* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 167.54 KB | |
| 2026-04-15 14:44:44 | |
 | |||||||
Nyilvános  14 | 14 | 1999. szeptember 28. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghallgatás J e g y z ő k ö n y v Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1999. szeptember 28-án (kedd) 14.00 órakor tartott közmeghallgatásáról. Az ülés helye: Mindenki Háza, Miklósfa Jelen vannak: Antalics Dezső, Balogh László, Dr. Baranyi Enikő, Bicsák Miklós, Birkner Zoltán, Budai István, Dr. Csákai Iván, Cserti Tibor, Dr. Fodor Csaba, Dr. Gőgös Péter, Gyalókai Zoltán, Györek László, Dr. Horváth György, Dr. Kalmár Béla, Kelemen Z. Pál, Kiss László, Marton István, Mayer Ferenc, Röst János, Tarnóczky Attila, Teleki László, Tóth László, Tóth Zsuzsa, Törőcsik Pál, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Tuboly Marianna jegyző, Dr. Gyergyák Krisztina aljegyző, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Partiné Dr. Szmodics Györgyi osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta önálló irodavezető, Bodzai Tiborné személyzeti vezetője, Karmazin József városi főépítész, Kámán László IKI vezetője. Megjelentek: Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap főszerkesztője, Marton Györgyi a Zalai Hírlap nagykanizsai szerkesztőségének vezetője, Molnár László és Nagy Judit a Zala Rádió munkatársa és kb. 15 állampolgár. Törőcsik Pál: Szeretettel köszöntöm a miklósfaiakat, akik itt helyet foglalnak és képviselőtársaim nevében is megköszönöm, hogy ilyen kedvesen fogadtak bennünket, és ilyen körülményeket biztosítottak mai munkánkhoz. Ezek után képviselőtársam Kiss László urat köszönteném, mint a mai közgyűlésünk itteni házigazdáját, és mielőtt elkezdenénk a közmeghallgatást, átadnám neki a szót. Kiss László: Köszönöm alpolgármester úr! Szokásunkhoz híven ülve maradva mondanám. Tisztelt Közgyűlés, kedves vendégeink! Mint Miklósfa városrész önkormányzati képviselője Miklósfa választópolgárai és lakói nevében tisztelettel köszöntöm Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlését és minden kedves jelenlévőt abból az alkalomból, hogy a közgyűlés első alkalommal tartja Miklósfán az ülését. Remélem, hogy a közmeghallgatáson és az ülésen szerzett tapasztalatok, benyomások alapján képviselőtársaim jobban megismerik a városrész problémáit, megoldásra váró feladatait és megértik az itt élők törekvéseit. Úgy vélem, hogy célszerűbb lenne, ha a jövőben a közgyűlés gyakrabban tartana különböző városrészekben kihelyezett üléseket. Javaslom, hogy a jövő évi munkaterv összeállításakor ezt mindannyian vegyük figyelembe. Ezen néhány gondolat után még egyszer sok szeretettel, tisztelettel köszöntök minden jelenlévőt és jó munkát kívánok mindannyiunknak. Köszönöm. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen. Hölgyeim és uraim! Mielőtt a közmeghallgatást elkezdenénk, el kell mondani néhány benyomást, ahogy Miklósfára érkeztünk, öröm volt végigjönni az utcákon, mert mindenhol lázas munka folyik, ismerve a miklósfaiak szorgalmát és tenni akarását, végig figyelemmel kísérhetjük és kísérhettük, hogy hogyan fejlődik és szépül a Miklósfai városrész. Most egy kis kényelmetlenséget ugyan okoz a közművesítéssel együtt járó munka, de hát reméljük, hogyha ez befejeződik, akkor mindannyiunk közös megelégedésére egy nagyon fontos beruházást tudtunk itt végrehajtani a közösség javára. Mindezek előrebocsátása után elmondanám, hogy a közmeghallgatásokon a jelentkezők 5 perc időtartamban elmondhatják az észrevételeiket, közlendőiket, mellettem fekszik egy lista, hogy négyen jelentkeztek eddig, akik szólni kívántak, így elsőként Fenyves Jenő úr Nagykanizsa, Király u. 31. szám alatti lakos kíván hozzászólni. Megadom a szót. Fenyves Jenő (Nagykanizsa, Király u. 31.): Tisztelt Közgyűlés, két témában szeretnék hozzászólni, egyik témában megbízásról, mert akik írták a levelet, nem tudnak itt lenni és engem kértek fel, hogy ismertessem. Avval kezdeném, amivel megbíztak. