Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
29.85 MB
2010-05-25 14:21:15
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1373
7182
Zala 1882 április

Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

20.
)
azam.
Nagy-Kanizsa, 1882. szómba
madoétvauu tmké raie?
UjvároeUe uuwa. 911. mám
Bfftfnateat árak i Kgé* évié I Irt fél evt* 4 h kegyedére | tvt
Rtf4«|aé«)itk: 6 Saséin petiteor eg) azer t ki\\ tttbbsslipi hir dilisnél 5 kr. Hé-
t*#8<|i| W kr.
A Zalamegyei Gazdasági Egyesület cs i 5£alatycg
MEfiJELENIK HITENKlMT KÉTIZE* ■ l 1 \' i \' ; i Hl MM I ll f
I ■ ■ i ■ ■■ I
MEGYEI éh HELYI ÉRpEKtlf, PÓLITIIjLAl wj K ÖZGAüZDASAjGI liÁp.
IX. évfolyam.
J\\
ikkli
H it ái
MriLM^AI ijéodflu Délselai ukarékpénn-tár épttlot 10. m. beaárbelyiság. Hova • lap wiliai rétnél illető kOsleméoyak
kiiya
Bérimentoilton levelek osak ismert ksaakMI tagadtainak el i i Kémretok vissza m
Wyllttér Petitsora 10 kr,
yei védegylet hivatalos közlönye.
ts 8ZMMH m (EGÉ8Z IVEM.)

Előfizetési felhívás
ff
ZALA
ii
1882-dik évi második |(évnegyedére.
Április elsejével uj lélófísctóst nyitunk hátralékos el 6fis r tőinket felkérjük hátralékaik szivén beküldésre. Aton elÓ-fisHáinket pedig, kiknek élófisetéee e hó véyévd lejár, ai c16 fizetési stives tneytvitására kérjük fel.
Ellflwt4«l árit
Negyedévre . . . . . 2 frt.
Á kiadóhivatal. -\'" ......... f " .......
A MltHfKyel caiiaiá|la egycwMeft f. 1882-ik |éví május hó 1-én délutáni 4 órakor Zala-Kctr-MegflI tájit háta termében
rendes közgyűlést
tart, melyre á t. tagok minél nagyobb Mámban megjelent ni kéretnek.
A közgyttlés tángyai:
1. A/, egyesület tisztviselőinek megválasztása
2. Az igaggató választmány ala-Jutása.
S. Ai egye&ulet működési terve-setének I kidolgozására kiküldött bizottság Ijelentései\'
4. A folyó Ügyek.
Z. Egerszcjgen 1881 évi májr. 23, Arvs; lalváa m. k.
Sgy veavtS UtsSk.
A tisztviselők qualiflcá-tiójáról
A köztisztviselők IninőatléaérÖl szóló törvényjajváslatot általánosságban letárgyalta aa e czélból kiküldött bizottság. — A mint a tárgyalás eddigi eredményéből llövetkeztetni lehet, némi módosításokkal
elfogad tátik ai eredeti tervezet[ I lé* ny egesebb változtatást valószínűleg csak a gyakorlati szakvizsga fajok-ségossége iránt a bizottság tiibbsé-généi nyilvánult akarat képé*vén. -H EnenkivOl aa államtudományi vizsgálati rendsMr hiányossága éa tökéletlensége miatt a tanulmányi rendaaar megváltoztatása is sürget-\' teteit, azonban mindeteknél aokkal figyelemre méltóbb azon éazrevétel, hogy kOzigaagatáai viszonyaink általános rendezése nélkül a qualífíoatio a létező bajokat uem fogja orvosolni.
Ez a mi véleményOnk ia; -4 mert a javaslatnak azon intézkedés •énéi fogva, hogy a már eddig alr kalmaaásban állott! köaigaagatáai tisztviselők a hozandó; törvény által az uiabb alkalmaztatásból . i ipao jure qualificatio nélkUlj sem zárhatók ki, a törvény gyakorlati alkalmaztató* sága éa hatása caak évtizedek mulva nyilvánulhat.
Ebből a szempontból! nem osztozhatunk a kormány elnök ur azon felfogásában, hogy a qualificátirtnak kimondásával a legégetőbb bajokon segítve lesz, sőt miután a kormány élt nök ur ellenezte az általános közigazgatási reformé kérdések fej lege) lését, árra a következtetésre kell jutnunk, hogy gyökeres organisatióra mostanában nem számithatunk i — pedig ez elől kitérni rooat már nem aokáig lehet, jkitünjkee Horán azky felszólalásából, ki jfelemlité azt, hogy az általános vitának a kinevezés vagy választás kérdései! felölelni kell s annak, ki közigazgatási bajainkat gyökeresen és nem pusztán palliativ eszközökkel kívánja orvosolni, ezen kérdéseket kikerülnie nem lehet; és
I miután sí gyobbaki ezen törvi hiányok
na-
.616 Ik bajokat akj I tartja, fayjlvaélettal
orvoslása nplkill! sfegiiení
iNM
afánoa
ia az a szol-iselók
iseJdk összeg kicása a őrért ia
alig lehet; nevezett sseriiit léletliosB\'AÍglttd faló kim v< zéa, gálati pragnjaticp éa J liszt nyugdijlftpeaaég^nek 1 imendá ia éél-f kül fa töltvén!y fontosai ti hi táai »1 nem leazj! Ch ji r t n n a k ugyar ez iz Ijtli láanpntjáJ ő jizerinte iá ja liszt qualificát lója e|ymag(jbin< köz|gaig^tási viszony síi ilk ttal és tandaaMel nélkül nam foi;j vosolni a| fen lető bajokktj m a mai aflminlaz^iatio írandó írének átalakítását M államosjfáéát sürgeti
jTíbad Isziptén az álllauii k ígatáa éa kinétlezéa melleti nyilalko zott, de a bjzottság Itoimánypárti; tagjainak többségénél sem jleietQok kétségben aá iránt, hogy ők y s ezen rendszer makett Ivánnak, az a baj\' azonban, hógkr\' ők a p irtá .lisnál fogta kénytelenek a kjormáijy részleges intézkedéseinek kereiztU vitele indokábdl az áltilánoa azl kié p iráutj érzéketlenek mtrkdni.; | »
A bSzoitJágpan hel :t jogijait függetlenaégj párti képviselők résízé-ről % közigajigatás rendezéaém <k él vi kérdésein nézve \'vélemény! neci ayil-vánittatoti, | rnibpi .-azt tya litjuk, hogy a párt még saját íkeb jlében sem enunéiáljti, hogy m\'eljyik rendszernek a hiVe., figyébkénf mugát a szóban férgo tök\'vényjáváslalot \'tekintve tökéletesen megméred! etnnk azon álláspont al, mely ejt ijerü etUnk képyiaelőjp Ubger Alajos a quáji-fíeati ónak\'behozatal ára né® ve elfoglal. ó a lörvényjaVsilajnik szükségességét az (altnazásnan lev^ köz-"
mm
iU l scvslloo V
iga: ej aláai trazfllnaelők minőaitvényU neki itfttiatikaj adataiból díeducalnu, szerint az ailispánok és főjegU zőkjÓBH mint e|y baitnadrésze, a szoji ru éa aeHédszolgabíráknak kft

bi
rülUiMttl kéthiirmjid javájjlajtban fWlalt is az I lel Őze
rakorlati vizsgí .ttak\' rendszeresi)
hangsuNozza lfibába jaetc,
Uoi éa tés< azoi tolj) mái gat^
nélkül\'is a Jdváblj törvénirileg kívánja
aaonban ő l nelyjsierint pár
leni ind
9 ez fogadható kdlva, hogjy a vizdhu ezekre inért tesz
kell!
etadó.
Áronban ismételve csak vissza
igaa jaitás szem intéj kédésekkl
ügyi lmunkét | a kl IviszonyoU
észe néin bir
i|iialificatióval| tes gyakorlatnál
ffison indatványt, hogy az eddu a|kalmnzisbao állott közigaz tiszt vaeloki ték qualificatu í alkalmaztatás biztositani. IMéltányossági tlekintetbOl él i"
azonban ninéi gyakorlati szak nem lenée kitér
térnünk árra,
habár tag i dhat
joutjibó) Ily részlegei bel nem érhetjük
hogy á jó köz-
an is, hogy összea
közgazdasági bajoki s a:; ezekkel kapcaoj lato [szükséglét bt szerzési gondon kötil e, ennélfogva a kormány tej véke lyaége ezéi óriási íeladatokksiG a le rnagyobb mérvben igénybe van véve AzonbaJunáii elég tájékdzáetez^j rezh itett az aj|miui«ztrat)ut illetőlegl az ország hannilatira nézvé, teháu tegy i tiueg a ||kormány azt,! mondja ki a i elveket, Ijtogy minő alapon kívánj: . L jövő HDzigjazga&St szervezni, valjcn.a központosijás, a kinevezés lesz* i tözigasgUtáa etapja, vagy meg mari dunk a vnlasstjís rendszere mellett4 isj még iniuhbl tliazélesiteni akarjuk i törvénynslÓHgi jogot
A területi beoaztáa és aiékhalyék ál-landósitásalishangos követelményként áll előttüOK, mert igen sok megyé-pen, inint például nálunk ia, ezen kérdésnek rendezetlensége szülő oka a törvényhatóság elemei ind ölen tiája ea laza kdtelességérzetének, mely a közügynek] osaknem nagyobb hátrányára szolgál, mintha a tisztviselők nem teljesén qualificáltak.
Politikai hírek.
A dals|stk»k sSybshlváaa. A hivatalos láp mai ssáaa közli: Kedves gról Kálnoky I közöiUgyek tárgyalása eséljábél a biro-almi Uuiei! álul az 1867. évi daeaaabar hó 21-én kát törvény érteimében megvá-bustott, s a paacyar országgyűlés által as fosik alapián klkdldöUbi-in mellékeit kézirataimmal, rilis hé 15-ik napjára Béosbs ■szakra sgyhshivtam, minél-m önt, Lbgy as UletS sfttar-létele iránt intézkedjék. Kait 12. évi máréaios hó 26-án Fe-
1867. XII. iqtUigot,\'m tplyó évi s| reudkivUli fogva msgbt jetztések mt Bécsben; 1
isncz JétsotJ s. k. Kálnoky, s. k.
Kedves Tisza! A közésflgyak tárgva-lasa czéljából a magyar országgyűlés által 1867.- XII. tOrvényesikk értelmében ki-kaldöttf a a birodalmi tanács által aa 1867.\' évi d&zember hó 21-én kelt törvény alap\' ján megválasztott bizottságot, a részükre törvényileg fiatartott teendők teljesítése vé-
E\'stt; folyó éti április hó lö-ik napjára Béos-s renákivülij Qléatzakrs egybehívtam.
Midőn dbhei képest közOsOgyi izinrn- ■ tsriamaimat ejgjnttal alkotmánysssrfi olSter-jesztéseik megtételére ntasitom, meginnom (kit, hogy a lOsMmk tárgyalására \'kiküldött bizottság] tagjainak sgyoehivása iránt a azttkségss intézkedéseket tegye meg. Kelt Bécaben, 1881 évi mámsiiis hó 26-án. Ft-réncz József á. k. Tisza Kálmán s. k.
Hasonló] kézirat intéztetett aa osztrák minisster elnUkhűzI
Raguzs, márczius 29. (Eredeti távirat.) A flPoJ. jCorrtr aat írja, liogy a krívoeosiai lázadás toTábatangBdéseért nem felelís Hon-ténegró. Azon krívosesíaiak, a kik még most M küzdenek, a montenegrói batár kfiaelében vetették meg lábukat, de nem kaitok ál a .határon. Számnk körülbelül nyolnsssis £sek aS osztrák magyar csapatok efcl o hó 104n nVngat felé kuértek és aa ea idSlájjbaa jár-
„Zala téroiéja*"
A mi leányaiik és fiaink.
J\' tnttok ct toztlBüfsk i franciU c*»Udi WttWl Irta: Legoujvé Ernő, * fraactU kkiimU Ubja,
> m^ Mt«yj«M*4vtl fordMtfe: MfTZZY ÖDÖN MÓR . . A
Efj I rámt leeaks.
(Folyt és vége).;
4 A iiMamli »rcliirumbao j»ao egjwylj-teméuy,. iubi) et n történelmi áevszetesMgek ininden baVétjáunk a l«g)obba|i ajánl lik tok. öt nagy kitűnő izléaaei berendezett tereinb«n taláilittló ttwiegjüjlre bizonyos tekintetben eredménye a iranezia törtánalem jó naajr részének. Sokasor utfgkieérleltéltj már a mnlt-ttak killönbOzŐ idünsksit, a i polgárosodás iipeaelét, as épflle\'ek, emlékek, feniraétíyek, végre • jelen személy iaégek vsgy fejedeluiek •rczképeiaek ebronologious randje nydmán wemíélbetfivé touni | ez tdrtéuelem voJÚ el-■Mnávn m ápité^set és a Íest5sn6részet által. Aa arehivtimuao aa Irás ax, kely nekjünk lanénelnii wlSadáat tort Valébks, ezen |ala-kom nagysnáMin kézirat t%n Mkalmosva, ané-a omto« iugoktói kezdve agán a res-UaratKi utolsó aap|a*ig saáloaa, » mind kb MkSvMl visaaasdjait aa ipar, a mfivéeaaá és a tmmwtU Mvetos feji Másét. Legelsftbe* isa pepyrns átalakítása psigaaeatba, a peita-®HMfé neptrotra, a polgárosodásnak «fvlk loaee4álatosaW#eeejkéee; mi tolna a rnWem-vüáf papíros aálkttl
mm kOTÉtkesik a gél írás megielen^o, mdf a rém** keiséU lép, min) a kaib^tá fts a réesaí yfstaak Myébeii seea iráá a ■Ivéssi *llácboa a kéwslM, a kaeépkor s^e tetoámsÜlé és msisíí|ss eWaté#n*táeak to kiütotík.
▼égre mmtamivahsé, fc^Méoéaek sb-Ulsas Uwsys4b Mridniá aa 4s
sgytdek i.rúa, Tatfvaísvl áoteg ogyaeS, iegy aa ké» h esi na áéoi^ mA\' rén sMtoga v«tt aa nysmsxi Issrékaak. UmSÍ em bsnáli askBak, kegy lagy Károly aoto
tudott irni. Mikor a 13. század ksresatos vi-ténei Konatantinápoiybá jOUok, mosolyogtok bysantiniak felett, mert esek írószert hordottak öt(lk ben, továbbá Mindenki ismeri a/, akkori idők nameseige által ktttOtt írásbeli szersfidésekriek sLsn formuláját : „A nsvenett magas ur kijelentene, begy uetuas-ségére való tekintettel irni nonr tun." A tudatlanság teli A t akkér privilégiumot képezett!
Csak a 14. saáaal kdeepéii szolgáltat első izbao bizonyságot az arcliivum saép gyOjtemónye arról, hogy a kés vetto át aa embrri akarat Írásbeli Tinjilváaitásalt A 3. terem egyig ttvegSnekiénjélien, megsárgult pergamenen, egy lotharíngai berezeg •aenlődé-•ének alján aat olvassák: Beáé ; se volna tokát aa antogranának kezdete a történelemben és aa életben. Egyszer megkezdve gyorsan fejlődik és ■zárnia kéziratban mu fatkozik, mind msg annyi farosa tanúja azon kornak, melyekbén megjelentek. — A Valois-k írása finom] vékony, slegam és emlékeatot a renaissanas alakjaink hosszura nyúlt keoewoéfére.
14. Lajossal er^tofjes, Vsgy saabályos irás fejlődik, mely tormásostul kifejezésji látszik lenni a klassikus irodalomnak I és most a 18. snázad keadetétíW egéé « 19. saéaa-dig kivetkezik aa epeapovolnknek ama nagy árja, melynek rendkivttli nagy száma u| aonyságoft tesz a társadalmi vspatkoaások ama Végtelen kiterjedésről, | leikünk élfitt újra felélednek a legmagassliosLbb éa leg-kegytllesebb tettek aMegysav^ a legkitü-nfibb nevektél\', aa eiijesztó Tag* aaeroaosés eseményeket, melyek elfagadtákj elijesztették és hallhatatlanná tették | aaon 150 évet, mely bennünket 11 Lajoe bélálától elválását
Kaoa gyűjtemény Itgérdekéeakb okmá-\' nyal kOaOtt vau két feéél; az eeyikaak ak-irása, Bonaparte venértáiborooki a luáaojilké:
Aa sásé kétségen kivfi) ^abályiatonj OsssaftlttgésoélkOH, erftsnakós és hevei,, moh iáhs erSrdl tanaskodik, ds mágia nsak ka-soolit valamely írásban — afi atnker jlí^jsj Issgy annak, aki nai irto, satíjkségsvo|tíi»rrsy begy wáséá al la oivs|iimíéí ttiaisním<ii képe® tett asíat osássárl K^yotltetT agy rani
irott szó sinc
formált betli sines benfee, egyelleá hel,
ssab klyosan ii beeaét ének bangja,
ÍJ
au
Ü s
épol
kSjb:\'
ssái kád
ibák
ssabály nin< s fígyjsJerabevéve. irásjflekkel to a ÉrsiSmatiká vétéSsel bán k, mibi na embskel nyomja, mej keyoai: ijgy ír, a in lö|*a ül.
\'Mit tolódik fl szokka\', aijiiáJ rpssps >b reájuk I nézve, vasul nem ti d ják J
A kelsi dasnolái jolokkrjl bpssél értik őket; ( bedig, 6 liiere \' Hadd betüzzí k ki. I K< mi iin^er írásában ia önkénj tolenűl eskpta réroll a küVe tcektojéeok terére ranhlai tanul :at látva visaznve káfrdésére, b nntomi egyszer* rát éibrenaié fel a msgfigyeládskáék raélktodésekn k a Urgy fblÖU
I Min6 m jálságos an, monc ám asfk t aa egé « jvilag njíesolyog azl ináéból a jellemre akarnak s na egész i ilág ugynnaat cs« ekba ön agy szal itiDainjvaii, s vélaqiiil személyiség letvUjM barnák m|vs : Kéri n i tnitawii meg Baj mit ment figyelmes vizsgál ,Kat ai iitástj felljilel^teja ezt bém agy hittem. Miért.? aulan el éne etetfink hírneves
mtíéd osáksár aa
még •gyén-léppon
e» Ti
firki ját él-
nek és
isii iri
ocra tán ken letért u
:r volt. fek te-autog-lokám egékz so és el-
üiui agam-njtoko .1, kik
Idául rneves n el«6
aSI át — ás falát ?
róla vagy: b#ma|t snár-leégek
■N ttralv
kékiratainak Uykjléee iknt f lUrt bi esfllik ssérsssr jdbaan válamély kitt n6 | néi által aláirt néhánv Mmmitmpndo se -oc lkát, mint egy limkretldű áltSl irlUrUbu lá( idnJ lapot A kiadpk miért ésatolják v -ly je lea nkunkai síertöjéDek j atoeké m álá annak sajátkezű iütfráiátl vsáy áltah ba i- k -zeirá-sánat valámUy muoltfái? \\y l| M Miért skjnlljük oly élén) eu |st hogV Msjliéeo kenéMlioty kávés irot us^lwsryunk birtokában. íiértT Miért?
Mert a innm enwelgés déositi jdsztöij\'
Nem
érős .aU, WogT I mindéi a ot s i ■ bethjl össaelt gá a hal ItHo sai rm ikíkj, érett taapSágot la Mé, 2 hogy aa irá i ltol bél k pootbél teniajve is saját biti,
ni s raajkén, htinem *a an i jii«j-visn léify, vbéábaog, i lati ifijijftsítij. s litlilc s
meg aa aabira
as l
árási,
mozdulatairól ? Vallon
az irák nem luozdt lat-S, ínég pedig\' a Ifgki\'l iejezéi tojesebb. Mt rt aa irás nemesak ter-inésae ünknek lialc innánk hanem neveltetés slnkn ik; terméke Ii, s mryaránt kinyilntkoa: Itatja, nsk vagyutn és mit osiuáluuk. Hogy ne bei téiue írásnál valamit jellemünkről, t ij fólytoi sji snokásam tróL ba oly hiven tük< Irjíztoti tissza salad iknelt, saeíleni ünknek és testűn tnek esetlege i hángnlatait
Írásunk válToiik, aot a|aposan változik; sgéazM gi állapotunk , szeszélyIInkszerint; aaon szeui/1 hazeriutakm isiruak, aaon tárgy ásertnt in\'elyrö írunk. Folji uiodvjányt nem ugyanazon Írással Kzokásirnt,m i lylWl sst elulasiuák. Fel-Isbbvs oboa nem h| y írunk, mint alárenaolt-bez, hájnylioz uem ugv linóik a lakodalom jiljítt, iijnt azutánii áze ütt. iniudnyájan Cal-ligrafui ok vagyunk azután — firkálok.
Változik tovjá>bá iráauok bolyzutünk-keJ. Bi anelieano aL ízk egy. érdekes kOnyvében ké ii.levelet ott\'< staáj s sseg^ny kis XvILj Lsjosti I néhány tíé ispj idókörböl. Mikor a gyermt I a Temtíje >a Utl (XVI. Lajos és | jeaaládl O\'volt itt || va. I fordító m^gjegy-jléssy 14aa tnkarói, osujos vplt gyermekded égyetlc wégo uiell|t!, an iráson észre lelietett venni i [valódi ncwi; ia ember nevelését Egy évvel 1 éoffbb és ii iS i MálUniás I A vonások lormátl inpk,\'hi^oi|vi s Mmntotben, ölbtttultak, mbet ii andani ogjü eszólpsnek iráaa j e pár Szóban meg van írv s a kis vértanúnak minijén ph«ai és wkOlesil kiiija, héljérjánuk kuinden gyalázatoM lette;
IIG nem eMr jelleiliző tényt aapoaol-hatnék fiso meglgreléaikkea. pld. azt ret-tjem ési 3el hogy >]t ujdou biggadt, hideg férfin-Sak sg tones iiásk] ián, nyeaga határozatlan jmllemü* k lefelé i||«Jk, Isjtoknak pedjg, kik 4ás képitUielbirüU, fejfélé menő niauk van.
másik I|dl0nqsl téöy: Méj; ma ia
íesiaém ágba
kiesé
lágy éa m<
c«aládok, i a i me-numaatált^dö mai
laito m^j lóság teljejj (rés IjjL Lajos másadé -magát —[\'Tüija magas arsstoö-hist, mint tradi-iiásak marad-
bél mai aaptg fenjjs Áottía p, mily családok mik t miié lton tarloaasíklj tót, arii t kltfints
Hnya, <
firi lék üteg e^jogalk ozijneriaknek,
8 mit leíhet mindebből következtetni t Talán bogy az jautograpbiák biztos alomét képesnek az erinlest diagnosisra ? Ments Isten I A tények | nagyon ts gyakran magoaá-folják ezen tliéóriát, éa példáig magában aa archívumban rettenetes de mentit találok erre nőve: XVI. |Lajosnak és \'Robespierrsoek háaonlé írásuk Ivóit
Csak aaon állításra snoritkonom, horj a [kézi rési tanulmányok nincsenek becs néí-k II a lélektani tanulmányokra nézve, httTf e kéziratok gy(Lésének izlése! koraak lu-vénosi Is kutató szelleméhez igen jól illik; bégy vém aaon nagy vizsgálódásban, mely-lytol a |9. század aa emberi leikot knta^a a terhelő és felment tanok kOsOtt az irás a legmulslsdgosabi ágy as idéaéare, mint a cunsultá\'öra néáve^oe nem agy kb bizal-matlnnsáá nélkül. |
\'Ez Volt a nimaetti archívumban tett lálogatásoárask sredménye. Magammal vittem kis Unokámat, megmutattam neki an őt szpp jermet minoen réaslstében és msgms-gjjarátotam neki an okmányok értelmét; a t megfigyeléseket iparkodtam blmzáftani ikéljy ismeretéhez, éa osaládiaa hangon aaoo elmélkedésekkel ismertoltom molyok tdrtanolmi kirándulásunk alkal-ivalj elmémben I lel merültek. Értett e a ki-íjjmtndont, bjjudent? Mem I firtott-e tel-t Nem! Bséyesea cselekedtem-e mén, Sooa aj gondolatokba beavattam? aojíyárat Aat láóbdják a kertészek, bogy a földre (bízott magi ak kőátl némelyek osak lv ssalva slslaok ki; eaek egy bmo-iiyfos ^fbpa\'fl^Lak, mig egy napon feléb-reinek. így vám, ez bizonyos, a gyermeki szélléíáre bmoM eszmékkel*, esek biaoayoeaa uem o|v gyengéd kornak valók, és mi baj isai A kor éa as mstoék majd 6esahang»ái ba jödaek egy j»apön. Osak vetni kell, ótok ve ni két!, osak s| magvak megvalasstására ;na |y gondja man l Qondolia tátog, hogy mi regtoOvéoyek a vannak. Osak ka sgéas-séfes, igyamölosésl, táplálj emival ak|-jotb magsat végje! A mi poaig á gyf Ll kel I illeti, a £ nmeknek hitelt boli aynj-irni, majd «gyj ispdn flaotj oevaaaflk aat ka natja íjdott 4kto<áauak<
IWlllíí;
UmImi Mmm ln>apla é* Hmm Pt.oir.4o fcjtaluk állást, a. hal hátak 4* 4W—i la HliWli gfüjutttak iw». A manlooagrói karóén* U »-áo 1a IQ iUn*ia m4u eorraüa »lkM4M 1a a bri*MfUUk Ma kaitok
Iwiiim|i4MI, <|«*«Miiti tábornok aoén a lányért kiaa—iát te mondott Nikita EfráalMsioah. A láeadák e«aládj*i már • hó 94a 4* \'ftwageoan gyüUk«at«k a mon-tanagié* határa* i imdőu az oaatrák magyar MM«k Dnailj fali ijfwuhai, a meue-41 komit booeáttmi a ba táion, a mi Thlmmal soradaa •Illáé— tudtával történt m«* A >1—lik Ihvm tiU«léMel akarták fa-laaat eaaládjaik átkelését, a melyot a tai csapataink viszonoztak, ugy hogy golyóik mon-lonagrói területre ia eljutottak I* nagy rémületet okosuk a menekülök küzt. Tbömmol —fal—, Nikiin fejedelem kívánságára rögtön ielén tette ezt Jovanovics éa Wintorhaldor tá* bontokoknak. Ea a rövid utón felvilágosított éa elun ázott tény, a me\'yet késfibboo a montenegrói koruiáoy loclamaliója gyanánt bír* daltok. A montenegrói hadat\'reg mozgósítása padig minden tekintetben a mesék oreaágá Wl való.
Filoxera elleni óvintézkedések.
melybar-agjia \\Mi, akik ilk, Mn ván mányi osan aiw Üg iWt>BII
k*/hetl*L"!!k
agy adui osak a kormány intáekadkataák eikáreeao, mati ja! na g>o, réaainl mivelI hntáakjlféu kívflü náilf, rá-—»nt padig mivel jueiu raniolkaaik elegendő anyagi áa arkfilaaij arfivaj arra, hfjgy működésének kellőkép biatotiihussa n végsikert, — nem képes.
Ili tohát a lánya közbejöttével, (Slag a koruiáuytól várnak oaan .anyagi érdek ein-kat mélyen ériutfi* Ügy bon hatható iatáake-dáat.
Ámde ba a kormány nem intéakadnék, ugy balyoaon oaelekednék n megye törvény hatósága, bn tokiáivo a voazély koroolysá-gát áa k6votkean»éayeiook hordorojét, — egy ffi • biztos iutéakodéaaí alatt aa agéaa tapolczai jáljául, mint n megyének na mfiaaiáii terülotkaá legközelebb oafi ráeoát, — bobállóaaá ilyen iiitézuiéiiyokkol, illetőleg n szükséghez képeetj még öl hot, n helyi viaao-nyokat kelifikép iámorfi álbiztoat nevezne ki: mart agyotlenogy magában vére épen aommil aam ár. Ea ezen bimoaok ■ a már említettük csempészet szigorú eJlenöraáee vágott volnának inkább alknlmaaandfik, aam mint n muu-káaok bejövetelének inaggátláea czéljábót. Különösen a biztosok loonüpií kelifi aaj tárgy i-lagoa magvitatáa u\'án meglehetne eot a ifibb irány pántokra néalr
A ftiaaaro-biaioeok márczius hó ll-iki Tapolczán tartott köagyüláern elhatározta tolt, boay n Veeaprémmegyébeu uralkodó filoxera boburozoláaáuak m«ggá<14sa vágott Folefi-Őrsön, mint Zalainvgyéuek aa inficziált területéhez (8óly ktaafg) Ufkbaelrbb aafi liolyaá-
Jjábon limiolatbeli aaolga^iró ezimiuei a 800 rt évi diiaiánal egy bizton nlkalmnsinaaák, a ennek közvatlan paranbaai alá foglárlakia* aya állitaaaák 8-4 foglárral.
Högy 4 megye a nalatonvidáki Izfi\'fik megóvásáról gondoskodik, aa nagyon I elyas, afit azttkalgoa: mert ezen vidéken fgjrdtll n aafi 16 képezi ja liaraonlia)ió mOvelfidáai ágál, a Ka aa olpuaatul, akkar az agá*a vidáknant-batlaoQl tOnkra ra^gr, m|vel a ■zánlófúln, iát, ardfi a ogjáb miveláai ágmkból r^anint azoknak csekélysége, ráazint^ilányaéx* miatt,— n nép anbo^yaom tudna atagélui.
Kérdés aaonbnn, l">gy oaou biitos mft-k0l44nak laaa-«, sőt en|áluláa lakol -a si kara ? Nem leaa e sárba dabvn n pénz, a [ánmány kerül? an itteni Viszonyokat ismertük valami k eosegletfi nrnd-tményrfil. Meni várnak ps-el te\'jea lelieietlonoóg mrgakn-dályoBoF n filoxera tar jad<*aát azzal, liogy agyaaorüon meggátoljuk a vvapilmmegjei mnnkáaokat (mi padig az intézménynek oank-Wm kináiólagoa ozálja) Zulamc^yébe átjönni aafilfimuiikárn.
Sőt na jUjfitrotelt aom gáiollintjuk nn>g még oank fáiig mmq , — h* ea >k «gi\'>szen aárt a álló kordont «em vonunk végig a Veezprémmegjével batáioa rfs/ok< n, ami 4 - 5 pnudurral lolmtotlen. A mozgó kurdon pedig, ■aljat ezekből alkothatni, — szinte nem tarfed bet egy, logfblebb kát mérföldnél boáz-aanbb vonnira, a igj a munkások nagy* észé, a helyett, hogy a ffiutvonalon Felsfi-Öranél jOnoa ái, elkerül Váiaol vagy Óbudavár köz-aágeknek a ott jön keresztül.
De tegyük föl, bogy a munkásalt 4t •jövetelét teljesen magg4iolbatnánk: ugynn mi lenne akkor Ismét a vidékbfil ? 3zintn tönkremenne: mert aa itteni nmnkaeirfi n munka arányálios képoat oly csekély,\' bogy aafileinknek fele, de egyharmada okvetlenül mankálailNii maradna, vagy csakis a legprimitívebb módon lenne kezelhető, - — nem is aaámitnm, hogy n többi mflvelé»i águk mennyi hiányt szenvednének aa ájial, bogy elvuimt-nók tőlük a mankanrfi. Hisz igy ia a na-gjobb, mint például a baÜac«on) i. kOve»kál-lai, b.-lüredi ■ agyéb hegjak«»n oly toppant magas a aapazám, ln»gy a birioko-uk ina holnap a megyei baióeághoa kéiiyteleniitotnek folyamodni szabályozás végett!
Aztán meg, — haoaak a k^zlokedént Veezpi émmegyével talioseu ma^ nem- saüu-tétjük, mi aainio lehetetlenség, — mások ál-tal im ép mgv belehurczoliutik a filoxera, mint a mun káaok által. Például: borkereskedfi jár *i iiificz:ált területen, a onnan átjfi ide, fuvarosok, vagy ottani lakóaok által, akjk-nek iú ia van tafilejük, vagy egyéb bir lakuk jozás m«g ásás fóle módon.
tehát rtfLáaaton a egyéb targyakon áa eszközökön ia plhuiczolliató: ugy megme-külnünk tfiio alig lelmiséges. A felállított intézmény p- dig azzal, hogy n voarprémmo-gyai niunká-okft kitiltja Zala tofllHMl, i*»eg korán aenÁ- l.á< jtja ol róluok n bojt Hindazonáltal, mjr n ienyegotfi vaanélyt ol lAvo iihnnankf mégis tennünk kell valamit, mert más nom c^leksaik helyuttüuk, n eaudák idaje pedig lajárt;
Máaotünk szrrint a venyige, gyümölca, a ogyéb fák egyik bolyról a másikravaló! át-burtoolá-át kellene orályasobbon, nagyobb ama orral akadályozni! mert ezekkel sokkal valáamnühk, Imcv ál kordatik a féreg, mint a rakn a agyába aaárán tárgynkknL A va-ayige a más egyéb azfilfihegyi uövények caam-páaaala padig, bn nemia sgásaw nyíltan, da ■Ifja, daaaárn n megyei rendeleteknek, foly-
lntézkedni pUi( veazély közeli
leg ta kellene sürgőaon kell, mert a; JUdé a Utoén.
Szent-szeggel.
A tavasai mcjfintsilt a tujiiiiéa hasznú
idfiazsk beáll táv .11 tár
ol
I ivásaat
inozgklom ja edéamc, Tjogy a
u társadalmi ÖaaM ur ditl, aj fagy vem akorlatb to és Ijártisaágot kifajtfi |po>t pek koréi mogind|ili| íiel enj idénvro való
orazágban sok inUttal fogadott, aágot élv eső népii
üaotik A rendeletek ben kiszabott MffCeUaokm kérMlioÜenül kellene iogannto-a a példákból majd okulnánnk na om-, «lo n papii»s■ a lavfi ártatlan bottkiH / smkí aam íjad meg, InsÜ aaonbnn még hathatósakb raód-anar volna a féreg tovat«rj«dlaét megkötni agy, bogybn an inficníáit torülot maga v4> laknák kfeti 4110 kotdofionl. 8fit egyedül esa kia igy lebetaa tarrori«4lnl — A beteg larf latok kasénkban snarooosére sokkal kiaob bak, mint aa épek, a igy korttlaároibntáauk ia kasssakk költaággel, kavwokk mfval 4a aakkni béamaaMmn, hatékonyabbon misit aránylag Imiiillulk
Ml nagyokk
A némot Scliulverőin pápaanentaa grün-derjei osakugyan megjárták aa Ó [uemaeti-séguientfi heiiczegjsükkol. Az allentUntetések megiodullak aa a|»a8 sorún ; Temesvár, Pan-oaova a tán más ultnel váróaok éa vidékek tonnák, melyeknek bazaHaa német lakosai W4raaottnn tiltnaoznak aa allan, miutka nekik eattkergttk voloa arra, bogy fikot a né mot Sdiul varem ikegvédje magyarok 4111* tólagos ehanviuiamnan allauébou.
lgnx, hogy d derék uémetek, n kik a felekezeti ée urfmnetieégi bn|azák nngymentorainak mutntták] magukat aa utolsó évakban, gyanúsítják Uaoo tflntotéeokot, mintha pnraeoaetóra alt Iveaztegetéaok árán történnének, do nekikI iamoraiök kellene azt n közmondást: „Wi£ der Sobelrn ist ao denkt er." Annyira benim vaunak fik már ebben a bajaaban, hogy éanro nem veaaik azt n páratlan aaemteloliaégot, melyből voltnkép-pan na fi ogéfa oljjáiáeuk 411, ogy Magyar-i év ótn élfi, vondégsze-ilt n leguagyobb szabadit zaját hazája ellen, hflt-len*égro osábitani.jllert lohotollen nomlát^ii, hogy a némOt Scliul varéin agitátíójának politikai aaineneto vdn. A magyarorazági uémetek, mikor elutáaiiják maguktól a Sobttl-vérein tüntető caáuitás&it, oank\' okoian oao-lokeaznek, ugy miut n Itaza érdeke kívánja, mely aa4aadok ólá az 8 kazájok ia. A kia ordólyi azázságbao bizonyára lesznek éa vannak olyanok, kik ja „Baseli* bn vágyó szemmel lokinlettek, etg roaz, do talán kéafibb észre térnek fik isi A dologban csak az a sajnos, bogy vannkk Ungyarországon olyan tolforgnió emboiokl kik n legzöldobb dolgo kai irják meg a „Kölner Ztg" nnk, na „Auga-burgi AllgemoineH|nekl .n magyarországi dolgokról, a helyett, hogy a valódi álláa falfii lelvílágpsitanák. Igy ns alkalommal mikor a budapeati képvie*mtealUloibon a német azln-házat loazavazták, Németországon azt mondták, bogy ozt csak a zaidók okofták, art akarta elhitetni a németekkel a rumi kép-vieelfi ia.
Azalatt atonbsn a néntot Schulvérein pápaaaomea tudorai kozdik maguknt egy kiaaé kényelmetlenül\'érvzni n uémet lünto-táeak benyomása dlntt, a agy frankfurti némát lap már nat mondja, ltogy a magyarorazági németek nem is Irdnmlik mog többé 0 nevet, aaorioto „Vwlorno Lieb«iimülin n mit a Sohulvorein raokkol aa elpártolt né-moti\'kkel akar. Binony nincs is szükségük ile-kik a Sjchulverein LioliesiúUliiére. C»ak veéa-togaaao szépen an ierdélyí azáazok olégülat-lenjeire. Tanulhalunk azonban ebbfil ia. A ochulverőin agi|ntió)ában n némát jollmn egyik visszataaziló Ivonáan mutatkozott iámét osunyn oldaláré1. Kéiuetoijazág szeretné ma gái^l olhi\'etoi, hogy mint agykor Fraucziaor aság a cultura élén elfiljár. Szó sinos ró|n, süt azükséges, hogy égy, kiaaé óvatosan fogy ük fel a német áanbrn ölöméit, mert i nok a cullurának Igen számos kinövése viin, mely kinövéseket <igywbiránt sok téren éroz zük már, PoMonybaif ia leg egy röpirat mag jelonni n Schulvetjeiu ellou. Nem árt, |na mentül több hang emelkedik an ilyan le moly aainben iellépfi li4rg} uaágok ellen. H
Helyi és megyei hirek.
— An nlné ferakék. Itt a tnvaan! Az onyho időjárás {jótékony lintása alatt mnl a lertuéazot; titkoa avfi uiűkud k a föld alatt • Alkelii a szunnyadó élotot téli álmából Eled n teimévze\'t, eltűnik an enyéazet rideg homálya a helyét t^j élét derült ka)nala vánj fel. A tivni elsfi gvertnokei itt-ott vidánján köaaOntonek már. Vi»tatért n csiripelő fcm krpár a aa ereaz alatt felkereste régi fí sxkét. Ki no üdvözölné ni tavaen kédvoa kárnökait? A meleg napengár caáfertéiag hív ki n uio-bából, ki a azabod lonaéaaotno, a hol az nju láa nnnyi szép jelel mosolyognak felénk. H fény környezi a láthatárt, n kék égboltokat tiaata derdjét nem\' (tomálvoait)n el a ba(4a lolhfi, — mindenütt fény (a derű A husrét Ünnepének előérzete szállta meg a tfnuésse lot. Ilyen fényt ás derflt kívánunk az eiuljeri aaivaak ia — sötét bánat uiáu aa öröm ffá nyél, aa öröm larfjétil
— A táreal fijofi n«l 4111a két blsnp ÓU üraaodésben levén a miaélailkb loondl batkltlairá néaro
tánkadieelrfilla l|özönséJ, Jkini | értalflláat nem njfartén,lMon vélemény iW k ill leoaünk, bogy aj várnaMná|i (fijegyzfi • nél :ül ia vagy ÚljaMiJ anrranabon: vntina k 4 igy aaon 4114a talán ijilMlegM ia) vagy | ed tg , liogv moat már a köjtaéjgl adininiatra iódjűl h baaka»Íuk hozni Is futaiplafókkel rntft ka (dilkodáai; odokofva! leW tollát aa i mn tVw telt pélgár-moater úrhoz ia tárgyban intMott azon k\'*r déattniL bogy mi akadályoi aaía fö agyafi meg-válnaztfLsa végett jcitüzonc fi Uág \'Ülésnek nz aliapáu által Ikany öesnal iváaát.> - Még egy kwMklióu vaó a polg ármaati r úrböz. A oMgyj bizottság a lakká Inti az kilyok ki-dofgoiáaa végatt B tagol küldött ki kabolá-ből. jusen aztlkebj) bízott 4g] a aunkálattal olkésztjlvén, a! fataalntat a bizot sági Üléaén elípgaatatui a n takiáoahoz teraeazt »ni kivánia, a jogügyi bizottságnak a ónban Dr. ÍLnny K/i4tóu ojtávoltávfl uiuaa öltjüké a igy.\' flléa nem tnrtbató, Ipedig a má usj lak bérleti év blaküvbtkektéig a i ralályi ltot felsfibb hejyro is feltérjeakteni il otae j< váhagyatni óhkjtotla a bizoltflág, ezej oaél ai ónban most már a\'jghaioaz uíéjhot^i, miután n javuslu-totj előbbi mlgj a képvi^Uwjtülepek ia kall Uiyya^ia.
FelilvAn n löv^szfgyl
özed kön-ozádt magaailár-ráló ügyességet ktsvéti ünijif 1 maáindjiljdn. i. 1 ixjtaj ki lövöldé rai Idényra v«ló magi yii kaftt a helybéli löviéasakylot f\'é. ápril lió lG-éra vngyiahua-véüiétlf d. u. 8 órára lm ári atja tiaatoletlol felkéri an egylet! tagjait, h )gy a lövéazot irájit ea Ivbeil a múlt év ck if-l?i agyobb ér dolllfidéét tanuaitani a a me{u|}\'iáaon minél aaMnoaabban inegjah-ntii azi fsk tdjenek. A lövészei, iránt érd«klfida a na ag,\'latbo mlg be nenl .lépett t. Boortlmfiikiiak \\ »dig becaos lifjoluiébo ajánljuk, hogyjla lövk sagylatiévi járulék) 4 fit,\' mely Okaifgtmk toekélyaége lehatfivft toesi,\'ibogy a Mgas* H>ny ibb anyaci viaaonmk meUau ia nf^1^60 ^ kotlon jel-l**mü Isonpol^ár az fgllo< tagjá< á lebasann. Végül magj^yeallk,^iogy a l vészegyleti Uaoepélyokkmladdig knpejakmmi volt hölgy astély iánk kéafibb fog magtártnjt ú éa bogy kedventlon idfi oaetlnla mennyi áa ia a kö-etkezi vasárnapra fog áttétetni. Heg) Ku uiaaán, 1881 máicziua\'hó 3|.
Varga Lajoi, f5lc véazmesfei.
4- Értealtéa. Az Égyv idegylet t.
ngjni értesittetnek, bogy a dáliái ú takarék-lénzláé épületébeii UvT lO it az tmu bazár-telyiaég, mely egyúttal jelen lapot azerkosr-tfiaégi Jrodáját is képezi, fog az i gylet ideig-lenoa itoly íségeül szolguni j ^z t lafi rondea Ülés a felszerelés biányn miatt n im holnap, vagyis ápril 2-án, bnném..hunvét utáni é!ső vasárnapon, azáz ápril 16-án d. i. & órakor fog m%tartatni
— Válnaxtasáuy I ttléa. A magyar kor. ó^azágaiuíik Verj*a-Kerpazt- ügyletének nagy - Innizsai vároai vllaantniány i vasárnap diáét (árt.- I \' | 1 \\ /
4 Dr* ignl Adolf raiárnap .délután érkezik városunkba. A kerajkadfi ifink agyletlpok kit elnöke Boglájrig\' megy eléje
latt b
i tágjaihoz, rszágszerte amiábn tétettük
mki a mint aaárvj Üalbsft
«f. •Jármi
t^táíátokeC niányoav4n n ^ngy ■puvnnaL [Lol

többen1 pedig fogadtntáara.
vasúti | indóbázlw fololvaaáa uláii
Üaateletéro bánquett lész. Hallói láa szerint
Ágai Adolf ur; fi-lolvaaása után ,Liil
mennek a jelos iró
helybeli polkáját
fároly kir. Jk urat ia* érte; még képaott-áazoa vég-
tenekar Stern psigmoiid ur iagja bemutatni.
GJánzrnvni. Miklós törvénjszéki biló a h«>iyettoa elu mét mégrenditfi aaerenoaétlenaég tátongi ak a s» bek, mélyokat j«<Us ségü rj j) et len mlamrdfllt tiánaii gj aelo k blén UtUtt, már is ujabb lot íne| rrnia, most meg Pipán I nagyaiQ- | léknél uevelt 6 éves m4sodlk pánák elhunyta 1 renliie lo meg n gyászoló barnád Uivét. Nem talál un i kzavakat a sors ^ly kegyollon há ná*mó< jának oayhitéaára, 4 légmilyobb róea-vét bot ol aaiv>-inkbon.
T. alifaaélnkit jfigyilmeatetiük a zalai legyei gkzdl egyesület1 álta kiküldött liizottai gnak lapunk mai Izáimáb m kaadett nagyér lektt jelentéséről láelj a májua l i körgyl lésnek l^aa érdekes és) fou os tárgy A kOa;yölési mrghivó jUplao^ é1|^i| látható
f liaaivl Krmk. távirat márcziué 28 áról vitte ban na mi hírt, hogy Simoiyi\' a zen ve láa után délután 2j ól Betrno Magyaiars/ág egyia
kii íöbírónA a hadoar^ vlamtát 4 bárom bn«Unl4iy Wolj tjfcsza volt. A Hadi szirén-e«a fo dultávalj iautit Komáromba monobült, kap! ulatió lilán nzonban külföldre. Hamj bnrgw I, hol áenk|nék4ny hónapat ttijtótt, Aagolorazágba [ mnat, • ott agy osaléllnál mint ntavelfi, több éiret töltött, lpőküzbeij ;uö{ vondékjével k»iam#bb időre Fáriaabn uumoü, bál az},Éo(ilejles jniit04f. „Collége dolli^j taa", la 4 „BorbotMeH ÜL szorgalommal ;taáulj la tarmésaotinni nldot vioaantlávln, snéjmd idajét á br|i iiuzejum >éairat gvfljtoméuyé-bén töltötto búváraodáaaal < lemásolta a Magynloraftlgonra ronntkozó ifirtlnelmi ,ok-naáiiYoljat ÍTfiJilnetirodalmunk anyafái aa áka^dnliáliéj iát Izeit számos kSldomény^yel gyarapított^ Növeiáiékátfii I86t végén Jjráil ujeg, midfid joz máxj a iondoni agyat fán a \'— tudori diplomit elnyerte, — s eo-ulán n fold- ésl áaffcnytauból nyitott táifo-IjjamoÜ Míöbul 18Öf-ben egy angol keres-kibdúbái érjlakáboi] INémot, Franezia , Bpa. nyol- Aa Olaaaoraaigban utfzótt, az USÓobt országuan 4 kábüiju jkitOréaoldor n magyar légióim* oaaUat«B<iá. A villafnmeni béljEköj té. után azonban mmlt visszatért Auglisiba, do olkagyott helyét visaza nom! nyarkalván, tíristolbkn fényütépázoUel foglalkozott. IMlj bon a | rifigyat kaiülat iámét |a egyhangú, lág váli azipttal nW képviaolfijípak. Ekkor vissza ikart lérui hazájába, s báró [Pay kuuczol ártól menedéklevelet ia kért, di ez tőle ma [tagadt4tv4n, két bónag múlva! ba^ iiivetkt zett ortzággyUlésési igazoltatása Irtán ingedéi,\' bélkfll kénült bejönni £ czélból Párizab . érkezvén,! ott tudta mag, bogy Mró Vayt, g róf foikáeN váltotU iöl a kanézel-lárságbin, s ezael a kiegyezkodhotls miadon remény« t füladián, viaazatnoot újból Ang< liába, a az abbahagyott fényképészet helyett IBridgen aterbeiJ egy tégla- éa czemetgyár igaz gatáaát vette áL Ionon azonban lomt agy világhírű sheffielíi aozélgyár (Turtou éa t4r-íam)\' tol Uatajbnu Ijlpvisolfije Párísbn ment. Újból l>|4rta pauzán Ny ugat Európa nagy lrészét. Ékor n kiagyaaáa után a szabadság bnrczbn 11 réaat votUk visazatérkeltek, S|mo- \\ ,nyi £n fi ia viaaiallrt Angliából, a nzóu [mint ki pviselő, élénk r4oat vett an köaügyak intézéaé lán. 18| 8-ban Dobracaaft váioa 1 kerület ében leli képviselő, a a most folyó or-»iá^gy0|4sra ié dgyaneaan kerület válaan-itotta még. Mindig tagja volt a Ipénzügyi bi-| zottaágiikk, ia mle^ a budget-tárgyalások ial-j I kai mával méndbuínagy boszédekot
Már vjagj[ két 4v ÓU boUgeskejiett. Gyomorpnjbán Manvodott, a oa mtndinltábhi erőt vett különpoiTazivóa lerméaaotén. Kéaő fiaazol Abbaftiána ment, * hogy ounok enyhei égnljn alatt Köluo a tolet. Vagy agy hónapja jött birft hogy J be|e^sége aggasztó fordulatot vett, .alakkor j Halty Ignáez meglátogatta.; Aaótn napjai nem! voltak agy ebek lassú |knl-dokláanál. Aa Utóbbi napokban már ra^lni aein tudott, vérrel In bnlál me^jazabadilóttal kinazhpvedéaeitfil. Holttoatét mint bulijuk Budapestre poézis.\'
-I A Huukáeey-oaztéudlJ. Mun káoay Éiliá)y jmárcniua 26 ér51 PáríaUI a küvelkeifi lovelntl intézte a képzőműröizeti társulat ligazjgatkjálibr: „Mivel hálálhatnám* meg u nemzet jéi- különösen inŰvéaztárulm| irániam Itanúsított határtalan jó indnbnát ti Bizonyára semmivel aam méltóképpan. I De bogy bflámnak mágia némi kiiajaMat ediak, azt kianlm, Inal az áltnl érem ai leginkább, ba *zarény viszoayaimtól kitelbatfilog, jnivá-azotüok Ulömoziiiáaára fogok törokadni. &re nézve Imiát Jolba áraztam, bogy n kővetkező 1 tia évro [— két w ^onkinl — hat hatezer fráak-

fáiéri folyamát cárja ba, agy. ltja elfifize\'fiit, kogy n kar. óvra, illetőleg a máaodik (éléns kot mielőbb kflkfiék ba.— A ot legkiválóbb éa logbocaeaebb
egr flói rafaiakoiájl tők szép hály pttij \'épba. — |
páat kel- j U1 áUóJöaaund
at tűzök ki; azért oank tiz
évro, mért á jüvlfi isten
kezébe
n van ésl bár,
E| i abbnaini azé az ország* Eri ifi hoaeaaa líako meghalt terén, jelleme*
fiát ve ztette. politikai párfállisi a aaélafi ballaoz Ölzte do ^iantn háaaflaalágái át éa i gyo noa jel eménél jfogrn bfoaüléafcen. állott min den pá rtuál. Éíetére Vouátktaóla r közöljük a köve kezfiket:
í imonyi Érni baramLfiai viüjaányi Si mojnyi Ernfi csilád ivadékn, 1821 deczomber 18-án azülotett Nyitra Zsáknbjokiéián : iskoláit N^itrán, T^alán, Vácion, Kigysaombat éa íoasonyban végezte. 1Í481 ilfi :t Nyílra-, Tranoién- éa Bbisbirgyék] közgy lláeoia to-vékani I észt vitt á kükügyeld Ián valáallban, mindig an ellenzéki soraiban.! 184 l-ban Nyit-ramrgia bajmóii járásának Ubti nyanáki elnöke tölti a a torifigym kemlletl en a választók! nagy töj>baége állal o|raa4| oa képvi-aalfinak váTaszUltotí, de a válaaz ás forma-biány Imiatt nim iganoltktiján, megyéjébe visazatlrt, a előbb egy Húrban ol ani expo-iditióbaki vett liftest, mint ödkánl ia, káslbb Lipótvaron msgjit liiklpaalataén, i Simuniea alleni hadjáration mini önkéntes Lüzár mű-ködötiJ da aa él\' vjégéiel magyéjé .[áz ellen aég m g száll vári Romáronibsl moi ékült, hol téli Mtiom alku! intézett klrohi nAaok nl kalmá al tökWálr kitint. 1849. fibraár ba-?4baa mint egr gúeril *-©»epát pi íjaheJnoka iNyltra la Bnrajnegyében az o|le iftég |Uta
ÉÉÜI HftHW
al Dobra-J aJlenség
íval iiAlítani viaaaaiin Kyiftraaan-
nem rmdllam, lé ii»egt(Jrténhetuék, hogy to-vább nmn Ianno módomban lenni. Törekfdnil fogok Monbnn ána, hogy kéafibbon n baláner frank tok éjét léjeheasem és eaáltal n fofno-vezeti öiztöiidijkk állandóan biztoaitsamJ Ai hatezer jrank navotkeafi módon Ím kiadva :| a nyerfi köibloo Ioaz azzal Páriám jönni, tnnrt megvagfok gyfizfidvé, bogy itt Iogt4gnm|bb| tár nyilin n tafiulmánvozáara, an Bamsébfil előre e»nk náarukaáa frank fizetendő, a töplbit havi léallatakbik itt fbgin an illotfi kiknbni. A többj jrészlettíkről majd logköaelobb tfak. KonknrnUbaitnak gonre- la történelmi Jkl-| pek kel vUylvImntokkal, különben orra oldva a ti vé}nméuyet||ket ia mag akarom ballgnnii Aa álafi pijra a nnukurrencain n jövfi őszinte! | lehel nat lagyj hogy aa illatfi a jövfi telet Uár itt toUliclaan aatf
— A
•érdekű
kifalWtl jftaaláied leirisát a I _xXt.
alv
mÖaü|t| működött, iá 10 embérl»Ől yal]a ^aétveretvéo, májnaina végé
anonbao viaaoajltl
közraktárak ntty-igen nkorfllt Üny-nyomatnl résnletj terveit (u. pa. nlnprnjaádikét homlokzatát; lnlaaz-ia kereaotmelanallt) kpali n Oaadaaádi Hírnök logütóbbi szám a. I Ez országoal érdekű a (Ölötta laanlalnaa iamar-tatéara jlnnk Iáljuk külün la falbivni ugfe-u müveit daadaköUnaéjr^ valamint n azaBkö-1 rök figyélmít. Ezenkívül omlitáén mütóSUak tartjuk még o ynlóbaa közhasznú a igyj bi-1 aanyára tömogni pártolásra méltó mna&gaa-dasági 4é mnwáki batilanank következő érdekes la tanulságaa czikksít: A koríntbtiai oaatornáJól (7 iábrával) Tflrr >tv4ntóll]( A vasutak Ka Uatornák baroaa. Honriak Kárály-tól Aa aranka jkiválasztó gépoki munkáké-láílmáyor Qyfizfitfil. A mnat kiao-ról .tlUgvéídekt falfedeaéa a Ikont dii rillitz Vilmostól. A tr4#4-fim al dohányra. Dr. KimK színházak Utzbiátonaágái ól Btéáa-poau iauavjazoiiyok Kolbénliaynr Gyuláéi £gy kaMtfima parasztház fl 4br.) dr. Bo-diczky Jmáfil. A vizazabályozáai ügyek id-miniaatra miljáról. BaokHlo tabbnaan oka 1(0 4kr.) .Aa arilóglpok btunkkképaJaégo. A Ám-gyok ipari ielhasan41ása Uinder Lajoetói A
denaál4aaH ráazat teU táa bofoh máatól. A
T
MUvra 4
árfeltételei falai Mngynunaljia, ára nafyadlvre osak t Irt: H agéao évre 8 kt
béd m év alejltfil kezdve ia aéf»gad a ki kd^ivatnlj Budapoat, Kocakaaáti uteaa Z\\.\\ — A .Bagéayvllác\' a kitűnő aaép. irodai mi folyóiratunk 18. vlaatórol >de« u lyamlnak aaartmind pjadik
való oífif
t. Mtuan aalpirodalmi termékárak o gazdag
tárhiánZt aloól 4a mindig újból ajánljuk a művelt olfáeókinöaaég, különöaen azéplelka .hölgyeink fgyeimébe éa p4rtfogáaábn. Bn4r koeatfi éa Iftiadl állandóan nnon fáradoznak, hogy oank maradandó boaad 4a irodalmi értékkel biru regényeket közöljenek o folyó* iratban. A most megjelent 13-ik füzetben befejeztetik Ifi. Ábrányi Kornál „Egy modora npoatol" oá. kétkötet aa regénye, melyben szarkasztikus éllel la maró iróniával matatja bo korunH állilsait, an amboriaég Bbj megváltóit" a aocialiatákat níbilia\'táknt 4a kom-mu^iatákat bű 4a gond oaan ál tanulmányozott rajaokban. Jókai Mór ,K*y játlkoa, a ki nyr na.jnglnya, nagy költőnk a legújabb níifo la \'romai Lajoa kiváló írónk ,A ne ipáé vér" Ipz. társadalmi regénye folytatva könöltotoom. Ezeken kívül 0mra tfförgy polgármoatorné n XVI-ik századból" cxímü regénye Száez Károly\'axakavaiott (or ditáaában 1 kitűnő eredetik inailou emeli n laaj értékééi V. Bírűy Ipáoz gvönvörü rajta „A i nagyanyó báránykája" éa a kia tárcsa zárja bo 4|tartaimae füzetet. É kiváló Ur-talma meüétt legolcsóbb szépirodalmi folvó-irafennkat pámétolve melegen njánljuk a kö-aönoég figyelmébe. Előfizetési ára nogved-évra T Irtjpo kr., füéyra 3 frt, agyeaTüzet ára 25 kr. Előfizetéseket elfogad minden hoiii köntjrkereakodla éa Bévni Totvérek könyykinddbivatala (Bndapaaton.IV. Koron a-her^aeg umza 2. aa.)
wíé hírek : Sarai. Bornhnrdtv ; kia fiút a aavraai naroaaUángyár n kiképeztet, a fiúnak hozzáér, vöt jóeolnnk. — Fognraaay Mi-■ temetése nagy ftnynyol ment müncheni magyar egy lot már-ozíftB 15-ét fényesen magüunepolto. — A po |z40|iyi ev. lyooumon titkoa társulatot alapítottak n ffeymnaaiumi tannlók közül 19-on. Beható fegyelmi viaacólnt után 5 tanalót ki-táxi, 14-ra; pedig azigorn büntetést szabott. — jooproakan próbát tnttok n Mai a Fnogoa-•al, moly ukorfllt; a közönaog nngr érde-koltaéggel i iiézto anon próbát. — A földrajzi tár^lat Trefort Ágoat vallás- éa közoktatáai minisztert tiszteletbeli tagjának válaaatptta s na jerrfil szöló díszoklevelet máreaiua Stt-án nyújtotta át egy küldüttaég áltnl Uunfnlvy János vaaatéaa alatt — Állatvédő agyoaOlot a\'ajtul Budapesten, az aUpannbályok már al-fo^kdtattalji — A budapeati kfeyvéanati ki álliíás nagtazerü látogatottságnak örvod. — Leviuazky József magyar költfikbfil némot forditáabanj jeles darabokat olvaoott legköze lebb Budatíeaten. A Petfifi táraaaág fit di«a-Ugjává vftbsztoiia.
Vegyes hírek.
— Jfnaaftsi n ttinpadon. Draadákon a napokban nlfindiák a ,Hamelni patkáoyüafi" czidiü operat Aa oporábau van agy jalanot, midőn a dnrab kfiae, Singuf énekével kinsalja a patkányéitat; n rendező, bogy aa illúzió anijál nagypbb legyen, csináltatott ogv ogéaz aertg patkányi, a melyeket a szinpad falak közül vékafty czémaszálakon ránczigáltak Jaftkolüloajiigy hívják a aainháa kiérdemüli véij kandtujját. ott guggolt vnlnmi kuliaaca ittioilett, do imidön fél szemmel megpilbuilotta aa ido-oda íázaladlágáló patkányokat, folbni dúlt ereibeij\' a régi vér, áa hajrá I neki eaott a pntkánfotídoaásnak. A tömérdek pntkány kúzül nomludtn, bamaijábn melyiket oaipio nyakon, de midfin észrevette, kogy a pntká nyak nom futnak előle, midfin. éearovotte. hog>- \' gyik aom aivit, a bogy a hnrnpás után ítélve,] azok oank n félő YittariStt pnt kény fnrmai papiros hurkák, rottanatoaon el azégyoko magát kOnnyolmü agráani, maggon-dolatlnk aaökéeei miatt, éa mikor tapaaatnlu hogy a köwnaég novatí, tapaolja, ujjong örö mébo aa 6 jrováaárn, akkor elkomorodott éa leoreaatntt farkkal, laaan lénéoekkol kiballagott anépaa n knlianák kCné. A közönség azokban nim elégedett mag anzol, kanom hangos tnpankknn kitörve kthivta a porai iári kaadnri. Nemeokára meg ia {elunt agy kedves kia ánnkaanfi karján n lámpák előtt, la bnngoa miákolásaal köszönte meg a tap aokki
[ —j MkfmfwtHJ kimUéf. Bgy nom-yorlti Inp a köret kas\' inulataágos tör-tinatat Daaáéli a iaijmlog Európában éa Amoríkákaa nUmó kbinai köv V\'grtl A kkioni oaáanár anon küvalawot, moly öaaaoooo 29 mandarin ból állj aQ angol folügyolotére bizta, ki már réd&ta Kjhinában ál aki naöaesoa európai modern nya&tekel boaaélL Midfin "n köret-ság tagjai Waahingtonba érkeztek, n Bkinai-traáczia angal la amerikai tan társaság* ra* vas igazgatója, n nyereség tekintélyre rémének mogfeiréee által magvoretagatto a navozett aagolt, bogy n mandarinokat a kö-retkező\'angél szavakra tanitan mog: ,4 leg-jobb taát a khinai franezia angol 4a aaaon-kai láa témaág anolgáltntfn" nnon mag jegy aáaéal, hogyiez annyit jolont: .Mélyen ke-atmidm a tMaUjetat, melyben rlaoreitott.* Totábbá: LBa 4n egyedüli táa, moly nein okon álmatmaaájpl* nnon magjagyaé^l, knáy an aáiltaam: „Éljen még oaer 4vig.k — jkáanap á kövotaég Arthnr elnöknél t*an toldott, ki ravid udvariaa baaaédet intéaott homájuk. Albaaaéd végével Ctiang mandarin Ünnopllyoa Hangon ont mondta t aA legjobb téái a khinai angol-lraooaia éa amerikai tea társaság aaolkákaija." \'A többi mnndnrinok homlo\'cukkaf megérintvén a Pobérh4z pad lénfall, tanManataaan inmétaHék a mondatot. Midfin Arthft absk maglopotáaét fejezte ki a ftmknllaft tálaaa Wött, m agáre tlraaaig
***** \' »ln m wsdili tóe mely Ma 4h» ái«aet(eeség*t • Ja sMttd(ik. »*g?«t«e émleyo mm kütasis reeJáttiak, egy Mg<a látsaaág a hóaapWa
mw falmi »wi \'4im mi tfeyea* klaStt (f) Vsle—mi «*>uba«. hogy M •fjrike moh
Uaee amerilei reh Ismék »sk
utolsó óráiról * kö-r*keeAke( Mi ee „ fry elértét* j Hfcláláuek kltiliéliái Mintha osak érette volna. Midőn qpeatt Jáaee ttetvére ée Éeleoay k. a. teg-M|) fWéha menták, Iin kérte őket, hogy as mar*d}aoek oda tokái Távollétük alatta bgkie»hb sorgétre ta abülkkos küldte as apá-ápótooét, hogy uécee, vájjon ctakogyan *i«íg8ítek*e, Egy ératájbea haaaérkeitek boa-titar\'uaót, min*k nagyon örülni látatott. Kávé* vártatva velőt, iwpioot éeoognakot .kért, mkből aaouhan csak nagyon keveset vök Mpes eliogyatstani. E pillanatban keadSdött rnfcg halál ot kOtdelme, mely a\'aft nem vwaté «l *«mél«tAt, * bámulatoe nyugalmat tanúsított llídön ugyani*/\'az ápolónője balkézének fltarit megtapinlá," 6 uját jobb kaaének ttteréi fogta magi aztán intett kanval. Midőn Zelenay k. ja könyökre fakadt, Imik haagon ttttiegá: , Legyen nyugodt!" Es volt utolni ssava. Három ar6« éa fájdalmas séliej Után "örökre behunyta ssemeit. As elhányt arcsa ugyanazon ny agaimat bf méltóságot lejeié ki, mely életében sajátja volt. Ábra xata nem váltatott el, baja éa asakála ason-ban csaknem tiaaia feltér lett. Fekete saa-lonrubábau (eksúk halottas ágyán. Két oldalt a valeacai plébánia állal küldött aaüat kandellábtrakb-<n viasegyortyák égtek lábainál ; yiasesárga kaaein a saent olvasóval, agy kis a*iulon dtases virágkoaaoru van el-helyeíve, malylyel Zelenay Ottilia kilststony. ki fit a végsőkig qly ritka .Önfeláldozással ápolta, áldatott emlékének. Simányi Eiuíí holttetemeit aa eddigi megállapodás »aerint Budapestre hossák, itt állítják fel a ravatalt, mely fölött valószínűleg irányi Dániel fog a
Sért rétséröl gyáttbettédtt tartani. — mdapestról a holttealet NyitramegyébeZtám bokréire viszik, hol családi birtoka volt, a eltemetik. A temetéavt a függetlenségi párt rétséröl nagyobbszámtt küldöluég fog lemenni Végtl megemlítjük a BFüggetÍeu«égtf alán, hogy rendkívül érdekes és becset könyvtár maradt utána h^tra. 8 daczára annak, hogy eeak nagy ritkán tette gondolatait papírra, — \'hátrahagyott csekély kézirata kötött van egy „Tanulmány a Prsgmatioa sauctióról."
— Fogartuty Mihály püspök végren-deletét a következőkben ismerteti a „Kolozsvári íötJöny* A végrendeletet maga aa elhányt mondta tollba még 1819. szeptember 28 án. Főbb része kővetkező : Örököse iíj. Fogarasay Mihály aa unokaöcs (kdiostviri •gy elemi hallgató.) Kepia : A ban agy falat, Victéf, Éfcdét, stb. A Gyulafehérváron léte-teaiteadö Lyoaum Academioamnak, melynek éle iában 130,000 htot adott, hagyott 25.000 frlot. XIII. Leo pápának utolsó Qiolsó Pé-fillérül a „Órácskám* életbiztosító társaságnál már kétfe levfl 6000 franca* kötvényét A aaent István társulatnak 1000 ftfiet, a szent László társulatnak 100 Hol Éiettür-törtéaeia megrróiábl kijelölte dr, Éltes Károlyt\'hagyva neki 1000 forintot és egy szép, remek, nagy arany keresetet. Különösen a szolnók-dobokamegy ei atpbáanknak hagyó-mányozott több áíapitvuyokai. Az ottani oonvartiták falaegélyéaáeére több ezer forintot Atyja Fogarasay András éa anyja Fe-reneay OzsczilíálÓl l\'evo oidaírokonokuak egydttceen 2000 forintot. .Ax agg papok egyletének, aa általa épített sok templomnak többlété hagyományt. 10,000 firtnt egy Oy« lalabéfváron létesítendő preparaediára, eset Isg a. Csikeoialyóinak idoleendS áthelyezéaét óhajija. A gyulafehérvári asékeSegybáa cbo-rasáuak több ezer forintot. A páspök azután | többekről különféle ajándékokkal emlékezett •neg. Elrendelte, hogy minden J templomban luisét mondjanak, minden helyi i pap halála után egy-egy külön misét mondjon. ilag[ hsgyts, hogyha halotti, beaséd lesz is, aa őt ne dicséríe. Eltemettetni a saját pénzéből a városon levő barátok temploméjben fog. A temetés holnap a hó 28-án leszi Káptatala nai boly nőknek az egyházmegye időközi kor utártyzására Löuliart Feranca segédpüspök válaáztatolt meg. Fogsraesy Mijháiy végrendeletének végrehejlói: Fabian ^ándor titkár éa Nevák Feranes gondnok, kidnek részére ezer-ezer irt honorárium van hagyományozva
ÁM erűit iBryyár pusztulása. Aa itt gyakori tüseseirk közt az itteni iörgyár égése volt a legborzasztóbb. Éjfél utája 2 is 3 óra kúzt gyuJadtán kf» oly pokoli [fényt árus tOtt SS egész vidékre, hogy s jlakosság fi teUse kétaéf beaM»ig fokovódoit Miután s gyár\'fazsindelylyel volt födve- gyorsan tor-|edt s UÍs. A tflsol\'ók tiomUtálasa, a haran gtfk rémes koagása, aa éjjeli őrök tfllköiéte e«akbemar talpra állitá az egéajc helység né-M ádon Úak sietett a véaé Színhelyére. A \'üt mely fatótzinüieg szándékos gyújtás Ut lánadt, aa istállóban (liölt ki előasör, MMifyaek pedláaán nagy maneiiiségO takar-mk»f voíi Wakva tgy fotó piflitaal éa átoaa I^Kt Mt Hiátóval összeépített 4aleuira éa a
a bot a gépek felaaerélése állottak • ss^tékaak esek a lak házat sikerült nag a többi évilet liam|va lett, gépek 9M«aar*Meekkei agyeiamW^ Emberé\'et mm álietatal, de a kár tetemes mind a* — maly Wímpffin grófnő ta
- asiMl Wáig liaijekler Józaet aerflai KiilaiTea a ígyáree kára
»ngy, mert aa épaii.a^bébaá tevő a agy meMykaágO árpa a a fttéshea s^keégea kéaa M míad hamuvá Ut**k A |ö»et ^eglios fMtjitáii lesaisM vette éame. IC sörgyár iNfW áv előtt még Mjeaenleégett voíf ekMr még IsIssismU vek a kár
^ Of iatfáN. Wtlls smar|kai e»illagáss <4 ömlött fcdöaótt U, o^l|r tiaedraagü mtim Msyéveí Ut As AsUk«i magvát be-ká4b«sr«k egy peres álsUrÖjA. A béeti etfttafvkmgáM ^yik tegédjs, é- Bei
aa aj letikO—ek már msgbalárotla pályá* át. E maabatár^sis aaaréat jantas 84a lesz egköeelaaa a naphoz, süntegy agy millió mérttokiayire. 4 napon vagy aa éaaajű, vagy déli feletekén szabad szemmel is látható «, rövid időre. Jelenleg folyton közeledik agy a napkas, mint a földhöz, £ hó 26-én naphoz 284, á földtől bedig 29* millió kilométernyire volt As ut flstökna egyetlen eddig ismert üstökösökhöz sem hasonlít külalakjára vésve.
72|1881
Zalamegyei gazdasági egyesülettől.
As egyesület működési tervezetónek kidolgozásira kiküldött bixotUág í. éfi márczloi 22 iki zárOlésében megállapított egyesület f. 1882 |k évi májua 1-én n. 4 órakor Zalt-Bgernegeo tartandó közgy&lésén tárgyalandó jelentésének szó szerinti tartalma köfötkező: Tekintetes közgyűlés! A Zalaoiegyei gazdasági egyesület! 1881-ik évi szeptember kó Mn tartott közgyűlése 8&]34S—41881. szám alatt Mott végzésével lett kiküldetésünk folytán, melyszerint az egyesület további működésére agy rendszeres tervezet és javaslat kidolgozásira lettünk megbízva, véleményes jelentésünket s javaslatunkat kővetkezőkben terjesztjük eló ^
A zalamegyei |azdasigi egyesület Ispszabályai a czélt, amelyre u egyesület alaknlt, az eszközöket, melyeket a czél elérésére használnia lebet, a módozatokat, melyek szerkót működésében eljárnia kell, oly subiatosao méghatiroz-zik, hogy miudezekft jobban körfllirni, vagy az alapszabályokat lényegesen meg-viltoztatni szükségesnek nem Uliltnk, mert as alapezabilyök érdemileg általában oly jelesek, hogf a jelen kor kivinalmainak is megfelélnek.
Hogy mégis az egyesület a megyei mezógazdiszatra érezhetően kiható eredményt felamtatni alig tud, észleletünk szerint egyik oka azon körülményben rejlik, hogy az egyesület az alapszabilyok szerint nem működik, az igazgatóvilaszt-mány és szakosztilyok működése évek óta teljesen szüneteli miért is a balasz-tist nem szenvedbeló — sokszor fontos Ügyeknek is elnpkileg kell eliatéstet-nilk, vagy ha közgyűlésen\' intéztetnek is el, az igazgatóvilasztminy olökészitó munkálata, véleményes javaslata és előterjesztése nélkül vétevéo fel, e körülmény előidézi; hogy a gyakran igen eltérő vélemények folytin néhány Ügy letirgya-lása a közgyűlés tanácskozisi idejét egészben igénybe vévén s a jelenlevők figyelmét kifárasztván, az ügyek nagyobb része a következő napi közgyűlésre marad, midőn alig néhányain vesznek részt ata-nácákozásban, tebát nagyobb horderejű határozatok hozatalától tartózkodnak s behatóbb tárgyalási nélkül felületei gyorsasággal intéztetnek el az ügyek.
A mennyiben az elnökségtől azon érteaitést nyertük, hogy az igazgatővá-lasztmány és szakootályok működése szü- j netelését az idézte lelő, hogy a szakosz- I tályi és igazgatőválautmányi Ülésekre meghívott tagok neg nem jelentek és a kitűzött ülések meg nem tartathattak, utóbb tehát az előreláthatólag eredmény-telen meghívás nem is eszközöltetett — s szakosztályok és Igazgató választmány működése szünetelését a tagok részvétlensége idézte előJ
Az egyesület áldásos sikeres működésére tehát — miként általában minden vállalkozás eredménye elérésére — J az egyesületi s különösen az igazgatóválasztmányi tagok és egyesületi tisztviselők ügybnzgő tevékeny közreműködése és laukadatlan részvéte lényeges kellék gyanánt megkívántatik sazon biztos reméig* ben, hogy ezen odaadó kftireműködAt minden egyes tlletjő nemes féladatáusk s erkölcsi kötelességének ismeri és teljes tehetsége szerint annak lelkiismeretesen megfelelffl fog, — az alapszabályoknak a szakosztályokról s az igszgatóválasztmá-njokról, ezek működéséről szőlő intézkedéseit nemcsak fertntartandók^ak, de gyakorlatilag tényleg is alkalmazandóknak véleményezzük és szörgóljuk.
Minthogy azonban\' az igazgatóvá-laaztmány u alapszabályok szerinti, szervezeténél fogva központi intéző testület jellegével s hatáskörével bir, hogy a gazdasági egyesület nemcsak Idősükön-kint i nemessk a központból, hanem .majdaem folytonosan és közvetlenül a gazda közönséggel érintkezzék, tele öesze-kftttetétbaa álljotj, a kisbirtokosokra i fótdfflives eéprs okttiólsg, besditőlag hathanoe, czélszerönek, sőt tsfikségtensk látják, hogy az sgyesület működéi területén a megye vidékeinek s^edsUi gaz fééréeksi Ls ágazatai flgyelembe
féléiével es i zekre tekintettel vidéki k^zf dasági körflk alakíttassanak, melyek mellett, fbogj a megyei gazdasági eg; sülettel mint ennek i^tegrass részei szér-v«j Öeséekőjfe etésben illanjak, az illétÓ vidék mezógi zdászati érdekelnek előméz ditksára;-~i az egyesület al&ptjzabál ban me^hat^ ózott efzkbsék használa val önállóan ia működnek; az érdekék nelí hatályon bb képjriselbetéee tektye tóból pedig t vidéki! körök elnökei, jegrsói á ga dasigi {egynűlet Igazgs válasr.fmAnyá iák hivataluknál fogva tágjai | legyenek,
További szükségesöek látják, högy az alapszabályok szejriniti jegykól áfás helyett titkái állás izerveztessék akkfp, hogy a iitká r, mint u egyesületi élet szelleme, az egyesülétet folytoios élénk működésben tartsa és vetesse,1 ezért a mezőgazdáim ti tudományokban elméletileg és a gtzdiezat (erén gyg^orlatílag képlett Rzaki mber legyen i hogy ja gaz-dasági egyeilletálUL u 188l4Tkiévibo-; vember 28 d lkán tantott közgyjllés |B2j 388M881, szám alatt hozott végzőének megfelel ileg állása egyéb foglalkozás nélkül ii ínéllóslttathassék, hivattloe teendővel aranyban illó fizetéssel láttassák el.
Ezen e őadottak gyakorlati alkalmazása czéljából szükségesnek láttuk az alapizabilyol ban több — nem lényeges — csak feliiligositó, pótló, kiegészíti, a változott vii sooyoknak teljesen niegfeleló módositisokat tenni, — a figyelem felhívása végeit csillaggal jelölve megspon szakaszokat, amelyek módosíttattak vkgy ojak b ezeki ek az alapszabályokba beik-tatisival, a Zalamegyei gazdasági egyesület módosított alapszabályait a köret-kezó szerkezetben hozzuk javallatra i véleményezzük megillapittatni. \' [
A Zalamegyei gazdasági egyesület ! alapszabályai.
L Az egyesület ezé Íj a*
! [J •! §.\'
A Zalamegyei i gazdasági egyenlet működése Zalamegyére terjed.
Ezen megyei gazdasági egyes&let czélja a gaidiszat minden igainak fi lvi-rigzisit [d 1. § ban kijelelt terült tén elméleti és gyakorlati utón rlőmozdil mi.
Ennek hatilyosabb eszközölhc lése végett a gazdasági egyesület vidéki | köröket alakit.
rell
bot által
tájit hatályköré^ jerejévei közrem b) kitűnő
szerezni s a cselédsége i) a megye gudászatí gépek értő ügyes elősegíteni,
k) az egye kitűnő tenyészál czélszerüeknek illetőleg beszerel gazdaközönség 1) gazdaság t, melyben m vagy bérben kellő tndoioás s;
ín) a mttgfli sági egyesületekbe seire véleményei Az egye
Az eszközök, melyeket az egyedület ezen czél elérésére használni fog, kölret-kezók:
a) törékedni fog az egyesület 2stla-megye gazdfeiuti viszonyairól i állapotáról, ügy en iiek elóhaladását gitló akiiéi-lyokpól is i linden történendő viltoziiok-nak éber Igyelemnjel kisérése által ki-tterltö tudomást szörezni,
] b) a megyei kisebb i nagyobb gazdaságok állapotát, valamint a fontosb gazdászati átatiiztikii adatokat is korou kint köztudbmásra juttatni,
ic) jelentékenyebb gudásziti kérdések izőbshopitala által, a helyi vipzonvok nak szemflgvön tartósa mellett i gazdi sut felviiiáczáiára irányt adni, |
|d) aj gazdászati termények, álldtok, főldmivelM eszközök, gépek i gizdászati iparszüleményeknek ikoMnklnti kiállítása által a gaedászat Emelésére üdvös jyor senyt getwteni s a f&ldmivoléi, állattenyésztés, mezei |aidiszati iparflilet, szőlóuet, bpriszat, {erdészet s Jfanpve lés\' terén legjobb sikert felmutat^ gs|tdi-ka( fnegjatálmazni, I
e) a gazdilkoais javitiiiri minta-gazdaságokTfelillitisival hatni, 1 ezeknek egyelek Diai a megye k>ülönbözójvidékein lélreviozilátj az egyesület erejéhez métt segélyezés által li előmozdítani, tzoc kezelését éi foganatját küldöttségileg figye lemmel kbérnl, minden njabb s javított gazdáazati képekkel, szerszámokkal össze hasonlító gyakorlati kísérletek { nyomán próba szántás, V j°bb wers, takar miny i tápszer magok megszerzése,! ki oiztétt i az ezekkeli ösSzehásoplito ki sérletok fonnaljioak közzétételei —I to vábbá a trigyanemeknek s j^knek i föld tulajdonságaihoz képesti,befolyásuknak meghatiróiiM, ngv íeepporolt, viz el vezetések, kisziritiiok,. szaftáljjoziitik egyéb gyaliorlaU próbálato^ által a mezei gazdáaiat kifejtésére biztos, s ered-ruénydös Iriáuyt adni,
f) sajit kísérleti, leiepén és a gyet gazdájc között az\'érdskssb baésnos gszijasigi növények s ítakarminyok ler mslését MkÖZÖitii,
g) a I iültetéssket élötaOzdUunl, Iszok supoiitáiáa, különösen községi fabi ölik feláilitáién I Imiben! tartásira a tör véeyhatéiá\\ utján hatni s e vf|étt
m
0 szellemi és anyagi fkedni,
lédéit jetalmaziiira ala-ebwk ezélszerü kiosztása í serken leni, nagyobb helységeiben a s eszközök kiigazítási-iparosoknak telepedéiét
ület pénz erejébés képeit latokat éi gyakorlatilag alált gépiket beszerez, :üket közvetíti s azokat körébe eljututja, I tudakozó intézetet ala-nden gazdasigi tirgyak adandó j^gságok iránt reztetheük,
korminy I vagy gazda-k hozzáintézett kérdé-íeleletet ad.
n.
Egyesületi tetlen életű hon megyebeli község diek csak a gyáia mellett tagok lehetnek
Az egynü b) rendéi
t) évi d) tisz
alpi
Alapító taj ségek vagy tes egyesület számir forintot vagy e sitanak. Az azoknak törvéi^ mindkét ágbeli alkalmas örököt e ezek közül arn kijelölt vagy többi örökösök lök kijelölnek, megkívántató
s&leti tjagokrpl.
tág lehet dinden feddhe-Mlgár, továbbá minden vagy testület. Külföl-ks kormány belybenha-tikzteletbeli vtsg>- levelező
mag
6. 8-eti tagok:
fizetéses b ] t|lkbeii s levelező tagok.
r 6.§- ;
okol azon személyek,[köz-íjajetek tekintetnek, kik az j kétszáz oöztrák értékű íjnlél nagyobb tőkét tózto-íito tagolj joga átmegy vagy hagyományos iia 4. §. érielmében erre Ire, hagyományosaira, i kit az véjgrendeletileg v^fjintéskedéi hiányában a közül arrt, kic az örökö-la az t iik |§. szerint ttp^jdbnokkil bir.
Rendes tatík azok, kik íegalábböt osztrák értékű férintot fizetnek évenkiht, ezen fizetőin hat egy másítani évre magukat kötelnik. — A "rendes tagok jogai hat évig tartanak) * annak elteltével megszűnjek. Háláinkkal és csődnyit ás esetében a bat év előtt is megszűnik kötelezettségük s joguk, utódaikra sem egyik iem másik át nem száll. 8. §.
Tiszteletbeli i levelező tagoknak az egyeiület által ply kitűnő i köztiszteletben álló személyek neveztethetnek ki, kik u egyesület felunelkedéie s általában a mezei gazdasig| Ügyében különös érdemet nereztek
•9.8-
Hogy mim
e<> föld-, nőié-, kert-,
erdő, i kézműv< sek is az egyesült tania-kozisábsu részt vehessenek, ezeknek részére évi\' fizetéi es tagság alapittatik.
Ily évi ítéaes tagok köteletek a belépéskor előli leien éveukiot legalibb egy osztrák értikü forintot óz egyesület pénztárába fizet ii.
HL Az egyesületi tagok jógiikról és I költ o leis é gei k -r 61. i
flpet
Az egyesi tinókat iltaiib4l fél di} ázetés
A tsgoköíj|< hivatalaira 8$. hsszonnsl Járó szókra izükiégt||t sőbbségök leeni
As j egyei egyetülettől vi iron mások fe
rá i leb a
Az egyesö}|e kezók:
1 a) mindet gyüléseliben r mányi ,t»g minynik terve b) a közg 4- rendes s joggal Wr: ni deklő kérdéaeki dan részvény nak, az ssonbajl soh| sem
ej az alá| talmuotX álUT
10| §:
altul redezendó kiilli-minden egyesületi tag (nellétt látogathatja.
n 6.
azj egyesület fizetéses ,Merinr, vsgy efyébb Egyesületi ügyleteire, ha kellékekkel bimék elli §.
ijűeti tagok minden taz irtandó tárgyakat vétél-ijtti elsőbbséggel kapják,
18. I.
>tl tagok jogai a követ
i
egyesületi tag a köz* t vehet, igazgatő vilaazt i ú igazgstóvilant-adhat be;
ülésekben mindea alapító, tjéztelfetbell tag izavazat-egyssülst vagyeuát ér* I az alapitó tagok min-án kettéi suvaMttal Úr-négy asavaaatnil többre
"l ff
tó tégok írásbeli stsgha* \'is asavaahatusk. tis a
mégkita\'iaázott cuk egy alapító tagtő vfi 1*1 bat el megküéhMOift {
T d)| községek jtörvéoyszerintí képvi-letőjük, testületek moghatalmaaottjnk által gyakorolhatják feavaot jogukat;
j a rendes l^g csak személyesen szavalhat, annak Mmmi esetben sem Ír h$t több egy szavnzatiail;
h az alapító n rendes tagok illa-láp ik egyesület minden hivatalira el-váliijtathaínik ; I
g) az évi\' fizetéses tagok elnökök, s! igazgató választmányi tagok nem lehetnek, de nakontáJyi ülésekre meghir-hatók i ott Bavigattál bírnak, egyéb-iriánt minden tagsági jogokkal feirn-ktvtt; jj
h) az egy«ület minden tagja a nádadéit megtekiotbeti, erre nézve a közgyűlésben -énrevételeit Aegteheti, melyek ^inden esetre tárgyalandók.
Ml. • |p!
jAz itt előad<kt jogok érvényesek ; |a) az alapité! tagokra éltök iogy-Ig, s a !6-ík §. fízerint utódaikra is. Ib. a rendes Ugoknál mindaddig mig éri kötelezettségűknek rendesen eleget 4>rawr l-r- Azért minden hat év ellelte
Jött a rendes tagok felszóliufcdók, vajjen egkivánaak e továbbra is egyertleti tagok Maradni?
Ha ezen felizólitiiri hirom hónap múlva sem ad a j rendéi tag tagadó vi-liazt, akkor nj bat évre rendel tagil leíratik, i előbbi! aláirt dijját évenkint hetei köteles;
c) az évi fizetései tagoknak jogai az i v elteltével megszűnnek, azonban követező: évben íi az évi dij lefizetése álul i légójitsttha tnsk.
lf IV.
iLziegyeiűieít azervezetőről. ♦16. §. Az egyeiület ügyeit kezelik: a} közgyűlés; b) az igazgatóválasztmány, e) szakosztályok;
: d) Iz elnökség, mely elnökből, Ikét iJeinökből illand;
e) az egyesület hivaUlonkai n. m. pénztárnok, s titkár; , ^
1 f) !* gazdasigi lldéki körök él azok i isztjvisélői.
I. A közg*y fiiéiról • 16.
Közgyűlés az elnök által hivatik pnse. (34 §.) Évenkint niromszor, ta-srasizal és ősszel Zsligenzegen, s a nyár folytában Keszthelyen renJei közgyűlés attktflL-I
Rendkívüli közgyűlés ja körülményekhez képeit az elnök hirmikor össze-íiivliat sót iz igazgatő vilswtaány határozata, vagy tiz egyesületi tag írásbeli indokolt kivánatira összehívni kötelei A meghívóban a taniakozii főbb tirgyai titeendők.
• 17. 8-
közgyűléseken sz elnök gátoltatáaa ssefiébeo választási rendűk szerint az alelnökök egyike elnököl Haj pedig az elnökök égyike sem jelenhetnék meg a kitűzött közgyűlésre, akkor a jelenlevők magok közfll azon közgyűlésre elnököt választanak.
f 18. i
A közgyűlés teendői a következők: i a) az alapszabályok, alkotása — i azok megváltoztatása iránti indítványok felett as 61., 62., 63., 64., §ft. értei-méhen határozol;
b) az igazgatővilaaztaány foglal-Ikozása rendjének meghatiroziia j \' j c) iz alapíió i rendes tagek felvétele vagy visszautasltáu, <— a gasda-sági vidéki kördk álul felvett évi fizetéses tagok megerósitéie;
d) tiszteletbeli • levelező tagok ne-vezése.
e) elnök, alelnökök, titkár, pénztárnok választása, az igazgató választmány Mitása.
iy az egyeiület részére ingatlan ve-jgyon szerzése vagy sz\' eg} estWt ingatlan igyofiának elidegenítése iránti határoaás, mely esetekben érvényes határosat ho-jxatálra szükiégei, hogy a közgyűlései ibusjtoeöt szavazatot képviselő tag jelen ilegfen, ha eteó izben a közgyüléiekitép nem i||hatkroialképei, e meghinwlt közgyűléstől nzimitelthirom hónap alatt csakis azon. tirgy iránt, s annak tüastes kitételével nj kösgyüléi kiVaadé össze, melyen as jérvényu határosat hozatalra tizenkét m-vazatot képviseld tag jelenléte nAkséges.
; g) as évi bevételekről ikledéMkról előjoges költségvetés megbiráláss a hely-mnkagyám, vágy móöotitása, • a péns tálba iiUlviojotisa, — a péxtáieo* számira e szolgálati utasítás (91. §. a,) s péuziiri kezeiéi ■^állspitásn i
iAi épitémtl idéir tMroJlétel báforí odom azon tiszteletteljes jcleot^ tena, miszerint raktáramban k legkitllftóbb ni óaégfl
mező ós vakol a (gipsz. építészeti ínész, hydr. itítjssf, román cztíiijníl és valódi portiand czeinem
kéazétet tartója eredeti gyári árak mailett; továbbá: a helyben bettené^ xett cxemeiií Ara gyáraiHl»aíi kítfloó ét raládi pori Und czemuiitmi kés/, llt e/.<\'iiieiif lefMeKeket. iérméizetjs, *örós ét fekete wtinben kflíonléj, tiagyaftgban köiön^ge* ét * nárrinibin gyártok, mindenneinfl éfQlgt
(IIHí (tlllényekel s/.állitok, eUállálok erement\'j építési munkálatokat a. in. Véné.
tíU I témiKzt, íiranlt moijaík jpadozat-fajpazaf, vlave^elő ezementcua. tori iá, faluk %iJktwaJk tételéi vtyt estékek fc«í j re ál Utána, s/,ftrvaamarki abrik sorompók, abrak lehűlő kádak fa ví/^yiíjlök elké*xltését.
. 8léyer homlok kőt, kari-Illés kara rral marva nyt, kellielml lemen, elNS Igetelő kátrány lemezékor, *— kfllÖnÖMsn előnyösek falak száraz állapotban uieg artáiára 4- kérésziá^akát, aalkapcsokat, a Jogjobb mioótégú vattái, _ KMhgágl gépeket, — agjmintA oemáinpkat stb.a legolcaóbb árak mell Bit szállítok.
SAIITOBI OSCÁfi
(964 3t-3) Nagy Kanizsán, Király utcza l az
Hivatalos
hirdetmény
LefftAhb
——- ért mim 11 1*81, ári.
írverési hirdetmény.
A nagy-kauiMai kir, WrTényiaék.inint tkklhtfyi lialóaág rMrfil küzl.íp-ó trolik, hogy MftíZáröl Roll Tégreliai laténak ör. Télil Janói Tégreliafláat irtoTedő plleni 350 írt (éke, ennek 1878 éri julina II-tél {járó 8f kamatai, Í2 fit 60 kr. por, 17 ti 96 kr. már aMg^llapiioti, ugy 14 Irt 17 j kr. tataleei végrehajtási bt a még felmwrUlbodS kUlttégek kielégítéltjl iránti régrehajtáa Agyéban a gajaboncai 10. óámá tjkvb»n A II. 1-8 mim. a. ör. Toili Jánoa, Tóth latrán W/Tóth JÓMWÍ nerére felvett ál Urto-aékokkal 1692 frtrabooaült Omzm ingatlanok as 18R. évi náretiaa Ilié 10-ik uapjáu |dél-elítti jjO órakor a garabonoai küaiégbiró há-aáuál ncglartandé nyilvinoa árverésen: aj-adaiui |fogunk.
Wa\'.érroré*! fettételek a lelök könyvi hivatalban megiekinlhéték.
Aj nagy-karimái kir. tO\'rvéoynék miqt j telbklfojuyvi hatóságnál 1882. éri iaouár:24. 1 i)a|>jáb.| i 973 14-1.
1881. novambtr B á(él. .j
5 é»l gjoinorknityarrlia gjógyl-taaáril.
Aa • l»4l <kM "íjjiU Mf alabbi
klaiái Hat »i b»a jaalUjigydlaMti
lloff Ján M-réle inalala-W^K)"iC)árliiií(|i)ok
áltat Üllönöien pedig miíáta Kivonat ege«|r«éBÍ tér állal a kövfeíke»képcn:
lloff Járná urnák
oaáaa. kir. udi ari jaaállitó
•a. liir t^uáuua, a kor >n.u nr.idjr éfd"m-
karratt tölsjdiwmi. i b!> ÍMgaa óitok ráad Uf«gja b-m d i t(iM( ni»l«|a \'
íeltal^lója
tf* •Ki«4lti gjíriója. I «t,l rjart»|»i4< OnUahot Uiüunerít 1 u ir- du ú» gjMfi rakUr | 11 fiM, Hiiiiinof-atnitte L I RtnAajto\'rlII I (erJ^dtriii ö t«r|g mak«r* k«U hiií j\'. ■». .Miilvdn
er*et*J lial;in >t f> j»»é i k| Öuni>lf nonuk .1 ] i Hjr ;«•».«k alj Qu ]|of ]t|M.)r|ii tnkli 1 kirónak rwt* K\'ifl ár u\'l >i ca\'üii.é iLi\'/.Utlii\'tirtt,;i|>jj hogy m|u lámát ti-ljo jn iji*AMtt|i|ttiin ffJénííf^\'Ulrtrt.\'
I M U Hffiircilúkiil; i\'l|>ii)íi<> Ufraiu •mn jitilii\'tt.o\'xiík(tiuiiil [iidn ii*\'^!! rrkoi\' S^Jlliirlr^Hrl (tflUll i») \' BIbíIiI Fífene/
h-t (M-jry«éir«ifi{Uii) l"rtl. Ii..l«-lubrr «>M. *\\\\ i 1
OrvoMi
ny ilat korátok
Dr Zttlelae. taair omi ém: A HofT
fAta .uklaiikifi.n.t N intlku
kittrn* arlaiiú aij-rrk\' Or. Klttiiaaiky. taaar BKaken; Or Ori\' W titUa ^M\'a^glttíbi Búr«*»jl(Un. Niun J-ki-mint k,lloff tik ;u«i inkiiMijit uia-Utie^k»ltd«. — Drf Leyd r twr link*iL tfunj(\'»\'ifi k»r" l>4\' M ffí-U"
HMMK KjACiUMIljri-k t UMímIÍ f||
Óváa.
Miadijn\' luulaU kd^ltat^iglfii n*k (Mkllké|« II f J»Íoi| MUl-ló é. •KjrlBli gjaruokaak aUkbvi, alntu l|..ff ián^j u-»»\' ímm-t*I) «í»H lenui A Iwaiui a ralénaa^ *itn Irlrétija kinnyait, nlU brnui>tu>it Tiaaiautsaiündd.
Ai >i.!íhII llaff Jtt»u« jfflr rijAlkn-oldA iiaUU ni.\'ll.-Mlnik .N k4 )t. |iir» i ben vonnnl.
Rét forinton alul ml iiér i.Q deliji. (Főraktár: Nagy-Kánizlán F^tte1-hojfet Jóuef; Znja Ei»w>/.«4gci.: MuhbUth) A.; HopijonbiiQ: MiiUrr P.: [Ketxlliel) en mlíMcAFerrtitf; KapoavAioÁ: Lohirag Anlnf.
I B/en bliiaijMMriraroraaig aal yafcUkw .oyaMÓhely, Imi a taailik kliáréiagosao a.kr-i eikedelmi hHteeáeye ka a <■* « mü)ar. tnaat m franC\'lá-nj^i»b^u kápMÍt>at *jera*í,
1. Tanf..l;»n/ IS éves fiatlál emberek r-tn^ff (10{ ji«| Idfilsrtam) AttoUaea ktreákadrkni lúuéaxitéa tL ThUljdvaiá »\'r!tatM MWrekiak, kik takUi ékpéwtii ak.baokok. Wlflíol»/eíek, ni alj da kfljtlekedeai-jvAllalatok rwíei t. •ílknaiiMal á|Aadaa>a»k (I havi MlUrtaaii III. fin-cljam fe adllekaekl kik • knrakédi hui iudouiá\'njr tfVM »aakik«a a ataka^n gjt dh.-njqouiUul óliHjtjikj (8- D b«v| Mft rtaaét. Vidéki taaJóh Sierblibói ^ OltbamigÚl aa iauLpttei eljki ellatMt kap^taak Az ■ laafolyam Utáltl áprílil 174a. Bfirrbb r«Ullag(Mt\'.Mt lat pipté ad;
HÖMEB JÍ5IOH. Bu<U|»««t. rjár-u(r«« ».
Haiaaia tlbb oldalról 4tkn>-it k*nl#i."»i kAdé»ku»k ilijret U-mii akafvaa, uv^jair; bogjagj katfMi* aaral riatiA \'általatial
bámulatot költő, in»>sés
•a. t k Na.aiiltnt\'idá aa*lakkal klrdwtalt aré caikkik aiiadrn ai lid ew{ alul j»bo tuln^aág Uiallait laág jilamél^ojra *l|aólibaa aiallu UtbaLk. I(| pl j.a\'ok tU\'tH, jó áa ».1 dl gjapju- a>atvtak\'t. áltfiajfikrt, 8\'/,, tar. aialjxk iwi HM altat mint
még sohasem létezett
6 frljkval kle<tatnak » 1 fr| 5t» kr | »ai*dj JA Oifoid lai^lo. múljak I írt 20 r-
j »»l jUilMt
melyen a lendes nrn la Ilink
hirdfi Utnrk, a»« krtrt aduk, apitgj jó alilr-UaHlgakat. renyanu kUlUtra, k«\'i rrnl »-ry a Mik kl I frtTt, n-afun a|iá aadragekat •ma »é»«uiili i fa irártjj
KsMf Ci^KKal jittatakrn. ii rly uinitttl
több airgrrodalM Mf, kéram t. i»t(íimt;| kucj acj eaakaiVaágnil fjiafdják iueg * m ii-<i>tu ré\'j t«Tali« fa anmikkakrél oiiadig\' a*gy raktárt Uttuk, la un arui ugy alt, muM uiiadi aki aiaggydaédpitik.
Tatjn undulkttrl TA*blioioAu|oia aa rgicaalt waatrák 4a makjar aokn»k. f
OBAETZ GYULA, BÉ08,
VII. KfuUagaaaa 40; *t. KűiíjMiiriízetéa»•*» BtaaválMlIrtt, Mag nem\' I felelő aioci.kkrk ki««i.\'llctnr».
HIRDETESEK
llimMMMMI
f tri\'i Ijrftl
■i* i iii tniii
lAtaih Baksbr(Boekbler) toBü •JairtíBl, íimií á Biaídr,
lftUra,BIUWKlML
Nyomatott Ptoh«l FnlOp lapialaj Iob náfU) Ni^y-Káiilai áa
I) a jttUtomdíjakaak a 3 § h. be-tftje alatti iatáakeáéie értelmében ki-
i) aa általa aegMiattáé tagok által taegt (:»gáUa<ja a péaaláraol évi iiámo-. UáaAt.
I) ai f)n6l|Brk u exyeatlet ügy a vbiéki kA<Ak nftkml^ae, állapota fal el ti karitaki jelniláfét a minden kAzérdekO gaaááaaaii JkérááNk iránti előadásait elfogadja, tárgyalja i IfllöttOk batárox,
• I 19. fr\' . ^ >
A közgyűlés általános wavazattóbb-■áfgel batáioz. i
Azon esetben, ha az gyesillet köz-beujött legyózbetlon akadályok miatt az 60 dik §. ártelaében ön kép t fel kivárnia utzolnl, erre ai összes tagok kétharmad részének szavazata szükséges.
jiy | p- §•
A fálaattááok mindenkor títkoSjíza-lörlüiinfk. J
(Vblyk kor.)
4
Felelős szerkesdó Jffcrja Tánuerketitó. jfofagan Jfd/.
kereskedelmi szakképesítési intézet.
500 ARANYAT
fiaetek annak, a ki Mo(ke logvlze
baaaéálata alán újólag fpgftjiat vagjj ni{-4 bttat kap. 911 iö-f>2
j k Ejíy üveg ára % j KOTME J. U. kiérd, ndrárí njállitó MÖdliny Béoi melleit Kotbe TilláLpn. • Valójaminfeégben kapbaté Nagy Kdniaaáu Práiger Béla ar gyégyaaertárában éa minden nagyobb gyégynertirban. Maayann •aágbaiitdinden nagyobb fQaaerkereakewiben.
\' I 58! r| • | 1 i rr a t\' ti ^r ; t~ • . r | . \' I I \' íl I ■
i F1 * € m K L Bl LÓI1
i > 11| \' I íl i|. f • kiaídflsáhf)|n megjeleni ü* kapható;
A • 4 • | [,Láp I I j\' ! •( r I 1 \' • l"
■üBTiSTsriwtKi aji|«iiiiB!Mi aiiina [ ymaiiiiaira
Jlfegéiiy két kötetben. (ilfleti. reffényTiLy; |öt{tben. M; 1 |Az |f.
-— III í \' 1 ! frtnoxla ois á h z á raliig korából.
\' \' \' " M • - • I ^ • I H I | :. \' ( [
Irta:
KÖXIO EWALD tilIMZTÍV. \'Hí I í í \'
TÓVAlti 1^6. HAltltO^.V ROOER.
Fordította: ; rész j: A .völgjn liloUa.*
}i • r -J 11 f I Fnrdilotta:
O y u R O- M A í T Á L Máis)dlk rész : „Két iionbyanzOny.\'
KÓ V Á.R Y U ft A.
! Ilii II í i LI \' I )\'f/L_
I Ara az egész regénynek (2 köt-*!) 4 frt. Ára b négy kCt|tn(|k 3 írt. Ara 80 kr. i
j i ! ^oilbblrt megfelaelhetők : .. i
1 Mindenféle nyomtliványnk, M2fyminl: eljegysihi is esketöli jegyek, szátjíilAtj lorlevéhí AioloLrainmok p ítévjt^yek,
levélfejek és pecs^tczimktók, hivatalos táblázatok, fa ragáaxok, cz^itycímalo boril|é.k( kr levilsárlűst jegyek, vásári->s helyponxje-gyek, kereskedési irókönpek minden nagyságra, valtóU és ulaUányöL lapok és /óly tiratok, tjánnilk nttgyterjedjelmrt munkák minden nyelven, k&iiyvnyomatú részleiivck, lábláKitt ik jy gyászcpe|t3(|^^ |réasíV:|nyekJ oklévélötó és jztmkék stb. stb.
i A legdíszesebb kiállításban jutányos árak I mellett készíttetnek. |
Titkos betegségei
in Qtie^i ulaltjikf. imaikQlüuUiii aa fiitfer-tí\'/ej» liiiiiüutiiieiiiQ nlolmjnll. uikA«l te lirfMyalt uiakac* bfrkiMmkM. ti »lgji»»- < gt it á^\'At. tnijei aitcer blitosiUu maliéit al iponn gjúgjlt SpacliliiU
IIr. Papajji
a »<-é»i*M arniijr •rrfniiltrrraalaa U »ulkb ii w«a;il 1 ur*m, Hagip^M, M ra iMi-jat 6 batár. A ww»»U iHikA■t#llaaé-N\'-
In •■ 4 llaadrl 9-141 i-if\' **tva f-U> ejlg, U tflUn I*. aiadia b-urnak kÉ«a kaié tóba; 970 *j
-■«•■ MaaaaaaMaaHMMBMMMMa
27.
szám.
Kiadóhivatal\\ r«okal r*op kSarvkaMs kaéáaa. U|vás«ekáa iim. 51S
Nagy-Kanizsa, 1882.; szer dán. április 5-én.
I86te»téel amlti %4« jéri* (I fél WMatmények; 6 ItsLábo* pontsor egyszer
Kiír
I kr. Mlbkattn t?*d>l M kr.
IX. évfolyam.
BKerkMBtöi iroda.! Débalai takarékpénz-f ! lir épület 10. w- basárbalviaéf. Ho»» 1 aj lap aaaiUaai rimát illet* közlemények
! mMik. !
Rifmeetaüaa latdek esak Mart kaaakbll fogadtatnak el: Kéziratok vi.*t« m klidataefc.
rnaMiall 5 kr. M*
Jegyei és helyi érdekú,
A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN (FÉL IVEI
Előfizetési felhívás
99
ZALA
ii
1882-dik évi második évnegyedére
I "
. Április elsejével uj előfizetést nyíl tunk Hátralékos előfizetőinket felkérjük hátralékaik sziits beküldésbe. Azon M foktőinket pedig| kiknek előfizetése e m végivel lejár % ok előfizetés atives Megújításira kérjük fel.
BMintlil ált
Heflysdévrei . . . , L 2 fri
A kiadóhivatal.
.+—t—tm4
A zalaaegyel gaztlaaágl* egyeoMet f. 1882-ik évi\'; május hó 1-Jn délutáni í órakor :ZálA-Eger-szegen saját Háza teraépw
rendes közgy&lépt
tart, melyre á t. tagon minélj nagyobb számban megjelenni kéretnek.
A Közgyűlés tárgyai:
1. Az egyesület tisztviselőinek meg választása. |
2. Az igazgató választmány ala-kiláaa.
3. Az egyesület működési lervé-zejénelt kidolgozására kiküldötjt bizottság jelentése.
4. A folyó Bgyekl*
Z. Egerszegen 1882J évi má|r. 28.
ÁrVftj I ■ l r á m m. k.
IgJf.M-tS fclllSb.
A biztosítási vállalatokról.
i A rault évi törvényhatósági köz-gyjüléu alkalmával Besaeoyey Ernő bizottsági tag és országgyűlési képviseld felhívta a törvénwbalósig figyelmét azon visszaélésekre, melyeket egyik külföldi biztosítási vállalat közegei a ittzkár elleni biztosi-i 1 ■—■■■■■ ni ü
táaoknál a bixtositó felek irányában él köveitek. A „Slíavia" biztosit^ bank ügynökei vádoltattak azzal, hogy a sümegi járás igen sok községében azon QrQgy alatt, hogy a biztosítandó tárgynak értéken tul leendő biztosítása esetén a biztosítók által igénybe veendő jelzálogos kölcsönök megszavazásánál melyeknek kiesz-közlésére szintén dk ígérkeztek, a biztositött érték fog alapul vétetni, bebizonyítható rosszhiszeműség és ravasz fondorlatokkal arra bírták a lakosságot, miszérint ezek több évre a .Slaviá\'-nál a biztosított épületek értékét meghaladó össze .-ben biztosítottak, mi által a felek nagyon természetesen nagyobb dijak fizetésére köteleztettek, mint a tárgy értéke szerint reájuk esett volna* De ez még a legszelídebb oldala volt a dolognak, a legsúlyosabb sérelmet az képezte, hogy a biztosítási dijakról vélték állíttatván ki, a le járatkor aa ügynökök beszedték a dija tat a nélkül, hogy a váltókat visszaadták volná, azzal jitoenteg^tőz-vén, mikép ezekek a főllgynökségtól utólagosan fogják a biztosítók visszakapni, e helyett azonban kaptak a \'felek váltó kereseteket és késÓbb végrehajtásokat a debreczeni, nyíregyházi, jászberényi itb. törvényszékektől, a kilátásba helyezett kölcsönök pedig elmaradván, csak jekkor vették a biztosítók észre mily csalárdul rászedettek.
Akkor ez a vád „Slávia* ellen roppant megbotránkozást keltett,! de bármiként óhajtott volna a megye közönsége közigazgatási uton a len-forgó ügyben eljárni, a vitának még is az lett a végei hogy az Ügy a
törvén yható dónak talál i
POLITIKAI KÖZdAZDABAGI ÍJAE
Zalame;;yéi Ugyvédegylet hivatalos közlönye.
ág hatáskörét átván, bírói uti\'Jt tartozónak nJilvlánitjatoU.
Azon uananok, melyek
gye sümegi járásábsn a Sli vkj \'biz-
tosító bank lel len a mait é< merültek némely iréázei ben
kön sőt az alsó-jléndvai jári sban is
ez időézeríqt a triesti «,Assi
VrilltArFiium 10 kr.
) ÉS SZOMBATON (EGESl IVE*
iné-
ban I fel-idéküa-
uruioni rognak.
Generáli" közege) ellen fenfii Csaknem hiheujtlenj hegy ezenl biztosító társulatnál^ mely a b zto&itási üzlet és gazdasági vis::onyiink! kjü-rül az országban annyi érdemqtUzer-zett, r melyről az monfdatikj. íijogya contángenseh oly tisztelettelfes jposi-tiója van, min^ az oáztráM-magyar társulatok fözüi kevésnek, oly irend-ellenességek sőt vissza \'lésél( forduljanak elő,! mmőkoek bizonyítékai előttüpk feküsznek
A trieszti CtaneTal bizU sitó villalatnak közegéi és m$gbi4>ttjki is váltókkal mantpuláloak, siorqulták
elő esetek, hogy az üg
ff
Zala tárc?ájö%14
k budapesti iparosok és kereskedők Fiúméban.
[ A budapeafi iparotok és keijeikedők lá^\'itás* a magyar kikülft virosbail oéli&ny finlp i-loii megtűrtéül. Eövid i|t időzéiük alatt loijim i\'ződliettek tfrrúl, bogjj Fiumei minden tekintetben hivat** van arra, míoprint a máiryar tengeri kerookedolomaok küípoutj/ivá a.Ntxlien a magyitr ayártmánvok p ipar-osUkkek kiviteli piaesává váljék. Aaanyaor-. muu iránt eivitázliatlanul fboilló rokpntseav, mily a kereskedelmi OMMkOttalésok léteaitó> «épél és ennek fflfltr.ziiái ditáaftnál basonlékép foatos szerepet fátazik, megk0uny4>bíti éh nlleoffti ama fontos nemzetgazdasági föladat mégvalósitását, mely reánk si tengervizet le-réti vár • mely ezélból a mégyar állam ré-•zérfil már addig ii oly nagy áld ősalak hozattak, mert végre is nem le^el, nem szabad bJfcroftak aa agymá* iránti rokonsMOV fel-tajilatiaéval, hanem kOteleaségQnk tf mellett a<Éalaako<l«iuk oly viraooyokrél, melyek a Mpatt áldozatokért ugy az egyik, j mint a »4*ik 01 részére a kellő anyagi jutalmat is b&óaiUák.
A kirándulók m$gérkéih«. j
A yagárkiiaésra kitűzött nap íeggelén a élénkség volt as utczá|con éaa-
A 9 éra táfbaa beköTetk^ett aaS -SoaUa a gylUe^esö közönséget szétoszlatta. 4 —lia^^ «aé daczára, a polgári aanakar "Sgy küsSaiif lűsérau mellett 4«tetl a van-<%ek (ydtaiásárs. A náJyaudmarban ott iétak MámsUi Iwrt/^in)feaf»ri tanácsost, Üatte peleánwsn, 6oaaHak lovsÉst s több ■éa faMi wteéiiOst AaoaaluMljaa disa-Frauaovíoh La^a lovag parancsnoksága #4 • tastakt 4a tfoboviea Emilio
\'tea*éaa aseHsH aa iparoa kör. Amint a vo-aát a páíyaai»aria barobogott — a polgári steakar a „JCÖröri lányt* aaaéilatto raá a ■ysmsa Jfym Magyaroraaág", Hmm* siáhfcss assttaM. A vasal lalaaksaw Hlák Károly éa Havaa Sáaáw aaállot
lak ki nejeikkel s Caotta polgármester éa\'Co-sulicb állal a legszivklyesabbén fogadtattak A vendégek szakadó esőben tértek szállásaikra.
A „Aíatu Futgot" a Qíarjiiw-l\'ubblicoban.
A nap délutánjára tarfaaelt gianliuo pubblicoi népflnnep a kodvézöilou időjárás folytán, elmaradt, liolyotlc iazóuban Dolutlio mwatta be a Mata í4 uegos itjmdi\'i ttlaolté találmányát. Tizenkét üres petroltjumos hordó gyújtatott meg megköselitölag ötezer ember jelanlétébeo. A mutatvány teljs.su sikarlllts Cidtta polgármester a közönség éljenzése mellett fejezte ki kösaösatét DehUre>oak.
Zetie-estély a I)*ák-luftodéban.
A szombaton oste megtartott seneestély a leglátogatottabb vllt. Jelen jvolti Ciotlo !pol-gármester, Cosulioli a kereakedelmi kamara elnöke, Scarpa lovag, dr. Qsllelidi Miklós, Brelich titkár, számos városi képviselS éa tekintélyes polgár. Köakifánatra Báth Károly emelt szót. Olsaa nyelven múndott bestédében megköszönte a szívélyes (fogadtatást a kí<fmelfe,;"iíogy a látogatás ndm politikai töntatás, mintán a fiumeiek Magyarország iránt számtalanszor tanúsítóit rokonszenve kdlönbaa la istnoretds. t— Eljöttök úgymond mkf gyakorlati emua^ek, kik saflks^gesnek ttartották a magyar tosgeri kikötő viszonyait megismerni. Zajos tapsriharral fogadott s él-JenzéselAal megszakított beaaédét Fiume él-let^évol végezte; ^ Bzólották még Koth, ki a poígármwterl élteié; miroj Ciottí a budapesti vendégekre emelte poharát, yalusdinig fiumei kereskedő a lovagias magyar nem* cetre, Mezoy Péter Bndapealröl, dr. Sebeffer Szabadkáról a fiumeiekre mondtak köszöntSt. Ea utóbbi olasz nyelvon.
Kiránduló* a twpw.
A vendégek üUtaletéii rendézett Uone-pélyek fénypontja a tongeri kirándulta volt Darált aap kedvezett a feladhatta mulaUág-aak. Vasárnaü reggel pont kilincs érakor indnit a} aa fárasite rardiaanéo Maasimli líaae" göafla aa Adaaiiah mólótól roppant "fetpUHasg Jslsarfétébas, kik asflanj nem akaré éljaaaáaaal tldvöaölték a vaajtgakk kik jdín| Ii bajé ftdéiastin foglaltak helyet Alit hagyta
mulattatta a
láttok -tOioUa
ynók )k a vál-dásL nél-d inakat,
lóknak egyidejálegesviiszaa kül felvették a; biztoiitáai nyugtatvánfóztak a biztosítási! kötvényen vigy klllön okiratai a «fize tést, a váltók pedig icmcssk hogy vissza nem kenditiek, ba tem harmadik személyekre fergat a bepe-resittettek, mefly bel} zet i lehető leggonbsza >b, Imört a vál ótdrvény szigoránál fogva a j ha amad k váltó-birtokos ellen a váltónélki li fizetés, mint a váll6nyllatkozatokni k csupán szerződési iletnébÖl kOvetkiző s nem egyszersmind magából _a váQ tóból kitűnő kifegás a kerei et el len sikerrel nem éi vényes!thek, s i) y a felek még ha kell 0 időben kerosnej: is nogvé-delmet azt váltó uton ki s em eszkö-
>i|ji iii(
el a liajó a i aolot, a városi sei
derüli kedvd díszes
Kik kösal, h)gy többet ne emli
powármssl, Valis osics minis*
teri tanácsosi i Cosulieh elnököt delmi kamair képjriselstének éléi
aOlhetik,
sem
tudja
Mtö;
ényben jé :atlaijáácáa
ít a
tt-r

