mutassanak meg. Andersen meghalt uraim. Tudják ezt a szlogent, Andersen meghalt, a mesékből elég volt. Ha mi nem kellünk a városnak, nekünk sem kell a város. Uraim! Nézzenek körül a környék településein. 22 települést egy éven belül gáz alá helyeztek, megpályázták, így vagy úgy. Uraim! Menjenek végig Gelse, Felsőrajk, Újudvar, járdát, utakat építenek, fejlődnek, szépülnek. Uraim! Azért gondoljanak bele egy kicsit ezekbe a dolgokba, és befejezésképpen néhány tippet adnák ahhoz, hogyha netalántán valakinek szívügye lenne ez a dolog, hogy mit lehetne csinálni. Én vettem a fáradságot és elmentem a Marketing Osztály vezetőjéhez, Ő adta azt a tájékoztatást, hogy ezek a pénzek ez egy kicsit több lett, tehát a beruházás költsége egy kicsit több. Ez annyit jelent, hogy az önkormányzat, illetve a lakossági résszel olyan 7-8 millió forint körülit kellene befizetni ahhoz, hogy az a beruházás elinduljon. A többit természetesen a gázszolgáltató állja. Azon kívül ajánlatot lehet kérni, pl. Nagykanizsán van egy olyan gázvezetéket építő cég, pl. az ÉPSZER Kft., akik lehet, hogy olcsóbban ki tudják vitelezni a dolgot, mert nem kell nekik mondjuk Somogyba kitelepülni, hanem itt helyben meg tudnak oldani mindent. Akkor ilyen dolgokkal, mit tudom én. Azt mi felvállaltuk, hogy körbenézünk a településen, és ha kell, még egyszer utánanézünk, hogy ki az, aki Isten bizony be akar szállni ebbe a gáz bevezetésbe, mert akkor mi úgy jártuk végig az embereket, hogy legalább az előkertes szabályzóig, tehát a telekre vigye be a gázt, és csak akkor írja alá. Aki azt mondta, hogy neki nem kell gáz, az nem írta alá. Uraim! A környékbeli településeken egyetlen egy településen nem volt ilyen magas arány, aki aláírta. Ezen kívül még ugye föl kéne venni az újudvari önkormányzattal a kapcsolatot, mert a szomszéd település, ugye a Kámáncspuszta ebben a beruházási összegben benn van. Tehát ehhez hozzájárulhatna, lehetne csökkenteni azzal, hogy az újudvari önkormányzat hozzájárul, lehetne csökkenteni azzal, hogy az ottani rákötésekből ugye lakásonként az a 120-140 ezer, vagy mit tudom én mennyibe kerül ez a hozzájárulás, az nem kevés pénz. És hogy egyszerűen már lépjenek valamit, mert már nevetséges, hogy eljárunk közmeghallgatásokra, szegély Mikit kiidegeljük már a képviselői fogadóórákon, de egyszerűen nevetséges az, hogy nem tesznek semmit a környékbeli települések felzárkóztatására. Köszönöm szépen. Törőcsik Pál: Köszönöm szépen. Kiss László képviselő úrnak a gombja van előttem, úgyhogy elnézést. Kiss László úr, Öné a szó. Kiss László: Köszönöm alpolgármester úr! A Békési úrnak csak annyit szeretnék mondani, hogy bizonyos dolgokról jobb, hogyha meggyőződik, és utána hivatkozik rá. Én most a futballról nem akarok beszélni, remélem, erről majd Bicsák képviselőtársam szól valamit. Én csak annyit szeretnék Önöknek javasolni, valóban nagyon sok mindenben igazuk van, de mindent az önkormányzattól elvárni, ez is túlzás. Mit gondol, a csatornák, hogyan épültek? Úgy épültek, hogy megalakult egy társaság, azok elkezdték megszervezni a tagságot. Már volt egy bizonyos tagság, és akkor annak birtokában, konkrét dokumentumok, befizetési ígérvények birtokában mentek az önkormányzathoz és kérték, hogy járuljanak hozzá. Ha Önök is így csinálják ezt, állítom, hogy sokkal előbb lesz gázuk, mint hogyha eljárnak ilyen közmeghallgatásokra, és nagy hangon felhívják az önkormányzatot. Csak egyet tudok javasolni, és ez egy régi magyar mondás, „segíts magadon az Isten is megsegít.” Kezdjék maguk. Bicsák Miklós: Én megértem Békési Attila barátomat, hogy mint településrész, ezt őszintén el kell mondani, 6. éve vagyok a településnek önkormányzati képviselője, és valóban élveztem és élvezem is a mai napig a lakosság tiszteletbeli bizalmát, és ezzel élni akarok, nem visszaélni. De el kell mondani azt, hogy valóban ez a Korpavár település a városnak a mostoha gyereke. Én most nem itt akarom a tüskét még beljebb nyomni a földbe. Tulajdonképpen arról van szó, tisztelt Békési Attila, ezzel az üggyel az önkormányzat, a testület nagyon keményen és komolyan foglalkozik. Többször ígéretet kaptam interpellációban is, és bízok benne, hogy a jövő évi költségvetésben a Korpavár településnek a csatorna gondja, a pályázat útján, mert ez évben nem nyertük el, bent lesz, és ugyanúgy a gázellátás is meg fog oldódni. Ezt én személy szerint is hajtani fogom ezt a kérdést, mert valóban, hogy néz ki az, hogy egy városrészi településnél azon emberek, mondhatom, hogy ragyogóan fejlődő kis településrész fog lenni Korpavár, mert mind többen jönnek már és költöznek ki arra a részre. Harmadik kérdésedre, a buszmegálló. Valóban, én a VIA Kanizsa ügyvezetője is itt van, itt nem dobálózni akarok és átdobni a labdát, sportnyelven, az előbb a futballról is beszéltél. Sorrendben, ezt az igazgató úr is elmondta, Palin városrészben is a kaszálás, utak, utcajárdák, névtáblák cseréje. Ő elmondta, be van tematikailag osztva és meg fogják oldani a buszmegállónak is a rendbetételét. A közút, személyesen jártam a KPM-nél. Tudni kell, ha Zalaegerszegre utazunk és látjuk, hogy a KPM az összes útjavításoknak, az úgynevezett murváját, vagy felkapart bitument Korpavár település sarkában rakja le, amiről már egyszer a közgyűlésben is téma volt. Ez a KPM feladata, nem a városé. Ígéretet kaptam rá, úgy látszik, állandóan szajkózni kell. Fogom az ajtót majd döngetni, és meg fog oldódni, mert valóban jogos a kérése az ottani embereknek. Én azt kérem tőletek, ahogy azt elmondtam, a múlt heti Kanizsa Újságban is megjelent, szíven viselem, ez nem ígéret, de a város is szívén viseli. Higgyétek el a lehetőségekhez, a költségekhez képest Korpavár is rövidesen el fogja azt érni, ahogy a többi település, hogy ott is csatorna, és a gáz be legyen kapcsolva. De ehhez kell a lakossági igény, hozzájárulás, ahogy Te itt megígérted, hogy támogatni fogják, beszállnak. részletfizetés van, ebbe hadd ne menjünk bele. A megalakult csatornatársaságok, ez Palinban is így történt, és hála Isten mindenki megelégedésére a csatorna be van kapcsolva. Én továbbra is türelmeteket kérem. A futballra, egy kicsit erősen fogalmaztál. Nem akarok belemenni. Igazad van sok mindenben, de azért tudni kell, ennek a városnak egy élvonalbeli sportra szüksége van. Én nem akarom megint védeni és összekeverni itt a témát, és azok az emberek, akik oda kimennek vasárnap, igénylik azt, hogy itt futball legyen Nagykanizsán. Attila! Továbbra is azon dolgozunk közösen, hogy ezt a feladatot a városrész részére megoldjuk. Köszönöm szépen, hogy hozzászóltál. Gáspár András: Én elnézést kérek Békési úrtól. Ha rám figyel. Nem ütemezésbeli probléma, nem kísértem végig a két feladatot, nem vettem észre, hogy nem végeztük el. Megnézzük és igyekszünk elvégezni. Én elnézést kérek, hogy nem készült el. … Törőcsik Pál: Az Ön által fölvetett kérdésekre, amit szóban… Nem tudom kíván-e még valaki kiegészítést tenni? Hivatal részéről? Nem. Írásban meg fogjuk küldeni a választ. Bajnóczi Gyula úr következik, Hevesi út 1-ből. Bajnóczi Gyula: Tisztel Meghallgató Közgyűlés! Örülők, hogy szót kapok, hisz olyan kérdéssel akartam, be is diktáltam a hozzászólásomban, hogy az önkormányzat határozatainak, rendeleteinek a végrehajtása, hogy néz ki Kanizsán. Gondolom, ez mindannyiunkat érdekel, és nap, mint nap tapasztaljuk. Ezen belül is én konkrétan csak a Kanizsa tisztaságával, meg a nagyon sokszor hivatkozott Európai Uniós szinttel, meg egyéb kérdésekkel, azt érintő témával szeretnék foglalkozni, mivel a technika alapján lehetőségünk van arra, hogy a különböző közgyűléseket, amikor a határozatokat vitatják, tárgyalják és ugye, végül döntenek, hogy ezeket gyakorlatilag saját fülünkkel, vagy szemünkkel láthassuk a Városi Televízión keresztül. Na most mi a tapasztalat itt? Az a tapasztalat, hogy nagy vehemens vitákkal döntenek különböző kérdésekről. Itt most én nem mondanák mást, csak ott van például az eb tartás kérdése. Ez országos kérdés, és nap, mint nap hallatunk súlyos következményeit is annak a nem betartásának. Na most, hogy néz ez ki Kanizsán ugye? Hallottam a döntéseket, a vitákat, mindent mikor meghozták végül, és nagy meglepetésemre konkrét tényeket is láttam. A játszótereken kitették a táblát, betoncövekre, ugye oszloppal, hogy ott nem szabad ugye ebbel közlekedni, a gyerekek, egyéb érdekében. Ezt máma kitették, holnap után mát tábla sehol se volt. Én most megkérném bármelyik képviselőt, nézze csak meg, hogy talál-e egyetlenegy játszótér környékén is ilyen jelzőtáblát. Nem valószínű, hogy talál. Na most én itt úgy vetem fel, és a kérdésbe is úgy tettem fel, hogy vajon, amikor mi hozunk itt különböző rendeleteket, megteremtjük-e annak feltételét, hogy az végrehajtás után betartva kerüljön? Ne csak akkor, amikor anyagi vagy egyéb más következményei vannak, a szigorral az önkormányzat betartsa. Még szigorú papírok ellenére is bevasalja például azt, hogy egy gépkocsi, ami totálkáros, attól függetlenül azután jár még a