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése és Nagykanizsa Megyei Jogú Város Jegyzőjének. Nagykanizsán virágüzlettel rendelkező egyéni vállalkozók, bt-k, több éve megfigyeltük, hogy jelesebb névnapokon, halottak napja környékén, karácsony, húsvét előtt közterületek, temetők környékén, piacokon többszörösére nő a virág, dísznövény árusító, koszorú árusítók száma, és egyre többen árusítanak húsvéti, karácsony díszeket, selyemvirágot, gyertyát stb. Mivel ezen tevékenység működési engedély, és telephely birtokában lehetséges, felmerül a kérdés, hogy ezen árusok mindegyike rendelkezik-e megfelelő engedéllyel. Mivel a működési engedélyeket a Polgármesteri Hivatal adja ki, könnyen megállapítható, hogy hány engedély van kiadva, piacra, közterületre, változó telephelyre. Az is feltűnő, hogy valakik szegfűtermelőként, rózsától a liliomig, külföldről importált virágot árul mint őstermelő. Amennyiben a virág mellé díszítést tesznek, különböző csomagolóanyagokba csomagolják, az már virágkötészet, és szintén engedélyhez kötött. Ezért kérjük, hogy az egészséges versenyhelyzet és az esélyegyenlőség figyelembevételével koszorúkészítés, virágárusítás és kötészet feltételeit, felhívással, közleményben a jogszabályok figyelembevételével, piacon közterületen árusítással szándékozókkal ismertessék. Például Kanizsa Újság, piaci hirdető. Így azonos jogi feltételek mellett egyenlő feltételű versenyhelyzet alakul ki, melyből a vásárló kerül ki győztesen. Kelt Nagykanizsa, 1999.09.15, ezt a jegyző asszony tudomásom szerint megkapta. Peterman Bt Nagykanizsa, Rozmaring Virág Bt Nagykanizsa, Kisrák Józsefné vállalkozó, köztemetői virágbolt Dömötörfy István vállalkozó nevében mondtam mindezt el. Mivel félig meddig érdekelt vagyok, mert én virágot árulok szintén, de én a csarnokban, csatlakozni tudok hozzá, lehet, hogy rám is vonatkozik, tegnapi újságot nézve a Zalai Hírlap Keszthely városára vonatkozólag hirdetést tett közzé, lehetőség koszorúk árusítására október közepétől november 1-ig címszó alatt, amelyben azt írja, hogy lehet pályázni koszorú árusításra, melynek feltételei tevékenység pontos megnevezése, név, állandó lakcím, vállalkozás székhelye, adószám és 1500 Ft-os illetékbélyeg. Vállalkozóként csak egy hely igényelhető. Ezt csak példaként mondom el, ennyi amit megbíztak. A másik témám, amiben szeretnék szólni a Király u. 31. témája, amely majd közgyűlési téma lesz, de előzetesen, a csatorna meg van süllyedve a házunk előtt. Ezt már bizottsági ülésen is szóvá tettem, illusztráltam, azóta intézkedés benne nem történt. Mi a VÍZMŰ-től megrendeltük a javítását, nem jöttek ki javítani, 91-től használjuk ezt a csatornarészt, azóta fizetünk érte csatornahasználati díjat. Házunk előtt nem tudunk megállni, büntetnek, bilincselnek, pénzt szednek be, mi az Önkormányzatnak, Csatornamű Vállalatnak pénzt fizetünk és amikor javításra kerül a sor, akkor meg nem javítják meg. Szeretném, ha ezután utánanéznének, 91-ben, amikor a műszaki átadás-átvétel történt jegyzőkönyv birtokomban van, Hajas Vilmos úr a Él-zalai Víz és Csatornamű Vállalat részéről semmiféle kifogást nem emelt a megépített csatorna ellen. Törőcsik Pál: Két kérdés hangzott el, a második, ahogy említette Fenyves Jenő úr a közgyűlésnek egyik napirendi pontja lesz, ezért ott bővebben fogunk foglalkozni vele. Én azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatban, mint közmeghallgatási fölvetés nem igényel választ, hiszen napirendi ponton részletesen fogunk válaszolni és az i s nyilvános ülésen fog történni. A virágüzlettel, virágárusítások engedélyezésével kapcsolatban az SZMSZ-ünk előírja, hogy a kérdésre lehetőleg szóban és rögtön válaszoljunk. Én javaslom azt, hogy tegyük meg, tekintettel arra, hogy ez egy nagyobb nagyságrendű információkat tartalmazó válasz kell, hogy legyen. Partiné Dr. Szmodics Györgyi: A virágüzletekkel kapcsolatosan a működési engedély kiadását jogszabály szabályozza és ez eleve az üzletekbe való árusítást teszi lehetővé, de ezen kívül a vásárok és piacok rendjére vonatkozó jogszabály alapján lehetőség van őstermelők részére is a vásárokon piacokon az árusításra. Az, hogy közterületen, hol, milyen alkalommal kik árusítanak, ezt meg fogjuk vizsgálni esetleg a Közterület-felügyelettel együtt, hogy előfordulnak-e ilyek és ezek mennyire szabályosak. Törőcsik Pál: Hozzátennék annyit, hogy ezekben a szezonális időpontokban jobban oda fogunk figyelni a közterületeken árusítókra és pontosan értjük a felvetés okát és oda fogunk hatni, hogy más érdekeit nem sértse, akik komolyan foglalkoznak és adót fizetnek a tevékenységük után. Visszatérve a második kérdésre, elhangzott a csatornával kapcsolatos kérdés, azért függetlenül attól, hogy még foglalkozunk vele, azért ezzel kapcsolatban az Imre Béla urat kérném meg, hogy válaszoljon a csatornával kapcsolatos felvetésre. Imre Béla: A csatorna, illetve az egyéb közművek tekintetében egyeztetést tartottunk a Polgármesteri Hivatalban pontosan ezen probléma kivizsgálása érdekében. A Vízmű ezen a tárgyaláson nem vett részt, szóban azt a tájékoztatást adta, hogy korábban ezt ők vizsgálták és ezt a csatornát nem vették át. Én mondtam, hogy elő kell szedni a használatba vétel során tett nyilatkozatukat és ebből ez kiderül, hogy átvételre került-e vagy sem. Fenyves úr említette, hogy Hajas Vilmos úr nyilatkozott az átvétel során, ha esetleg erről van kezébe nyilatkozat, vagy jegyzőkönyv kivonata, akkor azt nagyon szívesen megtekinteném. Németh József (Nagykanizsa, Bem u. 10.): A Miklósfai Sportegyesület elnökeként szeretnék szólni. A Miklósfai SE létesítményeiben nagy fejlődés ment végbe az elmúlt három évben. 