a v
>b fél a tör) U fogva, fel álló keresetre
hozott vég lés bordéré ét a egy általijában n :m [tesz Uemm t, a kez»»i kozjt levő nyugik erejében bizakodván, js csak akko f nyiluak f ?1 szemei, midőn az ex Butio meni már a nyakára.
A tettebb |lőpo folt rendeli mességek és isszaénések iek már is érezhetők le tnészétszer 1 következményeik; a oép, meljf különben Is csak számtalan IkesenÉl tapasztalat és károsodás ii in vejit |a [biztosítás megtételére ri vehetfl, faár is ugy nyilai-
kőzik, hoiy alig időszak 1 jártát az istennék oly
újból bii ioaitls MqoJ ahelyett tehát,
hogy as
uóbbi
tárja a biztosítási ty azontúl nem leaz in embere, aki vele
pden rendellenesség ajczéljából íjinéb g<ju-u kOxniontojkón lej«ó *tisztesséf es kéri islc^dő házakról; hova
a biztos
TfBi
ikan játéka tárteságbl Unit — bU
a Iceresko-, Stéinacke-
ák \'dó skót Laró
lelli
irooaeni jnjo9ÍetÍ .flémá-p\'nagy tt.1 tr
rékot stb. stl. A: polgári zenei ir dsaknem folyton, magyar nlpdalskat játpz tt. A viUás reggnli után felállott Keleosényi Igyyéd Bn-(luposirfil, si üp navakban kös öntve föl a lelkaa flnmeii kel. [Útáíia Valns linig fnuuoi kereskodC ss >|ott aö^tétasés umI >tt-aj vendé-
Sekra emeh&n ppliSrát. Mindi ét peazádot resilalíiksi tanár, a iFiumoH f mui kalársa fordiletla le kösaivánatra olai s i letöleg magyar nyal re, a lagkiUlnöbb aab ilosság-gal. — Kcut m luca Zsigmond i hilgyekro emelté pohai kL tjjiólották még lozt f j\'éter és Msdary C áboiíi A villás juh pli utáá a .Köiöai UmyP mellett vígan j j4riájq a osár-dásL Köabejt £%rí Kálmán, i szinh\'éz tagja énákslt nsgy Itt magyar népdalokat. A kiráúdu érkezőket aj Ziojiy-malon haáojjlók néptömeg fogadta! jfldvkiáltáaok * , A tombola.
Ha <ol^az városokban nipmi latságot rendeznek. enbSI ntkán hiányzikip nl jinbola" a az ab Ml bnfolyló nyereséget randes >n vála mely jétékoinaélU szokták fordítani. Már jóval ezelőtt elhatározták, horfy prilvános tomlMát fogbak jjoodoziii a „Máriu" árvaház javára, a maUtaigot azonban la L udappati vendégekre való lokiutotböl ajmiu va áruajpra; balaaatották. . H
A váron zaíiokar már jóml a kitűzött idö elölt rázenditaitu -a azobbnoj-axe )|) nótákat a a közönség oly nagy ssájnbai kezdett gvQlekaani, hogy] né^y órakor, midi n a hu-\' sás kaadetét!vette, aa egésa űorjjon i asA4a-mich-téran earokop manó néptömeg haliám-zotL lyolt quadeijjia, cinquiua óajtoui jola; tz utóbbit egy magyar vendég aysrte
. Tréfás íbteamaaaókbaa, mint iy alkal makkor reodessia moat aam roll lilái j. Tfbb-saör maglörílnt, [hegy egyik-o ásik tévesan fegyéale a luhuzétt saámofial: mid in aatán| a tétodéa a[ vedáeaUóoál Üld rflli a -népi harsáiiyau hfkaeáagta és JaMtj lll\'o I osálat
.koséi. 4110 jegyi sáépi össze ieeako j Ebéi
lók a
lennének, s a honnan váltóikat, kötvényeikét nyomban visszakapnák.
Megbocaátljatlannak tartjuk, bogy a társulat részére elfogadott váltók a (őOgwOkOk részére állítatnak ki és ezek által tovább forgathatók; mért ezen eljárás mellett a biztosító fél beperel tétése esetén a legtisztább igazsága mrflptt sem képéé jog-vé-dejlmet azerézni.
4 A |óliiszemUség rovására *0rté-níic az Is, hogy a váltók az ország külünbijző helyeire telepíttetnek és es által a biztosító felek elvonatván rendes Jbirói illetőségüktől, csaknem lelietetljen rjijjuk nézve az alaptalan keresetek ellen védekezni.
Egyszóval némely biztositási in-téfeet é nemfi ügyleteinél annyi a rendellenesség és hiba, hogy a biz-tqsitási] intézmény koczkáztatáaa nélkül nein teheti a kormány, hogy a főn forgó rendellenességek vizsgálatával Aa orvoslásával ne foglalkozzék. Aj kereskedelmi törvénykönyvnek a Ibiztdajtápi - ügyletekre vonat-kpzó iparrenpőri szabályai nem elégségeseit,* a visszaélések megtorlására* féntleijő egjyetlen ut a bűnvádi szintén neliézkes és a bízonyitás nehézségeinél fogna sok esetben nem caélra vezetői — Nézetünk szerint az államnak a biztosító intéseteknél némi ellenőrzést kellene gyakorolnia, mert aj kMOnségnek nem áll módjában ée néni renqelkeaík azon eszközök-; Idei, íjogy az állam ezen felada-hogy a fizet én in\'k^biír- • Hft gyakorol jiatná. — Minthogy azoa-
időben oly szép fej-
lődésnek indult |biztosítási ügy minél nagyi bb tél t hódi tan a és a biz-tőeitás m kél tnnlj ágadra kiterjedné, a legjobf hirtí Itájrsulatoknak is lelkiismeret pn kölesei által veszély elletve leeiid a társadalmi és közgaá-dászati é j?t terén\'annyira üdvösnelk bizonyul! biztoiitlsi intézmény.
Mi í él tossz,jlk, hogv á társulat igazgatót ága legkisebb: tudomással sem bír az emli tett visszaélésekről, azonban ő is Inbjáá, hogy oem válogatja i ieg azlntézét közegeit, hogy az ilfióbb infíp. körében is megengedi « biztdsltási dijaknak váltókkal v iló fec 9zéset, fcogy az IIgt nökök linoseíjsk eltiltva a dijak felvételéül, és tossága és m megakad Myozá) doskod vi egyei
fir.etArff végeit utaljva
kall el s igy bizonyán itott « jótékon) caélra.
tij jmla\' tiuil
Kate (> órak r [ebéd volt a podestáQál melyre a fendégtt. küáül tÖbbea hiratoaál |voltak; ol; volt a többi kOaÖtt BjUhKárdy a badapes i ipard >k körének elnOke, nmé ivei ] Leitnir ur éj neje, Kuuszor épitéaz, He godjis kép iselS, |Ui (^áijyii István, a miskolci kor^akedei ni kuiii ra alüi|ko atb.
T\'irt aivac.lot l a p\'HjiOflCcVwiuii. , Este a Oijtn ilMliáibií több fíumai ubl gáf j vaesoi át rendi Mtt,| mjilyíiSi Meaey xé ter axegjMli lialijsal (j éa nlyást kéaaitetl.l / ló Szegedi i paprik i r|C4|kíaiidozta a thimsil torkát. Ai estélye i líátb Klmiy is jolon vpl vond igségot ilasz nyetvan köazöulwli fel. lErro [gardnlt pgiQio,|Ma/ay Pétor, Mée Zaigmoiid éa Uhrlk; Kndse tartottak hmé dekjcit nof r liillfos djés köéu A kedélyes tár aaség egy észejlO öra felé oszladozni kas dett, méri a Club o PatijoMiko bálon vpl hivátaloa, k másil fésae fsonban még kiaé 4j(é|ig tltt |na mit, s aaut volt laány} S ^magyar t ilábaii 19m.
mi íbaMi.
A livosá vradégekat roppant népjtöj-maá kisé t» ki a vasúti állomáara. Öt óraikor indul tuefl a fárosi zpnokar éljenaö ku-zöu|«ég ki iérotu m sÖott a pályaudvarba, m«-lyuji szin Itt nagyi és diazta kDsiluség gyju öaaÁe. As|indóiiáapán jelsurolt Ciotia polgáij mester, C muIíqIi Kamarai éluiik, 8carpa íle vnfl,. Pra koviéli Lsjoa a Ubmltók élén. Sgaii-delli Józ- jf, Ör lÖellelioh Miklós, FlatU Forcncz érési kftjbviaotökj és Brolioh Iu|uj. várasi Ut :ár, knelyl két utóbbi a vaggoubk lépő höl| rokell vli^gbokHUval látta ol. A aaUnkoc bau Sétt Káraly, Dr. SekaieM, Dr; Hav s nejeikül foglaltak helyet Péat ltácomn«i vad n érékéé robogott ki a vonat a pályau varból. cmUnjiil amn akaré éljeakéti ^IJen 1 igy.nroraUgu. nÉljeu Fiume" kjál tásbk !ha igtöllakj Köobenjaasgkarssnt a U-ijeisó |sl os iádttlééuaIiMfesoatatva a lávoSók utája. A kiráadujoc kBai még f»lyton jk íeinok i asaa í TrUatíM éa Velenoséböl, hová fl^mébó ránjlulljik áj. 1] („Fiumff)
Ijapi aj magyar kereskedelmi törvény ázon álláspobtbdl injlult ki, hogy a biztosító vállalatok aa állami ellen* őrzés alól fel mentetnek és esak meg-Matárokott szabályok megtartására ijötelektetneld, a tbrvénykiindulási alapjául szeugáló élvnek az állami ellenőrzés elvével leendő felcserélé-sAről véleményünk úgysem vétethetnék figyelőmbe, azt- azonban iamétel ve kangsulyoznunk kell, hogy a kormánynak ezen intézmény érdekében iiztofitási víjllalatoc kérdésével fog* In 1 kőznin kell.
Monteaegró positiija.
j Récai leveleafiaktSl veaeaflk aa alábbi Sorokat egy előbbi megjegyzésre voqatko
4*<*t>
- Eaen baosH lapok (. évi 24 ik saámá-lan fonti cziin alait egy politikai ealkkat hoz laai. nMybaa a! többak közt mondám : 9Rö-vidöti mondva :jMontanagro moháinál ée pa* rlíg eikuiUnk 1" A tok. azerkosatöség padig ékas aárjel kőié a követkeafi mogjogyaést iru : {? «.)
£aan megjegyzés | egy kia kételkedés éaavaiai igaa vqltnk folatt; miathory azonban nyilt helyes osakis olyasmit irok, a mi ■aa vnjyr igaz lőhet, most is Mootaosfré je-Ion poljtikájái wtatve, állitásom babiaooyitá* iára téfak át. Ba ha ismét kimondom, hogv llontenagró ellepünk mebiUaál, meg vagyok árról győződve, Imiaaarint a ,tak> nem fog énnfiadUiatai, rant a aM. Wr. Tagblatt■ ápr. Zl ilti Sati lapjai amely egy lenyomatot kft-aDlt |a montenegrói hivatalos lapból*
A lenyomat két oxoelienlie esamoose* féje volt. r
| Boaó Petrivios a montenegrói saaátns Slnftle gratulált! SkobaMT tábornoknak saó-hoki; todinényé laa éa aa orosa tábornok in* Bittajva érezte nagát a táviralj tklvöalelre Mtyáa agy távú at» klknafllt válását küldeni. Kilitnt már rég amaz, hagy Montenegrót Ig-hatkfF befolyási Ita és még ma |«, habár lg-hátin a eaár á tal a német oaáaaár Isaaásla kére!adott,oaaai; 85-ik saUletéanapján tartott ladvsri ebédhea nem is volt faegbiva, Todja jazt Hikita ar, I ogy ea oaak azért lörtétiik,
Lapunk mii számához, van mellékelve Winter Aqol kOravrálv elvezeti
krsKiiló^ nek hirdednönve 8tettinbi
IZmím
11.12 I . . II
hogy Kuttfe mmk bekössék, — d» S ottk • i«nge sesaaát kiiii be, 9 » laagéay hitit), u u i imm bekotvék, akkor mái imn
H \'
A kmososm falkaUat Meotsaigiö bea-•4W MiMhi, uprt tudta, l«li felkeli-kn tátnn£nt(a, akii ám(rWlii|]fu«niá(( n lu u ügy kotaolv Mvtufau* nyer, akkar fttonteuegró mozgat mii a paaselév agitatié ksad*4át, uiig Mou-isanfvá maga OrooMrsaág elóÓrsél kápazuá. Kv-M ú<fá lúarope Difiit, bog* Montenegró mobilig de a fekete begyak ilfclUífól.\'ÜHt «mmm kittek » demeutálázsal; kosta ugyan m wuropw sajtó, .hogy u els5 és második kevaaetályibeli tartalékosok behívását világ. nwl» mozgósításnak nevezik » oonsiatálva h»t\\ hogy Montenegró 10,000 emberi mohi liaált. Itt Mtu késeli a deaenti,» csakhogy
a ftíkoie hegyük fejedelme blamiroeia magát A montenegrói hadflgyminiaztor Pia-\'in»uac tagadta, hogy a mobilizált hadkiHele ••k •sáma a 10,000 meghaladná • moWa, 6 esak Nikila fejedelem parancsára 9158 embert hitoú be, persze a tiselakau kivttí. Eaao 9158 embernak meghagyatott magukat élelmi •xeifpl ellátni ét tov.fcbbi párancfera várni.—\' Hogy mit jelent olyau kia államban, mint Montenegró 9158 embert mozgósítani, aat mindenki ifelbirja fogni, a -ki helyesen tüd gondolkodtat. Montenegró Honban még máat ia akar. Minthogy 5 as európai politikai eon-certbán ráezt vehet, aa európai államok iu-le< \\ eiiúójá folytán Ausztria-llag)«ror»zágut kény Hxeriteiii akarja egy általános ánun*cz-tiára a dalmát áa krivoaosiai lázadók számára, Jóllehet, hogy acélját napi éri el; inei t oro*?. védnökét nagyon ia luki)ti a keleti kárd^, — másráezrél aa európai egves államok — tekintve a mostani kitukus helyzetet — sok-kai inkább ügyelnek caapataikat saját érdekük megvédésére megtartani, semhogy egy Montenegró ilyen biaarr kivánaáginak eleget *eeüd6, arra áldozzanak.
Mindenesetre azonban kiveheti, hogy Montenegró ezen birodalomhoz mini nositiót foglal el V A ueutrnfitáanak .nyonin áim\'j siít ellenkezőig! Hogy pedig Montenegró mobilizál, aat maga Pjnmenne roontruwpvéiliadflgy-miniszter mondta, perazn n^riiit** nem* 10 000 embert hétjam ncsakt*M 9158-át; hogy azon ban ki eljejn mobiltsál, azt a fogtwziább tü-kÚrból olyasba tjnk ki é« igy hiszem, hogy egia szeijkjeszlói kéi(lí\'j»<\' ugy tekioibetÓ,
ilia o1)i sem lett volna.
Qand Sándor.
Még egyszer a ,Schulverein."
Német professorok híresek arról, hogy mily pompásait tudnak a l< vegöbn építeni A fianeziál hn valami bombasztikus érhelet-Inns^K kerül fel-titire a tudománybniy aat mondják, íjogv a n/-m*t mi-faluik ára emlékeztet. Fogalmakat nem fejtenek ki érzéklatokból mini kellene, hanem a fogalmukból alakítanak\' szövevényes rendszereket, melyeknek éden aemmi elapiuk sincs. tiáln is lennek lejájrt as idő, mely ben ily rendszerek nagv zavaijt idézhettek #18, a hegeliztnuauak bár in-ott Utad még egy hirdetője, áldozatai tgtre kevepbednek.
Ám a „Sclmlv íréin"-ban a német filo-zoRa Üaazes hóbortjai, ábrándai és uagttáaa még javában vitágyanak ■ válioxatoaság ouáétt a RBeynfe „Micht-eyn" áa „Für síeli aej\'n* légváraiból a földre i« elkalaiidoznak, hogy a pa maniiatió eszméjéért [küzdjenek.
De á ktízdelomhek fp ugy liáayzik reália alapjuk I politikában, uiinl filozofiá _ Upain n*Camierei eiu >uk az embesi temászet bek .1 a
Bemwyaíkel biáb^^rubálják a atatia likára aladiiani. A staliatika azt bizonyítja, hogy a nweUtknek áa iskoláknak száma nálunk tetemesentmegfagyott K jslsbaág arra | mulat, hngv falunk assjmilnló ereje hutai- I inasan bódít s eaák id5 k^d^se, Kogv a tnbbi fajokat brelvasasa. Hogy az ideglunyelvüia-kÓMik fogyjak, es korámsem „paesció" loly-iá.n lőrtériik, mini a pruie«sor urak képzelik,-hisz aa ld6p : 181. cz il/iskolák ele gátat nem vet, de türjénik uz*>rt, ntert az idbgennyelfü osaíád\'ok pslátják szükségét annak, hogy gyermekeik az állam nyelvét tanulják )0vS-jttk érdekében.
A némát nyelvűek »tatisstik|ú Márnára is hiába- kWatketnak. £zeknok egy résre is* raolita • e faj felfogja iiiii dig belyseiát ás min* a návmagy nro^iiások mulatják, már 0zf«ti érdekből ia alkalmazkodni lóg • diadal-m\'an magyar nemzetiségű áramla hoz. Máará-sa« pedig olyanokból\'áll, kik biwan^alrM-telik, hogy őket nem láuitották magyarul a igyekeanek gyermekeikén helyreliowii e mulasztást. Hogy nálunk senkiaem kíván német etedni, bizönyitjük német esniádból s»ár-B>aaó tudóaaink, kik fényes sikereket vittak a téren — a külföldtől is nyartek elismerést, de aaért ebzük ágába sem |«t a „Kul-lurrnlkhos" csatlakozni, ók hüaskék arra, kegy ők magyarok.
A B8cbulvsreina«ra Magyarországon senkiiiák •no> azlk»áge, aa a néhány száz •sgatá egészen elszigetelve áll. 8 áp a siker faürtti káuágbaaoáa tesai a profseaor arakat •iy héttőitek Jte a mondtat velük olyanokat h mik u masak Magyaror^ác viszonyainak nem Misefáaet, de a leguagyabb őrüttiéget árai* {ák ei
A t—w««vári, paMsevai áa dgyáb zajos iaeweslráertk, aaaiyek a „SeholtSrein" t oly baiáiaaatiaa viasaaabaétmtáli, megianithat^ aák aa arakat am, lmg| a miliXsi ás üfc»lsáaB kladsls^msl ló volna fáihagyaiak.
Tas^aák kápascágejket áa U^alaágakat igv mát kiiásiaéma, maiy asak anárt nem Mail mtg, m§it Uietoásn llÉp f MukAak a kaafaié iiaáalmi k^iknsaTuk wghhliliiji wm kárt aasagyar aésUsm Mk aftüásaiw ÍM Mrai ^ th aa mb Miki lesálé; aav»> tata a aku>, áMsát ba,Wa*
saeaáget homi a keleti, é)a(kápei, fajlődö namsatsk vaunak hivatva; aa árén á« magyar,
A jelek mit li kodveslk; nemsokára felveaszük a iiápet navaetiei aWaas küa* dalmát a szellemi hamsak tetán ás as nont aasa<a gvülölkffldákt, de aa a^mák (sjlŐdásél és diadalát fogja eródmányeaui.
! Kwtfn M -
Helyi 4* megyei hirek,
— U) Aaahlr. Egy ditrák tystelelre-máltój üreg omlior hunyt el jiftvid MumvniKú ulán • bó 1-én délután 6 órakor, l/iwv Jó a*efben, városunk derék polniábanl A boldogult nagy tudományny.aí Ifirt kii énliseu a iltaolágiáltau ás 1 habár üasaeijlggő nagyobb munkát nem iri áviiaedek Ó4a maidóam nia* den (kimerülő tudümányós kátdéenee saóllott hozzá ritka szákavatotsággal álas észszel, saallemss dialektikával, dgy Uogy eiikkeinek száma sok százai tesz ki. 78 kvet ált ás álir atolsi perozoig meg nem gyengült szellemi erővel munkálkodott kedveaéa terén. Egy orőaebb m»glifilsa^vetettn ágy na, a, honnan fájdabm, lübbá fel sem ■ kelt] Kedves szolid emheá volt, ki nem snarWtail a lajl és\' azt saaretle, ha jótékony oselekiílolpit mim kllr* tölik világgá, a minthogy •(|k jót ilett jobb kate, a miről aj bal nem tadott. Temeiéae liálfőij délután 3 órakor tartjJtott meg. Nagy ktisüifcág, rend, rang és vallMkülötabság nélkül jiílont meg a baJollas háznál, megadva aselhnnvtnak a jégtisslelotet. Itt Fasael Uirsah B. főrabbi tartott meginditá gyás^beas^del koporsója fölüti, mire a hoassu utonol megindult a temaiőba. Itt Huff\'iuniin Mór bansdztatia el a jé üreget, kivel tanulságod esamaoaerébeu annvi kolloines Urát lőlUUt éh ült. j Lengyel Ignácz pedig a kereskedő ittak egyletének nevében mondott uóiiánv meleg lme»úsaót AzmAn a sírba eresztették a11 oporáót. Ny a godjéH békával
H. M. gyászbescédót itu kDzülp s
TiuttUl gydtuló kWnihj ÍJ
Egy munljás, egy lolylun Qolgotó szellem ibldi maradványai nyugijzanak jill oblran a konoijtóban, melyet a mélyén jgyászoté-palád léiujtolt nagjai s as e.gyásiban osz< lloaó közönség tUzai állanak körül.
Ha valaha jogoault volt a gyász, akkor bironyára jogosult ez alkalommal, meit az elköltözötlben neiucsnk családja vesztá el a legnagyobb tazleletre és sfcereteú-e méltó ősz tagját, hntiumf uz a uagy kteömg.is, a z-idéság, melynák az elhunyt utolsó Ilehelte téig bű és léikéi tagja volt.
Fájó értelemmel állunk meg e sir előtt ás iájó érxjelemmel hangxik visasa lol-künk-e azoiuoru -sótól: Lőwy József ninca
iGbbé.
Mc/m ajlou szónoknak kellene itt e helyen Lőwy József életét, működését ás ja aa, becsülái>reméltó tulajdonságai^ váaobi, az ékezett azóláá ragyogó tükrében keiiene bemutatni aa ő ki-dvea, vonzó ^személyiségét, mig én e aok 4vi jóakaró barát jkoporaója mellett elfogódott lélekkel keresem gyenge hogy ftjdatmaa buc-ú gya-, mielőtt e földi 1 marad vá-borárulé sir ölébe\' tétetnek. ezzük a csapást, | melret a
jkamra a szói, nánt elrebegjem nyok aa örökrw
Mélyen érezzua a esapsMt, meirc gondviselés ránl: márt, mikor Lőwy Józae
M kiragadta k
táni Mélyen éifai azok, kiket — ámde a fájd ban ne érintse gaaataiáa rideg
Írünkből, őt, ki éfetábeu ao.
jazflk azt, áa mélvv-hon éráik ^ér kölrlákei natoluk hozzá; jtlüiu szent, «bben al pillanat-i> azedt r-raéat az emberi vi-ssavn^ ai isten, aiU lesújtja, as fel is emeli az embert: kifürkésziteilenek a goudvísalés u kell tiselnünk D« aa et élet kél., •
Labhentsü k el a fátynlk egy\' pillanatra és nézzük nagy vouásokbftnj hogy mennyi ben tartott áraimat szerotatlínkroj az- .olköl tözOUf ki izrieli|ek, aa egyptomi* -rab-
szolgaságból v&l i szóbéo hagyta Ur hívására, gá ja elköltözz Kern fogó rető családjánál kon volt; az ő ládi \'álét liyuga
pDe hozrát ik tartosik ilt 5 mint em ijor ás zsidói
íjat, ás esapásait magadással észéiből vjrdlás, a halálból
badttlás ünnepének k II-tt földi pochüvelyjái, hogy ez i nint annak hűságbs s z o I -k az örök féuyb| ii elinondiabiJ mije volt ő sz*** ; milyen ityja ás milyen ro mfikfldéea nem csupáii a csa-maa határaiba szorítkozott, a
i m
8,
lalkt Vftltlág
i kajáa lllroi ItOttek. Bki<4
óság érdnki\'ih"i éplietetlsu 1 spocs as, n el >
ébi a a,*sáaado«
areaán msgk jy-e nr rámás hirl
alftlta a gortoi ii ág<|t| a «*(lkkubllú< jőbali, a ka s
nyugoduU ueg, mondván
iá a inegszs.Hidtil el vei ei lij füh 8 k m mint iwbi polf
tag buzáalmjlt, a polgár a magalssidfaágából mer nyitváaj hogy a hitéin
lehet arányai tag, i léhát jó
tosan IsIjasilS polgár. M is sok haat nlatossága
ln>». Az iskc plomnáh
Sokat akarnám bu kürti\',- mint sági tng | s áruek\', ujolyá mlképeiz uá Ó| egy
hűság
mint költség lis/.tn situd lelkű
k Jh vo| ttijld lágból, juegi őzig.
Anjí\'wi ás^et kjil kf Lőwy Jőzse
sgó fáradoa kolaaiáki el
i községi mii
1 szívesen ui isii utódm iával az ja volt, - min tinta ki ku, miut a
életének tül rét
nünket, föle melyei az azért a szét Thíutse 1 vi
kébeü;
pihenés* d;
lékedet, tal ann; aziveink Ámen I
vendébe képző e irónk Dj előre bii pusokró leiének mentek pedig di natből Aa agyi
Ágait, i iire \'eudégü
tuogcbéc dl,
deti
elnö a
kot
család tagjai tefftjóbimn éráik mit vosztet-lek ő benne mint apuban, mini rokonban, j ■á bpgr milyen | mint hazati ás j polgár és mint e községnek egyik< tagia.
Mikor, a pint aat ávak óiai igen gyak j ran tevém, benyitottam kisde<i d|»lgi>zó szo- j bájába, s a tintás alakot toliáiisai között j elmaiillve láttam, lelkem előtt föltűntek a régi próféták nemes alakjai, kik egy koriiadó tár- -aadaiem köanletta kevesedmagukkal meg-órbták szivük tisztaságát, a régi hitben való erős bizalmat, nem csüggedést! a változó napék vészes dsepásni kösátt. Ilyenkor fürösztötte aa o iad«máaypsom[aa lelkét a régi zsidó hittudomány Ide fonásaiban s átszellemült holi.lokán a tiszta bit sugarainak fénye melisU ott derengett augára egy jobb jövő rmhékiyéuekj Tolla begvére idézte rég elmúlt ssáaadok áa r% almait asáaadok atakjaíuak emlékét ás tisata önsetiensággel szolgálva keJrlncz tudományát élte vápole bellefóig, ittneivilágosuot^ amott Maiid Havakkal obMolot aa alleovélaményttaket ás Lőwy iéaeef apvát ma«sns a baaa határain Iái t\'watelattei Ki baosOiáeael emjitetíék. S»a-váaak súlya volt ason ludomáajee világbak^ a kai a azaat iratok tan^mán^ozjUa, mint aa élei forrása, aa aayagi küsaeimak fásuit koeöayáu-k mág tárt ZMS engaáeiL
Padig aa atoiaó ávtkkaa sokat aaaavk-1 á«u. u ki aallktlia, laakf a bqmaniátnus ra-j gyagá fáklyái weilett örökra állván tasaette a aiié plllaég^ neki meg kait sít érnie aaaak MiáwajáaáL Aaoa keverek köaá tarkik báUstasw áreaiák aat a ftjdal-
ki nemes Idkiát mindao ftaáial-Üitai bisaan szát* )et kein (len ifsz llldüátelásek fájő
tisatalelkl aa a földí ba salakját, nő volt mint r, min < k a emberi ei &i
ember, lehet liaaafi, lehet
lát magasabl i (ellene tuonc a |i»u,
Lőwy Józsi halandó, k ve kö jelessé jé.
irágaáa lesz onnan, ajio halála inul
ml
sr.iv faaeketiefi n(>tto|ft»óg áVek óik atá pit falMkioll\'
vdltla fájdalouj, ellejt, -mart lalka lelki
fi mágia több bqies leaváva! E> [s jóra válik. | tluios többé, ő I (jktólJ tíaala lalka
léé olyan volt Ő a i ájg t ajf, mint jakét, a aöaaág-MlielaLégáraeiát I Un, nz^el bebizoi akpdé, (iű zsidó ngajaiaa jköaiág* ÖM(lllág»il pon-köaáágSM tagnak a régi oőlosek-(avtatta a tam-
• iit
■ ha
i példása > t r egyik k«l t óraóit; e I asztalán sza
Ta pe< ig drága ell
n a Q m
iraaszoit kö \'Ül örök viUgonág, szép ni ilé
ára ialmas élet
öreg, ki 1 Deraáatoífá Áldott ledyet
Hl Kjsr n6l
egy létén kát (ak öaske R poc ribso, coneert Hisehitsly (zoiigori n)
játszol tú
keit egy dig as { ián kif< dődöit i A
vásárnap ének\' mo»jl A|gai Adolféit
tt felalvai megtartsa. A
ke él alsln&e ti ztelt férliu puli tin tá" \'a ai illót \'jleSkee nöko a vá a „Szatvai1 A délután meglát ogatti blyiségét, ii áb^n, s azután ügyvád ui
i k Ötern Zs gui Dnd
; R) lop Imre szép keringőt
csárdi aat
a :áp m
magyar i glsjalanal és i OBOuna, mai j8zaryása vení gU él sztoaUniá köaönságg r n^yed í -kon jelen* meg kit a kö doitg tapssal áiél A jelen; ok ttttsönság külpn számmal iueg|oleii) nők hallgat tü k a válóban érd«! irt rajzol at a magyar átú tulálo vi násakban alkot deli alal ot, utilylyel ioI találkozi i akár a szalon
Taboly
nyn/ited
Félre tt lem
ünnep Szabadi
8 a ki
Mini Kd< t
IU
it
ildaanit|aa hutaaráiipk magzati atyjok i — sekáj éljen - Agai I
riueiá Jutikó" taáUorkŐ, siikráwlt, felkap. u«0i hafül as, de Aaikj * mafyár aéalakojk faetáse \' | káféá öntött • nők keblébe, •eimi napi teliét iwki a mai, at llm^iieu meg! még Agail
- Vllékl olvaaélak iránti pekin eoánUd lapnak saombali számn jalea fgáse iaaa, ftoltlui azáma padig fái--
X
D<
lláIM, Holi
lati 01
M
ivei
í doa<
ba i vázolni az\' iskolaügy vugf jtlőljátó-lán jnoiu volt itt fohtajiár-
laka
\'Tlllji ás
H
rata ■szeriuti r/ ti«|UszivO, miut pedig
y m
Htqc
VJO\'I Ó
polgár tiasta-
ii.k Vi
Utol»ó
» V|-
per-
ásaet helyén bklil vatett — ekünk tisita Majtqft baa-73 euleitdő, áoakj h/i\'iij>. f]ij(lkli|tat/ de
n|alfl) esá tan d,
B) te krt toa
tel tos
Zai fiat ros ban doi
szei \'"g
De fiatál
kel
I mi,
)«i|j, \'jinpuji béli lugyijii könnyű d(o«fánfável az liMfi ikMMeam* njiünkl\'i Imíáloil ál-i leg Fogjuk őt izni á te emléked
Kot
„|(. - Kedves rászedő Hjak ön á lálytáti. Jmes ettÍHouénk, hogy aifgyai^ női tv. keaő ifjak\' e«r-árvárig eleje iaduíóháziiál á kezót, mé)r a «o eneljkei fogadta, rmbjrn fllvüaölie v«áid« H őlw kisártnk ban mittinu kerbakoéS iljjsk aa agy lat elnö-
foy
Imi ti
mié
mk
«»y
Jw Bu
oi sonira gjrüítütok vk\'ii(li|flsz«i|«l» hé
gazdag oz> om t fmötio érdekes i meg, O Uarntoniunl i
Fabst uyitántrál kiflii(tut | Hanrik
Y a lársaiágbaH, Ágai eredni etil) ez ő kösvntlonj se Uokj nagy száma rültsKget kellet iiík
sétáuyoi körében. lüudOkö iáié von zajos d«
lék a kíizönltégel, VAgüi p< éljenezU i a felolvasót mas osU t szerzett\' közünsé, tán tánt i, banquette aat utmsott I haza, A bnuqi felküweöntOtíék
iái
OI op
m
ben
vendége iloíTtuiii n Mór, verzál
(gorlonkáu) outjml éue-nő ur pe-otía aoago-sután kea-nig tartott, terme nagy i«g. Hátam-Agái Adolf ia! fogadott, dig a nagy-Agy elakimel y ar rasnéttal írói, | melyok Al aa öre-t^aikahnánk van p arkeiijén. akir a qsgy.I .ppd^g aaját at m ragyog áa aisácnibúi, a ta-dia sok helyen taDwa lolkeaitet-ig lelkescu megválóban kellő ilkáek. Veit azu-ái másnap dél-ilkftlüiával a yel Ignácz,
u
tliiz
> efp
éri mjbon •«nzás
teli ni\'
Mralt] le < iilaj ly >its( ák ma ss
rtkipr éi Friddma:
Iv
|Mt
Leni :u»zto! :ai íjo lÖi ruá
köi ir ayl mei ré
ip ondtak i, ea utol-
sóét itt idjujk: .
Frittébe i /vjruyótt frmyn ftlképifaiftrt fa-
féijeMkajfafcá. fomatkbddm wuiwmnk.
Fntd-
áaasaáytMÚtassstl ksváa«k b>-ieaáem4U jtai\'jtt kör»Í6 napján aéta II mkar.
köznljd gond, báb inat,
Megbar gs»im, baltát lökök
aa ma liabaHtilás ünu spe 4\'.° Ja )ó bunor maater t
Lepatta t (aldbás kedélyem záréi
Mltj: - soká éljen —
PompáJ saa táos, sirásó is^maf jé dkp, Borsot |9r áa orrjanki alá s ki se k^p I I ás élesesai kifm buesUstalja Bjai>kp*ja; ét ákaének saálai — soká áijea M Agat I
Oondoai ai Saépan el h Nvnjaaak

DákóTKá
Bereai, Krszelkubsi, 1 Lneai dsar, Ta)éfs tkni\'Wo tar;| Suiiro\'ubevki, .boiíwoo, I
Bakavayl Kanév a.. j ,i .
Nyomatott fímw Flii * Uptttla,d<«ae
ánad!
Agml
léi, Nagy-Maniaaáa 18tt
zni,
apci yeb i fi»<
TeklalelM sirrkmlt ur! Inár AláUár eml^Uzobrára\' kösrftkaaŐ adakaiNsok érkUtek hozzám: A 96 gyüjtŐfvre uagti. Báidosi Qyjtlh kir. iilügyelő ar ismM Küldött Magykjuít Ma-közsrgbRI t frtJO kr. Az /lOi-ili ázámu Q (Őiven íjágv". Moldováu Oergmf kir Dl tlttgyelŐ «r Tordf» gvüjtött: i 0 Irt 35 -* A «Ó2-ik számú püjiőíven H ká I Már-ur Kis-Váradon wüjUÍti j 9 fi t fly krt. TŐössáeg 169 frt lO kr. Teljas1 t ikiaiet-naradlam a lek. áaerkasatő urnáit aláaa-i\'olgáia 8váh Lajos r. k. taaitók agyi. áruda.
ifkrlyrséi, A ^VesspráifT Írja: inloik AUÍ\'m m. k, ptu«iaii«st ural, ki 1 kora déczára 17 áv óla működik vá-ikban pusiztiszli minőaégbeu, a íjspok-hnlyezták át Nacy K*°issára. Alt min-tit áa akii mindenki ismert, tiaasieit ás stoll, |atl4) a válás bizony nyal nem a jlloninselib éraenányek küat fog töitánni, alenv ugatunk, mert egv előrelőni lelkes emnerré ttézva taem kápaelhetq Issebb ijiint jhagvoblj, szélesebb mujiKakör, fjrben a fiatal lattarő nagyobb tayékeay-f-jtjliei ki, niatj kfllönban. Ősziem ii» lüuk fogja őt kikérni. Helyébe, mint hall-ugvinonpan Tóih Sándor m. M. poe-t fog jöáni.
— A Magyar Lnlksn 09j fUseU leglelant |i a mjji Ibiztos szilárd HipéMk-haían beiijeaáaa felé. K ttiaet a Kjosufan-jt\'ilv l»zót«Jl a kofusaéig Terjed s igr re-ntjflt, hagy |a ktp.has/.nii mfl, ijiáiy az Imnni- isun«ratek rövid| da világot ős ki-
itő uirháai, s innlynok \'egyetlen magyar mr kluyvjárá|ból,Mm lenne szakád hiá-00 fU/.o|b"ii csakugyan be lesa fa-• Al kipdéH (Wilckeits és Waidl ea, jkovpianirezeg-niesa 8.) a mű > rauBÉRraaléetése czéljából tren elő-
__téii MulelelLot áilapiiotlak Tmag/ a
myil^iti 6 írtjelőlág és továbbá S Krt liavi lét imetáM melleit az agáaz munkjál meg-küld i k
A Magyar Pénzügy k.\'^szda-idaaági, péns- óa iparügyi lietilsplMi (II.
Íjam) már Us időig is mioden fpnlosb i dasági kérdóaről j «aksaerü á« ffdakei jlemáiiyt találhatni, mig a magyar érdekli zügy és köaáazdasági mozzanatostul Tton ó (lapossággal beázáitetaek mefl.i Kor sztáü éi tárgvihigei lezikkei állal elMrendü irókj tollából, melyok állandó áriákkal ak a Magyaf Pénzügy belbeeaa Mjanlő vben nftvkatik botéval. A lejriitóbbi nbad mtwjslent LR-formáljuk takarék-ztániiikat\'1 e<jimfl]kÖzárdekü cmikkv«i, mely arékáénai4raink aa általában pénaintáie-k k.irriben InáűByára éláqk visaaangra Ulálai külüiiö.eti felhívjuk olvasunk fi-lutélj A Magyal Pónaügy {8s«|laáali: rntos Alftéd) rondkijrül díszes kiáiliiásbaa mkiiit IffflJ ivotj jeleaik meg é^fontosai b liuzáz akán! Altaláiio^ Sorsolási Ejrtasiiő czi nü mellékletei ad. Előfizetési árakíj egész év e fi frt a- félévre 3 frt. -f A Magyar Ki ráakedők Lapjával (Sxarkesati: Kende Zi gmoad együtt: e|éazévre 8 frt —| félévre 4 Irt. —. (Klőlitjjiriolhutni Budapesl<m nagy dit fautezz «s utiiidau könyvárusnál,
— UJ xeaeMi: Tábóraaky ás Parscb tenfikereakadéaábeo Budapesten nngialaatt
•Parié de Briíil Mazurka songoHrkísaerzé rbaóli Fülöpi Ára 76 kr.
— A „Magyar Dal-ilbuas lll ik rtánek (Tik fUzetn is megjelent a( követ-Ő tartalommal: I. igazán, igaidn. unk pajtáaok.S. }lysn cjvau kia h\'géuyke. Indul* a cs«tá.a az itju vitéz. 6k[lstaa
vize. ti. Isten hozzád, el kell aáui. 7. int nekon a gavallér. 8. Jaj a hátam, jaj liátam I 9. Jaj da; bü^an jön felén^ k kasáé. 10. Ja) de ugat a Ciárdám kútja. 11. Ja) liUnám hányszor. & Jer aa akodra kedves. 13. Jussié, jöszte kincsem. Jut e óéba, jutle rózsám, lő. XklapaM intőmre rágom. ip. Katonává kelleti] lenni. Kerek dombi kis menyecske. IflL i Kuil-házam, kapudba. 19. Kiöntött a Sajó
xe 1
Pi hi
kS ki W
4.
sáli a ra tj al
U.
SZi 11
«U
< ort
partjára. 20. KTvirágzott kizöldült már. len ti ik füsettal a rMal Dai-AlbuatT III. [yamánnk második fá éra vaazi kkédetát, |retnek tehát a jt. első félévi előfizetők, ■ a taáaodik félévért ajáré előlzetéai .90 krt, mielőbb beküldeni ynineked-lek, neliagy a további tüzelek ia|y be-\' Idése fennakadás »xetn\\di»«iu — j&ámos hiváa folytán a LDat Albu«n» IU. jiblya-ak szövegkönyv át a \\Mngyar Páltárt" t fáikötetbeü boiaáljaksköaie, melyre ea>>n I előfizetést nyitauk. £iŐfiaatási á4a két kötetnek bénaeriias ^átküldéssel hu krn mely eMMhMés legcsélhserübbea poéta üvány állal eakUsÖlhető. Miután kLOal-tért a tDal-Albutt*-nak kiegészítő! \'részét pezi, aat -tarjak, hogy a a^ráJklajj i mf^esero^ae a ^Hl-Album* mindén Nílajdo-eára nézve; tMejülhetetien szükeénL kaa var nípdalokat a maguk valódiUgábon árják felfigni ái megérteni. — AjllH-ik i folyamnak alal ftlkmale, mely a Jlfal-Ah ia" elaő et flUatébea lévő 100 díjlámaak ea aaéVifát fogia taitalmaani, a Ufij 10-án ril ki a sajté alal KiőáMtási ár a JlHl-AI-m"-ra agy *»a vagyis 10 íüzetra kár-mtoa safttkUdáaisI llrt M kr. miitll t Oylrbeja JMMffar Dal-Albuml jkiaéé hárataláiioz bUU^k Egyas ftiwtdkj a» * reoées kaaaí köay vkareaksdáaUe is kap-
rnigi al é
— A Bigyar Btfé«y*€wk. 13. ÍÖsetAi íraliM tegnap i á|v«aat(al lapos lak át a mtevar aéa ama legifjabb kedrsnes lepjél, Mmaa mioéee ftlzau ujabb taae-lAg a mallái, begy ballallaual o\'csó ár inal-íatt ia lelteiíélegáíii kíéüitáau, fartalomdás, laalattaté áv kellemesen szórakoztató folyóiratot kiaétt nélaok i«. A M. Begényosariiok minden tekintetben méltán megérdemli, Ijogv tömeges pártolásban ráaaseflljön; oleao ár jnellett a iagsaegáayebb amber i» köneyas Ínegseerezb«í e napi Cáradalmi ulán léleknn meailő olvajtmáuyoxat talál beaae. A lap elő fizetési árajegász árra 6 írt, félérre 3frt.A [letonkinl megjeleni 9 iruyí füzet csak 12 jer. KlőfbatM elfogad minden könyvkersaka-dés, valamint Aigner Lajos badépeeti könyv kereskedő i Wtiakens áa Waidl kíadóblvs fala (Budapest, korouaherozeg-uteza\' 3 ez,) á 13. füzes Urtaima: Köd, (végei raaány, Qozsdu Klektől. Balaton saerelme IV. Mind jizentí Oedttmtói. Dootor Castilló érdekfeszítő eredeti regény Ookaicb F.-iőI. — A falba ulmazolt (íjovélla) Váoose Mibáiytéf. Mozaik ismerettárjeMtő apróságok és hkmoroe képek.
Nyilttér.
JVyilsráaae kMteet 1 Felajllie\'eii boldogult ádas staám, nletve rpkonunk leutalása alkalmával aa édes, m^gindiié lászvát annyi jelsit vettük UözelrŐl áa távolról, barátaink és ismerőseink résééről, hogy ei nem ma-laaatkataia miadaaeknak, kik engem és családomat ezen nagy esapáa elkel-kai mából vigasztalásuakel felkerestek, kik a tametáseo megjelenni szíveskedtek, kik a boldogult koporsóját koszorúkkal diszitotiák, a magam ás gjrászoié családom nevében ezen rokonszenves rész-
Í átért bl\'ái kö szünetemet e helyen is ifajeznL
Ntjgy-Kanizsái), 1882 ápr. 4-án.
Lótmj Adolf.
s .rri»c« «\'•« mlsd|s es*«bs(i
Vasujti menetrend
Inda Kanizaéról hova
V<HMt azsai] 107 Essék. Mská
1,1 • l"-IW w \\ m
tat ituJs-rtstrs
204 . ttt
118 (Unks (Si 101 n tlő I«prsatk ina l\'»z»rU-r. •M
IOI .
(|» •
Dombtrir
fjanvaast) tassest) (sffyss vsait) tksty, Jspna M*
•tturi. ("»»k taraj«
Orz. Psrfi Iái. I 10 rtfyai 10 áélst 1 éji*\' ás tárral, G. dfllul. 20
Ifi rtg*} 50 íjjsl 40 4é\'st U n-Kgfl 47 Mat. M ^jri
^ikozi ( Kaniziára honnét:
btd Istáe; íslfil 117 rs|f»l
916 - L 141 áélk.
308 ., [-\' I , 11 I »ÍÍ«I
|IL Bsáspsswi (trsgja* seast) 4 II iíqH
108 Kpesta vaastl 8 5 44>st
101 jtfjon v Mist) 10 30 íjjal
801 Bfealálj 4 I nggsl
II4-. | 10 tl üjjsl
811 SopHtnbál II I diltwa
»t „ j l» Mit
8t0 * 10» fjjs]
801 IVífarhif (rjorsrsaat) 5 87 tff
Felelős stfrketztó: gvga Tnwrerkesitó : Jfoffmiaa
Hivatalos hirdetméiiv.
2096
árk. rnárea. 14.

1881. tkvi.
írverési hirdetmény.:
A éagy-katuzssi kir. törvényszék, miut tkkOnyvi hatóság részérói kOahirré téteitk, hagy MéftZárOs Rozi Tégrehaiiatón*,k Ör. TÓ!h láaaa végrehajtást azenvndé elieni ;ts0 fii téka, aaaak 1878 évi jnUn< It-téi járó 81 kamatai, B2 frt 50 kr. per, 17 fit, #5 ká. már megállaaitatt, agy 14 M 17 kr, jeltmlegi végt*üinjtá«i áa a még fehaiitlendl keitségek kielégitéw iránti vágveka)tási ftgyá-bén a garaboaeai 10. scámu tjkvban A II. 1^9 soraa. a^lör. Téth János, Tétk.l**-ván és Tóth József nevére Ni vett ás tarte-aákokkal 1889 írtra betettlt üsaaes inga\'lanok aa 1889. évi május hó 104k napján de|. ejótti 10 drakar a garaboaeai klwágbiN békánál megfartittdé ayilváaae árveráean auaini fegaak.
áa árvafáai feltételek a leiekké^ vi b»- ? vitaiban magiaknuketék.
Feikásattek ápolt, kik az áivaiease ki-tuOlt jzvA ifcnt tulajdoni vagy aáaigéayt,, Zfagy sle^bbeági jagoket énéayeátkebM véi-
Í8, begy e raabaai kareaetiikát a kiréet-mynek. i lapban lett harmadik klsnlillili pjátél sáámiaadó II nap alatt, habár kl-lln árteaitést nem valtak ia, eaan kir. tér vfcysaék tkkanyri esalAlyáaál nyújtsák be; -f kalönbenaiok aiágnkaltfc f^yasaátaem Áolván, a vételár fsise\'sgtis tag
■ak ataáUMai
A M^yrkanizaai kir. Urvéayaaák mint llllikfcllij iTliklósági ál 1811. évi iasMár ti.
na
98. a/ám.
Nagy-Kanizsa. 188^. szombaton, április 8-an.
Wáéoátvstal FM Fik* klsyvkaraa ; Mén. U|»éiiAii utasa, fttl. *aáw.
pÉMpM lr«k: %gkm hm 8 m fH
: *«t •• 4 írt Negyedévre I H
itfMettsények • 6 hasábos petitsor egyszer T ki. K]M hirdetésnél 5 kr. B4-
i^M 10 kr, •
ZJ1I
IX. évfolyam.
Hzerkesz töt Iroda. Détaatai takarékpéss-
Íépfltyt 10. m. jspérlislyiség. Bot* ip «ü«u réméi illető köskmén) ek
ellen ] levelek; csak tanárt kesékbAi fogadtatnak el: Iflémrstdk >IMH mm küldetnek.
wyllttér Petitsers 10 kr.
MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ, PQDITIKAI és KÖZGAZpASAGI LÁjP j t \\ Zalamegyei Gazdasági Egyesű|let és a Zalamegyeí Ugyvédegylet hivaíalos közlönye.
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDA* (FÉL IVÓI) É8 SZOMBATOK i EGÉSZ IVEM.)
Előfizetési felhívás
99
ZALA

