* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.79 MB | |
| 2026-04-17 15:20:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  6 | 5 | 1988. november 17. | Városi Tanács Végrehajtó bizottságának ülése Napirend: 1. A tanácselnök beszámolója Előadó: Mózes Pál tanácselnök 2. A Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat polgári védelmi és önvédelmi szakszolgálati tevékenysége Előadó: Szőke János igazgató 3. A végrehajtó bizottság 1989. évi munkatervének megállapítása Előadó: Dr. Balázs Sándor vb. titkár 4. Egyéb 5. Az 1988. december 1-i tanácsülés anyaga: a/ Póttanácstag tanácstagi beiktatása Előadó: Dr. Fenyves János az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke b/ Az ifjúság helye, szerepe a várospolitikában Előadó: Kápolnás Zoltán osztályvezető c/ A közművelődési törvényből adódó feladatok végrehajtása Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes d/ Tanácsrendeletek alkotása e/A tanács 1989. évi munkaterve Előadó: Dr. Balázs Sándor vb. titkár f/ Egyebek JAVASLAT a piacokról és vásárokról szóló 5/1985. /XII.5./ sz. tanácsrendelet 1.sz, mellékletének /díjak/ módosítására JAVASLAT a városi tanácsi szervek ügyfélfogadási rendjének megállapítására JAVASLAT a nagykanizsai városi Tanács VB. Családsegítő Központ vezetőjének kinevezésére VÁROSI TANÁCSELNÖK NAGYKANIZSA 8-135/1988, M E G H I V C Nagykanizsa Város Tanácsa Végrehaj tó Bizottsága ülését Ip 88. no vguiber lz=J?n /csütörtök/ du« I3 órára összehívom. Az ülés helyei a Városi Tanács VB. terme /Szabadság tér 7, I. emelet I2./ Napirendi (t, A tanácselnök beszámoló] a Előadó: Mózes Pál tanácselnök 2. A Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vál lalat polgári védelmi és önvédelmi szakszolgálati tevékenysége Előadó: Szőke János igazgató ("3*) A végrehaj tó bizottság I989. évi munkatervének megállapítása Előadó: Dr. Balázs Sándor vb. titkár 4. Egyéb 5. Az I988. december l-i tanácsülés anyaga: a/ Póttanácstag tanácstagi beiktatása Előadó: Dr. Fenyves János az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke [b/ Az ifjúság helye, szerepe a várospolitikában Előadó: Kápolnás Zoltán osztályvezető /c/ A közművelődési törvényből adódó feladatok <=rf— végrehajtása Előadó: Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes d/ Tanácsrendeletek alkotása (e//A tanács I989. évi munkaterve Előadó: Dr. Balázs Sándor vb. titkár f/ Egyebek Az ülésen kérem az Elvtárs szíves megjelenését I Nagykanizsa, lp88, november 10. / ¿v /# ^ p-t r/ fá&T (* ''(■ O 4 • ^^ -MAtf fo ■ VÁROSI TANÁCSELNÖK NAGYKANIZSA SS. W. fo ¿1 =/ Jelentés a lejárt határidejű végrehajtó "bizottsági határozatok végrehajtásáról 58/1984. VB. sz. határozat A MÁV NTE Sportegyesület munkája e,f.) Határidő: 1988, október 1. Felelős í Felkérésre; Kósa László ügyvezető elnök Az egyesület a minőségi munka javitása érdekében biztositja az edzők szakmai képzését, továbbképzését. A személyi- és anyagi feltételek hiánya okozza, hogy a tehetségek felkutatására jelenleg nem tudnak külön szakembert alkalmazni. A sportlétesítmények folyamatos üzemeltetésével (7-től 21 óráig) az iskolai testnevelés, a versenysport, valamint a vállalatok, üzemek dolgozói részére a szabadidősport feltételei biztosítottak. 71/1986. VB. sz. határozat A gazdasági munkaközösségek munkája a.) Határidő: 1988. október 30. Felelős i az érintett szakigazgatási szervek vezetői A városban működő gazdasági munkaközösségek tevékenységét termelés- és ellátásfelügyeleti osztályunk rendszeresen figyelemmel kiséri. Megállapította, hogy a munkaközösség betartják a vonatkozó jogszabályokat, eleget tesznek bejelentési kötelezettségüknek, a szerződésmódosításokat megfelelő időben jóváhagyásra benyújtják, A munkaközösségek ellenőrzését a termelés- ellátásfelügyeleti osztály - az ütemtervnek megfelelően - elvégezte, súlyosabb szabálytalanságot nem tapasztalt. A vállalatok nehéz gazdasági helyzete következtében, illetve a kisvállalkozásokat érintő adózási jogszabályok hatályba lépésével a gazdasági munkaközösségek száma jelentősen csökkent. 39/1987. VB. sz. határozat A Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat szerepe a város idegenforgalmában c.) Határidő; 1988. november 1. Felelős 3 Felkérésre; Stróh Péter üzletigazgató A Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Centrál üzletigazgatósága növelte a vendégfogadás kulturáltságának javitását, a szakmai szinvonal emelését. Ennek érdekében számos intézkedés megtételére került sor. (Pl.: többnyelven nyomtatott árlap ké-szitése, áruválaszték bővitése, a szálloda fogadórészének teljes felújítása, francia, kínai vacsoraestek rendezése, stb.) A szakképzettséget igénylő munkakörökben a megfelelő szakember beállítása biztositott, A nyelvtudás javitása érdekében az üzletigazgatóság három dolgozója 10 hetes intenziv nyelvtanfolyamon vesz részt. d.) Határidő: 1988. november 1. Felelős : Kovács Zoltán osztályvezető Az üzletigazgatóságnak a várost érintő fejlesztési-, felujitási terveinek kialakításában, a helyi lehetőségek és igények^feltárásában a termelés- ellátásfelügyeleti osztályunk segitséget nyugtott. 49/1987. VB. sz. határozat Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenitése Határidő: 1988. október 30. Felelős : Lakatos Ferenc igazgató A határozatban foglaltaknak megfelelően a Béke u. 16. szám a3«vb. ti ingatlanon lévő 10 lakás, 8 gépkocsitároló, valamint a Damjanich u. 3. szám alatti ingatlanon lévő egy lakás értéicebi-tése megtörtént. 74/1987. VB. sz. határozat A városi kábeltelevízió munkája d.) Határidő: 1988. október 30. Felelős : Molnár László stúdióvezető A szakmai színvonal fejlesztése érdekében tapasztalatcserén*(kábeltelevíziós találkozón) vettek részt a városi televízió dolgozói. A Zalaegerszegi Városi Televízióval a kapcsolat rendszeres és folyamatos, kölcsönösen együttműködve készítettek összeállítást - többek között - a műholdas televíziózás lehetőségeiről a Pécsi Körzeti TV Stúdió részére. 3/1988. VB. sz. határozat Az alkoholizmus elleni küzdelem helyzete a városban a.) Határidő; 1988. november 1. Felelős : Dr. Wemesvári Márta osztályvezető Az üzemi alkoholizmus elleni bizottságok és az üzemi vöröskeresztes alapszervezetek nagy figjplraet fordítottak a munkahelyen történő szeszesital fogyasztás visszaszorítására. Az egészségügyi osztállyal együttműködve a gyógjrult betegek visszakerülésekor beilleszkedésüket segitették. 31/1988. VB. sz. határozat A Cserháti Sándor Mezőgazdasági- és Gépészeti Szakközépiskola tornacsarnokának fűtésrekonstrukcióna Határidő: 1988. október 31. Felelős : Gödinek László, Tüske Tibor osztályvezetők Az intézmény fűtésrekonstrukció ja a tervezett ütemtől elmarad-,-mivel a kivitelező,az Épitőipari Kisszövetkezet a rekonstrukcióhoz szükséges gépészeti berendezéseket, szerelvényeket - az időben leadott megrendelés ellenére - nem tudja beszerezni. A gépészeti anyagok egy részének megrendelésére a gyártó vállala-lat csak 1989. évre adott visszaigazolást a kivitelezőnek. Jelenleg a kazánház belső szerelési munkáit végzik. A tornacsarnok meglévő üzemelő rendszereinek átépitése csak abban az esetben kezdődhet meg, ha minden szerelvény, berendezés a ren- delkezésre áll 36/1988. VB. sz. határozat A Zala megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat várost ellátó tevékenysége a,c,d.) Határidő: 1988. október 30. Felelős : Felkérésre: Piriti János igazgató A vállalat az ellátás elért szinvonalának megőrzése érdekében bővítette.az^árubeszerzési lehetőségeit a szombathelyi és a tapolcai FÜSZÉRT-tel. Az olcsóbb áruféleségek folyamatos és választékos kinálata érdekében az orosházi - baromfiiparral is felvette a kapcsolatot. A kisebb körzetek ellátását biztositó egy-két személyes - többsége szerződéses rendszerben üzemelő - élelmiszerboltokban a szakositott árutárolást nem tudják minden esetben megoldani. Elsősorban a nagyobb tömegben keresett áruféleségeket tartják és árusítják. A hűtést igénylő áruk- vagy termékek részére valamennyi boltban a hűtőkapacitás rendelkezésre áll. A vállalatnál a fogyasztói érdekvédelem érvényesülésére kiemelt figyelmet fordítottak. Az ellenőrzést megfelelő létszámú és felkészült személyek végzik. Ellenőrzik többek között az árváltozások feltüntetését, végrehajtását, az alapvető és olcsóbb élelmiszerek folyamatos kinálatának biztosítását. A vállalat együttműködése a tanácsi és szakszervezeti társadalmi ellenőri csoporttal, valamint a rendőrség vagyon- és biztonságvédelmi osztályával rendszeres ós megfelelő. e.) Határidő: 1988. október 30. Felelős : Kovács Zoltán osztályvezető A termelés- ellátásfelügyeleti osztályunk figyelemmel kiséri a^ Zala megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat munkáját, beszerzési politikáját, értékesítési tevékenységét. A lakossági vélemények ről, az ellenőrzési tapasztalatokról, a kereskedelem területén nyi ló üzletlétesitési lehetőségekről tájékoztatja a vállalat igazgatóját. 51/1988. VB. sz. határozat A Csónakázó-tó helyreállítási munkái / - 5 - Határidő; 1988. október 30. Felelős t Bácsai Attiláné és Gödinek László osztályvezetők A Csónakázó tó megnyugtató módon történő helyreállítása érdekében a hiányzó 3 millió forint a tanács egységes pénzalapjából pótlólagos vállalati támogatásként átcsoportosításra és átutalásra került. 60/1988. VB. sz. határozat Az állami tulajdonban és tanácsi kezelésben lévő földek eladásra történő kijelölése Határidő: 1988. október 30. Felelős t Karmazin József osztályvezető, városi főépitész A testületi határozatnak megfelelően az eladásra kijelölt lakótelkek és egyéb földterületek értékesítése érdekében a tanács hirdetőtábláján és a napilapban hirdetményt tettünk közzé. A lakótelkekre nyilvántartott előzetes igénylők kiértesítése is megtörtént. Az értékesítés lebonyolításával az OTP-t biztuk meg. Az 1988. évre tervezett 70 telekből ezideig 38 db-ot adtunk el. Tájékoztató a két végrehajtó bizottsági ülés közötti eseményekről, intézkedésekről November 2-án a Bazár udvarban - az ÁFÉMSZ, a Dél-zalai Áruház, a BAIATON FŰSZERT által közösen létesített - illatszer- és ajándékbolt került átadásra. Az árusításon kivül szaktanácsadással is a vevők rendelkezésére állnak. Ugyancsak a Bazár udvarban kezdte meg működését a KANIZSA KLUB PJT vendéglátó- és szórakoztató központ. A Bazár udvar keleti részén a Zala megyei Vendéglátó Vállalat módosította a helyiségigényét, melynek következtében új kereskedelmi partnerek bevonása vált szükségessé. A Lenin uti volt szabóság területén a Zala megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat létesit üveg-porcelán üzletet, A Zala megyei Vendéglátó Vállalat fagylaltozót, a TUNGSRAM RT csillár szaküzletet alakit ki az udvari részen. Megnyilt a 460 négyzetméter alapterületű, 22 főt foglalkoztató Húsáruház^ ezzel tovább javult a hús- és húsféleségek ellátása, bővült a választék,Büféje olcsó ós gyors szolgáltatásával a lakosság régi igényét elégiti ki a reggelizési lehetőség megteremtésével, A Zala megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat - a Húsáruház üzembehelyezésével egyidejűleg - húsboltjai közül a Szabadság térit megszüntette, mig az Ady E. utcait egy műszakban működteti. Megkezdődött a Zrinyi M.u. 20. szám alatti épület földszintjén létesített 22 kiskereskedelmi- és szolgáltató üzlet birtokbaadása. Az Ásványolajforgalmi Vállalat beruházásában megvalósuló üzemanyagtöltő állomás várhatóan ez év végén kerül üzembehelyezésre. A 7-es számú főközlekedési út várost elkerülő szakaszának ünnepélyes forgaloníbahelyezésére november 4-én került sor. Az út két ütemben épült meg 7,5 km hosszúságban. Átadásával enyhiti az eddigi zsúfolt belvárosi közlekedést. Nagykanizsa, 1988, november 10. Mózes Pál s.k. U8> á>J>, luv. fh 3 . U-ayjfrAsf-tiA''zi ~f* j ! £> OJLsp-t" -r-é^J NAGYKANIZSA VÁROS TANÁCSÁNAK ÉS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK I989 évi munkaterve Tartalomjegyzék I, A tanács ülései I. A tanácsi bizottságok kiemelt feladatai 4. II, A végrehaj tó bizottság ülései 7. III, Szervezési feladatok A testületi napirendek előkészítésével kapcsolatos ellenőrzések I3. Lakossági kapcsolatok továbbfejlesztése I4. A tanácstagok munkájának segítése I4, Ér t e k e z letek l< Vezetői megbeszélések I5, 2. Osztályvezetői értekezletek I5, 3, Az apparátus részére munkaértekezlet ló, 4, A nem tanácsi szervek vezetőinek ér- ló, tekezlete 5. Lakó- és utcabizottsági elnökök ér- ló, tekezlete Beszámoltatás I7« Felügyeleti vizsgálatok ly, A tanácsi munka, egyszerűsítése és kor- 17. szerüsitése I. A TANÁCS ÜLÉSEI Ipöp, február 9, 1« A tanács I989. évi működésifenntartási- és fejlesztési tervének megállapítása Előadó: Pásztor Lászlóné ált.tanácselnök-helyettes A végrehaj tó bizottság I988. december 22-i ülésén tárgyalja, és meghatározza az I989, évi terv főbb arányait, a fejlesztések irányait, céljait és ütemét, figyelemmel a Számvizsgáló és a Városfejlesztési bizottságok javaslataira„ A tanácsülést előkészítő végrehajtó bizottsági ülés az Egészségügyi és Szociálpolitikai, a Művelődési, a Számvizsgáló, a Városfejlesztési és a Termelési, Ellátási bizottságok javaslatait is figyelembe véve, ellenőrzi az előkészítés során meghatározottak tervben való rögzítését és ajánlásokat tesz a^tanácsnak a terv legfontosabb gazdasági- társadalmi összefüggései megvitatására, elio-gadására. 