98-ban felújítottuk a labdarúgó pályánkat, ezt mi teljesen saját erőből, külső támogatás nélkül, 99-ben pedig a pályázaton elnyert pályavilágításunk elkészült. Úgy gondolom, hogy ezek olyan értékek, amelyeket a jövőben sem szabad hagyni, hogy veszendőbe menjenek, ezért kérem a tisztelt közgyűlést, hogy tegyen meg mindent értékeink fennmaradásában, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a sport közügy és igény is van rá. Csapataink a megyei bajnokság középmezőnyében foglalnak helyet utánpótlás nevelésünkön a helyi iskola segítségével tudunk javítani és magas színvonalra helyezni. Tudjuk azt, hogy a létesítményeink költségigénye is nagyobb, a csapataink igénye is nagyobb már a költség terén, ezért kérem a közgyűlést, hogy a jövőben nagyobb mértékben támogassa egyesületünket, illetve nemcsak a miénket, a városban mindegyiket, mint ebben az évben. Külön kérésem lenne, hogy egyesületünk nem rendelkezik fűnyíróval és aki ismeri a létesítmény nagyságát nagyon-nagyon elkelne egy önjáró fűnyíró. Ezért kérem a tisztelt önkormányzatot, illetve közgyűlést, hogy segítsen hozzá bennünket egy önjáró fűnyíró vásárlásához, amely kb. 350 ezer forint értékű. Törőcsik Pál: Először is, mint a sportért felelős alpolgármester szeretnék válaszolni egy-két szóban. Ismerjük a Miklósfai Sportegyesület tevékenységét és tudjuk, hogy mennyi munkájuk fekszik abban, hogy ilyen létesítményt tudtak létrehozni és örömük lelik benne. Mi mindenképpen számításba vesszük a támogatásoknál is, hogy ugyanúgy, mint ahogy a támogatásokat általában mi is kapjuk, hogy valamihez adnak valamit, tehát aki letett az asztalra egy bizonyos munkát, van egy konkrét elképzelése, tudja, hogy hova akar eljutni, minden eszközzel próbáljuk támogatni. Költségvetési helyzetünk az idén sajnos nagyon szűk markúan mérte a támogatási lehetőséget és nagyon nehéz volt, eldönteni, hogy melyik sportegyesület milyen mértékű támogatásban részesülhet. Én mindenesetre az itt elhangzottakat ajánlom Balogh László Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnökének, esetleg ha reagálni kíván még a felvetésre, akkor lehetőséget adok. Én ezt tudom mondani. Ami konkrét igényként elhangzott, hogy egy önjáró fűnyíró gép beszerzését illeti, szerencsére most már a vegetáció az vége felé közeledik, tehát mindenképpen a jövő évben kerül majd terítékre. Bízunk abban és adja Isten, hogy olyan helyzetben legyünk, hogy lehetőségünk nyíljon a támogatás megadására. Ennek a lehetőségét mindenképpen meg fogjuk vizsgálni költségvetési lehetőségeink függvényében természetesen. A szóbeli választ kielégítette, vagy írásban is küldjünk reagálást. Németh József: A választ elfogadom. Bagonyai József (Nagykanizsa, Bajcsai u. 49.): Én úgy érzem, hogy városunkban az a két közmeghallgatás, ami évente történik elégséges, ha mindenki úgy gondolja, hogy fajsúlyos kérdésekkel kell idejönni. Az egyszerű ügyeket, amiket körzetünkben meg lehet oldani arra ott vannak a képviselők. Egy éves távlatból elmondhatom, igaz, hogy én minden összejövetelükön, amikor hirdetik, hogy ülés tartanak, meghallgatást tartanak ott vagyok és azt kell mondanom, hogy vevők az olyan dolgokra, amik teljesíthetők. Ahogy alpolgármester úr is itt jelezte, ugye, hogy nagyon szűkös a költségvetés, majdnem ilyen Bokros-csomag féle dolog van, hogy semmire nincs pénz, a tőlük telhetőt tényleg megteszik, veszik a lapot és képviselőnk eljártak azokban az ügyekben amik Kiskanizsát érdeklik. Részemről, nem tudom, hogy a lakosság másik részéről mit jelent ez, nagyon kevesen vagyunk. De akár a 7-es a járda, út a cserfői út és egyéb felvetésekkel kapcsolatban történtek intézkedések. Az más kérdés, hogy képviselő úrnak nem komplett választ adtak, majd remélem, hogy megkérdi, hogy mi lesz a súlykorlátozással. El tudom fogadni ezt a megoldást, amiről szintén a Kanizsa írt, hogy a naponta vagy hetente ott újra töltik. Egy a kérésem alpolgármester úr, hogy legyen olyan kedves vagy a képviselőnk útján vagy részemre majd megküldeni egy olyat, hogy mi került idén, mit költöttek a cserfői útra. Amiben igazán szólók, az a Tóth képviselő úrnak a Kanizsában megjelent cikkével kapcsolatban, hova tűnnek a pénzek. Hát tekintettel arra, hogy nagyon sok új képviselőt látok itt és részben nem is ismerik azokat