lSS^dík évi második évnegyedére.
íAprUU elsfjtvél uj dáföctést nyilunk Hátralékos ielőfizetőinket felkérjük Mtrrtlékaik mves UküUlésére. Azon elő-fizetőinket pedig, leiknek elöfikelésc e hó vétféM lejár, as ilöfizetés Síim meguji-iá»Üa kérjük felI
KMImMiI árt
f Megytéévre.....2 frt
A kiadóhivatal.
] A ulMtfyel gasdaságl-fgjreftQlet £. |882-ik évi május hó 1-étu délutáni 4 -órakor Zala-Kcer-tlZflifl saját háza termében
rendes közgyűlést
tart] melyre a L tagok minél nagy Opb számban megjelenni kéretnek.
A közgyűlés tárgyai:
h. As -egyenilét tisst viselőinek megjyálssstása.
/2. As igazgató választmány ala-
kitáW í
3. As egyesOlet működési tervezetének kidolgazásáj-a kiküldött bi-zottpá^ jelentése,
I 4. A folyó Qgyék.
Z. Egerszegen 1882. évi már. 28. árray István m. k.
lgJVM#ti etaSft.
Nézzünk kSrOI.
Wlsdimir orosz nagyherczeg, a t\'sát Ocfcse^ fiwabeo látogatáson volt a királynál ét beteg nejével a Burg-haa szállott jle. A nagy berezeg, — míat mondják nem utazik politikái ! missióval, bánéin csupán beteg nrj\'H vi«te Olassorsságba, bogy ott a1 ineleg éghajlat alatt betegsége
jobbra forduljon. Ámde ebből különféle politikai edmbittatiók eredtek és azt! hittik, hogy a nágyhörcseg missióját a nagyherczegnó I betegségének köpenye alá ákarjákj rejteni. I
A rossz nyefvek még arról; is tudnak beszélni, miszerint a nagy-hercsegnek alkalma volt O Felségé-vel egy a király la czár közötti én-trevueről beszélni, a mit azonban annál is iskább ljohctotlen létesíteni,
— ha miidkét uijalkodó kívánná \' is
— mert as orosz osár ugy lát isik csakis Oatschinábjan érti magát legbiztosabban.
A % oroszok Mindenható ezárja, ugy látásik —Ikedvet bár — de hajlamot nem éfez Gatsohinát elhagyni; nyomja öt a nihilisták átka. Jóllehet, hogy égyedQli kivánsága as osztrák-német ssövet^ben mint harmadik ssóvetsfeges részt venni, s bár szellemileg részt vesz, W de, hogy azt valóban elérje, okvetlen stUkséges királyunkkel egy találkozása.
De ki tehet arról, bogy nekünk nincs éssaki tengerünk ? a czár pedig szárazföldöninem tud úszni!
Valami igásat mégis mondanak azok a rossz nyelvek! Tudják szent Pétervárott, bogV Oroszország, különösen a czár, nem a legszebb sti-nekben van lefestve nálunk;; mert Skobeleü tábornok gyújtó beszédét büntetlenül hagvá. 8 ha őt jbünte-tésül® egy dandárcsapat vezérévé neveste is ki a dzár, Európa ezt sohasem fogja büntelésül elismerni; est tudja a csár és «s orosz kormány, tehát ujabib bünietést mértek a tábornokra. :
0 ugyanis ; szabadságra akart menni Mésskvápa és a hsdögymi-
niszter nem adóit neki szabadságot. No, es ázutájn rettenetes buhtétés j Ha as orossokj pÍBzilc, hogy es általi as európai hangulatot emelni binák, akkor csali fogjak meg a saját; orrukat ! I.
Különben Oroszországnak nemcsak kül-, hanem belellenségB is. van. De nraicsalc a nihilisták \'sak-. latj&k a czart, most már a deákság isi fellázadj a kormány elleti. A kiftvi tankerület kurátora fcáviratilag jelenté Pétefrérva, hogy kétszáz deák, köztük néhány pisztol y lyat, ama bégy oollegájuk ksabadon bocsáittatását kö-vetelték, melyek a legutóbbi egye-tesii za*var< k alkalmával wl/^gsittak.
Csinos ^Habotok ! . I
Az olsix eotrevue is hossakban húzódik. A| király vissza akarja fizetni Umbérto olasz királly látogatását, a ki pejével volt Bécsben] Ugy hírlett, hogy a királyi aár áprilisban Utazik, az olasz királyi páir lá-togstAs^f|*a: |Azo0bsn Itt nagy piffe-renosia ursjlkodjk : ö félsége a Ijirály Turint fseiaelte "ki a találkozás ber lyéül, migj az qius kisály királyi vendégét BómábanaKarjsl fogadni.
Ebből azonban semmi sem [less; mert már a muk évben sinyiUtkoz-tatta. a pápar b^ > (király Uóünába jő, ő\' elhagyia B^ibád A király pedig nem: akar á, vátíkannall qoi^fliotus-ba jönni» j í # - . ^
Mig azonban itt a tái^gyglások folyamatban vaqftak^tigyMtszik^hogy Bismarck tóczeg, i kanczelfár, két kivánság|it| látja teljesítve : kibékülve látszik len fii á pápával ék a^tán a dohánymoijopoliumot behozta. Hogy a pápával! kibékült asjT btsobyitja nzon körülmény, mely szerint a.száműzött, illetve elkergetett; pbspuköket
ismét hasáereszté; látszik, habár ő evaisgelist l ii, magsam (?) olyan nagy ellensége i római (catbolikus egy* háznak, ciint a menőnek mutatta magit 1 -. 1 > ,
í)e. as öreg lur elfáradt a nagy harctl)an % 9egéesfégi szempontból* Jüandssábk megv ss4oadságra; követi Gaknbetta példáját, áki előbb szülőihez ment Nizzába, azután pedig Angol országi a. Bitfmatek berezeg az utóbbi ide bep politikai ügyben nem volt Vilm >s csánzárnál, mert a csá-szár igyenjj élkedp s • beteges. A porosz pariáment Bismarck berezeg haza-?tértéig be lesz sárv|L Bizonyos ason*\' ban, hogy as vreg^ ur szabadságra ment és pedig/ mmtbÍTStalosan jelezik, .egészségi szfmpontból", de a világnak mindenben (pótnyeleskédő gonoss nyelve .most a szegény\'öregre ráfogja, hísi»y k azért) megy ő Canos-sábá, nehxtty as uj auiáncs (nem ss(\\s) dobájnynyal az orra alá füstöl j*ne|c 1: • * \'I i : .Oatail Sándor. •
A kém.
Évtizedek múlnak; viszonyok^ nézetek yáltoznsa : egyik - másik nyelvkinciből egész iragok kivesznek jl áume bizonyos fogalmakat jelző ssóv luég akkofc is megmárad|iak« mikor értelmük snnyíia] átidomult, hogy egészen mist jcljjntBnek mint hájdanJ mennynj alj\'asságot- feje? )tn betűs \'rövid szócska 1
Kém
ki é h&r<
Csak togy a klssaokáa * szóval
t on a kiéma t is, s akkor
i tlauul igazságtalsnná vá« j \\ ető ijogab\'ui I j. :
Ratotakémlla legújabb kójtl e^yjk ha< ásza ti vívmánya, hogy ejfeitj!
ii tlauul nagy tnmegtagadást sánást éL ordp, bátor lelj i Hő, hazafias cselek vény |
jelW a I mily pá lik as el
has(mlith kiváló eli ket igén
végre is elismerést talál —\'noha lelőMtesá csak ssakférfiak előtt.
Még. as njkor kezdetén is a^ad-kémkedéshez, bizopy rendesen csak oly egyéneket allcaimastak, kiknek szajkismerete — ritkán volt némi io-galmok1 katonai dolgokról — ép oly . kevéssé ssavatolt jelentéseik megbízhatóságáért mint jellemök. Leggyakrabban szerepeiéi! vágyó kalandorok vagy pénzszomjas fóldmivesek végeztéi a had kémkedést; azon mankát, melynél napjaink hadászata ép agy iomt harcsásssta fontosabb, jelenti-, ségteljesebb hadiszolgálatot nem is- V mer.
A föl lengés középkorról éppen nem szólhatunk; mert akkor nemcsák a hadkémkedés soroltatott a becstelen cselekvésyek közé, de még aa is,- ha például, ha qgyik^másik hadvezér azon oldalról támadja mag as ellenséget, a honnan a szél fojt; mert ily esetben a szélhordta por f&zélyezte azt védekésésében. f^V A] kiváló hadvezérek azonban mindenha rendkívül nagy fbntosaá-. gót- tulajdonítottak a szakavatott kémkedésnek. így például, a nép-hagvoinány szerint, Korvin Mátyás királyi mikor Bécset ostromolta, be-* Icmódto^t a körülzárolt városba, hogy .ellensége hadállásait, erejét, védelmi ii Mlelmi segélyforrásait saját ssemei* vei kémlelhesse ki.
Aí: északsímerikai Egyeslllt-Ál- . Isinok véres saabadságharcsa folytan hiftiatatlan .érdemeket gyűjtött magának Wasbiagton egyik , kéme, sut a békekötés után osságsserte Ünnepeltek.
Á tulajdon képi szakszerű kém-kedéa azonban jegyedül azóta létesik, amióta tisztek vállalkosnsk e párat-linúl vesxélyes, hasafiás szolgálatra, r Bz irányiján dicsérjetes kesde-nlényezij a porosa hadserpg tisztikara •vjolt. A jó példa ssükségkép u tansásra tálált; csakhamar as összes had-ügyétségek a padkémkodét ujjáala-
„Zala tarozája,11
t A hegytetőn.
Aj f ogyt«U»Q i Usslb ss éghez,
Msmsdi srorongí vAást érss,
Mslk kisért, saklst —
Egjj pillanatig nem hagy nyugodalmat I
Iáit a hol litstább a látk.Or, K Líorá csak fáradtan ér flll A tjfuieg átka:
Ah, lelkem sojhlltét itt sem találja I
A sm bár miod magaahrs törjön TlssSábban lát mindeot a fOldün.., A sffrO fátyol
Misd vékonyabb Iksz, s hogy nü s távol...
<St-ott aa eszeresxett mélyben* 11(4 Orfl\'etss szenvedélyben ltí»Ui< el éltünk ;;
A kttjl, s mámort — tudom I rég leéltük.
IQjcMoti immár rémünk — hagyján! ftlort ittijüiik kát, mint néha — napján .. M kéé es s vége:
MUg »•« tfirík még szivünk büszkesége t
M• íélj I Oljtsk itt s romokra, MmWínMk fölélik hajolva i Vmi m sérts* :
A 4HM>vérsk rémes rekbspéss1. — 1
(Jb*k sés4 sysgtos, ősét én msst látok AjlSMéé HMg ts Is est ss 4lmot}
iwd ISMg « liMMOt Vy
Mily véfMttek titkon fslsiikbs sírja s -f J UtüU sssreiatak SfOk sOiét sírja I Prém Jó»nf
Hatvét napja
tfsáMi M képsshS a sis|ssskti goad*-144 ém* hónába, kel Méi gssé^tél ment riitói MUoi gySeyirt marit a Mssfk álla
Dsesoljon iksrasi szárnyad a magasabb légkor hevével, s hidd sl, mitj gyetage ssár-nyadnak as elemelD legyfiaéee miatt (jrfíbon veetitsnie káli, ast dusn viuxaaMrexlietí szellemi finomoáásban.
LerázVa a társadalmi és egyéni bajok gondját, mitj a télnák ssflk korl/|(ai reánk szabtak, az j isten ésabad • templomában, as ifjú lorméssstben kerosünk halasamot sebeinkre, mi ilegbiztasabh orvosság lehet jelen esetben.
Remény ss ember minde^nspi kenyere, mit vetkezéáe otánj a joggal haragos atya mégis némi vigaaakép utravaléjáal rendelt; e ha bajaink kOsstoette arról megfeledkeznénk, hol találhatnánk leghűségesebb fi-gyelmsatetfire, mini ss ujon ébredt fiaíai tar-mésMthen f [ I
E gondolattól eltelve haladéktalanul kerestük Tel annak! társaságát.
Remény, remény 1
Minden ut hoszá vesét s a kdlUnféle motívumok ínég osák egyben eoneentrálód* nak. mit a remény fogalma legki vsbben feles ki |
Őrükké viruló sOld mesé ez. Imiként s kikelet szőnyegei mély annak lehelteién ezer mag ezer astnkel Kiflik séemUnkbe.
Ki as, ki OrOmmel ne OdvOsOlné a kikeletét ? Hol vau ember, ki aa évönkint es idéssakban mcjgjelonS virágvasárnap) s pálmák yüanepe nsgyszerU jelentfiségét be ne látná?
Sokáig harosöt viselnek aa elemek a tél fo\'yamában. Világosság és sOiétség,- hideg és meleg kűsanok egymás ellen: . a ki-engeszteiddámek reménye tllnni kezd a mesei gazda kétségében : végre bekOesOntOU aa emiitett nap j meghozna a kien^eeztelSdésjelvényét — a pálmát, melynek nyiltávsl meg-erta a jégbiliaesekhe vert patak s sjra frigyre lép a partján áisselgé nefelejcsei. BákétkOt a tél a beköszöntött tavasszal s követi mindegyik rendeltetését.
Isms s gyéselam tlnaspe,
Vssetk már most tskinlstünket a nép müliéissk ssilsksáslil és sssstvedélyeiiél as alkeoy sslnét viselő és korbsi wtdön a tet-
tek OSsseOlkBséss s kisngesstelfidés reményét is meghiuiujni látásik; nem lsgjnk-e! ater-méesst előbb oiulitett«UJrvényaerüségét ott i« feltalálni? »\'\' •\'!
JLossÁlli a foldrs ss Istsoi ige még testest! Ive s az iirok Jscussálembé vsló bevonulása, s pálmák Uutfepének c jelsntfiségteljea | inegalauiiéssj msjd, as esekbol f»Ivénlány-j ként eljOttj halála |s. diósé1 feltámadásé által látreliossajeéen, a^ emberiség ssellemiwetére irányadón| szolgáló nagy oselsfcriiiényt, as embéri ndn |megváltását, mit jaz\'.egész ks-resstényvijág húsvét tiapján Ünnepei.
Tehát a katholikus vsJlás e titokteljbs tana, a legssehft nositiv terméeseti példávM-illus-\' trálbstó. Iliként as isteni ssQloknek tsseuvédésé s didséifeltámisdáss által (étrejüttk meg-\' váltás, as ember bed aa eaberioek érvényro-\' intUtása áltál egv ]dicsőbb és \'jOrOkOs követ í keaménvQ korszak hajnala deiult as eddig sssnjaaoáé embenségre, ugy derül 4 ssép^ és anyagi eziteneiiak oviráját magáhkn foglaló kikelot s termimet gyézolern Qnuepérs,\' k reményt sorban bemuUtó báUnákí Qnne-pára
Es tehát a talaj, mely a osirét léblébk.\' fogadta, liógv nyátjra jutásig tersbélyés fává nőjje ki magát és enyhül\' szolgáljon a nyo-maasté hltsékben a napi iársdalmsk súlyától kWtlt| síéberná.
Éragyl a hijsvétj a msgvált&| nagy mnnkájánaa befelsMse sson ttusj, t \' OMsemOerjség bolddgulái<át sselíemi té^eo vsti ban
üUsj, ipsly iflflltti
hivatva Ujle állapojhan tartani ! aa áltál, hogy a bóldogitásíosirájit ksblébsn fává, iségem világts liUetleSakeu s fiává nOjraijs, n ílytfek áfnya ipindsn Ooképytss jelentsesSueli elesztj) s negy tettekre edso ok gysimnt ssolgálhat, s ss a húsvétnak, ja itiltásiadai dio«6 Osplá nak gyCsetdi Orttkj jelvényé 4- A kithsusi vallás.
Klnsk poo as OrOk •égőt ?;
A
fos lojiit; lent Őségére?
ssive ne éresné á[ s >n*(jr na* élet íjsjuslás érqjtholo jbóldog-
ss ifjU s talaj több t
OrOmmal vss il kesébe a nap jelvényét, a M-
hány gondol uxkis annak Talányt ss sMUfk, !oly talán.y,
melynek iu ■em.redig ImlllistntÍMii Miliői teául kiV esijké^ ma •Ll tla addig í síi H a FI
tosl
ii |lsj|ését nem kísérlik meg még! i ily szép jelvénye marad es Or0kkj| i ágnak 1 a mjigdiésplllt isteni ige sttbsn koporsójából; s miként a kis gjlban foglaló tojás uj életra bof lakóját: tigy esabadulunk meá kéwéke 1----
hol, i ha a sir gjtrön]
as a igysli . hs rsotia ssavára nwgrer
fórrá i
Jftfitt
tnek, mg Fordít i tllhknt as illik forrásé*
Ritka ssiáli és as tslanul aaoinl1 vdn i
Vfcjl
I Miitéli nák dontít
njósédtak a lat hafó tét aíiélrssdsloi réisáébsn. \' j , H es i Imi MgsseiiS A khs o^oportosulá »i iij»li látásé ben nsakha eliysléssel hng jas esaé itek késbe lélni[a békdTi kjvtiU a bé nmgskba tói sak mpt Its ismé;
I i Vajon ki megéri i nagyi pálma vimsatér as sábos, — s toréhoz V
i Hiván sen födOalie^l méntt nvuj jKérili
tánniituii mk már
tói is uj OrOk éjletrti most gyenge toitiatoj
lwt ; . ti d/ t "—i
< mberi tái *sdalom oselekményef ra.
eset, liogs Sa egyén e forrásban Ossses emberiség képét zavart lliotné, UHllcUs zavargásban tartjfl as emlleri ssenvedélyek egjjl ányu thMseQtkOsései. t a kereisiiány vallás alapitásáj •folyású Jkjr*st«káhan 0sssehal|| i.omberlsw jelOkalsdására gátlói] yesókl MgN* lArtéaik es azóta ié agy emoerieég kisebb nagyobb
llapot ouibtjri gyarléságsnkbau Mtüüóbb Uisényitékát. bb nsgyonbj emberi gyaiióeágoM m la««aokati|t égy áthatolhatlan] hsoa ké)jél|nn áll elénk, melyj] tar kitör n zivatar s körét tán fenyegeti.] így tart es >ttovább]j yesség fákltiíját elkertí valskili ngadni, s ennek világánál ásom\' fettételük*. K^égro ea Is sikerül le olajára; ja Oépek látván ön . se nyu|taaak békejobbot egymás] as otítueri társadálemban Is] la njsgvátlM njagapstos Qutiopél lesa-e\'1 otujtor a .Tüld kerekségén! i ns«semoe«isáS barmoniá|áaaw Uinepét, iueiy mkalommal isméi ambsrlsés \'os rendeltetése forrá| felebaráti] síjsrelU gyakorlásánál
tos. de jmoá lé rsl Mjn .ttOu ana noktl ik. aaárt as ejubi
körünkben oehe melf erre r»>
i tettek la véné
jéá o nagyssNrO ímemány megnyerksléseérti de kérjtlk Öt különösen, mist msgyarok ir tftiét, hogy hányi vetett, sokat sakíátott szegény népünk közt engedje söldetni a kéke ol »jágé, melynek árnyékában honszerelem, Itt BSMiy, ■Sféeéct, vallás és mimfaa sgyéb n< pet vagy neoMétst nagvgyá és diesflvé tevő t< uyesé v\'t, virul, [s jhalad rendeltetése Isié.
Ki lehet azonban a boldog halandói inek Ssninte érsés sugalta kérését a magya-rdk isésne moghajlgatásra máltaija, ast esak 5 maga tudja.
Ha igéóytelsn fohásnom, mint sok más nem lehet kÖzMetleu etfiidásÖ, add ék lstao h^gy ne legyen e^lÜ itesssol
8*0* Ls/es.
Az elad zenei nevelés.
OOUMOD KÁROLY-tél
A esne nyelv i és pedig a bangók és ei ek sgymáaltoa yalp viszonyának nyelve. A hi ugek maguk námj elég*égesek arra, hogy a aeeét származtatták í asükséges, hogy egy nUkösöU bixonyés jvonatkozásaik kg) sasa, m ityek tzenel kipeeségok\'1 •tangedksUee k§> vi teltuftnyoi, Ita inégboosátják nekem esse O^ologismust.
AItangók egysflül még nem képesnek se-hét, vslamint a stavak magukban sem ké-|h sík még a nyelra. A snavak megak mea ■ d< tet formálhatnak osak még, vagy pedig a mindatnak egy rássét, egy saóval osak ész-irtt akármikéneo alakult viseony, a mely, h< gvha a ssavak jónkat kapoes által vannak tű y boftlsvo, aa ésjslOrrénveinek megfelel.
Igv van sa a haagoakal U, a melyek ottik siker lessnek {raléjában zenévé, hogyha bpouvoe törvények^ek engedelmeskednek, a itvea a laesaakésti és egvid^jl predno-Ilit vsastik. Kgytjdüt osak akksr tarteeaak a mávéssst és a mmI nyelv birodalmába.
A mm tekéi áyotv t ennek a.tulajdon* eipiival hlr, lehel wvssáL irsl tanllání, át* f« diUiá, mint mksdan más nyelvel, fstfsgiak k lakkéi ágy mini Remeinkkel. Csak egfUi k lömböaik a tutájdoáképeni ayetvtll: áraik
k.táeá. JolgtitUk i | a munka iral tr4«]t aár la éesltlheWJ.
A badagyéreégekoél külön g»«> tály vm blrfitt<k»ve, a mely a kül* államok térképeivel fug 1*1 kötik* Ennek * béke hadkétnni, Kö«é-fdk tartótnak k kölind varuknál tnr* tott katonai »atlaohé"-k ís, a kik voi* ukép aton udvarok részérói njiudon-aemö kitQntatéeekkel elbaímonott, alkalmatlan kém*k. Mindezek munkája, kivált aa elsőké, fáradalma*, n«hé», gyakorta kellemetlen, ámde távúiról setn veszélyt**.
Ha egyik-másik utazó-ügynök-bon, ssorgalmas mérnökbont figyelmes kéjótnzóban, a; azsflbad termé-azetet ímidó festőkön ás illaté állam rendőrsége a i kedves* tzom-széd valamelyik békeidő béli liadké-mai fedezi föl, akkor stépeeakén aa ország legközelebb; \'balárára tolón-Clzozsák a Isálczázottat Még caak jármát .semj ütnék, panaszt sem emelnek a „jóindufstu- szomszéd klll-ligyérségénél; hagyják békén a* égést dolgot; mert, biaaen | ily rsetnk napjainkban már legkejénbA sem ato-katlanok.
Ha egy ka\'onai ,)ittacbé* nagyon fa feltűnő kíváncsiságot, különösen fokozott furkéazéat árul el, h\'a tul-buzgs lomra mutató baklövést követ fii, akkor szépecskén hszabirstják; a hol aztán uralkodója teU szolgála-taiért, rtndesen érdemkereszttel fejezi ki háláját.
Máakép áll azonban a kérdés a hadjárat alatt Igazolja bár magát aa elfogott kém, bármily előkelő magas állású tisztnek is, hazafias szolgálatinak, veszélyes fáradozásinak cstpán egyféle jutalmazása létezik: — a fül -magasztalta tás.
Ha törékeny ladikra bizzuk él tünket, hogy szerencsétlen h a jó löi öltöknek uyujtsunk a^gélyt, bátor tettet viszünk végbe; ha szikrázva égd, recsegve roskadozó gerendázat daczára, izzó zsarátnokon kérésztől hatolunk • valamely idegen csecsemő megmentésére, vakmróen cselekszünk ; ba kötelességünk megszegésével, a kapott parancs ellenére tá-fnWdjuk meg az \'ellenséget, bóaileg viseljQk magúnkat: mindez azonban kicsinység a kém működéséhez képest. A bátor hajós, a vakmerő tűzoltó, a bős csapaítparancánok kockára vetik ngyaa életoket; biztosítják azonban adagoknak — mintegy kárpótlásul ~ a legáltalánosabb brcsültetéet, sőt valóslinüleg — elvesztők egetén — a részvét drága kOftyeit is. Megfő rditvai áll ez a kémnél 1 Ha elfogják őt, a kegyelmet nem adható bírák halálos Ítéletét sértő gúuyok
kftaOtt Mjtfák végié rajta j vigasz, rétavétajrilvánulás, tőt sajnálutás nélkül kill meghalnia; és a mi;\' rá nésva a legkeserűbb, gyakorta félre-Oemarve, meggyalázva: meri szólania aetn szabad. ;
Bátorság, hősiesség. vakmerő\' ségl mik vagytok ti e halál meg vej tésbez képest, a mely összeszorított ajkkal néma nyelvviol fogadja a becs-teleuitő balált 1 Pedig gyakran még a báladátos megemlékezés aem ró-haíja le köteles adóját a> .oltjint* kém irinfrában; mért halála hélyé-ről, részleteiről mitsem. tudhatni meg. J \'
Eltávozott körünkből; háron* szqr-négyazer már piClldöti nagy be-cili, fontos közleményeket, aőt [kía-sebb rajzokat is; deaiuUn hétszámra kimaradnak levelei:; mi hirt aem kapunk felőle i valélsirtQleg meghalt
kéle tatta nunkh
ttgjré
t)j»ebb rajzokat, illetékes bol
A yfires háborít befejezték;; a Jiadífotflvok hazakéi Ülnek; de az \'(taftlaldnpió tiszt nem tért vissza. A
hadügyéig illető osztálya fekete; lappal boritja be |az oltünt nevét melyre arany betűkkel Van irri;! .Elesett a becsület mezején; áldási leqgjen porai föliítt-*
Vele szolgált bajtársai összegyűlnek, hogy, egyikok omlik beszédet taitson íblOitk
A megható ünnepélynek vége; a kemény hadfiak, a kik ssá^szor meg százszor néztek már szamliunyo-ritás nélkül a legrettentőbb halál szemébe, konnyezvu borulnak egymásra : |gy Ünneplik az eltünt\'baj-társt. 8 evvel azután hivatalosan la el van témette az. Bzomorú, lesújtó
A mai korszak kéme) Mindenütt ott van ő, a liul valamit kifürkészhetni. Tjlr nélkülözést, daezol a veszélyekkel, megveti a baláH. Éi ha legborzasztóbb belyzelelbeo olykorolykor ekzébe jut azon félhető vég, amely őtj fenyegeti, fájdalmas mosolyra vonult ajka tsftndesen a(iaog valamit,! melyből csakis e szókat! hallhatni: honszoretiet.
Valq 1 nincs és nem is képzelhető májs bdvforő a legtisztább hon szere* i tétnél, nj mely e kivfllő képzettségi!,j legesebb rom^nyekrn jogosító ifjakat j azon vesiélyes szolgálat elvállaláaára késztethetné, a molynék jutalma — körülbelül minden harmsdik esetben; — a bllofa.
£ut>pa békéjének fen tartása jkét-1 ségee. Az orosz terjeszkedési politika I vészéiyly|el fenyegeti hazánkat is;I de azért bizzunk igazaágoa Qgylnk-! beji, erőnkben és 4bban is, hogy kétneinlt iaz orosz várakról, hídfőkről! és bádallásokról\'igen sokkal tO*j
t járó oroaa aégénpk birto I 8ttkrén
| fc4rk4jieket jut-
fU« mtfái I |vf
kéjn ekiaczár had-
wt ]sy Kálmán. 1 I • 1? \\ j
J Í i
g^pi hírek.
lelyijés me
Idéijáráa. A* litobé napok bijn nsnk vjsl/tmi Htotaté médojij válmsett M0járá-snop. I A née mHag usp<|kat kétsssr sgr-máMlla tOkbj órái m6 válutta ífd, aaétap^-dig mjjglehetfiieu hideg vuikQmiiáaea ssléa-nOvéayset szépen jnaki [indult; a mell bel atália alatt a mjlSIésDsk s nagy e«aoM volna raáiik nétvd. l|s mest egjMvrt* a (arv ismét paegfoaxlána la j« termé* Iránt táplálj vérmaé reiaéoysiidíjtsi. Mtfls legyünk ksijytUsnA «rról paoasspHediji, IioeJ ine-géihr lOldnivilé éoiber sk liflón iimétj csaMt kmjotj várak(jaá«áb«n, meri egy ígsoí jé Ur
kínt. á ni Isgjoapok esanás voli
jm
által
éraho avitái |g«í m fiKyoi kói t bsoál
wló oazipndfi biionv lixoiif reál férne. - A nsei\'kanliMl itÜzo1 té-sgylet
, . JVnk
ináról, tfáij most is nék I ilietnna kifejexéat a\'nagf-kanisaal jOsolttó toi isi lesz]
mpoi
belyh li kisdeunevelílegyei j
deSéei d Wm bo^y
ellen bojpr szebb bmgó
Ugye skéneti halad, meg ftkincímk M7.ótk}l iwen iassáp nemas ;ja botfai áldozatát\' drb. i or»j»-gy egy esálig aa eri dméoyt anjiál is ink t\'t áltü ss egyesület oly « jut,\' n ely ot Inéaj a kom< I is biztéüitfa. FOlM k as orodmény le^s juUtlina! as oz irdpl Somuiéli t<5ríncz ui ték[tárét Alább küridjtlk.
- Tenploiuslnliltsa busgösággal kós^Üpek a (uisVétünnop vállás jflnSepe ez. sokakm qézvs a u\'k s vkjliá aa iatsu i i bennünket sok és nyuzaléoat ntinq án vannak. T. olva linknau kivánank tl
A !»" nepek volnál váltan békét nek li karnri nspek
- (Hliajalss.) a » nSsgyist alansaabályai |a íben déllka elláttattak.
-- yftijftejláereat( A egylet nagy-Maulasaí yái legiité^b larujtt (diósén |t
Inmely dazÓKO désak meg
7ereS\'Kereezt rálaaztmánya Íir«||idbel| Qgyet bal b óvatván va-ii malaUág rsn-B kiéget iutézke-megtéujla yógett a n Ü] bitnttságot kérte
végese t. Ez alkalommal
i«ly ma (pénteket^ ezérdokben tildét
- AsIlUtel ■ Zárssámadáftát imttlat|bt|és vagyoi
kinjatatás ) frl ff kr., rgyenirg k 3098 frt 12 kr. U
tónak galmi
A iforkalmi 73BOI
maksd
vagy nem é rx i k. És méf(i\'p habár nem Ur oly kizárólagos szabadalommal mint a nyelv, boffy, tárgyának pontos ós világot fogalmát adója kellene (t. i. a kópét vagy as eosiBÓt, a njely tealel len kép,) nyelv fi i* é« azok. kik bsasélík, igen jól értik azon jelekel, a melyekből Összerak va van, ha nem azon ér-zelraet és gpsdolatot a melyet kilsfeznak.
Asoaban, ba meggondoljuk. bogy mily bámulatos kfauyŐséggel ós esodólatrainélió gyorsasággal tanulják a gyermekek a nyelveket, nemcsak anyanyelvüket, hanem még tebb nyelvet is) anélkül, hogy az egyiket a mánkkal feleserólaók, akkor nem fogják kótségbevonni azt, a mit a ki}vetkex5fcben a cy^nnekaak* ale6 senei nevelóaérél akarok mondani.
Én azon ssareoc«óben réesesQltem, — oly szerencse, mely mindig ritkábbá lesz — bogy salát anyám volt dajkám is. A asop-tatás sokkal jobban tartozik a ueveléebea, mini aat binnék. Ha nem; is ugy mint a nyelv átvitele as jsssmókaek, mégi* nagyon való-taistten ssáttos ösztöniiíO* hajlamnak óe te-betaégnek átviteli és elSasoadiié eesktee, mely a gyermek ée as anyá — baeottlatoeoa gának annyi vonást kfllcaönOz. — Ha most már aaan ösztönök, hajlamok ós leket\' ■ógsk ápolás által (ámo^ottatnak, "lökészit-tetoek és gyllmölcs\'izSkkó tétetnek, öntu-datlaael ia teremtő és vesaté hatalommá liseaak, ssalyek aat batárosaák meg, a mit bajiamnak nevesünk, i. i. a hivatás baj-latnának ée bizonyságának jele.
Anyám kiváló s*na£ képzett •éggel bírt. 0 tabMt kasÖU aeaal a praaeisfévaTés me-tlniáiliaa világoaaóggal bírt, mely s tanítónak •élkalSehotten a mely fi {neki megengedte, hogy as oktatásnak sneeLelje magát, mikor atyám halála fit fovagygyó tette s neki más fagyot* aem maradott, mint két neveletlen fa, kiknek agyiba 16 má«ika padig (ón) öt éves ttk
Anyám ép oly bátor, mint okos óe ór* taémos vad; aaórt saonaal Inissáfogott a ■aakáliea és ót aeawaÉára saép asámn la* aétvátfek iköróWn ór estem magamat, kik atyáai Írása ftaprél-napr* tobh ós löbk ór* ieiwt óhi—tetiefc távolabb körfkbaa la, ma-
>ral égy Mleme, uónt állása ée tokaisóge m+ím afáalrél amágy la WkaUeit,
Itt vsljt aa, aM mit iwsgi korbaa
anyám növendékeinak soiemeiben már (ilöre-baíadoit tnuitvény Valók.
£s pádig aaért :«mlvisl anyám tudta, hogy a aenni nynlv alkalmat arrra, tiogy énngy tan|UtaaaóU mint minden más nyelv, tehát unit-ványává tilt már akkor^ mikor én még w ciemfije voltam, mert a | hangok ós etavakkal egy idftben ismertetett meg engem. Eb bfil as következik, liogy a dallamok, intsfval-lökj ésartvsvóee nálam ép oly gyor*an történt ni"g, ha néin gyorsabban, mint ajssa-vaké, melyekből kösöMóg—an a nyelv [ alakul. As kiilönbon .eokkal\' könnyebben érthető is, mert a isenei jegyek jós különféle vonat* kosáttik fjégielentll liaÚiroltabbak/ mint a tsavak (a tárgyak és etjunók jolzésoi) jós a
"•WW11 iásaban össze
mi kor a loll Ö ií fél o d al I ajii ö k al már egybás-léi megk Ufi)iuí>öztetni bírtam óa ismét ráia mertem, a melyekbe ífllemet ringatták c ós nemcoea aj dal\'amoikat atagukat, liánom ason kiiaiaséa óe ónelem kOlÖsbsógót| melyet teám gyakoroltak. Álljon itt egy próba:
j 4 Mindazok, kik etijk némileg ism«#ik a zeqe elemeit, tudják hogy váo agy ItangWgy, melyet dóinak fa) nővérnek, hogy agam
yegyzeiok, m«lyek Őket a nyelv sltku-íbah ösasekoiik. Slág nem tudtam beszélni,
melynek alaphangja aa dk Javában UmétiMik Óe a lianglópeeöt bezárjsj Azt is tudják, loil
Miuti
I olö.
In ag]
napon alkalmam volt ab-
m a (fidaszal scala) hangfpk vagy hang|éte*é, laváu
_________logv
a tanglép«|t\'í kemény (diír) vagy légy (itioH|, aeneriat, a mint ters-|*< vagy sext-je az álap* baeggel együtt nagy iagy kis Intervallumot kópez. A lágy intervallum vidám, örvende-lee módoo érinti, a ittjali inig a kiosi alöbb a **om\'»rutág vagy a komorság beny(imáit idézi I w.
j na*<
lakunkból ja kolönfófe régi dallamok egyikét hallanám, a mely valépimüleg szouioruabb\' aak ttjnt Ipl. mint a többiek, gyermeki nyel* vemen mondám anyámlies: Anyám,anyámI as agy énekel mintha sima. A dallam jszo* more kifejj sétére elég jellemző aa. AUkor méjg nem tollam 3 éves.
Mikor est a gyermekek ded adomát itt elmondom, aa oasa aaórt töilénlk, tjogy megmútasoim. mely poatoa lehat belyeteo óa l0Miiyan iagókony a gyermek a hangok agrUftlaé* iránt; hogyha ftllo tsUletéaatGl keédvt van liossá*takva.
seiwes lálOga me, taláíji Jadin
losaóg
gotJ\'i
hog»
iljályai
hogy fiáeS fzal
fí h\'oj térfal i zenei makókk
gesan Lizoöy nak s fikot g
bél, a kik ha kálk a kat hamis, baoyoi vélt a
ólt II
nésva, a mint lényege hala.
««7
Knged.ek másik bee
•onn*m0
hogy gyannejkk oromból I történi
truetjo! eá|"a I bot in
in ittashót mond
ik Oldött
nagr-kaa Itt b&oiUág
tartott Qlóst egylet a ügyében/! mely ajk doninál as elfila-
cjilliüijtiikon este 0 ójának fel
egállapaéedk határpj
mmel .kitéijuk sz (1 syetl ós idpközöjá-rteeilMp fogjuk olvaómnkjlt at (Így mi-remény Ont
maci Majd
asoi
ipgyj as ünnepély füleihez nióltó és
(Khd«dtevelilB|^«saisi) A
ROI
IW\'ÓI-tok
{ótókopydsóln máj a választmány a
népi t, aa léi
et aorojátólr reo-i tífpokliun kez*
Idéie. RoméljOk, Igyur.f mindenki liogy a 60000 fog kelni. Esi »b oliajtjuk, mert p tue birtokába abh eshetöeógek (et mondanunk, gyéseramind légii | fáradhat lan a I ak| is. A sorejá-
6 megölésére.
e szent üu-mlérós napjsi ni viselés meg-jajtól s ndua nak, kik en-•iiinl nak éá mun-ld(É, dorült Un-
pztgróthi izr
{ben ulatáfi sára
déluQm taitj
a meg
mk IX. évi 0s)e-Blijdeet. 81. itr-tjiérlhüét voltUk. A bevétel:
kint, pénz\'án |>l6rleg ét va.
bamak el lXat éves vokám akkor, de ^s egészrí igen jlól j»mlókezem
Kbben aa időben ólt |v ;y Jadin aeveattO Eat anyáin egyszer megkérte, hogy k megi egy kis tanítványával akarja fllertotnij kmek fOlót ély gyakorlottnak hogy kálin felkölti ja fnóts óidekk Ijött.
Van Itfl agy kis fiamlaondá an)ám Ikiflsk agy léjssik szép leletaége van sanftre, s ba aajves lesa seurf! felfogáu |s jialíáta nóbáty próbáját qijiglifilgatui, talán érdjiko ni lógná
J idin a pongorálioa Olt. Anyám nadjg a aaoW l egyikl ttögleiábe, <«ó4áo a háttól\'-pénl] á litott, afesómmal a fái iMosj L - monaá tnyáiu, hsí sslj jamlt t jgtönösbi, vagy sl|álksai |, fiam iueg-fons nondani injóly hangpa játszik, s mé lyikjbejniagy ál \'
J idin valóban meg v
(Ili ló
iM s\'
Ibi
M^lvlydl kisérteá* bÖl látszott mogjpfölU vezerlis tévedtem Lvoltt il >o0l ném sst IMistjáml ÖrsdtaatatnI,
)Vq ason bis-luiuden liao-é. a I nélküli,
kópaéte i eaerki
ftll korai
tjevolétéie sí iráuj v y.a laiet ^ yelvre beavatni, mi faóket kokkal nagy ól leb«k ftjleezteui,
váló tekint ijbö.1 ugyanaac i
törléuil
o«y
t ra|te|t képe«ségal Is
on gctidoikodásuá erm»|iorukban ró rfeailbflékt latamban nem egy wldi mit állítok, ismoiilim ilssn énekeltek, tn Intén \'Hamisan ntoltál. Mert nem hanem a hangnemdk itely kezdott < ll
r á«H
jblbás ókieit ijónyegeá dolog tabá hogy hjelyaa
ha
a estostnm gyomn hogy t ital a,
i aa oka anaak, b a flzlni alatt i VL*
^dvet Itietinvsk vi óstea.
ndö agy m* (eoiapotité) .De biaonyoe méoön lelmt a ItaásiMjit, s a saáuiu gyet^ aa kösönsV ^Ikálommál mutaikosbat melyben
(áttam ab* ^hiniókekét, yáik és daj< luk óa halláau* ;juk at, ami travsvése és
XI hamis i fűíytáaJ ágrfunak ftlléro !g{ rááll
óltské tel jusaen
0| )M
"al
bnloire nóave
sá a kis Ina* ii l^áíib,wnyáík-
fyoa kimtlaláaáhaa java: 15375? i r; n|delkezét%a álló oyarteógtM
kr, staín könyv
Saháíbér Fléríáa/ - - A
nMéefei ______e i Mo
A nftpbeék ílmos A-i sielnöi
fcjeí Scfraua János; pénzi4frnok| fwía-ü
rénytá italai et évi rendes k 0 a g y 0
folyó i
meg, ceóak
kartskpdeliai és iparbank hely ieégébtl
lyre t. Irészréoyes urst van per tioztafettm megliivní: A közgyf g) ai r. i. As igkgatésíág jelentéee a i állapotáról jMtjüábán ée a lefolyt év fc A ftlQgyelöbizottiág npeaolalban aa elóter évi ssifnadás Metti határozat. 3. A baotuég ó« a közgyűlési jt bijeletiiö három tag megváli
tatatadS könyvi b. Aif rOl as vétket-
lUgveiíplzollság ós as igazgató) ig k alapszabályok értelmében kiló| Itt k tagok: Hiraeltl £tle. Lowing f 1; Ilf. liel reyor Lajos U Vidor Aau h ilyeit ajak választót vagy itraé ime ;-A | mérleg e a felügyelő Ibiaot-Ncadelmi a iteih
urak választ sági jel intók a
Mir stt
orajag szelvén «gj> h
fWP |
omr J kaei
•Hf
ss évi
káslissl
vi áéril jió 16-án délel/ítt lé él iktrm
rtia
Ulallt flzlstí jele b a»zte:t aaav v
I iz<áa i
In-
kera^edelmi a iparbg ík lyiségélan inától fpgrá bármikor meg iekit I hetö. Kelt Magy-Ktnlssán; a Alrdérmivón társulni igaágaiélágának Í88JS márezin 24 4" (ártott llóeeoeo. Az igaagati ság.
(I leinti verőim). A német proft soro kikkel löbotzör\' foglalkoztunk lapunk mu i esskug; an | megjárták, oly módoo, bo| y ily nek m< gnk sem képzelhették volna ; áUépA tűk vó| eredményéi. Pozsony városénsm kó viselő t islOjeta már nyilatkozott, mélyet rp-solutipt fogadta, el! A sz^pesség kemény óe mari pmynyal\' utasítja vitsza aTnéi Schnlvc "sin kesét, most pedig legújabban a I város n toiet lakosaága is kend mozogni; ikzáfias érzületének illuslráli anekdotát mond el as .Egy ii táretaeáikke végén. A hallgatlak a budakeszi bírót.
metek érdekes legutéb b»u ki
kórdéer i, liogy milyen érsflletOek,
alle guigeainnt. — Nur der
der veplizte KeH : No, i«t der ein Bel i net; j|||
deiter íjcliwarzgolbor is.
Jólóketyeséln nttst tokját ovedelme sí ni^y-kanisaai kiidedi e>0let ovodáinák berendezése is l»h-a fordittatik. Játékterv: 1. 1. E t 60.000 ditnib sorsjegv bél állj A hdt-képet, jaelyjk
2. §. Mindea sorsjegy va nyerem inyra ogyaráál jáUzik, ha nyeri, negssOnt jáiatsni. 8. §. Vsla a szólón ssámjelvónynyel bt olajnyomatu pecséttel lesz Dgy a peosét egy része a so
ell ? — Ob er s Rebell is, ber dee váot i, Jatt er t
|lát iwr®
esik, másik róeao pedig a stelvóuyen jyiss marad. 4. §. Ugyánésnk a sorsjegy vfll ell mörn dym,bornyomattal. jtjlblte meg. 5. §. |£tan sorsjáték 803 nyer tarialm z, Össseean 6000 iorlnt értél remény lyelí alább kflvetke^ kimu
6. A h iz&stiál 8 nzcreoeoekoeár álliti
kösfll as «iloo a 80 sorozat sám^t,
a 1-orajegyÁki egyea sorozatbe
melyek mátodil
számát, a Harmadig pl«dig a hjliiiüi| nyeretm nysráiuot tnrtalmnus. Mind a aserenetskoáárból egyszerre óe egy a
fgj ok ki
^gy sor sorsjei ssámo gyeztetvjén kotárbó \' sás Utál té telni, nyek é
1000 1a m
három ftjBtán
)zat] stámj[agy sorsjegy as^m s a móny-
aneee-
á széfet ás így kihlásOtt legkisebb o) óké 5 forinL 7. fi. A husáso rom árvs kjU lány eaikOsli bivstaloa I sóg jalenlójóben nyilvánosai néáiyek a jhuaás után 8 na
VI MZ tud
sa közt u A nyer imó^iyak •orsjegy
hesi lmx inlitás uielmt Nagy
dodnove Ö fogtak 9.
vehetné, gyet béi ii egj-osUl sorsjegy reményt lett, k i további koldendi után jegyaóka jegy sók mentve eladaiott lyek a okból fel
11
nak nag, ésűst n klr. fém a husáa Kanissáu ás hol T doikodik jelenteni
martoiéagr
frt
Umál, i tik fél.
e eső nyei;émény V a nyer \'fqgytáig ti fognak húzatni, mioseni* • a második esi kjliusott sorijegytaám mindijit lm ussákosárba u]bél
láts s t hselvény al Kagy-Kanizsái:
egyesület kiádor- tttezsi ovooftjáhau íualni.
Ila valaki a nyereményt,\' i i| nem vágy fi)l nsfta vétethetné, a nejtve a nsipr-kauissai kiadót hivam
[táléba beküldheti, tgyözödvón,
;ón. azonban iilaláaa nélkül,
óvatosáé É mel
MMi 11
aoalán
Jtitjkánl_
viilííditágár \\ lloküldöii erifii költM tetasaég eí
mag. IU. |.||A lmzás megijrtónte 1 Ihiuott aorslegyak óa nyerőn fú bijlapok után kösOltetni Um miiiden oly! eálruaité holym I 1 icÁllldiitik > hol legalább 4 ■jH\'sjegy ll. g. Mindkton nyereméaylk, me iták után liároai hónap alatt)! jbárm nem vótettojk, aa aeen válls||él ál
T* ^ ^rnmó-
cal há-
áidság
0
fpal a BOfV-
a kis-
wrs)e-éevslö hol a atye-
Ínyek sot e bér-
(al kitilt itt liótókony
iowa<
Sr
iáira fordittatotlu ijpgy ára 60 kr||taak-Itaást tilos.\' 13,1 A. *As nytárgkak valódiságát jja m. ivatal fémjele igazolni ttpg|t a idapastaUj utébu nagy-kbóva lettnek j iniaor
[IjPP ■ obb ároni orqroónu laf hivatal lÖtit alöbb koassemlór adói
f°l
ól a bisaftság •gy a hátai la 11 U Mel
LP
Mert
oly formái goir-birlapokbitu I eleve i dolt Ifidü köaönáágnak
tudomásó ra jutlalja. 14. fi. A ayorertiények kiraulatá ik\'t I, t flinftramóny 11 ásmiéhrre való ttlMt assisii kftalet á 1000 Mi 1000 frt 1L 1 aaatall késeiét
főnyeremény 8 személy ra vajé aaOat
■miAééééh ur
á 800 1 pár két 1)1)0 fri IV.
gyerlyals^ló á 90 frt toiltlU óki
mény n6 frti 150 érá (8 \'25 nyare
760 fa.
evöotakö | nyei lat á 10 viUa s k 100 Irt éasaeeén
frt 300
ága kargyarty 9 nyeremény 100 frt V. 8 hy ler (8 példány) i á
[U 1 16 aisrió I lét-kói
értékben
t VI. ft ny^reménj^OI araijjr steb-
i ) férfiéra néhy 25 /ifi. 89 ny — (M pfk) Uk
100 nyerőmén* 0—0
Irt 1000 frt.
máiba állé
J60 frt Xto M. VII jt asebóra á SA forint aiuény 160 páii etOst 80 frt 750 frt. IX. r oaamege atM kóes-
léO.nymwaiiykH
Ost késalet ál O 8081 nyareméty l^IaaiUaiieei, évi
mifiy kés, yj Irt
édbo frt
T*
Kooh llíUlyaó agyatdati alask Viéeraó1 Gatmann Jíwirig m- elnSk. 8o ^eíehLSréaes egyesületi gondnék. fiátorf L-joe tgyeeöieü
tStár.
— Maóssai A mint már MnÜtetilk Oeröfi Artdoi saíntársuItU holnap (vtaámaW) kezdi mag elSadásoit Cespreghinék : .A esói 1 asszony koqsiee" ezimO népszínművével. A ját|- • jak a iéMré társulatot a közönség meleg pártolásába*
— UIIJ mmlka jalaot m«g Bteiti Zrigmond |rtél. A darab Oeltei Oufmami| Vilmoenénjk ajánlva. Ara 60 kr.
— Tspeleiáa eliamtróaramólté buzgalommal (áradoznak azon, nbgy a terveaeít Baceányi-emléket felálüihassák. Moet készének a #SzÖk|ítt katona" előadásához, melvft április l5-4pi tartanak mag ngyaneaak a Ba-caányi-tiobor javára. Kfismaréat as ily btf-galomnak, malynak nemaesóge kétséeuevos-hatatlan. AÜcármit mondjanak az ily Jilatlaai előadásokral, eltekintve áltól, l«0gy eokezer jobban .menük a mórtéket, mint némely másodrendé vidéki szintáranletr, azolgáunm etek egyaránt a közmfivallaógtiek, a hasal ságoak ós |s: emberiségnek.
— Éikelrts ••meremaa *ar <«t stefllni Rómáiban, mely e len aironban a náf4 ioggal ós erélyesen tiltakozik, mondván, Hegy ny kOrOliaóayak között ő BúmáUn nem maradhat. Ázt tartjak, begy as njkor ezén étodaboearaitak nemcsak Rómában, hanem ma*uit ii eikfIleBe tiltani a gyOlekvéti p-got, nehogy bolond hóbortjai még testületi kifejezést is nyerjenek. No már esakagyta pisZkot anlámokat ver az emberiség szélje-sen Ossll folyama a tizeukílnnczedik század utolsó tizedeiben ujászOjetett társadalmi ée politikai rajfcclio isszapoé medrében.
— Hagy an épít sxlakásat Pa- . sony városa p Most rfogy nálunk li inpí renden ván tj szinhás építés, nem lesz wdea-telen t szom«zédba it tekinteni, lássak, mit csinálnak azok. A .P. H.s Pozsonyból a következőket! irja: (üj snahásat épít Po-seooy vármal tavastssal azon esetre, ha a beHlgyminiszter jévábagjja azon tervezetet, melyft Pozór y városának felyé hé 3-dikán tartott kösgy tléaen egyhangúlag olfogadtaK. Az épitéai ts törlesztést terv leveletönk ér tésitéso tztritit röviden thból áll, hogy a 390.460 forintban megállapított épitéai aok-eég keraktsábban 4OO.0DO Irinyi kölcsön ÍÓIvétele általi fedeztessék! a törlesztés a szin-hási árak atáta szedett 20 ssásalékoe pótlék a redoutto4pilet után fisaásü bérOeeaegböl ós a redouiejeremben tartandó mulatságok bevételének 90 százaléka eazközöltetnék. Aa aj épalei iaainhát-igtagttéjának jövedslm^l ft nem oatfklianti, mert aa emagy ia olosóí Iielyáiak az éj épületben hnea százalékkal magasabbrá ■fannak iölvéve. Az épdet FeJU
terve jzatint készül. A moi Ölet egyik fele sainbás, másik\' tűzmentesen elválasztva ví-1 iz a szökaógea mellékltelyité\' év aiétt épüli réti ssiuházal. egy a bdOgymioiestei réssé imle oly rotstntnak s ve^-é hogy annak idtiglenea ha« az ópOleteii kívül alkalma-^ ée kijáiék kásáit áss után en4 A díszletek a\'színház kflarhtj . os tulajdonát képező hjicbari ij épületiben Ingnának eihe-
uer és Holmi nuiuantália é fele leljeeea gad6>tarem 1 gakkel. A ll a máit ny HQ elrénuelt lyesnek talál nálata ia zoll falépcaÖ! gedtetett megj ben egy a v, és nem ai lyettelni.
— A
élénk rainkbet, mel nek részt. _ Trefort Agov ujabban Somi veteránunk Somsieb terv
A iöran alkkitassék a dili át jelénleg telével, kik
I háa rrfermjt lirán\' Indult meg politikai k\'í-kiváló áUamíerfiaink ve*r-lg SsÖgyényl Marioli László, n ( a lladapesti saemlóbeii,)
Italt Pál, eean régi politikai íóllolt fel t VP. Lloydbait * tének lényege a kOvetkaaé; háa 160-180 lagbél álljon a kővetkező módon. 1. Á för«n tagjai ~ a főispánok kivé-I megsaflntek előmoodithatatlan
méltésáffok lehui, — összegyűlnek jelenlegi elnökök ahtttís absolut löbbségg< I. aa alább foleorolt föltételek tekintetbe véinlóvet, 60—00 tagot választanak körükből a ftcandkáa t«j: jaivá. 2. A ijópviealőhás a jelenlegi vagt volt kópvh^Kfk kórébél 50— 60 tagot válasti
a kik aa «sS:
sonló quattfik tóiéval tartósnak bitni. &, O
fslsegt a m 60—50 tagol mély képezné életfogytig, ei király által k qiiailfikádnra országon aául Qgyek körjil |érdemeket liogy saonba4 valaki
kategória váltastoUjalhot ha
nissteríum ajánlatára saintéu neves ki. 4 t 160—180 esess uj főrendiházat, melynek edyeijogu tagjai lennének. K A {nevezendő tagnak ninns egyéb ssűktáge, nuathogy llogysr-
ttt, 32 éwt betöltött s akÖs> _-tlemoktit sttraall legyen u akár as als\\ —
akár a máóodlk eategórláha eureataaeók, (Sreudiliás! jagjává váhuatálha* ok ». következő kellékeknek kell nteglelelnie i t) Legalább 82 p*ea, Magyarországon >attteteit k Onuáló légfttn. b) TelMrmanlee Ittldblrtoka utan tegalámi 8000 Irtot egyenna adót áaet sen. 7. A lőrtndiháa tagjai Hse\'óst nem kapnak s séttjmitéle benaOeiumbao nem róeao aadhetnek. 81 lllhalyt haláleaat. lemonééi vagy otaliftkeié magssOnóee folytán a rnndibási jagpg által válasttott osonertben Üresedés áll be, a többi tagok et arvteti teltételek mmleg magakik aa uj váltsttéat a Így mitdankmr kleemnitik egymást ö. H« ssonbaa a kápvieelóbás által válasntott t»< lOrtban áljaim be üresedét, ekkor a képvi löm ibitételek mellett ejti meg aa n| válakstást. 10. A harmadik kategéria Oreaedóee ákÚént nétollatik, hogy a klr. uiil nUateritm ]a|^alatára legottan u] tagot na vas k)« u kor teljes
biztosié sót as 188 is koaló, rovatban f ssámláját,
At. elv
u* w»
Vgyeu. "r l ik I
asám lehetőleg minden
a Kint magrar álInlAsso-snság* igaaga lóságának ielenii* Tfl< Isletm aamáfiyrll lapu a: nt t olvasóink t
hasal láraaságtuk aá> -óe vágyónkimuUle • ■ éa különösen aa áJelbtsiu i u
Utálálják e Jmfrlageit
•Mm * faltját, aapaftltiakai u l*ftr-sá*á« ■hliwwl jMfÜMMjftlg. oAka*
bUfMrtri aa%U« kliÉláátafit, a» tif7*~
gllt UrUét. M|m a*« Mtleattási artHt HfliM ü\'fjit Apaeklbk
Dr. Pápay,
Woraná* ^r4«Mb«>rfitlM
tíitirkiirh aaagjal flefvaa. ■■áipwt. ka-r<p*i«sí i kasát, A OSkaaái riaUl sklltná-iumitl 9-tát á-k « aatva 7-HI A-lf. l#véHI«K Is, MiaMWMatk kftláa ká-Iktfba. ! **»*->«
J Hf tán, (Obi akalid kktv* kérdezés* kMéaéuik ilacit l»n jii akar»*«. aagtorsat. lií-ífj ijgj hnuím flftyft vlialé t$4g síuia*i»t
bdjmulatot keltő, mesés
1,1 4 atfsasilmao lá,atavakkal hirdetett kr* c*lkkaa rtladaa mi Ii4j cMgaluJ j«bt njioíiáff ijíhIIbU iuíS; jaltai ikijnytn olckbko* wilít--bitliab\'k.\' Igy pl jáábk tb«ta, jé 4a vaWi gjapjá anntuirt. ifias WltaiMat, 91,, né-ttr, aaijak «m e %\' allai auat
még sohasem létezett
6 írtjával jilestata ik í a A frl AO kr » faléiíjé Oxford li (epet, aailják 1 frt ttkr-j*vsl plal
mélyen a r írides ár alalliak
blrklUtuak, dO (rjrk adok, ápary jé thlr-tlaf fjiQtktt. fk/a sa| kiálltra, gaK-ml vagy andkül 1 írtért, rákon ilaá nadrágokat já crtaa-vákoaM 91 > írért
Ksag csáfff 1 jlImréiben. R>afy mktfil Mkk aisgiasédkl Már, pm* t. verdia*!. kvgj tg y caakáltM ra»l gjWdják mm s •vádoltok ró); tovább. p« ávgczífckskrM si^ali* Sagy raktárt tarti l,[a aii nem a|y áll. aii/41 nlaéáakl mtggjii wliivtik.
\' ; Tá4 • tisztelettel fű• b 1 lo m á D j o aa aa agjaaOlt uaatoí i jáa insgjrar ttUiWfkrt->; toknak.
GRAETZ GYULA, BÉ06,
VII. ibeogaaaa 40. n. EénpáatfiMtk vk yintásvéiaaHitt. Ihgfctai feioló á"ác ikkek kiaeréltatoefc/ ;
(Ahyh. 1UI rtríBackbM dC jrbl KT.J: hmtír,
M tmmímL \'
Satta 4, »«o>aa aatgala
ttf aNpa " ax « A PBfy rétrrínj-
500 ARANYAT
fizet k annak,4 a ki
Kotlié fuKVlze
hann/ilata után íjolsg fogfájást vagy aiáj-bost kap. 011 16—63
Egy Q 7éff Ara 36 kr. KOTI1E J. 4J. kiérd, udvari, toállkó
Mödling Béa mollon Kotho villában. Valódi minöaégbi n kapható Nagy Kauiván Práger Bél i nr gjógyasertárában ét minden nagyobb gj úgyaiortárban. Magyaror- i nágbAaminden n tgjlobb (Qaaarkeroakcdéaben.
EIhÖ nylIráaM mijttta lroda
kereskedelmi szakképesítési intézet
Itta |n t<ai llagyaramág alaé praktlkJa érakMUi V> a taaajók fcb<réli|oau a ka* rtíkedelml taA nkjyo bu «» MMar, neáét <k franoit ;aj«lv|Ua kapaaléal nyírnak.
Tnpl i» in II évet fiatal tmbtrek tim> (Itt bail Mátartaw > aluUeoa kaiaakedalmi aKkánltáa II. TaHI"lraai oly fiatal eoberikitekí >lk tskarttpéartvakWak. MMMáiaMt. jprá-rák áa Utlpk deai-vá>latatok rkaáfo allkkaidatol uáoAákoanak (I kavU l^áUrUuu). III. Taa-fal van fá nftti kMk. kW » k»rc«kt<biaii tudomány agráa aaUékan a aatllaígfa jirtaaáágol aliu-lajioaltoalTb jtjik (la. 6 havi l\'|Atarn«m|.Viéékl ünofA $iírWkél 4a MMtaM aa bláaHkaa tol|ca aUat4t kaphatunk. 4> aj tufaly«n »aiá«te iprilli 174n. Mww Üvllagaal.áal aé \'gaagitá ad: j j* i : v { \' i I f . . I\' . »
RÓHJÉA JlXON, Bldipét, gyár-at«Ja 0.
• aáaté mtáiikbna «ia Aiaw.di—o|litáaokal m** Á kagy WiaaflL U|y |gMk a a
vagyv\'ttkiwatatáiáaak laanléánywakea i«ű tál bMMtwváM lagaak n> arm vaMiaafti a tartaíakok tnlyionoa é4 klNW . I nna a miatt k, hogk aa alaé
aá0w 1téka,\' aktta l«a)tautuli tta* wdta #ámyaialatt kéUtkaaan báajbiataaité léNWn riMMá| kiaátélag a (pagyaroi
• ■ Agi InaUMitéki alapjatiu mlgáltik K ■-.írnakk^^ aaáija aaouban aam ga, hogy, •álb logaaaÉar* aa abé magyar iB*Jbfc«Naaij9ak ••ét- Cíviunk aa, bogy kö-vgtkara mAHé példát laataaaank (al aa alaé magyar b«<i»4tá táraság Ugkénabbbi küs-c\\«iéakiak liaaaáaa .éa jélákouya^gi ujabb
j - • » ttílwwt Aa aáotnányok teljjja lianieca I liv-tk Irt. könlékaaul fognak t blvaaéiu, .g, aa alfö magyar általánoa biztoattó tár-
Nkvali kéagytlléaa a gaadaaági pályára t > ü|jaknak a gaalaaági taniautcetek ben kiké|»«Até«a caáljábél tjlbb üaztündij&f alapított. Kaw» I0Ó lrto4 daaUmdiiakban ui |íB8ti2 ia kwiai árban 5 uOveallák róaMwnti kik aa tdndiíai a beUtreudbeb .felhívott faron megyei gaadaaági «g) «ailletek féltorjoartó.Míi folytán uyartále meg, inblyekj aa ebé mLgranal már ágyaéttai viaaony baa állnak. tíLÚlr ea Oaa-tüadrjAk több ivn aáélanak mfiiáa a tanfolyam iá iQI/b 6vtu tárjod, aa idei kozgjUléa inégiaitijabbaa 4 megyei gaidaaági t\'gyeatl-lat (u] m. a caanádi! fehér, güm(r é«] kia-bont,.éa gyéii) által felterjeeetendl ifjak aaá-mára kaavarott .mag :1G00 Irtot. |a ontigoi gazdagági egyeelllet Iatvántelki iikolájábaa kíképuetidfi két érv-jt fia réaaére ez évben ia megáaavaata a táiÍMaág a kai Ifi öiazeget; a tereseit orvaágoa íiparkiállitáe kbltaégaibes 1000 iftal, a llunkácay Mihály i|emak mű-vén«k ^Kriitlná PilÁtOf elélt" ag oraaágoa képtár aaámára valél rnkgaseresbetjéee kéltaé-geiheA aaintén 1000 jfiital járul, a\'bár ama* gyar írók argályegyletéio éa a magyar hír-1 lapírók nytigilijalapjára ee int^aejielc kelet* kraéaakor latemaa ÜMtegaket addmányogittl rxek réazéro ea /rvbeii ia V00—200 (Trtot adott. Adomkuyábnn róaaeettlt tübb tudojuánvoa in-J t^aet, aok (évároei jotékonvegylei tübb oly] agyliiuOaeég, mely léteaéeével a jnomzeliaé^! árdelmt is elémosditja. A Petőfi és a 8*ent<j btváa igobor alapját 200—200 irt adományi nyal i^rárapitá. Megomlúkezet a Szeretet háj lakréL aa ineégeeekfol éa ga orszítgoa-veresj kerettt-egylát réeaiéro .meg a sav ásott " 1000(1 frt qc évre eaő máaodik réázletét 2U0Ó irtot Itjlizflt?««!/•. A géasletea kimotatáe molj-j löt^amil lautételjUk lat adományoji teljes üanl* azegéi, ugy mint 11Ö0O irtot. PoltoiazUk, hogy t. \'ohrjyéink éa a biztoiiló felek el fitt iam«* retea, miként, az Elié magyar általánoa biíj-toaitó társaság ablwzabályai kOgzé foglalta aaon határozatot, Isogv a táraaaág nyeremény énik ecyréase, minden évben j ktehaaa,nb egálokra loiditaadéJ
I— A, .HIIlMarl" pklyanvertri nt-a azinnjU kiktetaaéabeU ráaaaattlt dalainak elw fU/ulL\' mely a kOvatkeaé dalokat tartalmazza: I. Cjillagoa a holdvilágot éjazakja. 1 Tt\'jjsa gyerlyái égetek éai 3. Esik a h& eanazik a aaáu. 4. Bopogée a czipéin. 5. Akár mit La* |a lány (Árva cinzaka né^asinműba) mugjblent a harmónia4 magyar zeneműva-»sek táraulata kiadáiában. A dalokat Uubar üándpr aa bmert : n,\'?vü zeno iió -tette llo énekró aongArakifeéfetiel. Kapható a táraujat néma zocemfikereiledéoábea (vácri atcsa p.) Ára jl\' frt. A máaodik füzet, mely a azená* eiét keltett „Milimári Oouplet"*et]larlalmaiM mAg jo bét fontán mcigjetentk.
I— Egy kta Ifizebt kaptunk ín-dapegtrél azon czim alatt: A a á agi y A 4-jeg|ytÖTvény | llagyaroraaágra nékve, Irta iDr. Wein vaitóg^píCraktár tulajdoaioa. A 13 oldalra terjtdé iQset igen fontos ur* f dégaél Iftglalkaiik, ja melynek nagy jelen 16-aége I van iparoaaingra ée iparunkru náave. A finetkéval bSvalmen ,foglalkoz|ink letkö-j^lebb moat \':*akj egyaaertl megemlitAaére rtzoiitkozunlc.
■ — Küvld hírek: A aagnt Oroizor-aaágbaa iámét 40000 rubelei aikkAaatákll5r-tnet. Kiaehiaeff kjovi MlomásWjoCk aaflkOtt magi véla. Bikarmegye bivgtalból iralé liailévadá«at engAlélyeaéeeért íolyamodott a Mukyiuiuiaeterlies^ néhány bibaipegyei kőz*
- gbn nagyon ebzaporodván a iarkaaok.— F.4J. betörft bandáj lógtak el Űgyom Bua-j/. rtitíu, — Zichy Déta gról knrutián adott !>itngv*rs*nyei 20000 márkát jOpedelme ttek {ótí\'k\'iny oaélra. —i A aékeafeli^rváriak raá-íua jlS-ára kirándnlált terveznek Fiumíba. KtíaeU250 réaatvavé van eddig. — Egy hi-ie« amerikar kOlto Longfellow beghalt — Hagy- tQz volt a múlt napokban Békés ( yu-iáu #0ház éi kétaierannyí mellé^épalet i gett fj, 1— A potsdami udvari azinházban r leg-ráz4 j«i"net folyt a minap. Egy fiataljazí-nésat éppen Don Oarloat játagváA, anyjallát-(üra> ki ugy au e izinháznál augófjo, megérQlL
— Iáéi magyar geu#kar. a ikrkméie Buijkéé ftifgj, le^köaalebb {Londonba, p-4 ^Budaaeeti bptát írják, bogy a BaitliáA/t réfeuzulfeuin *-Ijaien eíliagyatott állápotbga tan. — dfy&* lAtt A a«<igy« bOKünban/^gyetleil rab kolt iwtarjáitatva, egy LakatÁ navfl cxígány] de a iiapókban aa m in»gssá|K0tt a igy inonl U* tariMUtva egy rat.sinee.*— özatlunáry Ráfi y a Mirmattni ^Eb.-eett^aaarkeeatéiéáp* # M 14 AA árkaik baaa mAafélévet 4ltöl-t\'V" aaj ^éti^i logliáaábélf Ki|iádáa H**-** (iv4*gy leudAgaaaragal, k^Obség MaitttM UÜüm eaakáiy saámroal jaléibik Leg,
Z-w«kow aaveaatQ oíbíftiata oaáitHt
- T. alvaaélak aaivea fígyeltliébe ajáa^nk a WeriallU látvány,* niútárlafc; hir-
Sekal Iféj»»l4dilt, ennél többet reményei, még tdbtat Isáaa, bízik a aeáp saavak-baa áa r^mánytaliaa még a holdban la. 8aa« iát nbráadagni; vágyainak aa tavábbfA a tetasv^y.
Korán kel, marit aludni káatal«n, éj) gytítreliuei ngki a fmkeláai* kiagók, gyoreaa Aa kelte mejjy a kertbe, hogy /.t aanki ne láaea, uö tudja ottani mfiveleteí% de a titok felderült áa máa ia Ind ja, kog>\'] mit művel ott a kertben, hova eeak jár, hajnal
korán.
Tiaata (ehér kendét ti a magával .irtdéri gyorsasággal szedi fel ezzel a gyenge barma-tot, megtörölgeti véle hó fehér grezát, aztág elrejlékeaik a virágos rézaa-boktok küzt, itt loldre ereszkedik, behunyt azemékkel fordul egekfelé, két kráével gyengén rásogAtja a virágáé rázaftakrot, bogy a nyílt piros ró-zsák leveleirél arczára azedhease azok illatda fejté porát. jlrOe hite, hogy moat erip, és hiiai, hogy oeókjal illatoaaobak fognak lenni. Aranka igv oaak magának a^ép, Aranka pedig nem aa^p.
Bevéggeti munkája alán\'akt a asobáné, IQkOr elé ál, k\'Areai a szépség ieílemvonáaail, 6 magának letaalk, mondogatja! ia moaolyogva csendesen: Aranka eaép, pedig Aranka éppen nem utp.
Kéaébb pipere asztalához Ul aaépéége hiányait péjlándó. Levág egr szelet béciijn-roa festékét! lObbazür átleholi, megnedveeiti lelke áldásával, hogy jól találjdn. A festék hatul maian fog, ujjaival aikerlll az életrevaló szint megadni, Arahka hiaai bogy moat azép, pedig mond|ák mátok, hogy a les tett ar^sz nem eaép, Araoka pedig igy éppeu nem azép.
Saem^kiOkmt ia megkonegnti, hogy fé-uyea, ^oszteuyoazinllek Fegyeudk, de elhibázta, ^bort bgjuaakénét talált íolhgazuáliii, éi ex annvira kivette tetaaetés képébfl, hogy Araoka mindinkább |nem szép.
lUjiAjr, béotipirot,\' feketé bajaizkené tokaiom ínkny zauak pipere ttlkör fiékjábél, azért u Annka oaklpr magának im^, de Aranka máaOak épMa nem aaép.
„I)e édeev Nelliái I Neked mind golyfnl jó igléeed volt, nem judom felfogni, miként joaz oaaaeOtkOzéebe un magaddal; mi tetazik nekad aa X-y hivatalnokon ?u.
Edee Angelámt I Nekem ctak az tgt\' atik rajta, hogy nétll veezen eogemei!-
A hölgyek olyanok, mmt a éghajél; A« ember mogkdithatja 6ket; de ha egyszer megindultak: kormányozni nem lehet I
Férj ég feleeég kOsOeen elkOvelett bOn-tény miatt fogéágra lett elitélve. Ab ítélet kihardetéae után kérdi az elnOk: „megnyu-i gomnek-e az itélelbeb ?u „Mpg lK Feleltek aa elitéltek. T -
Aa elnOk tovább folytatj|: „a törvény* eaék kOlöuOa kegy folytán mefeangedi, hogy egy bOrtönban töltbeéeék le IbOnteiéai idol
jikétI* ■•)
Erre letérdel .a férj ée ugy . k hogylétén büntetést engedné gl a vényazAk I i ^ -J~
Egy oÉllagáaa azt jéeolta XH
Piros tojások.
ínyörOg, tj:k. tör*
jH Wk Lai
joa egyik lcddvaáénekr bogy két naji múlva
azivére folytán
kilokuti
unyoaan H hallom knedlig
Élez ét tréfa,
Ar»ek* aaépj Aranka a«m azép. I Maáp a neve j eaép akar Uaai, fkáig Mű agéf>, meri Mivml a piperét mint Omm aAá, «Agy aat, kl maki bíáelg aaépeket mornl ea ImilÉiHllMaáféit %ár.
meg fog halni 1 A n6 est AmjfórA vette, hegy a gondolatok gyötrame valóban meg iá balt I
A király boaxameodott a oailla^Uara, ég azon ónéiból hívatta magáboiL bogy aa ablakon.
Megjelenvén aj caillagágs, ( aséllitá meg a király| e szavakkal: fóeoloi tudás 1 Nem mondanád meg, fogas élni ?* Á csiUngáas sejteu vklamit, éa igy folélt: nFebégl] három nanpál halok meg elébb, mint felaiged I" A király aatáii minden igyekegetét arra lorditotüa, | hogy a ceiilagákz életéi meg Ihoi^sabbitaa!
Egy jóméd\'u falkai gazdábos valamely p»aládi Ugy readeaéee] vkrett a törvény igék egy megbízott Ugy védőt küldött ki í Ennek neszét vette a gasda lés követke*? tartalmú levelet intésett a meglisoll Ügy vétlhaz: fTet kiutetei uram I Ne |ö|jou a Tjázámhpz, mmt ez a szégyen m6g neiq eeett meg rajtam I" j
Egy olyan vényt készített a gyégyj aseréaz, melyről létezett, liogy halálos beteg réaaére van rendelve. KéasvétUl kéírdé tehát a oaelédtOl: „kínok a réaaére lem éz az or{ voeáág ?"
0£gy betegnek" U volt a fOlvilftgoaítáe I
4-
Ason időben töittént, mikor még katof nai hatalommal saedték be as adót, bogy egy városba liuseárolt érkeslekj éa á várok lakóinak apraja, nagyja örömmel vonult ki a hnazárok fogédására I
Egy baka kérdd aztán a kuasárlál, ,ml lehat unnak oka, hogy kendteket o|y szivor aen fogadja a lakoséig, minket pedig görbé tsemmel néznek, ha lekovártélyognak valai bova?" „Onnént van Oetém —■ azólt a hu esár — mert mi nem asedtük lo a asivoeoéí felét addesekatíóba I
4-
Diri—diri—
lláztüz Uézég.
Lyukai faaék, repedi láboe, caor ia iái, Moeogatlan bögre, tányér, fakan .Nem volt Id6 rendbe bosni a ko lyhát." Gyerünk beljebb, néssük meg hál a asobáL
Poret aastal, fakó léosa lOrlotlea Délután van, aa ágy mágia vető k „A hajadon künn a kertben kásáit inag.f ManjOnk innen ée ojésaük meg i kertet
A kerítés löldOn hejrer, e aa ágyak
Íavasa éta áaó atáá kiállnak, rayékoa IÁ tOvébek a lmja4on| \'Fal ba sOljOa gyönge bére a napon.
Hát ág áayjAf1 Baja kufWtl Néid inog, ba
Bob takaros ra-rnyedski I, aiat ss4lbeii a patmua n, jól inefnéad áui aalau
oi igegnei Aaián, Ha kg), elvel^pd a lányát
4z ugróczl jNttakOD-
Aa íjtróczi patakon iHitkfe öröl a malom, Ritkln ám: a]molnár A m| nyeciktíc gtán jár.
As II {réom patakon Be ii fikorog ja malom: OOn» a gerendaly, Hájg istlan a] tangky.
As i gróeai patakon Neitf- \' \'
M.
foroghat a 4*lom.
gn hát mi lelte? Irhadt ni koroké,
! -á* P?1 Fold
Íróosi pjatakon atlon g maion, ílgAkött a molnár,
tudjá, merre jár 2 - j Dubronczi Oyuli.
LPafelfa thrkeuiá. jfc/fa Mos-TÁntzer* esető : fbSmana 4 ^
iHiVata
F~ érk
18 ks. tjkvben a. ez u\'óbbjak
os hirdetőiéi
oktober 25.
7Ü23 1881. tkvi
Árverezi hirdetme ly.
í A nngy-l anissai kirí tőrvényaiék.taint tkkonryi haló ág réiaéröl közhirrl,téfclik, hogy Psuktr llihályné\'éA tára véirolmju-tónak B*(|srug láMM ég Bi|grus JOzMfáakpi lökés végrehsj áit isenvodok ellen l&OQ frt tiké és járulél ai iránt\'[végraliajlásibgyjíban a csapi 460 m. tjkben A II-15 Is 2, 3, sorts- A. es utóbbiak váltaági Bagarua Jánoi tubjdoiául lel vett t| laricáá-kokkal együtt 1898 fiira mégis ugiauttapi
i > köblei
artt
18 frtra mégis ugjsu < a II ÍJ 2, éi + 5,~| ai
Dte váltaág kötelet Bi|
A ■sinto
rui Jéziéf tulajdonát képezé GB2 I Kra caüit ingatlnok aa 1881. évi május [bó &-ik naftán délelőtt 9 órakér mint elsfl\' [•■ 1181 éviijunius hó B-ik nspján délelőtti ) érikor miat második batáridőben klllüurktllilki á c aapt kiMég hásáoal megtaj-tandó; pyilvlnos ár verésen küvítkezC feltételek alatti eladatni fognak ti. m.:
| Kikiáltást ár a fentebb kilói beosár, meíjrén alul ga első árveréskor as Iryerftiro kitűzött birtokok nem jíognak eladatni.
[ 2. Árvgréaaí kívánók lartpzniflc aa ingatlan ljeeaáirának lOg-át, vagyis a cgapi 460. as. tjkvi A 1 1—116 sorsi a. |btán 30 frtj 86 kr. a caapi 460 azt kv.j A f|li 2, 3, sarjss. után 18 frt 80 kr. a li íztjkvi A II. 1, 2, soraa. a. dUn 86 Irt *) kr. a csajpi l\'8, iz^kvi Á f p, 6,1 éorés..j alattiak után 56 frt 30}krt kénjpénsbenj vagjj ovafék-képet popirbaü a kiküldült kózébeg letenni.
] 3. VovOiJkOtolee | a vétolárt 3 egyoblO-rémletbon éa (pedig: tk elsét as árv\'oréanog-eréjre emelkodéaétol azámitandó 15 nap alatt, a tnáaodíkat agyfnasin naptél aaámitandó 45 nap alatt Ja harmadikat ugyanazon Asp* tói jsrim|lsndn 3 hónap alatt — minden egye* vételári rétskjli után a bii tokbalépés nap Iától ssájmitandó Öt [kamatokkal együtt oson kir. tönrényagék UAiOnyvi osztályánál elére kieaa-kOgölt utalvány alapján a nagy •kanizsai kir. adé* miat birm letéu féoztáruál lefizetni.
A bánatpénz ag utolsó réazletbe log boagámíttataU [
| 4. Vevő kötelet as épOletekfet » birtokba lépéo napjával tbakár ellen biktoiitani,
5. As éojveréi jégerére amelk idéiokor vav6 a megvatt ingatlan birtokába lépi —•
. enbéllogva a jmeavett jingatlan haaaga ég tar* bel ea időtől Öt illetik.
6. A tulajdonjog bekebleaésd oagk A vétalár és kamataiuakT telieo lofisolpae után
vavl jatárs hivatklból eagközül
íoáL
As átraliásáai kOllségok vevét 7. Ame|inyiben vevő aa árvái telek bármelyikének eleget nem mágvatt i ingatlan az érdokolt telek I kékek kémniére, a piti. 459. § g ér
vevő veasélyéro ée köllaégére, bánat; énednek elvieeztéte mellett, ujabb érvérét ali bogiát* tátik — éa oaqpán egy határidőnek kiujséso mellett ias élőbbi boétáron alul b alsdktik. FelluvaUiak ások kiltl az árveréare kitásOtt jatják iri&k-tüiájdoni tftgy máá igéi ft avagy Isibbségi jogokat árvényesilheiiii .vélnek hogy e réesbodi koroaoteikot o hír lelmény lapban jolt hannadik kőzzék tele nap asámitanoé 16 nap slstt bab r külön értesítést nőin veitek ia ezen kir. tmkiitkH jtoák oőjf kQltfnbon astjk A amát jiom gátolván ag^sdül
hoéy e tiolt e li játéi azl
ojztÁlvánái liVí végrehajtás Ho) a vételár f«ilesí
A ilggy.\'k kniaaal
toMkkOnyvi ihgi 80. napján
óaágnál 1881. évi o Ltébor hé 174 l-íi
gére Ingnak utasltb ;ni.
IttlK Ul air. tör
rvéuy
lotnip Itorhblik, iai foltéj .enné, H ármwyll elmében
Legújabb
1í á I a h i r a t
1881. BtvMllér 6 áréi. 5 évi gyomork^tparnu gyógyl-tésöíóL
Mis a Magaáskll iody^yult ss alábbi kKtiéaf JeVélUu aseiBja ilgyáfyaláaál a
Hoff Jűüoi -féle maláta- -KT^yKyárlniányok
kitol lÉlilm giat aulsts kkraoat i i|iwl|i alr által s klsitkoiftÉpaa:
Hoff Jáxion arnik
ooáin. kir. udvari ssállitó ea. kir. Uníew, a káraoaa utmykíi»m-karaaiikabjéeooaa jtobb magsa aásMt r(ad lerágja k \'asj veUAi Bálák t)Hfféd*U fel talál ója éa ecjvÁéli gyártja. Báea. gyarM/bág CnMuof Ikásaaastratta 2. sa. IroAa éa gyap r&kttr; örabeo, Bráaasr-I - 8■\' .
E»máoytá!»nt| •tvaradltak (évig rnkta rjwaor katkrbnaUa. Ilál/aa éraatt kalúdat Ifjgk kl ÖaSak awk mtggyégyidaáárt, k mdi caak a Oe Hof Jáaea Wt in»!»U kivonat igkz-aági aér állal waébkyeztethitett, agy bogy ka itaaál tajatsa vbnaayavkm I (gáaatágvatti.
|Ut aunvtdnknek iléayéri kávém I tMa ewbtkeeáaisáal todtaiaakviaal-
I T«Iím tiiiuWitol
(919121-12) Staibl Farosoz
n&gvblrtnkoa haaavárak j(|íanaiiiwágmO),
1261. as?aakar t\'-n..
| 1 . Oiji •■! -l jujilutkozatok.
Dr. Zamelea. tanár Olaütibea A Neff* ÍH« aálakklvoaái k asIaU ttaktkáá
I lltQnA aMU aatrak. 0r mbfaMsky, laaér Bécskas; 0r. Mtm tikea gpmsklgyl Uaácaoi, Jioiuidéban. Nlaw lak* gyógyUptiir Mial\'a Utff-léil wafaUki ronat k ni* Mtic^okoUdí. — Dr ! Laygsa tanár Bw IkWaí gj«agfkgi| károkban a Iltg-Ob nutlaU gjsikaaéjálil ivadili el.
ória.
Miodt-n malák klitWayaa t«jfgy-nak (mellképe Ilof |Jáaot Mtalalá k vf.vedBli gyáraakuk állá gS«UI;Aag alakkea. aUtta Hfff Jánoa aávabim*. Ival) léll lenni. AjkMMHÉ a vaMitag tita j^lvtayi kbsmlk, aikt baiiiM TimMUálkaáé.
Az *b# valédi Btlr János Uh nyálka-oldó maláta a*llkaáarkat kák paplf. banJraanak.
. Kél forinton a|ul ag ara ;il delik. Főraktár: Nsgk-kaaisaán /tata-tyteJikmf JTqgla Egaraayc: ftiiwi A.; Sobronban: JittlUr P.i KeszÜtely dn WfljudUTot mm \\ Kaposváron; Uojpctig Antal.
Möbe I-Iniiiistrie-Gesellschaft,
Bad ipkl, Kllaabolltplals Bfr, | ool Kad|gasr lr.
Tischler- und Tapezierer k MObel
(•Igenei Fia«igai>a mii aktám W itirlhl. NarbAm nr iaaar Priam. Wl gvaikg>{ gaaaam saé kbtaska Vtrdi»At iV mka bá.[asfrifkl balka, aa éadirkl Aa*v «a wmaaa Kumlwkrra aa vaigiéaawa eaé niúi\'itt vaftlailkki i ájlátír waiirr kaaeblfklgaa [ia 1 láai ea, aa erbakaa »lr gaa Pikae vsa * Sas leltd geirbriti\'Uii Jklbkajn n ffleriráai |
S Cbifföne. poltUr, Niiuliolt v. ü. AH ! I KaikpA. • maist."4 klaina faekatk
II Ilattaa „ F i 9 GkkalJatkfr v. fi. 100 ■
8 tfacktkAekkm.. L f »• fi. lV.Ut KaHM4 I Mattt 4 tlelát fMkoUa
I Wapckkaakn .. \' 1, . • fi. il|Tj Mtéiasklt I » I ÍM
I Krétien* ul. Aafi i ptllk. Hisskels, < v, fi. WlHlj Kukaá, I |mst, 4 ktága VSe< t Aasiagtbeb Ar tl Perl sasa, poiáiri. ili tésita, gkskalkks UsaWl L
| Kiiaalibis \' 1 ! : v. ft. l» n lmwl| , j v. ft. mr
I ftaattl in, 8pb|« L Kiwali v. ft. fo kl Kankpé, I gr«aat 4 .kblki gaaf \\m
1 ftabatbtk, pollti t, NbaikoU v. II. IS i t4alla« etaekaluki <l»«bll.
I HekrvibUKk . L I | V. ft. Hj[l j Mjkwto&l I V. ft IW
t gkgm \' « » ] v. fi. i\'f I gnkpá. I frttaa, 4 Melai «•
1. aasapá. fi latatl lUpkbifl f, ft. 44 1 ! Ikultuila. gmkalut-k (leitpll L
I Kaaapá, | rWn| iill*. 4 takear^g . M lUrstatolf j a. ft. Itt
Jetstkff I v|.|.:|j <rv ft ftj |I
Filmlt Seklaf und 8peiioijmm8f*Emrichluniii\'n ia CiokM odor áun, wlo aock Boák Iliből lo rrOggl or Mmwobl. 4- Prols Cour ibU mit JHualmllonait nnaak gralis und frsgi.0. PtovatwiAlliiAuftA gordon bmuí lOk Anyába ofTsHIblH. Vorpio^anft 4,%
\' j;F
"it —J
JMühI érkezeit meg
Krisztus Pilátus plátt
Monkáciy nagyszerű festmAyo. uihAib
a WerÍM\'téle Ihtván.x^ ia6-i árlktbuii.
Mf Á Miú á? lat paé|| ca«k pá < i Aj)l|
| marttd Jti boljbeu. yí7 ( 1 ! Toljw [mull kl j
Weri m b,I
- ; i Í Mi [|\'rff^r?? II RT7 f Dl IBKfWSF f f m \' IfF\'T " \' !
* r .\' f r | I rj .•• Pr- f ffH ; | lilT r \\ pr * f K •! ; M \' \' II ]
; í p ffI !f iílf I IflllK l»|lf K Pl i
-f ff : ir\'flilfV •• elír*?! ílliKlarftt 11*1.1 s
■ f 4 \'ee«NE*ritll"feLl f" ififíll I* íísS® Ilb4 s&lSi* •
1 a csf*S:"-|. Mrigllil ; íisHHz\'t- gf\'-l e£lf ffflíl^ -
£ S ifi. a "-fi. » S & 3 s«\'»\'E6P»>r ■
! | • I ^ ilf: i:«!f: l^litll M ir fil^lí^í i: I\' íü• líf IPilI^ m
il i • ■.f[í-í4 •[•IlPf i I i%lll |H í Hl Ilf Ii Isi i M
ti* i firi\'ír ^ríroy \' ÍIiwLbtill^itrllli ■ fe*
r ; I • • Ef■ r I •\' ill Í 1 l\'fii: I í feíi-i rS? i 59
¥ it ■ |t----|-*v i | * fi F r I Ui.lil .l.;|\'i s Ö-
•• f*, a. -• & • í • • •» s- • H • • P , r \' \' ■ If ■ ■ i\' s\' r § len í * I ®
i ? T I fi . L. . r, II. . I. ff. . I \' .-12 r-t. 1 <» •
i- r / ; .:>i.;;ííi|f ![■ ■ Ii 1 ■ lif -1§1 i a
g ,. Lj ; i . . .íj j > í . Kr .Ej; ■\' L.t.t,;," - \' ÍL fi r * f r T * „ !r n
* 1 ■ Ln "" t L: ■ i_ 1 • J - fi*
\'lift \' M to 03 W ■-» Ü* 00 00 « OS M 01 ^ V VI
a H AHHCOO<MCO 09 cn <0 tO OC P H* 00 ~ Cö IO ,, H* WCB o! | C0M\'
. S. ; I . I 5 00 013 í ^^ o^ co \'HOOo O cömoi
i ■ MffiUHtű^ftttttCOO p(C) oj dl í co 0> Cö 00 -q co O Ü* co o «J> o o> M s*fy*
í \' N I MOl oo -a te oc c? rc 25 2 * § 5 llD
9 -íí. S cc űCM(ko»C»-JÜi CO&OIÖ fi* I__j_ M q> 00_ fcO 00 00 00 o>:_ Oj , ____o> O o> <o Cö __g" ^ V
S- --------—"Ti— coii».~oroo^WooloTcT^j oTe» 5 . t W o> -a acootoo**) ca\\ i l ^ ö« o oo d S A •
® ;• ^IffttljlppSSSi^ Mo;i| a a « ( . C* £ IC^ . o_-» to^-. . o <o ^ . o» __S f^j
B col \' 44 I ( 1 B* \' ai M ! S* ^^ I
& « Tf\' • • J • s ii \' £. igil g- i | : I rn
S 5- S S ii I F 8BÍ5 Ili • . í:> 8 * . .yö
2. Q SS I Sm I 05 OS 00 00 . -\'Aj ,
? « " 5 S 5 ; . _|_;__\' • _ B -Lol-j---gJJ-----L__S H
5 fc | "fi"------P ^ \' i 00 ko !co -a dl f. w . ;• •of] f uO " a
5 i \' s S O O _i <=>_ » i • o> ] i i g á\'lr
^ I ; L* S5 Ifc • ® 0® N tn 4 KM N * 5f < ^ M l OO
5 8 N I|& 11 t NIbif|ss iPllFIsfls ií- cn
3 t ;v I Ifi t Iii?&-Sg s|g-hfll|ll ? g PL
d fi á .8: : 2 o — . «i I 8 SE o»»iT r S. ) Nm
; m iil-ft-kfii r iH-- ÍI1.:ÍpMIÍ4e;iIÍ ^ c+
!? S / S erg* 2 U fe^jS ^ M • » II • . giaS\'fSf gSjl I ^ X^
1 S / 1 ö • cr 2 c 2.9 & r o ^ C B X. B2 jr © c H a l
» S. / fii I8! i L ^rp „Pfl S»í S k. U0
\' í 1 M\'-mM z f-ih\'-IH\'dí ífr\'.
M / I TÍ "T CL C®»r|j| Ü •» • B © 5 ~ ? 9 wr CNN Q, Mk
te ■ . / \' C ff a:« < * a.B 6 s :»+ Sg.ts E o cfn
e • / 2 o t-ScP ffn-S* ? n- 1- n« ooL o» ^ fi S ® E* WW
S : / ® b IilllfiMiiii iivf-Bll i ? S
-1 i / •} ::i i ii. s \' iNilr f>B »*11 * » S
,31 í ml M ■ i > \'Ilf I- n\\i M;\'í R\'llP ! I *
s s i Sc ./ f - • • ! s • " % fia- is b » " s*
* I » ^ fflQ !j / - [ • ; I ____ii. If. i g- ■ Lj Ii e- , sa sj. ggg m hls.ff j... Cj
6 - I * I * P s M s 5 t • L.s s 5 K s o. 1 -I u tí j ; a ő H j - \' Él ha í a, § i ss ■ s . • N
ff . C " ? B |l U — te i a «o V ot i .O C* C5 —J no .
i I " S- cn « rm \' 5 Cl S ® V W d <> (O . 0< Jk 1 í- A mI.
ÍHi ll 5cq h-r—--Uf.—-f44|4 » » --fi—s-li-s-—fs^-s-sn-U—-—m- s S ST
S-H H fi \' 1í •^^PTMI ~ Is-JU-JS-^. l . IL- 5 " O
s | » ^ S : S s I » ik 5 J ■ Ü St m
• O 5 Ci M fCMCT M M flL* ^ te • \' \'S fl1 • U i ® fic CL/
«T w ^ inr /V ^ ocovn \'3 » o o> cohi l o h —
í f I ! y (h * , SSSS ■ 3 ® te ^ £ 3\' \' « ® O- M •
B r I "B m ! ■ S • 00><H S F — 2 se ül A ^ <; 3 , JT ^^ ;
0 ^ "l III í --S__•_ ;_[}.—QPtoo* co, i !T _ « 04-,—^--.J-üü---^_ILJ_L____________op j • s > ,
b . £ 1 y ■ ss 1 n 00 ^ 00 * d» : 5 2 ] o . r tí : i T - « SL r |
P* B 1 a flK^-1^\'---í \'1 ^^^ ^-—s-a- o ——í=—4—--—^-£—h—k---© /k
801 & ^ a So5®"^! ^ .f ^ rfe te!TT• n M^fc • ^ e\' te4 sS j e ® r>
« m í OQ ^L<jwinrM^ls-M5-H&í*j^f i [L — ; slf^sc? < S
• ■ ; P 1 ■ • ^lilit^ liiiifi^irf a " MPllI-11111 lllppiflpfcif311 S ~
5 j »ii!triií!§l!i|i! I 3 •IStPiliíííilPf!^?; if Pipili ? »
8 Z * ? a f lií s^^ff ü t ^ C® nl. 2* ÉS OÜ*
; ; • iilii- ilí!I8|iiil • T IIUJIhiIIííík-i\' * ír 5 ifi i- c
» s Nlili1! IwiiPí m • ffaí-lífwfl rif: r»^ 3
I 1 • III- ■ ilmi^itl: r: 1 If Ül {iliSslIi\'i^ i ft-li §í ^
— n 2- 2.«S rn " <k H \' 1 O, i) fifis Kirl BBTE I1\'!* <» » L s. • b Q n v \\ l
r ! i *fi\'* ifi"!\'i\'1\'4 ■ 1 f III tM K:1:1 ll S
s * K S.E1\' • \' m- f • s- I-1 • I: Ili8- " \' *-Psí I- 8 * :ü I I ill vW
í ? rli-• 1.1.1. J K 41-• •-i §\' ? Ír r I SI»- a on,
- # • \' t* M-f r íLIH w • I • it i^i1 lí*** * Hf st
r s 1 í. r. I. F Z J [F J. i . S- . . F S e J- * 5 í § ST (10
■ 2. f I í g- • • i I ~ l\' fe 3 op c & t s t II
• r i | l 1,i 11: i;MiteflWnlí\'»f I
! f i M\'i-Í-fi f I ii ii -ii lilIlíiíplH\'ff \'í-1 i hl
" | "Ti ! -, . " \' r\' "T 11 .\' ■ \' "4» M. "r\' i1^ \'!\'■■■ 1 1 1 Hff \' H\'M\'1 " \'1 * >\\ ......\'■■l.-^-, ^ WT
m oo ; ^^ _ m eo »- m i I Hm I oo | Jfc ! m
® -j fcew CO O Cű CTJ »x ^ I - »-tc Ci IC hí o tc K V »
w ^ o ö* en o o M » PpF I I\' 5 * rí
= , » , Cű oo 0» O ^ t£ 00 P P O O POÖ&-4 SSfao S t-
_ ÖJ__t. 5 O S p T L O- 1 0*000 P S I 11 ,_|. | \\ , X Q.
o 0)0« | M te n I m I "" F" 12b I 0< MOl T O H9 1 II 1 ! "" I 1 1 11 • ■ \' ri i--f%
I 1 ss£ Illl I | g 5 Q^ooS I g g | ; . | I 2 Qp
II \' " | i p W ipl J" | [ii • 5»H bjoH gi fTTT tt ri 8
I \' 1, • ilW||á|Épíi 1 k||j fl|ll[1 H|itt|i||ffl|i iftll B-
« i ríÍ"iL3-í?-i llill f Illl íllfí f!iiliis\'l| = i\'"lii 8Í- ll 5 fl)
! 1 \' í|r [ ! *! I liipi ríffllll!-:l íl É| ;Í i
1 1 : . - 4i:\'if:iíiíí«lii biíli 1 i - fh pll 1 £ ? \'li;iflii"I pfiflífl eitfiiLíiji 2
» . & p - >- a T. r. or V 2. » S t Sd cr a t ? 5. - * m 3 "5 L_j
5 {rír \'í 3 1 KÍ4 rf V_; f- ff "Iglgtl P
* "\' r" * i\' i"S 8 - 11 rl?" ■ r • LiPIfaíll\' il®lií •
t • • r-i ?• srl\'í 14 ii IH i • • flöililtri íPrffil
I : ■v I j r. j í. j.T i 1 11 |L l j.. IllliiSIll. HFlIilf
I i Íz t - aS ss 51 5 ££;)«. isis il $ § r>
í 9 Í-, X £ . 5" .H ; EJ sg 2.
1 .flt _1» _wJa PJb_ s u NüSfr Én . & fi >i ®
lg 58 i 5 8 f 11 hrf—— ?
| j \' | j NtmbaIoII ridwl rjlp Up(«Ui(. )&< pni], | Jl I . \' \' \' " • ;j" ^
rwie I
29. szánu
Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, április 12-én.
IX. évfolyam.
HaSonwaui VWaW flMf ktayvkero* heátas. IVtroakáa úfcsaa. 61$\' snim
SMisetént árak $ %fté évre • trt. fél ém 4 ta. Hofyeéékio t frt
Hirdetmények* I hasábo* petitaor sgyaner T kr. többszöri lurdbtéaaél 5 kr Hé-lye|d»| kr.
z mm
Szerkesztői Iroda. Débalai lakarékpéuz i tér épület ÍÖ. si bazárhelyíaég. Hova a lap weUemi rééaét illető köziemén*«k j kUMeodők. nésLoatetlon .évelek oaak tflMrt kaeehW* fapAiW>k olt ; Kfairstok Ímmá\\ nea kaidéinak.
*y llttér Fetítsere 10 kr.
MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI LAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és aj Zalamegyei Cgyjvédíegylet hivatalos közlönye.
HESiELENlK HETENKINT KÉTSZER;SZERDÁN (FÉL VB) ÉS SZOKBATON (BÉSZ llflBI.)
Előfizetési felhívás
á „ZALA" .
1882-tlik évi második évnegyedére.
^prtfű tltfjM uj dtytM nyitunk. Hátralékot ttofueUmket (Mérjük hátralékaik ssim beküldésére. Ason eM-frtcúinhet pedig, ifiéit dófiMeUse e kó végével lejár? ai elbfisHh stives megujt\' .téíára kérjük fel.
EM|iétéd éri
Heuyedévre . . 2 frt
A kiadóhivatal.
A íalavegyel gasdaeágl-fgyealltét f. UMSf-Uc évi niájuehó 1-én délutáni \'4 órakor Zftlft-Kger-siegen aaját Láza tersében
rendes közgyűlést
tart, melyre a t tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek.
A közgyűlés tárgyai: . 1. A* egyesület tisztviselőinek megválasztása.
2. As igazgató választmány alakítása.
• 5. As egyeadlet működési tervé-cetének kidolgozására kiküldött bizottság jelentése.
4. A folyó Qgyek.
Z. Égerszögen 1882. évi sár. 28.
Arvaj |itvás m. k
Bgjvsiatt ebxSJc.
A városi adiqiiiisztratio.
A főjegyzői állásnak betöltet-léneége miatt s minap felszólalás történt, mit szóljunk azonban a vá-rbsbázán létező egyéb állapotokhoz?
A tisztviselők egyrésse saját hivatalából más és más munkakörbe osztatván be, szakértelem és ösztön nftlktll teljesíti a reá nézve idegen szakmát; a bizottságok mintha csak ai tanács szelleme szállta volna meg úket, alusznak; a város közönsége Bűt a mi fő, a képviselő testület teljesen tájékozatlan, az iskolai és gyámság) számadások évek során át meg* vfmsgálatlanul bevernek, s város javadalmai csekély — sz erdők éppeo Miami jövedelmet sem bőznek, sőt \' reájuk kell fizetnünk; a kerületi er-ÜtffelQgyelő cobs tatái ja, hogy itt semmi erdő cultura oincs; a pótlék már 70 százalékig emelkedett, s tisztviselők mégis fizetés ja vitáét várnak, ak árvaszéki ügyek előadmáitysit egyszerű városi írnok szerkeszti j/ uj dtccát nyilunk, bontunk és épitunk, <le az épitési szabályok megerősítés végett még most nincsenek újból felterjesztve ; a -városi szabályrendelet ríiég inosl sincs kinyomtatva és kiosztva; a kórház ügy a felterjesztett alakban megbukott; a képviselő testi let a közgyűlésekre rendszerint as utolsó órákban blvatik össse, ugy bogy a napirenden levjő tárgyaknak imcaak tanul mán yozásárs, de ások feletti gondolkodásra sem adatik idő és alkalom \\ » szőnyegen forgó legfontosabb tárgyik i«, minő a költségvetés, zárszámadások, statútumok villámgyorsan ledarál tatnak \\ esek ami vámosi állapotaink, sz a mi ad-mis iastr átióak.
A kéltségvseés atóierjsaaléeekor fcsiiotiuk, hogy ss <4aí <J*isii Ultt
frt 27 krt tesz k^ amelyj részint a fogyasztási adókeveeblraől részint a bérleteknek roazsbb kiadásából származtatott; de nem vijáffoeittattunk fel as iránt, hogy miért [fizetünk mi rá érdekeinkre és miért nem tétetik folyóvá as iskolai subvebtio, hogy a deficit városi költségvetésünkbe dro-nieussá kezd lenni, nemoéakas irányadó körök, nemesik a városi tanács különös figyelmét, de- legfőképp ss alussékoay és semmivel bem törődő, semmiről eem tudó képVuelő testület komoly beavatkotását és szigorú ellenőrzését igényli; merte költséges berendezés daczára felmerült egyes tisztviselék feje felett éveikig Dámok-lee"tsrAj* gyanánt fllggp vizsgálat-lsn számadások, az Í8?*fl és 1880-iki a minisztérium által kétázer is meg-sürgőit iskolai subventióra vonatkozó számadások tekintetében tanúsított hanyagság és mulaaztái oly setét színben tünteti lel a városi tanácsot és iskolaszéket, hogy a jörvény által felállított ellenőrző testületnek szent és elengedhetlen j kötelessége ezen dolgokba minélelőpb beavat, kőzni; majd kiviláglik ékkor, hogy mi az oka az iskolai subventio fo* lyóvá nem tételének, és mi a részbeni oka a deficitnek.
Gazdálkodjunk.
A nagy-kanizsai fürdő részvény-társulatnak L hő 16*án tartandó közr gy ülésétjegy behivó körlevélben többek közt a fürdőnek árubá bocsájtása is napiijtadre tüzetett Ezzel hivatalosan be Van vallva* hogy ezen vállalat — az egyetlen helybeli részvényes iparvállalat — végvonagjásban vagy legalább is igen veszélyés betegségben szenved.
Szomorodott szívvel i veszszük e gyász-jelentést, de nem lehet elmu* lasztanunk a szenvedett jreezteség)ből a nyerhető tanúságot levonni, bogy legalább saját kárán tanuljoa a magyar.
A nevezett részvényttrsulat még a régi szédelgő borszakban alakulván, köztudomás szerint közgyűlési-leg hangoztatta azon elvet, hogy ,itt nem kell gazdálkodni", é ezen egy-jnnt kimondott szó megbőszülte magát. A ki kimondta talán jóhiszemű-leg ugy értette, hogy nem kell ki-6sinyeskedni, nem szükség fukarkodni, nem jó less szűk alapon kezdeni meg a vállalatot ;huMm a végzet ugy akarta, hogy aj kimondott elv teljee vészt jbozó értelmében kivitelre jusson. — As épület tervezésénél tágas előcsarnok,| hosszú folyosó, kUlön női ée külö^t férfi gős-fürdő, gbzfütés és park ja ház előtt ugrókuttal együtt ssükeigeenek találtatott, azután gőzgéü 8 lóerőre, falaaott kéménynyel, ositra knt szi vattyu eaerkezet, gőz|npeó-konyha, cementtel épiteU víztartó j elmarad* hatlan volt, a mindehhes terméesete-sen kellett egy gépész 1000 frt év{ fizetéssel ée ennjek lakás s tűzifa, e emellett a nagy gépnél iöménytele* sok tUselŐ soyag, kenés éé igaiitás.
A válUJst elsőbes 200 djrb, jlOO frloe rissvényitytl sjiuu t, efiMg
összege 20l00l I frt; utóUb drb (?) réskvéi >y 60 frtérj a
meg 200 laiott el, s igy összest n 80,000
ez 10,000 frt iiU
frt. —• Alig libető, hogk* iiokt, mi után a teleU értéke emelkedett, a a park jfai megnőttek és á váron emelkedésé vei együtt a filido látogatói is Mspolrodoak, ezjm Jiron vevő la íál kőzzék.
A nihilisták a héberekhez.
Ezen prodsmatié, molVet bizottsága m orosz izraelitákboz direot ston jutott a ,N. Wr, T knst/íségé|M, melyet itt leforaítv
1 áihilisUk intézett, ia-\'•nak eser-égész ter-
jedelmében közlQnk. A proelei tatjo, mely oéber nyelven jfan fogalmazva, kDvetkrzS tartalma:
„Isr sje lijgy,ermekjs iI BaUgúsá-tok meg ^ Ktuig szavát és jvéesétek mélyen szivqitekDe. Ti ugy Vagstok mint a vakok, aktk] világoi délbeo oem laJáJják meg az utat, mert eisétek sötétségbe váo barkóira és hamis prófétáitok, rabbinusailpk [serlegeitekbe tiszte bor -helyett mérges itált lOnteotk. Ti, kik aa sgy^üSeég ét testréKség taeái elöszOr kaotátok, a legbrutálisabb! Oátés rab-izolgáivá Mttetek. Nyugtalanul vártdorbltok a világon mint k rabszolgák rabmolgái, mint a nyomorultak nyomorultéi, mint ar. elnyo* mottabbak az elnyomottak, minta Ifgsxeren-eeétleoebbek a Uereseséüsnek között......
Azért, hoij ss átok villámait] elhárítsák, nehogy wek a magasba nyúló palotákba Üssenek, lázért, hogv az elkejüihellen fenyU5biró«ágtó) időt oyerliessenek, I ti lettetek áldozatokai ^üzemelve, oda vettetlek as é) és a Leriathan erSaaakáuak, amelyj a mélységben azanoyán; Az orosz oép nyomorultnak érezte mí^át és megakarták eopek mutatni, hogy vannak még emberek, |akiknek még nagyobb ntaomorttságot kell elviselniük, As oross nép ssereeesétleDnek érezne magát éa megakarták í neki mutatni, kogyj ez eutk kicsinv a [tiéitejcehez viszonyítva; ia orosz nép elnyomatást {igazságtalanság, megvesztegethetőség, visaSeléf, zsebelés, lopás és rablás felett pansssaodott, mely aa állam kormányzói által jvitetik ki; ekkor áz orosa népnek megadátott az engedély, begy boszu-ját rajtatok eojrhitse, hogy voletek igazság-, talanul, er&szakoann és a gyalázat: minden nemével báqjjsQak. Meglaaúják a lánczokat, bojnr a népet reátok stzitsák. Gyilkosság, rablás és a! leeálaesonyabb kéj vadászat indult meg ellenetek. Házaitok leromaoltattak, birtokaitok kiisUtmány^ltattak, nmeitek és leányaitok s sséjgyen tárgyává tétettek, semminemű váltsáipéoasemlmentliette megások életéi, aklká Ijs: OldOsék boizuja utolért. -
Amaz pmper. pedici aki a ntésur fnér) legfolifibb tanácséban Ul, kinek ssiva bu;o-dalműnkben mmttsnhstó lés\' s ki számotokra haléit és elrimust esküdött, amaá einber, kinek neve i ÍA ]lasugsást és js csalás atyja", most már kflvellteaSleg nesaflhet kz oroszók-host „Ti szarencsétlenaég Mett panaszkodtok, nos néwétpk\' a béberelo szerenésétleneé-\' gát és ti éeeewUleket dioaérni jogjátok j ti elégadetkeelj vagytok, nézaétek lídt meg a héberek nyomorát és elégedetleSaéktek elé-gdltsé^gé fog vjUtozoi; ti i nililiéták sze-renose ígéreté álul elosábittatjátek iqágatokat, megengedem! toMt én, s hsaigsác atyja, raboltok, |aiakmlnyoi{atok, jgyilloliaiok és miuden szenredé|yt kielégithéeseték,1 snélkOl, hogy a tOrvényisk vagy a rejidSrJég korlátok közt tertssnák bennetek és éznnfildi még jutalmat is nyartek1\'.
Ez auiá títnk. mely a jaár [tsnáesáhan a végzet áljai idéztetett elO ée reméoyltek ti bénerek as Qldfetet Ti a nyngot államában biztek, val minden lengpron nralkomk j ee koZni iogtOK nlrakosástokhan gonoszabb less.! Aa damizsnk tok vetnek, kMétek a legkfavei gál megmentétére és esereni fo. jutni egyen, 1 alia életét ms^artja. — ezen njemegjyjtésben fejeá ki n; kihftbatlan flgjSIsw, a stáakdok len boesuját. Ü ébere kl Mi, k listáknak neveanek, kik mi jasonbi népek sserenosMét és aa embwú akarjuk, miivegyank ss éhük, w™.^ tsk e névvel Jeber* nMtskólilkni c, hogy bennetek k teityéri seevetsémbaa nnvbiv|usik.
MM ve Uith eltelt? mieUtt a -imlntfljbi lldQztet^ek a vett * " —
kx-rt hiába tfss c végére. i< ly hfljöi-1 ti osaiat-sorsotok
ly »t heé|m-J |bb lek ssél-
ta 1 tOnkre Hébwek ílvOok a tOrOlbet-ot riibl-osak a békéjét t benne-
tek, sem bon oaokllyáut kUlsküs kpdjea Iáénak |M| ■zárna végt
MaHvbk- Lezártok ha sj mi még oly
irigylendd. Négy kt gasdafokj vj yeknek va_
nbs| s4 és
lágltott; U> saámatfkra a nss homályos volt, nwt-a Jtáadennepi keovérétti gond nyombtt benaeteiét. Most | azonban az erdő ingerpá állataiból! vagy toki; hasonlók} mell eket bwe nem láteá elvédd fegyverekkel. Remegtek, ha egy levél mozog a wtélben, mert ee M-dözö dülie mindenj órában kltfirixot folettetili,. Az állam arai ésj bírái nektek a harag ;ém bona egyik aiczát mutatják.lA keresetet él-raboljálí tfiletck, igazságtalan törvények jU-tal birtokaitoktól megfoszlatíok és ti tuinteky esorda allAo rétegbe záralttik, csakhogy bennetek vfSdloleneket a mogromlA^ minél el6|m utolérjee. Népünk Ina jip napja iajtí rémnapjai tol. Hiábsi kértek az égtfll segé\'yt érezkapukkal van as elzárva m imáitok iák sflket. >Bahlénaáiitnk a gazdagak szolgála tiban állottak, melyek kenyerét ették ; so msem türödtek jólétetekkel, sohasem gondolt k jOvSmkye.
S< mmiUein veazithettek ée mindent megnyerhet ek. Aa emberiség most OrOkOs bálira ben i| és egyík a másiktól irigyli a kenyeret, ami életéibe saflkséges. A míg ezen állapot mut, addi| az eUltélet is eüenetNi dühöngj [ti a gyplölot tárgyai lesztek, tl^ még joaiii fog aa íidÓ,\' midpn az aenyém fa tied" feletti vita <1 fog tflani, midfin az aranv ée ezttaj jminthia báb az aiezáre fog dobatni midőn klek éa talaj as egész népé lefa, nádén aa»nzé*t lefogtak dönteni trónjáról és tebb emr évi zeafnokságot lógnak óétrom bo\'ni.. akkor béke uralkodik az emberiségben, akttor titeket is őszinte szeretettel fognak mim tóm véreket űdvötfllni, mint embp-renjn jogokkal is egyenlS kötelékei. j ;
Tjgyétek kezeiteket! a nagy monkárS, építsétek velünk az em|)ériség alapitó-sátorát, alapitsitfnk meg á templomot, amely fensft-gesebblLsz, mint]tampIoatsitok valaha yoÚ, kDaaéteU meg a szövetséget, amely\' tartóealfb lesz mini atyáitok saövetsége. Akkor seent kOnyvejjek fényee jóslatai be focnak teljesedni élj ti boldogan fogtok lakni oMtftQpk. Héberek 1 ason idjSben irányozzuk hozzátok, ezen kémolv szótü midőn a szerencsétlenség nebesedj súlyoaodlk reátok, vizsgáljátok £ keresséfjök meg az igazság utait.
Oarad Sándor, i
A b