pénz, bevasalja. Szóval, na most azért mondom, hogy ilyen esetben itt is gondolom, szankciók is vannak, ha nem tartják be. Most ki felelős azért, mert ezt én nem tudom, meg más sem tudja, hogy ki a felelős most azért, hogy ezt a rendeletet meghoztuk, ez következetesen végre legyen hajtva. Szóval ez az egyik ilyen téma a város tisztaságával kapcsolatosan. Meg a gyermekek védelme, meg egyéb dolog országosan. A másik dolog, tudom, nagyon sok vita van, itt most is elhangzott, a buszmegálló pályaudvaroknak a kérdésével kapcsolatban. Nagy nehezen mikor egy-egy körzet kiharcol egy-egy ilyen létesítményt, hogy akkor mi történik? Az történik, hogy egy hónap múlva egyik ablak hiányzik, a másik ablak hiányzik ugye. Szóval most itt is, de most itt vetném fel a sajtónak a kérdését is. Én nem találkoztam még a sajtóval, amikor kritikusan kihozta volna, drasztikusan, hogy na kérem, tessék, ilyen barbár ténykedés történt itt. Köz-köz…. szempontjából. Vagy az önkormányzat ilyen vonatkozásban eljárt valakivel szemben. Ezt még mi nem hallottuk. Szóval itt vannak a dolgok, a problémák. A másik a tájékoztatás, ha egy idegen bejön ide a városba, de még a kanizsai is, sokszor gondot jelent neki a keleti városrész, és egyéb más városrészeknél, mint például a Platán sornál is össze-vissza vannak ugye ilyen légrés térbe építve a blokkházak ugye. És az utca rendszámokon ottan a házszámokon nem lehet eligazodni. Van, ahol nincsen, van ahol, a Platán soron is például. Valaki megnézi a Platán sornak a baloldalát római I, római II, még az sincs talán, csak az első házon, ha egyáltalán meg van, hogy Platán sor. Szóval itt is ez az önkormányzatnak a feladta lenne szerintem, hogyha valaki ugye tájékozódni akar, keres valakit, hogy azt megtalálja. Annak idején elindult egy jó mozgalom itten, hogy nagybetűkkel fölírták ugye legalább a házszámokat, hogy lássák, hogy melyik a 9., melyik a 8. Úgyhogy én ezekkel a két témákkal szerettem volna itt föl vetni, és hogy hát ….. Nagyon sok minden másra pénz, akkor erre feltétlenül kéne, mert ez a közérdeket, a város lakosságának az érdekeit szolgálja. És nem véletlen, hogy én ezt most fölvetettem. Mert úton, útfélen saját magam is tapasztaltam, meg hozzám is jöttek jelzések ilyen vonatkozásban, hogy ez dolog nincsen rendben. Törőcsik Pál: Nagyon szépen köszönjük a fölvetést. Birkner Zoltán úr kíván reagálni rá. Birkner Zoltán: Kedves Kanizsai Lakosok! Tisztelt Uram! Azért gondoltam, hogy hozzászólok a témához, mert a Hevesi 1. az én körzetem, és tulajdonképpen hasonló problémákkal küzdünk, amit Ön most elmondott. Tavasszal megpróbáltunk kicsit új szemléletben a körzeti munkákat a keleti városrészben elindítani. Valóban egy kisebb csapattal felmértük, melyek a legfontosabb elintézendő ügyek a körzetemben. Ez egy kis tanmese egyébként, és most azok után, kérem, ítélje majd meg, hogy teszünk azért annak érdekében, hogy máshogy nézzen. Szóval a lényeg az, hogy kis csapattal felmértük, hogy melyek a legfontosabb munkák. Ezt utána igyekeztem lakossági fórumon is megbeszélni. Aztán a VIA Kanizsa Kht., illetve az összes érintett céggel ezt megtárgyaltuk, és egy munkatervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a például …… Csokonai utca, Kodály utca, és Bartók Béla utca, egy kicsit szebb, ápoltabb környezetté tegyük. Hát elkezdődtek a munkák, és sajnálatos módon tapasztaltuk, hogy például a játszóterek rendbehozatalánál, amikor … újabb kapukat és palánkot, kérem, amíg az egyik kaput felszereltük az egyik oldalra, és átmentek a másik a játszótérre, mire visszajöttek, ellopták a fémkapukat. Tehát amikor, mi mindent megteszünk …. annak érdekében, hogy saját környezetünk kicsit normálisabban nézzen ki, ….. még pedig azt is, hogy legyenek utca névtáblák, hogy ne legyen az a dzsungel, amit ön is mondott, hogyha betéved egy nem kanizsai, vagy esetleg egy kiskanizsai a keleti városrészbe, akkor nem találja meg az utcákat, villám gyorsan eltűnnek sajnos fémtáblák. Ugyanez igaz a fém szemetes edényekre, ezért kell most már műanyagot kihelyezni. Tehát közös feladatunk, és ez mindannyiunknak, az Öné és az én feladatom is, hogy ha rongálás látunk, ne féljünk és szóljunk. Ha olyan értelemben látunk rongálást, akkor bizony hívjuk a rendőrséget is. Tehát, amíg nem változik meg a Magyarországon és Nagykanizsán egy kicsit az a közeg, hogy a köz, az egy kicsit az enyém is, és ezért vigyázni kell rá, addig sok mindent fordíthatunk, és higgye el kérem, hogy majdnem 1 millió Ft-ot próbáltunk meg ilyen szépítési munkákra fordítani, és most nézem félév elteltével, mintha nem történt volna az ég egy adta világon semmi. Tehát egy nagyon-nagyon közös problémáról van szó. Kérem az Önök segítségét, mert nem fogjuk tudni ezt megoldani, ha nem merünk szólni azoknak, akik ezt elkövetik. Törőcsik Pál: Kérem, kíván-e még valaki reagálni a felvetett kérdésre? Nem. Tisztelt Bajnóczi Gyula úrnak a fölvetett kérdésére, amire most választ nem kapott, írásban meg fogjuk küldeni a választ. Most pedig tekintettel az eltelt időre, pontosan 10 perc szünetet rendelek el. Szünet Törőcsik Pál: Tisztel Képviselőtársak! Tisztel Vendégeink! Folytatjuk munkánkat, szünet után. Bagonyai József úr kért szót, tessék parancsolni. Bagonyai József: Egy ilyen közmeghallgatáson általában az ember azért jön el, és azért szólal föl, hogy a környezetében vagy a területén, valami gondot, problémát vessen föl. Én most formabontó leszek, örömmel szeretném itt a közgyűlést tájékoztatni, hogy a nagy forgalmú Bajcsai utcában az elmúlt hetekben, napokban, még napjainkban is, gázvezeték csere folyik. Azt tudom mondani, gondolom, hogy nem irritálja Önöket az, hogy dicsérném a kivitelezőt, hisz annyi sok szép, jogos dicséret hangzott el korábban VIA-val kapcsolatban is, hangsúlyozom jogosan, de most azt mondom, hogy ez a kivitelező, aki Pávlicz Ferenc vezetésével végezte el ezt a munkát, akelleténél több kellemetlenséget nem okozta a lakosságnak. Tudják, hogy egy ilyen munka azért bizonyos zajjal, problémákkal jár, de azért említem, hogy a kelleténél többel nem zavart bennünket. Ez bizonyítja azt, hogy a városunkban is találhatunk olyan kivitelezőket, amelyik technikailag megfelelő munkaszervezéssel tudja biztosítani azt, hogy a polgárok megelégedjenek a munkájukkal. Hisz ahogy látjuk a nagy beruházásoknál is, ami folyik itt városban, zömébe, kanizsai alvállalkozók dolgoznak. Még az aktív időmben volt olyan fővállalkozó, aki elnyerte a munkát, aztán nem volt neki mása, mint az aktatáskája. Utána jött, hogy adjunk neki ilyen gépet, adjunk neki egyebet. Tehát, amikor majd döntenek kivitelezőkről, vegyék ezt figyelembe, hogy a városban is, akik fizetnek adót, igazán, ha még egy kicsit magasabb áron is, de érdemes a helyi vállalkozókat megbízni. Én Kiskanizsa, Bajcsai utca lakosainak egy részével, szeretnék köszöntet mondani itt a nyilvánosság előtt is Pávlicznak. Természetesen, hogy van az utcában olyan is, akit ez is zavar, azt gondolja, hogy a levegőben meglehet ezt csinálni. Ezt elöljáróban szerettem volna elmondani. Tulajdonképpeni felszólalásom, az egy évvel ezelőtti Miklósfai közmeghallgatáshoz kapcsolódik. Ott a tisztelt közgyűlés azt mondta, hogy ezzel a gonddal, problémával menjek a jegyzőnőhöz, és ott felhatalmazták jegyzőnőt, hogy fogadjon engem valamikor. Meg is történt ez a dolog, csütörtökön reggel megbeszélt időben megjelentem jegyzőnőnél, aki fogadott is kellő komolysággal, és utána nézve a dolgoknak. Én úgy láttam az arcán, ez lehet ugye, hogy csak vélelmezem, hogy teljes megdöbbenéssel fogadta azokat a dolgokat, amit én elmondtam. Én kérném alpolgármester urat, hogy úgy, ahogy meg volt hirdetve ez a közmeghallgatás, hogy kérdéseket lehet föltenni, és utána véleményt mondani, nekem adjon majd egy percet, én behozom az 5 percen belül, hogy én a jegyzőnő válasza után tudjak mondani véleményt, illetve javasoljak véleményt. Én nekem konkrét két kérdésem lenne. Az ügy 5 éves ügy. Nem is szeretném itt Önöket untatni ezzel. Akik az előző ciklusban voltak, azok tudják részletesen. Több sajtófórumban megjelent ez az ügy, azonban 5 éve nem jutunk előbbre. És ne haragudjanak, ha én is most így kapásból azt mondom, hogy ez is megérne, nem pénzösszegre gondolok, hogyha a Bányásszal, a futballal tudtak foglalkozni 2-3 közgyűlésen, akkor ezzel az üggyel is egyszer kellene foglalkozni. Mert meggyőződésem, hogy bűncselekmény történt. Tehát nem mondanám el az előzményeket, ha kíváncsiak, akik nem ismerik, ha megkérdeznek, elmondom. Konkrét kérdésem lenne a jegyzőnőhöz. Tekintettel, hogy 1 éve vettetem én ezt újra föl, és azóta én nem zaklattam. Lassan mondom, nem akarok mesélni, hanem én is konkrét választ kérnék. Csak, amit kérdezek. Meggyőződött-e jegyzőnő arról, hogy közgyűlési határozat nélkül vásárolták a nem létező földet? Meggyőződött-e jegyzőnő arról, hogy nem létező személy, nem létező tulajdonosoktól vásárolták a földet? Ha nekem nincs igazam az állításommal, kérdezem jegyzőnőt, hogy miért nem fizetik