a dolgokat amit ilyen, most hogy neveik, hogy arany vagy milyen kutatásnak neveznek. Az ember kutat, akkor talál. Nem a Torgyán úr mondta, hogy milyen kutatók. Tehát ha kutat, akkor talál. Az új képviselők felé próbálnám azt mondani, hogy sajnos nem egy fair dolog, hogy most újra ezt előhozom, mert nincs itt a polgármester úr, hisz ő volt a vevő, nem tud Suhainak a háta mögé bújni, hisz videon van az, hogy ők ketten vásároltak nem létező földet a város részére. Ezek a földek komoly pénzeket jelentenek, az egyik esetben ugye kifizettek valami 32 ezret, nem a 143-ról beszélünk, olyan van, de amilyet vettek, olyan nincs, tehát azzal nem is foglalkozik senki, ilyen föld nincs. Erre kifizettek 32-őt, most tudom bizonyítani ezt esetleg alpolgármester úrnak ezt átnyújtom. Az 52-es a szabadhegyit is vizsgálják megfelelő szinten, hisz polgármester úr leírta nekem, hogy az ottaniakból is 147-en ugyanazok kaptak, akik a fasori, illetve a fasori dűlőben jogtalanul ugye ez a határozat meg lett semmisítve. A 143/1-es meg nincs. Azt a pénzre, amikor Marton úr rákérdezett múltkor, mert előszeretettel nem számol be arról, hogy milyen intézkedés történt, azt mondta, hogy perre viszi a dolgot, Most nagyon szerettük volna hallgatni, hogy hol is tart ez az ügy és nagyon óvok mindenkit attól, ezért kérném azt, hogy a közgyűlés szavazza meg azt, hogy a jegyzőnő bármikor 0-24 óráig hétfőtől vasárnapig bármikor fogadjon engem és akit érdekel az ügy konkrétabban, nem akarok én erről most itt, tekintettel, hogy öt perc van erre adva nem akarok erről beszélni nehogy az önkormányzatot, esetleg jegyzőnőt az erdőbe vigyék. Hadd tudjam ezt én ott kifejteni. Tehát ez nincs. A másik dolog az, hogy ez véleményem szerint, ha megül, akkor 80 millió forinttal sújtja a városnak a pénzügyi bevételeit. A másik dolog erre, hát itt van a Gazdasági Bizottság elnöke jogász is, gondolom ő meg tudja erősíteni, mert az elmúlt ciklusban Kerekes úr erősítette meg, hogy a nem létező tulajdon, nem létező tulajdonosoktól vásárolt valami, az semmis. Ez ilyen dolog. Az másik dolog, hogy minden esetben a termelőszövetkezetnek földvédelmi alapra a vételárnak a 20%-át fizették. Hát az becslésem szerint, amit a várostól vásároltak, ha ez igaz, hogy ezt kifizették egyetlen szerződéssel tudom ezt bizonyítani, hogy kifizették, hisz ez biztos, hogy valami titkos anyag, akkor 30 millió forintot biztos, hogy kitesz. Törőcsik Pál: Én közben kihasználom a kis szünetet. Az öt perc lejárt. Én nem vonom meg a szót, csak arra kérném, hogy próbálja összefogni a további gondolatait. Bagonyai József: Igen 16 millióért földet és ennek a földkivonási összegét, helyrajzi számát is mondom, az 1839/7-es. Itt van, hogy a földvédelmi alap felét kifizeti az önkormányzat. A Földhivataltól….tájékoztatom, hogy a termőföld adásvételkor nem kell földvédelmi járulékot fizetni, annak költsége csak a termelésből kivonás és más célra használat esetén áll fenn. A melléklet szerint, amelyiket említettem az 1839/7-es hrsz. alatti terület fölvédelmi járulék mentesen, tehát nem kellett volna a szövetkezetnek. Na most ez az egy szerződés köttetett, hanem nagyon sok és ha ezt megnézzük, akkor bizony itt is azt mondom horribilis összeg. Arra kérném az alpolgármester urat, a küldötteket, hogy tegyék lehetővé azt, hogy a jegyzőasszony fogadjon engem és akkor részleteiben tényleg itt nem kell elmondanom, hanem megéri, higgyék el, önálló napirendként is lehet ezt tárgyalni és hát erre kérném, hogy legyen erre lehetőségem. Nem nekem kell a pénz, az önkormányzatnak nem… a bírósággal, a perléssel kapcsolatban még egyszer azt mondom, hogy nagyon vigyázni kell, hogy kit perlünk, mert azoktól, akik megvették, azok azt sem tudták, mit adnak el, otthon a favágítón iratták alá vele, hisz erről Kálócziné nyilatkozott, hogy nem az önkormányzattal kötötték, hanem kint a szövetkezet vezetői. Ez a szövetkezet ez egy nagyon jó szövetkezet volt, de hát az FM-nek a hivatása az, hogy támogassa. Ennek volt húsa, teje, műtrágyája, trágyája egyebe, földje, mindene, tehát nem gondolom, hogy valaki itten vesztegetésbe belement volna. Köszönöm és még egyszer mondom, hogy az írásban kérném, hogy a cserfői útra ebben az évben mennyi pénz lett költve. Törőcsik Pál: Köszönjük szépen a felvetéseket. Nem azért mondta, hogy belé fojtsam a szót és tudom azt, hogy azok a témák, amiket felvetett, azok egy öt perces felszólalás keretében nem illeszthetők, lehetetlen elmondani, ezért a következőt kérném. Amit a szerződésekkel kapcsolatosan, tehát amit a felszólalásának a második részét illeti és amiket előre mondott, hogy a jegyzőnő számára szeretné majd