jlatonmelléki szőlőbirtokosok felebbezése
a phyU<mtra-tígjfb4na Molamtgiftialiipdn urhot.
Air aoteilik, bcs U vemen* kük légeUtit-HliMj t a kik gyj krételse élek] nagyobb MirUi kies ajfe-basjsa ihség la*\' |aa álu BllL esas tri- íogva,
. j 1 ;l , |
Tekintetes alispán url
Ff lyé .évi máromua hé 54o 3334 az. a. a zalao tgyei seelkabirákhde és pbylloxsrá-biztosok mm a phflíozera j terjedésének meg-gátlásai régéit ec^ körrendeletet inéltóaUtott intézni. Lsen urreedemt 4-ik pontjában aaou iw okból, mert frlarnssye tapoloaai járását aj ibyllozerá bolnirizolásának veszélye Vesapri 1 vármegre felttl; flsnyegeti, méltóé-tatolt 1 npolozai jarásíszolgábiráját utasítani, misserii Veasprim és Zalamegyék kttsOtt az elaán lási intéagsdééek Jfoganaloaiitassanak a külön sen, bon a lapwetai járásbeli »z5-. lök mtí élésére mszprémmegyei munkások semmi 4 ún alatt ie alkalmaztassanak.
Ecnek folytán a tanolOtai járás szoigav birája a 1 ezen )antsra válaastott pbyUozera-bizóttsá; ;í tegokkii eg^eürt^leg a aár-vOnalat\' Veszpré amogyénsk n tapolczai járással érintkező Osjiea pontjain > megvonta a B.-Fflred vidékén nökülő ptiyllozeta bislo«t ezen zárlat fentartái ára tilasitpllaJ a kl teutobbi megbízatását szi proan lejjeaiti ia.
At aH\'páni reimelei azon része, mely a Vesx{ réinuiogye lelol Zklamegye iránvábatt felállitai dó zárvonalati annak halárai körül* irása ni! IkUl, osak ákalátiofságban állapitja meg, a t&lönösen hogy áz összes vessprém-megyei nunkásokat a tapóleia járás területén lévő as Idk milveléeétél eltiltja, tisztelettel alulírott ikra, kik veéeprétiimegyeiok, de S tapoloss járU teijUetén azölöbírlokosok vagyunk, felette Bérelme* lévén, kénylelenea vagyunl ss \'ellen felefcbesni.
s) Meri a tanoloaat járásnak Veazprémmegy év i| érlntkeSö 4sélsÖ kOaaégétöl Felső-Örstől ()gva; msfázakitás eélkOla üalatoh mellett fém Váttolym mintegy 2 Q mérj-Aldnyi efUléten ás összes szöléUrtokoknaa leaalábl ie mle vskprjtmi éa veaapréniroegyéi mkoaok tulajdoniban\' van. akiknek azon résééi, I ik s^oIöbMok\'ékal eddig sajátkeztllek művelté mert vemprimmegyetak, vagy ege-szertten kHiltják, az alispáni rendelet szigorjt alkalmi jfása mellltt Jövőre saját tulajdonuk müveiéi ibei,iamitkemesek a magánjog uws ponljáb il tartónk képtelenségnek, de a melvds riiitt »k S tamdesosssl aaamban, vese-mentes wtlyeken, imég e kösigesgetási hatáság Ilit ösítfi sem Wrjel| ki; vagy pedia a joolöbí mttMeknsft. msatjal is meg fogtak saját 1 Skjilk mlj relékét es^edui, s «e óévben es érjiekelt (1 (rttfaraok inagy •tárnáról >• ^ bírt miléterttlet klterjodelt«égén|l I rendeiétbéu elrendelt eár-
jat, zaklatáson kivfll egyéb gyakorlati ered. ményt nem fog felmutatni.
bj Mert na s| sárlat ^a aliapáai renda-jetbeu megállapitelfe tbódoa bajtatik végre, a fentebb jelzett halálon melléki mUík még a Ugrasera fellépte j előtt munkás kezek <>iá pyában fognak mtesemmisülni, a mennyibMi te említettük azMvídéken átlag JŐOö hold Szőlőbirtok megmürelésére aa ettkkók küzrd esalüi40 munkás spik, e miután eeek a leg nagyobb arófeasítáj melleit sem elégségw^l k munka erejBkkm arányban nem álló seélö-terOlet megmonkámaára, mivel tovább vesz-^rémmegyeieken, kivfll más munkások sem fezen, sem más vidéken rendejkezésükre néni állanak, a gazdagabb saoKiirtokoeok aéfy OUaörfls Qtezegre yseökkenő munkabér mai-lett e akkor ie jsikéeve és elhamarkndva fogják osak azöMptket jüvGne műveltetni, a asvésbbé azeraoe*^ vagyoni vüsnonyok köaött levők eeöL&je pedig, mely a «aólőb»riokok nagyobb rénét képezi, parlagion fog száradni, ^ekként elpun\'ufci.
é; Mert a eánetnak aa aliapáni rendeletben i körülírt mpdon yaló végrehajtására nincs is szükség, aSMmnyibeo Vess prémmegy a jerülemn osak a llajmáskéri, sólyi, vüonyai, papváiári, mámai &s< kanesei: hegyekben mu-jatkoak .phylloxeta — Ezen úőlöhegyek, melyek különben i« rkuebb kitorjedézüek, íklamkgyét éazakldalniről határolják, a hol a izől5b|rtokosok maakja-ereje telesen elégséges Sz illető szőlő-tertéetek mspnflrsléiiss. s a jiol épén ezen. indoknál iogva V«wpré<aaragyc másköeségeinek manicásai soisasem dolgoznak. Valóban niaos Inilyas indoka annak, Imgy jnidőu; a vészlepte jh^lyektól Vesaprémme^e területén nyugatra, Zalamegyéből tekintve pedig j északba, eeyetlwi kfleség halárában nem e*ak hogy pmrlosara efMn mntatkosik, flo még esőmtarfllstes sem léteznek, mint s minők a veeBprémmegyei: íáó«ai, vámosi, |tia éa n. hidegkaliJ tot és inngy váa»oayi, magyar és német berkagi, vöittstm, mtnoebe\'yi ás Iflftuyfaluai határok ezen jközségbeli muu-kásolj, kiknek muéka-ereje nélkül á belátón-pulléki szőlők fonti nem tarthatók, s akik viszont mint szegéiy!vidékek lakói, majdnem kizárólag aaölőmunkájnk jövedelméből élnek, r- a balatonmelléki | szőlők műveléstől el-
;Az hisszük aj féntebbi érvekkel sikerült iegyfiutlnk, hogy] k tekintete* alispán ur által elrendelt zár^tkak változatlan alakban meghagyása, minő | végzetes lenue a balaton-melléki szőlőkre; sikerűit továbbá i^aao\'nsnk, fiogya Zalamegye na tárától ézaakra tekví megyei köaaégek i felől, melyek a vésalepts lielyditől háromszor aunt ira fek<l«su<ik ; mint k za\'amegyei Alsj jé* FeW Öi^ továbbá Lovas községek éa aj melyeidnek határában Szőlők egyáltalán juéepouek,! végfll a melyek -nek )lakói á vészmpie heljiaken eoha meg nem fordulnak, viwlfy a zalamegyei szőlőket nem .fenyegeti. A tini ellenvetés mid fbgsdbaió el. hogy aa elrendelt zár; alól felmentéiül kért Fáész «tb. késségek Isikóaai Vesnprém ben, mint omporisíui hélyen a véazlvpto vidék lakéival éríntkezvétj,\' a pnsatité rovart »< uton knronolnák bó albnlaioumelléki szőlőkbe, nem pedig azért, jnert a balatonmelléki köa-négoknek és lakólnák Veszprém városa ép ugy snék és piamji helye, mint a tQbhi voszMmmegyei községeknek, ha teliái r fentebbi feltevés áÁsáa, ez ecetben a balaton-melléki lakók megaa^urosolnák bevidékflkrr k pmjstitó royanJ J
Á felhozott foqokek alapján mély
Íelettsl kérjdk "a tékj alispán arat, milftsrm-jdenl f«)obboKAiiiliii(\'«| s sérelmes 8i34> aainiu lispkni Imtárazalieü Ingvfltl^ tekintettel arra, liogy a Baia\'en j vjdókéiuik legalább fele réea<i, daeaára a meleg idő telyián bekéret-H ózott erős asőlőljajMeoknakt épen a\'sérelmes határosat ktvitkeetákea kapálatlanel kan, felülbirálat vígéu nUrgősen n nagyeaéi lóságé leldinivelést inar* ás kra-öskedelmi mi nÍMierinmhen telthrjíjsateni méitóatassék\'
A nagyméltáeákn foldmivelé*-, ipar- «V» kereskitdolmi kir., miuiszteriam előtt pedig pda terjed eláaaies aéralmeuk, missertal a séroliuoN aliapáni haláro*atot mogváltentatni s a zár Utol Vesanrétn- és {Ulamqgvék kOat k VesepréroiiM^vébmi fekvő KátótMÍádária. Ltér, Szt, Király-Sfhbmlja, Almádi. Vöríw-nerény, PipkMei. Máma én Itanesén kerc*a< kai meghúzandó vasaira korláténál, Ve*a-pfémm«syn egyéb ki)o«á|{<Min«4ig eévsneittti: Faées, Vámon, Kisf- é Magy-Hidsfket, Kagv ka Totli-Vásaöny, Magyar- éo Német Bar bsgk, VöfOató, Mene>het> és LsttavfalukUs aéfekett melyek á fásaiepte beh*ekiől látni kanenk a melyek területén saőlőfttrtokok nem ts léteznek, a aáv alól leioldani kegyeskedjék.
Nagyesélié<ága kir. inlniazterlum! -JCbmi [elebboaéeünk vlőietjeskléeere nem öaaŐ ie okok vagy érdekeink rSvidlátó lálrsisme vezetnek, mért a honnál a veszély a felelőn vidékének nagyértékfl »sfl£üirtokait alójában Iniiyt-gvli a a hol as általunk jel. 1 ifáuyu aárlamnk u«gveikáa» indoköli isénydáe lennd, lőtt magfiiik kérgük e«en
sfcUu»k * tqerélyeeabb aédea M ka-* eeteM»aW>t, rit arra kérjek « aagym&tó «ag« iliiiinriini, ksnyeak adják a váaa bi« Myek tetjsa ksilusaüéséi, a mejy w iet binD taéink mait a UIiIm^iIMiI agakkal keantiaa Oesaakettettoben levé mámai ii kaasesl ÍM0«kM a •tag aammi sem tlrtéet, még a [nniuajl raj aái elítt t*lj«ttit*tsM • tói kíjjlentitlk, jliügv a tertMeeilás kMmgaikaa wőlöbitloiaiok afiayábaa aeívoaan hisaájárahmiiinfr
JbelAUrf kagya^ intáekedésát k»rve, mMj tiaatsletiel vagyunk a tök* slispáai ki-vatalaak s a um, HíWmivéléS", ipar* és ke-wáriilai kir. miaiaateriumnak. Vesaprém, 1882, ápril 8-án
aláaatoa saolgái Stabó Imi ii tártai.
Helyi és megyei hirek.
MT* Lapunk jélea laaáma a bua» i véti aaent ünnepek miatt egy nappal késett.
— JóUkanj cmélu snaUtaág. A jvérüs-káraest helybeli v éleseim ányának nfii ibisottsága ssombaton taAott élésében ólba-tárosia, l»ogy május 7 én a Sbtdfia kariban baaárt renaea. — Erre nésre rgy 82 tagból álló reodeaö biaottságot küldött ki, mely [bxsottaág aa egyleti elnUknŐ V I i h á I F e-jr a n e a né elnökleté alatt a legkftaelebbi mombaten fog ölést tartani, j — . A biaott-Lág tagjai a követkesflk: Babosa Lásaló, U£ Bantaik Ferenea, Blan Lajos, Eben*nan-bár Lao, Eaglliider Ottó,.Fait* Lajos, Fiscltl Hl, Weyler Adolf, Dr. GrünHut Jóasel, Gó-jiony Sándor, Qrűnbut ílonrik, öelsei G Ut-Baan táaár, Henca Antal, Horváth Györgv, Pp. Jesaentaky Sábdor, Kiss István, Korok, ajai Ottó, Lovák Ede, Ollop Imre, Pataky Andor, Dr. Posísy Sándor, Rosenberg Ernő, pchere Riobard,- Sebeetrén Lajos, Soramer Igaács, Dr. Steinbaoh Jóasef, Dr. Saekeres lóasef, Székely Tivadar. TöttWf B*lak Varga János, Weber Káróly, Dr. Wflinz Zsigmond. Nagy-Kan iaaa, 1889. április 8-án,
Pt&dl Btráictné, t. L egyleti jilnöknS.
— (Hó) .Fekete karácadny, fehér husiét-. rr Ennek a rági kftamotjdáanak igaz-*ága beteljesült ea alkalommal. Igát, hogy aúsvélkor nem volt hó, de "úgijr húsvét va-Járnapján, mint héjfőjén komor fellegek boritolták aa eget, s aa előbbi napok nép de-Mjét valóban saomorniág Váltotta fel. K«d-den viradóra asatáa hó takarói fedte a késik tőket. A vidékről atomom hiteket kapánk áű is, e tekintet beit* figyelmeaMtjOk olvasóinkat a göcsei levélre. Aa omág minden rémből asóló tudósítások nagyion kedveaőt-lenUl hangoznák, inert ezekből bizony aa ■biilr ki, hogy a fagy sok helyen - nevezetes károkat tett
— A aalakáaépltéal Agy egy lé-péasal ismét elíbbre ha\'adott. 4- Aa elmnlt pinteken tartott Síéiben Plibál Ferenea ur sainibiaottaági elnök előadta áa eddig álért * eredményt a a biaotiság munkálkodáiának ■rtéaatét. Erdemlegea határozat ugyan nem boaatott, a mint nam ia lehetett, de a gjinnastar útnak hatató ígérete,) a azinügy sabventionálását illetóleg a varos részéről, Valamint a sok oldalról mufátkozott jóaka-Na azok részéről, kik ea Illések jelenvoltak, biaooyosaá tehetett bennünket arról, hogy ea qgy most már elejttatni nem fog. 16-án leea egyleti közgyűlés, azonkívül rendes szín ügyi biaottságot is fognak választani* mely aa Ogyat eaélhot vezetni leaa hivatva.
— «jáaahlr. A helybeli Valisob osa-ínot fájdalmas csapás érte. Az öregVeliach Sámu ur minden elnaó betegség nélkül e hó tf én reggeli 4 órakor ejhunyL A kiadóit g \'áaajalentéa igy hangzik: Az alulírottak atélyen szomorodott saiwal jelöntik a maguk
Íaaámoe rokonaik nevében felejthetetlen retett ádaa atyjuk illetve ipjuk Weliseh Samtr urnák a bó 9-dÍk4n reggeli 4 órakor agysaélkOdés következtében élta 81. évében Ivtáot gyászos elhunytát. A drága halottnak kélt tetemei bélffln a hó ÍO-ón délután 8 órakar fognak aa iar. airkerlben örök nyuga-kanra látatni Nagy-Kanizaán, 1882. április M 9 én. Áldás emiékezetén ! Béke hamvaira!\' Weliseh József, Weliseh Ouátfáv, Weliseh Sarolta 6av. Bozenberg Jánösné, Weliseh Hjna féij. Outtmann GyörÉfoé, Waliseh Fanni férj. Weiss H. J.-né, Weliseh Teréz mint gyermeket. Wsi*a H. ,I.t Guttmann GVörgv, mint vejei. W^iiack Katalin aaöL WeliMlt, Waliaeh Evabn szöL £d«>les mint arnyai.
— fljoaen. Heimlar Józsof nr jegyet váltott a kedves ás mUvalt Kompért Josonoa kJaaaaaoonyal.
— Msembalhslyl pftapftkké aa pK^a" érfeaUlése szerint Bupica Zsigmond asaonok fog kinavaaietni.
— flasiitlssl, ki Zalimagyébeu már saelgált,\' segyardr>karttlö is alkalma-aiat nyerhetnek egy nagyobb uradalomban. A /elvételekkel aagy-kanizMii (ígyvéd Dr. Fáraak Lásaló ügyvéd ur vau meg- j Mava.
— Hjas«n. Weiaa Qyala ur, Kanissá--rél április 16 áo vezeti oltárhoz Mautoer Róza kiaassaanyt Zágrábban. — Slern Adolf at Gyérből pedig e íó 18 án vezeti oltárhoz knaatig Haanaita kisasszonyt, városunk egyik kaévsa AalaJ kolgyét. Mindkét fia\'al párnak aaaartalaa boldogságot kívánunk
— trlssltés. Ai flgyvfdagylai jövft Viiár»*p Vajhria A^ríl hó i^-án d. a. Sóra-kar a TDéfcffleí takarékpánztár épületében Wvf saját k4vtetgábaa (Í0-ik száma baaár) rasaUs sláat tart, malyra aa «jgylat tagjai fisatslsHal magbivalaak. Tárgy; varga La iasaak a ailéfrrvéayrl saéié ártakaa&a. aaaHasáa IMS apríí laé lO-án. Garay IM a k. titkár,
— iüeaifü! éöril iOér« Írják: Takialalav nsrtiiMi sf! A aars Ismét su*
lyoeaa aa|tett minket, saegéty Wnkra ment gazdákat, folyó bf 7 én l>a|nalbaa oftr srö saa megfagyott, hqgy a sár reggéli £ érakor ls teán bírta aa emNrtiT — Ennek következtében teljesen megaemiaisttlt a dió, Öcs és k|jsaÍ baraozk, oaerawye, liieggy, — Talán valamelyes maradótl a téli korló és almaf^jajkból, úgy a a^ilvJ félékből A saólff különben iá meddő bibbókat ho aott, tokát fean méraékelt tarmasra lőhetett kilátásunk s a fisgV után silány] bortermésre saámitkattmk. Me2ei vetemények közttl lag többet saenvedett k repcae, éa rozs; a takarmány állványok közül a béra, és luezaina. Ily sulyoé csapások alatt iehetetlen meg nem törni, egy jobb jövő jráiiti hiu reményről is teljesen meg nem válni] Isten áldja Ont jobb eprssal, mint raiijőbjm mi szegény meaai gaadák tengődünk. jr. 1\'
- ftatrrataéUeaOl Járt. Czéder Mihály bbtiai mester nagyon losz viazohy-ban élt (Mki szomszédjával. Mii t értesOlljnk valami milljhos végett vasatok régebben i|sz-aae és ezt Csíki al nam tudtfi talejtenLÍAz elmúlt samabalon/Üa előbbinwl piueaéjépen kerültek Osaze, a mikor Csikí [iigy össaevárte szomsaédjá^ hogy mire ba«liOBlák vérbe fagyva, egyebet aem tudott mondani, mint Csíki aaomsaád, él meghalt, A aJaretetreméltó azomazédot elfogták és a vklgálaiot ez Ügybe" megindMotték. j
-r Vegyvmakaflaiak. | — i A folyó évben tarUmd^ fegyv^tgyakorlatokoit megjelenni ifarloznak az 187f?U jliöTO^ 1873.. soroaási évfolyambeli egyévi öpkénteaekből előléptetett tartalékos tisztek]; tévább a szabadságolt állomáqybeli lionvtótiízlok rédtkO telezettségük mérve saerint; jazen tartalékos tisztek, kik aa 1881. évi fe^érgyakorUUot utánpótolni tartdzuak; a» Í87[7., 1876., és 1873 eoroaási évfolyambeü tartalékosok, valamint aa 188ji; 1880., 1Í7})., 1877., éa 1878. évben felavatott legényatyi állomány-beli honvédagyének; a többi sepozási évbeli és a tartalékosuk legénységi [állományába áthelyezett volt i agyévi önkéntesek ; - ajaon tartalékosok és honvédek, kik Lu 1881.\'évi tegyvergyakorlalót utánpótolni iartoznak általában mindazon egyének, llik caak nyolca hétig tartó katonai kiképeatftáS után állandóan szabadságoltattak. — A tartalékos fisatok ée a tartalékos badaarodok fegVver gyakorlata négy hétig, a tamajékoa legénységé 13 napig, a szabadságqlt állománybeli honvédtisztek éa bonvédlegényaég fegyvergyakorlata 36 napig fog tartani.
] — Hazrttik t. gaaduáci gépgyár^-, saihoz Minthogy gazdaaági g«-|caaniokomhan, mely május elején nyílik niog n itt a fov4-Tosban Állandó aiállilást fog jkópezni, a hazai iparnak méltp bolyét akarok biztosi tan j, ezennel felkérem! azon t: géigyároa urskai, kik azt hiszik, hjigy gyártmaayjük a legjobb külfbldi kéeaitmányekkel, ugij ijlkotáaukl valamint a felhasznált anyag minőségére nézve kiállják a Versenyt és áruk is megfelelői szí-veakedienok gyartmányaikatl nálam bemutatni. Budapest, 1882. mározluá 25-én. Tiszteletül Tarnóczy Gusztáv, látei-körat 4®.
— Kötve ae klgyj arslgáaynak. A mult héten aé ugyneveaetl Készei vámnál eQ gyanús ézigjány karaváinl ugrasztútlaa saét a sopronmegyai pandurolt. — Kettői közülük mrgyénkU, Marczaltőré j Ut, hol Sáabó József rendőr állal elfogatván, Pápára kísérletiek, — Ezekért küldetett [Pápára egv aopronmegyei pandúr, ki iljho 8-án a két czigányt megkötözve kiséntel el Pápárél Marczaltő üslé, 4- a pandúr útközben aat a vigyázatlanságot | követte el, hqgy megengedte nekik, miszerint uus ut malletiijaigánysátorba bemenjenek étkezni, bol \'\'hihetőleg késekkél faliagyvarkaava bocsátották bmak, megbeszélvén a pandúr magtámadáiij Iránti tervnek réealatait, mit végre is hajtották, ugy bogy egy czigánv aaazony volt a Májorból alánok monaodo, n kiállásával egy aikislmaa helysn hátratekintéare íogja bírni i pandúrt, i míg a eaigányok hátul a pandát] megkölnölt kezeikkel aa árokba lökhetik]m -ellehetik láb alól. —■ A terv aziíhászi utqÉ levő akáWa-nál sikerült is, »s a szegény pandarsalyos sebekkel alig vplt képes a jttározaltői J malomba vánszorogni. ] j P, L.
< T íj) I^MTAr* i,GiMaaági kljaön aégünket érdekeiül fogja m0átudni, hofír aa ismert eaég „Grbssmann J. gépraktúr ífudn-poslen* szövetkezve egy nagy! (külföldi [ma-gyar gépgyárosaial, Budapeaton „Grossmaon 6a Bauaclieubaeb,1 első msjgyar gazdkaági gépgyára" cz^g alatt egy gtSrj alapit. Ezeu nagy alapra feleleteit vállalat w hazai! ipar azertnesés szsporodását jolenlf, él snbái is iukább örömmel hdvözlendél I-mivel Grross-mann J. cjzég, iiemkUlönbeu Kausciiaidiaoh J. dk* tapasatalatai, mely uiebpaiak gyártmányai (hjossman J. által lőkiálj nálunk mag* ismertetve, kellfl bmlositékot^ytdtanaa, hoky hely) viszonyainknak kellőleg: megfelelő gyártmány haaai lOldön fog készluu^^
| — (Ragiar káslawiay.) Ezen cziiffi alatt agy belyeeen \' saeri(«(tetl kedvéé hali, lap jeleoik meg Budapájtap, mely czi-mének leljaéen jneglelol, a taaényiben minden a magyar háziaaszonyt éideklő dflgot vonzó ozinekbán közöl. Un|(ón vaaárnap j«lenik Insg és j{ évre 2 írtba kerül. ílgeu melegen ajáaljujt a magyar b kaiaaszonyok* nak a \'.liagyar háziasszonyt11, mely Budapesten V. ker. fő-ut 5. sa. a»j m^grendsltelő.
— Egy füzetet kapunk iámét a magyar könyvjUrból, melynsK, tartalma .Gaadaaági rendazer aa erfi^lfergáosolá|s Hibái éa a nagy bán tennaléa elOrejei szempontjából" irta Galgóezy KárolyJ ilnk 1! kr.
A Rlaiyar Keféá/rssrask 14. (tlaete feksalk előttünk,, mely változatosságban s érdekes tartalomban M luegelöaőket is tnlsaárnyal)a. Slaő köaletoéijy a n A v黫tas saánkáaásM humoros ameaaélé*! Bulla Jánbs« tél, ki oly áll alános fsltÜoéat Msiuti nemrég a Kisfalud! lársMág áhal kMptt TündérÖv aa. kaU4i ettmiaéláeével — Wló alatt la^f láimofjtts eSesaáláeeíbti. Kat köwti Mindasenii
W
italába u) ialé-
llág44 lag Ur
Gááepaaak B ilatdn saerelme oa. hangulat teljes; kültÖ| c klUából aa V. rész. 4 Dödj 1 tor ijestillo ádekfeszitŐ aredki spanyol rflr gétajy! Golöiiich] E-jöl. -f Bajái ábrázátomrő) gyünyörfl kis ] llujnoros kareaolat Mikszáth Kálmántól. | —j Mozaik czim alatt ismjjrettar-jsaatő éi tréfás jaéróságok, végfll adrópéná fal irattal ttiúimru kénjlc. — Ismétel ve ma-legen ajánliuz; e hallatlan Mcsó a elegáns kiállitásu folyóiratai L lolvasóíbk figyélmébc Előűzetési árá egész évre 6 jfrtl, fé évre 8 frl.j évnegyedbe 1 írt, 50 krj ^Egkfttzet ára esak 12 kj1. jElőfizetéai JénMk TAigner Lajos könyvaevesaedőbüz ^idapeati v Wilckens és IWajdl, urak (Budapest, kjrpnahsroaeg-ut zeudők.
1 ^ — Megjelent ma „O XV. füzete alsáoleolt váltósa1 talommalJ Kökfi Szabóné Nodálll J^kának .Nagyon kaczff tlzimU albeas iléiét, lKeserfl Kii Péte*" ozfmü népbáHadát Beáqdák Elek és Sebesii Jób| gyűjteményéből; Én-Bl aö»-vegy asszony ySánwáfl-\'Í; «Mu isiUus IJankó* czimü rajzot, tor. Csánki D.-től „Bgy % rangú hölgy utalása (Magyarországon1 flaimll czik-kél, .Egy qyptörzs marad \'ánjya"!\' cáamü ezikkét. „A fVillainosság bef lyua a növényekre11 Dr. liubyi Gvillától, Mézaii utolsó napjaitt-t IWjessy Kálmáutó. „Huavéti pl-roa tojások" jaimU tárczaezik :etlés8imonyi Ernő éleirajziL Apró rovata vállozatosak, érdokeaek. Hépai sziotén je esek. L Életre-halálra" nzimi eredeti nagy I épe, valamint a gKrivésoiiaK éjjeli tanyáj \\u caimO aaép kép a színbe!tjéről valók. nA szent sir temploma ÍJenizsálümb^n" két kép pelJ „Faectum romjei" igon ILép nagy kép. Szóval mind a szöveg tartilom mind a ké iek oly váltd-aatossá teszik e becses lapot, aogjr nlíudetikl élveaettet olvashatna. Ajánljuk e rondkivül becses lajpot ti olvasóink figyélmibé. |EI6fizá lési ár: egésa éVre 10 frt, lélévrj) 6|frt, ne Jyadévre 8 fi* 50 kr. Előfizethet és W4idl kisjlóhí fatalában Ipaft, harcaeg-uloaa 13. száui.
- BdVId hírek UuUolf a tavasz derekán medvevadásaatr i idegy Er délybe. üáta^egon nagyban [kéi sülödnek a trónörökös foftdtaltására. A Iróáöraköa ke-caiiL. fogja bojárul a vidéket 4- ^gy 26 évea jogáss Flór Gjéiu Budapotten agjonlptte magát 4- Zanzibárbau egy magyáL- embernek van fagy var gjjm\'a.]—- Debrecjfcnljeu Ja meghalt SSmonyijSrnŐ helyébe Thaly Kálmáát léptették jfel lépviaelőjHöltnak; <fo a szabadelvű párt is joMog. -4 A ktinai épfllet udvarát Msjlátli György ;oraaágbiró sa át költségén jdiazos kértté alákittattl át -| Budit-pesten, a tavaséi óvei)ienyek[április 10 ikn kezdődtek mémntj Minden verseny re 8—10 ló lettj bejeleátva. U VárpaloUin, ahbl előbb a himlő Ipusfcljtott, most ismét a kanyaró jpusztij. -4- muóferól aat a hihetetlen esetét uja a „Sá. ék rtTif, hqgy egy^ földmjves, JciJ nek cáakjegy lova van, szántás alkalmával nejét foglk allé molló,. — (irosház&n a fő-aorozáknál kát olyan egyén fordult [elő, i-ki-j nek mindkét kwaai egy ujjai löbbj vagyis mind a két kezén KOkMetasen ikifejlotjt hat-hát! ujja Vjan.H- UanMlleben egygaadagnő hált meg, ki minllidgy kétszer mpnt férjhez élé-tében, halálai dőli mind a kát férjétől megemlékezett olyképpen, hogy Smegbagyta miszerint savét az egyik;, testéi a tnáaa mellé temesaiók.— A román király lé, ki nagy el6-aaeretejttelj foj bükózik a kölUmejtells kinek téref már izep neve van, Blenlea egy re gényt ir, me y oláh é« ném< t ilyolyen egyszerre | log m igjeUuui.
ii Wilckená
korona-trdnöröküs
Színészet
(|) Apr I Ö éa, huarétnarfán. olatl előadásul Cseprpgh t Forencz hátra lagjroll 8 lalvo* náaoa nébazí nttiűvát: a „Si ip bsstony ko-caiiáu t hbzU ki salnreJ — A kii a lővárostj Inpok kritikáját ligydemmol kkérlk eddig, aa nsm Úhet sti nagv [várako táséal k darab iránti; de b >gjy pnfgis ann iraj aclejlesuakf hitte: voliia nmt a minőnek ^bizonnriili, <H lehetjetlen| A darábot végigné tveléa aallgatvai szinti) liibetel en, nogy a uu apisti népsaia-j ház állandó cepértoir-darab át [ká lozi. (a nem Judja a: émnor, (hogy i > tnzö laég ttt-j relmét vsjgy ia ottani I srnuési skjnagr jóakai rátát ||Hi -é jdbbaá ? — |l aan írnak r-j tudva lévőit f -A csupán e ak dia losílióját! és némi ield l^ozási türedéU t hagy a hátfa az elhányt j \'ltja itó. Ebből, \\ II en esetre hálái hagyat bltbój, doQgozta |t jtákssy Jea8 A azép assi otíy Jkoeaisa"-t i aaa éa olyanáíL mi és a n irifi \'dmslj Tagat halaüi u, hogy darab mea íjé jó, ügyes ké mek i sinte Bij ii álja a meg! ipő fordtilatokal a|az< vovétiVI, loljftonos i rámái aCtiot. i lakjail an elég gaadagj} |lo < a alákol^iak ej yiláo i iucs iga-{ zán jól Iddoi iboiitva. Dráma tág ép ion uíom benne, baosa c aa]egyizben li iszfaáll vasvillát nem raapakti Ijla Valaki. Aa »géas larab élj nyújtott, hos izjí f ár beasédek >en| b velke^Ő hrlylvel-küKs j| a pillanatnyi íialfis föltétel vei írva. Mm6|o m^jdoem tol eso í el vltf temetve aa «mi [résmetek e őltt-be helyesét sévat A !>air társulat igen jó erőkki | rendelj kezik ; ea G srtft igaagalónal I hutái ozott \'éjr dema Baereaeikbén kitűntek Gnrő yné (Bnl záa Jánöanfl) mlistoii (B izsdás Tárnái)) Anddríy (Vaaosik LŐrinez) Ldnk y (Bafcá Jóaka) Öuloglj Ájpád (Gyön jyllb I (í^) [T
ö) f. bp lio-L itélfőn n jdii Ca íky alj-
gelynek jáOtilra nyoinorusáj p Icai ntt sáíbl művét adták Jfismi, af főVárq I krit ká illő kttüntewasel fogadott szinmfli lakj há rom ten[ dantiá]á vani Kise sorbán b mutja a tiszti-viselők nyo|n|>nujágoi lielyztlél, plüiiüli^
nagyobb váaeéokUan, másod nagyon! is Pékra kapott samáleéaát tárja Learünk ei< rabban, Tiogp k UgmUukása aabb hirai álnok még caak aaáraa laetUbéU Uuen uaaoráaok kiaflmai] kOaé kl
íaíij pedig a M-i nAn iának Lát uk e da-lag iootÜlelK-itti aem tu u [óbb áa 11 U (yaoeaak
erős jelfái kell högy abffu Üavényre Ima afsaámy likkasztá* alapja-4vábbá, hogy í aljas parvenü embejj azért, besáéd tárgyává tehes-jj kat, a bayfllataá. valóban levaMasj provokálják a Űrhajra. Ime^be-\' a annak, hogy a bárbaj ia eukj , mini a rpgifisljenUélet. a főczél, melyre] ia költő figyelműn♦ [darabjában is akarja irányítani: a I a 1 i s m n a n ja W, a pénznek iágos hatalma, mwy a. kevésbé móri ek élelirmonyawa ia behatolt már|| ig romboló j er$vet előadás íkáilnjőeii sikerült A darab yi a főszerep; hogy. a társulatnal valamennyi lalafirendü érőit vonji ra. Ilyenek aa Espter (Kdmi Bella (Kutasai Janka), a Mé (Láng Elei), [a Bálnái (Oar8fi) | a Bálint (Wkács A.) a Vád
kay) és a poprádi (Fehér ! repei. Mindannyian derekasan ki k a közönségnek sürü tapsait é i aeit Kifogásunk csak a küaönaéá n résae allén vaé, tnely még aa il; rabnak kitoaő (alőadásatól ia tu adni. \' , 1 edd en, áprilúí 11-ére : Berezil; Árpád jnépeainmUve: .Aa igmándi kispap van ÜMatva.
roínbákj! jnté\'krend.: saai dl á n :[JGdvöeke", loperette. — Caütüij t ö k ö uj: m Pokol a liázpálH — Coatálól; szóm tíaton, ;4prjl 15-ób jÜdvöíke, operette, 2-azor 4* vasárnsp, april l&-án: RÁrva Zsuaska héttőn i L Váljunk éí» (Divoroons); kedden
na lépje Látjuk rak esa{ sék ma emberek bizonyít annyit <
94
ketaaej matei azon tt doaernt még
Ai ban ac majdnei a sainpj Vésné), ae^an a Qsoj Siimi
érdeme kjtUnU nek ai kitűnő távnl
»Hadj< unatke
it a békében"\\ szerdán: „A bdl
SARNOK.
Majd hogyha fagy."
a kis lány férj Ma Ihajal ] valaki érte jönne,
Tyukajáll [
Me ^kérlek iftijj drága kínosam, Ibmái
De mód nélkül kellesz nékem...? HlTynbejáh
Spl; a hézag aziveéskédbe\', ? Ihaja I
n caak egyet tqltbetnék be, Tyahajkl
jálogató sem igén vagy,
Ih#:|J y ,
Is vesalekL nmajd hogyha fagy." Tyahaja I
\\Pabroneti Oyula.
721188
Zalamegyei Igazdasági egyesülettől.
(Folytatás.)
f 27. fi
rény-cs Jcazgafóválaiztmloyi hajzataira az elnökön kívül legalábjü
tározaíh)
hat tanak jelenléte sUkségeltetlk t az
ülésekbe 1 tárox.
J:
általános navaattAbbeég há-
Myoma(iott Fíanbal FülOp lipmiaido
T 28.6.
ihtán az egyeséletet ax igazgaté-válaazlbáuy képtiseli, önkéot köretkeiili, bogytl:
a) nlodeo az agyaialet körére i érdekeire ronatkozó beadványok i jelentétek asl gajgatóválasztmáliyboz adandA be, mélj a houjákerQlt i folyamatba telt mindeü ügyeket elintéz, a közgyülésotik elótcrjrs ttóseket tesz, miáden targyalai-dók fi tt endők viuiajtát elkéatitl] .1
b) k rendes] ngjy a Vidéki körOk által felvett évi Atetéaei ingókat 1a 18. fi. 0) pontja érteimébea a közgyölésuek M-jelentijj j. 11; I i . i
c) az igaigatóirálintméoy I kOtalair sége k 18. §. g) bietüje, alatti szabál értelraeben a tózgyíljés Által elfogadott k6luégvité*t iíiiganaiösitaüi, a tagok ál-tal fljetéodó dijltk Mátéiéról, áx egyf íületi ipémsek s vkgypu biztosításáról gondoskodni] és ba, falama^alapitól tag ai alaptókél Icaká^iá Uani, alt olőlegcsok
pánttá ba nimiimld, —^ melyek uh kivitelében aa ekyeJfllatl hivatalnokokát hasxQtfja
llendkivüll h halasxtást Ddin taM
éeettkpei a máij előadott költségvetésben megllatározott kiadáson fölüli kiadást Is tehét ugyau klvéisjlesea az igazgatóvá-lantaude taak] a legkAxelebli tartandó kö; gyűlés jóváluigyása fejébiM^ meíjr előtt IlyIéle kiadását okadatolva Igatolttl kötelei
d) u Igatgátofálutaány ajáulja at egtesüet fé^t tárnok át t javaslatba boua a .1 tikár és \'péh^tárnok évi flieték
f88X0#t, ;f \' j
o) i rendes ós rendkívüli kftzgyülf teket jmc geióaA igaagatóválaaztmányi llf lek ittO^ etkexfi közgyűlések helyén tar iandóf, a aaükség folytán Aattehivokt ttlések, aaonban á mélye területén belül bárhol n sgtarthabók. j
Ia. L iftUkoiUály okról.
ímlí
I takosttályok bi v atása oüadau ta
Nag|-SaUital n
882
ügyek (slett, melyek at alapszabályok ér-tilmábea ax egyeafliet attOdési hatály-kBrébex tartótnak, kexdeményexói#gr lila-tíleg inditványozólag, avagy a kAxgyfl-lée vagy IffaxgrtAválaaxtmáoy felbiváaa felytáo tanácskoxní éa stakttarü véle méoyt adni.
f ♦o. §• \'
A Zala megyei* gazdasági egyesület üjt szakosztályra ostUk aj m. :
a) közgaxdáazati és statistikai,
b) földmivelésj, ej állattenyjtajtéai, |
[ i) gépészeti,
é} kartánenJ szdléateti, borászati Btakeutályra. -
At egyesület miaden alapító és rendes tagja ax egyesületbe belépésekor kijelentett, illetőleg \'utóbb is ax elnftksél ljejeleothetd .kiBánságához képelt egy ikgy több szakosztályba osttatik be.
I r8.
Mindegyik at^kqpttály maga köré-ől elnököt, aleljwOket s jegyzőt választ a] fukkörébe tartozó egyesületi ügyek érdekében a szszontályij elnök Asazehi-váslra szakosztályi ülést tart
A szakosztályi ülések a tagok ba-tározata szerint, /énnek hiányában pedig » sukoaxtilyi efnSk kijelölés^ szerint a megye kfllAnböxd vidékein tartandók.
A szakosztályi üléseken a jelenlevők szavazattöbbsége a sxaMftzatok egyenlő Káms esetében pedig Xz elnök szavazata1\' dönti
* 82. §.
|. Á szakosztályok üléseiről j egy tó-
!Önyv vezetendól melyben a tanácskozás ilyama s u-flléa megállapodásai felveendők. A jegyzőkdnflv az fllés után nyolez nap alatt további Ügyintézés végett az egyesületi elnökséghez beterjesztendő.
IV. Az elnökségról.
lap.
Ax egyesület: elnöksége egy elnöklői a két alelnökből áll, kik bárom évre jálantatttk.
\' i sf ■ §> \' , Ax egyesület) elnök kötelességei kö-
wtótŐk { \' I •
a)/* kötgyültet s igaxgatóválasxt-jsányl üléseket a 26. §§. értelmé nen összíhivja, |
b) a közgyűlésnek ax egyesület le-\' folyt évi működéséről a vagyoni állapo-
Író) kimerítő itt&eli Jelentést tesz (18
I c) a közgyűlésnek a az igazgató választmányi ütéseknek a tanácskozási tárgyakat kitűzi, ai tanácskozást veteti, á uendff és rendre felügyel, suvazatszedő yálsaztmányt nevez, -f-szavazatok egyen-jőlégével szavata (löntó lesz.
d) az elndk képvisel! az Igazgató álasttmánynyal égyfllt a hatóságok a üllők irányában jtx egyesületet; — a álasstmányok, askkoastályok s egyesüti hivatalnoktjk , kötött a teendőket a gyeket kiontja, i
As egyesttletl hivatalnokok at egye jftleti sxolgálát sköulepettségök tekintetében] közvetlen.alárendeltei, azért velők M egyesület javára rendelkezik, I e) a közgy&lét által jóváhagyott s
Íiegállapitott költségvetés nyoméin mia-en abbap foglalt fizetéseket sürgős eset ben kisebb kiadásokat U, -Jiabár azok a köttyülétiíeg 18. §. f) szerint jóváhagyott kölftégvetésben
uem fogjalvák is,, ötven eezlr|k értékű forint erejéig utólagos iözjtffilési jóváhagyj fejébeu, esen felüli megef pedig jcsak ax igaxgatóválaaxt-tónynákL 28.. §; c) sterinti határosata nlyián az egyesületi pénztárnál kiadásba pűlványot,
r ! f) évenkint kétszer stámbavestl &t k sx egyesületi pénztár állapotát t minden időben azt saját teUtéaa aasrint megvixa-látatja,, vagy bármely egyesületi tag általi megvizsgáltathatja s ba valamely alapitŐ tag at alapitő t«^ét leakarja tenni, azt a pénztárba bevételül is előlegesen atalványo|hatja. — Wulaxxtásból éredett péntUri kárért feleik
t g) mindbn at egyesület átal kiadandó iklijatöt, kötgylUM 8 IgasgitőválaaUmá fal jegyzőkönyveket at el|«i \\f alá.
• De az okiratok\' sx effaökOm kitül még i titkár a két egyesületi tag álul »minden íegy tőköny vek at elnökön « Jegytőn kivül még a gyűlésen jelenvolt i hltelesités végett minden gyűlés bon különös határout által klnevasendo két egyesületi jtaf .által is, kik asonban Igsigatóválautmányi tagok vagy kexalési Hivatalnokok aem lehetnek, míndenkoi aléirandók. | (Vége kOvetkealk I
Feleik u+kwtt: fU$I Tárttrerkeuli . jMIsm £ár.
JJ 1 ?
MEGYEI ÉH HELYI tÉRDEKU, POLITlK Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalame
KE&JELENIK HCTENKWT KÉTSZER IZCMAN (FÉL IVEM
A talMffyel gaiáeeágj-fl/MllH f. 1882-ik évi májusbó l-éoi délutáni 4 órakor Zala-Eger-Mtlgél saját kása térné bei}
rendes közgyűlést
tart, [melyre a t. tagok minél na-gjobp atámban megjelenni kéretnek.
I Aj közgyűlés tárgyai;
I, Az egyesület tisztviselőinek
• megválasztása
I. ijz igazgató választmány alakítása.
•f. As egyesület működési terve-seténék kidulgosásáru kiküldött bizottság jélentéee.
\' 4- folyó Ügyek.
Í fyerszegen 1882. évi már. 28.
Arwmj látván m. k.
IfjiMtli iMl.
A párbér a kath. egyház-Jogban.
fimon ^Lkos győri jogtanár tollából jelent meg egy ily czim alatti jogtudományi irat, melynek dás tartalma, szakértelem boni előadása a katbJ clerusoak 0 tárgy bani helyzetét ée jogosultságát világlatba be ly«MJ;\'
Hintán f azonban a katbv hívek nem mindenütt a párbér csímen róják le kfltelmaket illetékes lelkészük iránt, Igein sok helyen a megye látogatási jegyzökönyvek alapján létesüli ^zerzjődéiek folytán, u akkor létezett úrbéri telkek aránya szerint állapíttatott meg-\' a lelkészek jövedelmét kiszolgáltató köteleaeíttoég, nem lesz tehát felesleges, ha ezúttal
* plebáncluí járandóság e neméről fogunk szólani.
A kath. plébánosok javadalmazását tárgy azó canonica visita az 1802. évii generális oonscriptio ki* folyása, niint ilyen alapon nyugvó
a volt ur) batAj és as urb^ijm bir-tokállományt l%Alö kath. vojt úrbéres lakosság Jvében s déipiftl köttetett, a ezen oanonioa viaiwi Jelenleg is jérvéjnybén van.
Eszerint vannak helyek, ihol a plebánoai járandóság párbér Mmén szolgáltatott ki, vannak ismén oly plébániák^ hol as úrbéri birtok képezvén az adózás alaplát, ezeé birtok arány Szerint határozta tóti meg a természetben kiszolgáltatandó plebánoai illetmény; ekkor haUrpata-tott meg la plébánia fOldef miv*lése is, mely eterin t a plébániához, tartozó közeégek, mily arányban tartoznak szántani, aratni és kínálni, hány ül fát kötelesek felv%i|i és a plébánosod varára szállítani
Ezen szerződ vények a pjlip^ki látogatások alkalmával szOktéffl szerint módosíttattak, de soha el nem töröltettek, sót mindig megerősítve gyarapittattak.
Miután azonban ezen egTQuné-nyek oly időben létesültek, midőn a jobbágyok az úrbéri telkéknán tulajdonosai nem voltak és igy a birtok eladására sem valánaty Jojgosi-lottak, a plebáaosi járandóságra vonatkozó szerződések sem ap urí hatóság alatt álló jobbágyok, bánom az illetO földesurak vagy ezek meg-hatalmasebttjai, és az egyházi ^hatóság küldöttjei lOzOtt létesültek 1848 után pedig, midOn !t. i. az urbeiesek a telkek tulajdonosaivá lelleki az 60-es években tett jfőpáittort iWoga-tások alkalmával a szerződések \'újból felvétettek és aj községekj ákkori elöljáróinak befolyásával megeiősit-tettek; ekkor azonban s birtokallo-mány még tl darabolható nem Uávén, eladás vagy Orököetidés eseténioj [ész-
Ai! éh KÖZGAZDASÁGI LAp. gyoi Ügyvédegylet hivatalos közlpnye.
Él SZOMBATIM (EBÉU IVEM.)
ni
m
ben szállott át az uj tulajdo rajta fekvő pl tbánosi járandtoájg ki-laolgáltatásáni k terhével.
Most azon t>an tekintettel 1« Ml. évi LXUt t. nz, IX. Csjezeté lalt azon rendelkezésre, mel az úrbéri telkek eldaraboládátl tiltó törvények hatályon kivul b( íypztet-nek, a vali úrbéri telipek bánmely részletekre oljlarabolhatók él éli<p-genithetők, gyakran áll be láz esiet, bogy a kath. I híveknek a plebánpsi javadalmazással terhelt telki piriokát más Valla-felekiesethez tartozó egyének egésmben vágy részbeni még-vásárolják. Kérdés, ml fog történni a papi járaftddug kiszolgáltatására nézve, miután ezen ; teher a telik-könyvben kitüntetve\'nincd? 1
Há a biiiok egészben száll át valamely más lelekesjotQ tulajdonosra, ily esetről \'egr 18801 évi ápi;ilil 4 én 9259. szám alatt keik miniszteri leirat intézkedik, melyben kimondatott az, hogy la papi járandóságoknak kiszolgáltatása j nem az egves kath. Hi veket J hanem a vol* ürbb/i telkeket jpjrtfj öoozes lakosokat tbr-heli, miért is ai liléimén y kissjol-gáltatása aluli még a zsidó birtokos sem szabadultatazonban mily zavarok táriiidijak ée Imily bizonytalan aág áll be akkor, ha az úrbéri telkek-többekfaek és több rékiletben adatnak 411 mikép él kiáltal I határozta tik még 1 papi adózás aranya.
Rendezni kell tobát a Jcathdli-kus autonomi U1 evvel kapceulátbkn a oanonicja viiitán alapuló pébánbsi kérdésétI |s a változott képest szabályozni;
Járandóság viszonyokhoz mert ezen
t iher a telekkön] vben feljegyezve n< m ,leván> a hátralékra
nézve a bíró
árveréseknél lén jön
figyelembe, holott jba e tartozás hasonlóul a azqlőfálfságlioz a telekkönyvekben fel jegyeztetnék, a birtok megoszlása vágy bármikénti eladása eeotén az uj ulajdonus által valláskülönbség né lkai íviseltetnek, mint hátralék bizt< eitva lenne és a kiszolgáltass arái ya ifi meghatároEtat-hatnék. tö]^
Ezen kél dél élői kitérni most mák nem lehi t, mert lébetetlen ezen bizonytalan is kéljee állapotnak to-vábbí fontai tása, annálkevésbbé, mivel egy rési ts birtokeladás teljesen korlátlan páirét^ről az általános eliaegéuyedés folytán tQrni nem Icjhet, bogy íz alsóbbrendű papság, mely eddig álazához mért javadalmazásban rés terüli, jövőre a nélkQ-
1 Öaéseknek té
Kováét Játm.
Politikai hirek.
A lésniláa idsjulyárfl.
Bécsből április 12-rfif jelentik hivatalé-mii : Daftlen sliáborasgy j ápr. 7-én délután |j«l«utatte, liogy több llír, jvjsismint as Igov-melletti támwák sieljjof s Langsr síre-das osatályábos jossUskosett öakéoytsssk áp* ril 1 éti éjjel a fölkeltik élleu aiksreseu Intéztek. ura roujaluakí hogy nagyobb saámn telkale bsodák, I— nMyekst vslósslnftlég a Okosloból •l6oyjsuialt,|llsdvey álocrodos már-jcitius 28 ju TioiiUstéwl tóiták felé ksrgetsU, Öadjicni, Qrsodiosi is Karavo kornyékén Isjrtóskodpsk, áely kOHIfaiéoy arra bírta Dáblia altábornagyot,] neba a legutóbbi sikerek után léuyiSeré srsdnéeyekra nsa igjio IsbeUti ssámitsni hogy a Osslsbios ti-1 jsni hadmflrslst bs&jmte után Obsdios ve-NWrnscVot utasítsa, hogy s megjelölt társé-\'gén, a Drins bdpartiáo és főleg ssen a vi-déksn, mely a Hukslél terfllstéa a Jslktlfik utolsó mensdéká volt és s kevá osapstok mk ritkán jutottak e, portyásásokat tsgyse. Dshlsa altáeornMy etyullal jskoté, bogy a ksdmflvBlotsk aá ObsSies álul megálispltoU Hbslslsk sasriot fognák vériwnsnnl. Ennél-fogvs april B-án 01 o+slop Togjs a Llyubiui, Orsodlesi. Igov^si, Kosois Ostra és QUva kísti torűlstst njsgsaá|lsoi; s fóosslop Igov- |
erfból Hadjioi, Tieötisloj Mirkali, Pspasoteét ée Qraúdiexí kornyékéé l fog porlyárai. Miként Dshlen altáboírnsgy április 11-én este jelenté, r hsdmfivéletskqt aa emlitett tarV swint hajtották Tágra ss arra a meggy6c8-éimt jutottuk, bogy oagyoblr stáma ftlkeV baodák aaon a vtdéksoT jaam tartóakedaak. Hbgy 4 felkelik víssaaOaünléaét meggátolják, töpn helység mogtxállásat rendelték aL
Jevaaovies altábornagy jelenti apríUs 8-Aii, bogy a felkelők jiagy távolaágból ti-aaltek esspataínkra éa e^J alkalommal a 43. asradhaa éutoaó Lázár Bándor és Bbtiián Miklós latestek és a 14. teredhez tartósé Hé-fsr Faiénes tisedes köndyü sebet kapott.
Ilklts mlat kéaveÜM., Egyik bécsi kp is^uétolva kOali aat a hát, hagy Nikita fejedelem köavsthsai akar monarehíáiik éa a láaadék kOaU E.lap aae-rint a montanegrói iejodelem msgáSes ki* vaua a grahovai vajda á&aJ Sabotiei lváa és Csalov.es fblkalBvisérikatl és IMlUatto lkai, begy tegyék le a Nagyvad éa hódoljanak mag as \'Oistrák-magyar koimáayaak. A kél ve sár ast felelte, bogy eddk kávés vstliártk vé| és bogy csak aaon feltétel mellett baj-kUék a fegyver IsraUbára, ka általános amnoítitt adatik, ka visdjakapják a Boeabe-bjuá eopOscált fogyverskját, ha lerombolt ká-asik ítíépittetnok, ka kákroa évig aaa fognák adót fisetni éa ka Itiimftotetnak a honvédségi saolgálattéb A jtfijililnii erre kije-kwsHá hogy elfogadliátlanoknak tartja a mitétalakat ás hogy 6 oáU aa amnaatk ér-dakébsn hajlaodó kűabesjárni.
4 fiáis, április tá („a A kOaOs mintaaisri értokealet 6 fdiaéga aloOklets alatt délulátii f-^9 óráig tkrtott; jaks^Mftsa? Kslnoky s Balávy kúae* míntsst*rak^ JHaaa Taaffa, 8aapáry, Duoalejrski, WeíseoMnili slyreav mízisatareL Aa árUkselaUe mag-álljupUlktott a jaraslat, Inely halnanatán ja 111 érakor tartandó ülésen aa saatik dele-gailé, flélután 5 órakor (pedig a msgyar de* Ngatió elé fog terjesstatSi. A javasaiban :V raadkivflli ssttkséglst a ■ sassá flott tartlatsn esdéli Balmáealábaa álló ssé-p U10 |k réssé re további hat hórk továbbá a « millió hifinek kürtlbalQl I luilliévál való áthágása és a lovagló utak Is ntegeroiilett alaaállásoló Myak kiépítése, valamint j fQlOsleffkéaaletek í aUlállitáaa javaséi\' tatík. A javamat kördlnMyse íodokláaa é« érlakoslelnlk larrdaatbaa aÍAtarjesslelelt. A» ulák s ssállóhelyek a kjivosesiaS osandOfaég Járnám sa osatrák klasétár által épittmaap. 4 Ti ma Kálmán mintaterelnOk ma v|ssaataaaott Budapestrec gr. Ssanáry péaa-iigyiuiiriwter a daligáti a qláaaiskáBsz mej^ uyllássJ aséjjából Ittmarád.
„Zala tárczéja."
VgguUpi.
ásép (avass I Ajándékaid
Qlyan mohón ma mért pazarlód ? Á ragyogás majd elvakít, Varáas korit ba völgyet, halmot;
qságuldva rohan a vasat 8 a fraggoo ablakán merengve lielkeió oly édesen mulat Pereaanként más kép tttn saemsmba.
Klringst a taalid gyönyör. Űj vágy kai minden tájon; Km elmúlás most nem gyötút. tí^t mind e kép osak fotó álom.
k gyofaaság egymásba ffia ttovár hagyat, nlndás lapálylyel; Zljn maaék atáe a his köaaéot a aémaaággal.
(|y IMI a kaik vidék I NMsA fossál álmodni késetet. Mfojtva mély léleksetét éjmalis ágyai a tSspéesat.
Aés etvaáaaá napsugár A buja lottbea áiasíváreg. Vahfáése iHHiayad a madár tH** bébalaak a viráfék.
2 mély raba) • piák niersj Heat agyaséi temufn dlborgve, Aa illiáár miai bée sóba),
%yH a aOtét t«s^eaeebe.f.
fl|*«e-e kée f ügy asak tovább léeái a eyllt, e szabad vidékre t Htm Misásl visámttt áé A gltrfarstoit ardf mélye.
mc kéiva tartja sasmsm fámsaés réféa látvány t
Versenyre kel a képaalet, 1 A léi mindeo augát bsjárváa. ,
8 lelkem rSjoogé álmait Egy isjtelmes vágy tartja Ikgvá A tavasz ajándékait Ma nem hiába pswroljs... \'j
Oh ne osaí| álnok jféoy, nyári 8 s kit oly rég epedve vár Saivem: Ibi végre hadd találja | Vagy borulj rám, IrOk homály -I-MéiySéges, árnyas énbe íaélívaj!
Prém JitLf,
Egy német költö.
8CÜKB& JiMOB után németből.
I.
A vasutak ^ syllabák és mttraUlfnaOk saáaadáaak alsó felében, a HM évikben LippeDeimold ktlvolykmstyl biredalfliáéaK (8- és szék városában, valamint námsfykor Frankfart és Ptlmalderf ntesáíban en alakot Isbetettj járkálni láini, mely agyenmen a Callot-Hoffmann-féle modora meaéskOnyvak valamelyikébe látatott \'klsBenskOlva. Ha a Lipoe-detmoldi Isarnök (0 szó úsak (OrOg értelemben van baaanálval valamelyik Usataa alattvalóját kérdaaék: lüSsoda ezen ÍIHhi ? — akker agy tiélelet, ráaavét és ntá atWl yagyas hangon ason feleletet hallék: JEa a mi láogessUnk l" A ti lángeszetek ? -j-LNos igén, aa aa auditor, Qrabba nr, ki saért hl* ras, mert ssomors és vig darabokat vtL"
A kérdaaO idegen valéasáattleg mondogatta magában í Ka a Oéthiand, a Hóban-ataufok, a llannilMŰ költöja? és inéi tán <wu-dálkosva aéabatail utáana as uteaáa végig ingadozó sikktnik.
Elég kttlééés is volt, Tesis mlolka viz-ssínteeen két félre leit velas vágva! falsó léte égi ttts, sa al*<4 füldl aár, As MÉa alak padig oly rattdkivgli Oseakaegaat n#UMÍ>{hogy látásán kedvel énsU se smber, adat ás Is-
kolás gysrsssk
Horsdust citálva no idaai t
nDls)eelá me nbra po^lse" Keskaár, s ImOk deMkos, nöiíkeil lejsaO vállakkal .|sag« izünk* uoinpás fej »t liomo tott, legalább a n I a (ej kéúeÓdéet és i líom ok demborodáaát III itte. Delugy mint a lej |kl<
áltó arány télansi
gban álloft a gy< nge teát-
ugy Önmag ival ia ellentétbaa A sausbom okon ültök és nag osmss d|monok# rvs érsélliségre mt Hátrameofl álla, viassaásaradoi látaaott képez iit a bámulatosan
ben villogtak) a vörös orra. és d körül namtwene; lOdésébea ellentétet falaO areahos
Aa auditor nagyon hanyag
ur ruhásaiban és rolt. Menése Iskábl ii
aás, esoeaogás v< Jt, mint menés { u| yikölván maga után haséi lábát, fiossit^ág nzutégy beégetve veit axosán. Vékony, wA kajhslla görbén luggütt égy sapka, melVi asina épugy lehetett snker söld, vagy baroa. ÜaamOvsgét orráról a bhmlok&re telto. BalkesárOlI léggott Is egy ssaényls, mlg jobb keaében vprOs aaebkendOt b(wdólt,j -melylyel IdSnkinl Vörös esakállát tofillgeMe. Menés kOsben gvakran maga elé mormogott s éles fal gyakran ilyen és liaaoalé[kÍpej4sé km hal Ihatott* nznt bsstié, rhin
Kssn többé vsgy kevésbbé ujgoit ia-
5ánbeszédek aéoéelyser skjátságos fMbeiaé-ekké váltak, l.i«a bossaaeaodva 0SöSMg«ral valamely ismerői találkosolt as uien vágy pedig egv kösel Ifekvfl korosmába Mtáll, a hol egy aanosó jsOr vsgy bor lasúktl s» uj bireket beszélgették meg.
.llallottad tagnap ss uj hitiséUllot, Orsbbs?*
0Ham, ds siz hallottam, mleeerint laog)a oly meUaO, hogy|berotválkonni !shetnejvejs,M íMeg\'átogalod ma a lisngvsrseayk ? X. kisaseaony fog éLskelnl.1\' Oh. isi As utolsó allíaioliimá oly édesen éttskéltj bógy a hallgatók émsl^sgisk tlla.
\\ —-Olvasta a már additor ur a I ujáty kOuyvat Varsó o«t#omeltatásáról oroaaok általi
vMem olvaátam, de am bsmélték, hegy Varsó oatromoltatáaa alkalmával mindkét
rwarél tis millió lesett el s i balliákkal együliL*
Nagyon tsinéaaetas, hogy aa aa ember,
bán a ván él<
lyen volt és igy tyeasélt, nem igen talpa belolt s ufiknok.íPedig a nők ások. kikeak tdbbé vagy keviabbé saép ksarf sokkal ba-föl) ásoaabbau avulnak beje as irodalomba, és benne sokkal! elhatároeóbbaa gaadálkod-nák, mint ast köaOneáMaao hinnék. Hám aaoyiraas irónöarfi! «ólas. miét aa olvasó-níkról. Esek alapítják meg külOnOsea s lyrai, drámai és novellaírókIbiiét. A nSk divatba hssnsk egy Mtjépugy, mist agy b^idkmt, vágy msntoformát és énugy kimondják as áüiot elv irók fqldtt, [kik édes Hangon nem kérik pártfogásukat.
A bOlgy-pSonagaada haiásáaak aaéa-saersOaeld javára vsgy kárára mag éleaan voatlbatárk OtlkeedOdlk ugyanis, a hol aa el» rangú sselleáiek regtols meKaaÜnik. Amál hslhjitatlanok, a klkrOÍ Fl-siher Jásoe Öyllrgy oly ssépea mondá: I
Csak itt éirott ment egyet még Msgss hullámokon kara, •Aa ragyogj mikép a etUlílfok féaylesak Így isise ss 0 Hiegánomlgéban.* Ok uem nB| kesdk állal lMÍysstotask ss o^ •ságokat és IdOket túlhaladó álláepootjokra. Ok msguk állstjak oda sa IsUw Vagyaimé bSI saármaáó sodverlaitáeuknáí fogva, Nlnns ssükségük reá, hekry llVátba horiWSkv mint niindes máá, a tél alj a ts mályeo alattuk fekéalk, kslt te ou távúiban. MéMely-kör Iául ucyMt mivel est a jó tónus ma. Kával hoasf, héjgy hplgykessk koesorukál hoi, ds ki-s hölgyek
iiknak aj rpeltil;
érlslkdséae velük
ttáay hOlg r van iigyai kik Bemérés éeikak, ia isnl kftmédlái, a Ddz Rul otóbl Mellére, Ii Oflthl > mflfmt valf
1
Kurópábaa, (okai, ssls-
olvasták,
értik 4 szeretik ? jtgy teoaat léi
Owk
kMseéétsk egyesar Néáetorsaágban, báiiy no tudja, mit tott Lsssiug asmeetoéii; kárdé-sMkOdietsk tovább, bánj né olvasta végig 8c|iillen „;Leveleit aa amler aentlwtikai aé-va(ésrO), s mindkét asetmm oly summát bor nátok pssze. ssslyst aligla fogtok a mlvalt-ségi státialflia nagv hsimugjái\'a kOInli 8ét olyan loltésseti művek, melyek mintha esek abból a caélból írattak rolna, hogy olvasásokkor) a leány eroéái wjenek, s á al egeméi fellángoljanak, eeatj kevés olvaeftaftfe akadnak. Hány német swsouy és leány si< meri ast a eáratlsu saerelmi tragédiát, mely Bhakestoeáre Júliája óta [íratott, Orillpara* Hero-jAl V A nők - kevfts kivétellel — zagy ejflsaeratottol vannak ■ kOaépaaarU Iránt. Nem éppen azért, mert Mata ia|roliaesáfet éféanali, mlat inkább aaért, mert a keasp sset.U egymélván Wblvjá a aék termésem iiMrtl, £yáekodé, védó, íegyelő vágyát.
Jsj a tángásausk, lm egyeset aanyifa megalássa mágát, hogy j Ilyen aayéakadési eltttr. Könnyen bolond dolgok mgvaléoéte vOtémeiik. Ily^a bolond I dolog pld, a kina gyarniMk péplágy«ágii eaHlpédé^ maneleg a IMIbenl
k »segény 0rabbá babér aam veit ewll hakem esak másodirmidll költO, egies lé-iirflben olyan volt, hegy la nékaek saa» mlat ssaraO.jsam jűaiint ember kadvére aeei leké* tett. Nem Is toltok érede semmit; épMte lémmiti Aaért maradt a lagy kOaOeság elén oly itnerstlett. miig ksrlMreaT, kiket S ioroi(y megaaejvira felülmúlt, birésok áa sokat olvá* söttakka lettek. A aOk niraae kérdaabaioék \\ Mit tettünk végy tekeuiik volna egy kül-(Mit, Ml sohasem emaik< dett a tiaeéa saéo-Kflghos ws saliolsam érla ni s mflvéeal Oem-hántol j? Aa igazság asoi bau as, hogy uetu SMri Mm akarlak téls ■ Mamii sem ludal -r húsén Mysaes Időben O1 larenl elhaluioslák s^éietotteméltótágukkal - hai^m inkább asért, mivel büeskáhh vi Ii, minisem bogy édességei mosdott vo ua nekik, l\'ireee, kára vélt belőle. BUtébm kávéssá ismervk ááslieéterve, nmét már 0 íaa Medve, bé \' - itvé mlfeiaek fokáu l kiállított Oasakiá-
Nagy-Ktniz8a, 1882. szombaton^ április 15-én
Stemceertöl iroda. Déldslai takarékoéos {ár épület 10. sa. lnji<|lMi% Hova jé lap szellemi résaét illeti klelemények ktineedOk.
íláimeeimlee levelek aaak ismert keaokbsi fogadtatnak eh \\
Kéairatok visosa asm kildetaek ayllttér Petitsora 10 kr.
®Aila
áléan^i vtiai; FhM Fmp koeyvksm klááse. Ujváreskáé ekma. fttST slám
■IIHiÉst arak Ifigém éne • mt. Fél | é^ra 4 H Megyeaém t- H
mréetméeyek é kaeábee petiteor egyezer « kr, lébbsaeii birde^aaél 6 kr. Bé-, tyégét) 10 kr.
Al álten^é színházak építéséről.
T. iserkaiat$ ar I
A beeem lapjában magjelent i a Nagy Knaiwta létnritraw állandó aainhásra vonat keeé «e>kk#k atáa ítélve, megvagyok gyí-sáiv% hegy áa malagan pártolja a dkoératoa <*nm*i. wwdy ily komoly tárgyalások után v&taia(U«g látra k fhg jönni a aoárt ugy hi-aaam. magerkeoett aaoa idő, kogy ej tárgy hpályos oldala ia megvilágosíttassák,; annál poiig aiaf sorban a ssinbás sikerült | vagy eHibáattt épitésánek kérdése tárgyalandó.
Engedje meg tebát, bogv mint olyan soakértá, ki aa onaág mindeá ssinházánzk lexikai ügyeit áa bajait ismerem, e bajok lakató alkerüláM végett bsesss lapjában a aafeháa építésnek legalább nem minaaoütt ismert lényegea voltát mamanar
épített aoelőtt agy vagy
A minbáa építés egészen speciális ■aakma, melyet a legjobb épitém sem fog lagalöaoDr tökéletesen eltalálni, mert éa oly koftplikáJt mű, ennek annyb igényei m sok ssor még a szakértő előtt ia elrejtett kéllékei Vannak, melyeket osak a gyakorlati téren Mm megszerezni, bogy saemélym tanaaota lataim alapján merem állitani, mimarjnt as épitéaa oaan a harmadik vagv negyedik aain-jbaimái képes aaon kísérletekkel megkübdoni, mákoknak a gyakorlati tapasat alatok biá-nymán ki van tévő, de akkor is osak ugy, ha aa iUatd épitém nagy gondot foWit o táráyra. I.
j Kisebb vagy mondjuk agáoen kia aain-háoak oaélaaarü barendeaése éppen ■ olyan fontos, mint a négyé, sőt fontoaabunak mond-balnók, mart aa még jobban megkívánja aa épitása gyakorlati tapaastalatait; miután itt a financaialis kérdés is nagy asorepet játszik a alig tudok matat, a pápai aainbáaoj vül, nagy aa épitéaa művéssi síubicziój no vHto volna aa éoittetőt a költségek riotiébe agy 40—Wfnví többlattal, P aaiaháa építésnél szüksége*, hogy aa éj ott fejtse ki mfvéeaetét ahol aosélnak oál éa latndjoo mondani a luzussierQ , rativbeli* hatás vadásaatról.
Bn tokát nem akarunk minden aat aa élőleges építészi kísérletnek ki tbnni éa lm speeűűia színház építésnek* akadunk nevetni, (mint a milyennek ismeijük a bécsi Fellner urat) akkor na bizsunk minden mm-kását más építészre, mert igy aoha aam less tökéietje színházunk és aoha sem basánál-hatja tal na aa épitém, ki már agy vaj ni két asinháaat épített, a gyakorlati téren szerzett tapaastalatait a igy mindig kénytelenen leszünk nagyobb müveknél loasged, Temesvár éa Poaaony példáját kövbtni, kik Bértől h sast lék áa épitéaat, miután aa már iaamrt syaaialists a makmábon.
Ellenben, ba van aa éraságnak két károm ásMtásoa, kikre a vidék Pasi ni\' sárólag bízatnának, bizonyára mi ia keiaáaa nemsokára egy ilyen speeiáli
Eazel a vidék jobb uinbázakat n éa n hasai máépitésoet agytjé lépéssel előbbre.
Van ugyan még efer mód a l«gj terv megszerzésére, a pályázat. Da az látsaéUg jó, mert iiyaa kxmnbb müvékre nyire kezdők pályásnak, miután a gyak épiláaaek úgyis alvauoak foglalva lányi megbízásaikkal. Azonban tegyük fel, botf a páJyaaiOvak között osak ugyan utálkozik kitűnő terv ia, ki tudja aat megítélni kjdgy mennyire fogóénak sikerülni a sstaház berendsaáeei melyek épeo a legkotnplikáU oldalát képaaik a speciális szakiéi melyeket a tervekben nem lakot létből lenty, Jlysa terveknél oank a helyiségek] osztását éa aa épület külapbeliő íjisíitj saépaégait lábat látni, da a praktikus mindig a jó sserenosére vsa bisva
dáaába éa elbalyaave* az irodalomtörténet nagy múmiáinak csarnokában. Ds aaért nem 4M többé foga a kaja nom őesül láeg. Hiszen régen tál van \'o! a hiuiágok ma* aágáa.
Bármi nagyot éraa ás ambar
Bármire törjön, bármit találjon,
A lett éa gondolat áaak füst
A szélben?
£s micsoda a legnagyobb didsőség ?
Igy lebellet.
(W/k köv.) •_

9
Nagy kanizsai könyvtárak ismertetése.
Könyvtáraknak állítása a azoknak ki-tini mailémi müvekkel vaió folytonos gyarapítása ma már aam a fteatoanoá, aa ana* lom Üaéakaa, da a társadalmi műveltséghez tartomk namamk egyeseknél, da anuál inkább \'érsalolokaál 4s ^Istóknál, a aaért miadoa osatra elismerés] illeti niniosek a aagy-kaoMaat aaaiaót, kaásm a társaskört és a pélgán agylatot ia, hogy könyvtárak ftb áMtáaa által valamiét a kor, agy a köaöo* atg igényeinek is magfsliisi iparkodtak.
A könyvtárak termékeinek magválaaa-\' lásákaa aiankan mint mindannak ami 4
kösönség tiaéaiaik aamaaftéas, mflvawdéaéra, ialtaénai laomniáaára vaa hivatva — Mennye* iráoyveaolao kel! maradni, amaly amint óvakodni tag mméaaltla munkának könyvtárakba veié bevitelétől épp ugy fog llre-halai orra : bogy késooyos magamba ieel lami M kanalas irány, — longjo át ndnd aam mittlw, aaaolysk anaoloi baaafl mnoklkea kívül poianaán afcalyautatnsk, aft Igyalamka tag|a vonni aémaly könyvtár mé§ a kalyi vtmaayakot i*, és a Monayíbeá mlkaégas-mk Ifttfa, — a *)ét tokinMábaa ott hol aswgjareai á*\'s nilkség UáifsUN fogja
épitéaa még két miakáMk
I|aa hogy agy épitém aam jkesdheti a harmadik vagy aagtailik asinhásnál aa építést, mart a gyarmoa k aa aiaéj lépésnél keadi amaani tanulást, ide miatán moat már tonnák énitéáoaink, kik ja kaadet allém igein tol vznnaa, szoknak kellene nyu|iani aa al-kaimat a gyakorlati tapa#stalok szaporitására, ba a gyermek caipökot e tárán isllfakarjuit vetni.
Aaon tiaatelt épitám urak pedig, |cik még oam énitetjUk színházat, ne vegyék rossnév^n hogy igy nyiiatkoaom, mert basafiai kötél ségemet vélem részben Mjeaiteói, miután alig ismeri valaki a saakmát annyim mint én. ai agám életemben kisárólng osak mit>lázakkal foglalkozom. Legyenek meggyőződije, bogy a legjobb indnlnibóL a balyaot belyjes ismerésével, a kösérdekért
Meg kall még amlitdnam, kogy idmöl aaüi akarom as ujabb mlnhánikat alhibáaottnak mondani (kevés kivétella) osak Nagy-lSamr ssa t köaönéégét, da leginkább %ák építési választmány i. tanait a üojpg fontol éá spe eíális voltára tiastelettel ngyelnjestmni és ai arra való gyakorlati tapasztalatok megtaer séfeét szűkebb\' térre eonoéntrálnjL Hnrti solls sem lesa talán olyan szép alkalmunk a ezé! falé baladni, ,mint most, midőn lpL asóvál tizenhat! sainuáa van baaánkban irészlét épillí félbon, réaainl köaal a létesítéaliaa. Ea el% alkalmat adhat agy két Itpitésanekl k kitüá-tetéare, dó ha! mindanikal máa fogj^ építeni, ugy soha sem visszük tovább a k cégnél.
I Budapest, 1881 ápnlis 84n.
bsid s sipsslsl^i
életbe léplatáa rőt mólé 18801 XSXVn. k 6. §-a saii^te aa IQS8: UnT|ÍJ enj agy-
Usgeé
asdo
flEé...
II .
Közérdekűek
A t8rvéwykaió$dgok , bísottságs|nsk er-fléanati albisottságai, maivek oly féptoa ha iáakörrol biráak, tudvaíávSIen esák aaon áeetben hosliatnak érdemleges határozatot, ha áonak legalább bárom tacm jelen vmi. Ekop albtzottságí ülések magtarQÍsa asonban egvik-másik rendes tag akadályoatatáaa őseiében, á póttagok hiánya miatt gyakran lábatatlanná válik, minek Indokából 4- mint aa^O. 4." árja — \'több megyei törvény hatóság as iránt tett ioltarjemtéat a fóldmi*eléa- ipari éa ko-reakedelmi minimtarbea, hogy na, Wdéma<í albisottságoknak legalább annyi pÓttagjgm leendő ellátása iránt, hog|r aa Oléaak roooéf időben való megtartása biztositvaj legyjeal vagy rendeleti nton, vagy 1870. XKX.! u es. 26 fi ánnk módoaitájiávai A törréayho aáa utján íntéakedés tétessék.
—! A izliío kathoUhuok mozgalma érdekében, mint Rómából jelentik, e Hó Ólén értekezett a pápa a bíboruokokkhl a vsticán könyvtári termében. Arról ia magami\' bogy Stroasmayer püspök nagy. éi szerzett a boasnisi éa nercsegovióai knaok érdekeínak előmozdítása által, mint hírlik, bíbornoki kalappal ak jutalmazni Straasmayart. A euría rokaaík, hogy n szláv mosgalom fonal ben luasanak össze éa ez oka aonal aa Oroaaor*sággal folytatott alkudüsásijak mindeddig nincs sikere.
— A Curia kereiztoUtekröl A llegtfbb itélősaéknak Cser Vendel tntaí aagéilJkaaa ügyében lioaott (ÖlmantS ítélete most Issóme-rént fekszik előttünk. As ügv fontoittágáiuál fogva köaöljttk as ítélet indokait saéaaaroot.
Tekintve, bogv aa 1871: XL | t jcz.; 63. |-a aat rendali btntolni, ki \'élet)ibrái|ak{ tisennyolosadik évét még bo nem táltöt l agy ént as 1888: L1U. t. oa. rendelkezésű kilanáre máa vaQáafolakaaatba fölvess ;
Ukiatvs, hogy aa 1870: XL. t. ea. 68. f-a, ugy a a. büntető törvényttönyv^k
—a—......... i i iliJi
mi
fe-
. \'gy®*
kéaől a %
rendel ke-
T f
neveié-
agy rondslkao aáaok Msgmagéaárs tolt büntetés i ránt latAkadik j
tekintve továbbá, bogy aa ni aatt t.-czíkkbs i azon (Öltétolok é gok magállap áss utáa, melyek agyik keressUny ralláifelekesetbd lekesetbe átté ni akaró agyén U IfeeijdÖ, a 12. §. határoz ottan rendeli, bogv házasságokból aaármasó gyarmoa fiuk aa á|y|jol nsk, a a leányok nak valláaát I övslik, aa esiel elltfajt mely ssaraŐlé t, téritijényt vagy zést órvéüviel mnek nyilvánítván szerint pauig: a gyermek .valláab sét" se a aaül ík bánnélyikének b i házasságnak törvénysserü felboi váltoskatia míg; továbbá a 14. bn a ssöiők vslamelyike más vallóra jár át, mint a üUljral előbb,követett, a hu még ba náai oltott gytormekak nf rint követik 11 éttértől { végre : §§-ok a hánu iág előtt vagy aaon letett, — dej. i gybekeléL, illetőleg iameréaa átta I törvényositott gjffm avnllásoa objví lés" tekintetében n sen született f yermekejtkol egyedi alá állítják;: aa omk másikba való -felvétő]\'\'i padig Lili. u-os. (gész tanadalmében bolyén, t. [ií | fi, §-ban említtetik, n asakaaa halár aottan as áttéritésr sen aa átléjiU aak „félrételéro" vi tokintv» végre aaon, a törvén dékát világöai n faltÜntitÖ indokoki nak alapjuji«v»79: XL. t e*, fogadtatott^ i malyekban minden k s4rólag kiérne teteit, hogy ezen 1868 ? ml . t-oaikue való. aaért kelleti 11 kívánni, nagy aa atl tett töavénme t áa áttéréat szsbályj^só Kötés kedéaeivel Ma hmiBásba hozassák
nam fái )g fenn kétség naplós .ránt, bogy i K. B. T K. 53. §-a| |an 186B: LII1. t. os. | amdan intézkedéeéro (ki nem L\'—• ijl ± i).
imposanaabboi 1100 márka
küld klálliU 16)o a kiállít isakagyi Ali
ésak msUért a helyért fiizet a külön\' mérnököt maDé. A kitanáoy kópv
tartalma alatt dr. Bó lem, aki •ló 94-án utazik
valláafelelkMből a 868:
IS.
tyj
< ssi
w
>1.
s
<4
kllöaö-
rpek ssán-mélyek-a alít ki-skkkajízbsn atlloaást ihb amli-
terjed, | hanem aa iránt T. K. 63. aa \'
sem, hogy\' LUL Uoaíl
tnek ■fele-U»a uné-
egyedül osan valamslyl kerasstyén kall kaaatba valjói áttérésre Vouatkoaó áthágását Mljroata bunutőjogi kőVetk\' nyak súlya aljL
Minthogy padig u jelen porbiu aoatok \' sserint áttérmpoa este fenn nam fWogJ kisdedeknél különösen aaj áttérésnek [nemosak létezése, da még lebetmége ki ia lovfln snrva: annálfogva a (vádbeli aMlakményaki nem vol tnk a K. B. t. K. I3f fának. a^empomj alá voaand^k.l
Hindi mény hiánya labbaaéae as volt fogadajad ítéletének mi volt boly
4 A hdÜHátrn a hó 15-én Mi niszteriumoa mivaléai- ipiár
hasai gyf kiállítani, allo dao a bss
rül kiváló ■■
Orósa Lajos da dr. Róásahegyi Ala lár Egyetemi magántaéár. A péonügyminisi orium s kincstári filrdqk ssaksáarü Mráaátl a I bal-
éi ss állomási bolyéra. Bóaaábagyi különben nemcsak a kormány, hanem! egyes hasai kiállítók érdokoiL la képviselni tartoaik, aa \' feladata n tárévskat aaakmarüen rendezni, azokra folllgfalftat gyakorolni. A kiállitáa, mely Au^usla ooáaáárnő védnökséga alatt áll, máiás 16-én njrilik mag. A császárnő aao-mélyásón fogja aa megnyitni, egyébként pe dig a koronsherczegot biztaj meg képviselő téval. A kösbldtatásjQgyi min
értesíttetett, hpgy a
kiállítóknak ját költaégén
lélyesen fog Matt arany
ísatóríum arról ia 6 a kitüstetett
feltűzni a érmeket
nél fogva büntatandp cablek iáit Gaojr Vendel violotj fa* L.k T.jfB. f a nikpjik al r, s reá aéava a másjjabiilÓBág váltoatatéeávaJ aa ah|pbir^gl
jyandó.
)tbi 9gtfmifi is i mmmlérí hat yid^ja t
érdski
mai t ak boküldési igen érttakaaak aa |gyea mi-tal kiállítandó tárgyai. A jftJld-és kerasitedslemi mimaatarium Urdök szakszerű loiárlsát fogja űvül coűléctiv kiállil kot ógyviseklvSI. £ rom meket marettek dr.
rao* wéa kö-Oaatáry
Ugyminissteri lipótmeaei s ébolyda raj: közoktatás már réaala államvasutak ki mentő
a tébolydák, nevei stesen
épülő
Pólyafélb telken m^t és leirákát fogják I iállkani. I miniiztorium kii liláiéról mogemléksztünk. A magyar y külOu vaggont ŰliUnak Ősökkel. A főváron aa ujoanan építendő kórli^taknak, iskoláinsk i ai uj városhás tanrét és lairiaét mutatja m. A főváros kiállilMá külöubnu egyike la a a leg*
a apedalitsr magyar nyelven magjalaat mű-vak maporitáaát aaaköoölal \'
A nagykanizsai eaaino exan irányelvek közül egyikét aem tette a mankéváj] mert ba végig tekintünk könyvjegyzékén. ast fogj Jak tapasztalni, bogy amily ro^t hiinen áll annak magyarsága, oly rom hirbin van maga a könyvtára ia, aöt ha eddig am lati volna k begylaött tény annak magyjtftalan-i •ága, könyvtára teljes bizonyítékot toolnUj tat ma ellsna, | és pádig nemosak azéijt, mi Ivei 3279 kötőt köaött 8287 német nralvuléaoaak a többi magyár ayalvü da, a 8237! köaött előforduló, francaia angol és egyéb [müvek ia némotnyelvlok, mart aa még menteosá|t-ható lenne ha oaak német aaarsőlí müvei volnának aradat ben beaaoreove, éa legyen aa bár maga Boa vagy Balvar (aklnalT regényei aaon ben majdnem falad lo vannkk ma-gyárrá forditta) vagy Cbateaabrinad éa Lord Bvroo, do aaok 81 lapon kárasatöl mind oMDetoyalvboo vannak meg —la aa a germaniamus föltétlen jellege aa áhbbz való ragasak ad áa, padig a magvar eszme éa Irány\' nak, talán a koaaTlaiéanali ia méldAtaw Üty-máláan, vagy a vezetésben rejlo öatimatlan-ságnak fény^a bisonyitéka.
Da aa magában aam agyadüli káros oldala oaan a nagy köaöoség pártolására alapított, a fol la karolt köayviáraak]l mart a lagléovagaaabb kibája, bogy aa nom mfl-Wéa, jelessé*, alapján, bánom mandap magállapodás nélkül, magát a zsibvásárt j képviseli, őaaiatén kimondva, mintha ,aua4erkau-fon" vásárolták volna Oesao anyasoWébno, aookból aam a nysgle, sám a táros,) aeai a aikamlóa, aam aa oaamány kiválogatja ala-aaan. Imnom ott állnak "gymás mállott jó éa kitvánt agy aaomóban arSapirulva, a; ralnélj frivolabb annál aágyobb tömegben, imintha oaak dlaaéraé a nagy közönség ialéaft, nlalyl aoakat legjobban aaaretl.
Valóban aoaa kovái a köny v jegy iák végéra Ulaaatott 178 db magyar mi mállott aibnjhatik aam köayvlárl Maottoág hsaafl ■oly aoaal akarja magánutal
jó u
mlndanünan hívőinek éa
I ■ i mm
a táraadalom toré i isaesaodeU mfl vak kai tjaiuak fejlődd aaolla
i ét
Da jobb irány köjratkaaandlk iia, ugy* látszik ott ku a régi ilaadriáa vég ra jár a könyvjegyzékirégelégyen blatató ren loylukl
OsinoMub kiállítású azonban — nam olyan köleaönsönyvtár és haiaonra fok tje tett i» forma : a (társaskör j könyvjegyi ikoJ U-Ián köayvaiadk bekötéia ia amely mámár (kacsák I8$*4en nem izaporodotl) ilértn 6ö0*at ( éa bife végig lapoaauk róla ni n ojond-hatjuk al séiiogyiaui liogy „ajándé thuiaak hit a leveVfOrt ásoK köaOtt jelesebbnél jeieaebh éi mMyaraaallamü magyar
Különfélék
- tri eilléa. A nagy-kanizsai axinbáa épiiéaéije kölcnönt nyújtott hitelezők vasárnap vagyis aptil hó |18-4n délután 4; órakor] a városház | nagy-termóli ín tartandó közgyűlésre hivattak üa tze a mintbógi pedig tárgyban ni dgyyéd-orylet tagjai közül többoi . flztntén érdekelve van inak, aa ttgj védfegyletnék folyó hó |l8-4n tartott yiilaBztináriyi ülésében elhatároztak tt, pogy e napon Összehívott Ügyvddrgyleti rondea ülés következő i aaárnap vágyia f. bó 28*4n d. u. J \\ árakor fog megtartatni.
Oaray Bwi) titkár..
- Ík Ml allLgjrleU laléiméay mind nagyobb téA foglal al baaánkban; diósé re trsmitó különöaen azT bogy kiaabb helységekben ii bekezdi látni| a nro oa ia-téaménynak reidkivül hasznos voltát. Igy SzU-Balá^sról értaafllflnk, hogk tünoltó egylet van ott akkuiéban, a! laadoményaaéat osak dioaérhoyt k. 1
— flbial laák ■ atmiatlMgaak.)
Qarőfi Aodsr a intáriulam egy hét óta idö-aik városunkba í és azóU kivétel nélkül uj darabokat adott alü, bebizonyítván aa állal, hogy azon tárat fotók koaé tartozik, melyek sem költséget a ni fáradüíágot nom kimélnak, hogy a kösönsé, ;nok nemes mórakoaáit sao* reazeuek. Viaaoi t alvárbajtják a köaönaégtől aa ily tAjoulntol, hogy a ikellö pártolásban és támocatálban ré m4aljenak. B társulatok leg-i kiválóbbkű köat tartoaik Qarőfi támulat\'* u, moly saápiot teiő arőkkol randalkofiva valóban ellsinaréara méltó módon igvakaaik a kösöniégtiok ms janibb igényeit n kielégíteni. Felhívjuk akit iimétalfon n t, közön-ség figvelmét aain ialaa át dőrék táraulatraf éa kénük, hogyi a [megérdemlett pártfogásban réiaáilUo. Tárpiunit oly ritkán résso-sülhat a aaÍBmivéaaat élvanatéboo, a ki tmtya mikor élvaaaflk iáméi Oefőfl eltávozta után, liOgy a darák tárediat iiiánti olismeréstlnk-nek jobban nemi adhatunk kifejezést, mintha mentül tömagaaapbdn látogatjuk a valóban élvaaetoi előadásokat. umÍMaltea és ma-legen ajánljak ^ társulatot a köaöniég pár toló figyalmébo
- A lapalrulak UaroAny lért A mint már fonunn agyik alöbbi számában emiitettük Tapolfialn ismét két rendbeli műkedvelői előadás fog tartatni A Üaosányi Jánosnak amalaa&ónm Iák mobor javára, mom haton a bó 164n $aigliaati i „Siökott katonája" ; április 19*40 padig a fiaent látván aaobra javára 8aig|moti elévülbetleo „Liliom* fi-ja. A •amlapokat a napokban küldötték hozzánk. £aak «s«riut a .Hnökött katonában" kösra fognak mdködni: Baékely Emil, Via-lila Sándor, Kisjaludi Tivadar, Luitig Pa-
W raktálja
I %
lunkára taruy
magy írnMlyfl njeglerdi-mWi
léféoj la falta-a saak-
M
találkoekataali éi a mily magfordltol ban állnak 4 aaiiaoban munkák n j aéttfthea, ép oly tott itt a nttnOtoké a magyarhoa 600 kötet ködt 469 magyar munki — éa itt már!Vörössiarty nttnkáit láljuk, da aaiamiboo, azasllálmégis tuoomáoyoa mlvóirntok hö pártoíási elvltáahatlan éraeine a társaskörnsk, ftmélyot sem a polgári\' egyletről mm a oas pérol al nam monühaHflji ás ha a lüaatai v llalátok áa aüalaotla kiadványai la mogv Ináhak, abban a tsiüatatba aemmliéla kivanm valót maga után nam is hagyna.
Hogy é i könyvjogjfsék 806 mUsáma alatt itb. Sohillar mamToai hölgyét Hneavey Jósaof;alá aórolja, ugybiaaam nam nagyn hiba, aokkal nagyobb aa, hogy aa éraálgtt van-esia regényliodalom játika a bfia ampát a komolv aagol, a jó Ifédi a finom hiagyar, a a lagajabb Irodalom Mamékaiaak rayfiára, da biaonyára, habár még igen-inen sék péna-ba kerülond a nagy kaoiaiai táraasAfflrüak, inig köoyvtárln a haaái éa külfoldfl bók a a mai Óatajlabb írói aaoUdék jalaaaébjalnak (Kia, Mikszáth, Varga étb.) Urmékáiiai bo aépaaitl, a nolaaáo Bölvbi „Faluii jéfeWjo", Kaméoy -Féri fa Jdkai kgajaffl ikgé-ayaá aHglaaanak. da biatosak vagyunk, liogy a févif, Pjarkjtoöfoplb-féla aaanaáiioiak-|bM bóisattkto inagát t Moatal máa Iriayéi
nagyobb tohotségü akarat fogja éilaléit va-aatnl künyvelueű baissrzésénél.
A polgári agvlat talán amily régi, aint tánaaág ép oly fiálal könyvtárára néave, a aaért, ua róla. kaUgatoáak a lagbalyaaabban ia tennénk, da Intve! 6t tettük aa utolsó halyra a mivel Btégii faladatunk ismertetni irányát (fáira léje ja kíméletet) aléak vaaa-aaük 1880-ban magjelent könyvjagvaékét 1 póljegyiékével, éipSS kötetnyire lett amal-kodétfével magalégajlva átsietünk bÖröa hátú köny veinek mMunajnléléaa után, aaok tflaatai betekintésére. Valalni más sainaaato aa ol-vasmányok külökMlaaégéaak aa mi a leg\' aUő benyomást Jtosal reánk i a láépéisatl. történelmi, irodaní, olaaleai, költői és proaai művek váJtakoenak mamalnk alfltk a komolytól lo a mulattatóig, la agéaa Saláig a sötét helyietek rkjáoláilg | Ott látjuk llolia rat olvasásra oly] Uladatoa aalnBltaifal — aa élatiakolálával á melyet a aaainaban a a körbaa hlában kéaf, Oarlylat éa Horváth Mihályi a jó Diolánat lagjolowbb műveivel magyarban Jókait, Jóaikát, Eliotot, Keményt, Aboayll, Vernét] Felekit. a költök kOajU i Aranyt. Petőfit, fajhőt, vajdát, a jó beaoály. Írókat Yártaayl, Mflueátot atb, U)u a köayv-tár da válogatott!• aminterköleoalbén ápol* gárság egymerü éa iiigoru, ugy a tartalomban is maglátaaUu íiogy aa agyaaorü magyar Írók, a magyar múlom ée a magyar Irány itt méltó kiyjlékot Utáltak maguknak a kül-löldi jelesek mellett.
Vajha aaért küayvtári bisotts4gokat állítana ailnlen égylel e meggondolná aat, kogy mi végtelou imláeáa fokúik abban ba olyan tarkaságot válamtank magunknak, könyvein) kall társaikodáabon la, a na a magyar maliim, na i haaa* Aaaaág, Mm as lajlaloa^ da magunkaak ée agylatüaknek se válik iám dkaéra, iám hamnára annál Ifotaabé beosüléaéral
méta mely m
randa, Nagy Zsigmond, Patak Béla, Fark Miklós arak ; Fnódmenn Alajoané, Vlaaita Izabella; Lusztig lik t úrhölgyek. — A JLi-Homjfi"-bán : Székely Ifimii, Vlaaita Sándor, Páték Bóla. Fark Mi klóa, Kisfaludy Tivadar, Bcafaoita Nep. JánoJ éa Somogvi Zsigmond urak; Fridmann Alajoiné, VbSta Karolina, Lusfiig lika és Vlaajta Izabella nrhöbrysk. A némeavállalkozáshoz kívánunk szép ataert.
An „AllinLen laraellt\' helybeli flókja elnökének Lówy József elhalálo. sála folytán uj válasijtást ojtott mag, egy. szenmind aj ttaatikaii is válaaatva. Megvá-1 asztaliak: elnöknek I Ebonspanger Lipót j titkárnak: Wolboim Bdt; pénztárnoknak ; Lőwlnger Ignáca. Valmatmánvi tagoknak : Qeltei Qutmann Henrik, Btorn J. M., ilirtcLcl Edei éi Dr. Sxukits Nándor. - I — Kslauváratt várod kör mep-alnkitáaa van tervben. Fereoca Józaof non. püspök és Jlailer Káöoly e. tanár, mint bizottsági tagok, agy rövid felhívást booftiot-taklki a városi képvtoalókbaa, melyben fölkérik mindazokat, kin egy ily k^r megalakítását pártolják, a ankn belépni akarnak, bogv f. hó 11-éo érlMc^zíetro megjelenjenek. A kör kiaárna minoen pártszempontot, s tisztán oaak a váróu Ügyekre, s a város érdnkéra saoritkosvs, előbésziténe s előleges tanflcakosái tárgyává tonne a közgy ülés napirendjére kerülő mindét) lényegesebb kérdést Mi Ti belyeMljflk esőn eszmét i később tüzetesebben foglalkozunk vele.
I — Egy híre* betyár kérés te-(éné. A mull évi angumtua 31-én Ombrao-dekán elkövetett raburyilkoaaág tettese Savanyu Jósai a tett éCövetéae után tudvalevőleg megugrott a [azóta iamerátlon helyeken oaavarog. A aabUgoraaagi törvénysaék híres betyárt oneagsaarte köröatoti a n körösvény bee a\' rablógy i Ik os pontos saomély • leiratát caatolta, mely egyúttal nagyon jel-Uemaő ajukáasból len betyár, képsettaégére nézve. Savaoyu Józsi isskaai illetőségű 88 évad róm, kotb. vnlláka, nőtlen juháaa, kö-aép erős termetű, hallott alnku. gaaatonye-aaia hajú, ritka Ukonyult vöröaanrnáa bniu-szd,; saeplős himlÖhelyáa arozu, liangja nőies ivékény, ónra éá asájja rendes, száján egy ■ebíbrráuall Ért a aáabó, czipéaz, mészáros, éa ninaaér ataatataégdkhea éa anjét áAitáaa aaarjnt a rándőrséggjaj is lé lábon aaokott állni Baaaél magyarul, németül, tótul éa honiátul. .1
| — Aj kapeavárl ratgAnylMusda Fraákfurtban. Frankitvlból írják a ^omogy\'-nakp Bareza Jóiko] kanoavári bandája itt valóugoi enthuai|uimnmal fogadtatott; a ma-fya* dalokat- paraaokit tartó tapaokkal, él-önökkel kiaérték a folyt a ser mint a tenger. Baresát a BotUobild aaal4d magához úvaita i ott az áranyói ruhái banda a leg nagyobb aaivélyoaaéggdl tüutetteteti ki e négy óráig tartó muaai|iaaHéért kapott 100 márkát. Midfn pedig Baross Ftankurttól bumut akart venni éa kiment kz állomásra iáruival, agy oaÜMtol kivarrt rábábn] öltöaött inas aalynmbe burkolt skatulyái adott át Baroaánnk. %y értékes gyémánt tű volt benne, melyet a Kothsohild dsalád küldött máméra .egy nó táérp ]
— IJ fMNltAtt éa kéabeaitéai karü Intőik. Balaton-Elorioaén april hó 1-én. Alsó Pábokotf élj Sármellékén április hó 6-áu mi kir. jpoitahiraUloa lépjek élatba, melyek le* kél éa* komipósuii küldemények, valamint 200 jirtig terjedő péawtalványok éa után-vé telelj íaTvéteiévelJ továbbítása- éa kiadáa4val, illetve klSaÉeeével foghak foglalkozni. Ba latoij-Kdorio^, Tupolosi és Keaathely kön. AlsóiPáliok, és Sármellék, Zala-apáti ás Keisthely kost naponkint köalakedŐ küldönc-kocnjáratokkal foglák öaaaaköttatéaaiket nyerni. A b.*ederieai pptakivatal kéabeaitéai karmatét képeai B.-Iwftiiöi, M.-Vita köas«< gak I éa A.-förak, F.-T6rak pumták > alsó láliuki poitahívalalét. UL Pábok, F.-Páhok. Cöaévénvoe, N,-Boldogáaoaouyla, Sa.-Aadrás éa tmt.-Uföigyvár kOaMgek: a sármelléki poitáhlvatalét SánaeUéft, fconfoia éa Eala vár i köaeégek éa Belaton-Hidvég a lübuj
unták ktosoik* — F. hó ll«én iCarmeoan\' tir. [postahivatal, fog éljitbe lépni, molv lo vél éa 6 klg súlya n omipoetai küldemények fol- éa laadMval fon íoglalkosni, nemkttfön ban [900 írtig terjedi btalv4ny 4a al4av4trl föladásával Ulatvo kMáaáral fog foibaUi maatatnil kéobeaitédl kmiatét Namaa^Bük. Viudoniyafok képauflt^üimakllttotéaét a kasai Jyj poatahivalalMl ayéri na^onkinti gyalog küidlnea járattal
— A iallH|nl faiáasigl agy aülatj állni kiküldUt programmblaottaágnak . módéaitett aUpaaabánrokat tartalmazó John téaéböl múltkor lévalá^ból kimaradt 2\'Í- \'V fi-okát, valamint fofrtátóUfseau a 16 |-twi Végig lapunk mai aaáamkai köaöljük, matd kapqiolatban Saigetky Antfl jegy só lomondó levelit is, mely ugyan pár 4prttia ft-én év kaawt hoaaánk, de aeljfat [teebnioai nkadl lyok miatt oiak moat aöaülhatüak, Aa ea<m jelentéit, valamial aaj egyoa^ataok tüb|>i köaléményeít le lartaUnaaé tNrt»aitóa ma (izombatou) küldetik mag k gead. agyeaolet tagjainak.
KátkellkM 4klád oaim Wall küldíitatt bo nokünk edy áj launak Mkti. ■ Vánmaáina. Ha tarüak magMgodaó, aalvoaan köaöinOk a helyesnek Igédkené lapnak l>e vmiifl nyiliákeaatát IgSr oiak irányesiai- é lek reprodukálaára saoritkMkaluak. A ,\'ár.oif keaafő a katkolikaa eamádok aiámára luván lapot adu), malv igen Imiata háai barát inlő bkujó, lanákaadój mulattató ée aaérakoatajó vasárnapi otvaaauav Ugvon, Saerinto VMvilit kell veeelnl[ta amWiaéget aa Isten piel faára éa a munka laeteteTéri (a mi aaltkiil gaa h). VaMdl keremayl mellemre wutát a ptograiam anan poiitja is t VM1 aat ákar-rai* Mif aj vaad, e péVe, a teatvérinéc^ada loaaiaok küaöi kínosé*é,légyeo, ki e^naA ban lakiL aogy 4 lalokinatok, a gok kraaAai be«ll|dk [éa learaaaák.* 4- A gKadboilkaa Ofaládf adkfMe kadvamnén>bea Ii réMü eWhaWt, jkUhmképaket ad é.
aMsa HÉ
jJllAl , Má
ct t?
nüne tö
mniai* óiymái
Míük, lilscn
•mti sjét W« 1 tfc
iB
0*
« t rney* ««uta \\ lüiMléf ára éli Mili I frt AO kr| tu* ang. 4a sllltaai
vai érdafceeea mJl
a|teftt*t|ifck a lapot mindaa apa em Iádnak tgy simába
,.*#MwU Kéir netmt pálya< ajKlUa tmsaaa, Haat m a Ha rmégaa mékáaaeü sgysaalsl aisdáeá M| Ka«i) Károly aaadámiei kflayv* ká, | uunt aa nyiilln btaományoaáaál Ispkeiái Tánin a aaéUsnaü agy tontoe-sáftt áaUaaak kemaei voltát, kUlenOaao hatónkra m igen msreaosáa aaaméoek mond-Wwy m tevékeny egyesület a mébte-ilmiliiét éa gyakorlatát koanyen i ai>aá> módon, agysaartt kérdéeakbe éa foglalva, köarabóesátja éa megvár (jaak gyétődve, ttogy un a kaadŐ, mint a gjakorlltt móbém egyaránt örümmij tagja vaaa* éd hsmnnnsl fogja olvsani haaáak gaa daaági itodalmának aaaa aj jotaa termékét. Mi a pályadíjjal koaaonuott művet, melyről aa ÍUetm saakkörök igen elismerőleg nyilat-l0auak | mely a.biráló arak ítélete mariul j,felttlOu|l minden eddig léteső« magyar mé-ftwaeU könyvet*, a méhétaet iráal érdeklődő tfoeOneágnea annál inkább ajánlhatjuk, mart jeles bel ártalmán kivfli még kflbfi esin én olcsó ár által is kitUnik. ▲ 13 Ívnél! többet tarUlmaOó és 18 ábrával ellátoU miinek bolti áfa csal? I frt: (megrendelések ily éta példányokra
Knoil Károly akad. könyvárusból ■MÉM csimasendök); a méhészeti éa Unitéeg«ssttWtaM tagjainait padig 60 krért bérmanmeen küldetik mag, bogy baj a ny ona. nMiósaeti egyeattlet igssgatóeágáhoo fa Imréi Kiiosch János műegyetemi tanárnak osimzendjő) fordulnak. Egym példányok megrendelés* esetén Wgeoélaserflbn, ba a megrendelő a tmay v árát postai utalvány állal előre bpkütdij miutbogy ily osskély áru jltörfyv pOstai Utánvéttel való msgboaatala a magas vit^lbéi bisrt nem ajánlható.
• ~ Httvld hírek: A Risgmíhháa ptfe, móly íü/yé hé 84-én kezdődik, lölötta fadeaenojek igérkeaik. Vádlottak e pürben: Newald volt polgármester, fcátaebe világító inapaktoc, Bréithofer, Garingar, bási iaapak* tor óa táaoltó paranosook, Landsleiner rendőrségi tabácioi, Wilbolm tllzoltó-fónök, Herz mer tára eeter. Mindnyájan ss életbiztonság eléoi Vétséggel vannak vádolva. — Hagy éksscrlopás történt gróf Zioby János sugár-uti 187. jm. lakásáról — Egy fiatal 88—80 éves közti nő a kerepest temetőben revolverrel vétett véget életinek. Szerelmi bánat vitte á; kétségbeesett lépésre. — Hagy Saabén beo egyíot alakul, hogy. a katonai kö-. seÖntáSaáód a osibileknél is behozassák — Bethlen Méta gróf lemondott képviselő mao dátumáréi -a- Angolormágban állami kaae-ááe alá Vélték a telefont. — A legközelebbi 1 napokban telefonnal fogják sgybekötni a régi és a| városházát, valamint a Rókus* ée barakk tyiháaat ia — Aa osntrák dnlegátio ! ma (saambalaa) délelőtt 11 érakor tart la alaB WC — A „Figaro* bécsi éieaiapot két évre kitiltották a német birodalomból.— Egy oeutmuuard, ki városi tanácsos is volt tTneonot meghalt. — A skótországi bérlők ja ketottk aa irak példáját, megtagadják a bérletáaélési — A fővárosban bankrthamí-i silókat fégtak et — Egy újonnan felfedezett | Jstökdarlr Dr. Weinék László hazánkfia, a sípommá cmllagéeaati intézet észlelője értekezik I a TermÓáaattttdomáoyi Közlönyben;
Színészet
V JVÍ,g) Kedden április 11-én Jt* ig-máiidí kii pap* Borozik Árpádnak legójabb jiépszlnmuve^ a mely nópesinmfivaink \'egy uj I ganra^ét [tűnlétí fel. A darabnak aflk élve-I <etdéa oltlsJa van s iránya fölötte / érdekes. Aa elfeadáat illetőleg el kell lamerrtnllL bogy aa ösázjáiék nagyon la kielégítő vila^iíivénre egy két Szereplőt, kiknek a ssereptíélanulás csak alői^yttkre válnék.
Ksntlke a gyámleány (Olrőfyaé Ilka) : nagyon iherésig" naiv alak. — Lámák Zen-zoában agy originális paatj saobaleányt látunk, | a kit Láng Etel a lefmedeleiébíb módon ! matatott ibo, kiben Oerőfi társulata kétség j kítftl | jó wőt nyert Elénk játéka ók eaangö j bangjji töjbbaaörönkint tapsOt arattak, Lenkey lj Xlyuli (ai\'lgmándi kis psp) ujjolsg mint jó színéig dutatá be magát* Balogh Árpádnak mint LKIráiy Fístának« kissé báláthn me rep Jáloti Takács és Fehérvári miot éltes Ljé ssinéizek megálltált belyöket. Andorfi I Fetí ! szolga szerepében nagyon komikus i talnfáesett alakot képvlaalt\' — (Ez elősdás «l Asatét nagyin shstalaaité a karzaton több-•aövónkiai mégejsló lárma; bts nem ártana •gy fandér kirendelése a karsalra.)
. (Vw^g; M ser d á n 12-én sdatolt rtt «l\'>ss#r „Üdföske*, a franeaia szinnsd lag-í>abb optretUMUrmékoinek egyike. Zenéje és Énn k^morlsatikus szövege keHmnos estét ayajtaaak a aésénsk, kinek a darabban al-
kalaaa M>k vénásért jé sokat nevethetni
fejedelem, aa egyflgyOsóg falképe, kit Andotfy ar oly találéaa aíkota, hogy ko*
■sknsí HMaégét kOlöoöaan ki kell emel-■iakr
Fiametta, a kereaagnő, ssarepél llsgy hm k a taMuéfátifl telhetőleg játSsá sha fellépése kiseé bátrabb éa ktfajenérteljaab Hf hegsasee hangja ia álvaBaimikbé vtfnék.
{"tea Oaaatáv, Feéiérvéry í)Uú ós Ha-logb Árpád miaé^elemokbee valtak.
VíV <>fLeUd«askélMl> ju£»k, a kit raa eMwar keljaU volna emlühnOsk. de i se tOd»ö»keM mindig jókor [jön. Valé-kM nem tudjak e ssarepaek melyik alak-lárói méljuak dőbb: ^ bá^ee ma iiUpám-imrM. aa elrapgé mópságt ksiaA^liII vágy a vClsg%él birogaU, mUfti tiedérCs eáaka mstyaamany tM. Aaaa kan líaanyeaak vágynák aUaa. nagy Oarffyaó alrf a három alakban MHaa killamima énekelt éa
M jámaatt s mondhattak, hjftfr f faikan .Odvaekófa11 ClnrWy sabtártalatának. Ug* (eyné msígántáeesa miatáa ellsmm áss s saéké.
TaktnHa jé aMadását, a asép d«eora-ttékat és a drága eehoe ruhásatokat mi aaon daiábot méltónak találjuk áa UwWé»fe a kiasaak, hogy kMwégit»»k aa „UdvttÉa^ második előadását ma ssombaten ■■ámésáb-baa fogja látogatal* mint aa előtzör történt.
Uölörtököo ápr. 18-án posta vígjátéka: Pakol a hásaál Jeles darab, vágó előadás.
78(1882.
Zalamtgyei gazdasági egye-sülettöl.*)
II Ax igaigató válaittmásyrél
• § !
At igaigaléváiuxtmáay u egyMi. látat képvlaall a aiaden ftgyeit az alap* nabályok i kötgyüléal határozatok nyomán késeli, azért aa egyatf latnak feltléa. — Ili padig aa Igazgatéyalawtaáni as égyjesttiat elnökóból, alelnökeiből, áliár-jábpl i hatvan Igazgató választmányi Ugj bél] mely aaáaba a vidéki körök elüljkel, alelnökei, jogyzói mint ki vauinknál fégva as Igazgatéválantmády tágjai beszábltr tatyán — a többi tag a közgyűlés tal a vidéki körök által ajánlott alápitó éa tandaa tagok kÓzUl válaaztatik akkép, hogy minden vidéki korból legalább) két tag válaaxtaaeék.
•28i
Minden három évi eltellével as igasgilóválaaztmány nj válaistái, illetó-leg oj alakítás alá arik. ■ 14. §.
As Igasgttéválaastmáoyból kilépett miodan tag ojra választható.
•Mi
As igasgatóválaasünány üléaeiban ii valamint a közgyűléseken egyik ejoOk, esek gátol utáss esetében padig a Megjelentek által maguk közfil válaastott tag
eMekfti.
VM
Minden rendes éa rendkívül! köz-*yfllés elótt molbatlanul, — a szttkaég-hez képaat pedig, bármikor Is ss ejnftk-Bég által igasgatóválasstmányi flléaek ömiebivsndók s megtsrtsndók.
(Folyt és vége). A megdlcaéró s jutilmazó okirato-k$Á ia as elnök, titkár a két egyedleil tág irjá W.
86.
Ha as ekiük teendői halmau által nagyon igénybevetetnék, ja teendók egy réstétas alelnököknek is elintézés végett álengedbetL
As egyesflí eti hiv a tal pókokról. • 86.
As egyeafllet igszgatáai hivatalnokai apmlnt as elnökök, igasgatéválaaMmá* nvl tagok, továbbá bizonyos egyesületi ügyek elintézésére koronként felkért |i el-vjálssetott egyesületi tagog, mint ejippin tnzteletbellek semmi flietést nem bdthat-njak. Ellenben a pénztárhok s titkár a közgyűlés áltil meghatározandó évi dljt Hasnak a a kösgyoléa álul báron évre válaszúinak, <\\T
a) a titkárról.
• 87. §
Az egyesületi titkájr sserkasotí a közgyűlési s Igazgatóválasztmányi jegyzökönyveket, — as évi jelentéseket, igaz* dászatra vonatkozó dolgosatokat, tmjeslt minden irodai mnnkáknt, Írásbeli dplgo* lat; az egyeaületl irományok skönyvtár fölött őrködik, melyekről It azoknak kellé rendben s jékarban tartásáról felal^s.
88. §., ^ j
As egyesfllet nevében aseikesstondé Iratok, nyngUtványok, hirdetések, iérU-kezéaek és könyvek vagy más efféle sso* rosan a gazdaság körébe vágó s \'annak előmozdítására esélzó oyomUtváoyqknak Izerkesstése esetében as igazgató választmány as egyeaületl tagok közül neves* Jbet ki, kik a szerkesztett Iratot átvizs-gálják, megbírálják a a rálaaataányeak véleményt adnak, váljon ás as egyésület által kiadható a } véleményes jelentéMket S a kéziratotjjs sajátkezűleg ellenjegyslk.
b) a pénztárnokról.
* 89.
As egyesületi pénztárnok a kMgyt* léa álul megkatárosott evl fleetis mellett ss égyesület vagyonát kezeli.
A pénztárnok köteles:
a) a kösgyflléa álul klsdandó szolgálati oUsltáa szerint könyvet vasalni |i a kasalt va^yotról ssámoi adni,
b) as ogyakülat vagyonáréi leltárt szerkeszteni s Uruol,
fi) tnjrtden folyó ketélileM a ki* adáeakra gondot forditanj, klIönüáH 8
*) á V-M falat, mttysk e ImuU nástWl Mi#« eáaiél ktesreérnib póMvs UsS^Sk. ■ limMi
bevételre nézvi szem előtt Urtss, pimr gs alapító tagok Urtozipik az egyw ilTt alakalnaa ns^átél — as ntébb beljé^ 8 belépés Idejétől ssámlUndó hároi áap alatt as áltaJnk aláirt alapító idké-ról as rgyesülét nevére rendes köte eij vényt adni s , ennek kamaUlt éven! iát előre űzetni, f- a rendé tagdk iá éri ajánlatukat ssléu előre fizetik, — ai éti fizetéses tagok járulékaikat évaokinl az eg}eaflletbe lédéaükker elére letenni ko< telesek, Kisebb összegeket tehát sskéví dijakai vagy kamatot ellennyngU mél ett bevehet, de ti alapító tókét (28. | e)
az Igasgatóválssztm iojf utalványozása mellett ví ben semmiféle fizetési e s ellennyngU nélkül
44. §. f) csat vagy elnökség betl be. Rllad nöki nlalványoxás aobs sem Ube<,
d) köUlW továbbá minden kösj^lt lésre az Igazgatóválaastmánynak a f ni tár állapotától bevételek s kiadásé\' ról rendes kimutátast adni,
e) as ét jvégével pédlg az eg leti egész vagyonról rpndes szám adni b ss év|lese!ée eredményét kpjnu< Ütni,
f) a Urratáaokról [endes Jegyiókét vezetni i a tiáHozási Összeget az adások név jegyzéké vellegyűtt az igazgstó [választmányi ülésekben behajtás végett ismételve faljeMeni,
g) mlhojys alpénztárl felesleg ötven osztrák értékű | forinton salfll van, Bonnal köUlaa az elnöknek jelentést Unni, ki azt az igsoAtóválasztmány határasala mellett (28 §*) Ideiglenesen li gyümöl csösteti
VI. A v idéki k örökről.
I r*0.§j \'
Hogy a gazdasági egyesület folyton a közvetlenül a gazdaközönséggel énut kesbessék, vele ömseköttclésben álljob, a kisbirtokoaokra s fÖldsojlvea népre okú tólag, busdltélsg katbaasoa, a megye v| dékenkint kűlömbözó gjssdásuU érdekei és szükségleteiül a vinonyokat tüzetesen Ismerő tístüleUk | álul érteeűlél nyerbeasen s azék által is azon érdekek ölé mosditáaára Sikeresebben működhessek ji megyének viaékenkhiti gszdászati főésU keire vsló tekmtcttel bá vidéki kört Uá-kit, melyek ssésbelye : Csáktornya, A^o Lendva, Kagy[Kanizsa, Keszthely, polcza, Sömeg 2ala-B«rtteg a a medi\'él összes községek ezen | körökbe osztái nak be.
A vidéki körök feladaU s haU ly köre áluUban saját területükön ason íel elérésére ason eszközök hssználatával i iá-ködni, melyek Itz egyesfllet slapszabál; U ban foglaltatni k; külötiöaen pedig a dék gazdászali érdekeinek a kör gy| lein megvitatás t, a földmivelós oszUlyl közvetlen érint tezéa, ennek oktatása, t ditáaa, — a oesőgasdkságl munkála egyes nemeiben yarianylak, ugy kiáll sok rendezéea a egyéb | ciélszerü mó álul a mesógskdásist minden ága fa rállására hatni i ezzel\' a vidék anj Jobbléte elómqBditáaára! az egyeaüla közreműködni,
£ czálból járásaikban az
nyelhetnek, de az egyesfllet h nézni köUlesUi
a vidéki körök eaan ogyesülettöl neQeml snysgl, támogatást, kökreműködést
viszont [saját Uiületflli itároutainak érvényt nek.
P 42. i
A vidéki körök ügjai csak a M dasági egyesfllet alapító, rendes, évdi)^ tiszteletbeli slkvelesó tagjai lehetnek!
Az egyenlet minden Ug|a ssersmlnd tagla azon vidéki köre melyben lakán vagy gajzdasága van vk melyet aa égjyMflletbe nelépésekor ava később Is tetanéee szerint választ
• i
At egyesület évdljal Ugjsl áltftl ftseUndó évi áljsk egwzbon, a rendoi tagok állal téilylag beflsefcett évi reodjn tagsági dijak ágybarmn részben [jt tldékl körök lirsbsd [enjlolkezósóre átengedtetnek
Mi.
A vidéki körök alsó megalskulására as egyesfllet közgyűlésé ss egyesfllet al* pi(ó vagy readés tagjai\'sorából egy (deigt lenes elnököl kflld IklJ a Jkl áz alaknlö közgyűlést a vidéki kör székhelyére óe^ szehivja i a kér megalakulásáig az én fbatéaes tagok jelntkiséssit s Ugséá dijaikat elloga^ja.
Kzn slaknló gyűlésen a magjelent tatok megválaatyják bálom évre n rgje-sülét alapító végy raodea tsgjsi soráWil a kör elnökét, Jagyséjét, aaak balyatte sah s a bor pénstámokát s aszal 8 kö magát magiakéinak nyllfánitván, má ködéei réaalsUaabb aJapeaaUlyalt a Ur
vesatét magállspitkatja, ast as egysafl-letnek bemutatja á {végett, bogy ba ások as egyaaület alapsfutbályaiba nem ütköznek, megerősítse.
A vidéki köfbfc évnegyedenkint legelébb egyszer gyméjit tartanak.
A körgyüláan nyilvánosak, lehető-légig ünnep- vagy vaaámapokon tartan-dók a a közgyűlésijei megállapított bolyra s Időre a körelnöM álul öamebivandók.
A körgyflléaA tanácskozásai lefolytából s a hozott határozatokról jegyzőkönyv vezetendő s eaetról-eaetre a kör Je|ysóje álul hitmenlUtt másolatban as egyeeflletaek megljflldndó.
A kör jagmkftayvai a egyéb közleményei az egyesület közlönyében s u ^Értesítőben* közkáéUtnek s az egyesületi tagoknak megkűídetnek.
# ff
A kir. minisztérium, as állami éa törvényhatóságok,! községek, teatáletek, egyesűleUk, Ursaságok mindesek kösegeí és a vidéki körök közötti levelezést as agyeefllet közvetíti
VJ As egyesfllet pecsétjéről.
\\i
As egyesületek egy nagy éa egy kis pecsétje van:
a) a nagy poent áll Zalamegye csi-meréből, asőlődotnbi koszorúba foglalvs gazdasági jelvények felett. KörírsU: „Zslamegyei gazdasági egyesület nsgy pecsétje*,
; b) a kiípecsdt csupán a nagypecsét kÖHratát azólódomb koszornbsn foglalja mágábn.
48 8<
A nagypecsét az elnöknél áll s csak as alapító s tiszteletbeli tagok felvételi — továbbá dicsérő, jutalmazó vagy dijjaió oklevelekre haaználutik; a kis pecsét a jegyionéi áll, S minden egyesületi levelezéseknél használUÜk. VI As egyenül\'ti vagyonról,
m
As egyesfllet vagyona, mig az egyesület a fentebbi alapszabályokban kifejteit alapelvek siermt működik felosst-haUÜan
N 8-
Ha azonban\'az egyeafllet bármi okból ezen alapelvek szerint nem működhetnék as esetben as alapitó tagoknak kötelezettségük a] 20 ik § szerint hozott végsés álul kösiprlMsileg megszűntnek nyilvánitUtlk s azok a kamatok további fizetésétől vsgy ns alaptőke letételétől feloldatnak; — eikdr a rendes tagok évi kötelezettsége is [magssflnik.
A fentmaraíotl egyesületi vagyon a 18, § értelmében öessekivott rendkl-vQli egyesületi kpsgyűlésuek a 16. a 20. §§-si nyomán bosott hstárossu szerint pemsetl s oraságns más csélrs forditutik vsgy ba á kpzgyülés által ily Intés-kedés nem történik k a ugok között ason arányban, melybén azok as egyeeülethes járniuk, felossujik. VII. As slapssabályok meg« változtatás árál.
61. g.
As slspsssbályok egyes suksszánuk megváltoztatását! minden egyes Ug indit-ványoskatja s a I kösgyflléa ast el Is határozhatja.
, Í62
. | As slspsubálkok megváltoztatása irA.it az Inditváöyoaé tag köUlés oksda-tolt indítványát legalább egy hónappal a közgyűlés előtt ullgasgatóválautmány-nak iráaban beadni, mely felett aa Igazgató választ mányié lólkgas Uaácskoaás a tán az elnökbez oksnstolt véleményt ád, mely intütvány a legHÖselsbbl kösgyűlés hirdetésekor egyúttal köeséteendó.
]Ö8 |.
Az igy kastfldeoiásrs Jiitútott indítvány ss igawatójiálasztiuáiiynak a felöl adott vélemfayéjrel együtt a közgyűlésben felolvaaUtik ia a fölolvaaáai napon as a kösg) Ölésijén se nem tárgyal-Utbatlk, ss él nem JdönUthetlk,hanem a kösgyűlés álUl meghstároandó más ds-pon de ngyu88on Éyülés folyama alatt as elnök által áz íjjasgstó választmány véleményével együtt ujrs felölvaststik, e a nyilvános tárgyalás otán annak el, vagy al nem fagadáKa felett titkos au-vaaáánl kaUront bbzatlk.
Ml 9.
Az alapanbálypk lényeges megvág lostuaUtáéárn i s östses tagjik kát harmadénak ssava aU ioldaléki vagy oly ti alapaubály In atalára, me(y a fennálló alapanbályt lé yügnn aenj változtatja, egvsserü ssavw sttflbUg la ileafendé.
mi
A mefválioiUtött alapszabály hely
benbegyáe végett fslsébb helyre fclur-jetstendó. .
Al alnesabályokbán tett módoJ-tások ajt eddigi alapszabályok 48-Jk fa érteünébea la a amgn fUdmivelée* ipar-éa keretkedalflli kir. mittiasterinmnak bejelentendók, j- ilietóiefj a asódoeiUeok szerint újból eaasaáilitoU jelen alapsza-bályok megeróeltéi végett felterjesz-tendók.
A helybenhagyott álápmbályok az egyesületi alapitó, rendes, évdíjjss, tiszteletbeli s leveleső tagjainak, — az 6az\' sses hasal gazdasági egyenletnek, gaz-dasági UnintéaeUknek, kereskedelmi- s Ipar kamaráknák megküldendők leendnek.
A titkár évi teflését, tekintve, bogy teendői sgaporodei fognak, bogy ss iráni munkák UljerftéSéijs Írnokot tarthasson, évi 800 frtbao, a pénztárnokét minden egyébb mellék dijjazáa nélkfll évi 20() írtban hozzuk javaalatba.
A megyét községeknek a vidéki körökbe beoestását tsrulmssó kimutatást ./■ alá csatoljuk.
</ Zálamegye összes községeinek a Zt-lasKgyeí gazdasági egyenlet területén levé CUktornya, Alsó-Lendfa, Nagy-Kanizsa, Keszthely, Tapolcza, Sümeg, Zals-Egersseg iridékí gaidaaági körökbe
beoeztááa.
I Csájktorayíai kör.
Idb tartokik az 4géaz Muraköz; vsgy is ji Perlati és Osáktornyai Járások ÖS|SSS községei. I
II. Aliő-Lendjf ni kör.
Ide tartónak áz ÁHÓ-Lendvai járás ösises, I—■ még a Lejtény el járásba a pzéchi-Szigeti, Kerka-Szent-Miklósi, F^lső-Snmeeyni körjegyzőségek,— vaUmiot a Novai járásból a Pákái; Lenti, Baksai körjegy^Bégek községei
Iuj Nagy - Kanizsai kör.
I& tartoznak: Nagpr-Kanizsatároa; toVábba nagy kanizsai járás összes, még isje LetenyeiJárásbólsLetnyei, Becsebflyi, Tót-SzeniJjíártoní, PuszU-M^gyarndi, Lispci körji^yzőségek, a Pitoáü Járásból Usbét körjegyzőség községei; Alsó Itajk
IV. KeszthHyi kör.
Ide tartóinak: a Wthelyi járás öesses, jugya Pncsal járásból Dióst káli, Oijoaztony, Caány, Zala-Apáti, Zala < Kópiám, Bzent-Póteriir, Pacss kör-jegysói^gek községei
IV. Tslpolcjz^i kör.
Ide tartónak : la T Tapolcai járás összes községei.
VI. BOmegl kör.
Ide Urtonsk a wmegi Járás összei köjségm a Zalabéri kőtyegyzdeég kivé-Ulivel.i
| Vlt.f Zala-Egei*sssgi kör.
Ide urtonsk ZÍls>>Egerssegi járás öajkes, ja Süni eg i jálrásból s3u-cstij 8zcjit-Lászlói és] pagy-Kspornski köoagypségf a Novai járásból a Novai, KnUnasegi, Nagy-liet^yeli, Táraoki, Bmtöri j körjegyzésógOM Ijftzaógel.
| Hszshul tiaaulatial
| A kiküldött blsottskg.
Közli: imát
^pssllnt J<maS,|ia^ « MsstMc\'Jsö^H
80U888
I &Mkaneaelatban|8aÍgathy Antal agya* sUlati jtan aŐ lemoodása ; o|y Is tariliami aö| »öll|e»ik,j hogy ámbár a fannájlé alapmabá-lycjk órialmeböD aa egyesSiei jagyaofa váj lasStás alá nem atuék, a, lemondás folyí tánjmÓM mindebekelőtl a jegyaő iránti uaj tódtedfi soflksége ínnférog:
| Tskmtaám Arvay lstváa arnak a 2a lammgyai gazdasági egyhaqle| dgyveaatő al* nöiónekj Zala-£gereoagen.
Tekintetes iQnök ar I
| A Zalamsgyel gasdaeági egyaaflial mfli ködjósi tarvsnate kldolgdsáiárá kikUdati bi-Wtpg a t I888 ik évi máreains hé II én tartbtt nléaéken megáliapltoú jilialásili n kifejésvin nézetét, hogy a. gazdasági egye sUllf tsllendulóaére klvásialosnak tartja, mi-samlnt áa agyeaülat tltijátia a mmBgaadá ssaxí tudpményokban elméletileg képeeti aaak férfin legyen, minthogy én öklevelm gaadáee nem vagyok, nehogy ss^mólyiaégam aa agya-nttlw mir—Bil t működésének • abból folyó lagl a megye gasdaségi állapota felvirágaá eának oóak lígowkólyeljb akadályául mnl gámaaaep — mintán a leaaáUó alapasabá-lyel értélmébao a jegyei válasaláa alá aem mÍ|-> egyesületi |egys8! blvatalemiél» mejpe takktetm elnök ar a éaaéaaágt agyasaiét I8lp lk évi mAJuí ké 84a tartott Ktnyl lóeej 1-eő saám alatt hnsoU vógaéaétafaa emíslat jecyeője válasátásávS nyárt falka tMBmaásanál fogva ugyanakkor engem tn«t» hlvnl, a oagyrabeosűlt b|ia|méhél maevaani, mélUaUietl, — teklutetek elnök urnák ugy a (ekintatee egyeaületnek tahetalgaim elóg\' tslssalgs addigi mivm ejalsásslrt kesaOne-lem kifejeaéee mellett Umtelette) lemondok, kérte lekiateia* elnök ásat, hagy a továb blak Mái laláakadai móltóataseéh
«u
j Isit Igimigm, 1881. évi npr. 84a.
iaesf in, IU
íjJLtii LmlmnMIi TáMÉ jiÉipíl
VpiBnssáÖi MVnAini 88M.
fhiá iHn
Uterk BafctfrfDoekbfer] Wi diiaiH fe Eíttír,
bank- é« vállé-fizlat Hsmkurgbaa, WrMrtm áa rM«u mindmotnl allaak&M> ■jak, vaaaii rásaséiíjA ás Ulr.f«»or»j«fyakaak
U. L kőaeünetünkat fejeeve ki eaaaoBal irániunk eddig lennailott bizalomárt, felkérj Qk na uj kisorsolásnáli részvételre, — fítürokvásünk esa^itjjil ia oda irányuiznd, mindonkor ponton áa eailárd szolgálat á|ta| tiaatalt érdekeltjeink teJjea megelégedését kiérdemelni. Fentebbiek.
979 1—6
I^ssÍÍrT
Nyomatott rítafattl fttlo^ laplstajd) «oaaii, Negy-Kka.aaáa Illt
j9» lr-« BUDAPESTI
P"U.tox-ipaur*táLrsei,sáLg
Baéiyirt, Ei mibfiíét I n. ém Urál ntmm % aa
Aizlalofl és kárpitos bátorok
siját jkéailtmány a legjobb anyagból. MiuUn aeaa slv&aksk íeutiértjuk, hagy nagy aiMaa niaUatt a Ugii*.-aysráaágfsl aagslágntak, begy Máltai »»»áink atáaái gysrapítwk a aaniihU maekáaaiakal t»»aW la fogUlkottstbaiaak, cúk aolid kánitasoyI bútorok árait ^iáafyak t
Ckffoa. potit- dl -fa [ 3 írttál. j jl WrLaffj f ísotsL, 4 tabouritjoü
jáMli ssakréa; J I csőadó ssskráay „
1 Kridaaet, eefaete IS i I torna diófa" 1 conaol, MMnel, éJMs. 1 niba aaataJ, j, 1 iiááMtai J,
1 Itsfár.
1\' Kan»pá, 0 jaáfc rlpaMI
Hi vaUloa hirdetménja
ü . _
mám. 7* l-l
IMI
Árverési hirdetmény.
Méttrt MkQldmt rágrahajló aa IMI. M LXli aa. 10* | a ártalmában aaeaael k önkin* taaat, Immj a Ufw>loaaí kir, járásbíróság 1SSU. évi 6MÜ a*, fágaáae állal eaieaéí ár-talár végrehajtató javára Horváth Atifal óriáséi laké* ellan 307 fr t 38 kr áőka, ennek Illáik évi január hó 1. napjától aaámilandé 7| kamatai éa eddig Bsaxeean «7 frt 10 kr perköltség kOveteláe erejéig elrendelt kialé-gitáai váerebajtás alkalmával btréiiag lefoglalt éa 989 frt 10 km becsült bor éa boroe-hordókból álló ingóeágok nyilváooa árverés utján eladatnak.
Mely érreréenak a tapolczai kir.járáa-biróeág 1881 éri 36. námn kikflldéit rendeli! végaéae folytán eaioaói begyen leendó eszközlésére 1881 -ik ér májua hó 8-ik napjának délelőtt H órája haláridffill kitOzeük éa ahoa a venni szándékozók ezennel oly I magjegyaéaael kivalnak meg, hogy aa érintett iagóaégok. aoea árverésen aa 1881. évi LX L na. 197. f-a árteimáben a legtöbbet igérínek beeaáron alól is aladatai fognak. A neialání eieóbbeági igénylók pedig fdhirat-nak, hogy jogaikat aa elébb idásetl t ea. III. éa 119. f. szabályán érvényesítsék.
Aa elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. évi LZ. t os. 108. § ában mogállapi-tolt feltételek saariut laez kifizetendő.
Kelt Tapolcáén, 1882. évi ápril bó II. aapláa.
(Rab. lt.IV. 1882:)
GZUPPOM 8. kir. bírósági végrehajtó.
NyuJ&mnk kezet a Bserenosének f
400,000 márka
fleyemaáart ayih bádrasá ssstksa s kaafcarfl aagy pkÉbaesrika, isely a asgas karaáajr sT teljávákagyve áa MtMsHva vaa.
fm aj tsrtseett stónya sbbea áll, begy néhány hónap lefolyás* alatt 7 aonsIáaUu 47,800 »ysr«aáay»ek ekvsilsn klaorselás alá báli kartlsls. ktstai talalkaaik éSMSS trtayi fiajmataf nmkg 1*1$:
syer. L j»,
■ver. a. ak