2, Az egészségmegőrzés városi feladatterve Előadó: Dr, Nemesvári Márta osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság 3. Tájékoztató a Népi Ellenőrzési Bizottság I988« évi ellenőrzési tervének végrehajtásáról. Az I989. évi ellenőrzési terv jóváhagyása, Előadói Tornbor Istvánné a NEB elnöke Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989, január 2, I989» május 25'' lé Beszámoló a tanács I988. évi működési-, fenntartási-, és fejlesztési tervének végrehaj tásáról /zárszámadás/ Előadói Bácsai Attiláné osztályvezető - 2 ~ az előterjesztés előkészítésében vészt vesz a pénz-ügyi-, a terv- és munkaügyi osztály, a Számvizsgáló és a Városfejlesztési Bizottság. 2* A helyközi-, a helyi közlekedés és szállítás helyzete a városban és a városkörnyékben Előadó; Karmazivt József osztályvezető főépítész Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a műszaki osztály, a ZALAVOLÁN, a KM Közuti Igazgatóság, a MÁV és a Közlekedésbiztonsági Tanács„ Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság munkája Előadó\ Dr, Fenyves János a. bizottság elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vesz az igazgatási osztály. Az előterjesztések elkészítésének határidejes I989«■ április 25„ IpSp, október 5, 1, A tanács és szervei lakossági kapcsolatai Előadó: Mózes Pál tanácselnök Az előterjesztés előkészítésében részt vesznek a szakigazgatási szervek és ideiglenes bizottság 2* A munkaerőioglalkoztatás helyzete, a fiatalok munkába állásának lehetőségei, további feladatok Előadó: Gödinek László osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a Városfejlesztési Bizottság 3» Tájékoztató az új településrendezési tervekről Előadó: Karmazin József osztályvezető, főépítész Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a Városfejlesztési Bizottság Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989. szeptember 5, - 3 - ípS9, december 7* Z, Beszámoló a Végrehaj tó Bizottság két éves munkájáról Előadói Mózes Pál tanácselnök Az előterjesztés előkészítésében részt vesznek a szakigazgatási szervek 2f A rmvelődésügyi osztály munkája Előadót Tüske Tibor osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a Művelődési Bizottság 3, A tanács I99O, évi munkaterve Előadót Dr„ Balázs Sándor vb, titkár Az előterjésztések elkészítésének határideje: Ipőp. november 6„ - 4 - A tanácsi bizottságok kiemelt feladatai A tanácsi bizottságok az lg8Qe évi munkatervüket a tanács és a végvehaj tó bizottság munkatervével, valamint a tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseivel, továbbá a. Városi Tanács Végrehaj tó Bizottsága IggO-ig szóló stabilizációs program-jóival összhangban készítsék el. Határidőt I98Q, január 3I, Felelős i valamennyi bizottság elnöke A tanács az alábbi kiemelt témák tárgyalását, illetve ellenőrzés sét tartja indokoltnak. Ügyrendi és igazgatási Bizottság Ellenőrizze a módositott tanácsrendeletek hatályosulását. Koordinálja és segítse városunkban a jogpropaganda tevékenységet, Vegyen részt a tanácsi munka egyszerűsítésére és korszerűsítésére hozott középtávú intézkedési terv időarányos végrehaj tásában. Számvizsgáló Bizottság Ellenőrizze és véleményezze a tanács 1989« évi működési-, fenntartási- és fejlesztési tervét, valamint az Iq88. évi zárszámadást. Kisérje figyelemmel a gazdálkodást, ellenőrizze és segítse a bevételi terv teljesítését és a kiadási előirányzatok takarékos felhasználását, Vizsgálja a tanácsi vállalatokt intézmények gazdálkodását. Városfejlesztési Bizottság fAuködj ön közre a városrendezési feladatok előkészítésébenf tervezésében és szervezésében» Ellenőrizze az oktatási, közművelődési intézményhálózat, valamint a. lakóház f elujitási program végrehaj tásátf Vegyen részt a városfejlesztési érintő társadalmi viták szervezé-sébenf Segítse az elhangzott javaslatok, észrevételek lehetőség szerinti megvalósítását# Kisérje figyelemmel a lakásberuházási program megvalósítását. Fordítson kiemelt figyelmet az észak-keleti lakótelep, valamint az Eötvös tér déli oldalának beépítésére, - 5 ~ Vizsgálja. a foglalkoztatás-politika időszerű kérdéseit, a fiatalok munkába állásának lehetőségeit. Koordinálja a társadalmi munkát szervező és irányitó bizottság munkáját és értékelje tevékenységét„ Termelési, Ellátási Bizottság Kisérje figyelemmel a kereskedelmi hálózatfejlesztéseketj rekonstrukciókat , különös tekintettel a belvárosi üzlethálózat helyreállítására„ Vizsgáljat - a ZÖLDÉRT Nagykanizsai Kirendeltsége lakosságellátó szerepétt Kísérje figyelemmel a termelés-ellátásfelügyeleti osztály árhatósági tevékenységéte Vegyen részt a fogyasztói érdekvédelem biztosításában, hatósági ós társadalmi ellenőrzésébenc Atiivelődési Bizottság Segítse elő az oktatási törvény és végrehajtására megjelent miniszteri rendeletben megfogalmazott feladatok végreha j tását. Kísérje figyelemmel az ágazati beruházások, felújítások megvalósítását. Vizsgálja a palini általános iskola oktató-nevelő munkáját♦ Tájékozódjon az oktatási intézmények demokratikus fórumainak működéséről. Értékelje a. városban működő öntevékeny művészeti csoportok munkáját. Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság Kisérje figyelemmel a Vll„ ötéves tervi fej lesztések megvalósulását„ Ellenőrizze az egészségmegőrző programok végrehajtását, a. szak- inai programok megvalósulását„ Vizsgálj a. az egészségügyi és szociális intézmények szakmai tevékenységéi. Ellenőrizze a szociálpolitikai ellátottság színvonalát, a szociális célra fordítható pénzeszközök felhasználását, - a magánkereskedelem helyzetének alakulását, értékelje a változásokatt, ~ ó - Kisérje c igyelemmel az ágazattal kapcsolatos lakossági észrevéte lek, igények elbírálásának alakulását. Megyei tanácstagok városi és városkörnyéki csoportja A csoport a megyei tanács munkatervével összhangban készíti el az IpSp, évi munkatervét, annak megfelelően működik,, üXéseít negyedévenként tartja. - 7 II. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ÜLÉSEI I9S9. január 26. 1, A Thúry György Múzeum tudományos és közművelődési tevékenysége Előadó: Dr. Horváth László igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a müve lő-dési bizottság 2, Tájékoztató a TANÉP Somogyi B, uti telepének hasznosításáról Előadó: a vállalat igazgatója 3» Az lp8p» február 9-i tanácsülés anyagának megtárgyalása Előadó: Pásztor Lászlóné ált,tanácselnök-helyettes Dr, Nemesvári Márta osztályvezető Tombor Istvánné a NEB elnöke Az előterjesztések elkészítésének határideje: I988. december 26, IpSp,. február 23. 1, A települési ejlesztést segítő társadalmi munka eredményei, az I989, évi főbb feladatok Előadó: Gödinek László osztályvezető 2. Az IpSp. évi fejlesztési program és koordinációs ütemterv megáLlapitása Előadó: Gödinek László osztályvezető Az előterj észtések elkészítésének határidej e: I989. január 23. ~ 8 - lp8p* március 23, 1« A zöldövezetek, parkok„ fásitott területek fenntartása, további feladatok. Előadó; Szőke János igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a műszaki osztály és a Városfejlesztési Bizottság /Az előterjesztés a tanácstagoknak megküldendő/ 2« Az időlegesen üresen álló lakások hasznosításának gondjai, f eladatok Előadói Dr. Lukácsa. Erzsébet osztályvezető Az előterjesztések elkészítésének határideje; I989• február 23c I989» április I3« 1„ A gazdasági koordináció helyzete Előadót Gödinek László osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesznek a szakigazgatási szerveké 2, Beszámoló az I988, évi pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól Előadó: Bácsai Attiláné osztályvezető 3t, Az I989. évi lakásépítésip szanálási és telekgazdálkodási feladatok Előadó; Karmazin József osztályvezető főépítész Gödinek László osztályvezető Az előterjesztések elkészítésének határideje a I989. március 7.3. Ipflp« május 11, 1, A palini általános iskola nevelő-oktató munkája, előadói Sabján Imre igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a művelődésügyi osztály és a Művelődési Bizottság p.t Nagykanizsa Főrhénc-Cserf ő zártkertek komplex rendezési tervének jóváhagyása Előadó: Karmazin József osztályvezető főépítész 3, Az I989» május 25-i tanácsülés anyagának megtárgyalása. Előadói Bácsai Attiláné osztályvezető Karmazin József osztályvezető főépítész Dr. Fenyves János a bizottság elnöke Az előterjesztésed elkészítésének határideje: I989, április 11. IqS0* június I5, 1, A ZÖLDÉRT Nagykanizsai Kirendeltségének munkája, városellátó tevékenysége Előadó: Nagy Zoltán kirendeltségvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a. termelései látásf elügyele ti osztály, a termelési, ellátási bi - zottságP 2« Tájékoztató az oktatási és közművelődési beruházásokról, felújításokról Előadó: Tüske Tibor és Gödinek László osztályvezetők Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989. május l5„ I989, julius 2O, la Az OTP lakások minőségvédelmet feladatok Előadó! Németh Imre az OTP megyei igazgatója. 2. Az oktatási intézmények demokratikus működése Előadó: Tüske Tibor osztályvezető Az előterj esztések elkészítésének határidej e: I989. junius 2O. - 2o IgQg^augusztus 24« 1» A Szociális Foglalkoztató munkája \i lő adó s Mihalkó Lajos igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt vesz az egészségügyi osztály, az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság 2- Jelentés a tanács I989* la félévi gazdálkodásáról Előadó: Bácsai Attiláné osztályvezető Gödinek László osztályvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a Számvizsgáló Bizottság Az előterjesztések elkészítésének határideje1 I989* julius 24. I989* szeptember gL L A llagykaniz sai Városgazdálkodási és Kommunális Szolgáltató Vállalat munkája Előadós Szőke János igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt v&sz a műszaki osztályc 2* A városi tanács vb. szakigazgatási szerveinek káder- és személyzeti munkájaj, további feladatok Előadó: Kovács József né személyzeti csoportvezető 3. Az Iq89<, október 5-i tanácsülés anyagának megtárgyalása Előadó^ Mózes Pál tanácselnök ~~ Gödinek László osztályvezető Karmazin József osztályvezető főépítész Az előterjesztések elkészítésének határideje; I989. augusztus 3l„ 11 - IpSp, október 26, 2. /I piacfelügyelőség munkája., szerepe a város ellátásában Előadó: Dávid Zoltán a. piacfelügyelőség vezetője Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a terme-lés-ellátásfelügyeleti osztály, a termelési, ellátási bizottságc 2, Az építésrendészeti ellenőrzések tapasztalatai Előadó; Ka.rma.zin József osztályvezető főépítész 3, A Ruhaipari Szövetkezet polgári védelmi és önvédelmi szakszolgálati tevékenysége Előadót Halász Lászlóné a szövetkezet elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a városi polgári védelmi törzsparancsnokság Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989. szeptember 26c Iggp; november 23, 1* A Családsegítő Központ munkája. Előadó 5 Kulbencz Ferencné intézményvezető Az előterjesztés előkészítésében részt vesz az egészségügyi osztály Az előterjesztés a tanácstagoknak megküldendő I 2* A fedett uszoda működtetésének tapasztalatai Előadó: Molnár István uszodavezető 3« A Végrehajtó Bizottság l990v évi utunkat ervének megállapítása. Előadói Dre Balázs Sándor vbt titkár Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a titkárság,. - l2 - 4# Az I9S9. december y-i tanácsülés anyagának megtárgyalása. Előadó: Mózes Pál tanácselnök Tüske Tibor osztályvezető Dr, Balázs Sándor vb. titkár Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989. október 23, 19,89i december 2I, l, A Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola nevelő-oktató munkája Előadó: Janzsó Antal igazgató Az előterjesztés előkészítésében részt vesz a. művelődésügyi oSztály és a Művelődési Bizottság. A TUNGSRAM SK munkája Előadó { Szalai Tibor a. sportkör elnöke Az előterj esztés előkészítésében részt vesz az ifjúsági éÉ Sportosztály. Az előterjesztések elkészítésének határideje: I989. november 2I* - 13 -111, SZERVEZÉSI FELADATOK A testületi napirendek előkészítésével kapcsolatos ellenőrzések A tanács ülései A helyközi-, a helyi tömegközlekedés és szállítás helyzete A vizsgálatot végzi: Ideiglenes bizottság Határidői I989« március 30. A munkaerőioglalkoztatás helyzete, a fiatalok munkába állásának lehetőségei A