átadni, szeretnénk ezeket konkrétan megkapni, hogy érdemben után tudjunk nézni és nem szeretnénk egy ilyen öt perces időtartamba ezt a súlyos problémát beleszorítani, ugyanis ennek utána kell, hogy nézzünk. Bagonyai József: Én szeretném, ha a képviselő-testület részéről is ha valaki kíváncsi… Törőcsik Pál: Természetesen erre mód lesz, a lényeg, hogy a hivatalba ez konkrétan beérkezzen és tudjuk, hogy mi az, amit vizsgálnunk kell. Természetesen a cserfői útra költött pénzekkel kapcsolatosan írásban tájékoztatni fogjuk és a felvetett fasori dűlővel kapcsolatos ügyben és egyéb felvetett problémákra a jegyzőnőt kérném meg, hogy reagáljon. Dr. Tuboly Marianna: Bagonyai urat természeten, miután nagyon sok földtulajdonos érdekeit képviseli soron kívül a héten még tudom fogadni. Ha Önnek a csütörtök délelőtt megfelel 8-12-ig a rendelkezésére állok. Ha olyan természetű téma merül fel, ami a közgyűlést érinti, akkor természetesen az Ügyrendi Bizottságon keresztül ezt meg fogjuk tudni tárgyalni, illetőleg tájékoztatót készítünk az Ügyrendi Bizottság részére. Egyébként még tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy a fasori dűlő ügyével a közgyűlés egy alkalommal foglalkozott, amikor is az új eljárás megsürgetése érdekében a minisztériumhoz fordult. A minisztérium a megkeresésre válaszolt, miszerint a Zala Megyei Földművelésügyi Hivatalnál az új eljárás lefolytatása érdekében eljárt. 0143 hrsz-ú földrészletről beszélek ebben az ügyben. Törőcsik Pál: Valóban fura dolgok ezek a helyrajzi számok, hogy a privatizálás során több mint 50.000 ha föld eltűnt az országban, nem tudom, hogy tudnak-e róla. Éppen a közmű nyilvántartások és térképek pontatlansága miatt, úgyhogy külön üzletággá kezd válni az, hogy valaki földet vásárol, valaki profi céget felkér, hogy mérje fel azt, hogy hány hektárt vásárolt valójában. Tehát itt sok minden probléma és érdekesség előfordulhat. Mindenesetre ezt ilyen módon mindenképpen meg fogjuk vizsgálni. Még egyszer köszönöm a felvetést és remélem, hogy megnyugtató választ kapott. Sajni József (Nagykanizsa Péterfai u. 11.): A városrész intézményeinek dolgozói nevében nagy tisztelettel köszöntöm a tisztelt közgyűlést és bevezetőmben talán annyit elmondanék, hogy habár bizonyosan ismerik, hogy a városrészben kettő intézmény működik, egy óvoda és egy általános iskola. Az óvoda három csoporttal, kellő létszámmal és nagyon jó szakmai háttérrel végzi a dolgát nagyon szép természeti környezetben. Talán a legfrissebbel hadd szolgáljak és én szeretném mindjárt kérni a támogatásukat, hisz ezelőtt fél órája voltam fenn az intézményben, ahol elég komoly problémát kell megoldani, a szennyvíz bekötést. Az Imre Béla úrral már konzultáltunk róla, kérném szépen, mivel ez tetemes költséggel jár, ugyanis a tervezett költségen túl lényegesen többe fog kerülni, mert akadályok merültek fel, hogy az intézmény költségvetésében erre külön keret, illetve olyan tartalék nincsen, hogy ezt kérem szépem, hogy majd valahol kerüljön kiegyenlítésre. Az iskola amelyik tulajdonképpen, hiszen én most léptem az intézmény élére leredukálódott egy egysorozatú általános iskolává és nyolc osztállyal működik 195 tanulóval. Úgy gondolom, hogy a városrésznek az oktatási problémáját hosszú távon is képes megoldani, reméljük egyre jobb szinten. A iskoláról annyit talán, hogy annak ellenére, hogy a város közelsége az valamennyi pozitívummal is jár, de én úgy gondolom, hogy inkább ez egy falusi iskola a maga sajátos problémáival együtt és igyekszünk minden olyan helyzeti hátrányból fakadó negatívumot megoldani és a gyerekek számára valahol biztosítani azokat a feltételeket, amelyet egy városi iskola a maga adottságaival talán jobban meg tud oldani, de mi is azon vagyunk, hogy semmiféle hátrányt ne szenvedjenek ezek a gyerekek. Ötleteink vannak, pénzünk az kevesebb van és mi a magunk módján megpróbálunk mindent, hogy a költségvetésből ránk kiosztott kereten felül még valamilyen pénzekhez jussunk. De vannak amiket sajnos mi sem tudunk megoldani és itt mindjárt mondanám azt, hogy ez a iskola talán egyedüliként a város és intézményei közül például nem rendelkezik egy olyan számítástechnikai, informatikai rendszerrel, ami most már a kor követelményeinek meg kellene, hogy feleljen. Mondhatnám azt is például, hogy az iskolában nincsen Internet elérés. Tudom, hogy van aki azt mondja, hogy ez minek, meg nem kell, de az intézmény információszerzése szempontjából nem lenne utolsó. Ezen kívül pedig az iskola programjában felvállaltunk olyanokat, amihez bizony nagy szükség lenne a segítségre és hát a költségvetés kicsit magasabb támogatására. Ilyen lenne