ki a másik 50%-ot a nem létező tulajdonosoknak? Vagy ha nekem van igazam, akkor miért nem lépnek abban, hogy az a pénz az önkormányzat kasszájába kerüljön? Hisz nem 400 meg 500 ezer Ft-ról van szó, hanem több 10 millió Ft-ról van szó. Amikor elszólja magát véletlenül a pénzügyi osztályvezető, hogy kaparja össze a pénzt, akkor én nem tudom, hogy 5 év alatt nem hiányzik az a pénz Önöknek? Az önkormányzat, az nem pénzintézet, hogy jogtalanul hitelezzen, hanem igenis, ha jogos, akkor hajtsa be ezt az összeget. Ne a kisembereken, azoktól, akiket én megneveztem Önnek az Önnel való találkozás alkalmával. Név szerint, nem azt mondtam, hogy ismeretlen tettes, név szerint. Ha óhajtja, én hozzájárulok, hogy olvassa fel a közgyűlésnek, hogy milyen jegyzőkönyvet vettünk föl. Azt is, ahhoz, tehát, ha kíváncsiak rá, megnevezem személyesen azokat, akik több millió Ft-tal jól jártak. Jogtalanul jártak jól. Én más kérdést nem szeretnék föltenni. De ezt úgy kérem a jegyzőnőt, hogy konkrétan, akkor erre hogyha tudna válaszolni, és én utána tennék akkor egy javaslatot annak függvényében, hogy a jegyzőnő mit válaszol. Dr. Tuboly Marianna: Valóban, az elmúlt évben, közmeghallgatáson Bagonyai úr részletesen ismertette a közgyűléssel a Fasori dűlőben levő földterületek és annak idején a TSZ földkiadásával kapcsolatos anomáliákat. Ebben az ügyben a közgyűlés ’96-ban vásárolta meg a tulajdonosoktól, de olyan tulajdonosoktól vásárolt meg földeket, akik sem ingatlannyilvántartási bejegyzéssel nem rendelkeztek, sem pedig jogerős földkiadó határozattal. Ebben az ügyben pontosan ezért az önkormányzat a minisztériumhoz fordult, sürgetve, hogy végre jogerős földkiadó bizottsági határozatok szülessenek. Azonban és ez, ami az ügy megoldását késlelteti, és tulajdonképpen lehetetlenné teszi, az az, hogy a minisztérium új eljárásra való utasítása ellenére a Zala Megyei Földhivatal a mai napig nem hozta meg az új földkiadó határozatokat. Tehát semmilyen jogerős döntés nincs abban a vonatkozásban, hogy Fasori dűlőben kik a jogos tulajdonosok. Tulajdonképpen egy rendezetlen, abszolút rendezetlen jogi helyzet áll fenn, amit ugye ilyen módon megörököltünk, és mindaddig nem tudunk ebben a rendezetlen jogi helyzetben lépni, amíg az erre hivatott Zala Megyei Földhivatal nem teszi meg azon kötelezettségét, amire a minisztérium kötelezte. Ezzel az üggyel és tulajdonképpen az Ön által felvetett felelősségre vonással Ügyrendi és Jogi Bizottság foglalkozott és úgy foglalt állást, hogy mindaddig, amíg az ügy az általam említett módon le nem zárul, addig nem lehet megállapítani azt, hogy az önkormányzatot valójában érte-e kár. És tulajdonképpen addig, amíg az ügy le nem zárul, nem lehet megindítani az önkormányzati érdeket érvényesítő érdekvédelmi szükséges eljárásokat. Röviden ennyi a válaszom, és természetesen, ha valamire nem tértem ki, akkor egészítsen ki. Bagonyai József: Jegyzőnő kérem, én azt kérdeztem, hogy közgyűlési határozat nélkül vásárolta-e a Suhai Sándor, Tüttő István ezt a földet? Ezt nem létező, Ön a 143-asról beszél, én 143/1–es területről, a nem létező területről. Igaz-e, hogy nincs 143/1? Válaszoljon jegyzőnő. Dr. Tuboly Marianna: Kedves Bagonyai Úr! Helyrajzi számokat itt immár egy éves üggyel való foglalkozás után minden bizonnyal nem tudok mondani. Bagonyai József: Jegyzőnő kérem, nem foglalkozik az FM 143/1-gyel, mert ilyen nincs. Foglalkozik a 143-mal. Tetszik tudni? Tehát nincs 143/1. Nem volt közgyűlési határozat. Ez a legnagyobb bűn, hogy közgyűlési határozat. Életben volt ’75-be a közbeszerzési jogszabály is, a rendelet. Tehát erre, közgyűlés nélkül vásároltak? Akkor megnézte, amikor én ott voltam Önnél. Dr. Tuboly Marianna: Egy pillanat. Előttem, van az ügyirat, amit Ön is megkapott. Abban az szerepel, hogy szándékuk szerint létrehozni kívánt, tehát létrehozni kívánt 0143/1 helyrajzi számú ingatlant a Földkiadó Bizottság osztatlan közös tulajdonba adta. Tehát akkor nem létezett ez a terület önálló helyrajzi számként. Bagonyai József: Nem, most se létezik. Én nem tudom, hogy nem lehet venni a fáradságot…. Törőcsik Pál: Elnézést kérek, a javaslatom a következő. Jegyzőnőt meghallgatjuk, és utána párbeszédes formába folytatnánk. Köszönöm. Bagonyai József: Jegyzőnő kérem, ha megtetszik kérdezni Marton képviselő urat, aki megnézte azt a 143-as területet, ha Ön megkapta, már pedig megkapta azt a papírt a Földhivatalból, hogy nincs 143/1-es, meg nem is lesz soha. Bizonyára nem került az Ön kezébe. De kezébe került esetleg az alpolgármester. Ha nem, akkor én holnap reggel Önnek beviszem, hogy többet nem is lesz ilyen, hogy 143-as. Tehát Ön ezzel a szerződéssel nem tud menni a Földhivatalba, hogy bejegyezzék. És akkor kérdem azt, hogy nem érdemelne meg ez egy jogászt, ……. Fodor úrnak a részvételével létrehozni egy olyan bizottságot, aki ezt megnézi komolyan. Ön is tanulta azt a római jogban, hogy nem létező, csak létező vagyontárgyat lehet megvenni. Én nem tudom. Valahol 5 éve hitelez az önkormányzat jogtalanul. Mikor keresik, vakarják a több 10 millió Ft-ot. Nem 4-500 eFt-ról van szó, meg 20 millióról, hogy adni kell a focistáknak. 5-10 millió Ft. Most is hajlandó vagyok. Följelenthet bárki, ha óhajtják, megnevezem, megnevezem, hogy kik jutottak ilyen előnyhöz, amit az előző önkormányzati vezetők elkövettek. Dr. Tuboly Marianna: Bagonyai úr. Önnek az előbb elmondtam, hogy az önkormányzat olyan ingatlanvásárlásba bocsátkozott törtvénytelenül, ami nem volt ingatlannyilvántartásba bejegyezve, és amire nem volt jogerős Földkiadó bizottsági határozat. Én úgy gondolom, hogy ezzel abszolút korrektül válaszoltam Önnek. Azt is elmondtam, hogy ez teljes terjedelmében az Ügyrendi és Jogi Bizottság elé terjesztettük, ahol több jogász mellett ezen a Jogi bizottsági ülésen Ön is kiegészíthette az álláspontját, úgyhogy semmiképpen nem mondhatja azt, hogy az önkormányzat tudós szakemberei, jogtudós szakemberei nem foglalkoztak ezzel az üggyel. Bagonyai József: Ezzel kapcsolatban valóban volt egy Ügyrendi bizottsági ülés. Uraim! Azon a napon délután 15 órakor volt, Tóth úr, a Vasemberházban valamilyen ünnepség. Kettő órakor kezdődött az az Ügyrendi bizottsági ülés, 3 napirendi pontja volt. Meg lehet nézni a jegyzőkönyvet, ha bár szerintem nem készült róla, mert olyan gyorsan végeztünk. December 18. Az Ügyrendi Bizottság úgy járult hozzá, hogy december 18-ig kért Ön határidőt arra, hogy ennek az ügynek a végére jussunk. Marton István: Bagonyai úrnak el kívánom mondani, hogy az Ügyrendi Bizottság minden üléséről készül jegyzőkönyv, egészen biztos, hogy erről is készült, mert vannak rövidebb, meg vannak hosszabb bizottsági ülések. Ez a rövidebbek közé tartozott, kétségtelen. Én az üggyel ’98. év végéig voltam nem nagy szerencsémre, de szoros kapcsolatban. Meg tudom erősíteni, amit Bagonyai úr mondott, és hát a jegyzőnő is állításával gyakorlatilag ezt támasztja alá, hogy 0143/1-es parcella nem volt. És az az érzésem, hogy azért ahogy én ebben már érdemben nem foglalkozok, hiszen ekkor, mint a Pénzügyi Bizottság elnöke közgyűlési döntés eredményeként volt kénytelen a Pénzügyi Bizottság ezt vizsgálni, szerintem sem lehet most sem, és nem is valószínű, hogy lesz ilyen parcella. Tehát annak a határozatnak, ami akkor született az Ügyrendi Bizottságon, ha jól emlékszem, letelt a határideje. Az nem az év végéig szólt ugye? Az múlt év december 18. volt, úgy hogy azt kérem, hogy megnézze a hivatal, hogy hogyan áll ez az ügy, mert tényleg aktuális lenne lezárni. Itt több 10 milliós földvásárlásról van szó. Teljesen egyetértek abban Bagonyai úrral, hogy ugyan már mi 4-5 évre hát ne hitelezzünk valakiknek, akik esetleg nem lesznek jogos használói ennek a pénznek, mert mondjuk nem adhatják el azt a földet, ami sosem volt az és nem is lesz övék. Bagonyai Jószef: Én szeretnék Tóth úrtól elnézést kérni, de én tényleg úgy éreztem, hogy olyan gyors volt ez az ülés, hogy mondom talán még jegyzőkönyv sem készült. Elnézést kérek. Akkor valószínű, hogy meg van ez a jegyzőkönyv, ami tényleg tartalmazza azt, hogy december 18. Na most én nem akarnék tovább húzni az időt. Más is akar hozzászólni. Most akkor, ha óhajtják, akkor a konkrét javaslatomat. Kérném a jegyzőnőt, hogy ismertesse a közgyűléssel azt a jegyzőkönyvet, amit velem fölvett, és amire én kértem a jegyzőnőt, mert mivel állítom még egyszer, hogy bűncselekmény történt, többen, tehát, ha óhajtják, megnevezem. Többen több millió forintos jogtalan haszonra tettek szert vagy készpénzben, vagy telekben, vagy egyébbe. Hajlandó vagyok ebbe a nagy pereskedési időben vállalni, hogy én ezt kimondom, és elmondom, hogy kik hogyan voltak. Ami pedig ezt a dolgot, hogy 5 éve húzódik, hát nem tudom, ha itt megkérdeznénk a pénzügyi szakembert, hogy 5 évig hitelezni valakinek. Ha nincs igazam, akkor meg milyen alapon tartja vissza, megint azt mondom, a pénzt. Ha meg igazam van, akkor miért nem vasalja be azt a pénzt azokon, akiken kell, kamataival együtt. Mert most