ajar
ajar

s. m.
■m
l aysr
9 aysr. a.
I aysr. á. a 64 njsr. i in. I íja. i» m. ÍM ajes. L m. 164 nyar. á. m. 10 uját. á a. • ayai. á. a. 130 Bf« á. m. 1073 nyair. s. m. fMM nyár. á. Bs.
4éOO
W>0 1SŰ0 ÍM 1100 100 145
II, ÜOJ 16.
llÜMOsss. 18-430 aysrsméaysk IS^OOisraktat, 300, 200. IAO, 3.000) 12á, 100, 14, 07, flft 40. I I*
Kasa ajrsreaAavkk kfiafll sleft serbaa 4é00 jut kisorsolásra llfl^Op m. sossártáktea
A nysrstnáay hatások sssrist klvstasoása allapltutik ineg.
á lagkazelebbi flM. ae állim állal kiato sifeott ajeramáaybasái a kóvetkssé bsnwbsksrtil t
rsrsd.soni. árzttsk 6m. r, 3 frt fiO kr. o; ér w m\' m I *» 11 », T» „ f "egyed ,. ,J | 1 Ml - 90 kr. I
Valamennyi láwblzás as ássssf slálsges Mblldáae vsgy postaelalváay msilktt aáennal ás Isgaagvobb foeddal ssskésAllstík, űilndofikl sgsf aa állam ssttaenfval sllsiotl srsdetl sors-jegyet kapváa tlllab kaaábsa
A ■ayraads\'áaakbai aMfkivdatstáklTstales terveselsk dll iáikII malMkatutaak. minise ku-sás ataa psdie (stssálftáa aálkil kÜ4|lk réanfse-rAiakaak s hivatalos basáai jn/iÉII
A arsr—ánye| álisswaa Bladaokor poo-tseaa as állam jáesiláss mellett tlrtáaik e sbr kftivstlse mafkttidáss ngy klraaalsa áréskslt-jsiakask Auaatns aiiaéáa nagyobb piacúin faao-aliá IsssiklMilásilak slul kéibaeitlMketik.
TáUsktaakaak miaésakec kad*saoM a ase* sok más taálqtályaa nrsrsasay ktaAU gyakraa as slsá féeyswmásyaafc Ii wnávis ss, miot tia.aée. ieoeoo
áa.voo stb fbstMtsk kl. áa III a lsfstiMsrdskk alapea oyagrí vál< lalstaál, ewrelstkstál^l nindanBtt bistoMágfal Isgáláatsbk résstátStta ssámltkatráa kéretiksnár tesall kstis atatt Iá miaöen aHf Usáat mlaái alább, de ni ladsMseusf f. A asA>es iS-íks alátt ktarallseli alaifrott\' baakkabos latáaai
Kaufmann & Simon,
Téglavetők tulajdonosainak
(939/3-0) ejéalot
írnU én t8tlié|lák, valkmint fiévf k Itb,
kéeaítáaébea kiválóan aikalmae gfc* tfar*- k kám bajtáira ■irkttifift zaját kéwttnánya gépeimet Ittitaflaw padig
azakadatlanaj mQködö kézi t^la-sajtAimat,
melynek más fjánk kéauaáe módjához képest igen navaaétae etónnyel bimak áa nagy nagta-karitáat nvojtaaak. — Ezek kai cat&án kát ember kűriül meileu naponkíntt 4000 k&étiftfl léflt áimiwté aló áa kiválóan aíkaWakjáréa éa IMItié téüifc, tftoMitsi kévok, méu áa NmMmMt stb. Mjtaiéaára továbbá Mg légen szántott, kézben mintázott téglák kikéaaitéeére. — Árjegyzékek ingyen.
LÖUI8 JAGEB, gépiyároH EhrenfeJd-KöJnben a Rijm mellett
l 11 "jr-rti 9 fsntsl, 4 tabourrtjol*
Ls sj&rötól
n 1 KánapÜ. 9 aagy. 4 kiesi fsnteii idkilfsfcri
© 1 iMj 1 aagj, 4 kiai íaiíteUl láss. peM- , L j aelveaamévsl
í.S4 I „ 1 K«up« 1 aagy tkiafsataiil farz-t*«l. .10 ; ,. — r<a» slgetmany.
i, ! 19 I ta 1 &u»pá]9 aagy, áklsfsrtslll fara-
| .. • 14 tf ■ 1 r«» alkaton stlaaa.
| „ i „ l linpá 9 aagy. á kiesi faetsill
■ • ha I I ftjugsf. beerst nM ligkwél UU- ás eáááM ima hm+4nimk *tm oom iíifiMl islsaíai liallaaarafc lif ispill áM. aáijafpiálat iUmttrékm imfffm U I^isii^ii háláik. Miki \\wyimiMnk 10*1. fafWá máim\' <
99 frttál
M FiitépifenL fíjLiOP
i » 1 a 1 \'s J ■ ^ i" I í Í M • mm
kiédásában menelént éo kapható;
a M l ! Ím I I T IJ \\ [.■ | m^i i^flliMP
IJJJLUUJ . ■SIIHiSSSSIM
Regény két kötetben. • Kr edeti regény n&y kötetbéi. j Al M
. --I |j |[ 1 | | j friuctU oiánlriát korából
Irt*: I J II I j I ! ] j I I T~ ! j • ) ; 3
KÖMIG EWALD OUftZTiV. ! I • lL-JL Hl ! ! ; I j ; IrU:
TÓT Aki JKBTÓ. rírhoix BOÍJER.
FordiUtU: W ráll: A „völgy ijlooia.1\'
Fordította:!
GYŰRÖM ANTAL. Málodik réés: .Két mbnnyMozoiiy.* ! I | L j
KÓVjAEY BjÉ Íi A.
Art ix egén regénynek (2 kötet) 4 frt. I j Ára a négy kOtotjnok 3 frt | í Ara 80 kr.
l-f í WU\' 1 -11 v . ■![; , | [■ S { í \' I H i
Továbbá megrendelhetek i
Mindenféle nyomtatványok, úgymint: eljegyséii éa esketésij Jegyek, ^zánjilákj körlevelek, monogirammok névjegyek, levélfejek éa pccaftcxinikék, hivataloa táblásatok, falragaazok, csAgnyomatu borítékok, bevásárlási Jegyek, vásári* és helypénaje-gyek, kereskedési irókönyvek minden nagyságra, válták és utalványok, lapok <}s folyóiratok, bármily aagy terjedelmű munkák minden nyelven, könyvnyomatu résaletivek, táblásatok és gyászczedulák, réizvénypk, Qklev«lek és étimkék atb. stb
jSf^r A legdíszesebb kiállításban jutányos árak mellett készíttetnek. ^
Felvilágosításul!
Bssaám ubb «MaMi árhsestt káaéssh kSdádsknsk slspt tsulnrváa, ■sgjsgf|s«B, hsgj agy kaszttá Mlrat »»sM latf álul alpt
bámulatot k^Itő, mesés
i. L a asoaiitníTodp saasnkkal klrdststt ára csikkek aliaáaa n .lld ezkáhsIMe nio^Sf ■•llaál asáf ^laatáksayái olcsókba* asáliv Utkalák- Így yl. ajkaiéi lls*ta, Já b valódi , gyag^esévctsftst, sááss MBarOkst, 9f„ uá-tsr, maijak «a»n cs% alw mat
még aobaaem létezett
6 írtjával jsleiutnsk á 4 frt «#kr.| szlM |á Ovfará inakat, »alyak 1 frt 10kr- 1 Jtvai aüat I *
mélyen a rendes ár alattiak
birésttstask. HO krárt vtok, áfagy jé sklr-Ils9 Mat. fényeién kisflUva, falMrral saey snslkhl I írtért i vssaoa] álad nadrágokat Jé " srvaafvásaeekéi TA krárt é Ssan ssáagsl slksMáca, maly seRtai 2 lébb; Bsgrsadslást kár, [Ijársn t Taráimat, 1 kugylsgy cwlelyaággsliwiádják aisg aawa- | g dottakrSl; tevskl<a ss áráesikkskrál Miadig J aarf raktárt tsrtek. a dl tmu agy áll, airéi fl mlodaaki asggyftsádbstik. I l
i Ja^M tUatabttal
| f 9 - b 1 ■ o ■■ á a j • a m i aa sgjssált osatrák éa aagyar t»A?á-iparo-wkaak. j
I ORAETZ GYULA, BÉOfl, f
I VII. Nrabaagaaé 40. ss. i
I Eáai^éaifttaléa VSffV ntánfál sacllati. Hág asa § I: isis Iá áiaaUkksk klasiálutaak
500 ARANYAT
fizetek annak, a kl
Kotké loplio laaanákta alán ujolag fogfájást vagy nii\' bozt kagT 9ly\\l—to Eáry oveg áii 36 kr* KOTHJE J. kiérd, udvari HálUd MMIIng Béoa Ballett Kntba villában. I Módi minőségben kapbaló Nagy Kanisaán lráger Bála ar gjógyaaartárébaa oa ninden nagvobb gyógyssértárban. Magyaré^-•ágbanminden nagyobb fáazerkaraikwáésbata.
Titkoa betegségek
•Ináan alakját nsaikÉtekaa ai lafcr ééaé* mindsnnenB atébajalt. náknál kbárfehrast makacs kárkiéásakst. as slgysn-g9lt Ut9a*4t, taljaa siker blitostUsa aaafMtt alaptmla gyágylt Speciálisát
Dr. Pápa?,
kareaáa arsaay áráaHkarraatSi Sataaábsll asgysi feiaáe, liaéapwt, ka-nfWMt a bázis, já aeetski safaMs stsllsoá-bse. Baadsf 9-tiBI l*i| fa sátra 7-tál 9-ig, levélii«a la. Hiaáaa] ijstegnsk kBlin fárá
EM nyllváaoe alataMa |
j kereskedelmi szakképesítési intézet |
I Bssa látását, Mseysremág sM praktfkas MskiHUHj, kel a Isaalék lliliHs|iiis a ke- j I INáeátbal tadesaá^ekbáa áa a Amrj aáaNt ás friaOtia nyslrbm kápaaákátf syrówk,
1. Tanfulyan IS ávss latal iwkarili rássárs (10 bari Hátertsa.) AHalaas keteakaéslai | | fákánlMa IL Tanfolyam oly (Mai wtirift. kik kkarákp*gt<rafc.barifek ÜWás*fc, ayá . | rak ás kíilekttlésl-vállalttok réwár. áltkáaaittatoi atándéluianak (I hsvi iéátartaa) III- Tia- J I folyam fs\'aátttkesk, kik a tarfcikídelnii tudomány agyss szakában a ssékaágM jáitaawgit elto- I | Isidonltanl ábafttk (3-6 ba*l táSUrtiua). Vidéki tanulók garbiábál ás Ottkmsá|bái sa iatáaatbaa I 5 tcljss dlstáat kaptatnak. At al tairfafyaa keséik áfrtk 174a. Sévabb fslrilsgosiuat as |
I IgsjfzW ad: _ X J ; {] á
BÖMEB JÁNOH, Badapeat, gyár-alou 9. _____________________v___I
31. n/Hni.
Nagy-Kanizsa, 1882. szerdáit április 19-én
IX* évfolyam.
Itiaáöfclvatal; fisihel Kelep köayvkere* kedáea Ujváreakáe hüm. 618. aaém
ItiÁBtetáit Arak; lfcéss évre 8 trt Fél ém á fH. Negyedévre 8 frt
BIMeUnéaytk s 6 baaábo* petitaorogyaaer ? kr. többszöri hirdetésnél 6 kr. Bó-tjegdij 10 kr.
1ALA
ScérkoföUM IfDdv Débtalaí takarékpénztár épüleT-10. sz. bszárheljiség. Hova a bo szellemi részét illeti közlemények küldendők.
UértMmtetlen lét alak osák ismert ktckM\' fegadtainak 41 Kásnátok vima nem klldetaek.
wyilttér Potitsore 10 kr.
MEGYEI «h HELYl ÉRDEKŰ, POLITÍKAi is tföZGAZDASÁGrk LAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei Ügy védegylet hivalalos közlönye.
1 . \' \' I \' li\'1! • I I í-i \' \' f"\' i I P\'i\':. J I .1?. I \' / ^\', I
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDA* (FÍL WcH) t» 8ZDMBAT0* (EfiÉBZ IVEI.)
A ialaH«fyfl faMUiágl* ffyéllel h 18884k évi május hó I-én délutáni 4 órakor Zalt-Éger-HMgMI saját háza társéban
rendes közgyűlést
tart, melyre a t tagok minél nagyobb aiámban megjelenni kéretnek.
A közgyűlés tárgyai:
1. Aa egyesület tisztviselőinek meg választása.
2. Az igazgató választmány alakítása.
3. Az egyesület működési terve-setének kidolgozására kiküldött bizottság jelentéee.
4. A folyó ügyek.
Z. Rgecszegen 1882. éVi már. 28. árvsjr litván m. k.
IfJTttttf vtaik.
Hazánk jelen helyzete és jövője.
Az. általános elszegényedés nap-ról-napra ijesztőbb mérvben jelentkezik. A hajdan zeirban úszó Magyarország, melyet attól féltettek, hogy kövérségébe fullad, lassankint oda jut* bogy szegényebb fial ében halnák.
Peeeimismue, fogják sokan mondani e keserű igazságra, főleg azok, kik a városi üzletek, vagy irodák biztos légkörében a kész fizetés vagy biztos jövedelem mellett hűsölnek* — Azok azonban, akik naponta látják az anyagi jólét rohamos hanyatlását s keserűen tapaaztalják, hogy ujr/anazon parasztgazdák, kik egy rövid \'< évtizeddel előbb karáceony előtt sohasem nyúltak uj termésükhöz, ma már oda jutottak, bogy legnagyobb részük n tél máeodik felét vett kenyéren tengődi át ée ceak ig n kevés van olyan, ki az uj termésig a magáét ebeti: helyes körül tekintéssel nem mondhatnak más ítéletet. — Legczáfolbatlanabb bizonyságán nép nyomorult helyzetének
az, bogt a kormány] hivatalos közege, egy negyei tanfelügyelő kénytelen bevallani, miként az 1880— Hl. tanévben a tankönyvekkel jel nem látott gjyermekek száma aa általános elezegénvülée ! folytán több százzal szaporodott. V. Mily mérvű lehet as elszegényülée jobban mondva a nyomor a nép között, ha még azt as egypár krájozáit sem tudjak előteremteni, ami, egy falusi gyermek a; b, c-6i vagy olvasó könyvére
tfBMgk u
Ha ezen szomorú változás okát keneeük, eaetféle viizái állapotba ütközünk, melyek mindegyike eüég arra, hegy egnr nemzet jólétét zlá-áasa, összegezte pedig azt rövid idő alatt tönkretegye.
Népünk {tönkrqjutáeán^k eleő oka volt a két évtizeden át pusztított uzsora, mieod sorban a hallatlan mérvű izőlőváltsááji tartozás, végül a marhaállományból való klpueztn-lása.
Minden Vidéknek, csaknem jmin-den falának meg ^o(t a maga uzsorása, akik 24—48! százalékot azonfelül \'10—15 napi inroezámot, ivagy 8—10 akó bort vettek 100 frt után kamat fejében eltó volt as |uzsorás, kl az elemek által különben isj minimumra fogyasztottjborterméstlany-nyira meg vámolta, hogy a jjszegén-y parasztnak alig náaredt a Hegyvám váltság és adóra Jqfizetni való, arra azonban, bogy egesz évi keserves fáradtságából lábbelire vagy nőni került volna nefcn is gondolhatott. — De az nzsotáaok rongyszedókből, \'székálló legénjyekbíjlj csapi árosakból földesúriakká lettek, i városokban éi pénzintézeteknél befolyásol Ivdksok-kai rpndjelkésd igazgató- tanácsospk ká váltaik, lakik iparkodUk akadályokat gördíteni a szerényebb vagyonnal biró kölcsönkérek kórelmei ölé,Íiogy azután sensalok és ágensekkel az igy Ikiismert megszorult kölcsön kérőket annál kfrayebb^n bajtiák körmeik kqzé. j J
Csak a felett bámulunk, hogyl annyi tisztességes ember mogtür ke belében Oy lelketlent, lelnek börtön és megvetés a megérdemlett sorsa nem pedig igazgató-tanápeooeág.
A azplŐVáltságii tartozás évi já ruléka nolc hWyenüoí(lantiul 30—41 frtra rúgott, le miután legtöbb év ben nem volt terméé vagy nem vol1 a bornak járá, kény leienFvolt a néj megválni! lábú jóizágaitól és hi mégis maradtjazelértéktelpnedett árva föld, nem trágyánkat W, kellőled new mtSvelhette.
Ezen aajnoe bélyznet növelés az ftlladklmi viszony ok í a közjBVÖt delinek nagy részét fölmbérztő milif tarlsmui, az óriási é s még sem \'kii\' elégitő I ttözigazgatá il hitervezet, a roppant! drága ée mégia laaüultört vén ykenéz, a hibás k >reol|edeljnfezer| ződísek a a tu lesig ázott vámtételek álti l agyonnyomott kereskedésünket ée ipaipnkat eorv iszto kiegyezés) tör\'ényekf < fi I
Pénzügyi politil ánkkz adóssági <»)iálásTldönnyü tbe« riá ára van feki tetve, s ma már an iyiin megizokta ezt az orazág, de kl lönwen a* pár-lap] enti többség, bo ;y lián uem is néizié rendes miniszteriek azt, á ki éve ikint fegy pár nil aó\' deficzitet nep birna csinálni.
Tekintsük a| külviJdonvokat 4
Némckor^ságbac a Beliulvetrein bojt ogatéiai vonják maUikra ügy eb müi ket. 4- Sokán i zt hiszik, szóra sem érdemes az egéiz dolog, de ha kon olyan mdggondt Íjul a jelenleg Eunpa sserte kövi tett I Nemzetiségi póli tika I törekvéseit, melynek követf kéz Qényjei hogy egj ik áramlat a mái aiki t idézi eÚ, ugy épen nem (átesik ártotlan dolognak ss alattomos né| met sógorok\' otron ba | bujtogatása, kivi lt ba arra gond oluek, hogy maj gábun Ausztriában az oly hdnM ma( aiztalt német likkosság közöl 14 sokin Poroszország illetaleg Nsgy Nén fttorszkg (elé k icsinigatnák. — Nyt gátról a kétes Ol^sp barátság\'
MZala tárczájae44
Egy német kültfi.
8GÜEHR JÁKOB után nfaastML HL
\' (folytatás.)
Grabbe nem volt ssoo előkelő, olyaipiai ■J tersnáseeiek egyike^ mily soek OoeCbe és Smü* j lerbea typikae megjelenésre jöttek. Goethe, a viszonyok kedvezéséoéi fogva, már eyer-niekkorától fogva a lét msgeslstaihes kflea> litve, iooeo le nemzetének és as eiaberisás-oek ogy efáoáékozá gesiesa kegyessáfénaa > teljét; mikép es Jh seest atya a <Ur|6 fet | kik bél nyugodt kézzel veti áldást eseté; vit lámáit a mdre." Schiller azonban gyermekkorától fogya oda átütve a lét oebáe klédel-máaek közepébe, életén át meg sem Váltva I e szegánysáf átkától a agtsz haláláig pénz-aalkeájget seeavédve, móeis mint e valódi I elvmpiaí haladt el a tóldi mocsok MHt, a | amkol, bogy eeipéje talpát bepiazkiUmá a ép ■17 afées élete mint mővei által kdsíeeee | meeavité, bogy egy vaióbea elókelfi •mber képes ás miképeo képes ee álet ter-
kát vieST
A UppeéetmoMi .liagása" Grabbe Detre Baroesiáty punn ee (Ajmymon selietett, ba-■em l*H. deesember 1-fo a deusotdi f«y-hésUe, bel alyjs legbáeMOgyelé veit, Ké-, rfhb téttea, enker a kettT mér seomoni máUa hssryaüett. Irtéeé péllsatást vetett seű-iHSiii ik és i/Hftaak UyéN és Zémmsr-maMhos est moadá 5 -Ah, mivé Is véljék as olyan ember, kiaek legelső emléké aa, hegy egy vén gyÜkoet a seabed levogébea aáttUai rezetett.* Ha esi e kkea só&iiáat Grabbe élete folyásának égése eyeiMrasá-" Mm IjkéayteUaí OselU
gáeal *|yb*rvet|ük aaeva jut emtashs gyersekk
eM bsayomáeek |ieB
l\'M" 11
képee." Grabbe aljáról Egyebet mtd mosd-balttok, mmt bogy ktMelSeségeit liivau teÚeeké meUette kedélyes jfogliMjíagyeld aseiid és takarékos polgáréebékós alattvaló Volt. Anyja srés csontváza ós Wti Iskératn as«|eony volt. mint leány vslédij mifmg. tüzes) rtgyokó szemelt fiára begyes üriikm. Nem keyéabbé érzelmeíuek türét, lényének és modorának hevességéi, ssenvedáJyswágét, mely gyakran tarka bogarasságb* osaaOtt át Egyébként derék, rendet parsncspfó háziasszony^ mÖ-velteégnélkoli, de egydne< kOnyOrfl/efei éa segélyre kész.
Hogy az 6 fiát már gyermekkorában formaliter rávezette rée oaAbátotta válna; a pá* liakaivásre, az esak ostoba ráfegás Grabbe özvegy élői I Ellenbe* igaz, bogy ugy aa apa miat as anya, fiakat, ki egyetlen gyermekük volt már korán slkényestetttt. A fin élőtök vigasza ée öröme volt. Mikor képessége fejloébi kezdett, Uuságbaa éa remáay-ben dagadozott se eayai és apai salv. Detré> nek tanult emberré keíj Jejani, A jó emberek Összetakarítottak egy kU vsgyont, (ogy fiak* nek lehetővé tegyék s tanulást.
Tanulmányait a detmoidi gyionásium-ban keadetU és pedig jó kilátások mellett A gymneaialista Grabbeaek nemosak gyors éa köaoyfl felfogása volt, hanesa igen szorgalmasan is tanult Ds jövendő eredetisége már Htjttt vUágooao mutatkozott így néloául abbéi, hogy eltitkolta izorgjalmát, upgy ssoo lálsaatotkeltae fel, aiatba minden osakugy reptlae beléje, Sajátságos1 ötletei |l» voltak már, valóségos grabbetamusokat lehetett már tÓle hallaaL
így mikor egy napon egy előtte azen* vedélyesen szónokoló iaaolaiánéi hirtelen e szavakkal seekitotte félbe: .Lstensa, eh is* teaem, a tó lapos lábald 1 Eeeksa akarunk legköeelebb bált tartant Vaey mikor egykor arról Volt saó, bogy s koíoloniam tragédia írónak, Klinaemanaak emlékszobrot állit-aaaak, a következő mintát indit^ényeelat ffMdhöl kiesi tett halom tösokádó b^y formáiéban, anaak tetején egy saamár seobra, mely elll-IAlel Utset boosét kL* I
A tiseabst éves I0n jelkez^sti koltemé-
tf
nyelest irm. Klsó sorbsi letet
alakjában, a melyl en
környez oem épen roez szándékkal, osakí |Aissztria\'Megysronzáff vője szeretne lenni s alkalmas ídtfbeh ÍTren-ttno, Trieszt, jPlume és Daftnátia leánvainlcat elvenni. —- Nem rosz, cskk egy kissé törökös gusztus!
iiDéwnja sztáv fajok haioiolnnk a [pansziavismueért, másrészt aj Balkán félszigeten egymásután alakulnak a kisebtf királyságok, egészen Andráesy gróf | szája ize azeipt, a bógy t. i. ő tervezte. — El van tehát érve azon egél, hogy egyiH apró királyaág a máeik iránt féltáuny-kédve egy nagy Dél-8zlávia meg-alakuláaát lehetetlenné teázik, i igy Ausztria-Magyarországot ez oldalról ném fenyegeti veezély. — Igee ezép inámitáá, oeakhégy két eehetőeégről ms)gfeledkeztek.! -f Ugyanié hazánk Szerb ée horvá^ lakosai iiinténguiz-tust kaphatnak hagy Szerbiával egy e-stllní, vagy pedpg a aok csinos! apró m^itfta szerint magunknak ia egy kii hétvenkedő kiimlyocskát válasstani, másodszor a beciületeeiégéről hírhedt muszka jpótitikának mindig ta\'lálkozhatili: ürligye a czivjjikodó kis királyok: ügyeibe avatkozni, s eltfbb oooupálni, később azután ezé-pdn bent ie maradni.
Ha a jelenj viszonyokat lakintjük Oroszországban, azon meggy<5-zddésre jutunk,jhógy a nép bfingu-lajta ott épen azon a ponton álfliahol Francziaojjífzigaan 1870-ben ájlotl. A uép legnagyobb része el vma keseredve, meijt már tovább lehetetlen-ndk tartja a zsarnokság nyomwátel-viselni; váltbzákt kiván tfitndenjároo s egyedüli reményét egy külháporu-ba helyezi, attól várva a jawlást. — A pánszlavi\'sták és nikiliatu kibékültek ée szövetkeznek, báréiveik eltérők, de azért megvan gytmődve, mindegyik, hody czéljait csakis p háború álul érheti el. — A nihilista a hadsereg vereségét óhajtja, attól várva egy j9?ő|fórradalom Íehnu5sé-mid * psoi/laviiták azon bo|» dog reményben ] ringatják magdkai
kr mint ti;
rabbe
tc rskéé keménven éa nollmt nyilatkowK.
kési tbi mŰv»ibo i,L_
kösvpUso a magasztos Mikor sgVMss osstályábsn lekyT röge veit advJ íoladaliil éi Graob i ÍOléltaita dolgosa-tát, janitója bn4élkoevi leik jt tött í llonnen vette est r Ügy Islssik, mliitus Shakespeare fagy OaldMrUójl olvasnánk I Valamint Más slkabmmal Örabbo valóbao jÜalderoai vagy SkaleMpearoji módon viaeltej magát tanítás irányában! ti i. agy, mint Pbtsius kapitány Zeaonába^ vagy Fistol hadásgy IV. éa V, Bemtkben, |A ilelmoldij rrmiauűnm Msöbb osztályaiba akkor a kláasikíjsOk mellett aa iVás jördüge is heféiskijts mwát és a mi Dobé Karmkélyttak látUlnjaTan kivált s
Írog pussiltásbas. A Morosmásás tulajdon-énoM el völt tijtva a tanulijtoiak, (m nem tulsUonkéDpén hsgyák sldolgétj történni. Egy napon Grsbbe több remi uyteljw (áriával egy oaukiáesdibaÍD v^lt. teli it Ulóspau, mikor s gymijásiumi jtayiés>ok ecj Ike nélépett Általános! myinerevűléa, a Ti (őrbe sL»relmes msg-lepeU iflíjk résééről. l>s ujiiidjárt utánna Orahbe nalálmigysléssel boniaaosott kl ss-varáEél, átossuvk\' a gioteswc j hsooeagésbs, hat nobáraá«sI kért eg] sseriia a a inegíepolt tanár előtt egymásután [orki^ folyatta.
JA «|omm italok imaa sztfntul lájdalom szokass IsU Qrsbbenek és thtrsdt Is miod\' végig, mint kejdanáben Olljitár János Ke-resetélynél él sípjainkban a! gbnialii amerikai liöltöeél Poe. Edgaraál i a holló költő énél. A isegény Ooniarask |s{ még megle-heteti bossátkni, mert életibén még sson hímemben voltak, hegf a I Jáagéas* Í8ié» msrtitö jele ás. hogy ta s rétetasn fekildjék
se siessl árOkban. De
nás Idpk, mái md-
zsák. Miatánj a német bódéiéul Klopitokál* tal tkata ta ssflaiee, W|sleaélűlal viUgfiai
finoui, Leasing által slöldslö leit a magi mhb értelmében, i lm yo|t U
eageéve Vléagéave<l .uioaai lálkot" fkaejni él ai 1 hinni, bogy a vs édl kastaliai forrás egy rrsk boHió caaplyú iából hsordul,.-. Csodálatos kevdrtii a pestánsli Oelre Kersmtélytti k,
lff többé n^ig-
dókkal, kin a joitojdomáéyt hallgassa, + lBlp. liuivétjátl Lmesábe meot, a faoli szf míjriljáték aaOruyeUjgáuek, a ygolblanli bsr* ostansk" kéairst-afbryoját magával |ítte.-f Saigletea ós bü«ke. tartózkodó ós beveikedÓ, ekttrt ás talpmsdtUB, lágy és maka«u9tQsé-nvbi ói bjgsny^sertt j Így volt ö már Ijtlönea lf|tl koráhaapessimiiU, a nélkül,: hogy tudta toloL miért; késean ez élettel, Mielőtt mw megkjsadelte volna él móeia oly. késett-leden, oly éretlen, Sást egy ssUvajaaLshiS, beásölsg illáit, kflléólsg hanyag sfit tMtáM-iaij. As f> lénye mórtéke* túli volt l|ár koráé hiányzott itt elrendező ée aaflkaég eaé-téd kénvszeritö kés, mely ss iQot mfttanj-tota volna arra, hogy -subály és niértók tötíb, miat a aaé, aj melyre a Bléngémnskf Mm kolleiie ögysuiaj, I lleen* kés nytllt li bsrátságessn la Qrebhe Isié. ítfc volt a detmoidi Isédlttb)
^#0166 KleSMTMajer, s ki eey bsaaáss óé mgu könyvben M»(t meg a kérdésre BUol jrerui nu*g; Hermanji Varust T Igen tanéit env bek tekintélyes, lóskaró. szolgálatra kén. Fif twImNaé lótstvta OrebWe, esőn Oraáösot^ Koky a fiatal medvét egy kimé osiviwáljaí agy bogy Üiatsaségjw társaságban Is láttat* Itassa magéi De s [fiatal medve morogva utaf ■tbtts vissza e jóakaró kesét ta nem volt atta birbstó, hogy Is taoáolos Bálát megW tegsssa. Anosk a taomoru sejtelme rlaáatottá t^án viaasa e ktteapbigj, hogy ott vAja kor sorsat Bizonyára sem. De sa ifid ínyen ótarevehotte, hogy bisatteHw a]e koldiakst- megerősítette aaou némbem 8 lángész. Be éltei biasága olylleUef
érezte megél osikUodeetatva, | bogjf pi ingod te meg, líogy isk. niaaen egy láágószbea nem li
medvebőréé nyeldes*
____jéashss asm U Ulett,
vbelkednl éiCtkei, mint más kt fistal embereknek.
Bejét utjain kellett jémla.
(Folytatása köv.)
hogy okvetlenül elérendik egyedüli cizéljukat, pgyneitik az öeszes azlávo-lut a optár egyedül üdvösitő uralkodása alatt js igy. ó muszka szempontból megoldják az egy akol egy pásztor problémáját.
Akármelyik párt óhaja teljeeül, egy forpiá^ veszélyes államiságunkra, s hogy melyik veezélyeeebb: egy hatalmában ellenálhatlan oroez czári birodalom^ vagy egy fái barbár esetleges diadalok által fel bátorított res-publiea ? arra nehéz a felelet — Hogy egyik vagy máeik eeetbé;fog követkéznél bizonyítja Bkobeleff tábornok vakmerő fellépése, ki amit • mondott, bizonyosan saját belátása ée pillanatnyijfelhevüléetőlindíttatva mondotta, l|banem amint a következményekből mindinkább látszik, igen is megfonu>lt előleges megállapodás -szerint cstjlekedett. — Az egész tüntetés csak | farra való volt, hogy hely-zetükről, biztos tudomást szerezzenek, váljon az orosz^békepáetaak moly tu-lajdonképéb nem ia békepárt, hanem oaak óvatosan haladó párt, ivaa-e még elég befolyása • arra, njpgy a ezárnál aaját politikáját fentatjüa.
Hazáijk belügyeiben a legsúlyosabb állattok as általános eíszegé nyülés ^e jelégületlenaég; kivüírőra mindig •vejjzélyeeebben fejlődő ellen* eégee hftiigulat — Egyrészről a mogbizhatwo baráti viaaOay, mely ceak azért, áll fenn, hogy a kitörhető általános jjavarokban a nfná 1 biztosabban rag ed hassa meg a koncsot, másrészről a - pánszláv izgatások éa;á valóban vepaélyes oroszországi viszonyok mindinkább arra intenek, hogy ugy kormányossunk, ugy gazdálkodjunk idebent, hogy a nemzet j ha|almna ée \'elég vagyonoe leheaseii bárhonnan jövő vessélylycl sjsembe szállani.
Apróságok.
Mióta fiion kineveztetett erma külügy-aleissterró IgnaÜov pedig terhét nem vihette keresztül ta^meg kell etégedaie s belügy miniszterséggel J — aaóla aa európai eenoort vig nótákat lwgodül. Qiars kineveatetéaét aa enra* pai diplomaiikben a béke bmtátó jelének tekintik, óiig aa eastben, ba IgnaUev a kW« Qgtmiaiseteri hivatalba kerül as egéas sere-pai sajtó mamtla volna a hadi -trombitát Aa oross; mának m utolsó pillaaathsn ke-itli folul | jóaaii apse, melyet eseda. hogy hé-kéeeu köMlaárelt várában Gatainában, még egátaen el nem veniMtt Mikor valaki uek olyan aimé|a van. aúnt Ignaúev, a kl ugy lógg rajjá, miat bizonyos állatok, hisa-uyes helyeket, se könnyen lóvedfctf, kiM-nősen ekk^miker talpa alatt hMMnaégkae nem érzi ja twdst Jól van ee igy; ta még jobb lesa, ha Ignatiev napjai egénieu amg-•zámlálvák Mtanek. mert a politikai srküae-telenaágaek mién protatypja oslűklt elltasárs, a békás kslslésnak és a nyugati mfiveMdta oekv Nem he|y\'we|jttk a emlfatk AeeMi s elleaségpi vágyunk minden irŐaeekei fad< (evgaláeaek, |Sy jóra eem seekott veastai soha, bakár aem la Ítélhetjük nme helyeeea as oroseorsaégi viseonyokat, milfaansk tataiéit talajából Italt ki aa a méigea növény, melyet nmiliamüsaak nevaeoek, ne aa erese belügy mlnieaMr, ki Európának oly aegy st lenaige éji Oedtaermésnt egtasen a paaseli vismus seriapa akarja hajlani, Mtyessn mól tónak iátóaík |a nihilisták — iimelslére. e
As (roivijiági vlmeeyek sstadiobhaa bo-byolódnsk s egv eb müveit álleesaaa, mint Angolorasig. jeiy példái aa anarekiának, a rsad felbomÍMáoak, mint est lnnreaée mutatja, majUnetű lehetetlennek látaaenók, — hegvha ném miadeanae olvasnók esőket a bej nioresstó defgo k et, melyeknek a kormáav aem kénas gátat vetni* Nem esn* iélkeenáiBB, |ka a wvira ege aapee aeee hirt beené, begy Qladaton mlndin nap Dm* raeU aroskéné előtt egy pár perser s megáll, hooiánatotj sjkve ee elhunyt állatufto fiútól, asne péHáHsa kiikkfdáeekórt, mslyekkel U* lette, mikor H volt a konaáayen, asaal is lejtave seeminleoaégót, begy Dwaellt aridének ttojraoiiifi Igaz, begy as telt valaalv kor, ée nedű hiogy GlsasUee urnák napja ie hanyetléhm van i ss általa fcliéiem M«i-
Különfélék.
— Vacá#Mp( ffc—lirt, A j$fi voUraspoa kndődlk meg ebeljUli kereekodMl [és ipiriMk vasárnapi ■uh** eztíoota, ilnftloy a boltok oárvaiortáss. Már mikor «Mtt! mimJmi nsegiodalt, őtsíote Ovimmal ttjtyösöltlk ssl, mint olyint, ssslyre veiében krttkség voii i ka aki éorboil • kire* keál áo ipmpe toMMwkK tarjak «■ előtt, kiknek i»«Mátl|ililiii vasáráé* {skótéban ■M már lObk Ai feg jutah máakáfpoa U, essk örtMjkünk ea ily slhatérssáaaak, mely matat}e, Ifi; ft keretktdők ás iparotoknál Is ltod lén afiral laNi balátá*, eggy s va-«ára* pl ayegsless wjji aepi otnuka itáa fó-oatfAbMn. A k«HtAMdf|pH ísfrsgaosok
— +H4-r- 11 —t-l
kmckm iímmiméí mja Un • mi-utiw kabáeeejaii, kegv éppea OioAeieae aram vetae képea liídmál háborúba boeyo-líltai i agáét politikája | páratlan ogytt»
matat « alatta máé a királyaikéi* gyilkea fegyvert omoltok, ■liaália tasbetae. AÍat agy ía kénytaleu bevallani, bogy Bea-imliB lábujjában i« több politikai józau-aág vall, auat I kebaáaok (agyában — Igy figaaol aa idftk foly ása éa J történelem
■H)sr ttalafalM. Na, ápr. 16. A magyar delsgatiá ma déhklAa üt árakor tartotta (aa első ülést. ElnOk : Uayuald Lajos bibornok-érsek. Jegy-aők Barom éa Hegedűs. A köeöa kormány ré«érél jelgnvoltak: Kálnbky gróf külügyér, Bylaadt Kbeidl gróf badúgyér; Salávy Jó-ieef pénaOgyminintoi; Popok altengernagy; Káliay osatályflfnök; Iféijay ás 8asnt-Gyftr-gyi udv. tanácsosok; Oáajl korvetteparanoa-nok éa Pápay Őrnagy { a^magyar kormány réaaérél: Orcsy Béla ée ganpáry gróf. Elnök a követkeeő besáéddél | nyitja meg aa ülést: „T. órnágos biaotuákl Aaon költőé- | gsk, melyeket e t. orsaágdt bisotíság lolyó éri január végén ás fsbnlkr elején tartott rendkivtii ülésesek a alkalmával a monarchia déli réeseíben a a vellijt asomaoédoa elfoglalt déli tartományban forrongó láaadási mosgslmak s aa állsmhatelom ellen való fegyveres alknseagflléeaek laktladéaéra felséges apoatab fejedelmünk köaösügyi kormányának randáikaaésli a bocsátott, már|ftlbasaaáltat* lak. De bárba derék hadseregünk ismert kéesültsége, hagyományos vüéaaége éa* működééi tér rendkívüli nehékságeivol férfias megküsdáte nevesetee eredményeket mutatott fel ée a munki nagyobb részét bevégezte, mégia a osél mindeddig, mint eat a körül-méayokkol ismerétetek előreláthatták ée ekve jelezték is — tOkálotoeen elérve nem lőn j — a mely, bogy aléreoaéle: szükségesnek látta (felséget urunknak oépk boldogitáaára irányult fejedelmi gondósságs, bogy a rao-naráiia belbékéje, külbiatonaága és\'minden résaében törvényes rendesatlkége tekintetéből negyfontosságn leiadat bisjoa mag oldására magkiváotató eaakftsOk alkotmányos atoa elflállitaaeanak ée e végett á t orss. bisott* •ágnak boasájáruláaa igény bo véteeeák. Étért hivatott meg, ráért jelent meg a t. orss, bi-| sottság egy második ratitlkkvOli üléasaakra etbk fejeaíalmi ssékvárosba, a melyet, midén eaan ujabb működése kasdemo minden egyes tagjában esivéivesaa üdvOsldk, a t. \'oras. bi» soltság ismert liaaafiaa. madkálkodáoa által* eddig iti történt fonalán a- |5v6be tekintve, bigtoaán állithatom, bogy a t bisottság a fs\'ségee urunk ée fejedelmünk kormánya által eléje tarjesatendö mflkaágletet k omol van magion tolánd ja ée a mit * monarchia bel békéjének. bfcsü\'etének, Myiooságinsk és ba> talmi álltáénak magflrsáéa* íralóban mogki* vánni fogj mindenkori tekinUttal oreságunk egyéb mftkségletetre ée képességére, aasa-fiss késoséggel BMgasavssaaija, jól tudván aat, bogy aa oröaaakos savkrgások csak a kelifi ordk kifajtéoével voratbetaok ler oeak igy knrültethetóek ki komo-lyabb e o m pI i ca tiók, oaák igy vétatbatik eleje, akár a mozgalmak msgArOkitéeéaek akar id5r$|-id5re vaué véesoa megujuláaának. Est eaem elfiti tartva a t ,ors>. bizoüságnak 1881 áprJ 15 re egybehívott jmáaodík Oléeeaa kát megnyitói inak kijelentem ée a midén egyseerammd.megemlítem, hogy a L bízott-ság mind blnnkségében, miad jagyséi karában éa hásgsgyi liivatalábpij, mind albizottságaiban egéaa eeeüagfs mGkodése időjére már kezdetén megalakult ée a tekintetben akár pótláers, oaár váltoatatáara moet ok nem marii fel: atnak minden egves tagját aa 8t őzen alskalás ezerint mrgiíloiG müködéai tarén való mankáaeágra aluOki tisztemnél fogva asannel felkérem. Egyszersmind nem kotol> kedem, bogy mlndnyájuknaki érzelmeit fejesem ki, mldftn dicső fejedelmünket állatva (Elénk éljongés.) sat óhajtom, hogy a királyok és népek istene, mostajii bölcs gondos-aágát is, és valamint kormányának ugy őzen I. bizottságnak alkotmányos köaremŰ-kodést áldk>ában réaaesítse es teljes sikerre vevaaeo !* (Éljenzéa,) ElnOk ; b^etegli, hogy Keglevioh István gióf bely^bk Pongrácz Emil bké f&tepai póttag hivatott be s nogy Mis-káiovtos pár napi mabadaágot kér. Szlávy kösOs péngűgyminisater begyújtja a közös kormány oMtarjevtéeét további 28.738,000 foiint szükséglet tárgyában, azon 8 millió rendkívüli ladiagfikségietliesJ moly aa 1882. február 6-án kait és saantaeltetett batároaat-tal a monajobío déli rásóéban és a megszállón tardetaO kfttfrt mozgalmak leküzdésre megszavsstatott. Aa eUHeiwtée a négyes albtsotkágliM utasíttatott, Ai kOofls hadügy ér képvisóléjelíi Pápov Sándor jéraagy jelentetvén be, sa ülés véget ért \'A asagyar de-lantiéi négyos aibízotiaágg a nyilvános ttJáa után tartott ülésében, 4 köaös minisa-torium elStorjemtáeét elékétimUí tárgyalás vé. getl eattkkabbkOrü slbisntttiUBak sdta kb Kooa olbiwHtaáamok tagjai t [Tisza Lajos ol-elaOk, Baréke Gábor, Hemps Víncsegr., Hegedűs 8ándér, Pulaaky Ágék éa Wakrmaau ■év. Ea sgl albíxotlség hétfőn reggel 10 órakor, a négMes aíbkottség kedden reggel II érakor tan hlést
és yihllmk fogják aat mártai, melyben arra Mroték, bc«y bkvásárlájiolt a délolétti Órákbak tegye msg. ydvüaöpk oson egéaa-ségaa k MvOo jnoggsflom meaindilójáf Ssín-ger Hacrik ural áo öf-ülünk, wgy es korm* gedéinknél ollenjsésre nem taÚlMo oly gyor aan vítotatt kargeattl
-4 lagklTé. A salaiggagai általánoa tanitó-toetfllet ,Hagy |aníaoai jfiUköré\'-nek t évi május fljén, 0 gelseiiéwoloboljioég boa reggeli 9 áfakor \'tartandó rendes g^fllé aére van sxeronéaéim i t. tagjurgkat ée [tan\' ügy barátokat UéstkloUel meglitai. Tárgyai lomnak | a) elntiki loléntéa, bj a pénsUfbólí kikülcsöpözéa, c) Ca. A. képvjsoletí Ügyo, d) tartassaöak-o jgrflw Is ogyotomae tanító gyűlései; ? e) pénstári jeleütéél Q Bili ás Le derer üijnepélyej g) gyakorlati oWadáook, bj nelánl ioditványok. Költ Nsgy Kanizsán, ápr. 18. 1881. Hajggtó Sándor, (köri elnök.
— A liiuM hadjáratok alkalmából mosgósilottak aaaládjsinak segélyeoéeét illetőleg ikérdés Utalván, itt Wstíljüka tílva-talos végzést: | ad 874(3878.
Laky Kriilóf helybeli lakos albigott-sági elndk a Bosaniában moagositotiak malájjá rémére begyült öaaaegeg boválorditáaára voftatkosó aaámadáaokat beterjeesti:
Vlgíaég: f | Nagy - JKabiziK város tanácsának 8740|878^ az. boláréoátával mogbiaolt olbí-aotuági ^lnOk által; bOmulatott o a" helybeli illetóaégü moagoailatiak ínségben hátrahagyott osaládjaija a aebekjllljsk segélyezés lár|vá-ban befolyt kftoyDrugományoa mikéntilol-oaztáaára vonatkimó mémadéook ióváhagyó tudomásul vétótiéta,1 levéltárban bolyoslotni! rendoltetáek, -j- lBUm) gwHyflog a mosgb-J oltottak oaaládiaii segélyaö bipottaág áltól o városi pétutárban ideiglenee letétkén elbe-lyesett 450 ht !ll! kr. oaaa négyazásötvan-kilenoa írt és tMrfml! krajcaár a menoyibeo ea idaág gyttmáoWlOg al nem ba^MOll volna taka^nkm^^f tétet9\' \' * könyvecske pénztári Qrisot afiá vétetni batár rostalik. Iliről Lasg Henrik\' v. pénztárnok ur tudomás és kattfeielé intézkedés vágott jolsn végzés MiimákáTul éanmitarfdfi. A városi tagáoa. K. Kanigsán I88ü. april. 8 án Babóobay Öy0mn ja k polgármoater. !
L | A másolat; hiteléül
I ! WlniicM l János s. t.
J w
\' - Kcmlllo!/r«l tják Isnuoknok: \' Uuavét utolaó nsaján a trmplomunkban megtartott s k halottak üdvért kiló könyörgés előtt n bflybeli Ifit. rabbi megragadta az alkalmat, hogy egy kai Un non előtt elhunyt kitüufi férfiúról, 0 N. Kanizsán élt Uwy József élOtáfél és )«!lemér61 rükidon majgom-lékeaaék. Szónok I OOsejelé! a férfiú jeles* esetiemét; öt hozzá ai kagbenaébb barátság köteléke fllxke, menj \'ugy ismerte, mint mály tudóst, mint legijég bu UhrtákOtünk legbaa-gébb kutatóját, ki külénöeea élte alolaóétsit kkárólsgOsaa a tummányM jmentelé. U a aoép lélek! mellett ttelogeo énm ssiv dobogott tolva kegyesség ki k]inwrüloií»|iéggol; o ndnj> csak mint iró éa IkOUVí ajkairól de tattoíjbél
0 oaelekeaotoibSl i |i íaslyáink azereletet a
Temeeebb enibemeijotet oráayoi tündököl-
elénk vooaó példaként; mert megtudta
1 mutatni, bogy milyjMB a valódi iám bor izraelita : yakbuzgd ugyin nem volt, de ab-vette bítlok ogymmfl \'ée nenjes tanait, | és fölette kárbostatta U villás irábti télloti |6r-aéketleaaéget Síiónok beszéde köstetsgás-ben rkaeoült, éa taály részvélünk osztallsb a kitűnő férfiúnak elhunyta lölölt.
Béren Ftífy
— léMk^ymélo kinivaraagj vglt aa almult vaaáraau eeta Egeraaegon i tüaoltó egvlet jávári. A mflkedvalőhölgyek éá urak dsrekeaM folaltsk meg faladatuknál. Aniaita tsabella k. s. sok Onrosséggol ját aiotta W e b e r 4gy maraauifcyét; Húsaik Anna kísaaasony éa Csoknvay ur a Teli Nyitány játszottak aiÉéarémillá bravoarraJ. u— Lányi ur a osfon agy (Wmák-féle magyar nótát jálazojt jtuéjy ársojmességgol. Ujántia Rosentba Berta k. a. Kiss Jóginf „Agoota kJjaasonoav^át aoaoilta o tőle már magasok ott nlragadó lehuémalésaéggel éa érzéssel. Végül L^ay I, Boa cíh a n Emil és 11 ar kov 1 Is Jl arak agy pompás triót játszottak „A hoklkórpa nő« ezimü oporáUl. A ssivee Jcözremüljödők a jelen volt köattn-ség részéről aaiusoa taps éa uMvásban ré-sseaültak, s mit jtdjesen meg ja érdemel íjak. A hangverseny titán táooa követkaselti A jdtékonyoaálu vigalom miod anyagilag, mind arküoaüeg jól slBarth.
- A berlal iflmilgigyl kiál-litásban a oaagyar szent korona oraságsit gk vöröa-kereset-egyleta ia réssl vam. As egylet páratlanul rokiame fsjládését egy átné-«0tí térképen fogjai bomulatni, hol aa slajiiu-láa menetéről vgágoe képot nver a nq^ő. Ai .Ersaébot-kórkág" oUpváglotai IImi7.0141.1. AJajós mfiosyetami tanár tarvrajsai eootmt\' tán tán érdeket réeoét képaaík a küldemény nok; ozélsssrüaétf éa osjn jollemsík aat As ogym eddigi kisJráaiyaJ diookotéeben, aa áUo* lónŐk, a sebesüli goáUlló oaapatok, delsga-Vtosok ruháaalának, íblooerelésainek bemutatása egéaaitik ki ^ küldaményl. A térképek ás larvrajsok egy! magit áUráoyra vannak kitaamtve, míg all6l egy üvege* laekrényoOi bolyoovék el a többi tárgyak. As álbáiy Tbék Endre mflatatalos k#itméuye, beoaü-letáre válik a magyar jparnakf Felül a flaa-gyor aaont korona borostyániial Övosvo, kü-sípén a vOrüo kotatsusl, igei minoo Cua-Kásban, tarttféssotao tölgjtaamnte fsa tv s. Alta-mbao m egylet nem valami kpltségoá sppa-raloméi do világosan él mlildmiki áltat ért-hotfilog fog bamitattatni a nemaatkösi tárlatán.
t — Aa •IlMBttMáfMl ntatókal fl-
ra aemati a péioggymlakoieriam, bogy gg pénsöryl térváilyek ártolg^boa, gg ölese királyáig lorflletére, bármily oaokály monnyiségg dohábyt, a szabályaaarü rátddf* <sk UNkáeo nélkll Ueviaai nmo eeabad;
bogy utaaákaáJ, a Imaoálitakri má^, [bármily osakély nknntimgü dohány aiafi kiváró o váoamjak alélj nogy aa olaoo . kir, méagflgyj törvények értelmében azok, kik ,0 vámvonalon ksrssstül aottányt visznek bk anélkül, bogy aat a vámhatóoágaál bojelei tenék, |lliianígata|t| sot bisoayoe esetekben jfogsággkl lo KiálolJiM; végre hogy « {utasék kötelmek a vámvonalon legcaakéljabb dohány kéezletüket i| bójelkitaóí, süt ka el 1 mulattlansk, s náluk vsay podgyássukbsn idohány találtatik, ak esmSpássetnek tekint^
Mik g Mntotáo alá arik.\'
Hftvld birok: Berhidán Vem-jrémmegyébon négy Igarázda legény Ssílágvi Uóaaof éa Lojoo momárseg|édokot, Borbídárat basamentükben mattlostákl ée kéeakkal öaoii-visssa sgurkálva sammélétlon állapotban hagv-l iák aa éji tódegbenj A azeroncséllenek wj prosi [ápolás alatt vonnjikJ — Braasómegyfa Ifíianánja Soentiványi Oyula a msrotvásárW lyi lpr, jábla bírájárá log kinevootatai. 4j A hoimodlkj (budapesti) meodőrpirgnoonoaj Mg, felállítása Iránt! folyamatban, levő tatáé jkedések már a léteaités stádiamlba léptek, U A oaolédek gyilkolták meg Eiytyok k bég egyik legvagyonosabb: lakósát Sojhim Mihály 42 Ivm fbidmfvoét, állitójag átéri mivé) rootsul éo dutváa bánt velük. -H, Bi jdttvár bévétalének érfo|diaója május 21 é leszi A budspestí elaő ljonrMagy|et os alkg-lommal május 28-én fog Uyásaiétaqi tístto-letot tarjaik — As! ortfily 1 gaaaasági óraiét nr. Kemény Gáporl füldmivelési min tért válakstotta megl oliiOljévé. A mi táviralbim köszönte meg i válagftáet és olfogodta. Oaikjl Oortoly 3 felvonáab népssinművo .A s ép leányok\'1 május 4é eafltgrtökOo kerül e ŐOzbr IsIure. Blalia Lujsi asssonynyal. — Eg r mídápesti oéeiáláláall HofTinann Kudolfné Ijásmotoaást tartottak és t oommuuísla lap< kbil több |>éldányt lef foglaltak.
Irodalom
As alább kOaSU mS»»k aéneaÜalkMlk k kafkakk PtacM rtUíp kSegvkavaal ikaUJ ■•ey.Baaáaaá*
— l\'J aeaai iflj Itózsavüígy i éo társi sensmükst etkedéeéb >n Bufspnelei megjelent népdal. 1. Már es itáá. Z Heg aat mondiákj Párjs hagyott 4 Oyüffif karmai dl 5j Mért kooaegtolsg. 6. Fáj iákéra már. 7. Hej do ssörrkü meaéao. I. IsUn tudja. Zongorára agorsé Nagy Zoltán Á» I frt-
A badipaotl Munkáosy-üunoj pélyakhes". álsgys Élisnaodia, zongorára aaéiaé: Liszt Férsn a. Lári I frt 60 kr. KH adja Táborssky ás Urfch Hudspttten. A ti loabl czibmu, egy/ ki-j vá|ó mfibeoaü zpneijiű I biijtokália juL Látat FWonos ooolélt imtn Mgr 3D érvel irta ée Igtld k^aaé agymáaulán 5. magyar Rlmpeodiá|ál^ melyek már as egékz művelt világon iemoj retetek éa el vonnia tanodvo. A szóban forgd mg folytatása azokíJnak aj igy kgnnyeo ért-j ItOtA, mjskeiínt annkk mepjelenéae iránt oa egész zenevilág a NCMrobb éráikkal vH soltotik.
elhívás a irtaaztl kiállítás ügyében.
Triosstbed fólió éri sgumtas 1-től no vmnbof- lp-éig kiáJlaáslloé tartatni, a mely báayáskat, kohásast, mptőgaadaság ás er-j déazet, topábbá aa mail é« longerésset ügv Uaazet ágiira kiterjed. E kiállilás rondoamá] nek legtöbb osélja aa, htigy Triéatt város uralkodó dlkiOHáhoi való oaalollalásának 500 évet emlékét méltóan megtunopelkj Minthogy eaan kiállitáábab való rásavélolro már i ksretksdelmi lo [ipukamrák otjáu való Msgpllltág folytán ssáinál több kiállító lett bsjotantésL a tÖldniiva|ée|., Ipar- éa koj reaktdtlná miiiitzler sg addig jelenikosstt, valamint jasktái jolootkosff kiállítók Ugyai-mtásésérol és agységm\' vásotáséro orgi^goa központi blsottiagot kttldMt kl.
A M0I0U0I ilólirt bizottaág sgyiésst ison óliijl által vozérehotvé, liogy esőn klj állításon lligyirorsiág minden •tokini^tlmd mogfoloíőén és méltósn legyen k^priaelMée másrészt gzt ai: álláspontot vallva magákiak,! nogy 0 kijűlitáoon Bligyartfaaágnkk legkivált a kivitelré s novesetaeen 1 nomáotküsl forgalom rs jjlkalinas csikkéi logyniiok* k^pvH kolve, eoobnel általános (elhívást intéz aa ország ösmos ^rdeköltjnlhck, bogy i kiálli-l fáson váló táoyfogee réasvátallk által al Asá-j fűzött faladat aikorós megoldását lelietfllag olősegitsék Tekintve, hogt a boielanléeok-aok már legkéofibb folyó évi japrfl ^díkéld meg kell lArtégnldk, lolkéyetook o kiállltá-aon rétattlennl soándékooók, Imgy bejelonfé-•alkot gg emlitatt idŐnontii megteoni talvot-aodjeoob. BejeUoláeoa olftgadlatnik, tala-| pint mindennomü Mviláaosilások aditnikl bijmtlsáf blvstaloa |islyíségébon, ikáij
budapeéti kormkodolml* |és Ipar kameránál (Mária Valéria-utcaa,
Okár a
•■BHBHBBBBIBBBI1
a) Llojdépülsi, IIJ émslat), ikár is praiágoo ijparogypeüloinál (Dudapoat) ForOmmlek térni Ferssooisk ba-j tárja), aknr véjgrö a blgottaág mliidonegyoa tagjánál. Táláfoiátél lelémiitjUk, bogy aj fbdott lielyiaégboá mindm ogjme lolyó j
térdi
wi magsatsapg » in w ar., bl nég^mágnUtarért 10 frt; ii lOlüli filMjér !néryaadgmé(iroo\'| ssabodon álló lárgyakuál min-
métor atáb fal mollőtt,! 0.16 méter nUlységigl ét 1,6.. mátomyi magateágig 6 frt 50 kr.^ minden tdvábl 1.6 méteron foluli ként 8 frt áa mibidoni álll^ tárgy don egyee négfaoágmátarést 13 frt; illsabod i szabad ég algtt minden egyet négyasög^ métsrért 9 irt. Qyü|tftiénkm i kiállításokért i megjelölt Urduiknak otak kétharmada laetandő. J
Mogjsgval további a biaottaág. bogy ol vSauli ssállltáa ioklntoUpon oson koafvomaáiyi adaiik, bogy a OrÉVilM i kláUlláo kotyáJ teljes vlislbég flaotdodé, a baagsaáűlták ssOBban (Újlakkal törlénlW. A kiállított tár*
Gak goajooáai él a iWklváttlaté falügye blvatamál és dHtalikul fog OMktkOltatai. Végéi fltfWtlflkj heky a kösponti bi-sottoág. kívánatra Trlsélbaft kéaailaudŐ jd-állítási amkvéiyokol ás! asztalokat már mag
3
m
^fnmatotl FtkliH Fmnti ja^ttilifiltjMMAj, Nagy ftnnisián IMI.
I , ki! I . I
áüipifott tarifa mmial bocsát aj bejelentők wlaltmlitri. A kiálilAsra kaiálmilitt tárgyik legkésőbb folyó ári julíus )ö íkém Isss-nok Badapestm aa alólírt blsoltaéghozsaálli tandók, i moly o tárgyak JoUéjtOmggoléo olfiayflo slmélíéáiát etaköalaadi.
A triomtí ooatrákrmagyar kiálHÚs magysr-orssági központi bésattaága; Dr. Herioh Károly oJk., i ■klutsk.aisK\'jlstÉSii; blaottaágiolaík. .A budapeoti, keretkedtlmi áo íparkiiari í részéről«
Ráth Károly o. k., J - kamarai altfaök. í • (Lakik: Mastaa akta 19] szto-Lorrig Poéaor Károly Ujpi s.|k.;
kamarai tag-(Uklk: grzaébsNér 7. gsák.) Ai OrsaágOs ipsr-sgyetülk részérő): Eőry Farkat Kálmánja, ki agVtskki ossklvatdlk, I Lakik: Csülag-tkaa, 12. mim.
As bnaágos gazdasági sgyggOlol réoséről: Wáknor Láazló s.
kii mtagytkml taaár, sa fVta. gaad ágfsaflrt Igazgató valaattmáaji
(Ltkfk i grztXttk, ff. s>ék.)
0 rjdódy Lajos s. k.,
iagyslkti titkár, laka; OllM-st, ». nám. Ai jorsaágos grdésaeti egyeeflletíréoadről:
Eigol D. F. s. kn| agyamlati kg. (UtlkJ Vadar-skaa, 84. szák) aki s Mititstf tattal. Sajász Bábért s. k., I mtalmkH titkár, Usettaágl Wys*
Színészet
(V...g) Vaaárnan tsinrs .A falu roeesa1 Tóth
lftán került Ed|énik ssen jeles műve, a mely a magyar midpaflon még soká log élni.
Eaen romok mfivet bármenij\'íssar nés-sük, mindig érdaklosoitg marad. — As aló* adás lg a tikerttllek küsé lartoaik. Finum Rózáit 0 o r ő\'ty u á isokott ní i t> u m-"tág-al iátaaá. Boris saerepe ma KuU*y Jsnks esébsn vala, eleinte a kösöntég uem igen tudott iránta filmolegodoi, míg yágroj aaon éraolomddt, tmgikua jellegű jaleaOdbon,; melyben (Jtfndör Nándortól megtörött asivvnl elválni késiül, tobotságét oly iái ártékosité, hogy általánoa tapsban ráososdll, a mi( valóban ki is érdemelt
B«l og1 Árpád jOöndlr Bán-dor ssereaében teljeaen ottbon van, Ina* oük ig 0 foroe- sserepei, melyokot 0 léajob-ban játszik ék a melyekben mi leginkább ssoretlllk látáij A n d o r f y a bakitart játsaá, a mely agorép eddigelé nálunk ^y jé) még nom iditattj |A többi ssareplők sginto i meg* állták helyökjlt. — Es ekén ismét aaoa aai-néesairől koll megam lék esnünk, a kii nom sionil sogáijoJ t. i. Len k ey nérő I s ki több ooáp mogyir tánoaot járt
| (V...g) [Váljunk ol I" (Dirorootis) est ndták f. hó \'17-én ssinétseink. 8araűuj aoin-művei küztezt tartják a llogjobbuak %\'lsg-mulatlatóbbnak. Sardou a saJnpgdí lélemé-nyomég netovábbjával bír a aa é jalagat in-aoenirozásá^ák párját kell kereanijnk, já mű iránya egy frifnozia tártadalmi iniogmóny /I-len lordul s aj párkí életből van merilfe.
A műnek kitünőeége o ii gredoiataé-gat bflságoaon ábrázoló sJfiadás a „Divorooua-aak Itteni emiero|áttf a legjobb ai-aorrg omolták^ Hálunk ugyan i *nr«kiore* tsó oinot igen helyén, mart ss slaő emodás kOeégségoeeu aa utolsó is sookott lenni; do ép okért alkilmasauk eaen kífiajooáat, | mert feltaMaflk, bogy aa ily mű, Kinfcsáni több mint sgy elősdáat érből. A torom jóformán megtolt s f0teg as iotalligoas kösönség vala képvisnlvn, s mi ss ólért sikert még letóei. Elmgodkaljului „Mulattunk is I tanultunk lat" i Dos Prtinellea birtokost 0 o r 6 jfy Andor márémida módon mutatá bo j uOrőfy ooonjpolt jól ningválaszlja | do oatán mog la
lejti [lolsdilát ugy, hogy a vele eoereplókot, - ■
kik mMo jól {álamnak, bittérbe szorítja, Cyj»r|ónnot aa agyotloB jsliaiékouj női aserepet Kutssy Janka játsaá; oaaa nészpő tegnapi áo mai oak ajpléso, meggyé aádtklsfc benaünket bogy 6 asép tabouég-gol jiir, játéka élénk és kifej méa tkja* öv rWf áo o tgbbsoörOnkíat nyílt jslwtbm bon tapooltatlsk meg. MáeoároeLagos A lká már egoropáben jól tatasatt.
Logköselebb iámét egy fraaeaía újdonság\' Jkorfll amara, a mely a íranesia mafonok ütkáit tárja alánk. Es Psíiloroonak mtfve: bol anitkoiük.9 Lo monda ok oo s\'aonuie Előre is íelbirjuk köoflaségtok figyOtmét oson érdekes darabea.
Ft
Felelős aaorkaaatő: VAUVA LAJOM. Társaaerkeeslő: HOFFIAn HÓM
JSiratalos hirdetmények, íwtír
lkv.381.
Érk.
P. 1881.
árverési hirdetmény.
Ar .n^kaajgeoi kir. tgrványasák telek kBnyví; iosstálya récééről kdokirrá tétetik, bogy Zálomegye összesített árvatára végre ha|tatóaak Bakon Jórwf végrekajtást szenvedő sglbétoriöWí lakos elkaT 169 frt Hé kr tőke lgtíO, ári jaÜaa bó t-ső napjától járó 7| kamatok o a lejárt kamatok 7| késedelmi kámatai 14 frt 96 kr per, tl frt T2 kr ^égrabsjiási, 14 frt jaianlo|i s még fáJ-morUlondő költségek iránti trégrohnjtáoi. ügyében a fsmtaeveaett kir. tgnfányaaák területén tartozó sztpétsrfbldi 16. ss. tfkvkoa 1.1-~10. oorsg. s. Bakon Jáaaaf tsiajdonánt felvett tartozékkal 371 fira becsült ingatlanok I8ftf. évi máhis hó 11-ik napján d. o. 10 árakor BzerjlpélWöldön a község báaánál aaegtar tandjé nyilvános árvoráaon eladatni tagiak.
! Kikiáltási ár i fennebb kitett baooár.
Arforoani kívánók tartósnak a baoaár lOt ikéeápéaaban vagy ovaáékképea papírban a kikllMöU keséhez letenni.
I Vejrő köteles a vételárt bárom egyenlő réeamtbmi, még pedig aa elsőt aa árverés jog-erőri máelkodésétől ssámítya I hónap aosű, a masodikat ngyonattól S hónap alatt, i harmadikat | ugyinattól 8 hónap alatt, mínda^ egyes rigaiat után árverés napjától jmámi> tandó M kamatokkal sgy Itt, ss árvoráai falj léteinkben magbatároflott laalyM áo mádon* tok moriit lofiütnL
Eaan hirdetmény kibocsátásával; agy ■ ídojllog msgállopitott árvgréai fsltátaéek a biritilos árak alatt a p kanizsai tör* vény ssék takkkvi osztályábál s • mtpéter földi köaség elöljáróságánál megtekintl»etők
Aa: oirmidolt árvoráo a lentirt tolok-jegyzőkönyvben feljomondő.
Aoj árvgrák hirdetmény a tolakkvl ba« lóságnál i kífüggeastés, ugy ast.*péteHMd s a memmádos községekben kOrüaéa és kifligoú\' tás s aB<sgyík helybeli bhlophon egy Ízben ! beiktatás által köszététatiki
Nsgy-Kanissán, a kir. tBrvéeys^k ts. lekkönyvi osztályának 180. évi február bd 8 ak napián tartott üléeébá).
988 |-1.
Árverési hirdetmény.
w
A pilftogonaofi kir, tOrvénysaák, mmt telekkönyvi halóaág által küahírré tétetik] mik ép aj padári árvspénalár vágrabajiaióuak Tűrni Antal ée neje jámtor Toréi padári lik ós vécrehajlást sseovodflk elleni 87 Irt 8I| kr. kövotaléao áo .járulékai kielégítési vágott aj padári 90- os. tjkvboa. A 1 1-7 aorta, glátt fblvott Ingatlan réailitak a pa< dári káifágbiró házánál 1888. évi májas (ni 20. nsnjin dálolAtti 101 árikor 884 frt kiki \' állási árj ugy o vonni saáadékooák által oj bírál maábtaott keaébeg leteendő 68 frt 4« kr, bááilpáns továbbá a telek könyvi halá : ság kiádji hivatalában és i padári köaség bl j rónál daalollntá egyéb laltátolok mollmi a legtöbből igérőnnk eiadatai fog.
A kir. törvényszék, mint telekkönyv, halóaág Ealaegorsaegon \\Wt ávt áabr. t7-ét
,wk l-l
Értesítés.
988 1—4
A nagy-kioísoai koroikö«l<5k áo Iparotok tiiztylüUol joleniik a n á. kteQokégneg, hogy oaját, vallamlnt gogádoik 6s lanonoaaík, kéayaliati -ég oa; utóbbiak ogkoláitatáib tmkljábdl, a vttwr dl Qnaopaapt nyugalom lótosiláaéro ogyeaültok, nonak kövotkostébon f é. April SO. ítraélvr Oiínidin
VöiAr- [és Qnáepuapökoli délután ns üzleti h^lyiaé^kiBí zárva tartják.
Kmb ul határos*A«t agon kérássnl kffltöljftk a it, A kOsdoiággel, )t«Ht)s notánl váiárlásgit ta|y mmfdnjidléiblti vatárjéi Qnnapnipokoa délig a»r kö»6lnl alltóttaüék, teljjrg tliitalotlol
| A uagy-kauliSal kéroiMük M IparoMik
976 8-8 ^ j BÜD Al^BBTI;
"butoi-ipar-társas
I MwiSl|lll 1 n áa ürdé-ulms W. aa
AmIaIo* én láttrpliOM biilorols
kk» kkiltmésy a lagjebb eeyagkál. Mintán mos tlfüikal frntart|Jk, ktg| etgv ayariasággsl ksftlágsslak, kmj eaálkl veválak taaamt gmaplW k saagbl ia ftglabteutkawk, csak [ wlld kásalteassyt mkkk évali i I Cktffsa, péUk éiéla
eaasam giallkl a laglltak lakaté mükéialiilat ktal janijuk;
aaakNgr 1 maoéé awjdény
1 Kwlmii. osfeok II
lertt ékía I aeaatl, tliflml, dléfa, 1 mmtti iinMm „ l pMu] M\'
l^iliflám m
t gsiayé, « atk rlp.bftl

i4t.