például a tornateremnek az újra lakkozása, ami elég nagy költség, hiszen most már kilenc éve van használva és nagyon sok helyen tönkrement. Aztán mondhatnám azt, hogy itt éppen a Németh Józsi barátommal többször beszélgettünk róla, hogy az iskola az utánpótlást szeretné képezni, vagy megoldani a labdarúgó utánpótlás felszerelés hiányában nagyon nehéz, tehát ezekre is szeretnénk fordítani és tulajdonképpen ami még érdekes lenne, illetve az iskola életében fontos lenne, hogy a nyelvoktatásnak a feltétel rendszerét szeretnénk bővíteni, ami szintén eléggé hiányos és hát jó lenne, ha valahol megint csak a kor követelményeihez tudnánk ezt igazítani. A nevelők mindent megtesznek azért, hogy jó iskola legyünk és én úgy gondolom, hogy a következő időszakban, függetlenül attól, hogy milyen a költségvetése, milyen a kondíciója a városnak, milyenek a lehetőségei, tehát mi magunk is mindent elkövetünk, hogy ez jó legyen, de kérjük, hogy ebben kellő támogatást szíveskedjenek biztosítani. Töröcsik Pál: Engedjen meg egy viszont kérdést a fölvetéseivel kapcsolatosan, természetesen válaszolni fogunk rá. Egy kérdésem lenne, hogy pályázatok ügyében tudtak-e valami olyan pályázati forrást találni esetleg ezen célok megvalósításához, amit figyelembe kellene venni, vagy lehetne. Gondolok itt a tornaterem ügyében ISM-hez pályázattal, tehát a jövő évre természetesen. Sajni József: Mivel, hogy én augusztusban vettem át az intézmény irányítását, tehát a pályázati lehetőségek ilyenkor azért már elégé csekélyek. Három pályázatot adtunk be ez alatt az idő alatt, hát ebből majd kíváncsi vagyok, hogy mi valósul meg. Sajnos a kistérségi közoktatási együttműködési megállapodást nem sikerült megkötni. Az erre felkért községekből volt olyan, aki ebben nem akart partner lenni és így ez nem sikerült, pedig így két pályázati lehetőségtől is elestünk, természetesen ők is, de hát ez a mi szerencsétlenségünk. Mindenesetre ezt a lehetőséget tovább fogjuk még kutatni, hogy hogy tudjuk ezt megoldani, hiszen ez egy lehetőség a pályázatokra. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Azt hiszem, hogy elég furcsa lenne, ha párbeszéd alakulna ki köztem és az intézményvezetője között, hisz a felvetett kérdések egy része objektív okoknál fogva sem mindig oldható meg, például a nyelvoktatás. Természetesen ezen túl és innentől kezdve is megpróbálunk mindent megtenni, de ennek személyi feltételei is vannak és az a meghatározó és döntő és sajnálattal kell mondanom, hogy Nagykanizsa városában német és angol nyelvszakos tanárban rendkívül rossz a szakos ellátottság, tehát nemcsak pénz kérdése. Az összes többi felvetett kérdést azt gondolom, hogy alaposan meg kell vizsgálni. Megnézzük, hogy milyen költségvetési lehetőségek vannak. Itt kiemelten kell kezelni természetesen a vízbekötéssel kapcsolatos kérdést, mert én azt gondolom, hogy azt egyszerűen meg kell oldani. Ebben nyilván valóan a Műszaki Osztállyal felvesszük a kapcsolatot és megpróbáljuk a megoldást megkeresni erre. Törőcsik Pál: Nem tudom, hogy a válasz kielégítő volt-e vagy írásos kiegészítést is kérni. Sajni József: Kielégítő volt. Vass László (Surd, Kanizsai út, Parkerdő MGTSZ): A szövetkezetünk az elmúlt 25 év folyamán itt Miklósfa keleti városrészben létrehozott egy 25 ha-os arborétumot. Az arborétumhoz megépítettük az utat, villanyt, örvendetes, hogy ennek az arborétumnak a látogatottsága egyre növekszik, nagyon sok gyerek, iskolák, osztályok jönnek. Egyetlen egy nagy gondunk van az egészben, nincs az arborétum területén folyóvíz, ivóvíz, és a gondunk az, hogy azok a kis gyerekek amikor odajönnek és a kulacsukból kifolyik a víz, vagy kifogy a víz, akkor kérik a vizet ballonból kapják és néha olyan gond van, hogy esetleg fertőzés vagy egyéb állhat elő. Én kérném a testületet, amennyire van lehetőség, sajnos a szövetkezetünk anyagi lehetősége már erre nem ad lehetőséget, járuljanak ahhoz hozzá valamilyen formában, hogy oda vezetékes víz juthasson. A falu valamelyik végétől oda be lehet kötni és akkor megoldódnának ezek a problémák. Törőcsik Pál: Ígérem, hogy a Műszaki Osztály vezetője fel fogja venni a kapcsolatot és megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy valóban hogyan lehetne megoldani ezt a problémát és miután a legfontosabb rész, a technikai probléma után az anyagiakat is tisztázni tudjuk, megvizsgáljuk a lehetőség, hogy mikor és hogyan tudjuk megoldani. Egyébként valóban egy nagyon szép parkról, arborétumról van szó és örömmel tesznek a gyerekek látogatást, tehát mindenképpen érdemes a problémával foglalkozni. Több felszólaló írásban nem jelezte felszólalási szándékát. Én ettől