visszafizeti a milliót, az akkor mennyit ért a millió, természetes. Én nem akarnám tovább húzni az időt. Ha úgy gondolják, vállalja föl valamelyik. De hát én azt kérem, hogy pártatlanul álljanak a dologhoz. Törőcsik Pál: Tisztelt Bagonyai úr, a jegyző asszony jelezte, még kíván válaszolni. Dr. Tuboly Marianna: Még egyszer szeretném elmondani, hogy az Ügyrendi Bizottság elképzelhető, hogy időpontot is adott az ügynek a lezárására, azonban a felelőse ennek az ügynek mindenképpen a Zala Megyei Földhivatal, akinek az eljárása nélkül tovább lépni érdemben, ebben az ügyben nem lehet. Egyébként Bagonyai úr arra kért hivatali embereket, hogy saját maguk nevében tegyen feljelentést. Én felajánlottam Bagonyai úrnak, hogy továbbítom az ő kérelmét, de erre nem tartott igényt. Én így emlékszem erre a történetre. Azonban, ha Bagonyai úr nem így emlékszik, akkor szíveskedjen kijavítani, de bármilyen kérését teljesítjük, ha kéri, akkor továbbítjuk ezt a jegyzőkönyvet. Bagonyai József: Én úgy emlékszem, ahogy a jegyzőnő elmondta. Én úgy gondoltam, hogy jegyzőnő, aki érintetlen volt ebben a dologba, hisz nem itt dolgozott addig, hogy mivel tudomást szerzett arról, a jegyzőkönyvben kihangsúlyoztam, mivel tudomást szerzett arról, hogy mi történt, Önnek esküje is kötelezi arra, hogy ebben a dologba lépjen. Én nem gondolom, hogy most nekem kellene költségbe vágni magamat azért, hogy próbáljam az önkormányzatnak az igazát kideríteni. Hát hogy gondolja, hogy én menjek. És ha még egyszer azt mondom, hogy nincs 143/1. Meg nem is lesz. Tehát erre vonatkozott az Önök vásárlása. Tehát ez a pénz elveszett, ha úgy gondolják Önök, hogy elveszhet. Vagy azok, akik ezt elkövették, azokon bevasalják. Törőcsik Pál: Köszönöm Birkner Zoltán képviselő úr kíván szólni. Birkner Zoltán: Tulajdonképpen csak, hogy Bagonyai úrnak valóban az igaza után járjunk. Én azt gondolom, hogy ha le is telt a határidő, megkérném a jegyzőnőt és megkérem a hivatalt, végül is ez ma már elhangzott, kerüljön elő újra az ügy, nézzük meg, valóban nincs-e esetleg másfajta kimenetele az ügynek. Azt gondolom, hogy meg fog érni vagy egy bizottsági szakaszt, vagy egy közgyűlési napirendi pontot. Ezennel indítványoznám, hogy ez kerüljön a következő közgyűlésre. Törőcsik Pál: Ezzel kapcsolatban mindenképpen ki fogjuk az ügyet vizsgálni, és írásban értesíteni fogjuk Bagonyai urat. Következő jelentkező Szabó Imréné. Szabó Imréné: Tisztelt Közmeghallgatás! Hát nekem csak két gondolatom lenne, bár háromra jelentkeztem, de a középsőt, azt tessék kihúzni, mert egyébként is nonszensz lenne, amit kértem. Később rájöttem. Az első gondolatom az, hogy a Volán Rt-vel kapcsolatban van-e valami partnerszerződésük, vagy valami lehetőségük, hogy a város lakosságát érintő és nagyon sokat anyázó dolgokat a Volán kijavítsa. Mire gondolok? Hát tessék megnézni Zalaegerszeget, Kaposvárt, Pécset, Budapestet, az Erzsébet téri Volán buszt. Egyszerűen nincs tető az utazó közönség feje fölött. Vagy a 38 °C-ss hőségben állunk ott és tolongunk, és várjuk a buszt, és még csak 5 perccel se áll előbb be, úgyhogy ott egymás nyakába megyünk föl a buszra, a 32-esre. Ez az egyik. A másik pedig, nem tudom milyen meggondolásból csinálták meg a közlekedésiek, hogy 32-es teljes helyi járatát beviszik a nagy forgalmú autóbusz állomásra. Tele veszéllyel, mindennel. Ugyanakkor, amikor a 32-es kifordul a Kalmár utcába, tehát ahol fölszedi a kiskanizsaikat és viszi haza Kiskanizsára, ott van egy megálló. Na most vele szembe, miért nem lehet egy megállót csinálni a helyi járatosnak, holott ott a helyi járatot követően körülbelül olyan 50-60 m-re zebra van, tehát a gyalogosok a zebrán át tudnának kelni. Na ezért nagyon sokat anyázok. Ez az egyik. Szeretném megkérdezni, hogy lehet-e ebbe valamit intézkedni, vagy nem? A képviselők fizetése lett volna a következő mondandóm, de mivel az ember homo sapiens, nem beszélek róla. Nagyobb gondom az, és kérem Önöket, és követelem, hogy ennek az 50 ezres városnak, és a vonzáskörzetének, ami lassan 80 ezer embert érint, hát legyen már egy tüdőgondozója. Hát ott volt a régi fülészet, aki ismeri a régi kórházat, egy gyönyörű kétemeletes épület. Miért kellett azt miniszteri rezidenciának beépíteni, a TBC intézetbe, most nem ott, ahol Önök odamennek, levetkőznek megszűrik, fölöltőznek, elmennek haza. Nem az a gondom. Hanem az a gondom, amikor ott fölmegyünk elől a lépcsőn, ott van egy váró, ott a TBC-ések, az allergiások, az asztmások egymás nyakába vannak, és hogyha megnézik az ott dolgozóknak a körülményeit, hát én azon az abalokon betekintettem, hát nem szívesen dolgoznék ott. És a másik pedig, van egy nyilvános WC, mert ugye a laborhoz vizeltet hát ott kel leadni. Hát én az előző közgyűlésen, vagy gyűlésen, ahol voltam, azt mondtam, hogy én fogom a poharamat, két táblát elől meg hátul, és kimegyek az utcára, abba fogok bepisilni. Mert nem lehet olyan WC-be bemenni, ami mint Balatonnak a teteje, olyan a padozata, a fejem fölött hullik a vakolat, és hiába takarít, a takarítónő, kinyalja WC-kagylót, akkor sem lehet azt a WC-t használni. Hát nézzék meg, uraim. Sajnos, hogy most kell mondanom október 24-én. Amikor tegnap, október 23-án ünnepeltük a 10. éves évfordulót, hogy vége lett a régi rendszernek. És 11. éve, amikor köztársaságnak kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Hát uraim azt mondom, ha nem lett volna változás ma Kanizsának lenne tüdőkórháza. Még, akik engem erre ismernek, régi ember vagyok, de az biztos, hogy a Tollár úr, az tudott lobbizni, az már majdnem a végkifejletekig elvitte, hogy legyen a városnak egy tüdőgondozója, egy tüdőkórháza. Ott voltam a tüdőgondozóban és egy ember annyira rosszul lenne, nem volt a bácsi vasággyal együtt 30 kg, és rohammentőket kellett kihívni, még egy olyan szobája sincs annak a tüdőgondozónak, hogy aki ott rosszul lesz, elsősegélyben tudják nyújtani. Hát uraim, ha van költségvetésünk, ha van Gazdasági Bizottságunk, ha van a városnak pénze, már pedig van, mert adót fizetünk. Én 66 évesen dolgozom, fölszorozzák a kis 8.000 Ft-omat fölszorozzák a nyugdíjammal, és még mindig adófizető polgár vagyok. Hát ne haragudjanak, ha mindenre van pénz, követelem, hogy legyen tüdőgondozójuk. Ezt szerettem volna kérni Önöktől. Jelentkezzen az, aki én velem nem ért egyet. Köszönöm. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen, azt hiszem, hogy nem fog jelentkezni senki, mert hiszen mindannyian szeretnénk, hogy ez megvalósulhasson. Én azt mondom, hogy megkérdezem a jelenlévőket, hogy felvetet kérdésekkel kapcsolatban kíván-e valaki válaszolni? Én, ami buszmegállóval és az azzal kapcsolatosan elmondott, a buszállomással, írásban fogunk Önnek válaszolni. Az Ön által fölvetett problémákat az illetékesek megvizsgálják és válaszolni fogunk. Köszönjük a fölvetését. Következik Tőke Lajos úr Tőke Lajos: Azt írtam föl a jelentkezési ívre, hogy Szabadhegy vízellátása témájában. De én is, ahogy Bagonyai József mérnökkollegám és őszintén mondom barátom, ahogy nyilatkozik, egy kicsit rendbontó lennék. Arról lenne szó, hogy nem kérni jönnénk, illetve az én felszólalásom nem kérés jellegű, hanem adás jellegű és sajnos nem volt affinitása a Polgármesteri Hivatalban, hogy ezt fogadják. Kettő dologról volt szó. Az egyik a Szabadhegyi vízellátás kérdése. Most rendezési terv készült a Szabadhegyre, a Vízműtársulat elnöke itt van egyébként a helyben, és megbízott, mint műszaki szakember, hogy nyilatkozzak, és mondjam el, hogy miről van szó. A rendezési terv nagyon szépen megjelölte az utcákat, de jelenleg ezeken az utcákon magántulajdonú vízvezeték van, amit ők testtel, szívvel és lékkel szívesen ….. beruházzák ezt, bővítették ez idáig. Megfelel a műszaki színvonalnak. A Vízmű Vállalat, az ÁNTSZ, a Tűzoltó nyilatkozott, egy minimális 170 m kicserélésével, amiről nem ők tehetnek, hanem a szárítók, ahol idején fent a Tsz-major utáni 170 m, maximum 1 millió Ft-os beruházás. Ők szeretnék átadni ezt a vízvezetéket, mely jelenleg az egész bővítésnek, az építési engedélyezésnek a gátja az, hogy egyelőre zsebből ide-oda mennek a vízdíjak. Mi megterveztük ennek a vízvezetéknek a meglévő állapotát, megterveztük, tudomásul vettük, felrajzoltuk. Szíveskedjenek odahatni az önkormányzat műszaki, vagy most már minden héten változó, vagyongazdálkodási vagy most már műszaki, nem tudom, mi az osztály, hogy ne úgy fogadjanak minket, hogy majd, meg a Vízmű. A Vízmű mondja: az önkormányzathoz, hanem igenis egy kb. 18-20 milliós vagyonnak az átadásáról van szó, térítésmentesen. Most nagyon csönden mondom az ő megbízásukból, hogy ott senki egy építési engedélyt egészen addig nem kaphatna már holnaptól se, mert nincs a vize biztosítva, hanem magánterületen van, és ha ők nem adják ki azt, hogy hozzákapcsolhatnak a vezetékhez, nem kap senki se építési engedélyt, senki se. Ez a tulajdonképpen az egyik kérésünk, hogy szíveskedjenek odahatni, hogy ezt a 18 milliós általunk felmért vagyont ne úgy fogadjanak, hogy