8 frltél. I |1 KaSáH, I fsutel, 4 kkeaieljsla H Ui aaávatlol :
^11 Kiiásli 1 osgy, 4 klaal fsutsll ■ikaakll 1 ftsssyé, li asgy, 4 klaal tokUl
aalyamtMIm
1 Ksaajsí I tag|, 4lkkaklll Ikia-
gttt alkotmány, I BaasfO I bagr, 4 Ma kikül kre>
Kit elletks. stkts.
um
m
t Cl f
u rtiMi
100
1 aaaafák flluagy. 4 kicsi ftuÜIU | maacoté. MUmt ssévtl
180 IN
IM IM
ItttkftMéé ii iNÉW Mrati ktm^bsé y^w^ayiál
lea. Arjifpéhl tfkskdbt kfgte k
iLletikl Ital Wkrat
eaé. CsMMftlk l\\
(jjMjra.tf
Maamtt i
trW/«Ml.J
Pannii
nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, április 22-én.
IX. < víolvitm.
*"»*eatvntéi tf keééielÜt
VWf kboyvksm éli mám
rt*nv«t*»t mitkt %ésa é *n Kegyed*
aa én* I ávce t ft*.
in Fél
H t Hetet én vk, & hasábos pet»»éer egytaor 1 ki iiUlíMón Wéaié—é> S kr. Bá-30 kr.
m ALA
S
HzerlceeztOl Iroda, Débalaí takarékpéns-tár épület 10. n. beaárbelviség. Hots % lap ■dlfcwii riétsát illető k telein én y ek \' MMmitii Iténwistlsn Imreiek etek utnert kaaakből foeáfsk el: KénretokJ ri£sa neta ktildttaek.
■ fllttér Petitiora 10 kr.
, MEGYEI HELYI ÉRDÉKU, POLI^IKAJ í* RÓZGAZDASÁGlj LjAP. A Kmlamegy^ei Gazdasági Egyesület rs a Za!ani«gyei (Jgyvédegylet hivatalos közlönye.
MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN (FÉll MSN); tí SZOÉMTM (EBÉ0Z IVEIL)
4 salmjMgyel |tid«k|l" 6gy«Mlllet f. l8«2-ik évi idmmhó l én dél utáni 4 órakor Zala-Ager-HXegCZk aaját | háza\'\' termében f\' L
rendes közgyűlést
tart, melyre j a t. tagok minél nagyobb ezánihjan megjelenni kémnek.
A köTigylllÓB tárgyai:
1. Aa egyesület tisztviselőinek megválasztása.
2. Az igazgató választmány! alakítása.
3. Aa egjyeeQlet működési tervezetének kidolgozására kiküldött bizottság j*lentpse.
4. A folyó Ügyek,
• Z. Égerszögen 1882. évi már, 23.
Arra) I ■ t r A a m. k.
Ifjttc.U olaSk.
A részvényesek közgyűlése
a nagy-kanIzsal állandó aslnbfe létesítése ügyében.
A nagy-kanizsai sxinbáz (|gye 4 hét folytán iámét előbbre lialadt egy lépéssel. Az építésre szükséges kölcsön egy réazét aláirt részvényeseknek f. hó 16-án tartott közgyűlése nemcsak a kivitel legezélazerübb és legkönnyebb eléréae indokából, de a tataház jövedel mezéeének és a kölcsön visszafizetésének biztoiitása tekintetéből is elfogadta az elŐintéz-kedések foganatosítására kiküldött polgári egyleti bizottaág azon előterjesztését, mi kép a színház az egylet altal czélba vett építkezéssel kapcsolatban s akép építtessék, hogy as .egyszersmind táncs ée zene eeté-lyekre is alkalmaa legyen. — Ezen gyűlés 5 tagból álló bízottságot választott, mely a polgári ejgyleti bi* zottságboz csatlakozva és azzal karöltve a további" eljárás eszközlése,
vagyis ax épület tervének elkészítésére hirdetendő elő pályázat közrebo-csájtása a ja még szükséges összegek öaazebeaáaára nyert megbízást.
A bizottság a héten már ülése-zr-st is s a pályázatot [kiírta, ugy, hogy most mád csak Nmgy-Kanizsa s ennek kOzműyelődéei törekvéseiben mindig lelkesen osztozojtt vidékének pulgársi, lakosai -áldozatkészsége, a nemes ügy iránti buzgalma van hátra, hogy azon húszezer forint, rnelyrs a bizottság előterjesztése szerint még szükség van, a részvényeknek további aláírása, adomány utján vagy egyéb módon fedezve Jegyen.
A hiányzó\' húszezer forint beszerzése legkOunyebben s leghamarább eazközöltefchetuék, ha a közgyűlésen felszólalt pertelendy Béla rész-vényeanek abbéli lelkek indítványa s nyomban tanúsított ténye, mikép az zláirók eddig alájegyzett részvényeiket megkétszerezzék: általános visszhangra, minden oldalról követőkre találna, fia Pápa városa saját erejéből, tisztán társadalmi uton képéé volt egy, aj kor igényeinek meg^ felölő színházat! létesíteni a 240 drb 50 frtos részvény aláíratott ugy, bogy a résavényesek uem kötöttek ki maguknak kismatoít, ibanem csak utóbb, ha .a vállaltit\' jövedelmező leend, fognak aj részvények sorsolás utján a pénztár; állása szerint beváltatni, akkor oly városban^ mint Nagy-Kanizsa, melynék 68 megyei Virilistája, tehát ilyl vagyonos osztálya, főgymnasiuma, törvényszéke, tehát ezekkel kapcsolatos értelmisége, országos bankfiókja, tehát olcsó kölcsöne, 4 virágzó pénzintézete, tekintélyes és nagyszámú kereskedő házai vannak: joggal számithatunk arra,
Ijotíy, alájegyeztetik egy pl mely nyomban i 6WJ kai jcat
Semmi kétségünk Hogy már mbst, miután Ujdonjoga körüli kétel láttatták az \'által!, bog
jr külcsöü, íztpzik. tiset. tehát, a az in ház tu-|ek is eloiiz-i an nak L el-ide^enithetlebsége és más.dzélra nem fordithatása ] telekköny ti feljegyzés tárgyát képezendő —- l|ikj. vagyona és leheteége szeritít az eszmének még ez év folytál leendő megvalósitba-tásit elŐfogji mozdítani. [
A jelszó ki lett ménava, hogy Kanissa színházat akar létesíteni; a helybeli és vidéki sajtó I tovaröpi-tette a váróé ezen töreavéMt, nemcsal a megye, de az orpzág is figyelemmel kiséri e mozgalmat, az egyetlen társadalmi és közművelődési mozgalmat, mely a város történetében e \' téren nyilvánult. —• Mán csak a^ért is ki nell\'\\ tenni magunkért, hogy megmutassuk, tni-szennt mi nbmesak a kormány jóvoltából, az jsdóző polgárok filléreitől! tudunk valamit felmutatni :s az ekée jétrejött intézményeink árnyé-kában hűse Inti, hanem magunk1 emberségéből és p^ldozatkésleaéjgébő) társadalmi utoújiwi eljget ujszünk a kor követelményeinek.
Azonban a színház létesítésre nézve közreműködésünk és áldozat-késségünk ne legyen kimerítve {csupán a kölcsönnyújtással| ne szorítkozzék csupáfa a részvényük aláírására!, hanem kiterjedjen a socíaíls élet Szám bzvepetŐ minden: olyan moz^ ^almára, kezdeményezés |és {tevékenységije, melyekből a sziuház alaphoz csinos Jjsszegeket szolgáltathatunk. A szombathelyi, a pápai éa a többi színházak sem kizárólag! részvények és Ön kén ytes adományon folytán lé-
teslltek, hanem alkalmazásba ^éto-i teiti tánezvigalom, sorsjáték,/zenéesj téljj, mólkedvelői előadás azt., melyek] jelentékeny összeget neveltek. E téren a fiatalságnak kell tömörülnie és kezt eméoyezni s főleg a , Társas kpr"-re 1 ár elengedhetlen feladat, lael^i len oly iotézraény elősegiVsét és t imogatását irta záazlajára, moly inté inéayek a h\'élyi és nemzeti hala-; dás és művelődés emelésére szolsrál-i nak Ennél szebb alkalom nemj lőhet i ,Tár»as kör" re nézve.
Apróságok.
(A potlt&al viláfbéig Flstaae.
Páratlanul derék ksdvaa emberek mégis ások la mi eseretetreinéltó horvát teatvérsinki Ha agyéneket éa népeket, as atnbitio loksi szerint kellene megítélni, meljrlyal bitotoyoa dolgok! iob ragankodnak, akkor a mi hervát ▼éreiaket igen magas Italy illetné meg. Furfangos pojitiknaok as igaa. Minden kis így-j vádkS, aki HorvátorsSág valamely elrejtett fa4 Iájában megválasstva, ott a ságrábbi tartó-1 mánygyBléaen részt vasa, 13 próbás politikusnak hiasi magát, | én kadva szerint pán-da-bandáz ott a Stareeevitsek árnyában jhin-1! dso ellen ja mi magyar és a mi Magysror-saágot iliéti. Eteknél aa embereknél aai aayaorsaég osak aaért ezistál, hogy lé|fen| tartásukat blatositaa, bizonyos kQitségjiketl fsdezae, éa oktalab lámodáaaikaf seabre dsgja., Hanem a horvát kormánypártnak a barátsága Is inkább látszólagos, amint a regaioo-tákia kOlSstUég megválasztását illető vila a zágrábi taptománygyálésen tisztán bizonyítja, Egy lerre vonatkosé módosított javaslat került |tárgyalás a)á, melynek szüveze alj kOveikeaót
j) jé tartoméiiygyűlés rsgaukkdik alihoaJ bogy Fiume a§ kerttlete a kikömrel együtt a lorvát-aslardn és dalmát királfsá gok luegéeaitó réesét { képaai. 2. Miutlogy továbbá e^en jogra nSave sem as 1882. jabr. 27-diki kifályi leirat, lem aa 1868. I. t| ea
66. §-a nem sérelmei, a tsriománygyfllés, I Felsége i. évi február 27-íki legmagasabb * kívánságának megtelel, és kábeléból 4 tagot fog^ választani a: .regsioolaris küldöltségbe, mew a magtar bizottsággal ás Fiume város 4 JÍépvisel&jővel a még aliatáaatlao és Fiume városra vooktkoaé kérdéseket tárgyalás alá fogja venni ps megbizza a regnicolaris kai-dötUégot, bogy S tárgyalások eredményéről további alkotmányos eljárás végett jelentést tegyen.
Ea a javaslat compromissium folytán jött létra, melybéz bozzái^ruU a kormánypárt is. —jZsirkovits ugyan kijeíentetté, bogy a királyi leirat tokkal világosabban szól a regnióoláris küldöttség működést köréről, mintaém hogy felesleges ne lenne a kttldoueégnek atasitást adni, de nem aaért horvátok .tildék ott együtt a zágrábi tartomány gyÖléiben, hogy aa éss követelményeinek is bódoluának, vagy képesek volnának valaoieiy jogi ügyben a tárgyilagos ítélet magaslatára emelkedni. Avval nem törődnek ssouait, bogy a tartománygyftléi ezen eljárása által még a tárgyalátok megkezdését is lehetetlenné tették; mart lehetetlen, bogy a magyar országgyűlés, vagy akár a fiumeiek kűldotuégének akármelyik tagja olyan alapon, minőt a közlött javaslat tartalmaz, sj bal előre meg van mondva, bogy Fiamé. Borvátoraságé, tárgyalásokba bocsátkozhassák. Hogy a horvátok észre is térjenek egykor, ilyent nem remélketui; aa anyaországnak tehát nem fog egyéb hátra* maradni, minthogy Fiamét a horvátok megkérdezése nélkül részesítse a magyar közjog áldásaiban; inert a mit a horvátok, állítólagos tulajdoni jogaikra támaszkodva cselekednek!, as már nem. méltánytalan nemaetüégt politika, hanem egyenesen — hóbort. Est számba venai nejn kötelessége aa anyaországnak.
* A czár mint fogoly.
Nem valamely külföldi állam hadi foglya, sem j pedig a nihilásták által lett elfogva, hanem önmagának foglya s nsgy-hatalmú czár. Mjly nyomasztó egy államra uézve\'zz sbsoluiismns lánczaivzl msgát terhelve lüjuii, különösen Európában,
———i—— darabja engem vooaott éa megindított, <ful síit ott U megijos7.tett.u|.Ezt leliot ért»ui.jDe as [igaMgjtl mondva Grabb^* drámai \' amk-jaiiiak Iduijváa kilarogou gránit- ék láva jut-kóíbau még mindig védtelenül több kültéjket vas, mini aaon bábokban, melyek Tiek Qe-novofa M Odtavianut psássárjában \' ide oda révedeaueki. Persze aaoa irodalmi polemikut vidátéM, melyet Grabbe berlini tarlóakaUá-sáuak eísől idejében irt lét eseu oziui alátt: „Tréfa, Uwitirn, gúny étimély ebb jolen (üteg\', — kOardmesátoU nem kevésbé követelő, mint Tiek irodalmi coinpediai ét époly ]:je* leuléktoíeni mint ezek. j Tiek és Qiabbepea aa ja köküíl hogy aat hasaik, egy pár tréfát ötlet elekendö, hogy bemle vígjáték késiiil-as ötletek aaaláu lapotaá tiporiat-iig ás utolsó lus nedve aa éleznek rételve. Aa ilytormáu nedvétől rajig-oiemii. végűi unalmassá Ss lauyhjivá piigy elfeledve jván, mint aaon lro-oinorntágok, teelyek elleu intézve e tekintetben Tteknek aaon előéye vala Qikbbe lölött, hdgy valódi iróniákat bírt, a így legalább egy^aer-mástaor sikeuíllt egy IniiBnratakjs. a mely mint pld. SemmSl* siege tauaoeot elbeaaélése liásas élete báltér-ÍHűvslvk"-beu finom ialésfl olvaiék inyét mindig kellamaaett fogja otíklaadostathi. Grabbe humora ellenben szikladarabokkal vagy Űrea boros Űvaggal bajigál maga koMl és inkább zajos, mint víg. Iróniájának medve lalpau valtaak és tréfái mellett kevésbé Savét aa embér, mint inkább táaik.
Mily kevéssé állott Grabbe gsninaál|ls a khnnytí, lyrai, átlátaaó, ezt legjobban matatja a saintéa Berlinben tervezett| Rllamuiii-pőke" eaimű drámai rege. Esan Grabbeftío tündéreken és nómokou nyoma sem láttáik Ariznék jvaay Puokuak. Otromba alakez, melyek éjeaeket fragnak ét kauiiaan éaekja nak. Mindenütt as uualmás darabban, a Uel a költő mini lyrikua akár telizni, ép| nem. lyritmmak mutatja magát, agya tébsa sikérült neki egy dal. a skót leiföldi hadi énekfs a ^Nanoloon" 6-ik falveaáaá a mely műben aülűoben lagaaarroi ben matatkesik a Grabbe féle humor.
11
Zala tórczája."
Kellőn tavasz.
Ha megjön a tavasz, Vidulni kezd a rét 8 kitárja végteleo Zöld bársony szőnyegét.
Ha megjOu a tavasz, Reménysaiti lombosat, Üinití osak hamar A puszta ágakat.
Ha megjön a tavasz, Ezer paoirta szól, Az ifjú szép vidék Tündéri bajiról.
Éltünkben it mikor .jAs év tavaséra jár, Sserelmünk felvirul, Miként a sík határ.
8 növekszik hitleUo, . Miként aa áradat, 8 reája a remény Ad if|e lombokat
- 8 e kedves lomb alatt, Miét kis pacsirta, szól Aa Mm szív jövő Tündéri áUtról.
tfaroihülmy Oyu/a.
Egy német költö.
SCHElUt JÍJ08 után németből.
|r.
(felytatáa.)
Ma»l is a safát mjatn, melyek istabaa vad erdliigeliee fcewetnl éa ssáilslifl t»s-geetágehea el mégis ilitfeti posványba ve-
A joggal Lipcsében való tartózkodásának eltŐ évében meglehetősen komolyan foglalkozott Grabbe; azután azonban kenyér-sludiumával igen keveset iferÖdött. Es nem tokára egyáltalában igy bánt; tanulmányaival. Egyedül a történelem volt kénes benne mélyebb és tartóttabb érdekei kelteni Vi-telető féktelen .volt Egyékiránt egészen a deák körökön kivülj állt. A rbársok romantikája előtte efyUgyÚnak tetszett ée a „cora-roertH-nek gyerekségeirol ét \'brutalitásaitól mii sem akart tadni. Saját szakállára dühöngött ő. Csak maga jelőtt ét magáért tombolt, útikor őrűkea neki jment erszényének, egészségének és jó hírnevének. - Jcm mind jobban kezdte utálni a tudományos gOndolkoaátt és munkálkodást, és azon ízetlen bogara támadt, hogy asinéazóek ts illetett, a mely gondolatot Wendi tanár egyelőre kikergetett fajébői. Evvel ismertetta még Grabe a darabonként befeissésébea közelgő „Gothland hercaeg" esímű tragédiát s a száraz aqtari tauáctöa ét kaledrabősnek nlíudeu haja eaála ég felé maradt volna azon tragikus tsörny ballatára, ha sgyáltalán lett Volna még ba|a, ée parókát nem viselt volna.
1812. husvétjnspján tanulmányainak folytatása végett Lijraséköl beslínbe ment, a kel költői saeogéjét befejezte. Koloasálit do-Ing e^a Gothlandi iberozeg, de mégis osak kolossalis torzkép. Minden kigeodelható iaao-nyatosség itt egy betagas képselem homorú tűkre segítségével aa Irtésatosba van kinyújtva. Sehiller Haramiái" ea ÍMonyatoeeággal agy-behaseelitra ártatlan idyll. A GetbUadbaa a világfájdalom, miét részeg ember hentereg éa fentereg a oynismus sárpoesolyájában. Igaa aa, begy olykor olykor Ssen poetolyaj fűlött kivillaaik egy pompás, fényét képzelet villám, és oly erővel ropog egy megsemmi-tilsai vágyó mennydörgés,: tninI ha nezen szik\'át s világok oozeanjában"; mint Grabbe feldlekel aevaai, sast kellene sasnía. Uyea eitgréaé vihar, fokoava a Itgmtgatabb pompára ét dühre GetMaad menelogja a 3. lel vonásban, Itt Grabbe a amga média szerint aat tsrenité. mit flkbillor a émgáá szerint teremteti, ssiker Moér fer^aet álasái a világ-
Ítéletről kOltOtte.) A inagatstomáglesen regióját a> két kOltő közül agyik teái éáte el többé aautan. Mát tekintetben Gotnland miadeu inkább mint drátaa vagy trag^ia A mStéje Mzteleu, as indqklás gyermeke*, s Qtelek-vény aa ópium-rétzegtég állal élőid lastt álom, a hői egy tragikus paprika Jano i, ki miu-dent öl, vág, nem tudja senki] ini< rt és j minek. Kezdettől fogva Orabbo i fatális\' téves logása voli, hogy a drámai infivébet föltételeit ét szabályait temmibe ,tem vévb éa megvjatve, költeumnyeiuok előatfliaiására súlyt nem fektetett. Nem mintha azoknak egyike vagy snáaika ügyjw reudeaő áltál kézbe véve, uem adathatnék elő hatásosait: uaneiu a rosta az volt, hogy a költő, midőn darabjainak tervezetében a aaínliáa minden reália yiszunyaíU túlmenő mérték l^tieuségnek engedte át imagát, a egyáltalán; sohasem tanult meg mértéket [tartani, msgát (ékesre éi kéSzelméuek többnyiie vad aevarottággal előtöri íolyatuát művékzieseu víssutartani ét liiztil tni. jj!.
agy történt bogy Gjittbbé dt árnál |vol taképneu uem inátok, mint diálog nologek ét pedig, osupa Grabbé nl lógok Mert fiyrénnal meg van ben aöt tulajdon, hogy aa ő liesei ásak srosos jelennek meg, lük mükött vonásai félreismerbaUeuűl előpiUau
llerlinbŐl Grabbe a Gomlaád be&fe-aéaéral aat irta :j.Művem aaokaak kik; olvassák annyira feuüaik, bogy majd ism m«k-savarednak otodalkósáauk miatt." Ss istáétí aMftvMn lasaanként több és töbU ba átot szeres nékem, ismerőst sőt esodámt ia. Dpj a darab] oly nagy és kitűnő (t, Hogy aat jtja-osolják, miszerint osak lUgyqu szelletuns ambenskuak mutassam megj, mert a közössé-ip ezt nem értí." Látni v dó, hogy a maga részére hóűitotja i Goetbo-it: osak a lumpok staMvel. Küldött íl egy másolatot Díjsadáha Tieokhea, ítéletét kikérje. Tiek, lü ltud ralevŐleg létén át SylUrlta és OtísŐ emb ir voll ki it Cáradoaott tiou, Itégy fiati I törekvő támogeasoá, ezen drámai kzÖi njj saiá|-olta által kérni rétavltra (Ind tlktotl é» S szavakban meodotta (ti: Jka eb
aált Itio-o monp-ine atkö-miut ál-a költö anak.
Es itt-ott képes j volt ugyan agy jó éleset mondani, a melyiín Gulliver énátainak ia lelki\'Uröuiük;lett volna, de darabosabb, idorata-lanabb, groteszkenb volt, mintsem hagy Otz-tzeiűggéaben \'valaiati szépet, bnmoritatikas művészi egátast teát volna kénes teremteni. Grabbe legtiUjh\'Mőpb hnmorísatikttt kísérlete a ,C«d* fíle lebó opera aaOveg, persze uem komolyan vévi», hSnem aa opera asóvag könyveknek óriásij tréfás kignayolása.
Egy kétői kisérletet tett Grabbe Bor linben, mely, ha asélnos ér, kéteégwkivűl a
Ísgjeletotákeuyy>b lett volna: „Mai mi ét lufla*\' czimU I ^tragédiát, Fájdalom, Grabbe töltői műveiben, azokban it, melyeket bafe-leaett, a Mjánáék ét kivitel, aa akarat és tel-jasitét kOaűU jaély ha«adát ésalelhetŐ. Műveinek lerveaete | ugy vitsenylett maaakhes a művekhez, mint a költő hatalmáé homloka, elsatnyult állahos vagy rét szájához: — .ditjaota menvbra poetae." Valóban Grabbe orámáiban, legalább a jeleutákeayeLbekbea, mindenütt érisk nyomát a költőnek, sőt aa olyaa költőnek, a ki a legmagaaab problémák megoldására, a legnegrobbszerü kezde-ményoaésekro | nemotak vállalkozik, hanem azokat keresztül vinni it kénesnek látszik; de egyssersmipt mindenütt hiányát érezzük a rendező, higgadtan foatolá, a képzelemaek rohamot páriáéit mértékletesen ftkeol művészi érealamaasi Grabbe mássá ja büszke alkatú óriás volt, de a \'azéptég övét sohasem hordá.
Ha a v)Karias éa Salla* eaimű tre^é* diai egy fejeztetett volna be, a mint tar vas -telelt, a némH irodslomhau agy állana, mint aaaak legvaléwb- saomorujátéka, Aa elké-saűlt fetaoetekUl a Saaketneerat tzellem erőteljes fuvallau étUhal^. Talfeten belejeave esett tragédia a aa|y bjritt római drámái mellé méltóan torakeahateék. Sőt \'ezeket, aa előttünk fekvő elfraiz tkerint ítélve a mi aa alap-eaamo egytégél ét ialkotátának kecekdedaé-gét illeti még mltü lls multa volna. Ugj a mist most vasi a ihredék aaon pompát Ily-uerjbólák sgfiHévet [végeődik, melyek Grab-benek mindig -eudejkexéjére állottak. SttÜa,
ahol »mm agyas Állam — még a szerb ll — civilizállask ne* eltelik ; mégoyo aamtéhk agy uralkodóra aaoa körülmény mtééa hagy ő népének istene, au
fit nUpeekatóeak tartja, korlátlan ara államiaik, erőszakot gyakorolhat alatt\' valóin 4 rettngnie kell phá- alattvalói minden néztél éléit, félve emészti fel miadeniipl kenyeret attól tartván, hogy a sárga lmlát lakik a kenyérmorzsák kö sött, fé ve ftl a kandalló mellé, mert tudhatja sőt várhatja, hogy a dinamit
tal telt
fahasábok minden peresben nét
robbanttíalják a kandallót és a ezárfc jtják a töruiel lékek, félre rakja tjén dolgozóasztalára az égő gyer-
Igyon iéjnt\'lí id
zárják el bája vasi veivel nem gor
tz
tyákat, : ogot félelme ; hátha a gyertyabél meg van mérgezve, a kígózölgés folytán meg esz márgezre dolgozószobája le vegóje é ennek bessiváss által maga czár ís.
Mili\' megvetendő nyomorait életet folytat, ■ id4n lépteit nyomon a tértől, avagy e§ y gőlyótol kell tartania; el van sárkom a gatschíuai kastélyba és csak ■int a I agoly éjnek idején hívja öasze híveit, ezekkel tanácskozik az európai politika folyása felett és kéri ezek tanárait at absolut kormány megtartása és megai teitéae miatt. 8 mig az elóter* meket tdkól talpig fegyvorzett kozákok s mig ő maga zárja el szo-jtáját, s mig ó tanácskozik hí* orosz nemzet vampyrjaival, idol talán arra, hdgy minden pereiben [vele együtt levegőbe repülhet a gatschíuai várkastély. A ki engedékenységei tanácsol neki as kegyvesztett lesz, aki elősegíti a nihilisták elleni da csot, az ttmbere. Mintsem letennó zaar-uoki ura mát, inkább kész magát élve\' eltemetni Gatschinába, semhogy könnyi-tené népi sorsát, inkább nyomja népét, lázit, antisemitikus mozgalmakat segit elő, üldözteti a vagjouos népet, rablót csinál polgáraiból, gyilkost alattvalóiból, hazugokat kabinetje tagjaiból s tflri az earőpai kritikát, tflri a nagy veszélyt, sőt tflri hu msga rabságát 1
Kteelg a koronástatás napja; hitte ő, ha ezlj elhalasztja, akkor a nihilisták boaznja is lankadni fog. Csalódott! A A NikoMi pályán ujabban fedeztek fel egy aknái, melyet a nihilisták raktak le; ei is fogták a tetteseket, de1 ezzel az ügy-nek még korántsem lett vége. A moszkvai reudormesternek busvétrs pirostojást kdldŐttekJ melyek mlndeúrgyike dinamit-tal volt telve; mellettük volt egy ezé dula, melk* tartalmazá. hogy ebből any-nyl van készletben, miszerint a czár ko-ronáztatámkor elég lesz kiosztani való. Ezen esemény ujabb ijedelembe ejtette a czárt, sj a koronázlatást ujabban sze-retné elhalasztani; ámde nem lehet kiíí v é 3 b ivei Is o I é g 0 I e 11 e-nVk jqm&iek. Hogy a czár Oortschskoff helyébe Gicrat nevezte ki kanczellát nak s nem Iguatn>ffot a „ hazugság atyját,* ezt egész Kurópa békejelnek nézi és Igna-tieff táboiiok demissionálását várja; ám da a uihiltytákra nézve ex csak anmi
ban blr befolyással, hogy Qlers nemóly nagy üldőióje a nibilixtáknak mint 1» aatielT, s ha es itóbbí jutott volijaji ksnczellári szakra akkor Oroszorszlf egész felfordulás tkrgyia lett volna.
Lehet, hogy Sándor czár GHers Kii nevezte tése áltál f nihilistákat békrteáíj illetve csillspiUni akarta ; a nihUisiif jobb is szeretik Giers kiueveztetését, -)-• nem saját érdekfikben, bsnem agai Oroszország ériekében. De, hogy ez ilj tul a czjár kedveltté tette yo\'ua megüt a nihilisták előtt, arről sző sincs; Ha azt elakarja érni,- akkor -— igaz, csáU egy ukátzba kerülne, mégis sokat iéi | lene még tennie. jfCfllönben a czár etiii lökethetik a nihilisták azon Ítéletére, tni dón II. ] Sándor czár gyiikolóinak kegyelmi kérvényei hozzá Ííttek felterjesztve ;| a nihilisták ezen ihletében határozottan jfijett mondva: ,lu a czár az elitéitől!-nek meg- nem kegyelmes, akkor neki is meg keli halni I- Á czár helybenhagyás baláliwleteket s esfo s nihilisták h végsóig fognak működni. Ismeri az egé világ a nihilisták jellemét; pi.sr.kof, de erős jel lein Ők van 18 a czá inkább \'visszavonni! a világból, Inkát] körüli as émbferlsjgot, önmagát sajat rabjává teszi, vasajtókkal zárkózik elí kozákokldal őrizteti szobái miudegyikéfc zsarnokságát tovább gyakorolja, kilesm életét aj halál vnazéjyének, birodalmát, a ssenlségK\'li\'iiség és förökös zavsr hónál nak, — \'semhogy megadná népének al mberiség legdrágább kincsét — : szabadi ságát és függetlenségét. Ne I sajnáljuk a czár ti
■ad Sándor.
AlUnsJóaaágok eladása. A péoal ügyminiszter egv terjedelme* füzetben testi kOzaá aa ál amjósaágok eladása kOrül kifej < tett tevékenységét a annak eredményeit
Eladtak eddig aa ingatlan államjavak bój 30 516 holdnyí birtokrésaek et ,2 718,516 forintért.
Az plndáera jftlvbtt, de tényleg még el bem adott birtokijéasek lioldazáma: 229,8031 melyeknek becsértéke 34316,167 lórin tr a vannak téve.
Az eladásra I inost ajánlott birtok részed 10,413 holdra rugjdak j — ezek beösértékd 592,489 fWtal van | az elő terjeszti* be felvévei As jtajméréal jogokkal - bíró birtokré aaek kOxtj a tényleg eladottak teaanek 509 holdat 606.789 forint értékben,; az eladáara felvett, da tényleg! jmég el nem adott birtok réazek Í*f00 holdat lésznek ÍO.730,639 frt becsértékkel. Aa eladásra njáulottak pedig] 52 holdntl 1.71H,4m frt beosérlékkel.
As Dmm eladbtt eladá«ra kijelOH ée el adásra ajánlo.tt ínggtHin állami javak 273,033\' holdat teszuék és l^cséftékük mintegy 47—48 millió lorlnt. \'— BlkOltlietjük Boszuíáral
Az „országos magyar vadászati védegylet"
hazgtÉósdgának a ]tn. kir. pénsBgyniniuttr-het intéséit ftltarjm*é*f a figtfoorndó * n Da-d\'ÍMtoti adóni vonatHotó lönrnyjuDntl\'tíra.
Hagymélióséga Hinistor Urt
Vadászati ügyeink rendezetlensége, • a létező törvények hiányos intézkedései s a laza elledSrsés, számtalan panaszra adnak
■okot érak.éla ÉOatiido aásn tjtoy, kogy eáek bsaaláiá álatt, i yifatélo mflveltibb osatálfj vál|air«,lzinté I a s á g talajul nékaalMdik oly ielter, n ely alól a iegyirsr eliltkolái a a jogtalanul Valáisjok niagukat el Vén jak. Egeté azUkség;á v44t|i^f állapotok kdzOtt nemcsak a tűrvén relMe\'apelaketléjwk megtorlása, da á vadé* itárfllatjtalajdbqoiok érÖekejnehj a magának a vaMlfománynak, mi n tj jeleatéksny i kfl rgntddi^gi tflkééek túegóvása szem pont jábt I is,\'oly erély rendszabályokrólí gondo kpdni, melyek [< óhajtott Kikor bia\'o«itásá -a elei^edliatleufk Éjien !ezért Otjdmmbl lonslHláljlik, hagy Magymali6sácodiiak a k ^viaulöliáz elé tár jeszlett e a tegyyeradó i a a vadáaaáti jeíy adóra rouátkozé [ tűnvén rjávaajala, melyül hó 23-án gróf Midaády íorencz elnök letí Károly min. lanácaoi \'aleibpk, továBbá llláa Nánaipr m. kir. iS édCunjA^soa, Uárazy István min. outj-Unácaaii, 8séUiesey ödOn orszgy. képviseli, gróf Eazteriiázy Bépaj Thaisz Sikk kii.] táná< *os éa í fökapitááy Aebíy Adolf Ríáro^i Isnkár, dr. Vaneaó Gya\'a jgaakatóaájp üjgol és £gprváry Gyula egy lei Ml kár jelenlétiber megunott igazga tósági ulésínk, a k0sk0n< ttel vélt megtiastelfl iellnváaj-a beliató jtárgfrnl ia alá vaU, — bárha a léleza bajok gt\'Okáres orvoslását egrma
f;ában áem is biAosil a: a téren oly. jávu ásra nyújt reméayt, uel \'ért Ei^ljeniíádnak a vadáánköxütuég hális i lismeréjsel kOlele adózni.
Dé asen meggfi z& éaünk mellett baijjoú mégis kijelent\' nÜ k, hogj zz I872 ik évi vadascati-tnrijiny eg időlegea mődo«i-láaa nélkal n lét|z» huj tkon psak réWGen lesz aeg tve, s honr a e « edmány féKikeráél többnek nem tokjmhe 5.
Mir azon téjy, hoéy a törvény java* latban i inódoeitáisra tjái lott 1372. Cví va dászati törvény QÉiair i k ám tálad hifatkozáa történik : utal ason v i*z< nyosságrpt éa egy-máara vLló k0!o«on0s hitá.ra, mely ekét kérdá* kOzOtli okoaati öe anfüggéa JtOvetkez lében fatan áll, la f íleartük, hogy ezen brvatkoaolt §§-ok egy iAit slyike, az flxellen \'iád áll ál ia kiáljitál ba helyzeti radánati törvén vek médoaiiása Alkalmával lény«gea-n megváltoztatni fog] a tOrvéayjaváslat elkll: lOnitett tárgyalása ellen oly nyomét indokot nyarüuk mely tOrréu/allíotáii szempontból^ » figyelmet érdemeL
Hojgy továbbá akonl Számtalan indok kflzfll oskk egyet emli*(lck, mellek a két
kérdétucjk, egymialól
még jogégyenUwégi azemi vetésnél Uzeiu el6l nem gos ifhokfelpezlási elvnöl
Iktl lOailett tárgyaléaál
psnlbél a aa adőki-\' l«\\Íe>ztlttilÖ igazáé\' kifolyólag sem eu-
gedlieti meg; bátozkodnni; azon vüaáaaágra
utalni, la>gy mig aífBgjrve,
a tárgyaJáe alatti (Orrjénj javaalst ogyszerre kétléle adóval terheli tneg : a fegyver nélkül, azaz kutyákkal (agarakkal) vadáazót csak aa egyik adó eujilmja, liólóLt ív czél éa eredmény a vadászat mindkét neménél közüs.
Már ezen egy p*é ír« á h ó l (a lá\'halól hogy a (Örvény javaslat el OlOuilutStárgyalát *ával bizonyos kérdéseke; j ímogó idani nem lehet, miprt ia béterkodún c tisztelettel véle* méujfcznl, miszerint a vdi izati Ugy érdekéi ben uiéltBataesék Exellen iádnak a fegyver* adó és vadászati jegyadóik vsnalikozó törvényjavaslatot a k$pvi*el(háa» napirendjéről levétetni, illetőleg njéltózlaiaék azt az 1882J [évi VadÜszati tOrvény módosítására vonatkozó\'törvényjavaslat benynjtásával ogyUtte-seu tárgyaltaim. j
A mennyiben ezen tmtelatteKea kéré •Unk-Ezflleiitiádiiak nagyb«c«tl jóváhagyását meg bem nyerlsotué: Babadjoa a beter-jjesztett törvényjavaslatra negtenuj éssrevé-teleinket Is azok szivo* I gyelemUe vételét kérnünk.
rel vadáazó egy
ént
I A 2-dik flifa |j k0rat|aa^ a) pont Véna feíveendőj
Ila valaki sáját szeniéjy| htj»znála»ára béijom darab Vadáauira h^suaMijté lőfegy-retjaél tdbbet [art, az ezen ts4notl fölül ur-otl lőfegyvereit adómentaaek.
Indok:
kéiláuyosaág eőt mom fiatni jax igaz-, ággal a|g egjezheté Ossse ai hogy valaki birtokában levő Oaezea — eae eg }í|* •—\'. 15 ver titán pzeeaén adót, I olo« Itényleg illetőig egy áa ugy a azon időben I egy fegyier hasaaálUtnal k azon jego-ullkág gyakorláaáhtA, a melye kjlji, vadáaa-ye alapján megezenett De ha pénzügyi aipontból feltételeztatik az, iogj a kinek
JIbb fagy var ráeárlására von »énze} legyen nnftk a tObbaaérOs adó megfizet arejia módja:
«jgy kOzvetitő a a kinaatiirt §« ami esetbén
Íieg nem káro*itó^ sőt nemz* galdaaégilag ivó a fagyvOTÍpart kevéebbé ti igblnité mód
lAeranafiflA
miután ellenségeit legyőzte éa diadalmenetben Romába! vonni:
„A földgömb mik épen Agy M»ggörbUfc rabszolga fekszik lábai alatt; örOmujjoisva mint a villámot a menny-
[. [dörgés
Üdvözli mosolyét a nép.
Sajálaágoe dolog, éppen akkor, mikor Qrabbe llariu* éa tollán dolgozva nem eredmény nélküli törekedett, liigy a Coriolan ée Juiine Caesar megteremtőjével versenyeszen, VA Sk*keepeareomaniáa-ról egjr értekűé«t irt saelletttdá* kjtriezum, mely azonban eleéeor-ben bebizonyiija, hogy az angol költőt sok-•Ital behatóban tanulmányozta, mint aok esébbeii kritítus, a kik kOzOl ea eleő után a máaodik, ez nfás a harmadik és így tovább a aaésadikig éa ezredekig egyik a másik után gookatlaaai taseg. Ujahban Eümalin seersett árdemet „Shakespeare8 tanalmá-áyai ékel, »gj a túlságos majdnem a bolondulásba eaapé Sbakespeare-káitast, különösen pedig ja Oervinna éta dogmává lett Shakespeare jbáJrányoxáat rendea mértékére (••aállitao. Dé már aok idővel Rtlmelin előtt Orabba eaea jértekeséaében Sok alapos kifogást tett eMí bálványozás ellem éa kiatt taita, hogy Aiakeepearebao sem mind arany, a síawk féajts vaa. lift* tekintetben Shalcea \' paare valédi ínagyaágának aa illett hódolat magadat ati, éa egyik máaik oldala Qrabbe által a hatyéiK vilégitáeba helyeztetett.
Ha tud jak, hegy mily életet viaelt Qrabbe BerÜobea, •éwlkeaeaak kell eaoa, Itogy tfét éa baaga)alat talált aa amliteU térvek-Ima ée miveMw — Uoeaáváve aség egy kie kaglkel |átékk .Moa^ta éa Máriáboa11-* kásaalt tervét] Mart aaaa élet féktelen és powrtité véét k legnagyobb mértékben, aaak váltaboava as orgia tag álomi éa a kiliovarée aH4gye4áaa ISMU, egy lúotloa darab vge , oloSka.*
A Hdáioak é«t bolyoé Qrabbe tagja volt agy poatáb, Ír4tika*nk, Ulosolked^k áa máa #t\'iea«aetihaa kok rab társaságának, asoly a Uboté ikadUfgat borkoéott g;e«f« otéjá aje^u« a Jkmm éa Praag* ssl i
Qötz éa Wertber kornak. Bor oh, Köchy, Quatorff,1 Bobért (Rabéi fivére) Ueehtrita éa Heine tuHoztak ei^n oaapathor, mely Berlinben nev«aete«aé tetté magát. Ka epigoni lángeszük kőiül kettő/ Bobért éa Ueehtrita lett ismeretessé. kettő p<NÍjg Qrabbi ée Heine hireeaé. Köchy ro|t kOsOltdk a legértelmesebb e kOrül-j bein) oly szerepet játszott, mint rajna ée mafnaj vidéki koltőiáraaaáában Merck Henrik. Kü-1 ön ben e; mondva JOstnélt titánok között nem aaOvŐdOtt! tarlóé és szilárd viszony. Futólagos közös korcsmázas volt es és nyomát sémj lehete látni eaou demes éa gyüm0le*0*3 ba-j ráttágaak, minőket a 18-ik széaad hozta! dő.
Ázdlatt asonbán Grabbe fogytán voltí pénaénelú hogysem azjly életet folytat hattal volna, iiiután tOW ftl és egész kétségbeesett ugrásokat tati —; a legeredetibb volt aa, mikor as ismerete* éa toll hiányában á\'liié\'ag forgáoseaál írott kolduló levelet! intézte Poroszország akkori koronahereae-géhez h Berlinből végre táVoanU kellett! Isiiiét azj a gondolat bántotta, hogy ueki a aainésaetbez van UVatása éa a mog^iaennlott ataber DVezdába ment, aliol ót Tteck KOn-; aaritz azlnltáz iotebdásaal megismertette. Qu-nyos kedvtelést látszott Tteck egy ideig ezen Icülötic?. emberen találni, a mely péraae so< káig nem tarthatott- A azinpaéon tett próbája neté sikerfllt, aaen reménye hogy ren* daaőaek juthat a szinházba szintéa lOstbe Ment, éa liárom hónap mutva belátta Grabbe^ hogy váadoralját tovább kell folytatnia. Ke* rtUgsMe ugyan saját safllőföldjél, Detmoldot, da vágro mágia osákj be kellett térnie. Ut^ kdzben Upeáéboa, a bonaan Braunsdiweig és Hanttovstráa kere*»tül ment, egy Itaklams
tabbmsmoat követett el. OokKmn ült, s&t tooséja ée keláotaj aasllott, mikor egy Lipótéi fii kl ét élŐborol Ismetté áa iránta ráaat vavőleg vieeltetett, Mápstt, heaaálttt éa nyájasad asadeit voU b«Mélgetni, mit aaonbaa o kojtá ^Mbo*aakitéit durván Daélva a tani ase*lioa 4lstenam, ísk*»am I hágyien ön bé-bát i Baép aatsmbsy sm agésam hideg lasa a| kk arabba aaéaüsaéas siiaÉ. Ham árak
jolda elfogadaadó.
E mód aa volna, bogy a kinek bárom laráb fagy vernél több van, a öblít fqgyve-nWjrt ne fizessen adói.
£s a matimalia mérték k kjűcitárra jfevje is kid^gitliotŐ lobét, h i mindjfrt I fgy vártartást luxusnak nevezni k íf \\ a •. mi I pdig tényleg áeur az, mert e t Íren a jít|xiis i[gajmnj a vadászjegy behozatal i. által jnyert t iegoldást, a fegyver pedig vet kszlegy tél-
I al nem egyél), mint a neméi ás a vagyonbiztonság szükaégsaarO eszi özei
A fegyvereknek a terveze t mérv szerinti megadóztatása — a mint z már jelen-1 tg is tapasztalható — ja fegyv rkovácaokat 1 éreaetükben megbéoitja, ozol nali számét Ii eresbiti, — a a mit a tulu gorj által a 1 ineslár fegyveradókból beaaere ab nak agy i Jeiitekenv réséét az iparosok ;er«jseti adó-| inak caOkkenéae ál tul olvoaziiil
Hogy mennyire\'fonton a fagy veriparre, iazerint a fegyvereknek caajk |bizonvo« •iáma után fizessen a fegyfertul|idcaios adót, togy a nfegyveripart eldige|é ia leginkább azok támogattak, a kik \'^bk fegyvert tartanak.
fjeknek száma p«dig kétWiaienltl lo fog apadni azon megterhelteté* piait, mely aiamennyi fegyvernek megapózialásával ji K a a amely uiegterheltetéaa éviről Kvro mu tztliatlan bejelentést igényel, jjégül siz «l-U Itőrzéa által okozo t kellernetlflusée miatt. 5. §. A fegyveredé alól kArétcftnek:
a) közintézetek l^r^ nyilvanoe gyjüjte-menyekben, közhatóságoknál OrzCjtt jogy-vj-rok ;
b) emlék Vagy családi erei Ijeltént tar-tt, valamint kizárólag oaéüövlsóejre esol-
gffő fegyverek t
c) magánatoknak már liattoálaton ki-
II lévő, r%i szerkezetű egy-két ft»gyrere, >gy ily f^yvérekből álló fogyver-gyUjto-

d) a csendőrüknek. — as jLllaéii rend-őkneíc, törvényhatósági, városjl ájlandoan kalmazot községi. reBSki|tools| íégj\'őrök-
n ik és a- péuzfigyőrOkaiek szoMálaki fegy-▼arei;;
o) a hatóságilag fekekedetflmptiaátak-n k és erdőőröknek valamint alUurj erdőfa-ll gyelőségi személyzetnek nolgálaii | has nála tra rendelt fegyverei.
Az erdőőrdk vadáss-fegyvare juonban oiak azon esetben adómentes, lik azok aa 11179. évi XXXI. L a. 87. g ájjak |c)>(iout-
jiliaii megszabott mtnőeágaUpjáa lejtek fel? et ketve; f) a közös hadsereg éU ljopvédség tiistjemek éa legénységééek vadászatra nem hléaiiált legyverni;
g) puskamdveaeknál éa lőfegi v^járusok-u J eladásra készletben tartott ngyterek-
I ki d okolás. 6) §. b) pontjába azüka%oé|)ek, látnók ^isárólag eséllövéazotra szolgá(i >\' fegyverek
4-
v.
Téiett ruhában, és njég tépettebb ke-jdélylyel J tért vissza Qrabbe tsülővárosába. Milyen aaugulatbaá volt Lá| visszatért) aat abból vonni észre, Itogy légi ikmarősüknek iazives üdvütleteikre unnnji ia* arczczal azt a jtypikui jfeieletetj áuta: " hogy régan megláttál." K _ _ a me lomban nem valami
állottá a jogi vizsgát.
i nem, valami betett, s miut ügyvéd kézi ett mQkOdni, hogy
ini, azt hittem^ 4. év avarán ki-; y a Hppei bíröda-t| rigotosum le-
)nbén. níégiehétSs berektől, még a e persze tört ki Sgykor pédául a tanító hoaeaaaan kor Grjibbo f«l-azénolúra i -Ön mitseiu ért bo-
áz Isten [mentsen 1 Máskül jtávoí tartotta in ligát az en korcmtiálian is. Köz!>fí-tóJzl! belőle a groboíamii* is. detmoldi korcsmábaji egy parorált plmkespoarről, m Ugrott hdlyérfj lákijutvá a é* ShakanMaira ? Hiszen 6 lőle.* Kékőbb miután hiresáé lett, meglátogatván őt egy keresztül nt taó biirlpl aeák, eouek dibaérŐphrázisai vnh szmüleg áuUtván 61, e szavakkal harapot ar tsábaí: [ptiiáe^ fo godja eal Oagyrabe«iülébeu nek jelfitlL*1
flaaaárkeate ulán jaa olt$í idflben ugy látaaott Itogy nemesak a| k( Iténatrél mondott le, hanem részvéte is meg zünt as irodalmi dolgok ii|án<. EU berlini ia norőaeiUÚ levelei érkeztek, felboatatlatnul \'fél evntetté. Aa ember aat bíbelte volná, hngj Qrebbében már teljesen liégett á dimaa, »ém hagyva egyebet háiraL mint bolt^aalako . Pedig nem ugy volt. Igaá Ugyan, bogyj n iuekutáéna nem sikerült neki segédi álloraá t nyerni aa ar-ebivniobao, melyre őt fég jóakarója Kloe-termayer a|ánlotta, toljéaer remény tvesatve ismételten aat irta náphaéb i: -Volnék ea*k halott, szeretném ss\'; Ue jojíb séeretaám, ba soliasém éltem vtó^ár
B Ibmbk voaattklééből egy kfiny vkere* kedői Ötlet1 rántotta hl |[i| ősei isuiÓHSaeinek ágyike, Kettambeit, kohy< ker«nk»4éa vett át Frankrarlbaa a aj Moit6« (4 azt kz ajáq-
ktot tel ti, hogy ké^s vési aüiit, Ijulünüset)
a GMMaadeft kihyakat|k
Prsbbi soreáaak áa M kadiraaé for-
dulatát oly kngéeánal ri ^l\'a «oag, mely kaiéba, bugy paskmtsaiasa [abUa aa Uéboa
ii{% nem volt egészen beléje tí takélva, — 1 JÍ7-bcn megjelentek aztán Gri >bej drámai ujfiveí, két kület, moly Gotblanl )t, | Morias (Sulin toredékét, .Nanette éa! ílájiá\'-t, a rj-éfa, szatíra ás gúny0 czimüi vígjátékot, éé pár amlitátt, a 8üakespoar-l álványosáe e! len\' írott értekezését tartalmaaü . A költő h re meg volt akpitva. Ügyetlen kritikusok sí tiszt kiélték világgá, hogy s Gothiand injában a német irodalomban gy Byron nagj\'íágu meteor tűnt féU
I Ily kOrüldátiyek között a\' jó detmol-djttfc egész büszkék lettek „Ián* iméjtkre4, jsnuek hire egéaaen azon fensé ;ea magas-tokig jutott, alhol a lippéi tinaí kodé tró-eekedat),
állam-ngiOrténl lüvitel ben valódi eaV
Mi

m
hu Serenisaimus beismerni k tgj a lánge\'me irodalmi érdoti oik i* el kell ismernie s itt w aá, hogy a jó és dioséreko é saükíégképen oarikaturává lett. államban te nehéz lo\'t volna G ni ára a hozaá illő hivatalt kdáhtÜLiiipulbaa m lehetetlan Vali. A kfcltt lSSIÜLa a lippei sarsjg auditorává noVeztatott ki, es Se tekiu-létbm aohosem léteoétt ée vaMaatallogOBUláa ia sohasem .létező íjuditornak matatta magul. De aaért teljesaal elnépá* jé Issaaau ideig tíngUlté^ hivatalo»kodnl, ugy, ja mint ezt ulskt humora beadta, a ea olysm dolgokra ragadtai a milyenek német hivatMsaobákbaa tiRg addig soltaaem tOriéatak ée qaoutul bi-spnyáre eoha tOiiéuai nem fognak.
filtekintva attől Qrajbho ssérjwoae-ideie most kezdődött, ason eeétbeo, hbgy ha ilv dkrnoni terméazetilek agyiltaláa Szereítoaéaek | ilietnék. M«m képesek orra, Qssn a legaa-I yobb valédi boldogság, mely aa ] embesítak < ulwtlas, a lesuőndá*aák ama lensaga-s ibu foka, maly más a baléi ■y^gala^boa 1 aeejattt és-ia Vtlág sSiadak al|as£%át legfel-j»bb még i* hauMsilaa msmMlá saomprn t kooilyára wétmtja, £z [a lkom dák egy* i sersmind egyéllaf mely aaon i ammi által i leg nem rendíthető bátorságot l|C aeOazi iae I ttok, hogy lélaléai éa rakmy
a sityphus kövat, t. L i beijuk, a helyesel tegyük.
(Föiytsaása kav.)
L Jkitl wgy a jót
I adpmeb|essteét fbírenoí, mintho^ vészét az álTam riszérol a véMképeaség fejlesztése saempOeljából pártolásra érdeiM*. A aodare had vizelésiéi a katonaság czáliij. vési kápeeaége a j legnagyobb fonNoméggaJ bír, S aj polgári OaotáTynak a lOvéfs-egyU^ a legjoob awafaastt saelgáitatják as \'jrenybes a begyukorláara.
6. 0. A vadákeatt adó alél kivétenek:, a) a kii. erdáfalflgrsJőeégek -szoméljjzdte; b) a hatóságilag fölesfeteU erdőtisztokie» erdŐ-Őruk; ea utóbbiak azonban csak aáee esetben, halas 1079. évi XTXJ. t cz. 37. fának e) ] poonáhao megszabott minőség alapján lettek fileskotve. |
Az aaen §-bsm megállapított jadőmao-tea#ég igazolásául Szolgál: a kir. eijáőfüjpre-lőség személyzeténői a hivatali, az StdőtMati ée lorődirtdwél a Hatósági aakfl bizoisyitráay . eredetijei vagy hitMaa másolata, moly utóbbi-nak e) i ovatában aa erdőórükre nézve kitüntetve kell lenni,I bogy ardőőrí saákvizsga bizényit rányuk van.
Hasonló okok teszik reánk Béswakivá-natoasá k 0. §. a, b, és e, pontjai >elhagyá sának ibditványoaáaát. Egyaettletink nines megnyugtatva aa iránt, hogy a vsfdászcse lédek, ^dak gondozására és vadájzleiUl^i tok őrzésére alkahuaaott cselédek, umőségét szabatosán meghatározni lehetöe, iaim\\(og*i ággbdalmaink vannak az iránt, hogr o en tnoti, valamint a mezőgaadaaágnál dtttalaa zotti cHŐtfEok, páeztorok és erdőkerfllik cij. méij, asMios oly agyén nyerne jogét a va-dáaáati ádóiaonteseagre, a mely ezéu jogát a vadjkssan törvény, a radászaQulajdtmosnak kárára, a aa okszérfl vadászáé éa vadápolás romlásám használna fal- A vadáasaUuJajdo-jioa^inak nyújtót^ kedvezmény tphát | azokra köztetvé sokkal károsabb lehetőié kovftkez-méayeiLián, míntliojgy az okszerű vadápolók érdekében az államkincstár javára eaea ked-vezijiénypl lemondani azOkségoniok ne lar-lanánk, a Na^yméltóságodtól annak I viaasa vouását iso; kérnénk.
Viszont azon kéiéat bátorkodunk Kagy-méltőeágpd elé teijbezteni, .hogy as erdőtOr- * vény 40i\' §-Uan a hatóságilag fsloaketett er-dőtiszteknek és ar^őórOknek biztosi jött va dássiati adómentességet, aa áltatunk lOnoebb indítványozott az Utóbbiak szak bei i kápuu ségéliez pötöit megszorításon kívül, másképen ne korlátozzaja törvény a teliét ezek vodá*sat| jogosultsága a birtokos vadáesUv rűlatéboii vagy a, klügyeletre bízott wreség-részhez kötve bo légyen.\'
Kekcaak egyedül aaért kérjokla korlátosáé mejtésére KKyméitóaéaodat, mert ez már eseniesitett törvény által bi^ositM van, a a szakképzettaég megszerzésére üm|0nai az illet ők etil hanem aaen okból is, mert a vadászati jogosultság ellenőrzésén é! nehézségekre a azVOUuk zaklatiaára szolgáluthtóia alkalmat, já nélkül, bogy aa államkincstár számára viUmoly számbavehető előny biztosit* taiaék. j
\' A \'7. §. végpontja gyanánt felveendő ▼olya: L
Egy személy tulajdonát képező a jbároni darabonjelül levő fegyrerek adóm<mtoaek.
\' [ fIndok a| 2-ik §. alatt.)
A 8-ik f-t akként inditványosauk felvétetni : I
■ 8, I. A vadászati adó egy évi mesaga 6 fiiban íállapittatik mag.
Indok.
Ason tényt tekintve, bogy a vadászati jegyadónak 12 frtban foatortáaa as! eddigi tapasztalatok szorint som erkölcsi, mss fiskális ssempontbol nem kívánatos, vadtebyész-tési szempontból nem kívánatos, vadtkiyáaz-tési asetmontbói padig Talawínt eddigi fen-tartása aTvárt erodménynok somosakTkány- . sseritíő tatának bizonyult, tekintve, imgy a vadáasat nemes, férfias, testedző ée ok^erara gyakorolva hasa nos mulataág is, meltóok a törvény mtézkedéeea belől való gyakorlásétól • ily vnMaylag igen magas adóval a kdváebbt " vagyonod1 osztályt eftdegeniteni annyi í Volna, miat ■aiát.a jogot a vagyonosabb jofczütfy réseire bszioaitsni, — tekinlve. bogy a tisz telettél slulirt agy lat aa eaen tür^btjfjkva* latnak ok ellonőraésre vonatkozó mába\'. ha aaigoraan végrdiajtatnak, a vsdtUwsnány szaporodásának feltétleo biatoaitékot Útja: a vadtantti jegyadónak 6 htre leendői kmiál-litását vőeményezi. A 38. f-ban, as ISiS. évi VI. | m. re való helytelen hivatltnaást a r türvinyj&nnatból tOrkndőaok tartjuk.
A 19. g-t, illesSlog annak Z uloU4 Sb\' lát, molv< szerint aa, ki radáaaaii jeáylt ejh voaatetle^ asak a kisoabott egén* éri adónak lefiaetéeej [mellett uyoi beseen uj jégyeu tias- 1 telettél kérjük oda mődositanL misaáriat aa illaté elveszett vadászati jegyének másolaté\' 50 krayí: belyegdijabk loftaetáae mellett áá elflirt tnódou megsaereahati.
Indok.
. Tekintve, hogy a lOrvéoyjavaalatnak a vadászati ;jagy«t váltott ogyáoak nyilfáa^at-tásáfo veéatkoaó intéokodéaei folytául a ké-telem jogosultsága könnyen meyáHapltbaté s a kétaaeti fiaetéa teljesen indokoktnak látszik a vadásaati jegyadóra vonatkozó túr-▼énynyol fazombeu, a mellett legtöbb Mitbm cakis a törvény kijáUaáaára vsestnoU tia< tdottel vilMmoatetik, bogy a tarvéoyjave*> latnak aaén j-a feati értelomben módoaii tasaék |
Azj áGrsa. rna^y.. vodáaaati védigylat4, 1881 éfs máreaiua 23-ki igaa|atóe%i tiá aébél. :
Bampasteu, 1882. ssáreaius 25 án. Uy Qtdf Sád—dj #Wenos a. k. r- •■■ll stac
f Kftnéi ftr«<« a. k.
titbsr.
Különfélék.
Értealláa. Aa QgJ^gy-) u ér(tétnek, hogy al már tf jelzett rendea Qláa Mlaapr ajpril hó 8*4* d. u. Sdkrakor
let tag tObbatt vágyta fog tntk\'arutní
HigfcÍ¥>i«. jA ki*.
m reafles MegyCMe* 1911. ♦»» éiv- SN* Mitiá 3 érakar taitj* nádat-tttüat aa)át b(kákaa« nlyti mi egyseület tagjai b—hluial iMBi»ifcil Táiai aeaiiaal: Wi\'rtri jblsatbs. L K iaámvwsgsM bizot I) iwink évi költségvetés be-M**"1" 4 > A 10 Ifljfl, 9 eltávozom- a I h(i«>4an V&U#xtiriiay3 —. Aközben ti(l|ly.v sadkg má*odiitkár- • el-Miaaoti örfi\'atAi\'poli Miifii válaaatások en Mhdéa*. S) Kgy it^Miri alke\'maaásánsk M>4ln, n Katalánt Indítványok tárgjiliii, Ni|j Kiiiiaik, IDKH. fc*í iprilii 5>én tartott válenatsnáayt UlésbSl \'.Kocit Mihály né egye-•akli etnOk.
— A Urtk-ker«i*l egylet nagy henizvni t4to*í válaeztményának cÖí bizott-aéga m évi május 1-ére bezár rendezését határos váa, azt a helybeli Zóldfa kertben • upoa délután 0 árakor tartandja meg. Es mk msgtartására néete a következő terve-aetAt kbasítetls el, malyat u el ár uii (ásnál réeat vevőknek ezív»e Juhealartás végett figyelmébe ajánl: Pfytlír a bejárainál (1—1, óránként Gályáit ve) Vlplar Samuné, — ii. Feeeefheffer Jfótsefné, Bomieicb LAríaceaé 4* Ebfiüipufor JUpótné úrhölgyek. Ckakréezda felügyelő MJigysk I Qelaei Uatmaaa Vilmoe né, Blau Riaainé! irauitk : Vidor Ban Una, SoroakHi Katioka, BUa Erneeattn, Ro-senfeid Adél, Temesányi Irma, SaQMr Malviné Közreműködők : Koioknyai Oitó, öi Un hat IImink, Dr. Statubanh Jésaef, Ojr. Je esenezkv Sándor. Szivisrbolt felügyelő hölgyek EUai{MO|ir Listáé, Laaitvr Heu-nkné. irwoik: Lakanbacl«er Kamilla, Hohreyer IWtn, Welücb\'jFání, Varga Magda, Tnkttr Maríaka, Kotnlóiay Ilona. Köwrernfi-köd5U : Hawiíspungef Uo, Dr. Beaeák Fe-reoca, Blau Lajoa, Faitaj Lajoa. Italok csarnoka. FeJilgyelŐ hölgyek!: íúdubáoeaky La-jo-sné, Eoaenberg Iiraeliié. Áruioők: Mor gaubeeear Unívjua, Ollón Fáni, Svaetite Margit, SvaeüU Árpádjn, klimit Anna, Wie-W Anna KöaremfikOdők: Lövik Kde Oiiop Imre, Töttösy Béla 8ebeatény Lajoi. Különfélék irudáje. Felflgtelő hölgyek.Knaura lioIdiiKárué, Fridecaky ^lormina,\' Áruanők : Rio Ilon, Wei&z Irén jEperjeaay Gizella, Kngel Malrina, Tomc-áayt Niua, WágueT Araoka, íitígritt QizeUs. Közreműködők: [Dr. P6»f»j SAodor, Dr. Tabolj O/aU, Dr. OrOahut Jés^ Webor [Károly. Vírágok. iFelögyelS hSlgyok: Plifcál Ferenmsné, Knr«ch-|ner ignáoaoé. Árutnők p Kováoe Etelka^ (probflfti Malrina, Darás* Margit, Wolbetm Fáanl, Englioder Ceeilia, liaán Margit. uUzramfksMk: Pataky Andor, Dr. Weai pUigiiioüd, Üeííoí Qutiman Lázár, Fr«ylor Adolf.
— 3íyllváa*a kéaiiaft Aa Ágai ! leloli^áz alkalmával kCvotkesS arak voltak blVeeek falQlfíaatiii: Dr. Fáraak Láwlé 4 frt 40 krt, Fírehcr Sándor 40 krt, GeUai Qaimaaa Vilmae 5 irtot, Dr. Praasbarger jlakab 6 í\'tot, N. M. 40 k.t, H. H. 40 kf. il. If. >0 krt Fogadiák ■audaaao oomee-pka MiakozAk lagAeatatább ée iegmalegabb kMtMiAslut I. M.-Kaaizaai karaikedo if-■k\' Oaaépaé agjrlata.
| A magy-kamlaaal öakéataz t&z
Íé^gylat augoastaa 15 én fogja megtartani taldviieuUilMt. A meghívók már zaátkfll-tteic valamennyi hazai tüzoltófgyfotbcz, áb záealó felavatáai Ünnepélynek program inja ía m^gá lapittatott. — Mind a meghirót, laiat a piogrammot lapunk egyik közelebb) aUui^baa kAzleadjak.
— IdIJárának az atoUó nfpok-baa javalt. Az idd mtwl dorillt é» meleg, ttMtér felváltva aaelaz. Vajha ne lenne okunk auMKkodoi a jövő háoanban a fagy miatt. Qazdáiak ivek óta miadif ftlaek a májún*. léi ái nem minden ok nélkfll*
— («yáa*hir.) Betteihelm^Márkuz flLlyi lakoz 46 .évei korában maghalt, Ta> ■etéza ma (pénteken) délután nagy rfMvét-ttl larUlott meg.
— (Hfaiea) Jaeger Ferencx, m.k. ttMtatiaal a aé 20-áa vezette o tárlioa a kad*
éz uifivelt Diineh-ieiu Ilka k\'nz—zon) L A úatal házatoknak 6«sűitéa gratalálva aa éjei uljáiiM minden zaerenezit kivánonk.
— Kzlakáx épilét. A ajitrai ál-láfidé rzinkáa épitéaéra vagy két évig tervez* gittek eredmény nélkül, inig végre meghittek Voyta Adolf műépitézzt a pápai éz zoia-iiiri zzinbáaak tarvei bemutatáaa végett. Btek annyira megtetaaettek aa ottani bízott-•ágnak, hogy Voylát azonnal megtnalák a riaiatez munkatervek elkézaitézévej, melyek a napokban már atra iz indultak, hogy aa ávlejté* még a ké végén BMgtörtéahaa^k, naatta májuz (rfejée hocaá akaraak fogni aa éai\'.ézlms é« még aa évben bevégezel.
— Letoaféa 1882. april bé 18 Ma már kMeégtelen eoaatatálbaté, hogy a f. y t ft —12\'*k« kOzii viradóra baálloU fagy te|aezwa károkat okozott vidékOakOn, éa b\' kéfábiii fagytál még menten maradt korábban ér8 »*\'tWftH\\ik ItajiáMÜ iz egézaan m«g» eiaaNadKek. A lakaté azéllfikOa ieliel még egy kíe remény ttsk ha aaatán több eaapéa e4«a énlé, ámbár az iz aokat zteavedeU, zöt adpf a ^piagazabb bagjakaa aem maradt Metetiea. — 1 év éta már oly znlyoz éveink Mr»*k * bartarméira aéava, mint ha moat
aa«i «• akaraa többé aaámankra bor ffr-dl Umí; p«dig aa kéMai 0 ^vadalam fiirráMifikat t
— uLatzaylrll írja t lavala afek: Kadve. veMiégtak volt Myé bé II áa. Lak; Ibialéf ar 6 a^ltéaéga ^jöW boa«á®k UtMifáre baaiaaal T*<t«ay BéU kkr. ItVMáki béré kUrelébaa. Izmeréaatt amláiiiiin gbédza -ámeaabb étUti ff HJ*1* * eteti él bmart fihpífla J«Má Mréljri ^réabíré araál vak. M
* jd üdv — da aa mégfc nyomott
viNt Mbdeaki A|Uva, ban a ............. ■,
bab rlmmtk agjféa eewiaaak vklé
kézbet, hanem za«gjéakat k Délaiáa 4-6 ém km Leiaafa aadvlw MlMÉp a l%ÍÍ Ikatvtaaéfkbai eg/eaal u Zabál öyala
Ofjrvéd teaaiéae mzllett myatte < «EbéÍ kwulMiiliitl, kiá]a\'ili miazariat Lataaya nma^véraa kbilWiaige hálájának « Uezlalatéaek adéját kötalezeégéaak tartja leréai aaoe eMbtytbetatleo múltért, a melyből i nriltéeéga oaak valódi baaaé tieatelatre éz öaaéztakp zaereteire tanította Mf iameröaak. Ee bír érái, tadjz bogy 8 méítézágának «U< léntetézéUu c*ak a íogoaalt érdem mag|a» (aJnuMéjái találja, da nem litkolbatja et aaoa benz£ fl^dzlmat. melyet előidéz távo-záza aaoa kedfee egy énnek, kinek páratlan modora, éa ritka aairjóaéga oly mélyen aaiveinkbe vézta emHkét, bogy az Or ö k k é „ kitörüUietlen betűkkel leaa fél írre atb. 0 méltóaága aaivélyez éz érzékeny azavakban ködzönto meg a aftldötmég^Uaa* telgeeéi é< a mi a tizatalgé kUldüMg leg-azeob jutalma rolt, az aem volt pAa mint 6 •dWadgáoak azon lakötateaé igééete, bogy „minden évben egyszer elfog jönni $atenyére izaierfaeibee-* Adjon aa Után eok ^y aamaa keblű kazafit aamaetfloknek.
— Melyre Iztéikfdéa. A aoprooi keraakadalmi éa iparkamra ktlönöaen érde-, keaeé kiván|a tenni 1881-flikÍ ÍSjalent^ét « babaté tárgyaiba alá Óhajtja venni a kértl-let nyomás iparát. Eoiéíbdl a kertilet nyom-datitlajdonoMÚl felkéri, bogy a a köveik azé kérdéaebre laielatat adjoo t a) Miként van nyomdája béreadezve, miné gépek állanak nifiködézbeu, hány. munkáét foglalkoatat, a mi • z«-k jét\'zgoa bére? — p) Melyek nyomdája ÍSbb Urmékai, nyomatnak e benne ujtégek, tan- éa aaaklapok z mik ezek czi-mai. a) M\'íiiuyi\' nyare anyzg kaaználtat|k el nyonioájikban, aeveaataaaa mennvi paniroa, nyomdatf*i(ék, bolti »at,, a | honnét azé|Utta-tik ezan juiyag fSként ? d) Milyen a nyomdaipar álláaa általában, nevaaetezan. mely körQlméavok tizzónyok hatnak, kártékonyán annak felvirágtAaárai • mi módon lehetne a létező bajokon legitenL
Irodalom.
hb ks*»a mtnk wimWMk tá kiflatiá faiZf kMjtkarMkűáaikw Rifjr-Izaiiaáa
— Keantk Lajaa izületéia BO., irói éa nolitikai taiködéee bO. érfordulója alkalmából Haláén látván alőnyÖeen iimert fSvároei könyv* éz mfikép kiadó által tervezett „Emlék-Album11 tábláii kéazitéaével Mor-zeányí Józief kiváló diaamS^éea biaatván meg, annak lejrátát a kÖvelkaaSkben adhatjuk: Az Album 60(45 eeutimeteij Dagyiághau, fe-bér bock cbagrmból kéezQl dúi tűzi uranjo-záMaJ, zoutáooaoaoit zarkókkal, ozerfa-\' éa babér komoru, izintén Utai aranyosáé, ezüi-tözéa éz úmánoz-munka, középen felül Mz-gyarocaaág ezimere, alatta as ajánló felirat, végfll ailégoriktu emblomej mind azok a munkák, mint már a fSvaroei lapok i« je-laatatték, a vert, véeett éz eizalirosott munkák remekei loomek. Aa Album eM lapját pompáz vtzfaetméuy képeaendi Bákoey Mán* dor akadmniai foatflművéazQnktíil. A kjjjrét-kezó lapok a faliratot éz Koaeatíi Lajoa tiaa-telöiuek névsorát tartalmazzák. — A kfeyv-kötö munkát Gallér Józaef elfinyöaen iamert fövároai könyvkötő kéeuíi. Tehát az A|bum a valódi magyar ipar éa mfivéazet roraekét fogja képesni. Aláiráaoka* még folyváat elfogad Haláaz látván (Budapézt VII. kerened at 32. as.) As Album kiützégeire minden aláíró 30 krajoaért fizet, melyéirt annak idejében megkzpja a festmény kiaeinyitett má-zolatát ée az Album feliratának azö.vegét uvMBt^táaban As aláiráeok megyék éa kto-aégek aseriut jegyeztetnek be.
—-^A „Hlllnaárl" pályanvarteznép-aaiomfi Öiazea dalai (II fttaei) mely a követ-kasö dinokat tartabnaaza: í. HogyJia aze fetzi\'oeókoly meg. 2. Hogyha piroe orozád nézem. 3. Merne kéklik a Dtna. 4. uzén-tam én a eafllö anyámnak. Jöjj ide, néaa a aaemambe. 6. Ioaa, eaicnm« kokoríoza, pa-láozinta. 7. Zöld berekben pzépan zaóL 8. Itt van aa öea. ». Tót dal. 10. „A Müimári* (Couplet) magje\'eet a HHarmónia" táreu\'at kiadézéban. A aaimlapon Blabáné mint Mi-limái i koelin ül a a hát térben a népvsinhia látásik. A füzet ára 1 írt 60 kr. Kapható fiudanazten, a társulat nemzeti aenemfike-raakadéeében (véczi-ulcza 3.) Vidéken min* den könyv- éz aeoemAkeraekedéaébeo.
— A Magyar Bagéayoaarnok 15. fOzete a kbvetkeaÖ érdeke* ée váltoaatoz tar tatommal jelent meg: A végzetei azánkézáz hamorae otbazefléae vége Balla Jánoetól. — Nagy robáj, liáltozáa Cidrnmáno Bekaiez Otíaatávtól, — IDootor Caaiillo eredeti apa-nrol regéoy Gblenieh F\'-töl Jelen ée Műit (Baja nénjetböl ford. V. Sándor.) 4 Mozaik eaim alatt banerettaaieeztó « humo-roa apróaágok.1 Végfll Aprópénz felirattal ha-moroe képek, -i- umételve pánijuk Aígnar Lajae búgó könyvkiadónknak a valóban
Íária lázra mélté vállalatát, melyet cainoa ki-llitáaa f járatlan oloaóeéga ttállett kiválóan ajánl magvaz, Mi vet lelket nameeitö ■ kelle-meaen azórakóztató tartalma. — ElÖflzatázi pénzek Algaer Lajoi budapaati könyvkerea-kedóhez rzgy Wilekena óe Waidl kiadó hivatalába (Budapeit, keronahercteg utcza 3. aa.) intéaendók. A folyóirat ára egéaa évre 6 frt, félévre I Crt Egy Iflaat ára oaak 11 kr.
1971. év a voaz> a aédroayaké
44JfiO,
Vegyes hitek.
— A távíró ríaíútlilfíjÁ. A berni nem-aatköai iroda Ibgajzbb atatieatikája zaarínt (Lux«mbttrjr, Portugál, Mon^néktó éá (kar* Ma kizárázávaiy 1879. év végén 816,691 kim. vonal l.79#^6f kim. eodronrayal tolt, mely <•4198,000 ember által lakett 490WJOOO aégyzaög kkn. fprflletfa volt attarjedve. Mec-aa érnek fÉrjkal ^jfipin* ÁiuHnakbél aSk a aagy g|Vaatarn Uiloo T«l«grzph Company" ra néavé állattak adatok readatiwéaN, nmlynak Waazlei kilotaéierre terjednek, ong Hémeioraaág n^k MM* Finaaziaotaaíg iqiü Nagyiritaa.
nia 41^11 éa Aumuia 34,626 kilométer boaaan vöoalat képM ArimatataL H Sfküart 4 ftld Öezaaa távúd^flgyét vénig a követktókben íammrtetí j lok boaaaa Tlk^OD kim., #30,800 klim az áHomáiek a aflrgönyöké tÍOJŰO,OÖO, Asewdpai lö7ft aflrgöny tofgaloatra vaaatkeaóiag kinwríté adatok állnak rtmdalkzaéera. Ez évben U-vábbittatott 90.7S99.89l aflrgöny, minden hárem emberre tehát agy ettrgöay eajk. E zflr-göayaaámból Angliára jut a legnagyobb réaz 2U* Utána következaek Németotnág 17, Franezíaorazág 16J kai atb. Aa^tijára 1879-ben 4,936.960 é^gBny s 64J. Magyaror-ezágra-2.474,471 afligönv =17| jutott, Mm-dan ey lakodra 1879-ben a 8váj^ban 911, Angliápan 709, Bellandiában 687 baa 5^1\'Dáoiáhan 499, Fraa< \' 406, Né^etormégban 857, Au> Oiazaorakágbaa 390, Magyar atb aű^öny ezlk. Ebból azoij mélttf tény konatatálható, bogy JA tatéval r— a tekíutetben épen a liz, lakett államok foglalják el zz Uliö helyet Belgiumban 4lj Wflittembergbe* 51, Némat-onwtgbao 58, Angliában 59, Auaatriiban 116, Auetrin MagyaiWaaégban 179, áUenben Spa-nyolonaáfban 1258, Norvégiáig 1303 éa Oroezorazágban 8792 négynögtl kilométer terflletre beik ecy távirdaéllodázi A föld alatti veae^kek boaaaa 1879- évi vwén 5411, a tengar alattiaké pedig 8772 küoáatar volt. A hivajaloz oiznák etaiwstika ikeittnt 1880-banla távirdaáfloméaok aaáméaák aránya a legfilutoaabb európai államok jakpeaágáhos a következő veit: Mémetorzzágb^n 4180, Fraoeziaorazágban flOOO, Ángljábkn 6430, Auzzlriihan 8670, OlazsortaágUj 12,240, Magyarorzségo* 16,790 atb, elTénbjm Oroiz-omségban 37,860 éa 8paayoloraigbko 46340 laköara eeett eg) egy távirdaálloniá*.
— OytrmékrabLu Tnuivvrxkt. Magy laltfloézt keltett Temtevárott a Maief külvárosban egy, mát évek óta nem uiiéntgyer-mekrabláa. A aóhivaul egvik aaélgájának megbetegedett hat éve« fiacskája al mivel a betegiég ragadóé volt, bárom éjrei leányét rokonainak gondríaeléeére bista. Ezek gond-iái. íz vjzelték, a mennyiben napokban akia lejtoy, Híre aenld aem vígyásoti magában őgyelgeu zz utozákon éa nem [éti vímza. Kérették utcsákon, alakon, játzzphélyea, de hiábz! Jelentézt tettek a raodMgaéL mely nyombaa megkelte a nyomozáa\'. Néhány ór* maira egy íaigétaraaetonyt pogtak al a gyár kulváróiban, ki hátán egy aeAban egy leánykát! csipelt. Dnigovaite f9kzp|táav kihúzta a gyermeket éá nevét kérdnsv. Á czi-gányazzaóny makaónál állította, hogy a gyer mek az Ové, míg nem a rendSrzég előtt, midiin a leányka átyjal is megjolcni, az ^rabolt kiz irány így kiáltott fel: ÜApa, itt vagyok lj* A mapaa^ditott gyerníéket «a-leinek,, a cziginyazwonyt pedig á íökapi-táayaágnak asolkálUtták át Ai a kérdéa, bogy a esigánTzaasonyok, kik ugyti bőven megvannak áldva magsatokkal, fmit cainál-nak aa elrablott | gyermekekkel ?| Némelyek aat \'állítják, kogjf a gyermektelen Lásaapá-rokiak adják el! de j ez nem aa; igazi. Es-e)8U mintegy 20| évvel aa úgynevezett sör-liáa&aorban egy agg esigánynö flldthélt a fia alatt, karján egy kia gyermekkel, a ki mód nélkül j^ga\'ottnmindenki megzaan vediJ gyermekét fez z ki o«ak teljet dobott a bauvánák. A rendőrzég (elltt azonban nagyon ielttmt as örököe urán kocái, be kizérte a eaigánvanmonyt a gyermekkel egy Itt Megvizzgilták a gyermenetl 1 telje leu egéaHégeenek, épnek találtikj kéaflob midőn levoikóztelték, látták, hogy a kiaded háta aebekkel ván borítva. Egy pelyre egy piezlny nyilánál biijó fél dlóliém {volt ra-gazstva a midőn Jeat I a gyermek iratáról eltávolították, egy kerbaatea pók máiaott al6. Moat máf rájöttek zz örököa jajgbtáa kútfőiévé: a Ozigányazazouv a gyomokat koldu Iáéra hazkoélta fél « hogy fplytop airánko-xáara bírja, alkamaála aa enlitejt lortarái. A banyát fegybákbfllitetéare ítélték, la gyermeket egv ideig ápolták, mignenj zplloi kitudódtak. A gyel-iutík egy aaakalbáli lakóa elrablott paoakájá vélt.
— jbnarMjMmzon. New-Yprli lapok agy rendnivfllije«i,j Jonaa Jamz navfl am-berröl teaznek ^anűltéet, ki ertimutotványzival as egéza jUnio oabdálatát kivivta 1 magánok, ugy hagy minde n k í pz ak az „erői Jánoi1 vágy * „jiyugat Sámzoajar névan ta-méri. flalllatéeéra nézve avéd a 22 vea korában jött Amerikában, hol már [31 év óta lakik. SsárgahjDal éa igyekezeta folvli u Bor no éz Haiailyn gWtíágokban 400 ab- > földet eserzett magáuak. Ereje ée kitartla. bámo-latoa, 1898 ban aa által lett lúreai \' »gy 11-linoizból gyalog méut Kaliforniábá 1 a mellett egy tkrgoimakn élelmi aznrét; Ji magává hordoiu. 106 nap alatt tetté meg ea utat, Kaliforniában egyike volt a Je ;iöbb «i-kerrel doláoaó arányoioknak. Nzpojiti 10—10 dollárt karaaalt magáuak 1 aranypoTzI lelt eraaénynyél tért faaamán ée New-ffi rkon át elóbbi haaájába Illinoiaha viaaza. i- ErÖzeé-
Íéröl kell* tanneégot aaolgáltat a lt( vetkező ét eaet: Egyezer iagy tehén nyalji| baaflp-padt agy koeaárbk i két ló aam jo t képea aat onnan kihúzni, míg Jonaa Jams azarvá-náS fogva egéez könnyen klmenteiu as Allatot a táoczárbél. Egy méz a|k4loramal egy izén át aaekerio^ melyet bárón leien volt W aárbdl (kíbuzni, egy mi ki. Jelenig 65 étaz, egéizaégea röa areaazái. A vállilkotók már aaOr megkináhákla legfényesebb kel, záoa feltétel matt, hogy mk BarkuleztH motoeathaazák, dé 6 két magveiéeafl oLmtatta vizaaa. i I - l>L|hin dynWa 6-án q bi uja tudóiliónk K roppant i i», Wljlt égy éégiredmmvébéa válé| fcaa Meméty. Tírlibjd Jánemé, ézült raioh Már iá 18 é«U aaaári lako«n beréadult wkéré a Imlvtakeq lyalmákt WtáéáHaaddf ttéger Hamu rffbah m akedÖ-néi 4 röf kelmét ÍJ kr. értákbaa ki éa ed-
aaasen-
e, pénzt
b ó klp-ngl húzott « mt vö-jtti m talán kji olatok-
| z«Íkofi n(ndegyi-
Kv iaárban wito Uágott
0U1 trő^l\'
réa t Uhr-ityauaa
kndatt,! de midin a vételárt kifizette volna, a kelm#t karpéa aaákilhz dögöt t mmí & vozai akart a zátartél, a kereaked^t moh baa egy leányka igyilmaalatta áteNecd4i, bogy ajf aaaaeay valamit a aaákjába dagett-Erre ef laanoay mákját kifordíUHták a az aldagott kelme abbéi iaépett eiékargk. tfegy akart-e a nfl fiseüó máúgoaaa, a takimgt ben etfgnaék a vélemények, «*akannyi tgaz bogy afiBÍSt a kéénél tavi paadarkápiár k kiiérte ja Wárazká^oa, qtköabaa miaÉt berki ifllat&eégflbek áilitváa. A biró*ág etftt a nő beiazaane bflnöa voltát a a biróeág által lennek kflvatkzetében a 75 kr. m«gtáhtáa éa a anagénfak péaatárába fizetendő I frt péoz-birzágmui manurztaltatott el, da esen Y frpi nan brváa lefizetni, egy órai ávkÉMMola börtönbo kkértaUtt; «íig töltött ott 9—10 perötet^ midén jótállói keraatak réaaére, fle szomorú látvány terfllja börlöa kinyiték elé, — na aaezony köténynél fogva flggve lóg-gott a börtön ablakán ejt vázán, rögtön levágták de már oaak életnélkuli tatom poflaéz-radváava fe^fldt a magdöbbent » omdÚátít temérdek oóaftöaflnaég elé. Hibetfileg aUé-gyen vitte a martnoéétlen nőt az ksdntu tett elkövetésére 1
4- Ea/lop* kSnitytfműtége. t. hó lO-«i
eate 6 íéa 7 éra közt fndalt él Kjssap4Í \'{-írja a _K. éa V.* — i Psressnyéba Brosuo-vtes Sándor,! Mátyás nevfl 10 éves fiávsl, as eliudul^e előtt a fehér • bárányhoz czioWt veudégjkíben megiUakj egy liter bort, n^inol a fia annyit ívott, bogy tántorogva tnáuluk bas|űelé; az istyja azonban józan volt, igáz, bogy Uavas wö esett az éjjel és kát fok ii-deg vopt, mégiz a fent nevezett időben a m-roe végén levő fent irt jéa ezimzett vendéglőéi alig l&erca UTolzágnj a kis 10 évaa Máiyáat lagy va találták, de oikopAf Ag atyja eanljii éjfélkor jött viassa nevezett va^égKbe segélyt kérni, kogy a kis fiát, kit kőit talált m^lsgy va dé ínég éL segitaék behinti, mire a aegitaég kiment, már a kis Mátyés csak ugyan [megfagyott Behozták a lent, cximzeit vendégJőbe, U»1 a veodéglás nevaarae kbviezj Károly ar olé ügyei éz íáradhatUn esorgalommal próbálta as életmentééi kísérletet, knig aá orvosi aegély megérkaaejt, hogy báraulyjik bataaitott egéssségflgyit Ick-tonáaak k bsbsOlstérai vállott votaa. A vároai máaodorvoa azonnal a helyazinén ■■gjsisnt, da mii osaki a halált eonatalálbatta, Mt mentáer&l aaój sem lőhetett, mire n fonlj vt orvos á haloUas kamarába szállíttatta a reggél a fároekaLitáoynák jelentést tett, ki ía a [gyanús Imláleaetet mint vétkes gondatlanságot a kir. jkásbiró lég az orvos lörv^oy