vizsgálatot végzi: a Városfejlesztési Bizottság Határidőt lg89, augusztus 30. A végrehaj tó bizottság ülései A palini általános iskola nevelő-oktató munkája Az ellenőrzést végzii a művelődésügyi osztály és a Művelődési Bizottság Határidő: I989« március 30, A ZÖLDÉRT Nagykanizsai Kirendeltség munkája, városellátó tevékenysége Az ellenőrzést végzi: a Termeiés-Ellátásfelügyeleti Osztály és a Termelési, Ellátási Bizottság Határidő: I989, április 30, A Családsegítő Központ munkája Az ellenőrzést végzi: az Egészségügyi Osztály Határidő s I9S9, szeptember 30. - u - Lakossági kapcsolatok további ejlesztése A tanácsülés nyilvánosságát fokozni kell, biztosítani az érdeklődő választópolgárok és az érdekelt^szervek részvételét, Ennek érdekében a. tájékoztató eszközökön keresztül; - külön meghívókkal, - a tanácsi hirdetőtáblán való kifüggesztéssel, - a Zalai Hírlapban, - a. Városi Kábeltelevízióban, - a városban kihelyezett plakátokon iáőbon ismertetni kell a tanácsülés idejét, helyét és napirendjétt /l tanács tágjai is hívják, fel választópolgáraikat az üléseken való mind nagyobb részvételre* A lakosság szélesebb rétegeit érintő napirend tárgyalása előtt a Hazafias Népfrontot és a Szakszervezetek Városi Bizottságát is tájékoztatni kell és kérni a tanács döntéséhez véleményeiket, javaslataikat, A tisztségviselők, a végrehaj tó bizottság tagjai, a. szakigazgatási szervek vezetői javítsák kapcsolataikat a város üzemeinek dolgozóival, Adjanak táj ékoztatást a városfejlesztést érintő legfontosabb kérdésekről, s kérjék javaslataikat, véleményüket a további célkitűzések, feladatok meghatározásában, A testületek gyakrabban igényelj ék döntéseik kialakításához a. lakosság, az üzemi munkásság, a társadalmi- és tömegszervezetek véleményét, javaslatait és támogassák jobban kezdeményezéseiket. A lakossággal, való véleménycserét valamennyi közérdeklődésre számot tartó kérdésben vállalni kell, A lakosságot még nagyobb számban be kell vonni a célok, feladatok, elhatározások kialakításába, a feladatok megvalósításának ellenőrzésébe, lp8p-ben a lakosság véleményét a kialakult módszerek felhasználásával a következő témák előkészítéséhez kell kérnij - a. tanács és szervei lakossági kapcsolatai Felelős : Mózes Pál tanácselnök - A helyközi és helyi tömegközlekedés és szállítás helyzete a városban és a városkörnyékben Felelős i Karmazin József osztályvezető főépítész A tanácstagok munkájának segítése Tovább indokolt javítani a tanácstagi munkavégzés feltételeit. Biztosítani kell, hogy a tanácstagok részt vehessenek az interpellációk, közérdekű bejelentéseik, javaslataik kivizsgálásában, véleményezzék választókerületüket érintő intézkedéseket és döntéstervezeteket, - 15 - Szükséges a tisztségviselők és a tanácstagok közötti személyes kapcsolatok további erősítése, szélesítése, A kialakult gyakorlatnak megfelelően figyelmet kell fordítani a. póttanácstagokkal való foglalkozásra, közéleti, társadalmi megbízatásaik fokozására. A tanácstagi tisztségből eredő feladataik ellátásához tájékoztatást adunk részükrei - a végrehaj tó bizottság fontosabb határozatairól, - a két tanácsülés közötti időszak fontosabb eredményeiről, - a bizottságok fontosabb javaslatairól, - a szakigazgatási szervek tevékenységéről, - a nem tanácsi szervekkel folytatott tárgyalások eredményeiről, - a tervezett jelentősebb intézkedésekről, - a lakosságot érintő fontosabb jogszabályokról, - kiadjuk a Tanácsi Híradót, - gondoskodunk a Magyar Hírlap keddi és pénteki számának a tanácstagok részére történő előfizetéséről. Tanácstagjaink szakmai továbbképzését a Tanácstagi Klub programjaival biztosítjuk. A HNF körzeti bizottságaival együttműködve megszervezzük az I989» évi tanácstagi beszámolókat, külön ütemterv szerint, Felelős : Dr, Balázs Sándor vb, titkár Értekezletek 1« Vezetői megbeszélések Az operatív teendőket és az időszerű feladatokat minden hétfőn vezetői megbeszélésen tárgyaljuk» Napirendjét külön ütemterv tartalmazza. 2, Osztályvezetői értekezletek Február hó l. Az 1988, évi tanácsi f eladatok végrehaj tásának értékelése, az I989, évi feladatok Előadót a, tisztségviselők IJÚjus hó l. A végrehaj tó bizottság IgyO-ig szóló stabilizációs programjában foglalt feladatok időarányos végrehajtása Előadó: a tisztségviselők - 16 - p.. Időszerű feladatok Október hó lp A Közterület Felügyelet működésének tapasztalatai Előadó: Valler László a felügyelet vezetője 2• Az új adórendszer és a sport finanszírozás hatása a sporttevékenységre, a sportszervek működésére Előadó: Kápolnás Zoltán osztályvezető 3" apparátus részére munkaértekezlet Február hó Az Iq88, évi tanácsi munka értékelése, és az IpSp. évi feladatok Előadó: Mózes Pál tanácselnök Osztályértekezletek A végrehaj tó bizottság szakigazgatási szervei negyedévenként és szükség szerint tartanak munkaértekezletet, Felelősek: az osztályvezetők A Kero tayu?csi szervek vezetőinek értekezlete A nem tanácsi szervek vezetőivel szükség szerint koordinációs értekezleten tárgyaljuk meg az időszerű feladatokat. A társadalmi szervek vezetőit az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint tájékoztatjuk a várospolitikai felada--tokról. hla. tár idő: lg8g. december 31, Felelős : Mózes Pál tanácselnök 5* hBhÉZ £s tsági elnökök értekezlete Április hó 1. A zöldövezetek, parkok, fásitott területek fenntartása, további feladatok /a fásítási terv bemutatása/ Előadó 1 Szőke János igazgató - 17 - 2» Nagykanizsán élő mozgássérültek érdekvédelme, szervezetük működése Előadó; Dr. Nemesvári Márta osztályvezető október hó 1» A helyi közlekedés helyzete a városban Előadó: Ekler István üzemigazgató 2, Tájékoztató új településrendezési tervekről Előadói Karmazin József osztályvezető főépítész Beszámol tatás A szakigazgatási szervek vezetői évenként beszámolnak a munka-tervek végrehajtásáról és az ügyrendi feladatok teljesítéséről. Ha. tár idő; lg8p. január hó Felelős : Mózes Pál tanácselnök Felügyeleti vizsgálatok Külön vizsgálati program szerint végezzük a felügyeleti, az állami törvényességi, az utó- és célvizsgálatokat, továbbá közreműködünk a megyei komplex felügyeleti vizsgálatokban. Határidő: ütemterv szerint Felelős : Pásztor Lászlóné ált. tanácselnök-helyettes A tanácsi munka egyszerűsítése és korszerűsítése Felül kell vizsgálni a munkaerőközvetités jelenlegi rendszerét, szervezni és segíteni kell a vállalaton belüli és a. vállalatok közötti szervezett átképzéseket< Indokolt esetben javash tot kell tenni az átképzésre. Továbbra is segítséget kell nyújtani a. magánerős lakásépítéshez építési telkek juttatásával, ajánlott tervek rendelkezésre bocsátásával. Az Ügyfélszolgálati Iroda szolgáltatásait tovább kell bővíteni. Arra kell törekedni, hogy az ügyfelek hatóság előtti megjelenését a minimálisra csökkentsük. - Is - Fő cél a hatósági munkát segítő számitógépes rendszer alapjainak a megteremtése. Számitógépre kell vinni az ügyiratiktatást, a határidő nyilvántartást, a hatósági statisztikát, a testületi határozatok komplex adatrendszerét, a tanácsi dolgozók személyzeti nyilvántartását és a kisipar-kiskereskedelem komplex ügyintézői rendszerétv Vizsgálni kell a tanácsi intézmények szervezeti keretei korszerűsítésének további lehetőségeit. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a munkaidőalap védelmét szolgáló intézkedések, módszerek elterjesztésére, gyakorlati alkalmazására, A szakigazgatási szervek éves munkatervükben határozzák meg a konkrét tennivalókat, értékelj ék és összegezzék a feladatok végrehajtását. Nagykanizsa, lg88, november lo. Drt Balázs Sándor vb. titkár Mózes Pál tanácséInök A tervezetben nem szereplő javaslatok Javaslat tevő Téma. Tárgyalás időp. Tanácsülésre ulüvelődésügyi Oszt. Ifjúsági és Sporto. Az ifjúság nevelése és egészségügyi helyzete Egészségügyi Oszt, Szociális gondoskodás helyzete Nagykanizsa városban lp87 Tanácstag A város műszaki áruval való ellátása I983 VB, ülésre HSMK A középfokú oktatási intézmények tömegsport munkájának tapasztalatai A kulturális szabadidős tevékenység tapasztalatai a város általános iskoláiban I98I Tanácstag Tanácstag, tfiüszaki Oszt, Tanácstag lakóterületi társadalmi szervek részvétele a várospolitika alakításában A peremterületek kommunálist egészségügyi és kulturális ellátásának helyzete A város úthálózatának teljes felülvizsgálata, javítások elvégzése A peremterületek vízelvezetése I987 A megyei tanácstagok munkája I988 Az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben a helykihasználás alakulása. /évenként/ I988 A Csónakázó tó rendbetétele I988 Egészségügyi O A városban élő mozgássérültek érdekvédelme, szervezetük működése — o Értelmi fogyatékosok szakosított intézményének működése. ifjúsági és Sporto. A diák- és szabadidősport helyzete. Müszaki Osztály Művelődésügyi 0. Termelés-Ellátás-felügyeleti Oszt. A város földgázellátása, a szolgáltatás műszaki és egyéb feltételei Az elektromos energiaellátás helyzete a városban és a. városkörnyékben, a közvilágítás üzemeltetésének és fejlesztésének lehetőségei Városunk amatőr művészeti mozgalma Tájékoztató a Zm„ Vendéglátó Vállalat tevékenységéről I979 Terv- és Munkaügyi O, Tájékoztató a. közmunkalehetőség vállalati tapasztalatairól, további feladatokról. Polgári Védelmi Parancsnokság Szepetnek Községi Közös Tanács polgári védelmi tevékenysége A Délzalai Víz-s Csatornamű és Fürdő Vállalat polgári védelmi tevékenysége V&. <Pi\ nxi. fl. sb> I & hH''-jo+ rz^i -4 AZ IF3USÁG HELYE, SZEREPE A VÁROSPOLITIKÁBAN Tisztelt Tanács! Az ifjúságról szóló törvényben foglaltak meghatározzák társadalmunk kötelességeit, de egyúttal elvárásait is ifjúságunkkal kapcsolatban. Az ifjúság szerepe társadalmunkban meghatározó, hiszen ők a jövő, a további fejlődés lehetőségének biztosítéka. Ez indokolja, hogy rendszeresen vizsgáljuk az ifjúság helyét, szerepét ós tevékenységét. Ma az if~ juság megítélése nem lehet független a társadalom állapotától. Fontos alapelv az is, hogy az ifjúság nem szubjektív, főleg nem külső jegyekből ítélhető meg, hanem a társadalomban betöltött szerepéből, tevékenyságébői. Az ifjúságpolitikáról alkotott véleményekkel az 1971-ben megjelent ifjúsági törvényt követően számos állásfoglalásban illetve határozatban találkozhattunk. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbb 1934-ben fogadott el állásfoglalást az ifjúságpolitikáról, míg az ifjúságpolitikai feladattervről a Minisztertanács 1082/1933. MT határozata foglalkozik. Városunk tanácsa legutóbb 1977-ben tárgyalta az ifjúság helyét, szerepét a várospolitikában. Megállapította, hogy ifjúságunk alkotó módon részt vesz várospolitikánk alakításában, Oónak tartotta az ifjúság részvételét a kulturális ós sportmunkában, a társadalmi munkavégzésben. Az elmúlt időszakban a VB,, valamint a különböző bizottságok folyamatosan foglalkoztak az ifjúság városunkban betöltött szerepével. I. A fiatalok társadalmi helyzete Nagykanizsa város lakónépessége jelenleg meghaladja az 56 ezret, A lakónépességen belül a 0-30 évesek részaránya 47 %, tehát közel fele fiatal. Ha a 14-30 éves korú népesség részarányát vizsgáljuk (23 %), akkor azt látjuk, hogy az összla-kósság közel 1/4-e közvetlenül érintett az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben, (1, sz, melléklet) A diákifjuság létszáma az elmúlt években minimális ütemben nőtt. Az iskolázottsági szint kedvezően alakult, Nőtt a középfokú végzettségűek aránya, az általános iskolát végzettek közül az 1987/88-as tanévben közel 100-al többen tanulnak tovább, mint egy évvel korábban. A középfokú iskolákban végzettek 40-45 %-a továbbtanul, míg a szakmájukban elhelyezkedők becsülettel megállják a helyüket. (2. sz, melléklet) A fiataloknak több mint fele az iparban dolgozik. Az elmúlt években mozgásuk elsősorban a kereskedelem felé irányult, de sokakat elszívott a magánszféra is. Az iparszerkezet az átlagosnál kevesebb női szakmunkást igényel, A szakközépiskolai hálózat bővülésével arányosan nőtt a szakmával rendelkezők száma, arányuk a fiatal fizikai dolgozókon belül elóri a 60 %-ot. Az értelmiségi réteghez tartozik az aktív kereső fiatalok egynegyede. Az értelmiségi réteg a kulturális ágazatban, a műszaki pályán, valamint az igazgatás és az igazságszolgáltatás területén fejti ki tevékenységét. ~ 2 - A pályájuk elején álló és családalapító fiatalok életkörülményeire kedvezőtlenül hatott a lelassult gazdasági fejlődés. A bekövetkezett változások miatt más rétegekhez viszonyítva nagyobb mértékben romlottak az önálló életet kezdő fiatalok szociális ós jövedelmi viszonyai. A reáljövedelmek szintentartása, a lakásvásárlás fokozódó terhei miatt nőtt - főleg a 30 év körüliek körében - a főfoglalkozás melletti kiegészítő tevékenységek alkalmi munkavállalás szerepe (másodállás, mellékfoglalkozás, GMK, VGMK). A szülők anyagi jellegű támogatása