kötözködés-jelleggel, az önkormányzat valamilyen műszaki, nem tudjuk mi a neve, én műszaki ember vagyok, nem tudom, mi a neve, mert hetenként változik, s a kollegák is hetenként változnak, fogadják el, és vegyék át ezt. Abszolút műszakilag megfelel, tehát mindenféle hatósági, jó, kivétel egy 170 m-es, kb. 1 millió Ft értékű dolog. Mert ezek után bármilyen építési engedélyt ennek a vízi társulatnak joga van megfellebbezni. Ez azért az egyik kérésünk, és kicsit össze, ez nem ők kértek meg, én elmondom, hogy szintén hasonlóképpen eljártam a DÉDÁSZ transzformátorállomás, ami kint van a régi 7-es mellett, a vízellátásáról. Annak idején a laktanyáról kaptak valami colos, meg mit tudom én, milyen, félig elrohadt vezetéken, laktanya megszűnt, levágták őket, mi megterveztük, kiviteleztük ezt a vezetéket, 100-as mm-es átmérővel, tűzcsappal a végén, vízjogi engedély alapján megcsináltuk. Többször írásban kértük az önkormányzatnál, szíveskedjenek ezt átvenni. Önök ott Ipari Parkot, meg nem tudom miket jobbról, balról, Vaska úr is, a laktanya felől is. Önöké lenne a vezeték. A DÉDÁSZ Rt. kéri ezt, hogy vegyék át. Írásban kértük, és nem volt affinitás a vagyongazdálkodási - nem tudom a nevét, mondom, mert hetenként változik – osztálytól, vegyék át ezt a vezetéket. Most az más dolog, mint vállalkozók, mi nem kapjuk meg addig a pénzünk egy részét, míg ez a vezeték nem az önkormányzaté …, de ingyen és bérmentve a DÉDÁSZ Rt. odaadja ezt a vezetéket. Szíveskedjenek ezzel úgy foglalkozni, vagy kijelölni azt a kollegát, aki nem mellébeszél, nem a Vízműhöz küld, mert a Vízmű csak üzemeltető, illetve kezelő, a tulajdonosok Önök. Szíveskedjenek ezt megoldani, illetve valahogy olyan potenta, állásfoglalásra jogosult képviselőt kijelölni, akivel azt a két dolgot, ami kb. 30 millió Ft, hogy így mondjam, ajándék, ezt vegyék át, Önök ott valamit fejlesztenek ugyan, a Petőfi utca végéről van szó, ugye a cross-pálya jobbról, balról. 100-as vezetéket kiépítettünk. DÉDÁSZ át akarja adni. Ennyi, ennyi volt. Ez a kérésünk, hogy szíveskedjenek odahatni, hogy ezt a mögöttem állók, vagy az engem megbízók odaadhassák ezt. Ennyi volt a kérésünk. Törőcsik Pál: Kérdezem, kíván-e valaki válaszolni? Cserti Tibor: Én azt hiszem, látom, jelentkezik Marton István kollégánk is, a terület képviselője, azonos véleményen vagyunk. Én a vízellátás témaköréhez kívánok hozzászólni. Magam is úgy látom egyébként, hogy Tőke úrnak ezzel kapcsolatos kérése jogos. Ennek az előzménye az, hogy ha egy önkormányzat elhatározza, hogy bizonyos területet belterületbe von – ugye ez zártkert volt –, ott más funkciót akar megvalósítani, lakásépítési területnek jelölte ki, telekosztást is tervez. Ott az előkészítés időszakában ezek az érvek sorban elhangzottak. Elhangzottak azok is, hogy kérem szépen, ettől a perctől kezdve vegyes tulajdon nem képzelhető el a közművek vonatkozásában is, tehát azt rendezni kell. Az én véleményem is az, hogy az önkormányzat döntött egyszer a belterületbe vonásról, és akkor az akkori tulajdonosokkal, az akkori rendezési tervi állapotok mellett nem állapodott meg, hogy milyen feltételekkel vonja belterületbe – és csak zárójelben jegyzem meg, hogy erről a bizottsági jegyzőkönyvek akkor szóltak, és felhívták a figyelmet, hogy ott nevezetesen vagyongyarapodás következik be az érintett tulajdonosoknak, nagyon sok telekspekulációra ad lehetőséget. Zárjuk le ezt a történelmi szakaszt, volt, akit kedvezően érintett, nyilvánvaló, volt, akit nem. És ettől a perctől kezdve én nem folytatnám, tehát amikor az önkormányzat döntött a belterületbe vonásról, akkor gyakorlatilag ennek az ódiumát is felvállalta. Az én megítélésem és a javaslatom a következő: mindenféleképpen ezt a most már belterületi vagyontárgyat át kell adni a Vízmű Vállalat tulajdoni, vagyontárgyai közé, gyakorlatilag egy állapotfelmérés kell, hogy megelőzze ezt a dolgot, mert hiszen magára a vállalatra sem lehet …. olyan feladatot, ami többletköltséggel jár, és amennyiben nem felel meg a szabványoknak, akkor bizony ennek a forrásfedezetét is biztosítani kell hozzá. És ez lenne a javaslatom. Marton István: A kérdéskört szerintem Cserti képviselőtársam nagyon jól megvilágította. Ebben a témakörben is a szabadhegyi közvilágítással párhuzamosan tavaly december 5-én volt egy lakossági fórum Szabadhegyen, és ott még az hangzott el, mert természetesen jelen volt a VIA Kanizsa Kht-től a Vízművön át a DÉDÁSZ képviselője, mindenki, aki az ottani infrastruktúrában érintett, hogy még komoly műszaki gondok voltak ezzel a vízvezeték-rendszerrel. Én tudom, hogy ez nehezen megy, mert az egyik leghosszabb és kellemetlenebb ügyem, az a Szabadhegy I-es Vízműtársulatnak az üzemeltetésre való átvétele volt szintén a Vízmű felé. Ez a Szabadhegy Vízmű II., ez teljesen magánerőből, magán forrásokból épült, ahogy itt a Tőke úr elmondotta. Bízom benne, hogy az eltelt időszakban olyan állapotba jött már, hogy a Vízmű is hamarosan át tudja venni üzemeltetésre. És hát való egy igazság, hogy a hivatal illetékes szakosztályainak ebben bizony olyan feladata van, amiből nem tudják kivonni magukat. Tőke Lajos: … amit előírtak, hogy tűzcsapok ott legyen, utólag betették a tisztelt építtetők. Utólag geodéziai bemérést csináltak. Tehát mindenféle műszaki dokumentáció készen van, holnap be tudjuk mutatni. Egyedül akaratról van szó. Ingyen és bérmentve, nem kell nekünk semmi se, tehát a mögötte lévő lakó már ingyen beköthet abban a pillanatban, vagy bővíti a város valahogy. Nagyon csöndben mondom. Szennyvíz-csatornázási problémája lehet. Még netán ők is hajlandók lettek volna, hogy így mondjam, vagy talán még most is arra, hogy közösen, netán egy közös szennyvízprogramba valahogy belépjenek. De hát mivel itt Korpavár, meg ez, meg az itt megelőzi ezt a témát, sajnos ez tolódik, én is úgy látom, mint csatornázási mérnök mondom, sajnos tolódik, bár ebben is lehetne másképp dolgozni az önkormányzatnak, hogy egy terv közeli állapotban legyünk, vagy egy tervvel zsebben és szekrényben legyünk, hogy bármelyik adott pillanatban lehessen tervezni erre, egyszer most pályázni erre egy szennyvíztémára. Ez most más dolog. De az, hogy ezt a vízművet nem tudjuk átadni, azt én most tisztán kimondom, az ügyintézők ide-oda küldözgetik ezt. ´97-ben született ez a jegyzőkönyv, azóta hetenként mennek, ők engem megbíztak, most egyeztünk baráti, régi ismerősök, mások, akik ismerik. El kell ezt rendezni valahogy. Egyébként bármelyik holnap kiadandó, holnaptól kiadandó építési engedélyt megfellebbezhetnének, nem fognak, mert nincs közmű, nem adható ki az építési engedély például. Egyébként 100-as átmérő, meg 80-as átmérő, meg tűzcsap van, meg bemérés van. Kivétel az a 170 m, ami kb. ´57-ben épült a szárítótól fölfele, aki ismeri jobban azt a dolgot. Azzal valamit kell csinálni, hát mi csináljunk, … és végeztem. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen a felvetést. Az illetékes osztályok bevonásával az ügyet kivizsgáljuk, és rövid időn belül választ adunk, és előre lépünk a dologban. Marton István: Mindössze egy mondatot. Az építési engedély kiadásának ez nem feltétele, ezt elvétette Tőke úr, gondolom, egyébként ismeri, mert a használatbavételi engedély kiadásának ez a feltétele, és hát az építés – használatbavétel között kb. 2 év el szokott telni, bár ma már, aki Szabadhegyen építkezik, az általában ezeket a dolgokat egy év alatt rendezi. Tehát az nem kisebbíti a probléma súlyát, de a történelmi hűség kedvéért, és hogy ne vezessük félre azokat, akik esetleg fáradtságot nem kímélve bennünk gyönyörködnek a Városi Televízióban. Tehát ez a dolog lényege, hogy a használatbavételi engedélynek a kritériuma. Törőcsik Pál: Írásban még Lakatos István Miklósfáról jelentkezett hozzászólásra, illetve felvetésre. Lakatos István: Szeretettel köszöntöm a közmeghallgatás résztvevőit és a képviselőtestületet. Miklósfai városrészből jöttem, jelenleg én vagyok a Miklósfai Sportegyesületnek az elnöke. El szeretném mondani, hogy miklósfai városrészben évekkel ez előtt pályázat útján nem kevés vállalkozói összefogással és társadalmi munkával – mondhatom nyugodtan – egy sportkomplexum épült ki, edzőpályával, villanyvilágításos focipályával, aminek az átadásán polgármester úr is részt vett. Amiért szót kívánok emelni, és úgy éreztem, hogy el kell jönnöm, az a gondunk ezzel a létesítménnyel, hogy köztudott, Nagykanizsán egyre inkább a termelő cégek, vagy azok a cégek, akik szponzorálni tudnák a sportot, egyre inkább eltűntek a mindennapokból, és a létesítmény fenntartása elég komoly költségeket jelent. Az energiaárak emelkedésével a három csapatnak a megyében való utaztatásával olyan terhek rakódtak ránk, amikkel most már ebben az évben nagyon sarkalatosan leültünk, és oda jutottunk sajnos, mint a profi sportegyesület is, meg a MÁV NTE is, hogy napi anyagi gondokkal küszködünk, ami azt jelenti, hogy a közműszámláinkat is nagyon nehezen tudjuk kifizetni. Ennek érzékeltetésére el tudnám mondani, hogy a