függetlenül megkérdezem, hogy kíván-e valaki még a jelenlévők közül közérdekű ügyekben tájékoztatni bennünket. Van-e ilyen igény? Nagy Ernő (Nagykanizsa Szentendrei u. 12/a.): Miklósfai téma, ugye közismert, hogy Miklósfának közútjainak a zöme és ahol a forgalom lebonyolódik az négyszögletű formát képez. Ugye a nyugati oldal az adott a gyékényesi úttal. Most újítják fel az autóbusz állomás végállomásától végig a másik két utat, tehát a délit és a keleti útszakasznak a részét, hátramarad az északi rész, a Szentendrei utca. Az volna a kérésem és az utcabelieknek is a kérése, hogy a közgyűlés vegye a következő évbe a költségvetésébe ennek az útszakasznak a szélesítését és a burkolat javítását. Annál is inkább, mert két hídon keresztül bonyolódik le a forgalom és ez a két híd egyformán terhelve van és ezen az útszakaszon még jóformán két személygépkocsi sem tud egymás mellett elférni, mert az útszakasz szélessége csupán 3.5 méter teljes hosszában. Ez volna az egyik téma. A másik gondolatom az, és ezt már többször is felvettem illetékeseknek, hogy égetően szükség van arra, hogy Miklósfa és Nagykanizsa között egy elkerülő útszakasz épüljön annál is inkább, mert a város déli részének a zsúfoltsága az föltétlen szükségessé teszi azt, hogy Miklósfától csatlakozva a 61-es és a 7-es útszakaszhoz egy elkerülő útszakasz épülne, mondjuk Potyli vonalában, vagy ha nem ott, akkor majd az illetékesek azt kijelölik a legjobban és legmegfelelőbben összekapcsolva ezen városrészeknek a további fejlesztésével. Kérdésem volna még egy, hogy hogyan áll a 7-es autópályának a kérdések. Keveset tudunk róla és van-e ezen kívül, amit eddig is hallottunk újabb fejlemény, hogy az az útszakasz mielőbb megépüljön Letenye és Nagykanizsa között, mert úgy hallottam hogy ez fog elsősorban is ez a szakasz fog épülni itt Zalában. Törőcsik Pál: Én úgy gondolom, hogy az első kérésével, a Szentendrei út szélesítésével kapcsolatosan, mivel házigazdánk képviselőtársunk is a Szentendrei utcában lakik, kíván-e reagálni a felvetésre Kiss László képviselőtársunk. Kiss László: Ez a téma valóban többször fölmerült már és elsősorban azért, hogy a törvényben előírt helyi járatú közlekedésben biztosítani lehessen, tehát a helyi járatú közlekedés törvényben előírt 300 méteres hozzáférhetőséget a buszmegállókra, tehát 300 méteres gyalogút távolságra legyenek a buszmegállók, hogy ezt biztosítani lehessen a Szentendrei utca középső szakaszára is és emiatt valóban indokolt lenne a körforgalom kialakítása a városrészben és ebből a szempontból valóban szükséges lenne az útvonal szélesítése, a Szentendrei utca szélesítése. Ez többször napirendre került már, én is úgy vélem, hogy a közgyűlésnek feltétlenül kellene ezzel a kérdéssel foglalkoznia. Törőcsik Pál: A következő kérdés, ami az elkerülő út építését illeti, megkérdezem a Karmazin urat, hogy mit tudna elmondani. A terveink között tudomásom szerint egy déli elkerülő szakasz valamikor tervbe volt véve. Mit tudna ezzel kapcsolatban elmondani. Karmazin József: A városrész rendezési tervei tartalmaznak elkerülő út nyomvonalat, amely Miklósfa északi térségéből indulna és a várost dél-keletről megkerülve csatlakozna a 61-es úthoz. A másik kérdés az autópálya volt. Ezzel kapcsolatban a rendezési terv tartalmazza a leendő autópálya nyomvonalát ugyanakkor jószerivel csak annyi információnk van a beruházás előkészítéséről, amennyi a sajtóban napvilágot látott és ezt csak annyi információval tudom kiegészíteni, hogy itt mögöttem látható egy térképvázlat, amely a mai közgyűlés napirendjei között is szerepel a polgármesteri beszámoló részeként, ugyanis Sormás település tiltakozása miatt a beruházó vizsgáltatja a tervezővel a Sormás községet keresztező nyomvonalnak a korrekciós lehetőség és ez a terv tartalmaz négy változatot és a kérése a beruházónak, tervezőnek, hogy a közgyűlés foglaljon állást, hogy melyiket támogatja ezek közül. Imre Béla: Nagy Ernő bácsi által elmondott kérdések részünkre már ismertek, több esetben is beszéltünk ezekről a problémákról úgy az útszélesítésről, ami bizonyos helyi járati megoldással kötődik egybe, hiszen a híd szélesítése is valahol ezt első lépésként kezelte ennek a problémának a megoldását. Természetesen itt az autóbusz megállóktól kezdve egyéb kanyar szabályozási problémákat is meg kell oldani és ehhez bizony több pénzre van szükség, mint esetleg ez a jelenlegi útszélesítés folytatásaként belátható lenne és így a csatornázással összefüggésben ezt a problémát nem tudjuk megoldani, tehát erre külön kell keresni a lehetőséget. A Nagykanizsa-Miklósfa elkerülő úttal kapcsolatosan hadd mondjam, hogy többször