meghatározóvá vált az ö-nálló életkezdésben. Azok a fiatalok, okik erre nem számíthatnak, azok számára szinte reménytelennek tűnik a lakáshelyzet megoldása» A fiatal házasok lakáshoz jutásának lehetőségei az elosztási gyakorlatban - a körülményekhez képest -megfelelően alakult, A jelenleg nyilvántartott lakásigénylők (alap- és csereigénylők) száma 1647, ebből a 35 óv alattiak 918-an vannak, ami 55 felel meg. A lépcsőzetes lakás- hoz jutással és a tanács, vállalati támogatás rendszerével az utóbbi években a megépült lakások több mint 50 %-a jutott a fiataloknak, így pl. 1937-ben a megépült OTP lakások 78 át kapták. A lakásellátás ennek ellenére feszültségekkel teli. Ennek fő oka, hogy az állami lakásépítés csökkenésével párhuzamosan emelkedtek a lakásárak, amit nem követett a lakóssági jövedelmek megfelelő emelkedése. A mai lakásárak a fiatal családok jelentős eladósodásához vezetett. Újkeletü probléma az egyedülállók nagyszámú lakáskórelme, (3. sz. melléklet) II. A pályakezdő fiatalok élet- és munkakörülményei A pályakezdők elhelyezkedésének, beilleszkedésének, élet- ós munkakörülményeinek alakítása, segítése társadalmi ügy. E folyamatban nagy jelentősége van a képzési struktúrának, a pályaválasztásnak, a választott pályához való kötődésnek ós a munkahelyi körülményeknek. Városunkban évente átlagosan közel 900 fő a pályakezdő fiatalok száma, A felajánlott munkahelyek száma 1988-ban 882, iskolatípusonkénti és népgazdasági ágankénti megoszlását a 4. sz. melléklet tartalmazza. Több évre visszamenő elemzés alapján megállapítható, hogy tovább csökkent a munkaerőigény a szakképzettséget nem igénylő munkaterületeken, ''változatlanul magas az igény az ipari ágazatban, tovább csökkent a munkaerőkereslet az adminisztratív munkakörben, míg az egyetemet, főiskolát végzettek iránt közgazdasági és műszaki területen igénynövekedés tapasztalható. A közelmúltban a válla lati munkaerőgazdálkodásban szükségessé váltak a termelés igényei szerinti belső átcsoportosítások. Nincs elmozdulás a részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatást illetően. Gondot jelent az általános iskolából kikerülő, tovább nem tanuló, illetve a középfokú képzésből lemorzsolódó 16 éven aluli fiatalok elhelyezkedése. Csökkenti a feszültséget a fiatal'' korúak foglalkoztatási részlegének létrehozása néhány vállalatnál. (Tungsram RT, Sörgyár, Szociális Foglalkoztató) 1983-ban a jelzett vállalatok az általános iskolai végzettség'' gel rendelkezők közül 171 fő munkába helyezését oldották meg, A gimnáziumban végző, tovább nem tanuló fiatalok, különösen a lányok iránt a munkáltatói igények tovább csökkentek.Ez évben a végzett 133 lány közül mindössze 59-en helyezkedtek el, a többi továbbtanulási szándákkal foglalkozik''; vagy továbbtanult, A gimnáziumból kikerülő fiatalok nagy többsége nem talál elképzelésének megfelelő munkahelyet. Az 1937-es felmérés alapján a gimnáziumból tovább nem tanuló fiatalok több mint 50 %-q a meglévő munkahelyét csak részben vagy egyáltalán nem megfelelőnek tartja, A középfokú képzési cólu szakközépiskolái részére felajánlott álláshelyek az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatnak, mig a szakmunkások iránti igény összességében növekvő, A választott pályával ós szakmával való azonosulás, a munkahelyi beilleszkedés hosszabb folyamat eredménye. A munkáltatók mindegyike törekszik a pályakezdők megtartására, A fiatalok munkahelyükben való csalódottságuk okát többnyire az alulfoglalkoztatottság és a megfelelő emberi- vezetői bánásmód hiányában látják. Az első munkahely változtatására a fiatalok többségénél az első ós második évben kerül sor, mert ebben az időszakban jelentkezik a szülői pályaválasztás, a "kényszer pálya" negatív hatása. Több éves tapasztalat, hogy a gimnáziumot végzettek jelentős része a sikertelen felvételi kisórlet miatt munkahelyét csak átmenetinek tekinti. Az ismételt felvételi próbálkozás reményében többségük "idegenül él" munkahelyén, A pályakezdőket a munkahelyeken meghatározott személyi és tárgyi feltételek, kialakult szokások fogadják. Az utóbbi idő ben a fiatalok jelentős része egyértelműen kedvezőbben ítéli meg a pályakezdőkkel való bánásmódot. Egyre több a képzettséghez mórt munkafeladat, a középvezetői utánpótlás szempontjából kezdenek jobban alapozni a 25-30 év közötti korosztályra, Az is igaz, hogy sokfelé "visszaköszön" még az életkor szerinti bérezés. Különösen középvezetői szinttől felfelé a szakmai előbbrelépós lehetősége még akadozik, többnyire csak nyugdíjazással nyílik rá lehetőség. Az ipari jellegű vállalatainknál kezdik jobbon ösztönözni, elismerni a konvertáló tudást a szakmunkások ós értelmiségiek körében. Az előrelátó munkáltatók tanulmányi szerződésekkel igyekeznek biztosítani a fontos szakemberek utánpótlását. Általánosságban megállapítható, hogy a fiatal dolgozókról való gondoskodás nagymértékben a gazdasági eredmények függvénye, /DKG, KFV, BútoP-gyár, Tungsram RT/ - 4 - III. Oktatás, Gyermek- és Ifjúságvédelem, hazafias ás honvédelmi nevelés Az elmúlt időszakban az oktatás helyzete, megítélése nem változott lényegesen, A feltételek alapvetően biztosítottak, de az oktatási intézményhálózat folyamatos fejlesztése és korszerűsítése ellenére az iskoláztatási feladatok mennyiségi növekedésével a minőségi, tartalmi munka nem tudott lépést tartani. A tanuló fiatalok érzékQnyen reagálnak azokra az intézményen kívüli folyamatokra, amelyek a társadalom gazdasági, politikai életében zajlanak és erősen befolyásolják az élet és munkakörülményeket, valamint az egyéni előbbrejutás lehetőségeit. A tanulók jelentős részénél pesszimista álláspont jellemző a pályakezdésükkel kapcsolatban. Sokan félnek attól, hogy tanulmányaik befejezését követően nehezen tudnak majd képzettségüknek megfelelő munkalehetőséghez jutni«, Gondot jelent, hogy a tanterv és követelményrendszere teljesítésével nem eléggé az életnek tanulnak a diákok és az oktatási rend erősen maximalista, A fiatal, pályakezdő pedagógusok beilleszkedésének elősegítésére az .intézmények megfelelő figyelmet fordítanak. Munkájuk színvonalát erősen befolyásolja a leterheltségük, a nem kellő anyagi, és erkölcsi elismertségük.. A túlzott szakmai követelmények miatt mozgalmi, közéleti szerepvállalásuk eléggé háttérbe szorul. Városunkban a 11.379 tanuló közül jelenleg 318 nyilvántartott veszélyeztetett. Az előző évek statisztikai adatait figyelembe véve a veszélyeztetettek száma nem emelkedett«, Az ifjúság védelmi őrjáratok nem eléggé hatékonyak, csak felszini jelenségeket tudnak regisztrálni. A fiatalok alkohol és kábítószer fogyasztásának megelőzése az egészségnevelés egyik kiemelt feladatát képezi. Évente több egészségnevelő olőadás, kiscsoportos beszélgetés, foglalkozás hangzott el a fiatalok káros szenvedélyének megelőzése érdekében, A veszélyeztetett fiatalok / foglalkoztatása egyre nehezebb körülmények között oldható meg. A családi háttér hiánya hátrányosan befolyásolja az állami gondozott fiatalok munkahelyi beilleszkedését* A hazafias és honvédelmi nevelés kiemelkedő helyet foglal el a nevelési rendszerben. Az elmúlt időszakban a hazafias és honvédelmi nevelés eredményei gazdagodtak, fejlődtek, A nevelési területet segítő tevékenységi forrnák számszerűségükben gyarapodtak, szervezettebbé, összefogottabbá váltak, A társadalmi ós politikai életünk gyakorlatában meglévő gondok, problémák, ellentmondások azonban erősen gyengítik a hazafias és honvédelmi nevelőmunkát. ~ 5 ^ Iy, Szobodidőtöltés, kulturálódás, egészséges életmód Az elmúlt időszakban a megnövekedett társadalmi elvárások ós az egyén boldogulását nehezítő körülmények miatt csökkent a művelődésre^ sportra* szórakozásra fordítható idő. A jövedelmi viszonyok polarizálódása mellett differenciálódott a fiatalok érdeklődése, A kulturális rendezvények árainak emelkedésével szűkebb bázisra korlátozódott az értékesebb művelődési tevékenységek köre. A kevesebb szabadidőben a praktikus, közvetlenül hasznosítható ismeretek megszerzése a cél. így a fiatalok értékrendjében hangsúlyosabb szerepet kap a kikapcsolódás, a szórakozás. Az elmúlt időszakban színesebb, változatosabb, életkorukhoz jobbon illeszkedő szabadidős programokon vehettek részt a diákok. Hagyományossá váltak a diákcentrumok, sokféle kezdeményezés született az iskolai hagyományok felelevenítésére, megújítására, (Zrínyi, Hevesi Ált. Iskola, Landler, Mező Gimnázium) Oelentős szerepet játsz nak a város kulturális életében a középiskolákban működő amatőr művészeti csoportok, a-mely közül kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Landler Genő Gimnáziumban működő VIRÁG BENEDEK férfi kórus. Az amatőr művészeti mozgalom továbbra is jelentős szerepet tölt be a város kulturális életében. Jó színvonalon működnek az előadóművészei! csoportok, a néptáncegyüttesek és a kórusok, (Pedagógus, Kamara Kórus - Hevesi Énekkar - Szinfonikus Zenekar -Táncegyüttesek - Versmondó Kör) A Városi Könyvtár helyszűke miatt csökkentett szolgáltatásokkal működik. Az utóbbi években a könyvtár szolgáltatásait igénybe vevők érdeklődése a szakirodalom felé fordult, míg a szépirodalom iránti kereslet csökkent, A fiatalok egyik szórakozási formája a film0 A vállalati keretben működő Béke Filmszinház műsorpolitikáján erősen érződik az anyagiak hiánya, hisz az előadások nagy száma művészileg értéktelen film. Ez azért is elgondolkodtató, mert a mai közönségnek túlnyomó többsége a tizenéves fiatalok kö-w zül kerül ki. A fiatalok körében továbbra is népszerű szórakozási forma a disco. A városban számos szórakozó helyen és művelődési házban rendszeresen hétvégi programként szerepel. (Erkel, MÁV, HEMO) Országos felmérések bizonyítják, hogy az urbanizáció, a technika folyamatos fejlődése következtében egyre nagyobb teret hódít a mozgásszegény életmód, Ezzel párhuzamosan romlik a társadalom tagjainak egészségi állapota, nő a nern fertőző betegségek száma, melynek visszaszorítása jelentős szemléletváltással lehetséges. A káros következmények megelőzésének leghatékonyabb módszere a szabadidő aktív testedzéssel való eltöltése, A kedvezőtlen tendenciákat felismerve az elmúlt időszakban kiemelt feladat volt az ifjúság sportolási igényeinek felkeltéséhez, kielégítéséhez szükséges személyi, tárgyi ós létesítmény feltételek megteremtése. - s - Oelenleg o város 23 sportegyesületében ós 9 Diáksportkörében, összesen 26 sportág üzésére nyílik lehetőség. A közel 120 szakosztályban több mint 2000 ezer fiatal sportol rendszeresen. Negatívumként kell értékelni, hogy az általános iskolákban a DSK-k aránya nem éri el a 30 %-ot sem, pedig a mozgásigény egész életre történő kialakításának q szervezetek lehetnének az igazi bázisai. Az ifjúság szabadidősportjának továbbfejlesztése érdekében több kezdeményezés történt, A különböző foglalkoztatási formák közül az alapfokú bajnokságok többfordulós versenyein nem vesz részt a legtöbb fiatal, (Labdarúgó, asztalitenisz, sakk, teke és kézilabda) A dolgozó fiatalok részére a Munkahelyi Olimpia biztosított egész éven át tartó sportolási lehetőséget. Az újszerű kezdeményezések közül korábban az Olimpiai ötpróba, napjainkban az Olimpiai Napok sportakció jelentenek megfelelő kereteket a versenyszerűen sportolók számára. Az általános ós Középiskolás diákifjuság újszerű sportmozgalma a Diákolimpia, mely egész éven át tartó versenylehetőséget biztosít. Városunkban az elmúlt időszakban jelentősen javult az iskolai, a verseny és a szabadidősport tárgyi feltételrendszere, amelynek megvalósítását a lakósság, az iskolai közösségek ós a munkahelyi kollektívák jelentős társadalmi munkával segítették. A létesítményfejlesztések sorából kiemelkedett a Városi Sípálya, a Mindenki Sportpályája és a Városi Fedett-Uszoda megépítése, melyek átadásával megteremtődtek a feltételek a téli és nyári időszakban a szabadidő aktív testedzéssel való el~ töltésére, (5, sz. melléklet) V, Mozgalmi, közéleti szerepvállalás A fiatalok közéleti aktivitása a társadalom fejlődósének ellentmondásaira érzékenyen reagál. A közéletiség, a társadalmi munkavállalás fő szintere a munkahely, az iskola, A fiatalok ismerik a demokratikus fórumrendszer szóles skáláját, jogaik gyakorlására azonban nem mindig keresik ós találják meg a lehetőségeket, A KISZ megújulási törekvései valamelyest élénkítették a mozgalmi életet. Az ifjúságpolitikai pénzeszközök - a KISZ Városi Bizottságának egyetértésével,- elsősorban a diákifjuság szabadidős tevékenységét, ifjúsági közösségek munkáját támogatva kerültek felhasználásra, A pénzeszközök nagyságrendje az elmúlt években nem emelkedett, így nem is tarthatott lépést a megnövekedett feladatokkal. A fiatalok nagyobb arányú bevonását a tanácsi munkába az 1935-ös választások alkalmával sem sikerült megfelelően biztosítani.., A városi tanács testületében 8 fő fiatalt találunk (5 nő, 3 férfi), akik közül 5-en középfokú, mig 3-an felsőfokú végzettséggel rendelkeznek* Az oktatási törvény és végrehajtási rendelkezései észrevehetően segítik a diákönkormányzati szervek aktívabb tevékenységét, de az is igaz, hogy a diákönkormányzat működése még sok formális elemet itartalmaz, Előfordul, hogy a fiatalokat nem tekintik partnernek, gyakran találkoznak elutasítással, türelmetlenséggel a meggyőző érvek, őszinte tárgyszerű válaszsk helyett, A fiatalok közéleti szereplésének kiemelkedő fórumai az ifjúsági parlamentek, A Minisztertanács határozata és az AISH Elnökének rendelkezése 1937-ben írta elő a parlamentek megtartását, A városban rendezett parlamenteken az érdekelt 15-30 óv közötti fiatalok 60-70 %-q vett részt a tanácskozásokon, de az arány a különböző területeken nagyon eltérő képet mutat. A tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy az ifjúsági parlamentek gazdaságpolitikailag kedvezőtlen időpontban kerültek lebonyolításra«, Talán a 4 éves kivárás miatt is, de tény, hogy a parlamentek mozgósító, a feladatok vógrehajkására ösztönző szerepüknek nem tudtak megfelelni. Ott voltak szin-vonalas tanácskozások, ahol a fiatalok helyzetével addig is rendszeresen foglalkoztak, ahol számítanak az ifjúság aktív közreműködésére, bevonják őket az érdemi döntésbe, a feladatok megvalósításába» így az ifjúsági parlamentek 1934. évhez viszonyítva csökkent részvételi arányokkal, de elfogadható aktivitás mellett zajlottak, összességében megállapítható, hogy ifjuságunk - a meglévő nehézségek ellenére is - aktív ós élő szerepet vállal a munkában. Városunk társadalmának a jövőben többet kell tenni az ifjúságért, de a fiataloknak is érezniük k?