sportegyesület, amelyik az ifi csapatot, meg a serdülőket is foglalkoztatja, nem kevés diákot, kb. 40 diákot mozgat meg, a felnőtt sportolókat nem számítva, kb. 3,5 milliós költségvetésből kéne egy évben, hogy nullára menjünk. Az önkormányzattól viszont sajnálatos módon, éveken keresztül egyre csökkenőbb támogatást kapunk ebben a dologban, ami ebben az évben mindössze 600 ezer Ft volt. Erre azt tudnám még fölhozni, hogy a környező településeken, a kis falukban az önkormányzat, gondolom, ott másként vannak az elosztások, 1,5-től 3 millió Ft-ig ad a sport támogatására működési kiadások területén. Mi megértjük azt, hogy jó dolog, hogy ha ennek a városnak egy profi futballcsapata van, és nem is ő ellenük beszélünk, csupán csak azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a költségvetés összeállításakor azért legyenek figyelemmel nemcsak a profi sportra, hanem a többi tömegsportra, beleértve a kézilabdától a kosárlabdáig, vagy a vívókat, meg az összes többit. Tehát valami arányosságot próbáljunk találni, hogy ne essünk bele abba a hibába, hogy a profi sportra nagy kínok árán, de megszavazott a képviselőtestület 100 millió Ft-ot, ugyanakkor egy ilyen városrész mindössze 600 ezer Ft-tal kénytelen beérni. Na most a helyzet az, hogy nálunk is ott egy-két megszállott vállalkozó még azért van, akik a mindennapi kis forintjaikból félretesznek a csapatba, de mivelhogy a vásárlóerő érezhetően csökkent, és a szolgáltatások igénybevétele is egyre inkább háttérbe szorul, így sajnos azok, akik eddig adakozni tudtak is, egyre kevesebb Ft-ot tudnak áldozni a sportra. Arról nem beszélve, hogy, mint ahogy a Bicsák képviselő úr is mondta, szüksége van az embereknek arra a vasárnapi mérkőzésre, hogy elmenjenek, és legalább annyit szórakozzanak. Sajnos a miklósfai embereknek is egyre nehezebb lesz, és hogyha valamilyen úton-módon nem tudunk egy kicsit több támogatást szerezni, akkor lehetséges, hogy mi is oda jutunk, hogy fel kell adnunk ezt a nem kevés munkával és nem kevés pénzzel épített villanyvilágításos sporttelepünket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Törőcsik Pál: Kiss László képviselő úr kíván szólni. Kiss László: Én ismerem ezeket a problémákat, a sportkörnek ezen problémáit, attól függetlenül, hogy ők nem jöttek hozzám ezekkel a gondokkal, és én sem továbbítottam ilyen jellegű nehézségekről híreket az önkormányzati testülethez. De az utolsó mondatokban elhangzottak megérlelték bennem azt a szándékot, amit már korábban is javasolni akartam, s most szeretném a testület figyelmét ismételten felhívni arra, hogy a jövő évi adórendeletünk kialakításánál, kidolgozásánál tekintettel kell lennünk azokra a vállalkozásokra, akár kisvállalkozásokra is, akik a saját pénzükből ezeket a kisebb sportegyesületeket, s egyéb más tevékenységet támogatni szeretnének. Én úgy vélem, hogy valamiféleképpen ismét lehetővé kell tennünk azt, hogy az iparűzési adóból bizonyos %-ot ilyen célra lehessen mindenkinek, minden vállalkozásnak szabadon fordítani. Én nem akarok most konkrét javaslatot tenni, csak a figyelmet akarom felhívni, hogy erre gondoljunk, és a rendeletalkotásnál ilyen irányban is mozduljunk el. Törőcsik Pál: Annyit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban válaszként, hogy a helyi adórendeletünk módosításával kapcsolatban ezen a megoldási variációkon is dolgozunk, úgyhogy ezek megfelelő előkészítés után bizottságok elé megvitatásra kerülnek. Tüttő István: Már van két változat. Törőcsik Pál: Igen, tehát tulajdonképpen a megoldás irányába mutató javaslaton már dolgozunk. Tarnóczky Attila: Csak azt szeretném jelezni, hogy egyik változat sem szaporítja a rendelkezésre álló pénzt. Törőcsik Pál: Köszönöm. Írásban ennyi hozzászólásra jelentkező volt. Én megkérdezem a kedves vendégeket, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Látom jelentkezését a Béres Sándor úrnak. Parancsoljon. Béres Sándor: Béres Sándor testnevelő vagyok. Hova mész öcsém? – mondja a nővérem, mikor kiléptem az ajtón. Mondom, közmeghallgatásra. Akkor azért ne feledd a közmondást, hogy „a kutya ugat, a karaván meg halad”. Mondom, nem feledem, de azért pár szót szólnék. A testnevelési órán használatos terminológiát, azt itt nem tudom használni, mert hogyan is nézne ki az, hogy a baloldalnak azt mondanám véletlenül, hogy jobbra át. Amikor kis rövidnadrágos, kopasz gyerek voltam, s a zeneiskola színpadára felmentem, meghajoltam, leültem a zongorához és egy billentyűt sem tudtam leütni, mert minden kiment a fejemből. Na ez nem fordulhat elő, most nem fogok belesülni, mert hoztam egy kottát is, hogy nehogy hamisan játsszam. Én igazából nem szeretek beszélni, én inkább újságcikket szeretek írni. Azért szeretem az újságcikket, mert szeretik olvasni az emberek. Azért szeretik olvasni az emberek, mert arról írok, ami őket érdekli, és úgy írok róla, hogy az érdekes és humoros, és ők is úgy mondanák el, és úgy írnák meg, ha nem volnának gyávák. Tegnap éjjel megnéztem egy filmet, az volt a címe, hogy „Gázolás”. 1 óráig tartott. A következőről szólt. Egy fiatal bírónak ítélkezni kellett a szerelme fölött, aki elütött valakit, és az volt a problémája, hogy az emberi tisztesség, a hivatástudat győzedelmeskedjen a szerelem fölött. Most itt, ezen a filmen az emberi tisztesség és a hivatástudat győzedelmeskedett, de ennél az önkormányzatnál, ahogy a gyűléseket végignézem, lévén ez egy fiatal testület, itt bizony sokszor a szerelem győz. Szeretnék beszélni a sportról, a közlekedésről, az uszoda-sétakert-strand együttesről, egy-két szót a szobrokról és a középületekről. Hát a labdarúgásról egy szót. Miniszterelnökünk azt mondta, hogy olyan jól szerepeltünk az olimpián, hogy mi már megértünk arra, hogy olimpiát rendezzünk olyan 16-24 év múlva. Akkor most felolvasnám, hogy miket írt ő, aztán meg majd…. Tüttő István: Sándor, ha megkérhetnénk, hogy a lényeget mond el.. Béres Sándor: Ez a lényeghez tartozik, itt minden a lényeg. Számunkra nem az a kérdés, hogy lesz-e olimpia 16 vagy 24 év múlva Magyarországon, hanem az, ki tart-e a minimálbér a hó végéig? A magyar sportban a bázist adó szinten 30 nap a távlat, kicsit feljebb talán 6 hónap, jobb helyeken 1 év. A 8 Sydney-ben nyert arany nem azért nagy dolog, mert a népességhez viszonyítva jó az arány, hanem azért, mert a sportoló magyar emberekhez képest elképesztő az érmek száma. Magyarországon mindig kevesen sportoltak, de soha olyan kevesen nem, mint napjainkban. Fogynak az igazolt sportolók, fogynak a létesítmények. Sportoló tömegekről beszélni pedig lehetetlen. Bárdosi Sándor, a birkózó azt kérdezte a napokban, hogyha őt ennyien szeretik, akkor miért üres a birkózócsarnok a bajnokságokon? Kovács Ágnes inkább már nem is kérdez semmit. A magyar ember nemcsak nem sportol, de sporteseményre sem jár. – Ne aludj Miklós! – A magyar átlagembernek sokkal kevesebb köze van sporthoz, mint az ország miniszterelnökének. Ebben a helyzetben mondja a miniszterelnök, hogy rendezhetnénk egyszer olimpiát, Igaza van. Rendezhetnénk akkor, ha ebben az országban tömegek sportolnának végre, ha ebben az országban egy pedagógus büszke lehetne arra, hogy testnevelést tanít, ha ebben az országban bármely sportágban dolgozó nevelőedző el tudná tartani a családját. Ezen kívül rendezhetnénk olimpiát, ha az ország megtanulná értékelni a sportsikereket, ha ennek az országnak fontos lenne legalább egy felnőtt atlétikai országos bajnokság, a serdülőkről már nem is beszélve. Rendezhetnénk olimpiát, ha az olimpiai ezüstérmes birkózó egyesülete tudná fogadni az olimpia mámorában birkózónak jelentkező gyerekeket, ha az olimpián 5. helyezést elnyert kerékpáros világbajnoki részvétele nem jelentene megoldhatatlan pénzügyi problémát, ha létezne ebben az országban középiskolai, netán felsőoktatás szintű sportrendszer. Egyáltalán, ha ennek az országnak olyan pontos lenne a sport, mint amilyen fontos kell legyen egy olimpiát rendezendő országnak. Ennek az országnak egy városa Nagykanizsa. Gyerekkoromban kiollóztam egy cikket. Hiába kerestem én egész vasárnap, nem találtam, de azért emlékszem rá. Így szólt: a város egyik sportegyesülete elkészíti az éves költségvetést, amiben a labdarúgók kapják a pénzt túlsúlyosan és a többiek valamicskét kapnak, és mindenki megvan elégve, igen, ez nagyon jó. És akkor felállnak, mennének, de akkor feláll a szertáros, és azt mondja, hogy itt valami nem stimmel, itt még több pénz kéne a labdarúgóknak. Akkor újra leülnek, ettől, attól, amattól elvesznek, a labdarúgók többet kapnak. Aztán jön az edző, aztán jön a játékos, aztán jön a szocialisták, aztán jönnek Marton úr, aztán jönnek Tüttő úr, és a végén elkészül költségvetés, ami így néz ki. minden a labdarúgóké, és a többieké pedig semmi, és akkor boldogan felállnak és hazamennek. Ez a cikk egész életemben nemhogy végigkísér, hanem sajnos végigkísért. Az iskolában azt mondja miniszterünk, meg vagyok elégedve a 8 olimpiai éremmel, de igazából nem vagyok megelégedve az atlétikával, a