én délután 2 ón kér iz otvoai viz«gálatbél 1 gyermek ittas
áliá-
saéki booczokűot 1 aéakösÍltette,-bol is 1 kitűnt, hogy k fent i: pótban fagyott meg.
A gyógwurén ll^vsWlas. Sst-Pétéijrir •gyík I gyógyszertárában nemrég tévedtak egy gvógysseí slkésáitésébian, s a távsttis megöltl egy gyermeket, a kicsi hije, hogjj ijz
.L.. ÍJ 11J___it - -
onros élete is] áldozat Unczk« a Nilfe>laj-U ejyévea, broünthitisl rendelt valamit, mai pj-amai) pézsma és
m»m lett Dr. Dé kórház orvosa égy saenvedő gyermakóm ek elemei chinin \' (p gnzc. Másnap reggél
jő boatá a géiarmak jatyfa, ,bogv a kia teg, miután ^gy kávéskanálnyit a gyó»-szerből bevett elveeziette öntudatát, s rufá-balt DoliUaaL mitttán hallotta as atyáim, bogy 4 gyógtaser minő Ivóit, z viuisaeiiilé-kezelt arra, a\' mit repde|t, aat moodá, hogy a halált az <rvoaiágl elöl nem idézhette, lég-folobb a balásésatat elóidW baj OsszsssaatMt a gyógjyaaer pavevésénekj időjével, nzavaiasa bizooységául,j hogy a leéujtott atyát még-gjőzze, a megmaradt gvógvzzert inajdném egéesan kiitt^, meginutatabdé, hogy abban sommi mérgeaé ninoaen, 4- atrz termésasu-ann nem COomH, hogy a Wyógysaer tárbaaí ■ tévedhettek. Ub nobáoy pillanat múlva raltá ij» mutatkoztak a mérgezés jslei; elszédülj, ösaneesbtt, ue aaerenoaérf rögtön hevem Ijányt |a; as mffhivott orvpaj a kQiaŐ jelijií ségek rögtön rávezették arta, hogy itt man> phiuainórgBiífcmal áll szemoeil és aok láraifl-éág után sikaralt kartársa {fenyegetett élwját megmenteni.] Kiderült aatán, (hogy a. gyógyj-szfírtárhan ajibél támadt al tévődéi, hogyí a éaórt Uóasifő! segéd a dr* jDblittkj chimm Rendelvénye méllstt egy mAuk gyógyizertié késsitatt, melybe erős mórpttiiim adagotk^ll (elí adnia bör UlA fbaskaodH^e, a igy cA rélte el a oblamt a morphiummal.
4 A tóoüor ér fmti Neu> Ycrtínm. rí<tw-Yprk Islenlsg négy dtv iutésményiuM bír, mélyek mindegyike kiváló helyét fofeT ltu ai á tisenkllencásdik azázsd vivmáaysir nak lártéuetében. Eeok a követkaaők: i á tejdféWtti tasutak, s te!eaf«>kálósat áltskj ]nos sltalmaaáaa, a villamos] világilás ésjá :kí)zppn11 ffltés intlziriéuye. H ÁlvllMaos vilátfitás már eddig bét alak bén tett oagv hódításokat; adni ivftny (saéítj Vássaőlfkel tald világítás), amák a terek- M mint falsé* {fneádeocenz-) 1
lámpák lakházaU megviligitáiára. Aa atóbbi rsndazer alkal] HikzáíJ czéljából jelenleg kMponti állomul ratodeaaak be Hew Yorkban 12 Bdi^aJKM nagy dynamo-elektrikai géppal, melyek 2200 lóerőt jvassnsk igény ne. Á mi a köapoiM féltést lleti, jak Nsv-Vork állám egyik klsaUU virosáMo már néhány év éta a legsaeln iwanw van alkslmasásban, most pedig má-i gflban psw^York városában hönoaitják ma enen Intéameny^ még nedig óriási terjedj lejralwnL\' A kaüánbás UOO láb magas, 4 fm^j latbői Ali mwyeknek ktindegjjikébea IC kaH lao vai felállítva. E 04 katlan öasam gfs ereje, mint! maadják | nem keveeabb mint 11,000 lóerőt képviaall E kakaókból aagfe-! ImL eéövakbe beosátják a gőat, hogr aljrálaszzaák a ; leosapódott vizet a gőatíl mire aa trtdbbi az 6 tintái ítóbe jut, md írek kM nMtd 10 MvaUklM, agy pedik 24 hflvjklyknyl lltmérfvel bií A esövekjt némsa ia aaábassibarkitatok által védi! a kp k|sagétjséss[ éllek. Ugjr a gflát, mint a M»
esapódbtt askua, he)
* fisat löaésra,
axt\'douyok /
aa >sgfas
lakhá
aésra, a göat pedig »
Imitáaára alkalnmasák
H-f 1 W
— isf^jílar Megrendítl dráma folyt k a napokban a Jéaaefiái isbaa WaÜf Albert badmstí aefll. 29 évaa flAkn ni 11 apaaí egyttt lakott aiaitsks aayffcvaL Tamp eate mSajsta anyja épaa várta, bogy kati karesosényét1 hazavigye, de mimbiw fia ssdg 7 órakar ás^aérksnmt basa, kiraaéaéra naonH a köasÜ kpmamákhaa. Egyikben m«g k találta pajtásasrai, boros üveg közt a a fin állítása ssorínt, íeim anyja lefllt aaeflé ée agy Itt aasgittak My btar bort, aaatán saé-pen hazamentek. In Ml 9 érakor történt A fia népen levetklaátt s Ufckldi. - Ekkor azaabaa meitelm anyja elkezdte korbakű, <| szidni isaákaaaága miatt s bogy miért nem jött előbb haza, jmajd ágyához ment ée in-
Jét tépni kaadú. : A fin oaítHotta mostoháját, e es — valóaánükg a bortél fséberflve— még dflhösebb Mk, felkapott egy bakát a azzal fiát kétmer aaagfltötaa, da aam ejtett rajta salyozabb ajktáat. Ekkor a fiat elhagyta türelme, leugrottja ágyról s dulakodni kes-datt mostokájávzl, miközben a lámpát la- . fltölték as asatnleól. A fia káesavaris a bal- f tát az aaaooav ktaébŐl s a áttétben felé aa- j hintett Egy böqpeba jfaft mkoltás a egyss-bauás követte a végaetea esapiat, a nő nyak-■írta találva sliárflh a padosaién — s azonnal meghalt A ifik még két csapást mért testére a isjsiédsL — A keletkezett Bajra a saonmsédek özézefuíottak e látva a borzasztó esetet, raadCrért küldtek — ! A gyilkos fia a saobábao nyugodton sétáit fel éi -alá. As orvoe megvívgálts a bolttea- \' tet s konstatálta, j begy a nyaksmrt-esoat közepén történt solyos eaapéa folytán a csont öseaatörött mi aa agyvelőt megaértvéo, n halálnak feltétlenll be keléstt követkeanii A holttestet beszállították % Rékai kórházba:\' A tettest letartóztatták s bevitték a központra, hol neonnál kihallgatták Tattét miauén megindulás nélkül bevallotta, osak arra hivatkozott, hogy mostohája támadta meg őt először. As UMUÍkkel egy szobában lakó Dominák Mártofi\' lakales segéd ea ügyben aaíntén kiknllgnttatván, WoH Erzsébetet há» aaártoe, vaasekeüő tsrméssetflnek testi, tű fiát több ízben, minden ok nélkfll megtámadta. Wolf ÁJbartet, minthogy tattét teljesen beismerte, ma átkísérték a kir. flgyéaz séghea. •
Színészet
(V...g) Ksddeo 18-án tzínrekerült „A kornevilli hanangnk* Ezen köakadvalt-aégfl nnerettati Oerőfy társulata már a mait évbetf Is többattttötikihit adá, mindig jó anyagf éa erkölcsi siltarhf, a mi ss astén k még volt
(V...g) Ss le ír dán lÖ-én ismét njdoo* ságot láttunk! „Hadjárat a békében" a német irodalom \'egyik a jobb terméke, melyet a bécsi közönség nagy tetszéssel fogadott.. Meglehetősen mulattató darab. A zen baa aaj-aálat,\' ea eatén a közönség feltűnő kevés vala. Takáo*, AndoKy, Méaaáros éa Katassv Jaaka vitték a főszerepeket a szép összjátékukkal sok tetszet arattak. \'-»
(V.Usfltörtökön 20-án La-lkáoay Sándor uj népaaiamiva as „Árva hSsuzska* adatntt
ükén darab már eleve nagy érdeklő-[fUía keltett közönségünknél, a minek biso-nvitéka az, hogy a terem zsúfolásig megtolt. iTarmésaatas, |ho^y ily körülmények közt issioésaetak k jobb kedvvel láttak feladatuk j megoldásához.; A jfősset epvivők Oarőfyaé [és B a 10 g b ismét több szép aj dallal kad-Ivoakadtak, különösen tetanattt Balogbaak |egy dala, melyben a kanizsai leányokról szól a nóta. Já\'ékuk kifegázoélkflli vala. A n d 0 r f y isméi,, egy aj népaainmfl alakét matatétt be, sgy olmdi német .panor* soe-mélyében s terméaaetbfl alskillsával bő al-kalouU nyújtott ói kosaagáara. Némely elkallómmal kissé tákolt k, a mire egy ityaa Irnáa magában koaúkui alaknál nincsen aeflk-aég. Láng Etel és Febérváry Ottó a zaídó báaaspárt jól jeAtépeaék s náluk is aeak mérni tálaáaoak uiellőzéiét kall kérnflnk. [Lenkey földmarí azerepét. jól oldá meg. Sikerült nlnkfkat képviaalénak még S a i g 11-gati, Kováea éa aa öreg Takáaa kánai Kotassk Jaoka sstatén kedvesen látszott
Ma saombatoii „Donna Juanitn* adatik; kzen darab még tavam van amléksaatiak-jben. Ssen operettbak kellemes zenéje valamint a Sikerüli mnig és a saén kiállítás, sok élvezetet nyújtanak a nénŐaea. A fŐsaa-jrenoket Oarlfyné,! Lsokay ée Febérváry vi-
Vaeároap „mroa bagyallána0 a bétfőa végre ssinrn kenU „A hol unatkoznak,H Haméljük, hogy alboaeaaa készülés ntánsot nészeink ezen darakot a várakozásoknak insgfolalőleg fogjál játsnanL
KÖMWiíG.
— Ai A4krr 4l*i- U jéndtit-hmHmté tóműiig Bébiben — mint már táviratilag Meatettflk — 4 hé 13. tar\'á aa 28-ikvaa-lee évi kflagflllnét gróf Síaby Bdmend el-iökleto alatt A bédart igazgató által laM-fásott a jévábagvétag tudomásai vett igaz-gatóoági jaUutéébŐl következőket jegyezsttk meg t Aa 1881-dik avi üzleti eredmények fanét igen kedveaát valtak. 1880. deoa. II* 19,137 saaraŐd4s Volt érvényben ée pedig 320.144,171 frt 99 kr. biafositott tőke és 49611 frt 26 kf. ételláradék, ad 188Mma benyújtott bevalláaék öeaoeg* 11.844,015 frt flÖ kr. tőke éa Il0i4 frt életjáradék biztosi-Uáet tett. — Megköttetett 6990 saenődéé i 1.555,217 frt Ili kr. tőkévol, vagyis 1.KIJ99 frt 66 knral tfltíb mini 1880^ boa. Balálaaás,
r árt stb. által mS saareőéés 6.496,499 frt kr. tőkével jfoltl érvényen U\'fll, agy Ibv se állomttó 1068778 Grt t| knal iielkdatt. A MMoelláai állomány 1681. |eea. 31 én 782M saaioődésben 196^501,810 t 14 kr tőke Is WN frt 96 kt. járadék 1 ■eeitást mutat ái a^H 34,61*
Ws UXé,m ki 1 kr |nlá)ssHre ás 43,486 Í\\MXW irt M kr éMwm *M butuartr*. Miét míaéaa évben, e lefolytban isflsfamiésre kertUl egy t«lá|4sé eeopert,ieely -#t>hwVfl 1.409JO6 fit, TV kr kéaapána iiHÉifH ki » a telek bihkltssi ka-|MtM liiilri baetak. A Uwli^i kifiie-léve kertit owport — biateeitotl legkisebb s**ioiéeyuy#Í — (K téhiésaO saitttáe igen Mmi ináenrl volt. A nalaadésáfl •my e Matoaítottak kfat kedvező volt, • mennyibe* 744,487 irt 1 kr várt kár ellenében oaek 701,8*2 frt 17 kr. fordult elő, ehhél a viszon biztosítások levonásával a társaságra eeik 470,470 frt 95 kr. áe 118,742 fi-t % kr. a uyereniéoyrészesUMnjel biztosítottak osztályára. Eaen osztály külön mérlege az 1876—1881-ki időre 346,8^4 Irt 55 kr, nya» eménynyel sár. Az 1881 bet) bevett dijak élet- ás halálosé ti biztosítások után 2 889,699 frt 30 kf t tettek, ebből 418,861 frt 60 kr első évi dij volt. A díjtartalékok és biztosítási alapok 8.215,879 frt 6 krről 0.95(1,384 frt 80 krra emelkedtek. A túlélési csoportok vagyona 19.846,801 frt 11 krt teli. Aa ingaUanok értékéből — habár azok jövedelme a mérlegben leivel t értéknek teljesen megtelel— ia 50,000 frt leiratot!, ugy begy aa logatiaook értéke a jelenlegi mérlegben 1.560,253 frt 71 krial vaa felvéve. Aa értékpapírok értéke 9.194, 389 frtot te«, aa állampapírokra s jelzálogra adott köleeö-nők öeaaege kitett 4.183.921 frt 17 krU A nyereaaég éa vaaalaaég azáuila 255,005 frt 81 kr. uyereaéget mutat fel, ebből a mull évben külön tartalékba tett 160,000 frtboa további 75000 frt oaalollaiott, mi által ezen külön tartalék 926.000 fiira emelkedett, 5006 frt 82 kr. uj számlára elő vitetett ée 175,000 feloaalatott, a mi aa alapaaabályaaertt levonások figyelembe vételével részvényenként 130 frt osataléknak felel meg. A tartalékalap 896,7161 frt 88 krra emelkedett. Aa társalati tartalékok éa bbtoaitáai ala-k, a luléléai osoportok vagyonával együtt 748,296 frt 16 krt tettek. A támlát a lefolyt évben engedélyt seeraett Üzletkörének a poroaa királyaágra vaié kitarjsaatéséra, e működését ou 1881. jaliusban mag ia keadle. a falmaralt aaerveaéei költségek aa 1881-ki nyareeségből leírattak.
SS1
Felel fis szerkesztő : VABCiA LáJOM. Táreaaarkesatő: HOFFHAJVN HÓB.
Árfejtési hirdetmény.
Aj nagy-kanizaai izrael. hitközség tupajdonát képezd 48 m. hoeazu telken cplleildu egy emeletee bás épitéae folyó évi május 4 én délelőtt 10 órakor a hitközség hivatal helyi-eégében tartandó iráajbeli ajánlatuk illetve nyilvános szóbéli árlejtée utján kiadatni fog.
Ariejteni óhajtók feríöl oly ineg-jegyséaael értesí ttetnek, bogy az írásbeli ajánlatok f. é. május 3-áig a hitk. irodában benyújtandók, hói aa épitéei terv, a költségvetés éa ai árlejtéai feltételek bármikor meg-tekinthetők.
991 1—3 A Illik, eldlJáróéig.
500 ARANYAT
fiaetek annakj a kt
Kethe fogTlie haaanálata uián ujelag fogfájást vagy saáj-bűzt kap. 911 18—52 Ejry üveg ái^ 36 kt\'. láOTIlt: J. O. kiérd, udvari nálliió
MOdling Bécs melleit Koihe villában. Valódi mínőségbeu kapható Nagy Kaoiasán Práger Béla ur gyógyaaertárában ás mindet/ nagyobb gyógy at^riárban. Magyaror-seághaiiMuudea nagyobb fSaserkcre»kedésboo.
Hivatalos hirdetmények. II-od Árveiési hirdetmény.
Tótb Ferencz végfehajiatónak Csira János végrehajtást smujedő ellen 61 frt 40 kr. tőke ée járulékai kielégítési! ezéljából a nagy-kanizsai kir. terflleflUüta tartozó galamboki 128 aa. tjkvben f 1—2 soraaém alait Cel»«tt 181 frjtra beeaUlt, mégis a C«api 289 SS. tjkvben f 1 sorúé m alatt foglalt 221 frtra beeslllt a Csira János tulajdouát Marásabon képező ingatlanak 1882. évi májba kéI4m éa padit a gajamboki délelőtt 10 áraker, a Csapi délután |2 órakor fognak ^ kanság házánál oyilvánok árverésen eladatni.
Kikiáltási ár minikét ingatlannál a beasár, melynek lÜgtolija aa árvereaők állal a kikSidOU keséhez leteéudŐ.
Vevő kötetes a véfélárt károm egyenlf réaaletbsa éa pedic aa élsot aa árverés jog-•rlrs enMlke4áséMl I hónap, a másodikat 2 kénen, a bermaiikat 9 |4ssp alatt f| ka* mátokkal Is is*ai.
Aa árvefáai W létetek a hivatalos érák alatt a nagy kaaiaaaí kir. Ukvénysaék telek-ka«yvi eeaiáJyánál Galambok éa Gaapí köa-aég •túljáróságánál megtekinthetik.
Keit Hagr Kanizsán a kir. tOnéaf-snék Ie*ekk8ejv| hátságánál . 1999. évi aprü ké 19 lk napján.
909 l-l
18 ti saám érk. 1899. január 9-én.
Árverési hirdetmény.
A aagy-kanieeai kjf. törvényszék, mint Ulekköuyvi hatóság récéről közhirfé léte-tik, ! hogy a Dél-JUlái Takarékpénztár rész vénjtársaaág végrehajtatónak, Ác* Razi kar-eseayi lakóé k. k. árva, mint elltek |Acs W-halyné OrökOaa képviseletében Pali Jéxaef nagy radai Iakós végrehajtást azeuvedő ellen IMI frt tőke, euqek 1878. mércaius 10-től 81 liamaija 86 f^t 79 kr. per, 6 frt 85 kr. vág^shajtáa kémlmi, 11 frt 98 kr. árverés kénimi iránti Otyébea a kereosenyi 219. tstikvbeo. A ^ h aor 660 hm. alatt felvett váltság köteles 659 frtra beosalt ingatlan as 1881. évi juaiue hó 16. napján délelőtt 10 órakpr, mint egyszeres határidő bee a kerecsent! községnek házánál megtartandó nyilvános árverésen követkaaő Zeitéleiek alatt eladatni fog, u. m.:
- 1-szOr. Kikiáltási ár a fennebb kilett beosár, melyen álul as első árveréskor az ingatlan a beeaásion alul is ai fog adatni.
2 or. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becsárámik 10|, vagyis 65 frt 90 kr. készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezékei letenni; aa árvoréisi feltételek ja hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi törvépyaxéknél éa a kerecaenyi közaégi bíró házánál megtekiatbetők. I
jKir. törvsaák, mint lelekkvi hatóság. Nagj\'-Kanizsán 1882. január hó 81. napján
i OÓZUNY FERKMCZ
J Ur. ttrtsstti KlaSklivliriUs.
VIEBER KÁKOLY
kir. Wvsséki jtgysá.
988 «4
legnagyobb lootosaágu
mindenkinek
Irié^vfe. 987 3-p
Dr. Whlta-aek egyedül valódi szenivize Ehr karét] Traugoltoi, 6rassl raiieakaekbaa TpÖ-rllgiában, mély Í82:!. óta vilá^hirO 1
Ugyahez Ovegekúu k|i| bátó á 1 írt Prakar Bein gyayysiertarában Magy-Kiniaaáií
jCaakia Dr. Whiife |valódi szem vize |té i-essélt. Más nem. [
e vélkivon^jék : El.rhsrdt. T. urnák : Van aserenosám é rtasiteni, bogy aa ön Dr. Whili-íéle siemviae fiamnál,] ki heves skinfoloua alein gyuladákI
szemeire
ftilUm
I éyí
saenvédett, igen ló ^aolgálatákat tbtt. (köveik, lendeléaj Ki) .OausMg 1114 Uartner Károly | llorla. További : Mii bekem az Ön hitík Dr Whilá-féle azem^iae Segilett (kOvetkj! reuilelós) Minrbenwjde 95 4 80. Arich.
Titkos bltegségek
uiiíjden ntnhjál, ncáikBlbulpn u Is*férj lóaén aiadsaésaiS luiölmjnlé. aSkoét fskérfslyast aMlsta aS^lstásslvt. «x \'el^jsu-j fSli férfierőt, taBis;sllj(r Mitasttssa mellett alaassaa gjitjU Specialista
Dr. Pápay,
leirsnás nrasijr ér4nsssherv«nina| tUatelotbíÜ me^el Tervss, Badspest, ko-lepéslHlt ö. Ulájí .A nemzeti »iii|IUt at-llcii^ Mnj — Hsadéi Sjif H sstvs 7-tSfaif leéélllec U.ilMir.dda UUgusk 1tU|0u v»n nsU. | \' I f70 n

OOOOOOoOtOOOOOOO
907(1
érü. decaenb. 28-áe
9754—6 BUDApEöp
TD"u.tox-ipsLr-táLrs\'SLS
Badspsst, Erisébfilér 1. aa. éa (IriŐ^tcsa 9. aa.
Aszfaloft é« kárpitom butoroh
salat ktitsitafaj a Isgobb sajsgbél. liutia uon sltiSabsl frunrtjuk. buf j mgr osasain aisllett a Isgkisébb sjsrsMngfsl Birgr\'«(f<^pk. bvfy etálul vsiéiak tujni ftjioylUili u aifNiliU maakássiakat letább la ísglstkvsUikassnk, cuk aelid Léaitnisuy& bátorok Antit ajanljuk /
19 CklíAa, palit diuís 8 frttéi.;
t i* i 86 \' N p
-\' ijjefi jsaekréaj\'f „ j. IS n L
1 mesdd ssskréují ^ 11 „ |
1 Knww, aafsatz 12 s»siu. poll-
r toros tíiofn j F 84 „ f
1 comoIL ttikórrsl, diúís, jhiI. 30 „ >
1 mlon sastal, L „ lt a L
1 Íróasztal L* „ 14 I
1 BtofSra L „ 5 . p
1 Kaaajv, S ssék ripsbil 45 » |
1 a.asnt, 8 (satsh 4 Ubuurct jat*
■sAfstbSI 76 írttol Lj
] Ksasié. 8 asfy, 4 kiesi ísutsü
rabsIaiMI [ ISO
I Kaasés, t a*gj, 4 ticsi fsntslll
sal/eisiavet 180
I IsnspS S asgy, 4 kísfsuteill fsra-
>»tt ílketaiij, \' 188
1 Kaasia 8 nsg/, 4 kis (saMill fuV
colt alkotta, stíaaél 180 ,
1 Kasaae. .2 nagy. 4 kicsi faalsill fsrsgátt, boarst siávst 180
Legfinomabb hmU- 4$ tlidlS Itrtm imménUtk télgf »nyj iiifAóV ealaminl Lyul-bulorOlI ItfmmpM talajúikban. Árjtffiiksi illutlráha twyy»o éi bérmtulte küldik.. Vidiki mcgrtndclcnk ;|0"/oj/a/J mtlltil ssséSsMtel*
■t mL, Ctsiags Ii* 1*1,
1tt
Értesítés.
986 2—4
A nagy-kanizsai kereskedik éa iparoaok tisztelettel jelentik a n.lé. közönségnek, bogy saját, valamint aogédeiMj éa tauónézaik, kényelme — és ez utóbbiak^ (iskoláztatása czéljából, a taaár és ünnepnapi nyugaljun létesitésére egyesültek, ennek következtében f. é. minden
áprll 80. keidbe
Vttsúr- és ünnepnapokon délutd; az üzleti helyiségeket zárva tartják,
Ezen elhatározást azon kéréssel közöljük a n. é. közönséggel, hegy netáni vásárlásait vagy megrendeléaei^ vasár ée Ünnepnapokon délig eszközölni méltóztassék, i teljes tisztelettel
A íiiigy-jkauij/Bal kereskedők é» Ipurosok;
tkvj 1881.
Arveréii birdemény.
| A na^rkanizsai kir. IdrvéoyXék telek-köavvi osztályi -részéről kösiirré létetik, hogy Zelame^^ öaasoaitett árvatára *égrs hajúnak Blaakévíoa József végrelisltáat asen-vedo lelenyeí lákjós ellen 339 árt 91 kr. téke, IH79. ári decaemmr hó 31. náp}áéél)áró 7| kamatok a féléténkiut lejárt kanja ok 7| késedelmi kamataL 18 frt 75 kii. ni-, 28 írt 24 .jer/ végrehajtási 18 frt jelenlegi, a még felnjerUlendfi kpllaégek iránti végrehajtási ügyében á fent neveseit kir. lvezér területéhez tartozó (lebenyei 155 tlgttvb« i 211 líránk a.: Blaskoyics József tuUjlonáal felvett, váltság köteles tarteaékkal 900 frtra becsült,) 1882. év| május hó 24. .nabjáo délelőtt 10 órákor Letenyén a kWrf házánál meg tartandó nyilvános árverésen! eladatni íog.
Kikiáltási |ár a fentebb kitett becsár.
Áre vérezni kiváaók tartoloald a beeaár 109-át készpénzben, vagy óvaUékképea pa-pírban a kiküldött kezéhez ietetani.I
Véví kötelea a vételárt bírom egyenlő részletben, még pedig aa elaötj az | elaöt az árveréa jogerőre emelkedésétől kaáiáitva egy hónap alatt, a másikat ugyanattól |1 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól p hójnap alatt, minden egy réajűat után as árierésf nápjáíól számítandó CJ kamatokkal agvtttt, aa árverési ; feltételekben meghatározóit hplyen] éa módóaatok szerint lefizetni.
Esen hirdetmény kiboaaájlásérval egy-idejajeg megállapitott árverési feltételek a hivatalos Órák alatta nkaniissj kir. lörvsaék telekvi osztályánál, a a leleoyoj község elöljáróságánál megtekinthetők. I;
Aa elrendelt árverés a (fonúrt telekjegy zököny vekben íeJjsgyaandfiJ
Aa árvertbi hirdetmény a teleikvi ba-(óságnál kiiüggpaatéa ugy LelaaVe s aszom-széuos. köaségbfn köröaéeéa kdüggeaztéa a az egyik belybUi hírlapban enyizben beik-tatá által közzé tétetik.
Magy-Kaiiiasán,. a kir. löpaaw, telk-kvi éaetályánalt 1889. évi febriár hó 8 napián tartett aléaaből.
984 1-rl
OOOOOOOIOOOOOOOO
987 1-12
f
1H80 lk évben 80.000 pnlnck. ÍHH1 ik évben 99S.OOOpalack lett elnzállltva.
s
I
A mohai AGNES-forrás
hazánk egyik legszénsavdnsabb
savanyuvize
kitüxiő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalinain alapuló bajaiban* Általában i a víz mind azon kóroknál kiváló figyelmet érdeméi, niel vekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer Biüködésének^líokozása Uvánatd|
Borral használva már is kiterjedt keldveltségnek örvend.
Fris toltesben mi|ndenkor kápható
ÉDESKÜTT L.
m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren.
Ugyizintén minden gyógyszertárb^n, fászerkereskeidésben és viendéglAkbejo.

msodk év ke ss HO.OOO patak, IM}-lk étken Mft.fOOpalaekl«aelaaáiiltvia.
■Mi

9016 (Bsásn. érk. 1881. daoaember 2táa.
ávERÉSI HIRDETMÉNY.
A nagy-kaniaaai kir. törvssék lelekkvi osztály a részér\'*! közhírré tétetik, bogy 2a-lamaoe 8sassaí|ntt árvatára végrehajtaténak Bu«a Mihály és neje végrehajtást szeneséé bánokkalgyörgyi lakosok elleni 322 frt 81 kr, töke 1880. január 1-lél iáról} kamatok a lejárt kamatuk 7{ kéeedeuai kamatai 29 frt 28 ker. per. 28 frt 97 kr. végrekajtán, —■ lBj frt 97 ki*, jelenlegi, s utég CslmerS-londö {költségek iránti végrehajtási Ügyébca, a lenti nevezett kir. törvényszék területűig tartozó bánoksalgyörgyi 66. aatkvbao Basa Mihály és neje Salamon Kati tulajdonául fölvett! I Í—3 sorsa, tartozékkal 186 frtra beosfllj ingatlanok együtt, f ] sorsa. 90 Írtra, f 2 sörsa. 68 frtra, — f 3 sorsa. 24 frtn, f 4 aorsa. 62 frtra beostlt ingatlanok kfllsa 1882. évi május hé 14.\' napján délelőtt 18 órakoij Bánokszentgyörgyön a község kásánál mégtartandó nyilvános árverésen eladatni
fog. I
Kikiáltási ár a lentebb kitett beceár.
Arvaraani-kiváaók tartoznak a beetár 10§-át | készpénzben, vagy óvadék képes pa-pírban a kiküldött keséhez letenni.
Yev6 kötelea a vételárt három efyealt részletben még pedig aa elaöt aa árvarés jogerőio emelkedésétől számit va 1 hónap alatt, a 2 aU ugyanattól 1 hónap alatt, a 3-at ugyanattól a hónap alatt, minden egyei részlet után aa árveréa napjától számítandó 6J kamatokkal együtt aa árvaréei íellételekbea maghaiároaoU helyen és módosatok szerint lefizet di. p \\
Kzen hirdetmény kíboosájtáüával egyidejűleg megállapitott árverési fsltátelek a hivatalos órák alatt n.-kaaiaaaí kir. törvasék tkvi osatáiyáaál, a báaokazigyfirgyi kflaség elöljáróságánál megtekinthetők.
Aa elrendelt árverés a fentirt telek jegy aékOnyvben feljegyzendő.
As árvaréei hirdetmény a telekkönyvi halóságnál kifüggesztés, ugy Bánokaztgyörgj a a szomszédos községekben körözés áa ki< függeailéa s az egyik helybeli hírlapban egy* ízben beiktatás által közzététetik. — Molnár Anna líj. Balog Sáodorná jelsálogos hitelest ismerelled örökösei i k. k. Molnár Jóaesí hiteleae résaére ugy gondnoknak Dr. T-ulwly Gyulai mint L ügyész neveztetik kL
. i Kir. trvsaák, mint telekkönyvi hatóság Nagy-Kaniaaán 1881 évi február hé S9-ik napján, ^82 l-l
Nyajtsunk kezet a szerencsének!
400,000 márka
nijiimsjl nyojt ksávsaé esetbon a aafjr Matklssrsarstts, aaly a magas ksnaéayái 1al jésiásgyva m bUtwsítva vaa.
Fisa oj ftsrrsisU sMeys abban all. bscVj Déhjúijf húnsi) Jsfolyása alatt 7 sorsolásban 47.888" QwasMMa eévsilsa Slmsslsi alá kall lertbis I ISitStj talattealk 400.809 frtayl tSejenwej, rssslsg | fd.g:
250,000 150 000.
loeuMe; 80,000] 00.000\' 40.00UI 80 000 ss.oool saaool
1 n7«r. a. m. I eyt. a ■ I njsr. s. ni. 1 ajér. a ». 1 ajéi. a. m. 8 njrijr. á a 8 int. s. m. 4 ajar. á. to. 8 ujir. á. tn. 8 nyér. á. m. 1 m.
84 nyjr. á m. _______
8 ay*. á. tn. S.oaoilM, 100
8 aysr. 4. m. 64 aysr. á. n. 8 ayer. s. ni 188 nyár, á. m. 984 aysr. i. m. 10 aysr. á. n
.8 aysr. á. a. 880 nyer. a. m.
----- 1018 ayar. a. m.
15.000,37 Q6S njw a tn.
ia.oaaOws. is-4ss mstm
l^UOO.SKyenVlnt. 800. 881 8.000Í1S4, 100, 84. Sí, |
fiOüO saao 4005 9DSfl Vao 180*1 ite 100\' sau
i, oa
0, #0
jSsea ifrnMsnk Ustl iU sorban jut klÉMselaara 118.000 bl issairtékbsa.
[A sysrsMtéaj hutátok sssrial bivatasosaa
allaplllkattk m«g.
JA isfkéaalsM elsá. aa állam alfenl Uala sluulnysreiufajliUMs a késetiHaé SsasscbekscUl 1 sgékand-ssssl 4rassaa* v.8 frt 50 kr. a. i
iwf , 77 i. i >, 7s,. „ |
t nsgM r[ t fél - SO kr.
I VsUiuenuti mscUsas m Sssasf slMigs ssíSImm vsjcy j«\'«t>ots»U»n> »«BsU sisaasl v ■ HgMyoak fneddal ssakAsSltstlh. etaieU sn|«j;u 4llsss cslmsfévet sUaWU sndsti w»> jsfjsB kspf*a tSlSak ksiAkss
A aiscraMla(<aakbss w*fk»T4uuW klvalatsa itirrvftmtak 4U a4Ult ásltélsitaSask. aiiaáaa ím Isas ufen psdl^ fctu^ifcu nSIkSl ISUJSk lésstis iHa^jksk i klvaUles kesaal Wgytakst
fA njsr»a»mj»k klflirt^s wíndenkc* psa Isesalas atlsa j4t*Uisa ssaUstl MHnlt • aks kSirsttsa MflkMéN vagy Mvaaat«% 4t4skvH j«iiikii|»k Autikria ailaása aaayakk plscaaia isaa &IMMkssrMtslliilal álul k4aka»itMlnUk
rVallslaiunknak aiMmker ke4»*«e«t • ss» teaesa sek uiaa satiaisljas i^whm kSstn [oakma ai »l»ó |4ay*r«ai4«»yask aJ
miatl tao.ooo, IWOOOO, UttO ••,48041, 40,000 Hk assltstSsk kl,
IAs ily a la^stlUnUbfc alafwa ayan* laUtaal, slét«Utb»t4lsi; aiiénHI Nihitt a Ufél&ktVb iéss«4lslr« ss—Hksliaa kersUka^ a litéli kaiSs uislt is ailaéea aMfknasi ípíi-.J alákkJés m laSswsssUe f. i. aukina lO-ike «>4i kSsveOsaai aiath»U kaakWkas laUsiil
Kautiiiana d Simon,
o válté ttilet Hamburgkan, kavasértssa 4s ataéasa alsémial allawM*^ wjsk,|*kS«iJ Nssvlaysk es ISIsslaiewlnyskas\'
U. i. köszönetünket fejezve ki eaaaaae irántünk eddig tanuaitott bizalomért, W kérjük aa ut aieoraeláanáli résavételce, -(Ötörékvésttuk ezentúl ia oda iráayaland miudknkor pontos áa saUáid szolgálat állat tisatdt érdekeltjeink teljes meaelégedéié kiéf4smalaí. Fentebbiek
919 8—6
KyoflsotoU KifoknX liulöp Upmiajdoaoaaál, Na|y[Kikaia^Uk 181(2,
33.

1 %
Nagy-Kanizsa, 1882. sztrdán, április 26-áb
IX* rvíolvam
Kiadóhivatal PWekel Fülöp köi;fkim Ulvárusháa alma. 618. mám.
fc>A8satáal ir«k: l^én évre 8 Irt. ént 4 fa Negyedév* 8 frt
Fél
HAjIA
^t+rkmtUit iro4a ÍAUaalai ukarékpéns-tár épalel 10. «. WcáfMviaéf. Hova * la* saalfteaM réssé| iUstf kfialaesécyek kakink.
Rárewiedee eeak mmri kaaakMI
"etÓBftiyek; 6 basábo* pauwr egysear 1 kr. (ttbbasOii \' Mrd stáeaál 6 kr. Bá-
MEGYEI fis HELYI ÉRDÍKÍA, POLITIKAI M KÓZGAfcDASAGI LAP.
lovalok..aaak is fogadtatnak "I: Kéaii atak viasaa aae# köld*ta#k.
A Zalamegyei Gazdasági Egyesület
MEGJELENIK HETEN Ki NT KÉTSZER 8ZER0AN (Éli IVÉN) É8 8Z0MMT0N (EGÉSZ tVUL)
A MtlaMfKyrl |8MÍ8iá|ta egye* Hírt f. 1Hh2 ik éjt május Ló l-éu dél utáni 4\'órukor Sjttlft-Egor-M/^flO saját liáu termébpn
rendes kőfcgyulóst
tart, melyre a t. tagok minél ne gyoblf számban megjeleníti kéretnek
A Közgyűlés tárgyi!;
r. Az egyesület tiéstviai\'lŐínek rofj^álaastiba. I »
2. Az igazgató választmány a!a-> kitáaa.
3. Aa egyeafllet működési tervezőiének kidolgozáiára kikQldött bt-aottaág jelentéae.
4. A folyó ügyek.
Z. Egerez^gen 1882. évi már. 28.
Árva; latráé ra. k.
Ofjrui+tS «>luai. •
80|1882. * \' ! <
Ezzel kapcsolatban 8/igetby Antal egyesületi jegyzó lemOnriáaa oly értesítéssel közöltetik, h«»g)l ámbár a fennálló alapszabályok éiMinmnn sz I egyesület jegjzóje választás slá nem esnék, a le mondás .folytán mégis] mindi nékelótt a jegyző iránti íutézkedfc t-zflksége fenn-forog;
Tekintete* Árvay István urnák a Itala megyei gazdasági egrVsület {Ígyvezetó elnökének Zala-Egeijizegen.
Tekintetes Klnftk url
A Zalamegyei gazdasági {egyesület működési tervezete kidolgozásájra kikül* dOlt bizottság a f. 1882. .évi jmárczioa bó 22-én tartott flléaébeit megjUlapitott jelentésében kifejezvén nézet éti hogy a gardasági egyesület fel lendOlésére kívánatosnak tartja, miszerint az rgyeafllrt titkárja a mezógazdáazati tudományokban elméletileg képzelt szakférfiú legyen, minthogy én okleveles Kazdász nem; vagyok, nehogy személyiségem az egyeanlet szerencsés működésének a abból folvólag e megye gazdasági állapota felvirágzásának csak legcsekélyebb akadályául szolgálhasson — mintán a fennálló alapéaabályok értelmében a jegyző válaazláa alá nem esik —1 egyesületi jegyzői hivatalomról, melyre tekintetes elnök ur e gazdasági egyesület 1878 dik évi májas hói 6 ikén tartott közgyftlése 1-só szám alatt böwrt végzésével az egyesület jegyzője [válasz* tására nyert felhatalmazásánál i fogva agyaaskkor engem meghivni snagyrsbe csBIt bizalmából kinevezni inéltóz\'atott, — frkriitetea elnök nrnak ugy a tekintet* s «-gt esttletoek tehetségeim elégtelensége eddigi szíves elnézéseért köszönetein kifejezése mellett tisztelettel lemondok, kérve tekintetea eluök arat, hogy a továbbiak iránt Intézkedni méltóztassék.
Haza fiai tisztelettel Zsla-Bgeraaegaa, 1882 évi april! 2-án.
8zttj*lhy Aniat, n. jk.*)
A császárnak a mi á császáré.
Budapest, epri! bó.
A minap, hogy Munkácsy itthon járt, olyan lelkesültséggel fogadtuk, olyan kitüntetésekben részesitettük, a minők egy fejedelemnek ia ritkán játnak réeaul. Megérdemelte. Egy Mvéez, a ki világra aaólót alkot, asáiBnt tarthat nemzete ünneplésén*. £ takíntHbea megegyezett minden magyar ejtbnr, az egéaa magyar sajté} elismerte as érdemet éa a ki*
kötelességének tartotta \'lőtte.
tűeóeág\'-! s meghajolni
Va rgyértelmű igazaág osaág után annái feltűnőbb as a megoszlás, moly egy máe nagy férfiú érdemeinek el-
*) Áffii iám án
ks m agjtáaM Mis-
*• áasmjm. mm*.
öimerése tekintetében köztünk mutatkozik. Kossuth Lajost értein, a ki 80 ik évét táltötte be a a kinek nagy munkája, a befejező harmadik kötet megjelenésével ép most kerül o {közönség kezo iközé. Kom az, liogy va Uki Kossuth egyéni és államférfiúi nagyságát tágadni: merné. Naplói a fényt, Kossuthtól a nagyságot elvitatni nem lenet. Kossuth szerepe történelmünkben sokkal nagyobb és sokkal öimertebb, semhogy az ő nagyságát bizonyítani kellene. — A nejfyjtf&es évek ifjú AfairyarorsrégÁ-nak élére áluva, legelső tényező volt amaz^ átalakulásban, mely alkotmányunkat demokratikus alapokra fektette s midőn békés fejlődésünkben megzavarva, a nemzet magát védeni kényszerült, szabadságbarezunknak ő volt intézd szelleme. És jött a száműzetés éi jött a hontalanság. S a mit Kossutu mint a magyar emi-gráczió feje lett, az politikai és társaduimi .határában föl ér italán minden előbbi szolgálataival. Hogy a magyar nemzetet ma az európai nép család testvér|tagjdnak tekintik, hogy a magyar állam fentartáaa a czivi-lizátio és hatklmi egyensúly tekin-tétéből szükaégeeikek feliamerietett: az tőleg Kossuth j éVdeme, ki nemzete Ügyében bejárta a két világ-részt és elragakló élieaszóláaával idein-csak érdeket, handm valósággal lelkesedést tudott előidézni Magyarország iránt j
Most megjelent emlékiratai az emigráeio történetét adják elő. Töf-ténetét annak a küzdelemnek, melyet a ki bujdosott hazafiak a nemzet eltiport jogainak visszaszerzése érdekében kifejtettek. Ma már más idő
|ár s nagyon sokan
ugy gon-
dolkotilak, mint hasz évvel exel^tt. De egyet minden méltányos embernek el kell ismernie. Azt^ hogy az elnyomatás napjaiban kitűnik, reményünk fennmaradását egyrészről s Magyarország mint külön állam fogalmának fennsrtáeát másrészről, az emigraoiónak selső sorban Kossuthnak köszönhetjük s hogy ennek működése nélkül aligha örvendhetnénk a mai alkotmányos állapotnak. Egy bilincsbe vert nemzetben íentartani a szabadulás reményét és égy világrészben fen tartani a meggyőződést, hogy az a nemzet a bilindseket jogtalanul viseli a ez volt az emigráció mdködéso. li működés története van megirva az Iratokban.
Nagy műj megbeeaülhetlen értékű, tudományos, de főleg nemzeti szempontból B midőb Kossuth a nagy művét béfejeate -a lollát nyolcvan éves korában letejszl, aggódva, hogy vájjon odahaza iéegértik*o még aa ő szavát, aaabad-e nekttnke hall* gatólag föltuttl kérdésre némáknak maradnunk ? yajjoft még n kik nein osztoznak Kossuth pojitikiw ^ésétoi* ben, még aaold ia valnatjáM áalvök saeriat, hogy a mit Kossuth megírty áa tőHlk idegéé, aat ik noai értették Bsef f Vájjon Íja mást nem, á láng* eesü Írót, a századok fölé emelkedő klalorikoal nem úaoilMják a benne ? kéráaaao meg |ikl: lii\'MMfW ptlUfth
Wfiittér: Petiisara 10 kr.
ési^ Zalamegyei Ügy védegylet hivatalos kft/Jónye.
entoerl aki
el magát a
ajkad magyar jvonná, bogy
II, 1 |
meietéti s ugy határop-teeodŐljre.
Afft hiszem ném kétaéjtkN
köt ilesáé^ünk Yölifp szelte alkonyán lev I 80 éves nagy fprfíut elism<*rA süat valamely láthltó jelével kir tüoietni. ÍAz academiá e részbeá kez-dev tényesuieg lépett |öK Thaly Kálmán megUtte az ajánlatot, hogy első tud )mdnyjos intézetünk válassza Kos-utl iot } tiszteleti ttgjftvá. Azonban Koautb, mihelyt érUsült a <lolog-rólj mfgkéite Thaly ti hogy ajánlatát vobja viusa. így hát a nagy .kö-zOnség, az egész nemzet az, melynek az elismerést ki kell fejezni. Több beirt bár mégis iqdult már ez irányban a mózgalom, Így p. o. — ha jó emlékszem —- Nagy-Váradon és Szombathelyen. Aranytoll átnyujtá-sával akarjuk Kossuthnak az elis.-mérés adóját leróni, - s e szerint, mint látszik — az ovácio főleg az irdt illeti, Politikai meggyőződéae tehát sénait sem akadályozhat, ho?y o mozgalomban részt vegyen.
De szégyen volna ránk nézve, ba b mozgalom il^en ligeri nagyon ia i észieges maradna - Az országnak sok oly varosa vafi, mely központja, lehtit ily mozgaloitfnsk. Budapesten talán ajs írók és mfüvészek kOre fogja az Ügyet kesébe veaui, ez azonban nen altadalyo7batja a vidék egyetlen pontjál sem, híogy a maga részéi ől icülbn is ki \'ne fejezze a lángész iránti hódolatát Abol telik gyüjt-sen< k arany tollra yagkr babérkoszo-
rú rí
W aho
gytl jteai álíirásokat, aj. kaszinók\',\' kö-egyesülotek; tfermágok disz\'ag-diplomáik kai járulhatnak ^ nem* olíauieréfchez. Nem az elöatneréa
rök zeii
jelébek pénzbeli érték
az,
mér 6a kifejezésére. A tartpzáaa van Kosautl né! többen,
lemzetneik régi irányában, s ineiinei többen, s mennél igásabb szjvveli járulunk e taitozás törlést-teáéiez, annál többet lörlesztünk
beji
mag nflkl dor
biíeli
ROttSI
B.\'
, a hói kevesebbét áldozhatnak, album ia megtesz^ a szolgálatot, ez sem menne, oeliratra kell
3 a fő, hanem >ogy iílkalmas legyen az! elis-
le.
A msiysr deli gatlo
Ajmagtar delegstio a hó 23 án tartotta IV. méjét Hayoald L boraokérsek el-to alatt. J«gysok volta(c ? Hegedűs Bán-Jelen voltak a saléikkeL A ma-Kálmán minié-
« ffi. Májláth OyOigy. kfsöi Uormáay tagjai kanv
_ ■ íSDVi N
kérmáoir résci&rél Tisia
resy Béla bár4 ( A jegystfktfnyv albi-
ncsédi Látsló.
négyes
gyaij Karmaoy terelbölt és Gr
sitáse utaii ielolfkstato igjeléterjesstése.
Ebbél luiaüljük a bhbttság bstál^satí slat, mely kOvetkasdaépon aaól: A. ssikk. A közös; kormány résséra, a dela( alsónak 1882. február P\'ikl s^öH|íMiiU3Ít luMáipsata állal msgsaavasott ayoloa millió raad civuli hadi kflltaéghaa^ a mOnsirehia dáU,\'! cMbeá éa k megszállott j területen kitört auw| atya elnyomása vágeMÍ miat readkivttli | Itaág ftraéit 21.70PMOfrtmegsjtavaa- l aáaal a nag)Mysésael,] bogy es Öasaag-^000[frt eHoitésekIépuosére.és ka-C! kásalfthárs fpidjtias^k. 4j> \'Aa\' frt aOstés aa Osaseg levonása uíáó réss iöat neot vdátüi átnihásés. tj edkkl A ktaflasa fadassodé )siea 21.700,000 írtra jut, ,EbbÖI K ma nostár larbá^O alfisge ish lasaámllaádé ilék vagyis 4B4.000 frtj a maradék
IIJ $060 fr lkat a törvén r értelmépan i rfioli rathkan képviselt siljál rságeksá m knj tamák)|eksl tárheU 70J, fa ;yis láOMMOO magyai korosa In galt pedig Kii
WBOi
8. aafkk. jCt paasag elaxámolásajagyfiu tirténik műn fotelek elasáseoláaával, \'a me-ljek 1882. évre a Mn^saállolt torfllst^i l«v(
Íiranasaflljségak, ásapatuk éa iotésiKlik aká-áfa megmavasiat|ak pedig as lljezikk-blsn foglalt ntaaitáJ érteimébrn.*
Saémien gr. as etóterjesatésban kiírt t ^ész összeg megsnavasá*át índitrányisftalas c iilrák delegaiio oerkesele saeríot ^ p^aíg s 8 tniilid firtnyi önzegfiás, mely IS^jt iefir. I & 6-án megszavaztatytt, további 18.#4y(kX) 1 t, erCdiléSek, épittDények; utnk ké«kléaér«
899,0001 frtnyi lií
el öMzflseo 23.7381000jfrt
i lint reodaivtúí ha li ssflkságlei.
Apponyi gróf liatárosali javaslókét jo-ilráoyoz, mely si iriot a megssálU tanto-I lányok tarOleién kOsápiikasésekrej suat .810,000 fiinyi öa R«g lelstti liatáresMtboU-il as oráaégoa biiottaág kaláaköréhsa iitra irtózik, keaem a monárehla két államásek tprvéoyhoké tesIflUteit illeti. Oróf Appgayi Ibort, Szilágyi D^sS, Pa\'ssky Ago< | B a |r o s s Oftor azt moadja,hoSiy hadműveleti épitkeaésAuél illetéks* a ddegatio.
8s |i ágy i Pesaéévni akarja a twb-* tget a dalegatiooilis intézmény ifletifikes|A-I faek tágitaiára vllé lOrekváetfil
T i 4 a a Káloián esáfolja az eliU>i«Íet
If a mesterséges isrváuymagjai ázat já\'k^á-
im. i
t ra kéri a delsgatm illetékss»égének aim< a
Pulszky JáppoDjfi gróf baMroiití
II jvaalatáthtámogaijk..
Fal kotséiA gyCzték meg aaeUetutk veí az lletékessM tekintetébeu.
AodrássV Gy kla gróf fshHuBla\'u. t láo as illetékeaséé kérdésére a többség ígi a-i sl szavaáott.
Csérnátony a négyes albiaotuág j kvaslatát támogatys. 8eavas a törlésm.
Baross záinavábsn megiegysÜ lio qf
Elitását adatokrk alapította, midén ja t ir-javaslátót elétkjesstette.
8 z 1 á v y 8ziphen j-vaslstának ilio| a-t kéri.
Széehen javaslata ellenében a szavozfs-m 1 a négyes albizottságé logadtatik H.
A cselédek jutalmazása.
Hasank gazdasági egyesületei egyália-* lábjan s ezek kösfll a zslamogym gaafasl gi wiesület felveitek alapssabályaikba og^ p< a tol] mely iá bű és szorgalmas oselédek nut 4 masásáról; ssél. Kzt sz intézkedést igau\'le lyeinek é# eséliráoj o«ák találjuk n«^Ésesak, lianem sakkal fodloiabboak körganlaiági skeipoatból is, sem iogy sztlkségesoak tartimék érre a kö. öaség figyelmét feljiivi ii. iliodoti gaada igen jól tudja aat, hogy) a jó éseléd meonyit ér a i gaada, kit cseléde m f nemi lop, gaSáadasé gokat végliez nmi{ visz, köUsssaégsil jjoulosi u teljesíti, lelkiianinrete^ nemj réaaegas, aa á díialja sorsát. Mari imú napság már a sikkisetás, liQtleiwég, osálásja Oselédek réazérél na >1 renden vannak éé nem közönséges s gsiriá; panasza eselédj.ník go noszsága felett, lét i oai uapság ritka inár áz a gasds, lü ast moa ihatná, bogy megbqűiaié éseMuje van.
A eSeléd nem igen tartja már ktttélep légé lek, hogy a ki pott béreért lelkiismeret tea i lolgálatbkat is taljesitsen, hanem jskof-galöi t, muaka éa b eaQ|eia«aág nélkül aivdn mai sap a eseléd os iloskodni ason javaabaS, mely ik a társadéi) li rend folytán as agye-sekr. kárámlaeak. I »
Igaz, hogy nNgssilut azon vissoay is, mely régibb IdÖbvnJa espléd 4s gaada kUt pétea tt. A gaada osak követe) s nem igen ssmei i a (UlédjénéK Is tartósé kötelesétmi-veke, a meléd mjiig sok esetben kebeléái Mvel t kigtiéja gaziájának, kit áind«n álká lemmil mégkáro«|itMti kész, kit elleaaénaek kart, ki iíjluit -kötfll^ettaégokkel nem ttu-iq Uk. • - Dá as idOÍtj la váltoaUk; de aa] idij: jvai n im v|itozottj esőléd is. A 0Selé| af velési káté
mm
Járt. 4-
Kié
liogvá a wj lédaak
hiányos, ajvpUáaoeság nem igen talál-máriásán nl poaalálynál, mely aéalőii a példáját Vívatta, a templomba ia 4
Itiélés eaoroeabb voltánál ikbeu oly visaoay fiijlwött W éf a gada klsAlt, melybea a esi éttj bogyl aemosak I Qlso
aa agy jjlőbbi Idí
érnsaie kel
•III
vél,
kébjjfc orCMég, ba»ém belső érdek is gaadlílllMji ás f adája javál manká tudtij lajjiy a ml [4 érdekét is elSsseaditj^. A estél fcd i y viaadi yok kOet kitt gaaáájá mu> kittaj i^ rtt*" g^zdéjáhoa hí, akkor 8 »
szeretetet fog tapasztalni a gaada részéről Szorgalommal tetézJLe a legcsekélyebb jét éa mit líle kapjotL,
A cseléd flnnepét nen zavarta fel a munka a mintán amazt gazdájánál is tíssta-letben tartva iá\'ta, joSban hajtott a ssóra, a házi fegyelmet jobban tisztelte s netán elkövetett hibáját belátni <e képes volt.
Vaunak most ia jó eselédek, de mindenütt aat fogjak tapasztalni, bogy nagy mértékben magátél a gazdától fögg, hogy sstaS OMlédjs van. De a eacáádot is a^relBi ImII ; ha a gazda azt akarja, bogy oselédje ki m játasasa, bogy a törvényen tal aa tegye Bugát s bogy a rábízott teendék végséaét magára nézve JriteUa&kaek is tartsa, akkor legyen fttígoniao jó gaada. A eeeiádi intézmény fontosságát p«m leltet eléggé kiemelni s miti-dankinek figyelmébe ajánlani. A ki tudja ast, hogy a káéi eseléd a házban, a gazdasági eseléd a ■aeSben, al gasdsság köríti mily fontos gazdasági tekintetben, aa bizonyára meg van syjSstdve arról, hogy a oaslédBgy-nek uáluak! még létaaS hiányait lelkiismeretes buzgósággal kall iparkodni javítani; Oaelédeinls Nincsenek nálunk igen rosszul ja-vadalrnazva s talán a maakát íz megteszik ugy ahogy, de ami f&azOkség, azt abban találjuk feü íjogy a e4lédak állapotát Ofköl-oailag kell spsjeflaii.— A eselédek része nem elég moghiihaló, üok esetben ellenségének tartja! asanZaadóját, melyet vagyonában, sokszor élf>iibán is msgkároaít.
Asén különösen ;a gazdasági eseléd4e-érzetének isáiejáaéra ki fölötte helye* és eaél-srerü mtéakjídíinok tartjak a eaelédeknek a gazdasági j^esQletek által valé meg jutalmaz tatását, a \'nljí alkalommal, ugy aa erkölosi viselet rnőtt ja szorgalom, a hőség, a pontos* ság és megHizbalóság tekintetbe veendők.
A Zajamegy et Oasd. Egyeafllet már ilyen jutalmaaáaokat eszközöli is, üdvösöljflk tehát as alkalomból, midén est alapssabá-lyaiba is felvejte, ~ á eselédek; jutalmaáíáa pedig annál stálasebb körökben less érvénye* silhetö s ennek hatása és befolyása annál nagyobb métrTfl lesz, mart a vidéki gasda* sági körök {Utal esakís nagyobb mérvű lassi > a gazdasági egyesfllet iránti érdekeltaég ia,
A tüzoltóegylet köréből.
Kédkaa bajtáraaki
EgyUtflok jfolyó évi augusztus hó iö4ki napján logjsj sáaaléevatásának Ünnepét mag^ tartani, melyre beaaetaket eeeaoel bajtám tisatelettel köegbivuuk, j
A* záázló, melyei avatni (agunk, — tudjátok, hogy nemes flgy önzetlen ssmlgáinak, — a Iflaoltéknak lesz hivatva az Qaaaetartás jelvényefll ssolgálai, tehát már aa avatás ünnepe maga atvgér^amli, hogy köztilük esá-moaan megjelenjetek; ;— de engedjétek nekünk bátran kimondani ast, hogy nsgárdo-múljuk ezt mi u, kik eddig a nemes ügyet asolgáituk, a kik a sémié alatt ia saolgálai lógjuk; watt hint többen vannak köztünk, kik beuneteket mint egyletünk kikaldöUjst haeoo ünueptek alkalmával megtiaaieltáe, moat már newe*ak a l^jtársnak, daviaaent-látandó barátnak is fognak köles önösen 4r-Vendhetul.
E mallatt megemlii|ak még, hogy ép szomszéd várnánkban Zala Egarssagea salaién ea évi augusztus hé 11., 12. 1&, 14. és 18-én fog a YL oNaágoa tűzoltó ..SzÖvétség közgyűlése, lüsoJiéaaaník káíllitáaával kap-eaelaiban megtartatni, könnyű less lehál a kellemest meg a hassesaaal is flaaaakStaötök.
Hogy aa avatást ünitepélyen réeatvevök száma felöl k>llé tájékozást sMaabeasOnk a annak alapjáa a sáakaégea iatáakedéeeket magtehesafll^ a ratideat lmot tság nevében kártlak beaaetaket, hogy aa ide mellékelt bejelentéai írét kitöltve legkéeébb jalhis hé 16-éia beküldeni ue terheltessetek annyival ia inkább, liegr elég idftvel resHlelkseaank a vasúti igazolási legyek kiállítására s azoknak kaUé iwbejni seétkAldéeát^ Bejárai advöalattel Megy taaaasáa, 1882. ápriha havában.
B4or4it<4Í9*m.)L . OroMváry Qyutu m. k. mí u*. aitt. «pi aá.
Bmu A*iml |m.-; k. Btrioi tttla in. k. tfjMiKMsajjfc ] j mcéém*.
fttorbtr QJfrm m. k. •ni UfhSv. haaskMvaa
i MUMMÍ h MM«N>
IÉK teaepé^ %aé fl SfrdOl^a.
ilÜ. II|«IIIIII4<ÍRÍ
L A vespáiyáa érkaai vaudénak liif péí**» fogadása éélniée I érakor la Mit 9
wiiW • pálya udvarban
IL m^tMM aetely aate 0 érakor i Káldts kanban, lányiam tüaoitékoek belépti 4*{ nélkül, máa vendégeknek 10 kr. díj ülmt.
1888. augusztus 16-éa.
í. Keggeii 6 érakor ébreastó, vendégek IwgtiliM a vaspályánál, eonok végeslével a eásaléaaya lakása előtt tisztelgés aenével
II. Zásaió lelavalási ünnepély főtéren, d. o. II érakor.
III. Pisaebéd délután 1 érakor ss „Arany Szarvashoz" ozimsetl veodégiBbes •gy éuenktotí I árt BO kr. sflsj mellett
IV. Diaogyakorlat a főtéren délután ft érakor
* V. Tombolával egybekötött aártköru tánca vigalom u „Arany Szarvas" ^eo(légiében. Belépti dijt 1 Irt. Téoylagee tüaoltók-nak díjtalan.
A náaajlé avatás réealetei.
As Ünnepéijr kssdste II érakor Jeeod. Ugyanazért a aáeslé-aoya éa a kosaoru hölgyök 10 árakor a vároehás nagy termában fognsk daea«gy Illek eauí. A helybeli tüaoltó-egylet 0*npai|a pedig a vidéki agylstskkal egy üti ,9) érikor llsnos Antal lőparauoaook ur házánál jwi öeass s 101 órakor indul tel* jas diaabon, emlékkel ssne mellett a Csen* gery atosáa át aa ünnepély színhelyére, hol m h vendégean letek a Helybeli agy lattól betűrendben akként Dognak aa álváuynyal ssamben elhelyezkedni, bogy alsó aorban a sássió* egy letek f utánns pedig a táblával
C\' lölt egyletek fognak betareodoon állást fog lul éa végül a helybeli agylat Esoo elhelyezkedve alán megszólal a aana éa minden egylet 2 tagot küld a koszorú bölgveknek a vároeháa nagy terméből leendő lekiséréae végett, kik id a helybeli egylet elnöke éa a sásaié-anyának vezetése alatt újból felharaanó aaoa mellett a felavatás toréra térnek — a mig a koszorú-bülgyek aaogylatekhm történt beosaláanak megfelelőlog sónak betUrendie saerint a számukra kijelelt helyet elfoglalják, addig a* ókei kisért tűzoltók előbbi állássikrs visszatérnek.) k
Ennek megtörténte után Vagy -Kanizsa város polgármestere \'felavatás végett átadja a sássíót aa egylet elnökének, ki is azt rövid asóuokiatial felavatja; a midén a felavató beszéd jután közvetlenül a aássló anya as általa készített díszes szalsgot a felavatott aáaalóra felktftné, következik a szagok beleverése, még pedig a következő sorrendben: a záaa ó anyai Nagy-Kanizsa város polgármester*, as egylet elnöke, a kosaoru hölgyek, a felavatásra; maghívott vendégek, a vidéki egyleteknek agy-egy tagja, aa agylat alelnöke és miadao választmányi tagja, öt működé tag éa jégre a reodoeó bizottaág tagjai
liy sorrpnuben a „Hyinuus* lelkesítő sené\'a mellett megtörténvén a szegek bevárásé, as agylát elnöke felemeli a aáaalót és átadja aa egylet föparaoosnokáaak, ki ia lelkesítő szavakat intézve a tűzoltó csapat kos, átnyújtja aat a zászlótartónak.
A aásaU tartó padig három tag kíséretében a koeaoru-bölgyek elé viszi a zárni ót, kik azt felkomorusaák, azután a vidéki egyletek faaiuiáo bárom tag kíséretében zászlóikkal a koszorU\'böl^yek elé menoek s a koszom átvételei iitáh helyükre visszatérnek.
Midőn iá indán egylet elnyerte n számára készíteti koasorni, ugy a nelybeli, mint a vidéki egyletek először a felavatott zászló Körül, éa atáana a zászló-anya éa koeaoru-kölgyek előtt lísatelegnek, s easel as ünnepély véget érjrén, a kosaoru-bölgyek a sásaié-aaya veaetéaa alatt előbbi renaíamr szerint viseaatérnek. Knorcitr tfyUrgy.
IhHorfi Lnjo$
fsséssl Uaotiaket «l<iGJt
Különfélék.
— Vlg nfvünnepl estély tarta tott f. é. apríj hó 2ií-éa Tőttőay Béli kir. törvényszéki bíró nrná1. Számos tisztelőit — kik között a vidékről is voltak jelen — reggeli 4 {áráig róssás kedvben tartotta rgyütt a lelkéa házigazda ssivélyea vendég aaereteto, melyet saját termésű kitűnő somlyai borral füaaormeU, melyet a köaös garooi háztartásban most vice gazdaként szereplő másik két háai urnák, Menoa Antal és Vé ber Károly araknak emelkedett hangulata még inkább mkosott. As islates msgyar vs oaora alatt tanítvány tétetett, bogy vendég* koasoruból Őal saokáa szerint küldöttség m*o jaa Kováos Béla jáiásbtré ur névsstélyére kössönUe ott ia kémiaadát, s hívja mag van dégaivel egylet* köréoe. Aa indítvány lelkesülte a fogadtatván, taljesedéebe ment, s éa amgyar pe\'riarobaHs vendégszeretet a je len viaaoayok köaött már jsllonmőbb kifejezést nom nyelhetett, mint a minő aa a jele-s«t veit, midén n névnapon depntáto ktvaté aábna eljárván Kováos Béla házában kitörő éremaaol fogadtatott. mely tetőpontját érte el akkor, mikmr Hartalenrfy Béla névaatélyéról ie — o feásl é^aakán ugyanoda agy leik keid*leég érkaaati, - mig végre míndanyiaö iMtvén »gyelértéassl TéttÓey Bélánál aarag lének Aasae, kel aantáa magssokiláa nélkül Myl a vigaiem kivilágea ki virradtig 1 Leikas f iliáralialaléaikkia itt is (Ht la aoes sok Istsf, a aaokkel e káaigaadákoa kívül ütmen (Mbev. Ptkéi fevaMM, OyŰrfT; János ée fnkoty Viktor urak hmlakékh lalvfHa-a|«aaák a |alaavekakat. Taboly Viator-nak, Téttéey Bélén mondott varsas fet kl mint iáéból emlékeaat alán anakel késéi-ketjflfc t
pártol.
ar álol tisateloí fat t Aa elnöki Jegyaókönyv
0 mint rigjaágbuvM Klsö a T||11éay Bélel
Ilyen béri kall miooküak 8 kívánom isj hogy • pAlyé Megérdemlőit nagyobb polaira Kmalja őt na sokára B ndja lmon,.bogy mégaokmor Tlmlalhaéttk \'aévaapjéra I
8 kívánom, bogy lagyen élte Mindeokar víg, aoka méla, M lagyen maholnap mell«tM|, Egy kedves, csinos kis Evá, Zs sasai iéljen bo\'donan Barátnak Töttöay Béla.
— lelmacgK hatéroznln. — Mait oaütörtékfa ábrilia 90 én, Miklós Oyula kormány biztos I alnpkleta alatt Koloasváry József magyal llójagyaő, Klaozár V. ssblra Vsmprémto. réMéröl, Caigó Pál i Lemert J. phyiÜoaera-bistds ZfOlamagye részéről, Bala ton-Füradan amálInpitotUa, hogy Keo**e, Pepkoml, Bátóm, SaaOt-lstváfl, Vllonya, Vörös Berény, Aléládj Kádárts, Boly, Bajmáa-kér, Vesanrém jós 8zJ-K.;$*abedja községek kivélalével VaaaprémtoegyébÖl a zalamegyoí ssőlőkbe babomáttatnak a \' muukáaok azon íbliétollal, hogy a muukásokoak a lakhelyüket képeaő köáséglŐl a járási szolgabíró át tal láttamozott pisonyiiváay nyal k*Tl blrniok. Eaen iotéakadM azonnal, éleibe léptsttatetl.
— Megtilté. A „Murskösi tanító-kör* es évi reodoa, köagpfüléaét f, éj május hó 36-éo rag. IjO órskor s oiáktornyai köa* aég elemi népialtola Imlyiaégébeu fogja meg-tartaah melyre agy a jógiik, miot a tanügy
tal msglilVatnak. Tárgysoro-megnyitó beszéd után. .1) felolvasása\' és hita)asitéae. 2) Jelentés a\'vál. pvi mflködéséról és aa árka-aett hivatalos iijatokról. S) Pénztári jelanlés péaztár wámajláaainak fölűlvísagálására ki> küldött hisottságjjelentéiévnl. 4) Tagdíjak befizetése s a többjévi hátralékok tiestábs ho-6) A ItaNbeU „£ötv0s-alapH Űók-gvüjlÖ bisotUágának jalantésa. f) ^Bötvüs-alap- hely-sete aa orea. tani ló egyleti képviseleti gyűlés mán. 7) KjOnyvtámok jelentése. 8) A megyei tanító-gyűlések képviseleti alapon saervealaasenakje vsgy nlm? Elflsdó: Csep-rsgby Kndie, képezdai tanár s aj salam, ált, tan. test alelnöke. 10) Aa éuaki — aena, miot a nép igaa barátja. Előadó: Margitay József, képezd* tanár. U) Netáni indítványok. Kelt Csáktornyán, 1888. április 84-én Jeney Quaatáv körslnök.
TapaOexárél írják a következő-ket: Tisztelt JerkeaztÖ ur I As általam jet sett inűkrdvolőj elŐsdéa, e kitűzött időben megtartatott. m>gy mily éléuk réssvéttal ti-seltotik a közönség a Bnosáoyi emlék oss-lopa iölállitását oié\'só esstne iránt abból ia kitűnik, hogy kbiöuöeea aa első este, hely-szűke miztt sokakat vissza kollet utasítani. A műkedvelők kdzül elsé sorbso a liölgyek tettek ki magukért; Frídmsnn Alajosné, Vlaaéla laabelll és Luastíg Ilka k. a. látó-kukkal elrpgadták a köaluséget. A férfi-ssereplők közül | Vlssit*, Székely, Patak és Lustig Ferenc* urak réazesDltek a közönség tetazéaébon. — k azereplfik taps és kiliivás-ban ís résaeaültelL — fimlitésre méltó még a osinoi disslet, melynek elkéasitésébeu Bédl Quaaláv ur valóban dieséretos buzgalommal fáradozott. — A most másodszor adott ,Li-liomfip kevésbé {látogatott folt. Tiszta jövedelem mintegy 40 fitt o. é. Ssivélyea üdvözlettel I | Dallos.
— A koaztkelyl iparos ifjúság ön-képzŐ és botagárgélyső egylete legutóbbi évi rendm közgyűlésén as elnöki jelentés, mely aa egylet elaő évi működését magában fog-!a)ja> örvondetoa (udoinásul vétetett A den-reessni ipsrkiálntás slismeré és smlékékmá-nyei kiosatattak. As egylet mait évi péna-tári mámadásai I bemutaltat várt, esek magvise-gálására biaottaág váasatalott. A tíontujilAa következőleg ejtetett meg: Biersob József elnökké, Manó úúio Adolf alelnökké, leölte Pál titkárrá, M ozáros Sándor isgyzővé, Hs-rass oies Istváa igaagatóvá, Nagy István pénztárnokká,, Bótk Mór könyvtárnokká, kloio Ignáea gtndnokká, dr. lísany Ödön orvossá újból egyhangúlag megválasztattak. A köagvüléa drfFalk Miksa kerületi képviselőt « gróf Zichy Jenő arakait a köa-ügyek tarén, a illetéleg a hazai ipár elŰmoz-dttáaa közül norzott érdemeik sUsmeréseül as egy lei tiaztuletbeli tagjaiul választotta.
j— A M^real kcroakedolaol ka mart köréből. Mintán a magy. kár. lö\'dmi-velés-, ipar- s kereskedelemügyi miáiszteriam f. éví márosius ] hó 7-én 2a(L ejdök saám alatt kelt rendeletével a\'katonai kincstárró-wére eazközietiáő szállításokra vállalkozók megbiahatóeágátlée esáUitáai képessfgét tanúsító igazolványok kiállításé\' ujjra szabályozta, aluüratt katnara t évi májút hé \'1 tol By
a !aj4o(atbda m^lékkiBdA 3. 11a a fél ajlio l( iáit agyidMtsgí léft I alyra ö/aj^ja be, a aa kaléfMétJ magnál Isgálűbo tártaik n cg az ajáiWll tárttal tea. meg tnrtoifk k íreaoi aa bM mélfóstUék paéaelat 44-li !# alán a kamsrs rfii kkítfllott, bUO\' n ltvényt a másik bátóWgaak mégküldapi. ^\' 4. A kátfwri ált|l k állitettl bizonyítvá* o ok osajkkaét jténsiiig\' érvényaaaa, mely. i< \\ (etelt4*él ^eáritjaHMHt módon uj biao-n itviny/xSrzendS Mi 5. Intézkedés törtéot, h gy ezen á kamarák á lel kiállilotf blao a itványok nifealmi jcllagt \'miudén íráayban ti jeaon megpvasflék. ||őv< bb fel«iilágekitáscs Uj yban a katiiara inopjájá an (HéproS) tsmp lo a Utasa 2/j-ik txátn$ n érhető a saokett Unotajoa órák alatt. ngytUal Mhivataak a ki ionai szál&UUo|ért jáeté j pályázol ssándé-k *ó ooégea, aaivaskiadjsiek miár j«l«nl^g ja antkasnl. bogv a fali liitaüdo „ériosit^ ki oyvbew id^jaktján felv itatheafensk s ké-M bbí lennaltadáiaikoak e utón eléje vélaa-két:, Kelt SojprooWo,!|88 >. évi áprllii Itó8.
A keroikfdnlmi éa iparkamara, j — A msngyar orv >sok és termésset-prí lágálók állMéjkösponl! válasatmánya ma ni láiáa dr. naabá J&mí Inökloie alatt fon* to i ülést tartjett, mely! kiv ilólag a debreevni nt gyg*Ulésae) íogialkoHolt UinO*0okel6it löl-bl rasták a dobreoUnl ioely i bizottság értasi-léét, mely befi tudatja, ho|y as aog. 22 én k< «l»dő usgygyütts mégn ító 4s b^áró ülé-fté ij*k helyéül as épttlűjaek evő liagy vendéglő iö Iputa-terma fog ssol|)álo!, A saákosalálytdt Dl iioi ssámám a jril. j|8isl ola termei Közjll 111 ai fognak baraiidesiil Aj nyilvános íolod-vi sások és tfdo\'mányoe népssaill estélyek a 16 sltola dísztermében ,6* a rároaháza nagy te mében tar|atus)í. Vagfll|azon kérőiemmel já ül a bisottaáx n választmányhoz, hotry m >n debrec\'jmiitU i émére, ki a nagygyűlés ta [|ai suráhaj Rálépni kívánnak, külöu jslsnl-kt msi irfdét eyitliassOB, jéval korában, miét a bmratkózáaok megkezdődnek. Es sz iioda a 4sntkesőkU egy <• ezélra fentartott könyvbe bt jygyei, tőlük a tagsági díjat beszedi e e* z4ja központnak be»aámol. A válaszlmánv e kérelmet |oljesití. A XXII. nagygyűlés pnvrammjáiifek végleges megállapítása végéit kiküldőt bizottság ferjpszti ezután elő maiikálatát C saerint s beirstkosások folyó évi {aogusstui hó 20, 2l és 2t aspjaiu tör-tétinek Dob ocsenben, ugysnoaakk 22-én esta fog mc [tartatni ez ismerkedő estély. 21 áll délelőtt lesz a közgjülés, melyen ré-vmé Bálint sír. tanáötos éa stíporiotandes log!elnöki bmáédet tartam; dr.l^örök Jósáéi á Me\'eoriíekrpl értakeaík ; dr. Popper Alá joé ieinlékbaanédet taft dr. Kinin álWt fölött s bégül dr. pdogb Albert foa értekezést fu ioivasní, jCmnkltÜl Issznsk UdtjözlŰ boaz^-ddki válsastmányii jelentések sih. Délb«m .kosbéd lesz a ,Bikában," d. tt. 6 órakor ptnig Olribatlar lŰreáliékoUi latiár fog olí-ad|Ut tartani:[ VrgytaniiűnetnényékrŰl. 24*én daeiöit a szaltöizlályok alakulóik. Az or-vmtl azakoaztályt dr. Qébeé\' Kdéj a termé-aaattudományi dr. iüuidalvv Jánók, s társa-ddlmi és gayáaaá^í ss^ko^tályt ur. Király
viutua Tivoli aérfleti* (két kéj^al) „jmlnr HÍM m parttaírfl1\' mámot tehetnek al ánkejy ktfl m folyéiraábaa. Ajánljuk a hs mai 6 gam agi tartalmú lapot a t kürtiéi lafltg péti délébe, jaislyef bőven kíérti*m< l. kis Hzetmtoi á kíoéók, Wilakens éa Wdidl j ki
adói ivatalában (korooabaraseg-uteaa
Elöl leljéai ára *géss évre 10 Crt, fAliíh 5 irt\\ J^jfedévre 2 frt 60 kr. ,
A Magyar K*géuy 4 oérnok 161 Nsete íaksáik előttünk szokott i\'edáos kiéli iájában a jérdakas, mulattató ts 1alf>m inal, A „Libanósta4 humoros elbeaaéh s Bulla ifiili $íw, onnon legközelebb magjaiéi ^ síbe széh wímH, termámét as jóizü huiaorá* il égé leltöli a ügyeimet. — Ezt követ A ma-
badilghoz éa A magyar tongarltas k
Ml fralo ára lenit
■gy
rff lába
iutéz
Íula teljes kőkemény Krődí Dániel ujabb éju monfeíbőjl Doctor Ceetillo é rdeltfo szí US eíjsdati aaaayol regény Oolenid F.|tíl, r-»i öphín* fagy vén ember o ba eélMa) Pleu«r|K. utáé Iraneaíából. — V% i Mozaik ősim alatt tréfts éa ismeratterje^stő ap-
róaáj ok a aa Aprópéns feliratú bunw
H IsméUlve molegeu ajánljuk d folyó ti oUHbát|5ink Agyaiméba, Eh ilsdtéail Iwi iMekban (2Í-f8 ivval) merje-münek egfea élvre 0 frt, ftlévre 3 Irt,\' Ünsl ára caak 18 kr. Előfizetési >énkek AígtiirtLaíos budapesti könyvkerosk dőíöz,
Wílekeni (Hudapm. ladők
éa Waídl urak kiaiU biváta-koronaliereaeg-uloaa 3 es.)
Színészet.
BiombsOa adatott ,Donna Jáanáte* telj \' ánban. Baen v|g tzövegü és\' aa4 i dal lenje tej lartalmásó operetta ss idén i< élénk tataz< sael lön jíogzd vs. Oeröfyoé i»mé zájos tapso kai aratott, mslyekbaa Balogh. L »nkev, Fekév^ry ésl Farkas ís réasesek vjlának Andcrftuak m>ontéktalou szerepe vala lVUsáJne
a íős (etepben, Ő os alkalommal ís L dúdolt a \\ «p lényegébe, elénk tárva 9i Inrton gaadi tjlakjában agy beosületes, árt ttlataal eltasi ítétt enjber lelki fájdalmait. 0< röftné és |k log tevék külöoösen élvezetessé eien szép i arabot]
ifié l fö n, másodszor í vOzifra i
fuság ment
miám.
H l|sn-
ros ké-
Az első előadás gyér közönét; előtt dgbe, míg ma tejeeen megtolt
■■ HpB n \'to-
Hóltunk már e műről az eíaő dioadás
alkalmából, adást vöU \' fordil szült
Most uz isméiléanél job
yomO\'
m ______|p___ dió-
irtunk; KŰmivesnének nabés i lorepe esért több Ügy elmet keHott | volna i annak előadására, mart neia luut* libgy tolietaég hiánya volna az, áinjőt
az alk Jpmmm gátolva szerepének kífdgádta len a (Idáiéra. OeiÖfy, Takáos éa Fehírvary .ehioe ir játszottak. Kuta«sy Janka él Leng Etel j 1 bein\' alkalmazkodtak szerepöilbéJ
ieddenj, másodszor „Üdvöskét" adták fokoso i sikerrel, minden ssoronváltoztatás nélkül,
Közönség nem nagy számmaL
re. z kereskbdohni Ji ipárkamiira litkára, ítják meg. Délaján Í érikor dr. Kétly K. ar, Lsufenkaer |érlekieznek: Az enilepaiá-kór- és gyógytani izsumouibój. tórakor pelig dr. AntpKk Károly eradi gymoasíumi ta; ár tart alöadástj mutatványokkal: A vil lai yszikra silumlá^a és a villámhktásrél. 25. gel 0 órakor vur*ik keld* ttJkot a szaksak, melyeaea több éitékczés log felöl itatni, igv ur. Báróit \'Jpnás: Az ujsbb iköteh\'kekrhl, Veber Aétal krgyesrend* ta tár; A lólaiengésekiól Ipg értekezni. Dé-I án a taninjézetak, gyüjteményok s neve-ésaegek migtekiátéae, kijránduláa a gaz ddaági iskoláéi a dala taláikozás á nagy erdőien, 20 íkén ismét asakd.ztály i ülések tar-tarnak, melyékan dr. Komád, dr. Chvser Kérnél, dr. Balon, dr. Tóta Imre fognék ér-tokaaéaekét Uvtaot pálotin\': KOvádi Já-noa fBUk. tanár tart tudentáijyos aatélyt. 27 én lei i a be|áró | körgyiüléa A választmány ezen eli terjesztett jpregrámmot jjlfogndlji. Végül dr Ilalása Q^eá a pénalár vimgálatr^l tasa jel «tést E ssarínt az enyeküle\' | vagvoea 23 íi frt $4 Ur. A pályakájdési alsbok 3\' 05 frl és 100 drb. arany. Meceinliljük még 4 W aaalmány áaon hatátbeeiát, hogy a nagy-gy kiési mj\'ghij\'ók még eiáiás hóbad jctlldw-ssi [ok szét, s ibogy a logkbzelobbi i yálaaat-mi lyi ülé juitifv hé 20 áa esti 6 érakor taiiasaék jnégi
— Aa .Aalendn Aaalcurntrlee léi oaitó iársulat legkft*ilek»ujjéazervestetni
Felelj Társi
szerkesztő • VAHtt LAJON trkeszlö: HOFFHAMBf nóH.
ÁrVejtési hirdetmény.
ség tt telken
nngy»kanizsni izrnei. hitktíz-lajdouát kéu«*v.d 43 m. hoesku CplleBllü egy emeletes » há/
Í0|i
Qry*, aHé|«!
»fneáasosrsie
biaonyitvánfokal osak bejegyzett ósággal bíró karasaadöjt éa iparosok máméra állit ki, ínég pedig Ikővatkeaő tételek alatt i. A»on fel. bn(y Valamoly saáilitmáay elnyerése! méljábél aj kereakedelml s Iparkamara btaonVitvánjál méoyll, tarteaét Itelíő Időhea aa áftaitési kaUkoap aMtt ecveo (90) kraj-ezáros bély egü folyemodvápyuaa, teolybea a
kiálliiáodó bi/miyitványra jáM I (Hoe bélyeg, valamint amejegyaési vt^én eaatolaodé, lüsetmaa eléaésn, melrlk katonai hatóságnál s melyik érlejtéshea kiváoja ajánlatát beayukeni, aülyian aaikkaksáib miné meny-nyiságban akar aaéllltaül végűi, mejlr határnapra ttaaimt lu aa ajánlatok uyilváuae tár* gvaléaa. Ötjf eaégak, kit a lamar^ ehiök-sége 4ŐU kevrabbá laasarataaak. keadvá. aynk knpo^áo magbialietóaégakat igazoló bizony iiékokat ia liltlIiiA meüékalni, a*atlag oly kii élményeitől fslhoeoi* méjf ekböl anyagi kelyaaték, aaagléakaléaámik Ü aséilUáai képeménékre kévstkaotetoT leket t A kamara ihat klállitaMé biaeayl^ kéaveUaaÜl a k» mara áltál kéldáilk a*f aaon kntonnl kmé ságnakw mato ajmállitmpásl kiírta. Mttea^ ban n flU kU végzáfi kap, mely v
li ......í fw-i Ttajims. I. 1
•é|)ité«o folyó évi tnájua 4 én délelőtt Í0 értkor a bltkézaég hivatal néljfi-aégébén tartandó iráaboli ejénlatók illaivd nyilvánoa szóbeli érlejtéi utján kiadatni fug.
Arlnjteni ófiaji6k erről oly peg-jagygAbei értaaittatnek, hogy az Írásbeli ajánlatok f. ó- niájua 84 bltk irodában benyujtaüdók, lu épiUal terv, a kfilteégvetéa éi árleitwi feltételek bármikor tekintliH/ik.
991 243 A hhk. elöljár
I a
jl/ PP
aa iütését páriái poén rőkkel kjUÉelézŐ
ődéeékat Mmtt malyeli va i alapukéjének, tetemes
ftáff.
által bjatnaitva lölamalém. miál-alkpra lektatleiiks
Eladó
100 hold r»ld házzal h cl n Balaton me lelt ib érlelést ;id Czirtny ,ügyvód liöv.-Eörsön:
tal ez intését agésaen I eg; Wanguvá ! mm a legel kelőbb Uitoelió int neiekk^l. Aa illető l<őte ni ea4isödéeek hsa oéatrán kormány élé lerjessávék s jóváhagyásuk histoausk MkinthetŐ. - A lW áaazarü engedély a nspdkbsn várhsté.
m
Irodalom
Aa lil\'b ksiW w|nk m*ftmBÍ4H*f«fc WwM
\' t#Sfi[Ma|»t»nnh>lliaaii Kay)»K«ri—s
— NocJalnmt aa\'ürsság-Világ !i fuzote > szokott változatos, gasdsg
tac alommál. Közii: Hogáil Janka ^flwgyott kaiiár" emmfl érdákes leiaaép
ntüvolt igr. család lAjlandó vottut egy iske járó laknyt vagy fiat ellátásra fogadni. Zongora rendelkezésre
ad r Tudakozódhatni e la ki* adóhivatalában. m il a
m
fi T?
lúba
T áll
4fMfil j
Arverfesl hírdetmfeny.
A csáktornyai kir. járásbíróság, miot lejekkéndv) hátság réezéríi eaaonol köa hírré létftiki kogy Kskáj Honrík ügyvéd osáktorarái lakóénak Poláoeos Báliét brkje* lakéi elMa Irt 80 kr. lAe s jár. iránti végrehajtási Agyéba*, slpertas tulajdonát képező a nkantaaeí iir, tarvéayaoék tarüietén lévő ttzlákovteee - brézjoi W. adjkvben A lG6.y léi, HW.br. sz. a. felveti á» 432fVtra becsült ingatlan bírtok, ogyanaaan Össaag ki- . kiállási ár ét ennek magfeMf I0| báaai pénz lotétalskötaleaetteégs moltaU a Bsiááo veoz » brézjeí község Uró lakásén iWt évi j unj os h4 2 án d. a. 10 órakor tartandó árverésen oldatni; fog.
A rásdbrteeobb árveHpi /altételek eaen kii. járésbtrdeág talekkönvví osslálvánál és a Baiákoveer braajei köos^biróoál betekint\' hatók. %
A kjr. járásbíróság mint telekkönyvi hstóeág CUktornyán 1882. éví február kó
fl-ík napján.^ . ___894 1-*!
54-IH.lkviaa.8Kl.
ARVKKKSI HIRDETMÉNY.
A raék|arayai kir. jbiróság miot tkví hatóság szenééi közhírré teezí, miként taazl Antal iiiín t a dokánovoon mise alapítvány keaolőia végrehajtóiénak Tököli Márlrdomé-erneozi lakói\' végraba}fá#t ssonveéeil elleni végreballási Ügyébeu 100 frt tőke és járulékát luolégítéso vágatt a dekáoovaost 17. sz. tjkvben A I. 16, 198, 604. 683, flK 76é-hrss iogatlanekból Tököli Máriát jlielS J rém 443 frt beoaártékben ; adekánovaozi 286. sz. tjkvi 675. hrsz. 60 ft a igy ösaawan IdS ftra becsült ingatlanok Dekaooveea község házé- • nál 1882-rn évi janins hó 14-dík ospjának reggeli 10 érakor nyilvánoa i/rtmtisen az alábbi (elUtalok mellett eladatnak.
1-ör, Kikiáltási ár a beeaár, melyen alul ia az árvWés alá booaátott ingatlan a|-adalik.
2-or. Venni esándékoaók kötelesek as árvaréai feltételeket aajátkoaüleg aláírni éa a kitett booáárnák I0| vagyis 44 frt 30 krt ég. t irtot kéazpánsban vagy ovadékképm pa~ pírban a kinttldött kozéliez latanni.
Egyéb feltételek alulírott tkvi hatóság és DekXnOvecz község házánál a hivatalos érák alatt mindenkor megtekinthetők.
A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság Csáktornyán ;ÍÍ2. évi február bór il-dik napján. j _ 888 1—1
2393. .zám érk. IW2. zpril 18-áo.
II od Arveiösi hirdetmény.
A nagykanizsai kir. törvényszék mint tolok kény h hailóség részérói közhírré tétetik, miszerint Írtakat Fülöp végrehajtatónak Szilák Katülm Ha|iaáal láaaeaá oroaztooyí ls-kós végrmsjtást szenvedő ellooi végrehajtási ügyében a* orosntonyi 86. sztkvbou A II. 1—8. sodm.*a. végrehajtási szenvedő tulaj donául fetvett 557 frtra beosült ingatlan as 1882. évi májas bó 12 ik napién délelőtt 10 órakor ntrnt máaodik batáridooeo Oroastony késség héjánál megtartandó nyilvánoa árverésen kö^otkeső feltételek alatt ^adatni fog, u. mij ; .
1-örJKikiáltási ár a fenti beeaár, asoit-ban ezen* al dik árverésen a fantkörülirt ingatlan beckéraa lelni ie ol log adatol
2 or. Árverezni kívánók tartannak síi ingatlan Úaaérá^k J0|-át, vagyis 55 frt 70 krt készpénzbeli vagy óvadélutépás papír ban a kiküldött kezéhez letenni.
8>orJ \'Vevő, küteles a vételért három egyenlő részletben, még pediz az alsét az árverés ip|paróra emelkedeaétÖÍ számítva agy hónap alatt, amáaodikat ugyanattól 2 hónap aialt a harmadikat agyanattól 8 hónap alatt, minden egyes vétel ári részlet után aa árvaréa napfától számítandó 6f _ kamatokkal agyüti a birói letétek tárgyában kiboesájtou igaa*ágflgymioímlorí rendelet bee előirt módon a nagy-kaiiizaiíi íkhr. -adó, miot birói lotéti pénztárnál lefieetoi.
A bératpéa*\' w utolsó réaalatba Cag beszámittatai.
4-er. Vevő köteles aa épélotoket a bir-j tok bal épé* anfjjéVal tűzkár oUoo biztosítani.
6 ör. Az*vrverés jonerére emolkedéae-\' kor vevő a megvett ingádon birtokába lép,; ehné^gvn a magvett íngaÜan haszna éa tar-i bei en időtől őt illetik.
6-ór A tulajdonjog bokoblenéoo oaak a] vétel ár éa kamataiaaa teljes lafiaalése alán tojg vevő invára hivatalból emkönühatni-
Aa átruházási költségek vevőt terhelik.,
7-or. Attennviban vovő an árvaréai fel-! .tételek báramlyikénak eleget nam tonna, aí
megvett ingatlan as érdekelt falok bármolyi kének kérelmére az 1881. évi 60. t ea. 186. i
érteinkben vofé veszély ére él költségére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá boeiáj tata] éa oanpán egy batáridő, nék kitüaéen melléit aa előbbi beoaéroa alal ia eladatni fog.
Kir. trvaoék, mint telekkönyvi hatóság Nagy Kanizsán 1881 évi április hé 15-dik napjáp. Wl:\' 1-3
itag tlf\'
hjMór Pepiét, fíjáíkr károinéí „Ku-óaiás* esimu osiaés saínra(aot, Boe
tü ^nwfjvn , ÍI . t i
elbeeaéléeét, A iagy-kar(kaéi kereekeddk
Didkaastől, egv kedvéé , elUesélést |í agv taknios frauoua Ustélyáet Erdekei 4a ki v4m In való e^Miekt; L.F. .Aa ördön-géMill1 J. M. Jflmakj lerojé" aiii|ü be-ossé történeti rajss, l»ttny« Ottmártól I JMyaé kell Mkii,1 M- F.-től «Ai kanká-«ua lakói" éa Mátkus Üwjáutól I HOMklaa4i helft i éitak." fött rav^ái vál oeetUk éjt a legy piHg i«am<eyait k hidemááK. Ira-dal JTéi iilvé#É» legaUkb v^máaMt kivet Maamfk. Klpfl Mfi hiasssaki wAk elit 44*. .Zene lenske." OBalatob-riilad!1 ,A batki apátság temploma,. „Hariaa eaáaaár
Yim
:esités.
868 8-4
éa liparoeok ti|atalaUel jelentik a n. é, kóéün légnek, hoBj aaját, valaoint jéegédeik éa taaoacaatk, kényelme — éa da ti óbbiak Ekkolástatáee cd 1 jfijliól, a véaáé éa Qnnepnapi nyugalom léteáitétére rgymjulti\'k, ennek k-jveikoztében f. é. ápril 80. kétdve miatlenl
iUÍU
Íe»4ni Mini
és Ininepiiapokoi 261
clbatAriaáet Mén ké áaérláeaiáj vagy mrgre* móltó/taiik,
délután ng Qzieftl helyiségeket vn Ur^ák, a
li koaöljak a él kOadaaéfgel» hogy l^l^fil, veaér m ünnepnapokon délig ana-teljta élésjfleitol y-kanliaal kar^ketlők éa Ipartreok
K/nmalott i Piack ej Fitlpé Nw? Kiiíi^iin
iBiillI"
8H2
Nagy-Kanizsa, 11)82. szombaton, április 29-én.
let mellet i tatlaasága,
IX. jívfolyani.
*la46atvetal. fmkú Fülöp könyvkeres kedéae. Újvárosház ut««, 6tl. mim
IUftU«M trtk i tgéaa éne B irt. Kél é*re 4 Irt Negyedévre H K
Hirdetmények : "fc hasábos petiteor egyszer 1 kr. tübbspfflri hirdetésnél 5 kr. Ilá* Ifegdij 10 kr.
I ImtkeeztfH troéa. DélzaUS takarékpénztár épület Iá jn. bakáifcelyiség. Hova
a lep ezefllemi rémét illető kösleméoyek küldendők. L Bérmeittelleo levélek eeak ismert kesékből fogadtatnak el i Kéeiratok vbaae aeis küldetnek.
Wjtlttérb Petiteere 10 kr.
MEGYEI HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI LAP. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület éi a Zalamégyei Cgyvédegylet hivatalos közlönye.
MC8JKLENIK HETENKIIVT KÉTSZER SZERDA* (FÉL IVÉN] ÉS SZOMBATON (E8ÉIZ IVÉN.)
A lalaacgyel gaxdaaágl-egyeatttat f. 1888-ik.^vi május hó 1-én délutáni 4 érakor Zala-Egcr-HEeg6D aaját háza tercében
rendes közgyűlést
tart, mélyre a t. tagak tűinél nagyobb számban megjelenni kéretnek.
A K5?.gyülóB tárgyai:
1. Aa egyeaület tisztviselőinek megválasztása.
2. Aa .igazgató választmány alaki táaa.
3. Az egyesület működési tervezetének kidolgozására kiküldött bi-xottaág jelentése.
14. A folyó ügyek, h
Z. Égerszögen 188É. évi már. 28.
Areay latvia m. k.
IgjressM finSk. | — • f——n.i imii ■iwtwin ni\'in ni-------------
Közegészséyi állapotaink.
Az egéezség a az akt előmozdító tényezők adják meg nemcsak az egyes embernek, nemesik egyes holy-aég vagy váropnak, hanem az egész orazágnak ia ai erőt ée képességet, a szellem vidámságát, a tevékenység érzetét, a vagyonOsodás éa szaporodás alapját s egtyáltsnjában azon súlypontot, melyben Imintegy tükörben anyagi jólétünket, erkölcsi tokéiyeteaedéeünkei s szellemi haladásunkat legtisztábban szemlélhetjük. Valamint azon ember, ja ki lakását, élelmét, egészségét! testének tisztán -tzrlását, külsejét el hanyagolja, a ki ii\'/.oti apió\'ékee leendőket, melyeken a testi épaég, erő, agéezáég, s az egéez testi szervezet fennállása alapszik, teljesíteni elmulasztja, M saját érdeke ellen cselekszik s Öngyilkosságot követ el: ugy la városok is, melyek as egéssség fentalrtására szolgáló tényezőket nem fejlesztik, a
közegészségügyiét előtérbe nem helyezik -4- saját életüket és fenmara-dásukat .rövidítik meg.
Kanizsa a közegészségügy terén egyike a legelmaradottabb városoknak, ugy bbgy ha valamiben, akkor e tekintetben a leggyorsabb és legradjicalisabb intézkedések szükségelteinek.
GlőssOr is kívánjuk,1 bogy a születésük ,! eaketéaek és balálosások statistikája behozassák a a nyilvánosságnak átadasaék, továbbá, fyogy ezen 18 ezer lakossal biró város közegészségügye, kórháza, telenczei, árvái egéazségügjye ne egy 150 írttal javadalmozott kórházi orvok, vagy állatorvos, haném a lakosságszámához képest a törvényben előirt legalább 2 városi jorvos felügyelete s az egész nagy közönség ellenőrzése és érdeklődéee alá helyeztessék s a városi orvosi jelentések ne osak a megyei főorvos kezéhez, de a nyilvánossághoz is eljussanak.
El kell szomorodnunk a közegészségügyi administratio í felett, még a közegészségügyi bizottság is jobban szivén [hordozza, az egészségügyet mint az arra kiválolag hivatott közegek ; a bizottság javaslatai, véleményei meg sem hallgattatnak, sürgölései, fontos propoaitiói az asztalfiókban hevernek, minél fogva az orvosi kar sem erez kedjvet magában a dologgal foglalkozni]
Tekintsünk körül, vizsgáljuk bsa-torna rendszerünket, melynek lecaa-\' ^pojló fóero a város kellő ítözebén mint egy Tiber fut át, íj! fUderleniundok bűzhödt vizével lólpn csúszkáló gyermekek, nyáron finnyás tjrru uri hölgyek kellemes mulatságára szolgáL
szemét és peope gödrök, a város tanács által engedélyesett fő* utczaí nyersbőr magazinokkal s szap-panfő ijlékkel tJ város illatozó rózsa börkepJ
Íz egyes udvarokban dyphtería,| a, hagymáz/^ más járványos (jgekriok talajul szolgáló, az udvaii lakások ablakai alatt terjengő, gyakian egész családok egészségét tevő s a kutak mellé helye-igya!* szemétgödrök — épü-látványok. Qéndoékodunk arról, hog\'y 140. uában a borok ne legyenek tpisi^va; bogy 200 I boltban a lisztb )u ne legyen se cson|t, se borsó, hogy brszágos és heti vásárok alr kalmí val a bábosok ne mérges bá>-bot áruljanak?
Utánna nézünk annak, hogy a söntéi«jk az utdcára ki nq. borogat-tassaiUk, az udvari canájlisok oda I folyjanak ; eszünkbe jutott, ájz utczác éjjel tiizjtogzUassa
tönkr nett t| letes
korcs megh
l em szégyeljük a sok rondasá-ocsmáoyjságot, mely a Bajza fiilépi, tisztességjes ember ma rra nem is mehet; nem tudjuk megg: itjolni, bogy ugyanolt Tóth Lajos ny uniójának sarkán piaiam pub-asári parasztok rondítanak, mire azonban a legkevesebb voltak az elölt ia, most a sétányok és a ltisgyerme-slamint felnőttek egészségének
got éi
utcsét már s
lioe,
A
tekint ttitel
is, az kek vi fen tar fészek
Jsára — egy ily p< jen — elkerülbetlen
ges ki zkertek m üdülőbe\'
hova ftvánjon ié üdülni jinojini azem bor, i ilyen kívül
irkert, korcsma, kávéházsmás oénzbe kcrlllő mulstó helyen nem mehet. MBMmfeasaae-*
r és sáH ül szüksé-yek. Akár,
Zala tárczája."
Édee Almok. . ..
Édo« álmok álmoéáaa, Pacarláaa a remékynels, Ilit a jóban\'s a jövCbdn, Ob váljon ka visézatérbek I.
Visaaa, viassal o| miért ne? Lslkem lángol, szivem lére*, FUlhevit a saép variwa, Ea a bánat aemnavé len.
Jőnoek érák, jOnaek peresek, S gylllUlelem lel fclolvád, Kel felelted aseretetté 8 üdv váltja helyet a fcondnak
8 a aaerelsm oraxagábdl Ulvsk jönnek éaTmléktk, Melyek altató re#ket [ S esndás dolgokatj basaélnek.
Ob, esek as fá{, ia, bogy sa miad Teve illan ajra gyorsan, K én ott állok ujrk, mibt agy Váader aa üres vádeatfa.
J Ugy esek e#akl kísértetként, 8 eaepáa aaért fáinak beasám, latfcw, begy többá márl ne Remélnék éi átmonosnáni.
T limfdtk Aladár,
Aü ál-Hapolflon
•Mlnal s aéMUk Wiiistság MeJMét a<Mtsn f^itwui, IAIA9 Iliin
áerftt mármf—i Nfgel volt ee
A taátahákbél jtsb4 lipeU ki a ssá-keveesgf eevsi^e Jtsanjer ar kiséreU
ben. Eaen Monuíér ur, midfin s herejtogj ki-lenesedik évét elwte, a neveiénél leváltotta, kbe eddig a császári fin feldgjelete bisskott. Ar uj nevsK egy pór fia veit BkosttlStas, jó, lelkiismeretes, barátságos és tadományoi volt. A mód, melyet követett, -olyan {roll, bogy maga olyatí szorosan, siáintjósak lehetett, tsnitványáboa esallakasaék és sohsse tegyen egy lépést se anélkül, bogy ennék a különféle tárgyalt és eszközök Uűajdonságai felett, aantán történelemből, a terméssetröl és erkQlesökröl stb. magyarázatot ne tartson. Vqnniar osak azt kötötte ki magának, Hogy betsnkint két estét tölthessen anyjánál, jegy egyszerű pérnönél, aki asonlmn ozss volt és terinésaeti éeaaael bírt; feliéi mouaeelin fö-kötöl és mosórukakat viselt és a nap ajkán beáaélt. Monnier a császártól kieaakösölte aa engedelmet, a hsreseget néha a faubourgsi piacai koayhákba reggelihez vasetai,\'amelyek kömivesek és nteaaaeprdk utal leilek látogatva. Ezáltal megakarták nikj miltstni, bolyán élnek bisoo|yos szegény dolflMÓosstá-lyoik éa mit kell nekik kibirniek. sasn reggelek egyikével kezdődik easn történet.,.
Tebát, aa UB68-dik egyik derült már-esiusi reggele volt, midőn «JÜuJaM monsieur Hennierral a tuUjeriákoól a ftuo Titoliba lé-nett éa a Lsavrej kertjén leossava,. ja Plaoe de la Cwesrde-ré jutott. Itt a hsraseg két angol állal rögtön felismertetett lűk\' öt lép-leninyemoa követték, mig nev«6)e saen al-kaltuatlankodókal lerázandó, egy fiájkert^lö-hivétt éa a kocsisnak paranosolá, Mgy a BaaiiUetérre bajteon. „Ma reggel egy katonai kávéházban fogunk reggéleani, berose-
rs. — Ob, mjnnsnssatrePj r- mondá a kinek ketonéi kajlamai adtával együtt altiak. — j LKofi itt vagyunk! I* —j mondá a nevelő, mjdön a koosi egy ntósába fordult,
mely Le petit Ooqlsaaak ney^tftettj Itt^
lágyon ^ - T - **
mj pohár még vöröaebb bert, miaU>ja toesa-
kávébáa vstt, mewoek tdmmUm egy o és Zacise vörös Mngsri rák Hgy(k pUéjával
ttfézáa, Itiemell 4 slalta fA tea" sasvak vei-lak. A aaebs. mwybe. ballntaki nagyon sin-ewey volt, tokérffiűakkal, melyekrs kfllön Me karikatúrák, voltak esesN fostVe; és
ssénnel rajaolvs. A padló lUonnan volt fel-súrolva, jle a levegí dohányIUst| és pálinka-illattal tldve és ssenkivdl MresbetŐ. volt a petrolet ti, fogbagyms és á konyhából kitóduló m ndanísla ételek •asga; llsidnmn minden asi fttlt katonásáé foglalt bi. Pipáikat szívták és lármázva besséllek ssssérnyák-, táborok\' 1 és gyskerlatokrél opmmi esetre sem válogatétt kifejezésekben, llonsipur Idonnier egy távb|i sarokban agy asstail kémeit ki, (anitvámjával íeléje sietett .éa innék \'éppen egy helyét kéesitett midőn hirtelen egy fiatal leányka hozzájuk sietett és gyenge ban-
!ron kéqlft: Jlubad ezen aszalnál helyet oglalnom
Ménsieur Monnier. ránéeetti Kösépter-motü vmt hussadik évét még nom érnette el, armisme tnkta volt éa fehér mint aa ele-UatesonL a ssetsek feketék miotjhaja és tekintete yjmánliég és akarateröstégre mutatóit Rttltásata majdnem előkelő Volt és magaviseletében smnmi könnvelmüsig és aljasság sem! volt Lúluj felállott mibt egy jél neveli, nmal Idvag és saékével megkínálta. •Nem az ÖnéfL moiIsá gyorssá j a Tsányks* Most felállott Monnier és aa övével megkínálta, mUvet ajleásyks kollomoi köeaöaés-ael elfogMOtt. A leányks megrwdélle aaerény reggeliíéj és a Jpgoíösébb napilapok agyikét asebébll kivonva, olvasni kezdet, miközben időkösönkiat egy j kis saeuűysdsrajbot a ohokott^éba pártolt \'Ja nsgevjstt — A fiatal hejmog olyan éhes voltl mint egy korabeli fid mindig lehet éa bátor táinadásokai intézett égy omtselte-re,. melynaz egy kötelet adatott. S egy kis vörös borral lMblittetett, melynél Lola aipokat vágott, bár aa ital nagyon yáns vmt Hit 6 igy foglalatoako^ dott, a Uányka as ínséget as asaftalra tette, Monoiarkm hajéit éa ahas susotá j sHam jél cselekedett, begy eaen fiat l^kinhr. lljnf nier éiasSn ráaéaaU. 4 leás v ka Olyan bas-gjilommal Uekiu^tt ia-i két ki i ru lapba, rnMka érdekelné; ÖÍ jigiDkébb. ,|1sMat ntiodsaüss vslsm visa^jrn.^.Ftal Chj — B melleti m|| aeesssit kinti ematé fal Monnier M%aleM,iNfc«0e maiiéi el yelel* -90e «it gendel -r fcAat geedolbiu, hogy
A növény, illetőleg a gabonatermelő gazdasági rendszer különösen*)
Sajátságosnak tetsabetik, hogy fennebb a 3. §*ban aj gabonatermelő rendúer alkalmasását ott nánlottas^ a hol jó tsrméssaUá kaszálók állanak a gaada rendelkezéséig vagy a takarmány és trágya\' olcsóért szerezhető.; ellnben ss épen előző 4. §. ssój-rint ast mojsfloltam, hogy! a hol jó létei nincsenek, állattenyésstést kell gyakorolni a* takarmányt i trmeaateni; — holott aa látasal hogy a hol bőven vau a tarét, ott fektettessék a fősnli aa.állattenyéiktésre, — a hol, pedig a in-
kármányt is teni, ott inká
mgy fáradsággal kell termesz >b a kösvetlsoül nagyobb pénaj
jövodelmet nj ujté gabonatermelésre lorditsua szorgalmat.
•) MuU;t»utuI; Qasdasáfl rssSsssri ás srée(for|áes lés hibal és a n*fjbsnUrm«lé« slúJ njel Meinpontj bél. K aVsgjlr Rönj»tár" éstnl vállalatból! ará lö kr.
És mégiSjljngy van jól, a mint mon-dottam.
Mert nem! ismételhefem eléggé, hegy: kieléÉtő trágyisás \'nélkül lecsigázUtik a föld és nagyöbű területről és sokkal több munka után sep-sd annyi termést mint jé erőben tartva, sokkal kisebbről, fisért kall a természetes takarmányt termő kaszáló rét hiányában, a njjestérségea vagy szántóföldi la karménytermssilés, s aaért fektetendő ily . helyen aa álbUmnyésatéare a fteuly. Ellenben a hol természetes utón bő a takarmáuyter-méa, vagy a síjUkséges takarmány és trágya olcsóbbért szeijezhető, mint a mennyibe 4 házi előálütás jutján kerülnd: ott több tér,, jut a gabona ép más hasanoa növény tsr-masat éere.
Hogy pedu mily fontos a gazdasági haszonra nézve a föld jósága és termő sréje, ast a legegytlgTübb gaada is átláthatja, anly-nek az életben]is naponként bizonyítékával találkozunk j nmrt hiszen innen ven aa, hogy a jé erőben lein földért haesonbért ia többet adnak, mint a kiesigázott boványért Annál különösebb, hogy miktn1 u\' trágyázás és la-kahnánytermesltés caélsaerüaégéről éa aStlk-séges voltáról van a szó, oly nehezen értik meg s még neliezebban követik sa emberek.
A földéről fen tartás éa szaporítás szükségében van teoAt a fennebb látszó különös-i Bégnek is magmréaata. .
Itt ismételten hangsúlyoznom kall aat is, a mit már szintén tübbssör mondottam, t i. hogy soha somi jó a gazdának nagyon, megosztani erejét;! sőt különösen a növénytermelésnél is fábetőleg össze kell ast tartani Leghelyesebb saabály, ha mind aa ősei, miad a tavasai félék közül kiválasztunk egjs vagy a föld minősége és a birtok terjedelme szerint egy-két főj terméketj s arra fektetjük a fősúlyt, ast termeaztjük legnagyobb mér- \' t ék ben a annak adjuk a vetésfordnlóban a neki legjobban megjelelő helyet, a többi tar* mékot pedig osak annak segítségére 1 a fordulási időköz a&abaaa kitöltésére használjuk.
- E szempontból vegyük sorra a kisgazdának itt ajánlható termékeket
Első sorban általánosan a gabonafélék veendők figyelmébe ; mert kelendőségek leg-lerjedtebb. £zett köafll aa őszieket illetőleg aönnyü a válamtás; mert mindenütt, a bél tja&m, határozottan a búzát illeti aa elsőség, a mely jvilágkeijéskedelmi esikket képes, és osak homokos i vágy lápföldön, a hol a boaa sem jól terem, el is fajaik, előai azt meg a rozs. As] őssi árpa sok helyen ssáa-téu igen sikerüld éa beeaea termék lehet; de fíl-termékkép sflrüeb földön a búzának, hassoke-aon a rozsnak aem vág elébe. A repeze nem kisgaadának való, különösen a jövedelem fq-fbrráskép ssámilottj (8 őssi tsrmékttl nem;
Ár beszélhető^ menhelyek
és lelencz házról nem ii k, de gyermek kertek v| vagy téli időben mái vároeokbal megszokott flltött szobájt a ezogényék és szűkölködők részé ró.
Egy irucsarnok\' eszméje, hol a városi kö^ ínség a könnyebb felügyel élelmi szereinek h amisül a mértékek megtartása irént. a kUfák szemtelensége és tűiben biztosíttatnék, senki nes eszébe.
ébrednénk I s társadni;* tenónk ezen követelményei a tanács pedig állna erélyű tizgalommal a feladatot
kapásai el sem jútott Ob b|l milag seg létesítésén
lyelés b élére, men mazottak, kozók Poii soha Kani
különben sem a nyugaÚ tora a letelepedni azándéf ionyja s Grazja nem lesé s a közönség csak laf
kásainak éi élelfni szereinek drága ságáról ht és tisztátalan voltáró) fogja e várost ismerni.
sászári férjének tartotta. Fiion agy nagyon *ép hölgygy^l a Vois de Boulognen keress-tíll koesizott éa|kééőbh a oaáaaárné lakosa* tályában éléiig féltékenységi jelenet adta magát elő, mjgla talány megoldatott éa most Fiion ssflkiágsmé vált a eaásaárság titkos aaolgálatábah. la titok aaagoruan őmtetetj, Rouner ée mégjjegy fél tuezat kipróbált oaá akárí tudták.
nMon»ieitrj Illón,* mondá Fkmry, „egy dolgot adnék IMaek*.^
Két nappal később Monsieur Silón aa Avenue de la Beine HoHönson végigbaladott ék • Moneeauzii parkba lépett MonáieurF^-Ion egy Vikteftk\'RÍináből füstölt, egy set-varbél, mely Kába ilegjobb növényeinek leveleiből kisérMig Ul. Hapoleon számára ttártatoú, a park égy padjálioa közeledett él leül. .Tegn» eaen érában itt volt- mor» mogá. I,Lehetséges, hegy ma ia el fog jtav. Pkriam nőink Mgyon koneervativok abban, hel és mikor suvnatnak aaabadban friss le* végőt" A .Figaro" agy néldányát zsebéből kivette ée OflafAsoh legutóbbi dallassát mor nmgva, lassan áttekinté tartalmát Monsieur fiion as első odallal készen vel>, midőn a leányka elmentjfjlfiité. Nagyon elökelősn vok öllösvo. Kék ss<vatből késaült köpenyt vi* selt, pompás eapbolybőrrel dissitve. Kalapja és oly bikáns vblt |nint kesztyűi, éaeaipőce kel kleAnyek ési elv disineek voltak mint hamupipőkéé. j,Oh r mortnegá Ftlee, nltt vaai Úgyis It váram.* A leányka a park egyik pndjén halyet foglalt Monsieur Fiion a jíavas rét más>Z oldatáé volt*
A hely méltatta üres. Legjobb, ha aaon* nm biatositom ésámomra." Ismét bénának Matatta magát, mely a Krím hadjárat egy gályájától szármaaliaiott, vagy pedig kösa* vébybőlj a gyeptér körül sántított és agy* Neeokálaasa sekélyével, mely sebészi tehet-ségre mutatott, Morialta aa Sres helyet ée miután lábát kesével sgy kissé simogalá, ismét fclnVItá a iftgéiet"
A fiatal ks|gy nem ügyelt többé reá. mint aat tehette veléa, ka aa ea or a euu> seulei vásártéren ölt! volnál Ur. Fiion most agy ügyes moMsilattsl ksgyaais fente baju-
Ő — folyta
kisaíssanjl1,\'1 aetése fltán, voltak.* —
6 itt nem jiii osg. Monnier mosolygóit, mi fősben msga körül tekintett a dragonyosok huszárok}, tü térek- és suávokra. tNe tokiul sen oly felt nően körüli* -j- folytató leányka igen halk hangon, mig areza a laisj lap télé volt órdulva. „Egy asztalnál ott öt férfi Ül, kik Inöket a BaStille-lértől követték ; esek a eggonoszabbJellemek eaen ne gyedben |Pán iban — sőt Iranoaiaországban Mondom önn k, ön nem biztos lw — , De öp téved. Hisz ű 1 oaak —1? .Pierre Monnier és
?« — „Elég, kisasszony, fit
ismerem, hoj f felismert bennünket, ee ve-
A félelem esztelenség lenne, catonák által vagyunk körttl-1 e tekintsen ntsga körül. Mini ira vigyáznak. On Quiehetté tanáoaot 0 egy tigrisnő. Men-
saély ninos. minthogy hfi véve.*- , dsn mozdulat anyától kért jen, mondom
Ds Moni úer osak meeelygotl, s anélkül hogy a lányk í egy ujabb intéaére ügyelne, befejeatjl vili la-rsgelijét -j- „Amint látja 1 ittogá a szerény isámla lufi ,aa Ön félelmei alaptalanok 0n ek felületét
látja; én méljebben pillantok.* — „Ha a kisasszony ne ein talán valami útbaigazítást akar sdjsl,B • „Minek tsrt On engem ?Ta| Ián valapu k^ nnok ?M és ezzel büszke arca-kifej eséssel ál ilt fel, melyből majdnem a knagvetét bem It — „A kisssisooy a esáj •aérságoSk bi igó párthíve?0 4- nígoui«H
— „Mea fog , kisasszony eugem nevével tisztelni V — ] em 1" — „Megkaphatom, ka akarom.fi — J ékkor vegye ossk ba tudja^
— Éa aIsáoyl sfelagrottésgyterzan elhagyta, a kávéhásst - „Mi volt ea a kisaaeeony-j nyal?* kérdé Lula. — „tfogy tudjam én aat, 8irsr,L,.J
Monseur ilonnier aaan kalandot Fleury tábornok slőu smlité, aki aesáseáraak msg-
engem
hsrmsdik Mspeleon. Ho0 ki jmlt FUen T Egy ember, a kJ mj glepően hasonlitoll a oaáaaár-4ea, hogy aa i rségsgymer légy térbe kiáltatott, mlüön a litileHáken keNsalll haladott
„Tadjj meg, hogy ki aa lány is] Fiion Utal ItépvSslteaaen---
koagr aa smRo a
Eagenia maga ia egy késiikéais a<kal|aávaJ
[\'íEtlilM^ " • 1
mert bér, ksísltaN, a«gy |M lési—l adj Aa b. asm sikert), a mi gyakoribb, mint i btaaéi *i0 testál, akkor nagyon Iné-kényen la gjpkrae kéroaitja a génnél — A tovaam lakiiyá közt tokkal nagyobb tor na a vikaetásrt Legtöbb körülmény kim alkattá IN lötenaAkül a kukoricán; mH eckftteMbldsf alfognd, terméae Átlagosan elég bialii éa [jé, rendes kelendősége van éa a földet aLra után aok mát (ennék szá-mára ksdvaofl állapotban bagyia. A tsjvass busa As tavam rett fatermék kép csak aa Ssmekel nem tűrő bidsg vidékeken jöhet seámbe. Aa árpa Igen jé, a hol résaére a lold éa égbeilnttel|s*en alkalmas\'; mert somosak bő és kfclenoő terméket ad, de hfapfe láet aem igényel. Aaonban ba a hely rétiére nem igémanl alkalmas, a miben biaoaj eléggé válogat, akkkor biztoeabb helyette a Bab, a mely sokkal több körülmény köst megvallja. — Fogyasztó nagy vároeok kö* sslében ée bomokai földön igen beosee ta-veszi. fötermény lehet még a btirgonya is j mert megfelelő eniyoJét mellett, eJég gyakran sikerülő- nagy terméseket ad és kelendő j jelesen Badapeet körül jövedelmezőségé^ némely köeség a tiJte basáéval egyenlőre, aŐI többre ia beosllL 4- A hol alkalmas föld Van hozzá, e koreéAny egyedáretágs mellett még a dohány ia nagyon bele; iUessbejiő a rendszerbe, mintán a jövedelmezőség fSsnlya
ie elég bjztosán fektethetik — tCkkép { a gátdának, aajJAl körülményeiből lehet eaakés
megítélnie hogy as ajánlható több közül, melyiket válatpaa Tavaszi főtertuéuylll, csak sokfélét ne vájasszL.
A mellén termények köst is lehetőleg kerülendő a nagy áokféleoég s bár azon kedvtelés ellen, hogy mni seját háai fogj tattá• sáré kell, azt a gazda maga tsrmseses, nem szólok: mégit I áltelánoMágban azt ajánlom, hogy a fÖternékelhea, a melléktermékeket szintén oly mmloo I otasuk be, hogy igy ie inkább keveeibbflét ée nagyobb mennyi" aégbeo igyekeáeSoa termelni, mintaem tokléiét, de a epsó iSoalstakbae, s a többMe-séggel osak annyira terjeszkedjünk, a menynyire azt aa ejnrmasután kövejkető munka helyes meggy önhetése megkívánja éa a munkaidő s erő kelletén tal aem paaaroltatik.
Szolgáljoá a kifejtettek gyarkorlati alkalmazására a következő néhány példát
A) Buzatermélő gazdaság vetés forgója; 1-aő évi tzakam: I eröten trágyázott Ugar, zabot bükkönyével vetve; 2-iÖ évi szakasz: titzta buza; — ön évi: kukojricza, — 4-ik évi: tavatsi k aláznotok, árpa, sab; — p-ilt évi seSkaaz: vegyes kapások, burgonya, borsó,
aaaly, bab. A ki nagyobbítani akarja aea-íerületét, éa i keveehiteai azok soAmAt, az a negyedik ée ^ödik szaksjszt öatzefog-Ialhat ja, Igy Szaporodik a két fötermék, a buza ée kekoricza mennyisége,! ée négy év nlAn. fordulván a trágyázás, á (Öld gyengébb trágyázásáéi ia teljes erőben tartható.
B) Rozs teraelŐ gazdaságban és homokosabb földön, a hol a buza helyet? a a rozs választandó, pintén az A) alatt mondott ot évet forgót [lehet alkalmazni, azon különbséggel, hogy] a zabos jiükkönjr alá eaak félmennyitégfl írit trágyát adunk,\'a tréf ya ináaik felét sedie érett trágyából a ros*tarlóra kukoricák alá adjuk, kukoricáé ntán nagyobb mennyiségben vetvén a zabot, mint aa árpát, Asén czáiazerü itt igy meg-osztani a trégvát, njert a homokot földön a trágya ryoraabban jmt és gyorsabban smées tődik. De ha a negyedik és 5-ik szakaszt aaiuui-n ösaaefoglaljuk, hogy ajssporodjék a rozs ée kukoricás njennyisége: ekkor itt ie elég eaak se elsői évben egy erösebb trá gyázá*.
C) Burgonya termelő gazdaaág, hasonlók f homokot íoldiln: 1-eő év és szakzsk : erísl. friss trágya, tiizta vagy ! kevert csata-
ti
| mádéval vet re: 2-ik ssakssS: burgonya 5-ik vegyes saa^ns őszt, tavasai kalássfissk kai, U kapáafólékköl.
V) Dohány gazdaság; 1-eő év és saa ksss: érett trtos, dohány, t-iklavaazi kalászátok j - 3 ik: kukoricáz s más kapás növény; — 4-ik friss trágya, bűk-könyöé sab; t- 6-lk szakasz: buza vagy rOzs. Aki földjének egéae ötödrészét doháuy-nyal Étetni tokalja, ez aa eleő seakaaz egy réazét Qcukoriczával, kenderrel, mákksl, a ha a föld alkalmas alá. repczével ia Telheti, vagy épen ágy hatodik, repese szakaszt is állithajt be, a mínek s dohány előtt van a helye, a mikor azután nem a dohány, hanem a repese Alá adatik erős, évelt trágyázás.
A vetésforgó beosztásánál} mindenült figyelem fordíttatott arra, bogy a tavasziak alá seólgáló földnek előkéesitéao már őezszel, valamint a trágyabordás ie ősaeael és télen ál történhessék t igy a levasal munka meg tédnláiáa éa megkéeéséu lehetőleg segítve légjon)
É réesben egy igen jé szzbály nem ajánlható eléggé figyelembe, as t L hogy semmiféle szántóföld, a mi tavaazaza) vetés alá jó,\'télre tarlóban ne maradjon. 0*zazel, még a legkétőbb felkerülő, kukoricás, dohány Jub. tarló feljöréaére ie van idő. Sőt e fültörét, mikor nem fagyos s föld, tél elején is eszközölhető. Nem osak azért fontos es, hogy tkvaszszsl kevesebb legyen a munka, hanem azért ia, msrt igy a téli levegő, fagy éa léli [nedvesség j oh ban megjárja, megérleli, ■ annyira jsvirta a földet, hogy as egy fél trágyáááaaaJ fel ér. JLÜlénösen fontos ea as agy ágas, kötött fejte földeknél, a melyeken, ba aikert akarunk, a lavataiak alá ia okvetlen legalább két aaántáa kall, ét mindig bi-aooyot kárral jár, a^int némel# alföldi ridé-keu azekás, esek <agy saájntáanau erőltetni a termeléet; — a ritka homokot földökén pedig a melyeken egy taáetáeban ia inkább vethetSk a tavasaitk, fontos as őszi azántás azért, mart ezáltal a tevaeá azántás egéssen ie ée pedig haszonnal megkímélhető ugy, bogy a télen|át rögöteu . maradt föld, tavaazaaal eaak kéményen megfogatolta tik, a ugy vettetik el, a mikor a mag saintén osakvasbo-rónával vetőgéppel, leglelébb magtakaróval, vagy el kapáa növénjfeanél közönaágeeen azo-kott módon kapával közelik föld alá, a minek a {nüuka gyorsaságán kivül még az a haazna it van, bogy la role termőrétege nem bolygaItatván fel teaékig, benne a téli ned-veaaég jobbén megmarad Ós a termés haaz-nára fordul. — A mely szakaszt trágyázni akarunk, arra esélaMrÜ ai trágyát lehetőleg már a tarló feltörés: élőit kihordani, a a tarló feltöráasel azonnal lesaánlani. Kiválólag meg kell ezt tenni, ha érős friit trágyázásról van -szói vagy azt akarjuk bogy a tavaazi eaak fogatolás után tettet késsék eL De ba aa őaat feltörés előtt nem volt időnk a trágya kihordásra, ée télen lát már feltört földre testesük azj, akkor ia nyerünk as óni aaántáa-tal; mert a szántott földbe a téli nedveseéggel együtt a trágya ereje m jobban beveszi magát ée jobbén megmarad. Szóval ezen el- I járásnak oly jelentékeny és különféle haazna van, bejgy valóban általános követésre ér damee. Qulyóczy Károly.
IA mMgynr delegntlo.
A következőkben folytatólag feglaljsk öaaze a magyar diil«galio tárgyalásait.
A magyar delegatio ötödik ülését épril lé-én tartotta HaynaldtLajos biboraokéraek elnöklete alatt. Jeg}SŐk Hegedűs ét Hsjlálb voltak. Jelen voltak a köaös miaíaaterek képviselőikkel, a mtgyar kormány réaséről Tisza éa |Orozy. Es ttléa alkalmával a jegy-
afkösyvj biteleaitéee atid a tegnapi ülésben elfogadott 21.700,000 fr ban elfogsdott hitel végleg megazavaatslik. [Ezen határosat ss osztrák dslsgatioval köAlteiik, a hetes + bizottság pe£g működödnek msgkeadéeére ntasittatik.
Ugyske nap déln tét lartotta a magyar előadó Baross a hetet jelenti, bo^y a kiegy vei as oaztrák delegatio nsvssáaáhqs rzgatzkodil Solfa, hogy a magyar d jók előbbi határosa Iához
1 órakeé- 6. flló-fogalio, melyben az IbizoSaág nevében nem sikerült, mi-Sgétz öesneg meg-Élijádő azt java-(stio is ragsaskod-ia törlésre vonatkozólag. E javallat elfogadfatváa. felolvastatik i |az osatrák delegatio máabdik izeeete, mely*. ! ben az ir&ijt nyilatkozik, bogy előbbi álláspontját fenntartja
A legközelebbi ülés másnSp délután 1 órára tűzetvén ki, április 25 éu tartotta meg a magyar delegatio 7-dik flléoét
\' Hitelesíttetvén ss mőbbí ülés jegyzőkönyve, Bairojw előadó jelenti, hogy a hetee slbizottságok nem egyezhettek meg a megszavazandó Összegre nézve. A mi a szöveget illeti, a következőkben egyesiek meg:
1. czji k k: A közÖe minisztériumnak azon 8 millió\'forint öaaaegen felül, mely a monarchia dűli részében és a megszállott területen kitljrt mozgalom leküzdéeére 1882-ik évi febrnár| hó 0-án legfelsőbb jóváhagyást nyert határesettel engedélyeztetett, 21.700,000 frtnyi összeg mint rendkí)rüli hadi szükséglet megtxaraztatik ason lioaiáadátsal, bogy ezen utóbb enditett öaaaegből a monarchia déli résaében éé aa elloglált területen erődi-; tóti ée vódduii -épilkezételre, valamint Boszniában ée Hereaegovlnábaq katonai Qtakoak éa öavényeknek elkészitósére fbrdittaasék. 2. ee ik k: a 16.001,000 brinl öaaaeg éa as 5.699,000 forint öaazeg kötött az átraliáaáai jog nem adatik meg. 3. cs i k k : a jfentem-litett kösösen fedezendő hsdi tzüktéglet Oez-szege 21.700,C00 forint, melyből a megyer kinottár terhére mindenekelőtt levonandó két jseázalék : 4^4,000 frt, a fenmaradó összegből, mely 9>.266,000 frt/ á törvény értelmében a birodalmi tanácsban! képvieelt király-Ugok éa oraságok által fedezendő 70$, 14 snillio 886,200 frtot és a magyar korona or-kzágnira eső 30g 5.379,800 frtpt teas. 4-dik p a i k k : Ezen ősszegnek ci»zámoláaa a meg-szállott területen létező parancsnok tágo k lmdotapalok éa intézetek réezére as 1882. fevre megszavazott hitelekkel együttesen éa a megfelelő czimek, ugyezmlén az 1. ót 3. ezikk ekben foglalt intézkedéseknek »egtarját a melleit eazköalendő.
A tzöveg felölvmlátván elnök kórdé-iéro,a delegatio azt elfogadja, mely etán az előadó felemlítvén, bogy áá öetzegre nézve diflerentia vén, indítványozza, hogy az oss-trák delegatio együttee szs|razásra snóllittae-sék fel. Egyszersmind előterjeszti s kérdést il következő seöVégben: j
Megszavazzák e aa érazágoa bizettsá-gok a monarchia déli réesben éa a meg-mállott terttleten kitört láifadáa leküsdésérs ■irt további rendkívüli haffiSsükséglst fejé-ben a két országos bizcatSág határozatai
JmmpmJJMLÉ
közi fennálló különbözetet tOttfdOO Ifrlel: lgm| nagy nem 7
I A delegatio e kárdát szövegét is elfogadni-e aa oaatriU delegatio egytltea panvn-záerk feüuvatni eikatározlik. Az opztrák de-legslJe el ia fog\'Adits as egy Üttet extra-aát (alkalmával intéaendŐ\' kérdésnek á magyar delegáló által javsaeil aaívegé; de egyéasrsmSnd elhatárox.la, hogy ragaa^kodik azoá határozatához, mely azorint kért hitelt ogépsen megszavazza a köaös kormánynak. Április 26-án délelőtt II óljakor a kél lío együttes üléat tartott, melüben S saavazás ki megtörtént. Bér szerinti volt Hayaald Lajos bíbornoki értek, ik magyar léesről: Hegedűs Sandof, részről: Wieaenbnrg. Jelép váltak a kormány tagjai; Tisza éa Orczy. Ugy s njsgyar mint as osztrák delegsljo részérő) 63 Mg volt jelen, azért nem is vbit siüktég a Idsorsoláarsu Elijök a kérdést a fintebh köalftt módon teesi fel. A ezavazás niegtür-lényén, kitűnt, bogy igennel 45, éjemmel pedig 159 tag szavazott; euk közti nyjolez aa beat rák delegálások közül a megy siókkal A törlét tehát elfogadtatott.
Ez együttee ülés után 12J éjrakir délután a magyar delegatio tartott lülésd s felolvastatván a bizottságnak Ő fiSUgéles jó-vábsjgyás végett teijesztendő határozatai, aa ülés .végett ért A jóváhagyott határjMatok kihUdetése végett a magyar delegatio127-én délelőtt 10 órakor ülést tart.
Apróságok.
t; Érdeket pör fbly á becsi tt vény szék előáj Kiváló szerepet játaaott emhérek} ülnek a vádlottak padján, .kik sohasem latték (volna, hoajr vajainikép oda kerülnek még. Ott van Bén! várót volt polgármestere, ott vanjLand-steiper, e rendőrségi tanáesos, ott jván Jsuner a rjngszinház igazgatója. Erről a ringsainházj pörrol szólunk. Kemény-súlyos vádak I emeltetnek a férfiak ellen, a bármily lártstlsnok-nsn érezzék magukat, lelkükben bísdnyára hangot adoita azeroncsétlonség óta sokszor az á gondolat, hogy véletlen etemén^ Sodorja la gyakran aa emneit oly polcáról, melyea erőt-neli \'ssilárdnak hitte magát. Bizonv a aara kény i* hány-vet ben nünkot » elég ao&azorwrtbe-lőea fülünkbe dörgi, hogy el ne bizzuk mzgan-kat Erre nézve kornakben igezán erős lecz-kéld kéllenek, mert* kevót ily kor volt még, a hol a pöffeszkedő elbizakodottaág minden állábljáu éa minden téren annyiig kiiérlett volaa, mint éppen a mottani. Mwyoníjnga-tagi talaj aa a földi ezerenote, mikor iegke-vésbbé hieszük, akkor sflppedüaki alája, bukunk el rajta, a nem mi -Vagynna azoa, kik aamán nevelni tudnak.1 A vádlottak aöeölt ezen Mrom főszemély igen érdekeajheny|Mnáat teea a^meginduláa egy neoie votz erőt rajtunk, mikor Landtleiner a volt rtadŐn fsij^sfft^ a vádirat azon peutjá ellen védeaeeíkj mely őt kötelessége megfeledkazéséről és gyáva-ságiáról vádolja.
. ,Én 1851-ben István fÖlieroaeg parancsára ftXKember élén küsdöUem rabláúndák eOns, a a rám bízott feladatot megüldbtlam sBummb; sr 1866 diki l»ad járat minden ve seelelmében resat vettem; 1868-ban KoSitan-tinápolvban voltam négy álló hónapig I ban-kónaraiéitók\' között s mindennap érintem mellem a aaivemuek irányzott tőjr hegyét . t. Megvallom, hogy inélyen hánt aa en-gem, bogy életpályám végén s mások bűnét
neked) r ójják fel (Lehajtja fejét.) 8 kérem A t lörvényazékel ítéljen fölöttem.* -E nevezetes pörben moet már a tanukihal!-EatáejVotte kandelét, ka as UüeM meg nem hozzák addig, nng e torok megjelennek, akkor legközelebb atáopómtjnk.
e
A HüchelvsffelaM jKgy káaast megcsappant agysp aödml-verein kedve, Iáira a magyarországi uáns-tsk Lmifias magatartását, de elj köifoyQ ezerrel aem eeéllnak ki a nyeregből éa folytatják á haránt Épe pillanatban hirdetnek ismét egy német könyvet valamelyik ssása atyánk fiától, előszól hozzá Waltenbneh tanár irt- Kíváncsiak vagyunk erre azuj eaodabo gárra ía. Nem etodáihatjak eléggé ezeknek a nagyhírű német profcsaynknsF rövidláíó-aágáq kik egy pár azáaziagé^s éa henczégo embertől ennyire lóvá látatta magukéi a majdnem bosszantó gyerekeakedéenek lehfctne ss egéea do\'got tartani, hogyha a tudomány egéaa apparatutával ne iparkodnának Mdi-zéa», elnyomást a tudj iaten pút felfedezői, ahol a wgnagyobbmérvfl egyéni ée polgárt ée nemzetiségi mahedeág van, a milyenről a német sógorok künn „im veíten deutteben Beieh" még álmodni aem mernek. 0 kelmék roppant mód haraguaznak, Hogyha mát ember fia Poaenre matat, a hol derűre-borura germanízálják a szegény lengyeleket, a efy mérvben bizonyára nem engedik meg anyanyelvűk használatát, miat a hogy sa egye* nemzetiségeknek meg van engedve nálunk. Evek óta iária más aa á paas«a\'H s okan eaép czimek alatt Legelőeaör a „Qarteultub*-* kendte, Vom vervraiaten ád. nnlerdrüekten Bruderttamm.
, As a könyv, melyet moet hirdeteek, már piaapectnsában oly paarast foglal ma-gábaa, eie(y nagy mértékbeo kivánasivá tehet tartalmára. Azt mondja ugyanis ogy helyen, hegy e magyarok elfeledik, hogy a a w ástok nak Erdélyben ehiyomátával tűjét tirjukal ássák, mert aa oláhok- ée ráesők kezébe játszAk azt az Krdélyországot, melyet Magynrorsaágnak a saáasok tsereztek meg. Véljek M egészet, majd meglátjuk, minf
bölcseszet árai iámét egy ssása alyaű. • \'
Dolgoracky berezegoő II. Sándor ezár özvegye í jónak látta gyermekeivel együtt lg natieV atyáskodó gondjai alól menekülni éa.. Berlinen keresztül Pánzaba menni, a hol egyelőre] nagyobb biztonaágban érni magái, mint ]e diplomatikát róka közelében. Egy
Sárizsj lap munkatArtának elmoodotta ez ér eket azszony, bogy Ignaliev üldözte őt s talán \'még azzal te vádolta, hogy egyik éa számára aspirál a trónra, mée tnévaiaaetéi gtietieaekkei cbnsmrál a mostani csér el(en, kii még mindig fél tejére tétetni a cnárok karooáját.
Hevesmegye a íelsfiház reformjáról.
A felsőháa reformja hová • továU> életbe fsg lAptettetni s már eddig ia kiválé férfiak fzóltaz e tárgyhoz, mely a jelen of \' azággyOjeai ülésszak egyik megoldandó kée (lését képezi. Közelebb Uevenmegye közgjii léte tárgyalta a kérdési éa a mini«torelnÖk|-höz intézendő követkeSő föliratban állapodott meg, nimyet a tárgy érdekessége miatt köziünk*
A a országgyűlés felsőházának rondetéi zéaét s firályi trónbesxéd a leien eeaággyai lés egyik feladatául tűnte ki.
UgVaneat ismételte Nagyméllótágod it a fŐrenSék házának egyik Illésében, a kij látásba fjelycnte, hogy e rendezés tárgyában való tanaoszozáa végett rűvid idő mulva ért tokezlem fog öeaaahivni.
azát, kabátja galíérát leereszté! és aaempilláit lesüté. Azután köhögött egy k&osit. Harmadik Mapoleonnak székása volt aádpálcsájáfal csizmái egyik oldalát veregetni, miközben laeütött pillákkal a Oeizmára oésett. Fiion is igy tett most. A leányka hsngossn felkacsa-gott Fiion kérdő teftintetett vétett reá. ,0n jeletan csinálja eztJ" monda kedélyesen. „Méltó a Comádie Franccaite-bez. Minő asi-oóes ön 1 Ds ugy látásik önnek osak egy aaerepe van.
Fdon a bámulattól elnémult, — „Ön Montisur Fdon,\' mpndá a leányka, „Egykéi másod peresig téívedésbŐI a nséseámsk tartottam ötft" „Hogyan, hogyha moet tévedne ?" kérdé Túoúf ty bátorságot nyerve. — aE3> I" — A leányka vállalt vont. — „A kisasszony kételkedik; ós bá sa ur ama karezoíást megmutass bal adósán, melyei Mapoleon Lsjos" — j— „Feládom, jé kis-asoaoayomgf nevetett! Fiion. „Igy kin tréfát akartam esiaálai. Mobdják, hegy egy kiaté hsaeaHlek a esászárhos. Dej most mintán la engem ienmr, talan lesz olt jóságos, bogy •a ia kivetkőzik incognitójából?, „Az nem ie eaűkaégea, Moatiesr Víjoo.^ Éa agy kénese meghajtással mondá ae|i „Bon jour* és smgss torkain uieaii pegettJ
Msasisnr FUssi milsnsÉájllll egyet ssippaateii, felkelt a padról ét hövetts Öt, de 101 távolságról Amiot a tsrk kapuján kilépett, egy kűllals űgyee kétmnel telálkn-eett. „tátja esse kegyelt* 4 „lgea,8ire."
Kövesse öt! Tedje meg, hUy kJ II" — Jk Indess, hegy kl f, ée ^indsot falöle, •kel* - „Tehát ki ő?« - iJonvin Aaae-InsÉs kisnasnsny, 6 falsága n saéseémé sfl
Egy német kültii.
8GUERB JÁNOS után németbőL IV.
(Folytatás.)
As anditerok laaknUnllssliliikélisn a költői éri is újra kesoett forrásozni. 1828. nyarán irta meg „Dob Jüan éa Fanét" ca. tragédiáját meréea és a fÖdologra nésve tt-került törekvás, Oötbe Faustjának osan pe-nase kiélésétt „Két lélek, lakik hejh, itt kebeleikben" — glosaálni. E két lelket Orebbs meg tetteti tette aa Ő Don Jnsnjs és Fsnstjal atakjaibsn. Amaz az élvsnatelhs-tároaolt déli embere, es pedig aa ésaaki kutató álmodptó, a igy á kattA a világfájdalom két oldalát képviteli: a Mldegaég és élvezet után fsradhaUanul előre törekvő lastönt, éa a nyomában ntán na aántlkáló azon elit-msrést, hogy a boldogság éa élvezet ia osak atappanbubőrék.
E mű lagganíáUtabb vonátakint joggal jpzt tüntették tel, hogy Donne Anne felceia-merhetlenQl inkább a könnyelmű reálista Don Jjuauhnz, mint a magzaztoe ideálittáhos Fsestboa vonzódik, s mint ast S már különben Mozártnél a Dobnának a kaatély ellen aaórt átkozŐdAsaiból balmai elég világosan a „Oaókolj meg még egyaeert". Oly eeépoAgok vannak Qrábbe mövében, melyek ha távolról aem Oötbe Faustjáig de bizonyára Byron Msafredjéigiiestelik s munkát. Mint drams aaonban a Orahhé-ftls dramaüka edntgij hibáit Osztja. : De mégis inkább sentrimgális, mint e költöttek egyéb művei, de sőt inkább siaea la aepfcmma j SMrt begy végéi Don Jasnl éa Fnastel ep* éa ugyanason ördög elssl sl, tűm nem leklatbetl kBaponti indoknak. Altkiaibsa aeonkivOl Uéayalk s valódi élet. Megjelanéaük saédje és beteédlűk nem födik egymást A dnrakaak ötsaet i leméi, migijiian megviatgálva, eaak beéb Mindenütt látni a sodreeyveeellt ^ minAenűtt Jiállani a isé^ keltét, sa a Don JUn, as « Faust, levaggá elteefttt láttára
Km
és MtaiMéi dio-«bb« Veiében tartósnak akk, jy fokes;
ÍIÉÍ IIÍIIbhÍÍ
rágondol aa ember ason régNTametassIfl ala ttok ra, melyek teájából papírszeletek lógnak |i eententiákkai. Ugyanezen tzemrebányát Irf különben Byron ManfrM-jót és Káin ját A legmagasabb rangú költők között ia eaak kevesen voltak kénessk aj ilyen tárgyakat éfirésailsg meggyőzni, ée ntetsphyaikos problémák honloseit plastikasj egészben éa tal-jSeen érzéki megjelenésre jtrtó alakokká feldolgozni. Szigoruzn véve ezt eaak Aeeobylna a rromethetaaban, Dante a „pokolban" Shakespeare „Hamletben" Cervantes „Don <2uijbte*.ban Oöthe a RFaust"-ban és Mi-kioviiB a halottak Ünnepében telieaitotték. B réméklek kösül a legkitűnőbbek kétségen-ki vUl á | spanyol H I d s I g o és a német ttephiji tó.
As 1828—29-ik év telén Grabbe szándékolt tíjgédia oykluaAtl a Hoheoatanfokat kaadé dslfolgócni, a mely tArgygyal egyidejűleg más toélnet költök) össtönöststve Bsn-mer történeti mflvétől, b foglalkeslek. Igy ai magány JWaibKager, az erőgeniálit£u kornak eiy ühabhehee aok tekiatelbee hasonló epigonjá, ki akkor Romába kora sírba hanyatlót! melynek ejBte|telmét dalainfk lagaoebbjépeni űsneplé. Orabbe persze eaak kél dráMt kéaaitstt el á Staufok-ból i Ber-bkressa Ivigrest éa Vl^Henril^ de mégis nemes báas dűlöuöson sgybehaaonlitve Rau-paoh floManttaafjainak aok konkolyával Qrabbe Ugy j visaonylik Baupaehhos, mint Ontiténbjsjrg a gyorssajtó kerekének lor-gsiójáliot, | Watt egy vaanti eonductnrhos. A|rknright isgy ^spjukereskedőbös, mint a rajnai bor • sörbös, miat a mokka e cikó-riáhoa. Oly jeleneteket, mint a Henrik ée Mklildie k köt ti (ó falv. 2. j.) éS Henrik jssIsBér éa á haldokló weli heree* kösöttí IV. Hkailkhsn |(1 i falv. I. j.) oaak éémoel lét-ndki képeeeággel megáldott kö)(ö gondolha lotl ée Slehljlióili Itt n torveaet nagysága tal-je^ee magfcml e kivitel iisgjlawlsménmi As bbe tebéleem snnvira draa)tUkut mint tti Erválstslhadanul együvé tnlajdenképan > sgyek.\' Bar-boáyelédlk a tre^kaa válság, végbe megy a \'
lés. E két ml szerzőjének NétaetoiWág-sohasem kellene elfeledtetni, j Egyik legsajátságossbb slőaie Qrab-berkek Issou képessége, hogy s tömegeken ha-
asan képes költőileg megindítani. Aj né-költők közül esak egyetlen egy ári el e ötéiben, Schiller, ki esen művészetét a lakbmájelenethéa Wallensteinben Ijisebblmér-tékpetj, a legnagyobb mértékbeo Ipedig a Tel félé Ratli jelenetben bebieonyittLlq telt Gn|hba ia. Igy! már a Btsufokat Rárayazó májában, de még Inkább a HdköJjebb ;keSdett éa be|sjesstt müvében.jTefwitő raJsjdoullééhn ebben as i^Ónen vélt ben éa kjzvMJeoO) VI. HenHk Wvég-uiáh 18SCL éri január bsvábén beleks-„Kapóleon tágf a 30 nap" éelmfl drá _ .bá. De eSán tnŰ iietn Isiseit mt(vAn|Í hs-IsdstÜsŐt a sfMttk atanfl drámával shem ben] iiikábh pwljt hanyatlást1pii-logikái | hismrisi novella es. — MiMof (le)|stne ezen 6 felvonásos Urániát előadni, akt ejgou-dolai épen neá leM. Alakia tehát telhsts) euipáiott ée egiszea tarthatatlan. £>e lialalte-kjnjünk azon^övmeiménytől, aahjika e|mf vetbrájmának kelleas tartanunk, ajkkor
al nép éa hadvári életből ven kendőké* pök lekL iatrikátnak, tábori ée haei jejene toki ekj van elattUuM, melyek a Urikitűáőbb rali >knoz tartóznald melyek egyáltaláal Iá
W
m
tezr ski szélköatük nsn a| hol a aa* leoni köakl arák t 41v< agái darabot Éil lenélenl nak kell toriéi ms leni s mit Iflkls nagy
éslMáM
"1
bb bectÜ Cabinesdarábok ld.: Is 8. felvonás 4|lk botubon táeyérnyalek onáikodás ayonoreeéga mim|l|>He van bofva. y a mint Van a Mapoleénis yedb költői traesdguratlójA.
K...I--1 » A- »
egybaba^ml tva,
Mais angol ieltenisAeeV) inktitB pei ódáit
M Uéerüna,! Q^uft éa Vleser igsdi phraeeoloéiáláról nem la méhnt. mi Orebbs a jlsnhWB* A kél HaMaált lűrténM irr, a .n
P rylÉÉöiB wu
mmm
asi.
\'fám \'\' Ül M«é dn>
"TiS
mit anripP sen-
dottank. Nagy" hiatoriai lekialel, halahnai költői i tor vek, valée* payeliolegtai vnaáask. miódeaűttt; de e drámai mlváasi saflkeágos-ságnak meg nem értése, a niegérteai neaj akarása. lAs utolsó mf vekből a két női a!-V emeleddSjki: Alitta Hannibálban és Thut4 oelda Uermaaban; a grabbei nü alakok közül ínmg s kettő a legjobban sikerdtj Portsa, *bocy ss a két slak ia a kévA mei redteég sáStságáiml bírt, a mit a kűltének ífolyton jdoban növekedő ason vágya ofco I zbtt, hogy mindent röviden jaUemenaisi j Mindketö[aaonkivül férfi-nő. Orabbe tolta haséin veit képes egy oly női eleket teremi teai, m*l)|ben a kecses ée eaaréay gyengéd ség péroetüt volna sa ttsméeyi etaűtel al^ teljes (smllklével,
Qrabbe misdjobbon a, torsképbe eae tj a mint m a délebéd rajaa Hermana ndtas rában,[ vegy pedig annak í leírása matstia. miképen rmJetik be a kaiihegót olygareUtki háaaiUt egéreaapdákké ellensége* \'saámárM A eyeiemma ia estndjebhaa uralkodni kes-i dett a kötőin. A Banaibal oaitai dricaa ere-j deli kéziratában oly termésnett hangok íor-j dűlnek olő, a mint a 18.- aeázad végén ia béoei paprikajsűBcsi komédiában eaekáaotak voltok. 4j Éneket a dolgokat nem köaöljttk! mi német ferráSak ólán, megelégszünk a*> zal, ba egyssetilen megemlít ettük De a| költő mégis nagy tárgyakkal foglalkozott ét aaon időben, minor akaratának éa lakotté gének leijében Állott, a legaanyobbaamü irtl-i
Slkai tet vesetek éaglalkontotsAk Öt Igy seáa Akeoatt wy „»Sgv Sándor" Aa Mr „Jór zaa" nsimltrsfAdSl Írni éa Chrahbe inkább, i mint kartársai bármelyike képes lett volná] ilyen prohlemihát magfajtssii. Abea azon* ban aflkoégM lett volaa, hogy a költő életé j maga ee Iscren iragédiAyá, bohó keverékévé trsciksi iennkoknek és karok csaményekuek, .mely a|nsívar ayemoraaa toré vege faié
(Folyt köv.)