öll felelősségüket önmagukért és a társadalomért. Közös feladat, hogy nagyobb önállóságra, helytállásra, szorgalomra neveljük az ifjúságot. A fiatalok sorsának alakulása nagymértékben a gazdaság lehetőségeitől, saját munkájuktól, kötelességük becsületes teljesítéséről függ, még akkor is, ha abszolút ós relatív mórtékben egyaránt aggasztóan romlott az ifjúság helyzete. Határozati javaslat; Nagykanizsa Város Tanácsa fejlődőnek értékeli a város ifjúságának politikai-ideológiai ós közéleti tevékenységét. Hegfelelőnek tartja, az ifjúság részvételét a szabadidős tevékenységekben. Megállapítja, hogy az utóbbi években bekövetkezett kedvezőtlen változások erősen befolyásolják az ifjúság helyzetét, életkörülményeit* A felhalmozódott problémák a fiatalokat erőteljesebben érintik, mint a társadalom más rétegeit. Ezért indokoltnak tartja, hogy kapjanak nagyobb társadalmi figyelmet ós cselekvési lehetőséget a város közéletében. Az ifjúság életfeltételei javítását elősegítő teendők megvalósítása érdekében, az alábbi határozatot hozza: a»/ Az ifjúság közéletisógének, társadalmi aktivitásának fejlesztése érdekében gyarapítani kell azokat az alkalmakat, fórumokat, találkozókat> a közösségi tájékoztatás formáit, amelyek a közéleti érdeklődés, a várospolitikába való közvetlen kapcsolódást ós részvételt segítik és ösztönzik. Ennek érdekében a pártszervek és szervezetek támogatásával az ifjúsági mozgalom ós a MNF szerveinek közreműködésével, az oktatási és közművelődési intézményeinkben, a munkahelyeken és a lakókörzetekben rendszeressé kell tenni az ifjúságot foglalkoztató, és érdeklő rendezvények szervezését Határidő; 1990. október 31. és 1993. október 31. Felelős; felkérésre: Úttörőelnökség, KISZ Városi Bizottsága HNF Városi Elnökésge Mózes Pál tanácselnök b#/ A nevelési-oktatási intézmények szerepót tovább kell növelni a gyermekek nevelésében. Továbbra is történjenek erőfeszítések a személyi, tárgyi feltótelek javítására, a tartalmi munka fejlesztésére, melynek alapját az oktatási törvény alkotja, A gyermek és ifjúságvédelem területén a megelőzés és felderítés tevékenységét kell erősíteni, a Családsegítő Központ ós a Nevelési Tanácsadó közreműködésével. Határidő;. 1990. október 1. és 1992. október 1. Felerős; "" Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes c./ A művelődési intézmények az ifjúság közösségi művelődésének legyenek aktívabb szinterei. Az intézmények a városi televízióval együtt növeljék az ifjúság közvetlen részvételi és szereplési lehetőségeit. Programjaikban kapjanak nagyobb teret az ifjúsági korosztály különböző rétegeit érintő műsorok és rendezvények. Kezdeményezni kell olyan klubok, egyesületek létrehozását, szórakozását, sportolását komplex módon biztosítják. Határidő: 1990. november 30. és 1993. november 30. Fel q1üsT~~ Tüsker Tibor ós Kápolnás Zoltán osztályvezetők d./ A fiatalok már az iskolai oktatás során ismerjék meg állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Lehetővé kell tenni számukra, hogy tapasztalatokat szerezhessenek a közügyek felelősségteljes intézésében. Ebben a munkában ösz-szehangolt együttműködésre van szükség az úttörő ós KISZ szervezetekkel, oktatási ós nevelési intézményekkel ós a munkáltatókkal. HtáridŐ£_ 1990. október 1. és 1992, október 1. FoIeTüs: Tüske Tibor ós Kápolnás Zoltán osztályvezetők 9 - e,/ A szabadidősport új létesítményeinek népszerűsítése érdekében, nagyobb gondot kell fordítani az új kezdeményezések támogatására és alkalmazására, A propaganda tevékenység ós a tájékoztatás szélesítésével el kell érni, hogy az oktatási intézmények, üzemek, vállalatok fiataljai közül mind többen vegyék igénybe a létesítmények nyújtotta adottságokat ós szolgáltatásokat, Határidő; 1999, október 31. ós 1992, október 31, Felelős:" Kápolnás Zoltán osztályvezető f,/ A foglalkoztatás struktúrájának várható változásai miatt összehangoltabban ós gyorsabban szükséges az átképzések, a szakmaváltozások oktatási feltóteleinek megteremtése. Fel kell készülni a megnövekedett létszámmal munkára jelentkező fiatalok elhelyezkedésének segítésére. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kell kisérni a munkáltatók munkaerő igényét, A munkába helyezést az alkalmazó szervekkel, szervezetekkel és vállalatokkal a terv és munkaügyi osztály naprakész nyilvántartási rendszer kialakításával segítse. Határidő; 1939, augusztus 31. és 1992, augusztus 31, Felelős: Gödinek László és Kápolnás Zoltán osztályvezetők g,/ Folyamatosan és kiemelten kell foglalkozni a fiatalok la-kásgondj ainak megoldásával. Folytatni kell a fiatal házasok ós többgyermekes családok lakáshoz jutását szolgáló programot. Vizsgálni kell az új lehetőségek feltárását ós alkalmazását, amelyekkel tovább bővíthetjük a fiatal korosztály lakásproblémáinak megoldási lehetőségeit. Határidő; 1990, december 15, és 1992,. december 15, Felel ős: Dr, Lukácsa Erzsébet és Kápolnás Zoltán osztályvezetők h,/ Célul kell kitűzni, hogy valamennyi ágazatban mérséklődjön a bérezésnek az életkortól való függősége. A fiatalok teljesítményével legyen arányban anyagi és erkölcsi elismerésük, A fiatalok munkavégzése során törekedni kell arra, hogy bérük egyre jobban tükrözze iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, és az elvégzett munkát, A munkáltatók fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalok munkába állásának, beilleszkedésének segítésére, tegyenek erőfeszítéseket a szakmai végzettség gyarapítására, egzisztenciális gondjaik megoldására. Határidő; 1990. november 31, ós 1992, november 31» Felelős: felkérésre: a munkáltatók vezetői Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes Nagykanizsa, 1983, november 2, Demográfiai adatok Megnevezés Me 1935, dec. 31«, 1988, dec„31, 1990« dec,31, ls Lakónépesség fő 56,599 57,300 60,000 2. Korcsoportok: 0 - 2 év r // TO 2,170 2,050 2,100 3 - 5 év fő 2,506 2,200 2,200 ebből: 3 éves korúak fő 604 649 590 6 - 13 év fő 3,100 8,200 7.500 14 - 18 év fő 3,302 3,400 3.900 19 - 30 év fő 10,502 10,693 11.500 Munkavállalási korú népesség fő 30,968 31,400 34,000 Munkaképes kor felettiek • fő 9,553 10,050 10,300 Munkavállalási korúak a népesség %~ában 0'' /o 54,7 54,8 56,6 Munkaképes kor felettiek a népesség %-ában Q'' ¿0 16,9 17,4 17,2 2. sz. melléklet Diáki/f juság létszámának alakulása Tanulók 1977/78, év 1986/87, év 1987/38. óv Általános iskolás tanulók összesen: 5.056 7.537 7,682 Középiskolás ta- nulók összesen: 2,960 3,683 3.697 Diákifjuság összlétszáma: 3.016 11,275 11.379 Általános iskolát végzettek száma; 511 673 883 továbbtanulók - ipari 130 253 335 - gimnázium 145 166 133 - szakközép 150 240 302 - nem tanul 86 19 63 tovább « . sz. melléklet A 35 év alatti lakásigénylők megoszlása 1973, év 1983. év 1./ Lakással nem rendelkező lakásigénylők száma: 1.969 898 Ebből: - a 35 év alatti egyedülállók száma: 470 250 - gyermeküket egyedül nevelők száma: 30 49 - fiatal házasok száma - gyermek nélkül 160 75 - egy gyermekkel 230 106 - kettő vagy több gyermekkel 190 80 2./ Alapigénylők összlétszáma: 1,969 893 Ebből: - 35 év alattiak száma: 1.319 560 - %-os aránya: 67 62 3./ Csereigénylők összlétszáma: 1,130 749 Ebből; - 35 év alattiak száma: 533 353 - %-os aránya: 49 43 4./ összes lakásigénylők száma: 3,099 1.647 Ebből: - 35 év alattiak száma: 1,692 918 - %-os aránya: 59 56 5./ Az 1987-ben épült lakások száma: 319 - Tanácsi bérlakás: 207 Ebből: - fiatalnak jutott: 90 - %-os aránya: 43 - OTP lakás 112 Ebből: - fiatalnak jutott: 88 - %-os aránya: 78 Átmeneti lakások száma 1987-ben: 43 Megjegyzés: A lakásigényeket 1983-ban meg kellett újítani, akkor a lakásigénylők száma a felére csökkent. 4, m el 1 ó kj.et_ A felajánlott munkahelyek száma iskolatípusonként és népgazdasági áqanként 1983.év Iskolatípus Népgazdasági ág Általános iskola Kisegítő iskola Gimnázium K,fokú képzési célú Szak-munk. képz, célú Szak-munk. képz. Szakiskola Egyetem Fő--iskola Felsőfokú képz, (vagylagos) Mindösszesen, Szakközépiskola végzősei számára f elajánlott munkc íHelyek száma 1. 2. 3. 4. 5, n 6. 7, 3. 9. To„ 11. 12. Ipar 115 - 12 6 14 202 - 27 17 - 393 Építőipar - - - - 56 M* - - 56 Mezőgazdaság 20 - - 3 3 56 - 2 3 - 92 Szállítás, hírközlés 20 _ 29 3 24 50 _ _ 1 127 Kereskedelem 2 - 1 8 70 - 3 f* - 34 Vízgazdálkodás - - - - - 2 - - 2 - 4 Személyi és gazdasági szolgáltatás - - - 2 2 12 - - mm - 16 Egészségügyi oktatás, kul turc 1 2 _ _ _ 42 27 37 — 109 Közösségi és közigazgatási szolgáltatás - - - - - - - 1 - 1 Népgazdaság Összesen 158 44 22 43 448 42 59 66 882 . sz. melléklet Adatok a város verseny és szabadidő sportjáról 1« Versenysport ~VT7T T9ÏÏ7" Sportegyesületek száma: Igazolt sportolók száma: - nők száma: Foglalkoztatott minősített edzők száma: Minősített sportolók száma: - ebből utánpótlás korú: 22 1,048 395 55 388 187 23 2.030 467 121 540 233 II» Szabadidősport Rendezvény megnevezése Résztvevők száma Féri 1 Nő oszzesen ''1977 1987 1977 1987 1977 1987 Munkahelyi ''.Olimpia 4.582 3,952 1,040 784 5.622 4,736 Alapfokú versenyek 1,609 4,562 725 1,243 2,334 5,805 Lakóterületi rendezv. - 3,108 - 879 - 3.987 Kupare rsenyek,viliám- tornák - 2.931 - 1,010 - 3.941 Sportnapok 2,419 3,270 3.143 1,987 5.562 5.257 Olimpiai Napok - 506 - 237 793 önköltséges tanfolyamok - 112 - 102 - 214 Egyéb rendezvények 2.076 1,441 1.795 929 3.871 2.370 összesen: 10,686 L9.S82 6.703 7.221 17,339 27.105 III. Létesítmény ellátottság Szabadtéri létesítmények Fedett létesítmények Atlétika pálya Kézilabda pálya Labdarúgó pálya - füves - salakos Teniszpálya Röplabda pálya Sípálya Hajómodell pálya Motocross pálya Autócross pálya 1977 2 16 6 4 7 7 1987 18 11 3 9 6 1 1 1 1 Tekepálya: - 2 sávos - 4 sávos Városi Lőtér Kulcsosház Tanuszoda Fedett uszoda Munkacsarnok Tornaszoba Tornaterem Csónakház Egyéb fedett létesítmény 1977 2 1 1 1 1 2 4 9 1 7 I937r 2 1 1 1 1 1 2 4 10 1 10 r/c. V^pJ J^íJZ; h A KÖZMŰVELŐDÉSI TÖRVÉNYBŐL ADÓDÓ FELADATOK VÉGREHAJTÁSA Tisztelt Tanács! A közművelődésről szélé 1976. évi V. törvényt kedvező^gazdasági körülmények között, emelkedő életszínvonallal és tartósan jó^költségvetéssel számolva hagyta jóvá az országgyűlés. A törvény^és a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozat a közművelődés érdekében az állami-, társadalmi- és gazdálkodó szervek összehangolt együttműködését igényelte. Az együttműködés alapja az a felismerés volt, hogy az állampolgárok és közösségeik művelődése, a közművelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Mindezek jegyében a hetvenes évek második felében városunkban is megélénkült a kulturális élet, a tárgyi fejlesztések ezt a lendületet tovább erősitették. "A közművelődés áthatja az emberi^tevékenység, a társadalmi lét egészét5'' /1976. évi V.törvény 5,§ 1»/ A kétségtelen eredmények ellenére a nyolcvanas években a gazdaságban és a társadalomban felerősödő ismert változások egyre nagyobb mértékben éreztették hatásukat a közművelődésben is. Ezek a tendenciák időben és területenként eltérő módon jelentek meg._ A közvéleménybe azonban szilárdan beépült az a nézetj hogy a műveltség erkölcsiekben és anyagiakban, egyaránt