* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 20.11 MB | |
| 2023-01-04 13:40:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  190 | 340 | Rövid leírás | Teljes leírás (543.26 KB) | Zalai Közlöny 1877. 009-016. szám február Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 16. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1877. februárius í-én. »T v 91H Tizenhatodik évfolyam. (i '' > egésí fél é • ncgy Előfizetési ár égési évre. . 8 fél «vre negyed évre Kffi/ txátn JO kr i írt. \ 4 Hirdetések fi h.i.«áboa petítaorban 7, tnxíoddxor 6 a minden további sorért 5 kr NYILTTKHB^.N soronkint 10 krért vétetnek fel. Kincstári illoték minden egye« hirdetésért k illőn 30 kr. fizetendő. II ROZLONY ít ga^-------- J A lap ssellemi réwit i illető közlemények a *i*rk**ítőh5*, Taka-• rékpénaúri épület föld-«'' »eint, — anyagi réwét ¡1 illető közlemények pedig k kiadóhot bérmentve intézendők : NAGY KANIZSA WlMAloUáz Bérmentetlen levelek csak ismert mnnkatár-, iáktól fogadtatnak «L előbb QYI ZLON K¿«iratok tiiua nem ktűdetaek. X.-Kanizsavsiros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a „».-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület*, a „n.-kanizsai kisded- nevelő egyesület", a ..soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválaszt.mánya* s több megyei és Tárosi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenti vegyes tartalmú lap. Óda Deák Ferencz emlékezetére.*) (Pályanycrte» mfi.) llát téged is ledőlni kell-e látnunk. Os bérczeink utolsó czédrusát? Kit birni, még szenvedni is, kívántunk, Bár nézni is kin volt haláltusád''. Nem ég villáma, de szú, lassan őrlő, Rongálta élted gyökerét belölról; S mit országszerte tompa jaj követ: Meg kel le végre érnünk dóltödet! Szorongva, fojtott lélekzettel állánk, Kétség s remény közt les\ e ablakod'': Ha egy parányi súgárt még találnánk... ,'' De benn a mécs már alig pislogott. Az .éj az utczán lelte még a népet; Oly néma volt mind, oly vigyázva lépett, Mint a haló-szobában, hű fiak, Remegve haldokló atyjuk miatt. S mikor a hir, előbb susogva, félve, Csak azt rebegve— „ vége van !• — kiszállt, Majd szárnyat ölt, a négy világi szélbe, S száguldva jár be bérczet és lapályt, S a villany-szikra, mint a nyil, kilőve, Befúrja mérgét csontba és velőbe, Hogy millió sziv attól lángra gyúl, S a láng az égre — s összecsap vadul. Akkor halottas házzá vált az ország, A hármas bérez egy roppant ravatal — Melyhez, hogy azt földig befátyolozzák, Jő férfi és nő, agg és fiatal. A sátor-kárpit, tetejétől aljig Hosszan reped; a trón maga meghajlik, Király fején gyászt ölt a korona, S térdelve sír hazánk nagy-asszonya. S mint dúzzadt árja külön folyamoknak, Partot, korlátot áttör s egybe csap: Ugy ömlik a nép, ezrek úgy tolongnak, Hogy jött a nagy temetkezési nap. Rang,párt, koréltün — egy keservbeforrva. — Bámulva látja, nézi Európa: A mint a sirt -népek veszik körül, fis milliók szemében egy köny ül. Mért ennyi gyász ? Mi föld feletti nagyság, Mely milliók könyét érdemli meg? Hogy férfiak, mint kis gyerek sirassák, S reszkessenek baj-edzett nagy szivek! Hogy kunyhaját a pór, király a trónját, Kastélyukat nagyok,— mind gyászba vonják! A hűk szivét villám nyilalja át, S az ellenség meghajtsa zászlaját!? Magasan állt-e, büszke hatalomba'', Hogy dóltivel úgy megdöbbent a föld? Hajh, nagyokat hideg halotti pompa Követ csupán, sziv értök gyászt nem ölt! ^em... |