megpróbáltuk, kezdeményeztük is a idei év tavaszán a Közútkezelő Kht-val egyeztettük ezt a kérdést, hogy mennyire preferálják ezen útnak a mielőbbi megvalósítását. Sajnálattal kell mondani, hogy nem túlzott támogatást nyert a kezdeményezésünk. Hivatkoztak az egyéb útszakaszok elsőbbségére és természetesen a programjukba ez is szerepel, hogy ezt az utat meg kéne valósítani, de mindenféleképpen időben a 7-es autópálya szakasz elkészülte, illetve annak a kaposvári úttal való összekötése utáni időre programozzák. Törőcsik Pál: Én még szeretnék reagálni az M7-sel kapcsolatban feltett kérdésre. Méghozzá azt, hogy a városvezetés, az önkormányzat kiemelt fontosságúnak tartja és ekként is kezeli az M7-es autópálya mielőbbi megépítését ezért ennek érdekében mindent próbálunk megtenni. Különböző civil szerveződésekkel, akár a civil magisztrátus, akár más szervezet, akár a Kanizsa Baráti Kör, de ezen kívül minden létező kormányzati kapcsolatot is próbálunk annak érdekében érvényesíteni, hogy minél hamarabb elkezdődjön az M7-es út építése. A legutolsó verzió az 2001-et jelöli meg, mint az építés kezdési időszakát, azt hiszem, hogy ezt mindannyian olvashattuk a legutóbbi tudósításban, ami ebben a témakörben a Zala Hírlapban napvilágot látott Manninger Jenő államtitkár úr egerszegi látogatása alkalmával. Az a bíztató ebben a dologban, hogy mióta M7-esről komolyabban beszélünk, úgy a 2008-as dátumtól most már egy kicsit elszakadtunk és egyre közelebbi dátumokat hallhatunk. Azt hiszem mindenki visszaidézheti az emlékeiben, hogy mikori kezdési időpontot jelöltek meg ezzel kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy minden szándék és minden ésszerűség azt diktálja, hogy ezt a 7-es útvonalat mielőbb megépítsék, hiszen az V. európai korridor vonalában fekszik, közvetlen összeköttetést biztosítana a adriai kikötővel. A vasúthálózatot már villamosították, most a közúton a sor. Én azt mondom, hogy a fölvetett problémáját nagyon fontosnak tartjuk és kiemelten kezeljük a továbbiakban is. Bízunk benne, hogy további jó híreket fogunk erről hallani. A szóban adott kiadott válaszok kielégítették, vagy írásban is kéri. Nagy Ernő: Kielégítő volt a válasz. Törőcsik Pál: Kíván-e valaki még hozzászólni? Szeretném megköszönni mindenkinek, aki kérdéseket tett föl, az aktív részvételt. Reméljük, hogy a válaszok kielégítőek voltak. Szeretném megadni a szót házigazda képviselőtársunknak, Kiss Lászlónak. Kiss László: Hozzászólásom részben még a közmeghallgatáshoz csatlakozva tekintve, hogy egy olyan témát szeretnék itt elővezetni, ami már régi problémája a városnak is és Miklósfa lakosságának is. Ez pedig a Csengery utcától Miklósfáig vezető kerékpárútnak a kérdése. Sajnos ez az útszakasz annyira elhanyagolt mostanában már a fő közlekedési időszakokban, tehát reggel 7 óra tájban is még sötét, nem is beszélve még az esi időszakról, hogy gyakorlatilag a kivilágítatlan kerékpárosok és az itt közlekedő gyalogosok miatt, akik hol az út jobb oldalán, hol a bal oldalán mennek, szinte életveszélyes közlekedéséi helyzeteket produkálnak nap mint nap. Ezért mi már régóta kezdeményeztük és szerettük volna, hogyha itt megépülne egy gyalogjárdával egyesített kerékpárút, ami biztosítaná gyakorlatilag a városrész szerves összeköttetését a várossal most már gyalogjárda formájában is. Hasonlóképpen, mint ahogy az megtörtént a palini útszakaszon. Én arra kérném, most mint állampolgár a közmeghallgatáson a képviselő-testületet, hogy ennek a kerékpárútnak a megvalósíthatóságát vizsgálja meg minél előbb és amennyiben mód van rá, én úgy tudom, hogy már tervek léteznek erre és a tavalyi költségvetésben már igényként ugyancsak felmerült, vizsgálja meg a megvalósíthatóságát pontosan azért, hogy a városrész most már szervesen a város részének érezhesse magát, hozza létre és valósítsa meg ezt a kerékpárutat és gyalogjárdát. Törőcsik Pál: Természetesen a problémát följegyezzük és ezzel kapcsolatosan akár írásban, de én azt mondom, hogy egy képviselői indítvány keretében is megérni ezzel foglalkozni bizottsági szakaszba és megvizsgálni ennek a konkrét lehetőségét és akkor remélem, hogy olyan kedvező hírről számolhatunk be a jövő évbe, mint a Csákai képviselőtársunk, akik szintén örömmel közölhette, hogy a szintén régóta óhajtott kerékpárutat sikerült elintézni. Igyekszünk ennek érdekében mindent megtenni. Törőcsik Pál alpolgármester más tárgy vagy hozzászólás nem lévén az ülést 14.50 órakor bezárta. (Az ülésről készített hangfelvétel alapján ezen jegyzőkönyv a hozzászólásokat majdnem szó szerint tartalmazza.) Kmf. Dr. Tuboly Marianna Törőcsik Pál jegyző alpolgármester |