leértékelődött. A közművelődés poziciójának gyengülésével a kulturális kínálatban teret nyertek az Ízléstelen, silány, eszmeileg zavaros művek és produkoiók. Ezek megtalálhatók az utcai könyvárusoknál, a piaci árusoknál, de megtalálhatók művelődési házakban és a moziban is. A tartalmi igényesség feladása mellett a visszalépés új ^jelenségeivel is találkozhatunk. Ilyen a kulturális célra épült és hasznait helyiségek más célra történő tartós bérbe adása. A közművelődés rugalmasabb lett, az intézmények alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez: ezt a megújulás, Ú3* lehetőségek keresése, valamint a visszavonulás, a visszafogottság jellemzi. Megváltozott a közönség érdeklődése is: megnőtt a kereslet a rövid távon anyagilag is hasznosítható ismeretek iránt. A Hevesi Sándor Művelődési Központban népszerű a szabó-varró tanfolyam, a kertbarát kör, a kézi kötő tanfolyam, a számitógépkezelő^tanfolyam, a TIT-ben a kazánfűtő-, targoncavezető- és darukötöző tanfolyam is. Az amatőr művészeti mozgalom is átrendeződött. Továbbra is működnek a már hosszabb ideje jó színvonalú előadóművészeti csoportok, az ifjúsági és felnőtt kórusok, a két táncegyüttes,^ a Kanizsa Fotóklub, az amatőrfilmstúdió és a Tungsram Versmondó Köre. A Tanári Fúvósötös az egyetlen művészeti csoport a városban, melynek tagjai hivatásos szakemberek. Nagykanizsa zenei életének komoly hagyományai vannak. A folytatáshoz szükséges kiegyensúlyozott anyagi alapok biztosítása nem fo- lyamatos. A -város zenei bázisát jelentő Zeneiskolában nincs elég tanterem és hangszer. Ennek ellenére várhatóan sikerül megteremteni a következő tanévre a népzenei tanszak beindításának feltételeit . A Szimfonikus Zenekar krónikus karmestergondjait kivánjuk megoldani Dárday Árpád visszahívásával, majd helybeli karmester k ine ve 1 és éve 1. Az intézmények sajátosságaiknak megfelelően reagáltak a megváltozott helyzetre. A tevékenység jelentősebb átalakulására nincs ^ minden intézménytípusnak egyenlő lehetősége. A nagyobb intézmények közül a rugalmasabb működési keretekkel rendelkező Hevesi Sándor Művelődési Központtal szemben kevésbé átformálható a Városi Könyvtár tevékenysége. Ez az intézmény jelenleg a város legmostohább körülmények között működő közművelődési intézménye.^ A felújításra és bővitésre váró Vörös Hadsereg úti épületből ezév nyarán költözött az alsótemplom melletti volt középiskolai fiúkollégiumba* A felújítás megkezdéséig a régi épületben marad a gyermekkönyvtár. A^150 ezer kötet átszállítását és ismételt rendszerezését a könyvtárosok jól szervezetten, határidőre elvégezték. Uj helyén az intézmény helyszűke miatt csökkentett szolgáltatásokkal működik. A tanulóifjúság és a továbbtanuló felnőttek szakirodalommal való ellátásában kulcsszerepe van a Városi Könyvtárnak. Az utóbbi években a szolgáltatásaikat igénybe vevők érdeklődése egyértelműen a szakirodalom felé fordult. Ezzel ellentétes irányban változtak a szolgáltatási lehetőségek. Az erősen növekvő könyvárak még változatlan beszerzési keret mellett sem teszik lehetővé az új könyvek beszerzésének szintentartását. Ennek hiányát elsősorban a továbbtanulók érzik: nem kapják meg a keresett szakirodalmat. Az utóbbi években kiadott könyvek kötése gyengébb, gyakran már az első évben újra kell köttetni őket - jelentős többletköltséggel. Az előfizetési dijak emelkedése miatt a ritkábban keresett folyóiratok előfizetését meg kellett szüntetni. Nincs pótlólagos forrás az újonnan megjelenő folyóiratok beszerzésére sem. Ennek hiányát az iparban dolgozó szakemberek is érezhetik. A tanácsi közművelődési intézmények közül a könyvtárban a legmagasabb a szakképzettségi arány /100 %/. Ez a leglátogatottabb intézmény a városban, évente körülbelül százezer /!/ alkalommal veszik igénybe a szolgáltatásait. A közművelődési intézmények fiataloknak szóló programajánlatát e^észiti ki és teszi teljessé az oktatási intézmények és az ifjúsági szövetség kultúrális szervező tevékenysége. Különösen jelentős, esetenként pedig kiemelkedő szinvonalú a középiskolákban működő kisközösségek, művelődési, művészeti jellegű szakkörök^és amatőr művészeti együttesek munkája. Ezek az iskolákban még kényelmesebben igénybe vehetők, mint a művelődési intézmények csoportjai, s közülük több is tartósan kiemelkedő szinvonalon működik. Az általános iskolák kultúrális bemutatói a tanulókat teljes létszánban bekapcsolják, a Hevesi Sándor Művelődési Központban rendezett iskolai bemutatók felkeltik a szülők érdeklődését is. Az Úttörőház munkanapokon elsősorban oktatási célt szolgál, a hétvégi szabadidős rendezvényekre, melyek olcsók, vagy ingyenesek, gsokként az igény. A Béke Pilmcentrum a város - napjainkban már - egyetlen mozija, vállalati keretben működik. Itt volt elsőként érzékelhető a műsorpolitikán az anyagiak szoritó hatása. Az előadások többsége kommersz, művészileg értéktelen film, köztük gyakori az erőszak öncélú bemutatása és a horror. A mai közönségnek túlnyomó többsége a tizenéves fiatalok közül kerül ki. A kiskanizsai Szabadság Mozi működtetése gazdaságtalanná vált, a felújítás elmaradása miatt az épület életveszélyes, a vállalat a mozit 1986-ban. bezáratta. A város legfiatalabb, de ennek ellenére legnagyobb közönséghatású intézménye a Városi Televizió. Tárgyi körülményeit és az adások szinvonalát tekintve is fejlődött. Közel tízezer lakásban nézhetik a kéthetenkénti adásokat. Ez a város egyetlen, de nagyhatású tömegkommunikációs-, kulturális intézménye. Új stúdiójukban kultúrált tárgyi, de gyenge technikai és minimális személyi feltételekkel rendelkeznek. Munkájuk további javításához és a gyakoribb adásrendhez a technikai és a személyi fejlesztés egyaránt indokolt. A kábelrendszer továbbépítése lakossági igény. A Thury György Múzeum megyei fenntartású intézmény. Fontos tudományos munkája és állandó kiállítása, valamint a képtár művészetig nevelőszerepe mellett kisebb érdeklődést kelt közművelődési tevékenysége, előadóterem^és a már régóta betöltetlen népművelő állás miatt. A Múzeum évek óta alig vásarolhat tárgyi emlékeket a város történetéről: éves beszerzési kerete 10.000 Ft. A tudományos és a szakmai tevékenység személyi feltételei is romlottak: a korábbi három helyett ma már csak kettő felsőfokú végzettségű dolgozója van a Thury György Múzeumnak. A Múzeumi Egyesület több évtizednyi szünet után nagy érdeklődés közepette az első egyesületként alakult a városban. A kezdeti aktivitást követően az egyesület tevékenysége visszaesett. Megváltozott a TIT rendezvényeinek szerkezete, nőtt a tanfolyamok aránya, ezen belül a praktikus, kevésbé elméleti, gyorsan és anyagilag is hasznosítható ismeretek megszerzésére törekednek az emberek. Továbbra is népszerűek a nyelvtanfolyamok, évente 420-4-60 fő iratkozik be idegen nyelvet tanulni, a többségük fiatal. A tanfolyamok a nagy csoportlétszámok miatt nem igazán hatékonyak. Akik komoly szintű nyelvismeretet kivannak magántanári, vagy üzemi szervezésű és finanszírozású kisebb csoportokban tanulnak. Egyre kevesebb a TIT előadók között a fiatal. Az alacsony óradijak miatt az előadók többsége szakmaszeretetből, hivatástudatból végzi tevékenységét. Jelentős változáson ment keresztül a munkahelyi művelődés. A^korábbi nagyobb tömegeket mozgató rendezvények és kampányok száma ősökként, a munkahelyi művelődési bizottságok tevékenysége összességében visszaesett, működésük gyakran formálissá vált.^ Ennek ellenére a nagykanizsai vállalatok^többsé^e -^saját^érdekeit is felismerve - támogatja a szakmai képzést és művelődést. Sikeresek a bejáró dolgozók lakóhelyén szervezett szórakoztató ós művelődési rendezvények. A városi szocialista brigád klub is lehetőséget kinál a közösségi kultúrális vállalások teljesítéséhez. Bár a törvény kimondja, hogy "a dolgozók művelődését minden munkahelyen társadalmi és munkahelyi közösségi érdeknek kell tekinteni" , a munkáltatók ma már minden tartalék energiát az alapfela-datok ellátására fordítanak. Művelődést pártoló tevékenységéről ismert a DKG, KFV, Tungsram, a Hidroplasztik és az Üveggyár. A gazdaságban és az emberek életvitelében napjainkban kialakult tendenciák már érzékelhetőek voltak, amikor 1985-ben a Városi Pártbizottság kezdeményezésére a város kulturális szükségleteit feltáró szociológiai vizsgálatot szervezett a művelődésügyi osztály. A vizsgálat tapasztalatait a művelődési intézményekben ismertettük, hasznosításuk a kutatás évében megkezdődött. A hiányokat megfogalmazó legfontosabb megállapítások jelenleg is érvényesek. A kulturális alapellátás funkciói ma is csak a városközpontban ^működnek hiánytalanul, az azóta eltelt években nem volt lehetőség fejlesztésre. A kedvezőtlen körülmények ellenére több területen előrelépés is tapasztalható* - Az értelmiségiek növekvő aktivitását bizonyítja, hogy újabb kulturális jellegű közösségek is alakultak. Egy éve működik a Fiatal Értelmiségiek Klubja? a Könyvbarát Kör és a Családi Iroda közreműködésével szerveződött Versbarát Kör. - A nyolcvanas években kedvező fejlődés ment végbe a képzőművészeti életben: négy művész letelepedése mellett, alkotóművész! fejlődésünk eredményeképpen tagja lett a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának három fiatal művész: Járási Ildikó,Kot-nyek István és Ludvig Zoltán. - Pék Pál költő alkotói ösztöndijat kapott, várhatólag jövőre jelenik meg újabb kötete. Évente rendszeresen 4-6 könyv, illetve kiadvány jelent meg a városban, melyek felét a Városi Tanács jelentette meg. - Egyre eredményesebb városunk építészeti kultúrájának ápolása. A belváros felújított épületeire büszke a lakosság, a rendezési és felújítási munkákat egyaránt élénk érdeklődéssel kisérik. Szép^példája az építészetileg értékes épületek felújításának és kultúrális hasznosításának a Bazárudvar újjáépítése, melynek hangulatos udvarában a "Nyári zenei esték" koncertjei kerültek megrende zésre. A régi városszépítő egylet hagyományait felelevenítve megalakult a Városvédő Egyesület. - A nyolcvanas évek második felében tovább szélesedtek a. város nemzetközi kapcsolatai. Kazanlak és Csáktornya testvérvárosunk mellett a stájerországi osztrák várossal Gleisdorffal kialakított kultúrális kapcsolat kibővült és újabb keletű az NSZK-beli Winterbach várossal a kultúrális együttműködés. - Haladó hagyománnyá vált a Hevesi Sándor Művelődési Központban a városban és környékén élő horvát nemzetiségűek számára szervezett bál és kiállitás. - Eredményeket ért el a HSMK cigányklubja a cigány kultúra ápolásában. A klubból kinőtt tevékenységi formák segítik a cigány lakosság különböző korosztályainak a kultúrált társasági életét és beilleszkedését. "A közművelődés feltételeit elsősorban az állam biztosit ja5'' /1976. évi V.törvény 12. §./ A művelődési viszonyok nem mások, mint a társadalmi viszonyoknak egy sajátos tevékenységben , a művelődésben való tükröződései. A közművelődés mai feltételeit tehát a társadalom mai állapotára vonatkoztatva kell vizsgálni. A korábbi értékek - tudás, műveltség - társadalmi devalválódásával párhuzamosan, az életszinvonalnál erősebben romlottak az intézmények tárgyi és anyagi feltételei. Mig a hatvanas-hetvenes években korszerű művelődéstechnikai eszközök első megjelenési helyei nagy vonzerőt gyakorolva a művelődési intézmények voltak, ma már csak késve tudják beszerezni a szükséges eszközöket. Az intézmények felszereltsége, komfortja egyre inkább elmarad lakásaink szinvonalat ól /szines TV készülék, videomagnók, akusztikai eszközök./ "A város területi fejlődésével nem tartott lépést az intézményhálózat fejlesztése" - állapította meg 1985-ben a tanácshatározat A keleti városrész mellett az Észak-keleti lakótelep kiépitése az ellátottsági gondokat tovább növeli. A város lékekszámához^és a hasonló méretű városokhoz képest kevés a művelődési intézmények száma. A lakótelepeken élők lakóhelyükön nem, csak a városközpontban vehetik igénybe a kulturális szolgáltatásokat. Elmaradt a korszerűen sokfunkciósra tervezett új gimnázium megépitése a keleti városrészben5 s tovább növekszik a közművelődési feladatokat is betöltő középiskolák zsúfoltsága, kevesebb lehetőséget hagyva a tanulók művelődési tevékenységének,, A művelődés lehetőségeit tekintve a legkedvezőtlenebb helyzetben a város külső területein élő emberek vannak. A városhoz csatolt települések régi kultúrotthonai ma már nem alkalmasak feladatuk ellátására, az itt lakók helyben csak a tömegkommunikációs eszközök szolgáltatásait vehetik igénybe. Az intézményeket nagyon kedvezőtlenül érintette az ^ÁFA bevezetése kapcsán történt besorolás, mert,az alapvető lakossági szolgáltatásokkal szemben terheli őket az ÁFA-fizetési kötelezettség. Ezen a ponton a közművelődésről szóló 1976. évi V. törvénnyel ellentétes az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V» törvény. A személyi jövedelemadóról szóló törvény következtében a kiscsoportvezetők tiszteletdija összevontan progresszívan adózik az a-lapjövedelemmel. Mivel ezen a területen a központi bruttósítás elmaradt, ugyanazért a munkáért ^már kevesebb bért kapnak a tanfolyamok, klubok vezetői. Az infláció ennek hatását tovább erősiti. Az intézmények programjainak csökkenő látogatottsága miatt további áremelés nem jelenthet megoldást. Kis mértékben, de folyamatosan ¡javultak városunkban a könyvárusitás feltételei. Jó szakmai munkát végez az Antikvárium és Zeneműbolt. Kultúrált üzletbelsővel rendelkezik a Bazárudvarban a Könyvértéke-sitő Vállalat és a Zrínyi Katonai Könyvkiadó közös könyv és hanglemez boltja, új könyvárusító bolt nyílott a Hevesi úti ABC mellett, bekapcsolódott a könyv és hanganyag árusításba a Dél-zalai 6 - Áruház« A széttagoltság és a gyenge propaganda miatt az értelmiség egy része nem is tud az új könyvek megjelenéséről, más része, ha teheti, továbbra is Zalaegerszegen és a fővárosban vásárol, vagy vásároltat magának könyvet. Megoldásra vár a műsoros videokazetta árusitás és kölcsönzés. A gyorsan növekvő számú videokészülék tulajdonosok műsoros kazettával való ellátása többnyire magánúton és ellenőrizetlen módon történik, Ennek következtében közvetitőinek adózatlanul nagy hasznot hajtva terjed a horror-, a porno- és az erőszakfilm. A közművelődési ágazat személyi feltételei a nyolcvanas években romlottak. A legsürgősebb intézkedést bérhelyzetük igényli. A jelenlegi helyzetet jol érzékelteti, hogy a kis fizetés miatt a pályát elhagyók többsége a társadalom által alacsony bérűnek tartott pedagógus pályát választja. A kedvezőtlen munkabeosztás,^a gyakori esti és hétvégi elfoglaltság különösen a ^családban élő nők számára terhes. Csökkent a közművelődési pályák vonzása és gyorsult a fluktuáció. 