tornával és az úszással. Én még hozzátenném, hogy a labdajátékokkal sem, mert hiszen egy női csapat 14 félidejéből 2 tetszett, akkor oltári szerencsével eljutottak a döntőbe, ahol pedig 6 gólról elvesztették, ami az edző felelőssége, hiába is sír. Na ezzel azt akarom mondani, hogy miniszterünk kimondta azt, amire nem is gondolt, ugyanis az atlétika, torna, úszás és a labdajátékok képezik az iskolai sportnak az alapját. Hát, ha erre nem jut pénz, akkor nem tudom, hogy mit várnak a jövőtől. Nálunk a testnevelési órán körülbelül így néznek ki a gyerekek. Osztálylétszám 33, felmentett 3, marad 30, aznap ideiglenesen beteg 3, marad 27. Elfelejtett elhozni 4 szerelést, marad 23. A 23-ból 13 nem dolgozik, mert mit tudom én, miért, marad 10. Vagyis a 30-nak az egyharmada dolgozik, a kétharmada meg nem csinál semmit, és ott vagyok én, mint kiszolgáló intézmény, akinek vigyázzba kell a szülő előtt, gyerek előtt, mindenki előtt. Magyarul, a gyerek azt csinál, amit akar. Én meg nem tudok csinálni semmit. Na, elszörnyedve olvastam a Zalai Hírlapban, meg a Nemzeti Sportban, hogy Marton úr azt mondja: most megnézzük majd a szerződéseket, átvizsgáljuk, hogy majd milyen legyen itt a jövő, hogy majd mit akarunk csinálni. Azt mondja Iványi – én nem tudom, milyen edző, van-e papírja, mindegy NB-I-ben itt akárki lehet edző – azt mondja, most a városnak össze kell fogni és a jövőben. Nincs itt jövő. 3 év volt. Megmutathattak mindent, hogy mit tudnak. Nem tudnak semmit. Elégedetlen az edző, elégedetlen a játékos, elégedetlen a néző, elégedetlen a város, elégedetlen az önkormányzat. Mi a fenének fordítunk erre 1 Ft-ot is, ha mindenki elégedetlen. Hát nem azért élünk, hogy az örömünkre legyünk? Hát egyszerűen nem értem, mi ez a labdarúgás-szeretet. A sport a következőt írja az MTK meccs után: a nagykanizsai fiúk arra rúgták a labdát, amerre álltak – onnan idézek. Azt mondja Marton úr, elbocsátottuk az edzőt, de a részletekről nem nyilatkozom. Az önkormányzat zárt ülést rendel el, a szerződésekben titkos záradék. Nem értem. Itt a város pénzéről van szó, az enyémről is. Mi az, hogy titkos záradék? Mi az, hogy zárt ülés? Mi az, hogy nem mondom meg, mit? Az én pénzemről van szó. Majd ha Önök a saját zsebükből fizetik, akkor lehet titkos záradék, meg zárt ülés. És én minden forintra kíváncsi vagyok. Az utóbbi televíziós műsorban azt hallottam Tőled, úgy körülbelül, mintha azt mondtad volna, hogy 56 millióba került a labdarúgás. Na ne vicceljünk most már. Hát van körülbelül 20 labdarúgó, meg 10 fullajtár, vannak 30-an, akkor, ha csak annyit keresnének, mint én, 1 milliót egy évben, az már maga 30 millió. És akkor ott van nevezési díj, szerelés, utazás, étkezés, szállás, edzőtábor. Ne hülyítsük már egymást. Van ez 150 millió is. Na most, mit lehetne kezdeni 150 millióval, hogyha elfelejtkeznénk a labdarúgásról. Mert a labdarúgás nem szórakoztat senkit, hiába hivatkozol rá Miklós, hogy a várost szórakoztatja. Nem szórakoztatja. Ebből az 55000-es lakosú városból ott volt 1200 az újság szerint. De én vagyok olyan hülye, hogy kimentem, és megszámoltam, hogy egy, kettő, három, és ott nem volt 900 sem. Bizony. Aztán. Azt mondja Marton úr: hát mi az, hogy 300.000 Ft büntetést kell nekünk fizetni. Nem kell a városnak. Pontosan lehet látni, hogy ki az a 10 gyerek, aki mocskos zsidózott. Az az a 10 gyerek, aki a vasárnapi meccsen majd büdös cigányozik. Egyetlenegy rendező oda nem ment. Megállították a meccset és bemondták, hogy hát kérem, kedves nézőink, úgy viselkedjenek, hogy. Nem kell, oda kell menni, meg kell fogni a fülüket, és ki kell vinni, és megmagyarázni neki, hogy mit is mondtatok ti valójában. Aztán meg a büntetést velük kifizettetni. Hát ennyit láttam meccsből, kerítésen kívülről, meg még két gólt, amit mi kaptunk. Egyszerűen nem értem, hogy a városnak mi szüksége van erre a labdarúgásra. Megmondom mire lehetett volna költeni a pénzt. Azt olvastam az újságban, hogy az új uszodának 1 m-re 2 millió Ft. 50 m, az 100 millió Ft, meg még a kis cullang, úgyhogy a labdarúgók által elköltött ide pénzből lehetne a városnak egy kultúrált, szép strandja. És akkor még maradna egy márványtáblára pénz, hogy állította Nagykanizsa Önkormányzat 2000. És akkor aztán tettek valamit. A tavalyi pénzből lehetett volna – mert olvasom a sportban, hogy Kaposvár 100 millióért egy műanyagpályát, atlétikapályát épít –, a tavalyi pénzből meg lehetett volna egy műanyagpályát, a tavalyelőtti pénzből meg lehetett volna egy olyan, hát nem akarom azt mondani, hogy sportcsarnokot, egy olyan csarnokot, amiben 3000 ember kulturáltan elfér, lehet ott sportolni, lehet könnyűzenei rendezvényeket, akár kiállításokat is rendezni, és akkor még mindig maradna egy kis pénz márványtáblára, hogy állítatta az önkormányzat. Akkor valamit csináltak, és … Igaz, hogy le kell mondani egy-két évig a labdarúgókról. De mi az, hogy labdarúgók. 30 ember pénzéről van szó. Semmi másról nincs szó. Hát miért kényeztetjük mi ezeket az embereket? Hát a Marton úrnak ügyvezető elnöki fizetése esküszöm, hogy amit hallok, olyan 240.000 Ft, de én, ha egyszer nem mondják meg, hogy a város pénzét mire költik, akkor én arra gondolok, amire akarok, mert ezt a sanszot megadják nekem. Mondjuk 240.000 Ft. Az biztos, hogy a város összes testnevelője a délutáni sportfoglalkozáson, együttesen nem keres annyit. Hát akkor mit várnak a várostól, meg a jövőtől, mikor semmi nincs? Na akkor ennyit a labdarúgásról. Most az uszoda. Én mikor gyerek voltam, ott éltem az életemet a strandon, én nem voltam finnyás, Kisfaludy sarokra hallottam, hogy békák kuruttyolnak a zöld vízben, és a déli szél volt, akkor odahozta az illatát, mégis itt vagyok, egészséges vagyok, nem haltam bele. De ezt az uszodát, amire annyira vártam, nem szeretem. Nem szeretem, mert félhomály van, mert büdös van, mert kötelező a sapka, mert láncok, kötelek közé vagyok szorítva. Hol van itt a szabadság, az én szórakozásom, hogy jól érezzem magam? Én híve volnék egy melegvizes strandnak, hiszen ott van a kút. Csinálják meg azt a strandot. És nyissák ki április 1-jén, és ne június 1-jén, mert mire kinyitják a kanizsai strandot, én már odaszoktam egy pocsolyához, én jól érzem magam a békákkal, én már nem változtatok társaságot, és az a strand ott marad üresen. Valamikor ki tudtam én a gyerekeket úszni tanítani, májusban, áprilisban, nem fagytak meg. Mindig egyre kevesebbet kapnak a gyerekek, egyre jobban kényeztetjük őket. Na, én a következőt csinálnám a stranddal. Nagyon szép a kerítés a MAORT-telep felé, de ugyanaz a kerítés benn a Sétakertben otromba. Elvettük a Sétakertnek a legszebb részét, ahova medencét nem tehetünk, mert a fákról hullik a gaz. Ami alatt napozni nem lehet, mert nincs nap. Ami alatt labdázni nem lehet, mert ki a fene lépeget törött ágakra. Tehát elvettük a Sétakertnek egy olyan részét, ami a legszebb. Én azt a kerítést lebontanám, arra nincs szükség, hiszen strand sincs. A strand területét hozzákapcsolnám a Sétakerthez, ott 10 hónapon keresztül gyalogoljon keresztül az, aki akar. Azt az épületet, amiben pedig az igazgató fűt télen, és világít, ami Park Étterem volt, de felújították, én azt lebontanám, és akkor takarékoskodnék, mert arra nincs szükség. Én nagyon örültem, mikor, mint Park Éttermet meg akarták szüntetni, itt is meg voltam botránkozva, mert láttam, hogy egy új palotát építenek oda. Annak a palotának a következő volna a célja, hogy nyáron ott vetkőzzenek le az emberek. Én a következőképpen jártam. Leteszem a Sétakertben az autóm, aztán lesétálok, megveszem a Csengeryben a jegyet, aztán felsétálok a Sétakertben, levetkőzöm, aztán lesétálok fürdeni a Csengerybe. Hát, ha az emberből hülyét csinálnak, akkor nem megyek én strandra sem. Én úgy oldanám meg ezt, hogy lebontanám a kerítést, visszaadnám a régi területet. Még azt az épületet is, bármennyit ér, bármilyen szép, leszedném, és a maradék kerítés, esetleg a temető oldalán párhuzamosan húznék egy jel értékűt. Na akkor a város közlekedéséről pár szót. Amikor kijövök a Berzsenyi utcából, megyek a Rozgonyin balra, mennék, mert a MERA, nem biztosító, valamilyen biztonsági szolgáltató, nem tudom micsoda, ott három autó áll örökké a kereszteződésben. Na most ennek a társaságnak valamilyen jó ismerőse lehet a rendőrségen, mert náluk állandóan mozog a megállni tilos tábla. Az mindig egy kicsit errébb, arrébb, meg amarrébb van téve. Lehet, hogy nekik könnyű, csak az egész városnak rossz, mert nem tudom eldönteni, hogy kerülnek, vagy bekanyarodnak, vagy előznek, vagy mi a fenét csinálnak. Én javaslom, hogy ez a társaság szép pénzért béreljen egy parkolót, ahogy bemegyünk a Berzsenyibe jobbra, a füves részen. De, ha a környezetvédők tiltakoznának, akkor menjenek egy kicsit tovább, ott a transzformátor mögött is megállhatnának. De ha az se tetszik, akkor a Templom oldalán, igaz, hogy nagy baj, 30 m-t kéne gyalogolni, ez borzasztó, és akkor egy fél várossal jót tennének, úgyhogy legyenek szívesek egy kicsit jobban