* \'a künelehhi oreeAggy ni1 Hagyott tőrsndii
tvég MM nagy <Wi>ni<i4 Mffééi IMI Wfn aaeiMiséasa klealag. [
Be e kétUmmk miit v^ló «ii*«i • >»yym>l is wkk;MH M m i öli — t flow képnaiketaak má* — bog} m tpIB-flki ütések álul áriutell*-
láble U UgVAUMOn
térvények » aa aaóta tartja írüfnyf" w áhal d « tu o e rat irányban atjdn-Kftett aeyéb intézményeink \'saeUemépen üse-Isitiesll, 10 vtMotuáhyUtilt aaerint azoknak, kjk a aagyasndseaakaah hiveí, a aaga-uúgát klttálá iá ilkil—\' (ül kollMM haaz-■liMK ml hogy «n —I a föntebb jeliett eéálaak m«g felelő — mái révén a tör vényWóéágok részére, egy megszűnő kisebb slőjog helyett, egy nagyjbb, valódibb i ctyátalán oly nagy fontosságú jog Jtaervtoz-táMék, amely a törvényhatóságok életére moet Jég nlig megérthető kedvelő hatást lese hivatva gyakorolni.
Meg fogja tebát engedni Nagyméltóeá-•ót — reméljük — ily telfogái mellett eg is\' Tárja, hogy e kérdj&shes a törvéhy-hktóságok is boaaá szóljanak a esek felsaó-lását a megoldás irányának megállapításé-nem is fogla takintaA níélkül hagyni.
Mi csak röviden aaólénk e kérd énhez, t elégnek tartjuk Nagyínóltóságod előtt általunk helyeanak tartott irányt csak bb vonásaiban feltüntetni. A jelenlegi fŐrendilláa túlnyomó lag van a születési, aristokrana .örökös tagjaidé részben kinevseettjkből ia áll. Ea utóbbiak köat vannak a főispánok is, kik kikevestetékökkcl, bivataloekodásuk tartamira, egyszersmind a felseháai tagság jóba lépnek. Eaen rendszer mellett tanát, uyoe tekintetben, a törvényhatóságok is képviselve vannak a felsőházban.
De ha a felsŐháa rendezését —! mint eal minden oldalról kivárnák — ugy czé-leáaák, hogv onaan a főispánok, hivatalos-kottásuk helyén betöltendő közelebbi bivatá ewra való tekintetből kimaradjanak 1 nem alkalomsaaü, nem helyes sínemaaflkflágaae soréi gondoskodni: hogy e héaag a törvény-hálóaágok valódi képviseltemeéoek törvénybe igjatáaával töltessék bet jnely törvényben kimondatnék, hogy a törvéáy ha t óaágo k köa •
Sfüléseik által váíaaatandó egy-egy küldölt ial képviseltessék ott magukat. J , Ha a felsŐháa reodeaése, mint mi véljük, alig képzelhető más miSdon, mint I hogy — mig a felsőház meghatározandó áaámu tagjainak mintegy felerésse tovább ia a születési sristokratia réeaéie tajrtalik fenn a ea-zol a földbirtok, illetőleg- mezőgazdaság érdekeinek is elég tétetik, a másik fifánek egy bizonyoe hányadát padig aa egyház, bíróság, tnuomány, irodalom,jtnűvésret, [ipar éa keseekedelem legf&bb képviselőiből pune-veeenlő peerek képezik: eaen vegyes rendszerbe harmadak elemül a törvényhatóságok által váíaaatandó és a közigazgatás a a pro-vioeziák jogos nagy érdeseinek képijueiéi térő hivatott tagok is épen bele illenének, á aa ek képen — tttfllofés, kiúeveeés és válasn-táa utján megalakulandó taeőháa oly minden érdekének megfelelő a ennélfogv^\' oly relatív tökélylyal bíró saai rjsast lenne, nehr alkalmasint lagasrseaséssbl| 1848. ótai alkotásának közé tartoanék.
Azon törvény, mely eet kimondaná, mely a törvényhatóságokat a felsőháznak, a föntebb jelzett módon, réaaaaévé tenné, bem-csak égy már régéta égető államkérdéát oldana meg aaeronaséeen, a mennyiben aj törvényhatóságok küldöttjeinek a felsŐháa ta-náeekoamányaiben való részvétele által aa in-táamény mintegy megiijnlne a Uy uradon, sőt már ősapán a válaaatás alapján ott megjelenő törvényhatósági küldőitek jelenlét* által ia a nemzet azi véhez ia^ét köaeleblj ho-zainék; hanem uj korsaakdt alkotna al törvény hatóságok életében ia, i
A törvényhatóságok, | melyek eakóp neséesak a közkormányzáana, hanem a| törvényhozásba ia újra befolynának j. ismét peaagő élet kedvével éa ereiével telnének el, js mint kösigaagatáai ée önkormányaati kjöae-gek ia megélénkülnének. 8 ba a felsőháziiak, luint törvényhozás egyik tényezőjének, egyebek közt, bizonyos mérséklő hivatás ia talaj-idoaittatik, a felsőház eaen hivatásszerű jelleme a törvényhatósági bizottságok maguk-tartására is batásaal Tenne, Imi eaen -I re fonnák még a taiidakodóbb politikusokét is uiqgnyagtaló természetét eléggé tanusitji.
Mindezeknél fogva hivatalos tíaatalettel kérjük Nagyméltóeágodat, hogy a felsőház rendezését a fentebb körvoqúoaott irányban esdkösöini s aa erről benyajlaudó törvényjavaslatba aat, iiogy a törvényhatóságok a fejl0liákb?n eg)-egy kflldMt által képviselve j<\'gjyeni|k, szintén fölvenni aiéltóztaasék.
Ifjait Hevesmegyének Egerben 188)-ik évii április hé 84-án tartott ivnagyadaa ltodéi bizottsági köagyülésébőlj
Különfélék.
- FrlhlvAa, Mélyen iintelt hnnleényok I A „Veres-Kfercszt Egylet" fetoréarbra sí egernegl nMények javára vasárnap folyó bé 90-án dste kftxvscso-rk rendet, melynek yiknráhez kivánatns •rt^l Wbb étkétytas léiknél, étel, Ital tfgy világilé swekben, minek folytán mély tisztelettel kérjük * a. é. kOeée-ség minél tömegesebb pártolását A mes lelkt adakozók Wcses adományaikét •tveseU aspen, le§késobb esti hat érére • iale «fe> szegi Arsey-Béiáay veadég-Wéa kéreUMe küldetni.
A
— Ktesvméa A hivataláé lapban olvassak, hagy I felsége a nagy-kaniasai Qgyésaséglisa Begjy al Oiddn győri al-lluyésal nevemte ki Qgyáaaaná. — UdvözöH jftk aa újonnan kineveeett ügyészt, kinek sseaálfiaága városunkban Sfkkal ismerete* sebb; és kedveltebb^ mintássá örömtael na registrábók e kinavénást, melynek városunkba* bisouyárs mindenki öril.
— A fSfjoassánlaus előtti léren levő kis park\', mely most már oly szép ée árnyékéé, a nap miaden réakébeu botrányos Tandaliamusoak a színhelyei a melyre felhívjuk a közönáég figyelmét. Ugyaeia utezai suhanoaok megnooeátbátlak Ssónou paestüják a fákat éa bokrokat, tördelik aa ágakat és egyéb garáadaságot követnek el,; nemcsak de a mint mindenki meggyfiaődhetík, azon drétsodronyokat, melyek a feléllitftt karfákén keresztül párhnasmoaaa vannak búzva, kilépik, megrongálják, erőszakkal öeaaaront-iák. Talán jó volna, ha aaon helyen valahová kia táblákat helyeimének ál, hocy ugy a kért ültetvényeit mind a kerítés sodronyait bántani nem saabad. Az ilyen eléktelemtett hely kínosabb benyomást teaa, mintha semmi sem volna itt. s miután utccáink most már bettaitvák már aa eeiránti tekintetből is k legazigorubban kellene megtiltani miaden ilyennek megrongáláaét
— latkareeaky Znlgn tisztelt barátunk a névnapjával ösmocIio megyei köa-gyflléare való káaaalŐdésOnk indokéból ssi-vas volt bárétjai ismerősei kérelmének engedni, hogy tisatalffésQnket, nagyon tisatelt néje 6 nagyságának névnapja alkalmából teljeeitheeatk.
— Hévmagysresltás Stern Ignáos makói illetőségtl nagy kanizaai lakos Csillagra magyarosította nevét
— Hlvilalaa A zalnegersnegi teketársulat alapaaabályai a bemutatási záradékkal elláttattak.
— Kamrarálswlásak. A Soproni kereakedelmi és iparkamrába belépő kamarai kültagok megválasztáséra a kör ponti bi-sottaág a válaastást elrendelte, mély választás f. é. május 7 én déluláa 3<óra|kor a városház nagy termében megejtetik. U A magas minisa arium rendelete szerint, hat kereskedő éa hat iparos válUaatándó. [
— (Blstnaltáa.) A mint lapunk hirdet éeei között látható,az vBllaó Magyar A11aIáiioa Biztosító Társaság" helyben fiók főügynökséget iáUitott na annak vsnatáaével általánosan ismert polgártársunkat Wo 1 haim Ernő urát niam mec. A gazdag anyagi asaköaök, melyekkel a társulat rendelkezik, ismeretes szigorúan szilárd elvei, olosó dijlételei jpárosiáya a netáni károk pontos kifiaotésével teljesén fölöslegessé teszik aaan M^váln há|aaji intéa-ménynek bármi\'y bővebb magaaztalását. Asonban érintetlenül nem akarjuk hagyni aat, hogy n társulat a gaalaköaöbaég érdekében jéffkár biatositási di|tételeit|ee évben oljr olciókru szabta, hogy e tekintetben vele egv táraaaág aem varaenyeahet, bogy to-vfl»bá a gazdasági egyesületek tasnai a leg-o\'eaóbb dijtételekon l£vül még különös ked-veaményekben is réaaeaOlnek biztosításaiknál. Nam kételkedünk abban, liugy a biztosító közönség rokonaaauvé eaen kiválói baaai in-táamény leié fog fordulni, mely kizárólag isme-retee ée beeeüU honfijársakbil alapíttatott éa venettetik. i— Ezt pedig annál biaooyosab-ben hisszük, mivel a [társaiéi minden tekintetben a lehető legnagyobb mérvű garantiát nyújtja éa mégis legoíosóbb tételeket saab éa különös előzékenyaége állal á hazai ftldmi-velás érdekeit iparkodik előmozdítani. Nem találjuk aaért feleslegének oda mulatni, bo0 eaen kiváló térsalat ftvcnkinl tiszta nyereményének egy réséét köahaaaau és jótékony oaálokra fordítja, nevezetesén a Gázdiujági érdebeket, ösatöndijalj alapítása ál ial hathatósan gyámolítja: ilyen öaztöodijakban Zala-megye is résaasüít —1 Aa utolaó évben felosztott öeeaeg közel 100.000 frtot lett
I — CJjáaahlr: A következő gyáaa-jelentést vettük: Zaidy Mária áa Faíos Károly szomorodott eaívvel jelettlik. Arié, illetőleg édee atyja Sakk József bánok-szent-gyDrjgyi körjegyzőnek! 1882. évi >pril hó 254n délelőtti 10 órákor rövid szenvedés után 75 éves korában történt gyásaos elhunytát A boldogalt hűlt tetemei f. hó 27-én délután 5 órakor fognák a báeok-nsi-györgyi sírkertben örök nyugalomra tétetni Aa engesztelő est miae-áluokat pedig f. pó 28-án reggel 8 órakor a bánok-szent györayi plébánia templomban a mindenhatónak bemu-tattatni. Kait Üánok-Szent Györgyön, 4888. ápril havában. Béke! hamvaira 1 \'Midőn a gráaajalentést közöljük megemlékiaünk ás elhunyt jeles férfiú életpályájáról.| 0 mint kántortanító s egyeaersmieé ket. jegyző 1814181 fogva takát 4H évig hivataloekodott Báuoksaentayörgyön, fiatalabb korában hé-rom kívatait ia u. m. a kántori, taaitói éa lagyafiit viselt, a mindegyiket bnagalommal, ueeaülettel, a nép megelégedésére töltötte be. 18C9-bef a káatoiiaaitói állást tőié 8a Károly vette át, aaan időtől fogva a boldogult eew a jegyzői hivatalának élt a saentelto idejét, s mint törvényhatósági bisottsági tag a a közjó előmozdításéin fáradoaott Dehogy mily remekül felelt még egésa életén ál viseli hivatalainak, arról aaon résevét tanúsít bizonyítékot, mely an elhányt fWdi maradványainak adoU uégüailrfg alkalmával nyilvánult A vidék oisaes 6iieímis^ge, a la tanyai biréséei ée köaiáaaaalálí hatóság öse-asaa tiaatvíaeTöí, aa saisa járás jefvaőí kara, e |eg|alaég öasnes előliáróeép s lakosságának kömé, Kanizsáról jís többen megjelentak e vágtisatelet adóját leróni Áldás iwW aetén.
— ,ás IMssfef, a kél évvel wHM falt tat ás e mait évkSn sssglsi>ist(swl kl-nsrait eaen ritka és pompáé snán<yaaaJ a
kia BaUUmealt 1. M 17-án saját saemünk láttára énéal saregükben magérkealek.
■ — JMIvM Ijj^pekt Dolgon Ifiky her-ozegnB, IL Bándor qribr második neje jelen\' leg nrísjhma lartdkkodik; r* Muákáóay\' remek képet Krisztus iPilátúi előtt Londonbaa már kiálllteitak. AjTangol lapok ináns .kiváló eÜameréaben ijwzesilík hirueves hazánkfiának a Toéek festményét. — A Petőfi tár-saaág május 7-én j rendezi felolvas^ ülését Debrésaanotiu. .—iA szerb király íjörutat tesz országában. Mindenütt fényesen fogadják. Usíezában Djáyid tábornok fogja Őt Aus-tria-Magjmrorskág nevében üdvösölni. — Heiller Károly pfasonyi városi plébános állásáról lé akár i köszönni. -U Odasebalehi Géza herpségnek Aadrássy Etelka grófnővel ▼aló ósk lvŐ|e! f. hó 29-én megy yégbe a budapesti! agyetemii templomban. — Aa elhunyt nágy termeszettudóiniak Darvinnak latoméit Us akadályok legyőzése után a Wesjminstor templomában fogják eltemetni. — E|saa|amatika Yiozbnsiri államában agy vonat 80] láb magwiságról a mélységbe zuhant, melynek folytán 36 egyén megkslt és 22 megsebesült —+ f III. S&ndur czár aaon parancaol adta ki, Uqgy katonai személyeknek nyilvános hamédeksí tartani nem saabad.
Iridalo
m.
As slibb kqiAU mfivsk radgramlolhotfik él ksphstók) Filcbei
Külöb toprhsiaKilséhsn Vsfy-Ksabs&a
- Uj aememsúvek Táborsaky és Parseh jioneműke)-oskedé|óbon Budanesten megjelentek. .Árvsj Zsuaska* Lukáosv Sándor eredeti népszinműnéiiek legkedveltebb dalai* 1. Oíioaa caicza (Uoibauar 1.-tól. 2. Te dörömböl) MpeoskéQ. 8. A szerelem zöldbinár (Berkes Lajostól.)| 4. Me menj rózsám. 5. Hej, pedig a Tiaaá túlsó partján... 6. Aa én sáiveiá olyan áldott kis madár. Aat mondjs mindég as anyám... (Sigmond Ákostól. Enenliangra aoagorakisérettel (vsgv zongorára külön) alkiülnssta Erkel ElekJ Ara 1 frt 50 Itr.
— LjHnrnB#|ilsiu asnéaseti közlöny 18-ilc ssáma következő tartalommal jelent megj Az egyháaijzene érdekében. — A kül-föld Senevilága. 4 LPárissi levél. Hollliaun mesél\' A nemzeti sainháa operái. Tárcsa: A millimári. Zene. A színfalak világából. KépdművtaMt La Hongrie a J l\'Etraager. Egyveleg] Hirdetések. E kitűnően wsrhsy lett senéÉMÜ közlönyt olvasóink pártfbgáaába ajánljuk. [
lA ,RegényvU*gu ujabbi két füaats, a 14-ik és ^5-ik, randkitrül gazdag éa beesea tartalommal jelent meg. Valóban elismiorésm méltó ouagabnat fejt Tki a vállalat, bogyj eredeti regény-irodalmuukat aza-poritsa ék a nagjy&öaünségpekliutányoaan hoEzáférbelőyé tegM. Az ntóbjlii füzetben alig nogyl befejsai 4 olnay Lajoa elsőrangú elbesaélőnlt nK nemei vén esimü, megkapó regényét j- már is I F.-né Gyujló Izabella, ismert irénŐnk JA multak árnyai- czímü refféijye nözlését m<Utja meg. Gyújtó laa-beua, kivel a szépirodalmat Jgyelemmel kisérő nőolvasék alffővárosí Lap(|ku-bau ki-\' adott sok | jeles elbejaélése után irégi kedves ismerősre Mogoak jamlni —• aa elkő bagyobb szabású nuvével méltó helyet fonal regényirodalmunkban. Aa életből vett ás biven rajzolt alakjai, az elbeszélés mindig érdekes folyása, a gondos (irály és a müvéből kisugárzó nenes eaamék, de különösen az a gyöngédség, melyiyel a nők apróbb éa nagyobb bajkit elmesélni, néhol eltakargatni. legtöbbszöt sújtani mokta — érdémeasé tasai arra a czimre, melyiyel némelyei fslruháa-ták — miliőn^magyar Marlliltf-éak nevezték el; nézetünk szerint asonban Gyújtó laaballa jeleaebb Marlitt asszonynáL Mig Marlitné a légből Mpett, a valóságban nem kképzelbetR phantaatlkui, igaatalan alakokkal \'éa situátiókkal Uitla jól as érsalgő német hölgyközöüséget, idáig Gyujté Izkuelía mindig reális lágkörMOj mozog és msnda|mellelt arősebb ésl magkapópb sainék föleit rondái-ketík, midőn a saérélem és szenvédély egyea Idmagasló jmoaaanátait aa olvasó} saeme elé varáasoljai Mem aparunk ezúttal! bővebben kiterjedni a regény tartalmára, ^égy az olvasók sst (teljes köavatlenséggel élvezbesaék, megvagyunk győzédve, hogy a ,Rfgényvilág* olvasóit a ssqn regény megaakraése által lekötéleatej Ez érdekea regényen kivüí folytatólag kaali a Jbfényvüáf* Jókai Mór .Egy játékos, a U oyertt oz. ren^luvOl ér dekes regényét, ibely előreláthatólag nagy irónk egyik uglabp mfive ■ lesz. I, Asanfelül folytstóleg közli még Ebers OyŐrgy híres rsgéovét:: Egy pekánnesterné a XVl ik szásadból." A nagyobb szabást! j művek e saép sorozatán kívül még aa apróbb rajzoknak éa olbnszéláseaeskj is jókora helyét szentel a kitüop lap. ia előttünk fektő füzetekben foglajtatnak T Sárffy Igná^a likarUlt rajaa : „ A nagy anyó báránkája* l^J arany karperecsn ea; toljwoi legende, .A satét. vi-lágréaaan át" ez. íimertatő eaikk és $dduín GroUsr humoresekje: LA saamüveg." A legújabb költéaaet világaiból küali Hugo Viktor BFiat voluátaa" oz. veéak költoményét Hia dor átUlteiéaébeul és agy réaálet Arioato „Orlando«]jából Hadó Antal kikerült fordításában. tadekes íéroaa egyveleg zárja be e két tartalmas füzetél e kiváló saépifedalmi lapnak, melyet malaeen ajánlunk minden magyar na m a Mébrodalom kedvelő férfiak figyelmébe. A .Bheényvilág«! előfiaotésí árs lélévrel 3. frt Kiatfie Révai Testvérek könyvkiadéhivalale Badaposteu.
Hantol tudnivalók.
,WO Ilm jMUInM egy al rófieeóló terosleb ellen, n áudqmánypa| aoaMdémiáf ptit ájáűlolt löl, btm steal le* I a swiHliIg éa foMalftoaésra ki a renossll fieiéklobot
I \\i
1 . -\'\'iT.j
Imm
nek Jft.OOQ kietet eálljo ae jatalmaátasaáá,
ii
gyík^ fog; m
nek eliami sett teke díj gyanái a diplileri által ,bst
<náihataUaaal gyiófyild oly aaert f, a melyet aa aaadfsaMs is Űyse* E gyógyszer felredeaéséfg neva-ráinsitei minden két évben ösztön■• tl fognak aiosntatni ások köst, kik iát tárgyaló) műveik ée kutatásaik érdemlik
Ii 1*1
észleltek kein, jolesj* lielystt, mi ket aa en lyadékkal nek tulajt szén iujak ugyanaz; Megjegyzi saör ismét három év jelentáat í társulatlift nemények leltettek, a fentirt aáfólagoe
- T
a 1
Me
denki évvel volna, kon eszk mérnökki mozdonyt mely a vaspály
tétetett i ujabb ta ha érinlj aaon lök Elateridac könyökéig amerikai Blakeney lelte, oly köziében. gathatta, saélyben
-i
Lest
rer- sser óriási ma Srlési
lyek jele\'dl Ea a Hí lom napo talapzata lalni. L ellátva, gabona 338 tontu folyton n nára Ii munka ói lió dollárt tani H
ogy\'w sebb Nai gyáron;
hacmulái
netkozólag füvek te: gerréaaek igen érde lány tolhjl geri kigy lommal a tetssett volna a v kint haji ladni. Ug, is száa\' kigyóaaer hajzattal nézték ri vonásait tem elő, völdött a Iái oson ugyssólvi Icákon h véve me| látták, bt kodtak, okozták i vizében e
8ai teljes siki dern salo képviselő te rp retem járnak vagy hiré< Minueat midőn Bi főnök, ne érkeék s ráagatja, o ly s aa Inni dekesaé midőn ,
e Kit
élénk, 8 alakja, gyermek
áek saivé Mtékeny Inma uyi intézett Ii ^éi a saerelinea tasy k.

fljto esd. Sajátságos tüneményt Betye lartpmány aülöoböaő vidé-a Oissulbap. A gfadák tiszt* yiá i^gjepátve látták ouényeijeet, melye-alá balyestek Volt, feketés fpT
Ígéelni. Az illetők az edényt* tvan a rondasáaot, ezeket egi-
cierélték föl, le as eredmény aj-be ecsojgó eaővíá fekete volt tjr nflő, hogy je tünemény már több-őlötd Franezíaoraalg eme vidékeinj| e| ezelőtti is hasodó esetről tették alnt-uoninról a havre i tudományai
Í-i Figyelemre méllá, bogy eme tü* ináig mptembér havában ésa* »Ő1Í aat faliét következtetni, hogv üaeojény az év eáan részének kl-
etiá\'iápJ ^
>amvay aürüslletl légsiye-Óiamországbaú\' ea id^aserint min-ut j vasbUyákról] beszél. Mel.áay t még Őrültségnek bélyegezték népea jvároeokban vás vágányé-leöljék aj köslakelést Beaumont, tísat aa angol hadseregben, oly jalált föl, melyet sürüsitett lég lisjf, Muti pálya, valamint a ftJldalatlí oki alkalmaztatik. í
Tllluyás remeit Jelentéi otftnolögiai társulatnak két Isg-atajról, oly rovarokról, a melyek villanyoa lökést adnak.— Grey ről értekezik egy bogárnak as fiájából, melynek hatását még n is érezte. — A másik eset eey nagy vastag bognrTa vonatkozik. kapiUnb, midőn és állatkát ária-erős jlölfést érartl,l melynek kövel-hiosizabb időn át karját nem moz-már aat hitték, hogy élete is ve-
mj
rlánl mnlom.A ^Manufactu-nt (amerikai ig^M. állam.) egv Óm ttitése tervealktik, a melynek •lége felülmúlná jnindaaokat me-eg ama környéken működnek. — I ás A u g u s által építendő maként 8000 tonna lisatet fog őrölni; ÍŐ0 lábnyi négysaögöt fog elfog-hét emelete ée elevátorral is leita hhlyiségekkel, egy fél millió büshel áni&ra. Parezenként 5], óránként liaatnt fog j produ/cálni. Arra, hogy flködfeeasék 110 millió bushel gaboh saüksége évenként, ée egy éti téke knegfogja közelíteni a 14 mijr - Ez a malom fogja áulaki.-a | mideeptal áilaán termésének t ja melynek tárdlete nem kie--brituiáná}. Mino arány ea Msj-malom iparáhosu
érlásl IV a leagerbea. Vo-arra, hogy milyj\'óriáai nagyságé nesznek a jnnrtokljoz köaal eső ten-»pn, a ^adras-ÍIail" esimü lap ms tudósítást közel, Tayllor kaplj lói, mely némileg hasonlít a tanf » legendáihos: nHajónk egy alkaf Table Bayb^n horgonyozván, ugy Ütlia egy rettenetáa saöniyet láttam udan hömpölyögni, testével köaönf a égve a „Qlecu Poínt1 öböl leié hal \'játszott mintha a szörny lagalábi ip (30 nber) hosszú létt volna, l| motdulaiokat terne, s feje hosszú én ne eUettá. A Mik velem egyűti épülettel fljiíották! hogy látják arc saemeil.l | RKatpnáság0t rendel-ely ÍSOd in|é|#myi lávulaágból IÖ zörnyre. Midőn látták,j hogy baj
3
I s d
h
már migSsiQetek| a legénység s^ lésé köaelsdek hogy szemügyre ja inekji já Wpsapást." Ekkor \' eg^ óriási tonflMyyAi^^viüfj lynak moed ulatait a hunámol mely most a tengarüböl eaöndoi erüK
szerzett: mert itteni szereplése alatt ai alakítása iral» a legkitűnőbb. Saarspé-k mint fentebb láttak kettős jellege vak, i eleinte mint iskolás gyermek a utóbb int seerelmea nŐ s 8 saeo kettős jellegű repet művésziéin egyfeíté, meglátszék, sok figyelmet fordított szerepére, játéka beszéde egyaránt folyékonyak valának. Láng Etel aa angol higgadt nőt Misa ^ueyt\'ljétsBá, eaen szerep, ellenezik agyéniaégés)al, s aaért a jó megoldás kettős érdem reá páava.
Kőmíveané, Vineaéné ás Lenke^né jól leefeleltek saerenöknek. Mészáros mint I lelíák- tanár kissé több hévvel játseott, mint mennyi szerepébe illik. A darab teljes ervevei öasaevágfan adatott elő. A közönség pedig a főbb szereplőket többesör ki-I Önteté.
Gaü.tbrftölkön -A bol mulatnak0 < - .Szép Oalatbeaf. Aa etaő a tagnapi darab-i at ellenkezője, nem bír ugyan annyi sok ispp oldallal njíntjatnas, de bevál jó vigjá-i éknnk. Kovács Elemér, Takács, Mészáros Leukeyjó Ösizíátékukkal hatottak. Aj női lőszereiét KutáayÍJanka játsaá, iámét jaojk i apsot aratva, j „
\' Eiután „Széb Galathea" adatott Suppé-iek ezen régi operettje. N agy Irma (jlalafthea1\' szerepében jól letsaett, játéka okkal bátrabb atoll mint máskor s ezért i iker kísérte. Fantas, Andorfy éa Láng Etel ikerűltee jábeáfak. Ma aaombaton A gáseoguei nemes és aa ördög-ár saelle meji* kerül sainre azép és ér ekés operette.
Vasárnap uj népszínmű „Ilién n a aaáp oláh léány". Aa oláh népélet-. Ml mentve. A j jövő hét folyamában leand* lalogh Árpádnak éa Andorfy Péternek jn-alomjátékuk, mindkettő megérdemli a kö-ünség meleg pártoláaát éa tele héaat
V...g.
Van s^besftvjs és moadulataj
Szjnészn.
dán ádftntt „Aheluuatkoanak* i rel. i-i- A saeiaa egy páriasi tno a Vcaot beunünkot, a hol írókat, it, akadémia-, lilvalál* éa miniaa-< nsektjt találunk, akik osak aaért saalonba, íjogy maguknak,[
Vet, ivagy jó hivatalt eaereaaenek.i ip^gtudíak már aal elaŐ jeleoatben, mócjdt (Qerőfy Andoj) a bŰyettea! vei (Méaaárosne) eaen saálonbal tűnek eaen szalon mivoltát magya-i miije a nő aat Isleli: ,H i s a eal iO n, U k o I u n a t k o a n a k,* inda! a darab jejlőjáee leié, ér-nban osak aaon peroaben válik, nnjör (Kntaay Janka) megjelenik, nibl iskolás gyermeket veeel
Sas
I a ehraneak in te kzt hisssül dolgunk
e éinte ki sitkei van Mtlnk,íb iiyéan gvö
^grokonsáenvesbb hogy valébaa dé esékhainar
k, hqgy nem ;yertnsk aa, kl-
gyüteet vart
1 Mr
i vánul, miliőn ag r 44ál kertit keaaiba leleanljbsfa
ne alak Ial dombn odik ki. H Ku
f
. PB 11 ■ .11
terelem éa a aág elaő momen-jL tt e j h a a* oeek folytaié-jak, bel már aj
vitHiiiegytl gasdiHád egyeüQlet HOréböl.
Pá 1 yázabj hivdatméuy.
A vasmegyei gazdasági egyesület 10 b. arany jutái inat tüz ki egy caikaaoroaatra, nelyben legfeljebb 1 nyomatott ivnyi leije-leiemben aa n állótrágyá czélaaerü keialáae, népszerű modorban, iamertetetik. A czikk-orozalnak a kisliirtokoeaíakiiál addig sao-;á«os kezelés ferdeeégeire tokintettel kell# I jnni, éa fejtégetéaei körébe mindaaon állaSá i növényi hullai áh okát, melyek egy kis aadaság és báatsrtás körében gyűjthetők, s i kár aa isiálló. trágya saaporitásájra. akár Illőn nóttrágyé aéaailésére felhasanálhalók, ll kell vennie: íiteijesakedvén még aaon , lói trágya sserekre (gypsn, eeontlisat) is, me-aeket a trágya hátásának emelésére, vagy anállóan trí^rapóllékul aa egysaarü fbldmi-yea ia haaanálhat és melyek nálunk is küny-eyen inegszerealieink.
A pályaművek tisztán írva, legkésőbb május hó 31-élr a[Vasmegyei gsadssági egye-aülét elnökeégéhez Seombathalyre czímeave ouküldendűk. A Uaraők nevei jeligéé levél-Békbe aárVa esa/olandók. A pályásat eredménye aa „EgyeMHeti Értasito1 janius havi aalbában fog kuáététatni. Birálékul as egyesület földmivaléai tUliattenyósztési szakosatá-mainak a I n ö k el -^kérettek Ibi. — A legjobbnak talált mű az „Egyesületi Xr-tUitő<l>ben fog közöltetni éa aa egyesület mnlartje magának ai jogot aat külön lenyomatban le kiadhatni <és tagjai köaött kiosst-ljatni. A pályázatnál dieséretre méltatott al (aerzőjo, ha aa egyeaület ezélazerünek vélné i zt is lapjábaa közölni, megtelelő tieatalat íjban fog résaeaittatei.
Szombathelyet), 1882. április 10-én, Aa igazgató válasetmány megbízásából.
Btrika György s.Jc , a, Utksr
Vasúti menetrend
ludul Kanizsáról hova:
inal iiiim, Stfi EiaM. Mohnc< 0>4<k9»ar . \' .. i. 2IU-. «i • M J 1 •
r U IhHfo-tVstr* (i|j"minMiit) I ii. ] (|MiMv4*t) :2 2 „ i Ivskysa vnn.t) S 3 lUsSks (S»..hibAtÍ^iy. Sflj.rna Ml
| \'X : SI6 <S«|iro»bit
S< * rrágsrhul. K*|t»ri,| t««lt9rays 9«3
1 1 .ftWWM
fo-keaik Keniaaéra honnét
Ora. I>ni MS. S IC rsffal t IS áéhn tl t éjjsl * IS tsggst » • délat 90
lS-««ff»l
so. 4H
10 <M>nt SS faggat IT áMat
*se Mi
2\' D üokáajr MSI
3iS
III BsáapsatrSl (esgjnj iát) M W . (líesta « .w»t)
Ijl tgfovsj *esat)
MS IWakll

S,.próltb6l
Pn^rhí WSI IgMrsnbt)
117 t SI tt t 4 IS raggal 1 k áé»*t 10 Sn
4 I raggal
10 IS éjjsl
11 I iMjbetf 110 éflet
te lo éjjel
5 ST
Néalőa saerheaatű VAMJA l.AJO* rárassarkssstŐ: HOFFBAMK lék.
tMMtoM 100,000 WXJOÖ1
ValkUtl.nkn»k mintakor k*l| MM, aok niái tskinUlyss nysrsu gjjtknin m m! íöoyorvmtejtwk fti| mint tWOOo I! «•,#«•. **«»•• «tb. flittWUs
Árlejtést hirdetmény.
A Mfj^baimi Í|tmL hitk ősség tulajdonit ké|HMÓ 48 m. bossau u«lkea Oplltiadő egy emelete* ház épitáoe folyélévi május 4 én délelőtt 10 ómkor a hitközség hivatal helyi-sAgébep tartandó írásbeli ajánlatok illetve nyilvános szóbeli árlejtés utján kiadatni fog.
Ariejteni óhajtók erről oly meg-jegyzéssel értesíttetnek, bogy as írásbeli ajánlatok f. é. május 3-áig a hitkL irodában benyújtandók, hol az épifeéai terv, a költségvetés és ái árlejjtéei feltételek bármikor meg-tekitotliettfk. j
99i 3-3 j A hilb. előljárfe&g.
OOOOOOuCMOOOOOOO
Egy müi\'elt izr. család Grácz-ban hajlandó volna egy iskolába járó leányt Vagy fiat ellátásra elfogadni. Zongora rendelkezésre áll.
tar Tudakozódhatni e lap; kiadóhivatalába^. 995 t- 3
ooooooooiooooooo
„Első Magyar Általános Biztosító-Társasig.
Van szerencsém a t, közönséget ürtesiteni, hogy az |
9BIsö kiigyar Általános Biztositó-Tftrsa^ I
• I j ll 11
fióMföügynöksógéit átvottom.
Utalva a gazdag anyagi eszközökre; melyekkel a társulat rendelkezik, ismeretes szigorúin szilárd elvei, m^rttékelt díjtételei, kényelmet*fízetéal feltételei, páró-sulva á kár mind gyors felvétele, mind a kárftaaxeff haladéktalan kifizetése, rémélni engedik, hogy az érdekelti biztosító közönség ezen klTáló kazal intézménynek fogja juttatni biztosításait,! melyj tekintetbena legolcsóbb és legelOsyöéekb feltételekkel a közönség rendelkezésére állok.
Nágy\'Kanizsán, 1888, április hóban.
;T tí If 1:
Teljei tisxteleUel
Wolhoim Ernő \'
az .ElsÓ Magyar Általános Bistositó-Tánaságr Bpk-fóttgynöksége.
500 ARANYAT
fiseiek anaak, a ki Ket|ké logvlie
hsssaálsta után ojolsg fogfájást vagy isii.
bQxt kap. 9lflÓ--6t Egy ü ven ára 36 kr.
K8THI J. kiérd, odvari szállító ligllB Bécs mellett Kothe villában.
Valódi minőségben kapható Nagy Kinizsin P r á g © r Béla ur gyógy aaartárábao fa miodea nagyobb gyógyssertárbaa. Msgya azágban mjndon nagyobb ftseerkereskedésl
3=3xtesités.
986 4-4
A nagy-kanizsai kereskedők és iparosok jtisstelsttsl jelentik a n. é. közönéig nek, bogy saját, valamint segédeik fis tanoncsaik, kényelme — és ea utóbbiak oskoláztatása oxéljábóT, a vasár és ünnepnapi nyugalom létesítésére egyesültek, ennek következtében ft é. ápril 80. kezdve minden
\'Vajsár- és ünnepnapokon délutftn nz üzleti helyiségeket
zárva tartjak.
Ezen elhatározást azon kéréssel közöljük a n. é. közönséggel, hogy neláni vásárlásait vagy megrendeléseit, vasár 6s ünnepnapokon délig eszközölni méitózjassék, teljes ItiúteleUjkl
A nagy-knnl/sal ktrokedft és Iparosoké
Uff*i
HiitUMw
m
Baksör
llofkl
let)
lip
miüad
rUnkny
PuTssner
Uttimiiweiiciift
Titkos betegségek
inicjden alakját, netnkOlbubén u Saftr waii aliduMal elétajsii. nftknél (Sberfoljáat nuUcs bftrkíBMsektt, u tirao-gsHl férStrlt, tsQss siker Mitasttáia aUstt ■Naaaa gyógyít Sptclfliitc
Dr. Papay,
kareaés srsay érStahmaitM
tl4*Mkll Mmi Porvot, BidiK kr-répjUi-ut 6. Wsdr. A ntsnutí ssizthái áuiUol Ueri — Hondel 9-tíl S-ig és utre f-tSlSÍ. HMtIlsg U. Minden betegnek ttlli tni
fTO 8-*
976 6—6 1 BUDAPESTI
"b "u. it 6 x - i X) sl x é> x s sl s áug
Budapest, Er tsÜfsttér 1 aa éi ArdMtem ». aa
Asztalon és kárpitos butorolt
saját késxltméajj s legjobb Miyagból. {MiaUn \' tsIK
ik, ouk solld kétsitöt^y l bútorok ánlt hjanljuk | 11 KftsaU, s (uSl, 4 Ubouret joto
f® 1 EaaSé. 1 nagy. 4 kiesi íautell
M s»b«8sMrr
® 1 Iiw, t nagy, 4 licai fsutaUl aelytpnSrat 1 Imim t nagy, 4 kis fsatelll tan-
in ssob elr&nket feuUrtjuk, hogy nagy mns oitllstt a Isgkla*^ nyerciiéggíl wtgeMga/Onk, bogy eiilul Vevfiink . számát gykfrapltaak ét Btgbixbató mnnkáuiukat toiaW
fali foglstkoitstlr \' \' — " \' 2 CblfTos, poTftl diófa
\\i éjjüll SMkrénl j|J 1 moidó uiti
U írttói.
76 írttól!
1 Krsdsncs, sníkstz IS smiii. poll
toroi diófa I 1 cnosol, tükörrjl, diófa, pl. 1 Bánion asstátj 1 IróaaiUl 1 Btigérn
1 Kssapa, Iss4k ripab&l
lej/incmait JUtt.J|_i*«í| urm UtLéuLk Itín hm dofiul r*li lm. ArjtnUk« Ufuttrélva ingje* h Muk mdUfidiU mtftmiMttk 10], UU í \' ! \' mL CnaMfiHi 41,.
gott (nikotin sny 1 Katiakt 2 asgy, 4kla fnufcill Urv
(tott jslkottan. atUaa. I Saema, 8 nngy, 4 kicsi hutelll #
bvsgitk, bourot aaótet 199
star,
palack ítü elafrállitvaTT
| SyoJtBink kezet a szerenesének 1
400,000 márka
ftsjjitwsfasl hynjt kedtoxó iMtbss s Isabsrsl asjüj ^péeiklson orolás, uialy a inagai kansSey »T-1 |taf jcHiéhagyvt 4a bUtoiitvn vas.
Kién ujjlrrvi-rett alanya nbbun 411. liogTi 7 soraoÍiabaiM7.60b ]
(jk vei|mi kkeroaUa aUlkall tcrUtuia.
Ik 400,000 frtnyt flnyai*u<-Df,|
Ul4koi
m
Ráfoly a-a alatt 7 aorto
lywíwsjÉi LHiWk UUk
ttMOOI
I ISSO^ik évke» 8Q.OOO palaek, !83Mk évbem Wg.000
nfw. n.|iu, YTapr. á. 1 nii t nyer. i s 1 njer in Íj aytr. 4 ts.| ft0.000 1 nyer. 4,Iwj\' HMM 3 nyár a. nj lOOOOj |4^j«r. á. m4 Sft.OOo| i||aytr. 4.!m. \'9|Syar. t m 1 aytr. á.i ui, t4 aytr 4.; in, |8 aytr. á.|uii
Rtesj
5 nyer, a* ml iMNÖ 64 nyer. L uil 5000
6 nyer. k\'. iu| 40001 108 ny«r. k. mi 80001 t64 nytr. a. m, 90001
10 nytr. a. m. 1500] S nytr. k, m* ttOtn 180 nyer, L m 10001 20,0001 1078 njtr. >. m |SO| 16.000(37 009 nytr. k. m 148 lS.OOOjöan. 18-436 hyer4m*nyek: 18,000 esysaklnt, 300. IN0, lóO, 8,000] 174, 100, I4.| 47, 60, 40. | Sl m
i»f mnéntek kftiBt tUSltnrbs* 4000 ja| LUnnoltm 116,000 nú oauértótbanJ
A nyetkuiény hutasak csarlsl hivitaaoaaÉi |4Uksitkstik W
I á k|kkk«Ubbi tlt4, at áUamUlUl bWW; llltbu hytrtmékybasát • ksittkssá Ismébe ktrtlr [1 kgéts crte> sfr«i, ára etak 6 m v,8fkfi0lr.e. 4* I M . „ j L „ K 1 , 7S „ .,i |l Ugyt\'d ,1 L . „ 1 (41 - I 00[kr. „ :
1 Vsltksssyl msgblsá* u Mitg t»lM«gat| Otk|l44at wiét f<i»UaUU4ay nyílttá oiinnal «sj k léfMHgyptib 1 Rtiiiddiil MSŰtólUUt, u|in<le»lü jtanigal ss 111*9 esInNrSfsl\' ellátott ^vedeli aoni-i
[legyet kaprán tátlsk kttébet
i é méjp íjtséilaiatok 411
[Mé atáa jwillfi Itk s!M
4a)4sskbts niotfkiriofatófontai*]
.Iminlfn hw-
vUata*
Sélkll uiellékelUtiifk, felssólltM aAklI llUlIk N>aUs-nUlrti kliMl WjltlNtBH téat alalaakér pm-1kl t tkSrl
A nykrt|n4nyek htlsal
town as 4lM ÍMIIm msIWM kS^ttUta ai«
[jeijikiitk Asast^ia adndas aagyobb pl
| hO^yviloti MAIMhi vagy klvanal
ami adndas nagyi Ikllll SásaakCMaVMak által kCl

kointt
tndU
\'i Mikai
n»o
As IN Plegnllárdubb kliKM laysévó t«V-laktnál, tlérakihaWlaC mbdtalH blstaLaaggal a IfgAlínkfbb rétstlWis ssCaltktvsa kMtik mar kiNSlI biiks miatt is tuloden MegpsSal «1M1 at^bb. dt Hi lm itnasttaí f. L taálas Í8-ttii vtltk IkáéfttNell aliiUrott bankbMhos Isi
nanii I
kssk éi válté-Itkt berásarlása 4s tlséán mlaétaiNal I sysk, vKioii, ikttvÓDyak h kWj
üi i. köszönelduket fejezve irániunk edAlg lanusitqU |kégtik u ui aiiorsoléináli i WÍörekvéílluk aaoutol is oda taltidonko^poutoi éesailárd | Üwrielt érdekeltjaiak t«|)se kiérdaioelDi.
éti 8-
8898.1 asám érk. 1882, april 18-án.
II-ód Ar vertei hirdetmény,
A nagykanizsai kir. törvényszék mini telekkönyvi hatóság részéről köshin-é tétetik, mi«s«*rint Qrönhul Fülöp végreUjlaténak tll Iák katalln Hajmásl Iftnosné eroaatoayi la* kéa jtwi nhajtást aMtsdi elleni végrehajtási BgyéUsa aa orosatonyi 88. sstkvhen A 11. X—fi. 1 sorsa. a. végrehajtáat aseuvedfi tuUi donánl felvett 867 frtra heoattlt ingatlan ss 18811 évi májas hé 12-ik napján délelfitt UI érakor mint második határidőben Orosatony köasM háaáaál megtartandó nyilvános árvt | kOvetkaaé feltételek alatt eladatni fog, aj. m.í
t-ör. Kikiáltást ár a lenti beoaár, ason ban eaen Q dik árverésen a fentkörttlii^ n« gatlan becsáron alul ia el fog adatni.
) or. Arvártani ktvánék tartsanak aa ingatlaa beeaárának lÖJ-át, vágyia 56 frt 7Q krt kiUapénaben vagy ávadákatpaa fap*r ban ki kiküldött keaéhca Isteníti.
3 or. Vovö kötetes a vételár! három egyenlő résalsthen, még pedig aa el«5t aa árvetks iogaröre amelkadéeétél taámitva egy liónafi alatt, a másodikat ugyanatlél 1 kéaap alatt, a harmadikat ugyanattól 8 hónap alatt, raindae egyaa vételári réssiet dtán as árv4h rés löapjátél aaámitaadé 6| kamatokkal sgytüja biréi letétek tárgyában kfeoeaájiou IgsasMKUgyttuntaateri rendeletben elém médon a na»«kanjsasi kir. adé, miot biréi letéti péoat&nál lefizetni.
1A báeatpéoa aa nlotaé léalaibe fog beaaámiltatou
M, Vavé kötolea aa énnletekel a bir-tokbilépéa napjával tlakár ellen bbtaeium.
b ör. Aa árorte \\ogerére amalkadée* kor yéjfö a megvett ingatlan birtokába aanélnrva a megvett ingatlan hatna és tar
Nyosaalott IímM F|l% IUfT
Kauín
&
on
rakask
hiaal
re,—
sto
bet sa ;idnt5\\ 6t ÜUkik.
B or A tulajdonjog bekobltaéoe eaaka vételét éa kamalautak teljes lefiaakéae atái iog vető javára hivatalbél asskOaftUatai.
Aa átrakásáiM költségek vevőt terhelik
?*r. Amennyiben vtv8 aa árverési fal tételek bármelyikének eleget aem lőnie, t megvett ingatlan aa érdekelt felek bármely! kének kérelmére aa 1881. évi 80. l.oa. I8fi
ta kteimébao vevé vesaályéra éa költöm inatpkisénsk alvsastése mellett ujabb árvn rés a|á booaájtatni és esnnán egy batáriéi nek kiUtaésa mellett aa eUlbbi\'Umáren alv »s eladatni fog.
Klr. tmaákj miat telekkönyvi batéaá Msgy|Kktűssá& 1881 évi április hé IS-di aapfáiiu* m
1^80-lké vbemSO.OOO pmlack] 18811k évben »9S.000| palack lett ela^Ultva, |
í1 A mohai AGNES-forrást! I
i r n i l ; jj Hír n is I
I kásánk egyik legscénsavdÚHabb I p I
1 savanyuvize j
\' kítűnff szolgálatot tesz (őleg az eméUtési zavaroknál b a gyomornak az ideg-1 • | | rendszer bántaimain alapmó hajaiban. Általában a yiz mind azon kóroknál I g | 1 kiváló figyelmet érdemel, mel vek béna szervi élet támogatása és az idegrend- j 5 I
szer működésének (dlfokozása kívánatos. 1 ;
| Borral használva már is kiterjedt kedvpltségnek örvend, f I
Fris töltésben mindenkor kapható |i||
ÉDESKUTT L.
; m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren. h
Úgyszintén minden gyógyszértárban| IbBBerkereskedjésbeo és vendéglőkben. Is
1| ■ ? wp^ 1»
8 i h il ■ \\ SC tá;l ■ t ÍS £|gTÖ»ít\' I ö aa^asse^ atsMWW^-É" U-t 00 19* riL S»5B il iQilífl^í 1 DDSOD iqBjiaRa^y SÍT
Kkrslmrh\'rlliittiflil M<M Síi® 3
mű í ÉllfPf 1 r^iVim ilffl f-í ll ÉÉI Ilifel ii! ««^ní?ti |R;m
hiris sÍKf:fE B lití"«l"íiHi Ml immiikÍH aiiíl iíí
« "a \'í ii3üf;:l» Ifa r .; 811 isi -Mí\'íf gíláll: a Íjí\'isíl 1[11 ® ||i
1 il ll Pl rí I|§É í 1 mm mm 11. m í | ||| i miiü iiiinii 11
hí i ím !l frlfiirrfhzz 1 t iiiii mImm * 11