1980-ban a tanácsi fenntartású művelődési otthonokban 14 szakképzett főállású népművelő dolgozott. Jelenleg 9 ¿64 %/• A két szakszervezeti fenntartású művelődési házban a népművelői munkakörökben foglalkoztatott szakképzettek száma 1984-ben 5 volt, jelenleg 2. A város három művelődési házában nincs főállású képzett népművelő. Nagykanizsán csak a HSMK-ban van diplomás beosztott dolgozó /7 fő/. A korábbijaégy helyett már csak 2 vállalatnál alkalmaznak üzemi népművelőt. A közművelődési törvényből adódó feladatok végrehajtását vizsgálva kedvező jelenségekkel és elmaradásokkal is találkozhatunk,A végrehajtást befolyásoló tényezők városunkban is hasonlóak voltak, mint az azonos nagyságrendű és jogállású településeken. A költségvetés mai feltételei és a központi újraelosztás jelenlegi arányai mellett városunkban nincsenek meg a feltételei a minden telöpülés életében oly fontos helyi kultúra továbbépítésére és^fejlesztésére, Az érintett tanácsi apparátus és az intézményvezetők erejét felemészti a meglévő intézmények zökkenőmentes^működtetése, "szintentartása" és a pótlólagos erőforrások felkutatása, igy nincs mód a város népességét átfogó és differenciált, a közművelődési törvény szellemének és gyakorlatának érvényesítésére. Határozati javaslat: Nagykanizsa Város Tanácsa "A közművelődési törvényből adódó feladatok végrehajtása" c. előterjesztést elfogadja. Megállapítja, hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzet hatására városunkban is romlottak a kulturális élet feltételei. A közművelődési intézményekben a bevételek folyamatos növelésének kényszere nehezíti a hagyományos művelődéspolitikai elveink gyakorlati érvényesítését. A rendezvények iránti fizetőképes kereslet folyamatosan csökken, a gazdasági helyzet a dolgozók egyre nagyobb hányadát a pénzkereső tevékenység felé kényszeriti, a kulturálódásra fordítható szabadidő csökken. ~ 7 - A közművelődési helyzet további romlásának megakadályozása és a lehetséges előrelépés érdekében a tanács az alábbiakat határozza. a-/ A közművelődési intézmények javítsák egymással és más városok intézményeivel együttműködési és szakmai kapcsolataikat- Törekedjenek új és hatékony munkaformák meghonositására, alkalmazkodjanak rugalmasan a változó társadalmi és gazdasági körülményekhez. A közművelődési intézmények alaptevékenysége a közművelődési törvénnyel összhangban a kultúra értékeinek közvetítése^ és alkotó ^allcalmazása legyen, amelyet elsődlegesen az^ifjúsági korosztály művelődésére és közösségeik kulturáltságának fejlesztése érdekében hasznosítsanak. Határidő: 1990. december 15. Felelős : Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes b*/ Segíteni kell a művelődés új formáinak megteremtését,^ az állampolgári kezdeményezésre létrejövő egyesületek, művelődési csoportok, körök alakulását és működését. Az önállóságuk tiszteletben tartásával részükre szakmai segítséget kell adni. Határidő: 1990. december 15« Felelős : Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes o./ Javítani kell a társadalmi szervezetek művelődéssel foglalkozó munkatársainak informáltságát, kedvezőbb lehetőséget kell teremteni munkájukhoz és együttműködésükhöz. Ennek érdekében tevékenységük tervezéséhez közös konzultációt, munkamegbeszélést kell tartani évente két alkalommal. Határidő: 1989. november 30. Felelős : Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes d./ A peremkerületek lakosságának kulturális ellátása érdekében javítani kell a külső városrészek kis intézményeinek tárgyi feltételeit. Az épületek állagának javításával, megfelelő bútorzattal a közösségi célokra alkalmas helyiségeket továbbra is fenn kell tartani, színvonalukat a lehetőségekhez mérten javítani kell. A tartalmasabb közművelődési munka érdekében a város peremterületein a Hevesi Sándor Művelődési Központ gyakoribb jelenléttel és fokozott propagandával javítsa a lakosság művelődési lehetős égéit. Ha,táridő: 1990. november 30. Felelős : Zsoldos Ferenc tanácselnök-helyettes e«/ Javítani kell a kiskanizsai városrész közművelődési intézményeinek működési feltételeit. Az eredeti funkció megtartásával meg kell kezdeni a Móricz Zsigmond Művelődési Ház részleges korszerűsítését és felújítását. Ennek keretében biztosítani kell a kiskanizsai könyvtár működésének a jelenleginél korszerűbb feltételeit, valamint a video-filmek bemutatásának lehetős égéit. Határidő: 1990. junius 30. Felelős i Tüske Tibor osztályvezető f./ Feladatának teljesebb ellátása és a heti adásrend, valamint a napi információs adások kialakítása érdekében bővíteni kell a Városi Televízió személyi feltételeit és korszerűsíteni szükséges technikai színvonalát. Az adások tartalmi bővítése érdekében főállású műsorszerkesztői feladatokat ellátó munkatársat Jkell alkalmazni. A működés technikai feltételeinek biztosítása érdekében a korszerűtlenné vált és elhasználódott eszközöket pótolni kell. Határidő: 1990. november 30. Felelős : Bácsai Attiláné és Tüske Tibor osztályvezetők Nagykanizsa, 1988. november 4» \ A Végrehajtó Bizottság sz. melléklet KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK, RENDEZVÉNYEK ÉS LÁTOGATOTTSÁGUK Tanácsi intézményekben Szakszervezeti intézményekben számuk résztvevők száma számuk résztvevők száma 1984. 1987. 1984. 1987. 1984. 1987. 1984« 1987. Művészeti csoportok és szakkörök 25 16 733 385 7 3 212 94 Klubok 17 18 1122 662 5 9 288 513 Tanfolyamok 31 32 740 596 8 7 167 141 Kiállitások /Múzeum nélkül/ 17 20 19954 23780 9 12 6180 11440 Ismeretterjesztés /előadás, vetités, stb,/ 134 207 40719 9276 47 133 3595 7064 Szinházi előadás /felnőtteknek/ 36 38 17515 20322 4 — 890 Komolyzenei koncertek 19 19 6629 6561 3 — 178 - Könnyűzenei koncertek 13 17 4892 4885 4 7 819 1576 Táncos rendezvények 62 47 5710 4128 49 94 12711 12 40 8 Külső szervek rendezvényei 172 213 204 171 - - VÁROSI KÖNYVTÁR ADATAI 2 sz. melléklet 1984. 1987- Nyitvatartási ido hetente Állomány gyarapitásra fordított összeg Meglévő állomány Az év folyamán leltárba vett állomány Időszaki kiadványok /újságok, folyóiratok száma/ Beiratkozott olvasok száma - ebből 14 éves és fiatalabb 47 éra 579.068.-Ft 149.832 db 10.563 db 549 db 7.219 fő 2.439 fő 47 óra 593.624,-Ft 159.021 db 8.461 db 517 db 6.974 fő 2.236 fő Viszonyszámok 1987-ben A város könyvtári ellátottsága /kötet/lakos/ Könyvbeszerzési lehetőségek /Ft/lakos/ Olvasási arány /olvasó/lakos/ Tárolási index /kötet/m2/ Nagykanizsa 3,6 10,7 0,17 155,4 Zala megye átlaga 6,0 17,2 0,22 130,7 Városok átlaga 4,6 17,0 0,20 132,5 THURY GYÖRGY MUZEUM ADATAI Gy ű j t e m ény any ag Kiállítások száma - ebből külföldön 1984. 63-969 db 18 1987 c 68.900 db 8 1 Látogatók száma - ebből külföldön 38.336 fő 54.713 fő 29.872 fő sz. melléklet A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEI 1986 - 88. években 1.000 Ft-ban! Intézmény 1986 i. 1987. 1988. Együtt tít-HCO & Inc 88/ lex f 87 megnevez. összes költs. ebb 61 áll.tám. összes költs. ebből áll.tám. összes költs. ebből áll. tám. összes költs. ebből áll. tám. összes költs. állami tám. összes költs. állami tám. HSMK 10240 3931 10585 4060 9443 4923 30268 12914 103,3 103,2 89,2 121,2 Városi Könyvtár 4033 3380 4963 3718 5300 4858 14296 11956 123,0 110,0 106,7 130,6 Móricz Zs. Műv. Ház 832 421 9 66 471 995 605 2793 1497 116,1 111,8 103,0 128,4 Klubkönyvtárak /peremter./ 112 88 190 161 116 101 418 350 169,6 183,0 61,0 62,7 Városi TV. 691 691 1043 854 2487 1011 4221 2556 150,9 123,5 238,4 118,3 Összesen: 15908 8511 17747 9264 18341 11498 51996 29273 111,5 108,8 103,3 124,1 Megjegyzés: az 1988. évi adatok a várható teljesitést tükrözik. sz. melléklet A MŰVELŐDÉSI ÁGAZAT SZAKDOLGOZÓINAK ÁTLAGBÉRE /Bruttó/ 1988. október hónapban Hevesi Sándor Művelődési Központ 8.333.-Ft Móricz Zsigmond Művelődési Ház 6.233.-Ft Városi Könyvtár 7.104.-Ft Városi Televizió 8.762.-Ft Thury György Múzeum 6.533.-Ft Közművelődési átlagbér 7.341.-Ft Óvónők 6.287.-Ft Általános iskolai pedagógusok 7-438.-Ft Középiskolai pedagógusok 8.649.-Ft Pedagógusok átlagbére 7.458,-Ft ]/u>. lhm. T/ f JAVASLAT a piacokról és vásárokról szóló 5/1985. /XII,5./ sz, tanácsrendelet l.sz, mellékletének /dijak/ módosítására Tisztalt Tanács! A tanács legutóbb 1985. évben az 5/1985. /XII, 5./ sz„ rendeletében állapitotta meg a piaci helyhasználatok, árusitások rendjét és a szolgáltatások diját, A módositás óta eltelt idő során a piac-vá9ártér üzemeltetési költségei jelentős mértékben emelkedtek, bevételeink nem fedezik a legfontosabb karbantartási munkák elvégzését sem, A bevozGtésre került általános forgalmi adó 25 % adóval terheli a piac-vásári helyhasználatot és egyéb szolgáltatásokat, A tervezet a nehezen áttekinthető és alkalmazható díjszabási tételek számát is csökkonti figyelemmel az üzemeltetés tényle-gos igényeire, A díjemelést differenciáltan terveztük - az alapvető élelmiszar árusítással összefüggő helyhasználatot mérsékeltebben, mig az egyéb helyhasználati dijat nagyobb mértékben javasoljuk megállapítani„ A javaslat kidolgozás során áttekintettük több - hasonló adottságú és nagyságú város dijtételeit - melyek arányban állnak az általunk javasoltakkal, A rendeletnek a helypénzeket tartalmazó I. sz, mellékleten kívüli módosítása nem szükséges. A tervezetet szakmai és törvényességi szempontból megvizsgálta a megyei tanács vb* szervezési és jogi osztálya, a városi ügyészség, véleményezte a városi tanács termelési és ellátási bizottsága ós kibővített ülésén megvitatta az ügyrendi és igazgatási bizottság. Kérjük a Tisztelt Tanácsot, hogy a tervezetet vitassa meg és a dijak módosítását hagyja jóvá. Nagykanizsa, 1988, október 25, A VÉGREHAOTÓ BIZOTTSÁG TERVEZET Nagykanizsa Város Tanácsának 6/l988e számú rendelete a vásárokról és piacokról szóló 5/1985« /XII0 5„/sz„ tanácsrendelet módositásáról 1. §. A vásárokról ós piacokról szóló 5/l9850 /XII „ 5,/ sz. tanácsron delet 18« §•/!/ bekezd<^ób^nJnjLvatkc>zi>rt_l-»_s2». mellékie-t helyé ba n jelen,.melléklet lép. 2. §. A tanácsrendelet 1989 o február 1, napján lép hatályba« Kelt Nagykanizsa Város Tanácsának 1988, december 1« napján megtartott ülésén. Dr, Balázs Sándor sl<* vb* titkár Mózes Pál sk* tanácselnök A nagykanizsai vásárokon és piacokon alkalmazandó helyhasználati, szolgáltatási és kölcsönzési dijak A. HELYHASZNÁLATI DI3AK Helyhasználati ÁFA összesen dijak 25 % Ic Havi helyhasználati dilak:. 1, Állandó jellegű árusítóhelyek /pavilonok, asztalok/ az elfoglalt terület után 1,1« - élelmiszer, zöldség, gyümölcs árusitás esetén m2-kónt 40,- 10,- 50,- 1*2. - vendéglátás és egyéb pl. iparcikk értékesítés 60,- 15,- 75,- 2« Árusitó helyiségek bérletekor a mindenkor érvényben lévő "Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről" szóló ÉVM rendeletben megállapított dijból 2,1. - élelmiszer, zöldség, gyümölcs árusitás esetén az alapdijat + ÁFA összegét 2,2, - vendéglátás és egyéb pl, iparcikk értékesítés esetén az alap-dij 30 %~kal emelt összegét és az ÁFA-t kell téríteni. 