utánanézni. A Kanizsa Magazinban írtam egy cikket, ami a Huszti tér közlekedéséről szól. Most elmesélem, hogy ott mi van. Ha a Rozgonyiból megyek a Mező Ferenc Gimnáziumba, és zöld lámpát kapok, és az előttem lévő véletlenül jobbra akar kanyarodni, ő nem tud menni, mert zöldet kapnak a gyalogosok is. Én meg tőle nem tudok menni, mert mi is történne, hogyha jobbra húzódna az, aki jobbra akar kanyarodni, tehát ez egyszer ugrott. Na, ha átverekedem magam a kereszteződésen, akkor a diákok százaival találkozom, az úttesten mennek, mert én még a lánc mögött, a járdán nem láttam. Akkor ugyanez a szituáció előfordul egy balra kanyarral, aki balra akar kanyarodni, attól nem tudok menni, jobbra nem tudom előzni, mert ott gyalogolnak a gyalogosok. Na most, jövök visszafelé az iskolából. Az Eötvös tér északi oldalán mennék be a Rozgonyiba, de valakinek a hülye találmánya volt, hogy miután zöld lámpát kap az előttem lévő autó, utána rögtön az 5 m-re lévő parkolóba beáll. Ha nem áll be, akkor a parkolóból valaki kitolat. Ez egy lehetetlen állapot, hogy lámpa után parkoló legyen. Én a következőt ajánlom ezzel a Huszti térrel. Ez is nagyon drága dolog volna. Egy körforgalmat csinálnák, és a körforgalom közepébe tenném a 17. hosszúsági fokot jelző szobrot. Miért? Mert az egy méltatlan helyen van. Ott két aszfaltjárda van és egy földút, és 8 oszlop, és az iskola … m magas, egy üveggel, ilyen emberbarát módon ilyen üvegcseréppel körberaknám, akkor talán örökérvényű volna az a szobor. Úgyhogy el kéne gondolkodni, nagyon drága volna, vagy azt hiszem, az egy olcsóbb megoldás, a láncokat le kéne szerelni, és a Platán sor meghosszabbításába zebrákat kellene tenni, amin átmennének a gyerekek. Ez azért is megoldható, bár ott nagy a forgalom, de felgyorsulni nem tudnak, mert olyan közel vannak a lámpák és a kanyarok, hogy ott nem lehetne baj. Törőcsik Pál: Sándor … komolyan mondom, mert ….. Béres Sándor: Nagyon közel van, most a parkolásról egy pár szót. Én az Ady u. 11-ben lakom. Van egy kulcsom, hogy kiszállok az autóból, kinyissam, visszaálljak, odaálljak. Nem használom. Van a nővéremtől egy ingyen parkolójegyem, azt megint nem használom, mert nem megyek fel az utca közepére, hogy legyalogoljak az utca elejére. Bemehetek az udvarra is, de mázsás kaput nem akarok. Én már nem szeretek Nagykanizsán élni, én már nem tudok hazamenni. Hát találjanak már valami olyasmit, hogy az ember haza tudjon menni, mert ami a parkolást illeti, ott, a fogorvosokkal szemben egy parkolóhely van. Az ott lévő autót mindig lebilincselik. Ebből arra következtetek, hogy ennek a társaságnak, akik bilincselnek, nem az a céljuk, hogy a városban rend legyen, hanem, hogy kaszáljanak, mert ha az volna a dolguk, hogy rend legyen, akkor odatennének egy …, és többet nem tudna odamenni senki. Vagy például, nem tudom, Önök ezt hogyan oldják meg, mikor itt állnak az autójukkal a művelődési ház előtt. Megállni tilos, záróvonal, Tűzoltóságnak fenntartott sárgacsíkos terület, még egy …. leülök a templom mögé, nem látszik más, csak kipufogókat, nem látom ennek a szép művelődési háznak a homlokzatát. Hát Önök, akik nem tartják be, meg nem is büntetik meg Önöket, Önök hogyan csinálnak így rendet? S a következő. Én csodálkozom nagyon. Ennek a városnak van egy kitüntetett ….. vezetője, miközben azt kell lássam, hogy az ablakokból ajtók lesznek. A század elején épült családi házak: fele tető pala, a másik cserép, a harmadik moha. Az egyik ereszről folyik a víz, a másik az gyönyörű, az egyharmad rész pirosra festve, a kétharmad rész zöldre, a harmadik harmad meg sárgára. Hát én nem tudom. És ilyen millió épület van. Hát nem tudnak, hát miért engedik ezt meg? És végül a szobrokról. Nekem, én sokra tartom ennek a város, mit tudom, ápoló társaságnak a tevékenységét, de én valahogy a szobrokra nem lenézni szeretek, hanem fölnézni szeretek. Szeretem, ha egy szobornak van mérete, meg tömege. Azért örülök ennek a Trianon-szobornak. És nagyon csodálkozom az embereken, hogy 10 megkérdezettből 2 ellenzi és ő …. Hát nem tudom, hogy szégyelljem is, hogy ebben az országban valamikor 15 millióan éltek, és ötöt elcsatoltak, és az ország kétharmadát elcsatolták, és erre szeretnénk egy régi szoborral emlékezni, hogy hát szeretnénk azokra gondolni, akik kívül rekedtek, vagy netán még arra gondolni, esetleg egyszer hozzánk tartoznak? Hát ez egy olyan nagy bűn? Hát ez egy egyszerű emberi dolog. Hát, ha végignézünk a magyar vezetékneveket, hát az erdélyi városnevek 90%-a a legszebb magyar vezetéknév. Hát miért kell szégyellni ezt a szobrot? Én nem vagyok egy vad nacionalista, szó sincs ilyesmiről, semmi. Isten őrizz, hogy …. nem. Mert a szobor, ez egy szobor, emlékezzünk arra, ami volt. Erről van szó. Búcsúzóul egy idézetet szeretnék felolvasni, ez kettő mondat. Ez Önöknek szól. Hát ezt el tudom mondani kívülről is. Balassi Bálint a végvári vitézekről, és semmiképpen nem Önökről mondta. „Az győzi … a szép tisztességről ők mindent hátrahagynak. Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” Köszönöm szépen. Marton István: Nagyon örülök, hogy egy ilyen jól koreografált előadást volt szerencsénk meghallgatni. Egyet azért sajnálok, hogy a néhány évvel ezelőtti slusszpoént Béres úr most nem adta elő. Hát, az itt ülő, régebb óta képviselő hölgyek, urak talán emlékeznek rá, mikor térdre borult a mikrofon előtt, annyira kérte a testületet. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik pedig, nem tudom, hogy milyen hírek járnak, és Béres úr, aki ugye jeles atléta volt, be van oltva a futball ellen, nekem különösebb gondot nem okoz, de azért azt szeretném elmondani minden nézőnek, hogy én a mai napig még egy fillért se vettem fel a végzett munkámért a Futball Kft-nél. Béres Sándor: …… a lényeg az, hogy ne ….., de minden, ami ….. (nem a mikrofonba beszél, nem érteni) Törőcsik Pál: Kedves képviselőtársaim, kedves vendégeink! Egyetlen pont van még vissza, nevezetesen, özvegy Horváth Sándorné levelet írt nekünk, amelyben kéri, hogy olvassuk fel ezt a levelet a közmeghallgatáson. Tartalmából ki fog derülni, hogy mi az, amit kérni szeretne. Kézírással írt levél, elég nehezen olvasható, úgyhogy ezennel tisztelettel felolvasom Önöknek. Címzett Nagykanizsa Megyei Jogú Város képviselőtestülete. Közmeghallgatás. „Kérem levelem felolvasását! Élve állampolgári jogommal, özv. Horváth Sándorné palini lakos, tisztelettel kérem egyéni és egyben közérdekű problémám elbírálását. Mentségemül felhozom, hogy személyesen megjelenni egészségügyi állapotom miatt nem tudok. Fogadják el írásban küldött kérésemet. Két testvér életútjáról van szó. Nevezettek: Durgó Ilona és Durgó Katalin testvérek, volt vöröskeresztes sebész ápolónő, kik az I. világháború idején önként jelentkeztek a frontra. Tudásukat, idejüket, szívük egész szeretetét embertársaik rendelkezésére bocsátották. Mindketten számos kitüntetésben részesültek, mindketten elsőként kapták meg Magyarországon a legmagasabb vöröskeresztes kitüntetést. A palini temetőben nyugszanak. A polgármester úrnak, igaz magánjellegű levélben már leírtam kérésemet, de választ még nem kaptam. Bicsák Miklós I. sz. képviselőnknek átadtam a róluk szóló dokumentumokat. A dokumentumok alapján elbírálásukat kérem. Vályogfalu kis házunk falán nem lehet-e megörökíteni egy emléktáblán, kik voltak ők? Példamutató tevékenységüket meg kellene menteni az utókor számára. Velük való kapcsolatomat önéletrajzomban rögzítettem és átadtam a képviselőnknek. Tisztelettel kérem, egyéni és közérdekű problémámmal szíveskedjenek foglalkozni. Tisztelettel és köszönettel özvegy Horváth Sándorné, Palin.” Annyit szeretnék ezzel kapcsolatban tisztelt képviselőtársaimnak elmondani, hogy ebben az ügyben intézkedtünk, és most az adatok egyeztetése folyik, és ebben az ügyben alpolgármester úr, polgármester úr is intézkedett, tehát mindenképpen az illetékes szakbizottság elé fogjuk a dolgot utalni, és ebben lépni fogunk. Tarnóczky Attila: Tisztelt Közgyűlés! Az ügy nálam van. Nálam van a hagyaték egy része is. Durgó Katalinról komoly adatgyűjtemény van ebben a hagyatékban, sajnos Durgó Ilonáról nincsen. A Városi Vöröskereszthez fordultam, és segítséget ígértek, hogy az ő esetében is a központi vöröskereszt nyilvántartásból egyfajta életrajzot, pályautat adnak nekünk, akkor vihetjük az illetékes bizottság elé. Úgy gondolom egyébként, hogy magát a kérést meg támogatnunk kell majd akkor, hogyha sor kerül rá. Tüttő István: Tehát ebből is látszik, hogy a magánlevélre is léptünk, csak nem jutottunk abba a fázisba, hogy érdemi választ adtunk volna. Erre rövidesen sor kerül. Törőcsik Pál: Tisztelt képviselőtársaim, kedves vendégeink, kedves nézőink, ezzel a közmeghallgatás befejeződött. Köszönjük megtisztelő figyelmüket, köszönjük mindenki segítőkész részvételét. Törőcsik Pál alpolgármester más hozzászólás nem lévén az ülést 19.25 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Törőcsik Pál jegyző alpolgármester A jegyzőkönyvet készítette: Kovács Éva |