3. Helybiztosítás : 3 «1 a - Az élelmiszerpiacon az állandó árusitó helybiztosításának dija a helypénzen felül havonként 400,- 100,«- 500,- 7> 9 , - Az országos kirakódó vásáron az állandó árusítóhely biztosításának dija a helypénzen felül évenként 4000,- 1000,- 5000,- II. Eqy alkalomra szóló helyhasználati di.iak : /Állatok után darabontéit/ 1./ Ló, szarvasmarha, szamár, öszvér 40,- 10,- 50,- 2 «/ Sertés 24,- 6,- 30,- 3./ Malac, juh, kecske,bá;''ány 16,- 4," 20,- 4,/ Nyul, baromfi /csirke kivételével/ 8,- 2,- 10,- 5./ Csirke, galamb, díszmadár 4,- 1,- 5,- 2 ¿1almiszerek után m2-ként: 6„/ Zöldség ós gyümölcs 16,- 4,- 20, 1»/ Egyéb élelmiszerek 24,- ö,- 30, Eqyéb termékek után m2-l<ént: 8./ Virág, koszorú, karácsonyfa 24,- 6,- 30, - 9•/ Szaporítóanyag,- takarmány 32,- 3," 40, - 2II* Vásárokon bucsuvásárokon elfoqlalt m2- kónt: 10./ Árusok, vendéglátók 24,- 6,- 30, - 11,/ Mutatványosok, céllövöldósok 32,- 8,- 40, - A piac illetve vásár torületén a vá- sár idejére a rendező által kijelölt területen elhelyezett áruszállitó é9 tároló járművök, lakókocsik helyhasz- nálati dija jármüvenként ós pótko- csinként ; 12 0/ tehergépkocsi., pótkocsi 1,5 to teher- birás fűlött ós lakókocsi 80,- 20,- 100, <m 13 „/ személygépkocsi, utánfutó és kiste- horgépkocsi /1,5 to teherbirás alatt/, lovaskocsi 40,- 10,- 50, - Autóvásáron, járművönként: 14./ személygépkocsi, lakókocsi, traktor utánfutó, motorkerékpár oldalkocsival 60,- 15,- 75, - 15 motorkerékpár 16,- 20, - Ba SZOLGÁLTATÁSI DIOAK 16./ mérlegelés tételenként 16,- 20, 17 „/ függőmórleg kölcsönzése a piac nyit- 12,- 15, vatartási idejére naponként 3,- IS./ asztalimórleg kölcsönzése a piac nyitvatartási idejére naponként 16,- 4,- 20, 19./ árumegőrzés piac zárástól következő nap nyitásig 10 kg-onként 4,- 1,- 5, mm JAVASLAT a városi tanácsi szervek ügyfélfogadási rendjének meg állapit ás ára Tisztelt Tanács! A Minisztertanács 55/1988. /VII.12,/ MT rendeletével újra szabályozta a tanácsi szervek ügyfélfogadását és munkarendjét. Az újraszabályozással a helyi tanácsok önállósága nőtt, mert az erre vonatkozó rendelkezéseket tanácsrendeletben kell megállapítani, amelynek hatályba lépéséig a jelenlegi gyakorlatot kell folytatni. A központi jogszabály csupán azt irja elő, hogy minden tanácsi szervnél a hét egy napján teljes munkaidőben, továbbá legalább egy napon az általános munkarenden kivül ügyfélfogadást kell tartani, A munkaidőalap hatékonyabb védelme érdekében a végrehajtó bizottság több alkalommal is alakította, szélesítette az ügyintézés lehetőségeit és biztosította a munkaidőn túli ügyfélfogadást. Az elmúlt évek gyakorlatát értékelve az a tapasztalatunk, hogy a jelenlegi lehetőség szélesebb, mint amire a lakosság részéről igény mutatkozik. Ezt támasztja alá az állampolgárok körében végzett tájékozódásunk is. Mindezek figyelembe vételével készítettük eHőa tanácsrendelet tervezetet. Lényeges változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a tényleges igényekhez igazodóan csökkenti a munkaidőn túli ügyfélfogadást. Alig volt igény a hétfői /16,30-18,30 óráig tartó/ és a szabadszombati ügyfélfogadásra. A tervezet ezért nem tartalmazza már özeket. Szerdánként azonban továbbra is indokolt az egész napos és a munkaidőn túli ügyfélfogadás lehetőségének a biztositása. Szabadszombaton továbbra is ügyfélfogadást tart az anyakönyvvezető és a Családi Irodával együtt közreműködik a családi események szertartásainál. A tervezetet társadalmi vitára bocsátottuk. Kértük a párt, a társadalmi és érdekképviseleti szervek, a tanácstagok, a lakosság javaslatait, véleményét. Megküldtük a városban működő tizenegy - a legtöbb dolgozót foglalkoztató - vállalatnak, illetve intézménynek, hogy dolgozóikkal való ismertetés után mondjanak vélsményt, tegyenek javaslatot. A Városi Televizió is tájékoztatta a lakossá- - 2 - got a tervezetről. A tanács hirdetőtábláján pedig közszemlére tettük, A megkérdezettek az előkészítést alaposnak tartották és egyetértettek a tervezettel. A tanácsrendelet tervezetet megvizsgálta a Megyei Tanács VB. Titkárság Szervezési és Jogi Osztálya, valamint a Városi Ügyészség, törvényességi szempontból észrevételt nem tettek. Kibővített ülésén megvitatta a tanács ügyrendi és igazgatási bizottsága és azzal egyetértett. Kérjük a Tisztelt Tanácsot, hogy a városi tanácsi szervek ügyfélfogadási rendjéről szóló tanácsrendeletet alkossa meg. Nagykanizsa, 1988, november 9. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TERVEZET Nagykanizsa Város Tanácsa 5/1988. /XII.1./ számú tanácsrendelete a városi tanácsi szervek ügyfélfogadási rendjéről A Minisztertanács 55/1988. /VII.12./ MT. számú rendelet 2. §. /2/ "bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján Nagykanizsa Város Tanácsa a városi tanácsi szervek ügyfélfogadásáról a következőket rendeli: 1. §. Ügyfélfogadást végző tanácsi szervek: - a tanács tisztségviselői - a városi tanács vb, szakigazgatási szervei - az ügyfélszolgálati iroda - a vb. szakigazgatási szervei által felügyelt intézmények közül a Családi Iroda, a Közterület Felügyelet, a Családsegítő Központ - az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat házkezelési osztálya, valamint az ingatlanközvetítő iroda. 2. §. /I/ A Városi Tanács szerveinél az általános munkarend: hétfőtől - csütörtökig 8,00 - 16,30 óráig péntek 8,00 - 16,00 óráig tart. /2/ Az általános munkarendtől eltérni a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben a vonatkozó jogszabályi előirások betartásával - egyenlőtlen, osztott, vagy rugalmas munkaidő formájában - lehet. 3. §. Az ügyfélfogadás rendje /!/ Az általános munkarendtől eltérően az ügyfélfogadás rendje a munkanapokon az alábbi? - valamennyi szakigazgatási szerv és a Családi Iroda hétfő 8,30 - 12,00 óráig szerda 8,30 - 18,00 óráig péntek 8,30 - 16,00 óráig Az általános munkarenden kivüli 16,30-18,00 óráig tartó szer dai ügyfélfogadás a városi tanács vb, szakigazgatási szervei közül az egészségügyi-, az igazgatási-, a műszaki-, a pénzü-gyi- és a termelés-ellátásfelügyeleti osztályokra vonatkozik - Osztályvezetők: szerda 8,30 - 12,00 óráig - Tisztségviselők; hétfő 9,00 - 12,00 óráig szerda 16,00 - 18,00 óráig hetenként egymást váltvas, a hónap első hetében a tanácselnök a hónap második hetében az általános tanácselnök-helyettes a hónap harmadik hetében a tanácselnökhelyettes a hónap negyedik hetében a vb. titkár - a vb. szakigazgatasi kirendeltsegei a szakigazgatási szervek szerinti beosztásban látják el az ügyfélfogadást. - az Ügyfélszolgálati Iroda a hét minden munkanapján teljes munkaidőben és szerdán 18 óráig látja el a mellékletben felsorolt ügyköröket. - a Családsegítő Központ hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8,00 - 16,30 óráig szerda 8,00 - 18,00 óráig - a Közterület Felügyelet szerda 8,30 - 18,00 óráig ~ az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat ingatlanközvetítő iroda hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8,00 - 12,00 óráig szerda 8,00 - 18,00 óráig házkezelési osztály hétfő, kedd, csütörtök, péntek 8,00 - 12,00 óráig szerda 8,00 - 18,00 óráig /2/ A munkaidőn kivül a heti szabadnapon az anyakönyvvezető és a Családi Iroda közreműködik a családi események szertartásainál, házasságkötésnél, névadásnál. /3/ Külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőit /országgyűlési képviselő, tanácstag, lakó- és utcabizottság elnöke/ teljes munkaidőben és soron kivül kell fogadni. - 4 -4. §. Záró rendelkezés A tanácsrendelet 1989. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a városi tanács ügyfélfogadásáról szóló 9/1987. vb. számú határozat hatályát veszti. Kelt Nagykanizsa Város Tanácsa 1988. december 1-én tartott ülésén. Dr. Balázs Sándor s.k. vb. titkár Mózes Pál s.k tanácselnök MELLÉKLET A Nagykanizsai Városi Tanács VB. Ügyfélszolgálati Irodája által ellátott ügyek jegyzéke Az Igazgatási Osztály feladatköréből; - Hatósági bizonyítványok kiadása - Hagyatéki ügyek intézése ~ Talált tárgyak átvétele, kezelése, nyilvántartásának vezetése - Illetékbélyeg árusitása - Tartási, életjáradéki, öröklési szerződések jóváhagyása, ellenőrzése, nyilvántartása, békéltetési eljárás lefolytatása - Egyéni gazdálkodó és szabadfoglalkozású bejegyzése a személyi igazolványba, nyilvántartás vezetése, ellenőrzése - Tolmács és szakfordító igazolványok kiadása, nyilvántartása, ellenőrzése - Lak ás igény lések nyilvántartása - Lakásigénylések kódolása, számitógépes feldolgozása - Rendelkezés a lakásigénylési letéti-dij kifizetéséről - Szanálások egyeztetése - cserelakások biztositása - Lakáskiutalási és OTP vevőkijelölési névjegyzék összeállítása - Névjegyzékbe felvett lakásigénylők részére igényjogosultságnak megfelelő lakás felajánlása és biztositása - Lakásügyekben hozott határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása - Megállapodás kötése a tanácsi bérlakások lemondásánál - Tanácsi támogatásra benyújtott pályázatok átvétele, döntésre e-lőkészitése - Tájékoztatás az igazgatási osztály hatáskörébe tartozó valameny-nyi ügyben. A Pénzügyi Osztály feladatköréből: - A gépjárműadó teljes körű ügyintézése - Egyéni gazdálkodók nyilatkozatainak záradékolása - Társhatóságok által megküldött jegyzőkönyvek felvétele - Adóbevallások átvétele és formai szempontból történő felülvizsgálata - Tájékoztatás a pénzügyi osztály hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben A Terv- és Munkaügyi Osztály feladatköréből: - Munkakönyvek igénylése, átvétele, kiadása, feljegyzések módosítása , helyesbítése - A munkakönyvvel kapcsolatos illeték levonása alóli felmentés előkészítése - A város és városkörnyék munkaerő foglalkoztatására adatgyűjtés és annak feldolgozása - Ügyféltájékoztatás az elhelyezkedési lehetőségekről, munkaerő irányítás - Szervezett létszámátcsoportositással kapcsolatos ügyek intézése - Szabadságvesztésből szabadult nyilvántartása, munkába helyezésének elősegítése - Csökkent munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítése - Tanulóifjúság szünidei munkába helyezése - Statisztikai adatgyűjtés az ügyfélforgalomról, annak rendszeres ért élce lése - Tájékoztatás minden munkaügyi kérdésben g. & X á b. ♦ -Közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok átvétele, felvétele és továbbítása - Kérelmek jegyzőkönyvbe foglalása - 3 - A társhatóságok által történő megkeresések alapján az állampolgárok meghallgatása, környezettanulmányok elkészítése - Nyomtatványok kiadása és kitöltésükkel kapcsolatos tájékoztatás t/Jí <f>J? w. A. S''/f''-i Városi Tanács vb* Egészségügyi osztálya Nagykanizsa J A V A S L A T a nagykanizsai városi Tanács ve, családsegítő Központ vezetőjének kinevezésére Látta: zsoldos Ferenc tanácséInök-helyettes Városunk tanácsa I3/I9G7, számú határozatával I987. október hó l. napjától a nagykanizsai városi Tanács VB, családsegítő Központját - mint részben önálló intézményt - létrehozta. Az intézménynek kinevezett vezetője nincs» Az állást pályázat utján meghirdettük, melyre egy pályázó, Kulbencz Ferencná. jelentkezett. javasoljuk, hogy a VB. a 7/I9S7./vi.30./ EÜ.M.sz. rendelete értelmében az uj intézmény vezető]ét öt évre, I988, december hó l-től I993. december hó l-ig az intézmény vezetőjévé Kulbencz Ferencnét nevezze ki. javaslatunkat az alábbiakkal indokoljuk: Kulbencz Ferencné Nagykinizs községben született I943. december 14-én. Középfokú egészségügyi végzettséget szerzett - 1963-ban. Első munkahelye a Miskolci Kórház Rehabilitációs osztálya volt, ahol ápolónőként dolgozott. I977. szeptemberétől a nagykanizsai házi szociális gondozás vezető gondozónője volt. lo82-ben szociális szervezői diplomát szerzett a budapesti Eárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. 1-979» 04. ol-től a városi Tanács Egészségügyi osztályán szociálpolitikai főelőadókónt dolgozott. Társadalmi és tömegszervezetekben is rendszeresen tevékenykedett, Városi vöröskereszt, városi Tanács Gyermek- és ifjúságvédelmi Szakbizottságában, HNF-ban. Tagja a Társadalombiztosítási Albizottságnak. Az Egészségügyi osztály dolgozói t a munkahelyi szakszervezeti bizottságban, mint szakszervezeti bizalmi képviselte, - 2 - Családi élete rendezeti Férje a KFV főosztályvezetője, két gyermeke egyetemi hallgató. Szakmai gyakorlata és felsőfokú szakirányú végzettsége alap ján a családsegítő Központ vezetésére alkalmasi Határozati javaslat A Végrehaj tó Bizottság a 7/1987* /VI, 3C. / EÜ.íA+számu rendelet alapján I988; december 1-től I993» december l, napjáig, öt évi időtartamra Kulbencz Ferencnél a Nagykanizsai Városi Tanács vb. családsegítő Központ vezetőjévé kinevezi, _ utasítja az Egészségügyi osztály vezetőjét, hogy a kinevezéssel kapcsolatos munkáltatói eljárást bonyolítsa le. Felelős: Dr, Nemesvári Márta osztályvezető, városi főorvos Határidő; lp88» december lt Nagykanizsa, 1988+ november 1. |
